Házgyári panelos technológiával készült lakóépületek tetőszigetelés-felújítási Alkalmazástechnikai útmutatója

Házgyári panelos technológiával készült lakóépületek tetőszigetelés-felújítási Alkalmazástechnikai útmutatója

Szerkesztette: Bangha László Gábor okl. építészmérnök okl. építész tervező szakmérnök

Zádor Oszkár okl. építészmérnök okl. épületszigetelő szakmérnök

ISO-MÉDIA Mérnökiroda, Tervező Kft. 9023 Győr, Ifjúság körút 41. Telefon/fax. 06 - 96 / 424-274 www.isomedia.t-online.hu

Kiadja:

BituPont Kft. www.bitupont.hu

2011 Minden jog fenntartva !

2

2040 Budaörs, Károly király u. 90. Tel: 06-23 414-516 Fax: 06-23 414-516

Tartalom 1. Általános rész 1.1 A COPERNIT & C. S.P.A. bemutatása 1.2 A házgyári panelos technológiával készült lakóépületek tetőszigetelés felújítási útmutatójának célja 1.3 A COPERNIT szigetelések garanciális feltételei 2. A COPERNIT tetőszigetelési rendszer anyagai 2.1 A csapadékvíz elleni szigetelés anyagai 2.2 A páratechnikai réteg anyagai 2.3 A hőszigetelő réteg anyagai 2.4 Szigetelés rögzítéséhez alkalmazott szerkezetek és anyagok 2.5 Szigeteléshez alkalmazható szerelvények 2.6 Gépek, szerszámok eszközök 3. A COPERNIT csapadékvíz elleni szigetelések alkalmazási területe 4. A tetőszigetelések vizsgálatának javasolt vázlatos lépései 4.1 Szemrevételezéses vizsgálat 4.2 Feltárásos vizsgálat 4.3 Számításos elemzés 5. A tetőszigetelés felújításának szempontjai 5.1 Hőszigetelés minősége 5.2 A szükséges hőszigetelés meghatározása 5.3 Papírbetétes régi lemezek felújítása 5.4 Tetőszigetelés rögzítésének módjai 5.5 Minimális lejtés 5.6 Tetőmozgások 5.7 Esővíz összefolyók, víznyelők 5.8 Páraszellőzők 5.9 Különböző csőáttörések szegélyezése 5.10 Felhajtott szigetelések mechanikai megfogása 6. A kivitelezés feltételei 6.1 A munkaterület átvétele 6.2 Időjárási feltételek 6.3 Általános munkavédelmi és tűzvédelmi feltételek 7. Kivitelezési technológia 7.1 A COPERNIT csapadékszigetelés kivitelezése 7.2 A páratechnikai réteg kivitelezése 7.3 A hőszigetelés kivitelezése 8. Minőségi követelmények 8.1 Kivitelezés közbeni ellenőrzés 8.2 Kész szigetelő szerkezet ellenőrzése 8.3 Minőségi előírások, követelmények 9. Karbantartási és használati útmutató 10. Javítás és felújítás

3


1. Általános rész 1.1 A COPERNIT & C. S. P. A. bemutatása A COPERNIT & C. S.P.A. 1975-ben alakult Olaszországban, Pegognaga városában. A COPERNIT célja, hogy Magyarországon saját legkorszerűbb vízszigetelési anyagait megismertesse és elterjessze. A legelső és legfőbb tevékenységi kör a tetőszigetelésekhez alkalmas anyagok gyártása és a BituPont Kft.-n keresztül olyan kivitelezőkkel kapcsolattartás, akik a korszerű szigetelő anyagaik kivitelezésével, szigetelésekkel szívesen foglalkoznak. A COPERNIT és a BituPont Kft. a vele kapcsolatban álló kivitelezőkkel és beruházókkal való jó együttműködésre, anyaggal, műszaki információval történő megfelelő kiszolgálására hangsúlyt fektet. A BituPont Kft. a COPERNIT szigetelő anyagait széles körben kívánja elterjeszteni, különös tekintettel a tetőszigetelésre, műtárgyak szigetelésére.

1.2 A házgyári panelos technológiával készült lakóépületek tetőszigetelés felújítási útmutatójának célja Az útmutató tartalmazza az APP és SBS modifikálású COPERNIT vízszigetelő hegeszthető lemezzel összefüggő legfontosabb ismereteket azzal a céllal, hogy a célszerű és gazdaságos felhasználásban segítséget nyújtson mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek; valamint a beruházók, üzemeltetők műszaki ellenőrét a kiviteli munka ellenőrzésében és a kész szerkezet minősítésében segítse. Az alkalmazási útmutatóban tájékoztatást adunk a COPERNIT vízszigetelő lemezek alkalmazásának alapvető szabályairól, az ajánlott kiegészítő és hőszigetelő anyagokról, készítésének eszközeiről. Kitérünk az egyes alkalmazási területek tervezési és kivitelezési szabályaira, ajánlásokat adunk a szerkezetek szigetelésének rétegfelépítésére és csomóponti kialakítására. A leírt technológiai folyamatok betartása, elősegíti a helyes beépítést, és adott esetekben kizárja az COPERNIT vízszigetelő lemezek hibás alkalmazásának lehetőségét.

1.3 A COPERNIT szigetelések garanciális feltételei Az ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ-ban foglaltak kötelező érvényűek a rendszer anyagaival készített tetőszigetelések tervezésére és kivitelezésére az ország egész területén és a benne foglaltak betartása a garanciális igény feltételét képezi. A csapadékvíz elleni szigetelések kötelező alkalmassági ideje, a 11/1985 (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BKM számú együttes rendelet alapján jelenleg öt év. Az Alkalmazási útmutató előírásainak betartásával szakszerűen kivitelezett COPERNIT vízszigetelések anyagára amennyiben ezt a helyszíni minőségellenőrzés keretében elvégzett vizsgálat is alátámasztja a COPERNIT & C. S.P.A. 10 év garanciát vállal. A garancia a COPERNIT szigetelések öregedés- és időjárás állóságára vonatkozik, tehát azt jelenti, hogy a termékek rendeltetésszerű használatra alkalmasak maradnak. A garancia nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés hibáiból, az előírások be nem tartásából erednek. Ugyancsak nem terjed ki a szavatosság a beépítés utáni mechanikai sérülésekből, a meg nem engedett mértékű kémiai behatásból, erőszakos rongálásból származó károk következményeire. Amennyiben a felhasználás az itt közölt megoldásoktól, azok elveitől, vagy a BituPont Kft.-vel egyeztetett megoldási változatoktól eltér, illetve azokkal ellentétes, akkor az anyag minőségére vonatkozóan garanciális igény nem támasztható.

2. A COPERNIT tetőszigetelési rendszer anyagai 2.1 A csapadékvíz elleni szigetelés anyagai A COPERNIT csapadékvíz elleni szigetelésre forgalmazott termékeinek műszaki adatlapjait, terméklapjait a mellékletben találják meg. A műszaki adatok megértéséhez néhány szóban a modifikált bitumenekre és a hordozó betétek anyagára vonatkozó legfontosabb ismereteket az alábbiakban közöljük. A bitumenek minősége, modifikálás Oxidbitumen a kőolajból lepárlással kinyert desztillációs bitumen javítására forró levegővel történő átfúvatás útján nyert némileg kedvezőbb tulajdonságú termék, amelyet egyre kevésbé alkalmaznak. Lágyuláspontja általában +70 (+80) °C és hidegtörése, hajlíthatósága + 5°C körül alakul, amely ma már messze nem alkalmas minőségi szigetelések készítésére.

4


APP-vel modifikált bitument, mintegy harminc éve alkalmaznak. Az Ataktikus és Izotaktikus műanyag bekeverése a bitumen tulajdonságait előnyösen módosítja. Az így módosított bitumen lágyuláspontja látványosan emelkedik, közel 150 °C értékig és hidegtörése, hajlíthatósága is javul, általában a -10 (-15) °C érték érhető el. SBS (sztirol-butadién-sztirol) módosító anyagot is már több mint 30 éve alkalmaznak. Az ezzel modifikált bitumen gumiszerű tulajdonságokat mutat. Változó mennyiségben alkalmazzák, így a termékek végső tulajdonságai némileg eltérőek. A lágyuláspont + 100 (+120) °C és a hidegtörés, hajlíthatóság alsó értéke -20 (-25) °C környezetében van. A hordozó réteg illetve betét anyaga Az üvegfátyol a korszerűtlen és teljesen visszaszorult papírhordozót mintegy 40 éve váltotta fel, amely ma már szintén visszaszorulóban van, hiszen szakító szilárdsága mellett szinte semmiféle rugalmassággal sem rendelkezik. Ami miatt alkalmazzák még mindig, az olcsósága és a méretstabilitása. Egyes korszerűbb betétekkel együtt alkalmazva igen jó minőségű bitumenes lemezeket lehet előállítani. Az üvegszövet még ma is gyakran alkalmazott, igen nagy szakítószilárdságú termék, amely a bitumenes lemezeknél nagy erők felvételét teszi lehetővé. Szakadó nyúlása sajnos alacsony és csak a mechanikai rögzítések esetén előnyös alkalmazni. A poliészter fátyol a legkorszerűbb és egyetemesen legjobb tulajdonságokat mutató hordozó betét. Nem csak nagy szakító szilárdsága, de 40-50 % körüli nyúló képessége (rugalmassága) is a modifikált bitumenes lemezek legjobban alkalmazott betétanyagává tette. A végtelenített szálú (Spunbond) és vágott szálú poliészter fátylak közül az előző tulajdonságai lényegesen jobbak. 2

A poliészter fátyol betét általában 150-180 g/m súlyú, ahol a felső érték nagyobb szakítószilárdságot képvisel. Egyes esetekben, főleg a méretstabilitás és mechanikai tulajdonságok növelésére, vagy üvegfátyollal együtt alkalmazzák, vagy a poliészter fátylat sodrott hosszirányú üvegszálakkal együtt gyártva erősítik meg. Ebben az esetben a szigetelőanyag tekercsek kedvezőbb hosszirányú méretállandóságot és felületi terhelés szempontjából nagyobb teherbírást mutatnak. A fémfólia betétanyagok csak különleges esetekben szükségesek. Az alufólia betéttel készülő termékeket kiváló páradiffúziós ellenállásuk miatt párazáró rétegként alkalmazzák. A réz fólia betét pedig a réz mérgező hatása miatt gyökérvédő rétegként alkalmas növényzettel telepített tetők esetében. Miután szakító szilárdsága elég alacsony, ezért általában az alufólia betétet erősítő üvegfátyol betéttel együtt alkalmazzák. Poliészter szövetet egyes termékekben alkalmaznak és alkalmaztak régebben is, azonban a poliészter fátyol előnyösebb tulajdonságaival és egyszerűbb gyártástechnológiája miatt kiszorítja.

