HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

Bacsi-Határrégiók...3

1

3. témakör A HATÁRMENTISÉG PROBLEMATIKÁJA


2

1

Határkutatások,multidiszciplináris határtudományok Történeti elızmények: • Az 1990-es években: multidiszciplináris határtudományok • Amerika (mexikói határvidék), és ÉszaknyugatEurópa (Észak-Írország, Wales, Dánia, London, Warwick…) • EU nemzetközi alapkutatás: Association of European Border Regions (AEBR) • 1989 után Közép-Kelet-Európa és Balkán etnikai konfliktusai Bacsi-Határrégiók...3

3

A határmentiség kettıs jellege A határ megszakítja a tér folytonosságát: Egyirányú kapcsolatok, ellenségeskedés, elriasztja a vállalkozásokat ⇒ perifériává válás, elmaradottság A határvidékek találkozási pontok különbözı kultúrák, nyelvek, etnikumok közt - a szomszédos népek közti bizalom erısítés helyszínei – kapurégiók Az elmaradottság tényezıi: egyoldalú gazdasági struktúra, aprófalvas településszerkezet, alacsonyfokú urbanizáció, kedvezıtlen természeti adottságok, hiányos közlekedési infrastruktúra • Ilyenek közt sok a periferiális (országhatáron vagy megyeill. régióhatáron) fekvı terület. • Határtérségek sajátossága: nemcsak periferikus, hanem az államközi kapcsolatoknak alárendelt Bacsi-Határrégiók...3

4

2

A határvidékek szerepe, jelentısége • Nemzetállamok területi keretei • Határátlépés szabályai: állami hatáskör • Közigazgatási lehatárolás ↔ funkcionális lehatárolás ellentmondásai • Új térkapcsolatok vagy perifériává válás • A határ szerepe: – Középkorban: védelmi, katonai (kifelé orientált) elválasztó szerep – Ma: ? Az állam-nemzet kerete, befelé egységesít


5

Határtérségek típusai • Elidegenedett határtérségek: nincs interakció, feszültségek • Egymás mellett létezı határtérségek: semleges kapcsolat, egymás elismerése, kevés együttmőködés • Kölcsönösen együttmőködı határtérségek: stabil szomszédi kapcsolatok, baráti, kooperatív, egymás fejlıdését segítı • Integrált határtérségek: funkcionális összeolvadás, a határ átjárható emberek és javak számára is Az elszigetelıdés vagy összekapcsolódás függ a történelmi, földrajzi különbségektıl és a politikai helyzettıl is. Mentális határ: a határ túloldalának idegenként való kezelése (ennek megszőnése lassú folyamat!) Bacsi-Határrégiók...3

6

3

Az integráció alapelemei • Belsı integráció: a régión belüli összetartozás erısítése • Külsı integráció: a környezı régiókkal való kapcsolatok erısítése, államközi • Mindkettı célja: a közös stratégiák a lehetıségek és adottságok kiaknázására • Lehetséges szereplık: magánszemélyek, civil szervezetek, helyi közigazgatási szereplık, üzleti szervezetek, v. ezek vegyes szervezetei • Az együttmőködés területei: – informális interakciók, – közös stratégiák Bacsi-Határrégiók...3

7

Fı vizsgálati kérdések: • Kik létesítenek kapcsolatokat és miért? • Hogy történik a kapcsolatépítés és kapcsolattartás? • Hogy illeszkedik az interregionális interakció a tágabb kapcsolatrendszerbe? (politikai, gazdasági , társadalmi) • Milyen eredményei vannak az interregionális kapcsolatoknak? Bacsi-Határrégiók...3

8

4

A határon átnyúló együttmőködések aktorainak csoportosítása A.

