HATÁRMENTI INTEGRÁLT STRATÉGIA

HATÁRMENTI INTEGRÁLT STRATÉGIA

A dokumentumot dr. Hatos Adrian egyetemi tanár készítette

© A Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Jelen dokumentum teljes vagy részleges sokszorosítása vagy másolása a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara írásos engedélyével történhet.

SUSTAINABLE DEVELOPMENT BUSINESS CENTER HURO/1101/175/2.1.1.

Bevezetés

Jelen elemzés a SUSTAINABLE DEVELOPMENT BUSINESS CENTER projekt, HURO/1101/175/2.1.1. számú szerződése keretében jött létre, a 2013. március – 2014. február közötti időszakban. Az elemzés és a jelen dokumentum célkitűzése a román-magyar határmenti régión belül, a Bihar és a Hajdú-Bihar megyei üzleti környezet SWOT analízise, valamint a határon átnyúló régió üzleti környezetét célzó fenntartható fejlesztési stratégia kidolgozása.

A SWOT analízis kidolgozásának módszertana. Adatforrások

Az akcióterület üzleti környezetének működésére jellemző erősségek, gyengeségek, veszélyek és lehetőségek beazonosításához különböző típusú adatokat gyűjtöttünk, elemeztünk és értelmeztünk: - terepen végzett felmérés (közvéleménykutatás) a két megye üzleti közösségének képviselőivel (2013. május–június); - online felmérés a két megye üzleti közösségének szereplőivel (2013. november); - fókuszcsoportos beszélgetés a Bihar megyei üzleti közösség szereplőivel; - a regió üzleti szektorának újabb keletű SWOT elemzései, akár megyei, akár regionális szintűek; - a két ország nemzeti statisztikai hivatalai által közzé tett hivatalos statisztikai adatok.

A dokumentumok elemzése

A tevékenység folyamán egy SWOT típusú elemzési struktúra segítségével kódoltuk a következő elemző és programszerű/szakpolitikai dokumentumokat: - Hungary-Romania Cross-Border Co-operation Programme 2007-2013, Final Evaluation Report, KPMG, 2013. december 21. (http://huro-cbc.eu/en/file_download/1368) - Strategia de dezvoltare durabilă a județului Bihor 2014-2020. Partea I-a: Analiza situației existente în județul Bihor [Bihar megye fenntartható fejlesztési stratégiája 2014-2020. I. rész: Bihar megye aktuális helyzetének elemzése], Romactiv (tervezet), 2014. április 2. (http://www.cjbihor.ro/pdf/Analiza%20diagnostic.pdf) - Summing Situation Assessment of Hajdú-Bihar County (SWOT Analysis), VICLI, 2010, (http://vicli.progetti.informest.it/documenti/ungheria/Haidu/Hajdú-Bjar.pdf) - Barbu, I. Barbu Sergiu-A., 2012, Analysis of Rural Tourism Potential of Region Crișana, Analele Universității din Oradea [Nagyváradi Egyetemi Évkönyvek], Științe Economice [Közgazdasági Tudományok] sorozat, 216-222. pp. - Popoviciu, G. 2010, An Analysis of Developments in the Bihor (Ro)-Hajdú-Bihar (H) Euroregion, Romanian Journal of Geography, 2010, 54(1) 61-67. pp. - Hajdú-Bihar Megye felkészülése a 2014-2020-as tervezésre, Széchenyi Programiroda, VOP 214-11-2011-0001, 2014. április 2. (http://szechenyiprogramiroda.hu/download/Orszagos-Szakmai-Forumsorozat/Eloadasok-anyaga/Debrecen/1-Hajdú-Bihar-Megye-ver1.ppt) - Jelentés a SWOT analízis alapján (fókuszcsoport a Bihar megyei vállalatok képviselőivel, 2013. júniusában) 1

- - -

Planul Urbanistic General Oradea, Etapa 2, Concept General de Dezvoltare Urbană [Nagyvárad általános városrendezési terve, 2. szakasz, Általános városfejlesztési koncepció], Masterplan Oradea 2030 [Nagyvárad átfogó szerkezeti terve (masterplan) 2030]. Strategia de dezvoltare locală a municipiului Oradea [Nagyvárad megyei jogú város helyi fejlesztési stratégiája], ZMO 2011. (http://www.zmo.ro/ro/download/12-SDL%20Municipiul%20Oradea.pdf) Orașe competitive. Remodelarea geografiei economice a României [Versenyképes városok. Románia gazdasági földrajzi átalakítása], World Bank, 2013.

