HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTŐ SZOLGÁLATA
MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT
ALAPSZABÁLYA
Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalomnak. 2013. május 30.
……………………………………… Dr. Tóth Tamás elnök
HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTŐ SZOLGÁLATA1 ALAPSZABÁLYA - módosításokkal egységes szerkezetben2 -
Preambulum
Alapító tagok, élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában alapvető jogként rögzített egyesülési szabadságukkal, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseivel összhangban egyesületet hoznak létre az alábbiak szerint:
I. Általános rendelkezések
1.
Az egyesület neve: Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata3 Az egyesület nevének rövidítése: CESCI Az egyesület angol neve: Central-European Service for Cross-border Initiatives
2.
Az egyesület formája: közhasznú egyesület
3.
Az egyesület székhelye: 1067 Budapest, Teréz krt. 13.4 Feladatainak ellátása érdekében az egyesület bel- és külföldön telephelyeket tarthat fenn és működtethet.
4.
Az egyesület működési területe kiterjed Magyarországon kívül az Európai Unió tagállamaira, valamint Közép-Európa nem EU-tag országaira is.
5.
Az egyesület hivatalos nyelve: magyar, angol5.
6.
Az egyesület kiadásait elsősorban tagdíjakból, pályázatokból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.
7.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
1
Az elnevezésből az „A” betű törlésre került. Hatálybalépésének időpontja: 2010. december 10. Az alapszövegnek tekintendő első Alapszabály-változat elfogadásának időpontja: 2009. június 15. A módosítások hatálybalépésének időpontjai: 2009. november 12., 2010. május 5., 2010. december 10. 3 Az elnevezésből az „A” betű törlésre került. Hatálybalépésének időpontja: 2010. december 10. 4 A székhelyváltozás hatálybalépésének időpontja: 2010. május 05. 5 Az angol nyelv hivatalossá válásának hatálybalépési időpontja: 2009. november 12. 2
II. Az egyesület célja, feladata
1.
2.
Az egyesület céljai: •
a magyar határ menti együttműködések szakmai támogatása, ehhez kapcsolódóan szakmai segédanyagok összeállítása, jogi tanácsadás, szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés és tanácsadás, képzések, konferenciák szervezése, projektfejlesztés és -menedzselés, külföldi projektpartnerek kiközvetítése, knowhow transzfer, tapasztalatátadás elősegítése, a határon átnyúló együttműködések előtti akadályok könnyítése, felszámolása, az ehhez szükséges alap- és alkalmazott kutatások elvégzése;
•
részvétel európai projektek előkészítésében, megvalósításában, együttműködésben más, a határ menti együttműködésben érintett szervezetekkel;
•
a közép-európai térségben létrejött határon átnyúló együttműködések közötti szakmai kapcsolatok erősítése, a hálózatosodás támogatása;
•
tartós és intézményes szakmai együttműködés kialakítása az Unióban hasonló területen érdekelt szakmai szervezetekkel és az Unió intézményeivel;
•
Magyarország sikeres részvételének biztosítása az Európai Unióban, továbbá a pályázatokhoz és hozzájárulásokhoz kapcsolódó szakértői munka presztízsének elismertetése, illetve megőrzése.
Az egyesület a közhasznú szervezet követelményei szerint végzi tevékenységét arra tekintettel, hogy céljai és feladatai a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) 3., 4.,19. pontja szerinti alábbi közhasznú tevékenységek: - tudományos tevékenység, kutatás - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - euroatlanti integráció elősegítése III. A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések
1.
Az egyesület tagja lehet: a/ Az egyesület tagja lehet minden olyan 18. életévét betöltött magyar és külföldi természetes személy, illetve belföldi és külföldi illetőségű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, közhatalmi testület, állami szakmai intézmény, köztestület, amely határon átnyúló projektekben, fejlesztésekben vesz részt, ilyenekben érintett, valamint az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. b/ A tagsági viszony létesítéséhez legalább 3 tag ajánlására van szükség. A tagsági viszony létesítését kérő tag az Egyesület elnökségéhez köteles a belépési nyilatkozatát eljuttatni. A tagsági viszony az Elnökség előterjesztésére a közgyűlés döntése alapján jön létre.
2.
