Házirend
2014
Puskásné Ömböli Mária intézményvezető
Házirend
Tartalomjegyzék 1. A házirend célja és feladata ................................................................................................ 4 2. A házirend hatálya .............................................................................................................. 5 3. A házirend nyilvánossága ................................................................................................... 6 4. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje ........................................... 6 4.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai .......................................................... 6 4.2. A helyhiány miatt nem teljesíthető összes felvételi kérelem elbírálásának eljárásrendje .............................................................................................................. 8 5. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje........................................... 9 6. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárásrend ................ 9 7. Az osztályba és csoportba sorolás feltételei...................................................................... 10 8. A tanuló jogai .................................................................................................................... 10 9. A tanuló kötelességei ........................................................................................................ 13 9.1. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai ................................................................ 14 9.2. Az öltözködésre vonatkozó előírások ....................................................................... 15 10. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ..................... 16 11. A tanulók közösségei ...................................................................................................... 19 12. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája .................................................. 21 13. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái ................................................ 22 14. A szülők rendszeres tájékoztatásának formái és rendje .................................................. 24 15. A szülő részéről az elektronikus naplóhoz történő hozzáférés módja ............................ 25 16. Az iskola működési rendje .............................................................................................. 26 16.1. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend ....................................................... 26 16.2. Az iskolai, tanulói munkarend ................................................................................ 27 16.3. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje ................................................................ 28 16.4. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................. 29 16.5. Gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások ................................................................................................ 32
2
Házirend
17. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás........................................................... 35 18. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében ....................................................................................... 36 19. Tanórán kívüli foglalkozások ......................................................................................... 37 20. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok ......................................... 39 21. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái .................................................. 40 22. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ....... 42 23. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába ............................ 45 24. Szociális támogatások ..................................................................................................... 46 24.1 A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ................................................................................................................................ 46 24.2. A tankönyvtámogatás rendje ................................................................................... 47 24.3. Az étkezési támogatás rendje .................................................................................. 49 24.4. Egyéb szociális támogatások ................................................................................... 50 25. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ................. 50 26. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai......................................................................................................................... 50 27. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai .................................................. 51 MELLÉKLETEK .................................................................................................................. 51 A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése ....................................................... 51 Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje ............................................................................................................. 52 Legitimáció ........................................................................................................................... 58 A házirend véleményeztetésére, elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok ....... 58
3
Házirend
Az intézmény adatai: Az iskola neve: Paksi Deák Ferenc Általános Iskola Az iskola székhelye: 7030 Paks, Tolnai út 19. Az iskola telephelye: 7030 Paks, Dózsa György út 91. Tel.: 75/830-345 Fax: 75/510-721 OM azonosító:036273 Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola működtetője: Paks Város Önkormányzata 1. A házirend célja és feladata 1.1 A köznevelési törvény szerint a házirend állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a kötelezettségek végrehajtásának módját, illetve teljesítésével, valamint az iskola működésével, munkarendjével kapcsolatos szabályokat és rendelkezéseket. A házirend tartalmazza az iskola által elvárt viselkedés szabályait. 1.2 A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 1.3 A Deák Ferenc Általános Iskola tanulóitól elvárjuk, hogy a pedagógiai programban kifejtett célkitűzések és értékek elfogadásával végezzék munkájukat, erősítsék az iskola szellemiségét. Tanulmányi kötelezettségeik teljesítése mellett vállaljanak részt az iskola egyéb tevékenységeiben, tartsák be az iskola rendjét és a házirendben meghatározott szabályokat, tevékenységükkel erősítsék osztályuk és az iskola közösségi életét, gazdagítsák az iskola hagyományait. Magatartásuk, megjelenésük, beszédük és viselkedésük legyen méltó az intézmény írott és íratatlan szabályaihoz és normáihoz. 1.4 A házirend jogszabályi háttere
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4
Házirend
a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI törvény, 1991.évi LXIV tv. a Gyermek jogairól szóló egyezmény 15. cikk, a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000 (V.24) OM. rendelet, továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései. 2. A házirend hatálya 2.1. A házirend személyi hatálya: A házirendben előírt szabályok betartása az intézmény tanulói, alkalmazottai, illetve az intézményben tartózkodás ideje alatt az intézménnyel jogviszonyban nem állók számára is kötelező. 2.2. A házirend időbeli hatálya: Az intézménybe való beiratkozással, a tanulói jogviszony létesítésével a tanuló és szülője elfogadja az iskola nevelési alapelveit. Tanulóink kötelessége az intézményi tanulói jogviszony kezdetétől az intézményi tanulói jogviszony megszűnéséig a házirendben megállapított szabályok betartása. 2.3. A házirend területi hatálya: A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 2.4. A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok: A házirendet a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, az iskolai szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten az igazgató írja alá. 5
Házirend
3. A házirend nyilvánossága 3.1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek - tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak – meg kell ismernie. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 3.2. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől és a nevelőktől fogadó óráikon vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola honlapján a tanári szobákban az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyettesénél; az osztályfőnököknél. 3.3.
Az
újonnan
elfogadott
vagy
módosított
házirend
előírásairól
minden
osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán; - a szülőket szülői értekezleten. 3.4.
A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: - a tanulókkal osztályfőnöki órán; - a szülőkkel szülői értekezleten.
4. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje 4.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik.
6
Házirend
A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt az iskola a helyben szokásos módon közzé teszi. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, döntést. Az iskola felvételi körzete a kormányhivatal által meghatározott körzethatár utcajegyzéke. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében található A kötelező felvételt biztosító iskola a felvételi körzetébe nem tartozó tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. § (2) bekezdésben foglalt arányok figyelembevételével. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, a lakóhellyel nem rendelkezők esetében akiknek tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat-ellátási helye található.
