Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431
E-mail:
[email protected]
Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/513-430
HATÁROZAT
A MAPEI Korlátolt Felelősségű Társaság (2040 Budaörs, Sport u. 2.; Adószám: 10545863-2-44; Cégjegyzék szám: 13-09-065163) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 130/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 500.000,- Ft,- azaz ötszázezer forint összegű
bírságot szabok ki.
A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
2
INDOKOLÁS A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. február 26-án a 87-os számú főút 28-as km szelvényénél. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont G&K Service Kft., a ,…. forgalmi rendszámú járművel – mellyel az Ügyfél által feladott árut szállította - végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA02-2014-0051/1 számú jegyzőkönyvben és a VA02-2014-0051 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: „Az ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a Szállító levélben (S1/14-SC-305086 NA) található UN3082 környezetre veszélyes folyékony anyag helyes szállítási megnevezéséből hiányzik a csomagolási csoport és a bárca száma. A raktér első részében elhelyezkedve, raklapokon egybecsomagolt állapotban voltak a szállított anyagok. A raktérben az oldal irányú elmozdulás ellen a szállított áru, veszélyes áru nem volt rögzítve. A raktér hátsó része üres, a szállított áru hátrafelé elmozdulás ellen nem volt biztosítva, rögzítve. A raktérben 7 raklapon volt áru, ebből egy raklapon volt egybecsomagolva a veszélyes áru. A raktérben az egyéb áru (rakodó eszközök) sem voltak lerögzítve (homlokfal bal sarkában lévő fémből készült kerekekkel rendelkező árumozgató eszköz). A raklapon lévő veszélyes áruk egybecsomagolással voltak elhelyezve. Az egységcsomagolásban a veszélyes áruk jelölése, bárcája nem volt jól látható, az egyesítő csomagoláson „EGYESÍTŐ CSOMAGOLÁS” felirat, illetve a csomagolt áru UN száma és bárcája három oldaláról hiányzott, negyedik oldalán a nekitolt áruktól nem volt látható. Az ADR 1.1.3,6 szerinti mentességből adódó szállítás miatt a rögzítetlenséget a II kockázati kategóriába soroltam be. A rögzítési hiányosságok kijavítása után a gépjárművet tovább engedtük (pl. lefoglalt iratok vagy egyéb tárgyi bizonyítékok megnevezése, felsorolása, a hiányosság helyszínen történő kijavítására, pótlására utalás, visszatartásról történő intézkedés, mintavétel stb.)” Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 3082 Környezetre Veszélyes Folyékony Anyag, M.N.N. 9 III UN 2735 Folyékony, Maró Aminok, M.N.N. vagy Folyékony, Maró Poliaminok, M.N.N. 8 III
Menny. (kg/l) 112 28
3 Az Ügyfelet 2014. március 3-án a 130-3/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet 2014.03.04-én átvett), iktatási számáról (130/2014/HAT), betekintési lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Az Ügyfelet 2014. március 3-án nyilatkozattételre hívtam fel: •
• •
„Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, milyen tájékoztatással látta el a Szállítót (G&K Service Kft. 1211 Budapest, Színesfém u. 9.) a szállításra feladott áru veszélyes jellegét illetően, illetve milyen módon tette azt (a tájékoztatás megtörténtét igazoló dokumentumok hiteles másolata). Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál mely vállalkozás végezte a veszélyes áru raklapra történő egybecsomagolását. Az Ügyfél által az eljárásra okot adó szállításnál feladott veszélyes áruk Biztonsági adatlapjainak másolata.”
