HEGYVIDÉKI GAZDASÁGI AKCZIŰ

1910.

A m. kir. földmiuelésügyi ministerium hiaduányai.

1. sz.

A

HEGYVIDÉKI GAZDASÁGI AKCZIŰ 1908. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE.

A M. K1R. FÖLDMIVELÉSÜGY1 MIN1STER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA

KAZY J Ó Z S E F MINISTERI

TANÁCSOS,

HEGYVIDÉKI,

ERDÉLYRÉSZI

MINISTERI

(SZÉKELYFÖLDI

MEGBÍZOTT.

BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1910.

.

I

ÚLMM

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

K

NYOMDÁJA

ÉS

FELVIDÉKI)

A m. kir. földmiuelésügyi

mmister

ktaduányai:

Kaphatók a m. kir. földmivelésügyi ministeriumban. Lelkészeknek, tanítóknak és községi jegyzőknek — a meddig a készlet tart — ingyen küldetnek meg, ha ezen kérelmükkel egyszerű levélben vagy levelező lapon a m. kir. földmivelésügyi ministerium könyvtárához fordulnak. Alapszabályminta a pinczeszö vetkezetek részére. Az nj bortörvény kis kátéja. Boldoguláshoz vezető út. Rorhamisitásnak és haniisitott bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908: XLVI1. t.-ez. s annak végrehajtása. Édesvízi halászat. Egészségi Tanácsadó. Előzetes tájékoztató a lóherejmsztitó apionczok irtására. Előzetes tájékoztatás a gyümölcsfa-karbolincam kertgazdasági alkalmazásáról. Fatenyésztés. Figyelmeztetés a Dél-Amerikából behurczolt rizszsizsik tárgyában. Gazdasági munkások törvénykönyve. Gazdasági tudósítók évkönyve 1908., 1909. Kereskedelmi szerződésünk Szerbiával. Magyar mezőgazd. közigazgatás. Mesterséges fészekodvak alkalmazása. Xemes füz termelése. Rövid utmntató a fekete tücsök irtására. Rövid utmutató a réti gyapjas pille ellen való védekezésre. Röyul nír.mtatő a fekete buzaíégy ellen való védekezésben. Rövid nímntató a ftrkálóbogár irtására. Rövid utmutató a liannas vinczellérbogár irtására. Rövid ntmutató a kendermagbogár irtására. Rövid ntmntatás a csalogató vetések alkalmazására és a hesszeni légy ellen való védekezésre. Rövid ntmntatás a gabonafutrinka ellen való védekezésre. Rövid utmutatás a mezei egerek irtására. Rövid utmutató a sörárpa termesztésére. Rövid utmntató a szalmadarázs irtására. R'.ivid utmntató a szőlőmolynak a szőlő virágzása elöti való irtására." Rövid utmutató a répabarkók irtására.

Rövid utmntató a kukoriezamoly ellen raló védekezésre. Rövid utmntató az óvantag ellen való védekezésre. Rövid utmutató a csikoshátu bnzalégy irtására. Tanácsok gépek vásárlásánál. Törvényjavaslat a telepítésről. Természeti emlékek védelme. Termesszünk gyümölcsöt. Útmutatás a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre. Utmutatás a cserebogár irtására. Utmutatás a rügyfuró bogarak irtására. Utmutatás a gyümölcsfák kártékony hernyóinak irtására. Utmutatás a drótféreg ellen való védekezésre. Útmutatás a fcnyőgubacstetü irtására. Utmutatás a gabonazsizsik irtására. Utmutatás a zsizsikes borsó és lencse fertőtlenítésére. Útmutatás a szőlőoltvány-iskoláknak kártékony rovaroktól való megvédésére. Utmutatás az almamoly irtására. Útmutató a ezukor- és takarmányrépát pnsztitó bogarak irtására. Útmutató a darazsak irtására. Utmutató a houvédbogár ellen való védekezésre. Utmutató a paizstetvek irtására. Utmutató a ló! lü ellen való védekezésre. Utmutató a veresn^aku árpaboga, irtására. Utmníató a mezei poczkoknak foszforpillulákkai való irtására. Útmutató a fontosabb rovarirtó anyagok alkalmazására. Útmutató a vetési bagolypille irtására. Útmutató a káposztapillangó hernyóiuak irtására. Utmntató a vértetii keresésére és irtására. Útmutató a különféle szölíimolyok s a szőlőiloncza irtására.

Kaphatók Nagel Ottó bizományos könyvkereskedőnél (Budapest, Muzeum-körut 2. szám) és minden nagyobb vidéki könyvkereskedő

VIII., utján.

Magyar nyelvű kiadványok: Állami és magánménesek leírása. Ára 1 kor.

Magyarország ménesei. Ára 1 kor.

Állatok,

Magyar mezőgazdasági 2 kor.

állati

fogó tárgyak

nyerstermények

és

ragály-

forgalmára vonatkozó ren-

deletek magyarázata. Ára 1 kor.

közigazgatás.

Ára

Magyarország vizeiről. Ára 5 korona.

A gyümölcsfák és szölö kártevő rovarai. Ára 1 kor. A madarak hasznáról és káráról. Ára t kor.

Magyar pomologia (magyar és franczia nyelven.) I., II., III., IV. és V. füzet. Ára e g y e n ként 3 kor.

A méhészetről. Ára 1 kor.

Mezőgazd. termények hamisítása. Ára 60 fül.

Az uj bortörvény kis kátéja. Ara 20 fillér.

Mezőgazd. vezérfonal néptanítók részére. Ára 1 kor.

Borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának

tilalinazásáról

XI,VII.

s annak

t.-ez.

szóló

1908. :

végrehajtása.

Ára

50 fillér.

Mezőgazdasági statisztika. I. kötet ára 20 K., II. kötet ára 30 kor., III. kötet ára 4 kor., IV. kötet ára 10 kor., V. kötet ára 8 kor.

Bosznia és Herczegovina mezőgazdasága. Ára 1 kor.

Nemes fűz termelése. Ára 60 flll.

Duna és mellékfolyói mentén feltárt kőfejtő telepek leirása. Ára 2 kor. 50 flll.

Népszerű természettan. Ára 1 kor.

Nemzetközi madárvédelem. Ára 1 kor.

Dunavölgy térképe. Ára 6 kor.

Peronospora elleni védekezésről. Ára 30 fillér.

Édesvízi halászat és halgazdaság. Ára 1 kor.

Pisztrángtenyésztés. Ára 30 fill.

Egészségi tanácsadó. Ára 60 fillér.

Rendelet a húsvizsgálatról. Ára 20 fillér.

Fatenyésztés. VI-ik kiadás. Ára 1 kor.

Szőlészeti

kísérleti

állomás

közleményei.

II. kötet. Ára 6 korona.

Gazdaczimtár. Ára 30 kor. Gazdasági munkás-és cselédlakások. Ára tókor.

Természeti emlékek védelme. Ara 50 fillér.

Gazdasági tudósítók évkönyve 1909. Ára 1 kor.

Tagositási törvénytervezet. Ára 2 kor.

Gyümölcsfák kártékony hernyói 20 flll.

Tehenek tőgygümőkórja. Ára 50 fillér.

irtása.

Ára

Három év Magyarország mezőgazdasági politikájában. Ára 1 kor. Közgazd. tanulmányok. Ára 3 kor. Luczerna és lóhere termelése. Ára 1 kor. Hitelszövetkezetekről. Ára 40 flll. Húspárolók és desinfektorok. Ára 20 flll. Legnjabb állami telepítések Magyarországon. Ára 2 kor.

Törvényjavaslat

a

mezőgazd.

kamarákról.

Ára 20 fillér. Törvényjavaslat a telepítésről. Ára 1 kor. Útmutatás a komlót pusztító állatok Ára 40 fill. Téli gyümölcs

eltartása

irtására.

kamrákbau.

Ára

60 fillér. Vadőr. Ára 1 kor.

Magas-Tátra turista térképe. Ára vászonra húzva 1 kor. 30 flll., egyszerű kiadásban 60 fillér. Magyarország

Termesszünk gyümölcsöt. Ára 40 fillér.

gyomnövényei. Ára 3 kor.

Vezérfonal a philloxerás szőlőnek szénkéneggel való gyérítésére. Ára 40 fillér. Vizitársulatokra vonatkozó

statisztikai

ada-

tok. Ára 1 kor.

Német nyelvű kiadványok: Jaliresbericht über das Veterinarwesen in I'ngarn 1896., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902. Ara kötetenkint 2 korona.

Ueber die Kellercigenossenschaften. Ára 40fill.

1

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció

1910.

A m. kir. földmiuelésügyi

ministeríum kiaduányai.

1. sz

A

HEGYVIDÉKI GAZDASÁGI AKCZIÚ 1908. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE.

A M. KIR. FÖLBMIVELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA

KAZYJÓZSEF MINISTERI

TANÁCSOS,

HEGYVIDÉKI,

ERDÉLYRÉSZI

MINISTERI

(SZÉKELYFÖLDI

ÉS

FELVIDÉKI)

MEGBÍZOTT.

BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

NYOMDÁJA

1910.

ORSZÁGOS LEVÉLJÁR

«V uakua

TAR TALC )MJEGYZÉK. Oldal

Bevezetés —— — — — I. Földbérletek és földbirtok ügyek ... - ._. — II. Havasi legelök III. Havastakarmány kísérleti telep ... ... . . — IV. Alsóvereczkei m. kir. «Balogh Vilmos» hegyvidéki gazdasági telep ... - — V. Népies mintagazdaságok és-gazdasági szakismeretek terjesztése VI. Gazdakörök és gépkiosztások... — — — , VII. Vetőmag-kiosztások... — VIII. Legelő- és rétjavitások... — — ... — IX. Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés X. Szarvasmarhatenyésztés ... ... ... — — — —— — XI. Lótenyésztés... ... XII. Juhtenyésztés - XIII. Baromfi- és házinyultenyésztés — XIV. Méhészet, rák- és selyemhernyó tenyésztés — XV. A gazdasági házi ipar fejlesztése érdekében tett intézkedések. Házi ipari tanfolyamok. Házi ipari telepek. Ipari szövetkezetek. Iparos pályákra segités.. - - — 1. Gkzdasági kosárfonás - — Kosárfonó szövetkezetek és telepek — Nemes füztelepek — — — 2. Nádfonó házi ipar ... — - — 3. Fafaragó házi ipar ... , 4. Abroncskészitő házi ipar 5. A seprükötő házi ipar ... — ... — ... — — 6. Vászonszövö házi ipar ... — - — 7. Szőnyegszövő házi ipar... 8. Kötő házi ipar ... —— — 9. Himző házi ipar ... — — — —— 10. Müvirágkészitö házi ipar 11. Játékszerkészitö házi ipar — —' —

ORSZÁGOS

7 8 14 18 21 28 31 33 37 40 43 47 49 49 51

54 57 61 65 68 70 71 72 ~4 79 82 85 88

6 Oldal

XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV.

12. Gyapju-(guba-) szövő házi ipar 13. Tanfolyamok. Iparos pályákra segítés.. 1 4 Iparházak — - — — — 15. Kiállítások Gyáripar - — — — — — Vadon diszlő kereskedelmi és gyógyító növények gyűjtése ... Munkásközvetités Útépítési munkálatok Munkások és szegény kisgazdák jogvédelme, ínség enyhítésére irányuló intézkedések Vizi ügyek Hitelszövetkezetek Hitelszövetkezeti áruraktárak - — ... Vegyes intézkedések -

90 92 93 94 95 96 97 99 101 103 105 107 UO

A hegyvidéki gazdasági akczió 1908. évi működésének ismertetése. A hegyvidéki szegény nép felsegélyezése czéljából ezelőtt 11 évvel megindított gazdasági jellegű állami akczió működése, miként az elözö években, ugy az 1908. év folyamán is kiterjedt a gazdasági élet minden ágának fejlesztésére. Annak jelentős bizonyítékául, hogy az állam ezen akcziója a kivánt czélt, t. i. a nép gazdasági önállósítását, vagyonosodását mennyire megközelítette, elégnek tartjuk kidomborítani, hogy a hegyvidéken immár 132 a kirendeltség közbenjárásával létesített hitelszövetkezet működik, melyekben annak a népnek, melynek az akczió megindításakor csak adósságai voltak, ma már üzletrészekben 1,066.644 korona, takarékbetétekben pedig 1,394.809 koronája kamatozik. Ezen örvendetes számadatok arról tesznek tanúságot, hogy az akczió 11 évi működése — az állattenyésztés fejlesztése, a nép földvételi igényeinek támo-

ORSZAGOD l e v é l t á r K tto koó

8

gatása, a házi ipar minden ágának széles körben való bevezetése stb. által — olyannyira előnyösre változtatta meg a népnek az akczió megindításakor nagyon szomorúnak mondható gazdasági helyzetét, hogy az nemcsak kiszabadult függő helyzetéből, hanem oly sorsba jutott, hogy jövedelméből a fentebbi tekintélyes tökét tehette félre. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a hitelszövetkezetek által folyósított kölcsönök összege 6 millió koronát felülhaladja, s hogy ezen összegek csak gyümölcsöző befektetésre folyósittattak. a jövő képe csak kedvezőbb lesz s beigazolódik, hogy az államnak segitö kezével sikerült a pusztulásnak indult hegyvidéki népet a teljes elszegényedés utján feltartóztatni. A hegyvidéki akcziónak a lefolyt évben való működése részleteiben a következőkben foglalható össze: I. Földbérletek és földbirtok ügyek. Az akczió megindításakor a köznépnek földhöz juttatása czéljából a gróf Schönborn - Buchheim-féle hitbizományi uradalomtól bérbevet s eredetileg 17.849 k. hold 163 négyszögölet kitevő állambérlet területe az 1908. év végén a hitbizományi uradalom által időközben eladott, illetve felerdösités czéljából visszavett 786 k. hold 34 négyszögöl leszámításával 20.039 k. hold 644 négszögölet tett ki. Az állambérlet területében az 1907. évhez viszonyítva változás nem állott elő.

9

Az állambérleti területből: 1. Az alsóvereczkei magy. kir. «Balogh Vilmos» hegyvidéki gazdasági telep mintagazdaságát képezi 96 h. 906 D-öl 2. Házi kezelésben van és bárczázás utján értékesül az összes havas terület

6.990 «

545 «

3. A íakereskedelmi részvénytársaság szolyvai gyártelepe czéljaira átengedtetett

93 « 1.008 «

4. A szolyvai ismétlöiskola bérel

gazdasági ....

16 «

5. Községek mint elkölcsi testületek bérletében van közlegelök czéljaira ___

4.698 «

103 «

6. Kisgazdák között felparczelláztatott 1 — 5 holdas bérletekre

8.144 «

1.282 « _

összesen _„

20.039 h.

644 D-öl

Ezen területi kimutatásban benfoglaltatik a Háthegységgel kapcsolatosan több község által megvásárolt 3.084 k. 1.141 négyszögölnyi mezőgazdasági terület is, mely jelenleg még állambérleli kezelésben van s a községek javára bérlet utján értékesül. A Háthegység vételében részt vett községek a vétel tárgyára nézve ugyanis mindaddig vagyonközösségben maradnak, mig a Háthegység faállománya' élném adatik s a befolyó jövedelem a megvett terület vételárának törlesztésére nem fordittatik, hogy a vagyonközösség megszüntethető legyen.

10

Ennek akadályát jelenleg az képezi, hogy a fakereskedelemben pangás állott be, minek következtében a Háthegység fatömegének eladására kiirt árverések mind eredménytelenül végződtek. A háthegységi erdők főfelügyeletét az általa alkalmazott erdöörökkel az ungvári m. kir. föerdöhivatal, a mezőgazdasági területek bérlet utján való értékesítését pedig a kirendeltség látja el. Az állambérleti terület fenti kitüntetésénél nem vétetett számitásba a havasi legelők kiegészítése czéljából időről-időre kibérelt zugói u. n. vadászbérlet 263 és a Pláj-Polyánka havasi kaszáló 8 holdja. Ezen állambérleti területekért haszonbér fejében a gróf Schönborn - Buchheim-féle hitbizományi uradanak, a Kohner és Csányi-féle bérlötársaságnak, Zugó községnek az u. n. vadászbérletért s Volócz községnek a Pláj-Polyánkáért összesen 83.760 korona 73 fillér fizettetett. Ezzel szemben az állambérleti területek albérletbe adása folytán befolyt bér fejében 91.991 korona 41 fillér. A mutatkozó 12.633 K. 50 fillér értékesítési többlet ellenében az államkincstár viselte az állambérleti területeken alkalmazott mezőőrök és havasi gulyások fizetését, nemkülönben a havasra felhajtott állatok pásztoroltatásával és gondozásával járó költségeket s végül az állambérleti épületek karbantartási költségeit is, melyek összege jóval felülhaladja a mutatkozó értékesítési többletet. A kirendeltség ezen területek bérbeadásánál gongot fordított azok rendszeres gazdasági müvelésének betartására, úgyszintén a cserjés, bozótos és zsombé-

11

kos területek kitisztítására, s az állambérleti legelőterületeken uralgó vízhiány megszüntetésére. Az elözö években megkezdett kitisztitási munkálatok folytatódtak, ugy hogy a Kamjánka bérkaszálón ma már 73 hold van teljesen kitisztítva és kiirtva, továbbá 142 hold öntözésre berendezve. A Kerekdomb nevü majorterületen az irtás 8 hold kivételével befejezést nyert, melynek kiirtása a jövő év feladata leend. A fogarasi majorból Zsófiafalva község részére bérbeadótt legelöterületen az e czélra engedélyezett 600 korona államsegély felhasználásával a legelömarha vízhiányának enyhítésére egy bövizü csordakut létesíttetett. Az állambérleti szántóföldek és kaszálók terméshozama a lefolyt 1908. évben az aszályos időjárás következtében a közepesen alul maradt. Különösen csökkent a szénatermés, a legelöket pedig leperzselte az aszály. Egyedül a remetei majorhoz tartozó u. n. Papmocsárban volt igen jó tengeritermés, de a gabonafélék ott sem adtak kielégítő termést. A kir. kincstár tulajdonát képező s Ung vármegye területén fekvő rétekből és szántóföldekből álló u. n. belzetek bérletében 46 község részesült. Ezen 14.385 k. hold kiterjedésű területért a bérlök 18.565 korona bért fizettek s igy egy k. hold évi bérösszege átlag 1 kor. 29 fillért tett ki. Ebből látható, hogy a lakosság itt is olcsón jutott bérföldhöz. Ezen belzetek még 1903-ban adattak bérbe 10 év tartamára. A bérleti viszonyban a lefolyt év alatt változás nem történt, amennyiben a bérlök szerződési

12

kötelezettségeiket pontosan teljesítvén, nem adtak okot arra, hogy a bérterületekböl kimozdittassanak. A kirendeltség az állambérleti területek kezelése és felügyeletének ellátásán felül támogatólag közbenjárt a községek föld- és legelöigényeinek kielégítése érdekében. Ez irányú működésének eredménye, hogy Malmos község határában a szolyvai erdögondnoksághoz tartozó «Komárni)) nevű 106 holdas vágásterületnek a felerdösitési kötelezettség alól való felmentése és Malmos község részére való bérbeadása engedélyeztetett. Hasonlóképpen kieszközöltetett, hogy Ujtövisfalva község határában 21 hold 620 négyszögöl terület mentesittetett a felerdösitési kötelezettség alól, miáltal a község ujabbi legelöterülethez jutott. Közbenjárt a kirendeltség 9 hajasdi kisgazda birtokvételi ügyében, mely támogatás folytán a kisgazdák 2 4 k. hold told tulajdonjogát 18.000 korona vételár fejében megszerezték, melyet hitelszövetkezeti kölcsön felvétele utján fedeztek. Ez évben fejeződtek be a gróf Schönborn-Buchheim-féle hitbizomány tulajdonát képezett nagylucskai birtokparczellázásának munkálatai, mely 2073 k, hold 243 négyszögöl területü birtokból Nagylucska, Ujdávidháza és Várkulcsa községek mint erkölcsi testületek, a nagylucskai gör. kath. hitközség és 513 nagylucskai, 175 ujdávidházai és 30 várkulcsai kisgazda részesedett. A vételár biztositására felvett kölcsön lebonyolittatván, s a tulajdonjog az egyes vevők nevére telekkönyvileg bekebeleztetvén, vevők részére a föld szabad használata biztosítva van.

IS

Magyarkomját, Nagycsongova, Ölyvös és Felsösárad ngocsavármegyei községek földszakségének enyhítése czéljából kieszközöltetett egy birtoktestnek állami támogatás mellett való parczellázása. A parczellázás előmunkálatai megindultak, részletes lebonyolítása a jövő évre várható. Várpalánka beregvármegyei község egy birtok megvétele iránti ügye folyamatba tétetett. Tárgyalás alatt állanak Patakófalu községnek 42.825 holdas kincstári, Ilkócz községnek 43*51 hold uradalmi, Sóslak községnek 150 hold kincstári, Határhegy község 53.491 hold kincstári, Beregbükkös községnek 120 hold legelöterület megvétele iránti ügyei. Ez évben perfektuálódott Repede és Dubrovicza községek volt úrbéreseinek 143*2 hold uradalmi erdőterület megvétele iránti ügye, a mennyiben a kötött szerződést a hitbizományi hatóság jóváhagyta. Ezen vétel folytán lehetővé vált, hogy nevezett úrbéresek eddigi nem feltétlen erdőtalajon elterülő 97 holdas erdejüket legelőnek használhassák. A bányafalusi úrbéres birtokosság részére ujabb legelöterület szerzését lehetővé teendő, kieszközöltetett annak engedélyezése, hogy az úrbéresek a tulajdonukat képező legelöterületük jelenleg kőbányaként müveit 15 kat. holdas részét 16,000 koronáért eladhassák. Az eladás engedélyezése fejében kiköttetett, hogy a vételár csak legelöterület vételére, illetve legelöjavitási és tisztítási czélokra legyen felhasználható, nehogy ellenkező esetben az állattenyésztés érdekei csorbát szenvedjenek. Közbenjárt ezenkívül a kirendeltség több község és magánegyénekböl álló érdekeltség részére szükséges-

14

kölcsönök megszavazása és folyósítása körül több pénzintézetnél, mely kölcsönök uj ingatlanok szerzésére, vagy a meglévő terhek konvertálására fognak felhasználtatni. II. Havasi legelők. A kirendeltség kezelése alatt lévő beregvármegyei állambérleti havasak területe a szomszédos birtokos tulajdonát képező s közösen használt máramarosi határhavasokkal együtt 7261 hold 545 négszögölet tett ki, mely területből a szorosan vett állambérlethez az u. n. vadászbérlet és a Pláj-Polyánkával együtt 5738 hold 601 négyszögöl tartozik. Ezen havasterületre az 1908. év folyamán mintegy 40 község kisgazdájának állatállománya hajtatott fel junius hó elején s maradt fent szeptember hó elejéig, mely időponton tul az állatok a bérleti szerződés kikötései szerint, de az időjárás viszontagságai miatt sem maradhatnak fenn. A felhajtott legelő állatok a havasra bárczázás mellett vétettek fel, mely rendszer iránt a nép most már bizalommal viseltetik. Ugy az ungi, mint a máramarosi kincstári havasokra a legelömarha felvétele a kirendeltség közreműködése mellett történt. Az állambérleti havasokra a lefolyt évben felhajtatott 149 darab üsző, 49 darab tehén, 24 bika, 230 darab vegyes növendékmarha, 4683 darab ökör, 45 ló, 12 darab csikó. 7083 darab juh. ami számos marhára átszámitva összesen 5809 darabot tesz ki.

A lakosság üszönevelési kedvének fokozása czéljából a Kernicza havasra felhajtott tiszta vérű üszök után fizetett havasbér, összesen 96*2 korona az üszötulajdosoknak jutalomképen visszatérittetett. A havasi fübér czimén 24.801 korona 16 fillér folyt be, egy hold bruttó jövedelme tehát 4 korona 32 fillér volt, nem számitva a havasi kaszálókon termelt 480 q. szénafelesleget, mely ott már nem lévén feltakarmányozható, Szolyvára és Alsóvereczkére szállíttatott el, s az ottani intézmények állatállománya által használtatott fel. A havasi legeltetési idény a lefolyt évben elég kedvezőnek volt mondható, bár a legeltetést a téli hóval mélyen betakart itatok kiszabaditási munkálatainak következtében a szokottnál valamivel későbben lehetett megkezdeni. Ez a néhány napi késedelem annyiban hátrányos, hogy a szörfüvel benőtt területeket a marha csak addig legeli le, a mig a szörfü fiatal, később már állva hagyja. Junius hava csapadékdús, mindamellett viharmentes volt s igy a legeltetés az időjárás által károsan nem befolyásoltatott. Nagy lendültetet nyert a havasi gazdálkodás az által, hogy a földmivelésügyi kormány a havasok okszerű kihasználása czéljából szükséges berendezések költségeire 36.533 korona felhaszlását engedélyezte. Ezen költségadomány keretén belül elkészült egy Volócz vasútállomástól kiágazólag a Pláj-havasra vezető kocsiút 8 kilométer hosszúságban 21 mütárgygyal, továbbá a Pláj-havason 42 darab tehén befogadására szolgáló istálló. Ezen istállóhoz 63 méter mélységből a vizet egy vizemelökos szolgáltatja.

16

A kocsiút, istálló és vizemelökos létesitése által ugy a trágyázás, mint a legeltetés lényegesen meg van könnyitve. Ugyancsak egy uj istálló épült a Kernicza-havason 120 drb. gulyabeli marha befogadására 160 méterrel magasabban, mint a régi istálló, mely egészen az erdő szélén feküdt s emiatt a trágya okszerűen felhasználható nem volt. Ezenkívül a Pláj-, Hrobistye- és Hjapiczka-havasokon lévő régi istállók okszerűen átalakittattak s a kerniczai havastakarmány kisérleti telepen egy uj fümagcsür létesült. A Pláj-havason lévő tejfeldolgozó helyiség részére egy forgatható algaui sajtüst szereztetett be s ugyanott egy havasi sajtpincze létesittetett s a Hrobistye-havason lévő régi istállónak a tél folyamán a hónyomás következtében beomlott főfala 3432 korona 10 fillér költséggel helyreállíttatott. A havasi kaszálók területe a régi lósóskával benőtt delelöhelyek felkapálása és fűmaggal való bevetése által ismét 8 holddal nagyobbodott. A havasok fokozatos felj a vitása ez évben sem szünetelt, mely munkánál a havasi takarmánykisérleti telepen termelt, valamint külön vásárolt magvak vegyesen használtattak fel, a kaszálók és a havasok egyes soványabb részei trágyázásban részesültek. A havasi utak karbantartása, moha- és zsombékirtás szintén figyelem tárgyát képezte. A felhajtott állatállomány egészségi állapota kielégítőnek volt mondható, tekintettel arra, hogy az 5809 darab számosmarhából mindössze csak 7 darab szarvasmarha pusztult el. ezek is azonban a betegségek csiráit a havasra való felhajtáskor már magokkal hozták.

17

Kimutatás

A havas neve k

N

in

83 83

tehén

az 1908. évben történt havasi felhajtásról.

a M

£

H

•-o c 83 >

:C

C

:0

:0

-o

«

d a rab 149

1 Kernicza.. 2

Temnatik... ... ...

3

Pláj

4

Velki-Verch ..

_

-

—

345 49

24

5

Rjapicska kobra... Borilova

7

Ersavszka

8

Kadilova... ...

—

9

Kopitancsik (Kirnnik)

—

...

_

—

—

—

—

10 Szkaljanka ... ...

—

—

11

Hrobistye

—

—

12

Ivalova

...

230 —

220

11

—

232

12

_ —

924

—

22 —

—

—

608

_

—

—

—

_ 12

—

—

679

—

—

—

390

—

14

—

—

Migyanicza

15 Zakuty

...

16

Bileczka ...

...

17

Hrab ...

18 Zsid Számos marha átszámítva ...

—

- -

-

—

149 100

—

—

724 767 —

—

80

— —

364 134 164 614

1

899

—

13 Rapicska-Jama ...

...

—

—

—

s

380 f 367 S 499 245 873 314

527

— —

—

4

_

6

554 537

322

—

49

24 230 4683

45

12 7083

49

36 157 4683

60

16 708

5809

18

A lveínicza-havasra felhajtott 148 drb növendéküszö serczegö üszög ellen a kirendeltség költségén oltatott be. A Sztqj-havas egyes meredek lejtőin a lavinák összesen mintegy 1 0 — 1 2 kat. holdnyi területen a termőréteget lesodorták. A talaj további kopárosodásának meggátlása czéljából ezen veszélyeztetett helyek kora tavaszszal rözsefonással lesznek megkötve, száritott sertéstrágyával betrágyázva és kötésre alkalmas fümagvakkal bevetve. E végből 100 métermázsa száritott sertéstrágya még az ősz folyamán a havasra felszállittatott. A folyó év nyarán az állambérleti havasokat számos érdeklődő kereste fel. Ezek között ki kell emelni az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 11 tagját, kik bár kedvezőtlen időben, de annál nagyobb lelkesedéssel és buzgalommal tanulmányozták az állambérleti havasokon űzött havasgazdálkodást s a tapasztaltak fölött osztatlan tetszésüknek és elismerésüknek adtak kifejezést. Tanulmányozási szempontból az ungvári papnevelő és tanítóképző intézet végzett növendékei járták be a havasokat, kik a látottakat az életbe kilépve a gondozásukra bízott nép körében értékesíthetik. Ezen tanulmányutakra jelentkezett 30 növendék utazási költségeire 176 korona 80 fillér engedélyezése eszközöltetett ki. III. Havasi takarmánykisérleti telep. A kerniczai havasi takarmánykisérleti telep területe a mult évi állapothoz viszonyítva nem változott.

19

A telep 9176 m- területéből: a bevetett terület 8810 m 2 az utak területe ___ ___ ___ ___ 314 m 2 az udvar és menház területe . „ ___ 52 m 2 -t tett ki. Részint a mult év őszén, részint pedig a folyó év tavaszán összesen 9 parczella lett újból felásva, szükséghez mérten betrágyázva és fümagvakkal bevetve. Az elvetett magvak csirázási és kelési ideje az egyes fajtáknál a legnagyobb eltéréseket mutatta. A csirázási és kikelési idő nagy eltérései elsősorban a fajták sajátságainak tudható be, azonban arra különféle körülmények is kihatással vannak. így p. o. tapasztaltatott, hogy a korábban szedett mag, mely talán nem ért be egészen tökéletesen, későbben csírázott és kelt. Hasonlóképen későbben csíráztak és fejlődtek azok a vetések, melyek a tavaszi friss ásásba kerültek, mig az őszi ásásba vetett magvak korábban csíráztak és keltek. Ennek oka az, hogy az ilyen talaj felső rétege jobban átérett, melegebb és emellett nedvdúsabb volt, mint a tavaszszal felforgatás folytán felszínre hozott, kevésbbé érett hideg föld, melyet a tavaszi szelek ki is szárítottak. Általában pedig a tulaj donképen i havasfajták jóval későbben fejlődtek, mint a többi meghonosított síksági fajta. Az uj vetések gyomlálásban, sovány, köves helyeken trágyaléöntözésben részesültek. A régi vetések úgyszólván kivétel nélkül jól teleltek. A hó ez évben a kísérleti telepről korábban olvadt le ugy, hogy már május hó 20-án egyes munkálatokat meg is lehetett kezdeni. 9*

20

Sem a hónyomás, sem az egerek károkat nem okoztak. A havasi idény a kísérleti telep fejlődése szempontjából elég kedvező volt. Csak julius 14-én tört ki egy erős szélvihar, mely folytatólag julius hó 26-áig tartott, állandó záportól kisérve. Ezen zivataros időjárás a Poa alpina magtermésében 1 5 % kárt okozott, a buja fejlödésü Poa violaceát pedig megdöntötte, miáltal a magérés késett és minőségileg szenvedett. Korai fagyok ez évben a magérésre zavaró befolyást nem gyakoroltak, miért is az idei fümagtermés nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is — csekély kivétellel — jobb volt mint a tavalyi. Rendkivüli termést adott a Poa alpina; 68 kg.-ot, mely a Sztoj oldalán keletkezett vízmosásoknak száritott sertéstrágya hozzáadásával s az ott létesített rözsefonások között való elvetésével leendő megkötésére, a többi fümagfölösleg pedig az egyes havasi kaszálók javítására fog fordíttatni. A régi vetésű fümagfajták fejlődésénél ujabb feljegyzésre méltó körülmény nem észleltetett, azonkívül, hogy a mult évben sarlózott vetés ez évben nemcsak erőteljesebben fejlődött és sarjadzott, hanem a magtermés is szebb és egyenletesebb volt, mint azokon a táblákon, melyekről a mag kézzel szedetett és a szár meghagyatott. Ez évben a havasalji kaszálókon két értékes havasi fűféléből sikerült tiszta magot gyűjteni. Az egyik a Festuca picta, melyből egy kisebb parczella el is vettetett, a másik a Phleum alpinum varietas commutatum. melylyel a kísérletek a jövő év tavaszán fognak megejtetni.

21

Ez évben a havas takarmány kísérleti telepen a fümagvak kezelése és eltartása czéljából egy gyakorlati berendezéssel felszerelt épület emeltetett, mely 1532 korona 27 fillérbe került és hivatásának különösen megfelelt. Megjegyzendő, hogy a havasi gazdálkodással foglalkozók közül már mindtöbben és többen fordulnak a telep vezetőségéhez fümagkeverékek mikénti összeállitásának közléséért, hogy a kísérletezések alapján legjobbnak bizonyult keverékkel saját gazdaságukban nagyobb termést érjenek el. Az 1908. évi kísérletezés és az azzal kapcsolatosan eszközölt megfigyelések eredményeit a csatolt kimutatások tünfetik fel. IV. Alsóvereczkei m. kir. «Balogh Vilmos» hegyvidéki gazdasági telep. A telep elnevezésében az 1908. év folyamán történt változás, amennyiben a m. kir. földmivelésügyi minister ur az állami segélyakczió körül nagy érdemeket szerzett néhai Balogh Vilmos államtitkár emlékét megörökiteni óhajtván — elrendelte, hogy az alsóvereczkei m. kir. havasi mintagazdaság és tejgazdasági telep — ezentúl «alsóvereczkei m. kir. «Balogh Vilmos» hegyvidéki gazdasági telep» nevet viselje. A telepre, illetve az azzal kapcsolatos tejgazdasági munkásokat képező iskolába, mely a kisebb birtokososztály és a tejszövetkezetek vaj mesteri és elömunkás szükségletének biztositása czéljából szerveztetett, a megállapított 18 állami ingyenes helyre az

1907—8. tanévre 16 tanuló vétetett fel, kik nemcsak a vajgyártás s tejkezelés, hanem általában a gazdaság minden ágára kiterjedő ugy elméleti, de főleg gyakorlati kiképzésben részesültek. A telep 16 növendéke közül évközben 2 eltávozott s igy az 1908. évi október hóban megtartott záróvizsgán 14 növendék vett részt. Ezek közül a vizsgát 3 jeles, 6 jó s 5 kielégítő eredménynyel állotta ki. A növendékek közül 1 bereg vár megyei, 3 ugocsavármegyei, 3 máramarosvármegyei, 1 szatmárvármegyei, 2 jásznagykun-szolnokvármegyei, 1 sopronvármegyei, 2 zalavármegyei, I pedig háromszékvármegyei illetőségű volt. A teleppel kapcsolatos mintagazdaság 96 hold területe ez évben a következőleg volt kihasználva. Árpa 4 holdba, zab 4 holdba, burgonya 2 holdba, takarmányrépa 5 holdba, zabos bükköny 4 holdba, fükeverék 2 holdba, mohar 4 holdba volt elvetve, 71 hold pedig hegyi kaszálót képezett. Az elért termés átlag a az árpánál 610, a zabnál 660, a burgonyánál 7510, a takarmányrépánál 10.446, a zabos bükkönynél 1390, a fükeveréknél 1235, a moharnál 1340, a hegyi kaszálóknál pedig 1135 kilogramm volt. A gyönge termés az aratás előtt beállott jégverés és felhőszakadásnak tuiajdonitható, minek következtében, különösen a széna nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is messze mögötte maradt a mult évi termésnek. A takarmányrépát a gyökérrothadás, Poma betae Frank gomba betegség rontotta meg.

