MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Hősök tere 6.; : (56) 512-319, (56) 512-320; : (56) 512-337 : 5001 Szolnok, Pf.: 164.; E-mail:
[email protected] Számlaszám: 10032000-01417179-00000000
Ikt.sz.: SZBK/1666-16/2012. Üi.: Szabó Miklós (56) 512-331 E-mail:
[email protected]
Határozat jogerős: 2012. október 18.
NA-TURFA Kft. 6346 Sükösd Tőzegtelep Tárgy: Kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a NA-TURFA Kft. (6346 Sükösd, Tőzegtelep Pf. 27), mint bányavállalkozó által benyújtott kérelemre indult eljárásában a Sükösd IV.-homok bányatelek területén üzemelő külfejtés kitermelési műszaki üzemi tervét 2016. december 31-ig jóváhagyja az alábbiak szerint: 1./ A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. 2./ A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más, olyan személyt (a továbbiakban: vállalkozó) vehet igénybe, aki (amely) a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó igénybevételét, az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Szolnoki Bányakapitányságnak be kell jelenteni. A vállalkozó közreműködése nem érinti a megbízónak a 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) hatálya alá tatozó tevékenységért fennálló felelősségét. 3./ A műszaki üzemi terv alapján a tervidőszakban kitermelhető ásványi nyersanyagok: homok, kódja: 4200. A kitermelésre kerülő ásványi nyersanyagokból ásványvagyon veszteség és termelvény veszteség - figyelembe véve a kitermelési technológiát és a geológiai viszonyokat - nem számolható el.
2
4./ Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést. 5./ A bányavállalkozó a Sükösd IV.-homok bányatelken az általa kitermelt valamennyi ásványi nyersanyagra vonatkozó jelentési kötelezettséggel tartozik, tekintet nélkül arra, hogy a kitermelt ásványi nyersanyagra vonatkozóan kiterjed-e a jogosultsága. Ezért a bányavállalkozó az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. 6./ A Bányakapitányság a bányavállalkozó által előterjesztett, a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékra vonatkozó ajánlatát: 300.000 Ft, azaz háromszázezer forint értékű fedezeti megállapodást (bankgaranciát) - a költségkalkuláció alapján - elfogadja. A fedezeti megállapodást (bankgarancia) - jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Bányakapitányságnak. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a fedezeti megállapodás (bankgarancia) módosításához, illetve megszüntetéséhez a Bányakapitányság hozzájárulása szükséges. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggeszti. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság előírásai: 7./ A bánya üzemelése során biztosítani kell, hogy környezeti hatások az érintett és környező termőföldek minőségében kárt ne okozzanak, a talajvédő gazdálkodás feltételei biztosítottak legyenek. 8./ A bányászati tevékenység a művelésből kivont területen végezhető. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai: 9./ A bányászattal elért alapsík nem haladhatja meg a tervezett szintet (102 mBf.). 10./ A leművelést a talajvízszint észlelés mélységében be kell fejezni, még akkor is, ha az nem érte el az alapsíkot. Talajvízszint alá történő kotrás tilos! 11./ A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a kitermelés végzése során a bányagödörbe hulladéklerakás, szennyvízleürítés valamint olyan tevékenység, mely a felszín alatti vízkészleteket veszélyeztetheti, ne történhessen. 12./ A tulajdonos a bányagödröt legalább havi rendszerességgel köteles ellenőrizni. Az ellenőrzésen tapasztaltakról eseménynaplót kell vezetni. 13./ A földtani közeg, a felszín alatti vízkészletek veszélyeztetése, szennyezése esetén a kármentesítési munkák megkezdésével egyidejűleg, a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. 14./ A bányászati tevékenység során táblával, jól látható módon mindennemű hulladéklerakást meg kell tiltani. 15./ A bányaművelés alatt rendszeresen – tiltás ellenére - illegális módon lerakott hulladék összegyűjtéséről, és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni kell. Kommunális hulladék, illetve inert hulladék csak az önkormányzati rendelet figyelembevételével helyezhető el, erre a célra kijelölt, hatóságilag engedélyezett hulladéklerakón. 16./ A bezárt sükösdi települési szilárd hulladéklerakón hulladék nem helyezhető el. 17./ A homokbánya területén gépjavítás, karbantartás (pl. olajcsere, gázolajszűrő csere, stb.) és a gépek mosása nem végezhető.
