Határ Régiók összefogása Schengenhez közeledve

S Z A B O LC S - S Z AT M Á R - B E R E G M E G Y E, N Y Í R E G Y H Á Z A A z EuroClip -EuroKapocs Közalapít vány lapja

2008. J A N U Á R

Határ Régiók összefogása Schengenhez közeledve Az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) első alkalommal szervezte elnökségi ülését Magyarországon, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében, Nyíregyházán 2007. november 29-30-án (3. oldal)

Jószomszédság Tarpán 2007. július 28-án került sor Tarpán, a szatmári szilvapálinka fővárosában a Jószomszédság napja rendezvény, melynek keretében tartották meg az immár VI. Kuruc Napot is.. (4. oldal)

Riporterek vetélkedtek Négy napon keresztül (2007. április 26-29.) versenyeztek a különböző televíziós csatornák stábjai Nyíregyházán a Reporters’ Europe Cup (rcup) rendezvényen. (4. oldal)

Határ Régiók összefogása Schengenhez közeledve Az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) első alkalommal szervezte Elnökségi ülését Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházán, 2007. november 29-30-án. (3. oldal)

A Régiók Bizottsága ösztönzi az Európai Unió és Ukrajna helyi önkormányzatai közötti együttműködést A „Helyi és regionális önkormányzatok Ukrajnában és az EU–Ukrajna közötti együttműködés fejlesztése” című saját kezdeményezésű véleményt a Régiók Bizottsága tagjai 2007. október 11-én többséggel elfogadták. (6. oldal)

Konferencia a környezetvédelemről Környezetvédelem az EU-ban címmel szervezte 2007. december 13-án nemzetközi konferenciáját a Megyeháza dísztermében, Nyíregyházán a Europe Direct Európai Információs Pont és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Kht. szervezésében. (8. oldal)

Határ Régiók összefogása Schengenhez közeledve

Az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) első alkalommal szervezte Elnökségi ülését Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházán 2007. november 29-30-án A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága folyamatosan képviseli a szervezetet az Európai Határ Régiók Szövetség Elnökségben, Majorné László Brigitta, a Nemzetközi Titkárság elnökének személyében. A Kárpátok Eurorégió neve Európa-szerte ismert, elismert, s erre alapozva döntött a szövetség elnöke, Lambert van Nistelrooij (Európai Parlamenti képviselő) és a főtitkára, Martin Guillermo-Ramírez az Elnökségi ülés ezen a stratégiailag fontos térségben történő megszervezésében. Az Elnökségi ülésen az aktuális kérdések mellett kiemelt szerepet tulajdonítottak a schengeni határon átnyúló együttműködés támogatásának, s személyesen tapasztalhatták meg az Ukrajnával való együttműködés lehetőségeit, nehézségeit. Az Európai Határ Régiók Szövetsége (AEBR) jelentős erőfeszítéseket tett a határ menti térségek, eurorégiók fontos szerepének bemutatására az elmúlt 35 év során. Tevékenysége, a szakértői által készített széleskörű európai tapasztalatok bemutatásán alapuló dokumentumok, elemzések, valamint a jó gyakorlatok „Best practices” megosztása. Ezzel elősegítették az elmaradott határ menti térségek fejlesztésének, s a határon átnyúló együttműködés fontosságát. Sikerült elérni, hogy az EU 20072013-as időszakában a három fő célkitűzés egyikévé a területi együttműködés vált. A Kárpátok Eurorégió - mint az Európai Határ Régiók Szövetségének s vezető testületének, Elnökségének tagja – kezdeményezésére fórumot szervezett “A határ menti területek aktuális kérdései az új EU külső határai mentén”. A rendezvény az AEBR „Külső határok” Ad hoc Bizottság első, alakuló szemináriuma volt, s azt az Európai Határ Régiók Szövetségével, az „Europe Direct” Európai Információs Ponttal közösen szervezte a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága, és Regionális Fejlesztési Munkabizottsága.

2

A Kárpátok Eurorégió geopolitikailag stratégiai területének új külső határvonala Kelet-Közép-Európának hosszú szakaszát fedi le. Mint az egyik legkorábban létrejött, és legnagyobb interregionális szövetség jelentős történelmi háttérrel és tapasztalattal rendelkezik a határon átnyúló együttműködés terén. A szeminárium résztvevői számára nagy érdeklődésre tartott számot a tapasztalatok megosztása, az elért eredmények és nehézségek megvitatása, valamint a határon átnyúló együttműködési kapcsolatok perspektívájának bemutatása az EU új külső határa mentén elhelyezkedő Ukrajna, Oroszország és más nem EU tagországok vonatkozásában. A szemináriumon hangsúlyosan szerepelt Magyarország Ukrajna politikája, Magyarország hozzájárulása Ukrajna euro-atlanti integrációjához, s annak regionális megvalósításához. Mindez összhangban áll az EuroClipEuroKapocs Közalapítvány alapvető céljaival, küldetésével. A megjelenteket Fülöp István, a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, a Kárpátok Eurorégió Magyar Tagozat elnöke köszöntötte. Beszédében a határok

hírlevél 2008. január

menti összefogás jelentőségére mutatott rá, amelyek mind gazdasági, mind kereskedelmi kapcsolatokban jelentősek kell hogy legyenek, de ezek mellett a humán jó szomszédsági kapcsolatokat is elengedhetetlennek titulálta. A nemzetközi szemináriumon az EU új külső schengeni határának, az Európai Határ Régiók Szövetség Elnökségének, valamint a Kárpátok Eurorégió tagországainak képviselői is megjelentek. Martin Guillermo-Ramírez, az Európai Határ Régiók Szövetségének Főtitkára hangsúlyozta, hogy az AEBR elnökségi ülése és a nyíregyházi szeminárium az első olyan nagy nemzetközi esemény, amely az Európai Unió új külső határaival foglalkozik, közvetlenül a schengeni intézkedések életbelépése előtt. Itt lehet lemérni, hogy milyen erősek a határon átívelő kapcsolatok, az önkormányzatokban mennyire él az elkötelezettség az integráció iránt. Felhívta a figyelmet, hogy a valódi határ menti integrációs folyamatoknak nem Brüsszelből, még csak nem is a nemzeti fővárosokból kell kiindulniuk, hanem helyből. Minden attól függ, hogy a kapcsolatok napi és helyi szinten hogyan alakulnak. Elmondta: az AEBR jelentős sikerének tekintik, hogy

az Európai Unió 2007–2013 közötti három fő célkitűzésének egyike a területi együttműködés. Sarunas Radvilavicius (Vilnius, Litvánia), az Északi Miniszterek Tanácsának képviselője a balti térség eurorégiós tapasztalatairól szólva azt hangoztatta, hogy azok alapvetően hasonlóak az itt látottakhoz, ugyanilyen kihívásokkal kell szembenézniük ott is. Az EU új szomszédságpolitikájának regionális szintű megvalósítása címmel dr. Magyar Levente, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának tagja folytatta az előadások sorát. Magyar–ukrán együttműködés Schengen figyelembevételével. Ez volt a témája dr. Berta Krisztina, Külügyminisztérium, Konzuli Főosztály vezetőjének prezentációjának, amit egy igazán érdekes beszámoló követett az EU külső határain történő együttműködésről: Friuli Venezia Giulia Autonóm Régió szerepe az IPA (Előcsatlakozási Alap) Adria Határon Átnyúló Együttműködési program keretében és más jelentős együttműködési tapasztalat Délkelet-Európában Graziano Lorenzo külkapcsolatokért felelős vezető előadásában. Majd megjelent a finn–orosz határ menti együttműködési tapasztalatok, Urpo Moisio, AEBR Elnökség tagja, „Külső határok” ad hoc munkacsoport koordinátora, Dél-Karelia Regionális Tanács Köz- és Nemzetközi kapcsolatok igazgatója előadásában. Az Európai Unió kiemelt célterületként kezeli 2007-2013 között a Területi együttműködést, amelynek jogi eszközeként vezet be egy új jogi lehetőséget, fogalmat, az EGTC-t. Ez egy olyan legális háttér, melyet a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése érdekében hozhatnak létre különböző jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, önkormányzatok. Az Európai Unió a bevezetés feltételeként az EU- tagországok parlamentjeinek jóváhagyását, illetve annak helyi szabályozását jelölte ki. Ez a folyamat példaértékűen egyedül Magyarországon került a tervezett határidőre kidolgozásra, s 2007. augusztus 31-ig elfogadásra. Éppen ezért külön érdeklődésre tartott számot Dr. Kirill Dimanopulosz, a VÁTI Kht. INTERREG Igazgatóságának

