Hatályos:

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról1

Hatályos: 2013.04.26 - 2013.12.31 [a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben] [A vastag betűs szedés a 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), a normál betűs szedés a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) szövege.] Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja: A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1–24., 26. és 27. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja Áht. 1. § (1) E törvény célja, hogy a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa az államháztartás átlátható működési feltételeit. (2) A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek alapításával és működtetésével történik. (3) Az államháztartáson kívüli szervezetek a közfeladatok ellátásában jogszabályban meghatározott feltételekkel közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. 2. Értelmező rendelkezések Áht. 2. § (1) E törvény alkalmazásában a) agrártámogatások: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások,

b) állami garancia: olyan önálló, az állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján az állam a központi költségvetés terhére, jogszabályban, szerződésben meghatározott feltételek szerint, a kötelezett nem teljesítése esetén a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig, c) állami kezesség: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kezességnek megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség, d) állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikke szerinti támogatás, e) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett, a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás, f) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése, a bevételi előirányzatok egyidejű növelése vagy csökkentése mellett, g) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás, h) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete és a képviselő-testület elnöke, i) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: ia)2 a közös önkormányzati hivatal kivételével a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület, közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), ib)3 a közös önkormányzati hivatal esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete és annak polgármestere, ic)4 a társulás által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és annak elnöke, id) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban: térségi fejlesztési tanács) által irányított költségvetési szerv esetén a térségi fejlesztési tanács és a térségi fejlesztési tanács elnöke, j) Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetésről szóló törvény fejezete a k) pontban nevesített fejezetek kivételével, k) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,

l) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet, m)5 költségvetési maradvány: a költségvetési év során az alaptevékenység bevételeinek és kiadásainak különbözete, amely az államháztartás központi alrendszerében a módosított bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének a Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő előirányzat-maradvány, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a teljesített bevételeknek és kiadásoknak a Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő pénzmaradvány, n)6 költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a pártok és pártalapítványok támogatását, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a szociálpolitikai menetdíj támogatásokat, o)7 kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, p) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: az országos nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke, q)8 önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal, r)9 társulás: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás, s)10 zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése. (2)11 E törvény II. fejezete alkalmazásában jogszabályon, 9. § (1) és (3) bekezdése alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés házszabályi rendelkezéseit is érteni kell.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Ávr. 1. § (1) E rendelet alkalmazásában a) fejezetet irányító szerv és annak vezetője: az 1. mellékletben megjelölt szerv és személy, b) fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglevő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg, c) felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettség, szakképzettség, d) forgótőke: a központosított illetményszámfejtés esetén a megbízó és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásán alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség – ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is – teljesítésének fedezetét képezi, e) jogosulatlanul igénybe vett támogatás: a jogszabálysértően, nem rendeltetésszerűen vagy szerződésellenes módon felhasznált költségvetési támogatás, f) közreműködő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet, g) program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom, h) projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom, i) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve, j) támogatási konstrukciók: a pályázati kiírás, program, egyedi költségvetési támogatás összefoglaló elnevezése, k) támogatott tevékenység: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a projekt, egyéb költségvetési támogatás esetén az a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt tevékenység – ideértve a kedvezményezett működését is –, feladat, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészében biztosítja. l)12 (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint kell értelmezni. (3) E rendelet alkalmazása során, ha az

a) alapító, irányító szervről rendelkezik, azon az Áht. 9. § (7) bekezdése szerint a költségvetési szerv felett felügyeleti hatáskörrel rendelkező szervet, b)13 jegyzőről rendelkezik, azon a főjegyzőt is érteni kell, ha törvény, vagy e rendelet egyéb rendelkezéséből kifejezetten más nem következik. 3. Az államháztartás alrendszerei Áht. 3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi költségvetési szerv, c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat), c)14 a társulás, d) a térségi fejlesztési tanács, és e) az a)–d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv. 4. A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés Áht. 4. § (1) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. (2)15 A költségvetés a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (a továbbiakban bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik. (3)16 A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként. Áht. 5. § (1) Költségvetési bevételek különösen a) a közhatalmi – adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek – bevételek, b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei,

c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek, d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és e) a kapott kamatok. (2) Költségvetési kiadások különösen a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai, b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások, c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások, e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások. (3) A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg). A központi költségvetés hiányának finanszírozásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési rendelet, költségvetési határozat rendelkezik. Áht. 6. § (1) A költségvetési kiadások – a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat), vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. (2)17 A kiadási előirányzatok – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – működési költségvetés és felhalmozási költségvetés előirányzatcsoportokra tagozódnak. (3)18 A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés beruházások, felújítások, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza. (4) A bevételi előirányzatokat a Kormány rendeletében foglalt kiemelt előirányzatokra kell bontani. (5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait az azokat szabályozó törvény által meghatározott jogcímek szerinti bontásban kell meghatározni. [Az Áht. 6. § (4) bekezdéséhez] Ávr. 2. §19 A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács alaptevékenységéhez kapcsolódó költségvetési bevételein belül kiemelt előirányzat a)20 b)21 a működési és a felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről, amely az elkülönített állami pénzalapból, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv kivételével a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a központi, irányító szervi

támogatás kivételével a helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól, , térségi fejlesztési tanácstól az államháztartás központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, és a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatából származik, c) a közhatalmi bevétel, amely az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételekből származik, d) az intézményi működési bevétel, amely a működés során keletkezett bevételekből – így különösen az áru- és készletértékesítés, a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti díj bevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek, valamint a hozam- és kamatbevételek – származik, e) a felhalmozási bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származik, f) a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely az államháztartáson kívülről származó olyan forrás, amely ellenében az átadó az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, az átvevőt számlaadási kötelezettség nem terheli, g)–h)22 i)23 II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA 5. A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei Áht. 7. § (1)24 A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhetnek. (2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a (3) bekezdés szerinti, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. (3) A költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja. II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

[Az Áht. 7. § (2) bekezdéséhez és 46. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 3. § (1) A költségvetési szerv államháztartáson kívülről származó bevételei közül a közhatalmi bevétel, továbbá az intézményi működési bevételeken belül az ellátási díjak és az alkalmazottak térítése címen befolyt bevétel vállalkozási tevékenységre nem használható fel. (2) A költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenysége bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá az amortizációt. (3) Ha adott vállalkozási tevékenységnek a 64. § szerint megállapított maradványa három éven túl negatív, és arra az adott tevékenységgel összefüggésben keletkezett vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a költségvetési szerv érintett vállalkozási tevékenységét meg kell szüntetni. 6. A költségvetési szerv alapítása Áht. 8. § (1) Költségvetési szerv alapítására jogosult a) központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter, b)25 helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat – a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok –, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács, c)26 helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok társulása, d)27 országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos nemzetiségi önkormányzat vagy az országos nemzetiségi önkormányzatok társulása, és e) köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület (az a)–e) pont a továbbiakban együtt: alapító szerv). (2)28 Költségvetési szervet a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat. (3) Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik, amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre. (4) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén – a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően – a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni. (5) Az alapító okiratot a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel az alapító szerv adja ki. (6) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét, a Miniszterelnökségét, a kormányhivatalét, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki.

(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához – a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv alapító okirata kivételével – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. (8) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv alapító okiratát a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. [Az Áht. 8. § (1) és (2) bekezdéséhez] Ávr. 4. § (1) Az Áht. 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek társulási megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint, b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját, c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását, d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és e) rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről. (2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása esetén csak akkor nyitható meg a költségvetési szerv fizetési számlája, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént. [Az Áht. 8. § (4) bekezdéséhez] Ávr. 5. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv a) nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit, b) az alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, c)29 közfeladatát és alaptevékenységét, továbbá ezek államháztartás szakfeladatrendje szerinti megjelölését, államháztartási szakágazati besorolását, d) illetékességét, működési körét, e) irányító szervének nevét, székhelyét, f) gazdálkodási besorolását, g) vezetőjének megbízási rendjét, és h) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését. (2) Az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv a) jogelődjének megnevezését, székhelyét, b) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában, és c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre. (3) Ha az alapítói jogok és az irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni. Ha a költségvetési szervnek felügyeleti szerve van, ezt kell felügyeleti szerv elnevezéssel megjelölni az alapító okiratban.

(4) Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is. 7. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete Áht. 9. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: a)30 a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása és megszüntetése, b)31 a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c)32 a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása, d)33 a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele, e)34 f) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, i) a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és f)–i) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése. (1a)35 Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet. Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön. (2) A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért az irányító szerv közjogi felelősséggel tartozik. (3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, azok gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. (4)36 Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhatók. (5) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője – a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője – gyakorolja.

(6) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket – ha törvény másként nem rendelkezik – az irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) és i) pontjában foglalt hatáskört, amelyet az irányító szerv vezetője gyakorol. (7) Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés b) és c) pontjában, b) az (1) bekezdés d)–f) pontjában, és c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – az (1) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni. [Az Áht. 9. § (4) bekezdéséhez] Ávr. 6. § Az Áht. 9. § (4) bekezdésében foglalt esetben utasításban vagy azon központi költségvetési szerv alapító okiratában, amely tekintetében a középirányító szerv az átruházott irányítói jogokat gyakorolja, meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosultat. 8. A költségvetési szerv szervezete, működése Áht. 10. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. (2) A költségvetési szerv vezetője – helyettesítés kivételével – más költségvetési szervnél nem lehet vezető. (3) A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. (4) A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető irányítja. (5) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni. [Az Áht. 10. § (1)–(3) bekezdéséhez és 109. § (1) bekezdés 13. pontjához] Ávr. 7. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a) a fejezetet irányító szerv, a fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv és a középirányító szerv, b) a központi hivatal, c) az önkormányzati hivatal, d) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, e)37 a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, és f) a költségvetési szervként működő közreműködő szervezet.

(2) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek – az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül – az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely a) jelentős terjedelmű és összetett közfeladatokat lát el, b) a közfeladat ellátásában országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy c) esetén a közfeladat terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja. (3) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik – ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt ellátó jellegű tevékenységeket is – és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy b) a szellemi, fizikai támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által elláthatók. (4) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala vezetőjének igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közgazdász képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, a pénzügyi források és a vagyon mértékének megfelelő vezetési-szervezési és pénzügyi-gazdasági ismeretekkel, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező, pályázati úton kiválasztott természetes személy nevezhető ki. Ávr. 8. § (1) Az önállóan működő költségvetési szerv a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik. (2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára a 10. § szerint ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel. (3) Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, továbbá elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását. [Az Áht. 10. § (4) bekezdéséhez] Ávr. 9. § (1) A gazdasági szervezet a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért

felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni. (2)38 (3)39 A költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. (4) Gazdasági szervezettel a) az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik, b) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet. (5)40 A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni. (6) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el. (7) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a kezelt elkülönített állami pénzalapokkal és társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat – figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is – a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el. (8)41 Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei szakigazgatási szerve vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szerve törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az azzal kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal ezekkel a feladatokkal megbízott megyei szakigazgatási szerve vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szerve vagy annak irányítása alatt működő szervezeti egysége látja el. (9)42 A 10. § (3a) és (3b) bekezdése szerinti költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a költségvetési szerv vezetője által kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személlyel – látja el. Ávr. 10. § (1)43 Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – köteles egy vagy több

a) az irányítása alá tartozó, vagy b) más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(ek) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. (2)44 (3)45 Az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, vagy kifejezetten más költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 9. § (1) bekezdésében megjelölt feladatok ellátására. (3a)46 A gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat. (3b)47 A társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (4) bekezdése szerinti feladatokat. (3c)48 A (3)–(3b) bekezdése szerinti esetekben a költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását. (4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) rögzíti. (5) Az azonos irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetén a munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. Más irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv kijelölése esetén az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzíteni kell az ellátandó feladatokat, valamint a munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának rendjét. (6)49 A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. (7)50 (8)51 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv 9. § (1) bekezdése szerinti feladatait az (1)–(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv – kivéve, ha a 9. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik – az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen feladatok ellátásáért felelős alkalmazottakat külön kijelöl. Ávr. 11. § (1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője a) irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, b)52 felelős az e rendeletben számára meghatározott feladatok ellátásáért, és

c) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad. (2) Ha a gazdasági szervezet feladatait a 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni. (3)53 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait hozzá a 10. § (1)–(3) bekezdése szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni. (4)54 (4a)55 A 10. § (3)–(3b) bekezdése szerinti gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 9. § (1) bekezdése szerinti ott megjelölt feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni, kivéve ha a költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek és a költségvetési szerv vezetője e feladatok ellátására írásban kijelölte. (5) E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait a 9. § (6) és (7) bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell. A fővárosi és megyei kormányhivatal gazdasági vezetőjének feladatai nem terjednek ki a szakigazgatási szervein belül a 9. § (8) bekezdése alapján működő szervezeti egység feladataira, az ott megjelölt esetben a gazdasági vezető feladatainak ellátásáért a szervezeti egység vezetője felel. (6)56 A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv – a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv – vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv – a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv – vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat. (7) A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott állami vezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja. (8) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének egyetértésével. Ávr. 12. §57 (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és emellett

a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy b)58 mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (2)59 A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, a gazdasági vezető irányítása alatt álló alkalmazottak közül legalább egy rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A 11. § (4a) bekezdése szerint kijelölt személynek e feltételeknek kell megfelelnie. (3)60 Költségvetési szervnél az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő alkalmazottnak az Szt. 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségét a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet alapján kell teljesítenie azzal, hogy a továbbképzési kötelezettség teljesítése során 12 kreditpontot államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzésen kell megszereznie. [Az Áht. 10. § (5) bekezdéséhez] Ávr. 13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett, b) a költségvetési szerv alapító okiratának – ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának – keltét, számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek – ezen belül a gazdasági szervezet – megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának – ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is – rendjét, és i) az irányító szerv által a 10. § (1)–(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.

(2) A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a) a tervezéssel, gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, g) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, és h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. (3) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (2) bekezdés a) pontjában foglalt szempontok figyelembevételével. (3a)61 A (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével belső szabályzataiban rendelkezik a) az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, b) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a társulás, és c) a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a térségi fejlesztési tanács sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól vagy ezekről külön szabályzatot készít. (4) Ha a költségvetési szerv számára a (2) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni. (5) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza. 9. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése

Áht. 11. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetni. (2) A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Az átalakítás lehet egyesítés vagy különválás. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. (3) Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. (3a)62 Költségvetési szerv közös átalakítására a 8. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására. (4) A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. (5) A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti. (6) A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az (5) bekezdés szerinti szerv felel. (7) A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, a megszüntető okirat közzétételére, valamint az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8. § (4)–(8) bekezdését kell alkalmazni. [Az Áht. 11. §-ához] Ávr. 14. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, b) az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról, c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek – a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő – visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek, d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és e) a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.

(2) A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis. (3) A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját. (4) Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell. (5) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az Áht. 8. § (3) bekezdése szerinti kiválás vagy a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot – kiválás esetén az alapító okirat módosítását – a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki. (6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni. III. FEJEZET A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE 10. A tervezés alapelvei Áht. 12. § (1) A tervezés célja annak biztosítása, hogy tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra. (2) Olyan új közfeladat írható elő vagy vállalható, amelynek ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Ha a tervezés során a pénzügyi fedezet már nem biztosítható, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről. (3) Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet fizetési kötelezettségének állam által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés, a központi költségvetésről szóló törvényben vagy a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: zárszámadásról szóló törvény) dönthet.

11. A központi költségvetés előkészítése Áht. 13. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt. (2) Az államháztartásért felelős miniszter – az (1) bekezdésben foglaltak szerint – kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit, így különösen a kiadások felülvizsgálatának irányait, a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját, valamint a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegeit. (3) A fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott részletességgel – a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – május 31-ig megtervezi az adott fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait. (4) A fejezetet irányító szerv a megtervezett bevételeket és kiadásokat július 31-ig egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel, egyidejűleg tájékoztatást ad a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosításának lehetőségéről, módjáról. (5)63 A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek. (6) A (2)–(5) bekezdés alapján az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet az abban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal együtt a Kormány elé terjeszt. III. FEJEZET A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE [Az Áht. 13. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 15. § (1) A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti tervezett kiadási főösszegét az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani. (2) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a) a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átcsoportosított előirányzatok összegét,

b) a kiadási előirányzatoknak a közfeladatok megszűnéséből, intézmény átszervezésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más hasonló okból adódó módosításait, és d) a bevételi előirányzatok tartós változásait. (3) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. (4) A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti fejezeti főösszegen belül külön meg kell jelölni. [Az Áht. 13. § (3) bekezdéséhez] Ávr. 16. § (1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. § (3) bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza a) az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat, b) a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit az Áht. 29. § (2) bekezdése alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként, c) a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, foglalkoztatási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és d) a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait, és arról tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján a tervezett bevételek és kiadások kidolgozásáért felelősöket. (2) A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek a) az ellátott közfeladatokkal kapcsolatosak, b) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak, c) jogszabályon, magánjogi kötelmen alapulnak, vagy d) az eszközök hasznosításával függenek össze. [Az Áht. 13. § (4) bekezdéséhez] Ávr. 17. § (1) A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat, továbbá az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmára vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven keresztül – küldi meg. (2) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételek és kiadások államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetését megelőzően a) felülvizsgálja azokat abból a szempontból, hogy megfelelően érvényesítik-e az általa a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt követelményeket, szempontokat,

b) kidolgozza a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint saját – költségvetési szervi – tervezett bevételeit és kiadásait, és c) véglegezi az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát. (3) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves vagy több évre szóló szakmai programokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt nemzeti társfinanszírozás összegét. A fejezetet irányító szerv a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt a költségvetés tervezésekor biztosítja. Ha a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, a fejezetet irányító szerv a tervezéskor a megfelelő célelőirányzatból elkülöníti és külön megtervezi az éves társfinanszírozás előirányzatát. (4) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról. Ávr. 18. § A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv a tervezett bevételei és kiadásai elkészítésére a 16. § (2) bekezdése, 17. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése rendelkezéseit alkalmazza abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi hatásköröket, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogállással van felruházva. A szervezeten belül a tervezett bevételek és kiadások kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti. 12. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma Áht. 14. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva (fejezetrend) állapítja meg. (2) A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön fejezetben jelennek meg. (3)64 A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból származó részesedését, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza. (4) A központi költségvetésről szóló törvény az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon, valamint törvény által előírt önálló fejezeteken kívül fejezetként tartalmazza a) a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon, b) a Vtv., továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon,

c) az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének, és d) az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait. (5) A fejezetet irányító szerv a fejezetbe tartozó költségvetési szervek közös irányító szerve, amely a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal és fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat, a következők figyelembevételével: a) a Közbeszerzési Hatóság, a kormányhivatal és törvényben meghatározott más költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglalt szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír, b) az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter, vagy a törvény alapján döntési jogosultsággal rendelkező testület látja el, c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az egészségbiztosításért felelős miniszter, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezetbe sorolt költségvetési szervek tekintetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve látja el, és d) a központi költségvetésről szóló törvény azon fejezetei tekintetében, amelyek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak, a fejezetet irányító szerv feladatait a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott szerv, ennek hiányában az államháztartásért felelős miniszter látja el. [Az Áht. 14. § (5) bekezdéséhez] Ávr. 19. § (1) Az Áht. 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv előirányzatai tekintetében fejezetet irányító szervnek a fejezeti jogállással bíró költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15–18. §), az előirányzat-maradvány elszámolásához (150–154. §), és a beszámoláshoz (160. és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró más költségvetési szerv esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül. (2) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében az irányítása alá tartozó fejezetre költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként köteles teljesíteni. Áht. 15. § (1) A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek. (2) A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak. A területileg széttagoltan működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet. (3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. A fejezeti általános tartalékot fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben nem szereplő költségvetési kiadásokat – az elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadásai kivételével – a központi kezelésű előirányzatok között kell megtervezni. (5) A 14. § (3) és (4) bekezdése szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak. (6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza. (7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások címként jelennek meg, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek és az igazgatási szervek. Áht. 16. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza. (2) A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza. Áht. 17. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a bevételi és kiadási előirányzatok központi kezelésű előirányzatként, fejezeti kezelésű előirányzatként, elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként jelennek meg. (2) A központi kezelésű előirányzatok – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. (3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása, vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. (4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény szerinti társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak. (5) Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladat ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak. (6) Az elkülönített állami pénzalap létrehozásáról szóló törvényben meg kell határozni a) az elkülönített állami pénzalap rendeltetését, b) az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét, és c) az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős minisztert, testületet. [Az Áht. 17. §-ához]

Ávr. 20. § A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját vagyonnal nem rendelkezhetnek. Áht. 18. § (1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a fejezetet irányító szerv látja el. (2)65 Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén az (1) bekezdés szerinti feladatokat a törvényben kijelölt kezelő szerv látja el. (3) Az elkülönített állami pénzalap kezelését központi költségvetési szerv vagy kivételesen köztestület láthatja el. Az elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az elkülönített állami pénzalap költségvetése az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben vagy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben finanszírozhatja. (4) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására – a tervezéssel, az előirányzatok módosításával, átcsoportosításával, valamint az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével – kezelő szervet kijelölhet. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat vagy fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni. (5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatai tartalmazzák. [Az Áht. 18. § (4) bekezdéséhez] Ávr. 21. § (1) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. (2) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot. (3) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. és 12. §, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ávr. 22. § A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Áht. 19. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások – törvény vagy a 73. § (1) bekezdése eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés költségvetési bevételét és költségvetési kiadását képezik. (2) Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetek javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.

Áht. 20. § (1) Az európai uniós források felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési bevételként abban az esetben, ha annak végső kedvezményezettje az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, vagy a forrás felhasználásának tekintetében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír. Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét a felhasználás időpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani. (2) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére korábban megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni. (3) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon, a központi költségvetésből – az uniós fejlesztések fejezet kivételével – megelőlegezett részét, amelyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni. Áht. 21. § (1)66 A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. (2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet kevesebb 0,5%-ánál. (3) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére – az éves hatást tekintve – annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. (4) A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert. (5) Ha a központi költségvetésről szóló törvény – ide nem értve a fejezeti általános tartalékot – az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon kívül más tartalék létrehozásáról rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a tartalék célját, felhasználásának módját és feltételeit. (6) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában az e § szerinti tartalékok felhasználásáról a Kormány egyedi határozatban rendelkezik. [Az Áht. 21. §-ához] Ávr. 23. § (1) A Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján dönt. (2) Az előterjesztésben nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján az igényelt közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre, a tartalékot visszatérítési kötelezettséggel igénylik-e, továbbá tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának összegéről.

(3)67 Visszatérítési kötelezettséggel igényelt tartalék esetén az előterjesztésben meg kell jelölni a visszatérítés tervezett időpontját. (4) A Kormány egyedi határozatában fel kell tüntetni a) a tartalék biztosításának célját, az elszámolás időpontját, b) az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét, és c)68 az esetleges visszatérítési kötelezettséget és a visszatérítés időpontját. (5) A Kormány egyedi határozata mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni. (6) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel átcsoportosított előirányzat visszatérülését, valamint a bármely címen átcsoportosított előirányzat fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell befizetni, amellyel az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti. 13. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása Áht. 22. § (1) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal. (2) A Kormány szeptember 30-áig benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. (3) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában a) tájékoztatást ad a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól, b) bemutatja a költségvetési évet követő három év várható előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és c) mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan három évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló előrejelzését. (4) Az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatni a) az államháztartás bevételeit és kiadásait mérlegszerűen (a továbbiakban: költségvetési mérleg) alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban, b) az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval, és c) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként. (5) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait, valamint a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek.

(6) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg. (7)69 Az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során november 30-áig egyedi határozatban meghatározza a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét. A határozat elfogadása után a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában benyújtott módosító javaslatok – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják. (8)70 A Kormány zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújt be, amely érintheti a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit a) a Stabilitási tv. 25/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti esetben, b) ha a (7) bekezdés szerinti határozat elfogadását követően nemzetközi szervezettel megkötésre kerülő szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt feltétlenül szükséges, c) ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv a (7) bekezdés szerinti határozat elfogadását követően meghozott döntéséből az állam által teljesítendő olyan mértékű fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a (7) bekezdés szerinti kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet, vagy d) ha a Magyarországgal szemben fennálló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkében meghatározott túlzott hiány eljárás megszüntetése érdekében az szükséges. 14. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete Áht. 23. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg. (2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a)71 a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, b)72 a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, c)73 a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban, d)74 a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

e)75 a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, g) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és h)76 a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást. (3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. (4)77 A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni. [Az Áht. 23. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 24. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni a)78 a helyi önkormányzat bevételeit – így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat –, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, b) a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként, ba) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat, bc) az általános és céltartalékot, és bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait. (2)79 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni. (3)80 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát is. A helyi önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát a költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó részében kell bemutatni.

(4)81 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy társulással a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást kötött. Ávr. 25. §82 15. A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása Áht. 24. § (1)83 A jegyző, főjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. (2)84 A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. (3)85 (4) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni: a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és c) a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást. [Az Áht. 24. § (1) bekezdéséhez] Ávr. 26. § (1)86 A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze. (2) A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia. (3) A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. [Az Áht. 24. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 27. § (1) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. (2)87 A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét. [Az Áht. 24. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 28. § Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, b) a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, d) a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege. 16. A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai Áht. 25. § (1)88 Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék. (2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. (3) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. (4)89 A (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (3) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el. 17. A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése Áht. 26. § (1)90 A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja, c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el, d) a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője látja el. (2) A térségi fejlesztési tanácsra a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott

feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el. [Az Áht. 26. §-ához] Ávr. 29. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. és 26–28. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni. (2)91 Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t és a 26–28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 27. §-a szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni. (3)92 A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t és a 26–28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervet és annak vezetőjét kell érteni. 18.93 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása Áht. 27. § (1) A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. (2) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik. (3) Az országos nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala gondoskodik. (4)94 A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik. (5)95 (6) A térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik. 19. A költségvetés elfogadását követő feladatok Áht. 28. § (1)96 A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket – a Kormány

rendeletében foglaltak figyelembevételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott belső szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki. (1a)97 Az (1) bekezdés szerinti rendelet, szabályzat – a költségvetési évre tekintet nélkül – tartalmazza az adott fejezet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatára vonatkozó felhasználási szabályokat. A rendeletben, szabályzatban a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni kell, amíg annak módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető. (2) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a fejezetet irányító szerv az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiemelt előirányzatait, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 6. § (5) bekezdése és 73. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja szerinti bevételeit és kiadásait kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. (3)98 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetésben, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elemi költségvetés készül. (4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv hagyja jóvá. (5)99 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetőjét kell érteni. [Az Áht. 28. § (1) bekezdéséhez] Ávr. 30. § Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is. [Az Áht. 28. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 31. § (1)100 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekről és a fejezeti kezelésű előirányzatokról a költségvetési évet megelőző év december 20-áig az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény – ha annak elfogadására e határidőt megelőző hetedik napig nem került sor az Országgyűlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata – alapján előzetes kincstári költségvetést kell a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formátumban készíteni, és azt a Kincstár részére megküldeni.

(2) A fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig állapítja meg, és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie. (3) Központi költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését, új fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és megküldeni az érintett költségvetési szervnek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervének, valamint a Kincstárnak. (4) Az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetését a kezelő szerv készíti el és küldi meg a Kincstárnak, legkésőbb a költségvetési év január 20-áig. [Az Áht. 28. § (3)–(5) bekezdéséhez] Ávr. 32. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján – küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig. (2) A fejezetet irányító szerv a megküldött elemi költségvetést felülvizsgálja és dönt annak jóváhagyásáról. (3) A jóváhagyott elemi költségvetésekről a fejezetet irányító szerv a költségvetési év február 28-áig – év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül – adatot szolgáltat a Kincstárnak. (4) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak. (5) Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 15-éig adatot szolgáltat a Kincstárnak. (6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltatnak a Kincstárnak. Ávr. 33. § (1) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság). (2)101 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 27. §-a szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetését a Kincstár tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek. 20. A középtávú tervezés

Áht. 29. § (1) A Kormány egyedi határozatban állapítja meg a központi költségvetés – a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású – bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét, amelyet az államháztartási és makrogazdasági folyamatok alakulása alapján szükség szerint aktualizál. (2)102 A 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével a fejezetet irányító szerv a fejezetre vonatkozó bevételi és kiadási tervszámokat a fejezetbe sorolt költségvetési szervekre, központi kezelésű előirányzatokra, fejezeti kezelésű előirányzatokra, illetve az elkülönített állami pénzalap bevételi és kiadási előirányzataira lebontja. (3)103 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. IV. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 21. Általános szabályok Áht. 30. § (1) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós). (2) A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők. (3)104 A bevételi előirányzatok – a Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell. (4) Kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható. IV. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI [Az Áht. 30. §-ához] Ávr. 34. § (1) Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított előirányzatain felüli források évközi biztosítása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – előirányzat-átcsoportosítással történik.

(2)105 Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni a) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok végleges felhasználását, b)106 az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben a 2. § b)–f) pontja szerinti bevétel vagy finanszírozási bevétel, és c) az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani. (2a)107 Ha egyedi határozat a (2) bekezdés a) pontja szerinti előirányzatok vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti forrásokkal biztosított kiadási előirányzatok terhére történő előirányzat-átcsoportosításról rendelkezik, azt a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti (2) bekezdés szerinti átutalással kell végrehajtani. (3) Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy – ha jogszabály azt megengedi – készpénzes fizetéssel kell teljesíteni. Ávr. 34/A. §108 A támogatások államháztartáson belülről és az átvett pénzeszközök bevételi előirányzatai a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető. Ávr. 35. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek és felhalmozási bevételek eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az (1) bekezdés szerinti bevételi előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel. (3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet a fejezetet irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére fejezetet irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni. (4) A fejezet irányító szerv a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e,

ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy – ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért – azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött. (5) Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Ha az államháztartásért felelős miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel – a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő – felhasználásával egyetért. (6) Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti. (7) Ha az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, az irányító szerv erről az érintetteket értesíti. (8) A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén a központi költségvetésbe – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjába –, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni. (9) Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást. (10) Az (1), és az (5)–(9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor. 22. A központi költségvetés előirányzatainak módosítása, átcsoportosítása Áht. 31. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatait módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. (2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül módosíthatók, ha a bevételi előirányzatok túlteljesítése, vagy – ha törvény másként nem rendelkezik – a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók.

(4) A központi kezelésű előirányzatok előirányzatai módosítására az Országgyűlés jogosult. (5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai módosítására a fejezetet irányító szerv jogosult. [Az Áht. 31. § (3) bekezdéséhez] Ávr. 36. § (1)109 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi előirányzatokat a 2. § b) és f) pontja szerinti bevételek eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, a vállalkozási tartalékából és – e rendeletben foglaltak szerinti esetben – az előirányzat-maradványából megemelheti. (2) A költségvetési szerv személyi juttatások kiemelt előirányzata a) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel, b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt maradványának személyi juttatásokból származó részével, c)110 d) a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból növelhető. (3) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik. (4)111 A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a 2. § b) és f) pontja szerinti bevételek eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, továbbá – e rendeletben foglaltak szerinti esetben – a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-maradványából megemelheti. Áht. 32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére: a) az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadás, b) jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás, c) az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal kapcsolatos költségvetési kiadás, d) a Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési kiadás,

e) az állami kezességekkel, állami garanciákkal, állami viszontgaranciákkal, kiállítási garanciákkal és viszontgaranciákkal kapcsolatos költségvetési kiadás, f) devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, és g) adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás. [Az Áht. 32. §-ához] Ávr. 37. § (1) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető központi kezelésű előirányzatok túllépése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli. (2) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően – a Kincstár által megállapított formában – be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni. (3) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja, megfelelően igazolt igény esetén jelzi a Kincstár részére a folyósítás engedélyezését, egyéb esetben felhívja a fejezetet irányító szervet a hiányosságok pótlására. A megnyitott előirányzat-felhasználási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv kezdeményezi a Kincstárnál. Áht. 33. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra, valamint a címrend módosítására, kiegészítésére – a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek kivételével – a Kormány egyedi határozatban jogosult. A Kormány a címrend változásáról a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: zárszámadási törvényjavaslat) indokolásában beszámol. (2) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében foglalt esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. (3) A fejezetet irányító szerv a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatai terhére átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges. (4)112 A fejezetet irányító szerv – a 32. § b)–g) pontja szerinti előirányzatok kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha a) a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, vagy b) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges.

