HÁTTÉRANYAG. elkészítéséhez

HÁTTÉRANYAG Szerencs Város Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepciója és Ifjúsági Cselekvési Terv (2008-2009)

elkészítéséhez

Szerencs, 2007. június 6.

Készítette: Király Judit

TARTALOMJEGYZÉK Felhasznált szakmai anyagok, tájékoztatók: BEVEZETÉS Az ifjúsági korosztály meghatározása Koncepció készítésének szükségessége Ifjúságpolitika jogszabályi háttere, az önkormányzatok ifjúsági feladatai Az ifjúsági feladatok ellátásának pénzügyi forrásai: IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Országos kitekintés Régiós helyzetkép SZERENCSI HELYZETKÉP Lakosságszám Ifjúsági referens, ifjúsági cselekvési terv Nevelési-oktatási intézmények Ifjúsági részvétel, diákönkormányzatok, civil szervezetek Ifjúsági információ Nemzetközi kapcsolatok Szociális ellátás, gyermek- és családvédelem, támogatások Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: Lakáshelyzet, fiatalok lakáshoz jutása Egészségi állapot, káros szenvedélyek Sport Művelődés, szórakozás Munkanélküliség Bűnügyi helyzet KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS – 2007. ÁPRILIS A felmérés hipotézise A felmérés ismertetése A felmérés kiértékelése Általános kérdések Tanulás, képzettség Munkavállalás, munkanélküliség Lakáskörülmények, lakáshelyzet Család Vagyoni helyzet Szabadidő, szórakozás Sport, egészség Káros szenvedélyek Internet-használat Ifjúsági szervezetek Hosszútávú tervek Önálló vélemények A felmérés eredménye CÉLOK, FELADATOK Cselekvési terv 2008-2009 MELLÉKLET Ifjúsági kérdőív

1 2 3 3 3 4 5 5 7 9 9 11 11 12 13 13 14 14 15 16 16 18 19 20 21 23 23 23 24 24 27 30 33 36 38 39 43 45 48 49 52 54 56 58 59 61 61

Felhasznált szakmai anyagok, tájékoztatók: 1. IFJÚSÁG 2004 – Gyorsjelentés 2. Észak-Magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés – 2005. Készítette: Észak-Magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda 3. Tóth Bernadett: Deviáns magatartásformák – különös tekintettel a serdülők alkoholfogyasztására, szakdolgozat, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai kar 2007. 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal adatközlése (2007. május 11.) 5. Szerencsi Rendőrkapitányság tájékoztatója (2007. május 15.) 6. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer hírlevele 2007. március 7. Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja 8. Központi Statisztikai Hivatal adatközlése 9. Szerencsi népesség-nyilvántartó adatközlése 10. Oktatási, Közművelődési és Városmarketing Osztály adatközlése, intézményi statisztikák 11. Statisztikai jelentések: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály

Képviselő-testületi előterjesztések: 1. Tájékoztató a szerencsi ifjúság helyzetéről – 2001. február 2. Előterjesztés a szerencsi fiatalok helyzetéről – 2001. június 3. Tájékoztató a Szerencsi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat megalakulásáról – 2002. 4. Szerencs Város Egészségterve – 2003. 5. Iskoláskorú gyermekek egészségi állapota, veszélyeztető tényezői, a megelőzés lehetőségei – 2005. 6. A pályakezdők – különös tekintettel a diplomás fiatalok – elhelyezkedési és letelepedési, családalapítási lehetőségei Szerencsen – 2005. 7. Szerencs város munkaerő-piaci helyzete – 2006. 8. Tájékoztató a Szerencsi Ifjúsági Információs Pont működéséről (2006. január 1.-júnus 30.) – 2006. 9. Beszámoló a város 2003-2013. évi egészségfejlesztési tervének „Káros szenvedélyek (drog, alkohol, nikotin) az ifjúság körében” című fejezetéről az elmúlt három év tükrében – 2006. 10. Beszámoló Szerencs város bűnügyi, közbiztonsági helyzetéről – 2007. 11. Az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának átfogó értékelése – 2007. 12. Beszámoló a városi sportlétesítmények helyzetéről, kihasználtságáról – 2007. 13. Az önkormányzat intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve 2007-2013 közötti időszakra – 2007.

1

BEVEZETÉS Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy az ifjúságot ne társadalmi problémaként kezeljék, hanem komplex jelenségként, önálló társadalmi csoportként tekintsenek rá. A fiatalság a jövő, a velük való foglakozás hosszú távú befektetés. Az ifjúság a társadalom legérzékenyebb, legkritikusabb, leginkább mobil, mérhetetlenül kreatív és könnyen befolyásolható rétege. Az emberek igényeit számos kategóriába sorolhatjuk: - elemi szükségletek (táplálkozás, ruházkodás, egészséges környezet) - tanulás, szellemi fejlődés - szakma, hivatás megszerzése, pályaválasztás, elhelyezkedés - családalapítás - lakáshoz jutás, önálló életvitel - megélhetés, tisztes jövedelem - társas élet, szabadidő, szórakozás - politikai, gazdasági, társadalmi részvétel, szerepvállalás, stb. A fentiek fontossági sorrendje minden embernél más és más: befolyásolja a személy életkora, iskolai végzettsége, lakóhelye, szociális, anyagi körülményei. Lehetetlen olyan világot építeni, amelyben minden egyén tökéletesen kielégítheti igényeit, elérheti céljait. Törekedni rá azonban kötelező. Az egész országot, vagy a régiónkat, megyénket általánosan jellemző negatív tendenciák megfordítását, problémák megoldását nem lehet számon kérni az önkormányzaton, ezek meghaladják a város lehetőségeit, világrengető változásokat az önkormányzat saját eszközeivel elérni nem tud. Viszont sokat tehet a lakosok szociális, gazdasági biztonságáért, komfortérzetének javításáért, hogy Szerencs ténylegesen egy élhető város legyen. Jelen koncepció bemutatja a szerencsi fiatalok körülményeit, lehetőségeit, a velük foglalkozó szervezeteket, önkormányzati intézkedéseket; és egy reprezentatív kérdőíves felmérés adatai alapján gazdasági, társadalmi helyzetüket, kulturális, szórakozási, sportolási szokásaikat, egészségügyi állapotukat. A koncepció alapján felmerült hosszú távú, elméleti célok megfogalmazása mellett, egy rövidebb távú, két éves cselekvési terv elfogadását javasoljuk az önkormányzatnak, melyben meghatározza a szükséges feladatokat, azok forrásait, felelősöket, végrehajtás idejét. Az önkormányzat a megfogalmazott célokat csak egy összetett folyamat eredményeként érheti el oly módon, hogy bevonja az ifjúsági-feladatellátásba az ifjúsági korosztállyal foglalkozó intézményeket, civil szervezeteket, és magukat a fiatalokat is.

2

Az ifjúsági korosztály meghatározása Különböző jogágak, tudományos értekezések, minisztériumok, szervezetek más-más életkorok közé teszi a fiatalokat. Van, ahol a 29 év, máshol a 30, vagy a 35 év a felső határ. A polgári jog a 18 év alattiakat kiskorúnak, mindenki mást felnőttnek tekint. A büntetőjog már árnyaltabb: 0-14 év gyermekkorú, 14-18 év fiatalkorú, a 18 éven felülieket felnőtt korúnak tekintik Más felosztás szerint a 14 év alatti gyermek, 14-18 éves serdülő, 18-23 éves fiatal felnőtt, 24 évtől pedig felnőtt. Ezekből is látszik, hogy az ifjúsági korosztály lehatárolása nem egyszerű feladat. Jelen koncepcióban a szerencsi alapfokú oktatási-nevelési intézményekbe járó gyerekeket (3-14), ill. a 14 és 29 év közötti korosztályt tekintettük vizsgálódásunk tárgyának. A koncepcióhoz adatszolgáltatás céljából megkeresett szervezetek nem mindegyike használ korcsoportos bontást a tevékenysége bemutatásához, emiatt nehéz ezt a korosztályt statisztikai adatok, számok tükrében vizsgálni, leginkább azért, mert nem állnak rendelkezésre a megfelelő statisztikák. Koncepció készítésének szükségessége A koncepció elkészítésének két fő okát, egy belső és egy külső okát lehet meghatározni. Szerencs városa rengeteg intézkedést tett, és tesz az itt élő fiatalokért, viszont ezeket az intézkedéseket nem foglalja egységes keretbe egy intézkedési terv, amely meghatározná az ifjúságpolitikai tevékenység felelőseit, határidőket, anyagi forrásait, számonkérés módját. Néhány évvel ezelőtt készült egy ifjúsági koncepció, melynek alapján elfogadott az önkormányzat egy cselekvési tervet. Ennek intézkedései nagyrészt megvalósultak, másrészt túlhaladottakká váltak. Vagyis feltétlenül szükséges, hogy a képviselő-testület egyben lássa a fiatalokat érintő problémákat, és ezek tükrében megalkothassa az elkövetkező 2 évre szóló cselekvési tervét. A külső ok, amiért a dokumentum elkészítése szükséges, az, hogy az ifjúsági témájú pályázatok elbírálásánál előnyt jelent a pályázó önkormányzat számára, ha ifjúsági cselekvési tervvel rendelkezik. Cselekvési tervet pedig egy, a helyi ifjúság helyzetét feltáró koncepció alapján lehet elkészíteni. Ifjúságpolitika jogszabályi háttere, az önkormányzatok ifjúsági feladatai Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely kimondja, hogy az állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Közvetlen jogi szabályozást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény tartalmaz, amely az önkormányzat feladatai között felsorolja a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. A települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei és anyagi lehetőségei függvényében, hogy mely feladatot, milyenmértékben és módon old meg. . A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A törvény értelmében a megyei önkormányzat köteles gondoskodni a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról és a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról.

3

Miután a törvényből nem derül ki, hogy pontosan milyenifjúsági feladatai vannak az önkormányzatnak, rendkívül fontos, hogy az önkormányzatok saját maguknak kidolgozzák ifjúsági koncepciójukat. A fenti törvényen kívül számos ágazati törvény, rendelet határoz meg tennivalókat az önkormányzatoknak, valamint nemzetközi egyezmények fogalmaznak meg olyan elveket és jogokat, amelyekhez az önkormányzat támogató közege szükséges. Ilyenek pl.: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 2004. évi I. törvény a sportról 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről Gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről szóló Egyezmény Szerencs önkormányzata számos rendeletben intézkedik a fiatalokat érintő kérdésekről. 2005 decemberében az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter törvényjavaslatban fogalmazta meg az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokat. A törvényjavaslat sajnos még nem került az országgyűlés elé, így késik az ifjúsági törvény. Az ifjúsági feladatok ellátásának pénzügyi forrásai: Az önkormányzat gyermekvédelmi, szociális, kulturális, stb. feladatainak ellátásához állami normatívát igényel. Ezen felül saját bevételeiből áldozhat, és áldoz is az ifjúság életkörülményeinek fejlesztésére. A pályázati támogatások gyakoriak az ifjúsági területen: a minisztériumok (főként a gyermek- és ifjúsági ügyekkel foglalkozó), a Civil Alapprogram, a Gyermek- és Ifjúsági Alap, az operatív programok, alapítványok hazai országos pályázatai mellett egyre gyakoribbak az európai uniós pályázati lehetőségek, valamint a regionális ifjúsági tanácsok pályázatai. Évek óta visszatérő pályázati lehetőség az önkormányzatok ifjúsági feladatainak ellátását segítő pályázat, melyből ifjúságsegítő szakemberek bérének egy részére lehet pályázni, ifjúsági tanácsadó irodák, ill. ifjúsági információs pontok fejlesztésére, vagy ifjúsági koncepciók elkészítésére. Szintén rendszeresen írják ki az ifjúsági közösségi terek fejlesztésére, ifjúsági programok, sportlétesítmények felújítására, nemzetközi kapcsolatok alakítására a pályázatokat.

4

IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Országos kitekintés 2005-ben készült el az „IFJÚSÁG 2004” című gyorsjelentés, amely egy széleskörű országos ifjúságkutatás segítségével felmérte Magyarország ifjúsági korosztályának szociális, társadalmi körülményeit, önállósodási, boldogulási esélyeit, életmódjukat, szabadidős, kulturális szokásaikat. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy meghosszabbodik az ifjúsági korszak. A fiatalok egyre több időt töltenek az oktatási intézményekben. 20-30 éve a szakma megszerzése, illetve az iskolarendszer elhagyása egyet jelentett a munkavállalással, sőt a családalapítással, gyermekvállalással. Ezek a meghatározó események szorosan követték egymást. Az elmúlt évek tendenciája azonban azt mutatja, hogy a fiatalok csak jóval később lépnek ki a munkaerőpiacra. Az oktatásban eltöltött idő megnövekedésével a párkapcsolati elköteleződés is szintén később, a 20-as évek második felében következik be. A fiatalok függetlenné válása később következik be, vagyis nő az az idő, amit a szülőkkel együtt töltenek. Általános tapasztalat, hogy az elköltözés nem az iskola befejezésével, vagy a munkába állással jön el, hanem inkább a házasságkötés, ill. együttélés kezdetével esik egybe. A csökkenő gyermeklétszám miatt egyre kevesebben mennek középiskolába. A 14 évesek számára nem az a kérdés, hogy továbbtanulnak-e, hanem az, hogy hol. A felsőoktatásban továbbra is erős az expanzió. Egyre többen jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, akár az első, akár a második, vagy többedik diploma megszerzése reményében. Azok száma is jelentősen megnőtt, akik az iskolát a munka mellett kezdik meg. A vizsgálat szerint a munkanélküliek között is megemelkedik a diplomások aránya. Ennek ellenpólusaként viszont nem csökken az alacsony iskolázottságú fiatalok aránya, ez pedig később komoly akadálya lesz a munkakeresésnek, ill. az állás megtartásának. A korosztály gazdasági aktivitása vegyes képet mutat: sokan még tanulnak, főleg a 15-19 éves korosztály. A nők körében magas a GYES-en, GYED-en levők száma. Sokan kezdik munkanélküliként a felnőtt életüket. A legtöbb foglalkoztatott a 25-29 éves korosztályból kerül ki. A munkanélküliség komoly probléma a fiatalok körében. Az országos felmérés szerint a korosztály legalább 1/3-a már volt munkanélküli. A végzettséget tekintve a legnagyobb arányban a segédmunkások, ill. a betanított munkásokat sújtja a probléma. A diplomásoknak „csak” 37% volt már munkanélküli. A problémát tovább fokozza, hogy 30 5-uk már többször is került ilyen helyzetbe, illetve 70%-uknál több mint 3 hónapig tartott ez az állapot. Nem meglepő, hogy a fiatalok nagy része fél a munkanélküliségtől, és ez nem csak az iskolázatlan, szakmával nem rendelkező csoportokra igaz, hanem a szakmunkásokra és diplomásokra is. A fiatal korosztály jelentős része még tanul, vagyis nem rendelkezik önálló jövedelemmel, eltartott, általában a szülők a keresők a családban. A korosztály 36% folytat önálló életvitelt, egyedül vagy saját családjával él. Az önállók átlagéletkora 25,6 év, az eltartottaké 20,6 év. A vagyoni helyzetet legobjektívebben a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság tükrözi. Azok a fiatalok, akik otthon élnek, sokkal jobban ellátottak ilyen javakkal még akkor is, ha nem a saját tulajdonuk. ezzel szemben az önálló életet élőknél jóval kevesebb ezen javak aránya, sőt még itt is különbség van a családos, ill. egyedülállók között. A saját családjukkal élőknél már 5

több fogyasztási cikk van, mint ez egyedül élőknél. Ami arra utal, hogy az egy fizetésből élő fiataloknak még nem volt elég ideje, anyagi ereje a nagyobb beruházást igénylő háztartási gépek, autó, stb., beszerzésére. A lakáshelyzetre az jellemző, hogy a fiatalok jelentős része él együtt szüleikkel. Azoknak, akik év közben kollégiumban, vagy albérletben élnek, állandó lakhelyük akkor is a szülőknél van. Csupán 20% rendelkezik saját lakással, ők is inkább a 25-29 éves korosztályból kerülnek ki. Aki a szüleivel él, általában elégedettebb a lakáskörülményeivel, mint az, aki kénytelen önállóan ugyan, de kisebb, rosszabb környéken lévő lakásban élni. Saját anyagi helyzetüket megítélve, sokan vallották azt, hogy beosztással, vagy éppen csak kijönnek a pénzből. Csak néhány százalék érzi úgy, hogy gond nélkül él. Közel 50%-a a fiataloknak nem is tud megtakarítani pénzt. Azt, hogy mire gyűjtenek, jól mutatja, hogy mit preferálnak. Első helyen lakásfelújítás, majd a lakásvásárlás következik. A harmadik az autóvásárlás, a negyedik az utazás. Mindennapi téma a sajtóban, oktatásban, sőt a napi életünkben is az információs és kommunikációs technológiai eszközök szerepe. Sokan félnek tőle, mások elképzelhetetlennek tartják a jövőnket számítógép, Internet, stb. adta lehetőségek nélkül. Más kutatások azt mutatják, hogy az idősebb korosztályok szinte képtelenek lépést tartani a fejlődéssel és nem tud bekapcsolódni a számítógép világába. Ezzel szemben a fiatalok már ebben a digitális környezetben szocializálódnak. Számukra teljesen természetessé válik a technológia alkalmazása. Az ország összességét tekintve szinte megállt az információs társadalom fejlődése, a fiatalok körében azonban robbanásszerű a fejlődés. Természetesen a fiatalok családi háttere, iskolázottsága, az, hogy mely országrészben laknak, nagyban befolyásolja az információs és kommunikációs technológiához való viszonyukat. Nincs esélyegyenlőség. A háztartások számítógéppel való ellátottsága jóval magasabb Budapesten, mint a községekben, jóval magasabb Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon, mint Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön. Azokban a családokban, ahol van fiatal, szintén több a számítógép, mint ott ahol csak idősebbek élnek. A fiatalok 59 %-a legalább havonta internetezik. A háztartásokban azonban kevesebb az Internet-kapcsolat, mint amennyi a számítógép. A fiatalok leginkább az iskolában, ill. a munkahelyén internetezik. És hogy mire használják? Fontossági sorrendben a következők: 1. levelezés 5. beszélgetés (chat) 2. hírek, tájékozódás 6. játék-, zene-, filmletöltés 3. tanulás, munka 7. vásárlás, banki tranzakciók 4. kikapcsolódás, hobbi Az országos felmérésben megkérdezett fiatalok 41 % sportol. Kedvező jelenség, hogy a sport már nem csak az egészséges életmód része, hanem a társas élet színtere is. A különbségek itt is kimutathatók a nagyvárosok és kistelepülések, az ország különböző régiói, az iskolázottsági, vagyoni viszonyok között. A sportban is van divat. Habár a labdarúgás ma is népszerű főleg a férfiak körében, egyre több híve van a kerékpározásnak, kocogásnak, testépítésnek. Mindkét nemnél növekszik az extrém sportokat űzők száma. A nem sportolók jó része időhiányra panaszkodott.

