Hazánk. Karácsonyi üzenet

Hazánk KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

A KDNP, az MKDSZ és a BIA lapja

2007. december

Karácsonyi üzenet

Karácsonyi gondolatok „Ma az egészséges, mûködõ családoknak is szükségük van megerõsítésre. A karácsony – a közös ünneplés családformáló hatásán túl – közvetíti az összetartozás törvényének, a szeretetnek az üzenetét is.” 2. oldal

Mérlegen az esztendõ

Népszámlálást tartottak a Római Birodalomban. A szíriai helytartó végrehajtotta az intézkedést Palesztinában is. A hatóságok kényelme kedvéért inkább az embereket küldték vissza a származási helyükre, hogy egyszerûbb legyen áttekinteni a nyilvántartást. És persze voltak, akik a nagy népmozgásban szállást sem találtak, akik a városon kívülre szorultak. A Betlehemben megszületett Kisgyermek nagyon egyszerû körülmények közt jött a világra. Különleges események, különleges nyugtalanság kísérte a születését. „Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek nektek” – így köszönti az evangélium szerint az angyal a felriadó pásztorokat. A félelem pedig Isten közelségének a félelme. Mert ki nézhet a Napba, hogy meg ne vakuljon, ki társalkodhat az emésztõ tûzzel, hogy meg ne égjen? Hétköznapi, elgondolkodtatóan egyszerû körülmények között, jászolban fekvõ pólyás gyermekben ismerik fel a várva vártat, aki nagyobb a történelemnél. Így van ez azóta is. A tényleges életünk mindig nagyon hétköznapi, néha látszólag elkeserí-

tõen is az. De a betlehemi Gyermek születése óta ebben a hétköznapiságunkban sem érezzük magunkat egyedül. Mert õ itt van a munkánkban, itt van családjaink körében, nem hagy bennünket egyedül magányban és betegségben sem. Küld bennünket, hogy az idõseket, az egyedül levõket, a betegeket rajtunk keresztül szólítsa meg, a mi kezünkkel segítsen nekik, a mi mosolyunkkal szerezzen nekik örömet. A család ünnepe a Karácsony, mert a nyomorúság ellenére, a közelgõ menekülés fenyegetettsége ellenére akkor, ott, Betlehemben megjelent a tökéletes család, amely egyszer s mindenkorra megmutatta nekünk, hogy a családi élet sokkal több, mint számtanpélda, gazdasági vállalkozás, vagy a jó közérzet kedvéért szervezett társaság. Megmutatta, hogy a nagylelkûen elfogadott élet értelmet és beteljesülést adhat azoknak, akik érte fáradoznak, hogy minden emberi csecsemõben ott rejlik egy jobb világnak az ígérete. Ha ez az ígéret nemzedékrõl nemzedékre meghiúsul is, ez inkább a mi állhatatlanságunk mûve, de az ígéret él. Folytatás a 2. oldalon

„Biztatónak tartom, hogy az értékõrzõ politikai erõk (a KDNP és a Fidesz) nem porladtak szét az ellenséges média-össztûzben, hanem koncentrált szakmai munkával (gondolok itt elsõsorban a KDNP által elkészített nívós törvényjavaslatokra) növelik tekintélyüket és mérhetõ elõnyüket. Eközben a kormányoldal betonfala repedezni kezdett, s e kettõ együtt elõrejelzi a soron következõ változásokat 5-6 6. oldal

Nyolcszáz éve született Árpád-h házi Szent Erzsébet „S végül a harmadik a szociális érzékenység, ma így mondanánk, ami azt jelentette, hogy özvegyi részét megkapva kórházat épített, utolsó éveit a betegek ápolásának, illetve a szegények gondozásának szánta. Ez a döntéshozóknak is szól, a lehetõségekkel bírók felelõsségérõl, arról, hogy akinek módja van, az törõdjön többet a nálánál kevésbé szerencsés többség sorsával.” 10. oldal

Folytatás a 1. oldalról

Él minden nemzedékben, mert megváltott világban élünk, amely magában hordozza a remény csíráit és azt a lehetõséget, hogy mindig újrakezdjük törekvésünket a jóra. Jézus Krisztusban Isten szolidaritást vállalt az emberiséggel. Sokszor fenyeget bennünket a kísértés, hogy csak a magunk érdekét, sikerét nézzük és megfeledkezzünk arról az emberrõl, akin segítenünk kellene, akinek képesek is vagyunk a segítségére lenni. Pedig az emberi együttélés, kivált ha a Teremtõ szándéka szerint kívánunk élni az emberi közösségben, olyan életformát jelent, amelyben az emberek nemcsak elviselik egymást, hanem figyelnek egymásra és segítik is egymást. Ha egy gyermek megszületik, életben maradásához évekig mások segítségére szorul. De az emberek kölcsönös együttmûködése révén válik lehetõvé az is, hogy a különbözõ feladatokat megosszuk, hogy szakosodjunk, hogy továbbadjuk egymásnak a tudást nemzedékrõl nemzedékre. Szóval kultúra és haladás, szellemi és anyagi gyarapodás nem képzelhetõ el az emberek felelõs együttmûködése nélkül. Ez pedig az egyéntõl ugyan kívánhat erõfeszítést, kívánhatja azt, hogy önzésén felülemelkedjen, de végül is olyan együttes életet tesz lehetõvé, amelynek mindenki javát kell szolgálnia. Ebben a közösségi életben Jézus társunk akar lenni, megtestesülése óta különleges módon is velünk járja Isten a történelem útját. Ha ebben bízunk, akkor megtanuljuk komolyan venni egymást és önmagunkat, akkor meghalljuk Nagy Szent Leó pápa karácsonyi felhívását: „Ismerd fel, keresztény ember, méltóságodat”. Van lehetõségünk arra, hogy tökéletesedjünk, mert ez az emberi igyekezet sem pusztán „lelki kozmetika”, hanem örök értelme van: harmóniába kerülhetünk egymással és az egész teremtett világgal, így állhat helyre békességünk a Teremtõ akaratával, így költözhet összhang és szeretet a közvetlen környezetünkbe is. Ha így állunk meg a karácsonyfa alatt, akkor érthetjük meg az angyalok énekének jelentését: „Dicsõség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek!”

Karácsonyi gondolatok Ünnepelni csak derûs lélekkel, örömteli szívvel érdemes, különösen a betlehemi Gyermek születését. Mi pedig tele vagyunk gonddal és aggodalommal. Eszembe jutnak azok a történetek, amiket a háborút megélt rokonaim meséltek az óvóhelyi karácsonyokról. Abban a helyzetben is tudtak ünnepelni. Nekünk is meg kell tanulnunk letenni gondjainkat és elfelejteni, hogy mi van ma Magyarországon. A karácsonyt két körben ünnepeljük, családban és egyházban. A hívõ ember számára egyik sem nélkülözhetõ. Az ünnepi misék és istentiszteletek tartalma és hangulata annak is sokat adhat, aki nem kötõdik szorosan az egyházi közösséghez. Jó alkalom arra, hogy érzelmileg közeledjen az egyházhoz, megismerjen valamit a hitigazságokból, és elgondolkodjon saját életvitelén. Az egyházi év eseményeit átélõ emberhez pedig közelebb hozza a keresztény tanítás egyik központi gondolatát, a megtestesülést. Igaz, hogy legnagyobb ünnepünk a húsvét, amikor az üdvtörténet centrális eseményére, Jézus Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezünk, leghangulatosabb, a családnak is sokatmondó ünnepünk viszont a karácsony. Mi akkor alakítottuk ki a családi ünnepek, elsõsorban a karácsony koreográfiáját, amikor a gyermekek kicsik voltak. A csillagszórós közös éneklés, felolvasás és ajándékozás után ünnepi öltözetben leülünk az ünnepi asztalhoz, és élvezettel fogyasztjuk a hagyományos ételeket. – Gondolom,

ez máshol is így van. Az éjféli mise szépségét a kíváncsiskodók illetlen viselkedése sem tudja lerontani. A következõ két nap ráérõs beszélgetéssel, ajándéknézegetéssel és rokonlátogatással telik. Nagy szükségünk van az ünnepekre, üzenetükre és mentális hatásukra egyaránt. Az elmagányosodó és túlhajszolt emberek világában különösen fontos az együtt töltött, beszélgetésre szánt idõ, a közös asztal, az ünnepi hangulat. Ma az egészséges, mûködõ családoknak is szükségük van megerõsítésre. A karácsony – a közös ünneplés családformáló hatásán túl – közvetíti az öszszetartozás törvényének, a szeretetnek az üzenetét is. Kívánom minden honfitársamnak, hogy neki és szeretteinek hozzon békét és örömöt a betlehemi Gyermek. Harrach Péter

Magyar egyházi vezetõk látogatása a köztársasági elnöknél Sólyom László köztársasági elnök a Sándor-p palotában fogadta a magyarországi és határon túli magyar egyházi méltóságokat. Az immár hagyományos adventi találkozó elején a köztársasági elnök örömét fejezte ki, hogy ismét alkalom nyílik, hogy az egyházi vezetõk baráti hangnemben beszélgessenek egymással és a köztársasági elnökkel a társadalmat és az egyházakat érintõ problémákról. Kiemelte: az egész világot – és Magyarországot is – érintõ súlyos szociális

Hazánk

problémákat illetõen az egyházak nem csupán véleménnyel rendelkeznek, hanem megpróbálnak segíteni is. Az egyházak számára most kezdõdött új év eleje a remény és a várakozás idõszaka. „Hirdessék az örömöt, mert a magyar társadalomnak nagyon nagy szüksége van rá!” – mondta Sólyom László, majd megköszönte a határon túli püspökök jelenlétét, amely kifejezi a magyar nemzet egységét és azt a nagyon tartós és életképes kulturális közösséget, amelyben az összes történelmi egyháznak helye van. Forrás: Magyar Kurír

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2

2007. december

Emelkedõ KDNP, süllyedõ ország Semjén Zsolt összefoglalója a 2007-es esztendõrõl

Idén ötszázharminckét új tagtárs lépett be november 20-áig, és 25 helyi szervezetünk alakult, illetve újult meg. Különösen fontos számunkra, hogy új belépõként számos magasan képzett fiatal csatlakozott hozzánk.

désére is. A Mészáros József alelnök által vezetett szakmai mûhely, a Szakértõi Tanács munkájára támaszkodva, háttértanulmányokkal alátámasztott, a társadalmi igazságosságot szolgáló törvényjavaslatokat dolgoz ki. A családi jövedelemadózásról és a nyugdíjrendszer módosításáról szóló javaslatoknak elismeréssel adózik minden politikai erõ a Parlamentben, de csupán magánbeszélgetésekben. Azonban mint indítványt az MSZP és az SZDSZ napirendre sem hajlandó venni. Kérdésünkre, hogy miért nem, ha egyszer szerintük is alapos és jó indítványok, azt a választ kapjuk, hogy „csak”. Nem õk találták ki, tehát elfogadhatatlan. A KDNP-program részét képezõ szakmai munkálatok megállás nélkül folynak, nemsokára elkészül a mezõgazdasági program is. A kormányzati arroganciát jól jelzi: immár huszadik hónapja szabotálja az MSZP, hogy a törvénynek megfelelõen a KDNP is beküldhesse jelöltjét a Magyar Nemzeti Bank felügyelõ bizottságába. Ez nem csak frakciónkra nézve súlyos hátrány, az MSZP törvénysértése a Parlament demokratikus mûködését is korlátozza.