A tagok jogai és kötelezettségei:
2.1
A tagok jogai: a/ Az egyesület közgyűlésén, határozatai meghozatalában való részvétel. Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. b/ Az egyesület keretein belül választó és választható. c/ Az egyesületet érintő minden kérdésben véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet. Az egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezheti. d/ Az egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülhet. (A jogi személy tagok nevében a tagsági jogok gyakorlására a jogi személy képviselője jogosult.)
2.2
A tag kötelezettsége: a/ Az alapszabály betartása. A szervezet életében részt venni, tisztségbe történő megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni. b/ Az egyesület vezető szervei által hozott határozatok végrehajtása. c/ A tagsági díjat rendszeresen megfizetni. A tagsági díjat évenként előre, egy összegben kell megfizetni, legkésőbb a tárgyév március hó 31. napjáig. Az újonnan belépő tagok a belépés évében az év hátralevő részére arányosan kiszámított tagdíjat a belépést követő 15 napon belül kötelesek megfizetni. d/ Az egyesület céljaival összhangban végezni tevékenységét és olyan magatartást tanúsítani, mely az egyesület elfogadottságát növeli. (A jogi személy tagok nevében a tagi kötelezettségeket a jogi személy képviselője teljesíti.)
3.
Az egyesület pártoló tagja lehet, akit az egyesület elnöksége az elnök javaslatára az egyesület jelentős anyagi támogatása alapján annak választ. A pártoló tagra nem vonatkoznak az egyesület tagjaira irányadó szabályok, de a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet, továbbá az alapszabály megtartása rá nézve is kötelező.
4.
Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet, akit az egyesület közgyűlése az elnök javaslatára az egyesület céljával egyező magas szintű tevékenysége alapján annak választ. A tiszteletbeli tagra nem vonatkoznak az egyesület tagjaira irányadó szabályok, de a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet, továbbá az alapszabály megtartása rá nézve is kötelező.
5.
A tagsági viszony megszűnése:
5.1
a/ kilépéssel; b/ törléssel; c/ kizárással; d/ a tag elhalálozásával; e/ a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével. A tag kilépési szándékát az elnök felé bármikor bejelentheti, ezen szándékát írásban köteles eljuttatni az elnökhöz, aki haladéktalanul gondoskodik a kilépő taggal történő elszámolás lebonyolításáról. Az elnök a kilépésről és - szükség szerint - annak körülményeiről a soron következő közgyűlésen tájékoztatja a tagságot. A kilépési szándékát közlő tag ezen nyilatkozatának megtételét követően tagsági jogait nem gyakorolhatja.
5.2
5.3
Azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének, az erre vonatkozó írásbeli felszólításban kitűzött határidő elteltével sem tesz eleget, az egyesület törölheti tagjai közül. A tag törléséről az elnökség határoz, a határozat ellen – kézhezvételtől számított 15 napon belül – a közgyűléshez lehet fellebbezést benyújtani.
5.4
Azt a tagot, aki kötelezettségeit rendszeresen vagy tartósan nem teljesíti, illetve az egyesület működését súlyosan gátolja, vagy célkitűzéseinek megvalósítását veszélyezteti, illetve egyébként olyan magatartást tanúsít, amely alapján az egyesületi tagságra nem érdemes, az egyesület kizárhatja tagjai közül.
5.5
A tagsági jogviszony megszűnik a Közgyűlés kizáró határozata alapján, ha a tag ismételten és súlyosan megszegi az Alapszabály rendelkezéseit. - a kizárási eljárást bármely tag az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezheti az elnökségnél - az elnökség kizárás tárgyában tartott üléséről az érintett tagot úgy kell értesíteni, hogy az értesítést az érintettnek az ülést megelőzően legalább 15 nappal korábban kézbesítsék - az érintett védekezést az elnökség kizárás tárgyában tartott ülésén szóban vagy legkésőbb az elnökségi ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő és kéri személyes meghallgatásának mellőzését - az elnökség a személyes meghallgatást, illetve az írásbeli védekezés kézhezvételét és a vizsgálat lefolytatását követően a kizárással kapcsolatos álláspontját kialakítja, és az elnök gondoskodik a közgyűlés alapszabály szerinti összehívásáról, valamint a kizárásnak a közgyűlés elé terjesztéséről - a kizárás tárgyában hozott határozatot az érintett taggal a határozat meghozatalát követő 15 napon belül kell közölni - az érintett a kizáró határozattal szemben a határozat közlését követő 30 napon belül írásban fordulhat jogorvoslatért az illetékes bírósághoz - a kizárt tag tagsági viszonya a kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján vagy bírói jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a taggyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja – a taggyűlés határozathozatalának napján szűnik meg.
