HALLGATÓI FEHÉR KÖNYV

DUÁLIS KÉPZÉS Budapesti Gazdasági Egyetem

Pénzügy és Számvitel HALLGATÓI FEHÉR KÖNYV

2016

Preambulum

Tartalomjegyzék PREAMBULUM .............................................................................................................................................. 3 I.

A DUÁLIS KÉPZÉS CÉLRENDSZERE ....................................................................................................... 5 I. 1. FOGALMAK, DEFINÍCIÓK ............................................................................................................................... 5 I.2. A DUÁLIS KÉPZÉS FILOZÓFIÁJA ....................................................................................................................... 7 I.2.1. Alapelvek ................................................................................................................................... 7 I.2.2. SMART koncepció ..................................................................................................................... 8 I. 3. A DUÁLIS KÉPZÉS PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEI .................................................................................................. 9 I.4. A TANULÁSI CÉLOK TAXONÓMIÁJA .............................................................................................................. 10 I.5. A DUÁLIS KÉPZÉS MÓDSZERTANA ................................................................................................................. 11 I.5.1. A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning/PBL) ............................................... 11 I.5.2. Projekt alapú tanulás (Project-based learning) ................................................................... 11

I.

A DUÁLIS KÉPZÉS FELTÉTELRENDSZERE .............................................................................................. 13 II.1. JOGI FELTÉTELRENDSZER .............................................................................................................................. 13 II.1.1. Irányadó jogszabályok ........................................................................................................... 13 II.1.2. A Duális Képzés időtartama .................................................................................................. 15 II.2. A DUÁLIS KÉPZÉSI MODELL ALAPELVEI .......................................................................................................... 16 II.2.1. DUÁLIS FELSŐOKTATÁS SZEREPLŐI ÉS MOTIVÁCIÓK ..................................................................................... 17 II.3. A DUÁLIS KÉPZÉS SZERVEZETI MODELLJE ....................................................................................................... 18 II.4. A BGF SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................................................... 19

II.

A DUÁLIS KÉPZÉS FOLYAMATAI ........................................................................................................ 24 III.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS DUÁLIS KÉPZÉSBEN ...................................................................................................... 24 III.1.1. Felvételi eljárás összefoglalása két lépésben ..................................................................... 25 III.1.2. A partnerszervezeti kiválasztási folyamat ........................................................................... 26 III.1.3. A partnerszervezeti pótjelentkezés ...................................................................................... 27 III.1.4. A felvételi eljárás modellje .................................................................................................... 27 III.2. A TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSE .................................................................................................................. 28 III.2.1. Hallgatói vállalások................................................................................................................ 28 III.2.2. Kollégiumi elhelyezés ............................................................................................................. 29 III.2.3. A Duális Képzés szemesztereinek rendje ............................................................................. 29 III.2.4. Duális Képzés folyamata a felsőoktatási intézményben .................................................. 30 III.2.5. Tanulmányi ösztöndíj ............................................................................................................. 30 III.3. A JOGVISZONY HALLGATÓ ÉS MUNKÁLTATÓ KÖZÖTT .................................................................................... 31 III.3.1. A hallgatói munkaszerződés ................................................................................................. 31 III.4. A PARTNERSZERVEZETI GYAKORLATVÉGZÉS .................................................................................................. 32

IV. ELSAJÁTÍTANDÓ KOMPETENCIÁK ...................................................................................................... 33 IV.1. A DUÁLIS KÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÉSZSÉGEI, KOMPETENCIÁI ............................................................................ 33 IV.2. A NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPSZAK SZAK-SPECIFIKUS KÉSZSÉGEI, KOMPETENCIÁI .................................. 34 II.

A PROJEKTFELADAT ........................................................................................................................... 35 V.1. A PROJEKTFELADAT ELKÉSZÍTÉSE .................................................................................................................. 35 V.2. A PROJEKTFELADAT ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................................. 36 V.2.2. A projektfeladat partnerszervezeti bírálati lapja ............................................................... 38 V.2.2. A projektfeladat egyetemi bírálati lapja ............................................................................ 39

O l d a l 1 | 85

Preambulum

VI. A DUÁLIS KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA ........................................................................................... 40 VI.1. A PARTNERSZERVEZETI-INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRTÉKELÉSE ................................................................... 40 VI. 2. A HALLGATÓ MUNKAVÉGZÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE............................................................................................ 42 VI.3. A PARTNERSZERVEZETI MUNKAVÉGZÉS HALLGATÓI ÉRTÉKELÉSE ...................................................................... 44 VII.

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK-SPECIFIKUS PROJEKTFELADATAI (GYAKORLATI KÉPZÉS) 45

VIII. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................... 68 VIII.1. INTÉZMÉNYI-PARTNERSZERVEZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS .................................................................... 69 VIII.2. NÉV,- ÉS MÁRKAJELZÉS HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁS ................................................................................ 77 VIII.3. HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉS ................................................................................................................ 78 VIII.4. A DUÁLIS KÉPZÉS IDŐRENDJE .................................................................................................................. 83 VIII.5. VIZSGAJELENLÉT IGAZOLÁS ...................................................................................................................... 84 IX. HATÁLYBALÉPÉS ................................................................................................................................... 85

O l d a l 2 | 85

Preambulum

Preambulum Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig1 olyan oktatási rendszert hozzon létre, amely az amerikai és a távol-keleti hatékony képzési struktúrák versenytársaként – hosszú távon – olyan kulcskompetenciák megszerzését teszi lehetővé, melyek révén a jövő munkavállalói rugalmasan és eredményesen tudnak alkalmazkodni a világgazdaság globális változásaihoz. Az Európai Unió a 2010. december 7-i bruges2 közleményében meghatározta az oktatás (illetve a szakképzés) prioritásait, melyek között kiemelt figyelmet szentel a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás és az újonnan megjelenő ágazatok megértése képességének, valamint a személyre, egyénre szabott tanulási formáknak. Magyarország Kormánya ezen uniós célkitűzések szellemében döntött a Duális Képzés felsőoktatásban történő bevezetéséről. Az „Oktatás és képzés 2020” uniós munkaprogram négy stratégiai célkitűzése egyrészt „az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning)” képességének elsajátításához szükséges eszközrendszer megteremtését emeli ki, másrészt fontos feladatnak tekinti a transzverzális kompetenciák megszerzését biztosító oktatási formák létrehozását. A fenti célok eléréséhez a felsőoktatás területén paradigmaváltásra van szükség. A magyar felsőoktatásban bevezetésre került Duális Képzés az „egész életen át tartó tanulás” nyolc kulcskompetenciájából elsődlegesen az idegen nyelven folytatott kommunikáció, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia,így különösen a kockázatvállalás, a kreativitás, az innováció, és az új üzleti lehetőségek megteremtése- valamint a változó piacgazdasághoz való alkalmazkodás képességének kialakításához járul hozzá. A fenti célkitűzések sikeres megvalósításához a magyar felsőoktatási Duális Képzésben olyan új oktatási, kutatási módszertant kell alkalmazni, amely hatékonyan támogatja az Európai Unió és a hazai oktatás távlati céljait. A felsőoktatásban, az intenzív partnerszervezeti, gyakorlat-orientált oktatással együttesen megvalósuló Duális Képzés két oktatási módszertannal, egyrészt az ún. probléma-alapú tanulás módszerével, másrészt az ún. projekt-alapú

A Tanács következtetései az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről. 2009. május 12. 2 A brugesi közlemény a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről 2011-2020 időszakra vonatkozóan. 1

O l d a l 3 | 85

Preambulum

oktatással segítheti elő az oktatási-képzési hatékonyság javulását, a fiatalok elhelyezkedési, pályakezdési készségeinek fejlesztését, valamint az Európai Unió és Magyarország tudásalapú gazdaságának megteremtésére irányuló stratégiai célkitűzéseket. A Duális Képzés hosszú távú oktatási céljait (learning outcomes) az oktatási intézmény és a partnerszervezet egységes szemléletmód és összehangolt tematika alapján valósítja meg. Az intézményi-partnerszervezeti közös képzés gondolatisága a következő főbb attribútumokon alapszik: 

 

 

a kijelölt elméleti témakör és a hozzá kapcsolódó partnerszervezeti projektfeladat legyen konkrét, egyedileg és egzaktan definiált; illetve illeszkedjen a partnerszervezeti operatív munkafolyamatokhoz. a projektfeladat elvégzésének eredménye legyen mérhető és ellenőrizhető, a kijelölt elméleti tárgykör és a projektfeladat lényeges gazdálkodási feladatok részét képezze, kapcsolódjon a valós munkavégzéshez és megoldása jelentsen kihívást a hallgató számára, az oktatás létező, valós problémára, a gazdasági realitásra fókuszáljon, végezetül a képzési célok és kompetenciák elérése legyen időben meghatározott.

