Az Esztergomi Önkormányzat többször módosított* 52/2005.(XII.15.) ör. rendelete a helyi adókról egységes szerkezetbe foglalva a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.), és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) megfelelő rendelkezéseivel (A *-gal jelzett módosítások a következők: 11/2006.(II.23.); 10/2007.(II.22.); 35/2007.(VI.8.); 86/2007.(XII.19.); 24/2008.(III.13.); 75/2008/.(XII.18.); 52/2009.(XII.17.) ör. rendeletek)
Hatályos: 2010. adóévre Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezettek kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelői Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra, a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára.
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény ( a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. ÉPÍTMÉNYADÓ
A rendelet területi és tárgyi hatálya 1. §
Az adókötelezettség 2. §
(1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra; b) nem állandó lakosként való tartózkodásra; c) a törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban együtt: adótárgy). (2) Az önkormányzat rendeletével a) vagyoni típusú adót, nevezetesen építményadót és telekadót; b) kommunális jellegű adót, nevezetesen vállalkozók kommunális adóját és idegenforgalmi adót; c) helyi iparűzési adót vezet be.
„(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.”1 Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. [Htv. 11.§ (3)]
Az építményadó alanya 3. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház,- garázs és - üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.* 2
A helyi adók alanya: [Htv. 3.§ (1)] a) a magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Adómentes [Htv. 3. § (2)-(3)] (1) az előző bekezdés b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
Az adómentesség 4. § A Htv. 13. §-ában foglalt mentességeken kívül mentes az építményadó alól továbbá: a) a lakás céljára szolgáló épület, épületrész, kivéve, ha az a vállalkozó üzleti célt szolgáló/vállalkozási tevékenysége folytatására szolgáló épület, épületrésze; b) a műemléképítmény, kivéve ez alól a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze; c) a kulturális és sport célokra használt építmény, kivéve a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze. d) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelésioktatási intézmények céljára szolgáló helyiség [Htv. 13.§ d)]
e) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, [Htv. 13.§ f)] f)
A törvény hatálya [Htv. 3.§ (4)]
1
az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz,
növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja [Htv. 13.§ h)]
III. IDEGENFORGALMI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya 10. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. [Htv. 14.§ (1)] (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. [Htv.14.§(2)] (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. [Htv. 14.§ (3)] (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. [Htv. 14.§ (4)]
Az adómentesség Mentes az adókötelezettség alól a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély; b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá, d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója (Ptk.685.§ b) ). [Htv. 31.§ ]
Az építményadó alapja 5. § Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az építményadó mértéke 6. § Az adó évi mértéke: (1) 750 m2 –ig 600 Ft/m2, a 750 m2 feletti részre pedig 1042 Ft/m2 ** (2) Üdülők, hétvégi házak után az adó évi mértéke 1042 Ft/m2 **
Az idegenforgalmi adó alapja 11. § Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az idegenforgalmi adó mértéke 12. §
II. VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJA
Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 410 Ft. 8 *
Az adókötelezettség, az adó alanya 7. §
Az adó beszedésére kötelezett (1) A fizetendő idegenforgalmi adót a) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, [Htv. 34.§ (1)a)] b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, [Htv. 34. § (1) b)] c) a fizető vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv, [Htv. 34.§ (1) c)] d) az a)-c) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be. [Htv. 34.§ (1) d)] (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. [Htv. 34.§ (2)]
„(1) Kommunális adókötelezettség terheli a Htv. 3. § (1) bekezdésében felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót, függetlenül a Htv. 24. §-a alapján egyébként fennálló adókötelezettségtől. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén.” 3 A vállalkozók kommunális adójának alapja 8. § „Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.” 4 A vállalkozók kommunális adójának mértéke 9. §
Az adózással kapcsolatos nyilvántartások 8* 12/A. § 8*
Az évi adó mértéke a Htv. 28. §-a alapján számított létszámra vetítve 2400 Ft. *5
(1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának, a mentesség jogcímének, és az adó összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet (továbbiakban: nyilvántartás). A
2
nyilvántartás az eltöltött vendégéjszaka helyén vezetett vendégkönyv vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás.
Az adómentesség 14. §
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igénybevevő nevét, lakcímét, útlevelének, vagy személyi igazolványának számát, születésének helyét és idejét, megérkezésének és távozásának idejét, az eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett adó összegét.
