Hallgatók Kutatási zárótanulmány

Hallgatók 2012 Kutatási zárótanulmány

Tartalom Ábrák jegyzéke ................................................................................................................................

A kutatásról ...................................................................................................................................... Az adatok forrása ............................................................................................................................... Főbb megállapítások ..........................................................................................................................

Tanulmányok ................................................................................................................................... Képzési háttér .................................................................................................................................... Képzési tervek ....................................................................................................................................

Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás ................................................................................................. Nyelvismeret ....................................................................................................................................... Külföldi tanulmányok .......................................................................................................................... Külföldi munkavállalási tervek ............................................................................................................

A munka világa ................................................................................................................................ Tanulmányok melletti munkavállalás ................................................................................................. A végzett munka jellemzői..................................................................................................................

Hallgatók munkaerő-piaci várakozásai ............................................................................................. A szakterületi elhelyezkedés valószínűsége ......................................................................................

Jövedelmi igények és várakozások...........................................................................................................

Ábrák jegyzéke 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása .................................................................................... 1. ábra. Képzési forma .............................................................................................................................. 2. ábra. A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként .......... 3. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája ................................................................. 4. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között ......................................................................................................................................................... 5. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben .................................................................................. 6. ábra. Részvétel tervezése doktori képzésben....................................................................................... 7. ábra. Részvétel tervezése szakirányú továbbképzésben ..................................................................... 8. ábra. Nyelvismeret ................................................................................................................................. 8. ábra. Hallgatók nyelvismerete képzési területi bontásban .................................................................... 9. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként ............................................. 10. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai ........................................................................... 11. ábra. A felsőfokú tanulmányok után tervez-e külföldi munkavállalást? ............................................... 12. ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési terület szerinti bontásban ............................................. 13. ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési szint szerinti bontásban ................................................ 14. ábra. Külföldi munkavállalási tervek a képzés munkarendje szerint ................................................... 15. ábra. Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint ........................................................................ 16. ábra. Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként .......................................................................... 17. ábra. Dolgozó hallgatók képzési területi aránya ................................................................................. 18. ábra. A munkavégzés jellege .............................................................................................................. 19. ábra. A munkaviszony jellege munkarendenként ................................................................................ 21. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása ...................................................... 22. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként ........................ 23. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési szintenként ..................................................... 24. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési területenként .................................................. 25. ábra. A diplomázás utáni szakterületi elhelyezkedés valószínűsége ................................................. 26. ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési szint szerinti bontásban .................................................................................................................................................. 27. ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési szint szerinti bontásban ..................................................................................................................................................

28. ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek képzési területenként .................. 29. ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek nemek szerint ..............................

A kutatásról Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretében 2012 tavaszán 32 felsőoktatási intézmény kereste meg hallgatóit online kérdőív segítségével, és a beérkezett intézményi adatokból épült fel a DPR országos hallgatói adatbázisa. A hallgatói kutatás kérdőívében elsősorban a tanulmányok és a munkaerő-piaci jelenlét kapcsolatára vonatkozó kérdések szerepelnek. A 2012-es kérdőívben mindezek azonban már a hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak vizsgálatával is kiegészülnek. A programban részt vevő intézmények a 2012-ben aktív státuszban lévő hallgatóikat keresték meg az online kérdőívekkel. Az országos hallgatói adatbázis – Hallgatók 2012 néven – az intézményi megkeresésre válaszoló hallgatók adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 16,87 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 41 250 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján

Intézmény Minta esetszáma AVF AVKF BCE BGF ANNYE BKF BME DE DF EDUTUS EJF EKF ELTE GDF KE

409 319 2536 952 51 723 1109 1779 1243 213 170 1238 5433 110 464

Alapsokaság esetszáma 1728 1292 11475 10746 61 3984 18299 25085 2571 1684 822 5563 23401 1463 2080

Válaszadási ráta 23,67% 24,69% 22,10% 8,86% 83,61% 18,15% 6,06% 7,09% 48,35% 12,65% 20,68% 22,25% 23,22% 7,52% 22,31%

