Halmy Márta. Szentgyörgyi József orvosi levelei Kazinczy Ferenchez

Halmy Márta Szentgyörgyi József orvosi levelei Kazinczy Ferenchez A XV.-XVI. században szokásos volt, hogy az orvosok, mint Johannes Manardus, Jordán Tamás, Sambucus (Z&ámboki János), Carolos Clusius stb. távollakó betegeiket orvosi levélben kérdezték ki a betegségük tünetei felől. Diétás tanácsot adtak, orvosi recepteket írtak betege­ iknek. E levelek íróik orvosi gondolkozását, műveltségét, látóhatáruk szélességét és mélységét hűen tükröztetik vissza. A XVIII. századvégi nagykultúráju és praxisú debreceni orvosnak, Szentgyörgyi József doktornak a levelezéseibe tekintünk bele. A leveleket barátjához Kazinczy Ferenchez írta. Be­ számoltak egymásnak életükről, családjukról, betegségükről, örömeikről, bánataikról és a ma­ gyar nyelv műveléséről. E levelek hangulata derűs, nyelvezete szép, kifejező, vallásos szellemű. A levelek ill. levéltöredékek ismertetése előtt szeretném Szentgyörgyi József életét, mun­ kásságát bemutatni. Az életrajzi adatokat nagyapám Szentgyörgyi Lajos nagyapjának Szent­ györgyi Józsefnek naplójából ill. naplótöredékéből állította össze. Szentgyörgyi József naplóját 1783. dec. 1-től debreceni gimnazista korától 1831. dec. 31-ig, haláláig vezette. A Szentgyörgyi család Felvidékről származott. Címeres nemesi levelük 1548-ból származik, I. Ferdinánd és Oláh Miklós zágrábi püspök aláírásával ellátott. A címer: szűrkéskék pajzsban egy vörhenyes griff található, kinyújtott nyelvvel, felemelkedő testtel, kiterjesztett szárnnyal. Alsó lábával olaj­ falomb koszorút érintve, mellső lábával három liliomot tartva, fején királyi koronával.2 Hasonló nevű édesapja aranyosi (Komárom megye) református lelkésze Rimaszombatban született. Fia volt Szentgyörgyi Sámuelnek a Tiszán inneni református egyházkerület első superintendensénck. Iskoláit szülővárosában, a teológiát Debrecenben, Baselben, Bernben vé­ gezte. Édesanyja az aranyosi elhalt lelkész előd özvegye Polgári Kotzok Mária, aki Léván (Bars megye) született. Szentgyörgyi József 1765. február 22-én a Komárom megyei Aranyo­ son született. Iskoláit a komáromi 1772-1776, a pozsonyi 1777-1778, a nagykőrösi 1779 és a debreceni 1780-1787 iskolákban végezte. A középiskola elvégzése után még Debrecenben maradt. Kisebb diákokat, mint nevelő ta­ nított. Ezután Ceglédre költözött és a református egyház szolgálatában 3 évig, mint rektor működött. Tanított, temetett, búcsúztatott. Fizetése havi 42 Rénes forint volt, aminek nagy részét utazgatásaira fordította. Ceglédről utazott ki rektorsága letelte után Jénába, ahol be­ iratkozott az orvosi egyetemre. Életének eddigi menetéből mindenki azt gondolhatná, hogy a papi hivatást választja, hiszen apja, nagyapja miden ismert őse református lelkész volt. Ceglé­ den töltött rektorsága idején is apja nyomdokain haladt. Nem ismeretes az, hogy miért válasz-

1. Szentgyörgyi Lajos nagyapjáról Szentgyörgyi Józsefről irt "Nagyapám családi élete 1765-1832" 46 gé­ pelt oldalú összeállítást (1952 szeptemberében). Ez Szentgyörgyi Géza tulajdonában van. Az eredeti napló a II. Világháború alatt elpusztult. - A külön nem jelzett adatok is innen származnak. 2. A nemesi cimer festett változata, melyet valószínűleg Szentgyörgyi Lajos festett, fia Szentgyörgyi Géza tulajdonában van.

333

totta az orvosi hivatást. Naplójában így írja: "1790-ben végezvén Rektorságomat, felmentem Jénába és ott negyedfél esztendő alatt hallgattam hét kurzusokat, s azok közbe az orvosi dok­ torságra meg kívántató miden tudományokon kivül Critica Philosophiát, Literaturát, Anglus és Olasz nyelveket is tanultam a fériák3 alkalmatosságával többnyire mindig utazván Lipsiát, Erfurtot, Gothát, Schnepfenthált, Erlangát, Norinberget, Naumburgot, Halét Magdeburgot, Weimárt s. a. t. meglátogattam, még pedig a'mennyiben tőlem, mint szegény legénytől telhe­ tett". "Bétsbe visszatérvén ott a nagy-ispotálynak és accouchir4 háznak gyakorlásába esztendőt töltöttem és minek utánna a szokott rigorosumokon5 s a közönséges helyen kinevezett bete­ geknek meggyógyíttatásán által estem graduáltatván6 1795 eleinn le jöttem és lakésom helyét Győrbe választottam.7 Jénai tartózkodása alatt szülein és testvérein kívül barátaival folytatott levelezést. Barátai külföldi egyetemeken tanultak. Szilágyi Sámuel, Tartzali József, Motsi Mi­ hály, Budai Ferenc, Budai Ézsaiás, Kis János, Kováts József, Zsoldos Márton neveivel talál­ kozhatunk feljegyzéseiben. 1793-ban kapott levélről említi "Kis barátom közlötte velem a nagy magyar Literátor és munkás Kazintzy Ferentz Ur Regmetzről jött levelét."8 Kis9 János Ka­ zinczyval már ekkor levelezésben állott, Szentgyörgyi csak később ismerkedett meg Kazinczy­ val. Pályakezdését így írja naplójában: "Bétsbcn doctorrá lévén leg elsőben is még akkor élő K.T. Szüleimnek tiszteletekre mentem és mind a sok jó akaróimnak s barátaimnak javaslásokra mind T. Szüleimnek helybe hagyásával magamat, mint privatizáló és nem salarizátus10 Doc­ tor Győrbe tettem le. Az Isten igyekezetemnek szerentsés előmenetelt adván, tsak igen hamar ismeretessé lettem és a szomszéd Komárom, Mosón, Nyitra, Vas és Zala Vármegyékben talán 24, vagy 25 filiáim11 lettek, a hová szép jövedelemmel majd szüntelen utaztam. Az emberi életnek viszontagsága szerént boldogulásomon való örömömet tsak hamar nagy szomorúságok szakasztották félbe, egyik boldogult T. Atyám Uramnak, kinek hamvait is tisztelettel említem, másodszori guta ütés által lett halála; másik egy nem sokára következett terhes forró beteg­ ségem (tizedfél hétig tartott). Ennek folyamatja és következései tettek főképpen figyelmessé arra, hogy az életnek tsendesebb módjáról és ezen szép, de bizonytalan jövedelem helyett bi­ zonyosabb, tsendesebb és állandó neműről gondolkozzam. Mcllyre nézve a külföldipraxist12 ritkítani és már sok polgártársamnak bizodalmát és a Vármegye beteges Doctorának néhai Pintér Urnák barátságát meg nyervén, inkább a városihoz látni kezdettem, s látván tisztességes el élhetésemet, vettem magamnak feleségül oda való tisztességes Nemes Házból való Sólyom Katalint."1314 "Tettszett az Istennek engemet tovább küldeni házasságunk második esztendejében lett N.Körösi15 Physicusságra16 hivatalom, ez ugyan némelyeknek szemében annyira botránkoztató volt, hogy még ma is nevezetes emberek p.o. N. Consiliárus17 és volt Septemvirilista18 Bezerédi

3. Féria latin szó jelentése ünnep (feriae) 4. Accouchir ház szülőotthont jelent, francia eredetű 5. Rigorosum examen latin eredetű szó szigorlatot jelent. 6. Graduáltatván azt jelenti, hogy elvégezte tanulmányait. 7. Részlet Szentgyörgyi József naplójából, melyet unokája Szentgyörgyi Lajos gépírásos anyagának 11. p. találunk (továbbiakban Sz. L.) 8. Az idézet Sz. L. 17. p. 9. Kiss János (1770-1846) gyóri rektor, később evangélikus püspök 10. Salarizátus (salárium = fizetés) fizetéses-t jelent 11. Filiáim = fiók egyházat jelent 12. Külföldi praxis alatt a vidéki betegek látogatását értette. 13. Sólyom Katalin, már özvegy Freytag Mihályné két gyermek édesanyja volt. 14. Idézet Sz.L. 20. p. 15. N. Körösi = Nagykőrösi 16. Physicus latin szó orvost jelent 17. Consilliárus latin szó tanácsadót jelent 18. Septemvirilista, a septemvir latin szóból ered, a hétszemélyes tábla birája

334

Ur és mások vádolnak, hogy oda való szép szerentsémet és a Vármegye Doctorságra való ki­ látásaimat ezért az alább való bizonyos statioért oda hagytam, de én, ki oda való környülállásokat19 jól esmértem, kedves feleségemnek is látván hajlandóságát az adott hivatalt elfogadván 1798 tavaszán le költöztem és Istenbe vetett jó reménységemben nem tsalatkoztam, nem tsak annyiban, hogy ott tisztességes jó állapotom és közönséges kedvességem volt, hanem annyiban is, hogy amennyire előre nem láthattam."20 1799. június 1-én érkezett meg a debreceni tanács hívó levele a debreceni első physikusságra. Erről így ír naplójában: "1799-ben történvén Doctor Weszprémi és Csapó Uraknak egy­ más után tsak hamar lett elhalások, ezeknek eggyesített saláriumára tetszett az ide való T.N. Tanátsnak engemet meg hívni, mellyet köszönettel el fogadván, Körösön 14 hónapig volt la­ kásom után ide költöztem, s azólta terhes hivatalomat ötödfél esztendeig hála Istennek közön­ séges meg elégedéssel egyedül vittem, mig nem a T.N. Tanáts a Felséges Consiliumtól meg nyervén, hogy az én 400 Rfrt-ból álló fizetésemnek Falcidiája21 nélkül társat és segítőt hozhas­ son, a múlt Novemberben D.Segesvári Collega Uramat 300 Rfrt-on meg hivta. Azóta ezen tekintetbenn is könnyebbedtem és a külföldre való utazásra nézve is valamivel szabadabb va­ gyok. Anyám Aszszony is ezelőtt három esztendővel le jővén az ólta itt lakik."22 1797-ben született első közös gyermekük Erzsébet, Zsuzsanna. Erről így emlékezett meg naplójában: "Reggeli 6 és 7 óra között váratlanul, de szerentsésen szülvén kedves feleségem, magam tettem mellette a bába szolgálatokat, míg a bábák előjöttek s a többit elvégezték. Ked­ ves kis leányunkat estveli 6 óra tájban megkeresztelte prédikátor Fábri Uram, s neveztetett Erzsébetnek mellesleg (és felesleg) való neve Zsuzsanna". "...Most már van egy 10 éves, egy 8 éves fiam és egy tsetsemő."23 1799-ben született második leányuk Zsuzsanna. Ezután négy fia halt el csecsemő, ill. gyer­ mekkorban. Naplójában feljegyezte a keresztelések, ill. búcsúztatások időpontjait. Mindig fo­ gadtak kosztos diákokat, az ország távollévő részeiből is jöttek diákok, akiket házaknál helyeztek el. A debreceni iskolák országosan jó hírűek voltak. Népes családi körben éltek egy időben négy diák is volt náluk. Egyszerű családból és vagyonos családból egyaránt fogadtak fel diákokat. A magaviselet volt az egyedüli mérték a felvételhez, a fizetés pedig a család vagyoni helyzetéhez igazodott. Előkelő családok urfiai nevelőjükkel, inasukkal együtt is helyet találtak házuknál. Naplóbejegyzés így szól erről: "1806 ápr. 22. Lónyai László úrfi Roboz Urammal a Praeceptor urával edjütt szállásra és asztalra fogadván 400 Rfrtért hozzánk költöztek. " vagy "1812 jul. 10. N. Tisza László Ur fiát fogadtuk nevelőjével, inasával asztalra 700 Rfrtért, 2 hízott sertés, 10 köböl liszt, 25 itce vajért."4 Dániel nevű egyetlen testvére követte bátyját Jé­ nába az orvosi egyetemre, de egészségi okok miatt abbahagyta a tanulást és gazdálkodó lett. Tatán élt édesanyjukkal, családjával. Öccsét és családját segítette anyagiakban, erkölcsiekben egyaránt, gyermekeit tanítatta. Levélben gyakran felkeresték egymást. Egy 1800. febr. keltezé­ sű levélben napi beosztásáról számol be öccsének. "Hajnalban patienseim hivnak, alig van időm öltözni, s enni. 8-11, 1/2 12-ig látogatom a betegeket és házakat", (ahol valószínű házi­ orvos) "12-kor ebéd, 2-ig pihenés (4-5 napban egyszer sikerül ez) 2—4-ig hivatalos ügyeket in­ tézek itthon, consultátiókat írok, orvosi Gutachteneket25 levelekben hivatalos jelentéseket készítek, Visa Repertákat, bizonyítványokat, vagy baráti leveleket, 4-kor megyek esti vizitre

