H:\Bucsuszentlászló_rendletek_egységes_2011\szoc_egységes_Bsztl.doc

Búcsúszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2006.(IV.14.) Önk. rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól (egységes szerkezetben a 2/2007.(I.29.)sz., a 13/2007.(VII.30.) sz., valamint a 20/2007.(XII.22.)sz. módosító rendelettel)

Búcsúszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselőtestület) - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2001. évi LXXIX. törvénnyel, valamint a 2003. évi IV. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja, alapelvei 1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. (2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását. (3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. A rendelet hatálya 2. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya - az Sztv -ben foglaltak alapján – kiterjed az önkormányzat illetékességi területén élő a.) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre Sztv.3.§ (1) b)-d) pont. e) A Sztv. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre, f) a Sztv. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is Sztv. 3. § (2) bek. (2) A rendelet hatálya kiterjed: a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/1968 EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) a Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/1971 EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az

ellátásigénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Hatásköri és eljárási rendelkezések 3. § (1) E rendelet az Sztv-vel és a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelettel, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III.27.) Korm. rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelettel, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni. (2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében - ha a rendelet eltérően nem szabályoz - a képviselő-testület határozattal dönt. (3) A képviselőtestület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át alábbiak szerint: -temetési segélyről, köztemetésről, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról, 2006. december 31 napjáig aktív korú egészségkárosodott vagy nem foglalkoztatott személyek szociális segélyének szüneteltetéséről, továbbfolyósításáról és megszüntetéséről, valamint feladatkörébe tartozik a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön folyósításáról szóló szerződés megkötése. (4) A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről határozatot hoz. 4. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a körjegyzőségi hivatalnál lehet előterjeszteni. (2) A körjegyzőségi hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Sztv. 9. és 17. §-ában foglaltakra. (3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni. 5. § (1) Eltérő szabály hiányában e rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző három hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző egy év átlagát kell figyelembe venni. (3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb. (4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Körjegyzőségi Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek. (5) A gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól valamint a szociális ellátásának igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993.(II.17.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szereplő jövedelemnyilatkozatot és 5. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni. (6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a

H:\Bucsuszentlászló_rendletek_egységes_2011\szoc_egységes_Bsztl.doc

2

kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni. (7) Az Sztv. felhatalmazása alapján az önkormányzat által szabályozott ellátások tekintetében vagyonként figyelmen kívül kell hagyni: a) azt az ingatlant, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, b) azt a vagyoni értékű jogot, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn (haszonélvezet), c) a mozgáskorlátozottságra tekintett fenntartott gépjármű. 6. § (1) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a Körjegyzőség hivatala a kérelem alapján a szükséges eljárást lefolytatja, az ügyet döntésre előkészíti, szükség esetén környezettanulmányt készít és beszerzi mindazokat a bizonyítékokat, amelyek benyújtására az ügyfél nem kötelezhető. (2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás. (3) Amennyiben az öregségi nyugdíj legkisebb összeg változik, úgy a már megállapított szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások tekintetében a Sztv 25. § (5-7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 7.§ (1) A megállapított pénzbeli ellátásokat a Körjegyzőség pénzügyi csoportjának ügyintézője – egyedi határozat alapján – postai utalással vagy pénztári kifizetéssel biztosítja. Az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet. (2) A rendszeres ellátásokat - utólag – minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. (3) A körjegyzőség pénzügyi előadója gondoskodik az ellátásokkal összegfüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. (4)A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 30/1993.(II.17.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése 8. § (1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. (2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama. A szociális gondoskodás rendszere 9. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését: a) pénzbeli ellátások b) természetben nyújtott szociális ellátások c) szociális szolgáltatások formájában biztosítja. Pénzbeli ellátások 10.§ (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás nyújtható: a) a települési önkormányzat jegyzője az Sztv-ben meghatározott feltételek szerint 2007. január 01-től