O l d a l 4 | 85

A Duális Képzés célrendszere

I. A Duális Képzés célrendszere I. 1. Fogalmak, definíciók A Duális Képzés gyakorlatigényes nappali munkarendű alapképzési szakon folytatott képzés, melyben a Duális Képzési Tanács által szakmailag minősített partnerszervezeteknél folyó gyakorlati és elméleti képzések mind tartalmukban, mint struktúrájukban illeszkednek a BA alapképzés kimeneti követelményeihez. A partnerszervezeteknél megszerzett munkatapasztalat bővíti a hallgatók szakmai ismereteit, fejleszti munkavállalói készségeiket és kompetenciájukat, illetve kialakítja a hatékony partnerszervezeti munkavégzés kultúráját. A Duális Képzési rendszer segítségével olyan felkészült munkaerő kerül ki az intézményből, aki további anyagi ráfordítás nélkül rugalmasan és azonnal képes belépni a munka világába. A Duális Képzés a minőségi munkaerő-utánpótlás hatékony eszközrendszere. A Duális Képzés definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § (1)a. pontja határozza meg, mely szerint: „a Duális Képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik;” A hallgatói munkavégzés definíciója a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1.) a. pontja értelmében: „A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen.” Gyakorlatigényes szaknak minősül a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 85. § (3) bekezdése alapján a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. O l d a l 5 | 85


Duális Képzési Tanács: A Duális Képzéstípus koordinálását a Duális Képzési Tanács látja el, amely a Duális Képzés minőségbiztosítása révén hozzájárul a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A Duális Képzési Tanács kialakította a képzésben részt vevő partnerszervezetek minősítési követelményrendszerét, és összeállította a gyakorlati képzőhelyek számára a minősítéshez szükséges önértékelési kérdőívet. Az önértékelési kérdőív: A Duális Képzést folytatni kívánó partnerszervezetek nyilatkozata, melyben igazolja, hogy a képzéshez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkezik. Az önértékelési kérdőívet a Duális Képzési Tanács bírálja el. A Duális Képzésben részt vevő együttműködő szervezeteket a Duális Képzési Tanács minősítési eljárását követően az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba. A hallgatói portfólió: A Duális Képzésben résztvevő hallgatók partnerszervezeti munkateljesítményének, és gyakorlati tanulásának összefoglaló dokumentuma, amely tartalmazza a hallgató által elkészített projektmunkák szinapszisát, a projektfeladatok értékelését, valamint a hallgató partnerszervezeti teljesítményének szemeszterenkénti értékelését. A hallgatói portfólió készítésének célja, hogy a hallgató megszerzett kompetenciáiról, és készségeiről átfogó képet nyújtson, és ez által növelje munka-erőpiaci esélyeit. A Duális Képzés minőségbiztosítása: A Duális Képzéshez kapcsolódó célok megvalósulásának nyomon követését szolgáló mutató és mérőszámok együttese, illetve az ezek alapján készült éves beszámolók. Intézményi szakasz: A Duális Képzésben a felsőoktatási intézménynél, elméleti tanulmányokkal eltöltött idő. Partnerszervezeti szakasz: A Duális Képzésben a partnerszervezeteknél, illetve szervezeteknél a gyakorlati tanulmányokkal eltöltött idő. Mentor: a partnerszervezeti gyakorlati képzésben, a hallgató tanulását támogató szakember, szakmai oktató. Vezető tanár: a partnerszervezeti mentorral a Duális Képzés minőségéért szorosan együttműködő intézményi oktató.

O l d a l 6 | 85


I.2. A Duális Képzés filozófiája A Duális Képzés stratégiai célja olyan szakmailag kompetens fiatal munkaerő kinevelése, aki képes az egyetemi, illetve a főiskolai tanulmányai során megszerzett elméleti ismeretanyagot a partnerszervezeti munkafolyamatokba integrálni és a több tudományágból származó tudást szintetizálni. A Duális Képzés partnerszervezeti oktatási része is „curriculum szemléletű”, és kiemelt feladatát képezi, hogy a hallgató tematikus tudásának fejlesztése mellett a hazai és a nemzetközi gazdasági illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazható kompetenciákat közvetítsen. A Duális Képzés teljesítményelvű és projektfeladat-központú koncepciója révén a hallgató képessé válik új, hozzáadott értéket képviselő tudás létrehozására is.

I.2.1. Alapelvek A Duális felsőoktatás alapkövetelményei a Duális Képzési Tanács elfogadott határozata alapján az alábbiak: 

A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati képzésben részt vevő szervezetek folyamatos minőségi auditálásával.



A résztvevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a partnerszervezeti szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban ajánlott.



A Duális Képzési folyamattal a résztvevő partnerszervezetek közvetlenül elérik a képzésben résztvevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas a hallgatók integrálására a partnerszervezeti szervezetbe, kultúrába és folyamatokba.



A Duális Képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a „hagyományos” nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően részt vesz a partnerszervezeti szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Lehetséges további partnerszervezeti gyakorlati idő teljesítése a hallgató számára rendelkezésre álló „szabad” időben a szorgalmi időszak alatt is, a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem sértve.



A partnerszervezetnél eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók.

O l d a l 7 | 85




A partnerszervezetnél töltött időért, illetve az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás (munkabér) illeti, melyet a Duális partner partnerszervezet fizet, a képzés teljes időszaka alatt fizet a partnerszervezet (évente 12 hónap).



A partnerszervezeti gyakorlatok szervezésében résztvevő oktatók, mentorok megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését támogatni.

I.2.2. SMART koncepció A Duális Képzés filozófiája az ún. „SMART” koncepció, azaz minden képzési elem: „S” – Specifikus (egzaktan, egyedileg meghatározott) „M” – Mérhető (a kimeneti követelmények, elérendő kompetenciák értékelhetők) „A” – Attraktív (a kijelölt feladatok érdekesek, fejlődést és eredményt hordozók) „R” – Reális (a partnerszervezeti gazdálkodásban szükségesek, az üzleti világban lényegesek, a partnerszervezeti teljesítményben fontosak) „T” – Tervezettek, időben ütemezettek.

O l d a l 8 | 85


I. 3. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései A Duális Képzés jövőképe, hogy az intézményi oktatás és a partnerszervezeti projektfeladat együttesen, mégis megosztva járuljon hozzá a stratégiai célok eléréséhez. Kiindulási helyzet

Elérendő cél

(hagyományos BA oktatás)

(a Duális Képzés eredményei)

Sokoldalú, „business – practice - oriented” Egyoldalú szakmai képzés, melynek szempontú szakmai képzés, mely megteremti középpontjában a szakmai kompetenciák és a metodikai kompetenciák és a szakmai tudás fejlesztése áll. tudás, valamint a személyiségfejlesztés egységét. A hallgató szakmai munkaközösségben tanul és elsajátítja az eredményes "team" munka alapjait.

A hallgató egyedül tanul.

Tanári utasítások követése, tudás passzív visszaadása;

Az elméleti és a elválasztottsága;

gyakorlati

Probléma-, és projektalapú tanulás, amely reprodukálható lehetővé teszi az önálló kérdésfelvetést, gondolkodást, az egyéni cselekvés megtervezését és feladat aktív végrehajtását. tudás

relatív

Az elmélet és a gyakorlat egymásba illesztése;

A tanár és partnerszervezeti a mentor A figyelem a tanárra irányul. (tudás, képesség, példakép, de figyelem középpontjában a személyiség fejlesztése, fejlődési képesség) hallgató áll.

