Számlaszám: 12067008-00127295-00100003 Adószám: 15358419-2-06
6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, KASZAP UTCA 29. PF: 40.
HÁZIREND
Hódmezővásárhely, 2005. január 6.
Tartalomjegyzék 1
Az intézmény adatai
3
2
Tanulói jogviszony, tanulói jogok és kötelezettségek
3
3
Diákkörök, diákönkormányzat
5
4
Az iskolai munkarenddel kapcsolatos szabályok
6
5
Az iskolában való tartózkodás során betartandó a védő, óvó előírások
9
6
A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések9
7
A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, a tanuló által
előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 8
11
A szociális ösztöndíj illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a
nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, és az elosztás rendje
12
9
A tanulók jutalmazásának elvei és formái
12
10
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
13
11
A tanulók tantárgyválasztása, annak módosításának szabályai
14
12
Záró rendelkezések
15
13
Legitimációs záradék
16
2
1
Az intézmény adatai Az intézmény megnevezése: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium Az intézmény rövidített megnevezése: Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium Az intézmény székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Kaszap u. 29. Alapító szerve: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Fenntartó: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata OM azonosító: 029740 Telefonszám: (62) 535-480 Faxszám: (62) 535-481 E-mail:
[email protected] honlap: www.kzs.hu Igazgató: Hajdu János
fogadóóra: kedd 11-12
Általános igazgatóhelyettes: Sisák Zoltán fogadóóra: kedd 10-12 Műszaki igazgatóhelyettes: Kurusa József fogadóóra: kedd 10-12 Iskolatitkár: Kovács Lászlóné
fogadóóra: minden hétköznap: 10.00-11.00
Iskolaorvos: Dr. Szabó Éva fogadóóra: kedd, csütörtök 8-12 Védőnő: Kalláné Berkó Éva fogadóóra: kedd, csütörtök 8-12 Ifjúságvédelmi felelős: Dr. Hegyiné Szél Erzsébet fogadóóra: hétfő-csütörtök 14.3016.00
2
Tanulói jogviszony, tanulói jogok és kötelezettségek
2.1
A tanulói jogviszony, a tanulói jogok gyakorlásának kezdete és vége A tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel jöhet létre. A felvétel és az átvétel rendjét az iskola szervezeti- és működési szabályzata szabályozza. A tanuló tanulói jogviszonyán alapuló jogait a beíratás napjától tanulói jogviszonyának megszűnésének napjáig gyakorolhatja.
2.2
A tanulók jogai 2.2.1
A véleménynyilvánítás szabadsága; tájékozódáshoz, tájékoztatáshoz való jog A tanuló joga, hogy •
az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, beleértve o az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról,
3
o az iskola működéséről A véleménynyilvánítás nem sértheti mások művelődéshez való jogát, ezért a tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez •
tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
•
a fenti körben javaslatot tegyen, vagy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez
•
javaslatára vagy kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon
•
megismerhesse az iskola dokumentumait, a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot illetőleg a házirendet. Ezeket a dokumentumokat az iskola könyvtárában és az iskola internetes honlapján is el kell helyezni
•
A tanuló a nyilvános dokumentumokban nem fellelhető adatok információk tekintetében írásos kérvényben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától. A tájékoztatást – amennyiben azok a jogszabályban előírt módon a tanuló jogainak gyakorlásához szükségesek – az igazgató nem tagadhatja meg, és 8 napon belül írásban kell megadnia
A véleménynyilvánítás szervezett fórumai:
2.2.2
•
osztályfőnöki óra
•
nevelőtestületi értekezlet
•
diákönkormányzat megbeszélése – havonta legalább egyszer
•
diákközgyűlés – évente legalább egyszer
•
elektronikus üzenőfal és vitafórum
A tanulók általános jogai •
A tanulónak jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének alakításában, részt venni az iskolagyűlésen, a diákönkormányzat ülésein. Iskolagyűlést a diákönkormányzat vagy az igazgató (a tantestület javaslatára) hívhat össze. Iskolagyűlést évente legalább egyszer, lehetőleg a tanév elején kell tartani
4
•
A tanulók választhatnak és választhatók az osztály és az iskolai önkormányzat valamennyi posztjára, tanulmányi eredménytől függetlenül
2.2.3
A tanulók nagyobb csoportja (közössége), a véleményezési jog gyakorlása szempontjából A véleményezési jog szempontjából a diákönkormányzat mellett a tanulók nagyobb csoportjának minősül minden olyan szervezett diákközösség, amelynek minimum 120 tagja van
3
Diákkörök, diákönkormányzat
3.1
A diákkörök létrehozásának rendje Az iskola tanulói közös tanulmányi, kulturális és sport célú tevékenység céljából diákköröket hozhatnak létre. A diákkör alapításának és működésének feltétele, hogy minimum tíz, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló legyen a tagja. A diákkör alapító okiratban rögzíti a tevékenység megnevezését, a működés módját, a terem és eszközhasználatra vonatkozó igényt. Az alapító okirat egy példányát a tagok aláírásával engedélyeztetésre az iskola igazgatójához kell benyújtani. A diákkör tagjai maguk közül képviselőt választanak. A diákkör képviselője felel a diákkör működéséért és az iskola vezetőségével való kapcsolattartásért. A diákkör megszűnését be kell jelenteni az igazgatónak, amennyiben a taglétszám 10 fő alá csökken. A már engedélyezett diákkör képviselője minden év szeptember 15-ig további működésre vonatkozó kérvényt nyújt be az igazgatónak. Ennek hiányában a diákkör automatikusan megszűnik.
