HATÁROZAT

1 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431

E-mail: [email protected]

Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/513-430

HATÁROZAT

A KOZÁRI és TÁRSA Fuvarozási és Szállítmányozási Betéti Társaság (2942 Nagyigmánd, Bajcsy-Zs. u. 101. adószám: 23647893-2-11, cégjegyzékszám: 11-06-003207) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 661/2013/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 300.000,- Ft,- azaz háromszázezer forint összegű

bírságot szabok ki.

A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

2 INDOKOLÁS

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2013. október 16-án a 84-es számú főút 58-as km szelvényénél. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, a …… forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA02-2013-0134/1 számú jegyzőkönyvben és a VA02-2013-0134 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: „A jármű rakterében a veszélyes árut LQ kiszerelésben egybecsomagolva raklapokon helyezték el. A jármű hátulján található raklap és a rajta fóliával egybecsomagolt veszélyes áru rögzítését spaniferrel oldották meg. A mellette lévő másik raklapon elhelyezett veszélyes áru szintén fóliával egybecsomagolva került elhelyezésre, melyet az előzőekben említett spanifer csak részben rögzített a jármű platójához. A jármű középső részén lévő raklapokon elhelyezett fóliával egybecsomagolt veszélyes áru esetében a spanifert az áruk között húzták át, így a spanifer feletti veszélyes áruk rögzítése nem megoldott. Az üres tér nem volt kitöltve. A gépkocsivezető kérdésünkre elmondja, hogy ADR oktatási bizonyítvánnyal rendelkezik és veszélyes áru szállításának szabályait ismeri, erre vonatkozóan ADR 8.2.3.1 bekezdés szerinti oktatásban a szállítás megkezdése előtt részesült. A szállított veszélyes árura vonatkozó esetleges veszélyekről, speciális szállítási feltételekről tájékoztatták” Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: UN szám

3077

Helyes szállítási megnevezés

Környezetre veszélyes szilárd anyag M.N.N.

Bárca száma

Csomagolási csoport

kg/liter

mennyisége

9

III

35 kg

2 kanna

Valamint „további LQ mentességű rakomány 700 kg mennyiségben, 5 literes kiszerelésekben.” Az Ügyfelet 2014. február 13-án a 661-14/2013/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról, iktatási számáról (661/2013/HAT), a betekintési lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. (2013. november 14-én nyilatkozattételre hívtam fel az Ügyfelet, a veszélyes áru gépjárműbe való berakása körülményeinek tisztázása céljából. Az Ügyfél a végzést 2013.11.19-én átvette és 2013.11.27-én nyilatkozott:„Alulírott …… a Kozári és Társa Bt. ügyvezető igazgatója a 661-

3 3/2013/Hat.-ban kért nyilatkozatra válaszolva, a feladó (IKR Agrár Kft) által előkészített raklapokat a gépkocsivezető helyezte el és rögzítette a gépjárművön.” 2014. február 13-án ismételten nyilatkozattételre hívtam fel az Ügyfelet: • • • • • • •

„Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál TÉTELESEN milyen árukat szállított, azokból mennyit szállított és melyik árut mi alapján szállította (ADR 1.1.3.6 mentesség, LQ). Az eljárásra okot adó szállítás fuvarokmányainak hiteles másolatai. Az eljárásra okot adó szállításnál szállított áruk biztonsági adatlapjainak másolatai. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte/végezték a veszélyes áru feladását, valamint, hogy melyik vállalkozás melyik árut adta fel (amennyiben ez a fuvarokmányokból nem egyértelműsíthető). Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, milyen szerződés/szerződések alapján szállította a veszélyes árukat (szerződések hivatalos másolatai). Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok volt/voltak a címzett/címzettek és mi volt a küldemény (áru megnevezése). Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte/végezték a veszélyes áruk raklapra történő egybecsomagolását, illetve jelölését (melyik áruét, melyik vállalkozás).”

Az Ügyfél 2014.02.26-án nyilatkozott: „Alulírott ……, mint a KOZÁRI ÉS TÁRSA FUVAROZÁSI és SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI Betéti Társaság jogi képviselője a 661-14/2013/ HAT ügyszámra hivatkozva, az abban foglaltakra az alábbi nyilatkozatot tesszük: 1. Csatolom az eljárásra okot adó szállításra vonatkozó szállítóleveleket, melyekből látható, hogy tételesen mely árukat szállította ügyfelem, azokból mennyit szállított és mi alapján szállította. 2. A fuvarokmányok másolata jelen irathoz csatolásra kerül. 3. A biztonsági adatlap számunkra nem állt rendelkezésre, az a felhasználó számára tartalmaz fontos adatokat. 4. A felrakás minden alkalommal az IKR Agrár Kft. alkalmazottai, munkatársai végezték. 5. Szerződést csatolom, fuvarozási megállapodás alapján. 6. Az eljárásra okot adó szállításnál a címzettek a szállítólevélen feltüntetésre kerültek. 7. A felrakóhelyen már így kaptuk meg az árut, azaz az egybecsomagolást az áru indítója végezte el.” 2014. március 04-én nyilatkozattételre hívtam fel az IKR Agrár Kft-t (2943 Bábolna, IKR park hrsz.: 890.): •

