HATÉKONYSÁGNÖVELÉS LEHETŐSÉGEIT BEMUTATÓ TANULMÁNY Nagykálló Város Önkormányzata

HATÉKONYSÁGNÖVELÉS LEHETŐSÉGEIT BEMUTATÓ TANULMÁNY Nagykálló Város Önkormányzata

Készült a ,,Teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0” ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében

Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány

KÉSZÍTETTE: M EGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA KFT. MEGBÍZÓ: NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA DÁTUM: 2014. JÚNIUS 30.

A tanulmány az Államreform operatív program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára” című egyfordulós pályázati felhívás (Kódszám: ÁROP-1.A.5-2013) keretében finanszírozott ,, Teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0” ÁROP-1.A.52013-2013-0114 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan került kidolgozásra.

2. oldal


1.

A tanulmány felépítése

1. Jogszabályi háttér, vonatkozó törvényi alapok 2. Létrejött dokumentum/javaslat ismertetése 3. Érintettek köre 4. A dokumentum/javaslat gyakorlati implementálásának módja a)

elfogadás

b)

kötelező érvényűvé válás

c)

bevezetés javasolt ütemezése

5. Bevezetés hatásainak ismertetése 6. Értékelés, visszacsatolás, monitoring javasolt módja

A hatékonyságnövelés célja: Az Önkormányzat hatékony, eredményes működésének elősegítése a jogszabályi környezet figyelembe vétele mellett, az Önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetének hosszú távú stabilizálása érdekében.

3. oldal


2.

Jogszabályi háttér

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 4. § (1) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. (2) A költségvetés a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (a továbbiakban: bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik. (3) A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként. 5. § (1) Költségvetési bevételek különösen a) a közhatalmi - adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek - bevételek, b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei, c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek, d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és e) a kapott kamatok. (2) Költségvetési kiadások különösen a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai, b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások, c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások, e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások. (3) A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg). A központi költségvetés hiányának finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési rendelet, költségvetési határozat rendelkezik. 6. § (1) A költségvetési kiadások - a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével - a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat), vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. (2) A kiadási előirányzatok működési költségvetés és felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportokra tagozódnak.

4. oldal

Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány (3) A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés beruházások, felújítások, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza. (4) A bevételi előirányzatokat a Kormány rendeletében foglalt kiemelt előirányzatokra kell bontani. (5) A kiemelt előirányzatokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes előirányzatokra (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek. 9. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a kővetkező hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: a) a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása és megszüntetése, b) a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása, d) a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele, f) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, i) a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és f)-i) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése. (6) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket - ha törvény másként nem rendelkezik - az irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) és i) pontjában foglalt hatáskört, amelyet az irányító szerv vezetője gyakorol. (7) Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon a) - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdés b) és c) pontjában, b) az (1) bekezdés d)-f) pontjában, és c) - kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben - az (1) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

5. oldal


3.

Helyzetértékelés

A racionalizáláshoz szükséges információk: Cél megismerni az Önkormányzati intézményrendszer jelenlegi helyzetét, lehetőségeit és korlátait. Ezen összegyűjtött információk elemzése során határozható meg az Önkormányzat célrendszere és a stratégiai változási pontok. Az Önkormányzat tevékenységének felmérése: -

Törvény által meghatározott feladatok, kötelezettségek;

-

Rendeletileg meghatározott feladatok;

-

Vállalkozási tevékenység;

-

Egyéb önkéntesen vállalt feladatok.

Önkormányzati intézményrendszer felmérése: -

Hivatal;

-

Önálló és részben önállóan gazdálkodó intézmények;

-

Társulás megállapodások és ellátott feladatok rendszere;

-

Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok.

Az Önkormányzati intézményrendszer kapcsolatainak elemzése: -

Struktúra (munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordinációs eszközök);

-

Információáramlás (Önkormányzaton belül, valamint az Önkormányzat és az intézmények között).

Partnerségi elemzés: -

Érintettek meghatározása;

-

Érintettekkel való kapcsolat, érdekeik meghatározása.

