Hat eredményes év. a fejlesztéspolitikában. Összefoglaló az európai uniós támogatások felhasználásáról

Hat eredményes év

a a fejlesztéspolitikában fejlesztéspolitikában

Összefoglaló az európai uniós támogatások felhasználásáról

2004–2010


2004–2010

Tartalomjegyzék

7 I. 9 11 11 15 19 22 26 29 33 37

I. 1. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei számokban I. 2. Az I. NFT eredményei kiemelt fejlesztési területenként I. 2. 1. Oktatás I. 2. 2. Munkaerô-piaci programok I. 2. 3. Környezet- és természetvédelem I. 2. 4. Közlekedés I. 2. 5. Gazdaságfejlesztés I. 2. 6. Városrehabilitáció I. 2. 7. Turizmus I. 2. 8. Vidékfejlesztés

39 II.

44 48 51 54 56 60 60 62 65 69

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és Kohéziós Alap eredményei

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményei

II. 1. Megújult intézményrendszer II. 2. Egyszerûbb eljárásrendek, kevesebb adminisztráció II. 3. Kiemelt szempont az átláthatóság II. 4. A partnerség intézménye II. 5. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei számokban II. 6. Az ÚMFT eredményei fejlesztési területenként II. 6. 1. Környezetvédelem II. 6. 1. 1. Hulladékgazdálkodás II. 6. 1. 2. Szennyvízkezelés, ivóvízminôség-javítás, árvízvédelem II. 6. 1. 3. Természeti értékeink jó kezelése

1

Hat eredményes év a fejlesztéspolitikában

71 II. 6. 1. 4. Megújuló energiák 74 II. 6. 2. A közlekedési rendszerek fejlesztése 76 II. 6. 2. 1. Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetôségének javítása 79 II. 6. 2. 2. Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetôségének javítása 81 II. 6. 2. 3. A térségi elérhetôség javítása 84 II. 6. 2. 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 86 II. 6. 2. 5. A városi és elôvárosi közlekedés fejlesztése 88 II. 6. 2. 6. Kerékpárutak épülnek országszerte 91 II. 6. 3. Településrehabilitáció 99 II. 6. 4. Turisztikai fejlesztések 105 II. 6. 5. Gazdaságfejlesztés, vállalkozás-élénkítés 108 II. 6. 5. 1. A kis- és középvállalkozások fejlesztése 110 II. 6. 5. 2. Az üzleti környezet fejlesztése 113 II. 6. 5. 3. Pénzügyi eszközök a vállalkozásoknak 117 II. 6. 6. Kutatás-fejlesztés, innováció 119 II. 6. 7. A közigazgatás megújítása 123 II. 6. 8. Foglalkoztatási-képzési programok 126 II. 6. 9. Az oktatás infrastrukturális fejlesztése 130 II. 6. 10. Az oktatás tartalmi megújítása 132 II. 6. 11. Egészségügyi fejlesztések 136 II. 6. 12. Szociális programok, társadalmi kohézió 141 II. 6. 13. Program a leginkább hátrányos helyzetûek felzárkóztatására 143 II. 6. 14. Válságkezelés az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 147 II. 7. Az elôttünk álló idôszak feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán

2


2004–2010

148 III. Egyéb nemzetközi alapok 151 151 152 154

III. 1. Az 2004 – 2006-os idôszakban menedzselt, egyéb nemzetközi alapok III. 1. 1. Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés III. 1. 2. INTERREG-programok III. 1. 3. Schengen Alap

156 III. 2. A 2007–2013-as idôszak más európai fejlesztési alapjai 156 III. 2. 1. Magyarország részvételével megvalósuló határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttmûködési programok 158 III. 2. 1. 1. Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 159 III. 2. 1. 2. Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 160 III. 2. 1. 3. Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttmûködési Program 161 III. 2. 1. 4. Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program 162 III. 2. 1. 5. Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program 163 III. 2. 1. 6. Délkelet-európai Transznacionális Együttmûködési Program 164 III. 2. 1. 7. Közép-Európa Transznacionális Együttmûködési Program 165 III. 2. 1. 8. Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 166 III. 2. 1. 9. Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 167 III. 2. 1. 10. INTERREG IVC Interregionális Együttmûködési Program 168 III. 2. 2. Svájci–Magyar Együttmûködési Program 172 III. 2. 3. EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program 175 III. 2. 4. Átmeneti támogatás 176 III. 2. 5. Igazgatási partnerség 177 III. 2. 6. Europe Direct

3


Elôszó Kedves Olvasó! Hat izgalmas, mozgalmas, dolgos és eredményes esztendôt tudhat magáénak Magyarország az Európai Unióban. Uniós csatlakozásunk ugyanis hatalmas esélyt, valódi lehetôséget teremtett ahhoz, hogy a közösségi fejlesztéspolitika eszközeit jól és eredményesen használva évtizedes hátrányokat küzdhessünk le. 2004 májusa jelentôs változásokat hozott a fejlesztéspolitikában. Az úgynevezett elôcsatlakozási alapokat – a Phare, az ISPA és a Sapard pályázati rendszereit – felváltották a Strukturális Alapok, idehaza az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai. Ez a változás sokkal több uniós támogatást, sokkal jelentôsebb fejlesztési forrásokat, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb feladatot és nagyobb felelôsséget is jelentett pályázóknak és pályáztatóknak. Tanulási idôszak volt a 2004–2006-os idôszak a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek, és tanulási idôszak volt a pályáztató intézményeknek is. Magyarország pedig éltanuló volt, jól teljesített a fejlesztéspolitikában: elsôsorban a pályázók szorgalmának köszönhetôen az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretét sikerült felhasználnunk, fontos és szép fejlesztéseket és programokat megvalósítva szerte az országban. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai alapján a 2007–2013-as idôszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításának már egy megújult intézményrendszerrel, új pályázati eljárásrendekkel, összességében egy egyszerûbb és pályázóbarátabb rendszerrel kezdhettünk neki. Olyan intézményrendszerrel, amelyben minden korábbinál több feladat hárult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre. Büszkék lehetünk arra, hogy ebben az új struktúrában – a központi közigazgatásban úttörô módon – minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a partnerség intézményrendszere, és hogy a társadalmi és szakmai egyeztetések folyamatos láncolatával közös üggyé, közüggyé tudtuk tenni a fejlesztéspolitikát Magyarországon. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv történelmi lehetôséget és hatalmas forrásokat jelent Magyarországnak, a magyar pályázóknak. Olyan nagyságrendû fejlesztési forrásokat, amelyeket okosan kell felhasználnunk, okosan kell befektetnünk ahhoz, hogy ne csak 2013-ig, hanem sokkal hosszabb idôszakra megalapozzuk vele az ország fejlôdését. Azt a fejlôdést, amelyben a világgazdasági válság az elmúlt idôszakban bizony komoly törést hozott. Az elmúlt hónapok eredményeit látva meggyôzôdéssel mondhatjuk: az európai uniós forrásokat sikerült eredményesen használnunk a válságkezelésben is, a munkahelyek megôrzése, az építôipar talpon maradása, a vállalkozások forráshoz jutása érdekében. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai kétségkívül segítettek mérsékelni a pénzügyi-gazdasági világválság kedvezôtlen hatásait, és a most zajló fejlesztések megalapozhatják azt, hogy a válságot követôen egy versenyképesebb, lendületesebben fejlôdô ország lehessen Magyarország, hosszú távon is meghatározó súllyal és szereppel a régióban. Dr. Vági Márton az NFÜ elnöke

4


2004–2010

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddig támogatott projektjeinek eredményei

1.300 kilométer alsóbbrendű út, 107 kilométernyi új autópálya és gyorsforgalmi út építése és megújítása 1.330 új és 1.745 felújított bölcsődei férőhely közel 300 km új kerékpárút

365 óvoda és iskola megújítása 14.800 teremtett munkahely 68 járóbeteg-szakrendelő építése és megújítása

93.000 fő képzése az álláshoz jutás érdekében 26 magyarországi kórház sürgősségi osztályának modernizálása 8 kiemelt fürdő fejlesztése

8 kiemelt kórház korszerűsítése

310 település központjának megújítása

1,2 millió lakos és lakókörnyezetük ár- és belvízvédelme

gazdaságfejlesztési forrás 7.500 vállalkozás számára 11.000 hazai vállalkozás pénzeszközhöz juttatása

332 helyen turisztikai vonzerő és szálláshelyfejlesztés

1.200 km új szennyvízcsatorna

10.000 akadálymentesített helyiség a közintézményekben

„Az Európai Bizottság különösen elégedett azzal, hogy a programok teljesítése ... rendkívül kielégítô abszorpciót eredményezett 2009 végére.Tény, hogy a Bizottsághoz az elmúlt év végéig az összes EU-tagországtól beérkezett 27 Stratégiai Riport folyamatban lévô elemzése alapján, Magyarország jelenleg összehasonlításban is jól halad a kohéziós politika teljesítésében...”

Dirk Ahner az Európai Bizottság regionális politikájáért felelôs igazgatója Brüsszel, 2010. február 16.

5


Ez a kiadvány a 2004 óta eltelt idôszak fejlesztéspolitikai eredményeit veszi sorra – azokat az európai uniós forrásokhoz és egyéb európai alapokhoz kapcsolódó eredményeket, amelyek megvalósításában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és jogelôd intézményei kiemelt szerepet játszottak. Az elsô fejezet a 2004–2006-os idôszak Nemzeti Fejlesztési Tervének elôkészítésérôl, eredményeirôl, az I. NFT öt operatív programjának fôbb számairól és az ebben az idôszakban a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap támogatásával Magyarországon megvalósult fejlesztésekrôl, beruházásokról ad áttekintést olyan fontosabb fejlesztési területeken, mint amilyen az oktatás, a munkaerô-piaci programok, a környezet- és természetvédelem, a közlekedés, a gazdaságfejlesztés, a városrehabilitáció, a turizmus és a vidékfejlesztés. A második fejezet a 2007–2013-as idôszak nemzeti stratégiai referenciakeretének, az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek az elôkészítését és az eddigi eredményeit veszi sorra, ugyancsak olyan kiemelt fejlesztési területek szerint, mint amilyen a környezetvédelem, a közlekedési rendszerek fejlesztése, a településrehabilitáció, a turisztikai fejlesztések, a gazdaságfejlesztés és a vállalkozás-élénkítés, a kutatás-fejlesztés és az innováció, a közigazgatás megújítása, az oktatás infrastrukturális fejlesztése és tartalmi megújítása, az egészségügy, a társadalmi kohézió, valamint a válságkezelés. A kiadvány harmadik fejezete a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladat- és hatáskörébe tartozó, egyéb európai alapok – többek között a különbözô határ menti programok és területi együttmûködések, a Svájci– Magyar Együttmûködési Program, valamint az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program – jelenlegi állásáról és eddigi eredményeirôl igyekszik átfogó képet adni.


2004–2010

I. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és Kohéziós Alap eredményei Európai uniós csatlakozásunk napja, 2004. május elseje óta Magyarország az elsôk között teljesít az európai fejlesztéspolitikában. Hazánk büszkélkedhet az újonnan csatlakozott országok közül az egyik legnagyobb arányú forrásfelhasználással, elsôként adtuk be a 2007–2013-as idôszakra vonatkozó fejlesztési tervünket, amelynek keretében hazánk írt ki elôször pályázatokat ebben az uniós költségvetési ciklusban. Magyarország a legjobbak között teljesít mind a benyújtott, mind pedig a Brüsszel által elfogadott nagyprojektek számát illetôen, és a kifizetések tekintetében is az elsôk között vagyunk az Európai Unió országai között. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében minden magyar állampolgárra átlagosan 51.257 forint pályázati támogatás jutott, s ami még fontosabb: az egy fôre jutó uniós támogatás nagysága a leginkább hátrányos helyzetû térségekben meghaladta a 60.600 forintot. Az Európai Unióval szembeni nettó pozíciónk – tehát a közös költségvetésbôl kapott támogatások és az ország befizetéseinek pozitív egyenlege – a 2004-es 48,7 milliárd forinttal szemben 2007ben már meghaladta a 400 milliárd forintot. A 2004 és 2008 közötti idôszakban – túlnyomórészt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataival kapcsolatos kifizetéseknek köszönhetôen – mintegy 1.170 milliárd forinttal több forrást kapott Magyarország az Európai Uniótól, mint amennyit a tagságából eredôen be kellett fizetnie a közösségi költségvetésbe. Mindezek az eredmények elsôsorban a pályázók és a pályáztató intézmények kemény munkájának és alapos felkészülésének köszönhetô. Egy jelentôs felkészülési és tanulási folyamatnak, amely során hazánknak az elôcsatlakozási alapok – a Phare, az ISPA és a SAPARD – tapasztalataira alapozva meg kellett tanulnia kezelni, menedzselni a Strukturális Alapok forrásait Magyarországon. A feladat nagyságát jelzi, hogy míg az elôcsatlakozási alapok esetében 2000 és 2004 között évente mintegy 60–65 milliárd forint európai uniós forrás állt a pályázók rendelkezésére, addig a 2004–2006-os idôszak uniós fejlesztéspolitikai kerete több mint 670 milliárd forint volt Magyarországon. E forrásokat öt operatív program – a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), a Humánerôforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP), az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) és a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) – pályázatain, valamint a Kohéziós Alap projektjeinek keretében fordíthatta fejlesztésekre Magyarország.

6

7


E források – az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap, az Európai Halászati Alap, valamint a Kohéziós Alap támogatásai – magyarországi felhasználásának koordinálására hozták létre a Miniszterelnöki Hivatal szervezetén belül mûködô Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalából a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt, amelynek feladata a szakminisztériumokban mûködô irányító hatóságok munkájának összehangolása, a források felhasználásának nemzeti szintû koordinációja és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás volt. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2004. január 1-én alakult meg. A hivatal létrehozásának célja és feladata a hosszú és középtávú fejlesztési tervezési feladatok ellátása, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítése, e támogatások felhasználásához szükséges tevékenység végzése és más kormányzati szervek ilyen tevékenységének koordinálása volt. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv készítése során fontos terület volt a partnerség intézményrendszerének kiépítése. Olyan új terület volt ez, amely addig gyakorlatilag példa nélküli volt a magyar közigazgatásban. A prioritások és fô fejlesztési irányok kiválasztásának és rögzítésének szükségessége, az összeg meghatározó nagyságrendje, valamint az elosztáshoz szükséges intézményrendszer hatékony mûködésének igénye indokolta, hogy az a kormányzati fejlesztéspolitika, azok a stratégiai dokumentumok, amelyek e fejlesztési források optimális – tehát multiplikátor-hatásokat is kiváltani hivatott – felhasználását célozzák, minél szélesebb társadalmi-gazdasági bázison és konszenzuson nyugodjanak. A partnerség intézményének kialakításával egy fokozatosan fejlôdô, eszközrendszerében korszerûsödô és finomodó, folyamatos társadalmi párbeszéd jött létre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve jogelôd intézményeinek irányítása mellett a hazai fejlesztéspolitikában.


I. 1. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei számokban Több mint 42 ezer benyújtott pályázat, 20 ezer támogatott projekt, 691 milliárd forint kifizetett uniós támogatás – röviden így foglalható össze a 2004– 2006-os Nemzeti Fejlesztési Terv mérlege. Ez pedig – tekintettel arra, hogy az I. NFT teljes kerete az euró–forint-árfolyamtól függôen nagyjából 670–690 milliárd forint volt, – csaknem 100 százalékos forrásfelhasználást jelent, ami azért is jelentôs eredmény, mert az I. NFT indulásakor az európai uniós intézmények részérôl már 80 százalékos forrás-felhasználást is jó eredménynek tartottak volna. A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen csaknem 2.000 magyar városban és községben valósult meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés, program vagy beruházás – hozzájárulva jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Az eredményeinkre okkal lehetünk büszkék: nem csak a velünk együtt EU-taggá lett országokat, de sok „régi” tagországot is megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! Utak, iskolák épültek és épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink az európai uniós támogatásoknak köszönhetôen. Csak az I. Nemzeti Fejlesztési Terv

8

2004–2010

keretében országszerte 92 általános iskolát és 61 óvodát bôvítettek vagy újítottak fel EU-forrásból, többségében a leginkább hátrányos helyzetû településeken. 2004 és 2006 között a felsôoktatás fejlesztésére fordított támogatások 168.000 hallgató és 9.500 oktató számára teremtettek korszerû feltételeket az egyetemeken és fôiskolákon. Az I. NFT keretében uniós támogatással elindított környezetvédelmi beruházások több mint 6 millió embert érintenek. Mintegy 600 kilométernyi vasútvonal újult, illetve újul meg és csaknem 700 kilométernyi közút lett, illetve lesz biztonságosabb és járhatóbb az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elkezdett fejlesztések eredményeként. Ez a nagy arányú forrásfelhasználás mindenekelôtt az eredményesen pályázó vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek sikere. A pályázók munkájának és az egyre gyorsabban, egyre javuló teljesítménnyel dolgozó pályázati intézményrendszernek köszönhetôen európai uniós összehasonlításban is jól állunk a 2006-ig tartó uniós költségvetési idôszak fejlesztési forrásainak felhasználásában: a legutóbbi statisztikák szerint Magyarország az egyik legjobban teljesítô új tagállam. Az EU kohéziós politikáért felelôs fôbiztosa, Danuta Hübner 2009-ben hazánkban járva kiemelte: Magyarország az európai uniós források felhasználása alapján a kedvezményezett tagállamok között a hatodik helyen áll, nagyon ambiciózus programot valósított

9


meg a 2004–2006-os költségvetési idôszakban, annak forrásait teljesen felhasználta. A fôbiztos szerint az Európai Bizottság örömmel nyugtázta, hogy Ma-

gyarország azon tagállamok közé tartozik, melyeknél az uniós források iránti lehívási igény – az elôlegeket nem számítva – a legmagasabb.


2004–2010

I. 2. Az I. NFT eredményei kiemelt fejlesztési területenként I. 2. 1. Oktatás Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrásfejlesztés Operatív Programja (HEFOP) keretében mintegy 3.100 pályázat, illetve beruházás több mint 200 milliárd forint európai uniós támogatáson osztozhatott a 2004–2006-os idôszakban. A szétosztott európai uniós támogatások nagyságát tekintve a HEFOP volt a Nemzeti Fejlesztési Terv legnagyobb költségvetésû operatív programja. A program alapvetôen négy területre fókuszált: az aktív munkaerô-piaci politikák támogatására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, az egész életen át tartó tanulás támogatására és az alkalmazkodóké-

pesség javítására, valamint az ezekhez kapcsolódó oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére. Az egész életen át tartó tanulás támogatása volt a HEFOP legnépszerûbb intézkedése a nyertes pályázatok számát és a szétosztott uniós támogatást tekintve egyaránt. Jelentôs uniós források jutottak a pedagógusok képzésére a kompetencia-alapú oktatás bevezetéséhez, és mind tartalmát, mind pedig felszereltségét tekintve nagyban megújult a korábban szétaprózott hazai szakképzési és felnôttképzési

Gyakorlatközpontú agrárképzés A hazai agrár-felsôoktatás gyakorlatorientált képzési rendszerének kialakítására és minôségfejlesztésére kapott 110 millió forint európai uniós támogatást az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Debreceni Egyetem. A tananyagfejlesztést célzó programhoz tíz, az agrár-felsôoktatásban érintett magyarországi intézmény csatlakozott.

10

11



dagodtak a magyarországi egyetemek és fôiskolák. A HEFOP-on belül kiemelt terület volt tehát a magyarországi felsôoktatás megújítása, a felsôoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és a felsôoktatás tartalmi megújítása is. Az I. NFT e célra fordított forrásai 168.000 hallgató és 9.500 oktató számára teremtettek korszerû feltételeket az egyetemeken és fôiskolákon.

Mézeskalácsház Pusztamagyaródon

rendszer is. A hazai szakképzés, szakoktatás megújításában meghatározó szerepe volt a térségi integrált szakképzô központok felállításának is. Számottevô fejlesztések történtek a hazai felsôoktatásban is: nem csak a képzési programok megújítását segítették uniós források, de mintegy 50.000 négyzetméter korszerû oktató- és kutatóhellyel is gaz-

2004–2010

Egy sikeres uniós pályázatnak köszönhetôen 2007-ben már a megújult és kibôvített óvodában kezdhették a tanévet a környezô települések legkisebbjei a Zala megyei Pusztamagyaródon. A „Mézeskalácsház” névre keresztelt intézmény felújítására csaknem 180 millió forint uniós támogatás jutott.

Újjászületett a gyulaji iskola Európai uniós pályázati forrásból újulhatott meg az alig ezer lelkes tolnai község, Gyulaj általános iskolája. A több mint 140 millió forintos uniós támogatásnak köszönhetôen új tornateremmel és korszerû könyvtárral is gazdagodott az intézmény.

Az oktatás tartalmi megújítását szolgáló pályázatok mellett jelentôs források jutottak a közoktatási intézmények megújítására a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázatain is. A 2004–2006-os idôszak I. Nemzeti Fejlesztési Tervének egyik legsikeresebb és legnagyobb forrásigényû pályázati konstrukciója az óvodák és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése volt. A ROP ke-

12

retében 128 beruházás indulhatott el, összesen 16,6 milliárd forint uniós pályázati támogatással. A támogatott 128 projekt részeként 92 általános iskola és 61 óvoda fejlesztése valósulhatott meg, s ami igazán fontos: a felújított intézmények közül 133 a területfejlesztés szempontjából hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetû kistérségek valamelyikében volt található. A felújított vagy kibôvített általános isko-

13


lákban több mint 24 ezer diáknak, a korszerûsített óvodákban pedig több mint 5 ezer kisgyermeknek a

mindennapjai váltak komfortosabbá a sikeres uniós pályázatoknak köszönhetôen.


2004–2010

I. 2. 2. Munkaerô-piaci programok Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az aktív munkaerô-piaci politikák támogatására indított programok elsôsorban a fiatalok munkaerô-piaci beilleszkedéséhez, a munkanélküliek és a munkaerôpiacról

kiszorultak újra munkába állásához és az idôsebb munkavállalók munkaerô-piaci részvételének segítéséhez nyújtottak európai uniós forrást – nem is keveset, mintegy 30 milliárd forintot. A munkanélküliség

Auguszta, a legnagyobb A foglalkoztathatóság javításához elengedhetetlen a munkaképes korú lakosság egészségi állapotának javítása, ahhoz pedig az egészségügyi rendszer korszerûsítése. Az elmúlt húsz évben nem volt olyan jelentôs egészségügyi fejlesztés az országban, mint az Auguszta-program: a Debreceni Egyetem Regionális Egészségcentrumának a felépítése. A 12 milliárd forintos gyógyító centrum Észak-Alföld és Észak-Magyarország szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegeinek gyógyításához, ellátásához teremt világszínvonalú szakmai és technikai hátteret. A cél az, hogy az európai uniós támogatással megvalósuló program eredményeként 2013ig 12 százalékkal csökkenjen a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekben elhalálozók aránya a két régióban.

14

15


megelôzésére és kezelésére indított programokon több mint 37 ezren vettek részt, s közülük 33 ezren be is fejezték e programokat. A legtöbben közülük szakmát kaptak, és csaknem 17 ezren tartósan munkába is álltak. Mindezt segítette az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjára és 60 munkaügyi ki-

rendeltség korszerûsítésére fordított EU-támogatás is. Sikeresek voltak a nôk munkaerô-piaci visszatérésének segítésére indított programok is – csaknem 1.400 nôt sikerült piacképes szakmához juttatni, és több mint 2.300-an kaptak uniós segítséget a munkába álláshoz vagy éppen a vállalkozásuk beindításához.


2004–2010

Segítség, személyre szabottan Három Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérség hátrányos helyzetû munkanélkülijeit is segítette az a CERTAMEN 2006–2007 címet viselô program, amelynek keretében – 65 millió forintos európai uniós támogatással – OKJ-s szociális gondozói és ápolói végzettséget szerezhettek és munkatapasztalathoz is juthattak a szolnoki, a mezôtúri és a kunhegyesi kistérség állástalanjai.

Munka a hátrányos helyzetûeknek A legszebb kézmûves hagyományokra alapozva indítottak képzési és foglalkoztatási programot a 18 település összesen 7.500 lakójával súlyos szociális nehézségekkel küzdô, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hegyközben. A 147 milliós uniós támogatással megvalósított program résztvevôi népi iparmûvész képesítést szerezhettek és többen közülük tartósan munkát is találhattak a térségben.

A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem is fontos célterülete volt az I. Nemzeti Fejlesztési Tervnek. A társadalmi beilleszkedést segítették a hátrányos helyzetû tanulók – elsôsorban a roma és a sajátos nevelési igényû fiatalok – esélyegyenlôségének biztosítására, valamint a szociális területen tevékenykedô szakemberek képzésének támogatására indított uniós programok. A 2004–2006-os idôszakban több mint 27 ezren vettek részt a hátrányos helyzetû emberek, köztük a romák foglalkoztatásának javítását célzó európai uniós programokon, és európai uniós segítséggel 4.600 fônek sikerült szakmát adni a kezébe. Több mint 6.500 olyan hátrányos helyzetû embertársunkat sikerült az I. NFT ilyen jellegû programjaival munkába állíta-

16

ni, akiknek korábban jóformán esélyük sem volt az elhelyezkedésre. Nem csak a foglalkoztatás bôvítése, hanem a foglalkoztathatóság javítása, erôsítése is kiemelt célja volt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv humánerôforrásfejlesztési pályázatainak, programjainak. Éppen ezért az oktatási mellett a szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére is jelentôs, csaknem 60 milliárd forint EU-forrás jutott csak a HEFOP pályázatain. Az egészségügyi rendszer korszerûsítésére és az ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztésekre összesen mintegy 25 milliárd forintnyi uniós támogatást fordítottak, elsôsorban az ország hátrányos helyzetû régióiban.

17


A fizikai beruházásokon túl a képzések és a foglalkoztatási programok is meghatározóak voltak a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázatain. Kiemelten fontos volt a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása: önkormányzatok, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok és egyházak pályázhattak csaknem 6,5 milliárd forintra, non-profit foglalkoztatási programok megvalósításá-

val a szociális gazdaságban. Az országos felsôoktatási programokhoz kapcsolódóan a ROP támogatást nyújtott a felsôoktatási intézmények és a helyi szereplôk együttmûködésének erôsítésére is, a végzett fiatal diplomások helyben tartása érdekében. Nagy hangsúlyt kapott a régiós munkaerô-piaci igényekhez kapcsolódó képzési programok támogatása, elsôsorban a régiós hiányszakmákban, illetve a turizmus területén.


2004–2010

I. 2. 3. Környezet- és természetvédelem A legkésôbb 2010 végéig megvalósuló, országos jelentôségû környezetvédelmi és közlekedési beruházásokra – az ISPA elôcsatlakozási alap forrásaival együtt – mintegy 375 milliárd forintot ítélt meg hazánknak az Európai Unió. A Kohéziós Alap támogatásával, uniós forrásból megvalósuló 25 környezetvédelmi beruházás a szennyvíz- és ivóvíz-tisztítási, valamint a hulladékkezelési problémák megoldásával mintegy 6 millió állampolgár életminôségét hivatott közvetlenül javítani. A környezetvédelem terén az egyik legfontosabb cél a vízminôség javítása, azon belül is az ivóvíz-minôség

javítása, valamint a szennyvízkezelés és szennyvíztisztítás fejlesztése volt. A Kohéziós Alap támogatásával megvalósított, vízminôség-javító beruházásokkal érintett háztartások száma megközelíti a 100 ezret. A szennyvízkezelés terén támogatott fejlesztések 9 megyei jogú városra és a fôvárosra koncentráltak. A Kohéziós Alap kiemelten foglalkozott a szennyvíztisztítással és hulladékkezeléssel, valamint a környezeti kármentesítéssel és a felszín alatti vizek és az ivóvízbázis védelmével is. Szennyvíztisztítás terén Gyôr és Szeged projektjei sikeresen lezárultak, Pécs, Debrecen, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Veszprém és Kecskemét projektjei pedig hamaro-

Földhôvel fûtenek Veresegyházán Kezdetben csak néhány épület – a fürdô, két iskola, egy óvoda és a mûvelôdési ház – fûtésére használtak geotermikus energiát a Pest megyei Veresegyházon. Egy sikeres, csaknem 130 millió forintos uniós pályázatnak köszönhetôen 2007 óta már a polgármesteri hivatalt, a postát, a szociális otthont és a két templomot is földhôvel fûtik a városban.

18

19


nemzeti parki igazgatóságok is pályázhattak vizes élôhelyek kialakítására, rehabilitációjára vagy éppen erdei iskolák fejlesztésére is.

Arzénmentesen az Észak-Alfölfön A 2004–2006-os idôszak egyik fontos eredménye volt, hogy európai uniós támogatással elindult a 41 települést és 109 ezer lakost érintô észak-alföldi ivóvízminôség-javító program, amelynek célja a térségben az ivóvíz arzéntartalmának csökkentése volt.

20

A környezet megóvása, a környezeti ártalmak csökkentése szempontjából egyre fontosabbak az ener-

san befejezôdnek, és az európai uniós szinten is az egyik legnagyobb méretû és költségvetésû beruházás, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító építése is elôrehaladt állapotban van.

rastruktúra Operatív Program – nevébôl is eredôen – alapvetôen két területre fókuszált: a környezetvédelemre és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.

A hulladékkezelési projektjeink közül a szegedi és a miskolci projekt már lezárult, továbbá folyamatban van a hajdú-bihari, a Tisza-tavi, a szolnoki, a Duna– Tisza-közi, a Sajó-Bódva-völgyi, az Északkelet-Pest és Nógrád megyei, a Homokhátsági, a Nyugat-Balaton és Zala-völgyi, az észak-balatoni, a dél-balaton és a sió-völgyi, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt.

Jelentôs beruházások valósultak meg EU-támogatással a hulladékgazdálkodás területén is. Felmérések szerint az országban évente mintegy 10 millió tonna építési és bontási hulladék, a kórházakban és a rendelôkben évente összesen 9 és félezer tonna fertôzô és veszélyes hulladék, valamint országszerte mintegy 400 ezer köbméter nem-veszélyes hulladék képzôdik. Az ehhez kapcsolódó beruházásokon túl a KIOP az állatihulladék-kezelô telepek fejlesztéséhez és épületek azbesztmentesítéséhez is támogatást nyújtott. A szilárdhulladék-kezelés terén az I. NFT keretében megvalósult beruházások másfélezer magyar települést érintettek.

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja keretében, ebbôl 122 beruházás több mint 120 milliárd forint európai uniós támogatáson osztozhatott a 2004–2006os idôszakban. A támogatott beruházások száma ugyan a KIOP esetében volt a legalacsonyabb, ugyanakkor jellemzôen e területen valósultak meg a legnagyobb és egyben legtöbb embert érintô európai uniós fejlesztések. A Környezetvédelem és Inf-


2004–2010

giahatékonyságot javító beruházások, valamint a megújuló energiaforrások arányának növelését célzó fejlesztések – a KIOP-on belül szám szerint ezekbôl a pályázatokból volt a legtöbb. Mindkét területen jelentôs európai uniós forrásokat fordíthattak fejlesztésekre a pályázók.

A környezetvédelem mellett a természetvédelem és az árvízvédelem is fontos szerepet kapott a KIOP megvalósítása során. A legjelentôsebb uniós támogatás e téren a Tisza-völgy árvízkezelésére jutott, de

21


I. 2. 4. Közlekedés A KIOP forrásainak 67 százaléka a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére jutott. E területen a fôútvonalak fejlesztésére – útfelújításokra, elkerülô utak építésére – csaknem 53 milliárd forintot fordíthattunk az I. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból. Az alsóbbrendû utak fejlesztésére a Regionális Operatív Programból jutott forrás. A környezetbarát közlekedési infra-


2004–2010

Elkerülik Orosházát struktúra fejlesztésen belül az elôvárosi tömegközlekedés javítására és a logisztikai központok infrastrukturális hátterének kialakítására 14 milliárd forint európai uniós támogatás jutott a KIOP keretébôl. A 2000 és 2006 között elfogadott 9 közlekedési kohéziós alapos projekt megvalósítása során összesen mintegy 600 kilométernyi vasúti vonalszakasz és

Orosháza lakói csaknem tíz évet vártak arra, hogy teljessé váljon a 47-es fôútnak a várost elkerülô szakasza. Az út I. és II. üteme még 1997–98-ban elkészült, a III. és a IV. ütemet azonban csak az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elnyert 5,8 milliárd forintos európai uniós támogatás felhasználásával tudták megvalósítani 2007 novemberére.

Kényelmesebben az elôvárosból Az I. NFT keretében több mint 1,1 millárd forintos európai uniós támogatással újították fel Érd alsó és Érd felsô vasútállomást, valamint épültek új megállóhelyek a XXII. kerületben, a Bartók Béla úton, jelentôsen javítva a budapesti elôvárosi vasúti közlekedés színvonalán.

felsôvezeték újul meg, az elavult jelzô- és biztonsági rendszerek cseréjével javul az utasok biztonsága, a környezetvédelmet pedig a zajvédô falak segítik. A közúti fejlesztések részeként a 3., a 35., a 2., a 6., a 42., a 47., az 56., a 31., a 41. és a 81. számú fôutak

22

mintegy 430 kilométeres szakaszának korszerûsítése valósulhatott meg, és a Kohéziós Alap támogatásával épülhetett meg az M0-ás körgyûrû 26,5 kilométeres keleti szektora, valamint a sztráda 12,2 kilométeres gödöllôi átkötése is.

23


Kerékpárral a Tisza mentén Csaknem 300 millió forintos európai uniós támogatással, az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében épült kerékpárút Szentes és Csongrád között, a Tisza árvízvédelmi töltésén. A dél-alföldi kerékpárút része az összesen 60 ezer kilométeresre tervezett Euro-Velo hálózatnak.

Az egyes térségek és települések élhetôvé tétele kiemelt fejlesztési területe volt a Regionális Operatív Programnak is. Több mint 27 milliárd forint európai uniós támogatás jutott a hátrányos helyzetû régiók és kistérségek elérhetôségének javítása, amelynek eredményeként több mint 500 kilométernyi négy-

24


Nemzeti Fejlesztési Tervében kiemelt figyelem és 2,42 milliárd forint európai uniós pályázati támogatás jutott a kerékpárutak fejlesztésére. Ennek eredményeként az ország 11 pontján összesen 80 kilométernyi új bicikliútnak örülhettek a kerékpárosok. A sikeres

2004–2010

uniós pályázatoknak köszönhetôen ma már körbekerekezhetjük a Tisza-tavat, kerékpárutak hálózzák be a Felsô-Tisza vidékét, és bicikliút épült Csongrád és Szentes között, a Tisza árvízvédelmi töltésén, valamint Szentendrén, a Duna árvízvédelmi töltésén is.