7
Házirend
4.2. A helyhiány miatt nem teljesíthető összes felvételi kérelem elbírálásának eljárásrendje Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő vagy b) testvére az adott intézmény tanulója vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található vagy d) az iskola a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. A sorsolás szabályai - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. § (6) bekezdése alapján - a jelen házirendben a következők szerint kerülnek megállapításra: - A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat írásban meg kell hívni úgy, hogy az érintettek a sorsolásra vonatkozó értesítést a sorsolás tervezett időpontja előtt legalább 5 munkanappal kézhez kapják. - A sorsolást az igazgató felkérésére a nevelőtestületből választott 3 tagú sorsolási bizottság végzi. - Az igazgató a bizottság rendelkezésre bocsátja: - a felvételi kérelmeket, jelentkezéseket, - a felvételi előjegyzési naplót, - a nyilvántartást a felvételi kérelmek elbírálásához, - az engedélyezett létszámokra, valamint - a betöltött létszámokra vonatkozó információkat, továbbá - mindazokat a jogszabályi, illetve fenntartó által meghatározott előírásokat, melyeket a döntések meghozatalakor, illetve a sorsoláskor figyelembe kell venni. 8
Házirend
- A sorsolás előtt a bizottság tagjai a sorsolásra meghívottak jelenlétében az adott csoportba tartozó jelentkezők névsorát leegyeztetik az előre cédulákra írt nevekkel. - A cédulákat ezt követően külön-külön össze kell hajtani, vagy borítékba kell tenni. - A sorolási bizottság tagjai ezt követően a felvehető létszámnak megfelelő számú cédulát, illetve borítékot sorsol ki. - A sorsolásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a felvétel nem jön létre helyhiány miatt, vagy körzethatáron kívüli kérelem esetén, az indoklást határozatba foglalva, írásban kapja meg a szülő. 5. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje Megszűnik a tanulói jogviszony: kiiratkozással (a kiiratkozás időpontjában) átvétellel másik iskolába (az átvétel időpontjában) felvételkor másik iskolába ( tanév végén) 16. életkor betöltése esetén (tanév végén) Dokumentumai: -
iskolaváltoztatási nyomtatvány
-
felvételi értesítő
A tanulói jogviszony megszüntetése a szülő személyes megjelenésével valósul meg a kiiratkozás és az átvétel esetén. 6. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárásrend A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő joga, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. A választható tantárgyakra való jelentkezést az iskola a tanulók, illetve szüleik részére eljuttatott írásbeli jelentkezési lapon biztosítja. Az első osztályos tanulók szülei a választható tantárgyak felvételét a beiratkozáskor szülői nyilatkozat alapján, írásban kérelmezik. A felvételről, a csoportba sorolásról névre szóló értesítést kapnak. 9
Házirend
A tanárválasztás a tanórán kívüli választható foglalkozások esetében valósul meg. A tanévkezdéskor választott tanórán kívüli foglalkozáson való részvétel a tanév végéig kötelező. A távolmaradást a szülőnek igazolni kell. A tanuló május 20-ig jelezheti írásban azt, ha a következő tanévtől nem kíván részt venni a választható tantárgy óráin. 7. Az osztályba és csoportba sorolás feltételei Az osztályba és csoportba sorolás beiratkozáskor a választható tantárgyak, képzési formák választása alapján jön létre. A választható órákból beiratkozáskor első és másodsorban rangsorolva választhat a szülő. Tanév közben történő felvételnél a tanuló előzetes nyelvtudása az osztályba, csoportba sorolás szempontja. A tanulói csoportok, csoportbontások kialakítása a munkaközösségek javaslata alapján jön létre, a tanítási programnak megfelelően. 8. A tanuló jogai A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától gyakorolhatja. Nkt. 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott
jogát
szabadon
érvényesítve
-
továbbtanuljon,
továbbá
alapfokú
művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, 10
Házirend
e) az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. (6) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja 11
Házirend
legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
12
Házirend
9. A tanuló kötelességei 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben
tartásában,
a
tanítási
órák,
kollégiumi
foglalkozások,
rendezvények
előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
13
Házirend
9.1. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit, nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait Illem- és viselkedéskultúra Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy
tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,
törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,
viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,
legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,
köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,
senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,
senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
működjenek együtt társaikkal.
Munkához való viszony Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy
becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,
iskolai
kötelezettségeiknek,
tanulmányi
feladataiknak
rendszeres
munkával
folyamatosan tegyenek eleget,
fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,
írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el, 14
Házirend
a tanuláshoz szükséges felszerelést, értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal,
az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,
segítsenek
társaiknak
a
tanulnivaló
elsajátításában,
az
iskolai
feladatok
megoldásában,
értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek adják át láttamozásra
legyenek nyitottak, érdeklődők.
Az iskolai környezethez való viszony Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy
az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait, eszközeit a használati rend előírásai szerint használják,
védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit,
ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,
óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
9.2. Az öltözködésre vonatkozó előírások öltözködése, megjelenése életkorának és az alkalomnak, időjárásnak megfelelően legyen ízléses, szélsőségektől mentes, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő, nagyméretű balesetveszélyes ékszert)
testékszerek viselése, smink, tetoválás (látható helyen), természetes hajszíntől eltérő festett haj, lakkozott köröm (élénk színű) az intézmény tanulói számára nem megengedett.
az iskolai ünnepélyeken, valamint az iskolán kívül megtartott ünnepségeken, rendezvényeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg, Az ünnepi öltözéket kiegészíti a Deákjelvény. 15
Házirend
10. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát minden tanévkezdéskor az osztályfőnökök, a napközis nevelők, a baleseti forrásokat tartalmazó tantárgyakat oktató tanítók és szaktanárok, valamint szükség szerint minden új helyzetben (pl. kirándulások, túrák előtt) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük. A tanuló kötelessége, hogy:
óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat,
azonnal jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, dohányzást, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
azonnal jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát vagy ha megsérült;
megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos
és iskolai védőnő biztosítja.
Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi
állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: 16
Házirend
o fogászat o belgyógyászati vizsgálat o szemészet o a tanulók fizikai állapotának mérése o a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése o valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon.
Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két
alkalommal, illetve az osztályfőnök jelzése alapján szükség esetén.
Az iskolai szociális munkás gyermekjóléti munkát végez. Az iskolapszichológus a tanulási részképesség zavarral küzdő, magatartás és beilleszkedési zavart mutató gyermekek személyiségfejlesztését segíti.
Eljárás, ha a tanulón az iskolában való tartózkodása idején betegség jelei mutatkoznak
Amennyiben a tanuló magán a betegség, rosszullét tüneteit észleli, haladéktalanul
köteles jelezni a tanórát tartó pedagógusnak, aki a tanuló állapotáról tájékoztatja az osztályfőnököt.
Amennyiben a pedagógus a tanulón a betegség, rosszullét tüneteit észleli,
haladéktalanul köteles jelezni a tényt az osztályfőnöknek.
Az osztályfőnök a tanuló betegségének gyanúja esetén megteszi a szükséges
intézkedéseket, pl.: - indokolt esetben elkülöníti a tanulót a többi tanulótól úgy, hogy a tanuló felügyelete biztosított legyen, - gondoskodik arról, hogy a tanuló orvosi vizsgálata megtörténjen.
17
Házirend
Nemdohányzók védelme A 2011. évi XLI. törvény, amely 2012. január 01-jén lépett hatályba, és amely módosította az 1999. évi XLII. törvény néhány rendelkezését a legtöbb zárt közforgalmú helyen tiltja a dohányzást. Így nem lehet rágyújtani munkahelyeken, közintézményekben. Az említett helyeken egyáltalán
nem
lehet
kijelölni
dohányzóhelyet.
Iskolákban,
kórházakban,
gyermekjóléti intézményekben az udvaron sem lehet dohányozni, illetve tilos a dohányzás e közintézmények 5 méteres körzetében.
Az új jogszabály rendelkezéseinek betartása mindenki számára kötelező, ugyanis a jogszabályt be nem tartó intézménnyel szemben súlyos intézkedések érvényesíthetők
A Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség végzi az ellenőrzéseket, akik egészségvédelmi bírságot szabhatnak ki. A hatóságok eltekinthetnek a bírság kiszabásától, ha az intézmény vezetője, a munkáltató a tilalmat megsértőt felszólította a dohányzás befejezésére, vagy ha ennek nem tesz eleget, az intézmény elhagyására.
A dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során a közoktatási intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén - megsértő, 14.
életévét
betöltött tanulóval szemben az igazgató kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását.
