Határozatlan időponttól hatályos szöveg. Tartalomjegyzék

OptiJus © Opten Kft.

I.

2007. évi XVII. törvény

2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről1 Határozatlan időponttól hatályos szöveg

Tartalomjegyzék I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja, alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A törvény hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4 7 12

II. FEJEZET AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI AZ IRÁNYÍTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az illetékes hatósági jogkör gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az irányító hatósági jogkör gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI ÁLTAL ELLÁTANDÓ FELADATOK A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatai . . . . . . . . . . . . Az átruházott feladatokat ellátó szerv feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az együttműködő szervezet feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hatáskörrel rendelkező hatóság feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzeti vidéki hálózat feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A helyi akciócsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

19 19 19 20 21 21 22 22 23 24 25

III. FEJEZET ADATKEZELÉS, NYILVÁNTARTÁSOK A támogatási adat kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adatszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A támogatási adatok védelmére vonatkozó külön rendelkezések . . . . . . . . Nyilvántartási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az intézkedések kezelésére vonatkozó nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek Ügyfél-nyilvántartási rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer . . . . . . . . . . . Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intervenciós raktárregiszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása . . . . . . . . . . Tevékenységihely-nyilvántartási rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

25 25 27 28 32 35 35 35 44 45 46 46

1

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

A törvényt az Országgyűlés a 2007. március 26-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 2007. 04. 07.

Készült: 2013. január 3. 14:28

Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


II.


IV. FEJEZET ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iratbetekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iratok kezelése, vezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iratok megőrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyomtatványok alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kérelem benyújtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kérelem befogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nyilvánvaló hiba kijavítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hiánypótlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kérelem módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyfél nyilatkozata, a tanúvallomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jogutódlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által végzett folyamatba épített ellenőrzés . Az intézkedésekkel összefüggő egyes ellenőrzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . A döntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez teljesítendő befizetések . . Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A döntés módosítása, visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogorvoslati eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott végrehajtás . . A behajthatatlan tartozás törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. FEJEZET PÁLYÁZATI ELJÁRÁS

46 46 46 47 48 48 49 51 51 51 52 55 56 60 60 66 71 71 72 74 74 77 78 78

VI. FEJEZET JOGKÖVETKEZMÉNYEK A támogatás visszafizetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Késedelmi pótlék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mulasztási bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes támogatások igénybevételéből való kizárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértése miatti külön rendelkezések Nem teljesítési bírság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

VII. FEJEZET AZ ELJÁRÁS KÖLTSÉGEI

80 80 81 82 83 85 85 86 87

VIII. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK Mezőgazdasági vagyoni értékű jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elháríthatatlan külső ok (vis maior) igazolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzeti hatáskörben nyújtott egyes támogatásokra vonatkozó külön szabályok A Nemzeti Diverzifikációs Programra vonatkozó külön szabályok . . . . . . .

. . . .

88 88 89 90 91

IX. FEJEZET HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felhatalmazó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Módosuló jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

91 91 91 94


. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


III.


Hatályukat vesztő jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Unió jogának való megfelelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


96 96

Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 1. –


2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről1 Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Halászati Alapból, továbbá a tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások nemzeti végrehajtásával összefüggő alapelveket, továbbá egységes intézményi, információs és eljárási kereteket megállapítsa, a következő törvényt alkotja: Az Európai Unió Tanácsa 2005. június 21-én elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendeletet, mely a 2007-es pénzügyi évtől jelentős változásokat léptetett életbe a közösségi agrártámogatások és egyéb agrárpiaci intézkedések pénzügyi hátterét illetően. Az új KAP-finanszírozási rendszer lényege, hogy a jelenlegi pénzügyi forrást biztosító Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) helyébe két új alap lép: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Ennek eredményeként az EMOGA Garancia Részlegéből kiválnak a vidékfejlesztési támogatások (amelyeket jelenleg hazánkban a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv – NVT – fog át), illetve megszűnik az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) strukturális alap jellege (amelyet más operatív programokkal együtt a Nemzeti Fejlesztési Terv fog össze), és az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapban összpontosul. A reform következtében létrejövő EMGA az agrárpiaci támogatások (ideértve a közvetlen támogatásokat is) és egyéb agrárpiaci beavatkozások finanszírozására, míg az EMVA a vidékfejlesztési támogatások társfinanszírozására szolgál, függetlenül azok típusától és földrajzi elhelyezkedésétől. Ezzel megvalósul a KAP két pillérének világos elkülönítése. A reform elsődleges célja, hogy a KAP végrehajtásának finanszírozási háttere más közösségi alapoktól elkülönülve önálló, közös szabályokra épülő rendszert alkosson, a két alap létrehozásával mégis elismerje a KAP két pillérének (az agrárpiac szabályozása és a közvetlen 1

támogatások rendszere, illetve a vidékfejlesztés) eltérő sajátosságait. Az EMGA-ból történő kifizetéseket – a Garancia Részleg szabályaival megegyezően – továbbra is a tagállamnak kell megelőlegeznie. A Bizottság a tagállamoknál lefolytatott helyszíni ellenőrzések útján közvetlenül ellenőrzi a kifizető ügynökségek munkáját és az uniós források felhasználását. Amennyiben úgy találja, hogy az alapok forrásait a tagállam nem a közösségi szabályoknak megfelelően használta fel (például nem vagy nem megfelelően végzett el valamilyen támogatott intézkedés vonatkozásában jogszabály által megkövetelt ellenőrzést), a tagállam súlyos pénzügyi redukciókra számíthat, szélsőséges esetben a Bizottság az előlegek, illetve időközi kifizetések folyósítását is felfüggesztheti. A kifizető ügynökségek éves számláinak lezárása az Igazoló Szerv által kiállított igazolás és éves jelentés Bizottsághoz való megküldése nélkül nem történhet meg. A pénzügyi végrehajtás szempontjából hazánkat érintő egyik legfontosabb változás, hogy mindkét új alap kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen keresztül kell teljesíteni. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében, hazánkban egyetlen mezőgazdasági kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) működik. Az önálló strukturális alapként működő Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) helyébe a 20072013. közötti időszakban az Európai Halászati Alap (EHA) lép. A Közös Halászati Politika (KHP) megvalósulását szolgáló támogatások egységes rendszer szerint, a jelenleginél egyszerűbb eljárással lesznek a tagállamok számára elérhetők. Magyarországnak a halászat területén önálló programozási rendszert kell elkészítenie. A tervezés alapját a tagállam által kidolgozandó Nemzeti Halászati Stratégiai Terv képezi, amely a halászati ágazat minden fontos területére kiterjedően határozza meg a tervezési időszakra vonatkozó elképzeléseket. Ezen terv alapján készül el az EHA felhasználását részletező Halászati Operatív Program. A fentiekből láthatóan a 2007- 2013. közötti pénzügyi tervezési időszakban mind az EMGA, mind az

A törvényt az Országgyűlés a 2007. március 26-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 2007. 04. 07.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 2. –

EMVA, mind pedig az EHA tagállami hatáskörbe tartozó végrehajtási rendszerben jelentős változásokra kell felkészülni. Ezen változásokhoz kapcsolódik a tagállami hatáskörbe tartozó mezőgazdasági és agrárvidékfejlesztési támogatások 2007. május 1-től hatályos ismételt notifikációja is. Az új támogatási rendszerre való átállás megteremti annak a lehetőségét, hogy egységes szemléletet alkalmazva végre lehessen hajtani azokat a változtatásokat, amelyek az intézményi struktúrában a párhuzamosságok felszámolását, az eljárások esetében pedig azok – az adott keretek között – jelentős egyszerűsítését eredményezhetik. E szempontokra is figyelemmel fogalmazza meg a javaslat azokat a célkitűzéseket, amelyeket meg kíván valósítani, melyek közös rendező elve az egységes szabályozás. A javaslat által érintett jogterület alapvetően három szabályozási szintre épül. Az első szint a vonatkozó, elsősorban rendeleti szintű közösségi jogi aktusok, amelyek a támogatások igénybevételével kapcsolatos alapvető szakmai, illetve pénzügyi tartalmú rendelkezéseket foglalják magukba. Ezen jogszabályok esetében az egyik legfontosabb sajátosság, hogy azokat közvetlenül kell alkalmazni a tagállamban. Így ezen közösségi jogi aktusok esetén nem a hagyományos jogharmonizációról, hanem a közösségi jogi aktusok nemzeti végrehajtását biztosító jogalkotásról van szó. Az e körben alkalmazandó legfontosabb, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokat a javaslat záró rendelkezései tartalmazzák. A második szint a tagállami hatáskörben megalkotott jogszabályok. Ezen jogszabályok esetében alapvetően két szempont érvényesítését kell biztosítani: kell kerülni a közösségi jogszabály megismétlésével a kettős szabályozást, másrészt csak azokat a kérdéseket lehet szabályozni, amelyekre a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus kifejezett felhatalmazást ad, ennek hiányában az nem tartalmazhat a közösségi jogszabállyal ellentétes rendelkezést. Ezen keretek között a jogalkotó nemzeti hatáskörben minden olyan jogszabályt megalkothat, ami az adott tagállam nemzeti jogrendszere a végrehajtás érdekében szükségesnek tart. A szabályozás harmadik szintje a végrehajtással foglalkozó intézmények (kifizető ügynökség, közreműködő szervezet) belső szabályzatai. E belső szabályzatok tartalmazzák támogatási jogcímenként és – a munkaköri leírásokon keresztül – ügyintézőként az elvégzendő feladatokat, döntési hatásköröket. Ezen szabályok megléte előfeltétele a kifizető ügynökség akkreditációjának is. A javaslatban szereplő szabályozási kérdések törvényi szintű szabályozását több körülmény is indokolja: Készült: 2013. január 3. 14:28


1. Miután a javaslat egyik legfőbb célkitűzése az egységes szabályozás, ezért a különböző, a korábbiakban eltérő végrehajtási rendszerek között az összhang optimálisan törvényi szinten teremthető meg. El kell érni, hogy a horizontális szabályozási kérdések minél nagyobb hányada stabil legyen, ami megkönnyíti mind az új feltételekhez való alkalmazkodást, mind a végrehajtás intézményrendszerének (a kifizető ügynökségnek) az akkreditációját, mind pedig a stabil informatikai rendszer kiépítését. 2. A javaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény helyébe lép. 3. Mivel a vidékfejlesztési támogatások (EMVA) esetében is alkalmazni kell az Európai Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap Garancia Részlegére érvényes eljárási szabályokat, így az egységes eljárás döntően csak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) keretei között – de attól néhány esetben eltérve – valósítható meg. 4. Az alapelvek az eljárás sajátosságaihoz igazodóan pontosítják, illetve kiegészítik a Ket.-ben szereplő alapelveket. 5. A javaslat által szabályozott kör számos hasonlóságot mutat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIL törvény rendelkezéseivel. Az eltérések döntően abból adódnak, hogy a közösségi jogszabályok által a garancia rendszerre, és ezen belül is a kifizető ügynökségi rendszerre megállapított szabályai eltérnek az adóhatóságok által bonyolított támogatásoktól. Erre figyelemmel az érintett körben a nemzeti jogrenddel való összhang csak törvényi szinten teremthető meg. 6. A közösségi előírások végrehajtása (integrált informatikai adatbázis felállítása, illetve a későbbiekben a keresztmegfelelése rendszer – cross compilance – működtetése) miatt szükség van a kifizető ügynökség által működtetett adatbázisok egymással, illetve más adatbázisokkal való összekapcsolása, illetve ezen, adott esetben személyes adatok külföldi (EU illetékes szervei, más tagállam kifizető ügynöksége) részére való átadása, melynek jogi garanciái csak törvényi szinten teremthetők meg. 7. Az egyes intézkedések hatékony végrehajtása operatív és hatékony irányítást is feltételez. Ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az egyes intézkedések végrehajtásában közreműködő szervek irányítási, felügyeleti jogosítványai egyértelműen legyenek meghatározva, illetve, hogy e szervek – az egységesség és hatékonyság jegyében – adott esetben ne csak a Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 3. –

közösségi jogszabályok által kötelezően ellátandó feladatokat, hanem más, az összehangolt munkavégzéshez szükséges egyéb feladatokat is ellássanak, melyek egy része érinti az alapvető jogok gyakorlását is. 8. Az általános titokvédelmi rendelkezéseken belül a szakmai specialitások miatt önállóan kell kezelni a támogatási adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályozást. 9. A mezőgazdasági vagyoni értékű jogokra vonatkozó szabályozás megteremti az összhangot a speciális szakmai feltételek és a Ptk. Rendelkezései között. Mivel – különösen az egységes támogatási jogosultság várhatóan 2009- ben történő bevezetése több mint 200 ezer gazdaságot fog érintene – a vagyoni értékű jogokra vonatkozó szabályok alapvető jogokat érintenek. E rendelkezések fogják az alapját képezni egy, még 2009. előtt elfogadandó olyan törvénynek, amely a közösségi jogszabályok alapján nemzeti hatáskörben fogja szabályozni azt a kérdést, hogy a támogatási jogosultság átruházása esetén – adó jelleggel – milyen feltételek mellett és mekkora elvonásra kerül sor. 10. A záró és hatályba léptető rendelkezések között módosításra kerülnek azok a törvények, amelyekre a törvény végrehajtása miatt van szükség. 11. A javaslat több helyen – a közösségi jogszabályokban biztosított feladat és hatáskör sikeres gyakorlása érdekében eltér a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LV11. törvény rendelkezéseitől: pl. a 2. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően állapít meg egyes irányítási jogokat, az 5. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően garanciális okok miatt korlátozza az SZMSZ-ben történő hatáskör átruházást (irányító hatóság, illetékes hatóság esetében csak államtitkári, szakállamtitkári szint). 12. A hatáskör átruházás (delegálás), a kölcsönös megfeleltetés esetén adott esetben olyan államigazgatási szervek fognak nem államigazgatási feladatot kapni, amikor az intézmény hagyományos felügyeleti rendje és pl. az irányító hatóság, illetve a kifizető ügynökség speciális jogosítványai nem esnek egybe. Az irányító hatóság, illetve a kifizető ügynökség ugyanis a közösségi jogszabályok alapján ellenőrzési jogosítványokat kapnak. A hatáskör átruházás esetében a jogszabály csak a feladatkört rögzíti, a végrehajtás részletes szabályait viszont külön megállapodás rendezi. 13. A kölcsönös megfeleltetés esetén jogilag el kell határolni egymástól a közigazgatási szerv Ket. alapján gyakorolt hatáskörét a kölcsönös megfeleltetés keretében gyakorolt hatáskörtől. Ugyanaz az eljárás (p1. ellenőrzés) egyidejűleg két közigazgatási döntés alapját Készült: 2013. január 3. 14:28


képezi: az eljáró szakhatóságét, valamint a támogatási szervét. 14. A jogkövetkezmények – garanciális jellegük miatt – törvényi szintű szabályozást igényelnek. 15. Az illeték fizetésére vonatkozó speciális szabályok (tárgyi illetékmentesség) törvényi szintű szabályozást igényelnek. 16. Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) törvényi szintű szabályozása eltér a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény rendelkezéseitől. Nemzeti szintű jogharmonizációs okok miatt rendezni kell azt az ellentmondást, ami a kétféle szabályozás esetében mutatkozik. A javaslat a törvényi szintű garanciális szabályok mellett még három további szabályozási szintre tesz javaslatot: a pénzügyi elszámolási, lebonyolítási kérdések, valamint az ügyfél-, illetve mezőgazdasági üzemregiszterrel összefüggő részletes szabályok kormányrendeleti, míg az egyes intézkedésekhez kapcsolódó, és egyéb technikai kérdések miniszteri rendeleti szinten kerülnek szabályozásra. A javaslat az egyes intézkedések operatív irányításáért felelős irányító hatóság esetében pontosan meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket közleményben lehet megjelentetni. A javaslat I. fejezete az általános rendelkezések között szabályozza a törvény célját és alapelveit, az egyes fogalmakat, valamint a törvény hatályára vonatkozó rendelkezéseket. A javaslatban megfogalmazott alapelvek részben kiegészítik, részben pedig bővítik a Ket.-ben szereplő rendelkezéseket. Az eltérést alapvetően az indokolja, hogy a javaslatban szereplő speciális rendelkezések többnyire olyan közösségi jogszabályokon alapulnak, amelyektől eltérni nem lehet, viszont azok hatékony végrehajtása mindenképpen megköveteli a döntően egyedi közigazgatási ügyekre épülő Ket.-től való eltérést. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy különösen a közvetlen kifizetések esetében nagy tömegű kérelem szakaszolt eljárását kell adott határidőn belül lefolytatni. A javaslat kiemelten foglalkozik a piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságával összefüggő kérdésekkel. A javaslat 11. fejezete a végrehajtás alapvető intézményrendszerére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az intézményi struktúra kialakítása, elnevezése közösségi jogszabályokon alapul. A javaslat értelmében a törvény végrehajtásáért egységesen az agrárpolitikáért felelős miniszter felel. A javaslat az intézményrendszer esetében azokat a döntően irányítási, ellenőrzési jellegű jogosítványokat rögzíti, amelyek az adott intézmény közösségi jogszabály által meghatározott feladatai hatékony végrehajtásához Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 4. –

szükségesek. A javaslat III. fejezete az adatkezeléssel, illetve nyilvántartásokkal foglalkozik. A rendelkezések megfogalmazásánál egyrészt figyelemmel kellett lenni arra a körülményre, hogy a támogatási rendszer működtetése rendkívül kiterjedt információs rendszerre alapul, melyek esetében az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer keretei között meg kell teremteni azok akkreditált keretek között történő informatikai feldolgozását. Az adatfeldolgozáshoz kapcsolódnak az adatkezelési, adatvédelmi, illetve titokvédelmi rendelkezések. E területen sajátosság, hogy a kérdést nem csak tagállami, hanem közösségi szabályozási összefüggések keretében kell rendezni. A javaslat IV. fejezete az eljárási szabályokkal foglalkozik. Mivel a javaslat alapvetően a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul, azt kellett rendezni, hogy a közösségi jogszabályokon alapuló eljárási sajátosságok miatt mely esetekben szükséges eltérni a Ket. előírásai alól. A javaslatban szereplő számos eljárási sajátosság hasonlít az adóigazgatási eljárásra, azonban attól több területen is eltér. Figyelemmel kell lenni ugyanis arra a körülményre, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a támogatás folyósításával kapcsolatos feladatok nem az APEH, hanem egy akkreditált kifizető ügynökség hatáskörébe tartoznak. E körülményt a szabályozásnál mindenképpen figyelembe kellett venni. A javaslat V. fejezete foglalkozik a pályázati eljárással. Ez az eljárás sajátosságai miatt kevésbé formalizált, mint a Ket. alapján lefolytatott eljárások. A javaslat VI. fejezete a jogkövetkezményekkel foglalkozik. A jogkövetkezmények alapjául szolgáló rendelkezések közösségi jogszabályokon alapulnak. A javaslatban foglalt rendelkezések e közösségi rendelkezések tagállami végrehajtását is jelentik. A javaslat VII. fejezete az eljárás költségeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A közösségi jogszabályokkal összhangban továbbra is fő szabály az, hogy az eljárás költségeit az állam viseli. A tárgyi illetékmentesség e követelménynek felel meg. A javaslat VIII. fejezete az egyéb rendelkezések között szabályozza a vagyoni értékű jogokra, az elháríthatatlan külső okra (vis maior), a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes támogatásokra, valamint a cukorilletékre vonatkozó külön szabályokat. A javaslat IX X fejezete a hatályba léptető és átmeneti rendelkezések között tartalmazza azon törvények módosításait is, amelyek a javaslat hatályba lépése miatt szükségessé válnak. Külön kiemelendőek ebből a körből a mezőgazdasági termelők korai nyugdíjazásával összefüggő törvénymódosítások. A javaslat ezen fejezete tartalmazza azon közvetlenül alkalmazandó közösKészült: 2013. január 3. 14:28


ségi jogi aktusok felsorolását, amelyek végrehajtását a javaslat szolgálja.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja, alapelvei 1. § E törvény célja, hogy az eljárás törvényessége, eredményessége és átláthatósága érdekében a közösségi és a nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételének és a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedéseiben (a továbbiakban együtt: intézkedés) való részvétel rendjét, az ügyfél, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek jogait és kötelezettségeit egységesen szabályozza. A javaslat 1. §-a a törvény célját fogalmazza meg, melyen belül külön is ki kell emelni a szabályozás egységességére való törekvést. Az egységes szabályozási rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy az egyes intézkedésekkel kapcsolatos eljárások törvényesen és eredményesen fejeződjenek be. Az egységes szabályozási igény jelentkezik a törvény hatályánál is, amikor meghatározza egyrészt azon pénzalapokat, amelyek esetében a javaslat rendelkezéseit kell alkalmazni, illetve rögzíti az egységes eljárási szabályokat is. Az egységes szabályozásra való igény megfogalmazódik mind a kizárólag közösségi forrásokból, mind a közösség társfinanszírozásában, mind pedig a kizárólag nemzeti forrásokból támogatott intézkedések esetében. Az egységes szabályozásra való törekvés kiterjed az ügyfél, a kifizető ügynökség, valamint a törvény végrehajtásában résztvevő más szervek, illetve szervezetek közötti együttműködésre is, melynek részletes tartalma megtalálható a javaslat számos rendelkezésében. 2. § A jogok rendeltetésszerű gyakorlása érdekében az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek az intézkedésekben való részvételhez kapcsolódó információhoz való egyenlő hozzájutási esélyek biztosítása mellett megadják az ügyfelek részére a vonatkozó nemzeti jogszabályok és közösségi jogi aktusok, valamint egyéb rendelkezések megtartásához szükséges tájékoztatást, és lehetővé teszik számukra az intézkedésekben való részvétel közösségi jogi aktusokon, nemzeti jogszabályokon és egyéb rendelkezéseken alapuló rendjének megismerését. Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 5. –

A javaslat 2. §-a a rendeltetésszerű joggyakorlás általános elvét konkretizálja. A rendeltetésszerű joggyakorlás érvényesülése feltételezi, hogy az érintett felek egymással együttműködnek, egymás részére a szükséges tájékoztatást megadják. Ezen alapelv figyelembevételével kerül felállításra az a tanácsadói hálózat, amely az ügyfelek részére pl. az egyes támogatási programokban, intézkedésekben való részvétellel, a nyomtatványok kitöltésével, a pályázatok elkészítésével összefüggésben felmerülő problémák megoldásához, illetve feltételek teljesítéséhez nyújt segítséget. Erre a segítségre azért is szükség van, mivel bár napirenden van a Közös Agrárpolitika egyszerűsítése, azonban erre csak hosszabb távon lehet számítani. A tájékoztatási rendszer felállítása, működtetése részben állami feladat is, de közösségi forrásokból is igényelhető e célra támogatás. Külön ki kell emelni azt a jogalkotói szándékot, miszerint az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő információkat az azokhoz való egyenlő hozzájutási lehetőségek mellett kell biztosítaniuk a törvény végrehajtásában résztvevő szerveknek. 3. § A végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek minden ügyben kötelesek megkülönböztetés nélkül, az adott intézkedésre vonatkozó közösségi jogi aktusoknak és nemzeti hatáskörben kiadott jogszabályoknak, és az ezeken alapuló más rendelkezéseknek megfelelően, valamint a támogatási cél megvalósítását és rendeltetését elősegítő módon eljárni és intézkedni. A javaslat 3. §-a a megkülönböztetés tilalmát fogalmazza meg. E tilalom alapján is tiltott minden olyan megkülönböztetés, aminek nincs jogszabályi alapja. Ez a tilalom ugyanis nem abszolút. Az egyes intézkedésekre vonatkozó szabályozás az igénybevételi, részvételi feltételek kialakításakor gazdaságpolitikai megfontolásból ugyan különbséget tesz az egyes szereplők között, azonban ez a megkülönböztetés nem lehet önkényes. A megkülönböztetés tilalma elsősorban arra irányul, hogy az eljáró szervek a konkrét ügyben nem térhetnek el a jóváhagyott eljárásrendektől. Ezen alapelv érvényesülését pedig többek között az irányító hatóság is jogosult ellenőrizni. 4. § Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását. A javaslat 4. §-a az ügyfelek jóhiszemű joggyakorlásának elvét konkretizálja. Az egyes intézkedésekkel kapcsolatos eljárás eredményessége és gyorsasága Készült: 2013. január 3. 14:28


nagyban függ attól, hogy az érintett személyek egymással kölcsönösen együttműködjenek. Ez az együttműködési kötelezettség az ügyfél esetében az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szervek, illetve szervezetek munkájának segítését is jelenti. A segítség jellege az adott eljárási cselekménytől függően változhat. Amennyiben az ügyfél ezen kötelezettségének nem tesz eleget, azt a javaslatban szereplő szankciórendszer az ügyfél hátrányára veszi figyelembe. Az ügyfél jogait, illetve kötelezettségeit egyformán köteles úgy gyakorolni, illetve teljesíteni, hogy azzal a törvény végrehajtásáért felelős szervek, szervezetek munkáját kellően segítse. 5. § A piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében biztosítani kell, hogy: a) a támogatások kifizetéséért és az egyéb intézkedések lebonyolításának végrehajtásáért felelős intézményrendszer működése átlátható, szabályszerű, megfelelően szabályozott és a hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség követelményeinek megfelelő legyen, b) az ügyfelet csak a kérelem elbírálásához legszükségesebb mértékben terhelje adminisztrációs kötelezettség, c) a támogatási kérelmeket, pályázatokat az egyenlő esélyek biztosítása mellett bírálják el, továbbá d) a piaci szereplők a jogszabályok keretei között kiszámíthatóan, és határidőn belül jussanak hozzá az őket megillető támogatáshoz, e) az átlagosnál kisebb gazdasági erővel rendelkező piaci szereplők számára is elérhetőek legyenek a versenyképessé válásukhoz szükséges támogatások. A javaslat 5. §-a a kiszámítható szabályozás és végrehajtás elvét fogalmazza meg. A kiszámíthatóság alapvető gazdaságpolitikai érték. A piaci szereplők számára feltétlenül gazdasági előnnyel jár, ha pontosan ismerik azokat a feltételeket, amelyek alapján gazdasági tevékenységüket szervezni tudják. Ebbe a körbe tartozó egyik fontos szempont annak biztosítása, hogy a tagállami hatáskörbe tartozó intézményfejlesztési feladatok legyenek összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettség vállalásaival. E kötelezettségek teljesítése pedig megköveteli, hogy az intézményrendszer működése átlátható és szabályszerű legyen, továbbá feleljen meg más, közbizalmat is szolgáló követelményeknek. Az egységes európai piacra érvényes szabályok nem teszik lehetővé, hogy tagállami hatáskörben ezen rendelkezésektől – megfelelő felhatalmazás hiányában – Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 6. –

eltérjünk. Ha pedig erre mégis sor kerülne, akkor könnyen gazdasági hátrányt okozó következményekkel lehetne számolni. Az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős intézményrendszer működését számos tagállami és közösségi szerv, illetve szervezet ellenőrzi. Miután adófizetői pénzekről van szó, ezért az átláthatóság alapkövetelmény. A piaci szereplők számára gazdasági előnyt jelent az, ha pontosan tudják, hogy a nekik járó támogatást gyorsan, pontosan, a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályoknak megfelelően kapják meg. Ebben az esetben ugyanis nem kell számolniuk azzal, hogy esetleg tagállami hatáskörbe tartozó végrehajtási hiba miatt a támogatást, vagy annak egy részét vissza kelljen fizetniük. El kell fogadni azt az elvet is, hogy egy intézménnyel szembeni közbizalom jelentős anyagi értékkel is bír. A kiszámíthatóság további fontos eleme az, hogy az adott keretek között csak a legkisebb adminisztrációs kötelezettség terhelje. Ennek az elvnek egyik gyakorlati megvalósulási formája lehet, hogy az ügyfelek esetében a nyilatkozati elvet erősítik. Ezzel szemben állhat az ún. ,zero tolerancia elve, amely a mulasztókkal szembeni szigorú fellépést eredményez. Az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy az érintettek a nyomasztó forráshiányukat többek között a kifizetések előrehozatalának sürgetésével kívánták enyhíteni. Ezen jogos igényt kell összhangba hozni a szigorú közösségi előírásokkal, amely a kifizetéseket megelőző teljes körű adminisztratív, valamint a szúrópróba szerű helyszíni ellenőrzést írja elő. A kifizetésekre pedig csak ezen ellenőrzéseket követően lehet sort keríteni. A Javaslat nem mond konkrét határidőt a kifizetésekre, hiszen azokat sok esetben mint végső határidőt a kötelezően alkalmazandó közösségi szabályok tartalmazzák. Ezen belül kell értelmezni a javaslat azon rendelkezését, hogy az érintettek ésszerű határidőn belül jussanak hozzá az őket megillető támogatáshoz. f) 2 a pályázati és kérelmezési feltételek és határidők a jogszabály vagy pályázati felhívás alapján egy benyújtási időszakban benyújtott kérelmek vagy pályázatok esetén – közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – az ügyfél hátrányára nem módosíthatók. g) 3 a törvény hatálya alá tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgál2 3


tatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes, valamint az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos általános szabályokat tartalmazó, új intézkedést bevezető jogszabályt a kérelmek benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább két hónappal, egyéb esetekben jogszabályt a kérelmek benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően kell kihirdetni. Haladéktalan szabályozást igénylő esetekben ezen időtartam – a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályozás figyelembevétele mellett – lerövidíthető úgy, hogy haladéktalan szabályozást igénylő esetnek minősül, ha a szabályozással érintetteknek a jogszabály mielőbbi hatálybalépéséhez különösen méltányolható érdeke fűződik. 6. § Annak érdekében, hogy az intézkedések ténylegesen a jogszabályokban vagy programokban meghatározott célok megvalósítását szolgálják, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek kötelesek megteremteni, illetve biztosítani a szándékos szabálytalanságok elleni hatékony fellépéshez szükséges feltételeket. A javaslat 6.§-a figyelembe veszi mind a közösségi, mind pedig a tagállami pénzügyi érdekeket akkor, amikor a szándékos szabálytalanságok elleni hatékony fellépéshez szükséges feltételek kialakítási kötelezettségét írja elő minden olyan szerv, illetve szervezet számára, amely felelős a törvény hatálya alá tartozó támogatási rendszer működtetéséért. Ennek eszköze lehet pl. az átlátható szervezeti és eljárási rend, a magas színvonalú informatikai rendszer kialakítása, működtetése, az átlátható döntési mechanizmus. Ezen eszközök alkalmazása is segíthet abban, hogy az esetleges szabálytalanságok miatt minél kevesebb esetben kelljen akár közösségi, akár tagállami szinten olyan intézkedést hozni, amely a jogosulatlanul igénybevett támogatások visszafizetését eredményezné. 7. § (1) Az ügyfelek, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek kötelesek egymással, az Európai Unió illetékes szerveivel, szervezeteivel, valamint más tagállamok kifizető ügynökségeivel együttműködni. Ez az együttműködés kiterjed az egyes feladatok közösségi jogi aktusokban, valamint a jogszabályokban, továbbá a külön megállapodásokban foglaltak szerint történő végrehajtására, az együttműködő felek közti, szükséges és célhoz kötött adatszolgáltatásra, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges feltételek

A 2007. évi XVII. törvény 5. § f) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 1. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 5. § g) pontját a 2010. évi CLXII. törvény 1. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 7. –

megteremtésére. (2) A törvény végrehajtásában külön megállapodás alapján részt vevő szervezetek a szükséges szervezési és pénzügyi intézkedések megtételével kötelesek saját, jogszabályban, illetve alapító okiratukban meghatározott alapfeladataik, valamint a külön megállapodásban foglaltak végrehajtása során az összhangot folyamatosan biztosítani. A javaslat 7.§-a a törvény végrehajtásáért felelős szervek, szervezetek együttműködési kötelezettségét írja elő. A törvény végrehajtását összetett intézményrendszer biztosítja. Ezen intézmények egymással nem minden esetben annak alá-fölérendeltségi viszonyban, sőt előfordulhatnak olyan esetek is (pl. a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzést végző szervezetek), amikor az intézmények másmás miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartoznak. Az együttműködési kötelezettség előírása abból indul ki, hogy a végrehajtást alapvetően egységes irányítás és felelősség mellett kell megszervezni. E kötelezettség közösségi jogszabályokon is alapul, amikor pl. a kifizető ügynökség esetében bizonyos feladatok tekintetében az EU felé irányuló kizárólagos felelősséget írja elő – függetlenül attól, hogy a tagállam milyen intézményi, és ezen belül irányítási struktúrát épít ki. A javaslat az együttműködési kötelezettséget tágan értelmezi, hiszen azt kiterjeszti az EU illetékes szervei, valamint más tagállamok kifizető ügynökségei irányába is. A javaslat megteremti annak a jogi alapját, hogy az érintett szervek, szervezetek között írásbeli megállapodásokat kössenek, tisztázva a felelősségi viszonyokat is. Pénzügyi szempontból e rendelkezés annyiban segíti az átláthatóságot, hogy e megállapodások alapján az intézményfinanszírozás helyett lehetőség nyílik az ún. feladat-finanszírozás kialakítására is. Ez a megoldás az államigazgatási szervek közötti együttműködés új dimenzióját jelenti. (3) 4 A költségtakarékosság és a hatékonyság biztosítása érdekében az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek kötelesek úgy megszervezni tevékenységüket, hogy eljárásuk az ügyfélnek és a hatóságoknak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. A javaslat 7. §-a a törvény végrehajtásáért felelős szervek, szervezetek együttműködési kötelezettségét írja elő. A törvény végrehajtását összetett intéz4


ményrendszer biztosítja. Ezen intézmények egymással nem minden esetben annak alá-fölérendeltségi viszonyban, sőt előfordulhatnak olyan esetek is (pl. a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzést végző szervezetek), amikor az intézmények másmás miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartoznak. Az együttműködési kötelezettség előírása abból indul ki, hogy a végrehajtást alapvetően egységes irányítás és felelősség mellett kell megszervezni. E kötelezettség közösségi jogszabályokon is alapul, amikor pl. a kifizető ügynökség esetében bizonyos feladatok tekintetében az EU felé irányuló kizárólagos felelősséget írja elő – függetlenül attól, hogy a tagállam milyen intézményi, és ezen belül irányítási struktúrát épít ki. A javaslat az együttműködési kötelezettséget tágan értelmezi, hiszen azt kiterjeszti az EU illetékes szervei, valamint más tagállamok kifizető ügynökségei irányába is. A javaslat megteremti annak a jogi alapját, hogy az érintett szervek, szervezetek között írásbeli megállapodásokat kössenek, tisztázva a felelősségi viszonyokat is. Pénzügyi szempontból e rendelkezés annyiban segíti az átláthatóságot, hogy e megállapodások alapján az intézményfinanszírozás helyett lehetőség nyílik az ún. feladat-finanszírozás kialakítására is. Ez a megoldás az államigazgatási szervek közötti együttműködés új dimenzióját jelenti. 8. § A törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP), valamint Közös Halászati Politikájáról (KHP) szóló közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni és értelmezni. A javaslat 8.§-a egyértelművé teszi, hogy a törvényt, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályokat a vonatkozó közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni. Ebben az összefüggésben a javaslat nem a hagyományos értelemben vett jogharmonizációs szabályozásnak, hanem a vonatkozó közösségi szabályozás nemzeti végrehajtásának minősül.