Tekintettel arra, hogy a mult évi tapasztalatok szerint a lóherésekben az egerek oly mérvű pusztításokat visznek véghez, hogy azok termése bizonytalan, 1907. évben megindultak a fűmagkeverékkel való kísérletezések. A magkeverékek a kassai m. kir. vetömegvizsgáló állomás szaktanácsára a kővetkezőképpen állíttattak egybe: I. sz.

herefii-keverék:

Trifolium h y b r i d u m . _ _ — Phleum pratense ___ — — — összesen II. sz.

70% 30 « 100%

herefii-keverék:

Trifolium pratense ___ ___ — Trifolium hybridum ___ ___ — Lotus corniculatus ___ ___ ___ — Phleum pratense — —

— — — —

15° 0 40 « 20 « 25 «

összesen ___ 1 0 0 % III. sz. fiimag-keverék : Trifolium repens___ Trifolium hybridum___ Lotus corniculatus ___ Lolium italicum ___ Festuca pratensis ___ Dactylis • glomerata Cynosurus eristatus ___ Agrostis stolanifera Phleum pratense

___ ___ — — ___ ___ — ___ — — — ___ ___ ___ — — ___ ___ ___ ___ — összesen

— — — —— — — — —

5% 10 « 18 « 10« 15 « 10« 10« 10 « 12 « 100%

24

IV. sz.

fűmag-keverék:

Trifolium pratense ___ ___ Trifolium repens ___ Lotus corniculatus ___ ___ Lolium perenne ___ ___ Avena elatior ___ ___ _„ Festuca pratensis Dactylis glomerata ___ Avena flavescens ___ Cynosurus e r i s t a t u s . _ _ _

___ ___ ___ _„ ___ ___ ___ ___

___ ___

..__ __. ___ ___ _.._ ___ ___ __

5C ( 10 « 18 a 10 « 10 « 10« 15 « 10 « 12 «

összesen ___ 100° c Amig a két herefükeverék már az ősz folyamán sokat szenvedett az egerektől, addig a két fümagkeverék gyönyörűen fejlődött, különösen a 111. számú, ugy hogy még 1907. év őszén a kipállás veszedelmétől megóvandó juhokkal kellett legeltetni. Első évben az összes kísérleti táblák erősen elgyomosodtak, első sorban azért, mert védnövény nélkül lettek vetve, az 1908. évben azonban a fümagfélék erőteljes fejlődése a gyomokat teljesen elnyomta. A III. sz. fümagkeverés különösen oly szépen sikerült, hogy a jövőben herefüvetések helyett fiimagkeverék fog használtatni, mert bár a vetőmag ára holdanként 2—3-szor annyiba kerül, mint ugyanakkora terület bevetéséhez szükséges heremag, ezen árkülönbség azonban a terméskülönbözettöl eltekintve busásan megtérül azáltal, hogy ezen évelő fűfélék több évig tartanak, mint a herevetés. A telep növendékei és összes állatállománya a havasi legeltetési időszakot a mult évek gyakorlatához képest a Pláj havason töltötte, hogy a növendékek a

25

havasi gazdálkodást gyakorlatilag is elsajátíthassák s megszerezzék azon gyakorlati ügyességet, mely egy kisebb, csupán kézi munkálatokra utalt tejgazdaság üzemének viteléhez és vezetéséhez szükséges. Ez idő alatt a tejhozam az elözö évekhez viszonyitva emelkedést mutat, daczára a váltakozó szeles, hűvös időjárásnak, mely a tej hozamot máskülönben kedvezőtlenül befolyásolta. Az augusztusi hidegeknek tulajdonitható az is, hogy az állatállomány nem a szokott jó kondiczióban került le a havasról. A telep montafoni törzstehenészete az 1908. év január hó 1-én a következő volt: 3 darab tenyészbika, « 29 tehén, « 10 egy éves bika, « 5 választott bika, « 4 szopós bika, « két éves üsző, 4 « 9 egy éves üsző, « 5 választott üsző, « 5 szopós üsző. Az évi szaporulat 13 darab bika és 6 darab üszöborju volt. Az ellési suly átlagban a bikaborjuknál 40 kgmot, üszöborjuknál pedig 38 kgmot tett ki, az elválasztási átlagsuly 3 hónapi szoptatás után pedig 116 kgm. volt. A lefolyt évben fejés után származott tej menynyisége ___ ___ ___ __. ___ 32.036\ő liter, szoptatásra fordíttatott

___ ___

11.792

összes tejelési eredmény ___ 43.828"5

« «

26

Egy tehén évi fejése..__ ___ 1.334-85 liter Egy tehén évi tejelési eredménye 1 . 8 2 6 1 8 « Az 1908. évben kisgazdáktól 16.619-5 liter tej vásároltatván össze, rendelkezésre állott tehát 48.656 liter. Ebből készpénzért eladatott 2.785'5 liter, illetményre kiadatott ___ 5.157 « feldolgoztatott 4 . 0 7 1 3 5 — 48.656 « Ebből fölözés által származott 5.808 75 liter tejszili, továbbá ___ _„ ___ ___ ___ ___ 39.099 75 liter fölözött tej és i ró. A származott tejszinmennyiségböl készpénzen eladatott 61 - 75 liter, vajjá köpültetett 5747 liter, melyből összesen 1586 kgm. vaj nyeretett. A fölözött tej és iró a borjuk és sertések táplálására használtatott fel. A vajnyeremény hónaponként a következőképen oszlik meg: Feldolgozott tejmennyiség literekben

Mely hónapban

Nyert vajmennyiség kgrmokban

1 kgr.vajhoz 1001. tejből származott kellett vaj mennyiség liter tej

Január .... ...

3294'5

131

25 14

3 97

Február...

3634 5

138

Márczius

4545

163-75

26 33 27 75

3 60

Április ... ...

3604

132-25

27 25

3 66

Május

3 79

4464•5

162

27 55

3 62

Junius ...

5704•5

224

25 46

3 92

Julius

... ... ...

5153

219

23 53

4 25

Augusztus ...

3280

13150

24 94

4 50

Szeptember-

1752

61

28 72

Október

2035

78-50

25 92

3 48 3 85

November ...

1443•5

68

21 22

4 71

Deczember... Összesen

1803 40718:5

77 1586

23 41

4 27

átlag Í5-67

átlag 3-89

Említésre méltó tény, hogy a tej zsírtartalma, bár csekély mértékben, de mégis észrevehetöleg évről-évre csökken, a mi részben a talaj és takarmány mészszegénységének tulajdonitható. Ez ellen ujabban takarmánymész adagolásával kiséreltetik meg a védekezés. A junius, julius és augusztus hónapokból álló havasi idény nemcsak tejhozamra, de a tej zsírtartalmára nézve is felülmúlj a a többi hónapokat, a kisgazdák teheneinek tejhozama pedig a 3 hónapból álló havasi idény alatt akkora volt, mint a többi 9 h ó n a p alatt együttvéve. A telep yorkshirei sertésállománya az 1908. év január 1-én a következő volt: 1 darab tenyész kan, 10 « kocza, 3 « választottkan, 9 « egyéves kocza, 13 « választott kocza, 3 « javitott sertés, 2 « egyéves herélt, 8 « választott herélt. Ez év folyamán fiadzásból származott 16 darab kan és 23 drb kocza, összesen 39 darab, tehát a malaczozási átlag 6 5 darab volt. A növendék sertésekből részben kisgazdáknak tovább tenyésztésre, részben pedig levágásra eladatott 7 darab választott kan, 12 darab választott herélt, 22 darab választott kocza, 2 darab tenyészkocza, 2 darab egyéves herélt, 7 darab egyéves kocza és 9 darab javitott sertés, vagyis összesen 61 darab.

-28

A sertésállomány a havason nagyon sokat szenvedett a zord időjárástól, sőt augusztus hó folyamán több darab el is pusztult. A telep összes üzemi, iskolafentartási, gazdasági, építkezési és irodai kiadásai 62.589 koronát tettek ki. bevétele ezzel szemben 11.974 korona volt. A telep felállításával elérni kivánt czél, t. i. a népnek az okszerű és gyakorlatias irányú gazdálkodási módhoz való szoktatása mind jobban megközelittetik, amennyiben a környékbeli lakosság a nyújtott jó példát követve, saját gazdaságában is követi a telepen látottakat, s gazdaságát a gyakorlati élet követelményeinek a múlthoz viszonyítva megfelelőbb módon rendezi be. Nagyobb gondot fordít a mesterséges takarmánytermelésre, megfelelő gazdasági eszközöket (hegyi ekéket stb.) szerez be, ami azt bizonyítja, hogy ósdi nézeteivel kezd szakítani. V. Népies mintagazdaságok és gazdasági szakismeretek terjesztése. Az 1907. évben Péterfalván (Ugocsa vm.) létesített mintagazdaság gyümölcsfaszükségletének kielégítésére 1908-ban 25 darab téli arany parmén, 25 drb. janathan, 10 drb. téli esperes körte, 26 drb. dió. 15 drb. beszterczei szilva és 5 drb. cseresnyeoltvány engedélyeztetett. Bereg vármegye területén a lefolyt évben Beregdéda község határában létesíttetett egy népies mintagazdaság, melynek berendezésére (gazd. gépek, állatok, vetőmag stb.) 1700 korona államsegély fordíttatott.

Ezenkívül a már meglévő mintagazdaságok is különféle segélyekben részesültek. így a beregsomi mintagazdaság részére zab és bükköny vetőmag beszerzésére 107 korona 70 fillér, egy darab elhullott tehenének pótlására pedig 450 korona államsegély engedélyeztetett. A márokpapi mintagazdaság sertésvészben elpusztult sertésállományának pótlására 240 korona, továbbá 20 kgr. sárga eckendoríl répavetömag és 60 kgr. ólomzárolt vörös lóheremag beszerzésére 140 korona államsegélyben részesült. A máramarosvármegyei Berezna község határában egy havasi .jellegű népies mintagazdaság berendezési költségeire 3468 korona államsegély engedélyezése eszközöltetett ki, mely segély felhasználása azonban az időre előrehaladottsága folytán csak a jövő évben kerülhet sorra. A szolvvai gazdasági ismétlöiskola az ottani állambérleti majorban nyert az eddiginél megfelelőbb elhelyezést. A majorépületek ugyanis 5200 korona költséggel a czélnak megfelelően átalakíttattak. A költséget a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalom előlegezte s az a kultusztárcza által lesz az eddig a kirendeltségnek tizetett bér alakjában megtérítendő. A szolyvai gazdasági ismétlöiskola mintagazdasága az 1908. év folyamán az eddigi 6 holdról 20 holdra lett kibővítve. Ezenkívül a gazdasági ismétlöiskola ez év folyamán tehén, vetőmag és kerti eszközök b esz erez hetése czéljából 2114 korona 97 fillér államsegélyben részesült. A gazdasági ismeretek terjesztése körül ezen gazdasági ismétlöiskola és az alsóvereczkei Balogh Vilmos

30

hegyvidéki gazdasági telep fejtettek ki eredményes működést, a mennyiben az előbbiben 120 tanköteles gyermek részesült időszaki gazdasági oktatásban, az utóbbiban pedig 14 növendék nyert különösen a vajgyártás és tejfeldolgozás, de különben a gazdaság minden ágára kiterjedöleg is ugy elméleti, de főleg gyakorlati kiképzést. Hasonlóképen eredményes működést fejtettek ki e téren a kirendeltség által Bereg vármegye 9 községében, a Munkács és Vidéke Közgazdasági Egyesületével karöltve pedig 5 községben megtartott népies gazdasági előadások. Nem hagyható figyelmen kivül a nép gazdasági ismereteinek gyarapodása szempontjából az évenként szerződtetni szokott tartalék arató munkásoknak az állami ménesbirtokokra történt leszállítása sem. Az alföldi arató munkák végzésére a kirendeltség által nagy számban összetoborzott munkások ugyanis az arató munka végzése közben hosszabb időn át szemlélhetik az okszerűbb gazdálkodási rendszer előnyeit és eredményeit, s megfigyelés utján szerzett ismereteiket otthon saját gazdaságukban hasznosan értékesíthetik. A lakosság mezőgazdasági ipari kiképzése, házi ipari tanfolyamok rendezése utján biztosíttatott, melyek eredményei ezen jelentés házi ipari fejezete alatt részletesen vannak ismertetve. A hegyvidéki lakosság intelligencziájának emelését ezen felül a kirendeltség különböző gazdasági szakmunkáknak egyes, a népre nagyobb befolyással biró egyének és értelmesebb kisgazdák közötti kiosztása által igyekezett szolgálni, mely szakkönyvekben

3L

foglaltak ismerete a lakosság gazdálkodási módjának modernizálódását fogja előidézni. Itt említendő meg, hogy a kirendeltség a népoktatás sikeresebbé tétele czéljából lehetővé tette, hogy a felsővereczkei és talamási 10.000 korona költséggel átalakitott állambérleti lakóépületekben két iskola és egy óvoda találjon elhelyezést. A sárosvármegyei közművelődési egyesület részére 1800 korona államsegélyt, a felsöremetei népkönyvtáregyesület részére pedig egy 150 kötetből álló könyvgyűjtemény és az ennek elhelyezésére szükséges könyvszekrény beszerzésére 20 korona államsegély engedélyezése eszközöltetett ki. A hegyvidéken most már mintegy 33 népkönyvtár szolgálja a nép szellemi látókörének kibövitését, nemkülönben sikeresen közremunkálkodik a magyar nyelvhatár kiterjesztésének érdekében. VI. Gazdakörök és gépkiosztások. A kisgazdatársadalom tömöritésének elömozditását a kirendeltség szintén kötelességének ismerte. Ez irányú működésének eredménye, hogy közvetlenül a kirendeltség által Tgocsa vármegye 3 községében, a Munkács és Vidéke Közgazdasági Egyesületével karöltve pedig Bereg vármegye 16 községében alakittattak gazdakörök. A megalakított gazdakörök működése a nép széles körében nyomot fog hagyni s igen alkalmas eszköz lesz a nép minden újítással szemben ösztönszerűen nyilvánuló bizalmatlanságának leküzdésére.

32

Az okszerűbb gazdálkodás céljait szolgáló s az intenzivebb gazdálkodás által feltétlenül megkívánt jó és megbízható mezőgazdasági gépek és eszközök népszerűsítésére és elterjesztésére szintén gond fordíttatott. Az ez irányú működés eredményei, hogy az alsóvereczkei hitelszövetkezet 1 drb. kézi cséplőgép és 3 darab «magyar» gabonarosta beszerzésére 290 korona, a tarpai gazdakör részére 1 darab tizedes mérleg beszerzésére 35 korona, a badalói gazdakör részére • 1 drb. 11 soros vetögép, 1 drb. konkolyozó, 1 drb. tizedes mérleg és 10 drb. Sack-eke beszerzésére 610 korona, a mároki gazdakör részére 1 drb. 11 soros vetögép, 1 drb. «magyar» gabonatisztitó rosta. 1 drb. konkolyozó, 1 drb. szecskavágó, 1 drb. tizedes mérleg és 5 drb. Sack-eke beszerzésére 599 korona, a nagyborzsovai gazdakör részére 1 drb. vetögép, 1 drb. lógereblye, 1 drb. konkolyozó és 6 drb. Sack-eke beszerzésére 642 korona, a malmosi gazdakör részére 2 drb. szecskavágó beszerzésére 63 korona államsegély engedélyeztetett, végül a máramarosvármegyei gazdasági egyesület közreműködése 54 darab kézi szecskavágó kedvezményes áron való kiosztását eredményezte. Az engedélyezett államsegélyek a gépek beszerzési árát 30—50°/ 0 -kal mérsékelték. Ugyancsak 3 0 % árkedvezmény és a szállítási költségek megtérítése mellett kiosztatott zemplénvármegyei kisgazdáknak 1 drb. konkolyzó, 3 drb. gabonarosta és 1 darab kézi cséplőgép. A gazdasági gépek és eszközök kiosztásának eredményeként máris változás észlelhető mindazon közsé-

33

gekben, a hol nagyobb mennyiségű gazdasági gép került kiosztás alá. Kiemelendő körülmény, hogy azon kisgazdák, kik eddig faekékkel szántottak, nem győzik a Sack-ekék előnyeit dicsérni. Az általuk e téren nyújtott jó példa tehát önként talál követökre. VII. Vetőmagkiosztás. A hegyvidék zord klímája az egyes nagyobb kiterjedésű vidékeken jelentkező vetömaghiány és a nép azon gyakorlata mellett, hogy vetőmagját éveken keresztül önszántából nem ujitja meg, kötelességévé tették a kirendeltségnek, hogy a jó terméseredménynek a lehetőségig való biztosítása érdekében az 1908. évben is folytassa az előző években megkezdett vetömagkiosztási akczióját. Ezen akczió folytán a kisgazdaközönség megbízható, igen jó minőségű vetőmaghoz jut. A vetőmagkiosztás alkalmával a népnek nyújtott árkedvezmény pedig amellett, hogy az államra nagyobb terhet n e m ró, hasznos befektetést képez, mert a befektetett töke kamatait a jobb termésben meghozza, az állami támogatás elmaradása viszont végeredményben esetleg ínséget is idézne elö, melynek enyhítése a vetömagkiosztásoknál nyújtott kedvezmények értékénél jóval nagyobb összegnek felhasználását tenné szükségessé. Állami támogatás és közvetítés nélkül ugyanis a nép jó vetömagvakat nem is tudna beszerezni, 3

ORSZAGOC ID/clTÁa K. szekció -

jó vetőmag hiányában a hegyvidék zord klimája mellett pedig csak silány termésre lehet kilátás, melynek következménye rendszerint ínség szokott lenni. A kirendeltség által az 1908-ban kiosztott vetőmag mennyisége a következő volt: zab ___ ___ — — árpa burgonya... ___ ___ bükköny luczerna ___ ___ ___ komócsin.__ ___ ___ lóhere ___ ___

291.653 kilogramm 29.897 « 64.452 « 12.898 « 500 « 4051 « 34.400 «

A vetőmagvak a következő árak tak ki: zab lóhere bükköny burgonya komócsin luczerna árpa ___

___

___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ .. ___ ___

mellett osztat-

Beszerzési ár

Kiosztási ár

1710 210'— 1740 6-— 72-— 168'— 17'60

14-— 170— 15-— 4*20 54 - — 150'— 14*—

K « « « « « «

K « « « « « «

A nyújtott kedvezmény tehát a zabnál ___ lóherénél — ___ bükkönynél burgonyánál ___ komócsinnál ___ luczernánál ___ ___ árpánál pedig_„

.... — .... ... .... — ___ ... ....

18*20 19'— 14 - — 30 — 25'— 11'— 2 0 % - o t tett ki.

35

A beszerzett vetőmagvak vételára fejében kifizettetett ___ ___ Vasúti szállítási költségek fejében ______ . _ _ ... Összesen ___ A kiosztással kapcsolatban felmerült költségek kitettek ___ ___ Az összes beszerzési és kiosztási költségek végösszege tehát ___ Ennek fedezésére a vetőmagkiosztásban részesült kisgazdák által befizettetett. _ _ _ _

137.817 K. 10.925

—

f.

« 75 «

148.742 K. 75 f.

688 K, 34 f. 149.431 K. 09 f.

111.076 K. 23 f.

a nyújtott kedvezmények tehát: 38.354 K. 86 fillért tettek ki. A kiosztott vetőmagvak, különösen a brassóvidéki zab kitűnő minőségűnek bizonyultak, ami a hegyvidék termésén meg is látszott. Az előző évben bejelentett vetömagszükségleti igényekhez viszonyitva örvendetes jelenség, hogy a lóhere, komócsin és luczerna vetőmagvak iránt a folyó évben ismét fokozottabb kereslet, illetve igénybejelentés nyilvánult meg. Ez a mellett bizonyit, hogy a nép felfogva a mesterséges takarmánytermelés gazdasági jelentőségét s évről-évre nagyobb tért enged ezen gazdálkodás számára. Jelenleg már a verchovinákon is láthatók lóherések, ami azelőtt csak nagyobb birtokosoknál volt látható. A 3 éven keresztül kiosztott kitűnő minőségű és a hegyvidéken igen jól beváló zabvetömag hatása már sokfelé észlelhető, mert a hegyvidéki piaczokon a jó, szép, nagyszemü, súlyos zab kezd gyakran előjönni. 3*

36

k

i

1 0

g

r

a

m

Luczerna

Komócsin

Árpa

Burgonya

nj N

Lóhere

A vármegye megnevezése

Bükköny

A kiosztott vetőmagmennyiségnek a kirendeltség működési területét képező vármegyék közötti megosztását az alábbi kimutatás tünteti fel:

m

...

44837

9411

2365 26643

_

1768

....

45300

6400

2900

8500

—

1150

Ugocsa..

39289

4967

3933 14609

—

500

—

Zemplén és Sáros...

79467

6622

1900

633

—

Máramaros

82760

7000

1800 14700

Bereg Ung

_

...

Összesen ...

29897

291653 34400 12898 64452 29897

—

—

500

4051

5od

A vetömagkiosztás kedvezményét Bereg vármegye 44, Ungvármegye 37, Ugocsa vármegye 23, Zemplén és Sáros vármegye 67, Máramaros vármegye 30 községének, összesen tehát 201 községnek kisgazdái élvezték. Ezen az 1908. év tavaszán kiosztott vetőmagmennyiségen felül kiosztatott még az év folyamán Beregujfalu község kisgazdái között 81 q. buza és 10 q. rozsvetömag, melynek beszerzési ára 2222 korona 60 fillért tett ki. Ennek fedezetére a kiosztásban részesült 43 kisgazda által befizettetett 1572 korona 50 fillér, kedvezményenként pedig 650 korona 10 fillér nyújtatott. A malmosi gazdakör 25 q. rozsvetömag beszerzési árának 3 0 % - á t ki tévő segélyben részesült, melyre 142 korona használtatott fel. A mároki gazdaköri tagok között kiosztatott 33 q. buza 709 korona 50 fillér értékben, melynek fedezésére a kiosztásban részesült

I

37

8 kisgazda által befizettetett 509 kor. 50- fillér, a nyújtott árkedvezmény költségeire pedig 200 kor. használtatott fel. Derczen és Kisgut beregvármegyei községek kisgazdái között öszszel kiosztatott 67'50 q. buza és 68 q. rozsvetömag 3143 korona értékben. Ezen vételár 7 0 % - a fejében befizettek a kisgazdák 2200 korona 10 fillért, a kedvezményül nyújtott 3 0 % kedvezmény költségei pedig 942 korona 90 fillért tettek ki. Az 1908. év folyamán jégkárt szenvedett lakosok szintén kedvezményes áru öszi vetőmag kiosztásával segélyeztettek. Nevezetesen 10 jégkárosult kisgeöczi lakós között kiosztatott 54 q. buza és 9 q. rozsvetömag 1476 korona értékben. A vételár 7 0 % - a fejében beszedetett a kisgazdáktól 1033 korona 20 fillér, az árkedvezményül engedélyezett 3 0 % fedezésére 442 korona 80 fillér vétetett igénybe. Kiosztalott továbbá 9 ugyancsak kisgeöczi lakos között 58 q. buza- és 20 q. rozs vetőmag 1792 korona értékben, melyre a kisgazdák 1254 korona 40 fillért fizettek be, a 3 0 % árkedvezmény költségeire pedig 537 korona "60 fillér államsegély engedélyeztetett. A nagyzalacskai jégkárosultak között kiosztatott 47 7 2 cl- buza és 4 7 % q. rozsvetömag. Ennek beszerzési ára 2180 korona 25 fillért tett ki, melynek 7 0 % _ a fejében a 45 kisgazda 1553 korona 25 fillért fizetett be, a kisgazdáknak adott 3 0 % árkedvezmény költségeire pedig 627 korona fordíttatott. VIII. Legelő- és rétjavitások. Kétségtelen tény, hogy a hegyvidék s annak lakossága egyaránt az állattenyésztésre vannak predesztinálva.

38

A hegyvidéki klima egyenesen kizárja egy magas fokon álló mezőgazdasági kultura lehetőségét, állattenyésztésre ellenben kiválóan alkalmas. A lakosság már századokon keresztül úgyszólván az állattenyésztéssel foglalkozik, minek folytán az állattenyésztés iránti előszeretete annyira vérévé vált, hogy más, nagyobb erőt és gondosságot igénylő munkával nem is rokonszenvez. Hogy azonban ezen konjunktúrák mellett a hegyvidék állattenyésztése nem áll sem minőségileg, sem az állatállomány számát tekintve azon a fokon, mint az óhajtandó s elérhető lenne, annak oka a hegyvidék legelöhiányában keresendő. A hegyvidék legnagyobb része uradalmi és kincstári erdöbirtok. Az erdők rendszeres üzemtervei pedig nagy akadályát képezik a legeltetésnek. Ezen tényleges állapotok mellett a hegyvidék legeltetésre alkalmas területei ugyancsak megfogynak s az állattenyésztés szolgálatára csak a községek és a volt úrbéresek tulajdonát képező legelöterületek vehetők igénybe. Ezen legelöterületek azonban cserjével és bozóttal annyira be vannak növe s nagy részben annyira el vannak kopárosodva, hogy a jelenlegi állatlétszám eltartására sem elégségesek. Az állatállomány növelésére irányuló törekvések és az államnak az állattenyésztés fejlesztésére forditott anyagi áldozatai mindaddig meg nem hozhatják az óhajtott eredményeket, mig a meglévő legelöterületek a cserjéktől, bozótoktól meg nem tisztíttatnak, a kopár helyek be nem gyepesittetnek s általában a legelök, oly állapotba nem hozatnak, hogy azok a jelen-

39

léginél nagyobb állatállomány eltartására képesek legyenek. Minthogy azonban a hegyvidék népe konzervatív s semmi újításra — legyen annak behozatala a legéletbevágóbb érdekei szempontjából is annyira szükséges — nem hajlik, az államnak kell e téren is segítségére jönni, hogy kezdeményezöleg és szemléleti uton megtegye a legelök feljavítását czélzó lépéseket s viselje azok részbeni költségeit. A földmivelésügyi kormány ezen indokoktól vezéreltetve, elrendelte, hogy az 1908. év második felében a nagyobb szakértelmet igénylő legelő- és rétjavitási munkálatok intézése czéljából a kirendeltséghez egy szakértő osztassék be, ki a viszonyok tanulmányozása után azon területekre nézve, ahol a segélynyújtás a legsürgősebb volt, legelő- és rétjavitási tervezeteket és költségvetéseket állított össze. Ezek alapján kiutalványoztatott államsegélyként: Ung vármegye ___ 6 község részére Zemplén vármegye 7 « « Bereg « 4 « « Máramaros vármegye 1 « « összesen ___

5557 kor. 3360 « 666 « 1117 « 10.700 kor.

A kiutalványozott államsegély a korán beállott téli idö miatt nem volt felhasználható s igy az előirányzott munkálatok tényleges végrehajtása az 1909. évre maradt. 1908-ban készíttettek el továbbá Sáros vármegye 11 községe és Ugocsa vármegye 1 községének rét- és legelöjavitási költségvetései, melyek 6628 korona államsegélyt fognak igényelni.

40

IX. Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés. A hegyvidéki gazdasági mellékhaszonvételek között az első helyet a gyümölcstermelés foglalja el. Ennek fejlesztése czéljából a kirendeltség, miként a múltban is, ugy az 1908. év folyamán minden lehetőt elkövetett, amennyiben gyümölcsfacsemetéket osztott ki, a meglévő vad gyümölcsfákat átoltás utján nemesitette s előmozdította a gyümölcstermelés értékesítését. A gyümölcsfakiosztásban Bereg vánnegye, Ung vármegye, Ugocsa vármegye, Zemplén vármegye, Sáros vármegye és Máramaros vármegye kisgazdái részesültek. Ezenkívül ingyen, csupán a szállítási és csomagolási költségek megtérítése ellenében vadcsemeték is osztottak ki. A bejelentett gyümölcsfaszükségleti igényeket a folyó évben is erősen redukálni kellett, mert az előző erős tél a csemeteállomány fejlődésére igen káros volt, miért is a megmaradt készlet nem volt elegendő a szükséglet teljes kielégítésére. A bejelentett szükségleti igény különben évrőlévre nagyobbodik. Ezen jelenség azt bizonyítja, hogy a hegyvidéki nép már felfogja a gyümölcstermelés jelentőségét s igénybe vesz minden alkalmat, hogy gyümölcsfáit szaporítsa és nemesítse. Örvendetesen tapasztalható, hogy a lakosság az eddig parlagon hevert déli fekvésű kopár helyeket gyümölcsfákkal ülteti be s ezáltal is igyekszik csekély hozamú gazdaságát jövedelmezőbbé tenni.

41

Az értéktelen vad gyümölcsfáknak nemes oltógalyakkal való fokozatos átoltására a folyó évben is gond fordíttatott. így Galambos beregvármegyei község 77 kisgazdájának 1075 darab gyümölcsfája 1821 oltógalylyal oltatott be. Az oltógalyak közül 729 beregi sóvári, jonathán és téli arany parmen alma, 177 hardenpont téli vajkörte és 169 beszterczei szilva volt. Oktatás és jó példaadás czéljából a dombostelki parochia kertjében tavasszal a különféle oltásnemek, a gyümölcsfák tisztogatása, metszése és ritkítása lett bemutatva. Ugy a kiosztott gyümölcsfaoltványok, mint a foganatosított oltások nagyon jó fogamzási eredményt értek el, amennyiben a nagy szárazság daczára a kiosztott gyümölcsfaoltványok mintegy 70°/ o -a megfogamzott, s az oltásoknak mintegy 90°/ 0 -a pedig megered. A kiosztott gyümölcsfák a szolyvai, nagybocskói, ungvári és tarczali állami faiskolákból szállíttattak. Ezenfelül engedélyeztetett a szolyvai major mellett elterülő földek, valamint a majorudvarok és a szegélyező utak befásitására a beregszászi állami erdöhivataltól 30 drb. alma, 14 drb. körte és 90 drb. szilva, a tarczali állami faiskolából pedig 14 darab diófa teljesen ingyen, csupán a csomagolási és szállítási költségek megtérítése ellenében. Végül 1 oroszvégi kisgazda 3000 drb. gyökeres gleditia-csemete, 1 hegyvidéki gazdálkodó lelkész pedig a batári gör. kath. egyház birtokának körülültetése

42

czéljából 5000 darab akáczíacsemete ingyenes kiosztásában részesült. A szőlőtermelés fellenditése érdekében az elpusztult szőlők felujitása kedvezményes áru szölöoltványok kiosztása által támogattatott. Ezen irányú működés eredménye gyanánt 40 kisgérczei kisgazda egyenként 100, összesen 4000 darab, 1 ungdaróczi kisgazda 300 darab, az iványii gör. kath. egyház 400 darab, Riparia portalis alanyu, a nagylucskai gör. kath. tanitó 500 darab olasz rizling és 500 darab zöldszilváni fajtájú Riparia portalis alanyu, 4 neviczkei kisgazda egyenkint 100, összesen 400 drb. Riparia portalis, 5 iványii kisgazda egyenkint 200 drb., a kökényesdi gör. kath. egyház pedig 1000 darab Riparia portalis alanyu szölöoltvány kiosztásában részesült, a vételár 2 5 — 5 0 százalékának elengedése mellett. A gyümölcsértékesités támogatása a folyó évben szerény keretekben mozgott, amennyiben az országos csapásként jelentkező hernyójárás a hegyvidéket sem kímélte meg, minek folytán a hegyvidéken számottevő gyümölcstermés nem volt. Egyedül a dió hozott elég jó termést, melyet sikerült kedvező áron elhelyezni. A rossz gyümölcstermésnek tudható be, hogy a hegyvidékre engedélyezett Györv-féle szeszfőzők és Casenille rendszerű aszalók nem vétettek használatba. Egyedül Nagytarna ugocsavármegyei községben aszaltatott meg néhány métermázsa szilva és alma. Itt jegyezzük meg, hogy Bereg vármegye gyümölcstermését nagyban fenyegeti a vértetü, mely különösen Munkács és vidékén van igen elterjedve.

43

x!