és ötszámjegyû, illetve önkormányzati út újulhatott meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében szerte az országban. A közlekedési projektek között lendületet kapott a kerékpárutak építése is. A 2004–2006-os idôszak

25


I. 2. 5. Gazdaságfejlesztés Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében több mint 8.400 pályázó – többségében vállalkozás – csaknem 146 milliárd forint európai uniós pályázati támogatáson osztozhatott az elmúlt idôszakban. Ezzel a pályázatok számát tekintve a legnagyobb, a megítélt uniós támogatás nagyságát nézve pedig a második legnagyobb operatív programja volt ez a 2004–2006-os Nemzeti Fejlesztési Tervnek. A GVOP a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság emelése terén is túlteljesítette a kitûzött célokat. Csak ez az operatív program mintegy 290 milliárd forinttal növelte 2004 és 2006 között az ország gazdasági teljesítményét, és több mint 21 ezer új munkahely létrehozásához és 62 ezer munkahely megôrzéséhez járult hozzá. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program alapvetôen négy területre fókuszált: a beruházásösztönzésre, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére, a kutatás-fejlesztésre és az innovációra, valamint az információs társadalom és az e-gazdaság fejlesztésére. A beruházás-ösztönzés középpontjában az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének és az üzleti infrastruktúrának a fejlesztése, valamint a pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás állt. Elôbbi részeként például ipari parkok, inkubátorházak, technológiai központok támogatására jutott számottevô európai uniós forrás, utóbbinál pedig

26

a munkahelyteremtô külföldi beruházók Magyarországra vonzása volt a cél – többek között a beruházásokat felgyorsító, egyablakos ügyintézés bevezetésével. A prioritás 3 éves kerete 35,9 milliárd forint volt, melynek 95 százaléka pályázat útján jutott el a vállalkozásokhoz. A magyarországi munkahelyek mintegy kétharmadát adó kis- és középvállalkozások fejlesztésénél nem csupán e vállalkozások mûszaki-technológiai korszerûsítése volt a cél: legalább ennyire fontos volt a vállalkozások képzése, valamint az együttmûködések támogatása a szektorban. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv európai uniós forrásainak több mint egyharmadát közvetlenül a vállalkozások kapták, ráadásul az ipari parki beruházásoktól az inkubátorházak létesítésén és az e-szolgáltatások fejlesztésén át a közlekedési infrastruktúra korszerûsítéséig nagyon sok állami vagy önkormányzati beruházás is segítette közvetve vagy közvetlenül a vállalkozások erôsödését. A prioritás 3 éves kerete összesen 43,4 milliárd forint volt.


tését, a kutatási eredmények javítását, és a kutatási eredmények gazdasági hasznosítását támogatta közös kutatások, valamint innovatív kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül. A vállalkozói szféra szereplôin túl a prioritás lehetôséget teremtett az állami és az egyetemi kutatóhelyek mûszerállományának

2004–2010

fejlesztésére, a kutatók ismereteinek bôvítésére is. A prioritás 3 éves keret 34,5 milliárd forintot tett ki. Az ország egészének versenyképessége egyre inkább múlik azon, hogy mennyire képes megfelelni

Jó címke a jó borokhoz Sok, méltán híres egri borhoz gyárt címkéket az ugyancsak egri Varga Nyomda Kft. – a társaság csaknem 37 millió forint európai uniós támogatást nyert az I. NFT keretében új technológia bevezetését lehetôvé tévô nyomdagépek beszerzéséhez.

A kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása – az oktatás mellett – az a terület, ahol minden egyes fejlesztésre fordított euró a leginkább tekinthetô a jövôbe tett befektetésnek. Nem véletlen, hogy a GVOP olyan programokhoz nyújtott európai uniós fejlesztési forrást, ahol fontos volt az egyetemek és kutatóhelyek kutatási tevékenységének „összehozása” a vállalatok igényeivel. E prioritás keretein belül az operatív program a kutatási infrastruktúra fejlesz-

27


az információs társadalom kihívásainak. E téren is számottevô uniós forrásokat fordítottak fejlesztésekre olyan területeken, mint az e-gazdaság és az e-kereskedelem ösztönzése, az információs iparág vagy

az e-közigazgatás, valamint a szélessávú távközlési infrastruktúra bôvítése. E területek fejlesztésére az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében összesen 35 milliárd forint jutott.


2004–2010

I. 2. 6. Városrehabilitáció A városrehabilitációs programok kiemelt helyen szerepelnek az uniós fejlesztési források felhasználásakor. Ezek ugyanis fontos beruházások: túl azon, hogy

élénkítik az idegenforgalmat és a helyi gazdaságot, erôsítik egy-egy város vonzerejét, és élhetôbbé teszik a településeket szerte az országban.

Megújuló Miskolc Csaknem 1,5 milliárd forint európai uniós támogatással kapott új ruhát az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében Miskolc belvárosa. A program során többek között megszépült a Szinva-patak partja és a Miskolci Nemzeti Színház homlokzata, a megújult belvárosnak pedig csodájára járnak például a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál látogatói is.

28

29


A 2004–2006-os idôszak Nemzeti Fejlesztési Tervének részeként, a Regionális Operatív Program keretében összesen 24,5 milliárd forint jutott városrehabilitációs

programokra, és még több mint 8 milliárd forint a világörökségi helyszínek – köztük a történelmi városközpontok – látogatóbarátabbá tételére.

A Balaton-part ékköve


2004–2010

A vizek új városa: Gyula Nem véletlen az új szökôkút a felújított belvárosban. A dél-alföldi fürdôváros történelmi városközpontjába egy csaknem egymilliárdos európai uniós pályázat eredményeként többek között 12 ezer új cserjét és egynyári dísznövényt, utcabútorokat és több mint 100 kerékpártartót helyeztek el a gondos kezek.

Nem véletlenül nevezik így Balatonfüred mintegy 380 millió forintos uniós támogatással megújult történelmi városközpontját. A Magyar Tenger partján a Balatoni Borok Háza, a régi mozi épületébôl kialakított galéria és megújult sétányok várják a látogatókat.

Az élhetô települések kialakításában fontos szerepe volt a városi területek – köztük a városközpontok és az elhagyott laktanyák, bezárt ipartelepek – megújításának is. Az erre a célra fordított uniós források-

30

ból véghezvitt felújítások Marcalitól Bátonyterenyén, Balatonfüreden és Gyulán át Miskolcig az ország számos településén közvetlenül majdnem 220 ezer embert érintettek.

31



2004–2010

I. 2. 7. Turizmus A turizmus jelentôs arányt képvisel a magyar gazdaságban, fontos kitörési pont lehet az ország számos térségében, azonban az ágazat jövedelemtermelô képessége alacsony. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Regi-

onális Fejlesztés Operatív Programja keretében ezért jelentôs összeg, több mint 22 milliárd forint európai uniós forrás jutott a turisztikai kínálat bôvítésére, védett természeti területek, világörökségi helyszínek,

Pécsi ókeresztény sírkamrák Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Fejlesztés Programjának elsô nyertes pályázata a pécsi ókeresztény sírkamrákat bemutató, 10 ezer négyzetméteres föld alatti látogatóközpont projektje volt. A 1,5 milliárd forintos EU-támogatással megvalósult beruházás eredményeként méltó módon megtekinthetôk a Cella Septichora és az ország e különleges kulturális kincsei.

32

33


történelmi városközpontok, kastélyok, várak és múzeumok fejlesztésére. Kiemelt terület volt a kerékpáros turizmus fejlesztése is: többek között a Tisza-tó partján, valamint a Tisza és a Duna egyes szakaszai mentén épülhetett új kerékpárút, összesen 2,4 milliárd forintos EU-támogatással. A látnivalók fejlesztése

mellett legalább ilyen fontos volt a turisztikai fogadóképesség javítása, a szálláshelyek és a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások bôvítése is. A 2004–2006-os idôszakban országszerte 142 turisztikai témájú pályázat összesen 30,7 milliárd


2004–2010

Ipolytarnóc: a magyar Pompei Az ôsi vulkáni katasztrófában 24 millió éve elpusztult trópusi dzsungel maradványait egy csaknem 420 millió forintos, sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetôen ma már interaktív módon tekinthetik meg a Bükki Nemzeti Park látogatói.

Megújult az ezeréves Pannonhalma A Világörökség rangjához és a Magyar Örökség címhez is méltóan újult meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, csaknem 350 millió forintos európai uniós támogatással az ezeréves Pannonhalmi Bencés Fôapátság környezete.

forint – nagyobbrészt európai uniós – pályázati támogatáson osztozhatott. Ebbôl a keretbôl mintegy 8 milliárd forint jutott szálláshelyek, több mint 22 milliárd pedig a turisztikai vonzerôk fejlesztésére.

34

Ez utóbbi keretében 12 történelmi városközpont, illetve világörökségi helyszín újulhatott meg – többek között a Pannonhalmi Fôapátság környezete, illetve Pécs ókeresztény sírkamrái. Több mint

35


7 milliárd forint jutott nemzeti parkok és természetvédelmi területek, 580 millió pedig múzeumok látogatóbarátabbá tételére, valamint 3,7 milliárd

forint uniós támogatást fordíthattak a sikeres pályázók különbözô kastélyok és várak turisztikai célú fejlesztésére.


I. 2. 8. Vidékfejlesztés Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) keretében csaknem 7 ezer pályázat, illetve beruházás több mint 110 milliárd forint európai uniós támogatáson osztozhatott a 2004–2006-os idôszakban. A támogatott beruházások számát tekintve az AVOP volt a második legnépszerûbb program a pályázók körében. Az AVOP alapvetôen három területre fókuszált: a versenyképes alapanyag-termelés megalapozására, az élelmiszer-feldolgozás korszerûsítésére, valamint a vidéki térségek fejlesztésére. Az AVOP egyik legnépszerûbb pályázata a mezôgazdasági beruházások támogatására kiírt pályázat volt – 2.500 sikeres pályázó több mint 60 milliárd forint EU-támogatást fordíthatott többek között állattartó létesítmények, magtárak, silók, terményszárítók és takarmánykeverôk építésére, korszerûsítésére, mezôgazdasági gépek vásárlására, ültetvénytelepítésre vagy éppen az öntözôrendszer fejlesztésére. Hasonló támogatásokhoz juthatott a halászat is: ebben az ágazatban tógazdaságok, haltermelô rendszerek és halfeldolgozók építésére és felújítására lehetett pályázni. Akárcsak Európa más országaiban, így Magyarországon is megfigyelhetô a mezôgazdaságban dolgozók elöregedése. Éppen ezért az AVOP keretében mintegy 270 fiatal gazda kapott uniós pályázati támogatást az elinduláshoz. A fiatalítás mellett legalább ennyire fontos volt a képzés is az agráriumban: a minôségi termelés, a higiéniai és állatjóléti elôírások, a legújabb gazdálkodási módszerek és a vállalkozási ismeretek elsajátítására is jutott EU-támogatás.

36

2004–2010

A magyar mezôgazdasági termékek 80 százalékát az élelmiszeripar dolgozza fel, így különösen fontos területe volt az AVOP-nak az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelése. A mezôgazdasági termékek feldolgozását végzô vállalkozások versenyképességének javítására, az élelmiszerbiztonság és a termékek minôségének növelésére, az ágazatban dolgozók munkafeltételeinek javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére mintegy 15 milliárd forint európai uniós támogatás jutott. A mezôgazdasági vállalkozások korszerûsítése mellett fontos célja volt az AVOP-nak a vidéki térségek fejlesztése. Ennek részeként EU-támogatást kaphattak a vidéki jövedelemszerzés lehetôségeinek bôvítésére pályázók, vagyis mindazok, akik például a helyi adottságokhoz illeszkedô termékek termelésére álltak át vagy éppen a falusi turizmus fejlesztésére törekedtek. Az agrárágazathoz kötôdô vállalkozások fejlôdéséhez elengedhetetlen a mezôgazdasági infrastruktúra fejlesztése, melynek részeként többek között az öntözôrendszerek fejlesztésére, a mezôgazdasághoz kapcsolódó utak építésére, helyi piacok felújítására, létrehozására, és az agrárvállalkozások energiaellátásnak fejlesztésére is lehetett uniós támogatást nyerni. Különösen népszerû volt a falvak fejlesztését, élhetôvé tételét célzó, közösségi épületek létrehozására, mûemlékek, játszóterek felújítására, források, fasorok rendbetételére kiírt AVOP-pályázat. A vidéki térségek együttmûködését, összefogását és közös fejlesztéseit hivatott segíteni az ugyancsak az AVOP keretében, európai uniós mintára meghirdetett, 4,8 milliárd forintos költségvetésû LEADER+ program.

37



2004–2010

II. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményei 2007. január elsején új idôszak vette kezdetét Magyarország számára. Olyan hétéves ciklus indult el, amely során – ha valóban élni tudunk az EU kínálta lehetôségekkel – évtizedekre elôre megalapozhatjuk az ország fejlôdését. Reményeink szerint 2013-ra (illetve az utolsó beruházások befejezésére, 2015-re) egy társadalmában és fizikai infrastruktúrájában is megújult Magyarországot teremthetünk. Ez azonban közös gondolkodást és munkát kíván minden szereplôtôl: államtól és állampolgártól, pályázótól és pályáztatótól egyaránt. Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfôi 2005 decemberében Brüsszelben állapodtak meg a 2007 és 2013 közötti idôszak közösségi költségvetésérôl. Az EU hétéves költségvetése arányaiban ugyan nem nagy, hiszen alig haladja meg a tagállamok összes jövedelmének 1 százalékát, összegét tekintve azonban mégis hatalmas: több, mint a 862 milliárd euró. Ennek a közösségi költségvetésnek nagyjából a kétötödét fordítja az Európai Unió a hátrányos helyzetû, elmaradott vagy problémákkal küzdô térségek felzárkóztatására, fejlesztésére. Így a szegényebb tagországok – köztük Magyarország – haszonélvezôi az uniós büdzsének: több pénzt kapnak vissza fejlesztésre, mint amennyit „tagdíjként” Egy fôre jutó kohéziós támogatások 2007 és 2013 között be kell fizetniük a brüsszeli közös a 25 uniós tagországban (euró/fô/év) kasszába. Ez a pozitívum Magyar350,00 ország esetében a 2004 és 2008 300,00 közötti idôszakban megközelítette az 1.200 milliárd forintot. 250,00

Magyarország ebben a hétéves ciklusban az Európai Unió költségvetésébôl a fejlesztési alapokon – az úgynevezett „strukturális alapokon” és a Kohéziós Alapon – keresztül 22,6 milliárd euró, vagyis az árfolyamtól függôen mintegy 6 ezer milliárd forint fejlesztési forrásra jogosult. (Ezen felül a mezôgazdasági termelés

38

200,00 150,00 100,00 50,00 0,00

CZ HU EE PT RL SI SK LT MT LV PL CY ES IT

FI SE DE AT BE FR UK IE LU NL DK

39



2004–2010

támogatására és a vidékfejlesztésre további mintegy ezermilliárd forintot kap Magyarország 2007 és 2013 között. Az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásait Magyarországon az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezeli.) Egy fôre számítva ez a második legmagasabb összeg az Európai Unióban! Ezt az összeget a magyar adófizetôk forintjaiból 15 százalékkal kell kiegészítenünk. Így adódik össze az a mintegy 7 ezer milliárd forint, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében ezekben az években fejlesztésekre, beruházásokra fordíthatunk Magyarországon. Ez nem jelent mást, mint hogy ebben a költségvetési ciklusban átlagosan évente fordíthatunk annyi európai uniós forrást fejlesztésekre, mint amennyit 2000 és 2006 között az elôcsatlakozási alapokkal és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaival együtt összesen!

Milliárd Ft

Ahhoz, hogy ezeket a forrásokat használni lehessen, valamennyi tagországnak el kellett készítenie a saját, hét évre szóló nemzeti stratégiai referenciakeretét. Ez a dokumentum – amely hazánkban az Új Magyarország Fejlesztési Terv címet kapta – nem más, mint egy hét évre szóló országstratégia. Olyan fejlesztéspolitikai dokumentum, amely egy gondos helyzetelemzésre alapozva meghatározza a fejlesztések fô céljait és irányait, azokat a stratégiai területeket, amelyekre az ország az uniós fejlesztési forrásokat koncentrálni szeretné. A nemzeti fejlesztési Kohéziós támogatások 2000-2013 tervek elkészítéséhez az Európai (Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) Unió segítséget is ad: a „Közössé883 900 gi Stratégiai Iránymutatás” címû 827 848 803 dokumentumot, amely az Euró779 800 739 747 pai Unió Lisszaboni stratégiájával összhangban a Közösség egészé700 nek fô fejlesztési céljait, a regio600 nális politika súlypontjait jelöli ki erre a hétéves idôszakra. Az eb500 ben meghatározott fô célokhoz 400 – különösképpen a fenntartható 290 gazdasági növekedéshez és a 300 225 foglalkoztatás bôvítéséhez – ter197 200 mészetesen valamennyi tagország hétéves fejlesztési tervének 62 100 62 59 65 – vagyis nemzeti stratégiai refe0 renciakeretének – igazodnia kell. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A magyar kormány 2006 ôszére

40

készítette el hazánk 2007 és 2013 közötti nemzeti stratégiai referenciakeretét, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelynek összeállításában az összesen másfél évig tartó társadalmi egyeztetés keretében társadalmi és civil szervezetek, az önkormányzati szféra, a gazdasági élet és a tudomány világának képviselôi vettek részt. A gondos elôkészítô munka eredményeként Magyarország az elsôk között írta alá az Európai Bizottsággal az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a németországi Hof városában. A dokumentum rögzíti, hogy milyen területekre mennyi pénzt költhet Magyarország a rendelkezésére álló mintegy 7 ezer milliárd forintból ebben a hétéves idôszakban. Míg a nemzeti stratégiai referenciakeretek a fô stratégiai célokról szólnak, az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és irányait az úgynevezett operatív programok tartalmazzák. Magyarországon a 2007–2013-as idôszakban 7 regionális és 8 ágazati operatív program van. Ezeket a programokat – úgyszintén széles körû

41


Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezési folyamata Közösségi Stratégiai Irányelvek

NSRK

Operatív Program

Akcióterv

 A tagállamokkal folytatott konzultáció alapján az Európai Bizottság dolgozza ki.

 A z EU költségvetéséhez kapcsolódó nemzeti fejlesztéspolitikai koncepció, amelyet a tagállam dolgoz ki az Európai Bizottsággal konzultálva.  A tagállam dolgozza ki, és a Bizottság hagyja jóvá.

 A z operatív programok kibontása – meghatározza a pályázat nélkül támogatandó kiemelt projekteket, valamint a kiírni tervezett pályázatok feltételrendszerét.  A kormány hagyja jóvá, az NFÜ (irányító hatóságok) és a nevükben eljáró közremûködôk hajtják végre.

társadalmi egyeztetést követôen, csaknem másfélezer partnerszervezet véleményét és javaslatait felhasználva – 2006 decemberében véglegesítette a kormány. A tagállamok kormányainak mind a hétéves fejlesztési terveket, vagyis a nemzeti stratégiai referenciakereteket, mind pedig az operatív programokat be kellett nyújtaniuk Brüsszelnek és el kellett fogadtatniuk azokat az Európai Bizottsággal. Az EU 27 tagállama közül negyedikként Magyarország esetében hagyta jóvá az EU végrehajtó testülete valamennyi ágazati és regionális operatív programot.


2004–2010

önkormányzatok, megyei és regionális fejlesztési tanácsok, érdekképviseleti, ágazati szakmai szervezeteket, a tudományos és a civil szféra képviselôi – vettek részt, s e szervezetek összesen 1.777 konkrét javaslatot fogalmaztak meg az operatív programok összesen 65 társadalmi vitára bocsátott akciótervével kapcsolatban. Az így elkészült akciótervek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véglegesítette az egyes operatív programok pályázati kiírásait, kérve azokhoz is a potenciális pályázókat képviselô szakmai szervezetek véleményét, javaslatait is.

 A z akciótervben kijelölt kiemelt projektek, az akciótervben meghatározott feltételek szerint kiírt pályázatok, támogatott kisprojektek és kkv fejlesztési alapok.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjain belül két évre szóló akciótervek rögzítik az egyes ágazatok konkrét feladatait, fejlesztéseit. A két évre szóló, ám évente felülvizsgálandó akciótervek tartalmazzák azt, hogy az adott operatív program céljaihoz illeszkedve a következô kétéves idôszakban milyen nagyobb „központi” fejlesztéseket, konkrét beruházásokat valósítanak meg nem pályázati úton uniós forrásból. Emellett az akciótervek tartalmazzák azt is, hogy az adott ágazati vagy regionális operatív program keretében milyen területeken és milyen konkrét célokra írnak ki uniós pályázatokat az elkövetkezô hónapokban. Az akcióterveket a szakmai és a társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetést követôen a kormány fogadja el. Támogatási konstrukciók

A kormány 2007 nyarán döntött az Új Magyarország Fejlesztési Terv elsô akcióterveirôl. A 2007–2008-as akciótervek alapján 2.800 milliárd forint értékû fejlesztés indulhatott, illetve indulhat el, részben pályázati úton, részben pedig kiemelt projektként. Az akciótervek elfogadását ugyancsak széleskörû társadalmi egyeztetés elôzte meg. Az átlagosan 3–3 hétig tartó egyeztetések során több száz szervezet képviselôi – helyi

42

43


II. 1. Megújult intézményrendszer Egyszerûbb pályázatok – átláthatóbb intézményrendszer – gyorsabb ügyintézés – segítség helyben a pályázóknak

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának tapasztalataiból kiindulva a kormány a 2007 és 2013 közötti idôszak uniós pályázati rendszerének mûködtetésére egy lényegesen egyszerûbb és átláthatóbb intézményrendszert alakított ki. Az intézményrendszerben a legnagyobb horderejû, stratégiai döntéseket – az uniós szabályozásnak megfelelôen – továbbra is a kormány hozza. Így a kormány felelôssége a nemzeti stratégiai referenciakeret és az operatív programok tartalmának, illetve azok esetleges módosításainak elfogadása, valamint e dokumentumok benyújtása az Európai Bizottságnak. A kormány dönt a nagyon nagy összegû – jellemzôen 5 milliárd forintot meghaladó költségû – fejlesztések, beruházások támogatásáról, valamint a kormány feladata a kétéves akciótervek jóváhagyása is. Az uniós pályázati rendszer mûködtetésének központi intézménye a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, melyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és az egyes operatív programoknak korábban más minisztériumoknál mûködô munkaszervezeteibôl, az úgynevezett irányító hatóságokból hozott létre a kormány. Az ügynökség feladatai közé tartozik a nemzeti fejlesztési terv, az operatív programok és az akciótervek kidolgozásának koordinációja, valamint a pályá-

44

zati kiírások és a támogatási szerzôdések mintáinak jóváhagyása, illetve a támogatandó fejlesztések, beruházások kiválasztását elôkészítô bíráló bizottságok felállítása. Az ügynökség irányítja, ellenôrzi és értékeli a pályáztatást közvetlenül végzô, úgynevezett közremûködô szervezetek munkáját, mûködteti a pályázati rendszert segítô informatikai rendszert, valamint felelôs a fejlesztési terv egészének kommunikációjáért és a valamennyi operatív programra kiterjedô ügyfélszolgálat mûködtetéséért.


gyakorlattal szemben – nem két-három, hanem csak egyetlen közremûködô szervezettel állnak kapcsolatban. Ez az egy szervezet végzi valamennyi, az adott nyertes pályázat megvalósításához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. Fontos változás, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinációjával, a szigorú minôsítési eljárás során kiválasztott közremûködô szervezetek „piaci alapon”, vállalkozási szolgáltatási szerzôdésben rögzített feltételekkel, teljesítményalapú finanszírozás

2004–2010

mellett végzik a munkájukat. Ebben a rendszerben csak a gyors és pályázóbarát munka jelent több bevételt a pályáztató szervezeteknek, és magasabb jövedelmet az ott dolgozóknak. Ezzel párhuzamosan a teljesítménymérés és a teljesítményalapú finanszírozás a pályázati intézményrendszer egészében általánossá vált. A potenciális pályázók információkkal történô ellátására, a korábban elkülönülten, párhuzamosan mûködô hálózatokra alapozva 2008 tavaszán létre-

A pályázókkal az úgynevezett közremûködô szervezetek állnak közvetlenül kapcsolatban. A közremûködô szervezetek többségi állami tulajdonban lévô szervezetek, költségvetési szervek, nonprofit kft-k vagy a szigorú elôírásoknak megfelelô gazdasági társaságok is lehetnek. Fôbb feladataik közé a pályázati kiírások és a támogatási szerzôdések tervezeteinek elkészítése, a pályázatok illetve projektjavaslatok befogadása és értékelése, a támogatási szerzôdések aláírása, a támogatott fejlesztések, beruházások ellenôrzése és a kifizetések engedélyezése tartozik. Az új intézmények felállítása természetesen önmagában nem teszi egyszerûbbé és gyorsabbá, vagyis összességében jobbá az intézményrendszert. Ahhoz az egyes intézmények mûködésének és együttmûködésének szabályaiban is gyökeres változásokra volt szükség. 2007-tôl az egyik legfontosabb változás a pályázók számára az volt, hogy fejlesztésük, beruházásuk megvalósítása során – az eddigi

45


jött egy új, átfogó szervezet: a Kistérségi Koordinációs Hálózat. A hálózatot alkotó kistérségi koordinátorok szolgáltatásai bárki számára díjmentesen elérhetôek az ország 174 kistérségében megtalálható Új Magyarország Pont irodákban. Minden kistérségben legalább egy, a hátrányos helyzetû 94 kistérségben pedig két koordinátor dolgozik. Emellett 16 kistérségben kifejezetten a roma kisebbség társadalmi és gazdasági integrációját elôsegítô projektek megvalósításában is közremûködik egy-egy hálózati mun-

katárs. További koordinátorok segítik a hálózatban a fejlesztési programok összehangolását és megvalósítását a kiemelt fejlesztési területeken: a Balaton körül, a Velencei-tónál, a Tisza-tónál, a Homokhátságon és a budapesti agglomerációban egyaránt. A hálózatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a regionális fejlesztési ügynökségekkel együttmûködve irányítja. Az összesen csaknem 300 munkatárs kiválasztása nyilvános pályázatok útján, szigorú írásbeli és szóbeli felvételi rendszerben történt, azzal a céllal,


2004–2010

Európai Bizottság

Magyar Kormány

Igazoló Hatóság (PM)

Irányító Hatóság (NFÜ)

KSz

KSz

KSz


KSz

KSz

Ellenôrzési Hatóság (PM)


KSz



KSz

KSz

KSz

Kedvezményezettek

hogy mindenhol a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési kérdésekben jártas, felkészült helyi szakemberek segítsék a pályázók ötleteinek megvalósítását. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a gyors, hatékony és szabályos támogatásközvetítési folyamatot egy, az Európai Unióban is egyedülálló, saját fejlesztésû komplex informatikai rendszerrel, az EMIR-rel támogatja, amely amellett, hogy biztosítja az EU-val történô elszámolások alapját képezô hatalmas mennyiségû adat nyilvántartását és rendszerezését, az intézményrendszert korszerû menedzsmenteszközökkel segíti a pályázatok feldolgozása során. Az EMIR ezen túl – a pályázók és kedvezményezettek számára elérhetô felületein keresztül – nagyban hozzájárul a pályázati adatlapok, elszámolások és projektjelentések hibátlan kitöltéséhez, illetve látványos térképes és grafikus

46

megjelenítésben folyamatos tájékoztatást nyújt mind a pályázók, mind a nyilvánosság számára, Az Új Magyarország Fejlesztési Terv központi intézményrendszerének fejlesztését és mûködtetését nagyrészt az Európai Unió finanszírozza, a Végrehajtás Operatív Programon (VOP) keresztül. A VOP átfogó célja az ÚMFT hatékony és eredményes megvalósítása, a 2007–2013-as idôszakban felhasználható források teljes és idôben történô abszorpciójának elôsegítése. Ennek érdekében, az intézményrendszer mûködtetése mellett a fejlesztési programok végrehajtásához szükséges eszköz- és visszacsatolási rendszer biztosítására, az innovatív megoldások elôsegítésére, illetve a kedvezményezettek helyi hálózaton keresztül történô segítésére is sor kerül az operatív programon keresztül.

47


II. 2. Egyszerûbb eljárásrendek, kevesebb adminisztráció Csökkenô adminisztratív terhek – megemelt összegû elôlegek – gyorsabb kifizetés A kormány az I. NFT tapasztalataira alapozva, a pályázók, a pályázatírók véleményét és javaslatait kikérve egy átlátható és a korábbinál egyszerûbb, gyorsabb rendszert alakított ki az uniós fejlesztési források hatékony és eredményes felhasználása érdekében. Az európai uniós pályázati rendszer egyszerûsítése érdekében, a döntéshozatal átláthatóvá tételén túl talán a legjelentôsebb és a leginkább kézzelfogható változás a pályázati eljárások racionalizálása volt. A kormány átlátható, egyszerû és pontosan szabályozott módon meghatározta azokat az utakat, „csatornákat”, amelyeken keresztül az egyes fejlesztési ötletekbôl nyertes pályázat és uniós támogatással megvalósuló beruházás lehet. Az egységesítés egyszerûsítéssel is járt: a korábbi gyakorlattal összevetve nem egy esetben idôt, pénzt, energiát és felesleges papírmunkát spórolhatnak meg az uniós forrásból fejleszteni szándékozó önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek. Jelentôsen egyszerûsödött a kifizetésekhez kapcsolódó adminisztráció is, elkerülhetôvé téve a késedelmes kifizetéseket. Kétségtelen, hogy az uniós források felhasználásához komoly adminisztrációs feladat hárul mind a pályázók, mind pedig a pályáztató intézmények oldaláról, és való igaz, hogy komoly adminisztratív munkát igényel egy-egy uniós pályázat össze-

48

állítása és egy-egy nyertes projekt „levezénylése”. A szigorú adminisztráció igénye azonban érthetô, hiszen közpénzekrôl van szó. Az azonban kétségkívül baj, ha az adminisztratív teendôk túlzottak, ha aránytalan terhet jelentenek a pályázóknak és lassítják az ügyintézést. E téren gyakorlatilag az I. Nemzeti Fejlesztési Terv indulása óta folyamatosan fejlôdik, egyszerûsödik és válik a pályázóktól kapott visszajelzések szerint is egyre pályázóbarátabbá az intézményrendszer. A pályázók – köztük is különösen a kis- és közepes méretû vállalkozások – gyorsabb támogatási forráshoz jutása érdekében az NFÜ fokozatosan terjeszti ki az úgynevezett „normatív”, tehát külön szakmai bírálati szakaszt nem igénylô pályáztatást minden olyan, a kkv-szektort érintô területre, ahol ez csak lehetséges. Mindezen túl pedig az ilyen egyszerûsített pályázati eljárásoknál egyszerûbbé vált a szerzôdéskötés is. Számos olyan dokumentumot, igazolást, ami korábban a szerzôdéskötés feltétele volt, ma már elegendô az elsô fizetési igényléssel együtt benyújtani – vagyis e dokumentumok benyújtása nem a szerzôdéskötés, hanem az elsô kifizetés elôfeltétele lett.


rintra nôtt az az értékhatár, amely alatt hitelesített számlamásolatok helyett elegendô számlaösszesítôt benyújtania a kifizetéshez a kedvezményezettnek. Ez különösen a kis- és közepes vállalkozások kisebb pályázatainál fontos lépés. A 25 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló pályázatok esetén pedig 500 ezer forint lett az az értékhatár, ami alatti számlákat és a kapcsolódó dokumentumokat nem kell hitelesített másolatban benyújtani, hanem elegendô az 500 ezer forint alatti összegû számlák összesítôje a kifizetés igényléséhez. Legalább ennyire fontosak voltak a biztosítéknyújtás feltételeinek enyhítésére tett kormányzati lépések – ez is jelentôs adminisztratív és anyagi terhektôl kíméli meg a pályázó vállalkozásokat. A korábbi 10 millió forintról 25 millióra nôtt a vállalkozásoknál a biztosítéknyújtás alóli mentesség felsô határa – ekkora pályázati támogatási összeg alatt ma már mentesülnek a vállalkozók a biztosítéknyújtás terhei alól. Nem kötelesek ugyanakkor biztosítékot nyújtani az alapítványok és intézményeik, a közalapítványok és intézményeik, a köztestületek, a társadalmi szervezetek és a közhasznú szervezetnek minôsülô nonprofit gazdasági társaságok sem. Jelentôs könnyítés volt a nyertes pályázók – különösen a kis- és középvállalkozások – számára az

2004–2010

úgynevezett „lépcsôzetes biztosítéknyújtás” intézményének bevezetése is. Ez nem jelent mást, mint hogy az adott projekt megvalósítása során nem kell elejétôl fogva a teljes támogatási összegre biztosítékot adni, hanem a biztosíték összegét elegendô a teljesített kifizetések összegével párhuzamosan, lépcsôzetesen növelni. Ennek a könnyítésnek a fontosságát felismerve uniós szinten is elindult a biztosítéknyújtással összefüggô szabályozás felülvizsgálata. Késedelmi kamat illeti meg 2009 áprilisa óta a nyertes pályázókat abban az esetben, ha a kifizetési határidô elmulasztása a támogatónak, azaz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és közremûködô szervezeteinek felróható okból történik. A késedelmi kamat alapja a fizetési határidôn túl kifizetett számla támogatástartalma, mértéke a határidô lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat. A késedelmi kamatra az a nyertes pályázó jogosult, akinek a benyújtott kifizetési igénye formailag, tartalmilag megfelelô, akinek nincsen köztartozása, aki a kifizetési igényéhez kapcsolódóan eleget tesz a jogszabályi, pályázati kiírásban vagy támogatási szerzôdésben rögzített egyéb feltételeknek, és aki ellen nincs folyamatban szabálytalansági vagy más, a kifizetés felfüggesztésével járó eljárás.