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Környülállás szó körülményt jelent Idézet Sz. L. 20. p. Falcidiája (falcidia latin szó levonást jelent) - levonása Idézet Sz. L. 20. p. Idézet Sz. L. 8. p. Idézet Sz. L. 26. p. Gutachten szakvéleményt jelent németül Visa Reperta = visszarendelés latinul

335

l-l 1/2 óráig. Utána vagy sétálok, vagy baráti vizitre megyek, 8-kor átgondolom a napi me­ netet, majd a Múzsámhoz fordulok, tanulok. Éjjel néha 2-3 ízben is felkeltenek. Mint kezdő, el kell tűrnöm, de a jövőben ez nem szándékom."27 A napló bejegyzések is igazolják nagy elfoglaltságát, mint a város első orvosa a lakosság rendelkezésére áll. Nem tett különbséget ember és ember között "Szegénynek gazdagnak egy formán köteles vagyok, kit mire visz a maga jó szándéka, azzal meg elégszem, nem tsak, ha­ nem hogy az orvossággal való éléstől szegényebb sorsuakat is el ne idegenitsem bizonyos minél oltsobbra lehetett, és az ő felsége minden birodalmában ki adott taxa szerént határoztam."28 Betegeitől nem szívesen fogadott el adományt, napló bejegyzése erről tanúskodik."T...Aszszony sok ellentállásom után is cukort és egy tábla szappant küldött."29 Több hasonló bejegy­ zést is olvashatunk naplójában. Debrecenbe költözéskor a vasárus Rádl úrnál a Kistemplommal szemben béreltek 4 szobát, éléskamrát, padlást, pincét, ami a későbbiek fo­ lyamán kicsinek bizonyult. A növekedő gyermekek, a kosztos diákok, a látogató családtagok és barátai számára. Házat vásárolt a Cegléd utcában (a mai Kossuth u. 39. szám). Itt két lakás volt, egy nádtetejű az utcára és egy második lakás az udvaron hátul, mögötte hatalmas kert. Ezt a házat Diószegi Zsigmondtól vette 4 500 Rfrt. árban. A lakás azonban felújításra szorult. Részletre vette a házat édesanyjától és apósától Sólyom Istvántól kapott kölcsönt. 1802 dec. 1-én írja Kis Jánosnak Nagy-Dömölkre: "Nálam is leg főbb és leg nagyobb az egészség. Testem soha még ugy hatalmamban nem volt, mint most...sorsommal is igen meg elégszem: körül vett a szerentse minden felől jó akarókkal, kevés meg hitt barátaim és barátaszszonyaim is vágynak, nagyra tudod soha nem vágytam, Nagyok kedvét sem kerestem...ke­ gyelmek keresése végett tsak egy hajszállal sem kell derekamat fárasztanom...Debretzenbe volt jövetelemtől fogva több adósságot fizettem én le lelkem nyoltzadfél száz Rhénesnél, a mellett pedig tisztességesen éltem, már most oda értem, hogy valami kis valóságnak szerzésé­ ről gondoskodhatom." "...Mostoha fijaimnak publicus és privát us Praeceptorokat tarthatok és sorsokhoz illendő tisztességes jó nevelést adhatok. Kis gyermekeimben sok öröm van. Hoz­ zánk olly messziről leköltözött Édes Anyám Aszszonynak öreg napjaiban tisztességes, tsendes és nyugodalmas életet szerezhetek." ° Egyik legfontosabb ténykedése volt a himlő elleni oltás behozatala előbb Nagykőrösre, majd Debrecenbe. Nagykőrösön csak elkezdte Debrecenben már szép eredményeket ért cl. Rendkívül fontosnak tartotta a himlő elleni oltást, ezt mutatja levele, melyet 1800 jan 31-én írt Erdődre Ungvári János mérnökbarátjának: "Magam sem tartom gyermekeimet magamé­ nak mig kivált a himlőn által nem esnek."31 Levélben írja Kováts József barátjának 1801 szept. 18-án. "Mi mind frissen vagyunk ké­ szülünk gyermekeinket tehén himlővel megbetegíteni."" Özvegy gróf Teleki Eszter őnagyságának írja 1801 nov. 9-én. "Én jó lélekkel jelenthetem Nagyságodnak, hogy noha igen számos betegeim voltak az idén a himlőnek különb, különb féle nemeiben: de azok közül egynél több nem halt meg kezeim alatt"..."Himlősök még most is vágynak jóllehet már nem olly böv mértékben. A már sok tapasztalásokkal meg bizonyított hasznú tehén himlőnek meg szerzésében és ide való plántálásában szorgalmatoskodom és egygyik gyermekemet is másokkal egygyütt már kétszer oltottam be: de amint mindenütt a hová meszszebbetske vivődött, tapsztalták ennek mérge hirtelen cl vesztvén az erejét, nyoltz kilentz

27. 28. 29. 30. 31.

Idézet Sz. L. 14.p. Idézet Sz. L. 14.p. Idézet Sz. L. 15. p. 1801. nov. 2. Idézet Sz. L. 14-15 p. Az idézetek Diósadi Elekes György ár. közölte az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 8. sz. 192.p. 32. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 9. sz. 216. p.

336

próbák után mehettek rá, hogy szerentsésen el terjesztessék. Rövid időn ismét várok onnan felyülről és ha ez egyszer itt is foganatos leszsz, ajánlom a Nagyságod meg nyugtatására ennek az Urfiba lejendő be oltását, mivel ez által a veszedelmes és rettendő himlőtől könnyű szerrel és örökre meg szabadittathatik a nélkül, hogy, vagy élete vagy látása vagy szépsége szerentséltetődne."33 Beretzki urnák Vásárhelyre írja 1802 ápr. 9-én. "Az apró szenteket szívesen beol­ tom az enyémek és sok mások szerentsésen által mentek rajta, épen ma délután is oltok, mondhatom tsak játszva menekszik meg a gyermek ezenn az utón a kinos tsuf és néha halált okozó nyavajától."34 1804 febr. 7-én írja T.Consil és Vicze Ispány Szatmári József úrnak: "Szívbéli belső fájda­ lommal érzem azon szerentsétlenségemet, hogy most másodszor vagyok azon esetben, hogy T. Ur parantsolatját a lehetetlenség miatt nem teljesíthetem. Öt izben hoztam már itt folya­ matban a tehén himlőnek oltását. De mikor legtovább ment is tizenhét hétnél fellyebb nem vihettem és az alatt is többnyire külföldieket (vidékieket) oltottam -Szereztem hatodszor is, de ez többszöri próbák után folyamatos nem lett. Most ismét munkás vagyok benne, hogy újonnan friss és erőbe lévő himlő matériát szerezzek, mihelyt kaphatok és a véle való oltás meg indul nem mulasztom el felőle a Tekintetes Urat bizonyos követ által azonnal tudósíta­ ni." Anyjának írta (dátum nélkül) "Minek utána a tehén himlő materiáját kétszer Pestről (Szombathytól) egyszer Váradról (talán Emerich dr-tól) szárazon, haszon nélkül hozattam vol­ na, megértvén, hogy T. Borbély urat, T.D. Szombati Sámuel urat Pestről lehozatták Roffra, oly véggel, hogy a tehénhimlőt gyermekeikbe beoltsák haladék nélkül ki tsináltam, T. Fő Bíró és T. Polgár Mester Uraméknál, hogy a Város Chirurgusa négy egészséges árva gyermekkel a város alkalmatosságán oda elmenjen. De az elvitt gyermekek közül tsak egy kapta meg a tehénhimlőt az is a megérés napjára virradóra eldörgölte és tsak annyi maradt benne, hogy egyedül tsak az én kedves Lizikámat olthattam be. Ó benne állott az egész debreceni tehén­ himlőoltás reménysége. Az ő himlője, a leg jobb renddel ment, igen gyönyörűséges a vele járó változásokat oly könnyen szenvedte hogy le se feküdt vele, azonban a foganatos oltásnak leg­ jobb jelenségei mind meg voltak, s vágynak körülötte és tegnap jutván érésre ő bele beleol­ tottam Zsuzsikába, Lajoskába és még három gyermekekbe Mához egy hétre fogok ezekből oltani, mely végre mind idevaló mind külföldiek, már egynéhányan jelentették magokat. Igen sok aggodalmamba és gondomba került, hogy már 13 héttől fogva naponként járván himlős gyermekekhez ezt az itt uralkodó roszsz nemű himlőt haza ne hozzam és most kezd mind aty­ ai szivem meg nyugodni, mind embertársaim javára tzélozó kívánságom mások meg vigaszta­ lására nézve bé teljesedni."36 A gyógyításon kivül volt orvosi munkálkodásának még egy különös területe a kuruzslás elleni küzdelem. Kis Jánosnak írta: "Collegatusom igen számos, mert charlatánok, borbélyok, bábák, hóhér, hóhérnék, vénaszszonyok, büvös-bájosok, kenök-fenők, pokolvar gyógyítók, rontás ellen tudók, füvesaszszonyok és nézők számát egybe tudván tehetem legalább három­ százra."37 Ez a küzdelem nem lehetett könnyű. 1802-ben kezdődOtt levelezésük Kazinczy Ferenccel. Hírből már ismerték egymást. Deb­ recenben volt egy közös ismerősük egy házaspár, akik leveleztek Kazinczyval és ők Szentgyör­ gyi betegei voltak Spáh Gábor és felesége. Kazinczy Ferenc Spáh Gábornénak írta: "Valóban kedves Barátném, az az egy néhány nap a'melyet a Váradi ferdőben töltöttünk boldog nap

33. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 9. sz. 216. p. 34. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 9. sz. 216. p. 35. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1938.2. sz. 46. p. 36. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1938. 3. sz. 71. p. 37. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 9. sz. 215. p.

337

volt...Eddig az Ifjú Aszszony Prof. Lengyelné Aszszonynak megvitte barátságos köszöntésemet s D. Szentgyörgyi Urnák elbeszélette, hogy felőle emlékeztünk."38 Kazinczy Spáh Gábornéval N.Váradon ismerkedett meg. Szentgyörgyi írta 1802 május 21én naplójában: "Tegnap Spáhné Hugóm Aszszony levele végén irtam T. Kazintzi Urnák Semjénbe."39 Kazinczy az ismeretségről így nyilatkozik: "D.Szentgyörgyit Debretzenben az examen alatt láttam, örülök ismeretségének. Azólta nem volt szerencsém szóllani vele. De megkeresem. Elég, hogy ő Kist és Némethet szereti."40 A levelezést ilyen formán Szentgyörgyi kezdte el, az ismeretségből csakhamar barátság lett, a levelezés különösen 1804-1806 között válik sűrűvé, s haláláig tartott. Személyes találkozások időközben csak mélyítették a barátságot, Szentgyörgyi orvosa is lett Kazinczynak. Kazinczy többízben látogatta meg Debrecenben barátját. Először 1803 márciusában látogatta meg, ek­ kor még a Rádl féle házban laktak, majd ez év augusztusában már az új lakásban látták Ka­ zinczyt vendégül. Novemberben pedig a Debrecenbe érkező Kazinczynéval Szentgyörgyi kiment beteg barátjának megvizsgálására. "T. Kazintziné Aszszonnyal kimentem terhes nyavajájában lévő kedves Barátom orvoslására Ér-Semjénbe. Másnap haza tértem."41 Ugyancsak naplóbejegyzés dec. 6-áról. "Oberstleutnant42 Kazintzi Ur levelét vévén Semjénből, a gyógyulni kezdő Kedves Barátomnak irtam."43 1803 dec. 11-én írta: "Kazintzi Barátom tulajdon kezével irt levelet örömmel vettem."44 Örült barátja teljes felgyógyulásán. Szentgyörgyi nemcsak orvosolta barátja bajait, hanem iro­ dalmi működését figyelemmel kisérte és a debreceni írókkal együtt a munkák elbírálásában is részt vett. 1803-ban Szentgyörgyi elküldte Kazinczynak dicséreteit elbírálás végett. Kazinczy azokat különösen szépnek minősítette. Egyháza körüli ténykedésének bizonysága az a hat dicséret, melynek szövegét ő írta. Az 1808-ban megujjitott Énekes könyvben ezek a 77. 83. 92. 152. 160. 236. sz. dicséretek.45. Az ezen kiadást követő énekcskönyvben már csak öt marad (1952). Az 1985-ös kiadású énekcskönyvben 253. 280. 499. 504 sz. dicsérctck4'> találhatók. Elküldte átnézés végett Kazinczynak azt a kéziratot, amelyet a Debreceni Főiskolai Kor­ mányzó Testület felhívására írt. Tankönyvnek készült egy természetrajz "A legnevezetesebb természeti dolgok esméreti" az apróbb oskolák számára készítette Szentgyörgyi József orvos doktor nemes és szabad királyi Debrecen városának rendes physicusa 1 drb. XLX réz táblára metszett rajzolatokkal Dcbreczenben Nyomtatva: Szigethy Mihály által MD CCC III. Előljáró beszédben irta: "A testre s az erköltsökre nézve, ugy az elmére is a spártai ke­ mény nevelésnek nagy betsülöje... s követője vagyok."4748 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Idézet Kazinczy lev. 524.1. Váczi János szerk. II. köt. 480-481. p. Idézet Sz. L. 17. p. Idézet Kazinczy lev. Kis Jánoshoz 520.1. V. J. II. köt. 476.p. 1802. máj. 8. Nagy-Várad Idézet Sz.L. 18. p. Oberstleutnant német szó főhadnagyot jelent Idézet Sz.L. 18. p. Idézet Sz.L. 18. p. A dicséretek megjelentek a "Közönséges Isteni Tiszteletre Rcndeltett Énekes Könyv" XLVII. kiadás Debrecen. 1870. A 77. dicséret a 323. p, 83. dicséret 328. p, 92. dicséret 334. p. 152. dicséret 386. p, 160. dicséret 393.p, 236. dicséret 463. p. 46. A dicséretek megjelentek Énekes Könyv. Magyar Reformátusok Használatára "A Magyarországi Ref. Egyház Kiadása Bp. 1985. 253. dicséret 373. p., 280. dicséret 412. p., 499. dicséret 669. p., 504. dicsé­ ret 675. p. 47. A táblákat Erős Gábor togátus metszette, akinek a városban műhelye volt és komoly kiadványai (pl. A Budai Ézsaiás féle uj Album) 48. Idézett mű megjelent az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 5. sz. 1 19. p.