Nem kell megfizetnie a helyi iparűzési adót annak az adóalanynak, akinek az éves iparűzési adókötelezettsége Esztergomban a 6000 Ft-ot nem haladja meg. Az adómentesség csak azt a vállalkozót illeti meg, akinek/amelynek a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. A helyi iparűzési adó alapja 15. §
(3) Az adómentesség igénybevételéhez az adóhatóság nyomtatványt rendszeresít (a továbbiakban: Nyilatkozat), amit az adó beszedésére kötelezett bocsát az adóalany rendelkezésére.
„(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
(4) Az adóalany a nyilatkozat kiállításával igazolja a Htv. 31. §-ában meghatározott mentességre való jogosultságot. (5) Munkavégzés miatti mentesség esetén a munkáltató által kiadott igazolás felmentést ad a nyilatkozat kiállítása alól. Az igazolásnak tartalmaznia kell a vendég (alkalmazott) nevét, az érkezés és távozás napját, az adómentesség jogcímét, a munkáltató adatait.
„8
IV. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása 1. Htv. 39/A.§:
Az adókötelezettség, az adó alanya 13. §
(1) A Htv. 39.§ (1) bekezdéstől eltérően a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b) a Htv. 52. § 26. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot. illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, - az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 %-a. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a Szja. tv. szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. [Htv.39/A ]
1) „Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység)”5 (2) „Az adó alanya a vállalkozó.”6 (3) „Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.”7 (4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. [Htv. 37. § (1)] (5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan, vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, c) bármely az a) és b) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. [Htv. 37. § (2)] Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. [Htv. 38.§ (1)] (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. [Htv.38.§(2)]
2. (Htv. 39/B. §) (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a Htv. 39. § (1), vagy a 39/A §-ban foglalt előírásoktól
3
eltérően – az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja. (2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a Htv. 39/A. § (5) bekezdése szerint kell megtenni. (3) Ha a vállalkozó az EVA törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az EVA törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. (4) Ha a vállalkozó az EVA törvény hatálya alól kikerül, akkor a) köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásába: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget ; b) az EVA törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az EVA törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
(1)
(2)
(3)
(4)
(5) (6)
(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a) a Htv. 37. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységvégzés (piaci és vásározó kiskereskedelem) után naptári naponként 1000 Ft, b) a Htv. 37. § (2) bekezdésének b) (építőipari tevékenység) és c) (székhellyel, telephellyel egyetlen önkormányzat területén sem rendelkező adózó bevételszerző tevékenysége) pontjai szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 Ft. (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. [Htv. 40. § (3)] (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. [Htv. 40.§ (4)]
V. TELEKADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya 17. §
A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség Htv. 39/D. § A Htv. 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell – két tizedesjegy pontossággal – számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott átlagos statisztikai állományi létszámba. Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó – magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó – esetén az előző adóévi statisztikai létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek) **** (2) E rendelet alkalmazásában az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik aranyában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítója a továbbiakban együtt: tulajdonos.) *** (3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. *** Az adómentesség 18. § **** (1) A Htv. 19. §-ában foglalt mentességeken kívül a telekadó alól mentes továbbá azon telek (telkek) a) amelyen lakás, vagy üdülő áll, b) amely változtatási tilalom alatt álló területen található, c) amelyre lakó- vagy üdülőépület létesítésére vonatkozóan a jogerős és végrehajtható építési engedély alapján, az abban foglaltak megvalósítására irányuló munkakezdést az erre jogosult bejelentette, d) amely a szabályozási terv rendelkezése szerint nem beépítésre szánt területen fekszik, e) amelynek a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést 2007. december 31-ig az ingatlan-nyilvántartást végző hatóság széljegyezte, f) amelynek olyan ingatlannal való egyesítését, amelyen lakás vagy üdülő áll, az építéshatóság 2007. december 31ig jogerős és végrehajtható határozattal engedélyezte, g) amely az építéshatóság 2007. december 31-ig jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált határozatával engedélyezett telekegyesítése folytán vált beépíthetővé, h) amely magánszemély tulajdonában áll. 6* (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint adómentesség a munkakezdés bejelentésének évére és az azt követő további kettő évre, az e) pont szerinti adómentesség a tulajdonjog
A helyi iparűzési adó mértéke 16. §
4
átruházásának évére, az f) és g) pont szerinti adómentesség 2007. évre, a h) pont szerinti mentesség a 2007., 2008., 2009. és 2010. évekre áll fenn. 6*
bekezdésében foglaltak esetén a kérelem egyszerűsített határozattal bírálható el. (2) *** Hatályát vesztette a 10/2007. (II.22.) esztergomi ör. rendelettel. Átmeneti rendelkezés 23. § **
A telekadó alapja 19. §
A vállalkozók kommunális adója bevezetésének évében, 2006ban a várható adó összegéről szóló bejelentést legkésőbb május 31-ig kell benyújtani.
