HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 2009. április
1. Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerbe foglalása, a szellemi tulajdon védelmével és a jogérvényesítéssel kapcsolatos tudatosságnövelés, szemléletformálás, illetve a jogérvényesítéssel összefüggő jogszabályi környezet, a jogalkalmazás kérdéseinek, valamint a jogosultakat segítő intézkedéseknek és eszközöknek az áttekintése. A tudatosságnövelés és a jogszabályalkotás eredményességéhez elengedhetetlen, hogy a HENT ismerje az emberek véleményét a hamisítás jelenségéről. Ennek megfelelően a HENT egy országos 1000 fős reprezentatív felmérés keretében négy kérdéskört érintő kutatás adatfelvételével bízta meg a TÁRKI-t. A vizsgált kérdéskörök: 1. Milyen hamis terméket vásárolnak a magyar fogyasztók? 2. Mit gondolnak az emberek a hamis termékekről? 3. Mit gondolnak az emberek a hamisítás társadalmi hatásairól? 4. Mit gondolnak az emberek a hamisítás büntethetőségéről?
2. Milyen hamis terméket vásárolnak a magyar fogyasztók? Hamis ruhát veszünk legkönnyebben A magyarok a ruházati termékek esetében törődnek legkevésbé azzal, hogy az adott darab eredeti vagy hamisítvány. 10 vásárlóból 3 bármikor vásárolna hamis ruházati terméket, míg 38 százalékuk elgondolkodna az ajánlaton. Az illatszerek és a CD/DVD vásárláskor a megkérdezettek 15 százaléka bólint rá bármikor egy hamisított termék megvásárlására, míg minden negyedik válaszadó megfontolna egy ilyen lehetőséget. Óvatosabbak a fogyasztók a számítógépes programokkal. Nem eredeti programot 12 százalékuk vásárolna gondolkodás nélkül, míg 21 százalékuk elgondolkozna, ha ilyen helyzetbe kerülne. A lakosság az egészségükre potenciálisan veszélyes termékek esetében a legóvatosabb. Bizonytalan eredetű élelmiszert csak 2 százalékuk, míg bizonytalan eredetű gyógyszert csak 1 százalékuk vásárolna bármikor. Valamivel magasabb azok aránya, akik fontolóra vennének egy ilyen ajánlatot: 10 százalékuk bizonytalan eredetű élelmiszerre, 6 százalékuk bizonytalan eredetű gyógyszerre mondana talán igent.
2
Vásárolna-e, használna-e hamis vagy bizonytalan forrásból származó terméket, ha lényegesen olcsóbb, mint az eredeti? Termék Ruházati termék Illatszer CD/DVD Illegálisan másolt számítógépes program Élelmiszer Gyógyszer
Igen, bármikor 29
Talán
Nem
Nem tudja
38
32
1
15 15 12
25 25 21
59 59 64
1 1 3
2 1
10 6
87 92
0 0
Hamis ruházati termék: a budapestiek és a fiatalok a legnyitottabbak A budapestiek (37 százalék) és a szakmunkás végzettséggel rendelkezők (34 százalék) között felülreprezentáltak azok, akik hajlandók hamis ruházati terméket vásárolni. A hamis ruházati termékekre legkevésbé vevők a megyeszékhelyen élők (23 százalék), illetve a diplomások (15 százalék). Az eredmények azt is megmutatják: minél fiatalabb valaki, annál inkább hajlandó hamis ruházati terméket vásárolni. Bármikor vásásolna hamis ruház ati terméket 40% 34%
35%
36%
30% 25%
25% 20%
16%
15% 10% 5% 0% Idős (60+)
Középkorú (46-60)
Fiatal középkorú (3045)
Fiatalok (30 alatt)
3
Hamis illatszerek: a diplomások a legelutasítóbbak A budapestiek (18 százalék) és a községben élők (20 százalék) élők a leginkább nyitottak a hamis illatszer vásárlására, míg a leginkább elutasítók a megyeszékhelyen élők (12 százalék), a vidéki városok lakói (11 százalék), illetve a diplomások (9 százalék). A hamis ruhákhoz hasonlóan a hamis illatszerek iránti érdeklődés is fordítottan arányos a korral.
Bármikor vásárolna hamis illatsz ert 25% 21% 19%
20%
15% 11% 10%
8%
5%
0% Idős (60+)
Középkorú (46-60)
Fiatal középkorú (3045)
Fiatalok (30 alatt)
4
Hamis CD/DVD: minden ötödik fiatal megvásárolná A községben élők (19 százalék) és az érettségivel rendelkezők (20 százalék) között a legmagasabb azok aránya, akik hajlandók hamis CD-t, DVD-t vásárolni. A fiatalok ebben az esetben is nyitottabbak a hamis termékekre, amíg az idősek 7, addig a fiatalok 21 százaléka venne hamis CD-t vagy DVD-t.