A megemelt összegû és gyorsabb átfutású elôlegfizetés mellett egyszerûsödött és gyorsabb lett a támogatási összegek kifizetése azzal is, hogy a 25 millió forint alatti támogatási összegû projektek esetében az eddigi 100 ezer forintról 500 ezer fo-

49



2004–2010

II. 3. Kiemelt szempont az átláthatóság Megújult, díjnyertes honlap – on-line pályázótájékoztatás – nyilvános internetes adatok – EUTÉR – Uniós adattár – egyablakos ügyfélszolgálat

Számos fejlesztést valósított meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az átláthatóság, az egyszerûbb ügyintézés és a korrupció elleni harc jegyében az elmúlt idôszakban. Az ügyfelek tájékoztatásának korszerûsítése, átláthatósága és egységessé tétele jegyében 2007 júliusában megújult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, amely immár elsôdleges és központi információforrás az uniós pályázatokkal kapcsolatban. A honlapon elérhetô pályázó-tájékoztató felület egyedülálló az Európai Unióban. A pályázók megtekinthetik a pályázatuk értékelôlapját és nyomon követhetik pályázatuk útját a rendszerben. A fejlesztések célja az is, hogy a pályázó az interneten keresztül érdemben tudjon ügyeket intézni akár a dokumentumok kinyomtatása és aláírása nélkül. Az NFÜ honlapja 2009-ben két díjat is elnyert az eFesztiválon, amelyet a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) rendezett a hazai online és a multimédia szakma kiváló digitális tartalomfejlesztôinek. A MATISZ megmérettetésén a www.nfu.hu második helyezést ért el a Közérdekû információszolgáltatás / Tematikus szakportálok kategóriában, és ezzel el-

50

nyerte a Díjnyertes Digitális Alkalmazás cím viselésének jogát. A MATISZ kidolgozta a Felhasználóbarát Honlap minôsítési rendszerét is, amelyet az NFÜ honlapja szintén magáénak tudhat, és ezzel két évig jogosulttá vált e kiváló minôsítés használatára. Az átláthatóság rendkívül fontos és az NFÜ sokat tett és tesz is az átláthatóság érdekében. Az átláthatóság sok szempontból érvényesül az uniós források kapcsán. Egyrészt nagyon fontos az átláthatóság a tervezési folyamat során. Ez nem jelent mást, mint hogy a társadalmi partnerek – és az NFÜ honlapján gyakorlatilag bárki – hozzászólhatnak és javaslatot tehetnek a különbözô fejlesztéspolitikai dokumentumok tartalmához. A javaslataira pedig tételes választ is kap a javaslattevô, vagyis tudhatja, hogy mely észrevételét fogadták el a tervezôk, és tudhatja azt is, hogy amit nem fogadtak el, ott mi volt az elutasítás oka. Fontos, hogy ez az egyeztetés nem csak a fejlesztési terv egészére, de az operatív programokra és azok akcióterveire, sôt: magukra a konkrét pályázati kiírásokra is kiterjed. Legalább ennyire fontos az átláthatóság a konkrét pályázatok szintjén, vagyis ott, ahol konkrét összegekrôl döntenek. Az NFÜ honlapján a pályázók – Európában egyedülálló módon – ma már napi szinten megnézhetik, hogy éppen hol tart az elbírálásban a pályázatuk vagy hol tart a kifizetésre váró számlájuk a pályázati intézményrendszerben. Mindemellett fontos az átláthatóság a széles köz-

51


vélemény számára is. Ezért alakított ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a honlapján egy olyan rendszert, amelynek segítségével a különbözô területi statisztikák mellett bárki napi szinten megnézheti azt is, hogy az egyes pályázatokon konkrétan kik és mennyi uniós pályázati forrást nyertek. Ezt a fokú transzparenciát dicsérte és követendô példaként említette a Transparency International is. A pályázati rendszer eredményeivel kapcsolatban gazdag háttérinformációval szolgál a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a nyertes projektek adatait tartalmazó, a Google Maps-szel kombinált EUTÉR-alkalmazás, valamint az uniós projektek között régiós, megyei és kistérségi szintû adatbányászatot lehetôvé tévô JELEK-rendszer. A 2010 elejére elkészült EUTÉR az euter.nfu.hu címen elérhetô térinformatikai alkalmazás, amelynek segítségével az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv valamennyi operatív programjának nyertes pályázatai között lehet keresni. A EUTÉR valódi webkettes, interaktív alkalmazás, amely lehetôvé teszi, hogy a Google Maps térképen megjelenô európai uniós projektekhez képeket, videókat, honlapcímeket, bôvebb leírásokat tölthessenek fel a projektgazdák a pályázati tájékoztató felületen keresztül. Az európai uniós pályázati rendszerhez kapcsolódó és az átláthatóságot segítô informatikai fejlesztések korántsem értek véget. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új szolgáltatást indított az európai uniós pályázati rendszer iránt kutatási, elemzési szándékkal érdeklôdôk számára. Az új szolgáltatás célja a

52

transzparencia növelése, az uniós források felhasználásáról és hasznosulásáról szóló munkák elkészítésének a támogatása, valamint az egyre növekvô adatigények lehetô legszélesebb körû kielégítése. Az NFÜ honlapján, Uniós adattár címen elérhetô, új internetes szolgáltatás segítségével a gazdasági szakemberek, a kutatók és a széles közvélemény közvetlenül juthat információhoz az európai uniós források felhasználásáról. Az adatbázis az uniós források felhasználásának rendjérôl szóló európai uniós és hazai jogszabályok, valamint az államháztartási törvény által maximálisan megengedett adatokat tartalmazza. Az újdonságot a nyers, elemezhetô adatbázis elérhetôvé tétele jelenti, amelynek segítségével a felhasználók pontos képet alkothatnak az európai uniós támogatások felhasználásáról, azok területi megoszlásáról, arányáról és állapotáról. A negyedévente frissülô adatok alapján elemezhetôk mind a Nemzeti Fejlesztési Terv (2004–2006), mind pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007– 2013) adatai.


szabályos és átlátható felhasználásának elôsegítése, és az esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos közérdekû bejelentések kivizsgálása. Ezen az internetes oldalon keresztül bárkinek lehetôsége nyílik

2004–2010

arra, hogy az uniós támogatásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszaéléseket vagy törvénytelenségeket bejelenthesse és a megtett intézkedésekrôl tájékozódhasson.

Az ügyfelek tájékoztatásának hatékonysága érdekében 2007-ben egyablakos ügyfélszolgálati rendszert vezetett be az ügynökség, így az NFÜ és a pályázatok kezelésében közremûködô szervezetek ügyfélszolgálatai egyetlen központi telefonszámon és e-mail-címen érhetôek el. Az ügynökség pályázati információs egysége ISO 9001:2001 szabványnak megfelelô minôségbiztosítási rendszerrel mûködik. 2007 második felében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.anti-lop.hu címmel új szolgáltatást indított, melynek célja az Európai Unióból származó források

53


II. 4. A partnerség intézménye A partnerség módszertanának kialakítása – az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció társadalmi egyeztetése – az ÚMFT partnersége – az operatív programok és az akciótervek egyeztetése – partnerség a pályázatok szintjén

A stratégiai tervezésben való társadalmi részvétel fontosságát számos európai dokumentum hangsúlyozza, mindenekelôtt az Európai Parlament és Bizottság 1260/1999/EK rendelete. A társadalmi egyeztetés során az NFÜ figyelembe vette a 1159/2000/EK bizottsági rendelet tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó elôírásait, valamint a társadalmi részvételre vonatkozó szabályok tekintetében az Európai Bizottság COM (2002) 704. számú állásfoglalását is. Az egyeztetés tervezése során útmutatóul szolgáltak a Világbank és az EBRD társadalmi részvételre vonatkozó ajánlásai, valamint az Aarhusi Egyezmény (UNECE, 1998) is, amely környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrôl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történô részvételérôl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól. Magyarország 2007 és 2013 közötti fejlesztési terve társadalmi egyeztetésének gyakorlati módszertanát 2005 tavaszán civil szervezetekkel karöltve, az ô javaslataik alapján dolgozta ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelôdje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. A Nonprofit Információs és Oktatási Köz-

54

pont (NIOK) meghívására a hivatal partnerségért felelôs munkatársai egy országos konferencia-sorozaton vettek részt, amelynek állomásain helyi civil szervezetekkel folytattak párbeszédet a partnerség és a társadalmi részvétel elveirôl és módszertanáról. Már a koncepcióalkotás idôszaka is széles körû társadalmi egyeztetés mellett zajlott – az Új Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi vitára bocsátását több mint egyéves, rendkívül intenzív partnerségi egyeztetés elôzte meg, amely 2005 januárjában a Parlamentben egy partnerségi nyitókonferenciával vette kezdetét. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koncepcionális keretét meghatározó, 2020-ig szóló Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót (OFK) 2005 júniusában bocsátotta társadalmi vitára a kormány. A dokumentumot interneten, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján tettük elérhetôvé, valamint a kivonatából 20 ezer példányban egy kiadvány és 4 ezer példányban CD-ROM készült. Magát a dokumentumot mintegy 25 ezren töltötték le a honlapról. A társadalmi egyeztetés elindításához aktív sajtókampány kapcsolódott. Összesen csaknem félezer szervezet juttatta el a tervezôkhöz a kitöltött elektronikus kérdôíveket, illetve ezen felül, esszé formában a szöveges javaslatait. A véleményezôk között volt a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a jelentôsebb


szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint az öt legjelentôsebb magyarországi önkormányzati szövetség is. A partnerségi véleményekkel módosított Országos Fejlesztési Koncepciót 2005 decemberében határozatban fogadta el az Országgyûlés. Az OFK társadalmi egyeztetésének átláthatóságáról alapvetôen elismerôen szólt a Transparency International (TI) monitoring jelentése is, amely számos jobbító szándékú észrevétel mellett megállapította például, hogy „Magyarországon a partnerség elve messze jobban érvényesült, mint a TI-kutatás során vizsgált új tagállamokban”. A 2007–2013-as idôszakra szóló fejlesztési tervet elsô olvasatban 2006 márciusában bocsátotta társadalmi vitára a kormány. A dokumentumot két hónap alatt csaknem 40 ezren töltötték le a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapjáról. A fejlesztési terv elsô változatát megtárgyalták a legfontosabb makrofórumok, így az Gazdasági és Szociális Tanács, az Országos Érdekegyeztetô Tanács, az Országos Területfejlesztési Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia. A társadalmi egyeztetés egy újabb szakasza indult el 2006. augusztus elsején, amikor a kormány – immáron második olvasatban – partnerségi vitára bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A társadalmi egyeztetés szeptember

2004–2010

második feléig tartó szakaszában a dokumentumot az interneten mindenki számára elérhetôvé tettük, alig egy hónap alatt csaknem 11 ezren töltötték le azt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4 és félezer szervezetet kért fel arra, hogy mondjon véleményt, tegyen javaslatokat a dokumentummal kapcsolatban. Az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és irányait meghatározó operatív programokkal kapcsolatban csaknem 1.350 szervezet juttatta el az NFÜ tervezôihez a javaslatait. Az akciótervek átlagosan 3–3 hétig tartó egyeztetésében több száz szervezet képviselôi – helyi önkormányzatok, megyei és regionális fejlesztési tanácsok, érdekképviseleti, ágazati szakmai szervezeteket, az egyházak, a tudományos és a civil szféra képviselôi – vettek részt. E szervezetek összesen 1.777 konkrét javaslatot fogalmaztak meg a 7 ágazati és a 7 regionális operatív program összesen 65 társadalmi vitára bocsátott akciótervével kapcsolatban. A 2007–2008-as akciótervek végleges változatát a partneri véleményeken túl befolyásolták az operatív programokról az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések is. A partnerség nyitottsága, nyilvánossága, mélysége, részletessége és interaktivitása egyaránt példa nélküli az Európai Unióban.

55


II. 5. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei számokban Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az I. NFT tapasztalataira építve, annak tanulságait hasznosítva, a korábbiaknál egyszerûbb, gyorsabb, átláthatóbb és hatékonyabb intézményrendszerrel indult útjára.

a mikrohitelprogram, és nálunk indul el elsôként az európai uniós kockázatitôke-program is.

Az intézményrendszer erôfeszítéseinek eredményeként nem egészen két év alatt elérhetôvé tettük a hét 2007 tavaszán büszkén jelenthettük, hogy az EU évre szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv teljes, több tagországai közül elsôként írtuk ki pályázatainkat a mint 7 ezer milliárd forintos keretének 55 százalékát, 2007–2013-as idôszak európai uniós fejlesztési forrá- s ma már a teljes keret több mint háromnegyede saira, és 2007 végén Magyarországon regisztrálhat- elérhetô a hazai pályázók számára. A pályázó vállalkotuk e költségvetési idôszak elsô pályázatos kifizetését zások, önkormányzatok, intézmények és civil szervezeis egész Európában. Az uniós JEREMIE-program része- tek pedig lelkesek: 2010 március közepére több mint ként Európában elsôként Magyarországon indult el 44 ezer pályázatot regisztrált a rendszer, összesen több mint 6,4 milliárd forintos forrásigénnyel. 2010 március közepéAz ÚMFT kiemelt fejlesztési területei re már 18 ezer nyertes pályázata volt az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, a megítélt támogatások összege pedig meghaladja a 3.580 milliárd forintot, az ÚMFT teljes keretének 46 százalékát. Az intézményrendszer munkájának felgyorsulását jelzi, hogy a megkötött támogatási szerzôdések száma és összege szorosan követi a megítélt támogatásokét: 2010 március közepéig közel 16 ezer pályázónak volt megkötött támogatási szerzôdése, a szerzôdések összege pedig meghaladta a

56


3 ezer milliárd forintot, vagyis az ÚMFT teljes keretének nagyjából 40 százalékát. Egyszerûsödtek és felgyorsultak a kifizetések is: a szerzôdéssel rendelkezô, közel 16 ezer projektgazda közül több mint 12 ezer felé 2010 márciusára már teljesített kifizetést az intézményrendszer, s az ÚMFT keretében kifizetett támogatások összege megközelítette a 770 milliárd forintot – jóval meghaladva az I. Nemzeti Fejlesztési Terv öt év alatt kifizetett, teljes keretét.

2004–2010

A teljes ÚMFT forrásmegoszlása a 15 operatív program között

A kormány 2010 március közepéig több mint 400 kiemelt projektet támogatott összesen csaknem 2,5 ezer milliárd forint értékben. Ezek a jellemzôen nagyobb volumenû beruházások különösen fontosak, hiszen rövid idôn belül jelentôs megbízásokat adnak a mintegy 310 ezer fôt foglalkoztató építôiparnak. A hazai fejlesztéspolitika sikere, hogy az Európai Unió tagországai között Magyarország 2009 decemberében a második helyen állt az elfogadott nagyprojektek számát illetôen. Eddig 17, az Európai Bizottság által elfogadott környezetvédelmi és közlekedési nagyprojektünk van, ezek összes támogatási értéke meghaladja a 616 milliárd forintot, teljes beruházási értékük pedig több mint 890 milliárd forint. Elôkelô helyen állunk a benyújtott nagyprojektek számát illetôen is, 24 elbírálásra váró vagy jóváhagyott projektünket vizsgálta, vizsgálja az Európai Unió. Ha

minden, jelenleg ismert nagyprojektünk megvalósul, úgy csaknem 1300 milliárd forint értékû fejlesztés válik valóra az országban. A magyar nagyprojektek gondos elôkészítését igazolja, hogy míg a tagállamok által megvalósítani tervezett nagyprojekteknek alig 9,6 százalékát hagyta eddig jóvá Brüsszel, addig Magyarország esetében ez az arány 25 százalék. Nem csak a nagyprojektek számát tekintve teljesítünk a legjobbak között európai összehasonlításban. Az Európai Bizottság adatai szerint 2010 januárjáig összesen 26 tagállam nyújtott be idôközi kifizetési kérelmet Brüsszelnek, s a Bizottság által teljesített idôközi kifizetések alapján az átutalt összegek 60 százalékát öt tagállam – köztük Magyarország – jegyzi. A januári adatok szerint hazánk az ötödik

57


legjobban teljesítô tagállam e tekintetben: 2010 januárjáig az elôlegeken felül 920 millió eurót kapott meg a közösségi költségvetésbôl – ez a Brüsszel által teljesített kifizetések 5,6 százaléka. Az Európai

Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által támogatott projektek uniós finanszírozása tekintetében még jobban állunk: e téren Magyarország a 3. legjobban teljesítô tagállam az Európai Unióban.


2004–2010

Brüsszeli elismerés a hazai intézményrendszernek „Az Európai Bizottság különösen elégedett azzal, hogy a programok teljesítése 2009 folyamán felgyorsult, és egy rendkívül kielégítô abszorpciót eredményezett 2009 végére. Tény, hogy a Bizottsághoz az elmúlt év végéig az összes EU-tagországtól beérkezett 27 Stratégiai Riport folyamatban lévô elemzése alapján, Magyarország jelenleg összehasonlításban is jól halad a kohéziós politika teljesítésében..” „..Üdvözöljük Magyarország elkötelezettségét a Lisszaboni Stratégia mellett: Magyarország jelenleg a Növekedésre és Munkahelyekre vonatkozó stratégia prioritásai számára elérhetô összes forrás 62%-kát jegyezte elô, ami meghaladja a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben tett korábbi vállalásukat. Ezzel párhuzamosan, Magyarország a kohéziós politikát mint egy rugalmas eszközt használja arra, hogy elhárítsa a gazdasági és pénzügyi válság hatásait azáltal, hogy módosítja programjait és átalakítja a kifizetési mechanizmusokat. Mégis, ahogyan azt a 2009. decemberi levelemben is hangsúlyoztam, habár nélkülözhetetlen, minden kilábalásra vonatkozó törekvést (valamint azt, hogy a Kohéziós Politika hogyan járul hozzá ezekhez) állandóan fel kell mérni és újra kell gondolni, amint a teljes gazdasági talpra állás jelei tisztán láthatóvá válnak. A kihívás az, hogy összeegyeztessük a rugalmas, rövidtávú szemléletet a programok hosszú távú céljaival…” „..Magyarországon az operatív programok a jelenlegi programperiódusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alatt mûködnek. Magyarország kialakított egy rendszert a kifizetések feldolgozására és ellenôrzésére. Az Európai Bizottság ezidáig különösen elégedett ezen irányítási szerkezet hatékonyságával és teljesítményével…” „..Úgy látjuk, hogy ezek az irányítási struktúrák megszilárdultak a jelenlegi tervezési periódus elsô éveiben és biztos fejlôdés ment végbe egy állandó tanulási folyamatnak köszönhetôen. E hatékony megnyilvánulási rendszer fontos elôfeltétele a hatékony és megbízható irányításnak. Biztatjuk Magyarországot, hogy haladjon tovább ezeken a jól kitaposott ösvényeken a jelen tervezési periódus végéig…” „..Úgy gondoljuk, hogy a magyar hatóságok jelentôs elôrelépéseket tettek a területi kohézióval kapcsolatos kérdésekben, nevezetesen a Pólus Programjuk és a Leghátrányosabb Helyzetû Kistérségekre vonatkozó kezdeményesük tekintetében: mindkettô jelentôsen hozzájárul egy sokkal kiegyensúlyozottabb területi fejlesztéshez…” „..Az EB különösen fontosnak tartja az LHH kistérségekre vonatkozó kezdeményezés alulról felfelé építô szemlétét a mikroregionális szintû projektcsomagok tervezése és kialakítása során. Felismertük a magyar hatóságok erôfeszítéseit a lehetô legtöbb helyi szintû érintett fél bevonására és azt, hogy a helyi tudás, együttmûködés és partnerség fejlesztésére is figyelmet fordítanak.”

Dirk Ahner az Európai Bizottság regionális politikájáért felelôs igazgatója Brüsszel, 2010. február 16.

58

59



2004–2010

II. 6. Az ÚMFT eredményei fejlesztési területenként II. 6. 1. Környezetvédelem Hulladékgazdálkodás – szennyvízkezelés, ivóvízminôség-javítás, árvízvédelem – természeti értékeink jó kezelése – megújuló energiák

Kiemelt helyen szerepel a környezetvédelem az európai uniós fejlesztési források felhasználása során. A terület fontosságát jelzi, hogy míg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az elmúlt négy évben megvalósult projektek összértéke 151 milliárd forint volt, addig a 2007–2013-as idôszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a környezetvédelmi beruházásokhoz nyújtott uniós támogatás összege csaknem tízszer ennyi, összesen mintegy 1.500 milliárd forint. E keret nagyságrendje alapján állítható, hogy a magyar közmûszektor még soha ekkora fejlesztési lehetôséget nem kapott. Az ezekben az években európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztések eredményeképpen a vízügyi és hulladékgazdálkodási szektor több évtizedes lemaradása szûnik meg, az ország közmûellátottsága pedig néhány éven belül nyugat-európai színvonalra fejlôdik. A Környezet és Energia Operatív Programon belül olyan területek kaptak hangsúlyt, mint a települési hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése,

60

a szennyvízprogramok, az ivóvízminôség-javítás, az árvízvédelem, a vízminôség-védelem, a rekultiváció és kármentesítés, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának elterjesztése. A 2007–2009-es akciótervi idôszakban az energia kivételével csaknem a teljes támogatási keretre kiválasztották a támogatott projekteket, amelyeknek a tervezése és az engedélyeztetése zajlik. Több nagyprojekt és jó néhány kisebb beruházás esetében az elôkészítés befejezôdött, és megkapták a támogató döntést a hazai bírálóbizottságoktól, illetve nagyprojektek esetén a brüsszeli döntéshozóktól is. A jelentôsebb kivitelezések 2010-ben kezdôdnek, ekkor várhatóak a KEOP keretébôl a nagyobb összegû kifizetések is. A környezetvédelem terén az árvízvédelmi intézkedéseknek köszönhetôen 1,2 millió ember lakókörnyezetének védelme oldódik meg. A természeti környezet helyreállítása és megóvása érdekében indított programok eredményeképpen ugyancsak 1,2 millió állampolgár életminôsége javul majd. A megújuló energiák hasznosítására fordított európai uniós támogatások révén az ország villamosenergia-termelésében a megújuló energiák aránya a jelenlegi 4–5 százalékról 7–8 százalékra nôhet.

61


II. 6. 1. 1. Hulladékgazdálkodás A Kohéziós Alap célkitûzéseinek megfelelôen a 2000–2006 közötti idôszakban komplex térségi települési hulladékgazdálkodási rendszerek elôkészítése és megvalósítása indulhatott el. Ezek a sokmilliárdos programok regionális lerakók kiépítését és régi lera-


Hulladékgazdálkodás a Mecsek-Dráva vidékén kók rekultivációját, valamint a szelektív gyûjtéshez, hasznosításhoz kapcsolódó beruházások megvalósítását is tartalmazták. Ez alatt az idôszak alatt 12 ISPA-projekt összesen 3,8 millió ember ellátását szolgálta.

Korszerû hulladékgazdálkodás Gyôr térségében Több mint 4,4 milliárd forintos európai uniós és csaknem 780 millió forintos hazai támogatással valósulhat meg 2012 nyarára a Gyôr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 42 településén a szilárdulladék-lerakók rekultivációja. A mintegy 192 ezer ember lakókörnyezetét kedvezôen érintô munkálatok már megkezdôdtek Gyôr-Moson-Sopron megye 24, Veszprém megye 16 és Komárom-Esztergom megye 2 településén. Összesen 635 ezer 300 négyzetméter annak a 43 önkormányzati tulajdonú települési szilárdhulladék-lerakónak a teljes területe, amelyeknek a rekultivációjára az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként, jelentôs EU-támogatással nyílt lehetôség. Különösen fontos, hogy az érintett 42 település közül 10 hátrányos helyzetû, 17 aprófalvas, 11 pedig a kiemelt fejlesztési térségnek számító Duna-mentéhez tartozik. A csaknem 3 évig tartó beruházás részeként a 43 lerakó közül kettôt – a kisbabotit és a rábaszentmiklósit – teljesen felszámolnak, mintegy 21 ezer köbméter szilárdhulladéktól mentesítve a felszín alatti vízbázist ma még veszélyeztetô területet. 37 települési szilárdhulladék-lerakót egy ütemben, 4-et pedig két ütemben rekultiválnak. A tervek szerint 2012 májusára befejezôdô munkálatok eredményeként a jelenleginél egészségesebb környezetben élhetnek majd az Észak-Dunántúl 42 kistelepülésének lakói.

A Dél-dunántúli régió három megyéjének összesen több mint 165 ezer háztartását érinti ez a csaknem 7 milliárd forintos hulladékgazdálkodási program, amelynek részeként Somogy, Baranya és Tolna megye 90 településén kezdôdhet meg hamarosan a szilárdhulladék-lerakó telepek felszámolása, illetve rekultivációja. Az alig 150 lelkes Csarnótától a 20 ezres Dombóvárig, a mindössze 71 lakosú Kemsétôl a 12 ezer fôs Nagyatádig összesen 90 dél-dunántúli település lakóinak egészségesebb életkörülményeihez járul hozzá a „Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program – rekultiváció” címû, 6 milliárd 880 millió forintos támogatással 2011-re megvalósuló projekt. A beruházás részeként 25 települési szilárdhulladék-lerakó telepet teljesen felszámolnak, 59-et egy ütemben, 6-ot pedig két ütemben rekultiválnak. Környezetvédelmi szakemberek szerint e 90 hulladéklerakó rekultivációjával nagy mértékben sikerül megállítani a Dél-dunántúli régió felszín alatti vizeinek további szennyezôdését, és jelentôsen csökkennek a hulladéklerakók okozta környezeti és egészségügyi kockázatok a beruházásban érintett településeken.

A 2007–2013-as idôszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával további 5 jelentôsebb nagyprojekt elôkészítése, illetve kivitelezése kezdôdhetett el, hozzájárulva további 1,5 millió ember egészségesebb lakókörnyezetének megteremtéséhez. Elôkészítési fázisban tart 10 másik projekt is, amelyek ha elkészülnek, összesen 1,3 millió ember életminôségét érintik kedvezôen. Az idôközben megváltozott szabályozásnak megfelelôen ezek

62

2004–2010

a projektek a komplex települési hulladékkezelési rendszerek kialakítása, illetve továbbfejlesztése és a szelektív hulladékkezelés fejlesztése, valamint elterjesztése mellett a hulladék keletkezésének megelôzésére, illetve a biológiailag lebomló hulladékok elkülönített kezelésére is hangsúlyt fektetnek. A fejlesztések eredményeképpen a szakszerûtlenül megépített, védelemmel nem rendelkezô, a környeze-

63


tet terhelô hulladéklerakók száma jelentôsen csökkent. 2002-ben egy felmérés összesen 2.667 települési hulladéklerakót tárt fel. Ezek közül mintegy ezer üzemelt még 2003-ban, de a programidôszakban a mûködô hulladéklerakók száma drasztikusan csökkent. 2008ban már csak 212 ilyen lerakó mûködött, ebbôl további 132 lerakót 2009. július 15-ig kellett bezárni. Ebbôl következôen nagy hangsúlyt kapott a hulladékgazdálkodással kapcsolatos másik célkitûzés a

korszerûtlen, bezárt, felhagyott, illetve illegális települési hulladéklerakók rekultivációja is. Az ISPA-projektek keretében összesen 328 lerakót rekultiváltak, aminek eredményeként a rekultiválandó lerakók száma 1.500-ra csökkent. Ezek közül a támogatási szabályok értelmében valamivel több, mint 1.100 lerakó rekultivációjára adható európai uniós forrás. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az e területen eddig beérkezett pályázatok mintegy 700–800 közötti lerakó rekultiválását célozzák meg.


2004–2010

II. 6. 1. 2. Szennyvízkezelés, ivóvízminôség-javítás, árvízvédelem A 2007–2013-as idôszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a szennyvízberuházásokra fordítható forrás összesen 400 milliárd forint. E keretbôl 2009 végéig 160 projekt kapott elôkészítési támogatást. A pályázati forrásból minden 2.000 lakosnál nagyobb település részesülhet, ahol a szennyvízkezelés nem megfelelôen megoldott. A pályázati igények óriásiak, az önkormányzatok rendkívül elkötelezettek a szennyvízberuházások megvalósítása iránt, így minden megyében van legalább egy KEOPos szennyvíz beruházás. Az elmúlt idôszakban a legtöbb pályázat jellemzôen Budapest agglomerációjából, valamint a Dél-alföldi régióból érkezett, de igen magas a pályázati aktivitás Debrecen környékén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A 2007–2013-

as idôszakban eddig 4 városkörnyéki szennyvizes nagyprojekt kapott támogatást az Európai Bizottságtól is: Békéscsaba, Makó, Nyíregyháza és Székesfehérvár szennyvízprojektje. Emellett brüsszeli döntésre vár Nagykanizsa és a Tápió-vidék szennyvizes nagyberuházása is. Az ivóvízminôség javítására összesen 180 milliárd forint fordítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, amelybôl az Alföldön, a Dél-Dunántúlon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint szórványosan az ország más tájain található arzénes, bóros, ammóniumos vízellátó rendszerek fejlesztése történhet meg. A program elôkészítése a résztvevô önkormányzatok nagy száma – csaknem

A felszín alatti vizeket is védik Érden, Tárnokon és Diósdon 24 és félmilliárd forintos EU-támogatással, egy csaknem 32 milliárd forintos beruházás eredményeként 2012-re a ma még átlagosan 30 százalék alatti csatornázottság 95 százalékra nô, a csatornával ellátott lakások száma jelenleg 7.310-rôl 36.286-ra emelkedik. Emellett bôvül a szennyvíztisztító telep napi kapacitása és javul a tisztítás hatásfoka is. A fejlesztésnek köszönhetôen csaknem 80 ezren élhetnek majd tisztább és egészségesebb környezetben, valamint javulni fog a befogadó Duna vízminôsége és a térségben lévô sérülékeny felszín alatti vízbázis környezeti állapota is.

64

65


900 településrôl van szó – miatt ugyan a vártnál kissé lassabban halad, de 2010 végén, illetve 2011ben minden bizonnyal elkezdôdhetnek ezek a beruházások is. A program speciális eleme Szekszárd és Miskolc városa, ahol a szennyezések miatt veszélyeztetett vízbázisok kiváltása, illetve védelembe helyezése történhet meg európai uniós támogatással. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjának 160 milliárd forintos árvizes támogatási keretébôl négy régóta tervezett árvízi tározó valósulhat meg a Tiszán: két projekt a Közép-Tiszán Szolnok fölött (a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi tározó), további kettô pedig

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Felsô-Tisza mentén (a Beregi és Szamos-Kraszna-közi tározó). A tározókon túl jelentôs töltésfejlesztéseket és mederrendezéseket végeznek el a Tiszán, a Dunán és a Dráván, emellett pedig lehetôvé válik a vízkivezetést hasznosítani is képes tájgazdálkodási rendszerek infrastrukturális fejlesztése is. A komplex vízminôség-védelem érdekében régóta halogatott vagy félbehagyott fejlesztések is megvalósulhatnak a Kis-Balatonon, a Ráckevei-Dunán, valamint a Szigetközben és a Tisza-tónál. E terület új támogatási jogcímként jelenik meg a KEOP-ban, jelezve az ös�szetett környezet- és természetvédelmi fejlesztések prioritásának növekedését.

Szennyvízberuházás Székesfehérvár térségében


2004–2010

Tisztább lesz Nyíregyháza is Az Európai Bizottság támogatta Nyíregyháza szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztését is: az elfogadott nagyprojekt keretében, 9,9 milliárd forintos uniós támogatással és több mint 12,7 milliárd forintos beruházással épül ki 2011 decemberére a szabolcsi megyeszékhelyen és térségében a még hiányzó szennyvízcsatorna-rendszer, újra üzemelni fog a nyíregyházi II. számú szennyvíztisztító telep, és a szennyvíziszap korszerû kezelésére megépítenek egy új komposztáló telepet is. A beruházás jelentôsen csökkenti a térségben a talaj, valamint a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését, ezzel összesen mintegy 130 ezer lakos számára teremtve tisztább és egészségesebb környezetet. A fejlesztések során lefektetnek 207 kilométernyi szennyvízcsatornát, és több mint 8 ezer háztartást kötnek rá a hálózatra. A munkálatok 180 ezer négyzetméternyi út- illetve járdaburkolat helyreállítását is magukban foglalják. A projektben összesen mintegy 146 kilométer csatorna épül, illetve újul meg, további 89 átemelôt létesítenek, illetve korszerûsítenek. Számítások szerint Nyíregyházán és környékén ma még évente mintegy 750 ezer köbméter szennyvíz szikkad el a talajba, jelentôsen szennyezve a talajvizet és emelve annak szintjét. A beruházások végeztével négyötödével, vagyis 600 ezer köbméterrel csökkenhet a csatornán el nem vezetett szennyvíz mennyisége a szabolcsi megyeszékhelyen. A szennyvíz-átemelôk szagtalanításával és a komposztáló telep fejlesztésével pedig mintegy 3.500-an lélegezhetnek majd fel – a szó szoros értelmében.

Az Európai Bizottság 2009 utolsó napjaiban jóváhagyta Székesfehérvár és térsége szennyvíz-beruházási projektjének támogatását. A megítélt uniós támogatás összege ebben az esetben csaknem 5,5 milliárd forint. A hazai társfinanszírozással együtt ez 6,5 milliárd forintot tesz ki, a beruházás teljes összértéke pedig megközelíti a 8,5 milliárd forintot. Nem csak Székesfehérvár, de a környezô települések – Pátka, Pákozd és Seregélyes – fejlôdését is szolgálja a projekt, amelynek keretében Székesfehérvár e téren még ellátatlan részein és a környezô településeken csaknem hétezer házi szennyvízcsatornát kötnek be a központi hálózatba, így a településeken keletkezô szennyvíz legnagyobb részét – Székesfehérváron 98, Pátkán 90, Pákozdon 94, Seregélyesen pedig 82 százalékát – vezetik el és tisztítják majd. A beruházás során majdnem 150 kilométernyi új csatornahálózatot, 41 kilométernyi nyomóvezetéket és több tucat szennyvízátemelô telepet építenek.

66

67



2004–2010

II. 6. 1. 3. Természeti értékeink jó kezelése A KEOP természetvédelmi prioritásának fô célja a védett természeti területek, a Natura2000 területek és élôhelyek, illetve a hazai védett és közösségi jelentôségû fajok védelme és élôhelyük biztosítása, a természet egyedi élettelen értékeinek – barlangoknak, forrásoknak, földtani és felszínalaktani képzôdményeknek – a megóvása, valamint a gyûjteményes növénykertek, arborétumok, történeti kertek védelme és helyreállítása.

Hazánk kiemelkedô értékei a gyûjteményes és a történeti kertek, amelyek az ember és természet viszonyának élô múzeumai. A kertek értékes nemzeti vagyontárgyak és fontos tájelemek, amelyek kulcsszerepet játszanak a veszélyeztetett növényfajok élôhelyen kívüli védelmében is. A KEOP egy pályázati konstrukciója egyrészt a védett gyûjteményes növénykertekben található, természetvédelmi szempontból kiemelkedô fajok és élôhelyek megôrzését, rekonstrukcióját szol-

Megújul a Füvészkert Uniós támogatással, csaknem 400 millió forintból újulhat meg az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem közismert Füvészkertje. Az 1960-ban országos értékû természetvédelmi területté nyilvánított Füvészkert jelenleg mintegy 6 ezer növényfajjal és változattal fogadja látogatóit. Gazdag orchidea-, páfrány-, valamint kaktuszgyûjteménye mellett egy 30 ezer lapos herbáriummal, 20 ezres termés- és maggyûjteménnyel, valamint több száz éves botanikai kiadványokat is tartalmazó könyvtárral rendelkezik, emellett egyedülálló a citrus- és trópusi haszonnövényeket is befogadó mûemléki Pálmaháza is.

68

69


gálja, másrészt a védett történeti kertek, kertépítészeti, kertmûvészeti és tájökológai értékeinek helyreállíthatását célozza. A természetvédelmi prioritás részét képezik még az erdei iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztései. Ezek fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdeiiskolaés erdeióvoda- szolgáltatás színvonalának emelése a cél.

Az elmúlt idôszak tapasztalatai alapján eddig az arborétumok és történeti kertek pályázata volt az egyik legnépszerûbb a KEOP természetvédelmi prioritásán belül. Hazánk legjelentôsebb arborétumai szinte mind adtak be már pályázatot és folyamatosan érkeznek további gyûjteményes kertek és történeti kertek pályázatai is. Az erdei iskolák és óvodák fejlesztése területén is folyamatosan zajlik a pályázatok elbírálása, sôt: a Seregélyesi Erdei Iskola projektje mostanra sikeresen le is zárult.


2004–2010

II. 6. 1. 4. Megújuló energiák, energiahatékonyság Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elsô energetikai témájú pályázati kiírásai 2007 szeptemberében jelentek meg az NFÜ honlapján. A meglehetôsen széles pályázói és támogatható tevékenységi kör ellenére a beérkezô pályázatok száma és értéke elmaradt a várakozásoktól. A 2007–2008-as energetikai kiírásokra beérkezett pályázatok 45 százalékánál született pozitív támogatói döntés.

pont 2009 tavaszán jelentôs átalakítást hajtott végre a pályázati konstrukciókban, növelve az elnyerhetô támogatásokat és egyszerûsítve a pályázókkal szemben támasztott feltételeken. Az eredmények már a pályázati kiírások megjelenésének elsô hónapjaiban jelentkeztek, a beadott pályázatok száma növekedett, és a rendszer elérhetôvé vált a kisebb léptékû projektek számára is.