Fogalmak 9. § A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában: a) beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a személyi jö-

A 2007. évi XVII. törvény 7. § (3) bekezdését a 2010. évi CLXII. törvény 2. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.



– 8. –

vedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége. A társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi; a) 5 beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés. A társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;

f) igazoló szerv: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 7. cikkében meghatározottak szerinti szerv; g) közreműködő szervezet: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 3. cikk p) pontja szerinti szervezet; h) igazoló hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet; i) ellenőrző hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet; j) helyi akciócsoport: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 62. cikk (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervezet;

b) egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, szakcsoport, polgári jogi társaság, és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés;

k) nemzeti vidéki hálózat: az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerint jogszabályban foglaltak szerinti szervezési, koordinációs feladatokat ellátó szervezet;

c) illetékes hatóság: az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter;

l) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt szerv;

d) irányító hatóság: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke, valamint az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter; e) kifizető ügynökség: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 6. cikkében meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e feladat ellátására akkreditált szerv;

m) nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat stb.); n) mezőgazdasági vagyoni értékű jog: n)

6

mezőgazdasági vagyoni értékű jog:

1. a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71 EGK és a 2529/2001/EK

5

A 2007. évi XVII. törvény 9. § a) pontja a 2010. évi CLXVIII. törvény 4. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.31. A 2007. évi XVII. törvény 9. § n) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 3. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 6


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 9. –

rendeletek módosításáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (2003. szeptember 29.) foglaltaknak megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság, 1. a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) foglaltaknak megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság, 2. az 1782/2003/EK rendelet 11. fejezetében meghatározott anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási jogosultság, és a 12. fejezetében meghatározott anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság, 2. a 73/2009/EK rendelet IV. cím 1. fejezet 10. cikkében meghatározott anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási jogosultság, és a 11. cikkében meghatározott anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság, 3. a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet (2003. szeptember 29.) 5. cikk j) pontjában meghatározott egyéni referenciamennyiség, 3. a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendelet 5. cikk j) pontjában meghatározott egyéni referenciamennyiség, 4. a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet (1999. május 17.) 2. cikkében meghatározott új telepítési jog, és újratelepítési jog, valamint 4. a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”), 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85h85i. cikkében meghatározott új telepítési jog és új-


ratelepítési jog, valamint 5. jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősített jog; 5. jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősített jog; o) kölcsönös megfeleltetés: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet (2004. április 21.) 2. cikk (30) bekezdésében meghatározott fogalom; o) 7 kölcsönös megfeleltetés: a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikk (31) bekezdésében, valamint a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1975/2006/EK rendelet 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom; p) hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv; p) 8 hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv; q) szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet (1995. december 18.) 1. cikk (2) bekezdésében megállapított tényállás;

7

A 2007. évi XVII. törvény 9. § o)- p) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 8 A 2007. évi XVII. törvény 9. § o)- p) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 3. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.



– 10. –

r) csekély összegű (de minimis) támogatás: az EKSzerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban szóló 1860/2004/EK bizottsági rendelet (2004. október 6.), valamint más közösségi jogi aktus által csekély összegű (de minimis), támogatásnak minősített támogatás. r) 9 mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatások: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1535/2007/EK bizottsági rendelet (2007. december 20.), az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló 875/2007/EK bizottsági rendelet (2007. július 24.), valamint a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (2006. december 15.) hatálya alá utalt mezőgazdasági és agrárvidékfejlesztési állami támogatások; s) 10 szándékosság, súlyos gondatlanság (a továbbiakban együtt: szándékosság): a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben az ügyfél vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás nélkül; t) 11 gondatlanság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, amennyiben az a 9. § s) pontja szerint nem minősíthető szándékos

magatartásnak; u) 12 keretkimerülés: a jogszabályban meghatározott jogosultsági keret teljes mértékű vagy olyan részleges kimerülése, amikor a fennmaradó rész (maradvány) az intézkedés jellegéből adódóan nem használható ki; ü) 13 támogatási jogosultság: a közvetlen támogatási intézkedések keretében az ügyfél számára megállapított olyan vagyoni értékű jog, amelynek azonosítását és nyilvántartását közösségi jogszabály írja elő; v) 14 monitoring: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1974/2006/EK bizottsági rendelet), az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007. március 26i 498/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 498/2007/EK rendelet) szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának rendszeres vizsgálata; w) 15 monitoring-adatgyűjtés: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának mérésére szolgáló adatok rendszeres gyűjtése; x) 16 monitoringrendszer: a monitoringrendszer a monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, eszközök és eljárásrendek, valamint ezek együttes működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége; y)

17

pénzügyi kapcsolat: olyan gazdasági kapcsolat a

9

A 2007. évi XVII. törvény 9. § r) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 10 A 2007. évi XVII. törvény 9. § s)-z) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 11 A 2007. évi XVII. törvény 9. § s)-z) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 12 A 2007. évi XVII. törvény 9. § s)-z) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 13 A 2007. évi XVII. törvény 9. § s)-z) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 14 A 2007. évi XVII. törvény 9. § s)-z) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 15 A 2007. évi XVII. törvény 9. § s)-z) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 16 A 2007. évi XVII. törvény 9. § s)-z) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 17 A 2007. évi XVII. törvény 9. § s)-z) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 11. –

mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a vele kapcsolatban álló ügyfél között, amelynek alapján közöttük tartozások és követelések keletkeznek, azaz elszámolási viszony jön létre; z) 18 szakrendszer: az ügyfél-nyilvántartáshoz a regisztrációs számmal kapcsolódó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó, általuk működtetett (vezetett) nyilvántartás. A javaslat 9.§-a azokat az alapvető fogalmakat határozza meg, amelyeket a javaslatban, illetve a javaslat alapján kiadott végrehajtási jogszabályokban alkalmazni kell. A beruházás fogalom meghatározása az általánosan elfogadott fogalommeghatározáshoz képest szűkítést jelent, amikor ebből a körből kiveszi a társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összegeket. Ez utóbbi vagyoni kört csak a támogatási feltételeket rögzítő külön jogszabály erre irányuló kifejezett rendelkezése esetén lehet beruházásnak tekinteni. Az egyéb szervezet egy a közösségi jog által használt kifejezés nemzeti szabályozási tartalommal való megtöltésének minősül. Az illetékes hatóság, az irányító hatóság a közösségi jogi fogalmat használja. A jogalkotó e feladatok ellátására az agrárpolitikáért felelős minisztert jelöli ki. A kifizető ügynökséget a Kormány rendeletben jelöli ki, és a közösségi jogi aktusoknak megfelelően az illetékes hatóság akkreditálja. Az igazoló szerv, a közreműködő szervezet, az igazoló hatóság, valamint az ellenőrző hatóság a közösségi jogi aktusoknak megfelelően ellenőrzési, illetve igazolási feladatokat látnak el. E szervek kijelöléséről az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletet ad ki. A helyi akciócsoport és a nemzeti vidéki hálózat az egyes EMVA-ból finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat látnak el. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kormányrendeletben jelöli ki. A nyilvánvaló hiba a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-


i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet (2004. április 21.) 19. cikkében foglaltaknak megfelelő fogalommeghatározást tartalmaz. A mezőgazdasági vagyonértékű jog új fogalomként került bevezetésre. A meghatározást az tette szükségessé, hogy az eddigi esetleges szabályozás helyett, készülve az egységes támogatási rendszer várhatóan 2009-től történő bevezetésére, a mezőgazdaságban alkalmazott leggyakoribb vagyonértékű jogokra egységes szabályozást lehessen kialakítani. A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok esetében e körben többségében a közösségi jog által alkalmazott jogosultságok találhatók. A szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy nemzeti hatáskörben megalkotott jogszabályok esetében is lehessen az egységes fogalomrendszert használni. A kölcsönös megfeleltetés, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság fogalom bevezetését a közvetlen támogatási rendszerre való áttérés, valamint egyes EMVA-ból finanszírozott támogatások igénybevétele teszi szükségessé. A szabálytalanság, valamint a csekély összegű (de minimis) támogatás fogalom utal az ezt megalapozó közösségi jogi aktusra. 9/A. § 19 A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában: a) folyamatban lévő eljárás: a kérelemre vagy hivatalból indult, jogerős döntéssel még le nem zárt eljárás, b) folyamatban lévő ügy: az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásától a kérelemre hozott döntés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek fennállásáig tartó időszak. 9/B. § 20 Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfélnyilvántartási Rendszer a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer; amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

18

A 2007. évi XVII. törvény 9. § s)-z) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 9/A. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 4. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 20 A 2007. évi XVII. törvény 9/B. §-át a 2012. évi CCXIII. törvény 46. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.12.28. 19


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 12. –

a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok; b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám; c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki (amely) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét; d) nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit (amelyet) a hatáskörrel rendelkező hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint a nem kérelemre induló eljárásai kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba. A javaslat 9.§-a azokat az alapvető fogalmakat határozza meg, amelyeket a javaslatban, illetve a javaslat alapján kiadott végrehajtási jogszabályokban alkalmazni kell. A beruházás fogalom meghatározása az általánosan elfogadott fogalommeghatározáshoz képest szűkítést jelent, amikor ebből a körből kiveszi a társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összegeket. Ez utóbbi vagyoni kört csak a támogatási feltételeket rögzítő külön jogszabály erre irányuló kifejezett rendelkezése esetén lehet beruházásnak tekinteni. Az egyéb szervezet egy a közösségi jog által használt kifejezés nemzeti szabályozási tartalommal való megtöltésének minősül. Az illetékes hatóság, az irányító hatóság a közösségi jogi fogalmat használja. A jogalkotó e feladatok ellátására az agrárpolitikáért felelős minisztert jelöli ki. A kifizető ügynökséget a Kormány rendeletben jelöli ki, és a közösségi jogi aktusoknak megfelelően az illetékes hatóság akkreditálja. Az igazoló szerv, a közreműködő szervezet, az igazoló hatóság, valamint az ellenőrző hatóság a közösségi jogi aktusoknak megfelelően ellenőrzési, illetve igazolási feladatokat látnak el. E szervek kijelöléséről az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletet ad ki. A helyi akciócsoport és a nemzeti vidéki hálózat


az egyes EMVA-ból finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat látnak el. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kormányrendeletben jelöli ki. A nyilvánvaló hiba a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet (2004. április 21.) 19. cikkében foglaltaknak megfelelő fogalommeghatározást tartalmaz. A mezőgazdasági vagyonértékű jog új fogalomként került bevezetésre. A meghatározást az tette szükségessé, hogy az eddigi esetleges szabályozás helyett, készülve az egységes támogatási rendszer várhatóan 2009-től történő bevezetésére, a mezőgazdaságban alkalmazott leggyakoribb vagyonértékű jogokra egységes szabályozást lehessen kialakítani. A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok esetében e körben többségében a közösségi jog által alkalmazott jogosultságok találhatók. A szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy nemzeti hatáskörben megalkotott jogszabályok esetében is lehessen az egységes fogalomrendszert használni. A kölcsönös megfeleltetés, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság fogalom bevezetését a közvetlen támogatási rendszerre való áttérés, valamint egyes EMVA-ból finanszírozott támogatások igénybevétele teszi szükségessé. A szabálytalanság, valamint a csekély összegű (de minimis) támogatás fogalom utal az ezt megalapozó közösségi jogi aktusra.

A törvény hatálya 10. § (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági

21

A 2007. évi XVII. törvény 10. § (1) bekezdése a 2011. évi CCI. törvény 301. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 13. –

eljárásban részt vevő személyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 10. § (1) 21 A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban részt vevő személyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) 22 E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján: a) exportbizonyítvány kiállítása iránti kérelem, b) másik tagállamban kiállított exportbizonyítvány alapján export-visszatérítés iránti kérelem, c) export-visszatérítés megállapítására szolgáló eljárás keretében ajánlat, valamint d) intervenciós értékesítési vagy felvásárlási eljárás során ajánlat benyújtásával az illetékes szervnél eljárást kezdeményez. d) 23 intervenciós értékesítési vagy felvásárlási eljárás során ajánlat d) 24 intervenciós felvásárlási, tárolási vagy értékesítési eljárás során ajánlat benyújtásával a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez. (2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel,


szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján: a) exportbizonyítvány kiállítása iránti kérelem, b) másik tagállamban kiállított exportbizonyítvány alapján export-visszatérítés iránti kérelem, valamint c) export-visszatérítés megállapítására szolgáló eljárás keretében ajánlat benyújtásával az illetékes szervnél eljárást kezdeményez. (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A javaslat 10.§-a a törvény személyi és területi hatályára vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A javaslat ebben a körben különbséget tesz a Magyarországon bejegyzett személyek, illetve más EU tagállamban bejegyzett személyek között. Ez utóbbi körben a törvény hatálya csak meghatározott külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos eljárásokra terjed ki. Amennyiben a javaslat hatálya alá tartozó tevékenységet vámszabad területen folytatják, a javaslat hatálya erre az esetre is kiterjed. Eltérő szabályt csak törvényi szinten lehet megállapítani. 11. § (1) E törvény hatálya kiterjed: a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA), b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA), c) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) keretében, valamint d) a tagállami hatáskörben hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására. (2) A törvény végrehajtásáért az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel. A miniszter:

22

A 2007. évi XVII. törvény 10. § (2) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 3. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 23 A 2007. évi XVII. törvény 10. § (2) bekezdés d) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 24 A 2007. évi XVII. törvény 10. § (2) bekezdés d) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 5. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 25 A 2007. évi XVII. törvény 11. § (2) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 14. –

(2) 25 A törvény végrehajtásáért az agrárpolitikáért, agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel. A miniszter: a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a belső kontrollrendszerek kialakításáról, valamint azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a belső kontrollrendszerek kialakításáról, azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint b) felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok elhatárolásáért. b) felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok elhatárolásáért. (3) A törvény hatálya alá tartozó végrehajtási feladatot ellátó szervek, illetve szervezetek: a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, b) az átruházott feladatot ellátó szervezet, c) az együttműködő szervezet, d) a hatáskörrel rendelkező hatóság, e) nemzeti vidéki hálózat, valamint f) a helyi akciócsoport. f) 26 a LEADER helyi akciócsoport. (4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes ellenőrzési jogosítványokat: a) az igazoló szerv, b) az igazoló hatóság, valamint c) az EHA esetében az ellenőrző hatóság gyakorolja. (5) Az igazoló szervi ellenőrzésre vonatkozóan a 885/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti előírásokat kell alkalmazni. (6) Az igazoló hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. (7) Az EHA esetében az ellenőrző hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 61. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.


(8) A kifizető ügynökség az 1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés a), illetve c) pontjában foglaltaknak megfelelő ellenőrzési tevékenysége során a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben foglaltak szerint jár el. (9) A (4) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása nem érinti az államháztartásra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti független belső ellenőrzés keretében lefolytatott ellenőrzési tevékenységet. (10) Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet, a helyi akciócsoport, a nemzeti vidéki hálózat kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a miniszter – ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes – rendeletben intézkedik. Amennyiben a kijelölés alapján a feladat ellátásáról szóló megállapodást olyan szervezettel kötik meg, amely felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, e megállapodás létrejöttéhez az államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetőleg irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges. (10) 27 Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet, a helyi akciócsoport, a nemzeti vidéki hálózat kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a miniszter – ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes – rendeletben intézkedik. Amennyiben a kijelölés alapján a feladat ellátásáról szóló megállapodást olyan szervezettel kötik meg, amely felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, e megállapodás létrejöttéhez az államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetőleg irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges. A Kormány rendeletben intézke-

26

A 2007. évi XVII. törvény 11. § (3) bekezdés f) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 4. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 27 A 2007. évi XVII. törvény 11. § (10) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 4. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 15. –

dik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről. (10) 28 29 Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet, a helyi akciócsoport, a nemzeti vidéki hálózat kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a miniszter – ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszter és az érintett miniszter egyetértésével kiadott – rendeletben intézkedik. Amennyiben a kijelölés alapján a feladat ellátásáról szóló megállapodást olyan szervezettel kötik meg, amely felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, e megállapodás létrejöttéhez az államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetőleg irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről. (11) E törvény hatálya nem terjed ki a Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek importjának engedélyezésére. (12) E törvény rendelkezéseit az exportvisszatérítéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a vámhatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó egyes intézkedésekre a közösségi jogi aktusokban, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. (12) 30 E törvény rendelkezéseit az exportengedélyezéssel, az export-visszatérítéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a vámhatóság ellenőrzési hatásköré-


be tartozó egyes intézkedésekre a közösségi jogi aktusokban, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. (13) A Kormány az agrárpolitikáért felelős miniszter útján az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 2. §-ában foglaltak szerint évente beszámol az Országgyűlésnek a törvény hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtásáról. (13) 31 A Kormány a miniszter útján az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 2. §-ában foglaltak szerint évente beszámol az Országgyűlésnek a törvény hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtásáról. (14) 32 E törvény 28., 29-30/A. §-ában meghatározott nyilvántartási kötelezettség kiterjed a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is. (14) 33 A 28-30/A. §-ban meghatározott nyilvántartással összefüggő kötelezettségek kiterjednek a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásaira vonatkozó törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A javaslat 11.§-a a tárgyi hatályra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A javaslat céljával összhangban egységes eljárási rendet kell alkalmazni az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) az Európai Halászati Alap (EHA) keretében, valamint a tagállami hatáskörben hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek eljárására. A javaslat 11.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a javaslat végrehajtásáért az agrárpolitikáért felelős miniszter felel. E rendelkezés tekintettel van arra a körülményre, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) két pillére, a piacszabályozás, valamint az agrárvidékfejlesztés szerves egységet képez. Az EU illetékes szerveivel való kapcsolattartás, a Strukturális

28 A 2007. évi XVII. törvény 11. § (10) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 4. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 29 A 2007. évi XVII. törvény 11. § (10) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 44. § (3) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 30 A 2007. évi XVII. törvény 11. § (12)- (13) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 4. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 31 A 2007. évi XVII. törvény 11. § (12)- (13) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 4. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 32 A 2007. évi XVII. törvény 11. § (14) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 4. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 33 A 2007. évi XVII. törvény 11. § (14) bekezdése a 2012. évi CCXIII. törvény 47. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 16. –

Alapoktól elkülönült önálló pénzügyi rend (EMGA, EMVA), a végrehajtás egymásra épülő, és egymással szoros kapcsolatban levő intézményei, és ezek egységes irányítása mind olyan okok, amelyek azt támasztják alá, hogy nem csak a szabályozás, hanem az irányítás, és a végrehajtás területén is egységességre kell törekedni. Ez a megközelítés egyértelmű felelősségi viszonyokat tesz lehetővé. A javaslat a miniszter felelősségét tovább konkretizálja akkor, amikor külön is kiemeli a belső kontroll rendszerek kialakításáért és folyamatos működtetéséért viselt felelősségét. Ez a megközelítés összhangban van azokkal a jogalkotói szándékokkal, amelyek a közösségi és a nemzeti pénzügyi érdekek védelmét egyformán fontosnak tartják. A javaslat 11.§ (3) bekezdése sorolja fel a végrehajtási feladatokat ellátó szerveket, szervezeteket. Erre azért is szükség van, mert e szervek között nem csak szakmai munkakapcsolat, hanem az adatvédelem hatálya alá tartozó, valamint egymással harmonizált informatikai kapcsolatra is sor kerül. A 11.§ (4) bekezdésében foglalt szervek, illetve szervezetek nem a nemzeti jog, hanem a közösségi jogi aktusok által szabályozottak szerinti ellenőrzéseket végeznek. Ezen szervek által lefolytatott ellenőrzési tevékenység elkülönül a más szervek által folytatott ellenőrzésektől. Az e körbe tartozó ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos elhatárolást tartalmaz a javaslat 11.§ (5)-(7) bekezdése. Az igazoló szerv: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 7. cikkében meghatározottak szerinti szerv. A vonatkozó meghatározás értelmében az igazoló szervi feladatokat mind közjogi, mind pedig magánjogi szerv elláthatja. Az eddigi gyakorlat szerint mindkét megoldásra volt példa. Az igazoló szervvel megbízást köt az illetékes hatóság. Az igazoló szervi feladatok kiterjednek az akkreditált kifizető ügynökség számláinak teljesség, valódiság és pontosság szempontjából történő igazolására. Az igazoló szerv ezen túlmenően vizsgálja a kifizető ügynökség irányítási és ellenőrzési rendszerét is. Az igazoló hatóság az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet. Az igazoló hatóság feladata, hogy a költségnyilatkozatokat, illetve kifizetés iránti kérelmeket még azoknak a Bizottság részére történő megküldése előtt igazolja. Az ellenőrző hatóság az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július Készült: 2013. január 3. 14:28


27.) 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet. E szervezet működésében független a tagállam irányító és igazoló hatóságától. Az ellenőrző hatóság felelőssége kiterjed az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésére, ideértve az ellenőrzések megfelelő hatékonyságát is. Az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzések az elfogadott nemzetközi standardok alapján valósuljanak meg. A tagállamnak folyamatosan biztosítania kell az ellenőrző hatóság függetlenségéhez szükséges feltételeket. A javaslat 11.§ (8) bekezdése szerinti ellenőrzési tevékenység jellegénél fogva eltér az (5)-(7) bekezdésben felsoroltak szerinti ellenőrzéstől. Amíg az előző esetben az eljáró szervek tevékenységének ellenőrzéséről, addig a (8) bekezdés szerinti esetben az intézkedésben résztvevők kifizető ügynökség általi ellenőrzéséről van szó. Ezen ellenőrzésekre a közvetlenül alkalmazott jogi aktusokban, valamint a javaslatban foglaltakat kell alkalmazni. Lásd: az 1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontját. Ezen rendelkezés további kibontását jelenti a javaslat 46-54. §-a. A javaslat 11.§ (9) bekezdése kitér az államháztartásra vonatkozó szabályok szerint lebonyolított független belső ellenőrzésre, amely jellegénél fogva szintén jól elkülönül a javaslat 11.§ (5)-(8) bekezdése szerinti ellenőrzési tevékenységtől. A javaslat 11.§ (10) bekezdése figyelemmel van arra az esetre, hogy a közösségi jog nem minden esetben írja elő, hogy a végrehajtással, ellenőrzéssel kapcsolatos összes feladatot állami szerv lássa el. Ezekben az esetekben – a feladat jellegétől függően – közbeszerzési eljárás keretében nem állami szervezetek részére is adható megbízás. Azokban az esetekben, amikor a feladat jellege miatt nem kell közbeszerzési eljárást indítani, az érintett szervezetek kijelöléséről az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletet ad ki. Amennyiben e szervek nem a miniszter irányítása alá tartoznak, úgy a jogszabály kiadásához szükséges az államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetve irányítói jogokat gyakorló miniszter egyetértése. Ugyanez vonatkozik a kijelölt szervekkel való megállapodás kötésére is. A javaslat 11.§ (11)-(12) bekezdése figyelemmel van a kormányzati munkamegosztásra, miszerint egyes, a külkereskedelmi forgalommal összefüggő eljárásokra – szintén egységes jelleggel – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervtől elkülönült más államigazgatási szerv jogosult. 12. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törHatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 17. –

vény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban – a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 12. § (1) 34 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban – a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban nem kell alkalmazni a Ket. 29. §-át, 36. § (2)-(4) bekezdését, 113. §-át, valamint 169. §át. (2) 35 Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására, a kérelem benyújtása és a hiánypótlási felhívás során az ügyféltől be nem kérhető adatok és mellékletek körére, valamint az eljáró hatóság által az ügyfél kérésére a más hatóságtól beszerzendő adatokra vonatkozó rendelkezései. (3) A Ket. 20. § (3) bekezdése alkalmazásában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv akkreditált feladatai tekintetében az azonos hatáskörű más hatóság kijelölésére vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni. (3) 36 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó hatósági eljárás keretében kizárólagos.


(4) A Ket. 112. §-ában, valamint 115. §-ában foglaltakat csak az EMVA-ból, illetve az EHA-ból folyósított támogatások esetében lehet alkalmazni azzal, hogy a 115. § (2) bekezdése alkalmazásakor a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott határozatot nem változtathatja meg. (4) 37 Újrafelvételi eljárásnak és felügyeleti eljárásnak csak az EMVA-ból, illetve az EHA-ból folyósított támogatások esetében van helye azzal, hogy a felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott döntést nem változtathatja meg. (5) A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. (5) 38 A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. Ez esetben a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (5) 39 40 A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. Ez esetben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonat-

34

A 2007. évi XVII. törvény 12. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 35 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (2)- (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 367. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.10.01. 36 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (2)- (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 367. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.10.01. 37 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (4) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 38 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 39 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 40 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (5) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 41 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 42 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (5) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 43 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (5) bekezdése a 2011. évi CLXXIV. törvény 59. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 18. –

kozó rendelkezéseit a az elektronikus kapcsolattartást lehetővé tevő jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (5) 41 42 43 A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. Ez esetben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) 44 Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie. (6) 45 Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania. A javaslat 12. §-a rendezi a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (Ket.) való kapcsolatát. A javaslat 12. § (1) bekezdése értelmében a Ket. szabályainak alkalmazását lehet általánosnak tekinteni, kivéve azokat az eseteket, amikor a javaslatban foglaltak szerint eltérés engedélyezhető. Az eltérésekre alapvetően azért van szükség, hogy valamennyi, a javaslat hatálya alá tartozó eljárás esetében egységes eljárási rendet lehessen alkalmazni. Az eltérések egyik indokaként lehet felhozni azt a körülményt, hogy egyes támogatási konstrukciók esetén a kérelmek benyújtása csak időszakosan történhet, azok feldolgozása során pedig a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban foglaltaknak megfelelően a Ket. szabályaitól eltérő rendet kell alkalmazni. Ez a körülmény pedig kihatással van mind az eljárási határidőkre, mind az egyes eljárási cselekményekre. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusok alapvetően azt írják elő, hogy az összes kérelmet legkésőbb meddig kell elbírálni, és nem pedig azt – mint ami egyébként a Ket. szabályozási rendszeréből adódik -, hogy az ügyfél egyedileg benyújtott kérelmét mennyi időn belül kell elbírálni. A javaslat 12. § (2) bekezdése sorolja fel a Ket. azon


rendelkezéseit, amelyeket a törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem kell alkalmazni. A Ket. 29. §-ában foglaltak az eljárás megindítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. A javaslat a közösségi jogi követelményeknek megfelelően, a Ket.- ben foglaltaktól eltérő benyújtási rendet állapít meg. Ez vonatkozik pl. a szakaszos benyújtásra, illetve a kérelem befogadására. Egyes támogatási jogcímek esetében reálisan számolni kell – figyelemmel a szakaszos eljárásra – meghatározott időszakon belül nagy tömegű (200 ezer darabot is meghaladó) kérelem beérkezésével és közösségi jogszabályok szerinti szakaszos feldolgozásával, amely esetekben nem ugyanolyan logisztikai feladat az ügyfelek kiértesítése, mint azokban az esetekben, amikor a kérelmek benyújtása folyamatosan történik. A Ket. alapvetően ez utóbbi gyakorlatot veszi figyelembe akkor, amikor általános eljárási rendjét kialakította. A Ket. 36. § (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól való eltérés szorosan kapcsolódik a kérelmek sajátos benyújtási rendjéhez. A Ket. 113. §-a a méltányossági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat azért nem teszi lehetővé ezen eljárási eszköz alkalmazását, mivel az akkreditált kifizető ügynökségi eljárások, valamint a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusok egyértelműen arra helyezik a hangsúlyt, hogy a kérelem, pályázat megfelel-e az előre meghirdetett elvárásoknak. A szociális, és egyéb szempontok mérlegelésére – versenysemlegességi okok miatt is – a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi szabályok alapján nincs mód. A Ket. 169. §-ában szabályozott hatósági szolgáltatási tevékenységet a kifizető ügynökség nem végez. A javaslat 12. § (3) bekezdése a Ket. 20.§ (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő szabályt állapít meg. A Ket. 20. §-a rendezi többek között az eljáró szerv eljárási mulasztásának kérdését. Figyelemmel arra, hogy Magyarországon csak egy akkreditált kifizető ügynökség van, így fogalmilag kizárt, hogy a felügyeleti szerv más eljáró szervet jelöljön ki abban az esetben, ha az eljáró szerv hallgat. Ebben az esetben a felügyeleti szervnek más jogi eszközöket kell alkalmaznia. A javaslat 12. § (4) bekezdése értelmében csak külön törvényi vagy kormányrendeleti felhatalmazás ese-

2012. 04. 01. 44 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (6) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 45 A 2007. évi XVII. törvény 12. § (6) bekezdése a 2012. évi CCXIII. törvény 48. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 19. –

tén rendeli el az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok alkalmazását.

II. FEJEZET AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI AZ IRÁNYÍTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI Az illetékes hatósági jogkör gyakorlása 13. § (1) A miniszter illetékes hatósági jogkörének gyakorlása során: a) felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért, e feladatkörében – a közösségi jogi aktusokban foglaltak szerint – jogosult az akkreditáció megadására, illetve szükség esetén annak megvonására; b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését; c) gondoskodik az egyes intézkedésekhez kapcsolódó monitoring rendszer működéséhez szükséges információs rendszernek más ágazati információs rendszerekkel való összehangolásáról; c) 46 gondoskodik az egyes intézkedésekhez kapcsolódó monitoringrendszer működéséhez és az ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges ágazati információs rendszereknek más információs rendszerekkel való összehangolásáról; d) közleményt ad ki a forrás kimerüléséről. (2) A miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), valamint h)-i) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja. (2) 47 A miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), valamint g) és h) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.


(3) A miniszter (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti illetékes hatósági feladatai ellátásában – ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is – a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházhatja át. (3) 48 A miniszter (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti illetékes hatósági feladatai ellátásában – ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is – a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, közigazgatási államtitkárra, illetve helyettes államtitkárra ruházhatja át. (4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni. A javaslat 13. §-a – összhangban a 14.§-sal – közjogi szempontból tisztázza az egyes jogosítványok terjedelmét. E tisztázásra azért is szükség van, mivel a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusok az irányítási, valamint a végrehajtási, továbbá az ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságoknak konkrét feladatokat határoznak meg, illetve rögzítik felelősségüket. A nemzeti jogi rendbe pedig ezt a szemléletmódot át kell ültetni. A felelősség egyértelművé tétele magával hozza a hozzá tartozó eszközrendszer konkretizálását is. A kettő csak együtt alkot egységet. A javaslat 9. § c) pontja értelmében az illetékes hatóság az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter. A miniszteri szintű hatóság kijelölése tagállami kötelezettség. Erre figyelemmel a legfontosabb illetékes hatósági jogkör (a kifizető ügynökség akkreditációjának megadása, illetve megvonása) a javaslat értelmében nem is ruházható át. A miniszter illetékes hatósági jogkörében eljárva az akkreditáció megadásáról közokiratban dönt. Az illetékes hatóság fontos feladata, hogy az akkreditációs feltételek teljesítését folyamatosan ellen-

46

A 2007. évi XVII. törvény 13. § (1) bekezdés c) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 47 A 2007. évi XVII. törvény 13. § (2) bekezdése a 2010. évi LVIII. törvény 72. § h) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 07. 06. 48 A 2007. évi XVII. törvény 13. § (3) bekezdése a 2010. évi XLIII. törvény 83. § k) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 05. 29.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 20. –

őrizze. Ezen tevékenysége keretében utasításokat is adhat a kifizető ügynökség részére. Az illetékes hatóság által a kifizető ügynökségnél végzett ellenőrzési tevékenységet az igazoló szerv is segíti. Az ellenőrzések eredményéről a Bizottságot háromévente tájékoztatni kell. Az illetékes hatóság által lefolytatott ellenőrzési tevékenységet hatékony információs rendszernek kell segítenie. A javaslat 13. §-a felsorolja azokat a nemzeti jogi szabályozás körébe tartozó eszközöket, amelyek azt biztosítják, hogy az illetékes hatóság feladatait hatékonyan tudja ellátni. Az illetékes hatósági jogkör gyakorlása során az alábbi irányítási eszközök gyakorolhatók: a) a tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése, b) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, c) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés. Ezen jogkörök esetében a miniszter a kiadmányozási jogot államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházhatja át. E rendelkezés annyiban korlátozza a miniszter döntési jogát, hogy ezen kiemelt területeken szakmapolitikai, valamint hazai, illetve EU-s kapcsolati megfontolásokra is figyelemmel alacsonyabb szintre pl.: főosztályvezető, osztályvezető, az említett körben a kiadmányozási jog nem telepíthető.