3.2
Diákönkormányzat Minden tanuló– a 9. évfolyamra felvett, de tanulmányait még nem megkezdő diákok kivételével – választhat, ill. választható a különböző szintű és hatáskörű diákönkormányzati szervekbe (DÖK), tanulói öntevékeny csoportokba. A Diákönkormányzat (DÖK) jogosult az ifjúságot az iskola igazgatósága előtt képviselni, az ifjúság érdekeit és törvényes jogát védeni, az ezeket sértő intézkedések ellen szólni. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzatának megfelelő rendben jogosult a közoktatási törvényben valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott kérdésekben a diákokra ruházott véleményezési és javaslattételi joggal élni.
5
A diákönkormányzat javaslatot tehet a tanulóknak adható kitüntetések, jutalmak odaítélésére, azok odaítélésénél véleményezési joga van. A DÖK jogosult a diákság részére az iskolavezetéssel egyeztetve rendezvényeket szervezni, az iskola létesítményeit és berendezéseit használni. A DÖK az iskolai élettel, a nevelési-oktatási munkával való munkával kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit írásban az igazgatónak címezve adhatja át. Az igazgató – írásban – 8 napon belül köteles érdemi választ adni a felvetésekre. A diákönkormányzat munkáját nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. 4
Az iskolai munkarenddel kapcsolatos szabályok
4.1
A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendje, a tanítási órák közötti szünetek rendje A tanítási idő az órarend szerinti első óra előtt 5 perccel kezdődik és az utolsó óráról történő kicsöngetésekor fejeződik be. A tanulók tanítási időben az iskola területét csak az osztályfőnök, az igazgató vagy igazgatóhelyettes ellenőrzőbe jegyzett engedélyével hagyhatják el. A tanóra időtartama: 45 perc. A tanítási óra becsengetéstől kicsengetésig tart. A csorbítatlan szünetekhez a tanulóknak joguk van. Szünetben a tanteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. A termet az órát tartó tanár nyitja. Az óra befejezése és a tanulók távozása után a tanár ellenőrzi, hogy az ablakok és az udvarra nyíló ajtók zárva vannak-e, majd zárja a termet. Az első óra kezdete előtt 5 perccel minden tanuló legyen az iskolában a napi órákhoz szükséges felszerelésekkel. A tanulók a tanárt csendben, a tantermek előtt sorakozva várják. Az órai munkában figyelmesen, aktívan, egymást nem zavarva vegyenek részt. A tanítás és a tanórák közötti szünetek rendje: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra 10. óra 11. óra 12. óra
7.15-8.00 8.10-8.55 9.05-9.50 10.00-10.45 11.00-11.45 11.55-12.40 12.50-13.35 13.40-14.25 14.30-15.15 15.30-16.15 16.30-17.15 17.30-18.15
1 szünet 2. szünet 3. szünet 4. szünet (nagyszünet) 5. szünet 6. szünet 7. szünet 8. szünet 9. szünet 10. szünet 11. szünet
6
8.00-8.10 8.55-9.05 9.50-10.00 10.45-11.00 11.45-11.55 12.40-12-50 13.35-13.40 14.25-14.30 15.15-15-20 16.15-16.20 17.15-17.20
A negyedik órát követő nagyszünetben – esetenként külön igazgatói engedéllyel más óraközi szünetekben illetve tanítás után – működhet az iskolarádió. A stúdióban csak a diákönkormányzat által megjelölt személyek az oktatástechnikus felügyeletével tartózkodhatnak. Az iskolarádió keretében sugárzott zenei műsor hangereje nem zavarhatja a diákok pihenését, nem teheti lehetetlenné a folyosón a beszélgetést.
