Hardvereszközök üzemeltetése

Várkonyi Attila Pál

Hardvereszközök üzemeltetése

A követelménymodul megnevezése:

Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés A követelménymodul száma: 1142-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET A cég, ahol dolgozik, néhány új munkatárssal bővült, akik a munkájukhoz számítógépeket használnak, eltérő hatékonysággal és aránylag csekély szakismerettel. Önt már régóta érdeklik a számítógépek. Miután a cégnél ön ért legjobban a számítógépek világához, a vezetőség felkéri, hogy néhány alkalommal, egy kis belső továbbképzés keretében ismertesse meg az új kollégákat a hardverek történetével és a számítógépes konfiguráció legfontosabb részeivel. Önt már régóta érdeklik a számítógépek. Igyekszik a fejlődéssel lépést tartani, örömmel használja a legújabb hardver és szoftvereszközöket, emellett igyekszik megismerni azt az utat, amelyet a számítógépek megtettek a első, ma már megmosolyogtató gépóriásoktól a mai, korszerű informatikai csodákig. Hogy a feladatnak eleget tegyen, fel kell frissítenie számítógépes alapismereteit, utána kell néznie a legújabb fejlesztéseknek is.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM TÖRTÉNELEM ÉS MITOLÓGIA A cím ugyan kicsit meglepő, hiszen a számítástechnika még százéves sincs. Azonban, mint bármilyen más tudomány, ez sem egyik percről a másikra alakult ki, nem pattant ki teljes fegyverzetben a tudósok agyából, mint egy modern kori Pallasz Athéné. A számítástechnikai hardverek története attól függ, mit tekintünk számítástechnikai eszköznek: a tisztán elektronikus eszközöket csupán vagy az ókortól már meglévő, különféle számolást segítő eszközöket is? Hiszen a számolási műveletek mindig, minden korban

alapvető

részét

képezték

a

tudománynak,

mindössze

a

természet

fizikai

törvényeinek, lehetőségeinek ismerete hiányzott sokáig. Képzeljük el például, micsoda fantasztikus gépeket alkothatott volna Leonardo da Vinci, ha az elektromosságot már korábban feltalálják! Komoly elismeréssel gondolhatunk Keplerre, aki papírral, ceruzával ki tudta bármely időpontra számítani az egyes bolygók helyzetét; ez ma is egy igencsak „processzornyúzó” feladat.

1

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE Ha minden, számolást segítő eszközt fel akarnánk sorolni, alighanem kevés lenne több ilyen munkafüzet is, ráadásul ezek nagy része eltűnt, és csak leírásokból tudunk róla. Ki tudja, milyen eszközöket használtak az ókori Egyiptomban, a közép-amerikai kultúrákban vagy Kínában? Csak sejteni tudjuk, hogy csodálatos építészeti és csillagászati ismereteiket bizonyára valamilyen számológép segítségével alakították ki.

1. Az „őskor”, vagy nulladik generáció: a mechanikus gépek Az első eszközt, amivel számolni lehet, az emberi ujjakon túl a kavicsok, csontdarabkák, kagylók stb. jelentették. Bármilyen primitívnek is tűnik ez a módszer, legalább két dolgot ma is ennek köszönhetünk: egyik a kalkulátor szó, amely ma egyértelműen számológépet jelent. Márpedig a „calculator” a görög „χαλίκι” szóból származik, ami kis követ, kavicsot jelent. A másik örökség a tízes számrendszer, amelyet sokkal egyszerűbbnek érzünk, mint a lényegesen logikusabb felépítésű kettes, vagy tizenkettes számrendszereket — pusztán amiatt, hogy tíz ujjunk van, és emberemlékezet óta ezzel számolunk. Persze, ezek nem igazi eszközök. A jól ismert abakusz — illetve a távol-keleti változata, a szorobán — viszont már hamisítatlan számolóeszköz. Gépnek azért még ne nevezzük. Abakusz: Az első számolóeszköz, amelynek ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták. Általában néhány vékony rudat vagy pálcát tartalmaz, amelyek mindegyikén meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható korong vagy golyó található. Ezek segítségével végzi el a kezelő az összeadás és a kivonás műveletét.

2


1. ábra. Abakusz1

Az abakusz, annak ellenére, hogy neve szintén görög eredetű (ἄβακος=tábla, átvitt értelemben: számolásra alkalmas tábla), valószínűleg sokkal távolabbról, Kínából származik. Innen ered a mai is használt japán szorobán és az orosz szcsoti. Az alapműveletek előbb-utóbb igencsak szűkösnek bizonyultak. Az áttörést a logaritmus feltalálása jelentette, amely John Napier (1550—1617) nevéhez fűződik. A logaritmussal való számoláshoz használható úgynevezett Napier-pálcák a logarléc ősét jelentik — amelyek már igen komoly számolóeszközök.

1

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7a/Schoty_abacus.jpg (2010.11.05)

3


2. ábra. John Napier (skót filozófus, matematikus)2

A nagy földrajzi felfedezéseket követő korokban már ez is kevésnek bizonyult, hiszen a végtelen óceánon való navigáció bonyolult csillagászati számításokat igényelt. Többek között ez az igény teremtette meg az első tényleges „gépet”, amely a mai mechanikus számológépekhez hasonlóan, egymáshoz illeszkedő fogaskerekekkel képes volt a négy alapművelet igen gyors elvégzésére. A gépet Wilhelm Schickard, német csillagász szerkesztette 1623-ban. Mégsem hozzá fűződik az első mechanikus számológép: Blaise Pascal óraműves szerkezete, noha „kevesebbet tudott”, híresebb lett, ezt a gépet fejlesztette tovább Gottfried Wilhelm von Leibnitz. Ez a gép már közvetlenül tudott osztani és szorozni is.

3. ábra. Pascal gépe, a Pascaline3

2

http://www.scotlandsource.com/about/napier.htm

4

(2010.11.05)


2. Elektromechanikus gépek A következő állomást a jelfogók (relék) megjelenése jelentette: ezek valójában egy kis elektromágnes által működtetett kapcsolók. Ha megfelelően kapcsolják rendszerbe őket, akkor nagyon gyorsan képesek számolni, legalábbis az óraművekhez és fogaskerekekhez képest. A relés számológépeket egy szomorú történelmi esemény hívta életre: a második világháborút megelőző fegyverkezési láz kitörésével gyorsabban és pontosabban kellett számolni, mint az ellenség.

4. ábra. Jelfogó (relé)4

Relékkel működött az első, bináris (kettes) számrendszerben működő gép is, a híres Z1 (Konrad Zuse, 1939). Amerika sem maradt le a fejlesztésben, az addig csak különféle írógépeket gyártó, nem különösebben híres cég, az International Business Machines (IBM), felhasználva az amerikai bevándorlási hullám által megkívánt, nagymennyiségű adat kezelésére szolgáló találmányt, a lyukkártyát (Herman Hollerith, 1886), nagyarányú fejlesztésbe fogott; azonban a MARK-I nevű gép csak 1944-re készült el. Későn. Az ajtót már döngették az elektronikus gépek, amelyek alig várták, hogy minden addigi találmánynál jobban, alapvetően alakítsák át az életünket…

3

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Arts_et_Metiers_Pascaline_dsc03869.jpg

4

Saját fénykép

(2010.11.05)

5


3. Elekronikus gépek — az első generáció Az „elektronikus” szó, a változatosság kedvéért ismét görög eredetű: a borostyánt jelentő „ήλεκτρον” szóból származik. A borostyán úgy kerül ide, hogy a görögök borostyántárgyak megdörzsölése révén már kísérleteztek az elektromossággal, jóval annak felfedezése előtt. Az elektronikus gépekben a kapcsolóelemek elektroncsövek voltak, amelyek, tekintve, hogy egyetlen mozgó alkatrészt sem tartalmaztak - ha a közel fénysebességgel áramló elektronok mozgásától eltekintünk -, nagyságrendekkel gyorsabban kapcsoltak, mint relés rokonaik. Jó

azt

is

tudnunk,

hogy

az

„elektronikus”

szó,

eredetileg

azt

jelentette,

hogy

„elektroncsövekkel működő”. Egészen az 1950-es évek végéig ugyanis a gépekben az aktív kapcsolóelem csak az elektroncső volt. Hogyan lett a számológépből számítógép? Kérdezzen meg találomra néhány laikust, hogy mi a különbség a számoló- és a számítógép között. Nagy valószínűséggel efféle csacsiságokat fog hallani: a számítógép nagyobb, gyorsabb, több adatot tárol stb. Pedig a különbség nem mennyiségi, sokkal inkább minőségi. Sokak szerint a ma már mitologikus tisztelet övezte ENIAC volt az első, igazi számítógép. A mitológia mögött azonban nagyon is prózai valóság húzódik meg: mint elődeit, az ENIAC-ot is elsősorban hadászati célokra alkották meg, feladata a lövedékek röppályájának kiszámolása lett volna. Eredetileg tehát ez is számológépnek készült: Electronic (vagyis elektroncsövekkel

működő)

integrálszámítást

elvégző)

Numerical and

Integrator

Calculator

(vagyis

a

(számológép).

röppályákhoz A

szükséges

nagyteljesítményű

számológépeket kezelő személyzet tagjait pedig angolul computereknek nevezték. Később, mikor az ENIAC teljesen elkészült, és programozásra alkalmassá tették, a személyzet nagy része feleslegessé vált, így került a névbe a Computer szó. Az ENIAC adatai imponálóak: 18 000 elektroncsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással épült fel. A gép maga 30 tonnás volt, 160 kW-ot fogyasztott, 5000 összeadást, 357 szorzást vagy 38 osztást tudott végezni másodpercenként, 10 jegyig számolt és1000szer gyorsabban, mint a Mark I. Külső programvezérlése huzalozással működött. Vessük össze ezt a teljesítményt a korszerű technikával, és rögtön észrevesszük, hogy egy mellényzsebben

elférő,

átlagos

mobiltelefon

is

messze lepipálja

az

ENIAC-ot.

Az

informatikusok nem véletlenül mondogatják, hogyha a személyautók is legalább ennyit fejlődtek volna, akkor ma könnyedén elrepülhetnénk velük pár perc alatt a Holdra, egy tank üzemanyaggal…

6


5. ábra. Az ENIAC5

Az ENIAC-hoz, mint a világ első computeréhez, számos mítosz is kapcsolódik: például, hogy a katonák tisztelegtek a gépnek; több embernek állandóan vizes rongyokkal kellett hűtenie az alkotórészeket, mert a gép olyan hőt termelt; hogy csak fürdőnadrágban lehetett kibírni a környezetében; vagy hogy percenként kiégett benne egy elektroncső. Ezek persze mind mesék. Az ENIAC, miután 1946-ban készült el, a világháború lefolyását már nem befolyásolhatta, azonban a hadászati jelentősége megmaradt: Teller Ede a hidrogénbomba terveit az ENIAC segítségével dolgozta ki. A lényeg: az ENIAC már képes volt nemcsak az adatokat, hanem a velük elvégzendő műveleteket is tárolni, valamint azokat adott sorrendben, automatikusan elvégezni. Jegyezzük tehát meg a különbséget a számoló és a számítógép között: A legfontosabb különbség, hogy a számítógép valamilyen fokú programozhatósággal rendelkezik, míg a számológép nem. Tehát a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a számológép csak egy műveletet (például szorzás) képes emberi beavatkozás nélkül, önállóan végrehajtani. Ki találta fel a számítógépet? Ez egy veszélyes és igencsak vitatott kérdés. A fentiek alapján azonnal adódik az egyik válasz: az ENIAC megalkotói vagyis John Presper Eckert és John W. Mauchly. Szóba kerülhet John Vincent Atanasoff és asszisztense, Clifford Berry neve is, mint akik az ENIAC előtt is már építettek elektronikus számítógépet, amely azonban soha nem készült el.

5

http://mrsec.wisc.edu/Edetc/SlideShow/slides/computer/eniac.html

(2010.11.05) 7

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE Neumann János Többen a magyar származású Neumann Jánost tartják a számítógép feltalálójának. Neumann az ENIAC-ot tanulmányozva alkotta meg azokat az elveket és törvényszerűségeket, amelyeket a számítástechnika alapjának tartunk; de a gépet magát nem ő alkotta meg. Viszont 1949-ben elkészült az ENIAC-hoz hasonló EDVAC nevű gép Neumann János vezetésével, már teljesen a Neumann-elvek alapján.

6. ábra. Neumann János (1903–1957)6

A Neumann-elvek: 1. A számítógép soros működésű, vagyis az utasításokat egymás után, adott logikai sorrendben hajtja végre. 2. A számítógép a kettes (bináris) számrendszert használja, és teljesen elektronikus — vagyis a számítási folyamatokhoz nem használ semmiféle mechanikus vagy mozgó alkatrészt. 3. A számítógépnek belső memóriája van. A belső memóriában tárolhatók az adatok és az egyes számítások részeredményei, így a gép bizonyos műveletsorokat automatikusan el tud végezni. 4. A tárolt program elve: A programot alkotó utasítások kifejezhetőek számokkal, azaz adatként kezelhetőek. Ezek az adatok ugyanúgy a belső memóriában tárolhatóak, mint bármelyik más adat. Ezáltal a számítógép önállóan képes működni, hiszen az adatokat és az utasításokat egyaránt a memóriából veszi elő.

6

http://artes-liberales.hu/kepek/neumann.jpg (2010.11.05)

8

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE 5. A számítógép univerzális: A számítógép különféle feladatainak elvégzéséhez nem kell speciális berendezéseket készíteni. Az, hogy a számítógép végül is mire alkalmas, azt a tárolt program (a szoftver) határozza meg.

4. Tranzisztoros gépek — a második generáció A nagyméretű, nagy áramigényű és hőtermelésű elektroncsöveket már a 1940-es évek óta próbálták helyettesíteni valamilyen optimálisabb eszközzel, sokáig sikertelenül; egészen a tranzisztor feltalálásáig. A tranzisztort 1947-ben fedezte fel a Bell Laboratóriumban William Shockley, aki ezért aztán 1956-ban Nobel-díjat is kapott. 1953-ban építette meg a MIT-n (Massachusettes Institute of Technology) kísérleti jelleggel az első teljesen tranzisztorizált számítógépet, a TX0-t. A tranzisztor tömeges alkalmazása a számítógépekben az 1950-es évek végén vált lehetővé, főképpen a már említett IBM révén. A tranzisztor három, kémiailag eltérő szennyezettségű, kristályos rétegből — pl. szilícium, gallium, arzén, germánium stb. — álló félvezető eszköz, amelynek jellemző felhasználásai az elektromos jelerősítés, a jelek kapcsolása, a feszültségstabilizálás vagy a jelmoduláció. Melyek voltak a tranzisztor előnyei a csövekkel szemben? -

A tranzisztorokkal kisebb, gyorsabb és megbízhatóbb logikai áramköröket lehetett készíteni, mint az elektroncsövekkel; a második generációs számítógépek már másodpercenként egymillió műveletet is el tudtak végezni.

-

A tranzisztorok sokkal kevesebb energiát fogyasztottak, kevésbé melegedtek és sokkal hosszabb életűek voltak. A gépek megbízhatósága kb. az ezerszeresére nőtt az első generációhoz képest.

-

Olcsóbb

volt

az

előállítása,

így

olcsóbbá

váltak

a

számítógépek

is,

tehát

megjelenhettek az első, sorozatban gyártott számítógépek.

5. A további generációk A további generációk, az előzőekhez hasonló, ugrásszerű minőségi változást nem hoztak, hiszen lényegében ma is a tranzisztor az aktív kapcsolóelem a számítógépekben — csak nagyságrendekkel kisebb méretben és nagyobb teljesítménnyel. A harmadik generációt az integrált áramkörökhöz szokás társítani. Ezek lényegében ugyanúgy tranzisztoros gépek, mint az előzőek, azonban a nagyszámú tranzisztort tartalmazó áramkört egyetlen félvezető kristály-lapkán (ami legtöbbször szilícium) alakítják ki, ezáltal a gép méretét drasztikusan lecsökkentve. A számítógépek a hatalmas termekből így már egyetlen asztalra költözhettek.

9

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE A negyedik generációt a mikroprocesszor megjelenése indította el. A mikroprocesszor pedig nem más, mint a számítógép központi vezérlő egysége, egyetlen integrált áramköri lapra sűrítve. A mikroprocesszor lehetővé tette a házi, sőt személyes használatra szánt, tömeggyártású számítógépek megjelenését: ez volt a személyi számítógépek hőskora. Az 1980-as évektől kezdődően számos, különféle tudású és célú gép árasztotta el a világot, pl. a Commodore és a Sinclair gépei és a ma is legismertebb gépek ősei, az Apple Macintosh valamint az IBM PC. Az ezredfordulótól beszélhetünk az ötödik generációról. Ezt a generációt a párhuzamos működésű mikroprocesszorok illetve a számítógép egyre komplexebb feladatokra való alkalmazása, valamint a mesterséges intelligencia kutatása jellemzi. A következő generációt valószínűleg

az

emberi

idegrendszer

mintájára

felépített

neurális,

illetve

optikai

számítógépek jelenthetik. E generációk már komolyan sértik az eredeti Neumann-elveket, amelyeket az informatikusok többsége már elavultnak és túlhaladottnak tart.

HARDVER ÉS SZOFTVER Mint a fentiekből is láttuk, a számoló- és számítógépek közötti legfontosabb különbséget a programozhatóság jelenti. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a számítástechnika világa két, jól megkülönböztethető részre oszlott. A kutatók, tudósok, mérnökök egy része magát a technikai eszközt fejleszti, minél kisebb térfogatban, minél gyorsabb és nagyobb teljesítményű eszközök megalkotásán fáradozik — vagyis a hardverrel foglalkozik. Maga a szó nehézárut, vasárut jelent. Ha Amerikában bemegyünk egy boltba, amelyre HARDWARE van kiírva, akkor ott nem számítógépeket, hanem kapát, kalapácsot, vasfazekat tudunk vásárolni. Ez a fogalom „rajta ragadt” a számítógépes eszközökön éppúgy, mint a velük foglalkozókon és az idevonatkozó tudományágon is. A hardver a számítógép működését lehetővé tevő elektromos, elektromágneses egységek összessége. A számítástechnikában hardvernek hívják magát a számítógépet és minden kézzelfogható tartozékát.7 Más mérnökök, kutatók a hardver mind hatékonyabb, célszerűbb felhasználását lehetővé tévő számítógépes programokkal és azok dokumentációjával (a hardver szó ellentéteként megalkotott szóval: szoftverrel) foglalkoznak. Mint láttuk, a számítógépet végül is a rajta futtatott program teszi azzá, ami.

7

ECDL vizsgaanyag, http://ecdlweb.hu

10

(2010.11.05)

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE A szoftver a hardver egységeket működtető, vezérlő programok összessége. A szoftver (software) mesterséges szó, azokat a szellemi javakat hívják összefoglalóan így, amelyekkel kihasználhatjuk a hardverben rejlő teljesítményt és lehetőségeket. A szoftvert egyrészt a gépet működtető programok, másrészt a számítógéppel való feldolgozásra előkészített adatok alkotják.8 Nyilvánvaló, hogy egyik terület sem alárendeltje a másiknak: ahogy minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, úgy hiába korszerű, hatékony és megfelelő a hardver, ha öreg, elavult vagy egyenesen rosszul elkészített programokat futtatunk rajta — és ez fordítva is igaz. Észre kell azonban vennünk, hogy a hardverek és szoftverek világában sajnos a felhasználók (tehát valamennyiünk) számára kedvezőtlen marketingszempontok is érvényesülnek: az újabb szoftverek nem biztos, hogy jobbak, ám nagyobb erőforrásokat igényelnek, így a felhasználó kénytelen újabb gépet vásárolni, amit csak a még újabb szoftverek tudnak teljes egészében kihasználni, amelyek még erősebb gépet igényelnek és így tovább.

A KONFIGURÁCIÓ Ezek után nézzük meg, milyen részekből áll egy számítógép. A klasszikus felosztás szerint megkülönböztetünk belső és külső egységeket (perifériákat), ez utóbbiakat is beviteli (input) és kiviteli (output) perifériákra osztjuk. A felosztás mára, főleg az egyre kompaktabb gépek, notebookok esetében némileg elavult: pl. a videomeghajtó és a hangvezérlő, mint tipikus kiviteli perifériák, a gép belsejébe kerültek és egyre népszerűbbek a külső merevlemezes meghajtók is, amelyek alapvetően a gép belső felépítésének részei voltak.

8

ECDL vizsgaanyag, http://ecdlweb.hu

(2010.11.05) 11


7. ábra. A számítógép felépítése

Az ábrán a számítógép sematikus felépítése látható. Ennek gyakorlati megvalósítását, vagyis azt, hogy ezek a részek milyen konkrét alkotóelemekből, milyen teljesítményű, kapacitású stb. egységekből épülnek fel, a számítógép konfigurációjának nevezzük. A továbbiakban az egyes alkotórészek főbb feladatait tekintjük át.

1. Hogy alkatrészeink otthon legyenek: a ház A számítógépek világa ugyanúgy engedelmeskedik a különféle divatoknak, mint bármi más körülöttünk, legyen szó ruháról, autóról, mobiltelefonról. A személyi számítógépek hőskorát az ormótlan, csúnya, minden eleganciát és tervezési könnyedséget nélkülöző, nehezen szerethető masinák képviselték. Mára a számítógépek háza, mint a külső megjelenés fő eszköze, már régen szakított a kötelező piszkossárga színnel, a csúf, szögletes formákkal: a házak egyre szebbek, kecsesebbek, színesebbek, tükrözik a felhasználó egyedi ízlését, sőt, egyfajta iparművészeti termékké váltak. Ami fontos: a méret. A kisméretű, kecses, formatervezett házakat akkor válasszuk, ha együtt kell vele élnünk, és nem mindegy, hogyan mutat. Ugyanis a gépnek levegőre van szüksége (no, nem azért, mintha lélegezne, hanem mert hőt termel), és a kisméretű házakban ebből van a legkevesebb. Irodai környezetben ezért inkább a minél nagyobb, jó szellőzésű házakat válasszuk. 12


8. ábra. Futurisztikus külsejű számítógépházak9

A mérettől függ az is, hogy hogyan tudjuk a gépet később bővíteni. Ha a ház szűkös, lehet, hogy nem tudunk további merevlemezes meghajtókat, winchestereket beépíteni, esetleg egy komolyabb videokártyának sem lesz elég helye. Számoljunk vele, hogy lesz-e szükségünk később egy újabb DVD-meghajtóra vagy másmilyen, 5,25 colos bővítőhelyet igénylő eszközre. Amiről sokszor elfelejtkeznek: a tápegység A számítógép részegységeinek áramra van szükségük, sok-sok áramra. Ezt egyetlen tápegység szolgáltatja nekik, amelyet általában a házzal egybeépítve lehet megvenni. Tudomásul kell vennünk, hogy az a tápegység, amelyet a házzal együtt kapunk, legtöbbször éppen eléri az átlagot, és ha fejlesztjük a gépet, bizonyosan nem lesz elég a teljesítménye. Ha új számítógép összeszerelése a cél, akkor tehát célszerű jócskán „fölétervezni” a szükséges teljesítményt, mert a tápegység az egyik legolcsóbb alkatrész, viszont tönkremenetele esetén „magával ránthat” sokkal drágább eszközöket is. Tehát 400 Watt teljesítménynél nem célszerű kisebbet választani. Ami szintén nem elhanyagolható, az a tápegység által keltett zaj. Ha lehetőségünk van rá, hallgassuk meg működés közben az adott eszközt, s gondolatban szorozzuk meg annyival a keltett zaj erősségét, ahány ilyen gépet kívánunk az irodában üzemeltetni. Otthon sem mindegy, hogy a család többi tagja kénytelen-e egy Boeing-747-es motorjára emlékeztető zajt elviselni, miközben mi csak a leveleinket néznénk meg.

9

Smilodon - http://modpro.hu/catalog/raidmax-smilodon-haz-p-43.html,

Alienware - http://www.dell.com, http://menemszol.hu/content/csucs-gepek-korkep (2010. 11. 05)

13

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE Szintén fontos tudnunk, hogy a tápegység milyen alkatrészeket fog ellátni a gépben. A hőskorban ez még nem volt probléma, mert minden részegység kompatibilis volt egymással, és úgy lehetett az alkatrészeket cserélgetni, mint a LEGO-játék kockáit. Ha ma vásárolunk tápegységet, tudnunk kell, hogy az alaplapunk milyen típusú csatlakozót tartalmaz, a merevlemezes meghajtóink (a továbbiakban hívjuk őket HDD-nek, vagyis Hard Disk Drivenak) hagyományos, IDE (Integrated Drive Electronics, integrált meghajtó-elektronika)/ATA (Advanced Technology Attachment, továbfejlesztett csatolási technológia), vagy az újabb SATA (Serial ATA, soros ATA) csatlakozófelülettel rendelkeznek-e, nem igényel-e esetleg valamelyik

alkatrészünk

valamilyen

speciális

csatlakozást

—

itt

a

videokártyák

a

leggyanúsabbak. A legjobb választás az olyan (elterjedt szóval: moduláris) tápegység, amelyben a csatlakozókat mi tudjuk kiválasztani a hozzáadott csomagból, és csak annyi és olyan kábelt illesztünk rá, amennyire valóban szükség van.

9. ábra. Moduláris tápegység10

A luxuskategóriát — mert ilyen a tápegységek világában is van — a rafinált fényeffektusokat termelő, abszolút zajtalan, kiváló formatervezéssel és mindenféle extra szolgáltatással, sőt, saját kijelző panellel ellátott, méregdrága termékek képviselik.

2. Mindennek az alapja: az alaplap Közkeletű tréfa szerint a számítógépek alaplapja hasonló célt szolgál, mint az oroszlán farka: csak azért van, hogy ne fityegjen a levegőben a bojt. Korábban az alaplap tényleg valami ilyesmi volt: egy nagy panel, telis-tele mindenféle üres csatlakozókkal. Később egyre több minden, a gép működése szempontjából fontos egység került rá, eleve cserélhetetlenül: az egyes hardverelemek közötti kapcsolatot és a vezérlést biztosító áramköri egységek, egyes memóriafajták; később a hálózatért, a hangért és nem ritkán a képmegjelenítésért felelős egységek is.

10

http://www.overclock3d.net/news/power_supply/new_x2_750w_extreme_edition_titanium_psu_from_ultra_product s (2010. 11. 05)

14

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE Az alaplapon a különféle, titokzatos kinézetű és rendeltetésű elemek mellett megtaláljuk a jól ismert külső csatlakozókat is: a billentyűzet és az egér, mint kötelező elem csatlakozóját, ezenkívül a manapság igen népszerű USB-csatlakozókat — ezekből minél több van, annál jobb —, valamint integrált hangkártya esetén a hangszórók és a mikrofon, integrált videokártya esetén a monitor csatlakozóját is. Az alaplap kiválasztása A kiválasztás rendkívül körültekintően történjen, hiszen az alaplapot igen nehéz cserélni, és cseréje több alkatrész kényszerű cseréjét is maga után vonja. Az alaplap kiválasztásának szempontjai: -

Processzorfoglalat: milyen processzort akarunk használni? Az alaplap kiválasztása együtt kell történjen a processzor kiválasztásával. A kompatibilitás elve ugyanis ma már csak részlegesen érvényesül, távolról sem igaz, hogy bármilyen processzor bármilyen alaplapba illik, még akkor sem, ha fizikailag különben beleférne az alaplapon

lévő csatlakozóba. Jelenleg nagyon

sokféle, különböző

szabványú

csatlakozó létezik, és ezek száma az egyre újabb processzorok megjelenésével csak nőni fog (ld. processzorokkal foglalkozó fejezet). -

Memóriabővítő helyek: Mennyi és milyen típusú memóriamodult akarunk használni? Ez lehet felépítés szerint SIMM (Single In Line Memory Modul, egyoldalas memóriamodul) vagy DIMM (Dual In Line Memory Modul, kétoldalas memória modul), működés szerint EDORAM, DRAM, SDRAM (ld. memóriák).

-

Milyen háttértárakat akarunk használni? Hány SATA, illetve hány (P)ATA bővítőhelyre van szükségünk? A jelenleg kapható HDD-k túlnyomó többsége SATA rendszerű, azonban a CD-DVD meghajtók általában még a korábbi szabvány szerinti IDE-ATA (vagy PATA) bővítőhelyet igénylik. Mindkét bővítőhely-igényt szükség szerint meg tudjuk oldani bővítőkártyák beépítésével, de stabilabb és gyorsabb rendszert kapunk, ha ezeket az alaplap is tartalmazza.

-

Milyen és hány bővítőkártyára van szükség? Az alaplapok általában PCI bővítőhelyeket tartalmaznak, illetve a videokártyák számára a továbbfejlesztett, gyorsabb és nagyobb telejesítményű AGP vagy PCIe bővítőhelyet.

-

Integrált eszközök vagy bővítókártyák? El kell dönteni, hogy az alaplap tartalmazza-e a video-, hang- és hálózati vezérlőt, vagy ezeket külön kártyán szeretnénk használni. Az utóbbi módszer előnye a szabadabb választás és a cserélhetőség, az előbbié az egyszerűség és az olcsóság.

15

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE ALAPLAP A számítógép elektronikus elemei az alaplapra vagy alapkártyára vannak építve. Az alaplap egy többrétegű nyomtatott áramköri lap, amelyen az egyes elemek fogadására több különböző méretű és alakú csatlakozó, illetve néhány előre beépített eszköz helyezkedik el. Ezek az elemek, illetve a kialakított csatlakozók eleve meghatározzák, hogy az alaplap milyen processzort tud fogadni, milyen frekvencián dolgozik, mennyi memóriabővítő hellyel rendelkezik, hány és milyen fajtájú bővítőkártyahely található rajta, milyen a felhasználható memória típusa és maximális mérete stb. Az alaplapon olyan csatlakozók is találhatók, amelyek a „külső” kapcsolatokra szolgálnak: tápfeszültség, billentyűzet, egér csatlakozó, gombakkumulátor helye.

10. ábra. Egy tipikus alaplap felépítése11

3. Én vagyok a főnök: a processzor Jóllehet, a Neumann-féle számítógéptől örökölt egyeduralmát manapság már egyre jobban megtépázták − főképpen a videokártyák járnak elől az effajta rebellióban −, azért még mind a mai napig a processzor (Central Processing Unit, rövidítve CPU) a főnök. Jól meg kell gondolnunk tehát a kiválasztását. Mitől „jó” ma egy processzor? Például attól, hogy „többen vannak”. Működésének egyéb titkaiba most ne pillantsunk be, mert az egy külön könyvet igényelne. Egy komolyabb mai processzorban két, sőt négy processzormag is lehet, amelyek a munkát célszerűen fel tudják osztani egymás között. A másik adat, amit a boldog tulajdonosok úgy emlegetnek, mintha sportkocsikról beszélnénk: a sebesség.

11

http://www.ixbt.com/mainboard/images/roundup-i915x-oct2k4/915a03-p-8ekrs-board.jpg

16

(2010.11.05)

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE Sajnos itt is tisztában kell lennünk azzal, hogy az emlegetett sebesség valójában nem a processzor munkavégzési sebessége. Az ugyanis a MIPS (Million Istructions Per Secundum, millió utasítás másodpercenként), és azt nem tudatják a vásárlóval. Amit a CPU „sebességének” hívnak, az valójában annak az órának a sebessége, amely másodpercenként több millió kis, elektromos tüskével bökdösi a processzort (ez az ún. órajel). Hogy azután hány „bökésből” lesz egy művelet, az a processzor felépítésétől, tervezésétől és még sok mindentől függ, és a processzor (no meg a gyártója) belső titka marad, amíg egy arra alkalmas programmal meg nem mérjük. Akkor lepődünk meg, ha egy nagyobb órajelű processzor

messze

elmarad

egy

alacsonyabb

órajelen

működő,

de

gondosabban

megtervezett, drágább processzor mögött. Tehát fontos az órajel, de önmagában még nem minden. A mai processzorok általában 2-4 GHz-en működnek, tehát két-, vagy négymilliárd tüske éri őket egy másodperc alatt, de ne higgyük azt, hogy a 4 GHz-es processzor kétszer olyan gyors, mint a 2 GHz-es. Döntést igényel az is, hogy melyik processzorgyártót válasszuk. Ma két processzorgyártó óriás harcol a vásárlók kegyeiért, az Intel (INTegrated Electronics) és az AMD (Advanced Micro Devices). Vannak persze mások is, de a kompatibilitási problémák miatt érdemes ezek közül választani. Hogy melyiket? Nincs rá recept. A processzorok ebben is hasonlóak az autókhoz: hasonló árért nagyjából hasonló teljesítményt nyújtanak, a különbségek az egyre drágább típusoknál kezdenek feltűnni, és ott is főképp az extrák terén.

11. ábra. Intel és AMD processzorok12

12

AMD: http://bitmarket.hu/dl/prd/2010-03,

Intel: http://www.itreviews.co.uk/hardware/h738.htm (2010.11.05)

17

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE A legfontosabb processzortípusok és a megfelelő alaplapi foglalatok: AMD foglalatok (socketek)

Processzorok

Super Socket 7

AMD K6-2, AMD K6-III; Rise mP6

Socket 563

mobil Athlon XP-M

Socket 754

AMD Athlon 64, Sempron, Turion 64

Socket 939 Socket 940 Socket A (462) Socket AM2 Socket F

Athlon 64, Athlon 64 FX, Athlon 64 X2 AMD Opteron Athlon, Duron, Athlon XP, Athlon XPM, Athlon MP, Sempron Athlon 64, Athlon 64 X2, Athlon 64 FX és Opteron AMD Opteron (2xxx és 8xxx széria) és Athlon 64 FX

Intel socketek

Processzorok

Socket 370

Intel Pentium III, Celeron, Cyrix III; VIA C3

Socket 423

Intel Pentium 4, Celeron

Socket 478

Intel Pentium 4, Celeron, Pentium 4 Extreme Edition, Pentium M

Socket 479

Intel Pentium M és Celeron M

Socket 603

Xeon

Socket 604

Xeon

PAC418

Intel Itanium

PAC611

Intel Itanium 2, HP PA-RISC 8800 és 8900

Socket M Socket P

Intel Core Solo, Intel Core Duo and Intel Core 2 Duo Intel Core 2 magos Intel Pentium 4, Pentium D, Celeron D,

Socket T

Pentium Extreme Edition, Core 2 Duo, Core 2 Extreme, Celeron, Xeon 3000-es széria, Core 2 Quad

18


PROCESSZOR A processzor a számítógép „agya”, azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli; egy szilíciumkristályra integrált, sok tízmillió tranzisztort tartalmazó digitális egység. A bemeneti eszközök segítségével kódolt információkat feldolgozza, majd az eredményt a kimeneti eszközök felé továbbítja, melyek ezeket az adatokat információvá alakítják vissza.

4. Van, aki forrón szereti: a processzorhűtő A legtöbb processzorhoz kapunk valamiféle hűtőt is. Mikor a CPU-t az alaplapba illesztjük, általában a hűtőjével együtt szokás, sőt, egy kis speciális pasztát is fel kell kennünk a processzor hátára, hogy a hűtő jobban illeszkedjék, és a meleget jobban el tudja vezetni. Mert meleg, az bizony keletkezik, annyira, hogy ha a processzort nem hűtenénk, percek alatt megolvadna benne minden. Ha igényesebbek vagyunk, szétnézhetünk a processzorhűtők piacán, és lecserélhetjük a gyári hűtőt valami sokkal szebbre, hatékonyabbra, elegánsabbra – és drágábbra. Ha nagyon extrát akarunk, létezik már vízhűtéses(!) processzor is, igaz, ekkor a hőcserélő legalább akkora, mint maga a számítógép.

12. ábra. Luxus processzorhűtő13

13

http://www.thermaltakeusa.com/Products.aspx (2010.11.05)

19


5. Valamit elfelejtettünk…: a memória A memóriák közös jellemzője, hogy mindig kevés van belőlük. Számítástechnikai tanfolyamok kedvelt vizsgakérdése a RAM (Random Access Memory, véletlenszerűen elérhető memória, illetve írható-olvasható memória) és a ROM (Read Only Memory, csak olvasható memória) közötti különbség taglalása – egyelőre bőven elegendő annyi, hogy a ROM-ban az a program, illetve azok az adatok tárolódnak, amelyek a gép elindulásához alapvetően szükségesek. Ezért „read only”, azaz csak olvasható. A RAM már sokkal izgalmasabb kérdés. Itt tárolja ugyanis a számítógép azokat a programokat és adatokat, amelyek éppen futnak. Ha egy hosszabb szöveget, például könyvet írunk, és közben áramszünet van, akkor észrevesszük a RAM legidegesítőbb tulajdonságát: csak addig tárol, amíg a gép normálisan működik. Ha a működés bármilyen okból megszakad, gyorsan elfelejti el a tartalmát. Ezért kell menteni az adatokat minél sűrűbben, valami olyan eszközre, ami az áram kikapcsolása után is megőrzi tartalmát, célszerűen a HDD-re). Az éppen futás alatt álló programok és adataik az operatív memóriában, a RAM-ban találhatók. Tartalmuk a számítógép kikapcsolásával, illetve áram hiányában törlődik. A RAM úgynevezett memóriacellákból épül fel, amelyek a dinamikus memória esetében egyetlen darab tranzisztorból és egyetlen kapacitásból (kondenzátorból) állnak. A DRAM (dinamikus RAM) külső táplálás nélkül elveszti a tartalmát, ezért azt bizonyos időközönként frissíteni kell. Úgyszintén frissíteni kell a cellákat kiolvasás után is, ugyanis a kapacitások akkor is elveszítik a töltésüket. Létezik persze olyan memória is, amelyet nem szükséges rendszeresen frissíteni. Ez az úgynevezett SRAM (statikus RAM), amely ugyan lényegesen gyorsabb lehet, mint a hagyományos DRAM, ám drágább is, mivel több alkatrészt (négy-hat tranzisztort) igényel cellánként. Éppen ezért az SRAM-okat főként az úgynevezett gyorsítótárakban (cache) használják. A mai legelterjedtebb RAM-fajta az úgynevezett SDRAM. A név S betűje a Synchronous (szinkron) szóból származik, és arra utal, hogy a memória működési frekvenciája megegyezik

az

alaplapi

frekvenciával,

jobban

mondva

a

név

keletkezésekor

még

megegyezett, azóta ugyanis megjelentek az alaplap frekvenciájánál gyorsabb memóriák is (DDR). Memóriabővítés A RAM-ok bővítése rutinfeladat: az alaplapokon általában kettő vagy négy bővítőhelyet találunk a RAM-oknak, ami nem túl sok − tehát valószínűleg bővítéskor a régi RAMmodulokat eldobhatjuk. Ezt helyesen is tesszük, mert a gép legtöbbször nehezen viseli, ha különböző típusú és teljesítményű RAM-modulok vannak benne.

20

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE A memóriák ára szerencsére folyamatosan csökken, tehát érdemes minél többet használni belőlük. Az elérhető árkategória 1-2 GB-os modulokat jelent, vagyis gépünket akár 4-8 GB memóriaméretre is viszonylag olcsón tudjuk bővíteni. Figyelem! Hacsak nem 64 bites operációs rendszert használunk − lásd később −, akkor teljesen fölösleges 3 GB-nál többet beépítenünk, mert a szoftver nem tudja kihasználni azt. A RAM-oknak,

mint

fentebb

már

láttuk,

több fajtáját

különböztetjük

meg,

ezek

természetesen nem kompatibilisek egymással (a kompatibilitás, mint a CPU-knál is, egyre kevésbé alapelv a számítógépek világában). A különbség főképpen a memória adatátviteli szabványában és a maximálisan használható órajel frekvenciájában van.

13. ábra. RAM-modul14

A RAM legfontosabb adatai tehát: -

a kapacitás GB-ban, például 2 GB;

-

az adatátviteli szabvány (amely alapján eldönthetjük, illik-e a mi alaplapunkba), például DDR2;

-

az órajelfrekvencia, például 1600 MHz.

Ram fajták: Maximális órajel

Típus

Megnevezés

EDORAM

Extended Data Out RAM

40 MHz

320 MB/s

SDRAM

Synchronous Dynamic RAM

133 MHz

1 GB/s

RDRAM

Rambus

400 MHz

800 MB/s

DDR

Double Data Rate Synchronous

SDRAM

Dynamic RAM

266-512 MHz

4 GB/s

DDR2

Double Data Rate 2

533-1066 MHz

8,5 GB/s

DDR3

Double Data Rate 3

800 -1600 MHz

12,8 GB/s

14

frekvencia

Adatátviteli sebesség

www.pcx.hu/pcx_upload/ kepek/sKingmax_SODIMM (2010.11.05)

21


6. Kezeket fel! A winchester Hogy mi köze van a vadnyugat legendás puskájának a számítógép merevlemezéhez? Nos, amíg az utóbbit fel nem találták, addig a lemezes kivitelű számítógépes tárolóegységek csak a lemez egyik oldalára írtak. A merevlemezes technológia tette lehetővé először a lemez mindkét oldalán való adattárolást, ez, némi amerikai történelmen edzett fantáziával az ismétlőpuskára, a winchesterre emlékeztet. WINCHESTER A merevlemez (angolul hard disk drive, rövidítése HDD) egy számítástechnikai adattároló berendezés. Az adatokat bináris számrendszerben, mágnesezhető réteggel bevont, forgó lemezeken tárolja, amelyeket a forgó lemez fölött mozgó író-/olvasófej ír vagy olvas. A HDD (maradjunk ennél az elnevezésnél) mint tudjuk, adataink tárolására szolgál akkor is, ha a gép nincs áram alatt. A processzor tehát a futtatandó programokat a HDD-ről tölti át a RAM-ba, és ha munkánkat befejeztük és/vagy „mentünk”, akkor a munka eredményét szintén a HDD-re írja vissza. A HDD-nek eszerint két fő jellemzője van: a kapacitás és a gyorsaság. A valódi gyorsaságot – szokás szerint − nemigen árulják el, valamilyen tájékozódást legfeljebb a lemez forgási sebességéből (RPM, Round Per Minute, percenkénti fordulatszám) kaphatunk, ez legtöbbször 7200 szokott lenni, drágább típusoknál megadják azt is, hány MB-ot lehet 1 mp alatt írni vagy olvasni. Nyilvánvalóan minél nagyobbak ezek az értékek, a HDD annál jobb, például a 200 MB/sec sebesség már igen jónak minősül, a kommersz winchesterek jelenleg ennek a felét érik csak el. Kapacitásban a határ alighanem a csillagos ég. A ma kapható HDD-k több száz GB kapacitásúak, és már nem ritka a TB-os (1 terabyte = 1024 gigabyte) nagyságrendű sem. A legjobb hír pedig az, hogy ezeket a legkönnyebb cserélni, bővíteni. Amit feltétlenül tudnunk kell, hogy az alaplapunk milyen szabványú HDD-t támogat. A régebbi típus az IDE vagy ATA (lásd korábban), az újabb a SATA. A SATA hivatott a régi, mostanában már PATA-nak (Paralell-ATA) nevezett technológiát leváltani; előnye, hogy a soros kábel gyorsabb és stabilabb adatátvitelre képes, mint a korábbi párhuzamos ATAkábelek. Hátránya persze az, hogy nem kompatibilis a régi rendszerrel; sem a kábel, sem a tápcsatlakozó nem olyan, mint amilyet a régebbi gépekben megszoktunk.

22


14. ábra. A SATA és a PATA tápcsatlakozók15

Eleinte a SATA semmivel nem volt gyorsabb, mint a hagyományos ATA, inkább csak a számítástechnika világában szokásos marketingfogásnak lehettünk tanúi. Jelenleg azonban szinte kizárólag csak SATA-szabványú HDD-ket lehet kapni, és az alaplapok is legfeljebb egy PATA-csatlakozót tartalmaznak (elsősorban az optikai meghajtók számára, lásd később), így gyakorlatilag „rá vagyunk kényszerítve” az átállásra.

7. A lézer, mint csodafegyver: az optikai meghajtók Következzenek a legszélesebb körben használt külső adattárolók: az optikai lemezek. A lézer természetesen itt most nem az űrcowboyok kedvelt fegyvereként kerül elő, hanem mint egy olyan, roppant kis területre koncentrálható fénysugár-nyaláb, amely segítségével a CD- vagy DVD-lemezen található, szemmel nem látható gödröcskéket le lehet tapogatni. A lemez

felületén,

szép

spirális

vonal

mentén

ugyanis

rendkívül

apró,

kis

tűszerű

bemélyedések − szaknyelven: „pit”-ek − vannak, és az ezekről visszaverődő fényt dolgozza fel a meghajtó olvasóegysége. Az optikai lemezek hosszú fejlődésen mentek keresztül, az első, csak írható CD-lemezektől kezdve a mai, akár többrétegű Blu-Ray DVD-kig. A CD A legfontosabb kompakt lemezfajták (CD-k) a következők: -

CD-DA (CD-Digital Audio): hanganyag tárolására használható, ma is az egyik legelterjedtebb típus;

-

CD+G (CD+Graphics): a fotó-CD elődje, digitális képeket is tartalmaz;

-

CD

Text:

a

hanganyag

mellett szöveges albumot

és

száminformációkat

is

tartalmaz(hat); -

CD-Extra (más néven CD Plus): hanganyagot és − általában ehhez kapcsolódó − számítógépes adatokat is tartalmaz;

-

HDCD (High Definition CD): igen jó minőségű hanganyag lejátszására szolgál, a megfelelő berendezésben;

-

CD-ROM: adatok, számítógépes programok, játékok, enciklopédiák stb. tárolására használt, csak olvasható, a gyártás során előre megírt adathordozó;

15

http://www.computinghelp.info/the-difference-between-ide-and-sata/ (2010.11.05)

23

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE -

CD-i (interaktív CD): sajnálatos módon gyorsan elavult szabvány, interaktív mozgóképeket rögzítettek rajta, amelyeket speciális CD-i lejátszóval lehetett megtekinteni;

-

PhotoCD: digitális képeket tartalmazó adathordozó;

-

VideoCD, SVCD (Super VideoCD): bizonyos szempontból a DVD elődje, tömörített mozgóképeket, akár teljes mozifilmeket tartalmazó CD;

-

CD-R (CD Recordable): egyszer írható CD, megírás után CD-ROM-ként viselkedik;

-

CD-RW (CD Re-Writeable): többször írható, törölhető CD.

15. ábra. Optikai lemez írható oldala16

A CD-lemezek kapacitása eleinte szabványosan 650 MB volt, később 700 MB-ra emelkedett, de előfordul az 1000 MB-os is. A CD-k hátrányai elsősorban a mechanikai kényességükből adódnak. Nem viselik el a nagy meleget (miután műanyagból vannak), az intenzív napsugárzást (az ultraibolya fény erősen károsítja az írható CD-k anyagát), és főképpen könnyen összekarcolódnak. A másik hátrányuk csak évek múlva derül ki: a CD-k anyagát alkotó polimer műanyag az évek múltával elöregszik és egyszer csak a számítógép nem ismeri fel a CD-t. Ha tehát nagyon fontos állományokat archiválunk CD-n, akkor gondoskodjunk a CD-k ellenőrzéséről, illetve legalább tízévenkénti átírásáról. A DVD A DVD-lemezek mára - az audiolemezeket nem számítva - szinte teljesen felváltották a CDket. Ennek oka nyilvánvalóan a lényegesen nagyobb kapacitás − hiszen körülbelül ugyanazért az árért, mint láttuk, hétszer akkora kapacitást kapunk. A nagyobb kapacitásnak a lézersugár még kisebb területre való koncentrálhatósága az oka − tehát sokkal kisebbek lehetnek a pitek. A Blu-Ray lemezeknél ott a trükk, hogy kék színű lézert használnak, amely a szokásos vörös lézernél kisebb hullámhosszú fénnyel működik, tehát még tovább csökkenthető a pitek mérete, és ezzel még tovább növelhető a sűrűségük. A DVD-lemezek fajtái: -

16

DVD–Video: a legáltalánosabb típus, mozgóképek tárolására használják.

http://members.upc.hu/index_files/image310.gif (2010.11.05)

24


DVD–Audio: kiváló minőségű hang tárolására használható.

-

DVD–ROM: adatok, számítógépes programok, játékok, enciklopédiák stb. tárolására használt, csak olvasható, a gyártás során előre megírt adathordozó.

-

DVD–RAM: bizonyos szempontból ez a kakukktojás, ugyanis itt a pitek nem spirális alakban rendeződnek, hanem sávokban és szektorokban, úgy, mint a mágneslemezeknél, és a használatuk is a mágneslemezekéhez hasonló. Nem különösebben terjedtek el, mert a lemez még sérülékenyebb, mint a „sima” DVD, és nem minden DVD-meghajtó képes kezelni őket. Jóval drágábbak is.

-

DVD-R és DVD-RW: használatuk hasonló a megfelelő CD-R- és CD-RW-lemezekhez.

-

DVD+R és DVD+RW: a fentiekhez hasonló, de más szabványú írható DVD-lemezek. A „+”jel itt arra utal, hogy az információkat hordozó spirálvonalakat elválasztó, ún. biztonsági zóna is hordoz információkat, ezért ezek a lemezek sok, kisebb méretű fájl esetében gyorsabban olvashatóak. Kevés számú, de igen nagyméretű fájl (például mozifilmek) esetében nem venni észre a különbséget.

A DVD-lemezek kapacitása szabvány szerint 4,7 GB. A kapacitás növelését úgy oldják meg, hogy az információhordozó réteg alatt elhelyeznek egy második réteget is, így az összkapacitás kb. 8,5 GB. Léteznek ezenkívül még kétoldalas lemezek is (ilyenkor le kell mondanunk a szép, színes nyomatról a lemez másik oldalán), így tehát az elérhető maximális kapacitás mintegy 17 GB lehet. A Blu-ray A „kéksugaras” DVD, mint láttuk, úgy növeli a pitek számát, hogy kisebb hullámhosszú, kék színű lézerfényt használ. A DVD-k esetében a pitek mérete már nem volt tovább csökkenthető, mert a vörös színű lézert egyszerű fizikai okokból nem lehet kisebb területre fókuszálni. A nagyfelbontású televíziózás megjelenésével azonban egyszerre kevésnek bizonyult az az óriási méretű adatkapacitás, ami a DVD-ket jellemzi. A HD-Tv, amelynek felbontása 1920 × 1080, egy másfélórás mozifilmhez körülbelül 35-40 GB információt "fal fel" − ez pedig hagyományos eszközökkel csak úgy lenne megoldható, ha ötször kellene egy film lejátszásakor DVD-t cserélni. Erre pedig nem kényszeríthető a távvezérlőjével a fotelba süppedő tévénéző. A kék-DVD − amelyiknek csak egyik, ámde legjobban elterjedő szabványa a Blu-ray − mintegy 50 GB információt tud tárolni, ha kétrétegű. Ennyi már elegendő a nagyfelbontású televízióknak. Ne feledjük el azonban, hogy ezt az irdatlan mennyiségű adatot ráadásul még igen gyorsan is kell továbbítani a készülékbe, tehát a kéklézeres lejátszó és a tévé között egy újabb típusú kábellel kell az összeköttetést megteremteni: ez a HDMI (High Definition Multimedia Interface, nagyfelbontású multimédiás összeköttetés).

25


16. ábra. Nagyfelbontású televíziózáshoz való HDMI-csatlakozók17

Ezzel az alapkiépítésű (tehát pl. a videokártyát már az alaplapon tartalmazó) gépünk többékevésbé készen van. Billentyűzet, egér és monitor csatlakoztatásával megkezdhetjük a szoftverek telepítését - feltéve, ha az alábbi munkavédelmi szabályokat a szerelés során betartottuk, és különösebb sérülések nélkül túléltük a gép összeszerelését…

MUNKAVÉDELEMI ALAPOK Végül tekintsük át a legfontosabb baleset-megelőzési és balesetvédelmi tudnivalókat. Általános szabályok: -

Az elektromossággal működő eszközökre vonatkozó szabályokat az adott intézmény szabályzataiban foglaltak szerint kell betartani és tartatni. Amennyiben a végzendő folyamatokra utasítás nem készül, akkor a közvetlen munkahelyi vezetőnek kell meghatároznia a biztonságos feltételeket.

-

Amennyiben a munkakörülmények olyanok, hogy bárkinek az életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetik, a veszélyhelyzet megszűnéséig munkát végezni, illetve arra utasítást adni tilos.

-

Mindennemű veszélyforrást oly módon kell jelezni, hogy az mindenki számára felismerhető legyen és biztosítsa számára a veszélyhelyzet elkerülését. Ez történhet elkerítéssel, figyelmeztető felirat elhelyezésével, megfelelő felügyelet biztosításával vagy bármely más alkalmas módon.

-

Ellenőrizni kell a munkavégzés megkezdésekor és ideje alatt, hogy a munkahely felszerelési eszközei kielégítik-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzését, továbbá a higiéniai követelményeket.

-

Bármilyen meghibásodás esetén, amelynek megjavítására a felhasználó nincs feljogosítva, az eszközt azonnal üzemen kívül kell helyezni és a megjavítás érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

-

Baleset

bekövetkezése

esetén

elsődleges

feladat

annak

a

körülménynek

a

megszüntetése, amely a balesetet okozta, és így a sérültet a lehető legrövidebb időn belül ki kell menteni abból a környezetből, amely állapotának további rosszabbodását eredményezheti. A kimentést úgy kell végezni, hogy az a mentést végző személy testi épségét ne veszélyeztesse. -

A kimentés után — vagy ha ilyenre a baleset jellege miatt nincs szükség — azonnal gondoskodni kell a sérülés jellegétől függően a laikus és/vagy szakszerű orvosi elsősegélynyújtásról.

17

http://frontlineinstallations.com/PRODUCTS.html (2010.11.05)

26


A baleset bekövetkeztét az intézmény szabályzataiban rögzített és előírt módon jelenteni és jegyzőkönyvezni kell.

Amire nem gondolunk: a sztatikus elektromosság Az elektronikus egységek igen kényes holmik. Ha kezünk vagy ruházatunk nagymennyiségű töltött részecskét tartalmaz, akkor az eszköz fémrészeit megérintve számunkra legtöbbször észrevehetetlen, de az eszköz számára végzetes áramütést adhatunk le. Ebből a szempontból főképpen a memóriák vannak veszélyhelyzetben. Szabályok: -

Használjunk olyan csuklópántot, amely elvezeti a töltéseket!

-

Lehetőleg ne fogjuk meg az alkatrészek fém érintkezőit! Használjunk műanyagcsipeszt, vagy hordjunk vékony cérnakesztyűt!

-

Lehetőleg viseljünk műszálaktól mentes ruházatot!

-

Szabaduljunk

meg

az

elektromos

töltésektől!

Ez

megtörténhet

önmagunk

„leföldelésével”, esetleg a vízvezeték vagy hasonló, fémből készült csőhálózat megérintésével. -

Ne nézzünk tévét szerelés közben, kiváltképpen hagyományos, katódsugárcsöves készüléket, közelről!

Árammal működő készülékek A számítógépek árammal működnek. Ugyan mindenki tudja ezt, de csak akkor veszi észre, mikor a berendezés megrázta. Ezért az alábbiakat magunktól és munkatársainktól is követeljük meg. -

Ne használjunk földeletlen csatlakozót!

-

Figyeljünk arra, hogy a hálózati kábel ép legyen!

-

Lehetőleg telepített eszközöket használjunk, ahol a hálózati kábel megfelelő vezetékcsatornában el van rejtve!

-

Soha ne nyúljunk feszültség alatt álló készülékbe!

-

Ha valamit cserélnünk kell a készülékben, gondosan olvassuk el előtte az útmutatót! Soha ne próbálkozzunk „fusizással”, nem megfelelő alkatrészek használatával!

-

A berendezéseket tilos vízzel, vagy más folyékony vegyszerrel tisztítani. Használjunk erre a célra készült tisztítókendőt!

Elsősegélynyújtás áramütés esetén Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön. A teendők elvi sorrendje: -

kiszabadítás az áramkörből;

-

elsősegélynyújtás;

-

az orvos vagy a mentők értesítése; 27


a tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges);

-

a munkahelyi vezetők értesítése.

A sorrend az adott szituációtól függően változhat (pl. ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni). Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse! A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját; ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor a balesetet szenvedőt valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni vagy eltolni az áramkörből (pl. száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír). További teendők áramütés esetén: A teendőket a károsodás mértéke határozza meg: 1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert ne adjunk a betegnek! 2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér, itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. 3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van. Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk, és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak. Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobb karját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés). Percenként 17-18 légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál. 4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. Ez az állapot nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved. Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne.

28

HARDVERESZKÖZÖK ÜZEMELTETÉSE Szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan, a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk. Lehet, hogy a feladat megerőltető, de a kitartással megmenthetünk egy embert.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat Keressen az interneten adatokat, képeket a mechanikus számológépekről! Tanulmányozza felépítésüket, működésüket! A legjobb internetes források címeit írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Keressen az ENIAC-ról szóló cikkeket az interneten! Az angol nyelvű forrásokat szótár segítségével próbálja meg lefordítani! A legjobb internetes források címeit írja a kijelölt helyre!

29


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Keressen a számítástechnika történetéből magyar vonatkozásokat! Kik és milyen módon járultak hozzá a számítógépek fejlesztéséhez? Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. feladat -

Gyakorolja egy számítógép hardver elemeinek összeszerelését!

-

Válasszon számítógépházat!

-

Válasszon alaplapot és processzort!

-

Illessze a processzort az alaplapba, és szerelje rá a hűtőt!

-

Illesszen memóriamodulokat az alaplapba!

-

Szerelje be az alaplapot a gépházba és csatlakoztassa a tápegységhez, valamint a ház egyéb csatlakozóihoz!

30


Szereljen HDD-t a házba, és kösse össze az alaplappal!

-

Szereljen optikai meghajtót a házba, és kösse össze az alaplappal!

-

Csatlakoztassa a házat a hálózati konnektorhoz, és próbálja meg elindítani a gépet!

31


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Sorolja fel a számítógépes generációkat, és röviden jellemezze azokat! Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Honnan származnak, mit jelentenek eredetileg a következő kifejezések?

kalkulátor: _________________________________________________________________________________ abakusz:___________________________________________________________________________________ komputer: _________________________________________________________________________________ hardver: ___________________________________________________________________________________

3. feladat Mi a különbség a számoló- és a számítógépek között? Válaszát írja a kijelölt helyre!

32


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. feladat Melyek (röviden) a Neumann-elvek?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

5. feladat Tételezzük

fel,

hogy

korlátlan

anyagi

forrással

rendelkezik.

Állítsa

össze

„álmai”

számítógép-konfigurácóját az interneten fellelhető számítógépes webáruházak segítségével, amelyben megjelöli azt is, hogy mit akar ezen a konfiguráción futtatni, milyen fajta feladatok végzésére tervezi, ill. állítja össze az adott konfigurációt! A részegységeket és azok elérhetőségét, valamint áraikat írja a kijelölt helyre!

33


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

34


MEGOLDÁSOK 1. feladat 0. generáció: mechanikus vagy relés számológépek 1. generáció: elektroncsővel működő számítógépek (ENIAC) 2. generáció: tranzisztoros gépek 3. generáció: integrált áramkörös gépek 4. generáció: mikroprocesszoros gépek (Apple, IBM) 5. generáció: többprocesszoros gépek, mesterséges intelligencia További generációk: neurális, optikai gépek 2. feladat kalkulátor: a „kavics” görög szóból abakusz: a „tábla, számolótábla” görög szóból komputer: angol szó, a nagyteljesítményű számológépeket kiszolgáló személyzet neve hardver: angol szó, „nehéz áru, vasáru” 3. feladat A számítógép valamilyen fokú programozhatósággal rendelkezik, míg a számológép nem. Tehát a számítógép képes előre elkészített program végrehajtására, míg a számológép csak egy műveletet (például szorzás) képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani. 4. feladat -

a számítógép soros működésű;

-

a kettes számrendszer elve;

-

a számítógépnek legyen belső memóriája;

-

a tárolt program elve;

-

a számítógép legyen univerzális.

5. feladat A feladatra, annak jellege miatt, általánosan érvényes megoldás nem adható. 35


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM http://hu.wikipedia.org/wiki/A_számítógép_története http://ecdlweb.hu/

AJÁNLOTT IRODALOM Vértes János (szerk.): PC Súgó - A számítógépről egyszerűen, Vertika Alkalmazásszolgáltató Kft., Budapest, 2009. Devecz Ferenc - Juhász Tibor - Kévés Rita - Reményi Zoltán - Siegler Gábor - Takács Barnabás: Irány az ECDL!, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. Bártfai Barnabás: Hogyan kezdjem? - A számítógép kezelése kezdőknek, BBS-INFO Könyvkiadó és Informatikai Kft., 2008.

36

A(z) 1142-06 modul 001 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: 54-482-01-0010-54-01 54-482-01-0010-54-02 54-481-01-1000-00-00 54-481-01-0100-31-01 54-481-02-0010-54-01 54-481-02-0010-54-02 54-481-02-0010-54-03 54-481-02-0010-54-04 54-481-03-0100-52-01 54-481-03-0010-54-01 54-481-03-0010-54-02 54-481-03-0010-54-03 54-481-03-0010-54-04 54-481-03-0010-54-05 54-481-03-0010-54-06 54-481-03-0010-54-07 54-481-04-0010-54-01 54-481-04-0010-54-02 54-481-04-0010-54-03 54-481-04-0010-54-04 54-481-04-0010-54-05 54-481-04-0010-54-06 54-481-04-0010-54-07 54-482-02-0010-54-01 54-482-02-0010-54-02 54-482-02-0010-54-03 54-213-04-0010-54-01 54-213-04-0010-54-02 54-213-04-0010-54-03 54-213-04-0010-54-04 54-213-04-0010-54-05 33-523-01-1000-00-00

A szakképesítés megnevezése Adatbázistervező Adatelemző CAD-CAM informatikus Számítógépes műszaki rajzoló Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és -tervező Internetes alkalmazásfejlesztő Szoftverfejlesztő Számítástechnikai szoftverüzemeltető Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Informatikai műszerész IT biztonság technikus IT kereskedő Számítógéprendszer-karbantartó Szórakoztatótechnikai műszerész Webmester Gazdasági informatikus Infostruktúra menedzser Ipari informatikai technikus Műszaki informatikus Távközlési informatikus Telekommunikációs informatikus Térinformatikus IT mentor Közösségi informatikai szolgáltató Oktatási kommunikációtechnikus Designer E-játék fejlesztő E-learning tananyagfejlesztő Multimédiafejlesztő Tartalommenedzser Számítógép-szerelő, -karbantartó

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 18 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

Várkonyi Attila Pál

Szoftvereszközök telepítése



SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET A cég, ahol dolgozik, nagyobb szoftverfejlesztést tervez. Az ön feladata többek között, hogy az új szoftvereket beszerezze és telepítse, de előtte a cég illetékeseit arról is meg kell győznie, hogy minden gazdasági jellegű megfontolással szemben a szoftverek jogilag tiszták legyenek.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM JOGSZABÁLYOK ÚTVESZTŐJÉBEN 1. Bevezetés Mielőtt a szoftverek telepítésének tudnivalóit tárgyalnánk meg, feltétlenül foglalkoznunk kell a szoftverekhez kapcsolódó jogi kérdésekkel. Miután a jogi szabályzás nem egyszerű és az átlagos felhasználó számára nem azonnal átlátható, a jogsértéseknek ez a fajtája igen gyakori - és több esetben nem is szándékos -, illetve komoly problémákat okozhat. Megszívlelendő az ismert alapelv ebben az esetben is: a vonatkozó jogszabályok ismeretének hiánya nem mentesít a jogi következmények alól. A szoftverekhez fűződő jogi kérdéseket a következőképpen csoportosíthatjuk: -

szerzői jogi kérdések;

-

tulajdonjog;

-

adatvédelmi előírások;

-

internetjog.

1

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE Sajnos Magyarország, illetve az egész közép-kelet-európai régió igen rosszul áll ezen a területen. Az okokat könnyű lenne felsorolni. A leggyakoribb érv a régió országainak gazdasági fejlettségével kapcsolatos: miután az átlagemberek - illetve felhasználók, a potenciális szoftverjogsértő magatartás elkövetői - jóval szegényebbek, mint nyugateurópai vagy észak-amerikai társaik, szinte rá vannak kényszerítve az illegális szoftverek használatára. (Az alábbi ábrán jól látszik, hogy az illegális szoftverhasználat mértéke szinte pontosan megegyezik a világ gazdasági fejlettségét mutató statisztikákkal.) Ez az érv amellett, hogy számos esetben akár igaz is lehet, természetesen senkit sem mentesít, mint ahogyan egy rablót sem lehet felmenteni pusztán azért, mert szegény. A szomorú statisztikát a BSA (Business Software Alliance) honlapja rendszeresen közli. Az ábrán a különböző régiók (Ázsia és Óceánia, Közép- és Kelet-Európa, Latin-Amerika, KözelKelet/Afrika, Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Európai Unió és a világ régiói összesen) illegális szoftverhasználata látható, az összes szoftver-felhasználás százalékában.

1. ábra. Az illegális szoftverhasználat mértéke1

A változást, mint szinte minden esetben, a fejekben kell elkezdeni: ha képesek vagyunk belátni, hogy a szoftver ugyanúgy szellemi termék, mint egy könyv, egy műalkotás; ugyanúgy sok ember munkáját testesíti meg, mint maga a számítógép, akkor miért tiltakozunk, ha ugyanúgy fizetni kell érte? Sajnos Magyarországon kialakult egy igen káros szemlélet, elsősorban a fiatalabbak között, amely szerint „vagány” dolog szoftvert lopni, hamisítani, feltörni, és „bénának” vagy egyenesen ostobának tartják azt, aki jogtiszta programokat használ. Az ilyen szemléletű embereknek pedig sokszor hiába magyarázzuk el, hogy például a közlekedési jegyek is azért olyan drágák többek közt, mert a közlekedési vállalatoknak milliárdos károkat okoznak a bliccelők.

1

http://www.bsa.org/country/Research%20and%20Statistics.aspx

2

(2010.11.05.)

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE Óriási tehát a felelőssége a tanároknak - akiknek minél többször fel kell hívniuk a figyelmet a szoftverekhez kapcsolódó jogi fogalmakra -, a szülőknek - hiszen ha az otthoni gépen feltört szoftverek vannak, a gyerek ezt a mintát követi -, és mindenki másnak, így önnek is, kedves olvasó. Ennek a munkafüzetnek is felvállalt célja, hogy ez a gondolkodásmód megváltozzon, eltűnjön.

2. Szerzői jog A szerzői jogról az 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik2. A szerzői jog kizárólagos tulajdonjog, amely biztosítja, hogy az alkotó tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával, azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat erre felhatalmazni. Ha valaki olyan alkotást másol, terjeszt, mutat be stb., amely felett nem rendelkezik ilyen joggal, illetve nincs rá felhatalmazása, akkor a szerzői jogot megsérti, és ellene eljárás kezdeményezhető. A szerzői jog ma a leggyakrabban megsértett jogok közé tartozik. Ennek több oka is van. A szerzői jog megsértése -

A jogsértést igen nehéz felderíteni. Ha valaki illegális szoftvereket használ, akkor hacsak nem kezdi széles körben terjeszteni, vagy árulni azokat, illetve nem kerül a bűnüldöző szervek látókörébe más szempontból - viszonylagos biztonságban érezheti magát. Annak felderítése, hogy ki, milyen forrásból származó szoftvereket használ a saját számítógépén, ugyan nem lehetetlen - létezik olyan technika, melynek segítségével az internetre kapcsolt gépre telepített szoftver tulajdonságai távolról is lekérdezhetők -, azonban az óriási munka és költség, ami ezzel jár, legtöbbször nem éri meg az adott szoftver gyártójának, nem beszélve az adatvédelmi aggályokról.

-

A jogsértést igen könnyű megvalósítani. Az internet telis-tele van olyan oldalakkal, amelyek különféle programok, filmek, zenék stb., tehát a szerzői jog által védett termékek ingyenes letöltését teszik lehetővé. Az arra felhatalmazott hatóságok ugyan rendszeresen igyekeznek ezeket kiszűrni, lekapcsolni, és az üzemeltetők ellen eljárni,

azonban

az

ilyen

weboldalak,

visszaélve

az

internet

által

nyújtott

szabadsággal, olyanok, mint a mesebeli sárkány: ha egy fejüket levágják, hét másik nő helyette. Ráadásul ezek az oldalak igen ügyes rejtőzködési módszereket dolgoztak ki: legtöbbjük az odatévedő látogató számára egy ártatlan, például kisállatok házi tenyésztésével foglalkozó oldalnak tűnik, és csak regisztráció után, az oldal rejtett tartalmának megnyitásával derül ki, mi is az igazi célja az oldalnak.

2

http://www.artisjus.hu/aszerzoijogrol/jogszabalyok.html

(2010.11.05.) 3

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE -

A jogsértés legtöbbször nem tudatos. A tájékozatlan felhasználó könnyen tévedhet olyan fórumra, ahonnan letölthetők a fent említett anyagok - ráadásul az elektronikus postaládáinkba is napi rendszerességgel érkeznek kéretlen reklámok (spamek), amelyek nagy része ilyesféle szolgáltatásra igyekszik minket rávenni. A felhasználó pedig gyanútlanul kattint, letölt - esetleg nem is gondolva arra, hogy éppen abban a pillanatban valósította meg a jogsértést.

-

Szintén a nem tudatos jogsértésekhez tartozik az, amikor a felhasználó nem vesz tudomást arról, hogy a szoftver tulajdonjoga nem az övé, ő csak használati joggal rendelkezik.

Tehát

a

szabályszerűen

megvásárolt

szoftver

sem

válik

a

mi

tulajdonunkká, ezért nem másolhatjuk (hacsak erre a szerző fel nem jogosít), nem terjeszthetjük, és főképpen nem értékesíthetjük. -

Túlságosan nagy a kísértés. A komolyabb szoftverek igen drágák, nemritkán a százezer forintos nagyságrendet is elérik. Ha valakinek egy hónapi munkájába kerül ennyi pénzt megkeresni, annak bizony nehéz elmagyarázni, hogy miért ne töltse le ugyanazt ingyenesen, ha lehet. Ugyanez igaz a filmek, zenék esetében is: egy mozifilm vagy CD-lemezalbum a bemutatását követő néhány napon belül (sőt, esetenként már előtte is) megjelenik az interneten, letölthető formában.

-

Komoly lehetőség kínálkozik a visszaélésre. Mindig vannak olyanok, akik mások munkájából kívánnak megélni. Őket már nem nevezhetjük gyanútlannak, sőt általában igen jól ismerik a vonatkozó jogszabályokat, és pontosan ismerik a kockázatot is. Az ilyen emberek üzemeltetik azokat a weboldalakat, ahol néhány száz forintért, esetleg egy emelt díjas telefonszám felhívásával vagy SMS küldésével illegális tartalmakat lehet letölteni. Nincs mit szépíteni rajta: ők valójában bűnözők, akik a lopott szellemi terméket pénzszerzési célra használják fel.

A „warez” A címben szereplő, szándékosan torzított angol szó a szerzői jog megsértésének egyik tipikus formája (sajnos vagy szerencsére a szónak nincs pontos magyar megfelelője). Lényege, hogy erre szakosodott emberek (crackerek) a megfelelő programokkal a szoftvereket úgy módosítják, hogy az azokba beépített, az illegális használatot megtiltó részeket kitörlik, felülírják - esetleg visszafejtik azt a részt, amelyik a jelszavakat kezeli, és ennek alapján ingyen jelszavakat kreálnak hozzá. Ezeket a feltört, „megokosított” programokat, illetve a feltöréshez szükséges jelszavakat az úgynevezett warez-oldalakon teszik közzé. Mi a warez-oldalak célja? A drága szoftvereknek szinte minden esetben kiadják a legyengített, lebutított verzióját ingyen, kipróbálás céljából (light version, trial version, evaluation copy, special edition stb., ld. később). Az ok nyilvánvaló: aki ezeket kipróbálja, előbb-utóbb nem tud meglenni nélkülük, tehát megveszi őket. Muszáj, mert a butított verzió néhány nap után leáll, vagy a legfontosabb funkciókat nem hajtja végre. Itt lép a színre a cracker, többféle módon:

4


Patch: A cracker megfelelő dekóderprogrammal visszafejti a szoftvert, és megkeresi azt a rutint, amelyik a határidő-számlálásért felelős. Ezután ír egy programot, amely kivágja a megfelelő részt az eredeti szoftverből úgy, hogy a többi funkció ne sérüljön. Ez a patch, amelyet aztán jó pénzért el lehet adni másoknak, illetve fel lehet tenni az internetre, „emberbaráti” célokból, hogy más (vagyis a nem hozzáértő, a lamer, magyarul: béna) is meg tudja "műteni" a saját szoftverét.

-

Feltört password: A demonstrációs célra letölthető, ingyenes próbaszoftverek jelszót kérnek a határidő eltelte után. Ezt a gyártó/forgalmazó küldi meg, miután valaki kifizeti a szoftver árát. A cracker abból indul ki, hogy a szoftvernek eleve ismernie kell a jelszót ahhoz, hogy azonosítani tudja. Ha pedig a jelszó ott van a fájlban, akkor azt meg is lehet találni. A cracker minden gyanús karaktersorozatot kipróbál, és ha szerencséje van, az egyik működik is.

-

Kulcsgenerátor (KeyGen): Ez a „legelegánsabb” megoldás. A jelszavakat ugyanis egyes szoftverek úgy állítják elő, hogy a beírt felhasználónév betűinek kódját bizonyos matematikai művelet szerint átszámolják, és a kapott karaktersorozat a jelszó. A cracker ezt a programrészt találja meg, ezt kivágva és önálló életre keltve bármilyen névhez megtalálható a jelszó. A lamernek általában ez tetszik a legjobban, hiszen a szoftver így az ő nevére lesz regisztrálva, legalábbis látszólag.

A veszélyek A fő kockázati tényező az átlagos felhasználó számára, mint láttuk, nem az, hogy eljárás indul ellene - hiszen, ha a gépet csak egymaga használja, és az internetre is viszonylag ritkán kapcsolódik, akkor szinte lehetetlen a törvény betűjének érvényt szerezni. A warez programok használata azonban egy azonnal fellépő kockázati tényezőt tartalmaz, és ez maga az a tény, hogy a programot módosították. Ha pedig módosították, akkor a cracker bármit beépíthet a programba, szinte tetszés szerint, a felhasználó pedig ezt nem fogja észrevenni. Komoly naivitás azt feltételezni egy bűnözőről, hogy csak azért dolgozik egy programmal, hogy az nekünk jó legyen, és ingyenesen juthassunk hozzá: -

A warez-oldal egyszerű meglátogatásával máris több vírust telepíthetünk a gépünkre, az internetböngészők aktív tartalmakat letöltő rutinjainak segítségével - hacsak nincs igen hatékony vírusirtónk, amely a weboldalakat is képes figyelni.

-

Ha feltelepítünk egy feltört szoftvert, akkor gyakorlatilag megnyitjuk a gépünket a cracker előtt. A felhasználó azt hiszi, hogy rajzol, szöveget szerkeszt vagy videofilmet vág - eközben a feltört programba rejtett aprócska rutin, mint egy vadászkutya, máris jelszavak és egyebek után kutakodik a gépében, és ha talál ilyeneket, azt azonnal jelenti a „gazdinak”. Ugyanezt a műveletet a fent említett kulcsgenerátorok is gyakran megteszik.

5

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE Sokan úgy gondolják, hogy a cracker által okozott kár igazán csak a szoftvergyártónak érdekes (hiszen aki a

kalózszoftvert használja, az

bizonyosan nem fizet érte a

jogtulajdonosnak), tehát a kár inkább relatív jellegű (valójában megállapíthatatlan, hogy megvették volna a szoftvert, ha nincs feltörve). Az vírusok és hasonlók által okozott kár viszont azonnal "zsebre megy" (pl. ha a cracker megtudja a bankkártyánk adatait). Védelem Nyilvánvaló, hogy a

cracker ellen

nem az

átlagembernek kell

védekezni: erre a

szoftverforgalmazóknak van szükségük, meg is alakították a már említett Business Software Alliance-t. Számunkra elegendő az a nehezen betartható fogadalom, hogy nem használunk feltört szoftvert, ha pedig netalán mégis, legyünk tisztában a kockázatokkal: sok minden „benne van a pakliban”, a számítógépünk teljes tönkremenetelétől a BSA rendőrségi feljelentéséig.

3. Adatbiztonság Az adatok, adatbázisok ugyanúgy a szoftverek családjába tartoznak, mint a számítógépes programok, és gyakran jóval nagyobbak, fontosabbak és drágábbak is azoknál. A mindent átszövő hálózatok korában az adatok biztonságának megóvása nem egyszerű feladat. A legfontosabb teendők ezzel kapcsolatban: -

A felhasználó egyértelmű azonosítása. Legtöbbször egy publikus felhasználói név és egy titkos jelszó azonosít bennünket annak érdekében, hogy illetéktelenek ne férjenek az adatainkhoz.

-

A dokumentumok, adatok hitelességének egyértelmű azonosítása (pl. digitális aláírások rendszere).

Az adatainkhoz illetéktelenül hozzáférők a hackerek. A hackerek Közkeletű tévedés, hogy a hacker kivételes tehetségű, számítógépes zseni. Pedig

szó sincs kivételes tehetségről. A számítástechnika megtanulható, a gépek

kiismerhetők, semmi mágia nincs bennük; megfelelő tudás birtokában nem nehezebb egy távoli számítógépet a megfelelő FTP-parancsokkal vezérelni, mint például kuplungtárcsát cserélni egy autóban. Persze aki garantáltan egy szöget sem tud tisztességesen beverni, illetve egy batch programot sem tud megírni, annak mindkét művelet lehetetlen. Kik is azok a hackerek, akikről annyit hallani? A hackerek társadalma ugyanúgy rétegzett, mint bármelyik szakmáé, tagjai különféle dolgokra specializálódtak.

