Pávai István M T A Z e n e t u d o m á n y i Intézet
Hangszeres-énekes dallamváltozatok műfaji-táji megoszlásban T é r s é g ü n k b e n a népi kultúra iránti t u d o m á n y o s é r d e k l ő d é s első s z a k a s z á r a az ún. m a g a s kultúra s z e m s z ö g é b ő l v a l ó közelítés, v a l a m i n t a j e l e n s é g e k s z a k o n k é n t és alszakonként el különült vizsgálata volt a j e l l e m z ő . Így a vokális és a h a n g s z e r e s e l ő a d á s m ó d ú n é p z e n é t kezdettől élesen m e g k ü l ö n b ö z t e t t é k , s mivel a h a n g s z e r e s m u z s i k a gyűjtésével és kutatásá val j ó v a l k e v e s e b b kutató foglalkozott, m i n t az énekelt d a l l a m o k k a l , n e m csoda, h a a h a n g szeren játszott d a r a b o k v i z s g á l a t á h o z k e z d e t b e n a vokális kutatás során kialakult m ó d s z e r e ket próbálták a l k a l m a z n i . Egyáltalán a h a n g s z e r e s z e n e definiálása p r o b l é m á k b a ütközött amiatt, h o g y a z énekelt zenétől eltérő, elkülöníthető entitásként, szinte a n n a k ellentéteként szerették v o l n a m e g h a t á r o z n i . 1
2
Bartók írja 1911 -ben: „abszolút, v a g y i s speciálisan hangszeres zenét m a g y a r o k n á l n e m találunk. A m i t h a n g s z e r e n előadnak, az m i n d t ö b b é - k e v é s b é ismert s z ö v e g e s n é p d a l o k n a k cifrázott előadása. Igaz, h o g y a d u d á s o k n é h a valóságos h o s s z ú r a toldott rapszódiákat fújnak egy-egy népdalról, m e l y aztán j ó f o r m á n önálló z e n e s z á m b a m e h e t . D e speciálisan h a n g s z e res z e n é n e k csak a s z ö v e g nélküli, tehát n e m é n e k e l h e t ő , r e n d e s e n n é p i e s táncokat nevezhet jük (mint például a n o r v é g e k slatter-jei, vagy a románoky'oc-jai)". A későbbi kutatások so rán a z o n b a n kiderült, h o g y az alapjában h a n g s z e r e s e l ő a d á s ú r o m á n t á n c d a l l a m o k között is szép s z á m m a l találunk énekelhetőket, a m e l y e k e t egyes r o m á n kutatók e g y s z e r ű e n „táncdal"-oknak n e v e z n e k , m e r t „ t ö b b s é g ü k k ü l ö n b ö z ő régebbi és újabb verses s z ö v e g e k , vala mint h a n g s z e r e s t á n c d a l l a m o k zseniális ö s s z e o l v a d á s á b ó l k e l e t k e z e t t " . Virgil M e d a n ro mán kutató egyik adatközlőjét is idézi a folyamat megvilágítására: „ v a n n é m e l y m u z s i k a , amelyikre ha s z ö v e g e t a l k a l m a z u n k , é n e k k é t e s s z ü k " . M a g a m is t a p a s z t a l t a m erdélyi lassú vonulós r o m á n p á r o s t á n c o k filmezésekor, h o g y a h a n g s z e r e s n e k t ű n ő d a l l a m b a a t á n c o s o k itt-ott beleénekeltek s z ö v e g g e l ( s z ö v e g t ö r e d é k k e l ) vagy d ú d o l ó szótagokkal. A m i k o r rákér deztem, h o g y szokták-e ezeket a d a l l a m o k a t énekelni, azt a választ k a p t a m az adatközlőktől, hogy n e m , u g y a n i s a z ilyen „ b e l e é n e k l é s t " n e m n e v e z i k „ é n e k l é s " - n e k (cántare), az ilyen kor felhangzó vokális d a l l a m t ö r e d é k e t n e m tartják „ é n e k " - n e k (cántec). így a M e d a n által használt cántec de joc (táncdal) kifejezés is csupán m e s t e r s é g e s e n létrehozott fogalom, n e m része a népi t e r m i n o l ó g i á n a k . A z elnevezéstől függetlenül létezik tehát h a n g s z e r e s eredetű énekelt zene is, s t e r m é s z e t e s e n n e m c s a k a r o m á n , h a n e m a m a g y a r n é p z e n é b e n is. 3
4
5
Bartók a d u d a a p r á j á k b a n véli fölfedezni a vokálistól h a t á r o z o t t a b b a n elkülöníthető hangszeres zenét: „ L e h e t s é g e s , h o g y ez az aprázás tulajdonképpen n e m énekelt dallamból [...] keletkezett, h a n e m v a l a m i önálló abszolút h a n g s z e r e s t á n c z e n é n e k m a r a d v á n y a " . 6
1
2
3
4
5
6
Ennek technikai okairól lásd Pávai 1997. A kérdéskört összefoglalja Sárosi 1996,5-7. Bartók 1911-1912/1966a, 60. „Le denumim simplu cántece de joc pentru cá, In marea lor majoritate, sunt rezultatul ingenioaselor fuziuni dintre felurite versuri, mai vechi sau mai noi, cu melodii instrumentale de joc" (Medan 1989, 5). „Este cáte-o zácalá la carc daca íi pui vorbe faci din ea cántare" (Medan 1972, 9). Bartók 191 l-1912/1966a, 70.
Zenetudományi dolgozatok 2003, 469-485 MTA Zenetudományi Intézet, Budapest
M á s k o r így fogalmaz: „ É r d e m e s ezekkel a közjátékokkal b ő v e b b e n foglalkozni, m e r t ezek n é m i v i l á g o s s á g o t v e t n e k a m a g y a r n é p n e k e l ő b b c i g á n y k é z b e került, majd v é g l e g kiveszett abszolút ( v a g y i s s z ö v e g n é l k ü l i ) tánczenéjére". U g y a n ő megfigyeli, h o g y a dudaaprájákra n é h a s z ö v e g e t is a l k a l m a z n a k , amit K o d á l y is m e g e r ő s í t , Vargyas p e d i g azzal m a g y a r á z h o g y a d u d á t énekkel is s z o k t á k u t á n o z n i . Bartók nézeteivel ö s s z h a n g b a n fogalmazza meg gondolatait 1936-ban Lajtha L á s z l ó és Veress Sándor: „ K ü l ö n területe a m a g y a r népzené n e k a népi h a n g s z e r e k e n (hegedű, furulya, klarinét, k a n á s z t ü l ö k , d o r o m b , d u d a , citera, for g ó l a n t ) előadott d a l l a m o k . E z e k közt m e g k ü l ö n b ö z t e t ü n k olyan d a l l a m o k a t , a m e l y e k spe ciálisan hangszeres melódiák (pl. a d u d a n ó t á k ) , s olyanokat, a m e l y e k v a l a m e l y énekelt dal lamnak hangszerre való átvitele"? 7
K o d á l y szerint a h a n g s z e r e n játszott z e n e n a g y r é s z e é n e k e s eredetű: „ M i t j á t s z i k a nép h a n g s z e r e i n ? J o b b á r a s z ö v e g e s dalokat, h a n g s z e r e s f o r m á b a öltöztetve. Idesorolhatunk o l y a n d a r a b o k a t is, m e l y e k n e k s z ö v e g e s formáját n e m ismerjük u g y a n , d e szerkezetük, stí lusuk m e g e n g e d i azt a feltevést, h o g y ilyenekből s z á r m a z t a k " . A Marosszéki táncok parti túrájának e l ő s z a v á b a n írja, az ún. „ m a r o s s z é k i " d a l l a m o k r ó l : „ B á r h a n g s z e r e s j e l l e g ű , ere d e t é b e n m i n d dal lehetett, e g y r é s z é n e k s z ö v e g e s változata is m e g k e r ü l t . H e g e d ű n , furulyán m i n d e n faluban hallható volt m é g a h á b o r ú i g , a s z ö v e g e s alak i n k á b b c s a k ö r e g e k t ő l " . Ha sonlót állapít m e g m á s a l k a l o m m a l is: „ M i n d e n h a n g s z e r e s d a r a b b a n lappanghat elfeledett, i s m e r e t l e n s z ö v e g e s dal, h a szerkezete v a l a m e n n y i r e r o k o n a d a l o k é v a l " . 9
