Animáció
Tematika 1. 2.
3.
4. 5. 6. 7.
Bevezetés, az animáció fogalmi meghatározása, funkciókcélok értelmezése szociológiai aspektusból Az animátori szerep betöltéséhez szükséges feladatok ismertetése, a csoportvezetővel szemben felmerülő elvárások meghatározása A szabadidő fogalmi meghatározása, értelmezése szociológiai aspektusból, a szabadidő eltöltését befolyásoló tényezők A munka és a szabadidő összehangolása A szabadidő hasznos eltöltése és a kultúra közötti kapcsolat napjainkban Szociálpszichológiai megközelítés, csoportnormák Szubkultúrák, életstílusok ismertetése
Tematika 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Deviáns viselkedési formák, az agresszió Johari-ablak, személyiség-kerék. Csoportjelenségek gyermek- és ifjúságkorban Helyzetértékelés: a nők mai helyzete és szerepe a társadalomban Ifjúsági életminták, korosztályonkénti zavarok Felnőttek kulturális csoportjainak jellemzése és tipológiája A nyugdíjas csoportok közös cselekvésre ösztönzése, az időskorúak kulturális csoportjainak jellemzése és tipizálása Előítéletek – hátrányos helyzetűek; elfogadás, vagy elutasítás Az esélyegyelőség megteremtése, integráció
Hasznosítható források … •
Kötelező irodalom:
•
Edouard Limbos: Kulturális és szabadidős csoportok animálása. Népművelési Intézet, 1985.
•
Ajánlott irodalom:
•
Claus Finger – Váczy Sándor: Az animáció alapjai. Kodolányi János Fõiskola, Székesfehérvár, 2002. Claus Finger – Váczy Sándor: Animáció - A szabadság iskolája. Kodolányi János Fõiskola, Székesfehérvár, 2003. Drogjelentés 2005, valamint összefoglaló az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvénytervezetről. www.icsszem.hu/img/upload/200205 Grosz Pálma – Váczy Sándor: Gyerek animáció. Kodolányi János Fõiskola, Székesfehérvár, 2003. Kraicinné Szokoly Mária – Markó Aranka: Idegenforgalmi animácó. Heller Farkas Főiskola, elektronikus házi jegyzet http://209.85.129.132/search?q=cache:asxP5RsisUMJ:www.nyme.hu/fileadmin/doku mentumok/atfk/tematikak/IDEGENFORGALMI_TANSZEK/Seg_da/Csizmadia/Szaba dido_ismeretek.doc+www.nyme.hu/.../IDEGENFORGALMI.../Szabadido_ismeretek.d oc&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu Pusztai Gabriella – Váczy Sándor Esti animáció. Kodolányi János Fõiskola, Székesfehérvár, 2002. Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák. Scientia Human, Budapest, 1998.
• • • •
• •
Bevezetés, az animáció fogalmi meghatározása, funkciók-célok értelmezése szociológiai aspektusból • • • •
Aktivizálás közösségen belül Önismeret Csoportszellem – csapatmunka Jobb élet – minőségbeli változás • Lehetőségek kibontása • Komplex fejlesztő tevékenység • Játék, közös élmény
Az animátor szerep betöltéséhez szükséges feladatok ismertetése, a csoportvezetővel szemben felmerülő elvárások meghatározása • • • • •
Megvilágosító funkció Szocializációs funkció Aktivizáló Objektivizálódás Alkalmazkodó képesség kialakítása • Elfogadtatás, meghallgatás, megértés, együttérzés… • Pro-, és kontra-függőség
A szabadidő fogalmi meghatározása, értelmezése szociológiai aspektusból, a szabadidő eltöltését befolyásoló tényezők
• kötelezettségektől mentes időszak, kötelességek utáni • Társas érintkezés; szórakozás, továbbképzés … • Szerkezete: napi, heti, éves – életkor, nem, településstátusz és társadalmi rétegek szerinti
Életmód, életforma…stílus és vezetés • Írott és íratlan szabályok • Életforma: életvezetés által megvalósított életmód – életstílus • Életvitel: mint az életforma-stílus gyakorlati megvalósulása • Energia reprodukcióobjektív és szubjektív fáradtság • - objektív és szubjektív fáradtság • -> rekreáció – felüdülés, kikapcsolódás
Életforma meghatározó elemei • • • • • • • • • • •
Történelem Társadalom Gazdaság Kulturális környezet Településstátusz Tradíciók Technikai fejlettség Család Kortársak Életkor, nem Szubjektum
Rekreáció • • • •
