HATÁROZAT

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431

E-mail: [email protected]

Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/513-430

HATÁROZAT

A ZSOLTRANS Fuvarozási és Szállítmányozási Korlátolt Felelősségű Társaság (8929 Pölöske, Petőfi S. u. 178.; Adószám: 13467243-2-20; Cégjegyzék szám: 20-09-066747) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 226/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 300.000,- Ft,- azaz háromszázezer forint összegű

bírságot szabok ki.

A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

2

INDOKOLÁS

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. április 01-én a szombathely, Praktiker Áruház parkolójában. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, a …. forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA02-2014-0074/1 számú jegyzőkönyvben és a VA02-2014-0074 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: „A fuvarokmányban szereplő és a raktérben szállított áru mennyisége között eltérést tapasztaltunk. A 04269455627 számú áruátadási bizonylaton szereplő veszélyes áruk tömege eltér a raktér ellenőrzése során előtalált veszélyes áru mennyiségétől. Az áruátadási bizonylaton a III. csomagolási csoportba tartozó veszélyes áruk mennyiségéből 671 kg volt feltüntetve, ezzel szemben a raktérben a III. csomagolási csoportból 807.7 kg veszélyes áru volt. A küldeménydarabok a raktérben nincsenek rögzítve. A raktér homlokfal felöli részén nem jelölt áru volt elhelyezve rögzítetlenül. Közvetlenül utána egymás mellé lerakott 3 raklapon egyesítő csomagolásba csomagolva volt elhelyezve a veszélyes áruk. A raklapok kereszt irányban kitöltötték a rakteret. A raklapok hosszanti irányban nem voltak rögzítve. A raktér végén 4 db raklap volt egymásra felhalmozva, illetve egyéb áru volt kézi emelőn elhelyezve.” Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 III UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 II

Menny. (kg/l) 722 kg 86 kg

Az Ügyfelet 2014. április 03-án a 226-3/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról, iktatási számáról (226/2014/HAT), betekintési lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2014-0074/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0074 számú ellenőrzési jegyzékben, 1 db videó felvételen (MOV036) és 58 db fényképfelvételen (számuk: RIMG0220-RIMG0277) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok).

3

A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá az nyilatkozatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok, valamint nyilatkozatok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut az ADR 1.1.3.6 az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállította. 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakterében veszélyes- és nem veszélyes árut, valamint egyéb, nem veszélyes tárgyakat helyeztek el rögzítés nélkül. Megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjármű rakodóterének menetirány szerinti elülső részében rakodólapokon nem veszélyes árukat helyeztek el egyesítőcsomagolásban, rögzítetlenül, ezekre pedig nem veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat halmazoltak szintén rögzítés nélkül. Közvetlenül ezen nem veszélyes árukat tartalmazó rakodólapok mögött 3 db rakodólapon veszélyes árukat (UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 III és UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 II) helyeztek el egyesítőcsomagolásban rögzítetlenül, valamint hátrébb további 1 db egyéb árut tartalmazó rakodólapot, 1 db kézi emelőt (békát) és 4 db rakodólapot, szintén rögzítetlen állapotban. Az áruk menetirányra merőlegesen a rakodóteret kitöltötték, azonban menetirányban nem alkalmaztak térkitöltést az áruk rögzítésére. Megállapítottam, hogy hirtelen fékezés, vagy irányváltoztatás következtében a rögzítetlenül elhelyezett nem veszélyes tárgyak (kézi emelő, rakodólapok) elmozdulása a veszélyes anyag csomagolásának sérülését, ezzel annak szabadba történő kijutását eredményezi. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7.1 bekezdését, mely szerint: „A járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon.” Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott „Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban” kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány

4 súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. A rakomány biztonságos közúton történő szállításához a vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozások szerint, a menetiránnyal megegyező irányú tömegerőkkel szemben a rögzítő erőnek minimum a rakomány súlyának 80%-át, oldalirányban és hátrafelé pedig a rakomány súlyerő 50%át kell érnie. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, azonban tekintettel arra, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdés, az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállított veszélyes áruk kisebb kockázatot jelentenek a szállítás során, ezért az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 13. sorszáma a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások alá soroltam, melyet az R1 „az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor” mulasztásként definiál és amely szabálytalanság elkövetőjét az R2 300.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni.

2. A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy az egyik UN 1263 FESTÉK vagy FESTÉK SEGÉDANYAG 3 III veszélyes áru csomagolása sérült volt (RIMG0274-RIMG0277), azonban a bizonyítékok alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a csomagolóeszköz sérülése az egyesítőcsomagolás szétbontása előtt is látható volt-e, ezért a szóban forgó hiányosságért az Ügyfelet nem terheli felelősség. 3. A VA02-2014-0074/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján nem lehet pontosan megállapítani, hogy melyik veszélyes árunak az ellenőrzéskori tömege tért el a 04269455627 számú áruátadási bizonylaton szereplő tömegétől, ezért ezt a hiányosságot nem lehet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértésének tekinteni.

5

Az Ügyfelet 300.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0064/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0064 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3.§ (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R3 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. április 15.

megyei igazgató nevében és megbízásából megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető Készült: 2 példányban Egy példány: 3 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: ZSOLTRANS Kft. (8929 Pölöske, Petőfi S. u. 178.)