programmendzsere, „Az EGTC mint új jogi eszköz a határ menti együttműködésben” című, illetve „Az EGTC Magyarországon” dr. Fekete Katalin, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jogi munkatársának előadása. A következő előadások Schengen szellemében szóltak: „Karácsonyi ajándék a schengeni nyitás!?”, Wilfing Ferenc, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja, majd az együttműködési lehetőségek a Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség keretében, a Schengen határ lehetséges hatása a határon átnyúló együttműködésre a Kárpátok Eurorégió területén Ukrajna szemszögéből, valamint kishatár menti átkelés, mint egy valóságos alternatíva az új “vasfüggöny” építéséhez, Dr. Phd. Svitlana Mytryayeva, a Stratégia Tanulmányok Nemzeti Intézet Regionális Iroda Igazgatója (Ungvár) tolmácsolásában. Az elhangzott beszámolók között volt

még:- A Kárpátok Eurorégó Interregionális Szövetség Regionális Fejlesztési Stratégia (2007-2013) főbb prioritásai - prof. dr. Süli-Zakar István, Kárpátok Eurorégió Tanács tagja, a Regionális Fejlesztési Munkabizottság elnöke - Az EU-Ukrajna kapcsolatokhoz sajátos érveléssel csatlakozott Pamfil Bercean, a Kárpátok Eurorégió Román Tagozat Elnöke, a romániai Máramaros megye tanácsának alelnöke. Emlékeztetett rá: a román állam tizenöt éve nem járult hozzá, hogy a magyarlakta megyék belépjenek a Kárpátok Eurorégióba, tíz éve is csak úgy, hogy Szatmár, Máramaros, Bihar mellett Suceava, Szilágy és Botosani megyék is csatlakozzanak. Most pedig már mindkét ország uniós tag, és évente közös kormányülések vannak. Mindezekkel a határ menti régiók összekötő szerepére kívánt rámutatni. - A Kárpátok Eurorégió szlovák fél képviselője, Maria Nadova elemezte az együttműködés területeit, s végül a jövőről, „Az európai uniós határ menti együttműködési programok 2007-2013” címmel szólt Varga Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat külügyi főtanácsadója, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Uniós Politikák Munkabizottságának elnöke.


3

Az állampolgárok konzuli védelmét erősítené a Bizottság

Nincs megegyezés a munkaidő irányelvről Az EU-tagállamok továbbra sem tudtak megállapodni a több mint három éve húzódó munkaidő irányelvről, amelynek legellentmondásosabb pontjai a 48 órás munkahét alkalmazása alóli kimaradás, illetve a kikölcsönzött munkaerő. A portugál elnökség egy csomagban terjesztette elő a munkaidő irányelv megújításáról és a kikölcsönzött munkavállalókról szóló jogszabálytervezetet, ám a megállapodás Nagy-Britannia ellenállásán megint elcsúszott. Jose Antonio Vieira da Silva portugál miniszter szerint azonban azért történt előrelépés, és a szabályozást jövőre elfogadhatják. A soros elnök arra utalt, hogy a portugál tervezetet az Egyesült Királyságon kívül a legtöbb ország támogatta. Portugália azzal a kompromiszszumos javaslattal állt elő, hogy a tagállamok továbbra is kimaradhatnának a 48 órás munkahét alkalmazása alól, ám a munkaerőkölcsönzéssel egy adott tagállamban dolgozó EU-állampolgárok legkésőbb 6 héttel munkába állásuk után ugyanolyan bánásmódra tarthatnak igényt, mint az azonos munkát végző állandó alkalmazottak. A két jogszabály összekapcsolásával több tagország is egyetértett, s még abba is beleegyeztek, hogy a korábbi javaslatokkal ellentétben a 48 órás munkahét alkalmazása alóli kivétel a jövőben se szűnjön meg. De a Franciaország vezette ország csoport ahhoz a feltételhez kötötte a kompromisszum elfogadását, hogy Nagy-Britannia támogassa a kikölcsönzött munkaerőre vonatkozó terveket. Ez utóbbiakat azonban London, Dublin és Valletta is erősen ellenezte. Ehelyett Nagy-Britannia azt javasolta, hogy a munkaerő kölcsönzéssel más tagállamban dolgozóknak csak hat hónap múlva járjon az állandó alkalmazottakkal egyenlő bánásmód. A hosszúra nyúlt tárgyalások után a portugál elnökség végül úgy döntött, hogy nem bocsátja szavazásra a kérdést, hanem azt a következő szlovén és francia elnökségnek adja át. A tagállamok ugyanakkor állásfoglalást fogadtak el a munkaerőpiacok rugalmasságának és a munkavállalók biztonságának szükségességéről.

4

Az Európai Bizottság javaslata szerint az EU-állampolgárok útlevelében szerepeltetni kellene, hogy saját hazájuk külképviseletén kívül más EU-tagállamok követségeihez is fordulhatnak, ha külföldi tartózkodásuk alatt segítségre van szükségük. A 2007. december 5-én közzétett tervezetében a Bizottság javasolja, hogy 2009. júliusától az EUállampolgárok azon jogát, hogy más tagállamok külképviseleteihez is fordulhatnak segítségért, szerepeltessék az útlevelekben. A testület szerint 30-50 millió EU-állampolgár él Európán kívül, és évente körülbelül 7 millióan utaznak olyan országokba, ahol hazájuknak nincs diplomáciai képviselete. Csak Oroszországban, Kínában és az Egyesült Államokban van nagykövetsége mind a 27 EUtagállamnak, s míg a francia, brit és német állampolgárok több mint 100 saját követséghez fordulhatnak szerte a világban, a máltaiak és a ciprusiak mindössze tízhez. 18 országban – például Szomáliában, Bhutánban és a Bahamákon – egyetlen tagállamnak sincs követsége, és 17 országban csak egy EUtagállam működtet képviseletet. A Bizottság szerint az állampolgároknak mindössze negyede tudja, hogy más tagállam nagykövetségéhez vagy konzulátusához is fordulhat segítségért. Brüsszel szerint a javaslat nem lenne kötelező, s csupán az állampolgári jogok népszerűsítését szolgálná. Az EU nem lát el konzuli teendőket – állítja a testület –, bár jövőre egy bizottsági delegáción belüli közös képviselet megnyitását tervezi. A közös képviseleten a tagállamok megosztják majd a konzuli teendőket, s a tervek szerint a programot később más országokra is kiterjesztenék. Erősítené a szomszédságpolitikát az Európai Bizottság A Bizottság szerint az EU-nak további erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy megvalósulhassanak az európai szomszédságpolitika megerősítése érdekében tett kezdeményezések. A testület 2008-ban a szomszédos országok ágazati reformjainak támogatása érdekében javasol majd intézkedéseket. A Bizottság a szomszédságpolitika megvalósításáról megjelentetett értékelésében a gazdasági integráció elősegítését és a piacra jutás javítását, a mezőgazdasági tárgya-