A Bihar–Hajdú-Bihar régió. Általános jellemzés

A két megye, amely a jelen tanulmány tárgyát képezi, nagyon sok szempontból hasonló. Egyszerű társadalmi-gazdasági összehasonlítással kimutatható, hogy a két megye hasonlít területe és népessége vonatkozásában, beleértve a népsűrűséget is, sőt, még a GDP-t is, hiszen a két megye hasonló szabású gazdasággal rendelkezik. Alapterület (km2) Népesség (2011) Népsűrűség GDP

Románia

Bihar

238391

21790479 84,4/km

2

523693,3 (millió RON) (2010)

Magyarország

7544

93030

575398

73/km 13345,4 (millió RON)(10. hely)=3455 M EUR

6210

9906000

546721

26607339 (millió HUF) (2010)

1064950 (millió HUF) (5. hely) = 3817 M EUR

107/km

2

Hajdú-Bihar

2

88/km2

A két megye domborzati adottságai nagymértékben meghatározzák a mezőgazdasági különbségeket: a magyar megye rendelkezik Magyarország egyik legkiterjedtebb mezőgazdasági hasznosítású területével (az országban a második), valamint a szomszédos ország egyik legjelentősebb termelője is, ezzel szemben Bihar megye művelhető területe kisebb, viszont itt nagyobb jelentőséggel bírnak a legelők és az erdővel borított területek.

Erősségek

A SWOT analízis eredményei

Területi elhelyezkedés »»

»»

»»

»»

Hajdú-Bihar: kedvező földrajzi elhelyezkedés (a Tisza nagymértékben hajózható, tehát jelentős szállítási útvonal).

Határmenti elhelyezkedés (határátkelőhely, nemzetközi forgalom); Európai fővárosokhoz közeli elhe- Megközelíthetőség »» Jó megközelíthetőség légi útvonalon lyezkedés; (nemzetközi repülőterek), vassutoA két megye az Európa gazdasági kon, autopalyan; központját Bukaresttel összekötő »» Rendkívül sűrű vasút- és közúthálózat. tengelyen található; 2

Természeti és környezeti erőforrások » » »

Természeti és táji értékek (Erdélyi-középhegység, Félixfürdő, Hortobágy); Alacsony szintű környezetszennyezés. Bihar ♦ Földfelszín alatti erőforrások (komplex ércek, bauxit, termálvíz); ásványi erőforrásokban a leggazdagabb megye; ♦ Jelentős megújulóenergia- potenciál – pl. szélenergia (Biharban), mikrovízerőművek és fotovoltaikus parkok (Biharban).

Pozitív kormányzási gyakorlatok »

»

»

»

ilyen szerepet tölt be a két megye településeinek határon átnyúló kapcsolatai vonatkozásában; Határon átnyúló gazdasági együttműködési infrastruktúra, amely a Hu-Ro Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében jött létre (Határon Átnyúló Üzleti Központok Cséffán, Székelyhídon). Bihar ♦ A számottevő magyar népesség jelenléte megteremti a határon átnyúló együttműködés előfeltételeit. Hajdú-Bihar ♦ Magyar oldalon jellemző a testvértelepülési kapcsolatok hagyománya; ♦ A megye komoly hagyománnyal rendelkezik a nemzetközi együttműködések terén.

Bihar ♦ A helyi kormányzás hatékonysága és hathatóssága a városfejlesztés tervezésében (Nagyvárad). » Hajdú-Bihar ♦ Történeti alapokon nyugvó me- Humán erőforrások Erőteljes humán erőforrások: gyei jogú városközi együttmű- » ♦ Jobb demográfiai dinamika és ködés; struktúra, mint a két ország, Ma♦ Önigazgatási hagyományok; gyarország és Románia, többi ♦ Erős civiltársadalom. részein; Nemzetközi együttműködési ha♦ Nagyobb népességmegtartó erő gyományok – lassúbb népességcsökkenés, » Városi központok (Nagyvárad, Nagynagyobb, olcsóbb és képzettebb szalonta, Méhkerék és Kötegyán) hamunkaerőbázis; gyományos határon átnyúló kapcsola♦ A térség saját felsőoktatási rendtokkal, amelyek főként a Bihar megyei szerrel rendelkezik A munkanélszámottevő magyar közösség jelenléküliségi ráta a régióhoz képest tével magyarázhatók – ugyanakkor a alacsonyabb; Bihar megyei román közösség szintén