Szarvasmarhatenyésztés. A hegyvidéki lakosságra nézve — az itteni klima és termésviszonyok mellett — az állattenyésztés igen nagy fontossággal bir. A kirendeltség tehát az akczió működésének elejétől kezdve minden lehetőt elkövetett annak fellendítése, vagyis az állatállomány számbeli nagyobbitása és minőségileg való feljavításának érdekében. Ezen czél szolgálatára — melynek megközelítése az itteni égalji viszonyoknak legmegfelelőbb külföldi fajmarhák importálása és kedvezményes áron való kiosztása, állatdijazások tartása s a községeknek apaállatok beszerzése körüli segélyezése által kiséreltetett meg — az állam már tetemes pénzáldozatokat hozott. Sajnálatos dolog azonban, hogy az állatállomány minősége és létszáma nem áll arányban a hozott pénzügyi áldozatokkal, mert az sokkal alantabb marad annak a létszámnak és minőségnek, mely az állattartók okszerű eljárása és gazdálkodási módja által elérhető lett volna Ezen sajnálatos jelenségnek közvetlen oka abban rejlik, hogy a lakosság tenyész-szarvasmarha növendékalltait részben a legelöhiány, részben alacsony intelligencziájánál fogva nem tartja meg, hanem ha pénzre van szüksége, borjú korában piaczra viszi s húsra értékesiti, ahelyett, hogy felnevelné s szaporulatával is gazdálkodnék. Minthogy ezen helytelen gazdálkodási irány megtörése czéljából eddig igénybe veit módok nem hoz-

44

fák mpg teljesen a kívánt eredményt, a lakosság üszönevelési kedvének fokozása végett a kirendeltség az 1908. év folyamán teljesen uj módot vett igénybe. Előterjesztésére a m. kir. földmivelésügyi minister ur ugyanis az 1908. évi havasi idény alatt a havasra felhajtott üszök után befizetett havasi fübért az állattulajdonosoknak visszatérítette. Ezen czélra 962 kor. használtatott fel, mely összeg visszatérítésének folyományaként remélhető, hogy a jövő havasi idény tartamára a hegyvidék kisgazdái tömegesebben fogják üszőiket megtartva a havasokra felhajtani s mind tömegesebben fognak az eddig űzött improduktív ökörnevelés helyett az üszök felnevelésére áttérni. A lefolyt évben jelentkezett országos takarmányhiány következtében a hegyvidéken megkezdett montafoni tenyészet erősítése és felfrissítése érdekében tervbe vett nagyobb arányú üszöimport s azok kiosztása nem volt keresztül vihető. Csupán Máramaros vármegye egy kis területére szorítkozott tehát a kirendeltség ezirányu működése, hol a takarmányhiány nem öltött oly óriási mérveket s a kisgazdák képesek voltak a kiosztott üszőket nagyobb megerőltetés nélkül eltartani. A szarvasmarhatenyésztés emelése s az ottani montafoni tenyészet gyarapítása czéljából kiosztatott ugyanis a körösmezei hitelszövetkezett tagjai között — kik a montafoni fajta iránt különös előszeretettel viseltetnek — egy hazai gazdaságból beszerzett s igy már aklimatizálódott egyedekből álló 14 darab üsző. A beszerzett üszök vételára 4300 koronát tett ki. Ennek 7 0 % - a fejében beszedetet a kiosztásban részesült kisgazdáktól 3010 korona, a vételár 30°/
Í5

használtatott fel. Ehhez hozzáadandó még a szállítási és kiosztási költségként felmerült 318 korona 90 fillér további kiadás is s ezzel együtt az üszök kiosztásánál nyújtott kedvezmények végösszege 1608 korona 97 fillért tett ki. A kiosztott üszök elhullás ellen 4300 korona értékben a kiosztástól számított 2 év tartamára biztosíttattak s az első évre járó biztosítási dij fejében 131 korona 25 fillér fizettetett ki. A máramarosszigeti m. kir. erdöigazgatóság felügyelete alatt álló kőrösmezői, tiszabogdányi és rahói tejszövetkezetnek az osztrák alpesi tartományokból import utján szerzett 55 darab borzderes fajtájú tenyészbika teljesen ingyen adományoztatott, hogy a szövetkezet havasi telepein jó minőségű apaállatok álljanak rendelkezésre. Ezen bikák, melyek a kincstár tulajdonát képezik, beszerzési ára összesen 2960 koronát tett ki. Ugocsa vármegye állatállományának szaporítása és nemesítése czéljából — tekintettel arra, hogy ezen vármegyében az állattenyésztés a hegyvidék többi vármegyéjéhez viszonyítva utolsó helyen áll — 26 község részére 36 darab tenyészbika szereztetett be és osztatott ki árkedvezmény mellett. Az árkedvezmények költségeire összesen 2281 korona fordíttatott. Zemplén vármegyében hasonló czélból 63 közs-'gnek 74 darab simmenthali bika osztatott ki 2 0 % árkedvezmény mellett, melynek költségei 7240 koronát tettek ki. Ugyanezen czélból Sáros vármegye községeinek 5240 korona adományoztatott.

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció

46

Ezenkívül kiosztatott ugyancsak Zemplén vármegyében 13 darab simmenthali jellegű üsző 3 0 % árkedvezmény és a szállítási költségek elengedése ellenében. A jó üszöállomány nevelésére való ösztönzés czéljából Ugocsa vármegye 4 községében üszödijázások tartattak, mely alkalommal 43 kisgazda részesül 5 — 3 0 koronáig terjedő díjazásban. A díjazásokra 560 korona használtatott fel. A díjazások jól sikerültek s azokon 1 — 3 éves üszöborjuk, illetve növendék állatok dijaztattak. Nagyobb birtokosok által felhaitott állatok díjazásban nem részesültek. hanem csupán a kisgazdák által felhajtottak, mert a díjazások által elérni kivánt czél éppen a kisgazdák üszönevelési kedvének felébresztése és fokozása volt. Ung vármegyében az állatdijázások a vármegyei gazdasági egyesülettel karöltve tartattak meg, még pedig Császlócz-, Drugetháza-, Hajasd- és Bezöben, mely alkalmakkor simmenthali és pinzgaui jellegű üszőkből igen szép felhajtás volt. Az eredetileg importált és kiosztott állatok elhullás elleni biztosítása az elmúlt évben is megtörtént, a biztositások költségeire 497 korona 53 fillér használtatott fel. Az előző években kiosztott importált üszök utáni vételárhátralékok behajtása a folyó évben is szorgalmaztatott, a kiosztott üszök eredetileg 222.926 korona 14 fillért kitevő vételárhátraléka az 1908. év végén már csak 44.883 K. 93 fillért tett ki, melynek teljes kiegyenlítése a befizetések erélyesebb szorgalmazás folytán remélhetőleg már csak rövid idő kérdése.

47

Folyó szám

Az 1908. év végén fennálló tartozások az alábbi kimutatásból tűnik ki: Importálás

Hátralék

Lerovás

Összes előírás

álladéka

éve kor.

f.

kor.

f.

kor.

f.

1

1897

13106

64

12938

18

168

46

2

1898

69703

26

61372

96

8330

30

3

1899

55489

14

39099

82

16389

32

4

1900

46839

24

34902

75

11936

49

5 6

1901

34721

86

26662

50

8059

36

1904

3066

—

—

—

Összesen...

222926

3066

—

14

178042

21

44883

I

93

XI. Lótenyésztés. A hegyvidék lóanyagának fejlesztése és nemesítése czéljából a kirendeltség az 1908. év tolyamán 17 darab mént helyezett ki az állami fedeztetési állomásoktól távol esö községekben. A kihelyezett fedezőmének közül 5 darab lipizzai, 12 pedig angol félvér volt. Még a fedeztetési idény beállta elölt havi vakság és tenyészbénaság következtében 4 darab mén kiselejteztetett és a budapesti közvágóhídon értékesíttetett. Ezek helyett ugyancsak a fedeztetési idény beállta előtt 3 darab fiatal mén utaltatott át a m. kir. méntelepekről a kirendeltség tartásába, az év végén pedig ujabbi 5 ménnel szaporittatott a kirendeltség tartásába utalt mének száma.

48

A kihelyezett 17 mén a hegyvidék 12 községében összesen 642 kanczát fedezett. A ménekkel való fedeztetés dija kedvezményesen 2 koronában állapíttatott meg. A mének következőképen voltak kihelyezve: Zemplén

vármegyében:

Laborczbéren ___ ___ ___ ___ Szinnán ___ ___ ___ ___ ___ Havajban ___ ___ ___ ___ ___ Nagydomásán_._ ___ ___ ___ Ugocsa

vármegyében:

Alsókaraszlón___ Magyarkomjáton Salánkon ___ ___ Nagytarnán ___ Velétén .__ __. Kökényesden .... Kisgérczen __. Bereg Szolyván ___

2 2 2 2

___ .... ___ ___ ...

___ ___ ___ .... ___ __ ... ___ ___ .... .

___ ___ ___ ... __. ...

1 1 1 2 1 1 1

_ ___ __

1

vármegyében: ___

Összesen ___ 17 A fedező mének a fedeztetési idény után a szolyvai állambérleti majorban vannak gondozás alatt. A befedezett kanczák, tekintettel arra, hogy többnyire fuvarozásra használtattak, elég jó vemhességi százalékot mutattak. Az ugocsavármegyei gazdasági egyesület az általa fentartott s a vármegyei lótenyésztés érdekeit szolgáló csikónevelötelep költségcinek részbeni fedezése czéljá-

49«

ból összesen 3300 korona államsegélyben részesittetett, mely ősszegből 1300 korona a kisgazdák által a csikónevelötelep és legelőre felhajtott csikók és borjuk után darabonként nyújtott legelösegélyre esik. XII. Juhtenyésztés. A juhtenyésztési akczió az elmúlt évben jelentkezett általános takarmányhiány folytán nem volt erőteljesebben fejleszthető, mert a kisgazdák azokat takarmányozni nem lettek volna képesek. Továbbá, mert a takarmányhiány folytán sok kisgazda kénytelen volt jószágát eladóvá tenni, az előző évek folyamán Máramaros vármegyében eszközölt kiosztásokkal már elég magas fokra emelt juhtenyésztés anyagának a hazai termelés czéljaira való megmentése végett az év végén 865 darab juh vásároltatott össze és szállíttatott el kisgazdák közötti kedvezményes áron leendő kiosztás czéljából a testvér felvidéki kirendeltséghez. Ezáltal a máramarosi juhtartó kisgazdák megmentettek attól, hogy felesleges tenyészjuhállományukat egészben potom áron elvesztegessék s viszont a nemesitett állomány a felvidéki kirendeltség területén a juhtenyésztés fejlesztésére előreláthatólag jó befolyással lesz. XIII. Baromfi- és házinyultenyésztés A hegyvidéki kisgazda családok jövedelmének fokozása czéljából jelentékeny fontossággal biró baromfitenyésztés fejlesztésére az elmúlt évben is gond fordíttatott. 4

50

Beszereztetett ugyanis hazai tenyészetekből: 54 darab orpington, 121 « langshán, 76 (f plymutb, 110 « emdeni lud. 126 « pekingi kacsa, összesen 487 darab. Ezek közül szállítás közben elhullott 1 darab lud, 19 kacsa, 5 langshán és 5 drb. plymuthtyuk. Kiosztatott tehát csere u t j á n : Ung vármegyében Bereg « Ugocsa « Sáros « Zemplén «

52 kacsa, 71 plymuth és 39 emdeni lud, 34 « 47 lud és 34 langshántyuk, 21 « 23 lud és 54 orpington. 22 langshántyuk 60 langshántyuk.

A cserebaromfiak értékesítési utján összesen 5 i 6 korona vételeztetett be. A baromfikiosztásban Bereg vármegyében 38, Ungvármegyében 61, Ugocsa vármegyében 47. Sáros vármegyében 12, Zemplén vármegyében pedig 18 kisgazda részesült A szegény néposztály olcsó hustáplálékkal való ellátása végett felkarolt nyultenyésztés további fejlesztése czéljából — tekintettel arra, hogy az előző évek folyamán beszerzett belga óriási nyulak, melyek túlságosan kényes bel tenyésztett törzset képeznek — elhullottak, közönséges házi nyulak szereztettek be, melyek szaporulatai mintegy 60 darab a lehető legmérsékeltebb ár mellett kisgazdáknak adományoztattak. A szolyvai gazdasági ismétlő iskola részére az előző évben beszerzett s a hegyvidéki zordabb klimá-

51

hoz jobban aklimatizálódó ezüst há/i nyul tenyészetből egv beregvármegyei tanító kedvezményes vételár mellett 2 darab nösténynyul, a szászokai gazdakör 4 nőstény és 1 bak, egy hegyvidéki lelkész 1 bak, az ujtövisfalvai gazdakör pedig 2 nőstény és 1 bak díjtalan adományozásában részesült. Ezenkívül a botrágyi és nagyborzsovai gazdakör részére 1 buk és 3 nőstényből álló egy-egy ezüstszörü házinyúl törzs, valamint 1 — 1 darab ketrecz és 1 — 1 tenyésztési utmutatás adományoztatott oly kötelezettséggel, hogy a gazdakörök a nyerendő szaporulatokat tagjaik részére mérsékelt áron átengedni tartoznak. Ugyanezen czélból engedélyeztetett 1 beregvármegyei lelkész részére 1 törzs ezüstszörü házinyúl, melynek beszerzési és szállítási költségei 43 koronát tettek ki. Egy ungvármegyei erdöaltiszt hasonlóképen 1 törzs ezüstszörü házinyúl, 1 darab ketrecz és 1 darab tenyésztési utmutatás adományozásában részesült. XIV. Méhészet, rák- és selyemhernyó-tenyésztés. A hegyvidéki lakosság jövedelmének szaporítása szempontjából jelentékeny fontossággal biró mindamellett nem nagy tökebefektetést igénylő méhészet fejlesztésére — melynek a hegyvidéken meg vannak a szükséges előfeltételei — az 1908. év folyamán is gond fordíttatott. Ugyanis 23 a hegyvidéken lakó jegyző, tanitó és lelkész összesen 24 országos méretű kaptár, 16 méz4*

pergetögép, 14 mülépprés, 14 viaszolvasztó üst, 16 keretfogó, 16 kaparó, 16 fedelezökés és 16 méhészkés díjtalan adományozásában részesült. Ezen eszközök adományozása által nevezettek képesekké tétettek, hogy a méhészet okszerű üzésére szemléleti uton is jó példát mutassanak. Az okszerű méhészeti ismereteknek minél szélesebb körben leendő elterjesztése czéljából a szolyvai gazdasági ismétlő iskolával kapcsolatosan, egy mintaméhes létesíttetett s ahhoz a méhek, kaptárak és egyéb szükséges berendezések és eszközök beszereztettek, a méhes elhelyezésére szolgáló állandó épület felállítása azonban a,z idö előrehaladottsága folytán későbbre balasztatott. A hegyvidéki patakoknak az előző évek folyamán tenyészrákokkal megkezdett benépesítése az 1908. évben is folytattatott. E végből beszereztetett összesen 5306 darab tenyészrák, melyek közül szállítás közben 1229 elhullott s így 4084 darab nyert kihelyezést, még pedig: Bereg

vármegyében :

a malmosi Kvaszni patakba Zemplén

___ ___

499 drb.

vármegyében:

a laborczbéri «uradalmi» árokba ___

400 drb.

az izbugyarabóczi «névtelen patakba»

490

Máramos

«

vármegyében:

a szigetkamarai Szálcsatornába a nagytécsöi patak kerekhegyi szakaszába ___ __

216 drb. 474

«

Ugocsa vármegyében: a a a a a a

»

gödényházai Batár patakba___ nagytarnai Traszin « ___ ___ kökényesi Tur « ___ francsikai Kistiszába ___ ___ gyulai Batár patakba ___ ___ rakaszi Szulszki patakba ___

200 drb. 200 « 200 « 100 « 150 « 115 «

Ung vármegyébon: az; ókemenczei Livnik patakba ___ ___ a drugetházai falusi patakba végül a neviczkei vár melletti patakba

344 drb. 344 « 345 «

A selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása és terjesztése érdekében mint e részben úttörő intézkedés az 1908. óv folyamán Máramaros vármegye 7 községének kisgazdái között 50.000 darab eperfacsemete és 940 darab kiültetésre alkalmas eperfacsemete osztatott ki. A rendszeres tenyésztés ez évben meg ís indult 30 tenyésztővel, 1 felügyelönö vezetése alatt. Ezen tenyésztés eredményétől várható a tenyésztés nagyobb elterjedése, amennyiben a termés beváltása folytán szerzett befektetés nélküli kereset meg fogja győzni a most még bizalmatlansággal viseltető nép rétegeit a selyemhernyó-tenyésztés könnvü és jövedelmező voltáról. A gubótermés ugyan még csak szerényebb menynyiséget képviselt, mindazonáltal Máramaros vármegye 12 községének kisgazdái által beváltott gubók értéke 697 korona 51 fillért tett ki. Ezen közölt adatokból is az látszik, hogy a hegyvidéken elsőrangú teendő gyanánt még jelenleg is az

eperfák szaporítása jelentkezik, mert az eperfák jelenlegi száma mellett a tenyésztés még csak szerény keretek között mozoghat. XV. A gazdasági házi ipar fejlesztése érdekében tett intézkedések. Házi ipari tanfolyamok. Házi ipari telepek. Ipari szövetkezetek. Iparos pályákra segités. A hegyvidéki népsegitö akczió azon alkalmazásba vehető eszközei közül, amelyek által gyökeresebben lehet az ottani szegénység, s gazdasági bátramaradottság okaira enyhitöleg, sőt megszüntetöleg hatni, a háziipar fejlesztés jelöltetett már évek óta ki az állami népsegités vezérilányául. A hegyvidék hátrányos gazdasági helyzetének alapos ismerői előtt ugyanis sohasem volt titok, hogy a hegyvidék Ínséges viszonyaiért nem lehet egyedül s kizárólag a mostohább természeti viszonyokat okolni, mert hisz hasonló, sőt rosszabb viszonyok közt élő tiroli és svájczi lakosság összehasonlíthatatlanul jobb sorsban él havasai között, mint a mi kárpátvidéki népünk; de előidézte a nyomasztó szegénységet s a gazdasági élet pangását a házi ipari kereseti alkalmak teljes hiánya, mely miatt a téli mezögazgasági szünetidőben a kisgazdacsaládok ezrei vannak tétlenségre kárhoztatva, amelyek sokszor kénytelenek a zord tél alatt többet fogyasztani, mint amennyi szűkös nyári keresetükből kitelnék. A nyugoti hegyvidékek lakói rég belátták, hogy a zordabb klima miatt koczkázatos mezőgazdálkodás soványabb eredményét télen hangyaszorgalommal űzött

55

háziipari tevékenykedéssel lehet csak fokozni; az északkeletkárpátmenti hegyvidéki nép mégis a legutóbbi időkig valóságos fatalisztikus apátiával fogadta szerinte a sors csapásaként jelentkező szegénységét, a melyből kiemelkednie ugy sem lehet s mely népnek még az értelmesebbjei is megszokták a hosszú telet ugy magyarázni. hogy az a nyári nehéz mezőgazdasági munkában elcsigázottak pihenőjéül van rendelve. A földmivelésügyi miniszter tehát a hegyvidéki népsegitö akczió egyik föfeladatául jelölte ki, hogy a mezőgazdaság fejlesztésén kivül a kirendeltség a hegyvidéki népet rendszeres munkára is nevelje s hogy mielőbb oly szervezeteket létesítsen, a melyek keretében a kisgazdaközönség hasznos háziipari ágazatok üzése által értékesíthesse télen munkaerejét. A munkára nevelés feladatát a kirendeltség főleg az iskolasorból kikerült hajlékonyabb nemzedéken kezdte el, mert az idősebb férfikorban lévő generácziót nehezebben lehetett reábirni, hogy megszokott életmódjától némileg is eltérjen. A nevelés eszközei pedig a gazdasági háziipari tanfolyamok voltak, a melyek tervszerű rendezése által sikerült a fiatalabb generáczióval a gazd. háziiparokat legtöbb helyen megkedveltetni. A mely községekben azután elegendő számú házi iparost sikerült kiképezni, ott a kirendeltség műhelyeket, telepeket és háziipari szövetkezeteket létesitett, a melyek keretében minden kisgazda, a ki dolgozni akar, a tél folyamán 5 0 — 1 5 0 korona keresetet biztosithat magának. Nagy sikereket értek el a háziiparfejlesztés terén a máramarosvármegyei, valamint az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottságok is, a melyek feladataik eredményes előmozdítása végett épen a hegyvidéki népse-

56

gitö akczióra való tekintettel évről-évre jelentős államsegélyben részesülnek. A háziiparfejlesztö akczió eredményét azon 61 berendezett műhely, telep, háziipari szövetkezet hirdeti legmeggyőzőbben, a melyekben 1908. év folyamán már 3358 háziiparos tisztán 203.132 korona munkabért keresett. Az 1908. évben ugyanis 13 kosárfonó-szövetkezet, 13 kosárfonó-telep. 8 nádfonó-mühely, 5 nyirágseprükötö- és abroncsfaragó-telep, 3 fafaragó-szövetkezet, 2 vászonszövö-telep, 5 szönyegszövö-telep, 2 müvirágkészitő-telep, 3 kötöipari telep, 5 himzötelep, 1 gyermekjátékszerkészitö-szövetkezet és 1 gyapjuszövö-szövetkezet állott működésben. Ezen szervezett háziipari műhelyekben a hegyvidéki lakosság a következő számarányban és keresettel foglalkozott: gazdasági kosárfonással gazdasági kosárfonással kapcsolatos íüztelepitéssel és ápolási munkálatokkal stb. „__ . . . nádfonással . . . ... gazdasági fafaragással nyirágseprükőtéssel . . . abroncskészitéssel vászonszövéssel ... . . . gyapj uszony eg szövéssel müvirágkészitéssel kötöháziiparral — ... hímzéssel . . . . . . . . . ... gyermekjátékkészitéssel

2212 háziiparos

65 313 51 131 48 122 79 81 30 171 55

« «

« « « « «

« « « «

66.844 K.

16.200 45.770 4365 7595 2000 13.151 10.198 10.415 3023 10.796 12.771

« « « « « « « « « « «

.3358 háziiparos 203.132 K. lér munkakeresettel.

92 f.

— — — — —

40 68 73 06 95 58 32 fil-

A 3 3 5 8 háziiparosból leszámitva azon 1050 m u n kást, akik a kosárfonó-háziipart 8 — 1 2 hetes tanfolyamokon 1908. évben még csak tanulták, tulajdonképen 2308 m u n k á s foglalkozott a téli hónapok alatt rendszeresebben háziiparral, akiknek átlagkeresete mintegy 9 0 korona jövedelmet képvisel. 1 Gazdasági kosárfonás A gazdasági kosárfonás a hegyvidék legszámottevőbb háziipari ágazatává nőtte ki magát. Akár az ezen háziipar által elfoglalt kisgazdák számát, akár az előállított készitmények mennyiségét, akár a termel vények értékét tekintjük, mindenképen elsőrangú szerep illeti meg a hegyvidéki nép téli szünetidejének értékesitésében a gazdasági kosárfonást. Az 1908. évben összesen 2 2 1 2 kisgazda foglalkozott télen kosárfonással. A 2 2 1 2 kisgazda közül 1162 mint kiképzett kosárfonó-háziiparos szervezett műhelyekben dolgozott, 1050 kisgazda pedig kosárfonó-tanfolyamokon tanulta a kosárfonást. A műhelyekben foglalkoztatott háziiparosok összesen 161.56 1 darab szőlő- és gyümölcsszállitó-kosarat, valamint 1425 darab háztartási kosarat és vesszöbutort készítettek mintegy 51.059 K. 92 fillér értékben, mig a tanfolyami munkások mintegy 15.785 K. értékű 36.554 drb. gazdasági és háztartási kosarat állítottak elő. Az állandó műhelyekben és tanfolyamokon kosárfonással foglalkoztatott munkások száma tehát az 1908. évben 2 2 1 2 volt, akik mind összesen 199.530 darab kosárkészitményt állítottak elö, mintegy 66.844 K. 92 fillér összértékben.

58

Az átlagkereset kiszámításánál kitűnik, hogy a kosárfonó-háziipar 1 — 1 szorgalmas kisgazdacsaládnak az 5 téli hónap alatt mintegy 70 korona jövedelmet biztosított. A kiképzett kosárfonó háziiparosok kézügyességének rendszeres érvényesítésére 26 szervezett kosárfonóműhely nyújtott alkalmat. A 26 műhely közül 13 szövetkezeti alapon működött, mig 5, illetve 8 kosárfonótelepet a máramaros vármegyei, illetve az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottság tartott fenn. Ezen 26 kosárfonó-műhelyben az 1908. évben rendszeresen szervezett munka folyt, mely munka eredményének megfelelő értékesítéséről a kirendeltség, illetve a két iparfejlesztő bizottság gondoskodott. Minthogy pedig a szőlő- és gyümölcstermelés örvendetes fejlődésével, fokozódó kereslet nyilvánult meg a gyümölcsszállitó kosarak iránt, mely keresletet a fenti 26 kosárfonó telep nem képes kielégíteni, az 1908. év folyamén ismét több száz kisgazda képeztetett ki tanfolyamokon a gazdasági kosárfonásban. Az 1908. évben a kosárfonó háziipar fejlesztése végett Bereg vármegyében: Beregkövesd, Boród, Beregsárrét, Galambos, Miszticze és Szolya községekben; Máramaros vármegyében: Aknaszlatina, Dolha, Dobonyos, Dombhát, Farkasrév. Felsövisó, Husztbaranya, lvispatak, Középvisó, Lonka, Petrova, Hónaszék, Rozália, Somfalu, Taraczköz, Tiszakarácsonyfalu és Visk községekben: Sáros vármegyében : Bártfa, Kapi és Lemes községekben; Ung vármegyében: Alsódomohya, Csap és Ungdarócz községekben; Ugocsa vármegyében: Bökény, Fancsika, Ilonokujfalu, Magyarkomját, Salánk, Szászfalu, Tekeháza, Tiszaszirma és Tiszaujhely községekben és

59

végül Zemplén vármegyében: Barcska, Bodrogmezö, Bóly, Feketehely, Kisdobra. Királyhelmecz, Xagytoronya, Rad, Sátoraljaújhely, Szolnocska, Végardó és Zetény községekben, mindösszesen tehát 50 községben rendeztettek 30.350 korona költséggel 6 — 1 2 hetes kosárfonó-taníolyamok. A beregvármegyei tanfolyamokat 4500 korona költséggel a kirendeltség, a máramarosvármegyei 17 tanfolyamot 4000 korona költséggel a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottság; a sárosvármegyei tanfolyamokat 1850 korona költséggel a bártf'ai gazdasági ismétlöiskola gondnoksága, illetve a sárosvármegyei gazdasági egyesület; ugocsavármegyei tanfolyamokat 4500 korona költséggel részint a kirendeltség, részint az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottság; az ungvármegyei tanfolyamokat 3000 korona költséggel az ungvári m. kir. gazdasági szaktanár és végül a zemplénvármegyei tanfolyamokat 12.500 korona költséggel a zemplénvármegyei gazdasági egyesület, illetve a sárospataki gazdasági szaktanár rendezték. Bereg vármegyében rendezett 7 kosárfonó tanfolyamon 120 munkás, a 17 máramarosi kosárfonó tanfolyamon 518 munkás, a 3 sárosvármegyei tanfolyamon 44 munkás, az ugocsavármegyei 10 tanfolyamon 165 munkás, a 3 ungvármegyei tanfolyamon 38 munkás és végül a 13 zemplénvármegyei tanfolyamon 165 munkás, mind összesen tehát 1050 munkás nyert a gazdasági kosárfonásban kiképzést. A tanfolyamokon kiképzett munkások mindösszesen mintegy 36.554 darab kosarat állítottak elö 15.785 korona értékben. A tanfolyamokon a fösulv a tömeges fogyasztás-

<60

nak örvendő gyümölcs- és szölöszállitó kosarak előállítására volt fektetve, míg háztartási kosáráruk és vesszöbutorok készítésére csakis oly korlátoltabb arányban gyakoroltattak be tanulók, amily mértékben azok iránt a szükséglet évről-évre meg szokott nyilatkozni. Tekintettel azon körülményre, hogy a 30.350 kor. költséggel rendezett 50 kosárfonó tanfolyam 1050 tanulója hozzávetőleg mintegy 15.785 korona értékű gazdasági és háztartási kosarat állított elő, a 30.350 korona tanfolyam rendezési államsegélyből csak 14.565 korona fordíttatott tulaj lonképen a tanulás és begyakorlás czéljaira, mert 15.785 korona értékű tanfolyami kosár a fogyasztó piaczokon azonnal értékesíthető volt. A tanfolyamokon készített kosarakat részben a tanulók saját ismeretkörükben értékesítették, tulnvomórészt azonban a hegyvidéki kosárfonó- szövetkezetek, iparfejlesztő bizottságok s gazdasági egyesületek árusították el. Az előző években rendezett gazdasági háziiparitanfolvamokon már kiképzett kosárfonó háziiparosok nyers anyaggal leendő részbeni ellátása végett 6000 korona államsegély engedélyeztetett. Ezen államsegélyből beszerzett nyári fehér vesszővel 9 hegyvidéki kosárfonószövetkezet készlete egészíttetett ki. A kosárfonó-szövetkezetek és telepek versenyképes termelésnek fokozása végett az alsóremetei, beregkövesdi, beregkisfaJudi, bilkei, ilonczai, hátmegi, nagyrákóczi, rakaszi és tökésfalui kosárfonó-szövetkezetek részére egy-egy, összesen tehát 9 darab vesszöhasitóés gyalulógép eszközöltetett ki 2130 korona értékben, míg a nemes füztelepek termésének fehér hántott

64 vesszővé leendő kitermelbetése végett a beregkövesdi.. bilkei és rakaszi kosárfonó-szövetkezeteknek egy-egy, összesen tehát 3 vesszögözölö berendezés is a d o m á nyoztatott. A máramarosvármegyei azon néptanitók részére,akik az odavaló iparfejlesztő bizottság által Kökényesen évenkint rendezni szokott kosárfonó-tanfolyamokon kiképzést nyertek 4 5 0 korona értékben 50 darab kézi vesszögya'uló osztatott ki, hogy a gazdasági ismétlőiskolákban a gazdasági kosárfonás rendszeresen tanitbató legyen. A képzett kosárfonó-mesterekben érzett hiány pótlása végett a békési m. kir. állami kosárfonó-szakiskolába máramarosvármegyei ifjú 1008 korona államsegélylyel kiküldetett. Közbejárt a kirendeltség, hogy a hegyvidéki kosárfonó-szövetkezetek és telepek által elszállitandó kosárkészitményekre, valamint ugyanezen kosárfonó-szövetkezetek és telepek részére érkező füzvesszö-szállitmányok u t á n 40° 0 -os vasúti fuvardíj mérséklés engedélyeztessék. Kosárfonó szövetkezetek és telepek. A kosárfonó háziipar állandósítása és hivatásos üzésére alkalom nyújtás végett a kirendeltség kosárfonó-szövetkezetek alakulását mozdítja elö, a m á r a m a rosvármegyei és ugocsavármegyei. iparfejlesztő bizottságok pedig saját vármegyéjük területén megfelelő államsegélylyel kosárfonótelepeket szerveznek és tartanak működésben. Az elözö években már megalakított 10 kosárfonószövetkezeten kívül az 1908. év folyamán a kirendelt-

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. »2«kctó

62

ség a máramarosvármegyei Iza és Nyágova községekben, valamint, az ugocsavármegyei Tiszakirva községben összesen 148 taggal és .3825 korona névértékű üzletrészszel még 3 kosárfonó-szövetkezet megalakulását mozdította elö. Ezen három uj szövetkezetnek központi műhelyek biztosítására, eszközök beszerzésére és művezetők alkalmazására egyszer s mindenkori támogatásul 2 0 0 0 — 2 0 0 0 korona államsegély engedélyeztetett. A 13 hegyvidéki kosárfonó-szövetkezet helyzeti és üzleti forgalmát az I. számú táblázat tünteti fel. Ezen táblázatból kitűnik, hogy a 13 kosárfonószövetkezet keretében már mintegy 700 kisgazda keresheti meg kenyerét télen kosárfonással, azon kiadások tehát, amelyek kiképzésükre forditlattak, termékeny talajra hullottak A fenti 13 szövetkezeti műhelyen kivül a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottság 5, az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottság pedig 8 kosárfonótelepet tartott működésben. Ezen 13 kosárfonótelep 1908. évi üzleii eredményéről II. számú táblázat nyújt tájékoztatást. A hegyvidéki kirendeltség háziipari akcziójával párhuzamban működő mindkét iparfejlesztő bizottság feladata előmozdításában jelentékeny államsegélyben részesült így a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottság 5 kosárfonótelepe fentartási költségeire 5600 korona, az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottság pedig 8 kosárfonótelepe fentartási költségeinek fedezésére 16.966 korona 90 fillér államsegélyben részesült.

63

tií

OO •
00 t® l

Sorszám

^ < H H Hm i-ö te* t e p:

»1 ~ 7T 2 < 2

= o: N

(5

O

'

^ _ — • n:

rtC OOtn

50. < 50 {Q

CS _

SZ > : 5 ír

N

3

5 crq te- o v< O 3 N p: te < — s: te _

CQ 2 g" « 3 sSo-2-3 f2: 3

•-•ós

te csj oy ^te^ ^te o-® M-

2.®te ® o»— te m. •o te 50 50

te ® P- c te <—• hj ^ P H) te ct-.te - • i-i te

3 ói

I-

«

P» 3 .

••

a

^ O; O:

O;

— CO

i; x w o; c c: ic ~ zr Z' ~ 'X ~ ~

~

c

x

— OO l\C c

~

I C i c LC

- O X r. v) X X c.

te

gl g*.

í-f

?

^ i r o oo co ^ i — - i — c o - 1 l\0 ÍC ©

^

o S"

m

o

x

O SI. l00 -»> Ü ÍO — < 3 00 ;e f— ül O O O Co

r— — LC OO CO

— ~ -1 — ce O 0 0 CO tí» o o

to tc

O

s* —

65

Nemes füztelepek. A hegyvidéken meghonosítani sikerült kosárfonó háziipar zavartalan fejlődésének egyik legfőbb feltétele, hogy a kosárfonó háziiparosoknak minden időben elegendő mennyiségű és jó minőségű nyers anyag olcsón álljon rendelkezésre. A hegyvidéken vadon diszlö füzeseknek ugyanis nincs oly szolgáltatási képességük, hogy a róluk letermelhető nyers anyaggal a szépen fejlődő kosárfonóipar fejlődését biztositani lehetne. Az utóbbi időben azonkivül a hántott füzvesszövel nagy arányú üzérkedés indult meg, mely a n y e r s anyag árát rendkivül felszöktette. A hegyvidéki folyók és patakok partjain és á r terein vadon diszlö füzesek termésének a hazai kosárfonóipar részére leendő biztosítása és a kiviteli üzérkedés meggátlása végett a törvényhatóságok tervbe vették ugyan oly szabályrendeletek életbeléptetését, melyek a vadon termő füzeseket az oktalan pusztítások ellen megvédik, tekintettel azonban arra, hogy finomabb kosárkészitményeket és jobb vesszöbutorokat csakis nemes füzvesszöböl lehet előállítani, nemes füztelepek létesítése akkor is indokolt lenne, ha a vadfüzesek különben elegendő s jó minőségű termést szolgáltatnának. A kirendeltség törekvése tehát odairányul, hogy minden kosárfonó-szövetkezet és telep oly nagyságú saját külön nemes íüztelephez segittessék, melynek termése a kosárfonó-szövetkezet, illetve telep szükségletét fedezni képes legyen.