3

aa) időskorúak járadékát, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) az Sztv. 41.§ (1) bekezdésében és a 43/A.§ (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat állapít meg. b) Az önkormányzat képviselőtestülete ba) Sztv 38.§ (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatást, bb)a Sztv. 43./B § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bc) átmeneti segélyt, bd) temetési segélyt állapít meg. (2) Az Önkormányzat által megállapított egyéb pénzbeli ellátás: - szülési segély Időskorúak járadéka 11. § Rendszeres szociális segély 12. § 13. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint - az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről. (2) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni: a) az önkormányzattal a foglalkoztatása, valamint az éves felülvizsgálat során, b) a Munkaügyi Központ Kirendeltségével és a Közép-Zalai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ családgondozó munkatársával. (továbbiakban: Családsegítő szolgálat) (3) A nem foglalkoztatottnak a Sztv. 37/A. §. (3) bekezdés c) és d) pontjában előírt együttműködési kötelezettséget ( a továbbiakban: megelőző együttműködés) a megyei Munkaügyi Központtal, illetve annak kirendeltségével kapcsolatban kell igazolnia. (4) A segély elbírálásának részletes feltételeit a Sztv 37/A. -37/C §-ai határozzák meg. (5) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet (Családsegítő szolgálat) azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát. (6) Amennyiben a nem foglalkoztatott személy részére a rendszeres szociális segély megállapításra, szüneteltetésre, továbbfolyósításra vagy megszüntetésre kerül, a határozat egy-egy példányát meg kell küldeni az illetékes Munkaügyi Központ Kirendeltségének, illetve a Családsegítő Szolgálatnak. (7) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (5) pontban meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. A nyilvántartásba vételről igazolást küld a Körjegyzőségi hivatalnak. (8) Ha a segélyezett nem tesz eleget az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (5) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát. (9) Ha a segélyezett az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv erről tájékoztatja a Körjegyzőségi Hivatalt.


4

14. § (1)A Családsegítő szolgálat a nem foglalkoztatott számára az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedési programot (továbbiakban: Program) dolgoz ki, melyről a segélyben részesülővel írásos megállapodást köt. (2) A Program irányulhat a személy: a) együttműködésre kijelölt szervvel történő kapcsolattartásra, b) önkormányzat vagy munkaügyi központ által történő foglalkoztatásra, c) a munkára történő felkészítésére, d) életmódot formáló programban való részvételre. (3) A nem foglalkoztatott beilleszkedési programjának tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan előírását, hogy abból egyértelmű legyen, a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény. (4) Az önkormányzat a nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyét igénylők, illetve a segélyben részesülők foglalkoztatását a körjegyzőségi hivatal útján végzi. (5) Ha a beilleszkedési program a nem foglalkoztatott személy önkormányzati foglalkoztatására irányul, azt a szolgálat írásban közli a Körjegyzőség hivatalával. A hivatal a nem foglalkoztatottat, a foglakoztatás megkezdése előtt írásban értesíti a foglalkoztatás megkezdésének idejéről. (6) Amennyiben a nem foglalkoztatott e rendeletben foglalt, valamint a rendszeres szociális segély megállapító határozatban foglalt együttműködési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított 10 napon belül nem tudja igazolni mulasztását, megszegi együttműködési kötelezettségét. (7) Megszegi az együttműködési kötelezettségét az, aki: - a segélyre jogosultság éves felülvizsgálatát nem teszi lehetővé, - nem jelenik meg a megadott határidőre a Körjegyzőség hivatalánál, családsegítő szolgálatnál, illetve a munkaügyi központ kirendeltségénél, - a beilleszkedést segítő programról nem köt írásos megállapodást a szolgálattal, - nem teljesíti a programban foglaltakat. 15. § (1) Az önkormányzat az Szt 37/H §. szerinti foglalkoztatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének az általa szervezett foglalkoztatással: közcélú munkával, közhasznú munkával tesz eleget. (2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében a következő munkavégzésekre kerülhet sor: a) a személyes szolgáltatások területén: házi ápolás, idős gondozás (ebédkihordás, gyógyszer kiváltás, a gondozottak részére bevásárlás, szakember felügyelete alatt a házi ápolás segítése); b) a települési környezet gondozásával és a környezetvédelemmel összefüggésben: középületek takarítása, elöregedett középületek renoválása, közterületek gondozása, tisztán tartása, szelektív hulladékgyűjtés, vízelvezető rendszerek karbantartása, falu gondozás; c) a településfejlesztéssel összefüggésben: víz-, csatorna-és úthálózat kiépítése, karbantartása. d) közművelődési feladatok segítése: közcélú szolgáltatások szervezése, hagyományőrző programok lebonyolítása, e) környezetvédelem: természetvédelmi területek gondozása, környezeti károk helyreállítása, csatornahálózat rendben tartása, szelektív hulladékgyűjtés.