Javasolt, hogy minden a partnerszervezet és az intézmény által közösen oktatott tárgykör esetében: Az oktatási intézmény a javasolt tárgykörökhöz igazodóan:  határozza meg a kör oktatásának fő és mellékcéljait, azokat a definíciókat, összefüggéseket és tárgyi tartalmat, amely az adott témakör megtanulásához, megértéséhez és reprodukálásához szükséges.  határozza meg azokat a számonkérési módszereket, amelyekkel mérhető a témakör analitikus feldolgozásának, szintetizálásának képessége. A partnerszervezet a projektfeladatban partnerszervezeti mentorok aktív támogatásával: 

határozza meg a konkrét üzleti problémát és annak illeszkedését a partnerszervezeti folyamatba; (szintetizálás) O l d a l 9 | 85


  

világít rá az elmélet és a gyakorlat kapcsolódási pontjaira (szintetizálás); támogatja a feladat önálló megoldását (kreativitás) és a hallgató újítási javaslatait;(innováció) értékeli a hallgatói megoldást (feedback).

I.4. A tanulási célok taxonómiája Intézményi cél

Partnerszervezeti cél

Megtanulás Megértés

Saját szavakkal, gondolatokkal történő visszaadás Analizálás

Analizálás

Szintetizálás

Szintetizálás

Probléma-felismerés és a probléma elemekre bontása

Probléma felismerés, és a probléma aktív, és eredményes megoldása;

Gyakorlati tudás elsajátítása

Elméleti tudás megszerzése

Reprodukálás

Változásokat javasolni (kreativitás) Újításokat létrehozni (innováció) Teljesítményközpontú értékelés „Business-practice-integrated” tudás (saját táblázat, amely készült a Német Rektori Konferencia Lernzieltaxanomie koncepciója alapján)

O l d a l 10 | 85


I.5. A Duális Képzés módszertana I.5.1. A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning/PBL) A Duális Képzésben alkalmazott ún. PBL alapú tanulás jellemzője, hogy  a hallgató, a megszerzendő tudást (ismeretanyagot) aktív közreműködésével hozza létre, a passzív befogadást és reprodukálást felváltja az elméleti tudás alkalmazásának képessége,  a tanulás folyamata részben önirányított, így személyre szabott,  a tanulás a „team-munka” révén (ezen a ponton csatlakozik az ún. PBL tanulás a projekt-alapú tanuláshoz) nemcsak egyéni konstrukciós folyamat, hanem a feladatok megvitatása, megmagyarázása révén a társas kompetenciák (elfogadás, alkalmazkodó képesség, lojalitás) kialakulását is elősegíti.  A partnerszervezeti curriculum fókuszpontjait bonyolult, több összetevős problémák (a projektek) képezik, melyben a partnerszervezeti „tanárok”, azaz a mentorok segítői, azaz ún. „facilitátor” szerepet töltenek be;  Az ún. PBL módszer lehetővé teszi a folyamatos hallgatói értékelést, melynek összefoglalója a szemeszterenként elkészülő partnerszervezeti feedback. A probléma-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben:  Reális problémamegoldás képessége;  Időbeosztás;  Stressz kezelése;  A döntéshozás készsége;  Vezetői készségek kialakulása;  Kritikus, kreatív érvelés;  Tervezés;  Önértékelés (önkontroll, önfejlesztés, önirányító tanulás);

I.5.2. Projekt alapú tanulás (Project-based learning) A Duális Képzésben alkalmazott ún. projekt-alapú tanulás jellemzője, hogy  az időben meghatározott projektfeladat révén a hallgató tapasztalati úton szerez meg konkrét, és közvetlenül hasznosítható kompetenciákat, illetve gyakorlati tudást, melynek színvonalát növeli a folyamatos és értékelő visszacsatolás.

O l d a l 11 | 85












A partnerszervezeti projektben a hallgatóknak nemcsak egységes, hanem indiviDuális feladata is van, így a hallgató képességeinek és ismereteinek megfelelően tud hozzájárulni a projektfeladat sikeres megoldásához. A projektmunka jól tagolható, egységnyi feladatokra bontható folyamatsor, melyet az intézmény által javasolt, összefoglaló jellegű témakörök egzaktan leírnak. A projekt feladat jellegzetessége, hogy a feladatkiírásban összegzi a meghatározott output eléréséhez szükséges tevékenységeket és rendszerben kezeli a közöttük fennálló térbeli és időbeli kapcsolódásokat. Mindezek eredményeképpen az elméleti képzés és a partnerszervezeti munka hatékonyan összekapcsolható mind a szakmai témakörökben, mind azok időbeli ütemezésében. A projektekben való részvétel javítja a hallgatók szociális kompetenciáit és a partnerszervezeti kollégákkal való együttműködés, a szervezeti szocializáció és a munkahelyi alkalmazkodás fejleszti a kommunikációs készségeket is. A projektfeladatok igénylik az informatika által támogatott kommunikációs eszközök készségszintű használatát is, melyek elsajátítása különösen a nagyvállalati szektorban jelent versenyképes kompetenciát.

A projekt-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben:  Aktív cselekvőképesség;  A döntéshozatali folyamatokban való aktív részvétel;  A valóságra vonatkoztatott, kritikus és interdiszciplináris szemléletmód;  Az együttműködés készsége és képessége;  Csoportmunka és egymás munkájának értékelése, megbecsülése;  Projekteredmények kommunikálása;  Kritikus helyzetek, és pontok felismerése;  Önkorrekció képessége; A Duális Képzésben a fenti két módszerrel közösen oktatott tárgykörök megvalósítják a Duális Képzés „business-practice oriented” koncepciójának kettős követelményrendszerét, egyrészt, mert a tárgyakat olyan oktatói állomány tanítja, amely több éves partnerszervezeti gyakorlattal rendelkezik, másrészt azon okból, hogy az oktatás, illetve az egyéni tanulás folyamatos és strukturált intézményi-partnerszervezeti interakciókon alapul.

O l d a l 12 | 85

A Duális Képzés feltételrendszere

I.


II.1. Jogi feltételrendszer II.1.1. Irányadó jogszabályok A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 1.a. pontja határozza meg a Duális Képzés fogalmát. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, amely kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények alapképzésében, mesterképzésében részt vevő hallgatóira, továbbá szakmai gyakorlatára, és a szakmai gyakorlóhelyekként működő együttműködő szervezetekre. A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet meghatározta a Duális Képzési Tanácsot. „A Duális Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete.” A 2012. évi I. tv a munka törvénykönyvéről, amely háttérjogszabályul szolgál a hallgatói munkaszerződések esetében. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) d) pontja szerint: nem eredményez adófizetési kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentességet élvező tevékenységekről, így különösen a törvény 1. sz. melléklet 4.12.1. pontja alapján: adómentes bevétel a hallgató részére O l d a l 13 | 85


b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás Duális Képzés keretében szervezett gyakorlati képzés szakmai gyakorlattal történő teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében. A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik a gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás számításáról. A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet rendelkezik a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető kompetenciákat. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 11. §, 12§ (1) bekezdés, 15§. határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét. A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. § (4) bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv. 108. § 1.a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a Duális Képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján Duális Képzésben vehet részt. A Duális Képzésért felelős kormányzati szerv: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság Felsőoktatási Intézmények Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) Felsőoktatási Intézmények Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ)

O l d a l 14 | 85


II.1.2. A Duális Képzés időtartama A Duális Képzés 26 hetes intézményi és 26 hetes partnerszervezeti szakaszból áll. 



A Duális Képzésben részt vevő hallgató az intézményi szakaszt, azaz a főiskolai szorgalmi időszakot a „hagyományos” nappali munkarendű hallgatóval együtt teljesíti a felsőoktatási intézménynél. Az intézményi szakaszt követő partnerszervezeti szakaszban, a hallgató a szerződött partnerszervezetnél, a szakmai gyakorló helyén történő oktatásban vesz részt. A partnerszervezeti gyakorlati idő tartalmazza a Munkatörvénykönyve által előírt kötelező szabadág időtartamát is. A hallgató a partnerszervezeti szakaszban tesz eleget az intézményi vizsgakötelezettségeinek is.