lások továbbvitelét, a rövid idejű tartózkodások megkönnyítését, a konfliktuskezelés hatékonyabbá tételét, valamint a vízumokra vonatkozó bizottsági intézkedéscsomag elfogadását sürgeti. A testület kiemeli a partnerországok ágazati reformjainak fokozott uniós támogatásának fontosságát, különösen az energia, éghajlatváltozás, halászat, közlekedés, tengerpolitika, kutatás, információs társadalom, oktatás, foglalkoztatás és szociálpolitika területén. A jelentés szerint eddig Marokkó (28 millió euró) és Ukrajna (22 millió euró) kapott támogatást kormányzati prioritásaik végrehajtására. A szomszéd országok uniós programokban és ügynökségekben való részvételét lehetővé tevő tárgyalások folynak Izraellel, Marokkóval és Ukrajnával. Az Izraellel megkötésre kerülő jegyzőkönyv küszöbön álló aláírása után Izrael lesz az első olyan ESZP-partner, aki részt vehet a versenyképességi és innovációs programban. Tévéreklámok és termékelhelyezés: új uniós szabályok Új uniós szabályokat fogadott el az EP a televízióreklámokról és a termékelhelyezésről, miután a képviselők megállapodtak a korábban vitás kérdésekről a Tanáccsal. Óránként legfeljebb 12 percet lehet reklámozni, a műsorokat pedig félóránként lehet majd megszakítani hirdetésekkel. Az Európai Parlament csütörtökön második olvasatban is áldását adta a televíziós reklámozást és termékelhelyezést szabályozó tervezetre, amelynek részleteiről korábban már megegyeztek az EP és a Tanács delegációi. Így lehetővé válik, hogy az új irányelvet még 2007. vége előtt kihirdessék. Az EU az 1997-es „televíziózás határok nélkül” irányelvet a technológiai és reklámipari változásokhoz igazodva vizsgálta felül. A jogszabályt a változások miatt „audiovizuális médiaszolgáltatások” irányelvre keresztelték át, amelynek hatálya így kiterjed például az interneten közvetített televíziós programokra is. Az EP csak szigorú feltételekkel és csak bizonyos műsoroknál, de engedélyezné a televíziós termékelhelyezést. Tilos lenne ezzel a hirdetési módszerrel élni híradásokban, ismeretterjesztő, illetve gyerekműsorokban és tanácsadási programokban. A műsor elején és végén, valamint a reklámszünetek után fel kell hívni a nézők figyelmét arra, hogy az adott programban termékelhelyezéssel találkozhatnak.

Reklámszünetekkel 30 percenként lehet majd megszakítani a tévéfilmeket, filmeket, híradásokat. (Korábban az Európai Bizottság 35 perces, az EP kulturális bizottsága pedig 45 perces időközöket javasolt.) Gyerekműsorok közben nem lehet reklámozni, kivéve, ha a program hosszabb 30 percnél. Egyéb műsortípusok, például a tévésorozatok esetében nem vezetnek be hasonló szabályokat. Összességében óránként legfeljebb 12 percnyi hirdetés mehet adásba. A képviselők arra szólították fel a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fogadjanak el egy, a gyermekműsorok közben történő reklámozással foglalkozó magatartási kódexet. Ez foglalkozna a gyerekműsorok reklámokkal történő megszakításával, a szponzorálással, az egészségtelen ételek és italok (például magas zsír-, cukor-, sótartalmú élelmiszerek, alkohol) hirdetésével is. Javult a foglalkoztatás az EUban A Bizottság jelentése szerint 2006-ban 4 millió új munkahely jött létre az EU-ban, de a testület arra figyelmeztet, hogy a javuló gazdasági környezet nem ad okot elhamarkodott ünneplésre, mert a strukturális reformok határozottabb megvalósítására van szükség. A Foglalkoztatás Európában 2007 elnevezésű, tegnap (2007. november 26.) közzétett jelentés szerint jelentős növekedés volt tapasztalható az 55-64 év közöttiek foglalkoztatottsági arányában, amely 2006-ban 43,6 százalékot ért el, a 2000-es 36,6 százalékhoz képest. A foglalkoztatási növekedés túlnyomó része a viszonylag magas képzettséget igénylő, tudásintenzív ágazatokban következett be. Az elemzés szerint a legeredményesebb tagállami intézkedéscsomagok – például Dániában, Finnországban és Svédországban - nemcsak a nyugdíjazást szabályozzák, de pénzügyi ösztönzőket és foglalkoztathatósági szempontokat (pl. egészség, képzés, egész életen át tartó tanulás, rugalmas munkaidő) is tartalmaznak. A fiatalok sikeres munkaerő-piaci integrációja számos tagállamban továbbra is nehézségeket okoz. A fiatalok körében az átlagos munkanélküliségi mutatók továbbra is igen magasak (2006-ban 17,4%) abszolút értelemben és a 25-54 éves kor közötti felnőttekhez viszonyítva egyaránt. A nemzetközi összevetésből az tűnik ki, hogy a legtöbb uniós tagállamban jelentősen nagyobb a

munkanélküli fiatalok aránya, mint más iparosodott országokban, pl. az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Japánban. A fiatalok alacsony foglalkoztatottsági teljesítményének legfőbb okai közé sorolható a Bizottság szerint a megfelelő szintű képesítés hiánya – amely részben az iskolaelhagyók magas arányának tudható be – és a munkaerőpiac széttagoltsága, amely az újonnan jövőkkel szemben a már ott jelenlévőknek kedvez.

váltást, és Charlie McCreevy mostani bejelentése is, amely szerint a fogyasztók bankszámláikat is egyszerűbben vihetik majd egyik pénzintézetből a másikba. A fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a legkedvezőbb ajánlatot választhassák a pénzügyi szolgáltatások piacán – mondta McCreevy, hozzátéve, ha a bankszektor nem vezet be önszabályozó mechanizmusokat, új szabályozás bevezetése is elképzelhető.

Ahhoz, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó körülményekhez – ami a rugalmas biztonsági megközelítés mozgatórugója –, kiemelkedő fontosságú a karrierkilátások javítása, elsősorban az egész életen át tartó tanulás különböző formáihoz való hozzáférés kiszélesítésével - áll a Bizottság jelentésében.

A mostani dokumentum szerint jövőre a Bizottság lehetővé tenné a fogyasztók kollektív jogorvoslat keresését is. A testület felülvizsgálná a fogyasztóvédelmi szabályozásokat, javítana a fogyasztók szerződéses jogain, és fogyasztóvédelmi eredménytáblát tenne közzé, amelyben értékelné az egyes tagállamok eredményeit.

A fogyasztókra koncentrál a Bizottság belső piaci terve Az Európai Bizottság 2007. november 20-án közzétett belső piacra vonatkozó javaslatai elsősorban a fogyasztók jogainak kiszélesítésére törekszenek, és ezúttal kerülik újabb szabályozások bevezetését. Itt az ideje, hogy ne csak a nagyvállalatok, hanem az átlagos európai polgárok is közvetlenül érezzék a belső piac előnyeit, s ezért a Bizottság a belső piac további szabályozása helyett a fogyasztók jogainak kiszélesítésére törekszik. A belső piac nemcsak a nagyvállalatoké, hanem a fogyasztóké és a kis- és középvállalatoké is – mondta José Manuel Barroso, amikor bemutatta a Bizottság a belső piacra vonatkozó jövőbeni terveit. Most közzétett jelentésében a testület 23 szektort nevezett meg, amelyekben a foglalkoztatottak 46,5 százaléka dolgozik, s amelyekben látható jelei vannak a belső piaci zavaroknak. Ide sorolta a Bizottság többek között a pénzügyi-, a postai-, a telekommunikációs- és egyéb szakmai szolgáltatásokat. Ezúttal a Bizottság azonban nem új irányelveket javasolt vagy bírósági eljárásokat kezdeményezett a szabályozásokat be nem tartó tagállamok ellen. „Nem a törvénykezés a válasz, sokkal bonyolultabb eszköztárra van szükségünk” – mondta Barroso.