Bármikor vásárolna hamis CD-t vagy DVD-t 25% 21%
20%
20%
15% 10%
10% 7% 5%
0% Idős (60+)
Középkorú (46-60)
Fiatal középkorú (3045)
Fiatalok (30 alatt)
Illegálisan másolt számítógépes program: minden ötödik fiatal használja Az illegálisan másolt számítógépes programokat az átlagnál jóval magasabb arányban használják a budapestiek, az érettségivel rendelkezők, a fiatal középkorúak és a fiatalok. Hasz nálna illegálisan másolt sz ámítógépes programot 19%
20% 17%
18% 16% 14% 12%
19%
16%
12%
10% 8% 6% 4% 2% 0% Átlag
Budapestiek
Érettségizettek
Fiatal Fiatalok (30 alatt) középkorúak (3045)
5
Bizonytalan forrásból származó élelmiszerek: mindenki gyanakvó A bizonytalan eredetű élelmiszerekkel kapcsolatban mindenki hasonlóan gyanakvó. Csupán a maximum 8 általánossal rendelkezők lógnak ki a sorból, hiszen közöttük az átlagosnál kétszer annyian vannak (4 százalék), akik azt állítják: bármikor hajlandók lennének bizonytalan eredetű élelmiszert vásárolni. Bizonytalan forrásból származó gyógyszerek: A bizonytalan eredetű gyógyszervásárlásra való hajlandóság erősen iskolai végzettség függő. Minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége annál inkább hajlandó a kockázatos beszerzésre, bár a kockáztatók aránya a maximum 8 általánossal rendelkezők körében is csak 3 százalék.
2. Mit gondolnak az emberek a hamis termékekről? Csak az emberek fele szerint egyértelműen jobb minőségű az eredeti, mint a hamis termék Körülbelül minden hatodik válaszadó gondolja úgy, hogy a hamisított termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti. A válaszadók fele szerint a hamis termék gyengébb minőségű, míg 10 emberből 3 szerint nem lehet egyértelműen állást foglalni a kérdésben. A hamis termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti 60% 51% 50%
40% 29%
30%
20%
17%
10% 3% 0% Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
6
Minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége annál inkább úgy gondolja, hogy a hamisítvány minőségben versenyre kel az eredetivel. A hamis termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti 30
25
25
20 17
17 14
15
9
10
5
0 Maximum 8 általános
Szakmunkás végzettség
Érettségi
Diploma
Átlag
A kor is meghatározó, a fiatalok és fiatal középkorúak körében szignifikánsan magasabb azok aránya, akik szerint a minőségben nincs igazán különbség az eredeti és hamisított termék között. A hamis termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti 25
19
20
20
17
17 15
15
10
5
0 Idős (60 évesnél idősebb)
Középkorú (46-60)
Fiatal középkorú (30-45)
Fiatal (30 év alatti)
Átlag
7
A nagyvárosokban (Budapesten és a megyeszékhelyen élők) nagyobb arányban gondolják azt, hogy a hamisítvány minőségben nem marad el az eredetitől, mint a vidéki városokban és a községekben. A hamis termék van olyan jó minőségű, mint az eredeti 25 22 20
19 17
17
Község
Á tlag
14
15
10
5
0 Budapest
Megyeszékhely
V idéki város
Az emberek döntő többsége szerint hosszú távon jobban megéri az eredeti termék mellett dönteni Csupán a válaszadók 7 százaléka szerint állja a versenyt hosszú távon a hamisítvány az eredetivel szemben, míg 71 százalék úgy gondolja: hosszú távon jobban megéri eredeti terméket választani. Hossz ú távon jobban megéri az eredeti terméket válasz tani 80% 71% 70% 60% 50% 40% 30% 19%
20%
7%
10%
3%
0% Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
8
Az iskolai végzettség erősen befolyásolja, hogy a válaszadó elfogadja-e az eredeti termék hosszú távú előnyeit. Ötször annyi alapfokú végzettségű, mint diplomás nem ért egyet azzal az állítással, hogy hosszú távon az eredeti termék jobban megéri, mint a hamisítvány. Nem ért egyet az z al, hogy hossz ú távon jobban megéri eredeti terméket vásárolni, mint hamisítványt 12%
11%
10% 8%
8%
7%
7%
6% 4% 2%
2% 0% Maximum 8 általános
Szakmunkás végzettség
Érettségi
Diploma
Átlag
Az emberek döntő többsége szerint olcsóbb árakkal visszaszoríthatók lennének a hamisítványok 10 emberből 8 úgy gondolja: ha olcsóbbak lennének az eredeti termékek, kevesebb hamisítvány fogyna. Csupán minden huszadik válaszadó véli úgy, hogy az eredeti termékek ára nem befolyásolja a hamisított termékek forgalmát. Ha olcsóbbak lennének az eredeti termékek, kevesebb hamisítvány fogyna 90% 80%
79%
70% 60% 50% 40% 30% 20%
15%
10%
5%
1%
0% Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
9
A leginkább ár-érzékenynek a községben élők, akiknek 86 százaléka szerint az eredeti termékek ára meghatározó a hamis termékek iránti keresletben. Csak minden negyedik ember ismeri fel könnyen a hamisítványokat Tíz emberből négy szerint a hamis termékeket nem lehet megkülönböztetni az eredetitől. Csak minden negyedik válaszadó gondolja azt, hogy a különbségek az esetek többségében szembetűnők. A hamisítványok többségét nem lehet megkülönböz tetni az eredetitől 45 40
