Ügyiratszám: Ügyintéző: Tárgy: elbírálása
MN/23199-8/2014. személyes adat kiegyensúlyozottsági
kérelem
HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) személyes adat által képviselt Hír Televízió Zrt. (1033 Budapest, Szentendrei út 89-93., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) HÍR TV elnevezésű médiaszolgáltatásában 2014. augusztus 9-én 19 óra 30 perctől sugárzott „Bruttó” című műsorszámával kapcsolatban, 2014. augusztus 13-én benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2014. augusztus 14-én indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. A fellebbezést a Médiatanács annak kézhezvételét követő 40 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező 2014. augusztus 13-án érkezett, MN/23199-1/2014. számon iktatott beadványában a Médiaszolgáltató HÍR TV elnevezésű csatornáján 2014. augusztus 9-én 19 óra 30 perces kezdettel sugárzott „Bruttó” című műsorszámnak a paksi bővítéssel kapcsolatos – „Láncreakció” című – összeállítását kifogásolta. A Kérelmező sérelmezte, hogy a Médiaszolgáltató említett műsorszámában a Reális Zöldek Klub paksi bővítéssel kapcsolatos, a bővítést támogató álláspontja – ennek keretében az a véleménye, hogy „ … a magyar-orosz államközi szerződés eredményével Magyarország növeli energiafüggetlenségét” – nem jelent meg, holott a Reális Zöldek Klub 2013 decemberétől kezdődően tizenöt alkalommal tette közzé a témával kapcsolatos álláspontját a Magyar Távirati Iroda útján, amelyet számos hírportál és Magyarország Kormánya is átvett. A Kérelmező álláspontja szerint a kifogásolt műsorblokk nem csupán kiegyensúlyozatlan tájékoztatást nyújtott, hanem a paksi bővítést ellenző pártok szolgálatában szerkesztődött. A Kérelmező kifejtette, hogy bár az összeállításban politikusok nem szólaltak meg, azonban a nem azonos szakmai képzettséggel rendelkező megszólalók kiválasztása mégis e politikusok érdekeit szolgálta. Véleménye szerint a paksi bővítést támogatók közül csupán egy személy szólalt meg (Aszódi Attila), míg a bővítés ellenzői oldaláról több személy (Kaderják Péter, Vértes András, Balogh László) is lehetőséget kapott véleménye ismertetésére, ezáltal azt a valótlan képzetet keltette a nézőkben, hogy „az igazság az tömegkategória kérdése lenne”. A Kérelmező álláspontja szerint a témakör feldolgozása elmélyült vizsgálódást feltételez, „a gyors és közkeletű feltételezések helyett a szakemberi kör közös nevezőre hozása helyett a nemzet egészét szolgáló műsorkészítés” kellett volna célként megjelenjen. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése
1
esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A fenti rendelkezést alapul véve jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása a Hivatal hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató nem tartozik sem a közszolgálati, sem pedig a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók körébe. Az Mttv. 166. § értelmében a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásban az Mttv. 181. §-ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv. 144-165. §) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv. 144. §-a értelmében a Hivatal hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. A beadvány, - bár megjelölése „Panaszbejelentés” - tartalma szerint az Mttv. 181. §-ában meghatározott kiegyensúlyozottsági eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül. Erre tekintettel a Hivatal a Ket. 37. § (1) bekezdésében foglaltak – amely szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel –, továbbá a Ket. 20. § (1) bekezdés alapján – amely szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni – a kérelmet kiegyensúlyozottsági kérelemnek minősítette. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv. 181. § (1) bekezdése szerint 2014. augusztus 14-én hatósági eljárás indult. A Hivatal a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz a további eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek - a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott - kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti - közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. § (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Hivatal a beadvány alapján megállapította, hogy a Kérelmező nem nyilatkozott arról és nem igazolta, hogy a Médiaszolgáltató részére kifogását mikor küldte meg, valamint, hogy e kifogását a Médiaszolgáltató mikor vette kézhez. Az előbbiek alapján, a tényállás tisztázása érdekében, a Ket. 37. § (3) bekezdése és a 31. § (2) bekezdése alapján 2014. augusztus 19-én, MN/23199-2/2014. ügyiratszámú végzésében a Médiaszolgáltatóhoz fordulás tényét és körülményeit alátámasztó dokumentumok (telefax hívás jelentés, tértivevény, a Médiaszolgáltató visszaigazoló elektronikus levele másolata stb.) benyújtására hívta fel a Kérelmezőt. A Hivatal MN/23199-2/2014. ügyiratszámú végzésére a Kérelmező 2014. augusztus 21-én érkezett, MN/23199-3/2014. számon iktatott beadványában reagált, melyhez mellékelte kifogásának a
2
Médiaszolgáltató felelős szerkesztője részére 2014. augusztus 11-én történt megküldését, illetve a kifogásnak a Médiaszolgáltató által 2014. augusztus 13-án való átvételét igazoló tértivevény másolatát. A Hivatal a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező kérelem a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. Ezt követően a Hivatal 2014. augusztus 26-án kelt, MN/23199-4/2014. iktatószámú végzésében a Ket. 29. § (3) bekezdésében foglaltak szerint értesítette a Médiaszolgáltatót az eljárás megindulásáról, nyilatkozattételi és iratbetekintési jogáról, valamint tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján a Kérelmező kifogására a Médiaszolgáltató nem válaszolt, az Mttv. 155. § (3) bekezdés a) pontja alapján kötelezte, hogy a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjessze elő a végzés mellékleteként csatolt MN/23199-1/2014. számon iktatott kérelemmel, valamint a pótlólag benyújtott MN/23199-2/2014. számú beadvánnyal (a Kérelmező kifogásával) kapcsolatos álláspontját tartalmazó nyilatkozatát. A Kérelmező 2014. augusztus 26-án érkezett, MN/23199-5/2014. számon iktatott beadványában, kérelme kiegészítéseként előadta, hogy véleménye szerint a „Bruttó” című műsorszám szerkesztősége a kifogásolt összeállítás címének („Láncreakció”) megválasztásával befolyásolni kívánta a nézőket. Beadványában a Kérelmező kifejtette, hogy az általában emberi mulasztás vagy automatikus beavatkozás eredményeként fellépő robbanással összefüggésben a paksi blokkoknál láncreakció bekövetkezése kizárt, mert „a vízzel hűtött és vízzel moderált” reaktorok tartályai hőmérsékletének növekedésével a reaktorok is egyre biztonságosabb állapotba kerülnek, tehát „negatív hőfoktényezővel rendelkeznek”. A Kérelmező az előbbi nyilatkozatán túl beadványában ismertette a Reális Zöldek Klub témával kapcsolatos és különböző hírportálok által is átvett közleményét is. A Kérelmező által megjelöltek szerint 2014. június 24-én közzétett közlemény az alábbiakat rögzíti: „A Kormány a jövő generációk érdekében tett! Nemzetünk egész jövője került jó útra a paksi hitelszerződés elfogadásával. Adománya az isteni gondviselésnek, hogy a második Orbán kormány felismerte a paksi villanytermelés megőrzésé, fejlesztése a magyar jövő záloga. Paks I által befizetett amortizációs költségekből az állam sok mindent adott már az országnak! A reális zöldek nagyra értékelik, hogy a Kormány gondoskodott az 1966-ban megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezményt követően keletkezett hazai nukleáris tudás megőrzéséről, az erőművi gépgyártás újra indításáról, a hitelszerződést a megkötötte és a Magyar Országgyűlés elfogadta. A Paks 1-4 blokkok az elmúlt 30 években termelték nekünk a legolcsóbb villanyt. A Kormány azt is felismerte, hogy Paks I által befizetett amortizációs költségekből az állam mi mindent adott már az országnak a jelen generációk jólétének biztosítása