2.2 A páratechnikai réteg anyagai A COPERNIT által gyártott páravédelmi rétegek anyagainak terméklapjait a mellékletben találják meg. Azonban a páravédelem kiemelt fontossága miatt feltétlen röviden ismertetni kell a páradiffúzióval és ezen anyagokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az épületszerkezeteken keresztül lezajló páravándorlási folyamat rendkívül összetett és nehezen leírható épületfizikai folyamat. Az épületek belső terében adott hőmérséklet és páratartalom mellett a páranyomás értéke is meghatározható. Az épülethatároló szerkezetek másik - külső - oldalán általában ettől eltérő mértékű hőmérsékleti és páraviszonyok mellett - télen - a páranyomás értéke is jelentősen kisebb. Ebből következően a kétoldali nyomás különbsége páravándorlási folyamatot indít be, ezt hívjuk páradiffúziónak. Ez időben elég hosszan, szerkezettől függően, lejátszódó folyamat. A páradiffúzió, a szerkezet rétegeinek több-kevesebb ellenállását legyőzve, párát - vízgőzt - juttat be a szerkezet rétegeibe, illetve azokon keresztülhatolva a külső térbe. E folyamat során a pára a belső felülettől kiindulva a felületeken és a szerkezetben különböző hőmérsékleti zónákkal találkozik és eközben lehűlve káros párakicsapódás jelentkezhet. A kicsapódás az anyagok, különösen a hőszigetelő réteg, hővezetési ellenállását rontja, ezért fokozott nedvességfelhalmozódás lehet a következmény. A párakicsapódás ellen lehet és kell is védekezni. A védekezés a megfelelően megválasztott anyagokkal, rétegrenddel és páravédelmi rétegek beépítésével lehetséges. A páradiffúzió során a belső térből meginduló pára először a tetőfödém teherhordó szerkezetével találkozik. Ennek felületi hőmérsékletét úgy kell megtervezni, hogy lecsapódás ne jöjjön létre. Az előre gyártott nagyelemes, feszített és vékony vasbeton födémek gondosan megtervezett rétegfelépítést kívánnak, főképp akkor, ha a belső tér jellemzői meghaladják az átlagos értékeket. Itt a födém rétegeinek rögzítési problémái is jelentkeznek, hiszen a legtöbbször korlátozott teherbírás miatt leterhelést nem lehet készíteni és előfordulhat, hogy a mechanikai rögzítés készítése is korlátozott. A páravándorlási folyamatban a páravédelmi réteg jó megválasztása tervezői kérdés, elméleti és gyakorlati felkészültség szükséges hozzá. A régi bevált ökölszabály azonban ma sem veszítette el szerepét és jelentőségét. A födém és a páravédelmi réteg páravezetési ellenállása mindig nagyobb legyen a csapadékszigetelési rétegek ellenállásánál. Természetesen ez nem helyettesítheti a szakszerű épületfizikai méretezést, csak tükröz egy szerkezetkialakítási szabályt. Ugyanis az a jó rétegfelépítés, amelynél az alsó rétegek páravezetési ellenállása meghaladja a hőszigetelés feletti rétegek ellenállását, mert így várhatóan kevesebb pára tud a födém rétegeibe bejutni, mint amennyi a csapadékszigetelésen keresztül távozik.

5


Ha ez nem biztosítható, akkor a párafeldúsulás elkerülésére feltétlen páraszellőzők beépítésével és a csapadékszigetelés alatt gőznyomás-levezető réteg betervezésével kell a pára kivezetését elérni és a csapadékszigetelést - valamint a hőszigetelést - a pára káros hatásától megvédeni. Páravédelmi rétegek fajtái lehetnek a párafékező, a párazáró és a párazáró-páranyomás kiegyenlítő rétegek. Tágabb értelemben a vízszigetelés alatti gőznyomást levezető réteg is ide tartozik. 6

2

Jó párafékező az a réteg (anyag) amelynek a páradiffúziós ellenállása 9,6 - 240 * 10 m sPa/g közötti értékű. A párazáró réteg ellenállása az utóbbi értéket meghaladó legyen. Páranyomás kiegyenlítés akkor jön létre, ha a tetőszerkezetében van olyan réteg, amely a pára vízszintes vándorlására és az alacsonyabb nyomású tér felé történő kivezetésére alkalmas. Párafékezők a PVC és polietilén fóliák, a hegeszthető bitumenes lemezek üvegfátyol betéttel, poliészter fátyol betéttel. Párazárók az alumínium fólia betétes hegeszthető bitumenes lemezek, amelyek közül az alul távtartó kavicshintéssel ellátottak alkalmasak a páranyomás levezetésre is. Egyhéjú melegtető esetén ezek az elvek a mértékadóak. Kéthéjú, átszellőztetett hidegtető esetén a gőznyomás-levezető réteg mindig adott, hiszen a hőszigetelés felett átszellőztetett légréteg viszi el a szerkezeten keresztül vándorolt párát. Ebben az esetben viszont a hőszigetelés légrés felöli oldalán a felesleges hőveszteség ellen védő póruszáró - de jó páraáteresztő - kasírozás szükséges, amely még a hideg időben a csapadékszigetelést tartó második teherhordó réteg alsó felületén esetleg lekondenzálódó pára visszacsöpögésekor védi a hőszigetelést az átnedvesedéstől. Erre a bitumenes csupaszlemez, vagy a fóliába csomagolt perlit jól megfelel. A tetőfelújítások olyan összetett problémát jelentenek épületfizikai szempontból, hogy azok páradiffúziós és nedvességi viszonyai kiváló felkészültséggel is kockázatos feladatként értékelhetők. A felújítások egyszerűbb eseteire rétegrendi javaslatokat lehet meghatározni, azzal a kitétellel, hogy a rétegekbe bezárt nedvesség, vagy átázott hőszigetelés esetén csak is gondosan megtervezett felújítási technológia biztosít hosszútávon megbízható eredményt. Mégis, éppen a bizonytalan nedvességtartalom miatt, a felújítás nem rutinkérdés, hanem minden szempontból felkészült épületszigetelési szakértő feladata. A szerkezetben alkalmazandó páravédelmi rétegek között a gőznyomás levezető réteg, amelyet a csapadékszigetelés alatt, a hőszigetelés felett alkalmazunk, legalább olyan fontos, mint a többi. Alkalmazásával elkerülhető a helyi gőzhólyagok kialakulása és a hőszigetelés elnedvesedése. Nem szálas hőszigetelés alkalmazása esetén, illetve betonfelületre történő csapadékszigetelésnél mindig alkalmazni kell, amennyiben egyenes, egyhéjú melegtetőről van szó. Tetőfelújításoknál az új rétegek elhelyezése előtt mindig kötelező megfelelő gőznyomás levezető réteget beépíteni. A gőznyomást levezető réteget célszerű sávosan vagy pontonként kiszellőztetni.

2.3 A hőszigetelő réteg anyagai Fogalom meghatározás: Az általános gyakorlat szerint hőszigetelő anyagnak tekinthetők azok az anyagok és termékek, amelyeknek hővezetési tényezője +10 C° középhőmérsékleten nem haladja meg a 0,15 W/mK értéket. Ezen belül kiváló és hatékony hőszigetelő anyagok és termékek azok, amelyek hővezetési tényezője +10 C° középhőmérsékleten a 0,06 W/mK értéket nem haladja meg. A hőszigetelő réteg vastagságát az MSZ-04.140/2 hőtechnikai méretezés szabvány előírásainak megfelelően kell meghatározni, figyelemmel az energetikai és állagvédelmi követelményekre. Szilikát szálas hőszigetelő anyagok A lapos tetőkben alkalmazásra kerülő szilikát szálas hőszigetelő anyagok készülhetnek megolvasztott kőzetből, centrifugálásos eljárással, fekvő szálelrendezéssel, lépésálló kivitelben. A kőzetgyapot termékek gyártótól függetlenül az alábbi műszaki jellemzőknek feleljenek meg: Testsűrűség: Összenyomódás 10 KPa terhelésre Lépésállóság 1,0 KN terhelésre Hővezetési tényező 10 ° C -on Rétegelválási szilárdság Nedvességtartalom Szervesanyag tartalom Éghetőség

min.140 ± 10 kg/m max. 5 % max. 5 mm min. 0,04 W/mK min. 2 kPa max. 2 tömeg % 3,5 -5.5 tömeg % nem éghető

3

A kőzetgyapot termékek általában kasírozatlanul készülnek, egyes speciális termékek kasírozottak.