Az Ügyfél 2014.03.07-én nyilatkozott, egyben megküldte az eljárásra okot adó szállításnál feladott veszélyes áruk Biztonsági adatlapjainak másolatát: „Hivatkozva 130-3/2014/HAT számú végzésükre, az alábbi nyilatkozattételt teszem: • Nem tájékoztattuk a szállítót arról, hogy a rakomány veszélyes árut tartalmaz, • A Mapei Kft végezte a rakomány egybecsomagolását • Csatoltan küldöm az eljárásra okot adó két termék biztonsági adatlapját.” Az eljárás során megállapítottam, hogy a biztonsági adatlapjaik tanúsága szerint a szóban forgó anyagok ADR szerint nem minősülnek veszélyes anyagnak, ellenben a RID szerint veszélyes anyagnak minősülnek (a biztonsági adatlapok 14. szakaszának 14.3 pontjában az anyagokat a 8, illetve a 9 osztályba, valamint III csomagolási csoportba sorolja, ugyanakkor UN számot csak az anyag vasúti (RID) szállításához rendel). A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat-RID (COTIF C Függelék) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás-ADR 2.2.8 és 2.2.9 szakaszának megvizsgálása során megállapítottam, hogy azok nem tesznek különbséget a veszélyes anyagra vonatkozóan szállítási ágazat szerint. Mivel hatóságom számára a fenti biztonsági adatlapok 14. szakasza nem volt értelmezhető (a veszélyes áruk vasúti- és közúti szállítására vonatkozó szabályok fent nevezett anyagok veszélyessége tekintetében nem tesznek különbséget közúti- és vasúti szállítás között), ezért ismételten nyilatkozattételre hívtam fel az Ügyfelet: „Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy a PRIMER SN comp. A és a Primer SN comp. B elnevezésű anyagok Biztonsági adatlapjainak elkészítésekor milyen vizsgálatokat és kritériumokat szem előtt tartva állapította meg, hogy a fent nevezett anyagok az ADR szerint nem minősülnek veszélyes anyagnak, ellenben a RID szerint veszélyes anyagnak minősülnek, hivatkozva a fent nevezett anyagok Biztonsági adatlapjainak 14. pontjára, ahol az anyagokat a 8, illetve a 9 osztályba, valamint III csomagolási csoportba sorolja, ugyanakkor UN számot csak az anyag vasúti (RID) szállításához rendel. Az Országos Kémiai Biztonsági Hivatal által a fenti anyagok Biztonsági adatlapjainak bejelentés visszaigazolását csatolni szükséges.” Az Ügyfél 2014.03.-én dokumentumokat:
nyilatkozott,
egyben
megküldte
a
nyilatkozatában
említett
„A Mapei kft részére küldött 130-6/2014/HAT és 13Ö-7-8/2Q14/HAT sz. végzésekre válaszolva küldjük az alábbiakat:
4 •
• •
A Primer SN, A és B komponense a Mapei s.p.A, Olaszország gyártóhelyről érkezik. A Mapei Kft. az anyacég, az olaszországi Mapei s.p A biztonsági adatlap informatikai rendszerén keresztül működteti a biztonsági adatlapok fordítását. A Primer SN A és B komponens biztonsági adatlapjának fordításban szoftver hiba miatt, a magyar nyelvű biztonsági adatlapok 14. pontjában hibásan ADR UN-szám nélküli volt korábban a 14.1 pont alatt a besorolás. Az 1. sz. mellékletben található a levelezés az anyacéggel. A hibát javították, a helyes biztonsági adatlapokat mellékletben küldjük. Az Országos Kémiai Biztonsági Hivatal felé tett bejelentés igazolását mellékletben küldjük. A Primer SN A komponens ügyszáma: 11855/2013., a Primer SN B komponens ügyszáma 11858/2013.”
Az eljárás során, 2014. március 3-án nyilatkozattételre hívtam fel a szállító vállalkozást (G&K Service Kft. 1211 Budapest, Színesfém u. 9): •
• •
„Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, milyen tájékoztatással látta el a Feladó (MAPEI Kft. 2040 Budaörs, Sport u. 2.) a szállításra feladott áru veszélyes jellegét illetően, illetve milyen módon tette azt (a tájékoztatás megtörténtét igazoló dokumentumok hiteles másolata). Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál mely vállalkozás végezte a veszélyes áru raklapra történő egybecsomagolását. Az ellenőrzés alá vont gépjármű gépjárművezetőjének ADR továbbképzését (szállítás megkezdése előtti oktatás) igazoló irat hiteles másolata.”