6

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE Legfelül, legkevesebben vannak a valódi hackerek (white-hat hacker, sneaker). Ők tényleg nagyon értenek a gépekhez, belőlük kerülnek ki a rendszergazdák, rendszerszervezők - és az ő fizetésük tényleg a csillagos éghez igazodik. Éppen ezért ők a legritkább esetben követnek el bűncselekményt, tisztában vannak azzal, hogy az internet biztonsága mindennél fontosabb. Hiszen ha meginog a multinacionális cégek bizalma a világhálóban, azzal közvetve a saját megélhetési forrásaikat veszélyeztetik. Ők azok, akik éjjel-nappal keresik a biztonsági rendszer hibáit, réseit a megbízást adó cégeknél, és ha be tudnak hatolni, azonnal intézkednek az adott hiba elhárításáról. Tevékenységükben azonban nincs semmi csodálatos, legfeljebb szaktudásuk elismerésre méltó. Sokkal nagyobb a light-hackerek tábora. Ezek nagyságrendekkel kisebb jövedelemből élő, rendszerint informatikát hallgató egyetemisták, akik egyrészt abbéli igyekezetükben, hogy az előbbi csoportba kerüljenek, másrészt erejük, tudásuk fitogtatása céljából keresgélnek az interneten. Gyakorlatilag semmiféle hasznosat nem csinálnak (hacsak azt nem számítjuk, hogy a hard-hackerek figyelmét ráirányítják bizonyos biztonsági problémákra, résekre), tevékenységük kimerül abban, hogy feltörnek egyes webhelyeket, illetve mindenféle ostobaságot kiraknak az adott cég honlapjára. Néhány egyetemista például azzal vált híressé az Egyesült Államokban, hogy az FBI honlapját kicserélték egy pornográf lapra. A black-hat hacker (dark-hacker, evil) bűnöző. Nyereség- vagy bosszúvágyból végzi tevékenységét, kémkedik, illetve mások által fizetett hitelrontásból él. Ő csapolja meg az ön bankszámláját, ő teszi közzé az ön cégének adatait, ő készíti az internetes vírusokat, ő teszi tönkre távolból a számítógépeket. Külön

társaságot

számítógépeinek,

képeznek a

telekommunikációnak

a

távközlési a

phreakek. vonalak

szakértői.

A

phreakek

ingyenes

Rendelkeznek

a

telefonközpontok

igénybevételének a

központok

és

vezérlő

általában

a

átprogramozásához

szükséges tudással, illetve megfelelő eszközökkel a mobiltelefon hálózat forgalmának, belső adatainak lehallgatásához. Később ők maguk vagy akiknek az információkat továbbadták, mások költségére telefonálnak. Egyes adatok szerint az összesített kár több mint 4 milliárd amerikai dollár. A wannabe-hacker nem valódi hacker, csak szeretne az lenni. Képtelen arra, hogy önálló programokat írjon, ezért a mások által kitalált hack-programokkal, exploitokkal dolgozik (ezekből, hála a lightoknak, bőven találni az interneten). Ők használják a jelszófeltörő programokat, az úgynevezett Brute Force módszert.

7

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE A legfiatalabb réteget a trollok (kb. gonosz manók) alkotják. A troll minimális szaktudás birtokában, gyakorlatilag céltalanul bóklászik és tesz tönkre mindent a neten. Hasonlít abban a wannabe-hoz, hogy ő is kész programokkal dolgozik, azonban az előbbiekkel ellentétben rendszerint fogalma sincs arról, hogy mit csinál. A trollról a személyi számítógépek hőskora (Spectrum, Commodore) jut az ember eszébe: mikor az anyukák azzal dicsekszenek egymásnak a fodrásznál, hogy a kicsi micsoda egy számítógépes zseni, pedig valójában mindössze arról van szó, hogy a lurkó egész nap szörnyeket lövöldöz a joystickkal. A drifter viszonylag a legártalmatlanabb figura. Ő csak keres valamit, megtalálja (esetleg éppen az ön gépén), lemásolja magának és továbbáll. Tevékenysége rendszerint észrevétlen marad, legfeljebb a modemek vagy hálózati csatolóeszközök látszólag minden ok nélkül villogó jelzőfényei utalnak a jelenlétére. Védelmi módszerek Amíg az előző „rosszemberekkel” szemben viszonylag egyszerű a védekezés - tilos kalózszoftvert használni - addig a hackerek támadásának folyamatosan ki vagyunk téve. „Ha mély benyomást akarsz tenni egy biztonsági szakértőre, mondd azt, hogy az elmúlt 5 évben csak egyszer törtek be a rendszeredbe. Ha ugyanis azt mondod, hogy egyszer sem, akkor azt fogja hinni, még arra is képtelen vagy, hogy észleld a betöréseket.” - olvasható egy, az internetes biztonsággal foglalkozó weboldalon3. Védekeznünk a hackerek ellen kell, és erre van is némi esély. -

Firewall: Olyan számítógép, amely saját intranetünk (belső hálózatunk) és az internet között áll, és semmi egyéb dolga nincs, mint az adatforgalom állandó megfigyelése. Ha valaki ismeri a proxy-szerver fogalmát, az jól el tudja képzelni ennek a működését is. Illetéktelen behatolás esetén megszakítja a kapcsolatot, riaszt, és azonnal mindent ellenőriz. Drága ugyan, de ahol milliókról van szó, ott kifizetődik.

-

Szoftveres firewallok: A „szegény ember tűzfala” egy olyan program, amelyik mindezt tudja ugyan, de csak szoftveresen. Probléma vele az, hogy ugyanúgy feltörhető, hackelhető, mint bármilyen egyéb program.

-

Magyar találmány a winchester-lekapcsoló készülék. Egyszerű, mint Kolumbusz tojása, és roppant hatékony: illetéktelen behatolás esetén egy relé fizikailag lekapcsolja a HDD-t az alaplapról, ezután hackelhet bárki, a gépünk azt jelzi vissza neki, hogy nincs is benne winchester.

-

Ha harc, legyen harc - ez lehet a jeligéje az interneten szintén többféle formában megtalálható anti-hacker programnak. A szoftver egyfajta firewallként szolgál, azzal a különbséggel, hogyha valaki éppen belekukkant a gépünkbe, azt félrevezeti, és a „szegény” hacker által nagy nehezen felépített kapcsolaton keresztül mi küldünk egy vírust az ő gépére, mintegy "bosszúból". Magukat roppant tréfásnak gondoló IRC-sek szokták ezzel tönkretenni egymás gépét.

3

http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/thewarenavigator&page=/hackcrackphrek.html

8

(2010.11.05.)

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE Egyéb óvintézkedések -

Ne fogadjunk el édességet idegentől! - vagyis bármilyen csábító egy levél címe vagy tárgya, ha nem tudjuk, kitől jött, nagyon gondoljuk meg, hogy kinyitjuk-e. Gondoljunk a már ismert dolgokra: I Love You, Win A Holyday, How To Pick Up Girls stb. Legveszélyesebbek a csatolt programfájlok, de egy sima Word-dokumentumba rejtett makró is tönkreteheti a rendszerünket. Legjobb példa erre a CAP.A nevű, ma már szerencsére kihalt vírus, amely a 90-es években egész Magyarországon végigsöpört, olyannyira, hogy még egyes kormányzati szerverek letölthető dokumentumai is fertőzöttek voltak.

-

Bármennyire is lassítja a gépünket, legalább internetezés közben használjunk egy online vírusfigyelőt, ha már firewallra nem telik.

-

Nagyon gondoljuk meg, hogy megadjuk-e bármilyen módon személyes adatainkat. Nem tudhatjuk, hogy éppen nem hackelik-e saját gépünket, illetve a célállomást. Tudomásul kell vennünk, hogy a bankkártya-kibocsátók többsége a kártyaszámot, az azon szereplő nevet és érvényességi időt megadónak gond nélkül kifizetik számlánkról a kért összeget, és nem törődnek a titkos kóddal (PIN).

-

Hacsak nem használunk több gépet hálózatba kötve, semmiképpen se kapcsoljuk be a Windows fájl- és nyomtatómegosztását (File and Print Sharing), mert ezzel nagyon megkönnyítjük a hacker dolgát, ez valóságos "felhívás keringőre".

-

Ha netán rendszergazdai jogosítványokkal rendelkezünk, akkor minél gyakrabban cseréljünk jelszót. Az egy-két évesnél régebbi jelszót rendszerint már tudja valaki.

A SZOFTVEREK BIRODALMA A számítógépes szoftvereket számos rendezőelv alapján, többféleképpen lehet csoportosítani. A fentiekben leírt szerzői jogok tekintetében például a következőképpen:

1. A szoftverek csoportosítása szerői jogok szerint Freeware A freeware ingyenes, szabadon letölthető és terjeszthető program. Nem tévesztendő össze a warez-oldalakról ingyenesen letölthető szoftverrel: ez valóban „free”, azaz a szoftver jogos tulajdonosa felhatalmaz mindenkit az ő szellemi termékének a használatára, bármiféle ellenszolgáltatás nélkül. Sajnálatos (bár érthető) tény, hogy az igazán komoly programoknak nincs freeware változatuk. Kis utánajárással azonban meglehetősen jó programokat is találhatunk az interneten, amelyekért nem kell fizetni, és a jogállásuk is rendben van.

9

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE Shareware Magyarul: szabadon terjeszthető programok. Ezek is ingyenesek, azonban csak egy ideig használhatók (utána regisztrálni kell őket, ami pénzbe kerül), vagy bizonyos funkciókra nem képesek (gyakran a legfontosabbra, a mentésre), esetleg a velük készített dokumentumok, fájlok zavaró és eltávolíthatatlan vízjeleket, pecséteket tartalmaznak. A shareware célja pontosan az, hogy kipróbálás után eldönthessük, kell-e nekünk ez a program, és ha igen, vegyük is meg. Beta version, preview version stb. Ezek az újonnan fejlesztett programok tesztelésre, kipróbálásra szánt, ingyenes változatai. Ha szerencsénk van, a „béta verziót” sokáig, gond nélkül használhatjuk, azonban tudnunk kell, hogy ezek nem végleges szoftverek, hanem félkész termékek, tehát tele lehetnek hibákkal. Commercial version, retail version Magyarul kereskedelmi szoftver. A „retail” szó kiskereskedelmet jelent, tehát ha nem cégként vásárolunk szoftvert, akkor ezzel találkozunk leggyakrabban. A fizetős szoftvereket vagy a kereskedelemben, valamilyen adathordozón vásárolhatjuk meg, vagy letölthetjük őket az internetről is, a számos szoftverletöltésre szakosodott oldal valamelyikéről. A fizetés banki átutalással, a bankkártya adatainak megadásával, esetleg emelt díjas telefonszámok hívásával, SMS-ek küldésével lehetséges. Mielőtt az elektronikus fizetési lehetőségek bármelyikét választanánk, érdemes ellenőrizni, hogy hálózatunk biztonságos-e, sőt egy komolyabb víruskeresés sem árt. Nyilvános helyen, főképpen nyilvános számítógépen eszünkbe se jusson banki ügyleteket intézni! A kereskedelmi szoftverek komoly előnye a támogatás (support). Eszerint a szoftver gyártója vagy forgalmazója nem hagy magunkra a vásárlás után, hanem értesít, ha a szoftvernek újabb változata jelenik meg, illetve ha a szoftver egy hibájára fény derül és azt ki lehet javítani. Ha valami gondunk támad a szoftver üzemeltetése során, a jogtiszta kereskedelmi szoftverek esetén nyugodtan fordulhatunk a gyártóhoz vagy a terjesztőhöz segítségért.

2. A szoftverek csoportosítása feladatok szerint Egy másik lehetőség a szoftverek közötti rendrakásra, ha a felhasználó számára lényegesebb kérdést nézzük: mire alkalmas a szoftver? Rendszerszoftverek Legfontosabb ezek közül az operációs rendszer, mint például a Microsoft Windows, az Apple OS-X vagy a Unix és a Linux. Ennek telepítése a hardver elemek összeillesztése, a merevlemezes meghajtó kellő előkészítése után az első feladat. Az operációs rendszerek telepítésével és konfigurálásával e sorozat 3. számú munkafüzete foglalkozik.

10

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE Rendszerközeli szoftverek Ezek nélkül az operációs rendszer ugyan működőképes, viszont bizonyos feladatok elvégzését a felhasználó számára megkönnyítik. Két nagy csoportjukat szokás megkülönböztetni: -

Rendszer-segédprogramok (utility-k): idetartoznak a különféle fájlkezelő, tömörítő, archiváló stb. programok éppúgy, mint a hardver egyes elemeinek finomhangolására, beállítására szolgáló alkalmazások és a víruskeresők is. Számos ilyet tartalmaz az operációs rendszer csomagja is. A Windowsok esetében például az Explorer (Intéző), mint fájlkezelő, a Defender (tűzfal) és a Regedit (a Windows legalapvetőbb beállításait tartalmazó regisztrációs adatbázis kezelőprogramja) is idetartozik. Az interneten keresgélve

jobbnál-jobb

fájl-

és

hardverkezelő

segédprogramokra

lelhetünk,

melyekkel a gépünket akár "tuningolhatjuk" is. -

Fejlesztői programok: Idetartoznak a különféle programnyelvek, pl. Delphi, a Windowsok által használt Visual Basic vagy a számtalan javítást, módosítást megért C++, de az internetes weboldalak fejlesztői nyelvei, mint a php, a Flash vagy a Java is.

Felhasználói programok Az átlagos felhasználó számára ezek jelentik „magát a számítógépet”. A Neumann-elvű gépek (ld. ugyanezen sorozat 1. számú munkafüzetét) ugyanis maguktól semmit sem csinálnak, ellenben a megfelelő szoftverrel számos feladat ellátására lesznek alkalmasak. Felhasználói programokból hihetetlen bőség van. A legfontosabb fajtáik: Szövegszerkesztő programok: Szinte a legősibb számítógépes szoftverek. Mára egy szövegszerkesztőtől már nemcsak alapszolgáltatásokat (lehessen írni, formázni, menteni dokumentumokat), hanem bizonyos kiadványszerkesztési, laptördelési, képkezelési és grafikai funkciókat is elvárunk. A Windows-csomag is tartalmaz egy igen primitív, ám sokszor éppen ezért hatékony kis szövegszerkesztőt, a Jegyzettömböt (Notepad). Táblázatkezelő

programok:

Szintén

ősi

szoftverek,

már

az

úgynevezett

„menedzserkalkulátorok” egy része is képes volt hasonló funkciókra . A program lényege, hogy egy sorokból és oszlopokból, illetve az ezek metszéspontjában található cellákból álló táblázatban adatokat, illetve képleteket, függvényeket helyezünk el, melyekkel különféle műveletek végezhetők. Adatbázis-kezelő programok: A klasszikus irodai programcsomagok harmadik kötelező eleme. Nagymennyiségű adat rendezett, rendszerezett tárolására, visszakeresésére és az azokból való lekérdezésekre alkalmas. Prezentációkészítő programok: Az irodai programcsomagokat a későbbiekben ezzel is kiegészítették. A prezentációkészítő program lényegében egy diavetítést tesz lehetővé, ahol a diákat széles grafikai és szövegformázási lehetőségek mellett a felhasználó készítheti el. 11

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE Internet-böngészők: Az internet világhódításával ezek gyakorlatilag kötelező részeivé váltak minden számítógépnek. Számos különféle böngészőt (browsert) találunk az interneten. A jó hír az, hogy ezek általában ingyenesek. Célszerű többet is kipróbálni, és amelyik küllemre, szolgáltatásait tekintve a legjobban elnyeri tetszésünket, azt megtartani és alapértelmezett böngészővé tenni. Grafikai programok: Képek kezelésére és manipulálására, fotók retusálására és egyéb utómunkákra, valamint saját grafikák létrehozására alkalmas programok. A Windowscsomag Paintje is hasonló ezekhez. E típus csúcsát a háromdimenziós, animációk vagy akár mérnöki tervek készítésére is alkalmas, nagyon komoly és drága szoftverek képviselik. Multimédia

programok:

Mozgóképek

és

hangok

lejátszására,

esetenként

azok

manipulálására, vágására szolgáló, gyakran igen drága és bonyolult programok. A Windowscsomag meglehetősen egyszerű Media Playerje egy ismert példa ezekre. A komoly multimédia rendszerek akár teljes mozifilmek készítésére is alkalmasak. Játékprogramok: Szintén egy ősi programfajta. A primitív, korai számítógépes játékoktól ahol az X-betű kergette az A-betűt és kettőspontokkal lőtt - mára eljutottunk a háromdimenziós, mozifilmszerű illúziót keltő és akár a világ távoli pontjaival is hálózatban játszható, csillogó-villogó és így az egész hardvert alaposan próbára tévő játékokig. A kereskedők réme az anyuka, aki csemetéjének számítógépet akar vásárolni, és kijelenti: „nem kell túl drága gép, hiszen csak játékra lesz…”

3. A telepítés Az operációs rendszer Az operációs rendszer (a továbbiakban: OS) telepítése - hacsak nem valamilyen komolyabb hálózati szervert telepítünk -, nem igényel különösebb szakértelmet, időt és türelmet annál inkább. Előkészítés -

Győződjünk meg arról, hogy a hardver működőképes. Erről - OS hiányában - a BIOS öntesztje informál minket: ha a teszt rendben lefut, és be tudunk lépni a BIOS-ba (pl. az F2, F11 vagy a DEL, DELETE billentyű lenyomásával), akkor nagyon nagy baj nincs. A BIOS (Basic-Input-Output System, alapvető be- és kimeneti rendszer) az alaplapi ROM-ban található, ezt nem nekünk kell telepíteni. A BIOS számos alapvető beállítást tesz lehetővé, amelyek ismertetése meghaladja e munkafüzet kereteit, ráadásul ezekről az interneten számos, akár magyar nyelvű kiadvány áll rendelkezésre 4. Ha a gép el sem indul, vagy sípoló jelzéseket ad, akkor a hardver hibás.

4

Például:

http://pcworld.hu/bios-beallitasok-1-resz-20061222.html http://informatikaicikkek.blog.hu/2010/02/24/bios_beallitasok

12

(2010.11.05.)


A BIOS-ban állítsuk be azt, hogy milyen eszközről szeretnénk bootolni, elindítani a rendszert. Miután OS-ünk még nincs, a winchester (merevlemezes meghajtó, HDD) valószínűleg üres, ez célszerűen az optikai meghajtó lehet. Egyes alaplapok BIOS-a engedélyezi hálózatról vagy egyéb külső eszközről való bootolást is, de ezt csak végső esetben válasszuk.

-

Tegyük be az OS-t tartalmazó lemezt, indítsuk újra a gépet A Windows telepítője képes a merevlemezt particionálni és formázni is, célszerű élni ezzel a lehetőséggel. Ha az OS erre nem képes, akkor a telepítés előtt egy particionáló programot tartalmazó CD-ről kell bootolnunk, pl. a népszerű és ingyenesen letölthető Hiren's Boot CD-ről5. A particionálás, formázás mibenlétéről és hogyanjáról egy másik munkafüzetben részletesen olvashat6.

A telepítés Ha eddig eljutottunk, akkor már a telepítés nagyrészt automatikusan zajlik. Ennek ellenére nem célszerű a gépet magára hagynunk, hiszen a telepítés közben keletkező hibákat a program jelzi, és azokra időben érdemes reagálnunk, vagy akár az egész telepítést újrakezdenünk. Figyelmesen kövessük a képernyőn megjelenő utasításokat, válaszoljunk értelemszerűen a megjelenő kérdésekre. Legtöbbször a következőkre kell válaszolnunk: -

A

létrehozandó

partíció(k)

mérete:

A

hivatkozott

szakmai

tartalomelemben

részletesen tárgyaljuk a partíciókkal kapcsolatos megfontolásokat. Általában két partíciót célszerű létrehozni, egy kisebbet az OS és a programok, és egy nagyobbat a dokumentumok, adatok, képek, zenék, videók stb. számára. -

A használt nyelvre, időzónára és a nemzeti karaktereket tartalmazó billentyűzetre vonatkozó kérdések

-

A számítógép megnevezése: Ez lehet bármi, de ha több számítógép dolgozik egy hálózaton

belül,

akkor

célszerű

valamilyen

rendszert

kialakítani

a

gépek

elnevezésénél, különben nem fogják a felhasználók egymást könnyen megtalálni. -

Hálózati beállítások: A telepítő megkérdezi, hogy a használt hálózat tartományokra van-e osztva (kisebb hálózatok rendszerint nincsenek), illetve, hogy a munkacsoport neve, amelyben a gép működni fog. A munkacsoport megnevezése fontos, mert a későbbiek folyamán az egy munkacsoportba tartozó gépek tudnak fájlokat és egyéb erőforrásokat megosztani egymással. Ha a nevet nem tudjuk, nem baj, mert a későbbiekben a gép bármikor beléptethető a megfelelő munkacsoportba.

(2010.11.05.)

5

http://www.hiren.info/pages/bootcd

6

Várkonyi Attila: Számítástechnikai szoftverek - A felhasználói környezet kialakítása. Szakmai tartalomelem a 1174

sz. modulhoz, NSZFI, 2010.

13


Felhasználókra vonatkozó beállítások: Egy felhasználói fiókot minimálisan létre kell hozni, célszerűen magunknak, így az adott gépen rendszergazdai jogokkal fogunk rendelkezni. A felhasználót egy publikus név és egy titkos jelszó azonosítja. Ha a gépet többen is használják, akkor további fiókokat hozhatunk létre, gondosan mérlegelve, hogy kinek, milyen szintű jogokat adunk. Fontos tudnunk, hogy a Vistaban eredetileg is van egy rendszergazda-fiók, csak le van tiltva. Ha engedélyezni szeretnénk, akkor a Vista telepítése után, mikor a rendszer elindult, a Számítógépkezelés nevű ablakban ezt megtehetjük. Az újabb Windows-ok, tehát a Windows 7 is, egy még magasabb szintű fiókot is tartalmaznak, amelyhez a hozzáférést átlagos, "földi halandók" számára nem tették lehetővé. Ezt a fiókot, amelynek SYSTEM a neve, egy külső, ingyenes kis programmal, melynek neve: psexec7, szintén láthatóvá tudjuk tenni, ha minden létező jogra szükségünk lenne.

-

Regisztráció, aktiválás: Miután az OS-ek többsége nem ingyenes (kivéve pl. a Linux), eljön az a pillanat, mikor be kell írni a működéshez szükséges jelszót vagy kulcsot. Ezután az OS megpróbál csatlakozni a saját, megfelelő internetes weboldalához, és megkísérli megállapítani, hogy a beírt adatok helyesek-e, illetve engedélyezhető-e számunkra a használat. Internet elérés hiányában a művelet megszakad, és a telepítő általában valamilyen alternatív megoldást ajánl a szoftverjogok érvényesítéséhez: telefon, telefax, esetleg postai úton lehet véglegesíteni a szoftverrel kapcsolatos jogainkat.

-

Késleltetett aktiválás: ha bármilyen okból a szoftver aktiválását nem tudjuk elvégezni, akkor a rendszer nem tilt le minket azonnal. A Windows-ok esetében például 30 napunk van az aktiválásra, amely háromszor is meghosszabbítható - aki négy hónap alatt sem képes az aktiválási kódot beírni, az már feltehetően rosszhiszemű felhasználó.

Hardvermeghajtók telepítése Az OS, például a Windows 7, számos hardver elemet képes magától, külső beavatkozás nélkül felismerni. Telepítés után azonnal célszerű megtekinteni az Eszközkezelő nevű ablakot: itt láthatók a felismert és fel nem ismert hardverelemek. A fel nem ismert eszközök esetében nincs mit tennünk: magunknak kell megkeresnünk az eszköz meghajtószoftverét (driverét), célszerűen az eszköz gyártójának weboldalán, és manuálisan telepítenünk kell azokat is. Segítségünkre lehetnek ebben az internetes keresők, valamint a drivereket összefoglaló weboldalak is8. Ha a fenti művelet sikertelen, megkísérelhetünk egy külső szoftvert használni, amelyik automatikusan megkeresi helyettünk az adott eszközhöz illeszkedő drivert, és le is tölti számunkra9.

7

http://technet.microsoft.com/en-us/sysinternals/bb897553.aspx

8

http://driver.lap.hu/

9

http://www.driver-soft.com/

14

(2010.11.05.) (2010.11.05.)

(2010.11.05.)

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE Biztonsági lépések A rendszer már működik, egyelőre hibátlanul. Ha szeretnénk elejét venni az idegeskedéseknek, amit egy-egy szoftverhiba jelent, szívleljük meg a következőket: -

A frissen telepített rendszerről érdemes egy mentést készíteni, akár a Windows által készített helyreállító lemezzel. Az eljárás során pillanatfelvétel készül az egész rendszerünkről, amelyet egy biztonságos helyen tárolhatunk. Ha valami komolyabb probléma adódik, a helyreállító lemez hatékony segítség lehet. A helyreállító lemez készítéséről több helyen, például a TechLine oldalain10 olvashat részleteket.

-

Mielőtt bármit telepítünk, mindig érdemes rendszer-visszaállítási pontot készítenünk a Rendszer tulajdonságai panel Rendszervédelem nevű lapfülén található eszközzel. Kisebb problémák, nem, vagy rosszul működő szoftverek esetén, illetve ha meggondolnánk

magunkat,

és

mégsem

kell

visszaállíthatjuk a gépet a telepítés előtti

az

adott

szoftver,

praktikusan

időpontra. (Figyelem! A szoftver

hagyományos eltávolítása, az „uninstall” számos zavaró vagy helyfoglaló fájlt, bejegyzést hagy a gépben, tehát a rendszer-visszaállítás a legjobb uninstallálás.) -

Ha internetről letöltött programot szeretnénk telepíteni, minden

alkalommal

vizsgáltassuk meg a letöltött fájlt egy víruskeresővel. Ha a kereső vírust jelez, ne kísérletezzünk, hanem azonnal töröljük az adott fájlt, és végezzünk el egy teljeskörű ellenőrzést is! Segédprogramok telepítése Az OS és a driverek telepítésével nem ért véget a folyamat: a gép már működik ugyan, de kisebb feladatoktól eltekintve még nem sok dologra tudjuk használni. Milyen segédprogramokra van szükségünk? -

Vírusirtó: amilyen gyorsan csak lehet, lehetőleg az OS telepítése után azonnal lássuk el a gépet valamilyen vírusvédelemmel, kiváltképp, ha a gép állandó internetkapcsolattal (pl. ADSL) rendelkezik. Az első vírustámadás a telepítést követő 24 órában már várható.

-

Defragmentáló program: A Windows rendelkezik ugyan egy beépített töredezettségmentesítővel, azonban célszerű egy intelligensebb, hatékonyabb segédprogramot beszerezni erre a célra, miután a töredezett fájlok nagymértékben rontják a gép összteljesítményét. A töredezettség okairól és a megoldást jelentő szoftverekről egy másik munkafüzetben foglalkozunk részletesebben11.

(2010.11.05.)

10

http://techline.hu/tudastar/20090324_windows_7_helyreallito.aspx

11

Várkonyi Attila: Számítástechnikai szoftverek - A számítógép teljesítményének fokozása: tuningolás szoftveres

eszközökkel. Szakmai tartalomelem a 1174. sz. modulhoz, NSZFI, 2010

15


Fájl-takarító: Az OS és az egyéb programok a működésük során számos átmeneti jellegű, később feleslegessé váló fájlt hoznak létre, amelyeknek azután nem gondoskodnak az eltávolításáról. A winchester pedig egyre csak telik… Hogy a felesleges helyfoglalásnak elejét vegyük, használjunk olyan programot, amelyik ezeket megkeresi és megszabadít minket tőlük.

-

Registry-karbantartó: A már említett regisztrációs adatbázis karbantartása rendkívül fontos. A működés során ezt az adatbázist az OS rendszeresen írja, változtatja, bővíti, és az előzőekhez hasonlóan, számos szükségtelen bejegyzést helyez el benne. Az előzőekben hivatkozott munkafüzetben erre és a fájl-takarítókra is találunk példát.

-

Tömörítő program: Az újabb Windows-ok az XP-től kezdve képesek a .zip állományokat kezelni és ilyeneket létre is hozni - nem nagy hatásfokkal. Ha gyakran kell nagyméretű állományokat tömörítenünk, egy külső tömörítőprogrammal (pl. WinRAR) jobban járunk. Ezek általában időkorlát nélküli shareware szoftverek, tehát némi

kényelmetlenség

(várakozási

idő,

esetleg

reklámok

bemutatása)

árán

ingyenesen használhatók. -

Fájlkezelő: A fájlokat minden OS kezeli, ez alapfunkció. Sokan mégis ragaszkodnak a korábbi, esetleg más OS-ből megismert fájlkezelőjükhöz, pl. a Total Commanderhez. Egy kisebb, gyorsabb, hatékonyabb fájlkezelő jól kiegészítheti például a kissé bonyolult és lassú Windows Explorert.

-

Tesztelő program: Egy külső, rendszertesztelő program azért szükséges, hogy világos képet kapjunk arról, valójában mit is tud a gépünk, mit kell, mit érdemes fejleszteni rajta.

Felhasználói programok Eljutottunk végre oda, hogy a gépet használni is tudjuk valamire - de itt az általános „receptek” végére is értünk. Hiszen ahány ember, annyi felhasználói cél - van, aki a munkájához használja a gépet, van, aki csak játszik vele, és olyan is akad, aki teljes házimozi-stúdiót alakít ki belőle. Mint láttuk, a Neumann-elvű gépnek ez az egyik fő varázsa: ugyanaz a „vas”, más-más szoftverkörnyezettel, homlokegyenest más felhasználást tesz lehetővé. Melyek a legáltalánosabb programok, amelyekre feltehetően mindenkinek szüksége lehet? -

Internet-böngésző: ld. fentebb. A Windows telepítőcsomagja már eleve tartalmaz egyet, Internet Explorer néven - volt is jogi bonyodalma a Microsoftnak a versenyjog megsértése miatt.

-

Levelezőprogram: A legtöbb böngésző tartalmaz ilyet, sőt, maga a Windows is. Ráadásul a népszerű Microsoft Office programcsomagnak is része egy levelezőprogram (OutLook).

16


Irodai programcsomag: Szövegszerkesztő nélkül már nehéz elképzelni az életünket, legyen szó hivatalról, vállalkozásról vagy akár egy családról is. A Microsoft világában az Office a legnépszerűbb csomag, amely sok más (kevésbé használható) program mellett a Word szövegszerkesztőt, az Excel táblázatkezelőt, az Access adatbáziskezelőt és a PowerPoint prezentációkészítőt tartalmazza. A szoftvercsomag nem olcsó,

azonban

a

Microsoft,

csakúgy,

mint

a

Windows

esetében,

számos

kedvezménnyel, akcióval teszi versenyképessé a programjait (ld. a tanintézmények diákjai, oktatói számára igénybevehető kedvezményeket, amely révén néhány ezer forintért, tehát szinte fillérekért az OS-t és az irodai programcsomagot is jogtisztán használhatjuk). -

Médialejátszó: A Windows standard médialejátszója a Media Player. Az átlagos feladatokra ez is megfelelő, ráadásul az új divatnak megfelelően „bőrözhető” is (vagyis többféle grafikus kezelőfelszínt lehet használni), mégis néhány audió és videófájllal nem boldogul. A problémát megoldhatja egy kodek-csomag (codec-pack: olyan szoftvercsomag, amely a különféle algoritmusok szerint tömörített és csomagolt hang- és mozgókép-fájlok kicsomagolásához és lejátszásához szükséges) telepítése, azonban jobban járunk, ha szétnézve az interneten, a számos ingyenes médialejátszó12 közül kiválasztjuk a nekünk leginkább tetszőt. Ezek ugyanis a kodekek többségét már eleve tartalmazzák.

-

Rajzolóprogram: A Windows-csomagban lévő Paintnek igencsak korlátozottak a lehetőségei. Ha tehetjük, nyilvánvalóan a piacvezető (és persze drága) grafikus programok közül célszerű választanunk, például a jól ismert Adobe Photoshopot13. Léteznek azonban a kettő között, egyfajta köztes megoldást jelentő, valamivel kisebb tudású, ámde ingyenes képkezelő-rajzolóprogramok14 is.

-

CD és DVD írók: Természetesen a Windows is képes optikai lemezek írására, mindenféle külső program nélkül. Ha több szolgáltatásra vágyunk, esetleg gyakran kell optikai lemezeket írnunk, és fontos az írás biztonsága, hatékonysága, akkor érdemes egy komolyabb lemezégetőt beszereznünk. A kategória két legjobbja az Ashampoo15 és a Nero. Mindkettőnek van viszonylag jól használható, ingyenes változata is.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat Keressük meg, töltsük le és figyelmesen böngésszük át a szerzői jogokról szóló törvényt!

(2010.11.05.)

12

Például http://www.videolan.org/vlc/ vagy http://www.bsplayer.org/

13

http://www.adobe.com/products/photoshop/

14

Például http://www.irfanview.com/ vagy http://www.gimp.org/

15

http://www.ashampoo.com/hu/eur/pin/2610/CD-iro%20szoftverek/Ashampoo-Burning-Studio-10

http://www.nero.com/eng/index.html

(2010.11.05.) (2010.11.05.) és

(2010.11.05.) 17

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE 2. feladat Végezzünk egy kis közvélemény-kutatást környezetünkben: Kinek mi a véleménye az illegális szoftverek használatáról? Mennyire ítéli el ezt a magatartást? Mennyire tartja társadalmilag veszélyesnek? Milyen okokra vezethető vissza szerinte az, hogy Magyarország ilyen rosszul áll ebben a tekintetben? Csoporttársaival gyűjtse össze szoftverhasználati tapasztalataikat, majd közösen beszéljék meg! 3. feladat Ön hogyan, milyen módon tud(na) hozzájárulni ahhoz, hogy az illegális szoftverek használata hazánkban legalább az Európai Uniós szintre essen vissza? Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. feladat Észlelt-e már vírus-, illetve hackertámadást? Milyen óvintézkedést mulasztott el, illetve milyen tanulságokat szűrt le az esetből? Válaszát írja a kijelölt helyre!

18


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

5. feladat Milyen óvintézkedéseket tart szükségesnek

napi tevékenysége során az internetes

veszélyekkel szemben? Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

6. feladat Készítsen listát az ön által leggyakrabban használt segédprogramokról (utility-kről), amelyeket feltétlenül szükségesnek tart minden esetben feltelepíteni a gépre! A listát a lenti, kijelölt helyen készítse el! A legfontosabb segédprogramok:

19


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

7. feladat Készítsen listát az ön által leggyakrabban használt felhasználói programokról, amelyeket feltétlenül szükségesnek tart minden esetben feltelepíteni a gépre! A listát a lenti, kijelölt helyen készítse el!

20

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE A legfontosabb felhasználói programok:

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

21


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Melyik évben alkottak törvényt Magyarországon a szerzői jogról? Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

2. feladat Mi a freeware program? Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Mi a shareware program? Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. feladat Mik azok a warez-oldalak? Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

22

SZOFTVEREKESZKÖZÖK TELEPÍTÉSE 5. feladat Mi a különbség a cracker és a hacker között? Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

6. feladat Honnan szerezhetők be a driverek (eszközmeghajtók)? Válaszát írja a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

23


MEGOLDÁSOK 1. feladat 1999 2. feladat szabadon terjeszthető és korlátozás nélkül használható 3. feladat szabadon terjeszthető és korlátozással használható 4. feladat illegális (feltört) szoftvereket terjesztő oldalak 5. feladat A cracker kereskedelmi szoftverek illegális feltörésével, a hacker elsősorban számítógépek, weboldalak védelmi rendszerének feltörésével foglalkozik. 6. feladat

24

-

az adott eszközhöz mellékelt lemezről;

-

az adott eszköz gyártójának weboldaláról;

-

internetes keresőkkel, illetve driverekkel foglalkozó weboldalakról.


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM http://techline.hu/tudastar/ http://ecdlweb.hu/

AJÁNLOTT IRODALOM Vértes János (szerk.): PC súgó - A számítógépről egyszerűen, Vertika Alkalmazás-szolgáltató Kft., Budapest, 2009. Devecz Ferenc - Juhász Tibor - Kévés Rita - Reményi Zoltán - Siegler Gábor - Takács Barnabás: Irány az ECDL! - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. Bártfai Barnabás: Hogyan kezdjem? - A számítógép kezelése kezdőknek. BBS-INFO Könyvkiadó és Informatikai Kft., 2008.

25





dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor

Operációs rendszerek telepítése és konfigurálása



OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Munkahelye egy új számítógépet vásárolt. Önt bízzák meg azzal, hogy a munkatársai által általános irodai célra használt desktop (asztali) számítógéphez válasszon a szükséges (irodai, CAD) felhasználói alkalmazásokkal együttműködni képes operációs rendszert, melynek kezelése grafikus felületen lehetséges. Végezze el a kiválasztott operációs rendszer telepítését! Végezze el a telepítés előkészítéséhez szükséges lépéseket! Telepítse optikai meghajtó segítségével az új operációs rendszert DVD lemezről! Végezze el azokat az általános beállításokat, melyek segítségével a számítógép képes a telepített operációs rendszer regisztrálására (aktiválására), a frissítések automatikus fogadására, telepítésére! Hozzon létre a leendő felhasználók számára egyéni munkafelületet!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Ahhoz, hogy választani tudjon az operációs rendszerek közül, meg kell ismerni a lehetőségeket, az operációs rendszer feladatait. Az operációs rendszer feladata többrétű: -

vezérli a számítógép hardverelemeit,

-

vezérli és összehangolja a számítógépen futó programok működését,

-

gondoskodik a számítógép és a felhasználó hatékony kommunikációjáról.

Az operációs rendszer tehát egy olyan alapprogram, mely egységes keretet ad a gép tényleges használatához. Két fő részből áll: A hardverek vezérlésével kapcsolatos feladatokat a mag (kernel) végzi, ezzel a felhasználó közvetlenül nem találkozik. A kernel feladataihoz tartozik például: -

processzoridő-kiosztás,

-

memóriakezelés,

-

megszakításkezelés,

-

ki- és bemeneti egységek, háttértárak kezelése stb.

A héj (shell) feladata a szoftverek futtatása, kezelése, és a felhasználói felületen keresztül a kommunikáció biztosítása a juzerrel (felhasználóval). 1


AZ OPERÁCIÓS RENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA A) A parancskiadás módja szerint Parancsorientált: az operációs rendszerben az utasítások, parancsok kiadása billentyűzet segítségével, szigorúan meghatározott szintaktikájú (formai követelményű) utasítások, illetve a hozzájuk kapcsolódó paraméterek, kapcsolók kiadásával történik (ezekhez hasonló példákkal találkozunk majd egyes hálózati parancsok használatakor). Ez kellően alapos tudást feltételez, hisz az elérhető utasításkészletet s annak részletes lehetőségeit ismerni kell. A számítógéptől kevés segítséget kaphatunk, s a hibajelzés is pusztán a hiba tényét deklarálja. Az MS DOS-on (mára szinte kiveszett) kívül alapvetően ilyennek indult a Linux is (Unix alapokon). Grafikus felhasználói felületű: a bemeneti eszközök közül a mutatóeszközre optimalizált beviteli eljárásokat részesíti előnyben. A rendelkezésre álló menük (statikus és helyérzékeny menük) egyes pontjai, illetve ezek kibontása során az almenük segítik a parancs kiadását. A pontos paramétereket párbeszédpaneleken keresztül állíthatjuk be. Ezek kialakítása (rádióg ombos választéklista, jelölőnégyzetes kiválasztás, listás választék stb.) is a munka egyszerűsítését

szolgálja.

Rendszerint

igen

alapos

help

(segítő)

szolgáltatást

is

tartalmaznak. Fejlett hibakezelésük a hiba tartalmára, okára utaló üzenetet jelenít meg, esetleg mintát ad a helyes megoldásra is. B) A program futtatása szerint Egyfeladatos: egyszerre csak egy felhasználói szoftver futtatását képes elvégezni. Példaként szintén a DOS operációs rendszert említhetjük. Többfeladatos: egyszerre több programot működtethetünk, nyithatunk meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek valóban szimultán (időben egyszerre) futnak, csupán az operációs rendszer a hardverek megfelelő vezérlésével ennek illúzióját kelti. Valójában az utasításvégrehajtás sorosan történik, az egyes szoftverek futtatására a processzoridőt — a program prioritásának,

teljesítményigényének

figyelembevételével

—

szeletekre

bontva

kellő

gyakorisággal jutnak hozzá a szoftverek, így nézhetünk egyszerre videót az internetböngészőben, s közben esetleg egy másikat gépünk merevlemezéről egy alkalmas médialejátszón keresztül, miközben például szöveget szerkesztünk, s a háttérben a vírusvédelmi szoftver is működik, stb. C) A felhasználók száma szerint Egyfelhasználós: nincsenek külön definiált (meghatározott) felhasználók, és ennek megfelelő jogosultsági feltételek, egyéni beállítások. Minden, a gépet használó személy ugyanabban a felhasználói környezetben végzi a munkáját.

2

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA Többfelhasználós: a felhasználók külön-külön felhasználói fiókokat (személyiségeket) határozhatnak meg maguknak. Minden egyes felhasználóhoz jogosultságok társíthatók a kiemelt (Rendszergazda vagy Administrator) felhasználó által. Önálló, védett tárhely kialakítására, egyéni beállításokra is lehetőség van. Az operációs rendszerek a többfelhasználós módot is kétféleképpen értelmezhetik: -

a felhasználók egymást követően használhatják az eszközt,

-

avagy a már bejelentkezett felhasználó kijelentkezésekor lehetőség lehet arra, hogy az általa elindított folyamatok tovább fussanak, s közben egy másik felhasználó be tudjon jelentkezni.

D) Hálózatkezelés szerint Egyedi: csak az adott gépen folytatott feladatvégzést támogatja. Hálózati: képes a

hálózati

kapcsolatok

kezelésére, az

ezen

keresztüli adatfolyam

vezérlésére, értelmezésére. Ennek segítségével akár távolról is vezérelhető. E) Felhasználási cél szerint PC operációs rendszer: egy általános célú személyi számítógép alkalmazói szoftvereinek futtatására szolgál, a személyi számítógép architektúrájához és az általános felhasználói igényekhez igazodik. Így célja a könnyű kezelhetőség (grafikus felületen keresztül), a multimédiás alkalmazások optimális futtatása stb. Szerver operációs rendszer: egy időben több (sok) felhasználó igényeit és több (sok) megosztott hardver- és szoftver erőforrást kezel. Speciális

célú

operációs

rendszer:

nem

általános

számítógép,

hanem

informatikai

céleszközök kezelését lehetővé tevő alapszoftver. Ilyenek lehetnek az aktív hálózati eszközök, a mobiltelefonok, multimédiás háztartási eszközök stb. F) Forráskód szerint Nyílt forráskódú: az operációs rendszer egyes részeinek programszerkezete, programkódjai bárki által megismerhetőek, megváltoztathatóak. Ez lehetőség a fejlesztésre, ám ezáltal egymástól eltérő variánsok jönnek létre (ezért szokás pl. a Linux esetében a disztribúciót készítőt is megnevezni). Rendszerint maga a szoftver ingyenes, de a járulékos költségek (adathordozó, dokumentáció stb.) itt is felmerülnek. Zárt forráskódú: a fejlesztő a szerzői jogok fenntartása mellett csupán a használat jogát értékesíti, és a fejlesztéseket (javításokat) is maga végzi el a terméktámogatás részeként.

3


A MEGFELELŐ OPERÁCIÓS RENDSZER KIVÁLASZTÁSA A konfigurációtervezés fontos eleme az alkalmazandó, futtatandó szoftverek meghatározása, a tárolandó, kezelendő adatmennyiség helyes megbecslése. Operációs rendszer kiválasztásánál vegyük figyelembe az alkalmazni kívánt szoftverekhez való viszonyát (illeszkedik-e ahhoz az operációs rendszerhez, létezik-e az operációs rendszer alatt futó változat — itt esetenként a Linuxszal lehetnek gondjaink: pl. CAD szoftverek esetén). Az operációs rendszer szolgáltatásai feleljenek meg az elvárásoknak. Ennek érdekében szükség lehet egy számítógépen több operációs rendszer telepítésére is. Az egyes kiválasztott szoftvereknek egymással kompatibilisnek kell lenniük. Ennek alapja az operációs rendszerhez való kompatibilitás. Az operációs rendszerhez illeszkedően az egyes hardverelemeknek is rendelkezniük kell a meghajtó (driver) szoftverekkel. Ezeket rendszerint az éppen forgalomban lévő vagy a régebbi operációs rendszerekhez illeszkedően meg is kapjuk a termékhez CD-n, ám új operációs rendszer bevezetése esetén szükséges lehet frissítésük, melyhez a termék gyártójának weboldala ad támpontot, támogatást, letöltési lehetőséget. Minden szoftvergyártó az egyes programokhoz meghatározza a minimális és a célszerű (optimális) hardverjellemzőket. Ha meglévő számítógépre kell telepítenünk új szoftvert, ez iránymutatásul szolgál. Ám ha ez alapján magunk határozzuk meg a beszerzendő számítógép specifikációját, mindenképpen az optimális erőforrásigényeket vegyük alapul, majd — gondolva a későbbi fejlesztési szükségletekre — ezt növeljük meg. Minden esetben több alkalmazás párhuzamos futtatására kell készülnünk. Ez nem jelenti azt, hogy az összes telepítendő szoftver erőforrás-szükségletét kumulálni kellene (össze kellene adni), de az egyszerre futtatandókét mindenképpen. Jellemzően meghatározandó alapvető paraméterek (nézzük példaként a Windows 7-et): -

processzor: igazodni kell a szoftver által megkívánt 32 vagy 64 bites architektúrához, illetve az előírt legkisebb órajel frekvenciához (pl. 1 GHz 64 bit (x64) CPU);

-

operatív tár: az optimálisnál is lehetőleg nagyobb, célszerű kétszeres méretű RAM memóriát beépíteni a gépbe (pl. 32 bites esetén 1 GB, 64 bites esetén 2 GB RAM);

-

háttértáron

rendelkezésre álló

hely: a

szoftver

telepítésével, működtetésével

kapcsolatos minimális feltételeket adják meg, aminek teljesítése nem lehet probléma, hisz a háttértárak méretét jellemzően nem az alkalmazott szoftverek, hanem a tárolt adatok mennyisége határozza meg (pl. 32 bites esetén 16 GB, 64 bites esetén 20 GB); -

megjelenítő eszköz- és videokártya-paraméterek: bár az operációs rendszereknek is van ilyen irányú igénye, de jellemzően a tervezői szoftverek (CAD) és különösen a játékok támasztanak jelentős elvárásokat.

4

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA A szoftverek beszerzése több módon lehetséges: -

Hagyományos kereskedelmi forgalomban a szoftver beszerzése szokásos, ám informatikai szempontból körülményes. Viszont ez esetben a szoftver telepítőkészlete mellett a telepítési, kezelési leírásokat is kézbe kapjuk. Egyúttal a számlázás is megtörténik, ami később a szoftverhasználati jog igazolására szolgál a termék csomagolásában elhelyezett licenckóddal együtt.

-

Ennél jelentősen környezettudatosabb és egyszerűbb is — habár hazánkban még nem eléggé elterjedt — az elektronikus vásárlási forma: ez esetben a vásárlással egy letöltési

lehetőséghez

jutunk,

ami

a

telepítőkészletet

tartalmazza,

valamint

elektronikus úton küldik meg számunkra a szükséges telepítési kódot is. -

Természetesen egyes szoftvereket jogszerűen is letölthetünk és alkalmazhatunk, de e tekintetben ne hagyatkozzunk a megszokásokra és a

baráti

tanácsokra,

mindenképpen olvassuk el a felhasználási feltételeket! Amennyiben az adott szoftvert nagy számban telepítjük, felesleges mindegyikhez telepítőkészletet vásárolni, csupán a jogszerű felhasználást lehetővé tévő mennyiségű licenc beszerzése is elegendő. Ez egyúttal gazdaságos és környezettudatos megoldás is. Ebben a tartalomelemben az ismertetett kiválasztási szempontok alapján, különösen a CAD szoftverek miatt egy Windows operációs rendszer tűnik célszerű választásnak. Az idők során bekövetkezett evolúciós állomások szerint ma (2010-ben) a Windows 7 a megfelelő választás (az XP rendszer forgalmazását, az azt megelőzőknek pedig már a támogatását is megszüntette a Microsoft, a Vista pedig célszerűtlen, korszerűtlen, és nem is igazán tökéletes). Ez egy grafikus felületű, többfelhasználós, hálózati operációs rendszer, mely több szoftver egyidejű használatát teszi lehetővé. Bár a telepítés és a használat szinte minden fázisát automatizálni igyekeztek a különféle varázslók segítségével, ezek számtalan olyan beállítást is megvalósítanak, melyek később probléma forrásává válhatnak. Ezeken módosítani viszont csak kellő felkészültséggel szabad: az összefüggések és következmények ismerete elengedhetetlen. A Windows 7 számos felhasználói jellegű alkalmazást is magában foglal, ami jó lehet ugyan a felhasználónak, ugyanakkor több — sikeres — jogi eljárás is sor került ezek eltávolítása, vagy legalább alternatíva felkínálása érdekében (pl. böngészőválasztás). Előnye, hogy sok nyelven (így magyarul is) elérhető, széleskörű terméktámogatással rendelkezik (hetente megjelenő hibajavítások, frissítések stb.). Szinte minden hardvergyártó támogatja az egyes Windows verziókat, ez segíti a tetszőleges konfiguráció kialakítását. Számos alkalmazói szoftvert is Windows környezetre optimalizálnak (játékok, tervezői szoftverek).

5


A TELEPÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE — BEÁLLÍTÁSOK A BIOS-BAN Ebben a részben csupán az alaplapi BIOS (Basic Input/Output System — kezdeti beviteli, kiviteli eszközellenőrző program) beállításaival foglalkozunk. Bár a számítógép más hardverelemei (pl. videokártya, HDD) is tartalmazhatnak BIOS-t, ezek beállítása ritkán válik szükségessé. A számítógép bekapcsolása (elindítása) után a BIOS automatikusan, jó beállítások mellett hibamentesen, szinte észrevétlenül fut le. Csupán a képernyőn gyorsan átfutó feliratok utalnak működésére. E gyorsaság oka a program csekély mérete (néhány kB) és a programkód egyszerűsége.

1. ábra. A számítógép indulása — önellenőrző folyamatok Ahhoz, hogy a beállításokon változtathassunk, meg kell szakítani a bootolás folyamatát. Bár BIOS-gyártónként eltérő billentyűk szolgálnak e célra, jellemzően a „Del”, „Esc”, „F2”, „F10” gombokra van telepítve e lehetőség. De a bootolás elején – rövid időre – ki is írja számunkra a BIOS a képernyőre.

6

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA A megszakítást követően elénk tárul a menüket tartalmazó nyitóoldal. A bemutatott példa csupán egy konkrét implementáció, ám a gyakorlatban számos másik, más szerkezetbe rendezett információkkal fordul elő.

2. ábra. A BIOS kezelőfelülete Látható, hogy itt a vezérléshez csupán a billentyűzet áll rendelkezésre. Az egyes használható billentyűket és azok jelentését is mutatja az oldal. Csupán az maradt le, hogy az „Enter” szolgál a menük megnyitására…

3. ábra. A BIOS standard beállításai

7

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA A standard beállításoknál adhatjuk meg a pontos időt és a dátumot a jelzett formátumban. Itt ellenőrizhetjük a felismert meghajtókat, azok paramétereit. A hajlékonylemezes meghajtók engedélyezése, típusának kijelölése is feladatunk lehet. A bootolási sorrendet

— új operációs rendszer

lemezről

történő

telepítése előtt

mindenképpen — célszerű úgy beállítani, hogy az optikai meghajtó álljon az első helyen, és ezt kövesse a merevlemez, melyre később az operációs rendszert telepítjük.

4. ábra. A bootolási sorrend beállítása

A memóriakezelési beállítások mellett itt találhatjuk meg az alaplapra integrált perifériás eszközöket is. Ezek közül azokat hagyjuk bekapcsolva, amelyek helyett nem alkalmazunk fejlettebb, perifériakártyán csatlakoztatott eszközt.

5. ábra. Integrált perifériák beállítása Neve kissé megtévesztő, itt ugyanis csupán az alapvető perifériákkal (lemezkezelő, soros, párhuzamos portok kezelői) kapcsolatos jellemzőket állíthatjuk be. 8

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA Új eszköz esetén érdemes végignézni a többi beállítási lehetőséget is, ám csak kellő körültekintéssel szabad az alapértékeken változtatni. Miközben célszerű lehet a processzor órajelét a processzor típusához illeszkedően — a megfelelő lépcsőben (szorzó értékekkel) — a ténylegesen beépítetthez igazítani, kerüljük az óvatlan (6. ábra) átállításokat, mert azok a rendszer ideiglenes, esetleg végleges tönkremenetelét idézhetik elő!

6. ábra. A beállítások felelőssége a konfigurálást végzőé

A beállítások elvégzését követően a beállítások mentését és a BIOS bezárását (a „z” helyén észlelt „y” értékkel) hagyhatjuk jóvá, és ezek elmentése után a rendszer újraindul, immár a számunkra alkalmas kondíciókkal.

7. ábra. Beállítások mentése és kilépés a BIOS-ból 9


AZ OPERÁCIÓS RENDSZER TELEPÍTÉSE Ha optikai meghajtóról telepítjük az új operációs rendszert, és a meghajtók bootolási sorrendjét is helyesen adtuk meg, az előre behelyezett lemezt érzékelve a vezérlést tetszőleges gombra kattintva adhatjuk át.

8. ábra. Optikai meghajtóról való betöltés engedélyezése

Példánkban a Windows 7 telepítését követjük nyomon.

9. ábra. A Windows 7 telepítésének első fázisa

A Windows elkezdi beolvasni a telepítéshez szükséges állományokat a RAM-ba.

10


10. ábra. Elindul a Windows 7 telepítése

Ezt követően elindítja a telepítés érdemi folyamatait.

11. ábra. Területi beállítások megadása a telepítés során

Ennek során meg kell választanunk néhány alapbeállítást: a telepítendő nyelvet, a területi beállításokat (dátum- és időformátum, pénznem stb.), valamint a használt billentyűzetkiosztást.

11


12. ábra. A telepítéshez kapcsolódó információk is megjeleníthetőek

A telepítés megkezdése előtt jogi és konfigurációs információkat is elolvashatunk.

13. ábra. A licencfeltételek elfogadása a továbblépés feltétele

Ahhoz, hogy egy kereskedelmi szoftvert feltelepítsünk, elolvasás után (!!!) el kell fogadnunk a licencfeltételeket. Ebben rögzítik a szoftver felhasználásának korlátait, lehetőségeit, feltételeit. Ha nem fogadjuk el a jelölőnégyzetbe kattintva, a telepítési folyamat megszakad.

12


14. ábra. A telepítési út kiválasztása

Amennyiben már van — a Windows ezt észleli — telepített operációs rendszer, választhatjuk ennek frissítését, illetve a „haladó”-nak minősített esetben új telepítést készíthetünk. Jelentősége ennek a meglévő beállítások és az adott meghajtón elhelyezkedő egyéb állományok szempontjából lehet.

15. ábra. Partíciók kialakítása a telepítési meghajtón

A rendelkezésünkre álló merevlemezt több részre partícionálhatjuk (azaz több logikai egységet alakíthatunk ki rajta). Ez részben fontos a programokat tartalmazó lemez és az adatok hatékony elválasztása szempontjából, és elengedhetetlen abban az esetben, ha gépünkre több operációs rendszert kívánunk feltelepíteni. 13


16. ábra. Visszajelzés a telepítési folyamatról

Folyamatosan figyelemmel kísérhetjük a telepítés folyamatát. Ezt részben a megjelenő ablak, részben (és időben közel arányosan) az alatta elhelyezkedő állapotjelző mutatja meg.

17. ábra. A telepítési folyamat többszöri újraindítást igényel

A telepítés első szakasza a gép újraindulásával zárul. Nem szükséges az „Újraindítás most” gombra kattintanunk, az 10 másodperc után automatikusan megtörténik.

14


18. ábra. Az első használat előtt fejeződik be a telepítés folyamata

Az első használatot hosszas folyamatok előzik meg…

19. ábra. Kötelező a felhasználói név megadása

Majd meg kell adnunk egy — rendszergazdai jogosultsággal rendelkező — felhasználó belépési adatait. Ettől kezdve már a Windows rendszerek megszokott segítő funkciói is élnek. Természetesen használhatjuk az egeret, és az információk a szokásos piktogramokra (ikonokra), linkekre kattintással, illetve billentyűkombinációkkal is előhívhatóak. 15


20. ábra. Jelszó és emlékezető megadása

Rendszergazdaként kötelező jelszót megadnunk, és hozzá jelszóemlékeztetőt is.

21. ábra. Telepítési beállítások megválasztása

Számos telepítési, működési jellemző beállítását megoldja „Az ajánlott jellemzők beállítása”. Egyszerűbb ezt választani, és később szükség szerint ebből kiindulva elvégezni a módosításokat.

16


22. ábra. Az időhöz kapcsolódó beállítások

A dátum- és időbeállításokat ellenőrizhetjük, pontosíthatjuk (ha ezt a BIOS-ban nem tettük volna meg).

23. ábra. A hálózati jelleg meghatározása

Állítsuk be a hálózati elérést is.

17


24. ábra. Fontos: automatikus frissítés

Az újraindulást követő első bejelentkezéskor a rendszer automatikusan megkísérli a telepítőkészlet kiadását követően megjelent frissítések letöltését, telepítését – hagyjuk, hadd csinálja!

25. ábra. A kijelentkezés folyamatában is kapunk visszajelzést

A számtalan újraindulás közben a kilépés során (ez a későbbi használat során is élő szolgáltatás) jelzi, hogy mely folyamatok futása akadályozza a kilépésben. Ha tartósan nem sikerül úrrá lennie a folyamatokon, a „Mégse” gombra kattintva lehetünk segítségére, de dönthetünk a folyamat kényszerített megszakítása mellett is. 18


26. ábra. A Windows 7 felülete

A rendszer elindulását követőn a régebbi Windows operációs rendszerekétől kissé eltérő, de mindenképpen könnyen értelmezhető felület fogad bennünket.

27. ábra. Eszközkezelő, driver telepítése

19

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA A Vezérlőpulton keresztül jelenítsük meg az eszközkezelőt. Ellenőrizzük az eszközmeghajtókat, szükség esetén az eszközhöz kapott telepítőkészlet, ennek hiányában a gyártó támogatói webfelületéről vagy más forrásból beszerzett driverek segítségével telepítsük az eszközöket. Számos funkció csak rendszergazdaként érhető el, ezeket legtöbbször az eléjük elhelyezett pajzsikonnal jelölik.

28. ábra. Termékaktiválás

A telepített operációs rendszert (eltérően a Windows XP és az azt megelőző verzióktól) nem a telepítés folyamán kell aktiválni a termékkulccsal, hanem erre néhány nap áll rendelkezésünkre. Több termékcsoport létezik: vannak egyedi azonosítójú és mennyiségi licences verziók. A példán utóbbit látjuk, ennek regisztrálása a megfelelő hálózaton (KMS szerveren) keresztül automatikusan történik.

20


29. ábra. Alapvető hálózati információk

A számítógép alapvető hálózati paramétereit is adjuk meg a hálózatot felügyelő kolléga útmutatásai alapján.

30. ábra. Vezérlőpult

A fentieken kívül — a helyi rendszer sajátosságaihoz igazodva — számos beállítás válhat még szükségessé, ezeket többnyire a Vezérlőpultról érhetjük el.

21


BEÁLLÍTÁSOK, KONFIGURÁLÁS Számtalan beállítási lehetőség van a Windowsban, és az adott munkakörnyezet, a munkahelyi, használati viszonyok alapján dől el, mit kell ténylegesen konfigurálnunk. E fejezetben csak néhány fontosnak ítélt beállítást, valamint általános tanácsokat, ötleteket adhatunk. Tűzfal A tűzfal (firewall) célja a hálózaton keresztüli illetéktelen behatolások megakadályozása. Nem végez aktív felismerést, csupán az előzetesen beállított szabályok biztosítják a biztonságot. Kiegészítésképpen aktív behatolás-felismerő szoftverekkel egészíthetjük ki. Két szinten valósul meg: -

Hardveres szint: az aktív hálózati eszközök (szerverek, routerek) a rajtuk áthaladó hálózati adatforgalmat figyelve akadályozzák meg a rendellenes forgalmat. A routerek nagy része számos tűzfalfunkciót képes ellátni. A tűzfal egyes protokollokat átenged, míg másokat nem, vagy csupán az egyik irányba. A tűzfalak korlátozzák bizonyos portok elérését, vagy azokat biztonsági korlátokhoz, azonosítókhoz, jelszavakhoz köthetik. Rendszerint folyamatosan jegyzik a forgalmi adatokat (bejelentkező gépek, felhasználók, események stb.), és kezelik a kritikus helyzeteket a beállításuknak megfelelően (tiltás, riasztás kiadása stb.).

-

Szoftveres szint: a számítógépünkön telepített (a Windows rendszerekben beépítetten létező) tűzfal szoftver vagy az előzetesen beállított adatoknak megfelelően, vagy egy tanulási folyamattal végzi az adatcsomagok szűrését az egyes hálózati kommunikációk során. A gépünkön a különféle szolgáltatások (www, FTP, stb.) futtatására alkalmas szoftverek a kommunikációhoz portokat nyitnak meg. Részben az operációs rendszer, illetve a felhasználói programok hibáit kihasználva ezeken a portokon keresztül ellenőrizetlen adatáramlást valósíthat meg kívülről érkező megkeresés (adatcsomag), részben a már a gépünkön található (pl. spyware) programok e csatornákat kihasználva küldhetnek el adatokat (szenzitív személyes információkat, például e-mail címeket, konfigurációs információkat stb.), vagy adhatnak lehetőséget arra, hogy gépünket kívülről irányítsák (ez történik a trójai támadás során). A hasznos és ártalmas adatküldés közötti határmezsgyét meghúzni nem könnyű…

22

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA A Windowsban a tűzfal beállításait a Vezérlőpulton keresztül érhetjük el:

31. ábra. A tűzfal beállításainak megjelenítése

A tűzfal beállításának legfontosabb lépése maga az engedélyezés, ezt egy egyszerűsített kezelőfelületen keresztül tehetjük meg:

32. ábra. A tűzfal testre szabása 23

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA A tűzfal engedélyezésének fokozatait egyszerű, szemléletes felületen lehet beállítani:

33. ábra. A tűzfal részletes beállítása

A részletes szabályok megadásával illetve a „Fokozott biztonságú Windows tűzfal” részletes beállításával történik: A tűzfalat kikapcsolni csak igen indokolt esetben szabad — intézményi hálózat üzemszerű működtetése során ilyen aligha fordul elő. Felhasználói fiókok Egy munkahelyen a számítógépet akár több személy is kezelheti. Célszerű, hogy ők saját fájljaikat külön kezelhessék, az ezekhez való hozzáférést szabályozhassák, tilthassák (hisz nem tartozik az éjjeli takarítást végzőre a cég levelezése…). Ehhez felhasználói fiókokat kell létrehozni minden jogosult számára. Kattintson a Vezérlőpulton a Felhasználói fiókok lehetőségre!

24


34. ábra. Felhasználói fiókok létrehozása

A már létező fiókok is látszanak, ha rákattint a Felhasználói fiókok hozzáadása vagy eltávolítása parancsra (vegye észre: ehhez rendszergazdai jogosultság szükséges, ezt a kis pajzsjel mutatja).

35. ábra. A már létező felhasználói fiókok

Az új fiók létrehozása lehetőséget kiválasztva meg kell adnia: -

a felhasználó (a fiók) nevét;

-

a jogosultsági szintet.

Rendszergazdai jogosultságot csak indokolt esetben adjon, az egyszerű felhasználó számára ez indokolatlan.

25

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA A Fiók létrehozása gombra kattintva meg is jelenik az új felhasználó a listában.

36. ábra. S íme: az új felhasználó is megvan — de csak látszólag!

Rákattintva beléphet a fiókba, s meghatározhatja az egyes tulajdonságait: -

módosíthatja a nevét;

-

létrehozhat, vagy ha már létrehozta, módosíthatja a jelszót;

-

akár a saját képét is megjelenítheti a felhasználóként stb.

37. ábra. A felhasználó egyes jellemzőinek megadása, módosítása — adjunk meg kezdeti jelszót!

Vállalati környezetben mindenképpen állítson be jelszót! Ha olyanoknak is lehetőséget kíván teremteni a gép ideiglenes használatára, akiknek nem kíván külön fiókot létrehozni, engedélyezze a Vendég fiókot. Ez internetezésre, a programok futtatására is lehetőséget ad, de a tárolt adatokhoz csak korlátozott hozzáférést enged (pl. fájlkezelőben). 26

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA A tálcán a Windows gombra kattintva válassza a Leállítás gomb melletti választéklistából a Felhasználóváltás opciót, s lépjen be az új felhasználói fiókba! Ezzel fejeződik be annak létrehozása, az első belépéskor jönnek létre a személyes mappák is. A testre szabás során érdemes megfontolni, hogy a Windows 7 számos látványos, ám a tényleges munkavégzést nem segítő, de rengeteg erőforrást lefoglaló lehetőségei közül melyeket hagyunk meg, s melyeket tiltunk le. Erre a Vezérlőpult  Megjelenés és személyes beállítások lapján van lehetőség. Munkahelyi környezetben javasolható beállítások: -

egy egyszerű téma vagy az sem a háttérnek;

-

hangeffektusok letiltása;

-

képernyőkímélőt a használati viszonyok szerinti időzítéssel (5-20 perc), biztonsági okokból a visszatéréshez jelszókéréssel érdemes beállítani;

-

az asztali minialkalmazásokra sem lesz szükség.

De számos lehetőség esetén a kellemes munkakörnyezetet, a megszokott kezelési módokat érdemes itt is beállítani. Célszerű a dokumentumainkat az alapértelmezett helyről (C:\Users\...) az adatok tárolására szolgáló meghajtóra áthelyezni. Ez nem jelent további adatvédelmi kockázatot, a Windows 7 megfelelően gondoskodik a fájlok és mappák titkosításáról. A fájlkezelőben nyissuk meg a módosítani kívánt felhasználó mappáját! A Dokumentumok mappa helyi menüjét megnyitva válasszuk a Tulajdonságok lehetőséget, s a feltáruló párbeszéd panelen a Hely lapot!

38. ábra. A felhasználó személyes mappáinak áthelyezése

Célszerű az új helyet nem beírni, hanem a Cél keresése gombra kattintva kitallózni. A felkínált opcióval élve helyezzünk át minden összetartozó adatot! 27


39. ábra. Fogadjuk el a felajánlott kiegészítést!

A felhasználó számos beállítással maga is élhet — korlátozott jogosultság mellett is. Nem csak a Vezérlőpult… … hanem más beépített lehetőség is rendelkezésre áll a beállítások

— pusztán

struktúrájában eltérő — megjelenítésére. Hozza létre a „C:\GodMode.{ED7BA470-8E54-465E-825C-99712043E01C}” nevű mappát! Meglepődve tapasztalhatja, hogy a mappa nevéből a kódszám eltűnik, és a mappa ikonja is speciális alakot ölt.

40. ábra. Az „isteni mód” is a beállításokhoz vezet

28

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA A mappát megnyitva ésszerű csoportosításban valamennyi beállítás megjelenik egy listát alkotva.

41. ábra. A beállítási lehetőségek hosszú listája

29

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA Ha munkahelyi környezetben az erőforrásokat lefoglaló lehetőségeket nem is tartjuk célszerűnek, egy szép háttérképpel azért meglephetjük magunkat a Személyre szabás kategóriában.

42. ábra. A kategóriák tetszőleges elemére kattintva a megfelelő párbeszédpanel megjelenését várhatjuk Így rögtön kiderül, hogy ha formailag eltérő módon is, de tartalmilag a Vezérlőpultra jutottunk vissza.

43. ábra. Számtalan beállítási lehetőség közül választhatunk Csupán a felhasználói jogosultságok szabnak gátat a beállításoknak. 30

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA Célszerűbb

inkább

a

Windows

Defender

segítségével

arról

meggyőződnünk,

hogy

nincsenek-e máris nemkívánatos (káros) szoftverek a számítógépen.

44. ábra. Windows Defender

Rendszergazdaként vagy a rendszer működéséért felelős személyként nézze végig a beállítási lehetőségeket! Ha az egyes funkciók beállításához segítségre van szüksége, használja a Súgót (F1), vagy tájékozódjon a Microsoft TechNet oldalán, esetleg kérjen segítséget internetes fórumokon, olvasson szakkönyveket, folyóiratokat!

TANULÁSIRÁNYÍTÓ A „Szakmai információtartalom” (tananyag) részben leírt sok ismeretet most értelmezze az eredeti kérdéseink („Esetfelvetés—munkahelyzet”) tükrében. Lapozzon vissza, és olvassa el ismét a kérdéseket! Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező ismeretre tehet szert. 31

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA Fontos! Soha ne arra törekedjék arra, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit. Az informatika egy gyorsan fejlődő tudomány, így az összefüggések megértése, és ezek alapján a gyakorlatban felbukkanó újabb technológiák rendszerbe illesztése a feladata. Természetesen nem várható, hogy a feladatok begyakorlása érdekében vásároljon új számítógépet. Munkahelyi vagy iskolai körülmények között egy használaton kívüli számítógép újratelepítésével végezze el a következő műveletsort! 1. Operációs rendszer telepítése a) Gondolja végig, és írja le, mit kell előkészítenie a telepítéshez!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

b) Hogyan tudott belépni a BIOS-ba?

Kezelőgomb (kombináció): ___________________________________________________________________

c) Mely beállításokat állított át a telepítés előkészítéseként? Írja le válaszát!

Bootolási sorrend beállításai: __________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Más, a telepítéshez elengedhetetlenül szükséges beállítások: _________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Egyéb célszerű beállítások: ___________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

32

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA d) Állítson be jelszót a BIOS védelmére! Írja le ennek menetét!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

e) Magát a jelszót is jól jegyezze meg, illetve a telepítés végeztével — mivel ez csupán egy próba feladatvégzés — törölje ki! A jelszót SOHA ne írja le, ne tegye elérhetővé! Ha szükséges, emlékeztető megjegyzést írjon, amiről biztosan az eszébe jut! Ezt ide is bátran leírhatja!

Jelszóemlékeztető: __________________________________________________________________________

f) Ellenőrizze, hogy a gép megfelel-e a telepítendő operációs rendszer rendszerfeltételeinek! Ehhez először az interneten keresse fel a szoftver előállítójának honlapját, és írja le az alábbi helyre a szükséges feltételeket!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

Kezdheti a telepítést, ha minden feltételt rendben talált! Helyezze be a telepítő lemezt az optikai háttértárolóba! A telepítésnek automatikusan el kell indulnia. Válassza az újratelepítés (vagy az alkalmazott szoftverben ennek megfelelő) opciót! Figyelem! Ezzel az eljárással minden adatot töröl a számítógép merevlemezéről! Kövesse a telepítő utasításait, a helyi körülményeknek megfelelően adjon válaszokat a beállításokhoz!

33

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA g) Írja le, milyen jellemzők beállítását kérte a telepítés folyamán az operációs rendszer!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

h) Kérte-e a gép a szoftverkulcsot? Mikor? Ha nem kérte, mi lehet ennek az oka? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. Operációs rendszer beállítása A telepítés folyamán a számítógép többször is újraindul. A telepítés végeztével lépjen be a rendszerbe, és állítsa be a következőket (az egyes jellemzők beállításának Ön által alkalmazott menetét írásban rögzítse)!

Hozzon létre új felhasználót: __________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Tiltsa le a minialkalmazásokat: ________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

34


Az új partíción hozzon létre egy Dokumentumok nevű mappát: _______________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Helyezze át a személyes mappáit ebbe a Dokumentumok mappába: ____________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. Szoftverkarbantartási beállítások a) Végezzen az operációs rendszert tartalmazó meghajtón töredezettségmentesítést! Rögzítse a folyamatot írásban!

A funkció indításának módja: _________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ A töredezettség mértéke a feladat indítása előtt: ____________________________________________________ A feladatvégzés időtartama: ___________________________________________________________________

b) Állítsa be, hogy a teljes C: meghajtóról minden pénteken 18.00 órakor induljon el a biztonsági mentés készítése! Rögzítse a folyamatot írásban!

A funkció indításának módja: _________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ A kiválasztott biztonsági mentés típusa: __________________________________________________________ A biztonsági mentések célmappája: _____________________________________________________________

A feladatok végrehajtása során szükség szerint kérje oktatója segítségét! A feladat végeztével

ellenőrizzék

közösen

a

beállításokat,

valamint

az

írásban

rögzített

megállapításait, következtetéseit!

35


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Írja le, melyek az operációs rendszer feladatai a gép működtetése során!

1. _______________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________________________

2. feladat Milyen szempontok alapján csoportosíthatjuk az operációs rendszereket? Soroljon fel legalább ötöt!

1. _______________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________________________ 4. _______________________________________________________________________________________ 5. _______________________________________________________________________________________

3. feladat Röviden jellemezze a tűzfalszolgáltatást!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

36

OPERÁCIÓS RENDSZEREK TELEPÍTÉSE ÉS KONFIGURÁLÁSA 4. feladat Melyek a Windows 7-nek szoftverkarbantartási lehetőségei? Legalább négyet soroljon fel!

1. _______________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________________________ 4. _______________________________________________________________________________________

5. feladat Mi az „isteni mód”? Hogyan hozhatjuk létre? Miként alkalmazhatjuk munkánk során? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

Létrehozása: _______________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Alkalmazásának módja: ______________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

37


MEGOLDÁSOK 1. feladat 1. Vezérli a számítógép hardverelemeit, 2. vezérli és összehangolja a számítógépen futó programok működését, 3. gondoskodik a számítógép és a felhasználó hatékony kommunikációjáról. 2. feladat 1. A kezelőfelület típusa 2. Az egyszerre futtatható szoftverek száma 3. A felhasználók száma 4. A hálózatkezelés lehetősége 5. A forráskód szerinti csoportosítás 3. feladat A tűzfal (firewall) célja a hálózaton keresztüli illetéktelen behatolások megakadályozása. Nem végez aktív felismerést, csupán az előzetesen beállított szabályok biztosítják a biztonságot. Kiegészítésképpen aktív behatolás-felismerő szoftverekkel egészíthetjük ki. 4. feladat 1. Lemezkarbantartás 2. Biztonsági mentés 3. Lemez töredezettségmentesítés 4. Visszaállítási pont létrehozása 5. feladat A „C:\GodMode.{ED7BA470-8E54-465E-825C-99712043E01C}” nevű mappát kell létrehozni az eléréséhez. A mappát megnyitva ésszerű csoportosításban valamennyi beállítás megjelenik egy listát alkotva. A kategóriák tetszőleges elemére kattintva a beállítások elvégzéséhez szükséges párbeszédpanel jeleníthető meg. 38


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Csala Péter - Csetényi Arthur - Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books, Budapest, 2003. Markó Imre: PC-k konfigurálása és installálása. A szoftver. LSI Oktatóközpont, Budapest, 1999. http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows7/products/system-requirements (2010. november 07.) https://www.microsoft.com/hun/technet/tc/?id=c11d35f3-8a2a-4801-bdd11086e903967a (2010. november 07.)

AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Nagy Gábor: Útmutató a Windows Registry használatához. SZAK Kiadó, Bicske, 2005. Szücs László: Digitális Számítógépek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2005. http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows7/products/system-requirements (2010. november 07.) https://www.microsoft.com/hun/technet/tc/?id=c11d35f3-8a2a-4801-bdd11086e903967a (2010. november 07.)

39





dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor

Bevezetés a hálózatok világába



BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Munkahelyén Önt bízzák meg azzal, hogy tekintse át, milyen lehetőségek vannak a számítógépek hálózatban történő összekapcsolására. Milyen elvek alapján lehet számítógépes hálózatokat üzemeltetni? Milyen nagyobb hálózat részeként vehet részt a vállalati rendszer a hálózati adatforgalomban? Mi a célszerűen és gazdaságosan megválasztott topológia? Milyen közvetítő közegeket alkalmazhatnak az adatátvitel során? Szabályozzák-e egységes szabványok a hálózatok kialakulását? Melyek ezek, és mely szinten mire vonatkoznak a szabályaik, milyen alternatívákat kínálnak a megoldási cél függvényében? Hogyan menedzselhető egy hálózat? Milyen beállítási, ellenőrzési lehetőségek vannak egy számítógép hálózatra kapcsolásakor?

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Önmagában egy számítógép — legyen bármilyen gyors is — csupán azokkal az adatokkal végezhet műveleteket, amelyek háttértárolóin már rendelkezésre állnak, illetve amit a saját beviteli eszközei segítségével rögzíthetünk. A XXI. században viszont egyértelműen az információ vált hatalommá, így feltétlenül szükségünk van saját gépünkön kívüli adatokra, információkra.

1. A számítógép-hálózatok kialakulása A másik motiváció a számítástechnika hőskorában az akkori gépek szerény számítási kapacitása volt. Ezek voltak azok a hajtóerők, amelyek a hálózatok kialakulásához vezettek. De miért is olyan különleges a számítógépes hálózat? Hisz ekkorra már létezett megbízható vezetékes (telefon) és vezeték nélküli (rádió) hálózat is, és mindkettő képes volt a kétirányú adatátvitelre.

1

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Ezek területén az eltelt évtizedek inkább csak a technológiák tökéletesítését hozták: -

megjelentek a mobil távközlési eszközök,

-

a televíziózás beindult,

-

a telefonhálózaton lehetővé vált az adatközvetítés (telefax),

-

a közvetített adat mennyisége növekedett,

-

az adatátvitelt terhelő zaj szintje csökkent (minőségjavulás).