céljából. Paksi értékcsökkenési leírást, amennyiben az állam bankba rakta volna 1400-155 egység. Az állam nagyon helyesen a paksi értékcsökkentési leírást befektette, infrastruktúrába, egészségügybe, oktatásba, amelyek társadalmi haszna meghaladta, a banki kamatot. A Kormány akkor járna el a jövő generációk ellenében, ha Paks 1-4 blokkok 50 éves üzemideje során keletkező amortizációs költséget a jelen és nem a jövő generációk érdekében használná fel, nem Paks bővítésére fordítaná.” A Kérelmező a Hivatalhoz szintén 2014. augusztus 26-án érkezett, MN/23199-6/2014. számon iktatott beadványához mellékelte a kifogása Médiaszolgáltató felelős szerkesztője részére történt megküldése, valamint a kifogás Médiaszolgáltató általi átvétele időpontját igazoló feladóvevény és tértivevény eredeti példányait. A Hivatal MN/23199-4/2014. ügyiratszámú végzésére a Médiaszolgáltató – megfelelően igazolt jogi képviselője útján - 2014. szeptember 3-án érkezett, MN/23199-7/2014. számon iktatott beadványában a kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint a „Bruttó” című műsorszám „Láncreakció” elnevezésű műsorblokkjában közölt tájékoztatása kiegyensúlyozott, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő volt, abban a Kérelmező által hiányolt álláspont is megjelent. Az előbbiek indokolásaként a Médiaszolgáltató kifejtette, hogy a kifogásolt műsorblokkban – a Reális Zöldek Klubhoz hasonlóan – a Paksi Atomerőmű bővítését pártoló (Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója mellett Juhász János, Paks város polgármestere) és ellenző (Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke) személyek számára is biztosította véleményük kifejtésének lehetőségét, továbbá szakértőket (pl. Balogh Lászlót, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökét) is megszólaltatott. A Médiaszolgáltató rögzítette, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a
3
szereplők, nyilatkozók megválasztása tekintetében szerkesztői szabadsága nem korlátozható, kötelezettsége a kiegyensúlyozott tájékoztatásra terjed ki, e körben azonban – összhangban az Mttv. 181. § (2) bekezdésében foglaltakkal – nem kötelezhető arra, hogy bárki számára, aki egy adott, bemutatásra került téma kapcsán véleménnyel rendelkezik, műsoridőt és megjelenési lehetőséget biztosítson. A Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató HÍR TV csatornáján 2014. augusztus 9-én 19 óra 30 perctől sugárzott „Bruttó” című műsorszám 19:32:25-kor kezdődött „Láncreakció” elnevezésű műsorblokkja a következőket tartalmazta: Műsorvezető: „Láncreakció. A paksi atomerőmű bővítés jegyében indult az év. Háromezer-milliárd forintnyi hitel harminc évre és újra orosz építők Pakson. Januári riportunkban annak jártunk utána, mit ér az országnak az atomerőmű és van-e más megoldás.” Riporter: „Messziről látszik a paksi atomerőmű négy reaktora. Ezek adják Magyarország áramellátásának negyven százalékát. Mellettük épülhet majd fel a két új reaktor, amelyekkel már Paks legalább tíz éven át az ország áramellátásának felét fedezné. Az energiára szükség is lesz, mert hogy sok áramot fogyasztunk. A Magyar Villamosművek szerint másfél százalékkal nő a felhasználás a következő években, és ugyanígy számolnak a Nukleáris Intézetben is.” Aszódi Attila igazgató, Nukleáris Technikai Intézet: „Az országnak az lenne a célja, hogy fejlődjön… Ugye látjuk azt, hogy a GDP növekedésben például Szlovákia ma megelőzi Magyarországot, a csehek is jobban állnak. Mi azt reméljük, hogy ezen majd lehet fordítani és a villamos energia igény növekedésére lehet számítani mindenképpen a gazdasági fejlődésnek a fellendülésével.” Riporter: „Jelenleg Magyarországon évente 44 TWh-nyi áram fogy el. A most működő reaktorok ennek harmadát termelik meg. A két új reaktor további 18 TWh-t ad majd. Persze az atomerőmű mellett egyéb forrásokból is van energia: itt vannak a gáz és szénerőművek, de hét százalékot tesz ki a megújuló energia és huszonöt százalék, vagyis a fogyasztás