Egészségvédelmi bírság a 14. életévüket betöltött, önálló jövedelemmel rendelkező személyekkel szemben alkalmazható. Aki a tiltás ellenére az intézmény területén dohányzik (14 év feletti, önálló jövedelemmel rendelkező személy) és miatta az intézményt pénzbírsággal büntetik, köteles a dohányzása miatt az intézményre kiszabott bírságot az intézménynek megfizetni.
18
Házirend
11. A tanulók közösségei A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közössége a tanulólétszám 51 % - a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül
érintő
döntések
meghozatala
előtt
az
iskolavezetés
kikéri
a
diákönkormányzat véleményét, javaslatát. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – két fő képviselő (küldött) tisztségviselőket választ meg az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Napközis csoportok Alsó tagozatban osztályonként, felső tagozatban két összevont napközis csoportot szervezünk a mindenkori engedélyezett létszámhatárt figyelembe véve. A napközis csoport élén, mint pedagógus, a napközis nevelő áll. A diákkörök Az
iskolában
a
tanulók
igényeinek,
érdeklődésének
kielégítésére
diákkörök
működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
19
Házirend
Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az
iskolai
diákönkormányzat
tevékenységét
az
osztályokban
megválasztott
küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A tanév során egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményét kikérve a diákönkormányzat jogosult dönteni /diáknap/. Ez a nap iskolánk névadójának Deák Ferenc születésnapjának időpontjához október 17-hez kötődik. A diáknap pontos ütemezése az éves munkatervben található A diákönkormányzat a rendezvényein az iskola épületét és eszközeit használhatja. Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév márciusában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen a tanulók megválasztott képviselői vesznek részt.
20
Házirend
A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól,
12. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról. A tanuló a véleményét: – önállóan, saját maga, illetve – a tanulók képviselete útján is elmondhatja. Az iskola a tanulók számára a következők szerint biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát: – A tanuló a vélemény-nyilvánítási jogával a tanítási órán a pedagógus által meghatározott keretek között élhet. (A pedagógus az óra menetéhez, felépítéséhez igazodva adhat alkalmat arra, hogy a tanulók véleményt nyilváníthassanak.) – A tanuló véleményt nyilváníthat az egyéb foglalkozásokon, a foglalkozást vezető által meghatározott keretek között. – A tanuló szabadon véleményt nyilváníthat az iskola erre a célra létrehozott, erre alkalmat adó fórumain, az adott fórumon meghatározott, szabályozott módon. Ilyenek: a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet, valamint egyéb iskolai közösségek fórumai. Ezek működését saját működési szabályzatuk határozza meg, melyek nyilvánosak
21
Házirend
A véleménynyilvánítás formái: - szóban a fórumokon, illetve az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében, - írásban az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja. A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. A véleménynyilvánítás gyakorlása során a tanuló nem sértheti - az iskola alkalmazottjainak, - a többi tanulónak a személyiségi jogait, emberi méltóságát.
13. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 1. A tanuló joga, hogy, tájékoztatást kapjon a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről. Ennek érdekében a tanuló joga, hogy: – tanulmányi előmenetelét, tanulmányai értékelését megismerje, így az érdemjegyeiről az ellenőrzőjébe bejegyezve - tájékoztatást kapjon a pedagógustól, – megismerje a teljesítménye értékelésének elveit és eredményét (az értékelési elveket a tanév elején a pedagógusok ismertetik a tanulókkal), – megismerje a számonkérések formáit és évközi rendjét, a megírandó témazáró dolgozat idejéről előre tájékoztatást kapjon – figyelembe véve a helyi tanterv erre vonatkozó rendelkezéseit, – írásbeli dolgozatát annak megírásától számított egy héten belül, a pedagógus értékelését követően visszakaphassa, megtekinthesse, – tanulmányairól tájékoztatást kapjon úgy, hogy tantárgyanként és félévenként legalább a heti óraszámmal megegyező, de legalább három érdemjegye legyen.
22
Házirend
2. A tanuló joga, hogy információt kapjon: - az iskola működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről, - az iskolai pedagógiai programról, és a helyi tantervről. 3. A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon. 4. A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tartalmának, jellegének megfelelően történhet: - közösen, illetve - egyénileg. Tájékoztatást adhat: - az intézményvezető, - az igazgatóhelyettes, - a szaktanár, - az osztályfőnök, - a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus - az oktató-nevelő munkát végző pedagógus.
5.
A tájékoztatás rendje:
Az iskola nyilvános dokumentumai - az SZMSZ, a pedagógiai program, házirend mindenki számára elérhető helyen elhelyezésre kerülnek,
23
Házirend
A házirend az osztálytermekben folyamatosan is megtekinthető, illetve annak egy példányát a tanulónak, illetve a szülőnek át kell adni.
Az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális tudnivalókról, feladatokról
az
iskola
igazgatója
legalább
évente
egyszer
tájékoztatja
a
diákönkormányzatot a diákközgyűlésen.
Az igazgató az intézmény összes tanulójának a tanév rendje szerint évente több alkalommal tart tájékoztatást iskolagyűlésen vagy az iskolarádión keresztül.
Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon az osztályt érintő kérdésekről
tájékoztatják a tanulókat.
A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató
füzeten, az e-naplón keresztül írásban tájékoztatják.
A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének
ülésén informálja a tanulókat. A tájékoztatás folyamatosan megvalósul az iskolai hirdetőtáblán. A tanuló, illetve a szülő szóban jelezheti további tájékoztatási igényét. Az igényt - annak jellegétől függően - az iskola foglalkoztatottja a dokumentumokba való betekintési lehetőség biztosításával, illetve szóbeli tájékoztatás nyújtásával elégíti ki.
14. A szülők rendszeres tájékoztatásának formái és rendje A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje, formái A szülők csoportos szóbeli tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás a családlátogatáson, fogadóórákon illetve az előre egyeztetett egyéb időpontokban történik. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülői értekezletek rendje:
Az iskola igazgatója minden félév elején SZMK ülésen, esetileg iskolai szülői értekezleteken tájékoztatja a szülőket.
24
Házirend
Az osztályfőnökök az osztályok szülői közössége számára tanévenként legalább 2 szülői értekezletet tartanak az éves munkatervben meghatározott időpontban. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól.
Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.
A szülői fogadóórák rendje:
Az intézmény pedagógusai a munkatervben rögzített időpontokban szülői fogadóórát tartanak.
A szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára.
A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára.
Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban kérhet időpontot.
A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje, formái A szülők írásban kapnak tájékoztatást az alábbiakról:
tanév rendje
szünetek rendje
szociális kedvezmény igénybevételének szabályai
szociális juttatások
napközi igénylés
a tankönyvek beszerzése, az igénybe vehető tankönyvtámogatás
kirándulások, túrák ismertetése
beiratkozás rendje
15. A szülő részéről az elektronikus naplóhoz történő hozzáférés módja A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők rendszeresen a tájékoztató füzeten és az e-naplón keresztül írásban tájékoztatják. Az elektronikus naplóhoz a jogosultak személyes kóddal férhetnek hozzá. 25
Házirend
A hozzáférési kódját személyesen a szülők kapják meg. Ha a személyes átvétel nem lehetséges, ajánlott levélben kerül megküldésre a kód. A hozzáférési kód megadása mellett az iskola tájékoztatja a kód jogosultját: - az elektronikus napló interneten keresztüli elérési útvonaláról, - az elektronikus napló használati rendjéről, a belépés, bejelentkezés módjáról, - a központilag generált kód, jelszó megváltoztatásának célszerűségéről, és módjáról, - arról, hogy a gyermeke osztályzatait hogyan tudja megtekinteni. 16. Az iskola működési rendje A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
16.1. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend A kötelező tanítási órákat a tanulók az órarendjük szerint, az alábbi munkarendben kötelesek teljesíteni:
1.