Az irányító hatósági jogkör gyakorlása 14. § (1) A miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során: a) a közösségi jogi aktusok, valamint az Európai Unió vonatkozó programjai alapján dönt a technikai segítségnyújtás céljaira rendelkezésre álló közösségi források felhasználásáról; b) meghatározza a monitoring bizottság összetételét, illetve gondoskodik annak működtetéséről; c) közleményt ad ki: ca) a pályázat alapján igényelhető támogatásról, cb) pályázat esetén a támogatásokra vonatkozó kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszakról, cc) a támogatási kérelem elbírálásakor alkalmazandó szakmapolitikai prioritásról,


cd) a rendelkezésre álló forrás túligényléséről, ce) a támogatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott feltételek teljesítése esetén a minimális ponthatárról, cf) a támogatási kérelmek elbírálásakor alkalmazandó műszaki, technikai leírásokról (pl. katalógusok, normagyűjtemények), cg) a külön jogszabályban meghatározott esetekben; d) irányítja a nemzeti vidéki hálózatot; e) a 1698/2005/EK rendelet 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja végrehajtása érdekében az EMVA intézkedései esetén az általa meghatározott körben jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által alkalmazott eljárásrendeket, valamint a törvény alapján kötött megállapodásokat; f) gyakorolja a Ket. 115. §-ában foglaltak szerint a felügyeleti szervet megillető jogosítványokat; f) 49 gyakorolja a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai szerint a felügyeleti szervet megillető jogosítványokat; g) felel a partnerség elvének közösségi jogszabályok szerinti érvényesüléséért. h) 50 működteti a monitoringrendszert, valamint átveszi és kezeli az 1698/2005/EK rendeletben, valamint az 1198/2006/EK rendeletben foglalt adatszolgáltatási, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek teljesítésére, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által gyűjtött és összesített, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben nyilvántartott monitoringadatokat. (2) A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), valamint h)-i) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja. (2) 51 A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), g) és h) pontja szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.

49

A 2007. évi XVII. törvény 14. § (1) bekezdés f) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 50 A 2007. évi XVII. törvény 14. § (1) bekezdés h) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 7. § h) pontja iktatta be. Hatályos: 2009. 01. 06. 51 A 2007. évi XVII. törvény 14. § (2) bekezdése a 2010. évi LVIII. törvény 72. § h) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 07. 06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 21. –

(3) A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátásában – ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is – a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházhatja át. (3) 52 A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátásában – ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is – a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, közigazgatási államtitkárra, illetve helyettes államtitkárra ruházhatja át. (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, internetes honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni. A javaslat értelmében az irányító hatóság az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke, valamint az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter. Az előzőekben hivatkozott közösségi jogszabályok értelmében az EMVA esetében az irányító hatóság felelős a program hatékony végrehajtásáért, valamint eredményes és szabályszerű irányításáért. Ez a felelősség kiterjed többek között annak biztosítására is, hogy az egyes műveletek finanszírozásra történő kiválasztása a program célkitűzéseivel összhangban történjen, továbbá a program monitoringje megfelelő legyen. Külön ki kell emelni a jogszabálynak azt a rendelkezését, miszerint az irányító hatóság felelőssége abban az esetben sem csökken, ha feladatainak egy részét más szervre ruházzák át. Az EHA esetében az irányító hatóság felel az operatív programnak a megbízható pénzügyi gazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért. A javaslat 14. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az irányítási eszközöket, amelyek az irányító hatósági feladatok ellátásához szükségesek. Az alkalmazott eszközök súlya igazodik az irányító hatósági feladatokhoz kapcsolódó felelősséghez. Az irányító hatósági feladatot a javaslat szintén mi-


niszteri szintre telepíti, azzal, hogy az illetékes hatósági feladatokhoz hasonlóan ezen ügyekben a kiadmányozási jog államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházható át.

A VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI ÁLTAL ELLÁTANDÓ FELADATOK A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatai 15. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felelős: a) az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetén a kifizető ügynökségi, b) az EHA-ból finanszírozott támogatások esetében a közreműködő szervi, c) egyes, jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő végrehajtási, d) az a)-c) pontban foglaltak szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási, valamint d) 53 az a)-c) pontok szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási, e) törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb államigazgatási e) 54 monitoring-adatgyűjtési, valamint f) 55 törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb közigazgatási feladatok ellátásáért. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a feladatkörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének módjára vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket ad ki, illetve nyomtatványokat rendszeresít. A javaslatban foglaltak végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervek közül kiemelt szerepet kap a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv. A javaslat értelmében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellátja a kifizető ügynökségi, a közreműködő szervi feladatokon túlmenően a nemzeti támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos, és más, jogsza-

52 A 2007. évi XVII. törvény 14. § (3) bekezdése a 2010. évi XLIII. törvény 83. § k) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 05. 29. 53 A 2007. évi XVII. törvény 15. § (1) bekezdés d)- e) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 54 A 2007. évi XVII. törvény 15. § (1) bekezdés d)- e) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 55 A 2007. évi XVII. törvény 15. § (1) bekezdés f) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 22. –

bályban meghatározott államigazgatási feladatokat. A javaslat ezen megfogalmazása tükrözi azt a jogalkotói szándékot, hogy az agrár-, valamint agrárvidékfejlesztési támogatások esetében a végrehajtás lehetőleg egységes intézményi keretek között valósuljon meg, ezzel is segítve a hatékony létszám- és költséggazdálkodást, valamint az egységes informatikai hálózat kialakítását. Ez a struktúra szervesen illeszkedik az agrárigazgatás intézményi rendjének 2007-től megvalósuló korszerűsítési folyamatába.

Az átruházott feladatokat ellátó szerv feladatai 16. § Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat átruházás útján is elláthatja. 17. § (1) Az átruházott feladatot ellátó szerv a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nevében jár el. (2) Az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett feladatért harmadik személy felé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel. Az átruházott feladatot ellátó szerv csak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet az átruházott feladat ellátásába. (3) Az átruházott feladat ellátásáról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen: a) az átruházott feladatok körének meghatározását, b) az átruházott feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit, c) az átruházott feladatot ellátó szervezet feladatait és kötelezettségeit, d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket, e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit, f) rendelkezést az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett ellenőrzések eredményeiről szóló jelentések gyakoriságáról, g) rendelkezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére átadandó adatok köréről, az adatszolgáltatás tartalmáról és rendszerességéről, h) az átruházott feladatot ellátó szervnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szembeni felelősségvállalása szabályait, i) az átruházott feladat elvégzése érdekében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által Készült: 2013. január 3. 14:28


átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az átruházott feladat teljesítését. Az 1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdése határozza meg a kifizető ügynökség által ellátandó feladatokat. E feladatok ellenőrzési, könyvelési, nyilvántartási, illetve kifizetési jellegűek. A vonatkozó rendelkezések értelmében a közösségi támogatások kifizetésének kivételével az előzőekben említett feladatok végrehajtása átruházható. A 885/2006/EK rendelet 1. melléklete tartalmazza a kifizető ügynökségre vonatkozó akkreditációs feltételeket. A 885/2006/EK rendelet 1. cikk (5) bekezdés a) pontja általában a „kifizető ügynökségre ruházott felelősségek”-ről tesz említést. Az akkreditációért való felelősség okán annak meghatározása, hogy a kifizető ügynökségre milyen feladatokat ruháznak át, az az illetékes hatóság feladata. Ebből következően annak meghatározása, hogy az egyes kifizető ügynökségi feladatokat milyen egyéb szervre ruházzák át, szintén illetékes hatósági, és nem kifizető ügynökségi döntési hatáskör. Az agrárpolitikáért felelős miniszter ezt a kijelölést illetékes hatósági jogkörében eljárva a javaslat értelmében rendeletben teszi meg. Mivel a vonatkozó bizottsági rendelet értelmében a kifizető ügynökség minden esetben felelős az alapok hatékony kezeléséért, ezért az egyéb szervekre átruházott feladatok köréről, az együttműködés módjáról írásbeli megállapodást kell kötni. A javaslat ennek a legfőbb tartalmi elemeit rögzíti.

Az együttműködő szervezet feladatai 18. § (1) Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban: együttműködő szervezet) is bevonhat. (2) Az együttműködő szervezet önállóan nem járhat el, kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel. Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 23. –

(3) Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen: a) az együttműködés keretében ellátandó feladatok körének meghatározását, b) az ellátandó feladatok végrehajtásával összefüggő pénzügyi feltételeket, c) az együttműködő szervezet feladatait és kötelezettségeit, d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket, e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit, f) az együttműködő szervezetnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szembeni felelősségvállalása szabályait, g) az együttműködői feladatok elvégzése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését. (5) Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladat-végzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető. A javaslat 18. §-a a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által ellátandó feladatokhoz kapcsolódó szakértői, illetve technikai feladatok ellátásába bevonandó szervezetek kijelöléséről rendelkezik. Ez annyiban különbözik a javaslat 16-17. §ában foglalt átruházott feladatoktól, hogy a feladatok jellegüknél fogva nem minősülnek kifizető ügynökségi feladatoknak. A javaslat az egységes felelősség elvéből kiindulva az illetékes hatósági feladatokat ellátó agrárpolitikáért felelős miniszternek jogot biztosít arra, hogy adott esetben e szervezetek körét rendeletben állapítsa meg. Ezen jogkör biztosítására azért van szükség, mivel a más szervek bevonása nem sérthet akkreditációs követelményeket, továbbá – egyébként miniszteri hatáskörbe tartozó – összehangolt intézményfejlesztési feladatokkal is járhat. A javaslat 18. § (2) bekezdése az alvállalkozók bevonási lehetőségét – szintén akkreditációs megfontolásokból – korlátozza.


A javaslat 18. § (3) bekezdése az együttműködés körébe tartozó feladatok ellátásáról szóló írásbeli megállapodás legfontosabb elemeit szabályozza. A javaslat 18. § (5) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget, hogy a törvény által szabályozott kérdésekkel foglalkozó, elsősorban államigazgatási szervek együttműködési megállapodás keretében fejlesztéseiket összehangolják. E rendelkezés szintén figyelemmel van arra a jogalkotói szándékra, amely az egységesség mellett az összehangolt fellépésre is hangsúlyt kíván helyezni.

A hatáskörrel rendelkező hatóság feladatai 19. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket külön jogszabály alapján folytatja le. 19. § (1) 56 A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket végez. (2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzések eredményeiről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen: a) a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek ellenőrzésének a körét; b) az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját; c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét; d) a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, átadásának ütemezését és módját. (4) A (3) bekezdésben meghatározott adatcsere kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett integrált informatikai rendszer,

56

A 2007. évi XVII. törvény 19. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 7. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 24. –

valamint nyilvántartási rendszerek kód- és törzsadatait kell alkalmazni, különös tekintettel a kiválasztásra kerülő ügyfelek, üzemek, valamint helyszínek azonosítására. (4) 57 A (3) bekezdésben meghatározott adatcsere kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett integrált informatikai rendszer, valamint nyilvántartási rendszerek kód- és törzsadatait kell alkalmazni, különös tekintettel a kiválasztásra kerülő ügyfelek azonosítására. (5) A (3) bekezdés d) pontja alapján kiállított jegyzőkönyvet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett integrált informatikai rendszer által elektronikusan is közvetlenül átvehető módon kell kiállítani. (5) 58 A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzésekhez kapcsolódó nyilvántartási rendszereit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódva úgy alakítja ki, hogy az ügyfél azonosításához kapcsolódó e törvény szerinti adatokat az ügyfélnyilvántartási rendszer tartja nyilván. (6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik a (3) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodásban foglaltak teljesítését. (7) 59 A (3) bekezdés d) pontja alapján kiállított jegyzőkönyvet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett integrált informatikai rendszer által elektronikusan is közvetlenül átvehető módon kell kiállítani. A javaslat 19. §-a már a kölcsönös megfeleltetés bevezetésére való felkészülés jegyében fogalmazódott meg, melynek keretében számos jogi kérdést kellett előzetesen tisztázni. Így az illetékes szakhatóságok ellenőrző tevékenységében külön kell választani a hatósági ellenőrzést (amely az érintett szerv jogszabályban írt alapfeladata) azoktól az ellenőrzésektől, amelyeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megbízásából végez el. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy az érintett szerv által lefolytatott hatósági ellenőrzés során feltárt tényállás egyrészt alapul szolgál az adott szakhatóság eljárásához, másrészt a mezőgazdasági és vidékfejleszté-


si támogatási szerv által lefolytatott eljáráshoz. Ez utóbbi eljárás során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a másik szakhatóságoktól kapott adatokat összeveti saját ellenőrzési tevékenysége során nyert adatokkal, és ezen aggregále adatok alapján hoz a támogatási jogosultságot, vagy jogkövetkezményt érintő döntést. Ez utóbbi kérdésben hozott döntéssel kapcsolatos jogorvoslatra a támogatási jogosultsággal kapcsolatos döntéssel összefüggésben van mód. A javaslat 19. § (3) bekezdése rögzíti a hatáskörrel rendelkező hatóság és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közötti együttműködés rendjét szabályozó írásbeli megállapodás legfontosabb elemeit, melyek közül külön is ki kell emelni az adatvédelemmel összefüggő rendelkezéseket.

A nemzeti vidéki hálózat feladatai 20. § (1) Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti nemzeti vidéki hálózat felállításával, irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat az irányító hatóság a külön jogszabályban foglaltak alapján felállított irányító egység közreműködésével látja el. (2) Az irányító egység, valamint a nemzeti vidéki hálózat az EMVA esetében az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti feladatokon túl az irányító hatóság által meghatározottak szerint átruházott feladatkörben is eljárhat, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel együttműködési megállapodást köthet. Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke értelmében minden tagállamnak létre kell hoznia nemzeti vidéki hálózatát, amelynek legfőbb feladata, hogy összehangolt kapcsolatot teremtsen az egyes közigazgatási szervek és az agrárvidékfejlesztéssel foglalkozó szervek (helyi akciócsoportok) között. A vonatkozó jogszabály értelmében a hálózat működtetéséhez az EMVA-ban a technikai segítségnyújtásra elkülönített források terhére támogatás vehető igénybe. A javaslat értelmében a nemzeti vidéki hálózatot az irányító hatóság egy külön felállított irányító egység közreműködésével irányítja. Annak érdekében, hogy a hálózat minél hatékonyabban tudja ellátni feladatait, nem csak az irányító hatósággal, hanem a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel is

57

A 2007. évi XVII. törvény 19. § (4)- (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 9. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 58 A 2007. évi XVII. törvény 19. § (4)- (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 9. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 59 A 2007. évi XVII. törvény 19. § (7) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 9. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 25. –

köthet megállapodásokat (pl. egyes ellenőrzési feladatokra).

A helyi akciócsoport 21. § (1) A helyi akciócsoport az 1698/2005/EK rendelet 63. cikk (a) és (b) pontja szerinti feladat ellátása során – figyelemmel a 62. cikk (2) bekezdésében foglaltakra – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel kötött külön megállapodás alapján átruházott feladatkörben is eljárhat. (2) Jogszabály előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás csak az irányító hatóság által a külön jogszabályban foglaltak szerint elismert jogi személynek minősülő helyi akciócsoporttal köthető. Az 1698/2005/EK rendelet 61. cikke értelmében az EMVA 4. tengelye a Leader, amelynek legfontosabb elemei a következők: a) jól azonosított szubregionális vidéki területekre irányuló, helyi fejlesztési stratégiák; b) helyi köz- és magánszférabeli partnerségek (helyi akciócsoportok); c) alulról felfelé építkező megközelítés: a helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és megvalósítására vonatkozó hatáskörrel; d) stratégia multiszektorális tervezése és végrehajtása, a helyi gazdaság különböző ágazatának szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson alapulva; e) innovatív megközelítések végrehajtása; f) együttműködési projektek végrehajtása; g) helyi partnerségek közötti hálózatépítés. Az 1698/2005/EK rendelet 62. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a partnerségen alapuló helyi fejlesztési megközelítést a helyi akciócsoportok hajtják végre. A 62. cikk (2) bekezdése értelmében pedig az irányító hatóságnak kell biztosítania a helyi akciócsoportok jogszerűen működő közös struktúrájának kialakítását. Az irányító hatóság


ezen feladatait az agrárpolitikáért felelős miniszter által kiadott rendelet fogja szabályozni. A javaslat bevezeti a helyi akciócsoportok elismerési rendjét. Az új intézmény szerződéskötési képességének biztosítása miatt a javaslat úgy rendelkezik, hogy megállapodás csak jogi személynek minősülő akciócsoporttal köthető.

III. FEJEZET ADATKEZELÉS, NYILVÁNTARTÁSOK A támogatási adat kezelése 22. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához: a) az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám, lakóhely adatai és adóazonosító jel), a) 60 az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, regisztrációs számát, a) 61 az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosító számát, b) az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő eljárás során az ügyfélre vonatkozóan keletkezett adatokat, valamint b) 62 az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő eljárás során az ügyfélre vonatkozóan keletkezett adatokat, c) az ügyfél ellenőrzése során harmadik személyről nyert – személyes adatként az a) pont szerinti – adatokat [az a)-c) pontok a továbbiakban együtt: támogatási adat] az adott támogatási jogcímre vonatkozó jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti. c) 63 a monitoring-adatszolgáltatás keretében gyűjtött adatokat, valamint d) 64 az ügyfél ellenőrzése során harmadik személyről nyert – személyes adatként az a) pont szerinti – adatokat [az a)-d) pontok a továbbiakban együtt:

60

A 2007. évi XVII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 61 A 2007. évi XVII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontja a 2012. évi CCXIII. törvény 49. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28. 62 A 2007. évi XVII. törvény 22. § (1) bekezdés b)- c) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 10. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 63 A 2007. évi XVII. törvény 22. § (1) bekezdés b)- c) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 10. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 64 A 2007. évi XVII. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 10. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 26. –

támogatási adat] az adott támogatási jogcímre vonatkozó jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti. d) 65 66 az ügyfél ellenőrzése során harmadik személyről nyert – személyes adatként az a) pont szerinti – adatokat [az a)-d) pontok a továbbiakban együtt: támogatási adat] az adott támogatási jogcímre vonatkozó intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvényben meghatározott más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához használhatja fel. (3) Amennyiben törvény megengedi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és más hatóság között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatot a jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik. (4) 67 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatot a intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik. A javaslat által érintett szabályozási területek (EMGA, EMVA, EHA, nemzeti támogatások) szabályo-


zási adottsága, hogy az ezen intézkedésekben résztvevő ügyfelek nem egy esetben évente rendszeresen ismétlődő (lásd közvetlen támogatások) kapcsolatba kerülnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel. Ezen eljárások során az érintett ügyfelek gazdasági tevékenységét nem csak a nemzeti, hanem a közösségi szervezetek is rendszeresen ellenőrzik. További sajátosság, hogy a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban foglaltak végrehajtása megköveteli, hogy az ellenőrzéseket adott esetben ne csak az ügyfeleknél, hanem az ügyfelekkel gazdasági, vagy egyéb kapcsolatba kerülő harmadik személyeknél is lefolytassák. Ez az egyéb kapcsolat az ügyfél intézkedésben való részvételével hozható összefüggésbe. Ezen adatok megléte feltétlenül szükséges a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatainak ellátásához. Az így keletkezett adatok tekintetében biztosítani kell a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében megfogalmazott azon együttes célkitűzés megvalósítását, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A javaslat – összhangban a vonatkozó törvényi előírásokkal – törvényi szinten hatalmazza fel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet arra, hogy személyes adatokat kezeljen. A személyes adat fogalmát a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2.§ 1. pontja határozza meg. Ezen fogalomrendszerben végez további pontosítást a javaslat 22.§ (1) bekezdése. A javaslat értelmében az ügyféllel kapcsolatos eljárás során keletkezett adatok összesített elnevezése a támogatási adat, melynek kezelésére az adott támogatási jogcímre vonatkozó jogosulatlanul igénybevett támogatás visszatérítésének végrehajtásához való jog elévülési idejéig van mód. Törvényi előírás az adatkezelési időtartam végső időpontjának rögzítése. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem csak az általa lefolytatott eljárások során jut az ügyfélre vonatkozó adatokhoz, hanem – szintén törvényi felhatalmazás alapján – más szervtől is átvesz adatokat. A javaslat 22.§ (2) bekezdése a cél-

65

A 2007. évi XVII. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 10. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 22. § (1) bekezedés d) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 67 A 2007. évi XVII. törvény 22. § (4) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (1) bekezdés 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 66


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 27. –

hoz kötöttség jegyében az így átvett adatok felhasználására állít fel korlátokat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem csak adatok átvételére, de támogatási adatok más szervek részére történő átadására is jogosult. Amennyiben az adatátadásra bizonyos ellenőrzési feladatok végrehajtása miatt van szükség, erre mind az átruházott feladatot ellátó, mind pedig az együttműködő szervek esetében mód van azzal a megkötéssel, hogy ezen szervek, szervezetek az így átvett adatok tekintetében adatkezelőnek minősülnek, és így kötelesek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LX111. törvény alapján eljárni.

Adatszolgáltatás 23. § (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az elhunyt magánszemély támogatásával összefüggésben eljárást folytat vagy azt kezdeményezi, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére a hagyatéki leltározást végző szerv adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az azonosításukhoz szükséges adatok feltüntetésével (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám és lakóhely) az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről. (2) 68 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok feltüntetésével az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szükséges ellenőrzések lefolytatása, valamint más intézkedés megtétele céljából köteles a támogatási adatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek, valamint más tagállam kifizető ügynöksége rendelke-


zésére bocsátani. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján, és csak a megkereső szerv jogszabályban vagy külön megállapodásban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó – a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos – támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, illetve a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos adatokat összesített adatként statisztikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján és csak a Központi Statisztikai Hivatal jogszabályban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető. (4) 69 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó – a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos – támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan módon, illetve a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos adatokat összesített adatként statisztikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján és csak a Központi Statisztikai Hivatal jogszabályban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető. A javaslat 23. §-a a hagyatéki eljárással összefüggő adatátadási kérdéseket rendezi. Ez a kötelezettség kiterjed a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre, mind a hagyatéki leltározást végző szervre (jegyző), mind a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőre. A javaslat meghatározza az adatátadási eseteket, illetve az átadandó adatok körét. A javaslat 23.§ (3) bekezdése azt a speciális helyzetet szabályozza, amikor az adatátadás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésével hozható összefüggésbe. Egyes esetekben szükség lehet arra is, hogy a támogatási ada-

68

A 2007. évi XVII. törvény 23. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 69 A 2007. évi XVII. törvény 23. § (4) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 28. –

tot az EU illetékes szervei, vagy más tagállam kifizető ügynöksége részére adják át. Ez az adatátadási kötelezettség közösségi jogszabályokon alapul (lásd pl. az 1605/2002/EK, EURATOM rendelet 1995/2006/EK EURATOM rendelettel megállapított 30. cikk (3) bekezdését.) (5) 70 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartási rendszeréből a vízitársulatok által törvény szerint kezelt adatokat a vízitársulat megkeresésére díjmentesen évente egy alkalommal átadja a vízitársulatnak. (5) 71 A javaslat 23. §-a a hagyatéki eljárással összefüggő adatátadási kérdéseket rendezi. Ez a kötelezettség kiterjed a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre, mind a hagyatéki leltározást végző szervre (jegyző), mind a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőre. A javaslat meghatározza az adatátadási eseteket, illetve az átadandó adatok körét. A javaslat 23.§ (3) bekezdése azt a speciális helyzetet szabályozza, amikor az adatátadás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésével hozható összefüggésbe. Egyes esetekben szükség lehet arra is, hogy a támogatási adatot az EU illetékes szervei, vagy más tagállam kifizető ügynöksége részére adják át. Ez az adatátadási kötelezettség közösségi jogszabályokon alapul (lásd pl. az 1605/2002/EK, EURATOM rendelet 1995/2006/EK EURATOM rendelettel megállapított 30. cikk (3) bekezdését.)

A támogatási adatok védelmére vonatkozó külön rendelkezések 24. § (1) Nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában készített vagy rögzített, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. §-a szerinti adat. 24. §

72

(1) Nem nyilvános támogatási adat a mező-


gazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában készített vagy rögzített, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. §-a szerinti adat. 24. § 73 (1) 74 Nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában készített vagy rögzített, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti döntés megalapozását szolgáló adat. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból támogatásban részesülő ügyfél: (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGAból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél: a) neve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye, a) 75 családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye, b) regisztrációs száma, b) a támogatás jogcíme, c) a támogatás jogcíme, valamint c) a folyósított támogatás összege, valamint d) a támogatás jogerősen megállapított összege. d) a jogosulatlan igénybevétel alapján visszafizetett támogatási összege. d) 76 a jogosulatlan részvétel alapján visszafizetett támogatási összege. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (2) bekezdés szerinti adatokat honlapján a támogatási összeget megállapító határozat jogerőre

70

A 2007. évi XVII. törvény 23. § (5) bekezdését a 2009. évi CXLIV. törvény 68. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.01.02. A 2012. évi CCXIII. törvény 61. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 12. 28. 72 A 2007. évi XVII. törvény 24. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 11. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 74 A 2007. évi XVII. törvény 24. § (1) bekezdése a 2011. évi CXII. törvény 83. § (21) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 73 A 2007. évi XVII. törvény 24. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 11. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 75 A 2007. évi XVII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 76 A 2007. évi XVII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (1) bekezdés 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 71


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 29. –

emelkedésétől számított harminc napon belül közzéteszi. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv negyedévenként a tárgyév első napjától az adott negyedév utolsó napjáig folyósított, a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokra, illetve a jogosulatlan igénybevétel alapján visszafizetett támogatásokra vonatkozó, (2) bekezdés szerinti adatokat honlapján legkésőbb a negyedévet követő hónap utolsó napjáig közzéteszi. A közzétételben az időszak során folyósított EMGA és EMVA támogatások együttes összege, valamint a folyósított támogatások teljes összege is feltüntetésre kerül. (3) 77 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv negyedévenként a tárgyév első napjától az adott negyedév utolsó napjáig folyósított, a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokra, illetve a jogosulatlan részvétel alapján visszafizetett támogatásokra vonatkozó, (2) bekezdés szerinti adatokat honlapján legkésőbb a negyedévet követő hónap utolsó napjáig közzéteszi. A közzétételben az időszak során folyósított EMGA és EMVA támogatások együttes összege, valamint a folyósított támogatások teljes összege is feltüntetésre kerül. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, a támogatás megállapítása, tartozásbeszedés, végrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben feladataihoz kapcsolódó nem nyilvános támogatási adat vagy törvény által védett adat jut a tudomására, köteles azt megőrizni. (4) A (3) bekezdés szerint közzétett adatokhoz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv olyan keresőprogramot biztosít, amely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettek között név, közigazgatási terület, összeg szerint, vagy ezek kombinációjával végezzenek keresést. (5) A (4) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz,


felhasznál vagy közzétesz. (5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, a támogatás megállapítása, tartozásbeszedés, végrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben feladataihoz kapcsolódó nem nyilvános támogatási adat vagy törvény által védett adat jut a tudomására, köteles azt megőrizni. (6) Amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételre irányuló kérelme, pályázata összeállítása céljából tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe, a tanácsadást végző titoktartási kötelezettségére a külön jogszabályban, a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, valamint az ügyféllel kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni. (6) Az (5) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz. (6) 78 Az (5) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz. Az (5) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz. (7) Amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételre irányuló kérelme, pályázata összeállítása céljából tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe, a tanácsadást végző titoktartási kötelezettségére a külön jogszabályban, a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, valamint az ügyféllel kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

77

A 2007. évi XVII. törvény 24. § (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (1) bekezdés 4. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 78 A 2007. évi XVII. törvény 24. § (6) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 30. –

A támogatási adatok kötelező nyilvánosságával kapcsolatosan jelenleg nincs, és várhatóan 2009-ig nem is lesz az EU valamennyi tagállamára érvényes kötelező szabályozás. A tagállamok e kérdést saját hatáskörben jogosultak rendezni. A Bizottság 2009-re tervezi, hogy ezt a kérdéskört átfogóan szabályozza. A hazai jogi rendben a központi költségvetésből, illetve közösségi forrásokból nyújtott támogatások esetén az adatok nyilvánosságára, illetve közzétételére mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), mind az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), mind pedig a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény tartalmaz rendelkezést. A Ptk. 81. §-a értelmében személyhez fűződő jogokat sért, aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A Ptk. 81. § (3) bekezdése értelmében viszont nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Végezetül a Ptk. 81.§ (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, Készült: 2013. január 3. 14:28


kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető. Az Áht. 15/A. § (1) bekezdése értelmében az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése – e kötelezettség teljesítésével összefüggésben – nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (4) bekezdése értelmében törvény közérdekből -az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. A fenti rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy a javaslat hatálya alá tartozó ún. pályázati eljárás keretében nyújtott támogatások esetében kötelező mind a nyilvánosság, mind pedig a közzététel, míg az ún. normatív támogatások esetében ilyen automatikus közzétételi kötelezettség nincs, hanem csak egyedi kérelem alapján történő nyilvánosságra hozatal. A javaslat 24. § (1) bekezdése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során keletkezett adatok tekintetében bevezeti az ún. nem nyilvános támogatási adat fogalmat. Ezen adatok esetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 31. –

törvény 19/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni: A javaslat 24.§ (2)-(3) bekezdése rögzíti a közérdekből nyilvános támogatási adatok körét, illetve nyilvánosságra hozataluk módját. Ebbe a körbe csak a közérdek érvényesülése miatti legfontosabb adatok tartoznak. Ezen adatok esetében – függetlenül attól, hogy az adat ún. pályázatos, vagy normatív támogatási eljárás során keletkezett – az adatkezelő egyedi kérelem alapján ad tájékoztatást, azaz területi, vagy bármilyen más bontásban nem készít összesített adatlistát, azokat összesített formában nem hozza nyilvánosságra. Az egyedi kérelemnek az adott ügyfél személyére kell irányulnia. Azon ún. pályázatos támogatások esetében, amelyek az Áht. 15/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak, az adatok közzétételére az Áht. rendelkezéseit kell alkalmazni. A javaslat, amikor a fenti konstrukciót kialakította, figyelemmel volt egyrészt arra a jogos társadalmi igényre, amely az egyes agrár-, illetve agrárvidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő adatok nyilvánosságával összefüggésben fogalmazódtak meg, másrészt pedig arra a több mint 200 ezer ún. földalapú támogatást igénylő érdekeire is, amely esetben az adatok intemetes honlapon való közzététele esetenként a szándékolton túli eredménnyel is járhat. További vizsgálatot igényel ugyanis az, hogy egy több mint 200 ezer címet tartalmazó, rendszeresen frissülő adatbázis esetén a személyes adatokkal való szabad rendelkezés joga hogyan érvényesíthető azokban az esetekben, amikor az adatok felhasználása nem az eredeti jogalkotói szándék megvalósítását, hanem pl. más (pl. direkt marketing) célokat szolgál (lásd a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIIL törvény 16/A. § (1) bekezdés b) pontját). Az adatok későbbi rendszeres közzétételére vonatkozó szabályozás során pedig indokolt azt is mérlegelni, hogy az agrár-, és agrár-vidékfejlesztési támogatások esetében a támogatási rendszer sajátosságai miatt az egyénről olyan aggregále adatok is előállíthatóak, amelyek már a személyes adat, vagy az üzleti titok körébe is tartozhatnak (pl. a közvetlen kifizetések jogcíméből, illetve összegéből megállapítható, hogy az érintett személy hány hektáron gazdálkodik, azon mit termeszt, illetve mekkora állatállománnyal rendelkezik, mely adatokhoz hozzá lehet még kapcsolni a lakóhelyre vonatkozó adatokat


is). Ezen megfontolások miatt a javaslat egyenlőre nem kívánta bővíteni a kötelezően közzéteendő adatok körét. (7) Amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételre irányuló kérelme, pályázata összeállítása céljából tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe, a tanácsadást végző titoktartási kötelezettségére a külön jogszabályban, a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, valamint az ügyféllel kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni. 25. § (1) A nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerven kívüli más szerv által csak alapos okkal használható fel. A nem nyilvános támogatási adatot alapos okkal használják fel, ha: a) az a támogatás ellenőrzését, vagy b) a (2)-(4) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja, továbbá c) azt törvény előírja vagy megengedi, illetve d) a felhasználáshoz az érintett ügyfél hozzájárul. (2) Az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő adatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és – amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik – azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül kérelemre tájékoztatja az adóhatóságot, illetve a vámhatóságot a nem nyilvános támogatási adatról, ha az adó-, illetve vámteher vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását szolgálja, továbbá vám-, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges. (3) 79 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül kérelemre tájékoztatja az adóhatóságot, illetve a vámhatóságot a nem nyilvános támogatási adatról, ha az adó-, illetve vámteher vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását szolgálja, továbbá vám-, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges.

79

A 2007. évi XVII. törvény 25. § (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (1) bekezdés 5. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 32. –

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult – tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról: a) a bíróságot; b) az ügyészséget; c) az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges; d) az illetékes nemzetbiztonsági szerv által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot; e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges; f) az Európai Bizottságot, az Európai Számvevőszéket, az Európai Bíróságot; g) az illetékes hatóságot, az irányító hatóságot; h) a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges; h) 80 a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges; i) közfeladatot ellátó szervet a feladatainak ellátásához szükséges körben. j) 81 a Magyar Államkincstárat az országos támogatási monitoringrendszer működtetése céljából, a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (2006. december 15.) végrehajtásához kapcsolódóan. (5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is kö-


teles tájékoztatni az adott üggyel összefüggő nem nyilvános támogatási adatról. (5) 82 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a nem nyilvános támogatási adatról az utólagos vállalat-ellenőrzések végrehajtásáért felelős hatóságot tájékoztatni, ha az az ügyfél intézkedésben való részvétele során tanúsított eljárásának utólagos ellenőrzéséhez szükséges. (6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a nem nyilvános támogatási adatról az utólagos vállalat-ellenőrzések végrehajtásáért felelős hatóságot tájékoztatni, ha az intézkedésben való részvétel utólagos ellenőrzéséhez szükséges. (6) 83 A javaslat 25. §-a szintén a célhoz kötöttség jegyében azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amikor nem nyilvános támogatási adatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerven kívül más szervek, illetve szervezetek is megismerhetik. A javaslat meghatározza mind az adatok körét, mind pedig azon szerveket, szervezeteket, akik feladataik ellátása érdekében jogosultak a nem nyilvános támogatási adat megismerésére. A javaslat az adatátadás lehetősége előtt idő korlátot állít akkor, amikor ezt csak a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszatérítésének végrehajtásához való jog elévüléséig biztositja.

