HATÁROZAT

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431

E-mail: [email protected]

Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/513-430

HATÁROZAT

Az Ernhöffer és Fiai Korlátolt Felelősségű Társaság (8291 Nagyvázsony, Kossuth u. 24. Adószám: 14284797-2-19; cégjegyzékszám: 19-09-510302) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 217/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- Ft,- azaz egymillió forint összegű

bírságot szabok ki.

A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

2

INDOKOLÁS

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. március 26-án a 8-as számú főút 117-es kilométerszelvényében. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, az …. forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA02-2014-0071/1 számú jegyzőkönyvben és a VA02-2014-0071 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: “A 26BKS140283 számlán található veszélyes áru helyes szállítási megnevezése, UN száma nem került feltűntetésre. A raktérben a veszélyes- és egyéb áruk raklapokon rögzítetlenül voltak elhelyezve, bontott egyesítő csomagolásban. A jármű rakterének vezető fülke felöli oldalán raklapon 50 literes kiszerelésben Bochemit Antiflash fantázianevű anyag volt elhelyezve. A küldeménydarabon UN szám, bárca nem volt feltűntetve. A biztonsági adatlapja alapján UN 2491 Etanol-amin oldat 8, HL megnevezés szerepel. Az egyesítő csomagoláson belül a fent említett anyag mellett bontott csomagolásban LQ kiszerelésű egyéb veszélyes áru található rögzítetlenül A további raklapokon egyéb áruval egybecsomagolt LQ kiszerelésű festékeket, festék segédanyagot, aeroszolt találtunk. A jármű rakterének közepén található raklapon egyesítő csomagolásban található 2 x 20 literes kiszerelésű nitrohígító rögzítetten állapotban az egyéb nem veszélyes áru felett. A jármű rakterének végén 2x5 liter kiszerelésben olaj festék hígító (UN 3295) volt egyesítő csomagolásban elhelyezve LQ kiszerelésű veszélyes áruval (hypo) és egyéb áruval rögzítetlenül. Az egyik 5 literes kiszerelés olajfesték hígító csomagolásán nem lett feltűntetve az UN szám, illetve mindkét veszélyes áru csomagolása horpadt állapotban volt. Az UN 3295 veszélyes árut tartalmazó raklap előtti raklapon egyéb nem veszélyes áru rögzítését spanifer segítségével próbálták rögzíteni a gépjármű két oldalához. A spanifer könnyen elmozdítható volt.” Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 II-III UN 3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK M.N.N. 3 III UN 2491 ETANOL-AMIN vagy ETANOLAMIN OLDAT 8 III

Menny. (kg/l) 60 kg 2x5 l 60 kg

Az Ügyfelet 2014. április 01-én a 217-2/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet 2014.04.02-án átvett), iktatási számáról (217/2014/HAT), betekintési

3 lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2014-0071/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0071 számú ellenőrzési jegyzékben, 3 db videó felvételen (MOV035) és 93 db fényképfelvételen (számuk: RIMG0120-RIMG0212) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). 2014. április 01-én nyilatkozattételre hívtam fel az Ügyfelet: • • •

Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte a veszélyes áru feladását. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte a veszélyes áru raklapra történő egybecsomagolását. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállítást milyen szerződés alapján végezte az Ügyfél (az ANDA Kft. 7570 Barcs, Bajcsy Zs. u 25. és az Ügyfél közötti szerződés hivatalos másolatát csatolni szükséges).

Az Ügyfél 2014. április 07-én nyilatkozott: • • •

„Az áru feladója: Anda Kft. /7570 Barcs, Bajcsy Zs. U. 25./ Veszprémi nagyker. Raktár 8200 Veszprém, Kistó u. 3. Az áru raklapra történő egybecsomagolását a fenti cég végzi. Írásbeli szerződéssel nem rendelkezünk. Szóbeli megegyezésünk alapján értesítésre megyünk fuvarteljesítésre /amikor is az Anda Kft. Fuvarkapacitása nem elegendő, vagy egyéb okuk merül fel./ Feladatunk csak a nagyker raktártól a megrendelőkig történő áru kiszállítása.”