A bizottsági terveket ugyanakkor élesen bírálta az Európai Parlament szocialista frakciója, mert Brüsszel nem javasolta, hogy a közszolgáltatásokat vegyék ki belső piaci szabályozás alól. Az általános érdekű szolgáltatások címet viselő és a bizottsági javaslat részét képező dokumentum ugyanis egyértelműen jelzi, hogy a Bizottság nem terjeszt elő olyan javaslatot, amely ezeket a szolgáltatásokat – mint például az egészségügy, a szociális lakhatás vagy az oktatás - kivonná a belső piaci szabályok alól. Barroso azzal magyarázta, hogy az erre vonatkozó új szabályozások nem szerepelnek a tervekben, hogy a reformszerződésben szerepel egy jegyzőkönyv, amely világossá teszi, hogy Brüsszel nem szól bele abba, hogy a tagállamok hogyan szervezik meg területükön a közszolgáltatásokat. A Bizottság egyébként szeretné, ha a belső piaci normák az egész világon elterjednének, és az EU meghatározó példát mutatna a piaci folyamatok szervezésében szerte a világon. „Az európai GSM standardokat ma két és fél milliárd mobiltelefon használó veszi igénybe, a széndioxid kibocsátás, a repülésbiztonság vagy a vegyi anyagok terén az EU olyan új szabályokat vezetett be, amelyeket fokozatosan a világ többi részén is meghonosítanak.” áll a bizottsági dokumentumban.

Jószomszédság Tarpán

2007. július 28-án került sor Tarpán, a szatmári szilvapálinka fővárosában a Jószomszédság napja rendezvény, melynek keretében tartották meg az immár VI. Kuruc Napot is. A rendezvény Tarpa földrajzi adottságaihoz kapcsolódóan egyszerre szólt a kárpátaljai településekkel alkotott (az EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány által támogatott) Jószomszédságról, illetve Esze Tamás örökségének az ápolásáról. A rendezvény résztvevőit Fülöp István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Brenzovics László, a Kárpátalja Megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte. A Jószomszédság napjához kapcsolódóan Tarpa és a kárpátaljai Mezővári polgármestere testvértelepülési együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, a kulturális programban pedig felváltva mutatkoztak be kulturális és hagyományőrző csoportok megyénkből és a Kárpátaljáról is. A kuruc hagyományok ápolását szolgálta II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás szobrának a megkoszorúzása, a többször felcsendülő tárogató muzsika, illetve a rákóczifalvi Kuruc Hagyományőrző Egyesület műsora. A térség gasztronómiájának sokszínűségét mutatták be az eredeti 1698-as receptek alapján készített kuruc kori ételek és a gasztronómiai kínálatból nem maradhattak ki a térség más tájjellegű ételei-italai sem. A rendezvény jól szolgálta mind a határmenti kapcsolatok, a „Jószomszédság” és a kuruc kori hagyományok ápolásának ügyét is.

A testület inkább fogyasztó-barát kezdeményezéseket szeretne indítani. Ebbe a sorba illik Viviane Reding telekommunikációért felelős biztos múlt héten közzétett javaslata, amely szerint egyszerűbbé kell tenni a fogyasztók számára a mobiltelefon szolgáltatók közötti


5

Konferencia a környezetvédelemről

Környezetvédelem az EU-ban címmel szervezte 2007. december 13-án nemzetközi konferenciáját a Megyeháza dísztermében, Nyíregyházán a Europe Direct Európai Információs Pont és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Kht. szervezésében. A rendezvényen önkormányzatok és civil szervezetek vezetői, vállalkozók és diákok, a jövő szakemberei kaptak információkat uniós alapelvekről, pályázati lehetőségekről. Bemutatták a megye környezetvédelmi helyzetét és programjait, mint az életminőség alapvető tényezőit. Az alábbiakban a vegyi anyagokkal kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük: Az Unió környezeti joganyagában a vegyi anyagokat négy jogszabály szabályozza. Tudni kell azonban, hogy más szakterületeken is léteznek a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozások, így a gyógyszerekre, növényvédő szerekre, műtrágyákra, mosószerekre is vannak előírások. Vegyszerek forgalomba hozatalára történetileg az első rendelkezések a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló, többször módosított tanácsi irányelvben (67/548/EGK) jelentek meg. Hasonló tartalmú előírásokat a veszélyes készítményekre is kidolgoztak, ma az 1999/45/EK tanácsi irányelv hatályos. Fenti irányelveket kiegészítik további részleteket szabályozó irányelvek is. Így az új vegyi anyagok notifikációját és kockázatbecslésének elvi alapjait a 67/548/EGK irányelvet módosító 92/32/EGK, illetve 93/67/EGK irányelv szabályozza. A veszélyes készítményekhez kapcsolódó biztonsági adatlap előírásait először a 91/155/ EGK irányelv hozta létre, később alkalmazása a veszélyes anyagokra is kiterjedt. Az EU-ban elkülönül az új anyagokra vonatkozó szabályozás az ún. létező anyagokétól. Utóbbiaknak azokat tekintjük, amik 1981. szeptemberében már a piacon voltak. Ezeket egy EINECS nevű, tartalmában végleges listára vették fel. Amik nincsenek rajta, új anyagnak minősülnek, és gyártóik vagy importőreik teljesítik a notifikációs előírásokat. Az EU a notifikált anyagokról időről időre aktualizált közleményt ad ki, ennek a listának a neve ELINCS. A létező anyagok nagy száma (több mint százezer) miatt közülük csak egyes, elsőbbséggel kijelöltek (összesen mintegy 140 anyag) kockázatbecslésére történt intézkedés. Az adatgyűjtéshez és a kockázatbecsléshez a Tanács 793/93/EGK rendelete adott alapot. A feltárt kockázatok helyes kezelésére kidolgozott rendelkezések többségét a

6

vegyi anyagok forgalmazásának és felhasználásának korlátozásáról vagy betiltásáról szóló, a Tanács 76/769/EGK irányelve módosítása útján jelenik meg. Osztályozás Az irányelv által tartalmazott osztályozás célja az anyagok összes olyan fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságának azonosítása, amely normál körülmények között veszély forrása lehet. Az osztályozás eredményeképpen adódik a címke tartalma, így a veszélyességi osztály és a veszély szimbólum, a kockázatokra utaló szabványos R mondat és a biztonságos felhasználásra utaló S mondat. Az osztályozás, jelölés és csomagolás kötelezettségei a forgalomba hozót terhelik. Amennyiben azonban egy veszélyes anyagra az irányelv vonatkozó mellékletében az Unióban harmonizált osztályozást közzétették, annak alkalmazása kötelező. Az anyagok és készítmények fizikai-kémiai, toxikológiai és kémiai tulajdonságai alapján lehetnek: -robbanóanyagok és készítmények, -oxidáló anyagok és készítmények, -fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények, -tűzveszélyes anyagok és készítmények, -kevéssé tűzveszélyes anyagok és készítmények, -nagyon mérgezőek, -mérgezőek, -ártalmasak, -maró (korrozív) anyagok és készítmények, -irritáló és izgató anyagok és készítmények, -túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények, -karcinogén anyagok és készítmények, -mutagén anyagok és készítmények, -reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények, -környezetre veszélyes anyagok és készítmények Címkézés Az alábbi előírások a közösségi rendelkezéseknek megfelelő magyar szabályok. Ezek szerint a veszélyesnek besorolt termékeket megfelelően fel kell címkézni. A feliratot (címkét) a tevékenység során


