Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Ápoló – Gondozó Otthona Szakoly 4234 Szakoly, Hunyadi u. 2. Telefon, fax: 42/561-086 E-mail:
[email protected] Honlap: www.gondozootthonszakoly.hu
HÁZIREND
2011.
Tartalomjegyzék
I.
Az intézményi élet szabályairól. 1. A házirend célja 2. Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozó szabályok 3. Fizetendő térítési díjra vonatkozó szabályok
II.
Az intézmény által biztosított szolgáltatások rendje. 1. Lakókörnyezet 2. Az ellátások igénybevételének rendje (lakókörnyezet, étkeztetés, testihigiéné, pihenő idő, deviáns magatartási megnyilvánulások kezelése) 3. Egészségügyi ellátás, gyógyszerelés szabályai, korlátozó intézkedés elrendelésének szabályai 4. Mentálhigiénés ellátás 5. Szabadidő eltöltése 6. Támogató szolgálat igénybevételi rendje 7. Szociális foglalkoztatás 8. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése
III. Viselkedési normák, magatartási szabályok. 1. Az ellátottak magatartási, viselkedési normái 2. Az intézményi dolgozók magatartási normái, szakmai értékrendszere, az ellátottakkal való kapcsolattartás rendje, szociális szolgáltatást végzők jogai IV. Panaszkezelés folyamata, érdekképviselet rendje. V.
Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje.
VI. Az ellátásban részesülő személyek egymás hozzátartozókkal való kapcsolattartásának rendje.
közötti,
valamint
a
VII. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre. VIII. Az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai. IX. Az ellátottak ruházattal, textíliával, tisztálkodási szerekkel való ellátásának rendje, valamint a ruházat és a textília tisztításának és javításának rendje. X.
Az intézményi jogviszony megszüntetésének szabályai.
XI. Egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok. XII. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre, térítési díja. XIII. Egyéb rendelkezések I. Az intézményi élet szabályairól.
2
I. 1. A Házirend célja Az intézményi élet szabályainak összességét a házirend tartalmazza, célja a kiegyensúlyozott intézményi élet biztosítása, fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek.. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működtetéséről. A házirend a –többször módosított- szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló, 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet iránymutatásának figyelembevételével készült. Ennek értelmében szabályozza: 1. –az együttélés szabályait a. az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozó szabályokat b. az otthon által biztosított ellátások igénybevételének rendjét c. a lakók magatartási, viselkedési normáit d. az intézményi dolgozók magatartási normáit, szakmai értékrendszerét, az ellátottakkal való kapcsolattartás rendjét 2. –az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét 3. – az ellátásban részesülő személyek egymás közötti valamint a hozzátartozókkal való kapcsolattartásának rendjét, 4. –az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, 5. –az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait 6. –a lakók ruházattal, textíliával, tisztálkodási szerekkel való ellátásának rendjét, valamint a ruházat és a textília tisztításának és javításának rendjét, 7. –az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, 8. –az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, 9. –az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját. I. 2. Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozó szabályok A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet iránymutatása alapján az elhelyezési kérelemre vonatkozó eljárási szabályok a következők: A szociális ellátás igénybevételének kérelmezése önkéntes, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló gondozott esetében a törvényes képviselő terjeszti elő a kérelmet, korlátozottan cselekvőképes személy gondnoka beleegyezésével nyújthatja be kérelmét. A szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni. Az elhelyezésről szóló intézményvezetői döntést megelőzően előgondozást végzünk. Az előgondozással járó feladatokat az intézmény az ezzel a feladattal megbízott munkatársa látja el. Az előgondozás során tájékozódunk a kérelmező életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről.
3
Az előgondozás I. szakaszában, az előgondozást végző kolléga a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybevevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek e az ellátást igénybevevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybevevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző személy megállapításait a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. Ha a kolléga úgy ítéli meg, hogy a kérelemben szereplő egészségügyi státusz lényegesen eltér a tapasztalt állapottól, kezdeményezheti az intézmény orvosa által végzett vizsgálatot, illetve az intézményvezető kérheti az 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolásban foglalt megállapítások felülvizsgálatát az igénybevevő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés – az ellátást indokoló diagnózis szerint illetékes – szakorvosától. Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás I. szakasza során az intézményvezető átadja a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról. Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően végzi el, egyben kitölti a 3. számú melléklet szerinti adatlapot. Az intézményvezető vagy a megállapodás megkötésére feljogosított személy az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátás igénybevevőt vagy törvényes képviselőjét a jogszabályban foglaltaknak megfelelően. Azonos típusú intézmények igazgatói megfelelő dokumentáció mellett -előzetes egyeztetés alapján- az ellátott vagy hozzátartozója (törvényes képviselője) kérelmére a szabadság időtartamára az ellátottak cseréjét engedélyezheti. Intézményi elhelyezés: Intézményi elhelyezés esetén a fenntartó, vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: -
-
az ellátás kezdetének időpontját, az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, az ellátás megszüntetésének módjait.
Az intézményvezető szükség esetén segítséget nyújt az intézménybe történő beköltözés megszervezésében, gondoskodik az elhelyezésről.