5

16. § (1) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. A nem foglalkoztatott személy által egybefüggően végzett közcélú munka időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. Ezen foglalkoztatásának megszűnését követő 12 hónapon belül – egyéb feltételek fennállása esetén – ismételten akkor foglalkoztatható közcélú munka keretében, ha a személy nem jogosult az álláskeresési támogatásra. (2) A munkavégzés megkezdése előtt a szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végeztetni. (3) A felajánlott munkakör ellátására való tartós vagy végleges alkalmatlanság foglalkozásegészségügyi szakvéleménnyel, az átmeneti alkalmatlanság pedig háziorvosi szakvéleménnyel igazolható. (4) Amennyiben a nem foglalkoztatott személy átmeneti munkaképtelensége miatt a munkát nem tudja felvenni, munkaképessé válását követően ismételten munkára kell kötelezni. (5) Amennyiben az átmeneti munkaképtelenség a munka felvételét követően áll elő, s emiatt az előírt 30 napot a nem foglalkoztatott személy nem tudta ledolgozni, munkaképessé válását követően a még hiányzó napok ledolgozására kötelezhető. 17. § 18.§ 18/A.§ 19.§

A hajléktalan személyekre vonatkozó szabály Lakásfenntartási támogatás 20. § (1)Az önkormányzat a normatív lakásfenntartási támogatást a Sztv-ben foglaltak szerint állapítja meg. (2) Méltányossági lakásfenntartási támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) önálló ellátásként, vagy a normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként nyújtható azoknak a rászorulóknak, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek: a) lakásban/nem lakás céljára szolgáló helyiségben –melyet a kérelmező ténylegesen lakás céljára használ- az egy főre jutó hasznosítható alapterület nem haladja meg: aa) egy személyes háztartás esetén a 100 m2-t, ab) két- és többszemélyes háztartás esetén az 50 m2-t, de a lakás összes alapterülete 120 m2-nél nem nagyobb. b) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át meghaladja 21. §. (1)A lakásfenntartásra nyújtott támogatás esetében lakásfenntartási költségen az alábbi kiadások vehetők figyelembe: a) lakbér vagy albérleti díj 100% b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete 100% c) a fűtési költség díjából -egy szobás lakásnál évi 26.000 Ft, - két szobás lakásnál évi 52.000 Ft, - három és többszobás lakásnál évi 78.000 Ft,