Nyilvántartási rendszerek 26. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti: 26. § 84 (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti: a) ügyfél-nyilvántartási rendszer, a) 85 Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer, b) az intézkedések kezelésére szolgáló nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek, c) földterület azonosítási rendszer,

80

A 2007. évi XVII. törvény 25. § (4) bekezdés h) pontja a 2008. évi CV. törvény 50. § (9) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01. 81 A 2007. évi XVII. törvény 25. § (4) bekezdés j) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 82 A 2007. évi XVII. törvény 25. § (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 12. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 83 A 2008. évi CXIV. törvény 51. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 01. 06. 84 A 2007. évi XVII. törvény 26. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 13. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 85 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja a 2012. évi CCXIII. törvény 50. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 33. –

d) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása, e) intervenciós raktárregiszter, f) mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatások nyilvántartási rendszere, g) monitoring adat-nyilvántartási rendszer [az a)-g) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek]. g) 86 monitoring adat-nyilvántartási rendszer, h) 87 tevékenységihely-nyilvántartási rendszer [az a)-h) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek]. h) 88 Tevékenységihely-nyilvántartási Rendszer [az a)-h) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek]. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási rendszerek működtetésével kapcsolatos technikai feladatok ellátására adatfeldolgozót bízhat meg. (2) 89 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási rendszerek működtetéséhez kapcsolódó adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése céljából adatokat kell átadni: a) a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból, b) a külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból, b) 90 a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból, c) a szőlőültetvény-kataszterből, d) az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR), e) az Országos Erdőállomány Adattárból, f) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,


g) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából, h) a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból, i) a vetőmag-nyilvántartási rendszerből, j) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, k) a cégnyilvántartásból, l) az ingatlan-nyilvántartásból, m) a földhasználati nyilvántartásból, n) az Országos Halászati Adattárból, o) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából, p) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból, q) az I. és II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből, r) az adóhatóságtól az adóazonosító nyilvántartásból, r) 91 az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEÁORˊ 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból, s) a Tenyészet Információs Rendszerből, t) a Baromfi Információs Rendszerből, u) az Országos Állat-egészségügyi Információs Rendszerből, v) a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartási rendszereiből, w) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adattárából az ügyfelek sajátjogú nyugellátásáról, x) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH) az egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilvántartásból.

86 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés g) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 9. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 87 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés h) pontját a 2010. évi CLXII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 88 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés h) pontja a 2012. évi CCXIII. törvény 50. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28. 89 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (2) bekezdése a 2010. évi CLVII. törvény 22. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.23. 90 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (3) bekezdés b) pontja a 2010. évi CV. törvény 6. § (3) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 11. 20. 91 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (3) bekezdés r) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 9. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 34. –

x) 92 az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. y) 93 a vámhatóság által kezelt jövedéki adatbázisból, (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó támogatási adatokat egymással, valamint az e törvény alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából köteles összevetni, illetve felhasználhatja. (5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzésekhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek működtetése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóság részére a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartási rendszerekben szereplő adatokat az ellenőrzések lefolytatásához és kiértékeléséhez szükséges mértékben átadja. (6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. (7) 94 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az egyablakos vámügyintézés körébe tartozó eljárásokhoz kapcsolódó nyilvántartási rendszerek működtetése érdekében a vámhatóság részére a 26. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti nyilvántartási rendszerekben szereplő adatokat az eljárások lefolytatásához és kiértékeléséhez szükséges mértékben átadja. (8) 95 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kedvezőtlen éghajlati jelenségekre és más káreseményekre kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással összefüggő biztosítási díj, illetve kár megállapítása érdekében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerint mezőgazdasági biztosítási szerződést kötő biztosító (a továbbiakban: biztosító) részére, a mezőgazdasági termelő hozzájárulása esetén, a biztosító kérelmére adatot szolgáltat a mezőgazdasági termelő által a tárgyévben benyújtott egységes kérelemben megjelölt területekről, valamint azok növénykultúrák szerinti hasznosításáról és MePAR szerinti azonosítóiról. 26/A. § 96 Az adóhatóság kérelemre tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az


adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához szükséges. a) ügyfél-nyilvántartási rendszer, b) az intézkedések kezelésére szolgáló nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek, c) földterület azonosítási rendszer, d) intervenciós raktárregiszter, e) agrár de minimis nyilvántartási rendszer [az a)-e) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek]. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási rendszerek működtetésével kapcsolatos technikai feladatok ellátására adatfeldolgozót bízhat meg. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedések végrehajtása során az abban foglalt feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése céljából adatokat vehet át: a) a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból, b) a külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból, c) a szőlőültetvény-kataszterből, d) az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR), e) az Országos Erdőállomány Adattárból, f) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából, g) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából, h) a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból, i) a vetőmag-nyilvántartási rendszerből, j) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, k) a cégnyilvántartásból, l) az ingatlan-nyilvántartásból, m) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából,

92

A 2007. évi XVII. törvény 26. § (3) bekezdés x) pontja a 2009. évi CXV. törvény 90. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.01.01. 93 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (3) bekezdés y) pontját a 2010. évi CLXII. törvény 9. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 94 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (7) bekezdését a 2010. évi CLXII. törvény 9. § (5) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 95 A 2007. évi XVII. törvény 26. § (8) bekezdését a 2011. évi CLXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.01.01. 96 A 2007. évi XVII. törvény 26/A. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 10. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 35. –

n) az Országos Halászati Adattárból, o) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából, p) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból, q) az ügyfelet megillető támogatási jogosultságot tartalmazó nyilvántartásból, r) az I. és II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó támogatási adatokat egymással, valamint az e törvény alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából összevetheti, illetve felhasználhatja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárása során keletkezett támogatási adatokat adatbázisokba rendszerezi. Ezen adatbázisok létrehozására részben munkaszervezési okokból kerül sor, de van olyan eset is, amikor ennek kialakítására a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kifizető ügynökségi feladatai ellátása során közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabály is kötelezi (lásd integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer felállítása tekintetében az 1782/2003/EK tanácsi rendeletet). A javaslat 26.§ (3) bekezdése felsorolja azokat az adatbázisokat, amelyekből az intézkedésekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása érdekében adatok vehetők át. A javaslat 26.§ (4) bekezdése az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása, valamint a kölcsönös megfeleltetési rendszer működtetése érdekében biztosítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv számára azt a jogot, hogy az általa kezelt adatbázisokban szereplő adatokat egymással összevesse. E rendelkezés összhangban van a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 8.§ (1) bekezdésében előírt feltétellel.

Az intézkedések kezelésére vonatkozó nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek 27. § (1) Az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv integrált informatikai rendszert működtet.


27. § (1) 97 Az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére, ellenőrzésére és a kérelmek egységes benyújtására a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv integrált informatikai rendszert működtet. (2) Az intézkedések hatékony végrehajtása érdekében az intézkedések végrehajtása során kezelt adatokból a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elkülönült nyilvántartásokat hozhat létre. Az integrált informatikai rendszer részét képező elkülönült nyilvántartások esetén biztosítani kell az adatoknak a nyilvántartások közötti átadását. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az 1782/2003/EK tanácsi rendelet II. Cím 4. fejezete szerinti integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert az általa működtetett integrált informatikai rendszer részeként alakítja ki. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére integrált informatikai rendszert működtet. Ez a rendszer bővebb, mint az 1782/2003/EK rendelet alapján kötelezően felállítandó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer. Az egységes informatikai struktúra kialakítása és működtetése előfeltétele annak, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nagy számú kérelmet megfelelő színvonalon tudja feldolgozni. A javaslat 27.§ (2) bekezdése értelmében biztosítani kell az elkülönült nyilvántartások közötti adatátadást. E rendelkezés összhangban van a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 8.§ (1) bekezdésében előírt feltétellel.

Ügyfél-nyilvántartási rendszer Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer98 28. § (1) Az intézkedésekben való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg regisztráltassa magát a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben. 28. § 99 (1) Az intézkedésekben, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a

97 A 2007. évi XVII. törvény 27. § (1) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 14. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 98 A 2007. évi XVII. törvény jelölt része a 2008. évi CXIV. törvény 15. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 36. –

kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilvántartásba vetesse magát a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (e törvény alkalmazásában: ügyfél-nyilvántartási rendszer). 28. § 100 (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedéseiben érintett ügyfelek azonosítását és a (2) bekezdés alapján törzsadatnak nyilvánított adatait az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) kell nyilvántartani. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben be kell jelenteni az ügyfél: (2) 101 Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartás céljából a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfél: (2) Az ügyfél nyilvántartásba vételéhez és ügyfélazonosító számának megállapításához nyilvántartásba kell venni: a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, természetes személyre vonatkozóan továbbá születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, állampolgárságát, külföldi természetes személyre vonatkozóan – amennyiben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számmal nem rendelkezik – úti okmányának vagy személyazonosító igazolványának számát; a) 102 természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elnevezését, rövidített cégnevét; a) természetes személy esetén aa) nevét, ab) anyja nevét, ac) születési helyét és idejét, b) képviseletére jogosult nevét, lakcímét; b) nem természetes személy esetén ba) nevét,


bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, bc) székhelyét. c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számát, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát; c) 103 az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél nem természetes személy, valamint külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát; c) 104 adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi természetes személy, vagy külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát; továbbá pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, támogatást igénylő külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóazonosító számát; d) lakcímét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit; e) statisztikai számjelét; e) 105 statisztikai számjelét, amennyiben az ügyfél nem természetes személy; f) levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi ügyfél esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), valamint elektronikus levélcímét, amennyiben az elektronikus ügyintézést választja;

99

A 2007. évi XVII. törvény 28. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 16. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 28. §-a a 2012. évi CCXIII. törvény 51. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28. 101 A 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 102 A 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdés a) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 103 A 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 104 A 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 11. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 105 A 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 100


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 37. –

f) 106 levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), valamint elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét; f) 107 levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét, valamint pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, támogatást igénylő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét); g) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével vagy lakóhelyével; h) jogelődjét és jogelődjének regisztrációs számát, adóazonosító számát; i) cégjegyzékszámát; j) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát; k) regisztráció típusát; l) ügyfélkör szerinti azonosító adatát. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell a) ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat, a) természetes személy esetén aa) születéskori nevét, ab) állampolgárságát, ac) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító jelét, ad) lakóhelyét (egyéni vállalkozó esetében székhelyét), ae) kiskorú esetében törvényes képviselője, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes esetében gyám, gondnok jelen a) pont szerinti adatát,


af) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével, ag) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével, ah) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét, ai) ügyfélkör szerinti azonosító adatát, b) megállapítja a regisztrációs (nyilvántartási) számot, b) nem természetes személy esetén ba) elnevezését, továbbá rövidített cégnevét, bb) képviseletére jogosult nevét, lakcímét, bc) telephelyét vagy telephelyeit, bd) cégjegyzékszámát, be) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével, bf) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével, bg) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét, bh) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát, bi) statisztikai számjelét, bj) működésének kezdetét, bk) ügyfélkör szerinti további azonosító adatát, c) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból, c) 108 törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból, c) külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetén az a) és b) pontban foglalt adatok mellett az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, d) működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét. d) az a)-c) pontban foglalt adatok mellett a magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét) is a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében.

106

A 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdés f) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 107 A 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdés f) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 11. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 108 A 2007. évi XVII. törvény 28. § (3) bekezdés c) pontja a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 38. –

(4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani. 109

(4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített hatályban levő nyomtatványon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében a) ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat, b) megállapítja az ügyfél-azonosító (nyilvántartási) számot, c) törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból, d) működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét, e) nyilvántartja az ügyfél besorolását, amely lehet: (5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező hatóság részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá feladataik ellátása, a szükséges ellenőrzések lefolytatása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. (6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki. (7) 110 Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását a regisztrációs szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél csak egy regisztrációs számot kaphat. ea) nyilvántartásba vett, eb) kérelemre nyilvántartásba vett,


f) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél számára a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki. (5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani. (6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig. (7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki. (8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-azonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg. 28/A. § 111 (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében bejelentette a vállalkozása akisés középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítését is. 28/A. § 112 (1) 113 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi

109

A 2007. évi XVII. törvény 28. § (4) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 11. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 110 A 2007. évi XVII. törvény 28. § (7) bekezdését a 2010. évi CLXII. törvény 11. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 111 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. §-át a 2008. évi CXIV. törvény 17. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 113 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 39. –


következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében bejelentette a vállalkozása akisés középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését is.

latos eljárás megindítására irányuló kérelmének tartalmaznia kell az ügyfél fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. Nemzetközi fizetési számlaszámot a külföldi vállalkozásnak vagy külföldi természetes személy ügyfélnek kell megadnia.

28/A. § (1) 114 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését is.

(2) 118 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az a támogatást igénylő vagy támogatást nem igénylő, de pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. Nemzetközi fizetési számlaszámot a külföldi vállalkozásnak vagy külföldi természetes személy ügyfélnek kell megadnia. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfélnyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az a támogatást igénylő vagy támogatást nem igénylő, de pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette bankszámlaszámát, valamint annak devizanemét. Nemzetközi bankszámlaszámot a külföldi vállalkozásnak vagy külföldi természetes személy ügyfélnek kell megadnia. (2) 115 A támogatást igénylő vagy támogatást nem igénylő, de pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél nyilvántartásba vétel iránti kérelmének vagy a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmének tartalmaznia kell az ügyfél bankszámlaszámát, valamint annak devizanemét. Nemzetközi bankszámlaszámot a külföldi vállalkozásnak vagy külföldi természetes személy ügyfélnek kell megadnia. (2) 116 117 A támogatást igénylő vagy támogatást nem igénylő, de pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél nyilvántartásba vétel iránti kérelmének vagy a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcso-

(2) 119 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfélnyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fi-

112

A 2007. évi XVII. törvény 28/A. §-át a 2008. évi CXIV. törvény 17. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (1)- (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 12. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 115 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 116 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 117 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (2) bekezdése a 2009. évi LXXXV. törvény 147. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 11. 01. 118 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (1)- (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 12. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 119 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (2) bekezdése a 2012. évi CCXIII. törvény 52. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28. 114


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 40. –

zetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be. (3) A (2) bekezdésben meghatározott bankszámlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló bankszámla létezését igazoló bankszámlakivonat másolatát vagy a számlát vezető hitelintézet által kiadott egyéb igazolást kell csatolni. (3) 120 A (2) bekezdésben meghatározott kérelemhez az ügyfél nevére szóló bankszámla létezését igazoló bankszámlakivonat másolatát vagy a számlát vezető hitelintézet által kiadott egyéb igazolást kell csatolni. (3) 121 122 A (2) bekezdésben meghatározott kérelemhez az ügyfél nevére szóló fizetési számla létezését igazoló fizetési számla-kivonat másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató által kiadott egyéb igazolást kell csatolni. (3) 123 A (2) bekezdésben meghatározott fizetési számlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló fizetési számla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetésiszámla-kivonat másolatát, vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló fizetési számlaszámot. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartási rendszer részeként, a törvény hatálya alá tartozó eljárások végrehajtásához szükséges mértékben nyilvántartja az ügyfelek fióktelepeit, termelőegységeit, a gazdálkodás végzésének helyeit. (5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság az ügyfelekre – beleértve a mezőgazdasági termelőket, valamint a mezőgazdasági üzemeket is – vonatkozó, közösségi jogi aktusok szerinti nyilvántartásról szakrendszer keretében gondoskodik. 28/B. § 124 (1) Ha az ügyfél a képviselet ellátására meghatalmazást vagy megbízást ad, azt – az eseti


meghatalmazást vagy megbízást kivéve – az ügyfélnek vagy meghatalmazott képviselőjének az ügyfélnyilvántartási rendszer szakrendszerébe postai úton vagy személyesen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie. (2) Az ügyfél a meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon haladéktalanul köteles bejelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. A képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott vagy megbízott is bejelentheti. (3) A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése napjától hatályos. (2) A regisztrációs szám megállapítása iránti kérelemben be kell jelenteni az ügyfél: a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét; b) képviseletére jogosult nevét; c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számát, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát; d) pénzforgalmi bankszámlaszámát, feltéve, ha pénzügyi következménnyel járó intézkedésben vesz részt; e) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit; f) gazdálkodási formáját, továbbá statisztikai számjelét; g) levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel, vagy telephellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét); h) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével vagy lakóhelyével; i) jogelődjét és jogelődjének regisztrációs számát. (3) Az ügyfél-nyilvántartási rendszer tartalmazza:

120

A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 121 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 122 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (3) bekezdése a 2009. évi LXXXV. törvény 147. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 11. 01. 123 A 2007. évi XVII. törvény 28/A. § (1)- (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 12. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 124 A 2007. évi XVII. törvény 28/B. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 13. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 41. –

a) a (3) bekezdés szerinti adatokat; b) az ügyfél regisztrációs számát; c) az ügyfelet megillető támogatási jogosultságokra vonatkozó adatokat; d) az ügyfélnek az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 3-9. cikkei szerinti kapcsolt előírásokkal összefüggő adatait; e) az ügyfél azon adatait, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az általa vezetett nyilvántartások működtetése során a külön jogszabályban megfogalmazottak szerinti folyamatos nyilvántartási kötelezettség terheli. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartási rendszer részeként, a törvény hatálya alá tartozó eljárások végrehajtásához szükséges mértékben nyilvántartja az ügyfelek telephelyeit, termelő egységeit, a gazdálkodás végzésének helyeit. (5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági termelőkre, valamint a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó, közösségi jogi aktusok szerinti nyilvántartásról az ügyfélnyilvántartás keretében gondoskodik. 29. § (1) Az ügyfél – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfélnyilvántartásba bejelentett adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (2) bekezdés szerinti változásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni. 29. § 125 (1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfélnyilvántartásba bejelentett adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.


29. § 126 (1) 127 Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfélnyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni. 29. § (1) 128 Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfélnyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt hatályban levő nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a változás-bejelentés – a 28/B. §-ban foglalt kötelezettség kivételével – elektronikus úton is teljesíthető. A regisztráció típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem beadásával egyidejűleg is módosítható. 29. § (1) 129 Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfélnyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt, hatályban levő nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a változásbejelentés elektronikus úton is teljesíthető. Az ügyfél-azonosító szám típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is módosítható. (2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság a változásról egyéb módon tudomást szerez, az ügyfél a változásbejelentési kötelezettséget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kibocsátott felszólításban (végzésben) meghatározott határidőben köteles teljesíteni.

125

A 2007. évi XVII. törvény 29. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 18. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 29. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 126 A 2007. évi XVII. törvény 29. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 18. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 128 A 2007. évi XVII. törvény 29. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 14. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 129 A 2007. évi XVII. törvény 29. § (1) bekezdése a 2012. évi CCXIII. törvény 53. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012. 12. 28. 130 A 2007. évi XVII. törvény 29. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 127


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 42. –

(2) 130 Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság a változásról egyéb módon tudomást szerez, az ügyfél a változásbejelentési kötelezettséget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kibocsátott felszólításban meghatározott határidőben köteles teljesíteni. (3) Az ügyfélnyilvántartásba bejelentett bankszámlaszám – az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) közötti finanszírozási (hitel) kapcsolat miatt szükségessé váló -módosításához az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) erre vonatkozó együttes megállapodása, továbbá a megállapodásnak – az erre rendszeresített nyomtatványon – az ügyfél vagy a pénzügyi intézmény(ek) által a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek történt bejelentése szükséges. (3) 131 Az ügyfélnyilvántartásba bejelentett fizetési számlaszám – az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) közötti finanszírozási (hitel) kapcsolat miatt szükségessé váló -módosításához az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) erre vonatkozó együttes megállapodása, továbbá a megállapodásnak – az erre rendszeresített nyomtatványon – az ügyfél vagy a pénzügyi intézmény(ek) által a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek történt bejelentése szükséges. (4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás-, végelszámolás-, felszámolási-, illetőleg adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve egyéb szervezet vagyonfelügyelőjére, végelszámolójára, felszámolójára, illetve pénzügyi gondnokára is. (5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, illetve a pénzügyi gondnokot mulasztási bírság fizetésére kötelezi. (5) 132 Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, vagy a pénzügyi


gondnokot végzésben a kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező döntésben előírt határidő elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi. 29/A. § 133 (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél által bejelentett adatokat az ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival. 29/A. § 134 (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél 28. § (4) bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival. (2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy az ügyfél által bejelentett és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. (2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, úgy a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot – a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás nélkül – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti és erről az ügyfelet értesíti. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot – a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség

131

A 2007. évi XVII. törvény 29. § (3) bekezdése a 2009. évi LXXXV. törvény 147. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 11. 01. 132 A 2007. évi XVII. törvény 29. § (5) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 14. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 133 A 2007. évi XVII. törvény 29/A. §-át a 2008. évi CXIV. törvény 19. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 134 A 2007. évi XVII. törvény 29/A. §-a a 2012. évi CCXIII. törvény 54. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 43. –

kiterjed a jogi személy, illetve egyéb szervezet végelszámolójára, felszámolójára is. (3) 135 (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, felszámolót, végelszámolót mulasztási bírság fizetésére kötelezi. 30. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére regisztrációs számot állapít meg. 30. § 136 (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére regisztrációs számot állapít meg. 30. § 137 (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére besorolást állapít meg. (2) Az ügyfélnek a regisztrációs számát az intézkedésekben való részvétellel, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásaival összefüggő valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie. (2) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek az ügyfélazonosító-számát az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak. (3) 138 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak. (4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és


vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság – amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges – technikai azonosítót állapíthat meg. (4) 139 Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság – amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges – az ügyfél azonosítása céljából technikai azonosítót állapíthat meg. (4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerláncfelügyeleti szerv – amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges – az ügyfél azonosítása céljából ügyfélazonosító számot állapíthat meg. A javaslat 28. §-a – összhangban a 27. § (1) bekezdésében foglaltakkal – úgy rendelkezik, hogy valamennyi olyan ügyfelet, aki (amely) a törvény hatálya alá tartozó intézkedésben részt vesz, az ügyfélnyilvántartási rendszerben rögzíteni kell. Ez a nyilvántartási rendszer bővebb, mint az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által megkövetelt nyilvántartás, mivel az csak a mezőgazdasági termelőkre, illetve a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó egységes nyilvántartást tartja szükségesnek. Ez utóbbi nyilvántartásra a javaslat 28.§ (5) bekezdése értelmében az ügyfél-nyilvántartás keretében kerül sor. A javaslat 28-30.§-ai a korábbi kormányrendeleti szintű szabályozást váltják ki. Az ügyfeleknek legkésőbb az intézkedésekben való részvételi kérelemmel egyidejűleg kezdeményezniük kell ügyfél-nyilvántartási rendszerbe való felvételüket. A regisztrációs szám feltüntetése minden intézkedésben való részvétel előfeltétele. Ennek alapján történik a későbbiekben az ügyfelek azonosítása, illetve p1. a korábbiakban ugyanazon regisztrációs szám alatt kapott támogatásoknak az egységes támogatási jogosultság megállapítása érdekében történő összevetése.

135

A jogszabály 29. § (3) bekezdése 2007.05.15-én lép hatályba a 2007. évi XVII. törvény 80. § (2) bekezdésének megfelelően. A 2007. évi XVII. törvény 30. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 20. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 137 A 2007. évi XVII. törvény 30. §-a a 2012. évi CCXIII. törvény 54. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28. 138 A 2007. évi XVII. törvény 30. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 139 A 2007. évi XVII. törvény 30. § (4) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 136


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 44. –

(5) A nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített formanyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfélazonosító-szám nem változik. (6) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a nyilvántartásba vett ügyfél adatait az ügyfél nyilvántartását kezdeményező szerv karbantartja. 30/A. § 140 Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelemre induló eljárásaiban jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (2) Az ügyfélnek a regisztrációs számát az intézkedésekben való részvétellel összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak. (4) Annak részére, aki (amely) regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges – ideiglenes technikai azonosítót állapíthat meg. A javaslat 28. §-a – összhangban a 27. § (1) bekezdésében foglaltakkal – úgy rendelkezik, hogy valamennyi olyan ügyfelet, aki (amely) a törvény hatálya alá tartozó intézkedésben részt vesz, az ügyfélnyilvántartási rendszerben rögzíteni kell. Ez a nyilvántartási rendszer bővebb, mint az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által megkövetelt nyil-


vántartás, mivel az csak a mezőgazdasági termelőkre, illetve a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó egységes nyilvántartást tartja szükségesnek. Ez utóbbi nyilvántartásra a javaslat 28.§ (5) bekezdése értelmében az ügyfél-nyilvántartás keretében kerül sor. A javaslat 28-30.§-ai a korábbi kormányrendeleti szintű szabályozást váltják ki. Az ügyfeleknek legkésőbb az intézkedésekben való részvételi kérelemmel egyidejűleg kezdeményezniük kell ügyfél-nyilvántartási rendszerbe való felvételüket. A regisztrációs szám feltüntetése minden intézkedésben való részvétel előfeltétele. Ennek alapján történik a későbbiekben az ügyfelek azonosítása, illetve p1. a korábbiakban ugyanazon regisztrációs szám alatt kapott támogatásoknak az egységes támogatási jogosultság megállapítása érdekében történő összevetése.

Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer 31. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, földterülethez kapcsolódó támogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR). A MePAR adattartalma állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat az állam nevében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. 31. § (1) 141 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó, földterülethez kapcsolódó támogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot – ide értve a tárolt adatok karbantartását is – az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. 31. § (1) 142 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot – ide értve a tárolt adatok karbantartását is – az állam nevében a

140

A 2007. évi XVII. törvény 30/A. §-át a 2008. évi CXIV. törvény 21. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 31. § (1) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 22. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 142 A 2007. évi XVII. törvény 31. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 15. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 141


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 45. –

mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. (2) A MePAR számítógépes rendszerének térképi alapját az Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV) kell elkészíteni, és meg kell felelnie az 1:10 000-es méretarányú állami topográfiai térkép pontosságának. (3) A MePAR működtetése során állami feladatként biztosítani kell az adatok programszerű felújítását és változásvezetését. A változásvezetési eljárás kérelemre vagy hivatalból indítható. (4) A MePAR nyilvános. A földterület használatához kapcsolódó támogatások kapcsán benyújtott kérelmekhez az ügyfelek részére a MePAR vonatkozó adataihoz való hozzáférést biztosítani kell. A földterület használatához kapcsolódó támogatások kapcsán benyújtott kérelmekhez papír alapú térképek alkalmazása esetén a hozzáférést egy példányban költségtérítés-mentesen kell biztosítani. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő célú felhasználás, valamint az ügyfél által kézhez kapott, de a kérelmezés során fel nem használt térképek esetén fizetendő költségtérítés mértékét, továbbá az adatok más számítógépes rendszerben történő felhasználásának feltételeit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv állapítja meg. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) a földterülethez kapcsolódó támogatásokkal összefüggő eljárások kizárólagos és országos földterület azonosítási rendszere. A javaslat az államháztartásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban rendezi ezen adatbázissal összefüggő tulajdoni, illetve tulajdonosi joggyakorlási helyzetet. A javaslat 31.§ (3) bekezdése értelmében a MePAR adattartalmát folyamatosan aktualizálni kell. A közösségi jogszabályok öt évenkénti átfogó adatfrissítést tartanak szükségesnek. A javaslat 31.§ (4) bekezdése értelmében a MePAR nyilvános. Annak érdekében, hogy az ügyfelek az ún. földalapú támogatások esetében kérelmeiket be tudják nyújtani, részükre a papír alapú térképeket egy példányban térítésmentesen kell biztosítani. A javaslat 31.§ (5) bekezdése viszont rendezi azt a kérdést, amikor az ügyfelek indokolatlanul több térké-


pet igényelnek, vagy a kapott térképeket nem a rendeltetésüknek megfelelően használják fel. Ebben az esetben a térképek másolási díját meg kell téríteni. E rendelkezés összhangban van a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20.§ (3) bekezdésében előírt feltétellel.

Intervenciós raktárregiszter143 31/A. § 144 (1) Az intervenciós raktárregiszter országos adatbázis, amely az intervenciós termékek raktározásához, megőrzéséhez, szállításához vagy átadásához kapcsolódó műveletek elvégzése érdekében biztosítja a raktározási helyszínek és raktárépítmények egyedi beazonosíthatóságát. (2) Az intervenciós raktárregiszter a 28. § (2) bekezdés szerinti adatokon kívül tartalmazza az ügyfél regisztrációs számát, a raktározási helyszíneket és a raktározási építmények műszaki paramétereit. (3) A hatósági nyilvántartás adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az informatikai rendszerében kezeli. A (2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által történik a raktárregiszterbe történő bejelentkezés alkalmával. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv azokat a raktározókat, akikkel már kötött raktárszerződést, bejelentkezés nélkül nyilvántartásba veszi. (3) 145 A hatósági nyilvántartás adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az informatikai rendszerében kezeli. A (2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által történik a raktárregiszterbe történő felvétel iránt benyújtott kérelem alapján. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv azokat a raktározókat, akikkel már kötött raktárszerződést, hivatalból nyilvántartásba veszi. (4) Az intervenciós raktárnyilvántartással kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

143

A 2007. évi XVII. törvény 31/A- 31/B. §-át és megelőző alcímét a 2008. évi CXIV. törvény 23. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 31/A- 31/B. §-át és megelőző alcímét a 2008. évi CXIV. törvény 23. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 145 A 2007. évi XVII. törvény 31/A. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 146 A 2007. évi XVII. törvény 31/A- 31/B. §-át és megelőző alcímét a 2008. évi CXIV. törvény 23. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 147 A 2007. évi XVII. törvény 31/A- 31/B. §-át és megelőző alcímét a 2008. évi CXIV. törvény 23. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 144


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 46. –

A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása146 31/B. § 147 A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (a továbbiakban: VINGIS) adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.

Tevékenységihely-nyilvántartási rendszer148 31/C. § 149 A tevékenységi helyek egységes és egyedi nyilvántartásának megvalósítása és folyamatos biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szakrendszerként tevékenységihelynyilvántartási rendszert működtet. A tevékenységihely nyilvántartási-rendszer adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A nyilvántartás vezetéséről és a tárolt adatok karbantartásáról a hatáskörrel rendelkező hatóságok gondoskodnak. A tevékenységi-hely nyilvántartási-rendszerrel összefüggő feladatok ellátásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködési megállapodást kötnek.

IV. FEJEZET ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Általános szabályok 32. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az egyes intézkedésekkel kapcsolatos támogatási döntéseit jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített támogatási mértékek alapján, illetve az egyes jogcímekre elkülönített forrás figyelembevételével: a) arányosítással, b) benyújtási vagy – az intézkedésre vonatkozó jogszabály vagy a pályázati felhívást tartalmazó közlemény alapján – beérkezési sorrend alapján, b) 150 jogszabályban vagy a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározottak szerint benyújtási vagy beérkezési sorrend alapján,


c) rangsor állításával, illetve az a)-c) pontban rögzített eszközök önálló vagy együttes alkalmazásával hozza meg. (2) Az intézkedés feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meg kell jelölni, hogy a támogatást megállapító döntés meghozatalakor az (1) bekezdésben felsorolt eszközök közül melyik kerül alkalmazásra. A javaslat 32. §-a az egyes intézkedésekkel kapcsolatos döntések meghozatalánál alkalmazandó szempontokat rögzíti. Az egyes intézkedések sajátosságainak megfelelően kerülhet sor az arányosításra, a benyújtási, vagy beérkezési sorrend alapján történő, vagy a rangsor állításával történő elbírálásra. Amennyiben ez indokolt, az előzőekben felsorolt eszközök együttes alkalmazására is sor kerülhet. Az intézkedés feltételeit megállapító jogszabályban, illetve pályázati felhívásban kell előre rögzíteni azt, hogy az adott intézkedés esetén konkrétan melyik eszközt kell alkalmazni. 33. § Az EMVA, illetve az EHA hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kérelmet jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül lehet benyújtani (szakaszos benyújtás). A javaslat 32. §-a a kérelmek szakaszos benyújtási lehetőségét rendezi. E lehetőség biztosítását egyrészt pénzügyi, másrészt munkaszervezési okok indokolhatják. Az intézkedés részletes feltételeit megállapító jogszabályban, illetve pályázati felhívásban erre külön is ki kell térni.

Iratbetekintés 34. § Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel dönt. 34. § 151 Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. 34. § 152 (1) Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az ira-

148

A 2007. évi XVII. törvény jelölt alcímét a 2010. évi CLXII. törvény 16. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. A 2007. évi XVII. törvény 31/C. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 16. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 150 A 2007. évi XVII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 24. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 151 A 2007. évi XVII. törvény 34. §-a a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 152 A 2007. évi XVII. törvény 34. §-a a 2010. évi CLXII. törvény 17. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 149


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 47. –

tok tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét jelentősen befolyásolná. Az ügyfelet a Ket. 68. §-a szerinti általános iratbetekintése jog e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban is megilleti, amelyet személyesen, vagy írásban meghatalmazott képviselője útján gyakorolhat. A Ket. 68. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott korlátozásokon, illetve tilalmakon kívül a törvény hatálya alá tartozó eljárásokban további korlátozás szükséges az uniós szabályozásnak megfelelően a helyszíni ellenőrzés sikerességének biztosítása érdekében. Ennek megfelelően a helyszíni ellenőrzés megkezdéséig (az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvben rögzített időpont) korlátozható az iratbetekintés joga, amennyiben valószínűsíthető, hogy az iratok tartalmának ügyfél általi megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná (pl. az iratokból történő tájékozódás eredményeképpen az ellenőrzés tárgyát megsemmisíti, vagy olyan mértékben megváltoztatja, amely a megalapozott döntés érdekében lefolytatott ellenőrzést ellehetetleníti.). A korlátozásról minden ügyben egyedi szempontok alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, és arról – a Ket. szabályaitól eltérően – minden esetben végzést hoz. E végzést az ügyfél az érdemi határozat elleni fellebbezésében támadhatja meg. (2) A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.