4
Az intézményi férőhely elfoglalását követően az intézmény orvosa megvizsgálja az ellátást igénybevevőt. Az intézményvezető szükség esetén intézkedik a külön jogszabály szerinti ápolási-gondozási feladatok ellátásáról. Soron kívüli elhelyezés szabályai: A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Soron kívüli elhelyezést az intézményben rendelkezésre álló férőhelyeken felül is lehet biztosítani, figyelemmel az Szt.92/K. § (5) bek.ben megállapított korlátra. Nyilvántartás vezetése: Az ellátottak fontosabb személyi adatait, a gondozott érdekében történő ügyintézéshez szükséges nélkülözhetetlen információkat, egységes nyilvántartás szerint, számítógépes adathordozón és írott formában egyaránt összegyűjtjük és havonta, illetve szükség szerint aktualizáljuk. A módosított Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 20-24.§-a rendelkezik a személyes szociális gondoskodásban részesülő ellátottak adatainak nyilvántartásba vételéről. Az intézmény adminisztrátora elkészíti, és folyamatosan aktualizálja a Tv.-i előírásoknak megfelelő nyilvántartást. Gondoskodik az új ellátottak adatainak felvételéről és a megszűnt jogviszonyok bejegyzéséről. Az intézmény vezető által megbízott személy a szolgáltatásra vonatkozó igényt annak érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése. A nyilvántartás tartalmazza: • A kérelmező természetes személy személyazonosító adatait, • A kérelmező telefonszáma, lakó és tartózkodási helye, értesítési címe, • A kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat, • A kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, • A kérelmező törvényes képviselőjére, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója természetes személyazonosító adatai, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe, • A kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontja, • Soron kívüli ellátásra vonatkozó igény és • Az egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai lefolytatásának időpontja. A szolgáltató, intézményvezetője által megbízott személy a szolgáltatás megkezdésekor a fentieket kiegészíti az alábbi adatokkal: • Az ellátásban részesülő személy TAJ száma, 5
• • •
Az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, A jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok, Bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e.
Az adminisztrátor havonta köteles egyeztetni a középvezetőkkel, a nyilvántartást érintő változásokról, évente rendelkezésükre bocsátja annak nyomtatott változatát. A nyilvántartás vezetéséért és aktualizálásáért, az adminisztrátor a felelős. Munkája ellenőrzéséért, az előgondozással és a várólista vezetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáért, az azt végző kollégát terheli a felelősség. I. 3. Fizetendő térítési díjra vonatkozó szabályok Az intézményi ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, az ellátott jövedelmi helyzetének alakulását figyelembe véve. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelem hányadot, amely nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének a 80 %-át. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és az ellátott jelentős pénzvagyonnal nem rendelkezik, a személyi térítési díj a jelentős ingatlan vagyon kilencvenhatod részének és a jövedelem hányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor, vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
6
Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlan vagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését, vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a Szt.116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Ha a személyi térítési díj megfizetése nem történik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést a kötelezett ingatlan vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. Jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. Tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj megfizetése a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet –a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról- alapján az alábbiak szerint történik. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az intézmény ellátási napra és hónapra vetítve határozza meg. A napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része, a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része, a hónapok naptári napjainak számától függetlenül. ♦ A két hónapot meg nem haladó távollét idejére a távollét minden napjára a napi személy térítési díj 20%-át köteles megfizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. ♦ Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére, az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartalma alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át fizeti. ♦ Egyéb esetekben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át fizeti. Az Szt.119/A. § (2) bek.alapján, az ellátott/törvényes képviselő írásbeli kezdeményezésére az intézménnyel kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül -haláleset kivételével- megszűnik a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni.
7
Ha a kérelmező, olyan lakószobában kéri az elhelyezését, amelyet már korábban egy másik ellátott saját kérésére magasabb komfortfokozatúvá átalakíttatott saját költségén, de időközben bármi okból kifolyólag megszünt az ellátotti jogviszonya, és a költségek időarányos részét vissza fizette részére, abban az esetben az új kérelmező ezt az intézmény részére megtéríteni köteles. II. Az intézmény által biztosított szolgáltatások rendje (lakókörnyezet, ellátások igénybevételének rendje -étkeztetés, testihigiéné, pihenő idő-, deviáns magatartási megnyilvánulások kezelése, egészségügyi ellátás, gyógykezelés szabályai, korlátozó intézkedés elrendelésének szabályai, mentálhigiénés ellátás, szabadidő hasznos eltöltése, szociális foglalkoztatás- és az intézményben elhunyt ellátott eltemettetésének rendje) Az intézmény a szolgáltatásait az egyén önellátási mértékének a figyelembe vétele mellett nyújtja, személyre szabottan. II. 1. Lakókörnyezet: Az I-III. gondozási egységeken belül a lakók elhelyezése 1-2-3-4 ágyas szobákban történik, tekintettel az ellátottak fizikai, pszichés állapotára, fogyatékosságának mértékére, egyéni speciális szükségleteire, belső, szociális kapcsolataira. Az elhelyezési hely megváltoztatására szükség és igény szerint lehetőség van. II. 2. Az ellátások igénybevételének rendje: Az otthon az ellátásban részesülők számára napi háromszori főétkezést nyújt. Ezen belül az ebéd esetében választási lehetőséget biztosít, A – B menü közül választhatnak az ellátottak. Egészségi állapottól függően, orvosi javaslatra diétás és kiegészítő étkezést biztosítunk. Az étkezések ideje: ♦ reggeli: 7.00 – 7.45 óra között ♦ ebéd : 12.00 – 13.00 óra között ♦ vacsora : 17.30 – 18.30 óra között Az étkezés a fennjáró ellátottak részére a közös ebédlőben történik, a fekvőbetegek ápolói – gondozói segítséggel szobáikban étkeznek. A lakószobákban romlandó étel csak hűtőszekrényben tárolható, az ételmaradékot a konyha maradéktárolójában kell elhelyezni. Az ellátottak igény szerint elektronikus dolgokat (vasaló, hajszárító, villanyborotva, hajsütő stb.) használhatnak. A baleset és tűz megelőzése érdekében minden lakó balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson vesz részt évente egy alkalommal. Ezt a témát az ellátottak mentálhigiénés felelősük segítségével több alkalommal is átbeszélik kiscsoportos formában. Minden ellátottnak közegészségügyi szempontból szükséges a személyi higiéniára, a rendszeres tisztálkodásra és testápolásra fokozott gondot fordítania. Felkelés, munkavégzés, WC használat után, étkezés, lefekvés előtt minden lakónak tisztálkodnia illetve mosakodnia kell. Azon lakók számára, akiknek a tisztálkodás folyamata nehézséget okoz, illetve valamilyen akadályba ütközik, az ápoló, gondozó személyzet megfelelő segítséget biztosít.
