Hazai transzfer ár szabályozás WTS Klient Adótanácsadó Kft. 2013. május 14. Budapest
Miről lesz szó? Az adózók által leggyakrabban feltett kérdések elemzése
» I. Hogyan változott a magyar szabályozás 2003 óta, és miért fontos, hogy tisztában legyünk a szabályok változásaival? » II. Milyen tudással rendelkezik a hatósági oldal, és milyen jogorvoslati lehetőségek vannak? » III. Mire ugrik az adóhatóság, dokumentáció készítésnél?
mire
érdemes
odafigyelni
» IV. Mire számíthat a vállalkozás, ha büntetések kivetésére kerül a sor?
I. Hogyan változott a magyar szabályozás 2003 óta, és miért fontos, hogy tisztában legyünk a szabályok változásaival? 18/2003 PM rendelet – hatályos 2003.09.01 – 2009.12.31 » Szerződésenkénti dokumentációs kötelezettség » Részletes nyilvántartás » Egyszerűsített nyilvántartás készíthető 50 millió Ft-ot meg nem haladó ügyletérték esetén 22/2009 PM rendelet – hatályos 2010.01.01-től, de bizonyos rendelkezéseit már a 2009-es transzferár nyilvántartásokra is lehetett alkalmazni 2009-es adóévre alkalmazható » Egyszerűsített nyilvántartás, ha a teljesítés értéke a szerződéskötés évétől az adóév végéig nem haladja meg az 50 millió Ft-ot » Nem magyar nyelven is elkészíthető a nyilvántartás, de adóhatósági felhívás esetén kötelező lefordíttatni magyarra (angol, német és francia nyelvek esetében nem kötelező – Art változás 2012) 2010-től új elem a közös nyilvántartás készítésének lehetősége OECD TP guideline alapján módosítás a tao törvényben – profit alapú módszerek egyenrangúsága a tradicionális módszerekkel összehasonlítva
I. Hogyan változott a magyar szabályozás 2003 óta, és miért fontos, hogy tisztában legyünk a szabályok változásaival? 22/2009 PM rendelet – módosítása 2012.01.01-től, de az alábbi rendelkezések már a 2011. évi nyilvántartásokra is alkalmazhatóak » A dokumentációt ellenőrzött ügyletenként és nem szerződésenként kell elkészíteni » Kibővült a mentesíthető tranzakciók köre: a)
nem főtevékenység keretében nyújtott szolgáltatások változatlan összegben történő átterhelése, feltéve hogy a szolgáltatást nyújtó az adózóval nem áll kapcsolt viszonyban, és ingyenes pénzeszköz átadás esetén,
b)
olyan tranzakciók esetén, amelyre vonatkozóan az árat az adóhatóság határozatban megállapította (APA) a határozat érvényességének időtartamára
c)
50 millió forint alatti ügyletek
» Új elem: alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra (IT szolgáltatások, ingatlankezelés, oktatási és adminisztrációs szolgáltatások, szállítmányozás, raktározás, stb.) vonatkozó nyilvántartás, ha az adóévi teljesítés értéke nem haladja meg a 150 millió Ft-ot – ezen tranzakciókra vonatkozóan az elismert piaci haszonkulcs 3% és 7% közötti tartomány (további alátámasztást nem igényel)
II. Milyen tudással rendelkezik a hatósági oldal, és milyen jogorvoslati lehetőségek vannak?
» NAV, APA osztály, igazságügyi szakértők » NGM, felügyeleti intézkedések » Bíróságok, Kúria » Országok közötti adóhatósági egyeztetések
III. Mire ugrik az adóhatóság, mire érdemes odafigyelni dokumentáció készítésnél? » Hibás vállalkozási méret meghatározás (kisvállalkozásoknak nem kötelező nyilvántartást készíteni) » Folyamatosan veszteséges pozíció » Év végi, vagy korábbi éveket terhelő nagyobb összegű átterhelések » Iparági átlagtól eltérő jövedelmezőség » „Kerek számok” » Tranzakciók alacsony adókulcsú országokkal » Dokumentáció frissítésének hiánya, szükségessége amennyiben a piaci feltételek változása indokolja (célszerű minden évben alátámasztani akár a változatlanságot is) » Konszern szintű dokumentáció specifikus magyar részeinek hiánya » Speciális ügyletek (üzletág, cégfelvásárlás, adóoptimalizálás) » Adótanácsadó cég számlázásának vizsgálata » Általános megfogalmazások, konkrétumok hiánya, tartalmi elemek hiánya a dokumentációban, interneten megtalálható adatok felhasználása
IV. Mire számíthat a vállalkozás, ha büntetések kivetésére kerül a sor? Bírságtételek – bejelentéshez kapcsolódó szabályok
Adózás rendjéről szóló törvény 23.§ (4) – adatszolgáltatási kötelezettség » Az adózó az állami adóhatósághoz köteles bejelenteni a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét, székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. » 2012. január 1-től a kapcsolt viszony megszűnését is be kell jelenteni a megszűnéstől számított 15 napon belül az adóhatóságnak » Ha az adózó nem jelenti be kapcsolt vállalkozásait, akkor a kiszabható bírság 500,000 Ft kapcsolt vállalkozásonként (Art. 172.§ (1) a pont)