10
11
K o d á l y a vokális és hangszeres z e n e v i s z o n y á t a d a l l a m o k etnikai k ö t ő d é s é n e k megálla p í t á s á h o z é r v k é n t h a s z n á l t a föl. A Marosszéki táncok főtémája forrásdallamának feltétele zett r o m á n eredetével v i t a t k o z v a írta: „ F o n t o s a b b , h o g y m i l y e n n y e l v e n v a n a dallamnak s z ö v e g e s alakja. A k é r d é s e s d a l l a m o t m á r p á r h u z a m b a állítottam e g y s z ö v e g e s m a g y a r dal l a m m a l , a m i n ő t a r o m á n o k n e m é n e k e l n e k " . U t ó l a g a z o n b a n kiderült, h o g y a dallamot t ö b b r o m á n s z ö v e g g e l énekelt változatban is megtalálták a g y ű j t ő k . E z persze u g y a n ú g y n e m bizonyítja a d a l l a m r o m á n eredetét, h a n e m pusztán azt, h o g y a r o m á n h a g y o m á n y b a n is j e l e n van. Szenik Ilona a kérdéssel összefüggésben t ö b b p é l d á t is idéz u g y a n a z o n dallam típus m a g y a r - r o m á n , é n e k e s - h a n g s z e r e s változatainak együttes e l ő f o r d u l á s á r a . E g y é b ként K o d á l y is m e g j e g y z i k é s ő b b : „ D e m é g a s z ö v e g s e m m i n d i g b i z o n y o s s á g . Acsűrdöngölő l e g i s m e r t e b b d a l l a m á n a k is v a n [ m a g y a r ] s z ö v e g e s alakja, m é g i s m e g l á t s z i k idegen eredete [...] Lehet, h o g y valódi stájer n é p d a l o n alapul, erre vall a leugró szekszt j e l l e m z ő j ó d l e r s z e r ű m o t í v u m a " . A csűrdöngölő esetében m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g szerint utólag al k a l m a z t a k szöveget az eredetileg h a n g s z e r e s dallamra, énekelt t á n c s z ó formájában. „Ezen t á n c z s z ó k a t h a r s á n y a n , n é h a e g y h a n g o n , m á s k o r d a l l a m o s recitativo formájára, m i n d e n sor v é g é n szünetet tartva, kiáltják k ö z b e " - írja A l s ó - F e h é r m e g y e i megfigyelései alapján a j e l e n s é g egyik X I X . s z á z a d végi l e í r ó j a , az alábbi k o t t a s o r o k k a l illusztrálva a táncszók into nációjának és ritmikájának k ü l ö n b ö z ő változatait: 12
A t á n c s z ó k é n e k s z e r ű a l k a l m a z á s á v a l („énekelt t á n c s z ó k " , „dallamosított kiáltások") E r d é l y b e n többféle férfitánc-dallam esetében is találkozunk, ha n e m is g y a k r a n , d e e l é g s z e r ahhoz, h o g y élő g y a k o r l a t n a k t e k i n t s ü k . 17
A b u k o v i n a i s z é k e l y e k népi tánczenéjének s z á m b a v é t e l e k o r K i s s Lajos t ö b b e k között „hangszeres m ű z e n e , a l k a l m i l a g ráhúzott s z ö v e g g e l " kategóriát is megállapít, s erre öt p é l dát sorol föl. A z e g y i k „ h a n g s z e r e s eredetű d a l l a m " - r ó l , „amelyet a b u k o v i n a i székely l a k o d a l o m b a n » e s k ü t t é s u t á n « a z első táncra (a »hazai«, v a g y i s a m e n y a s s z o n y tiszteletére) j á t szanak v a g y d a l o l n a k " , írja: „ É r d e k e s , h o g y s o k s z ö v e g e s változata is v a n a d a l l a m n a k . Ilyenkor ritkán j e l e n i k m e g teljes, 16 szótagos sorokból álló formájában végig s z ö v e g g e l [...], i n k á b b úgy, h o g y csak a d a l l a m elejének v a n r e n d e s s z ö v e g e , m á s o d i k felére m á r n e m jut szöveg, s így azt d ú d o l ó s z ó c s k á k r a éneklik [ . . . ] . A s z ö v e g a p p l i k á l á s miatt a d a l l a m sok szor felére rövidül [ . . . ] , d e ilyen esetben is a d a l l a m m á s o d i k felének dúdolt m e g i s m é t l é s e kor ismét 16-szótagos sorok j e l e n t k e z n e k a n n a k bizonyítékául, h o g y e z utóbbi az eredeti f o r m a " . A K i s s Lajos által leírtakhoz h a s o n l ó k a t tapasztaltam a moldvai m a g y a r o k Kár p á t - m e d e n c e i g y ö k e r ű énekelt táncdallamai esetében i s . 18
1 9
13
14
15
16
7
8
9
1 0
11
1 2
1 3
1 4
1 5
1 6
Bartók 191 l-1912/1966b, 825; Kodály 1937/1981,91; Vargyas 1981/2002,161. Lajtha-Veress 1936/1992,87. Kiemelések tőlem (P. I.). Kodály 1937/1981,86. Kodály 1930/1982,485. Kodály 1937/1981,90. Kodály 1937/1981,89. Pávai 1984. Szenik 1982,170-173. Kodály 1937/1981,90. Lázár 1899, 527.
Sárosi B á l i n t a h a n g s z e r e s z e n e kutatási területének k ö r v o n a l a z á s a k o r n é h á n y j e l l e m z ő példával világít rá arra, h o g y n e m p u s z t á n a megszólaltatás e s z k ö z é n e k h a n g s z e r e s v a g y v o kális m i v o l t a a d ö n t ő e b b e n a k é r d é s b e n , illetve arra, h o g y a kettő között összefonódások, átfedések v a n n a k : „ A z a m a t ő r citerás által játszott, é n e k s z e r ű e n kiszótagolt népdal nyilván n e m tekinthető h a n g s z e r e s z e n é n e k . A h a n g s z e r e s z e n e k ö r é b e tartozik viszont v a l a m e l y hangszeres stílus szerint fütyült, dúdolt vagy j á t s z o t t d a l l a m , m i n t pl. a d u d a u t á n z ó ének, a gyimesi z e n é s z által lassú magyarosnak, a széki z e n é s z által lassúnak játszott n é p d a l , csár dásnak játszott » n é p i e s « dal. Vagyis h a n g s z e r e s n e k a h a n g s z e r s z e r ű e n , h a n g s z e r e s funkció b a n m e g s z ó l a l ó d a l l a m o k a t tekintjük. A dudanóták kanász nóták, jaj-nóták - gyakori v a g y éppen e r e d e n d ő h a n g s z e r e s funkciójuk m i a t t - m i n t e g y összekötő hidat k é p e z n e k h a n g s z e res és vokális z e n e k ö z ö t t " . 20
K o d á l y Zoltán, M a r t i n G y ö r g y és Sárosi Bálint m u n k á i r a h i v a t k o z v a H a l m o s István megállapítja: „ A m a g y a r n é p z e n e k u t a t ó k n a k az a z általános tapasztalatuk, h o g y a mai m a gyar n é p h a g y o m á n y b a n a hangszeres z e n e l é n y e g é b e n é n e k e l t z e n e " , majd p o n t o k b a fog lalva tárgyalja a z é n e k e s és h a n g s z e r e s d a l l a m k ü l ö n b ö z ő s é g é n e k f o k o z a t a i t . P a k s a K a t a lin p e d i g e g y e t l e n d a l l a m t í p u s változatain szemlélteti „a n é p t á n c dallamalakító szerepét, 21
1 7
1 8
1 9
2 0
2 1
Szenik 1982 149,160. Kiss 2000, 196. Hivatkozott példáihoz lásd Kiss 1956, 142-147. sz. Pávai 1997, 311.12. kottapélda. Ugyanezt a jelenséget dokumentálja jelen dolgozatban az 1. kotta. Lásd még az azt megelőző kommentárt. Sárosi 1996,8. Halmos 1981/2000,251-253.