8
A tisztálkodási lehetőség napi rendszerességgel biztosított. Fürdésre naponta, egyéni szükséglet szerint kerül sor. A fekvőbetegek mosdatását, fürdetését az ápoló, gondozó személyzet végzi, a részben önálló fürdőknél a fürdés ápolói segítséggel zajlik. A gondozó, ápoló személyzet napi rendszerességgel biztosítja a borotválkozás lehetőségét az azt igénylő személyek esetében. Az arra képes lakók önállóan borotválkoznak. Hajvágásra egyéni kérésnek megfelelően, de legalább 2-3 havonként kerül sor. Igény szerint lehetőség van a kozmetikára, hajfestésre, dauerra. Az ezekhez használandó eszközöket a fodrász műhely csukható szekrényében tartja az azért felelős személyzet. A körömápolást a fürdések alkalmával az ápolók, gondozók végzik az arra igényt tartó lakók esetében. Az éjszakai pihenés biztosítása érdekében a lakószobákban 22.00 órától a mennyezeti világítást ki kell kapcsolni. A közös helységekben, társalgóban a szórakoztató elektronikai eszközöket (rádió, magnó, TV, videó, stb.) 22.00 óráig lehet működtetni. A lakószobában az olvasólámpa, TV, stb. a szobatársak beleegyezésével 22.00 óra után is üzemeltethető pénteken és szombaton a szomszédos lakószobákban élők nyugalmának megzavarása nélkül. A hétköznapokon ezen tevékenység csak 22.00 óráig engedélyezett, annak érdekében, hogy ellátottaink a következő napon munkavégzésre alkalmas, kipihent állapotban tudjanak megjelenni munkaterületeiken. Az intézmény területén csak a dohányzásra kijelölt helyiségekben lehet dohányozni, a lakószobákban, az ebédlőben, a közös helyiségekben dohányozni tilos! A túlzott mértékű alkoholizálás, ezáltal a többi lakó nyugalmának folyamatos megzavarása, a házirend súlyos megsértésének minősül. Ezen viselkedési forma huzamos ideig történő fennállása esetén az ellátottat -háziorvosi illetőleg pszichiáter szakorvosi javaslatra, beutalásra- kórházi –pszichiátriai, addiktológiai- gyógykezelésben, kell részesíteni. Változást nem eredményező kezelések esetén, pszichiáter szakorvos javaslatára specifikus intézménybe történő áthelyezést kell alkalmaznunk. A házirend súlyos megsértésének minősül továbbá a kritikátlan viselkedés, összeférhetetlen magatartás, a túlzott mértékű alkoholizálás, az otthon lakóinak és dolgozóinak testi épségét, életét veszélyeztető viselkedés, ennek előfordulása esetén az 1997. évi CLIV. Törvény X. fejezetében foglaltaknak megfelelően járunk el. Az együttélési szabályok megsértése esetén az intézményben működő Érdekképviseleti Fórum jár el és az eset súlyosságától függően javaslatot tehet az intézmény vezetésének a házirendet megsértő lakó más intézménybe történő áthelyezésére, vagy kezdeményezheti az intézményt fenntartó önkormányzatnál a lakó intézményi jogviszonyának megszüntetését. II. 3. Egészségügyi ellátás, gyógykezelés szabályai, korlátozó intézkedés elrendelésének szabályai: Egészségügyi ellátás keretében az általános orvosi ellátás az intézményben háziorvos alkalmazásával heti 6 órában biztosított, 16.00 óra után a balkányi orvosi ügyeleten kérhetünk orvosi segítséget. A szakorvosi ellátás, pszichiáter szakorvos alkalmazásával havonta egy alkalommal az intézményben történő rendeléssel, sürgős esetben bármikori elérhetőséggel biztosított.