alkalmazott valamennyi csomagolási egységen el kell helyezni. A feliratnak (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmaznia kell: -a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a magyarországi jegyzékben szereplő valamely megnevezés szerint, vagy valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét, -a gyártó, az importáló vagy a magyarországi forgalmazó megnevezését és teljes címét, telefonszámát, -a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát), -a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat), -a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat), -a Magyarországon törzskönyvezett veszélyes anyagok esetében a magyar törzskönyvezési számot, -a lakossági forgalomba kerülő veszélyes anyagok esetén 2002. január 1. napjától az „EK felirat” szavakat. A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A veszélyt jelző szimbólumnak és hátterének jól láthatónak kell lennie, a felirat (címke) vagy a csomagolás színe és megjelenése nem akadályozhatja a fogyasztót a jelzés felismerésében. A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni. Betiltott anyagok, forgalmi és felhasználási korlátozások Az EU az egyes veszélyes anyagok betiltására, illetve korlátozására vonatkozó keretirányelv módosítás útján adja ki azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek a kérdéses anyag termékekben vagy árucikkekben történő előállítása, forgalmazása vagy felhasználása kapcsán kimutatott és

igazolt kockázat kellő mértékre csökkentése érdekében szükségesnek találtak. Az eddig betiltott vagy korlátozás alá vont anyagok közül néhány: -benzol, -poliklórozott bifenilek (PCB-k), -azbeszt (ennek forgalmazása 2005. január 1. után hazánkban is tilos), -akkumulátorok és elemek Hg és Cd tartalma, -klórozott szénhidrogének, -rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagok, -ón és szerves és szervetlen vegyületei, -kreozot, -hexaklór-etán, -azofestékek, -brómozott difenil-éterek, -nonilfenolok. EU jogszabályok átvétele Fenti szabályozási körrel összeegyeztethető szabályozást a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtására kiadott nagyszámú rendelet biztosítja nemzeti szinten. Ellenőrzés A hatályos magyar jogszabályok, továbbá a közösségi rendeletek betartásának ellenőrzését végzi: -a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyelőség, -a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az ÁNTSZ, -a munkabiztonság körében a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet szervei, -a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság, -fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség REACH A közösségi szabályozás hiányosságainak orvoslása, a vegyi anyagokkal kapcsolatban kialakult új tudományos és társadalmi igények jobb kielégítése érdekében a szakterületi szabályok reformjára került sor. Az új közösségi rendelet neve REACH: Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, vagyis a vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése. A tervezett rendelet mintegy 40 korábbi irányelvet helyez hatályon kívül, azok helyébe lép, sőt, érint olyan területeket is, amelyekre az eddigi szabályozás nem terjedt ki. A rendeleti szabályozás közvetlenül érvényesül és így biztosítja a közösségen belüli azonosságot.

A rendelettervezet célul tűzi ki, hogy az új és meglévő anyagok 11 év alatt fokozatosan azonos eljárás alá essenek. A rendelet elsődleges célja, hogy az egységes és átfogó szabályozással biztosítsa az emberi egészség és a környezet védelmét, a fenntartható fejlődést, a versenyképesség fenntartása mellett. Az új szabályozás fontos alapelve, hogy nemcsak az adatok dokumentálásáért, hanem a vegyi anyagok használatából, továbbadásából adódó kockázatok becsléséért is az ipar lesz a felelős, sőt, a felelősség kiterjed az egész gyártási láncra. A rendelettervezetet az EU Versenyképességi, valamint Környezetvédelmi Tanácsa gondozza, az adminisztratív teendőket a Versenyképességi Tanács fogja össze. A REACH rendelet tervezetét 2003. október 29-én nyújtotta be a Bizottság a Tanácsnak. Az EU Tanácsa a több mint 1200 oldalas rendelettervezet (137 cikk, a magyar nyelvű törzs-szöveg 169 oldal, a többi az adatszolgáltatásra és a vizsgálati követelményekre vonatkozó melléklet) szakmai véleményezésére eseti munkacsoportot hozott létre, amely a 2003. november 20-i alakuló ülését követően három-négy hetes gyakorisággal, sőt, később már 1-2 hetente ülésezett. A REACH irányelvvel kapcsolatos magyar állásfoglalást alapvetően meghatározta az, hogy a hazai iparban a vegyi anyagokat gyártó, felhasználó több ezer vállalkozás mérete, tőkeereje igen kicsi, a néhány nagyobb vállalkozás kivételével igen nagy nehézségekbe ütköznének a REACH bevezetésekor. Ezért Magyarország elsősorban az adatszolgáltatási követelmények könynyítésére koncentrált és szorgalmazta a szakirodalmi adatok elfogadását, azt, hogy lehessen hivatkozni más projektekben kimért adatokra, a kockázati alapú megközelítés érvényesítésére a mennyiségi elvvel szemben. Ezt célozta a brit-magyar kezdeményezés: az „egy anyag - egy regisztráció” (OSOR) javaslat is. A REACH első változatát több EUparlamenti bizottság is véleményezte, az ezernél is több módosító javaslatról 2005. november 17-én szavazott a Parlament plenáris ülése. A tagállamok 2005. december 14-én állapodtak meg a végleges változatról, amely 2006. decemberében került vissza az Európai Parlamentbe második olvasatra. Az Európai Parlament 2006. december 13án nagy többséggel fogadta el a REACH irányelvet, amely arra kötelezi a gyártókat, hogy az egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált veszélyes anyagokat regisztrálják. A legveszélyesebb

3000 anyag kiváltására a gyártóknak tervet kell kidolgozniuk. A szabályozás összesen 30 ezer összetevőt érint. A REACH 2007. júniusában fokozatosan lép életbe, és végrehajtása 11 évet vesz majd igénybe. 2018-ra az összes veszélyes anyagot regisztrálni kell az újonnan létrehozandó Európai Vegyi Ügynökségnél. A REACH 40 jogszabály helyébe lép. A Parlament által második olvasatban jóváhagyott szöveg az EP és a Tanács között létrejött megegyezésen alapul. Eszerint a legveszélyesebb anyagok kiváltására a gyártóknak tervet kell benyújtaniuk, ahol pedig nincs lehetőség helyettesítésre, kutatási tervet kell készíteni a veszélytelenebb anyagok megtalálására. A megállapodás nyomán hat év múltán vizsgálni fogják, hogy a hormonháztartásra kiható anyagokat nem kell-e a legveszélyesebb kategóriába átsorolni, és csökkenteni fogják az állatkísérletek számát. Bevezetik a felelősséggel való kezelés elvét, amely szerint a vegyi anyagok gyártását, importját vagy forgalmazását átláthatóan, felelősségteljesen kell végezni, úgy, hogy biztosítva legyen, hogy az elvárható körülmények között az se az emberek egészségét, se a környezetet ne károsítsa. A vállalatoknak kötelességük lesz a fogyasztók kimerítő tájékoztatása a felhasznált anyagokról és azok veszélyességéről. Az Európai Bizottságnak 12 éven - a rákkeltő anyagok esetében hét éven - belül kell jelentést készítenie arról, hogy ki kell-e terjeszteni a vegyi anyagok biztonságosságáról készült jelentéseket az évente 10 tonnánál alacsonyabb mennyiségben előállított anyagokra. A magyar-brit közös kezdeményezés, az egy anyag - egy regisztráció elv végül csak kivételekkel érvényesül. Az elv szerint egy cég által már regisztráltatott anyagot más vállalatnak már nem kell bejegyeztetnie. Az elv az eredeti elképzeléseknek megfelelően azonban hatályban lesz például az állatkísérletek terén. A vegyipar az unióban több mint 1,3 millió, mintegy 27 ezer vállalatban dolgozó embernek ad munkát. Az ágazat éves forgalma meghaladja a 440 milliárd eurót, ezzel a vegyipar Európa harmadik legjelentősebb iparága. A szabályozás Magyarországon közel kétezer céget érint, ezek éves árbevétele nagyjából 2000-2500 milliárd forintra tehető.