338

Könyvére Kazinczy ezt írta: "Doktor Szentgyörgyi egy excellens természeti históriát irt ma­ gyarul. Nem mert barátom munkája, de mert valóban excellens nem tudom csudálni eléggé. Beszédje képzeljetetlenül böv és mi ott tökéletesség, folyó és igen érthető távol minden erő­ szaktól. De nem tanácsolnám, hogy szép tudományok közül próbáljon valamit. Amenyire el­ lensége a Neologismusnak49 soloecismusnak50, hogy még Kist és engem is vádol ezért. Mi pedig tudjuk, hogy azt cselekednünk szabad, sőt kell."51 Naplójában családi eseményekről, örömökről, bánatokról beszámol egyaránt. Felesége névnapjára verses köszöntőt írt, világoskék színű atlaszra.52 "Örömoszlop Melly Doktor T. Szent-Györgyi Jó'sef Ur' kedves élete' párjának, N. Sólyom Katalin ifjaszszonynak név-napi tiszteletére emeltetik Szent András Havának53 25-ik napján MD CCC III-dik Esztendő. Keljfel Múzsám mozgasd gyengétske pennádat, Tiszteld meg versekkel szép Katalinádat, Mert most neve napját jelen lenni látom Az áldást hát ekként reája botsátom: Jöjjön-e' nap elő ezerszer kívánom, Valami tsak áldás mind fejére szánom, Éljen hiv párjával szépen tsendességben, És töltse napjait véle békességben, Légyen háza népén Istennek áldása Ugy, hogy ne lehessen az ég alatt mássá, S a' mig Párkák54 nyújtják élete' fonalát Érje egészségben név-napja hajnalát, Majd meg elégedvén a' világ' javával, Vigadjon mennyekben Szentek' táborával Éljen Sólyom Katalina Ifjaszszonyság épségben, Holta után tündököljék a Krisztussal az égben." Anyagi gondjairól, kölcsöneiről gyakran írt naplójában pl. 1804 jun. 10-én. "T. Édes Anyám Aszszonynak a számára vett kotsi árát 180 Rfrt-ot egy esztendei interessévei56 megfi­ zettem."57 Nagy háztartásáról és a drágaságról Sándorfi barátjának írt Bécsbe: "25 forint mázsája a szalonnának, valamire való magyar kenyér 15, 16, 17 garas, a tojás Bétsben sem drágább, mint Debreczenben."58 1805 jul. 7-én bejegyezte naplójába: "N.Collégium építtető kassájából59 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59.

Neologizmus latin szó nyelvújítást jelent Soloecizmus latin szó durva nyelvtani hibát jelent Idézet Kazinczy lev. Kis Jánoshoz 588.1. V. J. III. köt. 49. p. 1803. ápr. 6. Ér-Semlyén Atlasz szó selymet jelent Szent András Hava novembert jelenti Párkák a Mithológiában a Rómaiaknál: a végzet három istennője, azok akik az emberi sorsot irányítják Idézet Sz.L. 18.p. Interesse kamatot jelent Idézet Sz. L. 20. p. Idézet Sz. L. 20. p. Az éppíttető cassa elnevezés magyarázata az, hogy a Kollétium az 1802-es nagy tűzvésznek áldozata lett és újonnan való megépítéséhez adakoztak. 339

adott költsön által tétetvén a N. Collegium régi kassájába az interest mai napon lefizettem, uj contractust irtunk alá hasonlókép Sen. Sárai István kedves Uram Bátyám kezessége mellett." Édesanyja 1805-ben másik fiához Tatára költözött. Naplójában így emlékezett róla: " Má­ jus 8 reggeli hét órakor indulván Édes Anyám Aszszonyt elkisértük Kadartsig Rittók József Bátyám Urammal egygyütt, hol hetünknek és a kotsisnak adott ebédért és borért a lovak szé­ nájáért fizettem 5 Rfrt 40. krt. Délután két órakor Édes Anyám Aszszonyt az Urnák nevében útnak bocsátván magunk is vissza tértünk és estveli hat órára haza értünk."61 A diószegi hegyen lévő szőlőjükbe tavaszi, nyári időben látogat ki, ha ideje engedi. Szüre­ teken nem mindig tud résztvenni, így kedves megszólításu leveleket ír. "Nagyérdemű Szüreti Uri Kompánia" vagy esős idő esetén "Nagy békességes türésü érdemes szüretelő Társaság."62 1805-ben ismét nagy bánat éri a családot a 18 éves bölcsésznek tanuló mostohafia Freytag Mihály halálával. 1806-ban a két elhalt gyermeke után ismét fia született, akit József névre kereszteltek, örömét közli barátaival, köztük Kazinczyval is. Gyermekeinek növelésével és fej­ lődésével járó fokozódó örömével találkozhatunk napló bejegyzéseiben. Különösen a névna­ pok, uj esztendő első napja voltak kedves alkalmak a gyermekek megajándékozására. Pl. 1807. márc. 19. József nap. Névnapja volt neki, mostohafiának és a kis csecsemő Józsikának is. Ek­ kor írta a naplóban: "Józsefnek adtam neve napjára egy forintos bankót egy uj húszast és Ci­ cero selecta epistoláit. Zsuzsikának és Lizikénck kik engem kezük munkájával is megajándékoztak 3-3 uj petákot és egy uj húszast. Istvánnak (Várallyai) aki kosztos volt 21 krt. A tselédeknek és egyéb köszöntöknek 43 Rfrt. 48 krt. Sen. Vetsei Komám Uram az elől járókkal egygyütt ebédre látott. Ugyanezen Uraknak és sok Aszszonyságoknak a jelen létében játszották el gyermekeink a "Tsalfa Özvegyet" és énekelték Palatínus O Fő Ilcrtzegsége tisz­ teletére készült öröm éneket."63'64 Ismét bánat következett "1808 febr. 29-én eltávozott angyaltársaihoz a kis Józsika, szere­ tetünk, reménységünk dédelgetett letéteményese féltett kincsünk drágaságunk."65 Még fel se ocsúdtak a mélységes bánatból, amikor a 19 éves mostohafia Freytag József halt meg. Ugyan­ ezen évben ismét fia született Ferenc, a hatodik gyermek. Édesanyja, aki ismét náluk tartóz­ kodott, majd 1 hónapig betegeskedett, majd Ó szept. 26-tól okt. 9-ig betegeskedett aranyérrel. A nagy szellemi elfoglaltság a sok bőséges táplálkozás, vendégjárás lassanként bővérüséget okozott. Ettől ugy igyekezett megszabadulni, hogy rendszeresen előbb évenként, majd féléven­ ként eret vágatott. "A minap hosszas benn ülés alatt a vérem igen meg szaporodván és bősé­ gének ártalmas következéseitől félvén eret vágattam."66 Ujabb megrázkódtatások következnek. Két alkalommal a várost fenyegető tűzvészt 1802, 1811-ben átvészelik. Erről így emlékezett meg: "1802 június 11-én délután háromnegyed egy órakor kezdődött a rémisztő tűz, amely városunknak nagy részét a nagy templommal, a veres toronynyal és a Collégiummal egygyütt megemésztette." "A kunyhós diákok67 kára igen nagy".68 A Rádl féle ház, ahol akkor lakást béreltek ugy menekedett meg, hogy a szomszéd Erdei nevü szabó házának tetejét előre leverte, így a tüz nem terjedhetett tovább. A 1811. ik évi tűzvészről irta: "Április 3-án délben kezdődött az a rettentő tüz, amely vá­ rosunknak nagy részére végső romlást és nagy ínséget hozott"..."A nagy tüzet az Isteni Gond60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.

IdézetSz. L. 21. p. IdézetSz. L. 21. p. Idézet Sz. L. 22. p. Valószínűleg zongorajátékról van szó és a közelgő nádori, palatinusi látogatás alkalmával szerzett vers elénekléséről Idézet Sz. L. 23. p. Idézet Sz. L. 23. p. Idézet Sz. L. 23. p. Kunyhós diák kifejezés azt jelenti, hogy ezek a diákok a kollégium körül maguk épített kunyhókban lak­ tak. Idézet Sz. L. 24. p.

340

viselés tőlünk hatodik háznál más felé fordította a sok felé lévő nagy tüzek a még mindig fúvó nagy szélvész miatt rettegések között vigyázva töltöttük a napot, éjét." De nem lett vége ezzel még kétszer kitört. "Ápr. 8-án déli eggy óra előtt ismét tűz támadt a Hatvan utcán Nagy-Hat­ van, Kis-Hatvan (Bethlen) Mester, Darabos utcákat és a Péterfiának felét megsemmisítette." ... "Ápr. 15-én este 10 óra tájban ismét tűz támadván Nagy Uj 69 utzán három ház elégett de az ijedtség mellyet elterjesztett még nagyobb lett. Rémülettel szomorú napok a tűztől való re­ megés miatt."70 1812-ben született meg egyetlen életben maradt fia Elek. Nagy gonddal, szeretettel nevel­ te. Mi Szentgyörgyi Elek leszármazottai vagyunk. Édesanyja még megérte Elek utokája szüle­ tését s a következő évben beteg lett, meghalt. így írt naplójában erről: "1813. jan. 6-án este Édes Anyám Aszszony rosszul kezdvén lenni az éjtszakának nagy részét nyughatatlanul töltöt­ te, de kivált 7-én hajnali négy és öt óra között kínjai leg nagyobbann meg sulyosodtak, nyoltz órára tetszetesen enyhítvén kilentzre elaludt és fél óráig tartott álma után örökre elnyugo­ dott."71 Elhalt édesanyja minden dolgát pontosan intézgette, adakozott. A kollégiumról sem feledkezett meg. Erről így írt: "1814. nov. 30. Édes Anyám Aszszonytól a N. Collegium bibliothékájának testamentumába hagyott 400 váltó Rfrt-ot és annak ezen esztendi interessét 24 váltó frtot Praeceptor Fazekas Mihály Urnák befizettem."72 1814-ben tisztiorvosi fizetését 400-ról 200 Rfrt-re csökkentették. Komolyan gondolkozott arról, hogy lemondjon. Hiszen ez a csekély fizetés nem állott arányban avval a munkával, amit érte végezni kellett. A magán orvosi gyakorlattól igen sok időt elvont, ami jövedelemkiesést is jelenthetett. De felfogása nevelése ellentmondott a lemondás gondolatának, nem akarta azt a várost cserbenhagyni, amely annakidején meghívásával megtisztelte. Május 11-én írta naplójá­ ban: "A salláriumunk dolgában ujabb memorálist73 adtunk be D. Segesvári kollégával a N.Tanácshoz deák nyelven."7 Ennek eredményeképpen aug. 11-én írta a következőket: "Ma közlötte a N. Tanács velem elsőben a salláriumom meghagyása eránt érkezett rendeletet."75 így a tanács jóváhagyta kérelmét. Betegei honorálják áldozatos munkáját. így pl. naplóbejegy­ zést találunk 1814. jun. 2-áról "Néhai T. Sárói István Bátyám Uram testamentumában rólam ilyen szeretettel való emlékezetet hagyott: M.D.N. Szent-Györgyi József ötcsém uramnak kö­ rülöttem véghez vitt sok fáradságinak és szüntelen hozzám mutatott igaz indulatainak holtom után is néminemű képen való meghálálásáért hagyok valutában 500 Rfrt.-ot."76 Naplózva van minden beteg, de minden egyes eset is, amiért felkeresik. Sokszor ingyen vizsgál és receptet ír. Egyetlen írásos levél sem marad válaszolatlan. Rendszerint az érkezés napján már válaszol is rájuk, s elküldi őket sokszor lovasküldönc utján. A levelek hangja szí­ vélyes tárgyilagos. Időközben munkájának első és második kiadása is megjelent. Ebből is szép jövedelme lett. A második kiadás idejében írta erről: "Typographus Csáti György uram ajándék képpen meg tisztelt az uj énekeskönyv és füvészkönyv második kiadásának egygy-egygy bekötött díszpéldá­ nyával."77 Az eddigiek a családról és orvosi teendőiről szóltak. Tekintsünk bele azokba a feljegyzé­ sekbe, amelyek irodalmi kérdésekkel kapcsolatosak.