KF KJF ME NKE NYF NYME OE PE PPKE PTE SE SZE SZF

736 511 1606 979 284 316 1208 1640 2238 2829 2007 4523 125

3293 4414 10671 6852 4912 9288 10024 6623 9197 18262 10997 9246 1974

22,35% 11,58% 15,05% 14,29% 5,78% 3,40% 12,05% 24,76% 24,33% 15,49% 18,25% 48,92% 6,33%

SZIE SZTE WJLF ZSKF

1640 3217 173 469

12541 12642 544 2759

13,08% 25,45% 31,80% 17,00%

41250

244493

16,87%

Összesen

Főbb megállapítások A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretében 2012 tavaszán zajlott kutatás adatbázisa 32 felsőoktatási intézmény hallgatóinak adatait tartalmazza. A hallgatói kutatás kérdőíve elsősorban a felsőfokú tanulmányok és a hallgatók munkaerő-piaci kapcsolódásának kérdésére fókuszál. Emellett a vizsgálat külön figyelemmel fordul a hallgatók tervei és várakozásai felé, vizsgálva a külföldi munkavállalásra vonatkozó terveket valamint a munkaerő-piaci kilépésre, jövedelemre vonatkozó elvárásokat. A hallgatói tanulmányi adatokból elsősorban a kétciklusú képzési rendszer stabilizálódása látszik tisztán. A hagyományos egyetemi, főiskolai képzéseken tanulók aránya nagyon lecsökkent, e formák lényegében kikopóban vannak a felsőoktatásból. A tanulmányi tervek vizsgálata is a meghatározó bachelor-master átmenet jelentőségének további fokozódására enged következtetni. Az aktív munkaerő-piaci jelenlét főként a nem nappali munkarendben tanulók között jellemző, ennek szakmai kapcsolódása és beágyazottsága is erősebb, mint a nappali tagozatos hallgatók esetében. Fontos azonban, hogy már a nappali munkarendben tanulók majd egyharmada is kötődik a munkaerőpiachoz.

Fontos adatnak tekintjük a diplomázás utáni külföldi munkavállalásra vonatkozó hallgatói tervek magas, 40 százalék feletti arányát és ennek szakterületi megoszlását is. Jól látszik, ahogy a természettudományi, informatikai, gazdaságtudományi és orvos- és egészségtudományi diplomások átlag felett tervezik a külföldi munkavállalást a végzettség megszerzése után. A hallgatók szubjektív munkaerő-piaci előrejelzéseinek vizsgálata egyfelől azt mutatja, hogy a kilépés, helykeresés sikerességét illetően pozitívak a hallgatói várakozások. Különösen így van ez az orvosés egészségtudományi, jogi, műszaki és informatikai szakterületeken tanulók körében. Leginkább a bölcsészet- és társadalomtudományi hallgatók számítanak arra, hogy elhelyezkedésük nehézségekbe ütközik majd. Másfelől, a frissdiplomás jövedelmeket illetően a becsült és szubjektíve elvárt összegek között átlagosan kb. 40 ezer forintos különbség feszül, amely egyes szakterületeken (informatikai, műszaki) közelebb, másokon (orvos- és egészségtudományi) távolabb helyezi egymástól az elvárásokat és a becsült reális jövedelmet.

Tanulmányok Képzési háttér A megkérdezett hallgatók többsége, 71 százaléka BA/BSc képzésben vesz részt. A hagyományos egyetemi, főiskolai képzések súlya a kétciklusú képzési rendszer bevezetése után mostanra immár elenyészővé vált. A mesterképzéseken részt vevők aránya 15 százalék, ami az előző évi adatfelvétel eredményeihez képest 4 százalékos emelkedést mutat. Az egységes és osztatlan képzéseken részt vevők aránya lényegében változatlan, 9 százalékos. 1. ábra. Képzési forma (Esetszám, %) N = 39 519

Egységes és osztatlan képzés; 3547; 9%

Egyetemi – hagyományos képzés; 958; 3%

Főiskolai – hagyományos képzés; 914; 2%

Ma/MSc; 6016; 15%

Ba/BSc; 28084; 71%

A hallgatók között 6,2 százalék azok aránya, akik párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vesznek. Ez a bölcsészettudományi képzések hallgatóit jellemzi leginkább (14,6%) de a pedagógusképzés és sporttudomány területén is átlag feletti gyakoriságú. 2. ábra. A párhuzamosan más felsőfokú képzésben is részt vevők aránya képzési területenként (%) N = 40 240 Összesen