7

Az EU polgári védelmi tevékenysége KÖZÖSSÉGI POLGÁRI VÉDELMI AKCIÓPROGRAM Az 1999/847/EC Tanácsi Határozat hozta létre négy évre szóló időbeli hatállyal, amelyet 2006. december 31-ig terjesztettek ki. Az akcióprogram célja az volt, hogy a program költségvetését terhelő, a tagállamok által benyújtott pályázatok alapján támogassa az Unió a tagállamok erőfeszítéseit, együttműködését a polgári védelem területén. A program félidejű értékelése megállapította, hogy az elkövetkező projektekben jelentős hangsúlyt kell fektetni a 12 új tagállam részvételére, a jövőbeli pályázatoknak nyitva kell állniuk a nem kormányzati szervezetek számára is, illetve, hogy a program eredményeinek eszközül kell szolgálni a Mechanizmus számára is. A katasztrófavédelmi szakértők tevékenyen vettek részt, és igyekeztek a lehető legtöbb tudást és tapasztalatot elsajátítani az akcióprogram keretében a régebbi/más tagállamok által szervezett pályázati programokon, szemináriumokon, munkaműhelyeken és gyakorlatokon. Mindez az egyéb szakmai felkészültség mellett hozzájárult ahhoz is, hogy a jövőben sikeres magyar katasztrófavédelmi pályázatok szülessenek az EU támogatását elnyerve. Az akcióprogramot 2007. januárjától felváltotta egy új pénzügyi eszköz. A POLGÁRI VÉDELMI PÉNZÜGYI ESZKÖZ LÉTREHOZÁSA Mivel az Akcióprogram véget ért 2006. végén, az Európai Bizottság azért, hogy elkerülje a polgári védelmi tevékenységek finanszírozásának megszűnését, a polgári védelem területére irányuló közösségi fellépés pénzügyi alapjának megteremtése érdekében 2005. áprilisában benyújtotta a Tanácsnak a „Jelentős veszélyhelyzetekben a gyors reagálást és felkészültséget elősegítő eszközről” (ún. Pénzügyi Eszköz) szóló tanácsi határozattervezetre vonatkozó javaslatát.

8

Az Elnökség, a Bizottság és a tagállamok polgári védelmi szerveinek megfeszített munkája eredményeként 2006. decemberében miniszteri tanácsi szinten elfogadták a Pénzügyi Eszköz tervezetét, amelynek kihirdetésére 2007. márciusában kerülhet sor, miután azt az Európai Tanács ülése is elfogadja. A polgári védelmi Pénzügyi Eszköz legfőbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. A Pénzügyi Eszköz a 20072013-as költségvetési időszakra biztosítja a közösségi polgári védelmi tevékenységek finanszírozását. Az Eszköz által lefedett tevékenységek a szintén bizottsági javaslat alapján átdolgozás alatt álló Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus hatálya alá tartozó segítségnyújtási és felkészültségi tevékenységek, az Akcióprogram hatálya alá tartozó korábbi tevékenységek, mint például az EU-n belüli megelőzés (katasztrófák kiváltó okairól szóló tanulmányok, előrejelzés, lakosságtájékoztatás) és a felkészültség (képzés, hálózatépítés, gyakorlatok, szakértők mozgósítása). Előzőeken túl olyan új területek is a Pénzügyi Eszköz tárgyi hatálya alá esnek most már, mint a kiegészítő szállítási képességek biztosítása a Mechanizmus hatálya alá eső segítségnyújtási tevékenységek során. Fontos újdonsága a Pénzügyi Eszköznek az is, hogy világosan megkülönbözteti az EU-n belüli és az EU-n kívüli tevékenységeket. A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keretben rendelkezésre bocsátott indikatív összeg évente 17 millió EUR az EU-n belüli fellépések tekintetében, és 8 millió EUR a harmadik országokban megvalósuló fellépések tekintetében. A Pénzügyi Eszköz jelentősen megnöveli és biztosítja a tagállamoknak, valamint az EU-nak, mint közösségnek a lehetőségeit, hogy erőteljesebben fejezze ki szolidaritását a veszélyhelyzetekkel, természeti csapásokkal, vagy más katasztrófával küzdő tagállamok, esetleg harmadik államok irányába.


KÖZÖSSÉGI POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS Az EU Polgári Védelmi Mechanizmusát a 2001/792/EC/Euratom Tanácsi Határozat alapította, majd 2003-ban fogadták el a Határozat végrehajtási rendeletét, az ún. Közös Szabályokat. A Mechanizmus a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szól, azaz a szubszidiaritás elve alapján segíti az EU a tagállamokat a hatékonyabb, jobb eredmények elérésében. E jogszabályok fogják át a Mechanizmus Közösségen belüli alkalmazása összes aspektusát, nevezetesen az elérhető forrásokra, a Megfigyelő és Információs Központra (MIC), a Közös Veszélyhelyzeti Kommunikációs és Információs Rendszerre (CECIS), a szakértők kiválasztására, a képzési programra, illetve a Közösség területén belülre irányuló segítségnyújtási akciókra vonatkozó szabályokat. Az EU katasztrófa-segítségnyújtási rendszeréhez Magyarország 2003. január 1-jén csatlakozott. Ezután megfigyelői és véleményezői státusszal, majd taggá válásunk után már szavazati joggal képviseltük magunkat az Akcióprogram és Mechanizmus végrehajtásáért felelős, tagállami képviselőkből álló „kisbizottságban”. Ugyanígy delegáltuk képviselőnket a polgári védelemért felelős tanácsi munkacsoportba is, amelynek havi rendszerességgel megrendezett ülésein a polgári védelmet érintő legfontosabb kérdések kerülnek terítékre. A Mechanizmus létrejötte óta számos alkalommal (tavaszi árvizek, erdőtüzek, libanoni válság) bizonyította, hogy a tagállamok képességei mellett hozzáadott értéket képvisel a közösségi együttműködés terén, és helye van a további fejlesztésének, hatékonyabbá tételének is. Az előbbiekből következően és az eltelt évek gyakorlati tapasztalatai alapján a Mechanizmust lét-

rehozó határozat módosítására kerül sor a közeljövőben. A módosítások általános célja az uniós katasztrófa-reagálási rendszer megerősítése, tökéletesítése, jelenleg e módosítási javaslatok tárgyalása zajlik a tanácsi munkacsoportok szintjén. E határozatnál jóval problémásabb a Közösségen kívülre történő segítségnyújtások szabályozása, hiszen e téma a közös kül- és biztonságpolitika területét érinti. A Mechanizmus gyakorlati jelentősége azonban abban áll, hogy lehetővé teszi az Unió számára a nem katonai jellegű, katasztrófákra történő reagálást ún. „harmadik” országokban is. Tekintettel arra, hogy a Tanácsi Határozat kimondja, hogy a Mechanizmus felhasználható a Maastrichti Szerződés V. Cikkely hatálya alá eső válságkezelési műveletekben, szükséges volt ezen alkalmazás szabályainak kialakítása is. 2003. szeptemberében került sor a Tanácsi - Bizottsági Közös Nyilatkozat végleges elfogadására, mely nyilatkozatban a Tanács és a Bizottság egy különleges eljárásnak veti alá magát, amennyiben harmadik országból érkezik segítségkérés. Eszerint a Bizottság a segélykérés kézhezvételét követően azonnal értesíti az EU soros elnökségét, illetve a Tanács Titkárságát a segélykérés tényéről és természetéről. Annak eldöntése, hogy az adott, harmadik országban fennálló szituáció az EU válságkezelését érinti-e, az Elnökség hatáskörébe tartozik.

nagybányai baleset, illetve az enschedei pirotechnikai gyár robbanása kapcsán a SEVESO II. Irányelv mára bizonyított hiányossága, hogy nem vonatkozik a bányászati, illetve a hulladéklerakókkal kapcsolatos tevékenységekre, illetve nem ad pontos definíciót a pirotechnikai eszközökre vonatkozóan, valamint nem elégséges azok mennyiségi szabályozása a jelenleg hatályos irányelvben. Mindezen megfontolások mellett a Bizottság a rákkeltő anyagokkal és a vízi környezetet veszélyeztető anyagokkal és hatásaikkal kapcsolatos tanulmányai javasolták ezen anyagok bevonását az irányelv hatálya alá. Az ennek következményeként elkezdődött jogsza-

bály módosítási folyamat eredményeként a 2003/105/EK irányelvvel módosították a SEVESO II. Irányelvet, kiterjesztve annak hatályát a bányászati feldolgozó és tároló, valamint a pirotechnikai és robbanékony anyagokkal kapcsolatos tevékenységekre. A SEVESO II. Irányelv magyarországi végrehajtási feladatait az OKF végzi, ezen túl folyamatosan tartja a kapcsolatot a külföldi szakmai szervekkel, részt vesz - többek között - az Illetékes Hatóságok Bizottságának ülésein és a szakmai rendezvényeken.