Eredményes alapítvány

Deák András emlékezete

Okkal lehetünk büszkék alapítványunk, a Barankovics István Alapítvány mûkö-

Frakciónk 23 tagú volt október 20-áig, Deák András barátunk elvesztéséig.

A 2007. évet értékelve az egyik szemünk sírhat, a másik nevethet. Sírhatunk, mert minden erõfeszítésünk ellenére a kormányzat hibát hibára halmoz, aminek magyar hazánk látja kárát. Sorra mondunk ki elemi igazságokat, nyújtunk be számolatlanul javaslatokat és módosító indítványokat, az MSZPSZDSZ-koalíció nem hajlandó figyelembe venni szinte egyetlen ellenzéki kezdeményezést sem. Legnagyobb örömünk idén az volt, amikor májusban visszavették a KDNP-t az Európai Néppártba. Tíz éve veszítettük el tagságunkat a konzervatív pártok európai családjában. Az Európai Néppárt, értékelve a KDNP elmúlt években tett erõfeszítéseit, kiszámítható és elvhû politikáját, egyhangúlag döntött felvételünk mellett.

Erõsödõ pártszervezet

Képviselõtársunk halála ez év legfájdalmasabb eseménye. Mindannyian büszkék vagyunk rá, hogy munkatársai, barátai lehettünk Andrásnak, aki hitével, szorgalmával, családszeretetével, nemes emberségével felejthetetlen társunk marad, és aki immár elfoglalta helyét az égi frakcióban.

Lendületes frakció Képviselõcsoportunk minden tagja feszített ütemben dolgozik. A Baranya megyei közgyûlésben Hargitai János elnökként, a Gyõr-Moson-Sopron megyeiben Firtl Mátyás alelnökként, Medgyasszay László pedig tagként is szolgálják a közösséget. Móring József Attila Somogyváron, Nógrádi László Lentiben, Szászfalvi László Csurgón polgármester. Egyéni választókerületben 11 mandátumot szereztünk: Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Hargitai János, Harrach Péter, Medgyasszay László, Móring József Attila, Nagy Andor, Nógrádi László, Szászfalvi László, valamint jómagam. Mindnyájan gondját viseljük annak a választókerületnek, amelynek bizalmából képviselõk lettünk. Deák András örökébe lépõ képviselõnk munkájához minden segítséget megadunk.

Hazánk


2007. december

Folytatás a 4. oldalon

3


Az elmúlt idõben 369 önálló indítványt tettünk, képviselõink különféle irományokon mindösszesen 2515-ször szignáltak, több beadványt a nyomaték kedvéért többen is, illetve más frakciókban ülõ képviselõtársakkal közösen. Benyújtottuk a Barankovics István Alapítvány kitûnõ törvényjavaslatait a családi jövedelemadózásról és a nyugdíjrendszer ésszerû reformjáról, továbbá a napirendre került kérdésekben százas nagyságrendben módosító javaslatokat, amelyeket az együttmûködésre nem hajlandó kormányerõk szinte mindig lesöpörnek az asztalról. Rubovszky György frakcióvezetõ-helyettesként szervezi, felügyeli és összefogja a törvényhozói munkát, ebbéli minõségében rendszeresen képviseli frakciónkat a Házbizottságban, továbbá az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságban is. Latorcai János frakcióigazgatóként gondoskodik arról, hogy a képviselõcsoport tagjai számára a munkavégzés minden feltétele meglegyen. Ezenfelül a Gazdasági és informatikai bizottság alelnöke, valamint öt más albizottság meg eseti bizottság tagja. A KDNP hagyományos értékrendjének megfelelõen képviselõink különösen aktívak a szociális és egészségügyi kérdésekben. Harrach Péter alelnök, valamint orvos képviselõtársaink – Lanczendorfer Erzsébet, Nagy Kálmán és Puskás Tivadar –, továbbá a Fidesz-KDNP frakciószövetség szociális kabinetjét vezetõ Soltész Miklós küzdenek az „egészségügyi reform”, a „nyugdíjreform” és az elesetteket száz módon megrövidítõ „reformok” embertelen vonásainak visszaszorításáért, teszik jobbító szándékú javaslataikat. Sokat tesznek és munkájuk elismerést vált ki vált ki pártunk és frakciónk iránt az egészségügyi és a szociális

szférában dolgozók körében. Harrach Péter túl azon, hogy egyéni képviselõ, az Országgyûlés alelnöke is, ami ugyancsak megterhelõ, idõigényes tisztség. Simicskó István a Nemzetbiztonsági bizottság elnökeként kényes feladatok sokaságával szembesül, és kiválóan oldja meg a rendkívüli körültekintést igénylõ, sokszor különösen bizalmas, egyben létfontosságú államérdekeket védõ ügyeket. Básthy Tamás a katonapolitikai kérdésekben jár el hasonlóképpen. Hoffmann Rózsa és Kuzma László a „civil” szakmájuknak megfelelõen az oktatásügy kérdéseivel foglalkoznak, ami rengeteg aprómunkát igényel, és ami méltatlanul kevés figyelmet kap az országos sajtóban. Lukács Tamás vezeti a párt kommunikációs munkáját, folytatja a sziszifuszi egyeztetéseket az új médiatörvényrõl, illetve a „digitális átállás” nevû új sugárzási technológia bevezetésérõl. Hargitai János a költségvetési, pénzügyi és számvevõszéki bizottság tagjaként gátolni próbálja a kormány ámokfutását. Medgyasszay László a vidéki Magyarországért, különösen a gazdák földtulajdonáért, az új nagybirtokrendszer kialakulása ellen küzd. Molnár Béla nemcsak a Környezetvédelmi bizottság tagja, hanem a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság alelnöke is. Nagy Andor a Környezetvédelmi bizottság alelnöke, továbbá képviseli a Külügyi és határon túli magyarok bizottságában a frakciót, valamint sokat tesz a KDNP nemzetközi kapcsolatainak bõvítéséért is. Nógrádi László az Önkormányzati és területfejlesztési bizottságban képviseli a magyar vidék érdekeit, továbbá részt vesz az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottságban. Salamon László az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagjaként minden indítványt

megtárgyal, Szászfalvi László az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságban alelnöki feladatokat lát el. Egybehangzó szakértõi kritikák szerint a mostani Országgyûlésben a mi frakciónk tevékenysége a legszínvonalasabb, amiért e helyt is köszönetet mondok képviselõtársaimnak. A képviselõcsoport kicsi, de szorgalmas munkatársi csapatának hasonlóképpen köszönöm egész éves munkáját.

Politikánk célja A mai magyarországi politikai térben az elmúlt év nem hozott lényegi változást. A kormánynak a választók 2006. október 1-jén, az önkormányzati voksolással megüzenték, hogy elfogyott a bizalmuk. Gyurcsány Ferencnek és tettestársainak kitelt a becsülete, ám õk ezt azóta sem hajlandók tudomásul venni. Mint alkalmatlanok, 2007-ben is szükségképpen csak rosszat tettek az országnak és a nemzetnek. Gyurcsányék és az egész MSZP– SZDSZ-es politikai garnitúra eltávolítása a kormányrúdtól az ország elemi érdeke. Ezt mi, kereszténydemokraták, szövetségeseinkkel a legszorosabb együttmûködésben – de kizárólag demokratikus eszközökkel! – akarjuk elérni. A jövõben is azon munkálkodunk, hogy a következõ országgyûlési választáson ez megvalósuljon. Ez a KDNP és országgyûlési képviselõcsoportjának legfontosabb politikai célja. Elengedhetetlen, hogy a pár hónap múlva esedékes szociális népszavazásom kényszerítõ erejû igen szülessék mind a vizitdíj, mind a tandíj, mind a kórházi napidíj kérdésében. Ehhez kérem minden kedves Tagtársam, Barátom aktív segítségét!

Eljött az együttmûködés ideje A Kereszténydemokrata Néppárt örömmel köszönti a vasárnapi választásokon nyertes testvérpártokat Romániában és Horvátországban egyaránt. Most elõször sikerült elérni, hogy Romániában a magyar szavazók részvételi hajlandósága nagyobb legyen, mint az országos átlag. Ennek a sikernek az oka minden bizonnyal az a versenyhelyzet, amelyet a magyarok most elõször éltek meg 1990 óta Er-

délyben. Az Európai Néppárthoz tartozó erõk sikerét fokozza, hogy a román Demokrata Párt mellett az RMDSZ-nek is lesz két képviselõje az Európai Parlamentben, ahol elõzetes nyilatkozatai alapján ugyancsak a néppárti frakcióhoz tartozik majd Tõkés László. A verseny véget ért, eljött az együttmûködés ideje, amelyre a Kereszténydemokrata Néppárt örömmel készül,

Hazánk

mind az Európai Néppárton, mind az Európai Parlament néppárti frakcióján belül. A KDNP többek között azért örül a Horvát Demokratikus Közösség sikerének, mert ebben látja az európai Unióval való tárgyalások zavartalan folytatásának és ekként Horvátország gyors felvételének biztosítékát. Dr. Surján László a KDNP alelnöke európai néppárti képviselõ