Az adó alapja a telek m2-ben számított területe. A telekadó mértéke 20. §
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 24. § **
(1) Az adó mértéke: a) kiemelt övezetben: 231 Ft/m2 b) egyéb belterületen: 50 Ft/m2 ****
(1) E rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 31/1999.(XII.13.) KT. rendelete, az azt módosító 36/1999.(XII.29.) KT, 10/2000. (VI.15.)KT, 15/2000.(VI.26.)KT, 16/2000. (VII.24.)KT, 35/2000.(XII.18.)KT, 31/2001. (XI.8.)KT, 1/2002.(II.1.)KT, 27/2002. (XII.19.)KT, 58/2003.(XII.18.) ör. és a 42/2005.(X.25.) esztergomi ör. rendelet 3.§-a.
(2) A kiemelt övezet e rendelet mellékletét képező térképen jelölt terület. ** (3) Az (1) bekezdés a-g) pontjaiban foglalt
mentességek a vállalkozók vállalkozói célt szolgáló telkére nem alkalmazhatók. 6* VI. ** ELJÁRÁSI ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Meggyes Tamás polgármester
A helyi adók megfizetése 21. § (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie a következő számlákra: - 12025000-00322178-00100002 Építményadó beszedési számla; - 12025000-00322189-00100008 Tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó beszedési számla; - 12025000-00322222-00100006 Bírság beszedési számla; - 12025000-00322233-00100002 Késedelmi pótlék beszedési számla; - 12025000-00130215-00100009 Vállalkozók kommunális adója beszedési számla; - 12025000-00146706-00100001 Telekadó beszedési számla.
Dr. Szolnoki Imre aljegyző
A rendeletet 2005. december 15. napján kihirdettem: Dr. Szolnoki Imre aljegyző
Hivatkozások: 1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (1) bekezdés 2. Htv. 12. § 3. Htv. 27. § 4. Htv. 28. § 5. Htv. 35. § (1) bekezdés 6. Htv. 35. § (2) bekezdés 7. Htv. 36. § 8. Htv. 39. § *11/2006.(Ii.23.) módosító rendelet ** 73/2006. (XII.22.) módosító rendelet ***10/2007.(II.22.) módosító rendelet **** 35/2007.(VI.8.) módosító rendelet 5* 86/2007.(XII.19.) módosító rendelettel 6* 24/2008.(III.13.) módosító rendelettel 7* 75/2008.(XII.18.) módosító rendelettel 8* 52/2009.(XII.17.) módosító rendelettel
(2) A 2010. január 1-jét megelőző adóéveket érintően az adófizetést – ideértve a 2010. március 15-ig fizetendő előleget is – az alábbi számlára kell megfizetni: - 12025000-00217557-00100000 Iparűzési adó beszedési számla. (3) A 2010. január 1-jét követő adóévekre esedékes iparűzési adót az Adózás rendjéről szóló 2003. XCII. tv. 2. sz. melléklete I/Határidők/ 4. pontja alapján az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
AZ ADÓZÁS SZABÁLYAI: Adómegállapítás (1) Az adót az adózó: önadózással, az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel, az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetőleg utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg. [Art. 25.§ (1)]
Eljárási szabályok 22. § ** (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (3)
5
(2) Önadózás: Az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani, megfizetni.(iparűzési adó, vállalkozók kommunális adója) [Art. 26.§ (1)] (3) Adóbeszedés: Az adóbeszedésre kötelezett adózó a helyi adó összegét közli a magánszeméllyel, és az adót átveszi. (idegenforgalmi adó) [Art. 25.§ (4)] (4) Kivetés: Az adóhatóság állapítja meg - a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési és az idegenforgalmi adó kivételével - a helyi adókat. [Art..125.§(2)] (5) Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai alapján határoz [Art.125.§ (5)]
(1) Építményadó: az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig megfizetnie. [Art. 2.sz. melléklet, II. A) 1.] (2) Idegenforgalmi adó: az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie. [Art. 2. sz. melléklet, II. A) 3.b)] (3) Vállalkozók kommunális adója, Iparűzési adó: a) A vállalkozó - a b) pontban foglaltak kivételével - a vállalkozók kommunális adójára és az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. [Htv.41.§ (1)] b) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adó köteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. [Htv.41.§.(4)] c) Az adóelőleg fizetési időszak: A (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. [Htv. 41. § (2)] Az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. [Htv. 41§.(3)] d) Az adóelőleg összege: da) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóelőleg első részletének összeg az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összeg az adóévet megelőző adóév adójának fele; [Htv.41.§ (5) a)] db) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. [Htv.41.§ (5) b] e) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani. [Htv. 41.