A SEVESO II. IRÁNYELV ÉS ANNAK MÓDOSULÁSA Magyarország folyamatosan átveszi és alkalmazza az EU által meghatározott irányelveket a katasztrófavédelem területén. Ilyen például a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzéséről szóló SEVESO II. Irányelvek hazai jogrendbe illesztése. A SEVESO II. Irányelv általános célja kettős: egyrészt megelőzni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleseteket, másrészt mérsékelni az ilyen balesetek következményeit mind az emberek, mind a környezet szempontjából. A 2000-ben, Romániában bekövetkezett hírlevél 2008. január

9

A Régiók Bizottsága ösztönzi az Európai Unió és Ukrajna helyi önkormányzatai közötti együttműködést A „Helyi és regionális önkormányzatok Ukrajnában és az EU–Ukrajna közötti együttműködés fejlesztése” című saját kezdeményezésű véleményt, amelyet dr. SÉRTŐ-RADICS István (HU/ALDE), Uszka polgármestere, a RELEX szakbizottság alelnöke ismertetett, a Régiók Bizottsága tagjai 2007. október 11-én többséggel elfogadták. Kölcsönös haszon rejlik abban, ha kapcsolatainkat megerősítjük – jelentette ki az előadó, és elmondta, hogy egy, az ukrán határ mellett fekvő olyan magyar településnek volt polgármestere, amelynek kishatárforgalmi problémákkal kellett szembenéznie. Egy, a Régiók Bizottsága által elfogadott módosító indítvány egyébiránt „az Ukrajna és a határos tagállamok közötti kétoldalú megállapodások gyors megkötését sürgeti”, a kishatárforgalom elleni küzdelem érdekében. Az előadó szerint az EU és Ukrajna helyi és regionális önkormányzatai közötti, határokon átívelő és regionális együttműködés növelése ösztönzőleg hatna a jó kormányzásra regionális és helyi szinten, valamint elősegítené Ukrajna – amelynek az EU-val fenntartott kapcsolata az európai szomszédsági politika (ESZP) keretében vált hivatalossá – társadalmi-gazdasági fejlődését. Figyelembe véve a határokon átívelő és regionális együttműködés fontosságát, amely egyébiránt jelmondata a 2007–2013-as időszakra készített, Ukrajnára vonatkozó országstratégiai dokumentumnak, az előadó amellett érvelt, hogy növeljék az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközén (ENPI) keresztül juttatott támogatásokat. Ezenkívül az előadó azt kérte, hogy az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz 10%-át szánják a határokon átnyúló együttműködési programok támogatására. Sértő-Radics István kiemelte, hogy az európai területi együttműködési csoport tevékenységét hasznosítani kellene. A GTC rendelet lehetővé teszi majd az ukrán partnerek részvételét a jövőbeli EGCT-ben. „Az EU az elmúlt időszakban segítséget nyújtott a helyi demokrácia […] fejlesztéséhez több közép- és kelet-európai országban.” Az előadó megállapította, hogy ennek a tapasztalatnak a fényében kellene a programokat – az új Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközt (ENPI), valamint az új Szomszédsági Befektetési Alapot – jobban koordinálni.

10


A nyíregyházi rendezvényen 15 ország, 24 televízió csatornájától érkezett 30 csapat mérte össze szakmai rátermettségét. Az EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány az Ukrajnából érkezett 12 fő teljes költségfedezetét támogatta. A rendezvény zárónapján, mielőtt az eredmények kihirdetésére került volna sor, a megjelent riporterek, a megye és a város vezetői, a résztvevő országok, valamint a szakma képviselői virágot helyeztek el Európa egyetlen, a munkájuk közben életüket vesztett riporterek emlékére állított tábla előtt. Az ünnepi gálán több különdíj is kiosztásra került a partnerintézmények és szervezetek felajánlásából. Különdíjat ajánlott fel Szabolcs-Szatmár- Bereg megye, valamint Nyíregyháza város is, melyek vezetői külön köszöntötték a versenyzőket. A feldolgozott témák között három magyar-ukrán együttműködést ismertető javaslat (vízügyi együttműködés, Záhonylogisztikai közlekedési központ, Nyíregyházi Főiskola ukrán egyetemi képzésének bemutatása) is volt. A „Határvízi együttműködés a Felső-Tisza vidéken” témájú film a Szlovák Közszolgálati Televízió Elnökének különdíjában részesült. A verseny fődíját az Ukrajnából érkezett Ungvár Tv munkatársai nyerték el (sőt, a BBC konzultánsa kiemelte filmkészítési technikájukat, munkaajánlatot téve az alkotóknak). A Francia Nagykövetség különdíját az RTV Ukraine and Hungarian Television munkatársai nyerték. Az elkészített filmek az ukrán országos és regionális tv-k műsoraiban is láthatóak lesznek. rcup 2007 nyertesei Különdíjasok:



Riporterek vetélkedtek

Négy napon keresztül (2007. április 26-29.) versenyeztek a különböző televíziós csatornák stábjai Nyíregyházán a Reporters’ Europe Cup (rcup) rendezvényen.

ORF különdíj

Első Média Holding különdíj

Duna TV díj

Francia Nagykövetség különdíj

Szatmári-beregi emberek különdíja

Románia

Ukrajna

Németország

Ukrajna

Törökország

Csaba Somogyi Háromszék TV, Sepsziszentgyörgy Cameramann

Géza Kovács Ungvár TV Reporter

Stephonie Stauss Bayerischer Rundfunk, Nünberg Video Journalist

Mihály Debreceni RTV Ukraine and Hungarian Television (Kárpát Expressz) Reporter

Mehmet Basaran Anadolu Agency (Turkish National News Agency) Reporter

Attila Zsigmond Rex Video, Gyergyószentmiklós Reporter Judit Spitczer Intstitution Videopontes, Kolozsvár Reporter

Nyíregyháza város különdíja

Melnik Maxim Ungvar TV Reporter

Peter Magyar RTV Ukraine Cameramann Georgina Nagy RTV Ukraine Asszisztens

Tamás Vass Ungvar TV

Péter Imrik Anadolu Agency (Turkish National News Agency) Cameraman

BBC díja

A Régiókért Alapítvány különdíja

III. helyezett Magyarország

II. helyezett Románia

I. helyezett Ukrajna

Magyarország R - 03

A Szlovák Közszolgálati TV elnök díja Szlovákia R - 05

Németország R - 15

Zsuzsanna Egyed Kölcsey TV Reporter

Kristina Rasenova Slovak Televísion Reporter

Stephonie Stauss Bayerischer Rundfunk, Nünberg Video Journalist

Lettország R - 19 Ieva Stade HansaMedia Ltd. Director

Róbert Csutorás MTV Híradó Reporter

Csaba Somogyi Háromszék TV, Sepsziszentgyörgy Cameramann

Géza Kovács Ungvár TV Reporter

Béla László Kölcsey TV Cameramann

Vlado Pavel Slovak Television Cameramann Marian Fedor Slovak Television Grip, Sound