5.6
A tagsági viszony megszűnése esetén a tagot az elnök a nyilvántartásból törli, és erről az elnökséget tájékoztatja
IV. Az egyesület szervei, szervezeti egysége, külső szervezete 1.
Közgyűlés
1.1
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést az elnök hívja össze, vezeti és zárja be.
1.2
A közgyűlés összehívása és határozatképessége a/ A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. b/ A szabályosan összehívott közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. c/ A közgyűlést a tagok írásbeli meghívásával, a tagok részére legalább nyolc nappal korábban kézbesített meghívóval az egyesület elnöke hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, a napirendhez tartozó írásos anyagokat, valamint azt is, hogy amennyiben az így összehívott közgyűlés határozatképtelen, abban az esetben a tizenöt napon belüli időpontra ismételten összehívott közgyűlés (változatlan napirend esetén), a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat a meghívóban előre tájékoztatták. d/ Az ok és a cél megjelölésével a tagok legalább fele, bármikor jogosult írásban kezdeményezni az elnöknél a közgyűlés összehívását. Amennyiben az elnök az indítvány kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem intézkedik, úgy az érintett tagok jogosultak a közgyűlést összehívni.
1.3
A határozathozatal módja A közgyűlés határozatait, ideértve az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó határozatot is, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ahol az alapszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén az elnök, az ő távolléte esetén pedig a levezető elnök szavazata dönt. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
1.4
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - döntés az egyesület megalakulásának, feloszlásának, átalakulásának, más egyesülettel való egyesülésének, beolvadásának, szétválásának kérdésében; - az alapszabály elfogadása, illetve módosítása; - a költségvetés és a gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása; - az elnökség tevékenységéről szóló éves beszámoló, valamint ezzel egyidejűleg a közhasznúsági jelentés elfogadása; - a tisztségviselők, így az elnök, és az elnökségi tagok megválasztása. A tisztségviselőket a közgyűlés nyíltan választja és az egyéb személyi kérdésekben tehát a tisztségviselők választását kivéve – történik a szavazás titkosan. - a tisztségviselők visszahívása, lemondásuk elfogadása; - a tagdíj mértékének megállapítása; - döntéshozatal mindazon kérdésekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal; - döntés a tagok felvételéről, kizárásáról, a tagdíj mértékéről. Minősített, kétharmados többség szükséges: - az egyesület feloszlása, más egyesülettel történő egyesülése kimondásához;
-
az alapszabály elfogadásához és módosításához; a tisztségviselők megválasztásához;6 az elnök visszahívásához.7
1.5
A közgyűlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendelésére csak személyiségi jogvédelem vagy az adatvédelmi törvény sérelme, illetve más jogilag méltányolható okból (pl. az egyesület gazdasági érdeke) van lehetőség. A közgyűlésről a határozathozatalt rögzítő jegyzőkönyv készül. A közgyűlés ellenkező ügyrendi döntés hiányában nyilvános. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közgyűlésről a határozathozatalt rögzítő jegyzőkönyv készül.
1.6
Az érintettekkel a közgyűlés és az elnökség döntéseit a döntéstől számított 15 napon belül írásban közlik.
1.7
A közgyűlés és az elnökség döntéseinek nyilvánosságra hozatala az egyesület székhelyén lévő faliújságra történő kifüggesztéssel, valamint az egyesület honlapján való közzététellel történik. Az éves beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést egy országos szakmai lapban is közzé kell tenni.
1.8
Az egyesület biztosítja annak lehetőségét, hogy a jogosult harmadik személyeken túlmenően a nyilvános iratokba, a személyiségi jogokra vonatkozó részek kivételével, valamint az egyéb jogszabályban előírt titoktartási kötelezettséget leszámítva bárki betekinthessen, amennyiben az erre irányuló szándékát, és az iratok körét az elnökséghez címzett levelében előzetesen írásban jelzi. Betekintésre csak előzetesen egyeztettet időpontban, a korábban megnevezett iratkörben van lehetőség.