A tanóra kezdő és befejező időpontja (Csengetési rend) 8.00 - 8.45
2.
8.55 - 9.40
45 perc
20 perc
3.
10.00- 10.45
45 perc
10 perc
4.
10.55 - 11.40
45 perc
10 perc
5.
11.50 - 12.35
45 perc
10 perc
6.
12.45 - 13.30
45 perc
Tanítási óra sorszáma
A tanóra időtartama
A tanórát követő szünet időtartama
45 perc
10 perc
A főétkezésre biztosított hosszabb szünetet elsősorban azoknak a tanulóknak kell biztosítani, akiknek aznap a tanítási órái a 7. tanóra után, vagy azt követően fejeződnek be. Az elsőbbség igénybevételét az iskolában pedagógus ügyeletes biztosítja. 26
Házirend
16.2. Az iskolai, tanulói munkarend 1.
Az iskola épületei szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19.00 óráig van nyitva.
2. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. 3. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. 4. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 és 16.00 óra között. 5. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 6. Az iskolában tartózkodó gyermekek pedagógusokkal biztosított felügyeletét az iskola reggel 7.30. órától a tanítás végéig, az óraközi szünetekben, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja. 7. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45. óra között kell megérkezniük. 8. A tanulóknak reggel 7.30. óra és 7.45. óra között, valamint az óraközi szünetekben kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. 9. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben az osztályfőnök, illetve a második órát tartó pedagógus felügyelete mellett étkezhetnek. A tízórai befejezése után a szünet hátralévő részét az udvaron töltik a tanulók az ügyeletes nevelő felügyelete mellett. 10. Becsöngetéskor, az órák kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.
27
Házirend
11. A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 12. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
16.3. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje A tanórai foglalkozások rendje 1. A tanórai foglalkozások becsengetéskor kezdődnek és kicsengetésig tartanak. 2. A tanulónak becsengetést követően a tanóra tartási helyén /tanteremben/ kell tartózkodnia. 3. A zárva tartott termek esetében a tanórák megkezdése előtt a tanulóknak a terem előtt kell gyülekezniük. 4. A tanítási órákra köteles a tanuló a tanszerét, felszerelését, valamint tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét előkészíteni. 5. A tanuló a tanórai foglalkozás során köteles betartani a pedagógus utasításait, a tanóra rendjét nem zavarhatja, szólási szándékát kézemeléssel kell jeleznie, s csak a pedagógus szólítására szólhat. 6. A tanuló a tanórai foglalkozáson köteles részt venni. Az egyéb foglalkozások rendje Egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja, Az egyéb foglalkozások formái: - rendszeres elfoglaltságok pl.: szakkör, sportkör, énekkar, - nem rendszeres elfoglaltságok: iskolai rendezvények, ünnepségek, múzeum, színház, mozi látogatás.
28
Házirend
A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola által szervezett egyéb tanórákon kívüli
egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozáson.
A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel
adott tanévben kötelező, ha arra a tanuló jelentkezett. A rendszeres tanórán kívüli foglakozáson való részvételről kijelentkezni csak a következő évi igényfelméréskor lehet.
A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások ingyenesek, de
egyes szakkörök és az önképzőkörök – azok jellegétől függően – térítési díjasak is lehetnek. Ennek feltételeit, a fizetendő díjakról való tájékoztatást az intézmény a jelentkezések előtt megadja.
Egyes, nem rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások (pl.:
színház, mozi, múzeum stb. látogatás) igénybevételéért részvételi díjat kell fizetni. A foglalkozásokra való jelentkezéskor a díjakra vonatkozó tájékoztatást a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője számára meg kell adni. (A részvételi díjas foglalkozáson való részvétel a tanuló számára nem lehet kötelező úgy, hogy annak térítési díja befizetésére is kötelezve legyen.)
A tanórán kívüli foglalkozások időpontját és helyszínét az intézmény a foglalkozásra
jelentkezők, valamint a foglalkozást tartó igényei figyelembe vételével állapítja meg.
A tanórán kívüli foglalkozások időpontjáról a tanulók írásbeli, vagy szóbeli
tájékoztatást kapnak. 16.4. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:
osztályozó vizsga,
pótló vizsga,
javítóvizsga,
különbözeti vizsga.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
29
Házirend
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.
Az osztályozó vizsga A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 16.4.1. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az osztályozó vizsgára történő jelentkezés írásban, az intézmény által elkészített formanyomtatványon "Jelentkezési lap osztályozó vizsgára" történik. Egy jelentkezési lapon csak egy osztályozó vizsgára lehet jelentkezni. A jelentkezési lapon meg kell adni: -
a tanuló nevét, osztályát,
- azt a tantárgyat, melyből osztályozó vizsgát kíván tenni, - az osztályozó vizsgával érintett tantárgy azon évfolyamait, melyből vizsgázni kíván, - a jelentkezéskor a tantárgyat tanító pedagógus nevét. - A jelentkezési lapot a szülőnek is alá kell írnia.
30
Házirend
16.4.2. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti részletes követelményeit az iskola pedagógiai programja határozza meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
Írásbeli
Szóbeli vizsga Alsó tagozat írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli
Felső tagozat írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli szóbeli
Gyakorlati
gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati
gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati
31
Házirend
16.5. Gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása A tanuló a tanítási órákról, a tanórán kívüli foglalkozásokról, valamint az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását, mulasztását köteles igazolni. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:
a tanuló a szülő előzetes írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra;
Az engedélyezés helyi rendje a következő: - hivatalos kikérőt kell benyújtani, melyet: - az osztályfőnök (ha a kikérés 1-3 napig terjed), illetve - az iskolaigazgató (ha a kikérés 3 napon túl terjed) hagy jóvá, - a döntésről a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell, - a döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása.
a tanuló beteg volt, s ezt igazolja;
A betegség miatti mulasztás igazolására orvosi igazolás szükséges. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát és azt, hogy a tanuló ismét egészséges és látogathatja az intézményt. Az igazolást a tájékoztató füzetbe, az ellenőrzőbe kell beíratni a betegséget igazoló orvossal.
a tanuló hatósági intézkedés miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni;
A tanuló hiányzását a hatóság által kiállított igazolással kell igazolni.
a tanuló egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni;
A hiányzását a szülő igazolhatja. Az igazolás a tájékoztató füzetbe, az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel történik. A tanuló részére a szülő egy tanév folyamán összesen legfeljebb három tanítási napot igazolhat a fentiek alapján. A szülő nem köteles indokolni a tanuló hiányzásának okát. A hiányzás igazolását az oktatásban való ismételt részvétel megkezdését követően, de legkésőbb az ezt a napot követő ötödik tanítás napig az osztályfőnöknek be kell mutatni.