9
Háziorvos rendelési ideje: Heti 3 alkalommal : ♦ páratlan heteken: délelőtt ♦ páros heteken: délután rendel az intézményben, de az intézményi rendelési idején kívül, sürgős esetben a települési orvosi rendelőben is rendelkezésünkre áll. Pszichiáter szakorvos rendelési ideje: Minden hónap második pénteki napján, 14.00 órától az intézmény kezelőjében rendel, továbbá szükség szerint, illetve sürgős esetben a Sánta Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház Nonprofit Kft. szakambulanciáján minden héten kedden, vagy a Rehabilitációs osztályán, vagy a II. pszichiátriai osztályán munkaidőben elérhető. Egyéb szakrendelések a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház rendelő intézetben, illetve egyéni igény szerint a Debreceni Klinikán vagy egyéb privát orvosi szakrendeléseken megoldott. Beutalóhoz kötött szakrendelés esetén a vezető ápoló időpontot egyeztet a megfelelő rendelőintézménnyel a szakrendelésen való megjelenés időpontjáról. Az ellátott ápolói vagy gondozói kísérettel, a betegszállító cég gépjárműjével, szükség esetén az intézmény autójával vagy autóbusszal jut el a szakrendelésre. Az ellátottak gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel történő ellátásáról az intézmény az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendeletben foglaltaknak megfelelően gondoskodik. Az egyedi kérésre felírt gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök költségét az igénybevevők térítik. Beszerzésükről az intézmény gondoskodik. Az intézményből való hosszabb távollét idejére az ellátott számára szükséges, állandó gyógyszereket az intézmény biztosítja. Az orvos és ápoló személyzet tudtán kívüli gyógyszerszedés tilos, az orvos által rendelt gyógyszerek bevétele ápolói felügyelet mellett történik. A korlátozó intézkedés elrendelésének szabályai: Ha az ellátott személy veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére és ezzel jelentős vagy súlyos veszélyt jelenthet, a 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, X. fejezete alapján korlátozó intézkedés alkalmazható, annak elrendelésére meghatározott személy jogosult. A fent említett törvény értelmében a korlátozó intézkedés alkalmazásának szükségességéről az adott pillanatban az ellátottat a lehetőségekhez képest tájékoztatni kell, az intézmény erre vonatkozóan részletes eljárás rendet alakított ki, mely tartalmazza: ♦ az intézmény munkarendjét figyelembe véve a korlátozó intézkedés elrendelésének szabályait ♦ a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt időtartamot. ♦ a korlátozó intézkedés mellé rendelt megfigyelés szabályait ♦ a korlátozás feloldásának szabályait ♦ a panaszjog gyakorlásának részletes szabályait ♦ az elrendelést végrehajtó személy /vezető ápoló, orvos/ valamint az alkalmazott terápiát 10
A korlátozó intézkedés alkalmazása esetén az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 101/A § - ban foglaltaknak megfelelően adatlapot kell kitölteni, melyen fel kell tüntetni az intézkedés elrendelésének időpontját, a megfigyelések és az állapot leírását, az elrendelő személy nevét, az intézkedés feloldásának idejét. A kitöltött adatlapot az egyén gondozási tervéhez csatoljuk, a másolatát pedig át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottjogi képviselőnek, valamint törvényes képviselőjének. Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 94/G. § (1) – (4) bekezdésig alapján mely hivatkozik a már említett egészségügyi törvényre, ami szerint a kezelőorvos feladatait az intézmény orvosa látja el. Az intézmény orvosának elérhetőségének hiányában az intézményvezető által műszakonként kijelölt, a korlátozó intézkedés alkalmazására döntési joggal rendelkező ápoló (szolgálatvezető ápoló) jogosult az intézkedés elrendelésére. Ebben az esetben az intézmény orvosát és az intézmény vezetőjét a korlátozó intézkedés alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni kell. Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. A korlátozásról az intézményvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátottjogi képviselőt. A korlátozó intézkedés alkalmazása ellen az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgáláshoz és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. Ezen szabályokról az intézménybe történő felvételkor az intézmény vezető írásban tájékoztatja az ellátást igénybevevőt, illetve törvényes képviselőjét. Ezek mellett tájékoztatást ad az ellátotti jogokról korlátozó intézkedés alkalmazása esetén, az ellátott jogi képviselő és az Érdekképviselet Fórum elérhetőségéről. Ezt az írásbeli tájékoztatót mind az intézményvezető, mind az ellátást igénybevevő illetve törvényes képviselője aláírja. A korlátozó intézkedés szabályait az erre vonatkozó igazgatói utasítás, munkaköri leírás és a szakmai program is tartalmazza. II. 4. Mentálhigiénés ellátás biztosítása: A bentlakásos intézmény az egészségügyi ellátás mellett gondoskodik az ellátást igénybevevő mentálhigiénés ellátásáról is, melynek keretén belül biztosítja: ♦ a személyre szabott bánásmódot ♦ a konfliktus helyzetek megelőzése érdekében csoportos beszélgetéseket ♦ a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét ♦ az ellátottnak a családjával, törvényes képviselőjével, rokonaival való kapcsolatának fenntartását ♦ a mentálhigiénés munkatárs elvégzi az elővizsgálatot, állapot felmérés céljából, és ezt alapul véve elkészíti az egyéni fejlesztési tervet ♦ a hitélet gyakorlásának lehetőségét ♦ segíti az intézményen belüli kisközösségek kialakulását ♦ az ellátottak névnapjának, születésnapjának megünneplését
11
Az egyéni és csoportos mentálhigénés foglalkozások az ellátást igénybevevő korának, egészségügyi állapotának, képességeinek figyelembevételével zajlik. (Séta, sport, szórakoztató tevékenység, kézműves foglalkozások, csoportos beszélgetések, felolvasás, olvasás, zenehallgatás, társasjátékok és fejlesztő eszközök használata, vetélkedők, stb.) II. 5. Szabadidő eltöltése: A szabadidő kulturált eltöltése érdekében minden lakó részt vehet egyéni érdeklődésének megfelelően a különböző szakkörök (kézimunka, rajz, énekkar, kultúrcsoport, irodalmi színpad, gyöngyfűzés, bábszakkör, modern és népitánc, gyertyaöntés, kerámiázás, sport) tevékenységében. A jelzett tevékenységekhez a megfelelő feltételeket, illetve szükséges felszereléseket és eszközöket az intézmény biztosítja. Az otthonban szervezett programokon, rendezvényeken való részvétel (Karácsonyi-, Húsvéti-, és Mikulás ünnepség, farsangi mulattság, szüreti bál, KI-MIT-TUD, hagyományőrző tájnapok, világi és egyházi ünnepek) valamennyi ellátott számára ingyenes.