6

A dohányzás országosan probléma a fiatalok körében. Az első dohányos élmény megszerzése egyre korábbra tevődik, általában az általános iskola utolsó osztályaiban próbálják ki először. A tapasztalatok azt mutatják, hogy aki 20 éves koráig nem gyújt rá, az nagy valószínűséggel nem lesz aktív dohányos. Sajnos az országos vizsgálat is azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része, 40 %-a legalább alkalmanként rágyújt. Az egész korosztályt tekintve 37 % aktívan dohányzik. Közöttük a legkevesebb a 15-19 éves. A 20-24 évesek között a leggyakoribb a dohányzás, 24 év felett megint csökken a szám. Az iskolai végzettség emelkedésével szintén csökken a dohányosok száma. Az országos felmérés adatai szerint a fiatalok 59%-a állítja, hogy az elmúlt egy évben soha, vagy csak nagyon ritkán fogyasztott alkoholt. Két százalék azonban napi, 13% pedig heti rendszerességgel iszik alkoholt. Az alkoholfogyasztási szokásoknál fontos szempont az iskolai végzettség: a leginkább a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők és a diplomások isznak, és a fővárosiak kétszer annyian fogyasztanak rendszeresen szeszes italt, mint a községekben élők. Az erősen ittas állapotba kerülés is a szakmunkásokra, valamint a munkanélküliekre jellemző leginkább. A fiatalok 20%-a már használt valamilyen drogot. A férfiak sokkal nagyobb arányban próbálják ki, de sajnos a korábbi felmérésekhez képest a nők aránya is egyre növekszik. A vizsgálat azt mutatta, hogy a dohányzással és alkoholfogyasztással ellentétben a kábítószer-használat a magasabb társadalmi státuszhoz köthető. A drogot használók és kipróbálók leginkább a 20-24 éves korosztályból kerülnek ki. A „legnépszerűbbek” a marihuána, a különböző altató- és nyugtatószerek, és a diszkódrogok. A fiatalok több mint kétharmada alapvetően jónak, 20% inkább jónak ítéli meg a saját egészségi állapotát. Több mint 90%-nak nincs komolyabb, diagnosztizált egészségügyi problémája. A kulturális javakhoz való hozzáférés tekintetében az ország két részre oszlott. Kialakult egy olyan csoport, amely „dúskál” a kultúra javaiban, míg a másik csoport alig jut hozzá. Nagy különbségek mutatkoznak a lakóhely tekintetében. A nagyvárosi, fővárosi fiatalok könnyen hozzájutnak olyan szórakozási formákhoz (színház, mozi, hangverseny, könyvtár), amely a községekben élők számára csak nagyon ritkán adatik meg. A magasabb iskolai végzettségűek körében sokkal nagyobb az egyéni igény a színvonalas, tartalmas kulturális élmények iránt. Ezzel szemben az alacsonyabban iskolázottak az ingyenes tömegrendezvények iránt érdeklődnek. A szabadidő mennyiségénél megfigyelhető, hogy minél idősebb a kérdezett, annál kevesebb szabadidővel rendelkezik. Ez igaz a hétköznapokra és a hétvégekre is. Fontos kérdés, hogy hol töltik el a szabadidejüket. A vizsgálat a kutatók számára is meglepetéssel szolgált, mert azt feltételezték, hogy sok fiatal jár a hétvégeken szórakozó- és vendéglátóhelyekre. De hipotézisük megdőlt, mert a fiatalok több mint fele leginkább otthon, vagy (35%) barátoknál tartózkodik, csupán 5% tölti szabadidejét szórakozóhelyeken. Régiós helyzetkép 2006-ban készült el az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés, melyet az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Iroda készített a Miskolci Egyetem Szociológia

7

Tanszékének vezetője lektorálása mellett. Az észak-magyarországi régió (B-A-Z, Heves, Nógrád) lakosságának 40%-a gyermek és fiatal. A fiatalok közül minden harmadik naponta dohányzik, főként a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Nem csak a dohányzás jelent veszélyt a régió fiataljaira, hanem az alkohol- és drogfogyasztás is. A régió fiataljainak fele soha nem iszik, csak 5% fogyaszt heti rendszerességgel. Ugyanilyen az arány azoknál, akik már kipróbáltak valamilyen kábítószert. Ezek a deviáns magatartásformák egyre inkább a fiatalok szórakozási szokásainak elválaszthatatlan részévé válnak. A testmozgás nem igazán jellemző a fiatalokra. Csupán 30% sportol rendszeresen. Szabadideje a legtöbb fiatalnak van, általában 1-3 óra és főleg a hétvégeken. A régió művelődési és szabadidős intézményei nem tudják a fiatalok igényeit kielégíteni. A megyeszékhelyeken élő fiatalok kétszer annyian járnak színházba, moziba, múzeumba, mint a kistelepüléseken élő társaik. A kulturális programok látogatását az iskolai végzettség és a közlekedési lehetőségek is befolyásolják. A régióban élő fiatalok az országos átlaghoz képest több időt töltenek televízió nézéssel. A fentiek azt mutatják, hogy a kulturális kikapcsolódási formák közül a fiatalok körében a teljes mértékben passzivitást elváró formák a legnépszerűbbek. A régióban élő fiatalok 15-29 éves fiatalok közül 9% diplomás, magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma. A legtöbb tanuló (40%) szakmát adó iskolába jár. Sajnos a munkanélküliség veszélye őket fenyegeti leginkább, mivel 18 évesen megjelennek a munkaerőpiacon olyan tudástőkével, amely nem garantál élethosszig tartó foglalkoztatást. Az idegennyelvtudás szempontjából is elmaradott a régió, ami szintén növeli a fiatalok hátrányos helyzetét a munkaerő-piacon. A régióban a fiatalok 50%-ának háztartásában van számítógép, 38%-nak Internet-elérése is van. Az összes fiatal 62%-a használ számítógépet (leggyakrabban otthon, iskolában, munkahelyen). Kevés azok száma, akik teleházakban, könyvtárban interneteznek, ami azt jelzi, hogy nem megfelelően hozzáférhetőek ezek a lehetőségek. Egyébként is az a tapasztalat, hogy a rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező régióban és településeken az információs társadalom módszerei és eszközei kevésbé hozzáférhetőek. A foglalkoztatottság tekintetében az ország sajnos két részre, keletire és nyugatira szakadt. Az észak-magyarországi régióban különösen kedvezőtlen a helyzet, főként az elmúlt 15 évben lezajlott gazdasági szerkezetváltás miatt. A munkanélküliség veszélyének leginkább a 15-19 éves korosztály van kitéve. Az iskolai végzettség növekedésével csökken a munkanélküliségi ráta. A lakáshelyzet megoldatlansága általános probléma. A régió fiataljainak 2/3-a szülői házban lakik, csupán 10% rendelkezik saját lakással. A fiatalok körében nagy az igény az önkormányzati bérlakások iránt, mivel ez lehet az egyik kiút az önálló életvitel megteremtéséhez. A régió fiataljainak helyzetét, lehetőségeit összehasonlítva az ország fejlettebb részében élőkével, nem meglepő, hogy magas s térséget elhagyni kívánók száma. Az alapvető regionális törekvéseket az alábbiakban határozták meg: ifjúsági információs ellátottság erősítése települési, kistérségi, regionális ifjúsági fejlesztő munka segítése a civil szervezetek ifjúsági szolgáltató szerepének erősítése

8

-

szervezetfejlesztés, kapacitásbővítés, szakember- és támogatása ifjúsági közösségi terek fejlesztése, létrehozása ifjúsági mobilitás, aktív szabadidő eltöltés ösztönzése

kortárssegítő

képzés

SZERENCSI HELYZETKÉP Lakosságszám Szerencs lakosságszáma folyamatosan csökken, a településen évről-évre kimutatható, hogy a születések száma alatta marad a halálozások számának, valamint az elköltözők száma kevéssel több, mint a betelepülőké. 1. sz. táblázat: A lakosságszám alakulása Szerencsen Év Lakosságszám Év

Lakosságszám

1990

10,991

1998

10,741

1991

11,099

1999

10,620

1992

11,097

2000

10,613

1993

11,083

2001

10,583

1994

11,055

2002

10,533

1995

11,007

2003

10,451

1996

n. a.

2004

10,368

1997

10,846

2005

10,193

2006 10,103 Forrás: Szerencsi Okmányiroda, Lakcím- és Népességnyilvántartó 1. sz. grafikon: A lakosságszám alakulása Szerencsen 1990-2006 11200 11000 10800 10600 10400 10200

9

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1995

1994

1993

1992

1991

1990

10000

A lakcímnyilvántartó a lakosság korcsoport szerinti megoszlását nem tudja kimutatni, ilyen adat csak a Magyar Államkincstártól áll rendelkezésünkre, azonban ez a felosztás nem tükrözi vissza a fiatalok tényleges számát. Olyan statisztikáért, amely a 14-29 éves korosztály létszámát megmutatja a Központi Statisztikai Hivatal B-A-Z megyei irodájához fordultunk. (A hitelesség érdekében fontos megemlíteni, hogy a Statisztikai Hivatal csak közelítő adatokkal dolgozik, szerintük Szerencs lakosságszáma már 2 éve a 10.000 fő alatt van.) 2. számú táblázat: A szerencsi fiatalok száma (0-29 év) 1990-2006 0-14 15-19 20-24 2331 654 576 1990 2310 677 583 1991 2176 793 600 1992 2110 802 591 1993 2065 789 597 1994 1987 943 750 1995 1928 866 772 1996 1825 779 910 1997 1773 746 958 1998 1710 690 931 1999 1642 728 949 2000 1708 784 739 2001 1651 749 710 2002 1573 790 719 2003 1508 759 706 2004 1420 719 689 2005 1352 737 690 2006 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

25-29 Összesen 15-29 601 4162 1831 550 4120 1810 539 4108 1932 519 4022 1912 517 3968 1903 527 4207 2220 577 4143 2215 605 4119 2294 595 4072 2299 662 3993 2283 699 4018 2376 714 3945 2237 730 3840 2189 725 3807 2234 718 3691 2183 719 3547 2127 676 3455 2103

2. számú grafikon: A szerencsi fiatalok száma (0-29 év) 1990-2006 2500 0-14

2000

15-19 1500 20-24 1000

25-29

500

10

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

0

Ifjúsági referens, ifjúsági cselekvési terv Szerencs Város Önkormányzata – felismerve felelősségét az ifjúság segítése, problémáinak megoldása terén – már 2000 óta folyamatosan napirenden tartja a fiatalság témáját. 2000-2003 között ifjúsági referens dolgozott a polgármesteri hivatalban, aki 2001 februárjában a szerencsi ifjúság helyzetéről szóló tájékoztatót terjesztett a képviselő-testület elé. Már ekkor is az alábbi problémákat fogalmazta meg az elkészült jelentés: - hogyan tudja a város megtartani, letelepíteni a fiatalokat, munkát adni nekik - az itt élő fiataloknak miként tud kulturált szórakozási lehetőséget (közösségi teret) teremteni - mely intézmények, szervezetek lehetnek partnerek ebben a munkában. 2001. év során a képviselő-testület további két alkalommal tért vissza az ifjúság témájára, majd a szerencsi ifjúság helyzetéhez kapcsolódó cselekvési programot fogadott el. Ez javaslatokat tartalmazott a lakástámogatási rendszert, lakáshoz jutási támogatást illetően, szólt a szerencsi fiatalok foglalkoztatásának előtérbe helyezéséről, beiskolázási segélyről, szórakozási, sportolási lehetőségekről, stb. A cselekvési programban foglalt feladatokat az önkormányzat jó arányban meg is valósította. Nevelési-oktatási intézmények A város intézményi ellátottsága magas szintű: két középiskola (gimnázium és közgazdasági szakközépiskola, valamint megyei fenntartású szakképző iskola), középiskolai kollégium, két általános iskola (a tehetségfejlesztés és művészeti oktatás kiemelt jelentőségű), alapfokú zeneiskola, három óvoda, egy tagóvoda és egy bölcsőde működik. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltatóban a szakszolgálat a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást és a gyógytestnevelést biztosítja, a szakmai szolgáltatás keretében a pedagógusok szakmai munkáját segítik. Az intézmények tanulólétszáma: (2006. október) Intézmény

létszám

Napsugár Napközi Otthonos Óvoda Gyárkerti óvoda Bolyai János Tehetségfejlesztő és Informatikai Általános Iskola

166 102 539

szerencsi tanuló 151 82 395

Rákóczi Zsigmond Általános Kéttannyelvű Iskola, AMI

488

345

Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

1003

275

Szerencsi Szakképző Iskola

570

120

11

Összesen

2868

Scholtz Jenő Alapf. Zeneoktatási Int. Középiskolai Kollégium

1368

318 155

Az önkormányzat 2007 februárjában döntött az intézményhálózat átszervezéséről, de ez a tanulókat nem hozza hátrányos helyzetbe. 2007 májusában a képviselő-testület elfogadta intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervét 2007-2013 vonatkozásában. Az elmúlt években folyamatosan zajlott az intézmények, épületek felújítása, amelynek köszönhetően a szerencsi oktatási-nevelési intézménybe járó fiatalok megfelelő körülmények között tanulhatnak. Ifjúsági részvétel, diákönkormányzatok, civil szervezetek A felmérések, tapasztalatok azt mutatják, hogy térségünkben még gyerekcipőben jár a civil szféra, az önszerveződés és az önkéntesség. A fiatalok nem aktivizálják magukat, szívesebben vesznek részt nekik, és nem pedig a velük, részvételükkel szervezett programokon. A legtöbb fiatal nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy a helyi ügyekben, az őt érdeklő kérdések megoldásában részt vegyen. Az aktív részvétel formáit, az érdekérvényesítés lehetőségeit ugyanúgy meg kell tanítani a fiatalokkal, mint bármi más tantárgyat. Az elmúlt években főként az iskolai önkormányzatok vállalták fel azt a feladatot, hogy a fiatalokat már egészen fiatal kortól a demokrácia, a részvétel alapelveinek elsajátítására neveljék. Szerencsen valamennyi oktatási intézményben működik diákönkormányzat. Valamennyi iskolában pedagógus segíti diákönkormányzatok munkáját. Feladataikat a közoktatási törvény és miniszteri rendelet rögzíti. A diákönkormányzatoknak sok iskolai ügyben véleményezési, egyetértési joga van (SZMSZ, házirend, osztálylétszám emelés, minőségirányítási program, fegyelmi eljárás, intézmény átszervezés, megszüntetés, munkaterv, stb.) Minden olyan esetben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét, amikor a tanulók nagyobb közösségét érinti a kérdés. Valamint a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzatok működésének igazi célja és lényege, hogy a tanulók megtanulják saját érdekeik felismerését, megfogalmazását, védelmét; a kooperáció, kompromisszumkötés, a különböző érdekcsoportok közötti konfliktuskezelés technikáit, a döntéselőkészítés, döntéshozás gyakorlatát, felelősségét. Valamint megtanulják felismerni a közéletben való részvétel fontosságát, felelősségét. A szerencsi iskolák képviselői rendszeresen részt vesznek a megyei diákparlament ülésein. A kistérségi társulás keretében pedig közös tréningeket, szakmai programokat szerveznek, és működik a kistérségi diákönkormányzati munkaközösség is. 2002-ben létrejött a Szerencsi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, melynek működését, a munkatervében szereplő programok megvalósulását a városi önkormányzat költségvetéséből

12

támogatta, valamint a Mobilitástól és más pályáztatóktól nyert el pályázati támogatást. Az ifjúsági önkormányzat megalakításának célja az volt, hogy a diákok elsajátítsák a település ügyeiben való felelős gondolkodást, megtanulják a közös, csoportos érdekérvényesítés formáit, eljárásmódjait. Az önkormányzat hosszútávú célkitűzései között szerepelt egy ifjúsági ház létrehozása Szerencsen, illetve a meglévő ifjúsági klub felújítása, működtetése Ondon (Szerencs társtelepülése). Sajnos az ifjúsági önkormányzat működése a kezdeti lendület után megtorpant, a 2 évvel később esedékes választásokat nem tartották meg. Fontos, hogy az ifjúsági önkormányzat megalakuljon Szerencsen, ám nem csak a tanulók, hanem a 14-29 éves korosztály bevonásával. Az ifjúsági önkormányzat választásának módja nagyvonalakban megegyezik a helyhatósági választásokkal (jelöltállítás, választói névjegyzék, korteskedés, szavazás, stb), aminek legbonyolítása komoly feladatot jelent az önkormányzat számára. A városban számos civil szervezet tevékenykedik, melyek közül többnek is fiatalok teszik ki a tagságát. Kifejezette ifjúsági célú egyesületként az Oázis Ifjúsági Egyesület működik. Több alapítvány és egyesület jött létre a gyermekek, fiatalok támogatására: pl. Beteg Gyermekekért Alapítvány, Diáksport Egyesület, Városi Sportegyesület, Szerencsi Tehetségekért Alapítvány, stb. Felsorolásunk nem teljes körű. A civil szervezetek között nincs városi szintű együttműködés, önállóan végzik tevékenységüket. Ezidőtájt kezdeményezzük egy városi v fórum létrehozását, ahol a civil szervezetek bemutathatnák működésüket, információt cserélhetnének, esetleg közös akciókat szervezhetnének. Ifjúsági információ Az ifjúság korosztályi sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő és élethelyzetével összefüggő információ elérhetőségét térítés nélkül biztosító alacsony küszöbű humán szolgáltatás az ifjúsági információs pont. A Szerencsi Ifjúsági Információs Pont 2006. január 1-jén kezdte meg működését az akkori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázati támogatásával és az önkormányzat segítségével. Jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával működik. Elsődleges feladatuk az ifjúság korosztályi sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő információ elérhetőségét biztosítani (tanulás, munka, álláskeresés, sport, kultúra, ifjúsági turizmus, hivatalok, önkormányzati rendeletek, szociális ellátások, stb.), másodsorban a fiatalok számára szerveznek tájékoztatókat (pl. pályaorientációs tréning), valamint részt vesznek városi rendezvényeken. A tanuszoda épületében található irodában az ingyenes internetezési lehetőség biztosított. Az információs pont 2006 augusztusában beszámolt tevékenységéről a képviselő-testületnek. Nemzetközi kapcsolatok Szerencs öt településsel ápol testvérvárosi kapcsolatot: a luxemburgi Hesperange (1997), a németországi Malchin (1989) és Geisenheim (1990) a szlovákiai Rozsnyó (1991) és 2005 óta a romániai Nyárádszereda településeivel. A testvérvárosi kapcsolatok kialakításának céljai elsősorban diákok, fiatalok, hagyományőrző csoportok és családok cserelátogatása, a kulturális értékek kölcsönös bemutatása szerepelt, mely 13

célok megvalósítása a legszélesebb körben napjainkra teljesedett ki. Pezsgő nemzetközi kulturális kapcsolat színesíti a testvértelepülések ifjúsági életét: 2004-ben a felsorolt testvérvárosok fúvós zenekarai adtak fesztivál jelleggel közös koncerteket Szerencsen és a kistérség településein – hazánk uniós csatlakozásának megünnepléseként –, 2005. év májusában pedig szerencsi néptánc és előadóművészeti csoportok találkoztak a többi testvérváros fellépőivel a luxemburgi Hesperange-ban és mutatták be kultúrájuk, hagyományaik gyöngyszemeit a többi európai országból érkezett fiatal és számos luxemburgi, francia érdeklődő részére. 2006. júniusban a németországi Malchin adott otthont a testvérvárosokból érkezett fiataloknak, akik közös fúvóshangversenyt mutattak be luxemburgi és szerencsi zeneművelő társaikkal, 2007-ben pedig ismét a nagyhercegségbeli Hesperange szervezi a rendezvényt Európa Kulturális Fővárosaként. Az önkormányzatok minden évben közös tapasztalatcserén alapuló nemzetközi konferenciát szerveznek legtöbbször luxemburgi, németországi, szlovákiai, romániai, valamint a „visegrádi partnerek” közül még csehországi és lengyelországi résztvevőkkel az Európai Unió támogatásával. A „Visegrádi Négyek” országaiból Szerencs a szlovákiai Rozsnyó testvérvárosa mellett a csehországi Český Těšín és a lengyelországi Cieszyn településekkel 2001 óta működik együtt a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatottság, az ifjúság és a kultúra területén. A négy település minden évben képzőművészeti pályázatot hirdet iskoláskorú fiataljai részére, melyről minden évben egy négynyelvű színes évkönyv jelenik meg, amely a négy város pályázatán nyertes gyerekek alkotásait tartalmazza, a településeket és azok könyvtárait bemutató fotókkal együtt. Szociális ellátás, gyermek- és családvédelem, támogatások Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások Az önkormányzat saját pénzeszközei és állami normatíva felhasználásával biztosítja ezen ellátásokat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma 454 fő (2006. dec. 31.). A rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzat általi folyósítása megszűnt. Ezzel kikerült a gyámhatóság kezéből az az eszköz, hogy a családok gazdálkodását befolyásolhassa, a családtámogatásnak közvetlenül a gyermek érdekében és javára történő felhasználását ellenőrizni nem tudják. Egyszeri gyermekvédelmi támogatást 396 főnek állapítottak meg 3.965 eFt összegben (2006. dec. 31.). Szerencs önkormányzata évek óta csatlakozik a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj rendszerhez. A 2005/2006-os tanév II. félévére, ill. a 2006/2007. tanév I. félévére 93 fő részére állapította meg a képviselő-testület az „A” típusú ösztöndíjat. A”B” típusú támogatást az előző évből 20 főnek folyósították tovább, és újabb 12 fővel bővült a létszámuk. E célra 2006ban több mint 2400 eFt-ot használt fel az önkormányzat. Az ösztöndíjat a megyei önkormányzat kiegészíti, a minisztérium pedig megduplázza. Az önkormányzat helyi rendeletben biztosít a felsőoktatási intézményben tanulóknak jegyzettámogatást, melyet pályázat útján vehetnek igénybe a hallgatók. 2006-ban 5 hallgató részesült 150 ezer forint támogatásban. A gyermekétkeztetés valamennyi gyermek számára biztosított, 2006-ban 553 fő vette igénybe, a gyermek/tanuló létszám 28%-a. 100%-os támogatásban 208 fő (11.440 eFt), 50%-os