6

d) a villanyáram fogyasztás elismert mértéke lakásonként 200KW/h/hó e) víz, szennyvíz, kéményseprés 2000 Ft/hó (2) E rendelet keretében nem támogatja az önkormányzat a lakás korszerűsítését, felújítását, bővítését, vásárlását és karbantartását. (3) A lakásfenntartási támogatást kérő a lakásfenntartás, illetve lakhatás költségei közül: a) a lakbért illetve albérleti díjat a lakásbérleti illetve albérleti szerződéssel, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a pénzintézet igazolásával, c) a közüzemi díjakat a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal, d) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlával igazolja. (4) A villanyáram, a víz, szennyvíz, a gázfogyasztás igazolása legalább a – kérelem benyújtását megelőző - négy évszak egy-egy hónapjára vonatkozó közüzemi számlák benyújtásával történhet, amely alapján az átlagos havi költség megállapítható. (5) A lakásfenntartási támogatás kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.” 22. §. (1) A lakásfenntartási támogatás időtartamát a képviselőtestület állapítja meg. (2) A lakásfenntartási támogatás legfeljebb egy évre (12 hónapra), illetve fűtési szezonra (október 15-től – április 15-ig) állapítható meg. (3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmekről a képviselő-testület dönt. A méltányossági lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft/hó. (4)A lakásfenntartási támogatás természetbeni juttatásként is megállapítható, de ebben az esetben a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is kell rendelkezni, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtja. 23. §. (1) Az ellátásban részesülő köteles az igényjogosultságát érintő körülményeinek megváltozását a változást követő 15 napon belül bejelenteni. (2) A támogatás folyósítását a jogosultság megszűnésére okot adó körülmény bekövetkezési hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.” (3)A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. Ápolási díj 24. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó (Ptk.658.§.b) pontja), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) A Szt. 43/A. §-ban foglalt fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző kérelmére emelt összegű ápolási díj kerül megállapításra (3) A fokozott ápolást igénylő személy körét, a megállapíthatóság feltételeit az Szt. 43/A.§.(2) és (3) bekezdése tartalmazza. (4) Az Szt. 41. §. (1) és a 43/A. §. szerinti ápolási illetve emelt összegű ápolási díjat a települési önkormányzat 2006. december 31. napjáig állapítja meg. (5) Az Sztv. 41.§. (4) bekezdésében szabályozott esetben ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi, feltéve hogy a) a gondozás más módon nem oldható meg, vagy a gondozás más módja az


7

önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, b) az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló esetén annak 150 %-át, c) valamint a kérelmező az ápolási, gondozási tevékenység ellátására alkalmas, s amennyiben kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát nem haladja meg. (6) Tartósan beteg az a személy, aki a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény vagy az illetékes szakrendelő intézet arra jogosult szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján a háziorvos szakvéleménye szerint előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. (7) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) az (1) bekezdésben foglalt esetben 100%-a, b) a (2) bekezdésben foglalt esetben 130 %-a. (8) A (3) bekezdésben foglalt esetben az ápolási díj összege a minimál nyugdíj 80 %-a. (9) Az ápolási kötelezettség teljesítését - függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor - a képviselő-testület a körjegyzőségi hivatal útján rendszeresen ellenőrzi. (10) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát – a szociális törvény alapján – meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. (11) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik: a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen - a megfelelő, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel – biztosításáról, - a gyógyszerhez való hozzájutásról, - egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen: - a fürdetésről, mosdatásról, - a lakás takarításáról és tisztántartásáról, c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről (12) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente egyszer felül kell vizsgálni. Átmeneti segély 25. § (1) A képviselőtestület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére e rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt. (2) Elsődlegesen azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. a) Átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át. (3) Átmeneti segély formái: - eseti segély, - folyamatos segély, - kamatmentes szociális kölcsön. (4) Az átmeneti segély adható alkalmanként (eseti segély), és havi rendszerességgel