3

– üzleti, rendezvény- (konferenciák), áthaladó, kultúr-, vallási és kaÁtfogó oktatási infrastruktúra (az landturizmus (barlangászás, hegyösszes szintet lefedő oktatási intézmászás stb. – elsősorban Bihar ményekkel, beleértve a felsőfokú okmegyében). tatást is); » Jó középfokú oktatási intézményhá- A kutatás és fejlesztés lózat (a két megye iskoláskorú la- jelentősége kosságának változatos és térben jól » Bihar elrendezett középfokú iskolahálózat ♦ Az elmúlt 15 évben folyamato– ISCED 2., 3. és 4. szint – áll rendelsan fejlődő egyetemi központkezésére); ban, ahol a regionális kereslet» Továbbképző intézmények, amelyek nek megfelelő szakképesítéseket színvonalas humán erőforrás fejleszés kompetenciák fejlesztését tésére képesek (főként egyetemek); magán- és állami egyetemek biz» Színvonalas humán erőforrás, az aktosítják, körülbelül 20.000 egyetív népesség körében a szakképzettemista tanul. tek minden szinten megfelelő mér- » Hajdú-Bihar tékben vannak jelen. ♦ Kiemelkedő szerepe van a tudoTurizmus és idegenforgalmi pományos életben, a kutatásban és a fejlett orvostudományban. tenciál ♦ Debrecen kiterjedt külföldi kap» A turizmushoz kapcsolódó területecsolathálón belül tölt be jelentős ken zajló képzés megfelelő mértéktudományos, oktatási és kulturáben kap helyet a két megye oktatási lis szerepet. rendszerében; ♦ A Debreceni Egyetem nemzet» A régió idegenforgalmi potenciálját közileg elismert, és igen régi (l. turisztikai brandjét) megfelelően tudományos hagyománnyal bíró értékelik az országban és külföldön is; oktatási és kutatási központ. » Az idegenforgalmi potenciál kiaknázása számos turisztikai struktúra ré- Mezőgazdaság Bihar és Hajdú-Bihar megye jelentős vén valósul meg – beleérve az egész- » mezőgazdasági potenciállal rendelségturizmust is; kezik » A turizmus rendhagyóbb változataiTermékeny mezőgazdasági területek, nak gyakorlására is adott a lehetőség »

Oktatás »

4

bőséges termések, »» Van mód üzleti/ipari klaszterek ki»» Hajdú-Bihar alakítására. ♦♦ Versenyképes feldolgozó ágazat; Kiegyensúlyozott gazdaság ♦♦ Gazdálkodói csoportok megléte »» Gyors talpraállás a gazdasági válság (egyesületek, szövetkezetek, válután; lalatok). »» A települések földállományai lehetővé teszik a tevékenységek áthelyeMegfelelő vállalkozói gazdaság, zését a városi központokból az újabb megfelelő vállalkozói szervezeipari övezetekbe; tek és gyakorlatok »» Megfelelő vállalkozói kapacitás, »» A munkanélküliek számának csökkenése (főleg Romániában); amely a vállalatok nagy számában »» A külföldi tulajdonú vállalatok magas tükröződik; aránya; »» Számos helyi szintű KKV; »» Mindkét megyében a vállalatok megfe- »» A tercier szektor magas aránya (mindkét megyében); lelő magatartása jellemző a jogszabályi kötelezettségek, ezen belül az adóköte- »» A két megye gazdaságának megnövekedett exportteljesítménye; lezettségek terén; » » Bihor: csökkent a munkanélküliek »» Intézményesített fejlesztési rendszer, száma kereskedelmi kamarák és vállalkozói »» Hajdú-Bihar: megye kiegyensúlyoegyesületek állnak rendelkezésre; zottabb gazdasági struktúrával, ma»» Helyi szinten működik néhány üzletgas hozzáadott értékű iparágak (pl. vitelt támogató struktúra. gyógyszeripar) jelenlétével, valamint Gazdasági sokféleség jó technológiai infrastruktúrával ren»» Sokszínű ipari ágazat (Ro): delkezik. ♦♦ Építőipar ♦♦ Élelmiszeripar ♦♦ Turizmus Lehetőségek ♦♦ Bihor Hozzáférés az EU-s alapokhoz ŽŽ Elektronikai ipar »» Környezetbarátabbá tételi tevékenyŽŽ Könnyűipar (textil- és ciségek: pőgyártás) ♦♦ A Természetvédelmi Területek ŽŽ Faipar felhasználásának jelentősége; ŽŽ Építőanyagipar ♦♦ Az uniós alapok fokozott igényŽŽ Gyógyszeripar bevétele a megújuló energiák A helyi hatóságok és az üzleti fejlesztésére.

szféra kedvező együttműködése »»

»» »»

Az európai és globális piacok sta-

A helyi önkormányzat a megvalósíbilizálódása és növekedése tott projektek keretében színvonalas »» A globális és európai piacok stabiliszolgáltatásokat biztosított a befekzálódnak és növekednek; tetők számára – l. tájékoztatás/támo»» Az európai és globális piacok a hegatás/ kapcsolattartás más intézmélyileg fejlett gazdasági ágazatokban nyekkel. növekednek (mezőgazdaság, elektIpari parkok (a nagyváradi Eurobusironikai ipar, gyógyszeripar, turizness Park, a borsi Ipari Park, a debremus, egészségügy stb.) a részpiacok ceni Airport Business Park, ); dinamikus differenciálódása melÜzleti inkubátorházak és központok; lett; 5

A humán erőforrások alaposabb kiaknázása »

A helyi továbbképzési oktatáspolitikák megfelelőbb tervezése;

Az üzleti infrastruktúra hatékonyabb kihasználása, megfelelőbb üzleti gyakorlatok »

» »

A munkaerő határon átnyúló mobilitása; Az olcsó és képzett munkaerő ösztönzően hat az újabb vállalatok létrehozására.

niában; M35-ös, M4-es Magyarországon); ♦ A Nagyváradi Repülőtér korszerűsítése, és nemzetközi úticélok bevezetése. A helyi hatóságok infrastrukturális beruházásai, beleértve az üzleti infrastruktúrát is (pl. Ipari Parkok Mezőtelegden, Belényesben); Érdekeltség a nagyvárosi területek fejlesztésében.

