HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

Bacsi - Határrégiók...2

1

2. témakör REGIONALIZMUS ÉS REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN


2

1

Regionalizmus az EU-ban Mi Európa? Heterogenitás Terry Jordan (Texasi Egyetem,1996) : 11 ismérv 1, vallás (az ország lakosságának minimum 80 % - a keresztény) 2, nyelv (minimum 80 % indoeurópai anyanyelvet beszél) 3, embertani jelleg ( minimum 90 % europid) 4, egészség (a csecsemıhalandóság maximum 1 ezrelék) 5, fejlett gazdaság (GDP/fı legalább 10 ezer USD) 6, képzettség (írástudatlanok aránya maximum 10 %) 7, fejlett közlekedési hálózat (a közutak sőrősége min. 400 km/100 km2) 8, ipari – tercier foglalkoztatási szerk. (agrárkeresık aránya max 15 %) 9, nagyfokú urbanizáció (a városlakók az összlakosságban 50 % felett) 10, stabil népességszám (természetes szaporodás legfeljebb 1 %) 11, parlamentáris demokrácia legalább 1980 óta. • Az európai kontinens országaiban: 0 - 11 ismérv teljesül! • Nyugat- Európában 8 feletti • Portugália, Spanyolország, Görögország, Közép-Kelet –Európa: 5-7 • Balkán, Szerbia, Montenegró: 4, • Albánia, Törökország: legfeljebb 3 ismérv Bacsi - Határrégiók...2

3

Közigazgatási alaptípusok Európa közigazgatási szerkezete: négy alaptípus (történelmi gyökerek) Az állam és a közvetlenül alatta lévı közigazgatási szint viszonya alapján a Föderalizált (szövetségi) államok. Németország, Ausztria, Belgium, Svájc – A tartományok illetve kantonok autonómiája széleskörő, több vonatkozásban állami szintő intézményekkel, funkciókkal rendelkeznek, törvényhozásuk, kormányuk van. Történelmi hagyományaikban az autonómia a meghatározó. • Regionalizált államok: Olaszország, Spanyolország… – A középszint jogosítványai szőkebbek, a központ irányítás pénzügyi elosztó funkciója erısebben érvényesül. A régiókat a központ jelöli ki, ezek törvényhozási, költségvetési jogosítványai korlátozottak • Decentralizált államok: Franciaország, Portugália… – A helyi önkormányzatok és a a központi hatóságok közt regionális közigazgatási szint, szerepköre bıvebb a helyi és szőkebb a központi szintnél. • Egyközpontú (unitárius) államok: Görögország, Finnország, Dánia, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia – a középszintő igazgatási egységek szoros központi irányítás alatt állnak, ezek pénzügyi kereteit és törvényi szabályozását is a központ határozza meg. Közép-Kelet- Európa, valamint Dél- Európa országainak többségére is ez jellemzı. Bacsi - Határrégiók...2

4

2

• • •

Európa regionális tagolódása

Európa nyugati felén is nagyok a fejlettségbeli különbségek gazdasági erıközpont: magas népsőrőség, magas jövedelmek,, a termelési tényezık és üzleti tevékenységek koncentrálódása Európa centrum-övezetei:

•Kék Banán: Délkelet-Anglia - Benelux állam - Rajna-vidék- Svájc- Észak – Olaszország: nagy népsőrőség, nagy iparvidékek. Ma: ipar csökken, tıkeerıs bankok, transznacionális vállalati központok, közlekedési csomópontok (légikikötık), a nemzetközi politikai döntéshozó centrumok. •Központi háromszög: a London-PárizsRuhr-vidék, a kontinens erıközpontja, centrumtérsége. • Földközi tenger partvidéke: napfényövezet (sunbelt), a Barcelona-LyonBologna háromszög: szolgáltató szektor, a turizmus, és a kreatív ágazatok, pl. formatervezés, a tömegtermelés helyett egyedi igényeket kiszolgáló kis/közepes vállalatok •Fejlıdési tengelyek: a fı közlekedési folyosók mentén, az innováció, a gazdasági dinamizmus terjedése. •„sárga bumeráng” Gdansk – PrágaPozsony-Gyır-Budapest fejlıdési tengely: 1990 óta lendületes fejlıdés a volt szocialista országok nyugati határtérségeiben, innovációk befogadása, fejlett infrastruktúra, nagyvárosok.