Az iratok kezelése, vezetése 35. § (1) Az ügyfél a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve az elektronikus úton, illetőleg adathordozón rögzített adatokat is – úgy köteles kiállítani, illetve vezetni, hogy az a befizetési kötelezettségnek, illetve a támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. (2) A könyveket, nyilvántartásokat, ide értve az intézkedéssel összefüggő külön analitikát is – ha jogszabály másként nem rendelkezik – úgy kell vezetni,


hogy (2) 153 A könyveket, nyilvántartásokat, ideértve az intézkedéssel összefüggő külön analitikát is – ha jogszabály másként nem rendelkezik – úgy kell vezetni, hogy a) a bennük foglalt feljegyzések e törvényben, illetve a számvitelről szóló törvény bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak, b) intézkedésenként folyamatosan tartalmazzák a támogatást, illetve az egyéb fizetési kötelezettséget meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozóan a támogatás, illetve az egyéb fizetési kötelezettség alapja, d) az intézkedésekben való részvételnek, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék. (3) 154 Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében az intézkedéssel összefüggő gazdasági eseményekről kiállított bizonylatra rá kell vezetni a támogatási döntésben meghatározott azonosító számot, valamint a külön jogszabály által meghatározott további adatokat. a) a bennük foglalt feljegyzések e törvényben, illetve a számvitelről szóló törvény bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak, b) támogatásonként folyamatosan tartalmazzák a támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozóan a támogatás alapja, d) a támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék. (3) Az intézkedéssel összefüggő gazdasági eseményekről kiállított bizonylatra rá kell vezetni a támogatási döntésben meghatározott azonosító számot, valamint külön jogszabály által meghatározott további adatokat.

153

A 2007. évi XVII. törvény 35. § (2)- (3) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 25. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 154 A 2007. évi XVII. törvény 35. § (3) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 25. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 48. –

(4) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez – az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – a bizonylatokról kiállított összesítőt kell benyújtani. A javaslat 35. §-a az ügyfelek nyilvántartási kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A megfelelő nyilvántartások vezetése előfeltétele, hogy az intézkedésekkel kapcsolatos igénybevételi jogosultság, és más feltétel teljesítése ellenőrizhető legyen. A rendelkezés megszegése alapul szolgálhat a javaslat 71.§-ában foglaltak szerinti mulasztási bírság kiszabásának.

Az iratok megőrzése 36. § (1) Az iratokat a megőrzésre kötelezett ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartama alatt más helyen is lehet tárolni. (2) Az iratokat az előzetes értesítés alapján lefolytatott helyszíni ellenőrzés kezdő időpontjára, egyéb esetben az erre vonatkozó felhívást követő munkanap kezdetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv rendelkezésére kell bocsátani. (3) Az iratokat az ügyfélnek a nyilvántartás módjától függetlenül – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a támogatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított nyolc évig kell megőriznie. (4) Az irat megőrzésére kötelezett jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak minősülő ügyfél megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig köteles megőrizni: a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett, b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság, illetve ezek jogutódja, c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy, d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt személy. A javaslat 36. §-a az ügyfél iratmegőrzési kötelezettségét szabályozza. Mind a nemzeti, mind pedig a közösségi jogszabályok előírnak iratmegőr155


zési kötelezettséget. Annak érdekében, hogy az ellenőrzés kellően hatékony legyen, így is biztosítva, hogy ne sérüljenek a közösségi pénzügyi érdekek, az iratok őrzési helyét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél be kell jelenteni. Az iratok legkisebb megőrzési ideje nyolc év. Közösségi jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. A javaslat 36. § (4) bekezdése a jogutódok iratmegőrzési kötelezettségére vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Az iratok megőrzésére vonatkozó rendelkezések megszegése alapul szolgálhat a javaslat 71. §-ában foglaltak szerinti mulasztási bírság kiszabásának.

Nyomtatványok alkalmazása 37. § (1) A kérelem, a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra a külön jogszabályban meghatározottak szerinti tartalomra és adatkörre papír alapú vagy elektronikus nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező. 37. § 155 (1) A kérelem, a pályázat benyújtására, illetve az adatszolgáltatásra a külön jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint papír alapú vagy elektronikus nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező. A rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja vagy ügyfélkapun keresztül elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. (2) A nem ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, illetőleg adathordozón teljesített adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt iratot is, kivéve, ha azt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el. Az ügyfél köteles meggyőződni arról, hogy a papír alapú és az elektronikusan benyújtott példány adattartalma megegyezik. Abban az esetben, ha a papír alapon és az elektronikus módon benyújtott nyomtatványok adattartalma eltér, az elbírálásnál a papír alapú és aláírt példányt kell figyelembe venni.

A 2007. évi XVII. törvény 37. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 26. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 49. –

(2) A kérelem, a pályázat benyújtása, valamint az adatszolgáltatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által közzétett módon, gépi adathordozón is teljesíthető. A gépi adathordozón teljesített kérelem, pályázat benyújtásához, valamint az adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az ügyfél aláírásával hitelesített nyilatkozatot annak típusáról és benyújtásának időpontjáról. (3) A (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által szabadon elérhető helyen álljanak rendelkezésre. (3) A nem ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, illetőleg adathordozón teljesített adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt iratot is, kivéve, ha azt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el. Az ügyfél köteles meggyőződni arról, hogy a papír alapú és az elektronikusan benyújtott példány adattartalma megegyezik. Abban az esetben, ha a papír alapon és az elektronikus módon benyújtott nyomtatványok adattartalma eltér, az elbírálásnál a papír alapú és aláírt példányt kell figyelembe venni. (4) Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által szabadon elérhető helyen álljanak rendelkezésre. (4) 156 Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A haladéktalan szabályozást igénylő esetek kivételével az intézkedésre vonatkozó jogszabály kihirdetését követően, annak eltérő rendelkezése hiányában, a kérel-


mek benyújtására rendszeresített nyomtatványokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelembenyújtási időszakot megelőző tíz nappal közzéteszi a honlapján. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésekben való részvételre irányuló kérelem benyújtására nyomtatványokat rendszeresíthet, amelyek megkönnyítik a kérelmek adminisztrációs feldolgozását és elősegítik a kérelmek hiánytalan adattartalommal történő benyújtását.

A kérelem benyújtása 38. § (1) Jogszabály vagy a pályázati felhívást tartalmazó közlemény eltérő rendelkezése hiányában a kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez kell benyújtani. (2) A (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével a kérelmet postai úton kell benyújtani. (3) Jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teheti, hogy a kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen vagy fax útján is be lehessen nyújtani. (3) 157 Jogszabály lehetővé teheti, hogy a kérelmet benyújtani, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen vagy fax útján is lehessen. A regisztrációs szám megállapítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. (3) 158 Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. A regisztrációs szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. (3) 159 Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési

156

A 2007. évi XVII. törvény 37. § (4) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 18. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 157 A 2007. évi XVII. törvény 38. § (3)- (4) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 27. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 158 A 2007. évi XVII. törvény 38. § (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 19. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 159 A 2007. évi XVII. törvény 38. § (3) bekezdése a 2012. évi CCXIII. törvény 55. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 50. –

támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. A regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható. (4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. (4) 160 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával történő beérkezést igazolja. (5) Amennyiben ezt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglaltak végrehajtása megköveteli, jogszabály, illetve pályázati felhívást tartalmazó közlemény a kérelem vagy más irat benyújtása esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő legkorábbi, illetve legkésőbbi beérkezési határidőt is meghatározhat. (5) 161 Amennyiben ezt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglaltak végrehajtása megköveteli, jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény a kérelem vagy más irat benyújtása esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő legkorábbi, illetve legkésőbbi beérkezési határidőt, továbbá – a személyes benyújtás lehetőségének biztosítása mellett – telefax útján történő kötelező benyújtást is meghatározhat. (6) A kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén – kivéve, ha az intézkedésben való részvétel részletes feltételeit meghatározó jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi – igazolásnak helye nincs.

2007. évi XVII. törvény (7) 162 A kérelem, illetve a pályázat benyújtása, valamint a vonatkozó jogszabályokban, illetve a pályázati felhívásban rögzített feltétek teljesítése az intézkedésben való részvételre nem jelent alanyi jogosultságot, arról csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés. (7) 163 164 A kérelem, illetve a pályázat benyújtása, valamint a vonatkozó jogszabályokban, illetve a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése az intézkedésben való részvételre nem jelent alanyi jogosultságot, arról csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés. (8) 165 Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfélnek kell a jogosultsági feltételek meglétét hitelt érdemlően bizonyítania. Az ügyfelet terheli továbbá a kérelemmel, illetve a pályázattal összefüggésben tett bármilyen nyilatkozatával, állításával, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által megállapított ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség. Az egyes intézkedések jellegét figyelembe véve az intézkedésben való részvétel részletes szabályait meghatározó közösségi szabályozás az intézkedés jellegének megfelelő benyújtási feltételeket határoz meg. Ennek megfelelően a közösségi jogszabály felhatalmazása alapján kiadott intézkedésekre vonatkozó végrehajtási rendeletek vagy közlemény esetében a legcélszerűbb azok tartalmi elemei közé utalni annak megállapítását (az intézkedésben részt vevő ügyfelek várható száma, országon belüli területi megoszlása, az elbírálás várható határideje stb.), hogy a kérelmet milyen módon, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mely egységéhez kell benyújtani. A támogatási eljárás 2004. óta kialakult gyakorlatát figyelembe véve nagyon fontos alapvető rendelkezés, hogy a kérelem benyújtása esetén csak abban az esetben minősül a határidő megtartottnak, amennyiben az határidőben benyújtásra kerül. A Közös Agrárpolitika keretében ezen előírást nagyon szigorúan megköveteli az Európai Bizottság. Igazolásnak főszabályként nincs helye. Az egyetlen kivétel ezen határidőre vonatkozó szigorú előírás alól a vis maior

160

A 2007. évi XVII. törvény 38. § (3)- (4) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 27. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 161 A 2007. évi XVII. törvény 38. § (5) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 19. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 162 A 2007. évi XVII. törvény 38. § (6) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 27. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 163 A 2007. évi XVII. törvény 38. § (6) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 27. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 164 A 2007. évi XVII. törvény 38. § (7) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 165 A 2007. évi XVII. törvény 38. § (7) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 27. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 51. –

intézménye. (9) 166 Az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedésekkel kapcsolatos lejárt tartozását nem egyenlíti ki, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. (9) 167 Az agrárkár-enyhítési eljárás kivételével az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedésekkel kapcsolatos lejárt tartozását nem egyenlíti ki, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

A kérelem befogadása 39. § (1) Egyes, az EMVA-ból finanszírozott jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében a kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a kérelem rendelkezik-e az értékelési eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel, és ezáltal rangsorba állítható-e (a továbbiakban: befogadás). (2) A kérelem befogadásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a befogadási nyilatkozat megküldésével értesíti az ügyfelet. (2) 168 Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kérelem befogadásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a befogadási nyilatkozat megküldésével értesíti az ügyfelet. A kérelem befogadása nem értékelhető úgy, hogy a támogatási feltételeket az ügyfél teljesítette. A javaslat 39. §-a az EMVA-ból finanszírozott egyes, jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott jogcímek esetében lehetővé teszi a kérelmek több lépcsőben való feldolgozását. Ennek


része, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv beérkezett kérelmek esetében elvégzi a jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és formai kellékek vizsgálatát. A vizsgálat eredménye alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket rangsorba állítja, és ezt követően az ügyfelet befogadási nyilatkozattal értesíti.

A nyilvánvaló hiba kijavítása 40. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvánvaló hiba javításáról az ügyfelet – indokolt esetben – döntésében értesíti. (2) 169 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvánvaló hiba javításáról az ügyfelet – indokolt esetben – döntésében értesíti. A nyilvánvaló hiba kijavítása egy, az uniós jogalkotásban megjelenő jogintézmény, amelynek célja, hogy felhatalmazást biztosítson az eljáró hivatal részére az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében az olyan kérelmek ˋˋkiegészítésére, amelyek olyan hibákat tartalmaznak, amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv rendelkezésére álló nyilvántartásból vagy a kérelmező által a kérelemhez csatolt egyéb okiratokból egyértelműen megállapítható vagy pótolható a hiányzó adat és elkerülhető az eljárást jelentősen meghosszabbító hiánypótlási eljárás. Amennyiben a kérelmező olyan hibát vét, ami törvény vagy egyéb jogszabály alapján egyértelműen elutasítási ok, akkor ebben az esetben az eljáró szerv nem gyakorolhatja ezt a jogát.

A hiánypótlás 41. § (1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelem az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet az ügyintézési határidőn belül – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra kell felszólítani.

166

A 2007. évi XVII. törvény 38. § (9) bekezdését a 2010. évi CLXII. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. A 2007. évi XVII. törvény 38. § (9) bekezdése a 2011. évi CLXVIII. törvény 30. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 168 A 2007. évi XVII. törvény 39. § (2) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 28. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 169 A 2007. évi XVII. törvény 40. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 167


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 52. –

41. § (1) 170 Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő negyvenöt munkanapon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidőt is meghatározhat. 41. § 171 (1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő két hónapon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidőt is meghatározhat. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási felhívás azonos tárgyban ismételten nem bocsátható ki. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás azonos tárgyban ismételten nem bocsátható ki. (3) 172 Az intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály meghatározhatja azon adatok, illetve dokumentumok körét, amelyek a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolhatók. (3) Az intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály meghatározhatja azon adatok, dokumentumok körét, amelyek a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolhatók. (4) 173 A kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a 26. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdésben felsorolt nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak, illetve módosítottak. (4) A hiánypótlási és a nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidő nem haladhatja meg a harminc napot. (5) 174 Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések igénybevételének részletes szabályait


tartalmazó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok, illetve adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség. (5) Amennyiben a hiánypótlást vagy a nyilatkozatát az ügyfél a hiánypótlásra vagy a nyilatkozattételre nyitva álló határidőn túl nyújtja be, azt a döntés meghozatalánál nem lehet figyelembe venni. A javaslat hatálya alá tartozó egyes intézkedések elbírálási, illetve ellenőrzési határideje általában közösségi szabályozásban rögzített, és rendkívül eltérő mértékben megállapított. Hiánypótlásra való felszólítás a támogatás elbírálásának egymásra épülő több szakaszból álló eljárása során több alkalommal is kiadható, ezért kellett a hiánypótlásra való felszólítás határidejét tág módon meghatározni. (6) A kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdésében felsorolt nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak vagy módosítottak, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul. (7) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok és adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség. (8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtt folyó eljárás az ügyfél kérelmére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (3) bekezdése alapján nem függeszthető fel, valamint a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg.

A kérelem módosítása 42. § (1) Egyes, az EMVA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben meghatározott támogatási alapra, illetve

170

A 2007. évi XVII. törvény 41. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 171 A 2007. évi XVII. törvény 41. §-a a 2010. évi CLXII. törvény 20. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 172 A 2007. évi XVII. törvény 41. § (3) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 29. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 173 A 2007. évi XVII. törvény 41. § (4) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 29. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 174 A 2007. évi XVII. törvény 41. § (5) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 29. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 53. –

összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be. 42. § 175 (1) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben meghatározott támogatási alapra, illetve összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú döntést követően a támogatási kérelem rangsort nem érintő adatai módosításának legkésőbbi benyújtási határideje a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző harmincadik nap. (2) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú döntést követően a támogatási kérelem rangsort nem érintő adatai módosításának legkésőbbi benyújtási határideje a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző harmincadik nap. Rangsort érintő adatnak minősül minden olyan adat, érték, vállalás, ami szerepel az adott intézkedés értékelési szempontjai között. (2) 176 Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú határozat meghozatalát követően a támogatási kérelem rangsort nem érintő adatai módosításának legkésőbbi benyújtási határideje a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző harmincadik nap. Rangsort érintő adatnak minősül minden olyan adat, érték, vállalás, ami szerepel az adott intézkedés értékelési szempontjai között. (2a) 177 Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott beruházási intézkedések esetén a kifizetési kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelemben foglalt adatokat, az igazoló dokumentumokat, a támogatási határozatban foglalt adatokat, valamint a megvalósult beruházást összeveti egymással. Amennyiben a támogatási határozatban, a kifi-


zetési kérelemben, továbbá az igazoló dokumentumokban foglalt adatok, illetve a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak eltérnek egymástól, de a támogatási cél megvalósult, a támogatási összeg nem nő és a támogatási egység műszaki tartalma negatív irányba nem változik (a továbbiakban: helyesbíthető eltérés) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adategyeztetés keretében határidő tűzésével – a módosítható adatok, valamint a nem megfelelő igazoló dokumentumok pontos megjelölésével – felhívja az ügyfelet a kifizetési kérelemben szereplő adatok megfelelő módosítására, illetve megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására. A módosítás csak helyesbíthető eltérésre terjedhet ki. A kifizetési kérelem elbírálására irányuló eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kifizetési kérelem módosítására, illetve a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására tűzött határidő leteltéig fel kell függeszteni. (3) Az EMVA-ból, és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, dokumentumokra nézve módosítási kérelem a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakon belül, legkésőbb a kifizetési döntés kézhezvételéig nyújtható be. (3) 178 Az EMVA-ból, és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt dokumentumokra nézve módosítási kérelem a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakon belül, legkésőbb az elsőfokú eljárás során hozott kifizetési döntés kézhezvételéig nyújtható be. (3) 179 Az EMVA-ból, és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt dokumentumokra nézve módosítási kérelem a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakon belül nyújtható be. (4) Az EMGA-ból finanszírozott, valamint a tagállami hatáskörben hozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem be-

175

A 2007. évi XVII. törvény 42. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 30. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 42. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 177 A 2007. évi XVII. törvény 42. § (2a) bekezdését a 2012. évi CCXIII. törvény 56. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.12.28. 178 A 2007. évi XVII. törvény 42. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 179 A 2007. évi XVII. törvény 42. § (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 21. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 176


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 54. –


nyújtási határidejét követően a benyújtott kérelemre vonatkozóan nem nyújtható be olyan módosítási kérelem, ami az eredeti kérelemben megjelölt igényt, támogatási alapot vagy összeget meghaladja, kivéve ha

hogy a kérelem egy részét, bizonyos földterület(ek) tekintetében visszavonja.) Ezt a cselekményt külön jogszabály szerint meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon teheti meg az ügyfél.

a) a kérelemhez már benyújtott mellékletek vagy a kérelemhez kapcsolódóan lefolytatott helyszíni ellenőrzés a módosított igényt alátámasztják és b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a módosítás beérkezésének időpontjában a kérelemről még érdemben nem hozott döntést.

A kérelem helyesbítésére akkor kerülhet sor, amennyiben a támogatás tárgyában olyan változás következik be, amelyet adott esetben egy hatósági aktus idézett elő – például: földkimérés, kisajátítás, telekhatárok pontosítása stb.).

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a (4) bekezdésben foglaltak – az abban meghatározott kivételek nélkül – alkalmazandók azon egyes, jogszabályban meghatározott és EMVA-ból finanszírozott intézkedések esetén is, amelyek igénylése – külön jogszabály rendelkezése alapján – az EMGA-ból finanszírozott egységes kérelemmel történik.

43. § (1) Az ügyfél az ellenőrzésről való tudomásszerzést követően az ellenőrzés alá vont intézkedésre – a vizsgált időszakra és az ellenőrzés tárgyára – vonatkozóan kérelmét nem módosíthatja vagy vonhatja vissza.

(5) 180 A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a (4) bekezdésben foglaltak – az abban meghatározott kivételek nélkül – alkalmazandók azon egyes, jogszabályban meghatározott és EMVA-ból finanszírozott intézkedések esetén is, amelyek igénylése az EMGA-ból finanszírozott egységes kérelemmel történik. A javaslat 42.§-ában foglalt rendelkezés kizárólag egyes, az EMVÁ-ból finanszírozott intézkedésekben való részvételre vonatkozó jogszabály külön rendelkezése esetén alkalmazható. Az Európai Unió joga ismeri az ügyfél által történő kérelem módosításának, a kérelem visszavonásának, valamint a kérelem helyesbítésének, pontosításának fogalmát. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhatalmazása a hiánypótlásra, a nyilvánvaló helyesbítésre korlátozódik, ami a támogatási kérelem tartalmának módosítására irányul. A kérelem módosításának tekinthető az az eset, amikor az ügyfél a támogatás alapjául szolgáló tényben, adatban bekövetkező változást kívánja bejelenteni. Ezen belül tekinthető egyik alesetnek a részleges visszavonás, amikor a kérelmező döntése szerint a támogatás tárgyában kérelmezi a változást (ilyen például, amikor egy bizonyos földterületre benyújtott támogatási kérelmet úgy módosít az ügyfél,

(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, úgy az ügyfél a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv kézhezvételét követően az érdemi döntés meghozataláig kérelmét visszavonhatja. (2) 181 Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, úgy az ügyfél a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv kézhezvételét követően kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. (2) 182 Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, úgy az ügyfél – közvetlenül alkalmazandó közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a helyszíni ellenőrzésről készült, lezárt jegyzőkönyv kézhezvételét követően kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig részben vagy egészben visszavonhatja. (3) 183 Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedéséig vonható vissza.

180 A 2007. évi XVII. törvény 42. § (5) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 181 A 2007. évi XVII. törvény 43. § (2) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 31. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 182 A 2007. évi XVII. törvény 43. § (2) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 22. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 183 A 2007. évi XVII. törvény 43. § (3) bekezdését a 2010. évi CLXII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 55. –

43/A. § 184 Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 26. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerek adatait használja fel a kérelmek, illetve pályázatok megfelelőségének vizsgálatához, abban az esetben a kérelem, illetve a pályázat benyújtása és a döntés meghozatala során a 26. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjaiban valamint a (3) bekezdés a)-x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el. 43/A. § 185 Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerek adatait használja fel a kérelmek vagy pályázatok megfelelőségének vizsgálatához, abban az esetben a kérelem vagy a pályázat benyújtása és a döntés meghozatala során a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)-x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul. A Közös Agrárpolitika egyik visszatérő rendelkezése, hogy az ügyfeleknek lehetőséget biztosít a kérelmeik visszavonására, a jogerős döntésig. Az erre vonatkozó egyik korlát a szabálytalanságokról, valamint a helyszíni ellenőrzésekről ügyfél számára történő tájékoztatás. A javaslat 43.§ (1) bekezdésének szabályai, a javaslat 50. § (1) bekezdését figyelembe véve a kérelemben foglaltak teljesülésének helyszíni ellenőrzésére vonatkoznak, melynek indoka többoldalú: részben az EU pénzügyi érdekeinek védelme, részben az ellenőrzést lefolytató szervek tevékenysége folytonosságának biztosítása. A javaslat 43.§ (1) bekezdésének szabályai különösképpen az ügyfelek által elkövetett szándékos szabálytalanságok feltárása, előzetes megakadályozása miatt lényegesek. A kérelem visszavonására legfeljebb az érdemi döntés meghozataláig van lehetősége az ügyfélnek. A közös-


ségi szabályozás rendelkezéseivel összhangban a törvény kizárja a visszavonás lehetőségét abban az esetben, ha az ügyfél az ellenőrzésre történő kiválasztásáról tudomást szerez. Ettől az időponttól kezdve az ellenőrzés alá vont intézkedéssel kapcsolatos kérelmét, illetve annak a vizsgált időszakra, illetve az ellenőrzés tárgyára vonatkozó részét nem vonhatja vissza, és nem is módosíthatja. Az ellenőrzésről való tudomásszerzés az ellenőrző szerv értesítésének kézhezvételének időpontja, vagy az ellenőrzés megkezdésének napja, amennyiben előzetes értesítés nem történt.

Az ügyfél nyilatkozata, a tanúvallomás 44. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében – az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre kötelezheti. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó (harmadik) személy, az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő olyan adatról, tényről, körülményről, amely a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására – kivéve a Ket. 53. §-ának (4) bekezdésében foglalt eseteket – köteles nyilatkozni, vagy tanúvallomást tenni. (2) 186 Tanúval bizonyítható az olyan adat, tény, körülmény, amely a tanú és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé. (3) A nyilatkozattételről, illetve a tanúmeghallgatásról az érintett ügyfelet nem kell értesíteni. (3) 187 A tanúmeghallgatásról az ügyfelet nem kell értesíteni. A javaslat 44. §-a az ügyfél nyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Az ügyfél nyilatkozattételi kötelezettsége a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott ellenőrzésekhez kapcsolódik. Az ügyfél a Ket.

184

A 2007. évi XVII. törvény 43/A. §-át a 2008. évi CXIV. törvény 32. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 43/A. §-a a 2010. évi CLXII. törvény 23. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 186 A 2007. évi XVII. törvény 44. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 367. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.10.01. 187 A 2007. évi XVII. törvény 44. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 185


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 56. –

53. § (4) bekezdésében foglalt eset kivételével köteles nyilatkozni, vagy tanúvallomást tenni. A tanúvallomás, illetve a nyilatkozattétel megtagadásának esetei a Ket. 53. § (4) bekezdése alapján.

A jogutódlás 45. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették, illetve terhelték. 45. § (1) 188 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték. (2) Eltérő megállapodás vagy határozat hiányában több jogutód esetén: a) a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, b) a támogatásra vagyonarányosan jogosultak. (3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a támogatás összegéről, úgy az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. (3) 189 A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a támogatás összegéről, úgy az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki


a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyzői okirat haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról. (3) 190 A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, úgy az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.

188

A 2007. évi XVII. törvény 45. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 24. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 189 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (3)- (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 33. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 190 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (3)- (4) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 24. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 57. –

(3) 191 A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról. (4) 192 Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyzői okirat haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélveze-


ti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról. (4) 193 Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról. (4) 194 Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jo-

191

A 2007. évi XVII. törvény 45. § (3) bekezdése a 2012. évi CCXIII. törvény 57. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28. 192 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (3)- (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 33. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 193 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (3)- (4) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 24. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 194 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (4) bekezdése a 2012. évi CCXIII. törvény 57. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 58. –

gosultságokról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfélnyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról. (5) 195 A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követeléséről a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolhatja, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a nem támogatás jellegű jogosultság igénybevételére. Amennyiben a jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül ilyen igazolást nem nyújt be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez, úgy a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy év elteltével, de legkésőbb az örökhagyó elhunytától, illetve a jogelőd megszűnésétől számított három év elteltével megszűnik a támogatás folyósítására, illetve a nem támogatás jellegű jogosultság igénybevételére vonatkozó jogosultsága, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást végzéssel megszünteti, továbbá a nem támogatás jellegű jogosultságot a nemzeti tartalék javára elvonja.

2007. évi XVII. törvény (6) 196 Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a természetes személyek közötti eljárásbeli jogutódlás a támogatási döntés jogerőre emelkedése előtt nem lehetséges. (7) 197 Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben az ügyfél jogai és kötelezettségei nem oszthatóak, az örökhagyó, illetve jogelőd helyére egy örökös, illetve jogutód léphet. (8) 198 Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a jogutód ügyfél az azonos intézkedésre, azonos támogatási kérelem benyújtási időszakban benyújtott támogatási kérelmekkel összefüggő kifizetési kérelmeit együttesen köteles benyújtani a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. (9) 199 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti, majd a döntését a hagyatékátadó végzés benyújtását követően hozza meg. (9) 200 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.

45/A. § 201 (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelemben foglalt egyes igényeket

195 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (3)- (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 33. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 196 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (6)-(8) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 33. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 197 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (6)-(8) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 33. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 198 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (6)-(8) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 33. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 199 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (9) bekezdését a 2010. évi CLXII. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 200 A 2007. évi XVII. törvény 45. § (9) bekezdése a 2012. évi CCXIII. törvény 57. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 59. –

vagy a megosztható igények egyes részeit elkülönítve is elbírálhatja. (2) Ugyanazon ügyfél által indított folyamatban lévő, ugyanazon intézkedésben való részvételre benyújtott azon kérelmeket, amelyeknek tárgya egymással összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv együttesen is elbírálhatja. (3) A felek közösen előterjesztett kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – ha annak feltételei fennállnak – a felek kérelmére indított eljárásokat egyesíti. Az egyesítési kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a felek kérelmére az eljárásokat egyesítette, az eljárás később nem választható szét. (3) 202 A felek közösen előterjesztett egyesítési kérelmét elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a felek kérelmére az eljárásokat egyesítette, az eljárás később nem választható szét. (4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. A jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös az ügyfélnyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát. (5) Az örökös a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követeléséről a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő egy éven belül az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú közjegyzői okirattal igazolhatja, hogy jogosult a támogatás összegére. Amennyiben az örökös egy éven belül ilyen igazolást nem nyújt be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez, úgy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő egy év elteltével megszűnik a támogatás folyósítására vonatkozó jogosultsága, és a mezőgaz-


dasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást végzéssel megszünteti. A javaslat 45. §-ának rendelkezései a Ket. általános szabályait – figyelembe véve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv (Gt.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.) és a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet rendelkezéseit – egészítik ki, a javaslat szerinti eljárásból adódó sajátosságok figyelembevételével. Általános szabály, hogy a megindult eljárások során keletkező, nem személyhez fűződő jogok és kötelezettségek örökölhetőek, illetve nem természetes személyek esetében jogutódlás tárgyai lehetnek. A javaslat 45. § (2) bekezdésének rendelkezései nem természetes személyek jogutódlására vonatkoznak, míg a (3)-(5) bekezdések a természetes személyek öröklése esetében irányadóak. Annak érdekében, hogy a jogutódok jogaikat érvényesíthessék, illetve kötelezettségeiket teljesítsék, illetve az ügyfél-regisztrációs rendszer célja megvalósuljon, a jogutódoknak regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet kell benyújtaniuk a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. A javaslat 45. § (2) bekezdése értelmében a jogutódokat megillető jogosultságok, illetve terhelő kötelezettségek tekintetében a fő szabály az, hogy azok megosztása tekintetében a jogutódok megállapodást köthetnek. Amennyiben sem megállapodás, sem határozat nem ír elő mást, a vagyonarányosság elve kerül alkalmazásra, amely az igénybe vehető támogatási összeg az egyes jogutódokra jutó részének arányára vonatkozik. Kötelezettség nemteljesítése esetén a kötelezettség teljesítése bármelyik jogutódtól követelhető (egyetemlegesség). A javaslat 45. § (3) bekezdése értelmében természetes személyek öröklése esetén elsődlegesen a közjegyzői okiratban (hagyatékátadó végzés) meghatározottak kötik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, az okiratban az egyes örökösök örökrészébe utalt támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt annak örökös részére történő folyósításáról. Amennyiben közjegyzői okirat nem rendelkezik a támogatás összegéről, úgy több örökös esetében – a vagyonarányosság elvéhez hasonlóan – az örökrész aránya az irányadó a támogatás összegének megosztása szempontjából. A javaslat 45. § (4) bekezdése értelmében fő szabályként megállapítható, hogy nem támogatás jel-

201

A 2007. évi XVII. törvény 45/A. §-át a 2008. évi CXIV. törvény 34. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 45/A. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 202


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 60. –

legű jogosultságok esetében is a közjegyzői okiratban meghatározottak az irányadóak. Nem támogatás jellegű jogosultságnak minősül minden olyan jogosultság, amely a javaslat alapján indult eljárás során keletkezik, és nem kötődik hozzá pénzbeli támogatás (kifizetés). Ilyennek minősül pl. a tejkvóta, vagy a telepítési, kivágási jog. Arra az esetre, ha a közjegyzői okirat a nem támogatás jellegű jogosultság tekintetében rendelkezést nem tartalmaz, úgy a vagyoni értékű jog jellegéből adódóan (a jogosultság nem önmagában, hanem valamilyen vagyontárgyhoz kapcsolódóan áll fenn) annak jogosultjává a vagyontárgyat öröklő személy – több örökös esetén örökrészük arányában – válik.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által végzett folyamatba épített ellenőrzés Az intézkedésekkel összefüggő egyes ellenőrzések203 46. § (1) E törvény ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kérelemmel kapcsolatos adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzésével, valamint a helyszíni szemlével összefüggő eljárásban (a továbbiakban: ellenőrzés) kell alkalmazni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek helyszíni ellenőrzésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 46. § (1) 204 E törvény ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kérelemmel kapcsolatos adminisztratív és helyszíni ellenőrzésével, a helyszíni szemlével összefüggő eljárásban, valamint abban az esetben kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során egyidejűleg, mint hatáskörrel rendelkező hatóság, a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó helyszíni ellenőrzést hajt végre (a továbbiakban együttesen: ellenőrzés). (2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a kérelemben, a pályázatban, illetve a döntést követően a határozatban, illetve a hatósági szerződésben foglalt adatok, tények, körülmények megfelelnek-e a va-


lóságnak, az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben foglalt feladatai ellátása során keletkezett adatokat nyilvántartja. (4) A kérelmet határozattal el kell utasítani, ha az ügyfél az intézkedéssel kapcsolatos helyszíni szemlét, illetve helyszíni ellenőrzést (a továbbiakban együtt: helyszíni ellenőrzés) önhibájából akadályozza vagy meghiúsítja. (4) 205 A kérelmet határozattal el kell utasítani, illetve az ellenőrzött intézkedéssel kapcsolatban az adott támogatási évben nem vehet támogatást igénybe az ügyfél, ha az ügyfél az intézkedéssel kapcsolatos helyszíni szemlét, illetve helyszíni ellenőrzést (a továbbiakban együtt: helyszíni ellenőrzés) az akadályozás befejezésére vonatkozó felszólítás ellenére ismételten vagy továbbra is akadályozza, illetve azt teljes egészében meghiúsítja. Az ellenőrzések fajtáinak megállapítása az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerről szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet alapján került meghatározásra. Az ellenőrzés során keletkezett adatok nyilvántartásának szükségességét elsősorban a többéves támogatási periódusok és a közösségi jogszabályokban meghatározott ellenőrzési módok sajátossága teszi különösen szükségessé. A kérelem ellenőrzés akadályozása esetén történő automatikus elutasítása azért szükséges, mert alapos okkal tételezi fel a hatóság, hogy az ügyfél által benyújtott kérelem nem felel meg a valóságnak, ha az ügyfél fizikailag próbálja megakadályozni a feltételek teljesülésének ellenőrzését. Az ellenőrzések fajtáinak megállapítása az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerről szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet alapján került meghatározásra. Az ellenőrzés során keletkezett adatok nyilvántartásának szükségességét elsősorban a többéves támogatási periódusok és a közösségi jogszabályokban meghatározott ellenőrzési módok sajátossága teszi különösen szükségessé. A kérelem ellenőrzés akadályozása esetén történő

203

A 2007. évi XVII. törvény jelölt alcíme a 2010. évi CLXII. törvény 25. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. A 2007. évi XVII. törvény 46. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 26. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 205 A 2007. évi XVII. törvény 46. § (4) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 35. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 204


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 61. –

automatikus elutasítása azért szükséges, mert alapos okkal tételezi fel a hatóság, hogy az ügyfél által benyújtott kérelem nem felel meg a valóságnak, ha az ügyfél fizikailag próbálja megakadályozni a feltételek teljesülésének ellenőrzését. 47. § (1) Az ellenőrzés intézkedésenként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több intézkedés tekintetében is lefolytatható. (2) Indokolt esetben azonos ellenőrzési céllal ismételt ellenőrzés hajtható végre. (3) A kérelem megalapozottsága a döntést megelőzően és azt követően is ellenőrizhető. (4) Az ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfél adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében több intézkedésre vonatkozóan együttesen, és egyidejűleg is lefolytatható az ellenőrzés. (4)

206

(5) Az ellenőrzés a kérelem, azok mellékletei és az üggyel összefüggő más iratok átvizsgálásával, távérzékeléssel, laboratóriumi vizsgálattal, helyszíni szemle, helyszíni ellenőrzés keretében történhet. E vizsgálati módszerek külön-külön, de együttesen is alkalmazhatók. (5) 207 Az ellenőrzés a kérelem, azok mellékletei és az üggyel összefüggő más iratok átvizsgálásával, távérzékeléssel, laboratóriumi vizsgálattal, helyszíni ellenőrzés keretében történhet. E vizsgálati módszerek külön-külön, de együttesen is alkalmazhatók. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában távérzékeléses ellenőrzésnek minősül az űr- és légi felvételek adatainak kiértékelésével lefolytatott ellenőrzés. A kérelem megalapozottsága előzetes ellenőrzésének indoka egyértelmű, hiszen érdemi döntés nem hozható a kérelem alapos – jogszabályi követelményeknek történő megfelelés – vizsgálata nélkül. Az utólagos ellenőrzés pedig biztosítja mind az ügyfél által elkövetett szabálytalanságok, mind a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által elkövetett hibák feltárását, amelyek megalapozhatják akár a döntés módosítását, visszavonását, egyéb jogkövetkezmények, így különösen támogatás jogosulatlan igénybevételének megállapítását.