A számítógépes hálózatok — melyek legnagyobbika az internet — azonban minőségileg más. Hogy a különbséget értsük, ismernünk kell a kialakulását. Az is indokolja ennek részletesebb ismertetését, hogy kevés információval rendelkezünk róla annak ellenére, hogy sokan naponta használjuk. A ’60-as években — egymásról nem tudva — több helyen dolgoztak a világban olyan technológia kialakításán, amely lehetővé tehette volna — elsősorban fizikai adatbiztonsági szempontok különböző okai miatt —, hogy több számítógép úgy tudjon együttműködni, hogy közülük egy vagy néhány kiesése esetén se kerüljön veszélybe a kívánt eljárás sikeres elvégzése, azaz se adatvesztés ne történjen, se végzetes leállás. A titkolózás oka — az akkori hidegháborús viszonyok között — elsősorban nem tudományos, hanem katonai volt. Az ún. „csomagkapcsolásos” technológia a hadászati tevékenység során azzal az előnnyel jár, hogy az információkat egyenként értelmetlen részekre bontják, és azok — előre nem szabályozott, csak a hatékonyságot (gyorsaságot) szem előtt tartó, szinte véletlenszerűen kialakuló — utakon jutnak el a címzett géphez, ahol megfelelő sorrendbe ismét összeállítva az információ kinyerhető; illetve egyszerre több helyen is a folyamat — szinte egy időben — egymástól függetlenül végrehajtható. Ma három ilyen kutatási projekt ismert: -

1961-67: Massachusetts Institute of Technology (MIT) (USA) számítógép hálózati kutatási projekt

-

1962-65: Rand Corporation (USA) „védelmi” célú kutatási projekt

-

1964-67: National Physical Laboratory (Nagy Britannia) hálózati kutatási projekt

Az 1967-es év hozta meg az áttörést: a Tennessee állambeli Gatlinburgben tartott konferencián Larry Roberts nyilvánosságra hozta az ARPANET (Advanced Research Projects Agency

Network

(ARPANET):

Fejlett

Kutatási

Projektek

Ügynöksége

hálózata)

első

koncepcióját. Ez már a ma is használt IP logikája szerint épült fel. Valójában a projekt a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA): Védelmi Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége) keretében folyt.

2

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA A Paul Baran kutatásaira alapuló kapcsolati elvet a konferencián Alex McKenzie eredeti kéziratos feljegyzése őrizte meg, amely alapján a téma ma is tanítható lenne:

1. ábra. A kapcsolati elv eredeti vázlata1

Az első dokumentált tényleges kapcsolatot 1969. szeptember 2-án, az University California Los Angeles (UCLA) intézményében hozták létre mindössze két számítógép között, ezzel igazolva az elméletek helyességét. A hálózatfejlesztés — részben a katonai kutatásoktól elszakadva — az egyetemek közötti számítógépes összeköttetés létrejöttéhez is vezetett. Így 1971-re már az USA keleti és nyugati partvidéke között is felállt a kapcsolat.

1

Forrás: http://pics.rbc.ru/img/cnews/2007/11/15/dm_ARPAnet1969.gif (2010. november 7.)

3


2. ábra. A kialakított összeköttetések hálózata 1971-ben2

1977-re pedig már az óvilág is közvetlen kapcsolatba került a rendszerrel.

3. ábra. 1977-ben már összetettebb volt a hálózat3

2

Forrás: http://newsimg.bbc.co.uk/media/images/46630000/gif/_46630471_forty-larryroberts466.jpg.gif

(2010.

november 7.) 3

Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bf/Arpanet_logical_map%2C _march_1977.png (2010.

november 7.)

4

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Az 1960-as évek végén megtervezték a mai útvonalválasztók (router) elődjét, majd ezeket az USA négy egyetemén (három Kaliforniában, egy pedig Utahban volt) üzembe is helyezték. 1969. szeptember 2-án megszületett az ARPANET, amelyet akkor még telefonvonalak kötöttek össze. Mivel a számítógépes kommunikációban sokszor fordul elő az, hogy egy-két percig rengeteg a feldolgozni való adat, majd jó sokáig szinte semmi sem történik, ezért nem igazán szerencsés, ha két számítógép folyamatosan lefoglal egy vonalat. Ennek a problémának a feloldására irányultak a korai kutatások, majd így került kifejlesztésre az úgynevezett csomagkapcsolt hálózat. Ebben az esetben a kommunikáció úgy történik, hogy az adatokat kisebb csomagokra bontják, amelyek mindegyikét megfelelő azonosítással látják el (küldő címe, célállomás címe stb.). Ezeket a csomagokat aztán a hálózat lebontja bitek sorozatára, amit a számítógépek a vonalra tesznek. A célállomások a bitekből és a csomagokból felépítik az eredeti üzenetet. Az ARPANET fejlesztését erősen befolyásolták katonai célok is. Egyrészt hardverfüggetlen protokollok, másrészt olyan hálózat kifejlesztését kívánták meg, amely egy esetleges csapásmérő támadás után is üzemképes marad. A sikeres kutatómunka eredményét egy 1978-ban végrehajtott teszttel mutatták be, amelyben egy kaliforniai autópályán haladó kamionban elhelyezett számítógép rádióhullámok segítségével küldött adatokat egy közeli gazdagéphez (host). Az adatok az ARPANET-en keresztül az USA másik felébe, majd onnan egy műhold közvetítésével Londonba jutottak — sikerrel. Az ARPANET-et eredetileg csak az állományok átvitelére fejlesztették ki. A felhasználók azonban hamarosan elektronikus levelezést és levelezési listákat követeltek — és kaptak. Nyilvánvalóvá

vált,

hogy

az

ARPANET

a

tudományos

együttműködés

és

haladás

szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be. Mivel azonban a hálózatot csak a Védelmi Minisztériummal szerződésben álló intézmények használhatták, ezért megoldást kellett keresni a többi egyetem számára is. 1983-ban, amikor a hálózatról leválasztották a katonai jellegű részt (MILNET), egyfajta „inter” „net” alakult ki, amelynek gerincét az ARPANET adta. Azonban a probléma továbbra is fennállt, mert az ARPANET eredetileg a Védelmi Minisztérium hálózata volt. Ezért az 1980-as évek vége felé a National Science Foundation (NSF — Nemzeti Tudomány Alapítvány) létrehozta az NSFNET hálózatot, amely az ARPANETet váltotta fel. Maga az ARPANET 1990-ben megszűnt. Ezzel lezárult egy korszak, amit Andrew S. Tanenbaum 1989-ben így jellemez: „Tíz évvel ezelőtt egy számítógép-hálózat még

egzotikus

kutatási

területnek

számított,

amelyen

dolgozhatott. Ma már szinte minden számítógép hálózatba

legfeljebb

néhány

szakértő

köthető!” 4

Az NSFNET (National Science Foundation Network) több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbps-ról 1995-re már 45 Mbps-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint stb.).

4

Tanenbaum, Andrew S.: Számítógép-hálózatok (Computer Networks) (Panem Kiadó, Budapest, 2003.) 73. o.

5

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA A 80-as évek végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos országban szerveződtek gerinchálózatok.

Ezek

mindenekelőtt

a

hatalmas

információs

és

számítástechnikai

erőforrásokkal rendelkező NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették közvetlen kapcsolataikat. Az utóbbi két évtizedben a távközlési cégek, kommunikációs vállalatok is meglátták az üzleti lehetőséget az internet technológiájú számítógép-hálózatokban, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (pl. számítógépek, adatbázisok távoli elérése (GOPHER), elektronikus levelezés (SMTP), adatállományok átvitele (FTP), szöveg-, kép-, hanginformációk integrált továbbítása (http) stb.), így megjelentek az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, illetve ezek saját gerinchálózatai. Az internet legfontosabb szervező, összefogó ereje az Internet Society (ISOC). A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az internet technológiával történő információcsere összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező önkéntesekből áll az Internet Architecture Board (IAB), amelynek feladata, hogy állást foglaljon alapvető stratégiai kérdésekben, felelős a szabványok elfogadásáért, illetve a szabványosítást igénylő kérdések meghatározásáért és az internet címzési rendszer karbantartásáért. A kapcsolódni képes számítógépek száma tette igazán ütőképessé az internetet. Ma már az alhálózati maszkokkal egyébként is megtöbbszörözhető IP-címzési struktúra 2564 gép címzésére alkalmas változatának átalakítására kell felkészülnünk — ugyanis elfogytak a címek. Nem is a gépek számát, inkább a növekedés ütemét szokás megadni: ez világszerte havonta 10%-os növekedésre taksálható. Az interneten nincsen központ, nincs „egy” központi gép. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával. Ez egyrészt az internet szabadságát biztosítja, másrészt olyan új viselkedési attitűdök megjelenéséhez vezetett az utóbbi években, amelyek épp a szabadság megnyirbálására tett kísérleteket, a hálózati adatforgalom ellenőrzése kérdésének napirenden tartását eredményezték.

2. A számítógép-hálózatok csoportosítása A) A hálózatok méret szerinti felosztása PAN (Personal Area Network), azaz a személyes hálózat. Ebbe azoknak az adott személy által használt eszközöknek a hálózatát sorolhatjuk, amelyeket egymáshoz kapcsolva használ. Azaz például az otthoni személyi számítógép és a felhasználó által használt laptop, notebook, netbook stb. De nem csupán számítógépekről van szó, hanem olyan kiegészítő informatikai eszközökről, mint a PDA vagy a mobiltelefon, egyes „intelligens” háztartási berendezések stb. Szokás idesorolni a különböző, bluetooth alapon kapcsolódó egységeket is mint hálózati elemeket.

6

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA LAN (Local Area Network), azaz a helyi hálózat. Az egy épületen, épületcsoporton, illetve néhány száz méteren belül elhelyezkedő, hálózatban összekapcsolt szerverek, személyi számítógépek, más informatikai eszközök összessége. Ilyen más eszközök lehetnek például a hálózaton csatlakoztatott perifériák (jellemzően a nyomtatók). Egy intézmény, gyár saját hálózata, mely önállóan menedzselt. Rendszerint további külső kapcsolattal rendelkezik nagyobb hálózatok irányába. MAN (Metropolitan Area Network), azaz a városi hálózat, amely az adott területen működő LAN-okat köti össze egy nagyobb egységgé. Nem feltétlenül a város szó a legkifejezőbb, hisz e fogalomhoz nem kapcsolódik. Jelentéstartalmában inkább az 1 és 50 km közötti teret átfogó hálózatokat szokás ekként nevezni. Egy ilyen hálózatban az alhálózatokon keresztül akár több tízezer számítógép összekapcsolása is megvalósulhat. WAN (Wide Area Network, s nem World Area Network, mint azt sokan gondolják), azaz nagy kiterjedésű hálózat. A legalább egy régióra, egy országra kiterjedő hálózatokat tekinthetjük ilyennek, de nem véletlen a névben előforduló gyakori tévedés, hiszen az internetet mint hálózatot is ebbe a kategóriába sorolhatjuk. GAN (Global Area Network), azaz a globális hálózat, amelybe valóban minden korlátozás nélkül minden kommunikációs eszköz összeköttetése beleérthető, akár a műholdas kommunikáció, akár az űreszközök kommunikációs kapcsolatai (pl. Mars-szondák, vagy a világegyetem távoli végtelenjébe indított űrszondák). B) Hálózati topológiák A topológiák az egyes hálózati eszközök közötti fizikai összeköttetési módokat fejezik ki. Sín (busz) topológia: A számítógépek egy gerincvezetékre csatlakoznak. Ennek előnye a csekély eszközigény, a kis vezetékmennyiség, ám ma már ritkán találkozunk vele számos hátránya miatt: a gerincvezeték szakadása esetén (és ennek számít a lezáró impedancia kiesése is a hálózatból) működésképtelenné válik; mivel egy csatornán kíván valamennyi gép kommunikálni, ezért minél nagyobb az összekapcsolt gépek száma, annál valószínűbb az összeütközés, melyet az átviteli sebesség rovására lehet feloldani, és az átvitel hatékonysága is rohamosan csökken a gépek számának növekedésével.

4. ábra. Állomások összekapcsolása sín topológiában

7

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Gyűrű topológia: minden állomás két szomszédos géppel áll közvetlen kapcsolatban, így nincs

végcsatlakozás.

Az

elindított

adatcsomag

meghatározott

irányban

halad

az

eszközökön keresztül, míg el nem éri a célállomást. A gyakorlatban nem találkozunk vele számtalan hibája miatt.

5. ábra. Állomások összekapcsolása gyűrű topológiában

Csillag topológia: a leggyakoribb kialakítás a LAN hálózatokban. Egy központi vezérlő eszközhöz csatlakoznak az egyes eszközök. Bár jelentősen több kábelt, központi vezérlő eszközt, így nagyobb anyagi ráfordítást igényel egy ilyen rendszer kiépítése, ám egy vezetéken esett hiba csupán egy gép kapcsolati hibáját okozza, és nem a teljes hálózat működésképtelenségét. Viszont a vezérlőeszköz meghibásodása már itt is kivédhetetlen.

6. ábra. Állomások összekapcsolása csillag topológiában 8

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Fa

topológia:

számítógépünk

mappaszerkezetéhez

nemcsak

névazonosság,

hanem

strukturális egyezőség is fűzi: a számítógépek csomópontjai a mappáknak feleltethetőek meg, maguk a számítógépek pedig a fájloknak; és ezek újabb azonos felépítésű egységeket tartalmazhatnak: alhálózatokat és az azokhoz kapcsolódó eszközöket. Valójában nagy hálózatoknál ez a vezérmotívum, ami kiegészül azzal, hogy nem tudhatjuk, hogy egy-egy alhálózat maga milyen topológiával lett kiépítve. De ez a hálózat működése szempontjából nem is fontos.

7. ábra. Állomások összekapcsolása fa topológiában

9

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Teljes,

részleges

topológia:

kizárólag

nagy

biztonságú,

rendszerint

katonai

célú

hálózatokban alkalmazzák. A teljes topológia esetén minden gép minden másikkal közvetlen összeköttetésben áll, míg a részleges topológia esetén különböző megfontolások alapján egyes kapcsolatokat elhagynak. Kialakításuk — különösen nagy kiterjedésű hálózat esetén — igen magas, cserébe rezisztensek az egyes kapcsolatok, illetve az egyes csatlakozó számítógépek kiesésére is. Az ilyen hálózatok biztonságát az adatok redundáns tárolásával is növelik.

8. ábra. Állomások összekapcsolása teljes topológiában

C) Az adatközvetítés módja Pont-pont hálózatok (point to point network): géppárok közötti kapcsolatok összessége, az adatok ezeken a kapcsolatokon keresztül jutnak el a célállomásra. Adatszórásos hálózatok (broadcasting): az összes eszköz által közösen használt adatcsatornára kerülnek ki a közvetített üzenetek. Így azokat minden gép érzékeli, megkapja. Az üzenet felépítésében elhatárolt címzési tartomány határozza meg a címzettet, és minden észlelőeszköz csak a neki címzett adatcsomagokat dolgozza fel. D) Hierarchia szerinti felosztás Egyenrangú (peer to peer) hálózatokban nincs kitüntetett eszköz, ami a vezérlést végzi, hanem minden eszköz egyenlő jogokkal küldhet adatcsomagokat a hálózatra. Egyenlő joggal lehet erőforrásokat is megosztani. Kiszolgáló alapú (szerver-kliens) hálózatokban a szerver, azaz vezérlőberendezés határozza meg az egyes host (kliens) gépek jogosultságait. Rendszerint a szerver erőforrásait osztják meg a hálózaton. Egymás erőforrásait közvetlenül nem észlelik, de a szerveren keresztül természetesen a host gépek erőforrásai is megoszthatóak. 10

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA E) Adatátviteli közegek Elektromos vezeték Koaxiális kábel: a központi vezetőt körbevevő szigetelőn lévő árnyékoló harisnya képezi az elektromos

kapcsolat

áramkörét.

Ilyen

vezetékkel

a

sín

topológiájú

hálózatokban

találkozhatunk. Csatlakozásukra BNC csatlakozókat, illetve „T” megosztókat alkalmaznak. Szerkezetükben hasonlatosak a rádió- és tv-jel továbbítására szolgáló kábelekhez, de míg azok hullámimpedanciája 75 Ohm, addig a számítástechnikai hálózatokban 50 Ohmos típust alkalmazunk. Gondoskodni kell a vezeték végpontjának lezárásáról, ellenkező esetben a jelvisszaverődés (akárcsak a vezeték szakadása) működési hibát eredményez.

9. ábra. Koaxiális vezeték szerkezete

UTP (Unshielded Twisted Pair) kábel: a kábel nyolc szigetelt rézvezetékből áll, amelyek páronként, valamint egyben is sodrottak. A páronkénti sodrás csökkenti az árnyékolatlan vezetők zavarérzékenységét. Az elektromágneses és rádiófrekvenciás áthallás ellen az egyes érpárok eltérő mértékű sodrásával védekeznek (szabványban rögzített a hosszegységre vetített sodrások száma). Mivel az ilyen kábelek nem árnyékoltak, a külső zavarjelre (ilyet a környezetünkben

működő

valamennyi

elektromos

berendezés

kelt)

meglehetősen

érzékenyek. Ennek csökkentésére vezették be a különféleképpen árnyékolt kábeltípusokat: FTP, STP, SFTP.

10. ábra. UTP kábel szerkezete

11

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Optikai jelátvitel Infravörös jelátvitel: a kis hatótávolságú kapcsolat eszköze, amely a látható fénynél hosszabb hullámhosszú fénnyel (azaz a vörösnél alacsonyabb frekvenciájú fénnyel) továbbítja az adatokat. Feltétlenül szükséges, hogy az adó- és a vevőberendezés „lássa” egymást, ez a kapcsolat alapvető kelléke. Ilyen kapcsolatot például mobiltelefon és laptop, sőt egyes nyomtatók között hozhatunk létre. Nem informatikai alkalmazásként pedig az egyes szórakoztatóelektronikai készülékek távirányítóit említhetjük. Az áthidalt távolság 0,4 és 5 m közötti. Optikai kábel: jelenleg a leggyorsabb adatátvitelre képes eljárás, ami ráadásul teljesen érzéketlen

a

külső

környezet

elektromágneses

és rádiófrekvenciás zavarjeleire,

az

„elektromos szmogra”. A többrétegű kábel magjában elhelyezkedő fényvezető szál viszi át az információt. Szerkezeti felépítése: egy, de rendszerint inkább több fényvezető szál található a mechanikai védelemmel ellátott kábelben, mindegyik szál önálló műanyag védőrétegben jelismétlőket

fut.

A

beépíteni,

jelek ezek

nagy

távolságra

elektromos

történő

továbbítása

tápfeszültségigényét

esetén

kiszolgáló

szükséges elektromos

vezetékek is futhatnak a kábelben (csak a nagy távolságú kábelek esetén). Alapvetően kétféle fizikai elvű megoldást alkalmaznak: -

Egymódusú (monomódusú) optikai szál: az igen kis átmérőjű optikai szálban a fény egyenes vonalban terjed. Ennek feltétele, hogy a szál átmérője a fény hullámhosszával azonos legyen. Ha tudjuk, hogy még a leghosszabb hullámhosszú látható fény, a vörös fény is kb. 700 nm (nanométer) hullámhosszúságú, akkor érezzük, hogy igen körülményes és drága az előállítása. Tovább drágítja a technológiát a jeladó- (lézer) és érzékelő eszközök előállítási költsége.

11. ábra. A fény útja egymódusú optikai szálban5

-

Többmódusú (multimódusú) optikai szál: nagyobb átmérőjű vezető, amelyben a fény útja nem párhuzamos a vezető irányával, hanem annak határoló felületéről a teljes visszaverődés fizikai jelenségét kihasználva veszteség nélkül verődik vissza. Ekként rövidebb távolság (mintegy 2 km) áthidalására alkalmas. Viszont olcsóbb az előállítása, és jeladó berendezésként a LED is megteszi.

5

Forrás: http://losangelescabling.wordpress.com/2008/02/07/benefits-fo-fiber-optic-cabling/

(2010. november 7.)

12


12. ábra. A fény útja multimódusú optikai szálban6

Rádiófrekvenciás jelátvitel Bluetooth: kis hatótávolságú kapcsolati mód. A személyes hálózati körbe tartozó eszközök összekapcsolására hozták létre. A 2,4 GHz körüli frekvenciatartományban (országonként eltérő) működik, de igen kis adóteljesítménnyel (max. 100 mW). A hálózat a szabad csatornák (frekvenciasávok) közül automatikusan választ, és azon egy mesterkészülékhez legfeljebb 7 másik kapcsolódhat. WiFi: közepes hatótávolságú kapcsolati mód. A helyi hálózatok szintjén valósít meg rádiófrekvenciás kapcsolatot. Fejlődése során az IEEE (Institute of Elektrical and Elektronics Engineers) több szabványt dolgozott ki, fejlesztett hozzá. A 2,4 GHz, vagy az 5 GHz frekvenciatartományban

működik,

hatótávolsága

néhány

száz

méter

lehet

ideális

körülmények között. Mikrohullámú kapcsolat: nagy hatótávolságú kapcsolati mód. Az üvegszálas optikai átvitel megjelenése előtt ez jelentette a leggyorsabb és legnagyobb távolság áthidalására szolgáló átviteli lehetőséget. A 3-300 GHz frekvenciatartományú vivőfrekvencián működő berendezések legfőbb problémája, hogy a kisebb frekvenciájú rádiójelektől eltérően (melyek követik a Föld görbületét) csak egyenes vonalban terjednek. Így szükséges magas adótornyok olyan hálózatát kialakítani az ilyen átvitelhez, amelyek „látják egymást”. Még ma is versenyképes kiépítésének gyorsasága és (az optikai kábelekhez képest) alacsonyabb ára, illetve a lefedett terület nagysága miatt. Műholdas kapcsolat: nagy hatótávolságú kapcsolati mód. Az egyenes jelterjedésből adódó hátrányok kiküszöbölésére jól alkalmazhatóak a nagy magasságban a Föld körül keringő műholdak. Csupán tucatnyi műhold segítségével az egész Földfelszín lefedhető. A műholdak ez esetben egyszerű jelerősítő/továbbító eszközként szerepelnek a hálózatban. A ritkán lakott, távoli földrajzi területeken (és a hajózásban is) ez a legcélszerűbb hálózatelérési eszköz (melyet e mellett elsősorban telefonálási és GPS szolgáltatása miatt ismerünk). Hátránya a nagy távolság és a sok elektronikai eszköz miatti késleltetés, ám ez adatcsomagok esetén kevésbé fájó, mint pl. online hangátvitel esetén (gondoljunk a hírműsorokban műholdon bejelentkező riporter hangjának késésére).

6

Forrás: http://losangelescabling.wordpress.com/2008/02/07/benefits-fo-fiber-optic-cabling/

(2010. november 7.)

13


3. A kommunikáció logikai kialakítása A

hálózati

technológiák

kialakulása,

fejlődése

szükségessé

tette

olyan

alapelvek

megfogalmazását, amelyek egységes alkalmazása (interpretációja) biztosítja, hogy a különböző gyártók eszközei kapcsolódhassanak egymáshoz. Az üzleti verseny kizárja, hogy egy gyártó saját technológiáját tegye „kötelezővé”, ezért olyan eljárásokat (protokollokat) alakítottak ki, melyekben magát a folyamatot meghatározó eljárásrendet határoztak meg. Ezeknek az elveknek a konkrét megfogalmazását adja az ISO (International Organization for Standardization, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) OSI modell (Open System Interconnection Reference Modell, nyílt rendszerek összekapcsolására szolgáló referencia- modell). Alapelve, hogy a kapcsolatot rétegekre (7 rétegre) bontja, és minden réteghez hozzárendeli a megfelelő protokollt. Az azonos szintű rétegek csak egymással kommunikálnak, és csak az alsóbb szintű rétegekre támaszkodhatnak ennek során. Egyúttal a felette elhelyezkedő réteg számára nyújtanak szolgáltatást.

13. ábra. Az OSI modell7

7

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/7/79/OSI.png (2010. november 7.)

14

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA (1) Fizikai réteg (phisical layer) Az OSI modell legalsó rétege, amely közvetlenül a fizikai átviteli közeget kezeli. Az egyes bitek kommunikációs csatornára történő kibocsátásáért felelős. Az előzőekben megismert átviteli közegek szerint alakítja fizikai mennyiségekké az adatfolyam bitjeinek 0-s és 1-es értékeit (feszültség, fényerősség stb.). Így biztosítja, hogy az adóoldalon kibocsátott értéket a vevő is ugyanannak az értéknek értelmezze. (2) Adatkapcsolati réteg (data link layer) A fizikai réteg felett elhelyezkedő adatkapcsolati réteg tördeli szét az átküldendő információt adatkeretekre (frames). Feladata, hogy hibamentes adatátviteli vonalat alakítson ki, amelyen az adatok eljutnak a hálózati réteghez. Minden keretet ellenőrző összeggel, valamint a keretek elé és mögé helyezett kódokkal lát el. A kialakított kereteket sorrendhelyesen továbbítja, és a vevő által visszaküldött nyugtakereteket feldolgozza. A nyugtázás feldolgozása során összeveti az előzetesen kiszámított összeget a vevő által a fogadást követően kiszámított és visszaküldött összeggel. Ha e kettő nem egyezik meg, a keret küldését sikertelennek minősíti, és megismétli a küldést. A küldés adatkapcsolati protokollja lehet: -

Szimplex: az adatátvitel csak az adótól a vevő irányába folyhat.

-

Fél-duplex: az eltérő sebességű vevő és adó közötti kommunkációs hibákat azzal oldja fel, hogy az adó sebességét lelassítja a vevő feldolgozási sebességére. Ezt azzal oldják meg, hogy amíg az elküldött keret nyugtája meg nem érkezik, újabb keret adásába az adó nem kezd bele.

-

Duplex (full-duplex): a gyakorlatban megvalósuló kétirányú adatátvitel módszere. Ugyanazon a csatornán történik a keretek és a nyugtakeretek küldése, azonosításuk a fejrész kódja alapján lehetséges. A feldolgozási sebességek különbsége miatt viszont előfordulhat, hogy különböző adatkeretek és nyugtakeretek forgalmazása történik az eredeti sorrendtől eltérő sorrendben (ennek oka lehet például, ha egy keretet átviteli hiba miatt újra kell küldeni).

(3) Hálózati réteg (network layer) Itt történik annak az útvonalnak a meghatározása, amelyen keresztül az adatok a hálózatban elérik a célállomást. Ez a réteg kezeli a hálózati forgalmat, a torlódásokat, irányítja az átviteli vonalak átbocsátási sebességét. Felel a különböző hálózatok összekapcsolásáért, a címzési módszerek, az alkalmazott csomagméret (ebben a rétegben már csomagokról, azaz packetekről beszélünk) eltéréseit kezeli. A csomagokban lévő sorszám alapján az esetleg különböző útvonalon érkező csomagokat újraegyesíti az eredeti sorrendnek megfelelően, gondoskodik a kiesett csomagok pótlásáról. A hálózati forgalomirányító szoftverek által használt forgalomirányítási útvonaltábla segítségével kialakítható a csomag számára legkedvezőbb útvonal. A forgalomirányítás (routing) feladata ennek hatékony végrehajtása. 15

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA (4) Szállítási réteg (transport layer) Feladata a munkaállomások (host) közötti adatátvitel zavartalan lebonyolítása. Amíg az alsóbb rétegekben a protokollok az egyes gépek és azok közvetlen szomszédjai között teremtenek kapcsolatot, addig a szállítási szint már csak végpont és végpont között kommunikál. Csomagkapcsolásos hálózatban adatokat fogad a viszonyrétegtől (következő, magasabb rétegtől), azokat a hálózati szint által feldolgozható kisebb darabokra tördeli szét, adja tovább a hálózati rétegnek, és biztosítja, hogy minden darab hibátlanul érkezzék meg a vevőoldalra. A vevőoldali szállítási réteg feladata pedig a feldarabolt adatok összerakása. (5) Viszonyréteg (együttműködési réteg) (session layer) Ez a réteg teremti meg a számítógépek felhasználói közötti kapcsolatot. A két különböző számítógép ezen a szinten egyezteti a folyamat létrehozásának feltételeit, a felhasználói azonosítókat, jelszavakat stb. A viszonyszint ellenőrzi, létrehozza és kezeli a felhasználók és a számítógépes alkalmazások közötti kapcsolatokat. (6) Megjelenítési réteg (presentation layer) Meghatározza az adatok ábrázolásának módját, azaz nemcsak a bináris adatok továbbításával, hanem azok ember által értelmezhető formátumban való megjelenítésével is foglalkozik.

Szakszerűbben

fogalmazva

az

átviendő

információ

szintaktikájával

és

szemantikájával. Ez az egyetlen szint, amely megváltoztathatja az átviendő üzenet tartalmát. Ezt az alkalmazott

titkosítási,

tömörítési

eljárások

teszik

szükségessé.

Az

adatváltoztatás

leggyakoribb esetei: -

Adatábrázolási

eltérés

adatábrázolási

módokat

miatti

konverzió:

alkalmazhatnak.

a

különböző

Például

számítógépek

karakterek

esetén

eltérő eltérő

kódtáblákat, eltérő számábrázolást. -

Adattömörítés: feladata, hogy csökkentse az átvitel során az átvitt adatmennyiséget. Az adatok tömörítése a megjelenítési réteg feladata, ezzel növeli a hálózat hatékonyságát. Ilyen tömörítési eljárások lehetnek: 

gyakran előforduló szimbólumsorozat helyettesítése egy adott szimbólummal;



sok nullát tartalmazó bináris sorozatokban a nullák számának megadása a teljes adatfolyam átvitele helyett.

-

Titkosítás: a kriptográfia célja, hogy a jogosulatlanok elől az adatok jelentését el lehessen

zárni.

Számos

titkosítási

algoritmus

(pl.

helyettesítéses

kódolás,

felcseréléses kódolás stb.) létezik. A számítógépek közötti titkosítási eljárásokat is szabványosították (DES, azaz Data Encyption Standard). Ilyenkor az elküldött kódsorozathoz tartozik egy, a visszafejtést szolgáló titkosítási kulcs.

16

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA (7) Alkalmazási réteg (application layer) Ez a réteg van közvetlen kapcsolatban a felhasználóval, ez tartalmazza a hálózaton használt alkalmazásokat. Ilyen az állománytovábbítás, az elektronikus levelezés stb. is.

14. ábra. Az OSI modell rétegeinek adategységei8

8

Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/20/OSI_mod_2.png (2010. november 7.)

17


4. Hálózati protokollok Az ISO OSI modell azonban csat egy teoretikus rendszer, az egyes célok szerinti gyakorlati megvalósításuk során az egyes rétegek nem válnak ennyire szét. Ebben a fejezetben a legfontosabb alkalmazott protokollokkal ismerkedünk meg. (A) TCP/IP protokoll Ez valójában nem egy, hanem két, egymással összekapcsolt protokoll rendszere: a TCP (Transmission Control Protocol – átviteli vezérlő eljárás) és az IP (Internet Protocol – internet eljárás) protokolloké. Csomagkapcsolt hálózatok adatátviteli eljárásaként hozták létre. Felépítésében követi az OSI modellt, de egyes rétegeket összevontan kezel.

15. ábra. Az OSI modell és a TCP/IP modell összehasonlítása 9

Host és network réteg (az OSI modell fizikai és adatkapcsolati rétegének egyben történő megvalósításával): feladata az adatfolyam kezelése, a keretek hálózati forgalmának lebonyolítása. A fölötte lévő szintek ezeket az adatkereteket adják át adó- és fogadják vevőoldalon. Internetwork réteg (az OSI modell hálózati rétegének felel meg): feladata az adatok átvitele a hálózaton, függetlenül annak útvonalától. Gyakran hasonlítják ezt a postai szolgáltatáshoz: amikor egy levelet feladunk, a borítékra csak a feladó és a címzett adatai kerülnek rá, és nem tudjuk – de nem is fontos számunkra –, hogy az miként, milyen úton érkezik meg a rendeltetési helyére.

9

Forrás: http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/7_1174_tartalomelem_022_munkaanyag_100531.pdf

(2010. november 7.)

18

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Ezen a szinten három protokoll található: -

IP (internet Protocol): 

Az IP gondoskodik a hálózaton a csomagok átviteléről a hostok között. Ez egy kapcsolat nélküli protokoll, azaz a csomagok forgalmához nem szükséges a küldést megelőző kapcsolatfelvétel. E miatt adatátviteli szempontból nem megbízható, hisz semmi nem garantálja, hogy a csomagok nem vesznek el, sorrendjük nem keveredik össze.

-

-

Az IP csomag két fő részből áll: 

IP fejléc



Adatmező

ARP (Adres Resolution Protocol): 

Az adatcsomag fizikai címének megkeresésére szolgál. Egy olyan IP csomagot hoz létre és továbbít adatszórásos (broadcast) elven, amelyben szerepel a keresett IP-cím, a saját IP-cím és fizikai cím egyaránt. Ha az IP-cím alapján egy eszköz magát azonosítja, saját fizikai címével a csomagot kiegészíti, és a csomagot visszaküldi az eredeti feladónak.

-

ICMP (Internet Control Message Protocol): 

Hibajelzésre és a kapcsolatban álló két fél egyéb paramétereinek elküldésére szolgál. Ez is IP csomagként halad a hálózaton.

Transport réteg (az OSI modell szállítási rétegével azonosítható): az alkalmazási rétegtől kapott adatot a küldéshez szükséges fejjel egészíti ki. Kétféle, egymástól teljesen független protokollt használ: -

TCP (Transmission Control Protocol): 

Ez az átvitel vezérlési eljárás. Kezdeményezőként (adóként) küld egy kéréscsomagot, bevárja a címzett válaszát, és ezt az adó egy nyugtázó üzenettel hálája meg. A kapcsolatok azonosítására a portok szolgálnak, az első 1024 TCP port foglalt a standardalkalmazások számára. Figyeli a csomagok sorrendjét is. Ha a csomagok sorrendjétől eltérően egy későbbi csomagról kap nyugtát (egy vagy több csomag nyugtázása kimarad), akkor a sorfolytonosan legutolsó nyugtázott csomagot követő csomagtól kezdve megismétli az adást.

-

UDP (User Datagram Protocol): 

Mivel ez az eljárás nem kapcsolathoz kötött, így nincs nyugtázás és hibajavítás sem. Cserébe sokkal gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé. Az olyan alkalmazások használják, amelyeknél a pontosságnál fontosabb a gyorsaság (pl. valós idejű hangátvitel esetén kisebb probléma, ha pillanatnyi hanghiba adódik, mintha a folyamat egésze időcsúszást szenved).

Alkalmazási réteg (az OSI modell viszony-, megjelenítési- és alkalmazási rétegeinek egy szinten történő megvalósítása): ezen a szinten találjuk az alkalmazásokat. Az adatfolyamot a szállítási rétegnek továbbítják, illetve attól fogadják. Ezt a TCP vagy UDP meghatározott portján keresztül valósítják meg. A standard portokhoz vannak olyan szabványosított eljárások rendelve, mint például: SMTP, POP3, FTP, http stb. 19

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA (B) Az internet címzési rendszere: IP A

TCP/IP

protokollstruktúrából következik, hogy

minden, a

hálózathoz

csatlakozó

számítógépnek rendelkeznie kell egy egyedi azonosítóval. Ez az IP-cím. E szakaszban az IPv4 példáján mutatjuk be az IP-címek rendszerét, azonban megemlítjük, hogy az egyre nagyobb számú hálózati eszköz szükségessé tett egy új azonosítási rendszer bevezetését (IPv6), jelenleg a két szisztéma egymás mellett él. Az IP-cím 4 bájton (azaz 32 biten) tárolt információ, szemléletesen az egyes bájtok értékét pontokkal elválasztva írjuk le (pl. 192.168.190.2). A címek felépítése hierarchikus rendet képez. Két részre bontjuk: -

Hálózati azonosító: ez egy hálózatot jelöl ki, a cím első (változó hosszúságú) része azonosítja. Az ütközések elkerülése érdekében ezt a NIC (Network Information Center) adja ki és tartja nyilván.

-

Hostazonosító: a hálózati azonosító által meghatározott hálózatban működő célállomás.

Címosztályok:

A osztályú címek

16. ábra. A osztályú cím Az 1.0.0.0 és a 127.0.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. A hálózatot az első bájt, azaz a cím első számjegye azonosítja. A további három bájton ábrázolt értékeket a hálózatot felügyelő szabadon osztja ki. Olyan hálózatoknál alkalmazzák, amelyekben 65 536-nál több gép található. Ezzel a címzéssel mintegy 1,6 millió célállomás címezhető. Példa A osztályú IP állomás címére: 120.10.20.30

B osztályú címek

17. ábra. B osztályú cím A 128.0.0.0 és a 191.255.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. A hálózatot az első 16 bit, azaz a cím első két számjegye azonosítja. Az állomások címei a másik 16 biten kiosztott címeken osztozhatnak. Ezért ilyet csak a 65 536-nál kevesebb állomást tartalmazó hálózatok esetében lehet alkalmazni. Példa B osztályú IP állomás címére: 168.10.20.30 20


C osztályú címek

18. ábra. C osztályú cím

A 192.0.0.0 és 223.255.255.0 közötti hálózatokat foglalja magában. A célállomások címei mindössze 1 bájtnyi címterületen oszthatóak, így az ilyen hálózatokban legfeljebb 256 állomás címezhető. Példa C osztályú IP állomás címére: 120.10.20.30

Speciális IP címek -

A 224.0.0.0 és 254.0.0.0, a D, E és F kategóriába sorolt tartományi címeket nem adják ki hálózatok számára, azok speciális felhasználásra vannak fenntartva.

-

A 127.0.0.0 hálózat a helyi hálózati elemek tesztelési céljára szintén fenntartott. A működőképesség ellenőrzésére önmaguknak tudnak csomagot küldeni az eszközök a 127.0.01 címre.

-

Broadcast (szórási) címek: az adott hálózat IP-címtartományának utolsó címét az állomások szórási címként használhatják. Azaz ha erre a címre csomagot küldenek (pl. útvonalválasztási információ céljából említettük ezt az esetet a TCP/IP protokollstruktúra bemutatásakor), akkor azt minden, a hálózathoz csatlakozó állomás egyszerre megkapja.

Bár az előbb vázolt címzési rendszerrel 2 32 számú (mintegy 4 294 967 296 állomás címezhető (elvileg), ám e szám bármilyen nagynak is tűnik, fogyóban van. Hisz állomáscímeket nemcsak a számítógépek, hanem valamennyi, a hálózatot használó eszköz igényel. E probléma kiküszöbölésére is alkalmas megoldás az alhálózatok létrehozása. Az elválasztást az alhálózati maszk szolgálja. Ez szintén egy 32 bites cím, ahol a hálózatnak megfelelő és az alhálózatot azonosító biteken 1-esek, a többi helyen 0-ák állnak (pl. C osztályú IP-cím esetén 255.255.255.0). Ahhoz, hogy eldönthessük, hogy egy számítógép mely hálózathoz tartozik, egy egyszerű és (and) műveletet kell végrehajtani az IP-cím és a hálózati maszk értékeivel. (C) Az internet címzési rendszere: tartománynév Az előzőekben bemutatott pontozott, decimálisnak is mondott IP-címek rendszere aligha sarkallna tömegeket hálózati kommunikációra, hisz az egyes címeket nehéz fejben tartani, nem lehet kötni a keresett információhoz. Ezért az egyes IP-címekhez domainneveket (tartományneveket) rendelnek. Ezek nem maguk az adott weboldalak, hanem csupán egy felhasználóbarát címzési rendszer.

21

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA A tartománynevek felépítése (jobbról balra haladva): -

Felső szintű tartomány (TLD – Top Level Domain): ez a név végén ponttal elválasztott utolsó elem. Két csoportja van: 

nemzetközi fődomain (top level domain): rendszerint három karakteres, a működési területet jelző rövidítés; ilyen például: .com, .org, .mil, de a .eu is ide sorolandó;



nemzeti domainek: az adott ország nevére utaló kétkarakteres rövidítés; így a .hu Magyarországot, a .en és a .gb Angliát jelenti és sorolhatnánk.

-

A

második

szintű

tartomány

(SLD):

a

tartománynév

e

részlete

szabadon

megválasztható. Bár lehetőség van újabban nemzeti karakterkészleteket tartalmazó tartománynevek választására, ez — szerencsére — nem terjed, gondoljunk azokra a nehézségekre, amelyek egy-egy magyar ékezetes betű begépelését jelentenék külföldi útjaink során. -

Ez alá is rendelhető névvel ellátott célállomás (subdomain), a második szintű domaintől ezt is ponttal választjuk el.

Ahhoz, hogy a két különböző címzési rendszer egymásnak megfeleltethető legyen, DNSeket (Domain Name Server) alkalmazunk a hálózatban. Magán az interneten több ezer ilyen kiszolgáló található, de belső hálózatunk számára magunk is létrehozhatunk ilyet. A már említett UDP protokollt használják rendszerint a névfeloldási kérések csomagjainak küldésére.

5. A hálózat fizikai egységei Passzív hálózati eszközök, a strukturált kábelezés A strukturált kábelezési rendszerek nem csupán az informatikai hálózatok kialakítását teszik lehetővé, hanem egy rendszerben integrálják a hangátviteli, adatátviteli és egyéb (pl. riasztó, tűz- és egyéb jelző-) rendszerek igényeit. Ez nemcsak esztétikai előnyt jelent, hanem egyszerűbb kivitelezést, később az új technológiák (pl. VoIP telefonok, hangátvitel) könnyebb bevezetését is szolgálja.

Csatlakozók A sín topológiájú hálózatok 50 Ohmos koaxiális kábelt és ahhoz BNC csatlakozókat alkalmaznak.

Ezekkel

-

csökkenő

gyakorlati

szerepük

miatt

-

nem

foglalkozunk

részletesebben. Az RJ-45-ös csatlakozók a csavart érpáras kábelezés eszközei. A hálózati csatlakozókábel készítése kapcsán részletesen is megismerjük.

22


19. ábra. RJ-45 típusú csatlakozó Az optikai kábelezés kialakítása speciális szakismereteket és szerszámozottságot igényel. Számos kialakítású kábelrendszert alkalmaz a gyakorlat: FC, ST, SC, LC, MU és E2000 típust. A kétirányú adatátvitelhez duplex kivitelt alkalmazunk.

Fali aljzatok A végpontokhoz vezető kábelezés fali aljzatokhoz csatlakozik. Az ilyen aljzatok esetén a színhelyes bekötést a betéten elhelyezett színkódok mutatják. A képen látható típus két színsorrendet tüntet fel. Ennek oka, hogy az EIA/TIA 568A és EIA/TIA 568B szabványok a színjelölés két változatát rögzítik. Bár Európában inkább az A változat az elterjedtebb, ám a Cisco és más vezető hálózatieszköz-gyártók a B típust részesítik előnyben.

20. ábra. Színkódok jelölése10

10

Forrás: www.legrand.hu (2010. november 7.)

23


Kábelrendezők, patch panelek A nagyszámú eszköz összekapcsolását vagy nagyobb fizikai távolságot átfogó hálózatok esetén huzalozási központokat hoznak létre. Ezek közül az egyiket fő elosztó központnak jelölik ki (MC – main cross-connect), míg a többit közbenső elosztó központnak (ID – intermediate cross-connect) nevezik. Ezeket gerinckábelek kötik össze. Ezek a horizontális kábelrendezőkhöz kapcsolódnak, amelyek a munkaterületekhez közeli kisebb helyiségekben vagy szekrényekben gyűjtik össze a végponti kapcsolódási helyekről befutó vezetékeket. Ezeket kábelrendező panel vagy betűzőtábla fogadja, és toldókábelen vagy átkötésen keresztül csatlakoztatja a szintén itt található aktív hálózati eszközhöz (pl. router, switch stb.). A legnagyobb mennyiségű kábel többnyire ilyen horizontális rendező- szekrényben fut össze. Aktív hálózati eszközök (A) Hálózati csatolókártya Bár a legtöbb alaplap integrált hálózati csatoló(ka)t tartalmaz, szükség lehet csatolókártyán ilyet beszerelni a számítógépbe. A beszerelés menetét könyvünk első kötetében már megismertük. Azonban szükséges az új eszköz szoftveres telepítése, beállítása is. A fizikailag csatlakoztatott eszköz üzembe helyezésekor rendszergazdai jogosultsággal lépjünk be a számítógép indulásakor. Amennyiben a Windows az új hardvert észleli, elindítja a telepítési varázslót. Bár több úton is kísérletet tesz a szükséges driverek (vezérlőállományok) megtalálására, ha rendelkezünk az eszközhöz telepítőlemezzel (vagy más telepítőkészlettel), akkor célszerű manuálisan megadni annak elérési meghajtóját, mappáját. Ha telepítőkészlet nem áll rendelkezésre, vagy az nem kompatibilis az alkalmazott operációs rendszerrel, a gyártó weboldaláról rendszerint letölthető a megfelelő driver. (B) Jelismétlő (repeater) Ha nagyobb távolságokra kell eljuttatni a jeleket a hálózaton keresztül, az a közvetítő közegben fellépő jelcsillapodás (veszteség) és a zavarjelek miatt a vevő oldalán a jelszintek érzékelésében bizonytalansághoz vezethet. Ezért a jeleket megfelelő szakaszonként erősíteni kell. Erre szolgálnak a repeaterek. Egyéb vezérlési feladatot nem látnak el, de gondoskodni

kell a

jelvezetékekkel

együtt

futó, a

szükséges tápellátást

biztosító

vezetékekről is a kábelben. Az OSI modell fizikai rétegéhez tartozó eszköz. (C) Hub Szintén az OSI modell alsó szintjéhez (hálózati réteg) tartoznak a hubok. Ezek azonban a jelerősítés mellett a jelek több, hozzájuk kapcsolt állomás irányába történő szétosztásáról is gondoskodnak. Ma már nem gyakoriak a hálózatokban az intelligensebb eszközök terjedése miatt.

24

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA (D) Híd (bridge) A hidak az OSI modell adatkapcsolati rétegének eszközei. A forgalmazott adatkeretek címe alapján

képesek

a

keretet

irányítani, így

nagyméretű, sok

eszközt összekapcsoló

hálózatokban helyes konfigurálásukkal csökkenthető a hálózat leterheltsége. (E) Kapcsoló (switch) Szintén az OSI modell adatkapcsolati rétegének eszköze, gyakorlatilag egy többportos híd. A kapcsoló portjai egy-egy hálózati szegmenst reprezentálnak, és a hídhoz hasonló, az egyes portok felől érkező keretcímek alapján felépített táblázatot hoznak létre az adatkeretek továbbításához. Ez segít a célállomás meghatározásában. (F) Forgalomirányító (router) Az OSI modell harmadik szintjén (hálózati réteg) működő eszköz. Feladata a csomagok forrástól célig történő eljuttatásának irányítása. Helyi címfeloldó szolgáltatást biztosít, és az alhálózati eljárások használatával szegmentálja a hálózatot. Ehhez nemcsak a helyi, hanem a felsőbb hálózathoz is csatlakoznia kell.

6. Számítógép-hálózati beállítások, konfigurálás A helyesen kiépített hálózatot be kell állítani, ellenőrizni szükséges a működését. (A) Hálózati kártya A hálózati kártya beépítése, a szükséges driverek telepítése után a helyes működést a ping paranccsal ellenőrizhetjük. Ezt a Parancssor alkalmazás segítségével használjuk. Mivel még nem tudjuk, hogy a hálózat egyéb elemei megfelelően működnek-e, használjuk a 127.0.0.1 címet.

21. ábra. A hálózati csatoló ellenőrzése ping paranccsal

25

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA A ping parancsot természetesen összetettebb feladatok, jellemzően távoli állomások csatlakoztatásának ellenőrzésére használjuk általában. Számos kapcsolóval egészíthetjük ki működését. A ping parancs szintaktikája:

22. ábra. A ping parancs szintaktikája

26

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Amennyiben hibát észlelünk, ellenőrizzük a hálózati csatoló beállításait a vezérlőpulton:

23. ábra. Hálózati kártya beállítása Windows rendszerben

Ritkán szükséges lehet a megszakítások átállítása, illetve a meghajtó szoftver frissítése. Minden hálózati kártyát egyedi kód, a MAC (Media Access Control) cím azonosít (kiemelve látható a következő ábrán). Ezek 48 bit hosszúságú, általában hexadecimálisan megjelenített számok. Az első 24 bitnyit szervezetazonosítóként (OUI – Organizational Unique Identifier) az IEEE osztja ki és tartja nyilván, a másik 24 bitet a gyártó rendeli az eszközhöz, de ki kell zárnia az ismétlődést.

27

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA A telepített eszköz részletes adatait az „ipconfig /all” paranccsal jeleníthetjük meg:

24. ábra. Az ipconfig parancs lefutása az ellenőrzés során 28

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA A parancs számos egyéb funkciót tartalmaz, ezek szintaktikája:

25. ábra. Az ipconfig parancs szintaktikája

29

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA (B) A számítógép hálózati beállításai Az operációs rendszer telepítését követően – a hálózati kapcsolat helye, fajtája stb. – miatt szükséges lehet egyedi beállítások megadása. Ezt a Vezérlőpulton keresztül tehetjük meg. Itt láthatjuk a kapcsolati térképet is, illetve az esetleges hibákról a visszajelzést.

26. ábra. A számítógép hálózati viszonyainak beállítása a Vezérlőpultban

30

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA A

kapcsolat

tulajdonságainak

megjelenítéséhez,

megváltoztatásához

rendszergazdai

jogosultság szükséges. A hálózat üzemeltetőjétől kaphatjuk meg a szükséges adatokat a beállításokhoz. Az IP-címet megadni kellő gondossággal és megfelelően adminisztrálva kell, hisz amennyiben több gépen is azonos IP-címet állítunk be, ütközés lép fel, és egyik gép sem fog tudni a hálózaton kommunikálni.

27. ábra. IP-címbeállítás megadása

Ha a hálózaton DHCP kiszolgáló működik, akkor engedélyezhetjük az automatikus beállítások használatát, így az eszköz indításakor a rendelkezésre álló címtartományból dinamikusan kiosztott IP-címet rendel hozzá a kiszolgáló az eszközhöz. Ilyen esetben a pillanatnyi beállításokat a Részletek gombra kattintva ellenőrizhetjük.

31


28. ábra. A hálózati kapcsolat adatainak megjelenítése

32

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA (C) Megosztott erőforrások a számítógép-hálózaton A számítógép-hálózatok előnye, hogy számos erőforrás használatát megoszthatjuk a felhasználók között. Ezek lehetnek hardver- (pl. nyomtató) és szoftver- (pl. tárhelyek) megosztások. A hardvermegosztások közül a leggyakoribb a nyomtatók megosztása. A nyomtató fizikai elhelyezkedése szerint lehet: -

a szerverhez kapcsolt;

-

önálló állomásként a hálózathoz kapcsolt;

-

a hostgéphez csatlakoztatott és innen megosztott.

Utóbbi esetben a megosztást a nyomtató adott számítógépre történt telepítését követően a nyomtató tulajdonságait megjelenítve tudjuk megtenni. Olyan megosztási nevet adjunk meg, ami egyértelműen azonosítja az eszközt. Ugyanitt választhatjuk ki több telepített nyomtató közül az alapértelmezettet, valamint sok egyéb beállítást is.

29. ábra. Hoston telepített nyomtató megosztása a hálózatban 33

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Akár egész meghajtót, akár egyes mappákat is megoszthatunk. Meghatározhatjuk azt is, hogy ki, milyen jogosultsággal rendelkezzen ezek vonatkozásában.

30. ábra. Fájl- és mappamegosztás

Meghajtók megosztásakor — de általában minden adattároló megosztásakor — legyünk kellően körültekintőek, hogy szenzitív adatok ne kerülhessenek jogosulatlan kezekbe. Ennek érdekében célszerű csak bizonyos mappákat megosztani, illetve csak olyan meghajtót, amelyen személyes adatokat nem tárolunk. Különösen igaz ez akkor, ha másoknak nemcsak olvasási, hanem módosítási (írási) jogot is adunk.

34


31. ábra. Fájl- és mappamegosztás engedélyezése Ezek az erőforrás-megosztások a hostgépek beállításaira vonatkoznak. Természetesen vállalati, intézményi rendszerekben jellemzően nem ezekkel, hanem a kiszolgáló (szerver) megosztott erőforrásaival találkozunk. Ennek bemutatása túlmutat e könyvön, az külön szakképesítések tematikája.

35

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA (D) A hálózat figyelésére, felderítésére szolgáló lehetőségek Nyomkövetés A tracert parancs szolgál a TCP/IP-hálózatokban annak megjelenítésére, hogy egy csomag milyen útvonalon haladt célállomása felé.

32. ábra. A tracert parancs szintaktikája Akkor használjuk, ha hálózati hibát észlelünk. A visszakapott értékekben nem bízhatunk meg teljesen, hisz a routerek, tűzfalak a tényleges adatokat módosítják, felülírják. Példaként egy honlap (www.koponyeg.hu) elérési útvonala az éppen használt számítógépről:

33. ábra. Egy honlap elérési útjának megjelenítése tracert parancs segítségével

Léteznek alkalmas segédprogramok, amelyek szemléletesen, földrajzilag is beazonosítva jelenítik meg az így kapott információkat.

36

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Netstat A netstat paranccsal jeleníthetjük meg a protokollstatisztikát és az éppen futó TCP/IPkapcsolatokat. A parancs szintaktikája:

34. ábra. A netstat parancs szintaktikája

37

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA Tegyük próbára! Meglepő, hogy milyen sok nyitott kapcsolatunk van szokványos használat mellett is:

35. ábra. Nyitott kapcsolatok listázása netstat paranccsal

A bemutatott néhány lehetőség csupán ízelítő, természetesen mind parancssorból, mind a Windows beállításai között, és segédprogramok alkalmazásával is számos beállítási (konfigurálási) lehetőség kínálkozik.

38


TANULÁSIRÁNYÍTÓ A Szakmai információtartalom (tananyag) részben leírt sok ismeretet most értelmezze az eredeti kérdéseink (Esetfelvetés—munkahelyzet) tükrében. Lapozzon vissza, és olvassa el ismét a kérdéseket! Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező ismeretre tehet szert. Fontos! Soha ne arra törekedjék arra, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit. Az informatika egy gyorsan fejlődő tudomány, így az összefüggések megértése, és ezek alapján a gyakorlatban felbukkanó újabb technológiák rendszerbe illesztése a feladata. 1. a) Mérje fel munkakörnyezetét, a munkahelyi, iskolai számítógép-hálózatot! Írja le megállapításait!

Az összes számítógép száma: __________________________________________________________________ A hálózatba kapcsolt számítógépek száma: _______________________________________________________ A hálózathoz önállóan kapcsolódó egyéb berendezések (rögzítse funkciójukat, pl. nyomtató, és típusukat is!): _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

b) Milyen hálózati topológiát valósít meg a munkahelyi (iskolai) hálózat? Írásban válaszoljon!

A topológia típusa: __________________________________________________________________________

39

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA c) A kapcsolat létrehozásának milyen fizikai megvalósítását alkalmazzák? Rendszerint több átviteli közeg is segíti a rugalmas kapcsolódást a hálózathoz, így rögzítse azt is írásban, hogy az egyes módszerek milyen eszközcsoportokhoz rendelhetőek hozzá!

1. _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

d) Milyen aktív kapcsolóeszközök biztosítják a hálózat működését? Összesen hány ilyen eszköz működik a hálózatban? Írja le megállapításait!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

e) Írásban értékelje a feltárt hálózatot!

Alkalmasság: ______________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Korszerűség: ______________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Javasolt változtatások: _______________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

40

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA 2. Végezze el egy számítógép hálózati beállításait, ellenőrizze a hálózati kapcsolatot! a) A vállalati rendszergazdától, illetve oktatójától (ha otthon próbálkozik e lehetőségek használatával: internetszolgáltatójától) szerezze be az alábbi információkat! Hogy el ne felejtse, írja is le!

Felhasználható IP-címtartomány kliensgépeken: ___________________________________________________ Kiosztott IP-cím a beállítandó eszközön: _________________________________________________________ Alhálózati maszk: ___________________________________________________________________________ Alapértelmezett átjáró: _______________________________________________________________________ Elsődleges DNS kiszolgáló IP-címe: ____________________________________________________________ Másodlagos DNS kiszolgáló IP-címe: ___________________________________________________________

b) A Vezérlőpult segítségével állítsa be ezeket az értékeket! Ha

nincs

kellő

jogosultsága

a

beállítások

elvégzéséhez,

kérjen

lehetőséget

a

rendszergazdaként való kezeléshez! Ne feledje: a szükséges jelszót ne írja le, ne adja meg másnak! Ha kell, jelszó-emlékeztetőt írjon fel magának. Ellenőrizze a beállított értékeket a hálózati kapcsolatok részletes adatait megjelenítve! Jegyezze fel az alábbi információkat!

A hálózati kártya típusa: ______________________________________________________________________ MAC cím: ________________________________________________________________________________

c) A parancssorból indítható hálózati parancsokkal tárja fel a hálózatot! -

Jelenítse meg az ipconfig parancs lehetőségeit! Használja az „ipconfig ?” szintaxist!

-

Jelenítse meg az összes konfigurációs adatot a parancs segítségével!

-

Derítse ki a tracert paranccsal, hogy milyen útvonalon jut el a www.magyarorszag.hu címre! Elemezze a feltárt útvonalat!

-

Próbálja ki a ping és a netstat parancsok lehetőségeit a hálózat feltárására, távoli állomás elérhetőségének ellenőrzésére!

Készítsen feljegyzéseket a parancsok használata során (rögzítse, hogy milyen kapcsolókkal, milyen paraméterekkel adta ki a parancsokat)!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

41


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

d) Oktatója segítségével ellenőrizze a hálózatról feltárt információkat, illetve amennyiben valamely parancs kiadása meghiúsult, avagy hibajelzést kapott, ennek okait is! Beszéljék meg a használat gyakorlati eseteit!

42


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Hierarchikus rendben nevezze meg az OSI modell rétegeit!

1. _______________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________________________ 4. _______________________________________________________________________________________ 5. _______________________________________________________________________________________ 6. _______________________________________________________________________________________ 7. _______________________________________________________________________________________

2. feladat Oldja fel, értelmezze az alábbi betűszavakat!

LAN: ____________________________________________________________________________________ OSI: _____________________________________________________________________________________ ISO: _____________________________________________________________________________________ UTP: _____________________________________________________________________________________ WiFi: ____________________________________________________________________________________

3. feladat Határozza meg a 137.154.10.254 IP-cím egyes jellemzőit!

Osztály: __________________________________________________________________________________ A hálózatban címezhető gépek száma: ___________________________________________________________

43

BEVEZETÉS A HÁLÓZATOK VILÁGÁBA 4. feladat Milyen aktív hálózati eszközöket ismer? Legalább ötöt nevezzen meg!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

5. feladat Értelmezze a MAC cím elnevezést!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

44


MEGOLDÁSOK 1. feladat 1. Alkalmazási réteg 2. Megjelenítési réteg 3. Viszonyréteg 4. Szállítási réteg 5. Hálózati réteg 6. Adatkapcsolati réteg 7. Fizikai réteg 2. feladat -

LAN: Local Area Network — helyi hálózat

-

OSI: Open System Interconnection Reference Modell

-

ISO: International Organization for Standardization — Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

-

UTP: Unshielded Twisted Pair — csavart érpáras kábel

-

WiFi: Wire Fire — rádiófrekvenciás (vezeték nélküli) hálózati kapcsolati módszer

3. feladat -

B osztályú

-

65535

4. feladat Hálózati csatolókártya, repeater, hub, bridge, switch, router. 5. feladat 48 bit hosszúságú, hexadecimálisan megjelenített szám; a hálózati eszköz egyértelmű fizikai címe, azonosítója.

45


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Tanenbaum, Andrew S.: Számítógép-hálózatok. Panem, Budapest, 1999. Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996. Csala Péter - Csetényi Arthur - Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books, Budapest, 2003. Markó Imre: PC-k konfigurálása és installálása. A szoftver. LSI Oktatóközpont, Budapest, 1999. http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows7/products/system-requirements (2010. november 07.) https://www.microsoft.com/hun/technet/tc/?id=c11d35f3-8a2a-4801-bdd11086e903967a (2010. november 07.)

AJÁNLOTT IRODALOM Tanenbaum, Andrew S.: Számítógép-hálózatok. Panem, Budapest, 1999. Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996. Csala Péter - Csetényi Arthur - Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books, Budapest, 2003. Dr. Nagy Gábor: Útmutató a Windows Registry használatához. SZAK Kiadó, Bicske, 2005. Stanek, William R.: Microsoft Windows parancssor. A rendszergazda zsebkönyve. SZAK Kiadó, Bicske, 2004. Szücs László: Digitális számítógépek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2005. Vincze Tamás: Bevezetés az internet protokollba. http://www.cab.u-szeged.hu/linux/doc/tcpip/tcpip00.html (2010. november 07.) http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows7/products/system-requirements (2010. november 07.) https://www.microsoft.com/hun/technet/tc/?id=c11d35f3-8a2a-4801-bdd11086e903967a (2010. november 07.)

46





Németh László

Szövegszerkesztés alapjai



A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Önt a munkahelyén a következő feladattal bízzák meg: Munkája során elkészítendő jelentéseket

számítógéppel,

szövegszerkesztő

programmal

kell,

hogy

elkészítse,

kinyomtassa, archiválja a dokumentumokat. Számítógépet már használnak az irodában internetezésre, levelezésre, de semmilyen professzionális szövegszerkesztő nincs rá telepítve. Ki kell választania és megfelelő módon telepíteni kell a programot használat előtt. (Ha szükséges, kérheti egy rendszergazda segítségét is.) Fontos, hogy tartsa be az adatvédelmi és szerzői jogi törvények előírásait! A következő főbb feladatokat kell elvégezni: 1. A feladathoz szükséges szoftver kiválasztása 2. Telepítés, konfigurálása megfelelő opciókkal (rendszergazdával) 3. Szövegszerkesztés gyakorlata 4. Archiválás A probléma megoldását bemutatva, az Ön tanulását segíteni szeretném a következő tananyaggal, ahol a szakmai információk mellett összefoglalást és önellenőrző kérdéseket, feladatokat is talál. Angol szakmai szókincsének bővítéséhez is kap segítséget. Saját ütemében haladjon, a feladatokat ellenőrizze le a javítókulcs segítségével, és ha szükséges, ismételje át a tananyagot.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. A feladathoz szükséges szoftver kiválasztása A feladathoz szükséges szoftver kiválasztásához ismernünk kell az irodai programcsomag fogalmát: Az irodai alkalmazás- vagy programcsomagok olyan számítógépes programok vagy programkészletek, melyek egy átlagosnak képzelt hivatalban, munkahelyen az irodai jellegű teendők

(szövegszerkesztés,

nyilvántartások

kezelése,

prezentációkészítés

stb.)

számítógépes (szoftveres) megvalósítását teszik lehetővé.

1

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI A legtöbb ilyen csomag egyben programrendszer, vagyis nem csupán különálló programok közösen megvehető, esetleg egyszerre telepíthető halmaza, hanem a programok egymással összefüggenek: egymásból hívhatók, képesek egymás fájlformátumainak bizonyos fokú kezelésére, esetleg bizonyos szolgáltatásaik a csomag részeként közös szolgáltatásként valósul meg (például közös súgórendszer, valamint egységes felhasználói felület a komponensek között). Az irodai alkalmazáscsomagok mindenképp kell, hogy tartalmazzanak: egy Wysiwyg szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítő alkalmazást; személyes nyilvántartó programot (naptárprogram, névjegyalbum, telefonkönyv stb., általában egy programban integrálva); adatbázis-kezelő programot; webhely- és/vagy weblapszerkesztő programot (gyakran a bemutató készítő programmal integrálva, azzal egyben); személyes levelező- és üzenetkezelő programot (gyakran a személyes adatnyilvántartó programmal integrálva, azzal egyben). Választhatunk nyílt forráskódú, például OpenOffice.org, vagy jogvédett, például Microsoft Office programcsomagok közül, annak függvényében, hogy ingyenesen akarjuk a problémát megoldani vagy sem. Az egyik legelterjedtebb irodai programcsomag a Microsoft Office, melynek áttekintését - a verziókra és a komponensekre nézve az alábbiakban találja: Napjainkban használatos Office verziók: -

Office 95 (7.0) (Word 95 stb.) – 1995

-

Office 97 (8.0) (Word 97 stb.) – 1996

-

Office 2000 (9.0) (Word 2000 stb.) – 1999

-

Office XP (10.0) (Word 2002 stb.) – 2001

-

Office 2003 (11.0) (Word 2003 stb.) – 2003

-

Office 2007 (12.0) (Word 2007 stb.) – 2007

A jelenlegi Microsoft Office 2007 programok:

2

-

Access 2007 – adatbázis-kezelő program

-

Communicator 2007 – azonnali üzenetküldő alkalmazás

-

Excel 2007 – táblázatkezelő program

-

FrontPage® 2007 – webhelykészítő és -kezelő program

-

Groove 2007 – csoportmunkaterület-kezelő program

-

InfoPath™ 2007 – információgyűjtő eszköz

-

OneNote™ 2007 – jegyzetkészítő és -kezelő program

-

Outlook® 2007 – személyiadat-kezelő és kapcsolattartási program

-

PowerPoint® 2007 – bemutató-készítő program

-

Project 2007 – projektkezelő program

-

Publisher 2007 – kiadványkészítő program

-

SharePoint Designer 2007 – webalkalmazás-fejlesztő program

-

Visio® 2007 – diagramkészítő program

-

Word 2007 – szövegszerkesztő

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI A Word az Office csomag talán legtöbbet használt, talán legsokoldalúbb tagja. Szöveg és egyszerűbb kiadványok szerkesztésére használható, helyesírás-ellenőrző eszközökkel bővített alkalmazás, amely természetesen rendelkezik a szövegszerkesztők megszokott lehetőségeivel (betűtípus-váltás, szövegmozgatás, másolás stb.), de megoldható benne a táblázatkészítés, rajzolás, szervezeti diagram készítése, WordArt stb. Lehetőségünk van a Word használatára az elektronikus levelezésben és a weblapkészítésben is. Példánkban a szükséges program kiválasztása tehát megtörtént, a verziószámot tekintve alkalmazkodni fogunk az adott cégnél esetleg már megvásárolt verzióhoz, ez a 2003-as.

2. Telepítés, konfigurálás a megfelelő opciókkal (rendszergazdával) A telepítéshez készítsük elő az MS Office 2003 telepítő CD-t és a hozzá tartozó termékkulcsot is, amely egy betűkből és számokból álló jelsorozat. A programok telepítéséhez rendelkeznünk kell rendszergazdai jogosultsággal. Ha szükséges, kérjük a vállalatnál kijelölt személy segítségét ehhez a műveletsorhoz. Helyezzük be az Office 2003 CD-lemezt a CD-meghajtóba, amely jól működő operációs rendszer esetén automatikusan elindítja a telepítőprogramot. Ekkor elindul egy telepítőprogram, majd kis idő múlva megjelenik egy űrlap, ahol a termék jogosult felhasználójának neve, cégneve, monogramja adható meg. Az 5 x 5-ös betű- és számcsoportból álló regisztrációs azonosító beírása után folytatódhat a telepítés. Az ablak felépítése továbbra is ez a varázsló-típusú ablak lesz, ahol a bal oldalon láthatjuk a szükséges lépések megnevezését, a jobb oldalon az általunk kitöltendő rovatokat és alul a parancsgombokat, amelyekkel továbbhaladhatunk, visszaléphetünk, kérhetünk egy kis segítséget (Súgó), vagy kiléphetünk a telepítésből (Mégse). A regisztrációs azonosító helyes beírása után elolvashatjuk a licencszerződést, amelyből megtudhatjuk, mihez van jogunk és mihez nincs a program használata során.

3

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI Ezután akár el is kezdhetjük a telepítést; ha úgy gondoljuk, hogy a szövegszerkesztőn kívül más alkalmazásokra is szükség lehet (példánkban az Excel, Powerpoint és Access), jelöljük be azokat is. Az alkalmazások részletes testre szabásához tegyünk pipát a képen látható jelölőnégyzetbe is, majd nyomjuk meg a Tovább gombot.

1. ábra Egyéni telepítés

4

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI A következő lépésben beállíthatjuk a telepítendő alkalmazásokat, eszközöket. Azt is ellenőrizhetjük, van-e szabad hely a meghajtónkon. Utólag is módosíthatunk az összetevőkön. Az alábbi példában már korábban telepített összetevőket távolítunk el, így a szükséges lemezterület negatív lesz.

2. ábra Részletes testreszabás

3. Szövegszerkesztés gyakorlata A szövegszerkesztő program elindítása -

A gép bekapcsolása után kattintson az egér bal gombjával egyet a bal alsó sarokban látható Start gombra.

-

A felgördülő listán a bal alsó sarokban olvasható Minden program parancs mellett egy jobbra mutató zöld nyíl van. Ez azt jelzi, hogy ebből a menüből további lista gördül ki. Vigye fel az egeret erre a parancsra, ekkor ez kijelölt állapotba kerül (például kék színű lesz). Kattintania nem kell, az új lista enélkül is kigördül.

-

A megjelenő listán több olyan parancs látható, amelyek neve mellett egy kis jobbra mutató fekete nyíl van. Ezek azt jelzik, hogy belőlük szintén további lista jeleníthető meg. Vigye az egeret a Microsoft Office parancsra. Itt szintén nem kell kattintania. 5

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI -

Az újonnan kigördült listán a Microsoft irodai csomagja szerepel. Lépjen az egérrel az újonnan megjelenő listán olvasható Microsoft Office Word 2003 sorra, s itt kattintson egyet. Figyelje meg, hogy egy kis ikon látható a programnév előtt.

-

Ennek hatására megjelenik a szövegszerkesztő program induló képernyője.

-

Az első használat után a programnév már megjelenik az első listán, s közvetlenül elérhető a Start gombra való kattintással. Ha ennél is gyorsabban akarja elérni, kiteheti az Asztalra oly módon, hogy a programnévre kattint az egér jobb gombjával, majd a Küldés menüből választja az Asztal (parancsikon létrehozása) parancsot egy kattintással. Ennek hatására az Asztalon megjelenik a program ikonja és neve.

AZ INDULÓ KÉPERNYŐ

3. ábra Az induló képernyő Ahol: Címsor: Itt látható az aktuális dokumentum neve, mely jelen esetben a Dokumentum1 és a program neve (Microsoft Word). Indításkor ideiglenesen a Dokumentum1 nevet adja a program. Ha a dokumentumunkat meg akarjuk őrizni, akkor el kell mentenünk egy olyan néven, melyen később is megtaláljuk. Erről később lesz szó. 6

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI Menüsor: A különböző menücsoportok (Fájl, Szerkesztés, Nézet stb.) láthatók, melyekhez egy-egy legördülő menüablak tartozik. Alapértelmezésben két kattintással gördül le a teljes lista. Az egy kattintással történő kezelés beállítását fentebb tanulta. Szokásos eszközsor: A leggyakrabban használt parancsok ikonjait tartalmazza. Ezek használatával elkerülhető a menücsoport legördítése. (Szintén egy kattintással adhatjuk ki a parancsot.) Nézzük meg, melyeket használjuk leggyakrabban (balról jobbra). Ha az egérrel rámutatunk, kiírja a szerepét, úgymint: -

Új dokumentum

-

Megnyitás

-

Mentés

-

Nyomtatás (az egész dokumentumra vonatkozik)

-

Nyomtatási kép

-

Balra mutató nyíl a visszavonás jele (kezdőknek talán az egyik legfontosabb)

-

Minden látszik jel (tanácsos a bekapcsolása, ezzel az ikonnal is megtehető egy kattintással)

Formázás eszközsor: A leggyakrabban használt karakter- és bekezdés-formázási parancsokat tartalmazza. Ha az egérrel közelít a gombhoz, kiírja annak jelentését. Szintén egy kattintással tehetők aktívvá, illetve inaktívvá. Legfontosabbak: betűtípus, betűméret, stílusok (például félkövér stb.),

igazítások

(például

balra zárás stb.).

7


A BILLENTYŰZET ÉS A LEGFONTOSABB VEZÉRLŐBILLENTYŰK SZEREPE Mielőtt hozzákezd egy új dokumentum készítéséhez, ismerkedjen meg a billentyűzettel, mint elsődleges beviteli eszközzel.

4. ábra A billentyűzet

Ahol: -

Backspace (a)

A kurzortól balra lévő karaktert vagy karaktereket törli. Írás közben a gyors javítást teszi lehetővé. -

Delete (b)

A kurzortól jobbra lévő karaktert vagy karaktereket törli. -

Insert vagy Átír funkció (c)

Bekapcsolása esetén az új szöveggel átírja a már meglévőt. Óvatosan (vagy sohasem!) szabad használni, mert észrevétlenül eltűnik az a szövegrész is, amit nem szándékozott törölni. Bekapcsolását visszajelzi az állapotsoron látható ÁTÍR felirat. -

Home (d)

A kurzor a sor elejére ugrik. -

End (e)

A kurzor a sor végére kerül. 8


Page Up (f)

Egy képernyőmérettel feljebb látja a dokumentumot. -

Page Down (g)

Egy képernyőmérettel lejjebb látja a dokumentumot. -

Shift (váltó) segédbillentyűk (h)

A nagybetű írásához és mindazon jelek megjelenítéséhez szükségesek, amelyek a billentyűk felső felében helyezkednek el. Ez látványosan a karakterbillentyűzet számsorán látható. A segédbillentyűket nyomva kell tartani, s mellette kell kezelni a másik billentyűt. -

Caps Lock billentyű a végig nagybetűs írásra szolgál. Kikapcsolásához újra meg kell nyomni.

-

Ctrl (kontroll) - segédbillentyűk.

-

Alt - segédbillentyű.

-

Alt Gr - segédbillentyű.

Utóbbi három segédbillentyűre jellenző, hogy szerepük alkalmazói programonként eltérő. A kurzormozgató billentyűkkel, a Home, End, Page Up és Page Down vezérlőbillentyűkkel, valamint ezeknek és a Ctrl segédbillentyűk együttes kezelésével különböző irányú mozgásokat végezhetünk a szövegben. Bekezdések létrehozása, szöveg bekezdésekre tagolása Bekezdésnek nevezzük az írott szöveg és objektumok azon csoportját, amelyet bekezdésjel (Enterjel = ¶) zár le. Létrehozásához egyszer le kell ütni az Enter billentyűt. Akkor is létrejön egy bekezdés, ha nem gépelünk be semmit, csak leütjük ezt a billentyűt. Hatására egy üres bekezdés keletkezik, ami megfelel egy üres sornak. Minden új dokumentum a létrehozáskor már tartalmaz egy üres bekezdést. A bekezdés egy olyan önálló szövegegység, amely külön formázási technikákkal rendelkezik, beállításai egy egész bekezdésre érvényesek. Formázási lehetőségeit tekintve beállíthatunk: -

különböző igazításokat (bal, jobb, közép, sorkizárt),

-

behúzást, 

a margókhoz képest balról és jobbról minden sorra,



az első sor beljebb kezdését a többi sorhoz képest (első sor behúzása),



a többi sor beljebb kezdését az első sorhoz képest (függő behúzás),

-

térközt a bekezdés előtt és után,

-

a sorok egymástól való távolságát (bekezdésen belül), azaz sorközt,

-

a bekezdés körüli keret és árnyékolás stílusát,

-

jelezett és számozott listákat (a következő jel, illetve szám az Enter leütésére jelenik meg, tehát bekezdésenként) és a tabulátorok jellemzőit. 9

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI Ha szövegbevitel előtt állítunk be egy bekezdésjellemzőt, akkor az újonnan begépelt bekezdések felelnek meg a beállított formátumnak, tehát a bekezdés beállításai a következő bekezdés(ek)re öröklődnek. Hasznos tudnivalók a formázáshoz: Ha a kurzor egy bekezdésben áll, és beállítunk egy bekezdésjellemzőt, a bekezdés felveszi a kívánt formátumot. Tehát egy bekezdés formázásához nem szükséges kijelölni a bekezdést, elég, ha a kurzorunkat letesszük az adott bekezdésbe. Ha több bekezdés jellemzőjét szeretnénk egyszerre átállítani, először ki kell jelölni azokat, majd utána adjuk meg a formátumot. Fontos: Egy bekezdésen belül maradunk, de új sort hozunk létre, ha a Shift + Enter billentyűt leütjük. Ezt nevezzük lágy Enternek is. (Például ennek a bekezdésnek az eleje a Fontos szótól indul, amely után Shift + Enter billentyűkombinációval történt a sorváltás.) Egy dokumentum szövegegységekből épül fel, melyek közül a karakter a legkisebb formázási (szöveg) egység, formázási lehetőségeit tekintve van: -

típusa,

-

stílusa,

-

mérete,

-

színe,

-

beállítható soron belüli helyzete és

-

egymástól való távolsága.

Jellemzőiket a Formátum/Betűtípus menüpontban változtathatjuk meg. A beállító ablak három lapfülből áll, itt csak az első ismertetjük részletesen, mely a Betűtípus lapfül. A betűk megjelenési formáját tudjuk beállítani, melyek a következők: -

Betűtípus

A betű egyedi formájára utal. A betűtípust egy név azonosítja. Az egér bal gombjával történő rákattintással választható ki. -

Betűstílus

Egy betűtípus általában négy formában jeleníthető meg. Lehet normál, félkövér, dőlt és félkövér dőlt. Itt is az egérgomb használatos a kiválasztásnál.

10


Méret

A méret a karakter magasságát adja meg, mértékegysége a pont. Amelyik méretszámot nem találjuk meg a listában, azt be lehet gépelni, ezáltal tetszőleges nagyság állítható be 1 és 1638 pont között, 0,5-es lépésközönként. (1 tipográfiai pont = 0,376 mm.) -

Aláhúzás (melyet stílusként lehet kezelni, de a párbeszédpanelben külön címként szerepel)

Típusa egy legördülő menüből választható ki, ami lehet szimpla, csak szóaláhúzás, dupla, pontozott, vastag, szaggatott, pont-vonal, pont-pont-vonal, hullámos stb.

Ha dokumentumunkban a kurzor egy szóban áll, és rákattintunk egy karakterjellemzőre, a szó felveszi a kívánt formátumot. Ez az új formátum megtekinthető a Minta mezőben. Ha csak néhány betű vagy több szó karakterjellemzőjét szeretnénk beállítani, először ki kell jelölni, s utána adhatjuk meg a formátumot. Ha gépelés előtt állítunk be egy karakterjellemzőt, akkor az újonnan begépelt karakterek felelnek meg a beállítás formátumának.

5. ábra Formázás eszköztár

A fentieket (típus, méret, stílus) a Formázás eszközsorról is kiválaszthatjuk (az aláhúzás típusokból csak a szimplát): Betűszín: A legördülő listából választható ki a kívánt szín, de megtehetjük ezt a Formázás eszközsoron található ikonról is.