6,2%

Természettudományi

7,0%

Társadalomtudományi

8,2%

Sporttudományi

9,1%

Pedagógusképzés

9,6%

Orvos- és egészségtudományi

2,3%

Közigazgatási, rendészeti és katonai

4,2%

Művészeti

3,8%

Műszaki

2,7%

Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 0,0%

6,2% 3,8% 5,7% 14,6% 6,5% 20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

A megkérdezettek egynegyedének már van felsőfokú végzettsége. Ezt a diplomát többnyire bachelorképzésben (47%) avagy hagyományos főiskolai képzésben szerezték (24%).

3. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája A felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatók körében (esetszám, %) N = 10 049

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés; 1459; 15% Doktori - PhD, DLA; 98; 1%

BA/BSc; 4712; 47% Főiskolai; 2404; 24%

Egyetemi; 833; 8%

Egységes, osztatlan képzés; 137; 1%

MA/MSc; 405; 4%

A mesterképzések hallgatói között nyilvánvalóan mindenki rendelkezik már diplomával. Ezt a hallgatói alcsoportot vizsgálva azt találjuk, hogy az MA-/MSc-képzéseken tanulók körében a meglévő előzetes végzettség esetében a BA-/BSc-diploma dominál (a mesterszakosok 71 százalékának ez az előzetes végzettsége). Nagyarányú, majd egynegyedes emellett a főiskolai diploma szerepe is. 4. ábra. A már meglévő felsőfokú végzettség képzési formája az MA/MSc képzési formában tanulók között Az MA-/MSc-hallgatók körében (esetszám, %) N = 5046

Főiskolai; 1240; 24%

Egyetemi; 242; 5%

BA/BSc; 3564; 71%

Képzési tervek A hallgatóknak jelenleg 15 százalékát találjuk a felsőoktatás mesterképzésein. E képzési szint alapvetően a BA-/BSc-fokozatot szerzettek, kisebb részben a hagyományos főiskolai diplomával rendelkezők köréből táplálódik. A mesterképzési részvétel növekvő arányait előrevetítik a jelenlegi alapképzéseken tanulók felsőoktatási továbbtanulási tervei is. A jelenlegi bachelorhallgatók kétharmada a még főiskolai képzésben lévők 45, az egyetemi szinten tanulók majd 40 százaléka tervez tanulmányi továbblépést e képzési forma felé. Nyilvánvalóan ez a tervezett továbbtanulási arány főként a nagy tömegeket magában foglaló BA-/BSc-képzések hallgatóinak esetében nyújt fontos információt. E hallgatói csoporton belül egyébként a mesterképzéseken majdan továbbtanulók többnyire ugyanazt a felsőoktatási intézményt céloznák meg, mint ahol alapképzésük zajlik. 5. ábra. Részvétel tervezése MA-/MSc-képzésben A mesterképzést tervezők aránya képzési szintek szerint (%) N = 27 944

Főiskolai

30,2%

Egyetemi

15,5%

27,6%

BA/BSc

54,4%

11,9%

60,6%

49,5%

0%

18,0%

20%

40%

igen, az adott intézményben

32,5%

60%

80%

igen, másik intézményben

100% nem

A doktori képzési terveket azokon a képzési formákon vizsgáltuk, amelyeken szerzett diplomával e továbblépés közvetlenül lehetséges. Az adatok szerint a legnagyobb továbbképzési motivációt a doktori szint felé az egységes és osztatlan képzések hallgatói mutatják, akiknek 41 százaléka valószínűsíti tanulmányai ilyen irányú folytatását – többnyire aktuális képző intézményének doktori programjain. Az MA/MSc és egyetemi szintű hallgatók között a doktori képzések iránti érdeklődés egyharmados arányú. 6. ábra. Részvétel tervezése doktori képzésben A PhD/DLA képzést tervezők aránya képzési szintek szerint (%) N = 9374