Az intézményen kívül szervezett programok (kirándulások, színházlátogatás, mozi, kiállítások megtekintése, üdülés, kábel TV., stb.) önköltségesen vehetők igénybe, amihez a résztvevők számának és egészségi állapotának megfelelő kísérői létszámot az intézmény biztosítja. Az intézmény valamennyi ellátottja élhet a szabad vallásgyakorlás lehetőségével. II. 6. Támogató szolgálat igénybevételi rendje A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének valamint a családdal, hozzátartozóval való kapcsolattartásnak a segítése. Igénybevételi rendje: A szolgáltatás igénybevételére a súlyosan fogyatékos személy jogosult. Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, a magasabb összegű családi pótlékban és a vakok személyi járadékában részesülő személy. A szolgáltatási igényt az ellátott a vezetőápolónak jelzi, aki további egyeztetést végez a támogató szolgálat vezetőjével. II. 7. Szociális foglalkoztatás: Az otthon, célszervezetek együttműködésével az ellátottak életkorának és egészségügyi állapotának megfelelő foglalkoztatást biztosít. Ezen foglalkoztatási formák főként munkavégzési célú, terápiás célú, képességfejlesztő, készségek szinten tartását biztosítóak. A foglalkoztatás az intézményen belül napi 6 órában történik. A szociális foglakoztatás munkarendje a következő: - 7.30. - 7.45.- a munkavégzés helyszínének előkészítése, stáb megbeszélés - 7.45. - 9.45.- foglalkoztatás vezetése - 9.45. – 10.00.- szünet
12
- 10.00. - 12.00.- foglalkoztatás vezetése - 12.00. - 13.00.- ebédszünet - 13.00. - 15.00.- munkaterápiás foglakoztatás - 15.00. – 15.30.- adminisztrációs tevékenység elvégzése A Kézmű Nonprofit Kft. Gyáregysége biztosítja – intézményen belüli telephelyen – a fejlesztőfelkészítő tevékenységeket, mint: ♦ labdavarrás ♦ kábelmentés ♦ szőnyegszövés ♦ hímzés Intézményünk által biztosított szociális foglalkoztatás: munka-rehabilitáció és fejlesztőfelkészítő foglalkoztatási valamint szocioterápiás: munkaterápia foglalkoztatási formák: ♦ kézműves műhely: agyagozás, kerámiaégetés, gyertyaöntés ♦ kertgazdálkodás, melegházi növények gondozása ♦ barkácsolás ♦ intézményen belüli takarítás ♦ portai szolgálat teljesítése A foglalkoztatás jellege szerinti védő-és munkaruha ellátásáról -amit az intézmény egyéni védőeszköz juttatás rendje szabályoz-, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzési lehetőségekről az intézmény valamint a budapesti Kézmű Kht. gondoskodik. Rekreációs céllal az alábbi programokon vehetnek részt lakóink: ♦ kulturális körök (színjátszó kör, néptánc, zene) ♦ sportkörök (testépítés, futball) ♦ életmód programok ♦ problémamegoldó kiscsoport foglalkozások ♦ prevenciós célú kiscsoport foglalkozások: pszichoedukációs témájú-, és szenvedélybetegek csoportfoglalkozásai ♦ finommotorikát fejlesztő különböző kreatív foglalkozások: gyöngyfűzés, mártott papírkészítés, kézimunkázás A rekreációs csoportfoglalkozásokat szociális és mentálhigiénés csoport munkatársai, fejlesztő pedagógusok, pszichológus és gyógypedagógus vezeti, páros csoportvezetési módszerrel. II. 8. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése A bentlakásos intézményben elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az intézmény vezetője szervezi. Ennek keretében kell gondoskodni az elhunyt ♦ elkülönítéséről, ♦ végtisztességre való felkészítéséről, ♦ a törvényes képviselő, valamint a közeli hozzátartozók értesítéséről,
13
♦ ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról. Elhunyt lakóink eltemettetése az intézményi megállapodásban megfogalmazottak szerint történik, vagy azt különösebb igény jelzése hiányában az intézmény az elhunyt ellátott vallási szokásainak figyelembevételével biztosítja. Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a haláleset időpontjában a szolgálatvezető dolgozó. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni. A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé és a takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a visszafizetett takarékbetétből gondoskodik a temetésről. Az intézmény vezetője -amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről- az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterénél. Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti vagy felhasználhatja. (Ptk. 196-197. §). III. Viselkedési normák, magatartási szabályok (ellátottak, dolgozók vonatkozásában): III. 1. Az ellátottak magatartási, viselkedési normái Az ellátottak kötelesek a házirendben foglaltak betartására, ily módon biztosítottá válik számukra az optimális tárgyi és személyi környezet, amelyben kiegyensúlyozott életvitelt, életmódot folytathatnak. Ahhoz, hogy intézményben élők érvényesíteni tudják jogaikat, teljesíteni kötelezettségeiket, tiszteletben kell tartaniuk a társaik személyiségének egyediségét, tekintettel kell lenniük egészségi állapotukra. Az intézmény lakói és dolgozói között az udvarias, kölcsönös tiszteleten alapuló, előzékeny magatartási forma kívánatos. Az ellátottak és az intézmény dolgozói között ajándékozás, pénz, érték átadása, üzleti kapcsolatlétesítése és fenntartása tilos! Az ellátott pénzét csak az azzal megbízott dolgozó kezelheti. Az otthon ellátottai kötelesek egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan viselkedni, egymás emberi méltóságát tiszteletben tartani. A durva hangnem, a kritikátlan viselkedés (trágár beszéd, veszekedés, verekedés, stb.) sem az otthon ellátottai egymás közötti, sem a dolgozókkal kapcsolatos viszonyában nem megengedett, és a házirend súlyos megsértésének minősül. Az ellátott kísérje figyelemmel a részére szervezett programokat, rendezvényeket és azon egyéni igényei szerint vegyen részt.