Az elemzés során a kritikus pontok azonosítása

Azonosításra kerülnek a minőségi működés szempontjából kritikus pontok, többek között a következő eszközök segítségével: Referencia értékkel bíró („legjobb gyakorlat”) esetek összehasonlítása: A költség/bevétel tételek elemzése keretében megvizsgálásra kerül az adott költség/bevétel tétel realitása. Ennek érdekében összehasonlításokat végzünk az alábbi szempontok szerint:  Homogén intézményi csoportok kiadási/bevételi struktúrájának összehasonlítása,

6. oldal

Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány  A kritikusnak ítélt esetekben az igénybevett szolgáltatás, vagy megvásárolt termékek árának összehasonlítása azonos iparági szolgáltatók áraival, annak érdekében, hogy a túlzott mértékű díjak/költségek kimutathatóak legyenek. Szinergiák felkutatása: A szinergiák felkutatása a méretgazdaságosságból származó előnyök kihasználását célozza meg. Arra törekszünk, hogy a hatékonyságot és a rugalmasság megtartása mellett érjük el a lehető leghatékonyabb működési feltételeket. Gazdálkodásra vonatkozó elvek: -

Likviditásfigyelés;

-

Adóhátralékok csökkentése;

-

Rendelések, számlák ellenőrzésének szigorítása;

A hagyományos önkormányzati (költségvetési) gazdálkodás jellemzői: 

Pénzforgalmi szemléletű,



A bevételeket és kiadásokat méri,



Bázisszemléletű, inputorientált,



Rövid távú (éves, operatív),



Alapvetően „kifelé” szól (a költségvetési előírásoknak felel meg),



Vezetői döntéstámogatásra korlátozottan alkalmas, előrejelzés nincs,



A valós teljesítményeket és költségeket nem veszi figyelembe (nem is ismeri azokat),



Rugalmatlan és pazarló (év végi költési kényszer),



A gazdálkodás számos területén nincs érdemi kontroll.

4.

A javaslat ismertetése

A beavatkozás fókuszpontjai Az újfajta gazdálkodás alapelvei: 

Feladatmegosztás,



Finanszírozási alapelvek,



Irányítási feladatok- és hatáskörök,



Szervezetrendszer.

Szisztematikus hatékonyságnövelés elemei: 

Azonnali megtakarítások,



Folyamatos költségcsökkentés,



Bevételnövelés.

Feladatalapú gazdálkodás és kontrolling rendszer kialakítása: A takarékos gazdálkodást segítő technikák:

7. oldal

Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány 

Polgármesteri Hivatal osztálya által történő pénzügyi, könyvelési és kontrolling feladatellátással;



Intézményi költségcsökkentés;



Intézmény integráció;



Intézmények átalakítása non-profit gazdasági társaságokká;



Likviditási terven alapul;



Személyi juttatások teljes körű áttekintése, racionalizálása;



Keretgazdálkodás a dologi kiadások vonatkozásában.

A feladatkataszter kialakításának szempontjai:

A 200-300 elemű feladatkataszter alapját az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzéke képezi. Az adott feladat elvárt részletezettsége/bontása függ az igényelhető normatíváktól, a feladat kötelező vagy önként vállalt jellegétől, valamint az önkormányzat további –tervezési alapelvekben rögzített– elvárásaitól. A kataszter három csoportba sorolja az intézmények által ellátott feladatokat: irányító-, alapés támogató feladatok közé. Az ellátott feladatok csoportosítása tematikusan és nem intézményi bontásban valósul meg.

Új tervezési és gazdálkodási rendszer:

Feladatalapúság: a teljes költségvetést az ellátott feladatok mentén lehet megtervezni. Okozathűség: a költségvetési bevételek és kiadások felmerülését meghatározó változók, paraméterek tervezése segítségével a tervek valós erőforrásigényeket tükröznek. Egyszerűség: a tervezés alapját egy kezelhető számosságú feladatból álló feladatkataszter képezi. Egységesség és rugalmasság egyidejű alkalmazása: magas szinten azonos feladat- és jogcímstruktúra, mely azonban rugalmasan alábontható. Összehasonlíthatóság: az alkalmazott naturáliák és az azonos feladat- és jogcímstruktúra összehasonlíthatóvá teszi az azonos feladatot ellátó különböző intézményeket.

8. oldal


5.