32
Házirend
Ha a tanuló távolmaradását az előírt határidő alatt nem igazolta, az adott hiányzást követő, iskolába jövetelhez számított hatodik tanítási napon a hiányzás, a jelen szabályozás értelmében igazolatlannak minősül. A késések és azok igazolása Késésnek minősül, ha a tanuló a becsengetést követően:
nem tartózkodik a tanteremben, illetve
zárva tartott (az óraközi szünetekben és a használaton kívüli időben) tanteremben tartandó tanórák esetében a tanterem előtt.
Ha a tanuló a tanórai foglalkozások kezdetére nem érkezik meg a foglalkozás helyszínére, a késését igazolnia kell. A késéseknél nem kell figyelembe venni azokat a késéseket, melyek:
a rendkívüli időjárási körülmények miatt következtek be pl.: a nagy havazás, ónos eső,
a tanuló önhibáján kívüli körülmények miatti következtek be pl.: vidéki menetrend szerinti tömegközlekedési járat kimaradása, menet közbeni meghibásodása stb.
A tanuló a késések igazolására vonatkozó igazolást a késést követő 3 tanítási napon belül írásban, a tájékoztató füzetbe, az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel nyújthatja be. Igazolás elfogadásáról a szaktanár, illetve az osztályfőnök dönthet. A szülő is igazolhatja a késést, figyelembe véve azt, hogy a szülő által igazolható késések és mulasztások együttes értéke nem haladhatja meg a 3 tanítási napnak megfelelő óraszámot. A tanár a késést a naplóba - a késés percben kifejezett időtartamával együtt - bejegyzi. A késések idejét a tanévben össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A tanuló a tanóra kezdetéről való 3 indokolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
33
Házirend
Eljárásrend az igazolatlan mulasztással kapcsolatban Az igazolatlan mulasztással kapcsolatban az eljárás rendje a jogszabályi előírások szerint történik. Mulasztott órák száma
Eljárás Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás
1 igazolatlan óra
következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri az iskola ismét írásban értesíti a szülőt, illetve az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – a kormányhivatalt és a
10 igazolatlan óra
gyermekjóléti szolgálatot és a gyámhatóságot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról az általános
30 igazolatlan óra
szabálysértési hatóságon, a kormányhivatalon kívül ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. 34
Házirend
Mulasztott órák száma
Eljárás Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. Ebben az esetben kerül sor a családtámogatási törvény és a
50 igazolatlan óra
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) által bevezetett szigorított előírások érvényesítésére. Ezt azt jelenti, hogy a gyámhatóság kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését, és elrendeli a 16. életévét be nem töltött gyermek védelembe vételét.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, osztályozóvizsgát köteles tenni. 17. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás
Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanuló magatartás, hogy: - a tanulók tisztelettudóan viselkedjenek a tanáraikkal, - kulturált magatartást tanúsítsanak, - az intézmény nevéhez, jó hírnevéhez méltóan viselkedjenek, - a felügyeletüket ellátó pedagógus utasításainak eleget tegyenek. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok, foglalkozások alkalmával a tanulók, valamint a pedagógusok számára tilos: - a dohányzás, - a szeszes ital fogyasztás, 35
Házirend
- kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint - az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás. Tanulóinknak a pedagógiai program végrehajtásával kapcsolatos, iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken is tilos a dohányzás, a szeszesital és az egészségre káros egyéb szerek fogyasztása.
18. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két hetes,
felső tagozaton folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,
tantárgyi felelősök.
A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
a szünetben a termet kiszellőztetik;
a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, jelzik a tanári szobában,
az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, és a tisztaságát.
A hatodik- nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30. és 8.00. óra között, és az óraközi szünetekben az udvaron, valamint az iskolaépület folyosóin tanulói ügyeletet látnak el. Az ötödik osztályosok a tavaszi szünet után kapcsolódnak be az ügyeleti rendszerbe. A tanulói ügyeleteseket az osztályfőnök osztja be. 36
Házirend
A tanulói ügyeletesek segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. Felügyelik a vízcsapok és a világítás állapotát. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 19. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Napközi otthon, tanulószoba. Ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon, valamint tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.
Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjat az iskola titkársági irodájában az előre megadott időpontokban vagy banki átutalás útján kell kiegyenlíteni. Az iskola a hiányzó tanulót csak abban az esetben tudja kijelenteni az étkezésből, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést aznap reggel 8 óráig lemondja.
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt
37
Házirend
biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Tanítási időben szervezett versenyen (tanulmányi, sport, művészeti) való részvétel miatti hiányzást az osztályfőnök igazolja.
Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Tanítási időben szervezett foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára kötelező. Ha az a tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők 38
Házirend
anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00 óra és 16.30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 9.40 - 10.00 és 12.30 - 14.30 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. 20. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 39
Házirend
Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
akiknek mindkét szülője dolgozik,
akik állami gondozottak,
akik nehéz szociális körülmények között élnek. (hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetűek)
A napközis és a tanulószobai foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.30. óráig tartanak. A napközis és menzás tanulók ebédelni csak tanári felügyelettel mehetnek. Ez alól felmentést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. A napközis csoportokban osztályonként egy tanulmányi felelőst választanak. A tanulmányi felelősök feladatai:
gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik,
figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra,
segítenek a házi feladatok ellenőrzésében.
21. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók jutalmazásának elvei Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok: - magatartás, - tanulmányi eredmény, - szorgalom, 40
Házirend
- közösségi tevékenység. - sportteljesítmény, - kulturális tevékenység, Azt a tanulót, aki
példamutató magatartást tanúsít,
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.
A jutalmazás történhet: - egyénileg, tanulónként, illetve
- csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára. A tanulók jutalmazásának formái A tanulók jutalmazásának főbb formái: - szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret: oklevél átadással és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható. A jutalmazások fokozatai: Az iskolában – tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók - szaktanári szóbeli dicséret, - szaktanári írásbeli dicséret, - osztályfőnöki szóbeli dicséret, - osztályfőnöki írásbeli dicséret, - igazgatói szóbeli dicséret, 41
Házirend
- igazgatói írásbeli dicséret - nevelőtestületi szóbeli dicséret, - nevelőtestületi írásbeli dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben részesíthetők. A tanévzáró ünnepélyen a nevelőtestület határozata alapján kerül sor a Deák-díjak átadására a nyolc évig iskolánkban tanuló diákoknak a következő kategóriákban:
Jó tanuló
Jó tanuló, jó sportoló
Jó sportoló
A művészetért
A közösségért
Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái: - egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv, - közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény (pl. belépőjegy juttatás stb.) 22. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedés a súlyosabb fegyelemsértések megelőzősére szolgáló nevelési eszköz, jelentősen befolyásolja a tanuló magatartásának értékelését. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, ellenőrzőbe, osztálynaplóba be kell jegyezni. Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, 42
Házirend
vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,
vagy igazolatlanul mulaszt (késik) büntetésben kell részesíteni.