14
III. 2. Az intézményi dolgozók magatartási normái, szakmai értékrendszere, az ellátottakkal való kapcsolattartás rendje, szociális szolgáltatást végzők jogai: Az intézmény dolgozói mindenkor kötelesek az ellátottakkal szemben megértéssel, segítő szándékkal, udvariasan, emberi méltóságuk tiszteletben tartásával viselkedni. Az otthon ellátottaitól (hozzátartozóitól) a térítési díjon, valamint az önköltséges szolgáltatások díján felül semmilyen külön díjazás nem kérhető, a dolgozók az ellátottól (hozzátartozóiktól) pénzt, értéktárgyat nem fogadhatnak el, nem vásárolhatnak, kölcsönt nem kérhetnek és nem adhatnak. Az intézményben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő, közeli hozzátartozója az ellátottal tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama alatt, illetőleg annak megszűnésétől számított 5 éven belül nem köthet. Az otthon ellátottai, hozzátartozói az intézményt önkéntes, közérdekű adománnyal támogathatják, amiért azonban senkit sem illethet meg különös elbírálás. A szakdolgozók munkavégzéséhez kapcsolódó erkölcsi, szemléletbeli iránymutatásait a szakmai program mellékletét képező Etikai Kódex tartalmazza, melyet minden szakdolgozó kézhez kap és megismer. A szociális ágazatban foglalkoztatottak vagy munkaviszonyban álló személyek estében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiség jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: -
az intézmény ellátásában foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális és mentálhigiénés munkatárs előgondozással megbízott személy támogató szolgáltatást végző szociális gondozó IV. Panaszkezelés folyamata, Érdekképviseleti Fórum működése
Az otthon ellátottai (hozzátartozója, gondnoka) az intézményi ellátást érintő panaszával a gondozást végző dolgozóhoz fordulhat a sérelem orvoslása érdekében. Amennyiben a panasz ily módon nem orvosolható, vagy súlyos az érdeksérelem, ezen esetekben, az intézmény igazgatójához, távollétében a vezető ápolóhoz fordulhat. A panaszkezelésekről általában azt tudjuk elmondani, hogy nem lehet kötött formát meghatározni, sok esetben adhoc módon történik, azt az ellátottak hangulati állapota határozza meg, így azokat rugalmasan kezeli intézményünk. Ha a panasz az előzőek szerint megnyugtató módon nem rendeződik, az ellátott (hozzátartozója, gondnoka) az intézményben működő Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat. Az Érdekképviseleti fórum jár el az intézményi jogviszonnyal kapcsolatos sérelem, a személyiségi jogokat, a hozzátartozókkal való kapcsolattartást érintő sérelem miatt, illetve azokban az esetekben, amikor az otthon dolgozói a szakmai, titoktartási, valamint vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték.
15
Amennyiben a panasszal kapcsolatban azonnali intézkedés nem lehetséges, a panasz kivizsgálására jogosult 15 napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről. Ha a panaszos a megtett intézkedéssel nem ért egyet, vagy a panasz kivizsgálására jogosult, határidőn belül nem intézkedett, panaszával az intézmény fenntartóhoz fordulhat, valamint adott esetben az Ellátottjogi képviselőhöz fordulhat. Az Érdekképviseleti Fórum hivatott az ellátottak érdekeit szolgálni. Az ellátottaknak joga van írásban -anonim formában- véleményt nyilvánítani, panaszt tenni, mely véleményüket az erre a célra kihelyezett „Véleményládába” helyezhetik el. A véleményláda a főépület előterében és a Lakóotthonban is mindenki számára könnyen elérhető helyen található. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai minden hónapban kiürítik a ládát, melynek tartalmáról feljegyzést készítenek. Az ellátottak kéréseiket, észrevételeiket a fenti lehetőség mellett természetesen szóban is megtehetik ill. az Érdekképviseleti Fórum tagjai által is. Az Érdekképviseleti Fórumhoz címzett panaszt írásban az intézmény igazgatójánál lehet benyújtani, aki azt köteles késedelem nélkül a Fórum elnökéhez továbbítani. A szóban előterjesztett panaszról az intézmény igazgatója jegyzőkönyvet vesz fel és az előzőek szerint továbbítja a Fórum elnökéhez. Az Érdekképviseleti Fórum ülését az elnök hívja össze és az ülésre írásban a panaszost is meghívja. Az Érdekképviseleti Fórum a panaszt megvizsgálja és arról 15 napon belül határoz. Döntéséről a panaszost írásban tájékoztatja. A Fórum ülésein tanácskozási joggal részt vehet az intézmény igazgatója. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai az ellátottak és hozzátartozók nyílt szavazással megválasztott képviselői: ♦ 2 fő intézményi ellátott ♦ 1 fő az intézmény dolgozóinak képviselője ♦ 1 fő a fenntartó önkormányzat képviselője ♦ 1 fő az ellátottak hozzátartozóinak képviselője A megválasztottak írásban nyilatkoznak tisztségük elfogadásáról. Az Érdekképviseleti Fórum döntéseit, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Érdekképviseleti Fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, (a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az eljáró szerv megnevezését, készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül a jelenlévők, és a jegyzőkönyvvezető aláírását, melynek egy-egy példányát az érintettnek, a tagoknak és az intézmény vezetőjének meg kell küldeni.