8

(folyamatos segély). (5) Az eseti segély gyógyszertámogatásként, ill. az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megállapítható. (6) Az eseti segély összege legalább 2.000,-Ft, de legfeljebb 10.000,-Ft lehet. (7) Az eseti segélynél utólagos elszámolási kötelezettség is előírható. (8) Az egy alkalomra szóló eseti segély összegét legfeljebb 5.000,-Ft-ig a polgármester állapítja meg. (9) Ha a kérelmező élethelyzete (pl. elemi csapás) azonnali támogatást indokol, az eseti segély megállapításánál a képviselőtestület a (6) pontban meghatározott max. összeget túllépheti, ebben az esetben a családi jövedelem igazolásától eltekint. (10) Eseti segély kérelemre és hivatalból is megállapítható. (11) Folyamatos segély jövedelemkiegészítő támogatásként és rendszeres nevelési támogatásként is nyújtható. (12) A folyamatos segély összege legalább 2.000 forint, de legfeljebb 5.000 forint lehet. (13) Folyamatos segély egy naptári évben legfeljebb 6 hónapra állapítható meg. (14) Átmeneti segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul vagy b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik. (15) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszer, élelmiszervásárlási utalvány, tankönyv, közüzemi díjak, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása - ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is - lehet. 26. § (1) Amennyiben a 21.§ (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár, vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 30.000 forint lehet. (3) A kölcsön időtartama legfeljebb 1 év lehet. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni. (4) Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, melyről a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a – polgármester dönt. (5) Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előírt visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni. (6) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. 26/A. § (1) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében (ide értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt is) – 23.§.(8) pontban foglalt kivétellel - a képviselő-testület dönt. (2) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre. Temetési segély 27. § (1) Temetési segélyre jogosult az eltemettető, ha H:\Bucsuszentlászló_rendletek_egységes_2011\szoc_egységes_Bsztl.doc

9

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200 %-a, vagy b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetén, az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 300 %-a. (2) A temetési segély megállapításának az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén is csak akkor van helye, ha az eltemettető az önkormányzat illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel. (3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha: a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet, s erről igazolást nyújt be és c) vélelmezhető, hogy egyébként az eltemettetésről az önkormányzatnak kellene gondoskodnia köztemetés formájában. (4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt feltétel meglétének igazolása a kérelmező feladata. 28.§ (1) Temetési segély megállapítására a polgármester jogosult. (2) A temetési segély megállapítása szempontjából a segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál. (3)A temetési segély összege max. 15.000 forint. Szülési segély 29.§ (1) Szülési segélyre jogosult az a szülő anya, aki a szülésekor fél éves folyamatos állandó helybeni lakóhellyel rendelkezik. (2) A szülési segély a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összege. (3) A szülési segély megállapítására a polgármester jogosult.

Természetben nyújtott ellátások Köztemetés 30. § (1) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el. (2) A köztemetés elrendeléséről – az önkormányzat által átruházott hatáskörben – soron kívül a polgármester dönt az Sztv. 48.§.(1)-(4) bekezdések alapján. Közgyógyellátás 31. § (1) Az Sztv. 50.§ (4) bekezdése értelmében 2007. január 01. napjától a közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. (2) Méltányossági jogcímen azon személy kaphat közgyógyellátási igazolványt, akinek havi gyógyszerköltsége meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 15%-t és az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200%-át. (3) A jogosultság 1 évre kerül megállapításra. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 32.§. (1) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása polgármesteri hatáskör. (2) E szociális rászorultság annak a személynek állapítható meg: a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg,


10

b) aki egyedül élő, és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. c) és nem rendelkezik vagyonnal. (3) Eljárási szabályait az Sztv.54.§ (1)-(3) bekezdése tartalmazza. 32/A. § Járulékfizetés alapjának igazolása (1) A járulékfizetés alapjának meghatározása céljából kérelemre kiállított hatsági bizonyítvány polgármesteri hatáskör. (2) Eljárási szabályait az Sztv. 54/A. § (1)-(3) bekezdése tartalmazza. Szociális szolgáltatások 33. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) családsegítést biztosít. (2) Az ellátási formákat a Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: Központ, 8761 Pacsa, Kisfaludy u.2.) közreműködésével biztosítja az Önkormányzat. (3) A szociális szolgáltatások igénybevételére az Szt. 93-94/D. §-aiban foglaltak az irányadóak. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője indítványára történik. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátások iránti kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatban felsorolt jövedelmekről szóló igazolást, továbbá a szociális rászorultságot igazoló iratokat. A kérelemhez nyugellátásban részesülő személy esetén a nyugdíjfolyósító szervnek a tárgy év január 1-jén érvényes nyugellátás összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást kell benyújtani, illetve nyilatkozatát arról, hogy érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel rendelkezik-e. A jövedelemszámításnál irányadó időszak és a felhasználható igazolások köre: nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetén a kérelem benyújtásának hónapjában vagy az azt megelőző hónapban kifizetett ellátásról, az egyéb, havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónapban kapott jövedelemről, az egyéb, nem rendszeres jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év jövedelméről szóló igazolás. (6) Az (1) bekezdésében foglalt szociális szolgáltatások iránti kérelemről; az ellátások megszüntetéséről; a személyi térítési díj összegének megállapításáról, annak felülvizsgálatáról az intézményvezető dönt. Az intézményvezető az ellátás igénybevételéről szóló döntésről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a fenntartó képviselő-testületéhez fordulhat. A képviselőtestület határozattal dönt az ellátás igénybevételéről. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátások megszűnésére és megszüntetésére egyebekben az Szt. 100-104. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.


