Budapest XIII. Kerületi Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvel Oktató Általános Iskola 1133 Budapest Tutaj u. 7-11.
Házirend
Budapest, 2014. június 02. Varga Márta igazgató
HÁZIREND
mely a Pannónia Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján
A Házirend A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Nkt.), a 2012. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. Törvény, a 20/2012. (VIII. 1.) EMMI rendelet alapján az iskola Pedagógiai Programjával és Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban, a diákönkormányzat, a szülői közösség, az iskolaszék, a XIII. kerületi Német Önkormányzat véleményezésével, az intézményvezető jóváhagyásával szabályozza az iskola rendjét.
I.
fejezet
A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATAI
1. A Házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
2. A Házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósulását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA
1. A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak, használóinak) meg kell ismernie. 2. A Házirend megtekinthető: − az iskola honlapján, − az iskola portáján, − az iskola könyvtárában, − az iskola igazgatójánál,
-2-
− az iskola igazgatóhelyetteseinél, − az osztályfőnököknél, − a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, − az iskolaszék elnökénél, − az iskolai szülői szervezet vezetőjénél. 3. A Házirend rendelkezéseinek a tanulókra vonatkozó szabályait minden tanév első munkanapján az osztályfőnököknek meg kell beszélniük a tanulókkal, aktuálisan az osztályfőnöki órákon. 4. A Házirend rendelkezéseiről tájékoztatni kell a szülőket az első szülői értekezleten. 5. A
Házirendről
minden
érintett
tájékoztatást
kérhet
az
iskola
igazgatójától,
igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől fogadóórán vagy előre egyeztetett időpontban.
II.
fejezet
TANULÓ JOGVISZONY KELETKEZÉSÉNEK SZABÁLYAI, ELJÁRÁSI RENDJE
A Klebersberg Intézményfenntartó Központ által kijelölt napon történik -a törvény szerinta tanköteles korú gyerekek beiratkozása.
1. Követelmények − Tanköteles korú az a gyermek, aki az aktuális tanévet megelőző szeptember 1-jén, illetve utána augusztus 31-ig tölti be hatodik életévét. − Óvodai szakvélemény bemutatása - adott esetben Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság véleménye- mely az iskolaérettséget igazolja. − A gyermek születési anyakönyvi kivonatának, valamint a gyermek és a szülő/gondviselő lakcímkártyájának vagy egyéb lakcímet igazoló okmányának bemutatása. − Nemzetiségi tagozatra való jelentkezéshez, illetve körzeten kívüli gyermek beiratkozásához a beiratkozást megelőzően kérvény benyújtása szükséges. A kérvénynek tartalmaznia kell a német nemzetiségi osztály választásának indokát.
-3-
Beiratkozáskor nyilatkoznia kell a német nemzetiségi program elfogadásáról. A felvételnél előnyben részesítendő az, aki német nemzetiséghez tartozásáról nyilatkozatot tesz. 2. Beiskolázási körzet − A fenntartó által kijelölt beiskolázási körzet. − A beiskolázási körzetből érkező tanulót az iskola köteles felvenni, amennyiben a beiskolázás követelményeinek eleget tesz és a férőhely ezt lehetővé teszi. − A beiskolázási körzetben lakó, de tanulmányait más intézményben megkezdett tanuló iskolánkba való átvétele a 4. pontban leírt eljárási rend alapján történik. 3. Eljárási rend − A jelentkezőket a felvételről vagy elutasításról határozatban értesítjük, illetve az iskola honlapján és a kapun kifüggesztett névsorokból tájékozódhatnak. − A szülő előzetesen az iskola honlapjáról tájékozódhat az iskola pedagógiai programjáról, helyi tantervéről és házirendjéről. 4. Átvétel feltételei, eljárásrendje 1) A szülő kérvényt nyújt be, mellyel indokolja iskolaváltoztatási szándékát. 2) A tanuló bemutatja a bizonyítványát, a tanév megkezdése után érkezők a tájékoztató füzetüket is, annak hiányában az előző iskola igazolását a tanév során szerzett érdemjegyeiről, illetve szöveges értékeléséről. 3) Az igazgatóhelyettesek az osztályfőnökökkel való egyeztetés után, szükséges esetben szaktanári véleményezéssel megvizsgálják, hogy korábbi tanulmányai alapján
beilleszthető-e
a
tanuló
az
iskolában
működő
tanulócsoportok
valamelyikébe. 4) Alsó tagozatba érkező gyermek esetén német nemzetiségi osztályba csak sikeres nyelvi különbözeti vizsga esetén kerülhet, a párhuzamos osztályokba kerülés esetén az iskola heti egy felzárkóztató angol órát biztosít. 5) Felső tagozatba német nemzetiségi osztályba beiratkozni szándékozó tanuló csak az évfolyamnak megfelelő követelményszint elérése esetén tett sikeres különbözeti vizsgával kerülhet. A párhuzamos osztályokba jelentkező tanuló emelt szintű angolos
csoportba
sikeres
nyelvi
különbözeti
vizsgával
kerülhet,
természettudományos gyakorlatot vagy az emelt szintű technikát választhatja. 6) A felvételről az eljárást követően az igazgató dönt.