14

támogatásban 345 fő részesült (közel 3,5 millió Ft). Sikeres pályázat révén 150 gyermek nyári étkeztetését biztosították 1.440 eFt összegben. Az iskolatej programban 2006-ban közel 8 millió Ft értékben (ebből minisztériumi támogatás: 6,5 millió) értékben 1400 óvodás, és iskolás kapott naponta tejet. A gyermekes családok létbiztonságát szolgálja a törvényben biztosított átmeneti segély és a lakásfenntartási támogatás. Átmeneti segélyt 567 alkalommal közel 6 millió forint összegben nyújtottak. (2006. decemberében összesen 31 fő, ebből 6 fő 30 év alatti.) Lakásfenntartási támogatást 3646 esetben pénzben, 256 alkalommal természetben nyújtott az önkormányzat, közel 19 millió forint összértékben. (2006 decemberében 345 fő, ebből 26 fő 30 év alatti.) 2006. decemberében 30 év alatti korosztályból 54 fő részesült szociális segélyben. A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül közcélú foglalkoztatásban részt vettek közül 15-en voltak 18-29 év közöttiek. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A szerencsi önkormányzat a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat társulási keretben látja el (Tállya, Golop, Legyesbénye). 2006-ban a gyermekjóléti szolgálat Szerencs vonatkozásában az alábbi statisztikát tudja felmutatni: alapellátás 23, védelembe vétel 7, utógondozás 1 fő. A munkájuk során az alábbi problémákkal találkoznak: gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség, anyagi, megélhetési gondok, magatartás- és teljesítményzavar, családi konfliktus, szülők/család életvitele, gyermeknevelési problémák, szülői elhanyagolás, szenvedélybetegség. A már kialakult súlyos veszélyeztetettség főként a szülőők életvitelére vezethető vissza. Ezekben az esetekben a szolgálat a védelembe vételt kezdeményezi. Az ideiglenesen elhelyezettek száma 2006-ban 2 fő volt. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2006 februárjában Baba-Mama Klubot indított el, a szenvedélybetegségek elleni harcban együttműködnek a Református Iszákosmentő Misszióval és a Magyar Kékkereszt Alapítvánnyal, az ADRA Adventista Szeretetszolgálattal, és a Magyar Vöröskereszt szerencsi szervezetével. Jó a kapcsolatuk a Középiskolai Kollégiummal, ahol hátrányos helyzetű gyermekeket sikerült elhelyezni, elkerülve ezzel a gyermek családból történő kiemelését. Gyermekvédelmi feladatokat a jegyző is ellát a jegyzői hatáskörbe tett gyámhatósági intézkedések során. A gyermekvédelmi gondoskodásban lévő kiskorúak száma csekély, köszönhetően az intézményekben működő jelzőrendszer hatékonyságának és a gyermekjóléti szolgálat hatékony munkájának. 2006-ban ideiglenes hatályú elhelyezés nem is volt, 2006. december 31-én a védelem vett kiskorúak száma 3 fő. A városi gyámhivatal 18 település tekintetében látja el a kb. ötvenféle feladatát (pl. átmeneti neveltek, tartós neveltek, családba fogadás, gondnoksági ügyek, gyámsági ügyek, örökbefogadási ügyek, kiskorúak vagyoni ügye, otthonteremtési támogatás, stb.). Szerencs város vonatkozásában a gyámhivatali feladatokat elsősorban a felnőtt lakosság tekintetében a gondnoksági ügyek adják, valamint a 93 vagyonos kiskorú ügye. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a jegyzői I. fokú gyámhatóság hatékonyságának köszönhetően gyermekvédelmi gondoskodás alatt (ideiglenes, átmeneti, tartós nevelés) csupán 9 gyermek áll.

15

Lakáshelyzet, fiatalok lakáshoz jutása Az önkormányzat a fiatalok lakáshoz jutását több, különböző eszközzel segíti. Elsősorban az önkormányzati telkek kialakításával, valamint önkormányzati bérlakások építésével. Másodsorban pedig pénzügyi támogatás nyújtásával. Az önkormányzati telkek kialakítása folyamatban van. 2006 januárjától áll az igénylők rendelkezésére a 21, különböző nagyságú önkormányzati bérlakás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakások folyamatosan bérbe adottak, azonban a nagyobb alapterületű és szobaszámú lakások iránt kisebb érdeklődés mutatkozik. A kisebb lakások iránti igényt viszont a kezelő nem tudja kielégíteni. A fiatalok letelepítését segíti elő a lakásépítéshez, ill. lakásvásárláshoz, önkormányzati telekvásárláshoz nyújtandó első lakáshoz jutók támogatása. A támogatás összege 400 eFt, melyből 100 eFt vissza nem térítendő, 300 eFt pedig kamatmentes kölcsön. (2006-ban 2,5 millió forint vissza nem térítendő, 5,6 millió forint kamatmentes kölcsön, 25 személy/család részére). A támogatást a 35 év alatti, 5 éve Szerencsen lakó fiatalok igényelhetik. (A korhatártól a Szociális Bizottság eltérhet.) Szerencs önkormányzata rendelkezik lakásgazdálkodási koncepcióval, melynek aktualizálása folyamatban van. Egészségi állapot, káros szenvedélyek Városunkban biztosított az alapfokú egészségügyi ellátás. Több háziorvosi, gyermekorvosi rendelő működik, fogászati ellátás üzemel. Biztosított a védőnői, iskolaorvosi ellátás. A szakellátást a Szántó J. Endre Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet biztosítja. A Szerencs Város Egészségképe c. dokumentum aktualizálása folyamatban van. Az önkormányzat 2003-ban fogadta el a 2003-2013 évekre vonatkozóan Szerencs Város Egészségtervét, melyben konkrét intézkedéseket, határidőket, felelősöket határozott meg többek között fiatalok, iskoláskorúak egészségmegőrzésével, betegségmegelőzéssel kapcsolatosan is. A képviselő-testület 2005 júniusában hallhatott tájékoztatót az iskoláskorú gyermekek egészségügyi állapotáról, veszélyeztető tényezőkről. A jelentést az iskolaorvos és a vezető védőnő készítette. Jelent koncepcióban nem kívánjuk részletesen elismételni a jelentésben foglaltakat, csupán néhány fontosabb adatot emelünk ki. A vizsgált diákoknál a leggyakoribb egészségügyi problémák az alábbiak: 1. mozgásszervi elváltozás 45 % (gerincferdülés, hanyagtartás, lúdtalp, stb.) 2. szemészeti eltérések: 17 % 3. túlsúly: 10,5 % A fentiek kialakulásában szerepet játszó veszélyeztető tényezők a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és a szabadidő nem megfelelő, passzív eltöltése (televízió, számítógép előtti ülés) Egyéb veszélyeztető tényezők: drog, alkohol, dohányzás, rossz szociális körülmények, szakvizsgálatok, kezelések elutasítása. A jelentés rámutatott, hogy az egészséges táplálkozás tanítása mellett rendkívül fontos, hogy az iskolai büfék kínálata is egészségesebbé váljon. Ezen a területen azóta örvendetes változás következett be. 16

Az Egészséges Városok Koordinációs Bizottsága 2005-2006-ban végzett vizsgálatot a szerencsi iskolások között a dohányzási, drog- és alkoholfogyasztási szokásaikról, melyet 2006-ban terjesztettek a képviselő-testület elé. A felmérés teljes körű volt: 2014 kérdőívet osztottak ki a város általános és középiskolás tanulói között, melyből 1907 darab vissza is érkezett. A vizsgálat minden eredményét nem ismételjük el, hiszen az elolvasható az előterjesztésben, csak néhány fontosabb eredményre hívjuk fel a figyelmet. A tanulók 61,14%-a kipróbálta már a dohányzást (a középiskolásoknál 68,43%), rendszeresen dohányzik több mint 15%, alkalmanként pedig közel 15%. A miértre a leggyakoribb válaszok: a barátok hatása, ill. a kíváncsiság, de sajnos sokan jelölték meg a családi hatást is. Kedvező viszont, hogy 97% tudja, milyen káros következményei vannak a dohányzásnak. Az alkohol kipróbálása is magas arányban jellemző az iskolásokra (81%). Itt is a középiskolások száma emeli meg a százalékértéket, mivel közülük 90% ivott már alkoholt. A legfőbb okként a családi ünnepeket, a szülők, rokonok hatását jelölték meg, a második helyen a bulizás, diszkó áll. A káros hatását szinte 100%-ban ismerik a középiskolások, és csak 65%-ban az általános iskolások. A kábítószer-fogyasztásnál szerencsére sokkal kevesebb volt az igen válaszok száma. Az általános iskolásoknál alig 1 %, míg a középiskolásoknál több mint 10% próbált már ki valamilyen drogot. A motivációnál első helyen a barátok, a második helyen a saját elhatározás, ill. a kíváncsiság áll. A megkérdezettek közül 14 középiskolás válaszolta azt, hogy rendszeresen használ kábítószert, és négyen (ebből egy általános iskolás) alkalmanként. (A Miskolci Drogambulancia jelentése szerint 1996. június 10.-2005. augusztus 31. között Szerencsről és környékéről 67 fiatal járt hozzájuk kezelésre). A diákok nagy része tudja, milyen káros hatása van a drognak. Remélhetőleg ebben a rendszeres felvilágosításnak is szerepe van. Sajnos a válaszadók 36%-a úgy ítéli meg, hogy könnyű beszerezni Szerencsen kábítószert. Sokan azt is tudják, hogy hol, kinél lehet kábítószerhez jutni a környéken. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának végzős szociális munka szakos hallgatója szakdolgozati témájául a szerencsi fiatalok alkoholfogyasztási szokásait választotta, és a Szakképző Iskola 14-18 éves diákjai között végzett kérdőíves felmérést. A vizsgálat kimutatta, hogy a szülők is rendszeresen (még ha csak az ünnepeken is) fogyasztanak alkoholt. A család negatív hatását erősíti, hogy sok fiatalnak a testvére is iszik, és nem csak az ünnepeken, hanem hétvégenkénti rendszerességgel. A barátoknak is nagy szerepe lehet, de a vizsgálat szerint közel azonos azok száma, akiknek a barátai is fogyasztanak alkoholt, mint akiknek nem. Szinte az összes megkérdezett fogyasztott már szeszes italt, és ebben nincs nagy különbség a fiúk és a lányok között. A válaszolók több mint ¾-e felelte azt, hogy nem a barátai biztatják az ivásra, viszont annál a kérdésnél, hogy kivel próbálták ki először az alkoholt, kimagaslóan sokan jelölték meg a barátokat, második helyen a szülőket, rokonokat. Arra a kérdésre, hogy miért ittak, a válasz főként a bulizás szerepelt, a 2.-3. helyen a kíváncsiság,

17

ill. a baráti kínálás szerepel, vagyis nagyon erős a kortárs csoport szerepe. A szeszes ital fogyasztásának hatásánál sokan számoltak be szédülésről, rosszullétről. Sokan nem éreztek semmi különöset, viszont többen jókedvre derültek. A fiúknál pedig az agresszió is hatásként jelentkezett. Mind a fiúk, mind a lányok nagy százaléka nyilatkozott úgy, hogy többé nem szeretne alkoholt inni. Ám sajnos azt, hogy ezt komolyan is gondolták, nem vehetjük biztosra. A kérdőív az alkoholfogyasztás mellett a szórakozási szokásokra is rákérdezett. A válaszadók számára a szórakozás elsősorban a diszkózást jelenti. A lányoknál jelenik meg inkább más lehetőség is (mozi, cukrászda, beszélgetés, otthon a családdal lenni). A fiúknál a kocsmába járás a második. Az is kiviláglik a vizsgálatból, hogy a lányok kevésbé járnak el otthonról, főként azért, mert a szülők nem engedik el őket. A második ok, amit a legtöbben megjelöltek, hogy nem akarnak csavarogni. A fiúknál ez utóbbi válasz fel sem merült, viszont sokan hivatkoztak arra, hogy nincs pénzük.

Sport A táplálkozás mellett az egészségmegőrzés másik fontos területe a testmozgás. Az iskolákban a kötelező testnevelés órákon felül is biztosított a testmozgás lehetősége. A városban bőven van sportolási lehetőség. A Városüzemeltető Kht. üzemeltetésében működik a Városi Tanuszoda, a Tatay Zoltán Ifjúsági Sporttelep és a Városi Sportcsarnok. Valamennyi sportlétesítményt legnagyobb arányban az iskolások, a fiatalok használják. A sportcsarnokot 8-14 óráig a Bolyai iskola használja testnevelés órákra. Délutánonként 15-17 óra között a város oktatási intézményei veszik igénybe, 17 és 19 óra között pedig a Városi Sportegyesület kézilabda és kosárlabda szakosztálya. A tanuszoda 2005 áprilisa óta áll a város lakóinak rendelkezésére. Két medencéje van, melyek közül a versenymedence 25 m hosszú, 5 versenysávval (a legkisebb szabványméretű versenymedence), a tanmedence pedig 12 m hosszú. A szerencsi iskolák veszik legnagyobb arányban igénybe az uszodát 11.904 fővel (halmozott adat). Az óvodások 2006-ban 604 fővel vettek részt az úszásoktatásban. 2006 februárjában megalakult 37 taggal az úszószakosztály (ebből 28 gyerek). A Tatay Zoltán Ifjúsági Sporttelepet 2004 novemberében adták át a nagyközönségnek. A látogatók jelentős számban gyerekek és fiatalok. Hétköznap 8-14 óráig a Szakképző Iskola használja, 14 órától pedig az SZVSE szakosztályainak, valamint a Diáksport Egyesületnek ad helyet. Az iskolákban szintén biztosított a sportolás: a Rákóczi iskola rendelkezik tornacsarnokkal, ill. szabadtéri sportpályával. A gimnáziumnak tornaterme, konditerme, salakos teniszpályája, műfüves focipályája és betonozott pályái is vannak, amelyeket a tanulókon kívül térítés ellenében a lakosság is használhatja. Mindezeken felül magánkézben üzemelő bowlingpálya, teniszpályák, edzőtermek, fittnesterem biztosítják a változatos sportolási lehetőséget. Elmondhatjuk tehát, hogy a városban adottak a sportolási lehetőségek, most már a lakosság, és így fiatal korosztály körében is a mozgásszegény életmód megváltoztatására kell összpontosítani.

18

Az önkormányzat 2006-ig évente biztosított támogatást Ifjúsági és Sportalap címen a főként fiataloknak szervezett sportrendezvényekhez, táborokhoz, stb. A Városi Sportegyesület (a tagok nagy része a fiatal korosztályból kerül ki) 2006-ban kilenc, idén 6,5 millió forintos támogatásban részesül. Művelődés, szórakozás Elsősorban az önkormányzat fenntartásában működő Városi Kulturális Központ és Könyvtár látja el a város közművelődési feladatait. A könyvtár valamennyi szerencsi lakos előtt nyitva áll, állományában könyvek, folyóiratok, videófilmek, CD-k, DVD-k is megtalálhatók. Külön gyermekkönyvtári részleg működik. Az intézmény számos kulturális programot szervez, amely a fiatalok számára is vonzó lehet (majális, Művészeti Fesztivál, Családok Napja, stb.). A rendezvények látogatásán kívül az iskolai és óvodai csoportok, táncosok, énekkarok rendszeres fellépői az intézmény programjainak (nemzeti és városi ünnepségek, fesztiváljellegű rendezvények, stb). Célzottan a fiatal korosztálynak szervezi a Fiatalok Napját, amelyen amatőr zenekarok is bemutatkozási lehetőséghez jutnak. A kulturális létesítményben mazsorett-csoport működik, valamint táncoktatás is zajlik a fiataloknak. Évente több képzőművészeti kiállításnak ad helyszínt a Rákóczi-vár. Rendszeresen szerveznek gyerekeknek játszóházi foglalkozásokat, fiataloknak pedig tájékoztatókat, előadásokat (pl. Európa Klub). Az intézmény berkein belül működik a Városi Ifjúsági Énekkar. Az évente megrendezett Szerencsről Elszármazottak Találkozóján is egyre több fiatal vesz részt. Valamennyi önkormányzati oktatási intézményben működik énekkar, a Rákóczi iskolában és a gimnáziumban néptánccsoport. A fiatal zenészeket tömöríti a Fanfár Ifjúsági Fúvósegyesület, melynek működését az önkormányzat anyagilag támogatja. A miskolci székhelyű Show Time Divat- és Táncstúdió szervezésében több mint félszáz szerencsi lány foglalkozik tánccal a városban. Rendszeres fellépői a város, ill. a kistérség rendezvényeinek, nagy sikerrel szerepeltek a stúdió miskolci gáláján. Az amatőr zenekaroknak biztosít fellépési lehetőséget a magánkezdeményezésre és szervezésben megrendezett „Extreme Noise Fest”. Az alternatív zenei rendezvényre rendszeresen (kb. kéthavonta) kerül sor már évek óta, és minden alkalommal külföldi együtteseket is meghívnak. A koncert szervezői önkormányzati támogatást nem kapnak, a rendezvény helyszíne sem állandó, az utóbbi időben a Szakképző Iskola biztosítja a volt Hunyadi iskola épületében. A város kulturális palettáját színesítik a pártok (főként választási időszakban rendezett) programjai, valamint az egyes civil szervezetek által szervezett művelődési alkalmak (pl. Sziget Alapítvány - színházi előadás). A fiatalok szórakozási szokásaihoz hozzátartozik, hogy társaságba járnak, pl. vendéglátóhelyekre, táncos, zenés szórakozóhelyekre. Szerencsen számtalan kocsma, klub, presszó működik, ám beszélgetésre alkalmas, füstmentes hely nem nagyon akad. A város területén diszkó nem üzemel, a szerencsi fiatalok a környékbeli helyekre, valamint a közeli városokba járnak. A visszajelzések alapján hétvégenként sok a fiatalkorú a szórakozóhelyeken, ahol alkohollal és dohánytermékkel is kiszolgálják őket a törvényi tiltás ellenére. Ennek megelőzésében a folyamatos ellenőrzés, aktív hatósági fellépés segíthet.