negyede import. Szakemberek szerint ezért félő, hogy hirtelen annyi áramunk lesz, amennyit nem tudunk majd elhasználni.” Kaderják Péter igazgató, Corvinus Egyetem Energiagazdasági Kutatóközpont: „Abban a mondjuk tervezett tíz évben, amikor az új blokkok és még a régi blokkok is együtt működnek, és ennek következtében Magyarországon lesz egy olyan 4400 megawattnyi atomerőmű kapacitás, működő kapacitás Magyarországon, akkor…, hát akkor az… az meg fogja haladni a hazai keresletet.” Riporter: „A GKI is így számol. Bár szerintük is kellenek az új reaktorok, de azokat elég lenne akkor felépíteni, ha a jelenleg működők leállnak, és akkor is csak egy kisebb teljesítményűre lenne szükség.” Vértes András elnök, GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt.: „Nem érthető, hogy miért kell 2023-25-re atomerőművet építeni, bőven ráérnénk öt, hat, hét évvel későbbre fölépíteni. És ez még adna időt arra is, hogy uram bocsá’ közben a technológiai feltételek azért változhatnak a világban.” Riporter: „Új energiaforrásokra azonban, előbb-utóbb biztosan szükség lesz. Ebben mindenki egyetért. A mostani reaktorok élettartama ugyanis véges. Az egyes blokk működését 2032-ig hosszabbították meg, a másik három a mostani állapot szerint azonban csak 2017-ig működhet. Bár várhatóan ott is meghosszabbítják az üzemidőt, érdemes előre gondolkodni.” Aszódi Attila: „Az új blokkok tekintetében azzal számolunk, hogy hosszú távon ki kell váltani majd a most működő és 2032 után leálló egyes… négyes reaktorokat. Ennek az előkészítése időben el kell, hogy kezdődjön, hiszen egy atomerőmű építése hosszú folyamat.”
4
Riporter: „Mi lenne akkor, ha atomreaktorok helyett fosszilis vagy újrahasznosított energiával próbálkoznánk? Ha gázerőművel pótolnánk az atomerőművet, az hétmillió tonnával több szén-dioxidot termelne, a szénerőmű pedig még ennél is környezetszennyezőbb.” Kaderják Péter: „Természetesen … jóval magasabb lenne, több millió tonnával magasabb lenne a széndioxid kibocsátása például egy nukleáris blokkokat nem tartalmazó hazai erőmű mixnek, mint egy olyannak, amiben van nukleáris kapacitás is, hiszen a nukleáris energiatermelés nem bocsát ki széndioxidot.” Riporter: „Akkor gondolkodjunk inkább alternatív energiaforrásban?” Aszódi Attila: „Villamos energia ellátásunk nem tud száz százalékban megújulókra alapozódni.” Riporter: „Az atomerőmű éves szinten 8400 órán át működik 95 százalékos kihasználtsággal. A napenergia ehhez képest csak 10 százalékos kihasználtságú, hiszen éjszaka nem süt a nap. Ugyanakkor a berendezések megépítése jóval drágább, mint az atomerőműnél. A szélerőmű esetében sem lenne jobb a helyzet: 1840 órás évi működésével ugyanis csupán 21 százalékos a kihasználtsága.” Aszódi Attila: „A szélerőmű ingadozva termel, és ha megnézzük egy évre integrálva, egy évre kiátlagolva, hogy valójában mennyit termel egy szélerőmű, akkor azt kapjuk, hogy a teljesítményéből a teljes kihasználtsággal előállítható villamos energiához képest annak mindössze ötödét adja egy év átlagában. Mert hiszen nagyon sok olyan időszak van, amikor egyáltalán nem fúj a szél.” Riporter: „Ha a két új paksi reaktort szélerőművel helyettesítenénk, ötezer darabot kellene építeni belőle. Most kevesebb, mint kétszáz van belőlük országszerte. Ráadásul a villamos energia tárolását is meg kellene oldani, hogy akkor se legyen áramkimaradás, ha nem fúj a szél.” Aszódi Attila: „Több héten keresztül kellene tudnunk annyi villamos energiát tárolni, hogy a rendszernek a működését hosszú távon fenn lehessen tartani. Ilyen technológia pedig sajnos jelenleg nem áll rendelkezésünkre.” Riporter: „Persze az sem lehetséges, hogy csak atomerőmű termelje az áramot, annak a szabályozása ugyanis sok időt vesz igénybe és drága is. Ezért azokban a napszakokban, amikor megugrik az áram igényünk – ilyen a reggel és az este –, az alternatív energiát kell használnunk.” Balogh László, Magyar Megújuló Energia Szövetség: „Mind az atomenergiának, mind a