4

2007. december

Mérlegen az esztendõ A keresztény ember a reménység embere Kisvártatva egy újabb esztendõ perdül le az emberiség homokóráján. Egy porszem a Föld életébõl, parányi morzsa a nemzeti épület kõfalában, s olykor végtelenség az egyén szûkre szabott idejében – írta több mint száz évvel ezelõtt Bartha Miklós az idõ múlásáról. Hegygerincrõl az utas mindig visszatekint. Mi az, amit elhagyott? Mit küzdött le, mi fárasztotta el, mi adott bátorságot a haladásra – folytatta a szerzõ gondolatát. Lapunk a Kereszténydemokrata Néppárt néhány politikusát a mögöttünk hagyott 2007es esztendõ áttekintésére kérte fel. „Így láttam én” – a 2007-es év rövid összefoglalója hazai eseményekrõl, kormányzati intézkedésekrõl: Firtl Mátyás, az országgyûlés Európai ügyek bizottságának alelnöke, a KDNP frakcióvezetõ-helyettese: Folytatódott az önkormányzatok ellehetetlenítése, a minden területet érintõ megszorítások, amelyeknek elszenvedõi a magyar családok. Az egészségügy szétverése, az egészség- és társadalombiztosítási biztosítási rendszer tönkretétele és átjátszása a profitszférának Harrach Péter, a parlament kereszténydemokrata alelnöke, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke: 2007 a Gyurcsány kormány tevékenységének mélypontjaként, a megszorítások éveként vonul be hazánk történelmébe. A tényen kívül két problémánk lehet ezzel. Egyrészt nem kímél olyan értékeket, amelyek késõbb nem pótolhatók. Gondolok például intézmények megszüntetésére. Másrészt igazságtalan, mert azokat sújtja, akik úgyis nehéz helyzetben vannak. Természetes következménye az érzéketlen és szakszerûtlen intézkedéseknek, hogy kiváltja a társadalom többségének ellenállását. Ennek eddig csak az volt a jele, hogy mélyre zuhant az MSZP–SZDSZ népszerûsége. Várhatóan hamarosan azonban súlyosabb jelek is mutatkoznak majd. Hoffmann Rózsa, a KDNP oktatási szakpolitikusa, frakcióvezetõ-helyettes: 2007 tovább sodorta a lejtõn Magyarországot: az oktatási rendszer lassú elsorvadásának vagyunk tehetetlen szemtanúi. A költségvetési törvény, amelyet 2006 decemberében fogadott el a kormánytöbbség a Parlamentben, több tízmilliárd forintot vett el a közoktatási rendszertõl. Ennek az intézkedésnek következtében a tanév elején 500 iskola kényszerült bezárni a kapuit vagy más intézménnyel társbérleti szerzõdést kötni, miközben egyre

romlik a közoktatás korábban világszínvonalú eredményessége. Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP egészségügyi szakpolitikusa, országgyûlési képviselõ: A kereszténydemokraták ma is érvényes – ars poeticáját 1947-ben Barankovics István így fogalmazta meg: „A keresztény világnézet számunkra emberközpontú politikát jelöl ki, a teljesebb embereszmény megvalósulásán munkálkodunk, másrészt a közéletben standard erkölcsi mércét adunk.” A 2007-es esztendõ a kereszténydemokraták részérõl szünet nélküli küzdés volt azért, hogy a pénzközpontú kormányzati politika helyébe egy kis emberközpontúság kerüljön. A küzdés formáit az ellenzéki szerepkör leszûkítette parlamenti megszólalásokra: interpellációkra, kérdésekre, napirend elõtti felszólalásokra, továbbá a módosító indítványok tömegeinek benyújtására. Utóbbiakat a kormánytöbbség lesöpörte az asztalról – ahogy mondani szokták. Fájdalmasan éltük meg a tatárjárással felérõ országrombolást. Reform címén tönkretették az egészségügyet, az egykor Európa-hírû magyar oktatási rendszert, a kis- és középvállalkozásokat. Három millió ember él létminimum alatt. A Ferge Zsuzsa szociológus vezetésével készült tanulmányban a „Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiában” olvasom, hogy a nagycsaládosok 60 százaléka él létminimum alatt, és a szegény gyerekek 45 százaléka él nagycsaládban. Idõsotthonok a normatívák drasztikus csökkentése miatt ellehetetlenülnek, a nyugdíjasokat – a tényleges öregségi nyugdíjba menõket is, és az elõrehozott öregségi nyugdíjba menõket még drasztikusabban – anyagilag károsítják. Egyszóval: a magukon segíteni nem tudókat, a legkiszolgáltatottabbakat: gyermekeket, nyugdíjasokat, betegeket, szegényeket sarcolja a szocialista-szabaddemokrata kormány.

Latorcai János, a KDNP országos választmányának elnöke: 2007 röviden olyan, mintha a kormány a „Tõlünk (nép) mindent – nekünk semmit”-elvet próbálná folyamatosan érvényre juttatni. Gyenge állam, gyenge kormánya. Nincs mivel dicsekednie, mégis fényezi saját munkáját, miközben totálisan ellehetetleníti a magyar emberek életét megszorításaival. Semmi mást nem tettek a lassan végéhez közeledõ évben, mint a különbözõ nagy rendszerekbõl (egészségügy, gazdaság, oktatás, önkormányzatok stb.) forrásokat vontak ki. Csak az a kérdés meddig lehet még? Lukács Tamás, a KDNP frakcióvezetõ helyettese: Ha egy mondattal kellene jellemezni az évet, azt mondanám, „tájkép csata után”. A mai napig a társadalom nem tudta feldolgozni az õszödi beszédet, annak tartalmát. A beszéd ugyanis nem a hazugság lezárásáról és a szembenézésrõl szól, hanem az új hazugság korszakát indította meg. Ma az ország adósságállománya nagyobb, mint volt a rendszerváltás idõpontjában. Eltûnt a vagyon és senki nem számolt el. Móring József Attila, a KDNP országgyûlési képviselõje: A Kormánynak reformnak elkeresztelt koncepciótlan kapkodásáról szól a lassan mögöttünk hagyott esztendõ. Eközben szinte minden társadalmi csoportot sikerült megsérteniük, illetve egy szûk kör kivételével mindenkinek nehezebb lett az élete: a csomagnak csak a súlya nyomja a vállunkat. Miközben milliárdok folynak el propagandára, valójában látszatkormányzás folyik. A kisebbik kormánypárt folyamatosan zsarolja a szocialistákat, õk pedig végül mindig beadják a derekukat, és sárba tiporják ezzel a pártjuk nevében lévõ kifejezéseket, semmibe véve ezzel a rájuk szavazókat is. Eközben sorra dõlnek ki a csontvázak a szekrénybõl: egymást érik a kormánypártokat érintõ korrupciós botrányok. Puskás Tivadar, a KDNP egészségügyi szakpolitikusa, országgyûlési képviselõ: 2007-ben az emberi, „emberiességi értékek” háttérbe szorultak. Az igazmondás, a becsület, az egymás iránti figyelmesség, a szolidaritás, mint alapvetõ

Hazánk


2007. december

Folytatás a 6. oldalon

5


erkölcsi kategória és viselkedési forma elvesztette értékét. A közszereplõk egy részének kritikátlan viselkedése hosszú évekre megnehezítette a politika valós súlyának megfelelõ értékelését a társadalom széles rétegei körében. A Magyarországon élõk szociális helyzete romlott. Az egészségügyünk további nyomorítása a ma élõk helyzetét, életkilátásait rontja, az oktatás tönkretétele viszont Magyarország jövõjét veszélyezteti! Mit tart a 2007-es esztendõ legbotrányosabb belpolitikai ügyének? Firtl Mátyás: A hazugságon rajtakapott kormányfõ által vezetett kormány még mindig folytatja politikai ámokfutását a magyar polgárok felhatalmazásának hiányában, és a magyar választók érdekei ellen. Harrach Péter: A nyilvánosságra került és sikeresen eltitkolt korrupciós ügyeket. Hoffmann Rózsa: Azt, hogy folytathatja cinikus, pökhendi „uralkodását” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és pártjai, amelyek hazugság árán jutottak hatalomra 2006-ban. Lanczendorfer Erzsébet: A legbotrányosabb ügy az a tény, hogy a 2002-ben végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat következtében kialakult súlyos költségvetési hiányt és tragikus méretû államadósságot nem azokkal fizettetik meg, akik a hiányt és az adósságot létrehozták, hanem az ebben teljesen ártatlan magyar emberekkel. Az emberek által befizetett adókat, járulékokat, azaz a közpénzeket pedig ellopták. (Zuschlag-ügy) Latorcai János: 2007 legbotrányosabb belpolitikai ügyének a Zuschlag-ügyet tartom, mégpedig azért, mert ez az ügy azt mutatja, hogy sajnos már a fiatal szocialista nemzedék tagjai is korruptak… Emellett persze rendkívül sok más is eszembe jut, hogy csak egyet említsek ezek közül, pl. egyes kormánytagok lakásépítése, áfa visszaigénylése stb Lukács Tamás: A 2007. év botránykrónikájának listája hosszú. Az emberi jogok semmibevétele, újságírók nemzetbiztonsági megfigyelése, letartóztatása, APEH-eljárások vállalkozók és ellenzéki politikusok ellen, mind-mind a megfélemlítés eszközei. Ma már nem a költségvetési egyensúlyunkat kell félteni, hanem a demokrácia mûködési rendjét. Mégis a legbotrányosabbak azok az egészségügy területén tett egyol-

dalú kormányzati lépések, amelyek szégyenteljes lenne reformnak nevezni. Móring József Attila: A Zuschlag-ügy szálai messzire vezetnek és mint a pókháló, szövik át az egész országot. Nem lennék meglepve, ha rövidesen újabb megyékben derülne fény fiktív szervezetek támogatására. Csak az a baj, hogy a Kulcsár-ügy is mintha elfelejtõdne lassan…. Puskás Tivadar: Az emberek elszegényedését! S azt, hogy ezt még sikerként próbálják elhitetniMagyarországgal. Lát-e reményt keltõ folyamatokat? Firtl Mátyás: Az eddigi tapasztalatok alapján, amennyiben az antiszociális, és minden szakmai alapot, továbbá az emberek érdekeivel ellentétes intézkedéseket hozó Gyurcsány-kormány hatalmon marad, nem. Ugyanakkor a keresztény ember a reménység embere, ezért tudja, hogy hazugságra nem lehet jövõt építeni, tehát az igazságnak gyõzni fog. Ezért nekünk folyamatosan tennünk kell dolgunkat meggyõzõdésünk szerint és annak érvényesítése érdekében. Harrach Péter: Feltétlenül. Kezd viszszatérni az emberek józan ítélõképességébe vetett hitem. Hoffmann Rózsa: Biztatónak tartom, hogy az értékõrzõ politikai erõk (a KDNP és a Fidesz) nem porladtak szét az ellenséges média-össztûzben, hanem koncentrált szakmai munkával (gondolok itt elsõsorban a KDNP által elkészített nívós törvényjavaslatokra) növelik tekintélyüket és mérhetõ elõnyüket. Eközben a kormányoldal betonfala repe-

Hazánk

dezni kezdett, s e kettõ együtt elõrejelzi a soron következõ változásokat Lanczendorfer Erzsébet: Reményt keltõ folyamat lehet a sikeres népszavazás. A bajokat nem tudja, nem is fogja orvosolni az (a jelenlegi kormány), ami létrehozta. Csak a kormányváltás segíthet. Latorcai János: Reményt keltõ folyamatokban sajnos nem bõvelkedhettünk az elmúlt évben. Talán egy mégis eszembe jut, nemrégiben mutatott be engesztelõ szentmisét Erdõ Péter bíboros úr Esztergomban a szlovák-magyar megbékélésért. Lukács Tamás: Evangéliumi képpel azt mondanám, hogy a konkoly és a búza együtt nõ. Egyre többen döbbennek rá, hogy az ellentét nem jobb- és baloldaliak között, nem magyarok és magyarok között áll fenn, hanem a tõke érdekét kritikátlanul kiszolgálók és annak elszenvedõi között. Móring József Attila: A tavaszi szociális népszavazás visszaadhatja az emberek hitét és bebizonyíthatjuk, hogy mindent azért nem lehet ennek a népnek a torkán lenyomni. Az aláírásgyûjtés bizonyította, hogy az emberek érzik a lehetõséget, és élni is kívánnak vele. Puskás Tivadar: Reményt keltõ az ezer éves múltunk. Reményt keltõ, hogy a nehéz helyzetekbõl eddig mindig sikerült kilábalni az országnak. Reményt keltõ az, hogy Magyarországon a szorgalmas, igazmondó emberek vannak többen!