Figyelembe véve a közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó uniós szabályozásokat, valamint azt a tényt, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet ellenőrző szervek is jogosultak az ügyfelek ellenőrzésére, szükséges az ismételt ellenőrzés intézményének rögzítése a javaslatban. 48. § (1) A helyszíni ellenőrzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó szerv megbízólevéllel, illetve szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzését végző, arra jogosult szerv, illetve szervezet megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban együtt: ellenőr) folytathatja le. 48. § (1) 208 A helyszíni ellenőrzést a hatáskörrel rendelkező hatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó szerv megbízólevéllel vagy szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzését végző, arra jogosult szerv, szervezet megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban együtt: ellenőr) folytathatja le. (2) Az ellenőr részére kiállított, iktató számmal ellátott megbízólevél tartalmazza: a) a „Megbízólevél” megnevezést, b) az ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának, illetve – amennyiben szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik – a személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát, c) az ellenőrzendő ügyfél nevét, d) az ellenőrzésre kerülő támogatási jogcím, illetve időszak megnevezését, e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást, f) a megbízólevél érvényességi idejét, g) a kiállítás keltét, h) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

206

A 2008. évi CXIV. törvény 51. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 01. 06. A 2007. évi XVII. törvény 47. § (5) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 208 A 2007. évi XVII. törvény 48. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 27. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 207


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 62. –

(3) Az ellenőr részére általános megbízólevél is kiállítható, amely tartalmazza a (2) bekezdés a)-b), valamint e)-h) pontjaiban foglaltakon túl az ellenőr illetékességi területét is. (3) 209 Az ellenőr részére általános megbízólevél is kiállítható, amely tartalmazza a (2) bekezdés a)-b), valamint e)-h) pontjaiban foglaltakon túl azt a területet is, amelyen az ellenőr ellenőrzést végezhet. Az ellenőrzés lefolytatására fő szabályként a megbízólevéllel rendelkező ellenőr jogosult. Kivételt képez a szabály alól a távérzékelés módszerével végzett, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatali helyiségeiben lefolytatott ellenőrzés. A megbízólevél egy példányának átadásával az ellenőr igazolja az ellenőrzésre való jogosultságát, valamint ismerteti az ellenőrzés konkrét célját. Az általános megbízólevél alapján – amelyben nem tüntetik fel az ellenőrzés alá vont ügyfelek nevét – szúrópróbaszerű vizsgálatot olyan ellenőr végezhet, akinek a nevére általános megbízólevél szól. 49. § (1) A helyszíni ellenőrzést a megkezdésétől számított kilencven napon belül – illetve, ha az ügyintézésre ennél rövidebb idő áll rendelkezésre, erre figyelemmel az ügyintézési határidőn belül – kell lefolytatni. A határidőbe beleszámít az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napja is, mely időpontok jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek. 49. § (1) 210 A helyszíni ellenőrzést a megkezdésétől számított három hónapon belül – illetve, ha az ügyintézésre ennél rövidebb idő áll rendelkezésre, erre figyelemmel az ügyintézési határidőn belül – kell lefolytatni. A határidőbe beleszámít az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napja is, mely időpontok jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek. 49. §

211

(2) A helyszíni ellenőrzésre előírt határidőt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal hatvan nappal,


de legfeljebb a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidő lejártáig meghosszabbíthatja. (2) 212 A helyszíni ellenőrzésre előírt határidőt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal két hónappal, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidő lejártáig meghosszabbíthatja. (3) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról az ügyfelet írásban értesíteni kell. 50. § (1) A helyszíni ellenőrzés az ügyfél előzetes értesítése nélkül is lefolytatható. (2) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. Az ügyfél alkalmazottja, illetve meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. Igazolás hiányában a hatósági tanú alkalmazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) 213 Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, akkor az ügyfelet úgy kell értesíteni, hogy az ügyfél – jelenlétének korlátozása esetén – képviseletét biztosítani tudja. Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. Az ügyfél alkalmazottja, meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. Igazolás hiányában a hatósági tanú alkalmazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Ha a helyszíni ellenőrzés az ügyfél közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel) vagy távérzékeléssel elvégezhető, mellőzhető az ellenőrzésről történő tájékoztatás. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, hatósági tanú jelenléte nélkül is elvégezhető.

209

A 2007. évi XVII. törvény 48. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 210 A 2007. évi XVII. törvény 49. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 211 A 2010. évi CLXII. törvény 51. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 12. 30. 212 A 2007. évi XVII. törvény 49. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 213 A 2007. évi XVII. törvény 50. § (2) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 28. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 63. –

(4) Az ellenőrzés tárgyával összefüggésben a helyszíni ellenőrzés része az ügyfél lakhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött tárgyak, eszközök, iratok vizsgálata is. (4)

214 215

(4) A helyszíni ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet telefonon, elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenet útján is lehet értesíteni. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés időpontjáról való értesítésről hivatalos feljegyzést kell készíteni. A javaslat az ellenőrzésről való értesítés vonatkozásában azt az esetet emeli ki, amikor a helyszíni ellenőrzés előzetes értesítés nélkül is lefolytatható. A Ket. alapján egyértelmű, hogy a hatóság alapesetben az ellenőrzés megkezdése előtt értesíti az ügyfelet, és kizárólag indokolt esetben nem szükséges a megelőző tájékoztatás, ellenben a közösségi szabályozás az értesítés nélküli ellenőrzést állapítja meg alapesetnek, ezért indokolt kiemelni, hogy az ellenőrzés előzetes értesítés nélkül is bármely esetben lefolytatható. Az eljárás jellegénél fogva tipikus ellenőrzési mód a távérzékeléssel történő ellenőrzés, amikor értelemszerűen az előzetes tájékoztatás nem indokolt. Az ellenőrzés megkezdésének időpontját az értesítés tartalmazza, amennyiben értesítés nélkül kezdik meg az ellenőrzést, úgy a megbízólevél bemutatásának napja a kezdőnap. Az ellenőrzés befejező időpontja a jegyzőkönyv átadásának napja. A javaslat 50. § (1) bekezdése összhangban van a Bizottság 2004. április 21-ei, 796/2004/EK számú rendelete 25. cikk (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy a helyszíni ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül kell végrehajtani. 51. § (1) Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így a támogatási jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidék-


fejlesztési támogatási szerv kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb nyolc napon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. 51. § (1) 216 Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az intézkedéssel összefüggésben jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mulasztási bírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb nyolc napon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. 51. § (1) 217 218 Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az intézkedéssel összefüggésben jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mulasztási bírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb öt munkanapon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. 51. § (1) 219 220 221 Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az intézkedéssel összefüggésben jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv mulasztási bírságot szabhat ki, továbbá kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb nyolc napon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hiányok pótlására nem kerül sor, azt a bírálat során úgy kell te-

214

A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. A 2007. évi XVII. törvény 50. § (4) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 28. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 216 A 2007. évi XVII. törvény 51. § (1) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 36. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 217 A 2007. évi XVII. törvény 51. § (1) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 36. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 218 A 2007. évi XVII. törvény 51. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 219 A 2007. évi XVII. törvény 51. § (1) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 36. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 220 A 2007. évi XVII. törvény 51. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 221 A 2007. évi XVII. törvény 51. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (2) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 215


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 64. –

kinteni, hogy az ügyfél az előírt nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget. (3) Az ellenőrzés során szakértő is igénybe vehető. (3)

222

52. § (1) A helyszíni ellenőrzés során, a helyszínen talált és feltárt körülményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell, továbbá az ellenőr a bizonylatokról, könyvekről, nyilvántartásokról és egyéb iratokról az eredetivel egyező másolatot kérhet, fényképet és filmfelvételt készíthet. Ha a technikai feltételek adottak, akkor az ellenőr az ügyfél kérésére a jelenlétében elkészített, az eredetivel egyező másolatot ad a jegyzőkönyvről. (2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ügyfél által felajánlott és az ellenőr által visszautasított bizonyítást, kitérve a visszautasítás indokaira is. (3) Az ellenőr a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles rögzíteni és feltárni. A nem bizonyított körülmény az ügyfél terhére nem értékelhető. (4) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően, erre történő külön felhívás nélkül, köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, valamint a jelen lévő ügyfelet az ellenőrzés céljáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. (4) 223 Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles a jelen lévő ügyfelet az ellenőrzés céljáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. (5) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat rögzíteni, és a jelen levő ügyfelet, illetve annak képviselőjét az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. (6) Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr – amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak – köteles az ügyfélnek a helyszínen


átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet. (6) 224 Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr – amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak – köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tíz munkanapon belül megküldeni, amelyre az ügyfél öt munkanapon belül észrevételt tehet. (6) 225 226 Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr – amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak – köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet. (7) 227 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló harmadik személynél az intézkedésben való részvétellel összefüggésben kapcsolódó ellenőrzést végezhet. (8) 228 Amennyiben a tényállás tisztázását befolyásolja a helyszíni ellenőrzés során vagy a jegyzőkönyvre írásban, határidőn belül az ügyfél által előterjesztett észrevétel, a mezőgazdasági támogatási szerv a jegyzőkönyvet módosítja vagy ismételt ellenőrzés keretében kiegészítő jegyzőkönyv felvételével tisztázza a tényállást. Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított harminc napig lehet folytatni, ha az ügyfél észrevételei indokolják vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. 53. § (1) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során:

222

A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. A 2007. évi XVII. törvény 52. § (4) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 224 A 2007. évi XVII. törvény 52. § (6) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 225 A 2007. évi XVII. törvény 52. § (6) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 226 A 2007. évi XVII. törvény 52. § (6) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (2) bekezdés 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 227 A 2007. évi XVII. törvény 52. § (7)- (8) bekezdését a 2010. évi CLXII. törvény 29. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 228 A 2007. évi XVII. törvény 52. § (7)- (8) bekezdését a 2010. évi CLXII. törvény 29. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 229 A 2010. évi CLXII. törvény 51. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 12. 30. 223


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


53. §

– 65. –

229

a) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, 230

a)

b) az ügyfél ellenőrzés alá vont tevékenységével összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhatja, 231

b)

c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, 232

c)

d) az ügyféltől, képviselőjétől felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, 233

d)

e) tisztázhatja a támogatásra való jogosultság megállapításához kapcsolódó tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogalapját, f) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le, f)


eljáró képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját megállapításairól folyamatosan tájékoztatni, valamely felajánlott bizonyíték visszautasítását köteles indokolni, és a tényeket, körülményeket teljes körűen tisztáznia és bizonyítania kell. Az ellenőr megtekinthet minden iratot, amely a támogatás jogszerűségének megállapításához szükséges. Az ügyfél, annak képviselője, valamint alkalmazottja köteles az ellenőr részére az általa kért információt megadni, az iratokat pedig a rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha az ügyfél nyilvántartásai, vagy egyéb iratai rendezetlenek és ennek következtében ellenőrzésre alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv minden esetben egyszeri, napokban meghatározott, indokolt mértékű határidőt szab az iratok jogszabálynak megfelelően történő rendezésére. Az ilyen esetben megállapított határidő az ellenőrzésre nyitva álló harminc napba nem számít bele. Az ellenőr köteles minden releváns körülményt jegyzőkönyvbe foglalni, ami egy későbbi bizonyítási eljárás lefolytatása során felhasználható.

234

g) az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló harmadik személynél kapcsolódó ellenőrzést végezhet. (2) Ha az ügyfél tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni a helyszíni ellenőrzést. (2)

235

(3) Az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az az ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. (3) 236 A javaslat 51. § (2) bekezdése a Ket. szabályaival (58-59. §) összhangban lehetőséget ad mind az ügyfél, mind az ellenőrzést végző szerv részére arra, hogy az ellenőrzés során szakértőt vegyen igénybe. Az ellenőr az ellenőrzés során jogait az ügyfél gazdasági érdekeit is figyelembe véve köteles gyakorolni, az ellenőrzés során az ügyfelet és a nevében

54. § (1) A helyszíni ellenőrzés során az ügyfél jogosult: a) az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, b) 237 c) megfelelő képviseletéről gondoskodni, d) a helyszíni ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átvételét követő nyolc napon belül, az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni. d) 238 a jegyzőkönyvben szereplő, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, illetve a jegyzőkönyv átvételét követő öt munkanapon belül, az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni.

230

A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 232 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 233 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 234 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 235 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 236 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 237 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 238 A 2007. évi XVII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 231


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.



– 66. –

d) 239 240 a jegyzőkönyvben szereplő, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, illetve a jegyzőkönyv átvételét követő nyolc napon belül, az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni.

vagy harmadik személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló irat ügyfelet érintő részét az ügyféllel részletesen ismertetni kell.

(2) Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hatvan napig a helyszíni ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.

(4) 245 Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ellenőrzés megállapításait más ügyfélnél végzett kapcsolódó ellenőrzés eredményével támasztja alá, az erről készült jegyzőkönyv ügyfelet érintő részét az ügyféllel részletesen ismertetni kell. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a magánszemély ügyfél akadályoztatása esetére legfeljebb hatvan napra elhalaszthatja az ellenőrzés megkezdését, illetőleg ezen időtartamig szüneteltetheti az ellenőrzési cselekmények végzését. Ez az időtartam természetesen kívül esik az ellenőrzési határidőn. Az észrevételezési és bizonyítási indítvány előterjesztésének jogán túl joga van az ügyfélnek minden, a támogatásával kapcsolatos tényállási elemet és az erre vonatkozó bizonyítást vagy bizonyítékot megismerni.

(2) 241 Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb negyvenöt munkanapig a helyszíni ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele. (2) 242 243 Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb két hónapig a helyszíni ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az ellenőrzés elhalasztása az ellenőrzés célját veszélyeztetné, meghiúsítaná, vagy egyéb módon ellehetetlenítené a folyamatban lévő eljárást. (3) 244 A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az ellenőrzés megkezdésének elhalasztása, illetve az ellenőrzési cselekmények szüneteltetése az ellenőrzés célját veszélyeztetné, meghiúsítaná, vagy egyéb módon ellehetetlenítené a folyamatban lévő eljárást. (4) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a vizsgálat megállapításait más ügyfélnél

A döntés 55. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követően, a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el, és közli döntését az ügyféllel. 55. § (1) 246 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követően, a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el. 55. §

247

(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

239 A 2007. évi XVII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 240 A 2007. évi XVII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (2) bekezdés 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 241 A 2007. évi XVII. törvény 54. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 242 A 2007. évi XVII. törvény 54. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 243 A 2007. évi XVII. törvény 54. § (2) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (2) bekezdés 4. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 244 A 2007. évi XVII. törvény 54. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 245 A 2007. évi XVII. törvény 54. § (4) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 246 A 2007. évi XVII. törvény 55. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 67. –

az intézkedésben való részvétel feltételeinek már a kérelem benyújtásakor fenn kell állniuk, azt követően újabb bizonyítékok, illetve tények nem hozhatók fel. (2) Amennyiben a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, vagy a kérelem nem kifizetésre irányul – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követő hatvan napon belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel. (2) 248 Amennyiben a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, vagy a kérelem nem kifizetésre irányul – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül bírálja el. (2) 249 250 Amennyiben a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, vagy a kérelem nem kifizetésre irányul – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül bírálja el. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el. (3) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és ha az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a benyújtásra nyitva álló


időszak utolsó napját követő kilencven napon belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel. (3) 251 Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és ha az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket valamennyi kérelem hiánytalan beérkezését követő kilencven napon belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel. (3) 252 253 Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és ha az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket valamennyi kérelem hiánytalan beérkezését követő három hónapon belül bírálja el. (3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő három hónapon belül bírálja el. Amennyiben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv harminc napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a részben vagy egészben helyt adó elsőfokú döntés helyt adó része alapján a támogatást a fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja.

247

A 2007. évi XVII. törvény 55. §-a a 2010. évi CLXII. törvény 30. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. A 2007. évi XVII. törvény 55. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 249 A 2007. évi XVII. törvény 55. § (2) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 250 A 2007. évi XVII. törvény 55. § (2) bekezdése a 2009. évi CLI. törvény 18. § (13) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 01. 01. 251 A 2007. évi XVII. törvény 55. § (3) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 37. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 252 A 2007. évi XVII. törvény 55. § (3) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 37. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 253 A 2007. évi XVII. törvény 55. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 248


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 68. –

(4) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és az intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket a kérelem benyújtására nyitva álló időszakot követő három hónapon belül bírálja el. (5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – hatósági szerződést köthet. (5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelemnek részben vagy egészben helyt adó elsőfokú döntés helyt adó része alapján a támogatást a fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja. A javaslat a Ket. általános rendelkezéseitől eltérően szabályozza a kérelemről való döntés kérdését. A közösségi jogszabályok ugyanis bizonyos esetekben meghatározzák egyrészt azt az időszakot, amíg a kérelem az eljáró szervhez (kifizető ügynökséghez) benyújtható, másrészt azt az időpontot is, ameddig az eljáró szervnek a kérelmet el kell bírálnia. Ezen időtartamok általában nem esnek egybe a Ket.-ben szabályozott eljárási határidőkkel. A javaslat erre figyelemmel tér el a Ket. általános szabályaitól. A kérelem elbírálásakor annak van jelentősége, hogy az hiánytalanul érkezzen be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. Hiánytalanul beérkezett kérelemnek minősül a jogszabályi, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által támasztott egyéb feltételeknek teljes mértékben megfelelő kérelem, valamint a hiánypótlásra felszólító végzésben megjelölt hiányosságokat az arra megjelölt határidőben teljesítő kérelem. A javaslat 55. § (4) bekezdése az ügyfelek számára kedvező rendelkezést tartalmaz, amikor biztosítja azt a lehetőséget, hogy a megítélt támogatási összeg a fellebbezésre tekintet nélkül kiutalható az ügyfél részére. (6) 254 Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján


kérelmeket együttesen kell benyújtani, illetve ha a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó határidőn belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel. (6) 255 256 Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani, illetve ha a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó határidőn belül bírálja el. (6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – hatósági szerződést köthet. (7) 257 Amennyiben az EMVA-ból, illetve az EHAból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmek hiánypótlására nyitva álló időszakra az intézkedésre benyújtott valamennyi támogatási kérelemmel összefüggő eljárását felfüggesztheti. (7) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani vagy a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó határidőn belül bírálja el. (8) Ha a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmek hiánypótlására nyitva álló időszakra az intézkedésre benyújtott valamennyi támogatási kérelemmel összefüggő eljárását felfüggesztheti. (9) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási

254

A 2007. évi XVII. törvény 55. § (6)-(7) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 37. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 55. § (6)-(7) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 37. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 256 A 2007. évi XVII. törvény 55. § (6) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 257 A 2007. évi XVII. törvény 55. § (6)-(7) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 37. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 255


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 69. –

szerv az eredeti, az ügyfél aláírásával hitelesített eljárás megindítására irányuló kérelem vagy pályázat alapján hozza meg döntését. (10) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet elutasítja, amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételhez szükséges feltételeket mesterséges körülmények létrehozásával azért teremtette meg, hogy az adott támogatási intézkedés céljaival ellentétes előnyhöz jusson. (11) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hiánypótlási felszólítás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani. (12) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb az eljárásra nyitva álló időtartammal meghosszabbíthatja. 56. § (1) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba bejegyzést tesz, arról nem kell külön íven szerkesztett határozatot hozni. 56. §

258

(1)

56. § 259 (1) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a) a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg, (2) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg. (2) 260 Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg, illetve ha a kérelem a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt került elutasításra.

2007. évi XVII. törvény (3) 261 A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül harminc napon belül végzéssel el kell utasítani, ha: (3) 262 263 A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül huszonkét munkanapon belül el kell utasítani, ha: a) a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti támogatások esetében a keret kimerülését követően nyújtották be; b) a kérelmet a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt utasítja el, c) az intézkedés során arányos csökkentést alkalmaz és a kérelmet kizárólag ezen indokkal utasítja részben el, d) a döntését közhiteles nyilvántartás adatainak – a 29/A. § (3) bekezdése alkalmazásával – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben történt átvezetésével hozta meg, e) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül a (2) bekezdés b), c), f) vagy g) pontokban meghatározott indokkal utasítja el. (2) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha: a) a kérelmet a keret kimerülését követően nyújtották be; b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (nyomtatványon) került benyújtásra; c) az eljárást megindító kérelmet az igény érvényesítésére jogosult aláírásával nem hitelesítette, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást; d) a kérelmet nem az igény érvényesítésére jogosult személy terjesztette elő; e) a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett; f) az ügyfél nem rendelkezik regisztrációs számmal vagy a kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, regisztrációs szám megállapítására alkalmas kérelmet;

258

A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. A 2007. évi XVII. törvény 56. §-a a 2010. évi CLXII. törvény 31. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 260 A 2007. évi XVII. törvény 56. § (2)- (3) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 38. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 261 A 2007. évi XVII. törvény 56. § (2)- (3) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 38. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 262 A 2007. évi XVII. törvény 56. § (2)- (3) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 38. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 263 A 2007. évi XVII. törvény 56. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 259


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 70. –

f) 264 az ügyfelet nem kérelemre vették nyilvántartásba, vagy kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, ügyfél-azonosító szám megállapítására alkalmas kérelmet; g) a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését vagy fizetési számlaszámát; h) a kérelem nem tartalmaz olyan adatot, dokumentumot, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolható; i) ha a támogatást igénylő, a pénzügyi következményekkel járó intézkedésekben való részvétel iránti kérelmet, felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt álló ügyfél nyújtotta be, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik; j) amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály alapján a kérelmet nyomtatványon kell benyújtani, és az eljárás megindítására irányuló kérelem nem tartalmazza a főlapot vagy az intézkedésben való részvételre vonatkozó jogszabályban meghatározott betétlapokat, vagy bármelyiket az igény érvényesítésére jogosult aláírásával a nyomtatványon megjelölt helyen nem hitelesítette; k) az ügyfél az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben nem nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. k) 265 az ügyfél – az agrárkár-enyhítési eljárás kivételével – az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben nem nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. (3) A támogatás visszatartásáról, a mulasztási bírság kiszabásáról, valamint a hatósági szerződés felmon-


dásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (4) Az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 56/A. § be:

266

(1) Az ügyintézési határidőbe nem számít

a) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus rendelkezése alapján az ellenőrzési minta növelése alapján lefolytatott többletellenőrzések időtartama, és azok eredményeinek kiértékeléséhez szükséges idő, b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartama, c) az ügyfél helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó, észrevételezésre rendelkezésre álló idejéből a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv átadásától vagy megküldésétől az észrevétel beérkezéséig tartó időtartam, d) a mulasztási bírság kiszabásától az annak beérkezéséig tartó időszak, feltéve, hogy a befizetés feltétele a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv további eljárásának vagy intézkedésének, e) az ügyfél kérelmére, vagy az ügyfélnek felróható okból megismételt eljárási cselekmény időtartama. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a határozat indokolásában tájékoztatni kell az ügyfelet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartamáról.

264 A 2007. évi XVII. törvény 56. § (2) bekezdés f) pontja a 2012. évi CCXIII. törvény 58. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28. 265 A 2007. évi XVII. törvény 56. § (2) bekezdés k) pontja a 2011. évi CLXVIII. törvény 30. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 266 A 2007. évi XVII. törvény 56/A. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 32. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 267 A 2007. évi XVII. törvény jelölt alcímét a 2010. évi CLXII. törvény 33. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 268 A 2007. évi XVII. törvény 56/B. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 33. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 71. –

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez teljesítendő befizetések267 56/B. § 268 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adott támogatási évben ugyanazon támogatási jogcím alapján nyilvántartott 1000 forintot el nem érő tartozásának megfizetésére az ügyfelet nem kötelezi, és a tartozást nyilvántartásában leírja.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése269 56/C. § 270 (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) az ügyfél kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás összegére engedélyezhető. A fizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát a tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető. (2) A fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező végzésben a kedvezményt feltételhez kötheti. (3) Magánszemély esetében a fizetési kedvezmény az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a tartozás azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. (4) Az esedékesség időpontja után benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén késedelmi pótlékot kell felszámítani a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló végzés jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, a késedelmi pótlékot csak a fizetési könnyítést engedélyező elsőfokú döntés keltének napjáig kell felszámítani. (5) A fizetési kedvezményt megállapító végzés rendelkező részében fel kell hívni az adós figyelmét ar-


ra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a hátralék teljes összege járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. (6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban – az 56/B. §-ban foglaltakat kivéve – nincs lehetőség az ügyféllel szemben fennálló követelés (intézkedésben való jogosulatlan részvétel, kamat, késedelmi pótlék) elengedésére, mérséklésére. (7) Fizetési kedvezmény engedélyezése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 60. § (1) bekezdésében foglalt visszatartási jogának gyakorlását nem érinti. (8) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott végrehajtási eljárás során – ide nem értve a más hatóság vagy bírósági végrehajtó megkeresésére folytatott végrehajtást – fizetési kedvezmény akkor engedélyezhető, ha az ügyfél bizonyítja, hogy tartozása teljesítésének határidőre történt elmaradása neki nem róható fel, és teljesítési szándéka továbbra is fennáll, de az egy összegben történő teljesítésre rajta kívül álló ok miatt nem képes vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az említett feltételek bármelyikének hiánya esetén a fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (nyomtatványon) került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály így rendelkezik; c) a kérelmet az igény érvényesítésére jogosult nem írta alá, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást; d) a kérelmet nem az igény érvényesítésére jogosult személy terjesztette elő; e) a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett; f) az ügyfél nem rendelkezik regisztrációs számmal, illetve a kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, regisztrációs szám megállapítására alkalmas kérelmet; g) a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be bankszámlaszámát;

269

A 2007. évi XVII. törvény jelölt alcímét a 2010. évi CLXII. törvény 34. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. A 2007. évi XVII. törvény 56/C. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 34. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 271 A 2007. évi XVII. törvény 56. § (3) bekezdés g) pontja a 2009. évi LXXXV. törvény 147. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 11. 01. 270


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 72. –

g) 271 a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be fizetési számlaszámát; h) a kérelem nem tartalmaz olyan adatot, illetve dokumentumot, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolható; i) a fellebbezési kérelmet a (2) bekezdésben foglaltak ellenére nyújtották be. (3) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül harminc napon belül végzéssel el kell utasítani, ha: a) a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti támogatások esetében a támogatási keret kimerülését követően nyújtották be; b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (formanyomtatványon) került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály így rendelkezik; c) a kérelmet az igény benyújtására jogosult nem írta alá; d) a kérelmet nem az igény benyújtására jogosult személy terjesztette elő; e) a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett. A Ket. 30. §-ában meghatározott eseteken kívül a javaslat hatálya alá tartozó eljárásokban a gyakorlati tapasztalatok alapján, és az egyes intézkedések esetén beérkező kérelmek nagy száma miatt a végrehajtás gyorsítása érdekében indokolt további olyan esetek meghatározása, amikor érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a kérelmet. Az elutasításról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül végzésben dönt, ha - a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti támogatások esetében a támogatási keret kimerülését követően nyújtották be, - a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (formanyomtatványon) került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály így rendelkezik, - a kérelmet az igény benyújtására jogosult nem írta alá. Cégek esetén elengedhetetlen a szabályos cégszerű aláírás; amennyiben annak valamely eleme hiányzik, a kérelem elutasításra kerül. - a kérelmet nem az igény benyújtására jogosult személy terjesztette elő. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásának jelentős részében megfigyelhető, 272


hogy a támogatási kérelem nem csupán egy lapból, hanem több részből áll – főlap, betétlap, stb. A jelen törvény előírása szerint, amennyiben az ügyfél nem írta alá a kérelmet, akkor az elutasításra kerül. A jelenlegi eljárás szerint támogatási kérelemnek minősül a főlap és a betétlapok összessége – hiszen mindkét kérelemrészen olyan tartalom van, amely nélkül érdemi elbírálás nem történhet a támogatási szerv részéről. A nem természetes személyek esetében az aláírásra jogosult képviselőnek kell aláírni cégszerűen a kérelmet. A cégszerű aláírás hiányában szintén elutasításra kerül a kérelem. A főlap tartalmazza az ügyfél által tett legfontosabb nyilatkozatokat, amelyek hiányában nincsen mód a támogatási kérelem érdemi elbírálására. A betétlap tartalmazza a támogatás tárgyát, tehát meghatározza a támogatás alapjául szolgáló földterületet, állatlétszámot stb. A kérelem hiánypótlásra bocsátható, amennyiben valamelyik kérelem részen nincsen aláírás, viszont amennyiben egyiken sincs, akkor alkalmazható a törvény fenti rendelkezése, miszerint elutasításra kerül az alá nem írt kérelem.

A döntés módosítása, visszavonása 57. § (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv, illetve a bíróság által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a határozatát az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja. 57. § 272 (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a bíróság által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a határozatát az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja. (2) A döntést az ügyfél terhére a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig lehet módosítani, ha: (2) A döntést az ügyfél terhére a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig lehet módosítani, ha:

A 2007. évi XVII. törvény 57. §-a a 2010. évi CLXII. törvény 35. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 73. –

a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az ügyfél az intézkedéssel összefüggésben bűncselekményt követett el, b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntést hozó ügyintézője a hivatali kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a döntés meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította. b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntést hozó ügyintézője a hivatali kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a döntés meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította. (3) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén az (1) bekezdés szerinti, az ügyfél terhére vonatkozó döntés módosítására vagy visszavonására – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – öt éven belül van lehetőség. (3) 273 Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén az (1) bekezdés szerinti, a döntés ügyfél terhére történő módosítására vagy visszavonására – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában- öt éven belül van lehetőség. (3) Az (1) bekezdés szerinti, a döntés ügyfél terhére történő módosítására vagy visszavonására – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – öt éven belül van lehetőség, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt. (4) 274 Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja jogerős helyt adó vagy részben helyt adó rendelkezésében döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az ügy érdemében hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.

2007. évi XVII. törvény (4) 275 276 Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja jogerős, helyt adó vagy részben helyt adó döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az ügy érdemében hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot. (4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja jogerős, helyt adó vagy részben helyt adó döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az érdemben hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot. (5) 277 Amennyiben az intézkedés befejezését megelőzően az ügyfél arra irányuló kérelmet ad be, hogy valamely intézkedésben, vagy intézkedéscsoportban való részvételtől visszalép, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adott ügyben már jogerőssé vált határozatot hozott, azonban a támogatás folyósítása még nem történt meg és az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvételtől történő visszalépéshez közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály külön jogkövetkezményt nem fűz, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg az eljárást megszünteti. (5) 278 279 Amennyiben az intézkedés befejezését megelőzően a jogerős határozattal lezárt ügyben az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, – ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön jogkövetkezményt

273 A 2007. évi XVII. törvény 57. § (3)- (4) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 39. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 274 A 2007. évi XVII. törvény 57. § (3)- (4) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 39. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 275 A 2007. évi XVII. törvény 57. § (3)- (4) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 39. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 276 A 2007. évi XVII. törvény 57. § (4) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 277 A 2007. évi XVII. törvény 57. § (5) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 39. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 278 A 2007. évi XVII. törvény 57. § (5) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 39. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 279 A 2007. évi XVII. törvény 57. § (5) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 367. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.10.01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.