-4-
a
7) A felvételt az iskola befogadó nyilatkozat kiadásával igazolja. 5. A felvétel – sorsolás eljárásrendje 1) A szülő beiratkozáskor jelzi osztályba sorolási elképzelését, 2 osztályt megjelölve, amit a törvény által előírt létszámhatárokig tudunk figyelembe venni. 2) A felvételnél előnyben részesülnek a körzetes tanulók. Ha a körzetes tanulók felvételét teljesítette, és a fennmaradó üres helyekre túljelentkezés van, az érintettek felvételéről nyilvános sorsolás útján dönt. A sorsolásra az érintetteket az iskola meghívja. Sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzet: -
testvére az iskola tanulója,
-
szülője a KLIK dolgozója
-
a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében van, és azt munkáltatója igazolja.
A tanulók felvételéről az igazgató dönt. 3) Az osztályba sorolásról az igazgató dönt. 4) Az iskola a különböző tantárgyak esetében a csoportba soroláskor az alábbi szempontokat alkalmazza: − Testnevelés: nemek szerinti bontás. − Német
anyanyelvi,
természettudományos
német
szaktantárgyi,
gyakorlat,
technika,
angol
informatika:
nyelvi 15
főt
csoport, meghaladó
osztálylétszám esetén alakítunk ki arányos létszámra bontott csoportokat. − Az emelt szintű angol nyelvi csoportokat a negyedik évfolyamon megírt szintfelmérő alapján állítjuk össze, a csoportok létszáma maximum 14-14 fő. 6. A felvétel és átvétel elutasításának eljárási rendje A jelentkezést követően megvizsgáljuk: − az adott évfolyam és ezen belül az osztályok létszámát, − az osztályok összetételét (SNI és Nevelési Tanácsadó papírral rendelkezők száma), − az osztályban tanított nyelvet és annak óraszámát, − a jelentkező tanuló meglévő tanulócsoportjainkba illeszthetőségét. Ezek után szóbeli egyeztetés történik a szülővel.
-5-
A szükséges feltételek meglétének hiányában a gondviselőt szóban tájékoztatjuk a felvétel elutasításáról.
TANULÓ JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK, ILLETVE MEGSZŰNTETÉSÉNEK SZABÁLYAI, ELJÁRÁSI RENDJE − A tanulói jogviszony automatikusan megszűnik a 8. évfolyam sikeres elvégzése esetén, illetve annak a tanévnek az utolsó napján, amelyikben a tanuló a tanköteles életkort, a 16. életévét betölti. − A tanulói jogviszony automatikusan megszűnik, ha a tanköteles életkort betöltött tanuló egy tanítási éven belül 30 igazolatlan órát mulaszt, és az iskola a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a szülőt, és a tanuló állandó lakóhelye,
ennek
hiányában
tartózkodási
helye
szerint
illetékes
regionális
egészségbiztosítási pénztárat. − Egyéb estekben a jogviszony megszűnését a szülő kezdeményezi lakhely vagy iskolaváltoztatás miatt. − Tanév végi tanulói jogviszony megszűnésekor a tanuló megkapja bizonyítványát, illetve magával viszi tájékoztató füzetét. − A befogadó intézmény részére, évközi iskolaváltoztatás esetén, írásbeli tájékoztatást adunk ki a tanuló tanulmányi előmeneteléről. − Iskolaváltoztatás alkalmával az új iskola befogadó nyilatkozatot küld, ennek alapján adjuk ki az „Értesítést távozásról” nyomtatványt és a bizonyítványt. Az egészségügyi lap továbbításáról a védőnő gondoskodik.
III.
fejezet
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. 600-1800-ig az iskola főkapujánál, 1800-2200-ig a tornacsarnoki bejáratnál szorgalmi időben munkanapokon portaszolgálat működik.
-6-
A tanulók az épületet 700 órától vehetik igénybe a tanítási órák, és az ebédelés végéig. Délután a diákok az általuk választott foglalkozások befejezéséig tartózkodhatnak az épületben. 2. A 700-730 között iskolába érkező tanulóknak a reggeli ügyeleten kell tartózkodniuk. 3. A tanítás kezdete 800 óra, testnevelés órák esetében ettől eltérően az iskola 0. tanítási órát is beépíthet, mely 705-kor kezdődik. 4. Az iskolába a tanulóknak 750-ig kell megérkezniük. A szekrénnyel rendelkezőknek 750-ig kell a kabátjukat, mobil készülékeiket az alagsori ruhatári szekrényükben elhelyezni.
Tanórák és tanórák közti szünetek rendje: -
0. óra
705-750
-
5. óra
1205-1250
-
1. óra
800-845
-
6. óra
1300-1345
-
2. óra
900-945
-
7. óra
1400-1445
-
3. óra
1000-1045
-
8. óra
1500-1545
-
4. óra
1105-1150
5. Azoknak az osztályoknak, akik iskolaotthonos program szerint dolgoznak a kötelező foglalkozások 800-1600-ig tartanak. 6. A tanórák kezdete előtt öt perccel megszólaló jelzőcsengetéskor a tanulók elfoglalják helyüket a tanteremben és előkészülnek a tanórára. 7. Az óra befejezése előtt 5 perccel megszólaló jelzőcsengő a tanároknak szól. 8. A becsengetés utáni érkezés, késésnek számít, ami a naplóba kerül bejegyzésre. A késéseket az osztályfőnök havonta összesíti, és a szülőt értesíti. 9. A késések összeadódnak, amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, a késés 1 igazolatlan órának számít, mely a naplóban bejegyzésre kerül. 10. A tanítási órák 45 percesek. 11. A tanítási óra alatt a tanulók a kijelölt tanteremben tartózkodnak. 12. A szünetek 15 percesek, a 3. óra utáni szünet 20 perces. −
730-750 a felső tagozatos tanulók reggeliznek az ebédlőben.