Fegyelmező intézkedések
szaktanári figyelmeztetés / napközis nevelői figyelmeztetés E büntetésben részesítendő az a tanuló, aki a tanítási órákat, tanórán kívüli foglalkozásokat fegyelmezetlen magatartásával (pl.:hangoskodás) zavarja, nem a tanítás-tanulás folyamatával, a foglalkozással kapcsolatos tevékenységet folytat. (3 szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetés jár).
osztályfőnöki figyelmeztetés Annak a tanulónak adandó e büntetés, aki az iskola házirendjét megsérti.
osztályfőnöki intés Adható, ha az előző intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt, a tanuló nem javít magatartásán, pozitív irányú elmozdulás a tanuló magatartásában nem tapasztalható. Intő után a tanuló változó magatartásúnál jobb nem lehet az adott félévben.
osztályfőnöki megrovás Adható, ha nem változik a tanuló magatartása, az előző intézkedések nem bizonyultak hatásosnak.
igazgatói figyelmeztetés Akkor adjuk, ha a tanuló az előző fegyelmi intézkedésekben már részesült, de azon fegyelmezési formák nem érték el a kívánt hatást. Viselkedése az osztályfőnök intézkedéseinek hatására nem változott, újabb vétséget követ el.
igazgatói intés Azon tanuló részesül e fegyelmi intézkedésben, aki magatartásával az iskola érdekeit, értékeit, hírnevét, jó hírét sérti, az iskolán kívüli és iskolán belüli magatartására vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi, az ezt megelőző fegyelmi fokozatot megkapta, vagy (és/illetve) a házirendet több esetben szándékosan, megsérti.
igazgatói megrovás Az a tanuló részesül e fegyelmező intézkedésben, aki már az igazgatói intésben részesült, és ennek ellenére megint elkövet vétségeket. 43
Házirend
Adható különösen súlyos esetekben pl.: rendőrségi ügy, erkölcsi károkozás, iskola hírnevének rontása stb. Az igazgató által adandó fegyelmi intézkedésekre a szaktanárok (az osztályfőnökkel egyeztetve, vagy szaktanár kezdeményezésére, vagy az osztályfőnök önállóan) és az osztályfőnökök tehetnek javaslatot. Fegyelmi eljárás A tanuló súlyos kötelezettségszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót fegyelmi eljárás alá kell vonni. A fegyelmi eljárásban született büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Súlyos kötelezettségszegésnek minősül például:
Agresszió: Agresszió: mások szándékos fizikai és/vagy lelki bántalmazása.
Egészségre
ártalmas
szerek
(dohányáru,
szeszesital,
drog,
egyéb
tiltott
szerek/dolgok) iskolába hozatala, fogyasztása.
Szándékos károkozás, lopás, rendzavarás
Becsületsértés: Becsületsértés:
munkavállaló
munkakörének
ellátásával,
közmegbízatásának
teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.
Rágalmazás: Rágalmazás: aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.
Kényszerítés: Kényszerítés: aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.
A netikett, az e-mail-ezés szabályainak megsértése, internetes jelszó feltörése.
levéltitok megsértése
44
Házirend
Levéltitok megsértése: aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész. Kártérítés A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével (szakvélemény, árajánlat beszerzése stb.) az iskola igazgatója határozza meg. (pl. ablaktörés, bútorrongálás stb.) 23. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába // védelmi szabályzatok// Az iskola épületébe, területére a tanulók csak a tanuláshoz használatos eszközeiket hozhatják magukkal. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges eszközökért az iskola megőrzési, anyagi felelősséget vállalni nem tud.
A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl, tanításitanulási folyamat megzavarására, különböző kép-és hangeffektusok lejátszására, kiadására alkalmas eszközöket, játékokat (diktafon, mp3, mp4, mini DVD lejátszó, stb.), nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt ne hozzanak magukkal.
Nem lehet az iskolába hozni a tanulóknak különböző egészségükre káros anyagokat (pl. cigarettát, dohányárut, alkoholt, kábító- és bódítószereket, stb.), vagy a közbiztonságra veszélyes eszközöket (pl. szúró-, vágó-, ütésre szolgáló-, vegyi eszközök).
Nem lehet az épületbe hozni undort keltő tárgyakat, a közerkölcsöt, mások vallási, etnikai hovatartozását sértő kiadványokat, képeket, eszközöket.
Mobiltelefont a tanulók csak különösen indokolt esetben, szülő írásos kérelmére, az igazgató írásos engedélyével hozhatnak az iskolába. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a telefon ebben az esetben sem lehet bekapcsolt állapotban. 45
Házirend
Ha a tanuló a fenti korlátozást, szabályozást megsérti:
első alkalommal az órát tartó pedagógus felszólítja, hogy adja át a telefont, és csak a tanítás végén adja vissza a tanulónak
második alkalommal a készüléket a tanuló leadja a titkárságon és a szülő veheti át.
Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, és/vagy/továbbá zavarja vele az órát, a pedagógus felszólítja, hogy adja le tanuló az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola titkárságán veheti át a szülő
A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt a tanuló osztályfőnökének be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén lezárva kell tartani. A kerékpárért az iskola megőrzési, anyagi felelősséget vállalni nem tud.
24. Szociális támogatások A tanuló joga különösen, hogy kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.
24.1 A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás állapítható meg annak a tanulónak, aki ez iránt írásbeli kérelemmel fordul az intézményhez. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatások lehetőségéről az intézmény minden tanítási év kezdetekor tájékoztatja a tanulókat, illetve a tanulók szüleit. 46
Házirend
A tájékoztatás formája: - a tanuló, szülő szóbeli tájékoztatása, - a tájékoztató kitűzése az iskola hirdetőtábláján. Szociális ösztöndíj iránti kérelmeket a tanítási félév megkezdése előtt, illetve az azt követő 15 napon belül kell benyújtani az intézményvezetőhöz. Az ösztöndíjjal kapcsolatos eljárás az intézmény vezetője, pedagógusa, valamely szervezete által is megindítható. A támogatás mértéke a törvényi rendelkezések és a szociális rászorultság alapján kerül megállapításra. A támogatási kedvezményekről, lehetőségekről az iskola értesítést küld a szülőknek, szórólapon vagy írásban.
24.2. A tankönyvtámogatás rendje A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. A támogatás mértéke a törvényi rendelkezések és a szociális rászorultság alapján kerül megállapításra. Az iskola a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel teszi közzé azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. A támogatási kedvezményekről, lehetőségekről az iskola írásban értesítést küld a szülőknek.
47
Házirend
Az ingyenes tankönyvellátás rendje:
A
törvényben
meghatározott
feltételek
megléte
esetén
a
tanuló
ingyenes
tankönyvellátásban részesül.
Az igényt az igénylőlap értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni.
Minden tanuló az osztályfőnökétől kapja kézhez az igénylőlapot, amit minden év november 15-ig kell visszajuttatni az iskola gazdasági irodájába.
A tankönyvtámogatáshoz szükséges jogosultságot a szülő bizonylatokkal és nyilatkozattal köteles igazolni az iskola gazdasági irodájában.
A 2013/2014-es tanévtől – felmenő rendszerben – beiratkozó minden első évfolyamos tanuló a törvényi rendelet értelmében ingyenes tankönyvellátásban részesül.
Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtári állományból biztosítjuk.
Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagógus – kézikönyveket az iskola könyvtári állomány nyilvántartásába vegyék illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsássák az iskolai könyvtár szabályzatának megfelelően.