69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77.

Nagy Uj utca (később József kir. herceg) ma Bajcsy-Zsilinszky utca Idézet Sz. L. 24. p. Idézet Sz.L. 25. p. Idézet Sz. L. 25. p. Memorális latin szó emlékeztető kérvényt jelent Idézet Sz.L.26. p. Idézet Sz. L. 26. p. Idézet Sz. L. 26. p. Idézet Sz. L. 26. p.

341

1814. febr. 21-én ismét meglátogatta Kazinczy Ferenc és nála hagyta a Mondolat egy pél­ dányát, melyet Szentgyörgyi a következő saját leírása szerint juttatott vissza. "1814. márc. 7. T. Kazintzi Barátom levelét vettem Széphalomról."78 ...Márc. 15. T. Kazintzi Barátomnak ir­ tam és a minap nála hagyott mondolatot belé takartam oly véggel, hogy Nánássonn által Szent Mihályra küldjem: de az alkalmatosságtól (embertől, vagy kocsitól) elmaradtam."79 "...Márc. 19. M.Gróf Desseöffy levelét és abba T. Kazintzi Barátomét vettem. Válaszoltam és a minap itt maradt másolatot kezéhez küldöttem, M. Gróf Ő Nságának is válaszoltam."80 "Ápr.15. Ka­ zintzi Barátom levelét vettem."81 "Jun. 7. Kazintzi barátom levelét vettem és a mellett a Barótzinak ajándékba küldött munkáit vettem a semlyéni legátus Lengyel József Uram által."82 Magáról a mondolatról egy keltezés nélküli, feltehetőleg 1815-ben Lengyel Józsefhez Szalacsra írott levelében szószerint ezeket írta: "A Mondolat históriája ez: Ez előtt négy vagy öt esztendővel T. Böszörményi Pál Ur ol­ vasván Várkonyban Folnesisnek egygy Alvina nevű nyomorult magyarságú könyvét, annak stylusán irt ide Fő T. Superintendcns Urnák (Benedek) egygy levelet; ezt a Fő T. Űr én velem közölvén, emiitette, hogy szeretné, ha én is irnék rá egygy választ a nyelvmivelők stylusán, én mondván örömest fogok irni, de nem levelet, hanem egygy oratiot (mondolatot) az ő princí­ piumaik (gyökérhiszemjeik) szerint. Ekkor irtam én tsak juchsból a mondolatot. Ez valahogy ugy hiszem deák kéz által kézibe kerülvén Veszprém Vármegyei Esküdt Somogyi Gedeon Ur­ nák, kit én soha nem láttam és máig sem esmérek, ő nekem hirem, tudatom és meg egygyezésem nélkül, a leg ujabb nyelvmivclőkből szedett jegyzésekkel meg bővítve ki adta. Ez egygyet igen köszönöm néki, hogy azt a mi az enyim, meg különböztetve futó betűkkel nyom­ tattatta; valamint ellenben igen sajnálom, hogy a többiben nem satyrai, hanem szinte pasquinusi83 sértegetés van, kivált Kazinczy Barátom ellen."M Sokan azt gondolták, hogy a Mondolat megjelenése a Kazinczy és Szentgyörgyi közötti bi­ zalmas meleg baráti viszonyt megzavarta, de nem így történt, barátságuk töretlen maradt, amit levélváltásuk időpontja is igazolt. Szentgyörgyi Csokonaihoz fűződő viszonyáról a következőket írhatjuk. Ismeretségük 1800 decemberében kezdődött, karácsony előtt ebédre voltak hivatalosak Vayék Benedek ref. püs­ pök, Csokonai és Szentgyörgyi. Lehet, hogy már előbb is találkoztak, de a naplóban ez az első feljegyzés. A következő adat arról szól, hogy Szentgyörgyiéknál ebédeltek Prof. Martini és Csokonai 1803 febr. 4-én. Megkedvelték egymást, mert irodalmi munkásságuk sűrűn össze­ hozta őket. Már ez év májusában megajántékozta Csokonai Virág Benedek Léliusával. A következő bejegyzés 1805 jan. 5. irta, hogy Csokonai a "Dcbretzeni Chronikáját" odaadta ol­ vasni. Jan 6-án pedig egy Fazekas nevű hadnagy adta oda Szentgyörgyinek Csokonai verseit. Időközben háziorvosa is lett neki, és bizalmas barátja, ugy hogy mikor 1805 jan. 28-án beteg lett és ágynak esett, Szentgyörgyi nála volt és jelen volt akkor is, mikor a napló szerint "éjfél után egy óra tájban elnyugodott."86 Másnap a temetésen Kazinczy Ferenc és felesége is ott voltak, Szentgyörgyiéknél szálltak meg. Február 1-én ezt írta naplójába: "Csokonainé Aszszonyom (a halott özvegy édesanyja) emlékezetnek okáért a 1 amitie bankótartójával87 boldogult barátomnak megajándékozott." Az írásainak által nézését reám bízván, hozzám egy részét által

78. Idézet Sz. L. 26. p. 79. Idézet Sz. L. 26. p. 80. Idézet Sz. L. 26. p. 81. Idézet Sz. L. 27. p. 82. Idézet Sz. L. 27. p. 83. Pasquinus latin szó gunyolódót jelent 84. Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 5. sz. 120. p. 85. Léliusa = M.T. Cicerónak Beszélgetése a barátságról - magyarázta Virág Benedek Pest. 1802. 86. Idézet Sz. L. 28. p. 87. 1 amitite bankótartó

342

küldötte. Több mint két hétig tartott ez az átnézés és 16-án visszaküldte. Még két ajándék is érte Szentgyörgyit Csokonainé részéről. Egyik még abban az évben áprilisban, kapott a "Lillá"-ból egy példányt. A másik akkor volt, mikor a leányai 10-12 évesek voltak, akkor ők kap­ tak Csokonainétól egy-egy "Lillát" ajándékba.Ez már 1809-ben újévi ajándék volt. 1815. febr. 12-én ezt írta naplójában: "Debretzen Királyi Várossá tételének 100 esztendei örömét lakván, a T.N. Tanáts hivatalára ebéden magam, bálba pedig feleségemmel és leánya­ inkkal egygyütt a Fejérlóba voltunk."89 Majd 1817 dec. 7-ről így emlékezik meg naplójában "Tartodott a Reformátzió 300 eszten­ dős jubileuma tsendes solemnitással90."91 Az évek folyamán leányai szépen megnőttek Debre­ cenben és Pesten iskoláztatta őket. Az akkori idők nőknek megadható nevelésén jutottak lassanként keresztül. Elméletből, nyelvismeretből, zenéből, kézimunkából és háztartási dolgok­ ból állottak az ismeretek. Nagyobbik lányát Péczely József92 tanár vette feleségül. 1821-ben Budai Ézsaiás mint Péczely rokona vett részt az esküvőt követő vacsorán. Kisebbik lányát Bö­ szörményi László93 vette feleségül. Rokoni kapcsolatok bővültek, ezzel Péczely, Borbély, Kapocsy, Pásztor, Medgyaszay, Weber, Fényes, Dravetzky családokkal. Unokái születnek. Kisebbik lánya, aki Tiszavárkonyban élt, váratlanul tüdőgyulladásban meghalt. Leánya beteg­ ségéről sem tudott, mikor kapta a szörnyű hirt, mert akkor meglátogatta, sőt talán meg is menthette volna. Nem tud belenyugodni a változatlanba, leánya kezelőorvosát keresi fel, s több ízben konzultál vele. Elek fia felcseperedik - később ügyvéd lesz belőle -. 1830-ban 65 éves, fáradt, megtört ember, s beadja lemondását. "Hivatalom levetése felől való jelentésemet a T.N. Tanátsnál beadtam."94 A kitört súlyos kolerajárvány miatt a Tanács hallani sem akart arról, hogy hivatalát letegye. így azután tevékenyen vett részt minden ható­ sági intézkedés kidolgozásában, amelyek a járvány elleni védekezésre vonatkoztak. 1931 jul. 13-án írta naplójában: "A konzumatzia95 fel állítása és az ott való élelem módja elindítása vé­ gett a T. Deputátioval egygyütt kint voltunk."96 "A betegek táplálása az Egészség Biztosságánál letettem 100 Frt-ot."97 Később maga is megbetegszik erről így emlékezik meg naplójában: "El következvén a nyo­ morúságnak és ínségnek napjai, s a cholera mind inkább el hatalmazván sem éjjelem, sem nappalom nem volt a reám s reánk tódult számos szenvedők szolgalatja miatt, a fejem a mind­ untalan fel ébresztés által elbódult, vérem nyughatatlansága jött, étem el veszett kiürüléseim rendeket el vesztették, testem ereje, figyelmem és eszmélésem fogyott mig nem Augusztus 6-a estvéjén nyoltz órakor a cholera egész erőben reám rontott, mellynek jelenlétiről bizonyos meg győzettetésbe - jővén még akkor estve tiz óra tájba Elek fijammal egygyütt, a már előre el készített első házba előre mentem és őtet Pápai Uramért el küldvén, épen éjfélben a karo­ mon gazdag eret vágattam, másnap pedig az Urak kedves Colléga Uramék rendelésekből 17 nadályt rakattam, Dower port98 mondola tejbe99 vettem, erre az ártalmas ki ürülések nem szűnvén ugyan ez Urak kedves Colléga Uramék rendeléseiből Colambo100 főtt levét vettem. De ötöd napra erre is ujabb és gyakoribb hányások következvén, rendelésekhez képest magis88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98.

Idézet Sz. L. 28. p. Idézet Sz. L. 44. p. Solemnitás = ünneplés Idézet Sz. L. 44. p. Péczely József debreceni gimn. tanár, történész, a MTA tagja 1789-1849 Böszörményi László Vonza-Böszörményi László földbirtokos volt Tiszavárkonyban Idézet Sz. L. 38. p. Konzumatia latinból ered, étkeztetést jelent Idézet Sz. L. 40. p. Idézet Sz. L. 40. p. Dower por = Doversches Pulver, Pulvis Ipecacuanhae opiatus opiumpor, hánytatógyökér por, tejcukor, köptető 99. Mondola tej = mandula fából nyert 100. Colambó = Acorus Calami Kálmus gyökér főzete: kólikánál, gyomorhurutnál, asthmánál javalták

343

térium bismuthit vettem olly rendelés mellett, hogy ha egyszeri vételt ki hánynék, azonnal másikat vegyek. Ezt is nagy engedelmességgel véghez vittem, de négy-öt próba után látván, hogy a baj nevekedik, éjtszakának idején, hosszas tanakodás után el gondolván, hogy a bort mind a régiek, mind az ujabbak egynek tartották a legfőbb cardiacumok102 közül: igen jó féle aszszu szölö bort vettem elő és abba nyoltzadrész piskótát mártván, fél óránként azt vettem. Melly 14 óra alatt mind a kinos hányást, mind a gyengítő és fél nap tizenhétre menő has me­ néseket meg tsendesitette. Látván ennek hasznos foganatját, másnap is folytattam. De a cholerához egy gonosz nemű hideglelés kapsoltván magát a sensoriumot 3 különösen meg támadta a minden táplálásnál és orvosságnál erősítőbb éjtszakai nyugodalmaktól meg fosztott, vagy azt, ha mikor elő állott tépelődésekkel tellyes hánykódó bódorgássá változtatta, testemet el fogyasztván el aszott bőrömet tsontjaimhoz sorvasztotta, minden erőmtől elevenségtől meg fosztott, régi erőtlenségemet újra megnevelte, kivált a nagy derékfájást meg újította, mozdu­ lásaimat kínosakká tette és éjtszakánként meg oldhatatlan epedéssel és szomjúsággal gyötört. Szomorú helyheztetésemhez képest rendeltek az Urak kedves Colléga Uramék belső szereket és a tőlem javasolt s előre készitettett emplastrum perpetuum vesicatoriumot104 a nyakamra, rendes nagy darab hólyag szívót a karomra helybe hagyták és fel tették. A lábaimra pedig mustáros kovász és farkas borostyán héjj javasoltatott. Ezekre alkalmat adott a már régen ké­ szülő fél guta ütés, melly Augusztus 25-re virradóra a baltagomat nagy mértékben érte és a jobb kezem ujjait is zsibbadással érintette, az éjtszakai tépelődő gyötrődéseknek és azok kö­ vetkezéseinek folytába való tartásával. A fel vett külső eszközök gazdagon dolgozván, keserves kínokat okoztak: de a sensoriumon mit sem könnyebbítettek, sem az éjtszakai tépelődéseket leg kisebbé sem enyhítették és rövidítették. A mclly belső szereket rendeltek az Urak kedves Colléga Uramék gondos pontossággal bé vettem, de azok nevezetesen a közibek elegyített acetum ammonaente105 példásképen gyengitvén gyomromat és az undorgásokat nevelvén miattok egészen el vesztettem ami kis étel kívánásom addig volt. Ez helyett tehát keserűségeket adtak, mellyekre a gyomor javult, de a semsórium semmit sem nem változott. Még hatható­ sabb rcvulsió106 kedviért, tekintetbe vévén a rajtam szinte esztendő ólta el hatalmazott szoru­ lást és a széknek állandó restességét, javasoltam kristélyeket egy grán hánytató borkövei magnéziával és tzukorral, mellyre meg egygyezéseket meg nyervén hatod napig ezeket gyako­ roltam a széknek tetszetes szabadulásával és bővebb menctclivel. Vagy két éjtszakán tetszett a bódorgó tépelődésnek rövid ideig tartani, nagyobb pihenő közöket adni és annyira el nem bádjasztani. De ez utóbb tsak visszatért a menetelire, úgyhogy abból többnyire reggeli öt tájba otsudtam ki, elmém tisztasága pedig tsak dél előtti kilentz óra tájba derült ki. Ez így ment Sept. 7-ig."107 "September 6-án Az eltölt szomorú napok alatt még ezen dolgok is történtek: Látván a közelgető veszedelmet Augusztus 20-án beadtam a T.N. Tanátsnak a resignatiomat,108 azt Eleknek ledictálván és magam nevemet aláírván."11 "Aug 30-án megtettem az első próbát a hátra jövetellel, Elektől vezettetve és két státziók tartásával, s kedveseimmel egygyütt nagy örömmel ebédeltem. Estenden vettük I^ászló

101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109.