fosszilis energiahordozóknak, mind pedig a megújuló energiaforrások alkalmazásának helye van egy nemzetgazdaságban, azt pedig meg kell határozni, hogy ebben az energiatermelő portfólióban milyen mértékig vegyenek ezek a különböző energiaforrások részt.” Riporter: „Az áramszükségletet mi magunk is szabályozhatnánk. A Századvég Gazdaságkutató kimutatása szerint különösebb gond nélkül takaríthatnánk meg döbbenetes mennyiségű energiát, csak az izzók lecserélésével.” Zarándy Tamás üzletágvezető, Századvég Gazdaságkutató Zrt.: „Csak önmagában ezeknek az izzólámpáknak a cseréjével el lehet érni, hogy a téli villamos energia fogyasztás esetében egy erőművel kevesebbre van szükség.” Riporter: „Ehhez azonban az kell, hogy élni is tudjunk a lehetőséggel. Egy dunaújvárosi kísérlet épp az ellenkezőjét bizonyította. Hiába szerelték fel a házat szellőztető berendezéssel, szabályozható fűtésrendszerrel, az emberek mégsem takarékoskodtak.” Aszódi Attila: „Habár a szabályozási lehetőség a fogyasztó kezébe került, de aki húsz éven keresztül megszokta, hogy neki a magas emeleten huszonöt fok van, az habár lejjebb szabályozhatta volna most,
5
de nem szabályozhatta le a rendszert, nem csökkentette le a hőmérsékletet, mert ahhoz volt hozzászokva.” Riporter: „De térjünk vissza a paksi atomerőműhöz és az alternatív energiához. A tervek szerint körülbelül háromezer milliárd forintból épülne fel az ötös és a hatos reaktor, amelyek 2080-ig működnének.” Kaderják Péter: „Száz-száztíz euró környékén lévő megawatt óránkénti ár azért az kellene ahhoz, hogy a projekt ne legyen veszteséges, és csak az áram értékesítésből vissza tudja fizetni a hiteleket.” Riporter: „Ez azt jelentheti, hogy akkor a lakossági áramszámla is növekedhet?” Kaderják Péter: „Hát… bizony igen.” Riporter: „Az Energia Klubnál is úgy számolnak, hogy a magasabb költségek miatt drágábban termel majd a két új reaktor a régiekhez képest.” Perger András, energiapolitikai szakértő: „Nagyon valószínű, hogy az új atomerőmű által termelt energia ár az a mostani a mostaninak körülbelül a kétszerese lesz legalább. Ebben benne van a hiteltörlesztés, a kamatoknak a költsége, ami nagyságrendileg olyan 15-16 forintot is kitehet, és erre jön még rá az üzemeltetési költség, az üzemanyag költség, a radioaktív hulladékok kezelésének költsége, az egyéb, egy-két apróbb tétel. Így jön ki egy olyan 28-30 forintos kilowatt óra ár szerintem, amivel már reálisan lehet számolni.” Riporter: „Összehasonlítottuk, hogy mennyibe kerülne az áram, ha alternatív energiával állítják elő. Miután Magyarországon szabott árak vannak, ezért német példát mutatott a szakértő.” Perger András: „Szárazföldre épített szélerőművek tekintetében a mostani német átvételi árak azok alacsonyabbak, alacsonyabbak lehetnek, mint egy új atomerőmű által termelt villamos energia ára. Paksra azt mondjuk, hogy olyan 30 forint körüli, akkor szélenergiával olyan 15-25 forint közötti árral kalkulálhatunk. A napenergia ennél egy kicsivel drágább, nagyságrendileg azonban már összevethető a paksi adattal.” Riporter: „A Kormány szerint a felépülő két új reaktor is magyar tulajdonban lesz, amellyel ráadásul tízezer új munkahelyet teremthetnek. A beruházás 40 százalékát végezhetik majd.” Hajdú János, Paks polgármestere: „Pozitívan állunk a bővítéshez, hiszen primer érdekeink fűződnek ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Egy stabil foglakoztatást jelent a városnak, komoly iparűzési adó bevételt és a város hosszú távú fennmaradásához, a jelenlegi szinten való fennmaradásához elengedhetetlenül szükséges.” Riporter: „Szóval érvek és ellenérvek is bőven vannak a paksi ötös és hatos reaktor ügyében. De sok részlet tisztázatlan még: nem tudni mi lesz azzal az áramfelesleggel, amelyet akkor termel Paks, amikor mind a hat blokk egyszerre működik majd. És kérdés még az áram ára is. Ami azonban tény: atomerőműre szükség van és lesz a jövőben is.” 2. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg.