6

2007. december

Normatívvá tenni a kereszténydemokráciát A közélet bogáncsairól, a népszavazásról és Pázmány ma is aktuális intelmeirõl – Parlamenti beszédnek olyan visszhangja még nem volt, mint annak a pár percnek, amelyben Ön izraelita honfitársaihoz szólt. A Népszava vaskos „nyelvészeti szakvéleményt” rendelt és publikált, az SZDSZ-es Kóka János támadta, az antallista Granasztói György üdvözölte, Zoltai Gusztáv hitközségi ügyvezetõ igazgató tajtékzott, Köves Slomó rabbi értékelte, Weisz Péter debreceni hitközségi elnök teljes mellszélességgel támogatta. – 2007 elsõ fele arról szólt, hogy azért, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzati csõdjérõl, a szociális válságról, a rendõr terrorról a figyelmet elterelje, elõkapta az antiszemita kártyát, és immár rituálisan megrágalmazta a jobboldalt és gyalázta a magyar nemzetet, mintegy túszként rántva maga elé a magyar zsidóságot. Erre hívtam fel izraelita honfitársaim figyelmét, és emlékeztettem a szocialistákkal kapcsolatban arra, hogy a háború után õk nem voltak finnyásak nyilas tekintetben, õk államosították a zsidóság vagyonát és az õ hivatalos politikájuk volt az Izrael ellenesség; az SZDSZ-t pedig arra, hogy az általuk propagált devianciák – egynemûek házassága, drogliberalizáció stb. – szöges ellentétei a rabbinikus hagyománynak és amikkel szemben Mózes megkövezést írt elõ… Zoltait az borította ki, hogy én nem zsidóként hogy merek szólni a zsidósághoz, pláne az õ engedélye nélkül. Ami persze abszurd, mert én katolikusként miért ne szólhatnék a reformátusokhoz, vagy magyarként pl. a szlovákokhoz, vagy a magyar társadalom bármely részéhez? A szavaim önmagukért beszélnek, a Népszava Rákosi-idõket idézõ bértolnokainak politikai diszlexiájával nem tudok – és nem is akarok – mit kezdeni. Minden izraelita honfitársamtól azt kérem, olvassa el a beszédet, és fontolja meg. Mózes kinek adna igazat: az SZDSZ-nek vagy a KDNP-nek? Zoltainak vagy nekem? – Hogy viselte a Népszava gyalázkodását? – Nézze, a közélet olyan mint egy mezõ. Nõ rajta virág is, meg kóró is. Na most, miközben az ember csokrot szed pipacsból és búzavirágból, és árvalányhajat tûz a kalapja mellé, a nadrágja hajtókájára ragad pár bogáncs. Valahogy így viszem én is magammal a gábor-

györgyöket és andressewivánokat a történelembe… – A jobboldal frontembereit minden eszközzel támadják, hallani például, hogy a legelképesztõbb rágalmakat terjesztik róluk. Az Ön esetében odáig mentek, hogy megfenyegették, hogy géppisztolysorozattal kivégzik. – Jézus megmondta, hogy ahogy õt üldözték, úgy üldözni fogják az õ tanítványait is. Ezért én mindezeket természetfölötti jelnek tekintem. Megerõsítés számomra, mert bizonyítja, hogy eredményesen harcolok a kereszténység és a magyarság ellenségeivel szemben. Ha nem így lenne, nem támadnának így. Annak idején Barankovicsot is így üldözték… – A KDNP történelme ismert. Ma milyen távlatokat lát a kereszténydemokrácia elõtt? – Pontosan megmondtuk a célunk: egyfelõl Gyurcsány ámokfutásától megszabadítani a nemzetet, meneszteni az országot romba döntõ MSZP–SZDSZ kormányt. Másfelõl a jövendõ Fidesz– KDNP kormányban normatívvá tenni a kereszténydemokráciát – különösen azokon a területeken, amelyek irányítása a KDNP felelõssége lesz – érvényre juttatni sajátos hangsúlyainkat: pl. megszüntetni az egyházi intézmények diszkriminációját, lehetõvé tenni a családi jövedelemadózás választhatóságát, biztosítani a szabad vasárnapot. Medvére vadászunk, nem nyúlra. Tehát nem ilyen-olyan támogatottságú ellenzéki párt akarunk lenni, hanem megkerülhetetlen kormánypárt, mert

kétségtelenül szép dolog cizellált programokat írni, de az az igazi, amikor azt valósággá tesszük! – Tehát a közös választási gyõzelem nagy céljának adott esetben készek alárendelni a szûkebb pártszempontokat. Nem érzi úgy, hogy túl közel kerültek a Fideszhez? – Nem a KDNP idomult a Fideszhez, hanem a Fidesz lett Orbán Viktor vezetésével kereszténydemokrata ihletettségû: mind értékrendileg, mind a szociális radikalizmus szempontjából. A KDNP következetes: természetjog és szociális igazságosság. – Egy éve kezdeményezte Orbán Viktorral a népszavazást. Úgy tûnik, hogy Gyurcsány Ferenc minden trükközése és az Országos Választási Bizottság minden idõhúzása ellenére lesz – ahogy önök nevezik – szociális népszavazás. Mit vár tõle? – A szociális válság megoldását és a Gyurcsány-kormány bukását. Az MSZP most rákényszerül arra, hogy szembekampányoljon a szocializmus ideológiájával és saját szavazóival! December 5-e ezért nem analóg a mostani népszavazással: ott a hagyományos fellállás volt: a jobboldal nemzeti, a baloldal nemzetellenes. Most viszont nyilvánvaló lesz a szocialista szavazók elõtt is, hogy az MSZP a nagytõke strómanja, és ma a szociális szempontokat a jobboldal képviseli. Ezért ez magában hordozza az MSZP teljes összeomlásának a lehetõségét. A cél az, hogy minden idõk legerõsebb Fidesz-KDNP szövetsége ütközzön meg egy döntõ csatában a történelmi mélypontján lévõ MSZP-SZDSZ-szel. – Befejezésül egy személyes kérdés: frakcióvezetõi szobája falán Pázmány képe van. Miért? – Kereszténység, magyarság és az Alma Mater. Vezércsillagom Pázmány kardinális üzenete, amit a protestáns Erdélyi Fejedelemségbe küldött, hogy mi magyarok minden körülmények között tartsunk egymással jó correspondentiat, mert különben gallérunk mögé pökik az nímöt. A mindenkori labancok most is itt vanak… A történelmünk tanúsítja, hogy a magyar megmaradás Pázmány intelme megfogadásának a függvénye.

Hazánk


2007. december

K. K.

7

Rétvári Bence a KDNP jelöltje

A kereszténydemokraták Európát, mint értékközösséget erõsítik

A Kereszténydemokrata Néppárt – a Deák András, KDNP-s országgyûlési képviselõ halála miatt megüresedett parlamenti képviselõi mandátumért – Rétvári Bencét, az IKSZ elnökét, fõvárosi képviselõt indítja Budapest XI. kerületében az idõközi választásokon. A kereszténydemokrata jelöltet támogatja a Fidesz is. Rétvári Bence az Országos Választmány elnökségének tagja, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, valamint a KDNP fõvárosi frakciójának tagja.

A CSU elnökének Semjén Zsolthoz írott levele Tisztelt Elnök úr! Nagyon örültem jókívánságainak, amelyeket elnökké választásom alkalmából küldött. Érdeklõdése a bajorországi politikai fejlemények iránt nagyon jólesett. Örülök annak is, hogy a KDNP képviselõje, Nagy Andor egykori államtitkár úr megtisztelte jelenlétével a müncheni CSU kongresszusunkat. Olyan sikeres kongresszus van mögöttünk, amelyen a tagság egyöntetûen felsorakozott a pártvezetés mögé és nagy elszántságot mutatott. Nagy kihívások elõtt állunk. Nem kevesebb, mint négy választási kampány áll a CSU elõtt az elkövetkezendõ két évben. Az a csapatszellem és összetartás, amely bennünket jellemez, segít nekünk abban, hogy úrrá tudjunk lenni a jövõn. Modern, értékorientált néppártként a CSU-nak világos profilja van. Ez a profil számomra iránymutatást jelent és

egyben feladatot is. Minden erõmmel azon leszek, hogy továbbra is sikeresen politizálhassunk Bajorország, Németország és Európa érdekében azért, hogy tovább ápolhassuk kapcsolatainkat Európában és a szélesebb világban is. A CSU az európai egyesítési folyamatnak mindig is aktív részese volt és biztosíthatom Elnök urat, hogy ez a sikertörténet az én vezetésem alatt is folytatódni fog.. Mi Európát mint értékközösséget kívánjuk erõsíteni. Én a barátságos együttmûködés híve vagyok, legyen az akár a kétoldalú kapcsolatok terén közvetlenül a KDNP és a CSU között, akár az Európai Néppárt keretei között. Biztos vagyok abban is, hogy az eddigi kiemelkedõ együttmûködés Magyarország és Bajorország között új funkciómban is folytatódni fog. Baráti üdvözlettel Erwin Huber elnök, CSU

Tízezren a kismamabérlet mellett!