6


Szerves alapú hőszigetelő anyagok - Polisztirol műanyaghabok Expandált polisztirolhab Az expandált polisztirol hab tető-hőszigetelő elem, nehezen éghető habosított polisztirol hőszigetelő tábla, az egyenes rétegrendű egyhéjú melegtetők hőszigetelésére alkalmas. Követelményértékei az alábbiak: 2

20 - 35 kg/m között

Testsűrűség: Hővezetési tényező:

0,32 - 0,38 W/mK

Páradiffúziós ellenállási szám:

30 - 80

Húzószilárdság:

0,25 N/mm - 0,35 N/mm

Nyomószilárdság:

0,11N/mm - 0,18 N/mm

Alaktartósság terhelés mellett:

+ 85 ° C-ig

Tűzállóság:

nehezen éghető

Méretek:

2

2

Szélesség Hosszúság Vastagság

2

2

500 mm vagy 600 mm 1000 mm 10 mm-től (10 mm-es lépcsőben)

A polisztirol hab elemek rögzítése csak leterheléssel, vagy mechanikai rögzítéssel történhet, forró bitumennel ragasztani azokat egyáltalán nem szabad. Extrudált polisztirolhabok: Fordított rétegsorrendű tetőben alkalmazható táblás hőszigetelő anyag. A táblák lépcsős hornyos eresztékkel kapcsolódnak egymáshoz. Alkalmazása egy rétegben történik, leterheléses rögzítéssel. Az extrudált polisztirolhab benyomódásra nem érzékeny, fagyálló és korhadás-mentes, bitumennel szemben nem érzékeny, vízfelvétele hosszú idő alatt is elhanyagolhatóan kicsi. Méretek:

Szélesség Hosszúság Vastagság

600 mm 1250 mm 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90, 100, 110, 120, 140 mm

Az extrudált polisztirolhab termékek gyártótól függetlenül azonos műszaki jellemzőkkel bírnak. A tekercselhető hőszigetelések A tekercselhető hőszigetelő termékek különleges helyet követelnek a tetőszigetelő anyagok között. Ugyanis ezek részben hőszigetelések, de részben vízszigetelések is egyben, hiszen a sávokra osztott hőszigetelést a csapadékvíz elleni szigetelés első rétegeként alkalmazható kasírozás fogja össze. A tekercselhető hőszigetelés olyan korszerű hő- és vízszigetelő rendszer, amely páracsatornákkal ellátott polisztirol hab (poliuretán hab, kőzetgyapot és üveggyapot) bitumenes lemezre való felkasírozásával készül. Az alkalmazott polisztirol hab általában expandált termék, amelyben a speciális páracsatornák egyrészt megakadályozzák a PS hab jellegzetes zsugorodását, másrészt biztosítják a kellő mértékű gőznyomás-kiegyenlítődést és páraszellőzést. A tekercselhető hőszigetelés rögzítése elsősorban mechanikai rögzítő elemekkel, történjen az átfedések alatt, az általános előírásoknak megfelelő kiosztással, sűrűséggel.

2.4 Szigetelés rögzítéséhez alkalmazott szerkezetek és anyagok A tetőszigetelések tervezésénél a szél szívóhatását figyelembe kell venni. Pontos értéke az MSZ 15021 szerint számítható. A DIN 1055 szerinti szélszívási értékeket segítségként, tervezők számára, az alábbi táblázatban megadjuk: ÉPÜLET-MAGASSÁG (H) < 8 méter 8-20 méter > 20 méter

Szélszívás mértéke lapos tetőn sarokban 2.40 kN/m

2

3.84 kN/m

2

5.28 kN/m

2

tetőszélen

mezőben

1.35 kN/m

2

0.45 kN/m

2

2.16 kN/m

2

0.72 kN/m

2

2.97 kN/m

2

0.99 kN/m

2

A szél szívóhatása ellen a tetőszigetelést leterheléssel vagy mechanikai rögzítéssel kell készíteni.

7


Rögzítőelem készlet beton födémhez Műanyagból készült, különböző szárhosszúságú beütő-szeges feszítőszegecs acél- vagy műanyagtüskével a pára-, hőszigetelés és a vízszigetelés első rétegének mechanikai rögzítésére. A rögzítő elem szárhosszúságát a hőszigetelő réteg vastagságának függvényében kell meghatározni. Alkalmazásához legalább C-8 szilárdsági jelű beton szükséges, amelyben min. 25 mm mélyen kell a dűbelnek fogni a biztonságos rögzítés érdekében. Kiosztását számítani szükséges. Kittek, hideg bitumen-ragasztók A tartósan rugalmas kittek a csomópontok vízhatlan lezárására, tömítésére alkalmazhatók. Bitumenes kellősítő anyagok Oldószeres, bitumentartalmú, híg bevonó anyag a vízszigetelés száraz felületű beton-, tégla-, üvegszálas poliészter- és fémanyagú aljzatának kellősítő alapozására használható. Általában 5 és 25 kg-os légmentesen záró, ónozott acéllemez kannákban és 200 kg-os vashordókban kerül forgalomba. Szavatossági ideje: 6 hónap. Tárolásnál a tűzveszélyes anyagok tárolására vonatkozó előírásokat be kell tartani. A tárolás körülményeire gyakorlatilag nem érzékeny, fagyálló, sugárzó hőtől, felmelegedéstől óvni kell. Bitumenemulziós alapozók: Vizes bitumenemulzió, híg bevonó anyag, a vízszigetelés nedves felületű beton-, tégla-, üvegszálas poliészter anyagú aljzatának kellősítő alapozására használható. A bitumenemulziós alapozó 50 vagy 100 literes patentzáras hordókban kerül forgalomba, esetenként 60 literes műanyag ballonban, hűvös, fagymentes helyen kell tárolni.

2.5 Szigeteléshez alkalmazható szerelvények Csapadékvíz összefolyók Az összefolyók elhelyezését, méretét és számát a tervezés folyamán kell meghatározni. Az ajánlott összefolyó típusok a következők: - ETERNIT típusú műanyag összefolyó beépített bitumenes lemez gallérozással - GRUMBACH típusú szorítóperemes öntöttvas összefolyó - HL típusú szorítóperemes összefolyó - DUTRAL anyagú összefolyó Páraszellőzők A legtöbb esetben a helyesen kialakított rétegrend és normál belsőtéri páraterhelés esetén páraszellőzők beépítésére nincs szükség. Azonban előfordulhatnak szélsőséges esetek, főleg a tetőszigetelések felújításánál, amikor ez elkerülhetetlen. Ebben az esetben a páraszellőzők beépítési helyének meghatározása és a típus kiválasztása a tervező feladata. A páraszellőzőkre is vonatkozó követelmény, hogy ezek anyaguknál és kialakításuknál fogva a modifikált bitumenes lemezekkel jól összeépíthetők legyenek. Csatornaszellőzők, Rúd és csőátvezetések A csatornaszellőző és rúd- és csatornaátvezetést szegélyező elemek bitumenes lemezzel összeépíthető gallérozással készülnek. Bádogos és szegélyező szerkezetek A szigetelés felújítás során több esetben lehet találkozni olyan bádogos szegélyekkel, amelyek megfelelő állapotúnak látszanak. Természetesnek tűnik, hogy azok elbontása felesleges és megtartásukkal is megfelelő szigetelés csatlakozást lehet készíteni. A gyakorlati tapasztalatok fényében, az esetek egy részében, tényleg feleslegesnek látszik elbontani ezeket, mert szakszerű átalakításukkal, részleges felhasználásukkal még egészen jól működő csatlakozások készíthetők. Tudomásul kell azonban venni, hogy ez nem általánosítható, mert a bádogos szegélyek és lefedések anyaga és állapota eléggé eltérő élettartamot prognosztizál. Talán megfontolásra érdemes, hogy egy 20 évre szánt szigetelés felújításnál, a megfelelően alkalmazott új szegélyektől elvárható a 20 éves élettartam, épp úgy, mint a jó modifikált bitumenes lemeztől. Azonban a túlzott takarékosság miatt megtartott és átalakított szegélyek elég nagy többsége csupán 5-6 évet bír ki! Tehát igencsak körültekintő döntést igényel valamely bádogos szerkezet megtartása és átalakítása.

8


2.6 Gépek, szerszámok, eszközök Bitumenes lemezek vágásához, szabásához használatos szerszámok: Vágókés, mérőléc, tetőszögmérő, csapózsinór, derékszögű fém vonalzó, rókafarkú fűrész. Hegeszthető bitumenes lemezek beépítéséhez használatos kéziszerszámok, eszközök és berendezések: Mázoló kefe és Teddy henger, hegyes fém spatula, tekercs kigurító, átfedés hengerlő. PB gázzal működő berendezések: Több égőfejes lánggereblye, egy- és két égőfejes kézi lángpisztoly, szélezőégő, PB gázpalack és nyomáscsökkentő 15 m-es tömlővel. Hideg ragasztás, tömítés eszközei: Kittnyomó-pisztoly, ragasztósáv kézi terítőpisztoly. Ragasztó bitumenmasszát adagoló és terítő berendezés. Mechanikai rögzítés szerszámai, eszközei: Elektromos ütvefúró és vésőgép, elektromos csavarbehajtó, kalapács, pontozó, dűbel beütők. Felület előkészítő eszközök: Cirokseprű, vesszőseprű, tetőperforáló, vízszippantó berendezés. Egyéb eszközök: tetőre szerelhető védőkorlát garnitúra, biztosító kötél, láncos keverő.

3. A COPERNIT csapadékvíz elleni szigetelések alkalmazási területe Alkalmazási terület A COPERNIT modifikált hegeszthető bitumenes lemez a lapos tetők csapadékvíz elleni szigeteléseként alkalmazható. Ilyenek lehetnek például: - egyhéjú, egyenes rétegrendű melegtetők, - egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők, leterheléssel - járható kivitelben készülő tetőkön, tetőteraszok kialakításánál - kéthéjú hidegtetőkön, - könnyűszerkezetes épületek tetőin, - növényzettel telepített tetőkön, - tetőfelújításoknál Alkalmazási feltételek A modifikált bitumenes hegeszthető lemez alkalmazása során a tetők lejtése felületen legalább 2 %, de táblás hőszigetelés aljzat esetén 2,5 % legyen. Felületek összemetsződésénél, vápában 1 % lejtés a minimális érték. A csapadékszigetelés általában két rétegben készül. A csapadékszigetelés első rétegét poliészter fátyol vagy üvegfátyol betétes hegeszthető bitumenes lemezzel, második rétegét (a záró réteget) minden esetben poliészter fátyol betétes modifikált bitumenes lemezzel kell készíteni.

