2002. március
MAL Magyar Alumínium Termel
é s K e r e s ke d e l m i R é s z v é ny t á r s a s á g
Hatékonyság javítás, termelékenység növelés, költségcsökkentés Mottó:
A MAL vezetése úgy döntött, hogy saját szakért kkel valamennyi tevékenységi területet „átvilágítja” és gyors ütemben kihasználja a 2) pontban foglaltakat, vagyis a folyamatok jobb szervezésében rejl költség-csökkentési lehet ségeket. Jelenleg a Hidrát feldolgozó-, valamint a Szalag és Tárcsa Divíziónál folyik ilyen munka, ez ideig kedvez tapasztalatokkal. A következ egység várhatóan az Elektrolízis Divízió lesz. A folyamatban lév projektekr l A Szalag-Tárcsánál eltelt két és fél hónapos id szak nem elegend még a mérlegkészítésre, de az eddigi tények és tapasztalatok alapján néhány megállapítás már megalapozottan megtehet : - A program fogadtatása megértésre talált a közvetlenül érintettek körében. - A divízió és az ágazat részér l a folyamatok megszervezésében, átalakításában, különböz munkacsoportokban több mint 20 munkatárs m ködik közre, akik a napi munkaköri feladataik mellett ezt a tevékenységet elkötelezetten, mindeddig eredményesen végzik. - A teljes ágazatra kiterjed en bevezetésre került a min ség-ellen rzés egyszint vé tétele. Ez a folyamatok egyszer sítése mellett jelent s munkaer megtakarítást is eredményez, ugyanakkor megn a min ségellen rzési folyamatban közrem köd k közvetlen felel sége. - Kedvez egybeesés, hogy az alumínium ágazatnál ez évt l megtörtént a JDE termelésirányítási moduljának az indítása, amely hatékony támogatást biztosít ehhez a munkához is. További lehet séget ad majd a termelés finomprogramozása, amellyel a rendelésállomány, a rendelkezésre álló gyártókapacitások, és a teljesítések nagymértékben összehangolhatók, optimalizálhatók lesznek. - Jelent s mértékben, töredékére csökkent a túlóra a felhasználás, ennek ellenére tervszer bb és ütemezettebb a szabadságok felhasználása. - Az alapos munkának köszönhet en több mint 20 %-kal csökkent a dokumentációk száma, és az ezek kezelésére fordított id szükséglet. A Hidrát feldolgozás divíziónál a kés bbi indulás miatt a munka még csak a kezdeti szakaszban van, de az eredményesség jelei már megjelentek: a technológiák, elvárások rendezésében; a termelés-tervezés és figyelemmel követés kialakításában; a hulladék monitoring rendszer m ködtetésében. Valamennyi közrem köd nek ez úton is köszönöm munkáját, további sikereket kívánok!
„Aki tenni akar valamit az módszert keres, aki nem, az kifogást.”
Dr. Bakonyi Árpád, a MAL Rt alelnöke
Közgy lési döntések
Dr. Sillinger Nándor vezérigazgató
Minden termel társaság számára létfeltétel, hogy min ségben, árban, kiszolgálási színvonalban ne maradjon el versenytársaitól, mert különben nem tudja eladni termékeit. Értelemszer en a termelés önköltségének az ár alatt kell lennie, különben nincs nyereség. A mai nyitott világban az önköltség részét képez anyagokhoz, szolgáltatásokhoz úgynevezett világpiaci áron jut hozzá minden termel . A különbség csak ott van a termel k között, hogy a gyáron belüli saját költség tételek milyen nagyságúak. A legnagyobb különbség a munkaer ráfordításban mutatkozik. A fejlett országokban 6-8-szor magasabb az órabér, mint Magyarországon, ugyanakkor 3-4-szer kevesebb létszámot foglalkoztatnak. Összességében mintegy kétszerese a bérköltségük, mint a miénk, ezt viszont a magasabb feldolgozottságú termékek többlet bevételével ellensúlyozzák.
A MAL számára fentiek azt jelentik, hogy: 1) Bérszínvonalban fokozatosan közelítenünk kell a fejlett országokat, ezért beavatkozás nélkül jelent sen megnövekedne a termelési költségünk, 2) A látható 3-4-szeres „túl foglalkoztatás” szervezési intézkedésekkel és a m szaki feltételek javításával csökkenthet , ezáltal a költségnövekedést mérsékelhetjük, 3) Számunkra is elkerülhetetlen a termékek feldolgozottságának további növelése.
Verseny és termelékenység
- Tisztelt Bakonyi úr! Legyen szíves tájékoztatni a kollégákat a mai (március 14.) igazgatósági ülés és a közgy lés legfontosabb döntéseir l! -A mai ülés kiemelked pontja a MAL Rt. 2001. évi mérleg- és eredmény kimutatásának elfogadása volt. Kollektívánk az eddigi legjobb eredményt könyvelheti el magának árbevétel: 42,9 milliárd Ft
mérleg szerinti nyereség: 3 milliárd Ft, ami annál is inkább nagyszer ,
mivel már az elmúlt év II. felében elindult a recesszió, aminek következtében hátrányos feltételek mellett kellett dolgoznunk. A sikerért köszönet jár a kollektívánknak! - A sok más döntés közül melyet érdemesít még kiemelésre? - Azt a döntést, amely az alumínium kohó környezetvédelmi gondjai megoldását célozza. E program keretében Norvégiából nagymennyiség berendezést vásárolunk, melyek segítik, hogy 2007-ig elérjük az európai környezetvédelmi normáknak való megfelelést. Különösen jelent s a száraz anódmassza alkalmazása, amely mind környezet-, mind munkaegészség-védelmi szempontból fontos. Meg kell jegyeznem, hogy Magyarországon tapasztalatok hiányában e program bevezetése nagy körültekintést, fokozatosságot igényel. - Milyen lehet ségeket lát az Igazgatóság a SILKEM megvásárlásával kapcsolatban? -E befektetés nagy lehet ségeket kínál a MAL csoportnak, tovább szélesítjük a magasabb feldolgozottságú termékek skáláját és egy új beruházásról is döntöttünk. - Köszönöm a beszélgetést! NGné
2. oldal
FÓKUSZBAN
Hatékonyság javítás, termelékenység növelés, költségcsökkentés (az els oldai témájához kapcsolódva)
A nagy megtakarítási lehet ségek miatt a tanácsadók számára is jó üzleti lehet ség
Az elmúlt években Közép-Európa a hatékonyság javítással foglalkozó nemzetközi cégek egyik legjobb üzleti területe lett. Ennek oka els sorban az, hogy az Európai Unióhoz (EU) csatlakozni kívánó országokban az ipari termelékenység jelent sen, több mint 50 %-al elmarad az EU vezet tagállamaiban (Németország, Franciaország, Ausztria) jellemz t l. Ilyen tartalékok mellett a termelékenység javítására, folyamatfejlesztésre és a költségcsökkentésre fordított szervezési befektetések rendkívül jó – éves viszonylatban 2-3 szoros – megtérülés ek.