Az intézményi szakasz alatt további partnerszervezeti gyakorlat is teljesíthető, az alábbi két feltétel együttes teljesülése esetén:  a munkavégzésre, a hallgató és a munkaadó közös megállapodása alapján a hallgató számára rendelkezésre álló „szabad” időben, de csak oly módon kerülhet sor, ha  a munkavégzés nem sérti a tanrendet, az intézményi jelenlétet és az intézményi kötelezettségek teljesítését (pld. zárthelyi dolgozatok megírása). Az adott tanévben az intézményi és a partnerszervezeti szakaszok bontását a VIII.4. Melléklet az Intézményi - Partnerszervezeti szakasz időbeosztása tartalmazza.

O l d a l 15 | 85


II.2. A Duális Képzési modell alapelvei a) A felsőoktatási intézmény és a hozzá kapcsolódó partnerszervezetek együttműködésén alapuló Duális Képzés; az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező fiatal minőségi szakemberek (közgazdászok) képzését szolgáló modell. b) A felsőoktatási intézmény és a bekapcsolódott partnerszervezetek mind a képzési területeken, mind a képzés időtartamán osztoznak:





Míg a felsőoktatási intézmény elsősorban (de nem kizárólagosan) a hallgatók elméleti képzését nyújtja, addig az együttműködő partnerszervezetek a gyakorlati képzést biztosítják. A Duális Képzésben résztvevő hallgatók a képzési időt 50-50%-ban töltik a felsőoktatási intézményben, illetve a Duális partner partnerszervezetnél.

c) A Duális Képzésben résztvevő hallgatókat – a felsőoktatási felvételi rendszer szabályai és eljárásai mellett – előzetes jelentkezés alapján a partnerszervezetek választják ki, a saját eljárásaik (tesztek, interjú, csoportos feladatok, nyelvismeret felmérése, stb.) szerint. d) A tanulmányok idejére (pl. adott BA képzés 7 szemesztere alatt) a partnerszervezet és a hallgató között Hallgatói munkaszerződés jön létre, mely alapján a hallgató vállalja a mintatanterv szerinti előrehaladást, a partnerszervezet pedig a hallgatói munkaszerződésben rögzített munkabér megfizetését és esetleges egyéb juttatások folyósítását. e) Duális Képzésre kizárólag csak a nappali munkarendű BA képzés megkezdésekor (az első évfolyam első félévében) lehet jelentkezni, illetve felvételt nyerni. Ezt követően a Duális Képzési formába történő átjelentkezés már nem lehetséges. f) A Hallgató munkaszerződés szerződés egyik szerződő (munkaadó partnerszervezet, illetve a munkavállaló hallgató) fél számára sem fogalmaz meg kötelezettséget a képzés befejezése utáni időre.

O l d a l 16 | 85


g) A Duális Képzésben részt vevő minden szereplő között szerződéses jogviszony alakul ki:  hallgatói jogviszony: a hallgató-felsőoktatási intézmény között, az állami szabályzás szerinti;  együttműködési megállapodás: a felsőoktatási intézmény – Duális partnerszervezet között. (Llsd. VIII.1. számú melléklet)  hallgató munkaszerződés: a hallgató - partnerszervezet között létrejött jogviszony, melynek keretei közt a hallgató munkavállalóvá válik (lsd. VIII.2. számú melléklet); h) A partnerszervezetekkel összehangolt ún. „Beiskolázási marketing”, melynek során folyamatos kommunikáció valósul meg a partnerszervezet és az intézmény között. i) Csak azon partnerszervezetek lehetnek a felsőoktatási intézmény Duális partnerei, amelyek kinyilvánítják szándékukat a hallgatók közös oktatására, aktívan bekapcsolódnak a felsőoktatási intézmény Duális Képzési oktatási folyamatba és a Duális Képzési Tanács előminősítési folyamata (akkreditáció) alapján alkalmasnak bizonyulnak a magas színvonalú képzésre.

II.2.1. Duális felsőoktatás szereplői és motivációk

O l d a l 17 | 85


II.3. A Duális Képzés szervezeti modellje A szervezeti modelljének kiindulási pontjai 

   



„Fokozatváltás a felsőoktatásban - A teljesítményelvű felsőoktatás” – Felsőoktatás fejlesztési stratégiai koncepció” - EEMI Felsőoktatási Államtitkárság; „A Duális Képzés minősítési követelményrendszere” - Duális Képzési Tanács „Duális Képzés alapelvei” - Duális Képzési Tanács; „Küldetésnyilatkozat” - Duális Képzési Tanács; „Nftv. 2011 évi CCIV sz. – A nemzeti felsőoktatásról szóló, többször módosított Nemzeti Felsőoktatási Törvény” - EEMI Felsőoktatási Államtitkárság; Felsőoktatási Intézmény – hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat;

O l d a l 18 | 85


II.4. A BGE Szervezeti és Működési Rendje Rektor: meghatározza a Főiskolán folyó Duális Képzés oktatási és tudományos célkitűzéseit, feladatait és fejlesztési irányait. Irányítja a Duális Képzés oktatási és tudományos szervezetét. Kancellár: a főiskola rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik a Duális Képzés hosszú távú fenntarthatóságáról. Általános Rektorhelyettes: képviseli, és fejleszti a Duális Képzést a Főiskola nemzetközi kapcsolataiban. Oktatási és Szolgáltatási Rektorhelyettes: a Főiskolán folyó Duális Képzés oktatási ügyeiben a rektor helyetteseként jár el. Gondoskodik a Duális Képzés oktatásmódszertani fejlesztésének koordinálásáról. Koordinálja a BGF és a Karok Duális Képzésének oktatási és szolgáltatási tevékenységét. Együttműködik a Duális Képzési Tanáccsal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a partner felsőoktatási intézményekkel. Ellátja a Duális Képzés minőségbiztosításával együtt járó feladatokat. Oktatási Igazgató: koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az adminisztrációs feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a vállalkozásokkal és a hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat és annak archiválását. (104. § (2). bek. v.) Karrier és Alumni Központ: részt vesz a Duális Képzés marketing és promóciós munkáiban, melynek során kapcsolatot tart a partnerszervezeti személyzeti osztályokkal, és a vezető tanárokkal. Nyilvántartja a Duális Alumni hallgatókat. A Duális Alumni bevonásával részt vesz a Duális Képzés népszerűsítésében. Oktatási Dékánhelyettes: a szakfelelősökkel egyetértésben koordinálja a kari Duális Képzéseket. Munkaerő-piaci Kapcsolatok Iroda: feltárja a Duális Képzésben érdekelt gazdálkodó szervezetek körét, és folyamatosan bővíti a velük való kapcsolatokat. Előkészíti a Duális Képzésbe bekapcsolódó partnerszervezetekkel az intézményipartnerszervezeti együttműködési megállapodásokat. Vezető tanár: olyan oktató, aki a Duális Képzést folytató Karon, az akkreditált Specializációban a képzés minőségéért, folyamatos fejlesztéséért és a partnerszervezeti kapcsolattartás hatékonyságáért felelős. A vezető tanár egyidejűleg 5 partnerszervezettel tart kapcsolatot. A szakmai mentorral történő O l d a l 19 | 85