A G&K Service Kft. (1211 Budapest, Színesfém u. 9) 2014.03.12-én nyilatkozott: •
• •
•
A MAPEI Kft. a fuvarmegrendelésekor nem közölte eddig velünk, hogy a feladott áru tartalmaz-e veszélyes árut, vagy sem. Ebből az aspektusból számunkra mindig az következik, hogy nincs az ADR hatálya alá tartozó áru a csomagolások között. A Mapei kft. sok éve fuvaroztat velünk, és eddig azt az információt kaptuk tőlük, hogy olyan vízbázisú anyagokkal kereskednek, amelyek nem tartoznak az ADR hatálya alá. A mellékelt fuvarrendelésükben nincs információ az esetleges veszélyes anyagokról. A sofőrt sem tájékoztatták a veszélyes anyagok feladásáról. A járművezető - miután a munkafolyamataink egyikében sem végzünk veszélyes áru, továbbítást — nincs felkészítve a veszélyes áruszállítási előírásokra. Az árut érkezésünk után raklapra csomagolva vesszük át, és a kimenetel előtt hídmérlegen ellenőrzik, a felvett sújt. A raklapokra az árut a Mapei dolgozói rakják fel, miként a komplettírozást is ők végzik, valamint a raklapokra helyezett árudarabok zsugorfóliázását is ők végzik el. A berakást szintén a Mapei munkavállalói végzik el A vállalkozásunk, a megrendelőink egyikétől sem szállít veszélyes árut. Az ADR mentességi szállításai közül eddig egyiket sem végeztük, végezzük, ezért nem tartottuk szükségszerűnek az ADR 1.3-as fejezetében előírt képzések megtartását. Jelen esetben a szállított áru belefért volna az 1.1.3.6-os mentességbe, de a járművezető ezt nem is tudhatta. Abban az esetben, ha a járművezető észreveszi, hogy a csomagoláson megjelenik a veszélyességi bárca, azonnal jelez felénk, akik intézkedni tudunk ez ügyben. Miután ezt nem láthatta, nem is kapott erről előzetesen információt, ezért megilleti a vétlenségi tevékenysége. Természetesen a jelen probléma következtében az összes megbízónkat megkeressük és egyértelműsítjük az ADR alá tartozó áruk szállítási feltételeit. Abban az esetben, ha a megrendelők azt igazolják vissza, hogy esetenként előfordulhat a mentességi szállítás valamelyike, akkor lépéseket teszünk a képzések ügyében.
Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2014-0051/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0051 számú ellenőrzési jegyzékben, 1 db videó felvételen
5 (MOV028) és 37 db fényképfelvételen (továbbiakban: bizonyítékok).
(számuk:
RIMG0147-RIMG0183)
rögzítették
A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá az nyilatkozatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok, valamint nyilatkozatok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru csomagolója és feladója az Ügyfél volt, a veszélyes áru szállítója a G&K Service Kft. (1211 Budapest, Színesfém u. 9) volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságokért részben az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállító a veszélyes árut az ADR 1.1.3.6 az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállította. 1. Az eljárás során beérkezett nyilatkozatok, valamint ezen nyilatkozatok mellékleteiként megküldött Biztonsági adatlapok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az Ügyfél a szállítás megrendelésekor nem nyújtott tájékoztatást a szállító vállalkozás részére, arra vonatkozóan, hogy veszélyes árut ad fel szállítás céljára, ezért a szállító vállalkozás olyan gépjárművezetőt küldött az Ügyfél által megrendelt szállítás elvégzésére, aki az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatással sem rendelkezett. Továbbá a PRIMER SN comp. A és a Primer SN comp. B veszélyes áruk termékbiztonsági adatlapjainak 14., a szállításra vonatkozó információkat tartalmazó szakasza , - melyek az S1/14-SC-305086 NA számú szállítólevélhez voltak hozzáadva/mellékelve - olyan adatokat tartalmaz, amelyek félrevezetőek: A biztonsági adatlapok 14. szakaszában mindkét anyag vonatkozásában „A szállítási szabályok értelmében nem veszélyes áru” mondat szerepel, továbbá az áru közúti (ADR) szállításához nem rendel UN számot, a vasúti (RID) fuvarozáshoz ellenben igen; veszélyességi osztályt és csomagolási csoportot hozzárendel az árukhoz. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat-RID (COTIF C Függelék) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai MegállapodásADR 2.2.8 és 2.2.9 szakaszának megvizsgálása során megállapítottam, hogy azok nem tesznek különbséget a veszélyes anyagra vonatkozóan szállítási ágazat szerint. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 1.4 fejezete alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 1.4.2.1 bekezdésének b) pontját, mely szerint „el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;”
A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 3. táblázat 2. sorszámon az okmányokban valamely információ hiányzik bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint feladó tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja szerint „el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;”