Szereplı-specifikus szervezeti jellemzık:

1. Helyi és regionális önkormányzatok i. ii. iii.

Az együttmőködés formái, és a formalizáció szintjei Az együttmőködési hálózatokhoz rendelt erıforrások A jogi háttér és az autonómia szintjei

2. Felsıbb korrmányzati szintek i. ii. iii.

Relatív szerepük a helyi és regionális önkormányzatokhoz képest Jogi háttér Az együttmőködési hálózatok segítésére rendelt erıforrások (ha van ilyen)

3. Helyi hivatalos vagy nemhivatalos határon átnyúló együttmőködési szervezet i. ii. iii. iv.

Relatív szerepük a helyi és regionális önkormányzatokhoz képest Az együttmőködés formái, és a formalizáció szintjei Az együttmőködési hálózatokhoz rendelt erıforrások Jogi háttér és az autonómia szintjei

4. Helyi és regionális vállalkozások i. ii. iii. iv. v. vi.

Munkahelyek létesítése a határokon át Árumozgások generálása a határokon át Helyi termelı, eladó, kiskereskedı hálózatok, mint az egymást kiegészítı piaci tevékenységek mértéke Regionális határon átnyúló beruházási szokások Cégek közti együttmőködési minták Együttmőködés a magánszféra érdekelt/érintett csoportjaival

5. Civil szervezetek specifikus együttmőködési érdekekkel i. ii. iii.

Relatív szerepük a helyi és regionális önormányzatokhoz képest Erıforrásaik A hozzáértés, kompetencia, szakértelem területei Bacsi-Határrégiók...3

9

A határon átnyúló együttmőködések aktorainak csoportosítása/2 B.A helyi piacok és szolgáltatások interdependenciája

1.határon át történı ingázás ( intenzitása, napi interakciók) 2.a határt átlépı emberek száma, munkavállalás, bevásárlás, szórakozás, családi ok miatt 3. a közoktatási és magán oktatási intézmények használata a határ túloldaláról 4. a közszolgáltatások és közintézmények használata a határ túloldaláról

C. A helyi politikai keretek

A speciális együttmőködési megállapodások létezése és fontossága 5. A sajátos gazdasági zóna és adórendszer megléte 6. A tömegközlekedési és szállítási hálózatok szerkezete és integráltsága 7. A határrégiók és határmenti együttmőködéseket érintı országos politikák 8. A határrégiók és határmenti együttmőködéseket érintı európai országos politikák

D. Stratégiai orientáció a határmenti hálózatépítésben

10.Az együttmőködés prioritásai 11.Az együttmőködési projektek szektorális irányultsága 12.Idıbeli keretek

E. Együttmőködési tapasztalatok

13.A konszenzust / konfliktust elısegítı kérdések 14. Az együttmőködés stabilitása 15. Az együttmőködés vélt akadályai 16. Az együttmőködés tényleges eredményei A fentiekkel feltárhatók a határmenti interakciók mintái az adott kontextusban – ezt követıen komparatív elemzések és általános törvényszerőségek megállapíthatók… Bacsi-Határrégiók...3

10

5

Határmentiség és periferiális jelleg • Elmaradottság tényezıi: egyoldalú gazdasági struktúra, aprófalvas településszerkezet, alacsonyfokú urbanizáció, kedvezıtlen természeti adottságok, hiányos közlekedési infrastruktúra • Ilyenek közt sok a periferiális (országhatáron vagy megyeill. régióhatáron) fekvı terület. • DE: határmenti területek lehetnek kapurégiók is!!! • Határtérségek sajátossága: nemcsak periferikus, hanem az államközi kapcsolatoknak alárendelt


11

A határon átnyúló együttmőködések fogalma, típusai •

•

Határmenti régió (def.): azon, a NUTS3 besorolásnak megfelelı közigazgatási egységek, amelyek határai részben az országhatárral azonosak (EU) Határmenti együttmőködés –két kritérium: 1. a kapcsolatok nem nemzeti szintőek, a központi szintnél alacsonyabban szervezıdnek 2. A kapcsolatok résztvevıi területileg összekapcsolódó határtérségekben mőködnek (a határ közelsége meghatározza a mindennapi életét) Bacsi-Határrégiók...3

12

6

A határokon átnyúló együttmőködés formái Európában

A nemzetközi kapcsolatok formái: • Hagyományos: állami szint • Ma: decentralizált is – Határmenti régiók – Központi régiók

• Problémák: – Határmenti fekvés: társadalmi és gazdasági problémák (centrumtól való függés) – Történelmi és etnikai konfliktusok Bacsi-Határrégiók...3