<66

Hogy azonban ezen kívánatos helyzet előálljon, ahhoz legalább 200 hold nemes tüztelepet kell mielőbb létesíteni. Számításba véve ugyanis, hogy a szőlő- és gyümölcsszállitó kosarak készítésénél egy kosárfonómunkás naponta átlag 6 kgr. hántott fehér vesszőt használ fel, 130 munkanapon át a már kiképzett 11(32 kosárfonó házi iparos szükséglete 9064 q fehér vessző. Minthogy pedig 1 q fehér vessző előállításához 3 q zöld vessző kell, annyi füztelepet kellene a hegyvidéken létesíteni, amennyiről 27.192 q zöld vessző évrőlévre kitermelhető lenne. Holdankénti 70 q átlag zöld termésnél a 27.192 q zöld vesszöszükséglet előállításához tehát mintegy 40f> hold nemes fűztelep berendezéséhez lenne szükség. Igaz ugyan, hogy ezen szükséglet felét a vadon termő füzesek ma még szolgáltatják, de a vad füzesek termését a füzvesszövel megindult nagy arányú üzérkedés mind bizonytalanabbá teszi s ha a vad tüzesek legszükségesebb védelméről törvényes intézkedések nem gondoskodnak, azok a rablógazdálkodás folytán rövidesen ki fognak merülni. A kirendeltség a nemes vesszötermelés fokozása végett évről-évre mintegy 1 5 — 2 0 holddal szaporítja a nemes füztelepek területét. Megnehezíti azonban a kirendeltség ezirányu akczióját a nagy földhiány, mely miatt a községek által ingyen területeket felajánltatni csak a legritkább esetekben sikerül A kirendeltség tehát kénytelen uradalmaktól, birtokosoktól drága pénzért területeket kibérelni, mely bérösszegek erősen csökkentik a tulajdonképeni betelepítésre szánt ösz.szegeket.

67

Az 1908. évben 5000 korona államsegélylyel s egy millió darab ingyen adományozott dugványnyal Árdánháza, Alsóremete, Drágabártfalva, Ilonokujfalu és Salánk községekben 16 holdon létesitett a kirendeltség nemesfüztelepeket. Hasonlóképen nemesfüztelepek kibővítésére a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottságnak 1700 korona államsegély és 800,000 ingyen füzdugvány. az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottságnak pedig 500 korona államsegély engedélyeztetett. Ez államsegélyekkel összesen mintegy 20 hold területtel sikerült a hegyvidéki nemesfüztelepek területét szaporítani, a mely szaporítás folytán 1908. év végén mintegy 60 hold nemesfüztelep termése állott a kosárfonó házi iparosok rendelkezésére. Ha tehát a mintegy 27,000 q zöld füzvesszöszükséglet felét továbbra is a vadon termő füzesekről sikerül megszedni, a már létesitett 60 hold nemesfüztelepek területét még 140 holddal kell fokozni, hogy a legégetőbb vesszöszükséglet fedezve legyen. Az előző években, valamint az 1908. évben létesített füztelepek területének bérletéért a kirendeltség 1908. évben 610 korona bérösszeget fizetett ki. A kirendeltség által létesitett szövetkezeti nemesfüztelepek karbantartása és ápolása a kirendeltség állandó gondoskodását képezi. A karbantartás és ápolás költségeire az 1908. évben 3000 korona használtatott fel. A füztelepek felügyeletére és gondozására, nemkülönben a termés okszerű learatásának s fehér vesszővé leendő kitermelésének intézésére 2 évi időtartamra egy szakképzett kosárfonómester fogadtatott fel, a kinek díjazására 1908. évben 1560 korona költség fordíttatott.

68

2. Nádfonó háziipar. A nádfonó háziipar 1908. évben Ung vármegye területén nagyarányú fejlődést mutatott. Ezen nagyarányú fejlődést a «Mundus» Egyesült Magyar Hajlitott Fabútor Részvénytársaság ungvári gyár igazgatósága Ungvármegyében főleg azon intézkedésével mozditotta elő, hogy a hajlitott bútorok befonásához szükséges nádszövetlapokat a kirendeltség közbenjárására nem központi gyártelepén termeltette ki. hanem több községben szervezett vidéki telepeken háziiparilag állíttatta elö. Ezen községenkint deczentralizált termelés azon nagy elönynyel járt, hogy a mezőgazdasági lakosság mind szélesebb rétege értékesíthette téli szabad idejét nádfonással. Az 1908. év folyamán Drugetháza, Uomonya, Gerény, Hajasd. Kapuszög, Perecseny, Radváncz és Ungdarócz községekben 8 nádfonótelep állott működésben. A nádfonótelep közül 6 telepen kizárólag nádfonással foglalkoztak a munkások, mig a drugetházai és domonyai nádfonótelepek azonkívül ráspolyozómühelyekkel is ki lettek bővítve. A 8 nádfonótelepen összesen 3 1 3 kisgazda talált a téli hónapokban elfoglaltságot. A 313 munkás közül 2 8 3 nádfonással, 30 pedig székalkatrészek ráspolyozásával foglalkozott. Előállíttatott összesen 179,500 darab fonott üléslap, 57,400 darab székalkatrész ráspolyozással készíttetett. A 3 1 3 munkás szakinánykeresete 4 5 , 7 7 0 korona összeget tett ki. Ezen kereset a nádfonó- és ráspolyozómii helyek között a következő arányban oszlott meg:

69

,

1

^

Kifizetett munka kereset

Munkások száma

Ráspolyozté tott üsszei sen szék a katrész drl

1 — =

43 N C O O >> O fx-

£S =3 ti-c X: - ö

10*

500

4Í00

550

85*

56000

53000

18000

... ... ! 30

8000

Telep neve

—: C ° ft

1 2

Domonya

3

Hajasd Gerény

... ...

8

800

5

Kapuszög— ...

20

6

Perecseny

7

Radváncz

8

Ungdarócz

Drugetháza ...

Összesen

...

kor.

f

—

1920 —

176

—

20000

—

M00

—

120

90000

—

19800

—

10

1200

—

26i

—

30

3000

—

660

—

313

179500

45770

—

57400

Jegyzet

-| * 5 munkás ráspolvozással foglalkozott. * 25 munkás ráspolyozással foglalkozott.

A munkások 5 havi átlagkeresete tehát 131 korona jövedelmet képviselt Összevetve ezen jövedelmet az elözö évi 51 korona átlagkeresettel, kitűnik, hogy a munkások szorgalmukkal jövedelműket az 1908. évben több mint megkétszerezték. A kirendeltség a nádfonótelepek szaporítását azáltal mozditja elö, hogy az uj telepek vezetéséhez szükséges oktatómesterek dijazásához hozzájárul. Az 1908. évben a radvánczi telep művezetőjének 2 havi dijazásához 200 koronával járult hozzá. A műhelyek egész éven át üzemben vannak tartva, s igy azon munkás, a ki nyári gazdasági munkájával elkészült, vagy máshol jobb keresetet nem talál, nádfonással mindenkor megkeresheti családja napi szükségletét. A nádfonáshoz szükséges anyagokkal és eszközökkel a részvénytársaság látta el a munkásokat s a kész munkát is a részvénytársaság váltotta be 2 he-

70

tenkint a háziiparosoktól. Minthogy igy a munkások sem az anyagbeszerzés, sem az értékesítés gondjaival megterhelve nincsenek, idejüket csorbittatlanul fordíthatják a termelésre, miáltal a nádfonóháziipar további fejlődését biztosítják. 3. Fafaragó háziipar. A fafaragó háziipar, a hegyvidéki nép ezen ősrégi háziipara a faáraknak az utóbbi időben tapasztalt nagyarányú megdrágulása miatt nagyobb lendületet nem vehetett. Az 1908. év végén azonban már normálisabb áralakulás éreztette hatását s igy remélhető, hogy a fafaragó háziipar 2 évi stagnálás után ismét élénkebb fejlődésnek indul. Az 1908. évben éppen a súlyosabb átmeneti időre való tekintettel a kirendeltség 1200 korona költséggel csupán 2 fafaragó háziipari tanfolyamot rendezett, a melyeken 25 tanuló főleg különféle taligák és gazdasági szerszámnyelek készítésében képeztetett ki. A 25 tanuló összesen mintegy 250 darab különféle taligát és 4 4 0 0 darab szerszámnyelet állított elö, a mely készítmények értékesítéséről a hegyvidéki faipari szövetkezetek gondoskodtak. Az előző években Árdánházán és Kisrákóczon megalakult faipari szövetkezetek foglalkoztatása végett a kirendeltség a m. kir. államvasutak debreczeni iizletvezetöségétöl 6156 korona értékű különféle pályafentartási czikkekre eszközölt ki megrendelést, mely megrendelés fele munkabérekre fog kifizettetni. A megrendelések az 1909. évben fognak szállítás alá kerülni.

71

A felcsigázott faáraknak közel jövőben a n o r mális árviszonyokig remélt mérséklődése esetén a kirendeltség főleg az alföldi gazdaságok szükségleteinek kielégitése végett Kereczke községben falapátkészitö, Rókamezö községben favillakészitö és Nagyberegen szekéralkatrészkész i tő házi iparokat oly arányban óhajtaná szövetkezeti alapokon szervezni, hogy a speczializált háziipari szövetkezetek az Alföldnek e czikkekben megnyilatkozó tömegesebb szükségleteit rendszeresebben legyenek képesek kielégíteni. 4. Abroncskészitő háziipar. A különféle vegyi gyárak, valamint a m. kir. dohánygyárak által is nagy tömegben szükségelt hajlitott hordó- és tonnaabroncsok készítésének népszerűsítése végett 1908. év folyamán a kirendeltség 2 4 0 0 korona költséggel 4 községben rendezett hordó- és tonnaabroncsfaragó tanfolyamokat. A tanfolyamokon összesen 4 8 tanuló vett részt, a kik a 8 heti tanfolyami idö alatt összesen 10.665 d a r a b hajlított 2 — 3 méteres mogyoró- és nyirabroncsot állítottak elö. Minthogy pedig a tanfolyami idö alatt a tanulók a 2 — 3 méteres hajlitott tonnaabroncsok készítését teljesen elsajátították, a kirendeltség egy aradvármegyei hordógyárostól 100,000 darab hajlitott abroncs szállítására eszközölt ki megrendelést. A megrendelés gyors lebonyolítását a hegyvidéket tavaszig boritó magas hóréteg tetemesen hátráltatván, 2 0 0 0 korona allamsegély engedélyeztetett a nagy hó miatt drágábban kitermelhető nyers anyag beszerzési költségeinek mérséklésére.

72

Daczára a nyers anyagbeszerzés megkönnyítésének, a hegyvidéki fafaragó háziiparosok a megrendelt 100,000 hordóabroncsnak csak mintegy felét birták a tavaszig leszállítani, a másik rész leszállítása őszre maradt. Bár a hajlitott hordóabroncsok olcsó készítmények. arra való tekintettel, hogy egy jó átlagmunkás könnyen elkészíthet naponta 100 darab 2 m. abroncsot, melynek ára 160 fillér; az anyagbeszerzés és szállítási költségek levonása után is megmarad a háziiparosnak tisztán 1 0 0 — 1 2 0 fillér kereset, mely bevétel a téli hónapok alatt, mikor más keresetre az elzárt hegyvidéken alkalom egyáltalában nincsen, jelentős jövedelemnek mondható. 5. A seprükötő háziipar. A nyirlombhoz való olcsó és könnyű hozzáférhetés folytán legkisebb befektetés nélkül is jövedelmezőn űzhető nyirágseprükötö háziipar termelőképességének fokozása végett 1908. évben 6 községben rendezett a kirendeltség 2 5 0 0 korona költséggel nyirágseprükötö tanfolyamokat, mely tanfolyamokon összesen 9 6 kisgazda nyert a seprükötésben kiképzést. A tanfolyamokon részint rövid katonai seprűk, részint saját nyeles Máv. szabványú seprűk, részint pedig alföldi szérüs seprűk készítésére oktattattak be a tanulók. A tanfolyamokon a fenti 3 seprüformából oszszesen 9 4 0 8 darab nyirágseprü állíttatott élö, a melynek értékesítését a kirendeltség közvetítette. A tanfolyamokon begyakorolt, valamint az előző években kiképzett 131 seprükötő háziiparosok rend-

I

73

szeres téli foglalkoztatás végett a m. kir. honvédségtől, a cs. és kir. közös hadseregtől, a m. kir. államvasutaktól, ipari vállalatok, uradalmak és alföldi gazdasági egyesületektől összesen mintegy 60,750 darab nyirágseprü szállítására közvetített a kirendeltség megrendeléseket. Előállíttatott s rendelés folytán el is szállíttatott: a m. kir. honvéd kerületeknek 10,000 drb 1000 kor. a cs. és kir. hadseregnek ___ 6,000 « 600 « a m kir. államvasutaknak ___ 35,000 « 3850 « Győr - Sopron - Ebenfurti vasutaknak 2,000 « 200 « Ganz és Társa gépgyár rt.-nak 3,500 « 245 « Alföldi Gazdasági Egyesületnek 3,000 « 450 « Uradalmaknak és magánosoknak 1,250 « 150 « összesen 60,750 drb 6345 kor. értékben. A seprűk a lombozat bősége, alapforma, nagyság és kivitel szerint darabonkint 9. 10, 12 és 24 fillérért árusittattak el. A seprükötő kisgazdák átlagkeresete mintegy 60 korona jövedelmet képviselt. Amennyiben pedig a tömegesebb termelés folytán a seprűket raktározni s szállítás alá előkészíteni kellett, a földmivelésügyi minister ur a kezelés, raktározás és szállítás alá való előkészítés költségeire 600 korona államsegélyt engedélyezett. Az 1908. év végén a Hát vidéki seprükötő házi ipari akczió lebonyolítása végett 87 taggal s 2650 koi\ névértékű üzletrészszel faragószövetkezet megalakítását is előmozdította a kirendeltség Boródon, mely szövetkezet egyszersmindenkori támogatásul 1500 korona felszerelési segélvben részesült.

1909. évtől kezdve tehát m á r ezen szövetkezet fogja a kirendeltség által kieszközölt seprű-rendeléseket kiállítani és lebonyolítani. 6. Vászonszövő háziipar. A hegy vidékén az 1908. évben két szervezett vászonszövö-telep volt m ű k ö d é s b e n : az árdánházai és báidházai. Az árdánházai vászonszövötelep mint az odavaló hitelszövetkezet szakcsoportja szövetkezeti alapon működött, míg a bárdházai vászonszövö-telep egy megfelelően segélyezett vállalkozó irányítása alatt állott. ket, tott kir. nat

Az árdánházai szövötelep háztartási vászonneműedamásztárukat és gyógyintézeti fehérnemüeket állíelő, mig a bárdházai szövötelep kizárólag a m. dohánygyárak részére szükséges csomagoló-vászállította elö.

Mind a két telep forgalma az 1 908. évben örvendetes fejlődést tüntetett fel. mely haladás főleg azon kedvező helyzetnek talajdonitható, hegy mind a két telepet sikerült állami közszállitásokban részesittetni. Az árándházi vászonszövötelep termelési irányában 1908. év folyamán lényeges változás állott be. A szövötelep ugyanis eredetileg a hegyvidéki kis háztartások szükségleteinek kielégítésére rendeztetett be. Ez azon hátránynyal járt, hogy sokféle készítmény előállításával kellett a szövetkezetnek bajlódni, holott kevés fajú árunak nagy tömegben való termelése fizeti ki legjobban magát. A szövötelep tehát 1908. évben fokozatosan olykép változtatta meg termelési irányát, hogy mindinkább elhagyva a különféle háztartási fehérnemüek készítésé

gyógyintézeti és kórházi íehérnemüek tömegesebb előállítására rendezkedett be. A termelési irány ezen megváltoztatását főleg a m. kir. belügyminister ur azon intézkedése tette lehetővé, hogy a lipótmezöi és angyalföldi áll. elmegyógyintézetek, valamint a budapesti m. kir. szemkórház szükségletének egy részét az árdánházai szövötelepröl szereztette be. E czélból 1908. év tavaszán egy bizottságot küldött ki a helyszínére, hogy a szövötelep berendezéséről és termelőképességéről meggyőződést szerezhessen. A telepre kiküldött szakbizottság a fenti állami gyógyintézetek részére azonnal 3000 korona értékű kórházi fehérneműt rendelt meg s minthogy a leszállított próbarendelmény teljesen versenyképesnek bizonyult, 1908. év végén mintegy 36.000 korona értékű gyógyintézeti és kórházi fehérnemű szállítására kapott a szövötelep megbízást. Minthogy ily tömegű állami megrendelés a szövötelep termelőképességét teljesen lekötötte, a telep 1908. év végétől magánosoktól csak kisebb megrendeléseket fogadhat el, összes erejét pedig állami és közintézetek tömeges szükségleteinek kielégítésére fordítja. A szövötelepen az 1908. évben 30 állandó munkás nyert a I nyári hónap kivételével egész éven át foglalkozást. A 30 szövőmunkás közül 20 munkás vászonszövéssel foglalkozott, 8 munkás csomózott szőnyegeket állított elö, 2 munkás pedig gyapjú-, len- és kenderfonalat készített elö szövés alá. A szövötelep 1908. évi bruttóforgalma 27.480 korona 52 fillért tett ki. Ezen forgalomból munkabérek kiűzetésére 4 7 3 9 korona 40 fillér nyers anyagok, illetve félgyártmányok (fonal) beszerzésére 12.620 korona

fordíttatott, üzemi kiadások fedezésére pedig 3193 korona használtatott fel. A munkások átlagkeresete tehát 160 korona jövedelmet képviselt. A szövötelep 1908. üzleti éve aktiv volt, mert a mérleg 358 korona 25 fillér nyereséggel záródott. A termlési irány szerencsésebb megváltoztatása tehát az előző évi mérleg 2145 korona 12 fillér veszteséget nemcsak eltüntette, de a szövötelepet az 1908. évben aktiv üzleti eredményhez is juttatta. Minthogy pedig a közszállitásokban való részvétel a szövötelep termelőképességének fokozását igényelte, a m. kir. kereskedelmügyi minister ur a szövötelepnek felszerelését 14 darab R. Hall rendszerű 185 cm. széles nyolcz nyüst,ős kézi szövőszékkel, 1 darab 20 orsós Hattersley rendszerű vetülögéppel és 1 drb. 12 orsós lánczcsévelö géppel, valamint 1 darab Hattersley rendszerű felvetögéppel gyarapította 6500 kor. értékben. Ezen szövőgépeken kivül ugyancsak a kereskedelemügyi minister ur még 2 darab Jones rendszerű szabóipari gépet is engedélyezett a szövötelepnek. hogy egyes gyógyintézeti vászonnemüeket az elöirás szerinti beszegéssel szállíthassa. A szövöteleppel kapcsolatban szönyegosomúzó műhely is működött, ahol kizárólag megrendelésekre szmirna szőnyegek állíttattak elö. Ezen műhely 1908. évben 8 munkásleányt foglalkoztatott, akik napi 4 0 — 5 0 fillér szakmánybért kerestek, A csomozó-mühely főképpen mint elöiskolázómühely tartatik fenn, ahol a 10—12 éves munkásleányok a rendszeres háziipari munka iránt érzéket és kedvet nyernek.

77

Ugy a vászonszövök, valamint a szönyegkészitö munkások ízlésének fejlesztése végett müvésziesebb damasztminták és szönyegtervek beszerzési költségeire 1000 korona államsegély engedélyeztetett. Ezen öszszegböl két fővárosi tervező művésztől 616 kor. költséggel 16 damasztterv és 14 szönyegvázlat vásároltatott, 4 damaszttervhez pedig 381 korona 45 fillér költséggel a kivitelhez szükséges kártyalapok is kiverettek. Az árdánházai szövötelep 1908. év végéig az ottani hitelszövetkezet ipari vállalataként mint ipari szakcsoport működött, minthogy azonban a szövötelep fokozódó forgótöke-szükségletét az úgyis igénybe vett hitelszövetkezet — tagjai méltányos hiteligényeinek csorbitása nélkül — többé ki nem elégitheti, előkészületbe vétetett a szövötelepnek a hitelszövetkezettől való elválasztása és külön ipari szövetkezettől való megalakítása, hogy a hitelszövetkezetnek a szövötelepbe befektetett tökéje mielőbb felszabaduljon s eredeti rendeltetésének adassék vissza. Bárdházai csomagolóvászonszövö-ipar. Bárdházán s a fióktelepként müködö Zsófiafalván 1908. évben 92 szövőmunkás kizárólag a m. kir. dohánygyárak részére szükséges csomagolóvászon előállításával foglalkozott. 92 szövőszéken 18.239 kgr. lenfonál dolgoztatott fel 2106 vég — 105.300 m. csomagoló-vászonná, mely készlet megszövéseért összesen 8412 korona szakmánybér fizettetett ki a munkásoknak. Tekintettel, hogy a szövőmunkások csupán a téli hónapokban loglalkoznak csomagolóvászon-szövéssek egy munkás-családnak átlagkeresete az 5 téli h ó n a p alatt 91 korona jövedelmet képviselt. A bárdházai szövőipar megfelelően segélyezett

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

78

vállalkozó irányítása alatt áll. A háziiparosokat a vállalkozó látja el a nyers anyaggal s a kész végeket helyben alkalmazott munkavezetője hetenkint készpénzért váltja be. A szélesebb végekért (1 vég = 52 méter) 4 korona, a keskenyebbekért 3 korona 20 fillér szakmánybért kaptak a munkások. Tekintettel arra, hogy egy-egy ügyesebb munkáscsalád 3 nap alatt sző meg átlag egy vég (52 m.) vásznat, egy-egy munkáscsalád napi átlag szakmánykeresete 130 fillér körül ingadozik. A házi iparosok munkakedvére íokozólag hatott azon körülmény, hogy termelési koczkázatot egyáltalában nem viselnek, mert sem az anyag beszerzése, sem pedig az értékesités gondjaival megterhelve nincsenek. Ez az oka annak, hogy a termelés fokozódik. Mig ugyanis az 1907. évben összesen 78 szövőmunkáscsalád csak 1257 vég = 65.364 méter csomagoló vásznat állított elö 4948 korona szakmánybérért, addig az 1908. évben 92 szövő háziiparos már 8412 koronát keresett 2106 vég = 105.300 m. vászon megszövéséért. Az emelkedés mintegy 4 5 % Ezen eredmények arra inditották a kirendeltséget, hogy Zemplén vármegye Homonna vidékéről munkát kérő szövö háziiparosoknak is a csomagoló vászonszövéssel való rendszeres foglalkozást ajánlja. Hogy pedig az ottani szövöiparosok ezen háziipar kereseti viszonyairól gyakorlatilag is meggyőződést szerezhessenek, Homonnazávod, Nagykemencze és Udva községekben próbaszövések eszközölhetése végett a kirendeltség 1 — 1 szövőszéket helyezett el, a betanítás czéljaira pedig egy szakképzett mestert küldött ki. Ezen próbaszövések, illetve a szervező lépések költségeire 500 korona államsegély engedélyeztetett.

79

A gyakorlati szövöpróbák eredményei fognak dönteni a felett, indokolva lenne-e a felsözempléni községekben a csomagolóvászonszövö háziipart szervezni. 7. Szőnyegszövő háziipar. A máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottság által nagy sikerrel meghonosított s népies irányban művészileg fejlesztett gyapjuszönyegszövö háziiparnak fejlődését a kirendeltség főleg iparházak és berendezések költségeinek kieszközlésével mozditja elö. Igy a gányai szövö- és himzöiparház kibővítési költségeire a földmivelésügyi miniszter a kirendeltség előterjesztésére 1 5 9 3 K. 19 fillér államsegélyt engedélyezett, míg ugyancsak a földmivelésügyi miniszter 3800 korona államsegélyével előző évben Husztközön felépített iparház berendezési és felszerelési költségeire a kereskedelemügyi miniszter úrtól 1 1 4 0 korona államsegély eszközöltetett ki. Hogy ezen háziipari ágazat mennyire érdemes a támogatásra, mutatja azon eredmény, hogy az 1908. évben a máramarosszigeti központi tanműhelyben, valamint 5 vidéki telepen 79 m u n k á s összesen 1 7 8 3 darab művészi kivitelű szőnyeget állitott elö. A 19.330 K. 80 fillér értéket képviselő szőnyegek megszövéseért 10.198 K. 68 fillér szakmánykeresetben részesültek a munkások. Egy munkásra tehát 129 korona átlag kereset jutott. 8. Kötő háziipar. Beregkisfaludon 10 kötőgéppel és Sárosorosziban 20 kötőgéppel berendezett szövetkezeti kötötelepeken az 1908. év folyamán 30 tanuló nyert a kötöiparban kiképzést.

80

A beregkisfaludi telepen a középosztály által viselt finomabb, a sárosoroszi-i telepen ellenben kizárólag paraszt harisnyák állíttattak elö. A beregkisfaludi telep festett fonalat, a sárosoroszi-i ellenben festetlen nyerspamutot dolgozott fel. Ezen utóbbi telepen készült harisnyák festése és bolyhozása addig is, mig a telep kikészitó mühelylyel ki nem bővíttetik, egy budapesti gyárban végeztetik el. Ugy a beregkisfaludi, valamint a sárosoroszi-i telepek 1908. évi üzleti éve csonka volt. A beregkisfaludi telep ugyanis 1908. márczius 15-én, a sárosoroszi-i pedig junius 1-én kezdte meg működését. Az alábbi eredmények tehát csonka üzletévre vonatkoznak. A beregkisfaludi kötötelep 1908. évi bruttó üzleti forgalma összesen 5256 K. 44 fillér összeget tett ki, mely összegből 1219 K. 67 fillér munkabérekre, 1696 K. 46 fillér fonal- és pamutanyagra. 1538 K. 72 fillér tanítási költségekre fordíttatott, mig felszerelések kiegészítésére 775 K. 66 fillér használtatott fel. A telep a 9 hónapi munkaidő alatt mintegy 34 kg. fonalat kötött meg 2826 pár harisnyává, amely készlet részint a hegyvidéki hitelszövetkezeti áruraktárak részint pedig az Országos Magyar Háziipari szövetség utján értékesíttetett. Sárosoroszi-i kötötelep bruttó üzleti forgalma 12. í 81 K. 33 fillér összeget tett ki, melyből munkabérekre 1803 K. 39 fillér, pamutért 6796 K. 03 fillér fizettetett ki, mig a tanítás költségeire 2012 K. 05 fillér, felszerelések kiegészítésére pedig 1081 K. 82 fillér használtatott fel. A telep a hét hónapi munkaidő alatt 3800 kg. pamutot kötött meg 28.800 pár harisnyával. A kezdet-

81

Jegesebb készítmények a hegyvidéki szövetkezeti áruraktárak utján értékesíttettek, a finomabb áru azonban a nagy kereskedelemben is elhelyezést talált, söt 300 tuczat harisnya Romániába szállíttatott ki. Minthogy a próbául berendezett két kötöteleppel elért eredmények reményt nyújtottak arra, hogy a hegyvidéki nép a harisnyakötésben versenyképes háziiparossá lesz kiképezhető s mert nagyobb kereskedő czégek is hajlandóknak nyilatkoztak a jó minőségben készített áruk átvételére: a 111. kir. kereskedelemügyi miniszter ur az ugocsavármegyei Mátyfalva községben harmadik kötötelep berendezését is engedélyezte, a Beregkisfaludon 10 kötőgéppel berendezett telep kibővítését pedig ujabb 20 kötögép adományozása által lehetővé tette. A Mátyfalván berendezett harmadik hegyvidéki kötötelep részére ugyanis a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 3200 korona értékben 20 darab 13-as számú Graf-féle kötőgépet adományozott, a tanítás és az első évi üzemi költségeknek fedezésére pedig 3000 korona államsegélyt engedélyezett. A beregkisfaludi kötötelep kibővítésére 15 darab 6-os 22 cm. tüterü, 4 darab 16-os 22 cm. tüterü és 1 darab 16-os 36 cm.-es Walter és Társa-féle mühlhauseni kötőgépet adományozott 4500 korona értékben, a tanítás és vezetés költségeire pedig hasonlóan 3000 korona államsegélyt helyezett kilátásba. Az 1909. évtől kezdödöleg tehát már 70 kötgöép vehet részt az idegen származású áruk visszaszorításában. Minthogy pedig sem Beregkisfaludon, sem Sárosorosziban nem bérelhetők oly tágasabb házak, amelyek6

82

ben a 3 0 — 3 0 kötőgép s a 3 0 — 3 0 munkás az egészség követelményeinek is megfelelőieg elhelyezhető lenne, a kirendeltség mindkét községben 9 0 0 0 — 9 0 0 0 korona költséggel tágas szövetkezeti iparházak létesitését vette tervezetbe, mely iparházak költségeire 18.000 korona irányoztatott elö. Ugyancsak a kötö- és varróházi iparok népszerűsítése végett a munkácsi áll. polgári leányiskolának 3 darab kötőgépet, 2 darab varrógépet összesen 1000 korona értékben, valamint kötötanitónö alkalmazására s fonal beszerzési költségekre 600 korona államsegélvt eszközölt ki a kirendeltség. 9. Himző háziipar. Zemplénvármegye Nagymihály vidékén népies irányban meghonosodott s az 1900. évben Párisban rendezett világkiállításon már kitüntetést is nyert vászonhimzö háziipar további fejlesztése érdekében Zemlénrákóezon egy odavaló lelkes úrinő vezetése alatt 10 m u n k á s rendszeres foglalkoztatására vászonhimzötelep rendeztetett be. A himzötelepnek azon rendeltetése előmozdítása végett, hogy a munkásokat jutányosán jó minőségű anyagokkal és félgyártmányokkal ellássa, megrendeléseket közvetítsen, kiosszon és lebonyolítson, valamint a megállapított munkabéreket hetenkint kifizesse: a kereskedelemügyi miniszter ur 1908. évre 2000 korona, a további 2 évre pedig 1 0 0 0 — 1 0 0 0 korona, összesen tehát 4 0 0 0 korona államsegélyt engedélyezett. Ezen államsegély ellenében azonban kiköttetett, hogy a telep az 1908. évben legalább 20. az 1909. évben 30, az 1910. évtől kezdve pedig állandóan leg-

8$

alább -40 munkásnöt tartozik a vászonhimzésben kiképezni és foglalkoztatni. A telep első évi forgalma teljesen igazolta ezen háziipar fejlesztésének indokolt voltát. A telep bruttóforgalma ugyanis már az első csonka évben 8311 korona 26 fillért tett ki, mely összegből 2004 korona 55 fillér munkabérekre, 2804 korona anyagokért és félgyártmányokért fizettetett ki, 3502 korona 71 fillér pedig felszerelések kiegészítésére, tanítás, vezetés és egyéb üzemi költségekre használtatott tel. A vászonhimzö telep termelési irányát a nagyközönség, de főleg a kereskedelem érdeklődése állapították meg. Ezen szükségletek figyelembe vétele mellett a fösuly hímzett gyermekruhák, női zubbonyok és fehérnemüek előállítására fordíttatott. A készítmények értékesítésénél a telep nemcsak a nagyközönsékörében talált már kezdettől fogva ritkán tapasztalt hathatós támogatást, de két hazai és egy gráczi czéggel is sikerült főleg fehérnemüekre nézve rendszeres üzleti összeköttetést létesíteni. A telep 1908. évben feldolgozott 479 m. pamutvásznat, 540 m. lenvásznat, 74 m. gyapjúszövetet és 467 korona értékű himzöanyagot. Egy szepesi vászonkereskedötöl is vállalt munkát a telep 908 korona szakmánybérért. A nép munkakedvére jellemző, hogy a kikötött 20 munkás helyett már az első évben 34 munkást lehetett a téli hónapok alatt foglalkoztatni s a 34 munkás szakmánykeresete meghaladta a 2000 koronát. Egy-egy munkás átlagos keresete tehát már az első évben mintegy 60 korona jövedelmet képviselt. A zemplénrákóczi vászonszövö és subrikáló házi6*

ipar tipikus háziipar. A munkások nincsenek a központi műhelyekbe összegyűjtve, hanem ki-ki otthon dolgozza fel a kiadott anyagot a megrendelésnek megfelelően. Minden egyes család tehát egyúttal kistermelő műhelyt is képvisel. A telep jövö termelési irányát, tekintettel a fokozódó érdeklődésre, inkább fehérnemüek, kelengyék kisubrikálására fogja fektetni. Előnyös lenne ezen termelési irányt azért is meghonositani, mert nagy vászon kereskedő czégek látnák el ez esetben a munkásokat megrendelésekkel, a telep tehát minden koczkázat nélkül szakmánybérért dolgoztathatna. Nagy eredménynyel foglalkozik a himzö háziipar fejlesztésével a máramosvármegyei iparfejlesztő bizottság is, mely máramarosszigeti központi tanműhelyében, valamint vidéki telepein 137 himzö háziiparosnak adott egész éven át elfoglaltságot. A kirendeltség a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottság által művészies irányban fejlesztett máramarosi himzö háziipart főleg himzö iparházak létesitése és a szükséges felszerelések kieszközlése által mozditja saját részéről is elö. Igy a földmivelésügyi minister 4301 korona 6 4 fillér államsegélyével Gányán 1907. évben felépített, de csakhamar szűknek bizonyult himzö iparház kibővítési költségeire ujabban 1593 korona 19 fillért, a 3800 korona földmivelésügyi ministeri államsegélylyel Husztközön létesitett himzö iparház felszerelési költségeire pedig 1140 korona államsegélyt eszközölt ki a kereskedelemügyi minister úrtól. Ezen utóbbi államsegélyből 500 korona anyagok beszerzésére, 480 korona tanitónö díjazására, 160 korona pedig üzemi költségek fedezésére lesz fordítandó.

85-

A 137 himzö háziiparos 1908. ében 3 2 0 3 d a r a b hímzést állított elö 24,209 korona értékben, mely munkájukért 8 7 9 2 korona 40 fillér szakmánybérben részesültek a munkások. Egy-egy m u n k á s tehát a himzö háziipar révén átlag 64 korona 18 fillér jövedelemben részesült.

10. Művirágkészitő háziipar. Az 1908. évben két művirágkészitő telep m ű ködött a hegyvidéken: az alsóremetei és a beregszászi. A két év előtt Alsóremetén 50 m u n k á s foglalkoztatására berendezett művirágkészitő telep ugyanis az egyre szaporodó megrendeléseket mind kevésbbé birta kielégíteni s minthogy Alsóremete vidékéről a munkások számát fokozni m á r nem lehetett, az alsóremetei telep felszerelésének czéltudatos megosztásával Beregszászon a második művirágkészitő telep rendeztetett be. Az alsóremetei telepen 49, a beregszászi telepen pedig 32, a két telepen tehát összesen 81 m u n k á s n ö nyert egész éven át állandó keresetet. A két telep bruttó forgalma 30,688 korona 84 fillért tett ki, mely forgalomból 10,415 korona 73 fillér munkabérekre, 11,919 korona 11 fillér anyagokra, 4 4 0 4 korona 27 fillér pedig üzemi költségekre esett. Egy-egy munkás évi átlagkeresete tehát 130 korona jövedelmet képviselt. A két telep egyenkénti forgalmát mutatás tünteti fel:

az

mintegy

alábbi

ki-

Telep neve

>glalkoztatt munkáik száma

86

Bruttó forgalom az 1908. évben

Munka- Anyagokbérekre ért kikifizette- fizettetett tett

Üzemi költségekre esett

j- « S

kor.