11


BEKEZDÉSEK FORMÁZÁSI LEHETŐSÉGEI Igazítás Négyféle igazítást lehet a Wordben beállítani:

6. ábra Bekezdés igazítás

Elérésük a Formátum/Bekezdés menüpontból az Igazítás mezőben vagy a Formázás eszközsorról a fenti ikonokra való egyszeri kattintással lehetséges. A balra zárt (balra igazított) elrendezésnél látható, hogy minden sor a bal margónál kezdődik. Az adott sort ebben az esetben mindig balról kezdjük feltölteni. A változó hosszúságú sorok vége mindig más és más pozícióba kerül. Ez emlékeztet leginkább az írógépen történő munkavégzésre. Középre igazítás esetén a program a sorokat középre, a margóktól egyenlő távolságra helyezi el. Begépelésnél a kurzor a sor közepére kerül, és innen váltakozva jobbra, balra kezdjük feltölteni a sorokat. Gyakran használjuk ezt az igazítási típust címek elhelyezésénél. Jobbra igazított elrendezés látható ebben a bekezdésben. Itt a sorok mindig a jobb margónál érnek véget, s így a sorok vége kerül egymás alá egy sorba. Ezt a típust ritkán használjuk, esetleg ábrák magyarázó szövegénél vagy táblázatok számot tartalmazó celláinál alkalmazható kedvezően. Begépelésnél a kurzor a jobb oldalra kerül, és innen kezdjük feltölteni a sorokat.

12

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI Erre a bekezdésre a sorkizárt elrendezés jellemző. Itt a sorok eleje a bal margóhoz, a sorok vége a jobb margóhoz kerül. A szöveg egyenletesen tölti ki a margók közötti területet. Ezt a program a szóközök nagyságának növelésével éri el. Ez okozza a buktatóját is: ha túl nagy szóközöket kell a programnak beiktatni, az íráskép nem szép. Ekkor használjunk elválasztást

a

sor

végén

Eszközök/Nyelv/Elválasztás

vagy

paranccsal

állítsunk vagy

be kézi

automatikus vezérlésűt

elválasztást a

Ctrl +

az

kötőjel

billentyűkombinációval. Ez utóbbit feltételes elválasztójelnek, ill. kötőjelnek is nevezzük, mert csak akkor aktiválódik elválasztójelként, ha az illető szó a sor végén van. Erre példa ez a bekezdés. A sorkiegyenlítés az Enterrel zárt sorokra nem, csak az automatikusan tördelt és a Shift + Enterrel zárt sorokra vonatkozik. Sorköz A program – mint tanultuk – automatikus sortördelést végez. A sorok közötti távolságot nevezzük sorköznek vagy sortávolságnak. A távolság beállítása a Formátum/Bekezdés/Sorköz mezőben történik. Választhatunk Szimpla (egyes), 1,5-es, Dupla (kettes) sortávolságot. Ezek közül leggyakrabban a szimpla vagy a 1,5-es használatos. Ez a bekezdés 1,5-es, míg az előző szimpla sorközzel íródott. A Legalább azt jelenti, hogy a sorköz az Érték alatt beállított lesz, de bizonyos esetekben automatikusan megnövelheti a program. A gyakorlati életben ritkán használjuk. A Pontosan kiválasztásával az automatikus megnövelést nem engedélyezzük. Szintén ritkán használatos beállítás. Vigyázni kell arra, hogy az érték ne legyen kisebb a betű méreténél, mert a sorainkat nem fogjuk látni. Ez a bekezdés pontosan 12 pt sorközzel készült. (A betű mérete is 12 pt. Össze lehet hasonlítani a szimpla sortávolságú bekezdéssel.) A Többszörös sorköznél a nyilak segítségével félsoronként növelhetjük vagy csökkenthetjük a léptéket, melyhez a program a bekezdésben lévő legnagyobb betűméretet veszi alapul. De a mezőbe egyéb tizedes szám is írható. A mindennapi életben szinte soha nem használjuk. Térköz A bekezdések közötti távolságokat az értelemszerű tagoláshoz leggyorsabban üres bekezdésekkel szabályozhatjuk. Ez a gépírás technikája szerint történik. Az egymás utáni üres bekezdések száma az informatikában azonban nem lehet mérték nélkül. Maximum 3-4 fogadható el, ugyanis a program egy menüponttal megoldást nyújt a tartalmi tagolások jelölésére is. Miután az írás szabályai szerint mindenképp tagolni kell a mondanivalónkat, az üres bekezdések helyett megoldás lehet a térközök alkalmazása.

13

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI Ez a formázási technika szintén a Formátum/Bekezdés menüpontban a Térközhöz tartozó mezők kitöltésével valósítható meg. Az Előtte és Utána mezőkben adható meg, hogy a bekezdés előtt, illetve

után mennyi üres hely legyen. Az alapértelmezés szerinti

mértékegység a pont, de cm-ben is beírhatjuk az értéket, ha a szám után leírjuk a cm szót.

Vigyázat: A korábbi verziókban, ha mindkettő mezőt kitölti, tapasztalni fogja, hogy az értékek összeadódnak. Ezt a 2003-as program már kiküszöböli. Továbbá vegye figyelembe a dokumentum betűméretét is az értékek megadásánál. Például ha a dokumentum 12 pt méretű betűvel készült, s egy üres bekezdésnyi helyet szeretne megadni, akkor 12 pt értéket kell beírni a bekezdés utáni mezőbe. Ha fél sornyi távolság a cél, akkor 6 pt értéket stb. A Térköz címhez tartozó szövegrész új bekezdéseit fél sornyi (6 pt) térköz. Az Előtte és Utána mezőkben adhatjuk meg, hogy a bekezdés előtt, illetve után mennyi üres hely legyen. Az alapértelmezés szerinti mértékegység a pont, de például cm-ben is beírhatjuk az értéket, ha a szám után leírjuk: cm. Behúzás A bekezdések sorainak kezdete és vége alapesetben a beállított bal, illetve jobb margó. (Minta erre ez a bekezdés is.) Erre utalnak a vízszintes vonalzó fehér sávjának bal és jobb szélén látható kis háromszögek, az ún. behúzásjelzők is. Lásd a következő ábrát!

7. ábra Behúzás jelzők

Kiemelések céljából a bekezdéseinket kezdhetjük és befejezhetjük beljebb (esetleg negatív szám megadásánál kijjebb) a beállított bal és jobb margóktól anélkül, hogy azok értékeit módosítanánk.

Erre

szolgál

a

behúzás

beállítása,

melyet

a

Formátum/Bekezdés

menüpontban a Behúzás és térköz lapfülön állíthatunk be. (Ez a bekezdés a bal és jobb margóktól 1 cm-es behúzással készült.)

14

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI Figyelje meg, hogy a menüpontban beállított értékeket megmutatják a vonalzó behúzásjelzői is. Ez azt jelenti, hogy közvetlen elérést is biztosít ez a beállítás, mégpedig úgy, hogy az egeret odavisszük a kívánt behúzásjelzőre, s amikor az egér balra mutató nyíl alakot () vesz fel (ki is írja a megfelelő szöveget), lenyomjuk az egér bal gombját, és addig húzzuk a vonalzón, amíg a megfelelő cm-értékhez nem értünk. Vigyázat: a beállításnál fontos, hogy az egér milyen alakú, mert ha kétirányú nyílra () változik, a margók értékeit módosítja. Erre figyelmeztet a kiírás is. Fontos, hogy precíz behúzás-beállítást (például tizedes értékűt) csak a menüpontban lehet megtenni. A behúzás típusai (melynek beállításai a fenti menüpontban a Típusa mezőben történik): -

A fenti bal és jobb behúzásokon kívül, amelyek a bekezdés minden sorára vonatkoznak, készíthetünk olyan kiemeléseket, amelyek különbséget tesznek a bekezdés első sora és a többi sora között.

-

Első sor (a bekezdés első sora a mérték mezőben beállított értékkel beljebb kezdődik a többi sorhoz képest).

-

Függő behúzásnál: a bekezdés első sora kivételével a többi sor távolságát növeljük meg a bal margóhoz képest.

Szegély (keret) a bekezdés körül és mintázat a bekezdés háttérkitöltésének A szavak, bekezdések kiemelésének egyik hatékony eszköze a szegély és/vagy a háttérárnyékolás bekapcsolása, amely a Formátum/Szegély és mintázat menüponttal végezhető el. Nevezett menüpontban három lapfül között választhatunk: -

Szegély

-

Oldalszegély

-

Mintázat

Szegély lapfül: Egy vagy több bekezdés, illetve kijelölt szövegrész keretezését adhatjuk meg a szegély típusai közül (körül típus – a bekezdés körül történő keretezés –, az árnyék típus, ahol a keret jobb és lenti oldala mellett árnyék látható, a térhatású és az egyéni, ahol a keret minden oldalára más vonalstílust határozhatunk meg, vagy esetleg elhagyható valamelyik oldal). A Stílus cím alatt választhatjuk ki a vonal külalakját, a Színválasztéknál és a Vonalvastagságnál legördülő listából adható meg a kívánt szín és méret. A Beállítások nyomógombra kattintva növelhető vagy csökkenthető a keret és a hozzá tartozó szöveg közötti távolság 0–31 pt értékig. Keretezés kivitelezése: Ha csak egy bekezdésre vonatkozik a keretezés, elég a kurzorunkat elhelyezni az adott bekezdésben, több bekezdésnél ki kell jelölni azokat. Ez utóbbi esetben bekezdések közötti vonalazás is megadható. 15

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI Kijelölés esetén a Hatókörnél leolvasható vagy módosítható a keretezendő terület. Ezután a menüpontban rá kell kattintani először a megfelelő típusra, majd kiválasztani sorban a többit, vagyis a stílust, színt és vonalvastagságot, végül, ha szükséges, meghatározni a vonal távolságát a szövegtől. Az Egyéni típusnál a megadott stílussal, színnel és vonalvastagsággal a Minta mezőben kattintani szükséges a megfelelő oldalra vagy a nyomógombokra. Keret törlése: Teljes keret törléséhez a Nincs típust kell választani, míg egy-egy oldali vonal törlésekor a Mintában a megfelelő oldalra vagy nyomógombra történő kattintással. Több bekezdés egyéni szegélyezésére példa ezen az oldalon a Szegély lapfülhöz tartozó szövegrész bal és jobb oldalán húzódó dupla keretvonal.

A SZÖVEG NYOMTATÁSA Nyomtatás előtt hasznos a Nyomtatási kép megtekintése menüpont, melyet a Fájl menüből indíthatunk, vagy az eszköztár ikonjával, azt a célt szolgálja, hogy mielőtt kinyomtatnánk dokumentumunkat, még egyszer teljesen hűen azt megnézhessük, hogyan fog kinézni szövegünk kinyomtatva. Természetesen itt is többféle nagyítást alkalmazhatunk. A nyomtatási képből a Bezárás gomb megnyomásával léphetünk ki. A nyomtatási kép megjelenítésben is végezhetünk szerkesztési műveleteket, ha a Nagyító ikonra kattintunk (és ezzel azt kikapcsoljuk). Ugyanitt válthatunk az egy vagy több oldal megjelenítése közt. A nyomtatás beállítási lehetőségei Az operációs rendszerben a nyomtatást egy egységes program, a Nyomtatásvezérlő végzi. A szövegszerkesztő nyomtatási funkciója nem tesz tehát mást, mint elküldi az általunk megszerkesztett dokumentumot a nyomtatásvezérlő programnak, amely intézkedik arról, hogy a nyomtatás megtörténjen az aktív nyomtatóra. A nyomtatást a Fájl menü Nyomtatás parancsával, a CTRL + P billentyűkombinációval vagy az eszközsor ikonjával kezdeményezhetjük. Ha

a

nyomtatást

a

Fájl

menüből

vagy

gyorsbillentyűvel

indítjuk,

megjelenik

egy

párbeszédablak, amelyben megadhatjuk, hány példányban szeretnénk dokumentumunkat kinyomtatni, valamint azt is, ha nem az egész dokumentumot kívánjuk kinyomtatni, akkor mely oldalait (aktuális oldal, tartomány, páros vagy páratlan oldalak stb.). Oldalbeállítások A különféle oldal-beállítási lehetőségeket a Fájl menü - Oldalbeállítás menüpontján keresztül érhetjük el.

16

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI A margók beállítása

8. ábra Oldalbeállítás

A margók alatt a szövegnek a lap széleitől vett távolságát értjük. Ezt külön-külön beállíthatjuk a bal- és jobboldalon, valamint az alsó és felső részeken. A kötés megadása azt jelenti, hogy a később bekötendő dokumentumoknál az oldalak belső részén kimarad automatikusan egy sáv (amennyiben megadunk egy ilyen értéket) a kötés céljára.

17

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI A papírméret megadása, papíradagolás

9. ábra Oldalbeállítás

A papírméretek széles skálájából választhatunk. Ezek közül legelterjedtebb az A4-es méret. Fontos megadnunk, hogy álló vagy fekvő elrendezésű legyen dokumentumunk.

4. Archiválás Abban az esetben, ha az elkészült munkánkra később is szükségünk van, gondoskodni kell az archiválásról, azaz a mentéséről. A Fájl menüben kétféle mentési parancs található: A Mentés másként parancsot a következő esetekben kell választanunk: -

új dokumentum első mentésekor, vagy

-

más néven, vagy másik meghajtóra, esetleg másik könyvtárba szeretnénk menteni a munkánkat.

18

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI A Mentés parancsot használjuk, ha már névvel ellátott állományunk van. Ekkor felülírja az aktív fájlt a végrehajtott módosításokkal. A dokumentum első mentésekor bármelyik parancsot választva a Mentés másként párbeszédpanel jelenik meg. Ésszerű a munka megkezdésekor megadni az állomány nevét a megfelelő könyvtárba, s utána pedig többször kiadni a mentés parancsot, mert áramkimaradás stb. esetén a belefektetett energia kárba veszhet.

További ismeretek a mentés egyéb beállításaihoz: Mentéskor különböző beállításokat alkalmazhatunk, amit a Mentés másként/Eszközök nyomógomb Mentési beállítások parancs hatására megjelenő panelen vagy az Eszközök/Beállítások/Mentés lapfülön tehetünk meg. Mindkét parancs esetén ugyanaz a panel jelentkezik be. Ezen különböző beállításokat tehetünk meg, mint például: -

Biztonsági másolat

Az utolsó előtti mentés állapotát .bac kiterjesztéssel menti. Csak nagyon fontos és nagy munkáknál tanácsos bekapcsolni, mert sok helyet foglal, ha minden két példányban van meg. -

Gyors mentés

Bekapcsolása esetén az utolsó mentés óta végzett változtatásokat menti automatikusan. A mentés rövidebb ideig tart, de több helyet foglalnak a külön helyen szereplő bejegyzések. -

Mentés a háttérben

Ha párhuzamosan több alkalmazás között dolgozunk (például nyitva van a táblázatkezelő program is), s a szövegszerkesztő programunk a tálcán van, a háttérben is elmenti a dokumentumunkat. -

Automatikus mentés

Adatvesztés ellen a meghatározott időközönkénti automatikus mentés is adhat megoldást. Általában 10 percet adunk meg. A szünetmentes áramforrás használata kizárja az áramszünetből eredő hibát, de hardver- és szoftverhiba ellen ez sem véd. Elmentett állományok megnyitása Korábban készült és elmentett állományok megnyitása a Fájl/Megnyitás menüpontból vagy a Szokásos eszközsorról a Megnyitás ikonról történik. -

A megjelenő párbeszédablak Hely mezőjében meg kell keresni azt a mappát, amelyikből az állományt kell előhívni: 19


Gördítsük le a Hely mezőnél található lefelé mutató nyilat.

-

Ha a gépünk C: egységén van a keresendő állomány, egyet kattintsunk a (C:) meghajtóra az egér bal gombjával.

Ennek hatására megjelenik a meghajtón lévő összes könyvtár. Meg kell keresni a megfelelő könyvtárat, melyre kétszer rákattintva a Hely mezőbe felkerül. Ezt mindaddig cselekedjük, míg a kívánt könyvtár megjelenik a Hely mezőben, s az alatta lévő területen nem találja meg a

keresendő

fájlt.

A

fájlnévre

kétszer

rákattintva

megjelenik

a

dokumentum

a

munkaterületen. (Másik megoldás: kijelöli a fájlt, majd a Megnyitás gombra kattint.)

Megjegyzés: Alapértelmezésben van a C: egységen egy Dokumentum mappa, amelyikben általában további könyvtárakat hozunk létre, vagy állományokat is menthetünk közvetlenül ide. A program egyszerre több fájl megnyitását is lehetővé teszi. Ezután az Ablak menü legördülő listájából ki tudjuk választani a megfelelőt. Ugyanez elérhető még a Start gomb mellett lévő ún. tálcáról is, ahol felsorakoznak az állománynevek, csak rá kell kattintani a kívánt dokumentumra. Ha a keresendő állomány floppyn van, akkor a 3,5” lemez (A:) egységre kell egyet kattintani az egér bal gombjával. Ha további könyvtárak vannak az A: egység gyökerében, akkor ki kell választani a megfelelőt az egér bal gombjával történő kétszeri kattintással.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Önt a munkahelyén a következő feladattal bízzák meg: Hivatalos levelet kell írnia számítógéppel, szövegszerkesztő programmal. Elkészítés után nyomtassa is ki, majd archiválja a dokumentumot. Ha szükséges, ki is kell választania és megfelelő módon telepíteni a programot használat előtt. Fontos, hogy tartsa be az adatvédelmi és szerzői jogi törvények előírásait! A következő főbb beállításokat alkalmazza: -

szabvány betűtípus: Times New Roman

-

szabvány betűméret: 12

-

szabvány margó: bal = 2,5 cm, jobb = 1,5 cm

-

szabvány sorköz: szimpla (= normál vagy 1-es)

-

papírméret: A/4, álló formátum

A levél szövegére az alábbi mintát alkalmazza (a szöveg tetszés szerint módosítható):

20

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI SimWex Autóház Kft. 3534 Miskolc, Lorántffy Zs. u. 30/A : 06-46-530-330 web: www.simwex.hu Bankszámlaszám: 31459128-21348789 …………………………………………………………………………………………………………………………………

HARD-ECO Kft.

Miskolc, 2011. január 12.

Orbán Gábor

Hivatkozási szám: 95920/2007.

kereskedelmi igazgató

Iktatószám: 124/2011. Ügyintézőnk: Szép Viktória

Siófok

Ügyintézőjük: Kiss József

Fagylalt u. 61. 8600

Tárgy: Ajánlat

Tisztelt Igazgató Asszony!

2011. január 12-én kelt levelükre hivatkozva tájékoztatjuk Önt az érdeklődő levélben szereplő árucikkekkel kapcsolatban.

Ezúton ajánljuk szíves figyelmébe a vállalkozásunk által forgalmazott többi terméket is, amelyekről weboldalunkon és megküldött katalógusunkban is tájékozódhat. Mellékelt katalógusunkban megtekintheti ajánlatunkat, valamint árjegyzékünket. A megrendelt termékeket raktárunkról, a megrendelés kézhezvételétől számított 14 napon belül szállítjuk.

Örülnénk annak, ha ajánlatunk felkeltené szíves figyelmét, s a HARD-ECO Kft. a megrendelői között üdvözölhetné Önt és cégét. Reméljük, megrendelésükkel eredményes üzleti kapcsolat alakul ki cégeink között.

21


Tisztelettel

SimWex Autóház Kft. 3534 Miskolc, Lorántffy Zs. u. 30/A

Nagy Jolán vevőszolgálati asszisztens

Melléklet:

22

katalógus és árjegyzék

-

állítson be félkövér, aláhúzott, dőlt betűstílusokat

-

állítson be bekezdés igazításokat (pl: sorkizárt)

-

állítson be térközöket a bekezdések között

-

használjon tabulátorokat a fejrésznél

-

mentse el a dokumentumot

-

nyomtassa ki az elkészült levelet


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Ismertesse a dokumentumkészítés lépéseit! Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Hogyan szerkeszti (tördeli) a program a szöveget? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Milyen szövegegységeket különböztetünk meg? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

23

A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI 4. feladat Ismertesse a betűkön elvégezhető formázási műveleteket! Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

5. feladat Ismertesse a bekezdésen elvégezhető formázási műveleteket! Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

24


MEGOLDÁSOK 1. feladat A szöveg bevitele vagy begépelése, nyelvhelyességi és helyesírási ellenőrzés, a lehetséges elválasztási helyek megadása után a formázatlan szöveg mentése. A használandó nyomtató típusának, felbontásának beállítása, a lapméret és tájolás, margók méretének beállítása. A dokumentum egységeinek formázása, objektumbeillesztések és pozíciójuk meghatározása, majd tartalomjegyzék, szószedet, referenciakészítés. A kész dokumentum mentése, végezetül nyomtatása. 2. feladat A program automatikusan tördeli a sorokat a bal és jobb margó között és az oldalakat az alsó margó elérésekor. (Természetesen akkor, ha másképpen nem rendelkezünk.) 3. feladat A teljes szövegállomány a dokumentum, amely szakaszokra (fejezetekre), bekezdésekre (paragrafusokra), sorokra, mondatokra, szavakra és betűkre (karakterekre) bontható fel. 4. feladat A betű a legkisebb formázási (szöveg) egység, van típusa, stílusa, színe, beállítható soron belüli helyzete, egymástól való távolsága, mérete. 5. feladat Beállítható a szövegszél igazítása, elhelyezkedése a margókhoz képest, az első sor kezdése a többi sorhoz képest, a sorok egymástól való távolsága, a térköz a bekezdés előtt és után (a bekezdések közötti üres hely), a bekezdés körüli keret és árnyékolás stílusa, a benne használt tabulátorok jellemzői. Bekezdések számozott vagy jelezett listákká alakíthatók.

25


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM http://hu.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Office (2010. 05. 25.) http://mek.oszk.hu/01200/01260/01260.pdf (2010. 06. 21.) http://ecdlweb.hu (2010. 06. 28) Kollár Katalin: Szövegszerkesztés. ÉRÁK Miskolc, 2007. AJÁNLOTT IRODALOM http://mek.oszk.hu/01200/01260/01260.pdf (2010. 06. 21.) http://ecdlweb.hu (2010. 06. 28) Kollár Katalin: Szövegszerkesztés. ÉRÁK Miskolc, 2007.

26





Németh László

Táblázatkezelés alapjai



A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Önt a munkahelyén a következő feladattal bízzák meg: Munkája során elkészítendő jelentéseket számítógéppel, táblázatkezelő programmal kell, hogy elkészítse, kinyomtassa, archiválja a dokumentumokat. Számítógépet már használnak az irodában internetezésre, levelezésre, de semmilyen professzionális táblázatkezelő nincs telepítve. Ki kell választania és megfelelő módon telepítenie a programot használat előtt. (Ha szükséges, kérheti egy rendszergazda segítségét is.) Fontos, hogy tartsa be az adatvédelmi és szerzői jogi törvények előírásait! A következő főbb feladatokat kell elvégezni: 1. A feladathoz szükséges szoftver kiválasztása 2. Telepítés, konfigurálás megfelelő opciókkal (rendszergazdával) 3. A táblázatkezelés gyakorlata 4. Archiválás A probléma megoldását bemutatva, az Ön tanulását segítjük a következő tananyaggal, ahol a szakmai információk mellett összefoglalást és önellenőrző kérdéseket, feladatokat is talál. Hasznos tanácsokat a Tanulásirányító is ad. Angol szakmai szókincsének bővítéséhez is kap segítséget. Saját ütemében haladjon, a feladatokat ellenőrizze le a javítókulcs segítségével, és ha szükséges, ismételje át a tananyagot!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. A feladathoz szükséges szoftver kiválasztása A feladathoz szükséges szoftver kiválasztásához ismernünk kell az irodai programcsomag fogalmát: Az irodai alkalmazás- vagy programcsomagok olyan számítógépes programok vagy programkészletek, melyek egy átlagosnak képzelt hivatalban, munkahelyen az irodai jellegű teendők


nyilvántartások

kezelése,


stb.)

számítógépes (szoftveres) megvalósítását teszik lehetővé.

1

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI A legtöbb ilyen csomag egyben programrendszer, vagyis nem csupán különálló programok közösen megvehető, esetleg egyszerre telepíthető halmaza, hanem a programok egymással összefüggenek: egymásból hívhatók, képesek egymás fájlformátumainak bizonyos fokú kezelésére, esetleg bizonyos szolgáltatásaik a csomag részeként mint közös szolgáltatás valósul meg (például közös súgórendszer, valamint egységes felhasználói felület a komponensek között). Az irodai alkalmazáscsomagok mindenképp kell hogy tartalmazzanak: egy Wysiwyg szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutatókészítő alkalmazást; személyes nyilvántartó programot (naptárprogram, névjegyalbum, telefonkönyv stb., általában egy programban integrálva); adatbázis-kezelő programot; webhely- és/vagy weblapszerkesztő programot (gyakran a bemutatókészítő programmal integrálva, azzal egyben); személyes levelező- és üzenetkezelő programot (gyakran a személyes adatnyilvántartó programmal integrálva, azzal egyben). Választhatunk nyílt forráskódú pl: OpenOffice.org vagy jogvédett, pl.: Microsoft Officeprogramcsomagok közül, annak függvényében, hogy ingyenesen akarjuk a problémát megoldani vagy sem. Az egyik legelterjedtebb irodai programcsomag a Microsoft Office, melynek áttekintését - a verziókra és a komponensekre nézve az alábbiakban találja: Napjainkban használatos Office-verziók: -

Office 95 (7.0) (Word 95 stb.) – 1995.

-

Office 97 (8.0) (Word 97 stb.) – 1996.

-

Office 2000 (9.0) (Word 2000 stb.) – 1999.

-

Office XP (10.0) (Word 2002 stb.) – 2001.

-

Office 2003 (11.0) (Word 2003 stb.) – 2003.

-

Office 2007 (12.0) (Word 2007 stb.) – 2007.


2

-


-


-


-


-


-


-


-


-

PowerPoint® 2007 – bemutatókészítő program

-


-


-


-


-

Word 2007 – szövegszerkesztő

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI A táblázatkezelő szoftvereket az az igény hívta életre, hogy gyakran ábrázolunk olyan számokat táblázatokban, amelyeknek azután oszloponként vagy soronként fel kell tüntetni az összegét, és például a százalékos arányát. Ebből a rutinfeladatból nőtték ki magukat a táblázatkezelők, melyek ma már sokkal komplexebb feladatokra is alkalmasak: tudományos és statisztikai számítások, nyilvántartások vezetése, árlisták és grafikonok készítése, valamint egyszerűbb adatbázis-kezelő műveletek. Az egyik legelterjedtebb táblázatkezelő a Microsoft Office programcsalád tagja, az Excel. Példánkban a szükséges program kiválasztása tehát megtörtént, a verziószámot tekintve alkalmazkodni fogunk az adott cégnél esetleg már megvásárolt verzióhoz, ez a 2003-as.

2. Telepítés, konfigurálás a megfelelő opciókkal (rendszergazdával) A telepítéshez készítsük elő az MS Office 2003 telepítő CD-t és a hozzá tartozó termékkulcsot is, amely egy betűkből és számokból álló jelsorozat. A programok telepítéséhez rendelkeznünk kell rendszergazdai jogosultsággal. Ha szükséges, kérjük a vállalatnál kijelölt személy segítségét ehhez a műveletsorhoz. Helyezzük be az Office 2003 CD-lemezt a CD-meghajtóba, amely jól működő operációs rendszer esetén automatikusan elindítja a telepítőprogramot. Ekkor elindul egy telepítőprogram, majd kis idő múlva megjelenik egy űrlap, ahol a termék jogosult felhasználójának neve, cégneve, monogramja adható meg. Az 5 x 5-ös betű- és számcsoportból álló regisztrációs azonosító beírása után folytatódhat a telepítés. Az ablak felépítése továbbra is ez a varázslótípusú ablak lesz, ahol a bal oldalon láthatjuk a szükséges lépések megnevezését, a jobb oldalon az általunk kitöltendő rovatokat, és alul a parancsgombokat, amelyekkel továbbhaladhatunk, visszaléphetünk, kérhetünk egy kis segítséget (Súgó), vagy kiléphetünk a telepítésből (Mégse). A regisztrációs azonosító helyes beírása után elolvashatjuk a licencszerződést, amelyből megtudhatjuk, mihez van jogunk, és mihez nincs a program használata során.

3

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Ezután akár el is kezdhetjük a telepítést, ha úgy gondoljuk, hogy a táblázatkezelőn kívül más alkalmazásokra is szükség lehet (példánkban az Word, Powerpoint és Access), jelöljük be őket!

Az

alkalmazások

részletes

testreszabásához

tegyünk

pipát

a

képen

látható

jelölőnégyzetbe is, majd nyomjuk meg a Tovább gombot!


A következő lépésben beállíthatjuk a telepítendő alkalmazásokat, eszközöket. Azt is ellenőrizhetjük, van-e szabad hely a meghajtónkon.

4

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Utólag is módosíthatunk az összetevőkön. Az alábbi példában már korábban telepített összetevőket távolítunk el, így a szükséges lemezterület negatív lesz.


3. A táblázatkezelés gyakorlata A táblázatkezelő program elindítása -


-

A felgördülő listán a bal alsó sarokban olvasható Minden program parancs mellett egy jobbra mutató zöld nyíl van. Ez azt jelzi, hogy ebből a menüből további lista gördül ki. Vigye fel az egeret erre a parancsra, ekkor ez kijelölt állapotba kerül (pl. kék színű lesz). Kattintania nem kell, az új lista e nélkül is kigördül.

-

A megjelenő listán több olyan parancs látható, amelyek neve mellett egy kis jobbra mutató fekete nyíl van. Ezek azt jelzik, hogy belőlük szintén további lista jeleníthető meg. Vigye az egeret a Microsoft Office parancsra. Itt szintén nem kell kattintania. 5

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI -

Az újonnan kigördült listán a Microsoft irodai csomagja szerepel. Lépjen az egérrel az újonnan megjelenő listán olvasható Microsoft Office Excel 2003 sorra, s itt kattintson egyet. Figyelje meg, hogy egy kis ikon látható a programnév előtt.

-

Ennek hatására megjelenik a táblázatkezelő program induló képernyője.

-


A képernyő felépítése

3. ábra A képernyő felépítése

Címsor - az aktív munkafüzet címét mutatja; valamint a bal oldali Excel ikonnal és a jobb oldali

kis

méret, teljes méret, bezárás ikonokkal

a

programablakkal

végezhetünk

műveleteket. Menüsor - az aktív munkafüzetben használható parancsok csoportjai; valamint a bal oldali Excel ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal az aktív munkafüzet ablakkal végezhetünk műveleteket.

6

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Eszköztárak - a leggyakrabban használt műveletek ikonjai. Az Excel több eszköztárral rendelkezik, de általában egyszerre két-háromnál többre nincs szükségünk. Ha meg akarjuk tudni, mit tehetünk egy gombbal az eszköztáron, az egérrel fölé állva megjelenik annak funkciója. Az eszköztárakat tetszés szerint megjeleníthetjük, vagy bezárhatjuk. Az eszköztár megjelenítéséhez válasszuk a Nézet menü/Eszköztárak parancsát és válasszuk ki a szükséges eszköztárat. Az eszköztárakat a programablak területén bárhol elhelyezhetjük, szürke területükön megfogva az egérrel mozgathatjuk őket, rögzíthetjük az ablak szélein, alján vagy tetején is. A Szokásos és Formázás eszköztárak legyenek mindig fent, mert ezekre igen gyakran szükség van. Gördítősávok - ha a táblázat nem fér el az ablakban, a „kilógó” területeit a gördítősávokkal tehetjük láthatóvá. Állapotsor - mindig valamilyen hasznos információt ír ide ki az Excel az éppen végrehajtandó művelettel kapcsolatban, valamint a CAPS LOCK, NUM LOCK be-, illetve kikapcsolt állapotát is jelzi Névmező - itt le lehet olvasni az aktuális cella azonosítóját vagy a kijelölt tartomány nevét. Szerkesztőléc - a cellákban lévő adatokat itt lehet formázni, valamint meg lehet nézni, hogy ténylegesen mi található egy cellában. Erre azért van szükség, mert a cellákban általában csak a képletek végeredménye látszódik, de ha meg szeretnénk nézni, hogy abban valóban csak egy szám van, vagy esetleg egy képlet, azt csak úgy tehetjük meg, ha rákattintunk a cellára, és a szerkesztő mezőben meg fog jelenni a tényleges tartalom. Oszlopazonosítók, sorazonosítók - ezek segítségével hivatkozhatunk egy adott cellára. Pl. a D15-ös cella az a D oszlopban a 15. sorban van. Munkalapfülek - a táblázatok építőelemei a cellák, ezek tárolják a különféle adatokat. Ezek a cellák sorokat, oszlopokat alkotnak, ezekből áll össze a teljes táblázat, amit munkalapnak nevezünk. Egy munkalapon 65536 sor és 256 oszlop van. Egy Excellel készített fájl, amivel dolgozunk, több ilyen munkalapot tartalmaz, amit együttesen munkafüzetnek nevezünk. Táblázatokkal való munkánk közben gyakran szükségünk lesz több, különálló táblázatra, melyek egymással összefüggenek ugyan, mégis külön lapokra szeretnénk írni őket. Például egy cég költségvetését szeretnénk kiszámolni 1995-től 1999-ig. Ilyenkor célszerű minden egyes évet külön munkalapon kiszámolni, mert így könnyebb lesz a kezelésük is, valamint könnyen lehet összesítő számításokat végezni, mondjuk egy újabb munkalapra. Az egyes munkalapok között a munkalapfülekkel lehet váltani. Amikor egy Microsoft Excel-fájlt a lemezre mentünk, mindig egy munkafüzetet mentünk el, sohasem egyes lapokat. Természetesen egy munkafüzetben tetszőleges számú munkalap lehet (akár egyetlen egy is). A munkalapok közti léptető gombok - ezekkel a gombokkal lehet egy munkalapot előre-, illetve hátralépni, valamint az első vagy utolsó munkalapra ugrani. Ezeknek persze csak akkor van értelme, ha olyan sok munkalapunk van, hogy azok már nem férnek ki az ablak alján.

7

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Testreszabás Eszköztárak beállítása Ha az Ön képernyő-felépítése nem az 1. ábra szerinti, állítsa be ugyanígy (Fentről a sorrend: Menüsor, Szokásos eszköztár, Formázó eszköztár, az Állapotsor alatt a Rajz eszköztár). A Nézet menü/Eszköztárak almenüje megmutatja, hogy melyik eszköztár van bekapcsolva.

4. ábra Eszköztárak almenü

Ha több eszköztár van egy sorba feltéve, nem látszik minden ikon. Ezt a jobbra mutató kettős nyilak jelzik. Az eszköztárak első ikonja előtt kis vízszintes vonalakból álló függőleges csík van, amelyet az egér bal gombjával megfogva az eszköztár lehúzható a képernyő közepe felé.

5. ábra Formázás eszköztár A lebegő eszköztár címsorát az egérrel tolja vissza a Szokásos eszköztár alá! Az egeret csak akkor engedje el, amikor az eszköztár a helyére került! 8

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Adatbevitel A táblázatban mindig van egy úgynevezett aktív cella. Ha elkezdünk gépelni, akkor a szöveg ebben a cellában fog megjelenni. Hogy melyik az aktív cella, azt onnan tudhatjuk meg, hogy az vastag fekete kerettel ki van jelölve, vagy pedig a névmezőből. Az aktív cellába adatok beviteléhez egyszerűen el kell kezdeni gépelni a cellában. Amit beírunk, az nemcsak a cellában fog megjelenni, hanem a szerkesztőlécen is. Az adatok csak akkor kerülnek bele véglegesen a cellákba, ha a szerkesztőléc melletti zöld pipára kattintunk, vagy az ENTER billentyűt vagy a TAB-ot leütjük. Amennyiben egy cellán belül új sort szeretnénk kezdeni, azt az ALT + ENTER billentyűkombinációval tehetjük meg. Ha gépelés közben megnyomjuk a szerkesztőlécen a piros X-et, vagy megnyomjuk az Escape (ESC) billentyűt, akkor visszaáll a cella eredeti tartalma. A táblázatkezelő programok különbözőképpen kezelik a szöveges és numerikus adatokat. A számokkal rengeteg különböző műveletet, kalkulációt tudunk végrehajtani. Leggyakrabban az ilyen számítások elvégzése a célunk, ezért ügyelni kell arra, hogy a számokat helyesen írjuk be. Szövegek begépelésénél semmi különösebb dologra nem kell ügyelni. Milyen okai lehetnek annak, hogy egy számból szöveg lesz az adatbevitel során? Ennek több oka lehet, melyeket érdemes megjegyezni, hogy a későbbiek során ilyen hibákat ne kövessünk el, ugyanis egy nagy táblázatban már elég nehéz megkeresni, hogy a számítások eredménye miért nem jó. Adatbevitelnél előforduló hibák: -

Általában nem szabad szóközt hagyni egy számban. Ha az ezresek elválasztására szükségünk van, állítsunk be megfelelő számformátumot

-

Nagyon fontos, hogy a programunk tizedespontot (pl.: 3.1415) vagy tizedesvesszőt (3,1415) használ-e a tizedesjegyek elkülönítésére. Erre azért kell nagyon ügyelni, mert ha például tizedes pont van beállítva, akkor a 3,1415-öt a program szövegként fogja értelmezni. Mivel az Excel-alapértelmezés szerint a szövegeket balra, míg a számokat jobbra igazítja, ezért elég könnyen észre lehet venni, hogy a beírt adatot szövegként vagy számként értelmezte. Ha szeretnénk más tizedesjegy-elválasztó jelet beállítani, akkor ez a Start - Beállítások - Vezérlőpult - Területi Beállítások ikonra való dupla kattintással oldható meg, a Szám lapfülnél.

-

A számok mellé ne írjunk mértékegységet (pl.: 5 kg), ugyanis ekkor a program ezt szövegként fogja kezelni. Ez alól vannak kivételek, mint például a pénznem vagy a százalék számformátumok.

-

Dátum és időpont beírásánál ügyelni kell arra, hogy milyen dátumelválasztó, illetve időelválasztó karakterek vannak beállítva a már említett Területi beállításokban, ugyanis csak ezek használata esetén fogadja el a megfelelő formátumot.

9

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Adatok módosítása A cellákban lévő adatokat egyrészt átírhatjuk, másrészt módosíthatjuk őket. Ha át akarunk írni egy cellában lévő értéket, akkor ugyanúgy kell eljárni, mint adatbevitelnél, vagyis rá kell állni arra a cellára, majd be kell gépelni a megfelelő értéket. Ilyenkor az eddig ott tárolt adatot törli az Excel, tehát nekünk azt nem kell külön törölnünk. Ha a cellában lévő adatot nem szeretnénk kitörölni, csak módosítani szeretnénk rajta (pl.: véletlen elgépelés miatt), akkor duplán kell kattintani az adott cellán. Ilyenkor megjelenik a cellában a szövegkurzor, amivel lehetőségünk van a javításra. Egy másik lehetőség az az, hogy a cella kijelölése után belekattintunk a szerkesztőmezőbe, és ott végezzük el a szükséges módosításokat. Cella tartalmának szerkesztésére használhatjuk, a cella kijelölése után, az F2 funkcióbilletyűt is.

Nagyon fontos azonban arra ügyelni, hogy csak akkor fejeztük be az átírást vagy a módosítást, ha vagy ENTER-t, vagy TAB-ot ütöttünk, vagy rákattintottunk a szerkesztőléc bal oldalánál található zöld pipára. Ha menetközben meggondoltuk magunkat, és nem szeretnénk megváltoztatni a cella tartalmát, akkor csak meg kell nyomni az ESC billentyűt, és ilyenkor a cella eredeti értéke marad meg. Adatok törlése Ha egy cella tartalmát szeretnénk törölni, akkor azt legegyszerűbben a cella kijelölésével, majd a DELETE billentyű lenyomásával oldhatjuk meg. Egy dologra azonban ilyenkor ügyelni kell. Ha a DELETE-tel törlünk egy adatot, akkor a cellából csak a cella tartalma fog törlődni, a formátumbeállítások azok továbbra is megmaradnak.

Hogy ez mit jelent, azt legegyszerűbben egy példán keresztül lehet bemutatni: tételezzük fel, hogy van egy olyan cellánk, amelyikben 2 tizedes pontossággal van feltüntetve egy 18as betűméretű szám, és a cella körül ráadásul van egy piros szegély. Ha ilyenkor kijelöljük a cellát, és megnyomjuk a DELETE gombot, akkor csak a számot törli ki a cellából, és a szegélyezés az továbbra is megmarad. Sőt nemcsak a szegélyezés marad meg, hanem a többi formátumbeállítás is, csak pillanatnyilag azok nem látszódnak. Ha ezek után újra beleírunk a cellába egy számot, akkor az megint 18-as betűméretben és 2 tizedes pontossággal fog megjelenni. Ha a formátumot is szeretnénk törölni, akkor az a Szerkesztés/Tartalom törlése menüpontnál oldható meg. Itt lehet választani, hogy mindent szeretnénk törölni, vagy csak a formátumot, vagy a képleteket. Fontosabb számformátumkódok -

A # (duplakereszt) kóddal meghatározhatjuk, hogy hány értékes tizedesjegy jelenjen meg. (Csak az értékes jegyek jelennek meg, az értéktelen nullák nem. Ha hosszabb a szám, a megjelenés kerekítve lesz.) Ezreselválasztó szóköz megjelenítéséhez vagy ezres egységek levágásához a számformátumban a szóköz karaktert használhatjuk:

-

A 0 (nulla) kód nullákkal egészíti ki a számot, ha az kevesebb számjegyet tartalmaz, mint ahány 0 szerepel a formátumban.

10

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Begépelve

Megjelenés

Formátumkód

1234,59

1234,6

#,#

8,9

8,900

#,000

.631

0.6

0,#

12

12,0

#,0#

12000

12 000

##

Egyéniformátum-kódok Ha egy számhoz egyéni szöveget (mértékegységet) kell rendelni, azt a számformátumkód után idézőjelek között tehetjük meg. A km csak példa, helyette beírhat bármit! Begépelve

Megjelenés

Formátumkód

12

12 km

#„km”

Dátumformátumkódok Megjelenés

Formátumkód

Hónapok: 1-12

h

Hónapok: 01-12

hh

Hónapok: jan.-dec.

hhh

Hónapok: január-december

hhhh

Napok: 1-31 n

n

Napok: 01-31

nn

Napok: H-V

nnn

Napok: hétfő-vasárnap

nnnn

Évek: 00-99

éé

Évek: 1900-2078

éééé

Fontosabb időformátumkódok Megjelenés

Formátumkód

Óra: 0-23

ó

Óra: 00-23

óó

Perc: 0-59

p

Perc: 00-59

pp

Megjegyzések:

Egy számformátum kódolt utasítást is tartalmazhat, ami különböző feltételekhez kötött cellatartalmak esetén például más színű megjelenést eredményez, vagy valamilyen információt fűz a számhoz. Bővebb információt a súgóban talál.

11

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Számítások végzése függvényekkel Az Excelben többszáz beépített függvény van. Nézzünk meg pár függvényt, amelyekre gyakran van szükség. SZUM

összeadja a paraméterlistájában megadott cellákat

ÁTLAG

átlagol

MAX

megkeresi a paraméterlistájában megadott legnagyobb számot

MIN

megkeresi a paraméterlistájában megadott legkisebb számot

HA SZUMHA

megvizsgál egy logikai kifejezést, mely ha igaz, akkor végrehajt valamit, ha nem igaz, akkor egy másik műveletet hajt végre a SZUM és a HA függvény keveréke; a megadott feltétel igaz, akkor egy megadott tartományban összegez

DARAB

megszámolja, hogy a paraméterlistájában mennyi szám van

MA

visszaadja a mai dátumot

Ha egy célcellán1 állva rákattint a Függvény beszúrása (fx) ikonra, megjelenik az adott függvényhez tartozó Függvényargumentumok párbeszédpanel.

6. ábra Függvényvarázsló indítása

1

Célcella: ahová a számítás végeredményét el szeretné helyezni

12

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI A leggyakoribb függvényről (SZUM) lát példát a képen. Vegye észre, mennyi információ olvasható le róla, sőt további részletes magyarázatot kap példákkal a függvényről a Súgó linkre kattintás után.

7. ábra A SZUM függvény A félkövér argumentumnév (itt: Szám1) azt jelzi, hogy kötelező, a normál (itt: Szám2) azt jelzi, hogy elhagyható! Diagramkészítés A diagram a munkalap adatainak grafikus ábrázolása. Sokszor azért kezdünk el dolgozni az Excellel, mert eleve az a szándékunk, hogy diagramot akarunk készíteni. A diagramok ugyanis érthetőbbé, szemléletesebbé és olvashatóbbá teszik adatainkat. A diagram elkészítésében komoly segítőtársat ajánl az Excel: a Diagramvarázslót. A Diagramvarázslót ikonról is elérhető. A Diagramvarázsló párbeszédpanelek olyan sorozata, amely lépésről lépésre végigvezet a diagramkészítés folyamatán; ellenőrizhetjük az adatok kijelölését, kiválasztjuk a kívánt diagramtípust, és eldöntjük, hogy ellátjuk-e a diagramot címmel, jelmagyarázattal és más hasonló diagramelemekkel. Munka közben mindig látható az alakuló diagram képe, így még a Diagramvarázslóból való kilépés előtt lehetőségünk van a módosításra. 13

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Diagramot két „helyre” készíthetünk: a munkalapra beágyazva vagy külön diagramlapra. A diagram helyét a Beszúrás menü Diagram menüpontja alatt választhatjuk meg: Erre a lapra vagy Új lapként. Akár beágyazott diagramot hozunk létre, akár diagramlapot, az adatok automatikusan csatolódnak ahhoz a munkalaphoz, amelynek alapján készültek. Így ha változtatunk az adatokon, akkor ez a diagramon is azonnal láthatóvá válik. Elkészített diagramjainkat utólag tetszés szerint módosíthatjuk, akár a diagram típusát is megváltoztathatjuk. Ehhez külön ikonokat is biztosít az Excel, amelyek a Diagram eszköztárból érhetők el: A diagramkészítés folyamata A diagramok készítésének több módja is van, a lehetőségek közül most csak egy módszert, a Diagramvarázsló használatát mutatjuk be. Amikor diagramot készítünk, akkor először célszerű úgy kezdeni a munkát, hogy meghatározzuk az adatoknak azt a tartományát, amelyből a diagram oszlopai, vonalai vagy más alakzatai épülnek. Ha a munkalap adatainak szomszédos tartományait akarjuk felhasználni, akkor az ismert módon kell kijelölni egérrel ezt az összefüggő tartományt, viszont ha a táblázatnak nem egymás melletti oszlopaiban vagy soraiban helyezkednek el az adatok, akkor a Ctrl billentyű lenyomása mellett tudjuk kijelölni a nem különálló tartományokat. A kijelölésre mutat példát a következő ábra:

8. ábra Diagramtípusok 14

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Most kattintsunk rá a Diagramvarázsló ikonra!

9. ábra Adattartomány kijelölése

Diagramtípusok Az

adatok

egyértelmű

és

hatásos

bemutatására

különböző

diagramtípusok

közül

választhatunk. Minden egyes diagramtípus több altípussal vagy változattal rendelkezik. A következőkben a leggyakrabban használható típusokat tekintjük át röviden. Sávdiagramtípus Tulajdonképpen elemek összehasonlítására szolgál, hasonlít az oszlopdiagramra, csak 90°kal el van forgatva. A sávdiagramon a kategóriák függőlegesen, míg az értékek vízszintesen helyezkednek el, így a hangsúly inkább az összehasonlításon van. Statisztikai adatok szemléltetésére szívesen használják. Oszlopdiagram-típus Habár hasonlít a sávdiagramhoz, az oszlopdiagram kategóriái vízszintesen, értékei pedig függőlegesen helyezkednek el. Felhasználási köre is hasonló, de a műszaki gyakorlatban is szívesen használják.

15

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Grafikontípus Adott időszakot egyenlő nagyságú intervallumokra osztva az adatok alakulását, trendjét szemlélteti az időszakban. A változás mértéke helyett inkább az idő múlására és a változás mikéntjére, sebességére helyezi a hangsúlyt. Ha trendeket kell szemléltetünk, vagy ha az intervallumok nem egyenlő hosszúak, vagy ha osztályokba csoportosított intervallumokkal van dolgunk, akkor a pontdiagram általában megfelelőbb, mint a grafikon. A műszaki alkalmazásokban ezért inkább ez utóbbit használjuk. Kördiagramtípus A részeknek az egészhez való viszonyát, arányait szemlélteti. Ez a diagramtípus különösen akkor hasznos, ha egy lényeges elemet szeretnénk kiemelni. A kördiagram mindig egyetlen adatsort tartalmaz. Főleg statisztikai adatok szemléltetésére használják. Perecdiagram-típus A kördiagramhoz hasonló. A fő különbség - a közepén lévő lyukon kívül - az, hogy a kördiagramtól eltérően perecdiagrammal több adatsor ábrázolása is lehetséges. Sugárdiagram-típus Adatsoroknak egy középponthoz, illetve egymáshoz viszonyított változásait vagy gyakoriságát szemlélteti. Minden egyes kategória saját értéktengellyel rendelkezik, amelyek a középpontból sugárirányban ágaznak ki. Az azonos adatsorhoz tartozó adatjelölőket vonalak kötik össze. Szalagdiagram-típus Tulajdonképpen a grafikon vonalait mutatja háromdimenziós szalag formájában. Ezt a diagramtípust előadások, bemutatók során használjuk gyakran az adatok tetszetős megjelenítésére. Tortadiagram-típus A kördiagram háromdimenziós változata. A tortadiagram csak egyetlen adatsort tud ábrázolni. Felületdiagram-típus Azt mutatja meg, hogyan nézne ki, ha gumihártyát feszítenénk rá egy 3D oszlopdiagramra. A felületdiagram két adatkészlet optimális kombinációjának meghatározásában nyújthat segítséget. Ez a diagramtípus nagy mennyiségű adatok közötti olyan kapcsolatokat is képes feltárni, melyeket egyébként csak nehezen lehetne észrevenni. A domborzati térképekhez hasonlóan azonos színek vagy mintázatok nem adatsorokat jelölnek, hanem az azonos értéktartományt megjelenítő felületdarabokat jelölik. Készíthető „drótkeret” formátumban is, amely az adatokat színek nélkül jeleníti meg.

16

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Példánkban

értékeket

akarunk

egymáshoz

viszonyítani,

ezért

most

válasszuk

az

oszlopdiagramot, lépjünk tovább.

10. ábra Diagram forrásadatok

A

Diagramvarázsló

2.

lépésében

már

meg

is

jelenik

a

diagram

első

változata.

Megfontolhatjuk, hogy az Excel a táblázat sorai vagy oszlopai szerint készítse a diagramot. A cél, hogy egyértelműen és könnyen értelmezhető legyen a végeredmény. Azonnal látszik a változás. Lépjünk tovább!

17

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Ez a Függvényvarázsló 3. lépése, ahol elvégezhetjük az utolsó simításokat. Eldönthetjük, hogy legyen-e jelmagyarázat, adhatunk címet a diagramnak (ez a diagram fölött jelenik meg), végül feliratokat rendelhetünk a tengelyekhez. Legyen a diagram címe „Árfolyamok”, írjuk az X tengelyhez: „Ft”. Néhány másodperc múlva ezek a feliratok meg is jelennek a mintaablakban.

11. ábra Diagram beállítások

A 4. lépésben jelöljük be az „Objektumként itt” választógombot, majd kattintsunk egy lapnévre az Objektumként itt mezőben, majd az OK gombra, így a diagramot beágyazott objektumként helyezhetjük a munkalapra. A beágyazott diagramot húzzuk a munkalapon a kívánt helyre. Választhatjuk az Új munkalapon rádiógombot is, így a diagramot új diagramlapra helyezhetjük. Most már megnyomhatjuk a Kész gombot, a kész diagram megjelenik a munkalapon. A diagram módosítása A diagramot - amennyiben a diagram ki van jelölve - az egérrel bárhová el tudjuk húzni, illetve a méretező elemeknél fogva át tudjuk méretezni. Ha a diagram nem sikerült, vagy nincs rá szükség, a Del billentyűvel törölhetjük.

18

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Ha a diagramot meg szeretnénk változtatni, akkor először is aktívvá kell tennünk. Ehhez kétszer rá kell kattintani. A diagram kerete, amely eddig vékony vonal volt, ekkor vastag keretté válik, így jelezve, hogy a diagram aktív. A diagramterület magában foglalja az összes adatsort és a tengelyeket a diagramcímmel, a tengelycímekkel és a jelmagyarázattal együtt. Ha egy diagram egy elemét módosítani szeretnénk, akkor ki kell jelölnünk az illető elemet. Az elkészített diagramnak szinte minden elemét módosíthatjuk utólag. A kívánt elemet úgy tudjuk kijelölni, hogy rákattintunk. Ha kétszer kattintunk rá az elemre, akkor olyan párbeszédablak jelenik meg, amelyen az adott elem különböző módosításait hajthatjuk végre. Ha például a diagramunk szürke háttérszínét akarjuk fehérre változtatni, akkor a szürke területre kattintunk kétszer. Ez a párbeszédablak nyílik meg:

12. ábra Rajzterület formázása

19

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Ha a diagram oszlopainak színét akarjuk módosítani, akkor kattintsunk például a bordó színű oszlopok (euroárfolyam) valamelyikére kétszer. Kattintsunk a színek közül a kiválasztottra (például a pirosra). A módosítás hatására valamennyi, korábban bordó színű oszlop piros színűre változik.

13. ábra Az elkészült diagram

Lehet változtatni a tengelyek skálabeosztását is. Ha például az y tengely 50-es osztását sűrűnek találjuk, 100-asra változtathatjuk. Kattintsunk kétszer a függőleges tengelyre, a párbeszédlapon pedig a Fő lépték mezőbe írjunk az 50 helyére a 100-t.

Mint a bemutatott példákon látszik, a diagram elemeinek javítása, külalakjának módosítása rendkívül könnyen elvégezhető. A módosítások lehetséges összességét természetesen lehetetlen ismertetni, ráadásul a különböző típusú diagramok beállítási lehetőségei is változatosak, ezért csak azt tanácsolhatjuk, hogy a felhasználó próbálgatással derítse fel a lehetőségeket, hogy elkészített diagramjai a legjobban megközelíthessék előzetes elképzeléseit.

20



új dokumentum első mentésekor, vagy

-

más néven, vagy másik meghajtóra, esetleg másik könyvtárba szeretnénk menteni a munkánkat.

A Mentés parancsot használjuk, ha már névvel ellátott állományunk van. Ekkor felülírja az aktív fájlt a végrehajtott módosításokkal. A dokumentum első mentésekor bármelyik parancsot választva a Mentés másként párbeszédpanel jelenik meg. Ésszerű a munka megkezdésekor megadni az állomány nevét a megfelelő könyvtárba, s utána pedig többször kiadni a mentés parancsot, mert áramkimaradás stb. esetén a belefektetett energia kárba veszhet.

További ismeretek a mentés egyéb beállításaihoz: Mentéskor különböző beállításokat alkalmazhatunk, amit a Mentés másként/Eszközök nyomógomb/Mentési beállítások parancs hatására megjelenő panelen, vagy az Eszközök/Beállítások/Mentés lapfülön tehetünk meg. Mindkét parancs esetén ugyanaz a panel jelentkezik be. Ezen különböző beállításokat tehetünk meg, mint pl.: -

Biztonsági másolat

Az utolsó előtti mentés állapotát .bac kiterjesztéssel menti. Csak nagyon fontos és nagy munkáknál tanácsos bekapcsolni, mert sok helyet foglal, ha minden két példányban van meg. -

Gyors mentés


Mentés a háttérben

Ha párhuzamosan több alkalmazás között dolgozunk (pl. nyitva van a táblázatkezelő program is), s a szövegszerkesztő programunk a tálcán van, a háttérben is elmenti a dokumentumunkat.

21

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI -

Automatikus mentés

Adatvesztés ellen a meghatározott időközönkénti automatikus mentés is adhat megoldást. Általában 10 percet adunk meg. A szünetmentes áramforrás használata kizárja az áramszünetből eredő hibát, de hardver- és szoftverhiba ellen ez sem véd. Elmentett állományok megnyitása Korábban készült és elmentett állományok megnyitása a Fájl/Megnyitás menüpontból vagy a Szokásos eszközsorról a (Megnyitás) ikonról történik. -

A megjelenő párbeszédablak Hely mezőjében meg kell keresni azt a mappát, amelyikből az állományt kell előhívni:

-

Gördítse le a Hely mezőnél található lefelé mutató nyilat.

-

Ha a gépünk C: egységén van a keresendő állomány, egyet kattintson a (C:) meghajtóra az egér bal gombjával.

Ennek hatására megjelenik a meghajtón lévő összes könyvtár. Meg kell keresni a megfelelő könyvtárat, melyre kétszer rákattintva, a Hely mezőbe felkerül. Ezt mindaddig cselekedjük, míg a kívánt könyvtár meg nem jelenik a Hely mezőben, s az alatta lévő területen nem találja meg a keresendő fájlt. A fájlnévre kétszer rákattintva megjelenik a dokumentum a munkaterületen. (Másik megoldás: kijelöli a fájlt, majd a Megnyitás gombra kattint.)

Megjegyzés: Alapértelmezésben van a C: egységen egy Dokumentum-mappa, amelyikben általában további könyvtárakat hozunk létre, vagy állományokat is menthetünk közvetlenül ide. A program egyszerre több fájl megnyitását is lehetővé teszi. Ezután az Ablak menü legördülő listájából ki tudjuk választani a megfelelőt. Ugyanez elérhető még a Start gomb mellett lévő ún. tálcáról is, ahol felsorakoznak az állománynevek, csak rá kell kattintani a kívánt dokumentumra. Ha a keresendő állomány floppyn van, akkor a 3,5” lemez (A:) egységre kell egyet kattintani az egér bal gombjával. Ha további könyvtárak vannak az A: egység gyökerében, akkor ki kell választani a megfelelőt az egér bal gombjával történő kétszeri kattintással.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Most Önön a sor, hogy „gyakorlatba ültesse” tudását. Végezze el az alábbi feladatot! Ön

a

munkahelyén

számítógéppel,

táblázatot

táblázatkezelő

készít

az

programmal

munkatársak kell,

hogy

telefonköltségeiről, elkészítsen,

melyet

kinyomtasson,

archiváljon. Szemléltető grafikont is kell készítenie az adatokról. Táblázatkezelő nincs telepítve a gépén. Ki kell választania, és megfelelő módon telepíteni a programot használat előtt. Fontos, hogy tartsa be a adatvédelmi és szerzői jogi törvények előírásait! 22

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI Számítsa ki függvények alkalmazásával: -

az egyes személyek összes beszélgetéseit,

-

személyenként a fizetendő összeget,

-

kategóriánkénti összes percet,

-

kategóriánkénti költséget!

-

Rendezze a táblát a fizetendő összeg szerint csökkenő sorrendbe!

-

Készítsen a táblázat alá oszlopdiagramot a személyek által fizetendő összegekről! A vízszintes tengelyen a személyek nevei szerepeljenek a mintának megfelelően (elforgatott)! A diagramnak legyen megnevezése és tartalmazzon magyarázó részt is!

-

Állítsa be a nyomtatási képet úgy, hogy a táblázat és a diagram egy lapra kerüljön (ha szükséges változtassa meg a lap irányát – álló vagy fekvő), vízszintesen középre igazított legyen, a fejlécben középen a TELEFON szöveg szerepeljen! Láblécben, balra igazítva a dátum, középen az oldalszámozás, jobbra igazítva az Ön teljes neve legyen olvasható!

Használhatja a programok súgóját és a szakmai információtartalmat vagy bármilyen más szakirodalmat is.

Név

Vezetékes

Yodafone

Z-Mobil

Külföld

Vida Jenő

39

115

52

70

Balogh Mónika

110

91

46

28

Kiss Béla

179

40

15

46

Okos Tóni

120

80

60

0

Nagy Pál

60

62

0

34

Szabó Éva

45

20

0

0

Összesen

Fizetendő összeg

Összesen: Költség:

Egységárak:

20

58

80

150

23


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Válaszoljon a kérdésekre a kijelölt helyen! Hogyan tudja a tábla összes celláját kijelölni? Hogyan nevez át egy munkalapot? Írja le a képletet: szorozza meg a d4 cellát abszolút f5-tel! Hogyan nyitja meg a gyorsmenüt? Mi a módja több, egymástól távol eső cella kijelölésének? Hány sor és hány oszlop alkot egy táblát? Mi a teendő, ha a munkáját egy oldalra szeretné kinyomtatni? Hány feltétel alapján tud egyszerre rendezni? Tud e „szabadkézzel” a grafikonba rajzolni. Hogyan készít a táblába hullámvonal formájú címet. 2. feladat Egymás alá le kell írnia egy hónap összes munkanapjának dátumait! Hogyan teszi? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

24

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI 3. feladat Mi a hatásuk a következő parancsoknak? Válaszát írja le a kijelölt helyre! CTRL + lefelé kurzor

_________________________________________________________________________________________

CTRL + kattintás az A24 és a H93 cellákra

_________________________________________________________________________________________

F2 billentyű leütése

_________________________________________________________________________________________

CTRL + C, majd egy lefelé kurzor, aztán ENTER

_________________________________________________________________________________________

CTRL + S kombináció

_________________________________________________________________________________________

4. feladat Honnan ismeri fel, hogy a bevitt adatot számként vagy szövegként értelmezi-e a gép? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

25

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI 5. feladat Soroljon fel öt diagramtípust!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

26


MEGOLDÁSOK 1. feladat Hogyan tudja a tábla összes

Egérrel

celláját kijelölni?

találkozási pontjában lévő gombbal.

Hogyan nevez át egy munkalapot? Írja le a képletet: szorozza meg a d4 cellát abszolút f5-tel!

az

oszlop-

és

sorazonosítók

A lapfülre történő duplakattintással. =d4*$f$5

Hogyan nyitja meg a

A

gyorsmenüt?

kattintással.

Mi a módja több, egymástól

Kijelölés közben a Ctrl-gombot lenyomva

távol eső cella kijelölésének?

kell tartani.

Hány sor és hány oszlop alkot egy táblát? Mi a teendő, ha a munkáját egy oldalra szeretné kinyomtatni? Hány feltétel alapján tud egyszerre rendezni? Tud e „szabadkézzel” a grafikonba rajzolni.

jobb

oldali

egérgombbal

történő

255 * 16384 Fájl menü Oldalbeállítás, Oldal kartonján a méretezés részben az 1 oldal magas, 1 oldal széles opcióval. Három Igen, a rajzeszközökkel.

Hogyan készít a táblába

Beszúrás menü, Objektum parancs, Wordart

hullámvonal formájú címet.

program.

2. feladat -

Leírjuk az első dátumot,

-

kijelöljük lefelé a cellákat,

-

Szerkesztés menü, Kitöltés – Sorozattal dialógusablakban a Dátumegységnek hétköznapot választunk.

3. feladat CTRL + lefelé kurzor

- a tábla utolsó sorára viszi a kurzort

CTRL + kattintás az a4 és a g93 cellákra

- egymástól különálló kijelölt részek

F2 billentyű leütése

- a cella tartalmának módosítása

CTRL + C, majd egy lefelé kurzor, aztán ENTER

- másolás, beillesztés

CTRL + S kombináció

- mentés 27

A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI 4. feladat Alapértelmezésben a szöveget balra, a számot a cella jobb oldalához igazítja a program. 5. feladat

28

-

oszlop

-

sáv

-

vonal

-

kör

-

torta


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM www.uni-miskolc.hu/~wwwfemsz/exc5.htm(2010.06.28) http://hu.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Office (2010.05.25.) http://mek.oszk.hu/01200/01260/01260.pdf (2010.06.21.) http://ecdlweb.hu/index.php?title=Excel_2000_-_Bevezetés(2010.06.28) Danás Miklós: Excel. ÉRÁK, Miskolc 2007. http://www.prkk.hu/hefop354/index_elemei/9_modul/excel.htm(2010.07.09)

AJÁNLOTT IRODALOM http://hu.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Office (2010.05.25.) http://mek.oszk.hu/01200/01260/01260.pdf (2010.06.21.) http://ecdlweb.hu/index.php?title=Excel_2000_-_Bevezetés(2010.06.28) Danás Miklós :Excel ÉRÁK, Miskolc (2007) http://www.prkk.hu/hefop354/index_elemei/9_modul/excel.htm(2010.07.09)

29





Németh László

Adatbázis-kezelés alapjai



AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Munkahelyén egy házikönyvtár vezetését bízzák Önre. Készítenie kell egy könyvtáradatbázist, amelyben nyilvántarthatja a könyvtárban található könyveket, a kölcsönzőket és a kölcsönzéseket. A feladatot a MS Access program segítségével kell megoldania, amely már fel van telepítve az Ön számítógépére. A feladat elemzése alapján a nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: Személyek (kölcsönzők) adatai:

Könyvek adatai:

Név:

Könyv címe:

Szervezeti egység:

Szerző:

Elérhetőség:

Műfaj:

E-mail cím:

Ár:

Telefonszám: Kölcsönzések: A kölcsönző adatai: A kölcsönzött könyv adatai: A kölcsönzés dátuma: A visszahozatal dátuma: Felhasználóbarát

kezelőfelületet

kell

biztosítani

az

adatok

karbantartásának

végrehajtásához, illetve a tárolt adatokból előre definiált tartalmú listákat, nyomtatható jelentéseket kell szolgáltatni. A feladatelemzés és az adatbázis tervezési lépéseit itt nem tárgyaljuk. Az adatbázis objektumainak jellemzői (táblastruktúra, mezőjellemzők, űrlaptervek … stb.) a tanulási folyamat során, a részcélkitűzéseket követő gyakorlati feladat meghatározásakor kerülnek ismertetésre.

1


AZ ADATBÁZIS TERVE A Táblák: Táblanév

Mezőnév

SZEMÉLYEK

KÖNYVEK

KÖLCSÖNZÉS

Típus

Személykód

Szöveg

Vezetéknév

Szöveg

Keresztnév

Szöveg

Szervezeti egység

Szöveg

E-mail-cím

Szöveg

Telefonszám

Szöveg

Könyvkód

Szöveg

Könyv címe

Szöveg

Szerző

Szöveg

Műfaj

Szöveg

Ár

Szám

Könyvkód

Szöveg

Személykód

Szöveg

Elvitel dátuma

Dátum

Vissza dátuma

Dátum

A táblák kulcsmezőit félkövér betűtípussal jelöltük. A táblák közötti kapcsolatok: Tábla KÖLCSÖNZES

Kapcsolómező

Tábla

Könyvkód



SZEMÉLYEK

Könyvkód

Személykód



KÖNYVEK

Személykód

Elvitel dátuma Vissza dátuma

A következő főbb feladatokat kell elvégezni: 1. Az adatbázis, a táblák és kapcsolatuk létrehozása 2. Az űrlapok létrehozása 3. A lekérdezések létrehozása 4. A jelentések nyomtatása, archiválás

2

Kapcsolómező

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI A probléma megoldását bemutatva, az Ön tanulását segíti a következő tananyag, ahol a szakmai információk mellett összefoglalást és önellenőrző kérdéseket, feladatokat is talál. Hasznos tanácsokat a tanulásirányító is ad. Angol szakmai szókincsének bővítéséhez is kap segítséget. Saját ütemében haladjon, a feladatokat ellenőrizze a javítókulcs segítségével, és ha szükséges, ismételje át a tananyagot!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A feladathoz szükséges szoftver használatához ismernünk kell az irodai programcsomagunk adatbázis kezelő alkalmazását.

AZ MS ACCESS 2003 PROGRAM ISMERTETÉSE Az Office-alkalmazások közül a Microsoft Access használata jelenti a legnagyobb kihívást. Egy Access-adatbázis sok önálló objektumból áll, melyeket egyesével kell felépíteni. A beépített varázslók segítségével viszonylag rövid idő alatt összeállíthatunk egyszerű adatbázis-kezelő alkalmazást. De már kevés gyakorlattal is gyorsabb esetenként, ha a varázslók „segítsége” nélkül építjük fel az objektumokat. Az Access – más Office-alkalmazásokhoz viszonyítva – rendkívül összetett alkalmazás, ezért kizárólag az alapok bemutatására van lehetőség. Azokra a feladatokra, funkciókra, megoldásokra szorítkozik a jegyzet, amelyekkel egy átlagos felhasználó is találkozhat. Egy Access-adatbázisban nagy mennyiségű

adatot tárolhatunk és kezelhetünk. Az

adatbázisok felépítésének megértésében nagy segítséget jelent, ha ismerjük az Access fontosabb elemeit. Adatbázismotor: az adatok és az indexek tárolásáért és lekérdezéséért felelős program. Az adatbázis az Access alapvető fájltípusa, mely .mdb-kiterjesztéssel rendelkezik. Az adatbázist objektumok alkotják, melyek az adatok tárolását, megjelenítését, különböző szempontok szerinti csoportosítását, kigyűjtését, az adatok beviteléhez használható felületet, az ismétlődő rutinfeladatok automatizálásához a programozási eszközt biztosítják. Előfordul, hogy az Access-adatbázisfájlok egyáltalán nem tartalmaznak adatokat. Ebben az esetben az Access-t egy „külső” adatforrás adatainak lekérdezéséhez használjuk. A „külső” adatforrás lehet pl. SQL (Standard Query Language – Strukturált lekérdező nyelv) szerveren lévő ODBC (Open Database Connenctivity – különböző adatbázisok közötti kapcsolatok

szabványos

nyelve) -adatbázis,

dBASE-adatbázis,

Microsoft

Excel-tábla,

Microsoft Access-adatbázis (ami csak adattáblá(ka)t tartalmaz).

3


A MICROSOFT ACCESS MEGNYITÁSA ÉS BEZÁRÁSA A Microsoft Access 2003 adatbázis-kezelő program indítása Start menü (nyomógomb), minden program-csoportmenüben található Microsoft Officemappa a Microsoft Office Access 2003 parancsával történik.

1. ábra A program indítása

A program indításához – helyzettől függően – használhatjuk még a munkaasztalon vagy a tálcán található parancsikont is.

AZ ABLAK ÁTTEKINTÉSE Az Access elindítása után a Microsoft-programoknál megszokott felépítésű ablak jelenik meg, melynek főbb részeit az alábbi ábra mutatja be.

2. ábra Az ablak áttekintése

A menüben kategóriák szerint csoportosítva találjuk az Access parancsait. Az egyes menükben alaphelyzetben csak az általunk leggyakrabban használt parancsok listája jelenik meg. A teljes parancslista megjelenítése a menü legalján látható lefelé mutató dupla nyílra kattintással lehetséges.

4

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI Az eszköztárakon található gombok segítségével az Access leggyakrabban használt parancsait érhetjük el. A képernyőn a beállításoktól függően egyszerre több eszköztárat is láthatunk. Az állapotsor a kurzor aktuális pozíciójáról és az Access bizonyos üzemmódjainak állapotáról szóló információkat tartalmaz. A munkaablak az új fájlok létrehozását, a vágólap használatát és a fájlok tartalmában történő keresést könnyíti meg. A munkaablak alaphelyzetben a program indításakor automatikusan megjelenik. A munkaablakot szükség szerint bármikor megjeleníthetjük, vagy elrejthetjük a Nézet menü Eszköztárak  Munkaablak parancsával. Az ablakvezérlő gombok segítségével a Windows-ban már megismert módon méretezhetjük át vagy zárhatjuk be az Access vagy az egyes objektumok ablakait. A felsorolt elemek részletes használatát a későbbiekben ismertetjük.

LÉTEZŐ ADATBÁZIS MEGNYITÁSA, AZ ADATBÁZIS-OBJEKTUMOK Egy létező adatbázis megnyitásához használhatjuk a munkaablak Megnyitás hivatkozását, vagy a Fájl menü Megnyitás parancsát. A megjelenő panelen válasszuk ki a megfelelő adatbázis fájlt.

3. ábra Adatbázis megnyitása 5

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI A Megnyitás gomb menüjéből választhatjuk a -

Megnyitás,

-

Csak olvasásra,

-

Kizárólagos megnyitás,

-

Kizárólagos megnyitás csak olvasásra parancsokat is.

A Megnyitás parancs használata esetén az adatbázist közös használatra nyitjuk meg, ami azt jelenti, hogy az adatbázist velünk egy időben más felhasználók is megnyithatják és módosíthatják. Ha Csak olvasásra paranccsal nyitjuk meg az adatbázist akkor nem módosíthatjuk, illetve az esetleges módosításokat nem menthetjük el. Más felhasználók azonban velünk párhuzamosan megnyithatják és akár módosíthatják is az adatbázist. A Kizárólagos megnyitás parancs használata esetén az adatbázist tetszőlegesen módosíthatjuk, más felhasználók azonban az adatbázis bezárásáig nem férhetnek hozzá annak tartalmához. Ha az adatbázist más felhasználó már megnyitotta, kizárólagos használatra nem nyithatjuk meg azt. A Kizárólagos megnyitás csak olvasásra parancs segítségével az adatbázist csak olvasható üzemmódban nyitjuk meg. Ebben az esetben velünk egy időben más felhasználók is megnyithatják az adatbázist, de szintén csak olvasható üzemmódban. Egy korábban megnyitott adatbázis megnyitását legegyszerűbben az Új fájl munkaablak Fájl megnyitása listájában, vagy a Fájl menü alján látható listában a fájl nevére kattintva kezdeményezhetjük. Az Access alaphelyzetben a négy utoljára használt fájl nevét őrzi meg. A megnyitás után rendszerint az Adatbázis ablak jelenik meg.

6


4. ábra Adatbázis ablak Az Adatbázis ablakban kezdeményezhetjük az adatbázist alkotó objektumok megnyitását. Az objektumcsoportokat az ablak bal oldalán látható listából vagy a Nézet menü Adatbázisobjektumok almenüjéből választjuk ki. Az adatbázis bezárása az Adatbázis ablak bezárásával történhet.

AZ ADATBÁZIST ALKOTÓ OBJEKTUMOK Az Access adatbázis-kezelő programban elérhető objektumok a Táblák, Lekérdezések, Űrlapok, Jelentések, Lapok, Makrók és Modulok, melyeket szimbólumokkal is jelez a rendszer.

5. ábra Objektumok 7

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI A táblaobjektumokban a logikailag összetartozó adatokat rendezett sorrendben tároljuk. A tábla mezők listáját jelenti. A mezők mindegyike egy rekordra vonatkozó információt tárol. A táblák sorait rekordoknak, az oszlopait mezőknek nevezzük. Egy adatbázis általában több táblából áll, amelyek egymással kapcsolatban lehetnek. A lekérdezések segítségével egy vagy több összekapcsolt tábla meghatározott feltételeknek megfelelő adatait jeleníthetjük meg. A lekérdezés lényegében nem más, mint az adatok szűrésére

és

feldolgozására

vonatkozó

szabályrendszer.

A

lekérdezést

adatbázis-

objektumként mentve később bármikor lefuttathatjuk az adatbázis aktuális tartalmán. Ezért a táblában szereplő adatok változása esetén a lekérdezés eredménye is módosul. A lekérdezések eredményhalmazát – bizonyos megkötésekkel – a táblákhoz hasonlóan kezelhetjük,

ezért

a

lekérdezések

nemcsak

táblákon,

de

más

lekérdezések

eredményhalmazán is alapulhatnak. Az űrlapok a táblák rekordjainak bevitelére, módosítására szolgáló legegyszerűbb eszközök. Az űrlapok készülhetnek táblák vagy lekérdezések alapján. Az űrlapon elhelyezhetők segédűrlapok is, melyek a kapcsolódó táblák adatairól adnak információt. A

jelentések

az

adatbázis

adatainak

rendezett,

csoportosított

formában

történő

megjelenítésére szolgálnak. A jelentések eredményét olvasható stílusban és formában jelenítik meg, amit leggyakrabban kinyomtatnak, de elküldhető e-mailben, vagy elmenthető HTML-formátumban is. A jelentések készülhetnek táblák vagy lekérdezések alapján. Az oldalak vagy adatelérési lapok olyan weblapok, amelyek segítségével adatbázisunk a weben keresztül is kezelhető. Ezekkel adatbázisunkat akár az interneten keresztül is bővíthetjük új rekordokkal, módosíthatjuk a meglévő rekordokat, illetve törölhetjük a feleslegessé vált elemeket. A makrók segítségével gyakran használt összefüggő műveletsorokat egy parancsba foglalhatunk, és ezzel elvégzésüket gyorsíthatjuk, automatizálhatjuk. A modulok a felhasználó által Visual Basic nyelven megírt programok, amelyek kiegészítik az Accessben található lehetőségeket. A Worddel, az Excellel és a PowerPointtal ellentétben az Access nem rendelkezik Visual Basic kódot létrehozó makrórögzítővel.

ÚJ ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA Egy új adatbázis létrehozásának első lépése az adatbázist tartalmazó fájl létrehozása. Ezt megelőzően célszerű papíron megtervezni, hogy milyen táblát vagy táblákat szeretnénk használni, és ezekben milyen típusú adatokat fogunk tárolni. Amennyiben az Új fájl munkaablak nincs bekapcsolva, kattintsunk a Fájl menü Új parancsára, vagy az Adatbázis-eszköztár Új ikonjára.

8

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI A megjelenő Új fájl munkaablakban kiválaszthatjuk, hogy -

új, üres adatbázist hozunk létre,

-

az Adatbázis-varázsló segítségével dolgozunk-e, vagy

-

egy meglévő adatbázisfájlt nyitunk meg.

Egy üres adatbázis létrehozásához kattintsunk a munkaablak Új fájl csoportjának Üres adatbázis hivatkozására. A megjelenő Új adatbázis panelen adjuk meg a létrehozni kívánt fájl nevét és helyét a mappaszerkezetben.