A könyvtári nyilvántartásban szereplő tankönyveket az ingyen tankönyvre jogosult tanuló egész éves használatra átveszi. Az átvett tankönyveket a tanév végén köteles hiánytalanul a könyvtárban leadni. A tankönyv elvesztése, vagy súlyosan megrongálódott állapota miatt használhatatlan tankönyvet a tanuló köteles pótolni, vagy az árát beszerzési áron megtéríteni.
A tanulók és az iskola pedagógusai a tanév során szükséges köteteket és pedagógus kézikönyveket a könyvtár rendje szerint meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki, melyet a tanév végén a kijelölt időpontban leadni kötelesek.
48
Házirend
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve és az elosztás rendje Az iskola faliújságon illetve a honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Az iskola a normatív kedvezményeknek megfelelő igények kielégítését követően benyújtott további igények teljesítésének rendjét: - a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint - a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével határozza meg: A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásokat elsősorban a könyvtárban lévő tankönyvek és tartós tankönyvek kölcsönzésével kell biztosítani. A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. 24.3. Az étkezési támogatás rendje A tanuló joga, hogy kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkeztetésben részesüljön. A fizetési kedvezményeket a helyi önkormányzati szabályozás alapján az önkormányzat szociális osztályán igénylik a szülők. A benyújtott kérelmek alapján a támogatás mértékéről a szociális osztály dönt. A határozatot a szülő és az iskola is megkapja a fizetési kedvezményekről.
49
Házirend
24.4. Egyéb szociális támogatások A rászoruló tanulókat az önkormányzat közvetlenül támogatja.(gyermekvédelmi támogatás, nevelési segély, felzárkóztatási ösztöndíj) A Gyermekeinkért, jövőnkért Alapítvány – kérelemre – alkalmi támogatásban részesítheti a tanulókat.
25. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A tanuló az intézményben igénybe vett étkezéséért – jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.
Az étkezési térítési díj befizetése intézményünkben utólag történik, a hónap végén lejelentett ténylegesen igénybe vett étkezések száma alapján.
A befizetés történhet átutalással vagy készpénzbefizetéssel az iskola gazdasági irodájában.
A menzai étkeztetésre vonatkozó szabályok év elején a tanulókkal ismertetésre kerülnek. 26. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló –szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő.
50
Házirend
A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 27. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. MELLÉKLETEK A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése az alábbi szempontok alapján történik: Szempontok a tanulók magatartásának értékelésénél: 1. a közösséghez, nevelőihez való viszonya 2. társaival való kapcsolata 3. tanórai viselkedése 4. magatartása szabadidőben 5. a házirend szabályainak betartása Szempontok a tanulók szorgalmának értékelésénél: 1. órai aktivitás, a tanulmányi munkához való viszonya, kötelességtudat 2. képességekhez mért teljesítés, kitartás 3. kötelező feladatok elvégzése 4. egyéni vállalások többletmunka 51
Házirend
Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje Az iskola biztosítja a tanulónak azt a jogát, hogy az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, iskolai létesítményeket, az iskolai könyvtári szolgáltatást az iskola nyitvatartási idejében igénybe vegye. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, állapotának megőrzéséért
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az energiafelhasználással való takarékoskodásért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A technika szaktanterem használati rendje
A tanulók kötelesek önmaguk és társaik testi épségét védő szabályokat és a tanári utasításokat betartani.
A szaktanterembe csak tanári vezetéssel mehetnek be a tanulók.
Tanári felügyelet nélkül a teremben tartózkodni tilos!
Munkavégzés szempontjából balesetveszélyes ruházat és ékszer viselése tilos.
Kabátot, táskát a szaktanterembe bevinni tilos.
A szerszámokat csak tanári engedéllyel és rendeltetésszerűen szabad használni.
Hibás, megrongálódott eszközzel a tanuló nem dolgozhat, szerszámot és anyagot engedély nélkül elvenni nem szabad.
230 V feszültséggel működő eszközzel, géppel tanuló nem dolgozhat.
A teremben minden tanuló köteles vigyázni maga és társai testi épségére valamint a balesetmentes munkavégzésre. Az esetleges sérüléseket köteles azonnal jelenteni! 52
Házirend
A szándékosan okozott kárt meg kell téríteni.
Óra végén minden tanuló köteles elpakolni a szerszámokat, letakarítani az asztalt, feltenni a széket, vagyis rendet hagyni maga után.
A szaktantermet használat után be kell zárni. A zárásról az órát tartó pedagógus gondoskodik.
A háztartástan szaktanterem használati rendje
A tanulók kötelesek a balesetmentes munkavégzés érdekében önmaguk és társaik testi épségét védő szabályokat és a tanári utasításokat betartani.
A szaktanterembe csak tanári vezetéssel mehetnek be a tanulók.
Tanári felügyelet nélkül a teremben tartózkodni tilos!
Munkavégzés szempontjából balesetveszélyes ruházat és ékszer viselése tilos.
Ételkészítés során a hosszú hajat össze kell fogni, a ruházat megóvásához kötényt kell viselni.
Kabátot, táskát a szaktanterembe bevinni tilos.
Az eszközöket csak tanári engedéllyel és rendeltetésszerűen szabad használni.
Hibás, megrongálódott eszközzel a tanulók nem dolgozhatnak, szerszámot és anyagot engedély nélkül nem vehetnek el.
230 V feszültséggel működő eszközzel, géppel tanuló nem dolgozhat, azt csak a tanár kezelheti.
Az esetleges sérüléseket köteles azonnal jelenteni!
A szándékosan okozott kárt meg kell téríteni.
Óra végén minden tanuló köteles elpakolni, rendet hagyni maga után.
A szaktantermet használat után be kell zárni. A zárásról az órát tartó pedagógus gondoskodik.
53
Házirend
Számítástechnika terem használati rendje
A szaktanterembe csak tanári vezetéssel mehetnek be a tanulók és csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak ott.
A számítástechnika terem rendjére minden belépőnek kötelessége ügyelni.
Tilos a terembe ételt, italt bevinni, azt ott fogyasztani.
Mindenki
köteles
betartani
az
érvényes
vagyonvédelmi,
munkavédelmi
és
érintésvédelmi szabályokat.
A géptermet mindig tisztán, pormentesen kell tartani, radírozni nem szabad.
A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik.
A számítógépteremben lévő számítógépeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Bármilyen, nem a gépek kezelésével összefüggő beavatkozást csak a gépek karbantartásáért felelős személy végezhet.
Csak a szaktanár kapcsolhatja föl (le) a főkapcsolót és a villanyt.
A gépeket csak tanári engedéllyel lehet bekapcsolni. Kikapcsoláskor a gépeket szabályosan kell leállítani.
Bármilyen meghibásodást, vagy rendellenes működést a tanulók kötelesek a szaktanárnak azonnal jelezni. Tanulóknak tilos a hiba önálló „javítása”.
A tanulók saját könyvtáraikba menthetik a képzésükkel kapcsolatos „anyagaikat”.
A teremben elhelyezett számítógépekben saját adathordozót csak tanári engedéllyel lehet használni.
