Nyelvek a nyelvben
Kiindulópont
A nyelvek kizárólag nyelvváltozatok formájában létezik. használati változatok: helyzeti-stilisztikai használói változatok: szociális-regionális
Változatok
sztenderd: a változatok fölött álló nyelvváltozat (köznyelv, irodalmi nyelv, nemzeti nyelv) társalgási nyelv: a köznyelv informális, alacsonyabb regisztereket alkalmazó változata regionális köznyelv: nyelvjárási színezetű köznyelvi változat vulgáris nyelv/népnyelv: „egyszerű emberek” nyelve
Változatok
vernakuláris nyelv: bármiféle spontán módon formálódó, központilag nem kodifikált, szabályozatlan, beszélt (sőt olykor írásbeliséggel is rendelkező) nyelvváltozat idiolektus: egyéni nyelv
Használói változatok
nyelvjárás: regionális/földrajzi dialektus szociolektus: szociális/társadalmi dialektus ◘ csoportnyelv (rétegnyelv) ◘ szaknyelv etnolektus: egyes etnikum által használt változat nem- és életkor szerinti változat
A regiszterek és társadalmi osztályok között van korreláció, de a nyelvi és szociológiai mutatók egyértelműen nem felelnek meg egymásnak. Nyugati társadalom: osztály cseppfolyós fogalom India: éles osztálytagozódású > a beszélők társadalmi identitását sajátos szókészlet és nyelvtan jelzi
Tamil 4 típusú variabilitás: 6 regionális dialektus udvariasság jelzése választékos/irodalmi nyelv és kötetlen, informálisabb változat (diglosszikus viszony) bráhmin és nem-bráhmin változat
Hiberno-English She is after telling him. He does be working on Saturdays. Don’t be annoying me. I wonder is he back.
Szleng
Nem csoportnyelv, nem zsargon, nem a társalgási nyelv laza, hanyag, hibás, vulgáris/trágár változata. Egyes primér, társadalmilag maradéktalanul elfogadott kifejezések helyettesítése játékos, humoros módon. csoportszleng általános szleng
Zsargon
olyan nyelvváltozat, amelynek használata nem elsősorban a közlésre, hanem a csoportazonosság jelzésére, illetve az idegenek kizárásra irányul szakmai kommunikáció gyorsítása + a bennfentesség jelzése a köznyelv felől nézve, köznyelvi kontextusban használva a zsargonok szókészletének zöme szlengnek minősül
argó: tolvajnyelv, bűnözők nyelve titkos rituális nyelv: beavatási szertartás részeként, tanulás útján sajátítják el tabunyelv: egyes tiltott nyelvi elemek helyettesítése
Genolektus
nem: 1. biológiai nem (sex) > természetes nem 2. nyelvtani nem (gender) 3. társadalmi beilleszkedés során elsajátított nemi identitás (gender) > társadalmi nem Nincs olyan genolektus, amely kizárólag az egyik nem tulajdona lenne, de lehetnek egymást kizáró vagy preferenciális jellegű elemek.
Kognitív és anatómiai különbségek nők magasabb hangon beszélnek lányok gyorsabban elsajátítják az anyanyelvet lányok kevésbe hajlamosak a dyslexiára DE: a biológiai adottságok a kulturális környezettől függően formálódnak
Nyelvi szexizmus?
A női nem marginalizált és a férfinemhez képest jelölt. A nyelv tükrözi és újratermeli a diszkriminációt. színész(nő), pincér(nő) mister, mistress; bachelor, spinster man: firefighter, chairperson, mail carrier Ellenfél nem a szó, hanem a jelöltség. gyerek, ember
Névmási egyeztetés a nem szempontjából jelöletlen esetben: hímnemű. Every student paid his tuition fee. „semleges nemű” hímnem ellen: ◘ mesterséges epicén (közös nemű) névmás ◘ a mondat átfogalmazása: Ask anyone and he will tell you. > Ask anyone and they / he or she will tell you.
Diskurzusstratégiák és interakció nemek szerinti eltérő normái
a társadalom tanítja a nemi szocializáció alapelve: az erő egyenlőtlen elosztása férfi: kompetitív társalgó nő: kooperatív társalgó, affektív, szolidáris lényegtelen dolgok? megszakítások? udvariasság, helyesség?
Genolektus
nemek szerinti polarizáció
Kurux
Esemal
Más példák
inuit: szóvégi zárhang > orrhang csukcs: /s/ < /č/ és /r/ lakhota: ye, nitho vs. yo, yetho partikula
Mennyire térhet el egymástól a női és a férfi genolektus?
J. B. du Tertre kihalt dominikai karib és az arawak nyelv
? két külön nyelv >> a nők arawak nyelvet, a férfiak karibi elemekkel dúsított arawakot használtak
A nők melyik rétege használja a genolektális elemeket?
Japán jól elkülönülő életkori és szociális típusok női és férfi beszéd különbsége statisztikai és preferenciális jellegűek 2001. Japán Kulturális Minisztérium 52% genolektus létezése jó dolog 35% ez az élet rendje 8% eltörölné legmagasabb arány 16-19, 20-29 közötti nők körében
Női(es) és férfi(as) nyelvi formák a japánban
A nők melyik rétege használja a genolektális elemeket?
Kína többféle nőies kiejtés: „cicamicás hangzás” szóválasztás mondatvégi partikula gyakori használata
Nyelvi változók, változás és életkor szabad váltakozás: titeket/benneteket, hotelnek/hotelnak DE szociálisan motivált a választás >> fakultatív változat
Fischer 1958: -ing [iŋ] ~ [in]
New England 3-10 korú fiú/lány függ: nem, személyiség, beszédhelyzet formalitása, hétköznapi igéhez járul
Labov: /r/ ejtése
a középosztály és a középgeneráció általában nagyobb mértékben próbál igazodni a magas presztízsű normához
MNSzV: Az erdők az miatt pusztulnak, mert szennyezett a levegő.
A nők sztenderdebbek a férfiaknál.
MNSzV: Az erdők az miatt pusztulnak, mert szennyezett a levegő.
férfiaknál sztenderdizáció, nőknél nem