ÉLETRAJZ: Rétvári Bence 1979-bben született Budapesten. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett ban, mellette aktív cserkész volt. 1998-b Jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte. Az egyetemi évek alatt Kopits-ö ösztöndíjat nyert el, s a hallgatói önkormányzat elnökeként tevékenykedett. Az egyetem elvégzése után ügyvédjelöltként és jogi referensként dolgozott. 2002 óta a KDNP ifjúsági társszervezetének, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek az elnöke. Több keresztény civil szervezetben vállalt és vállal önkéntes feladatokat, például jogász barátaival és kollégáival ingyenes jogsegélyszolgálatot mûködtet. 2006 óta a Fõvárosi Közgyûlés tagjaként a Kulturális bizottság, valamint az Esélyegyenlõségi, foglalkoztatáspolitikai és kisebbségi bizottság munkájában vesz részt.

A KNDP és az IKSZ által létrehozott www.kismamaberlet.hu oldalon már tízezernél is többen írták alá azt az internetes aláírásgyûjtõ ívet, melyen támogatni lehet a kezdeményezést. A javaslat lényege, hogy a gyermeket otthon nevelõ szülõk ugyanolyan utazási kedvezményben részesüljenek, mint a tanulók vagy nyugdíjasok. A magányszemélyek mellett számtalan civil szervezet, egyesület támogatta a javaslatot. Rétvári Bence a KDNP Fõvárosi Frakciójának szóvivõje

Az MSZP mulasztásos törvénysértést konzervál A Kereszténydemokrata Néppárt felháborodva vette tudomásul, hogy az MSZP továbbra is halogatja a Magyar Nemzeti Bank Felügyelõbizottságába történõ tagjának jelölését. A csütörtöki Házbizottsági ülésen Göndör István szocialista frakcióvezetõ ismét nem tudott jelöltet megnevezni. Tette ezt annak ellenére, hogy már másfél éve meg kellett volna alakulnia az új felügyelõbizottságnak. Az MNB-rõl szóló törvény egyértelmûen kimondja, hogy az Országgyûlésnek hivatalba lépésétõl számított három hónapon belül új felügyelõbizottságot kell állítania. Kétségtelen, a törvény lehetõvé teszi, hogy a határidõ lejárta ellenére az új tagok megválasztásáig a régi gré-

Hazánk

mium hivatalban maradjon. A jogalkotók minden bizonnyal nem készültek fel arra, hogy demokratikus jogállamban akad olyan parlamenti erõ, amely többségével visszaélve, következmények nélkül mulasztásos törvénysértést konzervál. Mivel a fentiek nem csak a KDNP-re nézve jelentenek súlyos hátrányt, – amelynek új frakcióként nincs lehetõsége MNB felügyelõbizottsági tagot jelölni –, hanem akadályozza a Parlament demokratikus mûködését is, kérjük a többi demokratikus alapon politizáló parlamenti párt és a nyilvánosság segítségét a súlyos jogtiprás megakadályozására. Rubovszky György a KDNP frakcióvezetõ-helyettese


8

2007. december

Szociális biztonságunk forog kockán Társadalmi eutanázia lehet a több-biztosítós rendszer következménye Semjén Zsolt, a KDNP elnöke ámokfutásnak nevezte azt, amit a kormány a több-b biztosítós rendszer bevezetése tekintetében tesz. Szakmai kérdésekre sem tud egyértelmû választ adni a kormány – jelentette ki a politikus Dunapatajon. Ámokfutás az, amit a kormány a többbiztosítós rendszer bevezetése tekintetében tesz, melynek a következménye egyfajta társadalmi eutanázia lehet. Ha nem az állam fizeti ki a multinacionális befektetõknek az extraprofitot, akkor azt embereknek kell megfizetniük – mondta Semjén Zsolt a lakossági fórumon. A pártelnök hangsúlyozta, a kormány szakmai kérdésekre sem tud egyértelmû választ adni. Utalt a Gyurcsány Ferencnek feltett, de megválaszolatlanul hagyott azon egyszerû kérdésre, hogy ki fogja kifizetni a multinacionális befektetõknek az extraprofitját. „Hiszen nem azért fektetnek be a multinacionális cégek az egészségügybe, hogy Mari néninek és Józsi bácsinak jó legyen, hanem azért, hogy az extraprofitra tegyenek szert” – fûzte hozzá a KDNP elnöke. Semjén Zsolt felhívta a figyelmet a lényegesen nagyobb mûködési kiadásokra, mert „egy OEP az egy bürokrácia, tíz magánbiztosító, az tízszeres bü-

rokrácia”.A KDNP elnöke az egészségügyi ellátórendszer reformnak csúfolt szétdúlását mind az ország lakossága, mind a Kereszténydemokrata Néppárt részérõl elfogadhatatlannak nevezte, int mondta „felháborító, hogy Gyurcsány Ferenc a saját politikai túléléséért és az SZDSZ kedvéért föláldozza a társadalombiztosítást és a lakosság szociális biztonságának minimumát is”. A tervbe vett új kormányzati negyed építésével kapcsolatban megjegyezte, a KDNP minden lehetõséget megragad, hogy ne épüljön fel az ország jelenlegi gazdasági helyzetében luxusberuházás, de ha mégis elkészül, akkor „azt közcélra, például oktatásra” fogja a következõ, reményei szerint, Orbán-kormány használni. Az ingatlanadó bevezetésérõl szólva Semjén Zsolt kifejtette: a csõdbe vitt ország terheit akarják az emberekkel megfizettetni. Hozzátette, a milliárdosok ma Magyarországon köztudomásúan abban a helyzetben vannak, hogy gazdasági társaságok tulajdonában lévõ vil-

lákban laknak, ezáltal ki tudják kerülni az ingatlanadót. A KDNP elnöke kijelentette: a népszavazással a nép hangot adhat annak, hogy nem kér a Gyurcsány-kormányból. A közös magyar-román kormányülésre utalva Semjén Zsolt hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy az autonómia kérdését felvesse, és az autonómia melletti elkötelezettségét nyilvánvalóvá tegye. A lakossági fórumon Simicskó István, a KDNP alelnöke, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke is felszólalt. Kijelentette: a biztonság a félelem nélküli életet jelenti. A kereszténydemokrata politikus fontosnak nevezte, hogy egy ország vegye számba azokat az értékeket, melyeket meg kell védeni. A magyar honvédség jelenlegi állapotában nem képes megfelelni ennek a követelménynek – tette hozzá. A titkosszolgálatoknak történelem formáló szerepe van, ezért nem mindegy, hogy ki irányítja azt - mondta a Nemzetbiztonsági Bizottság KDNP-és elnöke, s hozzáfûzte: nem szerencsés az, ha egy NATO-tagország titkosszolgálatát egy KGB akadémiát végzett ember vezeti. Forrás: MTI, mno

Szakadék szélére löki a büdzsé az oktatást A legdrasztikusabb elvonás az alapfokú mûvészeti iskolákra vár Hatvannál is több módosító indítványt nyújtottak be a 2008. évi költségvetéshez a Fidesz-KDNP-frakció tagjai. A közoktatásban fõként a drasztikus normatíva-csökkenést, illetve a mûvészeti oktatás teljes ellehetetlenülését szerették volna megakadályozni. A felsõoktatásban a kiesõ tandíjbevételeket szerette volna pótolni a pártszövetség, mivel reméli: a szociális népszavazásban az emberek leszavazzák ezt a fizetési formát. Ha a mostani kormányjavaslatot fogadja el költségvetésként a parlament, 2008 a közoktatás fekete éve lesz. Több tucat módosító indítvánnyal próbálta helyrebillenteni a közoktatás jövõ évi pénzügyi egyensúlyát a Fidesz-

KDNP-frakciószövetség. Az ellenzéki pártok már többször felhívták a figyelmet arra, hogy jövõre több tízmilliárd forintot von ki a rendszerbõl a kormányzat. Ráadásul a költségvetési táblákból kiolvasható, hogy a kabinet felmenõ rendszerben, több évre elõre eltervezte a pénzkivonást. Ennek megfelelõen az óvodai normatíva gyermekenkénti 34 ezer forintos csökkentése 2008 szeptemberétõl az óvoda második évére is kiterjedne. Az általános iskola alsó és felsõ tagozatában vegyesen és eltolva lép életbe a csökkentés. Ez év szeptemberétõl az alsó tagozat elsõ évfolyamán (–58 ezer forint ), a felsõ tagozat ötödik évfolyamán (–40 ezer forint) és a hete-

dik évfolyamban (–17 ezer forint) vágják vissza az egy fõre esõ éves támogatást. Jövõ év szeptemberétõl az alsó tagozat második osztályát (–58 ezer forint), valamint a felsõ tagozat hatodik (–40 ezer forint) és nyolcadik (–30 ezer forint) osztályát éri utol a költségvetési megszorítás. A legdrasztikusabb elvonás az alapfokú mûvészeti iskolákra vár: jövõ szeptembertõl a zenei ágazatban 105 ezer forintról hetvenezerre zuhan a normatíva összege, a további mûvészeti ágakban ötvenezerrõl 25 ezerre csökken a támogatás. Szakértõk szerint ez nem jelenthet mást, mint hogy a kormányzat szeretné bedarálni ezt az iskolatípust.