A pályázatok iránti viszonylag alacsony érdeklôdés miatt a KEOP Irányító Hatóság és az Energia Köz-

A legnépszerûbb konstrukció az épületenergetikai fejlesztésekre és a közvilágítás korszerûsítésére ki-

Nagy kórházakat korszerûsítenek A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Egészségügyi Minisztériummal együttmûködve olyan kísérleti konstrukciót dolgozott ki, amelynek keretében a legjelentôsebb, országos hatáskörrel bíró, központi költségvetési szervnek minôsülô egészségügyi intézmények épületenergetikai korszerûsítéseket valósíthatnak meg gyakorlatilag önerô nélkül, a támogatást kezelô intézményrendszer maximális szakmai és eljárásrendi támogatásával. Amennyiben a konstrukció kedvezô tapasztalatokat hoz, más intézmények elôtt is megnyílik a lehetôség a programban való részvételre.

70

71


írt pályázat volt, amelyre 2010. február végéig 268 támogatási kérelem érkezett, mintegy 19,4 milliárd forintos támogatási igénnyel, szemben a konstrukció két évre elôirányzott 6 milliárd forintos keretével, ezért megtörtént a kétéves keret emelése is.


2004–2010

A „Megújulóenergia-alapú villamosenergia-, kapcsolt hô- és villamosenergia-, valamint biometántermelés” címû konstrukcióra benyújtott pályázatok támogatási igénye elérte az 7,63 milliárd forintot.

Földhôvel fûtenek Csongrádon Csaknem 150 millió forintos támogatással jelentôs energetikai fejlesztésekbe kezdenek Csongrádon. A projekt eredményeként kiépül és megkezdi mûködését a csongrádi geotermikus kaszkádrendszer, ezzel a városi közintézményrendszer energiafelhasználásában 45-rôl 96 százalék fölé nô a megújuló energia aránya, tizedére csökken az önkormányzati intézmények károsanyag-kibocsátása, csökken a dél-alföldi városban a levegôszennyezettség és természetesen jelentôsen mérséklôdnek a csongrádi önkormányzat energetikai kiadásai. A mûködô geotermikus rendszer gyakorlati képzési helyszínként a jövôben hozzájárul a Szegedi Tudományegyetem által koordinált geotermikustechnikus- és szakmérnökképzés beindításához is.

72

73


II. 6. 2. A közlekedési rendszerek fejlesztése Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetôségének javítása – az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetôségének fejlesztése – a térségi elérhetôség javítása – közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése – a városi és elôvárosi közlekedés fejlesztése – kerékpárutak fejlesztése

Jelentôs közlekedési fejlesztések indulhattak és indulhatnak el ezekben az években szerte az országban az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. E nagy, milliárdos beruházások – kiegészülve a négy- és ötszámjegyû utaknak a regionális operatív programok keretein belül zajló rekonstrukciójával – lényegesen jobb és biztonságosabb közlekedési feltételeket teremtenek Magyarországon. A 2007–2013-as idôszakban összesen mintegy 1.840 milliárd forintot fordíthat a közlekedés fejlesztésére a Közlekedés Operatív Program keretén belül a közlekedési rendszerek korszerûsítésére Magyarország. Ebbôl a legnagyobb részt az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti és vasúti elérhetôségének javítását célzó projektek teszik ki, de legalább ennyire fontosak a térségi elérhetôség javítását célzó beruházások is. A régiók nemzetközi elérhetôségének javítására megítélt támogatások összege a kivitelezési konstrukción belül 8 támogatott KÖZOP-os projekt esetében összesen 578,3 milliárd forint, e

74

projektek tervezett összköltsége pedig megközelíti az 646 milliárd forintot. A KÖZOP keretében 4 vasúti projektet hagyott jóvá a Kormány, ezekbôl egy projekt rendelkezik Brüsszel támogató határozatával, valamint 2 közúti nagyprojektet fogadott el az Európai Bizottság, és további 3 nagyprojekt kiküldését tervezik, melyek mind a nemzetközi elérhetôség javítását szolgálják. A térségi elérhetôség javítását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig összesen 327 (62 KÖZOP-os és 265 ROP-os) támogatott projekt szolgálja. A KÖZOP-projektek esetében a kötelezettségvállalás összege megközelítôleg 249 milliárd forint, e beruházások tervezett összköltsége pedig meghaladja a 250 milliárd forintot. Az összköltséget és a támogatás nagyságát tekintve a fejlesztések nagyobb része a KÖZOP keretében valósul meg. A konvergenciarégiókban a ROP-ok keretében elsôsorban gyûjtôutak, valamint a négy- és ötszámjegyû települési összekötôutak építése, illetve a településeken belüli terek, útszakaszok felújítása és komplex rehabilitációja valósul meg. Az elérhetôség javítását célzó fejlesztések részeként eddig több mint 1.517 kilométer út felújítását és 311 kilométer új út építését vállalták szerzôdésben a kedvezményezettek.


intermodális közlekedési fejlesztések. A Közlekedés Operatív Program, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program keretében összesen 37 ilyen projekt esetében ítéltek meg eddig 34,3 milliárd forint támogatást, s az ezáltal megvalósuló beruházások összértéke meghaladja a 48 milliárd forintot. Az életminôség javítása szempontjából kiemelt jelentôségük van a városi és elôvárosi közösségi közlekedés fejlesztését célzó európai uniós beruházásoknak. E téren mindezidáig 107 projekt – a KÖZOP keretében 7, a ROP-okon belül pedig 99 – kapott közel 400 milliárd forintos támogatást. A városi és elôvárosi közlekedés fejlesztését célzó

2004–2010

beruházások közül a legnagyobb a budapesti 4-es metró fejlesztése. Nagyobb hangsúlyt kaptak a 2007–2013-as idôszakban a kerékpárutak fejlesztését célzó programok is. E téren az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 108 projekt kapott összesen 12 milliárd forint támogatást. A kerékpárutas fejlesztések zöme a Regionális Operatív Programok keretében valósul meg, túlnyomórészt az alföldi régiókban és Közép-Magyarországon. A megvalósítás helyszínét tekintve egyaránt találunk településeken belüli, illetve településeket összekötô kerékpárutakat. A kerékpárút-hálózat fejlesztése kapcsán eddig 258 kilométernyi bicikliút megépítése van tervben.

A 2007–2013-as idôszakban kiemelt szerepet kapnak a különbözô közlekedési módozatok összekapcsolását, összehangolását célzó, sok esetben a logisztikai ágazat fejlesztését segítô, úgynevezett

75


II. 6. 2. 1. Az ország és a régió-központok nemzetközi közúti elérhetôségének javítása A közlekedés fejlesztésének legfontosabb célja a biztonságos elérhetôség javítása a globális és a regionális versenyképesség növelése, valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erôsítése érdekében. Az ország nemzetközi elérhetôségének javításában elsôdleges szempont az Európai Unió országai közötti kapcsolatot szorosabbá fûzô, úgy-

nevezett TEN-folyosók közúti elemeinek fejlesztése, a gyorsforgalmi utak hálózatának kiépítése, amelyre az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében több mint 315 milliárd forint a rendelkezésre álló forrás. A régióközpontok nemzetközi közúti elérhetôségének javítását célzó prioritás keretein belül jelenleg több

Épül az M43-as Az M43 autópálya az úgynevezett Transz-európai közlekedési hálózat (TEN-T) IV. folyosó része, amely összeköttetést biztosít Nyugat-Európa és a Balkán között. Románia és Bulgária EU-csatlakozásával a jelenlegi 43. számú fôút forgalmi terhelése tovább nôtt, ami a romló baleseti statisztikák miatt is szükségessé teszi egy új nyomvonalon vezetett, nagy kapacitású út kiépítését. Az M43-as autópálya Szegedtôl északra, az M5-ös autópályától Csanádpalotáig, a román határig vezet, elkerülve Maroslelét és Makót. A 2011-ig európai uniós támogatásból megépítendô, kétszer két sávos Szeged–Makó autópálya-szakasz hossza 31,6 kilométer, az összesen 140 milliárd forintos beruházás pedig a Makót elkerülô, 7,6 kilométeres fôút kivitelezésén túl öt csomópont és egy 661 méter hosszú Tisza-híd megépítését is tartalmazza. A nagyprojektet az Európai Bizottság 2009 decemberében hagyta jóvá, az uniós társfinanszírozás összege 167,2 millió euró, azaz mintegy 42 milliárd forint.


Tovább épül az M0-ás Jóváhagyta az Európai Bizottság az M0-ás körgyûrû déli, az M1-es és az M5-ös autópálya közötti szakaszának nagyprojektjét is, így mintegy 95 milliárd forintos európai uniós támogatással valósulhat meg az összesen több mint 120 milliárd forintos beruházás. A fejlesztés részeként kétszer három forgalmi sáv és leállósávos autópálya kerül kialakításra (leállósávval a már meglévô autóút mellé új félpálya építésével), és megtörténik a szomszédos csomópontok fejlesztése is. A fejlesztés részeként kétszer háromsávos autópálya épül, leállósávval a már meglévô autóút mellé, és megtörténik a szomszédos csomópontok fejlesztése is. A kérdéses szakaszon a beruházás során megépül 16 felüljáró, egy aluljáró, emellett Hárosnál egy 770 méter hosszú, Soroksárnál pedig egy 500 méter hosszú Duna-híd is. A körgyûrû vonalának kiegészítéseként egy kétszer három sávos, leállósávval rendelkezô autópálya is épül, amely az 51. számú fôutat az M0-ás és az M5-ös csomópontjánál közvetlenül köti majd össze a körgyûrûvel. Az új nyomvonalon épülô szakasz mentesíti, és kiváltja az M5 autópálya azon szakaszát, mely ma még összeköti az M0 autópálya déli és keleti szektorát. A fejlesztés eredményeképpen gyorsabban járható és biztonságosabb lesz az eddig leginkább a baleseti statisztikáiról elhíresült útszakasz, amely így lényegesen csökkentheti a fôváros tranzitforgalmát is.

nagyprojekt is elôkészítés vagy megvalósítás alatt áll. A legfontosabb nagyprojektek között ott van az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítése, az M0-ás autópálya déli szektorának továbbépítése, valamint az M3-as autópálya

76

2004–2010

Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakaszának a megépítése. A hosszabb távú tervek között pedig az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszának kivitelezése, az M2-es gyorsforgalmi út Budapest és Vác közötti szakaszának megépítése

77


szerepel. Az M4-es autópálya Abony és Nagykereki közötti szakaszának, az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti szakaszának, valamint az M8-as autópálya Körmend és az országhatár, illetve

Abony és Kecskemét közötti szakaszának pedig az elôkésztése zajlik ezekben a hónapokban, szintén az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv keretében.


2004–2010

II. 6. 2. 2. Az ország és a régió-központok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetôségének javítása Az Új Magyarország Fejlesztési Terv vasúti törzshálózaton belüli fejlesztései elsôsorban a TEN-T hálózathoz tartozó szakaszok felújítására, rekonstrukciójára koncentrálnak. E beruházásokat komplex módon, a kapcsolódó informatikai, telematikai és biztonsági fejlesztések egészítik ki. A vasúti közlekedési beruházások megvalósítására a 2007–2013as idôszakban a rendelkezésre álló forrás valamivel több, mint 526 milliárd forint, amibôl a már

megítélt támogatás összege 385,9 milliárd forint. Az ÚMFT keretein belül jelenleg zajló, legfontosabb vasútfejlesztési projektek között szerepel például a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal korszerûsítése, a Szajol–Püspökladány vasútvonal felújítása és a Kelenföld–Székesfehérvár vasútvonal rekonstrukciójának I. üteme is, valamint a jelenleg elôkészítés alatt álló Budapest–Lôkösháza vasútvonal korszerûsítésének III/1. és III/2. üteme.

Megújul a Kelenföld–Székesfehérvár vasútvonal A vasúti közlekedés fejlesztése szempontjából különösen fontos beruházás a Kelenföld–Tárnok– Székesfehérvár vasútvonal korszerûsítése, amely az elsô üteme a nemzetközi vasúti forgalomban is kiemelt jelentôségû Budapest–Székesfehérvár–Boba vasútvonal rekonstrukciójának. Az EU-támogatással megvalósuló, mintegy 119 milliárd forintos beruházás a Székesfehérvár és Tárnok közötti 43 kilométeres vonalszakasz felújítását, a 20 kilométeres Tárnok–Kelenföld szakaszon egy második vágány megépítését, valamint az érintett állomásokon a peronok korszerûsítését és gyalogos aluljárók létesítését tartalmazza. A beruházás jelentôségét jól mutatja, hogy csak a Tárnok és Kelenföld közötti szakaszt naponta 17 ezer utas használja, s a felújítás eredményeként 20–25 perccel csökkenhet a menetidô az érintett szakaszon. A Budapest–Székesfehérvár–Boba vasútvonal felújítása – szintén az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként, európai uniós támogatással – a székesfehérvári állomás átépítésével, Érdnél két felüljáró és egy aluljáró megépítésével, valamint a Boba–Celldömölk–Gyôr szakasz villamosításával folytatódik majd.

78

79



Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vonal rekonstrukciója

II. 6. 2. 3. A térségi elérhetôség javítása

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2011-re megvalósulhat a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal korszerûsítése. A 48,6 milliárd forint összköltségû projekt a kedvezô brüsszeli döntés nyomán 41,3 milliárdos közösségi támogatásra számíthat. A beruházással az egész térségben javul a személyszállítási szolgáltatás minôsége, rövidül az utazási és áruszállítási idô, valamint érzékelhetôen biztonságosabb lesz a vasúti közlekedés ezen a szakaszon. A 48 milliárd forint összköltségû projekt keretében a Sopron–Szombathely– Szentgotthárd vonal teljes rekonstrukciója, valamint a Sopron–Szombathely vonal korábban elkezdett rekonstrukciós munkáinak befejezése valósul meg.

A térségi elérhetôség javítását az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 327 támogatott projekt célozza. Az összköltséget és a támogatást tekintve a fejlesztések nagyobb része a KÖZOP keretében történik, de a regionális operatív programokból is sok tízmilliárd forint vált elérhetôvé az elmúlt idôszakban az alsóbbrendû utak fejlesztésére.

2004–2010

A KÖZOP térségi elérhetôség javítását célzó fejlesztései a régiók egyes térségeinek a gyorsforgalmi úthálózatra csatlakoztató közúti kapcsolatainak fejlesztését, valamint a fôúthálózat mûszaki állapotának és közlekedésbiztonsági helyzetének javítását célozzák. Kiemelt feladat a regionális fôutak megerôsítése és alkalmassá tétele a 11,5 tonna

Útfejlesztések Közép-Magyarországon Jelentôs, több mint 12,3 milliárd forintos keret jutott az elmúlt idôszakban a Közép-magyarországi régió útépítési munkálataira. Ebbôl a keretbôl a Szabadság híd felújítása befejezôdött, a Margit híd felújítása pedig 2009 augusztusában elkezdôdött. Jelentôs könnyebbség lesz a Pest megyei Szigetszentmiklós és Halásztelek lakóinak az, hogy 4,3 milliárd forintos európai uniós támogatással 2010 ôszére megépül a Csepel-szigeti gerincút elsô szakasza az M0-ás szigetszentmiklósi csomópontjától Szigethalomig. A Csepel-sziget környéki települések lakói rendszerint az 5101-es és az 51101-es számú úton, Halásztelken és Szigetszentmiklóson keresztül jutnak el az M0-ás autópályára és a fôvárosba. Az elmúlt idôszakban az ingázók egyre növekvô számának köszönhetôen fokozottan megnôtt ezeken az amúgy is rossz állapotú útszakaszokon a személyés tehergépjármû-forgalom, veszélyeztetve az itt lakók egészségét és rontva a biztonságos közlekedés feltételeit e két településen. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megépülô, 5,7 kilométer hosszú új útszakasz és a mintegy 1 kilométer hos�szan megújuló 5101-es út a településeken átmenô forgalom jelentôs csökkentésével számottevôen könnyíti majd Szigetszentmiklós és Szigethalom lakóinak környezeti és közlekedési terheit. A kétszer egy sávosra tervezett, de a késôbbiekben kétszer két sávosra bôvíthetô, összesen 6,7 kilométeres útszakaszon 5 körforgalom szolgálja majd a biztonságosabb közlekedést. Az uniós támogatással megvalósuló útszakaszt a tervek szerint legkésôbb 2010. november 30-ig átadja a forgalomnak a beruházó Nemzeti Infrastruktúra-Fejlesztô Zrt.

80

81



2004–2010

Megújul a 4-es fôút A 4. számú fôút hajdú-bihari szakaszán – Püspökladány és Hajdúszoboszló között – 26 kilométer hosszan végzik el 2010 nyarára – európai uniós forrásból – a 11,5 tonnás tengelyterhelésre való megerôsítést. Az összesen 3,3 milliárd forintos beruházás részeként felújítják a Keleti-fôcsatorna hídját is. Ugyanígy megerôsítik a fôút teljes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszát is. Az 5,6 milliárd forintos összköltségû beruházás elsô üteme – Nyírbogdány környékén – már készül, a második ütem munkálatai pedig tervek szerint 2010 ôszére fejezôdhetnek be, biztonságosabbá téve a magyar–ukrán tranzitforgalmat a 4-es fôúton.

tengelyterhelésû jármûvek forgalmának elviselésére. A cél az, hogy 2015-re az országban a 11,5 tonnás tengelyterhelésre megerôsített fôutak hossza érje el a 983 kilométert. Az elmúlt idôszakban több ilyen beruházást már át is adtak a forgalomnak, köztük például a horvát–szlovén határ felé vezetô, 61. számú fôút zalai szakaszát, a 47. számú fôút Algyô és Hódmezôvásárhely közötti részének 4,5 kilométeren megerôsített útszakaszát és az 51. számú fôút Dunapataj belterület és Dunapataj–Kalocsa ipartelepi út csomópont közötti szakaszát. A KÖZOP útrehabilitációs programjai mellett a konvergencia régiókban, a regionális operatív programok keretében gyûjtôutak, négy- és ötszámjegyû települési összekötôutak építése, valamint az egyes

82

településeken belüli terek, útszakaszok felújítása és komplex rehabilitációja valósul meg. A közlekedési rendszer fejlesztését esetenként körforgalmú csomópontok kialakítása, sávszélesítés, a sebesség csillapítása, illetve a közlekedésbiztonságot javító átkelôhelyek építése szolgálja. Csak a 2007–2008as akciótervi idôszakban a regionális programokból összesen több mint 47 milliárd forintot ítéltek meg közút-felújítási projektekre. Ebbôl az összegbôl országszerte 1.100 kilométernyi, többségében négy- és ötszámjegyû utat korszerûsíthetnek, ebbôl 880 kilométernyi útszakasz felújítása már be is fejezôdött, 120 kilométeren jelenleg is zajlanak a kivitelezési munkálatok. A 2009–2010-es akciótervi idôszakban csak a regionális operatív programokból összesen 51 milliárd forint jut útberuházásokra.

83


II. 6. 2. 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Magyarország gazdaságföldrajzi helyzete kiemelt lehetôségeket teremt a logisztikai ágazatban – az ország az Európai Unió kapuja lehet a keleti piacok felé. A logisztikai ágazat fejlesztése azonban nem nélkülözheti az ahhoz kapcsolódó közlekedési fejlesztéseket, a különbözô közlekedési módok össze-

kapcsolását és összehangolását – intermodalitását – célzó beruházásokat. A Közlekedés Operatív Program e prioritásának célja egyfelôl a Magyarországon áthaladó áruszállítások jobb logisztikai kiszolgálásának, másfelôl

Kulcsszerepben Záhony Csaknem 26,3 milliárd forintos európai uniós beruházással 2011 év végéig komplex gazdaság- és infrastruktúrafejlesztési program valósul meg Záhonyban. A programmal a még hátrányos helyzetû térségben a kis- és középvállalkozások támogatásával, valamint a munkaerô felkészítésével lehetôség nyílhat nemzetközi áruelosztó központok kialakítására. Záhony földrajzi helyzete és infrastrukturális adottságai európai uniós viszonylatban is egyedülállóak. A térség kiépített vasúti kapcsolattal rendelkezik Ukrajna és Oroszország irányába, és adott az alapinfrastruktúra ahhoz, hogy a magyarországinál – és természetesen az európai uniós szabványnál – szélesebb nyomtávú ukrán és orosz vasúthálózatból érkezô szállítmányokat áttegyék a keskenyebb európai nyomtávú vasúthálózatra. A térségben meglévô vasúti infrastruktúra mûszaki színvonala azonban mára leromlott, sebesség- és tengelyterhelés-korlátozások hátráltatják ma az áruforgalmat. Mivel Záhony az egyik fô európai közlekedési folyosó, az úgynevezett V. korridor része, az EU egészének is kiemelten fontosak az itteni fejlesztések. A szakemberek szerint a záhonyi térségben meglévô, az ukrán hálózathoz csatlakozó vasúti infrastruktúra felújításával éves szinten a jelenlegi 5,3 millió tonnáról 8,5 millió tonnára nôhet a térség teljes áruforgalma, a vasúti áruforgalom pedig a jelenlegi 11 ezer kocsirakományról 215 ezerre nôhet. Ennek az árumennyiségnek a kezelése, a vasútról vasútra, illetve a vasútról közútra és a közútról vasútra rakodása, és persze lehetôleg mind

84


a gazdasági központokban mûködô vállalkozások piacra jutásának elôsegítése a közlekedési infrastruktúra elemeinek a fejlesztése révén. A támogatás a jelentôs logisztikai tevékenységet végzô intermodális és regionális logisztikai központok és ipari parkok fô közlekedési hálózathoz való fizikai kapcsolódásának fejlesztését, valamint az áruforgalmat bonyolító kikötôk infrastruktúrájának korszerûsítését célozza.

2004–2010

A KÖZOP keretében jelenleg az ország keleti kapuját jelentô Záhony térségében valósul meg két fejlesztés, komplex térségfejlesztési program részeként. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében intermodális logisztikai központok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése valósul meg, üzleti vállalkozások projektjeiként. A konstrukció KMOP-s tükörpályázata keretében három projekt megvalósítása kezdôdhetett el.

nagyobb mértékben a feldolgozása számottevô feladatot jelent a térségben már megtelepült és az ezután megtelepülô logisztikai vállalkozásoknak. A felújítási munkálatok teljes költsége 19,4 milliárd forint. A fejlesztés a tervek szerint 2010 végére valósul meg. A vasúti infrastruktúra-fejlesztés mellett nélkülözhetetlen a közúti szállítási feltételek javítása is, ezért az Új Magyarország Fejlesztési Terv közel 6,9 milliárd forint támogatásával új utak épülnek a kistérségben. A fejlesztés révén megépül a Tiszabezdédet Záhonnyal összekötô út I. üteme, elkészül a Fényeslitkét és Komorót elkerülô út, de felújítják a Tiszabezdéd-Komoró közötti útszakaszt is. A beruházások várhatóan 2011 végére készülnek el. A térség infrastruktúrájának fejlesztésével lehetôség nyílhat nemzetközi áruelosztó központok kialakítására, illetve a keletrôl érkezô nyersanyag és félkész termékek helyben történô feldolgozására. Ennek eredményeképpen az árukat és termékeket átrakás nélkül lehet majd továbbítani mind az Európai Unió, mind pedig a FÁK-országok irányába. A záhonyi térség – e különleges gazdasági övezet – 16 településén ma még nagyon alacsony a munkaerô-piaci aktivitás, s a munkaképes korú lakosságnak alig több mint a fele rendelkezik csak rendszeres jövedelemmel. Szakemberek szerint az itt meginduló beruházások rövid idôn belül mintegy 1.200 munkanélkülinek teremtenek álláslehetôséget, és összességében 3.400 munkahely megteremtéséhez, illetve megtartásához járulnak hozzá a térségben.

85


II. 6. 2. 5. A városi és elôvárosi közlekedés fejlesztése Az életminôség javítása szempontjából kiemelt jelentôségük van a városi és elôvárosi közösségi közlekedés fejlesztését célzó európai uniós beruházásoknak. E téren mindezidáig 107 projekt – a KÖZOP keretében 7, a ROP-okon belül pedig 99 – kapott közel 400 milliárd forintos támogatást. A KÖZOP közlekedésfejlesztési prioritásának célja az egyéni közlekedéssel szemben valódi alternatívát nyújtó, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható közösségi közlekedés megteremté-

se. A Budapesten, a vidéki nagyvárosokban, valamint az agglomerációkban jelenleg megvalósítás szakaszában lévô fejlesztések várhatóan 2014-ig befejezôdnek. A városi és elôvárosi közlekedés legnagyobb KÖZOP-os projektje a budapesti 4-es metró fejlesztése, amely 210,7 milliárd forintos támogatás mellett 353,7 milliárd forintos beruházással valósulhat meg. Három vidéki nagyvárosban, Debrecenben (15,7 milliárd forint), Miskolcon (33,7 milliárd fo-


rint) és Szegeden (25,2 milliárd forint) is ebbôl a keretbôl fejlesztik a villamoshálózatot, mindemellett elôkészítés alatt áll tizenegy elôvárosi vasútvonal – köztük a Budapest–Esztergom és Budapest elôvárosi vonal – rekonstrukciója is. A prioritás célja 36,3 kilométer hosszúságú új kötöttpálya megépítése, illetve összesen 32,1 kilométer hosszúsági városi kötöttpálya felújítása.

2004–2010

A regionális operatív programok részeként, a Középmagyarországi Operatív Program keretében fejlesztik a helyi közlekedési és vasúti forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert, illetve autóbusz-folyosókat alakítanak ki. A konvergenciarégiókban e téren elsôsorban az autóbusz-közlekedés infrastrukturális fejlesztése valósul meg, sok esetben autóbuszmegállók, buszvárók, autóbuszöblök kialakításával.

Megújul a szegedi tömegközlekedés Az Új Magyarország Fejlesztési Terv több mint 25 milliárd forintos támogatásával, 29,5 milliárd forintos fejlesztés eredményeként 2012-re korszerûsödik Szeged mindhárom meglévô villamosvonala és megépül egy új, negyedik villamosvonal is. Mindezen túl meghosszabbítják a 8-as trolibusz vonalát és egy új trolibuszvonalat is létesítenek a csongrádi megyeszékhelyen. A tömegközlekedési útvonalakon levô fontos csomópontok átépülnek, mûszakilag megújulnak, korszerûsödik a villamosremíz, a trolitelep és a hálózat áramellátása is. Mindehhez kilenc új villamossal és tíz trolibusszal bôvül a szegedi jármûpark. A projekt keretében a városon belül tovább épül a meglévô kerékpárút-hálózat, és kerékpártárolók is épülnek a tömegközlekedés támogatására.

86

87


II. 6. 2. 6. Kerékpárutak épülnek országszerte Már a 2004–2006-os idôszak Nemzeti Fejlesztési Tervében is kiemelt figyelem – és 2,42 milliárd forint európai uniós pályázati támogatás – jutott a kerékpárutak fejlesztésére. Ennek eredményeként az ország 11 pontján összesen 80 kilométernyi új bicikliútnak örülhettek a kerékpárosok. A 2007– 2013-as idôszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az eddiginél több mint tízszer nagyobb összeget, csaknem 26 milliárd forintot költhetünk új kerékpárutakra országszerte. Ebbôl a hétéves keretbôl 2007-ben és 2008-ban összesen

10 milliárd forint EU-támogatás jutott 80 sikeres pályázatra, amelyek összesen mintegy 300 kilométerrel bôvítették, illetve bôvítik a hazai kerékpárúthálózatot. Ez a hálózat bôvülhet hamarosan újabb 300 kilométerrel: az ehhez szükséges mintegy 11,7 milliárd forintos európai uniós pályázati keretre 2009 tavaszán megjelentek a regionális programok pályázatai. Ennek részeként pályázatot lehetett benyújtani az állami és önkormányzati utak településen belüli átvezetô, valamint az önkormányzati, illetve a négy- és ötszámjegyû utak külterületi szakaszaihoz kapcsolódó kerékpárutak építésére, fejlesztésére, a kerékpáros közlekedéshez szükséges forgalombiztonsági berendezések, közlekedési táblák beszerzésére, továbbá kerékpártárolók kialakítására is. A helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint a központi költségvetési szervek és intézményeik által elnyerhetô támogatás összege az egyes régiók kiírásától függôen 30 millió és 300 millió forint között lehetett. Fontos megemlíteni, hogy nem csak a Regionális Operatív Program támogat kerékpárút-fejlesztéseket. A KÖZOP keretében 2008–2009-ben 9 projekt nyert támogatást kivitelezésre, 8 pedig elôkészítésre, összesen mintegy 2 milliárd forint értékben. A jelenleg rendelkezésre álló, mintegy 4,4 milliárd forintos keretre várhatóan 2010-ben és 2011-ben lehet majd pályázatot benyújtani önkormányzatoknak és központi költségvetési szerveknek.

88


A konstrukció alapvetô célja a hivatásforgalmi és közlekedésbiztonsági célkitûzéseknek megfelelô kerékpáros létesítmények létrehozása. A fejlesztések hozzájárulnak a térségi elérhetôség javításához a regionális közúti hálózat elemeivel párhuzamos kerékpárutak kiépítésével.

2004–2010

A támogatás Magyarország szinte egész területére igényelhetô, kivéve a Közép-magyarországi Régiót. A KÖZOP 3. prioritása keretében az egy-, két- és három számjegyû utak külterületi szakaszain történhet fejlesztés.

Közösségi közlekedés – busz helyett biciklivel Európa több nagyvárosában rendkívül kedvezô tapasztalatai vannak a közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek bevezetésének. Az automata kerékpárkölcsönzô állomások telepítésének is köszönhetôen a mintegy másfélezer automata kölcsönzô állomással és 20 ezer közösségi kerékpárral ellátott Párizsban 2020ra például a gépjármû-forgalom 40 százalékos csökkenésével kalkulálnak. Egy ilyen rendszer kiépítésére az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarország Operatív Programjának kiemelt projektje keretében, 900 millió forintos európai uniós támogatással nyílik lehetôség a magyar fôvárosban. A kiemelt projekt tervezési felhívását 2009 májusában jelentette meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A program részeként az automata kerékpár-kölcsönzôk hálózata a pesti oldalon a Dunától nagyjából a Nagykörút térségéig terjedô belvárosi térségben, Budán pedig a Duna partján, a Víziváros egy részén, illetve a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területének északi része és annak környékén épül majd ki. A kerékpárt választókat a pesti oldalon 60, Budán pedig 13 automata gyûjtôállomás szolgálja ki, állomásonként átlagosan 22 bicikliállással. A gyûjtôállomások – vagyis ezek az automata kerékpár-kölcsönzôk – egymástól átlagosan 300 méterre lesznek, s a rendszerben összesen 1.009 kerékpár szolgálja majd a közösségi közlekedés céljait. A kerékpárok felvétele és leadása automata gyûjtôállomásokon önkiszolgáló módon történik majd, bankkártya vagy hitelkártya, chipkártya, illetve mobiltelefon használatával. A visszaadás helye a hálózaton belül tetszôleges lesz, vagyis a felvett kerékpárt bármelyik gyûjtôállomáson le lehet majd adni. A rendszer éjjel-nappal mûködik majd, és akárcsak Bécsben, a használata rövid idôre idehaza is ingyenes lesz, a tarifák pedig a használat idejével párhuzamosan, progresszív módon emelkednek majd. A cél ugyanis az, hogy ezeket a kerékpárokat éppen úgy használják az utazók, mint a hagyományos tömegközlekedési eszközöket, vagyis rövid idôre és meghatározott útszakaszokon.

89



2004–2010

II. 6. 3. Településrehabilitáció Funkcióbôvítô városrehabilitációk – szociális városfejlesztések – városrehabilitáció a megyei jogú városokban – kisléptékû városrehabilitációs programok A városrehabilitációs programok kiemelt beruházások, hiszen élénkítik az idegenforgalmat, erôsítik a he-

lyi gazdaságot és szebbé, élhetôbbé teszik a településeket szerte az országban. A 2004–2006-os idôszak Nemzeti Fejlesztési Tervének részeként összesen 24,5 milliárd forint jutott városrehabilitációs programokra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként 2007–2013 között összesen 270 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre a települések rehabilitációjára, és csak 2007 és 2010 között az I. NFT e célra fordított

Megújul Sopron belvárosa A megyei jogú városok városfejlesztési kiemelt projektjei közül elindulhatott a Sopron történelmi városközpontjának megújítását célzó projekt. Az 1 milliárd 78 millió forintos összköltségû, 600 millió forintos európai uniós támogatással megvalósuló beruházás részeként 2011 ôszére a belváros kulturális, valamint gazdasági és kereskedelmi funkcióinak erôsítését szeretnék elérni a soproniak. Az összesen 237 hektáros területen megvalósuló fejlesztések részeként megerôsítik a város jelképének számító Tûztornyot, valamint 644 négyzetméteres múzeumi információs és fogadóközpontot alakítanak ki a területen. Ez utóbbi lesz hivatott bemutatni a római kaput, valamint az arra épített Árpád-kori és középkori falakat is. Csaknem 5 ezer négyzetméteren felújítják a soproni Fôtér burkolatát is, láthatóvá téve a Borostyánkôút és a római kori fórum maradványait is. Ugyancsak a fejlesztések részeként járhatóvá teszik a Várfal sétányt, valamint feltárják a hagyományos soproni portálokat, cégéreket, kapukat és udvarokat, Sopron patinás városképét erôsítve ezáltal.

90

91


keretösszegének a nyolcszorosát, csaknem 200 milliárd forintot fordíthattunk, fordíthatunk a települések megújítására a régiókban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiemelt városrehabilitációs fejlesztésekre 2010 végéig bezárólag 102,7 milliárd forint uniós támogatás felhasználására nyílt, illetve nyílik lehetôség. Ennek az összegnek elsôsorban a foglalkoztatás bôvítését és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését kell szolgálnia. Az akciótervekben rendelkezésre álló forráskeret terhére minden megyei jogú városnak legalább egy gazdaságélénkítô, funkcióbôvítô, és legalább egy szociális célú rehabilitációt kell valósítaniuk. Funkcióbôvítô célú város-rehabilitációra a 2007–2008as idôszakban 43,38 milliárd forintnyi, a 2009–2010-

es idôszakban pedig 42 milliárd forintnyi forrásra jelentek meg pályázatok. A kiírásokra összesítve több mint 108 milliárd forint értékben érkezett támogatási igény. Szociális célú városrehabilitációra 15,2 milliárd forint értékben jelentek meg pályázatok. E célokat megvalósítandó, eddig 31 kiemelt városrehabilitációs projektet nevesítettek a regionális operatív programok akcióterveiben, köztük többek között Szeged, Kaposvár, Debrecen, Nyíregyháza, Veszprém, Nagykanizsa központjának, illetve a budapesti belvárosnak a megújítását, és természetesen az Európa Kulturális Fôvárosa programhoz kapcsolódó pécsi fejlesztéseket. A pólusvárosok önkormányzatai összesen 11,7 milliárd forint összegben nyújtottak be pályázatot az Agóra-program keretében az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaira.

Megújul a debreceni Nagytemplom környéke Összesen közel másfél milliárd forint európai uniós forrásból valósulhat meg 2011 közepére Debrecen városközpontjának funkcióbôvítô fejlesztése. Újabb közösségi terek jönnek létre, valamint közút-, köztér- és épületfelújításat is véghezvisznek a cívis városban. A beruházás során megépül a Nyugati kiskörút Hatvan utca és Arany János utca közötti szakasza, valamint megújítják és körbekerítik a Nagytemplom mögötti emlékkertet, bôvítik és akadálymentesítik a Romkert kiállítóterét, emellett a Veres Torony belsô kiállítóterét átszellôzô üvegtetôvel fedik le, és sor kerül a sérült falak javítására, konzerválására is. A fejlesztés során a Halköz téren komplex burkolatot alakítanak ki, parkosítanak, valamint szökôkúttal és utcabútorokkal gazdagítják a teret.