−
845-900 és 945-1000 között az alsó tagozatos tanulók reggeliznek az ebédlőben.
13. A tanulók a tanév elején meghirdetett csoportos ebédeltetési rend szerint vesznek részt az étkezésben.
-7-
Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi, klub napközi − A Köznevelési Törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon, 1-2. évfolyamon iskolaotthon és napközi, 3-4. évfolyamon napközi otthon, 5-8. évfolyamon klub napközis foglalkozás működik. A foglalkozásokat a szülők írásos nyilatkozatban igényelhetik szeptember első hetében. Munkanapokra eső tanítási szünetekben 20 főt meghaladó igénylő esetén, összevont napközis csoport üzemel. − A délutáni foglalkozást vezető az utolsó tanítási óra végétől veszi át a napközis csoportot. A délutáni ellátás 1630-ig tart. − 1630-1730-ig ügyeletet biztosítunk. − A délutáni foglalkozásokra jelentkezés az egész tanévre szól, amit szeptember 20-ig kell írásban megadni. Egyidejűleg kérvényezni kell, ha a tanulónak iskolán kívüli rendszeres elfoglaltsága van, ami miatt 1630-nál korábban kell az iskolából távoznia. Ez nem haladhatja meg a heti két alkalmat. Az iskola és a szülő által rögzített időpontoktól eltérni rendkívüli esetben, az igazgatóhelyetteseknek beadott írásos kérelemmel lehet. − A délutáni foglalkozásokra való felvételről a szülőt az iskola határozatban értesíti. Diákétkeztetés − A napközi otthonba és a klub napközis foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola reggelit és ebédet, vagy csak ebédet biztosít. − A napközi és klub napközis foglalkozásokat igénybe vevő csak az ebédlőben étkezhetnek. − A rendelkezésre álló büfét a tanulók a becsengetés előtti jelző csengőig vehetik igénybe. Az ott vásárolt élelmiszert az aulában fogyaszthatják el. − Az étkezési térítési díjat minden hónapban a kijelölt időpontokban kell befizetni a gazdasági ügyintézőnek. A befizetési napoktól eltérni nem tudunk. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a térítési díjat az augusztusban megjelölt napon befizeti.
-8-
− A száz százalékos étkezési támogatásban részesülő tanulók étkeztetése nem automatikus. Az ő támogatott étkezésüket is meg kell igényelni személyesen az augusztusi ebédbefizetés időpontjában. − A hiányzó tanuló étkezési díját az iskola csak akkor tudja jóváírni, ha a szülő az étkezést egy nappal előre lemondja. A lemondott étkezés díjának jóváírása a következő havi befizetéskor történik. − Az étkezési támogatásban részesülő tanulóknak hiányzás esetén le kell mondaniuk az étkezést. Amennyiben ezt többször elmulasztják, a támogatás felfüggeszthető vagy megvonható. − A hiányzást és a lemondást minden esetben reggel fél 9-ig jelezni kell az iskolatitkárnál. Délutáni foglalkozások − Tanórán kívüli rendszeres foglalkozásokat az iskola, tanítási napokon szervez. − Tanórán kívüli rendszeres foglalkozásokról a szülők és a tanulók a tanév elején írásos
értesítést kapnak
foglalkozások
(kötelező
az első szülői korrepetálások,
értekezleten, melyben
szakkörök,
tanfolyamok,
szerepel a sportkörök)
vezetője, időpontja. A jelentkezések ennek alapján történnek, egy tanévre szólnak. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. Az ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló hiányzása szorgalom jegyébe számít, és igazgatói engedéllyel a foglalkozásról kizárható. − Az iskola kirándulásokat, táborokat, színház– és múzeumlátogatásokat illetve egyéb szabadidős tevékenységeket tanítási napokon, hétvégén, tanítási szünetben szervezhet, erről a szülőket a tájékoztató füzet útján értesítjük. A tanulók részvétele ezeken önkéntes (kivéve nemzetiségi programokat), a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA
1. A tanulók hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. 3. Előzetes kérvény alapján engedélyt távolmaradásra az iskola igazgatója adhat.
-9-
4. Mulasztását a tanuló orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja. 5. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni a hiányzást követő 5 tanítási napon belül. 6. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja a távolmaradását. 7. Egy igazolatlan óra esetén az iskola hivatalosan értesíti a szülőt, felhívja figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 2 igazolatlan óra után a Gyermekjóléti Szolgálatot kell tájékoztatni a mulasztásról, 10 igazolatlan óra után hivatalos bejelentést tesz a Kormányhivatalnak. 8. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja a szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében. 9. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola igazgatója értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és kormányhivatalt. 10. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri az évi óraszám 30 % - át a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. 11. Egy tanévben a tanulónak az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban - mérlegelve az összes körülményt - dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.
Az osztályozó vizsgára jelentkezés eljárásrendje Ha a tanuló igazolt hiányzása a félévi illetve tanév végi lezáráskor meghaladja a törvényben meghatározott mértéket, osztályozó vizsgát tehet. − A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és a szülőt az igazolatlan mulasztás következményeiről legalább kétszer írásban figyelmeztette.