A termelékenység javításával foglalkozó cégek rendszeresen feltárják és elemzik azokat a tényez ket, amelyek a nem megfelel termelékenység okozói. Az évenként elvégzett reprezentatív felmérések (alig változó) eredményét az alábbi diagram mutatja. A nem megfelel hatékonyság f bb okai
szakértelem hiánya 3% rossz kommunikáció 11%
nem megfelel tervezés 39%
elektronikus adatfeldolgozási problémák 12%
alacsony munkamorál 14%
hiányos vezetés, felügyelet 21%
Az ipari termelékenység az EUtagállamokban, és a csatlakozni vágyó országokban Forrás: Czipin & Partner
Németország Franciaország Olaszország Ausztria Csehország Magyarország Lengyelország -70
-60
-50
-40
-30
-20
-10
0
10
20
Az el z években az informatikai alkalmazások elterjedésével, els sorban az elektronikus adatfeldolgozások következtében, ennek a területnek a termelékenységet akadályozó mértéke lényegesen csökkent. Ezzel ellentétes irányzatot mutat viszont a tervezés és a vezetés befolyásoló arányának az alakulása.
EUátlag Forrás: Czipin & Proudfoot Consulting
A MAL néhány jellemz je
A termelékenység egyik fontos, - de nem egyetlen jellemz je - a munkaid kihasználtsági mutatók alakulása. Erre vonatkozóan már összehasonlíthatók a MAL Rt. néhány területér l származó adatok a küls tanácsadók által végzett felmérések EU-s és magyarországi adataival is. Összességében a MAL-os összkép a hazai átlagtól nem nagymértékben tér el. Munkaid kihasználtsági mutatók
% 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
EU
Hazai
MAL
produktív aktív, de nem produktív nem hasznosul
Az átlagértékek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a végrehajtó személyzet milyen jelleg tevékenységet végez. Egy szalagszer en m köd összeszerel üzemben természetesen könnyebb egy magasabb produktív tevékenységi arányt elérni, mit egy vegyipari jelleg folyamatban, ahol a feladatok egy része a berendezések és körfolyamat felügyelete, azaz aktív, de nem produktív jelleg . Ez
A lehet ségek f bb területei
Egyéb javítási, megtakarítási lehet ségek
Az el z ekben felsoroltakon túlmen en szinte valamennyi területen – ha eltér mértékben is -, de további hatékonyságjavítási, termelékenység-növelési, vagy költségcsökkentési lehet ségek vannak többek között: • Az alapanyag, termelési segédanyagok, csomagolóanyagok, termékek hulladékainak, veszteségeinek csökkentésében. • A agyag, energia fajlagosok javításában. • Bels nem megfelel ségek csökkentésében. • Az anyagmozgatási útvonalak optimalizálásában. • Az elvárások, követelmények egyértelm közvetítésében. • A dokumentációs rendszerek egyszer sítésében. • A rugalmas átcsoportosíthatóságban. A lehet ségek kihasználásának nélkülözhetetlen feltétele mindegyikhez egy jól megtervezett és következetesen m ködtetett figyelemmel követ , értékel és beavatkozó rendszer megvalósítása. Kovács Zoltán
A fejlett ipari államok a korszer technológiák és folyamatszervezés alkalmazásával jelent s termelékenységi el nyökre tettek szert az elmúlt évtizedekben. A profitabilitás, ezzel összefüggésben, a termelékenységben és hatékonyságban meglév tartalékok kihasználása a nemzetközi piaci versenyben maradáshoz ma már elengedhetetlen. Minél közelebb kerül az uniós csatlakozásunk, annál inkább ez már nem csak lehet ségként kínálkozik, de egyúttal kényszerként is megjelenik. Ezt felismerve a magyar vállalatok közel kétharmada dinamikus, t keberuházások nélküli termelékenység növelési kezdeményezéseket tett, amelyek közé tartoznak: • A termelékenység növel befektetések. • A meglév kapacitások jobb kihasználása. • Hatékony tervezési és irányítási rendszerek m ködtetése. • Az üzleti volumen növelése. • A vállalati m ködési folyamatok optimalizálása. Ezekkel már eddig is 10 % feletti évenkénti termelékenység javulás mutatható ki, de ez még mindig elmarad attól a legalább 20 %-os értékt l, amely a felzárkózáshoz kívánatos lenne. Nélkülözhetetlen tehát a még meglév tartalékok feltárása és az ebb l ered lehet ségek további kihasználása.
látható a MAL munkaid -kihasználtsági mutatóknak a hazai átlagtól eltér struktúrájában is. Mindezek mellett a 20 % körüli nem hasznosuló (elvesztegettet) id alap, továbbá a vállalatcsoportunknál a hazai átlagtól is lényegesen magasabb (33 %-ot kitev ) aktív, de nem produktív tevékenység arány e vonatkozásban is mutatja a feladatokat - figyelembe véve azt az állítást is, hogy a lehet ségek csupán 85 %-át lehet kihasználni. A munkaid alap kihasználtság mellett a hatékonyságot jelent s mértékben befolyásolja az, hogy a gépeknek, berendezéseknek milyen mérték az id és a teljesítmény kihasználtsága. A MAL-nál eddig vizsgált gépkihasználtsági mutató a f bb termel berendezésekre átlagosan 76 %. (Ez az id kihasználtság azonban rendkívül nagy szórást mutat a néhány % és a közel 100 %-os értékek között.) Nem csak a hatékonyságra, de termelési programok ill. a szállítási határid k teljesíthet ségére van jelent s befolyással a nem tervezett, általában váratlan meghibásodások miatti állásid k mértéke. Felméréseink szerint a tervezett m ködési id b l ez 15-20 %-ot tesz ki, de egyes esetekben, berendezéscsoportoknál meghaladja a 40 %-ot is. Adott feltételek mellet a m köd berendezések kapacitáskihasználása dönt mértékben meghatározza termelékenységet és a költségtényez k alakulását is.