6
Az Smtv. 13. § alapján „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” Az Mttv. 12. § (2) bekezdés szerint „A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. § 17. pontja határozza meg: "időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.". A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kérelemmel érintett tájékoztatás ugyan egy magazinműsorban jelent meg, azonban az egy olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A tájékoztató műsorszám fogalmát a törvény nem definiálja, indokolt azonban azt szűken értelmezni (politikai háttérműsorok, általános közéleti tematikájú műsorok, reggeli magazinok), mert tág értelmezésben szinte bármely műsorszám tartalmazhat (valamiről) tájékoztatást. A műfaji sajátosságokat természetesen figyelembe kell venni, mert az Smtv. tájékoztató műsorszámokról beszél, ami egyértelműen műfaji meghatározásra utal. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés tehát egyrészt akképpen értelmezhető, hogy kizárólag az adott műsorszám ismérve jelenti a vizsgálódás alapját. Felmerül viszont annak kérdése is, hogy milyen tájékoztatásról esik szó egy adott műsorban. Ez utóbbi esetkörben nem a műsorszám műfaji sajátosságait kell szem előtt tartani, hanem az adott eseményről, történésről szóló tájékoztatás jellemzőit. Az Smtv. 13. §-ának szó szerinti értelmezése szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kizárólag a jelentőséggel bíró események, vitatott kérdések kapcsán a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kell érvényesülniük. Miután a szabályozás célja arra irányul, hogy egy adott közérdekű kérdés kapcsán releváns álláspontok kerüljenek bemutatásra, a fentebb említett műfaji korlátokat "áthágva", akár egy magazinműsorban bemutatott téma tekintetében is megkövetelhető a kiegyensúlyozottság. Amennyiben kizárólag a tájékoztatás a vizsgálat alapja, abban az esetben a fentebb említett műfaji sajátosságok, korlátozások vizsgálata mellőzhető, de legalábbis másodlagos kérdés. Ezt erősíti meg az Mttv. 12. §-ban foglalt rendelkezés, amely - az alcímmel egyezően - szintén a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követeli meg. A kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának alkotmányossági vizsgálatát elvégző 1/2007. (I. 18.) AB határozat kimondta, hogy "az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat". Az Alkotmánybíróság döntésének idézett mondata alapján látható, hogy a rendelkezés az adott kérdésről, témáról szóló tájékoztatás tekintetében követeli meg a kiegyensúlyozottság követelményének meglétét. E vélemény, nézet kapcsán - kiindulópontként –áthelyeződhet a hangsúly a kifogással érintett műsorszámról a tájékoztatás közönségre gyakorolt esetleges hatására. Jelen esetben a kifogásolt „Láncreakció” című összeállítás a "Bruttó" című műsorszám része volt, a fentiekben részletesen ismertetett tartalommal a paksi atomerőmű bővítése szükségességének
7
kérdéskörével foglalkozott; az érintett műsorszám második összeállítása pedig a szlovák-magyar gázvezeték energiafüggőséget és árat csökkentő hatásáról számolt be. A "Bruttó" a HÍR TV hetente megjelenő gazdasági magazinműsora, melyben a Médiaszolgáltató - honlapjának leírása szerint – a gazdaságot érintő kérdésekre keresi a választ, kutatja az okokat, a törvényhozókat pedig szembesíti döntéseik következményeivel. Mottója: „Bruttó – amibe minden belefér, a kisemberek problémájától az ország helyzetéig.” Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszegmens – bár magazinműsor keretében belül került sugárzásra - olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. A kérelemmel érintett műsorszegmens a paksi atomerőmű bővítésének szükségességével, ennek körében az egyéb energiaforrásokkal való kiválhatósága és az energiatakarékosság kérdéskörével foglalkozott. Ez alapján nyilvánvalóan megállapítható, hogy a műsorblokk közérdeklődésre számot tartó, a demokratikus nyilvánosság megteremtését elősegítő tájékoztatásnak minősült. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Hivatal a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára.