- 10 -
− A félévi illetve tanév végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt az osztályozó vizsga engedélyezéséről, időpontjáról. Erről és a vizsga tematikájáról írásban értesíti a szülőt. − A szülő 5 napon belül írásban nyilatkozik, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. − Ha
elutasítja,
akkor
a
tanuló
„elégtelen”
minősítést
kap,
tanulmányait
évfolyamismétléssel folytathatja. − Ha él a lehetőséggel, akkor a tanuló a helyi tantervben leírt követelmények alapján osztályozó vizsgát tesz.
A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai A tanév rendjét és a tanítás nélküli munkanapok felhasználását az iskola igazgatója, a miniszteri rendelet által meghatározottak alapján, az igazgatóhelyettesekkel és a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve a tanév elején az iskolai munkatervben rögzíti, melyet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogad el. A szülők és a tanulók erről az
osztályfőnököktől
kapnak
tájékoztatást.
Egy
tanítás
nélküli
munkanap
felhasználásáról a diákönkormányzat dönt.
Intézményi rendezvények, ünnepek rendje, normatív szabályai Az intézményi rendezvények, ünnepek rendjét az iskolavezetés a tanév elején az iskolai munkatervben rögzíti, meghatározza időpontját, helyét, felelőseit. Az iskolai ünnepélyeken a tanulók fehér blúzban vagy ingben és sötétkék vagy fekete szoknyában vagy nadrágban jelenhetnek meg. Az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A tanulóknak az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken iskolánk hírnevének megfelelően kell viselkedniük. Ezeken a rendezvényeken sem megengedett az erkölcstelen és illetlen viselkedés.
- 11 -
IV.
fejezet
AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
1. Az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: − az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, − az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, − a tűz– és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, − az iskolai házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. A szaktantermeket, ideértve a tornatermeket, számítástechnika termeket, nyelvi labort, technikatermet, kémiatermet, fizikatermet, dísztermet és a könyvtárt rendeltetésszerűen, külön szabályzat szerint használhatják a tanulók, tanári felügyelet mellett. A terem használatáról a tanév első óráján kapnak tájékoztatást a tanulók. A teremhasználat szabályait az adott helyiségben ki kell függeszteni, ezeket a Házirend melléklete tartalmazza. 4. A tornacsarnok épületét és az ahhoz tartozó lépcsőházat csak azok a tanulók használhatják, akiknek testnevelés órájuk van, illetve a délután folyamán valamilyen sportfoglalkozáson vesznek részt. 5. A ruhatárat a szekrénnyel rendelkezők kötelesek használni. − Érkezéskor: 730-tól-755-ig, távozáskor: 1145-1645-ig mindenki köteles a ruhatárat az előírás szerint használni. − 755-1145-ig szükség esetén a ruhatár használatához a portán vehető fel a kulcs. − Ruhatárban étkezni, inni, szemetelni nem lehet. Az észlelt károkat jelezni kell az ügyeletesnek, a kárt okozónak anyagi felelőssége van. A szekrény kulcsát év elején az osztályfőnöktől veszik át a tanulók, és saját kulcsáért mindenki anyagi felelősséggel tartozik.
- 12 -
− Megjegyzés: A ruhatár nyitvatartási ideje az igények és a kulturált használat függvényében, a diákönkormányzat igazgatóhoz benyújtott kérelme alapján, felülvizsgálható és nevelőtestületi döntéssel módosítható. 6. Az udvart, a tetőkertet és az ebédlőt a tanulók csak tanári felügyelettel használhatják. 7. A diákönkormányzat az igazgatóval történő időpont egyeztetés után használhatja az iskola helyiségeit a diákönkormányzati rendezvények alkalmával. 8. 7-1730-ig az iskola használja az épület helyiségeit. 1730 után a helyiségek bérbeadása az üzemeltető jogkörébe tartozik. A helyiségek használatát az üzemeltető és az iskola igazgatója egyeztetni köteles. Az épület használatára vonatkozó megállapodást a KIK XIII. kerületi tankerülete és az önkormányzat köt. 9. A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, illetve a napközis nevelők munka–
és
balesetvédelmi,
tűzvédelmi
oktatásban
részesítik.
Az
oktatást
dokumentálni kell a naplókban és a tájékoztató füzetben. 10. A tanulók az iskolát tanítási időben csak felügyelettel hagyhatják el. A szülő tájékoztató füzetbe írt írásbeli kérelme alapján a portás az épületből a tanulót az osztályfőnök írásos engedélyével engedheti ki. 11. Osztályfőnöke távolléte esetén az iskolából való távozásra a tanuló engedélyt az igazgatóhelyettestől kérhet. 12. Az a tanuló, aki tanítási idő alatt az iskolában tartózkodik, de nincs tanítási órája, köteles az időt a könyvtárban tölteni. 13. Tanítási napokon a hivatalos adminisztratív ügyek intézése az irodában történik 8001600 óra között. 14. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeletet tart, időpontját a kapura függesztjük ki. 15. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi.
Az
iskolába
érkező
szülőket,
illetve
idegeneket a
portaszolgálat
nyilvántartja. A belépés feltétele: a belépő és a felkeresendő személy nevének a portaszolgálati füzetbe való bejegyzése (kivétel ez alól: szülői értekezletek, fogadó órák).