3. oldal
PÉNZPIAC
PÉNZPIACI KIHÍVÁSOK Egyebek között az alábbi közvetlen hatások jelentkeztek: • A forint felértékel dése várható, de mégis látványos ütem és mérték volt. Azok az export rök, akik pozícióikat határid s árfolyam-biztosításokkal nem fedezték, piaci értékük és nyereségük jelent s csökkenését könyvelhették el. • A forint árfolyam-ingadozásának mértéke megugrott, és tovább növelte az amúgy is jelent s árfolyamkockázatot. Elméletben lehetségessé vált, hogy az euróban denominált pénzbevételen rövid id alatt akár 30 %-ot, - más devizákban még ennél is többet - veszítsenek a cégek. A „kivárásos” taktikára hagyatkozó cégek súlyos pénzügyi deficiteket szenvedtek el. • A kamatkockázat minden piaci szerepl számára fokozódott, hiszen a Magyar Nemzeti Bank mozgástere megn tt a kamatlábak alakításában. Az év második felében mind a nemzetközi, mind a hazai pénzpiaci kamatok látványosan csökken-
Dekovics Andrásné
pénzügyi igazgató
A magyar devizaszabályozás a közelmúltban olyan változásokon ment át, amelyek minden piaci szerepl számára magasabb m ködési kockázatot jelentenek. A témával kapcsolatos ismeretekre irányuló igények alapján rövid áttekintést adunk a lehetséges kockázati tényez kr l, a változó pénzpiaci kihívásokról, valamint a kockázatok kivédésére alkalmazható hagyományos és újszer technikákról.
A belföldi devizaszabályozás változásai
ügyletekre vonatkozó - stratégiák különböz ek: Az aktív stratégia azt jelenti, hogy folyamatosan nyomon követjük pozícióinkat, és szükség esetén korrekciós lépéseket teszünk. A passzív stratégia az jelentené, hogy közömbösek vagyunk az árfolyamok ingadozása iránt.(Például egy export r cég dönthet úgy, hogy automatikusan lefedez minden nyitott pozíciót, vagy - nagyobb árfolyamkockázatot vállalva - „érintetlenül” hagyja ket.) A gyakorlatban, a társaságunk által kötött árfolyambiztosítások esetén - a nettó devizapozíció (devizakövetelések és devizakötelezettségek egyenlege) számbavétele után - a még le nem fedezett devizaköveteléseinket adjuk el határid s ügyletek keretében. A 2001. évi ár- és árfolyamkockázat sikeres kezelését bizonyítja az 1. sz. ábra, amely szerint a realizált adózás el tti eredmény közel 20 %-a a t zsdei és határid s ügyletek keretében realizálódott. Az árfolyam-ingadozásokból adódó kockáza
A magyar forintot érint , legutóbbi szabályozásbeli változásokat tok mellett a kamatlábhárom különálló, de egyAdózás el tti eredmény: 4 203 m Ft Fizetett kamatok 2000. év: 593 mFt ingadozásokkal kapcsomással szorosan összefügEbb l: - fémt zsde : 407 m Ft Fizetett „ 2001. év 408 mFt latos kockázatokat is g törvény írja le: - árf. bizt. : 410 m Ft kezelni kell. • 2001. els felében a „kamatkockázati 2. sz. ábra A 1. sz. ábra Magyar Nemzeti Bank kitettség” fogalomnak Fizetett kamatok 2000-ben új monetáris politikát több összetev je van: Adózás el tti eredmény: vezetett be, amelynek • a pénzbeáramlás és legszembet n bb eleme, kiáramlás összegben hogy az infláció leszoríés id ben eltér egytása prioritást élvez. mástól – azaz átmene• A forint intervenciós ti készpénzhiány, sávját 2001. májusában Fémt zsdei eredmény: vagy készpénztöbblet Fizetett kamatok 2001-ben a középértékt l +/- 2,25 keletkezik, Árfolyambizt. eredmény: % eltérésr l +/- 15,0%• a gazdasági kockázat ra szélesítették. Ennek a kamatlábaknak a következményeként a forgalomra és az piac minden szerepl je üzemi költségekre gyakorolt hatását jelenti, számára jelent sen megn tt az tek. A pénzügypolitika egyértelm célkit amely különösen a t keigényes szektorok„árfolyamkockázati kitettség” mértéke. A zései alapján hosszabb távon is a kamatlában lehet jelent s - a pénzgazdálkodás terügazdálkodó szervezetek piaci értékére és bak csökkenésére számíthatunk. leti széttagoltsága, illetve központosítása, a jövedelmez ségére az új rendelkezések bankkapcsolatok optimalizálása jelent sen azonnal hatottak – többnyire negatív irányÁr- árfolyam- és kamatkockázatok befolyásolja a társaságok kamatterheit. ban. kezelése A kamatkockázat kezelésének fontosságát • Júniusban a devizakorlátozások többségét feloldották, így a forint teljesen konvertibi- Egy vállalkozás jövedelmez sége és értéke a jelzi a klasszikus közgazdaságtan azon tétele, lissé vált. A gyakorlatban mindez azt is je- kockázatok megfelel kezelésével látványo- miszerint egy vállalkozás mindenkori értéke lentette, hogy ezentúl a magánszemélyek és san növelhet . Az ár- és árfolyamkockázat egyenl a jöv beni pénzmozgások jelenértéa cégek tetsz leges valutában tarthatják kezelése létfontosságú az export-orientált kével - ami a mindenkori kamatszintek függmegtakarításaikat, a belföldi üzleti partne- társaságok részére! Mivel a t zsdei fémár vénye. Ezért, ha cégünket megvédjük a kedverek devizában is rendezhetik egymás közöt- változásai, illetve a devizaárfolyamok inga- z tlen irányú kamatmozgásoktól, ezzel piaci dozása jelent sen befolyásolja társaságunk értékét és profitabilitását növeljük. ti fizetési kötelezettségeiket. • Augusztusban a pénzügyi hatóságok beje- jövedelmez ségét, cégértékét, e kockázatok A kamatváltozásokkal szembeni kockázat