11

Étkeztetés 34. § (1) Az önkormányzat azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk , illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: - koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, psichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. (2) Az étkeztetést - amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent - a Központ biztosítja a) az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, b) elviteli lehetőséggel, c) indokolt esetben házhoz szállítással. (3) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Házi segítségnyújtás 35. §

(1) A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult: a) egyéni szükséglet szerinti alapvető ápolásra, gondozásra, b) saját, illetve lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködésre, c) segítségnyújtásra a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában. (2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást elsősorban a szociálisan rászorultak számára biztosítja. (3) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. A szociális rászorultság fennállását az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól szóló 11/2006. (XII.27.) SZMM rendelet szerint kell igazolni. (4) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Központ keretében működő házigondozó szolgálata útján biztosítja. (5) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Központ vezetőjénél kell benyújtani. (6) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet a külön jogszabályban meghatározottak szerint. (7) A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díjakat e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Családsegítés 36. § (1) A családsegítést az önkormányzat a Központ közreműködésével biztosítja. (2) A Központ az Szt. 64.§ (1)-(5) bekezdésében meghatározottak szerint látja el a családsegítés feladatot. (3) A családsegítés igénybevétele térítésmentes. 37.§ (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az ellátottat határozatban értesíteni kell. A határozatban ki kell térni: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;


12

c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl.: betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; d) a személyi térítési díj összegére és megfizetés időpontjára, módjára; e) az ellátás megkezdésének időpontjára; f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre. biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni. 38. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a) az ellátás megállapítása határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig történt; b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan, (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki; c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza; d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére lemulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. (2) Az ellátás megszüntetéséről a képviselő-testület dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva, keresettel lehet fordulni a Zala Megyei Bírósághoz. Hatályba léptető rendelkezések 39. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2003.(III.28) számú rendelet, valamint az ezt módosító 13/2003.(VII.08.) számú, a 5/2004.(IV.23.) számú, a 3/2005.(III.01.) számú és a 10/2005.(10.28.) számú rendelet. (2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

Búcsúszentlászló, 2006. április 13.

Kocsis Éva polgármester

Dr. Nagy Kolozsvári Előd körjegyző Záradék:

A rendelet 2006.

…………………………….-én került kihirdetésre. Dr. Nagy Kolozsvári Előd körjegyző


13

1.sz. melléklet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja

Intézményi térítési díj Ellátási forma Szociális szolgáltatások: 1./ Étkeztetés Étkeztetés szállítással

2./ Házi segítségnyújtás a./ azok esetében, akik az ellátást 2007. december 31-e előtt igénybevették és ellátásuk az igénybevétel óta folyamatos b./ azon új igénylők esetében, akik az ellátást 2008. január 1-jétől igényelték

14

343 Ft/fő +ÁFA 343 Ft /fő+ÁFA

ingyenes

ingyenes


H:\Bucsuszentlászló_rendletek_egységes_2011\szoc_egységes_Bsztl.doc

Recommend Documents