8
Amennyiben a panasz által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás. 3. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó – és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő – véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont – illetve annak egyes tartalmi elemei – a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. Az érintett műsorszegmensben a paksi atomerőmű bővítése szükségességének kérdése került megjelenítésre. A Médiaszolgáltató a kérdéssel összefüggésben, a bővítést pártolók körében Aszódi Attila, a Nukleáris Technikai Intézet igazgatója és Hajdú János, Paks polgármestere álláspontját mutatta be, míg a bővítést ellenzők közül Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt. elnöke szólalt meg. A műsorszegmens a témához kapcsolódó véleményeket is megjelenített: e körben Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója nyilatkozott a bővítés által elérhető várható kapacitásról és arról, hogy a nukleáris energiatermelés más módokhoz képest kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár, Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség részéről valamennyi energiatermelési mód szükségességéről nyilatkozott, Zarándy Tamás üzletágvezető az energiatakarékosság kérdéskörére hívta fel a dunaújvárosi példával összefüggésben a figyelmet, míg Perger András energiapolitikai szakértő számításokat mutatott be a paksi bővítés esetén az energia árához kapcsolódóan. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az érintett műsorszegmens témája a paksi bővítés szükségessége volt, ennek keretében Magyarország energiaszükségletének és az energiatakarékosság kérdésével, valamint a nukleáris energiatermelés más energiatermelési módokkal való kiválthatóságával foglalkozott. A műsorszegmens megjelenítette a bővítést szükségesnek tartók („pártolók”) és ellenzők álláspontját is, a fenti témával kapcsolatban pedig szakértők véleménye is megjelent. A Kérelmező beadványában a Reális Zöldek Klub paksi bővítéssel kapcsolatos, a bővítést támogató álláspontjának, e körben annak a véleményének a mellőzését kifogásolta, amely szerint a magyar-orosz államközi megállapodás eredményeként Magyarország energiafüggetlensége nőni fog.
9
A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kérelmező azon véleménye, amely a Reális Zöldek Klub paksi bővítéssel kapcsolatos, azt támogató álláspontjára vonatkozott, relevánsnak minősül, hiszen a műsorszegmensben elhangzott témához szervesen kapcsolódott. Ezen túlmenően a kérelemben megjelölt azon vélemény, amely a bővítés eredményeként az ország energiafüggetlenségének növekedésére vonatkozott, a műsorszegmens témája szempontjából nem minősült relevánsnak. A műsor keretei ugyanis nem adtak lehetőséget az atomerőmű-bővítés kapcsán felmerülő valamennyi kérdés tisztázására, ezért a Médiaszolgáltató kizárólag az energiafogyasztás, az energiatakarékosság, valamint az ország energiaszükségletének fedezése és az egyéb energiatermelési módokkal kapcsolatos kérdésekről számolt be, illetve szólaltatott meg szakértőket, e kérdésekhez pedig a Kérelmező hiányolt álláspontja nem kapcsolódott szervesen. 4. A hiányolt vélemény eltérő tartalma a közzétett véleményhez képest Tekintettel arra, hogy az előző pontban foglalt indokok alapján egyértelműen megállapító, hogy a Kérelmező által hiányolt vélemény fentiekben említett eleme releváns a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, a Hivatal azt a kérdést vizsgálta, hogy a hiányolt álláspont, vélemény az adott tájékoztatással kapcsolatban ismertetett nézetektől érdemben eltérő volt-e. Nem határozható meg absztrakt módon, hogy hány, a témában álláspontját közzétevő félnek és hány darab eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban. Amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, politikai párt is ugyanazon, vagy nagyban hasonló álláspontot képvisel egy adott ügyben, s azok között érdemi különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak az egyik ilyen szervezet vagy csoport álláspontját közzétenni. A törvényi szabályozás a különféle véleményeket és azok bemutatását védi a demokratikus közélet kialakítása és a közügyek megvitatásának