lentették, hogy 2001. október 1-t l megsz - kezelésére fels vezetésünk kiemelt figyel- csökkentése a pénzpiaci folyamatok, banki kondíciók rendszeres és aktív figyelését, illetnik a forint csúszó leértékelése. Gyakorlati- met fordít. Az árkockázat a megtermelt ( megtermelenve gyors beavatkozási döntéseket igényelnek. lag ez az intézkedés azt jelenti, hogy ett l az d ) alumínium határid s, fix áras eladáA pénzintézetek részére fizetett kamatok id ponttól kezdve az euró árfolyama 234,69 forint és 317, 52 forint között szabadon in- sával limitálható, az árfolyam-kockázat összegének alakulása (2. sz. ábra) jól szemkezelésére pedig a határid s árfolyam- lélteti a központi pénzgazdálkodás el nyeit gadozhat. a korábbi, - összeolvadás el tti - évekhez A pénzpiacok igen gyorsan reagáltak a libera- biztosítások állnak rendelkezésünkre. A társaságok által alkalmazható, - határid s viszonyítva. lizációs intézkedésekre. Dekovics Andrásné
4. oldal
ELEKTROLÍZIS ÉS ÖNTÖDE DIVÍZIÓ
Bemutatkozik az Elektrolízis és Öntöde divízió A Divízió igazgató:
A divízió létszáma közel 400 f , bels és küls árbevétele összesen kb. 19 milliárd forint. A két termel üzem tevékenységét az Anód- és Vegyesüzem, Gépészeti- és Villamos karbantartás támogatja. A korábbi évek létszámleépítéseit követ en f leg a karbantartás területén - számos küls bedolgozóval rendelkeznek. 2002. II. negyedévt l a divízióhoz kerül a min ség-ellen rzés. Ezzel egyid ben a gyártásközi ellen rzés eddig elkülönült feladatát a gyártásban illetve a min ségellen rzésben dolgozók veszik át.
Elektrolízis Jenet Gábor okleveles kohómérnök
Az Inotai kohóban 1952. augusztus 20-án csapoltak el ször alumíniumot. Els ütemben 40 db, az Elektrokemisk-t l (ELKEM) vásárolt fels tüskés Söderberg (önsül ) anódos technológiával üzemel kádakkal indult meg a termelés. Az eltelt 5 évtized alatt a technológia alapelve nem változott, de a kezdeti áramer sség 48.5 kA-r l 77.5 kA-re, az anódkeresztmetszet 7.7 m2-r l 12.4 m2-re, az anódtüskék száma 32-r l 42-re n tt. A m szaki fejlesztések lehet vé tették a kohó kapacitásának b vítését és hatékonyságának javítását. A nehéz körülmények között végzett fizikai munkát gépesítésekkel könnyítették. Az 1990-es évek elején üzembe helyezett száraz gáztisztító berendezéssel jelent sen csökkent a környezetszennyezés. 2000-ben 12 új elektrolizáló kád építésével érte el az üzem a jelenlegi kapacitását. A termelt fém jelent s része a t zsdén is értékesíthet 99,7 % alumíniumtartalmú. A korábbi évek javuló technológiai mutatóit 2000-ben anódmassza okozta üzemzavar, 2001-ben az egyenirányító transzformátorok meghibásodása rontotta le. A technológia folyamatossága miatt kiemelked szerepet kap az üzem energiaellátása. A gyártás energiaigényét jól érzékelteti a tény, hogy a 2002-es üzleti terv szerinti 5 milliárd Ft technológiai villamos energia költség 25 %-kal haladja meg a felhasznált alapanyag (timföld) értékét. Az elektromos energia ára a gazdaságosságot jelent sen befolyásolja.
Tanulmányait a Miskolci Nehézipari M szaki Egyetemen végezte. 1982-t l az elmúlt év végéig az Ajkai Timföldgyár különböz területein dolgozott. 1982-1990-ig technológus-, és fejleszt mérnök. 1990-1997-ig öntöde üzemvezet . 1997-1999-ig az Alu-Fém Kft. termelési igazgatója. 1999-2001-ig az Alu-Fém divízió termelési menedzsere. 2001. január 1-t l Inotán divízió igazgató. 43 éves, n s egy gyermeke van.
A divízió bemutatása:
Kihívás Az elektrolízis hosszú távú fenntarthatósága érdekében a technológiát úgy kell átalakítani, hogy az legkés bb 2007-ig feleljen meg Európai Uniós környezetvédelmi elvárásoknak. A kohó környezetvédelmi rekonstrukcióját az alábbi szakmai TEAM-ek készítik el : 1. Az anódmassza program (a száraz anódmasszás technológia és a hozzá kapcsolódó fejlesztések kohó szint bevezetése). 2. Timföld pontadagolás bevezetése a kohó összes kádján. (jelenleg két kádon folynak kísérletek) 3. A szénsalak feldolgozás korszer sítése (a jelenlegi nyíltt zi égetés korszer bb technológiával történ kiváltása). 4. A gázelszívó hálózat korszer sítése (a gázgy jtési hatásfok növelése). 5. A tet porleköt rendszer kialakítása és a kohócsarnoki porgy jt berendezések telepítése. 6. Az ECL daruk és egyéb használt norvég berendezések inotai viszonyokhoz adaptálása (az ECL daru telepítése szorosan kapcsolódik a száraz anódmassza bevezetéséhez is). 7. Környezetvédelmi mérések, mérési rendszerek kialakítása
A divízió az alumínium elektrolízist és a hozzá jól illeszked félgyártmány el termékek öntését foglalja magába. A 176 elektrolizáló káddal üzemel kohó, az ajkai timföld feldolgozásával állít el évi 35 et kohóalumíniumot. A kádakból csapolt folyékony fémet az öntödében öntvehengerl eljárásokkal tárcsa-, szalag-, vagy huzal alapanyaggá alakítják. A termékek f felhasználói az inotai társdivíziók, ahol tubustárcsát, hidegen hengerelt szalagot, illetve huzal termékeket készítenek bel le. A két inotai divízió kiszolgálása stratégiai kérdés, ellátásuk színvonalának emelését, a társüzemi kapcsolat javítását kiemelt feladatként kezelik. Durvahuzalból saját értékesítéssel is rendelkeznek.