9


4. A tetőszigetelések vizsgálatának javasolt vázlatos lépései A tetőfelújításokat mindig meg kell, hogy előzze egy alapos vizsgálat, amely során tisztázni kell a csapadékvíz elvezetés problémáit, a lejtés viszonyait, a tető rétegfelépítését és konstrukcióját, a beépített anyagok nedvességtartalmát, a kapcsolódó szerkezetek állapotát. A tető vizsgálata az alábbi lépésekből álljon:

4.1 Szemrevételezéses vizsgálat • • • • • • • • • • •

a vízelvezetés, a lejtés vizsgálata, van-e pontra lejtés, a lejtés mértéke (%-ban mérve) elegendő, illetve található-e a tetőn pangó vizes terület; a tetőösszefolyók kiosztása, átmérője, a kiszolgált felülettel összhangban van, esetleg szükség van újabb, vagy nagyobb összefolyókra; vonalra lejtés esetén az eresz kialakítása, vagy a vápalejtés megfelelő; a bádogos szerkezetek állapota, eresz- és oromszegély, attika lefedés, falszegélyek deformálódása és korróziója szükségessé teszi a cserét; a dilatációk helye és kialakítása, esetleges hiánya, illetve hatása, a tetőre; a páraszellőzők kiosztása, működőképessége megfelelő; strangszellőzők felismerése, állapotuk felmérése; a csőáttörések és a felépítmények szegélyezése meghibásodott; a csapadékvíz elleni szigetelés állapota, hólyagok, felgyűrődések, repedések láthatók, lejtésmentes területek tapasztalhatók; a hő- és vízszigetelés rétegeinek elmozdulásai: az attikafalon mindkét sarokból kiinduló, a középvonal felé mutató íves hullámok, a faltól elhúzódott hő-és vízszigetelés, a mezőbeni felgyűrődések együttesen az ún. „kúszási” folyamat jelei; felépítmények állapota, és az ezeken szükséges javítások.

4.2 Feltárásos vizsgálat • •

a tető rétegeinek feltárása, lehetőleg a teherhordó födémig, megvizsgálandó: • a rétegek nedvességtartalma és korhadása, különös tekintettel a hőszigetelésre; • a párazáró réteg megléte illetve működőképessége; • a hőszigetelés vastagsága, anyaga, deformációja, nedvességtartalma; • a gőznyomást levezető réteg anyaga és működőképessége; • az esetleges rábetonozások, cementsimítások és feltöltések állapota; • az egyes rétegek egymáshoz való tapadása, illetve a rögzítés állapota

4.3 Számításos elemzés • • • • •

épületfizikai ellenőrzés, a meglévő rétegek állapotának ismeretében épületfizikai számítás, a rákerülő új rétegek, az esetleges többlet hőszigetelés és a gőznyomás levezetés (kiszellőzés) figyelembevételével, az összefolyók szükséges keresztmetszetének számítása, kiosztásának ellenőrzése a szélszívás elleni terhelés illetve rögzítés számításos tervezése statikai ellenőrző számítás a tetőre kerülő esetleges többletterhek és rögzítési furatok miatt.

5. A tetőszigetelés felújításának szempontjai 5.1

Teljesen elvizesedett és tönkrement hőszigetelés esetén bontás és csere nélküli felújítás nem ajánlott! Különösen veszélyes ebből a szempontból a perlit és perlit-beton réteg.

Ebben az esetben a kiszáradás esélye és a hőszigetelés működőképessége nem várható, sőt a téli időszakban a nedvességgel telített rétegek párazárként működve a páradiffúzió útján a tető rétegei közé jutott nedvességet megkötik és így annak további felhalmozódása következik be. A nedves hőszigetelés cseréje a szerkezetek és a tetőfelújítás élettartamát alapvetően meghatározza. Megroskadt és tönkrement hőszigetelést a tetőben bent hagyni nem szabad !!

5.2 A szükséges hőszigetelés mértéke számítással meghatározandó. Felújítás során, a jelenleg érvényes előírások szerint, két olyan szempont van, amelynek betartása a 2006 óta hatályos épületenergetikai rendelet alapján kötelező érvényű. Az egyik, hogy a tető rétegei között – a téli és nyári folyamatokat együttesen figyelembe véve - nem lehet páralecsapódás, mert az elnedvesedést, nedvesség felhalmozódást, további károsodásokat okoz. Ezt jó rétegfelépítéssel lehet elérni.

10


A másik, hogy a belső felület, tehát a födém aljának, minimális hőmérséklete nem lehet kisebb, mint a léghőmérséklet mínusz 2,5 °C. Ez azt jelenti, hogy olyan hőszigetelési értéket szükséges tartani, hogy ez a különbség ne legyen ennél nagyobb. Gyakorlatban: a +20 °C léghőmérséklet esetén +17,5 °C belső felületi hőmérséklet a minimum érték, és ez az U=0,72 2 W/m K értéknél jobb hőátbocsátási tényező esetén valósul meg. Tehát javasolható a hőszigetelést úgy méretezni, hogy legalább ez az U érték betartható legyen. Száraz, táblás műanyaghab vagy ásványgyapot lemez hőszigetelésnél ez kb. 8 cm minimális vastagságot jelent. A meglévő tetők többnyire nem elégítik ki ezt a követelményt! 2

Ma már a hatályos energetikai rendeletben foglaltaknak megfelelően U=0,20-0,25 W/m K közötti értéket szoktak a beruházók kérni, a tervezők is ezzel számolnak, elsősorban energiatakarékossági célzattal.

5.3 A csapadékvíz elleni szigetelésnél, amennyiben a hagyományos papírbetétes lemezzel és bitumenes ragasztással készült, valamint vízzel évek óta telített állapotban volt, akkor várhatóan a papír már elkorhadt és ezért erre újabb rétegek ragasztással általában már nem rögzíthetők! Ugyanis a meglévő szigetelés papírbetétének rétegelválási szilárdsága oly mértékben lecsökkent, hogy egy nagyobb szélvihar esetén a felújító rétegekkel együtt felszakadhat és a tető a szélszívás okozta erőhatásokra „elszáll”. Ebben az esetben vagy mechanikai rögzítéssel vagy leterheléssel lehet a felújító rétegeket szélszívás ellen megfelelően és kockázatmentesen megfogni. 5.4 A tetőszigetelések felújításánál a rögzítés módja többféle lehet. Ragasztott, leterhelt és mechanikai rögzítésű. A ragasztott felújítás egyik problémájára az előző pontban már kitértünk. A másik problémája, hogy teljes felületi (lángolvasztásos) ragasztás esetén a pára nem tud eltávozni, csak ha egy vékony légréteget vagy külön gőznyomást levezető réteget építünk be. Ha ezt elmulasztjuk a tető gőzhólyagokkal „reagál” és az új szigetelés is igen hamar tönkremegy! Tehát kijelenthetjük, hogy felújításnál hibát jelent a meglévő felületre teljes felületen lángolvasztással ragasztani az új szigetelést. De szükségtelen is, hiszen a foltokban történő lángolvasztásos ragasztás szélszívás elleni védelemként elégséges. Azt is figyelembe kell venni, hogy lángolvasztást az első réteg rögzítéséhez alkalmazni csak bizonyos szerkezeteknél célszerű, és több olyan szerkezet van, ahol kifejezetten veszélyes. A leterhelésnél többnyire statikai számításra van szükség, mert az egyes tetőfödémek teherbírási tartaléka „egyszerű ránézésre” nem állapítható meg. Viszont, körültekintés nélküli leterhelés esetén, káros túlterhelése akár a leszakadás veszélyét is magában hordozhatja! A mechanikai rögzítés igen előnyös konstrukció, azonban ehhez megfelelő szilárdságú szerkezet szükséges, hogy a rögzítő elem ki ne szakadjon. Ezen túlmenően a szigetelés hordozó-betét anyagát is meghatározza, mert üvegfátyol betét erre alkalmatlan átszakad a rögzítő elem feje. Csak üvegszövet (G) illetve poliészter filc (PV) betétes anyagok alkalmasak mechanikai rögzítésre. Ennek a rögzítési módnak még külön előnye, hogy az alatta lévő rétegektől független és a hőszigetelő anyag mozgásait is meggátolja, ezért a legbiztosabb tető felújítási megoldásnak tekinthető. Természetesen az átfedéseket itt is vízhatlanul össze kell ragasztani, a záró réteget pedig teljes felületen lángolvasztással kell leragasztani. A rögzítésre csak olyan rögzítő elemek alkalmasak, amelyeket erre fejlesztettek ki. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert a gyakorlatban szinte minden fajta rögzítő elemet használnak a tetőkön, olyanokat is amelyek például hőszigetelésnek falra rögzítéséhez szolgálnak. A rögzítés mértékénél az ÉMSZ előírásait illetve az MSZ 15.021/1 szerint számított erők felvételét biztosító megoldásokat kell alkalmazni. 2

A gyakorlatban a tetőfelületen átlagosan 4-5 db/m közé esik a rögzítő elemek száma (beleszámolva a szélső és 2 sarokmezők többletét is). Ugyanis az előírások szerint a középső tetőfelületi mezőben legalább 3 db/m , a szélső 2 mezőben, amely az attikák mentén a tetőszélesség 1/8-a, min. 6 db/m és a sarokmezőben, amely a szélső mezők 2 összemetsződése, min. 9 db/m mértékű rögzítés szükséges. Feltételezve, hogy egy-egy rögzítő elem kihúzási ellenállása meghaladja a 0,4 kN/db (40 kp/db) értéket. A mechanikai rögzítéseket elsősorban az átfedő sávban, 25-33 cm-ként, kell elhelyezni. A lemezeket lejtésirányban takart 10 cm-es átfedéssel, 15 cm-es végtoldással kell készíteni, és azt minden esetben össze kell lángolvasztással ragasztani. Az átfedés és végtoldás méretébe nem számítható bele a rögzítő elemek sávja. Ajánlott az átfedő sáv szilikon-hengerrel, enyhe nyomással történő hengerezése a megbízható vízhatlan varrat érdekében. Az átfedésben el nem helyezhető rögzítések esetén (épületszélek, sarkok) a rögzítő elemeket külön 15x15cm méretű ráolvasztott folttal kell takarni a záró réteg elhelyezése előtt. Szerencsésebb azonban félszélességű tekercsek alkalmazásával is biztosítani a szegélyek mentén szükséges többletrögzítés elhelyezését.