Az üzleti infrastruktúra megfelelőbb kihasználása; » Az üzleti együttműködés fontosságá- » nak alaposabb megértése; » A magán- és a közszféra közti partnerségek ösztönzése és fejlesztése (Romániában kevés példa van erre); » » A magánszféra együttműködése a helyi hatóságokkal, a felsőfokú oktatási Határon átnyúló együttműködés A megyeszékhelyek határhoz közeli intézményekkel és a kutatás-fejlesz- » elhelyezkedéséből eredő logisztikai tési központokkal; fejlődési potenciál; » A KKV-kat támogató kormányprogra» Határon átnyúló üzleti és intézménymok kiaknázása. közi kapcsolatok: Infrastrukturális beruházások ♦ Piacok gyarapodása; know-how és infrastruktúra-fejlesztés kölcsönös átadása; a határon » EU-s alapok igénybevétele a hozzáféátnyúló szociális/üzleti hálózarési infrastruktúrák építésére/felújítok megerősítése; az ikerintéztására; ményi kapcsolatok (twinning) » Nagy beruházások a gazdasági köépítése. vetkezményekkel bíró infrastruktú» Regionális/határon átnyúló együttrába: működési alapok. ♦ Autópálya-építés (A3-as Romá-

6

Az idegenforgalmi szolgáltatások iránti kereslet növekedése » » »

» »

hatékonyabb

kiaknázá-

Az egészség-, rendezvény- és termál- A specifikus piaci résekből eredő lehetőségek előmozdítása turizmus fokozott népszerűsítése; Növekvő nemzetközi érdeklődés a » Több piaci rés ipari és élelmiszeripakultúrturizmus és a természetvédelri termékek, bútorgyártás, szolgáltami parkok turizmusa iránt; tások számára. A gyógyturizmus (wellness) fejlesz- Európai integráció tése vonatkozásában a geotermikus » Az EU-szabályok elfogadása. vizek és a meglevő uszodai létesítmények reális potenciállal rendelKockázatok és veszélyek keznek.

A kutatás-fejlesztési és oktatási szektorok fejlődése »

erőforrások sa.

Debrecen megyei jogú város nemzetközi versenyképességi pólussá nőtte ki magát; Fokozott magán- és állami beruházások az oktatásba; A kutatás-fejlesztési és innovációs

Gazdasági válság/elhúzódó stagnálás » » » »

Az infláció/a munkanélküliség a kereslet csökkenéséhez vezet; A likviditáshiány több vállalkozás bezárását eredményezheti; Elmaradásláncok kialakulása; A hitelezés felfüggesztése pénzügyi 7

patthelyzetekhez és a befektetések »» A térséget elkerülik a nagyobb euróleállásához vezethet; pai közlekedési folyósók; »» Elégtelen források az EU-s finanszí- »» Nagyfokú bürokrácia és magas adók; rozású projektek társfinanszírozásá- »» Jogalkotási instabilitás; hoz; »» Inadekvát jogszabályozás; »» Az üzleti szférát támogató koherens »» Helyi szintű koherens fejlesztési elpolitikák, illetve az üzleti szféra felképzelések hiánya; lendülését vagy stabilizálását elő- »» Bihar megye regionalizálása és perimozdító konkrét lehetőségek bevefériára szorítása; zetésének hiánya/halogatása; »» A kulturális örökség elhanyagolása.

Kompetenciahiány a menedzsmentben

Versengés a szomszédos régiókkal (Románia: Kolozs, Arad, Temes)

Kompetenciahiány az energiahatékonyság és a társadalmi felelősségvállalás területein

Gyengeségek

»» »» »»

Az üzleti menedzsment és marketing kudarcai; Hiányos vállalatalapítási ismeretek; A KKV-k nincsenek felkészülve a környezeti, kommunikációs és menedzsment-problémák kezelésére.

»» »» »»

Hiányos szabályozás; Hiányos ismeretek; Hiányos szakértelem.

»» »»

Dömping; Szellemi tulajdonjogok megsértése.

Tisztességtelen gazdasági gyakorlatok Humán erőforrások visszaesése »»

»»

Kivándorlás (brain/skill drain, azaz ‘agy-/képességelszívás’) – nagyon magas kivándorlási ráta, főként a jól képzett erőforrások esetében; A szakmai képzés minőségi romlása (Hu).

Közjavakkal való hiányos ellátottság »» »» »» »»

»»

»» »» »»

Ezek a régiók előnyben vannak az üzleti infrastruktúra-fejlesztésben; Helyi üzleti szabályozások; Fejlesztési klaszterek megjelenése; A kiemelkedő teljesítményű humán erőforrások elvesztése.