Timföld pontadagolós kísérleti kád
A környezetvédelmi fejlesztések koncepciójának kialakítását segíti a Hydro Alumíniummal kialakított jó együttm ködés. A norvég cég szintén dolgozik Söderberganódos technológiával üzemel kohójának környezetvédelmi megfeleltetésén, és kész az ezzel kapcsolatos tudásának átadására. A fejlesztés egyik elemeként lehet ség nyílik egyik leállított üzemének kiegészít berendezéseit el nyös feltételekkel megvásárolni. A 3 milliárd Ft költségvetés projekt jelzi az elektrolízis stratégiai fontosságát, a megvalósításhoz a terület dolgozóinak aktív, céltudatos munkájára van szükség. folytatás az ötödik oldalon
Áramhatásfok 1952-2000
90,00
80,00
97
94
91
88
85
82
2000
Év
79
76
73
1970
67
64
61
58
55
70,00 1952
Áramhatásfok %
100,00
5. oldal
ELEKTROLÍZIS ÉS ÖNTÖDE DIVÍZIÓ folytatás a negyedik oldalról Öntöde Az öntöde alapanyagául a kohófémen kívül a társdivízióktól visszajáratott technológiai hulladék, vásárolt alumínium hulladék és szükség esetén vásárolt Ktömb szolgál. Az öntöde technológiáját a folyamatosan rendelkezésre álló közel 100 t/nap folyékony kohófém fogadására és feldolgozására alakították ki. 5 db 10 ts h ntartó kemencékben gy jtik az üstökben átszállított kohófémet, és szintén ide
termék a kábelgyártás alapanyaga, így itt kiemelt szerepet kapnak a huzal szilárdsági és vezet képességi jellemz i is, amit a gondos alapanyag összeállítással és a technológia pontos betartásával lehet biztosítani. Durvahuzal termékünk iránt nagy a vev i kereslet. A 250-400 USD/t körüli alacsony fázisár miatt el nyben részesítjük a Huzal Divízió kiszolgálását ahol a magasabb hozzáadott érték huzaltermékek a MAL RT nagyobb nyereségét biztosítják. Értékesítésre a fennmaradó mennyiség
kerül. Az export 13 et/év, a belföld 5-6 et/év volumen . Vev ink a környez országok cégei, szállítunk Ausztriába, BoszniaHercegovinába, Csehországba, Horvátországba, Németországba, Olaszországba, Svájcba, Szlovákiába, Szlovéniába, Ukrajnába. Legnagyobb belföldi vev nk a PIRELLI – MKM Rt.
Szalag öntvehengerlés csapolják az olvasztókemencékb l kapott alapanyagot is. A fémigény növekedése szükségessé tette az olvasztókapacitás folyamatos b vítését. Erre a célra ma 7 kemencével rendelkeznek, melyek sokfélesége olyan kedvez kemenceparkot eredményezett, ahol a különféle alapanyagok feldolgozása célszer en történhet. A két db TIAL tégelyes indukciós kemence alkalmas a vékony hulladékok kis leégéssel történ megolvasztására. A forgódobos kemencék a vásárolt hulladék feldolgozói, míg az év elején üzembe helyezett korszer földgáztüzelés olvasztókemencébe a nagyméret tárcsahulladék tekercsek is könnyen beadagolhatók. A durvahuzal és a szalag el termékeket öntvehengerléssel állítják el . A gyártás els lépcs jében a folyékony alumíniumból öntött pászma készül, melyet a folyamatos technológia második lépcs jében meleghengerléssel a kész méretre hengerelnek. Az eljárás nagy el nye, hogy a kohófém h tartalmának felhasználásával elmarad az olvasztás energiaigénye és kisebb a fém leégési vesztesége. Egyszeri indulással 30-35 t fém önthet ami tovább növeli a gyártás gazdaságosságát.
A szalagtermékek 816 mm vastagságban hétféle szélességben készülnek. Tavalyi fejlesztés eredményeként az egyik szalagönt berendezés már 300 mm széles szalagok gyártására is alkalmas. Mindkét termék öntésekor kiemelt szerepet kap a fémtisztítás hatékonysága. A min séget dönt en befolyásoló hatása miatt az eltér színvonalú folyamatos üzem berendezések egységesítése kívánatos volna. A fejlesztést segíti a Miskolci Egyetem szakembereivel ezévben indított olvadékkezelési együttm ködés is.
Kihívás A gyártás költségeinek csökkentésére kiemelten kezeljük a vásárolt hulladék részarányának növelését. A jó min ség steril hulladékok ára eléri az LME t zsdei fémárat is, de még ezzel együtt is versenyképes a jelent s prémiummal megvásárolható tömbbel szemben.