Programokat, egyéb állományokat – még ha szabadon felhasználhatóak is – csak a szaktanárokkal történő egyeztetést követően lehet telepíteni, tárolni.
A gépek beállításain változtatni nem szabad. Ha ezt a szaktanár engedélyezte, akkor a gép kikapcsolása előtt vissza kell állítani az eredeti állapotot.
Az iskolai gépeken a közösségi oldalakon való tevékenység nem megengedett.
A gépteremben csak a saját – esetleg a felügyelőtől kapott ideiglenes - felhasználói névvel lehet bejelentkezni
A jelszó senkinek, semmilyen körülmények között nem adható ki.
A gépteremben csak engedéllyel szabad felvételt készíteni (hang, fénykép, film,…). 54
Házirend
A számítógépes hálózatokon érvényes etikett betartása kötelező.
A számítógépeken kizárólag az azokra telepített, és jelszó megadása nélkül elindítható operációs rendszerek használhatók.
Az iskola nem vállal felelősséget a számítógépekhez csatlakoztatott adathordozóért és annak tartalmáért.
A felhasználók, számítógépek jelszavainak megszerzésére tett legapróbb kísérlet is súlyos következményeket von maga után.
A foglakozások után a gépteremben a főkapcsolót és a villanykapcsolót le kell kapcsolni, az ablakokat be kell zárni.
A szaktantermet használat után be kell zárni. A zárásról az órát tartó pedagógus gondoskodik.
Az utolsó foglalkozást vezető számítástechnika tanár felelős a gépterem teljes áramtalanításáért.
A fizika-kémia szaktanterem és szertár használati rendje
Az év elején ismertetett baleset- és munkavédelmi szabályokat mindig be kell tartani!
A tanterembe csak tanári, a szertárba csak szaktanári engedéllyel szabad belépni.
A terembe ételt, italt bevinni, azt ott fogyasztani szigorúan tilos!
Kabátot, táskát a szaktanterembe bevinni tilos.
Az elektromos hálózatba engedély nélkül semmit nem szabad csatlakoztatni!
Az előre kikészített kísérleti eszközöket, berendezéseket - munka- és balesetvédelmi okokból csak tanári utasítást követően vehetik kézbe a tanulók.
Bármilyen eszköz és berendezés meghibásodását azonnal jelenteni kell a pedagógusnak!
Az eszközök szétosztását és a kísérletek előkészítését a szaktanár és a szertárosok végzik.
A kísérleti eszközöket a szertárosok és a pedagógusok is kötelesek mindig a helyükre visszatenni.
A szertár rendjéért minden ott dolgozó pedagógus felelős.
A tanóra után a tantermet a tanulók kötelesek elhagyni. 55
Házirend
A szaktantermet a tanórák végén be kell zárni. A zárásról az órát tartó pedagógus gondoskodik.
A kémia szertár használatára vonatkozó külön előírások:
A vegyszereket az erre kijelölt, zárható szekrényben kell tárolni.
A mérgeket elkülönítve, külön méregszekrényben kell tárolni.
A szennyezett üvegedényeket használat után el kell mosogatni, majd a tálcákra tisztán kell visszarakni.
A tálcákon csak feliratozott edényekben szabad lezárt vegyszereket hagyni.
A megmaradt savakat, lúgokat, egyéb vegyszereket meg kell semmisíteni.
A szertárba tanulók csak szaktanári felügyelettel mehetnek be.
Törött üvegedényekkel nem szabad dolgozni.
Tanítás után a vegyszerszekrényeket be kell zárni.
A tűzveszélyes anyagokból csak az előírt mennyiséget lehet tárolni, az előírt tárolási feltételek betartása mellett.
Tornacsarnok, tornaszoba
A testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon a tanulók kötelesek önmaguk és társaik testi épségét védő szabályokat és a tanári utasításokat betartani.
Az öltözőkbe és a tornaterembe csoportosan tanári felügyelettel vonulhatnak át a tanulók a szünetben az óra kezdete előtt öt perccel.
A folyosón és a lépcsőn tilos futni.
A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselniük A testnevelés felszerelés fekete (sötét) színű sportnadrág, fehér póló (atléta) és fehér zokni. Nagyméretű reklámfelirat a pólón nem engedélyezett.
A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, egyéb testékszereket a balesetveszély miatt; 56
Házirend
Úszásórán úszóruha, úszósapka viselése kötelező.
Az öltözőben öltözés után a helyükön ülve, kulturáltan és csendben kötelesek várni a tanárt.
Az öltözőt tanári jelre (sípjelre) hagyhatják el.
A tornaterembe csak váltócipőben lehet bemenni (a felmentett is).
A testnevelés óra / úszásóra / alól orvosi igazolással, rendkívüli esetben / ha még nem volt lehetőség orvoshoz menni / szülői kéréssel mentesülhet a tanuló Évente maximum három alkalommal lehet szülői igazolást igénybe venni.
A tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.
Tilos felügyelet nélkül a tornaterem bármely eszközének használata.
A tornaterem felszereléseit rendeltetésszerűen kell használni.
A szerek előpakolása tanári útmutatás alapján történik. Az elővett és használt eszközt a tanár utasítása alapján el kell pakolni a használat után.
A szertárba csak tanári engedéllyel lehet bemenni és a meghatározott eszközt kihozni.
A mosdót és a WC-t köteles mindenki rendeltetésszerűen használni.
A folyosón és az öltözőben a villanyt csak indokolt esetben szabad felkapcsolni.
A tornateremben és az öltözőkben nem szabad étkezni.
A tornaterem és az öltözők használatára vonatkozó szabályok minden ott megtartott foglalkozásra vonatkoznak.
Az iskolai könyvtár használatának rendje
A tanulók a könyvtárat a könyvtári SZMSZ szerint használhatják, a könyvtár
nyitvatartási ideje alatt.
A könyvtárra vonatkozó szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, valamint a
könyvtárban jól látható helyre elhelyezésre kerülnek.
A könyvtár nyitvatartási rendje az iskolai hirdető táblára, valamint a könyvtár ajtajára is
kifüggesztésre kerül.
A könyvtárat csak a könyvtáros jelenlétében lehet igénybe venni.
57
Házirend
Legitimáció A házirend véleményeztetésére, elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése alapján Paksi Deák Ferenc Általános Iskola módosított házirendjét az iskolaszék véleményezte és elfogadásra javasolta. Paks, 2014. október 28. Dr. Pinczés János az iskolaszék elnöke
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése alapján Paksi Deák Ferenc Általános Iskola módosított házirendjét az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta. Paks, 2014. október 16. Cziráki Andrea a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus
Tell Eszter a diákönkormányzat elnöke
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése alapján Paksi Deák Ferenc Általános Iskola módosított házirendjét az intézményi tanács véleményezte és elfogadásra javasolta. Paks, 2014. október 29.
Tell Edit az intézményi tanács elnöke
58
Házirend
A Paksi Deák Ferenc Általános Iskola módosított házirendjét a nevelőtestület a 2014. év november. 13. napján tartott ülésén elfogadta.
Paks, 2014. november 13. Klopcsikné Somorjai Mária a nevelőtestület képviselője
Puskásné Ömböli Mária intézményvezető
Paks, 2014.november 13.
P.H. Puskásné Ömböli Mária intézményvezető
59