344

Magistérium bizmuthit = Bizmutum subiiitricum. Bizmutnitrát. bizmutkása Cardiacum = szívre ható szer Sensorium = öntudat, tudat Emplastrum perpetum vesicatorium = hólyaghúzó flastrom Acetum ammonaente = Ammónium-acetát. hígított vizes oldatát vizelethajtóként használták Revulsió latin szó fordulatot jelent Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 5. sz. 1 19. p. Resignatió latin szó lemondást jelent Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 5. sz. 119. p.

Fijam levelét a Hortobágyról, ki ide szándékozott, de be nem bocsátodván kéntelen volt vissza térni."111 Ugy tűnt fokozatosan gyógyul, de 1832 jan. 1-én ujabb gutaütés érte, ami a halálát okozta. Gyászjelentése így szólt: Tekintetes Fő Kapitány Ur! Néhai áldott emlékezetű Kedves Férjem, Orvos Doctor Szentgyörgyi József, Ns. Sz. Kir. Debreczen Várossá Fő Orvosa, minek utánna a múlt gyászos emlékezetű nyáron, Városunk­ ban is pusztított Cholera alkalmával, részint a több hetekig tartott éjjeli, s nappali leírhatatlan töredelem, mely ritka hivséggel és nemes maga nem kémélléssel vitt hivatalától elválaszthatat­ lan volt, rész-szerént a közbenn magát is megragadott irtóztató nyavalya, különben erős testalkatását a még sok esztendőket látott egészségét összveroskasztotta volna, hoszszas szinte 5 hónapi, de már jobbra térni kezdő gyengélkedését véletlen követett gutaütéssel, még nem egé­ szen 67 esztendőkre terjedt közhasznú munkás életét magam s gyermekeim kipotolhatatlan megsirathatatlan veszteségére a folyó esztendő 1-ső napján d.e. 10 órakor bevégezte. Mellyet midőn szives részvétel enyhítő reménysége alatt, keseredett szívvel jelentenék, Boldogult Ked­ ves Férjemet jó emlékezetébe, magamat Erzsébet Leányomat, Professor és Tábla Bíró Péczely József Hitvesét, a Hazai Törvényeket most végzett Elek fijamat és Néhai Susánna Kedves Leányom, Tábla Biró Vonza-Böszörményi Böszörményi László volt Hitvese után való, még gyenge korú unokáimat Paulinát, Gyulát, Cornéliát tapasztalt jó voltiba továbbra is ajánlván, alázatos tisztelettel maradok Debreczenben, Jan. 7-dikén 1832. bánatos szívű, alázatos szolgá­ lója Antalfai Sólyom Katalin m Temetése 1832 Január 3-dikán a Kis templomból a Kossuth utcai református temetőbe ment végbe. A Kistemplomban Szoboszlai Pap István mondott beszédet.113. A következő méltatás jelent meg róla: "A jutalmazó legjobb Fejedelemnek, az egész fels. uralkodó Háznak, a jutalom által adó kir. Biztos Urnák, s a jutalomnyerő igen tisztes öregek­ nek éltekért, örömpoharak ürülhettek volna: szinte 5 hónapi gyengélkedésit most már máso­ dízben követett hirtelen gutaütésben 67 esztendőre terjedt földi pályáját bevégezé egy munkás, közönségesen tisztelt és szeretett férjfiu, kinek, ha valósitható leendne, sok ezer kész lett volna általa megtartott napjainak egy részével meghosszabbítani napjait. Ez volt városunk­ nak 32 esztendő alatt páratlan hivségü, fáradthatatlan buzgóságu Főorvosa Tek. Szent-Györ­ gyi József ur. A boldogultat eléggé dicsérik tettei, legközelebb csak a Cholera alatt, melly magát is végre megragadá, s végét ha épen nem okozta is, de bizonyosan siet tété: dicsérik a nagy mélt. k. Helytartó Tanácstól, hivatala lefolyta közben jött több rendű magasztaló nyilat­ kozások: dicséri a tiszántúli főtiszt. Superintendentia kérelmére, hivatala sokszoros és igen ter­ hes gondjai közt, az iskolák számára tiszta magyarsággal, ízléssel s czélirányos megválasztással még 1803-ban irt s azóta kézikönyvül szolgáló igen jeles Természethistóriája: dicséri mindazok egyező vallomása kik vele valaha, mint orvossal, tudóssal, vagy emberrel közelebb, vagy távo­ labb érdekletben voltak. Örök nyugalma helyére tétetett a f. hónap 3 d. délutáni 2 órakor a lehető legnagyobb tisztességgel, minden rendű és rangú temérdek sokaság kísérete között: de legnagyobb tisztesség a közönséges sajnos részvét és azon szives könyek voltak, mellyeket gyá­ szos veszteségükön mélyen kesergő kedveseinek könyeik közé minden jelen volt rokon és ide­ gen elegyite. Prédikálott felette Nagytiszt. Szoboszlai Pap István ur, kinek egész hazánk előtt ismeretes ékes szólása valamint tágabb érdem-mezőt ritkán, ugy soha talán több méltánylót

110. 111. 112. 113.

Vonza-Böszörményi László veje volt Idézet az Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 1937. 5. sz. 119 p. Gyászjelentés Szentgyörgyi Géza tulajdonában van Halotti elmélkedés, melyet néhai Orvos Doktor Tekintetes Nemes Szentgyörgyi József Urnák Nemes sz. kir. Debrecen Város elsó rendes orvosának érdemlett utolsó tisztessége megadására készített. Mely­ ről egy nyomtatott füzet jelent meg. Debrecen 1832.

345

nagyobb és közönségesb helybenhagyást nem talált. Dicsérőbeszédet tárta Prof. Tiszt. Aranyi István ur, hasonlóul igen jelest és szivrehatót - Áldás a ritka tudomány és ember-barát ham­ vaira!"114 Sírkövén a következő rövid emlékírás áll, mely a Kimúlt szóig tulajdon kezével leírva a Boldogultnak, halála után, írásai közt találtatott, ezen jegyzéssel "Kimúlásom napja feljegyzé­ sét bizom Kedves Fijam Uramra Professor Péczely József Úrra, ki azt, a Kimúlt szó után kö­ vetkező sorokkal teljesítette. Ide Tétetett Orvos Doktor És Debreczeni Physicus Szent-Györgyi Józsefnek A maga Eredetére. Viszszatért. Teste Született Aranyoson MDCCLXV. Febr. 22-d Vidám Sziwel Élt. Jó lelkű Kedves Hites Társával T.N. Antalfai Sólyom Katalin Aszszonnyal Egygyütt Sok Jó És Gonosz Napokat Hitének S Vallásának Rövid Summája És Életének Sinor-Mértéke Volt 1 Korinth XIII. Része Kimúlt MDCCCXXXII. Jan 1-ső. napján Nem tsak elszakasztott Kedves Szive fele, Veszteségeket mélyen érző Gyermekei, Vejei, Unokái, Testvére, Nem tsak azok, Kiket a verség, barátság, hivatal, S kiket az ő - ugy is mint Orvosnak, ugy is mint embernek Megszámlálhatatlan jótéteményi, Vele egybekötöttek, Hanem mindennek, Valakik közelebbről vagy távolabbról esmérték, Siratván és áldván Emlékezetét.115 Sírját exhumálták, s elhelyezték a Debreceni Köztemetőben díszsírhelyen. Életrajza több helyen jelent meg lexikonokban, életrajzgyüjteményckben. Igyekeztem éle­ tét bemutatni nemcsak hivatása, munkája, hanem baráti köre, családja területéről is.

114. Jelenkor 1832. jan. 11. 3.sz. 17-I9.p. 115. Ugyanaz, mint a 113. tétel 346

Részletek Kazinczy és Szentgyörgyi orvosi tárgyú levelezéséből (1803-1820 között) Az alábbi levéltöredékeket időrendi sorrendben és régies helyesírással szöveghűen irtam le. A levéltöredékek közlésénél a követkeyő rövidítést alkalmaztam: a hely, dátum után K.F. lev. Váczi János által közölt kötet és levélszámot illetve oldalszámot tartalmazza. A levelek egy részét, illetve töredékét már közölte Diosady Elekes György, 1937-1938-ban, az Orvosok és Gyógyszerészek Lapjában. Szentgyörgyi és Kazinczy levélváltása elég gyakori volt. A levelekben őszintén nyilatkoznak egymásnak. Kettőjük levélváltásáról Nagy István a következőket irta: "Az őszinteség, mely barát előtt nem ismer tartózkodást, nem fél levélben kihallgattatástól, mely utógondolatok nélkül feszélyezésében olyan kedves, látszik - nem is szükség több példát mondanunk - a Szentgyörgyihez 1804. nov. 16-án irott leveléből, melyben házassága első he­ téről ír, igazán olyan hiven, annak örömeiről, melyet csak abból a bizalmas barátságból, mely­ ben állott ő Szentgyörgyivel lehet kimagyarázni, avagy 1805 aug. 8. levél, melyben első szülöttének örvendez és minden ösmeröst a kit csak szeret, Szentgyörgyi által komáknak hivat. Akár egy falusi asszony ki őszinte örömében mást is részeltetni akarna, azzal az egész falut beharangozza, meg se gondolva, hogy az másnak talán nem is olyan nagy öröm és példátlan az az őszinteség melylyel Szentgyörgyinek elbeszél egyes jeleneteket házaséletéből a családi eseményekből." m 1. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Ér-Semlyén, 1803. febr. 27.[K.F.lev.576.1. V.J. III. köt. 30.o.] "Minap panaszlott mellyem baja megszűnt. Most látom mi volt a bajom, oda gyűlt a fleg­ ma.117 Miolta minden alkalmatlanság annyival inkább vér nélkül (mellyet soha nem hánytam) menni kezd kifelé semmi nehézséget nem érzek." 2. Szentgyörgyi - Kazinczynak Debrecen, 1803. dec. 11-én [K.F. lev. 633. 1. V.J. III. köt. 131. o.] "Lelkem! ha a farkas ehetés mellett, vagy utánna a gyomrodnak bizonyos fel fuvodását, nehézségeit és testednek el bádjadását tapasztalnád, javaslom, hogy élj ezen pilulákkal, mellyeknek receptjét ide zárom, lehet ezeket ostyába akár valami liktoriumba venni.118 Ezek siettetik erősödésedet és mellyel mind azon által heves természeti hajlandóságodnak ellenére is, lassan siess."