Már megkezd dött az új öntvehengerl technológiát befogadó csarnok építése. Koreából használtan vásárolt Lauener szalag öntvehengerl berendezés a hozzá tartozó két kemencével 500 mm széles szalagok gyártását teszi lehet vé. A technológia alkalmas lesz olyan ötvözött szalagok gyártására is, melyekre nagy kereslet mutatkozik. Gazdálkodás, eredmények A divízió eredményét nagymértékben befolyásolja az alumínium t zsdei jegyzésének alakulása, mely széls séges lengéseit a MAL Rt. kockázatkezelést végz munkatársai hatékonyan védenek ki. 2001-ben az eddigi legnagyobb termelési volumen mellett a divízió adózás el tti eredménye 3,2 milliárd Ft volt. Ezzel együtt a m ködési költségek jelent s túllépése fontos figyelmeztetés. A szakmai és környezetvédelmi kihívások mellett a divízió jöv beni m ködésének alappillére a költségtakarékos gazdálkodás. A vezetés elkötelezett abban, hogy a szemléletet minden terület minden dolgozójára kiterjeszti. Fejleszteni kell a divízió kontrolling tevékenységét, a költségek naprakész figyeléséhez komoly el relépés szükséges. A 2002-es év feladataira való felkészülést jól segítette az NLP Intézet közrem ködésével lezajlott évindító, feladattisztázó tréning is. Jenet Gábor
A durvahuzalokat többféle összetételben négyféle átmér ben Properzi típusú huzal öntvehengerl berendezésen gyártják. A
Szállításra el készített durvahuzal tekercsek
6. oldal
FEJLESZTÉSEK
A precipitált hidrátok fejlesztésével a 90es évek elejét l foglalkoztunk, azonban a részletesebb piacfeltárás csak 1999-t l kezd dött, amikor mód volt egy minimális termel kapacitás létrehozására. Az els termékmintákkal a hazai festékipart kerestük meg. Sikerült bevezetni a terméket két hazai diszperziós falfesték gyártóhoz. A többi nagy festékgyártóval is létesítettünk kapcsolatokat. Ezeket a gyárakat dönt en a nyugati multinacionális cégek vásárolták meg. A sikeres laboratóriumi tesztek ellenére nem módosították receptúrájukat.
A hazai m anyagipart is megkerestük. A m anyagok lángmentesítésére folytatott laboratóriumi tesztjeik pozitív eredménnyel zárultak, azonban a lánggátolt m anyagtermékek gyártása Magyarországon minimális, ezért a megrendelt termékmennyiség nem számottev . A precipitátumokkal, mint lángmentesít adalékokkal f piaci lehet ségeink a nyugateurópai kábel- és m anyagipar területén nyíltak meg. Ezen a piacon azonban komoly vetélytársakkal kerültünk szembe, akik magasabb hozzáadott érték termékekkel biztosítják nyereségüket, és komoly szellemi - anyagi befektetéssel a vev i igényeket maximálisan kielégít , magas színvonalú alkalmazástechnikai fejlesztéssel támogatott termékeket forgalmaznak. A fejlesztési tevékenységük folyamatos, a felmerül igényekhez kapcsolódó. Mivel a MAL Rt jöv beni sikeres m ködésének alapfeltétele az egyre nagyobb hozzáadott érték termékek kifejlesztése, gyártása és értékesítése, a társaság nem mondhatott le ezen szegmensbe való belépésr l. A gyártási ismeretanyag megszerzésére a kísérleti üzem lehet ségein túlmen en a vev kkel való szoros kapcsolattartás és az alkalmazási tapasztalatok gyors visszacsatolása adott módot. A továbblépéshez azonban a konkurens cégek specifikációiban szerepl terméktípusokat gyártani, paramétereket stabilan biztosítani kell;
Ezen tulajdonságok javításával piaci lehet ségeink sok ezer tonnával n nek. A beruházás befejezése után is csak két silóval fogunk rendelkezni, ez komoly korlátja lehet a kapacitás kihasználás felfutásának.
A még nyitott min ségi problémák viszonylag gyors, néhány hónapon belüli megoldásával a 2002-ben értékesíthet mennyiség elérheti a 4000 tonnát. A vev kkel való személyes kapcsolattartás továbbra is alapfeltétel. A vev k meglátogatása után, mióta potenciális vev ink tapasztalják a MAL Rt. elhatározását a termelési kapacitás kib vítésére. Olyan vélemény alakult ki, hogy rövid id n belül a 6000 tonnás kapacitás kevésnek bizonyulhat. Másik ok - a timföld, a szárított hidrát és az rölt termékekkel szemben - a precipitált hidrát termékek potenciális vev i igen nagy együttm ködési készséget mutatnak felénk. Ez tükrözi, hogy örömmel üdvözölnének a piacon egy új beszállítót. Dr. Valló Ferenc
Közeljöv ben megoldandó feladatok: Egyre biztosabb, hogy konkurenseink felületkezel szert alkalmaznak. Ezért a m anyaggyártók receptúrájától függ en van ahol jelentkeznek bedolgozási problémák, van ahol nem. Jelenleg a felületkezelés hatását vizsgáljuk ezeknél a vev knél jelentkez bedolgozási problémák megoldására. Jelenlegi legnagyobb problémánk a folyóképesség, a silózási, big-bag – üríthet ségi tulajdonságok javítása. Ehhez egyrészt folyamatosan kell fejlesztenünk kristályosítási technológiánkat, másrészt vizsgáljuk a felületkezelési lehet ségeket.
Korszer siló és kamiontölt berendezés
összefüggéseket precipitátumaink min ségének a m anyagok tulajdonságaira gyakorolt hatásáról.