§ (7)] f) Fizetési határidők: fa) A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig (naptári évtől eltérő üzleti év esetén: az adóév harmadik illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig) fizet. [Art. 2. sz. melléklet II. A) 2.b), illetve 6.sz. mell. 3.a) pont] fb) A társaságiadó-előlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális- és iparűzésiadó-előleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig (naptári évtől eltérő üzleti év esetén: az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig) kell kiegészítenie. [Art. 2. sz. melléklet II. A) 2.c), illetve 6.sz. mell.3.b) pont] fc) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig (naptári évtől eltérő üzleti év esetén: az adóév utolsó napját követő 150. napig) fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. [Art. 2. sz. melléklet II. A) 2.e) , illetve 6.sz. mell. 3.c) pont] fd) Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti. [Art.2.sz.melléklet II.A)2.f)] (4) Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő 100 forintot el nem érő adókötelezettséget az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság a 100 forintot el nem érő adóvisszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván. [Art.2.sz.melléklet II. Ált.rend.]
Bejelentés (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. [Art.19.§ (1)] (2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén – a helyi iparűzési adó kivételével- az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek. [Art.19. § (2)] (3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti az Art. 16. § (3) bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével. [Art.19. § (3)] (4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli. [Art. 19. § (4)] (5) A változás bejelentése: Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és az Art. 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. [Art. 23. § (1)] (6) Az egyéni vállalkozó adózó a 23. § (6) bekezdése alkalmazása helyett választása szerint az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján jelentheti be az állami adóhatósághoz. [Art. 23/A. §.] Bevallás (1) Építményadó: - az adókivetés, - kiszabás az adózó bevallása, bejelentése alapján történik. [Art.125.§ (4)] - az adózónak az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be. [Art. 32.§ (2)-(3)] (2) A vállalkozók kommunális adójáról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be. [Art. 32.§ (1)] (3) Idegenforgalmi adó: az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie. [Art. 32.§ (4) ] (4) Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizetheti meg. [Art. 31.§ (6)] (5) Az adóbevallást adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. [Art.31.§ (14)] (6) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. [Art.31.§(4)] (7) Az ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható.[Art.31.§(7)] Az adó, adóelőleg megfizetése
6
(5) Ha az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat, az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról magánszemély adózók részére augusztus 31-éig, más adózók részére október 31éig értesítést ad ki. [Art. 43.§ (8)]
Üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartmann, nyaraló, csonakház ) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület. [Htv. 52.§ 20.] Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjármű-tárolónak, raktárnak üvegháznak, műhelynek, szervíznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész. [Htv.52.§ 47.] A lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésre szolgáló telken álló épület, amely kialakításnál fogva gépjárműtárolásra alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel.[Htv.52.§ 48] Vagyoni értékű jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog alapításáról szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban megjelölt, jogszerzésre feljogosított személyt vagy szervezetet kel a jog vagyoni értékű tulajdonosának tekinteni. [Htv. 52.§ 49.] Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképület részek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók,(lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, alapterületének 50 %-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt9 kialakított helyiségek alapterületének 70 %-át kell a teljes alapterületbe számítani. [Htv. 52.§ 9.] Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót. [Htv. 52.§ 10.] Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül. [Htv. 52.§ 12.] Nevelési-oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 20-23. §-ában, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2. §-ában, és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmény. [Htv. 52.§ 14.] Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. [Htv. 52.§ 33.] Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz. [Htv. 52.§ 34.] Építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom. [Htv. 52.§ 43.] Szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtásra alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vendégháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész. [Htv. 52.§ 46..] Vendégéjszaka: vendégenként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra. [Htv. 52.§ 30.] Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott egyéni vállalkozó b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, [Htv. 52.§ 26.] Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.[Htv. 52.§ 41.]