Hazánk


2007. december

9

Nyolcszáz éve született Árpád-h házi Szent Erzsébet

Mellszobrot avattak Szil községben Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján Szent Erzsébetet ábrázoló mellszobrot avattak a Gyõr-MosonSopron megyei Szil településen. A szobrot Ács Lajos címzetes kanonok, plébános, Szil község díszpolgára, valamint Ács Ilona kántor és szüleik adományozták a községnek. Az adományozók kezdeményezik azt is, hogy a szobornak helyet adó utca neve újból Erzsébet utca legyen, miként az a 1900-as évek elsõ felében volt. Domonkos Béla szobrászmûvész alkotását az Erzsébet utcában, az Erzsébet parkban ünnepi szentmisével egybekötött ünnepségen avatták fel, ünnepi beszédet Firtl Mátyás a Kereszténydemokrata Néppárt országgyûlési képviselõje, a megyei közgyûlés alelnöke mondott. „A tiszteletreméltó és Isten elõtt oly kedves Erzsébet elõkelõ nemzetségbõl származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.” – idézte a ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius Szent Erzsébetrõl írt életrajzának kezdõ sorait Firtl Mátyás. Majd hozzátette: bár a szerzetes 1219–1223 táján vetette papírra e szavakat, azok napjainkban, 2007-ben is érvényesek. A jubileumi év eseményei arról adtak tanúságot, hogy Szent Erzsébet sugárzása 800 év után sem csökkent, fénye minden kor minden emberének, így a jelenünkben is világít. Nem csak a magyaroklakta a Kárpát-medencében, hanem Európa-szerte, sõt világszerte. Szükségünk is van arra a fényre, amelyet II. András király lányának, a türingiai uralkodó feleségének máig ható példamutató élete áraszt. Mert Szent Erzsébet születése óta ugyan eltelt 800 év, de ma, 2007-ben a nap mint nap megtapasztalt társadalmi igazságtalanság, a kiszolgáltatottság, a közéletben eluralkodott hazugság ködjében sem könnyû a tájékozódás; érezzük: nehéz az elõrehaladás, sokan vannak, akik kiszolgáltatottnak és veszélyeztetettnek érzik mindennapjaikat – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Nemrégiben ért véget Sárospatakon az Árpád-h házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából szervezett emlékév. Európa-sszerte megemlékeztek a magyar történelem és a magyar egyház nagy alakjáról. Itthon elsõsorban egyházi rendezvényeken tisztelegtek a magyar történelem kiemelkedõ személyisége, s életének máig érvényes üzenete, eszméje elõtt, némi parlamenti részvétellel. Sajnos azonban az állami részvétel a házelnököt kivéve elmaradt, s önálló állami megemlékezésre sem került sor e jeles évforduló alkalmából. Kérdés az, mit üzen nyolcszáz év távlatából II. András királyunk lánya, IV. Béla testvére a mai magyar embereknek. Idézzük fel a kort és Erzsébet személyiségének néhány vonását! A XIII. század nagy problémája a szegénység volt. Bizonyos védelmet a szegény emberek a hagyományos társadalmi struktúrák keretei között kaptak – családban, kolostorban és máshol –, de azt a gazdasági fejlõdést, ami már megmutatkozott, társadalmi szinten még nem tudták kihasználni, az alsó és felsõ rétegek egyre távolodtak egymástól, ma úgy mondanánk, hogy az alsó és felsõ tized közötti jövedelmi különbségek nõttek. Ebben a században volt a nagy karitatív intézmények és kórházak alapításának ideje, és ekkor élt a magyar király lánya Thüringiában, aki tizennégy évesen lett a tartománygróf, Lajos felesége, három gyermekük született, és férjének korai halála után özvegyen maradva életét a szegényeknek szentelte. Huszonnégy éves volt mindössze, amikor meghalt. Mi az a három vonás, amit fontosnak tartok a személyiségében kiemelni, hiszen élõ üzenete van a mai magyar társadalomnak is? Férjét igazi, szenvedélyes szerelemmel szerette, és ez kölcsönös volt. A családi életrõl üzen számunkra nyolcszáz éven keresztül Erzsébet. Azt üzeni, hogy az önmegvalósításnak két terepe van, az egyik a hivatás – hiszen õ nemcsak hercegnõ, de a szegények segítõje is volt –, a másik a családi élet, és õ ebben is képes volt önmagát megvalósítani. Tehát nem az egyetlen terep a karrierépítés egy nõ számára, ha az önmegvalósítást meg akarja élni. Talpraesett és bátor nõ volt, akirõl életrajzírói nemcsak azt jegyezték fel, hogy kiválóan lovagolt, hanem azt is, hogy határozott személyiség volt, aki képes volt szembeszállni a társadalmi konvenciókkal, a divattal, a másokat befolyásoló „mit szólnak az emberek?” gondolattal. Azt tette, amit a

Hazánk

lelkiismerete diktált, s értékrendje szerint fontosnak tartott. S végül a harmadik a szociális érzékenység, ma így mondanánk, ami azt jelentette, hogy özvegyi részét megkapva kórházat épített, utolsó éveit a betegek ápolásának, illetve a szegények gondozásának szánta. Ez a döntéshozóknak is szól, a lehetõségekkel bírók felelõsségérõl, arról, hogy akinek módja van, az törõdjön többet a nálánál kevésbé szerencsés többség sorsával. Befejezésképpen az életrajzából egypár mondatot idézek: „Vagyona negyedrészét saját kezûleg osztotta szét a szegények között, beesteledett, mire mindenkinek átadhatta adományát. Amikor látta, hogy az öregek és betegek arra készülõdnek, hogy a szabadban töltsék az éjszakát, kenyeret adott nekik, nagy tüzet rakatott, hogy megmelegedhessenek, és elrendelte, hogy mossák meg a szegények lábait. Az egyik ember dúdolni kezdett egy dalt, és hamarosan mindenki énekelt a tûz körül. Erzsébet boldog volt, és azt mondta társnõinek, látjátok, mindig mondtam, hogy csak vidámmá kell tenni az embereket.” Harrach Péter (A KDNP alelnökének napirend elõtti felszólalása. Szerkesztett változat.)


10

2007. december

Láthatóan eredménytelen „reformok” Átlag alatt teljesítettek a magyar diákok Nem javult, de nem is romlott a magyar diákok teljesítménye a 15 évesek képességeit mérõ nemzetközi PISA-felmérésen. A magyar diákok természettudományos kérdésekben átlaghoz közeli, szövegértésben és matematikában viszont átlag alatti teljesítményt nyújtottak. Ismét kiderült, hogy a magyar iskola szelektál a legjobban, túl nagyok a különbségek a jó és a rossz iskolák között. Magyarországon 200 gimnázium, szakközépiskola és szakiskola 15 éves diákjai töltötték ki a természettudományos, matematikai és szövegértési képességeket vizsgáló négyszer félórás teszteket. Idén a hangsúlyt a természettudományos képességek vizsgálatára helyezték. A magyar diákok matematikában és szövegértésben most is a legfejlettebb országok diákjai által elért átlag alatt teljesítettek. Szövegértésben az értékelhetõ eredményt produkáló 29 ország közül a 17–22. helyet érték el. Matematikából 31 ország közül a 18–23. helyet szerezték meg a tanulók a vizsgálaton. A PISA-felmérésen idén is a legjobban a finn diákok teljesítettek. A hatvanas években az akkori nemzetközti vizsgálat a finn oktatás súlyos hiányosságait jelezte. Az akkor bevezetett re-

formok egy emberöltõ alatt hozták meg az eredményt. Lengyelország esetében érzékelhetõen megjelentek a 2000–2003-as reform eredményei, a lengyel diákok teljesítménye ma mindhárom kategóriában eléri az OECD- országok átlagát, sõt szövegértésben benne vannak az elsõ tízben. A PISA-vizsgálatok a puszta eredményeknél sokkal fontosabb dolgokra is rámutatnak. Magyarország esetében például ismételten arra, hogy az iskolarend-

MKPK: a család az alapvetõ emberi közösség A kormány által jóváhagyott és az Országgyûléshez benyújtott, „a bejegyzett élettársi kapcsolatról” szóló törvényjavaslat a Katolikus Egyház tanítása szerint veszélyes támadást jelent a társadalom alapvetõ intézménye, a család ellen. Nem csak az Egyház, nem csak a természeti törvény, de a magyar Alkotmány is azt vallja, hogy a család egy férfi és egy nõ kizárólagos, a társadalom számára is hasznos életközössége, melynek célja a házastársak java és az élet továbbadása. Minden olyan kísérlet – mint a fent jelzett törvényjavaslat is –, amely a házasságon kívüli párkapcsolatokat, beleértve az egynemûek együttélését, a házasság intézményéhez kívánja közelíte-

szer erõsen szelektál, és inkább növeli az amúgy is meglévõ különbségeket. A 2006-os PISA-felmérés szerint a tanulók közötti képességkülönbség 70 százaléka az iskolák átlageredménye közötti különbségbõl fakad, azaz az iskola nem tudja kompenzálni az otthonról hozott hátrányokat. Ez a mutató Magyarországon volt legmagasabb a résztvevõ államok közül, a második Németországban ez az arány 60 százalékos. Forrás: MTI, Index

Semjén és Navracsics a CDU hannoveri kongresszusán

ni jogi eszközökkel, gyengíti a társadalom életerejét, veszélyezteti a fiatalok döntési szabadságát, valamint a felnövekvõ gyermekek egészséges fejlõdését. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a család az az alapvetõ emberi közösség, amely a személyes boldogság és a gyermekek nevelése szempontjából mással nem helyettesíthetõ, része a népek és az egész emberiség közjavának. A politikusoknak szem elõtt kell tartaniuk a társadalom védelmét, és olyan jogszabályok létrehozásán kell fáradozniuk, melyek erõsítik a család intézményét és bátorítják a fiatalokat a felelõsségteljes családalapításra és gyermekvállalásra.

Semjén Zsolt a KDNP elnöke, parlamenti frakcióvezetõje és Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetõje részt vett a CDU december 3–4-én, Hannoverben rendezett kongresszusán. A két frakcióvezetõ megbeszéléseket folytatott Ruprecht Polenzcel, a német parlament külügyi bizottságának elnökével, Christine Haderthauer asszonnyal, a CSU fõtitkárával, Eckart von Klaedennel, a CDU-CSU parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivõjével és Andreas Schockenhoffal, a CDU-CSU frakcióvezetõ-helyettesével. Szóba kerültek a Benes-dekrétumok, a magyar belpolitikai helyzet, a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett népszavazás.

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Forrás: mno

Hazánk


2007. december

11

Nõ az ellenzõk tábora Hazug érvekkel operálnak a multinacionális cégek Közel fél esztendeje indította el a Kereszténydemokrata Néppárt a szabad vasárnap kampányát. Az eltelt idõ alatt a KDNP kezdeményezéséhez tizenkét érdekvédelmi, illetve civil szervezet csatlakozott, és a vasárnapi pihenõnap visszaszerzését célul tûzõ mozgalom érzékelhetõen mind komolyabb társadalmi támogatottságot élvez. Persze ellenlábasok is szép számmal akadnak, akik a jelen állapot fenntartása mellett, látszólag logikus, ám hamis mondatokkal érvelnek. Elsõsorban a multinacionális cégek hagyományokat, szociális vívmányokat, történelmi szokásokat figyelmen kívül hagyó, agresszív terjeszkedése miatt válik egyre inkább szokványossá a vasárnapi munkavégzés. A multik el akarják hitetni velünk, hogy mindenkinek jobb, ha vasánaponként is dolgozunk. Íme a hat leggyakoribb érv, amivel a multik operálnak, s mellette a cáfolatuk. • A munkavállalók örülnek, hogy vasárnaponként is dolgozhatnak, hisz kapnak vasárnapi pótlékot. Sajnos sok multinál valóban olyan alacsony a bér, hogy a munkavállalók rákényszerülnek arra, hogy vasárnap is dolgozzanak. A vasárnapi pótlék egy bolti alkalmazottnál átlagosan 1800 forint. Ennyit kap cserébe a munkavállaló azért, hogy nem lehet vasárnap a családjával. •A boltok vasárnapi zárvatartása elbocsátásokhoz vezet. Jelenleg a kereskedelemben 20-25 százalékkal dolgoznak többet az alkalmazottak hetente, mint azt az egyébként igen liberális Munka Törvénykönyve lehetõvé tenné. A vasárnapi nyitvatartás korlátozásával csak a törvényes állapothoz közeledne a jelenlegi munkapiaci helyzet.