Ki kell emelnünk, hogy az itt felsorolt problémák többsége elsősorban Bihar (Románia) megyére vonatkoztatható, így főként a romániai megye üzleti szférájának versenyképességére és gazdasági együttműködési kapacitására vannak hatással.

Az üzleti infrastruktúra hiányosságai »» »» »» »» »»

A régióban kevés a KKV; A régióban hiányoznak a mezőgazdasági társulási struktúrák (Romániában); Az üzleti szférából hiányzik a szolidaritás; Az üzleti tanácsadás hiánya; Nem áll rendelkezésre kiállítási központ; A meglevő üzleti inkubátorházak, amelyek többnyire európai finanszírozással létesültek, nem fedik le a szükségleteket; A helyi vállalkozások számára nem létezik valódi támogatás.

A közüzemi ellátás alacsony színvo»» nala csökkenti a régió vonzerejét; A vidéki iskolák bezárása az analfabetizmus elterjedéséhez vezethet; A korrupció és az adócsalás elnéző »» kezelése; Az üzleti szféra bizalomhiánya a közjogi hatóságokkal szemben; Gyenge határon átnyúló üzleti te-

Politikai kockázatok

vékenység

8

»»

Nagyon kevés határon átnyúló üzleti váradon (l. hostelek, villák); tevékenység (különösen Magyaror- »» Szabadidőközpontok hiánya. szágon), olyan területeken mint a/ Rossz infrastruktúra az: »» Közlekedési infrastrukturális beru♦♦ Áruértékesítés házások hiánya; ♦♦ Beszerzés »» Nagyváradi nemzetközi repülőjára♦♦ Alvállalkozás tok hiánya; ♦♦ Üzleti társulások »» A szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszerek alacsony kapaciGazdasági erőforrások hiánya »» Befektetések csökkenése; tása és elavultsága; »» Regresszió bizonyos gazdasági ága- »» Légi áruszállítási terminál hiánya a zatokban (főként az építőiparban); Nagyváradi Repülőtéren. »» A mezőgazdasági hasznosítású terü- Eredménytelen kutatás-fejlesztési let csökkenése; szektor »» Bércsökkenések; »» Kevés kutatás-fejlesztési befektetés; »» Nagyfokú vidéki/városi egyenlőtlena vállalatok alacsony részvétele az inségek; formációalapú társadalomban (Ro); »» A helyi termékek nem megfelelő ér- »» Kevés magas hozzáadott értékkel tékesítése (a helyi értékek elégtelen rendelkező szolgáltatás és termék őrzése). (Ro); Gyenge hozzáférés a piacokhoz »» Alulfejlett kutatási infrastruktúra »» Nagyvárad és a többi nagyváros kö(Ro); zött nagy a távolság. »» A kutatási központok és az üzleti szféra közötti gyenge együttműködés Idegenforgalmi hiányosságok »» Az idegenforgalmi népszerűsítést (Ro). szolgáló aktív intézkedések hiánya; Humán erőforráshiány »» A turisztikai potenciál nincs megfele- »» Alacsony bérezés; lően kiaknázva; »» Alacsony szintű szakképzettség (ke»» A turisztikai potenciállal rendelkező vés szakképzett, gyenge vagy nem emlékművek és nyilvános helyek renreleváns szakképzettség); dezetlenek vagy lepusztultak; »» Kiterjedt informális szektor; »» A turisztikai értékű emlékművek/ »» Alacsony foglalkoztatottsági ráta; helyek nincsenek megfelelően kitáb- »» Egészségügyi személyzeti hiány, külázva; lönösen vidéken; kevés és nem meg»» Az egyházközségi múzeumokat érinfelelő egészségügyi épület (helyiség); tő szervezett útvonalak nem tartal- »» Az egészségügyi létesítmények rossz maznak vallási emlékműveket; felszereltsége; »» Nem léteznek fiatalokat befogadó »» A szakértők kivándorlása az EU más hostelek, helyi, regionális szinten térségeibe; nagyon gyéren támogatottak az ilyen »» Az egyetemisták létszámának csökjellegű fejlesztések, a szálláshelyek kenése. diverzifikálása pedig elégtelen Nagy-

9

Stratégiai iránymutatási, intézkedési és cselekvési javaslatok

A SWOT analízis keretében megállapított erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek alapján a következő stratégiai iránymutatásokat, célkitűzéseket, intézkedéseket és cselekvéseket javasoljuk:

Fejlesztési elképzelés

A Bihar–Hajdú-Bihar határon átnyúló régió üzleti szférája: versenyképes, nyereséges, integrált, nyitott