– 74. –

nem fűz – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja. (5) Ha az intézkedés befejezését megelőzően a jogerős határozattal lezárt eljárást követően az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, – ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön jogkövetkezményt nem fűz – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja. (6) Amennyiben az ügyfél folyamatban lévő ügy során olyan intézkedésben vagy intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét vonja vissza, amelyben a visszavonásra irányuló kérelme előterjesztéséig a támogatás vagy annak egy részének folyósítása megtörtént (támogatásról való lemondás), úgy a már folyósított támogatásra az intézkedésben való jogosulatlan részvétel szabályait kell alkalmazni.

Jogorvoslati eljárás280 57/A. § 281 (1) A jogorvoslati eljárás során a törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése ellen benyújtott fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a döntést, amely ellen a fellebbezés irányul, azaz fel kell tüntetni az ügyszámot, meg kell jelölni az ügyfél (és képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét és azt az intézkedést, amely ellen a fellebbezés irányul. A fellebbezésben meg kell jelölni azt is, hogy a fellebbezést benyújtó személy a vitatott döntés megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. (3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az elsőfokú döntést hozó hatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. (4) A másodfokú döntést hozó hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő két hónapon belül hozza

meg, amelyet a jogorvoslati kérelem elbírálója indokolt esetben, egy alkalommal ugyanezen időtartalommal meghosszabbíthat. (5) A fellebbezésben hivatkozott új tényt, új bizonyítékot a döntéshozatal során a másodfokú hatóság csak abban az esetben veheti figyelembe, ha az ügyfél igazolni tudja, valamint az ügy körülményeiből megállapítható, hogy az ügyfél az új tényről, bizonyítékról az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelme benyújtásakor rajta kívül álló okból nem tudott. (6) A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható. (4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv módosíthatja jogerős helyt adó vagy részben helyt adó rendelkezésében döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az ügy érdemében hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot. A döntés módosítására, visszavonására sor kerülhet mind az ügyfél javára, mind pedig annak terhére. A közösségi jogszabályok értelmében a jogosulatlanul igénybevett támogatások visszatéríttetéséért a tagállam tartozik felelősséggel. Erre figyelemmel a javaslat a közösségi jogszabályokkal összhangban levő speciális elévülési időt állapít meg.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott végrehajtás 58. § Az eljárásban végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat, amely okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség. 58. §

282

59. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás megfizetésére az ügyfelet felhívja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás külön határozat nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.

280

A 2007. évi XVII. törvény jelölt alcímét a 2010. évi CLXII. törvény 36. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. A 2007. évi XVII. törvény 57/A. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 36. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 282 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 283 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 281


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


59. §

283


– 75. –

(1)

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás behajtása érdekében a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik. (2)284 (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás (jogosulatlanul igénybe vett támogatás, egyéb fizetési kötelezettség) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság hajtja be. (3) 285 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás (intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított, valamint egyéb fizetési kötelezettség) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság hajtja be. 60. § (1) Az ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatarthatja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. 60. § 286 (1) Az ügyfelet megillető támogatást – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatartja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni. (2) Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott adótartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő adótartozás összegét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet megillető központi költségvetési forrásból finanszírozott

támogatásból levonja, és átutalja az állami adóhatóságnak. Az ügyfelet az adótartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. (2) 287 Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott adótartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő adótartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény értelmében, illetve a központi költségvetési forrásból finanszírozott nemzeti támogatásból az Áht. 13/A. § (6) bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű adótartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. (2) Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott tartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény vagy az Áht. szabályai szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a visszatartásról végzéssel dönt. (3)

288

(3) Ha az igénybe vehető támogatás összege az állami adóhatóság által a (2) bekezdés alapján szolgáltatott, az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a tartozások arányában kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.

284

A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. A 2007. évi XVII. törvény 59. § (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (1) bekezdés 6. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 286 A 2007. évi XVII. törvény 60. §-a a 2010. évi CLXII. törvény 37. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 287 A 2007. évi XVII. törvény 60. § (2) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 40. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 288 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 285


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 76. –

(4) Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni. 61. § (1) A bankszámlát vezető hitelintézet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv határozata alapján kiállított azonnali beszedési megbízást a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. 61. §

289

(1)

61. § (1) 290 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa hozott határozatban foglaltak végrehajtása érdekében közvetlenül jogosult eljárni a hatósági átutalási megbízással kapcsolatban. A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. (2) Ha az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonják végrehajtás alá, és a munkáltató, a kifizető hitelintézet, valamint más személy felhívás ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az érintettet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntésében kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig a tartozás megfizetésére. (2) 291 Ha az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, illetőleg követelést vonják végrehajtás alá, és a munkáltató, a kifizető pénzforgalmi szolgáltató, valamint más személy felhívás ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az érintettet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntésében kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig a tartozás megfizetésére. 62. § (1) Ha az ügyfél az esedékes tartozását nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a tartozás megfizetésére határozattal kötelezhető:


a) az ügyfél örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, b) az ügyfél jogutódja, c) az ügyfél tartozásáért kezességet vállaló, illetve az ügyfél tartozását átvállaló, a jóváhagyott szerződésben foglalt tartozás tekintetében, d) az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő tartozás tekintetében, d) 292 a költségvetési csalás, valamint a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő tartozás tekintetében, e) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel, f) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek tartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezességvállalásnak és tartozásátvállalásnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv általi jóváhagyására, annak feltételeire és következményeire az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36. §-át kell megfelelően alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését. (4) A befizetésre kötelezett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követelését a tartozásába nem számíthatja be. (5) A jogosan igénybe vett támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli. (6) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kezdeményezett végrehajtás nem vezetett eredményre, a végrehajtási feladatokat a továbbiak-

289

A 2009. évi LXXXV. törvény 65. § (4) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 11. 01. A 2007. évi XVII. törvény 61. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 38. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 291 A 2007. évi XVII. törvény 61. § (2) bekezdése a 2009. évi LXXXV. törvény 147. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 11. 01. 292 A 2007. évi XVII. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontja a 2011. évi LXIII. törvény 10. § (11) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 290


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 77. –

ban az ügyféllel szemben az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint foganatosítja. A javaslat a végrehajtásnak azokat a részletszabályait állapítja meg, amelyeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv folytat le. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adóhatósággal együttműködve meg tudja állapítani az ügyfelet terhelő adótartozást is, amelyet később az ügyfélnek járó támogatás összegéből vissza lehet tartani. Ez a rendelkezés a nemzeti forrásokból történő támogatásnál alkalmazható. Az egyéb kötelezettségek esetében is a visszatartási jog a leghatékonyabb módja az önként, határidőre nem teljesített fizetési kötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére, és ezáltal a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére. A visszatartási jog gyakorlása végrehajtási cselekménynek minősül.

A behajthatatlan tartozás törlése 63. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel törölheti az ügyfél tartozását, amennyiben: 63. § (1) 293 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel törölheti az ügyfél tartozását, amennyiben: a) azt az adóhatóság behajthatatlannak minősítette és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adóssal szemben nem kezdeményezett felszámolási eljárást; a) azt az adóhatóság behajthatatlannak minősítette; b) a tartozás végrehajtásához való jog elévült. b) 294 b) az az adóhatóságnak az adós ellen vezetett végrehajtása során fedezet részbeli vagy egészbeli hiánya miatt nem térül meg; c) azt a felszámoló az általa adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint behajthatatlannak minősítette; d) az a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerint nem térül meg; e) az adós természetes személy úgy hunyt el, hogy a hagyaték – más örökös hiányában – az államra száll, vagy jogutód nélkül szűnt meg;


f) az a hatályos jogszabályok alapján elévült. (2) Az esedékessé válást követő hat hónapon belül az ügyfelet terhelő tartozás végrehajthatatlanság címén nem törölhető. (3) A végrehajthatatlanság címén törölt tartozást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel újból előírja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik. A végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye. (3) 295 A végrehajthatatlanság címén törölt tartozást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel újból előírja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti a tízezer forintot meg nem haladó tartozást, amennyiben a tartozás nyilvántartása, a végrehajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv külön nyilvántartást vezet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törölt tételekről értesíti az állami adóhatóságot, amennyiben annak végrehajtásával összefüggésben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az állami adóhatóságot megkereste. (4) 296 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti a tízezer forintot meg nem haladó tartozást, amennyiben a tartozás nyilvántartása, a végrehajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv külön nyilvántartást vezet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás törléséről hozott végzését az állami adóhatósággal is közli, amennyiben a tartozás végrehajtásával összefüggésben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az állami adóhatóságot megkereste.

293 A 2007. évi XVII. törvény 63. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 39. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 294 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 295 A 2007. évi XVII. törvény 63. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 296 A 2007. évi XVII. törvény 63. § (4) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 78. –

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a behajthatatlan tartozást abban az esetben törli a nyilvántartásából, ha a végrehajtáshoz való jog elévült (az esedékessé válástól számított hat hónapon túl), vagy az általa kezdeményezett felszámolási eljárás során nem sikerült a helytállni köteles személyektől a követelést behajtani.

Elévülés 64. § (1) Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítésének megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben a támogatást jogosulatlanul igényelték. Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. 64. § (1) 297 Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az intézkedésben jogosulatlanul részt vettek. Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (2) Ha a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő határozatot a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik. (3) A már megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítésével kapcsolatos végrehajtási jog az ezt megállapító döntés jogerőre emelkedését követő öt év elteltével évül el. (3) 298 A javaslat 64. §-a kétféle elévülési rendelkezést tartalmaz: a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszatérítésével, valamint a már megállapított jogosulatlanul igénybevett támogatás végrehajtásával összefüggő elévülést. A javaslat mindkét esetben ezt az időtartamot öt évben állapítja meg.


V. FEJEZET PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 65. § (1) A pályázóra a törvény III., illetve VI. fejezetének ügyfelekre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a pályázati eljárás során a IV. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) 299 Pályázati eljárás a közbeszerzési eljárás keretein belül is lebonyolítható. 66. § (1) Pályázatot a pályázati felhívást tartalmazó közlemény, illetve annak kiírása alapjául szolgáló jogszabály rendelkezései szerint kell elbírálni. (2) Pályázati eljárás a jogszabályban meghatározott egyes intézkedésekhez kapcsolódóan a támogatási kérelemről való döntésig alkalmazható. A pályázati eljárás során a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot benyújtó ügyfél támogatást vehet igénybe, illetve egyéb jogot szerezhet. (3) A támogatás igénybevételéhez való jogosultságot az a pályázati feltételeket maradéktalanul teljesítő pályázó szerez, aki (amely) a pályázati felhívásban rögzített rangsorolási szempontok alapján kiválasztásra kerül. 67. § (1) A pályázati felhívásnak legalább tartalmaznia kell: a) a pályázati felhívást kiíró szerv megnevezését, b) a pályázati felhívás kiírásának alapjául szolgáló jogszabályt, c) azokat a támogatási célokat, amelyekhez támogatás igényelhető, d) a támogatás igénybevételének feltételeit, e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, f) a pályázatok benyújtásának és elbírálásának rendjét, határidejét, a bírálat szempontjait, g) a pályázatok benyújtásának helyét és módját, h) a támogatások mértékét, i) a pályázó jogait és kötelezettségeit, valamint a kötelezettségek megszegésével járó következményeket, j) a támogatás igénylésének, igénybevételének, valamint az ellenőrzésnek a rendjét,

297

A 2007. évi XVII. törvény 64. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 40. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 298 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 299 A 2007. évi XVII. törvény 65. § (3) bekezdését a 2008. évi CXIV. törvény 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 79. –

k) amennyiben jogszabály előírja, a biztosíték nyújtásának módját és mértékét, l) a rendelkezésre álló forrás nagyságát. (2) A pályázat elbírálásának rendjét a közösségi jogi aktusok, e törvény, valamint más jogszabályban foglaltak figyelembevételével az irányító hatóság állapítja meg. Az irányító hatóság kötve van a pályázati felhívásban közzétett bírálati rendhez. (3) A pályázati felhívást a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően kell nyilvánosságra hozni. (4) A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb harminc napnál. Az irányító hatóság döntése alapján a nyitva álló időtartam egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. 68. § (1) Jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény eltérő rendelkezése hiányában a pályázatokat a benyújtásra előírt időtartam lejártát követő kilencven napon belül kell elbírálni. (2) A pályázatra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, illetve a kifizetés engedélyezésében nem vehet részt a) a pályázó; b) a pályázó szervezet tagja (részvényese), vagy abban közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkező személy, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, könyvvizsgálója; c) a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy; d) a pályázat folyamatba épített (adminisztratív, illetve helyszíni), valamint utólagos ellenőrzését végző személy; e) az a)-d) pontokban szereplő személyek hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]; f) politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, valamint önkormányzati vagy országgyűlési képviselő; f) 300 politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, valamint önkormányzati vagy országgyűlési képviselő, illetve nemzetiségi szószóló;


g) akitől a tárgyilagos eljárás egyéb okból nem várható el. (3) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, továbbá a kifizetés engedélyezésében részt vevő személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, továbbá arról, hogy az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot, üzleti vagy banktitkot, illetve egyéb magántitkot megőrzi. A nyilatkozatot a döntéshozó szervnek át kell adni. (3) 301 A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, továbbá a kifizetés engedélyezésében részt vevő személy a döntéselőkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, továbbá arról, hogy az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot, üzleti vagy banktitkot, fizetési titkot illetve egyéb magántitkot megőrzi. A nyilatkozatot a döntéshozó szervnek át kell adni. (3) 302 303 A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, továbbá a kifizetés engedélyezésében részt vevő személy a döntéselőkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, továbbá arról, hogy az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott minősített adatot, üzleti vagy banktitkot, fizetési titkot illetve egyéb magántitkot megőrzi. A nyilatkozatot a döntéshozó szervnek át kell adni. (4) Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala, illetve a kifizetés során olyan tény merül fel, amely alapján a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy ezt a döntéshozó szervnek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy az adott eljárásban a továbbiakban nem vehet részt.

300

A 2007. évi XVII. törvény 68. § (2) bekezdés f) pontja a 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (19) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2050. 01. 01. 301 A 2007. évi XVII. törvény 68. § (3) bekezdése a 2009. évi LXXXV. törvény 147. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 11. 01. 302 A 2007. évi XVII. törvény 68. § (3) bekezdése a 2009. évi LXXXV. törvény 147. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 11. 01. 303 A 2007. évi XVII. törvény 68. § (3) bekezdése a 2009. évi CLV. törvény 42. § (40) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 04. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 80. –

(5) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, a döntéshozó szerv bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a döntéshozó szervnél kezdeményezni. Amennyiben a döntéshozó szerv az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy az adott eljárásban a továbbiakban nem vehet részt. (6) A pályázatok elbírálásáról bírálati jegyzőkönyvet kell felvenni. A bírálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a pályázat elbírálása szempontjából lényeges körülményeket, így különösen: a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását, b) a legkedvezőbb pályázatok elfogadásának részletes indokait, c) a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését. (7) Az ügyfelet a döntésről a bírálati jegyzőkönyv elkészültétől számított hatvan napon belül értesíteni kell. (8) Az ügyfél – a rá vonatkozó adatok tekintetében – jogosult betekinteni a pályázat elbírálásával összefüggésben keletkezett bírálati jegyzőkönyvbe. (9) A nyertes pályázók névsorát, az elnyert támogatás összegét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján közzé kell tenni. A javaslat értelmében az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő eljárások vagy kérelemre, vagy pedig pályázat alapján indulnak meg. A kérelemre indult eljárásokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a Ket.-nek a javaslatban foglalt eltérések szerint lebonyolított eljárási rendje alapján bírálja el. Vannak azonban olyan, többnyire összetett fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások, amely esetekben az erősen formalizált, és norma szinten rendezett kérelem típusú eljárások alkalmazására nincs mód. Ezen esetekre tartalmaz rendelkezést a javaslat V. fejezete. A javaslat 65-68. §-a rögzíti a pályázatok elbírálásakor alkalmazandó legfontosabb garanciális rendelkezéseket. Figyelemmel arra, hogy egyes intézkedések esetén még további sajátos eljárási szabályok kidolgozása is szükségessé válhat, ezért ezen rendelkezések rendeleti szintű meghatározására az agrárpolitikáért felelős miniszter kapott felhatalmazást (lásd: 81.§ (3) bekezdés h) pontját). 304


A javaslat 68. § (2)-(4) bekezdése a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban levő rendelkezést tartalmaz.

VI. FEJEZET JOGKÖVETKEZMÉNYEK A támogatás visszafizetése 69. § 304 69. § (1) Az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél: a) valótlan tényeket közöl, b) adatot eltitkol, c) a támogatás céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét megszegi, d) a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel, illetve e) a jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban meghatározott támogatási feltételeket – ideértve a támogatás kifizetését követő időszakra vállalt kötelezettségeket is – megszegi, f) olyan támogatást vett igénybe, amelynek alkalmazását az Európai Közösség nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul [az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: jogosulatlanul igénybe vett támogatás]. (2) A támogatás egészét jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak kell tekinteni, ha az ügyfél valamely tényről, körülményről írásban olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely a jogosultság megállapítását érdemben érinti. (3) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy jogszabály a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeként a támogatás csökkentését írja elő, annak mértékét és feltételeit jogszabályban kell megállapítani, amennyiben erről a közösségi jogi aktus nem rendelkezik. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartja az ügyfél által jogosulatlanul

A jogszabály 69- 71. §-a 2007.05.15-én lép hatályba a 2007. évi XVII. törvény 80. § (2) bekezdésének megfelelően.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 81. –

igénybe vett támogatást és azon időpontot, ameddig jogszabály rendelkezései szerint ugyanazon intézkedésben vagy intézkedéscsoportban nem vehet részt. (5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a jogosulatlanul igénybe vett támogatás ügyfél bankszámláján történő jóváírásának a napja. Ez a rendelkezés nem érinti a jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket. (5) 305 A jogosulatlanul igénybe vett támogatást kamattal növelten kell visszafizetni. A kamat mértéke a kamatszámítás időszakának minden napjára a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kamatszámítás kezdő időpontja – amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik – a jogosulatlanul igénybe vett támogatás ügyfél bankszámláján történő jóváírásának a napja. A kamatszámítás záró időpontja – amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik – a támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító határozat kelte. Ez a rendelkezés nem érinti a jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket. (5) 306 307 A jogosulatlanul igénybe vett támogatást kamattal növelten kell visszafizetni. A kamat mértéke a kamatszámítás időszakának minden napjára a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kamatszámítás kezdő időpontja – amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik – a jogosulatlanul igénybe vett támogatás ügyfél fizetési számláján történő jóváírásának a napja. A kamatszámítás záró időpontja – amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik – a támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító határozat kelte. Ez a rendelkezés nem érinti a jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket. (6) Amennyiben az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek felróható okból tévesen vagy jogalap nélkül fizetik ki a támogatást, illetve az ügyfél olyan nemzeti támoga-


tásban részesül, amelynek alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul, a támogatás visszafizetését kamat nem terheli. A támogatás részben vagy egészében jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél az a)-f) pontban felsorolt esetek szerinti módon kötelezettségét súlyosan megsérti. A visszafizetendő jogosulatlanul igénybe vett támogatás mértékéről és feltételeiről – amennyiben közösségi jogszabály nem rendelkezik – nemzeti jogszabályban kell rendelkezni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatásokról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartást vezet. Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén ugyanazon intézkedésben vagy intézkedés-csoportban új támogatás igénybevétele összeférhetetlenség miatt nem lehetséges. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. Az ügyfél önhibáján kívül igénybevett jogosulatlan támogatások visszafizetését kamat nem terheli.

Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel308 69. § 309 (1) Az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság vagy az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél: a) valótlan tényt közöl, b) adatot eltitkol, c) az intézkedés céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét megszegi, d) az intézkedésben való részvételi jogosultságot vagy a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel, e) a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban meghatározott intézkedésben való részvételre vonatkozó feltételeket – ideértve a támogatás kifizetését megelőző vagy azt követő időszakra vállalt kötelezettségeket is – megszegi,

305

A 2007. évi XVII. törvény 69. § (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 42. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 306 A 2007. évi XVII. törvény 69. § (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 42. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 307 A 2007. évi XVII. törvény 69. § (5) bekezdése a 2009. évi LXXXV. törvény 147. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 11. 01. 308 A 2007. évi XVII. törvény jelölt alcíme a 2010. évi CLXII. törvény 41. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 309 A 2007. évi XVII. törvény 69. §-a a 2010. évi CLXII. törvény 41. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.



– 82. –

f) olyan intézkedésben vesz részt, amelynek alkalmazását az Európai Közösség nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul [az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: intézkedésben való jogosulatlan részvétel]. (2) Az intézkedésben való részvételt jogosulatlannak kell tekinteni, ha az ügyfél valamely tényről, körülményről írásban olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely a jogosultság megállapítását érdemben érinti. (3) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy jogszabály az intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogkövetkezményeként a támogatás csökkentését írja elő, annak mértékét és feltételeit jogszabályban kell megállapítani, amennyiben erről a közösségi jogi aktus nem rendelkezik. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartja azon intézkedés(eke)t, amely(ek)ben az ügyfél jogosulatlanul vett részt, és azon időpontot, ameddig jogszabály rendelkezései szerint az ügyfél ugyanazon intézkedésben vagy intézkedéscsoportban nem vehet részt. (5) Az intézkedésben való jogosulatlan részvétellel igénybe vett támogatást kamattal növelten kell visszafizetni. A kamat mértéke a kamatszámítás időszakának minden napjára a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kamatszámítás kezdő időpontja – amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik – a jogosulatlanul igénybe vett támogatás ügyfél fizetési számláján történő jóváírásának a napja. Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik, a kamatszámítás záró időpontja az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat kelte előtt visszafizetett támogatás tekintetében a visszafizetés napja, egyéb esetekben az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat kelte. Ez a rendelkezés nem érinti a jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket. (6) Amennyiben az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek felróható okból tévesen vagy jogalap nélkül fizetik ki a támogatást vagy az ügyfél olyan nemzeti támogatásban részesül, amelynek alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul, a tá-

mogatás visszafizetését kamat nem terheli. (7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító döntése a közlés időpontjától kezdődően – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartási jogának érvényesítése útján – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (8) Az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat jogerőre emelkedésével – amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak a támogatás egy része tekintetében állapítja meg a jogosulatlan részvételt, úgy az érintett rész vonatkozásában – az ügyfél intézkedésben való részvételhez fűződő jogosultsága megszűnik. Intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítására a jogosultságot megállapító határozat közlésétől számított öt éven belül van lehetőség.

Késedelmi pótlék 70. § 310 70. § (1) A határozattal előírt fizetési kötelezettség késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. 70. §

311

(1)

(2) A késedelmi pótlék mértéke – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – minden naptári nap után a mindenkori érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után pótlékot felszámítani nem lehet. (2)

312

(3) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az ügyfél a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. (3)

313

(4) A késedelmi pótlék felszámítása esetén a pótlék alapját jogcímenként (támogatásonként) különkülön kell figyelembe venni. A késedelmi pótlékot az ügyfél jogszabályban meghatározott vagy határozattal előírt fizetési kötelezettségének és az ügyfél által teljesített befizetés összehasonlításával kell

310

A jogszabály 69- 71. §-a 2007.05.15-én lép hatályba a 2007. évi XVII. törvény 80. § (2) bekezdésének megfelelően. A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 312 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 313 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 311


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 83. –

megállapítani. Utólagos ellenőrzés során megállapított késedelmi pótlék legfeljebb három évre számítható fel. Az ügyfél a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti. (4) 314 A késedelmi pótlék felszámítása esetén a pótlék alapját jogcímenként (támogatásonként) különkülön kell figyelembe venni. Utólagos ellenőrzés során megállapított késedelmi pótlék legfeljebb három évre számítható fel. Az ügyfél a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti. (5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból vagy kérelemre végzésben törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. (5) 315 A javaslat 70. §-a a késedelmi pótlék megállapításával kapcsolatos technikai, eljárási szabályokat tartalmaz. A késedelmi pótlék mértéke a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik.

Mulasztási bírság 71. § 316 71. § 317 (1) Az ügyfél ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény, valamint annak felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály szerinti, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott: 71. § 318 (1) 319 Az ügyfél ötszázezer forintig terjedő, a támogatási összeggel, illetve az (5) bekezdés szerinti jogellenes magatartás súlyával arányos mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény, valamint annak felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály szerinti, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott:


71. § 320 (1) 322 321 Az ügyfél ötszázezer forintig terjedő, a támogatási összeggel, illetve az (5) bekezdés szerinti jogellenes magatartás súlyával arányos mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény, valamint annak felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott: 71. § (1) 323 Az ügyfél ötszázezer forintig terjedő, a támogatási összeggel vagy az (5) bekezdés szerinti jogellenes magatartás súlyával arányos mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény, valamint annak felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti, továbbá közigazgatási döntésben, hatósági szerződésben meghatározott: a) bejelentési, változásbejelentési, monitoring vagy más jellegű adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan vagy nem az előírt módon teljesíti, b) az intézkedésekkel, valamint az egyéb nyilvántartási kötelezettségekkel összefüggésben a jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, b) az intézkedésekkel, valamint az egyéb nyilvántartási kötelezettségekkel összefüggésben a jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását vagy könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, c) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, d) a nyilatkozattételt elmulasztja, megtagadja, vagy félrevezető nyilatkozatot tesz,

314

A 2007. évi XVII. törvény 70. § (4) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 315 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 316 A jogszabály 69- 71. §-a 2007.05.15-én lép hatályba a 2007. évi XVII. törvény 80. § (2) bekezdésének megfelelően. 317 A jogszabály 69- 71. §-a 2007.05.15-én lép hatályba a 2007. évi XVII. törvény 80. § (2) bekezdésének megfelelően. 318 A jogszabály 69- 71. §-a 2007.05.15-én lép hatályba a 2007. évi XVII. törvény 80. § (2) bekezdésének megfelelően. 319 A 2007. évi XVII. törvény 71. § (1) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 43. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 321 A 2007. évi XVII. törvény 71. § (1) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 43. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 320 A jogszabály 69- 71. §-a 2007.05.15-én lép hatályba a 2007. évi XVII. törvény 80. § (2) bekezdésének megfelelően. 322 A 2007. évi XVII. törvény 71. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 323 A 2007. évi XVII. törvény 71. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 42. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.



– 84. –

e) a fennálló köztartozásáról vagy egyéb körülményről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, e) a fennálló köztartozásáról vagy egyéb körülményről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz. f) az ellenőrzést vagy a támogatási szerv eljárását a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza. f) 324 a) bejelentési, változásbejelentési adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan, vagy nem az előírt módon teljesíti, b) az intézkedésekkel, valamint a tejkvótanyilvántartás működtetésével összefüggésben a jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, c) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, d) a nyilatkozattételt elmulasztja, megtagadja, vagy félrevezető nyilatkozatot tesz, e) a fennálló köztartozásáról vagy egyéb körülményről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, f) az ellenőrzést vagy a támogatási szerv eljárását a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, g) a jogosultat megillető összegnél nagyobb összegű export-visszatérítést igényel. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az ügyfél késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (3) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb határozatban előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az

e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. (3) 325 A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb végzésben előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. (4) A mulasztási bírság az ellenőrzés akadályozásáért az (1) bekezdés f) pontja alapján az ügyfélnek nem minősülő személyre is kiszabható. (4)

326

(5) A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni. A mulasztási bírságra vonatkozó szabályozás taxatív módon határozza meg azokat az eseteket, amikor az ügyfél, illetőleg más személy a törvényben meghatározott mértékig mulasztási bírsággal sújtható. A javaslat – a korábban hatályos szabályozásnak megfelelően – a tételes bírságra helyezi a hangsúlyt és egységesen határozza meg a bírság maximális mértékét. A mulasztási bírság szabályok minden esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiszabható legmagasabb bírság összegét határozzák meg, mely nem jelenti azt, hogy bármely jogszabálysértés esetén a törvényben meghatározott összeget kellene bírságként megállapítani. A kiszabott bírságnak minden esetben arányban kell állnia az elkövetett jogszabályszegéssel, ezért a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a jogkövetkezmény alkalmazásakor kötelezettsége az eset összes körülményét mérlegelni és azok tükrében meghatározni a bírság összegét, ez tehát akár nul-

324

A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. A 2007. évi XVII. törvény 71. § (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 42. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 326 A 2009. évi LVI. törvény 369. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01. 325


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 85. –

la forint is lehet. Egyes kötelezettségek (bejelentés, adatszolgáltatás) késedelmes teljesítése esetén nem szabható ki mulasztási bírság, ha a mulasztó késedelmét azzal igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Egyes támogatások igénybevételéből való kizárás 72. § (1) Ha közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérően nem rendelkezik, az az ügyfél, aki jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, illetve a mulasztási bírság alapjául szolgáló cselekményt szándékosan, illetőleg ismételten valósítja meg, legfeljebb öt évre kizárható egyes támogatások igénybevételéből. 72. § (1) 327 Ha közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérően nem rendelkezik, az az ügyfél, aki intézkedésben jogosulatlanul vett részt, illetve a mulasztási bírság alapjául szolgáló cselekményt szándékosan, illetőleg ismételten valósítja meg, legfeljebb öt évre kizárható egyes támogatások igénybevételéből. (2) Ismételten valósítja meg a cselekményt az, aki öt éven belül legalább két alkalommal követi el a jogkövetkezmény alapjául szolgáló cselekményt. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti jogkövetkezmény időtartama csökkenthető, illetve alkalmazásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél a jogkövetkezmény alapjául szolgáló mulasztást utóbb pótolja. (4) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben kell megállapítani a támogatások igénybevételi lehetőségéből való kizárással érintett támogatások körét. A javaslat 72. §-a értelmében a súlyosabb jogsértések esetén van lehetőség az egyes támogatások igénybevételéből való kizárás mint jogkövetkezmény alkalmazására. A javaslat 72. § (4) bekezdése értelmében e jogkövetkezmény alkalmazására csak abban az esetben van mód, ha erre a lehetőségre a jogszabály, vagy a pályázati felhívás kifejezett rendelkezést tartalmaz.


Kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértése miatti külön rendelkezések 73. § (1) A kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben szereplő megállapítások szolgálnak alapul a kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezménynek. 73. § (1) 328 A kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzés alapján hozott döntésben szereplő megállapítások szolgálnak a kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény jogalapjául. (2) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási kérelemről szóló határozatban rendelkezik. (2) 329 A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv határozatban rendelkezik. (3) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti az ellenőrzést végző államigazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzése miatti jogkövetkezményt. (3) 330 A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti a külön jogszabályban foglaltak szerinti jogkövetkezményt. (4) Amennyiben bíróság vagy szabálysértési hatóság a támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről hozott határozatot követően olyan jogerős határozatot hoz, amelynek alapján az érintettre nézve hátrányosabb jogkövetkezmény lenne megállapítható, ezen határozat alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból lefolytatott eljárása során módosítja jogkövetkezményt megállapító határozatát. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a módosításról a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül dönthet. A támogatásnak a módosított határozattal érintett és már

327

A 2007. évi XVII. törvény 72. § (1) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (1) bekezdés 7. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 328 A 2007. évi XVII. törvény 73. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368- 369. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 329 A 2007. évi XVII. törvény 73. § (2) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 43. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 330 A 2007. évi XVII. törvény 73. § (3) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 44. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 86. –

igénybe vett része jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. (4) 331 Amennyiben bíróság vagy szabálysértési hatóság a támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről hozott határozatot követően olyan jogerős határozatot hoz, amelynek alapján az érintettre nézve hátrányosabb jogkövetkezmény lenne megállapítható, ezen határozat alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból lefolytatott eljárása során módosítja jogkövetkezményt megállapító határozatát. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a módosításról a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül dönthet. A támogatásnak a módosított határozattal érintett és már igénybe vett része intézkedésben való jogosulatlan részvételnek minősül. A javaslat 73. §-a a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértésével összefüggő rendelkezéseket tartalmaz. A rendelkezések alkalmazásánál figyelemmel kell lenni arra a kettősségre, ami a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó eljárás kettősségéből fakad: egyrészt van egy általános szakhatósági eljárás, amely a jogszabályban meghatározott feltételek ellenőrzését jelenti, másrészt ugyanezen hatóság, akár ugyanezen eljárás keretében a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggésben különböző megállapításokat tesz, amelyekről tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kapott információkat egybeveti a rendelkezésére álló egyéb információkkal, és szükség szerint határoz a jogkövetkezményről.