16
V. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje Az otthon ellátottai hozzátartozóikhoz és egyéb konkrét céllal az intézmény igazgatójával vagy a vezető ápolóval, majd a személyes mentálhigiénésével valamint munkavezetőjével való egyeztetést követően bármikor elutazhatnak. A korlátozottan cselekvőképes ellátottak eltávozása során szükséges a hozzátartozó, törvényes képviselő fogadókészségének dokumentálása, melynek megléte esetén az ellátott kísérő nélkül is eltávozhat. ♦ A 24 óránál hosszabb, de 6 napnál rövidebb eltávozás rendjére is a szabadságnál alkalmazott szabályok a mérvadóak. ♦ A 24 óránál rövidebb távollét a kimenő, amit az ellátottak az alábbiak alapján vehetnek igénybe: - egyéni igény szerint az ellátott korlátozás nélkül kimenőre távozhat de, ha egészségi állapota indokolja, akkor a kimenőre bocsátás az intézmény orvosának hozzájárulásával történhet - a kimenő során az ellátottaknak tekintettel kell lenniük az étkezések időpontjára, mivel az étel kiszolgálására az étkezések időpontjától számított 1 órán túl nincs lehetőség valamint a kapuzárás időpontjára, ami nyáron 20 óra, ősztől-tavaszig 18 óra. - a foglalkoztatásban résztvevő ellátottak a munkavégzés ideje alatt, csak indokolt esetbe hagyhatják el munkahelyüket. Tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj megfizetése a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet –a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról- alapján az alábbiak szerint történik. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az intézmény ellátási napra és hónapra vetítve határozza meg. A napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része, a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része, a hónapok naptári napjainak számától függetlenül. ♦ A két hónapot meg nem haladó távollét idejére a távollét minden napjára a napi személy térítési díj 20%-át köteles megfizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. ♦ Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére, az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartalma alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át fizeti. ♦ Egyéb esetekben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át fizeti. VI. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti valamint a hozzátartozókkal való kapcsolattartásának rendje Az otthon nyitott jellegű intézmény, az ellátottat rokonai, ismerősei bármikor látogathatják, naponta 8.00-20.00 óra között. A látogatókat a társalgóban, illetve a szobatársak beleegyezésével a lakószobákban fogadhatják.
17
A házirendben foglaltak betartása a látogatás ideje alatt a látogatók számára is kötelező. Az otthon dolgozói kötelesek figyelemmel kísérni az ellátottak külső kapcsolatainak alakulását, látogatás alkalmával beszámolnak a hozzátartozóknak, gondnokoknak az ellátottak egészségi állapotáról. Szükség esetén segítséget nyújtanak az ellátottnak, levelezésének lebonyolításához, telefonon történő kapcsolattartásához. VII. Az intézménybe bevihető használati tárgyak Az otthonba való beköltözéskor a személyes használati tárgyait, ruhaneműjét, háztartási berendezéseit (TV, rádió, magnó, villanyborotva, hűtőszekrény, stb.), emlék, és dísztárgyait (festmény, kézimunka, fényképek, stb.) valamennyi ellátott magával hozhatja. Bútorok behozatala csak előzetes egyeztetés után, az intézményvezető engedélyével történhet. Használaton kívüli bútorok raktározását, megőrzését az intézmény helyszűke miatt nem vállalhatja. Az otthon a személyes használati tárgyak, ruhanemű és textília, valamint a saját tulajdonú háztartási eszközök, berendezések megrongálódásáért, meghibásodásáért, elvesztéséért –ami az intézmény jellegéből adódóan előfordulhat- felelősséget nem vállal. Az otthon ellátottai az intézmény tulajdonát képező eszközöket, a személyi használatba adott ruházatot és textíliát, valamint berendezési és felszerelési tárgyakat köteles rendeltetésszerűen használni, azok épségét, működőképességét megőrizni. A szándékos rongálás, károkozás, a leltári készletek eltulajdonítása esetén az intézmény kártérítési igényt érvényesít, ami az okozott kár teljes összegének megtérítését foglalja magában. VIII. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai Az otthonba való beköltözéskor, vagy azt követően bármikor lehetőség van személyes vagyon- és értéktárgyak megőrzés céljából történő átadására- átvételére ( aranynemű, ékszer, értékpapír, takarékbetétkönyv, készpénz, stb.) Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, ennek egy példányát átadja az ellátott igénybevevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadása, átvétele két tanú jelenlétében történik. A letétbe helyezett tárgyakat az átvételi elismervény ellenében és két tanú jelenlétében az ellátottak bármikor visszavehetik. A személyes szükségletek fedezésére szolgáló költőpénz, készpénz személyes nyilvántartású letét formájában történő kezelését az ellátott (hozzátartozója, gondnoka) írásbeli nyilatkozata alapján az intézmény biztosítja. A személyes szükségletre letétben elhelyezett készpénz összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A többi pénzt, pénzvagyont OTP-nél vezetett névre szóló betétkönyvben helyezzük el.