92


2004–2010

Megszépül Gyôr központja Gyôr legszebb tere korábbi állapotában nem volt alkalmas arra, hogy vonzó idegenforgalmi látványosság legyen, és hogy a kereskedôknek, illetve a vendéglátósoknak érdemes legyen új üzleteket nyitni a környéken. Az 1 milliárd 973 millió forintos összköltségû, 899 millió forintos, nagyobbrészt európai uniós támogatással megvalósuló beruházás részeként azonban 2010 májusára új ruhát ölt a gyôri belváros. Csaknem 6 és félezer négyzetméteres terület kap új térburkolatot és utcabútorokat, valamint szökôkutat építenek és díszkivilágítást telepítenek a téren. A program részeként 200 fôs udvari rendezvénytérrel bôvül a Xantus János Múzeum, megújul a bencés rendház által üzemeltetett mûemlék patika, a Szent Ignác bencés templom és perjelség homlokzata, valamint teljesen felújítják és vendéglátó- valamint szolgáltató egységek elhelyezésére alkalmassá teszik a Lloyd-épületet is. Mindezen túl 2.300 négyzetméternyi új helyiséggel bôvül a gyôri belváros irodai kínálata is.

Az akciótervben eddig nevesített, kiemelt városrehabilitációs fejlesztések csaknem ezer hektárnyi területen valósulnak meg, és közvetlenül mintegy 400 ezer embert érintenek. E projektek közvetlen és közvetett eredményeként több mint 300 munkahely jön létre, több ezer négyzetméteren megújulnak a városok köz- és fôterei, valamint több esetben közmûvek korszerûsítése is megvalósul. E közcélú fejlesztések eredményeként, azokhoz kapcsolódóan mintegy 36 milliárd forint értékû magánerôs beruházás megvalósulása is várható. Szociális célú városrehabilitációs fejlesztés 2009 végéig a Középmagyarországi régióban, a budapesti Józsefváros

Magdolna-negyedében kapott uniós támogatást. A szociális városrehabilitációra benyújtott pályázatok közül eddig 20 projekt jutott a második pályázati fordulóba, összesen mintegy 11,3 milliárd forintos uniós támogatással. A megyei jogú városok központjának megújítása mellett legalább ennyire fontosak a kisebb városok kisléptékû településfejlesztései, amelyek kapcsán 2009 közepéig mintegy 200 nyertes pályázó település mintegy 8,3 milliárd forintot tudhat a magáénak, s azóta már újabb 10 milliárdos keretre jelentek meg a regionális pályázatok e témakörben.

93


Megújul Krúdy városa Nyíregyházán a több mint 1,8 milliárd forintos uniós támogatás segítségével a belvárosi terek integrált funkcióbôvítô fejlesztése kezdôdhet meg. A projekt számos, jórészt egymásra épülô elembôl tevôdik össze. Ügyfélszolgálati centrumot alakítanak ki, valamint a református templom kültéri megvilágítása, az ortodox mûemléki épület külsô felújítása, a Zrínyi Ilona mint sétálóutca burkolatcseréje és az itteni üzletek portáljainak megújítása valósul meg, de sor kerül a házasságkötô terem és az anyakönyvi hivatal épületének és udvarának felújítására is. Szökôkutat építenek, felújítják a zsinagóga elôtti teret, lecserélik a Luther tér burkolatát, felújítják a Nyírvíz Palota homlokzatát és tetôszerkezetét, valamint a Skála Áruház homlokzatát is. A projekt keretében a közlekedésszervezési problémák megoldása is megkezdôdik. Jelzôlámpás csomópontok kialakítása, kerékpárutak kiépítése és járdák rekonstrukciója indul el. A projekt második ütemében a Búza téri piaccsarnok felújítása valósul meg.

94

Városfejlesztés Zalaegerszegen Uniós támogatással újul meg Zalaegerszeg belvárosa. A több mint másfél milliárd forintos összköltségû rehabilitációs program alap-célkitûzése, hogy Zalaegerszeg egykori, majd a közlekedési utakkal átvágott városközpontjának egysége visszaálljon és így a Kazinczy Ferenc tér városi fôtérré alakuljon át. A forgalomcsillapítás megteremtése után kezdôdhetnek az olyan, igazán látványos beruházások, mint a gépkocsiforgalomtól részben vagy teljesen felszabadított terek minôségi átépítése. A Piac tér megújul, fix és mobil árusítóhelyeivel, burkolatával, pontszerû növényzetével, közvilágításával, bútorzatával, várfalat és várárkot idézô szökôkút és lépcsô rendszerével, egyéb kisplasztikáival kellemes hangulatú városi tér lesz, alatta pedig mélygarázs épül. Mindemellett megszépül a Csipkeház, a Kossuth Lajos utca pedig városközponthoz méltó burkolatot kap.


2004–2010

Pécs újjászületik 2009 végén megtartották a bokrátaünnepét Pécsett – a Pécs2010 Európa Kulturális Fôvárosa (EKF) program részeként – az összesen 5,5 milliárd forintos fejlesztéssel megépülô Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont beruházásának. A létesítményben kap majd helyet az integrált városi-megyei könyvtár, valamint az egyetemi központi könyvtár, a jogi és közgazdaság-tudományi kari könyvtárral együtt. Az épületben mindemellett egy 150 fô befogadására képes konferenciatermet is kialakítottak, s a tudásközpontfunkciót számos kutatószoba, internetes munkaállomás és egyetemi kutatóközpont is erôsíti. A kicsiket a legfelsô szinti tetôkerthez kapcsolódó gyerekkönyvtár és játszószoba várja majd. A közösségi funkciókat a fogadótér-fórum, a könyvesbolt, a kiállítótér és a kávézó-étterem látja el. Az épület eszmei központja a földszintrôl nyíló úgynevezett kaptár lesz. Az építési beruházásokkal párhuzamosan, ugyancsak a Pécs2010 projekt keretében megújulnak a baranyai megyeszékhely közterei is. A közelmúltban átadott kilenc megszépült tér és park után Pécs városa további felújított közterületekkel lesz gazdagabb. A beruházás célja, hogy Pécs közterületei valódi közösségi térként funkcionáljanak.

95


Megszépül Budapest szíve Budapest legszûkebb értelemben vett belvárosa egész Európa egyik legfantasztikusabb adottságokkal rendelkezô kerülete. Elég, ha csupán a gyönyörû épületek százaira vagy a dunai korzóról elénk táruló káprázatos panorámára gondolunk. Mégis, mintha eddig mindezt nem tudatosították volna magukban a fôvárosiak: a belvárost évtizedek óta hasonló zsúfoltság, tumultus és rohanás jellemzi, mint Budapest egészét. Most azonban minden adott ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, és egy élhetôbb városcentrum szülessen, jelentôsen kisebb autóforgalommal, hangulatos sétálóutcákkal, mégis pezsgôbb, elevenebb élettel telítve. Minden belvárosi tapasztalhatja immáron hónapok óta, hogy mekkora változások vannak készülôben, a kerület számos pontján folynak az építkezések. A megújulás kulcsprojektje az új belvárosi fôutca megépítése. Ennek keretében a „sétálóutcás”, nyugodt és reprezentatív belváros részint megújul, részint ki is terjeszkedik. Mindezt új díszburkolat lefektetése, új közvilágítási rendszer kiépítése, új utcabútorok kihelyezése és átgondolt fásítás révén érik el. A beruházás a Kecskeméti, a Károlyi, a Bécsi, a Petôfi Sándor és az Október 6. utcákat érinti. Teljesen megújul a Váci utcával párhuzamos Petôfi Sándor utca és annak folytatása, a Bécsi utca, amely az Október 6. utca kapcsolódó felújításával valósággal „meghosszabbodik” egészen a Szabadság térig. Érintve természetesen a szintén az elmúlt években megszépült „Fashion Streetet” és a Bazilikába futó Zrínyi utcát is, tökéletes harmóniát alkotva velük. A fejlôdés másik fókuszát az Egyetem tér és a környezô utcák adják a Ferenciek tere és a Kálvin tér közti szakaszon. Mindezzel nem csupán egy nyugodtabb, tisztább és bensôségesebb városrész születik, de a kerület kereskedelmi és vendéglátó egységei elôtt is új perspektíva nyílik. Utóbbit segíti, hogy az érintett üzletek külsô megjelenését is fejlesztik, több helyütt külsô és belsô teraszokat, kerthelyiségeket alakítanak ki. Egy másik, formálisan ugyan elkülönülô, de mégis szervesen ide tartozó uniós beruházás

96


2004–2010

keretében megújul továbbá a Pesti Barnabás utca és a Március 15-e tér egy része is. Itt is több helyütt díszburkolatot fektetnek le, megújul továbbá a római kori romkert, és a tervek szerint a graffitik is eltûnnek a Március 15-e térrôl. A Pesti Barnabás utcai Piarista Központ egyik épületében pedig kiskereskedelmi és vendéglátó egység jön létre. Egy további, ám szintén a belváros megújulását szolgáló uniós projekt mindezekkel párhuzamosan az Astoria csomópont forgalomcsillapítását célozza. Felszíni gyalogos átkelôhelyeket alakítanak ki, és a zöldfelület is növekedni fog itt. Ez szintén a környék élhetôségét hivatott javítani. A Dohány utcai Zsinagóga elôtti tér és a Deák tér között a két villamospálya széthúzásával egy széles zöldsáv jön létre, ahol vízjátékok hangulatos rendszere épül majd ki. A Károly körútnak a Deák tér és az Astoria közötti szakaszán kétoldali kerékpársáv is kiépül – ez szintén az autósforgalom enyhülésének irányába hathat.

97



2004–2010

II. 6. 4. Turisztikai fejlesztések Turisztikai attrakciófejlesztés – új munkahelyek az idegenforgalomban – fürdôfejlesztések országszerte – több szálláshely, több vendégéjszaka

A turisztikai fejlesztések gazdasági haszna egyértelmû: a beruházások munkahelyet teremte-

nek és megélhetést nyújtanak az olyan térségekben is, ahol más bevételi forrás nem nagyon akad, az ide érkezô vendégek költései pedig számottevô forgalmat jelentenek a helyi vállalkozásoknak és jelentôs adóbevételhez juttatják magukat a településeket is. A turisztikai fejlesztések társadalmi haszna legalább ennyire jelentôs: egy megújuló fôtér, a javuló tele-

Kiemelt fejlesztések a Balatonon A Balaton térsége természeti adottságainak és az arra épülô turisztikai szolgáltatásoknak köszönhetôen kiemelt szerepet játszik a hazai idegenforgalomban. A cél az, hogy az uniós források segítségével gazdagodjon a tó turisztikai termékkínálata, nôjön a látogatottság és mérséklôdjön a ma még erôsen meglévô szezonalitás. Ezt a célt szolgálják a balatoni kiemelt üdülôkörzet turisztikai vonzerejének növelésének támogatására az érintett régiók – vagyis Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl – operatív programjainak keretében meghirdetett konstrukciók. Az elsô pályázati fordulót követôen 33 pályázó összesen több mint 3 milliárd forint uniós támogatáson osztozhat, az így megvalósuló projektek beruházási értéke pedig meghaladja a 6 milliárd forintot. Legnagyobb arányban az aktív turisztikai projektek részesültek a támogatásokból: a szabadidôparkok, vitorláskikötôk és strandok fejlesztésére 1,2 milliárd forint uniós támogatás jutott, s az ezáltal megvalósuló beruházások összege megközelíti a 3,4 milliárd forintot. A természeti értékek megóvására irányuló támogatások 600 millió, a történelmi, az épített és a kulturális örökség turisztikai hasznosítására fordított uniós támogatások pedig 550 millió forintot tettek ki. A rendezvényturisztikai fejlesztésekre összesen 430 millió forint uniós támogatást kaphatnak a pályázók.

98

99


Attrakció a Városligetben Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, csaknem 3,2 milliárd forintos európai uniós támogatással teljesen megújulhat a Városligeti Mûjégpálya. A Városliget kapujának számító létesítmény télen új, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, 16.800 négyzetméteres korcsolyapályával, nyáron pedig ismét csónakázási lehetôséggel és többek között vízi színpaddal várja majd a budapestieket és az ide érkezô turistákat. Az uniós támogatással megújuló Városligeti Mûjégpálya világhírû turisztikai attrakciója lehet Budapestnek.


lósulhatnak meg a turisztikai fogadóképességet javító projektek szerte az országban, több mint 2 ezer új munkahely megteremtését elôsegítve. Legalább ennyire jelentôsek a turisztikai kiemelt projektek is, melyek esetében 2009 végéig 28 beruházás támogatására több mint 47 milliárd forintot ítélt oda a kormány. Csak a 2009–2010-es fejlesztési idôszakban megközelítôleg 103 milliárd fordítható a turisztikai projektek megvalósítására. A terület fejlesztési célkitûzései között kiemelt helyen szerepel a termálvagyon hasznosítása, a gyógyhelyek és fürdôk fejlesz-

2004–2010

tése, a fürdôkre épülô egészségügyi szolgáltatások bôvítése. Néhány különösen fontos fürdôberuházást kiemelt projektnek minôsített a kormány, így hazánk öt fürdôje – Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bük, Újszeged és Sárvár – újulhat meg részben uniós forrásból, 7,5 milliárd forint támogatással. A regionális operatív programok szálláshelyek fejlesztésére fordított támogatásainak köszönhetôen – a nyertes pályázók vállalásai alapján – a támogatott szálláshelyeken a vendégéjszakák száma várhatóan 10 százalékkal emelkedik, növelve a turisztikai ágazat bevételeit.

Megújult a Büki Gyógyfürdô

püléskép nem csak a turistáknak és az ide érkezô befektetôknek fontos, de élhetôbbé teszi a települést az ott lakók számára is. Nem véletlen tehát, hogy a turisztikai fejlesztések jelentôs hangsúlyt kaptak mind a 2004–2006-os Nemzeti Fejlesztési Terv, mind pedig a 2007–2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós forrásainak elosztásakor. Számottevôen nôtt a turisztikai ágazat részesedése az uniós fejlesztési forrásokból a 2007–2013-as idôszakban, amikor a regionális operatív programok egyötöde, összesen mintegy 300 millió forint fordítható országszerte az idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlesztésekre. Ez tízszer nagyobb forrást jelent, mint

100

amennyi a 2004–2006-os idôszakban jutott az ágazatnak. Ebbôl a keretbôl pályázati úton több mint 83 milliárd forint már 2007-ben és 2008-ban gazdára is talált.

A Büki Gyógyfürdô az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projektjeként 2008 és 2010 között három ütembôl álló fejlesztési programot valósít meg 525 millió forint uniós támogatással, összesen 1,75 milliárd forint értékben. A támogatás eredményeként 2014-re 100 ezerrel több vendég látogathat a térségbe, a büki vendégéjszakák száma pedig 30 ezerrel lehet több 2013-ra. A Büki Gyógyfürdô bizonyos idôszakokban túlzsúfolt volt, a vendégek elhelyezéséhez nem voltak elegendôk a meglévô pihenôhelyek, ezért volt szükség az 500 fô befogadására alkalmas pihenôtéri épület megépítésére.

A turisztikai attrakciófejlesztésre kiírt pályázat keretében csak a 2007–2008-as idôszakban 211 pályázó összesen 52,5 milliárd forinton osztozhatott, s ez a támogatási összeg mintegy 93 milliárd forint értékû beruházás megvalósításához nyújt hathatós segítséget. A szálláshelyek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére kiírt pályázaton 2007-ben és 2008-ban 118 pályázó összesen 32,8 milliárd forint uniós támogatáson osztozhatott, aminek eredményeként több mint 100 milliárd forint értékben va-

101



2004–2010

Kastélyfelújítás Tiszadobon

Fejlesztések Fertôdön

Fesztiválkatlan Tokajban

Aláírták a tiszadobi „Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása” címû kiemelt projekt támogatási szerzôdését. A 2,2 milliárd forintos összköltségû, turisztikai célú beruházást az Európai Unió több mint 1,7 milliárd forinttal támogatja. A felújított kastély épülete és az újjávarázsolt kastélypark olyan színvonalas rendezvények számára fog helyszínt biztosítani, amely országos vonzerôt jelent mind a történelmi örökségek, mind pedig a kulturális rendezvények érdeklôdôi számára.

Több mint 1,3 milliárd forint uniós támogatással valósulhat meg a fertôdi Esterházy-kastély fejlesztése, a Közép-európai Kulturális Központ elsô ütemének kialakítása. A látogatószám növeléséhez a kastély turisztikai kínálatának bôvítése szükséges, melynek az elsô lépéseit ez a projekt jelenti. A 2009 tavaszán kezdôdôtt beruházás részeként megújulnak a park felôli homlokzatok és a díszudvar, rekonstruálják a fôépület dísztereit és a bábszínház tetejét, és egy parkolót is kialakítanak.

Éves szinten legkevesebb 150 ezer látogatót várnak 2014-re a Tokajban 1milliárd 815 millió forintos európai uniós támogatással megépülô Fesztiválkatlanba. A városközponthoz és a Bodroghoz egyaránt közel fekvô, külszíni bányakatlanban megépülô kulturális létesítmény többek között 2.435 ôs befogadóképességû nagyszínházzal és 860 négyzetméteres kiállítótérrel nyitja majd meg kapuit. A Fesztiválkatlan programjai a várakozások szerint nagyban hozzájárulnak majd a tokaji borvidék turisztikaiattrakció-kínálatához, ez pedig becslések szerint mintegy 20 százalékos emelkedést eredményezhet a szálláskapacitásában, a korábbi 1.500-ról 1.800 fölé növelve a férôhelyek számát a Bodrog-parti városban.

Tisza-tavi ökocentrum épül Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében több mint 2,2 milliárd forintból valósul meg a Poroszló területére tervezett Tisza-tavi Ökocentrum. Magyarország második legnagyobb tava és környezete páratlan ökoturisztikai adottságokkal rendelkezik, a centrum létrehozásával pedig nem csak a természeti értékek védelme erôsödik, de a Tisza-tó és környékének turisztikai jelentôsége is növekedni fog. Az európai viszonylatban is ritkaságnak számító projekt keretében megépülô, 2600 négyzetméteres látogatóközpont többek között egy, hazánk és a térség jellegzetes vízi és vízparti életközösségeit bemutató, 726 ezer literes össztérfogatú édesvízi akváriummal várja majd az érdeklôdôket.

102

103


Tarzan ösvénye Nyíregyházán Mintegy 1,6 milliárdos beruházással 2010 tavaszára befejezôdnek a nyíregyházi Ócenárium, Esôerdôház és Tarzan ösvénye építési munkálatai: a 2010 tavaszára megvalósuló beruházás eredményeként Magyarországon egyedülálló látványossággal büszkélkedhet majd a szabolcsi megyeszékhely. A mintegy 24 hektáros Nyíregyházi Állatpark korábban is különlegesnek számított a vidéki állatkertek sorában: afrikai elefántot, fehértigrist és páncélos rinocéroszt például csak itt láthatott a nagyérdemû. Most – európai uniós forrásból – mintegy 3.800 négyzetméteres ócenáriumot és esôerdôházat építenek az állatparkban. A Zöld Piramis nevet viselô épület föld alatti szintjén, egy félmillió literes akváriumban az Indiai-óceán élôvilágát – cápákat, rájákat, korallokat – csodálhatják meg a látogatók. A medence fölötti szinten pedig ôserdô várja majd az érdeklôdôket, ahol igazi trópusi környezetben lesznek megfigyelhetôk az orángutánok, a krokodilok és az óriáskígyók is. Az ugyancsak 2010-re megépülô „Tarzan ösvénye” egy 200 méter hosszú híddal kapcsolódik majd az Afrika-házhoz, így újszerûen, szafari-jelleggel, a hídról lesznek megtekinthetôk a fekete kontinens állatai.


II. 6. 5. Gazdaságfejlesztés, vállalkozás-élénkítés A kis- és középvállalkozások fejlesztése – az üzleti környezet fejlesztése – pénzügyi eszközök a vállalkozásoknak

A fejlesztéspolitika egyik gerincét adó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében – az 5. prioritás nélkül – 882,5 milliárd forint európai uniós fejlesztési forráshoz juthatnak a pályázók – elsôsorban a vállalkozások – a 2007 és 2013 közti idôszakban. Ezt egészítik ki többek között a KMOP keretében megjelenô GOP-tükörpályázatok, illetve a regionális operatív programok keretében az üzleti infrastruktúra fejlesztésére – ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztésére, barnamezôs területek revitalizációjára, telephelyfejlesztésre –, klaszterek, beszállítói hálózatok kialakitásának ösztönzésére, továbbá a régiók innovációs potenciáljának fejlesztésére meghirdetett pályázatok. E programok általános célja, hogy néhány éven belül Magyarországon egy megerôsödött, a modern kor kihívásaihoz és a nemzetközi környezethez sikerrel alkalmazkodó vállalkozói világ jöjjön létre, mely eredményeivel az egész ország gazdasági teljesítményét „magával húzza”. A GOP mindezt négy konkrét terület célzott támogatásával éri el. 356 milliárd forint jut a kis- és középvállalkozások átfogó fejlesztésének finanszírozására, ideértve az eszközpark megújítását és bôvítését, a használt technológiák korszerûsítését és a modern vállalati mûködés kialakításának elôsegítését is.

104

2004–2010

A másik fontos terület a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzése, legyen szó új termékrôl vagy szabadalomról, illetve új gyártási technológiák bevezetésérôl. Ez 268,4 milliárd forintból valósul meg a hétéves fejlesztési ciklusban. A harmadik kiemelt cél a vállalkozások üzleti környezetének korszerûsítése, amelyen elsôsorban infokommunikációs fejlesztéseket valamint a logisztikai központok erôsítését kell érteni, és amelyre 61,1 milliárd forint jut ezekben az években. S végül, a program külön prioritásként kezeli a kis- és középvállalkozások pénzügyi eszközökhöz jutását hitel-, tôke- és garanciaprogramokon keresztül, amire összesen 197 milliárd forintot különít el. A GOP-ban 2009 végéig 57 pályázati konstrukció jelent meg, összesen 371 milliárd forint kerettel. Ez a teljes – idôközben megemelt - forráskeret 54 százaléka, és nem tartalmazza a pénzügyi eszközök prioritás forrásait. A regisztrált projektek száma 2009 végén 11.074 darab volt, ezek támogatási igénye elérte a 387 milliárd forintot. 2009 decemberére 7.482 projekt rendelkezett pozitív támogatói döntéssel, a számukra megítélt támogatás összege 250 milliárd forintot tett ki, ami az eredeti teljes keret 43, illetve a forrásátcsoportosítás utáni, megemelt keret 36 százaléka. A támogatott pályázók közül 6.406 esetben már aláírták a támogatási szerzôdést, 201 milliárd forint összértékben. A GOP eddigi kifizetéseinek köszönhetôen, a pénzügyi eszközökkel együtt mintegy 88 milliárd többletforrás jutott el a gazdaságba.

105


A támogatott kört tekintve elmondható, hogy a nyertesek 80 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás. Fontos eredmény a regionális különbségek mérséklésében, hogy az ország keleti régióinak dominanciája jellemzô mind a forráslekötésben, mind a beruházások méretét tekintve, s a megítélt támogatások egyötöde a 33 leghátrányosabb helyzetû kistérségben talált gazdára. A rendelkezésre álló források jelentôs növekedése mellett a pályázatok elbírálási és kifizetési ideje jelentôsen felgyorsult a 2004–2006-os idôszakhoz képest, elsôsorban az automatikus eljárásrend és az egyablakos ügyintézési forma bevezetésének köszönhetôen. Jelentôs elôrelépés az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez képest, hogy míg a 2004–2006-os idôszakban a GVOP–ban 1 forint támogatási összeg további 1,15 forint magánforrást mozgatott meg, addig ma már a GOP-ban ez az arány 1:1,7-hez. A nyertes pályázatok révén az összes megmozgatott magánforrás így eddig 418,5 milliárd forintot tesz ki. A legnagyobb magánforrás-bevonás a kkv-knak szóló prioritásban fordul elô, itt a multiplikátor-hatás 1,9, vagyis minden 1 forint támogatás 1,9 forint magánforrást mozgatott meg. A KMOP esetében is lehetôség van gazdaságfejlesztési források igénybevételére, amelynek keretében

106


2004–2010

37 pályázati konstrukció jelent meg, összesen 67 milliárd foritos kerettel. A regisztrált projektek száma 2009 végén 3.070 darab volt, ezek támogatási igénye meghaladta a 78 milliárd forintot. 2009 decemberére 2.103 projekt rendelkezett pozitív támogatói döntéssel, a számukra megítélt támogatás összege 44 milliárd forintot tett ki. A támogatott pályázók közül 1.724 esetben már aláírták a támogatási szerzôdést, 36,3 milliárd forint összértékben. A pénzügyi eszközökkel együtt a Közép-magyarországi Operatív Program esetében mintegy 17,3 milliárd forint kifizetése történt meg. A GOP keretében a támogatások fele a kkv-szektorba irányul, de a regionális programokban is hangsúlyosan jelennek meg a kis- és középvállalkozások, mintegy 20 százalékos részesedésükkel a megítélt forrásokból. A kkv-szektornak a válság hatására felerôsödött likviditási gondjait a pénzügyi eszközök enyhítik, amelyek szintén a GOP és KMOP keretében érhetôk el, és eddig több mint kétezer vállalkozás vette igénybe ezeket az eszközöket. A regionális operatív programokból gazdaságfejlesztési támogatásban részesített vállalkozások eddig közvetlenül 11.780 munkahely megteremtését és a többéves fenntartási idôszak alatti megtartását vállalták.

107



2004–2010

II. 6. 5. 1. A kis- és közép-vállalkozások fejlesztése Magyarország versenyképessége elsôsorban a hazai vállalkozások teljesítményének függvénye, hiszen ôk jelentik a gazdaság tulajdonképpeni motorját. A mikro-, kis- és középvállalkozások a magyarországi alkalmazottak mintegy kétharmadát foglalkoztatják és a bruttó hozzáadott érték mintegy felét állítják elô – szerepük tehát igen jelentôs az ország gazdaságában. Az ország modernizációját célzó európai uniós támogatások jelentôs része e vállalkozói szféra fejlesztését szolgálja. A magyar gazdaság szerkezeti modernizációjában, vagyis a tudásintenzív, magas hozzáadott értéket képviselô ágazatok megerôsödésében ma még a kis- és közepes vállalkozásoknak csak a töredéke tud aktívan részt venni, mert innovációs aktivitásuk jelentôsen elmarad az EU átlagától és a magyarországi nagyvállalatok mutatóitól is. Versenyhátrányt jelent a sokszor elavult eszközpark, illetve a középvállalkozások nemzetközi összevetésben alacsony száma, vagyis a növekedni kész és képes cégek csekély aránya. Mindezeket a problémákat hivatott orvosolni a GOP vállalkozásfejlesztési prioritása, mely a klasszikus beruházási célú fejlesztésekhez, a vállalati IKT-fejlesztésekhez és a környezeti szemléletû technológiaváltáshoz adható támogatásokat tartalmazza. E prioritásának keretösszege eredetileg 247 milliárd forint volt, amely a válságkezelés kapcsán végrehajtott forrás-átcsoportosítások eredményeként 109 milliárd forinttal megemelkedett, így ez a keret a szakmai prioritások teljes keretének ma már a 40 százalékát teszi ki.

108

Az elmúlt idôszak tapasztalatai alapján a kisösszegû pályázatoknál bevezetett automatikus eljárásrend egyre népszerûbb a pályázók körében, így a tervek szerint a kutatás-fejlesztési prioritásnál is megjelennek a jövôben automatikus eljárásrendû pályázatok. Hasonlóan kedvezôen érintették a pályázó vállalkozásokat a pályázati eljárásrendben végrehajtott egyszerûsítések, könnyítések. 2009-ben a válság hatásainak enyhítésére új célként jelent meg a vállalatok helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megôrzése. A kkv-k esetében egységesen 50 százalékra emelkedett az igényelhetô támogatások mértéke, a 33 leghátrányosabb helyzetû kistérségben pedig a támogatási térkép által adható maximális mértékek is elérhetôvé váltak. A 2009-ben megjelent automatikus, kisösszegû pályázati konstrukció a korábbiakhoz képest jelentôs enyhítéseket hozott a feltételrendszerben: a középvállalkozásokkal bôvült a pályázói kör, az igényelhetô támogatás összege 50 millió forintra emelkedett, az elérhetô maximális támogatási intenzitás a konvergenciarégiókban 50 százalékra – a 33 leghátrányosabb helyzetû kistérségben pedig 70 százalékra – nôtt, és bôvült a támogatható tevékenységek köre. E kedvezô változások eredményeként olyan fokú volt az érdeklôdés e gazdaságfejlesztési források iránt – a 18 milliárd forintos keretre 61 milliárd forint támogatási igény érkezett –, hogy fel is kellett függeszteni a pályázatot. A pályázat késôbb, 2009 októberében, módosított feltételekkel újra megnyílt a pályázók elôtt, amelyre a keretösszeget meghaladó, több mint 15 milliárd forint összegû támogatási igény érkezett.

109


II. 6. 5. 2. Az üzleti környezet fejlesztése A vállalkozások megtelepedésének és versenyben maradásának elengedhetetlen feltétele az üzleti környezet fejlesztése, erre a célra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban 61,1 milliárd forintos keret szolgál, melyet a regionális operatív programokon belül további jelentôs, elsôsorban az ipari parkok, inkubátorházak fejlesztését és barnamezôs ipari területek revitalizációját segítô források egészítenek ki. Az üzleti környezet fejlesztése szempontjából kiemelt fontosságú a szélessávú infrastruktúra kiépítése. Az intézkedés keretében 37 projekt kapott támogatást, s e fejlesztések eredményeként a magyarországi települések lefedettsége 89 százalékosról 93 százalékosra nô, mégpedig oly módon, hogy az érintett települések többsége a 33 leginkább hátrányos helyzetû kistérség területén található, s e településeken az internetes szolgáltatás díjának minden esetben az országos átlagár alatt kell maradnia. Részben a piaci alapú megoldások terjedése, részben pedig a digitálisközmû-koncepció formálódása következtében a még ellátatlan települések szélessávú infrastruktúrával történô lefedésére felmerült, hogy a fejlesztéseket egy országos méretû nagyprojektben kellene koncentrálni a már létezô állami infrastruktúraelemek jobb hasznosításával. E konstrukció jelenleg egyeztetés alatt áll. Az üzleti környezet fejlesztésében, a kkv-k külpiacra jutásának elôsegítésében nagyon fontos szerepe van az ITD Hungary Zrt.-nek, amely befektetés-ösztönzési és üzletfejlesztési tanácsadási programját egy 4,5 milliárd forintos összegû kiemelt projekt keretében

110

végzi. Az ITD 2009-ben megkezdte a rendelkezésre álló támogatási források felhasználását, és az év végéig összesen 940,8 millió forint kifizetése történt meg. A projekt célja elsôsorban a kkv-k külpiacra jutásának és exporttevékenységének ösztönzése, a magyarországi befektetési lehetôségek feltárása, illetve az itt már üzleti tevékenységet folytató külföldi beruházó cégek megtartása és újabb magyarországi befektetéseinek ösztönzése. Új elemként jelent meg a GOP 2009–2010-es akciótervében a vállalati ASP-központok létrehozásának és fejlesztésének a támogatására irányuló konstrukció, amelynek célja olyan alkalmazásszolgáltató központok létrehozásának a támogatása, amelyek szolgáltatásként nyújtanak professzionális informatikai alkalmazásokat a kkv-szektor számára. A 2009. június 29-én meghirdetett pályázat iránt nagy érdeklôdés mutatkozott, összesen 25 pályázat érkezett be 3,2 milliárd forintos támogatási igénnyel. A regionális operatív programok keretében 2007 és 2013 között az üzleti infrastruktúra fejlesztésére – azon belül is ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztése, barnamezôs területek revitalizációja, telephelyfejlesztés –, klaszterek, beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzésére, továbbá a régiók innovációs potenciáljának fejlesztésére nyílt, illetve nyílik támogatási lehetôség. Az ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztését, a barnamezôs területek revitalizációját


célzó pályázati felhívások a 2007–2009 közötti idôszakban minden évben megjelentek, s 2009 végéig összesen 162 projekt kapott e célra összesen 42,5 milliárd forint európai uniós támogatást. A nyertes projektek közül mostanra 15 megvalósult, és a projektgazdák felé e konstrukció keretében december végéig több mint 8 milliárd forint támogatást már ki is fizetett a rendszer. A telephelyek fejlesztését célzó pályázati felhívás 2009 áprilisában jelent meg, s a pályázat sikerét jelzi, hogy a rendelkezésre álló 17,85 milliárd forintos keretre összesen 40 milliárd forintos forrásigényû pályázatot nyújtottak be a pályázók. Támogatási döntés 2009 végéig öt régióban – a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon – született, és eddig 321 projekt részesült összesen 15,69 milliárd forint európai uniós támogatásban.

2004–2010

Mechatronika Miskolcon 2009 tavaszára befejezôdtek a csaknem 700 millió forintos európai uniós támogatással és 1,4 milliárd forintos beruházással megvalósult Miskolc Mechatronikai Ipari Park munkálatai. A kibôvített, zöldmezôs beruházások megvalósítására is alkalmas fejlesztési terület ösztönzi az innovatív ipari technológiák elterjedését, és fejleszti a mérnöki, mûszaki tudományokra és a gazdálkodás–menedzsment-tudásra épülô gazdaságfejlesztési gyakorlatot. A projekt növeli a tartósan eredményes termelô vállalkozások számát, és új munkahelyeket teremt Miskolcon és vonzáskörzetében.

A klaszterek létrehozását, fejlesztését célzó regionális pályázati felhívás 2008-ban jelent meg. A pályázat keretében 79 induló és 21 fejlôdô klaszter részesült összesen 3,34 milliárd forint támogatásban. E konstrukció keretében a kifizetések összege 2009 végére már meghaladta az egymilliárd forintot. Az ipartelepítés kapcsán az új munkahelyek teremtését célzó pályázati felhívásra 2009. december 31-ig lehetett beadni a pályázatokat, a vállalati tanácsadás támogatását célzó konstrukció keretében pedig a támogatásközvetítô szervezetek kiválasztását célzó pályázati felhívás 2009. november 11-én jelent meg.

111



2004–2010

II. 6. 5. 3. Pénzügyi eszközök a vállalkozásoknak Míg a 2004–2006-os idôszak Nemzeti Fejlesztési Tervének keretében csak vissza nem térítendô európai uniós fejlesztési forrásokhoz juthattak a hazai vállalkozások, addig a 2007–2013-as idôszak Új Magyarország Fejlesztési Tervének részeként visszatérítendô támogatási formák is segítik a fejlôdésüket, beruházásaikat. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritása tartalmazza azokat az EU által támogatott pénzügyi eszközöket – hitellehetôségeket, garanciavállalásokat és kockázatitôke-befektetéseket –, amelyek segítségével az e forrásból fejleszteni kívánó magyar vállalkozások mûködésüket vagy beruházásaikat finanszírozhatják. E pénzügyi programok forráskezelôje a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.), s e pénzügyi eszközök forrásai nyílt pályázaton kiválasztott pénzügyi közvetítô intézményeken keresztül jutnak el a vállalkozásokhoz. A GOP pénzügyi eszközök teljes meghirdetett kerete 178,42 milliárd forint, amelynek 97 százalékára összesen 126 közvetítôi szerzôdést sikerült megkötni 2009 végéig. A kkv-khoz ténylegesen eljutott finanszírozási források összege 2009 végén 16,1 milliárd forint volt. E források szerepe a jelenlegi gazdasági környezetben, a banki források beszûkülésével párhuzamosan felértékelôdik a vállalkozások számára. Ezt jelzi, hogy a kkv-k által felvett összeg 2009-ben az elôzô évhez viszonyítva csaknem az ötszörösére emelkedett, és a kockázatitôke-program kivételével már minden konstrukcióban történt forráskihelyezés.