v a g y i s azt, h o g y a h a n g s z e r e s változatok m i l y e n s é g é t a különféle t á n c t í p u s o k h o z v a l ó tarto zás is d e t e r m i n á l h a t j a . I d e v o n a t k o z ó kérdésfelvetéseket találunk Szalay Zoltánnak a felcsíki h a n g s z e r e s tánczenét ismertető m u n k á j á b a n i s . 22
2 3
A z é n e k e s és a h a n g s z e r e s zene v i s z o n y á r a v o n a t k o z ó n é p z e n e k u t a t ó i v é l e k e d é s e k fenti áttekintése is j e l z i , h o g y a k é r d é s k ö r m e n n y i r e bonyolult, n e m c s a k a használt fogalmak p o n t o s k ö r v o n a l a z h a t ó s á g á n a k nehézségei o k á n , h a n e m főleg a h a n g s z e r e s és énekes elő a d á s m ó d n a k a h a g y o m á n y b a n való erős ö s s z e f o n ó d á s a miatt. A z s e m vezet j ó e r e d m é n y r e , ha a klasszikus z e n e e l m é l e t és zenetörténet által kialakított v o k á l i s - h a n g s z e r e s fogalom párt gépiesen a l k a l m a z z u k a n é p z e n é r e . A h a g y o m á n y o s s z o k á s r e n d b e n m i n d a z éneklés, m i n d a h a n g s z e r e k k e l való kapcsolat szerves része a népéletnek, n e m valamilyen önálló „ m ű v é s z e t i " t e v é k e n y s é g . T ö b b erdélyi m a g y a r és r o m á n pásztortól hallottam, h o g y a le geltetés k ö z b e n h a n g z ó furulyaszó növeli a t e r m e l é k e n y s é g e t , a j u h o k s z á m á r a u g y a n i s azt az információt nyújtja, h o g y j e l e n van, és ébren van a pásztor, így b i z t o n s á g b a n érezhetik m a g u k a t . A furulyaszó h i á n y a esetén j o b b a n félnek a külső veszélytől, m e g n ö v e k s z i k az a nyájakra j e l l e m z ő t ö r e k v é s , h o g y m i n d e g y i k e g y e d a nyáj belsejébe igyekszik, n e m akar a széleken m a r a d n i . A nyugtalan, m o z g o l ó d ó állatok k e v e s e b b e t legelnek, lassabban fejlőd nek, c s ö k k e n a t e j h o z a m u k . A z éneklési a l k a l m a k s e m ö n m a g u k b a n léteznek, h a n e m k ö z ö s s é g i v a g y egyéni m u n k á k h o z , a k ü l ö n b ö z ő társas és párkapcsolati r í t u s o k h o z k a p c s o l ó d n a k , a m e l y e k keretében a h a n g s z e r is j e l e n lehet opcionálisan v a g y a helyi s z o k á s r e n d szerint k ö t e l e z ő é r v é n n y e l , pl. a t á n c a l k a l m a k t ö b b s é g e esetében. így a határban d o l g o z ó parasztember, h a a m u n k a j e l l e g e lehetővé teszi, szívesen énekel, akár olyan d a l l a m o k a t , a m e l y e k e t tánc k ö z b e n is szokott, de ilyenkor n e m n a g y o n törekszik a feszes t á n c r i t m u s p o n t o s betartására, fontosabb pl. a díszí tések szabad a l k a l m a z á s a . T á n c esetén u g y a n e z t a d a l l a m o t m á r n e m így fogja énekelni, de n e m is e l é g e h h e z az é n e k , h a n g s z e r e n akarja hallani, sőt, k í s é r ő h a n g s z e r e k r e is s z ü k s é g van a tánc a l a p r i t m u s á n a k biztosítására. T á n c a l k a l m á v a l t e r m é s z e t e s e n felcsendülhet az ének, ha n e m túl g y o r s a t e m p ó , s h a n e m túl bonyolult a t á n c o l a n d ó m o t í v u m a n y a g , illetve ha a helyi s z o k á s r e n d m e g e n g e d i . így r é s z b e n a műfajtól (tánctípustól), r é s z b e n a t á n c s z a k a s z o k m o t í v u m a l k a l m a z á s i módjától függ, h o g y v a n - e tánc k ö z b e n ének. G y a k o r i eset, hogy ilyenkor az ének n e m terjed ki a dallamstrófa egészére, hiszen elég, ha a h a n g s z e r végig j á t s s z a a z t . Ilyen esettel találkozhatunk az /. kotta esetében is. J a g a m a s J á n o s írja a b) pél dáról: „ D a l l a m a a r c h í v u m u n k b a n invariáns. Ö t évvel a gyűjtés után, 1956-ban e g y helyszí ni ellenőrzés eloszlatta a kételyeket: m a is k ö v e t k e z e t e s e n szó v é g z ő d é s s e l éneklik. [...] D a l l a m á t az énekes fiatal k o r á b a n m a g y a r p a l a t k a i m u z s i k u s o k t ó l tanulták [a visaiak] a táncban, majd szöveget illesztettek hozzája". Idézi az adatközlőt is, aki így fogalmazott: „ S z ó k a t találtunk mi beléje". A z eredetileg d-ben játszott h a n g s z e r e s v á l t o z a t h o z további d a l l a m r é s z e k tartoznak, tehát az a) kottasoron olvasható h a n g s z e r e s változat csak töredék, d e a vokális p á r h u z a m e h h e z képest is „ h i á n y o s " . 24
A z e h h e z hasonló esetek arra figyelmeztetnek, hogy az eredeti funkciójukban énekes h a n g s z e r e s e l ő a d á s m ó d b a n élő d a l l a m o k funkción kívüli pusztán vokális gyűjtése alkalmá val c s o n k a dallamstrófák is kerülhetnek rögzítésre, a m e l y e k felismerését nehezíti, ha az eredeti h a n g s z e r e s d a l l a m bővült soros ún. jajnóta, s a c s o n k a vokális változat négysoros. 22 Paksa Katalin 1992/2000, 1997. 23 Szalay Zoltán 1996,33-38. A tánc közben való éneklés alárendelt szerepét Járdányi is megfigyelte a Borsa völgyi Kidében (Járdányi Pál 1943,9). 2 4
/. kotta: a) Szászka. Magyarpalatka (Belső-Mezőség). Hegedű: Kodoba Márton (sz. 1942), Kodoba Béla (sz. 1944). Háromhúros kontra: Moldován Imre (sz. 1924), Moldován István (sz. 1943). Bőgő: Kodoba Károly „Ica" (sz. 1924). Forrás: Kallós Zoltán - Kelemen László 1995, A / l . b) [Ritka csárdás]. Visa (Belső-Mezőség) Ének: Kelemen Sándorné Lakatos Mari (54 é.). Gyűjtő: Faragó József, 1951. VII. Forrás: Jagamas János - Faragó József 1974,7. sz.
Szállj le,
Mert a
ka-kas.
a
ka-pu-ról,
r i
•
1-gyál
vi - zet
Ti - sza már bé - fa-gyatl. A/ én
ba-bám
•
r
apa
-
lak-ból.
rég el - ha-gyait.