A Bihar és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák kitűzték, hogy hozzájárulnak a Bihar megyei üzleti szféra versenyképességének növeléséhez. A törekvés kiindulópontja a két megye gazdasági

előnyeinek (jó elhelyezkedés és megközelíthetőség, jó környezeti és humán erőforrásbeli adottságok, beleértve a mezőgazdaságot és a turizmust is, illetve az országaikhoz képest erős, sokszínű és kiegyensúlyozott gazdaságok) felismerése, azokkal a veszélyekkel és kockázatokkal együtt, amelyekkel szembe kell nézniük – ilyen a hosszas gazdasági stagnálás, a kompetenciák hiánya az üzletirányításban, a szociális felelősségvállalás és az energiahatékonyság területén, a humán erőforrások hanyatlása, illetve az üzletviteli költségek növekedéséhez vezető tisztességtelen gazdasági gyakorlatok állandósulása régió szinten. Még tovább fokozza ezeket a kihívásokat az értékesítési piacokért és az erőforrásokért folyó glo10

bális és regionális verseny erősödése, ami megerősíti, hogy feltétlenül szükség van a régióban a gazdasági szereplők versenyképességének megszilárdítására. A régióban biztosított szolgáltatások és termékek hozzáadott értékének emelkedésében megmutatkozó megnövekedett versenyképesség a regionális vállalatok nyereségességének fokozását eredményezheti, valamint regionális szinten természetes jótékony hatással van a befektetési rátára, a fogyasztásra és az életminőségre – beleértve román oldalon a nettó bérnövekedést is. A két megye gazdasági környezetének egyik legnagyobb kihívása és egyben lehetősége a nem megfelelő integráció, mert bár hasonló méretűek, nagyrészt kiegészítik egymást, illetve erős kulturális és intézményi kapcsolatokkal rendelkeznek, gondot jelent a kölcsönös kereskedelem hiánya, melynek következtében jelentősen redukálódnak a piacaik és az erőforrás-gyűjtési területeik. Ez az aspektus kiemelten jelentős, ha tekintettel vagyunk a két megyeközpont viszonylagos elszigeteltségére a két ország jelentős városi központjaihoz képest. Főként Nagyvárad esetében hiányoznak a közeli nagyvárosok, amelyekkel gazdasági szinergián alapuló kapcsolatokat építhetne ki, ahogy azt Arad és Temesvár kapcsolatában, vagy Szatmárnémeti és Nagybánya társulásánál láthatjuk. Debrecennek, bár ott van Nyíregyháza mint a legjelentősebb szomszédos

település, szintén jelentős előnye származna a romániai Bihar megye székhelyével bővülő gazdasági kapcsolatokból. Az Üzleti Központ által lefolytatandó tevékenységek egyik stratégiai célkitűzése a különféle interakciók, de kiemelten a gazdasági interakciók gyarapítása lenne mindkét irányban. A két megye gazdaságának integrációja azonban nem pusztán a két piac potenciáljának kiaknázását kell célozza, hanem főleg a szinergikus hatásokat, a régiók különböző területeken és a termelési ciklus különböző szakaszaiban egymást kiegészítő sajátosságainak hasznosítása révén, úgy, hogy az itt létrejött termékeket és szolgáltatásokat még jobban lehessen értékesíteni más piacokon. Ezen felül a tevékenységünk egyik célja a külföldi befektetők számára vonzó regionális üzleti környezet népszerűsítése, az erőforrásaik nyereséges irányításához és a határon átnyúló régió üzleti környezetébe történő gyors beilleszkedéshez nyújtott támogatás révén.

Stratégiai célkitűzések 1.

2. 3.

4.

A határon átnyúló terület üzleti életének fellendítése; Intenzívebb határon átnyúló kereskedelem és interakció; Intézményfejlesztés a határon átnyúló terület üzleti szféráján belül; Hozzájárulás a jobb kormányzás/a megfelelőbb közpolitikák alakulásához a határon átnyúló területeken.

A stratégiai célkitűzések, specifikus célkitűzések és intézkedések részletes bemutatása

kapcsolatok megerősítése révén. 1. stratégiai célkitűzés Az üzleti élet fellendítése a határon át- Intézkedések nyúló területeken 1. Egy kiállítási központ kialakítása, amely elsősorban a határon átnyúló területek 1.1. specifikus célkitűzés vállalkozóit mutatja be; A határon átnyúló együttműködés támogatása az üzleti életben/a régió ipari ter- 2. Olyan vásárok megrendezése, ahol a határon átnyúló területek vállalkozói melői és beszállítói közötti szerződéskötés elsőbbséget élveznek a bemutatkozáselőmozdításában, a helyi üzleti struktúrák ban; közti, határon átnyúló együttműködési 11