intenzív együttműködésében, szakmai tudásával támogatja a hallgatót a gyakorlati projektfeladatok megoldásában és értékelésében. A vezető tanárt a Kar dékánja nevezi ki, a Szakfelelős javaslata alapján. A vezető tanár operatív feladatai a Duális Képzés során:  Részt vesz a Duális Képzés intézményi és partnerszervezeti promóciójában;  Részt vesz az intézményi és a partnerszervezeti felvételi eljárás előkészítésében;  Folyamatosan fejleszti a Duális Képzés javasolt projektfeladatait, a kapcsolódó tantárgyak tantárgyfelelőseivel és a partnerszervezeti mentorokkal;  Folyamatosan konzultál a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési kérdéseiben;  A szakmai mentorral, illetve a partnerszervezet munkatársaival szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményipartnerszervezeti együttműködés eredményeit;  Feltárja a Duális Képzés továbbfejlesztési lehetőségeit mind az együttműködő partnerszervezeteken belül, mind új partnerszervezetek bevonásával;  Szemeszterenként egy alkalommal felkészíti a hallgatókat az intézményi, és a partnerszervezeti elvárásokra;  Együttműködik a partnerszervezetekkel a gyakorlati hely, illetve a munkakörök kiválasztásában;  Meghatározza, és egyezteti a projektfeladatok mérési rendszerét;  Az intézményi oktatás minőségének javítása céljából a vezető tanár és a partnerszervezeti mentor szorosan együttműködik, így különösen előadások megtartásában, közös K+F tevékenységben, konferenciák megszervezésében, illetve közös publikációk készítésében;  A vezető tanár a partnerszervezeti mentorral együtt szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben résztvevő hallgatók teljesítményét.  A vezető tanár szervezőként, vagy bírálóként részt vesz a projektfeladatok értékelésében;  A vezető tanár szemeszterenként írásos beszámolót készít az elvégzett tevékenységéről, melyet a Kar dékánjának illetve a Duális Képzésbe bevont Szak szakfelelősének nyújt be;

O l d a l 20 | 85


Duális Képzésért felelős oktató Amennyiben a Karon, a Duális Képzésben több szak, illetve specializáció érintett valamint több, mint öt partnerszervezeti együttműködés van érvényben, úgy az Oktatási Rektorhelyettes és a Szakfelelős javaslatára, a Kar dékánja Duális Képzésért felelős oktatót jelölhet ki. Duális Képzésért felelős oktató operatív feladatai:  Szakmailag kezdeményezi az új partnerszervezeti együttműködéseket.  Szakmailag támogatja a Munkaerő-piaci kapcsolatok Iroda munkáját az új partnerszervezetek bevonásában.  Folyamatosan fejleszti a meglévő szakmai együttműködéseket (vendégelőadók meghívása, üzemlátogatások szervezése);  Tájékoztatja az együttműködő partnerszervezeteket a Duális Képzést érintő jogszabályi előírásokról;  Folyamatosan tájékoztatja a partnerszervezeteket a Duális Képzési Tanács határozatairól, állásfoglalásairól;  Partnerszervezeti igény esetén közreműködik a kiválasztási és a felvételi eljárásban;  Rendszeresen áttekinti és folyamatosan fejleszti a Duális Képzés projektfeladatait, melynek érdekében folyamatosan konzultál a vezető tanárokkal és a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési kérdéseiben;  Szakmai kérdésekben rendszeresen kapcsolatot tart azon tantárgyak oktatóival, illetve felelőseivel, melyek a partnerszervezeti gyakorlati oktatás részét is képezik;  Rendszeresen (szemeszterenként legalább egy alkalommal) kapcsolatot tart a partnerszervezetek vezető, illetve szakmai mentoraival a hallgatói előmenetelről, és erről tájékoztatja a szakfelelőst;  A partnerszervezeti mentorokkal, személyzeti osztállyal egyeztetve kezeli a hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos problémákat;  Együttműködik a Karrier Irodával a partnerszervezeti rendezvények előkészítésében.  Összegzi a partnerszervezeti-intézményi értékelési kérdőíveket, és azokról beszámol az Oktatási Rektorhelyettesnek, illetve a kar dékánjának és a szakvezetőjének; Duális Képzés Kapcsolattartó: az intézmény által kijelölt oktató, akinek feladata, hogy a Duális Képzési Tanács Titkársága, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közzétett információkat közvetítse a Duális Képzésben részt vevő karok számára.

O l d a l 21 | 85


Duális Képzés koordinátora: a Kancellár által kijelölt munkatárs, akinek a feladata, hogy személyzeti, munkaügyi kérdésekben kapcsolatot tartson a partnerszervezettel, illetve koordinálja a Duális Képzéssel összefüggő ügyviteli, adminisztratív és jogi feladatokat. Duális Képzés koordinátorának operatív feladatai:  Partnerszervezeti Igény esetén előkészíti és segít megszervezni a kiválasztási és a felvételi eljárást;  Naprakész kommunikációt ápol a partnerszervezetekkel, illetve a belépni kívánó szervezetekkel. A partnerszervezeteknek megküldi a szükséges információs és tájékoztató anyagokat (jogszabályok, Duális Képzési Tanács határozatai, Duális Képzés Fehér Könyve);  A Duális Képzés minőségbiztosításának kari felelőse. Évenként jelentést készít a Duális Képzés teljesítményének mérőszámairól, amelyet megküld az Oktatási-rektorhelyettesnek.  Nyilvántartja a partnerszervezeteknél az oktatásba bevont szakemberek (mentorok) elérhetőségét;  A hallgató adminisztratív ügyeinek intézésében kapcsolatot tart a partnerszervezeti mentorral, és a HR osztállyal; (hiányzás, betegség, rendszerből való kilépés stb.);  Nyilvántartja a partnerszervezetek által készített hallgatói értékeléseket;  Nyilvántartja a partnerszervezeti-intézményi értékelési kérdőíveket;  Részt vesz a szakmai együttműködések (előadások, üzemlátogatások) szervezésében (termet foglal, jegyzőkönyvet vezet, hallgatókat értesít, stb.) A Duális Képzéshez rendelt oktatásszervező: a Kancellár által kijelölt munkatárs, aki az Oktatási Igazgatósággal együttműködve ellátja a Duális Képzésben részt vevő hallgatók tanulmányi-adminisztratív ügyeit. A Duális Képzéshez rendelt oktatásszervező operatív feladatai:  Közvetíti a hallgatói kérelmeket, illetve a munkavégzés során felmerült problémákat a vezető tanár felé.  Ellenőrzi, hogy a hallgató eleget tett-e a tanulmányi kötelezettségeinek (beiratkozás, tárgyfelvétel stb.);  Figyelemmel kíséri a hallgatók rendszeres óralátogatását; kapcsolatot tart azon tantárgyak oktatóival, amelyek a partnerszervezeti gyakorlati oktatás részét is képezik;  A projektfeladatokról elkészült beszámolók beadási határidejét figyelemmel kíséri. Amennyiben a projektfeladatról készült beszámolót nem elektronikus formában kell benyújtani, úgy azokat formailag ellenőrzi, összegyűjti és eljuttatja az érintett oktatókhoz; O l d a l 22 | 85


  

Nyomon követi a hallgatói érdemjegyek beírását; Hiányzó jegyek esetén egyeztet az érintett oktatóval; Ellátja a vezető tanár, illetve a Duális Képzésért felelős oktató adminisztratív, ügyviteli oktatásszervezési feladatait; Ellátja a Duális Képzésbe bevont mentorok intézményi oktatási tevékenységével kapcsolatos adminisztratív, ügyviteli feladatait. (szerződéskötés stb.)

O l d a l 23 | 85

A Duális Képzés folyamatai

II.


A legfontosabb főfolyamatok olyan a Főiskola és a Duális partnerszervezetei által közösen végzett folyamatok, melyek a Duális felsőfokú képzés magas színvonalú megoldására irányulnak, és amelyhez mindkét érintett fél kialakítja és biztosítja az együttműködés megfelelő feltételrendszerét. Az együttes feladat végrehajtás során az alábbi elvek érvényesülnek és valósulnak meg:    

reprodukálhatóság (megismételhetőség), transzparencia (átláthatóság), és szisztematikusság (időszakonkénti ismétlődés) illetve rendezettség.