13

Az együttmőködések tartalma • Keretintézmény létrehozása a közös problémákra • Az intézmények a határ két oldalán párhuzamosan jönnek létre a hazai jogrendnek megfelelıen • Esetenként közös intézmény, nemzetközi jogalanyként (ritka) • Alapelvek: – – – – –

Partnerség, szubszidiaritás Állampolgárok széleskörő tájékoztatása Elhivatott egyének szerepvállalása Politikusok bevonása Egyenlıség, egyenlı képviselet a határ két oldalán


14

7

A határmenti együttmőködések története • II. világháború után, 1960-as évek – NSZK nyugati határai, holland-német együttmőködés (Gronau központtal) . Elnevezés : EURORÉGIÓ (1965) • Regio Basiliensis (1963): francia-német- svájci határzóna • 1980 Madrid, Európa Tanács: „A területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttmőködésérıl szóló európai keretegyezmény”, 1995. évi módosítás: az önkormányzatok nemzetközi megállapodás kötési joga. • (hazánk, Románia és Szlovákia is elfogadta)


15

Európai példák - transznacionális együttmőködés • Az EU strukturális alapjai: stratégiai iránymutatás (több program finanszíroz térségi együttmőködést, fejlesztést) • Transznacionális hálózatok, a helyi politikák europaizációja • A regionális politika az egymáshoz illeszkedı fejlesztési kezdeményezéseket támogatja • INTERREG programok, PHARE, TACIS, CARDS • CEMAT (European Conference of Ministers Responsible for Spatial Planning), AEBR (Association of European Border Regions) • Példák: EU-15 keleti határainál (pl. lengyel-német városok, lengyel, cseh, magyar régiók ) – infrastruktúra és közlekedésfejlesztés, kulturális és ifjúsági csereprogramok Bacsi-Határrégiók...3

16

8

A határmenti együttmőködések területei a szomszédos országokban Az együttmőködés szintjei: • Állami, vagy föderációs • Regionális (szövetségi állam, kanton, departement) • Helyi (városok és környékük), kommunális • Vállalati szint Az együttmőködés területei: • Termelési vertikumok, közös energiagazdálkodás, • Infrastruktúra, nemzetk. Reptérhasználat, hajózási feltételek, vízgazdálkodás, vízellátás • Környezetvédelem, határfolyók tisztasága, levegıszennyezés elleni védelem • Kulturális-oktatási együttmőködés Az együttmőködés formái: • Államközi, formális (kormányközi bizottságok ajánlásai) • Informális, nem államközi szerzıdésbe foglalt (regionális szervezéső kulturális rendezvények, konferenciák, stb.)


17

A határok jellege és azok hatása a határmenti kapcsolatokra: Közép-Kelet-Európa példája Európa határai: nem homogén, differenciált A különbségek szempontjai: 1. földrajzi, 2. közlekedési, 3. történelmi, 4. etnikai, szociológiai, 5. gazdasági, 6. az EU forrásokhoz való hozzáférés


18

9

Közép-Kelet Európa határai Határ: a társadalom és a gazdaság térbeli folytonosságát megszakítja- akadály Közép- és Délkelet Európában jellemzı. kicsi, kontinentális országok, hosszú szárazföldi határok A Baltikumtól Görögország északi határáig: 18 ország • Európa területének 13,8 %-a, népességének 18 %-a • az európai szárazföldi határoknak közel 60 %-a itt van • Területük 60%-a határmenti, a lakosság kb. 60 %-a itt • (EU átlag: 21,5 % terület ill. 15,2 % népesség) A határok sajátossága: • rendkívüli változékonyság • határok jellege: volt "Vasfüggöny" , volt Szovjetunió nyugat határai átjárhatatlanok voltak


19

Földrajzi szempontból Államhatárok (KKE: 16000 km) egy része földrajzi választóvonal is, földrajzi akadály • 27 %-át (3900 km) folyók • 18 %-át (2700 km) hegységek gerince • 55 %- ánál nincs földrajzi akadály