Jövőkép

Nagykálló esetében is a korszerű önkormányzati gazdálkodás, mely a túlélés alapja. Ennek folyamata a következő lépésekből tevődik össze: Helyzetfelmérés az önkormányzat működésének tekintetében és lehetséges intézkedések kidolgozása  azonnali költségcsökkentési intézkedések megvalósítása  szisztematikus hatékonyságnövelés Feladatkataszter összeállítása, a feladatok költségeinek megállapítása  költségvetés feladatalapú tervezése  stratégia kialakítása, célok lebontása, mutatók meghatározása Feladatalapú gazdálkodás feltételeinek kialakítása  vezetői beszámolórendszer kialakítása  rendszeres vezetői beszámolás, előrejelzés A korszerű gazdálkodás jellemzői: -

(részben) üzemgazdasági szemléletű;

-

a cél elérését és a hatékonyságot méri;

-

teljesítményalapú (feladatalapú), outputorientált;

-

hosszabb távú (többéves, stratégiai és operatív);

-

kifelé és a vezetőknek egyaránt szól;

-

alkalmas a vezetői döntéstámogatásra, előrejelzéseket tartalmaz;

-

figyelembe veszi a valós teljesítményeket és költségeket;

-

rugalmas, az év közbeni gyors vezetői beavatkozásokat lehetővé teszi;

-

mindenre kiterjedő érdemi kontrollt biztosít.

9. oldal


6.

Intézkedési terv

5.1.Rövid távú intézkedések, rövid távú akcióterv Azonnal bevezethető intézkedések tartoznak ebbe a csoportba, s ennek megfelelően általában csak rövid távú hatást fejtenek ki, mint pl.: 

Szállítói szerződések, rendelések szisztematikus felülvizsgálata, ellenőrzése: ez az intézkedés a rövid távú intézkedéseket bemutató tanulmányban lesz kifejtve.



Kintlévőség-kezelési folyamat „szigorítása”, tudatosabb alkalmazása: ez az intézkedés a rövid távú intézkedéseket bemutató tanulmányban lesz kifejtve.



E-közigazgatás bevezetése az Önkormányzatnál: ez az intézkedés a rövid távú intézkedéseket bemutató tanulmányban lesz kifejtve.



Rendelések, számlák ellenőrzésének szigorítása: ez az intézkedés a rövid távú intézkedéseket bemutató tanulmányban lesz kifejtve.

5.2.Középtávú intézkedések Azon intézkedések tartoznak ide, melyek bevezetése már előkészítést igényel, azonnal nem indíthatóak el, viszont a hatásukat közepes időtávon (2-5 év) fejtik ki. Nagykálló város önkormányzata a következő intézkedést jelölte ki középtávon:  Önkormányzati tulajdonú intézmények működésének felülvizsgálata, hatékonyság növelésének céljából átalakítás lehetőségének megvizsgálása. Itt ebben az esetben a következő intézmények működését vizsgáljuk: Teszovál Kft., Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft., " URBS NOVUM" Nagykállói Városfejlesztési Kft. és a Kállai Kettős Gazda Nonprofit Kft.. A vizsgálat követően javaslat ismertetése a hatékonyabb és költségkímélőbb működés megvalósítására.  E-közigazgatás fejlesztése Nagykálló Város Önkormányzatánál: Az eközigazgatás meghonosításának célja, hogy a régi, lassú és esetenként bürokratikus jellegű helyett, modern, hatékony, a lakosság érdekeit és kényelmét szem előtt tartó közigazgatás valósuljon meg. Az e-közigazgatás magasabb fokú ügyfél-elégedettséget, szemléletváltást, költséghatékonyságot, a szolgáltatások minőségének javítását és a folyamatok automatizálását jelenti. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó Európai Uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" a tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, illetve az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok Interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan.

5.3.Hosszú távú intézkedések A hosszú távú intézkedések alapos előkészítést igényelnek és hosszú távon fejtik ki hatásukat (minimum 5 év). Ide tartozik a település hosszú távú stratégiái és programjai,

10. oldal

Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány amelyek meghatározzák a település céljait és jövőképét s az ehhez kapcsolódó tevékenységeket, fejlesztéseket. Nagykálló esetében az alábbi intézkedéseket tartják fontosnak hosszú távon: 

Megújuló energia alkalmazása az intézmények üzemeltetésénél és fenntartásánál, így az energia költségek csökkentése. Fontos szempont, hogy hiába ez egy hosszabb időtávon megtérülő beruházás, de már a kivitelezést követő éven érzékelhető a költségek csökkenése. Itt a saját források és pályázati lehetőségek határozzák meg, hogy mely megújuló energiahasznosító rendszert alkalmazzák (napelem, napkollektor, biomassza alapú kazán). Itt alapos tervezés szükséges, hogy melyik rendszer kiépítése rentábilis.