116. Nagy István: Kazinczy és Debrecen. Karcag 1888. Kivágat A Karcagi Négy Osztályú Ev. Ref. Gimná­ zium Értesítője az 1887-88-ik tanévről XIII. évf. 57. p. 117. Flegma latin szó nyákot jelent 118. Liktórium = sűrűn főzött cukor-mézes orvosság

347

3. Kazinczy - Szentgyörgyinek Ér-Semlyén, 1803. Xbr. 29. [K.F. lev. 637.1. V.J. III. köt. 136.0.] "Édes barátom! Betűimből láthatod, hogy már egészen felépültem jól vagyok nincs semmi bajom, s örvendek a tőled is nyert életnek. Jó voltodat, barátságodat a legszívesebb háláda­ tossággal köszöntöm." 4. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen, 1805. febr. 22-én [K.F. lev. 724.1. V.J. III. köt. 270.O.] "Méltóságos Aszszonynak 24 óra alatt nem leszsz széki azonnal készítessen ezen szerekből kristályt119 és egy kalán olajat (lehet reptze, vagy len mag olaj is ha friss) hozzá tevén adja, vagy adassa be magának. Ezen szereket még nagy görtsök alkalmatosságával is javaslom, de akkor olaj nélkül, hogy minél tovább benn maradjanak." 5.Kazinczy - Szentgyörgyinek, Ér-Semlyén, 1805. márc. 6-án [K.P. lev. 730.1. V.J. III. köt. 279. o.] "Az általad leginkább ajánlott kétszer nagy foganatu szer a Castoros cseppek120 és a kris­ tály. Az elsőt egygy kis undorodással veszi, de veszi csakugyan. Sophie sokkal jobban van. A Castoros cseppjeid recepjét leírtam kérlek azt csináltasd meg." 6. Kazinczy - Szentgyörgyinck. Ér-Semlyén, 1805. márc. 31. [KE. lev. 744.1. V.J. III. köt. 310.O.] "Egyéberánt Várad nékem az által lett nevezetessé, hogy Sophie ott érzette meg gyermeke mozgását márt. 24.dikén. - Most testén ollyan forma Ausschlag121 terjedett el mint a frizli122, kefélgeti magát kínjában. Nem tavasz phaenomenon-e ez? Csak erre az egygy kérdéskére adj kérlek feleletet, ha szabad-e neki feredni? Hallotta, hogy anyának készülő asszonynak azt tilt­ ják, de nem szabad-e igen kevés ideig lenni vízbe? Ne felejts felelni, ha Sophie feredhetik-e? s lágy melegben - vagy hidegben? 7. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen, 1805. máj. 20. [KE. lev. 758. I. V.J. III. köt. 332. o.] "Akár melyik esetben nem ártana ugy vélem egy kevés kalán rhebarbarát, vagy annak for­ ralt levét (tinctorum rhei aquorom) két-három vizbe venni a segítségre törekedő természet igyekezetét elő mozdítanád." 8. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Kázmér, 1805. aug. 8. d [ K E lev. 796.1. V.J. III. köt. 402. o.) "Lelkem becses fele! Iphigenie megszületett. Te vagy az első a kinek ezt írom mind háladotosságából példátlan és soha meg nem érdemelhető barátságodért. - mind az atyai öröm­ nek édes uj érzésében ismervén eléggé, melly igen tieid ezek az érzések, mellyekkel lelkem most el van telve. Imádva szeretett anyja tegnap éjféli II olta reggeli 4-ig szenvedett. A gyer­ mek ép, nagy és gyönyörű még pedig nem csak az én szemeimnek. Keresztszüléji B. Wesse­ lényi Miklós és az ő nagylelkű felesége, a gyermeket B. Splényi Magdaléna Kisasszony fogja a keresztvíz alá nyújtani. Te pedig édes Szentgyörgyim kedves hitveseddel Komáknak vagytok

119. 120. 121. 122.

348

Kristályt hashajtóként használták Castoros cseppek = Oleum Ricini (ricinus olaj) Ausschlag német szó kiütés, bőrkiütést jelent Frizli = Frizel miliaria diffúz = lázzal járó bőrkiütés népies neve

megkérve. Füzzeöszve lékünket ez a actus ujabb lánczokkal minthogy szorosabbra füzettetniek lehetetlen." 9. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Kázmér, 1805. Xbr. 5. [K.F. lev. 812.1. V.J. III. köt. 424. o.) "Ipám nagyon megijedt s vagy forró nyavalyától féltett, vagy sárgaságtól, mert hideg kör­ nyékezett rettentő hőséggel. Végre nyavalyám sárgasággá decidálta123 magát. Hánytatója s mannája minek előtte Dr. Mecznert megkaphatnánk meg szabadított a nagyjától. Jobban va­ gyok de dagadva vagyok. Meczner azt mondja, hogy a Cura jól ment s rhebarbarát praescribált124 sáliákkal.125 Ismerem a nyavalyát 1791-ben Sömjénbe sokáig kínzott. Félvén a recidivától126 nem megyek S.be." 10. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Kázmér, 1805. Xbr. 22. [ K.F. lev. 820.1. V.J. III. köt. 438. o.] "Én még is roszszul vagyok a hideg elhagyott, de annak helyibe néha gyújtogató tolvaj hő­ ség jön reám színem nem sárga többé, hanem petyhedt, s olly gyenge vagyok, hogy sem ülni, sem járni, sem kocsizni nem tudok hosszasan." 11. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Ér-Semlyén, 1806. I. 2. [K.F. lev. 857.1. V.J. IV. köt. 3. o.] "Édes Barátom! Levélkéd tegnap estve érkezett. Ugy tetszik, hogy Isten téged arra választa ki, hogy minden enyhülésekben a mellyek engemet érnek Te légy az eszköz. Azt nyújtottál nekem 1803-ban, 1804-ben azt 1805-ben, s íme azon kezded már 1806-ban is." 12. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen, 1806. ápr. 26. [K.F. lev. 912.1. V.J. IV. köt. 130.O.] "Betses előttem, Kedvesem! mind a Te szívességed, mind a Méltóságos Gróf Török József Ő Nagysága érdemem felett való rész vétele Nekem, Istené érette a dicsőség! már arra szük­ ségem nintsen, mert a'mint mind sok érdemes Nagy Orvosok, mind az előtt számtalan titkos szerekkel való curák véghez vinni nem voltak alkalmatosak, Isten után magam figyelmetes szorgalmatosságom után meg nyertem és az epileptica convulsiőktól127 meg szabadultam. De ha azon érdemes Urnák titkos szere az eddig híreit arcanumokkal128 nem egy húron pendül nagy jól tevője lehet a szenvedő nemzetnek, magának pedig kintseket gyűjthet. Tsak egy rövid tudósítással jelentse a hazának és azonnal ezrek fognak jól tevő kezei alá folyamodni. Én a múlt napokban fűtött házban töltöttem időmet a nagyon neki lágyult idő végén késő éjtszakáig utazván s szeméremmel említendő vigyázatlanságból az el indulásom előtt harmad nappal le vetett téli ruháimat ismét fel nem vevém, által hűltem, torokgyuladást, coryzát129 és ideig való siketséget és keserves lumbágot kaptam. Már javulok, de még ki menni nem merek, mert inkább kötelességemre, mint az okosságra vigyázván kétszeri kimenetelemmel már két recidivával fizettem meg, és az utóbbi gonosz mindenkor nagyobb lett az elsőnél."

123. 124. 125. 126. 127. 128. 129.

Decidálta, latin = jelezte Praescribrált, latin = előirt Sáliák, sal latin szóból = sók Recediva, latin = maradvány, visszaesés Convulsió, latin = görcs Arcanum, latin = titok Coryza, latin = nátha

349

13. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1806. aug. 25. [K.F. lev. 979.1. V.J. IV. köt. 278. o.] "Öszve vagyok rontva, csak még eggy csapást eggyet még s végig lesz szenvedve szenvedé­ sem Oh barátom, hadd sirjam ki magamat karjaid között hadd panaszoljam el neked is, miért Phigie nincs többé. Eggy gyilkos hurut s az azzal eggyütt járó hideglelés s másod rendbeli fo­ gainak kinos ütközések oltották el ephemera130 életét. Az orvos látta, hogy a csapás alatt össze fogok roskadni s hánytatóval éltetett. Valóban nem is tudom nem volna-e méltó rette­ gése, ha a bajt meg nem előzte volna. Ötöd napig érzettem főm hátuljában azt a fájdalmat mellyet ott most két esztendeje a guta sujtása okozott volt, midőn a Gondviselés a Te karod által tárta meg. Dr. Meczner forgott körülötte. Azt állította, hogy nincs egyéb baja a fogzásnál. Az Ipám nem avatta magát a gyógyításba, hogy ha szerentsétlenség történik én és a leánya ne vádol­ hassuk: de Mecznert figyelmessé tette a mi jelenlétünkben sok ízben, hogy a gyermek tüdejére valami deponálta131 magát. Ugy is volt. Az oltvar begyógyult rajta. Júliusban Meczner siket volt az Ipám szavára s mindég hevítette a gyermeket." 14. Kazinczy - Szentgyörgyinck. Széphalom, 1807. VII. 9. [K.F. lev. 1134.1. V. V. köt. 73. "Sophiem uj terhét könnyebben viseli, mint az elsőt, de tavalyi szenvedései olta mcllyek nem a halálkor, hanem még az elválasztáskor kezdődtek testében sokat veszített s félek, hogy tüdeje sérülést kapott. Utolsó bal bordája alatt sok ideig valamely hergést tapasztalt melly már tökéletesen megszűnt. Akkor midőn ez a hergés kezdődött olly nehezen volt, hogy Orvosa ha­ lált jövendőit neki eggy közel lakó barátnénknál Gr. Vandcrnathnénál, s csudálkozva értette eggy két hét múlva, hogy életben vagyon. Most nincs semmi baja mélyen is vonhat (az az hosszan) lélegezhet anélkül, hog köhögjön utána melylyet Brünni Orvosom annak jeléül vett, hogy ámbár képem nagyon száraz tüdőm é p - Mind a mellett rettegek midőn azt látom, hogy némelly hirtelen nevetés közben köhécsel és ha Te mint az a barátom kihez mint Orvos Ap­ olló kedveséhez is legtökéletesebb bizodalmam vagyon némelly hasznos intésekre méltóztat­ nál, nagyon le fognál kötelezni." 15. Szentgyörgyi -Kazinczynak. Debrecen, 1809. II. 14. [K.F. lev. 1420.1. V.J.VI. köt. 229. o.] "Collegám Dr. Zilahi Sámuel egygy igen veszedelmes és forró nyavalyába esvén ugy meg sokasodott a bajom, hogy nem tsak a naponként a fel kelő nappal indulván soha a lemenővel haza nem érhettem, hanem még azzal is ritkán ditsekedhettem, hogy 3 éjtszakán egymás után a leg sivatagabb fergeteges időkbe nem kellett volna a városnak a leg távolabb való részeire gyalogolnom. Estvéimet, hogy el lankadásom mellett is többnyire hivatal béli irkálás foglalta el sokszor tsak az újság el olvasására napokig nem értem a theátrumnak 19-ik hete miolta felé sem mehettem. Közbajaim házam népére is kiterjedtek a mennyiben a veres himlő epidémiája 13 hetektől fogva uralkodván a nálunk lakó nagyobb Borbély Úrfi és annak jó akaratjából a leánykáim is belőle bőséges részt vettek. Lisika kivált szaggató erős hurut, hányás, forróság és fantazirozás mellett a hallását is el veszítette és erőre is sokkal későbben jöhetett Zsuzsikánál." 16. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen, 1810. V. 26. [KF.lev. 1757.1. V.J. VII. köt. 469. o.] "Szives részvétellel értettem egészséged változását, ugy nézem, hogy ez úttal már több íz­ ben a hirtelen való meghűlés okozta romlásodat. Éhez járulhatott a sok ülés, írás és olvasás. 130. Ephemer, latin = rövid életű 131. Deponál latin = lerak

350

Mind ezekre nézve a nagy vigyázásra igen kérlek, nem mint Orvos, hanem mint barátod. Ha Méltóságos Aszszonyhoz közel volnék súgnék bizonyos kegyes tsalárdságokat a' mellyek eze­ ket el távoztatthatná férjével, de tudom igy is, hogy az ő Nagysága jó szive nem szűkölködik e félékben egy kis erőszakra pedig irántad való szeretettel facultálom.132" 17. Kazinczy - Szentgyörgyihez. Széphalom, 1810. VI. 3. [K.F. lev. 1764. 1. V.J. VII. köt. 492. o.] "Épen ez a hideg azt cselekszi, hogy tegnap estve olta (most 4 óra délután) ágyban heve­ részek és adcumbendó133 irom hozzád levelemet - Nem az olvasás, irás szüli az én bajomat a' mint gyanítod. Eleget mozgóm én jó ideje, hogy nem irok. De mi lehet az, hogy a vállaim közepén a két lapoczka között gyakorta érzek dagadást?" 18. Kazinczy - Szentgyörgyihez. Széphalom, 1810. VII. 28. [KF.lev. 1810.1. V.J.VIII. köt. 37.o.] "Édes barátom! Most nem csak a baráthoz, de az Orvoshoz is Juni 23-án meghala az Ipám! Átszaladnánk mind ketten s egynéhány napot az olly bajok miatt mint a' mik magokat az efféle környülállások előadják, ott mulatunk. A feleségemet kilelte a hideg. Hánytatót véve s háromszori négyszeri hidege után felegészségesedett. Jul. 2-án engem is kilelt a hideg. Hány­ tatót vettem más nap, akkor nap estve pedig Digestivumot134, s igy menekedtem az Orvos sza­ va szerént az epehidegtől, de tüdőgyuladásba estem. Az a jobb oldalon a 4-dik borda alatt jelentette magát eggy helytl eggy pontnyi kicsinységen. Halálra betegedtem meg, de kiszaba­ dultam a pokolból újonnan. Az én tüdőm még nem egészen jól van. Sokszor igazabban csak néha hebeghve az az rándított és sietve retirált135 légzéssel kell vennem a levegőt. Elmulik-e ez és szerekkel való élés nélkül-e vagy kell valamivel élnem? Sophienak nem kellene-e a Bárt­ fai fürdő?" 19. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen, 1810. aug. 8. [K.F. lev. 1877.1. V.J. VIII. köt. 45. o.] "Hosszas halgatásomnak bűnét azzal kissebitem, hogy ezen órában vett betses leveledre haladék nélkül válaszolok. A boldogult M. Grófnak mind hosszas betegségét, mind halálát nagy meg illetődéssel értettem méltó lett volna sokunknak kívánságuk szerint hosszabb és szerentsésebb életre. De nem kevesebb érzéssel olvastam a M. Asszony betegségét mint szintén a Tiédet is Barátom kéntelen vagyok Tégedet szemtől szembe vakmerőséggel vádolni, hogy Galénus136 rendeléseit fel emelt kézzel meg rontod, törvényeit által hágod Tudva van előtted, hogy szegény Csokonai épen pontba ezen módon vonta magára a száraz betegséget és még is Te ki még mostanában annyira kívánnál meg dicsőíttetni nem tsak beszélleszsz hanem utazol is. Ezt akarta az a néma Tanitó maga viselésével értésedre adni. Csak ugyan kedves Barátom azt a helybeli fájdalmat ha meg meg van nem kell tsekélységre vélni, mert az a volt gyuladásnak vagy maradványát, vagy megújulását jelenti és azt szükség a szerekkel való éles folytatása s tsendes diéta, ha meg az elég nem lenne a szenvedő tájékra terjendő hólyaghuzóflastrom által is egészen meg szüntetni s még ezután erősödés végett is orvossággal élni. Szolgáljon egy­ szersmind az az eset tanúsággal arra is mennyi kárt tehet egy nem idejébenn és nem helyin vett hánytató mellyel pedig némellyek mint valamelly panaceaval137 ollyan bőkezűek. A M. Asszony betegségit illető dátumok olly kevesek és bizonytalanok, hogy azokhoz képest általá132. 133. 134. 135. 136. 137.