4.2
Tanulói kötelességek teljesítése A legelső kötelesség a tanulás. Minden tanuló a legjobb tudása szerint tegyen eleget tanulmányi feladatainak. A tanulók legyenek udvariasak, előzékenyek, segítőkészek, viselkedjenek kulturált módon és kerüljék a durva beszédet. Óra előtt és óra végén a tanárt felállással köszöntsék, és állva hallgassák meg a hetes jelentését. Felállással kell köszönteni a tanterembe belépő vendégeket, felnőtteket. Az iskolában és az iskolán kívül is udvarias köszönéssel üdvözöljék tanáraikat, az iskola dolgozóit, iskolatársaikat. Iskolai ünnepélyeken a tanulók ünnepi öltözetben (lányok fehér blúzban, gimnazista lányok matrózblúzban, sötét szoknyában, fiúk sötét öltönyben illetve sötét szövet nadrágban és fehér ingben) jelenjenek meg. A tanulók közlekedjenek kulturáltan az iskolában és az utcán is, tartsák be a KRESZ szabályait. Ha a tanuló tudomására jut egy olyan cselekmény, amely az iskolát anyagi vagy erkölcsi értelemben különösen súlyosan érinti, köteles azt az iskolavezetés tudomására hozni.
4.3
A hetesek kötelességei Az öltözőket tanítási időben – a szünetek kivételével – zárva kell tartani. A hetes feladata az öltöző zárásának ellenőrzése. Az öltözők tisztaságáért is a hetesek felelnek. A hetes feladata a tábla letörlése, a krétáról való gondoskodás. Az óra elkezdése előtt a hetes jelentse a hiányzó tanulók nevét a tanárnak. Becsengetés után 10 perccel, az igazgatóhelyettesi irodában jelentenie kell, ha a tanár nem érkezik meg az órára. A hetes ügyel a folyosó tisztaságára és arra, hogy osztálytársai - becsengetés után fegyelmezetten sorakozva várják a tanárt.
7
4.4
Az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken tiltott tanulói magatartás Az iskolán kívül, de az iskola által szervezett és lebonyolított rendezvényeken a magatartásra vonatkozó előírások megegyeznek az épületen belüli normákkal. A tanulók számára tilos a dohányzás és az alkohol fogyasztása.
4.5
Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje A tanulók vigyázzanak az épület, a növényzet, a berendezés épségére, rendjére, tisztaságára! A tulajdont rongálókat kártérítési kötelezettség terheli. Az esetleges rongálásokat és rongálódásokat a tanulók jelentsék az osztályfőnöknek, ill. az ügyeletes tanárnak A tornateremben a szünetekben tanári felügyelet nélkül tartózkodni TILOS! A tanulók a tantermekben és az előadókban csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Az egyes tantermekre vonatkozó külön teremrendet is be kell tartani. Mobiltelefon az iskolába behozható, de azt az órák alatt kikapcsolt állapotban kell tartani. A könyvtárban szünetekben csak a könyvtár használói tartózkodhatnak. A könyvtárba táskát bevinni és ott étkezni tilos! A könyvtár használatára vonatkozó egyéb szabályokat a könyvtári gyűjtőköri szabályzat valamint a könyvtár házirendje tartalmazza. Az iskola a személyes tárgyakért, értékekért (pl. pénz, óra, számológép, ékszer, mobiltelefon) anyagi felelősséget nem vállal még akkor sem, ha azt a tanuló zárt öltözőben tárolta. Az öltözők kulcsait (öltözőnként legalább 1 db-ot) a portán kell tárolni, az öltözőt utoljára elhagyó tanuló az öltöző ajtaját köteles bezárni, és a kulcsot a portán leadni. Kerékpárokat, motorkerékpárokat csak az udvari tároló helyen lezárva lehet tárolni. A tárolóban lévő járművekért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. Audiovizuális eszközöket tanulók csak felügyelet mellett kezelhetnek. A tanuló felelős az órai munka során illetve a délutáni foglalkozások alkalmával rábízott eszközök állapotának, működőképességének megóvásáért. Eszközhasználat során szándékosságból vagy gondatlanságból bekövetkező károkozás esetén a tanulónak a közoktatási törvényben szabályozott módon meg kell térítenie a kárt. Amennyiben a károkozó személye nem deríthető ki, úgy az osztályközösség illetve a iskolai közösség téríti meg a kárt. A nem vagyoni jellegű károkért – ide sorolva különösen a számítógépek szoftveres úton történő használhatatlanná tételét – a tanuló fegyelmi felelősséggel tartozik.