Janis Kesans HansaMedia Ltd. Cameramann Jurgis Tübelis HansaMedia Ltd. Edit

Balázs Bende MTV Géza Nagy MTV Híradó

Melnik Maxim Ungvar TV Reporter

Attila Zsigmond Rex Video, Gyergyószentmiklós Reporter

Tamás Vass Ungvar TV Cameramann

Judit Spitczer Intstitution Videopontes, Kolozsvár Reporter


11

EU kisszótár

nak védelmét és a belépők szigorú ellenőrzését. A kormányközi szintű együttműködés elsősorban a tagállamok menekült- és bevándorlási politikájára, a szervezett bűnözés különböző formái elleni küzdelemre, a rendőrségek közötti együttműködésre, valamint a tagállamok állampolgárainak büntető- és polgári ügyekben nyújtott jogsegélyszolgáltatásra irányul. EFTA

ACQUIS COMMUNAUTAIRE A francia eredetű kifejezés magyar jelentése: közösségi vívmányok. Az EU teljes joganyagát jelenti. A közösségi jog forrásai az alapszerződések és az azokat módosító további szerződések, valamint a Közösség tagállamai között létrejött egyéb nemzetközi szerződések (elsődleges joganyag); a Közösség jogi aktusai (másodlagos joganyag); a közösségi jog általános elvei; a Közösség harmadik államokkal kötött nemzetközi egyezményei. Az imént felsorolt jogforrások kötelező erővel bírnak, azonban a Közösség által kibocsátott szabály- és intézkedéstömeg ennél sokkalta kiterjedtebb. A kötelező erővel nem rendelkező ajánlások, vélemények, célkitűzések stb. a jogilag kötelező erővel bíró jogforrásokkal együtt alkotják az ún. acquis communautaire-t (közösségi vívmányok). Az új belépőknek vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák ezeket. BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Bel- és Igazságügyi Együttműködést az 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés hozta létre. A maastrichti modell szerint három pillérre épülő Európai Unió harmadik pillérét alkotó együttműködés célja a tagállamok közötti belső határokon folytatott személyellenőrzés megszüntetése, útlevél és minden egyéb ellenőrzés nélküli, szabad határátlépés lehetőségének a megteremtése. Ennek érdekében olyan közös akcióprogramokat, egyezményeket és együttműködési formákat dolgoznak ki, amelyek hatékonyan biztosíthatják az Unió tagállamai által alkotott térség külső határai-

12

Az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) létrehozásáról szóló megállapodást 1960. január 4-én írták alá az alapító tagok: Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. Később csatlakozott a társuláshoz Izland, Finnország és Liechtenstein is. Több tagország azonban elhagyta a szervezetet, és az Európai Közösségekhez (később az Európai Unióhoz) történő csatlakozás mellett döntött. Az EFTA így négy, földrajzilag is szétszórt kisállam (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) csekély jelentőségű szervezetévé apadt. EURÓPAI JELKÉPEK A nemzetállamokhoz hasonló módon az EU is használ hivatalos jelképeket, szimbólumokat, hogy erősítse az állampolgárok EU- és európai azonosulását. 1986. óta használja az Európa Tanács kék zászlaját, benne körben elhelyezkedő, 12 ötágú aranycsillag. (Ezek száma csak véletlenül egyezett a tagországok akkori számával!) Az EK „himnusza” Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája. Az Európai Mozgalom saját jelképe a fehér zászló, benne zöld E betű. További szimbólumok az évente átadott Európa-díjak, a belső határokon található Európacímerek (a nemzetállamok címerei helyett), az európai útlevél és a május 9-i Európa-nap. KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS Tulajdonképpen a jogharmonizáció egyik sajátos esete. A kölcsönös elismerés annak megnyilvánulása, hogy a tagállamok minőségi, egészségügyi stb. előírásai egyenrangúak. A kölcsönös elismerés alapján írta elő az Európai Bíróság, hogy egy olyan terméket, amelyet valamelyik tagországban jogszerűen állítanak elő, akkor is forgalomba lehet hozni egy másik tagországban, hogyha e termék az ottani előírásoknak nem


felel meg. A kölcsönös elismerés révén úgy is elérhetők az egységes belső piac céljai, hogy a tagországoknak nem kell hosszadalmas jogszabályalkotással bajlódniuk. MAASTRICHTI SZERZŐDÉS Az Európai Uniót létrehozó szerződés népszerű neve. 1992. február 7-én írták alá a dél-hollandiai Maastricht városában, és a tagállami ratifikációkat követően 1993. november 1-jén lépett életbe. PHARE-PROGRAM (A Phare az Európai Közösség kezdeményezése, melynek eredeti célja Lengyelország és Magyarország gazdaságának a felzárkóztatása volt a fejlett nyugati államok szintjére, de az elmúlt évtized alatt kiszélesedett a kedvezményezettek köre. Ma a Phare-program a közép- és kelet-európai országok számára nyújt támogatást a demokratizálódáshoz, a gazdaság átalakításához és az európai uniós csatlakozásra való felkészüléshez. A tizenhárom Phare-ország két fő csoportra osztható: - Tíz tagjelölt ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) csatlakozási felkészülését segíti az Európai Unió. - Három másik ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia) demokratikus és piacgazdasági átalakulásához nyújt támogatást a program. RÓMAI SZERZŐDÉS(EK) Az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító szerződések, amelyeket 1957. március 25-én írtak alá, és 1958. január 1-jén léptettek életbe. Az EGK-t létrehozó szerződés bevezető részében fogalmazódtak meg az európai integráció legfontosabb céljai (pl. az európai népek integrációja, az országok gazdasági és társadalmi előrehaladása, a foglalkoztatás növelése, a jólét emelése, a béke és a szabadság megőrzése). STABILITÁSI ÉS NÖVEKEDÉSI PAKTUM Az 1997. júniusi amszterdami EUcsúcson született paktum, amelynek célja az eurózóna monetáris stabilitásának biztosítása. A paktum azt szolgálja, hogy a maastrichti konvergencia kritériumok teljesítése a közös valuta bevezetése után

is kötelező érvényű legyen a résztvevő tagállamok számára. Ennek alapján a deficit kritériumot túllépő tagország GDP-jének meghatározott százalékában pénzügyileg is szankcionálható. Az Európai Bizottság a 2004. szeptemberében tartott első ülésén javaslatot fogadott el a stabilitási és növekedési paktum reformjára. A hivatalos bejelentés szerint a cél e szabálygyűjtemény hitelének, érvényesülésének javítása. A tervezet lényege a szabályok alkalmazásának rugalmasabbá tétele. TEN -TRANSZEURÓPAI HÁLÓZATOK A Maastrichti Szerződésben lefektetett transzeurópai hálózatok programja a közlekedés, a távközlés és az energia hálózatának közös, a nemzeti határokon átnyúló fejlesztését szolgálja. A koncepció célja, hogy összekapcsolják egymással a meglévő nemzeti, regionális hálózatokat, kiépítsék a hiányzó vonalakat, szakaszokat, valamint felszámolják a periférikus régiók elszigeteltségét. ZÖLD KÖNYV Az Európai Bizottság által kiadott vitaindító dokumentum, amelynek célja egyrészt rámutatni egy ágazat legfontosabb megoldandó problémáira, másrészt kezdeményezni az ágazati politikában érintetteknél (közösségi intézmények, nemzeti kormányzati hivatalok, NGO-k, lobbyk, magánszféra), hogy fejtsék ki álláspontjukat, milyen közösségi intézkedésekre lenne szükség az adott területen. A Zöld Könyv kapcsán elinduló vita gondolatai, javaslatai, visszajelzései figyelembevételével indítványozza a Bizottság az adott területen szükségesnek ítélt közösségi jogalkotási és egyéb lépéseket.

Az EuroClip-EuroKapocs hírlevele Megjelenik három nyelven, évente négyszer a Gprint Iroda gondozásában. Szerkesztő: Gáll Róbert Felelős szerkesztő: Majorné László Brigitta Telefon: 36 42 599-685 A Közalapítvány postacíme: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Honlapja: www.euroclip.org

Határ Régiók összefogása Schengenhez közeledve

Recommend Documents