(4a)113 A (4) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás – a (4) bekezdés b) pontja szerinti és az olyan előirányzat-átcsoportosítás kivételével, amely az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadásokkal érintett fejezeti kezelésű előirányzatok javára történik – a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével történhet. (5)114 A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosítást hajthat végre, ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére pályázati úton elnyert költségvetési támogatás biztosításával, az európai uniós források felhasználásával vagy elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással kapcsolatban szükséges. (6) A nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzatai más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosíthatók. (7) Az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak fejezeten belüli vagy más fejezethez történő átcsoportosításáról a fejezetet irányító szerv dönt. (8) Az (5)–(7) bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor. [Az Áht. 33. § (1) bekezdéséhez] Ávr. 38. § A Kormány hatáskörében elrendelt előirányzat-átcsoportosításhoz a határozat mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni. Ávr. 39. §115 (1) Ha a 101. § (4) bekezdése szerinti lemondás az ellátott feladat átadásával függ össze és a feladat átvevője a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult, az érintett összeget a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatairól a támogatás további folyósítását biztosító előirányzatra kell átcsoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint. (2) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult év közben az ellátott feladatot annak a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak átadja, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, az érintett előirányzatot a támogatást addig folyósító előirányzatról a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzataira át kell csoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint. [Az Áht. 33. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 40. §116 Ha a fejezetet irányító szerv év közben előre nem tervezett, a 2. § b), f) pontja szerinti bevételhez jut, és a fejezeti kezelésű előirányzatok között a bevétellel azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra, új fejezeti kezelésű előirányzatot hozhat létre. [Az Áht. 33. § (3)–(8) bekezdéséhez]

Ávr. 41. § (1) Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából. (2) Az Áht. 33. § (3)–(6) bekezdése szerinti átcsoportosítás során nem megengedett az átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével. (3) Az Áht. 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodás alapján végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás esetén, ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel. (4) Az Áht. 33. § (2)–(7) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi. 23. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati alrendszerében Áht. 34. §117 (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. (2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást. (3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak. (4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. (5)118 A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását. (6)119 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület

hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni. [Az Áht. 34. § (3) bekezdéséhez]120 Ávr. 42. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti. 24. Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás Áht. 35. §121 Az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg. [Az Áht. 35. §-ához] Ávr. 43. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat kiemelt előirányzatai között a fejezetet irányító szerv átcsoportosítást hajthat végre. (2) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv – a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter – azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt. (4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető. Ávr. 43/A. §122 (1)123 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács jogosult. (2) A költségvetési rendelet a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adhat. Ávr. 44. § (1) A 43. § (1) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi. (2) A 43. § (2) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi. 25. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés Áht. 36. § (1)124 A 32. §-ban és az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott

összeg terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül. (3)125 Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie. (4) Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra a) az államháztartás központi alrendszerében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint, egyéb esetben a költségvetési évet követő három évben a 29. § (2) bekezdése szerinti kiadási tervszámokkal, az azt követő években a kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal, b) az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell. (4a)126 A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a 32. § a) pontja szerinti előirányzatok kivételével – több évre, vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható. (5) A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások esetén a költségvetési éven túli évek kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg, a költségvetési év kiadási előirányzatain felül a költségvetési évben a Kormány egyedi döntésével vállalható kötelezettség. (6) Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit. (7) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza meg. [Az Áht. 36. § (1) bekezdéséhez] Ávr. 45. § (1)127 A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás – a Kbt. 40. § (3) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás kivételével –, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.

(2) Ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött előirányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani. (3) Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. (4) A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy a 46. § szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja. [Az Áht. 36. § (3) bekezdéséhez] Ávr. 46. § (1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik. (2) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén a) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év, b) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség. (3)128 A központi kezelésű előirányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor. (4) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)–(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év vagy az azt követő évek szabad kiadási előirányzatait csökkenteni. [Az Áht. 36. § (6) bekezdéséhez] Ávr. 47. § A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére kizárólag a költségvetési évben, az adott költségvetési évre szóló teljesítéssel vállalható kötelezettség. Ávr. 48. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget a fejezetet irányító szerv – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter – előzetes engedélyével vállalhat, ha a kötelezettségvállalás összegének a) költségvetési évre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában a módosított kiadási előirányzatok 10%-át, vagy b) egy évre számított értéke a költségvetési évet követő három év bármelyikében az Áht. 36. § (4) bekezdése szerint adott évre vállalható kötelezettségek 5%-át eléri vagy meghaladja. (2) Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter vagy a fejezetet irányító szerv engedélyét kérni

a) a személyi juttatások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó felhasználása során, ide nem értve a külső személyi juttatások előirányzata terhére kötött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket, és b) a dologi előirányzatok felhasználása során az üzemeltetéshez-fenntartáshoz, a költségvetési szerv alapvető közszolgáltatásokkal történő ellátásához kapcsolódó olyan, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő szerződések megkötéséhez, amelyek esetében a költségvetési szervnek – akár jogszabály, akár a piaci viszonyok miatt – nincs érdemi mérlegelési lehetősége a szerződés megkötése, feltételeinek, ellenértékének meghatározása terén. Ávr. 49. § Nem vállalható több év előirányzatait terhelő kötelezettség olyan költségvetési támogatás biztosítására, amely a) az Áht. 32. § a) és d) pontja szerinti előirányzatok, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előirányzatai, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatot terhelne, b) célja a kedvezményezett működésének támogatása, vagy c) esetén nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege. Ávr. 50. § (1) A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit, c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását. (2) A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha a) azt jogszabály nem zárja ki, b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és c) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. Ávr. 51. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra – ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést, és a vállalkozási tartalék felhasználását is – a költségvetési évben az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az elemi költségvetésben megállapított eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség. (2) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet

szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett. [Az Áht. 36. § (7) bekezdéséhez] Ávr. 52. § (1)129 Kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel – a) a költségvetési szerv, b)130 a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a 9. § (8) bekezdése szerinti esetben ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei szakigazgatási szervét vagy járási (fővárosi kerületi) hivatala járási szakigazgatási szervét is, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és c)131 a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács [az a)–c) pont e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott, a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (6)–(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 10. §-ában meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontjában és 1. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében. (4) A kötelezettséget vállaló szerv vezetője kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjét, továbbá – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a kormánybiztost és a miniszteri biztost. (5) Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni. (6) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. (6a)132 Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában

álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik. (7) A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. (8)133 A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban felhatalmazott tagja vállalhat kötelezettséget. Áht. 37. § (1) Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. (2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg. [Az Áht. 37. § (1) bekezdéséhez] Ávr. 53. § (1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely a) értéke a százezer forintot nem éri el, b) pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy c) az Áht. 36 § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. (2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti. Ávr. 54. § (1)134 (2)135 A pénzügyi ellenjegyző a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. (3)136 Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. (4) Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(5) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz – a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzése is szükséges. (6) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési főfelügyelő, felügyelő került kirendelésre, a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére mindaddig nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget vagy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja, és a 61. § (9) bekezdése szerinti egyeztetés nem történt meg. [Az Áht. 37. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 55. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. (2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén – az e) pontban meghatározott kivétellel – a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy, b)137 a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a 9. § (1), (6), (7) vagy (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, c)138 a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén – a d) pontban meghatározott kivétellel – a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy – a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 10. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül – az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy, d)139 a 11. § (4a) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, e)140 az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított külön törvény szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy, f)141 az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, g)142 a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

h) az országos nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának állományába tartozó köztisztviselő, i)143 a társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, j)144 a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító szerv állományába tartozó személy, és k) a térségi fejlesztési tanács esetén a munkaszervezet gazdasági vezetője, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet alkalmazottja írásban jogosult. (3) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. Ávr. 56. § (1) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből – a 46. §-ban foglaltakkal összhangban – a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, továbbá a teljesítési adatokat. (2)145 A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az ésszerű gazdálkodás mellett – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni. (3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével a szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és – ha a 46. § alapján szükséges – az Áht. 36. § (4) bekezdése szerinti évek szabad előirányzatait kell vizsgálni. (4)146 (5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni, és a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatait a kifizetés összegével csökkenteni. (6)147 A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatai módosításáról.

26. A teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás Áht. 38. § (1)148 A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. (1a)149 Az (1) bekezdés rendelkezéseit a 72. § (2) bekezdése szerinti elszámolásokra és a 73. § szerinti bevételek elszámolására és kiadások teljesítésére is alkalmazni kell. (2) A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg. [Az Áht. 38. §-ához] Ávr. 57. § (1) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését. (2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét. (3) A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön teljesítés igazolását előírni az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. (4)150 A teljesítés igazolására jogosult személyeket – az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan – a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. Ávr. 58. § (1) Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján – az 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. (2) Ha az érvényesítő az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. (3) Az érvényesítés az 59. § (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. (4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.

(5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni. Ávr. 59. § (1) Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására – ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. § (2) bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását – a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. (2) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. (3) A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni a) az „utalvány” szót, b) a költségvetési évet, c) a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét, d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét, e) a megterhelendő és a jóváírandó fizetési számla számát és megnevezését, f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, g) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és h) az 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést. (4) A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni. (5) Nem kell utalványozni a) a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat, c) az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését, és d) a fedezetkezelői számláról, valamint – a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket. (6) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni, amellyel az utalványt a terhelési értesítő beérkezését követően haladéktalanul ki kell egészíteni. Ávr. 60. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(2) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. (3) A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet. 27. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő Áht. 39. § (1) A Kormány – a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kivételével – a fejezetet irányító szervhez, a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveihez költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki. (2) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet, így különösen előzetesen véleményezi a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat és a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet. (3) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi. (4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható. (5)151 A költségvetési főfelügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői munkakörben, a költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [Az Áht. 39. §-ához] Ávr. 61. § (1) Költségvetési főfelügyelői, felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyiszámviteli végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább három éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot. (2) Nem jelölhető ki költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek az a természetes személy, aki a) az adott fejezetet irányító szervnél, a fejezetbe tartozó költségvetési szervnél, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervénél, továbbá az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szervénél (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, b) a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási, vállalkozási jogviszonyban állt, vagy

c) a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítés igazolói, utalványozási, érvényesítési, jogkörrel felruházott személy hozzátartozója. (3) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell a) a kijelölt szerv(ek) megnevezését, b) annak megjelölését, hogy a megbízatás költségvetési főfelügyelői vagy felügyelői feladatkör ellátására vonatkozik, c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő nevét, születési idejét, anyja nevét, és d) a megbízatás időtartamát. (4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a) jogosult a kijelölt szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében levő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot – ideértve a minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, b) véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, beszámolással kapcsolatos belső szabályzatokat, c) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére, és a kifizetés ütemezésére tekintettel, és d) a tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedéseket előzetesen véleményezi. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti szabályzatoknak a 13. § (2) és (3) bekezdésében nevesített szabályzatok minősülnek. (6) A (4) bekezdés c) pontja alkalmazásában nagy összegű kötelezettségvállalásnak minősül a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó összegű kötelezettségvállalás. (7) A (4) bekezdés d) pontja alkalmazásában tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedés a) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben a (6) bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalásra és bevétel beszedésére irányuló intézkedés, b) a kijelölt szerv kincstári és elemi költségvetése, maradvány-elszámolása, c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés, d) az elrendelt zárolás végrehajtására irányuló intézkedés, e) a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból többletforrás biztosítására irányuló igény, f) a 130. § (3) bekezdése szerinti előrehozásra irányuló kérelem, és g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés. (8) A (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását – e rendelet szabályai szerint előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését – legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a

költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek. Ha a költségvetési főfelügyelő, felügyelő három munkanapon belül a tervezettel kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés kiadmányozására, pénzügyi ellenjegyzésére sor kerülhet. (9) Indokolt esetben a költségvetési főfelügyelő, felügyelő a (4) bekezdés b)–d) pontja tekintetében javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Ilyen esetben a javaslatot és annak indokolását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, a fejezetet irányító szerv vezetőjének, és az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv vezetője az értesítés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, ha az indokolással nem ért egyet. Az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg. (10) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő munkájához a Kincstár és a kijelölt szerv szolgáltatják az e § szerinti intézkedések dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló, és a különböző adatbázisokból, nyilvántartásokból rendelkezésre álló részletes adatokat, elkészítik a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által kért dokumentumokat. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv biztosítja. (11) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési főfelügyelő, felügyelő birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal. (12) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek. (13) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt akadályoztatása esetén az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt költségvetési főfelügyelő, felügyelő teljes jogkörrel helyettesíti. (14)152 A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, köteles a költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt munkájában támogatni. (15) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani. 28. Rendkívüli intézkedések Áht. 40. § (1) A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Stabilitási tv. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a központi költségvetés előirányzatait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn. (2) A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti előirányzatokra, az európai uniós források, az adományok, segélyek, valamint a felsőoktatási intézmények állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatói által fizetett önköltség előirányzataira. (3) A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.

(4) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő. (5) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia. V. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI 29. Az előirányzatok felhasználásának korlátai, bírságbevételek Áht. 41. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére azok kezelő szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv költségvetéséből a foglalkoztatottak számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra. (4) A költségvetési szerv saját nevében a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá a) törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg, b)153 faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és c) garanciát és kezességet nem vállalhat. (5) A (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére végzett ügyletekre is. Áht. 42. § (1)154 Az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék – a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető rész kivételével – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.

(2) A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot felhasználó költségvetési szerv vagy – az (1) bekezdés szerinti esetben – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni. (3)155 Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. 30. Létszám, személyi juttatások, illetményszámfejtés Áht. 43. § (1) A Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv engedélyezett létszámát a Kormány, más költségvetési szerv engedélyezett létszámát az irányító szerv állapítja meg. (2) A személyi juttatások előirányzatát a foglalkoztatottak jogviszonyait szabályozó jogszabályok alapján kell megállapítani. Áht. 44. § (1) A költségvetési szerv a számára munkát végző személyek részére a munkabért, illetményt, egyéb juttatást, és az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket a központosított illetményszámfejtés vagy a saját illetményszámfejtése útján végzi. (2)156 A kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára kötelező a központosított illetményszámfejtéshez történő csatlakozás. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak. (3) A költségvetési szervek és azon szervek, amelyek illetményszámfejtése a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségüket – a 83. § (1) bekezdése szerint finanszírozott szervek a kincstár útján – a tárgyhónapot követő hónap 20-áig teljesítik. V. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI [Az Áht. 44. § (2) és (3) bekezdéséhez] Ávr. 62. § (1)157 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint az általa irányított költségvetési szerv tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettséget az Igazgatóság teljesíti.

(2)–(4)158 31. Az állami vagyonnal való gazdálkodás sajátos államháztartási szabályai Áht. 45. § (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és törvényben vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet (a továbbiakban együtt: tulajdonosi joggyakorló szervezet) az állam nevében hitelt, kölcsönt csak az állam tulajdonában álló gazdasági társaság részére nyújthat. A hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. (2) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a jóváhagyásról az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet és az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt. (3) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartáson kívüli tulajdonosi joggyakorló szervezet saját számláján nem számolhatja el az állam nevében végzett műveletek hatását. (4) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi, az ebből származó költségvetési bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a költségvetési szervet illeti meg. [Az Áht. 45. § (4) bekezdéséhez] Ávr. 63. § (1) A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. (2) A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni. Áht. 45/A. §159 (1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben a piaci magánbefektető elv alapján, jogi és adózási megfelelőségi vizsgálat lefolytatását követően, középtávú üzleti tervvel alátámasztott alaptőke-felemeléssel, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet. (2) Az alaptőke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a gazdaságpolitikáért felelős miniszter képviseli. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott alaptőke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel működő bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelős miniszter jogosult. (4) A (2) és (3) bekezdés esetében a 41. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

Áht. 45/B. §160 (1) A Bankra a gazdasági társaságokról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a hitelintézeti törvényben meghatározott előírások betartása mellett. (2) A Bank ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll. (3) A Bank munkaszervezetének élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg. (4) A vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesei felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja. (5) A Bank működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését felügyelő bizottság végzi. (6) Nem lehet az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja, aki a) országgyűlési, illetve önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester, főpolgármester, b) büntetett előéletű, c) a vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. (7) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja, a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. (8) Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítő okiratába vagy közgyűlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek is. (9) A felügyelő bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselő tag esetében az állam érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. A tagok – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott. 32. A vállalkozási tevékenység Áht. 46. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközeiből a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható. (2) A költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott korlátokkal folytathat vállalkozási tevékenységet. (3) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó általános mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni. A felsőoktatási intézmény mentesül a befizetési kötelezettség teljesítése alól, ha a vállalkozási maradványt annak keletkezésétől számított három éven belül a vagyonkezelésében lévő állami vagyon fejlesztésére, állami vagyonhoz kapcsolódó beruházásra, vagy e törvény hatálybalépése előtt beruházást helyettesítő szolgáltatás-vásárlásra (PPP) kötött szerződésből származó fizetési kötelezettség teljesítésére használja fel.

[Az Áht. 7. § (2) bekezdéséhez és 46. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 3. § (1) A költségvetési szerv államháztartáson kívülről származó bevételei közül a közhatalmi bevétel, továbbá az intézményi működési bevételeken belül az ellátási díjak és az alkalmazottak térítése címen befolyt bevétel vállalkozási tevékenységre nem használható fel. (2) A költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenysége bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá az amortizációt. (3) Ha adott vállalkozási tevékenységnek a 64. § szerint megállapított maradványa három éven túl negatív, és arra az adott tevékenységgel összefüggésben keletkezett vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a költségvetési szerv érintett vállalkozási tevékenységét meg kell szüntetni. [Az Áht. 46. §-ához] Ávr. 64. § (1) A vállalkozási maradványt az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani. (2) A vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget a) növeli aa) a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az Art. szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével, ab) a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg, b) csökkenti ba) a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege, bb) a bevételként kapott adózott eredmény, osztalék összege, bc) a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése, bd) a költségvetési évben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege, és be) a belföldi székhelyű alapítvány számára és közérdekű kötelezettségvállalásra a vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul. (3) A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét – jellegétől függően – az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni. Ávr. 65. § (1) A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási maradványának befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből. (2) A vállalkozási tartalék – a következő sorrendben – felhasználható a) a vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére, b) a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére, c) a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen ca) az alaptevékenység körébe tartozó kifizetések teljesítésére, cb) szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra, és

cc) vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra. (3) Ha a vállalkozási maradvány negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a veszteséget az alaptevékenységének ellátását szolgáló források terhére kell rendezni. 33. Befizetési kötelezettség Áht. 47. § (1) Az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv bevételi előirányzatai után befizetési kötelezettséget írhat elő. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv a befizetett összeget az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használhatja fel. (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvény a kormányhivatal részére a költségvetési bevételei után a központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal költségvetési bevételeinek 50%-át. VI. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK 34. A költségvetési támogatásokra vonatkozó általános szabályok Áht. 48. § (1) Költségvetési támogatás pályázat vagy egyedi elbírálás útján nyújtható. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A támogatási kérelem, pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) elbírálásáról és elfogadásáról jogszabályban, ennek hiányában a kezelő szerv belső szabályzatában megjelölt személy, testület dönt. (2) A támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban együtt: támogatási döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a költségvetési támogatásról közigazgatási hatósági határozatot hoz vagy támogatói okiratot ad ki (a továbbiakban együtt: támogatói okirat), hatósági szerződést vagy támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt. (3) A nem hatósági szerződésként kötött támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit miniszteri rendelet is meghatározhatja. Ha a költségvetési támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre a 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodás kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell. VI. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK

[Az Áht. 48. § (1) bekezdéséhez] Ávr. 66. § (1)161 Az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírást a támogató az internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. §-a szerint nyújtott költségvetési támogatások odaítélésének, valamint az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírások megjelentetésének feltétele a támogatási konstrukció bejelentése a 92. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. (2) A pályázati kiírás tartalmazza legalább a) a pályázat címét és célját, b) a támogató megnevezését, c) a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét, d) a pályázat benyújtására jogosult, és – szükség szerint – a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását, e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó pályázatok példányszámát, f) a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét, g) a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét, h) szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát, valamint a támogatási intenzitást, i) a finanszírozás módját (előfinanszírozás, utófinanszírozás, több részletben történő folyósítás, visszatérítendő vagy nem visszatérítendő költségvetési támogatás), j) a megkívánt saját forrás mértékét, k) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját, l) a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit, m) a támogatási döntés elleni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját, n) a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét, o) a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a kiadandó támogatói okirat vagy a megkötésre kerülő támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is, p) tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban, q) a pályázat elkészítése során kötelezően használandó dokumentumok mintáit, és r) a támogató által szükségesnek tartott egyéb információkat. (3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. Jogszabály ennél hosszabb határidőt is meghatározhat.

(4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a kiadott támogatói okirat a pályázati kiírásban és a kedvezményezett előzetes nyilatkozataiban foglaltaktól nem térhet el. (5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatai terhére biztosított költségvetési támogatás az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatásnak minősül, amelyek esetén támogató a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó részletszabályok megalkotásáért felelős miniszter. Ávr. 67. § (1) A pályázó által benyújtott pályázatnak – szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét), b) a pályázó – külföldi pályázó esetén magyarországi – adóazonosító számát, c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét, d) a pályázó elérhetőségének megjelölését, e) a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati kiírásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költséghaszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt, f) az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét, g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését, h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget, hb) az állam, az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított vagy tulajdonolt alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, nonprofit vagy más gazdasági társaságtól igényelt, kapott támogatás összeget, és i) a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat. (2) Ha a benyújtott pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott formai követelményeknek, és a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell szólítani a pályázót pályázatának kijavítására. (3) Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül elutasítható. [Az Áht. 48. § (2) és (3) bekezdéséhez]

Ávr. 68. § (1) Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban elkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is. (2) A pályázók az írásos dokumentáció pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik. (3) Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató a pályázati kiírásban rögzített határidőn belül dönt. (4) A pályázat nyerteseiről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. Támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget. (5)162 A döntési lista e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül. A döntési lista alapján kiadott támogatói okiratok vagy megkötött támogatási szerződések a támogatási döntés végrehajtásának tekintendők, önmagukban nem jelentenek új kötelezettségvállalást. Ávr. 69. § (1) A támogatói döntés meghozatalának feltétele, hogy a) a költségvetési támogatás nem minősül állami támogatásnak, vagy b) arra az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet), illetve az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 4/2009. Korm. rendelet) előírásaival összhangban kerül sor. Ávr. 70. § (1) Ha jogszabály a költségvetési támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem hatósági szerződésnek minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel. (2) Az Áht. 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodásnak az 41. § (3) bekezdésében foglaltakon felül a 73. § (1) bekezdésében foglalt feltételekről is rendelkeznie kell. Ávr. 71. § (1) A támogató a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját a támogatási döntésről. Az értesítésben közölni kell a támogatói okirat kiadásának tervezett időpontját, vagy a támogatási szerződés megkötésére megfelelő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc napos – határidőt kell megállapítani. (2) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg. Ávr. 72. § (1) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a (4)–(8) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat esetén a támogatási döntés meghozatalának, egyéb

nyilatkozatok, dokumentumok esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés a), b), valamint d)–h) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg. (2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról, hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be, b) arról, hogy nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint az e rendeletben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek, d) arról, hogy megfelel az Áht. 50. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az Áht. 109. § (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja, e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) 14. §-ában foglaltakról, f) a 83. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, és arról, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti, g) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb a 77. § (4) bekezdése szerinti időpontig, és h) arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e. (3) A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell a) saját forrás – jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő – előírása esetén aa) igazolást a saját forrás rendelkezésre állásáról, az igazolás az ab) és ac) alpontban foglalt igény kivételével történhet a számlavezető igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügy lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal, ab)163 helyi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester, társulási tanács elnöke nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, ac) költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy

ad) a részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott támogatott tevékenység esetén – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kivételével – a kedvezményezett nyilatkozatát a saját forrás rendelkezésre állásáról és arról, hogy azt legkésőbb az első részlet kifizetése előtt az aa)–ac) alpont szerinti módon igazolja, b) pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a pályázati díj – ha az meghatározásra került – megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát, c)164 jogszabály vagy a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott – pályázati vagy egyéb – adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat, d)165 a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási időszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes előlegek kifizetésének tervezett időpontjait tartalmazó költségtervet, e)166 jogszabály, a pályázati kiírás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat. (4) A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma – a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével – nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi. (5) Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén – ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol – nem kell csatolni az (1) és (2) bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van. (6) Külföldi kedvezményezett esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a (2) bekezdés d) és h) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő. (7) Pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a benyújtott pályázathoz csatolni kell a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot. Ezen felül a támogató a (2) és (3) bekezdés szerinti további nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé a pályázat befogadását. Ilyen esetben a támogatói okirat kiadásához, támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges azok ismételt benyújtása, ha a nyilatkozat tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel. A pályázó a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatait – a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat kivételével – feltételesen, a pályázaton történő nyertességétől függően is megteheti. (8) A (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben a pályázati kiírás vagy a támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a támogatási igény benyújtójának kell viselnie. Ávr. 73. § (1) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, szakfeladatrend szerinti besorolását, b) a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket,

c) a költségvetési támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét, d)167 a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási időszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes előlegek kifizetésének tervezett időpontjait a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján, e) visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját – egy összegben vagy részletekben –, és határidejét, f) a beszámolással – ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is –, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat, g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés 77. § (1)–(3) bekezdése szerinti biztosítékait, h) a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét, i) a támogatott tevékenység megvalósításába közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket, j) e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és k) a 82. § szerinti elállási, felmondási, visszavonási okokat. (2) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen vagy a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet. (3) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben – az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével – szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetésből nyújtott támogatás és – ha előírásra került – a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértése a szerződés érvényességét nem érinti, azonban az annak teljesítése érdekében történt kifizetése a támogatott tevékenység költségei között nem vehetők figyelembe. Ávr. 74. § (1) Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén, ha a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép, b) a támogatási döntés hatályát veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy c) a felek a támogatási szerződést egyoldalúan vagy közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik, a támogató a felszabaduló összegig a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetési támogatás igénybevételét. (2) Ha a pályázók az (1) bekezdés szerinti eljárás során felkínált lehetőséggel élni kívánnak, a 68. § (4) bekezdése szerinti döntési listát az új kedvezményezettek tekintetében módosítani kell. A költségvetési támogatás biztosítására irányuló eljárás lefolytatása a továbbiakban az általános szabályok szerint történik.

Áht. 49. § A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi. [Az Áht. 49. §-ához] Ávr. 75. § (1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a lebonyolítás céljából átadott összeg felett kötelezettségvállalási jogot gyakorló személy megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat. (2) Az Áht. 49. §-a szerinti feladatot a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv is lebonyolíthatja. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti megállapodást és a (6) bekezdés szerinti elszámolást a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv belső szabályzatában kijelölt személy által aláírt intézkedés helyettesíti. (3) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást kell előírni a lebonyolító szervnek. (4) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeget a fejezetet irányító szerv Kincstárnál vezetett lebonyolítási számláján kell elkülöníteni, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe. (5) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át. (6) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget vissza kell utalni a forrást biztosító fizetési számlára. Áht. 50. § (1) Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és c) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül. (2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában átlátható szervezet a) a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv, a köztestület, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint az Országgyűlés által elismert magyarországi egyház, vallásfelekezet és vallási közösség, az államháztartás alrendszereibe tartozó jogi személy, valamint a gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, továbbá b) az olyan államháztartáson kívüli jogi személy vagy az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) – a nyilvánosan működő részvénytársaság, civil szervezet kivételével – tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, bb) az Európai Unió tagállamában, az EGT-megállapodásban részes államban, az OECD tagállamában, vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, és bd) az államháztartáson kívüli jogi személyben vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) pont szerinti feltételek fennállnak. (3) Az agrártámogatások kivételével a költségvetési támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a benyújtónak ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása – ide nem értve a helyi adókat –, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás). (4) Jogszabály az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül további kizáró okokat is megállapíthat. (5) A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni. (6)168 Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a költségvetési támogatás az (1)–(5) bekezdéstől eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban foglalt feltételeknek. Jogszabály további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus lehetővé teszi. [Az Áht. 50. § (4) bekezdéséhez] Ávr. 76. § (1) Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, b) a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik a 72. § (3) bekezdés a) pontja szerint, c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett, d) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll, e) a Közpénztv. 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban, f) jogszabályban vagy e rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, vagy

g) nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek. (2) Ha a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást. (3) Nem biztosítható költségvetési támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetési támogatás felhasználásával jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el. (4) Ha a támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, az e fejezetben írt feltételek csak akkor alkalmazhatóak, ha azokat az uniós jogi aktus lehetővé teszi. [Az Áht. 50. § (5) bekezdéséhez] Ávr. 77. § (1) A támogató az Áht. 50. § (5) bekezdése szerinti biztosíték kikötésétől a) a természetes személy kedvezményezett részére utófinanszírozással, b)169 az előleg igénybevételére nem jogosult, utófinanszírozással, c)170 d) a támogató irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére biztosított költségvetési támogatás esetén eltekinthet. (1a)171 A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 57. § (1b) bekezdésében foglalt szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közbeszerzési eljárás során kiválasztott szállító a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés elszámolható összegének 10%-a erejéig mentesül a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól. (2)172 Biztosíték lehet a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy bármely olyan eszköz – így különösen zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék –, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni. (3)173 A helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az Áht. 83. § (5) bekezdése alapján adott felhatalmazáson felül más biztosítékot nem lehet előírni. (4) A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás első folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk.

(5) Más fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv kedvezményezett esetén a kedvezményezett irányító szervének a 41. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát a visszafizetés biztosítékának kell tekinteni. Áht. 51. § (1) A költségvetési támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak – közbeszerzés alkalmazásához kell kötni. (2) A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként. 35. A költségvetési támogatások folyósítása Áht. 52. § (1) A költségvetési támogatás igénybevétele utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás vagy beszámolást követő utófinanszírozás formájában történhet. (2) A költségvetési támogatás folyósítása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet. (3) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a költségvetési támogatásban részesülő természetes személyt, jogi személyt, jogi személyiség nélküli más szervezetet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) terhelő köztartozás összegét – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja. (4) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulás esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit a fenntartó és az általa fenntartott intézmények köztartozásaira egyaránt alkalmazni kell. [Az Áht. 52. § (1) és (2) bekezdéséhez] Ávr. 78. § (1) A költségvetési támogatás Áht. 52. § (1) és (2) bekezdése szerinti módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére. (2)174 Előfinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadása előtt kerül sor. (3) Utófinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor. (4)175 Részletekben történő kifizetés esetén előfinanszírozásnál a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott finanszírozási időszak költségeit a támogató megelőlegezi. A támogató a megelőlegezés feltételéül szabhatja, hogy a már lezárult finanszírozási időszakoknak a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott köréről – az azokban meghatározott időpontokban – a kedvezményezett beszámolót készítsen.