2014. április 01-én nyilatkozattételre hívtam fel az Anda Kft-t.: • • •

•

Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte a veszélyes áru feladását. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte a veszélyes áru raklapra történő egybecsomagolását. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállítást végző Ernhöffer és Fiai Kft. (8291 Nagyvázsony, Kossuth u. 24.) milyen szerződés alapján végezte a szállítási tevékenységet (az Ernhöffer és Fiai Kft. és az Ügyfél közötti szerződés hivatalos másolatát csatolni szükséges). Az ellenőrzés alá vont gépjárművön (IUA-219) szállított BOCHEMIT ANTIFLASH (60 kg) fantázianevű anyag biztonsági adatlapjának hivatalos másolata.

Az Anda Kft. 2014. április 09-én nyilatkozott: • • • •

„Az ANDA Kft. Végezte a veszélyes áru feladását. Nem tudjuk megállapítani, ki végezte a veszélyes áru raklapra történő egybecsomagolását. Ernhöffer és Fiai Kft. Szóbeli megállapodás alapján végezte a szállítási tevékenységet. A biztonsági adatlap csatolva”

A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá az nyilatkozatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam:

4 Az eljárás során a bizonyítékok, valamint a nyilatkozatok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru feladója az ANDA Kft. (7570 Barcs, Bajcsy Zs. u 25.) volt, a szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságokért részben az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut az ADR 1.1.3.6 az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján, valamint az ADR 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben csomagolva szállította. 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakterében veszélyesáru, egyéb áru és egyéb tárgyak (üres rakodólapok, kézi emelő) voltak rögzítetlen állapotban elhelyezve. Megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterében 7 db rakodólapot helyeztek el 5 sor mélységben. Mindegyik rakodólapon nyitott egyesítőcsomagolásban voltak elhelyezve az áruk. A rakodólapok a menetirány szerinti elülső és harmadik sorban a teret oldalirányban kitöltötték, a többi sorban 1-1 db rakodólap lett elhelyezve, így ezekben az oldalirányú térkitöltés nem valósult meg. A menetirány szerinti előre-, illetve hátrafelé történő elmozdulás ellen sem az egyesítőcsomagolást hordozó rakodólapok, sem az egyéb áruk nem voltak biztosítva. A menetirány szerinti utolsó előtti rakodólap felett egy rögzítőhevedert húztak át, mely azonban kézi erővel elmozdítható volt (MOV035 06:45-07:00), tehát egyértelműen megállapítható, hogy az nem rögzítette megfelelően az árut. Megállapítottam, hogy sem az ADR 1.1.3.6 bekezdése, sem az ADR 3.4 fejezet ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Az ADR azért határoz meg specifikus rendelkezéseket a veszélyes áruk rögzítésére, mert ezeknek az áruknak a szállítása különösen nagy biztonsági és környezeti kockázatokkal járhat együtt. A veszélyes áruk rögzítésére vonatkozó rendelkezések az ADR 7. részében, 7.5.7. fejezetében találhatóak, amelynek címe: Árukezelés és elhelyezés. Az ide vonatkozó bekezdések a következőképpen szólnak: „A járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon.” Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott „Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban” kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány

5 súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. Továbbá a közúti közlekedés szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47.§. (2) bekezdése is egyértelműen előírja, hogy a rakományt „a járművön – annak belsejében, illetőleg rakfelületén – úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány a) ......... b) ........ c) ........ d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék; e) .........” A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 2. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterének menetirány szerinti hátsó részében elhelyezett rakodólapon, a nyitott egyesítőcsomagolásban elhelyezett 2 db UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 III Olajfesték Hígító veszélyes áru küldeménydarab (5 literes kiszerelésben) egyikén nem volt megtalálható az anyag UN száma (RIMG0130-RIMG0138 és MOV035 03:00-04:12). Megállapítottam, hogy bár a fényképfelvételeken és a videófelvételen nem látszanak az egyesítőcsomagolásokon az ADR 5.1 fejezetében előírt jelölések, a bizonyítékok alapján nem bizonyítható, hogy nem helyezték el azokat (továbbá a VA02-2014-0071/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben és a VA02-2014-0071 számú ellenőrzési jegyzékben sem található ezzel kapcsolatos bejegyzés), ezért úgy kell tekinteni, mintha a jelölések rajta lennének az egyesítőcsomagolásokon. Ezt tekintetbe véve az egyesítőcsomagolásban lévő küldeménydarab nem megfelelő jelöléséért nem tehető felelőssé sem a feladó, sem pedig a szállító vállalkozás, mivel amennyiben az egyesítőcsomagolás jelölései megfelelnek az ADR vonatkozó előírásainak, úgy a fent nevezett vállalkozásoknak nem kötelességük vizsgálni az egyesítőcsomagolásban lévő egyes küldeménydarabok jelöléseit. A nyilatkozatok alapján nem lehet megállapítani, hogy melyik vállalkozás végezte a veszélyes áruk egyesítőcsomagolásban történő elhelyezését.

6 Megállapítottam, hogy a küldeménydarab nem megfelelő jelölésének hiányosságáért sem a feladó, sem pedig a szállító vállalkozás nem tehető felelősé. 3. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterének menetirány szerinti hátsó részében elhelyezett rakodólapon, a nyitott egyesítőcsomagolásban elhelyezett 2 db UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 III Olajfesték Hígító veszélyes áru küldeménydarab (5 literes kiszerelésben) csomagolása sérült (horpadt) volt (RIMG0130-RIMG0138 és MOV035 03:00-04:12). Megállapítottam, hogy a sérült csomagolóeszközök jelölése megfelel az ADR 6. részében leírt, a műanyag, nem levehető tetejű kannák jelölésének, tehát a küldeménydarab sérüléséért a csomagolóeszköz gyártója nem tehető felelőssé. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a sérült csomagolású veszélyes áruk deformáltsága jól látható volt: a nyitott egyesítőcsomagolás, amelynek a közepén a sérült küldeménydarabok elhelyezkedtek, a menetirány szerinti leghátsó rakodólapon volt elhelyezve, a küldeménydarabokra nem volt más áru halmazolva. Amint a 2. pontban megállapítottam, az egyesítőcsomagolásokat a megfelelő jelölésekkel ellátottnak kell tekinteni, ebből adódik, hogy a veszélyesáru szállításban részt vevő vállalkozásokat – jelen esetben a feladó és a szállító vállalkozást – a következő kötelezettségek terhelik: A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy az UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 III Olajfesték Hígító veszélyes áru csomagolása a minősítő jelölése alapján ugyan alkalmas volt a veszélyes anyag szállítására, azonban a RIMG0130-RIMG0138 fényképfelvételeken és MOV035 videófelvétel 03:00-04:12 részében látható sérülés (horpadás) következtében bekövetkezett űrtartalom csökkenés és nyomásnövekedés miatt nem volt alkalmas a veszélyes áru szállítására. A feladó az ADR 1.4.2.1.1 pontja szerint „csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak” valamint „ csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tar- tányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEGkonténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;” A szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” Megállapítottam, hogy sem az ADR 1.1.3.6 bekezdése, sem az ADR 3.4 fejezet ad mentességet az ADR 1.4 fejezete alól. Az R2 5. melléklet 2. táblázat 6. a) sorszámon a sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat szállítanak bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, berakó és szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategóriában nevesíti, mint sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat szállítanak mulasztást, illetve az