- 13 -
A TANULÓK ÁLTAL BEHOZOTT TÁRGYAK ELHELYEZÉSI SZABÁLYAI
1. A tanulók az iskolába csak a tanuláshoz szükséges felszerelést hozhatják magukkal. 2. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt kabátjukat, értéktárgyaikat (mobil, mp3 lejátszó stb.) a szekrényükben kell elhelyezni. A szabály be nem tartása fegyelmi vétségnek minősül. 3. A tanításhoz nem szükséges tárgyakat a diákok a tanítási időben a táskából nem vehetik elő, tanítási időn kívül tanári engedéllyel használhatják (kivéve mobiltelefon). A szabály be nem tartása fegyelmi vétségnek minősül. 4. Az ebédlőbe táskát nem lehet bevinni, étkezés előtt a szekrényben kell elhelyezni. 5. Talált értéktárgyakat, pénzt, okmányokat, kulcsokat az iskolatitkárságon, az elveszett ruhákat a portán kell leadni. 6. Értéktárgyat a tanulók csak saját felelősségükre hozhatnak be. 7. Veszélyes eszköznek minősülő tárgyak behozatala törvényi jogszabályba ütközik, eljárást von maga után. 8. Tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb, az egészségre ártalmas szerek behozatala és fogyasztása. 9. Az iskola területén a rágógumizás tilos. 10. Tilos az iskolában mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.
A TANULÓK FELADATAI A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN
1. Az iskolában a heteseket az osztályfőnök jelöli ki, megbízatásuk egy-egy hétre szól. Feladataik: − Az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat és az ellenőrzőhiányokat. − Ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot. − Az óra végén a hetes felelőssége, hogy a terem rendben maradjon az osztály után.
- 14 -
2. A naplófelelős tanulót az osztályfőnök jelöli ki. Feladata, hogy az óraközi szünetekben az osztálynaplót a következő tanterembe vigye. Csoportbontás esetén egy tanuló viszi át a naplót. 3. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. 4. Az osztályok, illetve csoportok a diákönkormányzat beosztása alapján vesznek részt a rendezvények előkészítésében, hangosításban, termek be illetve átrendezésében.
A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOK
1. A tanuló kötelessége, hogy: − óvja saját és társai testi épségét, egészségét, − elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, − betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, − azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt vagy balesetet észlel, − jelentse az iskola legközelebbi nevelőjének, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült, − ismerje meg az épület kiürítési tervét, és vegyen részt annak évenkénti gyakorlatában, − rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelés órákra, edzésekre (sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: − a tanuló a tornateremben, udvaron csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat − a tornaterem felszerelését rendeltetésszerűen használhatja
- 15 -
− a sportfoglalkozásokon a tanulóknak sportfelszerelést: lehetőleg fehértalpú tornacipőt,(kizárólag termi használatra) fehér pólót vagy trikót, váltó zoknit, kék tornanadrágot vagy tornaruhát, esetenként melegítőt kell viselniük. − a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal, a védőnő heti négy alkalommal rendel az iskolában, tanévenként meghatározott napokon és időpontban.
INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
•
Az első osztályfőnöki órán ismeretet szerez a tanuló: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokról, o a balesetek megelőzésének módjáról: -
közlekedés az épületben, a lépcsőházban, a közlekedés iránya a lépcsőházban a korlát mellett megyünk lefelé és a fal mellett felfelé, a lányok kerüljék a magas sarkú cipő viselését a folyosókon nem rohanunk, a lépcsőket egyesével vesszük a járóburkolatra kerülő nedvességet azonnal meg kell szűntetni, szükség esetén a takarító segítségével az ajtókat kilinccsel nyitjuk és zárjuk a tantermekben figyelünk a bútorzatra
-
az udvar veszélyei, különös figyelmet kell fordítani a kiálló sarkas tárgyakra, az udvarra épített játszószerekre az udvar kerítéseire nem lehet felmászni a kőburkolat ésszerűtlen viselkedés esetén balesetet okozhat labdázni az udvar lépcsős harmadában lehet, figyelemmel az udvarra néző ablakokra
- 16 -
-
a tetőkert használata, a játék során vigyázni kell a kihelyezett növényekre a tetőkertben minden tárgy dobálása tilos
-
a speciális termek használata (lásd teremhasználati rendek),
-
az elektromos eszközök, bekapcsolásuk csak tanári engedéllyel és felügyelettel lehetséges a pedagógus utasítása szerint
-
szellőztetés, ablak használat, szellőztetés csak pedagógus jelenlétében történhet
-
az ebédlőben előfordulható balesetek, a járóburkolatra kerülő nedvességet azonnal meg kell szűntetni, szükség esetén a takarító segítségével a
tálcával
közlekedőkre
mindenkinek
figyelemmel
kell
lenni,
kiküszöbölendő az összeütközést, illetve az eszközök összetörését o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőkről, a menekülési útvonalakról, a menekülés rendjéről, o a tanulók kötelességeiről a balesetek megelőzésével kapcsolatban o a tanulók kötelessége bekövetkezett baleset esetén segítségnyújtás felnőtt azonnali tájékoztatása. •
Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.
•
A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
V.
fejezet
A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI
- 17 -
Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az 5-8. osztályok tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájuknak szervezésére két fő képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
A diákkörök Az
iskolában
a
tanulók
igényeinek,
érdeklődésének
kielégítésére
diákkörök
működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, tanfolyam, korrepetálás, énekkar, művészeti csoport, sportkör. A diákkörök a tanulók, illetve a pedagógusok javaslatára jöhetnek létre. A kezdeményezést az igazgatónál és a diákönkormányzatnál be kell jelenteni. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás alapján az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokból (5-8. évfolyam) választott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók véleménye és a lehetőségek figyelembevétele alapján, az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a diákok közül megválasztott elnök és az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot – az Nkt. 48. § alapján véleményezési jog illeti meg. A diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét: − az iskolai SZMSZ rendelkezésének elfogadása előtt, − a tanulói szociális juttatások elosztásai elveinek meghatározása előtt, − az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, − a házirend elfogadása előtt.