3
18./ A munka - és erőgépek üzemanyaggal, és kenőanyaggal történő feltöltése a bánya területén nem történhet, csak arra hatósági engedéllyel rendelkező telephelyen. 19./ A bányaüzem során képződő veszélyes hulladékot (olajos gépruha) környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, arra rendszeresített gyűjtőedényzetben, kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen. 20./ A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékokra a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásai szerint (veszélyes hulladék - gyűjtési, adminisztrációs - anyagmérleg - kötelezettségeknek) kell eleget tenni. A képződő veszélyes hulladékok, csak környezetvédelmi engedéllyel rendelkező szervezeteknek (begyűjtő, hasznosító, hulladékudvar) adhatók át. Átadó köteles meggyőződni átvevő hulladékkezelési engedélyének meglétéről és érvényességéről. 21./ A kommunális hulladék gyűjtésére legalább egy szabványos hulladékgyűjtő edényzetet kell elhelyezni, az edényzet ürítéséről az önkormányzati rendelet figyelembevételével folyamatosan gondoskodni kell. 22./ A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, többször módosított 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha tárgyévben a telephelyen keletkezett összes hulladék mennyisége meghaladja nem veszélyes hulladékok esetében a 2000 kg-ot, vagy a veszélyes hulladékok mennyisége a 200 kg-ot, vagy a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, a tárgyévet követő év március 1- ig, a fenti rendelet formanyomtatványainak kitöltésével rendszeres adatszolgáltatást (Borító lap, HT lapok) kell teljesíteni a felügyelőség felé. 23./ A lefejtett fedőréteget a bányaüzem területén kell deponálni, oly módon, hogy annak hasznosítása a későbbiekben biztosított legyen. 24./ A diffúz kiporzást a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. 25./ Különösen figyelni kell a következőkre: a. A szállítási útvonal megfelelő megválasztása b. A szállítási útvonal locsolása száraz időszakban 26./ Az üzemi tevékenység során a létesítmény tágabb környezetében lévő tanya jellegű (telepszerű beépítésű) lakóterületre előírt, nappal (6-22 óra) L TH = 50 dB zajterhelési határértékeket be kell tartani a teljes létesítményre és tevékenységre vonatkozóan. 27./ Éjjel (22-6 óra) zajkibocsátással járó üzemi tevékenység nem végezhető. 28./ Amennyiben a partfalban védett, vagy fokozottan védett madarak (pl. partifecske – Riparia riparia, gyurgyalag – Merops apiaster) telepednek meg, azt azonnal jelezni kell a felügyelőség, valamint a területileg illetékes természetvédelmi őr (Agócs Péter, tel.: 06/30/4884-587) felé, a munkálatokat pedig a természetvédelmi őr által lehatárolt és jegyzőkönyvben rögzített területrészen a fészkelési idő végeztéig (szeptember 30.) fel kell függeszteni. 29./ A megtelepedett védett vagy fokozottan védett madarak zavarása, riasztása, elpusztítása, továbbá költőhelyeik lerombolása, károsítása tilos. 30./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (19.000 Ft.), melyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlára kell befizetni.