8
Könyvtári kölcsönzéskor a kölcsönző anyagi felelősséggel tartozik a kölcsönzött dokumentumokért. Az elveszett vagy sérült kiadványok pótlásának költségét meg kell téríteni. 5
Az iskolában való tartózkodás során betartandó a védő, óvó előírások Minden tanuló óvja saját és mások egészségét, tartsa meg az egészségvédelmi, higiénés, balesetelhárítási, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat! A dohányzás tilos az iskola egész területén, beleértve az iskola udvarát, a tornapályát valamint a főbejárathoz vezető járdát és a Kaszap utcai homlokzat előtt levő parkosított területet a közútig bezárólag. Az iskola dolgozói a számukra kijelölt, táblával jelzett helyeken dohányozhatnak. Tanítási idő alatt és tanulmányi kirándulásokon alkoholt fogyasztani tilos! A tanulók kötelesek az iskola rendjére és tisztaságára vigyázni. A kémia és a számítógépes szaktantermekbe táskát bevinni tilos! Az iskolába nem szabad behozni mások testi épségét veszélyeztető tárgyakat (gázspray, rugós-kés, stb.) Gyakorlati képzésen tanulmányait folytató diák az óra tárgyán kívül: a., nem végezhet keményforrasztást, ív- és lánghegesztést; b., nem használhatja az alábbi gépeket, eszközöket: villamos köszörűgép jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök. Gyakorlati képzésen a műhelyekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat be kell tartani. Pedagógus felügyelete nélkül gépeket, berendezéseket tanuló nem üzemeltethet. Az osztályöltözőkben nyílt láng használata, tűzveszélyes anyag tárolása tilos! Az öltözőkben fokozottan kell ügyelni a higiénia betartására, hulladékot eldobálni tilos.
6
A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra Engedélyt adhat: •
tanítási óráról a szaktanár
•
tanítási napról félévente az osztályfőnök 1-1 alkalommal
Ennél több napról (pl. üdülés esetén, stb.) az igazgató adhat engedélyt. A távolmaradásról az előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni.
9
A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben (váratlan, előre nem látható ok miatt) maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, stb.) A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás tényét és okát az osztályfőnöknek, lehetőleg még a hiányzás első napján. Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, orvosi igazolással igazolja mulasztását. Betegség után a tanuló csak orvosi engedéllyel járhat újra iskolába. Az igazolást köteles a tanuló a hiányzását követő első osztályfőnöki óráján bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén: A szülő egy tanévben 6 napot (2 x 3 napot) igazolhat. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Büntetések igazolatlan mulasztás esetén: •
4-7 óra
osztályfőnöki figyelmeztetés
•
8-11 óra
igazgatói figyelmeztetés
•
12-14 óra
igazgatói intés
Ha a hiányzás meghaladja a 15 órát az osztályfőnök köteles jelezni ezt az igazgatónak, aki gondoskodik a tantestületet összehívásáról. A tantestület az illető tanulót tantestületi figyelmeztetésben részesíti vagy fegyelmi eljárás megindításáról dönt. 30 órán túl a mulasztó tanuló kizárása az iskolából (tankötelezett tanuló áthelyezése fegyelmi eljárás keretében más iskolába). Tanköteles tanuló esetén az osztályfőnök kötelessége, hogy már az első igazolatlan hiányzást követően tértivevényes levél formájában értesítse a szülőt az igazolatlan mulasztásról és annak várható következményeiről. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzásainak száma eléri a tizet, akkor az osztályfőnök értesíti az igazgatót, aki hivatalos levélben közli a hiányzás tényét a jegyzővel. Nem tanköteles tanuló esetén az osztályfőnök kötelessége, hogy amikor az igazolatlan hiányzások száma meghaladja az 5-öt, akkor első ízben, majd ha a hiányzások száma meghaladja a 15-öt akkor másodízben, tértivevényes levél formájában értesítse a szülőt az igazolatlan mulasztásokról és annak várható következményeiről (másod alkalommal a tantestület döntéséről is értesíteni kell a szülőt). A késéseket a késé időtartamának a bejegyzésével a naplóban jelezni kell. A késéseket az osztályfőnök havonta összesíti. A 45 percet elérő összesített késés 1 óra igazolatlan mulasztásnak minősül. A késések ezen felül fegyelmező intézkedést vonnak maguk után: 10
•
5-8 késés – osztályfőnöki figyelmeztetés
•
9-11 késés – igazgatói figyelmeztetés
•
12-17 késés – igazgatói intés
Ha a késések száma eléri a 18 alkalmat, az osztályfőnök köteles jelezni ezt az igazgatónak, aki gondoskodik a tantestületet összehívásáról. A tantestület az illető tanulót tantestületi figyelmeztetésben részesíti vagy fegyelmi eljárás megindításáról dönt. Amennyiben a tanuló a tanórához nélkülözhetetlen számára előírt felszerelést nem hozza magával, és így lehetetlenné teszi a normál tanórai munkáját – ide értve azt is, ha a tanuló testnevelés órán a felszerelés hánya miatt nem vesz részt a munkában – a tanár szaktanári figyelmeztetésben részesíti, de hiányzóként nem tünteti fel a naplóban.