A hallgatói szemszögből három főfolyamat érdemel kiemelt magyarázatot:  A felvételi eljárás menete a Duális Képzésben;  A partnerszervezeti kiválasztási folyamat;  A partnerszervezeti pótfelvételi eljárás;

III.1. A felvételi eljárás Duális Képzésben A Duális Képzési formájú szakokra történő jelentkezés esetében a felvételi eljárás két, egymással párhuzamosított részből áll:  az állami, általános felvételi eljárásból (amely semmilyen szempontból sem tér el a nem Duális szakokra való jelentkezés menetétől), és  a partnerszervezeti felvételi szakaszból. Amennyiben a szak Duális Képzési formában is indul, akkor ez a tény a felvételi tájékoztatóban is feltüntetésre kerül (főszabály szerint, minden év január 31-ig) a meghirdetett, nem Duális formájú szak mellett, lábjegyzetben. A felvételi tájékoztató egyidejűleg tartalmazza azon partnerszervezetek listáját is, amelyek az adott intézménnyel, az adott szakon Duális Képzésben együttműködnek. (Minden év januárig a felsőoktatási intézmények honlapján elérhetővé válik, hogy várhatóan mely szakok indulnak Duális Képzés keretében). A jelentkezőnek, akár Duális, akár „hagyományos” formájú képzésre szeretne felvételt nyerni, az általános eljárás szerint kell benyújtania a jelentkezését az állami felvételi eljárásban. O l d a l 24 | 85


Amennyiben a Duális képzési formájú szakra szeretne a jelentkező felvételt nyerni, úgy a felvételi jelentkezésével egyidejűleg, egyénileg kell fölvennie a kapcsolatot a felvételi tájékoztatóban, az adott szak mellett feltüntetett egy vagy több partnerszervezettel. Több partnerszervezet esetén a jelentkező választja ki az általa preferált(ak)at. A partnerszervezet, a honlapján közzéteszi elérhetőségét, és a saját felvételi (pályázati) eljárásának részletezését. A partnerszervezeti felvételi eljárás szakaszában, a jelentkező diák, a partnerszervezettől kapott tájékoztatás szerint vesz részt a kiválasztási, pályázati folyamatban. A partnerszervezet legkésőbb az adott év júliusának első hetében tájékoztatja a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről (azaz, hogy az adott jelentkezővel a BA tanulmányainak idejére munkaszerződést kíván-e kötni.) Amennyiben a jelentkező a partnerszervezet felvételi eljárását is sikerrel zárta (azaz megkapta a hivatalos értesítést arról, hogy vele hallgatói munkaszerződést fognak kötni) és Duális képzési formában kívánja folytatni tanulmányait, úgy ezt a beiratkozáskor kell jeleznie a felsőoktatási intézményben. A sikeres partnerszervezeti felvételi ugyanakkor nem kötelezi a hallgatót a munkaszerződés létrehozására; dönthet úgy is, hogy a „hagyományos", azaz a nem Duális formában kezdi meg tanulmányait. A jelentkezőnek a sikeres, vagy a sikertelen partnerszervezeti felvételi eljárás tudatában még van lehetősége arra, hogy az állami felvételi eljárásban a jelentkezésének sorrendjét – a besorolási döntés (ponthatár meghatározás) időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – módosítsa (erre egy alkalommal nyílik lehetősége). A sikertelen partnerszervezeti felvételi eljárás nem befolyásolja az általános felvételi eljárást, így a ponthatár meghatározásának eredményére sincs hatással. III.1.1. Felvételi eljárás összefoglalása két lépésben A Duális Képzésre tehát kétlépcsős felvételi eljárásban lehetséges bekerülni: 1. lépcső: A felsőoktatási felvételi jelentkezés beadása a választott intézmény adott szakjára a felvételi jelentkezési határidőig (ennek határideje a szeptemberben induló képzések esetében rendszerint február 15-e) a felvi.hu-n. Július végén, a ponthatárok nyilvánosságra hozatalával derül ki, hogy a jelentkező felvételt nyert-e a felsőoktatási intézménybe. O l d a l 25 | 85


2. lépcső: A választott partnerszervezethez való jelentkezés az általuk megadott módon, melyhez célszerű folyamatosan nyomon követni a cégek honlapját. A Duális Képzésben részt vevő partnerszervezeteknek legkésőbb a sorrend módosítási határidejéig (mely rendszerint július eleje) értesíteniük kell a hozzájuk jelentkezőket a kiválasztás eredményéről. A felvételizők ennek tudatában még módosíthatják a felsőoktatási intézmények sorrendjét a felvételi jelentkezésükben. A hallgatóknak célszerű alaposan átgondolniuk az intézmények megjelölésének felépítését, mivel előfordulhat, hogy egy cég a Duális Képzésben több felsőoktatási intézménnyel is kapcsolatban áll. Amennyiben a felvételiző diák nemcsak a partnerszervezethez, hanem valamely általa megjelölt, az adott céggel Duális Képzést folytató intézményhez is felvételt nyert, akkor a Duális Képzési felvételi eljárása sikeres lehet. (Például, ha egy diák felvételt nyert XY Kft-hez, de az általa megjelölt Szegedi Tudományegyetemre nem lett elegendő pontszáma, viszont a cég kapcsolatban áll a Debreceni Egyetemmel is, melyhez viszont a pontjai alapján bekerült a diák, akkor a felvételi eljárása sikeres lehet. )

III.1.2. A partnerszervezeti kiválasztási folyamat A partnerszervezetek a pályázati/felvételi szempontrendszerüket és a kiválasztási folyamatukat egyénileg szabják meg, a felsőoktatási intézményeknek ebbe egyáltalán nincs beleszólása. Valamennyi partnerszervezet esetében számítani kell egy állásinterjúhoz hasonló felvételi és motivációs beszélgetésre, de akár különböző tesztekre, beküldendő feladatokra (pl. gazdaságtudományi területen matematikai feladatok, nyelvtudást felmérő tesztek, IQ-teszt, stb.) is számítani lehet. Ezekről érdemes a partnerszervezetek kapcsolattartóinál, HR-es kollégáinál érdeklődni. Abban az esetben, ha egyetlen partnerszervezet sem választja ki a felvételizőt, akkor Duális Képzésben nem, ugyanakkor a „hagyományos” BA képzésben a hallgatói tanulmányok természetesen megkezdhetők, feltéve, ha a jelentkező elérte a bekerüléshez szükséges pontszámot. A partnerszervezeti kiválasztás eredménye tehát nem befolyásolja az állami felvételi eljárást. Amennyiben az adott intézményhez a felvételiző nem érte el az elegendő pontszámot, akkor még abban az esetben sem lehet a jelentkező Duális képzésű hallgató, ha egyébként valamelyik cég kiválasztotta.

O l d a l 26 | 85


III.1.3. A partnerszervezeti pótjelentkezés Annak függvényében, hogy hány olyan hallgató nem nyert felvételt az adott felsőoktatási intézménybe, akit egy partnerszervezet kiválasztott, a cégeknek lehetőségükben áll pótfelvételt hirdetni a megüresedett helyekre. Ebben az esetben azonban már csak olyan céghez van lehetőség jelentkezni, amely partnere annak az intézménynek, ahová felvették a jelentkező diákot. Minderről a jelentkezőnek tájékozódni érdemes az intézményeknél és partnerszervezeteknél.

III.1.4. A felvételi eljárás modellje

O l d a l 27 | 85


III.2. A tanulmányok megkezdése A felsőoktatási intézménnyel való jogviszony a beiratkozással jön létre, különben a felvételi döntés érvényét veszti. A beiratkozáshoz az intézmény által előírt dokumentumokat, a megszabott példányszámban biztosítania kell a hallgatóknak. Általában minden felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszak kezdetekor regisztrációs hetet tart, melynek keretében segítik eligazodni tanulmányaikban az újonnan felvett hallgatókat tájékoztatók, tréningek és előadások keretében.