112

A visszatérítendô gazdaságfejlesztési forrásokon belül kiemelten fontosak az Új Magyarország Mikrohitelprogramok. 2009. december 31-ig az MV Zrt. 50 közvetítôvel szerzôdött le, és 1464 vállalkozásnak volt már érvényben lévô mikrohitel-szerzôdése, összesen 8,4 milliárd forint értékben. Annak érdekében, hogy még többen vehessék igénybe az uniós mikrohitelt, a program hitelintézetek részére kiírt pályázati feltételei 2010 tavaszán módosulnak. A pénzpiaci válság hatásainak enyhítését célzó kormányzati intézkedéscsomag részeként, az MFB Zrt.vel közös termékként indult el 2008 novemberében az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram, amelynek keretében 2009 végéig nem kevesebb, mint 100 szerzôdést kötöttek meg, összesen 3,9 milliárd forint értékben. Ugyancsak a gazdasági válság hatásainak enyhítésére indult el 2009 januárjában az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram. A GOP 4. prioritása és az MFB Zrt. által biztosított források együttes felhasználásával a tevékenységük bôvítéséhez kedvezményes kamatozású forgóeszköz-hitelhez juthatnak a kkv-k. A program feltételrendszere 2009 ôszén változott: a hitel felvételére jogosult termelô és szolgáltató vállalkozások köre kibôvült a kereskedelmi tevékenységet végzô vállalkozásokkal, illetve ma már a kezdô vagy hitelfelvevôi múlttal nem rendelkezô vállalkozások is részt vehetnek a programban, amelynek futamideje nôtt, refinanszírozási kamata pedig csökkent. 2009 vé-

113


géig összesen 59 vállalkozás vett fel Új Magyarország Forgóeszközhitelt, összesen 2,9 milliárd forint értékben. A 2007 ôszén megjelent Portfoliógarancia Program esetében 2009 végéig 31 szerzôdött közvetítô csatlakozott a programhoz, és összesen 81 ügylet köttetett, amelyekben a garantált hitelportfoliók összértéke eléri a 900 millió forintot. A portfoliógaranciához kapcsolódó eljárási rendszer átalakítása a szerzôdött és potenciálisan szerzôdni kívánó hitelintézetekkel együttmûködve lezárult, ennek eredményeképpen pedig 2009 novemberében

114

megjelent a Portfoliógarancia Program új, módosított dokumentációja. Az Európai Unió 27 tagországa közül elsôként Magyarországon indulhat el az európai uniós forrásokból finanszírozott kisvállalkozói kockázatitôke-program. A meghirdetett pályázatra 17 kockázatitôkealapkezelô pályázó jelentkezett, s ebbôl az NFÜ 7 pályázatot minôsített eredményesnek, e pályázókkal 2009. december 31-ig megkötötték a közvetítôi szerzôdést 27,49 milliárd forint összegben. Az elsô kockázatitôke-befektetések 2010 elsô félévére várhatóak.


2004–2010

Volt egyszer egy cukrászcsalád… Ki hallott már olyat, hogy a családban majd egy focicsapatra való cukrászmester van? Kovácsné Kiss Eleonóra berettyóújfalui vállalkozóval ez a csoda is megesett. A kétgyermekes anyuka maga is a finom fôzött fagylaltok és a tradicionális házi sütemények bûvöletében él. Amikor debreceni lányként férjhez ment a Berettyóújfaluban élô párjához, azt tapasztalta, hogy a bihari kisvárosban bizony elkelne egy olyan hely, ahol finom fôzött fagylaltot kóstolhatnak a vendégek. „– Amikor a két gyerekkel itthon voltam gyesen, a párom azt találta ki, hogy ne menjek vissza napi nyolc órában dolgozni, inkább nyissunk egy fagyizót, így a fiúkra is több idôm marad. Az apám, a nagyapám és a nagybátyáim is cukrászok voltak, a nagynénéim is cukrászokhoz mentek férjhez, így más szóba sem jöhetett. Összesen kilenc cukrászmester volt a családban, de ma már csak én viszem tovább a lassan évszázados hagyományt. A felmenôim a maguk korában jó nevû cukrászdákat üzemeltettek Debrecenben, Miskolcon, Lillafüreden és Budapesten. A nagyapám debreceni cukrászdájába – ami a késôbbi Ludas Matyi helyén állt – például Szabó Magda írónô is rendszeresen betért – idézte fel a múltat a vállalkozó. Kovácsék elôször egy fagyizót nyitottak bérelt telken, egy 20 négyzetméteres, fából készült pavilonban, a bihari kisváros szívében lévô Népligetben. Nem sokkal késôbb két fagyisbiciklivel gazdagodott az eszközpark, így a távolabb esô utcákba is eljutott az ôsi recept alapján készülô, fôzött fagylalt. Teltek, múltak az évek, amikor kínálkozott az újabb lehetôség. – A városközpontban épült egy bevásárlóudvar, ahol ingatlant vehettünk. Gondoltuk, nem ártana egy saját üzlethelyiség. Az elhatározásból cukrászda és hozzá tartozó cukrászüzem lett, ami 1999-ben nyitott. Így a fagylalt mellett már sütemények készítésével is foglalkoztunk, ragaszkodva a nyolcvanéves családi receptúrákban leírtakhoz” – mondja Eleonóra. A következô emlékezetes dátum a Kovács-família életében 2005, amikor Debrecenben nyitottak egy lakótelepi fagyizót, a legkisebb „gyerek” pedig az uniós mikrohitel segítségével berendezett berettyóújfalui Nosztalgia Cukrászdában várja a vendégeket. A tavaly felvett 4 millió forint Új Magyarország Mikrohitel ráadásul már a harmadik mikrohitel volt Eleonóráék életében.

115


2004–2010

II. 6. 6. Kutatás-fejlesztés, innováció

A turisztika szerelmesei Annak, aki szereti a természetet, könnyû meglátni a vízben rejlô munka mellett a hegyek és az erdô nyújtotta turisztikai lehetôséget. Valahogy így ugrott az igazi mélyvízbe az ipari búvárkodással foglalkozó két sikeres vállalkozó, Sebes Attila és Pelikán András, amikor 3 éve megalapította új cégét, a Váralja Turisztikai Kft.-t. Egy barátjuktól hallották, hogy a váraljai önkormányzat új üzemeltetôt keres vendégházainak jobb gondozására. Leutaztak, megnézték a gyönyörû fekvésû falut, s elég fantáziát láttak benne ahhoz, hogy a 11 és 24 személyes két épületet az étkezôházzal együtt azonnal 10 évre bérbe vegyék. Az üzlet beindult, egyre többen látogatták ôket, remek indián tábort szerveztek gyerekeknek, egy idô után mégis kevésnek érezték mindezt. – Saját házra vágytunk, ahol senki sem szab gátat a terveinknek – emlékszik vissza döntésükre Sebes Attila, akinek vállalkozó szellemét bizonyítja az is, hogy évekig barlangászattal is foglalkozott, igaz, az ország másik felén, a Bükkben. – Komoly kutatásba kezdtem a környéken, mígnem megláttam a faluban egy gyönyörû, hatalmas udvarházat, rajta az eladó tábla. Lerobbant épület volt, de én csak az egykori és majdani szépségét láttam. Igazi szerelem volt az elsô látásra. Nem kellett keresni a funkciót számára, hiszen az önkormányzati vendégházban gyerekek, fiatalok csoportjai nomadizálnak, a családok, az idôsebbek azonban az igazi falusi turizmust keresik, a természet szépsége mellett a régi hangulatot. Úgy gondoltam, itt megtalálhatják, saját zsebbôl gyorsan lefoglaltam hát a házat, ám ott megálltunk. Hogyan és mibôl tovább? Még mielôtt egy nehezen vállalható hitelkonstrukcióba belevágtak volna, egy ismerôsük ajánlotta az Új Magyarország Mikrohitelt. Nem is bánták meg, fél óra sem kellett, hogy megkössék a szerzôdést, két nap múlva pedig már az eladó számláján volt a pénz. Késôbb nyertek egy uniós pályázaton is, amibôl a házat fel tudják újítani. Ezt csak úgy nyerhették el, hogy a tulajdonunkban volt az ingatlan, tehát az uniós mikrohitel nélkül ettôl is elestek volna. A két tapasztalt vállalkozó nem rohan a nyitással, igényesen szeretnék kialakítani a falusi turizmus helyi fellegvárát. 5 darab 2 ágyas szoba kialakítását kezdték meg benti tusolóval, közös nagy konyhával. Bár csak jövô nyártól fogadják a vendégeket, sokan már most érdeklôdnek, mikor lesz lakható a szép udvarház.

116


Többletforrások a K+F-szektornak – klaszterakkreditáció – pólusprogram – az ELI-projekt A magyar gazdaság elmúlt éveinek fejlôdése világosan mutatja, hogy a korábban jellemzô, alapvetôen összeszerelô jellegû tömegtermelés mellett egyre nagyobb szerepet játszik a növekedésben a magasabb hozzáadott értékû tevékenységek terjedése. Az ország versenyképességének javítása kapcsán komoly gond, hogy a bruttó hazai K+F-ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát nézve Magyarország jelentôsen elmarad az uniós átlagtól. Ráadásul a kutatásfejlesztés csupán egyharmadát finanszírozza a vállalati szektor, míg ugyanezen szám az EU-ban átlagosan 50 százalék feletti. További probléma, hogy a K+F-tevékenységek jó része Budapestre koncentrálódik. A szabadalmak, közösségi védjegyek és ipari formatervek létrehozása terén is komoly a lemaradásunk nemzetközi összevetésben. Ezért kívánatos volna, hogy a hazai kis- és középvállalatok is meglépjék a maguk „innovációs fordulatát”. E célt szolgálják a GOP kutatásfejlesztést támogató pályázatai. A 2004–2006-os Nemzeti Fejlesztési Terv kutatás-fejlesztésre fordított keretének hétszerese fordítható a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzésére az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Ez 2007 és 2013 között évente 38,3 milliárd forintot, a hétéves idôszakra pedig összesen 268,4 milliárd forintot jelent. A GOP K+F kiírásai a vállalati célcsoportra kon-

centrálnak, s emellett a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében juthatnak a kutatás-fejlesztési infrastruktúrájuk fejlesztésére európai uniós támogatáshoz a magyarországi egyetemek. 2008ban beindult a klaszterakkreditáció, amelynek eredményeként felgyorsult a Pólusprogram megvalósulása, és megjelentek azok a pályázatok, amelyekre kizárólag akkreditált klaszterek és azok tagvállalatai pályázhatnak. 2010-tôl a GOP támogatási területe várhatóan bôvül az alapkutatási tevékenységek nagyobb mértékû befogadásával és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumának útiterve szerinti kiemelt uniós K+F-infrastruktúrafejlesztések befogadásával. Jelenleg körvonalazódik az úgynevezett ELI (Extreme Light Infrastructure) nagyprojekt. Az ELIprojekt egy rendkívül rövid impulzusidejû, a jelenleg létezô legnagyobb lézernél nagyságrendekkel nagyobb teljesítménysûrûségû, rendkívüli tudományos jelentôségû kutató szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással. Az ELI építését elôkészítô konzorcium francia irányítással és 13 ország – köztük Magyarország – részvételével 6 millió euró támogatást nyert el a 7. Keretprogram pályázatán a berendezés terveinek kidolgozására. 2009 májusában a cseh és a magyar ELI-megbízottak közös cseh-magyar helyszínjavaslat kidolgozásában állapodtak meg, amelybe bevonták a román partnert is. Magyarország területén a szegedi helyszínt erôsítették meg. A projekt keretösszege 63,6 milliárd forint.

117



2004–2010

II. 6. 7. A közigazgatás megújítása Átfogó szervezetfejlesztés és képzések a közigazgatásban – bôvülô on-line közigazgatási szolgáltatások

Az ország versenyképessége szempontjából kiemelt szerepe van a közigazgatás megújításának, a szolgáltató, ügyfélközpontú és a legkorszerûbb infokommunikációs technológiát használó közigazgatás kialakításának, amelyre az Államreform Operatív Program (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) európai uniós forrásai teremtenek lehetôséget.

Az Államreform Operatív Program keretében mintegy 50 ezer fô hagyományos és közel 40 ezer fô e-learning alapú képzése valósul meg 2007 és 2013 között, európai uniós támogatással. A körzeti funkciót ellátó települések egyharmadában megvalósul a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése is. Az operatív program összesen 40 milliárd forintos keretébôl 2009 végéig 15 milliárd forintot sikerült lekötni. A kifizetések mostanra meghaladták az operatív program teljes keretének a 12 százalékát. A közigazgatási szervezetfejlesztés terén az eddigiekben megkezdôdött 4 államigazgatási szerv és 300 polgármesteri hivatal mûködésének átalakítása, nem kevesebb mint 12.500

Népszerû biometrikus útlevelek Az EKOP egyik legtöbbeket érintô, 989 millió forintos, nagyobbrészt európai uniós támogatással megvalósult projektje az úgynevezett második generációs biometrikus útlevelek 2009 júniusi bevezetése volt. A digitalizált ujjnyomatot is tartalmazó, második generációs útlevél bevezetésének, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztéseknek a célja Magyarország európai uniós tagságából eredô, ez irányú kötelezettségének teljesítése volt. A júniusi bevezetéstôl 2009. december 1-jéig több mint 153 ezer biometrikus útlevél iránti kérelmet nyújtottak be az állampolgárok. A biometrikus útlevélprojekthez kapcsolódóan megteremtôdött annak is a lehetôsége, hogy a szülô, vagy törvényes képviselô a 14 éven aluli kiskorú számára személyazonosító igazolványt igényeljen. A személyazonosító igazolvánnyal rendelkezô 14 év alatti kiskorúak Európa számos országába utazhatnak az okmánnyal, így megszûnik az útlevél elkészíttetésének többletterhe, hiszen számukra a személyi azonosító igazolvány igénylése illetékmentes. 2009. december 1-jéig 52 ezer személyazonosító igazolványt igényeltek 14 év alatti kiskorúak számára.

118

119


Önkormányzati e-szolgáltatások Az e-önkormányzati szolgáltatások fejlesztése és széles körû elterjesztése hazai és európai uniós jogszabályok által is elôírt kötelezettség, ráadásul elengedhetetlen feltétele a közigazgatás hatékonyabbá tételének. Az elektronizálás révén jelentôs megtakarítások érhetôk el az önkormányzati munka terén, ezért az e-közigazgatásra áldozott források megtérülnek a települési költségvetésekben. Ezért született meg az az uniós támogatási konstrukció, amelynek alapvetô célja olyan, úgynevezett ASP-központok kialakítása, amelyek az önkormányzatok széles körének elérhetôvé teszik az e-közigazgatási szolgáltatásokat. A fejlesztések eredményeként e központokon keresztül érhetik el széles körben az állampolgárok és a vállalkozások az elektronikus önkormányzati szolgáltatásokat. A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztését szolgáló program részeként a hét magyarországi régióban elôször egy-egy önkormányzatot kiválasztanak, ahol létrejöhet maga a központ, olyan informatikai alkalmazásokkal, mint például a szociális, az adóügyi, a gazdasági, az iratkezelô és a gyámügyi informatikai rendszerek. Ezek révén mintegy 250 hatósági eljárás esetében lesz mód az egyablakos ügyintézésre. A települési önkormányzatok várhatóan 2011-ben, magas uniós támogatással csatlakozhatnak majd a régióban létrejövô központhoz. önkormányzati munkatárs képzésével. Az ÁROP keretében megkezdôdött a központi közigazgatásban egy tudatos humánpolitika alapjainak a lerakása az ezt kiszolgálni képes informatikai rendszer kiépítésével, a toborzás-kiválasztás rendszerének átalakításával, a versenyvizsgáztatás kiépítésével, a képzési rendszer átalakításával és a teljesítményértékelési rendszer bevezetésével. Ezt a középtávon ható folyamatot egészítették ki olyan rövid távú lépések, mint a

120

készségfejlesztési képzések a köztisztviselôk és a bírák körében, valamint a vezetôi képzések az államigazgatásban. Az Államreform Operatív Program komoly eredménye a 33 leghátrányosabb helyzetû kistérség felzárkóztatására indított komplex program elsô két konkrét intézkedése. A kiemelt projekt ingyenesen biztosított külsô szakértôi tanácsadást a leghátrányosabb helyzetû kistérségek számára a saját projektjeik megtervezésére és kidolgozására.


Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program mintegy 107 milliárd forintos keretének felhasználásával 80 on-line közigazgatási szolgáltatás feltételeit teremthetjük meg Magyarországon ezekben az években. Ennek eredményeként csökken az ügyfelek ügyintézésre fordítandó ideje. A fejlesztések hatására a hatósági ügyintézést végzô államigazgatási szervek többsége képes lesz on-line szolgáltatásokat nyújtani. A fejlesztéseknek is köszönhetôen

2004–2010

az elmúlt idôszakban a kormányzati portál átlagos heti látogatottsága mintegy 168 ezer fôrôl 598 ezer fôre nôtt, az on-line ügyintézés színterén, az ügyfélkapun pedig a napi tranzakció száma 28 ezerrôl 139 ezerre nôtt. Az EKOP szerzôdéskötési aránya 2009 végére túllépte az 50 százalékot, s megfelel az idôarányos mértéknek. A kifizetési ütem is megfelel az idôarányosnak, és meghaladja az OP teljes keretének a 12 százalékát.

Non-stop on-line földhivatal Aki már adott el vagy vásárolt ingatlant, az találkozott a földhivatali adatnyilvántartással – és a hozzá kapcsolódó ügyintézéssel, ami a legtöbb ember számára évekkel ezelôtt órákig tartó sorban állást, bonyolult eljárásrendet és hetek-hónapok után megkapott határozatokat jelentett. Mindez azonban hamarosan végképp a múlté, európai uniós forrásból ugyanis digitálissá és az ügyfélkapun keresztül a nap huszonnégy órájában bárki számára elérhetôvé teszik a földhivatali rendszert. A Digitális Földhivatal program elsô lépése a földhivatali adatoknak az Ügyfélkapun keresztül elérhetô, elektronikus és non-stop szolgáltató rendszerének (az úgynevezett TakarNet24-nek) a megvalósítása, amelyre csaknem 2 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatnak a szakemberek. Az új rendszerben az Ügyfélkapun keresztül minden állampolgár számára elérhetôek lesznek az e-földhivatali szolgáltatások, ráadásul a digitális földhivatal a nap 24 órájában nyitva áll majd. A rendszer hozzáférést kínál az eddig leginkább az ingatlan-adásvétellel foglalkozó ügyvédek által használt TakarNet minden eddigi szolgáltatásához, így on-line kérhetô lesz hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat, térképmásolat egyaránt, új szolgáltatásként pedig megjelenik a rendszerben a térkép alapú keresés is. Míg a jelenlegi TakarNet utólag, havi számlázással hajtja be a szolgáltatások ellenértékét, a TakarNet24 kapcsolódni fog a közigazgatás Elektronikus Fizetési Rendszeréhez (EFER), így az ügyintézéssel egy idôben, az interneten keresztül megtörténhet majd a fizetés is.

121


Elektronikus fizetések a közigazgatásban Az elektronikus fizetési lehetôségek – és különösen a vásárlásra is alkalmas bankkártyák – hazai elterjedésével párhuzamosan már több éve megfogalmazódott, hogy az állam felé felmerülô befizetési kötelezettségeket is lehessen elektronikus úton teljesíteni. Egy csaknem 4 milliárd forintos uniós projekt részeként hamarosan ez is megvalósul, többek között az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyôrség rendszerében. Az ügyfelek a közigazgatással szemben fennálló fizetési kötelezettségeiket így a jövôben az elektronikus ügyintézés során bankkártya és internetbank, a személyes megjelenéssel járó ügyintézés során pedig bankkártya segítségével is teljesíthetik. Az EFER a piacon jelenleg is elérhetô elektronikus fizetési megoldásokra támaszkodik. A bankkártyás fizetés a megszokott módon zajlik, az internetes fizetés területén azonban a projekt fontos elôrelépést kíván tenni. A fizetés alapvetô adatait (összeg, célszámla, ügyazonosító) az EFER átadja az ügyfél által kiválasztott internetbank-rendszernek, így az ügyfél mentesül az átutalás adatainak bevitelétôl, csak el kell indítania az átutalást, mely így biztosan pontos adatokkal teljesül. Sôt: az EFER lehetôséget biztosít az ügyfelek számára az ügyintézéshez kötôdô fizetési kötelezettség egy összegben, egy tranzakcióval történô megfizetésére abban az esetben is, ha a befizetés több számlát érintene – így például használt gépjármû behozatala esetén egy összegben fizethetô a vám, az import áfa és a környezetvédelmi termékdíj, jelentôsen csökkentve a banki átutalások tranzakciós költségeit.


II. 6. 8. Foglalkoztatási-képzési programok A munkanélküliség megelôzése – a START program – a szakképzés megújítása – munkaerô-piaci reintegráció – a Lépj egyet elôre program – az országos jogsegélyszolgálat létrehozása

A munkaerô-piaci aktivizálás, megelôzés és képzés témájához kapcsolódó fejlesztések célja, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bázisára – a regionális munkaügyi központokra – épülô komplex foglalkoztatási programokkal megelôzzük a tartós munkanélkülivé válást, megakadályozzuk a munkaerôpiacról történô kiszorulást, inaktívvá válást. Legnagyobb arányban a pályakezdôk és az alacsony iskolai végzettségûek képviseltetik magukat a programban. A 2010. január 31-ig bevont, összesen több mint 43 ezer fôbôl csaknem 27 ezren részesültek, illetve részesülnek képzésben jelenleg is, és közülük több mint 15 ezren már sikeresen be is fejezték azt. A program hatását az egyéni program befejezése után a 180. napon foglalkoztatottak számával mérjük. Ez a mutató jelenleg 50 százalékon áll, vagyis a résztvevôk felének sikerült tartósan elhelyezkedni a munkaerôpiacon. A megítélt 53 milliárd forintos támogatásból a regionális munkaügyi központok 2010 februárjáig 20 milliárd forintot használtak már fel. A járulékkedvezmények rendszerére épülô START plusz és extra program a válság ellenére sem veszített népszerûségébôl, a kiváltott és érvényes kártyák száma folyamatosan növekszik és a kártyával foglal-

122

2004–2010

koztatottak számában sem történt jelentôs visszaesés. Mindkét típusú kártyával történô foglalkoztatás hatékonysága 95 százalékos, vagyis a kártyával rendelkezôknek az érvényességi idôszak legalább 95 százalékában bejelentett munkaviszonyuk van. 2009 végén összesen 27 ezernél is több munkavállaló foglalkoztatása kapcsán vették igénybe a munkáltatók a járulékkedvezményt. A szakképzési és felnôttképzési rendszer továbbfejlesztésének célja, hogy a költségvetési forrásokkal hatékonyabban gazdálkodó, a gazdaság igényeihez igazodó, diverzifikált képzési struktúrával rendelkezô, a munkaerô-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképzô intézményrendszer alakuljon ki, amely tényleges választási lehetôséget kínál a tanulók számára, és ahol a tartalmi, módszertani fejlesztések megvalósulásával a képzési rendszer azokat a naprakész ismereteket adja át, amire a gazdaság igényt tart. A szakképzés megújításához jelentôs mértékben hozzájárult az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben elindított Térségi Integrált Szakképzô Központok (TISZK) rendszerének továbbfejlesztése, amely 2007-ben kétfordulós, 2009-ben pedig egyfordulós pályázatként jelent meg. A konvergenciarégiókban 31 pályázó 9 milliárd 754 millió forint értékû támogatási szerzôdést köthetett meg 2009-ben, és 3,4 milliárd forint elôleget utalt át számukra eddig a pályáztató intézményrendszer. A

123


TISZK-rendszer hatékonyságát jelzi, hogy 2009 végén az országszerte létrehozott 43 TISZK-ben 2.033 hátrányos helyzetû tanuló vett részt az oktatásban, az oktatási rendszerbôl korábban lemorzsolódott, ám a szakképzésbe most sikerrel bevont tanulók száma pedig 712 volt. Az elmúlt idôszakban 27 új, térségi integrált szakképzô központ létrehozására összesen mintegy 29 milliárd forintnyi európai uniós támogatás jutott. E szakképzô központok az elhelyezkedés esélyét növelik azáltal, hogy korszerû és piacképes szakmát adnak a fiataloknak. A társadalmi kohézió erôsítésében kiemelten fontosak azok a képzési és foglalkoztatási programok, amelyek jelentôs részben a munkaerôpiacról tartósan kiszorult emberek társadalmi és munkaerô-piaci reintegrációját segítik. A TÁMOP egyik kiemelt projektjének a célja az alacsony iskolai végzettségû, illetve szakképzetlen felnôttek képzése, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el, részben a motiváció és ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A program lehetôséget kínál számukra arra, hogy ingyenesen megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentô alapfokú végzettséget, valamint arra, hogy a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképzettséget szerezzenek.

124


2004–2010

A „Lépj egyet elôre” program folytatásaként például 22 ezer alacsony képzettségû vagy szakképzettség nélküli honfitársunk részesül a munkaerôpiacon is használható tudást adó szakképzésben szerte az országban. A fogyatékkal élôk munkaerô-piaci rehabilitációját elôsegítô európai uniós programnak köszönhetôen pedig már 4 és félezer ember kapott esélyt arra, hogy segítséggel visszatérhessen a munka világába, a hátrányos helyzetû embertársaink foglalkoztatásának elôsegítésére indított európai uniós program részeként pedig a 2008–2009-es idôszakban már 18 ezer ember képzése indult el országszerte. 2009 februárjában jogsegély-szolgálat kezdte meg tevékenységét JOGPONT Hálózat néven Magyarország hét régiójában, az ország 144 pontján. A JOGPONT Hálózat térítésmentes jogi segítséget nyújt munkavállalóknak, munkáltatóknak, valamint vállalkozóknak a munkaerôpiacra való belépésben, a munka- és tb-jogi, valamint a vállalkozóvá válással kapcsolatos tanácsadással. A konzorcium tagjainak célja általános munkaügyi, munkajogi, cégjogi és társadalombiztosítási tanácsadást folytató jogsegélyszolgálat kialakítása Magyarország hét régiójában.

125


II. 6. 9. Az oktatás infrastrukturális fejlesztése Nemzeti Iskolafelújítási Program – megújuló bölcsôdék, óvodák és iskolák – fejlesztések a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben – felsôoktatási beruházások

Kiemelt figyelmet kap az oktatás fejlesztése az európai uniós pályázatoknál. A hazai oktatási rendszer korszerûsítésére fordított EU-támogatások igazi befektetések, melyek közép- és hosszútávon többszörösen is megtérülnek az országnak. A fejlesztések között különösen fontosak az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben megvalósuló korszerûsítések és bôvítések, amelyekre az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai nyújtanak pályázati forrást. Ebben a hétéves idôszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az oktatás

2004–2010

Megújult a pesterzsébeti iskola fejlesztésére csaknem 650 milliárd forintot fordíthatunk, nagyobbrészt uniós támogatással. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nemzeti Iskolafelújítási Programjának keretében 105 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre 2011-ig. A támogatásokból több száz óvoda és iskola korszerûtlen, lelakott épülete újulhat meg és válhat korszerû nevelési-oktatási intézménnyé. A 2004–2006-os idôszak I. Nemzeti Fejlesztési Tervének egyik legsikeresebb és legnagyobb forrásigényû pályázati konstrukciója az óvodák és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése volt. Az elôzô programozási idôszak tapasztalataira alapozva ezért az alapfokú oktatási-nevelési intézmények fejlesztése fontos szerepet kapott az Új Magyarország Fejlesz-

Fejlesztések Szegeden Jelentôs uniós támogatást kapott a Szegedi Tudományegyetem a Dél-alföldi Tudáspólus felsôoktatási infrastruktúrájának fejlesztését célzó pályázatára: több mint 6,4 milliárd forintot fordíthatnak majd a Szegedi Tudományegyetem, a szarvasi Tessedik Sámuel Fôiskola és a bajai Eötvös József Fôiskola mûszaki és természettudományos képzési portfoliójának megújítására, a szegedi mérnöki kar új épületének felépítésére, az egyetemi és fôiskolai multifunkcionális laborok és oktatási termek felújítására, valamint a regionális tudástranszfer- és szolgáltató központ épületének kialakítására.

126


2010 januárjára csaknem 250 millió forintos európai uniós támogatással befejezôdött a pesterzsébeti Ady Endre Általános Iskola komplex felújítása. A fejlesztés során a modern oktatás lényeges elemeihez teremtették meg a feltételeket, ilyen a számítástechnika korszerû és az idegen nyelvek hatékony oktatása, a vizuális kommunikáció és a médiaismeretek oktatásának a bevezetése, a drámaoktatás kiterjesztése és a drogprevenciós oktatás. tési Terv regionális operatív programjaiban is: 2007 és 2013 között összesen 120,33 milliárd forint áll rendelkezésre közoktatási intézmények fejlesztésére. A 2007–2008-as idôszak regionális közoktatásfejlesztési pályázatainak keretében lehetôvé vált a korszerûtlen, lelakott iskolaépületek, óvodák felújítása, az óvodák és iskolák fûtési és világítási rendszerének korszerûsítése, valamint új tornatermek építése is, de a célok között megjelent a többcélú intézmények, egységes iskolák létrehozásának támogatása, valamint a hátrányos helyzetû gyermekek és tanulók integrációs oktatásának követelménye is. A hét régióban a 2007–2008-as idôszakban összesen 58,89 milliárd forint uniós támogatást fordíthattak a pályázók az oktatási-nevelési intézmények korszerûsítésére. A bölcsôde-, óvoda és iskola felújítások révén összességében mintegy 132 ezer gyermek elhelyezése válik korszerûbbé. Ennek keretében több mint 1.300 új bölcsôdei férôhelyet hoznak létre, valamint 287 iskolát korszerûsítenek. A felsôoktatásban 13 egyetemen indultak meg az infrastrukturális fejlesztések.

A Közép-magyarországi régióban, 2007-ben két alkalommal jelent meg közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését célzó pályázati kiírás. Mindkét kiírás iránt nagy érdeklôdés mutatkozott: a beérkezett 407 pályázatból végül 62 kapott ös�szesen 12,567 milliárd forint értékû támogatást. A nyertes pályázatok 60 százaléka óvodafejlesztést is tartalmazott: 49 új óvodai csoportszoba jött létre, amelyekben összesen 980 új férôhely kialakítása történt meg. A konvergenciarégiókban 2007-ban, majd 2008-ban is megjelentek a közoktatási intézmények fejlesztéseit célzó regionális pályázati kiírások, a KMOP-ban megjelent kiírástól eltérôen kétfordulós eljárásrend szerint. A pályázati kiírásokra beérkezett pályázatok száma 1.405 volt. A hat régióban végül 303 pályázat kapott összesen 71,5 milliárd forint támogatást. E konstrukciók keretében az elôzetesen támogatott pályázatok közül 126 pályázat összesen 170 óvodai feladatellátási hely fejlesztését valósítja meg, 182 új csoportszobával és 920 új óvodai férôhellyel a hat régióban. E pályázati konstrukciók folytatásai 2008 ôszén

127


Autopolisz épül Gyôrött A jármû- és közlekedésipar számára épül képzési és kutatási bázis 6,5 milliárd forint uniós és hazai támogatással a gyôri Széchenyi István Egyetemen. A csaknem 7 milliárd forintos összköltségvetésû beruházás alapkövét 2009 októberében tették le. A hároméves egyetemfejlesztési projekt célja 2011-re egy európai színvonalú, környezete és a változások felé nyitott, az ipari, gazdasági szereplôkkel hatékonyan együttmûködô, szolgáltató szellemû felsôoktatási intézmény kialakítása, illetve az ehhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A fejlesztés súlypontjai között szerepel a mûszaki képzés minôségének emelése, az egyetem tudáspotenciáljának jelentôs növelése, az egész életen át tartó tanulás korszerû feltételeinek megteremtése, kutatási-fejlesztési támogatás a vállalatok számára, mindehhez korszerû kutatási infrastruktúra kiépítése, széleskörû mérnöki szolgáltatások kínálata, valamint az integráció a hazai és a nemzetközi tudáshálózatokhoz.

jelentek meg, és kizárólag azon pályázatok voltak támogathatók, amelyek a 2007. évi pályázati kiírás keretében forráshiány miatt lettek elutasítva. E kiírás részeként eddig 89 pályázatot tárgyaltak meg a bíráló bizottságok, és 26 nyertes pályázó már megkötött támogatási szerzôdéssel is rendelkezik. A komplex programmal kezelendô 33 leginkább hátrányos helyzetû kistérségek számára meghirdetett közoktatás-fejlesztési pályázatok beadási határideje 2010 február közepe volt. A 33 kistérségre elkülönített 10,7 milliárd forintos keretre beérkezett elsô 5 pályázatot a bírálóbizottság támogatói döntésben részesítette.

128


NIIF Intézet, mely a magyarországi egyetemek, kutatóintézetek és közgyûjtemények internethozzáférésének, hálózati kapcsolatainak és a kapcsolódó számítási és tárolási infrastruktúrának a megteremtôje és üzemeltetôje. Szolgáltatásait napi szinten 600 intézmény és 600 ezer felhaszná-

2004–2010

ló veszi igénybe. A projekt alapvetô feladata, hogy Magyarországon – a vezetô európai kutatói hálózatokkal együttmûködve – biztosítsa a tudományos kutatás, az innovatív fejlesztés, valamint az oktatás területén az EU legfejlettebb országaihoz hasonló informatikai alapinfrastruktúrát.