- 18 -
5. A diák önkormányzati gyűlések a tanév elején a munkatervben meghatározott időpontban kerülnek lebonyolításra, (áltatában hétfő 14 óra), ettől eltérni csak indokolt esetben lehet.
Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A
diákközgyűlésen
a
diákönkormányzatot
segítő
nevelő,
valamint
a
diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) az Nkt. 73. § biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.
DIÁKJOGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRENDEK
A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról a) az iskola igazgatója − az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente, −
a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
− hirdetőtáblákon keresztül folyamatosan tájékoztatja, b) az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
- 19 -
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanuló az iskola dokumentumait (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) a diákönkormányzati teremben tekintheti meg. Személyes adatait az osztályfőnökkel egyeztetett időpontban megtekintheti az osztálynaplóban, illetve az iskolatitkárral egyeztetett időpontban a tanuló nyilvántartásban és az anyakönyvben. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a) az iskola igazgatója :a szülői közösség választmányi ülésein, az iskolaszéki értekezleteken és az iskola weblapján keresztül, b) az osztályfőnökök: az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 5. A szülő az iskola dokumentumaiba (Pedagógia Program, Szervezeti és Működési Szabályzat) az igazgatói vagy igazgatóhelyettesi irodában tekinthet be. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: a) szóban: − a nevelők fogadóóráin, − egyénileg egyeztetett időpontban, − a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, − a családlátogatások alkalmával. b) írásban a tájékoztató füzetben, valamint az első évfolyamon a negyedévi, félévi és a tanév végi értékelő lapokon, mely dokumentum a bizonyítvány pótlapja. Második évfolyamon negyedévi és félévi értékelő lapokon, a 2. tanév végétől a bizonyítványon keresztül. 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az iskolaszékkel. 9. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.
- 20 -
Jogorvoslati eljárásrend Minden tanulónak és szülőnek joga van ahhoz, hogy bármilyen probléma esetén, érdekeinek védelme érdekében, segítséget kérjen és kapjon. Vitás ügyekben az egyeztetés menete a következő: − probléma tisztázása a szaktanárral, napközis nevelővel, − másodfokon a probléma megbeszélése az osztályfőnökkel, − harmadfokon a probléma megbeszélése az igazgatóhelyettessel, − a vitás ügyek végig vitelének eredménytelensége esetén az iskolaigazgatóhoz kell fordulni. A közvetlen megoldás hiányában kell igénybe venni a következő fokozatot. A diákok és a szülők problémájukkal bármikor fordulhatnak a diákönkormányzatot segítő pedagógushoz, illetve a gyermekvédelmi felelőshöz.
Tantárgyválasztással kapcsolatos eljárásrend Iskolánk 1-8-ig német nemzetiségi kétnyelvű tagozatot működtet, amelyre a szülők nemzetiségi hovatartozásukat igazoló nyilatkozattal jelentkeztethetik gyermeküket. A nem német nemzetiségi osztályok tanulói 4. év végén 3 csoportba sorolódnak. A csoportba sorolás a 4. évfolyamon írásbeli szintfelmérő alapján történik azoknak, akik az emelt szintű angol oktatásra szeretnének bejutni. A természettudományos érdeklődésű gyerekek természettudományos gyakorlaton vehetnek részt, illetve a gyakorlat orientált tanulók nyolcadikig magasabb óraszámban vehetnek részt technika órákon. Ez utóbbi két csoport azonos létszámban indul, a csoportokba jelentkezés a tanuló részéről 1. és 2. hely megjelölésével történik, a végső csoportkialakításról a nevelőtestület dönt. Az elsősök beiratkozásakor, illetve 4. évfolyam végén a szülők jelentkezési lapon nyilatkoznak, hogy gyermekük részére az erkölcstan, illetve hittan oktatást választják a felekezet megjelölésével. A hitoktatás lehetőségét azokon az évfolyamokon, ahol nem órarendbe épített, a délutáni időszakban biztosítjuk, a többi szabadidős tevékenységgel együtt.
- 21 -
Tanórákon való részvétel és az értékelés alóli felmentés eljárásrendje A szülő kérelmet nyújthat be, melyben kérheti a tanórai foglalkozásokon való részvétel, illetve az értékelés, minősítés alóli felmentést. A felmentés szólhat valamennyi tanórára (magántanuló), vagy azok egy részére (szaktárgyi felmentés). Eljárásrendje a következő: 1. A szülő írásbeli kérelmet nyújt be az igazgatóhoz, melyhez csatolja a felmentést indokoló dokumentumokat. 2. Az igazgató döntéséről és a tanuló továbbhaladásának módjáról írásos határozatban értesíti a szülőt. 3. A magántanuló az írásos határozatban megjelölt időszakban osztályozó vizsgát köteles tenni. Ennek időpontjáról az osztályfőnöktől kap írásos értesítést. 4. A magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik. A magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint diáktársait. (Például igénybe veheti a tanulószobát, látogathatja az iskola könyvtárat, rész vehet az iskolai étkezésben.). 5. Amennyiben az igazgató megítélése szerint a tanuló számára hátrányos a magántanulói státusz, a dönt a kérelem elfogadásáról. Hátrányos helyzetű tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálat véleményezése is szükséges. 6. Iskolaváltoztatás esetén indokolt esetben a tanulónál szintfelmérést végzünk, amelynek eredménye alapján soroljuk osztályba. 7. A beiratkozó tanuló időlegesen felmentést kérhet egyes tárgyakból a minősítés alól a határozatban megjelölt időpontig. Ennek lezárásaként tudásáról osztályozó vizsgán ad számot. 8. Ha a tanulót hiányzása miatt nem lehet osztályozni, akkor a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgán tehet számot tudásáról. 9. A szülő kérésére a tanulmányi képességeit figyelembe véve, a tanuló egy tanítási évben két vagy több év anyagát is elvégezheti, tudásáról osztályozóvizsgán adhat számot. 10. A háromtagú bizottság által értékelt osztályozó vizsgákról jegyzőkönyv készül.