Egyetemi

21,2% 10,2%

Egységes és osztatlan képzés

32,7%

MA/MSc

8,8%

25,2%

0% igen, az adott intézményben

68,6%

8,5%

20%

58,5%

66,3%

40%

60%


80%

100% nem

A diplomázás utáni szakirányú továbbképzés, vagy rezidensképzés tervezése a képzési sajátosságok miatt alapvetően az egységes és osztatlan képzések (orvos, jogász) hallgatói körében gyakori. A

legkisebb arányban (15,5 százaléknyian) a mesterképzési hallgatók tervezik ezt a továbbtanulási formát. A felsőoktatási intézményi kötődés a szakirányú képzési tervek esetében is összességében kb. kétharmados arányú. 7. ábra. Részvétel tervezése szakirányú továbbképzésben A szakirányú továbbképzést, rezidensképzést tervezők aránya képzési szintek szerint (%) N = 33 346 Összesen

16,8% 7,2%

76,0%

Főiskolai

17,7% 9,1%

73,1%

Egyetemi

15,2% 8,1%


39,3%

76,7% 14,6%

MA/MSc 8,8%6,7% BA/BSc

84,5%

15,7%6,2% 0%

78,1%

20%

igen, az adott intézményben

46,1%

40%

60%


80%

100% nem

Külföldi tapasztalatok és nyelvtudás Nyelvismeret A felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében a nyelvismeret feltárásakor az egyes idegen nyelveket ismerők, illetve az azokat nem ismerők arányát mutatjuk be – magát a nyelvismeret meglétét tehát, a nyelvtudás szintjétől függetlenül. A hallgatók körében az angol nyelv legalább alapszintű ismerete nagyon gyakorinak mondható, a válaszadók 95 százaléka ismeri a nyelvet. Német nyelvismerettel a hallgatók 70 százaléka bír. A többi felkínált nyelv közül a francia nyelv ismertsége 17,4 százalékos, az olaszé 14%, az orosz nyelvé 13,7%, míg a spanyolé 11,7 százalékos arányú. 8. ábra. Nyelvismeret Az egyes nyelveket ismerők aránya (%)

orosz spanyol olasz francia

13,70% 11,70% 14,00% 17,40%

német

70,30%

angol egyéb 0,00%

95,20% 12,30% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

A nyelvtudás képzési területi megoszlása alapján (a három leggyakrabban ismert nyelvet elemezve) a pedagógusképzés hallgatóinak átlag alatti nyelvtudását emelhetjük ki, illetve bizonyos nyelvek átlag feletti ismertségét az egyes szakterületeken. Ilyen például a francia nyelvtudás átlagot meghaladó gyakorisága a művészeti, jogi, bölcsészet- és társadalomtudományi területen. A műszaki képzési területen a német, míg az informatikain az angol nyelv ismerete nagyobb arányú az átlagnál, ám a francia nyelvtudás mindkét csoportban elenyésző. 8. ábra. Hallgatók nyelvismerete képzési területi bontásban (%) N = 35 945

Összesen

17,40%

70,30%


17,60%

69,00%


24,50%

Sporttudományi

14,30%

Pedagógusképzés

15,80%


20,20%


19,40%

Művészeti

20,60%

Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár

10,80% 22,00% 11,10% 18,60% 24,50% 15,70%

95,20% 97,80%

66,40%

94,60%

72,90% 66,40% 70,80% 67,80%

97,30%

89,50% 95,70% 92,70%

75,90% 95,90% 72,80% 94,40% 70,30% 66,80% 72,50% 69,60% 70,00%

Francia Német Angol

94,30% 98,80% 96,20% 96,40% 94,40%

0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%120,00%

Külföldi tanulmányok A megkérdezett hallgatók 6,2 százaléka jelezte, hogy felsőfokú tanulmányai ideje alatt külföldi tanulmányokat is végzett. E tanulmányok átlagos időtartama 7,4 hónap, lényegében tehát többnyire egy szemeszter időtartamról van szó. A külföldi tanulmányokon részt vettek aránya az átlagnál alacsonyabb a természettudományi, a műszaki és az informatikai területeken. A bölcsészetgazdaság- és társadalomtudományi szakok hallgatói között az átlagnál gyakrabban fordul elő, hogy külföldön is folytatnak hosszabb-rövidebb felsőfokú tanulmányokat. 9. ábra. Külföldi tanulmányokon részt vettek aránya képzési területenként (%) N = 39 680