6. ábra Új adatbázis létrehozása

Ha egy létező adatbázis alapján szeretnénk egy új adatbázist létrehozni, kattintsunk az Új fájl létező fájlból a csoportfájl kijelölése hivatkozásra. Ekkor az Access az eredeti adatbázissal megegyező mappában létrehoz egy új, a kiválasztott fájllal teljesen megegyező tartalmú adatbázist. Az Új dokumentum sablon alapján a csoport Általános sablonok hivatkozására kattintva a megjelenő

panelen

előre

elkészített

sablonadatbázisok

közül

választhatunk.

(Ilyen

sablonokat letölthetünk a Microsoft.com webhelyről is.) A sablon kiválasztása után megjelenő Új adatbázis panelen adjuk meg a létrehozni kívánt fájl nevét és helyét a mappaszerkezetben.

9


ADATBÁZIS MENTÉSE MÁS MAPPÁBA VAGY MEGHAJTÓRA Mivel az Accessben nincs Mentés másként funkció, kész adatbázisunk más mappába, illetve más meghajtóra történő mentéséhez a Microsoft Windows Intézőt kell használni a következő sorrend betartásával: a) A mentés megkezdése előtt zárjuk be az adatbázisfájlt. b) Nyissuk meg azt a mappát, amelyben az adatbázis található, majd jelöljük ki az adatbázisfájlt. c) Ezután adjuk ki a Szerkesztés menü Másolás parancsát, vagy használjuk a CTRL + C billentyűkombinációt. d) A célmappát mutató ablakban adjuk ki a Szerkesztés menü Beillesztés parancsát, vagy üssük le a CTRL + V billentyűkombinációt. A fenti műveletsor segítségével adatbázisunkat akár hajlékonylemezre is elmenthetjük. Ebben az esetben azonban győződjünk meg arról, hogy az adatbázis ráfér-e a hajlékonylemezre.

KAPCSOLÓDÁS LÉTEZŐ ADATBÁZISHOZ, ADATTÁBLÁHOZ A

Microsoft

Access

segítségével

lehetőségünk

van

Microsoft

SQL

Serveren

tárolt

adatbázisokhoz is kapcsolódni. A kapcsolódáshoz használjuk a Fájl menü Új parancsát, majd kattintsunk a munkaablak Új csoportjának Projekt (meglévő adatok) hivatkozására.

Az Access a kapcsolatinformációk tárolásához létrehoz egy Microsoft Access Project fájlt, (kiterjesztése .ADP) ahol a kapcsolat létrehozásához szükséges információkat tárolja, melyeket általában az SQL Servert üzemeltető rendszergazdától lehet beszerezni. (Ennek részleteit nem tárgyaljuk.) Külső adatok átvétele: importálás, csatolás Importálhatjuk (átvehetjük) külső adatbázisok, adattáblák adatait az Access-adatbázisba. Ekkor az Access-adatbázisban létrejön egy táblaobjektum, ami tartalmazza a külső adatforrás adatait. A külső adat változása nem jelenik meg az Accessben (nincs adatkapcsolat). Ha csatoljuk a külső adatbázist vagy adattáblát, az Access-adatbázisban egy táblahivatkozás jön létre. Ebben az esetben a külső adat változása megjelenik az Accessben.

10


AZ ADATBÁZIS OBJEKTUMAINAK EXPORTÁLÁSA Az Access programból számos formátumban és alkalmazásba exportálhatunk adatokat. Az exportáláshoz használjuk a Fájl menü Exportálás … parancsát, majd a megjelenő ablakban meg kell adni a helyet (a célmappát) a fájltípust (az adatformátumot) és a fájlnevet. Ha másik alkalmazásba - adatbázisba (dBase, Accesse, Lotus 1-2-3 …) - szeretnénk menteni az objektumot, a Fájlnév mezőben a „célalkalmazás” nevét kell megadni. Az Exportálás gombra kattintva létrejön eredeti néven, a megadott helyen a beállított paramétereknek megfelelő új objektum.

7. ábra Tábla exportálása

Ha más fájlformátumba (Excel, Word, HTML, szövegfájl …) szeretnénk menteni az objektumot, a Fájlnév mezőben a fájlnevet kell megadni. Az Exportálás gombra kattintva létrejön a megadott helyen a beállított paramétereknek megfelelő fájl. Az exportálni kívánt objektum behatárolja a választható fájltípusok körét.

11


A BEÁLLÍTÁSOK MÓDOSÍTÁSA A továbbiakban a Microsoft Access leggyakoribb beállításainak használatával, a táblák, lekérdezések, űrlapok és jelentések nézeteinek kiválasztásával, valamint az eszköztárak megjelenítésével és elrejtésével ismerkedünk meg. Tábla, lekérdezés, űrlap és jelentés nézetei közötti váltás Az adatbázisablakban kiválasztott objektumokat kétféle nézetben nyithatjuk meg. A Tervezés gombbal az adott objektum felépítését és elemeinek tulajdonságait tekinthetjük át, és módosíthatjuk. A Táblák, Lekérdezések, Űrlapok, Lapok által megjeleníthető elemeket, bejegyzéseket a Megnyitás gombbal tekinthetjük meg. Ebben az esetben az adatbázis rekordjaival különböző műveleteket végezhetünk. A jelentések nyomtatási képe a Nyomtatási kép gombbal jeleníthető meg, és a Fájl menü Nyomtatás parancsával nyomtatható. A Makrók és a Modulok adatbázis-objektumok a Futtatás gombbal indíthatók. Egy megnyitott tábla, lekérdezés, űrlap vagy jelentés nézetét az eszköztár Nézet lenyíló gombja segítségével változtathatjuk meg. Az egyes objektumtípusok esetén választható nézetek:

X

Lekérdezés

X

X

X

X

Űrlap

X

X

X

X

Jelentés

X

12

kép Elrendezés

X

Nyomtatási

Kimutatás-

X

Űrlap

Kimutatás

X

SQL

Adatlap

Tábla

Objektum

diagramm

Tervező

Nézetek

X X X

X

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI A beépített eszköztárak megjelenítése és elrejtése A Microsoft Access eszköztárai tetszés szerint megjeleníthetők vagy elrejthetők. Egy eszköztár megjelenítéséhez vagy elrejtéséhez kattintsunk a Nézet menü Eszköztárak almenüjében az eszköztár nevére.

8. ábra Testreszabás Az Eszköztárak almenüben a név melletti „pipa” jelzi, ha az eszköztár éppen látható a képernyőn. A Testreszabás … menüparancs megjelenít egy ablakot, ahol további kész eszköztárak közül lehet választani, azokat bővíteni, vagy új eszköztárat létrehozni.

A SÚGÓ FUNKCIÓINAK HASZNÁLATA Az Accessben is  mint a Microsoft más programjaiban  a különféle feladatok megoldásához, a program funkcióinak vagy parancsainak használatához, illetve egyes fogalmak megértéséhez segítséget kérhetünk egy erre a célra beépített eszköz, a Súgó segítségével. A Súgó megjelenítéséhez használjuk a -

Súgó menü Microsoft Access súgója parancsát, vagy

-

a Szokásos eszköztár Microsoft Access Súgója gombját, vagy

-

nyomjuk le az F1 billentyűt. vagy

-

kattintsunk az Office Segédre. 13

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI Leggyorsabban akkor kaphatunk segítséget, ha a menüsor jobb szélén lévő mezőbe beírjuk a témára jellemző kifejezést, és lenyomjuk az ENTER billentyűt. Az Office Segéd használatának kikapcsolásához kattintsunk az Office Segédre, majd a megjelenő szövegbuborék Beállítások gombjára. Az Office Segéd párbeszédpanel Beállítások fülén kapcsoljuk ki Az Office Segéd használata jelölőnégyzetet. Keresés a Súgóban A súgótémakörök megjelenítéséhez kattintsunk a Súgó Tartalomjegyzék linkre. Ekkor a Súgó tartalomjegyzéke jelenik meg a képernyőn. A tartalomjegyzék egy kézikönyvgyűjteményként értelmezhető. Az egyes könyvek különböző témaköröket, a lapok konkrét segítőszövegeket tartalmaznak. Az egyes témaköröket dupla kattintással, míg a lapok tartalmát a lap címére egyszer kattintva jeleníthetjük meg. Egyes oldalakon hiperhivatkozásokat találunk, amelyek egy másik oldalra mutatnak. A felkeresett oldalak között a Vissza és az Előre ikonok segítségével mozoghatunk. A Súgó aktuálisan megjelenített oldalát a Nyomtatás ikonra kattintva nyomtathatjuk ki. A Súgó teljes szövegében kereshetünk, ha a Keresés beviteli mezőbe begépeljük a keresendő kulcsszót vagy kulcsszavakat, majd kattintunk a  gombra, vagy nyomjuk meg az ENTER billentyűt. A megjelenő témakörök listájából kiválasztott címszóhoz tartozó segítő szöveget dupla kattintással lehet megtekinteni. Azonnali segítség Egy párbeszédpanel használatához a panel címsorában lévő ? Súgó gombbal kérhetünk segítséget. Ennek használatakor az egérmutató

formára változik, és a panel egyes

elemeire kattintva megjelenik a hozzájuk tartozó instrukció.

14


A Northwind mintaadatbázis Az Access készítői a különféle megoldások bemutatására, illetve gyakorlás céljából a Northwind nevű, (angol nyelvű) mintaadatbázist mellékelték. A Northwind adatbázist a Súgó menü Mintaadatbázisok … paranccsal lehet elérni.

9. ábra A Northwind adatbázis

A Northwind mintaadatbázis minden eleme megnyitható, módosítható. Munkánkhoz ötleteket, megoldásokat meríthetünk felmerülő problémáink megoldására.

1. Az adatbázis, a táblák és kapcsolataik létrehozása Hozzon létre egy új adatbázist Könyvtár.mdb néven! Hozzon létre egy táblát, melynek neve legyen „SZEMÉLYEK”! -

Az Adatbázis ablak Objektumok csoportban jelölje ki a Táblák objektumot.

-

Válassza a Új tábla létrehozása funkciót! 

A megjelenő ablakban válassza a Tervező nézet funkciót!



Adja meg a Mezőneveket, és állítsa be a mezők Adattípusát!



a Mezőnév oszlopba írja be a mezőneveket!



az Adattípus oszlopban a legördülő listából válassza ki a mezőkhöz a megadott adattípust!

15

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI -

Jelöljön ki kulcsmezőt! 

A kulcsmező legyen a Személy_Kód mező!



Jelölje ki a Táblatervező nézetben a Személy_Kód sort!



Az Eszköztár Elsődleges kulcs nyomógombbal jelölje meg elsődleges kulcsnak!

-

Mentse a táblát SZEMÉLYEK néven! 

Fájl menü Mentés parancs indítása,



a táblanév „SZEMÉLYEK” beírása a beviteli mezőbe.



Az OK gombra kattintással a tábla mentése megtörténik.

10. ábra Személyek tábla létrehozása

16

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI Végezze el a fenti műveletsort a KÖNYVEK és a KÖLCSÖNZÉS táblák vonatkozásában is! Kapcsolatok létrehozása A feladatot az Eszközök menüből a Kapcsolatok… menüpont kiválasztásával, illetve az eszköztáron

a

Kapcsolatok

ikonra

való

kattintással

oldhatjuk

meg.

Ezután

a

kapcsolatrendszerben részt vevő táblák kiválasztása történik meg a Tábla hozzáadása ablakban. Válasszuk ki egymás után mind a három táblánkat a Hozzáadás gombbal!

11. ábra Táblák kijelölése

A művelet végén a Bezárás gomb hatására még kapcsolatok nélkül láthatjuk tábláinkat, amelyeket az ablakcímkéjük „megfogásával” átmozgathatunk a kívánt pozícióba.

12. ábra Kapcsolatok létrehozása 17

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI A kapcsolatok létrehozása úgy történik, hogy a kapcsolni kívánt tábla kapcsolómezőjét „megfogjuk”, és rávisszük a kapcsolni kívánt tábla megfelelő mezőjére. A kapcsolat kiépítése közben a Kapcsolatok ablak is megjelenik, amelyben esetleg módosíthatjuk

a

mezőpárosításokat,

valamint

beállíthatjuk

a

kapcsolatok

további

paramétereit. A hivatkozási integritás azt jelenti, hogy a kapcsolt táblába csak akkor vehetünk fel, illetve törölhetünk rekordot, ha annak kulcsa már megtalálható az elsődleges táblában. A kaszkádolt frissítés bejelölése esetén, ha az elsődleges táblában valamely rekord elsődleges kulcsát módosítjuk, akkor automatikusan hozzáigazítja az összes további táblában levő kapcsolt rekord illeszkedő értékeit. A kaszkádolt törlés esetén az elsődleges táblában bármely rekord törlésekor automatikusan törli a csatolt táblában található kapcsolt rekordokat is. A táblák között, ha valamely kapcsolatot hibásan állítottuk be, akkor a kapcsolati vonalra történő kattintással - amely ennek hatására vastagabb lesz –, valamint a Delete billentyű lenyomásával törölhetünk. (A program természetesen megerősítést kér a törlés végrehajtásáról!)

13. ábra Kapcsolatok típusának beállítása

A kapcsolatok kiépítése után a Fájl/Mentés parancsával menteni kell, és így már elkészült az adatbázis.

2. Űrlapok létrehozása Az űrlapok elsősorban az adatbevitel eszközeiként szerepelnek az Accessben, de ezenkívül még számtalan lehetőséget biztosítanak a felhasználónak. A grafikus operációs rendszer adta lehetőségek teljes tárházát használhatjuk (legördülő listák, jelölőnégyzetek, színek, betűtípusok, méretezések, grafikák stb.). Ezeket összefoglaló néven vezérlőelemeknek nevezzük. E könyv terjedelmi okokból az űrlapok készítésének csak nagyon minimális áttekintését adja, az olvasók lehetőséget kapnak a saját kísérletezgetésre. 18

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI Egy megnyitott adatbázis esetében az Űrlapok fül és az Új gomb kiválasztása után kezdhetjük el a munkát. Legyen pl. a KÖNYVTÁR adatbázisunk nyitva, és ehhez a KÖNYVEK táblához készítsünk egy űrlapot adatbevitel céljából! -

Az új űrlap létrehozásánál először annak típusát, majd azt a táblát vagy lekérdezést kell kiválasztani, amelyhez az űrlapot szeretnénk elkészíteni.

-

Az ablakban látható a válaszható típuslista. Legegyszerűbb, ha az Űrlap Varázslót választjuk, a szükséges tábla pedig a KÖNYVEK.

-

E paraméterek kiválasztása után az „átrakógombokkal” beállítjuk, hogy mely mezők szerepeljenek az űrlapon (helyezzük át a tábla összes mezőjét). Változtathatunk, hogy az űrlap a behívott tábla vagy lekérdezés, esetleg egy másik tábla alapján készüljön. A döntésünk után a Tovább gombbal léphetünk a következő „varázslási szintre”. (Ha valamit rosszul választottunk, a Vissza gombbal az előző funkcióhoz léphetünk. A Mégse gombbal kiléphetünk a varázslóból anélkül, hogy valamit létrehoztunk volna. A Befejezés gomb pedig az addigi előírásainkból elkészíti az űrlapot. Tehát ezt a gombot a legvégén célszerű megnyomni.)

14. ábra Űrlap varázsló

19


A következő lépés az űrlap szerkezetének beállítása (oszlopos, táblázatos, adatlap, sorkizárt), amelyet a választógombok melletti sziluetten tanulmányozhatunk.

15. ábra Űrlap varázsló -

Ezután az űrlap stílusát választhatjuk ki a felsorolt lehetőségek alapján.

16. ábra Űrlap varázsló 20


Végül az űrlap címét adjuk meg (Könyvek felvétele), és a Befejezés gomb megnyomásával a munka kész.

Az elkészült űrlap segítségével vigyen fel tesztadatokat (kitalált könyvek is lehetnek). Készítsen űrlapokat a személyek és kölcsönzések rögzítéséhez is, majd szintén töltse fel néhány rekorddal őket! Az elkészült űrlap tartalmazza az eddig felvitt rekordokat, amelyek között léphetünk előre, hátra, és új rekordot is hozzájuk fűzhetünk.

Természetesen fontos kijelenteni azt is, hogyha valamilyen elrendezési forma vagy a megjelenés bármely paramétere nem megfelelő számunkra, az űrlapon a Tervező nézetben bármit megváltoztathatunk. Itt nyílik nagyszerű alkalom a kísérletezésre. A rögzítésnél fontos figyelembe venni azt az integritási szabályt, miszerint csak olyan könyvet kölcsönözhet egy olyan személy, ami és aki már rögzítésre került az adatbázis megfelelő táblájába.

3. Lekérdezések létrehozása A KÖNYVTÁR adatbázisunk megnyitása után a lekérdezést a Lekérdezések fülre kattintva kezdeményezhetjük, majd a Megnyitás, Tervezés és Új opciók közül választhatunk. (Ha az adatbázishoz még nincs lekérdezés készítve, csak az Új opció választható!) Kitűzött feladatunk legyen a következő: Névsoros lista a könyvekről, azok áraival! Az Új opció kiválasztásakor különböző lehetőségeink vannak, úgymint: a Tervező nézet, az Egyszerű lekérdezés Varázsló, a Kereszttáblás lekérdezés Varázsló, az Azonosakat kereső lekérdezés Varázsló és a Nem egyezőket kereső lekérdezés Varázsló. Az elnevezések elég egyértelműek ahhoz, hogy a szükséges feladatnak megfelelőt ki tudjuk választani.

17. ábra Lekérdezés létrehozása Számunkra most a Tervező nézet, illetve az Egyszerű lekérdezés Varázsló is megfelel. Válasszuk a Tervező nézetet! 21

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI Itt először ki kell választanunk, hogy a lekérdezésben mely tábla vagy táblák fognak szerepelni. Ezt a Táblák hozzáadása ablakból tehetjük meg a kiválasztás, majd a hozzáadás gombra kattintva. Feladatunkhoz most a KÖNYVEK tábla szükséges! (A gomb segítségével egy tábla többször „hozzáadható”, erre ügyeljünk! Ha kiválasztottuk a szükséges táblákat, a Bezárás gombbal léphetünk ki ebből a funkcióból.)

18. ábra Táblák kiválasztása

Ezután kiválasztjuk a lekérdezésben szereplő mezőket a QBE-rács (Query By Example = példa utáni lekérdezés) Mező sorába kattintva. (A kiválasztott tábla neve automatikusan beíródik a következő sorba.) Beállíthatjuk a Rendezés irányítottságát, és ha szükséges, Feltétel is kialakítható a Kifejezésszerkesztő segítségével. A munka végén a  gombbal kiléphetünk, de előtte a „gyárilag” adott Lekérdezések1 név helyett megadhatjuk az általunk kívánatosnak tartottat.

22

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI A feladatunk megoldásához válasszuk ki a NÉV mezőt Növekvő rendezettséggel és Megjelenítéssel (feltétel megadása nem szükséges), majd a QBE-rács következő oszlopába az AR mezőt, amelyhez több beállítás nem is szükséges. A lekérdezés neve pedig lehet maga a feladat megfogalmazása.

19. ábra Választó lekérdezés

Az így elkészült lekérdezést a Megnyitás gombbal tekinthetjük meg, illetve ha valamit módosítani szeretnénk rajta, akkor azt a Tervezés választása után tehetjük meg. A használható legfontosabb operátorok, a lekérdezések témáját mintegy összefoglalva: Logikai operátorok és relációk: kifejezés1

AND

kifejezés2

<=

=

kifejezés1

OR

kifejezés2

>=

<

NOT

kifejezés

<>

>

Aritmetikai operátorok: +,

-,

*,

/

LIKE operátor: szűrő, amely segítségével beállíthatjuk, hogy milyen mezők jelenjenek meg a lekérdezésekben.

23

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI Pl.: LIKE "RE?d" LIKE "R*" LIKE "12/*/96" BETWEEN …..AND operátor: ha olyan rekordot szeretnénk kiválogatni, ahol egy mező értéke két meghatározott érték közé esik, akkor használjuk. Pl. BETWEEN 123000 AND 124000 IN operátor: több OR operátor helyett alkalmazzuk pl. IN (kif1, kif2,….., kifN) IsNull operátor: azokat a rekordokat adja vissza, ahol a meghatározott mező üres. Nem üres mező keresésére: IsNotNull operátor a jó megoldás. Számítások használata a lekérdezéseken belül: Összeg

Mezőtípus

Mit számol

Sum

Csak szám

Az értékek összegét

Avg

Csak szám

Az értékek átlagát

Min

A Feljegyzésen kívül minden

A legkisebb értéket

Max

A Feljegyzésen kívül minden

A legnagyobb értéket

Count

Minden

Az értékek számát

StDev

Csak szám

Az értékek szórása

Var

Csak szám

Az értékek varianciája

24


A következő példában a „Kölcsönzések száma dátumonként” feladat megoldását látjuk tervező nézetben, majd a megoldást az adatlapon tekinthetjük meg. Az eszköztáron lévő  gomb megnyomásával aktiválható az Összesítés sor a QBE-rácson. Itt a GROUP BY parancs csoportosít, a COUNT parancs pedig számol a csoporton belül.

20. ábra Megoldás

25

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI Az újabb példa: Mely személyek kölcsönöztek háromnál többször?

21. ábra Megoldás

Lehetőségünk van ún. Kereszttáblás lekérdezés készítésére is. Ilyenkor a program egy mező egyedi értékeiből oszlopokat készít, az adataink a számolótábla-formához hasonlatosan jelennek meg. Előnye a nagy mennyiségű adat egyszerre történő megjelenítése, hátránya, hogy az ilyen lekérdezések adatai nem módosíthatók. A Táblakészítő lekérdezés arra szolgál, hogy egy lekérdezett adathalmazt külön tábla formájában őrizzünk meg (esetleg archíválási célokból). A Frissítő lekérdezés esetében a lekérdezés után a tábla adatai módosulhatnak.

A lekérdezés elkészítésekor a rendszer figyelmeztető üzenetet küld, hogy módosítások lesznek a táblában. A Hozzáfűző lekérdezés formát akkor használhatjuk, ha egy már korábban elkészített táblából szeretnénk kiegészíteni egy másikat. A Törlő lekérdezési forma az adataink egy részének törlésére szolgál, amelyet feltételekkel körülhatárolunk.

26


4. Jelentések nyomtatása, archiválás A jelentések elsősorban a papíralapú információmegjelenítés eszközei, hiszen itt igen kifinomult nyomtatóbeállítási lehetőségeket találhatunk. A formula arra is alkalmas, hogy adatainkat ugyanakkor

csoportosíthassuk, nem

alkalmas

bizonyos

adatbevitelre

összegzéseket és

adatok

produkálhassunk. szerkesztésére.

A

A

jelentés

technológiai

megoldások tekintetében nagy hasonlóságot mutat az űrlap készítésénél megismertekkel, de terjedelmi okokból itt sem ismertethetünk minden részletet. A legegyszerűbb a Jelentések fül aktivizálása után, ha az Új gombot megnyomjuk, és a Jelentés Varázslót használjuk, amelynél meg kell adnunk, hogy melyik táblánkhoz szeretnénk jelentést készíteni. Készítsen jelentést a Könyvekről szerzők szerint! -

Válasszuk a Könyvek táblánkat!

22. ábra Jelentés varázsló

27


A következő lépés, hogy beállítsuk, mely mezők szerepeljenek a jelentésben.

23. ábra A mezők kijelölése -

Ezután kialakítjuk a jelentésben előforduló csoportszinteket és azok prioritását:

24. ábra Csoportszintek megadása 28


Két

fontos

lépés

következik

elsősorban

esztétikai

szempontból,

a

jelentés

elrendezése és stílusa. -

A beállítások után a jelentés címét adjuk meg, és a Befejezés gombra kattintva elkészül a jelentés.

Az űrlapkészítésnél elmondottak alapján itt is lehetőségünk van az utólagos módosításra, illetve a teljesen önálló jelentés létrehozására Tervező nézetben. Próbáljunk ki többet a különböző lehetőségek közül! A tervezőnézet elemzése alapján a következő jelentésszakaszokat különíthetjük el: -

Jelentésfejléc: a jelentés legelején található, amelyen a csak egyszer megjelenő elemeket szerepeltetjük. Megjeleníteni vagy eltüntetni a Nézet/Jelentésfej/-láb menüvel lehet.

-

Oldalfejléc és lábléc: a jelentés minden oldalának a tetején, illetve az alján megjelenő adatok számára. Megjeleníteni vagy eltüntetni a Nézet/Oldalfej/-láb menüvel lehet.

-

Csoportfejléc és csoportlábléc: kialakítható, ha a jelentésben használjuk a program csoportosítási szolgáltatását (a lekérdezésben GROUP BY is van), akkor minden csoportosítási szinthez tartozhat egy csoportfejléc és egy csoportlábléc. Ezt a Nézet menü Rendezés és csoportosítás sorában találjuk.

-

Törzs: a legfontosabb, itt kapnak helyet a rekordokat megjelenítő szöveges mezők, címkék stb.

-

Jelentéslábléc:

a

jelentés

végén,

az

oldal

lábléc

előtt

megjelenő

szakasz.

Megjeleníteni vagy eltüntetni a Nézet menü Jelentésfej/-láb opciójával lehet.

25. ábra Tervezőnézet 29


TANULÁSIRÁNYÍTÓ Most Önön a sor, hogy „gyakorlatba ültesse” tudását. Végezze el az alábbi feladatokat! 1. Készítse el az alábbi lekérdezéseket! -

Névsoros árlista a drága (1000 Ft feletti) könyvekről.

-

Az eddigi kölcsönzések darabszáma.

-

A könyvtartozással nem rendelkező személyek listája.

-

Adott személy adatai név alapján.

-

Adott dátumra az egyes személyek hány könyvet kölcsönöztek?

-

Adott napra visszavárt kikölcsönzött könyvek.

-

A kölcsönzések száma dátumonként.

-

A csak egy könyvet kölcsönző személyek.

-

Mely könyveket kölcsönözte ki az összes személy?

-

A legdrágább könyv(ek).

2. Készítse el az alábbi jelentéseket! -

Jelentés a könyvekről műfaj szerint csoportosítva. A csoportokban található könyvek száma is legyen látható a csoportlábban!

30

-

Jelentés a könyvtartozással nem rendelkező személyekről, névsorba rendezve.

-

Jelentés a napi forgalomról (hány kölcsönzés történt?).


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Írja le, milyen szűrési lehetőségeket tartalmaz az Access adatbázis-kezelő!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Írja le, milyen nézetekben tekinthetők meg a lekérdezések!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Jelölje meg aláhúzással, hogy a felsoroltak közül melyek az úgynevezett akciólekérdezések! a) Törlőlekérdezés b) Választólekérdezés c) Táblakészítő lekérdezés d) Kereszttáblás lekérdezés e) Paraméteres lekérdezés f) Frissítőlekérdezés

31

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI 4. feladat Jelölje meg aláhúzással, hogy az alábbi állítások közül melyik az IGAZ? Az Access adatbázis-kezelő hogyan veszi figyelembe egy lekérdezésben a több mezőre meghatározott rendezést? -

A mezőkre beállított rendezettségi mód szerint jeleníti meg a rekordokat.

-

A mezők QBE-rácsban való elhelyezkedése szerint balról jobbra haladva jut érvényre a mezőnkénti rendezés.

5. feladat Jelölje meg aláhúzással, hogy az alábbi lehetséges válaszok közül melyik az IGAZ! A lekérdezés QBE-rácsában egy mezőre szűrőfeltételként melyik operátort használja, ha szövegrészt keres szöveges mezőben?

32

-

„……"

-

Like „……"


MEGOLDÁSOK 1. feladat szűrés kijelöléssel szűrés kizárással szűrés űrlappal irányított szűrés 2. feladat Tervezőnézet Adatlapnézet SQL-nézet 3. feladat a) Törlőlekérdezés c) Táblakészítő lekérdezés f) Frissítőlekérdezés 4. feladat A mezők QBE-rácsban való elhelyezkedése szerint balról jobbra haladva jut érvényre a mezőnkénti rendezés. 5. feladat Like „……"

33


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Szánthó Dezső: Adatbázis-kezelés. ÉRÁK, Miskolc, 1999. http://hu.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Office (2010.05.25.) http://mek.oszk.hu/01200/01260/01260.pdf (2010.06.21.)

AJÁNLOTT IRODALOM Szánthó Dezső: Adatbázis -kezelés ÉRÁK Miskolc, (1999) http://hu.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Office (2010.05.25.) http://mek.oszk.hu/01200/01260/01260.pdf (2010.06.21.)

34





Németh László

Prezentációkészítés



A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Önt a munkahelyén a következő munkával bízzák meg: a cégnél várható szervezeti változások kapcsán elkészített táblázatokat, szervezeti ábrákat, valamint féléves jelentéseket számítógéppel, projektorral, prezentációs programmal kell, hogy elkészítse, bemutassa, archiválja. Számítógépet már használnak az irodában internetezésre, levelezésre, de semmilyen professzionális prezentációs program nincs telepítve. Ki kell választania, és megfelelő módon telepítenie kell a programot használat előtt. (Ha szükséges, kérheti egy rendszergazda segítségét is.) Fontos, hogy tartsa be az adatvédelmi és szerzői jogi törvények előírásait. A következő főbb feladatokat kell elvégezni: 1. a feladathoz szükséges szoftver kiválasztása, 2. telepítés, konfigurálása megfelelő opciókkal (rendszergazdával), 3. prezentációkészítés gyakorlata, 4. archiválás. A probléma megoldását bemutatva segíteni szeretnénk az Ön tanulását a következő tananyaggal, ahol a szakmai információk mellett összefoglalást és önellenőrző kérdéseket, feladatokat is talál. Hasznos tanácsokat a tanulásirányító is ad. Angol szakmai szókincsének bővítéséhez is kap segítséget. Saját ütemében haladjon, a feladatokat ellenőrizze le a javítókulcs segítségével, és ha szükséges ismételje át a tananyagot!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. A feladathoz szükséges szoftver kiválasztása A feladathoz szükséges szoftver kiválasztásához ismernünk kell az irodai programcsomag fogalmát. Az irodai alkalmazás- vagy programcsomagok olyan számítógépes programok vagy programkészletek, melyek egy átlagosnak képzelt hivatalban, munkahelyen az irodai jellegű teendők


nyilvántartások

kezelése,


stb.)

számítógépes (szoftveres) megvalósítását teszik lehetővé. A legtöbb ilyen csomag egyben programrendszer, vagyis nem csupán különálló programok közösen megvehető, esetleg egyszerre telepíthető halmaza, hanem a programok egymással összefüggenek. 1

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Egymásból hívhatók, képesek egymás fájlformátumainak bizonyos fokú kezelésére, esetleg bizonyos szolgáltatásaik a csomag részeként, mint közös szolgáltatás valósul meg. Például közös súgórendszer, valamint egységes felhasználói felület a komponensek között. Az irodai alkalmazáscsomagok mindenképp kell, hogy tartalmazzanak: egy Wysiwyg szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutatókészítő alkalmazást; személyes nyilvántartó programot (naptárprogram, névjegyalbum, telefonkönyv stb., általában egy programba integrálva); adatbázis-kezelő programot; webhely- és/vagy weblapszerkesztő programot (gyakran a bemutatókészítő programmal integrálva, azzal egyben); személyes levelező- és üzenetkezelő programot (gyakran a személyes adatnyilvántartó programmal integrálva, azzal egyben). Választhatunk nyílt forráskódú pl.: OpenOffice.org vagy jogvédett pl.: Microsoft Office programcsomagok közül, annak függvényében, hogy ingyenesen akarjuk a problémát megoldani vagy sem. Az egyik legelterjedtebb irodai programcsomag a Microsoft Office, melynek áttekintését - a verziókra és a komponensekre nézve - az alábbiakban találja: Napjainkban használatos Office verziók: -

Office 95 (7.0) (Word 95 stb.) – 1995

-

Office 97 (8.0) (Word 97 stb.) – 1996

-

Office 2000 (9.0) (Word 2000 stb.) – 1999

-

Office XP (10.0) (Word 2002 stb.) – 2001

-

Office 2003 (11.0) (Word 2003 stb.) – 2003

-

Office 2007 (12.0) (Word 2007 stb.) – 2007


2

-


-


-


-


-


-


-


-


-

PowerPoint® 2007 – bemutatókészítő program

-


-


-


-


-

Word 2007 – szövegszerkesztő program

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS A Microsoft PowerPoint program több lehetőséget nyújt bemutatók, diák, jegyzetek, vagy egyszerű grafikák készítésére. Az elektronikus bemutatókhoz készített diák tartalmazhatnak szöveget,

diagramokat,

rajzobjektumokat

és

alakzatokat,

valamint

ClipArt

képeket,

mozgóképeket, hangokat és más programokban készített ábrákat. Az utolsó pillanatban is végezhetünk

módosításokat

a

bemutatón,

és

diaáttűnések,

időzítés

és

animálás

használatával határozhatjuk meg, hogyan kövessék egymást a diák. Bemutatót futtathatunk egyetlen gépen, vagy konferencia-bemutatót hálózaton keresztül, több számítógépen. A bemutatót megtervezhetjük úgy, hogy az mind a képernyőn színesben, mind lézernyomtatón szürke

árnyalatokkal

vagy

tiszta

fekete-fehérben

nyomtatva

mutatós

legyen.

Megtekinthetjük, hogy a bemutató milyen lesz fekete-fehér nyomtatásban, és elvégezhetjük a szükséges változtatásokat. Írásvetítő fóliát használó bemutatót is készíthetünk, ha a diákat fekete-fehérben vagy színesben fóliára nyomtatjuk. A diák iránya álló vagy fekvő is lehet. Egyes szolgáltató irodák az elektronikus diákat 35 mm-es diákká tudják alakítani. Útmutatásokat a helyi szolgáltató irodától kaphatunk. A PowerPointban lehetőségünk van a 35 mm-es diának megfelelő magasságú és szélességű diákat tervezni. A bemutató könnyebb követhetősége érdekében a hallgatóság számára emlékeztetőt készíthetünk a diák kisméretű változatának felhasználásával, amelyekről egy oldalra kettőt, hármat vagy hatot nyomtathatunk. Ezen kívül előadói jegyzeteinket is kinyomtathatjuk. Miközben a bemutatón dolgozunk, kinyomtathatjuk a vázlatot, beleértve a diacímeket és a főbb pontokat. Ezen felül használhatjuk a Fájl menü Küldés parancsát, amellyel a diaképeket és jegyzeteket elektronikus levélben elküldhetjük munkatársainknak egyenként, vagy körlevélként a felhasználók egy csoportjának. Diabemutató tervezése - Amikor diabemutatót tartunk, a tartalom legyen az események középpontjában. A használt eszközök, például az animációk és az áttűnések arra szolgálnak, hogy segítsék mondanivalónk kifejtését, nem pedig arra, hogy elvonják a hallgatóság figyelmét, és a különleges hatásokra irányítsák. Ha a hallgatóság azt szokta meg, hogy balról jobbra olvas, akkor a diák felépítését tervezzük úgy, hogy az egyes újabb pontok baloldalról érkezzenek. Ha ezután egy lényeges pontot hangsúlyozni szeretnénk, akkor azt jobb oldalról léptessük be. Ez a változás megragadja a hallgatóság figyelmét, és nyomatékot ad a mondanivalónknak. Ezt az elvet követhetjük a hangbejátszásokkal kapcsolatban is. Alkalmanként zene bejátszása vagy valamilyen hangeffektus a dia áttűnése vagy felépítése alatt a hallgatóság figyelmét a diabemutatóra irányíthatja. A túl gyakran használt hangeffektusok viszont elterelhetik a hallgatóság figyelmét a lényeges kérdésekről. A bemutató gyorsasága szintén befolyásolja a hallgatóság reagálását. Ha túl gyorsan haladunk, akkor kimerítjük a hallgatóság tagjait; ha túl lassan, akkor érdeklődésüket vesztik. Mielőtt a bemutatót a hallgatóság elé visszük, a PowerPoint nyújtotta eszközökkel kísérletezzük ki a megfelelő sebességet.

3

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Miközben a sebességet próbálgatjuk, alaposan megvizsgálhatjuk a diák vizuális és információs hatását is. Ha a diákon túlságosan sok szó vagy kép szerepel, az zavaró lehet, mert elvonhatja a figyelmet. Ha úgy találjuk, hogy túl sok szöveg szerepel egy-egy dián, akkor a túlzsúfolt dia szövegét próbáljuk meg két vagy három diára szétosztani, majd növeljük meg a betűméretet. Példánkban a szükséges program kiválasztása tehát megtörtént, a verziószámot tekintve alkalmazkodni fogunk az adott cégnél esetleg már megvásárolt verzióhoz, ez a 2003-as.1

2. Telepítés, konfigurálás a megfelelő opciókkal (rendszergazdával) A telepítéshez készítsük elő az MS Office 2003 telepítő CD-t és a hozzá tartozó termékkulcsot is, amely egy betűkből és számokból álló jelsorozat. A programok telepítéséhez rendelkeznünk kell rendszergazdai jogosultsággal. Ha szükséges, kérjük a vállalatnál kijelölt személy segítségét ehhez a műveletsorhoz. Helyezzük be az Office 2003 CD lemezt a CD-meghajtóba, amely jól működő operációs rendszer esetén automatikusan elindítja a telepítőprogramot. Ekkor elindul egy telepítőprogram, majd kis idő múlva megjelenik egy űrlap, ahol a termék jogosult felhasználójának neve, cégneve, monogramja adható meg. Az 5x5-ös betű és számcsoportból álló regisztrációs azonosító beírása után folytatódhat a telepítés. Az ablak felépítése továbbra is ez a varázsló típusú ablak lesz, ahol a baloldalon láthatjuk a szükséges lépések megnevezését, a jobb oldalon az általunk kitöltendő rovatokat, és alul a parancsgombokat, amelyekkel továbbhaladhatunk, visszaléphetünk, kérhetünk egy kis segítséget (Súgó), vagy kiléphetünk a telepítésből (Mégse). A regisztrációs azonosító helyes beírása után elolvashatjuk a licencszerződést, amelyből megtudhatjuk, mihez van jogunk és mihez nincs a program használata során.

1

Szerző. ECDL.web http://ecdlweb.hu/)

4

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Ezután akár el is kezdhetjük a telepítést, ha úgy gondoljuk, hogy a prezentációkészítőn kívül más alkalmazásokra is szükség lehet (példánkban a Word, Excel és Access), jelöljük be őket. Az alkalmazások részletes testre szabásához tegyünk pipát a képen látható jelölőnégyzetbe is, majd nyomjuk meg a Tovább gombot.


A következő lépésben beállíthatjuk a telepítendő alkalmazásokat, eszközöket. Azt is ellenőrizhetjük, van-e szabad hely a meghajtónkon.

5

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Utólag is módosíthatunk az összetevőkön. Az alábbi példában már korábban telepített összetevőket távolítunk el, így a szükséges lemezterület negatív lesz.


3. A prezentációkészítés gyakorlata A prezentációs program elindítása -


-

A felgördülő listán a bal alsó sarokban olvasható Minden program parancs mellett egy jobbra mutató, zöld nyíl van. Ez azt jelzi, hogy ebből a menüből további lista gördül ki. Vigye fel az egeret erre a parancsra, ekkor ez kijelölt állapotba kerül (pl. kék színű lesz). Kattintania nem kell, az új lista e nélkül is kigördül.

-

A megjelenő listán több olyan parancs látható, amelyek neve mellett egy kis jobbra mutató, fekete nyíl van. Ezek azt jelzik, hogy belőlük szintén további lista jeleníthető meg. Vigye az egeret a Microsoft Office parancsra. Itt szintén nem kell kattintania.

6

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS -

Az újonnan kigördült listán a Microsoft irodai csomagja szerepel. Lépjen az egérrel az újonnan megjelenő listán olvasható Microsoft Office Powerpoint 2003 sorra, s itt kattintson egyet. Figyelje meg, hogy egy kis ikon látható a programnév előtt.

-

Ennek hatására megjelenik a prezentációs program induló képernyője.

-


A képernyő felépítése

3. ábra Képernyő felépítése

Címsor - az aktív bemutató címét mutatja; valamint a bal oldali PowerPoint ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal a programablakkal végezhet műveleteket. Menüsor - az aktív bemutatóban használható parancsok csoportjai; valamint a bal oldali PowerPoint ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal az aktív dokumentumablakkal végezhet műveleteket.

7

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Eszköztárak - a leggyakrabban használt műveletek ikonjai. A PowerPoint több eszköztárral rendelkezik, de általában egyszerre két-háromnál többre nincs szükségünk. Ha meg akarja tudni, mit tehet egy gombbal az eszköztáron, az egérrel fölé állva megjelenik annak funkciója. Az eszköztárakat tetszés szerint megjelenítheti, vagy bezárhatja. Az eszköztár megjelenítéséhez válassza a Nézet menüpont Eszköztárak parancsát és válassza ki a szükséges eszköztárat. Az eszköztárakat a programablak területén bárhol elhelyezheti, szürke területükön megfogva az egérrel mozgathatja őket, rögzítheti az ablak szélein, alján, vagy tetején is. Görgetősávok - ha az aktív bemutató, illetve dia nem fér el az ablakban, a „kilógó” területeit a görgetősávokkal teheti láthatóvá. A kettős nyilakkal pedig a következő vagy az előző diára ugorhat. Nézetek - a programablak bal alsó sarkában látható gombokkal egyszerűen válthat a bemutató megjelenítési módjai, nézetei (dia, vázlat, diarendező, jegyzetoldal, ill. vetítés) között. Ezeket a parancsokat a Nézet menüből is elérheti. Státuszsor - az állapotsor mutatja a dia aktuális pozícióját (sorszám/összes dia), a használt sablon nevét, valamint a gyakran használt műveletek közül az Új dia... és Beépített elrendezések... parancsokat. Dianézetek A PowerPoint többféle megjelenítési formát ajánl a munkavégzéshez. A nézet beállítását a Nézet menüpont alatt választhatja ki. Ugyanezek a lehetőségek a vízszintes görgetősáv bal oldalán is elérhetők, és az egérrel aktivizálhatók. Az elvégzendő feladatokhoz a megfelelően megválasztott nézet elnevezése olvasható a státuszsoron is. Normál nézet Az alapértelmezett nézet három ablaktáblát tartalmaz: egyszerre dolgozhat a vázlat, a dia és a jegyzet táblákban. Korábbi verziókban találkozhattunk még a Tagolt nézettel is, ami szintén az előbb említett három keretet használta. Ezt a 2003-as verzióban a Vázlat nézet váltotta fel. Vázlat vagy Tagolt nézetben (PowerPoint 2000) a bemutató az egyes diák címéből és fő szövegéből összeállított vázlatként jelenik meg. A vázlatot vagy beírja a PowerPointba (esetleg az Előadás-tervező varázsló által létrehozott vázlatra alapozva), vagy importálja egy másik alkalmazásból, például a Microsoft Wordből. Minden egyes diacím a dia sorszáma és ikonja mellett jelenik meg. Az ikon azt jelzi, hogy van-e grafika a dián. A szövegtörzs a cím alatt jelenik meg, s legfeljebb 5 szint mélységű lehet. Amikor tagolt nézetben dolgozik, a pontokat átcsoportosíthatja egy dián belül, átviheti a teljes diát egyik helyről a másikra, továbbá kijelölheti és szerkesztheti a címeket és a szövegtörzset. Tagolt nézetben egyszerű a tartalom szerkesztése, mert munka közben az összes dia címe és fő szövege látható a képernyőn. Például ha a diákat és/vagy a felsorolt elemeket át szeretné rendezni, jelölje ki azt a tartalmat, amit máshová kíván helyezni, majd húzza az új helyére.

8


4. ábra Normál nézet

9

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Diarendező nézet A diarendező nézetben egyszerre tekintheti meg a bemutató diáit, kattintással a kívánt diára ugorhat, illetve kijelöléssel és az egér húzásával egyszerűen megváltoztathatja a diák sorrendjét. Az ikonra a Shift billentyű lenyomása mellett kattintva az Emlékeztető-minta nézetbe jut. A hallgatóság számára emlékeztető lapokat nyomtathat ki, így jobban figyelemmel kísérhetik a bemutatót. Az emlékeztető lapjai kettő, három vagy hat diát tartalmazhatnak oldalanként.

5. ábra Diarendező nézet

10

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Jegyzetoldal nézet Minden egyes diához kísérő jegyzetoldal tartozik, amely a dia kicsinyített mását tartalmazza, valamint

elegendő

kinyomtathatjuk,

helyet

majd

ahhoz,

hogy

jegyzeteket

írjunk

a

segítségével emlékezetünkbe idézhetjük

lapra.

A

jegyzeteket

mondanivalónk

főbb

pontjait a bemutató során. Annyi diához készíthet jegyzetlapot, amennyihez csak akar, vagy jegyzetlapokra írhatja azt a szöveget, amellyel a bemutatót kíséri.

6. ábra Jegyzetoldal nézet

11

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Diavetítés nézet Ezzel a nézettel megtekinthetjük az elkészített diasorozatunkat. A bemutató a teljes képernyőt elfoglalja, a vetítés megadott beállításokkal történik. A következő diára eljuthat egérkattintással, a szóköz, a PageDown, a kurzormozgató le, illetve jobbra billentyűvel. Ha vetítés közben megnyomja az egér jobb gombját, akkor a következő helyi menü jelenik meg, és a felajánlott lehetőségek választhatók.

7. ábra Diavetítés menüje

A diakockákkal végezhető műveletek Új dia beszúrása Az aktív dia (a diakockánkénti nézetben a képernyőn látható, a diarendező nézetben pedig vastag kerettel van jelölve) mögé lehet új diát beszúrni a Beszúrás menüpont Új dia… parancsával, vagy a szokásos eszköztár gombjával. Ekkor megjelenik a 9. ábrán látható Új dia párbeszédablak, amelyből ki kell választani a feladatnak megfelelő elrendezést, amit az OK gombbal lehet elfogadni. Ekkor az új, most beszúrt minta lesz az aktuális dia és stílusa azonos lesz a többivel. Diák másolása A diakockák másolása a már megismert Windows alkalmazásoknál a már megismert módon, a vágólapon keresztül történik. Először válassza ki a másolandó diakockát, majd a Szerkesztés menüpont Másolás parancsát, így a vágólapra kerül a másolandó dia. Ezt követően ki kell jelölni azt a diát, amelyik mögé be kell illeszteni a másolandó diát. Ez a Szerkesztés menüpont Beillesztés parancsával érhető el. Több, szomszédos diakocka másolásánál a kijelölést a Shift billentyű lenyomásával együtt kell végezni.

12

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Diák mozgatása A diakocka mozgatása szintén a vágólapon keresztül történik. Először ki kell választani azt a diakockát, amelyiket mozgatni akarja, majd a Szerkesztés menüpont Kivágás parancsát vagy a szokásos eszközsor olló nyomógombját kell választani (eltűnik a kijelölt dia). Ezt követően ki kell jelölni a diakocka új helyét (ez mindig az aktív dia mögé kerül), és a Szerkesztés menüpont Beillesztés parancsot kell választani. Diák törlése Egy diakocka úgy törölhető, hogy először ki kell jelölni az egérrel, majd a Szerkesztés menüpont Dia törlése parancsot vagy a billentyűzeten a Delete gombot lenyomja. Ha egyszerre több diával akar valamilyen szerkesztési műveletet végrehajtani, akkor a Shift gombot lenyomva tartva végezze az egérrel a kijelöléseket. Az előző fejezetekben leírt (másolás, mozgatás, törlés) feladatok legegyszerűbben a diarendező nézetben oldhatók meg. Ha valamilyen műveletet hibásan vagy véletlenül hajtott végre, akkor lehetőség van annak visszavonására

a

Szerkesztés

menüpont

Visszavonás

parancsával,

vagy

a

CRT+Z

billentyűkombinációval. Diák elrejtése Alkalmanként előfordulhat, hogy nem kell az előadásunk minden diáját levetíteni. Azokat a diákat, amelyeket vetítés során szeretnénk kihagyni, azokat el kell rejteni. Az elrejtéshez válassza a Diarendező nézetet, majd jelölje ki az elrejteni kívánt diákat, és válassza a Diavetítés menüpont Dia elrejtése parancsot, vagy a Diarendező eszköztár

gombját.

13


BEMUTATÓ LÉTREHOZÁSA VARÁZSLÓ ÉS TERVEZŐSABLONOK SEGÍTSÉGÉVEL A program indítását követően a következő választási lehetőséget felkínáló ablak jelenik meg:

8. ábra Választóablak

Előadás-tervező varázsló Az első választási lehetőség az Előadás-tervező varázsló, amely kezdőknek is gyors eredményt biztosít. Az OK lenyomásával lehet elfogadtatni a választást a Windows alkalmazásoknál megszokott módon. Az Előadás-tervező varázsló formai keretet ad a

bemutatóhoz, négy lépésben a

választásoknak megfelelően alakítható ki a bemutató típusa, stílusa, majd ezután a megfelelő tartalommal való feltöltés következik.

14


9. ábra Indítás

A Tovább gomb megnyomása után a bemutató típusa választható ki a felajánlott kategóriák közül.

10. ábra Második lépés

A mind kategória az összes, a csoportnévvel azonosított kategóriák pedig az adott területnek megfelelő típusokat tartalmazzák. (A Javaslat új stratégiára típus legyen kijelölve.) A következő beállításhoz, amely a kiválasztott bemutatótípushoz a stílust határozza meg, a Tovább gomb megnyomásával lehet eljutni. 15


11. ábra Harmadik lépés

Ebben a párbeszédablakban a Milyen típusú bemutatót használ? kérdésre kell a rádiógombok segítségével válaszolni. (Bemutató képernyőn az alapértelmezett felajánlás.) A következő ablakban a bemutató fontosabb jellemzőit lehet megadni.

12. ábra Negyedik lépés

A Tovább gomb megnyomása után a befejezést biztosító ablak jelenik meg a képernyőn. 16


13. ábra Ötödik, befejező lépés

A Befejezés gombbal a bemutató vázát előállító varázsló bezárul, és megmutatja az eddig elkészült bemutatót. Itt célszerű elmenteni a bemutatót a Fájl menüpont Mentés parancsával. gombbal. A megjelenő párbeszédpanel Hely mezőjében meg kell adni azt a mappát, ahová a bemutatónkat menteni akarjuk, a Fájlnév mezőben pedig a bemutató nevét, majd a Mentés gombbal mindezt elfogadjuk. Mentéskor lehetőségünk van több formátum használatára: Bemutató

ppt

Korábbi változatok ppt

Szokásos PowerPoint bemutató PowerPoint 4.0, 95, 97 bemutató (a program korábbi változataival is kezelhető formátum)

HTML

html

Webes bemutatóformátum

Grafikus

wmf, jpeg,

A képkocka grafikaként használható

formátumok

png, gif, bmp, tiff

Vázlat/RTF

rtf

A bemutató vázlata Rich Text dokumentumként használható (pl. Word-ben)

Bemutatósablon

pot

A bemutató sablonként használható

PowerPoint 4.0

ppt

A bemutató PowerPoint 4.0-s verzióval használható

Tervezősablon használata Ha az új bemutatót egy PowerPoint tervezősablon alapján szeretné formázni, amely a színkészletet, valamint a cím- és a szövegstílust is tartalmazza, új bemutató létrehozásakor kattintson a megfelelő Tervezősablonra, majd a Színsémák közül válasszon, és végül az Animációs sémák egyikét is alkalmazhatja igénye szerint. 17


14. ábra Diatervezés sablonokkal

A BEMUTATÓ VÁZÁNAK FELTÖLTÉSE TARTALOMMAL Az

előadás-tervező

megváltoztatott

varázsló

bemutató

váza

segítségével elkészült.

létrehozott, A

dia

majd

hátterének,

a

tervezősablonnal

illetve

a

rajta

lévő

objektumoknak a színei is módosíthatók. A Képkocka nézetben egyszerűen megoldható a bemutatónk diáinak megfelelő tartalommal való feltöltése, ha az átírandó szövegrészre kattint. Ekkor megjelenik egy keret, amely az adott szöveg helyét határozza meg. Ezen keretvonalon a méretező pontok „megfogásával” a szövegdoboz mérete megváltoztatható. Ha az egérmutató

jelet mutat, akkor áthelyezhető az objektum. A hely és a méret

megadása után már csak a régi szöveget kell az újjal helyettesíteni. Észre kell venni, hogy az új szöveg átveszi az előbbi beállításait (betűtípus, stílus, méret), mert ezeket a varázsló hozta létre. Ha igényeinknek ez nem felel meg, akkor ezek is módosíthatók a Word-nél megtanult módon. A szövegen végezhető formázások Ha a tervezősablont vagy a beépített elrendezésű diákat használja, akkor a bemutató diáin elhelyezett szövegrészek a beállításnak megfelelő formátumot veszik fel. Ezek a beállítások természetesen módosíthatók.

18

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Karakterformázás A karakterekre vonatkozó formázást a Formátum menüpont Betűtípus paranccsal vagy a Formázó eszköztár már Wordből ismert gombjaival lehetséges.

15. ábra Formázó eszköztár

16. ábra Karakterformázás lehetőségei

19

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Sorköz és térköz beállítása A dián elhelyezett szöveg sorközének és bekezdések közötti térközének állítása a Formátum menüpont Sorköz… parancsával valósítható meg. Az ábrán látható, hogy a sorköz és térközök mértékét sor, vagy pont egységben lehet megadni.

17. ábra Sorköz

20

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Felsorolás, számozás beállítása Beírt bekezdések felsorolásjellel vagy számozással való ellátása, az érintett bekezdések kijelölése után a Formátum menüpont Felsorolás és számozás paranccsal lehetséges. Ha a tervezősablon által adott, vagy a beépített elrendezésű diák közül felsorolás típusút tartalmaz a bemutatónk, akkor ez már valamilyen beállítással jelenik meg. Ha ezt akarjuk megváltoztatni, akkor a következő ábrán látható Listajellel, vagy Számozással fülek között választhatunk a felsorolás, vagy számozás között.

18. ábra Felsorolás és számozás

Ha feladat jellegének megfelelő felsorolásjelet nem találunk, akkor a Testreszabás gomb megnyomása után a karakterkészleteket tartalmazó ablak jelenik meg. Itt a megfelelő betűtípus beállítása után kiválaszthatja az Önnek tetsző szimbólumot.

21


19. ábra Szimbólumok

Ha pedig egy bekezdést másod- vagy harmadszintű felsorolásjellel szeretne ellátni, akkor ezt a Tab billentyűvel hozhatja létre a bekezdés kijelölése után. Bekezdések igazítása A diára írt szövegrészek a helyőrzők miatt valamilyen igazítással bírnak, ez is természetesen megváltoztatható a Formátum Igazítás paranccsal, az ábrán látható lehetőségek közül választva. Ezek a szövegigazítások elérhetők a Formázó eszköztárról is a Word-ben már megismert módon.

22

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Diagram beszúrása A dián diagramot is megjeleníthet, ha a Szöveg és diagram, vagy a Diagram és szöveg, vagy a Diagram elrendezést választja az Új dia beszúrása esetén, illetve a Beszúrás menüpont Diagram paranccsal. A beszúrást követően egy diagram és egy táblázat jelenik meg a képernyőn.

20. ábra Diagramkészítés

A diagram adatainak módosításához a táblázat celláiban kell elvégezni a javításokat. A meglévő sorokat, oszlopokat akár törölheti is, vagy újakat is szúrhat be a Beszúrás paranccsal. Ha az oszlopfejléc vagy a sorfejléc területére kattint duplán, akkor kivagy bekapcsolhatja a sorok vagy oszlopok megjelenítését a diagramon. Ha már elsajátította a táblázatkezelés modult, akkor az Ön számára már jól ismert a cellákban tárolt adatok megjelenítésének módosítása.

23


21. ábra Számformátumok beállítása

A megjelenő ablakban határozza meg a kategóriát, majd válassza ki a megfelelő számformátumot. A diagram módosítását aktív állapotban teheti meg. Ezt a diagram körül megjelenő befoglaló keret jelzi.

24

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS A diagram beállítása Ha Ön már túl van a Táblázatkezelés modul megismerésén, ekkor ezek a fejezetek ismerősek lesznek. A diagram készítésekor választhat az adatok legjobb ábrázolását segítő diagramtípusok között, a Diagram Minták parancs, vagy a Szokásos eszköztár Minták gombjával a következő ablakban, az Alaptípusok fülön.

22. ábra Diagramtípusok

Egy–egy diagramtípushoz több altípus is tartozik. A kiválasztott típus jóváhagyása előtt lehetősége

van

a

Minta

megtekintéséhez

tartsa

lenyomva

gomb

segítségével

a

diagrammintát megnézni. A diagram jellemzőinek beállítását a Diagram menüpont Diagram beállítása paranccsal végezheti el. Minden diagramelemet külön-külön fülön állíthat be az igényeinek megfelelően.

25


23. ábra Diagrambeállítások

24. ábra Diagramterület formázása

A diagram elemeinek formázását kezdeményezheti a megfelelő területre duplán kattintva is. 26

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Szervezeti diagram beszúrása Vállalati hierarchia, vagy más egyéb hierarchikus struktúra készítése legegyszerűbben a szervezeti diagram beszúrásával oldható meg. A hierarchikus ábra elkészítésén kívül gyűrű-, csillag-, piramis-, Venn- és céltábladiagramok létrehozását is célul tűzheti ki.

25. ábra Különleges diagramtípusok

Az Office beszúr egy szervezeti diagramot (amely egy felső szintű és három beosztott téglalapból áll), illetve megjelenik a Szervezeti diagram eszköztár (az eszköztár szervezeti diagram kijelölésekor automatikusan megjelenik).

27


26. ábra Szervezeti diagram készítése

A szervezeti diagram minden elemét kiválaszthatja, és a megfelelő tartalommal feltöltheti, vagy kitörölheti. A diagram bővítésére is van lehetőség. Az Alakzat beszúrása menüben ki kell választania az új elem típusát, illetve elhelyezkedését (Főnök, Alárendelt…).

27. ábra A megjelenő menü

Egy-egy elem formázását kijelölés után (a Shift billentyű használatával többet is kijelölhet) a megfelelő menüpont kiválasztásával (Szöveg-, Keret-, Vonaldiagram) teheti meg.

Az Elrendezés legördülő menüből elérhető – és alapértelmezés szerint bekapcsolt – Automatikus elrendezés beállítás révén az Office automatikusan gondoskodik a szervezeti diagramot alkotó egyes alakzatok helyéről és méretéről. E beállítás korlátozza az alakzatok módosíthatóságát – például előfordulhat, hogy nem tud a kívánt helyre húzni egy alakzatot. Ha egy diagram testreszabásán dolgozik, és nem tudja a kívánt módosítást végrehajtani egy alakzaton, próbálja meg úgy is a műveletet, hogy előtte kikapcsolja ezt a beállítást, egyéb esetekben azonban hagyja bekapcsolva. 28


ÁTTÜNÉSEK ÉS ANIMÁCIÓK BEÁLLÍTÁSA Áttünések beállítása Az elkészült bemutató, az egymást követő diakockák megjelenését látványosabbá teheti képi és hangeffektusokkal. Ezeket külön-külön diakockánként vagy egyszerre az összes diára is be lehet állítani a Diavetítés menüpont Áttünés paranccsal, ha Képkocka vagy Normál nézet van kiválasztva.

28. ábra Áttűnés

Az alkalmazás a kijelölt diákra mezőben a dia megjelenéséhez használt különleges effektusokat választhatja ki a listából. Ha a kiválasztott áttűnésre kattint, akkor ellenőrizheti a beállított hatást. 29

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS A Sebesség legördülő lista segítségével megadhatja a dia megjelenésének sebességét: Lassú, Közepes vagy Gyors. A képkocka megjelenítése egérkattintásra vagy automatikusan, a beállított idő múlva történik meg, illetve mindkettő egyszerre is engedélyezhető. A Hang mezőben pedig azt állíthatja be, hogy milyen hangeffektus vagy zene kísérje az átmenetet. A megfelelő beállítások után csak az aktív dia áttünése lesz ilyen, ha az Alkalmazás az összes diára gombbal zárja a műveletet, akkor az egész bemutatóra érvényes lesz. A diarendező nézetben a diakocka bal alsó sarkában megjelenő csillag jelzi, hogy az adott diának van áttünés beállítása, a mögötte olvasható szám az automatikus továbbítást mutatja másodpercekben. Ebben a nézetben egyszerre több diát is kijelölhet, így ezek áttünését könnyen beállíthatja. Animációk beállítása A diakockán elhelyezett szövegdobozok, felsorolások, képek és objektumok figyelemfelkeltő megjelenését beállíthatja a Diavetítés menüpont Egyéni animáció… paranccsal.

29. ábra Animációk készítése

30

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS A megjelenő ablakban ki kell választani az animálandó objektumot, majd az animáció típusát, amely a legördülő mezőben jelenik meg. A mintán bekeretezett objektum animálását állíthatja, illetve olvashatja le. A szöveg megjelenhet Egyszerre, Szavanként vagy Betűnként. A Lejátszás gombbal a dia eddigi animációi megtekinthetők. Az Időzítés fülön az animáció sorrendje változtatható, illetve az animáció indulása megadható kétféleképpen: Kattintásra, vagy Automatikusan a megadott másodperccel az előző után. A bemutató elkészült, az értekezleten bemutatható a dokumentum.


új dokumentum első mentésekor vagy

-

más néven vagy másik meghajtóra, esetleg másik könyvtárba szeretnénk menteni a munkánkat.

A Mentés parancsot használjuk, ha már névvel ellátott állományunk van. Ekkor felülírja az aktív fájlt a végrehajtott módosításokkal. A dokumentum első mentésekor bármelyik parancsot választva a Mentés másként párbeszédpanel jelenik meg. Ésszerű a munka megkezdésekor megadni az állomány nevét a megfelelő könyvtárba, s utána pedig többször kiadni a mentés parancsot, mert áramkimaradás stb. esetén a belefektetett energia kárba veszhet.

További ismeretek a mentés egyéb beállításaihoz: Mentéskor különböző beállításokat alkalmazhatunk, amit a Mentés másként/Eszközök nyomógomb Mentési beállítások parancs hatására megjelenő panelen, vagy az Eszközök/Beállítások/Mentés lapfülön tehetünk meg. Mindkét parancs esetén ugyanaz a panel jelentkezik be. Ezen különböző beállításokat tehetünk meg, mint pl.: -

Biztonsági másolat:

Az utolsó előtti mentés állapotát .bac kiterjesztéssel menti. Csak nagyon fontos és nagy munkáknál tanácsos bekapcsolni, mert sok helyet foglal, ha minden két példányban van meg.

31

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS -

Gyors mentés:


Mentés a háttérben:

Ha párhuzamosan több alkalmazás között dolgozunk (pl. nyitva van a táblázatkezelő program is), s a szövegszerkesztő programunk a tálcán van, a háttérben is elmenti a dokumentumunkat. -

Automatikus mentés.

Adatvesztés ellen a meghatározott időközönkénti automatikus mentés is adhat megoldást. Általában 10 percet adunk meg. A szünetmentes áramforrás használata kizárja az áramszünetből eredő hibát, de hardver- és szoftverhiba ellen ez sem véd. Elmentett állományok megnyitása Korábban készült és elmentett állományok megnyitása a Fájl/Megnyitás menüpontból vagy a Szokásos eszközsorról a Megnyitás ikonról történik. -

A megjelenő párbeszédablak Hely mezőjében meg kell keresni azt a mappát, amelyikből az állományt kell előhívni:

-

Gördítse le a Hely mezőnél található lefelé mutató nyilat.

-

Ha a gépünk C: egységén van a keresendő állomány, egyet kattintson a (C:) meghajtóra az egér bal gombjával.

Ennek hatására megjelenik a meghajtón lévő összes könyvtár. Meg kell keresni a kívánt könyvtárat, melyre kétszer rákattintva az megjelenik a Hely mezőben, s az alatta lévő területen megtalálhatja a keresendő fájlt is. A fájlnévre kétszer rákattintva megjelenik a dokumentum a munkaterületen. (Másik megoldás: kijelöli a fájlt, majd a Megnyitás gombra kattint.)

Megjegyzés: Alapértelmezésben van a C: egységen egy Dokumentum mappa, amelyikben általában további könyvtárakat hozunk létre, vagy állományokat is menthetünk közvetlenül ide. A program egyszerre több fájl megnyitását is lehetővé teszi. Ezután az Ablak menü legördülő listájából ki tudjuk választani a megfelelőt. Ugyanez elérhető még a Start gomb mellett lévő ún. tálcáról is, ahol felsorakoznak az állománynevek, csak rá kell kattintani a kívánt dokumentumra. Ha a keresendő állomány floppyn van, akkor a 3,5” lemez (A:) egységre kell egyet kattintani az egér bal gombjával. Ha további könyvtárak vannak az A: egység gyökerében, akkor ki kell választani a megfelelőt az egér bal gombjával történő kétszeri kattintással. 32


TANULÁSIRÁNYÍTÓ Most Önön a sor, hogy a „gyakorlatba ültesse” át tudását. Végezze el az alábbi feladatot! Ön a munkahelyén bemutatót készít az értekezleten elhangzottakról, melyet számítógéppel, prezentációkészítő

programmal

kell,

hogy

elkészítsen,

kinyomtasson,

archiváljon.

Prezentációkészítő nincs telepítve a gépén. Ki kell választania és megfelelő módon telepítenie kell a programot használat előtt. Fontos, hogy tartsa be az adatvédelmi és szerzői jogi törvények előírásait!

A feladatok megoldása során választhat egy aktuális munkahelyi témát, de - ha nincs erre lehetőség - egy fikciót is felvázolunk. Használhatja a programok súgóját és a szakmai információtartalmat vagy bármilyen más szakirodalmat is. -

Az alábbi vázlat alapján készítsen négy diából álló bemutatót.

-

Válasszon sablont vagy készítsen egyéni hátteret, betűtípust és egyéb formázásokat.

-

A diák között áttűnések legyenek

-

Az egyes bekezdések egymás után ússzanak be jobbról az első dián

-

Az egyes bekezdések egymás után ússzanak be balról a második dián

-

És betűnként jelenjenek meg az utolsó, Vége… dián

ÉRTEKEZLET 2011.05.31 SZÁMÍTÓGÉPES KÖRNYEZET BIZTONSÁGA Megőrzési/archiválási követelmények Tanúsítási szabványok a számítógépes környezet védelmének biztosítására Belső ellenőrzési eljárások (adatbiztonság stb.) Számítógépes környezet Készenléti terv Rutineljárások a számítógép meghibásodása esetére Személyzeti kategóriák hozzáférési szintjei A külső személyekre vonatkozó biztonsági követelmények

33


BIZTONSÁGI ÉS VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Önértékelés Belső szervezeti struktúra Belső ellenőrzési rendszer Belső ellenőrzési eljárások Mások által biztonsági és védelmi célból végzett hitelesítés Az árukra jellemző biztonsági követelmények Mások által végzett veszélyfelmérés A mások által támasztott biztonsági követelmények Beléptetés és bejutás a létesítményekbe Fizikai biztonság Szállítás és szállítóeszközök Logisztikai eljárás Tárolás

VÉGE Köszönöm a figyelmet!

34


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Hozza létre a mintában megadott bemutatót, és végezze el a szükséges beállításokat!

1. DIA

30. ábra Első dia

1. dia típusa: címdia Cím betűtípusa: Times New Roman -

stílus: félkövér

-

nagysága: 44 pont

-

betű színe: kék

-

igazítása: középre

-

kerete: barna, 2.5 pt

35

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Alcím betűtípusa: Times New Roman -

stílus: normál

-

nagysága: 32 pont

-

betű színe: bordó

-


Háttér: sablonból, változatlan Szövegdoboz középre igazított, 24 pt, bordó betűk

2. DIA

31. ábra Második dia

2. dia típusa: kéthasábos szöveg Cím betűtípusa: Arial Black

36

-

stílus: normál

-

nagysága: 44 pont

-

betűszíne: kék

-


A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS Szöveg felsorolásjel:  -

betűszíne: szürke

Háttér: átmenetes, fehér-zöld, függőleges

3. DIA

32. ábra Harmadik dia

3. dia típusa: üres Szövegdoboz -

igazítása: dia középre

-

betűnagyság 24 pt

-

betűtípus Brush Script

-

betű színe kék

-

Háttérkép: nyugalom.jpg vagy tetszőlegesen választott

Mentse a bemutatót PREZ_1 néven a Dokumentumok könyvtárba

37

A PREZENTÁCIÓKÉSZÍTÉS 2. feladat Írja le, milyen diagramtípusokat lehet elkészíteni a Powerpoint segítségével, és válassza ki az értékek közvetlen összehasonlítására alkalmas típust, illetve típusokat!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

38


MEGOLDÁSOK 1. feladat A megoldási mintának megfelelően kell elkészíteni a diasorozatot. 2. feladat Oszlop, Sáv, Grafikon, Kör, Pont, Terület, Perec, Sugár, Felület, Buborék, Árfolyam Az oszlop- és a sávdiagram az értékek közvetlen összehasonlítására alkalmas. Választhatjuk még a Piramis, Henger, Kúp típusokat is. A diagramtípus kiválasztása során azonban sokszor érdemes az egyszerűbb típusoknál maradni, így ugyanis közérthetőbb lesz mondanivalónk is.

39


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM http://hu.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Office (2010.05.25.) http://mek.oszk.hu/01200/01260/01260.pdf (2010.06.21.) http://ecdlweb.hu/index.php?title=PowerPoint_2000_-_Bemutató-készítési_alapelvek (2010.06.28) Ozsváriné Tóth Szilvia: Prezentáció és grafika. ÉRÁK 2007. http://office.microsoft.com/hu-hu/powerpoint-help/szervezeti-es-egyeb-diagramokletrehozasa (2010.05.25)

AJÁNLOTT IRODALOM http://mek.oszk.hu/01200/01260/01260.pdf (2010.06.21.) http://ecdlweb.hu/index.php?title=PowerPoint_2000_-_Bemutató-készítési_alapelvek (2010.06.28) Ozsváriné Tóth Szilvia: Prezentáció és grafika. ÉRÁK 2007.

40





SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK

1


SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK, AVAGY A HATÉKONY SZÖVEGSZERKESZTÉS

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Az a vállalat, ahol Ön dolgozik, egy három napos szakmai konferenciát szervez, amelynek témája az atomfizika. Önt azzal a feladattal bízzák meg, hogy készítse el a konferenciával kapcsolatos különböző szöveges dokumentumokat. Ezek a dokumentumok a következők: -

A konferencia helyi előadójának tanulmányát tartalmazó legalább húsz oldalas dokumentum, amely rendelkezik tartalomjegyzékkel és különböző hivatkozásokkal valamint tartalmaz atomfizikai egyenleteket, levezetéseket

-

Személyre szóló meghívó a konferencia résztvevői számára (a meghívott cégek, és kutatók száma több mint száz, az adatforrást és a törzsdokumentumot is Önnek kell elkészítenie).

Ügyeljen arra, hogy kizárólag jogtiszta szoftvereket használjon! Először is gondolja végig milyen szövegszerkesztő szoftverekkel rendelkezik vállalata és azok milyen szolgáltatásokat nyújtanak! Szükséges-e esetleg újabb változatot beszerezni vagy letölteni? Írja az alábbi vonalra a rendelkezésre álló szoftverek nevét és verzióját!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM SZAKASZFORMÁZÁSOK Az

egy

oldalon

vagy

különböző

oldalakon

lévő

szöveg

elrendezését

szakaszok

alkalmazásával tehetjük változatosabbá. A szakasz a dokumentum tagolásának formai egysége. Olyan szövegrész, amely lehetővé teszi például, hogy a dokumentum egyes részei a többitől eltérő oldalbeállítással vagy eltérő számú hasábokkal legyenek formázva. Alapvető különbség a bekezdés és a szakasz között, hogy a szakasz mérete néhány bekezdéstől a dokumentum teljes hosszáig terjedhet. Az egyes szakaszok végét szakaszhatároló jelek jelzik. A dokumentumot szakasztörések, beszúrásával oszthatjuk szakaszokra, majd minden egyes szakaszt tetszés szerint formázhatunk. Például egy dokumentum bevezető részéhez használhatunk álló tájolású oldalakon egyhasábos szakaszt, a szövegtörzset tartalmazó szakaszt pedig formázhatjuk kéthasábosra, míg az utolsó oldalak egy külön szakasznak köszönhetően lehetnek fekvő tájolásúak. szakasztörés: Szakasztörést oda szúrunk be, ahol új szakaszt szeretnénk kezdeni. A szakasztörés tárolja az előző szakaszformázási tulajdonságait (például: margóbeállítások, oldaltájolás, élőfejek, élőlábak és oldalszámozás)

Szakasztörés beszúrása MS Office Word 2007-ben: -

Vigyük a kurzort arra a pontra, ahová szakasztörést szeretnénk beszúrni.

-

A Lap elrendezése lap Oldalbeállítás csoportjában kattintsunk a Töréspontok gombra.

1. ábra. Szakasztörés beszúrása (MS WORD 2007)

-

A Szakasztörés csoportban kattintsunk a formázási módosításnak megfelelő szakasztörés-típusra.

3


2. ábra. Szakasztörések típusai (MS WORD 2007)

A legfontosabb szakaszformázási műveletek a következők (Az alábbi formázások adhatóak meg szakasz szinten):

Margók Lapméret és -tájolás A szöveg függőleges igazítása az oldalon Élőfejek és élőlábak Hasábok Oldalszámozás Lábjegyzetek és végjegyzetek

1. Az oldalbeállítással kapcsolatos szakaszformázási műveletek Az oldalbeállítás során a margók szélességét, a papírméretet és a szöveg papíron való elhelyezkedését határozzuk meg. Ez a beállítás vonatkozhat a teljes dokumentumra vagy annak egy tetszőleges szakaszára.

4


3. ábra. Az oldal részei

Margók: A margó az oldal felső és alsó részén, valamint a két szélén elhelyezkedő, a szövegtörzsön kívül eső terület. A szöveget és ábrákat általában a margók közötti nyomtatható területre (szövegtörzs) illesztjük be. Egyes elemeket azonban a margókon kívülre is elhelyezhetünk, ilyenek például az élőfejek, az élőlábak és az oldalszámok. A margóknál adható meg a szöveg függőleges igazítása is, amely négy féle lehet (felül, középre, lent, kiegyenlített) Lapméret és -tájolásnál állíthatjuk be, hogy a mekkora papírra, és álló vagy fekvő helyzetben nyomtassunk.

Az oldalbeállítással kapcsolatos formázási lehetőségek az MS Office Word 2007-ben a Lap elrendezése lap Oldalbeállítás csoportjában találhatóak:

5


4. ábra. Oldalbeállítás (MS WORD 2007)

2. Élőfejek és élőlábak, oldalszámozás Az oldalak felső, illetve alsó margóján elhelyezkedő ismétlődő feliratokat, képeket vagy ezek kombinációját élőfejnek, illetve élőlábnak nevezzük. Az élőfej és élőláb szakaszonként, illetve páros és páratlan oldalanként eltérő lehet a dokumentumban. Élőfejbe és élőlábba szöveget és grafikus elemeket szúrhatunk be, illetve ezeket módosíthatjuk. Hozzáadhatunk például oldalszámozást, dátumot és időt, cégemblémát, dokumentum címét, fájlnevét vagy szerzőjének nevét.

Élőfej és élőláb, valamint oldalszám beszúrása MS Office Word 2007-ben: A Beszúrás lap Élőfej és élőláb csoportjában kattintsunk az Élőfej vagy Élőláb illetve az Oldalszám gombra.

5. ábra. Élőfej és élőláb beszúrása (MS WORD 2007)

Ezután választhatunk kész tervek közül vagy az Élőfej szerkesztése vagy az Élőláb szerkesztése parancsra kattintva egyéni élőfejet készíthetünk. Az ekkor megjelenő Élőfej- és élőlábeszközök lapon adhatjuk meg a különböző beállítási és navigációs lehetőségeket. (

6


6. ábra. Élőfej és élőláb beállítási lehetőségei (MS WORD 2007)

A Páros és páratlan eltérő jelölőnégyzet bekapcsolásával dokumentumunk páros és páratlan oldalain eltérő fejléceket és lábléceket állíthatunk be. Az Első oldal eltérő jelölőnégyzet bekapcsolása a dokumentum első oldalán a többitől eltérő élőfej és élőláb elkészítését teszi lehetővé. Ha a dokumentum több szakaszt tartalmaz, lehetőségünk van az élőfejet és az élőlábat szakaszonként eltérő módon kialakítani. Például egy hosszabb dokumentum egyes fejezeteit külön szakaszokba szervezve az egyes fejezetekhez eltérő fejléceket rendelhetünk. Az élőfej és az élőláb szakaszonkénti ismétlődését az Élőfej és élőláb eszköztár Csatolás az előzőhöz

gombjának

ki-

vagy

bekapcsolásával

szabályozhatjuk.

Alaphelyzetben

a

dokumentum minden szakasza azonos élőfejet és élőlábat tartalmaz. Egy szakasz fejlécének a többitől eltérő beállításához válasszuk ki azt az Élőfej és élőláb eszköztár Előző szakasz és Következő szakasz gombjait. A Csatolás az előzőhöz gomb kikapcsolása után az élőfej vagy az élőláb módosításával elérhetjük, hogy a szakasz élőfeje és élőlába eltérő legyen a többitől.

3. Hasábok A dokumentumok formázása során egyes szövegrészeket több oszlopba rendezhetünk tabulátorok, táblázatok vagy hasábok segítségével. A tabulátorok és táblázatok elsősorban listák, míg a hasábok összefüggő szövegrészek oszlopokba rendezésére szolgálnak az újságokból ismert formátumhoz hasonlóan. A hasáb a dokumentum szövege által alkotott egybefüggő oszlop.

7. ábra. Hasábos elrendezésű szöveg 7

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK A hasábok szakaszformátumként alkalmazhatók. Ezt a formátumot tetszőleges terjedelmű szövegrészre – akár az egész dokumentumra – vonatkozóan beállíthatjuk.