elősegítése céljából, nem pedig az egyes vélemények megfogalmazóit. A vonatkozó médiaigazgatási szabályozás alapján a médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében nem köteles egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderíteni, a médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen. A médiaszolgáltatónak a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges – a fentiek szerint az adott hír vonatkozásában releváns, és – egymástól eltérő véleményeket kell bemutatnia, vagy legalább utalni arra, hogy léteznek ilyen, eltérő nézetek. Az egyes véleményeknek, és nem azok képviselőinek kell a médiatartalomban megjelenniük, így több, azonos vagy nagyban hasonló vélemény megléte esetén a szerkesztő választhat valamely nézet több képviselője közül, akit az adott műsorszámban szerepeltet, vagy akinek a véleményét maga tolmácsolja. A fentiekhez kapcsolódóan, a Kérelmező azon kifogásával kapcsolatban, amely a paksi bővítés témakörével foglalkozó műsorszegmensben megszólalók kiválasztására és szakmai alkalmasságára, hátterére vonatkozik, a Hivatal – a Médiaszolgáltató MN/23199-7/2014. számon iktatott beadványában rögzítettekkel egyezően – megállapította, hogy az Mttv. 3. §-ában rögzített szerkesztői szabadság keretei között, valamint az Mttv. 181. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a Médiaszolgáltató törvényi kötelezettségének eleget tett (tehát a Kérelmező kifogása szerint ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ugyanezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott.) A Hivatal megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltatónak a Kérelmező által megjeleníteni kívánt, a Reális Zöldek Klub véleményét nem kellett ismertetnie, a tájékoztatás e nélkül nem vált kiegyensúlyozatlanná. A vizsgált összeállítás a Reális Zöldek Klub álláspontjának bemutatása nélkül is megfelelt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, tekintettel arra, hogy véleménye a bővítést pártolók, így Aszódi Attila által képviselt és a műsorszegmensben megjelenített állásponttól lényegében nem különbözött.
10
A Reális Zöldek Klub mondanivalójának a műsorszegmensben megjelent tájékoztatáshoz kapcsolódó eleme érdemben megegyezett az Aszódi Attila által kifejtett álláspont lényegével, amely a paksi bővítés szükségességére vonatkozott. A Reális Zöldek Klub álláspontjának lényegi mondanivalója ugyanis – hasonlóan Aszódi Attila előbbiekben említett véleményéhez – szintén azt tartalmazta, hogy a paksi atomerőmű bővítése, működésének fenntartása szakmai szempontok alapján szükséges. A Hivatal a fentiekkel kapcsolatban rögzíti, hogy a témához kapcsolódó releváns álláspontok lényegének kiemelése azért fontos, mivel a vélemények képviselői eltérő megfogalmazással, némileg más-más szemszögből fejtik ki nézeteiket, ugyanakkor azokat összevetve, lényegük ettől még nem feltétlenül különbözik. Mint ahogy a leírtak szerint ez utóbbi a jelen esetben is megállapítható. A Hivatal a kifejtettek alapján megállapította, hogy a Kérelmező által hiányolt, a paksi bővítés szükségességével kapcsolatos álláspontja ugyan releváns volt a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, ugyanakkor a műsorszegmensben már megjelenített véleménytől nem tért el, azaz a Médiaszolgáltató a műsorszám közzététele során jogszerűen járt, ezért a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéséhez szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte. A Hivatal a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező kifogása, miszerint nem közölték a Reális Zöldek Klub álláspontját, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Hivatal ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét elutasította. Az Mttv. 165. § (1) bekezdése értelmében a Hivatal határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján és a 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul, az illetékmentességről az Mttv. 181. § (6) bekezdése rendelkezik. Az eljárás során a Ket. 153.§-a szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, 2014. szeptember 5. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából
dr. Pap Szilvia főosztályvezető
Kapják: 1.
Személyes adat
11