Az alap- és középfokú oktatás mellett – folytatva a 2004–2006-os idôszak beruházásait – rendkívül komoly fejlesztések indultak el a felsôoktatás infrastrukturális megújítása érdekében a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében. A felsôoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését célzó TIOP-pályázat 13 nyertes intézményének mindegyike megkezdte a projekt megvalósítását. Az összesen 55 milliárd forintból megvalósuló fejlesztések következtében az intézményekben 600 ezer hallgató és oktató veszi majd igénybe a mintegy 80 ezer négyzetméterrel bôvülô, illetve megújuló oktatási-kutatási-szolgáltatói tereket. A TIOP keretében egy 4 milliárd forintos keretösszegû kiemelt projektet valósít meg a

129


II. 6. 10. Az oktatás tartalmi megújítása A közoktatás módszertanának megújítása – a felsôoktatás tartalmi fejlesztése – esélyegyenlôségi programok az oktatásban – a tanodai hálózat bôvítése

Nem csupán az oktatás fizikai infrastruktúrájának a fejlesztése elengedhetetlen, de a versenyképes tudáshoz nélkülözhetetlen a köz- és felsôoktatás tartalmi megújítása, a korszerû tananyagok fejlesztése és a pedagógusok képzése egyaránt. A Társadalmi Megújítás Operatív Program (TÁMOP) 3. prioritása alapvetôen a közoktatás rendszerében az oktatás eredményességének és hatékonyságának javítását, illetve a minôségi oktatáshoz való egyenlô hozzáférést célozza. A prioritás hétéves, 254,2 milliárd forintos keretösszegének egyharmadára jelentek meg pályázatok 2009 végéig, a meghirdetett keret 61 százalékára született eddig támogató döntés, s a támogatott projektek 94 százaléka már aláírt támogatási szerzôdéssel rendelkezik. A leszerzôdött keretösszeg 30 százalékát – alapvetôen elôleg formájában – kapták meg eddig a nyertes pályázók. A TÁMOP 4. prioritása a felsôoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan- és szolgáltatásfejlesztést célozza meg, különös tekintettel a felsôoktatás és a munkaerôpiac kapcsolatának erôsítésére, az intézményirányítás hatékonyságának növelésére, a kutatás-fejlesztési kapacitások bôvítésére, valamint

130


2004–2010

Megújuló történelemoktatás a mûszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztésére. A prioritás keretében 2009 végéig 14 pályázati konstrukció 135 nyertes pályázata és két kiemelt projekt részesült összesen mintegy 23 milliárd forint összegû támogatásban. A nyertes pályázók kétharmada rendelkezik támogatási szerzôdéssel. Az esélyegyenlôség és az integráció kiemelt célja az oktatásfejlesztési programoknak. Mostanra lezárult a TÁMOP Oktatási esélyegyenlôség és integráció címû, 1,647 milliárd forintos keretösszegû, módszertani fejlesztéseket célzó kiemelt projektje. Ugyancsak a TÁMOP keretében összesen 1.300 intézményben kezdôdött meg a 2009–10-es tanévben a kompetenciaalapú oktatás módszertanának és eszközeinek a széleskörû elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának a korszerûsítése, valamint a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése. A fejlesztés 6 ezer tanulócsoportot, 12 ezer tanulót és csaknem 7 ezer pedagógust érint.

A hazai középiskolai történelemoktatásban csekély súllyal szerepel az 1945 utáni korszak, valamint egyes hátrányos helyzetû társadalmi csoportok – a közvéleményt sok tekintetben megosztó – témaköre. Ezen hivatott segíteni egy, az Európai Unióban is egyedülálló, 549 millió forint költségvetésû program, amely a közös társadalmi emlékezet megôrzésének szándékát, valamint a közoktatás átfogó célkitûzéseit – a tanulói kompetenciák széleskörû fejlesztését – egyaránt szolgáló módon vezeti be a közoktatásba a történelmi interjúk készítésének módszerét. Az „Audiovizuális emlékgyûjtés” címet viselô program keretében így mintegy 200 középiskola diákjai készíthetnek legalább félezer történelmi interjút az elmúlt évtizedek szemtanúival, hozzájárulva ezzel az 1945 utáni idôszak történelemoktatásának megújításához.

2009-ben folytatódott a tanodai hálózat bôvítése. A tanodák szervezeti és pedagógiai módszertani standardizálása a 2004–2006-os idôszakban egy központi program keretében részben megvalósult. A tanodákban dolgozó pedagógusok és más szakemberek képzési rendszerének kialakítása, a képzések megvalósítása és a képzéseken elsajátítottak adaptálása azonban már az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében valósul meg. A fejlesztések eredményeképpen összesen 60 tanoda fejlesztése és továbbfejlesztése valósul meg, 1 milliárd 273 millió forintos keretösszegben.

131


II. 6. 11. Egészségügyi fejlesztések Korszerûsödô kórházak – a kistérségi alap- és járóbeteg-szakellátás fejlesztése – egészségmegôrzés uniós forrásból

A magyar lakosság egészségi állapota a legrosszabbak közé tartozik Európában. Rövidebb ideig és egészségtelenebbül élünk az Európai Unió más tagállamainak polgárainál. A születéskor várható élettartam a férfiak esetében 7, a nôknél pedig 4 évvel


2004–2010

Klinikai beruházás indul Szegeden marad el az uniós átlagtól. Az egészségben eltöltött évek számát tekintve mindössze 23-dikak vagyunk a 27 tagú Európai Unióban. E kedvezôtlen tendenciák megállítása érdekében már 2004 és 2006 között, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében is jelentôs európai uniós forrás, mintegy 25 milliárd forint jutott az egészségügy korszerûsítésére. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében 213 pályázó – elsôsorban egészségügyi vállalkozás – nyert összesen 2,4 milliárd forintot, fôként infrastrukturális fej-

Aláírták a szegedi klinikai központ új tömbjének megépítésérôl szóló 12 milliárd forintos támogatási szerzôdést 2010 januárjában. A komplex klinikai tömb megépülésével 2012 ôszére 650 férôhelyesre bôvül a jelenleg 385 ágyas betegközpont, ahol többek között a szív- és érrendszeri betegségek ellátásának magas szintû, teljes körû integrációja is megvalósul. Az új, komplex klinikai tömb olyan szakterületeknek ad majd otthont, mint az általános és invazív kardiológia, a haematológia, a belgyógyászati angiológia, a strokeellátás, az általános és szívsebészet, az érsebészet, a tüdô- és mellkas-sebészet, valamint a szervtranszplantációs sebészet. A korai halálozás két vezetô betegségcsoportját jelentô szív- és érrendszeri megbetegedések esetében jelentôs fejlesztés és centralizáció történik a projekt kapcsán. A számtalan korszerûsítés mellett nyolc vadonatúj mûtôt, egy 36 ágyas intenzív osztályt és egy központi sterilizálót is kialakítanak.

Kórházfejlesztések a fôvárosban 2010 végére a fôváros egyik legmodernebb regionális egészségügyi intézménye lesz a Szent Imre Kórház a csaknem 3,3 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló korszerûsítés eredményeként. A kórházban összesen 6,7 milliárd forintos beruházással korszerûsítik többek közt a regionális egészségügyi központ járóbeteg-szakambulanciáját, megújul a sürgôsségi betegellátó centrum, egy új kardio-metabolikus és érrendszeri centrum építési munkálatai pedig már be is fejezôdtek. A kórház összességében több mint 14 ezer 200 négyzetméteres területen újul meg, és csaknem 9.200 négyzetméterrel bôvül. A felújított és az újonnan elkészült épületeket várhatóan 2010 végén lehet majd átadni a gyógyító munkának. Ugyancsak 2010-re fejezôdik be az Uzsoki utcai Kórház rekonstrukciója. Az észak-pesti térség meghatározó egészségügyi intézményében 4,4 milliárd forintos támogatással készül el, illetve újul meg a sürgôsségi betegellátó osztály, az intenzív osztály, az orthopéd-traumatológia, a szülészetinôgyógyászati osztály, a neurológiai osztály, egyes belgyógyászati osztályok, a nukleáris medicina osztály, a pathológiai osztály, valamint több szakambulancia és kiszolgáló egység. A rekonstrukció során hangsúlyt kap a kardiológia fejlesztése, az akut érrekonstrukció modern feltételeinek megteremtése, a dializáló állomás bôvítésével pedig tovább javul a fôvárosiak mûvese-ellátása.

132

lesztésekre. Ennél is jelentôsebb, milliárdos fejlesztések történtek a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program támogatásával többek között Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Szolnokon, Nyíregyházán és Mezôkövesden.

60 milliárd forint jut. E központi források mellett a regionális operatív programokból további csaknem 110 milliárd forint jut a hét év alatt az egészségügy korszerûsítésére. Ez összesen mintegy 481 milliárd forint!

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére a 2007– 2013-as idôszakban több mint 311 milliárd forint uniós forrást fordíthatunk, míg egészségmegôrzésre és egészségügyi humánerôforrás-fejlesztésre majdnem

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) egészségügyi infrastruktúra fejlesztését célzó prioritása a TIOP legnagyobb keretösszegû prioritása. 2009 végéig a hétéves keretösszeg 80,5 százalé-

133


Megújult a rendelô Bátorligeten A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bátorligeten a háziorvosi rendelô teljes felújítása, berendezési, informatikai és orvosi eszközökkel történô felszerelése, illetve az épület komplex fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése valósult meg több mint 37 millió forintos európai uniós támogatással. A rendelôfelújítással párhuzamosan a településen környezetvédelmi programot is indítottak, amelynek célja az újrahasznosított anyagok használatának és a veszélyes hulladékgyûjtési akciók számának a növelése.

kára jelentek meg a jellemzôen pályázatos konstrukciók. Tekintettel a kétfordulós pályázatok hos�szabb elbírálási eljárásrendjére, a teljes keretösszeg 36,4 százalékáról született eddig támogató döntés. Szerzôdéskötés 38 projektgazdával történt, összesen 91,1 milliárd forint értékben. Az egészségügy színvonalát és elérhetôségét javító kistérségi járóbeteg-központok, illetve az aktív kórházi ellátásokat kiváltó emeltszintû járóbetegszolgáltatások fejlesztését célzó európai uniós pályázatok keretében 31 új, illetve felújítandó egészségügyi intézmény építési munkálatai kezdôdtek

134


Természetesen nem csak a milliárdos kórházfejlesztések fontosak az egészségügy korszerûsítése során. Az életminôség szempontjából, a korszerû egészségügyi szolgáltatások elérhetôsége érdekében legalább ennyire fontos a kistérségi alap- és járóbeteg-szakellátóknak a regionális operatív programok támogatásával megvalósuló fejlesztése. E célra a regionális operatív programok keretében a

2004–2010

2007–2008-as idôszakban összesen 15,8 milliárd forint keretösszegre jelentek meg pályázati felhívások. E konstrukció keretében 177 pályázat kapott végül több mint 40 milliárd forint támogatást, a projektek nagy részének megvalósítása jelenleg is zajlik, 2009 végéig ezek közül 10 beruházás készült el. Az orvosi szakellátás fejlesztése összességében mintegy egymillió embert érint Magyarországon.

meg 2009 tavaszán, közel 28 milliárd forint értékben. Az „Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban” címû pályázat keretében 8 kiemelt kórház – a progresszív ellátás legmagasabb szintjén szolgáltató csúcsintézmény – részesült a 85 milliárd forintot meghaladó támogatási keretbôl, amely a korszerû technológiák befogadását támogató, költséghatékonyan mûködtethetô ellátórendszer kialakítását szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával 26 magyarországi kórház sürgôsségi osztálya válhat európai színvonalú, modern központtá – e fejlesztések támogatási keretösszege 12 milliárd forint.

135


II. 6. 12. Szociális programok, társadalmi kohézió Küzdelem a szegénység és a kirekesztettség ellen – a szociális alapellátások és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése – a Gyerekesély Program – akadálymentesítési programok

kell horizontális szempontként megjelenniük, de az operatív programok keretében konkrét pályázati konstrukciók is szolgálták és szolgálják kifejezetten e célok teljesülését.

Az esélyegyenlôség és a társadalmi fenntarthatóság, társadalmi kohézió egyaránt fontos horizontális céljai az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek – e területeknek nem csak az egyes pályázatok szintjén

A Társadalmi Megújulás Operatív Program 5. prioritásának átfogó célja éppen a társadalmi kohézió erôsítése és a közösségek fejlesztése, ennek érdekében a jövedelmi szegénység és más hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség csökkentését, valamint

Gyerekház a Józsefvárosban Hátrányos helyzetû, fejlôdésben elmaradott, az iskolakezdésre még éretlen gyerekek – a budapesti Józsefváros Magdolna negyedében is sok olyan család van, ahonnan segítség és elôzetes felkészítés nélkül hiába is kezdené egy hat-hétéves az elsô osztályt. A bukás minden értelemben kódolt. Ezért van szükség olyan programokra, amelyek egyszerre nevelik a gyereket is – nullától ötéves korig – és a szülôt is, hiszen ha a délelôtti foglalkozásokról a kicsi ugyanabba a változatlan közegbe tér haza, minden korábban vele töltött perc nyomtalanul enyészik el. A Biztos Kezdet Gyerekház országos terjesztésre szánt projektje a Józsefvárosban is két részbôl áll. Elôször azokat a családi nevelésbôl hiányzó értékeket próbálják pótolni vagy felidézni, amely a szûk, szoba-konyhás lakásokból – ahol nyolcan-tízen szoronganak – hiányzik. Itt van gyerekméretû asztal és szék, van hely a tányérnak, evôeszközöknek, de fôleg van hely arra, hogy a kicsi a térben éljen. A nyomorúságos lakásokban sok gyerek ugyanis nem tanul meg mozogni, bizonytalanul közlekedik, fizikai fejlôdési rendellenességekkel küzd. A szülôk ebben a fázisban is jelen vannak, részvételükre azonban igazán a nevelés második fázisában van szükség. Ez a nevelési minták elsajátítását jelenti. Tulajdonképpen klasszikus játszóházról van szó, mesék, dalok, mondókák közös tanulásáról, az eredendôen szûkös szókincs bôvítésérôl, a játék élményérôl. Ezt szülôcsoportok oktatása egészíti ki, amikor is a babagondozástól kezdve a fôzésig minden szóba kerül. Az anyák megtanulják, hogyan lehet olcsón elôállítani bô választékot, sok gyümölccsel, zöldséggel, valamint a projektvezetôvel együtt találják ki, hogy lehet komplett, a fehérjéket, szénhidrátokat kellô mennyiségen tartalmazó életsorokat összeállítani, túljutni az egytálétel gyakorlatán. A Gyerekház praktikus oldala, hogy van mosó- és szárítógép, ha tehát otthon nincs vagy éppen kikapcsolták az áramot, itt el lehet végezni néhány házimunkát. Az eddigi tapasztalatok szerint és a korábbi félelmekkel szemben a szülôk együttmûködôk és nem kell naponta könyörögni nekik, hogy engedjék ide a gyerekeiket és jöjjenek el maguk is. Világos elôttük, mi a gyere-

136


a szegénység, a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítésének megakadályozását célzó programok támogatására nyújt európai uniós fejlesztési forrásokat. E prioritáson belül 2007 és 2009 között összesen 43 – többségében pályázati – pályázati felhívás jelent meg. A beérkezett összesen 920 pályázat forrásigénye megközelítette a 42 milliárd forintot. E pályázatok közül végül 256 projekt esetében sikerült támogatási szerzôdést kötni, 19,12 milliárd forint értékben, 100 százalékos támogatási arány mellett. A nyertes pályázók számlájára 2009 végéig 6,29 milliárd forint támogatás érkezett

2004–2010

meg. Fontos, hogy a 33 leghátrányosabb helyzetû kistérség felzárkóztatására indított komplex program forrásainak az Európai Szociális Alapból származó részét nagyrészt ez a prioritás adja. Az esélyegyenlôség erôsítése és az öröklött társadalmi hátrányok ledolgozása szempontjából kiemelten fontos terület a szociális alapellátások, a gyermekjóléti szolgáltatások és a bölcsôdék fejlesztése, valamint a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók iskolai integrációjának segítése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak

kük érdeke. A reggel 8-tól 13 óráig tartó foglalkozások amellett, hogy alkalmat adnak a gyerek fizikai-szellemi kiteljesedésére, változtatnak a szülôi beállítódásokon is. A szülô egy idô után látja a kicsi fejlôdését, új, tanult igényeit és ezeknek meg is akar felelni. Úgy tûnik, a gyerek húzza maga után a szülôt. Ám a csoportfoglalkozásokon arra is tekintettel kell lenni, hogy ezek a gyerekek sosem jártak bölcsôdébe, és gyenge fizikai-szellemi állapotuk miatt óvodába sem kerülhetnek. Ezért jó, ha a felkészítés több éven át tart. Ezek a módszerek már kipróbáltak, itt már 1993 óta folynak a modellkísérletek. A projekt pedig most 30 hónapon keresztül folyhat, mert 40 millió forint uniós támogatás van arra, hogy egy remek gyakorlat ne szakadjon meg.

137


Gyermekesély-iroda nyílt Baktalórántházán A 19 települést magába foglaló, kiemelten hátrányos helyzetû baktalórántházai kistérség a gyermekszegénység elleni, hároméves program megvalósításának egyik elsô állomása. A baktalórántházaiak a komplex kistérségi gyerekesély-programjuk megalapozására és egyes, legfontosabb elemeinek megvalósítására 500 millió forint uniós támogatást kaptak. Ennek a 36 hónapra szóló támogatásnak az a feltétele, hogy a kistérség elkészítse saját gyermekszegénység elleni stratégiáját, elkezdje, megalapozza azokat a beavatkozásokat, amelyek segítségével az itt élô 8 ezer család és az érintett 6–8 ezer gyerek és fiatal azonos eséllyel részesüljön az intézményi szolgáltatásokból. A legrászorultabb családok számtalan hasznos és e célt szolgáló szolgáltatást vehetnek igénybe 2010 februárjától. A program részeként közösségi házat alakítanak ki és mûködtetnek, valamint több száz rászoruló gyermeknek teremtenek lehetôséget a sportolásra és a nyaralásra. keretében szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások, valamint a bölcsôdék fejlesztésére 2009 végéig összesen 14 milliárd forint pályázati forrás állt rendelkezésre. Mindezidáig 173 nyertes pályázatról született döntés, összesen csaknem 15 milliárd forint megítélt támogatással. A nyertes pályázatok közül 76 kifejezetten bölcsôdék építését és bôvítését szolgálta, összesen több mint 8 milliárd forint értékben. E fejlesztések összesen 3.076 bölcsôdei férôhelyet érintenek, amelyek közül 1.331 újonnan létrejött férôhely. A társadalmi kohézió és a gazdasági fejlôdés szempontjából szintén fontos a hátrányos helyzetû kisgyermekek felzárkózását célzó gyerekesély-program, amelynek országos kiterjesztésére az elmúlt idôszakban 688,6 millió forint európai uniós támogatás jutott. A projekt megalapozza a legfeljebb hétéves gyermekek integrációjának és esélyegyenlôségének növelésére nyújtott korszerû szolgáltatásokat és kistérségi programokat.

138

Kiemelten fontosak a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók iskolai integrációját és sikerességét segítô programok is. Az e célt támogató tanodák szakmai támogató rendszerének kiépítése és mûködtetése kapcsán 120 tanodai munkatárs továbbképzése valósult meg az elmúlt idôszakban. Az állami gondoskodásban élô gyermekek és fiatalok helyzetével foglalkozó szakemberek együttmûködésének kialakítására és képzésére is jelentôs források jutottak. A területi gyermekvédelmi szolgálatok nevelôszülôket irányító munkatársainak és a lakásotthonok szakmai felelôseinek képzésében 100 fô vett részt.


tananyagot dolgozott ki az egyetemes és akadálymentes tervezés, az egyenlô esélyû hozzáférés, a jelnyelvi oktatás, valamint a súlyosan, halmozottan sérült személyek segítése területén. A közintézmé-

2004–2010

nyek akadálymentesítése kapcsán mintegy 10 ezer épületet alakítanak át ezekben az években, hogy azok mindenki által megközelíthetôek, látogatható legyenek.

Uniós program a hajléktalanokért A Hajléktalanokért Közalapítvány az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvánnyal partnerségben 345 millió forint európai uniós támogatást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési Terv hajléktalan emberek társadalmi integrációját segítô európai uniós pályázata keretében. A projekt célja a hajléktalanok társadalmi és munkaerô-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása. A támogatásból az integrációt segítô konkrét megoldásoknak megfelelô szervezetfejlesztés, a hajléktalanok helyzetét javító javaslatok valósulhatnak meg, valamint szakmai és társadalmi hálózatok épülhetnek ki.

A fogyatékkal élôk esélyegyenlôségét számtalan akadálymentesítést célzó projekt szolgálta az oktatási intézményektôl a városi bíróságokon át megannyi közintézményben az elmúlt idôszakban. A TÁMOP egy kiemelt projektje eredményeként, 840 millió forintos európai uniós támogatással a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlôségéért Közalapítvány eddig 64 képzési programot és a hozzájuk kapcsolódó

139



2004–2010

II. 6. 13. Program a leginkább hátrányos helyzetûek felzárkóztatására Hamarosan beérik a leghátrányosabb helyzetû (LHH) kistérségek számára kialakított, összesen 96,9 milliárd forint keretösszegû, felzárkóztatást célzó program. A 33 érintett kistérségnek 2009 januárjának végéig kellett benyújtania egy-egy komplex projektcsomagot a kistérségenként megállapított uniós támogatás felhasználására. Az azokban szereplô projektjavaslatokat szakmai zsûri vizsgálta és értékelte, majd a zsûri által elôzetesen már jóváhagyott projektjavaslatok alapján írta ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kifejezetten e 33 kistérségeknek szóló tervezési útmutatókat, így a mintegy ezer projekt már nem versenyez egymással, csupán a részletes feltételeknek

kell megfelelnie. A 2004–2006-os I. Nemzeti Fejlesztési Tervbôl a leghátrányosabb helyzetû kistérségek többségében az országos átlagot meghaladó egy fôre jutó támogatásban részesedtek. Ez a többlettámogatás azonban nem volt elegendô a kedvezôtlen gazdasági-társadalmi folyamatok ellensúlyozására. Ezért a kormány 2007 ôszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetû kistérséget, és döntött ezek komplex program keretében történô fejlesztésének szükségességérôl. A hét magyarországi régió közül négyben található a 33 leginkább hátrányos helyzetû kistérség valamelyike.

Bemutatták értékeiket a legszegényebbek A leghátrányosabb helyzetû kistérségek értékeinek bemutatására szervezte meg – egy, az LHHprogramhoz kapcsolódó konferencia kísérôrendezvényeként – 2009 nyarán az LHH helyitermék-expót a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az itt bemutatott termékek helyi alapanyagokból, helyi munkaerôvel, az adott térséghez kötôdô hagyományos tudás és ismeret felhasználásával készültek. Az expón így többek között népmûvészeti termékeket, borokat, bioélelmiszereket, a kistérségeket bemutató prospektusokat, helyben elôállított pálinkákat, helyi ásványvizeket és más, a kistérségekre jellemzô termékeket láthattak az érdeklôdôk.

140

141


Csaknem egymillióan élnek ma Magyarországon a 33 leginkább hátrányos helyzetû kistérség valamelyikében, többségében olyan kistelepülésen, ahol magas a munkanélküliség és alig akad munkahely, ahol jellemzô a szegénység és ahol a közszolgáltatások színvonala nem kevés kívánnivalót hagy maga után. Ez a 33 leginkább hátrányos helyzetû kistérség pályázhatott összesen csaknem 97 milliárd forint európai uniós támogatásra, kistérségenként egy-egy

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség Magyarországon

komplex fejlesztési csomaggal, vagyis olyan, egymással összefüggô és egymást erôsítô beruházásokkal, amelyek valóban hozzájárulhatnak az ott élôk életkörülményeinek javításához. A 97 milliárd forint is hatalmas összeg, de ezek a kistérségek nem csak erre az uniós forrásra számíthatnak. 2013-ig a számítások szerint összesen mintegy 450 milliárd forint fejlesztési forrás jut ezekbe a térségekbe az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyéb uniós pályázatai révén.


II. 6. 14. Válságkezelés az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Bôvülô források a kkv-szektornak – megrendelések az építôiparnak – munkahelymegôrzô programok – a 4+1 program – egyszerûsödô pályázatok – árfolyam- és áfakompenzáció

2008 végétôl kezdve rendkívül komoly erôfeszítések történtek a pénzügyi-gazdasági világválság kedvezôtlen hatásainak kiküszöbölése és az elbocsátások mértékének csökkentése érdekében: nagyrészt uniós forrásokból egy összességében 1.400 milliárd forintos válságkezelô és gazdaságélénkítô csomag állt össze a hazai kis és közepes vállalkozások számára. Fontos eredmény, hogy a korábbi, átlagosan 17 százalékos szintrôl 33 százalékra nôtt a magyarországi munkahelyek 65–70 százalékát adó kkv-szektor uniós forrásokból való részesedése. Az átcsoportosításokra 2009 augusztusában – több hónapos tárgyalássorozat eredményeként – bólintott rá az Európai Bizottság, így összességében 111 milliárd forinttal bôvült a gazdaságfejlesztési program teljes kerete. Ezt a többletpénz a kis- és középvállalkozások komplex technológiai fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordítható, s becslések szerint ebbôl a keretbôl legalább négyezer kis- és középvállalkozás juthat támogatáshoz és hajthat végre fejlesztést ezekben a hónapokban és években. A kormány emellett felgyorsította azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek összességében 1800 milliárd forint értékû megrendelést biztosíthatnak az összesen mintegy 310 ezer embert foglalkoztató

142

2004–2010

építôipari vállalkozásoknak. Összesen 636 jelentôs európai uniós építési beruházás indult, illetve indul el mostanság – köztük 267 iskola, 23 rendelôintézet és 78 városközpont vagy más városi terület felújítása, valamint 400 kilométernyi vasúti és 350 kilométernyi közúti építési beruházás. E megrendelések közvetve szintén a munkahelyek megôrzését segítik elô. Mindemellett természetesen a korábbinál több hazai és uniós forrás jut közvetlenül is a munkahelyek megôrzésére. A hazai forrásból közel 17 milliárd forintos kerettel meghirdetett programokban a vállalkozások és a munkavállalók többek között a munkahelymegôrzés támogatására, a részmunkaidôs foglalkoztatás munkahely-megôrzô célú támogatására, az új munkáltatónál munkába helyezés támogatására, képzési támogatásra, illetve a leépített munkavállalókat segítô komplex szolgáltatási programra igényelhetnek forrásokat. 2009-ben elindult a munkahelyteremtést szolgáló, korábbi egyedi kormánydöntésen alapuló foglalkoztatás-bôvítési támogatásokat kiváltó pályázati konstrukció, amely 35 munkanapos átfutással kínál maximum 1,5 milliárd forint összegû támogatást. A pályázati kiírásra 2009-ben 17 pályázat érkezett be, összesen 16 milliárd forint támogatási igénnyel. Ezek közül az év végéig 10 projekt támogatásáról született döntés, összesen 9,3 milliárd forint támogatást nyújtva a pályázóknak, akik ezzel 43,9 milliárd forint beruházást hajtanak végre. Pro-

143


jektenként ez jellemzôen 100 új munkahely megteremtését jelenti. Kifejezetten sikeresek voltak azok az uniós pályázatok, amelyek célja kimondottan a munkahelyek védelme volt a válság idôszakában. Az úgynevezett „4+1-program” lényege az, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek vállalták, hogy a válság idején az elbocsátások helyett hetente eggyel kevesebb, vagyis négy munkanapon foglalkoztatják a munkatársaikat, ott az ötödik napra esô béreket uniós forrásból lehet kifizetni. Ráadásul ezen a bizonyos „plusz egy” napon a dolgozók – ugyancsak európai uniós forrásból

– különbözô szakmai képzéseken vehetnek részt, így is fejlesztve a szaktudásukat, a munkaerô-piaci kompetenciáikat. A program teljes kerete több mint 32 milliárd forint volt, s a vállalkozások összesen 11 féle pályázati konstrukcióban igényelhették az uniós munkahely-megtartó támogatást. A program csak a kkv-szektorban közvetve körülbelül 20–30 ezer munkahely megôrzéséhez és 10–15 ezer munkavállaló képzéséhez nyújtott támogatást normatív jellegû, egyfordulós pályázat keretében. Több mint 20 milliárd forintot csoportosítottak át 2009-ben uniós forrásból a munkanélkülivé válók


újbóli elhelyezkedésének segítésére. Az e forrásból finanszírozott munkaerô-piaci programok központi eleme a képzés és a képzés idejére nyújtható keresetpótló juttatás, valamint a munkáltatói bértámogatás. A cél a munkanélküliek minél nagyobb hányadának bevonása az aktív munkaerô-piaci programokba, valamint a hátrányos helyzetû emberek munkaerô-piacra történô visszavezetése. A munkaerô-piaci programok, a foglalkoztatás bôvítése és a foglalkoztathatóság javítása persze a válságtól függetlenül is központi területe volt az uniós fejlesztéseknek. A pénzügyi-gazdasági világválság és a hitellehetôségek szûkülésének kedvezôtlen hatásait igyekezett ellensúlyozni a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásátcsoportosításain túl a pályázati eljárásrendek egyszerûsítésével, a pályázati feltételek könnyítésével. Elsôsorban a gazdaságfejlesztési és a turisztikai beruházásokat, valamint a munkahelyi képzéseket támogató európai uniós pályázatoknál az elnyert támogatás 40 százalékára nôtt fel a pályázók által igényelhetô elôleg összege 2008 decemberében. Az intézkedésnek köszönhetôen elsôsorban a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok jutottak olyan többlet likviditáshoz, amely – sok esetben a drága és a válság miatt nehezen elérhetô bankhiteleket kiváltva – lehetôvé tette a projektek megvalósításának gyorsabb megkezdését. Az elmúlt idôszak tapasztalatai, valamint a pályázók körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a magasabb összegû és gyorsabban hozzáférhetô elôleget jónak tartják a projektgazdák. Ezzel párhuzamosan tovább egyszerûsödött a pályázatok benyújtásához,

144

2004–2010

a szerzôdéskötéshez és a kifizetésekhez kapcsolódó adminisztráció. Míg az exportôrök leginkább örültek neki, több nyertes projektgazdát kedvezôtlenül érintett a forint–euró-árfolyam változásának hatása. Azoknál a pályázóknál, akik a projektjük megvalósítása során számottevô összegû importbeszerzéseket terveznek, a pályázati költségvetésük összeállításakor és feltehetôen a támogatási szerzôdésük megkötésekor is egy alacsonyabb árfolyammal kalkuláltak, a forint gyengülése miatt viszont most – forintban – az eredetileg tervezettnél többe kerülnek a beszerzéseik. Az NFÜ és a gazdasági tárca kidolgozott egy, ezt az árfolyamveszteséget ellensúlyozó kompenzációs rendszert. Az NFÜ bizonyos mértékig kompenzálni szeretné a 2009. július 1-jétôl magasabb áfakulcs okozta többletkiadásokat is az érintetteknek. Minden olyan projektgazdát kedvezôtlenül érint az áfa emelése, amely a projekt egészét vagy egy részét tekintve nem rendelkezik áfa-levonási joggal. A már életbe lépett kompenzáció elsôsorban azokra a projektekre fókuszál, ahol a pályázat benyújtása 2009. június 30-ig megtörtént, a projektgazda nem, vagy csak részben jogosult az áfa levonására, ezért a projektje keretében elszámolható költség, a le nem vonható áfa, és az áfaemelés tényleges költségnövekedést okoz, amelynek mértéke legalább 5 millió forint. Az értékhatár nem vonatkozik a központi költségvetési szerv kedvezményezettekre és azokra a projektekre, amelyek 100 százalékos támogatási intenzitással valósulnak meg.

145



2004–2010

II. 7. Az elôttünk álló idôszak feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán Az elkövetkezô idôszak komoly kihívásokat, jelentôs adminisztratív feladatokat jelent majd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a pályáztató intézményrendszer munkatársai számára. 2009 végéig az Új Magyarország Fejlesztési Terv teljes keretének 74 százaléka vált elérhetôvé a hazai pályázók számára, és a keret 43 százalékát ítélték oda a támogatott projekteknek. Az elôttünk álló idôszak fontos feladata lesz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számára a fennmaradó, mintegy 2 ezer milliárd forintos keretösszeg meghirdetése, valamint a meghirdetéshez a 2011–2012-es akciótervek elôkészítése és partnerségi egyeztetése. Fontos feladat a már meghirdetett források esetében a pályázatok elbírálásának, majd pedig a szerzôdéskötéseknek a felgyorsítása – ez a pályázati eljárásrendek további, folyamatos ésszerûsítését és egyszerûsítését igényli az intézményrendszertôl. A kifizetések összege a támogatott projektek megvalósulásával párhuzamosan jelentôsen nô 2010-ben, ami komoly adminisztratív terhet ró majd az intézményrendszerre. Ugyanakkor kiemelt feladat a támogatások kifizetésének a további felgyorsítása. Fontos adminisztratív feladata lesz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az I. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai záró dokumentációjának összeállítása és megküldése az Európai Bizottságnak.

146

A 2010-es évben nagy kihívást jelent majd a soros elnökségre történô felkészülés – Magyarország ugyanis 2011 elsô felében tölti be majd az Európai Unió soros elnöki posztját. A most elôre látható uniós napirend szerint Magyarország stratégiai idôszakban tölti majd be az elnöki posztot, hiszen várhatóan nekünk kell majd megindítanunk a 2013 utáni uniós költségvetési idôszakkal kapcsolatos részletes egyeztetéseket a tagállamok között – ez pedig nem kevés diplomáciai érzéket és ügyességet igényel majd. Mindemellett pedig éppen a spanyol-belga-magyar elnökségi trió idôszakára hárul az EU Lisszaboni stratégiája újabb ciklusának beindítása is. Mindkét területen kiemelt feladatai vannak, lesznek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársainak.

147



2004–2010

III. Egyéb nemzetközi alapok A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainak menedzselésén túl a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatai között több más, a Strukturális Alapoktól részben vagy egészen független európai fejlesztési alap forrásainak magyarországi menedzselése is megtalálható. Ezek az alapok – összegszerûségüket tekintve – jóval kisebb támogatási keretet és jóval kevesebb támogatott projekteket jelentenek a magyar pályázók számára, jelentôségük mégis meghatározó egy-egy régió vagy egy-egy szakterület fejlesztéseinél. A 2004–2006-os idôszakban elsôsorban a határokon átnyúló és a régiók közötti nemzetközi együttmûködéseket támogató, 19,1 milliárd forintos keretösszegû INTERREG programok, valamint a hátrányos helyzetûek munkaerô-piaci esélyeit javító, 10 milliárd forintos keretösszegû EQUAL-program volt meghatározó e tekintetben. A 2007–2013-as idôszakban az INTERREG programok célkitûzéseit folytató európai területi együttmûködési programok, az Elôcsatlakozási Támogatási Eszközbôl és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközbôl támogatott határon átnyúló együttmûködési programok, valamint a nem EU-tag EGT-tagállamok (Svájc, Norvégia) hozzájárulására alapozva indított programok menedzselése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata, kivéve az interregionális programok között szereplô ESPON és URBACT programokat.

148

149



2004–2010

III. 1. Az 2004 – 2006-os idôszakban menedzselt, egyéb nemzetközi alapok III. 1. 1. Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Az Európai Unió akkor még csak 25 tagállamában mûködött az EQUAL Program, amelynek keretében Magyarországon a 2004–2006-os idôszakban összesen 39 projekt kapott támogatást. Ezek olyan programok, amelyek elsôsorban a hátrányos helyzetûek munkaerô-piaci integrációját segítik, újszerû foglalkoztatáspolitikai módszerek kidolgozásával, kipróbálásával, majd elterjesztésével. Az e célt szolgáló 39 projektben összesen 190 szervezet dolgozott. Az EQUAL Program keretében összesen 10,3 milliárd forint állt a magyar pályázók rendelkezésére e célok megvalósítására 2004 és 2006 között. A rendelkezésre álló pályázati összeg 75 százalékát a Európai Unió adta az Európai Szociális Alapból, 25 százalékát pedig a magyar kormány finanszírozta. A projektek többsége 2007 nyarán, 2007 végén, illetve 2008 márciusában zárult, s e programok megvalósulásának eredményeként olyan innovatív foglalkoztatáspolitikai termékeket fejlesztettek ki, amelyek a hátrányos helyzetûek munkaerô-piaci integrálását segítik. Az EQUAL Program fontos eleme volt, hogy az ahhoz kapcsolódó európai szintû, transznacionális együttmûködés során a magyar projektek kidolgozói kapcsolatot tartottak és tapasztalatokat cseréltek más európai uniós tagállamok hasonló programjai-

150

nak a gazdáival, ezzel is segítve a legjobb példák, a legjobb gyakorlatok elterjedését Magyarországon és Európában. A program eredményeképpen több tucat új foglalkoztatáspolitikai eszközt fejlesztettek ki, amelyeket használni és továbbfejleszteni lehet más támogatási rendszerekben, így a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretei között is, a 2007–2013 idôszakban.