M á s k é r d é s , h o g y ezek a csonka n é g y s o r o s formák az é n e k e s g y a k o r l a t b a n állandósulhat nak, s e k k o r k ü l ö n típusként v a g y altípusként kell nyilvántartanunk. A dallamtipológiai r e n d s z e r e k n e k v i s z o n t ilyen esetben s z á m o l n i u k kellene ezek eredetével, hiszen v a l a m i l y e n szerkezeti sajátosság alapján való gépies besorolás h a m i s e r e d m é n y h e z v e z e t n e . A z 1. kotta b) példája „ i n v a r i á n s a k é n t n e m k é p e z típust ( „ e g y adat n e m adat"), ezért az M T A Z e n e t u d o m á n y i Intézet N é p z e n e i G y ű j t e m é n y é n e k Típusrendjében (a t o v á b b i a k b a n T í p u s r e n d ) az ún. „ t ö m b ö s í t e t t " (típusba n e m sorolt) a n y a g b a n található, a 08.0180/VII csoportban, vi szont a N é p z e n e i A r c h í v u m lejegyzett és lejegyzetten h a n g s z e r e s a n y a g á b a n s z á m o s válto zata van, hiszen a t á n c a l k a l m a k k o r gyakran j á t s s z á k , s a b e l s ő - m e z ő s é g i falvakban (Keszü, M a g y a r p a l a t k a , M a g y a r s z o v á t , Vajdakamarás, Visa stb.) igen kedvelik. H a a ritka csárdás nak h á r m a s b a n (egy férfi, két n ő által) j á r t változatát (szászka, szásztánc) járják, a zenészek l e g g y a k r a b b a n ezt a d a l l a m o t muzsikálják. E b b e n a z esetben a h a n g s z e r e s variánsok alap j á n lehetne egy típust k ö r v o n a l a z n i , a m e l y n e k függelékébe k e r ü l h e t n e b e s o r o l á s r a az egyet len c s o n k a é n e k e s változat. A h a n g s z e r e s és é n e k e s e l ő a d á s m ó d n a k ez a b o n y o l u l t viszonya, a m e l y n e m c s a k a h a n g szerek és a z é n e k h a n g eltérő technikai lehetőségeiből adódik, h a n e m műfaji-funkcionális m e g h a t á r o z o t t s á g ú is, u g y a n a n n a k a d a l l a m n a k igen é r d e k e s változatbeli eltéréseit e r e d m é nyezheti műfajonként és tájanként egyaránt. A z a l á b b i a k b a n ehhez a t é m a k ö r h ö z kívánok n é h á n y kiragadott példával adalékot szolgáltatni, e l s ő s o r b a n olyan d a l l a m p á r h u z a m o k be m u t a t á s á v a l , a m e l y e k esetében a vokális és az instrumentális változat vagy műfajilag v a g y földrajzilag v a g y m i n d k é t s z e m p o n t b ó l m á r eléggé eltávolodott e g y m á s t ó l . A kottapéldák ban az ö s s z e h a s o n l í t á s szempontjából n e m releváns díszítéseket és ritmikai finomságokat n e m j e l e z t e m . A szótagoló énekes változatok és a sokkal t ö b b h a n g b ó l álló figuráit h a n g s z e res f o g a l m a z á s ö s s z e h a s o n l í t á s a természetesen n e m h a n g - h a n g g a l való megfeleltetés alap j á n történik, h a n e m a d a l l a m s o r általános v o n a l á n a k h a s o n l ó s á g a alapján, illetve a kiemelt
j e l e n t ő s é g ű d a l l a m h a n g o k n a k a h a n g s z e r e s figurációkban is j e l e n kell lenniük kellőképpen körülírt f o r m á b a n . K ö z i s m e r t , h o g y a h a n g s z e r e k technikai lehetőségei és korlátai kihatással lehetnek az é n e k e s d a l l a m h a n g s z e r e s m e g f o g a l m a z á s á r a . Bartók írja, h o g y egyik dallampéldájánál „az az é r d e k e s , h o g y a n változtatja m e g a d u d á s a z é n e k e l t d a l l a m 8. és 11. taktusát, a m e l y b e n a d a l l a m a d u d a s í p alaphangja alá száll. A d u d á n e z a h a n g nincs m e g , a hiányt a j á t é k o s vala m i l y e n figurációval szokta p ó t o l n i " . K o d á l y a Zörög a kocsi s z ö v e g g e l ismert hatsoros kvintváltó dal d u d á n játszott változatával k a p c s o l a t b a n j e g y z i m e g : „a d a l l a m a"-ja elsik kad, m e r t a d u d á n o k t á v á n t ú l m e n n i n e m lehet, illetve Erkel Hunyadi Lősz/ójából a Meghalt a cselszövő kar dallamát e l ő a d ó d u d á s hangszeréről írja: „skálájából hiányzik a szext, ezt v a l a m i l y e n m ó d o n kissé mélyített szeptimával igyekszik pótolni". A furulya esetében is ta n u l s á g o s n a k tartja u g y a n a z o n d a l l a m (Mónár, hun a pénzed) é n e k e s és h a n g s z e r e s változa tainak összevetését: „A dallam módosult, m e r t nincs a furulyán VII. Helyette hol 1-et, hol 4-et használ. T i p i k u s eljárása ez a népi m u z s i k u s n a k , ha a d a l l a m meghaladja h a n g s z e r e terjedel mét. T ö b b n y i r e igen ü g y e s e n őrzik m e g a d a l l a m lényegét " A j e l e n s é g e t e g y é b h a n g s z e r e k esetében is megfigyelhetjük, sőt azt is tapasztalhatjuk, h o g y a h a n g s z e r e s változat m ó d o s u l á s a i n é h a visszahatnak a vokálisokra. A 2. kotta a) pél dája e g y m e g l e h e t ő s e n m a g á b a n álló felvidéki d u d a n ó t a énekes változata, amelyet a gyűjtő j e g y z e t e szerint d u d a b á l o k o n énekeltek. A l a p j á b a n moll p e n t a c h o r d keretben m o z o g , s a k á r c s a k a legtöbb dudanóta, n e m ereszkedik a z á r ó h a n g alá. Erdélyben a M a r o s - K ü k ü l l ő k k ö z é n elterjedt, h e g e d ű n megszólaltatott lassú csárdás változatban viszont megjelenik a tonika alatti h a n g is, hiszen e h a n g s z e r terjedelme ezt lehetővé teszi (b), s u g y a n e z t az erdélyi é n e k e s változatban (c) is viszontlátjuk, ill. viszonthalljuk. 25
26
2 7
2. kotta a) Dudanóta. Béd (Zoborvidék); Ének: özv. Fülöp Máténé Gál Ilona (sz. 1875). Gyűjtő: Manga János, 1938. IV. 30., Menyhe (Nyitra). MF 3305f. Forrás: Kodály Zoltán 1930/1982 Vargyas Lajos által összeállított példatára 260. sz. b) Lassú csárdás. Csávás (Vízmellék); Hegedű: Jámbor „Dumnyezó" István (sz. 1951), háromhúros kontra: Mezei Ferenc „Csángáló" (sz. 1951), bőgő: Csányi Mátyás „Mutis". Gyűjtő: Pávai István, 1986.1. 2. Részletes partitúra-lejegyzés: Pávai István 1993,142. sz. c) Lassú. Magyarózd (Kutasfold) Ének: Ballai János (26 é.). Gyűjtő: Jagamas János, 1954. II. Forrás: Jagamas-Faragó 1974,207. sz.