(5)176 Részletekben történő kifizetés esetén utófinanszírozásnál a költségvetési támogatás részleteinek átutalására – az első finanszírozási időszak kivételével – a támogatói okiratban, támogatási szerződében meghatározott finanszírozási időszakot lezáró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor. (5a)177 Kizárólag a (4) bekezdés szerint részletekben lehet az olyan előfinanszírozással biztosított költségvetési támogatást kifizetni, amelynek összege meghaladja a három millió forintot. E rendelkezést nem kell alkalmazni a) az egyházak részére nyújtott költségvetési támogatásokra, b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatásokra, c) a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra és az önkormányzati tűzoltóságok normatív állami támogatására, és d) az olyan költségvetési támogatásokra, amelyek esetén a támogatott tevékenység időtartama nem éri el a hatvan napot. (6) A költségvetési támogatás folyósítása a) a kedvezményezett fizetési számlájára, vagy b) az Áht. 52. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó költségvetési támogatás esetén ba) a kedvezményezett által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy bb) a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt személy által benyújtott, a támogatott tevékenységgel kapcsolatban felmerült beszerzéseket igazoló számlák összegének közvetlenül a szállító vagy a szállító által megjelölt engedményes fizetési számlájára történő kifizetéssel lehetséges. (7) A (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kifizetés feltétele, hogy a kedvezményezett a számla költségvetési támogatáson felüli összege kifizetését igazolja. (8) A költségvetési támogatásnak az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátása e rendelet szabályai szerint előirányzat-átcsoportosítással vagy a fizetési számlájára történő kifizetéssel történik. (9)178 Indokolt esetben az utófinanszírozással biztosított költségvetési támogatás esetén támogatási előleg nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés tartalmazza. Az előleg folyósítására több részletben, a támogatói okiratban, támogatási szerződében meghatározott ütemezéssel is sor kerülhet. (9a)179 A három millió forintot meghaladó összegű utófinanszírozással biztosított költségvetési támogatások esetén előleg kifizetésére egy vagy több részletben is sor kerülhet. Ha az előleg kifizetésére több részletben kerül sor, a kifizetés feltétele az előző előleg felhasználásának igazolása vagy a 84. § (4a) bekezdése szerint visszafizetési kötelezettség teljesítése. E rendelkezést nem kell alkalmazni az (5a) bekezdés a)–d) pontjában nevesített költségvetési támogatásokra. (10) Fel kell függeszteni a költségvetési támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt jogszabály előírja vagy a támogatói okirat kiadását, támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez

tudomást, amely a költségvetési támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell. (11) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra e § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 140–142. és 144. § másként nem rendelkezik. [Az Áht. 52. § (3) és (4) bekezdéséhez] Ávr. 79. § (1)180 A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adóhatóság a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az adatszolgáltatásban szereplő köztartozás, de legfeljebb a költségvetési támogatás kifizetésére irányuló átutalási megbízás összegét a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kedvezményezettenként és adónemenként – ha valamennyi köztartozásra nem biztosít fedezetet adónemenként, a fennálló köztartozás arányaiban – utalja át az állami adóhatóságnak. A kedvezményezettet a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelő összegű köztartozás az átutalással megfizetettnek minősül. (2) Ha az Áht. 52. § (4) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartójának vagy az általa fenntartott intézménynek az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján köztartozása van, a Kincstár erről értesíti a költségvetési támogatást folyósító fejezetet irányító szerv vezetőjét. Ha a fejezetet irányító szerv vezetője úgy nyilatkozik, hogy a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátását súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a Kincstár a köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek. (3) A Kincstár által végzett köztartozás-vizsgálathoz a költségvetési támogatások kifizetésére irányuló átutalási megbízásokon a Kincstár által meghatározott jelölést kell alkalmazni. Az átutalási megbízás ilyen esetben csoportos megbízásként nem nyújtható be. (4) A költségvetési támogatás visszatartásáról a Kincstár tájékoztatja a kedvezményezettet és a támogatót, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kedvezményezettet. A visszatartás a kedvezményezett – a költségvetési támogatás megszerzése érdekében vállalt – kötelezettségeit nem érinti. (5) Ha a Kincstár által kiküldött tájékoztatás a kedvezményezett címének megváltozása vagy bármely más okból nem kézbesíthető, a Kincstár erről tájékoztatja a támogatót. (6) Az állami adóhatóság adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, melyet a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése tartalmaz. 36. Beszámolás, visszakövetelés Áht. 53. § (1) A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. (2) A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, a támogatói okirat visszavonása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul

igénybe vett költségvetési támogatás összegét – a VII. fejezet szerinti költségvetési támogatások kivételével – a Ptk. szerinti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Nem teljesítés esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajtja be. [Az Áht. 53. § (1) bekezdéséhez] Ávr. 80. § (1) A kedvezményezett a támogatott tevékenységről és a támogatott tevékenység megvalósításával kapcsolatban felmerült valamennyi költségről – ideértve a részletekben történő finanszírozás esetén az egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott részbeszámolást, előleg biztosítása esetén az előleg elszámolásáról szóló beszámolót (a továbbiakban együtt: részbeszámoló) is – jogszabályban, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig készít el az Áht. 53. § (1) bekezdése szerinti beszámolót. (2) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén beszámoló alatt a költségvetési támogatásokkal kapcsolatban adott elszámolást kell érteni. (3) A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt költségvetési támogatás utófinanszírozás keretében történő kifizethetőségéről elsősorban a részbeszámoló, beszámoló útján kell meggyőződni. A részbeszámoló, beszámoló jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előírt tartalommal és formában ismerteti a költségvetési támogatás és – ha előírásra került – a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és – ha előírásra került – a saját forrás felhasználásáról. (4) A kedvezményezett a beszámolóban külön nyilatkozik arról, hogy a feltüntetett költségek kifizetése előtt azok jogosságáról és összegszerűségéről – ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes kifizetés előtt ezen felül az ellenszolgáltatás teljesítéséről is –előzetesen meggyőződött. Nyilatkozat hiányában a beszámoló nem fogadható el. (5) A kedvezményezett kizárólag a jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időtartam alatt felmerült, és a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket szerepeltetheti a részbeszámolóban, beszámolóban. A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolni kell a százezer forint értékhatárt meghaladó számlák másolatát, vagy egyéb, a támogató által a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott, a gazdasági eseményt igazoló dokumentum másolatát. (6) A részbeszámoló, beszámoló elfogadásáról, az esetleg jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban kell értesíteni a kedvezményezettet. Ávr. 81. § (1) Ha jogszabály vagy a támogatói okirat, támogatási szerződés a kedvezményezett részbeszámolási kötelezettségét is előírja, annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogatás folyósítója – ha a támogatás folyósítója nem azonos a támogatóval, a támogató értesítése alapján – a költségvetési támogatás folyósítását felfüggeszti, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A részbeszámoló, beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére. [Az Áht. 53. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 82. § A támogató jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik: a) a jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított három hónapon – jogszabályban meghatározott esetben nyolc hónapon – belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a költségvetési támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki, b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor, c) a 76. § (1) bekezdésében meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására, d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, e) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi a jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználását nem lehet ellenőrizni, f) a kedvezményezett a 72. § alapján adott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja, g) a kedvezményezett a 81. § (2) bekezdése szerinti határidőig sem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a részbeszámolási, beszámolási kötelezettségét, vagy h) a biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy a biztosíték értéke csökkenésének megfelelő további biztosíték nyújtásáról a támogató által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik. Ávr. 83. § (1) Ha a 82. § a), c), d), f) vagy h) pontjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, más adataiban, vagy a költségvetési támogatás egyéb – a pályázati kiírásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett, vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített – feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak. A bejelentést követően a támogató jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetési támogatás feltételeinek módosítására, jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, vagy más eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket. (2) Támogatói okirat alkalmazása esetén a költségvetési támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet.

(3) A támogatói okirat vagy a támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetési támogatás biztosítására. (4) Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetési támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt a Nemzeti Kulturális Alapból biztosított költségvetési támogatások esetén, ha az adott támogatott tevékenységhez biztosított valamennyi költségvetési támogatás összege a hárommillió forintot nem éri el, és nem haladja meg a támogatott tevékenység összköltségét. Ávr. 84. § (1) Az Áht. 53. § (2) bekezdése szerinti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. (2) A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása vagy az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a költségvetési támogatás részleges – a jogszabálysértéssel, illetve a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználással arányos mértékű – visszafizetését. Ilyen esetben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Áht. 53. § (2) bekezdése szerint köteles visszafizetni. (3)181 Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató saját érdekkörében felmerülő okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes. (4) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a kedvezményezettnek a döntés, értesítés, fizetési felszólítás kézhezvételét követő tizenöt nap áll rendelkezésére a visszafizetési kötelezettség teljesítésére. A visszafizetési kötelezettséget – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt, azt a költségvetési évben teljesített kötelezettség esetén kiadáscsökkentő, a költségvetési éven túl teljesített kötelezettség esetén bevételnövelő tételként kell nyilvántartani. (4a)182 A 78. § (5a) és (9a) bekezdése szerinti költségvetési támogatás esetén a támogató külön döntése nélkül is köteles a kedvezményezett a számára kifizetett költségvetési támogatást visszafizetni, ha annak a támogatott tevékenységgel összefüggő felhasználásáról a részére történő kifizetést követő harminc napon belül nem gondoskodott. E bekezdés alkalmazásában nem minősül a költségvetési támogatás támogatott tevékenységgel összefüggő felhasználásának annak betétként történő elhelyezése, kamatozó értékpapír vásárlására fordítása vagy más befektetési célú hasznosítása. Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét a költségvetési támogatás felhasználására rendelkezésére álló határidőn belül nem teljesíti, a költségvetési támogatás részére történő folyósításának napjától a felhasználása vagy visszafizetése napjáig a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti mértékű kamatot fizet. (4b)183 Ha a kedvezményezett a költségvetési támogatást a (4a) bekezdés szabályai szerint visszafizeti, a kedvezményezett által korábban benyújtott és a támogató által elfogadott költségtervet módosítani kell. A visszafizetett költségvetési támogatás a módosított költségtervben foglaltak szerint bocsátható ismételten a kedvezményezett rendelkezésére.

(5) Ha a visszafizetési kötelezettséget az Áht. 67. §-a alapján a kormányzati ellenőrzési szerv érvényesíti, a visszafizetett összeget a központi költségvetés Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni. (6) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni. (7) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell érvényesíteni. (8) A visszafizetési kötelezettség érvényesítése a 77. §-ban foglaltak szerint kikötött biztosíték érvényesítésével történik, ha a (4) bekezdés szerint megküldött értesítésben foglalt határidőn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére sem került sor. (9) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-átcsoportosítással kapott és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás költségvetési évben történő visszafizetés alatt a költségvetési támogatást biztosító előirányzat javára történő előirányzatátcsoportosítást kell érteni. (10) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra e § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 104–107. § másként nem rendelkezik. 37. Költségvetési támogatások ellenőrzése Áht. 54. § A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a támogatói okiratot visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat. A támogatói okirat visszavonása, a támogatási szerződéstől való elállás esetén a kedvezményezett az addig igénybe vett költségvetési támogatást köteles visszafizetni. [Az Áht. 54. §-ához] Ávr. 85. § A támogatási igény jogosságát, a költségvetési támogatás és – ha előírásra került – a saját forrás felhasználását a jogszabályban, pályázati kiírásban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetési támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a lezárást követően kerülhet sor. 38. Egyéb szabályok Áht. 55. § A költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. [Az Áht. 55. §-ához]

Ávr. 86. § A támogató a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett utolsó beszámolójának, kifizetési igénylésének támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni. Ávr. 87. § (1) Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon – ha az a kedvezményezett tulajdonába vagy vagyonkezelésébe kerül – jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kedvezményezett helyébe – részleges elidegenítés esetén a kedvezményezett mellé –, bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a kedvezményezett mellé a támogatási szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen. (2) A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése. Ávr. 88. § (1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetési támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított, vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve, ha a kedvezményezett a) az előzetesen felszámított, vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő általános forgalmi adó levonására jogosult, vagy b) – ha a támogatott tevékenység valamely áru, vagy szolgáltatás további felhasználásával, értékesítésével jár – a kedvezményezett az adóterhet áthárította. (2) A kedvezményezett a támogatott tevékenységgel kapcsolatban nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt feltételekről. (3) Ha a kedvezményezett a jogállása változása miatt, vagy más okból a (2) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére a költségvetési támogatás felhasználása során a) a fizetendő adójából rá áthárított, vagy az általa megállapított adót levonta, vagy b) a keletkező adóterhet másra áthárította, a levonásba helyezett, illetve áthárított és a támogató által is támogatott általános forgalmi adó összegének megfelelő költségvetési támogatást köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni. Ávr. 89. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetési támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e rendelet alapján megküldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)–(10) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni. (2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

(3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. (4) Ha a küldemény a postai kézbesítés második megkísérlését követően is „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a posta által visszaküldött küldemény visszafordításának napját kell a kézbesítés napjának tekinteni. (5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja. (6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. (7) Ha a naptári napokban megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. (8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik. (9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. (10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. Ávr. 90. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal államháztartáson kívüli kedvezményezettnek pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a fejezetet irányító szerv vezetőjénél kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás véleménye szerint jogszabálysértő. (2) A kifogás benyújtására a pályázati kiírásban a kifogásolt intézkedéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódóan megállapított határidőn belül írásban van lehetőség. (3) Ha a költségvetési támogatás biztosítására lebonyolító szerven keresztül kerül sor, a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a kifogást a lebonyolító szervhez nyújtja be, amely azt a kifogás kézhezvételétől számított öt napon belül – a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokkal együtt – a fejezetet irányító szerv vezetőjének továbbítja. (4) A kifogás tartalmazza a) a kifogást tevő nevét, székhelyét vagy lakcímét, a nem természetes személy kifogást tevő képviselője nevét, b) a kifogással érintett pályázat vagy támogatói okirat, támogatási szerződés azonosításához szükséges adatokat, c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását, d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel megsértett jogszabályi rendelkezés pontos megjelölését, és e) a kifogást tevő aláírását. (5) A kifogás kivizsgálásában – a fejezetet irányító szerv vezetője kivételével – nem vehet részt az, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett.

(6) Az elkésett, a kifogás benyújtására nem jogosult személytől származó, a korábbival azonos tartalmú és az elbírálásra alkalmatlan kifogást a fejezetet irányító szerv vezetője elutasítja, és erről az elutasítás indokainak megjelölésével a kifogást tevőt írásban értesíti. (7) A fejezetet irányító szerv vezetője a kifogást annak kézhezvételétől számított harminc napon belül – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – érdemben elbírálja. (8) Ha a kifogás alapos, a fejezetet irányító szerv vezetője elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedést, egyébként azt elutasítja, és döntéséről – elutasítás esetén az elutasítás indokainak megjelölésével – a kifogást tevőt írásban értesíti. (9) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatással kapcsolatos kifogás benyújtására, annak elbírálási rendjére az e költségvetési támogatásokat szabályozó jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni. 39. Összehangolási, monitoring szabályok Áht. 56. § A kincstár monitoring rendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és közreműködik ezek felhasználásának összehangolásában. [Az Áht. 56. §-ához] Ávr. 91. § A 3. mellékletben megjelölt előirányzatok (a továbbiakban: azonos célú előirányzatok) felhasználása során – az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai kivételével, a Területi Együttműködés előirányzatra külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel – a 66–90. § rendelkezéseit a 92–99. §-ban foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni. Ávr. 92. § (1) A fejezetet irányító szerv a költségvetési tervezés keretében a) javaslatot készít az azonos célú előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának mértékére, a költségvetési támogatások arányára, továbbá kidolgozza annak az azonos célú előirányzat kezelő szervének feladatai végrehajtásához szükséges szabályokat, és b) kidolgozza az azonos célú előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a támogatási konstrukciók tervezetét, ennek során alkalmazza a 37/2011. Korm. rendeletben, vagy a 4/2009. Korm. rendeletben meghatározott eljárási rendet, és ezekhez a támogatási konstrukción belül külön szabályokat rendel vagy külön támogatási konstrukció tervezeteket készít. (2) Az azonos célú előirányzat kezelő szerve a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően és a támogatási konstrukció megjelentetését megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére a)184 az azonos célú előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, költségvetési támogatásként való felhasználásának összegére, mértékére, a kedvezményezetteknek biztosítható költségvetési támogatás arányára vonatkozó javaslatot, b) a támogatási konstrukciók tervezetének teljes körű dokumentációját, és c) a 37/2011. Korm. rendelet által előírt esetekben a nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyó véleményét – az agrártámogatások esetén a 4/2009. Korm. rendelet alapján történő jóváhagyást –, vagy az azonos célú előirányzat kezelő szervének jogszabályi hivatkozással alátámasztott

nyilatkozatát arról, hogy az adott támogatási konstrukció mentesül a 37/2011. Korm. rendelet vagy a 4/2009. Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól. (3) A támogatási konstrukció tervezetét a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben rögzíti és az e rendeletben meghatározott adatgyűjtésre vonatkozó megfelelőségét vizsgálja, amelyre vonatkozóan egyetértési joggal rendelkezik. Egyetértése, az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet jóváhagyó állásfoglalása – pályázati kiírás esetén jóváhagyása –, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozata esetén a Kincstár a beérkezést követő tíz munkanapon belül regisztrálja a támogatási konstrukció adatait a monitoring rendszerben, és erről tájékoztatja a támogatási konstrukció bejelentőjét. (4) A Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben nyilvántartja az e rendelet alapján bejelentett csekély összegű támogatásokat kedvezményezettenként. (5) A Kincstár a döntés-előkészítés folyamatában adatot szolgáltat a monitoring rendszerben regisztrált adatokról az e rendeletben meghatározott jogosultak részére. Az azonos célú előirányzatok kezelő szervei a támogatási konstrukció regisztrálása után hozzáférnek a támogatás igénylőinek a monitoring rendszerben regisztrált adataihoz. (6)185 Az azonos célú előirányzat kezelő szerve és a 66. § (1) bekezdése szerint bejelentett támogatási konstrukció kezelő szerve a jóváhagyott költségvetési támogatásról a támogatási döntést követő tíz munkanapon belül adatot szolgáltat a Kincstárnak. Több azonos célú előirányzat forrásaira benyújtott pályázat esetén a támogató döntéséről a többi érintett azonos célú előirányzat kezelő szervét is tájékoztatja. (7) Ha a (6) bekezdés szerint megadott adatokban módosulás történik, a támogatási döntés hatályát veszti, vagy a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt, erről öt munkanapon belül értesíteni kell a Kincstárt. (8)186 A regisztrált adatok egyeztetése céljából a Kincstár évente június 30-ig adatot szolgáltat a monitoring rendszerben feldolgozott információkról az azonos célú előirányzat kezelő szerveinek és a 66. § (1) bekezdése szerint bejelentett támogatási konstrukciók kezelő szerveinek, amelyek július 31-ig aktualizálják az általuk szolgáltatott adatok körét. (9) A költségvetési támogatás folyósításáról minden évben legalább egyszer, a (8) bekezdésében meghatározott időpontnak megfelelően elektronikus úton értesíteni kell a Kincstárt. (10) A támogatás folyósítója a költségvetési támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha az azonos célú előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a (2) és (6)–(9) bekezdés szerinti adatokat. (11) Ha a Kincstár észleli, vagy a költségvetési támogatás folyósításának folyamatában valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetési támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatói okiratokban, támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a költségvetési támogatást biztosító azonos célú előirányzatok kezelő szerveit. A költségvetési támogatások halmozódásáról a Kincstár a monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében adatot szolgáltat. Ávr. 93. § (1) Az európai uniós források felhasználása során – a technikai segítségnyújtás, a Végrehajtási Operatív Program, a nagyprojektek és a kiemelt projekt eljárásrend kivételével – költségvetési támogatás pályázati úton vagy jogszabályi felhívás alapján adható.

(2) Az azonos célú előirányzat kezelő szervének az érintett azonos célú előirányzatok kezelő szerveivel egyeztetve biztosítania kell, hogy azok felhasználásának szabályozása, a pályázati felhívások tartalma és közzététele összehangoltan történjék. (3) Azonos célra eltérő feltételekkel több pályázati felhívás nem jelentethető meg. Ávr. 94. § (1)187 Nem nyújthat be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásaira az a helyi önkormányzat – ideértve a társulást és a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 16. pontja szerint létrehozott konzorciumot is –, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló 2004. évi XXX. törvény X. melléklet 8. Környezetvédelem címszó alatt előírt határidőig a) a szennyvízkezeléssel kapcsolatban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 4. és 13. cikkét, b) az ivóvízkezeléssel kapcsolatban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 1998. november 3-i a 98/83/EK tanácsi irányelvet, valamint c) a hulladékkezeléssel kapcsolatban a hulladékokról szóló 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályban előírt kötelezettségeket 2012. január 1-jéig nem teljesítette, a teljesítésre irányuló beruházások nincsenek folyamatban, vagy a teljesítés érdekében nem nyújtott be pályázatot. (2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azzal a helyi önkormányzattal szemben, aki 2012. január 2-át követően a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti uniós jogi aktust átültető jogszabályban meghatározott kötelezettségeket nem teljesítette, de jogszabály által előírt kötelező feladat teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, vagy c) az a) és b) pontban meghatározott okon túl nyújt be pályázatot, és van a b) pont szerinti olyan pályázata, amelynek tekintetében ca) egyfordulós pályáztatás esetén már érvényes támogatási döntés született, vagy cb) kétfordulós pályáztatás esetén a projektkoncepciót már elfogadták. (3) A (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti esetben, ha a részletes projektjavaslat a derogáció teljesítésére vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített határidőig nem kerül benyújtásra, az (1) bekezdésben foglalt tilalmat ismételten alkalmazni kell. A projektkoncepció elfogadása és a részletes projektjavaslat benyújtására rendelkezésre álló határidő között megítélt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, valamint a Kohéziós Alapból folyósított költségvetési támogatások – a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – felfüggesztésre kerülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében készített pályázat ismételt benyújtásáig. Ávr. 95. § (1) Több azonos célú előirányzat együttes támogatására azonos évben benyújtott támogatási igény esetén a támogatási igényeket kizárólag azon azonos célú előirányzat kezelő szervéhez kell benyújtani, amelytől a legmagasabb összegű támogatást kérik. Több azonos összegű támogatási igény esetén az ezekkel érintett azonos célú előirányzatok bármelyik kezelő szervéhez benyújtható a támogatási igény. A támogatási

igénynek az abban megjelölt azonos célú előirányzatok kezelő szervei részére történő haladéktalan megküldéséért annak az azonos célú előirányzatnak a kezelő szerve felelős, amelynek terhére az igénylést benyújtották. (2) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az egyes támogatási igények tekintetében a támogatási döntéseket az érintett azonos célú előirányzatok kezelő szervei közösen vagy külön-külön – az adott azonos célú előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint – is meghozhatják. Ez utóbbi esetben kötelesek egymást tájékoztatni a meghozott döntésekről. (3) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az azonos célú előirányzatok kezelő szervei külön-külön adnak ki támogatói okiratot vagy kötnek támogatási szerződést a kedvezményezettel, de egymással összehangoltan ellenőrzik a támogatott tevékenység megvalósulását és a költségvetési támogatások felhasználását, továbbá az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságokról egymást tájékoztatják. (4) Ugyanazon támogatott tevékenységhez költségvetési támogatás egy azonos célú előirányzatból csak egy alkalommal ítélhető meg, ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik. A 92. § (1) bekezdése szerinti szabályozás rendkívüli méltánylást érdemlő, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötést követően kialakuló, korábban nem látható ok miatt bekövetkező esetekre ettől eltérő szabályokat állapíthat meg. (5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként a 76. § (1) bekezdés c)–g) pontjában foglalt feltételek teljesülését kell csak vizsgálni. Ávr. 96. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása – a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, valamint a vissza nem térítendő költségvetési támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet. (2) Támogatási előleg indokolt esetben, eltérő jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben – amely nem haladhatja meg a költségvetési támogatás 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot a – (9) bekezdés szerinti ütemezésben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat, támogatási szerződés is tartalmazza. A természetbeni telephelyjuttatás vagy vissza nem térítendő költségvetési támogatásból épített vagy vásárolt telek, épület esetén a telephely vagy az ingatlan előlegként értelmezhető. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, vagy a telephely (telek, illetve telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendő költségvetési támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás forgóeszközhitellel és készletekkel csökkentett értékének 15%-át, csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át. (3) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenység esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti utófinanszírozás esetén – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a pályázati felhívásban és a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előlegfizetést biztosít a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a pályázati felhívásban ismertetni kell. Az előleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az előleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó, a (2) bekezdésben szereplő összeghatártól az irányító hatóság vezetője az

államháztartásért felelős miniszter egyetértésével eltérhet. Az előleg több részletben történő folyósítása esetén a (2) bekezdésben szereplő százalékos mérték és összeghatár az előleg teljes összegére értendő. (4) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az előlegnyújtás és a költségvetési támogatás kifizetése során a) az előleget vagy annak első részletét a kedvezményezett előleg igénylési kérelemének beérkezésétől számított tizenöt napon belül folyósítani kell, b) az előleg több részletben történő folyósítása esetén az előleg – első részletének folyósítását követően – fennmaradó részét a támogatott tevékenység elindítását követően lehet igényelni, ha a megvalósítás költségeinek időbeli felmerülése ezt indokolttá teszi, c) a kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatás folyósítójához az előleg vagy annak első részlete kifizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a költségvetési támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja, d)188 időközi kifizetést a támogatás folyósítója a felmerült, vagy – ha a pályázati felhívás és a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat arra lehetőséget biztosít – átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva teljesítés- és forrásarányosan teljesít, e) a kedvezményezett időközi kifizetési kérelméhez mellékelni kell a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számla, illetve egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint a követelés kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott dokumentumot, azzal, hogy az irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt számlaösszesítő is benyújtható, f) az időközi kifizetésnek nem feltétele a folyósított előleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás, g) záróegyenleg-fizetést a támogatás folyósítója a ténylegesen felmerült, elszámolható, vagy – ha a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít – átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva teljesít, h) a kedvezményezett a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles benyújtani kérelmet a záróegyenlegfizetésre, amihez mellékelni kell a támogatott tevékenység megvalósításának előrehaladásáról szóló záró projekt előrehaladási jelentést és a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint az azok kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, az előleggel való elszámolás kötelezettségét is beleértve, és i) ha a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít, egyes költségek a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott mértékig – a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett – átalány alapon is elszámolhatóak. (5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti időközi kifizetés akkor folyósítható, ha a támogató a kedvezményezett kifizetési igénylését elfogadta. (6) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága – a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti szállítói finanszírozás esetén – előleget nyújthat az államháztartás alrendszereibe tartozó kedvezményezettek számára, ha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt feltételek teljesülnek. Az előleg legfeljebb a keletkező fizetendő adó mértékéig terjedhet. A (4) bekezdésben

foglaltaktól eltérően az e bekezdés szerinti általános forgalmi adó előleget az adóval érintett számla elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni. A támogató az előleget tizenöt napon belül folyósítja. Az általános forgalmi adó előleget a kedvezményezett a folyósítást követő harminc napon belül köteles az adó befizetésére fordítani, kivéve, ha az Art. ennél rövidebb határidőt állapít meg, továbbá köteles azzal a befizetését követő öt munkanapon belül a támogató felé elszámolni. (7) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a belföldi természetes személynek, valamint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére az odaítélt költségvetési támogatás összegének 50%-áig, de legfeljebb háromszázmillió forintig támogatási előleg nyújtható, ha a költségvetési támogatás folyósítására még nem került sor. (8) Előleg igénybevétele esetén – a (4) és (6) bekezdés szerinti kivétellel – a költségvetési támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás, valamint egyéb források adott évi ütemezés szerinti összegét – a 92. § (1) bekezdése szerinti szabályozásban meghatározott módon – igazoltan felhasználta, az előleggel elszámolt, és az elszámolás elfogadásáról a támogató írásban értesítette. (9) A kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 1. pont d) alpontjában meghatározott tevékenység támogatása esetén a (2) bekezdés szerinti mértékű előleg – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a támogatott tevékenység megvalósítása során legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott előleggel, időarányos saját forrással történő elszámolást követően. A költségvetési támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható. Központi költségvetési szerv részére a 75%-os előleggel történt elszámolást követően a fennmaradó összeg előlegként átcsoportosítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő szakmai teljesítés esetén a kedvezményezett fejezetnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszarendezéséről. (10)189 A Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében finanszírozott támogatott tevékenységek esetén az előleg mértéke a) legfeljebb a megítélt költségvetési támogatás 50%-a, b) az a) pontban foglaltaktól eltérően az Ösztöndíjak program, a Kétoldalú kutatási együttműködés program, a Kétoldalú kapcsolatok alapjai és kis projekt alapok esetében a megítélt támogatás 90%-a, c) a finanszírozó országok jóváhagyása esetén az a) és b) pontban meghatározott mértéket meghaladó lehet. (11) Az Európai Unió strukturális alapjaiból és a központi költségvetésből, továbbá az Önkormányzati Önerő Alapból együttesen elnyert költségvetési támogatással megvalósított támogatott tevékenységek esetében a költségvetési támogatás utalás előtti ellenőrzését a Kincstár a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzi. (12) Ha eredetileg európai uniós forrás nélkül finanszírozott támogatott tevékenység részben európai uniós forrás bevonásával kerül megvalósításra, a (2)–(4) bekezdésben szereplő feltételektől olyan mértékben lehet eltérni, hogy a támogatott tevékenység új finanszírozási feltételei a hatályos támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott feltételekhez képest a kedvezményezett pénzügyi helyzetét illetően megegyezzenek.

(13)190 A Szolidaritás és migrációs áramlások igazgatása Általános Program keretében megítélhető költségvetési támogatások esetén előleg részletekben – de maximum három részletben – nyújtható. Az első előlegrészlet legmagasabb mértéke a költségvetési támogatás összegének 37,5%-a, az ezt követő két előlegrészlet legmagasabb mértéke 25%-a, illetve 22,5%-a azzal, hogy a költségvetési támogatás fennmaradó része csak az előlegrészletekkel való teljes elszámolás után biztosítható. Költségvetési szerv részére a tizenöt millió forint alatti költségvetési támogatás teljes összege előlegként folyósítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő teljesítés esetén a fejezetet irányító szervnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszafizetéséről. (14) Nem nyújtható előleg a kedvezményezett számára, ha a költségvetési támogatás kifizetésére utófinanszírozással, a projekt megvalósítását követően, egy összegben kerül sor. Ávr. 97. § Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás visszafizetési kötelezettségének szabálytalanság miatti megállapítása, vagy az Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére szabálytalanság miatti közvetlen levonás érvényesítése esetén a visszafizetést, visszapótlást a szabálytalanul felhasznált forrást biztosító előirányzattal azonos fejezet – a felhasznált költségvetési támogatás céljával megegyező célú – előirányzatairól, a szükséges mértékű szabad előirányzat hiánya esetén a Kormány által meghatározott más előirányzatról kell teljesíteni. Ha a szabálytalansággal érintett összeg a későbbiekben behajtásra, megtérítésre kerül, azt a korábbi visszafizetést, visszapótlást biztosító előirányzat javára kell elszámolni. Ávr. 98. § (1) Ha a fejlesztési célú költségvetési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától – a Ptk. szerinti szerződést biztosító mellékkötelezettség jogcímek kivételével – bevételhez jut, az arra jutó arányos költségvetési támogatást vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti beruházásra több jogcímen biztosítanak költségvetési támogatást, a beruházás átlagos támogatási intenzitása arányában kell visszafizetni a pótlólagos bevételre jutó költségvetési támogatást. A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv az erről szóló adatszolgáltatást beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül küldi meg a Kincstárnak. (3) A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a központi költségvetést megillető összeget a (2) bekezdés szerinti határidőt követő harminc napon belül visszafizeti. (4) Ha a visszafizetési kötelezettséget határidőig nem teljesítik, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást – a (2) bekezdés szerinti határidőtől a visszafizetés napjáig számított – jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal terhelten kell visszafizetni. Ávr. 99. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetési támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta és a költségvetési támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént. (2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat,

támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült. Ávr. 100. § (1)191 A Széchenyi Kártya Program keretében a vállalkozásoknak nyújtott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás és kezességi díjtámogatás a (2)–(5) bekezdés szerint folyósítható. (2)192 Az (1) bekezdés szerinti támogatás a támogatás igénylőjének azonosító adatait tartalmazó hiteligénylő lap kitöltésével igényelhető. Az igénylőlaphoz a 72. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot kell csatolni. (3) A Széchenyi Kártya Program forrását biztosító előirányzat kezelő szerve a monitoring rendszerben regisztrált adatokhoz, a támogatási döntésekhez és azok módosulásaihoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeit a Kincstár részére a 92. § (2), (6) és (8) bekezdése szerint adatszolgáltatással teljesíti. (4)193 A támogatási igény elfogadása esetén a támogató költségvetési támogatást biztosít a kedvezményezetnek. (5)194 A Széchenyi Kártya Programra nem kell alkalmazni e rendelet 70. §-át, 71. §-át, 73. §-át, 78. § (6) bekezdését, 79. §-át, 80. §-át, továbbá a 77. § szerinti biztosítékot nem kell kikötni. VII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZERÉNEK TÁMOGATÁSA 40.195 Közös szabályok Áht. 57. §196 (1) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le. (2) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évet követően elszámol az általa igénybe vett támogatással. Áht. 57/A. §197 (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott, b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel, c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett (e fejezet alkalmazásában az a)–d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel), a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni. (2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi

önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben. (3) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott határidőt követő hatvan napon túl igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. (4) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincsár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben. Áht. 57/B. §198 A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére jogszabály alapján juttatott támogatásai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kizárólag a támogatások felülvizsgálatára és a jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó fizetési könnyítésre, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. VII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZERÉNEK TÁMOGATÁSA [Az Áht. 57–57/B. §-ához]199 Ávr. 101. §200 (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által igényelhető feladatmutatók szerint járó támogatásra való jogosultsági feltételeiről és az igénylés lebonyolításának rendjéről az államháztartásért felelős miniszter – a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, a Kincstár útján – a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot értesíti. (2) Az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és a feladatkörében érintett ágazati miniszterrel együttműködve a központi költségvetésről szóló törvény alapján a Kincstár útján értesítőt bocsát ki. Az értesítő alapján a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat kiegészítő adatszolgáltatást nyújt be a Kincstárhoz, ha a) a feladatmutatók szerint járó támogatások központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igénybevételi szabályai eltérnek az (1) bekezdés szerinti igénylés feltételeitől, vagy b) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat számára megállapított feladatmutatók szerint járó támogatás a felelősségi körén kívül eső ok miatt különbözik a központi költségvetésről szóló törvény alapján járó összegtől.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény bekövetkezését a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat – a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt – írásban bejelenti a Kincstárnak. A Kincstár a bejelentést felülvizsgálja, a kézhezvételét követő tizenöt napon belül visszaigazolja, és értesíti a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. (4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a számára megállapított feladatmutató alapján járó támogatás módosítását, valamint az önkormányzati körön belüli és körön kívüli átadását a költségvetési év során legfeljebb három alkalommal kezdeményezheti, a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint. (5)201 A Kincstár az (1) bekezdés, a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés alapján benyújtott kérelmet a kérelem benyújtásától számított öt napon belül szabályszerűségi és formai szempontból megvizsgálja és szükség esetén – legfeljebb öt napos határidő kitűzésével – a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot hiánypótlásra, módosításra hívja fel. A Kincstár az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat, illetve intézmény átadásához kapcsolódó hiánytalan kérelmet a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek. (6) Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése esetén az igénylés, az igénybevétel évközi felülvizsgálata és a kamat megállapítása a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok szerint történik. Ávr. 102. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásról év közben történő lemondás esetén a költségvetési támogatás módosítására irányuló kérelmet a Kincstárnak kell megküldeni. A kérelemhez csatolni kell – a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás kivételével – a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást. (2) A Kincstár a benyújtott kérelmet öt napon belül formai szempontból megvizsgálja és szükség esetén – legfeljebb öt napos határidő kitűzésével – a benyújtót hiánypótlásra, módosításra hívja fel. A Kincstár a kérelmet a beérkezést, hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek. (3) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelmet – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – harminc napon belül, a Kincstáron keresztül igazolja vissza. (4) A tárgyév november 30-a után benyújtott kérelmekben szereplő módosítási igény nem kerül átvezetésére. A kérelem benyújtója az éves költségvetési beszámolójában visszafizetési kötelezettségként köteles kimutatni a kérelemben szereplő összeget. Erről a Kincstár a kérelem benyújtóját a költségvetési év végéig értesíti. Ávr. 103. §202 (1) A társulás által ellátott feladatokhoz kapcsolódó, a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatást az intézmény székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat igényelheti. A támogatással való elszámolás az igénylésre jogosult feladata. (2) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások igénylése, évközi módosítása papír alapon és elektronikus úton történik a következők szerint: a) a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások, továbbá a helyi önkormányzatokért felelős miniszter szabályozási jogkörébe tartozó költségvetési támogatások – az egyes jövedelempótló

támogatások kiegészítése kivételével – igénylésére, évközi módosítására a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által – az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a Kincstár útján – kiadott információs rendszert, b) az a) pontban nem nevesített költségvetési támogatások és az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésének igénylésére, évközi módosítására a Kincstár által működtetett rendszert kell használni. Ávr. 104. §203 (1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a) a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások évközi módosításából származó fizetési kötelezettségét aa) a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások esetén az annak során történt elszámolással, ab) egyéb esetben a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel, b) az elszámolás, az Áht. 60. §-a szerinti elszámolás felülvizsgálata vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés során keletkező fizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel, és c) a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel teljesíti. (2) A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások év végi elszámolása alapján a központi költségvetést megillető összeget a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a Kincstárhoz történő benyújtására az államháztartási számviteli kormányrendelet által előírt benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül kell megfizetni. A helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás kiutalásáról a Kincstár legkésőbb a költségvetési évet követő év május 31-éig gondoskodik. (3) Ha az Áht. 60. §-a szerinti elszámolás felülvizsgálata során az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérés keletkezik a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget a Kincstár felhívásának elfogadásától, a határozat jogerőre emelkedésétől vagy a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül fizeti meg. A helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető összeget a Kincstár az elfogadott felhívás megérkezésétől, a határozat jogerőre emelkedésétől vagy a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén készített jegyzőkönyv átadásától számított tizenöt napon belül utalja át. (4) A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás átutalásra kerülő összegének megállapítása és teljesítése során a) – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások egyenlegét, b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése összegének egyenlegét, és c) a költségvetési támogatások összegét jogcímenként

kell figyelembe venni. (5) Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A Kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át. (6) Az Áht. 57/A. § (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettségre április 30-áig, a Kincstár felülvizsgálati eljárása során kibocsátott felhívásának elfogadásától, a végzés, határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő. A határidő elmulasztása jogvesztő. A Kincstár a kérelem beérkezését követő harminc napon belül dönt a részletfizetés engedélyezéséről vagy elutasításáról. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli a 105. § (4) bekezdése és 106. § (1) bekezdése szerinti kamat. (7) Az Áht. 57/A. § (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár abban az esetben nyújtja be, ha a) a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások évközi módosításához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott határidőt, b) az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét a kötelezett a határozatban megjelölt határidőt, c) az elszámoláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét a 104. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőt, vagy d) az elszámolás felülvizsgálatához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a felhívás elfogadását, illetve a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül a kötelezett nem teljesítette. Ávr. 105. § (1)204 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogosulatlanul igényelt feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatás teljes összege után, ha az igényelt támogatás legalább 3%-kal meghaladja a jogszerűen igénybe vehető támogatás mértékét. Az igénybevételi kamat mértéke, ha a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatás a) igénylője a támogatás módosítására a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott első időpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat 25%-a, b) igénylője a támogatás módosítására a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott második időpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat 50%-a, c) igénylője a támogatás módosítására a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott harmadik időpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat, vagy d) igénylőjének év végi elszámolása során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogosulatlan igénybevételt a Kincstár az Áht. 60. §a szerinti felülvizsgálat során vagy az Állami Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese. (2)205 A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat-, illetve intézmény átadásához kapcsolódó lemondást kamatfizetési kötelezettség nem terheli. (3) Ha a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az (1) bekezdés szerinti kamat 50%-át kell megfizetni. (4)206 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat késedelmi kamat fizetésére kötelezett

a) az éves költségvetési beszámolójában kimutatott visszafizetési kötelezettség összege után, ha azt a beszámoló Kincstárhoz történő benyújtási határidejét követő tizenöt napon belül nem teljesíti, és b) az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálat keretében megállapított, illetve az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után. (5) A késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdő napja államháztartási számviteli kormányrendelet által az éves költségvetési beszámoló Kincstárhoz történő benyújtására előírt határidőt követő 16. nap, zárónapja a teljesítés napja. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. (6)207 Ávr. 106. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből folyósított, jogtalanul igénybe vett költségvetési támogatás összege után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot kell megfizetni. (2)208 A jogosulatlan igénybevétel kezdő napja a költségvetési támogatásnak a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláján történő jóváírás napja. Ha a költségvetési támogatás átutalása több részletben történt, a jogosulatlan igénybevétel kezdőnapja vagy kezdőnapjai a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet vagy részletek fizetési számlán történő jóváírása napjával azonos azzal, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási időpontjától kezdődően visszafelé kell elvégezni. (3)209 A jogosulatlan igénybevétel utolsó napja a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében az a nap, amelyen a fizetési kötelezettség a nettó finanszírozás során elszámolásra kerül, a nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében pedig a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének napja. Ávr. 107. § (1)210 A 105. és 106. § alkalmazásában jegybanki alapkamaton, ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatát, b) az igénybevétel évét követően tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatát kell érteni. (2)211 A 105. § (1) bekezdése szerinti igénybevételi kamat összegét a Kincstár állapítja meg. Az igénybevételi kamat összegéről és annak kiszámítása módjáról, ha az igénybevételi kamat a) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolójában szereplő adatok alapján keletkezik, az éves költségvetési beszámoló elkészítését követő tizenöt napon belül, b) az Áht. 60. §-a alapján folytatott felülvizsgálat során keletkezik vagy a felülvizsgálat következtében módosul az a) pont szerint keletkezett kamatösszeg, az Áht. 60. § (10) bekezdésében meghatározott határozatban vagy az Áht. 60. § (6) bekezdésében meghatározott felhívás elfogadását követő tizenöt napon belül értesíti a kamatfizetésre kötelezettet.

(3) A kamatfizetésre kötelezett állapítja meg a 105. § (4) bekezdése és a 106. § (1) bekezdése szerinti kamat összegét, amelyet a Kincstár felülvizsgál. Ha a Kincstár a megállapított összeget vitatja, a kamatfizetésre kötelezettet felhívja a megállapított kamat módosítására. 41.212 A helyi önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata Áht. 58. § (1) A kincstár a költségvetési év utolsó napjáig a rendelkezésére álló adatok alapján közigazgatási hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésében és évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat és azok alakulását, az igénylés és annak módosítása megalapozottságát. (2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti mutatószámokat megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot, hogy a soron következő módosítás során a mutatószámokat a végzésben foglaltaknak megfelelően vezesse át. (3) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított hatósági eljárás keretében hozott határozatát a Ket. 101. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállása esetén fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja, amely alapján önmaga jogosult a módosítást megalapozó mutatók átvezetésére. [Az Áht. 58. §-ához]213 Ávr. 108. §214 (1) Az Áht. 58. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön vizsgálat lefolytatására. (2) Az ellenőrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is. (3) A Kincstár az Áht. 58. § (2) bekezdése szerinti végzést a vizsgálat befejezését követő tizenöt napon belül adja ki. (4) A végzés tartalmazza a) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által jelzett érintett mutatószámokat jogcímenként, b) a Kincstár által megállapított mutatószámokat és az ezeket megalapozó adatokat, c) az eltérés indokait, d) kötelezést arra, hogy – arra vonatkozó lehetőség esetén – a soron következő módosítás során a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat feladatmutatóit módosítsa, és e) tájékoztatást a végzésben foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről. (5) Ha a végzés meghozatalát követően nincs lehetőség a feladatmutatók módosítására, a Kincstár a végzésben meghatározott adatokat az Áht. 60. §-a szerinti vizsgálat során veszi figyelembe.

(6) A Kincstár az Áht. 58. § (3) bekezdése szerinti határozatot a (4) bekezdés d) pontja szerinti kötelezés elmulasztását követő harminc napon belül adja ki. Ávr. 109. §215 42.216 A költségvetési támogatás igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata Áht. 59. §217 (1) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igényelt költségvetési támogatás esetén szabályszerűségi szempontból vizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, határidő kitűzésével hiánypótlásra történő felhívást ad ki. Ha a felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, a kincstár nem továbbítja a támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek és erről – a támogatási igény benyújtójával egyidejűleg – értesíti azt. (2)218 A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igénybe vett költségvetési támogatások felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során a költségvetési év utolsó napjáig ellenőrzi. (3)219 Ha a kincstár a költségvetési támogatások felhasználását megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről való lemondásra. A végzésben foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén az 58. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a kincstár jogosult a költségvetési támogatás visszavonására, módosítására. [Az Áht. 59. §-ához]220 Ávr. 110. §221 (1) Az Áht. 59. § (1) és (2) bekezdése szerinti vizsgálat lefolytatására a 108. § (1)–(4) bekezdése szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Kincstár az Áht. 59. § (1) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosításra – az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban meghatározott igénylési rendhez igazodóan – legfeljebb nyolcnapos határidőt állapít meg. Ha a felhívás címzettje a hiánypótlásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, és emiatt a támogatási igény az elbírálásra jogosult szervnek nem továbbítható, a támogatási igény dokumentációját – egy másolati példány megtartásával – az ok megjelölésével a Kincstár visszaküldi a benyújtónak. (3) A hiánypótlásra történő felhívás tartalmazza a) a felhívással érintett költségvetési támogatással kapcsolatosan benyújtott támogatási igény adatait, b) a hiánypótlás teljesítésének határidejét, c) a hiányok, módosítandó adatok, dokumentumok megjelölésével a hiánypótlásra való felhívást, d) az eltérés indokait, és e) tájékoztatást a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről. (4) Az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti végzésnek tartalmaznia kell

a) a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve a megállapított költségvetési támogatás összegét, b) a Kincstár által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, illetve költségvetési támogatási összegét, a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat adataitól történő eltérés indokait, c) kötelezést arra vonatkozóan, hogy tizenöt napon belül a költségvetési támogatásról, illetve annak egy részéről a címzett mondjon le a 102. § előírásainak megfelelően, és a már átutalt költségvetési támogatást – a 104. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben fizesse vissza, és d) a tájékoztatást a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről. (5) A Kincstár az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti határozatot a (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezés elmulasztását követő harminc napon belül adja ki. Ávr. 111. §222 (1) Ha az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzésre helyszíni ellenőrzés keretében kerül sor, a Kincstár arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül, írásban lehet észrevételt tenni. (2) A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, b) az ellenőrök és a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását, és c) a 110. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Az ellenőrzöttnek a jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeit részletesen, jogcímenként alá kell támasztania. A beérkezett észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait a Kincstár felülvizsgálja, és azokat szükség esetén végzésében módosítja. (4) Ha a vizsgálatra kizárólag a helyszínen kerül sor, elegendő az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti végzést meghozni, azzal, hogy a 110. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl annak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben foglaltakat. 43. Az elszámolás felülvizsgálata Áht. 60. § (1)223 A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig megkezdi. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi. (2)224 A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál sor kerüljön a költségvetési évet megelőző év – a kincstár által meghatározott támogatások jogcímeinek – helyszíni ellenőrzésére, amely a Ptk. szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra és jogcímekre kiterjeszthető. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül helyszíni ellenőrzés a felülvizsgálat bármely szakaszában tartható.

(4)225 A helyszíni ellenőrzés kiterjed a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó támogatások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumoknak a költségvetési szerveknél, továbbá – szükség esetén – ezek igénylésében, elszámolásában érintett valamennyi gazdálkodó szervezetnél és más jogi személyeknél történő ellenőrzésére is. (5) A kincstár a lefolytatott helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül lehet észrevételt tenni. (6) Ha a kincstár a felülvizsgálat során az elszámolás során közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, legfeljebb harminc napos határidő kitűzésével felhívást ad ki az elszámolás módosítására. A határidő a felhívás címzettjének kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható. (7)226 Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között eltérés maradt fenn, közigazgatási hatósági eljárás indul. Az eljárás megindításának napja: a) ha a (6) bekezdés szerinti felhívásra annak címzettje nem nyilatkozik, a határidő eredménytelen elteltét követő nap, b) a felhívásra adott válasz kincstárhoz való beérkezését követő nap, ha ezt követően nem kerül sor helyszíni vizsgálatra, c) helyszíni vizsgálat esetén, ha annak megállapítása nem épül be a felhívásba, az erről szóló jegyzőkönyv megküldését követő nap. (8)227 A kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, ezek indokairól és jogalapjáról az eljárás megindítását követő negyvenöt napon belül jegyzőkönyvet juttat el helyi nemzetiségi önkormányzat számára. (9)228 A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő tizenöt napon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. A határidő a címzett kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható. (10)229 A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, vagy – ha helyi nemzetiségi önkormányzat nem nyilatkozott – a határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül határozatot hoz. (11)230 Az elsőfokú eljárásban meghozott határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a kincstár központi szerve bírálja el. A másodfokú döntés meghozatalára hatvan nap áll rendelkezésre. A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat kéri-e annak bírósági felülvizsgálatát. [Az Áht. 60. § (1)–(6) bekezdéséhez] Ávr. 112. §231 (1) Az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálatot az Igazgatóság területére vonatkozó munkaterv alapján kell megszervezni. A munkatervet a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-ig kell elkészíteni. A munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat elszámolásai helyszíni ellenőrzésének tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint a helyszíni vizsgálatba bevont főbb támogatások jogcímeit. (2) Az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálatot a Kincstár a felhívás Áht. 60. § (1) bekezdése szerinti határidőig történő kibocsátásával, vagy a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítés ugyanezen határidőig történő megküldésével kezdi meg.

(3) A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési időn belüli évekre megállapított, az ellenőrzöttet megillető, pótlólagos támogatások, illetve az ellenőrzött által jogosulatlanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett támogatásokat is. (4) Az Áht. 60. § (5) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv a 108. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat tartalmazza. (5) A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvre a 111. § szabályait kell alkalmazni. A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívással történő összevonás esetét kivéve nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait – a helyszíni ellenőrzés időpontjától függően – az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívásban, (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben vagy (10) bekezdése szerinti határozatban kell szerepeltetni. (6) Az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívás tartalmára a 108. § (4) bekezdés a)–c) és e) pontjaiban a végzés tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat, valamint a 110. § (4) bekezdés a), b) és d) pontjait kell alkalmazni azzal, hogy a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások esetén az összeget, illetve az Állami Számvevőszék által a felhívás címzettje vonatkozásában megállapított eltéréseket is fel kell tüntetni, tartalmaznia kell továbbá az elszámolás módosítására és annak határidejére vonatkozó felhívást. Ávr. 113. § (1)232 A felhívás címzettje a felhívásra adott válaszában jogcímenként nyilatkozik az elszámolása módosításáról vagy eredeti elszámolása fenntartásáról. (2)233 Ha az Áht. 60. § (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor, a Kincstár a felülvizsgálat megtörténtét külön nyomtatványon záradékkal igazolja, amelynek egy példányát megküldi a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy a Kincstár a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján a módosított adatokhoz képest eltérést nem állapított meg. [Az Áht. 60. § (8) bekezdéséhez] Ávr. 114. §234 (1) Az Áht. 60. § (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv tartalmára a 111. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 112. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy annak nem kell tartalmaznia felhívást az elszámolás pontosítására és annak határidejére. (2) A helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa érvényesíteni kívánt adatok jogszerűségét. [Az Áht. 60. § (10) bekezdéséhez] Ávr. 115. §235 Az Áht. 60. § (10) bekezdése szerinti határozatnak tartalmaznia kell a) a rendelkező részben aa) jogcímenként a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, és az általa visszafizetendő támogatások összegét, ab) a 105. § (1) bekezdése szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét, ac) a 105. § (4) bekezdése szerinti fizetendő késedelmi kamat mértékét és napi összegét,

ad) a 106. § (1) bekezdése szerinti kamat mértékét és napi összegét, ae) az aa)–ad) alpontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét, b) az indoklásban ba) jogcímenként a benyújtott elszámolás adataitól való eltéréseket, bb) jogcímenként a ba) alpont szerinti eltérés indokait, bc) az eltérés indokait, bd) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeiről kialakított véleményt, az észrevételek esetleges el nem fogadásának indokait, és be) az igénybevételi kamat, kiegészítő kamat fizetésének jogalapját, az ab)–ae) alpont szerinti kamatok alapját. VIII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 44. Az államháztartási kontrollok rendszere Áht. 61. § (1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. (2) Az államháztartás külső (törvényhozói) ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. (3) Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg. (4) Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere – beleértve a belső ellenőrzést – keretében valósul meg. Áht. 62. § Az államháztartásért felelős miniszter ellátja – az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével – az államháztartás belső kontrollrendszerének – amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést – a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat. 45. A kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat ellenőrző szerv Áht. 63. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,

b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére, c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére, d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok – ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot – ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik, e) azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek, f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését, g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése alapján a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából az Mpt. hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztárak és szervezetek portfólióátadást megelőző működésének, gazdálkodásának – beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is – ellenőrzésére, h) az a)–g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, és i) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerűségének ellenőrzésére. (2) A kormányzati ellenőrzési szerv feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére. (3)236 A kormányzati ellenőrzési szerv az állami vagyon kezelésének ellenőrzése keretében a Magyar Államot, mint tulajdonost törvény alapján megillető ellenőrzési jogkört külön meghatalmazás nélkül kizárólag az állami vagyonnal való gazdálkodás, a vagyonértékmegőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében gyakorolhatja, a Magyar Állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasági részesedés tekintetében. (4)237 A kormányzati ellenőrzési szerv személyes adatot az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet. Áht. 64. § (1) A kormányzati ellenőrzést végző személy a feladatai ellátása érdekében az ellenőrzött, és az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv, szervezet bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élő adatállományához. Kérésére az ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

(2) A kormányzati ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, ha azok minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az informatikai rendszerek adatállományait eredeti adathordozón – másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett – elviheti, és az ellenőrzés befejezéséig magánál tarthatja. Az ellenőrzés befejezése után az átvett eredeti iratokat, adathordozókat, vissza kell szolgáltatni kivéve, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt. (3)238 A kormányzati ellenőrzést végző személy jogosult az adathordozókról fizikai tükörmásolatot készíteni vagy készíttetni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni. Áht. 65. §239 (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő – személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles. (2) Az ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése esetén a) az érintett személy eljárási bírsággal sújtható, amennyiben a kötelezettségszegés felróható módon történt, b) a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője kezdeményezheti az állami adóhatóságnál az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adószáma alkalmazásának felfüggesztését. (3) Az eljárási bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a Ket. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az ügyfelet az eljárás hivatalból történő megindításáról nem kell értesíteni. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése. (5) A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírsággal sújtott személy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát. (6) A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adatszolgáltatási vagy együttműködési kötelezettségének érvényesítéséhez a kormányzati ellenőrzési szerv a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Áht. 66. § (1) Ha a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértő, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, enyhítése érdekében az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat a) a munkabérek és az ahhoz kapcsolódó közterhek folyósításának kivételével a kincstárnál vagy hitelintézetnél vezetett fizetési számlák zárolása, b) az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztése, c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlások folyósításának felfüggesztése, és

d) az ellenőrzött szerv, szervezet részére visszatérítendő általános forgalmi adó folyósításának felfüggesztése céljából. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság, szervezet köteles a megkeresés kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnökét írásban értesíteni. (3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot, szervezetet értesíti. Áht. 67. §240 (1) A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzései során feltárt, a kormányzati ellenőrzési szerv által ellenőrzött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervet és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, állami tulajdonban álló, valamint az állam többségi befolyása alatt lévő gazdasági társaságot megillető, az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése iránt, valamint a költségvetési támogatás visszafizetése érdekében a jogosult nevében és helyett a bíróságok és más hatóságok, valamint harmadik személyek előtt külön meghatalmazás nélkül eljárhat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kormányzati ellenőrzési szerv saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései semmisségének megállapítása iránt. (3) A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos büntetőeljárásokban jogosult a Magyar Állam, valamint az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, mint sértettek képviseletét ellátni. (4) A kormányzati ellenőrzési szerv a 63. § (1) bekezdésben, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsága gyakorlása érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat – a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre és a nyilvántartásból való kikerülés okára vonatkozó adat kivételével – jogosult igényelni. Áht. 68. § Az európai támogatásokat ellenőrző szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre a) a lebonyolításban érintett szervezeteknél, b) a kedvezményezetteknél, és c) a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek. 46. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere Áht. 69. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:

a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. (2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. 47. Belső ellenőrzés Áht. 70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál. (2) A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe nem vonható be. (3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. (4) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenységek folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett a) természetes személyazonosító adatát,

b) nyilvántartási számát, c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét, d) értesítési címét, e) telefonszámát, f) elektronikus elérhetőségét, g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét, h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, i) a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)– f) pontjában meghatározott adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson. (7)241 Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi. (8)242 A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére, a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. Ha a kérelmező a kérelmét hibásan vagy hiányosan terjeszti elő, a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel. 48. A kincstári biztos, az önkormányzati biztos Áht. 71. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter – a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés – kincstári biztost jelöl ki az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követő hatvan napon túli tartozásállománya meghaladja az éves eredeti kiadási előirányzatának 3,5%-át vagy az ötvenmillió forintot. (2) A tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak a kincstári biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás.

(3) A kincstári biztos a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát, és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet. (4) Ha a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, az irányító szerv a költségvetési szervhez – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szervhez az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti. VIII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE [Az Áht. 71. § (1)–(3) bekezdéséhez] Ávr. 116. § (1) A kincstári biztos kijelölését az államháztartásért felelős miniszternél a Kincstár kezdeményezi. A Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter a javaslatot a Kormány elé terjesztése előtt a fejezetet irányító szervvel egyezteti. (2) A kincstári biztos tevékenységét államháztartásért felelős miniszter, az irányító szerv vezetője, és a Kincstár kijelölt vezetőiből álló eseti bizottság irányítja. (3) Kincstári biztosnak a) azt a magyar állampolgárt lehet kijelölni, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy jogász szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik arról, hogy a (6) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, vagy b) azt a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot lehet kijelölni, amelynek ágazati besorolása megfelel a kincstári biztosi tevékenység jellegének, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és a kincstári biztosi tevékenységet az a) pontban előírt követelményeknek, valamint a (6) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelelő alkalmazottjával vagy személyesen eljáró tagjával látja el. (4) A kincstári biztos jelölteket az államháztartásért felelős miniszter nyilvános pályázat alapján választja ki, nevüket és költségvetési gyakorlatuk szakirányát közzéteszi. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a kincstári biztost a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyetértésével határozott időtartamra jelöli ki az adott költségvetési szervhez. A kinevezés legfeljebb egy alkalommal a folyamatban lévő intézkedések lezárásáig meghosszabbítható.

Kivételes esetben a (4) bekezdés szerint kiválasztott személyeken, szervezeteken kívül más, a (3) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelelő személy és szervezet is kijelölhető, ha a (4) bekezdés szerinti személyek, szervezetek közül a kijelölés nem biztosítható. (6) Kincstári biztosként nem jelölhető ki az a személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, tagja, aki a) az adott költségvetési szerv dolgozója, b) a kijelölést megelőző három évben az adott költségvetési szerv dolgozója volt, c) rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző három évben az adott költségvetési szervnél, d) az (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett, vagy e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy alkalmazottjának hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig. Ávr. 117. § (1) A kincstári biztossal a Kincstár elnöke – a fejezetet irányító szerv vezetőjének ellenjegyzésével – szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevélnek tartalmaznia kell a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét, b) a megbízatás időtartamát, c) a kincstári biztos feladatait, jogkörét, és d) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését. (2) A kincstári biztos jogosult a tervezéssel, gazdálkodással, az adatszolgáltatások teljesítésével és a beszámolással összefüggésben a) a költségvetési szerv vezetőitől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni, b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni, c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni, d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés megbízatásának időtartama alatti eljárási szabályait, e) a kötelezettségvállalás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet, és f) szakértőt igénybe venni. (3) A kincstári biztos köteles a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv tervezését, gazdálkodását, beszámolását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását, b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek, c) a b) pontban foglaltak és a költségvetési szerv működésének és gazdálkodásának ismert feltételei alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készíteni, melyet az eseti bizottság fogad el,

d) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák, e) a d) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni a fejezetet irányító szervvel, az adóhatósággal, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon, f) kezdeményezni a d) és e) pontban foglaltak megvalósításához szükséges előirányzat-átcsoportosítást, g) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, illetve gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre, h) intézkedési tervjavaslatot kidolgozni – a költségvetési szervvel, illetve a fejezetet irányító szervvel együttműködve – a gazdálkodás, a feladatellátás hosszabb távú ésszerűsítésére, ha a c) és d) pont szerinti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendőek, és i) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. (4) A kincstári biztos tevékenységéről az államháztartásért felelős miniszternek vagy az Országgyűlésnek, valamint a fejezetet irányító szerv vezetőjének havonta – munkájának a költségvetési szerv által történő akadályoztatása esetén soron kívül – beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, továbbá javaslatot kell tenni e szervek hatáskörébe tartozó intézkedésekre. (5) A kincstári biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést köteles készíteni, amelyet – a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt – az eseti bizottság tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. Az eseti bizottsági ülésre az érintett intézmény vezetőjét is meg kell hívni. (6) A fejezetet irányító szerv vezetője az eseti bizottság által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követő tizenöt napon belül köteles írásban megtenni a szükséges intézkedéseket, vagy kezdeményezni az illetékes szervnél azok megtételét. A fejezetet irányító szerv köteles a megtett intézkedések hatásáról a vizsgálatot követő két éven keresztül negyedévente az államháztartásért felelős minisztert, a Kincstárt és – külön határozat esetén – a Kormányt tájékoztatni. (7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a fejezetet irányító szerv vezetője köteles vizsgálatot elrendelni a költségvetési szerv vezetője, illetve gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben. (8) A költségvetési szerv vezetője köteles a kincstári biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást, és b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit. (9) A kincstári biztos megbízásának megszüntetésére – a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt – akkor kerülhet sor, ha a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs, b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett a kincstári biztosra felróható okok miatt, vagy

c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete a kincstári biztos közreműködésével sem javítható. (10) Az államháztartásért felelős miniszter a (6) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén jogosult a) a (9) bekezdés b) pontjában foglalt esetben új kincstári biztos kijelöléséről gondoskodni, és b) a (9) bekezdés c) pontja szerinti esetben intézkedést kezdeményezni a költségvetési szerv tervezésének, gazdálkodásának javítására, átszervezésére, a finanszírozás felfüggesztésére vagy korlátozására, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére. Ávr. 118. § (1) A kincstári biztos kijelölésével összefüggő valamennyi kiadásról – a kincstári biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve – a Kincstár számlát állít ki a fejezetet irányító szerv részére és a fizetési határidő leteltét követően jogosult az érintett fejezeti kezelésű előirányzat fizetési számláját megterhelni. (2) A kincstári biztost megillető havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 117. § (1) bekezdése szerinti szerződés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetője havi alapilletményének figyelembevételével, a hatékonyság és takarékosság követelményeinek egyidejű érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi. [Az Áht. 71. § (4) bekezdéséhez] Ávr. 119. § (1) Az önkormányzati biztos kirendelését a polgármester kezdeményezi. Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati biztos kirendelését indítványozhatja a) a képviselő-testület pénzügyi bizottsága, b) a jegyző a polgármesteren keresztül, c) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló, vagy d) a költségvetési szerv vezetője. (2) Önkormányzati biztosi feladatokkal a 116. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő természetes személyt, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot lehet megbízni. (3) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé. (4) A képviselő-testület (3) bekezdés szerinti jogát a pénzügyi bizottságra átruházhatja. (5) Az önkormányzati biztosra, továbbá azon költségvetési szervre, amelyhez önkormányzati biztost rendeltek ki a 116. § (6) bekezdésében, a 117. és a 118. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az államháztartásért felelős miniszter és az eseti bizottság hatáskörébe jogköreit a képviselő-testület gyakorolja, és az önkormányzati biztos kirendelésével összefüggő valamennyi kiadás – a költségvetési szervet terhelő, az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező kiadásokat kivéve – a kirendelő helyi önkormányzatot terheli. (6)243

IX. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE 49.244 Finanszírozási bevételek és kiadások Áht. 72. §245 (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési hiány finanszírozása, a költségvetési többlet felhasználása a finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg. (2) Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak. (3) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni. Áht. 73. §246 (1) Finanszírozási bevételek és kiadások a) az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) a befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása a vételárban, eladási árban elismert kamat kivételével, ab) a hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön – ide értve a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyleteket is – felvétele és tőkeösszegének törlesztése, ac) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása, ad) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány, ae) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása, af) a pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások, b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében: ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek, bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül, bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül,

bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott, be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei, és bf) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, devizában meghatározott ügyleteket a kibocsátásakor, értékesítésekor, vásárlásakor, beváltásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni. Áht. 74. §247 IX. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE Ávr. 120. §248 Ávr. 121. §249 50. A kincstári rendszer Áht. 75. § Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatait a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) látja el. Áht. 76. § (1) A kincstár a) közreműködik a Kincstári Egységes Számla likviditásának kezelésében az ÁKK Zrt.-vel kötött megállapodás alapján, és b) előrejelzi a 79. § alapján vezetett számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, amelyhez az adósságkezeléssel összefüggő napi adatokat az ÁKK Zrt. bocsátja rendelkezésre. (2) A kincstár feladatai ellátása érdekében jogosult a) törvényben meghatározott körben, mértékben és célra pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is, b) elektronikus pénz kibocsátására,

c) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés a)–c) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, d) a kincstári körbe tartozók esetén díjazás ellenében a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására, és e) olyan fizetési eszköz alkalmazására, amely birtokosa rendelkezhet a számla-követeléséről, és ezáltal más számára fizetést teljesíthet, amely rendszerint személyazonosító kód, illetve más hasonló azonosító használatához kötött, ilyen különösen a számla-követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz (távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz). (3) A kincstár a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait a kibocsátó által kiadott jegyzési, forgalomba hozatali lebonyolítási rendnek megfelelően, egyedi megállapodás alapján végzi. 51. A Kincstári Egységes Számla Áht. 77. § (1) A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel. (2) A Kincstári Egységes Számla a 79. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti fizetési-számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálja. 52. Likviditáskezelés Áht. 78. § (1) A kincstár a likvidásmenedzsment keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a bevételek alakulását s ennek figyelembevételével biztosítja a kiadások rendelkezésre állását. (2)250 A költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít. (3) A központi kezelésű előirányzatokból a kincstár által folyósított ellátási kiadásokat havi bontású finanszírozási terv alapján kell folyósítani. (4) A kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére, a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti a) az agrártámogatások Európai Unió által finanszírozott része, valamint az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulásfizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, azok kezelő szervei által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti finanszírozási igény, c)251 az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok – a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a korábbi év költségvetési maradványával nem fedezett – finanszírozási igény, d)252 a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének, és e)253 a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének fedezetét. (5) A kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 20-át követően – a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi a) a központi költségvetési szervek foglalkoztatottjai december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével, b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének kezdeményezésére, ha jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges, c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított, folyósított ellátások kiadásait, és d) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott álláskeresési és keresetpótló támogatások kiadásait. [Az Áht. 78. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 122. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv likviditási terve a költségvetési szerv várható bevételeinek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – alapul vételével, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat. (2)254 A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv likviditási tervére az (1) bekezdésben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyhó dekádokra történő lebontását nem kell elvégezni. (3) A likviditási tervet havonta felül kell vizsgálni. [Az Áht. 78. § (4) és (5) bekezdéséhez]

Ávr. 123. § (1) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt agrártámogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az Áht. 78. § (4) bekezdés a) pontja szerint, ha az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió évente december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre. (2) Az egységes területalapú támogatások megelőlegezésére igénybe vett összeg nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére igénybe vett összeg nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő hozzájárulás összegét. (3) Az Áht. 78. § (4) bekezdés a) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére évente január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Ha a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése megelőlegezést tesz szükségessé, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani. (4) Az igénybe vett megelőlegezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Európai Uniótól, illetve a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti. (5) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból részben vagy egészben finanszírozott agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlára havonta átutalja. (6) Az Áht. 78. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. Az Áht. 78. § (4) bekezdés c) pontja szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani. (7) Az igénybe vett megelőlegezés összegét az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a befolyó költségvetési bevételekből és a társadalombiztosítás pénzügyi alapját nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törleszti. (7a)255 Az Áht. 78. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megelőlegezés feltétele, hogy a kifizetés időpontjában a támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható európai uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre. A tervezett megelőlegezés igénybevételéről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére a költségvetési év január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet készít, amelyet a rendelkezésére álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizál. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a megelőlegezés igénybevételének ütemezését módosítani. (7b)256 Az igénybe vett megelőlegezést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatási szerződés alapján számára kiutalt bevételeiből soron kívül törleszti. (8) Az Áht. 78. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kiutalható előleg az érintett egészségügyi szolgáltató utalási évre vonatkozó tizenkét havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a. A kiutalt előleg visszavonásáról az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.

