HATÁROZAT

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431

E-mail: [email protected]

Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/513-430

HATÁROZAT

A KEV-SPED Fuvarozási Korlátolt felelősségű Társaság (8934 Bezeréd, Kossuth L. u. 6.; Adószám: 14647060-2-20; Cégjegyzékszám: 20-09-069254) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 257/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000,- Ft,- azaz egyszázezer forint összegű

bírságot szabok ki.

A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

2

INDOKOLÁS

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. április 10-én a 834-es számú út 35 számú km szelvényében. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, a …. forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA03-2014-0002-2 számú jegyzőkönyvben és a VA03-2014-0002 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: “Az ellenőrzött jármű (KUZ-300) rakterében bőráru mellett 20 literes kannák voltak elhelyezve rögzítés nélkül A bőráru raklapon szintén rögzítés nélkül volt elhelyezve a jármű rakterében. A kannák közül 4 kannában UN 1202 Gázolaj volt található. A gázolajból a Vas KML mintát vett. A jármű nyitható oldalsó ajtaja mellett lévő fehér színű kanna oldalán (gázolajjal teli) maró anyagot jelölő veszélyességi bárca volt feltüntetve. A többi kannán UN szám és veszélyességi bárcát nem találtunk. A járművön 1 db 2 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket tartanak készenlétben. Annak érvényességi ideje 2013. júniusban lejárt. A nyomásmérő óra zöld állásban volt. A fuvarokmányon nem tüntették fel a kannákban lévő áruk megnevezését, tömegét. A jármű vezetője elmondta, hogy Unterpremstattenben tankolt a kannákba. Szivárgó vagy sérült küldeménydarabot nem találtunk. A kannákban lévő folyadékból a VAS KML mintát vett, műanyag jól zárható tasakba. A járművet a gázolajos kannák rögzítését követően továbbengedtük. Az ellenőrzésről videó felvétel készült.” Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 1202 GÁZOLAJ 3 III

Menny. (kg/l) 80 liter

Az Ügyfelet 2014. április 15-én a 257-3/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet 2014.04.22-én átvett), iktatási számáról (257/2014/HAT), betekintési lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA03-2014-0002-2 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA03-2014-0002 számú ellenőrzési jegyzékben, 1 db videó felvételen (MOV03B) és 39 db fényképfelvételen (számuk: P4100060-P4100098) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá az nyilatkozatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam:

3

Az eljárás során az bizonyítékok, valamint az Ügyfél nyilatkozata alapján megállapítottam, hogy a veszélyes áru feladója, szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az Ügyfél az ADR 1.1.3.1 c) pontja alapján munkaterület ellátás tevékenységet végzett az ellenőrzés alá vont gépjárművel. 1. Megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjármű rakterében UN 1202 GÁZOLAJ 3 III veszélyes árut, egyéb árut (rakodólapra elhelyezett bőráru), valamint egyéb tárgyakat (kézi anyagmozgató eszköz; rakodólap; rögzítő eszközök; üres műanyag kannák) helyeztek el rögzítés nélkül. A MOV03B videófelvétel tanúsága szerint az ellenőrzés során csupán az egyik kannából történt mintavételezés, ezért nem bizonyítható egyértelműen, hogy a másik 3 db folyadékot tartalmazó kannában milyen anyag volt, azonban az Ügyfél 257-4/2014/HAT számon iktatott nyilatkozata alapján megállapítottam, hogy a szállított UN 1202 GÁZOLAJ veszélyes áru mennyisége 40 liter volt. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.1 c) pontja szerint „az ADR előírásait nem kell alkalmazni: a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására.„ Továbbá az ADR 7.5.7.1 bekezdése szerint „a járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon.” Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott „Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban” kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. Továbbá a közúti közlekedés szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47.§. (2) bekezdése is egyértelműen előírja, hogy a rakományt „a járművön – annak belsejében, illetőleg

4 rakfelületén – úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány a) ......... b) ........ c) ........ d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék; e) .........” Megállapítottam, hogy hirtelen fékezés, vagy irányváltoztatás következtében a rögzítetlenül elhelyezett rakodólap és egyéb tárgyak elmozdulása a veszélyes anyag csomagolásának sérülését, ezzel annak szabadba történő kijutását eredményezi. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az Ügyfél nem tette meg a szükséges óvintézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására, mivel mind a veszélyes árut tartalmazó kannák, mind az egyéb árut hordozó rakodólap, mind az egyéb tárgyak rögzítetlen állapotban voltak elhelyezve a gépjármű rakodóterében. Megállapítottam, hogy a fenti hiányosság az R1 5. §. 2. sz. mellékletébe ütköző olyan mulasztás, amely az egyetlen kockázati kategóriákban nem került megnevezésre. Ezért a szabálytalanságot a kockázati kategóriák leírása alapján állapítottam meg és tekintetbe véve a szállított veszélyes áru csekély mennyiségét a III. kockázati kategóriába soroltam, mint “a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.” A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 3. táblázat 6. sorszámon a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító, címzett vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint feladó és mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a veszélyes áru feladója az ADR 1.4.2.1.1 pontja szerint „ csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak.” Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet III kockázati kategóriába tartozó – A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásként nevesíti - és az R2 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorszáma a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,-Ft. bírsággal rendeli büntetni. Megállapítottam, hogy mivel az ADR 1.1.3.1 c) pontjának betartása mellett az Ügyfél mentesül az ADR előírásainak betartása alól, ezért a VA03-2014-0002-2 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a

5 VA03-2014-0002 számú ellenőrzési jegyzékben rögzített nevesített mulasztásokat nem vettem figyelembe a határozatom kiadásánál. Az Ügyfelet 100.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0098/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0098 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru feladója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3.§ (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R3 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. május 13. megyei igazgató nevében és megbízásából:

megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető Készült: 2 példányban Egy példány: 3 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: KEV-SPED Kft. (8934 Bezeréd, Kossuth L. u. 6.)