19

Munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlaghoz képest alacsonyabb a foglalkoztatás és magasabb a munkanélküliség. A fiatalok között több az iskolázatlan és kevesebb a közép-ill. felsőfokú végzettségű. A munkaügyi központnál regisztrált munkanélküliek számára jellemző az a tendencia, hogy nyár közepétől a számuk nő. Ezt az magyarázza, hogy az oktatási rendszerből általában június hónapban kikerülő fiatalok nem találnak azonnal munkát, így regisztráltatják magukat a kirendeltségen. A regisztrált munkanélküliek közel 30%-a a 26-35 éves korosztályból kerül ki. Ennél lényegesen kevesebb a pályakezdő munkanélküliek száma (9-10%). A többi korcsoporthoz viszonyítottan alacsony a 20 év alattiak száma, vélhetően a továbbtanulás miatt. A szerencsi munkaügyi központ kirendeltsége nem csak a városban, hanem 23 településen látja el a feladatát. A kirendeltség tájékoztatása szerint települési szinten csak minimális adatgyűjtést végeznek, elemzéseket, prognózisokat csak a kirendeltség teljes területére készítenek. Nem áll rendelkezésre olyan adat, amely korcsoportos bontásban és csak Szerencsre vonatkozóan tudná bemutatni a fiatal álláskeresők számát, illetve annak alakulását. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint 2007. április 20-án Szerencsen 557 álláskeresőt regisztráltak. A munkaügyi kirendeltség számos eszközzel rendelkezik a munkanélküliség csökkentésére: 1. közhasznú foglalkoztatás támogatása 2. foglalkoztatás bővítő bértámogatás 3. mobilitási támogatás (utazási költség) 4. képzések 5. foglalkoztatás járulékainak átvállalása 6. pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása 7. vállalkozóvá válás támogatása A fenti támogatások közül bármelyikben részesülhetnek a fiatalok. Kifejezetten nekik szól a pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása, hiszen megakadályozza, hogy rögtön munkanélküliként kezdjék az életüket. A támogatást azok a munkáltatók igényelhetik, akik legalább egy évi időtartamra vállalják, hogy akár szakképzetlen, akár szakképzett pályakezdő munkanélkülit foglalkoztatnak. A kirendeltségen igénybe vehető a munkatanácsadó segítsége, valamint álláskeresési technikákat is oktatnak az igénylőknek. Az Internet is nagy segítséget jelenthet a munkakeresésben. A számtalan álláskereső portál mellett az ÁFSZ weboldala és az E-pálya honlap bárki számára elérhető. A munkaügyi kirendeltségen elhelyezett öninformációs számítógépen önállóan vagy a kirendeltség munkatársainak segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők. A pályakezdő ügyfelekkel kiemelten foglalkoznak. A nyilvántartásba vétel után rövid időn belül a tanácsadóhoz irányítják a fiatalokat, aki igyekszik bevonni az ügyfeleket a számukra szükséges szolgáltatásba: tanácsadás, impulzusfoglalkozás, álláskeresési technikák, munkaerő-piaci képzés. A szerencsi kirendeltség-vezető 2006 áprilisában képviselő-testület elé benyújtott beszámolóját azzal zárta, hogy a kirendeltség körzetében kedvező munkaerő-piaci folyamatok zajlanak, mivel nagy mértékű munkaerő-felvételi szándék tapasztalható elsősorban a közhasznú, közcélú és közmunkák vonatkozásában, amelyben nem csak az önkormányzatok, hanem más munkáltatók

20

is aktívak. Bűnügyi helyzet A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság adatai szerint a megyében a gyermekkorú sértettek száma 2006-ban emelkedett. A fiatalkorú sértettek száma viszont csökkenést mutat. A korosztály nagyobb arányban válik erőszakos bűncselekmények szenvedő alanyává, pl. rablás, zsarolás, testi sértés. A családon belüli erőszak áldozatai esetében magas a látencia, a vizsgálat meglehetősen nehézkes. Jellemző elkövetési mód a kiskorúak bűncselekmény elkövetésére való rábírása, főleg a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében. Erőszakos közösülés esetében gyakori a szülő, nevelőszülő, rokon által a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény. A megrontás számottevő az iskolázatlan, főleg a szokásjog szerint élő, gyakran roma családoknál. A testi sértések körében legáltalánosabb a súlyos testi sértés bűntette. A fiatalok nem csak áldozatai, hanem elkövetői is bűncselekményeknek. A megyében 2006-ban a törvénysértések 12 %-át fiatalkorúak, 2,9%-át gyermekkorúak követték el. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés hátterében általában az alábbi okok állnak: a szülők munkanélkülisége, alkoholizmusa, bűnöző életmódja, eltartási problémák, a helytelen, következetlen nevelés, rossz baráti környezet és alacsony műveltségi szint. A fiatalok egyre korábban kerülnek deviáns szubkultúrákba. A csavargás egyre már 10 éves kor körül kezdődik. A fiúk a veszélyeztetettebbek, mivel fokozottabb a kalandvágyuk. A szülői felügyelet hiánya, a felügyelet nélküli céltalan szabadidő-eltöltés jelentős szerepet játszik abban, hogy a fiatalok bűncselekmények elkövetőivé válnak. A kiskorú elkövetőknél kimutatható a média negatív hatása, mivel nem az életkoruknak megfelelő műsorokat néznek. A gyermekkorúaknál főként a lopások jellemzőek, ill. a közbiztonságra veszélyt jelentő személy elleni bűncselekmények. Sok gyerek a cselekménye súlyával nincs tisztában, azt ösztönösen követi el. Kábítószerrel összefüggő törvénysértést gyermekkorú nem követett el. A fiatalkorúaknál a vagyoni elleni, ill. erőszakos, garázda jellegű bűnözésben való részvétel, a sorozatos jellegű és csoportos elkövetés jellemző. Ezekre a fiatalokra a fiatalos vérmérsékleten túl az agresszivitás is jellemző, ami sokszor brutalitással, kegyetlenséggel, kirívóan közösségellenes magatartással párosul. A gyerekkorúaktól eltérően ennél a korosztálynál gyakori kísérő jelenség az alkohol, vagy a kábítószer-fogyasztás. Az elkövetők negyede büntetett előéletű, 4% visszaeső, 98% csak az általános iskolát végezte el. A Szerencsi Rendőrkapitányság nem csak Szerencsen tevékenykedik, illetékességi területe több településre kiterjed. A fiatal korosztályra vonatkozó adatokat csak illetékességi területére, és csak a 0-14 és 14-18 éves korosztályra tud adni. Ezek szerint 2006-ban a Szerencsi Rendőrkapitányság illetékességi területén 620 bűnelkövető vált ismertté, ebből gyermekkorú 56 fő, fiatalkorú 106 fő. A kiskorú személyek felkutatására indított közigazgatási eljárások száma 122. Hetvenkét órán belül előkerült 28 fő, egy héten belül 26 fő, egy hónapon belül 67 fő, 90 napon belül és túl 1 fő. Az eltűnt kiskorú személyek feltalálást követően nem merült fel olyan adat, hogy bűncselekményt követtek volna el a sérelmükre, viszont olyan előfordult, hogy a kiskorú követett el bűncselekményt. Az eltűnéseknél jellemző, hogy az intézetből engedély nélkül

21

eltávozott gyerekek a családnál, rokonoknál, szülőknél kerülnek elő, míg a családból megszökött gyerekeket leggyakrabban a közterületeken találja meg a rendőrség. A z intézetből megszökött gyerekeknél a legfőbb motiváció a kötöttségektől való szabadulás, a családi környezet iránti vágy, a családból eltűnteknél viszont a szülők, család nem megfelelő kapcsolata a gyermekkel. A rendőrség bűn- és baleset-megelőzési tevékenysége körében az alábbiakat végezte 2006-ban. A 2005/2006-os tanévben a D.A.D.A oktatást a Szerencsi Rendőrkapitányság állományából két fő képesített oktató kezdte meg a két szerencsi általános iskolában. nyílt nap a rendőrkapitányságon (több óvoda és iskola vett részt) Tourist Police: belvárosi járőrtevékenység a nyári idegenforgalmi szezonban idegen nyelvet beszélő diákok segítségével bűnmegelőzési előadások gyerekeknek, fiatalkorúaknak. Célja a sértetté válás megelőzése, a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők számának csökkentése. közlekedésbiztonsági verseny középiskolásoknak, kerékpáros iskola kupa, polgárőrök regionális versenye, ifjú közlekedési rendőrök versenye rajz- é s plakátpályázatok vándorkiállítás a helyes közlekedésről baleset-megelőzési előadás iskolákban, óvodákban szakképző iskolában összevont szülői értekezleten szülők tájékoztatása A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazságügyi Hivatal tájékoztatása szerint a város területén 4 fő fiatalkorú elkövető áll pártfogó felügyelet alatt. Ebből egy fő esetén külön magatartási szabályt állapított meg a bíróság: este 11 óra után nyilvános szórakozóhelyet nem látogathat, havonta 2 alkalommal jelentkeznie kell a pártfogójánál és este 9 óráig haza kell érnie, Ezek ellenőrzésébe a rendőrség is besegít. Az év első négy hónapjában 4 esetben került sor környezettanulmány készítésére fiatalkorú elkövető esetén. Felnőtt korú pártfogolt 11 fő van a területen. (Rájuk vonatkozóan további korcsoportos bontással nem rendelkezünk.) A pártfogoltak a legkülönfélébb bűncselekményeket követték el: pénzhamisítás, kábítószerrel való visszaélés, garázdaság, okirattal visszaélés, lopás, súlyos testi sértés, kiskorú veszélyeztetése. A pártfogók munkájuk során szorosan együttműködnek a munkaügyi központtal, rendőrkapitánysággal, gyermekjóléti szolgálattal, iskolákkal, stb.

22

KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS – 2007. ÁPRILIS A felmérés hipotézise A felmérés, illetve a kérdőív elkészítése előtt az alábbi hipotéziseket állítottuk fel, melyek megerősítését, illetve megcáfolását a kérdőíves felméréstől vártuk: - A szerencsi fiatalok szeretnének továbbtanulni, mert fontosnak tartják a tudást. - A már dolgozó fiatalok általában elégedettek a munkahelyükkel. - A szerencsi fiatalok az országos átlaghoz hasonlóan nem sportolnak eleget, inkább a passzív szórakozási formákat részesítik előnyben, sokat néznek televíziót. - Legtöbb szabadideje a diákoknak és a munkanélkülieknek van. - Anyagi helyzetükre általában az jellemző, hogy még a családdal, szülőkkel élnek, eltartottak. Kevés a házas, gyermekes fiatal. - Életükben napi szintén jelen van a dohányzás, az alkohol; a kábítószer veszélye kevésbé fenyegeti őket. Sokan hódolnak a játékszenvedélynek, a játékautomatáknak. - A kulturális programok kínálatával általában elégedettek. - Általában ismerik a szerencsi ifjúsági szervezeteket, de a nagy része nem tagja azoknak. Fontosnak tartják ifjúsági klub létrehozását. - Szerencs lakosságszáma folyamatosan csökken, és ebben szerepe van a fiatalok elvándorlásának. A fiatalok azért hagyják el Szerencset, mert nem találnak az igényeiknek megfelelő munkát, kevés az építési telek, drágák a városban megvásárolható lakások, házak. A felmérés ismertetése 2007 áprilisában közel 2200 kérdőívet postáztunk ki a Szerencsen állandó lakcímmel rendelkező 14-29 éves fiataloknak a lakcímnyilvántartó listája alapján. A kérdőív 74 kérdést tartalmazott az alábbi témakörökben: - általános kérdések: nem, kor, családi állapot, iskolai végzettség, lakóhely - iskola, tanulmányok, továbbtanulási tervek - munka, munkanélküliség, tervek, - lakás, lakáskörülmények, tervek, Szerencs lakáshelyzetének értékelése - családalapítási tervek, gyermekvállalás - családon belüli problémák - vagyoni helyzet objektív és szubjektív megítélése - szabadidő, kulturális élet, sport - egészségi állapot, dohányzás, kábítószer-fogyasztás, alkoholfogyasztás, leszokás - Internet-használat - szerencsi ifjúsági élet: egyesületek, információs pont ismertsége, ifjúsági klub szükségessége - hosszú távú tervek, elvándorlás oka - önálló vélemény A kérdések a mellékletben olvashatók (63-74. oldal).

23

A kérdőívben nem foglalkoztunk politikai, vallási, etnikai hovatartozással. A kérdőívek borítékolásában, illetve a borítékok megcímzésében az ifjúsági információs pont önkéntesei vettek részt. A kérdőíveket a Posta, illetve helyi kézbesítők vitték el a megadott címekre. A kiküldött 2200 kérdőívből, kb. 300 darab nem jutott el a címzetthez. Ennek legfőbb oka, hogy a megadott címen nem lakott a címzett, viszont a lakcímnyilvántartó erről nem tud. Több címzettnek a szülei küldték vissza a borítékot azzal, hogy gyermekük ugyan Szerencsen van állandó lakcímen bejelentve, de már évek óta külföldön, ill. más településen lakik. Az összes kérdőívből 203 darab, tehát kb. 10,5% érkezett vissza kitöltve. Ez sajnálatos, mert azt mutatja, hogy a helyi fiatalok nem túlságosan érdeklődőek az őket érintő felmérések iránt. Így a felmérést nem tekinthetjük teljeskörűnek, viszont reprezentatívnak igen. (Az egyes kérdéseknél zárójelben, dőlt betűvel a 2005-ben végzett felmérés eredményeit közöljük, összehasonlításképpen a mostani válaszokkal.) A felmérés kiértékelése Általános kérdések A válaszolók 42%-a férfi, 58%-a nő. Legnagyobb arányban a 14-19 évesek válaszoltak, őket a 20-24 évesek követik, majd a 25-29 évesek, de nincs nagy aránytalanság a korcsoportok között. A válaszadók nem szerinti eloszlása

42%

nő férfi

58%

A válaszadók életkor szerinti eloszlása

28% 39% 14-19 éves 20-24 éves 25-29 éves

33%

24

Az iskolai végzettséget tekintve a sorrend a következő: általános iskolát végzettek 35,4% érettségi és szakma 24,7% csak érettségi 19,7% egyetem, főiskola 11,6% csak szakmát adó középiskola 8,6% A válaszadók legmagasabb iskolai végzettség szerinti eloszlása 80

70

70 60

49

50

39

40 30

23 17

20 10 0

csak szakmát egyetemi vagy általános iskola csak érettségit érettségit és főiskolai adó középiskola szakmát is adó adó középiskola diploma középiskola

A válaszolók családi állapotára leginkább jellemző, hogy egyedülállók (bár néhányan kiegészítették a válaszokat azzal, hogy jegyesek, de ez hivatalosan nem számít családi állapotnak). Családi állapot szerinti eloszlásuk

160

147

140 egyedülálló

120

élettársi kapcsolat

100

házas

80 60 40 20

elvált

28

özvegy

19

5

0

25

0

Az ondi fiatalok szintén megkapták a kérdőíveket, de mindösszesen 11 fő juttatta vissza, ami az összes válaszolónak csupán 5%-a. A válaszadók nagy része (117 fő, 57%) mindkét szülőjével él együtt. 39-en az egyik szülővel, 18 családban együtt élnek a nagyszülővel, nagyszülőkkel. Szinte minden harmadik fiatalnak van testvére, akivel egy háztartásban lakik. Házasságban 21-en, élettársi kapcsolatban 22-en élnek. Saját gyermeke 13 főnek van, míg ketten a házas- vagy élettárs gyermekét nevelik. Három fő él egy háztartásban a házas- vagy élettársa szülőjével.

A fiatalok kikkel élnek egy háztartásban? 1%

házastárs

1% 1% 4%

élettárs

7% mindkét szülő

7%

egyik szülő

25%

nagyszülő(k) testvér(ek) saját gyermek(ek)

36% 6%

házastárs, élettárs gyermeke(i) házastárs/élettárs szülője, szülei

12%

egyéb rokon/hozzátartozó

26

A foglalkozást tekintve a válaszolók életkorából adódóan a tanulók vannak a legtöbben, szintén sok a dolgozók száma, csupán 8% van munka nélkül, 5% pedig GYES-en, GYED-en van. Csak kevesen válaszolták azt, hogy munka mellett tanulnak, az arányuk nem szignifikáns. Foglalkozás szerinti eloszlás

5% 8% tanulok

34%

53%

dolgozok munkanélküli vagyok GYES-en, GYED-en vagyok

Tanulás, képzettség Az általános kérdések után a tanulással kapcsolatos témakörben kellett azoknak a fiataloknak válaszolniuk a kérdésekre, akik még iskolába járnak. A válaszolók 57%-a Szerencsen, a maradék 43% más településen végzi tanulmányait.

Hol járnak a tanulók iskolába?

43% Szerencsen tanul 57%

27

nem Szerencsen tanul

A tanulók 30% gimnazista, 22% egyetemen, vagy főiskolán tanul, 20% szakközépiskolában. A további 28% megoszlik az általános iskolába, szakképzőbe, ill. egyéb képzésre járók között. A tanulók iskolatípus szerinti megoszlása általános iskola

9%

gimnázium

7%

szakközépiskola

22%

30%

szakképző iskola, szakiskola főiskola egyetem

1% 11%

egyéb

20%

A Szerencsen tanulókat arra kértük, értékeljék az iskolájukat különböző szempontok alapján. A kérdésre 66 fő válaszolt. A meghatározásokat 1-től 5-ig kellett osztályozni. (1=legrosszabb, 5=legjobb) Az alábbi eredmények születtek: diákjogok érvényesülése: a leggyakoribb válaszok: 3 és 4, átlag: 3,51 diákönkormányzat munkája: leggyakoribb 3 és 4, átlag: 3,45 diákok érdekeinek érvényesülése: leggyakoribb 3 és 4, átlag: 3,53 diákok közösségi élete: leggyakoribb 3 és 4, átlag: 3,56 iskola hagyományainak ápolása: leggyakoribb 4 és 5, átlag: 4,36 diák-tanár kapcsolat: leggyakoribb 3, 4 és 5, átlag: 3,63 Látható, hogy a diákok értékelése a hármas és négyes között mozog, egyetlen területen van kiemelkedő eredmény. Az iskolájuk hagyományainak ápolását a válaszolók több mint fele magasra értékeli. A még általános iskolába járók terveik között legnagyobb arányban a gimnáziumi továbbtanulást említették meg (63%), második helyen a szakmatanulás és érettségi szerepel (37%). Egyikük sem gondol arra, hogy csupán szakmát tanuljon. A középiskolások 51,4%-ának határozott elképzelése van arról, hogy a középfokú tanulmányok után hol tanul tovább. 41,4% még csak gondolkodik a továbbtanulás lehetőségén, és csak 7,2% nyilatkozott úgy, hogy nem kíván továbbtanulni, hanem dolgozni szeretne. Arra a kérdésre, hogy hol szeretnének továbbtanulni, a középiskolások 39%-a az egyetemet, 33% a főiskolát jelölte meg. 28% valamilyen szakmát szeretne elsajátítani a középiskola befejezése után.