6 A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet III. kockázati kategória 2. pontjában nevesíti, mint az okmányokban valamely információ hiányzik mulasztást, illetve az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 2. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 2. A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy a raktérben 7 db raklapot, 1 db kézi emelőt (békát), valamint 1 db kétkerekű, fém anyagmozgató eszközt („trolit”) helyeztek el rögzítetlenül. A raklapok közül egy a menetirány szerinti középen, jobb oldalon elhelyezkedő raklapon, mely „ÚJHÁZ CENTRUM PÁPA” fekete felirattal volt megjelölve veszélyes áruk voltak egyéb nem veszélyes árukkal egyesítőcsomagolásban elhelyezve. A veszélyes árut tartalmazó raklap szintén rögzítetlen állapotban volt. A veszélyes- és nem veszélyes áruk, valamint az anyagmozgató eszközök a menetirány szerinti hátrafelé- és oldalirányban történő elmozdulással szemben sem rögzítő eszközökkel, sem térkitöltéssel nem voltak biztosítva. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Az R2 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy az eljárásban az Ügyfél, mint csomagoló és mint feladó vesz részt, így ezért a szabálytalanságért nem tehető felelőssé. 3. A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy a veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagoláson az ADR 5.1.2 fejezet szerinti jelölések nem voltak látható helyen elhelyezve. A RIMG0158, RIMG0160, RIMG0164, RIMG0166, RIMG0170, RIMG0171, RIMG0173, RIMG0182 számú fényképfelvételek, valamint a MOV028 számú videófelvétel 05:55-10:20 terjedő szakasza alapján megállapítottam, hogy a veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagolás menetirány szerinti hátulsó és két szélső oldalán nem volt elhelyezve sem az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” felirat, sem pedig az egyesítőcsomagolásban lévő veszélyes áruk UN száma és a veszélyességi osztályokat jelölő bárcák. A bizonyítékok alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy menetirány szerinti elülső oldalon elhelyezték-e a fenti jelöléseket (mivel a veszélyes árut tartalmazó raklapot közvetlenül az előtte lévő raklap mellé helyezték), az azonban egyértelműen megállapítható, hogy azok nem voltak jól látható helyen elhelyezve. Megállapítottam, hogy amíg az egyesítőcsomagolásban lévő veszélyes árufajták bárcái nem jól láthatóak, addig az UN számok és a “környezetre veszélyes anyag” jelölés egyáltalán nem látható. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 5.1.2 szakasza alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.1.2.1 bekezdését, mely szerint „az egyesítőcsomagoláson fel kell tüntetni • az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot, és • mint azt az 5.2.1.1 és az 5.2.1.2 bekezdés a küldeménydarabokra előírja, a benne levő minden veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni és el kell helyezni rajta a benne levő küldeménydarabokra az 5.2.2 szakaszban előírt bárcákat, és ha a küldeménydarabokra az 5.2.1.8 bekezdésben elő van írva, el kell látni a „környezetre veszélyes anyag” jelöléssel, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árufajta UN száma, veszélyességi
7 bárcája (bárcái) és a „környezetre veszélyes anyag” jelölése látható marad. Ha a különböző küldeménydarabokra ugyanolyan UN szám, veszélyességi bárca (bárcák), ill. „környezetre veszélyes anyag” jelölés szükséges, akkor ezt az UN számot, veszélyességi bárcá(ka)t, ill. jelölést az egyesítőcsomagoláson csak egyszer kell feltüntetni, ill. elhelyezni.. Az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot jól láthatóan, olvashatóan, a kiindulási ország valamelyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállításban érintett országok közötti megállapodások mást írnak elő.” Az R2 5. melléklet 2. táblázat 10. sorszámon a helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint csomagoló és mint feladó tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a feladónak az ADR 1.4.3.2. a) pontja szerint “csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;” Megállapítottam, hogy a csomagolónak az ADR 1.4.3.2. a) pontja szerint „amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.” A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategóriában nevesíti, mint helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás mulasztást, illetve az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 400.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Az Ügyfelet 500.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0051/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0051 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru csomagolója és feladója, megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg.
8 A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3.§ (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R3 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. április 07.
megyei igazgató nevében és megbízásából
megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető
Készült: 2 példányban Egy példány: 4 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: MAPEI Kft. (2040 Budaörs, Sport u. 2.)