M i n d k e t t ő b e n u g y a n i l y e n „ ú j " h a n g a hatodik fok is, a m e l y onnan ered, h o g y az alap fekvésben j á t s z ó h e g e d ű s ö k az üres e-húrt s o h a s e m szólaltatják m e g ö n m a g á b a n , m i n d i g felső v á l t ó h a n g g a l , v a g y i s / - f e l díszítik. E z viszont gyakran előtérbe kerül, s k é s ő b b mint új főhang szerepel, m í g a z üres e-ből díszítőhang lesz. M i v e l többnyire tánc k ö z b e n énekelt dallamról v a n s z ó , a vokális változatban is megjelenik e z a m ó d o s u l á s . A hangszeres j á t é k m ó d sajátosságaiból s z á r m a z ó átalakulás szemléltetése é r d e k é b e n k ö z ö s z á r ó h a n g n a k ezút tal n e m a s z o k á s o s g '-t, h a n e m a h a n g s z e r e s változat eredeti finálisát, a z a '-t választottam. A szóban forgó d a l l a m o t a l k a l m a m volt zenekarral kísért c s o p o r t o s éneklés formájában is gyűjteni, a m e l y n é l fordított folyamat j á t s z ó d o t t le: a z e n e k a r előzetes (ének nélküli) j á t é k á ban g y a k r a n szerepelt a z / a rá k ö v e t k e z ő csoportos é n e k l é s b e n viszont m i n d e n h o l e h a n g zott helyette, s e n n e k hatására a h e g e d ű s ö k is „ l e m o n d t a k " az f-röl, s a z é n e k e s változathoz a l k a l m a z k o d v a e főhangot játszottak. M i v e l a 2. kotta dallamai csak ezen a két v i d é k e n ta lálhatók, egyúttal adalékot szolgáltatnak elszigetelt, egymástól távol e s ő néprajzi tájaink dallamtörténeti k a p c s o l a t a i h o z . 28
A 3. kotta a) dallamát marosszéki n é v e n forgatós p á r o s t á n c h o z m u z s i k á l t á k a felsősófalvi z e n é s z e k . Ö n m a g á b a n tekintve a d a l l a m „ v a l ó d i " h a n g s z e r e s z e n é n e k hatna, elsősor ban azért, m e r t é n e k e s változata n e m közismert, bár a Székelyföld t ö b b egymástól távol eső 2 5
Jelen dolgozat néhány részlete előadás formájában hangzott el az MTA Zenetudományi Intézetében, 1997.
május 3-án, az Erdélyi és moldvai népzene az újabb kutatások fényében című zenetudományi konferencián. A hangzó dallampéldák bemutatásakor az összehasonlítandó énekes változatot egy oktávval mélyebbre transz ponáltam, s a hangszeressel egyszerre szólaltattam meg számítógépes szintetizált hangon. A hallgatóság köré ből több kutató is jelezte utólag, hogy ezzel a módszerrel nyilvánvalóbbnak érezte a hasonlóságot, mint a kotta puszta szemlélése alapján.
2 6
Bartók 1911-191211966a, 69.
2 7
Kodály Zoltán 1937/1981,87,84,92.
2 8
„A peremhelyzet régiség-konzerváló hatásáról" lásd Vargyas 1981/2002, 355-357, továbbá Richter 1999. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Típusrendben az itt közölt a) változat a 08.012.0/4 jelzetű tömbösített anyagban van, míg a b) és c) közvetlen erdélyi változatai a 18.172.0/0 típusba kerültek besorolásra, más, szin ten erdélyi bővült strófájú (jajnótává alakult) változatokkal együtt. Saját terepkutatásaim során megfigyeltem, hogy egyes falvakban csak a négysoros (itt közölt) formát ismerik, máshol csak a jajnótát, ismét máshol mind kettőt. Utóbbi esetben az adatközlők két külön dalnak tartják, nem érzik a tipológiai rokonságot, a hangszeres előadók következetesen két különböző hangnemben szokták játszani (a csávásiak pl. a négysorosat á-ban, a jaj nótát pedig é-ben).
pontján megtalálták a g y ű j t ő k , n e m túl sok változatban, viszont e z e k b ő l keveset publikál tak, s azokat s e m k ö z k é z e n forgó k i a d v á n y o k b a n . A legkorábbit K i b é d e n gyűjtötte 1908b a n Seprődi J á n o s , aki a „leíró dalok és g e n r e - k é p e k " csoportjába sorolta, továbbá megje gyezte, h o g y „ e l ő a d á s a a z ún. m é r s é k e l t r u b a t o ; ezt j e l z i k a z ü t e m v o n a l a k r a rakott koro n á k . A s z ö v e g a d e á k o s énekköltészet stílusjegyeit őrzi. R i t m u s a szaffikus strófába illesz k e d ő k a n á s z t á n c r i t m u s , á m a kötetlen e l ő a d á s m ó d miatt n e m kelti t á n c z e n e érzetét. Ugyan e z j e l l e m z ő a k é s ő b b gyűjtött, p é l d á n k b a n a b) változattal képviselt é n e k e s változatok zö m é r e is. E b b e n a z esetben v a l ó s z í n ű l e g a vokális forma a z eredeti, a m e l y virágénekként ter29
3 0
jedhetett el, majd e n n e k dallamát alkalmazhatták a h a n g s z e r e s z e n é s z e k a helyi repertoár ban ritmusban l e g k ö z e l e b b álló tánchoz, a maroszékiforgatáshoz, a m e l y n e k tempója n e m csak e g y é r t e l m ű e n feszes, h a n e m g y o r s a b b is a virágénekénél. É r d e k e s , h o g y a dallam há rom székelyföldi m e g y e kivételével c s u p á n a N y i t r a - v i d é k e n b u k k a n t föl, ott viszont szlo vák változatban találta m e g Bartók 1909-ben (1-2. fakszimile)? 1
3. kotta a) Marosszéki [forgatós]; Hegedű: Paradica Mihály „Nyicu" (sz. 1925); cimbalom: Paradica János (sz. 1928); bőgő: Rácz Béla (sz. 1955); felsősófalvi zenészek. Gyűjtő: Kallós Zoltán, Pávai István, Zsuráfszki Zoltán. Felvétel: 1982. VIII. 28. Alsósófalván, táncfilmezés alkalmával. Részletes partitúra-lejegyzés: Pávai István 1993, 59. sz. b) Virágének. Felsősófalva (Sóvidék) Ének: Szitás Albert (73 é.). Gyűjtő: Pávai István, 1979. V. 18. Első közlés uo. 60. sz.
1. fakszimile: A 3. kotta dallamának szlovák változata, a Néprajzi Múzeum MF 779d jelzetű fonográfhengeréhez tartozó támlapon
Hay'aztat a kis madarat kezembe foghatnám. Minden búmat, bánatimot szivemről leraknám! Jól tudom magamról, nem kérdem senkitől, Hogy nincs nagyobb rabság, nagyobb szomorúság Mint a magányosság. 2 9
3 0
Sem éjjelem, sé nappalom nem esik kedvemre, Sem ebédem, se vacsorám nincsen örömömre. Egész nap búsulok, éjjel gondolkodok, Hogy mitévős legyen, hogy jó társat vegyék, Kivel hóttig éljek.
Lásd a Típusrend 13.017.0/0 jelzetű típusának változatait Maros-Torda, Csík és Udvarhely vármegyékből. Archívumba még nem került több énekes változatát sikerült rögzítenem a hetvenes évek derekán Korondon, ahol - úgy tűnik - a legtovább maradt fönn. Bandi Dezső 1970 (két változat); Iosif Her{ea-Almási István 1970, 137. sz.; Seprődi János 1974,376-377.
2. fakszimile: A 3. kotta dallamának szlovák változata, a Bartók által a Matica Slovenskának átadott támlap másolatán A F e l s ő - M a r o s menti és kelet-mezőségi zenészek körében szinte általánosan elterjedt gyakorlat, h o g y e g y - e g y eredeti alakjában n e m tánczenei funkciójú dalból s z á n d é k o s a n táncdallamot formálnak. Ennek indítéka lehet a z e n é s z e k tréfacsináló hajlama is, a m i n t azt pl. az Elmegyek, elmegyek k e z d e t ű temetési ének esetében láthatjuk, amelyet ritmikailag 3 1
Lásd a 30. lábjegyzet első mondatát.