Alsóremetei művirágkészitő telep

49

23500

7411 70

9130 50

2804 27

Beregszászi művirágkészitő telep

32

7188

3004 03

2789 06

1600

Összesen . . . ...

81

30688

10415 73

11919 56

f- : kor.

f.

kor.

f.

kor.

f.

4404 27

Összevetve ezen eredményeket az 1907. év üzleti éredményével, feltűnik főleg a kézimunka fokozottabb érvényesülése. Mig ugyanis az előző évi 24,124 korona 25 fillér bruttó forgalomból munkabérekre csak 4474 korona 26 fillér fizettetett ki, addig az 1908. évi 30,680 korona 84 filléres évi forgalomból munkabérekre már 10,415 korona 73 fillér használtatott fel. Vagyis a bruttó forgalomnak 1907. évben csak \ 6 része, mig az 1908. évben már l / s része esett munkabérre. Ez a körülmény a kézimunka fokozottabb érvényesülését, a munka minőségének és értékének fejlődését s azt igazolja, hogy a telepnek mindinkább áttérnek azon finomabb müvirágfajok készítésére, melyek Ízlésesebb előállításánál a kézimunka ügyessége s a nagyobb izlés játszák a főszerepet. A két telep versenyképes termelésére jellemző, hogy a készítmények nemcsak hazai piaczokon, de külföldön is keresettek voltak. Az 1908. évben meghódított külföldi piaczokat Brünn, Görz. Jaroslaw, Cernovitz, Jagerndorf, Krakó, Laibach, Lemberg, Máhrisch-Ostrau, Póla, Prsemysl, Trieszt és Wien stb. jelzik.

87

Ugy az alsóremetei, mint a beregszászi telep egy vállalkozó irányítása alatt áll. Az alsóremetei telep fejlesztéséért, tekintettel az ottani nehezebb gazdasági viszonyokra, a kereskedelmi minister ur 1908. évben 3000 korona államsegélyben részesítette a telep vállalkozóját. A beregszászi telep szervezéséért, minthogy a legszükségesebb gépek részben az alsóremetei telepről vétettek át, a vállalkozó államsegélyben nem részesült, Beregszász r. t. város azonban a telep felállításához 800 korona adománynyal járult hozzá. Amennyiben pedig a művirágokban egyre fokozódó keresletet az alsóremetei és beregszászi telepek sem lesznek képesek előreláthatólag teljesen lebonyolítani, egy Munkácson felállítandó harmadik müvirágkészitö telep berendezése is elhatároztatott. Ezen harmadik telep azonban nemcsak egyes művirágokat fog előállítani, hanem a fösuly a mükoszoruk készítésére lesz fektetve. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy néhány budapesti mükoszorugyáron kivül nincsen olyan jelentősebb telep Magyarországon, a mely nagyobb mértékben foglalkoznék mükoszoruk előállításával. A Munkácson berendezendő mükoszorukötö háziipari telep vállalkozójának a kereskedelmi minister ur 3 éven át évi 2000 koronát, összesen tehát 6000 korona államsegélyt helyezett kilátásba, a mükoszoruk szállításához szükséges nagyteriméjü dobozok helyben leendő elöállithatása végett pedig 5300 korona értékű dobozkészitö gépeket engedélyezett. Ezen segélyezéssel szemben azonban kiköttetett, hogy a vállalkozó az első évben legalább 15,000 ko-

rona álló és 20,000 korona forgó tökét, a második évtől kezdve pedig legalább 20,000 korona álló és 30,000 korona forgó tökét tartozik vállalatába befektetni. A vállalkozó az első évben legalább 60, a második évtől kezdve azonban legalább 100 háziiparost taitozik állandóan foglalkoztatni, akiknek m u n k a b é r e napi 10 órai munkaidőt alapul véve. 80 fillér napi keresetnél alacsonyabb nem lehet. A mükoszorukészitö házi iparivállalat létesülését Munkács város 2 5 0 0 korona adomány megszavazása által előmozdította, mely pénzsegély 5 éven át 500 koronás évi részletekben lesz esedékes. A mükoszorükészitö telep berendezése a kővetkező évek feladata leend. 11. Játékszerkészitő háziipar. Az 1908. év tavaszán 40 taggal és 3 0 5 0 korona névértékű űzletrészszel Bártfán megalakított játékszerkészitő szövetkezetnek a kereskedelemügyi minister úrtól 10.000 korona forgótöke eszközöltetett ki. Az 1908. év m á j u s 1-én működésbe helyezett játékszerkészitő szövetkezet a csonka üzleti év alatt 25.130 korona 02 fillér forgalmat ért el, mely forgalmi ősszegből munkabérekre 12.771 korona 58 fillér fizettetett ki, anyagokra 9 1 6 8 korona 19 fillér használtatott fel, üzemköltségekre és vegyes kiadásokra pedig 2 2 4 1 korona 36 fillér fordittatott. A szövetkezet 30 munkással kezdte ugyan meg működését, de az öszi hónapok alatt a munkások száma átlag már 55-re emelkedett, akik a csonka üzleti év alatt átlag 237 korona keresetben részesültek.

A szövetkezet első csonka évi üzleti mérlege 1093 korona 03 fillér veszteséget tüntetett fel, mely veszteség átmenetileg onnét keletkezett, hogy a májusban működésbe helyezett szövetkezet a két föszükségleti idényt, t. i. a húsvétot és a karácsonyt nem fordíthatta hasznára. Ugyanis az egyes föidények szükségletei rendszerint 3/4 évvel előre feladott rendelésekkel szoktak fedeztetni. Minthogy pedig a húsvét után működésbe lépett játékszerkészitő szövetkezet a húsvéti föidény elvesztésén kivül már a karácsonyt is elkéste, kénytelen volt a rendes forgalommal beérni, mely jelentékeny készlet felhalmozódását idézte elö. Ezen raktári készletből a mérlegezés alkalmával értékleirás eszközöltetett s ez idézte elö tulajdonképen azon veszteséget, melyet a következő év fellendülő forgalma könnyen fog eltüntetni. A játékszerkészitő szövetkezet ugyanis az 1909. üzleti évre egy szakképzett kereskedelmi utazóval lépett összeköttetésbe, akinek révén már 1908. év végén nemcsak a raktáron levő készletet sikerült eladni, de oly tömegű megrendelést is sikerült biztositani, hogy a szövetkezet a második üzleti évet már 70 munkással kezdhette még. A játékszerkészitő szövetkezet főleg olcsóbb játékbábukat és különféle játékszereket állit elö, amelyek nemcsak az ország határain belül keresettek, de azokkal a szomszédos Ausztriában is fogyasztó piaczokat sikerült hóditani, söt egy nagyobb szállitmányt sikerült Amerikában is elhelyezni. Minthogy pedig az élénkülő forgalom lebonyolítása a mostani kisebb termelési keretek között mind 11a-

90

gyobb nehézségekbe ütközik, a játékszerkészitö-szövetkezet berendezését legalább oly arányokban kell kibővíteni, hogy 100 munkás állandó elfoglaltságot találhasson. A fejlesztés ily irányú keresztülvitele 1909. év feladata leend. 12. Gyapjú- (guba-) szövő háziipar. A gyapjúszövés ősrégi foglalkozása a hegyvidéki népnek, mert ruházkodásának egyik legfontosabb czikkét, a fürtös gubát állitják elő. Mikor még az északkelet] Kárpátok állattenyésztőben a j u h t a r t á s vitte a vezérszerepet, a gyapjúszövés valóságos népipar volt, mert minden család jóformán saját juhtartásáhól termelte ki azon gyapjút, mely a család ruházkodására szükséges volt. A gazdasági kultura haladásával azonban a nagyobb hasznot hajtó szarvasmarha-tenyésztés a hegyvidék legelőiről mindenütt leszoritotta a juhtenyésztést s a hajdan népiparként űzött gyapjúszövés mindinkább hivatásos háziiparrá alakult át. mely már nemcsak a család, de egész vidékek halina- és gubaszükségletét idegen termelőktől vásárolt gyapjúból állította elő. Ezen átalakulás a gyapjuszövö, háziiparosokat nehéz helyzetbe sodorta, mert nagyobb tömegű gyapjút csakis hitelbe birtak vásárolni, mely hitelt rendszerint nem is pénzben, de kész árukkal, gubákban keliett visszafizetniük. Ez a hitelezési rendszer az üzérkedők szakmánymunkásaivá sülyesztette le a gyapjuszövő háziiparosokat, akik kétszeresen vesztettek azáltal, hogy ugy a nyersanyag beszerzésénél, valamint a kész áruk eladásánál is teljesen kiszolgáltatták magukat hitelezőiknek.

91

Minthogy a gubaszövö háziiparosok függetlenitésére a szövetkezeti szervezkedés kínálkozott legbiztosabb eszközül, a kirendeltség Bereg, Ung, Ugocsa és Zemplén vármegyék gyapjuszövö háziiparosainak termelő és értékesítő szövetkezetté leendő szervezését határozta el. Arra való tekintettel, hogy Bereg és Ugocsa vármegyék gubaszükségletét főleg a felsökaraszlói és füzesmezői gyapjuszövök, az ungi szükségletet pedig a Neviczke vidéki háziiparosok állítják elö, mig a zempléni szükséglet termelő községe főleg Hornon na volt, a kirendeltség három termelő és értékesítő háziipari szövetkezet megalakítását vette tervbe, mely szövetkezetek központjaiul Felsökaraszló, Neviczke és Homonna jelöltetett ki. A 3 termelő és értékesítő háziipari szövetkezel közül 1908. év végén a felsökaraszlói gyapszövö szövetkezet alakiitatott meg Füzesmező község területére is kiterjedő működési körrel. A «felsökaraszlói gyapjuszövök termelő és hitelszövetkezete» czéggel megalakult háziipari szövetkezetnél 107 tag 169 darab (egyenként á 50 kor.) üzletrészt jegyzett 8150 korona összüzletrész értékben. A szövetkezet rendeltetése kettős: közvetlen s nagybani gyapjubevásárlás előnyeit biztosítani a tagok részére közvetítők kizárásával lehető legjobban értékesíteni a készítményeket. Az első czél elérése végett szövetkezeti gyapjuraktár fog Felsökaraszlón felállíttatni, amely raktárból minden tag bevásárlási áron fedezheti gyapjuszükségletét. A készítmények legjobb értékesítése pedig közvetlen vásárlátogatások által fog elömozdittatni.

92

A szövetkezet ezen kettős czéljának előmozdítására a jegyzett üzletvészértékek a r á n y á b a n 8450 kor. központi hitellel láttatott el. Amennyiben pedig ezen hitelből azon 150 q gyapjumennyiség, melyre egy-egy termelési időszakban a gyapjuszövöknek szükségük van, nehezen szerezhető be, 10.000 korona gyapjú vásárlási előleg kérelmez letett oly feltétel alatt a kereskedelemügyi minister úrtól, hogy ezen államsegélynek a bevásárolt gyapjú ellenértékben mindég jelen kell lenni. Ezen pénzsegélyen kívül egy szövetkezeti kalló felállítása iránt is megtétettek az előkészítő lépések. A felsökaraszlói gyapjuszövők termelő és hitelszövetkezete 1909. évben kezdi meg működését, éppen igy az 1909. év feladatául maradt a neviczkei és homonnai gyapjuszövö háziipari szövetkezetek megalakítása is. 13. Tanfolyamok. Iparos pályákra segítés. Minthogy hivatásuk gyakorlása közben leghathatósabban a néptanítók ébreszthetnek a Fogékony iskolakötelesekben kedvet a hasznos háziipari foglalkozások üzése iránt, a néptanítók gyakorlati kiképzésére a máramarosi Kökényesen a nyári hónapok alatt négy hetes kosárfonó tanfolyam rendeztetett. A kökényesi kosárfonó-tanfolyamot a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottság rendezte 2 2 0 0 korona államsegélylyel. A túlnyomóan gyakorlati irányban tartott tanfolyamon összesen 20 tanító vett részt, akik főleg a nagy keresetnek örvendő szőlő- és gyümölcsszállitókosarak előállításában nyertek gyakorlati kiképzést. A tanfolyamon résztvettanitók utazási segélyben s a tanfolyam ideje alatt teljes ellátásban részesültek.

93

A fazekas és faipari szakokban részletesebb kiképzés megszerezhetése végett az ungvári állami agyagipari szakiskolánál 2 tanuló egyenkint 3 0 0 korona, a homonnai állami faipari szakiskolánál pedig 2 tanuló egyenkint 300, 4 tanuló pedig egyenkint 4 0 0 korona ellátási segélyben részesittetett. Ugy az agyagipari, valamint a faipari szakiskola végbizonyítványa az illető ipar önálló üzésére képesiti a tanulókat, kik a 4 éves kurzus bevégzése után mint keresett müiparosok önállósíthatják magukat. A mükoszorukötö, vászonszövö, a harisnyakötő házi iparokban leendő kiképzés végett 1 tanu ló 4 0 0 kor. államsegélylyel egy budapesti mükoszorukötö-gyárban 3 havi gyakorlati időre kiküldetett, 2 tanuló 1 2 0 — 1 2 0 kor. államsegélylyel a sárosoroszii kötötelepen helyeztetett el, egy tanulónak pedig 200 korona államsegélylyel a házi vászonszövés elsajátítására nyújtatott alkalom az árdánházai szövötelepen. Az igy kiképzett munkások mint telepfelügyelö elömunkások fognak a hegyvidéki háziipari telepeken alkalmaztatni. 14. Iparházak. A kosárfonó, fafaragó, seprükötő, himzö, szövő, harisnyakötő s egyéb népszerű háziirpari foglalkozások állandósítása és zavartalan folytathatása végett szükséges központi műhelyek, iparházak létesítésére a rákász i kosárfonó-szövetkezetnek 8 0 0 0 korona, a beregkisfaludi hitelszövetkezetnek 9 0 0 0 korona s a sárosoroszii hitelszövetkezetnek hasonlóan 9 0 0 0 korona államsegély engedélyeztetett. A bilkei kosárfonó-szövetkezet által szükségelt iparház mintegy 10000 kor. költségeinek törlesztéses államkölcsön alakjában az

9á

«Országos Központi Hitelszövetkezettel» leendő felvételére pedig a kirendeltség felhatalmazást nyert. Ezen iparházakra a tanfolyamokon már kiképzett háziiparosok összpontosítása, intenzivebb központi felügyelete, azoknak rendhez, pontossághoz való szoktatása, a m u n k a minőségének fokozatos javitása, az egyöntetű kidolgozás szükségessége iránti érzék és ízlés kifejlesztése végett van szükség. Az iparházak építkezése a községek által többnyire ingyen felajánlott telkeken ugy vitetik keresztül, hogy azokban tágas munkatermeken kívül a szükséges raktárhelyiség, szövetkezeti iroda, az elömunkás lakása is lehetőleg elhelyezést találjon. Az iparházak tulajdonjoga az engedélyezett államsegély erejéig rendszerint bekebelezés által rendeltésének biztosítva van. Az iparházaknak iskolázó hatásuk van. éppen azért a háziipari foglalkozások fokozottabb megkedvel-, tetésére is szolgálnak. 5. Kiállítások. A kirendeltség által fejlesztett háziipari ágazatok készítményeinek a fogyasztó közönséggel leendő megismertetése végett a kosárfonó-, müvirágkészitő-, vászonszövö-, szönvegkészitö-, hímző-, és gyermekjátékkészitötelepek készítményeivel a kirendeltség résztvett 1908. évben Londonban rendezett magyar kiállításon. A háziipari telepek és szövetkezetek versenyképességét igazolja, hogy az említett kiállításon az árdánházai vászonszövötelep, a bártfai gyermekjátékkészítő szövetkezet, valamint a máramarosszigeti szövő

95.

és himzö tanműhely készitményei arany oklevéllel és kiállitási arany éremmel lettek kitüntetve. A háziipari telepek és szövetkezetek készitményei, mint a hegyvidéki földmivelö nép téli háziipari foglalkozásának eredményei, keltettek a kiállításon általános feltűnést. XVI.

Gyáripar. A beregmedenczei tüzállóagyag ipari hasznosítása végett 1908. év tavaszán 380.000 korona részvénytökével megalakult beregmedenczei agyagárugyár-részvénytársaság a tavaszi és nyári hónapokat gyártelepének berendezésére és felszerelésére fordította. A mennyiben pedig az építkezés folyamán kitűnt, hogy a 380.000 korona részvénytöke az építkezések befejezésére és berendezések teljessé tételére nem lesz elegendő, a részvénytöke még 100.000 koronával emeltetett lel, mely felemelt részvénytökével a gyár 1909, év tavaszán üzembe lesz helyezhető. Az agyagárugyár első üzleti években üzemét főleg fedélcserép, tűzálló téglák, valamint nyers falazásokhoz szükséges utánsajtolt téglák gyártására fogja fektetni, üzemét azonban köagyagcsövek, kőedény- és terrakotaáruk gyártására is fokozatosan ki fogja terjeszteni. Szolyván a í'akereskedelmi részvénytársaság által a gróf Schönborn-féle hitbozmányi uradalom mintegy 20.000 hold erdejének ipari kitermelése végett berendezni tervezett gözfürész- és fafeldogzó-telep létesitét a kirendeltség 93 hold állambérleti területnek az állambérletből voló kibocsájtása által elősegítette.

96

A Háthegység, valamint az ilonczai és bilkei hegységekben előforduló barnaszén, valamint vörös vasércz tömegének és értékének megállapítása végett a kirendeltség 2 izben szakértő geologusok kiküldését eszközölte ki, hogy a vállalkozók érdeklődését ezen ásványkincsek ipari kiaknázására szakértői vélemények alapján lehessen felkelteni.

XVII.

Vadon diszlő kereskedelmi és gyógyító növények gyűjtése. A hegyvidéken vadon nagy tömegben termő gyógyító és kereskedelmi növények gyűjtésével a nép eddig rendszeresebben azért nem foglalkozhatott, mert ily irányú tevékenységét szakértelem hiányában a nép vezetői, u. m. a lelkészek és néptanítók sem irányíthatták. Hogy tehát a nép vezetői ez irányban is teljes tájékozottságot nyerhessenek, az 1908. év nyarán a kolozsvári m. kir. gazdasági akadémián 10 napra terjedöleg rendezett tanfolyamra (i hegyvidéki néptanító küldetett ki, a kik megfelelő utazási segélyen kivül a gazdasági akadémia internátusában teljes ellátásban is részesültek. A vadon termő gyógyító és kereskedelmi növények nyári gyűjtését a kirendeltség éppen azért ez évben felfüggesztette, illetve az akczió folytatását azon időre halasztotta, mikor a gyűjtéssel foglalkozó lakosság a tanfolyamon megfelelően kiképzett néptanítókban támaszt fog találni.

97

Csupán ősszel gyűjtetett össze 1500 kg. csipkebogyó, melyet egy szegedi kiviteli czég 750 koronáért váltott be a gyűjtőktől. XVIII.

Munkásközvetités. A munkásfelesleggel rendelkező hegyvidék és a munkáshiányban szenvedő sikvidékek munkaerőfeleslege és munkásszükséglete között mutatkozó aránytalanság kiegyenlítése és a nép részére keresetjuttatás czéljából a kirendeltség az 1908. év folyamán nyári aratómunkára magánosokhoz és uradalmakhoz elszerződtetett Beregvármegyéböl 907 arató munkást 5—G hónapi időtartamra. Ezen munkások közül 80 Fehérmegyében ___ _ 56 Sáros vármegyében .. 123 Arad « 82 Kolozs « a mezöhegyesi ménesbirtokra pedig 566 munkás szerződött, a kiknek a keresete a 200.000 koronát meghaladta. Ezenkívül az aratósztrájk megtörésére szervezett munkástartalékként elszerződtetett Beregvármegyéböl 1062, Máramaros vármegyéből 2438, rngvármegyéböl pedig 659, összesen tehát 4159 munkás 3 — 5 heti időtartamra, kik élelmezésen, illetve annak készpénzben való megváltása fejében kapott napi 70 fillér étkezési pénzen felül 1 5 0 — 2 korona napszámot kaptak. Ezen munkások összkeresete tehát szintén felülhaladván a 7

200.000 koronát, a kirendeltség munkásközvetitö akcziója a hegyvidék lakosságát egy fél millió korona körüli keresethez juttatta. A munkások szerződtetésénél nagy figyelem fordíttatott arra, hogy a munkások lakta vidékek gazdaközönségének érdekei meg ne sértessenek. Ezt a kitűzött czélt sikerült is elérni az által, hogy a munkások csak oly községekből szerződtettek, ahol nagyobb s napszámosokra szoruló birtokos nincs. E mellett különben az aratósztrájk megtörésére szervezett munkástartalékhoz szerződtetett munkások azon időre, midőn a hegyvidéken megkezdődött az aratás és kaszálás — már vissza is hozattak, ugy. hogy a munkaerőnek az alföldre történt leszállítása a hegyvidéken egyáltalában nem okozott érezhető hiányokat. Megjegyzendő, hogy a mult évek folyamán eszközölt közvetítések folytán a munkásszükséglet beszerzéséről most már az érdekeltek közül sokan közvetlenül gondoskodtak, amennyiben ők maguk keresték fel ajánlataikkal az általuk már ismert munkásokat s igy százakra megy azon munkások száma, kik a hegyvidékről közvetlenül a munkásszükségben szenvedők által lesznek mezőgazdasági munkára szerződtetve. A beregvármegyei nyári munkás ma már vetekedik a tót felvidéki munkással s oly keresletnek örvend, hogy az 1908. év deczember havában már a kővetkező évre 1100 nyári munkás lett szerződtetve az ország legkülönbözőbb vidékeire. A kirendeltség munkásközvetitö akcziója a lakosság között igen népszerű s azonfelül, hogy egy félmillió korona keresethez juttatja a lakosságot, még azon haszonnal is jár. hogy az intenzivebb mezőgazdasági

9!»

kultúrával biró sikvidékekre szerződtetett munkások az oltani okszerű gazdálkodást közvetlen tapasztalásból ismerik meg s oly gazdasági ismeretek birtokába jutnak, melyeket saját gazdaságuk vezetésénél és irányításánál hasznosan értékesíthetnek. XIX.

Utépitési munkálatok. A hegyvidéki lakosság elmaradottsága és szegénysége jelentékeny részben annak tudható be, hogy a sok helyt elhanyagolt, rossz s a közlekedésre nem alkalmas úthálózat következtében a nagyobb forgalmi góczpontokhoz vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak nagy időveszteséggel és ugy igavonó állataira, m i n t á z emeberre is károsan ható nagy fáradság utján juthat el. Ennek következtében egyrészt szükségleteit sem tudja a nagyobb forgalmi góczpontok piaczain a rendes árban beszerezni, hanem ki van szolgáltatva a minden ellenőrzés és konkurrenczia nélkül az árakat önkényesen és a rendes piaczi árnál jóval magasabban megszabó kiskereskedők és szatócsok önkényének, másrészt terményfölöslegét, állatait és gazdaságának egyéb termékeit sem tudja kellőképen értékesíteni, minek folytán tekintélyes jövedelemtől esik el. A helyes közgazdasági berendezettség egyik alapfeltétele a — jó úthálózat a hegyvidéken hiányozván — elsőrangú teendőt annak létesítése, illetve a jelenlegi utaknak járhatóvá tétele képez. Az érdekeltségek szegénysége folytán azonban az összes viczinális utak járhatóvá tétele csak a távol jövőben remélhető.

JOO

A kirendeltség ezen tényleges viszonyok közepette az utak kiépítését a tartalék aratómunkások egy része munkaerejének felhasználásával igyekezett szolgálni oly módon, hogy kieszközölte, miszerint az aratósztrájk megtörésére szerződtetett tartalék aratómunkások azon része, melynek az állami birtokokon való összpontosítása nem képezett feltétlen szükséget, azon törvényhatóságok közlekedésre nem alkalmas viczinális utai kiépítésére visszahagyassanak, melynek területéről a munkások szerződtetve lettek. Ung vármegyében a csontos-viharosi uton 205, a turjaremete-rónafüredi uton 124, Máramaros vármegyében a glód-szlatinai uton 318, a majdánka tarujfalui uton 312, a széleslonkai uton 319, Bereg vármegyében a hátmeg-ábránkai uton 350, a kisfalud-medenczei uton pedig 192 munkás dolgozott, kik összesen mintegy 23 kilométer hosszú utvonalat hoztak járható állapotba. Ezen útépítésekkel kapcsolatosan szükséges műtárgyak (hidak, átereszek stb.) költségeire a kereskedelemügyi tárcza részéről 20.000 korona engedélveztetett. melyből Máramaros vármegye területén 10.000, Ung vármegye területén 4000, Bereg vármegye területén pedig 6000 korona használtatott fel s így a 7 útvonalon összesen 103 műtárgy készíttetett el. Az útépítésekkel kapcsolatos partbiztositási munkálatok költségeinek fedezésére pedig a földmivelésügyi tárcza részéről engedélyezett 10.000 korona szolgált, melyből Máramarosban 5000, Beregben 3000, Ungban pedig 2000 korona használtatott fel. Ezenkívül a földmivelési tárcza fedezte az útépítéseknél alkalmazott munkások napibérét, a mintegy

101

1500 koronát kitevő élelmezési költséget s az útépítéseknél használt szerszámok, mintegy 6500 koronát kitevő beszerzési költségeit, melyek leltárba vétettek és el raktároz tattak, hogy a jövő évben folytatandó útépítéseknél felhasználhatók legyenek.

XX.

Munkások és szegény kisgazdák jogvédelme, inség enyhítésére irányuló intézkedések. A munkások és szegény kisgazdák jogvédelmi költségeire minként az előző évek folyamán, ugy az 1908. évben is 2000 korona használtatott fel. Ezen összeg, tekintettel a kirendeltség működési területének nagyságára s az ingyenes jogsegélyben leendő részesítés iránt folyamodók nagy számára, igen csekély ugyan, azonban annak felhasználásával mégis több kisgazdát sikerült jogos igazához juttatni s harmadik személyek által megtámadott jogait megvédelmezni. Az 1908. évben uralgott nagy szárazság következtében nagy takarmányszükségben szenvedett Máramaros vármegye 10 községének kisgazdái között 1553 q. széna osztatott ki 2 0 — 3 0 % - o s kedvezményes árban, hogy a kisgazdák állatállományuk potom pénzen való elvesztegetésének kényszere alól kivonassanak. A kiosztott széna bevásárlási költségei 11.155 koronát tettek ki, mig a kiosztásnál nyújtott árkedvezmények költségei 2046 koronát vettek igénybe. A rossz terméseredmény következtében általánosan fellépett élelmiszerinség enyhítése czéljából kiesz-

102

közöltetett, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet a hitelszövetkezeti áruraktárak részére összesen 80.000 korona rendkivüli hitelt nyújtott, miáltal a hitelszövetkezeti áruraktárak képesekké váltak az élelmiszerül szolgáló tengerit 7»—1 évi kamatmentes hitelre áruba bocsátani. Az Országos Központi Hitelszövetkezet által kiutalt 80.000 koronából Máramaros vármegyére 50.000, Bereg vármegyére 20.000, Ung vármegyére pedig í 0.000 korona jutott, mely összeg igénybe vételével összesen 9972 q. tengeri vásároltatott. A megforgatott érték 177.267 koronát tett ki. Az ugocsavármegyei feketepataki tüzkárosultak részére 1772 korona 99 fillér értékű fenyöépületfa 50 V 0 árkedvezmény mellett engedélyeztetett, a közöttük kiosztott széna beszerzésére pedig 351 korona utaltatott ki. Bereg vármegyei tüzkárosultak közül 2 beregfogarasi kisgazda szénavásárlás költségeire 4 8 — 4 8 korona pénzsegélyben részesült s emellett az általuk bérelt állambérleti terület után fizetendő bérükből 34 korona elengedtetett. 1 kisszolyvai tüzkárosult részére 120, 1 felsővereczkei árvízkárosultnak pedig 50 korona segély engedélyeztetett. Az alsóvereczkei és rekeszi felhőszakadás által sújtottak nyomorának enyhítésére 1000 korona fordíttatott, ugyanezen felhőszakadás által sújtottak által bérelt állambérleti területek után fizetendő bérből pedig 1120 korona elengedtetett, mert a felhöszakás a bérterület egész termését tönkretette. Ezenkívül Ung vármegyében a radvánczi tüzkáiosultak 43 m:i, az alsódomonyai tüzkárosultak 476 m 3 ,

103

a csontosi tüzkárosultak 158 m 3 , az alsónémeti-i tüzkárósultak pedig 10 m 3 épületfának 5 0 % árkedvezmény melletti kiszolgáltatása által segélyeztettek.

XXI.

Vizi ügyek. A rakonczátlan patakok és folyók rendezetlen medreinek szabályozása és a községek nemkülönben egyes birtokosok belsőségeinek pusztítását megakadályozó partvédelmi munkálatok engedélyezése körül a kirendeltség szintén tevékenyen járt közbe. A kirendeltség ez irányú működésének eredménye, hogy a zemplénvármegyei Ulicska patakon át vezető hid költségeire Utczás, Görbeszeg. Harczos és Ujszék községek részére összesen 1000 korona, a máramarosvármegyei Yisó folyó Petrova község alatti szakaszának szabályozására 4500 korona, a máramarosvármegyei Yolovecz patak Ökörmező község határába esö szakaszán végrehajtandó folytatólagos mederrendezési munkálatok költségeire 5600 korona, a takcsánykelenugari viezjnális uton az árviz állal elsodort fahid helyett épitendö betonhid költségeire 984 korona, a sáros vármegyei Kapisó patak Alsó- és Felsövizköz belterületeit veszélyeztető szakaszának mederrendezési költségeire 19.604 korona, a sárosvármegyei Budava patak Felsövizköz belsőségeit pusztító részeinek szabályozására 6436 korona, az Ung folyó Ókemencze község alatti szakaszán végrehajtandó partbiztositási munkálatokra további 1800 korona államsegély engedélyeztetett.

104

Tárgyalás alatt állott ezenkívül a Kamjankai hidak helyreállításának, a rakaszi Mata patakon átvezető híd. a Szlopi patakon építendő hidak és átereszek, a lakárdi Unghid és az izbugyaradványi partbiztositási munkálatok költségeihez való hozzájárulások ügye, mely ügyek részben még nem nyertek befejezést, részben pedig végrehajtásuk költségvetési hitel hiánya miatt nem volt engedélyezhető. A községekben uralgó s ugy közegészségügyi, mint állattenyésztési, Valamint tűzbiztonsági szempontból káros hatású vízhiány enyhítése érdekében kifejtett működés eredménye, hogy Beregleányfalva községben 1000 korona államsegélylyel 1. a romocsafalvai legelőn 820 korona államsegély felhasználásával 1, Alsóvereczke beregvármegyei községben 11 74 korona államsegélylyel 1, Beregujfalu községben 3584 korona államsegély felhasználásával 2. Zsófiafalva községben 2956 korona államsegélylyel 2, Beregkisalmás községben 2998 korona államsegélylyel 2, Pisztraháza községben 1200 korona államsegélylyel pedig t közkút létesíttetett s adatott át a közhasználatnak. A folyó évben eszközöltetett ki továbbá Árdánháza község részére 2500 korona, Kisrákócz község részére 2500 korona, Németkucsova község részére 1500 korona, Nagyszöllös község részére 400 korona. Felsösárad részére 2400 korona kútépítési államsegély engedélyezése, mely segélyek felhasználása által létesítendő kútépítési munkálatok a jövő évben nyernek befejezést. • A kutak a kirendeltség felügyelete és ellenőrzése mellett létesíttettek, s azokhoz a szegény s minden pénzszolgáltatásra képtelen községek csak a kútépítési anyagoknak a helyszínére való fuvarozásával járultak hozz.')

105

XXII.

Hitelszövetkezetek. A hegyvidék szegénysorsu lakosságának közgazdasági megerősítése, hiteligényeinek kedvező uton való kielégítése és pénzügyileg való önállósítása érdekében a kirendeltség a hitelszövetkezeti hálózat kiépítését a lefolyt 1908. évben is fontos kötelességének ismerte. Ezirányu működésének eredményeként a hegyvidéken az 1908. év folyamán további 8 uj hitelszövetkezet alakult meg. Ezen uj alakulásokkal szemben viszont 6 gyöngébb forgalmú hitelszövetkezet a szomszédos hitelszövetkezetekkel egybeolvasztatott. Ezen változások után a hegyvidéken 182 a kirendeltség által létesitett hitelszövetkezet működött. Ezen hitelszövetkezetek közül Máramaros vármegyében 63, Bereg vármegyében 29. Ugocsa vármegyében 9, Ung vármegyében 29, Zemplén vármegyében 2 működött. A működő hitelszövetkezetek vármegyénként a kővetkező üzleteredményeket értek el: Bereg vármegyében a kirendeltség által létesitett 29 hitelszövetkezetnek 6295 tagja van, akik 8900 darab üzletrészt jegyeztek 445.000 korona értékben. Erre az 1908 év végéig belizettek 228.971 korona 91 fillért. Máramaros vármegyében 63 hitelszövetkezet működött összesen 16.012 taggal és 22.272 üzletrészszel. Az üzletrészek 1,113.600 koronát kitevő összértékére az 1908. év végéig befizettetett összesen 561.383 korona 33 fillér.