legalább 5-6 et/év gyártókapacitást ki kell építeni, mivel a nagyobb vev k csak így érdekeltek az együttm ködésben; termékeink min ségét szinte vev nként illeszteni kell a felhasználók gyártástechnológiájához. Ezért az igazgatóság 2001 márciusában döntött a kapacitásb vítésr l és a fejlesztés folytatásáról. Mivel ez komoly anyagi er forrásokat igényelt, a Széchenyi Terv Vállalkozáser sít Programja keretében „Nagytisztaságú alumínium -hidroxid tölt anyagok gyártáskapacitás fejlesztése” témában pályázatot nyújtottunk be. A sikeres pályázatunkkal elnyert 100 mFt vissza nem térítend támogatás a projekt megvalósítását er síti. A kapacitásb vítés elkezdésekor is tisztában voltunk azzal, hogy kevés alkalmazástechnikai ismeretünk van, és nem egyszer azoknak a termelésbe való visszacsatolása sem, el kell ismernünk, hogy a felmerült problémák és a szerzett tapasztalatok a vártnál is többrét nek bizonyultak. A nehézségek ellenére a felsorolt feltételek biztosításához 2001-ben komoly el relépés történt az alábbi területeken: A piaci igények alapján nyolc precipitált hidrát típust fejlesztettük ki, köztük a magas, >0,4 g/cm3 s r ség D jel termékeket is; A termékeket a termékismertet kben megadott paraméterekkel megbízhatóan tudjuk termelni, esetenként a vev i igények alapján a katalógusunkban megadott specifikáció tartományokat tovább is sz kítjük. A 6 et/év termel kapacitás kiépítése jelent s részben megtörtént, a sz r -mosószárító rendszert üzembe helyeztük. A beruházás hírére több vev elkezdte termékeink tesztelését. A BME szaktanszékével közösen rendszeres alkalmazástechnikai vizsgálatok kezd dtek. Nagyrészt sikerült már feltárni az
A fejlesztésvezet és a fejleszt mérnökök az új terméksz r el tt (balról jobbra állnak): Áment Márton, Dr. Valló Ferenc, Balogh Zoltán, Szellem József
7. oldal
INNEN - ONNAN OMBKE – Kiállítás USA-ban
Laboratórium akkreditálásának felülvizsgálata
A TMS (az amerikai „bányász-kohász szövetség”) éves közgy lésére 2002.februárjában Seattle-ben (Washington állam) került sor. A rendezvényhez nagyszabású konferencia -sorozat és impozáns kiállítás csatlakozott. A TMS tagszervezete, az OMBKE képviseletében az eseményen két f vett részt. Feladatuk volt az OMBKE kiállítási anyagának megtervezése, elkészítése és a stand berendezése, oly módon, hogy az bemutassa a szervezet eredetét, m ködését, programjait és nemzetközi kapcsolatait. Részt vettek továbbá a konferencia bauxit-timföld szekciójának munkájában. A részvételt az informálódás, tájékoztatás, kapcsolatépítés és anyaggy jtés jellemezte. Balogh Zoltán
2002. március 6-án megtörtént a Timföld Ágazati Laboratórium min ségirányítási rendszerének éves felülvizsgálata. A felülvizsgálat különlegességét az adja, hogy 2002 évt l a laboratóriumoknak egy új szabvány követelményeinek kell megfelelni. Minden kommentár nélkül álljon itt az auditorok véleménye a Laboratóriumról: „A laboratóriumban az MSZ EN ISO/IEC 17025 szerinti rendszer kiépítése megtörtént, annak m ködése és dokumentáltsága megfelel az elvárásoknak. A tárgyi feltételek jelent sen javultak, a személyi és környezeti feltételek változatlanok, tehát mindhárom tényez kielégíti az akkreditálás követelményeit. A bels felülvizsgálat rendszeres és alapos. A személyzet képzése és továbbképzése tervszer és magas szint . A laboratórium helységeiben példás a rend és a tisztaság. A bemutatott vizsgálatok megfeleltek a szabványok és a vizsgálati utasítások el írásainak és nagy gyakorlati tapasztalatot mutattak. A nem megfelel ségek a min ségügyi rendszer m ködését és a laboratórium min ségi munkáját hátrányosan nem befolyásolják.” Az auditorok javaslata tehát: „A nem megfelel ségek kijavítása után a Nemzeti Akkreditáló Testület az akkreditált státust er sítse meg és adja ki az MSZ EN ISO/IEC 17025-nek való megfelel séget igazoló akkreditálási ügyiratot az eredeti, tehát 2004. febr. 5.-i érvényességi határid vel.” Fodor Józsefné
Az OMBKE standja
Összevont szakestély Ajkán Selmeci hagyományokat ápoló és felelevenít szakestélyre került sor 2002. március havának 8. napján Ajkán, a Kaszinóban.
A szakestélyt az OMBKE Fémkohászati Szakosztály Ajkai Csoportja és a Bányászati Szakosztály Bakonyi Csoportja közösen szervezték.
Dr. Baksa György köszönti a vendégeket
A Házirend hitelesítése
A Lúg és g zbiztos, medd t hányó, egy gyékényen szédölg bakonyi szakestély (ez volt az est hivatalos megnevezése) el tt Dr. Baksa György köszöntötte vendégeket. A rendezvény férfi vendégei nevében Kovács Zoltán, a N nap alkalmából a hölgyeknek átadott egy szál virágot. A Selmeci láng meggyújtása után a szakestély Házirendjét Dr. Baksa György és Tamaga Ferenc háznagyok ismertették, majd megválasztották az est tisztségvisel it. Az összejövetel egyik érdekes eseménye az ajkai vezet kb l álló dalárda által el adott nótacsokor volt. A Krampampuli min sítése és szervírozása után került sor a balekok keresztelési procedúrájára. A vidám hangulatú, el adásokkal, hozzászólásokkal és m sorokkal színesített est során a Krampampulitól átszellemült közel kétszáz felkent Firma és Balek harsogta a kohász-bányász–erdész-gépész nótákat.
Dr. Tolnay Lajos komoly pohár el adása
KCS
Radó András megkereszteli Barabás András Balekot
8. oldal
EGYEBEK SZAKSZERVEZETI HÍREK
Az Egészségügyi Miniszter 26/2000.(IX.30.) számú rendeletének végrehajtása sokat foglalkoztatja dolgozóinkat. Ez a rendelet a foglalkozási eredet rákkelt anyagok elleni védekezésr l és az általuk okozott egészségkárosodások megel zésér l szól. E rendelet a dolgozókkal való – a jelenleginél is nagyobb tör dést célozza meg. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban történnek orvosi ellen rzések egyéb mérések és vizsgálatok. Sokkal nagyobb odafigyeléssel, sokkal többet tehetnek, és tehetünk a munkavállalóink egészségének megvédése érdekében. Ennek tudatában nagyon fontos a véd felszerelések használata, a munkavédelmi rendelkezések maradéktalan betartása, amelyre a munkáltatónk nagy hangsúlyt fektet. A mai viszonyaink között, különösen a Várpalotát övez régióban fontos a munkahely létbiztonságot adó ereje, hisz dolgozóinknak sem mindegy, hogy a biztos megélhetés mellett, az egészségének megóvására is nagy hangsúlyt fektetnek.