Számonkérés, továbbhaladás 1. A szóbeli, írásbeli számonkérés alól a 3 napot meghaladó igazolt hiányzást követően minden tárgyból csak az első tanórán kaphat felmentést a tanuló.
- 22 -
2. A témazáró dolgozatok megíratását összefoglaló, rendszerező órának kell megelőznie. 3. A témazárók időpontját legalább öt nappal előbb kell ismertetni. 4. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható, amelyeket tíz munkanapon belül ki kell javítani (a hetes feladata, hogy a harmadik témazáró bejelentésekor a pedagógusnak szóljon). 5. A témazáró írásakor hiányzó tanulónak, a pedagógus által megadott időpontban a témazáró megírását pótolni kell. 6. Javítódolgozatot csak az írhat, aki részt vesz a korrepetálásokon. 7. Minden tantárgyból havi egy osztályzatot, a heti 1. illetve 1,5 órás tantárgyaknál félévenként legalább 3 jegyet kapnak a tanulók. 8. Az írásbeli, szóbeli számonkérés egyéb formáit a Pedagógiai Program tartalmazza. 9. A vizsgák a vizsgaszabályzatban rögzített módon kerülnek lebonyolításra. 10. A felsőbb évfolyamba való továbbhaladást a Pedagógiai Program tartalmazza.
A SZOCIÁLIS ÉS NORMATÍV KEDVEZMÉNYEK ELOSZTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A segélyekkel kapcsolatos ügyekben a gyermekvédelmi felelőshöz kell fordulni. Az ügyek intézése a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán történik. Az étkezéssel kapcsolatos kedvezményekkel az üzemeltetési vezető foglalkozik. Az étkezési díjhoz kedvezmény igényelhető szociális és normatív alapon. 1. 1 főre jutó jövedelem alapján a szülő étkezési kedvezményt kérhet (szociális kedvezmény). 2. A térítési kedvezményhez benyújtandó: − a kitöltött formanyomtatvány, − jövedelemigazolás, − családi pótlékról szóló igazolás, − határozat a rendszeres gyermekvédelmi támogatásról, − igazolás minden feltüntetett összegről. 3. A kedvezményeket a döntésről született és bemutatott határozat alapján lehet igénybe venni. 4. Az ingyenes étkezést minden hónapban igényelni kell az iskolai nyomtatványon.
- 23 -
Tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év április 30-ig elkészíti a tankönyvrendelést, egyezteti az intézmény igazgatójával, aki a tankerületi igazgatóhoz jóváhagyásra továbbítja. Tankönyvtámogatás 2013-14. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben térítésmentesek a tankönyvek. 2-8. évfolyamon a tanuló (szülő) az iskolában –a család anyagi helyzetétől függőeningyenes vagy kedvezményes tankönyv ellátást igényelhet a 17/2014. EMMI – rendelet 5. számú mellékletben megtalálható igénylőlapon. Támogatások: − normatív (törvény alapján) − szociális (egy főre jutó jövedelem alapján a lakóhely szerinti önkormányzatnál igényelhető) − könyvtárból való kölcsönzés (igénybejelentés alapján) A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az igazgató június 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, illetve hányan kívánnak új könyvet vásárolni. Az iskolai tankönyvfelelős minden év június 17-ig írásban tájékoztatja a szülőket és a fenntartót arról, hogy a tankönyvellátás rendjéről szóló törvény alapján kik jogosultak normatív kedvezményre. Ha az iskolának lehetősége van egyéb kedvezmény nyújtására, mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok a tankönyvet ingyenesen kapják. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 8 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére sem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság a megadott időpont után keletkezett. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában június 30-ig ismerteti az intézmény vezetőjével.