2.
Elnökség
2.1
Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.
2.2
Az elnökség az elnökből, a két alelnökből és további legalább három, legfeljebb hat rendes elnökségi tagból áll.8 Az elnökség tagjainak megbízatása határozott időre, 3 évre szól.
2.3
Két közgyűlés közti időtartamban az egyesületet az elnökség vezeti. Az elnökséget az egyesület elnöke hívja össze, vezeti és zárja be.
2.4
Az elnökség összehívása és határozatképessége a) Az elnökséget szükség szerint, de legalább évente kétszer kell összehívni.
6
Hatálybalépésének időpontja: 2009. november 12. A tisztségviselők megválasztására vonatkozó francia bekezdés elfogadásával a „megválasztásához” szó törlésre került. Hatálybalépésének időpontja: 2009. november 12. 8 Az „és további legalább egy, legfeljebb négy rendes elnökségi tagból” kiegészítő szöveg hatálybalépésének időpontja: 2010. május 05. 7
b) A szabályosan összehívott elnökség akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.9 c) Az elnökséget a tagok írásbeli meghívásával, a tagok részére legalább nyolc nappal korábban kézbesített meghívóval az egyesület elnöke hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az elnökségi ülés helyét, idejét, napirendjét, a napirendhez tartozó írásos anyagokat, valamint tartalmaznia kell azt is, hogy amennyiben az így összehívott elnökségi ülés határozatképtelen, abban az esetben a tizenöt napon belüli időpontra ismételten összehívott elnökségi ülés (változatlan napirend esetén), a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat a meghívóban előre tájékoztatták. 2.5
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Távolléte esetén az elnököt a kor szerint rangidős alelnök, a kor szerint rangidős alelnököt távolléte esetén a második alelnök képviseli. Mindkét alelnök távolléte esetén, az adott ülés levezető elnökét a jelenlévő tagok, egymás közül, szótöbbséggel választják.10
2.6
Az elnökség ülései nyilvánosak, az elnökség által hozott határozatokról jegyzőkönyv készül. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
2.7
Az elnökség feladatai és hatáskörei a következők: -
vezeti az egyesület ügyvitelét és gazdálkodását; összehívja a közgyűlést, melyet az elnök vezet le; gondoskodik a közgyűlési döntések végrehajtásáról; eljár tagsági ügyekben, gondoskodik a tagnyilvántartásról; gondoskodik a Határozatok Könyvének elnök általi vezetéséről; biztosítja az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést előzetesen egyeztetett időpontban és iratkörben; - félévente gondoskodik az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságra hozataláról, amely nyilvánosságra hozatal az egyesület székhelyén lévő faliújságra történő kifüggesztéssel, valamint az egyesület honlapján történő közzététellel történik.
2.8
A közgyűlés és az elnökség döntéseiről az elnökség olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a döntések tartalma, ideje, hatálya, a döntés mellett és ellen szavazók számaránya, illetve nyílt szavazás esetén személye is.
2.9
Az elnökség az egyesület székhelyén lévő faliújságra történő kifüggesztéssel, valamint az egyesület honlapján történő közzététellel köteles nyilvánosságra hozni az egyesület
9
A „a tagok több mint fele” szövegrész hatálybalépésének időpontja: 2010. május 05. Az utolsó három mondat hatálybalépésének időpontja: 2010. május 05.
10
működését rögzítő alapszabályt, az egyesület által igénybevételének módját, valamint a beszámolói közléseket.
nyújtott
szolgáltatások
3.
Elnök:11
3.1
Az Elnök a Közgyűlés tagjai által egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, 3 év időtartamra választott vezető tisztségviselő.
3.2
Az Elnök hatásköre és feladatai: - az egyesület operatív irányítója - képviseli az egyesületet a bel-és külföldi személyekkel szemben - képviseli az egyesületet a bíróságok és hatóságok előtt - összehangolja az egyesület szerveinek működését - vezeti az elnökség üléseit; akadályoztatása esetén az elnökség, az elnökségi ülés levezetésére tagjai közül levezető elnököt választ - ellátja a munkáltatói jogkört a Főtitkár felett
3.3
Az Elnök egyes képviseleti jogait, írásbeli meghatalmazás útján átadhatja a főtitkárnak. A meghatalmazás az Alapszabály mellékletét képezi.12
4.