7 R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 6. a) sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 400.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, azonban mivel a sérült csomagolású küldeménydarabok a nyitott egyesítőcsomagolás közepén helyezkedtek el (de jól láthatóak voltak) és az egyesítőcsomagolásban más sérült csomagolású küldeménydarab nem volt, ezért megállapítottam, hogy a sérülés nem a veszélyes áru gépjárműbe történő berakásakor, hanem azt megelőzően keletkezett, a nyilatkozatok és a bizonyítékok alapján viszont nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy ki végezte a veszélyes áru csomagolását és mivel az R2 a mulasztásért felelőssé tehetők körében nevesíti a feladó és a szállító vállalkozást is, ezért ennek a bírságtételnek a feladó és a szállító közötti ½ - ½ arányban történő megosztásáról döntöttem. 4. A fuvarokmányok alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.1.1.1 a), b), d) és e) pontjait. Megállapítottam, hogy a 26BKS140288, 26BKS140289, 26BKS140279 számú számlák és a BE0576645 számú fuvarlevél nem tartalmaznak a veszélyes árukra vonatkozóan semminemű információt. Megállapítottam továbbá, hogy a V0005 számú rakományjegyzék tartalmazza • az szállított veszélyes áruk UN számát (1263 és 3295); • nem tartalmazza a veszélyes anyagok UN száma előtt az „UN” betűket; • tartalmazza az UN 1263 helyes szállítási megnevezését (festék, festék segédanyag); • nem tartalmazza az UN 3295 helyes szállítási megnevezését (FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N.), • nem tartalmazza a csomagolási csoport jelölése előtt a „PG” vagy „VG” betűket; • nem tartalmazza a küldeménydarabok számát és fajtáját; Megállapítottam, hogy mivel a V0005 számú rakomány jegyzék a veszélyes áruk felsorolása felett tartalmazza az „UN szám”, „Bárca”, „Csomagolási csoport” szavakat, valamint mivel az egyesítőcsomagolásokat megfelelő jelölésekkel ellátottnak kell tekinteni, ezért a szóban forgó mulasztást nem lehet az R2 5. melléklet 1. táblázat 16. sorszáma alá sorolni, ugyanakkor, mivel a szóban forgó dokumentum nem tartalmazza az UN 3295 helyes szállítási megnevezését (FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N.), ezért nem lehet az R2 5. melléklet 3. táblázat 2. sorszáma alá sorolni sem. Megállapítottam, hogy a fenti hiányosság az R1 5. §. 2. sz. mellékletébe ütköző olyan mulasztás, amely az egyetlen kockázati kategóriákban nem került megnevezésre. Ezért a szabálytalanságot a kockázati kategóriák leírása alapján állapítottam meg és III. kockázati kategóriába soroltam: “A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.” Az R2 5. melléklet 3. táblázat 6. sorszámon a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító, címzettvállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja szerint „ meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak;” A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklete a mulasztást III. kockázati kategóriába sorolja, illetve az R2 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorszáma alapján a

8 szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, azonban mivel az R2 a mulasztásért felelőssé tehetők körében nevesíti a feladó és a szállító vállalkozást is, ezért ennek a bírságtételnek a feladó és a szállító közötti ½ - ½ arányban történő megosztásáról döntöttem. 5. Megállapítottam, hogy az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben veszélyes áruként beazonosított Bochemit Antiflash (26BKS140283 számú számla) nevű anyag az Ügyfél által hiánypótlásként megküldött biztonsági adatlap (2014. 01. 01.) alapján ADR szerint nincs besorolva, ezért az ezzel kapcsolatosan a jegyzőkönyvbe tett bejegyzést nem lehet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértésének tekinteni. Megállapítom hogy a bírság összege összesen: 1.050.000,- forint, azonban az R2 13 § (2) bekezdés értelmében, „Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg” az a) pontja értelmében „ a 2. §, a 4. §, a 6. § vagy a 9. § alapján kiszabott bírság összege legfeljebb 1.000.000,- forint.” Az Ügyfelet 1.000.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0071/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0071 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3.§ (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R3 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta.

9 A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. május 10.

megyei igazgató nevében és megbízásából:

megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető

Készült: 2 példányban Egy példány: 5 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: Ernhöffer és Fiai Kft. (8291 Nagyvázsony, Kossuth u. 24.)