Hegedűsné Tóth Zsuzsanna előadása Zenei nevelésre hangolódva Zenei élmények meghatározó szerepe az óvodában I. Zene és gyermek •
Kapcsolatot teremt az emberek között (Losonczi)
•
Hangulatot befolyásoló ereje van (félelmet old, gátlásoktól felszabadít, fájdalmat enyhít)
•
Általa a gyermekek tartósabb és élénkebb érdeklődést mutatnak a hangok iránt (Forrai)
•
Genetikusan programozottak vagyunk a zeneiség iránt (Hámori)
•
Akár az intelligenciára általában is kedvező hatással lehet
•
A hangok mozgásokat indukálnak (Vitányi)
•
Oldják a feszültséget, önkifejezésnek nyitnak utat
•
A közös zenei tevékenység oxitocint szabadít fel, a hűség és összetartozás érzését erősíti (Harmat)
•
A kevéssé megosztott figyelmet segíti irányítani
•
Élménymintákat ad, melyek alapjai a későbbi tapasztalatok szerveződésének
II. Az óvodai zenei nevelés célja, hogy a gyermek… •
felfigyeljen környezete hangjaira: érzékeny, fogékony legyen rájuk
•
képes legyen kifejezni önmagát a zene nyelvén
•
hallására támaszkodjon a megismerési folyamatokban
•
fejlődjön beszéde, verbális képességei
•
a zenei elemek tükröződjenek megnyilvánulásaiban: •
ritmicitás a tevékenységében, mozgásában;
•
nyelvi, zenei játékosság
•
szociális érzékenysége, érzelem gazdag kommunikációja alakuljon
•
fogékonnyá váljon a szépre
III. Zenei cselekvések •
•
•
Zenei észlelés •
aktív folyamat, mely együttműködést is feltételez
•
mozgásokat indukál
Zenei emlékezés •
jellemzi egyfajta aktivitás
•
önmagától fogva képzeletszerű
•
alapja a belső zenei tevékenységnek
Zenei kreativitás •
alkotóvágy, önkifejezési, közlési szándék generálja
•
tapasztalatok kellenek hozzá
•
ismernie kell a zenei jelrendszert
IV. A zene alkotóelemei •
Lüktetés, ritmus: (1) a motívumokba rendeződő ritmusok változatossága, kiemelése; (2) ritmust, rímeket megőrizve névbeillesztés, szócsere, (3) tempó: gyorsabb-lassabb, gyorsulólassuló; (4) szünetek: jelzése mozgásban, hangutánzásokkal
•
Hangerő (dinamika): (1) halkabb-hangosabb; (2) bújtatás
•
Hangmagasság, hangszín: (1) magasabb-mélyebb; (2) érzelmekkel dúsított előadásmód; (3) hangzók kiemelése; (4) hangazonosítás; (5) hangszerek hangjai
•
Hangirány
•
Dallamvonal, hanglejtés: dallamfordulatok kiemelése, alkalmazása
V. A zenei nevelés területei az óvodában •
Metrum érzék (egyenletes lüktetés)
•
Ritmusérzék (szünet helye, ütem, motívumsúly, tempó, osztinátó) : dobókocka, karikákkal ugróiskola
•
Dinamikai érzék (hangerő)
•
Hangmagasság, hangszín, és dallamérzék: karikákkal hangmagasság
•
Tonalitás érzék
•
Belső hallás: dallamkirakás matematikai korongokkal
•
Intonációs készség, hangképzés
•
Zenei memória
•
Zenei improvizáció: könyv képeihez motívum terjedelemben improvizálás
•
Érzelmek, hangulat kifejezése a zene által
VI. A játékok során… •
érzékszerveik, érzékszervi funkciói differenciálódnak, pontosabb lesz az észlelésük,
•
jó hatással van a légzési, keringési rendszerükre,
•
fejleszti mozgáskoordinációjukat, ügyességüket, gyorsaságukat, finom motorikájukat, egyensúly- és térészlelésüket, testsémájukat, lateritás-tudatukat
•
pszichésen hat érzelmi stabilitásukra, lelki egyensúlyukra, pozitív énképük alakulására,
•
alakítja monotómia-tűrésüket, önkontrolljukat,
•
nő a szellemi teljesítőképességük, javul koncentrációjuk, figyelemmegosztó képességük, memóriájuk (vizuális, verbális és auditív szinten), problémamegoldó gondolkodásuk, kreativitásuk, alkotó fantáziájuk
•
szociálisan érzékenyebbé válnak, odafigyelnek egymásra, együttműködnek, alkalmazkodnak társaikhoz és a játék szabályaihoz, formálja szerepvállaló attitűdjüket, érzelmi-akarati személyiségkomponensüket, csapatszellemüket
VII. A fejlettség várható szintje iskolába lépéskor •
Kishangterjedelmű dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel, csoportosan és önállóan énekel
•
Egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltet
•
Zenei viszonyfogalmakat megismer, megkülönböztet
•
Szívesen, örömmel énekelnek, a játékot maguk szervezik, önállóan játsszák
•
A gyermek ízlése, igényessége megnyilvánul választásában
•
Rögtönző kedv maga és mások szórakoztatására
•
Improvizálása tanult elemekből áll össze (pl. ismert dallamra vagy ritmusára új szövegszótagokat igazít)
IX. Óvoda-iskola átmenet Probléma: -új nevelő, új társak, új napirend, mozgáskorlátozástoleráló képességet igénybe veszik -más-más életkorú, adottságú, szociokulturális hátterű gyerekek Zenei fejlesztés folytatása az iskolában: •
A zenei elemeit aktív énekléssel figyelteti meg, tudatosítja, új szituációkba helyezi
•
Elsajátítják a zenei írás-olvasást
•
Zeneművek, dalok értésére, élvezésére nevel
•
Irányított, közös éneklés, daltanulás
•
Improvizálás a tanult zenei elemek variációs felhasználásával történik, nem önkifejezés vágyával
•
Fokozatosan térnek át a többszólamú, vokális és hangszeres zene megismerésére, elsajátítására
•
Ismerd meg! korábbi tapasztalatait, ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, attitűdjeit
•
A beiskolázott gyermekek heterogenitása: •
Testi fejlettség, egészségi állapot
•
Otthoni környezet
•
Intellektuális, értelmi fejlettség
•
Magatartás
•
Megkönnyíti az átmenetet: •
az első időben az iskolának kell alkalmazkodnia a gyermekhez
•
pótolni kell a szülőt, óvónőt
•
alapos megismerés: egyéni tulajdonságok, otthoni környezet
•
minél érdekesebb tanítás
•
verbális és nonverbális módon (dicsérettel, simogatással) megerősíteni, aktivizálni a gyermeket
•
játékosság, mozgékonyság (pl. ritmikus gyakorlatok, éneklés)
X. Iskolásként •
Tiszta, rendezett füzet, gazdag színhasználat az illusztrációknál
•
Rugalmas, rendhagyó problémamegoldások
•
Jól felépített vázlatok/gondolattérképek
•
Jó nyelvi önkifejezés, tiszta beszéd
•
A nonverbális kommunikációra is érzékeny és ő maga is használja
•
Jó helyesírás, szép olvasás
•
Empátia, elfogadás
•
Figyelemmegosztás
•
Kitartás, fegyelem, kudarctűrés
Szakirodalom: Forrai Katalin: Ének az óvodában Hovánszki Jánosné: Zenei nevelés az óvodában Hegedűsné Tóth Zsuzsanna: Mindenben zene