„A szabadidő eltöltés kultúrája” Szellemi vs. Fizikai Aktív vs. Passzív Pihenés – tétlen, szellemet foglalkoztató, aktív • Kreativitást igénylő szabadidős programok – művészi, szellemi, technikai, fizikai… • Fizikai „felüdülés”
A munka és a szabadidő összehangolása
• • • •
Kiegészítő, vagy kompenzáló tényező Munka – pihenőidő – rekreációs idő Időmérleg Szubjektív megítélés – objektív társadalmi tényezők • Fiziológiai szükségletek : alvás, étkezés, higiénia
Társadalmi idő • Nem szabadidő: munka, tanulás, hivatalos ügyintézés, kötelezettségek a családban stb. • Fiziológiai – „fél”szabadidő: alvás, pihenés, táplálkozás stb. „szabadidőn csak a munkaviszony, a társadalmi kötelezettségek, a fiziológiai szükségletek által különböző mértékben kötött időfelhasználás után fennmaradó többé – kevésbé szabadon felhasználható kötetlen időt értjük”
• Free time – leisure time
A szabadidő hasznos eltöltése és a kultúra közötti kapcsolat napjainkban
• Rekreáció – szellemi vs. Fizikai • Kikapcsolódás- szórakozás ->kulturálistársadalmi élet • „szellemi javak összessége” • „közösségi köldökzsinór” – Javak, képződmények – Eszmék, értékek, ideológiák
Szociokulturális csoportok ’80-as évek • • • •
Passzív Kapaszkodó rekreációs típus Felhalmozó típus Minőségi, tudatosan választó (15%) !?
„Hol marad az értékrend?”
A lehetőségek tárháza… • • • • • • • •
Színház Múzeum Kiállítás Hangverseny Koncert Mozi Művelődési ház Műemlék
Szociálpszichológiai megközelítés csoportnormák • Társadalmi interakció – „egyének halmaza” – Közös cél – Közös cselekvés, együttes erőből – Kötelék a tagok között (személyes, érzelmi) – Tartósság, folyamatosság – Tradíció – Szocializáció
Csoportok SAJÁT VEZETŐI
IDEGEN IDEIGLENES
FELADAT REFERENS-VISZONYTÁS ÁLLANDÓ MIKRO
ÉRDEKCSOPORT ELSŐDLEGES AD HOC
MEZO MÁSODLAGOS MAKRO FORMALIZÁLT INFORMÁLIS
Csoportnormák… • Norma – konformitás – Teljesítmény, erőforrás-elosztás, külső megjelenés – nyilvánosság, informális közösségi
• Előíró viselkedésminta, magatartásformaközösen elfogadott • Írott- íratlan • Erkölcsi- jogi vonatkozás, tradíciók – hiedelmek • Fennmaradás – jövőben elvárt magatartás – kellemetlenségek leredukálása
Szubkultúrák, életstílusok ismertetése • Sajátos értékrendszer, életvitel • Formálódás társadalmi szerepek szerint – Kor, nem, szabadidő – munka „Szubkultúra: Egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport kultúrája, mely eltér a többség kultúrájától."; Andorka • • • • • •
Jellegzetességeket Viselkedési formák Öltözködés Ízlés Szórakozás Szabadidős tevékenység
Deviáns viselkedési formák, az agresszió • „Eltérés a társadalmi együttélési normáktól. Tág értelemben a társadalomtól való részleges vagy teljes elidegenedés.” • Deviáns viselkedés: kábítószerezés, alkoholizmus, függőségek, prostituáció stb. • Deprivált réteg: társadalmilag deprivált réteg: alacsony iskolázottságúak, perifériára szorultak, etnikai kissebségek, tartós munkanélküliek, azaz a társadalom marginalizálódott csoportjai.
Agresszió • Agresszor - Testi,lelki,dologi kár • Hiányállapot – értékvesztés • Frusztráció – a károkozás meghiúsulása – – – – – – – –
Öncélú – kár akarása Ellenséges – harag motiválja Instrumentális – negatív tett pozitív megítélése (bűnözés) Önérvényesítő – individum Pedagógia – szidalmazás Szeretet – „zöld szemű szörny” Állami Védekező – kulturális határok
Johari – ablak, személyiség kerék. Csoportjelenségek gyermek és ifjúságkorban Megismerési folyamat: ÉRZET
CSELEKVÉS
SZÁNDÉK
ÉRTELMEZÉS
ÉRZÉS
Inger – információ – érzékszervek -> jelentés ->érzetekre adott válasz – érzés ->akarat kifejezése ->aktivitás
„egy kerékkel kevesebb…” • Értelmezés- cselevés: hiányzik az érzés, szándék – magabiztosság • Értelmezés–érzés-cselekvés: hiányzik az érzékelés – töprengés • Érzékelés- érzés-cselekvés: értelmezés, szándék hiánya – indulatosság • Értelmezés –érzés: cselekvés hiánya – „lelki gazdagság”
Johari-ablak Nyílt terület – aréna
Vak terület – vakfolt
Észlelhető
Más tudja, de mi nem… Ismeretlen területtudattalan
Rejtett terület – zárt Gondolataink szándékos elrejtése…
???