4
INDOKOLÁS A Bányakapitányság a NA-TURFA Kft. (bányavállalkozó) által 2012. május 07-én beérkezett kérelemre indított eljárásában a rendelkező rész szerint határozott, mert a csatoltan beterjesztett tervdokumentáció és mellékletei, valamint a hiánypótlás kielégítették a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13. §-ban foglaltakat. A Sükösd IV.- homok bányatelket megállapító határozat száma 2540/2001., a módosításé 1116/2002. A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontját a Vhr. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 2. pontját a Vhr. 21. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 3. pontját a Bt. 2. § (1) bekezdésében foglalt ásványvagyon gazdálkodási követelmények érvényesülése érdekében, a 4. pontját a Bt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, az 5. pontját a Vhr. 9. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a 6. pontját a Vhr. 25. § (7) bekezdésében foglaltak alapján írta elő. A bányászati tevékenységgel érintett ingatlan(ok) tulajdonosa hozzájárult a bányászati tevékenységhez. A Sükösd 0176/4 hrsz-ú ingatlan megosztásából keletkezett a 0176/19 hrsz-ú ingatlan, amely a) alrészlete a bányatelek részét képezi. A Bányakapitányság a kitermelésre készített műszaki üzemi terv jóváhagyása felől az érintett szakhatóságok előírásainak figyelembevételével dönt. Az eljárásban érintett szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételét, valamint a szakkérdést, melyben az egyes szakhatóságoknak nyilatkoznia kell, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció, tervezői nyilatkozat és a nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg: - A tevékenység honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét nem érinti. - A bányatelek területe nem helyi védettségű természeti terület, és a tevékenység ilyen területre nem gyakorol közvetlen hatást. Az eljárásba bevont szakhatóságok nyilatkozatai: - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság az I-F-001/2527-1/2012. számú végzésében hiánypótlás teljesítésére szólította fel a bányavállalkozót, mely hiánypótlás teljesítési határidejét az I-F-001/2527-4/2012. számú végzésében meghosszabbított. Az Igazgatóság a hiánypótlás teljesítése után I-F-001/2527-6/2012. számon a rendelkező rész 7-8. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a műszaki üzemi tervhez az alábbi indokolással: „A Szolnoki Bányakapitányság fenti hivatkozási számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Sükösd IV. homok bányaüzem 2012-2016. évekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervére vonatkozóan. Az eljárás során az ügyfél a hiánypótlásként megküldött dokumentációkban tájékoztatta a talajvédelmi hatóságot, hogy a műszaki üzemi tervben érintett Sükösd 0176/4 hrsz.-ú terület művelési ágának megváltoztatására kerül sor és ennek megtörténtéről megküldte a változási vázrajzot, valamint a tulajdoni lap másolatát. A Sükösd 0176/4 hrsz.-ú terület megosztásra került, a Sükösd 0176/19 a) hrsz.-ú 1,6 ha nagyságú terület ingatlan nyilvántartás szerinti művelési ága kivett homokbánya, a terület többi része szántó művelési ágú terület. Termőföldön történő 400 m2 terület nagyságot meghaladó beruházások vagy a talajszint végleges megváltoztatásával járó 1000 m2 nagyságot meghaladó tevékenységek esetében a humuszos talajréteg a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet iránymutatása alapján elkészítet talajvédelmi terv alapján mentendő.
5
Tekintettel a művelési ág megváltozására, a megküldött dokumentációk alapján a talajvédelmi hatóság a műszaki üzemi terv elfogadásához szükséges állásfoglalását a rendelkező részben szereplő feltételek betartásával megadja. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a 2004. évi CXL. 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja és a 17. § (1) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a 2007. évi CXXIX. törvény 43. §, 44. §, a 267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet 4/A. § (2) bekezdése a 3. melléklet 4. pont, valamint a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam ki.” - az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 89508-1-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 9-29. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a műszaki üzemi tervhez az alábbi indokolással: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/1666-7/2012. számú megkeresésében a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását kérte a NA-TURFA Kft. (6346 Sükösd, Tőzegtelep Pf. 27.) ügyében a „Sükösd-IV.-homok módosított” védnevű bányatelek 2012-2016. évi homok kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyásához. A rendelkezésre álló iratok alapján a felügyelőség az alábbiakat állapította meg: A Szolnoki Bányakapitányság 2001.04.17.-én kelt 2540/2001. számú határozatával a Sükösd, 0176/6 helyrajzi számú ingatlanra Sükösd IV.-homok néven, majd 2002.06.14.-én kelt 1116/2002 számú határozatával a Sükösd, 0176/4/1, 0176/5 és 0176/6 helyrajzi számú ingatlanokra Sükösd IV.