E-közigazgatás továbbfejlesztése Nagykálló Város Önkormányzatánál: a hosszú távú cél, hogy Nagykállón is megvalósuljon az e-közigazgatás szolgáltatásainak négy szintje, amelyek a következők: 1. szint: információ – online információk a szolgáltatásokról, „ügyleírások" 2. szint: egyirányú interaktivitás – az ügyleírások által adott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetősége, kinyomtathatósága 3. szint: kétirányú interaktivitás – az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok online kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, és ugyancsak online továbbíthatók 4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés – az ügymenet elektronikus; űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték befizetése (természetesen elektronikus aláírás felhasználásával).

A hatékonyságjavítás éveken át tartó, soha véget nem érő szisztematikus folyamat; magában foglalja: a pazarlások megszűntetését, a párhuzamos tevékenységek konszolidációját; a kiegyensúlyozott leterheltség biztosítását és a kiváló folyamatok kialakítását.

11. oldal


7.

Érintettek köre

A tervezésben résztvevők: a Polgármester és a Jegyző, továbbá a hivatal néhány munkatársa. Feladatuk a terv operatív elkészítése, melynek része a helyzetelemzés és a különböző tervváltozatok elkészítése is. Polgármester: a tervezés összefogásáért felelős, feladata a képviselő testület és a hivatal közötti koordináció a terv elfogadása érdekében. A Polgármester feladata az ÖTV értelmében képviselőtestület elé terjesztés. Jegyző: a Polgármesteri Hivatal munkáját koordinálja a tervezési folyamatban. Feladata a törvényesség betartása és betartatása, illetve a racionális döntések elősegítése. Képviselőtestület: feladata az előzetesen kidolgozott stratégia, terv megvitatása, esetleges módosítása és elfogadása. Polgármesteri hivatal: elsődlegesen az adatszolgáltatásért és a tervhez szükséges elemzésekért és szcenáriók összeállításáért felelős. Önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok: a tervezés időszakában ötleteket, javaslatokat nyújthatnak be, mely segítheti az Önkormányzatot a döntés meghozatalában. Civil szervezetek: a tervezés időszakában ötleteket, javaslatokat nyújthatnak be, mely segítheti az Önkormányzatot a döntés meghozatalában. Vállalkozók: érdekérvényesítésük megalkotásához.

révén

inputokat

szolgáltathatnak

a

stratégia

12. oldal


8.

A hatékonyságnövelés és költségcsökkentés gyakorlati implementálásának módja

A) Elfogadás

A költségcsökkentő és hatékonyságnövelő intézkedéseket bemutató tanulmányt a Polgármester hagyja jóvá. Tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testület felé, a képviselő testületi ülésen beszámol az intézkedések bevezetéséről és a végrehajtás állapotáról. B) Kötelező érvényűvé válás A polgármester jóváhagyásával válik kötelező érvényűvé. C) A bevezetés ütemezése

A polgármesteri jóváhagyás időpontjától kezdődik az intézkedések bevezetése a tanulmány 1. sz. mellékletét képező ütemezés szerint.

13. oldal


9.

Bevezetés hatásainak ismertetése

Fontos feladat, hogy a bevezetéstől kezdődően; a rövid távú intézkedések esetében projektzárásig, a közép- és hosszú távú intézkedések esetében az adott időszak végén történjen hatáselemzés. Emellett szükséges előzetes hatásvizsgálat is. A rövid távú intézkedések esetében az azokat bemutató anyagban térünk ki részletesen erre a pontra. Az intézkedések kiválasztása és megvalósítása mindig előzetes helyzetelemzés és vizsgálódás alapozza meg, amely a hatáselemzés alapja is. A hatásokat három csoportba oszthatjuk: 

Társadalmi-gazdasági hatások

A társadalmi- gazdasági hatások feltárása az alkalmazott „nélküle-vele” modellek összehasonlításával történik. Itt megnézzük azt az esetet, ha nem történik semmi és minden ugyanígy folyik tovább, s a „vele” esetet, amikor az intézkedések bevezetésének a hatásait nézzük. Egyértelműen látszik, hogy a bevezetéssel megvalósul a költségcsökkentés és hatékonyságnövelés, de ennek mértéke az intézkedésektől függ. Ebben a csoportban időtáv tekintetében is vizsgáljuk a hatásokat: rövid, közép és hosszú távon: az adott időtávú intézkedések biztosítják az adott időtávú hatását a költségcsökkentésnek és hatékonyságnövelésnek. Ez a folyamat, ha beindul, onnantól kezdve addig tart, míg az intézkedések megvalósítás alatt vannak, az alatt végig pozitív hatás érzékelhető. 