Tiszteletbeli Elnök:
4.1
A Közgyűlés az Elnök javaslatára megválasztja az Egyesület Tiszteletbeli Elnökét. A Tiszteletbeli Elnök csak természetes személy lehet.
4.2
A Tiszteletbeli Elnök hatásköre és feladata: - segíti az Elnökség munkáját - tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés és az elnökség ülésein - részt vesz az egyesület belföldi és külföldi partnereivel való kapcsolattartásban - részt vesz az egyesület rendezvényein, továbbá közéleti tevékenysége során lehetőség szerint elősegíti az egyesület céljainak megvalósulását
5.
Főtitkár:13
5.1
A Főtitkár nem választott tisztségviselő, feladatát munkaviszony alapján látja el, felette a munkáltatói jogokat az Egyesület Elnöke látja el.
5.2
A Főtitkár feladata az Egyesület tevékenységén belül a jogszabályokból, az Alapszabályból, továbbá a Közgyűlés határozataiból, a munka-, illetve kötelmi jogot vagy kötelezettséget keletkeztető szerződésekből eredő feladatok ellátásának és az Egyesület rendeltetésszerű működésének biztosítása. A Főtitkár munkáltatói jogkört gyakorol az egyesület alkalmazottai felett és az Alapszabály IV. Fejezet 3.3. pontja, valamint az V. fejezet 3. pontja szerinti esetekben önállóan képviseli az egyesületet.14
11
Az új elnevezés hatálybalépésének időpontja: 2009. november 12. A pont hatálybalépésének időpontja: 2010. május 05. 13 Az új elnevezés hatálybalépésének időpontja: 2009. november 12. 14 Az utolsó mondat „valamint az V. fejezet 3. pontja” szövegrészének hatálybalépési időpontja: 2010. december 10. Ezzel együtt a mondat 2010. május 05. napján elfogadott változata („A Főtitkár munkáltatói jogkört gyakorol az egyesület alkalmazottai felett és az Alapszabály 3.3. pontja szerinti esetekben önállóan képviseli az egyesületet.”) hatályát vesztette. 12
5.3
A Főtitkár tevékenységéről havonta írásos jelentést készít, melyet minden hónap 10. napjáig megküld az Elnöknek.
5.4
Az Elnök a Főtitkárt visszahívhatja, amennyiben feladatai ellátására alkalmatlanná válik, olyan magatartást tanúsít, amely veszélyezteti az egyesület céljait, illetve egyéb módon összeférhetetlen az egyesület szellemiségével.
5.5
A Főtitkár, illetve az általa megbízott személy tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésein.
5.6
A Főtitkár részt kapcsolattartásban.
vesz
az
Egyesület
belföldi
és külföldi
partnereivel
való
6.
Felügyelő Bizottság:
6.1
A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályában rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel.
6.2
A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
6.3
A Felügyelő Bizottság 3 tagját a közgyűlés három évre választja meg – titkos szavazás útján. Amennyiben a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységi időtartamába eső utolsó üzleti évre vonatkozó jelentés a Közgyűlés részéről még nem került elfogadásra, a tag, illetve tagok megbízatása, megbízatási időtartamuk lejárta ellenére, csak a jelentés elfogadását követően szűnhet meg.15
6.4
A Felügyelő Bizottság elnökét a Felügyelő Bizottság tagjai egymás közül, nyílt szavazással választják meg. Az elnököt az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.16
6.5
A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend írásbeli közlésével. A megválasztott Felügyelő Bizottság a megválasztásától számított három hónapon belül megtartja első ülését és elfogadja saját ügyrendjét.17
6.6
A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt.
6.7
A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a közgyűlést tájékoztatni.