Összesen

6,2%

Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés

4,0% 8,1% 4,4% 6,5%


4,9%


6,0%

Művészeti

4,8%

Műszaki

3,3%

Jogi Informatika

6,7% 3,9%

Gazdaságtudományi

8,5%

Bölcsészettudományi

9,4%

Agrár 0,0% A külföldi tanulmányokat

folytatók

6,5% 20,0%

40,0%

a lehetséges

60,0% források

80,0% közül

100,0% leggyakrabban (59,9 %)

Tempus/Erasmus támogatást vettek igénybe. Ugyanakkor a nemzetközi mobilitás egyéni vagy családi anyagi ráfordítást is igényelt az esetek 38 százalékában. A többi forrás (hazai, külföldi vagy intézményi ösztöndíj) gyakorisága 15 százalék alatti volt a mobil hallgatók körében. 10. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai A külföldi tanulmányokat folytatottak körében (%) N = 2456 Tempus/Erasmus ösztöndíj

59,90%

Saját családi finanszírozás

38,20%

Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat

14,80%

Egyéb külföldi/nemzetközi ösztöndíj, pályázat

13,40%

Párhuzamos külföldi munkavállalás A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja 0,00%

10,70% 9,60% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00% 100,00%

Külföldi munkavállalási tervek A hallgatók 41 százaléka jelezte, hogy diplomázása után külföldi munkavállalást (is) tervez. Egyharmaduk e kérdésben még nem tudott nyilatkozni, s mindössze minden negyedik hallgató látja úgy, hogy nem akar a későbbiekben külföldön dolgozni. 11. ábra. A felsőfokú tanulmányok után tervez-e külföldi munkavállalást? Esetszám, % N = 38 970

Nem tudom eldönteni; 12832; 33%

igen; 15944; 41%

nem; 10194; 26%

A külföldi munkavállalás tervezése képzési területi bontásban leggyakoribb a művészeti (51,4%), informatikai (46,6%), sport- (51,9%) és természettudományi (46,6%) szakokon tanulók között. Az átlagnál ritkább ugyanakkor a külföldi munkavállalás motivációja a pedagógusképzési (25,7%), közigazgatási (31,6%) és jogi (26,3%) területek hallgatói között. 12. ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési terület szerinti bontásban Százalékos megoszlás N= 38 617

Összesen

41,1%


26,0%

46,6%


17,3%

42,4%

Sporttudományi 25,7%


18,5%

Művészeti

41,4%

Jogi

34,1%

33,7% 51,4%

34,7% 15,5%

33,1%

22,6%

26,3%

36,1%

42,3%

Informatika

46,6%

Gazdaságtudományi

44,7%

30,6% 27,7%

21,8%

31,6%

Műszaki

30,8%

46,6%

44,1%


36,1%

26,8%

50,9%

Pedagógusképzés

33,0%

31,5%

17,4%

36,1%

24,4%

30,9%

Bölcsészettudományi

41,1%

25,9%

33,0%

Agrár

41,2%

27,3%

31,5%

0% igen

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nem

nem tudja eldönteni

Képzési szint szerinti összevetésben a jelenlegi BA/BSc hallgatók átlagot némileg meghaladó külföldi munkavállalási motivációit emelhetjük ki, szemben a hagyományos képzések hallgatói körében mért kisebb arányokkal. 13. ábra. Külföldi munkavállalási tervek képzési szint szerinti bontásban Százalékos megoszlás N= 37 390