Esélyegyenlőségi hatás:

Ebben az esetben kevéssé értelmezhető ez a hatás, annyiban viszont megjelenik, hogy a lakosság számára a tájékoztatás fontosabb szerepet kap s itt minden esélyegyenlőségi célcsoportot figyelembe veszünk. 

Környezeti hatások:

A környezeti hatásokat pozitív és negatív hatásokra bonthatjuk. Jelen esetben rövid- és középtávon nem releváns ez a hatásvizsgálat. A hosszú távú hatás viszont környezeti szempontból pozitív, hiszen a megújuló energia alkalmazása az intézményekben mindenképpen előnyös, nemcsak gazdaságilag, hanem a környezet védelme miatt is. Kevesebb fosszilis energiahordozót használnak fel, ehelyett a megújuló energiaforrások kerülnek előtérbe.

14. oldal


10.

Értékelés, visszacsatolás, monitoring módjai

Az értékelés a hatékonyság és hatásosság mérésének eszköze. Három fázisa az előzetes (ex-ante), az időközi (mid-term) és az utólagos (ex-post) értékelés. Célja a megvalósulás folyamatos nyomon követése, az eredmények rendszerezése, elemzése, ez adja meg az alapját az esetleges változtatási javaslatoknak. A folyamat dinamikus nyomon követése a biztosíték a kiindulási pont, a megvalósításhoz rendelt eszközök és az elért cél egységben tartásának, a sikerességnek. Előzetes (Ex-ante) Az előzetes értékelés a tervezési folyamat szerves része. Célja, hogy az aktuális helyzet felmérésével alapot teremtsen a stratégia (gazdasági program) megfelelő kidolgozására. Az intézkedések előzetes elemzésére, hogy milyen hatást tudnak kiváltani, milyen eredményt tudnak realizálni. Időközi (Mid-term) Az időközi értékelés fő célja a stratégiai célok és a megvalósulás közötti összhang és a társadalmi-gazdasági hatások, a hatékonyság érvényre jutásának elemzése. Az időközi értékelés módosításokat is javasolhat az erőforrások elosztásában és felhasználásában egyaránt, valamint az esetleges, időközben felmerült újabb problémák megoldására is tehet javaslatot. Az időközi értékelés elengedhetetlen az éves szintű munkaprogramok kidolgozásához. Utólagos (Ex-post) Az értékelés célja, hogy lemérje, a program végrehajtása során sikerült-e elérni a kívánt hatásokat, az aktuális helyzet megfelel-e az elvártaknak, a terv a leghatékonyabb és legcélravezetőbb megoldásokat tartalmazta-e. Az utólagos értékelés egyben alapja a következő ciklusban induló stratégiai terv kidolgozásának, annak ex-ante értékelésének. A visszacsatolást, ellenőrzést segítő értékelésnek a ciklus végén kell elkészülnie. Visszacsatolás A folyamatos visszacsatolás a stratégia sikeres megvalósításának egyik kulcsterülete. Az elemző értékelések utolsó fázisa, célja, hogy a kapott eredmények ténylegesen feldolgozásra kerüljenek, azok beépítésével a stratégia szükség szerint módosuljon a változó környezet változó igényeihez igazodva. A visszacsatolás szintén kettős szerepkörrel rendelkezik, egyrészt összefoglaló jellegű, a múltban megtett lépéseket rögzíti és elemzi, másrészt innovatív, jövőbe mutató, a hibákat és a sikereket figyelembe véve a változtatási, módosítási javaslatok alapja lehet, ezért érdemes minden fontosabb fázis megvalósulása után, illetve az értékelési szakaszok befejeztével külön figyelmet fordítani rá. A visszacsatolás nem önmagában különálló része a monitoring rendszernek, hanem a tervezés fontos, integrált eleme. Külön ki kell hangsúlyozni azonban, mert figyelmen kívül hagyása a teljes folyamat eredményességét és hatékonyságát kérdőjelezi meg.

15. oldal


11.