53. A kincstár által vezetett számlák Áht. 79. § (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a továbbiakban együtt: kincstári kör) tartozik. A kincstári kör fizetési számlái – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla, a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla, és a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – kizárólag a kincstárnál vezethetők. (2)257 A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni a) a térségi fejlesztési tanácsok, b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai, c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, e) az MNV Zrt., f) a Diákhitel Központ Zrt., g) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., i) az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok, j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, és k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat [az a)–k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok]. (3) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhetnek. A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai kivételével – átmenetileg szabad pénzeszközeiket a kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. (4)258 A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, valamint a társulás megbízása esetén a társulás és költségvetési szervei fizetési számláját. (4a)259 A kincstár az Országgyűlés által elismert egyház megbízása esetén az egyház számára fizetési számlát vezet. (4b)260 A Kincstár a 72. § (2) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.

(5)261 A kincstár az (1)–(4a) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban – a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével – kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni. (6) A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla. [Az Áht. 79. § (4b) bekezdéséhez]262 Ávr. 123/A. §263 (1) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők. (2) A letéti számlán lebonyolított letéti pénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely legalább tartalmazza a) a letét keletkezésének időpontját, b) a letét megnevezését, jogcímét, célját és összegét, c) a kedvezményezett nevét, címét, és d) a letét elrendelt kiutalásának időpontját vagy határidejét, a tényleges kiutalás időpontját. (3) Letéti számla nyitását a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére az államháztartásért felelős miniszter, b) az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén az irányító szerv, más esetben az államháztartásért felelős miniszter engedélyezi. (4) A letéti számla megnyitása akkor engedélyezhető, ha jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését vagy a költségvetési szerv intézményi ellátottai tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése válik szükségessé. (5) Az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv letéti számla vezetésére külön engedély nélkül jogosult. (6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti letéti számla kizárólag a Kincstárban vezethető. [Az Áht. 79. §-ához] Ávr. 124. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó pénzforgalom lebonyolítására a (2) bekezdésben és az Áht. 80. § (2) bekezdése alapján kiadott szabályzatában meghatározott fizetési számlákat vezet. (2) A Kincstár a felsőoktatási intézmények számára az Áht. 79. § (5) bekezdése szerinti bevételekből származó pénzforgalom kezelésére külön fizetési számlát vezet.

(3) A Kincstár a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatába tartozó szervezetek államháztartáson kívüli bevételei kezelésére külön fizetési számlát vezet. Ávr. 125. § (1)264 A Kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, illetve a társulás megbízásából vezeti a központosított illetményszámfejtéssel összefüggő kifizetésekre szolgáló letéti számlát. (2) A Kincstár fizetési számlát vezet Igazgatóságonként a) a családtámogatások pénzbeli ellátásának, a fogyatékossági támogatások, és a vakok személyi járadéka kifizetésére, b)265 külön-külön a köznevelési, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás folyósítására, és c) a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a szociális foglalkoztatás, továbbá az utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatásának folyósítására. (3) A (2) bekezdés szerinti fizetési számlák egyenlege év végén – a zárást megelőző utolsó tranzakcióként, a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a felfüggesztés alapján visszatartott támogatás kivételével – visszavezetésre kerül a forrást biztosító fizetési számla javára. (4) A Kincstár fizetési számlát vezet a kamatadóval kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására. (5)266 A Kincstár fővárosi és megyei kormányhivatalonként egy családtámogatási számlát vezet a természetben nyújtott családi pótlék összegének kezelésére. (6)267 (7)268 Az Igazgatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási gyámhivatala döntése alapján intézkedik a természetbeni családi pótlék meghatározott részének, illetve az iskoláztatási támogatásnak a családtámogatási számlára utalásáról. Az Igazgatóság az utalás során feltünteti a kedvezményezett gyermek azonosító számát. (8) A Kincstár az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet rendelkezése szerint fedezetkezelői számlát, továbbá az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére építtetői fedezetbiztosítási számlát vezet. (9) A fedezetkezelői számláról és az építtetői fedezetbiztosítási számláról közvetlen kifizetés az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető. Áht. 80. § (1) A kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez. (2) A kincstár szabályzatban állapítja meg a) a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlák típusait,

b)269 az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a társulások, továbbá az általuk irányított költségvetési szervek számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható fizetési számlák, alszámlák megnyitásának, törzsadataik módosításának, megszüntetésének feltételeit, c) a kincstár szolgáltatásai után felszámított jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket, ezek számításának módszerét, d) a kincstár által vezetett devizaszámlák után fizetett kamat számításának módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét, a fizetendő kamatból történő esetleges levonásokat, e) a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások teljesítési határidejét, f) a kincstár által teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködőkkel szemben érvényesített általános szerződési feltételeket, g) a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya használatával és alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat, h) a kincstár feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeket, azok elérhetőségét, i) a kincstár által vezetett fizetési számlák forgalmáról, a számlatulajdonosok által benyújtott megbízások teljesítéséről készített számlakivonat, továbbá – kincstári kör esetén – a számlakivonatban a számlatulajdonos költségvetése végrehajtásáról adott egyéb kiegészítő információk tartalmát, elkészítésük, megküldésük módját, gyakoriságát, és j) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szabályokat, és azt elektronikus úton a honlapján, továbbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva álló szervezeti egységeinél nyomtatott formában is közzé teszi. [Az Áht. 80. § (1) bekezdéséhez] Ávr. 126. § (1) A likviditási fedezet vizsgálata során vizsgálni kell, hogy a terhelendő fizetési számlán van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez. A központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák esetén likviditási fedezetvizsgálat nem történik. (2)270 Az előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a megfelelő kiadási előirányzatból rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges előirányzat. (3) A (4) bekezdésben foglalt kivételekkel az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzatok esetén a Kincstár az előirányzati fedezetvizsgálat során az eredeti vagy a 37. § szerint megemelt előirányzat-felhasználási keret rendelkezésre állását vizsgálja. (4) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően előirányzati fedezetvizsgálat nem történik. (5) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére teljesülő kifizetéseket, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervéhez rendelt központi ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül, a nem túlléphető előirányzatok esetén a központi ellátási számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.

(6) A kincstári kör fizetési számlái javára, illetve terhére adott megbízások, továbbá a bevételeket és a kiadásokat érintő pénzforgalom nélküli rendezések során a Kincstár szabályzatában foglaltak szerint átutalási megbízás kiegészítő szelvényt és kincstári tranzakciós kódot kell használni. [Az Áht. 80. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 127. § Az Áht. 80. § (2) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni a) a 79. § (3) bekezdése szerinti jelölés szabályait, b) az átutalási megbízás kiegészítő szelvény, a kincstári tranzakciós kód, valamint az Áht. 109. § (3) bekezdés 7. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltakkal összhangban az államháztartási egyedi azonosító szám használatára vonatkozó szabályokat, és c) a forint és valuta készpénzfelvétellel kapcsolatos részletes szabályokat. 54.271 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozása Áht. 81. § (1)272 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta a működési költségvetésre jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási költségvetésre eső központi támogatás teljesítésarányos részének megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit. (2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon történhet. (3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstár a köztartozások összegét zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást. (4) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából megterhelni. (5) A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai teljesítéséhez szükséges központi támogatás biztosítása, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása finanszírozási terv alapján történik. [Az Áht. 81. § (1)–(4) bekezdéséhez] Ávr. 128. § (1) A Kincstár az Áht. 81. § (1) bekezdése szerinti előirányzat-felhasználási keretet (a 128–130. § alkalmazásában a továbbiakban: keret) havonta megállapítja és átvezeti a költségvetési szervek fizetési számlájára. (2) A keret megállapítása során a Kincstár a) a teljesítésarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén a 129. § szerinti finanszírozási tervben az adott hónapra megjelölt, és b) az időarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén az adott hónapra jutó összeget veszi alapul, amelyet a (3)–(6) bekezdés rendelkezései szerint korrigál. (3)273 A Kincstár a január havi keret megállapításakor a (2) bekezdés b) pontja szerinti összeget az előzetes kincstári költségvetés alapján állapítja meg, amelyet – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a személyi juttatások 1/12-ének 40%-ával és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1/12-ével csökkent. A Kincstár ettől a fejezetet irányító szerv kérelmére eltérést engedélyezhet.

(4) Az előzetes és a végleges kincstári költségvetés alapján megállapított január havi keret összegének eltérése esetén a szükséges korrekciót a Kincstár a március havi keret megállapításakor végzi el. (5) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnek az elismert tartozásállományáról benyújtott adatszolgáltatása alapján köztartozása van, a Kincstár a keret megnyitását megelőzően a köztartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó keret 50%-át elkülönítve zárolja. (6) Az állami adóhatóság heti rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek köztartozás-állományáról. Ha a tájékoztatás alapján a költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár az (5) bekezdés szerint jogosult további keret zárolására. (7) A zárolt keret felszabadítható, ha a) a költségvetési szerv a tartozásállományt csökkentő átutalási megbízást nyújt be a Kincstárhoz, b) a költségvetési szerv a Kincstár részére igazolja, hogy a tartozás már nem áll fenn, vagy annak átütemezésére a bevétel beszedésére jogosult szervezettel megállapodást kötött, vagy c) az állami adóhatóság átutalási megbízást nyújt be a költségvetési szervvel szemben. (8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben is a költségvetési szervnek kell kezdeményeznie a keret megnyitását. (9) A Kincstár a havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallásokból a Kincstár által biztosított programmal előállított adatszolgáltatások alapján a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő közterhek befizetését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlájának megterhelésével teljesíti. (10) Likvid fedezet hiányában a befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a költségvetési szerv fizetési számlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott egyéb fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti. Ávr. 129. § (1) A felhalmozási előirányzatok teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terv alapján történik. (2) A teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a fejezetet irányító szervnek a kincstári költségvetés alapján, a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig kell benyújtania a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a költségvetési évet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni. (3)274 (4) A Kincstár a zárlati műveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott keretet jóváírja a keret jogosultjának fizetési számláján. Ávr. 130. § (1) A Kincstár az általa előre meghatározott időpontokban tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére a 128. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összegéről.

(2) A fejezetet irányító szerv a Kincstár által meghatározott időpontig közli, ha a kereteken korrekciót kíván végrehajtani a költségvetési szervek között. A (3) bekezdésben foglalt kivétellel korrekciót csak a költségvetési szerv számított éves keretének 8%-át, de az időarányosan még esedékes keret összegét meg nem haladó mértékben, legfeljebb három havi visszapótlás mellett, fejezeti szinten nullás egyenleggel lehet kezdeményezni. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (e § alkalmazásában a továbbiakban: előrehozást) a Kincstár engedélyezhet. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján ettől eltérő módon rendelkezik. (4) Az előrehozást a fejezetet irányító szervnek kell kérnie a Kincstártól. Az előrehozást a következő havi keretnyitások során időarányosan, az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előrehozást havi részletezésben veszi figyelembe a Kincstár. A Kincstár a kérelem beérkezését követő öt munkanapon tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az előrehozás nyilvántartásba vételéről vagy annak elutasításáról és az elutasítás indokairól. Ávr. 131. § (1) A költségvetési szerv az általa beszedett központosított bevételt – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – köteles minden hónap 27-éig a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni. (2) A Kincstár a beszedett központosított bevételek halmozott forgalmáról havonta tájékoztatja a beszedésért felelős fejezetet irányító szervet. [Az Áht. 81. § (5) bekezdéséhez] Ávr. 132. § (1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 81. § (5) bekezdése szerinti finanszírozási tervet a költségvetési év január 15-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig, fejezeti kezelésű előirányzatonként, havi, a tárgyhónapon belül dekádonkénti részletezésben nyújtja be a Kincstárnak. A január hónapra vonatkozó finanszírozási tervet a költségvetési évet megelőző év december 22-éig kell a Kincstár részére megküldeni. (1a)275 A kifizetési ütem a tárgyhónapon belül az irányító szerv kérelmére módosítható. A módosításra irányuló kérelmet a kiadás várható teljesítés időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani, amit a Kincstár elbírál. Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok előirányzatainál a Kincstár a módosítást elbírálás nélkül végrehajtja. (2) A Kincstár a finanszírozási terv feldolgozásáról vagy visszautasításáról visszaigazolást küld a fejezetet irányító szervnek. Kötelező a finanszírozási terv módosítása az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása – kivéve, ha az előirányzat-átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítására vonatkozik –, továbbá a finanszírozási tervben bejelentett kifizetési ütem módosítása esetén. 55. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozása Áht. 82. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi támogatást – ha törvény másként nem rendelkezik – az időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve által folyósított, de a központi kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelő szervének havi elszámolása alapján kell folyósítani. (2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatainak felhasználása előirányzatfelhasználási terv alapján történik.

(3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. [Az Áht. 82. §-ához] Ávr. 133. § (1) Az elkülönített állami pénzalap előirányzat-felhasználási terve havi részletezettségben a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazza. (2) Az előirányzat-felhasználási tervet a fejezetet irányító szerv hagyja jóvá és azt a tárgynegyedévet megelőző hónap 25-éig a Kincstár részére megküldi. (3) Az elkülönített állami pénzalap pénzeszközei terhére előírt befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – az előirányzat-felhasználási tervben havonta az éves előirányzat 1/12-ével kell figyelembe venni. (4) A Kincstár az elkülönített állami pénzalap központi támogatását az előirányzat-felhasználási terv alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – havonta, a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre. Ávr. 134. § Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap kezelő szerve, továbbá a Kincstár részére a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól elkülönített állami pénzalaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig, adathiány esetén a negyedévet követő hónap 15-éig, b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról elkülönített állami pénzalaponként az első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig, c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és a december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről elkülönített állami pénzalaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és d) negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő május 15-éig. Ávr. 135. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-felhasználási tervei a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése esetén, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv módosítható.

(2) Ha az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervében szereplő gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege meghaladja az időarányos szintet, a Kincstár az előirányzat-felhasználási tervet véleményével együtt az államháztartásért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi. Az előirányzatfelhasználási tervhez mellékelni kell az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének részletes indokolását. (3) A Kincstár a jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján előirányzat-felhasználási keretet nyit, és arról tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerveit. (4) Ha az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphető előirányzatok (a továbbiakban: zárt előirányzatok) előirányzatfelhasználási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, a Kincstár az időarányosan még rendelkezésre álló előirányzatból egy hónapra számított mértékű előzetes előirányzat-felhasználási keretet nyit. Ávr. 136. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások megtérítésére vonatkozó, az ellátások tényleges felhasználás szerinti igénybevétele ütemezését tartalmazó éves előirányzat-felhasználási tervet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szervének a Kincstárhoz kell benyújtania a költségvetési évet megelőző év december 25. napjáig. A Kincstár az ellátások összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szerve által megküldött okmányok alapján a hónap utolsó előtti banki napján utalja át. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi hozzájárulás igénybevételének ütemezésére vonatkozó éves előirányzatfelhasználási tervet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jóváhagyásra az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg a költségvetési évet megelőző év december 25-éig. A Kincstár a költségvetési hozzájárulás megtérítését a jóváhagyott tervben meghatározott időpontokban utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számlájára. (3) Az éves előirányzat-felhasználási terv a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatásán alapuló módosítása, az igénybe vett támogatás túlteljesülése, vagy a képződött maradvány elszámolása, illetve jogszabályon alapuló évközi intézkedés esetén a havi előirányzatfelhasználási terv benyújtásával egyidejűleg módosítható. (4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervének a) a 123. § (6) bekezdése szerinti finanszírozási tervet, valamint a 135. § (2) bekezdésében meghatározott havi részletezettségű előirányzatfelhasználási tervet jóváhagyásra, b) a bevételek és kiadások tárgyhónapon belüli ütemezésére, az előirányzatok kiemelt előirányzatonkénti bontására, valamint az egyéb forrásból finanszírozott ellátások éves ütemezésére vonatkozó tájékoztatót, adatszolgáltatást a Kincstár részére a tárgyidőszakot megelőző hónap 25. napjáig kell megküldenie. (5) A Kincstár az előirányzat-felhasználási terv alaki és tartalmi ellenőrzése után a) a Nyugdíjbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét visszaigazolja, b) az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét, ha ba) a zárt előirányzatok tárgyhavi tervezett összegei a havi időarányos előirányzatot nem haladják meg, a tárgyhónapot megelőző utolsó kincstári napon gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és jóváhagyó aláírásával ellátva visszaigazolja,

bb) bármely zárt előirányzat tárgyhavi előirányzata meghaladja a havi időarányos előirányzatot, és a tárgyhónap végéig a tervezett halmozott előirányzat az éves előirányzat időarányos mértékét, a pénzügyi folyamatokat bemutató és értékelő levél kíséretében az államháztartásért felelős miniszter számára jóváhagyásra megküldi. (6) A jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján a Kincstár gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és azt visszaigazolja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére. (7) Az időarányos előirányzat számításánál az érintett jogcímcsoport együttes összegét kell figyelembe venni. (8) Ha a zárt előirányzatoknál az előirányzat-felhasználási terv hó közi módosítása válik szükségessé, az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének a módosítással érintett előirányzatokra vonatkozó tervtáblákat be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek jóváhagyásra. (9) Ha az államháztartásért felelős miniszter a zárt előirányzatok tárgyhavi előirányzat-felhasználási kereteit az előző időszakban képződött megtakarítás beszámításával hagyja jóvá és az előirányzat-felhasználási terv nem így került benyújtásra, az előirányzat-felhasználási tervet a döntésnek megfelelően korrigálni kell. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve a korrekciót a Kincstár tájékoztatása alapján soron kívül végrehajtja és a korrigált tervet a Kincstárnak megküldi. Ávr. 137. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételből a tényleges napi szükséglet jóváírásával teljesíti. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár az Áht. 78. § (4) bekezdés b) pontja szerinti megelőlegezés törlesztésére automatikusan leemeli. (3) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni. Ávr. 138. § (1)276 A járulék és adó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira. (2) Az állami adóhatósághoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető részt az állami adóhatóság havonta a tárgyhót követő hónap 15-éig átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira. (3)277 Az egészségügyi hozzájárulás és a korkedvezmény-biztosítási járulék címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira. (4) A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás címén az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt összeget a Kincstár naponta átvezeti az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlájára. (5) Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, illetve az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, és a Kincstár részére

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig, b) havi bontásban az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiként az első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig, c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről alaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és d) negyedévente a járulék, adó és egyéb követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 15-éig. (6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei az (1) bekezdés szerinti járulék címén átutalt bevételeket – a (7) bekezdésben megjelölt járulékbevételek kivételével – havonta a járulékelemek között az (1) bekezdésben szereplő járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztják. Az így elszámolt összegeket az éves járulék-elszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni. (7) A Kincstár a költségvetési évben az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt START-, START PLUSZ- és START EXTRA kártyával rendelkező biztosítottak járulékaiból, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített járulékokból a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető bevételek összegéről havonta, a tárgyhót követő hónap 10éig elektronikusan adatot szolgáltat ezek kezelő szervei részére. (8) A Kincstárnak az Egészségbiztosítási Alapot terhelő rokkantsági, rehabilitációs ellátások, kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát, a Nemzeti Földalapot terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat, ezek posta- és egyéb költségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó előtti kincstári napig kell megtérítenie úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön. A Kincstár a megtérítésekről az államháztartásért felelős minisztert utólag tájékoztatja. (9) A központi költségvetést terhelő, a) a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból finanszírozott ellátások összegét, ezek posta- és egyéb költségeit, valamint a pénzbeli kárpótlások és a közjogi méltóságok részére folyósított ellátások összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó kincstári napig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön, és

b) az Egészségbiztosítási Alap által folyósított közgyógyellátás kiadásait az előirányzat-felhasználási terv alapján havonta a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban az Egészségbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön. Ávr. 139. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve a fedezet biztosítása céljából az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlája terhére, a Kincstár által vezetett megfelelő fizetési számla javára a) az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás előirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban, nettó módon finanszírozott, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó egészségügyi szolgáltató esetén azok tárgyhavi támogatása esedékes bruttó finanszírozási összegéből a jogszabály vagy szerződés alapján a tárgyhónapban levonandó összegek levonás után fennmaradó része 60%-ának átvezetéséről a tárgyhónap első munkanapjáig, a további rész átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig, és b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók, valamint a kifizetőhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási ellátások összegének átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig rendelkezik az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján. (2) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók számára kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a Kincstár a 4. melléklet szerint teljesít. (3) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott összegének átutalását az 5. melléklet szerint teljesíti. (4) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve és a Kincstár az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időpontú finanszírozási összeg, vagy külön jogszabály alapján igényelhető előleg átutalásáról is rendelkezhet. (5) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatókat – a (6) bekezdés szerinti eset kivételével – az érintett helyi önkormányzat vagy – a helyi önkormányzat tájékoztatásával – az egészségügyi szolgáltató kezdeményezésére évente felülvizsgálja. A helyi önkormányzat, egészségügyi szolgáltató a felülvizsgálatot a költségvetési évet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti arány dokumentálásával. (6) A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján – az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének értesítésével egyidejűleg – törli az intézményt az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatók közül. 56. Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje Áht. 83. § (1)278 A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatását, a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – egyéb költségvetési támogatást, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint a Kormány rendeletében meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le.

(2)279 A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint kell folyósítani. (3)280 Ha az (1) bekezdés szerinti források az (1) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, helyi nemzetiségi önkormányzattal, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervvel szemben. A megelőlegezett összeg után a megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstár a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel. (4) Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által benyújtott beszedési megbízás hatvan napon belül nem teljesül, a kincstár adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi, amelyben az állam képviseletében teljes jogkörrel eljár. (5)281 E törvény alapján a kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a kincstár – a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. (6)282 Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a) a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, b) nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, illetve c) a 108. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesíti, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az a)–c) pont szerinti kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. (7)283 Ha a nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből támogatásban nem részesül, e § szabályait esetében nem kell alkalmazni. [Az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdéséhez] Ávr. 140. § (1) Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti személyi juttatásokat terhelő közterheknek a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő adók, járulékok, magánnyugdíjpénztári tagdíjak minősülnek. (2)284 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti egyéb kötelezettségnek a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv által az Igazgatóság részére engedményezett forgótőke, és jogszabály alapján érvényesített más levonási kötelezettség minősül. (3)285 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti támogatások összegét az e § és a 143. § (2) bekezdése szerinti összegek hozzáadásával és levonásával, továbbá a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és az e

körben folyósítandó családtámogatási ellátások megtérítendő összege hozzáadásával, – ha a központi költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. melléklet szerinti ütemezésben kell folyósítani. A megyei önkormányzat esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter ettől – a megyei önkormányzatnak a tárgyhó ötödik napjáig benyújtott kérelmére – eltérést engedélyezhet. (4) A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével kidolgozza a nettó finanszírozás lebonyolításának szabályait és a feladatok időbeni lebonyolítását tartalmazó aktuális űrlap garnitúrát, amelyet folyamatosan frissítve, első esetben tárgyév január 10-éig, majd a módosulásokkal egyidejűleg a honlapján közzétesz. (5)286 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 6. melléklet alapján a helyi önkormányzatokat, helyi nemzetiségi önkormányzatokat megillető támogatásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza. (6) A folyósítás során a 101. § (2) bekezdése szerinti finanszírozási különbözeteket az alábbiak szerint kell érvényesíteni: a)287 a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok lemondott általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásának időarányos részét egy összegben, az adatszolgáltatás határidejét követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és b)288 az adatszolgáltatás határidejét követő második hónapban a többletigény elmaradt időarányos része egy összegben, a fennmaradó rész a 6. mellékletben előírt arányoknak megfelelően kerül utalásra a nettó finanszírozás során. (7)289 A nettó finanszírozás keretében folyósított támogatásokhoz kapcsolódóan a 101. § (4) bekezdése, a 102. § (1) bekezdése, valamint az Áht. 58. § (3) bekezdése és az 59. § (3) bekezdése alapján a Kincstár módosítása szerinti finanszírozási különbözeteket az alábbiak szerint kell érvényesíteni: a) a 101. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó lemondott támogatás időarányos részét egy összegben, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónapban esedékes nettó finanszírozás során, b) a 102. § (1) bekezdése alapján lemondott költségvetési támogatást egy összegben, legkésőbb a lemondás kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és c) a pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetet a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónaptól kezdődően a (6) bekezdés b) pontja szerinti módon. (8)290 Ha a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg a lemondással érintett összeg egészére nem nyújt fedezetet, a Kincstár a következő havi nettó finanszírozás során ismét megkísérli a lemondással érintett összeg érvényesítését. Ennek ismételt meghiúsulása esetén a Kincstár az Áht. 57/A. § (2) bekezdése szerint jár el. (9)291 A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését és a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti év közbeni feladatátadását. A finanszírozás módosításáról a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat gondoskodik a 101. § (4) bekezdése szerint, vagy a finanszírozást pénzeszköz átadással, átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik.

(10)292 A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető, a nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások (3) bekezdés szerinti levonásokkal – ide nem értve az engedményezett forgótőkét – csökkentett összege fedezetet nyújt. Ávr. 141. §293 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv részére az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti összeget az Áht. 84. § (1)–(3) bekezdése szerinti fizetési számlára kell folyósítani. Ávr. 142. § (1)294 Ha a helyi önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez, amelyben kérelmezheti, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a Startmunka-programhoz kapcsolódóan számára biztosított hozzájárulások, támogatások folyósítása a Kincstárban igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez az adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni kell. (2)295 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélye esetén a letéti számla felett a helyi önkormányzat rendelkezik. (3)296 Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés elutasításáról a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a tudomására jutástól számított három napon belül köteles értesíteni a Kincstárt. Az értesítést követően a Kincstár haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára történő átutalásáról. [Az Áht. 83. § (3) bekezdéséhez] Ávr. 143. § (1) A Kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján megelőlegezett összeg beszedésére a tárgyhó 20. napját követően nyújt be beszedési megbízást. (2)297 Ötvenezer forint alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti. [Az Áht. 83. § (5) és (6) bekezdéséhez] Ávr. 144. § Az Áht. 83. § (4) vagy (5) bekezdése alapján felfüggesztett összegek folyósítása a kötelezettség teljesítését követő hónap 6. melléklet szerinti utalási időpontjában teljesíthető. 57. Számlavezetés az államháztartás önkormányzati alrendszerében Áht. 84. § (1)298 A megyei önkormányzat kivételével a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.

(2)299 (3)300 A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala és a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott számlavezető vezeti. (4)301 A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatai támogatása felhasználható. [Az Áht. 84. §-ához] Ávr. 145. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. § (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet. (2)302 A hitellel rendelkező, kötvényt kibocsátó helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatással, valamint a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos pénzforgalmát a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. A helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – az alszámláról a hitelen, kötvényen alapuló fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti. (3) A helyi önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltakon túl a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet: a) az állami tulajdonból a helyi önkormányzat tulajdonába került lakóépületek, lakások elidegenítéséből származó bevételek elkülönítésére szolgáló alszámla, b) háziorvosi szolgálat ellátásának kimutatására szolgáló alszámla, c) fogorvosi szolgálat ellátásának kimutatására szolgáló alszámla, d)303 a központi költségvetésből folyósított támogatások jogszabályban meghatározott esetben történő elkülönítésére szolgáló alszámla, e) fedezetbiztosításra történő elkülönítésre szolgáló alszámla, f) a helyi önkormányzat rövid lejáratú betétei elkülönítésére szolgáló alszámla, g)304 a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési alszámla, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési alszámla, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési alszámla, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési alszámla, h)305 a helyi önkormányzatot megillető, a g) pontba, valamint a (4) bekezdés c) és e) pontjába nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolására szolgáló alszámla, i) önkormányzati környezetvédelmi alap pénzeszközeinek elkülönítésére szolgáló alszámla, j) egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla, és

k) programonként az európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló alszámla. (4)306 A helyi önkormányzat a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó pénzeszközök elosztására szolgáló fizetési számlát, b) a helyi önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem helyi önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására szolgáló fizetési számlát, c) közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére szolgáló fizetési számlát, d) a gépjárműadó befizetésére szolgáló gépjárműadó fizetési számlát, e) más által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások – kizárólag a helyi önkormányzatot megillető köztartozások kivételével – befizetésére idegen bevételek elszámolására szolgáló fizetési számlát, f) letéti számlát, és g) devizaszámlát nyithat és tarthat fenn. (5)307 A (3) bekezdés g) és h) pontja szerint nyitott alszámlákról, valamint a (4) bekezdés c) és e) pontja szerint vezetett fizetési számlákról kizárólag az alábbi műveletek teljesíthetők: a) a helyi önkormányzat fizetési számlájára, valamint annak a (3) bekezdés szerinti alszámláira való átutalás, b) más által kimutatott és beszedett adók módjára behajtandó köztartozások átutalása a tartozást kimutató által megadott fizetési számlára, c) a központi költségvetést megillető közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított pótlék-, mulasztási bírságbevétel átutalása a Kincstár által vezetett fizetési számlára, d) az adózó – visszatérítésre jogosult – részére történő visszatérítés, ideértve az Art. szerint fizetett kamatot is, és e)308 az adózó kérelmére a (3) bekezdés g) és h) pontja szerint nyitott alszámlák, valamint a (4) bekezdés c) és e) pontja szerint vezetett fizetési számlák közötti átvezetések. (6)309 A helyi önkormányzat a (3) bekezdés g) és h) pontja, valamint a (4) bekezdés c) és e) pontja szerinti bevételeket e számlákon, alszámlákon köteles beszedni. Ha a helyi önkormányzat más fizetési számlájára, alszámlájára érkezik befizetés, a befizetést a megfelelő fizetési számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó nyilvántartáson is át kell vezetni. (7) A (3) bekezdés g) pontja szerinti alszámlák esetén az indokolt visszatérítéseket az alszámláról kell teljesíteni. Ha az alszámlán lévő összeg nem nyújt fedezetet az utaláshoz, a visszatérítés fedezetének megfelelő összeget a kapcsolódó fizetési számláról kell átvezetni az alszámla javára. (8)310 A (4) bekezdés c) pontja szerinti fizetési számlára beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék-, bírságbevételt a visszatérítésekkel csökkentve negyedévente, a (4) bekezdés d) pontja szerinti fizetési számlára beszedett, a központi költségvetést megillető gépjárműadó bevételt havonta, a tárgynegyedévet – a gépjárműadó vonatkozásában a tárgyhónapot – követő hónap 10. napjáig kell a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni.