Összesen

41,5%

Főiskolai

25,5%

32,8%

Egyetemi

34,0%

35,9%

Egységes és osztatlan MA/MSc

36,4%

BA/BSc

43,4% 0%

20% igen

nem

33,2%

30,5%

39,5%

33,6%

26,2%

34,4%

31,3%

32,4%

23,8% 40%

32,9%

60%


32,8% 80%

100%

A külföldi munkavállalási tervek inkább a nappali munkarendben tanulókhoz kötődnek. Körükben majd 50 százalékos (48,1%) azok aránya, akik diplomázás után más országban (is) vállalnának munkát. 14. ábra. Külföldi munkavállalási tervek a képzés munkarendje szerint Százalékos megoszlás N= 37 048

levelező

23,5%

46,0%

30,5% igen nem

nappali

48,1%

0%

20%

18,0%

40%

60%


33,9%

80%

100%

A munka világa Tanulmányok melletti munkavállalás A hallgatók körében a tanulmányaik mellett munkát is vállalók aránya 44,8 százalékos. A tanulmányok melletti munkavégzés egyes képzési formák természetes velejárónak is tekinthető, így az esti, levelező vagy távoktatásos képzési formák hallgatói körében mért 90 százalékot megközelítő munkavállalói arányok nem meglepőek. A nappali tagozatosok esetében mért 28,1 százalékos munkavégzési arány is fontos mutató: e hallgatók már a felsőoktatási évek alatt aktívan részt vesznek a munkaerőpiacon, kötődéseket alakítanak ki a munka világához. 15. ábra. Dolgozó hallgatók aránya munkarendek szerint (%) N = 39 336

Távoktatás

89,60%

Levelező

85,40%

Esti

88,30%

Nappali

28,10%

Összesen

44,80%

0,00%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

A tanulmányok melletti munkavállalás (avagy a munka melletti továbbtanulás) a képzési rendszer második lépcsőjén, az MA-/MSc-képzésben a leggyakoribb (59,3%). Az egységes/osztatlan képzés köti legszorosabban a felsőoktatáshoz a hallgatókat, nekik csak egynegyedük vállal munkát tanulmányai alatt. 16. ábra. Dolgozó hallgatók aránya képzési formánként (%) N = 37 825

Főiskolai képzés

56,70%

Egyetemi képzés


53,10%

25,40%

MA/MSc

BA/BSc 0,00%

59,30%

42,40% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

Képzési területi bontásban a pedagógiai, közigazgatási és gazdaságtudományi területeken találunk a legnagyobb arányban a tanulmányok mellett dolgozó hallgatókat. A legkisebb ez az arány az orvosés egészségtudományi, művészeti és természettudományi területek hallgatói között, akiknek alig egynegyedük kombinálja tanulmányait munkavállalással.

17. ábra. Dolgozó hallgatók képzési területi aránya (%) N = 39 053 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 0,0%

44,6% 23,1% 51,9% 49,8% 54,0% 24,2% 56,2% 29,9% 41,6% 51,3% 44,9% 53,4% 43,2% 43,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

A végzett munka jellemzői A tanulmányok mellett dolgozó 45 százaléknyi hallgató munkaviszonya az esetek többségében (59 százalékában) állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkaviszony. Határozott időtartamú munkát további 8 százalékuk végez. A hallgatói életformához jobban kapcsolható alkalmi, megbízási jellegű vagy kimondottan diákmunka a munkát végző válaszadók kb. egyharmadát jellemzi. 18. ábra. A munkavégzés jellege Dolgozó hallgatók körében Esetszám, százalék N= 17 631

diákmunka, gyakornoki munka; 3527; 20% alkalmi, időszakos; 1397; 8% állandó jellegű és határozatlan időtartamú; 10392; 59%

megbízás jellegű; 898; 5% meghatározo tt időtartamú; 1418; 8%

A munkaviszony típusa a különböző tagozatok hallgatói között jelentősen eltér. A választóvonal a nappali tagozatos hallgatók és a többi hallgató között húzódik: utóbbiak döntően állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszonyban állnak, míg a nappali tagozatos hallgatóknak ez mintegy egynegyedét jellemzi csupán. Ők inkább alkalmi munkákat, diákmunkát végeznek, gyakornoki feladatokat látnak el. 19. ábra. A munkaviszony jellege munkarendenként A munkát végző hallgatók körében (%) N = 17 580