III.2.1. Hallgatói vállalások Párhuzamos kötelezettségek A Duális hallgatóknak egyszerre kell megfelelni egy gyakorlati helyen és a főiskolán. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő elhivatottság, a hatékony szervezői készség és a jó időgazdálkodásra való képesség. A Duális hallgatók a vizsgaidőszak alatt a szakmai gyakorlati helyen dolgoznak, vagyis egyidejűleg, párhuzamosan kell a céges feladataiknak eleget tenniük és a vizsgákat sikeresen teljesíteniük. Mintatanterv szerinti haladás Minden Duális hallgatótól elvárás, hogy az egyes tantárgyakat akkor teljesítse, amikor azok az ún. mintatanterv szerint elő vannak írva, ugyanakkor a partnerszervezet meghatározhatja az elvárt tanulmányi eredményt is. Az sem kizárt, hogy a jobb tanulmányi eredmény az egyes partnerszervezeteknél a magasabb díjazás feltétele. Megfelelően átgondolt időbeosztás A tanulmányokban és a gyakorlaton való helytállás alapos, és előre megtervezett időbeosztást igényel minden Duális hallgatótól annak érdekében, hogy gördülékenyen vegye az akadályokat. A Duális hallgatóknak a többi munkavállalóhoz hasonlóan lehetőségük van szabadság igénybevételére, amelyet a partnerszervezet megoszthat nyári és téli időszak között. Megfelelő informáltság Mivel nem csak egyetlen terepen kell helyt állnia a hallgatóknak, így érdemes minden szituációt átlátni, az új információkat nyomon követni, folyamatosan tájékozódni mind partnerszervezeti, mind felsőoktatási intézményi oldalról. O l d a l 28 | 85


III.2.2. Kollégiumi elhelyezés A felsőoktatási intézmény gondoskodik a Duális Képzésben részt vevő kollégisták nyári kollégiumi elhelyezéséről, a „hagyományos” tanév alatti feltételekkel, külön állami támogatás nélkül.

III.2.3. A Duális Képzés szemesztereinek rendje A szorgalmi időszak végén vehető észre leginkább az eltérés Duális és nem Duális hallgatók időbeosztása között, hiszen a Duális hallgatók ekkor kezdik meg a gyakorlati időszakot a partnerszervezetnél. A hagyományos képzésben részt vevő hallgatók a vizsgaidőszakban csupán a vizsgákra összpontosítanak, míg a Duális hallgatók ezzel párhuzamosan partnerszervezeti kötelességeiknek tesznek eleget. Projektmunkákban, szakmai képzéseken és tréningeken vesznek részt, így a levelező tagozatos hallgatókhoz hasonlóan a munkahelyi feladatok plusz terhe mellett kell a vizsgáikra felkészülni, és teljesíteni azokat. A partnerszervezetek és a felsőoktatási intézmények közösen törekednek arra, hogy a partnerszervezeti gyakorlat a lehető legjobban illeszkedjen az intézmény képzési anyagához, továbbá ezt az anyagot szem előtt tartva igyekeznek a cégek bővíteni, színesíteni a Duális hallgatók tudását. Annak érdekében, hogy a Duális Képzésben részt vevők a tananyagot a lehető legmélyebben és legjobban elsajátítsák, a partnerszervezetek a vizsgákra elengedik a hallgatókat gyakorlati idejük alatt is. A partnerszervezet munkavállalóiról lévén szó, a Duális hallgatók számára nincs a nyári időszakban iskolai szünet, viszont a munkatörvénykönyv előírásai szerint szabadságot kapnak, melyet a partnerszervezet megoszthat téli és nyári időszak között. A záróvizsga menetének rendszerét a felsőoktatási intézmény határozza meg. A Duális hallgatók a felsőoktatásban eltöltött évek folyamán elsajátítják a munkahely által igényelt készségeket, képességeket (pl. vezetői készség, kommunikációs gyakorlat, projektirányítási ismeretek). A Duális Képzést végzett hallgató, a munkaerőpiacra olyan versenyképes munkavállalóként kerül ki, aki azonnal képes teljes értékű munkavégzésre.

O l d a l 29 | 85


III.2.4. Duális Képzés folyamata a felsőoktatási intézményben

III.2.5. Tanulmányi ösztöndíj A Duális Képzésben részt vevő nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók az általános szabályok szerint – 10 hónapig – részesülhetnek a hallgatói juttatásból. Tanulmányi ösztöndíjakról bővebben a Tanulmányi Osztályon érdemes érdeklődni, illetve a Hallgatói Önkormányzati tagoktól.

O l d a l 30 | 85


III.3. A jogviszony hallgató és munkáltató között A Duális Képzési rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a munkaerő piaci igényekre azonnal reagál. A hallgatók és a partnerszervezet között a tanulmányok idejére hallgatói munkaszerződés jön létre, mely alapján a hallgató a partnerszervezet részéről biztosított díjazás fejében vállalja tanulmányainak mintatanterv szerinti folytatását. A szerződés egyik fél részéről sem jár kötelezettségekkel a tanulmányok befejeztével, illetve a munkatörvénykönyv szabályai szerint mind a hallgatói, mind a munkáltatói oldalról megszüntethető. A hallgató bármikor kérheti átvételét a hagyományos nappali munkarendre. Az intézményi- partnerszervezeti együttműködési megállapodásban, illetve a hallgatói munkaszerződésben szükséges rendelkezni a megállapodás és a szerződés egyoldalú partnerszervezeti felmondásának lehetőségéről, és jogkövetkezményeiről.

III.3.1. A hallgatói munkaszerződés A partnerszervezetek és a hallgatók között határozott idejű hallgatói munkaszerződés jön létre. A hallgatói munkaszerződés fogalmát a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-a határozza meg. A hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatásra a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. Általános szabályok szerint a munkaviszony jogalapja kizárólag a munkaszerződés. A munkaviszony alapvető feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltató irányítása alapján köteles munkáját végezni, a munkáltatónak pedig foglalkoztatási és munkabér fizetési kötelezettsége van. A hallgatói munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás is csak akkor tekinthető munkajogviszonynak, ha ezeket a tartalmi követelményeket a munkavégzés kielégíti. A hallgatói munkaszerződésben próbaidő nem köthető ki. A szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés részletes feltételeit és a hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet határozza meg. Eszerint szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát.

O l d a l 31 | 85


A partnerszervezet a képzés teljes idejére (összesen 3 vagy 3,5 évre) minden évben12 hónapra, köteles díjazásban részesíteni a hallgatót mind a partnerszervezeti, mind az intézményi periódusok alatt. A díjazás heti összege minimum a havi minimálbér 15%-a (lásd Nftv. 44.§ (3) bekezdés a) pont), a partnerszervezet ettől magasabb hallgatói juttatást is fizethet a képzésben részt vevő hallgatónak. A hallgatói jogviszony keretében fizetett összeg adó- és járulékkedvezménnyel jár, így arányaiban a normál minimálbérnél is alacsonyabb fizetési kötelezettséget jelent a partnerszervezetek számára. A hallgatói munkaszerződés alapján képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó munkavégzés esetében a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg a hallgatót. A partnerszervezet a hallgatókra egyaránt alkalmazza a munkavállalói teljesítmény értékelési módszereit. A partnerszervezetek szemeszterenként szóban és írásban is értékelik a hallgatók gyakorlati munkavégzését. A partnerszervezetek a hallgatók főiskolai tanulmányi teljesítményét is figyelemmel kísérhetik. Amennyiben a hallgató nem teljesíti a munkaszerződésben, az általa írásban vállalt kötelezettségeket, úgy megszegi a hallgatói munkaszerződést.

III.4. A partnerszervezeti gyakorlatvégzés A DKT határozata alapján a gyakorlati idő négyféle tevékenységből tevődik össze:  munkavégzési (puha) készségek fejlesztése,  specifikus partnerszervezeti gyakorlati ismeretek oktatása,  mentorált egyéni munka,  önálló (pl. projektjellegű) munkavégzés. A DKT határozata alapján a partnerszervezetnél eltöltött gyakorlati időnek el kell érnie az intézménynél töltött képzési idő 80%-át. Ezt az arányt alapképzési szak esetében hét félévre vonatkozóan kell értelmezni. Alapszabály továbbá, hogy minden felsőoktatási intézményi szakasz után egy partnerszervezeti gyakorlati szakasznak kell következnie.