• Az emberek szeretnek vasárnap vásárolni, igénylik a boltok vasárnapi nyitva tartását. Az emberek nem érnek rá máskor vásárolni, csak vasárnap van idejük.

Az emberek alig vásárolnak vasárnap. A heti kereskedelmi forgalom mindössze 4 százaléka zajlik vasárnaponként. Összehasonlításképpen: péntekenként a heti forgalom 18 százaléka, csütörtökön és szombaton a heti forgalom 16-16százaléka bonyolódik. • Az állam ne szóljon bele, hogy a gyárak mikor mûködnek, a boltok mikor tartanak nyitva, ennek eldöntése a vállalkozási szabadság része.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya Magyarország berendezkedését szociális piacgazdaságként határozza meg. A multik „önkényének” kitett munkavállalók védelme az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is. A kis- és közepes vállalkozások kereteiben mûködõ boltok pedig a gazdasági ésszerûség ellenére tartanak nyitva vasárnaponként, csak azért, mert a multik rájuk erõltetik a versenyt, amiben õk nem akarnak lemaradni. • A boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása a vásárlók jogainak korlátozását jelentené. A vásárlók vásárláshoz való joga a munkavállalóknak a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogával, a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogával, illetve a szabad vallásgyakorláshoz való alkotmányos jogával áll szemben. Álláspontunk szerint a kellõen súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható vasárnapi munka kötelezõ elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti alkotmányos jogait. • A nemzetgazdaságnak szüksége van a boltok vasárnapi nyitva tartására, ennek hiányában a boltok bevételtõl esnének el, veszteség érné a gazdaságot. Nálunk jóval fejlettebb országokban, mint Németország vagy Ausztria a hazainál sokkal magasabb a fogyasztás a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása mellett is. Nem igaz az, hogy az emberek kevesebbet vásárolnának 6 nap alatt. Amire szükségük van, így is beszereznék. Forrás: www.szabadvasarnap.hu

Kormányzati negyed: döntsön a lakosság! A kormányzati negyedrõl szóló helyi népszavazás kiírását kezdeményezi Wertán Zsolt Zoltán VI. kerületi KDNP-s önkormányzati képviselõ. A képviselõ szerint a presztízsberuházást a szükséges közlekedési beruházások nélkül kívánják megvalósítani. Wertán Zsolt Zoltán rávilágított: a Nemzeti Közlekedési Hatóság nem azért írt elõ számos közúti és közösségi közle-

kedést érintõ beruházást a kormányzati negyed megvalósításához, mert kötözködni akart, hanem azért, hogy az egyébként is zsúfolt Nyugati teret és környékét alkalmassá tegye a hatalmas többletforgalmat generáló épületegyüttes befogadására. Ráadásul a jelenlegi koncepció megvalósulása esetén ki kell vágni egy fasort, vagyis ez tekinthetõ a magát környezetvédõnek, zöldnek nevezõ kon-

Hazánk

cepció elsõ áldozatának. A KDNP-s önkormányzati képviselõ úgy véli, romlik a környéken a közúti közlekedés áteresztõképessége, ingyenes parkolóhelyek százai szûnnek meg, s a munkakezdéskor, illetve munkavégzés idején megbénul a forgalom. A képviselõ attól is tart, ha elkészül a negyed, szinte semmi kapcsolódó közlekedési fejlesztés nem történik.


12

2007. december

Joghézagokkal teli bianco-ttörvény Beláthatatlan következményekkel járó „reform” Az egészségügyi ellátórendszer, a társadalombiztosítás átalakítása egyértelmûen csökkenõ létbiztonságot, s olyan intézményi, személyi változásokat eredményez, amik könnyen totális válságot idézhetnek elõ az egészségügyben – jelentette ki Nagy Kálmán, a KDNP szakpolitikusa a törvényjavaslat parlamenti vitájában. A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a most létrejövõ egészségbiztosítási pénztárak min-

denfajta elõképzettség nélkül fogják meghatározni a betegek útját, melynek eredményeként még hosszabb várólisták fognak létrejönni, és ennek az átalakulásnak már pusztán ebbõl adódóan is komoly áldozatai lesznek. Tudatta azt is, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban egyetlen komoly, meghatározó érvet sem tudtak a kormánypárti politikusok felsorakoztatni amellett, hogy miért van szükség az

Fábry kényelmetlen kérdései Egy újabb botrány palsztikus vonásokkal rajzolta meg a magyar nyilvánosság, azon belül a kormánypárti média természetét. Ezúttal a az „Értünk” Egyesület és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által közösen megrendezett Nyilvánosság Konferencia, illetve az ott elhangzott egynémely kérdés szolgáltatott alapot egy rendes karaktergyilkos hadjárathoz. A célszemély ez esetben Fábry Sándor volt, az orgánum – ahogyan Semjén Zsolt beszéde után, és ahogyan ez a szereposztásból következik – a Népszava. A showman elõadásában kényelmetlen kérdéseket tett fel a hallgatóságnak a rendszerváltás óta eltelt idõ homályos eseményeivel, illetve néhány közszereplõjével kapcsolatban. Nos ezek a kérdések transzformálódtak az újságban – már-már A tanú abszurd világát meghazudtoló furmányos sugalmazással – úgymond kérdésnek álcázott állításokká, amik aztán alapul szolgáltak a kíméletlen leszámolási kísérletre, amit nehéz lenne higgadtan minõsíteni. Az esetben az ismert módszer arcpirító voltán túl akad azért néhány unikális vonás.

Elõször is magáról a konferenciáról a Magyar Hírlapot és az Echo Televíziót leszámítva nem jelent meg semmi, magyarán maga a konferencia a magyar sajtó nagyobbik része szerint nem bírt hírértékkel. Utána aztán hosszú összeállítás és dörgedelmes vezércikkek születtek a kvázi nemlétezõ eseményen elhangzottakról. Ügyes. Fontos elmondani, hogy a konferenciára meghívták Németh Pétert, a Népszava fõszerkesztõjét is, ám õ nem ment el. S hogy a végén egészében kikerekedjen az abszurditás bája: a Népszava úgy megvédte Konrád Györgyöt, hogy leírta, az író valóban feladta a rendõrségnek a sógorát. Talán a Fábry Sándor elleni kampány a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a fentebb említett konferencia érzékeny területet talált, a magyar nyilvánosságot, ahogyan az is, ennek változása nélkül nehéz lenne elképzelni bármi másnak a megváltozását is. Mert milyen világ az, ahol már pusztán a kérdések feltevéséért is lebunkózás jár? Forrás: Marker

Összeszámolta az aláírásokat az OVB Összeszámolta a Fidesz és a KDNP három népszavazási kezdeményezésében öszszegyûjtött aláírásokat az azzal megbízott hivatal. Szigeti Péter, az OVB elnöke mintegy nyolcnapi idõhúzó tili-toli után jelentette be, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala munkatársai végeztek a számolással a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdésében, és az Országos Választási Irodán (OVI) keresztül megküldték az OVB-nek az ellenõrzés-hitelesítésrõl készült jelentést.

egészségügy átalakítására. Ma az állampolgári jogok szûkülését tapasztaljuk, s ez a törvény több vonatkozásban is alkotmányellenes – mutatott rá Nagy Kálmán. Maga a törvény pedig erodálja az MSZP-t, ugyanis a pártnak soha nem volt önálló egészségügyi programja, most pedig próbálnak egy olyan egészségügyi törvény-javaslaton korrekciókat végrehajtani, mely ezer sebbõl vérzik – zárta gondolatait a képviselõ.

Csak szemfényvesztés a nyugdíjemelés Újabb nyugdíjváltozásokról szavazott a parlament. Bár a kormánytöbbség 4,9 százalék helyett 5 százalékos díjemelésrõl döntött, ez legfeljebb a szintentartásra lehet elég, hiszen a várható pénzromlás ugyanekkora mértékû lesz. Az emelést az általános forgalmi adó bevételeibõl biztosítják. Soltész Miklós (KDNP) szerint az egész módosítás csak egy szemfényvesztés, szerinte a nyugdíjasoknak ettõl nem lesz több pénze, mivel a jegybank szerint a pénzromlás mértéke szintén 5 százalékos lesz 2008-ban. Forrás: hirtv.hu, mno

Alkotmánysértõ a népszavazási törvény Újabb mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az Alkotmánybíróság (Ab) a népszavazási törvényben – tájékoztatta az MTI-t a testület elnöke, Bihari Mihály. Az Ab döntése szerint amiatt áll fenn az alkotmánysértés, mert az Országgyûlés nem szabályozta törvényben, hogy az egymással versengõ, különbözõ idõpontban benyújtott népszavazási kérdések hogyan viszonyulnak egymáshoz. A testület felszólította az Országgyûlést, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet március végéig szüntesse meg. Az Ab döntésével megalapozottnak találta az Országos Választási Bizottság (OVB) beadványában foglaltakat. A testület augusztus 27-én fordult a bírósághoz, hogy állapítsa meg a mulasztásos alkotmányellenességet.

