HATÁROZAT

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431

E-mail: [email protected]

Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/513-430

HATÁROZAT

A CLAUDIBUS GROUP Korlátolt Felelősségű Társaság (9700 Szombathely, Zanati út 51.; Adószám: 22950570-2-18; Cégjegyzék szám: 18-09-109822) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 183/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 800.000,- Ft,- azaz nyolcszázezer forint összegű

bírságot szabok ki.

A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

2

INDOKOLÁS

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. március 17-én a 86-os számú főút Vépi leágazónál. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, az …. forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA02-2014-0064/1 számú jegyzőkönyvben és a VA02-2014-0064 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: „A veszélyes áruról helyes szállítási megnevezést nem találtunk, csak a 700 liter mennyiséget és a Gázolaj bejegyzést. A szállítólevelek kitöltése nem folytonossági sorrendben, hanem véletlenszerűen történt. Az ellenőrzés során az IBC-n található mérő skála szerint 900 liter felett volt a veszélyes áru szintje. A menetokmányban 700 liter volt feltüntetve. A gépjárművezető elmondása szerint az IBC nem volt üres, kb. 200 liter volt benne. Az IBC a gépjármű csomagterében a válaszfal mögött volt közvetlenül elhelyezve, a rakteret nem kitöltve helyezkedett el rögzítetlenül. Az oldalajtónál egy kb. 40-50 cm-es faléc volt a rakfelülethez rögzítve, illetve kis kiszerelésben (5 liter) műanyag kannák, amikben motorolaj, gázolaj volt. Az IBC szerelve volt a gépjárműben, tömlővel töltő/tankoló pisztollyal. Az IBC-ben a veszélyes áru (UN 1202 buszok tankolásához) a jelölő skálán 900 liter feletti csíknál volt megfigyelhető. Az IBC mozgatásának hiányában az ellenőrök nem tudtak vizuálisan meggyőződni az IBC jelöléseiről, adatairól, mivel az IBC-t eszköz hiányában nem lehetett mozgatni. Az IBC tetejéről fényképfelvétel készült, ami alapján az utolsó bevizsgálás 2005-ben történt meg. A veszélyes áru(k) az ADR 3.2 „A” táblázat (1) és (5) oszlopa által előírt jelölésekkel (UN szám, Bárca) illetve az ADR 5.2.8 bekezdés szerinti környezetre veszélyes jelöléssel nem volt ellátva. A gépjárművezető kérdésünkre elmondja, hogy ADR oktatási bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és veszélyes áru szállításának szabályait nem ismeri, erre vonatkozóan oktatásban a szállítás megkezdése előtt nem részesült. A szállított árura vonatkozó esetleges veszélyekről, speciális szállítási feltételekről tájékoztatták. A gépjármű vezető az oktatást bizonyító igazolást az ellenőrzés helyszínén nem mutatta be. A gépjárművezető nyilatkozata: Az egyik autóbusz meghibásodott, melynek következtében nem tudott a telephelyen tankolást végezni, ezért kényszerből gázolajat kellett volna kiszállítani, hogy tovább tudjon közlekedni. A gázolajat a mentesség tudatában kívántuk szállítani, nem volt célunk a jogszabályok megsértése. A tűzvédelmi oktatás folyamán (januárban volt) az üzemanyag szállításáról egyéb információt nem kaptunk. Az üzemanyag kút kezelésére vonatkozóan azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nem szükséges egyéb oktatás, bizonyítvány. A gépjármű vezető a szállító levelet tévedésből egy kihagyott üres részbe írta, annak tudatában, hogy az, az utolsó bejegyzés.”

3 Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 1202 Gázolaj 3 III

Menny. (kg/l) 900 liter/1 db IBC

Az Ügyfelet 2014. március 19-én a 183-3/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet 2014.03.24-én átvett), iktatási számáról (183/2014/HAT), betekintési lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2014-0064/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0064 számú ellenőrzési jegyzékben, 2 db videó felvételen (MOV02E és MOV02F) és 62 db fényképfelvételen (számuk: RIMG0427-RIMG0488) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá az nyilatkozatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok, valamint nyilatkozatok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru csomagolója, feladója és szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságokért kizárólag az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut az ADR 1.1.3.6 az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállította. 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a fuvarokmány nem tartalmazta az ADR 5.4.1 szakaszában előírt információkat. A RIMG0456-RIMG0467 és a RIMG0469-RIMG0471 számú fényképfelvételek alapján megállapítottam, hogy nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy melyik szállítólevél kísérte az eljárásra okot adó veszélyesáru szállítást, mivel a szóban forgó szállítólevelek (KK2069001KK2069005, KK2069007-KK2069012, KK2069014-KK2069016) egyikén sem szerepel dátum, továbbá egyik sem tartalmazza a szállított veszélyes anyag UN számát, a helyes szállítási megnevezését, a bárcaszámát, csomagolási csoportját. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 5.4.1 szakasza alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.1.1.1 pontjának a), b), c), d) alpontját, melyek szerint „a fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmazniuk: a) az UN számot, amely elé az „UN” betűket kell írni; b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); c) – az 1 osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A” táblázat 3b oszlopában található osztályozási kódot. Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában az 1, 1.4, 1.5, ill. 1.6 számú bárcán kívül más bárca száma is fel van tüntetve, akkor az osztályozási kód után zárójelben azt a bárcaszámot is fel kell tüntetni; – a 7 osztály radioaktív anyagai esetén az osztály számát: „7"; Megjegyzés: A járulékos veszélyekkel rendelkező radioaktív anyagokra lásd a 3.3