11


5.5

A csapadékvíz elleni szigetelés minimális lejtése, az ÉMSZ ajánlásait figyelembe véve, tetőfelületen 2 %, de táblás hőszigetelés aljzat esetén 2,5 % legyen. A tetőfelületen kialakított vápákban megengedhető az 1 % lejtés. Amennyiben a tetőfelületi lejtés az előírt értékeket nem éri el, akkor esetenként ellensúlyozó intézkedés is szükséges, például vértező-erősítő plusz réteg, vagy jobb teljesítő képességű szigetelőanyag alkalmazása.

5.6 A mozgások és az azok elleni védekezés a tetőszigetelési tevékenység egyik legnagyobb problémája. Két féle mozgással kell számolni a tetőfelületeken. Az egyik a szerkezetek lehajlása miatti függőleges irányú mozgás. Ez elleni védekezés egyszerű, hiszen a födémmel együtt mozgó vendégfalat kell készíteni, amelynél a tetősíkban jelentkező mozgást kiemeljük, csupán a felső csatlakozás lezárását kell megoldani, ahol a mozgás konkrétan jelentkezik. Ez többnyire megfelelően kialakított attika lefedést jelent. A legtöbb problémát a tetősíki, hosszirányú, mozgások jelentik. Itt is két fő csoportot lehet megkülönböztetni. A szerkezet mozgásait, amelyek szerkezeti dilatációs kialakítással általában jól megoldhatók. Erre sok, szinte szabványos, csomóponti megoldás született már. A beépített anyagok mozgásait, amelyek időben később, a hőmérsékletváltozással illetve a zsugorodásokkal összefüggésben jelentkeznek. Ezek már nem annyira nyilvánvalóak és a probléma, amit okoznak is sokkal nehezebben kezelhető. Részben a hőszigetelés mozgásai okoznak komoly gondokat, mert az EPS habok zsugorodása és bitumenes ragasztása igen sok tetőn kúszási jelenségeket mutat. Ez a szegélyektől való elhúzódásban, illetve a szegélyek kifeszülésében jelentkezik. A vízszigetelés alatti beton aljzatok mozgása is károsíthat, amennyiben azok dilatálásával, illetve a dilatációs hézagok sávos csúsztató réteges lezárásával nem törődtek. Újabban gondot azonban a csapadékvíz elleni szigetelés hőmérséklet változással összefüggő mozgásai okoznak. Ennek alapvető oka az az ismert, de a szakmában még nem eléggé tudatosult fizikai tényező, hogy a hőmérséklet változás hosszméret változással is jár. Ha a szigetelés rétegeit csak leragasztjuk és a ragasztó a hő hatására lágyul, és a bitumen sajnos ilyen, akkor a lehűlés során a felület összehúzódásakor a ragasztó engedni képes és kellemetlen, főleg a szegélyek mentén megmutatkozó kifeszülések jelentkeznek. A műanyag szigeteléseknél már korábban felismert jelenség ellen mechanikai rögzítéssel védekeznek. A bitumenes lemezek egyre magasabb műanyag tartalma egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a védekezés ilyen módját a modifikált bitumenes lemezeknél is megfontolás tárgyává tegyük. Ha nem mechanikai rögzítéssel készül a tető és poliészterfátyol betétes modifikált bitumenes lemezzel történik a szigetelés, akkor javasolt a szegélyek mentén külön mechanikai rögzítéssel is számolni.

5.7 Az esővíz összefolyók, víznyelők, kivitelezése régebben hagyományos horganylemezzel történt. Ha már felújítottak egy összefolyó szerkezetet, többnyire egy újabb, kissé szűkebb betétet toltak ebbe, ehhez csatlakoztatva a felújító szigetelés rétegeit. Figyelmet érdemel az összefolyók szakszerű kicserélése és az ejtővezetékbe csatlakoztatása is. Először is az ejtővezeték állapotát és esetleges eltömődését érdemes szemügyre venni. A dugulás elhárítása sokszor igencsak komoly gondot és költséget jelenthet. Az új esővíz összefolyó beépítésénél különös gondot kell fordítani a környezethez képest kb. 1 cm mértékű besüllyesztésére és a csatlakozások tömítésére egyaránt. A beépítés során először is tartósan plasztikus kitt tömítést kell készíteni az új összefolyó és ejtőcső közötti hézagba körben, hogy a csapadékvíz visszatorlódásnál beázás ne lehessen. Az összefolyó elemet is tömített módon kell az aljzatához ragasztani. Erre vagy hegeszthető alátét bitumenes lemez felületét lángolvasztással kell meglágyítani a tapadáshoz, vagy modifikált hideg bitumenragasztót érdemes alkalmazni.

5.8 Páraszellőzők a legtöbb tető természetes tartozékai, azonban mind a beépítésük, mind a felújítás során történő megtartásuk több gondot is felvet. A kiszellőztetés szerepe a tető rétegeibe bejutott nedvesség eltávolítása, a tető esetleges beázással történt részleges elnedvesedése esetén, a felújítást követő kiszáradásának megoldása. Egyúttal a szigetelés felújítások során beépítendő gőznyomást levezető rétegeket mindig célszerű kiszellőztetni. Ha nem építünk be egy légréteget, amelyben a pára vízszintesen eljuthat a szellőzőkig, illetve nem szellőztetjük ki a tető rétegeiből a nedvességet, akkor várhatóan hamarosan gőzhólyagok sokaságát fogjuk tapasztalni a szigetelés alatt. Ez a szigetelés idő előtti teljes tönkremeneteléhez vezethet. Az egycsöves, elöregedett páraszellőzők megtartása a felújítás során általában szükségtelen. A felújítás során a megszüntetésre került páraszellőzők és salakszellőzők helyett új és tökéletesen beépített, lehetőleg a szigetelés anyagával jól összedolgozható, DUTRAL anyagú, páraszellőzőkre lehet szükség. A páraszellőzők beépítésétől eltekinthetünk, ha feltárással ellenőriztük, hogy a meglévő rétegrend száraz és számítással igazoltuk, hogy a tető födém rétegeiben nem jöhet létre páralecsapódás. Ilyen esetben is gondolnunk kell arra, hogy az alkalmazott technológia lehetővé tegye a gőznyomás kiegyenlítődését. A szegélyezés készítése csak akkor szükséges, ha a páraszellőző cső nem DUTRAL anyagú és a talplemeze nem EPDM formaelem.

12


A páraszellőzők beépítésére általános érvényű szabály, hogy egymástól ne kerüljenek messzebbre, mint 6-7 méter, illetve szegélyektől 3 méter. A gőznyomást levezető réteg bekötését a páraszellőzőbe biztosítani kell. Célszerű a talplemez alá hegeszthető bitumenes lemezből kiemelést készíteni. A páraszellőző szegélyezését úgy kell kialakítani, hogy csapadékvíz a csomóponton keresztül ne juthasson be a tetőbe. Az elhelyezésnél, a négyzetes talpnál és gallérozásánál célszerű a folyásirányban csúcsára állított négyzet elhelyezési irányt készíteni, vagy más típus esetén, kör alakú gallért alkalmazni, hogy a csapadékvíz a kiemelkedő gallért könnyen megkerülhesse.

5.9 Különböző csőáttörések szegélyezése, a szigetelés felújítások során, meglehetősen komoly feladat elé állíthatja a kivitelezőket. Először a megfelelő méretű gallért kell vízhatlanul, lángolvasztással leragasztani és utána a szegélyező sávokat rátakarással lángolvasztással ráragasztani. Fordított esetben, a csomópontban a beázásveszély megnövekszik, így nem javasolható. Esztétikai szempontból palaszórással lehet a csomópont megjelenésén javítani. A csőáttörés szegélyezést megoldhatjuk a polimer-bitumenes masszával is, amely korróziótól megtisztított fémen és bitumenes lemezen egyaránt jól tapad. A szegélyezést mindig két rétegben kell készíteni, közte üvegszövet erősítéssel.

5.10 A felhajtott szigetelések mechanikai megfogása kötelező. A csövek esetén ez csupán egy egyszerű szorító bilinccsel megoldható, mert az megakadályozza a szigetelés lecsúszását. Falcsatlakozások és felépítmények (kémények, szellőzők) esetében azonban speciális hajlított alumínium, vagy horganyzott acéllemez, profilok alkalmazása elengedhetetlen. Ezeknek általában egy felső kiperemezése van, amely fogadni képes a tartósan plasztikus kitt tömítést. Az alsó kiperemezés egyrészt vízlecsöppentőként, másrészt merevítésként szolgál. A profilok megfogása általában 25 cm-ként javasolható, beütőszeges hasadó szegeccsel esetleg korrózió ellen védett facsavar és műanyag dűbel rögzítéssel, a fogadószerkezettől függően.