28

A továbbtanulás szakmai irányultságát vizsgálva a leggyakoribb területek a következők: 1. kereskedelem, marketing 2. informatika 3. vendéglátás, idegenforgalom 4. média 5. divat, pénzügyi terület 6. oktatás, közigazgatás

Rákérdeztünk, hogy mit gondolnak a tanulás fontosságáról a válaszadók. Csupán hatan vélik úgy, hogy csak diplomával lehet sikeres az ember. A válaszolók 67%-a gondolja azt, hogy az embernek folyamatosan képeznie kell magát. Ez kedvezőnek mondható, mivel a fiatalok is felismerik, hogy egyetlen szakma egyszeri kitanulása nem jelent életre szóló biztonságot.

A válaszadók véleménye szerint Az embernek folyamatosan képeznie kell magát, ha el akar valamit érni. 124

Még fiatalon meg kell tanulni több szakmát, hogy később már ne kelljen tanulni.

16

fő 42

Nem a diploma a lényeg. Ha jó szakmát válszt az ember, azzal egész életében elboldogul.

6

Csak diplomával lehet sikeres az ember. 0

50

100

150

A válaszolók 9%-a nem beszél idegen nyelvet (19 fő), 30% tanult valamilyen nyelvet, de nem rendelkezik nyelvvizsgával. A nyelvvizsgázottak közül a legtöbben középfokú angol (42), alapfokú angol (37), német alap (30) és középfokú (22) nyelvvizsgával bírnak. Többen két, illetve három nyelven is beszélnek. Felső fokú nyelvvizsgája (bármilyen nyelvből) csupán 7 főnek van.

29

Munkavállalás, munkanélküliség A népességcsökkenés egyik lehetséges oka, hogy a fiatalok nem találnak maguknak, a szakmájuknak, vagy az elvárásaiknak megfelelő munkát, ezért elköltöznek. Ezt erősítik meg azok a válaszok, amelyeket a „Hol lehet jobb állást találni?” kérdésre adtak. Csak 16% látja úgy, hogy mindenütt vannak jó állások, és csak 2% gondolja, hogy B.-A.-Z. megyében is. 32% a főváros, 29% pedig külföld felé orientálódik. mindegy, jó állások mindenhol vannak

Hol lehet jobb állást találni?

az ország észak-keleti részén is, de nem B-A-Z megyében

16% 29%

2%

inkább Dunántúlon

inkább az ország középső részén (a fővárost nem számítva)

18%

főleg a fővárosban 3% 32%

főleg külföldön

(2005: Hol lát reális esélyt arra, hogy munkát találjon? Szerencs 15%, megye 26%, Bp. 16%, Dunántúl 17%, külföld 17%) A dolgozó válaszadók 36, ill. 35%-a irodai alkalmazottként és szakmunkásként dolgozik, 14,5% vezető beosztásban. A fennmaradó 14,5% megoszlik a betanított munkás, egyéni vállalkozó, egyéb alkalmazott (pl. pedagógus, közalkalmazott, stb) válaszok között. A válaszolók a leggyakrabban az alábbi területeken dolgoznak/tanulnak: 1. vendéglátás, idegenforgalom 2. kereskedelem, marketing 3. oktatás 4. közigazgatás 5. könnyűipar 6. egészségügy (2005: 1. közigazgatás, 2. oktatás, 3. egészségügy, 4. informatika, élelmiszeripar, állattenyésztés, 5. kereskedelem) A valamilyen munkaviszonyban álló válaszadók közel fele Szerencsen dolgozik, egyaránt 11,1% dolgozik községben, illetve a fővárosban. A válaszadók negyede nagyvárosban dolgozik. Csupán 4,2% munkahelye található kisvárosban (de nem Szerencsen).

30

Több mint fele a dolgozó fiataloknak abban a szerencsés helyzetben van, hogy a tanult szakmájában tudott elhelyezkedni (54%). 17% a tanult szakmájához közeli területen dolgozik, és több mint egynegyedük nem a szakmájának megfelelő munkakörben tudott elhelyezkedni. Milyen állásban dolgoznak a fiatalok?

31%

A tanult szakmámban dolgozok.

51%

A tanult szakmámhoz közeli területen dolgozok. Nem a tanult szakmámban dolgozok.

18%

Azok, akik már dolgoznak 36%-ban elégedettek a munkahelyükkel. Kevéssel többen mondták, hogy a munkájukat érdekesnek találják, de a fizetéssel nem elégedettek. 15% viszont csak kényszerből dolgozik jelenlegi munkahelyén, mert „kell az állás”. Öten panaszkodtak a sok túlórára, és csak 2 fő jelentette ki, hogy nem szereti, amit csinálnia kell. (2005: 78% elégedett, 22% nem elégedett)

Mennyire elégedettek a munkahelyükkel? 1%

Elégedett vagyok a jelenlegi munkahelyemmel. Elégedetlen vagyok a munkámmal, de kell az állás.

3% 0%

A munka érdekes, de a fizetés nem megfelelő.

7%

36%

38% 15%

Rengeteg a túlmunka.

Nem jövök ki túl jól a munkatársaimmal. Nem szeretem amit csinálnom kell. egyéb vélemény

31

A következő kérdés arra irányult, hogy milyen terveik vannak jelenlegi munkahelyükkel: Némileg kevesebben vannak azok, akik azt válaszolták, hogy szeretnének a mostani munkahelyükön maradni (40%), 43% viszont tervezi a váltást. A fennmaradó 16% megelégedne azzal, ha más munkakörbe kerülne, más feladatot látna el, egyébként szeretne a jelenlegi munkahelyén maradni.

Munkahelyi tervek Szeretnék a mostani munkahelyemen maradni és ugyanazt a feladatot ellátni. 40%

43%

Szeretnék a mostani munkahelyemen maradni, de más feladatot ellátni. Tervezem, hogy munkahelyet változtatok.

17%

A megkérdezettek közül 107-en válaszoltak arra a kérdésre, hogy voltak-e már munkanélküliek. 64% már megismerkedett a munkanélküli léttel, 36% nem volt még állás nélkül.

Volt már munkanélküli?

33% igen nem

67%

32

Aki már voltak munkanélküliek, legtöbben 3-6 hónapban jelölték meg a munkanélküliségük időtartamát (38,5%), a válaszolók több mint negyede 7-12 hónapig nem talált állást, 17% pedig egy évnél tovább, ill. 18,5% hónapnál rövidebb ideig volt folyamatosan munka nélkül.

40,00%

38,50%

35,00% 30,00% 25,00%

1 évnél tovább

26,10%

7-12 hónap

20,00%

18,50%

16,90%

15,00%

3-6 hónap 3 hónapnál kevesebb

10,00% 5,00% 0,00% Mennyi ideig volt folyamatosan munka nélkül?

A fiatalok nagyobbik része bizakodóan néz a jövőbe: 80% nem tart attól, hogy a közeljövőben elveszti állását, 20% viszont igen.

Lakáskörülmények, lakáshelyzet A fiatalok nagy része (főként életkorából adódóan) még a szüleivel él (68%), 10% lakik saját lakásában. A többiek kollégiumban, albérletben, házastárs, élettárs lakásában, vagy annak szüleinél élnek. Hol lakik az év legnagyobb részében? 140

szülőknél

136

saját lakásban, házban

120

kollégiumban

100 80

albérletben egyedül

60

másokkal közös albérletben

40 20

20

13 10

13 4

házastárs, élettárs lakásában

4

1

házastárs, élettárs szüleinél

0 rokonnál, ismerősnél

Fő

33

Azoknak, akik többekkel laknak együtt, 82%-ban van saját szobájuk. Mindössze 5 % lakik 50 m2 alatti lakásban, és szintén 5% 200 m2 felettiben. A 90 % szinte azonos arányban oszlik meg az 51-70, 71-100 és 100-200 m2-es lakások között. A válaszolók 78%-a elégedett lakáskörülményeivel, 22% elégedetlen. Az elégedetlenség okai: • 30% önállósodni szeretne • 20% nem a saját tulajdona a lakás • 18% kicsi a ház, lakás • 17% sok a fenntartási költség További válaszok gyakorisági sorrendben: rossz környéken van, rossz az állapota, egyéb.

A válaszolók 55%-a egyelőre nem tervezi, hogy lakást, házat vásárol, ill. építkezik. Közel azonos azok száma, akik házvásárlást, ill. lakásvásárlást terveznek (18 és 17%), csupán 10% szeretne építkezésbe fogni.

Mik a tervei a lakásvásárlás területén?

Nem tervezek lakás / ház vásárlást, építést

17%

Házépítést tervezek a közeljövőben

18%

55%

Házvásárlást tervezek a közeljövőben Lakásvásárlást tervezek a közeljövőben

10%

34

Arra a kérdésre, hogy hol szeretnének építkezni, vagy házat vásárolni, a válaszok meglehetősen elszomorítóak. Csak 27 % gondolja azt, hogy Szerencsen vesz, vagy épít házat, 20 % a környező települések valamelyikét szemelte ki erre a célra. A kettő együtt nem tesz ki a válaszolók felét, viszont 53 % határozottan máshol, és még csak nem is Szerencs környékén szeretne házat építeni vagy venni. (2005: a lakáshelyzet: kiváló 3%, jó 12%, nem jó 40%, reménytelen 15%) Hol szeretne házat építeni vagy venni?

27%

Szerencsen A környező települések valamelyikén egyéb

54% 19%

Ezek után nem meglepő, hogy a válaszolóknak csak 29%-a gondolja azt, hogy jó a lakáshelyzet Szerencsen, 26,3-26,3% szerint kevés az eladó ház, lakás, ill. kellenének még önkormányzati bérlakások. (Az egyik válaszadó ezt a megjegyzést írta a kérdéshez: „nem ilyen áron”). 18,4% szerint nincs elég eladó telek.

Mi a véleménye Szerencs lakáshelyzetéről?

27%

28%

Szerintem jó a lakáshelyzet Szerencsen. Kevés Szerencsen az eladó ház, lakás. Nincs elég eladó telek.

18%

27%

35

Kellenének még önkormányzati bérlakások.

Család Mivel a válaszolók közel egyharmada 19 év alatti, várható volt, hogy sokan még nem gondolkodnak a családalapításon. Ez be is igazolódott, mert a válaszadók 75%-a nem tervezik még a családalapítást. Csupán 12%-nak van saját családja. 10%-uk éppen házasságkötés előtt áll, és a válaszolók 3 % pedig éppen gyermeket vár. (A 2005-ös felmérés rákkérdezett, mivel magyarázzák, hogy a fiatalok később alapítanak családot. A válaszok sorrendje a következő: 1. anyagi nehézségek, 2. szeretnének még függetlenek maradni, 3. tanulmányai idő meghosszabbodása, 4. rossz lakáskörülmények, 5 egyéb) Gondolkodik-e családalapításon? 10%

3%

12% Már van saját családom Még nem tervezem a családalapítást. Hamarosan házasodom. Hamarosan lesz gyermekem, gyermekünk.

75%

A válaszolók 91%-ának még nincs gyermeke, 8% 1 gyermeket nevel, és csak 1%-ának van kettő gyermeke. A további gyermekvállalást a válaszadóknak 58%-a tervezi. A nem egyedül élő fiatalok 55%-a úgy ítéli meg, hogy jó a családi életük, 40% gondolja azt, hogy kisebb problémákkal meg kell küzdeniük a családban, és 5% látja úgy, hogy komoly gondok vannak a családon belül. A családon belüli problémákat az alábbi sorrendben helyezték el a fiatalok: 1. pénzügyi gondok 2. valamelyik családtag alkohol-problémákkal küzd 3. nem foglalkoznak egymással a családtagok 4. más (meg nem nevezett) probléma 5. egyéb káros szenvedélyek 6. előfordult már bántalmazás A rendszeresen fizikai erőszakot senki nem jelölte meg.

36

Családi gondok százalélkos eloszlása pénzügyi gondjaink vannak

0% 3%

nem foglalkoznak egymással a családom tagjai

5%

1%

valamelyik családtag alkoholproblémákkal küzd

15% egyéb káros szenvedélyek nehezítik az életünket

11%

65%

előfordult már, hogy bántalmaztak engem, vagy valamelyik családtagomat a családon belül rendszeres a fizikai erőszak a családomban más a probléma

A fiatalok a problémáikkal sok helyre fordulhatnának, csak nem mindig tudják, hol kapnak segítséget, vagy egyszerűen nem mernek segítséget kérni. Az összes válaszoló 39%-a válaszolt az előző kérdésre, viszont arra, hogy kihez fordulnak a problémájukkal már csak 32% felelt. Azok, akik ez utóbbi kérdésre válaszoltak, 55%-ban a szülőket, 15%-ban más családtagokat jelölték meg. 8% írta azt, hogy nem mer segítséget kérni, 22% pedig nem tudja, kihez forduljon. Senki nem jelölte azt, hogy szakemberhez fordul. Kihez fordul problémájával? Szülő 22%

8%

Családtag Szakember 55%

0%

Nem mer

15%

Nem tudja, kihez forduljon

37

Vagyoni helyzet A fiatalok vagyoni helyzetét objektív és szubjektív alapon is megvizsgáltuk. Az objektív eredményt az mutatja, hogy megkérdeztük őket milyen tartós fogyasztási cikkekkel, vagyontárgyakkal rendelkezik a háztartásuk. Megállapítható, hogy azok a fiatalok, akik a szüleikkel élnek jobban el vannak látva ilyen javakkal, hiszen közösen használják az autót, automata mosógépet, vezetékes telefont, stb. Az egyedül állók, ill. a fiatal házasoknál még nem volt elég idő, vagy anyagi teherbírás arra, hogy a nagyobb értékű javakat megszerezzék. Minden háztartás rendelkezik televízióval, rádióval. A fiatalok saját tulajdonában is van televízió, házi mozi, ritkábban gépkocsi, saját lakás. Már nem számít luxuscikknek a videó, CD-, DVDlejátszó. Mobiltelefonja minden fiatalnak van. A számítógép is egyre elterjedtebb, de az Internetkapcsolat még nem természetes velejárója a számítógép birtoklásának. A vagyoni helyzet szubjektív értékelését magukra a fiatalokra bíztuk. A válaszolók közel fele úgy érzi, hogy csak a gondos beosztás teszi lehetővé, hogy kijöjjön a család a pénzből. 32% szerint éppen csak elég a fizetésük egyik hónapról a másikra, 7% mondja azt, hogy komoly anyagi gondokkal küzd. 14% él gond nélkül. Hogyan ítéli meg a vagyoni helyzetüket?

7%

Gond nélkül élek/élünk.

14%

Gondos beosztással kijövök / kijövünk a pénzből.

32%

Éppen csak elég a fizetés, hónapról hónapra élek/élünk. Komoly anyagi gondok vannak.

47%

A fentiek fényében nem meglepő, hogy csupán 15% tud rendszeresen félretenni, 48% esetenként, 36% viszont egyáltalán nem tud pénzt megtakarítani.

Azok, akik tudnak félretenni, leginkább csak váratlan helyzetekre való tartaléknak gyűjtenek (36%). Többen lakásvásárlásra, felújításra, valamilyen nagyobb értékű beszerzésre spórolnak, néhány százalék autóvásárlásra, utazásra, tandíjra, illetve a gyerekeknek teszi félre a pénzt.

38

Szabadidő, szórakozás Egy átlagos hétköznap a fiatalok nagy részének (36%) 4-6 óra, illetve (34%) 1-3 óra szabadideje van. Csupán 5% mondta azt, hogy egyáltalán nincs szabadideje, 15% legfeljebb egy órával, 8% viszont több mint 6 órával rendelkezik. Ha a foglalkozás szerinti megoszlást nézzük. A legkevesebb szabadidőt a kisgyermekes anyák jelölték be, közel 90%-nak 3 óránál kevesebb ideje jut magára, a legtöbbet pedig a munkanélküliek, 67%-nak van több mint 6 óra szabadideje. Érdekes eredmény, hogy a tanulóknak csupán 4% jelölte azt, hogy 6 óránál több szabadideje lenne, és senki nem válaszolta azt, hogy nincs szabadideje. A fiatalok szabadidejének százalékos eloszlása (egy átlagos hétköznapon) 66,67

70 60 46,60

50

%

37,86

40

32,35

30

10

22,22

11,76

11,65

2,94

3,88

13,33 13,33 6,67

dolgozók

22,22 11,11 0,00

0 tanulók

1-3 óra 4-6 óra több mint 6 óra

32,35

20,59

20

nincs szabadidőm legfeljebb 1 óra

44,44

munkanélküliek

GYES-en, GYED-en lévők

A szabadidő eltöltés helyénél a három leggyakoribb helyszínt kellett megjelölni. A fiatalok hétköznap az alábbi helyeken töltik szabadidejüket (gyakorisági sorrend): 1. otthon/kollégiumban 79% 2. barátoknál 42% 3. természetben (kirándulás, szabadtéri sport) 33% 4. rokonoknál 25% 5. vendéglátóhelyeken (pl. pizzéria, étterem, kocsma, stb) 14% 6. sportlétesítményben 12% 7. kulturális létesítményben 10% 8. szórakozóhelyeken (pl. diszkó, mozi, stb) 8% Viszonylag megnyugtató az a tudat, hogy a fiatalok nagyobbik része nem a kocsmában, vagy a szórakozóhelyeken tölti a hétköznap délutánjait.