Hasábok készítése MS Office Word 2007-ben: A Lap elrendezése lap Oldalbeállítás csoportjában kattintsunk a Hasábok gombra, majd a további hasábok menüpontot kiválasztva tehetjük meg a szükséges beállításokat

8. ábra. Hasábok készítése és beállításai (MS WORD 2007)

A megjelenő párbeszéd panel Típus csoportjában előre beállított formátumok közül választhatunk, vagy a további beállítások segítségével egyéni hasábformátumot alakíthatunk ki. A Hasábok száma rovatban tetszőleges értéket állíthatunk be. A hasábok maximális száma a lapmérettől, valamint a jobb és bal oldali margók szélességétől függ. A Hasábok szélessége és térköze csoportban a Szélesség és Térköz rovatok segítségével a hasábok szélességét és a hasábok közötti távolságot állíthatjuk be. Az Azonos hasábszélesség jelölőnégyzet bekapcsolt állapota esetén csak egy Szélesség és Térköz rovat módosítható, minden hasáb az itt beállított értékeket veszi fel. Az Azonos hasábszélesség jelölőnégyzet kikapcsolása esetén minden hasáb szélessége, valamint a köztük lévő távolság egyenként meghatározható. A Választóvonal jelölőnégyzet bekapcsolásával a hasábok közé elválasztó vonalat húzhatunk. A Hatókör legördülő listában meghatározhatjuk, hogy a beállított formátumok a dokumentum mely részére vonatkozzanak. Ebben a listában az aktuális helyzettől függően eltérő választási lehetőségeink lehetnek.

8

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK Előfordulhat, hogy a hasábok tördelését módosítani szeretnénk, például úgy, hogy egy szövegrész

új

hasáb

tetején

kezdődjön.

Ehhez

hasábtörést

kell

beszúrnunk

a

dokumentumba. Álljunk a szövegkurzorral a kiválasztott szövegrész elé és válasszuk a Lap elrendezése lap Töréspontok/Hasábtörés menüpontját. A kurzor helyén megjelenik a Hasábtörés jel, a követő szövegrész a következő hasáb tetejére kerül.

4. Lábjegyzetek és végjegyzetek A lábjegyzetek és a végjegyzetek a nyomtatott dokumentumokban használt eszközök, amelyek magyarázattal, jegyzettel vagy hivatkozással látják el a dokumentum szövegét. Ezek a kiegészítők sokat segíthetnek a nagyobb dokumentumok kezelhetőségében, áttekinthetőbbé teszik azokat. A jegyzetek két összekapcsolt részből állnak: a jegyzet hivatkozási jeléből és a jegyzet szövegéből. Jegyzethivatkozási jel: Szám, karakter vagy karakterkombináció, amely azt jelzi, hogy

további

információ

dokumentumban szereplő

található

"LAN1"szó

a

lábjegyzetben

vagy

a

végjegyzetben.

(Pl.:Egy

lábjegyzete lehetne "Local Area Network, Helyi hálózat",

ebben az esetben az "1" a jegyzethivatkozási jel, "Local Area Network, Helyi hálózat" a jegyzet szövege. )

9


9. ábra. Lábjegyzet és végjegyzet felépítése1

Egy lábjegyzet a hozzá tartozó szóval azonos oldalon, a lap alján jelenik meg a dokumentumban. A végjegyzetek mindig a szakasz, illetve a dokumentum végén, összegyűjtve jelennek meg.

Lábjegyzetek és végjegyzetek készítése MS Office Word 2007-ben: -

Nyomtatási elrendezés nézetben kattintsunk oda, ahová a jegyzethivatkozási jelet be szeretnénk szúrni.

-

A Hivatkozások lap Lábjegyzetek csoportjában kattintsunk a Lábjegyzet beszúrása vagy Végjegyzet beszúrása gombra. Alapértelmezés szerint a Word a lábjegyzeteket az adott oldal aljára, a végjegyzeteket a dokumentum végére teszi.

1

Forrás: MS WORD 2007 súgó

10

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK -

A lábjegyzetek vagy végjegyzetek formázásának módosításához kattintsunk a Lábjegyzetek párbeszédpanel-indító ikonra és a Számformátum mező listájából válasszuk ki a kívánt formátumot vagy ha a hagyományos számformátumok helyett egyedi jelölést szeretnénk alkalmazni, kattintsunk az Egyedi jelölés mező melletti Szimbólum gombra, majd válasszuk ki a megfelelő jelet a rendelkezésre álló szimbólumok közül.

-

Kattintsunk a Beszúrás gombra. A Word beszúrja a jegyzethivatkozási jelet, és a kurzort a jel mögé állítja. Írjuk be a jegyzet szövegét.

-

A dokumentumba beszúrt hivatkozásjelhez való visszatéréshez kattintsunk duplán a láb- vagy végjegyzet jelére

10. ábra. Lábjegyzet és végjegyzet készítése (MS WORD 2007)

A dokumentumba beszúrt lábjegyzet vagy végjegyzet szövegét legegyszerűbben az egérrel a hivatkozáshoz tartozó szóra mutatva jeleníthetjük meg. A lábjegyzet vagy végjegyzet szövegének módosításához kattintsunk duplán a hivatkozásra. A dokumentumba beszúrt lábjegyzetek vagy végjegyzetek törléséhez jelöljük ki a lábjegyzet vagy végjegyzet hivatkozási jelét, majd a szokott módon használjuk a DELETE vagy a BACKSPACE billentyűt. Ennek hatására a lábjegyzethez tartozó szövegrész is törlődik.

11


STÍLUSOK Egy hosszabb dokumentumban gyakran szükség van ismétlődő formátumkombinációk használatára. Ilyen lehet például a fejezetcímek vagy felsorolások formátuma is. A stílusok segítségével egyedi betű- és bekezdésformátum kombinációkat alkothatunk, melyeket később könnyedén alkalmazhatunk egy tetszőleges szövegrész formázására. A következetes szövegformázást segíti a stílusoknak az a tulajdonsága is, hogy a stílus formátumainak módosítása után az összes ilyen stílussal készült szövegrész automatikusan felveszi az új formátumokat. Továbbá hasonló jellegű dokumentumokat könnyen tehetünk azonos megjelenésűvé, mert a stílusok könnyen átvihetők egyik dokumentumból a másikba. Stílusnak nevezzük egy szövegrész formátumának névvel ellátott és elmentett összességét. Kétféle típusú stílust hozhatunk létre, bekezdésstílusokat és karakterstílusokat. -

A bekezdésstílus bármilyen betű- vagy bekezdésformátumot tartalmazhat. Az így létrehozott

stílus

azonban

csak

bekezdésekre

alkalmazható.

Stílusa

minden

bekezdésnek van. Az alapértelmezett stílus általában a normál, előre definiált még a

címsor, amelyet a címek megformázására használnak és majd a tartalomjegyzék készítésénél lesz fontos szerepe. -

A karakterstílus csak betűformátumot tartalmazhat, alkalmazása azonban bármilyen szövegrészre vonatkozhat. Szerepe a kiemelésekben van. Egy szakdolgozatban például célszerű az évszámokat azonos módon formázni.

A felhasználó természetesen hozhat létre új stílusokat is, de akár módosíthatja a meglévőket is.

Stílusok használata MS Office Word 2007-ben: -

Jelöljük ki azt a szöveget, amelyre alkalmazni szeretnénk a stílust.

-

A Kezdőlap lap Stílus csoportjában kattintsunk a kívánt stílusra. Ha nem látjuk a kívánt stílust, kattintsunk az Egyebek gombra a Kész megnyitásához.

12

stílusok

gyűjtemény


11. ábra. Stílusok készítése (MS WORD 2007) Stílusok módosítása MS Office Word 2007-ben: -

Jelöljük ki azt a szöveget, amelynek stílusában meg szeretnénk változtatni a stílustulajdonságokat

-

Formázzuk a kiválasztott szöveget a kívánt új tulajdonságokkal.

-

A Kezdőlap lap Stílusok csoportjában kattintsunk a jobb gombbal a módosítani kívánt stílusra.

-

Kattintsunk a Frissítés a kijelölés formátumára gombra.

Új stílus létrehozása MS Office Word 2007-ben: -

Jelöljük ki azt a szöveget, majd formázzuk meg igényeink szerint a szöveget

-

Kattintsunk az egér jobb gombjával a kijelölésre, mutassunk a Stílusok parancsra, majd kattintsunk a Kijelölt rész mentése új kész stílusként parancsra.

-

Nevezzük el a stílust tetszés szerint majd kattintsunk az OK gombra.

TARTALOMJEGYZÉK Hosszú dokumentumok készítése esetén az egyes fejezetek, témakörök visszakeresését, a dokumentumban

való

eligazodást

egyszerűsíthetjük

és

segíthetjük

tartalomjegyzék

készítésével.

13

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK A tartalomjegyzék a dokumentum adott szintű címeit sorolja fel, és megadja az oldalszámukat.

Amikor

tartalomjegyzéket

állítunk

össze,

akkor

a

szövegszerkesztő

megkeresi az adott stílusú bekezdéseket, címszint szerint rendezi ezeket, beírja az oldalszámot, és megjelenteti a tartalomjegyzéket a dokumentumban. A tartalomjegyzék tetszőleges stílusú bekezdésekből felépíthető, de készítésének legegyszerűbb módja az, hogy a dokumentum címeit a beépített címstílusokkal formázzuk (Címsor1...Címsor9). A címsor stílusokkal megformázott szövegből a címsorokat Word automatikusan kigyűjti a tartalomjegyzékbe.

A

tartalomjegyzék

bejegyzései

hivatkozásként

működnek,

azaz

rákattintva az oldalszámokra az egér bal gombjával (a CTRL gomb lenyomása mellett), a program az adott fejezetre ugrik. De

természetesen

az

alkalmazott

egyéni

stílusokra

alapozva

is

létrehozhatunk

tartalomjegyzéket, vagy az egyes szövegbejegyzésekhez rendelhetjük a tartalomjegyzék szintjeit.

Tartalomjegyzék létrehozása MS Office Word 2007-ben: Ha már használtuk a beépített címsor stílusokat, tegyük a következőt: -

Kattintsunk arra a helyre, ahová be szeretnénk szúrni a tartalomjegyzéket. Ez a hely általában a dokumentum eleje vagy vége.

-

A Hivatkozások lap Tartalomjegyzék csoportjában kattintsunk a Tartalomjegyzék beszúrása gombra, majd a kívánt tartalomjegyzék-stílusra. Ha további beállításokat szeretnénk

megadni,

kattintsunk

a

Tartalomjegyzék

beszúrása

gombra

a

Tartalomjegyzék párbeszédpanel megnyitásához. -

Ha a tartalomjegyzékbe új elemet szeretnénk felvenni, akkor vigyük a kurzort a megfelelő bekezdésre, és az Új szöveg ikonnal válasszuk ki a megfelelő szintű címsort. Fontos, hogy a tartalomjegyzék nem frissül automatikusan, a módosításokat a Frissítés ikonnal érvényesítenünk kell.

14


12. ábra. Tartalomjegyzék készítése (MS WORD 2007)

NYELVTANI SEGÉDESZKÖZÖK A mai modern szövegszerkesztők számos segédeszközt tartalmaznak a bevitt szöveg nyelvtani

helyességének

ellenőrzésére.

Ilyen

eszközök

a

Helyesírás-ellenőrző,

a

Nyelvhelyesség-ellenőrző, a Szinonimaszótár és az Elválasztás. De ide sorolhatjuk fordítást és az automatikus javítást is. Fontos megemlítenünk, hogy a nyelvtani segédeszközök nem minden esetben adnak helyes javaslatot, ezért ezeket az eszközöket célszerű minden esetben bizonyos fenntartással kezelnünk. A nyelvi ellenőrző eszközök megfelelő működéséhez meg kell határoznunk a bevitt szöveg nyelvét. Ezt a szöveg kijelölése után Állapotsor nyelvkijelző részére duplán kattintva megjeleníthető párbeszédpanelen tehetjük meg.

15


13. ábra. Nyelv megadása (MS WORD 2007)

Bár a kijelölt szöveg nyelvét tetszőlegesen beállíthatjuk, a szöveg helyesírás-ellenőrzése csak abban az esetben történik meg, ha az adott nyelvhez tartozó helyesírás-ellenőrző eszközt (az adott nyelv szavait tartalmazó helyesírás szótár) telepítettük számítógépünkre. Ezt a fenti ábrán látható ABC feliratú kék pipa jelzi a nyelv előtt.

1. Helyesírás- és a Nyelvhelyesség-ellenőrző A legfontosabb nyelvtani segédeszköz a Helyesírás- és a Nyelvhelyesség-ellenőrző. Ezek a szolgáltatások

alapesetben

bekapcsolt

állapotban

vannak,

de

szükség

esetén

kikapcsolhatók. (pl.: MS Office Word 2007 : Kattintsunk a Microsoft Office gombra , majd kattintsunk A Word beállításai elemre azután kattintsunk a Nyelvi ellenőrzés elemre, majd megjelenő párbeszédablakon a választónégyzetek segítségével kikapcsolhatjuk, illetve kivételeket és további beállításokat adhatunk meg. Ha a Helyesírás-ellenőrzés funkció működik, a Word a helyesírás szótárában nem szereplő szavakat piros hullámos vonallal húzza alá a képernyőn míg a nyelvi hibákat zöld hullámos vonallal jelzi. A hullámos vonallal aláhúzott hibás szót a begépelt szöveg módosításával vagy a gyorsmenü segítségével (jobb gomb) javíthatjuk. Amennyiben a Word nyelvtanilag helyes szót húzott alá, a gyorsmenü Felvétel a szótárba parancsának segítségével felvehetjük azt a Helyesírásszótárába. A későbbiekben a szónak ezt a formáját a Word nem jelöli hibásnak. Egy nyelvtanilag helytelen szót ideiglenesen kivonhatunk a helyesírás-ellenőrzés alól az összes mellőzése paranccsal.

16

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK Az automatikus helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés kikapcsolása esetén az ellenőrzést a Nyelvhelyességi ellenőrzés gombra kattintva (Korrektúra lap), vagy az F7 funkcióbillentyű leütésével kezdeményezhetjük. Az ellenőrző által hibásnak ítélt szót a Cseréli gombbal javíthatjuk, vagy az Átugorja gombbal javítás nélkül átléphetjük. A szó minden további előfordulásának az aktuális szóval megegyező módon történő kijavításához használjuk a Mindet cseréli gombot. Az aktuális szó minden előfordulásának figyelmen kívül hagyásához kattintsunk a Mindet átugorja gombra.

14. ábra. Helyesírás-ellenőrzés (MS WORD 2007)

2. Szinonimaszótár Gyakran ismétlődő szavak esetén praktikus segédeszköz a Szinonimaszótár, amely az adott szót hasonló jelentésűre cseréli.

Szinonimaszótár használata MS Office Word 2007-ben: -

Jelöljük ki azt a szót, melynek a szinonimáját keressük, majd kattintsunk jobb gombbal a kijelölésen és szinonimák menüpont alatt választhatunk a rendelkezésre szinonimák közül

3. Elválasztás A dokumentumban előforduló hosszú szavak sorvégi elválasztását legkényelmesebben az Automatikus

elválasztás

funkció

bekapcsolásával

oldhatjuk

meg.

Ilyenkor

a

Word

automatikusan ügyel a sorvégi hosszú szavak elválasztására. A program az általa beszúrt elválasztójeleket a szöveg szerkesztése közben automatikusan törli vagy áthelyezi. Az elválasztás lehet kézi is, ez esetben a program minden szóra rákérdez.

Elválasztás használata MS Office Word 2007-ben: A Lap elrendezése lap Oldalbeállítás csoportjában

kattintsunk

az

Elválasztás

gombra,

majd

az

elválasztási

beállítások

menüpontot kiválasztva tehetjük meg a szükséges beállításokat.

17


15. ábra. Elválasztás (MS WORD 2007)

A csupa nagybetűs szavak elválasztását a NAGYBETŰS szavak elválasztása jelölőnégyzet kivagy bekapcsolásával szabályozhatjuk. Az Elválasztási zóna léptethető mezőben megadhatjuk azt a jobb margótól számított távolságot, amelyen belül a dokumentum szavait el szeretnénk választani.

4. Fordítás Fordítás szolgáltatással kikereshetjük a szöveg szavait egy másik nyelv szótárából, és rövid kifejezéseket fordíthatunk le.

Fordítás használata MS Office Word 2007-ben: Jelöljük ki azt a szót, amelyet szeretnénk lefordítani, majd kattintsunk jobb gombbal a kijelölésen fordítás menüpont alatt a választhatunk a rendelkezésre álló nyelvek közül. Alapesetben az angol és a német nyelv között képes fordítani, de mivel a gépi fordítás a nyelvi finomságokat nem kezeli, célszerű a fordítást elemezni, ellenőrizni.

5. Automatikus javítás Az automatikus javítás segítségével a gyakori gépelési, helyesírási és nyelvtani hibák javíthatók. Az automatikus javítási beállításokat igényeink szerint megváltoztathatjuk, és a gyakran elkövetett hibáinkat felvehetjük az automatikus javítási bejegyzések listájába.

Automatikus javítás bekapcsolása MS Office Word 2007-ben: -

Kattintsunk a Microsoft Office gombra , majd kattintsunk A Word beállításai gombra. Kattintsunk

a

Nyelvi

ellenőrzés

elemre.

Az

Automatikus

javítási

beállítások

csoportban kattintsunk az Automatikus javítási beállítások gombra, majd az Automatikus javítás fülre. 18

Jelöljük be a Szöveg változtatása beíráskor jelölőnégyzetet.


KÖRLEVÉL Gyakran előfordul, hogy több embernek hasonló, illetve csak részben eltérő tartalmú levelet szeretnénk küldeni. Az ilyen leveleket nevezzük körlevélnek. A levelek csupán a címzett személyes adataiban és néhány más információban térnek el. Ilyenek például egy banki egyenlegközlő, vagy értesítő levél a felvételin elért pontszámokról és a felvételről. Hagyományosan ez úgy készült, hogy megírták a levélmintát, amelyben a személyes adatok helyét üresen hagyták. Ezt a mintát a kellő példányszámban sokszorosították, majd az egyedi adatokat egyenként beírták. A szövegszerkesztő programok Körlevél funkciója nagyban megkönnyíti az ilyen levelek elkészítését. Egy körlevél készítéséhez két dokumentumra van szükségünk. Az egyik a levél állandó szövegét tartalmazza ez a törzsdokumentum, a másik a változó adatok listáját tartalmazza ez az adatforrás.

Az a körlevél jó, amely azt az érzetet kelti olvasójában, hogy egyedi levélként készült, azaz csak neki szól. A körlevél készítése három fő lépésből áll: 1. Az adatforrás elkészítése, amely az egyéni adatokat tartalmazza. 2. A törzsdokumentum elkészítése, ez lesz valamennyi levél azonos része, közös formanyomtatványa. 3. Az adatforrás és a törzsdokumentum egyesítése, akkor készülnek el az egyes névre szóló levelek.

1. Az adatforrás elkészítése A körlevél készítésének első lépése a változó adatok listáját tartalmazó táblázat, azaz az adatforrás létrehozása.

Ez a legegyszerűbb estben agy szövegszerkesztővel készült

táblázat, de használhatunk külső adatforrást, például Excel, vagy ACCES táblát is. A táblázat egy adatbázis táblához hasonlóan épül fel, az oszlopok az azonos típusú adatokat, a sorok a logikailag összetartozó információkat tartalmazzák. A táblázat oszlopait mezőknek, sorait rekordoknak nevezzük.

16. ábra. Adatforrás (banki egyenlegközlő)

19

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK A táblázat első sora a mezők neveit tartalmazza. A táblázatba bevitt adatok formázására nincs szükség, a levélben szereplő adatok végső formátumát a törzsdokumentumban határozzuk meg még az egyesítés előtt. A mezőnevek megválasztásánál törekedjünk a rövidségre, de az elnevezések utaljanak a tartalomra.

Figyeljünk arra, hogy az adatforrás dokumentum csak és kizárólag a táblázatot tartalmazza, mert már egy felesleges üres bekezdés is hibát okozhat a körlevél készítésekor. Az adatforrás adatokkal való feltöltése után mentsük el azt gépünk háttértárára.

2. A törzsdokumentum elkészítése A törzsdokumentum a szokásos módon készül. Az egyetlen eltérés az egy hagyományos dokumentumhoz

képest,

hogy

a

szövegszerkesztő

megfelelő

menüpontjaival

törzsdokumentummá kell állítani és be kell szúrni az adatmezőket a megfelelő helyre. Ha elhelyezünk egy mezőt a törzsdokumentumba, akkor ezzel azt jelezzük, hogy az adott helyen meg szeretnénk jeleníteni egy adott egyedi információt, például a nevet vagy a címet. A törzsdokumentum elkészítése során vigyáznunk kell arra, hogy az állandó szövegrészhez mind tartalmilag, mind nyelvtanilag illeszkedjen az összes bekerülő mezőtartalom.

17. ábra. Törzsdokumentum (Banki egyenlegközlő)

A körlevél formázásához a törzsdokumentum szövegét kell megformáznunk. Az egyes beillesztett mezők a mezőkód megformázásával alakíthatók.

3. Az adatforrás és a törzsdokumentum egyesítése Az elkészült adatforrást és törzsdokumentumot egyesítve kapjuk meg a kész, személyre szóló leveleket. Az egyesítés folyamán az adatforrás első sorának információi a törzsdokumentum mezőibe kerülnek, és létrejön az első körlevél. A második körlevél úgy jön létre, hogy az adatforrás második sorának információi kerülnek a második egyesített dokumentum mezőibe stb.

20


18. ábra. Egyesítés

Az egyesítés során akár feltételeket adhatunk meg (pl.: csak a budapesti lakosok kapjanak levelet). Az egyesítés leggyakrabban új fájlba történik, ilyenkor lehetőségünk van ellenőrizni a leveleket, de közvetlenül nyomtatón is megjelenhet a végeredmény.

19. ábra. Egyesített dokumentum, körlevél (banki egyenlegközlő)

21

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK Az egyesítésben persze lehetnek hibák. (pl.: névelő nem illeszkedik megfelelően az adatmezőhöz). Ekkor a törzsdokumentum javítása után újabb egyesítéssel oldhatjuk meg a problémát.

Körlevél készítése MS Office Word 2007-ben: -

A fent leírtaknak megfelelően először készítsük el az adatforrást és mentsük el, majd a Levelezés lap parancsaival körlevelet készíthetjük el a körlevelet.

-

A Levelezés lap Körlevélkészítés indítása csoportjában kattintsunk a Körlevélkészítés indítása

gombra.

Kattintsunk

a

létrehozni

kívánt

dokumentumtípusra.

(Leggyakrabban formaleveleket készítünk.) Gépeljük be a törzsdokumentumot. -

Adatforrás kiválasztása: A Levelezés lap Körlevélkészítés indítása csoportjában kattintsunk a Címzettek kijelölése gombra, majd a meglévő lista használata menüpont kiválasztása után nyissuk meg az adatforrásunkat.

-

Következő lépésben az adatmező beszúrása paranccsal a megfelelő helyekre szúrjuk be az adatforrás mezőit

-

Végül a Levelezés lap Befejezés csoportjában kattintsunk a Befejezés és egyesítés gombra, itt adhatjuk meg az egyesítés beállításait.

20. ábra. Körlevél készítése (MS WORD 2007)

EGYENLETSZERKESZTÉS A mai modern szövegszerkesztőkkel szemben alapvető elvárás, hogy szakmai szövegeket is el lehessen készíteni segítségükkel. Természettudományos, matematikai és mérnöki szakmai

dokumentumok

egyenleteinek,

levezetéseinek

elkészítését

támogatja

az

egyenletszerkesztő. Az

egyenletszerkesztőben

távolságok

és

halmazelméleti

folytató jelek,

elérhető

karakterek,

görög

ábécé

leggyakoribb mellékjelek, betűi,

jelek,

szimbólumok:

operátorok,

zárójelek,

törtek

nyilak, és

relációjelek, logikai

gyökjelek,

jelek,

indexek,

összegzésjelek, integrálás jelek, függvények, határérték, mátrix. Fontos tudni:Az egyenletszerkesztő a képletek megszerkesztésére szolgál, számításokat nem végez!

Egyenletszerkesztő használata MS Office Word 2007-ben: Gyakran használt vagy előre formázott egyenlet beszúrása: Kattintsunk a Beszúrás lap

Szimbólumok csoportjában az Egyenlet gomb melletti nyílra, majd kattintsunk a kívánt egyenletre. 22


21. ábra. Egyenletszerkesztő használata (MS WORD 2007) Új egyenlet beírása: A Beszúrás lap Szimbólumok csoportjában kattintsunk az Egyenletek menügombra, majd kattintsunk az Új egyenlet beszúrása parancsra.

22. ábra. Egyenletszerkesztő eszköztára (MS WORD 2007)

Ez után a megfelelő ikonok kiválasztása után építhetjük fel a kívánt egyenletet a különböző alkotóelemekből. Összefoglalás 1. A konferencia helyi előadójának tanulmányát tartalmazó legalább

húsz oldalas

dokumentum, elkészítése során a szakaszformázási műveletek közül mindegyiket (oldalbeállítás, élőfej, élőláb és oldalszámozás, hasábok, lábjegyzetek és végjegyzetek) célszerű

alkalmaznia,

továbbá

a

stílusokat,

tartalomjegyzéket

és

a

nyelvtani

segédeszközöket valamint a szöveg műszaki jellegéből adódóan az egyenletszerkesztőt is. 2. Személyre

szóló

meghívó

elkészítése

alapvetően

körlevél

készítési

feladat,

de

természetesen a nyelvtani segédeszközök itt is nagyon hasznosak. 23


TANULÁSIRÁNYÍTÓ Végezze el az alábbi tevékenységeket!

A feladatok megoldása információtartalmat is.

során

használhatja

a

programok

súgóját

és

a

szakmai

1. A www.wikipedia.hu oldalon keressen a számítógépekkel kapcsolatban anyagokat, amelyeket másoljon át a szövegszerkesztő programba. Az átmásolt anyagok mennyisége a szövegszerkesztő alapbeállításai esetén minimum öt oldalas legyen! A továbbiakban ebben hajtsa végre az alábbi tevékenységeket: -

Készítsen legalább kétféle saját stílust a szöveg formázására! A dokumentumot tagolja legalább három fejezetre! Fejezetenként alkalmazzon eltérő élőfejet és élőlábat!

-

Legalább egy helyen alkalmazzon hasábokat is!

-

Készítsen lábjegyzeteket és tartalomjegyzéket is a dokumentumhoz!

-

Végezze el a kész szöveg nyelvi ellenőrzését és praktikus elválasztását is!

2. A www.wikipedia.hu oldalon keresse meg Gauss–Osztrogradszkij-tétel (divergenciatétel), képletét, majd a minta alapján szerkessze meg az Ön által használt szövegszerkesztő programban! 3. Értekezletet szervez munkatársai számára, ehhez személyre szóló meghívót kell készítenie körlevél segítségével. Tervezze meg az adatforrás szerkezetét (mezőnevek), és a törzsdokumentum felépítését, ügyelve arra, hogy minden az értekezleten való megjelenéshez

szükséges

összetevő

szerepeljen

a

kész

körlevélben!

Adatforrás

szerkezete (táblázat):

A törzsdokumentum lehetséges szövege: _________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

24

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK Az adatforrás és a törzsdokumentum megtervezése után készítse is el az Ön által választott szövegszerkesztő programmal a körlevelet! 4. Keresse meg Interneten az Office irodai programcsomag szövegszerkesztő szoftverének jelenleg elérhető legfrissebb verzióját angol nyelvű kipróbálható változatban! Töltse le, majd telepítse a programot! Írja ide a telepített program nevét és verziószámát!

_________________________________________________________________________________________

Az angol nyelvű felületet vesse össze az Ön által használt magyar nyelvű szoftver felületével, és ezek alapján írjon le legalább nyolc egymásnak megfeleltethető angol illetve magyar nyelvű parancsot (menüt). Például: Save as= mentés másként stb.

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

25


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Egészítse ki a következő ábrát! Írja be alábbi szövegeket a megfelelő helyre a betűjelzés mellé: Előfej, élőláb, felső margó, alsó margó, bal margó, jobb margó, kötési margó, lábjegyzet, szövegtükör

23. ábra. Az oldal részei (feladat)

26

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK 2. feladat Karikázza be azoknak a formázásoknak a betűjelét, amelyek szakaszonként változtathatók! (szakaszformázás) -

a; aláhúzás

-

b; élőfej készítés

-

c; hasábszám állítás

-

d; sorkizárás

-

e; betűtípus beállítása

-

f; első sor behúzása

-

g; betűtávolság állítása

-

h; sortávolság állítása

-

i; margó beállítása

-

j; lábjegyzet beállításai

3. feladat Húzza alá a helyes állításokat! -

a. Az élőfej és élőláb területe ugyanúgy formázható, mint a szövegtörzs.

-

b. Fekvő oldalon nem lehet élőfejet definiálni.

-

c. Kéthasábos oldal esetén az élőláb is kéthasábos.

-

d. Az élőfej az oldalanként ismétlődő szövegek megjelenítésére alkalmas.

-

e. Az oldalszámot tetszőlegesen az élőfejben vagy az élőlábban helyezhetjük el.

-

f. A fejléc többhasábosra is formázható.

-

g. Ha túl hosszú az élőfej szövege, esetleg átnyúlhat a következő lapra.

-

h. Az oldalszámozás bármilyen számtól kezdődhet.

-

i. Stílusok alkalmazásával meggyorsíthatjuk az azonos formátumú szövegrészek formázását.

-

j. Egy dokumentumban csak egyféle stílust alkalmazhatunk.

-

k. A stílussal formázott szövegrészek formátuma később már nem változtatható meg.

4. feladat Írja le mi a különbség a lábjegyzet és a végjegyzet között!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

27

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK 5. feladat -

Sorolja fel a legfontosabb nyelvtani segédeszközöket!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

6. feladat Írja le vázlatosan a vonalakra hogy, az Ön által használt szövegszerkesztő programban, hogyan lehet elvégezni a következő műveleteket (menü, billentyűzet, stb.)?

1: Helyesírás ellenőrzése: _____________________________________________________________________ 2: Egyenletszerkesztés: _______________________________________________________________________ 3: Élőfej és élőláb, készítése: __________________________________________________________________ 4: Körlevél készítése: ________________________________________________________________________

7. feladat Karikázza be a betűjelét! Körlevélkészítés közben meg kell változtatni az egész levél betűtípusát. Hol kell ezt megtennünk? -

a. törzsdokumentumban

-

b. adatforrásban

-

c. egyesített dokumentumban

8. feladat Karikázza be a betűjelét! Körlevélkészítés során kiderül, hogy az egyik címzett lakcíme megváltozott. Hol kell módosítani?

28

-

a. törzsdokumentumban

-

b. adatforrásban

-

c. egyesített dokumentumban

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK 9. feladat Írja le, hogy egy körlevél készítésekor milyen állományokat kell elkészítenünk és azok mit tartalmaznak!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

29


MEGOLDÁSOK 1. feladat a.: Előfej; b.: felső margó; c.: szövegtükör; d.: jobb margó, e.: bal margó, f.: kötési margó g.: lábjegyzet, h.: élőláb, i.: alsó margó, , 2. feladat Szakaszformázások: b; c; i; j 3. feladat Helyes állítások:a; d; e; h; i 4. feladat Egy lábjegyzet a hozzá tartozó szóval azonos oldalon, a lap alján jelenik meg a dokumentumban. A végjegyzetek mindig a szakasz, illetve a dokumentum végén, összegyűjtve jelennek meg. 5. feladat Helyesírás-ellenőrző;

Nyelvhelyesség-ellenőrző;

Szinonimaszótár;

Elválasztás;

Automatikus javítás 6. feladat Például: MS WORD 2003 esetén:

MS WORD 2007esetén:

1: Eszközök/Nyelvi ellenőrzés vagy F7

1: Korrektúra/Helyesírás vagy F7

2: Beszúrás/Objektum/MS Equation

2: Beszúrás/Egyenlet

3: Nézet/ Élőfej és élőláb

3: Beszúrás / Élőfej és élőláb

4: Eszközök/Levelek és küldemények/Körlevél

4: Levelezés/ Körlevélkészítés indítása

7. feladat a.

30

Fordítás;

SZÖVEGSZERKESZTÉS HALADÓKNAK 8. feladat b. 9. feladat -

Adatforrás: változó adatok listáját tartalmazza, ez a levél egyedi része

-

Törzsdokumentum: a levél állandó szövegét tartalmazza, ez a levél általános része

31


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Bártfai Barnabás: Szövegszerkesztés, BBS-Info, 2007. Bodnár István, Magyary Gyula: Szövegszerkesztés, Kiskapu, 2004. Bozó Mária - Gubán Miklós-Makó Zsolt: Készüljünk a vizsgára: ECDL, érettségi, OKJ, Műszaki Kiadó, 2006. Farkas Csaba: Az Office 2007 használata, Jedlik Oktatási Stúdió,2007. Farkas Csaba: Windows Vista és Office 2007 középiskolásoknak, Jedlik Oktatási Stúdió, 2008. Gerő Judit: Word 2000: Kezdőknek és haladóknak, Computerbooks, 2000. Perry, Greg: Microsoft Office 2007: minden egyben, Kiskapu, 2007. Holczer József - Farkas Csaba - Takács Attila: Informatikai feladatgyűjtemény, Jedlik Oktatási Stúdió, 2007.

AJÁNLOTT IRODALOM Devecz Ferenc - Jónás Katalin - Juhász Tibor - Kévés Rita - Reményi Zoltán - Siegler Gábor Takács Barnabás: Irány az ECDL, a középszintű érettségi!, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Holczer József - Farkas Csaba - Takács Attila: Informatikai feladatgyűjtemény, Jedlik Oktatási Stúdió, 2007. sdt.sulinet.hu (folyamatosan)

32


33


34

Bacsó Miklós

Táblázatkezelés haladóknak



TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK, AVAGY A HATÉKONY TÁBLÁZATKEZELÉS

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Az a vállalkozás, ahol Ön dolgozik, informatikai eszközök forgalmazásával foglalkozik. Munkahelyi vezetője Önt azzal a feladattal bízza meg, hogy a rendelkezésre álló eladási adatok alapján táblázatkezelő program segítségével hajtson végre különböző statisztikai és pénzügyi számításokat, elemzéseket, amelyekből majd gazdasági szakemberek dolgoznak tovább. Az Ön által készített számolótábla emellett tartalmazzon az igényeknek megfelelő rendezéseket és kigyűjtéseket is! Mivel az Ön által készített állomány fontos, csak a cég bizonyos dolgozói számára elérhető adatokat tartalmaz, illetve a munkafüzetet a számítógépet kezdő szinten használó munkatársai is használják majd, így adatbiztonsági okokból, valamint a véletlen törlések megakadályozása, és a fontos számítások megőrzése érdekében alkalmazzon különböző védelmi beállításokat is! További kérés a vezetés részéről, hogy a különböző munkalapokon egységes formázásokat alkalmazzon! Ügyeljen arra, hogy kizárólag jogtiszta szoftvereket használjon! 1. Először is gondolja végig, milyen táblázatkezelő szoftverekkel rendelkezik vállalata, és azok milyen szolgáltatásokat nyújtanak! 2. Szükséges-e esetleg újabb változatot beszerezni vagy letölteni? 3. Írja az alábbi vonalakra a rendelkezésre álló szoftverek nevét és verzióját!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

1


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM HALADÓ FORMÁZÁSOK Széles paletta áll rendelkezésére a feltöltött cellák, tartományok formázására. Ezek közül a legfontosabbak a következők: oszlop- és sorformázások, cellaformázások (betűtípus, szegélyek,

mintázat,

igazítás,

számformátum,

cellavédelem),

formátumok

másolása,

automatikus formázás, stílusok, feltételes formázás. Mivel Ön a táblázatkezelés alapjait már ismeri, így ez a tananyag csak az alábbi lényegesebb, haladó formázásokat tartalmazza: -

EGYÉNI SZÁMFORMÁTUMOK KÉSZÍTÉSE;

-

FORMÁTUMOK MÁSOLÁSA;

-

AUTOMATIKUS FORMÁZÁSI LEHETŐSÉGEK, STÍLUSOK;

-

FELTÉTELES FORMÁZÁS;

-

BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM A TÁBLÁZATKEZELŐKBEN.

1. Egyéni számformátumok készítése Gyakran előfordul, hogy nem elégedhetünk meg a táblázatkezelő által felkínált beépített számformázási lehetőségekkel, a munkánk egyéb formátumokat is megkövetel. Ha mértékegységekkel dolgozunk, kénytelenek vagyunk egyéni számformátumokat készíteni és használni, ugyanis nem vihetünk be számjegy után szöveges adatot, mert az <ENTER> leütése után a cella teljes tartalma szöveges adat lesz, tehát érdemi számításokban nem tudjuk majd felhasználni. Például az szeretnénk elérni, hogy a cellában az jelenjen meg, hogy 100 km/óra, de úgy, hogy számításokat is tudjuk végezni vele. Ennek legegyszerűbb módja: -

jelöljük ki a formázni kívánt cellákat;

-

válasszuk a jobb gomb lenyomására megjelenő helyi menü Cellaformázás parancsát, majd a Szám lapot;

-

a Kategória listában kattintsunk arra a kategóriára, amely leginkább hasonlít a kívántra, majd állítsuk be a beépített formátumait tetszés szerint (ezzel nem módosítjuk a beépített formátumot, csak létrehozunk egy másolatot, amelyet testre szabhatunk);

-

2

válasszuk a Kategória lista Egyéni elemét.


1. ábra. Egyéni számformátum beállítása (MS EXCEL)

A kívánt formátum létrehozásához szerkesszük a Típus mezőben a formátumkódot. A leggyakoribb alkalmazási mód: Formátumkód „mértékegység”

(Legfeljebb négy szakaszból álló formátumkódot adhatunk meg. A pontosvesszővel elválasztott formátumkódok határozzák meg a pozitív számok, negatív számok, nulla értékek és szövegek formátumát, ebben a sorrendben. Amennyiben csak két szakaszt adunk meg, az első vonatkozik a pozitív számokra és a nullára, a második pedig a negatív számokra. Ha csak egy szakaszt adunk meg, az vonatkozik az összes számra. Egy szakasz kihagyása esetén írjuk be a részt lezáró pontosvesszőt.) A formátumkódok segítségével további egyéni számformátumok beállítására is lehetőségünk van. A leggyakrabban használt formátumkódokat és jelentésüket az alábbi táblázat tartalmazza.

2. ábra. Formátumkódok 3

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK Lássunk néhány további példát az egyéni számformátumok alkalmazására az 1205,3456 szám formátumozásán keresztül: Formátumkód

Eredmény

0 „db”

1205 db

0,00

1205,34

„$”# ##0,0

$ 1 205,3

2. Formátumok másolása Egy táblázat készítése során előfordul, hogy egy-egy formátumkombinációt többször szeretnénk használni az egységes arculat kialakítása érdekében. Ezt legegyszerűbben a korábban beállított formátumok másolásával tehetjük meg. Egy cella formátumainak másolásához jelöljük ki a másolandó formátumokat tartalmazó cellát, majd a formátumok felvételéhez kattintsunk a Formátum másolása (seprű ikon) gombjára. Végezetül jelöljük ki a formázandó cellát vagy cellákat. Amennyiben a formázni kívánt táblázat, és a formátumokat tartalmazó táblázat celláinak elrendezése megegyezik, lehetőségünk van a teljes táblázat formátumainak másolására is a fenti módon.

3. ábra. Formátumok másolása

Ha ugyanazt a formátumot több különböző helyre szeretnénk másolni, a formátumokat tartalmazó cella vagy cellák kijelölése után kattintsunk duplán a Formátum másolása gombra. Ez után a gomb mindaddig aktív marad – és a formátumok beillesztését addig ismételhetjük –, amíg a gombot ki nem kapcsoljuk, vagy az ESC billentyűt le nem ütjük.

4


3. Automatikus formázási lehetőségek, stílusok A táblázatok látványos formázásának, és az egységes arculat kialakításának talán a leggyorsabb módja az automatikus formázás és a stílusok. Automatikus formázás: Beépített cellaformátumok (például betűméret, mintázat és igazítás) gyűjteménye, amelyet az adott adattartományra alkalmazhatunk. Stílus: Formázási tulajdonságok kombinációja (például betűtípus, -méret és behúzás stb.), melyet egyetlen készletként tárolunk és nevezünk el. A

táblázatkezelő

programokban

számos

beépített

táblázatstílus

(más

néven

kész

táblázatstílus) található, amelyekkel egyszerűen formázhatjuk a táblázatokat. Ha az előre definiált táblázatstílusok nem felelnek meg az elképzeléseinknek, létrehozhatjuk és alkalmazhatjuk a kívánt egyéni táblázatstílust is.

Táblázatstílusok használata MS OFFICE EXCEL 2007-ben: -

jelöljük ki a munkalapon a gyorsformázni kívánt cellatartományt;

-

a Kezdőlap lap Stílusok csoportjában kattintsunk a Formázás táblázatként gombra;

-

kattintsunk a használni kívánt táblázatstílusra a Világos, a Közepes vagy a Sötét csoportban.

4. ábra. Automatikus formázás, beépített stílusok (MS EXCEL 2007)

(Az egyéni táblázatstílusok az Egyéni csoportban láthatók, miután legalább egyet már létrehoztunk.) 5


4. Feltételes formázás Feltételes formázás: Olyan formázás (például cellamintázat vagy betűszín), amelyet a táblázatkezelő automatikusan használ a cellákhoz, ha a megadott feltétel igaz. A feltételes formázás megváltoztatja egy cellatartomány megjelenését egy feltétel (másképp kritérium) alapján. Ha a feltétel teljesül, az alkalmazás a feltételben megadottak szerint formázza a cellatartományt; ha a feltétel nem teljesül, akkor az alkalmazás nem hajtja végre a formázást. A lenti példában az a beállítás látható, amellyel elértük, hogy a 100-nál nagyobb értéket tartalmazó cellák betűszíne és háttérszíne változzon meg.

5. ábra. Feltételes formázás (MS EXCEL 2007) Feltételes formázás használata MS OFFICE EXCEL 2007-ben: -

jelöljünk ki egy cellatartományt, illetve ellenőrizzük, hogy az aktív cella táblázaton vagy kimutatáson belül legyen;

-

a Kezdőlap lap Stílusok csoportjában kattintsunk a Feltételes formázás gomb melletti nyílra, majd válasszuk a Szabályok kezelése parancsot;

6

-

megjelenik a Feltételes formázás szabálykezelője párbeszédpanel;

-

itt állítható be, hogy mely cellaértékekhez milyen formátumokat rendeljünk.


5. Biztonság és védelem a táblázatkezelőkben A modern táblázatkezelő programokban többszintű védelemmel szabályozhatjuk, hogy ki érheti el, és ki módosíthatja az adatokat. Egy munkafüzet adatainak védelme érdekében az alábbiakat tehetjük: -

Az optimális biztonság érdekében jelszóval védjük a teljes munkafüzetet, így csak az arra jogosult felhasználók tekinthetik meg és módosíthatják az adatokat.

-

Bizonyos adatok további védelme érdekében egyes munkalapokat is védetté tehetünk, akár jelszóval, akár anélkül. A munkalap vagy munkafüzet elemeinek védelmével megakadályozhatjuk, hogy a felhasználók véletlenül vagy szándékosan módosítsanak, áthelyezzenek vagy töröljenek fontos adatokat.

A munkafüzet szintű jelszavas védelem segítségével megvédhetjük a munkafüzetet a jogosulatlan hozzáféréstől. Célszerű mindig erős (biztonságos) jelszavakat használni, amelyekben kisbetűk, nagybetűk, számok és szimbólumok egyaránt szerepelnek. Gyenge jelszó az, amely nem vegyíti ezeket az elemeket. Jelszó beállítása munkafüzethez MS EXCEL 2007-ben: -

kattintsunk a Microsoft Office gombra , majd a Mentés másként parancsra;

-

kattintsunk az Eszközök gombra, majd az Általános beállítások parancsra;

-

a következő műveletek közül végezzük el az egyiket, vagy akár mindkettőt: 

ha azt szeretnénk, hogy a munkafüzet megtekintése előtt a felhasználóknak jelszót kelljen megadniuk, írjuk a jelszót a Jelszó a betekintéshez mezőbe;



ha azt szeretnénk, hogy a munkafüzet változtatásainak mentése előtt a felhasználóknak jelszót kelljen megadniuk, írjuk a jelszót a Jelszó a módosításhoz mezőbe.

6. ábra. Jelszó beállítása a munkafüzethez (MS EXCEL 2007)

Annak

megakadályozása

végett,

hogy

a

felhasználók

véletlenül

vagy

szándékosan

módosítsanak, áthelyezzenek vagy töröljenek fontos adatokat, védetté tehetünk egyes munkalap- vagy munkafüzet-elemeket, akár jelszóval, akár anélkül. 7

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK A leggyakoribb a cellavédelem beállítása, amelyet úgy érhetünk el legegyszerűbben, hogy a kijelölt cellákon jobb gombbal kattintva a helyi menüből kiválasztjuk a Cellaformázás parancsot, majd a Védelem fülön az egyes cellák módosításával, illetve megjelenítésével kapcsolatos két opciót találhatunk. A Zárolt opció kivagy bekapcsolásával a cellák tartalmának módosítását engedélyezhetjük vagy akadályozhatjuk meg, míg a Rejtett opció bekapcsolása esetén a cellaértékek kiszámításához használt képleteket rejthetjük el. Ahhoz, hogy ezek a beállítások érvénybe lépjenek, aktivizálnunk kell a lapvédelmet az Eszközök menü Védelem Lapvédelem parancsával (EXCEL 2003), vagy a Korrektúra lap, Változások csoport, Lapvédelem gombbal (EXCEL 2007).

MUNKALAPOK KEZELÉSE, ÖSSZETETT TÁBLÁZATOK Egy munkafüzet alaphelyzetben három munkalapot tartalmaz, de bármikor kibővíthetjük újabb lapokkal. A munkalapok maximális

számát

csak gépünk

memóriakapacitása

korlátozza. A munkalapok azt teszik lehetővé, hogy összetartozó táblázatok külön lapokon, mégis egy fájlban helyezkedjenek el. Például ha egy megrendelési nyilvántartásban több bolt megrendeléseit összesítjük, akkor az egyes boltok megrendeléseit akár külön munkalapon is szerepeltethetjük. Az egyes áruk árát pedig egy új munkalapon tárolhatjuk, így ha egy ár módosul, akkor azt csak egy helyen kell megváltoztatni. Ha egy másik munkalap cellájára kell hivatkoznunk, akkor meg kell adnunk annak a munkalapnak a nevét is. Az Excelben a munkalap nevét egy felkiáltójel követi, ezután jön a cella címe. Általános forma: Munkalapnév!Cellacím (pl.: =ár!B2)

7. ábra. Hivatkozás másik munkalap cellájára

A munkalapokkal kapcsolatos alapműveleteket a munkalap fülén jobb gombbal kattintva a helyi menüből érhetjük el (beszúrás, törlés, áthelyezés, másolás, átnevezés).

HALADÓ FÜGGVÉNYEK A függvények olyan előre definiált képletek, melyek számításokat hajtanak végre adott értékek (argumentumok) alapján. Az argumentumok vagy paraméterek lehetnek cellaértékek (szám, szöveg, logikai érték), tömbök, hibaértékek vagy cellahivatkozások. Lehetnek tehát állandók, képletek vagy más függvények is

8

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK Összetett – kettő vagy több lépésből álló – feladatsorokat egy lépésben is megoldhatunk a függvények egymásba ágyazásával. Ebben az esetben egy függvény argumentumaként egy másik függvényt adunk meg. Az Excel a műveletsort a belső függvénytől kifelé haladva hajtja végre. A különböző függvényeket a táblázatkezelőkben témájuk alapján csoportokba, kategóriákba sorolták. Mivel Ön az alapvető függvények használatát már ismeri, így ez a tananyag csak a legfontosabb haladó függvényeket tartalmazza a szokásos kategóriák szerint: statisztikai, matematikai, logikai, adatbázis, pénzügyi, szöveg.

8. ábra. Függvények kategóriái és beszúrásuk (MS EXCEL 2007)

1. Statisztikai függvények DARAB2(tartomány): A tartomány területen található kitöltött cellák mennyiségét adja eredményül. Eltérően a DARAB függvénytől nemcsak a számokat tartalmazó cellákat számolja meg, hanem az összes cellát. DARABTELI(tartomány;kritérium):

A

tartományterületen

található

kritériumfeltételnek

megfelelő cellák mennyiségét adja eredményül. DARABÜRES(tartomány): A tartományterületen található üres cellák mennyiségét adja eredményül. KICSI(tartomány;k):

A

tartományterületen

található

A tartományterületen

található

k.

legkisebb

számértéket

adja

eredményül. NAGY(tartomány;k):

k. legnagyobb

számértéket adja

eredményül.

2. Matematikai függvények KEREKÍTÉS(szám;hány_számjegy): Egy számot adott számú számjegyre kerekít.

9

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK SZORZATÖSSZEG(tömb1;tömb2;tömb3;...): Megadott tömbök megfelelő elemeit szorozza össze, majd kiszámolja a szorzatok összegét. SZUMHA(tartomány;kritérium;összeg_tartomány):

A

tartomány

azon

számértékeinek

összegét adja eredményül, amelyek eleget tesznek a kritérium feltételnek. Amennyiben az összeg_tartományt is megadjuk, a tartományterület helyett az összeg_tartomány megfelelő celláit összesíti a függvény.

3. Logikai függvények HA(állítás;igaz_érték;hamis_érték): A HA függvénnyel feltételes vizsgálatok hajthatók végre értékeken és képleteken. Az állítás igazságtartalmától függően az igaz_érték vagy a hamis_érték argumentum értéket adja eredményül. Ha a hamis_értéket nem adjuk meg, helyette a HAMIS logikai értéket adja eredményül a függvény.

4. Adatbázis függvények Egy kijelölt tartományon mint adatbázison végezhetők el segítségükkel az adatbáziskezelőkben már megszokott fontosabb műveletek, például átlag, minimum és maximum meghatározás, vagy adott értékkel rendelkező mezők keresése. Ezek a függvények egységes szintaktikát követnek, mindegyik három argumentumot tartalmaz. Adatbázis függvények felépítése: AB.függvénynév (adatbázis; mező; kritérium) -

Adatbázis: Az adatbázist alkotó cellatartomány. A táblázatkezelőkben adatbázis kapcsolódó adatok sorokba (rekordok) és oszlopokba (mezők) rendezett listája. A lista első sora az egyes oszlopok feliratát tartalmazza.

-

Mező: Azt jelzi, hogy mely mezőket használjuk a függvényben. Az adatbázismezők adatoszlopok, amelyeket az első sorban levő névvel lehet azonosítani. A mező argumentum megadható az idézőjelek közé tett névvel szövegként (például „Város”, „Ár” stb.) vagy mezőszámként: 1 az első mezőre, 2 a másodikra, és így tovább.

-

Kritérium: A cellák azon tartománya, amely a megadott feltételeket tartalmazza. Bármilyen tartományt használhatunk kritérium argumentumként, ha az legalább egy oszlopfeliratot, és alatta legalább egy üres cellát tartalmaz az oszlop feltételének megadásához.

Az

egy

sorban

elhelyezkedő

feltételek

egymással

kapcsolatban, a sorok egymással logikai vagy kapcsolatban vannak.

10

logikai

ÉS

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK Az adatbázis-kezelő függvények: Függvény

Leírás

AB.ÁTLAG

A kijelölt adatbáziselemek átlagát számítja ki.

AB.DARAB

Megszámolja, hogy az adatbázisban hány cella tartalmaz számokat.

AB.DARAB2

Megszámolja az adatbázisban lévő nem üres cellákat.

AB.MEZŐ

Egy adatbázisból egyetlen olyan rekordot ad vissza, amely megfelel a megadott feltételeknek.

AB.MAX

A kiválasztott adatbáziselemek közül a legnagyobb értéket adja eredményül.

AB.MIN

A kiválasztott adatbáziselemek közül a legkisebb értéket adja eredményül.

AB.SZORZAT

Az adatbázis megadott feltételeknek eleget tevő rekordjaira összeszorozza a megadott mezőben található számértékeket, és eredményül ezt a szorzatot adja.

AB.SZÓRÁS

A kijelölt adatbáziselemek egy mintája alapján megbecsüli a szórást.

AB.SZÓRÁS2

A kijelölt adatbáziselemek teljes sokasága alapján kiszámítja a szórást.

AB.SZUM

Összeadja a feltételnek megfelelő adatbázisrekordok mezőoszlopában a számokat.

AB.VAR

A kijelölt adatbáziselemek mintája alapján becslést ad a szórásnégyzetre.

AB.VAR2

A kijelölt adatbáziselemek teljes sokasága alapján kiszámítja a szórásnégyzetet.

11


9. ábra. Példák az adatbázis-kezelő függvények használatára

5. Pénzügyi függvények RÉSZLET(ráta;időszakok_száma;mai_érték;jövőbeli_érték;típus): Az egy törlesztési időszakra vonatkozó törlesztő részletet számítja ki, állandó összegű törlesztő részletek és kamatláb esetén. -

Az időszakra vonatkozó kamatlábat a ráta argumentumban kell megadnunk.

-

Az időszakok_száma argumentum egyben a törlesztőrészletek számát is meghatározza.

-

A mai_érték argumentumban a kifizetendő összeg kiinduló értékét kell meghatároznunk.

-

A jövőbeli_érték argumentum a megadott időszakok lejárta után fennmaradó törlesztendő összeg értékét határozza meg. Amennyiben a jövőbeli_érték-et nem adjuk meg, azt a program nullának – azaz teljes egészében törlesztettnek – tekinti.

-

A típus argumentum segítségével a törlesztőrészletek befizetésének időpontját határozhatjuk meg. Ha a típus 0, vagy nem adjuk meg, a táblázatkezelő az időszakok végén való törlesztéssel kalkulál. Ha a típus értéke 1, az időszakok kezdetén történő törlesztéssel számol a program.

12

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK Az alábbi példában a havi törlesztőrészlet értékét a következő képlettel számítottuk ki: =RÉSZLET(B3/12;B2;B1).

10. ábra. A RÉSZLET függvény használata

A példában a törlesztőrészlet értékét (B4 cella) a RÉSZLET függvény segítségével számítottuk ki. A ráta argumentumban az egy hónapra eső kamatláb mértékét (B3/12) adtuk meg. Az időszakok_száma argumentum tartalma a hónapban megadott futamidő értékének felel meg (B2 cella). A mai_érték argumentum a hitelösszeg értékét tartalmazza (B1 cella). PRÉSZLET(ráta;időszak;időszakok_száma;mai_érték; időközönként

esedékes,

állandó

törlesztésen

jövőbeli_érték;típus):

és

kamatrátán

Egy

alapuló

szabályos

hiteltörlesztés

tőketörlesztés részét számítja ki, egy adott időszakra vonatkozóan. Argumentumai az időszak kivételével azonosak a RÉSZLET függvényével. Az időszak argumentumban a vizsgált időszakot adhatjuk meg. Értéke 1 és az időszakok_száma között lehet. RRÉSZLET(ráta;időszak;időszakok_száma;mai_érték; időközönként

esedékes,

állandó

törlesztésen

jövőbeli_érték;típus):

és

kamatrátán

Egy

alapuló

szabályos

hiteltörlesztés

kamattörlesztés részét számítja ki egy adott időszakra vonatkozóan. Argumentumai azonosak a PRÉSZLET függvényével. RÁTA(időszakok_száma;részlet;mai_érték;jövőbeli_érték;

típus;becslés):

Egy

felvett

hitelösszeg után fizetett részletek, valamint a futamidő alapján kiszámítja a kamatrátát. PER.SZÁM(ráta;részlet;mai_érték;jövőbeli_érték;

típus):

A

törlesztési

időszakok

számát

számítja ki állandó kamatláb és törlesztőrészletek alapján.

6. Szövegkezelő függvények BAL(szöveg;karakterszám): A szöveg első karakterszám darab karakterét adja eredményül. Ha a karakterszám nagyobb, mint a szöveg karaktereinek száma, a függvény eredménye a teljes szöveg. A karakterszám argumentum nélkül a szöveg első karakterét kapjuk eredményül. HOSSZ(szöveg): A szöveg karaktereinek számát adja meg. JOBB(szöveg;

karakterszám):

A

szöveg

utolsó

karakterszám

darab

karakterét

adja

eredményül. Ha a karakterszám nagyobb, mint a szöveg karaktereinek száma, a függvény eredménye a teljes szöveg. Ha a karakter_szám argumentumot elhagyjuk, a szöveg utolsó karakterét kapjuk eredményül.

13

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK KÖZÉP(szöveg;kezdet;karakterszám): A szöveg argumentum kezdet karakterétől kezdve található karakterszám mennyiségű karaktert adja eredményül. Amennyiben a kezdet argumentum értéke nagyobb, mint a szöveg hossza, a függvény eredménye „” üres szöveg. Amennyiben a kezdet és a karakterszám összege nagyobb, mint a szöveg teljes hossza, a függvény a szöveg argumentum kezdet karakterétől kezdődő részét adja eredményül. ÖSSZEFŰZ(szöveg1;szöveg2;…): A függvény az argumentumként megadott szövegeket egyetlen szöveggé összefűzve adja eredményül. A szöveg érték helyett tetszőleges más adattípust, például számértéket is megadhatunk. Az ÖSSZEFŰZ függvény működése megegyezik a & szöveges összefűzés operátor használatával.

ADATBÁZIS-KEZELŐ FUNKCIÓK Annak ellenére, hogy a táblázatkezelő programok adatbázis-kezelő funkciói csak korlátozott lehetőségeket biztosítanak a kifejezetten adatbázis-kezelés céljára készített – pl. a Microsoft Access – programokhoz képest, mégis igen sokféle szolgáltatást érhetünk el az adatok kezelésére. Ezek közül a legfontosabbak a következők: rendezés, szűrés, kimutatások készítése, részösszegek képzése.

1. Rendezés Az adatok rendezése az adatelemzés szerves részét képezi. Előfordulhat, hogy szeretnénk betűrendbe tenni egy nevekből álló listát, esetleg ár szerint csökkenő sorrendben látni a termékeket. Az adatok rendezésének köszönhetően adataink gyorsabban áttekinthetővé és érthetővé válnak, egyszerűbb lesz a kívánt adatok rendszerezése és megtalálása. Rendezhetjük az adatokat egy vagy több oszlopban szöveg szerint (A-tól Z-ig, vagy Z-től Aig), szám szerint (a legkisebbtől a legnagyobbig, vagy a legnagyobbtól a legkisebbig), valamint dátum és idő szerint (a legrégebbitől a legújabbig, vagy a legújabbtól a legrégebbiig). Előfordulhat, hogy egynél több oszlop szerint szeretnénk rendezni az adatokat, vagyis az egyik oszlopban található értékek szerint szeretnénk csoportosítani az adatokat, majd a korábbi csoportosítás szerint egyenlő értékű adatokat egy másik oszlopban található értékek alapján szeretnénk sorba rendezni. Például két oszlopunk van, a Vásárlás dátum és az egységár, és célunk az, hogy időrendi sorrendben a legnagyobb árú termékek kerüljenek a tartomány elejére, akkor a vásárlás dátuma oszlop szerint (növekvően) rendezzük az adatokat, majd az egységár szerint (csökkenően).

14


11. ábra. A rendezés beállításai (MS EXCEL 2007) MS EXCEL 2007-ben rendezés végrehajtása és beállításai: Kezdőlap lap Szerkesztés csoportjában a Rendezés és szűrés gombnál találhatóak vagy az Adatok lap Rendezésnél. A parancs kiadása előtt jelöljünk ki egy cellatartományon belül adatokat, vagy ellenőrizzük, hogy az aktív cella a megfelelő adattartományban van-e.

2. Szűrés Szűréssel egyszerűen és gyorsan kereshetünk rá tartományban lévő adatcsoportokra, és dolgozhatunk azokkal. A szűrt tartományban csak az oszlophoz megadott feltételeknek megfelelő

sorok

jelennek

meg.

Szűréskor

átrendezés

vagy

áthelyezés

nélkül

szerkeszthetjük, formázhatjuk a tartomány alcsoportjait, az adatok alapján diagramot készíthetünk, vagy kinyomtathatjuk azokat. A táblázatkezelő programban általában két paranccsal szűrhetjük a tartományokat: -

Az AutoSzűrő parancsot egyszerű feltételekhez, kijelölés alapján történő szűrésnél használhatjuk. De természetesen itt is megadható egyéni feltétel is.

A szűrés bekapcsolásához álljunk az adatbázis egy kitöltött cellájában, majd válasszuk ki az Adatok lap Szűrő parancsát. Ezután a mezőnevek mellett legördülő lista gombok jelennek meg.

12. ábra. Autoszűrő használata (MS EXCEL 2007)

15

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK Az egyes mezőkre vonatkozó szűrőfeltételek beállításához nyissuk le a megfelelő mező legördülő listáját. A megjelenő lista többek között a mezőben előforduló egyedi adatok listáját is tartalmazza. Valamely egyedi adat kiválasztásának hatására az Excel kigyűjti az adatbázis azon rekordjait, amelyek az adott elemet tartalmazzák. Az Egyéni listaelem választásakor saját szűrőfeltételeket adhatunk meg.

MS EXCEL 2007-ben Autoszűrés végrehajtása és beállításai: az Adatok lap Rendezés és szűrés csoportjában lévő Szűrő parancs segítségével történik. Az

Az Irányított szűrő parancsot összetettebb feltételek esetén használjuk.

Irányított

szűrő

biztosítja

a

megadott

feltételeknek

megfelelő

rekordok

más

cellatartományba történő másolását is. Az Irányított szűrő használata során a szűrőfeltételeket egy úgynevezett kritériumtáblában (szűrőtartomány) foglaljuk össze. A kritériumtábla felépítése az adatbázis felépítéséhez hasonlít. A kritériumtábla első sorában az adatbázis mezőneveit adjuk meg. A mezőnevek sorrendjét kötelező megtartanunk, azonban elegendő csak azon mezők neveit feltüntetnünk, amelyekhez szűrőfeltételt adunk. Egy mezőnevet szükség szerint többször is megadhatunk. A mezőnevek alatti sorokban határozzuk meg a szűrőfeltételeket. A program az egymás melletti feltételek logikai eredményét ÉS, az egymás alatti feltételek logikai eredményét VAGY kapcsolatba hozza.

13. ábra. Irányított szűrő felépítése

16


MS EXCEL 2007-ben irányított szűrés végrehajtása és beállításai: az Adatok lap Rendezés és szűrés csoportjában lévő Speciális gomb segítségével történik. A lenti példában a piros Trabantok kiválogatását végeztük el a szűrőtartomány alá.

14. ábra. Példa az irányított szűrés használatára

3. Részösszegek A részösszegek segítségével egy előzőleg már rendezett táblában (adatnyilvántartásban) különböző statisztikai funkciókat végezhetünk el. Például egy áruforgalmi táblában árunként összegezhetünk, átlagolhatunk stb. A megjelenő panelen a csoportosítási alapnál mindig a rendezettség mezőjét kell megadni. A melyik függvénnyel részen választhatjuk ki a statisztikai funkciót. Az összegzendő oszlopok részen jelölhetjük ki a statisztikai funkció végrehajtására szánt oszlopokat. A részösszegek lecserélése

jelölőnégyzetet

ha

kikapcsoljuk,

akkor

több

statisztikai

műveletet

megjeleníthetünk, ha egymás után többször végrehajtjuk a Részösszeg

is

parancsot.

Szabályozhatjuk még az oldaltörést és az összegek elhelyezkedését is. A részösszegek a táblánkban jelennek meg, amit az összes eltávolítása gombbal lehet kikapcsolni. A megjelenítés úgynevezett vázlatszint formában történik, ami lehetővé teszi a táblázat bal oldalán lévő „+”és „-” jelű gombokkal az egyes rész szintek kinyitását bezárását. Az e rész feletti számozott gombok: „1, 2, 3” a szintek egyidejű nyitását és zárását szabályozzák.

17

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK A lenti példában egy autókereskedés nyilvántartásában a típusonkénti átlagárat határoztuk meg részösszegek segítségével.

15. ábra. Részösszegek használata (MS EXCEL 2007) MS EXCEL 2007-ben részösszegzés végrehajtása és beállításai: az Adatok lap Tagolás csoportjában lévő Részösszeg parancs segítségével történik.

4. Kimutatás készítése (Pivot-tábla) Nagyméretű

adatbázisok

áttekinthetőbb

összesítő

esetén

kimutatások

táblázatokat

készítésével

készíthetünk.

Ha

a

részösszegeknél

mélységében

jóval

szeretnénk

számadatokat elemezni, és választ szeretnénk kapni az adatokkal kapcsolatos előre nem látott kérdésekre, akkor használjunk kimutatást. Ebben az esetben a táblázat statisztikai adatait nem egy, hanem két szempont szerint kérdezzük le. Ez nagyon hasonló az Access kereszttáblás lekérdezéséhez, amikor is sorok és oszlopok kereszteződésében összegzünk. Tipikus kimutatáskészítési feladat lehet például az autók értékének meghatározása típus és szín szerint. Kimutatás készítése MS EXCEL 2007-ben: kimutatás készítéséhez célszerű a Kimutatás varázslót használni.

16. ábra. Kimutatás beállítási lehetőségei 18

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK Kimutatás készítéséhez álljunk a cellakurzorral az adatbázis bármely kitöltött cellájába, és Kimutatás létrehozásához kattintsunk a Beszúrás lap Táblázatok csoportján található Kimutatás menügombra, majd a Kimutatás lehetőségre. Ezután a megjelenő Kimutatás varázsló segítségével néhány egyszerű lépésben készíthetjük el a kimutatást. A kimutatás helyének megadásánál célszerű az Új munkalapon lehetőséget választanunk. Majd a továbbiakban a kimutatáskészítés vizuális eszközökkel történik.

17. ábra. Kimutatás készítése (MS EXCEL 2007)

A kék nyíllal jelölt mezőket a megfelelő helyre húzva el is készült a kívánt kimutatás, amelyet utólag még természetesen tovább módosíthatunk a jobb oldalon látható Kimutatás mezőlista párbeszédablak segítségével, illetve a kimutatás különböző részeinek helyi menüin is, amelyek a jobb gomb lenyomására jelennek meg. Összefoglalás A statisztikai és pénzügyi számításokat tartalmazó számolótáblák elkészítése során az adott feladattól függően a különböző haladó függvényeket célszerű alkalmaznia. A rendezések, kigyűjtések és elemzések végrehajtásához a táblázatkezelő programok adatbázis-kezelő funkcióinak (rendezés, szűrés részösszegek, kimutatás) használata javasolt. A táblázatok védelmével és az adatbiztonsággal kapcsolatos feladatokat a „Biztonság és védelem a táblázatkezelőkben” című rész alapján, az egységes arculat kialakítását és a hatékony és látványos formázásokat a „Haladó formázások” rész alapján tudja megoldani.

19



A feladatok megoldása során használhatja a programok súgóját, és a szakmai információtartalmat is. 1. A www.ksh.hu oldalon keressen gazdasági adatokat! Az adatokat importálja az Ön által használt táblázatkezelő programba! A továbbiakban ebben a fájlban hajtsa végre az alábbi tevékenységeket! a) Készítsen legalább egy egyéni számformátumot a táblázat adatainak megfelelően (pl.: GDP/fő stb.)! b) Alkalmazzon beépített stílusokat (automatikus formázások) a táblázat különböző részeire! c) Készítsen saját formázásokkal egyedi stílust! d) Alkalmazzon feltételes formázást, az átlagérték feletti adatokat jelenítse meg más mintázattal és betűszínnel! e) Az Ön által készített munkafüzet megnyitásához állítson be jelszót! 2. Keresse meg az interneten az európai országok földrajzi adatait! Az adatokat importálja be az Ön által használt táblázatkezelő programba! A továbbiakban ebben a fájlban hajtsa végre az alábbi tevékenységeket! a) Függvény segítségével határozza meg, hány 10 milliónál népesebb ország van a táblázatban! b) Minősítse az országokat területük alapján! A 200 000 km2-nél nagyobb országok sorában jelenítsen meg „*” karaktert, a többi országnál ne jelenjen meg semmi! c) Rendezze nevük szerint ABC sorrendbe az országokat! d) Határozza a meg a B betűvel kezdődő nevű országok összes lakosságát! e) Szűrje ki a 100 0000 km2-nél kisebb országokat új munkalapra! f) Egy új oszlopban érje el, hogy az ország neve és fővárosa közös cellában szerepeljen, szóközzel elválasztva!

20

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK 3. Keresse meg az interneten az Office irodai programcsomag táblázatkezelő szoftverének jelenleg elérhető legfrissebb verzióját angol nyelvű kipróbálható változatban! Töltse le, majd telepítse a programot! Írja le a telepített program nevét és verziószámát!

_________________________________________________________________________________________

Az angol nyelvű felületet vesse össze az Ön által használt magyar nyelvű szoftver felületével, és ezek alapján írjon le legalább nyolc, egymásnak megfeleltethető angol, illetve magyar nyelvű parancsot (menüt). Például: Save as = mentés másként stb.

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

21


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Írja le, mi fog megjelenni a cellában, ha a hozzárendelt számformátum # ##0,0 Ft, és a cellába beírt érték 2010,5612!

_________________________________________________________________________________________

2. feladat Írja le a feltételes formázás fogalmát, és azt, hogy mire használható!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Karikázza be, melyik erős (biztonságos) jelszó az alábbiak közül! a) sanyika b) 123456 c) sanyika1 d) SA15 e) 12nyaSA

22

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK 4. feladat Készítse el az alábbi táblázatot a minta alapján! Gépeljen be még hozzá legalább húsz sort tetszőleges adatokkal az F24-es celláig bezárólag!

18. ábra. Mintatáblázat feladathoz

a) A G1 cellában határozza meg az 1 000 000 Ft-nál olcsóbb autók számát! A használt függvényt írja le ide!

_________________________________________________________________________________________

b) A G2 cellában határozza meg a fehér autók összesített árát! A használt függvényt írja le ide!

_________________________________________________________________________________________

c) A H oszlopban érje el, hogy a rendszám első három karaktere jelenjen meg soronként! A használt függvényt írja le ide!

_________________________________________________________________________________________

d) Az I oszlopban érje el, hogy az átlagár alatti autók sorában jelenjen meg egy felkiáltójel, a többi autónál maradjon üresen a sor! A használt függvényt írja le ide!

_________________________________________________________________________________________

23

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK e) A J1 cellában számítsa ki, hogy ha 3 000 000 Ft kölcsönt szeretne felvenni 6 évre a jelenlegi 10%-os kamat mellett, akkor mennyi lesz a törlesztőrészlet! A használt függvényt, és a kapott eredményt írja le ide!

_________________________________________________________________________________________

5. feladat a) Adja meg a 4. feladatnál használt táblázat alapján a szűrőtartomány felépítését, amennyiben a 100 000 Ft-nál olcsóbb piros Trabantokat szeretné kiszűrni!

b) Adja meg a 4. feladatnál használt táblázat alapján a kritérium felépítését, amennyiben függvénnyel szeretné meghatározni a kék Ladák átlagárát, valamint a függvény nevét!

6. feladat Írja le vázlatosan a vonalakra, hogy az Ön által használt táblázatkezelő programban, hogyan lehet elvégezni a következő műveleteket (menü, billentyűzet stb.)!

1: Formátumok másolása: _____________________________________________________________________ 2: Rendezés: _______________________________________________________________________________ 3: Kimutatás készítése: _______________________________________________________________________ 4: Részösszegek: ____________________________________________________________________________

24


MEGOLDÁSOK 1. feladat 2 010,5 Ft 2. feladat Feltételes formázás: Olyan formázás, amelyet a táblázatkezelő automatikusan használ a cellákhoz, ha a megadott feltétel igaz. Akkor használjuk, ha a cellák formázását a beírt értékektől szeretnénk függővé tenni, jól használható megadott tartalmú cellák kiemelésére. 3. feladat e) 4. feladat a) =DARABTELI(F2:F24; „<1000000”) b) =SZUMHA(C1:C24; „fehér”;F1:F24) c) A H2-ben: =BAL(A2;3) d) Az I2-ben =HA(F2>ÁTLAG($F$2:$F$24); „ ”;„!”) e) =RÉSZLET(10%/72;72;3000000); az érték: 43 813,62 Ft 5. feladat a) Szűrőtartomány Típus

Szín

Ár

Trabant

Piros

<100000

b) Kritérium Típus

Szín

Lada

Kék

Függvény: AB.ÁTLAG

25

TÁBLÁZATKEZELÉS HALADÓKNAK 6. feladat Például: MS EXCEL 2003 esetén:

MS EXCEL 2007esetén:

1: Szokásos eszköztár, „seprű” ikon

1: Kezdőlap, „seprű” ikon

2: Adatok/Sorba rendezés

2: Adatok lap/Rendezés és Szűrés/Rendezés

3: Adatok/Kimutatás vagy kimutatásdiagram

3: Beszúrás lap/Táblázatok/Kimutatás

4: Adatok/Részösszegek

4: Adatok lap /Tagolás/Részösszeg

26


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Bártfai Barnabás: Táblázatkezelés. BBS-Info, 2004. Farkas Csaba: Az Office 2007 használata. Jedlik Oktatási Stúdió, 2007. Farkas Csaba: Windows Vista és Office 2007 középiskolásoknak. Jedlik Oktatási Stúdió, 2008. Holczer József - Farkas Csaba - Takács Attila: Informatikai feladatgyűjtemény. Jedlik Oktatási Stúdió, 2007. Lévayné Lakner Mária: Excel táblázatkezelő a gyakorlatban. Computerbooks, 2004. Mészáros Tamásné: Táblázatkezelés, Kossuth, 2003. Bozó Mária - Gubán Miklós-Makó Zsolt: Készüljünk a vizsgára: ECDL, érettségi, OKJ. Műszaki Kiadó, 2006. Perry, Greg: Microsoft Office 2007: minden egyben. Kiskapu, 2007.

AJÁNLOTT IRODALOM Devecz Ferenc - Jónás Katalin - Juhász Tibor - Kévés Rita - Reményi Zoltán - Siegler Gábor Takács Barnabás: Irány az ECDL, a középszintű érettségi! Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Holczer József - Farkas Csaba - Takács Attila: Informatikai feladatgyűjtemény. Jedlik Oktatási Stúdió, 2007. sdt.sulinet.hu

27





Bacsó Miklós

Adatbázis-kezelés haladóknak



ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK, AVAGY A HATÉKONY ADATBÁZIS-KEZELÉS

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Ön egy autókereskedéssel foglalkozó vállalat egyik magyarországi telephelyén dolgozik, ahol az autók adatainak nyilvántartását egy saját fejlesztésű adatbázis-kezelő programmal végzik. Ez a szoftver idáig megfelelt az adatkezelési igényeknek, de a cég fejlődésének (több telephely

megnyitása,

új

dolgozók

felvétele,

eladó

autók

számának

növekedése)

köszönhetően már nem felel meg az elvárásoknak. A program legnagyabb hátránya, hogy bár relációs adatmodellt használ, nem kezeli a szabványos SQL parancsokat, és a lekérdezési lehetőségek is korlátozottak. A vállalat most vásárolt egy modern irodai programcsomagot, amely tartalmaz adatbáziskezelő rendszert is. Munkahelyi vezetőjétől a következő feladatokat kapja: -

Oldja meg a jelenlegi adatok importálását a vállalat által megvásárolt irodai programcsomag részét képező adatbázis-kezelő szoftverbe!

-

Ezt követően, kihasználva a szoftver lehetőségeit, készítsen látványos űrlapokat, jelentéseket, valamint a vállalat igényeinek megfelelő hatékony lekérdezéseket! A lekérdezési igények a több telephelyből és a nagy mennyiségű adatból adódóan igen szerteágazóak, így a kereső lekérdezések mellet akciólekérdezéseket és SQL specifikus lekérdezéseket is meg kell valósítania!

-

További feladata lesz még, hogy tartson belső képzést a telephelyek adminisztrátorai számára, ahol ismerteti az új szoftver felületét és fő szolgáltatásait, különös tekintettel az űrlapok, jelentések és lekérdezések készítésére!

1


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM FŐBB ADATMODELLEK Az adatmodell egyértelműen meghatározza az adatbázis szerkezetét, magában foglalja az adatok típusát, kapcsolatát, a korlátozó feltételeket és az adatkezelési műveleteket. A mai adatbázisokban négyféle logikai adatmodellt használunk: a hálós, a hierarchikus, az objektumorientált, illetve a relációs adatmodellt. Hálós adatmodell: a hálós adatmodell szerkezetét gráffal adjuk meg. A gráfban a csúcspontok az egyedek, az élek pedig a kapcsolatok. Az egyedeket tulajdonságaikkal írjuk le, a kapcsolatokat mutatók segítségével adjuk meg. Hierarchikus adatmodell: a hierarchikus adatmodell szerkezetét is gráffal adjuk meg, de a gráf egy fa. Az adatok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak. Minden egyed csak egy ponton (egy szülő) kapcsolódhat. Objektumorientált adatmodell: az egyedeket objektumoknak nevezzük. Az objektum tulajdonságai az objektum állapotát (tulajdonságainak aktuális értékét) írják le. A tulajdonságok szerepe azonos a relációs adatmodellével, de lényeges különbség, hogy az objektumorientált adatmodellben egy tulajdonság bármi lehet, akár egy másik objektum is. Relációs

adatmodell:

az

egyed

megadása

táblával

(a

táblázat

oszlopai

az

egyed

tulajdonságai, sorai az egyed konkrét értékei, a mezők a tulajdonságok konkrét értékei) történik. A PC-n a legelterjedtebb a relációs adatmodell. Ezt az adatmodellt használják a legismertebb adatbázis-kezelő szoftverek (Access, MySQL, Paradox, Dbase, Oracle, OpenOffice.org Base).

A RELÁCIÓS ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI A relációs adatmodellben az adatokat egymással logikai kapcsolatban álló táblákba rendszerezzük. Egy tábla oszlopainak és sorainak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

2

-

minden oszlopnak egyértelmű neve van

-

minden sorban ugyanazok az oszlopok vannak

-

az oszlopokban található adatok meghatározott értéket vehetnek fel

-

az oszlopok soronként csak egy értéket vehetnek fel

-

a táblát a neve egyértelműen azonosítja

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK A tábla a logikailag összetartozó adatokat foglalja össze. A tábla oszlopokból és sorokból áll, amelyeket mezőknek, illetve rekordoknak nevezünk.