6.8
A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé. b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel
6.9
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
6.10
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki - a vezető szerv elnöke vagy tagja
15
A második mondat hatálybalépésének időpontja: 2010. december 10. Az új első mondat, valamint a második mondatból „A Felügyelő Bizottság elnökét” helyett „Az elnököt” kifejezés hatálybalépésének időpontja: 2010. december 10. 17 A második mondat hatálybalépésének időpontja: 2010. december 10. 16
-
-
7.
a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója
Szervezeti egység, külső szervezet:
7.1 Az egyesület céljainak elérése érdekében szervezeten belüli szervezeti egységeket (alintézményeket) hozhat létre, továbbá a vonatkozó jogszabályok betartásával szervezetén kívüli jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli szervezeteket alapíthat és működtethet, illetve ilyen szervezetek létrehozásában és működtetésében közreműködhet. 7.2 A 7.1 pontban foglalt szervezeti egységek, külső szervezetek létrehozása, átalakítása, megszüntetése, valamint alapdokumentumaik elfogadása, módosítása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
V. Az egyesület jogképessége és képviselete
1.
Az egyesület jogi személy, amely az 1989. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételével válik azzá.
2.
Az egyesületet az elnök, illetve a IV. fejezet 3.3. pontja18 és jelen fejezet 3. pontja19 szerinti esetben a főtitkár, az alapszabályban meghatározott módon, önállóan jogosult képviselni.
3.
Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnök, illetve a főtitkár önállóan jogosult. Ez a jogosultság különösen jelenti az önálló eljárási, készpénzfelvételi és bankkártya-használati jogokkal rendelkezést. A főtitkár a bank által megküldött havi pénzforgalmi kimutatást, annak kézhezvételét követő 8 munkanapon belül köteles az elnök részére másolatban megküldeni.20 VI. Az egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása
1.
Az egyesület bevételei különösen: a) a tagok által fizetett tagdíj; b) pályázati támogatás; c) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;21 d) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; e) magán- és jogi személyek felajánlásai, illetve adományai (a felajánlások elfogadásához az elnök elfogadó nyilatkozata szükséges); f) az állam által nyújtott támogatások; g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
2.
Az egyesület gazdálkodása és felelőssége: a/ az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik; b/ az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok az egyesület kötelezettségeiért a tagdíj befizetéséig vállalnak felelősséget, saját vagyonukkal nem felelnek.
3.
Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott célokra kell fordítania.
4.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
18
Az „illetve a IV. fejezet 3.3. pontja szerinti esetben a főtitkár,” szövegrész hatálybalépésének időpontja: 2010. május 05. 19 Az „és jelen fejezet 3. pontja” szövegrész hatálybalépésének időpontja: 2010. december 10. 20 Hatálybalépésének időpontja: 2010. december 10. Ezzel együtt jelen pont 2010. május 05-én hatályba lépett szövegezése („Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnök és az elnökség egy tagja együttesen jogosult. A IV. fejezet 3.3. pontjában foglalt külön meghatalmazás alapján, az elnök nevében a főtitkár is jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre.”) hatályát vesztette. 21 Hatálybalépésének időpontja: 2009. november 12.
5.
Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
6.
Az egyesület megszűnése esetén a vagyonról, annak sorsáról a közgyűlés rendelkezik, az Alapszabály VII. fejezetének 2. pontjában foglaltakra tekintettel.
7.
Az ügyintézői és a gazdálkodási feladatok ellátására munkaszerződéssel és egyéb munkavégzésre irányuló szerződéssel munkatársat lehet alkalmazni. Az egyesület számvitelei rendjének ellenőrzését a közgyűlés ilyen tartalmú döntése esetén az elnök által megbízott független könyvvizsgáló látja el. E feladatot pályáztatás útján felkért könyvvizsgáló végezheti.
8.
Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az elnök az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. VII. Az egyesület megszűnése
1.
Az egyesület megszűnik, ha a) feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja; b) a bíróság feloszlatja; c) más egyesülettel egyesül; d) a bíróság az egyesület megszűnését megállapítja.
2.
Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont az egyesület célkitűzéseihez hasonló célok érdekében tevékenykedő más szervezeteknek kell felajánlani. VIII. Záró rendelkezések
1.
Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
2.
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének és a magyar jog egyéb rendelkezései megfelelően irányadóak.
Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a közgyűlésen elfogadták és magukra nézve kötelezőnek ismerték el.
………………………………………………. Dr. Tóth Tamás elnök