-homok módosított bányatelek néven bányatelket állapított meg. A bányaművelés környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára előzetes környezeti hatástanulmány készült, mely alapján az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 392324/2001. számú határozatával a homokbánya létesítésére és a bányászati tevékenység folytatására környezetvédelmi engedélyt adott. A bányászati tevékenységre 2001-2002, majd a 2003-2004 évekre vonatkozóan kitermelési műszaki terveket nyújtott be, melyeket a bányászati hatóság 5216/2001., illetve 53/2003. számú határozataival hagyott jóvá. A Szolnoki Bányakapitányság a bányavállalkozó 2004. januárban kelt kérelmére a Sükösd, 0176 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan a bányabezárást 2005. január 31.-én kelt 115/2004. számú határozatában elfogadta, miután a Sükösd, 0176/6 helyrajzi számú ingatlanon befejezte a bányaművelést, a terület terv szerinti tájrendezést elvégezte és a területet újrahasznosítási állapotba hozta. A 2005-2009. évekre vonatkozóan kidolgozott kitermelési műszaki üzemi tervet a Szolnoki Bányakapitányság 15.860/2004. számú határozatával hagyta jóvá. A felügyelőség a 2009. évben indult előzetes vizsgálati eljárást lezáró 70762-1-9/2009. számú határozatában megállapította, hogy a tervezett bányászati tevékenység nem okoz jelentős környezeti hatást és a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A 2005-2009. években az ásványvagyon kitermelése elmaradt a tervezettől, ezért a tervidőszaki kitermelést jóváhagyó határozat határidejét a bányászati hatóság 2010.02.18.-án kelt SZBK/651/3/2010 számú határozatával 2012. június 30.-ig meghosszabbította. A 2012.-2016. közötti időszakban a Sükösd, 0176/4/1 és 0176/5 helyrajzi számú ingatlanokon az alábbi készletek kitermelését tervezik: 2012. 7.045 m3 2013. 10.000 m3 2014. 10.000 m3 2015. 10.000 m3 2016. 10.000 m3 Összesen: 47.045 m3
6
Víz- és talajvédelem A homokbánya területe a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletéhez kapcsolódó részletes érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny és fokozottan érzékeny területi kategóriába tartozik, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján kijelölt üzemelő-, illetve távlati vízbázis védőterületét nem érinti. Állandó vízfolyás a bánya területén és annak közvetlen környezetében nem található. A bányatelek fedőlapja: 116,5 mBf., alaplapja 102,0 mBf. A talajvíz átlagos szintje a területen a terepszint alatt 12-16 m-re található. A talajvíz maximális szintje a területen a bányatelek alaplapja alatt 1 m-rel (101 mBf) található. A tervidőszak végére a bányatelek teljes leművelését tervezik, az alaplapig. A kitermelés szárazon, a talajvíz szintje felett történik, ezáltal a területen bányató nem keletkezik. A haszonanyagot átlag 0,4 m vastagságban fedő humuszos talajt a bányatelek területén depóniákban tárolják, majd az alaplap elérését követően a következő évben a leművelt és rendezett bányaterületre terítik vissza. A rekultivációt követően a bánya területét mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotba állítják vissza. Hulladékgazdálkodás A felügyelőség a 70762-1-9/2009. számú határozatában előzetes vizsgálati eljárásban megállapította, hogy a homokbánya üzemeltetése jelentős környezeti hatással nem jár. Az üzemelés hulladékgazdálkodási előírásait a határozat tartalmazza. A műszaki üzemi terv – mely a 2012–2016 évek közötti időszakra vonatkozik - átvizsgálását követően a felügyelőség megállapította, hogy az abban foglaltak eleget tesznek a felügyelőség előzetes vizsgálati eljárásában tett hulladékgazdálkodási előírásainak. A bányászati tevékenység során haszonanyagként nem hasznosítható fedőréteget a bánya területén elkülönítetten deponálják, melyet a későbbiekben a bánya tájba illesztésekor, annak lezárásakor használnak fel. A bánya területét tehát bányászati hulladék (fedőréteg) nem hagyja el. A munka– és erőgépek szervizelését, javítását, mosását szakműhelyben végzik. A gépek üzemanyaggal történő feltöltése hatósági engedéllyel rendelkező üzemanyagkúton történik. A bányászati tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékot környezetszenynyezést kizáró módon gyűjtik, és arra feljogosított engedélyes hulladékkezelőnek adják át. A homok kitermelés során az illegális hulladék lerakást táblázással tiltják meg. A bányatelken a rendelkezésre álló dokumentáció szerint jelenleg lerakott hulladék nem található! A kitermelés 2012-2016 közötti időszakában az üzemi terv szerint a teljes ipari ásványvagyont lefejtik. Levegőtisztaság védelem A bányaüzemben az eddig ki nem termelt homok lefejtését tervezik a kérelemben megadott éves bontásban. A homokot nedvesen termelik ki, a szállítás során pedig figyelnek a porkibocsátás alacsony szinten tartására. A legközelebbi védendő épületek 200 méteres távolságon kívül találhatók. Zaj- és rezgésvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. §-a jelöli ki az eljáró környezetvédelmi hatóságot, az első- és másodfokú hatósági jogkört. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja és az 1. számú melléklet alapján, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) szerinti 08 Egyéb bányászati tevékenység végzése (üzemi zajkibocsátás), a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügy.