Facultálom, latin = minősítem Accumbendo, latin = lehever Digestivum = emésztést elősegítő szerek Retirált, itt azt jelenti, hogy visszafogott Galénus-Claudius Galénus görög orvos i. sz. 129-210 Panacea latin szó, itt csodafüvet jelent

351

ban fogva Ítéletet hozni és orvoslás módját fel tenni nem bátorkodom, hanem a' miket legne­ vezetesebbeknek és leghasznosabbaknak Ítélek ide teszem. 1. Szükség a vizeletnek és széknek nem tsak mennyiségére, hanem mivoltára nézve is fígyelmeteseknek lenni, ebben az állapotban a szék fejéres, vagy szürkés szokott lenni a vizelet ellenben barna lúgszinü, s a bele mártottt ruhát sárgára festi mikor ezek természeti színekre vissza mennek akkor van a betegségnek fundamentumos gyógyulása. 2. Ha a rhebarbarás orvosságtól megundorodott ö Nagysága, vagy az igen bőven dolgozik lehet változatos végett egy jó marék perje gyökeret (radis graminis) más fél itze vizbenn addig főzvén mig levének harmada el fő abba fél asztali kalán bórkövet és két kávés kalán tzitrom héjjához dörgölt tzukort tevén ezt gyakran keveréken inni. 3. Semmi módon meg nem foghatom, hogy botsáthatja ki száján a diplomatica személy, hogy a méh baja, ha ott van a fájdalom a hol az oldal hártya gyuladás (Rippenfellentzün­ dung)138 volt. Az oldal tsontok a melly üregének falai: azt pedig maga is böltsen tudja, hogy a méh a hasüregben vagyon. 4. A Méltóságos Asszony el fogyását tulajdonítom nem tsak a nagy ki ürülésnek, hanem a tápláltatás munkája meg bomlásának. Mihelyt ennek eszközei helyre hozódnak mellyet ér­ demes Orvosa az erősítő kisérő szerek által fog annak idejében meg lenni azonnal ismét meg fog ő Nagysága telni és testesedni. 5. A bába asszonytól javaslott kenésnek szükséges voltát és a kenetnek minemüségét tsak ugy lehet meg határozni minek utána meg vizsgálódik, hogy a májnak, lépnek és portzogok allyának van-e dugulása, feszülése, vagy keménysége? 6. A lassan való sietés a sárgaságnak orvoslásábann azért szükséges, hogy annak eltévesztése gyakorta fuladozásoknak és vizi betegségnek szülő annya. 7. Ha feredőre szükség lenne is még mostanában tsak korpával és székfü virággal készültet javasolnak: az erősitő ásványos feredőknek későbben leszsz helyek. Ezekhez képest igen aján­ lom a szemmel látó és a M. Asszony természetét esmérő érdemes orvosnak tanátsát huzamo­ san követni, kinek egy egy vizsgálása és tekintete többet ad tudtára, mint én egygy egész levélből érhetek.: Tisztelen ó Nagyságát alázatosan és erősödéssel egygyütt a halál szin helyé­ be hajnal szint kivánok." 20. Szentgyörgyi - Kazinczinak. Debrecen, 1811. márc. 27. [K.F. lev. 1967.1. V.J. VIII. köt. 402. o.] "Leg első reám nézve és legnagyobb az a'mit leveledben leg utol emliteszsz egészségednek nem tökéletes helyre állása és nagy megnyugtatásomra szolgálna, ha annak környülállásairól en detail139 nem sajnálanál botsándó leveledben irni. Az igaz, hogy néha a tüdő és melly hártya gyuladásokban szokott ezek között bizonyos kotsonyás nedvesség (lympha coagulabilis) meg gyűlni meg szaporodni és meg dugulni melly kevés órák alatt hártyává sürüdvén ezeket öszve forrasztja a mire tzélozhat leveledben emiitett angewachsen140, de az is bizonyos, hogy egy ke­ vés lélegzetbeli nehézséget (dyspnoe)141 letudván ezzel 30 s több esztendeig is el élhet az em­ ber tsak ujabb erőszaktól szükség ezt a betses és a sziwel egygy érdemi orgánumot őrizni." 21. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1811. IV 12. [K.F. lev. 1985.1. V.J. VIII. köt. 455. o.] "Az én mellyem baját még utasításod után sem tudom kimagyarázni a tüdőm alsó részé­ ben mindég eggy helyen egy bizonyos gyenge rándulást érzek. Adja Isten, hogy még 80 esz­ tendőt élhessek biztatásod szerint. Lélegzetem el nem akad, s bajt nem tapasztalok, de ez a 138. 139. 140. 141.

352

Rippenfellentzündung német szó mellhártya gyulladást jelent En detail, francia • részletesen Angewachsen, német = gyarapodik Dyspnoe latin - nehézlégzés

fájdalom ritka nap, hogy ne éreztesse magát, de rendes hogy ezidén nem inkább, nem több­ szőr, mint jul. 2-dika olta. 17 hónapos lyányom még is ótvaros, de szörnyen kövér és erős a' mellett Január olta mind két lyányom hurutban szenved Thalie (a kisebb) Convulsiót sokat szenvede. Februárba ki nem pökhetvén phlegmáját. Egyéb bajaink most nincsenek." 22. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1811. jun. 27. [K.F. lev. 2029.1. V.J. VIII. köt. 605.O.] "Dr. Szentgyörgyi Úrhoz! Emlékezel melly gyakran panasziám mellyem baját, mellyet sem Te, sem más Orvos nem tuda soha kitalálni. Nem volt nap mellyben azt a szúrást v. rándulást ne érzettem volna nem olly óra s igen gyakran nem olly minutum. íme talán örökre meg va­ gyok szabadulva tőle. Felhívtak egy falusi bölcs asszonyt ez azólta itt fersztget. Történetből hátamon öszve gyűlni szokott gomolyaimat kedve jött a feleségemnek ezzel széjjel dörgöltetni. Az arany ér veszi oda magát közel a nyakszirthez. Ugy ropogtak a gomolyek, hogy eleinte azt hittem, hogy többet tesz a bába mint kell. Mint egy 7-dik napja ma hogy dörgöl, s ime oda van a panaszlott baj. Negyednap olta kétszer érzettem rándulást, vagy szúrást és azt hiszem hogy egészen elmúl, s bár örökre Térdem hajléki alatt is vannak olly görcsök. Ez a tudós asszony arra is persvadeál142, hogy nyittassak eret, de arra rá nem vészen. Ma tanácskozni fo­ gok eránta Ujhelyben, ma irtam ez eránt Pestre Dr. Kovács Urnák is ki barátom, de nekem nincs senkihez több bizodalmam mint Hozzád minekutána Viczay143 nem él. Maga az Idvezitő is csak ugy gyógyított, ha jól emlékezem, ha a betegnek hüte144 volt. Az ugyan nekem felette igen nagy nem mondhatnám, hogy volna, de van annyi még is, hogy Te thaumaturgiai operátioid145 nem lesznek sikertelenek. Szóllj és felgyógyulok. De valóban most látom én, hogy a Rómaiak jól tették, hogy feredtek és magokat dörgöltették. Élj szerencsésen igen kedves bar­ átom. Ajánlom magamat s az Enyimeket kik hárman tesznek etc. Neked és Tieidnek kik ha­ sonlóul hárman tesznek etc." 23. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1811. VII. 16. [K.F. lev. 2040.1. V.J. IX. köt. 140. a ] "Én minap dicsekedő levelemben nagyon megcsalám magam. A szurlás-e, vagy rándulás csak hamar vissza álla, de nem olly élesen. Már disputáltam, most uj remény éleszt és ezt azért beszélem el mert Téged ki engem 1802-ben gyógyítottál, talán bajomnak nyomára vezet. Mintegy 6 napja most rüh formán kezde viszketni kezem. Nem álhattam felfakaszgatom a pat­ tanásokat, s sárgás viz nyomattatik ki belőlük. Harmadnapra a bal czombomon sürü pattaná­ sok jóval nagyobbak eggy gomostü fejnél jelentek meg 2 ujnyira a scrotum alatt, mint egy kis tenyérnyi helyen az éjjel pedig a farom táján is a vastag húson. Eggy két illyen pattanás jelent meg néhol a karomon is. Vallyon nem recidivája-e ez a Munkácsi utámban 1800 jul, aug.. kapott száraz rühnek, mellyet 1801 nyárban a Félix bányájában igyekeztem egészen kiverni testemből és a'melly némelly igen kevés pattanásokban 1803-ban és 1804-ben is éreztette ma­ gát, de 7 esztendő olta már nem. Ma ez ennek a rühnek maradványa ugy a nélkül hogy orvos volnék gyanítom, hogy a mellyem fájdalma (a szurkálás, rándulás) innen ered és nem tüdő gyuladásból. Tapasztalásomat barátságos bizodalommal fogom veled minden nevezetes válto­ zás alatt közleni." 24. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen, 1811. X. 3. [ K.F. lev. 2074. 1. V.J. IX. köt. 99. o.] "Magamat elébb egygy által hülésből származott rheumatikus hideglelés olly dühösséggel támadott meg, hogy első reám rohanása 22 óráig tartott, éktelen fő fájdalmak bódulással epedéssel forrósággal tagjaimnak és kivált derekamnak, mmt egy vas kaptsok közé való szoritta142. 143. 144. 145.

Persvadeál, latin = rábeszél Viczai - Viczai József kassai orvos 1746-1810 Hüte azt jelenti, hogy hit Thaumaturgiai operatio csodatevő elvégzést jelent

353

tásával s álmatlansággal gyötörtek. A jól választott és ideje korán elő vett eszközök már meg törték a nyavalyának rongáló erejét." 25. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1811. X. 14. [K.F. lev. 2080. 1. V.J. IX. köt. 111. a ] "Én Júliusnak utolsó napján, sőt már Junius, sőt már a tavasz, sőt az ősz, sőt az Ipám halála olta, és igy már 16-dik holnapja beteg vagyok, s a complicált nyavalyák ugy erőt vevének rajtam, hogy szept. 1-14-dikéig magam feleségem két Orvosom azt hittük, hogy elalszom. Szept. 14-15 d közt éjjel crizist tett nyavalyám, s utam vissza fordult az élet felé, de olly ne­ hezen haladok, hogy erőmet vissza kapni teljességgel nem tudom. Érzem életem sokára nem nyúlhat." 26. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen 1811. X. 26. [K.F. lev. 2086.1. V.J.IX. köt. 123. o.] "Kedvesem! Ha én illy meszsziről semmit nem tehetnék is szenvedésed enyhítésére és betses életed fenn tartására mellyet pedig szívesen óhajtok, engedd meg, hogy a nyughatatlan ba­ ráti szeretet nyújthassa be hozzád ezen kérésemet. írd le nékem (erődhöz és érkezédeshez képest commoditással)146 a Szept. első felében szenvedett nyavalyádat azt is minek keresztel­ ték orvosaid, ezeknek receptjeik mássát a'hogy tudod, de hiszem, hogy ne tudnád? mibe he­ lyezhették a crisist és melyik utonn érkezett el most, hogy vagy és mitsoda szerekkel élsz erőd helyre hozására? A tudománybeli elsőséget örömest által engedem Collcga Uraimnak, de a szeretet senkit sem tsatol közelebb hozzád erről pedig tudod, hogy erős ez, mint a halál és kész azzal is kivált illyen szabados és törvényes utón megvívni." 27. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1811. XI. 6. [KI7, lev. 2091.1. V.J. IX. köt. 136.o.] "Meg lévén szabadulva betegségeimtől elmcllözőm kérdéseidet mellycket élőmbe utolsó barátságos leveled tenni méltóztatott, mert azokra felelni nem tudnék." 28. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1811. XI. 6. [K.F. lev. 2091. I. V.J. IX. köt. 140.O.] "Tavalyi baja tüdőmnek most is azon állapotban vagyon, mint volt, de betegségem alatt miért? azt én nem értem eggyszer általment a punctura a jobb oldalról a balra, kevés napok múlva ismét vissza menvén, s ott máig is maradván Hátam mindég dagadt az arany értől, sérvésem117 pedig a hidegleléstől. Fgyéb eránt derekasan kezdek gyógyulni. Házam népe egész­ séges." 29. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen, 1812. I. 14. [K.F. lev. 2127.1. V.J. IX. köt. 224. o.] "Bajodat eddig gyanítottam, de megvallom az arany ér alkalmatlanságán kivül mellyednek helybeli bajától féltem most egészen meg vigasztaltak levelednek ezen szavai. "Mellyemnek panaszlott baja egészen el tűnt" Érdemes Orvosod keze alá szóllani nem akarok, de engedd meg, hogy szeretetem egy receptet kínáljon meg mellynek a leg nyűgösebb arany ér bajaiban igen sokszor példás hasznait tapasztaltam."