„A teljesség legyél te magad” (Weöres Sándor)
N NAP INOTÁN
A mai dolgozó n és férfi állandó stresszben él. Mobiltelefon kíséri útját a reggeli ébresztést l az esti vacsora utáni ágyba zuhanásig. Még ekkor sem tud lazítani, hiszen benne kavarog a napi munka, s a következ nap kihívásai. Nehéz felszámolni az örökös hajszoltságot, és azt mondani: mederbe terelem az életemet. Én legalább négy x-et értem el, amikorra összeszedtem annyi bátorságot, hogy mertem úgy élni, hogy jól érezzem magamat a b römben. Az els és legfontosabb, hogy saját magamat el tudjam fogadni olyannak, amilyen vagyok. Ha der t sugárzok magamból, azt kapom vissza az emberekt l, ha ingerült vagyok, rosszindulat a válasz. Forduljunk pozitívan az emberek felé, szánjunk id t rájuk, hosszú távon megtérül! Mi javíthatja közérzetünket? Figyeljünk oda lelki egyensúlyunk kialakítására. Séta a kutyával, a virágok öntözése, Etka anyó jógája a test felfrissítésére, túrázás a hétvégén a barátokkal, egy új recept kipróbálása, egy jóíz beszélgetés, egy kis csatangolás a gyerekekkel az erd ben vagy a tóparton. A cikk elolvasása után üljön le és gondolja végig, mi az, amit már olyan régen meg szeretett volna csinálni, amire vágyott és határozza el, hogy szentel magának id t e régi vágyra és érintse meg vele a lelkét! Tartsuk be a nappalok és éjszakák egyensúlyát! Nappal legyünk tevékenyek, az éjszakát használjuk a jótékony testi és lelki regenerálódásra. Figyeljünk oda az étkezésünkre és testünk karbantartására. Rendet rakunk a lakásban, a garázsban, a kocsinkban, tegyünk rendet a saját szervezetünkben is! Nézzük meg, hogy mit eszünk! Nem mindig pénz kérdése az, hogy egészségesen táplálkozzunk. Ha lemondunk a hús, kávé, édességek, cigaretta, alkohol mértéktelen fogyasztásáról, a megspórolt pénzen készíthetünk ízletes zöldséges ételeket, salátákat, halakat, a bódító és kábító színes üdít k helyett frissít teákat, citromos-mézes limonádét. Ne feledkezzünk el a szellemünk táplálásáról sem! Nekem is kihívást jelent a rádió, a TV csatornái, az Internet, a plakátok, meg is hallgatom vagy meg is nézem azt, ami érdekel, de az igazi öröm mégis az, amikor felteszek egy kellemes lemezt és elmélyülök egy érdekes könyv olvasásában. Egy életünk van, saját érdekünk, hogy erre úgy vigyázzunk, mint legféltettebb kincsünkre!
Hosszú évek hagyományai alapján Inotán ismét lehet séget teremtettünk március 8-án a N NAP megünneplésére. A Magyar Ezüst Kultúrotthonban szakszervezetünk elnöke Tihanyi Gábor köszöntötte n dolgozóinkat. A kedves bevezet szavak után kötetlen együttlét és kellemes szórakozás következett férfitársaink tisztelete mellett. A kis létszámú, de nagyon lelkes társaság, aki élt ezzel a lehet séggel az jól érezhette magát ezen a jó hangulatú délutánon. Emellett szakszervezetünk n tagjait ajándékkal leptük meg. Eper Julianna SZT. titkár
Az Alumíniumipari Múzeum márciusi eseményei
2002. március 29-én egy ipartörténeti nap keretében emlékeznek meg a Múzeum 30 éves fennállásáról, és az eltelt id szak alatti kapcsolatairól. Ennek keretében nyitják meg az „Alumínium a hétköznapi életben” cím kiállításukat, amelyben a Múzeum tulajdonában lev gy jteményi anyagot mutatják be. Ez gyakorlatilag az alumínium felhasználási területét öleli fel. A múzeum dolgozói szeretettel várják az érdekl d ket!
A tavasz mindig eljön! Megint eljött, az örökké boldogságot hozó szép új évszak! A jó érzés, ami eltölt minket ilyenkor, csak tovább er södik, mikor elérkezik március 15.-e. Emlékszem a jószagú olvasókönyvemre, melyben egy fiatal költ r l szóló olvasmány dobogtatta meg a szívem. Elképzeltem, ahogy az emberek együtt kiáltják: esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Pontosan nem tudtam mi, de hogy valami nagyon szép és komoly dolog történt – azt tudtam. Ünnepély volt az iskolában, szép ruhába bújhattunk és kit ztük a kokárdát. Az ünnepélyességet a szívemben is éreztem. Kés bb, középiskolás koromban az osztálytársaimmal együtt nagyon fájlaltuk, hogy nem volt iskolai ünnepség. Nem volt piros bet a naptárban, nem kellett ünnepl be menni március 15.-én. Már tudtuk, mi az, amire ezen a napon emlékeznünk kell és tudtuk, ha nem lehet, azzal mit veszítünk! Ma úgy rizzük e szép nap emlékét, ahogy minden más nemzeti kincsünket. Ünnepelhetünk kedvünkre, elmondhatjuk, hogy ragaszkodunk március 15-éhez, büszkék lehetünk rá és méltók lehetünk az eszméhez, amiért már annyian, magyarok, életüket adták. Egymásra mosolyoghatunk az utcán, a szabadság jó érzésével; lám is kit zte a kokárdát, is emlékezik. Sokan vagyunk. Nagy Gné
Misinecz Magdolna
Március
Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánunk a MAL Rt. dolgozóinak
A következ számban:
Lúdb rzik nézd a tócsa, vad, vidám, kamaszfiús szell kkel jár a fák alatt s zajong a március. A fázós rügy nem bujt ki még, hálót se sz a pók, de futnak már a kiscsibék, sárgás aranygolyók.
• • •
Bemutatkozik a Hidrát gyártó divízió MAL-os körkép egy témában Mit mutat az els negyedév
A MAL HÍRADÓ cím bels társasági tájékoztatót:
Kiadja : Dr. Sillinger Nándor vezérigazgató Szerkeszti : Szerkeszt Bizottság Kiadvány szerk.: Min ségügy és Szervezés – Ajka II. évfolyam 3. szám
Szerkeszt k
2000-ben kedveltté vált a kosárlabda is Radnóti Miklós