6. Kivitelezés feltételei 6.1 A munkaterület átvételének feltételei - a tetőre való feljutás, anyagszállítás, a munkaterület egésze elégítse ki a balesetmentes munka követelményeit, - az anyagok tárolására a műszaki, tűzvédelmi és balesetelhárítási óvórendszabályoknak megfelelő raktár álljon rendelkezésre, - a tetőszinten valamennyi építőmesteri, szak-, és szerelőipari munka legyen elvégezve, - a tetőszigetelés készítése alatt a tetőn más munkát nem végezhetnek, - az építőmesteri munkák során terv szerint elhelyezendő rögzítést biztosító szerkezetek, a megfelelő méretben és távolságokban legyenek beépítve, - a tetőszigetelést áttörő szerkezetek (összefolyók, csatornaszellőzők, antennák, csövek stb.) csonkjai, védőcsövei elmozdulás mentesen legyenek beépítve, a csatlakozások a födém alatt legyenek kialakítva, - az elektromos üzemű kisgépek (pl. ütvefúró, csavarbehajtó) üzemeléséhez a szükséges energiaforrás a tetőn, megfelelő helyen kialakítva álljon rendelkezésre, - a tetőre való anyagszállítás lehetőség szerint gépi úton legyen biztosítva

6.2 Időjárási feltételek Tetőszigetelés csak olyan időjárási viszonyok között készíthetők, amelyek annak teljesítőképességét hátrányosan nem befolyásolják. Ellenkező esetben külön intézkedésekkel kell a káros következményeket megfelelő mértékben csökkenteni. A COPERNIT modifikált hegeszthető bitumenes lemezű csapadékvíz szigeteléseket csak száraz időjárásban, száraz aljzatokra szabad készíteni akkor, ha a levegő hőmérséklete -5 °C felett van. Aljzatra teljes felületi hegesztést ebben az esetben nem célszerű kivitelezni, azonban leterhelt illetve mechanikai rögzítéssel készülő szigetelést készíteni lehet. A +5 °C hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleti viszonyok mellett beépítendő anyagokat lehetőleg zárt és előmelegített helyiségekben célszerű tárolni.

13


6.3 Általános munkavédelmi és tűzvédelmi feltételek A hatályos munka- és tűzvédelmi rendeletek betartása kötelező! Általános munkavédelmi szempontok A munka megkezdése előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy biztosítottak-e a balesetmentes munka feltételei, illetve a munkahely megfelel-e a vonatkozó előírásoknak. A vízszigetelések készítésénél kisgépeket, berendezéseket csak erre kioktatott, vizsgázott dolgozók használhatnak, illetve kezelhetnek. A szigetelő anyagok tetőn való tárolásánál, esetleges deponálásánál figyelembe kell venni a tető teherbírását, teherbírási tartalékát, amelyet statikus tervező adhat meg. Védőeszközök Lapos tetőszigeteléseknél, amennyiben más védekezési mód nem alkalmazható, a tetőszéleken biztonságos védőkorlátot kell készíteni. A tető megközelítésére biztonságos feljárót kell építeni. Lapos tetőszigeteléseknél amennyiben védőkorlát felszerelésére nincs lehetőség, rögzítő-kötéllel és zuhanás-gátlóval ellátott ötpontos biztonsági övet kell használni. Használat előtt szakítópróbával kell az öv és kötél használhatóságáról meggyőződni. Bitumenes hulladékok kezelése A bitumenes lemezek egészségre veszélyes anyagokat nem tartalmaznak. A környezetet a bitumenszennyeződéstől meg kell védeni, ezért a munka végeztével a keletkezett hulladékokat célszerű összegyűjteni és megfelelő hulladékmegsemmisítőbe szállítani.

7. Kivitelezési technológia 7.1 A COPERNIT csapadékszigetelés készítése Az alátét bitumenes lemez fektetését a tető mélypontjáról - kifelé lejtő tetőnél az ereszszegélytől, befelé lejtő tetőnél az összefolyótól - kiindulva kell készíteni. A lemezeket lejtésirányban takart 10 cm-es átfedéssel és toldással kell készíteni, és azt egyes esetekben össze kell hegeszteni ( ideiglenes csapadékvíz elleni védelem ). A lemezeket ki kell tekercselni, az átlapolásokat és toldásokat a helyükön beállítani, majd a rögzítési pontokat a lemezen ki kell jelölni. Deformálódott, törött, szakadt lemezeket nem szabad beépíteni! A lemezek rögzítése csak PB gázüzemű lángszóró berendezéssel, hegesztéssel, esetleg hideg bitumenragasztóval, illetve leterheléssel vagy mechanikai rögzítéssel végezhető. Mechanikai rögzítés esetén betonfödémnél, a hőszigetelésen és a lemezen keresztül, ütvefúróval a lyukat elő kell fúrni, a beütőszeges műanyag dűbelt el kell helyezni és beütéssel kell rözíteni.

COPERNIT modifikált hegeszthető bitumenes zárólemez kivitelezése A zárólemez fektetését a tető mély pontjáról - kifelé lejtő tetőnél az ereszszegélytől, befelé lejtő tetőnél az összefolyótól kiindulva kell készíteni. A lemezeket lejtésirányban takart 10 cm-es átfedéssel és toldással kell fektetni. A lemezeket lehegesztés előtt ki kell tekercselni, az átlapolásokat és toldásokat a helyükön beállítani, majd szorosan vissza kell tekercselni. A hegesztést középről kiindulva célszerű végezni. Lángszórós hegesztésnél a lemezeket egyenletesen - a lemeztekercs felső harmadától lefelé irányban - kell a lángszóróval melegíteni. A melegítést úgy kell végezni, hogy a bitumen a lemezszéleken 5 -10 mm-re folyamatosan kifolyjon. A hegesztésnél lemezközéptől a szélek felé kell a lemezt légzárvány mentesen lesimítani, úgy hogy az teljes felületen leragadjon. Függőleges felületeket - ahová a szigetelő lemez felvezetésre kerül - kellősítő alapozással kell ellátni. Az alapozó réteg megszáradását követően kell a lemezt 10 cm-es toldásokkal a felületre PB gázüzemű lángpisztollyal melegítve felhegeszteni. A szigetelés csomóponti kialakítását a mellékelt ábralapok szerint, illetve azok értelemszerű felhasználásával kell készíteni.

14


Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelésű lapos tetők felújítása A tető felújítási munkát csak szakszerű kiviteli terv ismeretében lehet megkezdeni. A terveknek tartalmaznia kell mindazokat a feltételeket, esetleges átalakításokat, amelyek a modifikált bitumenes lemezzel készülő csapadékvíz elleni szigetelés rendeltetésszerű működését biztosítják. Nyilatkozat szükséges a tervező részéről, hogy a meglévő rétegfelépítés mind a műszaki, mind az épületfizikai követelményeket kielégíti. Ellenőrizni kell, hogy a hőszigetelő rétegvastagság megnövelése, tetőlejtés megnövelése, páravédelmi réteg beépítésének előírása, a páraszellőzés megnövelése, tetőösszefolyók cseréje, falszegélyezések kialakítása, fallefedések bontása, átalakítása szükséges-e. A terveken jelölt szerkezeti változtatások készültségét, szakszerűségét munkakezdés előtt a helyszínen ellenőrizni kell. Meg kell győződni a kapcsolódó szerkezetek felületének szakszerű előkészítéséről, pl. fémlemez fal- és felépítményszegélyek lebontásáról, azok kiegészítő építőmesteri munkáinak elkészítéséről, stb. A tetőre kerülő többletterhekre a födém teherbírása ellenőrizendő, illetve a mechanikai rögzítés eseten a dűbel kihúzó ellenállását próbával kell ellenőrizni. A tetőfelújítás műszaki szempontból igényes feladat, ezért feltétlen szükséges a felújítás megkezdése előtt szakértői vélemény illetve szakszerű kiviteli terv elkészítése, hogy a jelentős kockázat mérsékelhető legyen.

7.2 A páratechnikai rétegek kivitelezése: A párafékező vagy párazáró réteget az aljzatra ragasztva kell készíteni. A toldások 10 cm széles átlapolással készüljenek. Lyukas, szakadt szigetelést nem szabad beépíteni. Attika falak, tetőfelépítmények lábazatánál és a cső- vagy rúdátvezetések körül a réteget a hőszigetelés vastagságának megfelelően a függőleges felületre is fel kell vezetni. Tetőszerelvényeket a rétegbe be kell szabni és körülöttük párazáró tömítést kell készíteni. Amennyiben a rétegrend szükségessé teszi, a páranyomás-kiegyenlítésére, illetve gőznyomás levezetésére használt bitumenes lemezeket csak pontszerűen, kb. 50 felület %-ban, szabad leragasztani. Leterhelés vagy mechanikai rögzítés esetén ragasztásra nincs szükség.

7.3 A hőszigetelő réteg kivitelezése A bitumenes lemezek közvetlen aljzataként egyenes rétegsorrendű meleg tetőbe kőzetgyapot, vagy polisztirol hab építhető be. - Szilikát szálas hőszigetelő táblák beépítése: A lépésálló kőzetgyapot termékek beépítése az alábbiak szerint történik. A hőszigetelést két rétegben kell készíteni. A táblákat kötésben, szorosan ütköztetett hézagokkal, két réteg esetén, egymáson hézagcserében kell elhelyezni. A 2 táblákat mechanikai rögzítéssel kell elhelyezni. A mechanikai rögzítési pontok száma legalább 4 db/m legyen, a tetőszéleken és sarkokon a külön előírt mértékű rögzítéssel kell kivitelezni. Hideg bitumenes ragasztás esetén csak arra minősített ragasztó alkalmazható a gyártó utasítása szerint. - Polisztirol hab tetőszigetelő elemek beépítése: A polisztirol hab táblás hőszigetelések a csapadékvíz szigetelés aljzataként csak mechanikai rögzítéssel készíthetők. A hőszigetelő réteg 6 cm vastagságig kizárólag egy rétegben készíthető, 6 cm vastagság felett két rétegben, hézagcserében, kötésben kell kivitelezni. Alkalmazása ott célszerű, ahol a csapadékvíz elleni szigetelés felülete nem melegszik fel 60 C° fölé. 2

A mechanikai rögzítés kivitelezését a tervezett módon kell készíteni, a rögzítési pontok száma legalább 4 db/m legyen, tetőszéleken és sarkokon a külön előírt mértékű rögzítés szükséges.