1. ábra. Tábla felépítése

A rekord az adatbázis egy sora. Egy rekordban tároljuk az egymással összefüggő adatokat. A mező az adatbázis egy oszlopa, amelyben az egyedek tulajdonságértékeit tároljuk. Az elemi adatok a tábla celláiban szereplő értékek, amelyek az egyed konkrét tulajdonságai. Az egyed az, amit le akarunk írni, amelynek az adatait tároljuk és gyűjtjük az adatbázisban. Az egyedet idegen szóval entitásnak nevezzük. Egyednek tekinthetünk például egy autót. Az attribútum (vagyis tulajdonság) az egyed valamely jellemzője. Az egyed az attribútumok összességével jellemezhető. Egy autó egyik jellemzője lehet például a rendszáma. Az egyedre vonatkozóan megadott tulajdonságok összességét egyedtípusnak nevezzük. Egy autó

leírható

például

a

típusának,

rendszámának,

gyártási

évének,

színének,

hengerűrtartalmának az együttesével. Az

egyedre

vonatkozóan

megadott

konkrét

tulajdonságokat

egyed-előfordulásnak

nevezzük. Egy egyed-előfordulás például egy Lada 2107, amelynek rendszáma ABC-123, 1987-ben gyártották, piros, és 1,200 cm3-es. Elsődleges kulcs: a tábla rekordjainak egyértelmű azonosítója, értéke egyedi. Idegen kulcs: olyan azonosító, amelynek segítségével egy másik tábla elsődleges kulcsára hivatkozhatunk. (Kapcsolatokban használjuk.) Index: A táblákban való keresés és a sorba rendezés gyorsítására alkalmas eszköz.

3

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK A táblák közti kapcsolatok az egyedek egymáshoz való viszonyát írják le. Az egyedek közti kapcsolatot háromféleképpen írhatjuk le: -

Egy-egy (1:1) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla pontosan egy eleme kapcsolódik, pl.: házasság férfi-nő (Magyarországon).

-

Egy-több (1:N) kapcsolat: az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla több eleme is tartozhat, pl.: anya-gyerek.

-

Több-több (N:M) kapcsolat: bármely tábla elemeihez a másik tábla tetszőleges számú eleme tartozhat, pl.: szerző-könyv.

A mai modern relációs adatbázis-kezelő rendszerek (pl.: MS ACCES) egy fájlban különböző objektumokat tárolnak. Ezek közül a legfontosabbak: Tábla: az adatokat tartalmazza táblázatos formában. A tábla oszlopokból és sorokból áll, amelyeket mezőknek, illetve rekordoknak nevezünk. Lekérdezés: a tábla adatainak kigyűjtésére szolgál, de alkalmas törlésre, módosításra és számítások elvégzésére is. Forrása tábla vagy lekérdezés lehet. Űrlap: az adatok kényelmes és látványos formában való bevitelére és módosítására szolgál. Jelentés:

elsődleges

feladata

a

látványos

nyomtatás

biztosítása,

de

alkalmas

csoportosításokra és összegzésekre is. Forrása tábla vagy lekérdezés lehet.

Mivel az adatbázis-kezelés alapjait egy másik modulfüzet tartalmazza, az egyes objektumoknál csak a magasabb szintű, „haladó” műveletekre térek ki.

TÁBLÁK Táblát létrehozhatunk új adatbázis létrehozásával, tábla meglévő adatbázisba történő beillesztésével, vagy külső adatforrás importálásával, illetve csatolásával. Az információk importálása során másolatot készítünk az külső adatokról az aktuális adatbázis új táblájában. Ezzel szemben az adatok csatolásakor egy csatolt táblát hozunk létre az adatbázisban, amely élő kapcsolatban áll a máshol tárolt adatokkal Ha egy másik alkalmazás módosítja az eredeti forrás adatait, a változások megjelennek a csatolt táblában is. Az

importálás

művelettel objektumokat

vagy

adatokat

másolhatunk

át

egy másik

adatbázisból vagy listából. Importálhatunk adatbázis fájlokból (Access, FoxPro, dBASE, Paradox), illetve Excel táblázatokból és szöveges dokumentumokból is. Ez utóbbi lehetőség akkor jöhet jól, ha a saját fejlesztésű nyilvántartó program adatait exportálhatjuk szövegfájlba.

4


2. ábra. Importálási lehetőségek (MS ACCESS 2007)

Ha szövegfájlt szeretnénk importálni vagy csatolni, a fájl tartalmát úgy kell rendezni, hogy az importálást és csatolást végző varázslók fel tudják bontani a tartalmat rekordokra (sorokra), valamint az egyes rekordokat mezőkre (oszlopokra). Két ilyen típusú szövegfájl létezik: tagolt fájlok vagy rögzített szélességű fájlok.

3. ábra. Szövegfájl importálása

Az importálás után mindenképpen célszerű a tábla Tervező nézetében ellenőrizni a mezőneveket, adattípusokat és a mezőtulajdonságokat.

5


LEKÉRDEZÉSEK A lekérdezés az adatokra vonatkozó utasításokból áll. A lekérdezés végrehajtásával ezeket az utasításokat hajtjuk végre. Az eredmények visszaadása mellett – amelyeket rendezhetünk, csoportosíthatunk, szűrhetünk – a lekérdezés adatokat hozhat létre, másolhat, törölhet vagy módosíthat.

1. Lekérdezések típusai A következő fontosabb lekérdezés típusokat különböztetjük meg: 1. Visszakereső

lekérdezés:

adatok

összegyűjtésére,

kikeresésére

és

bemutatására,

valamint űrlapok és jelentések adatokkal való ellátására használjuk. A lekérdezés eredménye egy adathalmaz, amely üres is lehet. a) Választó lekérdezés: választó lekérdezés minden olyan lekérdezés, amely adatokat gyűjt ki, illetve kér le megjelenítésre. b) Kereszttáblás

lekérdezés:

kereszttáblás

lekérdezésekkel

összesíteni

lehet

az

értékeket, majd két szempont szerint csoportosítani – az egyik szempont az adatlap oldalán függőlegesen, a másik pedig az adatlap tetején vízszintesen jelenik meg. 2. Akció lekérdezés: műveleteket (akciókat) végeznek az adatokkal. a) Táblakészítő lekérdezés: új táblát, majd abban rekordokat (sorokat) meglévő táblából rekordmásolással létrehozó lekérdezés. b) Frissítő lekérdezés: a megadott keresési feltételeknek megfelelő rekordkészletet változtatja meg. c) Törlő lekérdezés: egy vagy több táblából törli a megadott feltételeknek megfelelő sorokat (rekordokat). d) Hozzáfűző lekérdezés: a lekérdezés eredményének rekordjait egy meglévő tábla végéhez illeszti. 3. Paraméteres lekérdezés: a fentiek közül bármelyik típusú lehet. Végrehajtásuk alkalmával egy értéket (paraméter) kérnek be a felhasználótól. Amikor megadjuk ezt az értéket, a lekérdezés mezőfeltételként alkalmazza. A lekérdezés tervétől függ, hogy melyik mezőre alkalmazza feltételként a megadott értéket. Ha nem adunk meg értéket, azt a lekérdezés üres karaktersorként értékeli.

4. ábra. Lekérdezések fő típusai (MS ACCESS 2007)

6

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK Lekérdezések létrehozása haladóknak A haladó felhasználók a lekérdezések létrehozására kétféle módszer közül választhatnak: -

Tervező nézetben: QBE (Query By Example = lekérdezés példa lapján) tervezőrács kitöltésével. Ez az egyszerűbb és gyakoribb módszer.

-

SQL-nézetben SQL-utasítások segítségével is létrehozhatjuk a lekérdezést. (Ez a legtöbb szakértelmet igénylő módszer, de egyben a legnagyobb rugalmasságot is biztosítja.

Előfordulhat

olyan

lekérdezési

igény,

amely

csak

SQL-utasítások

segítségével valósítható meg.) Az SQL-nyelv utasításait külön rész tartalmazza a tananyagban. 1.1 Választó lekérdezések -

Számított mezők létrehozása lekérdezésben

Az adatbázisokat érdemes úgy tervezni, hogy ne tároljunk olyan adatokat, amelyek a többiből kiszámíthatóak. Ezeket az adatokat a számított mezőket tartalmazó lekérdezések segítségével hozhatjuk létre. Ehhez a megfelelő képletet a tervezőrács egy üres mezőjébe kell begépelnünk. A képletben használt mezőneveket szögletes zárójelek közé kell írnunk. Amennyiben

a

lekérdezés

több

olyan

rekordforrást

tartalmaz,

amelyekben

azonos

mezőnevek is vannak, a mezők egyértelmű megkülönböztetéséhez a megfelelő mezőt tartalmazó tábla vagy lekérdezés nevét is meg kell adnunk a képletben. A rekordforrás nevét szögletes zárójelek között, a mezőnév elé kell írnunk, és felkiáltójellel kell a mező nevétől elválasztanunk: [Táblanév]![Mezőnév] Például: [Autok]![Ertek]. A számított mezőknek alaphelyzetben a Kif1, Kif2 stb. neveket adja a program. Az alapértelmezett név helyett tetszőleges saját nevet is megadhatunk. A számított mező nevét a kifejezés elé kell beírnunk, és kettősponttal kell elválasztanunk a kifejezéstől. Például autókereskedésünk a hétvégi születésnapja alkalmából 10% kedvezményt adva akciós

árakkal

dolgozik

három

napig.

Ezt

az

akciós

árat

célszerű

lekérdezéssel

kiszámítanunk. (Persze használható frissítő lekérdezés is, de az nem szerencsés, mert az ünnepi hétvége után ismételt frissítő lekérdezéssel kellene visszaállítani az eredeti árakat.)

5. ábra. Számított mező használata lekérdezésben

7

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK A

Kifejezésszerkesztő

segítségével

a

bonyolultabb

képleteket

kevesebb

gépeléssel,

kényelmesebben hozhatjuk létre. A képletben felhasználhatjuk az ismert matematikai műveleteket, logikai operátorokat, illetve az adatbázis-kezelő előre definiált függvényeit. A Kifejezésszerkesztő megjelenítéséhez álljunk a lekérdezés tervezőrács valamely üres oszlopának Mező vagy Feltétel rovatába, attól függően, hogy új mezőt vagy feltételt szeretnénk létrehozni. Ezután a helyi menü Szerkesztés menüpontjával tudjuk megjeleníteni a szerkesztőablakot.

6. ábra. Kifejezés szerkesztő

-

Összesítő lekérdezések

Az összesítő lekérdezés a választó lekérdezés egyik fajtája, amely az adatok szűrésén kívül lehetőséget nyújt a rekordok különböző szempontok szerinti csoportosítására, és a csoportosított értékekhez kapcsolódó számítások – például összegzés vagy átlagolás – elvégzésére. Összesítő lekérdezés készítéséhez hozzunk létre egy választó lekérdezést a szokott módon, majd kapcsoljuk be az eszköztár Összesítés gombját. A csoportosítási módot, illetve az összesítő függvényt a megjelenő Összesítés sor mezőiben adhatjuk meg.

8

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK Az összesítő lekérdezésben az alábbi statisztikai függvények és beállítások használhatók Függvény neve

Jelentése

Sum

A csoport összegét számolja ki.

Avg

A csoport átlagát számolja ki.

Min

A csoport legkisebb elemét adja meg.

Max

A csoport legnagyobb elemét adja meg.

Count

A csoportba tartozó elemek számát adja meg.

StDev

A csoport szórását számolja ki. A csoport varianciáját számolja ki. (Variancia: a szórás négyzete,

Var

statisztikai adatoknál az adatkiugrás kimutatására szolgál.)

First

Az első rekord adott mezőben levő értékét adja meg.

Last

Az utolsó rekord adott mezőben levő értékét adja meg. Beállítás

Jelentése A rekordok csoportosítására szolgál. A csoportosított rekordok más

Group by

mezőinek értékeivel szükség szerint különféle számításokat is végezhetünk.

Expression

Olyan számított mező létrehozására használjuk, amely összesítő – például Sum, Min vagy Max – függvényt tartalmaz a kifejezésben. Azoknál a mezőknél válasszuk, amelyeket csak szűrőfeltétel megadására használunk, így ezek a mezők nem képeznek

Where

csoportosítási alapot és a lekérdezés eredményében sem jelennek meg. Ezeknél a mezőknél a Megjelenítés jelölőnégyzetnek mindig kikapcsolt állapotban kell lennie, ezért azt a Where elem kiválasztásakor a program automatikusan kikapcsolja.

A lenti példában olyan lekérdezést készítettünk, amely megadja az autókereskedés számára a típusonkénti darabszámot, átlagárat és összértéket.

7. ábra. Összesítő lekérdezés (MS ACCESS 2007)

9

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK -

Kereszttáblás lekérdezések

A kereszttáblás lekérdezés segítségével olyan összesítést készíthetünk, amely kettő vagy több kiválasztott mező adatai alapján összesíti egy harmadik mező adatait. A

kereszttáblás

lekérdezések

összesítik

(az

összesítő

lekérdezéseknél

használható

valamelyik függvény segítségével) az értékeket, majd két tényhalmazba gyűjtik azokat – az egyik halmaz (a sorfejlécek halmaza) a függőleges oldal mentén, a másik (az oszlopfejlécek halmaza) pedig a tábla tetején helyezkedik el. A lekérdezés típusának átállítása után a használni kívánt mezőket a szokott módon vehetjük fel a tervezőrácsba, majd az összesítő lekérdezésekhez hasonlóan az Összesítés sorban adjuk meg a csoportosítási szempontot vagy a használni kívánt összesítő függvényt. Ezután a Kereszttábla sorban adhatjuk meg, hogy az egyes mezők az összesítés mely elemeként jelenjenek meg. Az Oszlopfejléc választása esetén az adatok mezőnevekként jelennek meg az oszlopok felett. A Sorfejléc választása esetén az adatok a sorok elején jelennek meg. Az Oszlop- és Sorfejléceknek mindig csoportosított adatoknak kell lenniük, ezek az Érték, az Oszlop- és Sorfejlécek metszéspontjainál, az általunk kiválasztott függvénnyel összegezve jelennek meg. Az Érték nem lehet csoportosított adat. Bonyolultabb összesítéseknél több Sorfejlécet is megadhatunk, de Oszlopfejléc és Érték mindig csak egy lehet. A lenti példában az autók átlagos értékének meghatározása történik típus és szín szerint.

8. ábra. Kereszttáblás lekérdezés (MS ACCESS 2007))

10

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK 1.2 Táblakészítő lekérdezés Új táblát, majd abban rekordokat (sorokat) meglévő táblából rekordmásolással létrehozó lekérdezés.

Alkalmas

biztonsági

másolat

készítésére

a

tábláról,

exportálás

előtti

adatkigyűjtésre, űrlapok, jelentések alapjainak elkészítésére. Készítésekor a lekérdezés típusát át kell állítani az eszköztáron (4. ábra), majd meg kell adni a tábla nevét. Ezután a lekérdezést a választó lekérdezéshez hasonlóan készítjük el. A futtatás után létrejön az általunk megadott néven a tábla. A következő példában olyan lekérdezést készítettünk, amely Trabant nevű táblába másolja a Trabantok összes adatát.

9. ábra. Táblakészítő lekérdezés (MS ACCESS 2007)

1.3 Frissítő lekérdezés A megadott keresési feltételeknek megfelelő rekordkészletet változtatja meg. A lekérdezés típusának átállítása után a rekordok módosításának feltételeit a választó lekérdezéseknél használt módon határozhatjuk meg. Az egyes mezőkben elvégzendő változtatásokat a Módosítás sorban adhatjuk meg. Itt megadhatunk konkrét értékeket vagy tetszőleges képletet is. Az alábbi példában az 1970 előtt gyártott autók értékét 20%-kal növeljük.

10. ábra. Frissítő lekérdezés (MS ACCESS 2007)

11

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK 1.4 Törlő lekérdezés Egy vagy több táblából törli a megadott feltételeknek megfelelő sorokat (rekordokat). A lekérdezés típusának átállítása után a rekordok törlésének feltételeit a választó lekérdezéseknél használt módon határozhatjuk meg. A lekérdezés bezárása után, minden megnyitáskor a lekérdezés újból végrehajtásra kerül. A törlő lekérdezés lefuttatása után a törölt rekordok a Visszavonás parancs segítségével már nem állíthatók vissza. Az alábbi példában az 1970 és 1975 között gyártott piros autók kerülnek törlésre.

11. ábra. Törlő lekérdezés (MS ACCESS 2007)

1.5 Hozzáfűző lekérdezés Lekérdezés eredményének rekordjait egy meglévő tábla végéhez illeszti. A lekérdezés típusának átállítása után meg kell adni, hogy mely táblába kerüljenek az adatok, majd a rekordok hozzáfűzésének feltételeit a választó lekérdezéseknél használt módon határozhatjuk meg. A Hozzáfűzés sorban kiválaszthatjuk, hogy az egyes mezők tartalmát a céltábla melyik mezőjébe írja az adatbázis-kezelő a hozzáfűzés során. A táblához hozzáfűzött adatoknak a tábla mezőivel kompatibilis adattípusokat kell tartalmazniuk. (A legegyszerűbb, ha a két tábla azonos szerkezetű.) Az alábbi példában a Wartburgok adatait fűzzük a Trabant táblához.

12. ábra. Hozzáfűző lekérdezés (MS ACCESS 2007)

12

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK 1.6 Paraméteres lekérdezés Végrehajtásuk alkalmával egy értéket (paraméter) kérnek be a felhasználótól. Amikor megadjuk ezt az értéket, a lekérdezés azt mezőfeltételként alkalmazza. A lekérdezés tervétől függ, hogy melyik mezőre alkalmazza feltételként a megadott értéket. Ha nem adunk meg értéket, azt a lekérdezés üres karaktersorként értékeli. Ebben az esetben a felhasználó beavatkozásától is függ az eredmény. Paraméteres lekérdezés létrehozásához hozzunk létre egy lekérdezést a szokott módon, majd a tervezőrácsba írjuk be a szükséges képleteket és feltételeket. Azon adatoknál, amiket a felhasználótól szeretnénk bekérni, a feltétel helyett szögletes zárójelek között[…] írjunk be egy üzenetet vagy a paraméter nevét. Az üzenetnek nem szabad megegyeznie a mező nevével. A paraméteres lekérdezés egy párbeszédpanelen, a szögletes zárójelek között megadott szöveggel kéri be a szükséges adatokat. Az alábbi példában az autó típusát kérjük be paraméterként a felhasználótól, majd a típus felhasználó általi beírása után megjelennek az autók adatai.

13. ábra. Paraméteres lekérdezés (MS ACCESS 2007)

ŰRLAPOK Az űrlap táblák vagy lekérdezések adatainak bevitelére, szerkesztésére és megjelenítésére használható adatbázis-objektum. Űrlapokkal szabályozhatjuk az adatokhoz való hozzáférést is, így meghatározhatjuk, hogy mely mezők vagy adatsorok jelenjenek meg. Az űrlapok készülhetnek az adatbázis tábláiból vagy lekérdezéseiből. Attól függően, hogy milyen típusú űrlapra van szükségünk, választhatunk űrlaptípusok közül. Az űrlapok létrehozásának legleterjedtebb módja - még haladó felhasználók számára is - a varázsló használata, míg az egyedi igények szerinti módosításokat utólagosan az Űrlap Tervező nézetében tehetjük meg.

13


Űrlaplétrehozás MS ACCESS 2007-ben: Létrehozás lap/Űrlapok csoportban történhet. Az űrlapon található beviteli mezők és más elemek elhelyezkedésének és formátumának módosításához nyissuk meg az űrlapot Tervező nézetben. Az egyes vezérlőelemeket az egérrel az elemre kattintva is kijelölhetjük. Több vezérlőelem együttes kijelöléséhez kattintsunk az első vezérlőelemre, majd a SHIFT gomb nyomva tartása mellett folytassuk a többi elem kijelölését. Ezután az eszköztár ikonjai segítéségével formázhatjuk az űrlapot.

14. ábra. Űrlaptervező nézetének eszköztára (MS ACCESS 2007) Látványossá és egyedivé tehetjük az űrlapot vezérlők elhelyezésével. Ezeket szintén a fenti eszköztárról választhatjuk ki. (Például a vállalkozás nevének elhelyezése történhet az űrlapon címke segítségével, vagy akár egyéni rekordléptető gombokat is elhelyezhetünk az űrlapon stb.)

JELENTÉSEK A jelentés az adatok nyomtatott formában történő megjelenítésének hatékony módja, ugyanakkor

segítségükkel

csoportosításokat,

rendezéseket

és

összegzéseket

is

végrehajthatunk. Mivel a jelentés minden egyes elemének méretét és kinézetét magunk állíthatjuk be, az adatokat a kívánt formátumban jeleníthetjük meg. A jelentések alapjául szolgáló adatok származhatnak táblából, illetve lekérdezésekből. Ha több

táblából

származó

adatokat

szeretnénk

megjeleníteni,

célszerű

ezeket

egy

lekérdezésben összefoglalni, és erre alapozni a jelentést. Ha a jelentés alapjául szolgáló tábla vagy lekérdezés adatait módosítjuk, a módosítás megjelenik a jelentésben is. Jelentéseket táblák vagy lekérdezések alapján hozhatunk létre. A jelentések készítésének legegyszerűbb módja az AutoJelentések vagy a Jelentés varázsló használata. Az AutoJelentés vagy a Jelentés varázsló funkcióval készített jelentések azonnal használhatóak, de felhasználhatóak egyedi tervezésű jelentések kiindulási alapjaként is. Még a profi felhasználók is ez utóbbi módszert választják, azaz a kész jelentést az űrlaphoz hasonló módon Tervező nézetben utólagosan módosítják az egyedi igények szerint.

15. ábra. Jelentéstervező eszköztára (MS ACCESS 2007) 14

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK A Jelentés varázsló talán leghasznosabb funkciója a csoportosítási és összegzési beállítások lehetősége. A lenti példában célunk az, hogy megkapjuk jelentésben az autók típusonkénti átlagárát és összértékét.

16. ábra. Csoportosítás és összegzés jelentésben

SQL-NYELV Az SQL (Structured Query Language) szabványosított struktúrált lekérdezőnyelv, mely relációs adatmodell alapján felépülő adatbázisok kezelésére képes.

(A szabványnak kötelező, ajánlott, és szabadon választott részei vannak, így például van némi eltérés például az ACCES és az ORACLE SQL között, a példákban az ACCES SQL-t használtam és csak a legfontosabb utasításokra tértem ki. Az ACCES SQL utasításai a lekrédezések SQL nézetében tekinthetőek meg és szerkeszthetőek.)

1. Az SQL-nyelv utasításainak főbb csoportjai: -

DDL: adatdefiníciós nyelv (Data Definition Language), adatbázis és a szerkezeti elemek kialakítása: 

-

CREATE, ALTER, DROP

DML: adatmanipulációs nyelv (Data Manipulation Language), adatok karbantartása (bevitele, módosítása, törlése), lekérdezése: 

INSERT, UPDATE, DELETE, SELECT

(A SELECT utasítást némely szakirodalom külön csoportba sorolja és DQL (Data Query Language) lekérdező nyelvnek is nevezi. A fenti parancsokat a továbbiakban részletezem, ezért jelentésük nem szerepel itt.) -

DCL: adatvezérlő nyelv (Data Control Language) 

tranzakció kezelése: COMMIT (véglegesítés: rögzíti a tranzakció folyamán végrehajtott adatmódosításokat az adatbázisban), ROLLBACK (visszagörgetés: visszaállítja a tranzakció megkezdésekor (a legutolsó COMMIT-nál) rögzített állapotot az adatbázisban, így a tranzakcióhoz tartozó utasítások egyikének sem érvényesül a hatása), SAVEPOINT (mentési pont: lehetővé teszi, hogy a tranzakció közben olyan pontot képezzünk, amely pontig részlegesen visszagörgethetjük a tranzakciót) 15

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK 

adatvédelem, felhasználói hozzáférés szabályozása: ∘

GRANT (bizonyos jogokat biztosít meglévő felhasználó vagy csoport

számára), REVOKE (bizonyos jogokat von vissza meglévő felhasználótól vagy csoporttól) 1.1 DDL (adatdefiníciós) parancsok -

Tábla létrehozása: CREATE TABLE tábla_név (mezőnév1 típus, [DEFAULT kifejezés][, CONSTRAINT

megszorítás_név

megszorítás_típus],

mezőnév2

típus

[DEFAULT

kifejezés] [, CONSTRAINT megszorítás_név megszorítás_típus] stb.). Alapértelmezett érték: alapértelmezett értéket veszi fel a mező, ha nem viszünk be más értéket. Egyébként az üresen hagyott mező NULL értéket vesz fel. Megadása: DEFAULT alapértelmezett_érték. Megszorítások: Oszloponként kell megadni a CONSTRAINT kulcsszó után. Maga a CONSTRAINT kulcsszó minden mezőnél újra kell, hogy szerepeljen. -

Elsődleges kulcs (ha egyoszlopos a kulcs), CONSTRAINT megszorítás_név PRIMARY KEY

-

Nem lehet üres CONSTRAINT megszorítás_név NOT NULL

Például az alábbi utasítás létrehoz egy autoadat nevű táblát rendszam, tipus, szin, evjarat, hengerurtart és ár nevű mezőkkel, a megfelelő adattípusokkal, legfeljebb hét karakteres rendszám elsődleges kulccsal:

CREATE TABLE autoadat(rendszam TEXT (7) CONSTRAINT kulcs PRIMARY KEY, tipus TEXT, szin TEXT, evjarat INTEGER, hengerurtart INTEGER, ár INTEGER).

17. ábra. A fenti CREATE TABLE parancs eredményeként létrejött tábla Tervező nézetben

16

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK Főbb adattípusok ACCESS SQL-ben: Adattípus

Leírás Yes és No értékeket, valamint mindig két

BIT

lehetséges érték egyikét tartalmazó mezők. A 100. és 9999. évek közé eső dátum- vagy

DATETIME

időpontérték.

REAL

Egyszeres pontosságú lebegőpontos szám.

FLOAT

Dupla pontosságú lebegőpontos szám.

INTEGER

Nagyobb egész szám.

TEXT

Nulla és 2,14 GB közötti terjedelmű.

CHARACTER

Nulla és 255 karakter közötti terjedelmű.

-

Tábla törlése: DROP TABLE táblanév

-

Tábla szerkezetének módosítása: ALTER TABLE

Mező hozzáadása: ALTER TABLE táblanév ADD mezőnév. Például a Tulajdonos nevű mező hozzáadása az autoadat táblához:

ALTER TABLE autoadat ADD tulajdonos TEXT. Mező törlése: ALTER TABLE táblanév DROP mezőnév Például a Szín nevű mező törlése az autoadat táblából:

ALTER TABLE autoadat DROP szin. Mező adattípusának megváltoztatása: ALTER TABLE táblanév ALTER COLUMN mezőnév új_adattípus. Például ha az ár nem csak egész szám lehet, akkor az adattípus módosítása: ALTER TABLE autoadat ALTER COLUMN ár REAL. 1.2 DML (adatmanipuláló) parancsok -

Rekordok

bevitele

táblába:

INSERT

INTO

táblanév

[(oszlopnév-lista)]

VALUES

(értéklista). Ha minden oszlopba viszünk be adatot, akkor nem kell az oszlopneveket felsorolni. Ha valamelyik értéket nem akarjuk megadni, akkor két vessző között üresen kell hagyni, vagy meg kell adni az oszlopneveket.

17

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK Például egy rekord bevitele az autoadat táblába: INSERT INTO autoadat (rendszam, tipus,

szin, evjarat, hengerurtart, ár) VALUES („ABC-123”, „LADA”, „piros”, 1989,1200, 80000). -

Mezők

értékeinek

módosítása:

UPDATE

táblanév

SET

oszlopnév=kifejezés

[oszlopnév = kifejezés] [WHERE feltétel]. Például az autoadat táblában növeljük az 1970 előtti autók árát 20%-kal:

UPDATE autoadat SET ár = [ár]*1.2 WHERE (((evjarat) < 1970)). -

A tábla rekordjainak törlése: DELETE FROM tábla_név WHERE feltétel.

Például az autoadat táblában töröljük az 1975 előtti autók adatait: DELETE FROM autoadat WHERE (((evjarat) < 1975)). -

Lekérdezés végrehajtása: SELECT

Általános formája a következő: SELECT [DISTINCT] mezőnevek megadása FROM táblanév(-ek) [WHERE...] feltételek (sorok kiválasztása) [GROUP BY...]csoportosítás [HAVING...] csoportok közötti válogatás [ORDER BY...] eredménysorok rendezése. DISTINCT: csak az egymástól különböző sorokat adja vissza. Például a típusok lekérdezése az autoadat táblából úgy, hogy egy típus csak egyszer látszik: SELECT DISTINCT tipus FROM autoadat. WHERE alparancs: a szelekciót valósítja meg. Általános alakja: WHERE feltétel. A parancs hatására az eredménytáblában a SELECT után felsorolt oszlopokba azoknak a soroknak az értékei kerülnek, amelyekre teljesül a feltétel. A feltételre vonatkozó fontosabb szabályokat az alábbi táblázattal foglalhatjuk össze: A feltétel típusa egyszerű összehasonlítás relációs operátorok

A feltétel alakja oszlopnév operátor kifejezés

Az operátor =; != ;< ;> ;<>; >=; <= BETWEEN szám1 AND szám2 ( kif1 és kif2 közé esés (zárt

összehasonlítás egy halmaz

oszlopnév operátor

elemeivel

halmazdef.

intervallum); IN (lista) (Adott értékek listáján egyezés keresése);LIKE karakterminta (Karakterminta-egyezés keresése)

összehasonlítás NULL értékkel logikai kereséséi feltétel 18

oszlopnév IS NULL feltétel1 operátor feltétel2

IS NULL (üres-e) AND (és); OR; (vagy); NOT(nem)

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK Az ORDER BY alparancs az eredménytábla rendezésére szolgál. Például az autoadat táblából lekérdezzük a fehér Volgák összes adatát ár szerint növekvő sorrendben: SELECT * FROM autoadat WHERE ((([tipus])= „volga”) AND (([szin]) = „fehér”))

ORDER BY ár. A rendezés alapértelmezésben növekvő, DESC hatására csökkenő lesz a sorrend. Például

az

autoadat

táblából

lekérdezzük

az

1 000 000 forintnál

olcsóbb

Opelek

rendszámait és árait ár szerint csökkenő sorrendben: SELECT rendszam, ár FROM autoadat

WHERE (([tipus])= „opel”) AND (([ár] < 1000000)) ORDER BY ár DESC. A GROUP BY alparancs alakja: GROUP BY oszlopnév [oszlopnév] [HAVING feltétel]. A parancs hatására a megadott oszlop azonos értékei szerint csoportosítja a rekordokat. Amennyiben szerepel a HAVING, az azt jelenti, hogy a GROUP BY által kialakított eredménytáblából kiválasztja azon sorokat, amelyek eleget tesznek a HAVING utáni feltételnek. A létrejövő csoportokra különféle beépített, úgynevezett csoportfüggvények használhatók: AVG( ), MIN( ), MAX( ), COUNT( ), SUM( ) stb. (Lásd az összesítő lekérdezéseknél megadott táblázatot.) Például az autoadat táblából lekérdezzük a típusonkénti darabszámot és az átlagárat: SELECT Tipus, Count(Rendszam) AS darabszám, Avg(Ár) AS átlagár FROM autoadat GROUP BY Tipus.

18. ábra. A fenti csoportosító és összesítő SQL-parancs eredménye Adatlap illetve SQL-

nézetben

19

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK Például a fenti lekérdezésből csak azon típusoknál íratjuk ki az átlagárat, amelyekből öt darabnál több autónk van: SELECT Tipus, Count(Rendszam) AS darabszám, Avg(Ár) AS

átlagár FROM autoadat GROUP BY Tipus HAVING COUNT(rendszam) > 5. Számított mező SQL-ben: Például akciós ár néven új számított mező létrehozása az eredeti árból 10% kedvezményt adva: SELECT Rendszam, Tipus, Szin, Evjarat, [ár] * 0.9 AS [Akciós ár], ár FROM autoadat. Egymásba ágyazott SELECT: az SQL-nyelvben megengedett, hogy egy SELECT utasításban további SELECT-ek (allekérdezések) is előforduljanak. A belső SELECT önmagában is kiértékelhető és belülről kifelé haladva lesz feldolgozva. A kiértékelés menete: a belső SELECT kiértékelődik és egy vagy több sort vagy oszlopértéket átad a külső SELECT-nek, a külső SELECT ezen értékek alapján összeállítja az eredményt. Például az

autoadat

táblából lekérdezzük

az

átlagár

feletti autók

összes adatát:

SELECT * FROM autoadat WHERE ár > (SELECT AVG(ár) FROM autoadat).

ANGOL SZAKMAI SZÓJEGYZÉK A ADATBÁZIS-KEZELÉS TÉMAKÖRÉBŐL Az alábbi táblázat azokat az angol szavakat és magyar megfelelőiket tartalmazza, amelyekkel adatbázis-kezelés során leggyakrabban találkozhatunk: Angol

Magyar

Angol

Magyar

Multiple Table

többtáblás

Queries

lekérdezések

hozzáfűző lekérdezések

Normalization

normalizálás

számláló

Primary Key

elsődleges kulcs

AutoReports

autojelentés

Query

lekérdezés

Columns

oszlopok

Query Design View

Criteria Row

feltétel sor

Referential Integrity

Data

adat

Relational Database

relációs adatbázis

Data Types

adattípusok

Relationships

kapcsolatok

Database

adatbázis

Report

jelentés

Design Grid

tervezőrács

Report Design View

Design View

tervező nézet

Report Sections

jelentés szakaszok

Expression

kifejezés

Report Wizard

jelentés varázsló

Field

mező

Run

futtatás

Field Properties

mező tulajdonságai

Select Query

választó lekérdezés

Filters

szűrők

Sort

rendezés

Form Wizard

űrlap varázsló

Table

tábla

Input Mask

beviteli maszk

Update Queries

frissítő lekérdezések

Action Queries

akció lekérdezések

Append Queries AutoNumber

20

lekérdezés tervező nézet hivatkozási integritás

jelentést tervező nézet

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK Összefoglalás -

A régi adatbázis-kezelő szoftverből történő importálás során tisztában kell lennie a relációs adatbázis-kezelés alapjaival.

-

A vállalat adatkezelési igényeinek kielégítése érdekében a modern adatbázis-kezelő szoftver

lekérdezési,

valamint

űrlap-

és

jelentéskészítési

funkcióit

célszerű

használnia. -

A különböző típusú lekérdezések létrehozásakor a tervezőrács használata mellett speciális esetekben az SQL-nyelv használatára is szüksége lesz, így a főbb utasításokat szintén használnia kell.



során

használhatja

a

programok

súgóját

és

a

Szakmai

1. Készítse el az Ön által használt adatbázis-kezelő programmal a példaként bemutatott autoadat táblát az alábbi minta alapján!

19. ábra. Autoadat tábla mezőnevei

Töltse fel legalább húsz rekorddal a táblát! Hajtsa végre a Szakmai információtartalomban példaként leírt lekérdezéseket (akciós ár kiszámítása, összesítő lekérdezés, kereszttáblás lekérdezés, táblakészítő lekérdezés, frissítő lekérdezés, törlő lekérdezés, hozzáfűző lekérdezés, paraméteres lekérdezés) és SQLparancsokat az Ön által létrehozott táblán!

21

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK Készítsen űrlapot a tábla adatainak bevitelére! Az űrlapon helyezzen el rekordléptető és nyomtatásra szolgáló nyomógombokat! Készítse el a Szakmai információtartalom résznél leírt jelentést, amellyel az autók típusonkénti átlagárát és összértékét határozza meg! 2. Olvassa el az alábbi angol nyelvű szakmai szöveget, amely négy adatbázis-kezeléssel kapcsolatos meghatározást tartalmaz! Értelmezze a szöveget, majd írja le a fogalmat és a meghatározás lényegét magyarul! a) An action query not only finds designated records but performs some sort of action on those records. b) A database is a collection of records pertaining to a specific topic. Examples of databases include: customer lists, order records, telephone books and product listings. c) The design grid is a graphical tool that allows you to create a query by placing fields from the upper half of the Query window into the design grid in the lower half of the window. d) The primary key is the unique identifier for each record, such as an employee number, a product number or a customer number.

a) _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ b) _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ c) _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ d) _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

22

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK 3. Keresse meg Interneten az Office irodai programcsomag adatbázis-kezelő szoftverének jelenleg elérhető legfrissebb verzióját angol nyelvű kipróbálható változatban! Töltse le, majd telepítse a programot! Írja le a telepített program nevét és verziószámát!

_________________________________________________________________________________________

Az angol nyelvű felületet vesse össze az Ön által használt magyar nyelvű szoftver felületével, és ezek alapján írjon le legalább nyolc, egymásnak megfeleltethető angol, illetve magyar nyelvű parancsot (menüt). Például: Save as = mentés másként stb.

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

23


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Sorolja fel a legfontosabb logikai adatmodelleket!

_________________________________________________________________________________________

2. feladat Írja le az ACCES adatbázis-kezelő rendszer fő objektumait és azok jellemzőit!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Csoportosítsa az alábbi lekérdezéseket! Írja a betűjelzéseiket a megfelelő vonalra! a) törlő lekérdezés b) választó lekérdezés c) hozzáfűző lekérdezés d) kereszttáblás lekérdezés e) táblakészítő lekérdezés f) frissítő lekérdezés

Visszakereső lekérdezések: ____________________________________________________________________ Akció lekérdezések: _________________________________________________________________________ 24

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK 4. feladat Írjon le legalább négy összesítő függvényt a jelentésével együtt!

_________________________________________________________________________________________

5. feladat Írja le, hogy mi a paraméteres lekérdezés lényege! Mire használható?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

6. feladat SQL-nyelv segítségével oldja meg a következő feladatokat! Írja le a vonalra az SQLutasításokat! a) Készítsen egy táblát, melynek neve BOOK, mezői pedig a következők (könv_ID, szerzo, cim, kategoria, kiado, kiadev, ar) állítson be elsődleges kulcsot!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

b) Töltse fel a táblát egy rekorddal (mindegyik mezőnek adjon értéket)! (Pl.:F13, Fekete István, Vuk, regény, , Kossuth, 1985, 300)

_________________________________________________________________________________________

c) Adjon hozzá egy oldalszám nevű mezőt a táblához!

_________________________________________________________________________________________

25

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK d) Az összes könyv árát csökkentse 15%-kal!

_________________________________________________________________________________________

e) Petőfi Sándor könyveinek kategóriáját állítsa versre!

_________________________________________________________________________________________

f) Törölje a táblából a 1961 és 1966 közötti könyveket!

_________________________________________________________________________________________

g) Kérdezze le Arany János könyveit összes adatukkal, kiadási év szerint csökkenő sorrendben!

_________________________________________________________________________________________

h) Kérdezze le az 1970 előtt kiadott könyvek szerzőjét és címét!

_________________________________________________________________________________________

i) Kérdezze le a könyvek átlagárát!

_________________________________________________________________________________________

j) Kérdezze le a könyvek kiadónkénti számát!

_________________________________________________________________________________________

Oldja meg a fenti feladatokat adatbázis-kezelő programban tervező nézetben is! Készítsen a táblához tetszőleges űrlapokat és jelentéseket is! 26


MEGOLDÁSOK 1. feladat Logikai adatmodellek: hierarchikus, hálós, relációs, objektumorientált. 2. feladat Tábla: az adatokat tartalmazza táblázatos formában. A tábla oszlopokból és sorokból áll, amelyeket mezőknek, illetve rekordoknak nevezünk. Lekérdezés: tábla adatainak kigyűjtésére szolgál, de alkalmas törlésre, módosításra és számítások elvégzésére is. Forrása tábla vagy lekérdezés lehet. Űrlap: az adatok kényelmes és látványos formában való bevitelére és módosítására szolgál. Jelentés:

elsődleges

feladata

a

látványos

nyomtatás

biztosítása,

de

alkalmas

csoportosításokra és összegzésekre is. Forrása tábla vagy lekérdezés lehet. 3. feladat Visszakereső lekérdezések: b; d Akció lekérdezések: a; c; e; f 4. feladat SUM: összegzés; AVG: átlag; COUNT: számolás; MIN: minimum; MAX: maximum 5. feladat Paraméteres lekérdezés: végrehajtása alkalmával egy értéket (paraméter) kér be a felhasználótól. Amikor megadjuk ezt az értéket, a lekérdezés mezőfeltételként alkalmazza. Bármelyik olyan lekérdezésnél használható, ahol feltételt lehet megadni.

27

ADATBÁZIS-KEZELÉS HALADÓKNAK 6. feladat (ACCES SQL) a) CREATE TABLE book (könyv_ID TEXT CONSTRAINT kulcs PRIMARY KEY, szerzo TEXT, cím TEXT, kategoria TEXT, kiado TEXT, kiadev INTEGER, ar INTEGER) b) INSERT INTO book VALUES („F13”, „Fekete István”, „Vuk”, „regény”, „Kossuth”, 1985, 300) c) ALTER TABLE book ADD oldalszam INTEGER d) UPDATE book SET ár = ár * 0.85 e) UPDATE book SET kategoria =„vers” WHERE szerzo =„Petőfi Sándor” f) DELETE * FROM book WHERE kiadev BETWEEN 1961 AND 1965 g) SELECT * FROM book WHERE szerzo =„Arany János” ORDER BY kiadev DESC h) SELECT szerzo, cim FROM book WHERE kiadev < 1970 i) SELECT AVG (ar) FROM book j) SELECT kiado, COUNT(könyvID) FROM book GROUP BY kiado

28


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Bártfai Barnabás: Adatbázis-kezelés, BBS-Info, 2004. Czenky Márta: Access programozás: 2003-as és 2007-es verzió, ComputerBooks, 2007. Demeter M. Ibolya: Egyszerűen Access 2000 for Windows, Panem, 2000. Farkas Csaba: Az Office 2007 használata, Jedlik Oktatási Stúdió, 2007. Perry, Greg: Microsoft Office 2007: minden egyben, Kiskapu, 2007.

AJÁNLOTT IRODALOM Devecz Ferenc-Jónás Katalin-Juhász Tibor-Kévés Rita-Reményi Zoltán-Siegler GáborTakács Barnabás: Irány az ECDL, a középszintű érettségi!, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Holczer József-Farkas Csaba-Takács Attila: Informatikai feladatgyűjtemény, Jedlik Oktatási Stúdió, 2007. sdt.sulinet.hu

29





Bacsó Miklós

Bevezetés a multimédia eszközök világába



BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA


ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Az a vállalat, ahol Ön dolgozik, a múlt héten nagyszabású konferenciát rendezett, amelyen kép-, hang és videofelvételek egyaránt készültek. Jogos igényként merült fel ezeknek az anyagoknak az elérhetővé tétele a vállalat dolgozói számára. Ehhez a felvételek rendszerezésére, lejátszására, esetleges utólagos szerkesztésére van szükség. Ezzel kapcsolatban a következő feladatokat kapta: -

Telepítse

a

konferencia

anyagainak

lejátszásához

szükséges

szoftvereket

(hanglejátszó, video- és animációlejátszó, képnézegető és szerkesztő)! -

Végezze el a szükséges szerkesztéseket (kép-, hang- és filmszerkesztés)!

-

A

személyes

felhasználó

segítségnyújtás támogató

helyett

szolgáltatást

a a

dolgozók

számára

nyújtson

telepített

multimédiás

on-line

programokkal

kapcsolatban (a vállalatnak ugyanis több telephelye van)! Ennek érdekében telepítsen és használjon szöveges és hang és videó kommunikációra alkalmas programot! 1. Először is gondolja végig, hogy milyen multimédiás szoftverekkel rendelkezik vállalata, és azok milyen szolgáltatásokat nyújtanak! 2. Szükséges-e esetleg újabb változatokat beszerezni vagy letölteni? 3. Írja az alábbi vonalra a rendelkezésre álló szoftverek nevét és verzióját!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. Mérje fel továbbá, hogy a rendelkezésre álló számítógépek hardverfeltételei alkalmasak-e multimédiás eszközök használatára!

1


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A MULTIMÉDIA FOGALMA, A MULTIMÉDÁS ANYAGOK ALKOTÓELEMEI A multimédia rendszert független információk számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumban jelennek meg. Általában médiumnak nevezzük az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket. -

Időfüggetlen (diszkrét) médium:

Az információ egyedi elemek sorozata. Az

információ időben korlátlanul feldolgozható. Időfüggetlen médium pl. a szöveg és az állókép. -

Időfüggő (folyamatos) médium: Az információ kezelése időkritikus, mert az adatok érvényessége és helyessége időbeli feltételektől is függ. Időfüggő médium pl. a hang és a videó.

A multimédia szöveg, kép, hang és mozgókép bármilyen összeszőtt kombinációja, ami számítógépeken vagy más elektronikus eszközön megjeleníthető. Szűkebb értelemben a multimédia kép, hang, mozgókép, animáció és szöveg együttes kezelése számítógép segítségével. A multimédiás anyagok alkotóelemei: 1. Szöveg 2. Képek, grafikus elemek 3. Hang 4. Animáció 5. Videó (mozgókép)

1. Szöveg A szöveg a közlésre kerülő információ írásbeli megjelenési formája. Statikus, időfüggetlen, diszkrét információ. A szöveg bevitelére két lehetőség közül választhatunk: -

a kész szöveg szövegszerkesztő programba történő begépelése;

-

a kész szöveg számítógépbe való beolvasása és értelmezése optikai karakterfelismerő programmal.

Mindig tartsuk szem előtt, hogy - multimédia esetén - a szöveg képernyőn jelenik meg!

2

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA Néhány jó tanács a képernyőn elhelyezett szövegekkel kapcsolatban: -

Legyen a szöveg elég nagyméretű az olvashatóság miatt.

-

Ne legyen kettőnél több betűtípus egy képernyő oldalon.

-

Ne legyen túl sok szöveg egy képernyőoldalon.

-

Ne legyen egy attribútumból háromnál több egy oldalon. A formázásilag túl változatos szöveg rontja az olvashatóságot.

-

A keretezés javítja a szöveg olvashatóságát.

-

Ne legyen túl sok szín egy képernyőoldalon.

2. Képek, grafikus elemek A

multimédia-alkalmazásban

előforduló

képeket,

grafikus

objektumokat

digitalizáló

eszközzel (scanner, digitalizáló tábla stb.) lehet beolvasni, vagy egy tetszőleges programmal előállítani, illetve egy megfelelő eszközzel elkészíteni (digitális fényképezőgép). Különböző formátumú grafikus állományok léteznek. A legelterjedtebb grafikus formátumok az alábbiak: BMP, TIF, GIF, PNG, JPG, WMF, DCX, CDR stb. Minden formátumban más-más módszer szerint történik a grafika rögzítése, ezért ugyanarról a képről készült különféle grafikus

állományok

különböző

méretűek

lehetnek.

A

grafikus

elemekre

jellemző

tulajdonság a fájlméret, és a megjelenítés minősége. A megjelenítés minősége a színmélységtől és felbontástól függ. 1. Grafikai alapfogalmak Azon képpontok (pixelek) mennyisége adja meg a felbontást, melyek egy adott területen a kép ábrázolásához rendelkezésre állnak. A felbontást a különböző kimeneti egységek másmás módon fejezik ki. Monitor esetében a képernyőn megjelenő képpontok számát (kevésbé használatos a hüvelyknyi egységen belüli képpontok száma = pixel per inch [PPI]) veszik figyelembe, míg nyomtató esetében a felbontás az egy hüvelykre eső nyomott pontok számát jelenti (dots per inch – DPI). A képernyőn megjelenő kép méretét egyrészt a kép vízszintes és függőleges kiterjedése határozza meg, másrészt pedig a képernyő felbontása, ami a monitortól és a videokártya típusától függ. A képek szín szerint lehetnek: -

fekete-fehér képek;

-

szürkeskálás (féltónusú) képek;

-

színes képek.

Színes képek esetén a következő jellemzőkről kell még említést tennünk: -

A fény hullámhosszát árnyalatnak nevezzük (hue).

-

A világosság (brightness) értéke megadja, hogy a szín milyen közel van a fehérhez, illetve a feketéhez.

-

Az adott szín erőssége a fényerő (chroma). 3

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA A kép színmélységének a grafikus kép minden képpontjához hozzárendelhető színek számát nevezzük. A színmélységet a színinformáció határozza meg, amely 1 bittől (monokróm megjelenítés) 24 bitig (True Color megjelenítés), esetleg 32 bitig terjedhet. A színmélység a kép felbontása mellett a kép élvezhetőségében játszik még igen nagy szerepet.

1. ábra. Példa a képek színmélységének növelésére (a feketefehértől a 24 bites színesig)

A képet tartalmazó multimédiaalkalmazások futtatása jelentős mértékben függ attól, hogy milyen gyorsan képes a rendszer a háttértárolóról betölteni, majd megjeleníteni a képeket. A képek méretét célszerű úgy megállapítani, hogy a képbetöltés ne hátráltassa a rendszer működését. A képek méretének becslésére a következő formulát használhatjuk: (A kép vízszintes mérete képpontban x a kép függőleges mérete képpontban x színinformáció bitben) / 8 = a képállomány becsült mérete bájtban. Egy rajz vagy kép alapvetően kétféleképpen pixelgrafika (rasztergrafika vagy bittérkép) vagy vektorgrafikával írható be és tárolható fájlban. Pixelgrafika (Bittérképes grafika) A bittérképes grafika a képet függőleges és vízszintes irányban rácsszerűen pontokra osztja fel, majd minden képpontról tárolja annak szín- és fényerősség-információit. A bittérképes grafikus fájl mérete a benne lévő színinformációk mennyiségétől függ. Mivel a bitképek képpontcsoportokkal dolgoznak, megjelenésük függ a felbontástól. Ha egy kis felbontású bitképet nagyítunk, a kapott kép életlen lesz, veszít részletességéből. A bitképek előnyei: -

a képpontok egyesével, vagy csoportosan könnyen módosíthatóak;

-

valósághű képábrázolás.

A bitképek hátrányai:

4

-

nagy fájlméret;

-

görbéket csak törten, szakaszosan ábrázol;

-

foltszerű ábrák;

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA -

képek manipulálásakor (pl.: kicsinyítés, nagyítás) torzítás, minőségromlás lép fel (egy rajz nagyításakor az egyes körvonalak csipkéssé, szaggatottá válnak, illetve szemcsésedni kezd maga a kép).

2. ábra. Minőségromlás képmanipulálás során (pixelgrafika)

A fontosabb pixelgrafikus formátumok: BMP: A Microsoft Windows saját bittérképes fájlformátuma, tömörítetlen bittérkép. Maximum 24 bites színmélységet tárol, kizárólag az operációs rendszer által meghatározott színeket használja (ez főleg alacsonyabb színmélységen akadály). Továbbfejlesztett verziója: DIB (device-independent bitmap). TIF, TIFF (Tagged Image File Format): Az Aldus cég által definiált képformátum, főként a scannerrel bevitt képek tárolására használják. Maximum 24 bit színmélységet támogat. Tömörítetlen, de tömörítést is használhat. Azzal a céllal hozták létre, hogy eszközfüggetlen szabvánnyá váljon. A legtöbb grafikus program ismeri és kezeli. JPG, JPEG: A Joint Photographic Expert Group fejlesztette ki. Veszteséges tömörítési eljárást használó formátum. A kitömörítéshez nincs szükség segédprogramra, a megjelenítést végző program a megnyitáskor elvégzi azt. A JPEG formátum 24 bites színmélységet képes kezelni (több mint 16,7 millió színt), a tömörítési eljárás azonban az emberi szem becsaphatóságán alapul, és adatvesztéssel jár. Az internet elterjedt képfájlformátuma. GIF (Graphics Interchange Format): Fejlesztője a Compuserve; maximum 256 színű vagy 256 fokozatú grayscale. Képes több képkocka egyetlen fájlban való tárolására (animált GIF), valamint az internetes böngészőkben a lassabb hálózatokon hasznos azonnali (de nem részletes) megjelenítésre, majd a kép finomítására (interlaced GIF), így a GIF-kép teljes méretben látható már a letöltés elején is. Veszteségmentes tömörítési eljárást (LZW) használ. A JPEG formátumot ezért elsősorban fényképek és fényképszerű grafikák, míg a GIF formátumot vonalas rajzok, egyszerű ábrák tömörített formátumaként használják. Az interneten gyakori formátum, ennek ellenére az utóbbi időben visszaszorulóban van.

5

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA PNG (Portable Network Graphics): A harmadik fő internetes képfájlformátum. Szabad formátumú (nem licencelt) internetes fájlformátum, akár 48 bites színmélységű is lehet, emellett veszteségmentes tömörítési eljárást használ. MAC (Macintosh Paint): 1 bit/pixel (fekete/fehér). Fix képméret: 720*576 pixel. Fejlesztő: Apple. Vektorgrafika Vektorgrafika: vektorosan, matematikai alapon írja le a rajzot. A vektorgrafika tehát nem a képet alkotó pontok információit tárolja, hanem az azok megjelenítéséhez szükséges utasításokat. A vektorgrafikák egyszerű, matematikailag pontosan meghatározott formákból (görbék, négyszögek, sokszögek, körök, ellipszisek és egyenesek) állnak. A vektorgrafikával készült rajzok létrehozásakor a rajzolóprogram egy láthatatlan hálóra rajzolja ki az alakzatokat, majd a program a kész grafikát utasítások halmazaként raktározza el. Ezek az utasítások írják le az egyes alakzatok pozícióit, méreteit, alakját és egyéb jellemzőit. A vektorgrafika előnyei abból az elvből származnak, hogy a grafika minden egyes része külön van tárolva, ezért a grafikus képpel egyszerűbb a különböző műveletek végrehajtása: -

A méretarány megtartása mellett nagyíthatóak, kicsinyíthetőek és elforgathatóak. A vektorgrafikák függetlenek a felbontástól, tehát ugyanazt az ábrát kapjuk eltérő felbontású nyomtatók és monitorok esetén is.

-

A létrejött vektorgrafikus állományok kisebb méretűek, mint a bitképek, hiszen nem tartalmaznak minden egyes képpontról információkat.

A vektorgrafikák hátrányai: -

Nem alkalmasak fényképminőségű kép ábrázolására.

-

Megjelenésük erősen függ az alkalmazott programtól.

-

Minél összetettebb egy rajz, annál több grafikus utasítás szükséges leírásához, tehát annál tovább tart annak megjelenítése a képernyőn.

A fontosabb vektorgrafikus formátumok: -

EPS (Encapsulated Postcript): Az Adobe Systems Inc. által 1984-ben kifejlesztett, kiadványszerkesztés területén használatos fájlformátuma. A képadatok PostScript oldalleíró

nyelven

tárolódnak

a

fájlban.

Az

EPS

fájlok

alkalmasak

számítógéprendszerek közötti grafikus adatátvitelre, ugyanis a PostScript formátum szabványosított. Színek: 1/4/8/24 bit. -

CDR, CDT (CorelDRAW, CorelDRAW Template): A CorelDRAW program vektoros fájlformátumai, tartalmazhatnak beillesztett bittérképes objektumokat is.

6

AI: Az Adobe Illustrator program vektoros fájlformátuma


PDF (Portable Data Format): Az Adobe Acrobat család fájlformátuma. Elsősorban szöveges vektoros fájlformátum. Tartalmazhat tömörített és tömörítetlen bittérképes elemeket is.

-

DXG, DWG, DXF: Az AutoCAD tervezőprogram fájlformátumai.

Metafájlok A metagrafikai állományok egyidejűleg tartalmaznak vektoradatokat és pixeladatokat, így egyesítik a két képfájlformátum előnyeit. A

leggyakoribb

metafájlformátum

a

WMF

(Windows

Meta

File),

a

Windows

belső

adatformátuma. A Windows metafájlok függetlenek az alkalmazott grafikus kártyától, a képadatokat mindig abban a felbontásban és színmélységben tartalmazzák, amelyben a Windows a fájl létrehozásakor éppen működött. Ez elsősorban az Office-programok közös használatára szolgáló grafikus fájlformátum, ami vektoros és bittérképes is lehet. Az EMF (Enhanced [továbbfejlesztett] Windows Metafile) a WMF továbbfejlesztett változata. 2. A modern képszerkesztő és grafikai szoftverek fő funkciói A modern képszerkesztő és grafikai szoftverek fő funkciói a következők: -

Konvertálás az egyes fájlformátumok között.

-

Képek manipulációja: nagyítás, kicsinyítés, tükrözés, forgatás, retusálás, alapvető hibák kijavítása (pl.: vörös szem effektus eltűntetése), képrészletek kivágása stb.

-

Színkezelés és korrekció: fényerő, kontraszt, élesítés, kép színének korrigálása, átszerkesztése. Erre sok szoftver alkalmas, amelyek lehetővé teszik többek között az egyes színcsatornák manipulálását és a CMYK beállítások hangolását is.

-

Albumok készítése: az egyes képek megnyitása, megtekintése sok szoftverrendszer esetében csak egyenként lehetséges. Ha albumot készítünk, akkor egyszerre az összes albumban lévő képet is megtekinthetjük kicsinyített formában. Lehetőség van emellett az albumban levő képek manuálisan vezérelt egymás utáni megtekintésére, és a prezentációs szoftvereknél szokásos dia-bemutató (slide show) elkészítésére és elindítására is.

-

Animáció: egyes programok rendelkeznek olyan lehetőségekkel, amelyek a meglevő képek animálását teszik lehetővé.

-

Rajzolási funkciók (alakzatok, vonalak, festékszórók stb.).

-

Rétegek kezelése.

-

Szövegek elhelyezése és szerkesztése a képen.

Főbb képszerkesztő szoftverek: Adobe Photoshop, Corel Photo Paint, Paint Shop Pro, CorelDraw, IrfanView, GIMP stb.

7

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA 3. Képmanipulációs eljárások GIMP-ben Az előző pontban felsorolt funkciókat gyakorlatilag teljes mértékben megvalósíthatjuk az ingyenes GIMP szoftver segítségével.

3. ábra. Képmanipulációs eszközök GIMP-ben

A képmanipulációs és színeszközöket GIMP-ben az Eszközök menünél találjuk meg. Az adott művelet a teljes képre, illetve kijelölés után a kép egy részére is alkalmazható. Az alábbi példák néhány alapvető képmanipulációs eljárás hatását mutatják be:

4. ábra. Kép kicsinyítése

8


5. ábra. Kép forgatása

6. ábra. Kép tükrözése

7. ábra. Fényerő növelése

9


3. Hang 1. Alapfogalmak Eredeti formájukban a hangok analóg, időben és értékben folytonos jelek. A hangok digitális rögzítésekor az eredeti analóg hangjelekből mintákat vesznek, emiatt a mintavételezett hangjel időben és értékben nem folytonos, hanem egymástól elkülönülő impulzusok sokaságából áll. A mintavételezett impulzusok amplitúdó értékét bináris formában megadva, megkapjuk az analóg hanganyag digitális megfelelőjét, ami elkülönülő (diszkrét) minták sorozatából áll. Ez a PCM ([Pulse Code Modulation] Impulzus kód moduláció) kódolási eljárás.

8. ábra. PCM-jel előállítása Lejátszáskor a PCM impulzussorozatból digitális áramkörök segítségével folytonos, analóg jeleket alakítanak ki, ezeket az analóg jeleket lehet meghallgatni. Hangok digitalizálásakor három fontos tényezőt kell figyelembe venni, mely paraméterek befolyásolják a hangállomány méretét és minőségét: -

a mintavételi frekvenciát;

-

a kvantálási hosszt;

-

és a hangcsatornák számát (mono vagy sztereo).

Mintavételezés Mintavételezés az, amikor a jelből azonos időszakonként mintát vesznek. A mintavételezési frekvencia értéke a rögzíteni kívánt hangfrekvenciás jel frekvenciatartományát határozza meg. Ha ez az érték az analóg jelben előforduló legnagyobb frekvencia kétszerese, akkor a visszaállított érdekében,

hanganyag hogy

berendezéseken

is

az

a

hangfrekvenciák

egyes

eszközökön

megszólaltathatóak

szempontjából elkészített

legyenek,

három

hibamentes

digitális

lesz.

hanganyagok

szabványos

Annak más

mintavételezési

frekvencia létezik: 11,025 kHz, 22,05 kHz és 44,1 kHz. A zenei CD lemezeken található hanganyagok 44,1 kHz-cel lettek mintavételezve.

10

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA Kvantálás Kvantálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a mintavételezett impulzussorozat amplitúdóértékeit meghatározott számú bit felhasználásával bináris számokká alakítják át. A rendelkezésre álló bitek száma a kvantálási hossz. Minél több amplitúdóértéket lehet megkülönböztetni, annál pontosabban lehet visszajátszáskor a digitális jelsorozatból visszaállítani az eredeti analóg jelet. A kvantálás általában 16 biten történik, s ebben az esetben ez az eljárás 65.536 különböző kvantálási szintjével Hi-Fi minőséget eredményez. Sztereó hanganyag rögzítésekor két csatorna jelét (bal és jobb oldali) digitalizáljuk, kétszer annyi információt tárolva, mint mono hanganyag egy csatornájú jelének rögzítésekor. A mért jelek digitalizálását egy elektronikus egység, az analóg-digitál konverter végzi. A digitális hang lejátszásához a fordított folyamat játszódik le: a digitális jelekből készítünk analóg jelet, amit a digitál–analóg konverter (átalakító) végez el. A számítógépen ezeket a konvertálásokat a hangkártyák látják el. 2. Néhány fontosabb hangformátum RAW: Alapvető fájlformátum. Kizárólag a digitalizált hangot tartalmazza, a fájl tartalmával kapcsolatban információkat nem. WAV: Az IBM és a Microsoft mintavételi formátuma, digitális hanghullámokat tartalmaz. Tömörítetlen fájlformátum, mintavételezése 11,025 kHz-től 44,1 kHz-ig történik, mono vagy sztereó minőségben. A WAV rugalmas felépítése lehetővé teszi, hogy fájlban rögzítsünk különböző, a tartalommal kapcsolatos adatokat (pl.: a hangminta szerzőjének nevét). MP3:

Veszteséges

tömörítési

eljárással

előállított

hangfájlformátum.

Napjainkban

a

legnépszerűbb. MIDI: Ezt a szabványos adatformátumot az elektromos hangszerek és a zenei hatásokat létrehozó eszközök vezérlésére hozták létre; lehetővé teszi a számítógép és az elektromos hangszerek közötti zenei jelátvitelt. GSM: Beszéd tömörítésére dolgozták ki, és elsősorban a közepes és magas átviteli tartományokban ideális; 2:1 arányú valós tömörítést biztosít monóban 8 KHz-tól 44.1 KHzig. PCM: Tömörítetlen vagy kevésbé tömörített hangokat kezel. Magasabb átviteli sebesség esetén javasolt, mivel nagy terjedelmű fájlokat eredményez (mono, sztereó, 8 KHz-tól 48 KHz-ig, 8-16 bites). VOC: Egyaránt kezel 8 és 16 bites hangmintákat 4:1 - 2:1 tömörítéssel. Szinkronjelek helyezhetők el a fájlban, amely a videóval, grafikával való együttműködést segíti elő. Hasonlóan tömörítetlen az AIFF és az SND kiterjesztésű hangfájl.

11

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA 3. Hangfeldolgozó szoftverek A hangfeldolgozó szoftverek fő funkciói a következők: -

hangrögzítés analóg és digitális forrásból (digitalizálás);

-

szerkesztési funkciók (másolás, törlés, kivágás, többszörözés, stb.);

-

hangminőséggel kapcsolatos műveletek (mintavételezés interpolálással történő finomítása, az újra mintavételezés, kvantálással kapcsolatos felbontás növelése, csökkentése, stb.);

-

effektusok kezelése (visszhangosítás, dinamika szabályozása, sebesség növelése, csökkentés, hangmagasság állítása, stb.);

-

analizáló funkciók (frekvenciadiagramok, maximális, minimális jelszintek beállítása egy időintervallumra, illetve a teljes hanganyagra, torzítás kimutatása, stb.);

-

egyszerre manipulálható csatornák száma (a multitracking), ami rendszertől függően 2-32 sztereó csatorna is lehet;

-

hangrögzítés, konvertálás különböző hangfájlformátumokra;

-

MIDI eszközök, szintetizátor vezérlése;

-

lejátszás, tárolás különböző egységeken (hangszóró, analóg magnetofon, CD-író, keverőpult, stb.).

A fontosabb hanglejátszó programok: Windows Media Player, Winamp, Mplayer. A fontosabb hangszerkesztő programok a következők: Adobe Audition Cool Edit Pro, WaveLab, Sound Forge, GoldWave, Audacity. A fentiek közül az ingyenesen használható és különféle funkcióval rendelkező Audacity magyar nyelvű felületét és alapszintű használatát tekintjük át a következőkben.

9. ábra. Az Audacity hangszerkesztő szoftver kezelőfelülete 12

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA A szoftver használatához értelemszerűen szükség van megfelelően telepített hangkártyára, hangszóróra vagy fejhallgatóra, illetve mikrofonra. A program egyszerű kezelőfelülettel rendelkezik, valamint egy-egy ikonra ráhelyezve a kurzort, kis buborékban kiírja az egyes kezelőszervek nevét is. Hangfelvételt csak akkor tudunk készíteni, ha csatlakoztattuk a mikrofont a hangkártya bemenetére. Ha több felvételt készítünk, az egyes sávok egymás alatt lesznek. Ha az egyes felvételeket menteni akarjuk, akkor a megfelelő sávot kijelöljük, és a Fájl/kijelölés exportálása parancsot választjuk. Célszerű WAV fájlokat készíteni. Külön kell kiemelnünk az Effekt menüt. Ennek menüpontjai csak abban az esetben aktívak, ha egy betöltött hangfájlból kijelöltünk valamit. Az Effekt menü eszközeit használva hangfelvételünket javíthatjuk, illetve érdekes hatásokat érhetünk el.

10. ábra. Főbb hangeffektek Audacity-ben

Például több hanganyag összevágása során az átmenet úgy biztosítható, hogy az egyik folyamatosan halkul, míg a másik vele párhuzamosan emelkedik. Ez a lekeverés és

felkeverés effektusokkal oldható meg.

13

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA A gyakorlatban másik nagyon fontos effekt a normalizálás. A felvételkor általában beállítjuk a mikrofon érzékenységét, ügyelni kell azonban arra, hogy a várható legnagyobb hangerő ne vezérelje túl. A felvétel során nem használjuk ki a teljes lehetséges tartományt. A normalizálás során a program megvizsgálja a kijelölt tartományt. Megkeresi a leghangosabb részletet, és azt maximális hangerőre erősíti, a többi részlet hangerejét pedig arányosan növeli. Ezzel a halk felvételek is élvezhetővé válnak.

4. Animáció Az animáció állóképsorozat, amellyel megfelelő sebességű lejátszás esetén mozgásszimulációt lehet megvalósítani. Az animáció a mozgás érzetét állóképek sorozatának összerakásával kelti. Maga a videofilm is a folyamatos mozgás egy pillanatát rögzítő állóképek sorozatából épül fel. Mozgóképek esetén másodpercenként legalább 25 kép kerül lejátszásra, így valósul meg a mozgás illúziója (az élethű mozgáshoz minimum 50 kép szükséges másodpercenként), animációk esetén ez az érték 12-16 kép másodpercenként. A modern animáció készítő szoftverek fontosabb eszközei: -

Objektum mozgatása: Az objektum megrajzolását követően egy előre definiált bejárandó pályán megmozgatjuk azt. A bejárandó pálya leírása történhet függvények kapcsolatával, egyes szerkesztő programok esetén kurzormozgatással.

-

Fázisrajzolás (tweening): Az animáció tervezője csak a kulcsrajzokat készíti el, a mozgást megjelenítő közbenső rajzokat a program végzi el.

-

Képúsztatás: Az egyik kép néhány képváltás alatt egy másikba tűnik át. A tervező megrajzolja a változás első és utolsó képét, a képek bizonyos pontjai között párosítást végez az egymásba olvasztás érdekében. Utolsó lépésként meg kell adni, hogy az átalakulás hány kép alatt játszódjon le.

-

Animáció hangosítása: Az animációkészítő-programok képesek a képsorozatokat és a hozzájuk rendelt hangot szinkronba helyezve egy fájlba menteni.

A különböző animációs eljárások közül a két legnépszerűbbet emeljük ki: Animált GIF eljárás: Jó hatásfokkal tud álló- és mozgóképeket tömöríteni. Néhány képből hozza létre az animációt. A képek többnyire a mozgás fázisai. Flash: Az interneten a jelenleg legnépszerűbb technológia. Többféle szoftver ismeretes a létrehozására. Rajzok, képek, szövegek mozgása koordinálható a segítségével. HTML és SFW fájlokat készít. A mozgást a fázisrajzolás (tweening) technikával valósítja meg. Két egymás után következő fázist a szoftver interpolációval valósítja meg. Az alábbi példában egy kék golyó gurul egy félkör mentén. GIF animáció esetén az összes fázist el kell készíteni állóképként, és egy GIF animátor programmal egymás után fűzni. FLASH esetén elegendő néhány „kulcs képkocka” (keyframe) elkészítése, és a szoftver abból generálja a kész animációt. 14


11. ábra. Egyszerű animáció mozgási fázisai

5. Videó, mozgókép 1. Video-alapfogalmak Az analóg képjeleket (videókat) csak digitalizálás után lehet használni számítógépen. Napjainkban már digitális kamerákat használnak, amelyek már felvételkor digitalizálják, tömörítik és rögzítik a videojeleket. A képjelek digitalizálása több lépésben történik, lényegében azonban három fő művelet különböztethető meg: a leképezés, a mintavételezés és a kvantálás. -

Leképezés: kétdimenziós képfüggvény megalkotása az analóg videojelekből; a képfüggvényben minden pont világosság- és színkódja megvizsgálásra kerül.

-

Mintavételezés: a képkockát a mintavételezési frekvencia által megszabott képelemre bontják. Az egyes képelemeket a világosság- és színkód értékét tartalmazó mintavételezett jel határozza meg. Minél több képelem kerül megvizsgálásra, annál jobb minőségű képet kapunk. 15

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA A mintavételezési frekvenciát úgy kell meghatározni, hogy a képelemek vízszintes és függőleges irányú száma megegyezzen vízszintesen a digitális kép soraiban található pixelek számával, függőlegesen pedig a sorok számával. -

Kvantálás: megadott számú biten jelenítik meg a mintavételezett jel értékét.

12. ábra. Videojelek digitalizálása

A képjelek digitalizálásakor az analóg jelből indulnak ki, melyben, analóg formában rögzített képkockák vannak. A digitalizálás eredménye a digitális képállomány, melyben képkockák képpontjainak digitális adatai találhatók. Minden képkocka vízszintesen X számú pixelt, függőlegesen pedig Y számú sort tartalmaz. A digitális képállomány tehát a képkockákat alkotó képpontok halmaza, mely számítástechnikai tárolásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. A digitális videó előnyei az analóg videóval szemben: -

az átviteli csatorna minősége nem befolyásolja a videó minőségét;

-

a digitális videó minőségromlás nélkül másolható, élettartama lényegében korlátlan;

-

a digitális kép hibáinak javítására több lehetőség létezik;

-

különböző programok használatával a digitális mozgóképek jól szerkeszthetők, effektezhetőek.

A digitális videó legnagyobb hátránya, hogy a mintavételezés gyakorisága miatt az adatátviteli sebesség és az igényelt tárhely nagy, így feltétlen szükséges valamilyen tömörítési eljárás használata. A digitális videó állományok méreteit a következők befolyásolják: -

Képméret: minél kisebb a képpontokban számolt képméret, annál kevesebb helyet igényel.

-

Képváltási sebesség: a másodpercenkénti képek száma (angolul frame per second = fps). Minél kevesebb képpel ábrázoljuk a mozgást, annál kisebb lesz a fájl mérete, de túlzottan csökkenteni nem szabad az értéket, mert a látott mozgás darabossá válhat. Általában az animációs állományok alkalmaznak 15 fps-t. Ahhoz, hogy szemünk folyamatosnak

érezze

a

mozgást,

legalább

másodpercenként

25

képre van

szükségünk. -

Színmélység: a mozgókép anyagon belüli színek száma. Ha csökkenteni szeretnénk az állomány méretét, kevesebb színt kell alkalmaznunk.

-

Hangminőség: a hangminőség csökkentésével csökkenthetjük a fájl méretét. Kódolási eljárás: a használt adattömörítő eljárás vagy kódoló program (kodek) típusától is függ az állomány mérete.

16

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA Videotömörítési eljárások A mozgóképek tömörítő és kicsomagoló szoftverének, illetve hardverének neve kodek (codec, coder-decoder vagy copmressor/decopmressor). A kodekek között meg kell különböztetnünk a szoftver-, valamint hardverkodekeket. A kodekek aszimmetrikus működésűek, ugyanis a tömörítési folyamat nagy időt vesz igénybe, míg a kicsomagolás – megjelenítés – rendkívül gyors. A videó állomány fájlformátuma nem tévesztendő össze a kodekkel, valamint nem határozza meg egyértelműen az adott állomány kódolási eljárását. A kész videoállomány lejátszásának feltétele, hogy a felhasználó számítógépén telepítve legyen a kódolási eljárásnak megfelelő kodek. A kodekeket különböző csomagokba gyűjtik, ezt nevezzük Codecpacknak (pl.: Nimo, K-Lite).

Legegyszerűbb,

ha

az

internetről

töltünk

le

lehetőleg

minél

képminőséget

és

frissebb

kodekcsomagokat. A legfontosabb kodekek: -

Cinepak:

Használt

fájlformátum:

mov,

avi.

Jó

megfelelő

színvisszaadást eredményez, de hosszú a kiszámítási ideje. -

Indeo: Használt fájlformátum: mov, avi. Főként olyan felvételek esetében érdemes használni, melyek kevés mozgást tartalmaznak. Nagy felületek esetében remegő képet ad.

-

RLE (Run Length Encoding): Használt fájlformátum: avi. Veszteségmentes és gyors tömörítést eredményez, színmélysége azonban csak 8 bitre korlátozódik.

-

Microsoft Video 1: Alkalmazott fájlformátum: mov, avi. Nagy adatsebességgel dolgozó kódolási eljárás, rövid kiszámítási idő mellett jó képminőséget eredményez.

-

MPEG-1: Alkalmazott fájlformátum: mpeg. Hosszú kiszámítási idő mellett tvminőséget eredményez.

-

DivX: Mpeg4 alapú kodek. A legjobb hatásfokú tömörítést a DivX-szel lehet elérni. Nagyon népszerű a nyílt forráskódú XviD is, de ennek legújabb változatai már eltértek az Mpeg4-szabványtól.

2. Fontosabb video-fájlformátumok -

MPEG: Moving Picture Experts Group által kidolgozott mozgókép, hanganyag és ezek együttesének kidolgozott szabványai. (MPEG 1, MPEG 2, MPEG 4). Az MPEG eljárások veszteséges tömörítési eljárások, melyekkel a nagyfokú tömörítés érhető el. Az MPEG-4 fontossága éppen abban rejlik, hogy az összes MPEG-szabvány nyújtotta lehetőségeket kihasználhatja. Az eljárás az objektumokat önállóan tudja tömöríteni és kibontani.

-

AVI: (Audio Video Interleaved) neve arra utal, hogy az állományban a kép- és a hanginformáció váltakozva követi egymást. Így az AVI-állomány lejátszásakor a számítógép

egymás

után

olvassa

be,

majd

jeleníti

meg

a

kép-

és

a

hanginformációkat. Ez biztosítja, hogy a kép és a hang mindig szinkronban maradjon egymással.

AVI-állományok

általában

tömörítettek

különböző

kodekek

alkalmazásával, a hangadat és a mozgókép együtt tárolódik. Egy AVI fájl kodekje is épülhet MPEG-re, jó példa erre a DivX, amely tulajdonképpen egy MPEG4 szabványú tárolási szabvány. 17


MOV: Az Apple Computer által létrehozott QuickTime fájlformátum multimédiás állományok létrehozásához, szerkesztéséhez, közzétételéhez és megtekintéséhez. A formátum tartalmazhat videót, animációt és képet. Az állományok lejátszásához megfelelő Apple QuickTime Player lejátszószoftver szükséges.

3. Mozgóképkezelő programok Videolejátszó programok: Media Player, BsPlayer, Power DVD, VLC Player, Winamp stb. A videolejátszó programok fő funkciója a mozgóképek lejátszása. A lejátszásnál a leggyakoribb probléma az lehet, hogy számítógépünk nem rendelkezik megfelelő kodekkel. E problémára a megoldás a korábban már említett friss kodekcsomagok letöltése lehet. A videószerkesztő programok fő funkciói: -

filmek digitalizálása;

-

filmek konvertálása különböző képformátomukba;

-

filmek vágása, összefűzése, darabolása;

-

filmek átméretezése, korrekciója, színek beállítása;

-

hang és képadatok külön történő mentése;

-

filmek alámondása, szinkronizálás, hangok beillesztése;

-

újratömörítési műveletek;

-

effektusok, szűrők és áttűnések alkalmazása;

-

filmek feliratozása, címek elhelyezése;

-

filmek rögzítése adathordozókon.

Gyakrabban használt videoszerkesztő programok: Nandub, Virtualdub, Adobe Premier Pro, Windows Movie Maker. A videoszerkesztő programoknak két nagy csoportját különböztethetjük meg szerkesztési mód szerint. Az egyik mód a képes forgatókönyvszerű (történet = storyboard) megjelenítés, amikor az egyes jeleneteket egymás után helyezhetjük el, és az egyes jelenetekre. illetve közéjük különböző beépített vizuális effekteket, áttűnéseket illeszthetünk be. A másik (és professzionálisabb alkalmazásokra jellemző) mód az idősávos (timeline) szerkesztési mód, ahol egy időskálán helyezhetjük el a videó és audió állományokat, illetve a különböző feliratokat és effekteket. Természetesen léteznek olyan szerkesztőprogramok, amelyek mindkét nézetet felkínálják (pl. Movie Maker).

13. ábra. Forgatókönyvszerű szerkesztési mód (Windows Movie Maker) 18


14. ábra. Idősávos szerkesztési mód (Windows Movie Maker)

A videókat egyszerűen szerkeszthetjük a Windows Movie Maker szoftverrel.