iii. A dömpinggel és a kereskedelmi 3. Tapasztalatcsere és kétoldalú látogatájogokra vonatkozó jogszabályok sok megszervezése a határon átnyúló megszegésével szembeni védeterületek vállalkozói számára, valamint lem; a határon átnyúló üzleti sikertörténee. Tanácsadás a vissza nem térítendő tek kiemelése; támogatásokhoz való hozzáférés 4. A vállalatok kölcsönös népszerűsítése, kérdéseiben: különösen a román vállalatok ismertei. Környezetbarátabbá tételi tevétése Magyarországon; kenységekhez; 5. A két megye mezőgazdasági vállalkozóiii. Megújuló energiák fejlesztésénak együttműködése a termények nemhez; zetközi értékesítésében; iii. Alkalmazott kutatás-fejlesztési 6. A két országból származó vállalatok tevékenységek finanszírozásárészvételének támogatása a határ mindhoz; két oldalán zajló közbeszerzési eljáráf. Tanácsadás a banki hitelfelvétel sokban, specifikus intézkedések keretékérdéseiben; ben (l. a közbeszerzések népszerűsítése g. Vállalkozási tanácsadás (vállalamindkét nyelven az elektronikus médiátalapítás, üzleti terv kidolgozása ban); stb.). 7. Határon átnyúló üzletviteli tanácsadás a Bihar–Hajdú-Bihar Fenntartható Üzletfej- 2. A határon átnyúló üzleti lehetőségeket népszerűsítő tevékenységek: lesztési Központ keretében; a. A helyi termékeket és szolgálta8. Kölcsönös népszerűsítés: 1) a két megye tásokat hazai, európai és globális gazdasági szempontból értékes erőforrápiacokon népszerűsítő tevékenysainak és versenyelőnyeinek azonosítása ségek; és népszerűsítése régió szinten; 2) a hatáb. A régió üzletembereinek támoron átnyúló jelleg előnyeinek bemutatása gatása a hazai és nemzetközi a regionális befektetési lehetőségeket networking tevékenységet és a népszerűsítő anyagokban. beruházások vonzását támogató 1.2. specifikus célkitűzés rendezvényeken való részvételben; A határon átnyúló területek üzleti eredméc. A kockázati tőke technológiai és innyességének növelése novatív beruházási területekre törIntézkedések (cselekvések) ténő beáramlásának támogatása. 1. Tanácsadási szolgáltatások fejlesztése a d. A helyi turizmus támogatása: prioritási területeken: i. A két megye turisztikai szola. Tanácsadás zöld gazdasági kérdégáltatásaira jellemző kiegészítő sekben; sajátosságok beazonosítása és b. Tanácsadás a vállalati energiahaténépszerűsítése; konyság kérdéseiben; ii. A regionális turisztikai brand c. Tanácsadás a társadalmi felelősazonosítása és népszerűsítése; ségvállalás kérdéseiben; iii. Támogatás regionális turisztid. Tanácsadás üzletirányítási kérdékai útvonalak fejlesztésére; sekben: iv. A regionális turisztikai erőfori. Menedzsment – képzés és tárások népszerűsítése; mogatás; v. Az alkalmazott idegenforgalmi ii. Marketing (értékesítés, brandkutatás fejlesztése/támogatása ing), Kommunikáció és PR – kép(a szabadidős, az idegenforgalmi zés és támogatás; 12

gazdasági, illetve az egészségügyi és idegenforgalmi stb. tevékenységek tanulmányozása); vi. A helyi agrárturisztikai szolgáltatások népszerűsítése; vii. Az idegenforgalmi humán erőforrások erősítésében való részvétel: az idegenforgalmi folyamatos szakmai továbbképzés, az ágazati képzési programok támogatása (gyakornoki, szakmai gyakorlati, szimulált vállalkozási programok stb.)

2. stratégiai célkitűzés

A határon átnyúló kereskedelem és interakció fokozódása

2.1. specifikus célkitűzés

A határon átnyúló közvetítő szolgáltatások fejlesztése

Intézkedések

1. Szakértői szolgáltatások közvetítése (fontosabb területek: agrár vállalkozások, európai alapok, fizetésképtelenség stb.); 2. A régióban működő vállalkozások vertikális integrációjának előmozdítása (például mezőgazdaság és élelmiszeripar) az integrációs lehetőségek beazonosításával, szerződésközvetítéssel, együttműködési lehetőségek népszerűsítésével stb.; 3. A vállalkozók és a kutatás-fejlesztésben résztvevő intézmények és szakértők közötti kapcsolatok közvetítése: a. A kutatók regionális mobilitásának támogatásával – az ágazat humán erőforrásainak előmozdítása; b. A régió szakértőinek és a szakértői vélemények kedvezményezettjeinek szóló interfész megteremtésével, a Bihar–Hajdú-Bihar határon átnyúló régió kutatói és kutatás-fejlesztési intézményei számára létrehozott portálon; 4. Know-how átadása határon átnyúló tapasztalatcsere keretében, azokon a te-

rületeken, amelyeken a régiók egymást kiegészítik: a. pozitív kormányzási gyakorlatok; b. mezőgazdasági menedzsment és marketing, valamint mezőgazdasági szakértelem (állattenyésztés, gabonatermesztés, zöldségtermesztés stb.); c. a magán- és közszféra közötti partnerségek pozitív gyakorlatai; d. a testvérségi kapcsolatok, valamint a határ román-magyar oldalán a településközi testvérkapcsolatok potenciáljának kiaknázása; e. szakmai képzések turizmusban és falusi turizmusban; f. a kulturális, történelmi és környezeti örökség erőforrásainak kiaknázása; g. a kutatási tevékenység eredményeinek nyilvános támogatása és kereskedelmi kiaknázása; h. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem.