39

A hétvégéken egy kissé máshogy alakulnak a szabadidő arányai. A tanulók 1%-ának saját bevallása szerint a hétvégén nincs szabadideje, viszont 32% az egész hétvégéjén szabad. A dolgozóknál is sokkal több időt jelöltek meg, több mint 6 óra a kimagasló eredmény (40%-nál). A munkanélküli fiatalok több mint fele egész hétvégén azt csinál, amit akar. A kisgyermekes anyákra egyáltalán nem jellemző, hogy egész hétvégén szabadok lennének, de azért kicsit több szabadidejük van, vélhetőleg a házastárs, vagy más családtagok jobban besegítenek a gyereknevelésbe. 22% válaszolta azt, hogy több min 6 óra szabadideje van. A fiatalok szabadidejének százalékos eloszlása (egy átlagos hétvégi napon) 60 50

nincs szabadidőm

40

40

34 26

30

19 1 2

4 3

1-3 óra

22

21

13 5

legfeljebb 1 óra

33

32

20 10

56

53

7 7

11

11

4-6 óra több mint 6 óra egész nap szabad vagyok

0 tanulók

dolgozók

munkanélküliek

GYES-en, GYED-en lévők

A hétvégi szabadidő eltöltés helyszínei a következők (itt is a három legjellemzőbb választ kellett bejelölni): 1. otthon/kollégiumban 72% 2. barátoknál 46% 3. természetben 34% 4. rokonoknál 32% 5. szórakozóhelyeken 30% 6. vendéglátóhelyeken 23% 7. sportlétesítményben 6% 8. kulturális létesítményben 5%

A korábbi (hétköznapi) listához képest megfigyelhető, hogy az első négy helyen nincs változás a sorrendben, csak a százalékos arányok módosulnak kissé. Viszont a fiatalok több mint háromszorosa látogat el valamilyen szórakozóhelyre a hétvégéjén, és vendéglátóhelyekre is sokkal többen mennek. Sportlétesítményekbe és kulturális intézményekbe látogatók száma viszont megfeleződik.

40

A várakozáshoz képest érdekes eredmény született a televízió nézési szokásokat illetően. Az volt a feltevésünk, hogy a fiatalok sokat néznek tévét. Egy átlagos hétköznap 40% maximum egy órát tölt a tévé előtt, 53% 1-3 órát. Csupán 7% az, aki 4 óránál többet tölt televízió nézéssel (ebből kettő fő válaszolta azt, hogy 6 óránál többet).

Tévénézési szokások százalékos eloszlása (hétköznap) 60,0

60,0

50,9

50,0

48,5

50,0

41,5 35,0

40,0

37,5

37,5 max. 1 óra

30,0

1-3 óra

25,0

4-6 óra

20,0

több mint 6 óra

5,7 1,9

10,0 0,0

tanulók

1,5

0,0

dolgozók

5,0

munkanélküliek

GYES-en, GYED-en lévők

A hétvégéken viszont változik az arány: a legtöbben itt is az 1-3 órát jelölték meg (45%), viszont hatszor annyian nézik 4-6 órát, és 4,5-szer annyian töltenek több mint 6 órát a televízió előtt.

Tévénézési szokások százalékos eloszlása (egy átlagos hétvégi napon) 64

70 60

49

47

50 40

13

0

tanulók

4

4 dolgozók

1-3 óra

21

19

10

max. 1 óra

33

27

30 20

44

36

4-6 óra

11

7

7

munkanélküliek

41

11

GYES-en, GYED-en lévők

több mint 6 óra

Szerencs kulturális életéről nagyon eltérő vélemények születtek. 17% szerint mindenki találhat magának szórakozást, illetve sok jó program van. Szintén 22% véli úgy, hogy kevés a jó program. 12,6% elégedett a rendezvények mennyiségével, de nem találja a kínálatot elég szórakoztatónak. Kimagasló arányban (40%) válaszolták azt, hogy kevés a fiatal korosztálynak való program. Kulturális programok értékelése 3% 13%

17%

Mindenki találhat magának szórakozást. Kevés a fiatal korosztálynak szóló program. Sok jó program van.

22% Kevés jó program van. 40% 5%

Sok program van, de nem elég szórakoztató. Egyéb vélemény.

A szabadidős blokk végén azt kértük a fiataloktól, hogy egy terjedelmes listából válasszák ki azokat a helyeket, ahol az előző hat hónapban megfordultak. A válaszadók legalább 50%-a volt az alábbi helyeken (gyakorisági sorrend): 1. családi összejövetel 2. sétálgatás az utcán barátokkal 3. kávézó, cukrászda 4. hamburgerező, gyorsétterem A válaszadók legalább 40%-a járt az alábbi helyeken (gyakorisági sorrend): 1. mozi 2. pláza 3. sportolás 4. kirándulás, túrázás A válaszadók legalább 25%-a járt az alábbi helyeken: 1. könyvtár 2. söröző, borozó, kocsma 3. klub (pl. bowling) 4. diszkó 5. helyi kulturális rendezvény 25%-nál (vagyis 50 főnél) kevesebben jelölték az alábbiakat: könnyűzenei koncert, házibuli, színház, múzeum, sportmérkőzés, étterem, tánccsoport, komolyzenei koncert, alkotócsoport. 42

Az itt született eredményeket megerősíti az a tény, hogy az előző kérdésnél a válaszadók 40% kevésnek találta a fiatal korosztálynak szóló program, így nem is járnak a városi rendezvényekre. Sport, egészség A sportolási szokásokról szóló kérdéseknél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az iskolások kötelező jelleggel sportolnak a testnevelés órákon. A válaszadók 30%-a nyilatkozott úgy, hogy hetente többször sportol. 13% naponta, 24% legalább hetente egyszer. 23% havonta, vagy ritkábban mint havonta. közel 10% azonban soha nem sportol. Arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy nem sportol rendszeresen, elég érdekes válaszok születtek. Pontosabban nem a válaszok voltak érdekesek, hanem a kérdés értelmezése az egyes fiataloknál. A kérdésfeltevés nem határozta meg, mit értünk rendszeresség alatt. Így fordulhatott elő, hogy az is válaszolt, aki egyébként az előző kérdésnél a heti rendszerességet jelölte be. Ebből is kitűnik, hogy a sportolási szokásokat eléggé szubjektívan ítélik meg az emberek, van akinek a havonta egyszeri alkalom is rendszeres testedzésnek számít, más a heti egy alkalmat is kevésnek értékeli. A válaszok gyakorisági sorrendben: 1. nincs ideje 42% 2. nincs kedve 19,6% 3. nincs társaság 10,7% 4. nincs rá pénze 8,8% 5. nem tartja fontosnak 7% 6. egyéb vélemény 7% 7. nincs megfelelő sportolási lehetőség 4,9% Kedvező az az eredmény, hogy csak néhány százaléknyi fiatal nem találja elégségesnek a helyi sportolási lehetőségeket. Milyen gyakran sportol? 35

32

30

naponta

25 20 Fő

20

19

17

16

10

4

12 7

6

4

hetente 1-szer

15

14

15

5

hetente többször

7

6

9

8 5

1

0 14-19 évesek

20-24 évesek

25-29 évesek

43

havonta

ritkábban mint havonta

soha

A fiatalok 60%-a inkább jónak értékeli saját egészségi állapotát, 37% pedig nagyon jónak. Ennek ellentmond azonban az a tény, hogy 37-en válaszoltak a következő kérdésre (Akadályozza-e valami a mindennapi életében?) 11-en azt válaszolták, hogy tartós betegség (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) akadályozza őket, 1 fiatal jelölte be a rokkantság, fogyatékosság választ, míg 19-en egyéb, meg nem határozott okot jelöltek meg. Értékelje saját egészségi állapotát!

0,49% nagyon rossz

1,98%

inkább rossz

1

inkább jó

60,39%

nagyon jó

37,12%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

Az egészséges életmódra vonatkozó kérdéseket azzal zártuk, hogy megkértük a fiatalokat válasszák ki, melyik állítások igazak rájuk. Az alábbi rangsor született: 1. Meg vagyok elégedve a testsúlyommal: 81 fő 2. Az egész családom egészségesen él és táplálkozik: 67 fő 3. Fontosnak tartom a különböző szűrővizsgálatokat: 50 fő 4. Nem törődöm azzal, hogy egészséges-e, amit eszem, fontos, hogy finom legyen: 46 fő 5. Vannak testsúlyproblémáim: 44 fő 6. A családom tagjai nem foglalkoznak vele, de én igyekszem egészségesen élni: 31 fő 7. Gyakran fogyókúrázom: 25 fő Melyik állítás igaz Önre?

15%

A családom tagjai nem foglalkoznak ezzel, de én igyekszem egészséges ételeket enni és egészségesen élni. Nem törődöm azzal, hogy egészséges-e, amit eszem, a fontos, hogy finom legyen.

19%

7% 9%

24%

Az egész családom egészségesen él és táplálkozik.

Vannak testsúlyproblémáim.

Meg vagyok elégedve a testsúlyommal.

13% 13%

Gyakran fogyókúrázom.

F

44

t

kt t

külö bö ő

Káros szenvedélyek Az ebben a csoportban szereplő kérdések a dohányzásra, az alkohol- és kábítószer-fogyasztásra, illetve a játékautomatákra vonatkoztak. Várható volt, hogy a fiatalok nagy része dohányzik, illetve kipróbálta már a dohányzást. A legmeglepőbb mégis az volt, hogy sokan, miután bejelölték az előző kérdésnél, hogy egészségesen élnek, a dohányzási szokásaikat firtató kérdésre azt válaszolták, hogy rendszeresen vagy alkalmilag dohányoznak. Ebből az a következtetés adódik, hogy nem tudatos a gondolkodásuk az egészségről, az egészséges életmódról. Az egy-egy szál cigarettát nem tartják az egészséges életvitel ellentmondásának. Dohányzási szokások Rendszeresen dohányzom.

20% Alkalmanként elszívok egyegy szálat.

37%

Dohányoztam már, de többet nem teszem.

20%

Még nem dohányoztam, de ki akarom próbálni.

2%

Még soha nem dohányoztam, és nem is akarok.

21%

Dohányzási szokások 45

Rendszeresen dohányzom.

41

40 35

Alkalmanként elszívok egyegy szálat.

30 25 20 15 10 5

1918

15

13

16

8 9

18 1312 14

4

0 14-19 évesek

20-24 évesek

25-29 évesek

45

Dohányoztam már, de többet nem teszem. Még nem dohányoztam, de ki akarom próbálni. Még soha nem dohányoztam, és nem is akarok.

Elszomorító tény, hogy a válaszolók (ennél a kérdésnél 200 fő) 1/5-e rendszeresen dohányzik. Ugyanennyien alkalmanként ugyan, de szintén dohányoznak. 21% állítja, hogy kipróbálta már a cigarettát, de többé nem teszi. Mindössze 2% szeretné kipróbálni, 37,5% viszont hallani sem akar a dohányzásról A 14-19 évesek 53% nem akar egyáltalán dohányozni, viszont ebből a korcsoportból ered a fentebb említett két százalék, aki ki szeretné próbálni. A 20-24 éveseknél a legnagyobb a rendszeresen, illetve alkalmilag dohányzók száma. A 25-29 éveseknél viszont többen vannak, aki vagy egyáltalán nem akarnak elkezdeni dohányozni, vagy már leszoktak a dohányzásról. A kábítószer kérdése az előbbinél sokkal kényesebb terület. Csak remélhetjük, hogy a fiatalok őszintén válaszoltak, ugyanis a kérdőív tanúsága szerint egyetlen válaszadó sem fogyaszt rendszeresen kábítószert. 84% soha nem akarja kipróbálni, 4% szeretné valamikor kipróbálni. 10% vállalja, hogy fogyasztott már kábítószert, de többet nem teszi, és 2% gondolja úgy, hogy a jövőben is fog élni ezzel a káros szenvedéllyel.

Kábítószer-fogyasztás 10% 0%

Rendszeresen fogyasztok kábítószert. Kipróbáltam, de többet nem teszem.

2% 4%

Máskor is kipróbálom.

Még soha nem fogyasztottam kábítószert, de szeretném kipróbálni. Soha nem akarok semmilyen kábítószert kipróbálni.

84%

Kábítószerfogyasztási szokások százalékos eloszlása 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

91 82

4

3

3

80

16

10

6

4

20-24

25-29

1

14-19

Kipróbáltam már kábítószert, többet nem teszem.

Máskor is kipróbálom.

Még soha nem fogyasztottam kábítószert, de szeretném kipróbálni.

Soha nem akarok semmilyen kábítószert kipróbálni.

46

Az alkoholfogyasztási szokásoknál kiugróan magas azok aránya, akik már alkalmilag fogyasztottak szeszes italt (84%), csupán 10% nem akarja soha kipróbálni az italt, és sajnos 5% rendszeres alkoholfogyasztó. (Közel egy százalék nem ivott még alkoholos italt, de szeretné kipróbálni.) Nem az a megdöbbentő, hogy 5,4% rendszeresen iszik, hanem az, hogy ez az 5,4% arányosan oszlik meg a három korcsoport között. A kérdésre válaszoló 14-19 évesek és a 24-29 évesek 4-4, míg a 20-24 évesek 3% iszik rendszeresen alkoholt. Italfogyasztás

1%

10%

5% Rendszeresen fogyasztok szeszes italt. Ittam már szeszes italt, de csak alkalmilag. Nem szoktam szeszes italt inni, de ki akarom próbálni. Soha nem akarok szeszes italt inni.

84%

Italfogyasztási szokások százalékos eloszlása 80

61

62

60

47

40 20 0

4

1 14-19

11

3

3 20-24

4

1 25-29

Rendszeresen fogyasztok szeszes italt. Ittam már szeszes italt, de csak alkalmilag. Nem szoktam szeszes italt inni, de ki akarom próbálni. Soha nem akarok szeszes italt inni.

47

7

A válaszolóknál nem fordult elő, hogy mindennap erősen ittas állapotba kerültek volna az elmúlt egy évben, 60% pedig azt válaszolta, hogy még soha nem került ilyen állapotba, 30% ritkábban mint havonta, 10% 1-2 havonta meglehetősen italos állapotba kerül. Csak 1,5% szokott hetente 1-2 alkalommal berúgni. A játékautomatázás nem szerepel előkelő helyen a szerencsi fiatalok szórakozásai között, 84%-ot egyáltalán nem érdekli, 16% pedig kipróbálta ugyan, de csak egy játéknak tartja. Senki nem játszik rendszeresen pénzes automatán a válaszolók közül. Fontos, hogy az embert felismerje saját káros szenvedélyét, és leszokjon. A válaszolók 51% saját bevallása szerint semmit nem tesz azért, hogy felhagyjon káros szenvedélyével. 46% önmagán próbál segíteni, 3 pedig baráttól, ismerőstől kér segítséget. Egyetlen válaszadó sem fordul szüleihez, ill. szakemberekhez. Internet-használat Az Internet és az azon keresztül elérhető szolgáltatások mára szinte mindennapjaink részévé váltak. A válaszadó 87%-a rendszeresen szokott internetezni. Ebből 56% naponta, 34% hetente, közel 10 % havonta vagy ritkábban. A leggyakrabban otthon interneteznek a fiatalok, de előkelő helyen szerepel az iskola, és a munkahely mint internetezési lehetőség. Néhányan barátokhoz, a könyvtárba, vagy az ifjúsági információs pontba járnak. Szokott-e Internetezni? 13%

igen nem

87%

48

Korosztályos bontásban nézve a 14-19 éves korosztály 96% internetezik rendszeresen. A két idősebb korcsoport sincs sokkal elmaradva, itt 81-81% az internetezők aránya. Általánosságban is elmondható, hogy ennek a korosztálynak már nem okoz fejtörést, ha le kell ülni egy számítógép elé, természetes velejárója a mindennapjaiknak ez a fajta tudás. A vizsgálatban szerelő háztartások 52 %-a rendelkezik Internet-eléréssel.

Szokott-e internetezni? (százalékos eloszlás) 120

4

100

19

19

80 nem

60

igen

96

40

81

81

20-24

25-29

20 0 14-19

Ifjúsági szervezetek Szerencsi ifjúsági egyesületeket a fiatalok közel 60%-a nem ismer. A fennmaradó 40% ismer valamilyen szervezetet. Az igennel válaszolók 14%-a tagja is valamilyen ifjúsági egyesületnek, csoportnak; 63%-ot nem érdekelnek az ilyen szervezetek, és 23% szívesen lenne tagja valamilyen szerencsi ifjúsági szervezetnek.

Ismer-e szerencsi ifjúsági egyesületeket? 58,91% 60,00%

Igen, és tagja is vagyok szerncsi ifjúsági egyesületnek, szervezetnek.

50,00% 40,00%

Igen, de nem vagyok tagja, nem érdekel.

25,74%

30,00% 20,00%

Igen, tagja nem vagyok, de szívesen belépnék.

5,94%

9,40%

Nem ismerek szerencsi ifjúsági szervezeteket.

10,00% 0,00% 1

49

A 20-24 évesek körében a legnagyobb az információhiány ebben a kérdésben, itt van a legtöbb válaszadó, akin nemmel válaszolt (66%), és 25% nem is érdeklődik a téma iránt. A 25-29 éveseknél van a legnagyobb fogadókészség, több mint 15% lépne be szívesen ifjúsági szervezetbe. A 14-19 éves korosztály a legaktívabb, a csoport közel 8%-a tagja ifjúsági egyesületnek, szervezetnek, viszont a három korcsoport közül itt a legmagasabb a „nem érdekel” válaszok száma (27%). Ismer-e szerencsi ifjúsági szervezeteket (százalékos eloszlás) 80,00

66,18

55,84

60,00 40,00

27,27 7,79

20,00

54,39

25,00 9,09

5,26

4,41

4,41

24,56 15,79

0,00 14-19

20-24

25-29

Igen, és tagja is vagyok szerencsi ifjúsági egyesületnek, szervezetnek. Igen, de nem vagyok tagja, nem érdekel. Igen, tagja nem vagyok, de szívesen belépnék. Nem ismerek szerencsi ifjúsági szervez eteket.

Az ifjúsági információs pont munkáját a válaszadók 57%-a ismeri. Közülük 15% igénybe is veszi az iroda szolgáltatásait, míg a többiek csak hallottak róla, de nem jártak az irodában. Itt is a 20-24 éves korosztály a legkevésbé informált, közülük vannak a legtöbben, akik nem ismerik, és a legkevesebben, akik élnek az információs pont szolgáltatásaival. Míg a 25-29 éves korosztály körében a legismertebb és a legjobban kihasznált az ifipont. Ismeri a Szerencsi Ifjúsági Pont tevékenységét?

8,39% 48,76%Igénybe vettem/veszem a

1

szolgáltatásaikat.

42,85%

Tudom, hogy van ilyen, de még nem jártam ott. Nem hallottam róla.

0,00%

10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00%

50

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e a városban külön ifjúsági házra a fiatalok kereken 50% a legracionálisabb választ adta, vagyis, ha van rá pénze a városnak, akkor lehetne a fiataloknak egy külön hely. Emellett nem elhanyagolható azoknak a száma (40%), akik szerint nagyon fontos, hogy legyen ifjúsági ház, vagy klub, és csak 10% véli úgy, hogy nincs rá szükség, mert van elég szórakozási lehetőség a fiataloknak. Már nem is meglepő, hogy a 20-24 éves korosztály itt is a másik két korosztállyal ellentétes válaszokat adott. Közülük a legkevesebb azok száma, akik szerint nagyon fontos az ifjúsági ház, és itt a legnagyobb azok aránya, akik szerint egyáltalán nem szükséges, ilyen létesítmény.

Szükség van-e külön ifjúsági klubra, házra? (százalékos eloszlás) 60

51

50

49 42

49 39

37

40

Annyira nem fontos, de ha van rá pénz, lehetne egy külön, fiataloknak való hely.

30 20 10

Nincs rá szükség, van elég szórakozási lehetőség a fiataloknak.

13

Nagyon fontos, hogy legyen a fiataloknak saját klubja, ifjúsági háza.