• •

„Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál TÉTELESEN milyen árukat adott fel szállításra, azokból mennyit adott fel és melyik árut mi alapján kívánta fuvaroztatni (ADR 1.1.3.6 mentesség, LQ) (pl.: Route levéltrágya UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. 9 III 45 kg korlátozott mennyiségben csomagolva-LQ) Az eljárásra okot adó szállításnál szállított áruk biztonsági adatlapjainak másolatai. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás/ok végezte/végezték a veszélyes áruk raklapra történő egybecsomagolását, illetve jelölését.”

4 Az IKR Agrár Kft. 2014. március 14-én nyilatkozott: “A fenti számú ellenőrzés alkalmával a mellékelt szállítóleveleken feltüntetett árukat szállítottuk: Legato Plusz Amalgerol Prémium Kentaur 5 G Quick 5 EC Shampion 50 WP Route

UN 3082 600 liter nem eseik az ADR fennhatósága alá 150 liter UN 3077 25 kg UN 3082 100 liter UN 3077 10 kg nem esik az ADR fennhatósága alá 260 liter

Az áruk a szállítólevelek tanúsága szerint az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti előírások alapján lettek feladva. Szállítólevél számok: Bala-201353351; Szen-2013775370 (2 lap); NINV-01361479 (2 lap); Szen013775442 Csatoljuk a szállított veszélyes áruk biztonságtechnikai adatlapjait (4 db): Legato Plus, Kentaur 5G, Quick 5 EC, Shampion 50 WP A növényvédő szer raktárakban az árut a gépkocsi rakfelületére felrakást a raktár dolgozója végzi emelő targonca segítségével. A rakfelületen a gépkocsivezető helyezi el a rakományt mozgatható kézikocsi („béka”) segítségével. Ezután rögzíti azt a szükséges mértékben. Jelen esetben ez Kiss László feladata volt. Az áru csomagolását és elhelyezését raklapra a növényvédő szer raktár alkalmazottja végzi.” Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2013-0134/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2013-0134 számú ellenőrzési jegyzékben, továbbá videó felvételen (MOV017), valamint 20 db fényképfelvételen (számuk: RIMG2092-RIMG2111) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). A nyilatkozatok alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut az ADR 1.1.3.6 bekezdés szerinti az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállította. A Feladó nyilatkozata alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél az eljárásra okot adó szállításnál a következő veszélyes árukat szállította: Kentaur 5 G Quick 5 EC Champion 50 WP Legato Plusz Összesen:

UN 3077 UN 3082 UN 3077 UN 3082

25 kg 100 liter 10 kg 600 liter 735 kg

A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá az nyilatkozatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok, valamint nyilatkozatok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru csomagolója és feladója az IKR Agrár Kft-t (2943 Bábolna, IKR park hrsz.: 890.) volt, a veszélyes áru szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságért az Ügyfél tehető felelőssé. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjármű rakterében veszélyes- és nem veszélyes árut, valamint egyéb nem veszélyes tárgyakat helyeztek el (rakodólapok) rögzítetlenül.