A természetes határoknak más jelentısége: •értékes természeti ökoszisztémák –a határmenti fekvés ezen ökoszisztémák zavartalan fejlıdését elısegítette (nemzeti parkok) –kötelez az együttmőködésre

• "átmővelés" és a "zsebszerzıdés" a magyarosztrák határon Bacsi-Határrégiók...3

20

10

Közlekedési szempontból

Közlekedési folyosók

a határszakaszokat jellemzi: határátkelıhelyek sőrősége és kiépítettsége • A 16000 km határon összesen • 215 nemzetközi közúti határátkelıhely van • átlagosan 75 km-enként egy. A különbségek: Source: • a cseh-szlovák határon 15 km-enként, Rechnitzer, 2004 • a bolgár-görög, a román-ukrán, a moldován-ukrán határon 250-300 km-enként • a minimális követelmény: mindenütt legalább 50 km-enként a határokon átvezetı épített utaknak a 18 országban ma csak 40 %-át használják állandó nemzetközi határátkelıhelyként A vasutaknál a határokat átszelı vonalak 70 %-a van határátkelıként használatban, a határátkelık fejlesztése : prioritás Bacsi-Határrégiók...3

21

YU-RO

YU-Al

YU-MA

YU-BG

SLO-HU

SLO-HU

SLO-HR

SK-A

SLO-A

SK-UA

RO-UA

RO-BG

RO-MD

PL-D

PO-UA

PL-CZ

PO-SK

MD-UA

MA-CZ

MA-BG

MA-GR

HU-UA

HU-YU

HU-HR

HU-RO

HU-SLO

CZ-A

D-CZ

CZ-SK

BG-TU

A-HU

Al-GR

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 BG-GR

szakasz hossza, km

Közúti határátkelık Közép-Kelet-Európában

határszakasz határ hossza km

határszakasz km/határátkelı

határ km

határ km/híd hidak száma Bacsi-Határrégiók...3

A-CZ

hidak száma

MD-UA

HR-SLO

HR-SLO

YU-AL

YU-BiH

SLO-A

HR-SLO

HU-HR

HR-BiH

HR-SLO

HU-HR

RO-UA

RO-UA

RO-MD

HU-UA

HU-SK

SK-HU

A-SK

PL-UA

D-PL

PL-BR , UA

D-PL

RO-BG

HR-YU

YU-RO

10 8 6 4 2 0

D-A

500 400 300 200 100 0

SK-H

határszakasz hossza, km

Határfolyók hídjai Közép-Kelet-Európában

22

11

A történelmi szempontok • 20. század: nagyarányú határváltozás • A határok közül a 2,6 %-a mindig történelmi határ volt • A többi egy része a múltban határ (BoszniaHercegovina - Horvátország, Csehország Lengyelország között) • Más része: soha nem volt nemzetközi határ – ma számos határvitára ad okot (pl. volt szovjet köztársaságok, szlovén-horvát, a horvát-jugoszláv, a jugoszláv-macedón határok) Bacsi-Határrégiók...3

23

Etnikai, szociológiai szempontok "klasszikus" típus: •

a határ két oldalán különbözı nyelvő, etnikumú lakosság él,

•

több évszázada, szoros gazdasági és egyéb kapcsolatok

•

a "legproblémamentesebb típus",

•

Pl. szlovák-lengyel határ, magyar-horvát, magyar osztrák határ

Betelepített határ: •

az elmúlt fél évszázadban odatelepített népesség

•

a határ túlsó oldalán élıkkel semmi kapcsolata nem volt

•

félelemmel vegyes gyanakvás, elıítéletek

•

Az együttmőködés nehéz

•

Pl.a német-lengyel, a német-cseh és a cseh- osztrák határ, lengyel-orosz határ.