151



2004–2010

III. 1. 2. INTERREG programok Sikeresen lezárultak az INTERREG programok Magyarországon. A határ menti és a különbözô uniós országok régiói közötti együttmûködéseket segítô EU-program keretében 2004 óta több mint 19,1 milliárd forintot fordíthattunk többek között határon átnyúló üzleti, környezet- és természetvédelmi, illetve kulturális együttmûködésekre, valamint kisebb határ menti közlekedési beruházásokra. A Magyarországot érintô 4 határ menti, egy interregionális és egy transznacionális együttmûködési program keretében uniós és hazai forrásból összesen több mint 18,9 milliárd forintot fordítottak sikerrel ilyen célú fejlesztésekre a pályázók. Az INTERREG programok megvalósítása során jó néhány példaértékû kezdeményezés is megvalósult. Több mint 117 millió forint jutott például a magyar– szlovák határ mentén, az Ipoly völgyében, a Bodrog térségében és az Aggteleki karsztnál a felszín alatti vízbázisok környezeti állapotának felmérésére és e vízbázis fenntartható használatához szükséges elemzések elkészítésére. Több mint 45 millió forint jutott a magyar–szlovák határ menti térség kis- és közepes vállalkozásai együttmûködésének ösztönzésére, 12 millió pedig a miskolci és a kassai színház együttmûködésére. Fontos terület volt a turisztika is: INTERREG-támogatással közös akcióterv készült a révkomáromi Öregvár és Újvár hasznosítására, a magyar–szlovén együttmûködés keretében pedig közös turisztikai térséget alakítottak ki az Ôrségben, össze-

152

sen 44 millió forintos EU-támogatással. A kibôvülô Európában már nem a határ a fontos, ami elválaszt, hanem az út, ami összeköt – ennek jegyében 115 millió forint INTERREG-támogatás jutott a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Karos községet a szlovákiai Bodrogszerdahellyel összekötô út aszfaltozására, 158 millió forint pedig a kerékpárút megépítésére a kiszombor–csanádi határátkelôhelyhez. A 2004–2006-os INTERREG közösségi kezdeményezés programok megvalósítási szakasza befejezôdött. Ezen programokat a 2007–2013-as programperiódusban a regionális politika 3. célkitûzése, az Európai Területi Együttmûködés (ETE) váltja fel. Az európai területi együttmûködés célkitûzés arra irányul, hogy erôsítse a határokon átnyúló együttmûködést az integrált területi fejlôdéshez vezetô, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttmûködést és tapasztalatcserét a megfelelô területi szinten. Magyarország 7 határ menti, 2 transznacionális és 4 interregionális programban vehet részt. A 7 határ menti együttmûködési program keretében pedig a 19 magyarországi megye közül 15-nek a pályázói számíthatnak uniós támogatásra. A 2004–2006-os magyar eredményeinek elismerése is, hogy a 2007–2013-as idôszakban a 7 hazánkat érintô határ menti programból 5-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség töltheti be az irányító hatóság szerepét.

153



2004–2010

III. 1. 3. Schengen Alap Az egyesült Európa országai az unió külsô határain a biztonság megerôsítésével ellensúlyozzák a belsô határellenôrzések megszüntetését. A külsô határôrizet megerôsítésére hozta létre az Európai Unió a 2004-ben csatlakozott országok számára a Schengen Alapot. Ez az ideiglenes pénzügyi alap 2004 és 2006 között pénzügyi segítséget nyújtott az érintett tagállamoknak annak érdekében, hogy az EU új külsô határain a schengeni vívmányok érvényesülését és a külsô határellenôrzés elôírt feltételeit biztosíthassák. A Schengen Alap tervezése során négy fô célkitûzést határoztak meg: a külsô határok ôrizetével kapcsolatos fejlesztéseket; a mélységi ellenôrzés hatékonyságának növelését; a rendészeti szervek adatszolgáltatási képességének növelését; valamint a nemzetközi bûnügyi együttmûködési képesség és kapacitás fokozását. A Schengen Alapból Magyarország számára csaknem 170 millió eurós közösségi támogatás jutott, és ez a forrás döntô mértékben járult hozzá hazánk sikeres schengeni csatlakozásra való felkészüléséhez. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által megvalósított fejlesztések rendkívül összetettek voltak. A határôrizeti kirendeltségekhez kapcsolódó építési beruházásoktól kezdve a speciális eszközbeszerzéseken át a komplex informatikai fejlesztése-

154

kig igen sokféle intézkedés fedezetét teremtették meg a Schengen Alap forrásai. Az eszközbeszerzések nyomán továbbfejlôdött a határellenôrzés speciális technikai háttere, a mobilitást biztosító gépjármûállomány és a rádió-kommunikáció technikai feltételrendszere. Mindezek elôsegítették az európai szintû határôrizetet, a határforgalom-ellenôrzést és az integrált határrendészet megvalósulását. Az informatikai fejlesztések nyomán lehetôvé vált a schengeni elvárásoknak megfelelô adatcsere, valamint az egyszerûbb és gyorsabb idegenrendészeti ügyintézés. A Vám- és Pénzügyôrség a rendelkezésre álló források nagyobb részét a határellenôrzés megerôsítésére fordította. Ennek keretében történt meg a határátkelôhelyek fejlesztése, a biztonsági térfigyelô kamerarendszer kiépítése, valamint a kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni harchoz szükséges eszközök beszerzése is. A Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium a külsô határokon történô határellenôrzés megerôsítése érdekében két egyedi beruházást – a mohácsi folyami határkikötô kiépítését valamint az Eperjeske vasúti határátkelôhely korszerûsítését – valósított meg, valamint határellenôrzési feladatokat ellátó szervek számára szerzett be eszközöket.

155



2004–2010

III. 2. A 2007–2013-as idôszak más európai fejlesztési alapjai III. 2. 1. Magyarország részvételével megvalósuló határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttmûködési programok Az Európai Területi Együttmûködés, mint új célterület az INTERREG III.A (határ menti), III.B (transznacionális) és III.C (interregionális) programokat váltotta fel a 2007–2013 idôszakban, valamint új elemként megjelentek az Elôcsatlakozási Támoga-

tási Eszközbôl és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközbôl támogatott határon átnyúló együttmûködési programok. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Magyarország–Románia, a Magyarország–Szlovákia, a Magyarország– Horvátország, a Magyarország–Szerbia, valamint a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Határon Átnyúló Együttmûködési Programok esetén, valamint a Délkelet-európai Transznacionális Együttmûködési Program esetén látja el az irányító hatóság feladatait. E programok lebonyolításában résztvevô kulcsintézmények – az irányító hatóság, a közös technikai titkárság, az igazoló és az ellenôrzô hatóság – Magyarországon mûködnek. Az Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program, a Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program, a Közép-Európa Transznacionális Együttmûködési Program, az INTERREG IVC Interregionális Együttmûködési Program, valamint az INTERACT 2007–2013 Program esetén az NFÜ tagállami szerepben nemzeti hatósági feladatokat lát el. A programok lebonyolítása egységes szerkezetben történik, függetlenül az államhatárok által meghatározott területi megosztástól, közös projektek megvalósításával és közös döntéshozatal alkalmazásával.

156

157


III. 2. 1. 1. Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program

A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program stratégiai célja közelebb hozni egymáshoz a határ menti térségben élô embereket, közösségeket és gazdasági szereplôket az együttmûködésbe bevont térség közös fejlesztésének elôsegítése érdekében, a határ menti térség alapvetô erôsségeire építve. A program két fô prioritása a határ menti térség közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió erôsítése. A támogatásra jogosult terület Magyarország délke-

158

leti és keleti, illetve Románia északnyugati és nyugati területeit – négy-négy egymással szomszédos magyarországi, illetve romániai megyét – foglal magában. A program elsô pályázati felhívása 2008. október 15-én jelent meg, és 90 pályázat kapott – 260 forintos euróárfolyammal számolva – összesen 3,53 milliárd forint európai uniós támogatást. 2008. december 3-án meghirdetett második pályázati felhívás elsô fordulójában 120 projektkoncepciót javasoltak kidolgozásra, ezek várható támogatási igénye 48,23 milliárd forint. A második forduló pályázata 2009. október 6-án jelent meg, 23,4 milliárd forintos forráskerettel. A program harmadik nyílt pályázati felhívása 2009. október 8-án jelent meg 5,4 milliárd forintos kerettel, amelyre a pályázatokat 2010. január 22-ig lehetett benyújtani.


III. 2. 1. 2. Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program

A Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program stratégiai célja a határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erôsítése. A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza, amelyet a két ország nemzeti társfinanszírozással egészít ki. Ennek köszönhetôen igen kedvezô – 95, illetve bizonyos esetekben 100 százalékos – támogatási arány mellett valósíthatóak meg a projektek. A program keretében a teljes megvalósítási idôszak alatt nyílt pályázati rendszerben kiosztható összes uniós támogatás 45,76 milliárd forint, amely

2004–2010

a Gazdaság és társadalom, valamint a Környezet- és természetvédelem, elérhetôség prioritás között oszlik meg. A támogatásra jogosult határ menti terület 8 magyarországi és 5 szlovákiai megyébôl áll. A program elsô pályázati felhívása 2008 decemberében zárult, melynek eredményeként 2009 áprilisában 106 pályázat kapott összesen csaknem 10,76 milliárd forint európai uniós támogatást. Ezt az általában 85 százalékos uniós támogatási forrást egészíti ki a tagállamok hozzájárulása 10–15 százalékkal. 2009 végéig e pályázók nagy részé megköthette a támogatási szerzôdést. A második, összesen 15,6 milliárd forintos támogatási keretû pályázati felhívás 2009 ôszén zárult, a felhívásra 270 szlovák-magyar közös pályázat érkezett be. A pályázatokról döntés 2010 elsô felében várható. E két pályázati körrel a program teljes pénzügyi keretének több mint fele gazdára talál.

159


III. 2. 1. 3. Magyarország–Szlovákia– Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttmûködési Program

A Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttmûködési Program a közösség külsô határai mentén elhelyezkedô, egyelôre tartósan az EU-n kívül maradó partnerországok érintett régióival való

együttmûködést támogatja. Magyarország esetében az ukrán határszakasz tartozik ebbe a körbe. E program keretében kizárólag olyan pályázatok benyújtására, illetve projektek támogatására van lehetôség, amelyekben ukrán partner is részt vesz. A program keretében rendelkezésre álló közösségi forrás a nemzeti társfinanszírozás nélkül csaknem 17,8 milliárd forint, az általános cél pedig az együttmûködés fokozása és elmélyítése az ukrajnai Kárpátalja, Ivano-Frankivszki és Csernovici megyék, valamint a tagállamok határ menti régiói között, környezeti, szociális és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható módon. A támogatásra jogosult határ menti területhez Magyarország részérôl Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szlovákia területérôl Kassa és Eperjes megye, Románia részérôl pedig Szatmár és Máramaros megye tartozik. A program elsô, 3,45 milliárd forintos keretösszegû pályázati felhívása 2009. június 16-án jelent meg, a beadási határidô pedig szeptember 22. volt. Ezzel ez a program számít a legelôrehaladottabbnak az EU 15 hasonló programja közül. Az elsô pályázati kiírás nyertes pályázatairól 2010 áprilisában várható végleges döntés.


III. 2. 1. 4. Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program

A Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007 és 2013 között úgynevezett IPA (Instrument for Pre-accession Assistance – Elôcsatlakozási Támogatási Eszköz) programként mûködik. A program hosszú távú átfogó célkitûzése, hogy elôsegítse a természeti és kulturális örökség sikeres menedzselésén és a határrégió két oldala közötti intenzív társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra- és tudásalapú fejlôdést. A támogatásra jogosult határ menti területhez Magyarországon Zala, Somogy és Baranya megye, Horvátországban pedig Meimurska, Koprivničko-križevačka, Virovitičkopodravska és Osječko-baranjska megye tartozik. A

2004–2010

felsorolt határ menti horvát megyék mellett még négy megye, nevezetesen Varaždinska, Bjelovarskobilogorska, Požeško-slavonska és Vukovarskosrijemska megye lett bevonva a programba, ám mivel ezek a megyék nem határosak Magyarországgal, az uniós szabályozás szerint legfeljebb 20 százalékban részesedhetnek a teljes programkeretbôl, amely a 2007–2013-as idôszakra elôreláthatólag 12,3 milliárd forint. A program elsô pályázati felhívására összesen 67 pályázat érkezett be. A projektkiválasztás 2009 év végén lezajlott, a 42 nyertes projektre megítélt közösségi forrás összesen 3,2 milliárd forint. Jelen pályázati kiírás eredményeként a legtöbb projekt megvalósítására a közös kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I), a határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok és az emberek közötti (people-to-people) kapcsolatok területeken nyílik lehetôség. Az elsô támogatási szerzôdések megkötése 2010 tavaszára várható. A program következô pályázati kiírása terveink szerint 2010 második negyedévében jelenik meg.

A program keretében „nagyprojektek” is kaphatnak közösségi támogatást. A határátkelôk hatékonyságának növelése címû beavatkozási területre összesen 5,3 milliárd forint a 2013-ig rendelkezésre álló keretösszeg, amelyen egyenlô arányban osztozik a magyar-ukrán, a szlovák-ukrán és román-ukrán határszakasz. 2009-ben indult meg a projektek részletes kidolgozása, illetve jóváhagyási folyamata.

160

161


III. 2. 1. 5. Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program

A program fô célja, hogy Magyarország mint tagállam és Szerbia, mint potenciális tagjelölt ország határon átnyúló együttmûködése, a határ menti térség gazdasági-társadalmi integrációja erôsödjön, és hogy elôsegítse egy fenntartható és biztonságos környezettel rendelkezô, harmonikus és együttmûködô régió létrehozását, amelyben a kulturális és természeti örökséget közösen menedzselik, ahol az üzleti, oktatási, kutatási és kulturális együttmûködések erôsödnek és ahol növekszik a foglalkoztatottság. A program támogatásra jogosult területei Magyarországon Csongrád és Bács-Kiskun megye, Szerbiá-

ban pedig Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Észak-Bánát, Dél-Bácska és Közép-Bánát vajdasági kerületek. Mindezen túl szerb részrôl Dél-Bánát és a Szerémség vesz részt a programban, ám mivel ezek a megyék nem határosak Magyarországgal, ezért az uniós szabályozás szerint legfeljebb 20 százalékban részesedhetnek a teljes programkeretbôl, amely a 2007–2013-as idôszakra elôreláthatólag 11,7 milliárd forint. A program elsô pályázati felhívása 2009. szeptember 29-én jelent meg, és a nagy érdeklôdésre tekintettel minden prioritási területre lehetett pályázatokat benyújtani. A december 31-i határidôig összesen 170 pályázat érkezett be, jelenleg ezek értékelése zajlik, és a pályázatokról várhatóan 2010 júniusában születik döntés. A legtöbb pályázat az oktatási együttmûködések, a kutatás-fejlesztés és az emberek közötti együttmûködések erôsítését célzó programokra érkezett.


2004–2010

III. 2. 1. 6. Délkelet-európai Transznacionális Együttmûködési Program A transznacionális együttmûködési programok lényege, hogy egy adott szempontból egy területi egységként értelmezhetô több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintô problémákra. A leginkább kutatási, tervezési, szakmai együttmûködési jellegû transznacionális projektek hagyományosan a programtér 5–7 országából összesen 10–15 partner részvételével valósulnak meg. A programban Magyarország mellett az EU-tagállamok közül Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Olaszország egyes területei; a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok közül Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Montenegró; a harmadik országok közül pedig Moldávia és Ukrajna egyes területei vesznek részt. A program költségvetése a 2007–2013-as idôszakban 50,5 milliárd forint. A programban eddig két pályázati felhívás jelent meg. Az elsô pályázati körben támogatott összesen 40 projektben 55 magyar partner vesz részt, közülük 4 vezetô partnerként. Az e projekteknek megítélt nagyjából 19,76 milliárd forintos teljes támogatásból 2,65 milliárdot használhatnak fel a magyar partnerek. A második pályázati felhívásra beérkezett pályázatok értékelése jelenleg folyamatban van.

162

163


III. 2. 1. 7. Közép-Európa Transznacionális Együttmûködési Program Mivel a transznacionális együttmûködési programok lényege, hogy egy adott szempontból egy területi egységként értelmezhetô több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintô problémákra, a program kialakításakor az Európai Uniót és szomszédos területeit meghatározott gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontból egységesnek tekinthetô tizenhárom makro-térségre osztották fel. Magyarország a 18 országot magában foglaló közép-európai–adriai–dunai–délkeleteurópai térség részét képezi. A programban – Magyarország mellett – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Németország, Olaszország és Ukrajna egyes területei vesznek részt.

Eddig két pályázati kiírás jelent meg, a 2007–2013as idôszak teljes költségvetésének 60 százalékára. Az elsô kiírás keretében támogatást nyert 29 projektben összesen 29 magyar partner – közülük háromban magyar vezetôpartner – vesz részt. A program második pályázati körében jóváhagyott összesen 38 projektben 50 magyar partner vesz részt, közülük 5 vezetô partnerként. A megvalósuló projektek leginkább kutatási, tervezési, szakmai együttmûködési jellegûek, beruházási vagy komolyabb beszerzési elemet nem tartalmaznak. A projekteknek eddig megítélt nagyjából 37 milliárd forintos teljes támogatásból 4,2 milliárd forintot használhatnak fel a magyar partnerek. A program keretében a továbbiakban várhatóan már csak egy kiírás jelenik meg 2010 március közepén.


2004–2010

III. 2. 1. 8. Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program A program összköltségvetése 21,3 milliárd forint ERFA-forrás, amelybôl projektek finanszírozására csaknem 20,1 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A program átfogó stratégiai célkitûzése a határterület gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális fejlesztésének támogatása, valamint a regionális egyenlôtlenségek csökkentése egy olyan jóléti térség kialakítása érdekében, amelyet kulturális és ökológiai változatosság és lakóinak magas életszínvonala jellemez. A program támogatásra jogosult határ menti területei közé Magyarország részérôl Gyôr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, osztrák oldalon pedig Bécs, Wiener Umland Südteil, Niederösterreich-Süd, Burgenland, valamint Oststeiermark tartozik. A pályázatok 2008 január végi meghirdetése óta mintegy 80 projekt érkezett be, melyek közül eddig 41 pályázat részesült összesen 12,8 milliárd forint közösségi támogatásban. Ez a program rendelkezésre álló forrásainak csaknem 64 százalékát jelenti. A kiegyensúlyozott támogatásmegoszlást mutatja, hogy magyar pályázók eddig a források 44 százalékát költhetik el.

164

165


III. 2. 1. 9. Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program

A program összköltségvetése 7,54 milliárd forint ERFA-forrás, melybôl projektek finanszírozására csaknem 7,15 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A program célkitûzése, hogy a határ menti régió olyan területet képviseljen a térképen, amely kulturális, egészségügyi és természeti szempontból is kiváló élet- és munkakörülményeket biztosít. A program tá-

166

mogatására jogosult határ menti területhez Magyarország részérôl Vas és Zala megye, Szlovénia részérôl pedig Pomurje és Podravje régiók tartoznak. A program elsô pályázati felhívása 2008. június 27-én jelent meg, és a 2008. október 30-i beadási határidôre 54 projekt érkezett be, amelyek támogatási igénye mintegy háromszorosa volt a rendelkezésre álló keretnek. Az elsô pályázati fordulóban 19 projekt kapott összesen mintegy 3,12 milliárd forint közösségi támogatást.


2004–2010

III. 2. 1. 10. INTERREG IVC Interregionális Együttmûködési Program Az EU mind a 27 tagországában, valamint Norvégiában és Svájcban meghirdetett, 83,46 milliárd forint összköltségvetésû programból mintegy 78,5 milliárd forint áll rendelkezésre projektek támogatására. A program célja, hogy növelje a regionális fejlesztési politikák hatékonyságát, és hogy a régióközi együttmûködésen keresztül hozzájáruljon az innováció, a tudásalapú gazdaság, a környezetvédelem és kockázat-megelôzés területén Európa gazdasági modernizációjához és növekvô versenyképességéhez

A program két lezárult pályázatán 115 projekt részesült összesen 50,78 milliárd forint közösségi támogatásban, a támogatásban részesült projektek közül 44-ben szerepel magyar partner. A magyar pályázók részesedése az eddig odaítélt közösségi támogatási összegbôl 2,1 milliárd forint. A program harmadik pályázati felhívása 2009. december 9-én jelent meg, 2010. március 5-i beadási határidôvel.

A második pályázati felhívás a tervek szerint 2010 második. félévében jelenik meg.

167



2004–2010

III. 2. 2. Svájci–Magyar Együttmûködési Program Svájc – bár nem tagja az Európai Uniónak – a 2004ben uniós tagországokká válók számára egymilliárd svájci frank értékben fejlesztési hozzájárulást ad, amelybôl a Svájci–Magyar Együttmûködési Program keretében Magyarország részesedése közel 10,3 milliárd forint. Ez az együttmûködési program csökkenteni kívánja egyrészt az Európai Unió tagállamai közötti, másrészt az országok belsô viszonyaiban tapasztalható egyenlôtlenségeket. A Svájci Hozzájárulási Alap által nyújtott támogatást meghatározott területek fejlesztésére kell használnia Magyarországnak. Ilyen fejlesztési terület például a természeti katasztrófák megelôzése és kezelése, a kutatás és fejlesztés, az egészségügy vagy éppen a civil szektor támogatása. Fontos követelmény továbbá, hogy a támogatás minimum 40 százalékát a leghátrányosabb helyzetben lévô észak-magyarországi és észak-alföldi régiókban kell felhasználnunk, külön figyelemmel Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre. Az alapinfrastruktúra fejlesztés területén meghirdetett pályázati kiírás második fordulója 2009. december 1-jén zárult. A beérkezett pályázatok értékelése jelenleg is tart. Az erre a tematikus koncentrációjú területre elkülönített összeg minimum 30 százalékát az Észak-alföldi és Észak-magyarországi régiókban végrehajtandó projektekre kell allokálni. A pályázatok célja a települési infrastruktúra szolgáltatások fejlesztése, illetve a közszférába tartozó környezeti monitoring kapacitások erôsítése a környezetszen�-

168

nyezés csökkentése, az életszínvonal javítása, valamint a fenntartható gazdasági fejlôdés elôsegítése érdekében A második körös pályázati felhívás a természeti katasztrófák megelôzése és kezelése címû prioritási területen 2009. október 13-tól áll nyitva a továbbjutott pályázók részére, akiknek 2010. március 31-ig kell megküldeniük a kidolgozott projektjavaslataikat. A pályázatok témája az árvízkezelés megerôsítése a magyarországi Felsô-Tisza vidéken. A 2009. szeptember 15-én megjelent „Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetû régiókban” címû kiírásra komplex programokkal lehetett pályázni 2010. január 15-ig az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régióban. A program a foglalkoztatás növelését és a munkahelyteremtést célozza meg, a célkitûzés egészére összesen 15 millió svájci frank, vagyis mintegy 2,7 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A támogatott programok támogatási igénye legalább 4 millió és legfeljebb 5 millió svájci frank lehet. A magánszektor fejlesztését és a kis- és középvállalkozások exportjának elôsegítését célzó, 3 millió svájci frankos keretösszegû prioritás pályázati felhívására 2009. október 30. és 2010. február 1. között lehetett benyújtani 1 millió és 1,1 millió svájci frank közötti támogatási igényû projekteket. A pályázat célja, hogy a magyar áru- és szolgáltatásexport piaci részesedése növekedjen a turizmus szektorban.

A kutatás és fejlesztés témájú 7. prioritási terület egyik célkitûzése a tudományos potenciál megerôsítése az oktatáshoz való hozzáférés és szelektív támogatási programok segítségével (Ösztöndíj Alap a hátrányos helyzetû és marginalizált csoportbeli hallgatók számára); ennek keretei között az Ösztöndíj Alap menedzsmentjét, teljes körû irányítását ellátó támogatásközvetítô szervezet kiválasztása volt a cél. A rendelkezésre álló forrás 1 millió svájci frank, vagyis mintegy 186 millió forint. A pályázati felhívás 2008. november 3-án jelent meg, a projekttervezetek benyújtására 2009. január 30-ig volt

lehetôség. Az Ösztöndíj Alappal kapcsolatban kiírt pályázati felhívás sajnos sikertelen volt, a pályázatot 2010 elsô negyedévében módosított feltételekkel a Civil Alap keretében újra kiírja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Civil Pályázati Alap felhívásának társadalmi egyeztetése 2010. január 14-én zárult. A 7. prioritási terület másik célkitûzése a közös kutatási-, és intézményi együttmûködési projektek támogatása az alkalmazott kutatás – kiemelten a környezeti technológia és az egészségügy, illetve az élettudomány területén – valamint társadalomtudo-

169


mányi célú kutatóévek, akadémiai csereprogramok lebonyolítása. A célkitûzés megvalósítására összesen 4,5 millió svájci frank, vagyis mintegy 837 millió forint támogatás áll rendelkezésre. A pályázati felhívás ezen területen is 2008. november 3-án jelent meg, a projekttervezetek benyújtására 2009. január 30-ig volt lehetôség. A benyújtott projekttervezetek elsô fordulójának a magyar majd a svájci fél általi értékelése 2009 nyarán lezárult. Az alkalmazott kutatás – kiemelten a környezeti technológia és az egészségügy, élettudomány területén második körbe továbbjutott pályázatok projektgazdáinak legkésôbb 2010. február 15-ig, míg a társadalomtudományi célú kutatóévek, akadémiai csereprogramok lebonyolítása területén továbbjutott pályázatok projektgazdáinak 2009. november 15-ig kellett a második fordulós projekt dokumentációt megküldeniük. A Határon átnyúló környezeti kezdeményezések, biodiverzitás és természetvédelem prioritási terület célja a figyelemfelhívás a védett természeti értékekre, valamint a Natura2000 fajok és élôhelyek

170


2004–2010

megôrzésével kapcsolatos feladatok alapjainak lefektetésére vonatkozó tanulmányok és mintaprojektek megvalósítása. A rendelkezésre álló forrás 5 millió svájci frank, vagyis mintegy 930 millió forint. A pályázati felhívás megjelentetését 2010 márciusára tervezi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a projekttervezetek benyújtására elôreláthatólag két-három hónap áll rendelkezésre. Az üzleti környezet fejlesztését és a finanszírozáshoz való hozzáférés elôsegítését célzó, a kis- és középvállalkozásokat segítô prioritási területre 14,5 millió svájci frank, vagyis mintegy 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. E területen a pályázati kiírás elôkészítése zajlik. A 8. prioritási terület célja az egészségügyi és szociális szolgáltatások megerôsítése a rászoruló csoportok, mint a gyermekek, az idôsek, valamint a társadalmilag periférián élôk egészségügyi szükségleteinek hangsúlyozásával, elsôsorban a földrajzi szempontú prioritási területeken, ahol a pályázati kiírás szintén elôkészítés alatt áll.

171


III. 2. 3. EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program Lezárultak az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus – vagy ahogyan többen ismerik: a Norvég Alap – pályázatai Magyarországon. E pályázatok keretében nagyjából 33 milliárd forint vált elérhetôvé a különféle hazai projektek és alapok számára. A Magyarországon meghirdetett három pályázati fordulóban több száz pályázatot nyújtottak be, és közülük végül 99 kaphatott támogatást. A program népszerûségéhez nagyban hozzájárult, hogy széles pályázói kör számára volt elérhetô, és számos témakörben lehetett pályázatot benyújtani. A megvalósuló fejlesztések közül a legtöbb humánerôforrás-fejlesztésre, környezetvédelemre és kulturális örökség megôrzésére irányult, de nagy volt az érdeklôdés az egészségügy és a tudományos kutatás témaköre iránt is. Az EGT – Norvég Alap támogatásának köszönhetôen az ország különbözô pontjain számos közintézmény fûtésének és hôszigetelésének korszerûsítése történhet meg, és megújuló energia hasznosításán alapuló fûtési rendszereket építhetnek ki. Emellett több magyarországi múzeum fejlesztése is megvalósulhat, köztük például a kiemelt turisztikai jelentôségû siklósi vár múzeumi szárnyainak mûemléki helyreállítása, valamint a pécsi Janus Pannonius Régészeti Múzeum rekonstrukciója, illetve kulturális, múzeumi és közmûvelôdési programokkal megtöltése. Ez utóbbi fejlesztés a Pécs 2010-es Európa Kulturális Fôvárosa programjához is illeszkedik. Norvég Alap támogatásának köszönhetôen folytatódhat a televízióban a már jól ismert és népszerû elôadás-

172

sorozat, a Mindentudás Egyeteme, létrejöhet egy, a zenei tehetséggel megáldott roma gyermekeket és fiatalokat támogató, multifunkcionális képzési központ, és megkezdôdhetett az Országos Vérellátó Szolgálat országos lefedettségû, egységes vérkészítményadatbázis-kezelô rendszerének kiépítése, amely Európában is példaértékû projektnek számít. A támogatott projektek nagy részének a megvalósítása még folyamatban van, és a befejezésük 2011-re várható, de néhány beruházás már megvalósult. Ilyen például a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa épülettömb rehabilitációja is. Idôközben megkezdôdtek a tárgyalások a program folytatásáról, és e tárgyalások eredményének függvényében remélhetôleg 2010 után újabb pályázatokat lehet majd kiírni. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok következô, 2009–2014-es idôszakáról szóló tárgyalásokat a három donorországgal – Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel – az Európai Bizottság vezeti. Az allokációról folytatott aktív tárgyalásokat a bizottság 2009. december 18-án lezárta, a megállapodásokat ezt követôen lehet aláírni. Magyarország a Norvég Alapból várhatóan 21,6, az EGT-alapból pedig várhatóan 18,2 milliárd forintra számíthat a következô programozási idôszakban.


2004–2010

Norvég segítséggel megújult barokk mûemlék Elkészült Székesfehérvár páratlan barokk mûemléke, a Hiemer–Font–Caraffa–épülettömb felújításának második üteme. A 835 millió forintos beruházás az úgynevezett Norvég Alap elsô sikeresen lezárult magyarországi projektje volt. Az épülettömb Székesfehérvár belvárosának páratlan mûemléke, termei 14. századi középkori helyiségeket, barokk freskókat és rokokó díszítéseket rejtenek. A ház csaknem kétszáz éve a város tulajdonában áll, ám az elmaradt felújítások miatt 1990-re életveszélyessé vált. A mintegy 3 ezer négyzetméteres épület felújítását most három ütemben, európai uniós támogatással tudja megvalósítani az önkormányzat. Az épület I. ütemének felújítása egy sikeres uniós projekt eredményeként 2006-ban fejezôdött be, a Nemzeti Fejlesztési Terv 600 millió forintos támogatásával. Az ekkor felújított épületrészben a Tourinform-iroda mellett tárgyaló- és rendezvénytermek, valamint fogadóhelyiségek kaptak helyet. Az épület rekonstrukciójának folytatásához a Norvégi Finanszírozási Mechanizmus elsô pályázati kiírásán kért és kapott 710 millió forintos támogatást a város. Ezt – az Önkormányzati Minisztérium EU-önerôalapja 50 millió forintos támogatásának köszönhetôen – csak 75 millió forintos önerôvel kellett kiegészítenie az önkormányzatnak. A kedvezô hazai és norvégiai bírálatot követôen végül 2007 ôszén kezdôdhettek el a munkálatok, és 2008 augusztusára – a Norvég Finanszírozási Mechanizmus elsô sikeresen lezárt magyarországi pályázataként – birtokukba vehették a székesfehérváriak a most felújított, mûemléki épületrészben kialakított közösségi tereket. A most felújított épületrész különlegessége, hogy sikerült részben helyreállítani és bemutatni egy egyedülálló mûemléknek számító, középkori emeletes házat, amelynek földszinti helyiségeiben vendégtér, az emeletén pedig a házasságkötô és a rendezvényterem kapott helyet. Az épület különlegessége még egy páratlan, Justitia istennôt ábrázoló barokk freskó, amely egy kis barokk szobában került napvilágra a felújítás során. A Justitia-teremnek keresztelt, antik bútorokkal berendezett szobában az esküvôk elôtt a menyasszonyok készülhetnek fel a szertartásra.

173



2004–2010

III. 2. 4. Átmeneti támogatás Az úgynevezett Átmeneti Támogatás a Phare-programok befejezése után nyújtott támogatást az új tagállamok számára a még meglévô adminisztratív és intézményes kapacitások megerôsítése, a meglévô hiányosságok felszámolása a közösségi joganyag maradéktalan teljes körû átvétele érdekében. Az összesen mintegy 7,3 milliárd forint közösségi támogatással 2009 decemberére befejezôdött program támogatott projektjei a magyar közigazgatás számára jelentettek segítséget az uniós szakmai

174

rendszerekhez történô kapcsolódás és felzárkózás területén. A támogatásból fôként képzések, szoftverfejlesztések és eszközbeszerzések valósultak meg olyan fontos területeken, mint a bel- és igazságügyi együttmûködés, a pénzügyi ellenôrzés, a közösség pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem, az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó állategészségügyi és igazgatási kapacitások fejlesztése vagy éppen a mezôgazdasági és környezetvédelmi ellenôrzési rendszerek fejlesztése.

175


III. 2.5. Igazgatási Partnerség Az Igazgatási Partnerség célja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok összehangolják és koordinálják a kommunikációs és információs tevékenységüket. A magyarországi program keretében az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Irodája és a Külügyminisztérium közös kommunikációs projekteket valósítanak meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adminisztratív feladatokat ellátó közvetítô szervként jár el a programban.

176


2004–2010

III. 2. 6. EUROPE DIRECT Az Igazgatási Partnerség keretében az Európai Bizottság által biztosított forrásokból közbeszerzési eljárások és pályázati felhívások jelentek meg 2007 és 2009 között. A közbeszerzések eredményeképpen megkötött 6 vállalkozási szerzôdés összértéke bruttó 164,7 millió forint. Ebbôl 2009. december 31-ig 4 projekt valósult meg, 2 projekt lebonyolítása pedig folyamatban van. A meghirdetett pályázati felhívások keretében összesen több mint 54 millió forint támogatást nyert 15 pályázó.

A magyarországi EUROPE DIRECT Információs Hálózat tagjait 2005-ben nyilvános pályázat útján választották ki, az Európai Bizottság jóváhagyásával a 2005–2008as idôszakra. A EUROPE DIRECT információs egységek feladata a lakosság általános európai uniós tájékoztatása állandó ügyfélszolgálattal, könyvtárral és

kitelepülésekkel. A felmerülô költségeket minimum 50 százalékos önrész biztosítása mellett támogatja az Európai Bizottság. 2008-ban 19 szervezet részesült támogatásban a program keretében. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 és 2009 között közvetítô szervként járt el a programban.

177


Impresszum Kiadja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ⏐ Infovonal: 06 40 638 638 ⏐ e-mail: [email protected] ⏐ Felelôs kiadó: CsanádiKundra Anna kommunikációs igazgató ⏐ Készült: D-Plus nyomda ⏐ Kézirat lezárva: 2010. március 22. ⏐ A kiadványban elôforduló esetleges nyomdai hibákért a szerkesztôség nem vállal felelôsséget. ⏐ Fotók: NFÜ, Magyar Máltai Szeretetszolgálat

178

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az Európai Unió támogatásával valósul meg.

Hat eredményes év. a fejlesztéspolitikában. Összefoglaló az európai uniós támogatások felhasználásáról

Recommend Documents