IV. Mire számíthat a vállalkozás, ha büntetések kivetésére kerül a sor? Bírságtételek – nyilvántartás elkészítésre vonatkozó szabályok Adózás rendjéről szóló törvény 172.§ (16) alapján » Nyilvántartás elkészítésének elmulasztása, a nyilvántartás nem az előírásoknak megfelelő vagy hiányos elkészítése esetén a bírság maximum 2 millió Ft (2010-ig szerződésenként, 2011-től ellenőrzött ügyletenként kell alkalmazni). Bevezetés időszakában ellenőrzésenként volt értendő: 2005/55. Adózási kérdés „A mulasztási bírság nem az el nem készített nyilvántartások számától, hanem a mulasztás tényétől függ. Ebből következően az adózó ellenőrzésenként legfeljebb 2 millió forint bírsággal sújtható.” » 2012-től ismételt jogsértés esetén a bírság 4 millió Ft-ig terjedhet. Ha az ismételt jogsértés a már korábban is hiányzó vagy nem megfelelő dokumentációt érinti, akkor a bírság mértéke az eredeti bírság négyszeresére emelkedhet, azonban ez korlátlanul mérsékelhető
IV. Mire számíthat a vállalkozás, ha büntetések kivetésére kerül a sor? Bírságtételek – Társasági adólap-módosítás Adóalap módosításra akkor van szükség, ha az alkalmazott ár nem felel meg a szokásos piaci ár elvének A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 18.§ » A transzferárakkal kapcsolatos módosító tételeket a normál adóalap módosító tételektől függetlenül kell alkalmazni » Növelni kell az adóalapot, ha az alkalmazott ellenérték következtében a vállalkozás adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna » Csökkenti, ha az adózás előtti eredménye magasabb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna és a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy külföldi személy (kivéve ellenőrzött külföldi társaság), amely az illetősége szerinti államban társasági adónak megfelelő adó alanya és rendelkezik a másik fél által aláírt okirattal, mely tartalmazza a különbözet összegét » Pótlólagosan felmerülő adókötelezettség: adóbírság, amely a meg nem fizetett adó 50%-a (adóhiány), illetve késedelemi pótlék
IV. Mire számíthat a vállalkozás, ha büntetések kivetésére kerül a sor? Bírságtételek – adóhatósági tapasztalatok – mulasztási bírságok Bejelentési kötelezettség elmulasztása: Maximum 500 eFt – kivetett bírság 100 e Ft (350 EUR) Dokumentáció: 1. Hiányzó adószám (külföldi partner adószáma): 50e Ft (172 EUR) 2. Hiányos dokumentáció 2006 (dokumentáció, kb 6-7 db rendelkezésre állt, büntetés oka: konkrétumok hiánya) 1.950 eFt (6,700 EUR) 3. Hiányos dokumentáció 2011 (dokumentáció, kb 6-7 db rendelkezésre állt, büntetés oka: a Társaság a hivatkozott Amadeus szűrést nem bocsátotta rendelkezésre, nem állt rendelkezésre egyszerűsített dokumentáció) 3.100eFt + 500 eFt hiányzó egyszerűsített dokumentáció (12.413 EUR) 4. Hiányos dokumentáció 2013?
IV. Mire számíthat a vállalkozás, ha büntetések kivetésére kerül a sor? az elrettentő számok Mulasztási bírságok 2006 – kb 14 millió forint 2007 – kb 441 millió Ft 2008 – kb 589 millió Ft 2009 – kb 436 millió Ft 2010 – kb 318 millió Ft Adókülönbözetek 2006 – kb 3,8 milliárd forint 2010 – kb 43 milliárd forint
IV. Mire számíthat a vállalkozás, ha büntetések kivetésére kerül a sor? Adóhatósági tapasztalatok – a határozatok szakmai gyöngyszeme „Álláspontom szerint az az adózó által említett költség, melynek viselése éves szinten az adózótól nem várható el, nem tekinthető aránytalanul nagynak az AMADEUS adatbázis frissítése szempontjából, tekintettel arra, hogy egy ilyen frissítés alapján az adózó számos szerződéséhez saját maga is képes elemzéseket készíteni. 3.000 EUR 300 Ft-os árfolyammal számítva is 900e Ft. Összehasonlításképpen amennyiben a szokásos piaci ár megállapítására az adózó más ezen tevékenységre szakosodott vállalkozást venne igénybe, úgy ez nyilvántartásonként 1-2 millió forintjába kerülne. Az adóhatóság által elvégzett szokásos piaci ármegállapítás értéke az Art. 132/A § (9) bekezdése alapján legkevesebb 5 millió forint. E szervezetek az elemzéseik elkészítésére jellemzően szintén az AMADEUS adatbázist használják. Mindezek fényében az adatbázis frissítésére fordítandó évi 900e Ft álláspontom szerint a lehető legkedvezőbb választás a társaság számára.”
Kérdések ?
WTS Kapcsolat - Magyarország
Gyányi Tamás Igazgató Nemzetközi adószakértő WTS Klient Adótanácsadó Kft 1143 Budapest Stefánia út 101-103 T +36 1 887 3736 F +36 1 887 3799 E-mail:
[email protected] www.klient.hu