Hazánk


2007. december

13

Kétszer annyian támogatják a Fideszt, mint az MSZP-tt Már egyértelmû, hogy csak átmenetileg szûkült a két vezetõ párt támogatottsága közötti különbség szeptemberben. A Medián novemberi felmérésébõl kiderül: soha nem látott magasságig emelkedett a Fidesz támogatottsága, kétszer annyi szavazatot kapna, mint az MSZP. Emellett a legnépszerûbb öt politikus közé három fideszes is bejutott: Orbán Viktor, Pokorni Zoltán és Kósa Lajos. A nagyobbik ellenzéki párt megdöntötte a márciusi rekordját is: a teljes népesség 44 százaléka, a pártot választók-

nak a hattizede szavazna rá, több mint kétszer annyian, mint az MSZP-re. Ráadásul a Fidesz-szavazók nemcsak sokkal többen vannak, de sokkal elkötelezettebbek is: 66 százalékuk mondja biztosra a részvételét egy új parlamenti választás esetén, míg a nagyjából változatlan létszámú szocialista szavazótáborban ez az arány épp 10 százalékponttal kisebb. Így aztán a választani tudó „biztos” szavazók körében még tetemesebb a Fidesz elõnye. A Fidesz újbóli erõre kapása aligha független attól, hogy az általa indított

népszavazási kezdeményezés célegyenesbe ért – véli a közvélemény-kutató. Az eddigi népszavazásokon végül kevesebben mentek el szavazni, mint ahányan azt korábban biztosra mondták, mivel azonban az így nyilatkozók elsöprõ többsége igennel szavazna a Fidesz kérdéseire, a jelenlegi „biztos” szavazók hatvan százalékának a részvétele is elegendõ lehetne ahhoz, hogy a referendum mindhárom kérdésben eredményes legyen. Forrás: mno, HVG

Leszavazta a parlament az államtitkári választ

Önálló KDNP-ffrakció Gyõrben

Firtl Mátyás országgyûlési képviselõ interpellációjára adott államtitkári választ maga az országgyûlés sem fogadta el! Sopron és környéke országgyûlési képviselõje a Schengen-övezethez való december 21-i csatlakozás, a jogilag ugyan átjárhatóvá váló utak kapcsán rámutatott: a határmenti településeket nem, vagy csak használhatatlan utak kötik össze a szomszédos országok településeivel az évek óta kitartóan benyújtott költségvetési módosító indítványainak ellenére. Ez a Sopron környéki, a Gyõr-MosonSopron megyei és a nyugat-dunántúli határszakasszal együtt még sok száz ha-

Kilépett a KDNP a Fidesszel alkotott frakciószövetségbõl a gyõri önkormányzatban. Az önálló KDNP-frakció öttagú lett, mivel a Fidesz-frakcióban tevékenykedõ párton kívüli képviselõk egyike átlépett a KDNP-frakcióba – jelentette be Sík Sándor, a KDNP önkormányzati frakcióvezetõje sajtótájékoztatóján. Sík Sándor közölte: frakciószövetség helyett önálló frakcióban tevékenykednek tovább, így több egyeztetésre lesz szükség a közgyûlés elé kerülõ álláspontok kialakításakor és a kötelezõ szavazás elve nem köti meg a kezüket. Ugyanakkor hangsúlyozta: változatlanul együtt kívánnak mûködni a Fideszszel a pártszövetségi politikának megfelelõen. Megítélése szerint a KDNP-frakció önállóvá válása arra teremt lehetõséget, hogy meggyõzõ viták, érdemi egyeztetések elõzzék meg az egységes vélemény kialakítását, amellyel a közgyûlés elé lépnek. Ottófi Rudolf KDNP-s alpolgármester a sajtótájékoztatón közölte: a döntésrõl levélben tájékoztatták a polgármestert és Dézsi Csaba Andrást, a Fidesz frakcióvezetõjét. Szabó Jenõ, a Fidesz-frakcióból a KDNP-frakcióba átigazolt önkormányzati képviselõ az MTI érdeklõdésére elmondta: nem volt könnyû a döntés, mégis megtette, mert úgy gondolja, hogy választókörzetének érdekeit, fejlesztési törekvéseit a KDNP-frakcióban eredményesebben tudja képviselni.

A Fidesz–KDNP csepeli frakciója megdöbbenve értesült arról, hogy a kerületben „Vörös Csepel” néven olyan vendéglátóhely megnyitását engedélyezte az MSZPvezette csepeli önkormányzat, melynek cégérén kommunista tömeggyilkosok, Lenin, Sztálin és Rákosi, a Rákosi-címer és egy, az ÁVH-ról készült kép is megjelent. A vendéglátóhely a csepeli Ady Endre utca és a rossz emlékû Ságvári Endre utca keresztezõdésénél áll, a cégtábla már messzirõl látható. Belegondolt-e valaki az MSZP-ben, mi lesz akkor, ha mások Hitlert, Mussolinit és Szálasit kezdik ünnepelni a kerületben, vagy a nyilasokról akarnak suttyomban utcát elnevezni? – tette fel a kérdést a Fidesz-KDNP csepeli frakcióvezetõje. A Fidesz-KDNP csepeli frakciója megengedhetetlennek tartja, hogy akár a nyilasokkal vagy a munkásõrökkel, akár a bolsevikokkal vagy a nácikkal nosztalgiázók közterületet nevezhessenek el, vagy „retro-kocsmában” örömködjenek az emberiség- és a nemzetellenes bûnözõkre „emlékezve” – szögezi le a közlemény. A Fidesz–KDNP csepeli frakciója felszólítja Tóth Mihály polgármestert, az MSZP helyi elnökét, hogy a vendéglátóhely tulajdonosaival távolítassák el a rendszerváltás és a demokrácia szellemét provokálóan sértõ cégtáblát.

Forrás: mno

Forrás: fidesz.hu

tármenti települést is érintõ gond az akadálya annak, hogy könnyebb legyen a kapcsolattartás a határon túli magyarokkal, felpezsdülhessen a települések gazdasága, nõjön a a foglalkoztatottság – hangoztatta Firtl Mátyás. A jövõ évi költségvetésbõl is teljesen hiányoznak az erre a célra elkülönített források - tette hozzá Sopron és környéke országgyûlési képviselõje. Válaszában a szakállamtitkár elismerte a kérdés jogosságát, válaszát, hogy a megoldáson már dolgoznak, a parlament többsége sem fogadta el. BTÉ

Újabb botrány Csepelen

Hazánk


14

2007. december

Báloztak a kereszténydemokraták A Szentendrei Szent András iskola adott otthont a KDNP szentendrei mulatságának. A bálszervezés gondolatát az a cél indította, hogy eltöltsenek együtt egy kellemes, vidám, derûs estét, másrészt, hogy a hasonló gondolkodású emberek jobban megismerhessék egymást. A KDNP törekvése az, hogy a keresztény értékek; mint a hit, remény, szeretet, igazságosság , szolidaritás mind nagyobb teret nyerjenek a társadalomban. Mindehhez szükség van arra, hogy tudjunk egymásról, megadjuk egymásnak a jó szót, a barátságot. E törekvésünk egyik legkellemesebb formája a bálozás. A több mint 160 vendég között volt Harrach Péter, az országgyûlés alelnöke, Hadházi Sándor és Fónagy János képviselõk, Dietz Ferenc polgármester és Kun Csaba alpolgármester is. A résztvevõk több minta a fele a Péter Pál templomba járók közül került ki. A plébániát Papp Gábor káplán úr képviselte. A bevezetõben Szent Teréz buzdító imájának néhány sora hangzott el: „Hozzon a mai nap belsõ békét a számodra. Bízz az Istenben annyira, hogy

tudd, pontosan ott vagy, ahol lenned kell. A tudat, hogy Isten gyermeke vagy, adja meg lelkednek a dal, a tánc, a hála és a szeretet szabadságát.” Az este felszabadult lélekkel, a gondokat valamelyest hátrahagyva telt. Jókedv, vidámság és derû töltött el mindenkit. A zenét a Classic együtes szolgáltatta a 60-as 70-es évek stílusában. Az estet Orbán Bori dalcsokra, a CitCar táncegyüttes nyitótánca és latin-

Sikeres jótékonysági bál A Magyar Kultúra Alapítvány székházában az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) közös jótékonysági bálját a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csobánkai leányanya otthonának támogatására rendezte meg. November hagyományosan a kisfarsang idõszaka. Katalin és Erzsébetnap környékén, az advent elõtti hetekben a régi idõkben is szokás volt bálokat tartani. Ehhez a hagyományhoz kapcsolódott az IKSZ, amikor is részt vállalt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége I. Jótékonysági Báljának szervezésében. Az IKSZ nemcsak az elõkészületekben segített, hanem a rendezvény fõtámogatójaként jelentõs pénzösszeggel járult hozzá az est létrejöttéhez. A rendezvényen részt vett Bíró László püspök, Jókai Anna író és Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány vezetõje, az est védnöki tisztét Osztie Zoltán atya, a belvárosi templom plébá-

tánc bemutatója, Kegye János pánsípmûvész elõadása színesítette. A szentendreiek e jó hangulatú, derûs kulturális rendezvényét Sütõ Melinda vezette népi-tánc tanulás tette még vidámabbá. A vendégek kívánságára a szervezõk ígérete szerint egy év múlva, 2008. november 8-án – Isten segítségével – újra megrendezik a szentendrei KDNP bált.

A Barankovics István Alapítvány irodalmi ösztöndíja

nosa és Kondor Katalin, a Magyar Rádió fõmunkatársa töltötte be. A nívós szórakozáson túl tombola vásárlásával, illetve aukción festményekre, Kossuth Lajos által aláírt negyvennyolcas bankóra, különleges borokra és keresztekre licitálva támogathatták a Dévai Szent Ferenc Alapítványt segíteni akarók.

X. Y.-nak ítélte oda idén Barankovics István Alapítvány által felkért szakmai kuratórium az alapítvány által kiírt irodalmi ösztöndíjat. Az ösztöndíj elnyerésére olyan fiatal írók, irodalmárok pályázhattak, akik szépirodalmi vagy szociográfiai munkájukhoz kértek támogatást 2008-ra. A Barankovics István Alapítvány célja az ösztöndíj meghirdetésével ugyanis az volt, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson készülõ vagy tervezett könyvük (verseskötet, novelláskötet, regény vagy szociográfiai munka) kidolgozásához, befejezéséhez. Ösztöndíjban évente egy fõ részesülhet. Az ösztöndíj összege havi (nettó) 100.000 Ft. Az ösztöndíjas az ösztöndíj lejártakor a könyv kéziratát nyomdakész állapotban az alapítvány rendelkezésére bocsátja. Az alapítvány igényt tart a kiadási jog elõvásárlási jogára. Vállalja – külön szerzõdés alapján – a könyv megjelentetését.

Hazánk


2007. december

15

„És béke mindenekfölött azoknak, akik intézõi a nemzetek sorsának, akik pásztorai az embernyájaknak nagy határokon és kis mezõkön! Mindenekfölött õket tegye békességes szívûekké a ma született szeretet, aki Istennek mondatik. Mert a nyájak mindig békességesek, nemcsak a Biblia füvellõ mezõin, hanem a világ minden tartományaiban, s Isten elõtt mindig a pásztorok felelõsek a nyájakért, s eljön a kor, mikor õk lesznek felelõsek az emberek elõtt is. Vigyázzanak a pásztorok, hogy a felelõsség órájában tiszta szívre mutathassanak tiszta kézzel, és emelt fejjel nézhessenek az ítélet elé!” (Móra Ferenc: Békesség földön az embernek..., 1927)

Hazánk

Hazánk


Kiadja: Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Felelõs kiadó: Harrach Péter A lap kiadását támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics István Alapítvány Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Dobi Ágnes Telefon: 06-30/523-02-56 Elõkészítés: Nagy Ferenc Ubipressz Bt., Brém-N Nyomda: Onix Nyomda Kft. 4030 Debrecen Rigó u. 35-39. ISSN 1788-7690


16

2007. december

Hazánk. Karácsonyi üzenet

Recommend Documents