Összefoglalás

A hatékonyságnövelő intézkedések esetében elmondható, hogy megvalósításuk az újfajta gazdálkodási szemléletet követeli meg Nagykálló önkormányzatától. Mely alatt egyrészt a gazdálkodás modernizálását értjük, másrészt a feladatszemléletű gazdálkodás kialakítását. A piaci szemlélethez át kell gondolnia az önkormányzatnak az irányítási feladatokat- és hatásköröket, valamint a szervezeti rendszert is. A feladatalapúság azt jelenti, hogy a feladatokhoz rendeljük a költségoldalt, a teljes költségvetést is ehhez igazítjuk, valamint az is fontos szempont, hogy a tervek valós forrásigényeket kell, hogy tükrözzenek. A tervezés alapja a feladatkataszter, mely alapvetően behatárolja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait. Az egységes feladat- és jogcím struktúra alkalmazásával az azonos feladatot ellátó intézmények összehasonlíthatóak lesznek. Az intézkedések bevezetésével azonnal elindul a hatékonyságnövelés folyamata, mely több elemből tevődik össze: költségmegtakarítás és –csökkentés, bevételnövelés, valamint a szervezeti hatékonyság növelése. Az elmondható, hogy mindig az Önkormányzat dönti el – ahogy itt Nagykálló esetében is -, hogy milyen mértékű hatékonyságnövelést képes és tud megvalósítani s ehhez az eszköztárából mely intézkedéseket kívánja foganatosítani. Az is az önkormányzat döntési kompetenciája, hogy milyen időtávon kívánja az eredményeket realizálni. Nagykálló esetében látszik, hogy rövidtávon olyan intézkedések kerültek bevezetésre, melyek nem igényelnek nagy előkészületet, és nincs jelentős forrásigényük. Viszont a közép- és hosszú távú intézkedés esetében már jóval nagyobb önerő vagy pályázati forrás igényre van szükség az intézkedés megvalósításához, viszont így nagyobb léptékű költségmegtakarítás, s ezzel egyidejűleg hatékonyságjavulás is tapasztalható, hiszen az intézmények költségeinek és feladatainak racionalizálásával és az energiahatékonyság javításával jelentős megtakarítások érhetőek el.

16. oldal


1.

melléklet: Az intézkedések, akcióterv ütemezése

Rövid távú intézkedések: 

szállítói szerződések, rendelések szisztematikus felülvizsgálata, ellenőrzése;



kintlévőség-kezelési folyamat „szigorítása”, tudatosabb alkalmazása;



e-közigazgatás bevezetése Nagykálló Város Önkormányzatánál;



rendelések, számlák ellenőrzésének szigorítása.

Az intézkedések bevezetésének 

kezdő időpontja: a tanulmány elkészítésének időpontját követően – 2014. július 01.;



befejező időpontja: 2014. szeptember 30.

A végrehajtásért felelős: Nagykálló város jegyzője, aki megnevezi az egyes intézkedések közvetlen felelőseit.

Középtávú intézkedés: 

önkormányzati intézmények átalakítása;



e-közigazgatás fejlesztése Nagykálló Város Önkormányzatánál.


kezdő időpontja: tervezés elindul az idei költségvetési évben, a 2015-ös költségvetés tervezése már ennek az intézkedésnek a figyelembevételével valósul meg;



befejező időpontja: 2015. január elsejétől.

A végrehajtásért felelős: Nagykálló város jegyzője, és a Gazdasági Iroda Irodavezetője, aki kidolgozza az intézkedés megvalósításának módját.

Hosszú távú intézkedések: 

megújuló energia alkalmazása az intézmények üzemeltetésénél és fenntartásánál, energia költségek csökkentése;



e-közigazgatás továbbfejlesztése Nagykálló Város Önkormányzatánál.


kezdő időpontja: tervezés elindul az idei évben, az intézkedések bevezetése szakaszosan történik az elkészültség alapján;



befejező időpontja: 2020-ra intézkedések bevezetése.

megvalósítható

a

tervek

szerint

a

különböző

A végrehajtásért felelős: Nagykálló város jegyzője, aki megnevezi az egyes intézkedések közvetlen felelőseit.

17. oldal

HATÉKONYSÁGNÖVELÉS LEHETŐSÉGEIT BEMUTATÓ TANULMÁNY Nagykálló Város Önkormányzata

Recommend Documents