40 35
32
30
26
25 20 15 10 3
5 0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége annál kevésbé gondolja azt, hogy a hamisítvány és az eredeti között nehéz felfedezni a különbséget. Egyet értek az z al, hogy a hamisítványok többségét nem lehet megkülönböz tetni az eredetitől 60 51 50 41
40
40 34 30
30
20
10
0 Maximum 8 általános
Szakmunkás végzettség
Érettségi
Diploma
Átlag
10
A budapestiek az átlagosnál jóval alacsonyabb, míg a községben élők az átlagosnál jóval magasabb arányban vélik úgy, hogy nehéz megkülönböztetni az eredetit a hamisítványtól. Egyet értek az z al, hogy a hamisítványok többségét nem lehet megkülönböz tetni az eredetitől 60
48
50 40
40
30
40
38
28
20
10
0 Budapest
Megyeszékhely
Vidéki város
Község
Átlag
Az emberek többsége több információt szeretne a hamisítás veszélyeiről Az emberek 57 százaléka szerint a nyilvánosságban túl kevés szó esik a hamisítás veszélyeiről. Csak minden hetedik válaszadó szerint megfelelő mennyiségű az az információ, amelyet a hamisítás veszélyeiről az állampolgárok kapnak. Túl kevés sz ó esik a nyilvánosságban a hamisítványok vesz élyeiről 60
57
50 40 30
26
20
14
10
4
0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
Az átlagosnál kevésbé érzik alulinformáltnak magukat a budapestiek, akiknek csak 42 százaléka véli úgy, hogy túl kevés információ van a nyilvánosságban a hamisításról. 11
3. Mit gondolnak az emberek a hamisítás társadalmi hatásairól? Minden negyedik ember gondolja csak azt, hogy a hamisítással ők is rosszul járnak A megkérdezettek 42 százaléka szerint a hamisítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek. Ezzel szemben minden negyedik ember szerint a gyártók mellett a lakosság számára sem előnyös a hamisítás jelensége. A hamisítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók vesz ítenek 45
42
40 35 30
30
25
25 20 15 10
3
5 0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
A fiatal középkorúak és a fiatalok körében szignifikánsan magasabb azok aránya, akik szerint a hamisítványok csak a gyártóknak okoznak károkat. Egyet értek az z al, hogy a hamisítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók vesz ítenek 50
46
45 40 35
45
40
40
35
30 25 20 15 10 5 0 Idős (60 évesnél idősebb)
Középkorú (46-60)
Fiatal középkorú (30-45)
Fiatal (30 év alatti)
Átlag
12
Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége valakinek, annál kevésbé gondolja, hogy a hamisítás csak a gyártók problémája. Egye t érte k azzal, hogy a hamisítv ányokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók v e szíte ne k 60 50
48 44
41
40
40 28
30 20 10 0 Maximum 8 általános
Szakmunkás végzettség
Érettségi
Diploma
Á tlag
A budapestiek az átlagosnál kevésbé, míg a községekben élők az átlagosnál nagyobb arányban gondolják, hogy csak a gyártók járnak rosszul a hamisítással. Egyet értek azzal, hogy a hamisítványokkal a lakosság jól jár, csak a gyártók veszítenek 47
50 43
45 40
41
40
36
35 30 25 20 15 10 5 0 Budapest
Megyeszékhely
Vidéki város
Község
Átlag
13
Az emberek kétharmada tudja: a hamisítók a költségvetést is megkárosítják Érdekes eredmény, hogy miközben sokan kizárólag a gyártók problémájának tartják a hamisítást, addig az emberek közel kétharmada tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. Feltűnően magas (7 százalék) azok aránya, akik nem tudtak véleményt nyilvánítani a kérdésben. A hamisításnak a költségvetésre gyakorolt hatásáról alkotott véleményre nem gyakorol szignifikáns hatást a válaszadók kora, iskolai végzettsége vagy lakhelye. A hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el 70
65
60 50 40 30 21 20 10
7
7
Nem ért egyet
Nem tudja
0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Az emberek fele szerint a hamisítás a munkahelyeket is veszélyezteti A válaszadók fele gondolja azt, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, míg csupán 16 százalékuk véli azt, hogy a hamisításnak nincs hatása a munkaerőpiacra. Feltűnően magas (8 százalék) azok aránya, akik nem tudtak véleményt nyilvánítani a kérdésben. A hamisítás miatt munkahelyek sz űnnek meg 60
50
49
40 28
30
20
16 8
10
0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
14
Háromból ketten tudják: a hamisítványok a fogyasztók egészségét is veszélyeztethetik A válaszadók kétharmada szerint a hamisított termékek akár a fogyasztók egészségét is veszélyeztethetik. Ezzel szemben mindössze az emberek 7 százaléka szerint nem fenyegeti veszély a hamis termékek fogyasztóinak egészségét. A hamisított termékek veszélyesek lehetnek az egészségre 80 70
67
60 50 40 30
23
20 7
10
2
0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
A hamis termékek lehetséges egészségkárosító hatását az átlagosnál nagyobb arányban észlelik az idősek (76 százalék) és a diplomások (75 százalék).