12

7

0 14-19

20-24

25-29

51

Hosszútávú tervek A fiatalok hosszú távú tervei között sajnálatos módon 47%-ban a végleges elköltözés szerepel. Csak a válaszolók egyharmada (31%) szeretne Szerencsen megtelepedni, 22% pedig egy időre elköltözne Szerencsről, de utóbb visszatérne. Az elköltözési szándék a 25-29 éves korosztálynál a legerősebb (51%-uk), ill. a 14-19 korosztálynak is 49% szeretné végleg elhagyni Szerencset. A 20-24 éveseknek „csak” 41%-a kívánkozik el a városból. Mik a hosszú távú tervei?

Szerencsen szeretnék végleg letelepedni.

31%

Egy időre elmegyek Szerencsről, de visszajövök letelepedni.

47%

Végleg el akarok költözni Szerencsről.

22%

A fiatalok hosszú távú terveinek százalékos eloszlása 60

41

40 30

51

49

50

25

26

28

44

31

20

5

10 0 14-19

20-24

25-29

Szerencsen szeretnék végleg letelepedni. Egy időre elmegyek Szerencsről, de visszajövök letelepedni. Végleg el akarok költözni Szerencsről.

52

Az elköltözés legfőbb okaiként az alábbiakat jelölték meg (gyakorisági sorrend): 1. nincs munkalehetőség 51% 2. nincsenek jól fizető állások 21% 3. nincs lakásvásárlási, építkezési lehetőség 13% 4. nem megfelelő az itt elérhető szolgáltatások színvonala 6 % 5. nincs elég szórakozási lehetőség 5% 6. egyéb 4%

Ha nem szeretne Szerencsen maradni, mi ennek az oka?

6% 5%

Nincs munkalehetőség.

4%

Nem lehet jól fizető állást találni.

13% 51%

Nincs lakásvásárlási, építkezési lehetőség. Nincs elég szórakozási lehetőség. Nem megfelelő az elérhető szolgáltatások színvonala.

21%

Egyéb

53

Önálló vélemények A kérdőív utolsó két kérdésére szabadon válaszolhattak a fiatalok. A kérdések így hangzottak: Mit szeret Szerencsen? Mit nem szeret Szerencsen? Több tucatnyi különböző válasz érkezett, amelyeket megpróbáltunk kategorizálni, és a gyakoriságuk szerint sorba rendezni. Mit szeretnek a fiatalok Szerencsen? 1. Szép, rendezett, virágos, természeti adottságok, környezet (65) 2. Kedves, békés, nyugodt, kisvárosi hangulat, lehet pihenni, nem probléma a bűnözés, változatlanság (52) 3. Itt él család, barátok, rokonok, sok ismerős, barátságos emberek, mindenki ismer mindenkit (42) 4. Otthonos, itt nőtt fel, itt született (25) 5. Szolgáltatások (sok bolt, egészségügyi ellátottság, sportolási, szabadidős lehetőségek (18) 6. Méret: minden közel van, nincsenek nagy távolságok, nem olyan zsúfolt, mint egy nagyváros (17) 7. Folyamatos fejlődés, városvezetés, polgármester munkája (odafigyelnek a lakók igényeire) (17) 8. Munkahely, iskola (12) 9. Épített környezet, szép épületek, vár, várkert (10) 10. Szórakozóhelyek, kulturális élet, programok (9) Legkedvesebb válasz: a gyermekkor illata. Mit nem szeretnek a fiatalok Szerencsen? 1. Szórakozóhelyek, rendezvények, szabadidő eltöltési lehetőségek (134): sok fiatalkorú, kiszolgálják őket alkohollal és cigarettával, hétvégén részeg fiatalok az utcán, drágák, füstösek, zsúfoltak, nincs diszkó, az idősebbek nem tolerálják a hangos zenét, nincs rendes étterem, sok a kocsma, nincs mozi, színház, kulturális programok propagandája elégtelen, későn tudnak a rendezvényekről, nincsenek jó programok, koncertek, kevés szórakozási lehetőség a fiataloknak, elégtelen sportolási lehetőségek, nincs lövészklub, nincs szabadidőpark, strand, gyerekekkel nincs hová kimenni sétálni, biciklizni 2. Munkalehetőségek hiánya, megélhetési problémák, letelepedési lehetőségek (81): nincs megélhetési lehetőség, kilátástalan jövő, nincsenek munkahelyek, munkahelyteremtő beruházások, a munkahelyeken a szerencsiek élvezzenek előnyt, a szakképzetlen vezetők helyett alkalmazzanak fiatal szakembereket, kevés megbecsülést kapnak az emberek a munkájukért, a munkaügyi központ működése, nincsenek jó tanfolyamok, protekció kell az állásokhoz, kevés, drága építési telek, nem lehet „nekiindulni” az életnek 3. Közlekedés (38): kevés bicikli út, száguldozó autósok, motorosok, nincs turista út a hegyre, zsúfolt utak, nagy forgalom, utak, járdák állapota rossz, kevés parkoló, rossz parkolási rend, nincs megfelelő tömegközlekedés 54

4. Városkép (27): koszos, büdös, szemetes, rendetlen, külső területek elhanyagoltak, Fecskésre kevés pénz jut, virágosítás ne csak a központban legyen, minden a központban van, felújításra szoruló épületek, Penny Market elcsúfítja a városképet, feltúrt várkert, most épülő kapu („diadalív), kilátó kellene a hegyre, vandalizmus, szemetelés, zöldfelületek hiánya, hiányzik a kiserdő patak mellől, „nem csak a virágos város szép, hanem a zöld város is” 5. Szolgáltatások (16): nincs pláza, kevés üzlet, kicsi áruválaszték, drágaság, kínai üzletek tönkre teszik a kereskedőket 6. Városvezetés, politika (14): városvezetők hozzáállása a problémákhoz, nem elég fiatalos a gondolkodás, hatalmi harc, rosszindulatú, alaptalan pletykák, polgármester tevékenysége, levelezés, bürokrácia, köztájékoztatás, közpénzek felhasználása, „azokra vagyunk büszkék, akik elhagyták a várost” 7. Unalmas (14): változatlanság, elöregedés, kinövi magát a város, túl csendes, nem történik semmi, ingerszegény, elmaradottak az emberek, nincs élet, nyüzsgés 8. Cigányság (13): hétvégeken és a rendezvények idején a környező településekről elözönlik Szerencset, miattuk rossz a közbiztonság 9. Közbiztonság (5): rossz, folyamatosan romlik, nem mernek az emberek esténként kimenni az utcára 10. Nincs Szerencsen csokigyártás (1) A fiatalok által leírtakat nem kívánjuk hosszan kommentálni, ill. elemezni. Ez az ő véleményük, a város, ill. az intézmények vezetői vonják le a maguk következtetéseit a leírtakból. Csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy nem lehet összefüggéseket kimutatni az egyes észrevételek, és az azokat tevő fiatalok kora, iskolai végzettsége, foglalkozása között. Általánosságban kimutatható, hogy a diákok inkább a szórakozási lehetőségeket keveslik, illetve hiányolják, a szakma, diploma megszerzése előtt, vagy közvetlenül utána levők a munkalehetőségek hiányára, megélhetési gondokra panaszkodtak. Megfigyelhető, hogy az, akinek rendezettebb az élete (pl. szüleivel él, van állása, nincsenek anyagi gondjai) szebbnek látja a várost. Míg az, akinek mindennapi gondjai vannak, sokkal érzékenyebben reagál, hamarabb lát rossznak apróbb hibákat. Az idősebbek, családosok a csendességet, változatlanságot szeretik, míg a kamaszok, egyedülállók a nyüzsgést, az pezsgést hiányolják a városból. A magasabb iskolai végzettségűek sokkal mélyebb problémákra mutatnak rá, és bátrabban fogalmazzák meg kritikai észrevételeiket.

55

A felmérés eredménye A szerencsi fiatalok nagy része szüleivel él együtt, még nem folytat önálló életvitelt. Sokan közülük tanulnak középiskolában vagy a felsőoktatásban. A szerencsi iskolába járók magasra értékelik iskolájuk tevékenységét a hagyományok ápolásában. A továbbtanulásban a kereskedelem, marketing, informatika, vendéglátás, idegenforgalom a preferált területek. A folyamatos képzést, tanulást nagy többségük fontosnak tartja. A nyelvtudásban a felmérés résztvevői jó eredményt mutatnak fel, jelentős részük legalább alapfokon beszél egy idegen nyelvet, még ha nyelvvizsgája nincs is. A fiatalok több mint fele úgy véli, hogy a fővárosban, a Dunántúlon, ill. külföldön jobb állást találna, mint itt. A dolgozók általában elégedettek a munkahelyükkel, 40 % tervezi, hogy munkahelyet változtat. A kérdezettek több mint negyede volt már munkanélküli, legtöbbjük 3-6 hónapig. A fentiek ellenére a fiatalok jelentős része nem tart attól, hogy a közeljövőben elveszíti az állását. A fiatalok nagy része szülei házában él, általában 51-200 m2 közötti alapterületen. Jelentős részének van saját szobája. Általában elégedettek lakáskörülményeikkel, akik nem azok, önállósodni szeretnének. Egyelőre kevesen terveznek lakásvásárlást, házépítést. Akik, igen azok több mint fele nem Szerencsen tervezi. A fiatalok alig harmada gondolja azt, hogy jó a lakáshelyzet Szerencsen. A családalapítást szintén kevesen tervezik még, gyermekvállalást viszont a családosok közel 2/3a. A fiatalok családjaiban előfordulnak kisebb problémák, csak kevesen ítélik meg úgy, hogy komoly gond van a családban. A leggyakoribb probléma pénzügyi természetű, második helyen az alkohol-fogyasztás, ill. az elidegenedés áll. Rendszeres fizikai erőszak nem fordul elő kérdezetteknél. Segítséget leginkább a szülőktől, családtagoktól kérnek. Senki nem fordul szakemberhez. Jelentős számban nem tudják, kihez forduljanak. A fiatalok vagyoni helyzet kettős, sok közöttük az eltartott, aki a családdal közösen használja a tartós fogyasztási cikkeket. A fiatal házasok, egyedülállók anyagi teherbírása még nem tette lehetővé, hogy felhalmozzák ezeket a javakat. A televízió, mobiltelefon általánosan használt eszköz. Számítógép és Internet-használat is sok helyen van. Saját vagyoni helyzetüket inkább rosszra értékelik, gondos beosztással, vagy alig-alig jönnek ki a családok a pénzből. Aki félre tudnak tenni leginkább váratlan helyzetekre gyűjtenek tartalékot. Szabadidővel a legtöbb fiatal rendelkezik, hétvégén többel, hétköznap kevesebbel. A legkevesebb a kisgyermekes anyáknak, legtöbb a munkanélkülieknek van. A fiatalok leggyakrabban otthon, barátoknál, vagy a természetben töltik a szabadidejüket. Hétvégén többen járnak szórakozó- és vendéglátóhelyekre. Viszonylag keveset néznek televíziót hétköznap (1-3 óra), bár a hétvégén, sem túl magas a tévézéssel töltött órák száma, de kiugró eredmények itt is vannak. A fiatalok nagy része kevésnek találja a fiataloknak szóló kulturális programokat.

56

Sportolni a fiatalok 10%-a soha nem szokott, egyharmada pedig naponta. A nem sportolók a leggyakrabban az időhiányra panaszkodnak. Csak néhány százalék nem találja elégségesnek a helyi sportolási lehetőségeket. A fiatalok inkább jónak értékeli egészségi állapotukat, bár néhányan szenvednek tartós betegségben, ami akadályozza őket a mindennapokban. Általában meg vannak elégedve a testsúlyukkal, igyekeznek egészségesen táplálkozni, és fontosnak tartják a szűrővizsgálatokat. Mindennapi életükben jelen van a dohányzás, illetve az alkoholfogyasztás. Szinte mindenki ivott már szeszes italt, néhány százalék rendszeres fogyasztó. Várható volt, hogy a sokan dohányoznak, 40% rendszeresen vagy alkalmilag dohányzik. A kábítószer-fogyasztás nem jellemző, 10 % fogyasztott már kábítószert, döntő többségük soha nem akarja kipróbálni, néhány százalék viszont kíváncsi és kipróbálná. A játékautomatázás nem szerepel előkelő helyen a szórakozási szokások között, a megkérdezettek nem hódolnak ennek a szenvedélynek. A válaszolók fele semmit nem tesz a leszokás érdekében, a többiek magukon segítenek ill. baráttól, ismerőstől kérnek segítséget. Senki nem fordul szakemberhez. Az Internet a fiatalok nagy részének a mindennapjaihoz tartozik, közel 90 % rendszeresen internetezik. Leggyakrabban otthon, iskolában, munkahelyen. A háztatások felében van Internetelérés. Nem magas arányban ismerik az ifjúsági szervezeteket, és nem sokan tagjai ezeknek, sokakat nem érdekel ez a lehetőség, csupán a válaszolók ötöde lenne szívesen tag ifjúsági szervezetben. Az információs pont munkáját a válaszolók több mint fel ismeri, sokan igénybe is veszik, a többség csak hallott róla, de még nem vette igénybe a szolgáltatásait. A fiataloknak kialakított ifjúsági klub, ifjúsági ház létrehozásával 90%-uk egyetért (50% szerint nagyon fontos, 40% szerint csak ha van rá pénz). A fiatalok hosszú távú tervei között nagy arányban (47%) az elköltözés szerepel, amelynek legfőbb okaként a munkalehetőségek, ill. jól fizető állások hiányát, valamint a házépítési, lakásvásárlási gondokat jelölték meg. A kérdőív végén lehetőség volt önálló véleményük kifejtésére. A legtöbb fiatal a szép, rendezett virágos környezet, a csendes, kisvárosi hangulat miatt szereti Szerencsen, valamint azért, mert itt él a család, barátok. Arra a kérdésre, hogy miért nem szeretik a várost, a legtöbben a szórakozási és szabadidőeltöltési lehetőségek hiányát, elégtelenségét jelölték meg, ill. a munkalehetőségek hiányát, megélhetési problémákat.

57

CÉLOK, FELADATOK A koncepcióban összegyűjtött adatok, tények ismeretében az önkormányzatnak az alábbi alapelvek elfogadását javasoljuk: Intézményi háttér: az ifjúságpolitika megvalósításához biztosítani kell az intézményi hátteret a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat intézményrendszerére építve, bevonva a civil szervezetek. Ifjúsági részvétel: biztosítani kell a fiatalok közösségeinek, hogy a város ifjúságpolitikájának kialakításában és megvalósításában aktív szerepet vállalhassanak, a korosztály érdekeit megfogalmazzák és képviseljék Prevenció: olyan megoldások kialakítása, intézkedések foganatosítása, amelyek megelőző jellegűek. Szolgáltatások fejlesztése: a fiatalok támogatásában a szolgáltatásokat, a lehetőségek biztosítását kell előtérbe helyezni Hosszú távon az alábbi feladatok elvégzése szükséges: a fiatalok letelepedését szolgáló intézkedések, döntések meghozatala munkahelyteremtő beruházások a városban, foglalkoztatás-bővítés a meglevő vállalkozásoknál, önkormányzati intézményeknél meglevő szolgáltatások fejlesztése, bővítése: kereskedelem, szolgáltató ipar, szórakozás, kultúra, sport, egészségügy, szociális ellátás.

Javaslat a cselekvési terve:

58

Cselekvési terv 2008-2009 Feladat munkahelyteremtés, foglalkoztatás-bővítés lakáshelyzet problémáinak enyhítése szabadidő-eltöltési lehetőségek bővítése, fejlesztése

ifjúsági közösségi tér kialakítása ifjúsági információ biztosítása

Eszköz önkormányzati támogatás vállalkozásoknak, foglalkoztatóknak, ipari park fejlesztése szociális bérlakások kijelölése, további bérlakásépítési program, önkormányzati telkek kialakítása ifjúság érdeklődési körének figyelembe vétele a programtervek kialakításánál, bevonásuk a rendezvények lebonyolításába Fiatalok fesztiváljának évenkénti megrendezése amatőr zenekaroknak fellépési lehetőség biztosítása Fenyvesben kulturált pihenő hely kialakítása ifjúsági klub létrehozása, működtetés biztosítása ifjúsági információs pont folyamatos fenntartása negyedévente ifjúsági kiadvány megjelentetése (vagy a Szerencsi Hírekben ifjúsági rovat, vagy melléklet)

Felelős önkormányzat, munkaügyi kirendeltség

Forrás saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

Határidő folyamatos

önkormányzat

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

folyamatos

Városi Kulturális Központ

a mindenkori költségvetés keretén belül

mindenévben a program elkészülte előtt

folyamatos Városüzemeltető Kht. önkormányzat, civilek önkormányzat önkormányzat, információs pont, Szerencsi Hírek

59

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása, vállalkozók bevonása saját erő, pályázat (Szociális és Munkaügyi Min.) saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

2008. június 2008. december 2007. július 1-től folyamatosan első alkalom 2008. január, azt követően negyedévente

Egészséges Városok Szövetsége koordináló bizottság, egészségügyi, oktatási intézmények sportolási lehetőségek bővítése, a sportlétesítmények, meglévők fejlesztése oktatási intézmények vezetői rendőrség határozott fellépés a fiatalkorúakat szeszes itallal és cigarettával kiszolgáló kereskedők, vendéglátó helyek ellen a fiatalok számára érdekes színes rendőrség, bűnmegelőzési, formában szervezett prevenciós családsegítő, ifjúsági drogmegelőzési pont, oktatási programok tevékenység intézmények önkormányzat, ifjúsági önkormányzat ifjúsági részvétel létrehozása, választások kiírása, információs pont, biztosítása diákönkormányzatok működés biztosítása önkormányzat, ifjúsági feladatokban részt ifjúsági fórum összehívása ifjúsági pont vevők munkájának (legalább évente összehangolása egyszer) önkormányzat ifjúsági civil szervezetek civil szféra megerősítése működésének támogatása, városi civil fórum összehívásának támogatása információs pont tájékoztató az önkéntes önkéntes tevékenység tevékenységről iskolákban, erősítése fiatalok körében ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, betegségmegelőzés

a városi egészségterv következetes betartása, szűrővizsgálatok, preventív előadások, programok,

60

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

folyamatos

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

folyamatos

saját erő

folyamatos

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

folyamatos

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

2008. április

saját erő, pályázati lehetőségek felkutatása

2008. szeptember 2009. szeptember

nem igényel

2008. június

pályázati támogatásból

2008. január

MELLÉKLET Ifjúsági kérdőív a szerencsi ifjúságpolitikai koncepció elkészítéséhez Kedves Szerencsi Fiatal! Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete napirendjére vette a szerencsi ifjúságpolitikai koncepció és ifjúsági cselekvési terv megtárgyalását. Ehhez a legfontosabb, hogy megismerjük az érintett korosztály véleményét, ezért ezt a kérdőívet a 14 és 29 év közötti, állandó szerencsi lakcímmel rendelkező fiataloknak postázzuk. A kérdőív kitöltése ÖNKÉNTES ÉS NÉVTELEN! Kérjük, segítse munkánkat azzal, hogy válaszol a következő kérdésekre. Némelyik kérdés valószínűleg nem vonatkozik Önre koránál, foglalkozásánál, családi körülményeinél fogva; lesz olyan is, amire nem akar, vagy nem tud válaszolni. Ezeket hagyja ki, és folytassa a következővel! Az Önre jellemző válasz betűjét karikázza be. Ahol pontozott vonalat lát, leírhatja az egyéb véleményét, válaszát. A kitöltött kérdőívet 2007. április 12-ig szíveskedjen visszajuttatni postán a Polgármesteri Hivatal 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. címre, vagy be is dobhatja az alábbi helyeken elhelyezett gyűjtőládákba: Bocskai István Gimnázium porta Városi Tanuszoda recepció Szerencsi Szakképző Iskola mindkét épületében a portákon Szerencsi Ifjúsági Információs Pont (az uszoda épületében) Rákóczi Zsigmond általános iskola porta Polgármesteri Hivatal porta Ondon: Reál Pont élelmiszerbolt és posta (Király János, Ond, Fő út 141/A) MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

a)

Köszönjük a segítséget!