- 24 -
A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola a honlapján is elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, vagy a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Azokat a tankönyveket, amelyeket a kölcsönzés lejártakor a tanuló nem tud visszaszolgáltatni (elveszett vagy használhatatlanná vált), írásbeli felszólítás után a szülő köteles pótolni. • Pótlás történhet használt jó állapotú tankönyvvel, ekkor azonos raktári számra kell bejegyezni. • A hiányzó dokumentumot a szülő költségén a könyvtáros a következő évi tankönyvrendeléskor pótolja. Ennek lebonyolítására a szülő írásos felhatalmazást ad. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés és az iskola minden rászoruló tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő a kinyomtatott egyéni tankönyvlistán nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Kézikönyv biztosítása a pedagógusok számára A pedagógus kézikönyvek az iskola könyvtárának nyilvántartásában szerepelnek. Az intézményben dolgozó pedagógusok részére a tanév feladataihoz kapcsolódóan kikölcsönözhető. - 25 -
VI.
fejezet
A TANULÓK JUTALMAZÁSA 1. A tanulót az iskola elismerésben részesíti a következő területeken: − példamutató magatartás − folyamatosan jó tanulmányi eredmény − az osztály, illetve az iskola érdekében végzett közösségi munka − az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon való részvétel − az iskola jó hírnevének megőrzése és növelése esetén 2. Az elismerés módjai lehetnek: a) dicséretek: − tanári dicséret − osztályfőnöki dicséret − igazgatói dicséret − nevelőtestületi dicséret b) tárgyjutalom 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: − szaktárgyi teljesítményért − példamutató magatartásért − kiemelkedő szorgalomért − példamutató
magatartásért
és
kiemelkedő
szorgalomért
dicséretben
részesíthetőknek oklevél és/vagy könyvjutalom adható. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. − Bizonyítványba bejegyzett nevelőtestületi dicséretben részesül a kiemelkedő tanulmányi eredményt, példamutató magatartást tanúsító tanuló. 1. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek. 2. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát végző tanulói közösségek csoportos dicséretben és/vagy jutalomban részesülnek.
- 26 -
Elismerések, kitüntetések − „Pannónia Iskoláért Emlékplakett”- et kapnak azon diákjaink, akik nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt értek el, illetve nevelőtestületi döntés alapján azok, akik kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végeztek. − „Jó tanuló, jó sportoló”- díjat azok a 7-8.-os diákok kapják, akik jó tanulmányi eredményeik mellett kiváló sportolóként is öregbítették iskolánk hírnevét. − „Jó sportoló”- díjat azok a felsős diákok kapják, akik budapesti vagy országos helyezettek/sportversenyek aktív, rendszeres és eredményes iskolai képviselői. − „Közösségi munkáért”- könyvjutalmat kapnak azok a nyolcadikos tanulók, akik kiemelkedő közösségi munkát végeztek. A kitűntetéseket a Pannónia Iskoláért Alapítvány adja. Az igazgató által átadott jutalomkönyvet kapnak az általános nevelőtestületi dicséretben részesülő tanulók. Osztályfőnöki javaslatra oklevelet kapnak közösségi munkáért, jeles tanulmányi eredményért, hiányzásmentes tanévért.
A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK
1. Az a tanuló, aki − tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, − vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, − ha a tanuló a közösség vagyonában vagy társainak kárt okoz, − vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben részesül.
2. Az iskolai büntetések fokozatai: − tanári figyelmeztetés, intés, megrovás − osztályfőnöki figyelmeztetés − osztályfőnöki intés − osztályfőnöki megrovás − igazgatói figyelmeztetés − igazgatói intés
- 27 -
− igazgatói megrovás − fegyelmi eljárás 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: − az agresszió, a másik tanuló megfélemlítése, megverése, testi vagy lelki bántalmazása; − az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; − a szándékos károkozás; − az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; − ezen túl mindazon cselekmények, melyek a Büntető Törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 3. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. 4. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően az összes érintett önkéntes részvétele alapján egyeztető tárgyalás lefolytatására van lehetőség. Amennyiben ez közös megállapodással zárul, a fegyelmi tárgyalás megindításától eltekint az intézmény. (Házirend melléklet) 5. A fegyelmi eljárás megindításáról a szülőt írásban értesíteni kell. A fegyelmi eljárás megindítható, ha a tanuló elérte a fegyelmi eljárási fokozatot, vagy ha vétségének súlyossága ezt indokolja. 6. Fegyelmi
eljárást
kezdeményezhet:
az
igazgató,
az
osztályfőnök
és
a
diákönkormányzat. 7. A fegyelmi eljárási rend a továbbiakban az Nkt. 58. §-ban és a jogszabályokban előírtak szerint zajlik. 8. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 9. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a szülő a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés
- 28 -
pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
- 29 -
VII.
fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A HÁZIREND HATÁLYA
1. A Házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak, más alkalmazottainak, továbbá az iskola helyiségeit, szolgáltatásait rendszeresen igénybevevőknek. 2. A Házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívüli szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
A HÁZIREND HATÁLYBA LÉPÉSE
1. A Házirendbe foglalt rendelkezéseket véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett az iskola diákönkormányzata, a szülői közösség, az iskolaszék.
2. A Házirendbe foglalt rendelkezéseket a nevelőtestület elfogadta.
3. A
Házirendbe
foglalt
rendelkezésekkel
egyetértett
a
XIII.
kerületi
Német
Önkormányzat.
4. Ez a Házirend 2013. április 1-jével az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba.
5. Határozatszám:
- 30 -
A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉS FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RENDJE
1. A
Házirend
tervezetét
a
nevelők,
a
tanulók
és
a
szülők
javaslatainak
figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A Házirend tervezetét megvitatják az osztályok, és véleményüket küldötteik útján eljuttatják
az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat
vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A Házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A Házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat, az iskolaszék
és
a szülői
szervezet véleményezését az elkészített tervezettel
kapcsolatban. 6. A Házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten és az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő iskolai házirend módosítását kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. A Házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani. 8. A Házirend felülvizsgálata 4 évenként történik. A felülvizsgálatot az 1-6. pontban leírt módon kell végrehajtani.
- 31 -