15
4. Mit gondolnak az emberek a hamisítás büntethetőségéről? Az emberek kétharmada bűncselekménynek tartja a hamisítványok terjesztését Az emberek közel kétharmada úgy gondolja: aki hamisítvány árul, bűncselekményt követ el. Csupán minden tizedik válaszadó véli úgy, hogy a hamisítványok terjesztőinek nem kell felelniük tettükért a törvény előtt. Aki hamisítvány árul, bűncselekményt követ el 70
65
60 50 40 30
24
20 10
10
2 0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
A hamisítást szigorúan megítélőknek az átlagosnál jóval alacsonyabb az aránya a budapestiek között (56 százalék). Amíg a középfokú végzettségűek az átlagnak megfelelően vélekednek a hamisítványok terjesztőinek megítélésről, addig a maximum 8 általánossal rendelkezők az átlagnál kevésbé, míg a diplomások az átlagnál nagyobb arányban gondolják azt, hogy bűncselekményt követnek a hamisítványok terjesztői. Aki hamisítvány árul, bűncselekményt követ el 80
76
70 60
66
65
64
59
50 40 30 20 10 0 Maximum 8 általános
Szakmunkás végzettség
Érettségi
Diploma
Átlag
16
Az idősek körében a többi korcsoporthoz képest jóval többen vannak azok, akik bűncselekménynek tarják a hamist termékek árusítását. A 60 felettiek háromnegyede gondolja így a többi korcsoport kétharmados arányához képest. 10 emberből 7 szigorúbban büntetné a hamisítókat és a hamisítványok terjesztőit Szigorúbb büntetést szeretne az emberek döntő többsége a hamisítóknak és a hamisítványok terjesztőinek. Szigorúbban kell büntetni a hamisítókat és a hamisítványok terjesztőit 80 70
69
60 50 40 30
24
20 7
10
1 0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
A szigorúbb büntetést a megyeszékhelyen élők (78 százalék) pártolják az átlagon felül, míg a budapestiek az átlagnál kevésbé (59 százalék). Sokan gondolják úgy, hogy a hamisítványokból a szervezett bűnözés profitál A válaszadók közel kétharmada szerint a hamisítványok megvásárlásával a szervezett bűnözésnek a bevételeit növeljük. Feltűnően magas (6 százalék) azok aránya, akik nem tudtak véleményt nyilvánítani a kérdésben.
17
A hamisítványok megvásárlása a szervezett bűnözés bevételeit növeli 70
63
60 50 40 30
24
20 10
7
6
Nem ért egyet
Nem tudja
0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Az állítással az átlagnál kevésbé értenek egyet a maximum 8 általánossal rendelkezők (52 százalék). A szigorúbb ellenőrzés pártján állnak az emberek A megkérdezettek 72 százaléka szerint a hamisítványok kiszűrése érdekében gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzésre van szükség. Mindössze a megkérdezettek 6 százaléka nem igényelne gyakoribb és hatékonyabb fellépést. A hamisítványok kisz űrése érdekében gyakoribb és hatékonyabb ellenőrz ésre van sz ükség 80
72
70 60 50 40 30 20
20
6
10
2
0 Egyet ért
Egyet is ért, meg nem is
Nem ért egyet
Nem tudja
18
A gyakoribb és hatékonyabb fellépést sürgetők felülreprezentáltak a diplomások (84 százalék), míg alulreprezentáltak a maximum 8 általánossal rendelkezők (65 százalék) között.
19