Neme a) Nő b) Férfi

b) Életkora a) 14-19 b) 20-24 c) 25-29 c)

Legmagasabb iskolai végzettsége a) általános iskola b) csak érettségit adó középiskola c) érettségit és szakmát is adó középiskola d) csak szakmát adó középiskola e) egyetemi vagy főiskolai diploma

d) Családi állapota a) egyedülálló b) élettársi kapcsolat c) házas d) elvált e) özvegy

61

e)

A háztartásban élők száma (önnel együtt) a) 1 b) 2 c) 3 d) 3-nál több

f)

Melyik településrészen lakik? a) Ond b) Szerencs

g) Kikkel él egy háztartásban? a) házastárs b) élettárs c) mindkét szülő d) egyik szülő e) nagyszülő(k) f) testvér(ek) g) saját gyermek(ek) h) házastárs, élettárs gyermeke(i) i) házastárs/élettárs szülője, szülei j) egyéb rokon/hozzátartozó h) Mi a jelenlegi fő foglalkozása? a) tanulok b) dolgozok c) munkanélküli vagyok d) GYES-en, GYED-en vagyok e) egyéb…………………. i)

j)

Ha még tanul, hol jár iskolába? a) Szerencsen tanulok b) Nem Szerencsen tanulok. Ha még tanul, milyen iskolatípusban? a) általános iskola b) gimnázium c) szakközépiskola d) szakképző iskola, szakiskola e) gimnázium f) főiskola g) egyetem h) egyéb ............................................

11. a) b) c) d) e) f)

Ha szerencsi iskolába jár, értékelje az iskolájában az alábbiakat: (1= nagyon rossz, 5= nagyon jó) Diákjogok érvényesülése 1 2 3 4 5 Diákönkormányzat munkája 1 2 3 4 5 A diákok érdekeinek érvényesülése 1 2 3 4 5 Diákok közösségi élete, összetartás 1 2 3 4 5 Az iskola hagyományainak ápolása 1 2 3 4 5 Diákok-tanárok kapcsolata 1 2 3 4 5

62

12. a) b) c) d)

Ha még általános iskolás, mik a tervei? gimnáziumban tanulok tovább szakmát tanulok és leérettségizek csak szakmát tanulok egyéb ………………………………….

a) b) c)

Ha középiskolás, mi a véleménye a továbbtanulásról? Nem akarok továbbtanulni, az iskola után dolgozni szeretnék Még csak gondolkodom a továbbtanuláson Határozott elképzelésem van arról, hogy hol tanulok tovább.

13.

14.

Ha tovább szeretne tanulni, mi a terve? a) egyetemre megyek b) főiskolára megyek c) szakmát akarok tanulni

15.

Ha tovább szeretne tanulni, milyen területen? (Többet is jelölhet) a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s)

divat egészségügy informatika kereskedelem, marketing könnyűipar (vegyipar, élelmiszeripar, textilipar, stb) környezetvédelem közigazgatás kultúra (könyvtár, levéltár, múzeum, közművelődés, stb.) média (televízió, rádió, újságírás) mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés) művészet (alkotó, előadó) nehézipar (bányászat, kohászat, gépgyártás, stb.) oktatás (tanító, tanár, gyógypedagógus, stb.) pénzügy politika szociális terület tudomány vendéglátás, idegenforgalom egyéb …...........................

16. Melyik kijelentéssel ért egyet? (Csak egyet válasszon!) a) Csak diplomával lehet sikeres az ember. b) Nem a diploma a lényeg. Ha jó szakmát választ az ember, azzal egész életében elboldogul. c) Még fiatalon meg kell tanulni több szakmát, hogy később már ne kelljen tanulni. d) Az embernek folyamatosan képeznie kell magát, ha el akar valamit érni. 17.

Ha még tanul (bármilyen szinten) a későbbiekben milyen területen szeretne majd dolgozni, ha már dolgozik, válassza ki a szakmájának megfelelő területet? a) divat b) egészségügy c) informatika d) kereskedelem, marketing e) könnyűipar (vegyipar, élelmiszeripar, textilipar, stb) f) környezetvédelem, természetvédelem g) közigazgatás h) kultúra (könyvtár, levéltár, múzeum, közművelődés) i) média (televízió, rádió, újságírás) j) mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés)

63

k) l) m) n) o) p) q) r) s) 18.

művészet (alkotó, előadó) nehézipar (bányászat, kohászat, gépgyártás, stb.) oktatás (tanító, tanár, gyógypedagógus, stb.) pénzügyi szféra, bank, tőzsde politika szociális terület tudomány vendéglátás, idegenforgalom egyéb …...........................

a) b) c) d) e) f)

Milyen idegen nyelven és milyen szinten beszél? nem beszélek idegen nyelvet tanultam/tanulok, de nincs nyelvvizsgám angol alap közép felső német alap közép felső francia alap közép felső egyéb............. alap közép felső

a) b) c) d) e) f)

Ön szerint, hol lehet jobb állást találni? mindegy, jó állások mindenütt vannak az ország észak-keleti részén is, de nem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében inkább a Dunántúlon inkább az ország középső részén (a fővárost nem számítva) főleg a fővárosban főleg külföldön

19.

20.

Ha dolgozik, milyen beosztásban? a) vezető (bármilyen) b) irodai alkalmazott c) szakmunkás d) segédmunkás e) betanított munkás f) egyéni vállalkozó

21.

Ha dolgozik, milyen településen? a) községben b) Szerencsen c) kisvárosban, de nem Szerencsen d) nagyvárosban e) a fővárosban f) külföldön

22.

Ha dolgozik, milyen állásban? a) A tanult szakmámban dolgozok. b) A tanult szakmámhoz közeli területen dolgozok. c) Nem a tanult szakmámban dolgozok.

23.

Melyik igaz Önre? a) Elégedett vagyok a jelenlegi munkahelyemmel. b) Elégedetlen vagyok a munkámmal, de kell az állás. c) A munka érdekes, de a fizetés nem megfelelő. d) Rengeteg a túlmunka. e) Nem jövök ki túl jól a munkatársaimmal. f) Nem szeretem, amit csinálnom kell. g) egyéb vélemény…………………………………..

64

24.

Mik a tervei jelenlegi munkájával? a) Szeretnék a mostani munkahelyemen maradni, és ugyanazt a feladatot végezni. b) Szeretnék a jelenlegi munkahelyemen maradni, de más feladatot ellátni. c) Tervezem, hogy munkahelyet változtatok

25.

Volt már munkanélküli? a) igen b) nem

26.

Ha volt munkanélküli, mennyi ideig volt folyamatosan munka nélkül? a) 1 évnél tovább b) 7-12 hónap c) 3-6 hónap d) 3 hónapnál kevesebb

27.

Tart-e attól, hogy a közeljövőben elveszti állását? a) igen b) nem

28.

Hol lakik az év legnagyobb részében? a) szülőknél b) saját lakásban, házban c) kollégiumban d) albérletben egyedül e) másokkal közös albérletben f) házastárs, élettárs lakásában g) házastárs, élettárs szüleinél h) rokonnál, ismerősnél i) barátnál j) egyéb

29.

Ha többekkel lakik, van-e saját szobája? a) igen b) nem

30.

Mekkora a lakás, amelyben él? a) 50 m2 alatt b) 51-70 m2 c) 71-100 m2 d) 100-200 m2 e) 200 m2 felett

31.

Megfelelőnek tarja-e lakáskörülményeit? a) igen b) nem

65

32.

Ha elégedetlen, mi ennek az oka? (Csak egyet, a legjellemzőbbet válassza!) a) kicsi a lakás, ház b) önállósodni szeretnék c) nem a saját tulajdonom d) rossz az állapota e) rossz környéken van f) sok a fenntartási költség g) egyéb

33.

Mik a tervei a lakásvásárlás területén? a) nem tervezek lakás/ház vásárlást, építést b) házépítést tervezek a közeljövőben c) házvásárlást tervezek a közeljövőben d) lakásvásárlást tervezek a közeljövőben

34.

Hol szeretne házat építeni vagy venni? a) Szerencsen b) a környező települések valamelyikén c) egyéb

35.

Mi a véleménye Szerencs lakáshelyzetéről? a) Szerintem jó a lakáshelyzet Szerencsen b) Kevés Szerencsen az eladó ház, lakás c) Nincs elég eladó telek d) Kellenének még önkormányzati bérlakások

36.

Gondolkodik-e családalapításon? a) Már van saját családom (házastárs, élettárs, gyermek) b) Még nem tervezem a családalapítást. c) Hamarosan házasodom. d) Hamarosan lesz gyermekem, gyermekünk.

37.

Van-e saját gyermeke? a) nincs b) 1 c) 2 d) 3 vagy több

38.

Terveznek-e további gyermekvállalást? a) igen b) nem

39.

Ha nem egyedül él, mit gondol a családjáról? a) Szerintem nagyon jó a családi életünk. b) Azt hiszem, vannak kisebb problémák a családunkban, de semmi komoly. c) Komoly problémák vannak a családunkon belül.

40. a) b) c) d) e) f) g)

Ha úgy érzi, gondok vannak a családban, próbálja kiválasztani, hogy mi a gond: pénzügyi gondjaink vannak nem foglalkoznak egymással a családom tagjai valamelyik családtag alkoholproblémákkal küzd egyéb káros szenvedélyek nehezítik az életünket előfordult már, hogy bántalmaztak engem, vagy valamelyik családtagomat a családon belül rendszeres a fizikai erőszak a családomban más a probléma: .......................................................

66

41. a) b) c) d) e)

Tud-e segítséget kérni az előbbi problémák megoldásához? Igen, szülőmtől/szüleimtől. Igen, más családtagjaimtól. Igen, szakemberektől. (tanárok, pszichológus, orvos, rendőrség, családsegítő, stb.) Nem, mert nem merek. Nem, mert nem tudom, kihez forduljak.

42.

Hogyan ítéli meg a vagyoni helyzetét/helyzetüket? a) Gond nélkül élek/élünk. b) Gondos beosztással kijövök/kijövünk a pénzből. c) Éppen csak elég a fizetés, hónapról hónapra élek/élünk. d) Komoly anyagi gondok vannak.

43.

Tud/Tudnak-e pénzt megtakarítani? a) rendszeresen b) esetenként c) nem

44.

Ha tud félretenni, mire gyűjt? a) lakásvásárlás, felújítás b) autó c) egyéb nagy értékű beszerzés (számítógép, szórakoz-tató elektronikai berendezés, háztartási gép, stb) d) utazás, üdülés e) a gyereknek teszek félre f) tandíj g) csak, hogy legyen tartalék váratlan helyzetekre h) egyéb

45.

Tegyen X-et a megfelelő rubrikába: Közös használatú a család többi tagjával a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r)

Saját használatú

televízió rádió mobiltelefon videólejátszó DVD-lejátszó CD-lejátszó fényképezőgép kábeltévé számítógép internet kapcsolat motor gépkocsi hifi berendezés házimozi légkondicionáló automata mosógép mosogatógép vezetékes telefon

67

46.

Becsülje meg, mennyi szabadideje van naponta (egy átlagos hétköznap)? a) nincs szabadidőm b) legfeljebb 1 óra c) 1-3 óra d) 4-6 óra e) több mint 6 óra

47.

Mennyi szabadideje van egy hétvégi napon? a) nincs szabadidőm b) legfeljebb 1 óra c) 1-3 óra d) 4-6 óra e) több mint 6 óra f) egész nap szabad vagyok

48.

Hol tölti szabadidejét egy átlagos hétköznap? A 3 legjellemzőbbet jelölje! a) szórakozóhelyeken (pl. diszkó, mozi) b) vendéglátóhelyeken (pizzéria, étterem, kocsma) c) a természetben (kirándulás, sport, stb) d) kulturális létesítményekben (pl. könyvtár, színház, stb) e) sportlétesítményben f) otthon/kollégiumban g) barátoknál h) rokonoknál

49.

Hol tölti szabadidejét hétvégén? A 3 legjellemzőbbet jelölje! a) szórakozóhelyeken (pl. diszkó, mozi) b) vendéglátóhelyeken (pizzéria, étterem, kocsma) c) a természetben (kirándulás, sport, stb.) d) kulturális létesítményekben (pl. könyvtár, színház, stb.) e) sportlétesítményben f) otthon/kollégiumban g) barátoknál h) rokonoknál

50.

Becsülje meg, egy átlagos hétköznap mennyi időt tölt a televízió nézéssel? a) max. 1 óra b) 1-3 óra c) 4-6 óra d) több mint 6 óra

51.

Becsülje meg, egy átlagos hétvégi napon mennyi időt tölt a televízió nézéssel? a) max 1 óra b) 1-3 óra c) 4-6 óra d) több mint 6 óra

52.

Mi a véleménye Szerencs kulturális életéről? a) Mindenki találhat magának szórakozást. b) Kevés a fiatal korosztálynak szóló program. c) Sok jó program van. d) Kevés a jó program. e) Sok program van, de nem elég szórakoztató. f) egyéb vélemény ……………………………..

68

53.

Milyen gyakran sportol? a) naponta b) hetente többször c) hetente 1-szer d) havonta e) ritkábban mint havonta f) soha

54.

Ha nem sportol rendszeresen, mi ennek az oka? a) nincs időm b) nincs rá pénzem c) nincs kedvem d) nincs társaságom e) nincs megfelelő sportolási lehetőség f) nem tartom fontosnak g) egyéb

55.

Volt-e az elmúlt 6 hónapban az alábbi helyeken. Karikázza be, ahol volt! a) családi összejövetel b) diszkó c) házibuli d) klub (pl. bowling) e) könnyűzenei koncert f) söröző, borozó., kocsma g) kávézó, teázó, cukrászda h) kirándulás, túrázás i) könyvtár j) helyi kulturális rendezvények k) sportolás l) színház m) mozi n) múzeum o) sportmérkőzés p) pláza q) étterem (kivéve gyorsétterem) r) hamburgerező, gyorsétterem s) sétálgatni az utcán barátokkal t) táncolni (szervezetten: tánccsoport, versenytánc) u) komolyzenei koncert v) alkotócsoport (rajzolás, festés, fotózás, hímzés, stb.)

56.

Kérem, értékelje a saját egészségi állapotát! a) nagyon jó b) inkább jó c) inkább rossz d) nagyon rossz

57.

Akadályozza-e valami a mindennapi életében? a) tartós betegség (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) b) rokkantság, fogyatékosság c) pszichés betegség d) egyéb

69

58.

Melyik állítás igaz Önre? Többet is bejelölhet. a) Az egész családom egészségesen él és táplálkozik. b) A családom tagjai nem foglalkoznak ezzel, de én igyekszem egészséges ételeket enni és egészségesen élni. c) Nem törődöm azzal, hogy egészséges-e, amit eszem, a fontos, hogy finom legyen. d) Vannak testsúlyproblémáim. e) Meg vagyok elégedve a testsúlyommal. f) Gyakran fogyókúrázom. g) Fontosnak tartom a különböző szűrővizsgálatokat.

59.

Szokott dohányozni? a) Rendszeresen dohányzom b) Alkalmanként elszívok 1-1 szálat. c) Dohányoztam már, de többet nem teszem. d) Még nem dohányoztam, de ki akarom próbálni. e) Még soha nem dohányoztam, és nem is akarok.

60.

Fogyasztott-e már kábítószert? a) Rendszeresen fogyasztok kábítószert. b) Kipróbáltam már kábítószert, többet nem teszem. c) Máskor is kipróbálom. d) Még soha nem fogyasztottam kábítószert, de szeretném kipróbálni. e) Soha nem akarok semmilyen kábítószert kipróbálni.

61.

Szokott-e szeszes italt fogyasztani? a) Rendszeresen fogyasztok szeszes italt. b) Ittam már szeszes italt, de csak alkalmilag. c) Nem szoktam szeszes italt inni, de ki akarom próbálni. d) Soha nem akarok szeszes italt inni.

62.

Ha ivott már szeszes italt, milyen gyakran fordult elő az elmúlt egy évben, hogy erősen ittas állapotba került? a) mindennap b) hetente 1-2 alkalommal c) havonta többször d) 1-2 havonta e) ritkábban f) soha

63.

Mi a véleménye a játékautomatákról? a) Rendszeresen játszom pénzes játékautomatán. b) Egyszer-kétszer kipróbáltam, de csak egy játék. c) Nem érdekel a dolog.

64.

Ha van valamilyen káros szenvedélye, mit tesz azért, hogy leszokjon róla? a) Semmit. b) Önmagamat szoktatom le. c) Már kértem segítséget a szüleimtől, rokontól. d) Már kértem segítséget baráttól, ismerőstől. e) Már kértem segítséget szakembertől. f) Orvosi kezelést kapok.

65.

Szokott-e internetezni? a) igen b) nem

70

66.

Ha igen, milyen gyakran? a) naponta b) hetente c) havonta d) ritkábban

67.

Hol internetezik leginkább? A legjellemzőbbet válassza! a) iskolában b) otthon c) munkahelyen d) könyvtárban e) barátoknál f) ifjúsági információs pontban g) Internet kávézóban h) egyéb

68.

Ismer-e Szerencsen ifjúsági szervezeteket? a) Igen, és tagja is vagyok szerencsi ifjúsági egyesületnek, szervezetnek. b) Igen, de nem vagyok tagja, nem érdekel. c) Igen, tagja nem vagyok, de szívesen belépnék. d) Nem ismerek szerencsi ifjúsági szervezeteket.

69.

Ismeri a Szerencsi Ifjúsági Információs Pont tevékenységét? a) Nem hallottam róla. b) Tudom, hogy van ilyen, de még nem jártam ott. c) Igénybe vettem/veszem a szolgáltatásaikat.

70.

Mit gondol, szükség van-e külön ifjúsági klubra, házra? a) Nincs rá szükség, van elég szórakozási lehetőség a fiataloknak. b) Annyira nem fontos, de ha van rá pénz, lehetne egy külön, fiataloknak való hely. c) Nagyon fontos, hogy legyen a fiataloknak saját klubja, ifjúsági háza.

71.

Mik a hosszú távú tervei? a) Szerencsen szeretnék végleg letelepedni. b) Egy időre elmegyek Szerencsről, de visszajövök letelepedni. c) Végleg el akarok költözni Szerencsről.

72.

Ha nem szeretne Szerencsen maradni, mi ennek az oka? a) Nincs munkalehetőség. b) Nem lehet jól fizető állást találni. c) Nincs lakásvásárlási, építkezési lehetőség. d) Nincs elég szórakozási lehetőség. e) Nem megfelelő az itt elérhető szolgáltatások színvonala. f) Egyéb……………………………

73.

Mit szeret Szerencsen? Fogalmazza meg röviden!

…………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… ……………………………………………………………

71

74. Mit nem szeret Szerencsen? Fogalmazza meg röviden! …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… …………………………………………………………… Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre!

72