Összesen

58,9%

8,0% 5,1% 7,9%

Távoktatás

91,6%

20,0%

3,4% 1,9% 2,4% ,6%

Levelező

85,9%

8,6%2,4% 2,0% 1,2%

Esti

86,7%

7,7%2,5% 2,3% ,8%

Nappali

24,9% 0%

10%

7,9% 8,4% 20%

30%

40%

15,3% 50%

43,5% 60%

70%

80%

állandó jellegű és határozatlan időtartamú

meghatározott időtartamú

megbízás jellegű

alkalmi, időszakos

diákmunka, gyakornoki munka

90%

100%

A tanulmányok mellett végzett munka szakterületi illeszkedésének vizsgálata azt mutatja, hogy összességében a hallgatók 71 százaléka érzi úgy, hogy tanulmányai szakterületéhez kapcsolódó munkát végez. 17 százalékuk egy egészen más területen tevékenykedik, mint amit tanul, a fennmaradó 12 százalék pedig olyan munkát végez, amely nem igényel célzott szaktudást. 21. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása A munkát végző hallgatók körében (esetszám, %) N = 17 467 Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának?

Bármilyen szakterület; 2032; 12%

Csak a saját szakterület; 2811; 16%

Egy egészen más szakterület; 2914; 17%

A saját és a kapcsolódó szakterületek; 9712; 55% A végzett munka és a tanulmányok szakterületének illeszkedése a nappali tagozatos hallgatók körében a leggyengébb. Közülük 17,8 százalék speciális szaktudást nem igénylő munkát végez. 22. ábra. A munka és a tanulmányok szakterületének kapcsolódása munkarendenként A munkát végző hallgatók körében, nappali és levelező munkarendben (%) N = 15 787 Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban a végzett munkának?

levelező

16,3%

nappali

15,0%

0%

62,6%

14,1%

46,4%

10%

20%

30%

20,9%

40%

50%

60%

70%

7,0%

17,8%

80%

90%

Csak a saját szakterület

A saját és a kapcsolódó szakterületek

Egy egészen más szakterület

Bármilyen szakterület

100%

A továbbiakban a képzési háttérváltozók mentén a tanulmányok szakterületéhez nem kapcsolódó munkát végzők arányait vetjük össze. A nem szakterületi munkavégzés a BA/BSc és az egységes és osztatlan képzések hallgatói körében a legnagyobb arányú (32% körüli). A mesterképzéses hallgatók között ugyanakkor a legcsekélyebb – nekik több mint nyolcvan százalékuk tanulmányai szakterületén dolgozik. 23. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési szintenként A munkát végző hallgatók körében, képzési szintenként (%) N = 16 474 Összesen Főiskolai képzés Egyetemi képzés Egységes és osztatlan képzés MA/MSc BA/BSc 0,00%

28,90% 21,50% 27,70% 31,50% 19,60% 31,90% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

A végzett munka és a tanulmányok kapcsolódását szakterületi bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy főként a természet-, társadalom-

és bölcsészettudományi, valamint az agrár képzések hallgatói

végeznek szakmájukhoz nem kapcsolódó munkát. Az informatikai, műszaki, gazdaságtudományi területeken, illetve a pedagógusképzési szakokon tanulók körében inkább jellemző, hogy a tanulmányaik alatt végzett munkájuk szakmai kötődésű. 24. ábra. A nem szakmai munkát végzők aránya képzési területenként A munkát végző hallgatók körében, képzési területenként (%) N = 17 227 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár

28,50% 51,00% 37,20% 25,40% 21,50% 25,60% 28,60% 35,10% 24,30% 25,50% 19,00% 24,40% 42,60% 38,60%

0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

Hallgatók munkaerő-piaci várakozásai

A szakterületi elhelyezkedés valószínűsége A 2012-es évi hallgatói adatfelvétel során a tanulmányi tervek mellett a hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak kapcsán is alkalmaztunk előre-vetített kérdéseket. Az egyik ilyen várakozásokat érintő kérdés a szakterületi elhelyezkedés valószínűségére vonatkozott. A hallgatók 29 százaléka gondolja úgy, hogy a diplomázás után bizonyosan sikerül tanulmányai szakterületén elhelyezkednie. Nem valószínűsít elhelyezkedési problémákat a hallgatók többsége, 54 százaléka. Összességében a hallgatók 15 százaléka véli úgy, hogy szakterületi elhelyezkedése problémás lesz. 25. ábra. A diplomázás utáni szakterületi elhelyezkedés valószínűsége (esetszám, %) N = 39 649

Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával?

nem szeretne; 981; 2%

biztosan nem sikerül; 472; 1%

biztosan sikerül; 11511; 29%

valószínűleg nem sikerül; 5356; 14%

valószínűleg sikerül; 21329; 54%

A

szakterületi

elhelyezkedési

problémákat

valószínűsítők

legnagyobb

arányban

a

bölcsészettudományi (30,3%) és társadalomtudományi (26,6%) szakterületek hallgatói közül kerülnek ki. A legkevésbé az orvos- és egészségtudományi (5,9%), jogi (7,3%) és informatikai (7,6%) képzési területek hallgatói érzik problémának a szakterületi elhelyezkedést. 26. ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési terület szerinti bontásban (%) N= 39 280

Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrár 0,00%

14,60% 22,30% 26,60% 25,20% 12,10% 5,90% 22,50% 22,50% 8,50% 7,30% 7,60% 10,20% 30,30% 19,50% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

Képzési szint szerinti bontásban leginkább a hagyományos egyetemi képzések hallgatói számítanak nehézségekre a munkaerő-piaci elhelyezkedésben (ám az ő elemszámuk igen alacsony). Beszédesebbek az egységes és osztatlan képzések hallgatóinak kedvezőbb várakozásai. 27. ábra. Szakterületi elhelyezkedési nehézségeket valószínűsítők aránya képzési szint szerinti bontásban (%) N= 38 071

Összesen

14,50%

Főiskolai

13,60%

Egyetemi Egységes és osztatlan képzés

25,10% 3,70%

MA/MSc

16,50%

BA/BSc

15,10%

0,00%

20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

Jövedelmi igények és várakozások A későbbi jövedelemmel kapcsolatban a hallgatóknak két kérdést tettünk fel: az egyik a saját szakján végzett frissdiplomások átlagos havi nettó jövedelmének becslése volt, a másik pedig annak a nettó átlagkeresetnek a megadása, amit maguk számára elegendőnek tekintetének. (Mennyire becsülné

átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne?) A becsült átlagkereset átlagértéke 159 288 forint, az elvárt kereseté pedig 194 348 forint. A becsült és elvárt keresetek képzési területi összevetése egyrészt azt mutatja, hogy a két érték között minden szakterületen jelentős, 40 ezer forint körüli az eltérés, ám ez az orvos- és egészségtudományi területen kiemelkedően sok, itt a becsült és az elvárt frissdiplomás jövedelem között 70 ezer forintos a távolság. A két érték a két legmagasabb becsült keresettel jellemezhető területen, a műszaki és informatikai diploma esetében áll egymáshoz legközelebb – itt a vélt keresetek itt közelítik meg

leginkább az elvárásokat. A legalacsonyabb becsült kereseteket a hallgatók a pedagógusképzési, művészeti, bölcsészettudományi és orvos- és egészségtudományi területekhez társítják. 28. ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek képzési területenként ezer Ft N= 32 952; 32 587 250,00 200,00 150,00 100,00

221,39 223,78 199,54 193,91 195,80 202,12 191,66 194,52 182,68 177,99 172,28 166,36 168,97 165,71 165,66 159,55 153,99 158,75 148,87 144,49 138,12 128,89 127,05 125,55 123,68 108,23

50,00 0,00

Elvárt jövedelem

Becsült jövedelem

Nemek szerinti bontásban jól látszik, hogy a női hallgatók nemcsak, hogy alacsonyabbra becsülik a szakterületükön elérhető jövedelmeket, de jövedelmi elvárásaik is alacsonyabbak a férfiakénál – több, mint 40 ezer forinttal. 29. ábra. A hallgatók által becsült és elvárt frissdiplomás jövedelmek nemek szerint ezer Ft N= 33 208; 32 845

250,00 216,10 200,00

194,37 178,64

174,86 159,33 142,03

150,00

Elvárt jövedelem Becsült jövedelem

100,00

50,00

0,00 férfi

nő

összesen

Hallgatók Kutatási zárótanulmány

Recommend Documents