4 fejezetben a 172 különleges előírást. – a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát. Ha egynél több bárca van megadva, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni. Olyan anyagok és tárgyak esetén, amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában nincs bárca szám feltüntetve, e helyett a 3a oszlopban feltüntetett osztály számát; d) ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoportot, ami elé a „PG” betűk (pl. „PG II”) vagy az 5.4.1.4.1 pont szerinti nyelven a „csomagolási csoport” kezdőbetűi írhatók;” A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 3. táblázat 2. sorszámon az okmányokban valamely információ hiányzik bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint feladó tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a feladónak az ADR 1.4.2.1.1 b) pontja szerint „el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;” A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet III. kockázati kategória 2. pontjában nevesíti, mint az okmányokban valamely információ hiányzik mulasztást, illetve az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 2. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 2. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakterében 1db 1 köbméteres IBC-ben UN 1202 GÁZOLAJ vagy DÍZELOLAJ vagy KÖNNYŰ FŰTŐOLAJ 3 III veszélyes anyagot helyeztek el körülbelül 950 liter mennyiségben (RIMG0476-RIMG0477), amely rögzítetlen állapotban volt (RIMG0431-RIMG0433, RIMG0436-RIMG0439, RIMG0443-RIMG0447 és MOV02E 01:00-04:00). A gépjármű rakodóterében a veszélyes anyagot tartalmazó IBC-n kívül 3 db műanyag kanna, valamint egyéb nem veszélyes tárgyak (tűzoltókészülék, aggregátor, falécek, tankolóberendezés az IBC-hez csatlakoztatva) voltak elhelyezve szintén rögzítetlenül. A műanyag kannákban motorolaj és nitrohigító volt kis mennyiségben. A gépjármű rakodóterének aljára, a menetirány szerinti jobb oldalon, a tolóajtó vonalában egy faléc (kb. 4-5 cm magas) volt lecsavarozva, amely az IBC oldalirányban történő elmozdulását volt hivatott meggátolni. Egyéb rögzítőeszközök és rögzítési pontok nem voltak a gépjárművön. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7.1 bekezdését, mely szerint: „A járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel,

5 csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon.” Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott „Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban” kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. A rakomány biztonságos közúton történő szállításához a vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozások szerint, a menetiránnyal megegyező irányú tömegerőkkel szemben a rögzítő erőnek minimum a rakomány súlyának 80%-át, oldalirányban és hátrafelé pedig a rakomány súlyerő 50%át kell érnie. Az R2 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, azonban tekintettel arra, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdés, az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállított veszélyes áruk kisebb kockázatot jelentenek a szállítás során, ezért az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 13. sorszáma a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások alá soroltam, melyet az R1 „az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor” mulasztásként definiál és amely szabálytalanság elkövetőjét az R2 300.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni.

6 3. A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy a veszélyes árut tartalmazó IBC egyik oldalán sem helyezték el az ADR 5.2. fejezet szerint előírt jelöléseket (RIMG0431-RIMG0433, RIMG0436-RIMG0439, RIMG0443-RIMG0447 és MOV02E 01:00-04:00). Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 5.2. fejezete alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.2.1.1 bekezdését, mely szerint „hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” betűket kell írni. ”, valamint az ADR 5.2.1.4 bekezdését, mely szerint „a 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni.” Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.2.2.1.1 pontját, mely szerint „A 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5 oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a 6 oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik.”, valamint az ADR 5.2.2.1.7 pontját, mely szerint „a 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell bárcával ellátni.” Az R2 5. melléklet 2. táblázat 10. sorszámon a helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint csomagoló, mint feladó és mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a feladónak az ADR 1.4.2.1.1 c) pontja szerint “csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;” Megállapítottam, hogy a csomagolónak az ADR 1.4.3.2. a) pontja szerint „amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.” Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategóriában nevesíti, mint helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás mulasztást, illetve az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 400.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Az Ügyfelet 800.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt.

7 A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0064/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0064 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru csomagolója, feladója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3.§ (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R3 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. április 07.

megyei igazgató nevében és megbízásából

megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető

Készült: 2 példányban Egy példány: 4 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: CLAUDIBUS GROUP Kft. (9700 Szombathely, Zanati út 51.)