106

Ung vármegyében 29 hitelszövetkezet 6358 taggal és 8926 üzletrészszel. A jegyzett üzletrészek 446.300 koronát kitevő összegére az 1908. év végéig befizettetett összesen 203.775 korona 78 fillér. Ugocsa vármegyében 9 hitelszövetkezet működött. Ezek 1565 tagja 2684 üzletrészt jegyzett 134.200 korona értékben, melyre az 1908. év végéig befizettetett 69.254 korona 66 fillér. Zemplén vármegyében a kirendeltség által létesített 2 hitelszövetkezetnek 217 tagja volt 276 üzletrészszel 13.800 korona értékben, melyre az 1908. év végéig befizettetett, összesen 3255 korona 53 fillér. A hegyvidéki miniszteri kirendeltség működési területén levő 132 hitelszövetkezetnek tehát összesen 30.447 tagja volt 41.058 darab üzletrészszel. Az üzletrészek összértéke 2,152,900 korona, melyre az 1908. év végéig összesen 1,066.644 koronk 21 fillér fizettetett be. A hitelszövetkezetek által folyósított kölcsönök összértéke 6,277.741 korona 70 fillér volt. Az összes takarékbetétek összege 1,394.809 korona 69 fillér, a tartalékalapok összege pedig 182.132 korona 74 fillér. Ezen számadatok fényesen illusztrálják a hegyvidéki hitelszövetkezetek életképességét s azok a gyakorlatban a legjobb eszköznek bizonyultak az uzsora megszüntetésére. A hitelszövetkezetek által folyósított kölcsönök a kisgazdaközönség hiteligényeit a lehetőségig kielégítették. Nem adatott azonban alkalom a könnyelmű adósságcsinálásra és költekezésre, mert a hitelszövetkezetek igazgatóságai — melyek a hitelszövetkezeti tago-

107

kat személyesen ismerik s azok viszonyait közvetlenül láthatják — a hitel felhasználását szigorúan ellenőrzik s a jelentkező kisgazdák közül csak azok részére íolyósitanak kölcsönöket, kik azokat gyümölcsöző befektetésekre, terhes adósságaik kifizetésére, termények és haszonállatok beszerzésére, birtokszerzési czélokra vagy valamely kényszerhelyzet káros következményeinek elhárítására szükséglik. Az egyes hitelszövetkezetek vagyoni állapotát a mellékelt részletes kimutatás tünteti fel. A hitelszövetkezetek a hegyvidéki kirendeltség felügyelete alatt állanak s azok felett az ellenőrzést az Országos Központi Hitelszövetkezet két kiküldött ellenőre gyakorolja.

XXIII.

Hitelszövetkezeti áruraktárak. A hegyvidéki kirendéltség az általa a hitelszövetkezetekkel kapcsolatban létesitett fogyasztási és értékesítő áruraktárak hálózatát az 1908. év folyamán is tovább fejlesztette. Ezirányu működésének eredményeként 11 uj áruraktár kezdte meg működését. Az újonnan létesitett 11 áruraktár közül Máramaros vármegyéken Kislonka, Rozália és Visk községekben, Ung vármegye Alsóhunkócz, Ungtarnócz és Jenke községeiben, Zemplén vármegye Kelen és Izbugyaradvány községeiben, Bereg vármegye Beregleánytalva, Bábakut és Szarvaskut községeiben nvilott meg 1—1. Ezen újonnan létesitett áruraktárak beszámitásá-

108

val a hegyvidéken ma már 70 áruraktár szolgálta a kisgazdák érdekét. Tekintettel arra, hogy a hitelszövetkezeti áruraktárakban a vásárló fél a rendes piaczi áron egészséges, jó minőségű és megfelelő mennyiségű áruhoz jut. a hitelszövetkezeti áruraktárak hathatós eszköznek bizonyultak a termény és árudrágaság ellensúlyozására, illetve annak megakadályozására, hogy a forgalmi góczpontoktól távol fekvő helységekben lakó kisgazdák egyes üzérek önkényének legyenek kiszolgáltatva. A hitelszövetkezeti áruraktárak a hazai nyerstermények és iparczikkek buzgó terjesztői s igy közvetve a hazai ipar fellendülésének hathatós előmozdítói, mert azokból a külföldi iparczikkek kiküszöböltettek. Emellett ott, ahol erre alkalom kínálkozik, a helyi termények és ipari czikkek jó áron való értékesítését is szolgálják. Az áruraktárakban a hitelbe való vásárlás a legszűkebb körre szoríttatott, hogy a nép a könnyelmű vásárlástól visszatartassék s az áruraktáraknak e czimen származható károsodása elkerültessék. A hegyvidéken szervezett áruraktárak közül Bereg vármegyében ___ ___ Ung « ___ ___ ___ Máramaros « — ___ Zemplén « ___ ___ ___ ___ Ugocsa « ___ ___ —

22 19 26 2 1

működött. Az ugocsai 1 áruraktár a máramarosszigeti, a zemplénvármegyei 2 áruraktár pedig az ungvármegyei perecsenyi központhoz csatoltatott.

109

A hitelszövetkezeti áruraktárak semminemű adó, szállítási vagy egyéb a szövetkezetek részére biztosított kedvezményt nem élveznek. A beregvármegyei szolyvai központtal szervezett áruraktárhálózat bruttó bevételi forgalma

552.650 K. 58 f.

A máramarosszigeti központtal szervezett áruraktárhálózat bruttó bevételi forgalma

706.827 « 57 «

Az ungvármegyei perecsenyi központtal szervezett áruraktárhálózat bruttó bevételi forgalma lért tett ki. Összes bruttó bevétel tehát

497.676 K. 91 fil1,757.155 K. 06 f.

Az elözö évi bruttó bevételi forgalommal szemben: a szolyvai központhoz tartozó áruraktárak 1908. évben 104.274 K. 44 f. a máramarosszigetihez tartozók.__ 130.811 « 65 « a perecsenyihez tartozók pedig ___ 122,985 « 48 fillérrel nagyobb bruttó forgalmat értek el. Hogy az ái;uraktári intézménynyel a nép rokonszenvez s azokat mindig tömegesebben keresik fel — azt az elért forgalomtöbblet fényesen bizonyitja. A kimutatott bruttó bevételi forgalommal szemben mindennemű kiadások, adó, üzleti és kezelési költségek levonása után tiszta nyereségként mutatkozott a szolyvai központnál ___ ___ a perecsenyi « ___ ___ a máramarosszigeti « ___ ___

1503 K. 78 f. 1071 « 48 « 45 í « 28 «

110

Az elért tiszta nyereség a kimutatott bruttó bevételi forgalomhoz viszonyítva igen csekély. Ennek oka abban fekszik, hogy az áruraktárak intézménye nincs nyereségre alapitva, ezeknél tehát nem az a czél, hogy minél nagyobb nyereség éressék el, hanem hogy az áruraktárak minőségileg és mennyiségileg megfelelő árukat minél olcsóbban tudják a kisgazdáknak szolgáltatni, másrészt pedig kizárólag fizetett alkalmazottakra lévén utalva, az áruraktárak körül nagy kezelési költségek merülnek fel.

XXIV.

Vegyes intézkedések. Az eddig felsoroltakon kivül a kirendeltség működése kiterjedt általában véve minden olyan teendőkre, melyek a nép anyagi jólétének és művelődésének előmozdítására vannak hivatva. Ezen működés részletes ismertetése az abból folyó eljárások sokoldalúságánál fogva ezen jelentés keretei közölt alig lehetséges. Tájékozásul szolgálhat azonban, hogy a kirendeltség közbenjár a községek különféle tartozásainak rendezése, azok leírása érdekében póstaügynökségek, távíró- és adóhivatalok felállításának kieszközlése körül, támogatja a községeket közlekedési intézmények létesítésére irányuló törekvésükben, ingyenes jogi tanácsokkal látja el a hozzá fordulókat. Közbenjár kulturális érdekeket szolgáló intézmények létesítése, egyházi építkezések segélyezése, ipari vállalatok támogatása, az elemi károkat szenvedett kisgazdák nyomorának enyhítése, a különben már ritkáb-

11 I

ban jelentkező uzsoraesetek felderítése és üldözésére irányuló ügyekben, vásártartási jogok engedélyezése érdekében, támogatja a nép birtokszerzési törekvését s felkarol minden olyan ügyet, mely akár a gazdásági, akár a kulturális haladás és fellendülés szolgálatában áll.

Kimutatás a kerniczai liavastakarmány kísérleti telep 1908. évi termés

eredményéről.

Ili

• - m . gramm

250

500

II/b

10

22

Alopecurus pratensis

III.

110

300

Daetylis glerata alp.

IV/'a

200

180

Poa alpina

I. II/a

2

Festuca picta

3

4

X

A kikelés id

A vetés idej co ©

X

-O 2

CC lTVI 22 'a ?í

-M X a:

V.

70

400

1000

julius augusztus

junius

Ci

cc

!fl S! m 3 tlj

CM 35

julius

flavescens

36

juliuí

Avena

IV/'b

->1 X

1905

6

Plantago alpina

X Sí

junius

5

1908

X

junius

|

1

73

>

julius

"c

vetőmagmennyiség

i: -Ti "ÖJ pN cS Cm

o

aj

junius

Tétel

A termelt fűmag fajtája

térdlet

Bevettetett

CO

megfigyelések e r e d m é n y e

A cd gramm G

julius

1908

r

00

Egyenletesen kelt, de nem bokrosodott. Gyomlálásban részesült.

A mult évi III. és IU/a J tábla egyesittetett

Saját termésű vetőmag

—

oc o Ci

augusztus

£

1908

julius

j

•

Mint utántermelt magból származó vetés ugy látszik szépen aklimatizálódik. Ez évben valamivel erőteljesebben fejlődött és bokrosodott, de csekélyebb fümagtermést adott.

Vetőmag a havasalji kaszálókon gyűjtetett

—

Egyenletesen kelt és az idö rövidségéhez képest elég jól bokrosodott.

Jegyzet

gyenge

—

Nagyon gyengén fejlődött, minek oka lehet, hogy a tábla, mely mult év őszén volt felásva, bevetés előtt a sok gyom miatt újból fel lett forgatva. Ez év őszén alig 5 cm. magasra nőtt és egyáltalán nem bokrosodott.

Erőteljes fejlődésnek indult, erősen bokrosodott és jó magtermést adott.

2350

A nyers mag minősége

Fiimag aratásideje

Az 1908. évi tenyészet ideje a l a t t eszközölt

Erősen bokrosodott, de tekintettel arra, hogy már 5 éves vetés, megritkult és kevés magtermést adott. A tábla felásatott és betrágyáztatott.

Terméseredmény

115

ia

250

igen szép, igen jó

400

gyenge

—

—

S*

üti

CG

"3

<3

31

50

CC OS

junius

l>

8

Festuca arunclinacea

Vl/b

324

300

30 CS

junius

I>

9

Arrhenaterium elatins alp.

VI/c

245

400

10

Plantago alpina

VH/a

15

25

11

Plantago montana

VII b

15

50

12

Phleum alpinum

VIII.

400

500

L>

ao

nap <X>

X
eo 'M OS

julius

cc

CC Cs <M Ö

julius

s

j

ií5

junius

|

iC CS

junius

|

GC O

1908

Yl/a

1908

Poa violacea

junius

7

OS

junius

1

o A augusztus !

>

julius

-<S j 2

<J a rt C

augusztus

vetőmagmennyiség

terület

• - m . gramm

«

'a? T3

c5 S T3 m -OJ o>

:

Tétel

A termelt fűmag fajtája

mely parczellába

Bevettetett

CM

tO OS

t/3 3C

> vD

gramm

Szépen egyenletesen kelt és fejlődött. Bokrosodás csak jövő évre várható. —

A nyers mag minősége

megfigyelések eredménye

Terméseredmény

Az 1908. évi tenyészet ideje a l a t t eszközölt

nap

Fűmag aratásideje

117

Jegyzet

_

Saját termésű vetőmagból

_

i

Szépen egyenletesen kelt és fejlődött. Bokrosodás csak jövő évre várható.

—

!

Szépen egyenletesen kelt és fejlődött. Bokrosodás csak jövő évre várható.

—

julius

Szépen fejlődött, erősen bokrosodott. Fűmag termése is kielégítő.

OO o OS

augusztus

m

Erőteljesen fejlődött és jobban bokrosodott mint a mult évben.

oc oC5

julius

|

cc

oo cq

Erőteljesen fejlődött és bokrosodott, de magot már keveset adott.

—

Saját termésű vetőmagból

Saját termésű vetőmagból

50

közepes

—

300

elég jó

—

2150

elég jó

—

118

0j T3

380

1000

!5

Poa pratensis

XI.

380

1000

1600

junius

1908

junius

o

03 5

Cj

X © C5

03 CC

fM <M Ss

iC

©

XII.

100

250

CS5

junius

17

Trifolium hybridum

XIII.

380

1300

o o:

X Cl

18

Alopecurus pratensis

XIV.

380

1000

o©

(N

Oi

julius

uc

julius

|

Poa alpina

junius

X CN

16

junius

1

X CM oG5

800

30

rt

augusztus

X.

1

sx

•O

julius

Poa pratensis

>

<1

julius

U

• -m. gramm

®

r4

nap

vetőmagmennyiség

mely parczellába

Phleum pratense

terület

Tétel 13

IX.

A termelt íümag fajtája

A vetés ideje

Bevettetett

l>

Terméseredmény

tenyészet ideje a l a t t eszközölt megfigyelések e r e d m é n y e

gramm

Jegyzet

1

> •o

nap

Fűmag aratásideje

Az 1908. évi

A nyers mag minősége

119

Kora tavaszszal felásott és megtrágyázott talajba vetett mag szépen kelt és elég jól fejlődött.

Saját termésű magból

Ez évben a már 4 éves vetés erősen megritkult és termése is csekély.

GO

Erősen bokrosodott és rendkivüli terméshozamot adott.

GO

o

Ci

o

Ci

julius

Saját termésű magból

450

közepes

julius

kelt és sűrűen. Még nem bokrosodott.

Egyenletesen

12800

igen jó

Tavaly még szépen diszlett, de ez évben már teljesen kiveszett. Augusztus hóban a tábla felásatott és betrágyáztatott.

-30 35

augusztus

Kissé ritka, de meglehetősen fejlődött, szára 60 cm. magasra nőtt és kielégitö magtermést is adott.

_

co

1500

gyenge, közepes

—

120

XV/b

30

40

21

Lollium perenne

XVI.

310

3500

22

Arrhenaterium elatius (Avena elatior)

XVII.

•460

1000

23

Festuca rubra

XVIII.

460

1500

24

Trifolium repens

XIX.

460

1200

ia

CO

A kikelés id cc

rj.

.3

cc

1905

junius

CN

iS S

julius

X

•s

i

OS

oc

iO

o O • ©

iO cc

junius

Poa violacea alp.

[>

augusztus

< 20

cc

Cl CJ

junius

100

(M

julius

(30

—

2

julius

julius

ÍO

XV a

>

julius

nap

>

'03

Meum mutellina alp.

19

o o"

A vetés ideje

vetőmagmennyiség

terület

• - m . gramm

junius

Tétel

A termelt fűmag fajtája

mely parczellába

Bevettetett

megfigyelések e r e d m é n y e

1908

Igen szépen fejlődött és bokrosodott és 10 cm. magasságot ért el. A jul. 15—26-ig tartó erős zivatarok következtében megdőlt, a mi a magérést hátráltatta.

a,; gramm

Jegyzet

julius

Szépen fejlődött és bokrosodott, bár mult év őszén sokat szenvedett és kiritkult, 13 cm. szármagassággal birt, de magtermése csekély volt.

—

1

1

->i

100

elég jó

—

00 333

julius

> sX >

j

fa

A nyers mag minősége

Az 1908. évi tenyészet ideje a l a t t eszközölt

| cn

Terméseredmény

i

(M

3400

elég jó

—

Egyenletesen kelt, szép zárt sorokban fejlődött, kissé bokrosodott és 12 cm. szármagasságot ért el.

Mult évben erősen megritkult, de ez év- oo ben szépen bokrosodott, 70 cm. magasra nőtt. Közepes magtermést adott.

julius

">í

A mult évi erős termés után ez évben gyengébben fejlődött és gyenge magtermést adott. Szármagassága 35 cm.

julius

—

CM , 7100 jó, közép

30 Q 33

Ez évben végleg kiveszett. A tábla felásatott.

1250

elég jó

_

1

—

—

—

122

Phleum pratense

XX.

460

1200

20

Arrhenaterium olatior alp.

XXI.

120

100

27

Arrhenaterium olatior alp.

XXII.

120

100

28

Dactylis glomerata alp.

XXIII.

120

86

29

Phleum alpinum

XXI V/a

11

10

28

55

r"]

co

-

co

fM

Ól

i

nap

>

julius

25

XXI V/b

• - m . gramm

julius

<

julius

c

D >

nap

O !-c

Cfi w

junius

"öi N

'4?

vetőmagmennyiség

A t e r m e l t fiimag f a j t á j a

térülőt

Bevettetett

- 1

CO

-

03

augusztus

-

35

julius

julius

30

julius

Poa alpina

co-

julius

30

co

julius

!

5

julius

tn

1

X

i

S V

cn

Az 1908. évi

Sí bc a> o3 0? g 3 fa

tenyészet ideje a l a t t eszközölt megfigyelések e r e d m é n y e

X ©

Mult évi gyenge fejlődését ez évben némileg helyrehozta, bár ritka, de elég bokros. Szármagassága 45 cm.

oo ©

Elég sűrű és erőteljes. Szármagassága 35 cm., de magtermése csekélv.

X © © tH

©

| szeptember julius

Bendkivül erőteljesen fejlődött, gyönyörűen bokrosodott, 75 cm. szármagasságot ért el. Magtermése kitűnő.

gyenge, közép

©

co

4600

igen szép, igen jó

—

julius

co © CTs

Eredettől i'ogva gyengébb volt az előbbinél. Ez évben valamivel erősebben fejlődött és bokrosodott mint tavaly. Szármagassága 80 cm.

1500

cc

©

1100

elég jó

—

9200

igen szép, igen jó

augusztus

co o ©

EH

Jegyzet

TH

julius

Igen szépen és erőteljesen fejlődött, jól bokrosodott. Szármagassága 90 cm. Magtermése kitűnő.

g

s

s

© Cl

julius

co O

fi

a, a gramm

>

Bár ez évben is szépen fejlődött és a magképződés is kedvező volt, csekély magtermést adott.

«

A nyers mag minősége !

123

©

150

elég jó

150

közepes

—

Bevettetett

1

CO

• - m . gramm

c >

o

a

> O -aj rC

co

XXV.

120

100

32

Poa alpina

XXVI.

720

2000

Phleum alpinum

XXVII.

720

2750

34

Plantagó montana

XXVIII/a

15

40

35

Festuca rubra

546

2000

O

OS

5

m

=D O ÍO 35

co ©

©

33

33

o©

co

1

CO o

-

TH

co 5

«M

|

33

«<M

-

co o33 "3

julius

1

Festuca arundinacea

XXVIII/b

co 31

1 Ccí c

augusztus

i

SJ w &

<J "aj >

=5 S "S £

augusztus

-a>

E-i

Í2 -rt

aj 'aj'

bfi 1 •ajco terület

A termelt fűmag fajtája

A kikelés ideje

124

2

12.")

X

tc

1

O

Az 1908. évi

•<J

tenyészet ideje a l a t t eszközölt

iC a

megfigyelések e r e d m é n y e S* gramm

julius julius

Gyönyörűen fejlődött és bokrosodott. Szármagassága 45 cm. Fümagtermése a mult évinél gyengébb.

oo

00

julius

Egyenletesen, sűrűen és erőteljesen fejlődött. 40 cm. magasságot ért el. Óriási magtermést hozott, bár a julius 14-iki szélvihar a magtermésben 15°/0 kárt okozott.

co

Szépen fejlődött és bokrosodott, de magtermést még nem adott.

A mult évi trágyázásnak ez évben mutatkozott kellő hatása. Sűrűen és erőteljesen fejlődött. 55 cm. szármagasságot ért el és igen jó magtermést adott.

A nve

TJl >

Ez évben is gyönyörűen, egyenletesen fejlődött és jól bokrosodott. Szármagassága 70 cm. Magtermése kitiinö.

Jegyzet

Cl

vjj

TC

~J2 igen szép, igen jó

6400

52300

igen szép, igen jó

8000

igen szép, igen jó

—

— '

— j

X o

cn N 'SÍ Ti.

igen szép, igen jó

10700

1

—

126

Kimutatás az 1908. évben a Kernicza havason lévő takarmánytermelő kísérleti telepen termett fűmag mennyiségről. Fűmag mennyisege

A fűmag megnevezése

i "3 -OJ 1 E-*

gramm •

i

1

Poa-alpina

2

Poa-violacea. - ... ...

...

3

Poa-pratensis

4

Avena-flavescens

5

Festuea-arundinacea

68 400

__ ... . .

3 400

. . _ . ...

0 450

- ...

0 400

...

6 400

...

6

Arrhenaterium-clatius ... ... ...

7

Festuca-'rubra

8

Phléum-alpinum

...

.......

10 300

9

Meum-mutellina

...

— ...

... ..

... . _ ...

5 700 17

800

10

Plantago-alpina... ... ... . . ...

0 100 0 300

11 12

Plantago-montana

0 200

Avena-elatior

...

._

... ...

1

250

13

Alopecurusprotensis

... ... ...

1 500

14

Dactilis-glomerata alp.... ... ...

9 200

15

Phleum-pratense

1 500

... .... ... ...

Összesen ...

...

126 900

Jegyzet

Kimutatás a Hegyvidéki ministeri kirendeltség m ű k ö d é s i körében Bereg--, Ung:-, Máramaros-, Ugocsa- és Zemplén vármegyék területé» m ű k ö d ő hitelszövetkezetek 1908. évi deczember lió 3 1 - i k i állapotáról.

128

_

Ki

I8y5

H-.

©

M.

1898

X

1899

CC LC

co

—

rr

<1

OS

<1

CD

co

cc cs

<1

—i

íi

1902

U-

1903

3

1804

n- :

M.

1905

g,

cc

1906

N

Cn

Az össz »s üzletrészek éltékének hán\ %-a van befizetve

o tc

co cn X

tc CO

Cn

Cn ©

Cn

CT

^ tí» CC

cc

CC cc

--J

^

cn cc Cn

X

SS

cn

31 X -1 CD

cc o> tc cn

tc tc LC

tc

co

tc

Ml Cn Cn O IC

tc -LC

co

í®

tc X

/ -1 1w X

CD IC X 5? —

ü

:

X IC os IC IÍ CC O' co -1

_

O

tD

LC O P1

Üi CC os co •o cc «j

o

CO Cn

t,

_

Tagok száma

OS

Ti

4-

LC

tc <]

C"

LÍ.

OS

co

UT

g

Ő CT

Összesen

CD

CC X o

»]

tc CD

te

S-

1908

cc

OS

LC CD

«

«»

1907 tc

rí

:.c

tc

1901

cc

X

•1

cc

cs< CD

tc

31 x —

^

1900

00

LV

Vármegye

Bereg

Máramaros

Ugocsa

Zemplén

Összesen

<3 s «3

cc o

CD

Cl CD

CC

cc h^ CD LC Oi o Cn

->:

o

Cn co •J

CC

X Cn X

LC CC

-q LC CO cn CC

LC <1 CC

a befizetett üzletrészekből pTj

co cc cc Cn CC cc co X

a

kötelezvénykölcsönökböl

a

<pr<

X CD CO LC

-

X

--

cc OD

X IC

váltókölcsönökböl

-

Cn O IC

fe

a

takarékbetétekből

ÉT. rt-

g* Jg 5f © rt-

a tiszta n y e reségböl

ca

az összes forgalomból

«< gja .

<*> ^ Vagyon az S < 5.. 8. és tg % a-ik

58-

NO re Teher a 5.o 6. é-i 7 ik

t— go tg

hí

w I g é n y b e vett tiszta hitelösszeg

128

§

Cl

cr

4© t© v1

<35 CO CO co <1 co CC üi

«0

Cn éi CO ÜT 33 co CO

ZI í* CO Oi

CO Cn CO o«

CO co oo

co oo

O o Ci «9 ' Sí H— 4» •J M C

co

zc 1 £

<1 co

00 ro Cn o> o IC 00 co cs co co co C co <1

CL

LO <1 ül

fco CO

*

35 co Üt co

co ül o <33 __

<35 co co — jk I-k co

CO <35 co C3 O CO ül o >í-

Oi <35

c-k <1 Ül <1

X <*»

Vármegye

co CO <1 <1 <35 ti". CO

cc

©

í ts.

Bereg 00

j ©» -i c:

Ung

Máramaros

te £

1895 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908

>->•

oc

•í-

!

Ugocsa

1— ío OS 1 T

Zemplén

Összesen "

to K CC <1 co to 5 LO co <1 oo co

o00 33 OO -1 CD CO co co <35 CO tfc» co co cc ül co <1 h—• 00 ül

oc

1 £

Ü< cs CO co o V co ül co ^ co o^ ül CO I-k oO C co

<1 cc

<

I-k co

co I-k ül I-k co o co ül o co

co oc

co

CO

t—t

-

a kötelezvénykölcsönökből

8« N

>">5

!

Igénybe vett' tiszta hitel-

K

1

Alsó- és felsőremetei

2

í

*

CQ

6

CD-

Alsóvereczkei

19í2

30 r

26(

384

19200

286>47

5334c IS

3

Árnádházai

44()

63'

44(

63S

31650!

467 9C

3501 Í2C 117231 86

4

Bátyúi

37 r

64C

38c

64S

32400

5

Beregkisalmási

42i

635

43C

648

32400

536 07

Beregkisfaludi

182

236

193

250

12500

469 37

6275

Beregkövesdi

136

147

159

170

8500

288 48

1943

388

430

410

450

22500

2189 33

8

Beregleányfalval

összeg •

1

i

/

285

14250

165 74

10

Bilkei

682

1058

701

1141

57050

256 32 37716

11

Sebesfalvai

12

Felsővereczkei

—

—

13

Hársfaival

169

228

170

228

11400

14

Hátmegi

153

187

154

185

9250

15

Ilonczal

173

211

10550

16

Ilosvai

17

Kisszolyvai

18

—

L H

—

—

"

9218 50 30261

-

18032 50

—

140834 52

—

—

—

1972 51 35184 4000 — 138308

—

—

—

1000

—

—

—

200

-

254

—

—

-

—

—

—

-

132

—

—

—

—

—

—

50

-

—

200 —

—

-

100

-

—

400

2680

-

—

—

—

f

—

—

h

—

80 —

-

2602 26

—

—

—

—

—

—

—

—

29837 35

437 83

—

—

—

-

—

—

975 55

8046

—

13862

—

396 53

—

—

13214

—

8372

—

19975

—

65

105

67

68

3400

Klacsanói

114

200

172

290

14500

19

Kovászéi

216

279

216

279

13950

194 81

—

—

978 29 31865

20

Miszticei

257

261

235

238

11900

1080 72

—

—

33039

21

Poleuai

378

521

395

540

27000

725 49

8000

-

22

Sárosoroszii

141

225

143

227

11350!

350 33

5863

—

18309

23

Szarvasházai

325

470

361

496

24800

1049 73

—

—

50254 56

—

24

Szolyvai

243

328

243

323

16150

461 26

—

-

62045 72

25

Tőkésfalui

93

97

70

70

3500.

)722 i6

12505 06

26

Várpalánkai

238

480

289

537

26850

27

Vezérszállási

—

-

22 77 —

40

11000

—

400

-

670 18

—

—

—

—

—

—

—

-

—

—

50

-

4000

—

—

—

30

—

8000

—

200

-

2000

—

252 47

—

-

—

5 j)6

—

—

—

-

400

-

—

—

200

-

—

—

-

30

-

—

-

200

—

—

351 59

—

—

50

-

—

-

2001 -

5016 41

—

-

30

-

74 44

—

—

300

—

—

—

30

—

2644 87

—

—

—

606 11

—

—

—

—

—

186 19 —

-

—

19017

—

39655 26

—

-

160 —

—

6800

9700

—

—

1830 26 57757

—

r1

—

—

—

—

21515

800 L

505 30

125084 22

—

-

—

01

—

1400

—

I H

—

—

—

136

4-00 —

—

—

1031 95

125

2035
—

30

1206 72

—

—

16350 Cl

—

435 66

-

14250

—

f

—

25524 57

—

20C

—

K

f

—

—

—

—

1

—

—

•

K

1f

Külöi í bözö I

—

—

—

K

f

—

3G —

437 07

—

1

90(1 dUU

—

—

—

K

TEHÉR,

—

436 24

142

! 29

386 5'j 41í 59

1536 59

125

28

22£ 77

Központi Központi árurakt. iizletváltóresz számla

Felszerelés

If i

—

-

H

K

-

32018 18

—

162

—

-

IC

106912 96

261

—

2001C)

16 28 93982 '

163

<

£

2407

Beregrákosi

! 9

inai N

f

K

105 66

7

>

f

7550

' 6

»

K

f

K

151

r m

5 (3= P? O:

VáltóKötelez- Központi Központi kölcsövényfolyó nök kölcsönök számla

13-

V\

CD ctPt a takarékC (SD) betétekből C D ctCD a tiszta nye- C ^Q reségből CiD C Q «< az összes c+forgalom1 ból sJD.. % o Vagyon az , H S" 5.. 8. és Jfl. tí»*ort- Ö-ik tfl S c» Teher a W j 2. P 6. és 7 ik CQ C D 01 w

Készpénzkészlet

llí

|

e+

Az összes üzletrészek éltékének hány %-a van befizetve

>->>

1908. év. üzletr. értéke

8.')

er Ö

CDCD

a váltókölcsonokbol

tagok üzlétr . tagok üzletr számt száma száma szama

*

ST*

FI

1908. év

>

Tagok száma

a befizetett üzletrészekből

Szövetkezet neve

•

N - CO rt

Mérleg-számla

VAGYON. 1907. év

Összesen

co <33 co

00 co co ül U) ül ül co cc 1 cc O _ . 00 oc co co <J co <1 co Jfc co co co co oc ül oo co

cc -o 1 CD

CDCD 3

co co co <35 co cc ül ül 1—k

Beregmegye.

—

-

—

100 —

12600

45 !0

—

—

5421-

-

—

900

25100

-

—

29630

-

—

2169 17

—

—

1789': 15

—

—

—

—

—

-

400

6570^14

—

f

Volóczl

186

278

208

312

15600

5775

8263

6295

8900

445000

143 39

—

-

100 —

13250 —

—

—

13300

5400

-

86199 39

-

Zugói Összesen

1315813 >33862 Í0 1202495 19 15786' £5

1 2092 52 1

2010

-

117830

—

ORSZÁGOS U0JÖ.TAB K. si«Kc»o

Mérleg-számla.

VAGYON.

Üngmegye.

1908. év

1907. év

Szövetkezet neve

tagok ! üzletr. tagok üzletr. száma száma száma száma

1908. év üzletr. értéke K

Készpénz készlet K

K 1270

Baranyavidéki

111

164

123

176

8800

272

Bercsényifalval

204

275

223

291

14550

103

175

Császlóczi

Váltó kölcsönök

Kötelez- Központi Központi vény folyó betét kölcsönök számla K

44581-

240 01

100

8750

13

7660-

3400

62

2110

Drngetházai

232

245

289

339

16950

513

43863

Hajasdi

857

912

858

956

47800

422

266686152

Havasközi

466

507

552

553

27650

1917

98671156

Horlyói

100

157

135

239

11950

153

36706 -

Jenkei

79

216

114

269

13450

75 72

Kisbereznai

135

313

166

343

17150

253

11

Kisgejőczi

132

229

143

239

11950

1643

12

Korlátbelmeczi

87

14

7350

13

Mátyóczi

103

173

8650

283

14

Nagybereznai

306

414

324

441

22050

527

Nagygejőczi

124

174

121

173

8650

271

Nagylázi

119

173

149

203

10150

196

79

110

5500

82 20

580045647140

33911 8970

44 68 2480

250 —

200

85189

30

6000!

1400-

30

11000!

121 6

64533 2099 83

19

Poroskői

274

329

286[

337

16850

236 84

50649:-

434 63

20

Radvánczi

300

254

373

18650

332 94 15900 —

8406 80 80797;-

699 75

189

139

117

302

116

23

Szürtei

73

188

89

143

7159

516;86

24

Tnrjaremetei

144

290

166!

206

10300

99241

14350

579! 30 34422 70 9491 —

21739 84

124161

15530 50

140 68

28652

Tnrjasebesi

350

511

349

468

23150

503! 1'

57852

26

Tnrjavágási

394

431

396!

433

21650

476i 17

27

Unglakárti

127

154

.127

153

7650

28

Ungtarnóczi

321

526

308

561

28050

29

Ungvári ip. és gazd.

266

650

276

614

30700

5550

8053

6358

8926

446300

440 26

320

267 13

150

868 41

800

21867 91

163 42

1200

—

15489 78

946 21

500

—

55104 72

725 05

900 80

—

1087 80

800

400

44701

106

800

400

3 20

37

-

21032 79

2047 82

800

-

—

-

473 84

150

6000!-

5237,84 148000

V

—

370 18

—

—

1332 89

694 08

600

40 70

—

—

79765 25

1469 85

1200

9886 85 13106 80

600 '721 67 11387 01

3280

-

138 78

10 —

—

486 97

—

8172 01

655 35

500

-

—

497 17

31. —

6762 33

18| 60

250

-

-

354 93

2929 58

486 30

700

-

33928

4911 77 27057

-

21822

3478 14 14997

-

—

-

I

343 31 372 33 I 50 —

_ -

| |

—

6000 —

1722 52

106590 57

279 19

36241 50

248 42

36316 32

—

2000

-

_

_

—

—

-

6405 04

596 85

85873 56

6000

-

689 64

62799 77

—

880 05

106546 49

6000

-

402 96

28423 68

—

—

574 25

50873 18

-

-

8 76

11561 86

-

501 88

41851 80

—

I 259 68

350

-

6852 30

—

-

19j 99

821 30

—

—

—

69l 10 26000

-

11922 10

9881 dl 50613

58117

21

— 1i

241 67

—

—

72480

198454

7552 20

479 96

8611 98 44501

9000 -

17 95

17289 13

-23732

644 90

65210 04

1] 97

—

93391

441 38

—

6788

202 69 9441591

208 04

600

41851

100

08 i — ji

154 64

1600

475130

35209 66

26116 70

—

20631

1015 02

-

5800

—

—

60 87

—

33 64

-

lói) 50

22l|ő3

2389

616:15

46765 72

—

62799 77

400

354 24

-

900

11561

200

38692 27

2804 52

451 46

!-

960 39

54312 50

-

11000-

—

—

6344 76 27765

400

—

—

410; 11000

ISI i 26

241 45

6723 50 33708 60

100

114584 88

31 60

85873

6—

1033 26

2849109

2288

106546149

-

-

6405

329 30

6000

—

25!—

60 —

81267

536 19

147 98

7942 61

275519 96

2110

-

—

1525 74

13 40

4675 52 10798

13 68

7564 72

>76

267 53

36316 32

61742 31

60753 64

-

—

895 09

640 37

—

—

-

6000 —

469 32

4470

6000

—

5914

-

33219 31

—

-

237 62

486 84

4668 22

1

-

I f

49 63

465 47

40 50

K

Összes teher

—

2000

-

Tiszta nyereség

—

—

—

—

I f

—

443 41

9991 05 30392 —

133 63

5 61 I 1

5565 —

4606

400 4000

790

—

461 92

50873

864 58

15238 46 16813870 1332708,50 12418 68 16149:56

8154 53

322 41

—

200! -

31987 to

4810 09

1800

5389 64

30

9401

2910 58

28423 68

3095 10

8100 35

36000

10 —

2000 -

64187 13

120

id 3 37

_

200

36241 50

150i — 11000

1144!-

25

Összesen

68 44

100

11129 24 26391

400

497! 84

26 97

-

1000

106590 57

1398 50

—

1989 44

400

200

207 59

155273 59

7144 80

20001-

69 6C

K

—

305 61

65210| 04

4095 78

3688 71

600

18730 10 89184

400 -

400

777 07

600

300

223 _98

—

17141 4£

1546 02

11038 87

34686

—

2314 51

Különbözők

K

500 j—

1308 51

10654 24

35209:66

16000 —

-

f

325 01

200!-

529103

K

34641

6347

200

89134Í47

3014184

441 62

3484 60 19100

6852 30

13800

—

46765 72

1717

276

700

—

—

-

143 02

200

536

20C —

4909 27 22546

15 40

231

1

—

—

Tartalék Átmeneti Föl nem vett alap kamat •osztalék

K

K

3070

38612 27

3510 —

9j54

—

60

7552 20

326

Szerednyei

46

2i78

221

22

96

469

28425138

3 23

60753 64 129 38

750 1350

4668

336 42

Perecsényi

9250

10607 05 25308

16000

18

Sóbáti

61742 31 7942 61

Központi Takarékfolyó betét számla

f

600 —

30

1772 51

K 6682 08 21799

200!