j ó c s k á n átalakítva sebes fordulóként is j á t s z a n a k ezen a vidéken. M á s k o r a m u l a t ó falusi kö z ö n s é g kívánja ezt m e g tőlük. M a g y a r o n ( F e l s ő - M a r o s m e n t e ) p é l d á u l ismert e g y új stílusú d a l l a m , a m e l y e t a t á n c s z ü n e t b e n m u l a t ó nótaként, lassú, e n y h é n kötetlen, d e p o n t o z o t t rit m u s b a n é n e k e l n e k zenekísérettel, majd a z é n e k végeztével u g y a n e z t a d a l l a m o t a zenészek „átfordítják szaporába" (a sebes forduló helyi m e g n e v e z é s e ) , a m e l y a v i d é k táncrendjének nyitótánca, a l a p v e t ő e n n y o l c a d o l ó d a l l a m r i t m u s s a l . A 4. kotta dallamváltozatai ahhoz a típushoz tartoznak, a m e l y a M a g y a r Népdaltípusok Katalógusában 11/32. s z á m alatt található, s amelyről ugyanott ezt olvashatjuk: „Vegyes lírai szöveg-anyaggal énekelt lassú táncdallam, az adatok e g y része h a n g s z e r e s " . A M a g y a r N é p zene T á r a X. kötetében u g y a n e z C V I I I . típusként szerepel a k ö v e t k e z ő megjegyzéssel: „nép szerű csárdásdallam, m e l y n e k tempóját, n e g y e d e s mozgását az új tánctípus határozza m e g . N é h a régebbi táncokhoz is kapcsolódik nyolcadoló r i t m u s s a l " . A 4 . kotta a hasonló dallam vonal mellett h á r o m - műfajilag és részben földrajzilag is - elkülönülő zenei adatot tartalmaz, amelyek m e t r u m , ritmus és t e m p ó szempontj ából is különböznek. Emiatt ezek a változatok so s e m szólalhatnak m e g eredeti k ö z e g ü k b e n egymással p á r h u z a m o s a n , egyazon dallammodell térben és i d ő b e n szétvált, önállósult egyedei. A z a) példa a régies forgatós típusú párostánc (forgatás, marosszéki, korcsos) előfordulási területein használatos (Udvarhelyszék, M a r o s szék, Felső-Maros mente). A b ) földrajzilag a legelterjedtebb, Kalotaszegtől Udvarhelyszékig ismert, m i n t tánc k ö z b e n is énekelhető lassú csárdás dallam. A c) példa (katonakísérő) eddig m i n d ö s s z e Kalotaszegről került elő, a csárdásnál lassabb tempójú, aszimmetrikus ringású, a táncszünetekben énekelt kalotaszegi hajnali műfajához hasonlójellegű. 32
33
4. kotta a) Marosszéki [forgatós]. Felsősófalva (Udvarhelyszék); Hegedű: Paradica Mihály „Nyicu" (sz. 1925); cimbalom: Paradica János (sz. 1928); bőgő: Rácz Béla (sz. 1955); felsősófalvi zenészek. Gyűjtő: Kallós Zoltán, Pávai István, Zsuráfszki Zoltán. Felvétel: 1982. VIII. 28. Alsósófalván, táncfilmezés alkalmával. Részletes partitúra-lejegyzés: Pávai István 1993 58. sz. b) Lassú csárdás. Csávás (Vízmellék); Ének: Szitás Albert (73 é.). Gyűjtő: Pávai István, 1979. V. 18. Első közlés itt. c) Katonakísérő. Méra (Kalotaszeg) Ének: Magyarosi János, 70 éves, Méra (Kolozs vm.). Gyűjtő: Kallós Zoltán, lejegyezte Domokos Mária. Közölte: Paksa (szerk.) 1997,386. sz.
3 2
Dobszay László-Szendrei Janka 1988,301.
3 3
Paksa Katalin (szerk.) 1997,21.
Fejlett h a n g s z e r e s h a g y o m á n y o k k a l r e n d e l k e z ő tájakon e g y h a n g s z e r e n játszott dallam, bár j ó l felismerhetően követi az é n e k e s változatok vonalát, általában g a z d a g o n figuráit m ó don írja körül azt. E z t a j e l e n s é g e t figyelhetjük m e g a 5. kotta b) és c) példája esetében, amely G y i m e s b e n l a k o d a l m a s k é n t ismert, s e g y é b k é n t a m a g y a r nyelvterület teljes északi sávján elterjedt d u d a n ó t a . É r d e k e s a z o n b a n , h o g y ha a d a l l a m átkerül e g y olyan tánc (vagy m á s műfaj) d a l l a m k é s z l e t é b e , a m e l y k ö z b e n n e m s z o k á s énekelni, a h a n g s z e r e s irányú át alakulás foka m e g n ö v e k s z i k , s ezáltal n e h e z e b b észrevenni a z eredeti d a l l a m m a l való k a p csolatot. M i n d e n b i z o n n y a l ez a z o k a annak, h o g y a népdalrendszerezési m u n k a korábbi fá zisában a g y i m e s i csoszogtató d a l l a m a (5a kotta) n e m került e g y típusba azokkal a d u d a n ó ta-variánsokkal, a m e l y e k e t p é l d á n k b a n a b) és c) l a k o d a l m a s d a l l a m o k k é p v i s e l n e k . 34
35
A csoszogtató G y i m e s b e n a z aprók elnevezésű, nyugati, polgári eredetű táncciklus záró tánca, ami p e r s z e n e m zárja ki, h o g y dallamai között a tánc m e g h o n o s o d á s á n á l korábbi i d ő 5. kotta a) Csoszogtató. Tarkó (Gyimes) Hegedű: Zerkula János (52 é.); ütőgardon: Fikó Régina, (56 é.). Gyűjtő: Pávai István. Felvétel: 1979. VIII. 10. Első közlés részletes lejegyzésben: Pávai István 1993 pt 3^1. Publikált változatok uo. a pt 3j-ben.; b) Lakodalmas. Gyimesközéplok (Gyimes) Ének: Tankó Gyula (sz. 1939). Lejegyezte: Holló Gábor. Forrás: a Néprajzi Múzeum EA 77/1996 kéziratának K 702 jelzetű hangkazetta melléklete.; c) Lakodalmas. Tarkó (Gyimes) Hegedű: Zerkula János (52 é.); ütőgardon: Fikó Régina, (56 é.). Gyűjtő: Pávai István. Felvétel: 1979. VIII. 10. Első közlés részletes lejegyzésben: Pávai István 1993 pt 3-4. Publikált változatok uo. apt 3j-ben.
3 4
A dudanóták közé, illetve a sirató stílusba való besorolása vitatott (Vargyas Lajos 1981/2002, 276-277, vö. Dobszay László—Szendrei Janka 1988,274).
3 5
Lásd a Típusrend 18.219.0/0 típusába sorolt változatokat.
6. kotta a) Marosszéki. Felsősófalva (Udvarhelyszék) Hegedű: Paradica Mihály „Nyicu" (sz. 1925); cimbalom: Paradica János (sz. 1928); bőgő: Rácz Béla (sz. 1955); felsösófalvi zenészek. Gyűjtő: Kallós Zoltán, Pávai István, Zsuráfszki Zoltán. Felvétel: 1982. VIII. 28. Alsósófalván, táncfilmezés alkalmával: b) Guzsalyas dal. Külsőrekecsin (Moldva) Ének: Borzos Jánosné Dobos Magdó (39 é.). Gyűjtő: Pávai István. Felvétel: 1979. VI. 3, Csíkszereda: c) Népies műdal (XIX. század) Forrás: Kerényi György 1961,200.