5

Regionális területi osztályozási rendszer az EU-ban NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) 3 + 2 kategória: • NUTS 0 : országok • NUTS 1: nagyrégiók (országrészek), szupraregionális szint • NUTS 2: régiók (autonóm tartományok, megyék együttese) – „pályázati” szint • NUTS 3: megyei szint, szubregionális szint Helyi szint: • LAU1 : „járás”, kistérség, helyi szint („NUTS4”) • LAU2: települések szintje, helyi szint („NUTS5”) Régiók száma Lakosság (2006)

Tipológia NUTS 0

Országok

25

NUTS 1

Szupra-régiók

89

3-7 millió fı

NUTS 2

Regionális

255

800 ezer – 3 millió fı

NUTS 3

Szubregionális

1221

150 ezer – 800 ezer fı


6

3

Az EU regionális politikája • • • •

Egyenlıtlenségek: jövedelmi és foglalkoztatottságbeli Az 1990-2004 idıszakban csökkentek, 2004-tıl a tíz új tagállam belépésével nıttek. Az újak népessége kétharmada olyan régiókban él, ahol GDP/fı < EUátlag 50%-a, A munkanélküliségi ráta nagyon eltérı: 2% Tirolban (Ausztria) és 3,3% Cipruson, de 29% Réunion szigetén (Franciaország) és 26,3% Lubuskie régióban (Lengyelország).

A regionális politika indoka: a szolidaritás Bacsi - Határrégiók...2

7

Az európai regionális politika fı fejlıdési szakaszai: 1957 A Római Szerzıdés: „népeik gazdaságait egyesítik, és azok harmonikus fejlıdését elımozdítják, az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezıtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik”. 1958 Létrejön két ágazati alap: az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA). 1975 Létrejön az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztására. 1986 Az Egységes Európai Okmány: a valódi kohéziós politika alapja, célja, hogy ellensúlyozza az egységes piac által a déli országokra és egyéb hátrányos helyzető régiókra nehezedı terheket. 1989–1993 A (ma már strukturális alapokként ismert) szolidaritási alapokra 68 milliárd ECU-t különít el. 1992 A Maastricht-i szerzıdés: a kohézió az Unió egyik fı célja a gazdasági és monetáris unió, és az egységes piac mellett. Létrejön a Kohéziós Alap 1994–1999 Döntés: A Közösség költségvetésének harmadát, (1999-es árakon) közel 177 milliárd ECU-t, a kohéziós politikára fordítják. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) létrehozása. A strukturális alapok reformja, a Kohéziós Alap mőködésének módosítása (ezekre 2000 és 2006 között évente több mint 30 milliárd euró). A PHARE-t kiegészítı ISPA, SAPARD a tagjelölt országoknak 2000–2001 A lisszaboni Európai Tanács (2000. március) elfogadja a foglalkoztatottságra összpontosító és arra irányuló stratégiát, a göteborgi Tanács (2001. június) kiegészíti a fenntartható fejlıdéssel. 2002 A koppenhágai Európai Tanács (2002. december): tíz új tagállam csatlakozási feltételek 2004 Február 18: Európai Bizottság javaslata a 2007 és 2013 közötti kohéziós politika reformjára. Május 1: bıvítés Bacsi - Határrégiók...2

8

4

STRUKTURÁLIS ALAPOK: Prioritások 2000-2006 • 1. célkitőzés: Segítségnyújtás az elmaradott régióknak a felzárkózásban. • 2. célkitőzés: A gazdasági és szociális kohézió támogatása a strukturális nehézségekkel küzdı ipari, vidéki és halászattól függı területeken. • 3. célkitőzés: A képzési rendszer modernizálása és a foglalkoztatottság elımozdítása. A 3. célkitőzés alatt finanszírozott intézkedések: az egész Unióra az 1. célkitőzés régióinak kivételével,

A hátrányos helyzető régiók Mindent összevetve a hátrányos helyzető régiók (1. és 2. célkitőzés) mintegy 225 millió lakost érintenek, azaz az EU-25 népességének majdnem 50%-át (valamint Romániát és Bulgáriát teljes egészében)


9

Egyéb támogatási lehetıségek Közösségi kezdeményezések: Több tagállam és régió közös problémái • INTERREG III: a határon átnyúló, régióközi és nemzetek közötti együttmőködés fejlesztésére;