2798 65

K 33219 31

2000

Oroszkomoróczi

21

f

Befizetett Központi Központi előleg üzletrész hitel

Összes vagyon

200!

265

17

1961 __i 1411

16000

K

30 80 1— 147 3

51797 — 6699

f

Kölümbözők

269 49

46490:-

10

Központi árurakt. Központi váltó üzleti'ész számla K

221

68

28'

K 30

52

185

! f

600 10

78

i

K

30847 —

61

Csicseri

K

Felszerelés

TEHER.

f)| 50 —

i

11

6000

4-6

6000

147 90

72480( 87;

26

16 51

33928 15

272 72

21822 J

3157 73

1015 56

1200

-

115 95

428; 59

1000

-

2177 92

48287

250

—

l í i 80

—j —

-

24802 10 136712 57

—

—

—

-

25611 29

7094 91

1200 —

53!)87

900

—

1593 76

198454 50

11174 75

—

—

—

—

39416 56

413 24

350

106 25 | i

6000

—

656 76

58117 56

4592 18 92773 31 15912 08

1717000 42

—

—

171700042 203775 78 684-860 97

8144 31

—

518 55 656112 96 31448 07 18862 21

I-

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

K. szekció -

Máramarosmegye. Szövetkezet neve

OG

tagok üzletr. tagok üzletr. száma! száma szama száma

33

Körösmezői

879

504

34

Kövesligeti

220

35

Leordinai

136

Mérleg-számla.

VA G Y;O;N.

1908. év

1907. év

s N 7tH3

F

(Folytatás.)

1908. év üzletr. értéke K

Készpénz készlet K

Váltó kölcsönök

f

K

f

Kötelez- Központi Központi vény folyó hptét kölcsönök számla K

f

K

f

397

531

26550

3 49

—

—

96207

—

—

279

249

311

15550

37 14

—

—

47139

—

1140 29

219

136

213

10650

205 52

—

—

23179

—

639 15

K

f

Központi árurakt. Központi váltó üzletrész számla

Fel-

K

f

f

K

K

806 73

30

-

6100

-

800

6464 40

30

-

8000

—

200

200

-

—

—

-

—

—

f

TEHER.

Külöm-

f

K|

Befizetett Központi Központi hitt»! előleg

Összes vagyon K

f1

K

f

f

K

242Í ) —

106367 22

20959 16 59960 —

—

477 20

63488 03

8413 46 15486

—

2C» -

24243 67

3854 79 19053 -

K

|f

K

t. .

i f 83 03

-

278 46

-

Központi Takarékfolyó hotét számla

—

-

200 -

|f

K

K

| f

f

K

14766 45

2404 83

32408 74

972 71

800 _ j

794 75

200 —

—

—

-

Tartalék- Átmeneti

140<|

Föl nem vett osztalék K

|f

Külöm bözők

Tiszta nyereség

|f

K

| f

K

f

1605 65

106367 22

677 51

63488 03

—

141 13

24243 67

—

68O:62

44011 24

1451 68

75165 65

91 20

423 20

25129 59

4525 36

654 45

138111 16

1305 86

55011 63

100 —

1663 01

84459 28

7287 76

3432 64

233919 23

335 89

4852 71

451 15

4000

-

K

Összes teher

—

•

36

Lipcsei

235

260

269

393

14650

213 88

—

_

42272

—

1095 36

—

-

37

Majszini

261

601

272

629

31450

5342 21

—

-

68758

—

1045 44

—

-

38

Máragyulafalvai

140

186

152

197

-

—

22690 13

1513 79

—

—

39

Háramarosborsai

628

897

633

906'

45300

785 66

—

-

117996 78

1471 97

—

—

40

Máramarosdombói

270

321

289

352

17600

83 49

—

-

52464 37

1663 77

—

—

!41

Máramaros sajói

437

618

440

614

30700

2091 43

—

_

81550 48

687 37

—

—

1 42

M -szigeti ip. és gazd.

879

1352

872

1385

69250

4278 23 213623

—

14588

—

—

43

Nagybocskói

334

392

383

436

21800

165 5S

—

60461

-

44

Nyágovai

282

322

288

328

16400

9 25

—

46874

—

45

Nyéresházai

117

176

119

185

9250

116 22

—

—

23759 69

46

Oroszkői

192

193

204

205

10250

375 57

—

—

33649

—

47

Ökörmezői

347

470

355

424

21200

100 44

—

-

46404

-

48

Pálosremetei

202

256

205

259

12950

199 63

—

—

37423

—

—

49

Petrovai

172

247

175

250

12500

379 41

90

—

34130

—

—

50

Rahói

207

289

230

314

15700

81 05

5910

-

40415

—

51

Rozáliái

225

433

235

450

22500

406 42

—

—

58375

-

! 52

Szaplonczai

53

Szélesionkai

54

Szinevéri

—

—

9850 | | 187 67

142

28l'

14050

342

92

106

76

90

4500

271 74

—

-

14725 —

300

356

290

342

17100

1520 08

—

-

36372 85

55

Taboríalvai

595

706

630

739

36950

565 87

—

56

Taraczközi

181

215

190

228

11400

453 72

—

57

Taraczuj falui

58

-

—

-

336 66

—

-

—

-

800

30

—

—

-

—

—

30

—

—

-

1400

—

30

—

—

-

600 —

174

8700

270 94

—

60

Tiszabogdányi

105

131

108

136

6800

443 26

3200

—

20492

—

61

Vajnági

64

160

66

134

6700

394 06

—

—

17366

-

62

Viski

587

894

582

880

44500

2157 15

—

148941

—

7 60

63

Visóoroszii

148

218

129

198;

9900

517 46

—

22712

-

1487 55

—

—

—

180 1571 11

9163 81 30016

—

320 88

—

—

18261 52

1871 50

120*

—

-

820 15

1675 52

400

603 83

943 73

15

1856 97

40(j

2747 25

64829 51

10515 20 46684

—

346 18 371 47

302 91

120 —

—

-

400

-

10Í) —

35219 41

5165 05 28640

—

8000

—

600

—

—

—

55040 25

—

—

—

600 —

—

—

59381 42

—

—

BSPfS 10( )

-

29í 22

—

11374 20

-

9970 —

-

—

•100

-

—

-

9800 38 43052 —

100 —

15163 70

3173 40 10500 —

100 —

38222 15

4145 52 31413

315 16

30

-

—

—

800

-

sm >34

92584 33

30

-

—

—

400

—

1091 60

40591 03

1 90

8741 90

—

—

30

—

25691 —

3177 84

—

—

30

—

—

—

23 54

—

-

30

—

—

—

201 62

—

—

400

—

—

—

—

300

—

—

—

1200

—

224

20

—

4000

—

—

10C

-

—

2702808 87 67779 95 35308 23

160C

62014 70

589 41 85489

-

4302 48

-

40

—

172 21

—

307 08

-

247 49

10 — —

-

38 07

—

—

—

—

3079 88

1117 04

401] _

579 64

940 13

1206 27

50ií

151 36

—

—

36 78

—

-

314 98

—

-

479 55

-

80ij í—

25670 29

1642 28

60(]

4362 94

1322 70

'4011

714 78

20C

1353 60

40:

—

—

—

-

—

-

—

—

1170 99

62014 70

4000

—

388 46

64829 51

4000

—

484 76

33593 95

435 24

35597 15

358 51

50591 52

10 —

582 59

38065 05

—

158 28

35219 41

1475 46

55040 25

99 98

59381 42

81 18

—

376 53

218

-

—

194 12

-

-

—

—

—

-

4000

—

-

271 82

4036 20

206 64

—

65 —

—

—

410 52

15163 70

—

—

279 89

38222 15

—

—

1618 80

92584 33

19 55

555 79

40591 03

412 99

130 58

1 14890 85

1929 32

112217 i24

424 13

29249 78

—

328 96

24421 80

-

72 62

18361 68

1526 94

153457 08

-

—

-

— -

93 26

54 13

—

—

7917 67 26260 —

—

—

4001

38065 05

-

700 —

5462 27

412 42

—

2198 95

20140 10

—

-

2832 90

—

—

30

—

—

-

—

—

260

-

344 27

—

—

60)

—

—

-

6325 87

41294 — 150207

—

—

13056 53

233919 23

314 92

•

—

-

—

—

7221 52 33520 —

—

22 74

—

583 6S

—

—

50591 52

—

40
-

—

—

-

—

—

19270 50 57351

—

50

107 50

84459 28

—

—

800 -

-

—

—

—

1776 86

-

—

4000

—

-

25

1400

13063 60 34070

—

30

1155

975 76

55011 63

10

374 83

16754 01

-

-

—

-

—

157

-

—

6355 75 26468

—

170

16893 71 95795 24

35597 15

-

154

138111 16

100 —

10C -

—

Terebesfejérpataki

7140 63 16368 18

400

—

59

2512'J 59

-

—

-

4 20

—

—

—

—

1966 85

16076 61 53798

—

—

—

41700

7H5< 75

75165 65

200

4856 01 21839

—

834'

—

—

—

33593 95

30

5262 57

—

29 s

-

7293 85 16682

475 04

—

536 14

2C —

44011 24

200 —

—

100 —

32809

-

-

—

-

—

—

—

—

-

9000

40

—

496

ZtolS

—

30

501

utfk-

2000 —

-

488

—

-

—

Técsői

22272JI 1113600 51099 29 237651

8000

57 08

880 69

15008 20549 16012

400

—

4850

Összesen

-

—

97!

—

—

972 58

81

573

40 —

133 05 14000

—

784 26

_

-

—

81531 86

13784

—

200 -

2029 50 3350 5C

—

—

—

95

-

*

-

—

—

16 96 —

.

400

—

—

79 21

1065 96

79

-

—

30

14000

5651 68 131060

ORSZÁGOS

-

1400 —

25004

LEVÉLTAR

K. szekció

13E

100

!

r

8C

-

-

—

-

-

20917 20 53811 14 7361 50 19415

—

50

-

-

—

—

11708 81

1675 38

-

—

—

11783 20

665 04

652 98 140 95

60 -

14890 85

3422 98

112217 24

22819 34

9914

50

589 41 63438

860 30

254 60

—

-

60

74 65

867 55

25 ) -

37 01

26 IC

15 ) -

37481 I n

2288 6C

120 V -

915 5<

1167 28

25 )

—

-

—

—

24421 80

4371 03 16206

200 —

—

—

2160 75

—

18361 68

1855 —

481 96

—

-

—

153457 08

26975 44 83474

-

28817 01

5342135 16708

3302396'0£ 561383 33

—

-

100

j 2(Mj99

1131324 1

—

946 98

724 68

289 29

-

),-

110

29249 78 j 5441 76 21693

15776

10i L

3535 81

13603 70

-

4603;312 |

2201 i—

—

-

-

—

240 93 —

—

4000 2 27

—

27C

-

4(jvT 63

26?

21

3060 09 356525102 90078 19 4124.S^3C 10570 98 11888c 14 3890$>76 1

28817•01 3302396 04

ügocsamegye. 1907. év

»aN 03 G O ti O W 1 2

Mérleg-számla,

VAGYON.

Szövetkezet neve

1908. év

tagok üzletr. tagok üzletr. száma száma száma száma

Csarnatői

98

Feketeardói

218

129 470

126 i 231

148 507

1908. év üzletr. értéke K 7400 25350

Készpénz készlet K

Váltó kölcsönök f

K

51 89

f

—

-

402 56

-

Kötelez- Központi Központi vény folyó betét kölcsönök számla K

f

13000 — 69345 60

K

K

lf

493 19

—

1414 40

jf —

Központi árurakt. Központi váltó üzletrész számla

Felszerelés f

K

K

473 65

—

150 —

—

f —

K -

—

K

|f

Központi BefizeKözponti Központi tett üzfolyó hitel előleg letrész számla

Összes vagyon K

Nagytarnai

4

Rakaszi

5

Tiszakeresztúri

474

790

474

784

81

115

124

159

104

211

100

189

39200 7950 9450

1711 15 67482

-

762 81 12658 50 134 49 19711

-

115996 54

469 04

3604

421 51

—

-

—

1

23 10

1407 16 —

—

4000 —

—

=

550

'

600

—

—

1400

2550 92

—

— 8«

|f

1447

83265 22 ! 15344

—

3

K

|f

14018 73

—

11352 71

600

—

—

f

Különbözők

193608 73 19496 84

;

K

|f

11520 —

K

i f

473 65

f

IC

Takarék betét K —

—

Tartalék Átmeneti kamat alap f

-

K

f 78|96

K

: ?

: öl nem vett >sztalék K

f

300

|f

Különbözők K 50

-

—

f

Tiszta nyereség K

f

149 12

Összes teher K

f

14018 73

—

58478 76

3645 37

436 58

2489 23

500 —

34082 46 97541 84 2296 20 11525 50

—

—

308 82

—

40065 03

7351 12

2500

4651 52

154 39

160

282 80

2000

48 18

8841

—

88 48

83265 22

3179 10

193608 73

200 41

19496 84

243 70

20468 59

38'55

11650 87

-

—

—

— —

—

—

-

20468 59

—

4327

14926

630 89

—

—

91

—

-

250

—

—

—

6

Tiszakirvai

91

154

93

156

7

Turczi

73

188

119

8

Velétei

175

307

9

Verbőczi

91 1406

Összesen

125 97

—

—

10734 40

260 50

—

—

530

243

12150 f í l 625 37

—

-

12674

—

233 01

—

—

500

225

37c

18750

701 54

—

—

31384

—

1060 28

—

-

300

124

73

123

6150

23 04

—

-

11781

—

698 16

—

-

520

2488

1565

2684

7800

134200 |

453882 99851 50 268519I44 1

5073 19

1407 16

—

—

—

—

—

11650 87

1079

9602

—

-

—

14032 38

1204

-

—

—

—

:

—

—

33445 82

7557

-

—

-

—

-

—

I3022I2O

1918 I

-

20001 -

—

1

3623 65

4000

-

13995 6

-

495 82

—

11683

—

509 30

—

252 60

17830

-

511 29

—

5550 60

485 56

800

—

54 7 j 92

—

-

1009 04

121 4Í

150 -

—

-

9191

403009j 38 i

6925í 66 242298 10

21625 29

1549 53 12077 —

450 19

i 16880 25

1706

432 35

38505 54

3255 53 18323

4114 27

—

-

35 55

400

—

—

—

32

150

—

—

-

201 48

14032 38

«

—

—

697 77

33445 82

-

—

-

84 80

1302220

4883136

403009 38

215 56

21625 29

226 6 í

16880 25

4Í-220

38505 54

7462 52 36771 61 20905 71

1 167883388

55174 16 10839 25

13

5210

-

-

34458 10891 | -

.

Zemplénmegye 1

Keleni

126

147

124

147

7350

426 88

2

Ugari

83

123

93

129

6450

182 83

—

-

209

270

217

276

13800

609 71

—

—

Összesen

29 29 63 9

Bereg

Máramaros Ugocsa

132

Zemplén

®

®

r

O)

Ung

—

2

i

s> (

u >

Összesen

5550

8263 8053

6295 6358

8900

445000

8926

446300

15008 20549 16012 22272

1113600

16056

—

31706 30

878 11

470

41 42

—

-

400

919 53

—

—

870

13158 13 233862 20 1202495 19 15786 45

209252

15238 46 168138 70 1332708jó0 12418 68 16149 56

©

N

a

5775

15650 30

1

51099 29 237651

—

2702808 87 67779 95 35308123

-

—

—

200

4000

—

4000 —

2010, — 117830 — 5237 84 1 4 8 0 0 0 1

200

—

400j—

5400 —

—

—

86I99J39

7721167 11387a 1 1

6246

882! 54 1

-

1678833 88 22897491 926538 99

1

—

25004

—

46033 h

3302396 04 561383 33

:o

209

2488 270

1565 217

2684

134200

276

13800

27948 39623 30447 41058

2152900

4538^82 99851 lőO 268519 44 1 ! 6091 71

"

|

31706 30

5073 19

1407jl6

3623 65

4000

—

2000

—

13995j 62

403009 38

870 —

4000

-

400

—

]

38505 54

40525 67 157615 14

7139745 26;

!

919 53

—

—

84644 41 739503j40 5538238 30 101977|80 54957 47 17393 07 404890 —

1

5538238.30 739503.40 6277741.70

150 —

—

—

7979 48

189 78

100

—

—

10709 16

623 11

250

4020

—

—

—

5590 52

877 11 316288 39 49144 12 21650 —

8144 31

1 1 518 55 656112 96 31448 07 18862 21 4592 18 1

89 11313 24

imm

cn 1406

433 33

4020

—

1

I

1717000 42 203775 78 684860 97

5651 58 131060

2729 68

69254 66 242298 10

2773 31 15912 08

1717000; 42

306ojo9 356525 02 90078 19 41248 30 10570 98 25033 68 38902 76

3302396 04

1

4114 27

—

55174 16 10839 25

-

10709 16

5210

-

§344 58

—

SLmJ

4883 36

403009 38

442 20

38505 54

lom 21 3942450 05 30044j 88 4455 75 139480969 182132 74 87220 51 >2970 26 32797 ljo6 81046 11

7139745|26

1

3255 53 18323(

-

!

88254

—

623 11

250

4891

—

20 MVRMMflI

mppn

Munkács, 1909. A m. kir. földmivelésügyi ministerium hegyvidéki kirendeltsége.

Függelék. Magyarország állami gazdasági intézményei. I. Az időjárási, földtani és talajjavitási viszonyok tanulmányozására és a mezőgazdaság különböző ágai előmozdításának ismertetésére szolgáló kisérleti intézmények. A m. kir. országos meteorologiai és földmágnességi intézet Budapesten (II., Fő-utcza 6.) az ország éghajlati viszonyainak kipuhatolásával foglalkozik; a naponként szerkesztett <• Időjárási jelentés» térképen mutatja be a következő 24 órára várható időjárást; e jelentést intézetek, lapok ós magánelőfizetők kapják; a várható időjárást közli 300 távirdahivatallal, melyek azt kifüggesztett táblákon jelzik. Érdeklődőknek természeti tüneményekről és jelenségekről felvilágosítást nyújt. Az intézet observatoriuma Ó-Gyallán van Komárom vármegyében (vasúti állomás Érsekújvár). Megtekinteni óhajtók vagy közvetlenül az observatorium vezetőségehez vagy az intézet igazgatóságához fordulhatnak. A m. kir. földtani intézet Budapesten (VII. ker., Stefánia-út 14.) az ország földjének viszonyait k u t a t j a ; agrogeologiai osztálya a talaj rétegzési viszonyait tanulmányozza; szakvéleményekkel szolgál; működésének eredményéről «Évi jelentésé»-ben beszámol. Az intézet muzeuma megtekinthető csütörtökön és vasárnap d. e. 10—1 óráig díjtalanul; kedden, szerdán és szombaton 1 kor. belepő díj mellett. Hétfőn és pénteken az intézet muzeuma zárva van. A m. kir. orsz. cliemiai intézet és központi vegykisérleti állomás Budapesten (II. ker., Oszlop-utcza 26.), valamint a m. kir. vegykisérleti állomások: Debreczenben, Kassán, Keszthelyen, Kolozsvárott, Magyaróvárott, Pozsonyban és Fiúméban a mezőgazdasági termelés és mezőgazdasági ipar körébe vágó ellenőrző vegyvizsgálatokat teljesítenek az állomások részére érvényben levő díjjegyzékben megállapított díjért ; továbbá a fiumei, kolozsvári és pozsonyi állomások kivételével a mezőgazdaság fejlesztéséhez a vegytanba vágó vizsgálatok és kísérletek végzésével járulnak hozzá. Valamennyi állomás hatósági szakértő: a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának, valamint a rnező9

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ft 32ökClÓ

130 gazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalinazásáról szóló törvények végrehajtása tekintetében. A budapesti intézet helyiségei és gyűjteményei az igazgató engedélyével a hivatalos órák alatt bármikor díjtalanul megtekinthetők. A m. kir. kerületi kultúrmérnöki hivatalok: Aradon, Beszterczebányán, Brassóban, Budapesten (VIII. ker., Sándor-tér 3.), Debreczenben, Kassán, Kolozsvárott, Komáromban, Miskolczon, Nagyenyeden, Nagyváradon, Nagyszebenben, Pécsett, Pozsonyban, Sátoraljaújhelyen, Székesfehérvárott, Szombathelyen, Temesvárott. A gazdaközönséget a talajjavító munkálatok (alagcsövezés, öntözés, belvizek levezetése, patakszabályozás, kenderáztatók létesítése stb.) keresztülvitelében támogatják s a közérdek szempontjából is fontos ily munkálatokat kezdeményezik. E végből tanácsot adnak a talajjavítás alkalmas módjáról, elkészítik a szándékolt munkálat terveit, költségvetését, megállapítják a kiviteli módozatokat. A kultúrmérnöki hivatalok igénybevételét a m. kir. földmívelésügyi ministertől 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványban kell kérni. Az eljáró kultúrmérnöki hivatal tisztviselői díjtalanul állanak a közönség rendelkezésére s csak az alkalmazott napidíjas mérnök, vagy műegyetemi hallgató vagy vizmester illetményeit kell megfizetni. A felvételek alkalmával szükségelt napszámosok, fuvarok, karók stb. az érdekeltek által díjtalanul bocsátandók rendelkezésre. A vi. kir. vízmesteriskola Kassán: Czélja a m. kir. folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalok, a vizitársulatok, nemkülönben a magánosok részére talaj javítási, vízépítési, árvédekezési és folyamrendőri czelokra alkalmas alsóbbrendű műszaki egyéneket nevelni. Az iskolába a vizitársulatok és magánosok alkalmazottai az illető társulat vagy magános kérelmére a minister által, a vizmesteri szolgálatra önként jelentkezők pedig a m. kir. országos vízépítési igazgatósághoz intézendő és 1 K-s bélyeggel ellátott folyamodvány alapján ezen igazgatóság utján vétetnek fel. A felvételhez megkívántatik: legalább 18 évet betöltött, 30 évet tol nem haladott kor, egészséges, erős testalkat, kifogástalan erkölcsi előélet, legalább 2 középiskolai osztály jó sikerű végzése vagy katonai altiszti rang. A műszaki csapatok tartalékos altisztjei a fölvételnél elsőbbségijén részesülnek. Az önként jelentkező tanulók a tanfolyam tartama alatt lakásban, ellátásban és gyógykezelésben részesülnek. A magánosok vagy társulatok szolgálatában álló tanulók a lakásért, ellátásért, gyógykezelésért, író- és rajzanyagokért havonkint 60 K-t fizetnek. A tanfolyam tartama 3 év. Az oktatás deczember hó 1-én kezdődik és márczius hóban végződik. A növendékek felvétele rendszerint tavaszszal történik s az illetők a tanfolyam kezdetéig valamely hivatalnál próbaszolgálatot teljesítenek. A m. kir. országos vízépítési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztálya Budapesten (V., Gorove-utcza 3. sz.). Városoknak és községeknek vízvezetéki-, csato-názási-, artézi kútfúrási ügyeiben, valamint

131 fürdők ós közvágóhidak létesítésének kérdéseiben előtanulmányok és felvételek alapján véleményt ad ós megközelítő költségvetéssel ellátott előtervet készít. Igénybevétele a földmívelósilgyi minístertől kérelmezendő. A közegészségügyi mérnöki osztály közegeinek, valamint a vízvezetéki ós artézi kútfúrási ügyekben a földtani intézet közegeinek a helyszínre való kiszállása, ha az közérdekből történik, díjtalan; magánérdekből történt kiszálláskor a kiküldött napidíjai és útiköltségei a meg kereső félt terhelik. A m. kir. vetömagvizsgáló állomások: Budapesten (II. ker., KisRúkus-utcza 15. sz.) Kassán, Keszthelyen és Kolozsvárott, a különböző vetőmagvak ellenőrző vizsgálatát teljesítik azonosságra, tisztaságra és heremagvaknál arankatartalomra, a tisztított heremagvakat arankavizsgálatot bizonyító bárczával látják el; széna ós abraktakarmáuyokat botanikailag elemzik, a gyomokat ós gyommagvakat meghatározzák s az ellenük való védekező eljárásokat ismertetik. Valamennyi állomás hatósági szakértő: a mezőgazdasági termények, termékek ós czikkek hamisításának tilalmazasáról szóló törvény végrehajtása tekintetében. Az állomás által végzett vizsgálatokért az érvényben levő díjjegyzékben megállapított dijazás jár, a gazdák részére végzett vizsgálatok azonosságra, tisztaságra, csirakópességre és arankamentességre díjtalanok. Az intézetek gyűjteményei a hivatalos idők alatt díjtalanul megtekinthetők. A m. kir. növénytermelési kísérleti állomás Magyaróváron (valamint ennek kirendeltsége Aradon) gazdák közreműködésével gyakorlati irányú kísérleteket végeznek a míveleti növények megfelelőbb fajainak és változatainak, trágyaszereknek és trágyázási eljárásoknak kipróbálása és terjesztése végett. A kísérletek eredményét az állomás összefoglalva feldolgozza és közzé teszi. A m. kir. növényélet- és kórtant állomás Magyaróvárott a növényélet- és kórtanba vágó kérdések tanulmányozásával és a növénybetegségek elleni óvintézkedések vezetésével foglalkozik. A m. kir. dohánytermelési kísérleti állomás Debreczenben (Pallag): a dohánytermelés és kezelés tökéletesítese, a dohány minőségének j : vitása érdekében saját és csabai fióktelepén, valamint dohánytermelő gnzdák közreműködésével kísérleteket végez. A m. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás Budapesten (II. ker., Intézet-utcza 1.) a háziállatok okszerű takarmányozását tanulmányozza, különös tekintettel a hazai viszonyokra. A m. kir. halélettani és szennyvíztisztító kísérleti állomás Budapesten (VII., Aréna-út 29.). Elméleti ós gyakorlati irányban szolgálja a halászat, a hal- ós ráktenyésztés ügyét. Foglalkozik a halastavak értékelésével és javításával, a közvizek szennyezéséből eredő halpusztulás okainak és mértékeinek megállapításával s a vizeket szennyező ipari és gyári vállalatok, valamint városi csatornák szennyvizeinek tisztitásá9*

W.-.3ZÁGOS LEVÉLTÁR 'V iiöRCIÓ

132 val. Eljárása a közérdekű ügyekben díjtalan, magánérdekű ügyekben ellenben díjszabás alapján jár el. A m. kir. tejkisérleti állomás Magyaróvárolt. Feladata a tej és tejtermékek (vaj, sajt) körül felmerülő kérdések tanulmányozása és tisztázása ; tejvizsgálatok végzése a tej kezelése és hasznosítása tekintetében a gazdáknak szükséges tanácsok és útbaigazítások adása végett; tejgazdasági eszközök kipróbálása; tejtermelés fokozása érdekében rendezett tejelőversenyeknól való közreműködés; tejgazdaságok és tejszövetkezetek üzemvizsgálata; a tejtermelés, kezelés ós hasznosításra vonatkozó kérdésekben szakvélemény adása, valamint az idevágó ismeretek fejlesztése és terjesztése. A m. kir. szeszkisérleti állomás Kassán és Gödöllőn. Feladata szeszipari kérdésekben, azok megoldása végett, tudományos és gyakorlati kísérletek és vizsgálatok végzése; szeszfőző eljárások ós szeszipari gépek kipróbálása, a szeszipari szakismeretek szóban és írásban terjesztése; szeszipar körébe vágó vegyvizsgálatok végzése; szeszgyárakban üzemvizsgálatok megejtóse. A vegyvizsgálatokat díjszabás mellett teljesíti. A szeszgyárosoknak tizemök tökéletesítéséhez megfelelő útbaigazításokkal és tanácsokkal szolgál. A m. kir. állami rovartani állomás Budapesten (II. ker., Debrői-út 13.); a kártékony rovarokat tanulmányozza, az ellenük való irtószereket és eljárásokat kipróbálja, a reájuk vonatkozó ismereteket terjeszti; nagyobb rovarkárok esetén az irtómunkálatokat a helyszínen vezeti. Szóbeli ós levélbeli kérdésekre útbaigazítást és díjtalan választ ad. A m. kir. állami bakteriológiai intézet Budapesten (VII. ker., István-út) az állatorvosi főiskola kapcsolatában a háziállatokon előforduló ragályos betegségek előidézőit tanulmányozza. Ebbe a szakmába vágó vizsgálatokat teljesít és kísérleteket végez, szakkérdésekben felvilágosításokkal szolgál. A m. kir. gépkisérleti állomás Magyaróvárott: a mezőgazdasági gépeket ós eszközöket vizsgálja használhatóságukra és értékükre. Hivatása továbbá a gazdaközönsógnek mindazon ügyekben és kérdésekben, melyek a mezőgazdasági gépészet körébe vágnak, tanácsokkal ós felvilágosításokkal szolgálni. Az orsz- m. kir. gyapjuminösítö intézet Budapesten (V., Klotildutcza 22.) a juhtenyésztés és gyapjúértékesítés érdekében a mosott és mosatlan bunda ellenőrző vizsgálatát teljesiti. Működése kiterjed a juhtenyésztés irányítására és gyapjúértékesítés előmozdítására. Magánfelek érdekében a helyszíni vizsgálatokat és véleményeket díjtalanul teljesíti. Mosatlan (vagy hátonmosott) állapotban eladni kivánt gyapjakból próbamosásokat eszközöl és megállapítja azok rendementját. Az intézet az eladó és vevő között fenforgó pörös esetekben szakértő közeg gyanánt is igénybe vehető. Mindezen kisérletügyi intézmények a vezetőség engedélyével bármikor megtekinthetők.

133 A m. kir. mezőgazdasági kisérletiigyi központi bizottság Budapesten (Föld in ívelés ügyi ministeri palota), mely a fent megnevezett állomások tervszerű együttműködésének irányítására hivatott; ez állomások munkálkodásának eredményét «Kisérletiigyi Közlemények» czímü füzetekben bocsájtja közzé. E füzetek előfizetési ára egy évre 6 kor., s előfizetéseket elfogad a «Pallas» részvénytársaság könyvkiadóhivatala Budapest, V., Kálmánutcza 2. sz. A m. kir. gazdasági tanácsadó bizottságok, a gazd. akadémiáknál Magyaróvár ott, Debreczenben, Kassán, Keszthelyen és Kolozsvárott szakvéleményt adnak gazdaságok berendezésére, üzemtervekre, becslésre, bérszerződésekre, számvitelre stb.-re nézve. A szakvélemény díjtalan, de ha a szakértő a helyszínére utazik, a megkereső fél annak szabályszerű útiköltségeit fizeti.

II. Az állattenyésztés és állategészségügy érdekeit szolgáló intézmények. Ménesek, ménesbirtokok,

mén- és csikótelepek,

állami

uradalmak.

Az állami ménesbirtokok Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Fogaras, főrendeltetése az, hogy rajtuk a m. kir. állami ménesek rendeltetésüknek megfelelő elhelyezést és ellátást nyerjenek. A rajtuk elhelyezett állami ménesek a birtokigazgatóságtól függetlenül katonai parancsnokságok kezelése alatt állanak és a lóállomány gondozásával ós ápolásával, valamint a ménest érdeklő gazdászati kezeléssel járó teendőkot ezen parancsnokságok alatt álló tisztek és katonai legénység végzik. Maguk a ménesbirtokok polgári tisztviselők kezelése alatt állanak. Az állami ménesekben felnevelt ivadékok közül a mének az állami inéntelopekre osztatnak ; a kancza-ivadékok legjobbjai az anyaménesben előforduló apadások pótlására fordíttatnak, míg a számfelettiek nyilvános árverésen adatnak el rendesen őszszel Budapesten. A tenyésztésre nem alkalmas voltuk miatt kiheréltek, valamint a selejt-kanezák és használati lovak a ménesbirtokon, vagy az azokhoz közelebb eső városok vásárain nyilvános árverésen értékesíttetnek. 1. Mezőhegyes (Csanád vm., vasúti állomás: Mezőhegyes). a) A ménesbirtok kiterjedése 30.090 kat. hold. A gazdaság belterjes üzemet folytat s tenyészállatok nevelésével és jóminőségű vetőmagvak terjesztésével a mezőgazdaság minden ágát szolgálja. Az állami ménestől függetlenül lovakat és öszvéreket is tenyészt. Van kuhlandsimmenthali tehenészete, tisztavérü magyarfajta gulyája, mangalicza sertésnyája és fésűs gyapjas juhászata, e mellett évente 1600—1800 darab szarvasmarhát, sertést, továbbá tiriiket hizlal.

b) A ménes Gidrau, Furioso, Nortlistar ós Nonius törzsek angol telivér keresztezéssel való tenyésztésére szolgál. A ménes rendes lóállománya körülbelül 2200 db. 2. Kisbér (Komárom vm., vasúti állomás: Kisbér). a) A ménesbirtok kiterjedése 11.254 kat. hold. A gazdaság az állami ménestől függetlenül arclenni mének használatával hidegvérű lovakat tenyészt. Köztenyésztés czéljaira apaállatokat nevel. Tehenészete bonyhád-simmenthali keresztezés. Van Berkshire és Yorkshire sertéstenyésztése, továbbá fésűs gyapjas juhászata. b) A ménes angol telivér és magas félvér törzsek tenyésztésére szolgál. A rendes állomány körülbelül 730 db. 3. Bábolna (Komárom vm., vasúti állomás: Nagyigmándés Ács). a) A ménesbirtok kiterjedése 7125 kat. hold. A gazdaságnak van hidegvérű lótenyésztése és nagymérvű tisztavérü sirnmenthali tehenészete melynek tenyészállatai tavaszszal és őszszel tartatni szokott árveréseken adatnak el. Rambouillet juhászata és mangalicza sertéstenyésztéséből szintén adatnak el apaállatok. b) A ménes arabs telivér és félvér törzsek tenyésztésére szolgál. A rendes lóállomány körülbelül 840 db. 4. Fogaras (Fogaras vm., vasúti állomás: Fogaras). a) A ménesbirtok kiterjedése 8152 kat. hold. Az uradalom haszongazdaságot folytat, köztenyésztés czéljaira apaállatokat nevel Állattenyésztései : pinzgaui szarvasmarha, czigája ós raczka juh, mangalicza sertés és bivaly. b) A ménes lipiczai tenyésztésére szolgál. A rendes lóállomány körülbelül 430 db. Méntelepek. Állami mének gondozására s felügyeletére szolgálnak Katonai parancsnokságok kezelése alatt állanak katonai személyzettel. Négy méntelep-parancsnokság van : 1. A székesfehérvári, melynek kerületébe öt teleposztály tartozik: a székesfehérvári, komáromi, nyitrai, palini, nagyatádi; 2. a nagykörösi, melyhez szintén öt teleposztály tartozik: a nagykőrösi, bajai, dorozsmai, verseczi, békéscsabai; 3. a debreczeni, melynek hat teleposztálya van : debreczeni, eperjesi, turjaremetei, rimaszombati, szatmári és jászberényi; 4. a sepsiszentgyörgyi három teleposztálylyal: sepsiszentgyörgyi, homoródi és dési. Ezen telepek ménállományát első sorban az állami ménesek szolgáltatják, — a többi rósz vásárlás utján szereztetik be közvetlenül a tenyésztőktől részint teljes korban, részint egyéves korban. Ez utóbbiak a palánkai állami csikótelepen neveltetnek fel teljes korba jutásukig. A teleposztályok körülbelül 3180 darabból álló ménállománya évekint körülbelül 920 fedeztetési állomásra küldetik ki, a hol csekély dij ellenében a köztenyésztés czéljaira igénybe vehetők. Ezenkivtil magánosok is bérelhetnek ki méneket.