7
A felügyelőség a helyszín, a technológia, valamint benyújtott dokumentáció alapján megállapította, hogy az ingatlanon folytatni kívánt üzemi tevékenység zajkibocsátásával érintett környezet hatásterületén védendő terület, épület, vagy helyiség nem található. A létesítéssel érintett ingatlan tágabb környezetében zajtól védendő tanya jellegű (telepszerű beépítésű) lakóépületek helyezkednek el általános mezőgazdasági területen, ezért a felügyelőség a zajkibocsátásra vonatkozóan kikötéseket tett. A zajterhelési határértékeknek az épületek külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülniük a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. § szerint. Természet- és tájvédelem A bányatelek területe védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezi részét, az jelenleg védett természeti érték előfordulási helyeként sem ismert. Ugyanakkor a bányatelek területén lévő partfalban védett és fokozottan védett madarak (pl. parti fecskék – Riparia riparia, illetve gyurgyalagok – Merops apiaster) telepedhetnek meg, melyek védelméről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglaltakkal összhangban gondoskodni kell. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény (Tvt.) vonatkozó rendelkezése értelmében: 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Fenti indokok alapján a felügyelőség az esetleges megtelepedés esetére térben és időben korlátozta a munkálatok kivitelezhetőségét.” Az eljárásban a felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 45/A § (2) bekezdése alapján vizsgálta hatáskörét és illetékességét. A felügyelőség hatáskörét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 11. pontja, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet IV. 10. pontja állapítja meg. Az ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (továbbiakban: R.) alapján a 28.000-, Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizetette a felügyelőség számlájára. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2. pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 6/A.§ (2) bekezdése alapján állapította meg a felügyelőség. A szakhatósági állásfoglalás kérés 2012. május 29.-én érkezett a felügyelőségre. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 33. § (1) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése szerint a felügyelőség ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás kialakítására 30 nap, ami 2012. június 28.-án járna le. A felügyelőség szakhatóság állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki, ezért a Ket 33/A § (1) bekezdése szerinti díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a Ket. 44.§ (6) bekezdése, 72.§ (1) bekezdése alapján hozta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki. A felügyelőség a Ket. 78.§ (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat felügyelőségnek történő megküldését.
8
A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint jelen szakhatósági állásfoglalást a felügyelőség hatósági nyilvántartásba veszi.” Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidőt betartotta. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2012. október 14. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) bekezdés, valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 44. §-ában biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2012. szeptember 26.
dr. Molnár József bányakapitány
Melléklet: 2 pld. záradékolt terv Kapják: 1. NA-TURFA Kft., 6346 Sükösd, Pf.: 27 2. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Bajai Kirendeltsége, 6501 Baja, Pf.: 113 3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Halasi út 36. 4. Gruber Richárd, 6346 Sükösd, Dózsa György u. 12/b 5. MBFH, E-mailben 6. Irattár