Helyi adóügyekben első fokon, mint önkormányzati adóhatóság Esztergom Város Önkormányzatának Jegyzője jár el.
Értelmező rendelkezések: Az. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. [Htv. 52.§ 1 ] Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht, illetve annak a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, továbbá a távfűtés-, a melegvíz, az ivóvíz, a csatornaszolgáltatást (továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók -, ideértve a viziközmű-társulatot is – feltéve, ha nettó árbevételük legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasútipályahálózatot üzemeltető, feltéve, ha nettó árbevétele 55 %-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint helyi- és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó, feltéve, he nettó árbevétele legalább 55 %-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik. [Htv. 52.§ 35.] Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is.Htv. 52.§ 4.] Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy, vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén szerződés földhivatalhoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. [Htv. 52.§ 7.] Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet. [Htv. 52.§ 3.] Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. [Htv. 52.§ 15.] Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve a ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykoronaértékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket. [Htv.52.§ 16.] Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött müszaki alkotás, amely a talaj, a víz, vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. [Htv. 52.§ 5.] Épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45., és a 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel. [Htv. 52.§ 6.] Műemléképítmény: a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 3. §-ának a) pontjában foglalt építmény - ide nem értve e körből a lakás céljára szolgáló építményt, Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan - nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. [Htv. 52.§ 8.]
Telephely:
7
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől - ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát, b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván, c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztó engedélyes esetén azon önkormányzat illetékes területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75 %-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.[Htv. 52.§ 31.] Nettó árbevétel: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel, h) a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és lakásszövetkezet belső szolgáltatásából származó árbevétele, i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra, j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege. [Htv. 52.§ 22.] Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany anyagköltségként, ill. közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. [Htv. 52.§ 36.] Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti, - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette. [Htv. 52.§ 40.] Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető
b) hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamat jellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel, (nem életbiztosítási ágnál) az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű, d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
8
vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték amellyel az adóalany eladott áruk beszerzési értékeként, vagy közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. [Htv. 52.§ 37.] Anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk. [Htv.52.§ 38.] Saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása - ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújítási munkákat - akkor is ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja. [Htv.52.§ 42.] Piaci és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott kicsinybeni, közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítés. [Htv.52.§ 23.] Építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) 2003. január 1-jén hatályos besorolása szerint az Építőipar nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységek összessége. [Htv.52.§ 24.] Korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez cimű kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot. [Htv.52.§ 19.] Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kisérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ( a továbbiakban: Tao tv.) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjában meghatározott feltételekkel megvalósított alapkutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, figyelemmel a Tao tv. 31.§-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra. [Htv. 52.§ 25]
a)
A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100 %-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében és az azt követő adóévben kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet figyelembe veendő értéke. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek. - termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot, - telek esetében a beszerzési érték 2 %-át kell eszközértéknek tekinteni. Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2 %a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10 %-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő. Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök esetében az aktiválás évében a beszerzési (bekerülési) érték, az aktiválás évét követő adóévben a beszerzési (bekerülési) érték 50 %-a az eszközérték. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják.
A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100 %-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.
Melléklet a Htv. 39.§-ához: A helyi iparűzési adó alapjának megosztása: 1. Az a vállalkozó akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalapmegosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni:
2.1. Az a vállalkozó akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2 pont) kell alkalmazni.
1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere: A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [Htv.52.§ 26. a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül – 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következő:
A részletszámítás a következő: a) Az adóalapot két részre - személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó, és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik: VAa AH = -------------VAa + VAb ahol Vaa = az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegű ráfordítás összege
9
Vab = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege AH = a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada Az adóalapnak az AH százalékában kifejezett hányadát személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével. 2.2. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyezése, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját [Htv.39.§ (1) bek .] a) egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételének a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában, b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között folytatott szolgáltatásnyújtásból származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a szolgáltatásnyújtásból származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. 3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. 4. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. 5
Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedes jegy pontossággal kell elvégezni.
6. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. 7. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.
10