Palánkai csikótelep (Bács vármegye, vasúti állomása: Palánka). Kiterjedése 4429 kat. hold. A mezőliegyesi állami ménes részére egyéves korban vásárolt méncsikók itt neveltetnek fel. Van kuhland8immenthali és tisztavérű simmenthali fajta szarvasmarha tenyésztése is. Kolozstordai ménesgazdaság (Kolozs- és Torda-Aranyos vármegye). Két ktllön birtokrészböl, a kolozsiból (vasúti állomása: Kolozskara) és a tordaiból (vasúti állomása: Torda) áll. Összkiterjedése 3236 kat. hold. Czélja az erdélyi félvér ménes fentartása. B mellett van magyar-erdélyi fajta és tisztavérű simmenthali szarvasmarha, magyar mangalica fajta sertés ós czigájafajta juh tenyésztése. Gödöllői koronauradalom (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, vasúti állomás: Gödöllő). Kiterjedése az erdőn kivül 10801 kat. hold. Nagyobbmérvű állattenyésztése vau, köztenyésztés czéljaira apaállatokat is nevel. Használati lovait tenyésztésre használja, mely tenyésztésben a kis Nonius-vór a túlnyomó. Fő súly a tehenészetre van fektetve. Van tiszta vérű pinzgaui, felsőinnthali s bonyhád-simmenthali keresztezése; továbbá juh- és mangalicza-sertéstenyósztése. Mindezen birtokok és azokon levő tenyészetek a földmív. miniszter engedélyével bármikor megtekinthetők. A m. kir. gazdasági kerületi felügyelőség: Aranyos-Maréthon, Aradon, Beszterczén, Budapesten (VI., Felsőerdősor utcza 41. sz.), Beszterczebányán, Balassagyarmaton, Debreczenben, Deésen, Déván, tgerben. Kassán, Komáromban, Kolozsvárott, Kaposvárott, Máramarosszigeteii, Miskolcion, Nagybecskereken, Nagyenyeden, Nyíregyházán, Nyitrán, ü imaszombatban, Sátoraljaújhelyen, Szombathelytt, Pozsonyban, Segesvárott, Sopronban, Nagyszebenben, Szegeden. Temesvárott, Trencsénben, Nagyváradon, Nagykárolyban, Pécsett, Liptószentmiklóson, Lúgoson, Ungvártt, Sepsiszentgyörgyön, Székesfehérvárott, Szolnokon, Veszprémben s Zalaegerszegen a köztenyésztés minden ágának fejlesztésére és irányítására szolgálnak. Résztvesznek a köztenyésztésben használt apaállatok vizsgálatában; közvetítik a köztenyésztésben mutatkozó apaállatszükségletnek állami támogatással való fodözetét ós tenyészállatvásárok, díjazások és kiállítások alkalmával az állanli díjak kiosztását. Beszerzik és kiosztják a községek részére engedélyezett apaállatokat. Ők állítják ki a tenyészállatok kedvezményes vasúti szállítását biztosító igazolványokat. Az érdekelt gazdaközönsógnek az állattenyésztés minden ágában útbaigazítást és szakvéleményt nyújtanak. A m. kir. országos tejgazdasági felügyelőség Budapesten (Földmív. minist, palota). Feladata a tejgazdaság terjedésére és fejlesztésére a kezdeményező lépéseket megtenni; tejszövetkezetek, vármegyei szövetségek, vajtermelő központok, sajtodák, tejgazdasági ipartelepek létesítésének előmozdítása, az állami felügyelet alá tartozó tejfeldolgozó telepek ellenőrzése, a tejtermékek bel- és külföldi értékesítésének előmozdítása, tejelő- és vajversenyek rendezéso. .4 m. kir. tejgazdasági szakiskola Sárváron (Vas vármegye, vasútállomása : Sárvár), a tejgazdaság körül szükséges ismeretek megszerzésére.

136 sajtmesterek, tejgazdaságok, tejszövetkezetek vezetésére alkalmas egyének kiképzésére szolgál egy évi és évenkint szept. 15-én kezdődő tanfolyamokon. (Felvételi kellékek : irni, olvasni tudás, betöltött 17 éves életkor.) Ezenkívül gazdasági akadémiát végzettek részére egy évi üzletvezetői tanfolyamot tart. Balogh Vilmos hegyvidéki gazdasági telep Alsóvereczkén (Bereg vármegye, utolsó posta helyben, vasúti állomás Yolóez) és tejgazdasági munkásokat képző iskola Kisbéren a ménesbirtokon (Komárom vármegye, vasúti állomás: Kisbér): tehenészetekben alkalmazandó férficselédeknek szakszerű kiképzést nyújtanak; a tanfolyam tartama egy óv, felvételi kellók: betöltött 16 év, irni olvasni tudás. A m. kir. baromfitenyésztő és munkásképző szakiskola Gödöllőn (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, vasúti állomás Gödöllő, vagy Gödöllő méhészeti gazdaság megállóhely), a köztenyésztés czéljaira fajbaromfit tenyészt; baromfitenyésztők által alkalmazandó cselédeket képez ki, az ország baromfiállományának javítása és szaporítása érdekében működik. A szakiskola és a telep hétköznapokon a telepvezető engedélyével megtekinthető. Az országos halászati felügyelőség Budapesten (V., Vécsey-utcza 5.) a közvizek halászatának ós mesterséges haltenyésztés előmozdítása érdekében díjtalanul ad útmutatást és felvilágosítást, a halasgazdaságok terveit elkészíti s vezeti azok kivitelét, valamint tizemét. Az állami méhészeti gazdaság Gödöllőn (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, vasúti megállóhely: Gödöllő méhészeti gazdaság). Czélja nagyobb méhészeti gazdaságok önálló kezelésére alkalmas móhészmunkások képzése; lelkészeket, néptanítókat és másokat, kiknek a méhészkedésre alkalmuk van, az okszerű méhészet ismereteire külön tanfolyamokon kiképezni; a méhészet fejlesztése érdekében tudományos és gyakorlati kísérleteket tenni; minta-méheseiben a helyes méhészkedést bemutatni; a móhészkedósliez szükséges segédeszközök, kap tárak, keretek, pergetők stb. készítését gyakorlatilag megtanítani; a termékek helyes csomagolását, a piaczképesség és kiviteli forgalom érdekében szükséges eljárásokat megismertetni; jól mézelő fákat, cserjéket, továbbá jól mézelő egynyári ós évelő növényeket tenyészteni és terjeszteni. Méhészmunkásokat képző tanfolyam két évig tart. Időszaki tanfolyama pedig lelkészek, néptanítók, nők, erdőőrök és földmíves kisgazdák kiképzésére 11 és 18 napra terjednek. A telep hétköznapokon az érdeklődők által megtekinthető. A m. kir. melxészeti szaktanítók: Temesváron, Pápán, Pozsonyban, Sárospatakon, Aradon, Nagyenyeden, Kolozsváron, Rákoscsabán és élükön a m. kir. országos méhészeti felügyelőség Budapesten (Földmíveléstigyi ministerium) a méhészet fejlesztésével, a méhtenyésztési szakismeretek terjesztésével foglalkoznak. Április-október hónapok közén kerületeikben előre hirdetett helyeken szakelőadásokat ós szemléltető tanításokat tartanak. Szakkérdésekben szóbelileg vagy írásban útmutatásokat adnak.

137 A m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség Szegszárdon Tolna vármegye, vasúti állomás Szegszárd): a selyemhernyótenyésztés fejlesztése, az ehhez szükséges szederfatenyésztés, valamint a selyemliernyótenyósztési szakismeretek terjesztése érdekében működik; e czélból a szegszárdi sely mér petekészítő állomásról petét, a selyemtenyésztési felvigyázók útján 2—3 napos hernyókat, szeder faiskoláiból szederfamagokat és csemetéket ingyen oszt ki. Érdeklődőknek mindennemű felvilágosításokat ad s a selyem tenyésztés körül szükséges tudnivalókat tartalmazó nyomtatványokat készséggel megküldi. Selyemgubóraktárak v a n n a k : Baján, Békéscsabán, Fehértemplomban, Győrött, Nagy becskereken, Németpalánkán, Óbecsón, Ómoldován, Óverbászon, Szabadkán, Temesvárott, Temeskubinban, Titelen, Verseczen, Zomborban, Zsombolyán, Orsován, Temesrékáson és Gomboson. Selyemfonodák vannak: Pancsován, Újvidéken, Tolnán, Győrött Komáromban, Lúgoson, Mohácson, Törökkanizsán és Békéscsabán. Mindezen intézetek megtekintésére az engedélyt a felügyelőség adja meg. Országos Állategészségügyi Tanács (Budapest) a földmívelésügyi miniszter felhívására szakvéleményt mond az állategészségügyi igazgatás körében felmerülő kérdésekben ; ragadós állati betegségek elleni védekezésre s az állategészségügyi viszonyokat javítói intézkedésre nézve indítványokat ós javaslatokat tesz; véleményt mond új gyógyító eljárások és gyógyszerek engedélyezése tárgyában, valamint bírósági megkeresésre az állatorvosok műhibái és díjszámlái felett.

Hí. Állatorvosi és mezőgazdasági szakoktatás, valamint a mezőgazdasági ismeretek terjesztése érdekében működő intézmények. A m. kir. állatorvosi főiskola Budapesten (VII., Rottenbiller-u. 23.) állatorvosokat képez ki négy éves tanfolyamon; hallgatókul középiskolákat végzett és érettségi vizsgálatot tett egyének vétetnek föl. Szegénysorsú hallgatók támogatására 300—400 — 600—800 koronás ösztöndíjak szolgálnak, melyek elnyerése iránt a földmívelésügyi ministerhez intézett kérvények a főiskola rectoránál nyújtandók be. A m. kir. gazdasági akadémiák: Magyaróvárott, Debreczenben, Kassán, Keszthelyen és Kolozsvárt: magasabb fokú mezőgazdasági kiképzést nyújtanak érettségit tett egyéneknek három éves tanfolyamon. Szegénysorsú' tanulók támogatására 300 K-s állami ösztöndíjak, vannak; az ezek elnyerése iránti kérvények a földmívelésügyi ministerhez czímezve az igazgatóság által kitűzött határidőre az akadémiák igazgatóságaihoz nyújtandók be. Kassán, Kolozsvárott ós Debreczenben az akadémiákkal kapcsolatban konviktusok állanak fenn.

138 A m. kir. földmíves-iskolák Adán, Algyógyon, Breznóbányán Békéscsabán, Gsákován, Jászberényben, Hódmezővásárhelyen, Karczaqon, Kecskeméten, Komáromban, Lúgoson, Nagy szentmiklóson, Pápán, Rimaszombaton, Szentimrén, Szabadkán, Szilágysomlyón, Csíkszeredán és Kisszebeuben a földmívelő nép fiainak kisebb gazdaságok vezetésére képesítő alsó fokú gazdasági kiképzést nyújtanak, munkafeltlgyelőket és munkavezetőket képeznek ki két év alatt. Felvételi kellékek : olvasni, írni tudi:. betöltött 17 év, munkára képesítő testalkat; földmívelők fiai előnyben részesülnek. Ugyanott felnőttek részére két két hóra terjedő téli tanfolyamokat, oly néptanítók részére pedig, kik gazdasági ismétlő iskolákban tanítani hivatottak, nyári tanfolyamokat tartanak. Az akadémiák és földmíves iskolák beiratási feltételei kellő időben hírlapok útján tétetnek közzé. A «Szabó József»-féle kisebb magyar gazdasági iskola Tordán. Czélja az erdélyi részekben az ottani viszonyoknak megfelelő okszerű gazdálkodás ismereteit terjeszteni s kellő gyakorlattal biró előmunkásokat, béresgazdákat stb. kiképezni. A tanfolyam tartama két év. Felvételi feltételek mint a földmíves-iskolákuál. A m. kir. gazdasági szaktanárok : Aradon, Baján, Csáktorn.i/án, Csurgón, Félegyházán, Déván, Eperjesen, Esztergomban, Iglón, Kolozsvárott, Léván, Losonczon, Modoron, Nagy-Váradon, Pécsett, Sárospatakon, Szamosújvárt, Székelyudvarhelyt, Sopronban, Temesvárt, Ungváron, Znióváralján a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésére hivatottak; a tanítóképezdéken látják el a tanítást; kerületeikben tanfolyamokat és előadásokat tartanak ; mintagazdaságokat ellenőrzik ; szaktanácsokat adnak és helyszíni szemléket díjtalanul végeznek. A m. kir. kender- és lentermelési szaktanár Budapesten (II., Bimbó-utcza 31. sz.); komlótermelési vándor szaktanár Kolozsvárott; legelökezelés és rendezési szaktanár Breznóbányán; burgonyatermelési szaktanár Stubnyafürdön; az illető szakmába vágó ismeretek terjesztésére, felvilágosítás és tanácsadásra hivatottak. A gazdasági szakoktatásnál alkalmazottak közreműködnek a földmívelésügyi kormány támogatásával rendezett népies gazdasági előadások tartásában. A gazdasági ismeretek terjesztésére szolgálnak a népies mintaparaszt-gazdaságok is, melyek a földmívelésügyi kormány támogatásával példaadás czéljából létesíttetnek kis gazdaságok okszerű berendezésére és kezelésére nézve. A m. kir. mezőgazdasági muzeum Budipesten (VII., Városliget, Szóehényi-sziget). A mezőgazdasági szakismeretek és felszerelések szemléltető bemutatására szolgál. A muzeumban természetes nagyságú és történeti értékű tárgyak, minták, képek és táblázatok nyújtanak áttekintést a mezőgazdaság fejlődéséről és a különböző termelési ágazatokról, eszközök és termékekről.

139 A muzeum köszönettel fogad a mezőgazdaság történetére vonatkozó tárgyakat, mintákat, könyveket stb., az adományozások azonban előzőleg az igazgatóság tudomására hozandók, a mely azok átvétele és elszállítása iránt intézkedik. A muzeum a hétfői és ünnepeket követő napok kivételével mindennap d. e. 9 órától d. u. 1 óráig, szombaton pedig d. u. 7-ig díjtalanul látogatható.

IV. A szőlő- és bortermelés előmozdítására szolgáló intézmények. A 7ti. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelológiai intézet ("Budapesten, II., Debrői-út 14—17.). Hivatása: a szölőmívelést, borkezelést, a szőlőbetegségeket s az ellenük való védekezést tudományos alapon tanulmányozni s az e czélra szükséges kísérleteket megtenni. Ezen czélra az intézetnek négy laboratórium és megfelelő üvegházak, egy kisebb házi és egy nagyobb (a székesfővárosi állami) szőlőtelep állanak rendelkezésére. Az intézet működésének tanulmányozása igazgatói engedélylyel 4 történhet. A rn. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam Budapesten II., Debrői-út 15. s?.) gazdasági akadémiát végzett egyéneknek egyéves tanfolyamon tudományos és gyakorlati alapon kiképzést ad. Szegénysorsuak esetleg ösztöndíjban is részesülhetnek. A felvételre évről-évre pályázat hirdettetik. Pinczemesteri tanfolyam Budafokon (Kossuth Lajos-utcza 48. sz.) pinczekezelésben és borgazdaságban gyakorlati és elméleti kiképzést nyújt. Erre szolgál a Budafokon levő állami pincze, a melyben az összes állami vinczellériskolák és szőlőtelep borteimése (évenkint mintegy 5000 hektoliter) kezeltetik. Felvétetnek oly egyének, a kik valamelyik két éves tanfolyamú vinczellériskolát jó eredménynyel végezték. A tanfolyam tandíjmentes, szept. J5-én kezdődik és egy évig t a r t ; szegónysorsúak ösztöndíjban is részesülhetnek. A felvételre évről-évre pályázat hirdettetik. A tanfolyam pinczéje a földmívelésügyi minister engedélyével tekinthető meg. A m. kir. vinczellériskolák: Bihar-Diószegen, Egerben, Nagyenyeden, Pozsonyban középnagyságú szőlőbirtokok kezelésére alkalmas, értelmes vinczelléreket nevelnek két éves, gyakorlati, részben elméleti tanfolyamon. (Felvételi kellékek : négy elemi osztály végzése, 16 évet betöltött életkor, ép erős testalkat.) Vannak még vinczellériskolák Kecskeméten, Ménesen, Tapolczán, Tarczalon és Pécsett, melyek kisebb szőlőbirtokok kezelésére alkalmas egyszerű vinczelléreket, szőlőmunkásokat és munkavezetőket képeznek ki egy éves gyakorlati tanfolyamon. (Felvételi kellékek : Magyarul írni-olvasni tudás, ép erős testalkat; főleg oly egyének

140 vétetnek fel, kik tényleges katonai szolgálatnak már eleget tettek.) Szegénysorsúak esetleg ingyenes ellátásra, vagy a tápdíj felének elengedésével is vétetnek fel. A felvételre évről-évre pályázat hirdettetik. A m. kir. szőlészeti és borászati felügyelők Budapesten (VII., Murányi-u. 61.), Szegszárdon, Pécsett, Csáktornyán, Tapolczán, Pápán, Sopronban, Pozsonyban, Nyitrán, Munkácson, Szatmár-Németiben, Egerben, Miskolczon, Tarczalon, Szilágysomlyón, Bihar diószegen, Ménesev, Fehértemplomban, Kecskeméten, Szabadkán, Nagyenyeden, Dicsöszentmártonban, Balassagyarmaton és Marosvásárhelyen a szőlészeti és a borászati szakismeretek terjesztésére és a szőlőtermelő közönségnek felvilágosítás és útbaigazítás adására hivatottak. A felügyelők tanfolyamokat is tartanak, melyek helye és ideje a környéken közzététetik. A m. kir- Miklós-szölötelep Kecskeméten: az immúnis homoktalajon való szőlőgazdálkodás bemutatására s európai szőlővesszőtermelésre szolgál. Az ország borvidékein megoszolva elhelyezett 28 állami amerikai szölötelep amerikai szőlővesszők és oltványok készítésére, fajták kipróbálására, tanfolyamok tartására, szakmunkások és munkavezetők kiképzésére szolgál. Csálai és baraczkai állami szölötelepek• (Arad vármegye, utolsó posta Arad, vasúti állomás: Csálatelep.) Ezen nagykiterjedésű telepek, melyeken 450 kat. hold amerikai és európai fajtájú szőlővessző-szaporitó anya ültetvény és 350 kat. hold ojtván ygyökereztető iskolaterület van, fajtiszta alanyvessző és fásoltványok termelésére szolgál. E telepek igazgatóságának székhelye: Arad (József-körűt 7.). Székesfővárosi állami szölötelep (Kőbányán). Czélja, hogy mintaszerű kezelésben a központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelológiai intézetnek nagyobb kiterjedésű gyakorlati kísérleti telepet biztosítson Külön kezelt szőlőt elepítvények a) Máriatelep Somogyvármegyében (u. p. Balatonkeresztur, vasúti állomás: Máriatelep), a Balaton partján. Kiterjedése 315 kat. hold. b) Kőkúttapazd Somogy vármegyében (u. p. Hencse, vasúti állomás Hencse-Hedrahely). Kiterjedése 1200 kat. hold. Ezen telepítvények az állam közvetítésével környékbeli filloxerakárosult szőlősgazdák részére létesíttettek. Ezeken kívül állami közvetítéssel létesített szőlőtelepek vannak : Nyires, Őrszentmiklós határában (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), Sóstói telep Pozsony határában (Szabolcs vm.), Szőkehegyi és kopaszhegyi telepek, Császár határában (Komárom vm.), a nánai telep Pusztavám határában (Fejér vm.) ós Bokod határában(Komárom vm.). llami szénkénegraktárak: Bihardiószegen, Ménesen, Tarczalon és ezeken kívül 78 bizományi szénkénegraktár a fllloxerás szőlők kezelésére szükséges szónkéneghez juttatják a gazdaközönséget olcsón és könnyen. A m. kir. országos központi mintapincze Budapesten (Földmívelésügyi ministeri palota) a m. kir. földmivelésügyi minister felügyelete

141 alatt az okszerű borkezelés fejlesztésére és terjesztésére, a liazai borok előnyös értékesítésének és borkivitelünknek előmozdítására szolgál; bortermelők borainak kezelésével és eladásával foglalkozik. A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908 XLVII. t.-cz. végrehajtásában közreműködnek a főszolgabírói járásokban, rendezett tanácsú városokban, Budapest székes főv. kerületeiben megalakult «borellenörzö bizottsága-ok, melyek feladata a bortermelési és forgalmi viszonyokat az idézett t.-cz. szempontjából figyelemmel kisérni, az elkövetett kihágások kiderítésében a hatóságok segítségére lennie; a budapesti és kolozsvári állandó borvizsgáló szakértő bizottságok a kihágási eljárás során a borok szakértői megvizsgálására és vóleményarlásra hivatottak. Kihágási eljáráson kívül tehát kizárólag az érdekeltek magán tájékoztatása czéljából a m. kir. vegykísérleti állomások a megállapított dijak lefizetése ellenében teljesítenek borvizsgálatokat V. A gyümölcsészet és kertészet előmozdítására szolgáló intézmények. A m. kir. országos gnümölcsészeti és fatenyésztési ministeri biztos Budapesten (Földmivelésügyi ministerium) az ország gyümölcsfatenyésztését irányítja, a gyümölcsfatenyésztés, nemesfűz-mívelés, útbefásitás terjedését és a gyümölcsértékesítést előmozdítja, ebbe a szakmába vágó kérdésekben a fatenyésztő és gyümölcstermesztő közönségnek felvilágosításokkal és útbaigazítással szolgál. Szerkeszti a hivatalos «Gyümölcskertész» szaklapot, mely hónaponkint kétszer jelenik meg. Előfizetési ára egy évre 2 korona. Előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal (Budapest. VI. ker., gr. Zichy Jenő-u. 3.). A m. kir. kertészeti tanintézet Budapesten (1., Ménesi-út 45.) 3 éves kertészképzö tanfolyamon nagyobb kertészetek önálló vezetésére hivatott egyéneknek a kertészet összes ágaiban, valamint a modern szőlőmívelésben teljes kiképzést nyújt; felvételi kellék hat középiskola elvégzése ós egy évi gyakorlat igazolása. A kertészsegédek kétéves tanfolyamán három évi gyakorlattal biró kortészsegédeket képeznek tovább; időszaki tanfolyamai: gyümölcstermesztési, konyhakertészeti, gyümölcsértékesítési tanfolyam, továbbá lelkészek, tanítók, útmesterek ós útkaparók tanfolyama. A tanintézet telepének megtekintése hétköznapokon az igazgató engedélyével történhet. M. kir. kertészsegédiskola Baján. Három évi gyakorlattal biró kertészsegédek továbbképzésére szolgál. A m. kir. ktrtmunkásképzö tan folyamok: Lőcsén, Tordán, NagyBocskón, a katonai szolgálatnak eleget tett, vagy az alól felmentett fiatal földmívesekből kert- és szőlőmunkásokat képeznek ki kétéves tanfolyamon. A tanév mindenkor jan. hóuap 15-én kezdődik ós a következő év jan. 10-éu végződik. Felvételi kellékek: betöltött 18 éves kor, irni és olvasni tudás.

Kertgazdasági tanszék Orosházán. A polgári iskola tanulói és felnőttek számára, mintakerttel összekötve. A fatenyésztési felügyelök és vándortanítók székhelye: Budapest, Máramarossziget, Ungvár és Végfalva. Ezen állami szakközegek czélja a gyümölcstermesztő közönséget szakszerű tanácscsal ós gyakorlati útmutatásokkal ellátni, továbbá a kerületükbe tartozó törvényhatóságokban a községi faiskolákra felügyelni és szakkiküldetésekben eljárni. Állami faiskolák Budaörsön (Erzsébet-telep), Fogarason, Gödöllőn, Kecskeméten, Kisszebenben, Kisbéren, Lúgoson, Mezőhegyesen, Pápán Privigyén, Munkácson, Sepsiszentgyörgyön, Tarczalon, Tordán, Trencsénben, Ungvárott és Zilahon vannak. Czéljuk, hogy belőlük olcsón és hiteles fajtákban szerezhesse be mindenki azon gyümölcsfákat, melyekre szüksége van. Ezen faiskolák szolgáltatják azon vadcsemete-kószletet is, melyet a földmívelésügyi minister évenkint tavaszszal ingyen oszt ki a községek között. A megrendelések deczember 10-ig közvetetlenül a faiskolák kezolőségóhez intézendők. A kezelőség ár- és névjegyzékkel ingyen szolgál. Állami gyümölcskisérleti telep: Tyeij (Hunyadm. u. p. Laszó, vasúti állomás: Hunyad-Dobra) községben 198 kat. holdnyi területen. Czólja a nagyban termesztett gyümölcsfajtáknak kipróbálása és a hazai viszonyoknak megfelelő új fajták előállítása. Mintagyümölcsös van Budaörs községben az Erzsébet királyné gyümölcstelepen, továbbá Nagybocskó községben Máramarosvármegyében. Állami gyümölcsvédelmi állomás Nagybányán, növényi ellenségek, gombák, rovar- és állati kártótelek ellen való eljárásoknak gyakorlati kipróbálására. Területe 25 kat. hold. Állami nemes fűztelepek Baján és Bustyaházán. Kosárfonásra alkalmas fűzfajták tanulmányozása és termesztése. VI Az erdészeti érdekek előmozdítására szolgáló intézmények. A kir. erdőfelügyelőségek: Budapesten (II., Margit-körút 49., I. em.). Pozsonyban, Turóczszentmártonban, Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, Ungváron, Máramarosszigeten, Debreczenben, Nagy-Váradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Brassóban, Nagyszebenben, Déván, Temesvárott, Szegeden, Pécsett, Győrött, Szombathelyen, az erdőtörvény és az erdőgazdasági érdekek előmozdítása érdekében tett intézkedések végrehajtására hivatottak. Ezeket a teendőket Fiume város területére nézve a m. kir. földmívelésügyi ministerium I/A. 3. osztálya teljesíti. Kopár, vízmosásos ós futóhomok területek beerdősítésének előmoz dítására az állami csemetekertekből erdei facsemeték ingyen osztatnak ki; az ez iránti kérvények minden év deczember hó 15-éig közvetlen az illetékes kir. erdőfelügyelőségek útján terjesztendők fel. Az ily kopárokon teljesített sikeres erdősítések birtokosai indokolt esetekben állami pénz-

143 segélyben is részesíttetnek; állami támogatás nélkül foganatosított sikerült erdősítések — a mennyiben az évenkint ez irányban közhírré tett pályázati versenyben részt vesznek — jutalmaztatnak. A m. kir. bányászati és erdészeti főiskola Selmeczbányán: erdőmérnökökké képez ki érettségit tett egyéneket négy éves tanfolyamon. A m. kir. erdööri szakiskolák : Királyhalmán (Szeged mellett) Vadászerdön (Temesvár mellett), Liptóujváron s Görgényszentimrén erdőőröket képeznek ki két éves tanfolyamon; felvételi kellékek; betöltött 17 éves és meg nem haladott 35 éves kor, ép, erős testalkat, elemi osztályok végzése, illetőleg írni, olvasni tudás. A pályázati kérvényeket mindig az év julius havának 15-éig kell benyújtani. A m. kir. erdészeti kísérleti központi állomás Selmeczbányán és a külső állomások: Királyhalmán, Vadászerdön, Liptóujváron és Görgényszentimrén az erdőgazdaság körében felmerülő kérdéseknek kisérletei, és tudományos kutatások útján való kiderítésére szolgálnak. A kísérletek erdményét «Erdészeti kísérletek» czímű időszakonkint megjelenő folyóiratban teszi közzó; melyet a m. kir. földmivelésügyi minister a hatóságoknak és az egyes érdeklődőknek díjtalanul küld ineg.

VII. Mezőgazdasági munkásügy. A 7)i. kir. földmivelésügyi ministerium munkásügyi osztálya Budapesten (Földmivelésügyi ministerinm) nyilvántartja a munkakereső munkásokat és a munkásokat kereső birtokosokat. Megkeresésre közli a munkások vagy munkakeresők czímét. A gazdasági munkások helyes irányban működő önsegélyző egyleteit a földmivelésügyi minister pénzbelileg vagy könyvek átengedése által segélyezi A földmívesek tudakozódó irodája, Budapesten (Földmivelésügyi ministerium) tájékoztatja a földmíveseket a földmivelésügyi ministeriumban eldöntés alá kerülő ügyeik mibenállásáról, továbbá felvilágosítást nyújt a földmívesnópnek a földmivelésügyi tárcza ügyköréhez tartozó kérdésekben. Az iroda levélbeli megkeresésekre is válaszol. Országos Gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár (Budapest, V., Alkotmány-u. 16.) az önként belépő gazdasággal foglalkozó egyéneket (rendes ós rendkívüli tagokat) és a kötelezőleg biztosítani rendelt gazdasági cselédeket baleset, baleset miatti rokkautság és halál, továbbá rokkantság, halál esetére a törvényben előírt módon befizetett tagsági, illetve befizetési díjak mellett segélyzi. A pénztárt és tagokat érdeklő ügyekben a községi elöljáróság (városi tanács), illetve hol 50-nél több tag van, a helyi bizottság és a központi igazgatóság (Budapest, V., Alkotmány-u. 16. sz.) ád fölvilágosítást.

144 Vm. Telepítés. A települni óhajtóknak telepítési ügyekben tájékozást és útmutatást nyújtanak, a települni vágyókat ós a meg nem szállott telephelyeket nyilvántartják a m. kir. állami jószágigazgatóság Aradon és a m. kir. telepítési felügyelőség Kolozsvárott.

IX. A m. kir. ornithologiai központ Budapesten (VIII., József-körút 65. sz.) A madárvouulás tüneményének tudományos földerítésével (Ornithophaenologia), továbbá a madarak észszerű, gyakorlati védelmével és telepítésével, a mezőgazdaság érdekében, foglalkozik. Felvilágosítással szolgál a madarak gazdasági hasznáról vagy káráról, továbbá a hasznos madarak elszaporítása érdekében szükséges teendőkről. Szakfolyóirata az «Aquila».

Mindezek az intézmények a szakmájukba váj/ó kérdésekben szóbeli, vagy írásbeli (nem bélyegköteles) megkeresésre ingyen és készséggel nyújtanak díjtalan fölvilágosítást. Működésűk, a mennyiben díjazás megemlítve nincs, ingyenes, úgyszintén díjtalan az intézmények közegeinek helyszínre kiszállása, ha az közérdekből történik; magánérdekből történt kiszálláskor a kiküldött napidíjai és útiköltségei a megkereső félt terhelik. Az állatorvosi, gazdasági, szőlészeti, kertészeti akadémiákon, illetve tanintézeteken és iskolákon a tanítás tandíj fejében történik, de mindeniken rendszeresítve vannak állami és magánösztöndíjas, továbbá tandíjmentes helyek is, melyekről, valamint a felvétel kellékeiről a kellő időben nyilvánosan hirdetett felhívások részletes felvilágosítást nyújtanak.

ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 3 korona. Megjelen minden vasárnap.

iNEPLAP G A Z D A S Á G I HETI K Ö Z L Ö N Y

A FÖLDMIVELŐ N É P SZÁMÁRA.

SZERKESZTŐSÉG

ÉS KIADÓHIVATAL

BUDAPEST, IY., Egjetem-Ü. i SZ.

— Megjelen magyar, német, román, ruthén, szerb és tót nyelven hatvanháromezer példányban.

A ki jó, szép és olcsó újságot akar olvasni, az fizessen elő a «Néplap» czimü hetenkint megjelenő g a z d a s á g i é s m u l a t tató hetilapra. A «Néplap» igen szép kiállitásban, hetenkint tizenhat oldalon g y ö n y ö r ű k é p e k k e l jelenik meg s már vasárnap minden olvasóhoz eljut. Közöl a kisgazdaság körébe tartozó o k t a t ó s z a k c z i k k e k e t , j ó t a n á c s o k a t m i n d e n h ó n a p r a , a gazdaságban és háztartásban, valamint az élet különféle körülményei közt előforduló esetekre; közöl szép és m u l a t t a t ó t ö r t é n e t e k e t , e l b e s z é l é s e k e t , v e r s e k e t ; ismerteti az o r s z á g és a nagy világ d o l g á t , a t ö r v é n y h o z á s m ű k ö d é s é t , a t ö r v é nyeket, ezenkívül a szerkesztői postában szivesen válaszol* előfizetőinek kérdéseire, utbaigazitó tanácsokat ád azoknak, a kik tanácsért hozzá fordulnak, végíil minden évben szép k é p e s naptárt ád a j á n d é k u l o l v a s ó i n a k . A «Néplap» előfizetési á r a e g é s z é v r e csak 3 korona. Az előfizetéseket legjobb postautalványon beküldeni és igy czimezni:

Budapest,

Egyetem-utcza

4.

(Franklin- társula t). Megjegyezzük, hogy a « N é p l a p » megjelenik c é m e t , r o m á n , r u t h é n , s z e r b és t ó t nyelven is és ezek előfizetési ára egyenként szintén 3 korona egy évre.