Nem teljesítési bírság

332

73/A. § 333 (1) A közvetlen támogatási rendszer keretében közösségi jogi aktus felhatalmazása alapján egyes, jogszabályban meghatározott szerkezetátalakítási intézkedésekben való részvétel feltétele az ügyfél kötelezettség vállalása, hogy a jogszabályban meghatározottak szerinti mértékben élőmunka ráfordítást biztosítson. 73/A. §

334

(1) A közvetlen támogatási rendszer ke-


retében közösségi jogi aktus felhatalmazása alapján egyes, jogszabályban meghatározott szerkezetátalakítási intézkedésekben való részvétel feltétele az ügyfél kötelezettségvállalása, hogy a jogszabályban meghatározottak szerinti mértékben élőmunkaráfordítást biztosítson, továbbá az előírt elismert tevékenységből származó árbevételi, képzési és beruházási kötelezettségét teljesítse. (2) Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettség megszegése esetén az ügyfelet – a (3)-(4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a mulasztással arányos nem teljesítési bírsággal kell sújtani. A bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint munkaóránként legfeljebb 4,5 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe. Az átváltásra a közösségi forrásból nyújtandó támogatásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettség megszegése esetén az ügyfelet – a (6)-(7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a mulasztással arányos, euróban megállapított nem teljesítési bírsággal kell sújtani. Az átváltásra a közösségi forrásból nyújtandó támogatásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A nem teljesítési bírság kiszabásánál a 71. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) A jogszabályban meghatározott élőmunkaráfordítás nem vagy hiányos teljesítése esetén, a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint munkaóránként és támogatási évenként legfeljebb 4,5 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe. (4) A nem teljesítési bírság mértéke hivatalból vagy kérelemre a jogszabályban meghatározottak szerint mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha az ügyfél mulasztását elháríthatatlan külső ok idézte elő és e körülmény fennállását a jogszabályban meghatározottak szerint igazolta. (4) A jogszabályban meghatározott elismert tevékenységből származó árbevétel nem vagy hiányos teljesítése esetén, a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint az árbevétel nem teljesített 300 forintos egységértékei

331

A 2007. évi XVII. törvény 73. § (4) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30. 332 A 2007. évi XVII. törvény 73/A. §-át és megelőző alcímét a 2010. évi III. törvény 1. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.02.22. 333 A 2007. évi XVII. törvény 73/A. §-át és megelőző alcímét a 2010. évi III. törvény 1. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.02.22. 334 A 2007. évi XVII. törvény 73/A. §-a a 2011. évi CLXVIII. törvény 30. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 87. –

esetében támogatási évenként legfeljebb 4 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.


c) a nyilvántartásba vétellel,

(5) A nem teljesítési bírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget.

d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásához kapcsolódó hatósági hozzájárulással, valamint

(5) Az állattenyésztéshez kapcsolódó intézkedések esetében a jogszabályban meghatározott élőmunkaráfordítás, beruházási kötelezettség, illetőleg képzési kötelezettség nem vagy hiányos teljesítése esetén jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás alapjául szolgáló állategységenként évenként legfeljebb 100 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.

d) 337 a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásával, átengedésével, nyilvántartásban történő átvezetésével, valamint

(6) A nem teljesítési bírság kiszabásánál a 71. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

e) a hatósági engedélyezéssel

(7) A nem teljesítési bírság mértéke hivatalból vagy kérelemre a jogszabályban meghatározottak szerint mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha az ügyfél mulasztását elháríthatatlan külső ok idézte elő és e körülmény fennállását a jogszabályban meghatározottak szerint igazolta.

d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásával, átengedésével, nyilvántartásban történő átvezetésével, valamint

kapcsolatos eljárások. kapcsolatos eljárások. a) az intézkedésekben való részvétellel, b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával,

(8) A nem teljesítési bírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget.

c) a nyilvántartásba vétellel,

(9) Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségek ismételt megszegése esetén a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint a (3)-(5) bekezdésekben szereplő összegek legfeljebb kétszerese vehető figyelembe.

d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásához kapcsolódó hatósági hozzájárulással, valamint

VII. FEJEZET AZ ELJÁRÁS KÖLTSÉGEI 74. § A törvény hatálya alá tartozó államigazgatási eljárások közül tárgyi illetékmentes eljárásnak minősülnek: 74. § 335 A törvény hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások közül tárgyi illetékmentes eljárásnak minősülnek: 74. § 336 E törvény hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások közül tárgyi díj- és illetékmentes eljárásnak minősülnek: a) az intézkedésekben való részvétellel, b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával,

e) a hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eljárások. A javaslat 74. §-a az eljárás költségeire vonatkozó szabályozás keretében tárgyi illetékmentes eljárásnak tekinti a törvény hatálya alá tartozó egyes államigazgatási eljárásokat. E rendelkezés jogi szempontból összhangban van az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésével. Az eljárások tárgyi illetékmentessége egyben azt is jelenti, hogy az eljárás során az ügyfeleknek saját maguknak kell felmerült költségeiket viselniük. Az eljárások tárgyi illetékmentessége összhangban van azzal a közösségi irányelvvel, miszerint a tagállamoknak saját maguknak kell biztosítaniuk az egyes közösségi támogatásokhoz való egyenlő hozzájutási feltételeket. Erre figyelemmel amennyiben a tagállam díjat, vagy illetéket kérne az intézkedésekben való részvételi jogosultság megállapításáért, az – mivel tagállamonként nem lenne egységes – diszkriminációt jelentene az egyes tagállamok esetében az egyenlő feltételek biztosítását illetően.

335

A 2007. évi XVII. törvény 74. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 45. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 74. §- a 2012. évi CCXIII. törvény 59. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.12.28. 337 A 2007. évi XVII. törvény 74. § d) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 44. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 336


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 88. –

VIII. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK Mezőgazdasági vagyoni értékű jogok 75. § (1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nemzeti tartalékát képező vagyoni értékű jogok a Magyar Állam tulajdonában vannak. E vagyoni értékű jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv e vagyoni értékű jogokat elkülönítetten kezeli és tartja nyilván. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti tartalékból való első tulajdonszerzés térítésmentesen történik. (3) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog ideiglenes átengedése esetén a jog tartalmát képező jogosultságok meghatározott időtartamra azt illetik meg, akinek a részére a jogot átengedték. (3) 338 A mezőgazdasági vagyoni értékű jog ideiglenes átengedése esetén a jog tartalmát képező jogosultságok és kötelezettségek meghatározott időtartamra azt illetik meg, illetve azt terhelik, akinek a részére a jogot átengedték. (4) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog megállapítására külön jogszabály szerint jogosult hatóság által ideiglenesen megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházása vagy ideiglenes átengedése semmis. 76. § 339 (1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházására vagy ideiglenes átengedésére irányuló szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (2) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásáról, illetve ideiglenes átengedéséről szóló szerződés, illetve a szerződés módosítása alapján – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a felek közösen kötelesek kérelmezni az átruházni, illetve ideiglenesen átengedni kívánt mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nyilvántartásban történő átvezetését, amennyiben a nyilvántartás vezetése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozik. Jogszabály


előírhatja, hogy az átruházás vagy az ideiglenes átengedés tényét a szerződés hatálybalépését megelőzően, előzetesen be kell jelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. (3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem jóváhagyásáról a kérelem beérkezését követő hatvan napon belül határozatban dönt, és ezzel egy időben intézkedik a mezőgazdasági vagyoni értékű jognak az általa vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. A nyilvántartásban való átvezetésig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket. (3) 340 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül dönt. A nyilvántartásban való átvezetésig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket. (3) 341 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (2) bekezdés szerinti kérelemről a kérelem beérkezését követő naptól számított két hónapon belül dönt. A nyilvántartásban való átvezetésig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket. (4) Amennyiben jogszabály előírja, hogy a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházása, illetve ideiglenes átengedése csak a megfelelő földterület, állatállomány, illetőleg mezőgazdasági üzem (üzemrész) átruházásával vagy átengedésével együtt történhet, az átruházás, illetve ideiglenes átengedés további feltételeit külön jogszabály határozza meg. 76. § (1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházására vagy ideiglenes átengedésére irányuló szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (2) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásáról, illetve ideiglenes átengedéséről szóló szerződést vagy annak módosítását – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az átvevő a szerződés megkötését követő tizenöt napon belül köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

338 A 2007. évi XVII. törvény 75. § (3) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 46. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 339 A 2007. évi XVII. törvény 76. §-a a 2008. évi CXIV. törvény 47. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 340 A 2007. évi XVII. törvény 76. § (3) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 341 A 2007. évi XVII. törvény 76. § (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 45. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 89. –

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hozzá benyújtott jóváhagyási kérelemről hatvan napon belül dönt. A jóváhagyásról szóló döntés kiadásáig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket. (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szerződés jóváhagyását csak olyan körülmények fennállása esetén tagadhatja meg, amelyek jóváhagyás esetén is a szerződés érvénytelenségét eredményeznék. (5) Jogszabály elrendelheti, hogy vagyoni értékű jog átruházásához jogkövetkezmény, illetve kedvezmény csak akkor alkalmazható, ha a mezőgazdasági vagyoni értékű jog és a megfelelő földterület, állatállomány illetőleg mezőgazdasági üzem (üzemrész) átruházása vagy átengedése ugyanazon szerződés keretében történik. (6) Az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági vagyoni értékű jog határozott időre történő ideiglenes átengedése esetén, feltéve, ha a mezőgazdasági vagyoni értékű jog és a megfelelő földterület, állatállomány vagy mezőgazdasági üzem (üzemrész) átengedése ugyanazon időszakra történik. A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok szorosan kapcsolódnak a Közös Agrárpolitika keretében nyújtott támogatásokhoz, hiszen: - termelési korlátot jelentenek a termelők számára egyes termékek vonatkozásában, és csak áttételesen kapcsolódik hozzájuk támogatás (tejkvóta), - termeléshez kötött támogatások egyéni és nemzeti felső határát jelzik (állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok rendszere anyatehéntartás támogatása, anyajuhtartás támogatása esetén), - a termeléstől független egységes támogatási rendszer (ETR) egyéni és nemzeti felső határát jelzik, támogatási jogosultságok rendszerét alkotva. A javaslat 75-76.§-ai a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokkal kapcsolatban számos új elem kodifikálását végzik el. A javaslat rendezi a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos tulajdonjogi kérdéseket, amikor kimondja, hogy azok nemzeti tartaléka a Magyar Állam tulajdonában van, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv pedig csak a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult. Amikor a javaslat 75.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti tartalékból való első tulajdonszerzés térítésmentesen történik, azzal egyrészt megteremti az alapját annak, hogy a várhatóan 2009-re Készült: 2013. január 3. 14:28


bevezetendő egységes támogatási rendszerből is térítésmentesen fog történni az első tulajdonszerzés. E megfogalmazás más megközelítésben viszont már azt is jelenti, hogy – már összhangban a közösségi jogi szabályokkal – a későbbiekben a további tulajdonszerzések esetén már térítést is lehessen kérni. A javaslat 76. §-a a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházásával, illetve átengedésével kapcsolatos polgári jogi szerződéses viszonyokat érintő rendelkezéseket tartalmaz. A vagyoni értékű jogok forgalmazásával kapcsolatban eddig ismertté vált gyakorlat alapján feltételezhető, hogy a későbbi jogvitákat jobban meg lehet előzni akkor, ha a szerződéseket teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják. A jövőben ugyanis – különösen az egységes támogatási jogosultságra való áttéréssel kapcsolatban – az eddigieknél egyrészt nagyobb összegű támogatás vehető majd igénybe, másrészt viszont ebből következően az esetleges érdekellentétek miatt meg fog nőni a jogviták száma is. Ezek részbeni megelőzését is szolgálja ez a szigorú formakényszer. A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházásáról, illetve ideiglenes átengedéséről szóló szerződéseket jóváhagyás céljából be kell nyújtani a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. Ezen adminisztratív előírás azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által vezetett nyilvántartásokban biztosítani lehessen az adatok naprakészségét, ebből következően pedig mindig pontosan nyomon lehessen követni a jogosultságok forgalmazását, ideértve annak ellenőrzését is, hogy az érintettek betartják-e a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítését. A javaslat 76. § (5) bekezdése kimondja, hogy egyes jogkövetkezmények érvényesüléséhez szükség van arra is, hogy több, a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra, valamint a földterületre, illetve állatállományra vonatkozó jognyilatkozat ugyanazon szerződés keretében történjen. Ez a megközelítés már fokozatos átmenetet képez a közösségi jogban is ismert ún. üzemszabályozás irányába. A javaslat ezen rendelkezése ugyanis a mezőgazdasági üzemet már a nemzeti jogi szabályozás szintjén is egységesen kezelt és irányított vagyontömegnek kezeli.

Elháríthatatlan külső ok (vis maior) igazolása 77. § (1) Ha az ügyfél elháríthatatlan külső okra hivatkozik, annak fennállását jogszabályban meghatározottak szerint kell igazolnia. Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 90. –

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az elháríthatatlan külső ok meglétét intézkedésenként egyedileg, és a következménnyel okozati összefüggésben vizsgálja, és dönt annak elfogadásáról. (3) Nem tekinthető jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha az ügyfél kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt igazoltan nem tud eleget tenni. (3) 342 Nem tekinthető intézkedésben való jogosulatlan részvételnek, ha az ügyfél kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt igazoltan nem tud eleget tenni. Mivel a javaslat hatálya széles körű (EMGA, EMVA, EHA, nemzeti támogatások), ezért eltekint attól, hogy a tipikus elháríthatatlan külső ok (vis maior) eseteket még a tipizálás szintjén is meghatározza. Ennyiben tehát eltér a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény rendelkezéseitől, amely az elemi károk körére vonatkozóan tételes iránymutatást ad. A két jogszabály egybevetéséből meg kell állapítani, hogy az elháríthatatlan külső okra, illetve annak igazolására – amennyiben arra a javaslat hatálya alá tartozó intézkedéssel összefüggésben hivatkoznak – nem az 1991. évi LXXIX. törvényben, hanem a javaslatban foglaltakat kell alkalmazni. A javaslat abból indul ki, hogy az ügyfél bármely körülményre hivatkozhat úgy, hogy azt elháríthatatlan külső oknak tekinti, azonban ezen állítását igazolnia kell. Az igazolás csak az esemény megtörténtét igazolja. Az esemény, vagy körülmény igazolására csak abban az esetben van szükség, ha az kihatással volt az intézkedésben való részvétel feltételeit meghatározó jogszabályban, illetve pályázati felhívásban foglaltak teljesítésére, és így fennáll a jogosulatlanul igénybevett támogatásra vonatkozó jogkövetkezmény alkalmazásának a veszélye.


A nemzeti hatáskörben nyújtott egyes támogatásokra vonatkozó külön szabályok 78. § (1) Egyes, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban meghatározott mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatások csak az Európai Bizottság részére történő bejelentést követően hirdethetők meg. (2) A miniszter közleményt ad ki a forrás kimerüléséről. A javaslat 78. §-a – összhangban a Tanács 659/1999/EK rendeletével, valamint az annak végrehajtására kiadott 794/2004/EK bizottsági rendelettel, csak olyan nemzeti támogatások meghirdetését engedi, amelyeket előzetesen a Bizottság notifikált. Mivel a 2004- május 1-i csatlakozás alkalmával Magyarország a korábban alkalmazott nemzeti támogatásai tekintetében hároméves moratóriumot kapott, az új rendelkezések alkalmazására csak 2007. május 1-et követően kerül sor. Amennyiben a nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásról nem törvényben, illetve kormányrendeletben rendelkeznek, úgy azokat – figyelemmel a javaslat 81. § (4) bekezdésében foglaltakra – az agrárpolitikáért felelős miniszter hirdeti meg rendeletben.

79. § A külön jogszabályban meghatározott birtokösszevonási célú termőföld vásárlás támogatásával összefüggésben az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

Azt, hogy az adott intézkedés esetében az igazolt állítás elháríthatatlan külső oknak minősült-e vagy sem, mindig ok-okozati összefüggésben kell vizsgálni. A döntés joga és felelőssége a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervé.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdése értelmében fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani – a díj és a bírság kivételével – csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.

Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elháríthatatlan külső okként elfogadja az igazolt tényállítást, az egyben mentesíti is az ügyfelet a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazása alól.

A javaslat ezen rendelkezése nem minősül új fizetési kötelezettségnek, mivel átveszi az egyébként hatályon kívül helyezni javasolt 2003. évi LXXIII. törvény 15/A. §-ában foglaltakat.

342

A 2007. évi XVII. törvény 77. § (3) bekezdése a 2010. évi CLXII. törvény 50. § (1) bekezdés 9. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 12. 30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 91. –

A Nemzeti Diverzifikációs Programra vonatkozó külön szabályok343 79/A. § 344 Az EMGA-ból támogatott Nemzeti Diverzifikációs Program keretében az intézkedéseket az e törvényben az EMVA-ból vagy az EHA-ból finanszírozott intézkedésekre vonatkozó szabályok szerinti eltéréssel kell végrehajtani.

IX. FEJEZET HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 80. § (1) Ez a törvény – a 29. § (3) bekezdése és a 6971. §-ok kivételével – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A törvény 29. § (3) bekezdése, valamint 69-71. §-a a kihirdetését követő negyvenhatodik napon lép hatályba. (3) A törvény rendelkezéseit – a (2) és a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a folyamatban levő ügyek tekintetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény EMOGA Garancia részt említ, azon 2007. január 1-jétől EMGA-t kell érteni. Az EMVA-ból folyósított támogatás igénybevételi feltételeit megállapító rendeletben meghatározott egyes intézkedések esetében a 2007. január 1-jét követően megkezdett, és számlával igazolt beruházás esetén is igénybe vehető a támogatás. (4) A nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket a 2007. május 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni. Az ezt megelőzően indult eljárásokat a korábbi jogszabályokban foglaltak alapján kell befejezni. (5) A törvény kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseit kötelezően a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni.


Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése értelmében fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie. E rendelkezésre figyelemmel a javaslat fizetési kötelezettséget is magában foglaló, jogkövetkezményt megállapító rendelkezései (29. § (3) bekezdése, 69-71. §-ai) a kihirdetést követő negyvenhatodik napon lépnek hatályba. A javaslat 80. § (3) bekezdése értelmében annak rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. E rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a hatálybalépés előtt indult eljárásokat a korábbi jogszabályokban foglaltak alapján kell befejezni. A javaslat 80. § (4) bekezdése szintén átmeneti rendelkezésként írja elő, hogy a nemzeti támogatásokkal kapcsolatban 2007. május l. előtt indult eljárásokat a korábbi jogszabályok alapján kell befejezni. Más megközelítésben ez – figyelemmel a javaslat 78.§-ában foglaltakra is – 2007. május 1. után már csak a javaslatban foglaltaknak megfelelően meghirdetettek szerint vehető igénybe nemzeti jogkörben nyújtott támogatás. A javaslat 80. § (5) bekezdése a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezést állapít meg. Ennek értelmében e rendelkezések kötelező alkalmazását közvetlenül alkalmazott közösségi jogi aktus állapítja meg.

Felhatalmazó rendelkezések 81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy: a) az EMGA-ból, az EMVA-ból, az EHA-ból támogatott intézkedésekkel kapcsolatos pénzügyi, számviteli, lebonyolítási, biztosítékkezelési rendet, a) 345 a törvény hatálya alá tartozó intézkedésekkel kapcsolatos pénzügyi, számviteli, lebonyolítási, biztosítékkezelési rendet, b) az EMGA-ból finanszírozott intervenciós intézkedés lebonyolítási rendjét, b) 346 c) a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság ré-

343

A 2007. évi XVII. törvény jelölt alcímét a 2010. évi CLXII. törvény 46. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. A 2007. évi XVII. törvény 79/A. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 46. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 345 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés a) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 47. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 346 A 2008. évi CXIV. törvény 51. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 01. 06. 344


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 92. –

szére történő bejelentési rendjére vonatkozó részletes szabályokat, d) a külpiaci intézkedések végrehajtásának általános szabályait, e) a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések bevezetésével kapcsolatos átmeneti, illetve azok lebonyolításával kapcsolatos részletes szabályokat, e) 347 a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket végző hatáskörrel rendelkező hatóságot, f) az elektronikus ügyintézés bevezetésével kapcsolatos szabályokat f) 348 az elektronikus kapcsolattartás bevezetésével kapcsolatos szabályokat g) 349 az automatizált döntés e törvény szerinti eljárásokban való alkalmazásának eseteit és részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet rendeletben kijelölje. (3) 350 Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy: a) a törvény hatálya alá tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes szabályokat, a) 351 a törvény hatálya alá tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes , valamint az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos általános szabályokat, b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kiosztásának részletes szabályait, illetve nemzeti tartalékának mértékét, c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadási rendszer felállítására, működésére, valamint a szaktanácsadók képzettségére vonatkozó részletes szabályokat,

2007. évi XVII. törvény c) 352 a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadási rendszer felállítására, működésére, a területi szaktanácsadási központként végzett tevékenység engedélyezésére, valamint a szaktanácsadók képzettségére vonatkozó részletes szabályokat, d) az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentésével és igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat, e) a helyi akciócsoportok elismerési rendjének részletes szabályait, f) a nemzeti vidéki hálózat felállításával kapcsolatos részletes szabályokat, g) az EMVA, illetve az EHA esetén alkalmazandó monitoring részletes szabályait, illetve a monitoringindikátorok alapján képzett adatok és az adatok szolgáltatására kötelezettek körét, valamint a monitoringadatok szolgáltatásának a rendjét, g) 353 az EMVA vagy az EHA esetén, valamint az EMGA-ból támogatott Nemzeti Diverzifikációs Program intézkedései esetén alkalmazandó monitoring részletes szabályait, továbbá a monitoringindikátorok alapján képzett adatok és az adatok szolgáltatására kötelezettek körét, valamint a monitoringadatok szolgáltatásának a rendjét h) a pályázati eljárás részletes szabályait, i) a MePAR és az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartásának részletes szabályait, j) az intervenciós raktárregiszter létrehozásával, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes szabályokat, k) a VINGIS-hez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait, l) a szakrendszerek kialakításának részletes szabályait, m) a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokat,

347

A 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 48. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 348 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés f) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 349 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés g) pontját a 2009. évi LVI. törvény 367. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.10.01. 350 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3)- (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 48. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 351 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 352 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés c) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 47. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30. 353 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés g) pontja a 2010. évi CLXII. törvény 47. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.12.30.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 93. –

n) a kölcsönös megfeleltetés végrehajtásához kialakítandó nyilvántartások részletes szabályait, o) az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetében a legkisebb, a jogutódlás vagy a kötelezettségátvállalás tárgyát képező részt, p) az elektronikus úton teljesítendő kérelem-, pályázatbenyújtás, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus ügyintézés feltételeit, valamint az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. p) 354 az elektronikus úton teljesítendő kérelem-, pályázatbenyújtás, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. q) 355 a mesterséges körülmények megállapításának eseteit, r) 356 az ügyfél-nyilvántartás módját és feltételeit, továbbá az ügyfél-nyilvántartással kapcsolatos eljárás részletes szabályait, s) 357 a tevékenységihely-nyilvántartás módját és feltételeit, továbbá a tevékenységihelynyilvántartással kapcsolatos eljárás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. 358

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatás igénybevételére vonatkozó, törvényben vagy kormányrendeletben nem szabályozott feltételeket rendeletben állapítsa meg. (5) 359 Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben az átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az iga-


zoló szervet, az igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet, a helyi akciócsoportot és a nemzeti vidéki hálózatot – ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes – rendeletben jelölje ki. (5) 360 361 Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben az átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az igazoló szervet, az igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet, a helyi akciócsoportot és a nemzeti vidéki hálózatot – ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszter, valamint az érintett miniszterek egyetértésével kiadott – rendeletben jelölje ki. (3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy: a) a törvény hatálya alá tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes szabályokat, b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kiosztásának részletes szabályait, illetve nemzeti tartalékának mértékét, c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadási rendszer felállítására, működésére, valamint a szaktanácsadók képzettségére vonatkozó részletes szabályokat,

354 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés p) pontja a 2009. évi LVI. törvény 368. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01. 355 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés q)-s) pontját a 2010. évi CLXII. törvény 47. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 356 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés q)-s) pontját a 2010. évi CLXII. törvény 47. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 357 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés q)-s) pontját a 2010. évi CLXII. törvény 47. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 358 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3)- (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 48. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 359 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3)- (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 48. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 360 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3)- (5) bekezdése a 2008. évi CXIV. törvény 48. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06. 361 A 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 44. § (3) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.



– 94. –

c) 362 a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tanácsadási rendszer felállítására, működésére vonatkozó részletes szabályokat, d) az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentésével és igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat, e) a helyi akciócsoportok elismerési rendjének részletes szabályait, f) a nemzeti vidéki hálózat felállításával kapcsolatos részletes szabályokat, g) az EMVA, illetve az EHA esetén alkalmazandó monitoring részletes szabályait, h) a pályázati eljárás részletes szabályait, i) a MePAR és az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatás igénybevételére vonatkozó, törvényben vagy kormányrendeletben nem szabályozott feltételeket rendeletben állapítsa meg. (5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben az átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az igazoló szervet, az igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet, a helyi akciócsoportot és a nemzeti vidéki hálózatot – ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes – rendeletben jelölje ki. A javaslatban foglaltakkal összefüggő végrehajtási rendelkezések kiadására a Kormány, valamint – összhangban a javaslat 11. § (2) bekezdésében foglaltakkal – az agrárpolitikáért felelős miniszter kap felhatalmazást.

Módosuló jogszabályok 82. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 12. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

82. §

363 364

„(4) Az agrárkamarák, valamint a Magyar Agrárkamara egyes közösségi, illetve nemzeti hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, halászati támogatások igénybevételi jogosultságát, valamint az ezekkel összefüggő vagyoni értékű jogokat érintő, a jogosultak közötti egyezségkötés elősegítése érdekében Egyezségi Tanácsokat működtethetnek. Az Egyezségi Tanácsok előtti eljárás az érintettek kérelme alapján indul. Az Egyezségi Tanács működési rendjét, eljárásának szabályait, a díjfizetés rendjét a Magyar Agrárkamara állapítja meg.” (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény: a) 3. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] u) a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása keretében 1. mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási tevékenység, 2. mezőgazdasági termelő: a gazdaságátadási támogatás bevezetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó; b) 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.” c) 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is.”

362

A 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés c) pontja a 2007. évi CXIV. törvény 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2007.10.27. 363 A 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 966. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 07. 01. 364 A 82. §-t megelőző alcímet a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 966. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 07. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 95. –

d) 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi.” e) 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld haszonbérlete esetén, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.” (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény: a) 3. §-ának 72. pont p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Adóterhet nem viselő járandóság:] „p) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része.” b) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket] „t) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő gazdaságátadási támogatása jogosultsága feltételeként megvalósuló termőföld értékesítéséből származó bevételt;” (4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mentes az ajándékozási illeték alól:] „h) termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként,” (5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra joKészült: 2013. január 3. 14:28


gosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény: a) 4. § a) pontjának 9. alpontja hatályát veszti; b) 16. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki] „h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül” c) 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 4. § a) pont 4-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót az álláskeresési támogatás után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, az ápolási díj összege után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége terheli.” d) 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban részesülő személy a díj, segély, támogatás összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.” (6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény: a) 22. §-ának (1) bekezdés d) pontja hatályát veszti; b) 38. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni], „f) a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,” Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 96. –

A javaslat 82. § (1) bekezdése a Magyar Agrárkamara, valamint a megyei agrárkamarák részére biztosít többlet lehetőséget arra, hogy speciális szolgáltatásként agrártámogatások igénybevételével kapcsolatos viták rendezéséhez segítséget nyújtson. A rendelkezés megfogalmazásánál tükröződik az a jogalkotói szándék, miszerint az egységes támogatási jogosultsági rendszerre való áttéréssel kapcsolatosan várhatóan megnövekedő vitás esetek kezelése minél gyorsabban menjen végbe. A javaslatban említett kamarai szolgáltatás nem váltja ki a más jogszabályok által biztosított közvetítői, választott bírósági, vagy rendes bírósági jogorvoslati lehetőséget. A javaslat 82. § (2)-(6) bekezdése módosítja a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXVII. törvényben írt szabályozási koncepciót. Mivel a jövőben a hasonló célok támogatására az EMVA-ból kerül sor, így alkotmányosan indokolható, hogy a módosításokra a javaslattal összefüggésben kerüljön sor. Az EMVA-ból finanszírozandó ún. korai nyugdíjazási támogatás rendszerét – gazdaságátadási támogatás néven – az Új Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében a 2005-ben meghirdetettől eltérő konstrukcióban tervezik bevezetni. Jogi és finanszírozási okok miatt nincs mód arra, hogy az ún. korai nyugdíj támogatási rendszere egyben orvosolja a mezőgazdaság sajátos foglalkoztatási viszonyaiból eredő, a nyugdíjjogosultsági időre is kiterjedő hatályú rendezést. Az új konstrukció az EMVA-ból gazdaságátadási támogatási jogcímen teljesít kifizetést. A módosítások a szolgálati idővel kapcsolatos, más jogszabályokban megjelenő rendelkezésekből kiveszik a korábbi konstrukcióra vonatkozó utalásokat, míg az egyéb, a földtulajdon szerzéssel összefüggő rendelkezések esetében megtartják a kedvezményeket, amelyeket már a gazdaságátadás címen lehet a jövőben igénybe venni.

Hatályukat vesztő jogszabályok 83. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: 83. §

365 366

a) az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. 365 366


törvény 32. § (3) bekezdésének b) pontja; b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény; c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi X. törvény; d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLVIII. törvény; e) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 135. § (3) bekezdése; f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXIV. törvény. A javaslat 83. §-ában felsorolt jogszabályok figyelemmel vannak arra, hogy a javaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény rendelkezései helyébe lép. A javaslat 83. §-a e törvényt, valamint az azt módosító törvényeket, illetve törvényi rendelkezéseket helyezi hatályon kívül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 84. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja: a) a Tanács 386/90/EGK rendelete (1990. február 12.) a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről; b) a Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; c) a Tanács 1493/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a borpiac közös szervezéséről;

A 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 966. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 07. 01. A 83. §-t megelőző alcímet a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 966. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 07. 01.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


c)

– 97. –

367

d) a Tanács 1605/2002/EK EURATOM rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről; e) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról; f) a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a tej, és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról; g) a Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról; h) a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról; i) a Tanács 1198/2006/EK rendelete (2006. július 27.) az Európai Halászati Alapról; j) a Bizottság 800/1999/EK rendelete (1999. április 15.) a mezőgazdasági termékek után járó export visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról; k) a Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról; l) a Bizottság 795/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; m) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meg367 368


határozott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; n) a Bizottság 1973/2004/EK rendelete (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról; o) a Bizottság 1860/2004/EK rendelete (2004. október 6.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban; o) 368 a Bizottság 1535/2007/EK rendelete (2007. december 20.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról; p) a Bizottság 885/2006/EK rendelete (2006. június 21.) az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; q) a Bizottság 1320/2006/EK rendelete (2006. szeptember 5.) az 1698/2005/EK rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak megállapításáról; r) a Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról; s) a Bizottság 1848/2006/EK rendelete (2006. december 14.) a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról, valamint az 595/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről; t) a Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az

A 2008. évi CXIV. törvény 51. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 01. 06. A 2007. évi XVII. törvény 84. § o) pontja a 2008. évi CXIV. törvény 49. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.01.06.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 98. –

1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. A javaslat 84. §-ában felsorolt jogszabályok esetében nem a hagyományos értelemben vett jogharmonizációról, hanem a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusok nemzeti végrehajtásáról lehet beszélni. A javaslat 84. §-a legfőbb elemeiben konkretizálja a javaslat 8. §-ában foglalt azon rendelkezést, miszerint a javaslatban foglalt rendelkezéseket a közvetlenül alkalmazandó közösségi j ogi aktusokkal együtt kell alkalmazni, illetve értelmezni. u) 369 a Bizottság 875/2007/EK rendelete (2007. július 24.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról; v) 370 a Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról; w) 371 a Bizottság 1857/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kisés középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/200l/EK rendelet módosításáról; x) 372 a Bizottság 736/2008/EK rendelete (2008. július 22.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról; y) 373 a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról. z) 374 a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az


1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet; zs) 375 a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet. A javaslat 84.§-ában felsorolt jogszabályok esetében nem a hagyományos értelemben vett jogharmonizációról, hanem a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusok nemzeti végrehajtásáról lehet beszélni. A javaslat 84. §-a legfőbb elemeiben konkretizálja a javaslat 8. §-ában foglalt azon rendelkezést, miszerint a javaslatban foglalt rendelkezéseket a közvetlenül alkalmazandó közösségi j ogi aktusokkal együtt kell alkalmazni, illetve értelmezni. 85. § 376 (1) E törvénynek a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXII. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény) megállapított 26/A. §-át, 31. § (1) bekezdését, 50. § (4) bekezdését, 57. §át, 60. §-át, 61. § (1) bekezdését, 69. §-át, 73. § (2) bekezdését, 74. § d) pontját, valamint 76. § (3) bekezdését a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E törvénynek a módosító rendelettel megállapított 31/C. §-át 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. (3) E törvénynek a módosító rendelettel megállapított 79/A. §-át a módosító törvény hatálybalépését követően benyújtott támogatási és kifizetési kérel-

369

A 2007. évi XVII. törvény 84. § u)- y) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 49. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. A 2007. évi XVII. törvény 84. § u)- y) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 49. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 371 A 2007. évi XVII. törvény 84. § u)- y) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 49. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 372 A 2007. évi XVII. törvény 84. § u)- y) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 49. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 373 A 2007. évi XVII. törvény 84. § u)- y) pontját a 2008. évi CXIV. törvény 49. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.06. 374 A 2007. évi XVII. törvény 84. § z)-zs) pontját a 2010. évi CLXII. törvény 48. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 375 A 2007. évi XVII. törvény 84. § z)-zs) pontját a 2010. évi CLXII. törvény 48. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 376 A 2007. évi XVII. törvény 85. §-át a 2010. évi CLXII. törvény 49. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.12.30. 370


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.


– 99. –

mek alapján indult elsőfokú, jogorvoslati és döntésfelülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni. 86. § 377 E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben és eljárásokban is kell alkalmazni azzal, hogy a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított regisztrációs számok és technikai azonosítók ügyfél-azonosító számnak minősülnek, to-

377


vábbá a regisztrált ügyfelek kérelemre nyilvántartásba vett, a technikai azonosítóval rendelkező ügyfelek nyilvántartásba vett ügyfeleknek minősülnek. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke

A 2007. évi XVII. törvény 86. §-át a 2012. évi CCXIII. törvény 60. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.12.28.


Hatályos: 2050.1.1.–----.--.--.

Határozatlan időponttól hatályos szöveg. Tartalomjegyzék

Recommend Documents