szakra v i s s z a v e z e t h e t ő p é l d á n y o k is l e g y e n e k . E z e k zenekíséretéről írja M a r t i n : „ / 4 - e s , n é g y s o r o s , strófikus d a l l a m o k j ó r é s z t t e t r a p o d i k u s , A A B B s z e r k e z e t ű e k . E g y e t l e n h e x a p o dikus k ö z t ü k a C s o s z o g t a t ó s d a l l a m a " . M a j d e t á n c részletes leírásánál is m e g j e g y z i : „ A g y i m e s i t á n c d a l l a m o k között ritka h e x a p o d i k u s s o r o k b ó l álló d a l l a m a v a n . A h e x a p o d i k u s é r t e l m e z é s r e a z vezette Martint, h o g y e n n e k a t á n c d a l l a m n a k h a g y o m á n y o s m ó d o n n e m c s a k az utótagját, h a n e m az előtagját is m e g i s m é t l i k a z e n é s z e k . I n n e n keletkezett az A A B B forma érzete és a látszólagos h e x a p ó d i a . H a ezektől a „ n e m formaalkotó ismétlés éktől e l t e k i n t ü n k , a k k o r megállapíthatjuk, h o g y v a l ó j á b a n a csoszogtató is e g y tripodikus, A B C B d a l l a m ( k v i n t n y o m o k k a l az A és C s o r között), akárcsak a lakodalmas. 2
3 6
37
É r d e k e s , h o g y a z a d a t k ö z l ő , m i n t h i v a t á s o s falusi n é p z e n é s z , t u d a t á b a n volt e műfajilag eltérő két adat dallamtipológiai összefüggésének. A gyűjtés során a kettőt e g y m á s u t á n j á t szotta, s k ö z é j ü k a k ö v e t k e z ő k o m m e n t á r t fűzte: „ N a , m o s [ t ] m á [ r ] t é v e d é s b e n e essünk, amit az e l ő b b [ m u z s i k á l t u n k ] , h o g y Elment a tyúk vándorolni, m e n t ü n k a tyúk után, m o s t m e g i s m é t e l j ü k azt a d a r a b o t szintén, csak m a s a b b m i n t á b a , m a s a b b fogásokba, m e r t az j ö n osztá[n] az apróknak a v é g i b e , m i n t a lassú magyaros is a h o g y m e g y , a c s o s s z o g a t ó j a . O s z t á n m á s f o r m á b a ' [... u g y a n ] c s a k az [= arra] a d a l l a m r a m e g y , c s a k m a s a b b ü t e m r e . ) 38
A 6. kotta a) dallama „tipikus" h a n g s z e r e s fogalmazású zene, a marosszéki forgatós tánc egyik dallamának udvarhelyszéki változata, a m e l y e g é s z M a r o s s z é k e n és a Felső-Maros m e n tén i s m e r t . Ezekről a területekről n e m került elő é n e k e s változata, a m i természetesnek tűnhet, 39
36 Kallós Zoltán-Martin György 1970,226,228. Lásd Gárdonyi Zoltán 1953,410-411. Arra próbál utalni, hogy az aprók elnevezésű táncciklust is úgy kell lezárni a csoszogtatóval, mint a lassú ma 3 7
ha arra gondolunk, h o g y aforgatós tánc dallamainak többsége n e m énekelhető. Á m m é g i s van n é h á n y közöttük, a m e l y énekelt dallamból „hangszeresedért", ezek közül a legismertebb az, a m e l y i k főleg az A malomnak nincsen köve kezdettel ismert, a k e v é s b é ismertek k ö z é tartozik az itt közölt 3. kotta dallama. M i n d k e t t ő r e j e l l e m z ő , h o g y u g y a n a z o n a vidéken belül együtt fordul elő a vokális é s az instrumentális variáns, illetve adva v a n az énekelt változat t á n c k ö z b e n való ráéneklésének lehetősége a hangszeresre. A 6. kotta esetében arra látunk példát, h o g y
3 8
gyarost a sebes magyarossal. 3 9
A legkorábban publikált hangszeres változat: Lajtha László 1955,5. sz. és annak jegyzete.
ez aforgatós
d a l l a m a tánc elterjedési területén csak hangszeres formában él, m í g e g y másik t e
rületen, M o l d v á b a n , m á s műfajban, guzsalyas
énekként eltérő metrikai-ritmikai szerkezetben,
énekes e l ő a d á s m ó d b a n k ö z i s m e r t . A dallam tágabban a h h o z a típushoz kapcsolódik, amely többféle szövegkezdettel (pl. Már minálunk így köszönnek) megtalálható X I X . századi gyűjte m é n y e k b e n , népszínművek dalbetétei k ö z ö t t . Ennek népi változatai a z egész nyelvterületről i s m e r t e k . A z itt bemutatott moldvai énekes és székelyföldi hangszeres forma viszont egyfaj ta regionális altípust képez, hiszen műfaji-funkcionális eltéréseiken túl az első sor következe tes VH-es kadenciája, valamint a heteropodikus strófa szabályos 2 + 3 + 2 + 3 - a s tagolódása is szorosabb rokonságra utal, m i n t ami a nyelvterület nyugatibb tájain gyűjtött, a X I X . századi formához közelebb álló változatokkal kimutatható. 40
41
42
A 7. kotta olyan példacsoportot tartalmaz, a m e l y n e k m i n d e g y i k e a M a r o s - K ü k ü l lök közti nagytájon ismert. A z a) és b) kottasorban o l v a s h a t ó h a n g s z e r e s változatok műfajilag az erre a v i d é k r e j e l l e m z ő g y o r s l e g é n y e s tánctípus d a l l a m k é s z l e t é h e z tartoznak, a m e l y n e k helyi m e g n e v e z é s e i : a Kutasföld n e v ű kistájon pontozó, fiatalos pontozó, a V í z m e l l é k k ö z é p s ő s z a k a s z á n magyaros, felső s z a k a s z á n sűrű verbunk. A c) kottasorban lejegyzett átko zódó nóta a h a n g s z e r e s változatok dallami l é n y e g é r e világít rá, m i n t h a a z o k n a k egyfajta d a l l a m v á z - s z e r ű k i v o n a t a lenne. A d a l l a m o t e g y é b k é n t m á r az ö t v e n e s é v e k b e n gyűjtötték M a g y a r l a p á d o n , a m e l y h e z Vargyas Lajos állított két c s e r e m i s z p á r h u z a m o t . 43
44
7. kotta a) Pontozó. Magyarsülye (Kutasföld) Hegedű: Barabás Ferenc „Peci" (sz. 1927). Gyűjtő: Pávai István. Felvétel: 1981. XI. 25. b) Magyaros. Ádámos (Vízmellék) Hegedű: Kozák József (41 é.), Jónás Káról (54 é.); háromhúros kontra: Jónás Isvány (38 é.), bőgő: Didi Pista (53 é.). Gyűjtő: Kallós Zoltán, 1976. V. Forrás: MTA Zenetudományi Intézet Népzenei Archívuma Mg 5847b jelzetű hangszalagja c) Átkozódó nóta. Magyarózd (Kutasföld) Ének: Ballai Györgyné Bíró Erzsébet (46 é.). Gyűjtő: Horvát István, 1968. IX. Forrás: AP 8142h.
A fentiek alapján n é h á n y tanulságot k ö r v o n a l a z h a t u n k : A z é n e k e s és a h a n g s z e r e s z e n é n e k a táncos m u l a t s á g o k b a n v a l ó r e n d s z e r e s összefonó dása miatt n e m c s a k énekelt d a l l a m o k h a n g s z e r e s e d é s e figyelhető m e g , h a n e m h a n g s z e r e s vagy h a n g s z e r e s s é vált d a l l a m o k m á s o d l a g o s v o k á l i s s á alakulása is. Dallamtipológiai s z e m p o n t b ó l n e m szerencsés h a n g s z e r e s és vokális típusokról beszél ni, hiszen a tipológia tulajdonképpen d a l l a m v á z a k a t rendszerez, a m e l y e k h a n g s z e r e s dalla m o k esetében p o n t o s a n a k k o r j ö n n e k létre, h a a h a n g s z e r e s e l ő a d á s m ó d specifikus figurációit elhagyjuk, s ezzel m e s t e r s é g e s e n m i n t e g y vokálissá alakítjuk a dallamot. A z a d a t k ö z l ő k t u d a t á b a n n e m különül el olyan élesen a h a n g s z e r e s és a z é n e k e s z e n e , mint a k u t a t á s b a n . Tudjuk, h o g y m é g a d a l l a m és tánc k ü l ö n b s é g e is ö s s z e m o s ó d i k : a csár dás szó a táncot és a n n a k kísérődallamát e g y a r á n t j e l e n t i . A h a g y o m á n y o s kultúrában élő e m b e r s z á m á r a , a tánc, a h a n g s z e r e s z e n e , a z éneklés, a t á n c s z ó k a rítuskörnyezet szoros egységet k é p e z n e k . Műfajfüggő, h o g y m i l y e n esetben őrzi a h a g y o m á n y p u s z t á n vokális, pusztán instru m e n t á l i s , v a g y m i n d k é t m ó d o n u g y a n a z t a dallamot. A d a l l a m o k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e az utóbbi k a t e g ó r i á b a tartozik. A h a n g s z e r e s e d é s foka t e r m é s z e t s z e r ű e n n a g y o b b olyan műfaj ok esetében, a m e l y e k n e k adottságai, lehetőségei v a g y a h a g y o m á n y e g y é b t ö r v é n y s z e r ű s é gei miatt az é n e k l é s nincs j e l e n . A h a n g s z e r e s z e n e k ö z b e n való éneklést „ m e g e n g e d ő " műfajok esetében a dallamjátszó hangszer rendszerint váltakoztatja az énekszerű és a h a n g s z e r e s fígurációkkal átszőtt e l ő a d á s m ó d o t oly m ó d o n , h o g y é n e k l é s k ö z b e n é n e k s z e r ű b b e n játszik. E z t e r m é s z e t e s e n n e m jelenti azt, h o g y ének h i á n y á b a n a u t o m a t i k u s a n áttér a figuráit j á t é k m ó d r a . Á l t a l á b a n m e g figyelhető, h o g y igen j ó érzékkel cserélgetik ilyenkor is a kétféle j á t é k m ó d o t , s ritkán fordul elő az, h o g y e g y teljes dallamstrófa figuráit e l ő a d á s m ó d b a n szólaljon m e g . A figuráit j á t é k m ó d e g y é b k é n t igen erősen összefügg a tánccal is, így pl. c s a p á s o l á s köz ben j ó l alátámasztja a tánc hanghatásaiból keletkező ritmust, d e e n n e k a szabályszerűség nek sincs g é p i e s e n alkalmazott általános é r v é n y e . A h a n g s z e r e s d a l l a m f o g a l m a z á s tánc ál tal való d e t e r m i n á l t s á g á n a k részletezése e g y m á s i k d o l g o z a t témája lehetne.