15. ábra. A Windows Movie Maker felülete

A bal oldali feladatablak vezet végig a szerkesztés lépésein. A film elkészítését három fő lépésre bontották. Első lépésként külső eszközről (kamera, mikrofon stb.) rögzíthető a videó vagy egy fájlból importálható. A film elkészítéséhez az importált vagy rögzített videót, hangokat és képeket kell felvenni a történetbe vagy az idősorra. A történet, illetve az idősor nézetben szereplő klipek alkotják a projekt tartalmát és a majdani filmet. A felvétel húzással történik, a klipek feloszthatóak, egyesíthetőek, vághatóak az idősoron.

19

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA Ez után történik - második lépésként - a film szerkesztése. Ennél a résznél a filmek érdekesebbé tehetőek a következő elemek felvételével: -

Videoáttűnések: A videoáttűnések a filmben a klipek vagy a képek közötti átmenetet határozzák meg.

-

Videoeffektusok: A videoeffektusok a klipek, a képek vagy a címek megjelenítési módját határozzák meg a projektben és a végleges filmben. Ezekkel különleges hatásokat alkalmazhatunk a filmben. A videoeffektus a videoklip, a kép vagy a cím teljes időtartamára érvényes lesz.

16. ábra. Effektusok és áttűnések (Windows Movie Maker) -

Címek

és

stáblisták:

A

címekkel

és

a

stáblistával

szöveges

információval

egészíthetjük ki a filmeket. Tetszőleges szöveget vehetünk fel, a leggyakoribb adatok közé például a film címe, a készítő neve, a dátum stb. tartozik. A címanimáció megváltoztatása mellett még más módon is meghatározható a cím és a stáblista megjelenítése a filmben. A fenti elemeket húzással, illetve a megfelelő parancsra való kattintással alkalmazhatjuk filmünkben. A harmadik lépés a film befejezése. Ennél a résznél történik a film mentése, a varázsló segítségével egyszerűen és gyorsan menthetők végleges filmként a projektek. A varázsló egyetlen filmben menti a projekt időzítését, elrendezését és tartalmát.

MULTIMÉDIÁS KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAMOK A kommunikációs programok olyan számítógépes alkalmazások, melyek segítségével kommunikációt lehet létesíteni a hálózaton két vagy több ember között. A multimédiás kommunikációs programok egyidejűleg alkalmasak szöveges, audio- és videokommunikációra. A mai modern azonnali üzenetküldők már biztosítják a szöveges kommunikáció mellett a hang- és a mozgóképátvitelt is. 20

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA Egy azonnali üzenetküldő-alkalmazás olyan ügyfélprogram, mely egy azonnali üzenetküldőszolgáltatáshoz csatlakozik. Az azonnali üzenetek váltása alapvetően abban különbözik az e-mailtől, hogy ebben a beszélgetés valós időben folyik. Ezen kívül a legtöbb szolgáltatás megjeleníti a felhasználók elérhetőségi állapotát, például, hogy egy partner éppen aktívan használja-e

a

számítógépet.

Az

efféle

kommunikáció

inkább

hasonlít

valamilyen

telefonbeszélgetéshez, mint levelezéshez. Némely azonnali üzenetküldő-program képes „Nincs a gépnél” üzeneteket is küldeni, amely megfelel a telefonos üzenetrögzítőnek. A multimédiás kommunikációs programok közül elterjedtségben kiemelkedik a Skype (elsősorban internetes telefonálásra használják, de üzenetek küldésére és videohívásra is alkalmas) valamint a Windows Live Messenger. Ez utóbbit fejtjük ki a következő részben. Windows Live Messenger A legnépszerűbb azonnali üzenetküldő alkalmazás a Windows Live Messenger, régebbi

nevén MSN Messenger (MSN = Microsoft Network), melyet a Microsoft fejleszt. A programnak egy egyszerűsített változata beépítésre került a Windows XP operációs rendszerbe, amely szintén a Microsoft.NET Messenger Service-t használja, és Windows Messenger névre hallgat. 2004-ben hozták létre a böngészőalapú MSN Web Messengert, mellyel a szoftver telepítése nélkül cseveghetünk. Amennyiben telepíteni szeretnénk, a keresőprogramban való rákeresés során több hely közül is választhatunk, ilyen például a www.get.live.com oldal is. A Windows Live Messenger fő szolgáltatásai: -

Létrehozhatunk partnerlistát barátokból, családtagokból és munkatársakból, akikkel - ha kapcsolódnak a szolgáltatáshoz - elérhető, szöveges üzeneteket válthatunk. Ezt nevezzük azonnali üzenetküldésnek, vagyis valós idejű szövegalapú csevegésnek. Az üzenetek grafikus hangulatjelekkel gazdagíthatók.

-

Fájlátvitel: képeket, zenét és dokumentumokat küldhetünk partnereinknek.

-

Hangátvitel és webkamera-támogatás: egy másik számítógép felhívásával szóbeli beszélgetést folytathatunk a számítógép mikrofonja, hangszórója és kamerája segítségével.

-

Használhatjuk a Távsegítség szolgáltatást arra, hogy segítséget kérjünk valakitől a számítógép használatához.

-

Mappák megosztása: megoszthatjuk a saját számítógépünkön lévő mappákat partnereinkkel, ezáltal elérhetővé tesszük számukra is annak tartalmát.

-

Beépített több felhasználós játékok, stb.

Fontos megjegyezni, hogy biztonsági okokból a rendszergazdák kikapcsolhatnak bizonyos szolgáltatásokat (fájlátvitel, mappák megosztása, távsegítség stb.)

21

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA Regisztráció, bejelentkezés, partnerek felvétele A program használatához Windows Live ID azonosítóra van szükségünk, amihez regisztráció során juthatunk. A regisztráció ingyenes, mindössze egy e-mail cím szükséges hozzá. A regisztráció a bejelentkező ablakból indítható, majd követni kell a képernyőn megjelenő weboldalon közölt utasításokat.

17. ábra. Windows Live Messenger bejelentkező ablaka

A bejelentkezéshez meg kell adnunk regisztrált e-mail címünket és jelszavunkat. Az üzenetküldéshez szükségünk van egy partnerlistára, amelyre azon ismerőseinket vehetjük fel, akik rendelkeznek Live ID fiókkal, és telepítették számítógépükre a Windows Live Messenger vagy a korábbi MSN Messenger alkalmazást. A partnerek felvétele történhet e-mail cím vagy bejelentkezési név alapján, amennyiben tudja ezek valamelyikét. A Partner keresése segítségével Partnereinkből csoportokat is képezhetünk (Család, Munkatársak, Barátok stb.)

22

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA Azonnali üzenet küldése, megnyitása, fájlok küldése fogadása A partnerek listáján kattintsunk duplán valamelyik elérhető partner nevére, ekkor megnyílik a beszélgetés ablaka. Írjuk be az üzenetet az ablak alsó részébe, majd kattintsunk a Küldés gombra.

18. ábra. Csevegőablak (Windows Messenger)

Azonnali üzenet beérkezésekor megszólal egy hangjelzés, és a Windows tálcán megjelenik egy figyelmeztetés. Ha rákattintunk a figyelmeztetésre, megnyílik az üzenet. Egy fájl küldése vagy fogadása a következőképpen zajlik. Fájl küldése: Válasszuk ki azt a partnert, akinek el szeretnénk küldeni a fájlt, kattintsunk jobb gombbal a nevére, majd válasszuk a helyi menü Fájl vagy fénykép küldése parancsát. A Fájl küldése párbeszédpanelen kattintsunk a küldeni kívánt fájl nevére, majd a Megnyitás gombra. A rendszer azonnal elküldi a fájlátvitelre vonatkozó kérést a partnernek, és jelzi, amikor azt a címzett elfogadja. Fájl fogadása: Ha azonnali üzenetként fényképet vagy egyéb fájlt küldenek, a program megkérdezi, hogy fogadjuk vagy elutasítjuk a fájlt. A beszélgetési ablakban megjelenik a küldő neve, valamint a fájl neve és mérete. Eldönthetjük, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk a fájl áthozatalát. Miután fogadtuk a fájlt, azonnal megnyithatjuk, ha rákattintunk a beszélgetési ablakban látható hivatkozásra.

23

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA Legyünk óvatosak olyan fájlok esetében, amelyeknek az érkezéséről nem tudtunk előre. Mielőtt megnyitnánk a fájlt, azonnali üzenetben érdeklődjünk a feladónál, hogy valóban ő küldte-e azt, a vírusok ugyanis gyakran látszólag ismert feladótól érkező fájlokban bújnak meg. A főbb szolgáltatások a Műveletek menüből is elérhetőek.

19. ábra. Műveletek menü (Windows Messenger)

Hang-és videoszolgáltatások A

Windows

Live

Messenger

programmal

egyszerűen

használhatunk

hang-

és

videoszolgáltatásokat is beszélgetéseinkben. Ezeknek a szolgáltatásoknak az elérhetőségét és

minőségét

nagyban

befolyásolja

a

rendelkezésre

álló

sávszélesség,

továbbá

a

tűzfalbeállítások is. Szükséges hardver- és szoftvereszközök Számítógépek közötti hanghíváshoz a következők szükségesek: -

hangszórók és mikrofon (vagy mikrofonos fejhallgató);

-

egy váltakozó vagy teljes kétirányú hangkártya (váltakozó kétirányú hangkártyával egyszerre csak az egyik fél beszélhet, teljes kétirányú hangkártya használata esetén a két fél egyszerre is beszélhet).

Videohíváshoz vagy webkamera használatához emellett még a következők is szükségesek:

24

-

a számítógépéhez csatlakoztatott webkamera;

-

a webkamera legfrissebb illesztőprogramjai.

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA A hangklip elküldése érdekében kattintsunk a csevegőablak üzenetmezője fölött található Hangklip gombra, és tartsuk lenyomva azt, mondjuk mikrofonba az üzenetünket, majd engedjük fel a gombot. A mikrofon és a hangszórók beállításaiban az Eszközök menü Hangok és videó beállítása pontja nyújt segítséget.

20. ábra. Csevegőablak (Windows Live Messenger)

Beszélgetéseinkhez videoképet is csatolhatunk, ha a főablak vagy egy csevegőablak Videokép menüpontjának segítségével beállítjuk webkameránk képének közvetítését, vagy megtekintjük partnerünk webkamerájának képét. Webkamerás beszélgetés indításához kattintsunk a Videobeszélgetés ikonra. A webkamera beállításaihoz válasszuk az Eszközök menü Webkamera beállításai parancsot. Összefoglalás A multimédiás anyagok lejátszásához és szerkesztéséhez szükséges ingyenes szoftvereket megtalálja az interneten kereső segítségével (Google), de akár

egy

adott helyről

(szoftverbazis.hu) is letölthetők. Lejátszás pl.: Windows Media Player, szerkesztés pl.: GIMP, Audacity, Windows Movie Maker). Telepítésük egyszerű, nem igényel komolyabb szaktudást, illetve beállítást. A képek, a hangok és a filmek szerkesztését az Ön által telepített szerkesztő-programokkal végezheti

el.

A

GIMP

és

az

Audacity

akár

professzionális

szintű

kép-,

illetve

hangszerkesztésre is alkalmas, míg a Windows Movie Makerrel egyszerűen is szerkesztheti videoanyagait. A szöveges, hang- és videokommunikáció megvalósításának célszerű eszköze a Windows Live Messenger, amely ingyenes és egyben sok szolgáltatást is nyújt. A program ingyenesen letölthető, és kiválóan alkalmas akár munkahelyi kommunikációra is. 25




során

használhatja

a

programok

súgóját

és

a

szakmai

1. feladat Készítsen digitális fényképezőgépével lakóhelyén és környékén fényképeket, legalább 20 darabot! Töltse át számítógépére, majd az Ön által használt képszerkesztő programmal végezze el az alábbi tevékenységeket! a) Konvertálja a képeket legalább háromféle formátumba! b) Végezzen átméretezést, forgatást, tükrözést, fényerő- és kontrasztmódosítást! c) Vágjon ki két Ön által készített képből részleteket, és szerkessze össze egy harmadik képpé! 2. feladat Az sdt.sulinet.hu oldalon keressen két hangfelvételt az informatikával kapcsolatban. Mentse le, majd játssza le számítógépén. Az Ön által használt hangszerkesztő program segítségével illessze be egymás után a két fájlt, majd alkalmazzon különböző effektusokat! A hanganyag végére készítsen saját felvételt, amelyen véleményt mond a hallottakról! 3. feladat Készítsen digitális videokamerával felvételt lakóhelyének látnivalóiról! Az elkészített felvételeket töltse át számítógépére, majd vágja meg videoszerkesztő-program segítségével! Alkalmazzon különböző effektusokat és áttűnéseket! Készítsen feliratozást a filmre! 4. feladat Keresse meg az interneten a GIMP képszerkesztő szoftver jelenleg elérhető legfrissebb verzióját angol nyelven! Töltse le, majd telepítse a programot! Írja ide a telepített program nevét és verziószámát!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

26

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA Az angol nyelvű felületet vesse össze az Ön által használt magyar nyelvű szoftver felületével, és ezek alapján írjon le legalább nyolc egymásnak megfeleltethető angol, illetve magyar nyelvű parancsot (menüt). Például: Save as = Mentés másként.

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

27


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Sorolja fel a multimédiás anyagok alkotóelemeit:

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Írja le mi a pixelgrafika, sorolja fel használatának előnyeit és hátrányait!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Karikázza be a vektorgrafikus fájlformátumok betűjelét! a) BMP b) CDR c) EPS d) TIF e) GIF f) PDF g) DWG h) JPG

28

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA 4. feladat Írja le vázlatosan a kijelölt helyre, hogy az Ön által használt képszerkesztő programban hogyan lehet elvégezni a következő műveleteket (menü, billentyűzet, stb.)!

1: A kép méretének duplájára növelése: __________________________________________________________ 2: A kép elforgatása 90 fokkal: _________________________________________________________________ 3: A kép kontrasztjának növelése: _______________________________________________________________ 4: A kép függőleges tükrözése: _________________________________________________________________

5. feladat Írja az alábbi animációval kapcsolatos fogalmak meghatározásának betűjelzését a fogalom mögé: A) Az animáció tervezője csak a kulcsrajzokat készíti el, a mozgást megjelenítő közbenső rajzokat a program végzi el. B) Az objektum megrajzolását követően egy előre definiált bejárandó pályán megmozgatjuk azt. A bejárandó pálya leírása történhet függvények kapcsolatával, egyes szerkesztő programok esetén kurzormozgatással. C) Az animációkészítő-programok képesek a képsorozatokat és a hozzájuk rendelt hangot szinkronba helyezve egy fájlba menteni. D) Az egyik kép néhány képváltás alatt egy másikba tűnik át. A tervező megrajzolja a változás első és utolsó képét, a képek bizonyos pontjai között párosítást végez az egymásba olvasztás érdekében. Utolsó lépésként meg kell adni, hogy az átalakulás hány kép alatt játszódjon le

1: Objektum mozgatása: ______________________________________________________________________ 2: Animáció hangosítása: _____________________________________________________________________ 3: Fázisrajzolás (tweening): ___________________________________________________________________ 4: Képúsztatás: _____________________________________________________________________________

29

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA 6. feladat A felsorolt fájlformátumokat írja a megfelelő helyre! MOV, GIF, WAV, MPEG, AVI, WMF, MIDI, MP3, JPG

Képfájlok: _________________________________________________________________________________ Hangfájlok: ________________________________________________________________________________ Videofájlok: _______________________________________________________________________________

7. feladat Sorolja fel a leggyakrabban alkalmazott kodekeket!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

8. feladat Sorolja fel a Windows Live Messenger fő szolgáltatásait!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

9. feladat Írja le a digitális videó előnyeit az analóg videóval szemben!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ 30


MEGOLDÁSOK 1. feladat Szöveg; Képek, grafikus elemek; Hang; Animáció; Videó (mozgókép) 2. feladat A pixelgrafika a képet függőleges és vízszintes irányban rácsszerűen pontokra osztja fel, majd minden képpontról tárolja annak szín- és fényerősség-információit. Előnyök: a képpontok egyesével, vagy csoportosan könnyen módosíthatóak; valósághű képábrázolás. Hátrányok: nagy fájlméret, görbéket csak törten, szakaszosan ábrázol; foltszerű ábrák; képek manipulálásakor (pl.: kicsinyítés, nagyítás) torzítás, minőségromlás lép fel. 3. feladat Vektorgrafikus fájlformátumok:b); c); f); g); 4. feladat Megoldások GIMP-ben 1. Eszközök/Átalakítóeszközök/Átméretezés 2. Eszközök/Átalakítóeszközök/Forgatás 3. Eszközök/Színeszközök/Fényerő-kontraszt 4. Eszközök/Átalakítóeszközök/Tükrözés 5. feladat 1: Objektum mozgatása:

B)

2: Animáció hangosítása:

C)

3: Fázisrajzolás (tweening):

A)

4: Képúsztatás:

D)

31

BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA 6. feladat Képfájlok: GIF; WMF; JPG Hangfájlok: WAV; MIDI; MP3 Videofájlok: MOV; MPEG; AVI 7. feladat Főbb kodekek: Cinepak, Indeo, RLE, Microsoft Video 1, MPEG -1, DivX 8. feladat Windows Live Messenger fő szolgáltatásai: -

Azonnali üzenetküldés, vagyis valós idejű szövegalapú csevegés.

-

Fájlátvitel: Képeket, zenét és dokumentumokat küldhetünk partnereinknek.

-

Hangátvitel, és webkamera-támogatás.

-

Távsegítség.

-

Mappák megosztása.

-

Beépített több felhasználós játékok, stb.

9. feladat A digitális videó előnyei az analóg videóval szemben: -

az átviteli csatorna minősége nem befolyásolja a videó minőségét

-

a digitális videó minőségromlás nélkül másolható, élettartama lényegében korlátlan

-

a digitális kép hibáinak javítására több lehetőség létezik

-

különböző programok használatával a digitális mozgóképek jól szerkeszthetők, effektezhetőek

32


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Csánky Lajos: Multimédia PC-s környezetben. LSI, 2000. Holzinger, Andreas: A multimédia alapjai. Kiskapu, 2004. Steinmetz, Ralf: Multimédia : bevezetés, alapok. Springer Hungarica Kiadó Kft., 1995. Tóth Dezső: Multimédia mikroszámítógépes környezetben. LSI, 1995.

AJÁNLOTT IRODALOM Holzinger, Andreas: A multimédia alapjai. Kiskapu, 2004. sdt.sulinet.hu

33





Szigethy Géza Attila

A munkahely és a környezet védelme



A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME

A MUNKA-, A TŰZ- ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPFOGALMAI, SZABÁLYRENDSZERE

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Életünk minden színterén elsődleges szempont az élet-, vagyon- és az emberi épített és természetes környezet védelme. Különösen igaz ez a munkahelyekre, ahol a munkáltató és a munkavállaló az állam által szabályozott körülményeket kell, hogy biztosítson, kialakítson és betartson. Környezetünkben, a munkahelyünkön és a magánéletben

egyaránt, nap mint nap

tapasztalhatjuk azt a nagyléptékű műszaki-technikai fejlődést, amely egyre több információ megszerzését, átadását teszi szükségessé az új körülményekből adódó esetleges veszélyek, veszélyhelyzetek elkerülése érdekében. Az Európai Unió tagországaiban egységes, kötelezően előírt szabványok, környezetvédelmi előírások kerültek megalkotásra és bevezetésre a munka-, baleset- és környezetvédelem területén. Ezek az előírások az adott tagország hatályos jogszabályi környezetében jelennek meg, és lelhetők fel. Mint munkavállalónak vagy munkáltatónak, de magánemberként is fontos ismernünk ezeket a törvényi rendelkezéseket, ha nem is szó szerint, de tartalmukat és céljaikat tekintve mindenféleképpen. Ezek a jogszabályok és standardok szabályozzák a munkával kapcsolatos tevékenységek során az összes érintett szereplő jogait és kötelezettségeit. -

Melyek a jogszabályi környezet e témakört érintő fő területei?

-

Mire terjednek ki és mit írnak elő a jogszabályok?

Tekintsük

át

az

ezzel

kapcsolatos

alapfogalmakat

és

a

legfontosabb

jogszabályi

rendelkezések ránk vonatkozó tartalmát!

1


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. Munkavédelem Munkavédelem alatt a munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények összességét értjük. A munkavédelem célja: a biztonságos és egészségre nem ártalmas, a dolgozók munkahelyét kímélő körülmények megteremtése. A munkavédelem területei: -

Baleset-elhárítás, biztonságtechnika

-

Munkaegészségügy

1. ábra. A munkavédelem szabályozási rendszere

2

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Központi államigazgatási szervek: -

Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet (OMMF)

-

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

-

Magyar Bányászati Hivatal (MBH)

2. Balesetvédelem Balesetnek nevezzük az olyan esetet -

amely az ember akaratától függetlenül,

-

külső hatásra,

-

hirtelen következik be, és

-

egészségkárosodást vagy

-

halált okoz.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben éri.

(A munkahelyre be- és onnan elmenetel közben bekövetkezett baleset is munkahelyi balesetnek számít, ha az utat nem szakítjuk meg, nem teszünk kerülőt.) A munkahely Minden olyan szabad vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. A munkahely fogalmába tartozik az oktatási intézmény, az oktatási helyiségek, a laborok, a tanműhelyek, a szükséges raktárak, a menekülési utak stb. A munkabaleseteknél minden alkalommal jegyzőkönyvet kell írni, azt a felügyeleti szervnek és a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak jelenteni kell! A munkabalesetek lehetséges okai: -

személyi jellegű okok (pl.: figyelmetlenség),

-

tárgyi jellegű okok (pl.: hibás munkaeszköz),

-

természeti határ jellegű okok (pl.: katasztrófa).

3


3. Tűzvédelem A tűzvédelmet szabályzó jogszabályok és más hasznos tűzvédelmi ismeretanyagok megtekinthetők az interneten, a tűzvédelmi információs honlapon. http://www.tuzinfo.hu1 A tűzvédelem feladatai: -

a tűzesetek megelőzése,

-

a tüzek eloltása,

-

a tüzek keletkezési körülményeinek kivizsgálása.

Az állampolgárok tűzvédelmi feladatai -

Aki tüzet észlel, köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzoltóságnak!

A TŰZOLTÓSÁG TELEFONSZÁMA: 105, ÁLTALÁNOS SEGÉLYHÍVÓ SZÁM: 112 -

A tűz jelzéséhez mindenki köteles a saját tulajdonában lévő telefont, járművet rendelkezésre bocsátani.

A tűzjelzésnek tartalmaznia kell a következőket: -

a tűzeset pontos helyét, címét,

-

mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben,

-

emberélet van-e veszélyben,

-

a jelző személy nevét,

-

a tűzjelzésre használt készülék telefonszámát.

Gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi feladatai A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tűzvédelmi követelmények betartásáról, kötelesek: -

a tűzvédelmi berendezéseket, készülékeket üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről gondoskodni,

-

tűzvédelmi

szabályzatot

készíteni,

amennyiben

5

főnél

több

munkavállalót

foglalkoztatnak, -

gondoskodni a dolgozók tűzvédelmi oktatásáról,

-

gondoskodni arról, hogy a dolgozók be is tartsák a tűzvédelmi szabályokat.

A tűz keletkezésének három, egyidejű feltétele:

1

-

éghető anyag,

-

oxidálóanyag,

-

megfelelő hőmérséklet.

http://www.tuzinfo.hu/?oldal=jogszabalyok (2010.11.02)

4

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME A tűzoltáskor a feltételek valamelyikét kell megszüntetnünk. A tűz oltásának lehetséges módszerei: -

A tűz közvetlen környezetéből el kell távolítani az éghető anyagokat, illetve az éghető anyag utánpótlását meg kell szakítani, ezáltal a tűz tápforrása megszűnik.

-

A tüzek esetében az oxidálóanyag leggyakrabban a levegő oxigénje, ezért az éghető anyag levegőtől való elzárása jelent megoldást.

-

A hőmérsékletcsökkentés módszerében egyrészt az égő anyagot a gyulladási hőmérséklet alá hűtjük, másrészt a még nem égő, de a tűz közelében lévő anyagokat gyulladáspont alatti hőmérsékleten tartjuk.

Az égés fajtái és jellemzői -

-

Gyors égés: 

magas hőmérsékleten,



jelentős hő és fény keletkezésével,



nagy sebességgel lejátszódó folyamat.

Lassú égés: 

alacsony hőmérsékleten,



fényjelenség nélkül,



kis sebességgel lejátszódó folyamat.

A hőtermelés összes mennyisége ugyanaz, mint a gyors égésnél, csak ez sokkal lassabban játszódik le, így a hőt a környezet el tudja vezetni az anyag meggyulladása nélkül. -

Tökéletes égés: 

az éghető anyag teljes mértékben oxidálódik.

Tökéletes égés esetén az égéstermékek már nem tartalmaznak éghető anyagot. A hétköznapi életben a legritkább esetben fordul elő tökéletes égés, mivel ehhez jelentős légfeleslegre van szükség. -

Tökéletlen égés: 

az

éghető

anyag

nem

oxidálódik

teljes

mértékben,

mivel

nem

áll

rendelkezésre megfelelő mennyiségű oxigén.

Ilyenkor az égéstermékek még éghető anyagot is tartalmaznak. -

Kémiai robbanás: 

nagyon rövid idő alatt,



nagy égési sebességgel,



jelentős hő- és gázfejlődéssel járó folyamat.

A zárt térben bekövetkező robbanás a nagy mennyiségű gáz jelentős nyomása miatt igen pusztító hatású. 5

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME -

Izzással való égés: 

az éghető anyag nem bocsát ki magából gázokat, gőzöket, ezért lánggal égés nem jöhet létre.

A tűzoltáshoz használható anyagok és berendezések jellemzői: -

Víz: 

a leggyakrabban használt tűzoltó anyag,



a tűz mindhárom feltételét meg lehet vele szüntetni,



nem használható elektromos tüzek oltásához, mivel vezeti az elektromos áramot,



nem használható a víznél kisebb sűrűségű anyagok oltásához (pl. olaj), mivel az úszik a felszínén, így az oltóvízzel tovább tud terjedni a tűz.

A víz mint oltóanyag használata kerülendő olyan helyeken, ahol a tárolt anyagokban vagy eszközökben a járulékos károk túl nagyok lehetnek (pl. irattár). -

Szén-dioxid: 

A levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, amely az égést nem táplálja, kiszorítja az oxigént a tűz közeléből.

-

Por: 

A tüzet elzárja a levegő oxigénjétől, ezzel fejti ki tűzoltó hatását. Olyan helyeken is jól alkalmazható, ahol az oltóvíz komoly károkat okozna (pl. irattár, múzeum).

-

-

Hab: 

Az oltóhabok olyan rendszerek, amelyeknél folyadékban gáz van eloszlatva.



Nem használható elektromos tüzek oltására.



A tüzet elzárja a levegő oxigénjétől, ezzel fejti ki tűzoltó hatását.

Halon: 

Nagy sűrűségű szerves gáz.



A levegő oxigénjétől zárja el a tüzet.



Az ózonréteget károsítja, ezért ma már csak néhány kritikus helyen és esetben szabad alkalmazni.

Tűzoltó eszközök: Azok az eszközök, amelyek alkalmasak a keletkezésben lévő, valamint a kis tüzek gyors eloltására. Például:

6

-

vödrök,

-

ásók, lapátok,

-

tűzálló ponyvák,

-

tűzoltó készülékek: 

porral oltó,



vízzel oltó,



habbal oltó,



szén-dioxiddal oltó,



halonnal oltó.

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Anyagok és helyiségek tűzvédelmi osztályba sorolása A tűzvédelem az anyagokat éghetőségük alapján úgynevezett Tűzveszélyességi osztályokba sorolja (az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet). Ezek az alábbiak: -

„Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” 

Jelzése „A”.



Idetartozik az olyan anyag, amelynek bármely halmazállapotában heves égése, robbanása

indító

gyújtásra,

illetőleg

más

fizikai,

kémiai

hatásra

bekövetkezhet.  -

Az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20 Celsius-fok.

„Tűz- és robbanásveszélyes” 

Jelzése „B”.



Idetartozik az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet,



az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20 Celsius-foknál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50 Celsius-fok.

-

„Tűzveszélyes” 

Jelzése „C”.



Idetartozik az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 Celsius-fok,



az a folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 50 Celsius-foknál nagyobb, de legfeljebb 150 Celsius-fok,

 -

az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével.

„Mérsékelten tűzveszélyes” 

Jelzése „D”.



Idetartozik az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 300 Celsiusfoknál nagyobb,

 -

az a folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 Celsius-foknál nagyobb.

„Nem tűzveszélyes” 

Jelzése „E”.



Idetartozik minden nem éghető anyag.

Azok a helyiségek, amelyekben a fent meghatározott anyagokat előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, az anyag tűzveszélyességi osztálya szerint kerülnek osztályba sorolásra. A DOHÁNYZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Égő cigarettát vagy szivart, pipát, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol tüzet vagy robbanást okozhat! Nem jelölhető ki dohányzóhely ott, ahol a technológiai rendszer során alkalmazott anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása, valamint a nemzeti szabványban előírt tiltások erre rendelkeznek, illetve ott, ahol a létesítmény fenntartója arra intézkedik.

7

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME A dohányzásra és a dohányzóhelyek kijelölésére a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény előírásait kell érvényesíteni, melyre az intézmény vezetőjének a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások figyelembevételével kell intézkednie. Dohányzóhelynek

csak

olyan

helyiség

jelölhető

ki,

amelyet

a

nemdohányzók

rendeltetésszerűen nem használnak és közlekedőhelyiségből vagy térből nyílik. Nem jelölhető ki dohányzóhely: -

oktatás, képzés céljára szolgáló helyiségben,

-

étkezésre szolgáló helyiségben,

-

mellékhelyiségben,

-

rendezvény- vagy tárgyalóhelyiségben,

-

ügyfélforgalmat lebonyolító helyiségekben,

-

ahol azt a tűzvédelmi vagy egyéb előírások tiltják (pl.: kórterem),

-

irodahelyiségekben.

Az irodahelyiségek tűzvédelmére vonatkozó előírások: 1. Irodahelyiségben éghető folyadékot, robbanóanyagot, robbanékony gázokat stb. még átmenetileg sem szabad tárolni. 2. A munkaidő befejezése után a helyiségben az arra kijelölt személy köteles ellenőrizni az előírt megelőző rendszabályok betartását, úgymint 

az áramtalanítást,



az ajtók, ablakok zártságát,



a közlekedőutak szabad, eltorlaszolatlan állapotát,



egyéb gyújtóforrás (pl. égő dohány stb.) hiányát.

3. Üzemszünetben (munkaidőn kívül stb.) a helyiségek kulcsait központi, tűz esetén hozzáférhető helyen kell tárolni. 4. A papírkosarakba (éghető helyre) hamutartót, égő, parázsló dohányt vagy felszerelést üríteni tilos! 5. Villamos berendezéseket (főzőlapot, kávéfőzőt stb.) csak a rendszeresített, nem éghető anyagú zsámolyon szabad elhelyezni, és azokat az üzemeltetés befejeztével a hálózatról le kell választani! 6. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan biztonságos távolságot kell tartani, hogy a meghibásodás vagy túlmelegedés esetén se okozhasson tüzet. Elektromos berendezést vízzel oltani tilos! 7. A villamos berendezéseket és eszközöket a portól és a szennyeződéstől veszélyessé válás előtt meg kell tisztítani. 8. Hibás, védőberendezés nélküli villamos eszközöket üzemeltetni tilos! Használaton kívüli elektromos felszereléseket, berendezéseket ki kell iktatni az áramkörből, és le kell szerelni (számítógépeket csak akkor, ha szünetmentes áramforrással felszerelt). 9. Elektromos berendezéseket csak szakember javíthat. 10. A tevékenység során keletkezett éghető anyagokat, hulladékokat stb. folyamatosan, de legalább műszakonként el kell távolítani. 8

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Tűzvédelmi oktatás A tűzvédelmi szabályokat akkor lehet betartani, ha ismerjük őket. A munkavállalók és a tevékenység során velünk kapcsolatba kerülő ügyfelek egyaránt okozhatnak tüzet. Ennek

kivédése

érdekében

előzetesen

meg

kell

ismertetnünk

velük

a

tűzvédelmi

szabályokat. Ha ezt igazolható módon — dokumentálva — tesszük, akkor a szabályok megszegése miatt bekövetkező tűzesetek következményeiért nekik kell vállalniuk a jogi felelősséget. Csak olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki a munkájához szükséges tűzvédelmi ismeretekkel tisztában van. Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szól. Az ismeretek átadásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Bizonyos dolgokra akkor is folyamatosan emlékeztetnünk kell másokat, ha rendszeresen megtartjuk a tűzvédelmi oktatást. Ide sorolandó a tűz- vagy robbanásveszély, a dohányzás és a nyílt láng használatának tilalma, bizonyos magatartási szabályokra való utalás. Ezeket a dolgokat, magatartási szabályokat piktogrammal, felirattal kell jelölnünk az adott helyiség bejáratánál, illetve a helyiségen belül. A jelölésnek jól láthatónak és maradandónak kell lennie. Miről kell szólnia a tűzvédelmi oktatásnak, mit kell oktatni? -

Általánosságban a tűzvédelmi szabályokat,

-

a tevékenységet érintő szabályokat,

-

a tűzjelzés módját,

-

a tűz esetén szükséges feladatokat,

-

a menekülési-mentési lehetőségeket,

-

ha van, akkor a tűzvédelmi szabályzatot.

A tűzriadó tervét, azaz a tűz esetén szükséges feladatok végrehajtását gyakoroltatni kell évente legalább egy alkalommal. Indokolt évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatást tartani. Az oktatás gyakoriságát a tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. Új belépő munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt oktatásban kell részesíteni. Soron kívüli oktatást indokolt tartani, pl. tűzesetet követően, vagy ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás következik be (pl. a tevékenységhez használt anyagok tűzveszélyessége változik).

9

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Hogyan kell dokumentálni az oktatást? Az írásos dokumentálást jogszabály csak a tűzvédelmi szabályzat oktatásánál követeli meg, de bármilyen tűzvédelmi oktatás megtörténtét érdemes oktatási naplóban rögzíteni. A naplóban fel kell tüntetni az oktatás helyét, idejét, az oktatás tárgyát, az oktatásra kötelezettek létszámát és az oktatáson megjelentek létszámát, az oktató nevét az oktatottak nevét, aláírását. A tűzriadó-gyakorlat tapasztalatait szintén írásban kell összegezni. Itt a gyakorlat időpontja és helye mellett célszerű kitérni a tűzriadóterv végrehajtása során tapasztalt

hibákra,

az

eredményességre,

az

épületben

tartózkodók

riasztására,

az

épület(rész) kiürítéséhez szükséges időre. Nem baj, ha előjönnek a hibák, az esetleges felkészületlenség ekkor még nem okoz bajt, de a tapasztalatok segíthetnek helytállni egy valódi tűzesetnél. Tűzvédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni a gazdálkodó szervezeteknek, ha -

a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,

-

ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek,

-

kereskedelmi szálláshelyet tartanak fenn,

-

a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén.

A tűzvédelmi szabályzat fő tartalmi elemei: -

a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai és kötelezettségei,

-

a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályok,

-

a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolása és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályok, előírások,

-

a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok, előírások,

-

a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelmények,

-

a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladata.

Mellékleteként tűzriadótervet kell készíteni -

az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre,

-

a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre,

-

azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat,

-

kereskedelmi szálláshelyre,

-

az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő, zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.

10

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME A tűzriadótervnek tartalmaznia kell -

a tűzjelzés módját,

-

a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját,

-

a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés technológiai folyamata, áramtalanítás stb.),

-

a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízvételi helyek megjelölésével.

4. A környezet védelme A

munkahely

minősége

alapvetően

befolyásolja

a

munkateljesítményt.

Az

irodai

munkahelyek kialakítása, berendezése és működtetése számtalan olyan kérdést vet fel, ami közvetve vagy közvetlenül hatással van az emberi és a természeti környezet védelmére. Mi tehetünk környezetünk védelmében?2 Hogyan lehet emberibb és környezetbarátabb, „zöldebb” irodánk? Néhány praktikus tanács: -

Igyekezzünk biztosítani a megfelelő méretű személyes teret, illetve gondoskodjunk a közösségi terek kellemes kialakításáról!

-

Ne engedjük, hogy egyes munkatársak hangos zenehallgatással vagy más módon zavarják a többiek munkáját!

-

A hálózati nyomtatókat, fénymásolókat lehetőleg helyezzük az irodán kívülre, ezzel csökkentve a levegőterhelést, a zajterhelést, illetve a gépek körüli sürgés-forgást!

-

Használjunk újrahasznosított papírt, illetve a vázlatokhoz akár a már hulladéknak minősített nyomatok másik oldalát!

-

Védjük az irodánkat a felesleges költséget termelő magáncélú felhasználástól!

-

Használjunk a nyomtatókhoz valamilyen kód alapján azonosítható, személyes bejelentkezési megoldást!

-

Használjunk inkább egy-két nagyobb teljesítményű hálózati nyomtatót, mint sok kicsit, mivel ez a hatékonyabb megoldás!

-

A nem végleges nyomatok készítésekor használjuk a takarékos „draft”, vázlat üzemmódot, de ennél is jobb, ha csak a végleges változatot nyomtatjuk papírra!

-

A hulladék papírt mindig gyűjtsük össze, illetve használjunk lehetőleg minél több papír nélküli megoldást!

-

A készülékek és berendezések karbantartására kössünk szervizelési szerződést, ezzel biztosítva a folyamatos karbantartást és szakfelügyeletet.

2

http://nonstopuzlet.hu/hatekonyabbak-a-zold-munkahelyek-20080825.html

11

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Számítógépek és monitorok használata Tévhit, hogy a folyamatos számítógépes irodai munka betegségekhez vezet. Fontos azonban, hogy ha nem megfelelő minőségű gépek előtt töltjük napjainkat, valóban káros következményeket tapasztalhatunk. A látásunk romlása, a rendszeres fejfájás, migrén és a monitorbeállítások között gyakorta kapcsolat fedezhető fel. Az emberi szem bizonyos frissítési frekvencia alatt nem képes tartósan követni a monitoron váltakozó képeket, és ez főképpen a régebbi monitorokon – alig érzékelhető – villódzás miatt akár epilepsziát is kiválthatott. A mai modern TFT monitorok esetében inkább a kontraszt hiánya terhelheti meg látásunkat. Nagyon fontos, hogy az íróasztalunk lehetőleg jól árnyékolható helyen, a monitorunk pedig megfelelő háttérvilágítással rendelkezzen! Ehhez általában olyan helyi világításra van szükség, amelyet magunk állíthatunk be igényeink szerint, hiszen a nagy teljesítményű plafonvilágítások nem csak pazarlók, de legtöbbször zavarók is a számítógépes munkahelyeken. A folyamatosan végzett ülőmunka, a sok gépelés szintén okozhat problémákat, bár ezek többsége megelőzhető megfelelő eszközökkel. A megfelelő munkaasztal-világítással, az ergonomikus (jelentése: „Tervezésben: A test és a lélek sajátosságait tudatosan figyelembe vevő. Kivitelezésben: A használó testét és lelkét nem

károsító.”)3

kialakítású

eszközökkel,

és

az

egészséges

tartást

javító

ülőalkalmatosságokkal sokat javíthatunk a számítógépes munkahely kockázatain. A folyamatos ülés hatásait pedig rendszeres mozgással, illetve a munkánkba beillesztett pihenőkkel enyhíthetjük. Nagyon fontos, hogy gépeink legyenek kikapcsolva, amikor nem dolgozunk velük. Nem is gondolnánk, hogy mennyi energiát pazarolunk egy bekapcsolva felejtett számítógéppel, illetve a készenléti állapotban hagyott eszközökkel. Ha

nem

használjuk,

kapcsoljuk

ki

a

monitorokat,

hangszórókat,

vezeték

nélküli

eszközeinket! A munkahelyi „légkör” A modern irodákban már egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hűtés és a fűtés kérdéseire. Az bizonyos, hogy még a legkorszerűbb berendezések is sokféle egészségügyi kockázatot rejtenek magukban, sajnos a régebbiek pedig ezek sokszorosát. A rosszul elhelyezett, helytelenül beállított, elhanyagolt légkondicionáló készülék nem csak az allergiásoknak okozhat problémákat. A megfázás, az allergia, a különböző bőrproblémák szinte teljesen egyértelmű magyarázata lehet egy rosszul tervezett rendszer, egy nem tisztított szűrő vagy a túlzott használat.

3

http://www.idegen-szavak.hu/keres/ergon%C3%B3mikus (2010.11.02)

12

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME A légkondicionáló legtöbbször nem cseréli a levegőt, csupán hűti vagy fűti. A szellőztetést nem helyettesíti, inkább csak a port keveri a szobában. Nem beszélve a munkahelyen felhalmozódó káros anyagokról, allergénekről. Az irodában elhelyezett növények ugyan számos esetben hatékonyan kötnek meg mindenféle káros anyagot, de a modern irodák többségében felesleges pénzkidobásnak gondolják a cserepes dísznövények beszerzését. A

légkondicionáló

Szellőztetéssel

egyébként

egyszerre

nyáron

használva

is

pedig

a

legnagyobb

energiapazarló

energiafogyasztónk

lehet.

és

meleg

értelmetlen.

A

elhárítására legtöbbször elegendő megoldás lenne egy jól tervezett árnyékoló berendezés és a megfelelő szigetelés. Az igazi „zöld” iroda A takarékosság a beszerzésnél kezdődik, a mindennapos odafigyeléssel folytatódik, illetve az újrafelhasználással végződik. A különböző eszközökön ma már feltüntetik a származást és a környezetbarát jelleget. Érdemes az ilyen címkéket, tanúsítványokat keresni, mert az ellenőrzött minőségű termékek a saját irodánkat is környezettudatosabbá teszik. Nem elhanyagolható az alkalmazottak képzése és motiválása sem, hiszen rajtuk múlik, hogy mennyit használnak az amúgy környezettudatos termékekből, mennyit pazarolnak az egyre dráguló energiából, illetve mennyire képesek a cégkultúrának megfelelően gondolkozni. A környezettudatos viselkedés ma már egészen komplex gondolkodást igényel a vezetőktől és az alkalmazottaktól egyaránt. A hatásait tekintve viszont jelentős javulást hozhat a cég hatékonysági mutatóiban a jobb teljesítmény, a kevesebb kieső munkanap, a kevesebb elpazarolt energia forintokra fordítható értéke.

Pályázati forrásból támogatott projektek esetén horizontális vállalásként előírják a támogatott szervezet számára azt, hogy a környezeti fenntarthatóság érdekében működésüket számszerűsíthető mértékben a környezet védelmének irányába változtassák.

5. Munkahelyek létesítése, kialakítása, ergonómiája Üzemek kialakításánál, létesítésekor figyelembe kell venni a meglévő épített (lakó-), és a természeti környezet adottságait, azok védelmét biztosítani szükséges. Új ipari létesítmény telepítését lehetőség szerint ipari övezetben kell megvalósítani. Figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt, a folyók folyási irányát. Szükség esetén védőövezetet (pl.: erdő) kell létesíteni.

13

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Az üzem elrendezésének típusai: -

Pavilon rendszerű: 

több kicsi, földszintes épület egymástól távol,



előnye: a zaj csökken, és minden helyiség világos,



hátránya: ha kapcsolódó munkamenet van, fűtése több energiát vesz el, mert minden épületet külön kell fűteni. (Az épületek egymásnak nem adják át a hőt).

2. ábra. Pavilon jellegű üzemépület -

Tömb rendszerű: 

egy épület (többszintes is lehet),



előnye: nem kell szállítani az épületek között, nagyobb a rakfelület, kevesebb energia kell a fűtéshez,



hátránya: a zajszint megnő.

3. ábra. Tömb jellegű üzemépület 14

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Belső kialakítási szempontok: -

Megfelelő hely legyen

Iparilag



a közlekedésre,



szállításra,



a víz- és szennyvízelvezetésre, valamint



a szeméttárolás megoldására.

szennyezett

víz

nem

kerülhet

a

szennyvízhálózatba.

Az

üzemi

hulladék:

újrahasznosítható, de nem azon a helyen, hanem más ipari létesítménybe elszállítandó. A szemét elkülönítendő és megsemmisítendő, nem lehet újra felhasználni. -

Megfelelő szociális létesítmények kialakítása: 

A létszámnak és munkahelynek megfelelően kell kialakítani megfelelő mennyiségű



zuhanyozót,



öltözőt,



társalgót,



étkezőt,



pihenőhelyiséget,



kijelölt dohányzóhelyet stb.

-

Fűtés és szellőzés, és a tevékenységhez megfelelő világítás kialakítása.

-

Biztosítani

kell

a

megfelelő

hőmérsékletet,

páratartalmat

és

a

minimális

szennyezőanyag-koncentrációt. Világítási színdinamika Arra kell törekedni, hogy a természetes megvilágítást közelítsük meg. Az ablak felületének el kell érnie a padló felületének 1/8 részét. A mesterséges világítással szemben támasztott követelmények: -

Megfelelő fényerősség legyen (idetartozik, hogy a különböző munkaköri feladatok ellátásához különböző megvilágítás lehet szükséges).

-

Káprázatmentes legyen (villogás elkerülése).

Egyfázisú fénycsövet forgó motor mellett tilos használni! -

Megfelelő árnyék (a munkaanyag vagy -felület jó irányból való megvilágítása) és színhatás legyen (hideg szín elkerülése).

-

Egészségre ne legyen ártalmas.

-

Gazdaságos és üzembiztos legyen.

-

Esztétikus és könnyen karbantartható legyen.

-

A színdinamika célja, hogy a dolgozókat ért egyoldalú és káros hatásokat ellensúlyozza.

15

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Színpárok: -

hideg (világoskék, zöld, szürke, fehér) – meleg (narancssárgától a pirosig)

-

izgató (narancssárga, piros, lila) – nyugtató (zöld)

-

könnyű (világos) – nehéz (sötét)

-

közelítő (világos) – távolító (sötét)

6. Munkaegészségügy A munkaegészségügy célja: a munkavégzés során bekövetkező esetleges ártalmaktól megvédeni a dolgozót. Feladatai: -

a környezeti hatások pozitív irányú befolyásolása,

-

a munkateljesítmény növelése: a munkaeszközök állagának javítása, karbantartása,

-

foglalkozási ártalmak megelőzése, megszüntetése: a munkavállalók egészségének rendszeres ellenőrzése (alkalmassági vizsgálat, rendszeres vizsgálatok).

FOGLALKOZÁSÁRTALOM ÉS BETEGSÉG Egyoldalú igénybevétel: -

Oka: a tartós kényszerű testhelyzet.

-

Ártalmai: csontrendszeri, ízületi és izomrendszeri elváltozások.

-

Megelőzése: A munkafolyamat gépesítésével, munkaszünet beiktatásával és egyéni védőeszközök biztosításával.

Rázkódás: -

Oka: pneumatikus szerszámok, munkagépek és járművek okozhatják.

-

Ártalmai: hajszálérgörcs, csontritkulás, izomgyulladás és idegi túlterhelés.

-

Megelőzése: lengéscsillapítók beszerelésével, napi munkaidő csökkentésével és munkaszünet beiktatásával.

Zaj: hangerőség és a hang frekvenciája: -

Ártalmai: 80-90 dB-től ártalmas. Halláskárosodást, figyelemcsökkenést, vérnyomásnövekedést és hőemelkedést, valamint súlyveszteséget okoz.

-

Megelőzése: zajszint csökkentése, hangszigetelés és fülvédő, fülhallgató használata.

Sugárzás:

16

-

Hő okozta, infravörös, ultraibolya és ionizáló sugárzás létezik.

-

Infravörös sugárzás: származása hő kibocsátásánál.

-

Ártalmai: a hajszálerek kitágulnak, a bőr elvékonyodik és kiszárad.

-

Megelőzése: védőruha, lánc- és vízfüggöny.

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Ultraibolya sugárzás: -

Keletkezhet hegesztés közben.

-

Ártalmai: kötőhártya-gyulladás és égési sérülés.

-

Megelőzése:

védőszemüveg,

védőpajzs.

Higanygőzlámpát

csak

3,5

méter

magasságban szabad felszerelni. Ionizáló sugárzás: -

Keletkezése: röntgensugarakkal.

-

Ártalmai: csontvelő-károsodás, sejtek roncsolódása, az anyagcsere és az ivarsejtek károsodása.

-

Megelőzése: ólomkötény, ólomköpeny és egyéb védőruha.

Porártalom: -

Szerves és szervetlen formáját különböztetjük meg.

-

Ártalmai:

-



szerves: állati, növényi eredetű, ami allergiát okoz,



szervetlen: szilikózist okoz.

Mindkettő ellen légszűrővel, elszívóval és mosdóhelyiséggel védekezhetünk.

Vegyi ártalom: -

Folyadékok: 





-

Benzin: ∘

Hatásai: fejfájás és hányinger.

∘

Megelőzhető: szellőztetéssel és elszívó berendezéssel.

Aceton: ∘

Megtalálható festékekben, oldószerekben.

∘

Ártalmai: fejfájás, hányinger és gyomorfájás.

∘

Megelőzése: száraztechnológiás eljárás és szellőztetés.

Metilalkohol: ∘

Ártalmai: fejfájás, hányinger és légzésbénulás.

∘

Megelőzése: az anyag színezése és felcímkézése, felhívás a méregre.

Szilárd halmazállapotú anyagok: 

Ólom: ∘

Csak hagyományos akkumulátor gyártása közben érintkezik vele a

munkás. ∘

Ártalmai: vérképzőszervek károsodása.

∘

Megelőzése: fekete-fehér öltözők és tisztálkodási helyiségek kialakítása

(két egymástól elzárt öltöző, melyet egy zuhanyzó választ el). 

Higany: ∘

Mivel szobahőmérsékleten éri el a forráspontot, ezért gőzveszély áll fenn.

∘

Ártalmai: elnyomja az idegrendszer működését.

∘

Megelőzése: légzésvédő felszereléssel.

17

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME 



Kadmium: ∘

Megtalálható a rozsdamaróban és elemekben.

∘

Ártalmai: megtámadja a szívet, a légutakat és a vesét.

∘

Megelőzése: elszívó berendezéssel és gyógyszerekkel.

Króm: ∘

Megtalálható általában mindenen, korrózióvédelemként és díszítésként.

Anyagra való felvitele gőzöléssel történik. ∘

Ártalmai: légutakban és kézen fekélyeket okoz, valamint tüdőrákot.

∘

Megelőzése: elszívó berendezéssel és légzésvédővel.

Gőzhatás: -

Szervetlen: 



Szén-monoxid: ∘

Tökéletlen égés közben termelődik, színtelen és szagtalan.

∘

Megelőzhető szellőztetéssel és légzésvédővel.

Szén-dioxid: ∘

Borpincében, élesztőgyárban és szeméttelepen képződik. Színtelen és

szagtalan. ∘ -

Megelőzhető szellőztetéssel és légzésvédővel.

Szerves: 



Ammónia: ∘

Tisztításnál és gőzölésnél használják, megtalálható a könnygázban.

∘

Ártalma: nyálkahártya-gyulladás.

∘

Megelőzése: elszívó berendezés és légzésvédő.

Fluor: ∘

Megtalálható a hűtőgépekben (hűtőfolyadék).

∘

Ártalma: csontkárosítás.

∘

Megelőzése: elszívó berendezés és légzésvédő.

Hőhatás: -

Hideg: 

Ártalma a só-víz háztartás felborulása.



Megelőzése: só és folyadék pótlása, védőital (meleg tea), védőöltözék, külön helyiség (meleg).

-

Meleg: 

Tartósan +30ºC feletti hőmérséklet.



Ártalma a só-víz háztartás felborulása.



Megelőzése: só és folyadék pótlása, védőital (ásványvíz), védőétel és külön helyiség (hűvös).

18

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Összefoglalás: A munka-, tűz-, környezetvédelem feladatait az Európai unió tagországaiban egységes normák és törvények szabályozzák. A munkáltató és a munkavállaló egyaránt jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Annak érdekében, hogy az emberi, a természeti környezet biztonságát és védelmét biztosítsuk, ismernünk kell használt eszközeink és anyagaink kezelésének helyes módját. A helyesen kialakított munkahelyi környezet és a környezettudatosan üzemeltetett munkaeszközök eredményességre,

együttesen a

pozitív

munkavállalók

hatással

lesznek

egészségvédelmére

a

munkateljesítményre,

és

a

természeti

az

környezet

megóvására. Rendkívüli helyzetek, balesetek bekövetkezése esetén felkészülten és kellő határozottsággal kell a szükséges teendőket elvégezni.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Keresse meg vagy kérje el munkahelye vagy iskolája tűzvédelmi szabályzatát, házirendjét, tűzriadótervét! Tanulmányozza át a dokumentumokat és értelmezze a helyi sajátosságok ismeretében az abban foglaltakat! 2. Vegye számba irodája, iskolapadja vagy otthon szobája, számítógépe környékét! Mennyire felelnek meg a biztonságos, ergonomikus és környezettudatos kialakítás feltételeinek? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

19

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME 3. Keressen környezetében olyan munkahelyi tereket, melyek valamilyen szempontból nem megfelelő kialakításúak! Fogalmazza meg a problémát, a szükséges változtatás irányát és lépéseit, becsülje meg a ráfordítás költségeit! Válaszát írja le a kijelölt helyre!

4. Mérje fel az otthonában üzemeltetett háztartási gépek és számítástechnikai, szórakoztató elektronikai eszközöket! Vizsgálja meg a használati szokásainak helyességét! Írja a kijelölt helyre, hogy milyen hiányosságokat tárt fel, illetve hogy mit fog tenni annak megszüntetése érdekében!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

5. Vegye

számba

rendelkezésre

álló

az

Ön

által

tűzvédelmi

látogatott

intézmény

berendezéseket,

a

vagy

biztonsági

kapcsolókat! Megtalálta, hol található a tűzcsap vagy a villamos főkapcsoló?

20

szervezet

épületében

jelzéseket,

a

elektromos


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Mi a munkavédelem fogalma és melyek a céljai? Válaszait írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Mit nevezünk balesetnek, és mikor tekinthető munkabalesetnek a baleset? Válaszait írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

21

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME 3. feladat Mit kell, hogy tartalmazzon a tűzvédelmi jelzés? Válaszait írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

22


MEGOLDÁSOK 1. feladat Munkavédelem alatt a munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények összességét értjük. A munkavédelem célja: a biztonságos és egészségre nem ártalmas, a dolgozók munkahelyét kímélő körülmények megteremtése. 2. feladat Balesetnek nevezzük az olyan esetet -

amely az ember akaratától függetlenül,

-

külső hatásra,

-

hirtelen következik be, és

-

egészségkárosodást vagy

-

halált okoz.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben éri.

(A munkahelyre be- és onnan elmenetel közben bekövetkezett baleset is munkahelyi balesetnek számít, ha az utat nem szakítjuk meg, nem teszünk kerülőt.) 3. feladat -

a tűzeset pontos helyét, címét

-

mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben

-

emberélet van-e veszélyben

-

a jelző személy nevét

-

a tűzjelzésre használt készülék telefonszámát

23


ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Nyújtott-e

már

elsősegélyt,

vagy

látott-e

már

elsősegélynyújtást?

Tapasztalatait,

megfigyeléseit írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

Az alábbi fejezetben az elsősegélynyújtás azon formáit részletezzük, melyek irodai környezetben, illetve elektromos eszközök használata mellett leginkább szükségesek lehetnek.

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Az elsősegélynyújtás a baleset után a balesetet szenvedett személy számára nyújtandó segítség, közvetlenül a baleset bekövetkezésétől az orvos megérkezéséig tartó, elsődleges feladat. Az elsősegélynyújtás célja az, hogy a sérült a lehető legrövidebb időn belül segítséget kapjon, annak érdekében, hogy az állapota ne romoljon.

24


1. Az elsősegélynyújtás általános szabályai -

határozott fellépés

-

a helyszín biztosítása

-

friss levegő biztosítása

-

szoros ruhadarabok meglazítása

-

orvos, mentő hívása

MINDIG CSAK A LEGSZÜKSÉGESEBB SEGÍTSÉGET NYÚJTSUK!

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÁRAMÜTÉS ESETÉN Áramütés észlelése esetén a szükséges teendők elvi sorrendje: -

Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből.

-

Elsősegélynyújtás.

-

Az orvos vagy a mentők értesítése.

-

A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).

-

A munkahelyi vezetők értesítése.

A sorrend az adott szituációtól függően változhat. (Pl. ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni.)

1. Hogyan szabadítsuk ki társunkat az áramkörből? Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó a saját testi épségét se veszélyeztesse. A legegyszerűbb mód az áramkör főkapcsolójának lekapcsolása, amennyiben ez lehetséges. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír). Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad. A nagyfeszültségű áramkörből történő mentés még szakképzetteknek is életveszélyes. Jó, ha mentés megkezdése előtt segítséget kérünk, vagy valamilyen módon felhívjuk a balesetre mások figyelmét. Kiszabadítás után az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni. A szükséges teendőket a károsodás mértéke határozza meg.

25


2. Az áramütött személy állapotvizsgálata és a szükséges teendők 1. HA AZ ÁRAMÜTÖTTNEK SEMMILYEN PANASZA NINCS, sőt elutasítja a segítségnyújtást, akkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva szívkamrai izomgörcs léphet fel, ami a halálához vezethet. Nem szabad engednünk tovább dolgozni, se mozogni! Fektessük vagy ültessük le, és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról! Étel, ital és gyógyszer NEM adható a sérültnek! 2. HA A SÉRÜLT ESZMÉLETÉT VESZTETTE, DE LÉLEGZIK -

Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá!

-

Ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg!

-

Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot!

Amíg a sérült magához nem tér, itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. 3. HA A SÉRÜLT SZEMÉLYNEK LÉGZÉSE NINCS, DE PULZUSA VAN Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést! A mesterséges lélegeztetés módszerének bemutatását lásd a következőkben. 4. A SÉRÜLTNEK NINCS VÉRKERINGÉSE, A SZÍVE MEGÁLLT Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halál állapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved! AZONNALI ÚJRAÉLESZTÉS SZÜKSÉGES!

ÚJRAÉLESZTÉS Az újraélesztés folyamatának célja, a hiányzó életfunkciók pótlása:

26

-

oxigént tartalmazó levegő bejuttatása a tüdőbe,

-

a tüdőből a keletkezett szén-dioxid eltávolítása,

-

az álló várkeringés mozgásba hozása.


1. Az ABC módszer Az újraélesztéshez három dolog szükséges. Az ABC betűivel jelölve az újraélesztés ábécé módszerének is nevezik: A: átjárható légutak biztosítása, B: befúvásos, mesterséges lélegeztetés, C: cirkuláció, azaz a keringés biztosítása a szív összenyomása, masszása révén.

2. Átjárható légutak biztosítása

4. ábra. Átjárható légutak biztosítása4

TEENDŐK: 1. El kell távolítani a garatban vagy a gégefőben lévő esetleges hányadékot vagy idegen testet! A tisztítás történhet vászon zsebkendővel vagy ronggyal, de papírzsebkendőt vagy más foszló anyagot nem szabad használni! 2. Ha nyak- vagy gerincsérülés esete kizárt, a fejet enyhén hátrahajtjuk, az állkapcsot kissé előemeljük. Ezzel a műfogással megakadályozható a sérült nyelvének hátracsúszása.

4

http://www.vital.hu/themes/faid/lazar3.htm

27


3. A mesterséges lélegeztetés Hirtelen szívhalál esetén a szervezet 2-3 percre elegendő oxigénnel rendelkezik. A kilélegzett levegő 16%-ban tartalmaz oxigént. Az elsősegélynyújtó által a beteg légútjain keresztül a tüdőbe juttatott levegő elegendő oxigénhez juttatja a beteget. A befúvás hatására a mellkas emelkedik, a fúvás befejezésekor a mellkas, saját rugalmasságánál fogva visszahúzódik, és kipréseli a tüdőben levő levegőt. A belégzés üteme, az egészséges ember nyugalmi légvételeivel azonos. 1. A sérült személy mellé térdelünk, majd a fentebb, a szabad légutak biztosításánál ismertetett műfogással megkezdjük a lélegeztetést. 2. Az újraélesztést mindig 2-3 belégzést biztosító befúvással kezdjük, mely történhet szájból szájba, vagy szájból orrba. Amikor szájból szájba lélegeztetünk, akkor az orrot, ha szájból orrba lélegeztetünk, akkor a szájat kell befognunk. Ha jól végezzük a lélegeztetést, akkor a befúvások eredményeképpen a mellkas kitér nyugalmi állapotából, a szederjes színű nyálkahártyák rózsaszínné változnak.

4. A szívmasszás

5. ábra. Szívmasszázs5

A szív legnagyobb felületében a mellkas középvonalában helyezkedik el, a gerinc és a szegycsont által határolva. A szegycsont erőteljes lenyomása a szívet a gerincoszlophoz préseli, és megnöveli a mellkas belső nyomását, ez a nyomásnövekedés a vért az ütőerek felé a mellüregből kinyomja, a nyomás megszüntetésével a visszerek felől a szív újra telítődik.

5


28

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME A szívmasszás lépései: 1. A szívmasszázskor a hanyatt fekvő sérült mellé kell térdelni. 2. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak! 3. Tegyük a másik kezünket erre keresztbe! 4. Erőteljesen és szabályos ismétlés szerint a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast! Ügyeljünk arra, hogy szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk!

6. ábra. Mesterséges lélegeztetés és szívmasszázs6

Egyszemélyes újraélesztésnél 15 szív kompressziót 2 belélegeztetés követ, kétszemélyes újraélesztés esetén minden ötödik szív kompresszió után 1 belélegeztetés következik.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS VÉRZÉSEK ESETÉN Mechanikai vagy elektromosság okozta sérülések kapcsán az erek megszakadása vérzéshez vezethet. A vérzés következtében csökken a szövetek oxigénellátottsága, lassul a vérkeringés, a vérnyomás csökken, sokkhatás léphet fel. A vérzés lehet: -

Belső vérzés, ha a vér a testüregbe vagy a szövetek közé áramlik. 

6

Belső vérzésre utal, ha ∘

a sérült sápadt,

∘

bőre hűvös, nyirkos tapintatú,

∘

a pulzus gyenge, szapora,

∘

fokozódó fájdalom jelentkezik,

∘

a sérültnek erőteljes szomjúságérzése van,


29




∘

vérzés tapasztalható a testnyílásokból,

∘

a sérült tudatállapota zavart, nyugtalan vagy aluszékony,

∘

vagy ha a sérülés jellege belső vérzésre ad okot.

Belső vérzés gyanúja esetén, a sérültet a lehető legrövidebb idő alatt gyógyintézetbe kell juttatni. A biztos diagnózis és a megfelelő ellátás csak intézeti körülmények között oldható meg.

-

Külső vérzésről beszélünk, ha vér a külvilág fele áramlik. Riasztó látvány a sérült számára is, önmagában is ájulást okozhat.

A vérzési sérülés ellátásához ismernünk kell a vérzések típusait, hogy a megfelelő ellátást alkalmazhassuk. A vérzéseket a sérült ér típusa alapján osztályozzuk: -

Vérzés hajszálerekből: 

A leggyakoribb vérzéstípus. Vérszivárgás, gyöngyöző vérzés, minden seb szélén előfordulhat. A vér élénkpiros színű, mennyisége elhanyagolható.

-

Artériás vérzés: 

A vér élénkpiros, oxigénben gazdag, vérzéskor nagy erővel spriccelve távozik a sebből, a szívverésnek megfelelő ritmusban. Gyorsan csökken a keringő vér mennyisége. Az ütőerek ritkábban sérülnek, mivel mélyebben, védettebben futnak. Általában súlyos, roncsolásos sérülések kapcsán fordulnak elő. A nyaki főverőér, valamint a combverőér sérülése pár perc alatt kivérzéses halált okozhat.

-

Vénás vérzés: 

A vénákban áramló vér oxigénben szegény, sötétpiros. A végtagokon sok felületes véna található. A vékonyabb fal miatt a tágulás nagyobb fokú, ezért sok vér gyűlhet össze bennük, így a vérzés is bőséges lehet.

A vérzéscsillapítás célja: -

csökkenteni a vérzést,

-

megakadályozni a tartós, súlyosabb következményekkel járó vagy azzal fenyegető keringési elégtelenség (sokk) kialakulását,

-

a fertőzésveszélyt a lehető legkisebbre csökkenteni.

1. A vérző seb ellátásának lépései

30

-

a seb szabaddá tétele, hogy lássuk, milyen a sérülés,

-

a sérült nyugalomba helyezése,

-

nyomókötés/fedőkötés felhelyezése, a vérzés típusától függően,

-

a sérült végtag felemelése, vigyázva az esetleges csonttörésekre,

-

a seb környékének fertőtlenítése,

-

kötözés, fedőkötés a sterilitás szabályait betartva,

-

mentő hívása, kórházba szállítás.

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME Vérzéscsillapítás vénás vérzés esetén: -

a seb környékének ellátása, a seb steril fedése,

-

a sebre helyezett, steril sebfedőre keményre gyúrt vattagombócot vagy kettéhajtott gézpólyát helyezünk nyomópárnának (A nyomópárna nagysága a seb méretével legyen azonos.),

-

a nyomópárnát szorosan a sebre rögzítjük,

-

a vérző végtagot felkötjük vagy felpolcoljuk.

Vérzéscsillapítás artériás vérzés esetén: A verőerek általában a csont közelében haladnak, ezt használjuk ki a vérzés csillapításakor, ujjunkkal az eret megpróbáljuk minél inkább a csontos alaphoz nyomni. A kézzel végzett nyomás akkor sikeres, ha a vérzés azonnal megszűnik. Ez a nyomás átmenetileg megszünteti a végtag vérellátását, ezért kb. 10 percig alkalmazható. Az elsősegélynyújtás tevékenységei: -

a sérült nyugalomba helyezése,

-

a vérző végtag megemelése,

-

a nyomási pont kézzel történő nyomása,

-

aegítség hívása,

-

ütőeres nyomókötés elkészítése,

-

nyomáspont felengedése.

Az artériás nyomókötéshez először steril gézlap kerül a seb mélyére, több rétegben, hogy a seb a bőrfelszínig ki legyen töltve. Erre kettéhajtott gézpólyát helyezünk nyomópárnának, amit szorosan a sebre rögzítünk. A nyomási pontot csak ezután szabad felengedni. Nyomási pontok elsősegélynyújtás esetén: -

Halántéki ütőér: 

A külső hallójárat előtt-fölött halad. Nyomásával a homlok, szemkörnyék, halánték artériás vérzése csillapítható.

-

Állcsont alatti ütőér: 

Az állkapocsszöglet előtt másfél harántujjal halad. Nyomásával az ajkak, szájkörnyék vérzése csillapítható.

-

Közös nyaki ütőér: 

-

A fejbiccentő izom belső széle mentén halad.

Felkari ütőér: 

A két- és háromfejű karizom közötti barázdában halad. Nyomásával a felkar, alkar, csukló vérzése csillapítható.

-

Combütőér: 

A comb belső felszínének középvonalában halad. Nyomásával a lábszár vérzése csillapítható.

31


7. ábra. Ütőerek, nyomási pontok7

Vérzések testüregekből: -

Szájból ürülő vérzés: 

Tüdővérzés esetén élénk, habos vér, vérhányás. Gyomorvérzés esetén sötét, vörösesbarna, kávézacc-szerű hányadék.

-

Fülből ürülő vérzés: 

Belső fül sérülése esetén friss, piros vér. Koponyasérülés esetén híg, rózsaszínes vérzés.

-

-

Orrból ürülő vérzés: 

Orrnyálkahártya, kisartéria sérülése esetén friss, piros vér.



Koponyaalapi törés esetén híg, rózsaszínes vérzés, agyvízzel keveredve.

Végbélnyílásból ürülő vérzés: 

Friss, piros, vagy fekete, kátrány színű vérzés, a végbélből, vagy alsóbb bélszakaszból.

-

Húgycsőből ürülő vérzés: 

Vörös, zavaros vizelet húgycső, húgyvezeték, húgyhólyag vagy vese sérülése esetén.

-

Hüvelyből ürülő vérzés: 

7

Menstruáció, vetélés vagy méhsérülés esetén, élénkvörös vagy sötét vér.

http://szegedmentok.hu/tartalmi/elsosegely/images/19%20-%20kep.png (2010.11.02)

32


2. KÖTÉSTÍPUSOK Nyomókötés készítése:

8. ábra. Nyomókötés 1. - mull-lap elhelyezése a seben

9. ábra. Nyomókötés 2. - mull-lap rögzítése körkörös kötéssel

10. ábra. Nyomókötés 3. - nyomópólya elhelyezése

33


11. ábra. Nyomókötés 4. - a mullpólya keresztirányú, kalászkötéses rögzítése

Parittyakötés

12. ábra. Parittyakötés

13. ábra. Karrögzítő kötés

34


ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÉGÉSI SÉRÜLÉSNÉL -

hőhatás megszüntetése,

-

ruházat eltávolítása (kivéve, ha az már beleégett a testbe),

-

folyó, hideg vizes öblítés,

-

száraz, steril kötés,

-

5%-os égési felülettől (ez egy tenyérnyi nagyságú) orvost kell hívni.

Égések és forrázások -

Az égést tűz, forró gázok (pl. füstbelégzés, amikor a torok vagy a tüdő ég meg), forró tárgyak érintése, dörzsölés, kémiai anyagok, elektromosság (beleértve a világítást is) és sugárzás okozhatja.

-

A forrázást forró folyadék és gőz eredményezheti.

A fájdalom nagysága nincs arányban a sérülés fokával. A felületes, felszíni égés lehet nagyon fájdalmas is, míg a mély égési sérülés fájdalommentes, mert az érző idegvégződések megsemmisülnek. Az égési felület nagysága és helye határozza meg, hogy szükséges-e orvoshoz fordulni. Súlyosabb égési sérülések sokkhoz (a keringési rendszer összeomlása), vagy bakteriális fertőzéshez vezethetnek. A tünetek az égés súlyossága szerint különbözőek lehetnek. -

-

-

Elsőfokú égés (felületi sérülés): 

vörösség, bőrpír



fájdalomérzés

Másodfokú égés (közepes sérülés): 

felhólyagosodás



duzzanat



ödéma, vizesedés, hólyagosodás



erősebb fájdalomérzés

Harmadfokú égés (mély sérülés): 

fehér, illetve viaszszerű, és/vagy fekete és elszenesedett megjelenés



fájdalommentesség

MIT TEHET ÖN, MINT ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ? -

Megszünteti az égés vagy a forrázás kiváltó okát.

-

Eltávolítja a ruházatot (Ezt csak abban az esetben szabad elvégezni, ha nem ragadt bele a sebbe a ruházat a megégés során) és a szoros tárgyakat, pl. gyűrű, karóra, derékszíj.

-

Azonnal merítse a sérült testrészt hideg vízbe, vagy tartsa folyóvíz alatt kb. 15 percig, amíg a fájdalom alábbhagy!

-

Ismételje meg olyan gyakran, ahányszor szükséges!

-

Ne használjon krémet, balzsamot vagy más házi készítményt! Nem szükséges bekötözni.

-

Ne nyomja ki a hólyagot! 35

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME -

Ha a hólyag magától kifakad, csúsztassa vissza a bőrt a helyére, hogy az elfertőződést megelőzze! Ebben az esetben a sebre egy puha kötést lehet helyezni.

-

Hívjon orvost, ha bakteriális fertőzés lép fel (láz, gyulladás, gennyesedés)!

-

Szállítsa a sérültet a legközelebbi kórház ambulanciájára, ha 

az arc, az ujjak, a csukló vagy a nemi szervek megégtek vagy leforrázódtak,



a sérülés közepes vagy nagyobb, mint a sérült tenyere,



az égési sérülés mély, legyen az bármilyen nagyságú,



sápadtság, hideg veríték, nyirkos bőr, gyors légzés, szapora pulzus, álmosság, öntudatvesztés lép fel,



füstmérgezés vagy füstbelélegzés történt,



a sérülést vegyi anyagok, elektromosság, vagy sugárhatás okozza!

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS TÖRÉSEKNÉL -

stabil helyzet biztosítása,

-

a sérült, törött testrész rögzítése,

-

kulcscsonttörésnél vízszintes tartásba kell helyezni a kart,

-

a beteghez lehetőség szerint mentő hívása, annak hiányában biztonságos kórházba szállítás.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ESZMÉLETVESZÍTÉS ESETÉN -

Kétféle ájulás létezik: a fehér és a vörös ájulás. 

Fehér ájulás esetén: ∘

szabad légutak biztosítása,

∘

levegő biztosítása,

∘

szoros ruhák meglazítása,

∘

vízzel történő élesztgetés, ha víz nem áll rendelkezésre, megfelelő az

ammóniapárna vagy a kölni használata is, ∘ 

a láb felemelése, hogy a vér az agyhoz eljusson.

Vörös ájulás esetén: ∘

szabad légutak biztosítása,

∘

levegő biztosítása,

∘

szoros ruhák meglazítása,

∘

vízzel történő élesztgetés, ha víz nem áll rendlekzésre, megfelelő az

ammóniapárna vagy a kölni használata is,

36

∘

a tarkóra hideg vizes ruha helyezése.

∘

az ájult félig ülő helyzetbe emelése.


ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS MÉRGEZÉS ESETÉN Mit kell tennünk mérgezés esetén? -

-

Légnemű mérgezőanyag belégzése esetén: 

szabad légutak és levegő biztosítása,



zárt helységben a sérült ablakszint feletti lefektetése.

Bőrön keresztül beszivárgó méreganyag esetén: 

-

a mérget le kell mosni PH-függően 

ha a méreg savas, akkor lúggal kell mosni,



ha lúgos a méreg, savval kell mosni.

Szájon át a szervezetbe kerülő méreganyag esetén: 

ha a méreg PH-értéke semleges, akkor a sérültet meg kell hánytatni, és tejet kell vele itatni,



ha a méreg savas vagy lúgos, akkor tejet kell itatni,



orvost kell hívni.

Összefoglalás: Az elsősegélynyújtás alapvető emberi kötelesség. Elsősegélynyújtást csak szakszerűen szabad végezni, nehogy nagyobb bajt okozzunk a baleset szenvedett személynek. Az elsősegélynyújtás alapvető fogásait mindenkinek el kell sajátítania, ismernie kell!

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Tanári irányítás és felügyelet mellett végezze el a következő feladatokat! 1. Két tanulótársával együtt gyakorolják az összetett újraélesztés lépéseit és fogásait! Ügyeljenek egymás testi épségére! 2. Kérje meg tanulótársát, hogy az adott környezetben megtalálható berendezések között szimulálja az áramütés esetét! A rendelkezésre álló eszközökkel és tárgyakkal mentse ki társát az életveszélyes szituációból, és alkalmazza a szükséges elsősegélyt! 3. Szerezzenek be egy gyakorló mentőládát, és próbálják gyakorolni a különböző vérzéses és töréses sérüléseknél alkalmazandó kötési, rögzítési megoldásokat! Nem árt, ha elsősegélynyújtásban jártas, vizsgázott személy segítségét kérik.

37


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Melyek az elsősegélynyújtás általános szabályai? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Mit kell tennie áramütéses személy mentése esetén? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Melyek az újraélesztés ABC módszerének lépései? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

38

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME 4. feladat Melyek a vérző seb ellátásának lépései? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

5. feladat Melyek a töréses sérülés ellátásának lépései? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

6. feladat Hogyan történnek az égési sérült személy elsősegélyben részesítésének lépései? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

39


MEGOLDÁSOK 1. feladat -

Határozott fellépés.

-

A helyszín biztosítása.

-

Friss levegő biztosítása.

-

Szoros ruhadarabok meglazítása.

-

Orvos, mentő hívása.

2. feladat -

Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből.

-

Elsősegélynyújtás.

-

Az orvos vagy a mentők értesítése.

-

A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).

-

A munkahelyi vezetők értesítése.

3. feladat -

A: átjárható légutak biztosítása.

-

B: befúvásos, mesterséges lélegeztetés.

-

C: cirkuláció, azaz a keringés biztosítása a szív összenyomása, masszása révén.

4. feladat -

A seb szabaddá tétele, hogy lássuk, milyen a sérülés.

-

A sérült nyugalomba helyezése.

-

Nyomókötés/fedőkötés felhelyezése, a vérzés típusától függően.

-

A sérült végtag felemelése, vigyázva az esetleges csonttörésekre.

-

A seb környékének fertőtlenítése.

-

Kötözés, fedőkötés a sterilitás szabályait betartva.

-

Mentőhívás, kórházba szállítás.

5. feladat -

Stabil helyzet biztosítása.

-

A sérült, törött testrész rögzítése.

-

Kulcscsonttörésnél vízszintes tartásba kell helyezni a kart.

-

A beteghez lehetőség szerint mentő hívása, annak hiányában biztonságos kórházba szállítás.

40

A MUNKAHELY ÉS A KÖRNYEZET VÉDELME 6. feladat -

Hőhatás megszüntetése.

-

Ruházat eltávolítása (kivéve, ha az már beleégett a testbe).

-

Folyó, hideg vizes öblítés.

-

Száraz, steril kötés.

-

5%-os égési felülettől (ez egy tenyérnyi nagyságú) orvost kell hívni.

41


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM MUNKAVÉDELMI ÚTMUTATÓ PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE. Kecskeméti Regionális Képző Központ, ISBN szám: 978-963-255-167-8, 2009. http://wwww.hazipatika.com/topics/elsosegely/articles/Serulesek_kotozese?aid=20081219 173305 (2010.11.02) http://nonstopuzlet.hu/hatekonyabbak-a-zold-munkahelyek-20080825.html (2010.11.02)

AJÁNLOTT IRODALOM http://www.elsosegelyhely.hu/ (2010.11.07.) Hornyák István: Elsősegélynyújtás. SEMMELWEIS EGY. EÜ. FŐISK. KAR, 2008. http://ergonomia.lap.hu/ (2010.11.07) http://tuzvedelem.lap.hu/ (2010.11.07)

42





Hardvereszközök üzemeltetése

Recommend Documents