7
A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az iskolákban a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet – az iskola pedagógiai programja alapján – tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni: •
az iskolaszék,
•
a nevelőtestület,
•
a szülői munkaközösség véleményét.
A térítési és tandíjakat félévente vagy minden hó 15. napjáig előre kell személyesen az iskolai pénztárosnál vagy átutalási postautalványon befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. A kollégiumi díjakkal kapcsolatos teendőket a kollégium végzi. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola igazgatója gondoskodik, ha •
a tanuló tanulói jogviszonya nem saját hibájából eredően megszűnik,
•
tartósan 3 hónapot igazoltan hiányzik, és a foglalkozáson nem tud részt venni.
Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 10. napjáig személyesen az iskolai étkeztetést biztosító szervezetnél vagy átutalási postautalványon kell befizetni.
11
Az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díj a későbbiekben beszámításra kerül, ha időben bejelentették.
8
A szociális ösztöndíj illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, és az elosztás rendje A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt. A szociális ösztöndíjak illetve támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: •
akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,
•
akit az egyik szülő egyedül nevel,
•
akinél a család egy tagjára jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér 75 % -át,
•
akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő,
•
aki állami gondozott.
A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevétel kerül odaítélésére, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 9
A tanulók jutalmazásának elvei és formái Jutalmazás elvei lehetnek: •
kiemelkedő tanulmányi munka
•
példamutató magatartás
•
közösségi tevékenység
•
társadalmi és közhasznú munka
•
versenyen elért eredmény
•
egymás segítése
Jutalmazás formái •
osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, testületi dicséret
•
Alma mater-díj
•
jó tanuló - jó sportoló díj
•
az iskola kiváló diákja díj
•
tanulmányi és sportversenyeken tárgyi jutalom 12
A jutalmazást javasolhatják: •
osztályfőnök
•
szaktanár
•
igazgató
•
DÖK
•
iskolaszék
•
intézményen kívül álló szerv képviselője.
A jutalom átadásának helye, időpontja: •
iskolai ünnepségek
•
végzős tanulóknak ballagási ünnepély alkalmával
10 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulók fegyelmi-kártérítési felelősségével kapcsolatban a közoktatási törvény 76. és 77. § - a az irányadó. Elmarasztalás jár az alábbiakért: •
házirend megszegése
•
Közoktatási Törvényben megfogalmazottak be nem tartása
•
társadalmi tulajdon elleni vétség
•
vállalt feladatok hanyag végzése
•
igazolatlan mulasztás
Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi: •
fegyelmező intézkedésben
•
fegyelmi büntetésben részesül
Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető: •
osztályfőnöknél
•
igazgatóhelyettesnél, igazgatónál
Kezdeményezheti: •
nevelő
•
szülő
•
intézményi nem pedagógus dolgozó
•
tanulóközösség
•
intézményen kívülálló szerv 13
A fegyelmező intézkedés formái: •
szaktanári figyelmeztetés
•
osztályfőnöki figyelmeztetés
•
igazgatói figyelmeztetés
•
igazgatói intés
•
tantestületi figyelmeztetés
Fegyelmi bizottságot az igazgató hívja össze Tagjai: •
igazgató
•
az igazgatóság egy tagja
•
osztályfőnöki munkaközösség vezetője
•
osztályfőnök
Fegyelmi büntetés lehet: •
megrovás
•
szigorú megrovás
•
meghatározott kedvezmények csökkentése
•
áthelyezés másik csoportba, osztályba vagy intézménybe
A fegyelmező és fegyelmi büntetéseknél érvényesíteni kell a fokozatosság elvét. Amennyiben a tanuló kétszer vagy többször fegyelmező intézkedésben részesül, az intézkedés formájánál az alábbi halmazati szabályokat kell figyelembe venni: •
Két szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után
•
Két osztályfőnöki figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetést von maga után
•
Két igazgatói figyelmeztetés igazgatói intést von maga után
•
A korábbi igazgatói intést követő fegyelmi vétség esetén az igazgató gondoskodik a tantestületet összehívásáról. A tantestület az illető tanulót tantestületi figyelmeztetésben részesíti vagy fegyelmi eljárás megindításáról dönt.