4 0
4 1
4 2
4 3
4 4
A moldvai énekes változat már Veress 1930-as gyűjtésében felbukkan (MH 2488 jelzetű fonográfhenger a Néprajzi Múzeum gyűjteményében, publikálva: Veress Sándor 1989, 90. sz.). Lásd Kcrényi György 1961,200. lapon közölt dallam publikált változatait a 226. jegyzetben. Lásd a Típusrend 11.136.0/0 jelzetű típusába bersorolt változatokat. Szenik Ilona - Almási István - Zsizsman Ilona 1957,4. sz. Vargyas Lajos 1981/2002,279,242. szövegközti dallampéla.
Irodalom BANDI Dezső (szerkesztette) 1970 Tiszta búzából. Nyárádköszvényesi népdalok. Marosvásárhely. BARTÓK Béla 1911-1912a/1966 A hangszeres zene folklórja Magyarországon. Bartók összegyűjtött írásai I. Közreadja Szöllősy András. Budapest, 1966. 59-76. BARTÓK Béla 1911 -1912b/1966 A magyar nép hangszerei. Bartók Béla összegyűjtött írásai I. Közreadja Szöllősy András. Buda pest, 1966.818-826. DOBSZAY László-SZENDREI Janka 1988 A magyar népdaltípusok katalógusa I. Budapest. DOMOKOS Mária (szerkesztette) 1995 A Magyar Népzene Tára IX. Népdaltípusok 4. Főmunkatárs Olsvai Imre. Munkatársak: Paksa Ka talin, Rudasnc Bajcsay Márta, Szalay Olga. Budapest. GÁRDONYI Zoltán 1953 Népzenénk és a zenei forma elemei. Zenetudományi Tanulmányok I. Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. Budapest, 405^112. HALMOS István 1981/2000 Útban az önálló hangszeres formához. A „verbunkos"zene, a magyar barokk hangszeres zene s a paraszti tánczene formai kapcsolata. In: A magyar népi tánczene. Szerkesztette: Virágvölgyi Már ta és Pávai István. Budapest, 2000,250-273. [1977: angolul] HERTEA, Iosif-ALMÁSI István 1970 245 népi táncdallam. Csíkszereda. JAGAMAS János-FARAGÓ József (közzéteszi) 1974 Romániai magyar népdalok. Bukarest. JÁRDÁNYI Pál 1943 A kidéi magyarság világi zenéje. Kolozsvár. KALLÓS Zoltán-KELEMEN László (szerk.) 1995 Mezőségi magyar népzene. Magyarpalatka. Hungaroton Classic, MK 18217 (műsoros hangka zetta). K A L L Ó S Zoltán—MARTIN György 1970
A gyimesi csángók táncélete és táncai. Tánctudományi Tanulmányok 1969-1970. 195-254. KERÉNYI György 1961 Népies dalok. Budapest. KISS Lajos 1958/2000 A bukovinai székelyek tánczenéje. In: A magyar népi tánczene. Szerkesztette: Virágvölgyi Márta és Pávai István. Budapest, 2000,195-218. KISS Lajos (sajtó alá rendezte) 1956 A Magyar Népzene TáralII/B. Lakodalom. Budapest. KODÁLY Zoltán 1930/1982 Marosszéki táncok. Előszó a partitúrához. In: Visszatekintés II. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Sajtó alá rendezte és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta Bónis Ferenc. Budapest, 1982.485. KODÁLY Zoltán 1937/1981 A magyar népzene. A példatárat összeállította Vargyas Lajos. Budapest. LAJTHA László 1955
Kőrispataki gyűjtés. Budapest. LAJTHA László-Veress Sándor 1936/1992 Népdal, népzenegyűjtés. In: Lajtha László összegyűjtött írásai I. Sajtó alá rendezte és bibliográfi ai jegyzetekkel ellátta Berlász Melinda. Budapest, 1992, 83-91.
LÁZÁR István 1899 Alsófehér vármegye magyar népe. In: Alsófehér vármegye néprajza. Nagyenyed. MEDAN, Virgil 1972 Cántecedejoc. Cluj. MEDAN, Virgil 1989 Folclor muzical. Cántece de joc II. Bucuresti. PAKSA Katalin 1992/2000 A néptánc dallamalakító szerepéről. In: A magyar népi tánczene. Szerkesztette: Virágvölgyi Már ta és Pávai István. Budapest, 2000,142-160. PAKSA Katalin 1997 Jaj de szépen cseng a lapi...". In: Kodály emlékkönyv 1997. Magyar zenetörténeti tanulmányok. Szerkesztette Bónis Ferenc. Budapest, 170-179. PAKSA Katalin (szerkesztette) 1997 A Magyar Népzene Tára X. Népdaltípusok 5. Főmunkatárs Olsvai Imre. Munkatársak: Domokos Mária, Rudasné Bajcsay Márta, Szalay Olga, Bereczky János. Budapest. PÁVAI István 1984 A Marosszéki táncok főtémájának folklórkapcsolatai. In: Utunk Kodályhoz. Tanulmányok, emlé kezések. Szerkesztette László Ferenc. Bukarest, 69-88. PÁVAI István 1993 Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje. Budapest. PÁVAI István 1997 A technikai eszközök szerepe a népi tánczene és harmónia vizsgálatában. Néprajzi Értesítő LXXIX. 109-126. RlCHTER Pál 1999 Két magyar peremvidék népzenei kapcsolata. Ethnographia 2, 349-358. SÁROSI Bálint 1996 A hangszeres magyar népzene. Budapest. SEPRŐDI János 1974 Válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Benkő András gondozásában. Budapest. SZALAY Zoltán 1996 Felcsíki hangszeres tánczene. A csíkszentdomokosi zenekar 1. Csíkszereda. SZENIK Ilona 1982 Kutatás és módszer II. A hangszeres zenéről. In: Bartók-dolgozatok. Szerkesztette László Ferenc. Bukarest, 145-174. SZENIK Ilona-ALMÁSI István-ZSIZSMAN Ilona 1957 A lapádi erdő alatt. Ötvennyolc magyarlapádi népdal. Bukarest. VARGYAS Lajos 1981/2002 A magyarság népzenéje. A második javított kiadást szerkesztette Paksa Katalin. Budapest. VERESS Sándor (gyűjtötte és lejegyezte) 1989 Moldvai gyűjtés. Magyar Népköltési Gyűjtemény XVI. Szerkesztették Berlász Melinda és Szalay Olga. Budapest.