(9)311 A (4) bekezdés e) pontja szerinti fizetési számláról a helyi önkormányzatot megillető bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell a helyi önkormányzat fizetési számlájára átutalni. A nem a helyi önkormányzatot megillető bevételt szükség szerint, de legkésőbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követő hónap 10-éig kell a behajtást kérő szerv fizetési számlájára átutalni. Ávr. 146. § (1)312 A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra a 145. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni. (2)313 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a) fizetési számlájához kapcsolódóan a 145. § (3) bekezdés d)–f), j) és k) pontja szerinti alszámlákat, b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, és c) devizaszámlát vezethet. Ávr. 147. § (1)314 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája megnyitásáról, megszüntetéséről – a költségvetési szerv alapítása, megszüntetése esetén az alapítás, megszüntetés időpontja szerinti határnappal – a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a 11. § (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv, más költségvetési szerv esetén a 10. § (1)–(3) bekezdése szerint kijelölt költségvetési szerv gondoskodik. (2)315 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán kötheti le. (3)316 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás irányítása alá tartozó költségvetési szerv a számlájához kapcsolódóan a (2) bekezdés, valamint a 145. § (3) bekezdés d), e), j) és k) pontja szerinti alszámlákat vezetheti. (4)317 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján kívül a) az irányító szerv vezetőjének engedélyével a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási fizetési számlát, b) külföldi támogatás, segély fogadására devizaszámlát, és c) a 120. § rendelkezései szerint letéti számlát vezethet. Ávr. 147/A. §318 (1)319 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntéséről az Igazgatóság útján a Kincstárt a változás tervezett időpontja előtt harminc nappal megelőzően írásban értesíti. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a fizetési számlája megváltozásáról az Igazgatóság útján a Kincstárat a változással egyidejűleg írásban értesíti. 58. A pénzeszközök felhasználása

Áht. 85. § A bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. [Az Áht. 85. §-ához] Ávr. 148. § (1) A költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába. (2) A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak szerint. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a következő készpénzes kifizetésekre igényelheti készpénz felvételét a Kincstártól: a) a készlet- és kis értékű tárgyi eszköz beszerzésekre, a kiküldetési, reprezentációs kiadásokra, továbbá egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítésére a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel, és b) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendő összegére. X. FEJEZET MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS 59. Előirányzat-maradvány, pénzmaradvány Áht. 86. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának összegével a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon megnövelhetőek. (2) A központi kezelésű előirányzatok szabad előirányzatai a költségvetési év utolsó napján törlésre kerülnek, előirányzatmaradvánnyal nem rendelkeznek. (3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-maradványának felhasználhatóságáról az Országgyűlés a zárszámadásról szóló törvényben dönt. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, az elkülönített állami pénzalap előirányzat-maradványa a következő években felhasználható. (5) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv pénzmaradványának elvonandó és felhasználható összegéről. X. FEJEZET MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS

[Az Áht. 86. §-ához] Ávr. 149. § (1) A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítésekor kell megállapítani az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásainak megfelelően. (2) A költségvetési maradvány megállapításakor a forgatási célú értékpapírok és a rövid lejáratú likvid hitelek állományát is figyelembe kell venni. (3) A költségvetési maradványból a központi költségvetést, irányító szervet megillető összeg befizetésén túl a költségvetési maradványt terhelő kifizetés a költségvetési év előirányzatai terhére nem teljesíthető. Ávr. 150. § Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványának kell tekinteni a) a költségvetési évben befolyt 2. § c)–e) pontja szerinti bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza, b) a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a 46. § (1) bekezdése alapján a költségvetési év előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-áig, c)320 az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 22. pontja szerinti kibocsátási jogosultságok eladásából befolyt bevételek előirányzat-maradványát, d) az átvett pénzeszközt, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az annak terhére ellátandó feladatot meghatározta, e)321 az elkülönített állami pénzalapból meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott támogatásokat államháztartáson belülről, f) a deviza- és a valuta készlet év végi értékelése során megállapított árfolyamnyereség összegét, g) a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltségből és az államháztartáson kívülről érkező adományokból származó előirányzat-maradványát, h)322 a Széchenyi Kártya Program előirányzat-maradványát, i)323 a Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzat-maradványát, j)324 az EU Önerő Alap előirányzat-maradványát, és k)325 a Kormány egyedi határozatával átcsoportosított előirányzat előirányzat-maradványát, ha annak terhére az előirányzat-átcsoportosítást követő harminc napon belül megtörténik a kötelezettségvállalás. Ávr. 151. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-maradványából a központi költségvetést illeti meg a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg, b) a normatív jellegű támogatások jogosultságot meghaladó többlete,

c) a 150. § e) pontja szerinti kivétellel a központi költségvetésből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összeg az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével, és d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradvány. (2) A fejezeti kezelésű előirányzatoknak a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradványa a központi költségvetést illeti meg. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványa a teljes előirányzat-maradványnak a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány összegével, valamint az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatmaradvány elvonásáról vagy felhasználásáról a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg. (4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa a következő évben – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén saját hatáskörben, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a fejezetet irányító szerv hatáskörében – elvégzett előirányzat-módosítás után, a 46. § (1) bekezdése szerint vállalt kötelezettségek június 30-ig történő kiegyenlítésére használható fel. Ávr. 152. § (1) A fejezetet irányító szerv a fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített előirányzatmaradványáról az államháztartásért felelős miniszternek elszámolást (e § alkalmazásában a továbbiakban: elszámolás) készít. (2) Az elszámolás költségvetési szervenként és fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön tartalmazza a) az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető részt, b) a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványt, és c) javaslatot a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány változatlan célú visszahagyására vagy eltérő célú felhasználására. (3) A fejezetet irányító szerv az elszámolást a költségvetési évet követő év április 15-éig nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek. (4) Az államháztartásért felelős miniszter a benyújtott elszámolást a költségvetési évet követő év május 15-éig felülvizsgálja, és annak eredményéről a fejezetet irányító szervet tájékoztatja. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelmek alapján előterjesztést készít a Kormánynak a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről, valamint az eltérő célú felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításról. A Kormány az előterjesztésről egyedi határozatban dönt. Ávr. 153. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványának elvonásáról vagy felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg. (2)326 Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti előirányzat-maradványról előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik annak elvonásáról, változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről, valamint az eltérő célú felhasználáshoz szükséges

előirányzat-átcsoportosításról. A Kormány a 150. § c), g), h), i) és j) pontja szerinti előirányzat-maradvány további, változatlan célú felhasználását mérlegelés nélkül engedélyezi, annak terhére a költségvetési évet követő év június 30-át követően, a Kormány engedélyét megelőzően is vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés. (3) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány döntése alapján szeptember 15-éig hagyja jóvá az előirányzat-maradványt, melyről értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt. (4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-maradványát a fejezetet irányító szerv – a Kincstár egyidejű tájékoztatásával – az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követő tizenöt napon belül állapítja meg. Ávr. 154. § (1) Az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető összeget a köztartozások kivételével a fejezetet irányító szervnek a Kincstár által a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelölt fizetési számla javára kell teljesítenie, az előirányzatmaradvány jóváhagyását követő harminc napon belül. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiba sorolt költségvetési szerv esetén az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető rész a központi költségvetésen belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapját illeti meg. Ávr. 155. § (1) A költségvetési szerv pénzmaradványából az irányító szervet megillető rész számítását az irányító szerv határozza meg. (2) A költségvetési szerv pénzmaradványát az irányító szerv a zárszámadási rendeletével, határozatával egy időben állapítja meg, és – szükség esetén – módosítja költségvetési rendeletét, határozatát. (3) A pénzmaradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a pénzmaradvány jóváhagyását követő nyolc napon belül kell az irányító szerv fizetési számlájára befizetni. 60. Évközi kimutatások, beszámolás Áht. 87. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. (2)327 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács elnöke a gazdálkodásról az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően beszámol a képviselő-testületnek, a társulási tanácsnak, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjainak. Áht. 88. § (1) A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni. Az éves költségvetési beszámolót a 28. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személy hagyja jóvá. (2)–(4)328 [Az Áht. 88. §-ához] Ávr. 156. § (1) A Kincstár havonta kincstári költségvetési jelentést készít. (2) A kincstári költségvetési jelentés a tárgyhónap utolsó napján ismert adatok szerint tartalmazza a kincstári költségvetés eredeti, módosított és zárolt előirányzatait, az igénybe vett előirányzat-felhasználási keretet, és a teljesített bevételeket, kiadásokat.

(3) A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a honlapján közzéteszi, ahol a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a saját vagy kezelt előirányzatai, b) a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt valamennyi költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, és c) az államháztartásért felelős miniszter valamennyi az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja adatait megtekintheti, letöltheti. Ávr. 157. § A költségvetési év zárását követően a) az államháztartás központi alrendszerében aa) a Kincstár kincstári költségvetési beszámolót, ab) a költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve éves költségvetési beszámolót és zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, és b)329 a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv éves költségvetési beszámolót készít. Ávr. 158. § A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv költségvetési beszámolásához és a zárszámadáshoz a) az éves költségvetési beszámoló esetén a költségvetési évet követő év január 31-ig, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának közzétételét követő öt napon belül – az abban szereplő időpont vagy időpontok alapul vételével – írásban meghatározza azok beküldésének határidejét, b) az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának figyelembevételével kialakítja az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti azok tartalmi és formai követelményeit, és c) megküldi – a központilag előírt nyomtatványokon túl – az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás további mellékleteit képező, fejezetet irányító szervi hatáskörben elrendelt adatszolgáltatások űrlapjait. Ávr. 159. § (1) A Kincstár kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a költségvetési évet követő év február 15. napjáig megküld az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek, a fejezetet irányító szerveknek, az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az Állami Számvevőszéknek. (2) A kincstári költségvetési beszámoló a költségvetési év utolsó napjára vonatkozó adatok alapján a fizetési számlák egyenlegét és forgalmát, valamint a kincstári költségvetési előirányzatok módosított előirányzatát és azok teljesítését tartalmazza.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzatokról, fejezeti kezelésű előirányzatokról, elkülönített állami pénzalapokról, társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített éves költségvetési beszámolóban a költségvetési szerv, illetve a kezelő szerv saját könyvvezetésének megfelelő adatokat kell szerepeltetni. A kincstári költségvetési beszámoló és az éves költségvetési beszámoló közötti eltérés esetén az eltérést a zárszámadáshoz csatolt külön indokolásban tételesen rögzíteni kell, és az eltérés dokumentumát az éves költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg a fejezetet irányító szerv részére megküldeni. A fejezetet irányító szerv az éves költségvetési beszámoló felülvizsgálatát követően az eltérések dokumentumát a beszámoló benyújtásával egyidejűleg megküldi a Kincstár részére. Ávr. 160. §330 A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, és a térségi fejlesztési tanácsok az éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettségüknek az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglalt módon és határidőre tesznek eleget. Ávr. 161. § (1) A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás számszaki és szöveges részből áll. (2) A számszaki rész a kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja be. A szöveges rész elkészítéséhez az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatót tesz közzé. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást a 158. § a) pontja szerinti határidőig kell megküldeni a fejezetet irányító szervnek. (4) A fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójában szereplő határidők szerint továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást. (5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve az éves költségvetési beszámoló benyújtásával egy időben nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek a társadalombiztosítási szervek által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások részletes elszámolását, ideértve a működési költségtérítést és a postaköltséget is. Ávr. 162. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat a 28. § szerinti részletezettséggel kell bemutatni. 61. A költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolás általános szabályai Áht. 89. § (1) A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást (továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni. (2) A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni. 62. A zárszámadásról szóló törvény

Áht. 90. § (1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő nyolcadik hónap utolsó napjáig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg. (2) A zárszámadásról szóló törvényben jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának vagy a költségvetési többlet felhasználásának módját. (3) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a) a 22. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket és kimutatásokat, az államháztartás költségvetési mérlegében az államháztartás központi alrendszerén belül költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok, állami vagyon, egyéb központi kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szerinti bontásban, b)331 az államháztartás központi alrendszerében a finanszírozási bevételekről és kiadásokról készített összegzést, c) a Stabilitási tv. 2. § (2)–(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot, és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával, d) az állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák állományát, és e) az állam tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. (4) A 21. § (6) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozatot a Kormány a Magyar Közlönyben közzéteszi. (5)332 A Kormány a) 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozata b) kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó egyedi határozata, és c) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott egyedi határozata az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül. 63. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében Áht. 91. § (1) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. (2) A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

a) a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni, b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, és d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. (3)333 A nemzetiségi önkormányzat és a társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel. (4) A térségi fejlesztési tanács zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el. XI. FEJEZET KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK 64. Az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, a kiállítási garancia és viszontgarancia szabályai Áht. 92. § (1) Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat. (2) Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha az nemzetgazdasági vagy valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses kötelezettség teljesítése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlettámogatás nélkül – megalapozott. (3) Törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezesség, állami garancia (a továbbiakban: jogszabályi állami kezesség) vállalható. (4) Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség készfizető kezesség formájában csak az (1) és (3) bekezdés szerinti törvény, határozat kifejezett felhatalmazása esetén vállalható. (5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése.

(6) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. (7) Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához egyedi állami kezesség (a továbbiakban: megmentési célú egyedi állami kezesség) vállalható. A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (8) Hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása. (9) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor. (10) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása nem eredményezheti az állami kezességvállalás arányának növekedését. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapjogviszony módosításakor a járulékok tőkésítéséből keletkező összegre az állami kezességvállalás nem terjed ki. Áht. 93. § (1) Jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia érvényesítéséhez az állam nevében törvényben megtérítési kötelezettség vállalható (a továbbiakban: állami viszontgarancia). (2) Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. Ha a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni tartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata. Áht. 94. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszter javaslatára a (2) és (3) bekezdés szerint a kiállítási tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért az állam nevében közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) irányába olyan kiállítások esetén, amelyek megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik (a továbbiakban: kiállítási garancia). (2) A kiállítási garancia a jogosult és az állami vagy önkormányzati muzeális intézmény vagy kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, vagy a jogosult és a kiállító által meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól. (3) A kiállítási garancia nem terjed ki arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont valamennyi a jogosult és a kiállító megállapodásában meghatározott káreseményre, kivéve amelyek a) a jogosult vagy annak alkalmazottai, megbízottai szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, b) a kiállítási tárgy tulajdonságaiból fakadó természetes amortizáció, vagy

c) a jogosult jóváhagyásával történő restaurálás eredményeképpen keletkeztek. (4) A kiállítási tárgy elveszése esetén kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell fizetni az állam részére, ha a kiállítási tárgy később előkerül. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a kiemelkedő kulturális érdeket jelentő kiállítás megrendezése érdekében az állam nevében – a kiállítási garanciával tartalmában és feltételeiben megegyező – közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg megtérítésére a biztosító társaság felé (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia) (6) A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig az államra szállnak át. Áht. 95. § (1) A 92–94. § szerinti eljárásokban – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli. (2) A 92–94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el. (3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg. 65. Kezesség- és garanciavállalás az államháztartás önkormányzati alrendszerében Áht. 96. § (1)334 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács garanciát és kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül – kellően biztosított. (2)335 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács által vállalt garancia, kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése. 66. Követelések Áht. 97. § (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. (2)336 A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.

(3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. Áht. 98. § A jogszabályban meghatározott lakásépítési támogatással, lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, megelőlegező kölcsönnel, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. A jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, megelőlegező kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Áht. 99. § Ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül. Áht. 100. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MNV Zrt. részére készpénzes értékesítésre vagy az értékesítésig további hasznosításra át kell adni. A vagyon átadója és az MNV Zrt. az átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása során felmerülő költségekről. (3) Az MNV. Zrt. az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel csökkentett részét – az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles átutalni. XI. FEJEZET KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK [Az Áht. 100. §-ához] Ávr. 163. § (1) Az Áht. 100. § (1) bekezdése szerinti, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó vagyontárgyak elfogadásáról a követelést érvényesítő állami adóhatóság vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jogosult dönteni. Ha a követelést az állami adóhatóság érvényesíti, a megszerzett vagyon társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közötti megosztásáról értesíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveit.

(2) Az állami adóhatóság az általa érvényesített követelések alapján megszerzett vagyon Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, az MNV Zrt. részére történő átadásakor a vagyon nyilvántartásba vételéhez szükséges bizonylatokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei rendelkezésére bocsátja. Az társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei ennek alapján a vagyont nyilvántartásba veszik, és gondoskodnak az MNV Zrt. adatszolgáltatása alapján a változások átvezetéséről. (3) Az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti megállapodás megkötése során a vagyon átadójának abban az esetben is a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei minősülnek, ha a vagyontárgyak elfogadásáról az (1) bekezdés alapján az állami adóhatóság döntött. (4) Az MNV Zrt. az átvett vagyonról analitikus nyilvántartást vezet. Áht. 101. § (1) Az állam külföldi követeléseivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: külföldi követelés) való gazdálkodás feladatait az államháztartásért felelős miniszter a kincstár közreműködésével látja el. (2) Az államháztartásért felelős miniszter a külföldi követelések leépítését, átütemezését célzó pénzügyi konstrukciókat, megállapodásokat dolgoz ki. (3) Az államháztartásért felelős miniszter állami tulajdonban álló gazdasági társaságot is bevonhat a külföldi követelések rendezésével kapcsolatos feladatok ellátásába. [Az Áht. 101. §-ához] Ávr. 164. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a külpolitikáért felelős miniszter és a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter egyetértésével a százmillió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követeléseket értékesítheti, azok leépítését célzó konstrukciókat dolgozhat ki és bonyolíthat le, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatokat írhat ki, a külföldi követeléseket átütemezheti, valamint – a hosszú távú költségvetési szempontok és a külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével – azokból engedményt adhat, ha azok lejártak, vagy bármilyen okból kétessé váltak. (2) A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott feltételek szerint a Kincstár írja ki és bonyolítja le. A beérkezett pályázatok elbírálása az államháztartásért felelős miniszter által e célra kijelölt bíráló bizottság feladata. Ha a külföldi követelések leépítése kapcsán magánjogi szerződés megkötése válik szükségessé, a szerződést az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg. A Kincstár gondoskodik a megkötött szerződések végrehajtásáról, az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli Magyarország álláspontját. (3) A százmillió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítésére, átütemezésére, azokból engedmény adására az államháztartásért felelős miniszternek a Kormány adhat felhatalmazást. XII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE 67. Az államháztartás információs rendszerének feladata, szerkezete

Áht. 102. § (1) Az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az –elemzésére, értékelésére is alkalmas módon – segítse az államháztartási pénzügyi folyamatok tervezését, az előirányzatok kialakítását, a költségvetés végrehajtását és ellenőrzését. (2) Az államháztartás információs rendszerét össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével. (3) A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira. A mérlegek – az e törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatait, a zárszámadáskor a költségvetési év terv- és tény-, továbbá az előző év tényadatait tartalmazzák. Áht. 103. § (1) Az államháztartás információs rendszerének működtetéséért és fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter felelős. Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásáról a kincstár útján gondoskodik. (2) Az államháztartás információs rendszere az államháztartás egészére, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e kapcsolatára kiterjedő a) azonosító adatokat, b) költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat, és c) a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszer. (3) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, az államháztartás szakfeladatrendje szerinti funkcionális, és a 6. § (2)–(5) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni. XII. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE [Az Áht. 103. §-ához] Ávr. 165. § (1) Az államháztartás információs rendszerében a) a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatokról, azok Országgyűlés, Kormány hatáskörében végzett módosításairól, átcsoportosításairól, továbbá azok kincstári költségvetésében szereplő előirányzatairól, az előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a Kincstár, és

b)337 a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások előirányzatainak módosításairól, átcsoportosításairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatását biztosító előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv nyilvántartást vezet. (2) Az előirányzatok nyilvántartása – az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően – kiterjed a) a költségvetési év azonosítására, b) az előirányzatnak, és azok módosításának, átcsoportosításának egyszeri vagy tartós jellegére, és c) az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának hatásköreire. Ávr. 166. § A központi költségvetésben előirányzatként szereplő minősített adatokat más hasonló, de minősített adatokat nem tartalmazó bevételi, kiadási előirányzatokkal összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni. Ávr. 167. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány által elrendelt előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az államháztartásért felelős miniszter öt munkanapon belül értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt. (2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló – a kincstári költségvetés szintjén megjelenő – előirányzatok módosításáról, átcsoportosításáról – a módosítást, átcsoportosítást elrendelő törvényre, határozatra történő hivatkozással – tájékoztatja a Kincstárt. (3) A fejezetet irányító szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt. (4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az intézkedés meghozatalát követő öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt és a fejezetet irányító szervet. Ávr. 167/A. §338 (1) Az Áht. 107. § (1) bekezdése szerinti szervek rendszeres bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeit a 7. melléklet tartalmazza. (2) Az Állami Számvevőszék – a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátásához szükséges mértékben – a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó adatok kezelő szerveitől az egyes helyi önkormányzatokra vonatkozó adatbázisok rendelkezésre bocsátását kérheti. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik az államtitoknak minősülő adatokra. (3) Az Áht.-ban és e rendeletben meghatározott adatszolgáltatások során közölt adatokkal kapcsolatban a Kincstár és az adatok statisztikai feldolgozását végző szervezet adategyeztetést végezhet, az adatszolgáltatóhoz módszertani, elszámolási kérdéseket intézhet, a helyes számviteli szabályok alkalmazására, betartására figyelmeztethet. Szóbeli kérdésre szóban, írásbeli kérdésre írásban kell válaszolni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adatszolgáltatónak a válaszadást, illetve hibás adatközlés esetén a megismételt adatszolgáltatást a megkeresést követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül kell teljesítenie. 68. A törzskönyvi nyilvántartás

Áht. 104. § (1) A kincstár nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a többcélú kistérségi társulásokról, a jogi személyiségű társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). (2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tizenöt nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás. (3)339 A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól (e § alkalmazásában a továbbiakban: bíróság). (4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság a kincstár döntését megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. (5) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi személlyel szemben a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a törzskönyvi nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (6) A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai, az alapító okiratok és a megszüntető okiratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők. A kincstár a törzskönyvi nyilvántartás jogszabályban meghatározott adatait honlapján keresztül is elérhetővé teszi. Áht. 105. § (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály, alapító okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba. (2) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal törli a törzskönyvi nyilvántartásból. (3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi

rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból. (4) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból. (5) A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. (6) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. (7) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi. 69. Kincstári adatkezelés Áht. 106. § (1) A kincstár az általa folyósított családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során az ellátások, támogatások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából egységes szociális nyilvántartást vezet. A kincstár az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az államháztartásért felelős miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad. (2) A kincstár az egységes szociális nyilvántartás vezetése során jogosult a következő adatok kezelésére: a) a családtámogatási ellátásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege, b) a fogyatékossági ellátásban részesülő személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege, és c) a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban a (3) bekezdésben foglalt adatok. (3) A lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés keltétől, szerződésmódosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított harminc napon belül a kincstár számára átadja. A kincstár az átadott adatokat a lakáscélú támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásra vonatkozó visszakövetelési

jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig jogosult kezelni. (4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli. (5)340 Az egységes szociális nyilvántartásból a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat, b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala az a)–c) pontok szerinti eljárásban hozott döntés elleni, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás lefolytatásához, valamint az a)–c) pontok szerinti ügyekkel összefüggő felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, és e) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához a gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti. (6) A kincstár – az ellátás jogcímének és összegének kivételével – a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a kincstár és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt. (7) Az állami adóhatóság a kincstár által folyósított ellátások és támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A kincstár a jogosulatlan támogatások, ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az állami adóhatóság megállapodást köt. (8)341 A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak biztosított támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(9)342 A kincstár a (8) bekezdésben meghatározott intézményfenntartók, intézmények részére a normatív és egyéb hozzájárulások, támogatások igénybevételét megalapozó adatok nyilvántartásához elektronikus rendszert biztosít. (10)343 A (2), (8) és (9) bekezdésben meghatározott adatokat nyilvántartó rendszerek a kincstárnak a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásai, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások megállapításával, folyósításával, felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében összekapcsolhatók. Áht. 106/A. §344 (1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés és egyéb pénzbeli juttatás számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának, b) eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és társadalombiztosítási azonosító jelének, c) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának, d) foglalkoztatásával összefüggésben a munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának, a jogviszony megszűnése módjának kezelésére. (2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti. (3) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenőrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül. 70. Adatszolgáltatási kötelezettségek Áht. 107. § (1)345 A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek. (2) A kincstár nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet különösen az (1) bekezdés szerinti

adatszolgáltatásra és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének, benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé. Áht. 108. § (1) Az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni. (2)346 A költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve évközi beszámolót és időközi mérlegjelentést, az elkülönített állami pénzalapok kezelő szerve időközi mérlegjelentést, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács évközi beszámolót, időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít. (3)347 A Stabilitási tv. 2. §-a szerinti államadósság, államadósság-mutató számításához, valamint az Európai Unió felé teljesítendő évközi költségvetési és adósságállományi monitoringjelentések összeállításához – a költségvetési szerv kivételével – a (2) bekezdésben megjelölt szervezet, a tulajdonosi joggyakorló szervezet, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adatszolgáltatást teljesít az államháztartás információs rendszerébe. [Az Áht. 108. § (2) bekezdéséhez] Ávr. 168. §348 A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács évközi beszámolási kötelezettségének az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglalt módon és határidőre tesz eleget. Ávr. 169. § (1) Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentés az elemi költségvetésnek az államháztartásért felelős miniszter Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontjának felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott előirányzatainak teljesülését mutatja be. (2)349 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-áig, a költségvetési év első kilenc hónapjáról október 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-áig az Igazgatóságnak küldi meg. (3) Az Igazgatóság az összesítéseket nyolc munkanapon belül juttatja el a Kincstárnak, amelyet az további hét munkanapon belül megküld az államháztartásért felelős miniszternek. Ávr. 170. § (1) Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti időközi mérlegjelentést az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból kell elkészíteni. (2) Az időközi mérlegjelentést – a (3), (4) és (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani. (3) Az elkülönített állami pénzalapokról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített időközi mérlegjelentést az állami adóhatóság adatszolgáltatását követő öt munkanapon belül kell elkészíteni és az elkülönített állami pénzalapok kezelő szerveinek a fejezetet irányító szerv, a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek a Kincstár részére megküldeni. A negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést az állami adóhatóságnak a követelések értékvesztésének összegéről negyedévente elkészített adatszolgáltatását megelőzően, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell összeállítani és a költségvetési évet követő év március 20-áig megküldeni. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek az első negyedévre vonatkozó időközi mérlegjelentése nem tartalmazza a 138. § (5) bekezdés c) és d) pontja szerinti állami adóhatósági adatszolgáltatást és a végleges nyitó adatokat. Ezt a gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig kell a Kincstár részére megküldeni. (5) Az irányító szerv a (2) bekezdés szerinti időközi mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést öt munkanapon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó irányító szerv esetén az Igazgatóságnak. Az elkülönített állami pénzalap esetén a fejezetet irányító szerv az időközi mérlegjelentést a (3) bekezdésben meghatározott időpontot követő öt munkanapon belül juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak. (6) Az időközi mérlegjelentés készítésére kötelezettek az éves elszámolásokra vonatkozóan a költségvetési évet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év november 15-éig a részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulására vonatkozó adatszolgáltatást juttatnak el az irányító szervhez. Az irányító szerv öt napon belül továbbítja az adatokat feldolgozásra a Kincstárhoz, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó irányító szerv esetén az Igazgatóságnak. (7) Az Igazgatóság – a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően – az (5) és (6) bekezdés alapján megküldött adatok megyei szintű összesítését nyolc munkanapon belül készíti el. A Kincstár az elkészített országos összesítéseket további hét munkanapon belül megküldi az államháztartásért felelős miniszternek. (8) Az időközi mérlegjelentés részeként el kell készíteni a közteher-bevételek adósainak alakulásáról készített adatszolgáltatást. A helyi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok e kötelezettség alól mentesülnek. (9) A Kincstár a központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó időközi mérlegjelentést az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év március 20-áig, az éves elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 31-éig, a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év augusztus 30-áig az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg. Ávr. 171. §350 Ávr. 172. §351 XIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 71. Felhatalmazó rendelkezések

Áht. 109. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg 1. a költségvetési szervek alapítására, 10. § (3) bekezdés szerinti besorolására vonatkozó szabályokat, átalakításuk, megszüntetésük részletes szabályait, az alapító és a megszüntető okirat tartalmi kellékeit, az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodásának, az irányítói, középirányítói jogok átadásának, gyakorlásának, és a fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv jogállásának sajátos szabályait, 2. a költségvetési szervek gazdasági szervezetének és gazdasági vezetőjének feladatait, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását, a gazdasági vezető képesítési előírásait, továbbá a 10. § (5) bekezdése szerinti belső szabályzatok tartalmi követelményeire vonatkozó részletszabályokat, 3. a központi költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegei megállapításának módját és a 13. § szerinti feladatok végrehajtásának részletes szabályait, 4. az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján fejezetenként a fejezetet irányító szervet, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervét, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv kijelölésének módját, feltételeit, a kezelő szerv által ellátható feladatokat, a központi és fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervének szabályzataira, szervezeti felépítésére, pénzügyi feladatokat ellátó alkalmazottaira vonatkozó sajátos követelményeket, 5. a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásának rendjét, 6.352 az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv és az általa irányított költségvetési szervek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezendő tételeket, a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet, határozat előkészítésének, elfogadásának részletszabályait, a 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatások további részletezését a költségvetés és a zárszámadás elfogadása során, 7. a fejezetet irányító szerv által az adott költségvetési évre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelet, szabályzat tartalmi követelményeit, 8.353 a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét, az elemi költségvetés készítésével kapcsolatos követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, 9.354 a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat többletbevétele felhasználása engedélyezésének eseteit, az engedélyezés szempontjait, eljárási szabályait, az engedélyezők körét, az engedély megadása, megtagadása esetén a többletbevétel további rendeltetését, a 33. § (2) bekezdése szerinti eseteket, valamint az előirányzatok módosításának és az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás eseteit, módját és az arra jogosultak körét 10. a 32. § szerinti előirányzatoknál a jóváhagyott előirányzat túllépésének rendjét, 11. a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait, eljárásrendjét, a 36. § (3) bekezdése szerinti eseteket, a kötelezettségvállalás 36. § (6) bekezdése szerinti további feltételeit, a Kormány által egyedileg jóváhagyott többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok

kötelezettségvállalásának szabályait, a 36. § (1) bekezdése szerinti kivételeket, valamint a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatára és a kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat, 12. a költségvetési főfelügyelő, felügyelő megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, feladatait, intézkedéseit, a 39. § (2) bekezdés szerinti nagy összegű kötelezettségvállalás fogalmát, a költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységével, helyettesítésével, beszámolásával kapcsolatos szabályokat, 13. az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalát vezető hivatalvezető képesítési követelményeit, 14. a személyi juttatások felhasználásának korlátait, a kezelt állami vagyonnal való gazdálkodás államháztartási szempontú sajátos előírásait, valamint a költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége végzésének és a vállalkozási maradvány megállapításának, felhasználásának részletszabályait, 15. a 49. § szerinti lebonyolító szerv megbízásának, feladatellátásának, elszámoltatásának szabályait, a költségvetési támogatások biztosításának e törvény előírásain felüli további feltételeit, a költségvetési támogatások igénylésének, biztosításának, folyósításának – ide értve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is –, felhasználásának, a felhasználásról szóló beszámolásnak, ellenőrzésnek, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésének részletes szabályait, a kincstár által működtetett monitoring rendszerrel kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós forrásból nyújtott támogatások és az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok felhasználásának információs rendszereit és monitoring szabályait,355 16.356 a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történő lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdése szerinti kamatok alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettósításban felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait, 17. a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, a kincstári biztos és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat, 18. a 81. § szerinti előirányzat-felhasználási keret tervezésének, megállapításának, megnyitásának, előrehozásának, köztartozás fennállása esetén zárolásának, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája – a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából történő – megterhelésének, továbbá a költségvetési szerv által beszedett központosított bevételek befizetésének szabályait, 19. a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozási terve elkészítésének szabályait, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozási, elszámolási rendjét, az államháztartás önkormányzati alrendszere finanszírozási rendjének részletes szabályait, 20. a 78. § (2) bekezdése szerinti likviditási tervek tartalmát, elkészítésének, aktualizálásának, valamint a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések feltételeinek, a megelőlegezett összeg visszapótlásának szabályait,

21.357 a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács fizetési számláinak és az ahhoz kapcsolódó alszámlák körét, felhasználásuk szabályait, a kincstár által végzett fedezetvizsgálat szempontjait, a fedezetvizsgálat alóli kivételeket, és a 80. § (2) bekezdése szerinti szabályzat további tartalmi elemeit, 22. az államháztartás alrendszereiben a készpénzhasználat és a házipénztár működtetésének részletes szabályait, 23. a költségvetési maradvány megállapításának, felhasználhatóságának, jóváhagyásának részletes szabályait, 24. a költségvetési beszámolás, az irányító szerv és a beszámolást készítő feladatait, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat, 25. az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, 26. a külföldi követelések értékesítésének szabályait, 27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, és az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, 28. a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, gazdálkodásának, beszámolásának a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő sajátos szabályait, 29. a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait, 30. a Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében az irányítói jogok középirányító szervre történő átruházásának részletszabályait, 31. a határon túli költségvetési támogatások, az egyházak részére nyújtott költségvetési támogatások, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működési támogatása sajátos szabályait, 358 32. az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat, 359 33. az államháztartási könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség részletes szabályait, 34.360 az államháztartási összesítések konszolidációs rendjét 35. a központosított illetményszámfejtés szabályait,361 36.362 a letéti pénzkezeléshez kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának, a letéti számlán lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla vezetésének szabályait,

37.363 a helyi önkormányzatok vis maior támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a) a kincstárt, b) a kormányzati ellenőrzési szervet,364 és c) az európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból származó támogatásokat ellenőrző szervet, és megállapítsa feladatát, hatáskörét, szervezetét, és ellenőrzései részletes szabályait. (3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy 1. az elemi költségvetés adattartalmát, 2. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői továbbképzésének részletes szabályait, 3. az 57–60. § szerinti felülvizsgálatok részletes módszereit, 4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait, 5. a 109. § (1) bekezdés 29. pontjának figyelembevételével a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzendő adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait,365 6. a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását, azok mutatószámait és az államháztartás szakágazati rendjét, 7. a 103. § (3) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló államháztartási egyedi azonosítók alkalmazásának rendjét, és 8. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek teljesítésének feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét, valamint a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a központi költségvetést terhelő keresetpótló baleseti, illetve költségpótló baleseti kártérítési járadékok folyósításával kapcsolatos kötelezettségek feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét rendeletben szabályozza. (4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, a feltételek igazolásának módját és általános eljárási szabályait. 366

(5)367 Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy – a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezet tekintetében abban az esetben, ha annak meghatározására más nem kapott felhatalmazást – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben – a költségvetési évre tekintet nélkül – állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, a pályázatok lebonyolításának, a beszámolásnak, a visszakövetelésnek és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, továbbá fejezeti kezelésű előirányzatonként368 a) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási célját, b) azon személyek, szervezetek körét, amelyek számára a fejezeti kezelésű előirányzat forrásaiból kifizetés vagy átcsoportosítás teljesíthető, c) ha a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási célja költségvetési támogatás, ca) a költségvetési támogatás pályázati úton vagy egyedi döntéssel történő biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módját, cb) a költségvetési támogatáshoz kapcsolódóan előleg folyósításának lehetőségét, cc) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás esetén a visszafizetés határidejét, cd) a kikötendő biztosítékokat, és d) a kezelő szerv esetleges kijelölését, a lebonyolító szerv igénybevételének lehetőségét. (5a)369 Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a központi költségvetés 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébe tartozó olyan központi kezelésű előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatás a) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét, továbbá b) igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait, amely előirányzatra vonatkozóan az a) és b) pont szerinti szabályokat törvény nem állapítja meg és azok megállapítására más nem kapott felhatalmazást. (5b)370 Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetbe nem tartozó központi kezelésű előirányzatok jogszabály kiadását igénylő felhasználási szabályait és kijelölje azok kezelő szervét, ha azt törvény nem állapítja meg, illetve jelöli ki, és arra más nem kapott felhatalmazást. (6)371 Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit. (7) Az (1) bekezdés 15. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg. (8)372 A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek megnevezését az államháztartásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és a Kormány honlapján közzéteszi. (9)373 A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrehozandó megállapodásokat az államháztartásért felelős miniszter köti meg.