15


8. Minőségi követelmények A kész szigetelésnek ki kell elégíteni az MSz-04.803/8-812. Építő- és szerelőipari épületszerkezetek, víz elleni szigetelések című szabványban foglaltakat, az alábbiaknak megfelelően.

8.1 Kivitelezés közbeni ellenőrzés A tetőszigetelés valamennyi rétegének az előírt anyaggal, rétegvastagságban és a kivitelezési technológiában foglaltaknak megfelelően kell készülnie. A kivitelezés közben szemrevételezéssel folyamatosan kell ellenőrizni a beépítésre kerülő anyagok minőségét. A tetőszigetelés rétegeinek minőségét ugyancsak folyamatosan, de legalább eltakarás előtt szemrevételezéssel kell vizsgálni. A hibákat, hiányosságokat rétegenként meg kell szüntetni és a következő réteg csak ezután kivitelezhető. A tetőszigetelés rétegeinek minőségét folyamatosan a munkáért felelős műszaki vezetőnek kell ellenőrizni. Továbbá szúrópróba szerűen a műszaki ellenőr is köteles ellenőrizés végezni. Az ellenőrzést végzők bármelyike, ha a szigetelő rétegek kivitelezése közben hibát talál, köteles annak tényét benaplózni és a kivitelezőkkel a további rétegek készítése előtt kijavíttatni.

8.2 Kész szigetelő szerkezet ellenőrzése Az ellenőrzés során a tetőt és azon belül a vízszigetelést teljes felületen ellenőrizni kell a csomópontok kialakításával együtt. Egy tetőt egy tételként kell minősíteni, abból véletlenszerűen kijelölt minta alapján a vízszigetelés nem minősíthető.

8.3 Minőségi előírások, követelmények A minőségi osztályozástól független követelmények: - A vízszigetelés felületén folytonossági hiány - lyuk, repedés stb. - nem megengedett. - A vízszigetelés lejtésének iránya feleljen meg a tervben előírtaknak. - A csapadékvíz szigetelések lejtés irányában megengedett eltérése a tervezett lejtésnek legfeljebb 10 %-a lehet. - A víznyelő, illetve a vízgyűjtő és vízelvezető szerkezetek szegélye nem emelkedhet ki a szigetelés csatlakozó síkjából. - A vízszigetelések síkjától megengedett eltérés mértéke 2,0 m-es hosszúságon legfeljebb 10 mm lehet. - A vízszigetelés táskásodásmentes legyen, teljes felületen, a sarkokban és hajlatokban is szorosan feküdjön. - Az aljzatszerkezet elégtelen működéséből adódó és a csapadékvíz elleni szigetelés vízhatlanságát veszélyeztető hólyag a csapadékvíz elleni szigetelésnél nem megengedett. - A vízszigetelés rétegszáma, a rétegek anyagának típusa és a kivitelezési módja feleljen meg a tervben és az alkalmazástechnológiai előírásban foglaltaknak.

9. Karbantartási és használati útmutató A hegeszthető bitumenes lemezből készült egy héjú meleg tetők közé tartozó lapos tetők a nem járható tetők kategóriájába tartoznak. A tetőn lévő szerkezetek és szerelvények ellenőrzésére csak a karbantartásra és ellenőrzésre jogosult személyek, gumitalpú cipőben mehetnek fel. A tetőn különféle anyagokat tárolni, tüzet gyújtani, hegeszteni, lánggal égő berendezéssel munkát végezni (és dohányozni) TILOS ! A csapadékvíz elleni szigetelésen felgyülemlett szemetet évente egy alkalommal úgy kell eltávolítani, hogy közben a szigetelőlemez ne sérüljön meg. A tetőn antennát, villámhárítót stb. csak a vízszigetelés vízhatlanságának veszélyeztetése nélkül szabad szerelni, szigetelési szakember közreműködésével. Az ellenőrzést, karbantartást, vagy javítást végző szakemberek csak a használati és karbantartási utasítás ismeretében juthatnak fel a tetőre. Ennek elmulasztása esetén, a tetőn történt kárért az üzemeltető is felel. A csapadékvíz elleni szigetelés fenti előírásoktól eltérő használatából adódó károsodásáért a garanciális időn belül is az üzemeltető felel. A tetőszigetelés kötelező alkalmassági ideje a vonatkozó rendelet alapján jelenleg öt év, a műszaki átadástól számítva, azonban a tetőszigetelésre, megfelelő feltételek mellett, 10 év garancia vállalható. A tetőfelület állapotát évenként legalább kétszer szemrevételezéssel kell felülvizsgálni. El kell végezni a tetőfelület letisztítását (pl. lomb, szennyeződés), a tetőösszefolyók lombfogó kosarainak, illetve az összefolyók körzetének tisztítását úgy, hogy a szigetelés meg ne sérüljön.

16


10. Javítás és felújítás Javítás A csapadékvíz szigetelés mechanikai sérülése esetén a sérült részt előzetes megtisztítás után foltszerűen javítani lehet szakember bevonásával. A mechanikai sérülés mélységétől függően a javítást több rétegben kell készíteni. A sérülést minden oldalról legalább 15 cm-el nagyobb felületen kell javítani. A megtisztított felületet le kell alapozni hideg bitumen mázzal. Ennek száradása után kis teljesítményű lángpisztollyal kell a foltot teljes felületen olvasztással ragasztani. Felújítás A felújítás ciklusa a rendelkezésre álló tapasztalatok és adatok alapján feltehetően 25-30 év. Ekkor a tető állapotának ismeretében lehet a felújítás legcélszerűbb és leggazdaságosabb módjáról dönteni. Az eddigi tapasztalatok szerint, amennyiben a tető állapota megfelelő, nem elnedvesedett, egy új réteg felhordásával a tetőszigetelés újabb időszakra üzemképessé tehető.

17


PANELÉPÜLET TETŐFELÚJíTÁSI RÉSZLETTERV GYŰJTEMÉNYE Egyhéjú, egyenes rétegrendű, nem járható, lapos tető felújítása kiegészítő hőszigetelés beépítésével R01

Toldás és mechanikai rögzítés kialakítása általános felületen

R02

Attika szegélyezése

R03

Fallábazat szegélyezése utólagosan hőszigetelt kétrétegű idomüveg fal mentén

R04

Gépészeti felépítmény lábazatkialakítása

R05

Víznyelő beépítési részlete

R06

Kihorgonyzó acél hüvely szegélyezése

R07

Kiemelt dilatáció szegélyezése

Kéthéjú, egyenes rétegrendű, nem járható, lapos tető felújítása kiegészítő hőszigetelés beépítésével

R11

Toldás és mechanikai rögzítés kialakítása általános felületen

R12

Attika szegélyezése

R13

Fallábazat szegélyezése utólagosan hőszigetelt kétrétegű idomüveg fal mentén

R14

Gépészeti felépítmény lábazatkialakítása

R15

Víznyelő beépítési részlete

R16

Kihorgonyzó acél hüvely szegélyezése

R17

Kiemelt dilatáció szegélyezése

18


R-01

A

1

2 MIN. 2,5%

MEGLÉVŐ ÉS MEGMARADÓ RÉTEGREND

EPS hab kiegészítő hőszigetelés 2 U=0,25 W/m K

19

meglévő bitumo-perlit hőszigetelés

A. JELŰ RÉTEGFELÉPÍTÉS: - COPERNIT zárólemez teljes felületen hegesztve - COPERNIT alátétlemez mechanikai rögzítéssel - EPS 150 kiegészítő hőszigetelés mechanikai rögzítéssel (vast. méretezés szerint)) - eredeti szigetelés felülete előkészítve - meglévő kavicsbeton lejtésképzés - meglévő bitumo-perlit hőszigetelés - páratechnikai réteg - teherhordó vasbeton panelfödém (19 cm)

Javasolt zárólemezek: FIBERPOL HP 4,5 Mineral (APP) FIBERFLEX P HP 4,5 Mineral (SBS) Javasolt alátétlemezek: FIBERPOL HP 4,0 mm (APP) FIBERFLEX P HP 4,0 mm (SBS)

1. HŐSZIGETELÉS MECHANIKAI RÖGZÍTÉSE (beütőékes műanyagtárcsás dűbel pl.EJOT FDD-50) 2. VÍZSZIGETELÉS MECHANIKAI RÖGZÍTÉSE (fém betoncsavar + fémtányéros dűbel) pl. EJOT FBS-R-6,3 és EJOT HTV 80/42F

Megjegyzés: - Ha az eredeti szigetelés teljesen átázott, tönkrement, akkor szakértői vélemény szükséges !

PANELÉPÜLET TETŐFELÚJÍTÁSI RÉSZLETTERV GYŰJTEMÉNYE ISO-MÉDIA Mérnökiroda, Tervező Kft. 9023 Győr, Ifjúság krt. 41. Tel. / Fax: 06 96 424 274 Mobil: +36 30 957 7313 www.isomedia.t-online.hu

Egyhéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Toldás és mechanikai rögzítés kialakítása általános felületen.