5 A rakodótér menetirány szerinti elülső részében egy sorban, három oszlopban 3x8 db rakodólapot helyeztek el rögzítetlenül. A szállított veszélyes- és nem veszélyes áruk az oszlopba állított rakodólapok mögött kerültek elhelyezésre 4 db raklapon. A menetirány szerint hátul, bal oldalon elhelyezett rakodólapon 600 liter UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag, M.N.N. Legato Plusz (4x5 literes kiszerelésben, 30 db papírládában, egybecsomagolva) került elhelyezésre, melyet 1 db rögzítőhevederrel rögzítettek (RIMG2098RIMG2101). A menetirány szerint hátul, jobb oldalon elhelyezett rakodólapon UN 3082 Környezetre veszélyes folyékony anyag, M.N.N. Quick 5 EC 100 liter (4x5 literes kiszerelésekben, 5 db papírládában) került elhelyezésre, melyet a menetirány szerint előre, hátra, illetve oldalirányban történő elmozdulással szemben biztosítottak. (RIMG2096-RIMG2098, RIMG2100, RIMG2102, RIMG2103, MOV017 00:50-01:28). A menetirány szerint középen, bal oldalon elhelyezett rakodólapon 260 liter Route levéltrágyát (4x5 literes kiszerelésekben, 13 db papírládában; nem veszélyes áru) helyeztek el. A rakodólapon, a felső sorban lévő papírládák rögzítetlenül voltak a bontott egyesítőcsomagolásban. A fényképfelvételeken jól látszik, hogy a rögzítőhevedert a rakodólapon elhelyezett árut tartalmazó papírládák között húzták keresztül, valamint, hogy az egyesítőcsomagolás bontott állapotban van – emiatt a rögzítőheveder felett elhelyezkedő papírládák rögzítetlen állapotban vannak (RIMG2104RIMG2107, MOV017 01:45, 02:12-02:28, 03:16, 04:33.04:44 és 06:05). A menetirány szerint középen, jobb oldalon elhelyezett rakodólapon 150 liter Amalgerol Prémium (nem veszélyes áru) 25 literes kiszerelésben (6 db fémkannában), valamint UN 3077 Környezetre veszélyes szilárd anyag, M.N.N. Champion 50 WP 10 kg (1 db papírzsákban) került elhelyezésre rögzítetlenül. A rögzítőhevedert, továbbá a küldeménydarabok csomagolására használt fóliát is a rakodólap, illetve a veszélyes áru (Champion 50 WP) felett húzták át, így az sem a rakodólapot a gépjármű rakodófelületéhez, sem a veszélyes árut a rakodólaphoz nem rögzítette. A szóban forgó rakodólap az előre-, illetve hátrafelé történő elmozdulással szemben biztosítva volt. A mellette elhelyezett Route levéltrágyát tartalmazó papírládák függőlegesen magasabb pozíciót foglalnak el, így magától értetődően a rögzítőheveder nem tudja az UN 3077 veszélyes árut leszorítani/rögzíteni. A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy a menetirány szerint középen, jobb oldalon elhelyezett rakodólapon alkalmazott, fóliával történő csomagolás nem felel meg az egyesítőcsomagolás fogalmának, mivel nem foglalja egységbe a küldeménydarabokat és nem is rögzíti azokat a rakodólaphoz (RIMG2102, RIMG2111; MOV017 01:33-03:19, 05:00, 06:20). A rakodólap menetirány szerinti jobb oldali irányba történő elmozdulását semmi nem akadályozta.(RIMG2102, RIMG2109; MOV017 01:33-01:44, 03:00-03:13, 05:00-05:15) Az ADR 1.2.1 szakasza szerint „egyesítőcsomagolás: olyan - a 7 osztály esetében egyetlen feladó állal használt - burkolat, amit egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására használnak a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljából. Egyesítőcsomagolás például: a) a rakományképző eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak vagy halmazolnak és műanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy más alkalmas módon rögzítenek; vagy b) a külső védőcsomagolás, mint pl. láda vagy rekesz;” A menetirány szerint hátul és középen elhelyezett rakodólapok között 1 db rögzítő rudat helyeztek el, amely legfeljebb a menetirány szerinti bal oldalon, középen lévő rakodólap hátrafelé történő elmozdulását akadályozta, a középen, jobb oldalon lévőét azonban sem hátra, sem oldalirányban nem akadályozta. A veszélyes- és nem veszélyes áruk, továbbá az egyéb tárgyak (rakodólapok) a gépjármű rakodóterének körülbelül a felét töltötték ki. Térkitöltéssel történő rögzítés alkalmazására nem került sor. Megállapítottam, hogy a rakodótér elülső részében egy sorban, három oszlopban elhelyezett 3x8 db rögzítetlen rakodólap hirtelen irányváltoztatás, illetve fékezés következtében történő

6 helyváltoztatása, elmozdulása a veszélyes anyagok csomagolásának (papírzsák, papírláda) sérülését, egyúttal a veszélyes anyag környezetbe jutását eredményezi. A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterében további használaton kívüli rögzítőeszköz volt megtalálható. A bizonyítékok alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a feladó nyilatkozatában szereplő UN 3077 Környezetre veszélyes szilárd anyag, M.N.N. Kentaur 5G (25 kg) hol volt elhelyezve, de a felvételeken több helyütt látható, hogy az UN 3077 Környezetre veszélyes szilárd anyag, M.N.N. Champion 50 WP alatt egy másik zsákos kiszerelésű anyag van elhelyezve. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7.1 bekezdését, mely szerint: „A járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon.” Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott „Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban” kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. A rakomány biztonságos közúton történő szállításához a vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozások szerint, a menetiránnyal megegyező irányú tömegerőkkel szemben a rögzítő erőnek minimum a rakomány súlyának 80%-át, oldalirányban és hátrafelé pedig a rakomány súlyerő 50%át kell érnie. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartására a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó és szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé.

7 Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;” A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján „Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki.” A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, azonban tekintettel arra, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdés, az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállított veszélyes áruk kisebb kockázatot jelentenek a szállítás során, ezért az R2 6.§-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 13. sorszáma a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások alá soroltam, melyet az R1 „az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor” mulasztásként definiál és amely szabálytalanság elkövetőjét az R2 300.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Az Ügyfelet 300.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0134/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0134 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója, megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3.§ (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R3 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta.

8

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. április 23.

megyei igazgató nevében és megbízásából

megyei katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető Készült: 2 példányban Egy példány: 4 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: Ügyfél