11
A tanulók tantárgyválasztása, annak módosításának szabályai A tanuló joga, hogy a pedagógiai programban előírt kötelezően választható, nem kötelező tanórákra és más iskolai szervezésű tanórán kívüli foglalkozásokra
14
jelentkezzen és járjon, a tanulók maximális terhelésére vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével. A nem kötelező tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés rendje: Az iskola minden év május 20-ig felméri a tanulók jelentkezési szándékát. Az egy tanévnél hosszabb időtartamú foglalkozások esetében szeptember 7-ig az igazgatóhoz címzett írásos kérelemben lehet jelezni a módosítási kérelmet. A kérelmet kiskorú tanuló esetén a szülőnek is alá kell írnia. A tanórán kívüli foglalkozásról a szülő kérésére kell szóbeli értékelést adni a foglalkozás vezetőjének. A nem kötelező illetve a kötelezően választható tanórai foglalkozásokra történő jelentkezés rendje megegyezik a tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés rendjével. A nem kötelező illetve a kötelezően választható tanórai foglalkozásokat érdemjeggyel, tanítási év végén osztályzattal kell értékelni, amit fel kell tüntetni az iskolai nyomtatványokban. A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése illetőleg nyelvtanulás céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illetőleg gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. Erre vonatkozó igényét minden év május 30-ig be kell nyújtani az iskola igazgatójának. Amennyiben a tanuló nem kötelező tanórai foglalkozásra jelentkezett a tanév végéig köteles oda járni, mulasztásának elbírálása a kötelező tanórai mulasztásokkal megegyezően történik. A tanuló és szülője a tanév befejezésekor írásban kérheti a nem kötelező tanórai foglalkozások alóli felmentését. Amennyiben a tanuló tanórán kívüli foglalkozásra jelentkezett a tanév végéig köteles oda járni, mulasztása esetén a kedvezmények megvonásával, jutalmazásból való kizárással és más tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés esetén a jelentkezés elutasításával szankcionálható. 12 Záró rendelkezések A házirend jogi alapját az alábbi jogszabályok képezik: •
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
•
A nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8) MKM rendelet
•
A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000 (IX.21.) OM rendelet
15
•
A gyermekek védelméről szóló törvény
•
Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és az azzal összhangban álló Pedagógiai Programja
•
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Jelen házirend hatályba lépésének időpontja 2005. február 1. és visszavonásig hatályos. A Házirend módosítását vagy felülvizsgálatát kezdeményezheti az iskolaszék, a diákönkormányzat, a fenntartó és a nevelőtestület. A Házirendet, illetve annak módosítását a nevelőtestület fogadja, elfogadásakor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A Házirendet nyilvánosságra kell hozni: A tanulói jogviszonyt létesítő tanulónak, illetve szüleinek át kell adni. Egy teljes példányt el kell helyezni az iskola titkárságán, az iskola könyvtárában illetve a tanári szobában, valamint közzé kell tenni az iskola weblapján. Minden tanév első tanítási napján az osztályokban fel kell olvasni, és a tanulók a házirend megismerését aláírásukkal nyugtázzák. 13 Legitimációs záradék Az iskola Házirendjét a diákönkormányzat és az iskolaszék megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. A tantestület 2005. január 6-i értekezletén a Házirendet egyhangúan elfogadta. Hódmezővásárhely, 2004. január 6.
……………………………..
……………………………..
Hajdu János igazgató
a tantestület képviseletében
……………………………..
……………………………..
az iskolaszék képviseletében
a diákönkormányzat képviseletében
16