2040 Budaörs, Károly király u. 90. (: 06-23 414-516 Fax: 06-23 414-516

R-02 2

4

6

5 3

a kiegészítő hőszigetelés vastagsága szerint változó, de min. 10cm

1

A (R01) MIN. 2,5%

19


EPS hab kiegészítő hőszigetelés méretezés szerint (U=0,25 W/m2K)

1. FÉMLEMEZ CSEPPENTŐ SZEGÉLY (1,5m hosszú darabokból) 2. HIDEG BITUMEN MÁZ KELLŐSÍTÉS 3. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 4. MEGLÉVŐ FÉMLEMEZ CSEPPENTŐ SZEGÉLY 5. ÉKELEM 6. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS

PANELÉPÜLET TETŐFELÚJÍTÁSI RÉSZLETTERV GYŰJTEMÉNYE 2040 Budaörs, Károly király u. 90. (: 06-23 414-516 Fax: 06-23 414-516

Egyhéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Attika szegélyezése

ISO-MÉDIA Mérnökiroda, Tervező Kft. 9023 Győr, Ifjúság krt. 41. Tel. / Fax: 06 96 424 274 Mobil: +36 30 957 7313 www.isomedia.t-online.hu

R-03

A (R01)

5 2 4 1


3

MIN. 2,5%

6

19



1. ÉKELEM 2. HIDEG BITUMEN MÁZ KELLŐSÍTÉS 3. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 4. LÉG ÉS VÍZZÁRÓ TÖMíTÉS 5. PROTEKTOR LÁBAZATI VAKOLÓPROFIL 6. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS


Egyhéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Fallábazat szegélyezése utólagosan hőszigetelt kétrétegű idomüveg fal mentén


R-04

1

5 4

3

5


2

A (R01)

MIN. 2,5%

19



1. MEGLÉVŐ ÉS MEGMARADÓ GÉPÉSZETI FELÉPÍTMÉNY EGYVÍZORROS LEFEDÉSE 2. LÁBAZATI SZIGETELÉS FELSŐ ÉLÉNEK MEGFOGÁSA LECSÚSZÁS ELLEN (max. 20cm-ként) 3. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 4. ÉKELEM 5. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS


Egyhéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Gépészeti felépítmény lábazatkialakítása


R-05

4

1

2

3

8

A (R01)

5 7

6

MIN. 2,5%

MIN. 2,5%

19



1. EGYTÖLCSÉRES GRAVITÁCIÓS VÍZNYELŐ 2. MŰANYAG LOMBKOSÁR (víznyelő tartozéka) 3. PÁRAZÁRÓ PROFILGUMI TÖMÍTÉS 4. 50/50 CM MÉRETŰ LÉPÉSÁLLÓ EPS 150 BESÜLLYESZTETT HŐSZIGETELÉS 5. SZINTKIEGYENLÍTŐ MODIFIKÁLT BITUMENES LEMEZSÁVOK 6. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 7. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS 8. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ VÍZNYELŐ


Egyhéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Víznyelő beépítési részlete


R-06

3

1

A (R01)

2 4 8

6

7

5

19



1. KIHORGONYZÓ ACÉL HÜVELY (horganyzott) 2. HORGANYZOTT ACÉL VÍZVETŐ PEREMEZÉS (szorítógyűrűs rögzítéssel) 3. TARTÓSAN RUGALMAS TÖMÍTŐ MASSZA 4. CSŐÁTTÖRÉS SZEGÉLYEZŐ EPDM ELEM (szorítógyűrűs rögzítéssel, plasztikus kitt tömítéssel) 5. CSAVAROS RÖGZÍTÉS 6. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 7. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS 8. SZEGÉLYEZŐ ABLAKOS LEMEZ (a tetőszigetelés zárólemezéből)


Egyhéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Kihorgonyzó acél hüvely szegélyezése


R-07


3

7

8

A (R01)

9 1 5 10

6

2

4

MIN. 2,5%

MIN. 2,5%

19



1. LAZA ÁSVÁNYGYAPOT KITÖLTÉS 2. ÉKELEM 3. KÉTVÍZORROS FALLEFEDÉS LÍRAKÉPZÉSSEL FÉMLEMEZBŐL 4. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 5. FALSZEGÉLYEZŐ SÁV (a szigetelés alátétlemezéből) 6. FALSZEGÉLYEZŐ TAKARÓSÁV (a szigetelés zárólemezéből) 7. VÉRTEZŐ SÁV (a szigetelés alátétlemezéből) 8. POLIFOAM HABCSÍK 9. LEFEDŐ SÁV (a szigetelés zárólemezéből) 10. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS


Egyhéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Kiemelt dilatáció szegélyezése


R-11

1

A

2 MIN. 2,5%


max. 36cm

12

EPS hab kiegészítő hőszigetelés 2 U=0,25 W/m K

kiszellőztetett légrés

beton alátét zsámoly

19

meglévő perlit paplan hőszigetelés

A. JELŰ RÉTEGFELÉPÍTÉS:

Javasolt zárólemezek: FIBERPOL HP 4,5 Mineral (APP) FIBERFLEX P HP 4,5 Mineral (SBS)

- COPERNIT zárólemez teljes felületen hegesztve - COPERNIT alátétlemez mechanikai Javasolt alátétlemezek: rögzítéssel FIBERPOL HP 4,0 mm (APP) - EPS 150 kiegészítő hőszigetelés FIBERFLEX P HP 4,0 mm (SBS) mechanikai rögzítéssel (vast. méretezés szerint)) - eredeti szigetelés felülete előkészítve - meglévő lejtésben fektetett és alátétzsámolyokra helyezett vasbeton födémpalló (12cm) - homlokzaton kiszellőztetett légréteg - meglévő perlit paplan hőszigetelés - teherhordó vasbeton panelfödém (19 cm)

1. HŐSZIGETELÉS MECHANIKAI RÖGZÍTÉSE (beütőékes műanyagtárcsás dűbel pl.EJOT FDD-50) 2. VÍZSZIGETELÉS MECHANIKAI RÖGZÍTÉSE (fém betoncsavar + fémtányéros dűbel) pl. EJOT FBS-R-6,3 és EJOT HTV 80/42F

Megjegyzés: - Ha az eredeti szigetelés teljesen átázott, tönkrement, akkor szakértői vélemény szükséges !


Kéthéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Toldás és mechanikai rögzítés kialakítása általános felületen.


R-12 1

A(R11)


3

4 2

5

MIN. 2,5%

19



1. KÉTVÍZORROS FÉMLEMEZ FALLEFEDÉS 2. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 3. HEGESZTETT ACÉL RÖGZÍTŐSZEGÉLY 4. ÉKELEM 5. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS


Kéthéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Attika szegélyezése


R-13

5 2 4

1


6

3

MIN. 2,5%

A (R11)

19



12


1. ÉKELEM 2. HIDEG BITUMEN MÁZ KELLŐSÍTÉS 3. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 5. PROTEKTOR LÁBAZATI VAKOLÓPROFIL

4. LÉG ÉS VÍZZÁRÓ TÖMíTÉS

6. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS


Kéthéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Fallábazat szegélyezése utólagosan hőszigetelt kétrétegű idomüveg fal mentén


R-14

2

5 3

4

5


1

MIN. 2,5%

A (R11)

19



12


1. MEGLÉVŐ ÉS MEGMARADÓ GÉPÉSZETI FELÉPÍTMÉNY EGYVÍZORROS LEFEDÉSE 2. LÁBAZATI SZIGETELÉS FELSŐ ÉLÉNEK MEGFOGÁSA LECSÚSZÁS ELLEN (max. 20cm-ként) 3. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 4. ÉKELEM 5. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS


Kéthéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Gépészeti felépítmény lábazatkialakítása


R-15

A (R11) 4

1

2

3

8

5 7

6 MIN. 2,5%

MIN. 2,5%



19

12


1. EGYTÖLCSÉRES GRAVITÁCIÓS VÍZNYELŐ 2. MŰANYAG LOMBKOSÁR (víznyelő tartozéka) 3. PÁRAZÁRÓ PROFILGUMI TÖMÍTÉS 4. 50/50 CM MÉRETŰ LÉPÉSÁLLÓ EPS 150 BESÜLLYESZTETT HŐSZIGETELÉS 5. SZINTKIEGYENLÍTŐ MODIFIKÁLT BITUMENES LEMEZSÁVOK 6. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 7. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS 8. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ VÍZNYELŐ


Kéthéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Víznyelő beépítési részlete


R-16 1

3

2

A (R11)

4 8

6

7

5

19



12


1. KIHORGONYZÓ ACÉL HÜVELY (horganyzott) 2. HORGANYZOTT ACÉL VÍZVETŐ PEREMEZÉS (szorítógyűrűs rögzítéssel) 3. TARTÓSAN RUGALMAS TÖMÍTŐ MASSZA 4. CSŐÁTTÖRÉS SZEGÉLYEZŐ EPDM ELEM (szorítógyűrűs rögzítéssel, plasztikus kitt tömítéssel) 5. CSAVAROS RÖGZÍTÉS 6. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 7. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS 8. SZEGÉLYEZŐ ABLAKOS LEMEZ (a tetőszigetelés zárólemezéből)


Kéthéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Kihorgonyzó acél hüvely szegélyezése


R-17


A (R11)

7

3

1 5 8

2

6

4

MIN. 2,5%

MIN. 2,5%

12

EPS hab kiegészítő hőszigetelés méretezés 2 szerint (U=0,25 W/m K)

19


1. LAZA ÁSVÁNYGYAPOT KITÖLTÉS 2. ÉKELEM 3. KÉTVÍZORROS FALLEFEDÉS LÍRAKÉPZÉSSEL FÉMLEMEZBŐL 4. MECHANIKAI RÖGZÍTÉS (beütőékes műanyagtárcsás dűbel) 5. VÉRTEZŐ SÁV (a szigetelés alátétlemezéből) 6. LEFEDŐ SÁV (a szigetelés zárólemezéből) 7. POLIFOAM HABCSÍK 8. MEGLÉVŐ-MEGMARADÓ BITUMENES CSAPADÉKVÍZ ELLENI SZIGETELÉS


Kéthéjú, nem járható lapostető felújítása, kiegészítő hőszigetelés beépítésével. Kiemelt dilatáció szegélyezése


Házgyári panelos technológiával készült lakóépületek tetőszigetelés-felújítási Alkalmazástechnikai útmutatója

Recommend Documents