[Az Áht. 10. § (1)–(3) bekezdéséhez és 109. § (1) bekezdés 13. pontjához] Ávr. 7. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a) a fejezetet irányító szerv, a fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv és a középirányító szerv, b) a központi hivatal, c) az önkormányzati hivatal, d) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, e)374 a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, és f) a költségvetési szervként működő közreműködő szervezet. (2) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek – az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül – az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely a) jelentős terjedelmű és összetett közfeladatokat lát el, b) a közfeladat ellátásában országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy c) esetén a közfeladat terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja. (3) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik – ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt ellátó jellegű tevékenységeket is – és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy b) a szellemi, fizikai támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által elláthatók. (4) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala vezetőjének igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közgazdász képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, a pénzügyi források és a vagyon mértékének megfelelő vezetési-szervezési és pénzügyi-gazdasági ismeretekkel, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező, pályázati úton kiválasztott természetes személy nevezhető ki. Ávr. 8. § (1) Az önállóan működő költségvetési szerv a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik. (2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára a 10. § szerint ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.

(3) Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, továbbá elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását. 72. Hatályba léptető rendelkezések Áht. 110. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. december 31-én lép hatályba. (2) Az 1–109. §, a 111. §, a 112. § (4)–(14) bekezdése, a 113. § (2) és (3) bekezdése és a 114. § (1)–(3) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba. 73. Átmeneti rendelkezések Áht. 111. § (1) Ha jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon az e törvényben szabályozott állami kezességvállalást kell érteni. (2) Az 1993. január 1-jét megelőzően jogszabály által biztosított, jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre, garanciára, helytállásra – a kezességvállalás érintetlenül hagyásával – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Azon kiállítási garanciákra és kiállítási viszontgaranciákra, amelyek vállalásának előkészítése e törvény hatálybalépésekor már megkezdődött, az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni. (4) A 92. § (9) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött állami kezességgel biztosított alapjogviszony e törvény hatálybalépését követően történő módosítása során is alkalmazni kell. (5) A 8. § alapítási szabályai nem érintik az e törvény hatálybalépésekor már megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a nem e törvény előírásai szerint alapított költségvetési szervek átalakításánál, megszüntetésénél e törvény rendelkezései szerint kell eljárni. (6)375 A 24. § (2) bekezdésétől eltérően a 2013. évi költségvetési rendeletet, határozatot 2013. február 15-éig kell a képviselő-testület, társulási tanács elé beterjeszteni. (7) A központi költségvetési szervhez 2011. december 31-éig befolyt és e törvény hatálybalépéséig fel nem használt bírságbevételek és azok kamatainak felhasználására a bírság kiszabását lehetővé tevő törvénynek a bírság felhasználására jogosult személyét és a bírság felhasználásának célját meghatározó rendelkezése esetén annak 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi költségvetési szervek által 2011. december 31-éig jogerősen kiszabott és 2012. január 1-jét követően befolyt bírságbevételek és azok kamatai tekintetében a 42. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (8)376

(9) A VI. fejezet szabályait az e törvény hatálybalépését követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén az e törvény hatálybalépését követően megjelentetett pályázati kiírásokra, és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell először alkalmazni. (10)377 (11) Ahol jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, azon a 63. § (1) bekezdésében meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni. (12) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kincstári kör kincstáron kívül forintban vezetett fizetési számláit a számla felett rendelkezni jogosult – az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla és a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla kivételével – e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles megszüntetni és egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlára átutalni. E kötelezettség alól – kizárólag az e törvény hatálybalépése napján a kincstáron kívül vezetett fizetési számla esetén – az államháztartásért felelős miniszter a számla felett rendelkezni jogosult hatvan napon belül benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat. (13)378 A kincstári körön kívüli számlatulajdonos – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – 2013. június 30-ig köteles a kincstárnál – ha azzal még nem rendelkezik – forint fizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit – a 79. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési számlái kivételével – megszünteti, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos kincstáron kívül vezetett fizetési számláját az egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló 2012. évi XVII. törvény hatálybalépése379 napján folyószámlahitellel terhelt, a körön kívüli számlatulajdonosnak az e bekezdésben meghatározott kötelezettségét a fizetési számla negatív egyenlegének megszűnését követő kilencven napon belül kell teljesítenie. A kincstáron kívül vezetett fizetési számla megszüntetésének kötelezettsége alól az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult 2013. június 30-ig benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat. (14)380 A (13) bekezdésben meghatározott jogi személy fizetési számláját vezető hitelintézet – a 79. § (3) bekezdésében meghatározott számla és az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélye alapján kincstáron kívül továbbra is vezethető fizetési számla kivételével – új folyószámlahitel igénybevételét nem biztosíthatja. Ha a (13) bekezdésben meghatározott jogi személy a fizetési számla megszüntetési és átutalási kötelezettségének a (13) bekezdésében meghatározott határnapig, illetve határidőig nem tett eleget, és e határidő alatt az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélyét sem mutatta be, a fizetési számlát vezető hitelintézet a (13) bekezdés szerinti határnap elteltét, illetve határidő leteltét követő harminc napon belül az érintett fizetési számláját megszünteti és azok egyenlegét a fizetési számla felett rendelkezni jogosult, ennek hiányában a kincstár által közölt fizetési számlára átutalja. (15)381 A (12)–(14) bekezdés alapján határozott időre megadott felmentések érvényességét az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult kérelmére kivételesen indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(16)382 E törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit 2013. június 30-áig a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján működő többcélú kistérségi társulásokra, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött társulásokra is alkalmazni kell. (16a)383 A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat (a továbbiakban: kijelölt önkormányzat) felel a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző években a központi költségvetésből származó támogatásokkal való elszámolásért. Eltérő megállapodás hiányában a kijelölt önkormányzat a többcélú kistérségi társulás korábbi székhelye szerinti települési önkormányzat. A társulási tanács elnöke a megszüntetésről hozott döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a kincstárat a kijelölt önkormányzatról. (17) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság munkavállalóinak köztisztviselőként történő továbbfoglalkoztatása esetén a) a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító idő meghatározásánál is közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül a 2001. december 31-ig a Magyar Államkincstárnál elismert közalkalmazotti, valamint 2002. január 1-jétől a Magyar Államkincstár Részvénytársaságnál munkaviszonyban töltött idő, a munkavállaló nem jogosult ugyanazon fokozatú jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott felmentési idő mértéke meghaladhatja a hat hónapot azon köztisztviselők esetében, akik a Magyar Államkincstár megszűnésekor a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 33. §-ában foglaltak alapján 2001. december 31-ével azonos vagy magasabb mértékű felmentési időre voltak jogosultak közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésekor. (18)384 A többcélú kistérségi társulások által igénybevett támogatások elszámolása felülvizsgálata megkezdésének határideje – a 60. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a költségvetési évet követő második év június 30-a. (19)–(22)385 (23)386 A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat 2011. évben igénybevett támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára az e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Áht. 111/A. §387 Áht. 111/B. §388 Az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvénnyel megállapított 63. § (1) bekezdés d) pontot, 64. § (3) bekezdést, 65. és 67. §-t az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvény hatálybalépésekor389 folyamatban lévő kormányzati ellenőrzések során is alkalmazni kell. Áht. 111/C. §390 A Bank igazgatósága tagjának és felügyelő bizottsága tagjának megbízatása megszűnik, ha e törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 45/A. §-a szerinti tulajdonosi részesedésszerzést követő 30 napon belül az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 45/B. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg.

Áht. 111/D. §391 A közös önkormányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölésről szóló döntésig a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/B.§ (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti települési önkormányzatok esetében közös hivatalon az e települési önkormányzatok számára hivatali teendőket ellátó közös hivatalt kell érteni. XIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ávr. 173. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter, az irányító szerv vezetője és a költségvetési szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit a rendeletalkotás kivételével a belső szabályzatában meghatározott módon átruházhatja. A különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét a Kincstár, illetve az államháztartásért felelős miniszter rendelkezésére kell bocsátani. (2) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport „JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök” prioritása, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése” prioritása terhére megvalósuló 1.3. intézkedés tekintetében a 66–99. §-ok előírásait nem kell alkalmazni. (3) A 8. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. Ávr. 174. §392 Ávr. 175. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. Ávr. 176. §393 (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépése nem érinti az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdése alapján kiadott mentesítések hatályát. Az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mentesítés hatálya megszűnik, ha a gazdasági vezető tanulmányait nem fejezi be és a tanulmányok megszűnésének időpontjában nem felel meg a 12. § rendelkezéseinek. (1a)394 A 2012. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdése alapján a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel rendelkező gazdasági vezető alkalmazására abban az esetben van lehetőség, ha vállalja, hogy a 12. §-ban meghatározott követelményeknek legkésőbb 2014. június 30-áig meg fog felelni. 2014. június 30-át követően e személyek csak a 12. §-ban foglalt feltételek szerint alkalmazhatók gazdasági vezetőként. (2) E rendelet 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2013. június 30-áig működő többcélú kistérségi társulásokra alkalmazni kell. (3) A felülvizsgálattal és elszámolással kapcsolatban a megszűnő többcélú kistérségi társulás esetében, az Áht. szerint kijelölt települési önkormányzatot illeti meg a pótlólagos támogatás, illetve terheli kötelezettség.

(4) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 96. § (13) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (5) A megyei intézményfenntartó központoktól és intézményeitől a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény alapján 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások és intézményei állományába kerülő köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetésére a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 79. § (2)–(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a helyi önkormányzatok és a társulások foglalkoztatottai alatt a megyei intézményfenntartó központoktól és intézményeitől a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény alapján 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok, társulások és intézményei állományába kerülő köztisztviselőket, közalkalmazottakat és munkavállalókat kell érteni. (6) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 72. § (3) bekezdés d)–e) pontját, 73. § (1) bekezdés d) pontját, 78. § (5a) bekezdését, 78. § (9) és (9a) bekezdését, 84. § (4a) és (4b) bekezdését egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra kell alkalmazni. (7) A 2013. évben a 128. (2) bekezdés b) pontjától eltérően az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (4) bekezdése alapján előirányzat-átcsoportosítással rendelkezésre bocsátott, a költségvetési szerv költségvetése terhére megelőlegezett kiadások fedezetét biztosító támogatás összegét az előirányzatot átcsoportosító nyilatkozata alapján a havi előirányzat-felhasználási keret megállapításakor egy összegben kell figyelembe venni. (8)395 Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított 145. §-t a 2013 januárjában beszedett gépjárműadó-bevételre is alkalmazni kell azzal, hogy a 145. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fizetési számlára e bevételek központi költségvetést megillető részét az az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését396 követő tíz napon belül kell a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni. (9)397 E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelettel megállapított 77. § (1a) bekezdését és 94. § (1) bekezdését az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor398 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ávr. 176. §399 Ávr. 177. §400 74. Módosító rendelkezések

Áht. 112. § (1)–(3)401 (4)–(14)402 Áht. 113. § (1)403 (2)–(3)404 75. Hatályon kívül helyező rendelkezések Áht. 114. § (1)–(3)405 (4)406 (5)407 1. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez A fejezetet irányító szerv és annak vezetője 1.408 a központi költségvetésről szóló törvény I. fejezeténél az Országgyűlés Hivatala és annak főigazgatója, a Közbeszerzési Hatóság tekintetében a Közbeszerzési Hatóság és annak elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és annak elnöke, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és annak elnöke, az Egyenlő Bánásmód Hatóság tekintetében az Egyenlő Bánásmód Hatóság és annak elnöke, a 8– 10. címek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, 2.409 a központi költségvetésről szóló törvény II. fejezeténél a Köztársasági Elnöki Hivatal és annak főigazgatója, 3. a központi költségvetésről szóló törvény III. fejezeténél az Alkotmánybíróság és annak elnöke, 4. a központi költségvetésről szóló törvény IV. fejezeténél az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és annak főtitkára, 5. a központi költségvetésről szóló törvény V. fejezeténél az Állami Számvevőszék és annak elnöke, 6. a központi költségvetésről szóló törvény VI. fejezeténél az Országos Bírósági Hivatal és annak elnöke, 7. a központi költségvetésről szóló törvény VIII. fejezeténél a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész, 8. a központi költségvetésről szóló törvény IX. fejezeténél a Belügyminisztérium és a belügyminiszter, 9.410 a központi költségvetésről szóló törvény X. fejezeténél a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és annak elnöke, a 24. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, 10.411 a központi költségvetésről szóló törvény XI. fejezeténél a Miniszterelnökség és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke, a 7. és a 8. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

11. a központi költségvetésről szóló törvény XII-XV. és a XVIII. fejezeténél a minisztérium és a miniszter, 12. a központi költségvetésről szóló törvény XVI. fejezeténél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és annak elnöke, 13. a központi költségvetésről szóló törvény XVII. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak főigazgatója, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Magyar Energia Hivatal és annak elnöke, 14. a központi költségvetésről szóló törvény XIX. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és annak elnöke, 15.412 a központi költségvetésről szóló törvény XX. fejezeténél az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az emberi erőforrások minisztere, a 21. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, 16. a központi költségvetésről szóló törvény XXX. fejezeténél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke, 17. a központi költségvetésről szóló törvény XXXI. fejezeténél a Központi Statisztikai Hivatal és annak elnöke, 18. a központi költségvetésről szóló törvény XXXIII. fejezeténél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke, 19. a központi költségvetésről szóló törvény XXXIV. fejezeténél a Magyar Művészeti Akadémia és annak elnöke, 20. a központi költségvetésről szóló törvény XLI-XLII. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter, 21. a központi költségvetésről szóló törvény XLIII. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter, 22. a központi költségvetésről szóló törvény XLIV. fejezeténél a Vidékfejlesztési Minisztérium és a vidékfejlesztési miniszter, 23. a központi költségvetésről szóló törvény LXXI. fejezeténél a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az igazgatási szervek tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője, 24. a központi költségvetésről szóló törvény LXXII. fejezeténél az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője, 25. az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős miniszter. 2. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA x/ a Kormány hatáskörében Költségvetési év: ………….. Millió forintban, egy tizedessel Államház-tartási egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám

Előir. csop. szám

Kiemelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

Kiemel előirányzat név

KIADÁSO K Előirányzat neve

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)

A módosítás következő évre áthúzódó hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő év költségvetésébe beépülő (nem kívánt törlendő!)

x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Államház-tartási egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám

Előir. csop. szám

Kiemelt előir. szám

BEVÉTELEK Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

Előirányzat neve

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)

A módosítás következő évre áthúzódó hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő év költségvetésébe beépülő (nem kívánt törlendő!) x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni. Államház-tartási egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám

Előir. csop. szám

Kiemelt előir.

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

TÁMOGATÁS

A módosítás jogcíme

Módosítás A módosítás következő évre (+/-) áthúzódó hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma

szám

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő év költségvetésébe beépülő (nem kívánt törlendő!) Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő év költségvetésébe beépülő (nem kívánt törlendő!) Az adatlap 5 példányban töltendő ki

Az előirányzatok felhasználása/zárolása (módosítás +/-)

Fejezetet irányító szerv

1 példány

időarányos

Állami Számvevőszék

1 példány

teljesítményarányos

Magyar Államkincstár

1 példány

egyéb ........azonnal

Nemzetgazdasági Minisztérium

2 példány

Összesen:

I. negyedév

II. negyedév

x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

3. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez413 Azonos célú előirányzatok ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLÓDÓ ELŐIRÁNYZAT FEJEZET

FEJEZET Jog-

Cím

Jog-

Alcím cím-

Cím

csop.

címcsop.

XII. 20

11

20

11

2

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT)

20

11

3

Halászati Operatív Program

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Vidékfejlesztési és halászati programok

XIX. XIV. 20

Alcím

BELÜGYMINISZTÉRIUM Szolidaritási programok

9 1

Európai Menekültügyi Alap

UNIÓS FEJLESZTÉSEK

III. negyedév

IV. negyedév

2 3

Integrációs Alap Visszatérési Alap

4

Külső határok Alap UNIÓS FEJLESZTÉSEK

XIX. XVII. 20

31

3

NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés

20

32

5

TEN-t projektek

20

33

1

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

XIX.

2

4

2

UNIÓS FEJLESZTÉSEK

XIX.

20

33

XIX. 2

4

2

4

1

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

2

4

2

Közlekedés Operatív Program

2

4

3

Társadalmi megújulás Operatív Program

2

4

8

Társadalmi megújulás Operatív Program - Nemzeti Foglalkoztatási Alap

2

4

14

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

2

4

19

Környezet és energia Operatív Program

2 2

4 4

20 21

Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

2

4

23

Nyugat-dunántúli Operatív Program

2

4

24

Közép-dunántúli Operatív program

2

4

25

Dél-dunántúli Operatív Program

2

4

26

Dél-alföldi Operatív Program

2

4

27

Észak-alföldi Operatív Program

2

4

28

Észak-magyarországi Operatív Program

2

4

29

Közép-magyarországi Operatív Program

2

5

Területi Együttműködés

2

6

Egyéb Uniós előirányzatok

XX.

2

Közlekedés Operatív Program

LXIII.

1

Aktív támogatások

LXIX.

1

Hazai innováció támogatása

LXIX.

2

A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása

XII.

20

11

XII.

20

11

2

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II.NVT)

XII.

20

11

3

Halászati Operatív Program

XIV.

20

9

XVII.

20

31

3

Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés

XVII.

20

32

5

TEN-t projektek

Turisztikai célelőirányzat UNIÓS FEJLESZTÉSEK Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Vidékfejlesztési és halászati programok

Szolidaritási programok

20

4

5

Nemzeti Tehetség Program KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

LXIX. LXIII. 1

NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP Aktív támogatások (ebből: csak munkahelyteremtő beruházás támogatása, és közfoglalkoztatási kiadások)

LXIX. 1

2

XVII

20

33

1

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

XV.

20

33

1

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

XX.

20

4

5

Nemzeti Tehetség Program

XVII.

20

33

1

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP Hazai innováció támogatása

A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása

4. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez A bruttó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése Sorszám

Időpont (a táblában megjelölt nap, illetve az azt követő első munkanap)

Bruttó utalvány tartalma

Megnevezés

1.

december 21.

Az utalási év 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlag 40%-a (járandóság előleg)

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik

2

január 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

A december havi járandóság előleg visszavonása és a tényleges havi teljesítmény kiutalása

3.

február 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

4.

március 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó

finanszírozási összeg 5.

április 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

6.

május 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

7.

június 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

8.

július 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

9.

augusztus 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

10.

szeptember 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

11.

október 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

12.

november 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

13.

december 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

5. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez A nettó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése Sorszám

Időpont (a táblában megjelölt nap, illetve az azt követő első munkanap)

Bruttó utalvány tartalma

1

december 21.

Az utalási év 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlag 40%-a (járandóság előleg)

2.

január 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a mínusz járandóság előleg

3.

január 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

4.

február 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

5.

február 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Nettósítás tartalma (levonások)

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket, terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

6.

március 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

7.

március 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

8.

április 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

9.

április 20.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

10.

május 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

11.

május 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

12.

június 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

13.

június 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

14.

július 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

15.

július 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

16.

augusztus 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

17.

augusztus 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

18

szeptember 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

19.

szeptember 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

20.

október 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

21.

október 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

22.

november 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

23.

november 20.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

24.

december 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

25.

december 20.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő: – befizetési kötelezettségek (adók, járulékok) – forgótőke visszapótlás – magán-nyugdíjpénztári tagdíj

6. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez414 A nettó finanszírozás ütemezése A nettó módon finanszírozott hozzájárulások, támogatások utalása Sorszám

Időpont

az utalandó összeg megoszlása a tárgyévi előirányzat %-ában

A nettósítás tartalma (levonások)

1.

január hónap utolsó munkanapja

5,0

- Lemondás miatti visszafizetési kötelezettség, - Forgótőke.

2.

február hónap utolsó munkanapja

8,0

Az önkormányzati körben foglalkoztatott munkavállalók 2012. december havi, január hónapban megelőlegezett munkabére és annak közterhei, Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - január és február havi forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

3.

március hónap utolsó

13,0

Az önkormányzati körben foglalkoztatott

munkanapját megelőző második munkanap

munkavállalók 2012. december havi, január hónapban megelőlegezett munkabérek és azok közterhei Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

4.

április hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

5.

május hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

6.

június hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

7.

július hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

8.

augusztus hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

9.

szeptember hónap utolsó munkanapját megelőző

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok)

második munkanap

- forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

10.

október hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

11.

november hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

12.

december 19.

10,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő - befizetési kötelezettség (adók, járulékok) - forgótőke-visszapótlás, - magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

7. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez415 Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek 1. Kötelezett:

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

Tartalom:

a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács Stabilitási tv. 3. §-a szerinti, a tárgyidőszak utolsó napján fennálló adósságot keletkeztető ügyletei értékének a költségvetési év december 31-ei állománya

Címzett:

országos nemzetiségi önkormányzat esetén a Kincstár, más esetben az Igazgatóság

Határidő:

az év utolsó három hónapjában havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig

Megjegyzés: az Igazgatóság a megküldött adatokat összesítve megküldi a Kincstárnak, a Kincstár a megküldött és az általa fogadott adatok összesítését megküldi az államháztartásért felelős miniszternek és a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek 2. Kötelezett:

kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet

Tartalom:

a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet Stabilitási tv. 3. §-a szerinti, a tárgyidőszak utolsó napján fennálló adósságot keletkeztető ügyletei értékének a költségvetési évet megelőző év december 31-i tényleges, valamint a költségvetési év december 31-ei állománya

Határidő:

az államháztartásért felelős miniszter közleményében a központi alszektorba sorolt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén a Kincstár, az önkormányzati alszektorba sorolt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén a székhely szerinti Igazgatóság

Határidő:

a költségvetési évet megelőző év december 31-i tényleges állományra a költségvetési évre vonatkozó első adatszolgáltatás alkalmával, az első kilenc hónapban negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 16-áig, az utolsó három hónapban havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig

Megjegyzés: az Igazgatóság a megküldött adatokat összesítve megküldi a Kincstárnak, a Kincstár a megküldött és az általa fogadott adatok összesítését megküldi az államháztartásért felelős miniszternek 3. Kötelezett:

államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv

Tartalom:

a költségvetési szerv tartozásállományára vonatkozó adatok

Címzett:

Kincstár és fejezetet irányító szerv

Határidő:

havonta a tárgyhó utolsó napi állapotának megfelelően, a tárgyhót követő hónap 5. napja

Megjegyzés: 4. Kötelezett:

elkülönített állami pénzalap kezelő szerve

Tartalom:

az elkülönített állami pénzalap bevételeinek, kiadásainak és egyenlege várható alakulása

Címzett:

Kincstár

Határidő:

havonta, a hónap 5-éig

Megjegyzés: 5. Kötelezett:

elkülönített állami pénzalap kezelő szerve

Tartalom:

az elkülönített állami pénzalap bevételei és kiadásai teljesítése, valamint a kötelezettségvállalások állománya

Címzett:

Kincstár

Határidő:

havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25-éig

Megjegyzés: 6. Kötelezett:

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

Tartalom:

társadalombiztosítás pénzügyi alapja bevételei és kiadásai teljesítése, valamint a kezelő szerv által folyósított, de nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapja forrásaiból finanszírozott ellátások alakulása

Címzett:

Kincstár

Határidő:

a költségvetési év első három hónapjáról április 25., ezt követően havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25-éig

Megjegyzés: a Kincstár az adatokat továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek, az egészségbiztosításért felelős miniszternek, az Állami Számvevőszéknek, a Központi Statisztikai Hivatalnak és a Magyar Nemzeti Banknak 7. Kötelezett:

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

Tartalom:

társadalombiztosítás pénzügyi alapja pénzforgalmi és könyvelési adatainak eltérései

Címzett:

Kincstár

Határidő:

április utolsó munkanapja, a 4-11. hónapban havonta a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapja, majd a költségvetési évet követő év március 31.

Megjegyzés: ha az elszámolások közötti időbeli különbséget is figyelembe véve az eltérések tartósan és jelentős mértékben fennállnak, a Kincstár kezdeményezésére a kezelő szerv

köteles az adatokat felülvizsgálni és tájékoztatni a fejezetet irányító szervet, az államháztartásért felelős minisztert és a Kincstárt a rendezés módjáról és időpontjáról 8. Kötelezett:

Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve

Tartalom:

a Gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak kedvezményezettek szerinti összetétele

Címzett:

Kincstár

Határidő:

negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig

Megjegyzés: a Kincstár az adatokat továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek 9. Kötelezett:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Tartalom:

az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, illetve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és nemzeti forrásokból finanszírozott támogatások és intézkedések pénzforgalmi adatai

Címzett:

Kincstár

Határidő:

havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25-éig

Megjegyzés: a Kincstár az adatokat megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek 10.

Kötelezett:

államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatok

Tartalom:

a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő közterhek

Címzett:

Kincstár

Határidő:

havonta, a hónap 16-áig

az adatszolgáltatás elmulasztása esetén annak teljesítéséig a Kincstár az előirányzatMegjegyzés: felhasználási keret megnyitást felfüggeszti, a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott fizetési megbízásokat nem teljesíti 11. Kötelezett:

állami adóhatóság

Tartalom:

a Kincstár által igényelt jogcím szerinti részletezésben az adott héten tervezett kiutalás, beleértve az adó-visszatérítéseket is

Címzett:

Kincstár

Határidő:

hetente, hétfő dél

Megjegyzés: 12. Kötelezett:

fejezetet irányító szerv, elkülönített állami pénzalap kezelő szerve

Tartalom:

a költségvetési évben a – a fejezetbe tartozó költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű előirányzatok – a kezelt elkülönített állami pénzalap, előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről összesítve, az 500millió forint feletti kifizetéseket egyedileg megjelölve

Címzett:

Kincstár

Határidő:

havonta, a hónap 25-éig

Megjegyzés: 13. Kötelezett:

államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve, kincstári körön kívüli számlatulajdonos

Tartalom:

a fizetési számlák terhére kincstári körön kívülre irányuló tervezett átutalások

Címzett:

Kincstár

Határidő:

500–2000 millió forint közötti összegnél a terhelés időpontját megelőző három munkanap, e felett öt munkanap

Megjegyzés: 14.

Kötelezett:

helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

Tartalom:

a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatai

Címzett:

Kincstár

Határidő:

évente, június 30-áig

Megjegyzés: 15. Kötelezett:

vagyonkezelő szervezet

Tartalom:

az állami vagyon kezelésével kapcsolatos fizetési számláinak pénzforgalma, valamint a pénzforgalom nélküli műveletek hatása

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

Határidő:

havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig

Megjegyzés: az adatszolgáltató az adatokat megküldi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint a Nemzeti Földalap esetén az agrárpolitikáért felelős miniszternek is 15a. Kötelezett:

vagyonkezelő szervezet

Tartalom:

az állami vagyonnal kapcsolatos központosított bevételek és kiadások várható alakulásának havi ütemezése

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

Határidő:

havonta, a tárgyhónap 7. napjáig

Megjegyzés: az adatszolgáltató az adatokat megküldi fejezetet irányító szervnek is 16. Kötelezett: Tartalom:

az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a dologi kiadások, az egyéb működési célú kiadások, valamint a felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportba tartozó kiemelt előirányzatok terhére belföldön vállalt, bruttó ötmillió forintot elérő összegű kötelezettségek, elkülönítve a költségvetési év és a költségvetési évet követő évek előirányzatai terhére vállalt

kötelezettségeket Címzett:

Kincstár

Határidő:

a kötelezettségvállalást követő öt munkanap

Megjegyzés: 17. Kötelezett:

fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve

Tartalom:

a fejezeti kezelésű előirányzat terhére belföldön vállalt kötelezettségek, elkülönítve a költségvetési év és a költségvetési évet követő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségeket az európai uniós forrásból finanszírozott támogatásokkal megvalósuló programokhoz – beleértve az ezekhez a programokhoz szükséges kötelező sajáterőt biztosító előirányzatot – és a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások kivételével

Címzett:

Kincstár

Határidő:

a kötelezettségvállalást követő öt munkanap

Megjegyzés: 18. Kötelezett:

fejezetet irányító szerv, elkülönített állami pénzalap kezelő szerve, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

Tartalom:

adatszolgáltatás az előzetes és a végleges kincstári költségvetésről a 31. § szerinti körben

Címzett:

Kincstár

Határidő:

31. § szerint

Megjegyzés: 19. Kötelezett:

fejezetet irányító szerv, elkülönített állami pénzalap kezelő szerve, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

Tartalom:

adatszolgáltatás az elemi költségvetésről a 32. § (3)–(6) bekezdése szerinti körben

Címzett:

Kincstár

Határidő:

32. § (3)–(6) bekezdése szerint

Megjegyzés: 20. Kötelezett:

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

Tartalom:

adatszolgáltatás az elemi költségvetésről a 33. § szerinti körben

Címzett:

33. § szerint

Határidő:

33. § szerint

Megjegyzés: 21. Kötelezett:

fejezetet irányító szerv

Tartalom:

az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terve

Címzett:

Kincstár

Határidő:

129. § (2) bekezdése szerint

Megjegyzés: 22. Kötelezett:

fejezetet irányító szerv

Tartalom:

a fejezeti kezelésű előirányzatok Áht. 81. § (5) bekezdése szerinti finanszírozási terve

Címzett:

Kincstár

Határidő:

132. § (1) és (1a) bekezdése szerint

Megjegyzés: 23. Kötelezett:

fejezetet irányító szerv

Tartalom:

elkülönített állami pénzalap előirányzat-felhasználási terve

Címzett:

Kincstár

Határidő:

133. § (1) bekezdése szerint

Megjegyzés: 24. Kötelezett:

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

Tartalom:

a 135. és 136. § szerinti előirányzat-felhasználási tervek

Címzett:

Kincstár

Határidő:

135. és 136. § szerint

Megjegyzés: 25. Kötelezett:

fejezetet irányító szerv, államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv

Tartalom:

a 167. § (2)–(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosítások, átcsoportosítások

Címzett:

Kincstár

Határidő:

167. § (2)–(4) bekezdése szerint

Megjegyzés: 26. Kötelezett:

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

Tartalom:

a 169. § szerinti időközi költségvetési jelentés

Címzett:

Igazgatóság

Határidő:

169. § (2) bekezdése szerint

Megjegyzés: 27. Kötelezett:

költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, valamint a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó

szerv Tartalom:

a 170. § szerinti időközi mérlegjelentés

Címzett:

170. § szerint

Határidő:

170. § szerint

Megjegyzés: 28. Kötelezett:

az Áht. 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy

Tartalom:

a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy számviteli jogszabályok szerinti beszámolója és – ha az kötelező – az arról készített könyvvizsgálói jelentés, kiemelt mutatói, költségvetési kapcsolatai bemutatása

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

Határidő:

az üzleti év mérleg-fordulónapját követő 180 nap

Megjegyzés: 29. Kötelezett:

28. ponttal egyezően

Tartalom:

a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy számviteli beszámoló szerinti mérlege és eredménykimutatása tételeinek, valamint a kiemelt mutatói, költségvetési kapcsolatai évközi tényadatai és a várható éves teljesítési adatai

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

Határidő:

negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napja

Megjegyzés: 30. Kötelezett:

az állam és a nemzetközi pénzügyi intézmények között kötött szerződések végrehajtásáért felelős

Tartalom:

a nemzetközi pénzügyi intézmény által megkívánt formában és tartalommal

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

Határidő:

szerződés szerint

Megjegyzés: 8. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez416 Sorszám

Közzétételre kötelezett

Közzététel helye

NFSZ

NFSZ honlap

1.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) által évente készített felmérés a közszféra létszám, bér és kereseti adatairól

Kincstár

2.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetés szerinti eredeti, a tárgyhó utolsó napján módosított előirányzatai, valamint a tárgyhó utolsó napján teljesítési adatai

3.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek lejárt tartozásai

4. 5.

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Frissítés

Megőrzés

Évente május 31-éig.

Az előző állapot nem törölhető.

Kincstár honlap

Havonta a tárgyhónapot követő hónap utolsó napja.

Az előző állapot nem törölhető.

Kincstár

Kincstár honlap

Havonta a tárgyhónapot követő hónap 20-áig

Az előző állapot törlendő.

Kimutatás a civil szervezetek részére felajánlott és megkapott szja 1%-ról (szervezetenként)

NAV

NAV honlap

Évente a kimutatás elkészülte utáni 10 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

Kimutatás az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzat javára felajánlott és megkapott szja

NAV

NAV honlap

Évente a kimutatás elkészülte utáni 10 napon belül.

Az előző állapot nem

1%-ról

törölhető. NAV

NAV honlap

Évente a kimutatás elkészülte utáni 10 napon belül.

6.

Közhasznú tevékenységet folytató személynek, szervezetnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 100. §-ának (2) bekezdése alapján és a 19/2008. (VI. 13.) PM rendeletben foglaltak szerint visszatérített áfa

Az előző állapot nem törölhető.

NAV

NAV honlap

Évente a kimutatás elkészülte utáni 10 napon belül.

7.

Az igénybe vett fogyasztói árkiegészítés az alábbi bontásban: - vasút, - távolsági autóbusz-közlekedés, - helyi tömegközlekedés

Az előző állapot nem törölhető.

Az állami vagyonra vonatkozó mennyiség-, értékés területadatok vagyoncsoportonként

MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

Havonta a tárgyhónapot követő hónap 12-éig

Az előző állapot nem törölhető.

MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

Évente január 31-éig.