Csoportjelenségek gyermek és ifjúságkorban Önmeghatározás Gyermek Serdülő
Fiatal felnőtt
Játék az élet Csoport rokonszenv
Hasznosság Felelősség vélemény
„Szökés” Nemiség önkifejezés
Helyzetértékelés: a nők mai szerepe a társadalomban • Szingli kontra családanya • Karrierista kontra….
….
Az érem két oldala…
Ifjúsági életminták, korosztályonkénti zavarok Ifjúság, Ifjúsági korosztályok: a gyerekek, serdülők és fiatalok korcsoportjainak összessége; az ifjú fogalom többes gyűjtőfogalma, együttese. Az önmagukért már felelősséget vállalni képességtől, a kortárscsoport szerepének megjelenésétől a már nem csak önmagáért való felelősségvállalásig terjedő időszakba tatozó korosztályok. Gyerek: Az ifjúsági korosztályokon belül a három viszonylag homogén korcsoport egyike, (8-14 éves kor), akik még alapvetően a szülőhöz-tanárhoz kötődnek Serdülő: (15-18 éves kor), akiknél legintenzívebben jelentkezik a kortársakhoz való kötődés Fiatal: (19-30 éves kor), akik a társakhoz, barátokhoz (esetleg eszményekhez, értékekhez) kötődnek. www.mobilitas.hu
Felnőttek kulturális csoportjainak jellemzése és tipológiája • Változás • „ideális felnőtt” – Értékrendszer, felelősség, személyes autonómia, szelektív gondolkodás, értékalkotás, véleménykinyilvánítás, alkotás, értékteremtés, egyensúly…..
• Nem, kor, településstátusz, munkaerőpiaci pozíció, értékrend, gondolkodásmód, társadalmi elhelyezkedés
A nyugdíjas csoportok közös cselekvésre ösztönzése, az időskorúak kulturális csoportjainak jellemzése és tipizálása
• • • • •
Alkalmi csoportok Rekreáció – pihenés Szokások – lelassult életritmus Értékesség, nélkülözhetetlenség tudata Félelem az egyedülléttől…
• Kattints rá Nagyi! • 50+szenior nyelvtanfolyamok • Nyugdíjasok a nyugdíjasokért
Előítéletek – hátrányos helyzetűek; elfogadás, vagy elutasítás • diszkrimináció tilalma • egyenlő bánásmód követelménye • 2003. évi CXXV. tör-vény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
…elfogadás, vagy elutasítás • Sztereotipizálás – motívumok, jellemvonások - általánosítás • Attribúció – oksági következtetés Politika, gazdaság, bűnbak keresése, maga a személyiség előítéletes vonásokat hordoz – autoriánus - konformítás
…elfogadás… „Mindenki egyként érdemes arra a tiszteletre és megbecsülésre, amely bennünket, mindnyájunkat megillet pusztán azért, mert emberek vagyunk.” [1] [1] Szakoktatás 2007. 8. szám: Reichmesz Ádám: Mentorság? – Az meg mi fán terem? 2. p. Dombay Cecília
Az esélyegyenlőség megteremtése, integráció „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” (Magyar Köztársaság Alkotmánya, 70/A §)
Az esélyegyenlőség megteremtése A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek munkavállalási feltételeinek, esélyeinek és lehetőségeinek javítása A hátrányos helyzetű és a munkaerőpiacról kiszorult rétegek (re)integrációjának elősegítése A férfiak és a nők esélyegyenlőségének figyelembe vétele minden területen 1.1.2. decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához • • • • •
alacsony iskolai végzettségűek fiatalok 50 év feletti álláskeresők munkaerő-piacra visszatérő nők hátrányos helyzetű, tartós álláskeresők
1.1.1. megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglakoztatásának segítése 1.2.1. hátrányos helyzetűek foglakoztatását ösztönző járulékkedvezmények
Meghatározó szervezetek • • • • • • • • • • •
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Népjóléti Főosztály Roma szervezetek Szociális Központok Ifjúsági szolgáltató irodák Hátrányos helyzet családokkal foglalkozó szervezetek KSH Önkormányzat Szociális oktatási központok Munkaügyi központok Civil szervezetek
"Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet."
(Gabriel García Márquez)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