• URBAN II: innovatív fejlesztések a városokban és a városnegyedekben; • LEADER+: a vidékfejlesztési kezdeményezések elımozdítására; • EQUAL: a munkaerı-piaci diszkrimináció elleni küzdelemre. Kohéziós Alap Célja: segíti a legszegényebb tagállamokat (az ország egész területén) Feltétel: GNP/fı max az EU átlag 90%-a • új tagállamok, Görögország, Portugália, Spanyolország ( + Írország 2003 ), • az egész nemzeti területet lefedi, • Környezetvédelem, transzeurópai közlekedési hálózatok

Elıcsatlakozási támogatás A tíz kelet- és közép-európai ország (KKE) számára (2004-2006: Bulgária és Románia ) PHARE program (1989): intézményfejlesztés, infrastruktúra, PHARE CBC Speciális Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD) (1999) Elıcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA) (1999): környezetvédelmi infrastruktúra és a transzeurópai közlekedési hálózatok Bacsi - Határrégiók...2

10

5

A regionális politika finanszírozása Az Unió költségvetésének több mint egyharmadát szánják regionális fejlesztésre és gazdasági és társadalmi kohézióra

• 2000 - 2006 : 213 milliárd euró strukturális eszközökre (EU-15). Emellett 2004 – 2006: 22 milliárd euró elıcsatlakozási támogatás • és további 22 milliárd eurónyi strukturális támogatás az új tagállamokra

Európai regionális fejlesztési alap

• (Ez összesen 257 milliárd euró, EU 20002006 költségvetésének 37%-a )

Európai Szociális Alap

Európai Mezıgazd. Orientációs és Garancia Alap- Orientáció

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Bacsi - Határrégiók...2

• Módja: többéves fejlesztési programokon keresztül, • kiegészítik a nemzeti támogatásokat.

11

Kohéziós politika 2007-2013 - Prioritások: 1.Konvergencia:

a foglalkoztatottság növelésének támogatása és munkahelyteremtés a legszegényebb régiókban 264Mrd EUR, 78.5% (ERFA,ESZA, Kohéziós Alap) Ahol az egy lakosra jutó GDP kisebb, mint a közösségi átlag 75%-a. (+ bıvítési „statisztikai hatás”) • fı téma: a gazdasági szerkezet modernizálása, diverzifikálása, infrastruktúra fejlesztése, a közigazgatási kapacitások, a munkaerı-piaci intézmények, oktatási és képzési rendszerek minıségének javítása, az emberi erıforrások fejlesztése. • Ahol a GNP < EU 90%-a: a Kohéziós Alapból is, közlekedés és a környezetvédelem 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: változás 57.9 Mrd EUR, 17.2% (ERFA, ESZA) • Az ipari, városi és vidéki területek gazdasági változásainak elımozdítása, a versenyképesség és vonzerı erısítése, figyelembe véve a területi egyenlıtlenségeket. • A nemzeti programok segítségével a teljes foglalkoztatottság támogatása, minıség, termelékenység és társadalmi integráció növelése 3. Európai területi

együttmőködés: összehangolt, kiegyensúlyozott fejlıdés

13.2 Mrd EUR, 3.94% (ERFA,ESZA)

• határon átnyúló és nemzetek közötti szinten megvalósuló együttmőködés (belsı vagy külsı, illetve szárazföldi vagy tengeri határok mentén), hatóságok közötti együttmőködés, gazdasági kapcsolatok erısítése, hálózatépítés KKV-knek. Bacsi - Határrégiók...2

12

6

Európai területi együttmőködés: 2007–2013 Határmenti együttmőködés (lokális problémák) 35.61% + Európai szomszédsági programok: 12.12%

Transznacionális együttmőködés (az érintett

szomszédos országok egész területét felölelı tanulmányok, tervek, projektek) – 47,73% Interregionális együttmőködés (nem szomszédos országok, hálózatépítés, tapasztalatcsere, legjobb gyakorlat adaptálása) -4,54% 75% -os EU ko-finanszírozás (esetenként 85%)

IPA (Integrated Pre-Accession Instrument) tagjelölt országok számára A közösségi joganyag átvételére, az EU-alapok felhasználásra való felkészülésre I. Intézményfejlesztés II.Határmenti együttmőködés III. Regionális fejlesztés IV. Humánerıforrás fejlesztés, V. Vidékfejlesztés Bacsi - Határrégiók...2

13

A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitőzésenként Összesen: 336,1 mrd euró


14

7


15

A kohéziós politika 2007 és 2013 között (336,1 milliárd euró)


16

8

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Recommend Documents