Szétválasztott határ: • • • •

a határ két oldalán ugyanazon etnikum él, korábban együvé tartozó területeken, szoros rokoni kapcsolatok is a helyi lakosság szorgalmazza az együttmőködést nacionalista politikák akadályozzák Bacsi-Határrégiók...3

24

12

Gazdasági szempontból A gazdasági fejlettsége, ill. a fejlettségi szintek különbözısége • Legkönnyebb az együttmőködés kialakítása hasonló, fejlettségő térségek között • Nagyobb a fejlettségi különbség: több feszültség • illegális vándorlás, fekete munkavégzés, • az ár- és bérkülönbségek kihasználásán alapuló fél-legális, vagy illegális tevékenységek, • eltérı környezeti elvárások, normák

A hagyományos nagy szakadék: az Európai Unió külsı határainál – Ez a szakadék még ma is nagy, de csökkenı tendenciájú. – Pl: Nyugat Magyarország ma az EU átlagos fejlettség 55 %-án, – Burgenland pedig 75 %-án áll,


25

Gazdasági különbségek Közép-Kelet-Európában


26

13

Az EU támogatáshoz való hozzáférés lehetısége

1. EU-val határos térségek • EU - oldalon a strukturális alapok (ezen belül INTERREG ) • a társult országok területén pedig a PHARE határmenti együttmőködési elıirányzata (CBC) • számos koordinálatlanság (ütemezése, jóváhagyási rend, finanszírozás ) 2. társult országok közötti határok • PHARE-CBC támogatás • gond, hogy az EU elsısorban a vele határos térségek fejlesztését szorgalmazza • ,társult országok regionális fejlesztési prioritásai inkább kevésbé fejlett keleti területeikre irányulnak 3. semmilyen EU támogatásra nem jogosult • Gyakran éppen ezek a legelmaradottabb, támogatásra leginkább rászoruló térségek. • Magyarország esetében ilyen a jugoszláv, a horvát és az ukrán határ. Bacsi-Határrégiók...3

27

Észak-amerikai tapasztalatok USA-Mexikó határvidék • A kormányközi kapcsolatok fontossága: NAFTA – a határmenti együttmőködések megélénkülése • De: kevesebb mozgástér, mint Európában (szuverenitás, határok nem teljes kinyitása, félelem a döntési jogkörök sérülésétıl, munkahelyek elvesztésétıl a gazdagabb országban…) • USA és Mexikó határa az Elsı és a Harmadik Világ határa is egyben • Az együttmőködés területei: kereskedelem, külföldi mőködıtıke beruházások, környezetvédelem (városok gyors növekedése, vízellátás, szennyezés..) • Az üzleti és a civil szféra együttmőködése, korlátozottabb intézményi formák


28

14

Az észak-amerikai és európai határmenti együttmőködések jellemzıi Együttmőködés alapelvei

Célkitőzések

Intézményi keretek

Észak-Amerika Minimalista, koordinátor szerep a nemzeti kormányok részérıl, célirányos támogatás szők területekre Közösségek bevonása, kezdeményezı szerepe Stratégiai szövetség a szereplık közt

Fenntartható gazdasági fejlıdés Erıforrások megırzése Kiegyensúlyozott városnövekedés Az életminıség és az egészségügyi színvonal megırzése

Európa Nemzeti és /vagy felsıbb kormányszintő közvetítés szinergia: az egymást kiegészítı tényezık kiaknázása partnerség: többszintő politikák koordinálása; addicionalitás a társfinanszírozáson keresztül

KKE országok kohéziója, „elıcsatlakozása, elıintegrácója”

Kétoldalú és háromoldalú államközi, regionális és helyi képviselet Informális munkacsoportok Kormányzók és polgármesterek konferenciái Civil szervezetek, érdekcsoportok hálózatai

Kormányközi bizottságok informális parlamenti munkacsoportok Eurorégiók: lokális szinten létesített intézmények Európai képviselet önkéntes szervezeteken keresztül

Decentralizáció és regionalizáció A regionális és lokális kezdeményezések ösztönzése kompetitív regionális fejlesztési politikák Bacsi-Határrégiók...3

Eszközök

Strukturális politika ösztönzıi Határon átnyúló regionális fejlesztési programok Információs politikák és az együttmőködési know-how (tapasztalatok átadása Nyilvánosság, publicitási fórumok és politikai platformok Strukturális politika ösztönzıi Határon átnyúló regionális fejlesztési programok Információs politikák és az együttmőködési know-how (tapasztalatok átadása Nyilvánosság, publicitási fórumok és politikai platformok 29

15

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Recommend Documents