2.2. specifikus célkitűzés

A határon átnyúló kereskedelmet és interakciót támogató tevékenységek fejlesztése

Intézkedések

1. A középfokú, de főként a felsőfokú képzési ciklust bemutató határon átnyúló oktatási kiállítások; 2. Határon átnyúló kiállítások – a szolgáltatások, erőforrások és turisztikai létesítmények kölcsönös népszerűsítése érdekében; 3. A kutatás-fejlesztési intézmények közti partnerségek előmozdítása a tudományos kutatásban (például a régió egyetemeinek bevonása közös pályázatokba, európai programok – Horizon – keretében elérhető támogatásokra; közös lobbizás, hogy a kutatást ismét felvegyék a Hu-Ro program kiemelt területei közé); 4. Inkubátorház létesítése a prioritási területeket célzó határon átnyúló projektek számára: 13

♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦

lobbi- és érdekképviseleti szolKörnyezetvédelem; gáltatások (a helyi és országos Adminisztratív kapacitások; jogalkotás prioritásainak azoIdegenforgalom; nosítása, a jogalkotási prioritások Mezőgazdaság és élelmiszerielőmozdítása stb.). par; ♦♦ Humánerőforrás-képzés; ♦♦ Vállalkozói gazdaság; 4. stratégiai célkitűzés ♦♦ Kutatás-fejlesztési ágazat Hozzájárulás a határon átnyúló terüleelőmozdítása. tek megfelelő kormányzásához/a meglevő közpolitikák tökéletesítéséhez

3. stratégiai célkitűzés

4.1. specifikus célkitűzés

Az üzleti környezet intézményi fejlesz- A prioritások, a kockázatok nyomonkövetése a határon átnyúló területeken tését és a gyors reagálást szolgáló állandó rendszer. Állandó kommunikációs mecha3.1. specifikus célkitűzés Az határon átnyúló üzleti környezet intéz- nizmus kidolgozása az üzleti szféra képviményfejlesztését támogató struktúrák elő- selőivel. mozdítása Intézkedések 1. Az üzleti struktúrák helyi hatóságokkal Intézkedések 1. Az üzleti struktúrák megerősítése folytatott együttműködésének megerőaz inkluzív és vállalkozói sajátosság sítése; hangsúlyozásával, az erőteljesebb rep- 2. A közszolgáltatások kiértékelésében rezentatív jelleg és a fokozottabb hatévaló részvétel. Nyilvános konzultálákonyság céljából: sokon való részvétel, visszajelzések ♦♦ Az üzleti szféra fragtovábbítása a hatóságok felé a helyi mentáltságának enyhítése (főközszolgáltatások minőségéről vagy leg Romániában), egy (több) szükségességéről, különösen az üzleti Megyei Koalíció létrehozásával szféra számára számottevő szolgáltatáaz Üzleti Szféráért; sok kapcsán; ♦♦ Humánerőforrás-képzési tevéke- 3. Az infrastrukturális fejlesztési szükségnységek az üzleti struktúrákon letek felmérése és közlése; belül (kereskedelmi kamarák, üzle- 4. A közszolgáltatási szükségletek azotemberek egyesületei, klubok stb.). nosítása az elhelyezkedési előnyök ki2. A Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparaknázása érdekében; az eredmények kamara kommunikációs kompetenciátovábbítása a helyi hatóságok felé; inak megerősítése: 5. A közszolgáltatási szükségletek azono♦♦ Aktívabb közéleti részvétel, tasítása a környezeti erőforrások kiaknánulmányok, jelentések, állászása céljából; az eredmények továbbífoglalások stb. bemutatásával, tása a helyi hatóságok felé; amelyek az üzleti szféra 6. Elemzések készítése és közzététele a érdekeit támogatják, a politimunkaerő-szükséglet alakulásáról (kekai döntéshozók figyelembe reslet volumene, kínálat volumene, revételével; gionális megoszlás, kompetenciák stb.). ♦♦ Olyan rendezvényszervező 4.2. specifikus célkitűzés struktúra kiépítése, melynek A helyi társadalmi párbeszéd támogatása (vecélközönsége a két határmenti zetőség, szakszervezetek, közhatóság) megye üzleti szférája; ♦♦ A régió üzleti környezete részére 14

gi gyakorlatok elleni küzdelemben, Intézkedések együttműködésben a helyi hatóságok1. A határon átnyúló oktatási partnersékal és más szereplőkkel (nem kormánygek támogatása (Erasmus, Grundtvig, zati szervezetek, sajtó stb.), beleértve a Leonardo da Vinci stb.); fogyasztóvédelmi kampányokat is; 2. A környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalás előmozdítása a helyi 4. A politikai pártokkal folytatott közös tevékenységek keretében a helyi üzleti hatóságokkal és a civil szervezetekkel szféra prioritásainak tisztázása és közvaló együttműködés keretében; lése. 3. Részvétel a tisztességtelen gazdasá-

15