9.

A kizárólagos állami tulajdonra vonatkozó, naturáliákban meghatározott adatok a jogszabályban előírt kategóriák szerint

Az előző állapot nem törölhető.

MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

Évente január 31-éig.

Az előző állapot nem törölhető.

10.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelői részéről az MNV Zrt.-nek átadott, járulékfizetés fejében átvett portfólió elemek vonatkozásában: a portfólió megnevezése, székhely, névérték, tulajdonosi részarány; az ingatlan vagyon vonatkozásában a vagyonleltár adatai: megnevezés, nagyság, funkció, állami tulajdoni hányad, ONYF és OEP tulajdoni hányad, könyv szerinti nettó érték

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja

Évente május 31-éig az előző naptári évre vonatkozó jogalap alapján az aktuális és

Az előző állapot nem törölhető.

8.

11.

A 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott

az azt megelőző évben kifizetett összegek tekintetében.

- közvetlen kifizetések aggregált összege, - kiegészítő nemzeti támogatás (top up) aggregált összege Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja

12.

A 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott - export-visszatérítés aggregált összege, - belpiaci támogatások aggregált összege, - intervenciós intézkedések adatai: a támogatás és az intervenciós felvásárlás aggregált összege

a) Az ajánlatkérő vagy b) irányító szerve

13.

A közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja

a) Az ajánlatkérő honlapja, ennek hiányában b) az irányító szerv honlapja

14.

Az európai uniós társfinanszírozással bonyolított pályázatok esetében a nettó 100 millió forintot meghaladó, teljesített kifizetés összege, kedvezményezettje, és a kifizetés időpontja

Negyedévente a negyedévet követő hónap 25-éig.

Az előző állapot nem törölhető.

A kifizetést követő 8 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

A kifizetést követő 8 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

Az adatfelelős

Az adatközlő honlapja

MNV Zrt,

MNV Zrt. honlapja

15.

A rábízott vagyonnal kapcsolatos tranzakciók alakulása

Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig.

Az előző állapot nem törölhető.

MFB Zrt,

MFB Zrt. honlapja

16.

A rábízott vagyonnal kapcsolatos tranzakciók alakulása

Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig.

Az előző állapot nem törölhető.

17.

A rábízott vagyon eszközeinek és forrásainak

MNV Zrt,

MNV Zrt. honlapja

Évente, a beszámolókészítés

Az előző

mérlege

állapot nem törölhető.

A rábízott vagyon eszközeinek és forrásainak mérlege

MFB Zrt,

MFB Zrt. honlapja

18.

Évente, a beszámolókészítés időpontját követő 15 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

A rábízott vagyonba tartozó gazdasági társaságok éves beszámolója

MNV Zrt,

MNV Zrt. honlapja

19.

Évente, a tárgyévet követő év június 15-éig.

Az előző állapot nem törölhető.

MFB Zrt,

MFB Zrt. honlapja

20.

A rábízott vagyonba tartozó gazdasági társaságok éves beszámolója

Évente, a tárgyévet követő év június 15-éig

Az előző állapot nem törölhető.

A Nemzeti Földalap tranzakcióinak alakulása

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapja

Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig

Az előző állapot nem törölhető

A Nemzeti Földalap eszközeinek és forrásainak mérlege

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapja

Évente, a beszámolókészítés időpontját követő 15 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető

21.

22.

1

időpontját követő 15 napon belül.

A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 30. Az Áht. 2. § (1) bekezdés i) pont ia) alponja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 3 Az Áht. 2. § (1) bekezdés i) pont ib) alponja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 4 Az Áht. 2. § (1) bekezdés i) pont ic) alponja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 5 Az Áht. 2. § (1) bekezdés m) pontja a 2012: XVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 6 Az Áht. 2. § (1) bekezdés n) pontja a 2012: XVII. törvény 2. §-a, a 2012: CXCVI. törvény 22. § 1. pontja szerint módosított szöveg. 7 Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 2. pontja szerint módosított szöveg. 8 Az Áht. 2. § (1) bekezdés q) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 9 Az Áht. 2. § (1) bekezdés q) pontját a 2012: XVII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 10 Az Áht. 2. § (1) bekezdés s) pontját a 2012: CXCVI. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be. 2

11

Az Áht. 2. § (2) bekezdése a 2012: XXXVI. törvény 159. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az Ávr. 1. § (1) bekezdés l) pontját az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 1. pontja. 13 Az Ávr. 1. § (3) bekezdés b) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. 14 Az Áht. 3. § (3) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. 15 Az Áht. 4. § (2) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 16 Az Áht. 4. § (3) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be. 17 Az Áht. 6. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. 18 Az Áht. 6. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. 19 Az Ávr. 2. § nyitó szövegrésze a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. 20 Az Ávr. 2. § a) pontját a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte. 21 Az Ávr. 2. § b) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 1. pontja és 40. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. 22 Az Ávr. 2. § g)–h) pontját a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte. 23 Az Ávr. 2. § i) pontját a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte. 24 Az Áht. 7. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. 25 Az Áht. 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 3. pontja szerint módosított szöveg. 26 Az Áht. 8. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. 27 Az Áht. 8. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. 28 Az Áht. 8. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 4. pontja szerint módosított szöveg. 29 Az Ávr. 5. § (1) bekezdés c) pontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg. 30 Az Áht. 9. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 5. pontja szerint módosított szöveg. 31 Az Áht. 9. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 6. pontja szerint módosított szöveg. 32 Az Áht. 9. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 7. pontja szerint módosított szöveg. 33 Az Áht. 9. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 8. pontja szerint módosított szöveg. 34 Az Áht. 9. § (1) bekezdés e) pontját a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte. 35 Az Áht. 9. § (1a) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 21. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. 36 Az Áht. 9. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. 37 Az Ávr. 7. § (1) bekezdés e) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 2. pontja szerint módosított szöveg. 38 Az Ávr. 9. § (2) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte. 12

39

Az Ávr. 9. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Az Ávr. 9. § (5) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg. 41 Az Ávr. 9. § (8) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg. 42 Az Ávr. 9. § (9) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 3. pontja szerint módosított szöveg. 43 Az Ávr. 10. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 4. pontja szerint módosított szöveg. 44 Az Ávr. 10. § (2) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte. 45 Az Ávr. 10. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. 46 Az Ávr. 10. § (3a) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. 47 Az Ávr. 10. § (3b) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. 48 Az Ávr. 10. § (3c) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. 49 Az Ávr. 10. § (6) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 5. pontja szerint módosított szöveg. 50 Az Ávr. 10. § (7) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte. 51 Az Ávr. 10. § (8) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 6. pontja, a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg. 52 Az Ávr. 11. § (1) bekezdés b) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 7. pontja szerint módosított szöveg. 53 Az Ávr. 11. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg. 54 Az Ávr. 11. § (4) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte. 55 Az Ávr. 11. § (4a) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. 56 Az Ávr. 11. § (6) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 1. pontja szerint módosított szöveg. 57 Az Ávr. 12. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. 58 Az Ávr. 12. § (1) bekezdés b) pontja a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 2. pontja szerint módosított szöveg. 59 Az Ávr. 12. § (2) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg. 60 Az Ávr. 12. § (3) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg. 61 Az Ávr. 13. § (3a) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. 62 Az Áht. 11. § (3a) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be. 40

63

Az Áht. 13. § (5) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. Az Áht. 14. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 9. pontja szerint módosított szöveg. 65 Az Áht. 18. § (2) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. 66 Az Áht. 21. § (1) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 34. § a) pontja szerint módosított szöveg. 67 Az Ávr. 23. § (3) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 3. pontja szerint módosított szöveg. 68 Az Ávr. 23. § (4) bekezdés c) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 8. pontja, a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 3. pontja szerint módosított szöveg. 69 Az Áht. 22. § (7) bekezdése a 2012: CLX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. 70 Az Áht. 22. § (8) bekezdését a 2012: CLX. törvény 1. §-a iktatta be. 71 Az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. 72 Az Áht. 23. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. 73 Az Áht. 23. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. 74 Az Áht. 23. § (2) bekezdés d) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. 75 Az Áht. 23. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. 76 Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. 77 Az Áht. 23. § (4) bekezdését a 2012: XVII. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXCVI. törvény 21. § (11) bekezdése iktatta be. 78 Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 9. pontja szerint módosított szöveg. 79 Az Ávr. 24. § (2) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. 80 Az Ávr. 24. § (3) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. 81 Az Ávr. 24. § (4) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg. 82 Az Ávr. 25. §-t a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte. 83 Az Áht. 24. § (1) bekezdése a 2013: XLIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. 84 Az Áht. 24. § (2) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. 85 Az Áht. 24. § (3) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte. 86 Az Ávr. 26. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 10. pontja szerint módosított szöveg. 87 Az Ávr. 27. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. 88 Az Áht. 25. § (1) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. 89 Az Áht. 25. § (4) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 90 Az Áht. 26. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (13) bekezdésével megállapított szöveg. 64

91

Az Ávr. 29. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. Az Ávr. 29. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. 93 Az Áht. 18. alcím címe a 2012: CXCVI. törvény 21. § (14) bekezdésével megállapított szöveg. 94 Az Áht. 27. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (15) bekezdésével megállapított szöveg. 95 Az Áht. 27. § (5) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte. 96 Az Áht. 28. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (16) bekezdésével megállapított szöveg. 97 Az Áht. 28. § (1a) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (17) bekezdése iktatta be. 98 Az Áht. 28. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg. 99 Az Áht. 28. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (18) bekezdésével megállapított szöveg. 100 Az Ávr. 31. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. 101 Az Ávr. 33. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg. 102 Az Áht. 29. § (2) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 103 Az Áht. 29. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg. 104 Az Áht. 30. § (3) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 105 Az Ávr. 34. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 106 Az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 4. pontja szerint módosított szöveg. 107 Az Ávr. 34. § (2a) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be. 108 Az Ávr. 34/A. §-át az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 11. pontja szerint módosított szöveg. 109 Az Ávr. 36. § (1) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 5. pontja szerint módosított szöveg. 110 Az Ávr. 36. § (2) bekezdés c) pontját a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte. 111 Az Ávr. 36. § (4) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 5. pontja szerint módosított szöveg. 112 Az Áht. 33. § (4) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. 113 Az Áht. 33. § (4a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (8) bekezdése iktatta be. 114 Az Áht. 33. § (5) bekezdése a 2012: CC. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. 115 Az Ávr. 39. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg. 116 Az Ávr. 40. §-a a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg. 117 Az Áht. 34. § a 2012: XVII. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. 118 Az Áht. 34. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. 119 Az Áht. 34. § (6) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg. 92

120

Az Ávr. 42. § előtti alcím címe a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. Az Áht. 35. § a 2012: XVII. törvény 1. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. 122 Az Ávr. 43/A. §-át az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be. 123 Az Ávr. 43/A. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg. 124 Az Áht. 36. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 11. pontja szerint módosított szöveg. 125 Az Áht. 36. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 12. pontja szerint módosított szöveg. 126 Az Áht. 36. § (4a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (10) bekezdése iktatta be. 127 Az Ávr. 45. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 12. pontja szerint módosított szöveg. 128 Az Ávr. 46. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg. 129 Az Ávr. 52. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 6. pontja szerint módosított szöveg. 130 Az Ávr. 52. § (1) bekezdés b) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 13. pontja, a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 7. pontja szerint módosított szöveg. 131 Az Ávr. 52. § (1) bekezdés c) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg. 132 Az Ávr. 52. § (6a) bekezdését a 14/2013. (I. 25.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg. 133 Az Ávr. 52. § (8) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg. 134 Az Ávr. 54. § (1) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 135 Az Ávr. 54. § (2) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg. 136 Az Ávr. 54. § (3) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg. 137 Az Ávr. 55. § (2) bekezdés b) pontja a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 8. pontja szerint módosított szöveg. 138 Az Ávr. 55. § (2) bekezdés c) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 14. pontja, a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg. 139 Az Ávr. 55. § (2) bekezdés d) pontja a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 9. pontja szerint módosított szöveg. 140 Az Ávr. 55. § (2) bekezdés e) pontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a, a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 15. pontja szerint módosított szöveg. 141 Az Ávr. 55. § (2) bekezdés f) pontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 142 Az Ávr. 55. § (2) bekezdés g) pontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 143 Az Ávr. 55. § (2) bekezdés i) pontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított és a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 16. pontja szerint módosított szöveg. 144 Az Ávr. 55. § (2) bekezdés j) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg. 145 Az Ávr. 56. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 17. pontja szerint módosított szöveg. 121

146

Az Ávr. 56. § (4) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte. Az Ávr. 56. § (6) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 18. pontja szerint módosított szöveg. 148 Az Áht. 38. § (1) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. 149 Az Áht. 38. § (1a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (12) bekezdése iktatta be. 150 Az Ávr. 57. § (4) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. 151 Az Áht. 39. § (5) bekezdése a 2012: V. törvény 58. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. 152 Az Ávr. 61. § (14) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg. 153 Az Áht. 41. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg. 154 Az Áht. 42. § (1) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. 155 Az Áht. 42. § (3) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 156 Az Áht. 44. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (19) bekezdésével megállapított szöveg. 157 Az Ávr. 62. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 19. pontja szerint módosított szöveg. 158 Az Ávr. 62. § (2)–(4) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte. 159 Az Áht. 45/A. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (13) bekezdése iktatta be. 160 Az Áht. 45/B. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (13) bekezdése iktatta be. 161 Az Ávr. 66. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 20. pontja szerint módosított szöveg. 162 Az Ávr. 68. § (5) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be. 163 Az Ávr. 72. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a, a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg. 164 Az Ávr. 72. § (3) bekezdés c) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 21. pontja szerint módosított szöveg. 165 Az Ávr. 72. § (3) bekezdés d) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 166 Az Ávr. 72. § (3) bekezdés e) pontját a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be. 167 Az Ávr. 73. § (1) bekezdés d) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg. 168 Az Áht. 50. § (6) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 169 Az Ávr. 77. § (1) bekezdés b) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 22. pontja szerint módosított szöveg. 170 Az Ávr. 77. § (1) bekezdés c) pontját a 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 4. § (2) bekezdését. 171 Az Ávr. 77. § (1a) bekezdését a 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be. 172 Az Ávr. 77. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 23. pontja szerint módosított szöveg. 173 Az Ávr. 77. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg. 147

174

Az Ávr. 78. § (2) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg. Az Ávr. 78. § (4) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 24. pontja szerint módosított szöveg. 176 Az Ávr. 78. § (5) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 25. pontja szerint módosított szöveg. 177 Az Ávr. 78. § (5a) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 178 Az Ávr. 78. § (9) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 179 Az Ávr. 78. § (9a) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 180 Az Ávr. 79. § (1) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg. 181 Az Ávr. 84. § (3) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 10. pontja szerint módosított szöveg. 182 Az Ávr. 84. § (4a) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, szövege a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 11. pontja szerint módosított szöveg. 183 Az Ávr. 84. § (4b) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be. 184 Az Ávr. 92. § (2) bekezdés a) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 26. pontja szerint módosított szöveg. 185 Az Ávr. 92. § (6) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 12. pontja szerint módosított szöveg. 186 Az Ávr. 92. § (8) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 13. pontja szerint módosított szöveg. 187 Az Ávr. 94. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 27. pontja, a 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg. 188 Az Ávr. 96. § (4) bekezdés d) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 28. pontja szerint módosított szöveg. 189 Az Ávr. 96. § (10) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg. 190 Az Ávr. 96. § (13) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 29. pontja szerint módosított szöveg. 191 Az Ávr. 100. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg. 192 Az Ávr. 100. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg. 193 Az Ávr. 100. § (4) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg. 194 Az Ávr. 100. § (5) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 30. pontja szerint módosított szöveg. 195 Az Áht. 40. alcím címe a 2012: CXCVI. törvény 21. § (20) bekezdésével megállapított szöveg. 196 Az Áht. 57. § a 2012: CXCVI. törvény 21. § (21) bekezdésével megállapított szöveg. 197 Az Áht. 57/A. §-t a 2012: CXCVI. törvény 21. § (22) bekezdése iktatta be. 198 Az Áht. 57/B. §-t a 2012: CXCVI. törvény 21. § (22) bekezdése iktatta be. 199 Az Ávr. 101. § előtti alcím címe a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg. 175

200

Az Ávr. 101. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg. Az Ávr. 101. § (5) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 14. pontja szerint módosított szöveg. 202 Az Ávr. 103. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg. 203 Az Ávr. 104. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg. 204 Az Ávr. 105. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. 205 Az Ávr. 105. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. 206 Az Ávr. 105. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. 207 Az Ávr. 105. § (6) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 9. pontja hatályon kívül helyezte. 208 Az Ávr. 106. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg. 209 Az Ávr. 106. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg. 210 Az Ávr. 107. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. 211 Az Ávr. 107. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg. 212 Az Áht. 41. alcím (58. §) a 2012: CXCVI. törvény 21. § (23) bekezdésével megállapított szöveg. 213 Az Ávr. 108. § előtti alcím címe a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg. 214 Az Ávr. 108. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg. 215 Az Ávr. [Az Áht. 58. § (4) bekezdéséhez] alcímet (109. §-t) a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 10. pontja hatályon kívül helyezte. 216 Az Áht. 42. alcím címe a 2012: CXCVI. törvény 21. § (24) bekezdésével megállapított szöveg. 217 Az Áht. 59. § a 2012: CXCVI. törvény 21. § (25) bekezdésével megállapított szöveg. 218 Az Áht. 59. § (2) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (15) bekezdésével megállapított szöveg. 219 Az Áht. 59. § (3) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (16) bekezdése iktatta be. 220 Az Ávr. 110. § előtti alcím címe a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg. 221 Az Ávr. 110. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg. 222 Az Ávr. 111. § előtti alcímet hatályon kívül helyezte és a 111. §-t megállapította a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. §-a. 223 Az Áht. 60. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 13. pontja szerint módosított szöveg. 224 Az Áht. 60. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 14. pontja, a 2012: CCVIII. törvény 34. § b) pontja szerint módosított szöveg. 225 Az Áht. 60. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg. 226 Az Áht. 60. § (7) bekezdés nyitó szövegerésze a 2012: CXCVI. törvény 22. § 15. pontja szerint módosított szöveg. 227 Az Áht. 60. § (8) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 16. pontja szerint módosított szöveg. 228 Az Áht. 60. § (9) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 16. pontja szerint módosított szöveg. 201

229

Az Áht. 60. § (10) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 17. pontja szerint módosított szöveg. Az Áht. 60. § (11) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 17. pontja szerint módosított szöveg. 231 Az Ávr. 112. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg. 232 Az Ávr. 113. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg. 233 Az Ávr. 113. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg. 234 Az Ávr. 114. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg. 235 Az Ávr. 115. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 30. §-ával megállapított szöveg. 236 Az Áht. 63. § új (3) bekezdését a 2012: CLXXXIX. törvény 1. §-a iktatta be, és egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. 237 Az Áht. 63. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2012: CLXXXIX. törvény 1. §-a. 238 Az Áht. 64. § (3) bekezdését a 2012: CLXXXIX. törvény 2. §-a iktatta be. 239 Az Áht. 65. § a 2012: CLXXXIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. 240 Az Áht. 67. § a 2012: CLXXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. 241 Az Áht. 70. § (7) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. 242 Az Áht. 70. § (8) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (10) bekezdése iktatta be. 243 Az Ávr. 119. § (6) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 11. pontja hatályon kívül helyezte. 244 Az Áht. 49. alcím címe a 2012: CCVIII. törvény 33. § (14) bekezdésével megállapított szöveg. 245 Az Áht. 72. §-a a 2012: CCVIII. törvény 33. § (17) bekezdésével megállapított szöveg. 246 Az Áht. 73. §-a a 2012: CCVIII. törvény 33. § (17) bekezdésével megállapított szöveg. 247 Az Áht. 74. §-t a 2012: CCVIII. törvény 35. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 248 Az Ávr. [Az Áht. 74. § (1) bekezdéséhez] alcímet (120. §-t) a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 12. pontja hatályon kívül helyezte. 249 Az Ávr. [Az Áht. 74. § (2) és (3) bekezdéséhez] alcímet (121. §-t) a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 13. pontja hatályon kívül helyezte. 250 Az Áht. 78. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg. 251 Az Áht. 78. § (4) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 19. pontja szerint módosított szöveg. 252 Az Áht. 78. § (4) bekezdés d) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 20. pontja szerint módosított szöveg. 253 Az Áht. 78. § (4) bekezdés e) pontját a 2012: CXCVI. törvény 21. § (26) bekezdése iktatta be. 254 Az Ávr. 122. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg. 255 Az Ávr. 123. § (7a) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be. 230

256

Az Ávr. 123. § (7b) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be. Az Áht. 79. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (29) bekezdésével megállapított szöveg. 258 Az Áht. 79. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 21. pontja szerint módosított szöveg. 259 Az Áht. 79. § (4a) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (30) bekezdése iktatta be. 260 Az Áht. 79. § (4b) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (18) bekezdése iktatta be. 261 Az Áht. 79. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 22. pontja szerint módosított szöveg. 262 Az Ávr. 123/A. § előtti alcím címet a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be. 263 Az Ávr. 123/A. §-át a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be. 264 Az Ávr. 125. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 33. §-ával megállapított szöveg. 265 Az Ávr. 125. § (2) bekezdés b) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 31. pontja szerint módosított szöveg. 266 Az Ávr. 125. § (5) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 267 Az Ávr. 125. § (6) bekezdését a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. 268 Az Ávr. 125. § (7) bekezdése a 352/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 269 Az Áht. 80. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg. 270 Az Ávr. 126. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg. 271 Az Áht. 54. alcím címe a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 272 Az Áht. 81. § (1) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. 273 Az Ávr. 128. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg. 274 Az Ávr. 129. § (3) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 275 Az Ávr. 132. § (1a) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be. 276 Az Ávr. 138. § (1) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 277 Az Ávr. 138. § (3) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 278 Az Áht. 83. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 23. pontja szerint módosított szöveg. 279 Az Áht. 83. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg. 280 Az Áht. 83. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg. 281 Az Áht. 83. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg. 282 Az Áht. 83. § (6) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (32) bekezdésével megállapított szöveg. 283 Az Áht. 83. § (7) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (31) bekezdése iktatta be. 284 Az Ávr. 140. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg. 257

285

Az Ávr. 140. § (3) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított és a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 32. pontja szerint módosított szöveg. 286 Az Ávr. 140. § (5) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 33. pontja szerint módosított szöveg. 287 Az Ávr. 140. § (6) bekezdés a) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 34. pontja szerint módosított szöveg. 288 Az Ávr. 140. § (6) bekezdés b) pontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 289 Az Ávr. 140. § (7) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 290 Az Ávr. 140. § (8) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 19. pontja, a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 15. pontja szerint módosított szöveg. 291 Az Ávr. 140. § (9) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 292 Az Ávr. 140. § (10) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 293 Az Ávr. 141. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 20. pontja szerint módosított szöveg. 294 Az Ávr. 142. § (1) bekezdése a 304/2012. (X. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 295 Az Ávr. 142. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 21. pontja szerint módosított szöveg. 296 Az Ávr. 142. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 35. §-ával megállapított szöveg. 297 Az Ávr. 143. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg. 298 Az Áht. 84. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 24. pontja, a 2012: CCVIII. törvény 34. § c) pontja szerint módosított szöveg. 299 Az Áht. 84. § (2) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 35. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 300 Az Áht. 84. § (3) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 301 Az Áht. 84. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (33) bekezdésével megállapított szöveg. 302 Az Ávr. 145. § (2) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított és a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 35. pontja szerint módosított szöveg. 303 Az Ávr. 145. § (3) bekezdés d) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 23. pontja szerint módosított szöveg. 304 Az Ávr. 145. § (3) bekezdés g) pontja a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg. 305 Az Ávr. 145. § (3) bekezdés h) pontja a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 16. pontja szerint módosított szöveg. 306 Az Ávr. 145. § (4) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg. 307 Az Ávr. 145. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 17. pontja szerint módosított szöveg. 308 Az Ávr. 145. § (5) bekezdés e) pontja a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 18. pontja szerint módosított szöveg. 309 Az Ávr. 145. § (6) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 18. pontja szerint módosított szöveg. 310 Az Ávr. 145. § (8) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 19. pontja szerint módosított szöveg. 311 Az Ávr. 145. § (9) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 32. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

312

Az Ávr. 146. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 24. pontja szerint módosított szöveg. Az Ávr. 146. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 25. pontja szerint módosított szöveg. 314 Az Ávr. 147. § (1) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg. 315 Az Ávr. 147. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 25. pontja szerint módosított szöveg. 316 Az Ávr. 147. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 26. pontja szerint módosított szöveg. 317 Az Ávr. 147. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 27. pontja szerint módosított szöveg. 318 Az Ávr. 147/A. §-át az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be. 319 Az Ávr. 147/A. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 28. pontja szerint módosított szöveg. 320 Az Ávr. 150. § c) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 36. pontja szerint módosított szöveg. 321 Az Ávr. 150. § e) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 37. pontja szerint módosított szöveg. 322 Az Ávr. 150. § h) pontja a 332/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított és a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 38. pontja szerint módosított szöveg. 323 Az Ávr. 150. § i) pontja a 332/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított és a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 29. pontja szerint módosított szöveg. 324 Az Ávr. 150. § j) pontját a 332/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 39. pontja szerint módosított szöveg. 325 Az Ávr. 150. § k) pontját a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be. 326 Az Ávr. 153. § (2) bekezdése a 332/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. 327 Az Áht. 87. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg. 328 Az Áht. 88. § (2)–(4) bekezdését a 114. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. 329 Az Ávr. 157. § b) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 30. pontja szerint módosított szöveg. 330 Az Ávr. 160. § az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a, a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 31. pontja szerint módosított szöveg. 331 Az Áht. 90. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 25. pontja szerint módosított szöveg. 332 Az Áht. 90. § (5) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (20) bekezdésével megállapított szöveg. 333 Az Áht. 91. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (34) bekezdésével megállapított szöveg. 334 Az Áht. 96. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 16. pontja, a 2012: CCVIII. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. 335 Az Áht. 96. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg. 336 Az Áht. 97. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg. 337 Az Ávr. 165. § (1) bekezdés b) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 40. pontja szerint módosított szöveg. 313

338

Az Ávr. 167/A. §-át az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be. Az Áht. 104. § (3) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 83. §-a szerint módosított szöveg. 340 Az Áht. 106. § (5) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 92. §-ával megállapított szöveg. 341 Az Áht. 106. § (8) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (13) bekezdésével megállapított, a 2012: CXCVI. törvény 22. § 26. pontja szerint módosított szöveg. 342 Az Áht. 106. § (9) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 22. § 27. pontja szerint módosított szöveg. 343 Az Áht. 106. § (10) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 22. § 28. pontja szerint módosított szöveg. 344 Az Áht. 106/A. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (22) bekezdése iktatta be. 345 Az Áht. 107. § (1) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a, a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg. 346 Az Áht. 108. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg. 347 Az Áht. 108. § (3) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 348 Az Ávr. 168. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 32. pontja szerint módosított szöveg. 349 Az Ávr. 169. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 33. pontja szerint módosított szöveg. 350 Az Ávr. 171. §-t az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 351 Az Ávr. 172. §-t az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 352 Az Áht. 109. § (1) bekezdés 6. pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 20. pontja szerint módosított szöveg. 353 Az Áht. 109. § (1) bekezdés 8. pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 21. pontja szerint módosított szöveg. 354 Az Áht. 109. § (1) bekezdés 9. pontja a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 355 Lásd a 285/2012. (X. 9.) Korm. rendeletet, a 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendeletet. 356 Az Áht. 109. § (1) bekezdés 16. pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (35) bekezdésével megállapított szöveg. 357 Az Áht. 109. § (1) bekezdés 21. pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg. 358 Lásd a 98/2012. (V. 15.) Korm. rendeletet, a 142/2012. (VII. 3.) Korm. rendeletet, a 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet. 359 Lásd a 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendeletet. 360 Az Áht. 109. § (1) bekezdés 34. pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg. 361 Lásd a 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet. 362 Az Áht. 109. § (1) bekezdés 36. pontját a 2012: XVII. törvény 1. § (15) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 22. § 29. pontja szerint módosított szöveg. 363 Az Áht. 109. § (1) bekezdés 39. pontját a 2012: CXCVI. törvény 21. § (36) bekezdése iktatta be. 339

364

Lásd a 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletet. Lásd a 6/2012. (III. 1.) NGM rendeletet. 366 Lásd az 1/2012. (I. 26.) NGM rendeletet. 367 Az Áht. 109. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 30. pontja szerint módosított szöveg. 368 Lásd a 3/2012. (II. 3.) NFM rendeletet, az 5/2012. (II. 16.) KIM rendeletet, a 14/2012. (III. 6.) NFM rendeletet, a 18/2012. (III. 22.) KIM rendeletet, a 19/2012. (III. 22.) KIM rendeletet, a 15/2012. (IV. 3.) BM rendeletet, a 22/2012. (IV. 11.) NEFMI rendeletet, a 23/2012. (IV. 26.) BM rendeletet, a 28/2012. (IV. 27.) NEFMI rendeletet, a 29/2012. (IV. 27.) NEFMI rendeletet, a 30/2012. (IV. 27.) NEFMI rendeletet, a 27/2012. (V. 30.) BM rendeletet, a 11/2012. (VI. 5.) NGM rendeletet, a 29/2012. (VI. 8.) NFM rendeletet, a 30/2012. (VI. 8.) NFM rendeletet, a 31/2012. (VI. 8.) NFM rendeletet, a 32/2012. (VI. 8.) NFM rendeletet, a 33/2012. (VI. 8.) NFM rendeletet, a 34/2012. (VI. 8.) NFM rendeletet, a 35/2012. (VI. 8.) NFM rendeletet, a 36/2012. (VI. 8.) NFM rendeletet, az 55/2012. (VI. 21.) VM rendeletet, a 39/2012. (VII. 4.) NFM rendeletet, a 2/2012. (VII. 5.) KüM rendeletet, a 43/2012. (VII. 19.) NFM rendeletet, a 13/2012. (VII. 27.) HM rendeletet, az 57/2012. (IX. 18.) NFM rendeletet, a 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendeletet, a 34/2012. (X. 17.) EMMI rendeletet, az 5/2013. (II. 20.) NGM rendeletet, a 27/2013. (III. 29.) EMMI rendeletet. 369 Az Áht. 109. § (5a) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (37) bekezdése iktatta be. 370 Az Áht. 109. § (5b) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (37) bekezdése iktatta be. 371 Az Áht. 109. § (6) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (38) bekezdésével megállapított szöveg. 372 Az Áht. 109. § (8) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg. 373 Az Áht. 109. § (9) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (16) bekezdése iktatta be. 374 Az Ávr. 7. § (1) bekezdés e) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 2. pontja szerint módosított szöveg. 375 Az Áht. 111. § (6) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (39) bekezdésével megállapított szöveg. 376 Az Áht. 111. § (8) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte. 377 Az Áht. 111. § (10) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte. 378 Az Áht. 111. § (13) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (17) bekezdésével megállapított, a 2012: CCVIII. törvény 34. § i) pontja szerint módosított szöveg. 379 A hatálybalépés napja: 2012. március 31. 380 Az Áht. 111. § (14) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (17) bekezdésével megállapított szöveg. 381 Az Áht. 111. § (15) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (40) bekezdésével megállapított szöveg. 382 Az Áht. 111. § (16) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (41) bekezdésével megállapított szöveg. 383 Az Áht. 111. § (16a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (26) bekezdése iktatta be. 384 Az Áht. 111. § (18) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (42) bekezdésével megállapított szöveg. 365

385

Az Áht. 111. § (19)–(22) bekezdését a 2012: LXIX. törvény 75. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 4. pontja. 386 Az Áht. 111. § (23) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (27) bekezdése iktatta be. 387 Az Áht. 111/A. §-t a 2012: LXIX. törvény 76. §-a iktatta be hatályon kívül helyezte a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 5. pontja. 388 Az Áht. 111/B. §-t a 2012: CLXXXIX. törvény 5. §-a iktatta be. 389 A hatálybalépés időpontja 2012. december 15. 390 Az Áht. 111/C. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (28) bekezdése iktatta be. 391 Az Áht. 111/D. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (29) bekezdése iktatta be. 392 Az Ávr. 174. §-t az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. 393 Az Ávr. 176. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 37. §-a iktatta be. 394 Az Ávr. 176. § (1a) bekezdését a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése iktatta be. 395 Az Ávr. 176. § (8) bekezdését a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése iktatta be. 396 A hatálybalépés időpontja 2013. március 12. 397 Az Ávr. 176. § (9) bekezdését a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése iktatta be. 398 A hatálybalépés időpontja 2013. március 12. 399 Az újabb 176. §-t a 3/2013. (I. 10.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés 3. pontja. 400 Az Ávr. 177. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 401 Az Áht. 112. § (1)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 402 Az Áht. 112. § (4)–(14) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 403 Az Áht. 113. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 404 Az Áht. 113. § (2)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 405 Az Áht. 114. § (1)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 406 Az Áht. 114. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 407 Az Áht. 114. § (5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. 408 Az Ávr. 1. melléklet 1. pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 409 Az Ávr. 1. melléklet 2. pontja a 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg. 410 Az Ávr. 1. melléklet 9. pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 411 Az Ávr. 1. melléklet 10. pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

412

Az Ávr. 1. melléklet 15. pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az Ávr. 3. melléklet a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 414 Az Ávr. 6. melléklet a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdésével megállapított, az 59/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg. 415 Az Ávr. 7. melléklet az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 19. § (1)–(7) bekezdése, a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (4) bekezdése, a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 31. §-a szerint módosított szöveg. 416 Az Ávr. 8. melléklet az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 19. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg. 413