18
IX. Az ellátottak ruházattal, textíliával, tisztálkodási szerekkel való ellátásának rendje, valamint a ruházat és a textília tisztításának és javításának rendje A megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkező ellátott részére az otthon teljes ruházatot és egyéb textíliát biztosít, az évszaknak megfelelő váltásban. Saját ruházat és textília használata is megengedett, de azok elhasználódásáért az otthonnal szemben anyagi követelés nem érvényesíthető. Mind az intézményi, mind a saját ruházat és textília mosásáról, tisztántartásáról és javításáról az otthon gondoskodik. Az ellátott alapvető tisztálkodási szerekkel való ellátásáról heti rendszerességgel az intézmény gondoskodik, de egyéni igény szerint minden ellátottnak joga van saját ízlésének megfelelő a tisztálkodási szer megvásárlására és használatára. A munkajellegű foglalkoztatásban résztvevők részére az intézmény védőruhát, munkaruhát biztosít az Mtk. rendelkezése szerint. X. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az intézményi jogviszony megszűnik: ♦ az intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén, ♦ az ellátott halálával, ♦ határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, ♦ ha az ellátott áthelyezését kéri másik intézménybe, a másik intézménybe történő felvétel napjától, ♦ ha az ellátott egészségügyi állapotának változása miatt másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a másik intézménybe történő felvétel napjától ♦ a házirendet súlyosan megsérti, ♦ intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézményi jogviszony megszűnik, ha a megállapodást az ellátott, törvényes képviselője, vagy a fenntartó felmondja. Az áthelyezéssel, a megszüntetéssel kapcsolatos kérelmeket az intézményvezetőhöz kell benyújtani. Az intézményi jogviszony megszüntethető, ha az ellátott a házirendet többször súlyosan megsérti, ebben az esetben az intézmény vezetője köteles intézkedni, ami a megállapodás felmondásával is járhat, a felmondási idő három hónap. A felmondásról az érintettet értesíteni kell. A megkötött megállapodásának jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, illetőleg a fenntartó vitatja, kérheti a Bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a Bíróság jogerős határozatot nem hoz. Az ellátott által elkövetett Büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekmény, vagy szabálysértés egyidejűleg a Házirend súlyos megsértését jelenti.
19
XI. Az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok Az intézmény filozófiája az ellátottak szabad vallásgyakorlásának biztosítása. A településen a különböző történelmi egyházi felekezetek által szervezett Szentmisén, Istentiszteleten való részvétel többnyire szakdolgozói személyzet részvétele mellett minden, arra vágyakozó ellátott számára biztosított, elérhető. A szakmai elkötelezettségből adódóan nem utolsó szempontja az intézmény vezetőségének, hogy az ellátottak és a településen élők közös hitélet gyakorlása valósuljon meg, ami által részben a reintegrációs törekvéseink is megvalósulnak. Megszervezzük továbbá –igény szerint- a hitoktatásban való részvételt, keresztelkedést. Elhunyt lakóink eltemettetése az intézményi megállapodásban megfogalmazottak szerint történik, vagy azt különösebb igény jelzése hiányában az intézmény az elhunyt ellátott vallási szokásainak figyelembevételével biztosítja.
XII. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre és térítési díja A 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet -a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról- 2. §. (5.). alapján az intézmény igény szerint az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét térítés ellenében biztosítja. Így különösen a személyi higiéné körébe tartozó szolgáltatások közül a női fodrász (dauer, egyedi fazonú frizura elkészítése, hajfestés, márkás hajápoló szerek használata, stb.) és a különleges szakértelmet igénylő pedikűrös szolgáltatás igénybevétele, valamint a fogászati költségek – fogsorkészíttetés, javíttatás- teljes egészében az igénybevevő ellátottat terheli. A belföldre és külföldre szervezett kirándulások, üdülések, színház, mozi és múzeumlátogatások díja, illetve utazási költsége szintén önköltséges, ezen szolgáltatásokért az ellátott a ténylegesen felmerült költségeket tartoznak megfizetni.
XIII. Egyéb rendelkezések A fenntartó csak az intézményen belül történt károkozások után vállal felelősséget az általa kötött felelősségbiztosítási szerződés alapján. Szabadság, kimenő, stb.esetén minden gondozott saját maga viseli az általa, illetve a neki okozott károkért való felelősséget.
20
Záró rendelkezések Házirend hatálya kiterjed: ♦ ♦ ♦ ♦
az intézményben életvitelszerűen tartózkodó ellátottakra az ellátottakkal kapcsolatot tartó hozzátartozókra, törvényes képviselőkre az intézményt bármilyen céllal felkereső személyekre az intézménnyel jogviszonyban álló munkavállalókra.
Az intézmény Házirendje a felügyeleti szerv jóváhagyásának időpontjától érvényes. A hatálybalépését követően a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 97. §-ának megfelelően az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell arról, hogy a jogosultak és a hozzátartozók, továbbá az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A Házirend megváltoztatására csak az Érdekképviseleti Fórum egyetértésével kerülhet sor.
Szakoly, 2011. szeptember 01.
……………………………………………. Érdekképviseleti Fórum Elnöke
………………………………………. Turcsik László intézményvezető
21