146. Commoditás, latin = kényelem 147. Sérvésem = sérve

354

30. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1913. okt. 26. [K.F. lev. 2537. 1. V J. XI. köt. 97. o.] "October 2-dikán a feleségem rosszul érzé magát, fázott, s izzadt, 5-dikben Tartarus Emeticust148 vett magától, s 6-dikban sem lévén jobban, Orvosért küldék. Elijedtem midőn ezt hall­ ván, hogy Tart. vett öszve csapta a kezét s hálát ada érte a történetnek, mert úgymond e nélkül el nem fogta volna kerülni a petécset.149 Ennek mindennapi megjelenése, s gondjai azt tevék, hogy a feleségem fel éledt s én özvegyen, gyermekeim árván nem maradtak. Képzelt rettegéseimet s későbben osztán örömömet. Melly sokat emlegettem, hogy most tiz esztendeje Te engem illy veszélyből ragadtál ki, csak hogy az én nyavalyám gonoszabb vaia a Browne tanítványa (Báthy) miatt ki nekem hánytatót nem akara adni, s tüzemet a Kóji151 hegyen meg gyulasztotta. Ölellek akkori barátságodért, akkori jótétedért is barátom. Hivatalod terhes, de isteni örömöket adó másoknak is magadnak is. Mi lehet emelőbb érzés, mint midőn ezt mond­ hatod "Ez én általam él, ennek élte az én adományom". 31. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen, 1813. nov. 7. [K.F. lev. 2546. 1. V.J. XI. köt. 121. o.] "Feleségem be jön és meg esett ábrázattal, s sziwel jelenti, hogy a gyermek nagyon rosszul van be menvén látom, hogy le kultsolta mind két szemeit a világoságot nem szenvedheti, a mit az előtt evett mind kihányván, többé nem szopik kezei, lábai hol el hűlnek, hol fel hevülnek, el haló és meg lett emberi erős hangon nyög lélegzete hol el marad, hol számlálhatatlan sebességgel szedődik, semmire sem ügyel, hanem fejének bal részihez gya­ korta nagy szorogattatással kapkod és haját tépi. Látom, hogy el enyészett bátyjainak halálos nyavalyáják az encephalitis [főbeli gyuladás] környékezte meg. Elő veszek nagy sietséggel min­ den gondolhtó eszközöket kiváltképen feredőket, párolgásokat és kistélyeket: belső szerrel nem dolgozhattam, mivel nem eszmélvén s magán kivül lévén nem volt nyelés is tehetségében. A harmadik feredő után kezdett a lélegzet- vétel szabadulni és a fejéhez való kapkodás szűn­ ni. Éjfél után egy kevéssé tsendesedvén nyögése, fejének elébbeni vakhévségét egy jöltevő tsendes izzadás váltotta fel melly a bennünk gerjedt reménységet még inkább élesztvén fáradt­ hatatlan szorgalommal folytattuk az emiitett gidelgetéseket s ezeknek áldott következése a lett, hogy hajnali négy óra tájban fel nyitván szemeit s az édes Annyára mosolygott, s szopni kezdett. A következő feresztést egy tsendes álom követvén reggelre tetszetes enyhülést muta­ tott s már könnyebben nyelt. Ekkor kezdettem el vele a belső szerekkel való élést, s külsőket is, de már ritkábban folytatni. A veszedelmes történetnek három féle lehet a kimenetele, ha leg nagyobb mértékben jön és a segedelem késik, fene rothadás (Brad)153 ezt a Magyar kelevény nevezettel fejezi ki. ha vagy kisebb gyuladás, vagy az eszközök mérsékeltek ugyan, de rajta erőt nem vehettek meg érés és genyetségesedés (suppuratio) melly néha hetek múlva jelenti ki magát midőn megpuk­ kanván és a koponyából való ki takarodása után nem találván elborítja a sensoriumot és egy szempillantás alatt guta ütéssel öli meg a beteget, v harmadszor benigna resolutio154 mikor a gyuladás minden roszsz következés nélkül el múlik és leg fellyebb is metastasist a nedvessé­ geknek valamelly kevésbbé nemes részre való által takarodást tsinál. Azonban fel volt még a méltán az ujabb insultustól és recidivátol való félelem is. Az orvosságok mellyeket gyomra nem tsak jól be vett, hanem meg is tartott forró-hideget enyhítették a várt metastasis is meg-

148. 149. 150. 151. 152. 153. 154.

Tartaricus Emeticus = hánytató borkő Petécset azt jelenti, tífusz Brown - J. Brown angol orvos (1735-1788) Kóji hegy gidelgetés Brad Benigna resolutio, latin jóindulatú feloldás

355

jelent a bal füle tövén egy fél almányi nagyságú daganat (parotis) támadván. Látván a da­ ganat hideg voltát, hogy ebben is kedvez tsak oszlató flastromokkal borogattam és noha kása forma fel omlásokat szenvedett tsakugyan két hétre szerentsésen el oszlott." 32. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1814. IV. 5. [K.F. lev. 2634.1. V. J. XI. köt. 314. o.] "Mart 18-dikán estve felé igen csendes és szép idő lévén könnyen öltözve mentem ki ud­ varomban dolgozó molnáraimhoz s által áztatám lábamat. A mint vissza jöttem igen éles fáj­ dalmakat érzettem bal fülemben. Az nagyobboda mindig s végre 26-dikban belőle zöld és igen nehéz szagú gennyecség kezde folyni, melly azólta szüntelenül foly. Sem ételem, sem alvásom ezen idő alatt s a hideglelés mellyet szenvedtem nagyon elgyengitett. Nem tudom mikor vol­ tam igy elgyengülve." 33. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom, 1818. II. 29. [K.F.lev. 3575. 1. V. J. XV. köt. 540. o.] "Feleségem szerencsétlen bukásának nagy következései voltak és vannak, s talán maradnak is, de az ő vas természete mindent meggyőz. A többek közt azt még is el lehet mondanom, hogy mostani viselősségében a bal ágyékában (ha tudnillik az anatómia annak nevezi azt a he­ lyet a'hol a has és ezomb eggyesül) gyakran olly égető fájdalmat érez mintha tüzes vassal süt­ nék." 34. Kazinczy - Szentgyörgyinek. Széphalom 1820. okt. 27. [K.F. lev. 3910. 1. V. J. XVII. köt. 268. o.] "E szerint édes barátom négy fiúnak és három lánynak vagyok atyja, kik mind ép és egész­ séges, elég kedves alakú és arcú gyermekek, utolsó lányomat kivévén ki talán feleségem sze­ rencsétlen esése miatt a szülés órájában balszemére nem ritkán szenved 1818-ban született Bálint fiamat kinek baja előttünk érthetetlen. A gyermek ótvaros volt és attól még mostanáig sem tisztult ki egészen. Jobb füle néha csorog mellyé hörög. Ez idén sárgaság volt rajta, mint sok más gyermekem kezei lábai megdagadtak. Az már elmúlt s ismét egészséges de szine bar­ nább mint ennek előtte. A giliszták is bántják. A gyermek különben szép alakú, kedves s ne­ kem bajai miatt is kedves. A ki hozzám belép többnyire engem fekve dolgozni lel, s ágyamban mellettem játszva a két gyermeket." 35. Szentgyörgyi - Kazinczynak. Debrecen, 1820. nov. 18. [K.F. lev. 3918. 1. V.J. XVII. köt. 290. o.] "Szabad legyen a kedves gyermekek alkalmával elő hozott fekve való dolgozásra meg em­ lítenem, hogy azt nem örömmel olvastam, sokkal örömestebb hagynám jóvá a sétálva való gondolkodást és állva való irást féltvén egészségedet. Alkotásaidat esmérem melly edzett, de ne felejtsd el a ki állott viszontagságodat és az idő, kort."

155. Parotis = f ültőmirigy 356

Márta

Halmy

DIE Ä R Z T E B R I E F E DES JÓZSEF SZENTGYÖRGYI (1765-1832) AN F E R E N C K A Z I N C Z Y Szentgyörgyi wurde am 22. Februar 1765 in einer adligen Familie in Aranyos (Komitat Komárom) ge­ boren. Sein Vater war Pfarrer der reformierten Kirche. Er ging in Komárom (1772-76), in Preßburg ( 1 7 7 7 78), in Nagykőrös (1779) und in Debrecen (1780-87) zur Schule. Nach dem Abitur blieb er in Debrecen und unterrichtete jüngere Schüler, dann ging er nach Cegléd und war im Dienste der reformierten Kirche als Rektor tätig. Er unterrichtete und diente bei Beerdigungen als Pfarrer. In seiner Freizeit unternahm er Reisen und lernte Fremdsprachen. In Jena begann er ein Medizinstudium, machte Studienreisen nach Göttingen, Halle, Leipzig, Erlangen, Gotha und Weimar, besuchte auch die berühmte Salzmannsche Erziehungsanstalt in Schelnpfenthal. Seine Studien absolvierte er in Wien, wo er in dem großen Spital und in dem Entbingungshaus gearbeitet hat. 1795 bekam er den Titel Doktor der Medizin. Er ließ sich in Győr nieder und hatte bald eine breite Pazientur aus den umliegenden Komitaten Mosón, Nyitra, Vas, Zala, Fejér, Sopron. 1797 heiratete er Katalin Sólyom, die verwitwete Frau Freytag, die aus ihrer ersten Ehe zwei Söhne hatte. Das Ehepaar be­ kam sieben Kinder, davon sind nur drei am Leben geblieben, zwei Töchter und ein Sohn. Auch seine Stief­ söhne waren jung verstorben. 1798 nahm er der Einladung des Stadtrates Nagykőrös folgend eine erste Arztstelle an. 1799 übersiedelte die Familie nach Debrecen, da die Stadt Szentgyörgyi eingeladen hat. Er bli­ eb hier 32 Jahre lang als städtischer Amtsarzt. In Debrecen trat er in die Fußstapfen der berühmten Ärzte István Weszprémi und József Csapó, viereinhalb Jahre lang war er allein für das Gesundheitswesen der Stadt verantwortlich. Seiner Arbeit ging er mit großer Liebe und Hingabe nach. Arme Pazienten behandelte er gra­ tis, manchmal hat er sogar das Medikament für sie bezahlt. Ärztliche Ratschläge gab er auch schriflich, im Briefen, auch seinem Freund Kazinczy leistete er oft auf diese Weise Hilfe. In seiner Praxis kämpfte er mit großer Kraft gegen die Pocken, verwendete Schutzimpfungen, auch seine eigenen Kinder hat er dabei einbe­ zogen. Eine wichtige Tat in seiner Laufbahn war die Bekämpfung der Cholerainfektion in Debrecen im Jahre 1831. Dabei erkrankte er selber an Cholera, diese Erkrankung trug sicherlich zu seinem frühzeitigen Tod bei. Er kämpfte auch gegen die damals recht verbreitete Quacksalberei. Er war nicht nur ein guter Arzt, er schrieb auch Gedichte. Die Texte von sechs Lobgesängen im Gesang­ buch der reformierten Kirche stammen von ihm. Im Auftrag der Debrecziner Hochschuldirektion hat er auch ein Lehrbuch über die Kenntnisse der wichtigsten Erscheinungen der Natur (Debrecen, 1803) geschrieben. Das Lehrbuch stellt nur das Tierreich dar, die Teile über die Pflanzenwelt und über die Minerale sind leider nicht erschienen. Zur Zeit der Spracherneuerungsbewegung hat er auch selber Wörter geschöpft, in seinem Briefwechsel mit Kazinczy besprachen sie dessen Tätigkeit auf dem Gebiet der Spracherneuerung. Seine Streitschrift "Mondolat" kritisierte die Maßlosigkeit der Schpracherneuerer, war aber nicht gegen Kazinczy gerichtet. Ihre Freundschaft bestand ungestört weiter, ihr Briefwechsel dauerte bis zu ihrem Tode, der fast im gleichen Jahr eintrat. Szentgyörgyi war ein Polihistor seiner Zeit. Für die Gesundheit und die Geistige Erhebung der Debrec­ ziner Bürger hat er sehr viel getan. Eine Straße wurde nach ihm benannt. Er ruht in dem Debrecziner Friedhof in einem Ehrengrab. 1990 wurde an seiner ehemaligen Wohnstätte eine Gedenktafel angebracht.

357