O l d a l 32 | 85

IV. Elsajátítandó kompetenciák

IV. Elsajátítandó kompetenciák IV.1. A Duális Képzés általános készségei, kompetenciái A Duális Képzés partnerszervezeti oktatási része „curriculum szemléletű”, így elsőrendű feladata, hogy a hallgató elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése mellett olyan kompetenciákat is közvetítsen, amelyek a hazai és a nemzetközi gazdasági, illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazhatóak. Tekintve a hallgató-munkavállalónak a partnerszervezeti értékteremtő folyamatokba történő integráltságát, olyan hosszútávon és sikeres alkalmazható középvezetői kompetenciák is létrejöhetnek, amelyek a képzettség és a munkakör rugalmas, és hatékony illeszthetőségét, valamint a szakmai fejlődési életpályát tervezhetőségét is biztosíthatják mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon. A partnerszervezet a hat szemeszter időtartamú gyakorlat során a következő kompetenciák megszerzéséhez nyújt támogatást a hallgató-munkavállalónak.

Learning Outcomes - Kompetencia profil

Képesség az egész életen keresztül tartó tanulásra

A gyakorlati probléma célorientált feldolgozása, elméleti tudásra történő felépítése, megoldása

A szakmai, iparági összefüggések ismerete

"Employability" Hatékony munkavégzésre való szakmai, emberi felkészültség

Önálló gondolkodás, cselekvés, feladatok önálló létrehozása, felelősségvállalás

Képesség újítások, változások generálására innovatív, kreatív gondolkodásmód, kezdeményezőképesség

Képesség csoportban való hatékony munkavégzésre, multikulturális környezetben

O l d a l 33 | 85

IV. Elsajátítandó kompetenciák

IV.2. A Nemzetközi gazdálkodás alapszak szak-specifikus készségei, kompetenciái Szervezési

Specializált

Nyomás alatt végzett munka

Szakmai-terület specifikus elméleti tudás

Pontosság, koncentrált

Szakmai-terület specifikus gyakorlati tudás

Információval való hatékony gazdálkodás Idővel való hatékony gazdálkodás Körültekintő munkavégzés Folyamatszemlélet Önálló munkavégzés Módszertani

Általános

Idegen nyelv ismerete, alkalmazása

Széles körű általános tudás

Rendszerszemlélet

Egyes tudáselemek (tudományágak) integrálásának képessége, és alkalmazása

IT képességek, digitális írástudás

Tárgyaló képesség

Információk dokumentálása

Meggyőző képesség

Elemző képesség

Prezentációs képesség

Problémamegoldó képesség Részvételi

Társadalmi-érzelmi

Tervezés, koordináció és szervezés

Saját munka értékelése

Meggyőzőképesség, érvelés

Kezdeményezőképesség

Felelősségvállalás

Alkalmazkodó képesség

Döntésképesség

Tolerancia, és tisztelet Személyes érintettség Partnerszervezeti érdekek, és értékek elfogadása, tisztelete; Lojalitás

O l d a l 34 | 85

A projektfeladat

II.

A projektfeladat

V.1. A projektfeladat elkészítése A gyakorlati témakörök átfogó megismerését és feldolgozását a partnerszervezet projektfeladatok elkészítése révén, önálló munkavégzés keretében biztosítja. A projektfeladatok elvégzése erősíti a hallgató elemző, problémamegoldó képességét, hozzájárul a folyamatokban való gondolkodás képességéhez. A projektmunka során a hallgatónak lehetősége van kérdéseket feltenni, észrevételeket és javaslatokat megfogalmazni. A partnerszervezeti szakember és a hallgató közötti interaktív kommunikáció, visszacsatolás, és folyamatos értékelés kialakítja a hallgató önálló döntésképességét, szisztematizált és logikus gondolkodásmódját. A partnerszervezeti szakasz, szemeszterenként (félévenként) legalább egy, legfeljebb három projektfeladattal zárul, amelyet a hallgató és a mentor közösen választja ki. A projektfeladatot a mentor, illetve a partnerszervezet által kijelölt szakmailag felelős személy hagyja jóvá, illetve értékeli. A projektfeladatok javasolt tárgy, illetve témaköreit a szakspecifikus Fehér Könyvek VII. fejezete tartalmazza. A projektfeladatok tárgy,- illetve témakörei követik az adott duális képzéses szak tantervi struktúráját, ez által biztosítva a gyakorlati és az elméleti oktatás összekapcsolhatóságát, és egymásra épülését. A partnerszervezet az egyes tárgykörökön belül felsorolt, ajánlott témaköröket a szervezeti sajátosságaihoz igazítva – szükség esetén - kiegészítheti, illetve módosíthatja. Üzleti titkot tartalmazó projektfeladat A 2013. évi törvény a Polgári Törvénykönyvről, illetve az intézményünk által a partnerszervezetekkel kötött ún. Titoktartási Megállapodás az egyetemünk számára kötelezettségeket fogalmaz meg a projektfeladatokban foglalt üzleti titkot képező információk kezeléséről. Amennyiben a hallgató olyan projektfeladatot készít, amelyet a partnerszervezet felelős vezetője üzleti titoknak minősít és ezen döntését indoklással és aláírásával is ellátja, akkor a hallgató a projektfeladatot kizárólag nyomtatott formában, zárt borítékban köteles benyújtani a Duális Képzés kari vezető oktatójának, aki azt bontatlanul továbbítja a bírálatra kijelölt oktatónak. O l d a l 35 | 85

A projektfeladat

A bíráló oktató a bírálat átvételekor nyilatkozatban tanúsítja, hogy a tudomására jutott üzleti titkot megőrzi, és azt illetéktelen harmadik személlyel semmiben formában nem közli. A hallgató bizalmas projektmunka esetében kizárólag a projektmunka rövid összefoglalóját köteles feltölteni. A projektfeladatokról készítendő beszámoló formai követelménye:  terjedelem: minimum 8000 karakter + ábrák + felhasznált irodalom + tartalomjegyzék + ábrajegyzék;  az oldalakat folyamatos sorszámmal kell ellátni;  sorköz: 1,5; margók 2 cm + a baloldalon 1 cm kötési margó;  betűtípus: Times New Roman, betűméret: 12p  az információk forrását a projektmunka végén irodalom,- illetve forrásjegyzékben kell felsorolni;  tartalom felépítése: szöveg, kép, ábra, táblázat, felsorolás;  a projektmunka előlapján fel kell tüntetni: o Budapesti Gazdasági Egyetem adott karának megnevezését és a BGE logóját; o a Duális Képzési Szakot; o a hallgató nevét, az érintett tanévet és a szemesztert; o a projektmunka tárgykörét (lsd. VII. fejezet) és konkrét címét; o a partnerszervezet megnevezését és a szakmai mentor nevét; A projektfeladat elkészítésének határideje: A hallgató az adott projektmunkát az egyetemi oktatási szakaszt (az adott szemesztert) követő partnerszervezeti szakasz utolsó napjáig köteles elkészíteni. A Budapesti Gazdasági Egyetem a Duális Képzésben részt vevő hallgatók számára a hallgatói portfólió összeállításához és tárolásához elektronikus felületet biztosít. (Coospace)

V.2. A projektfeladat értékelése A partnerszervezet által értékelt projektfeladatot valamint a mentor (illetve a szakmailag felelős személy) által kitöltött, illetve aláírt értékelő lapot (szkennelt formában) a hallgató 8 munkanapon belül köteles feltölteni a Budapesti Gazdaság Egyetem által a Duális Képzés számára megnyitott és biztosított Coospace felületre.

O l d a l 36 | 85

A projektfeladat

A hallgatói feltöltést követően az adott szak kari Duális Képzésért felelős oktatója az érintett tárgykört oktató tanszék tanszékvezetőjével történt egyeztetés alapján, és jóváhagyásának birtokában elektronikus levél formájában kéri föl a tanszékvezető által megnevezett oktatót a projektfeladat elbírálására. A bírálatra felkért oktató a felkérés kézhezvételét követő 30 munkanapon belül készíti el az értékelését. Az adott szak kari Duális Képzésért felelős oktatója a Coospace felületen értesíti a hallgatókat, hogy az adott félévben mely oktató bírálja el a projektmunkájukat. A projektfeladatok bírálati lapja a Coospace felületen hozzáférhető. A hallgató köteles gondoskodni az elkészült értékelés átvételéről, illetve az oktató által kitöltött és aláírt értékelő lap (szkennelt formában történő) feltöltéséről. A projektfeladat értékelése:  A projektfeladat értékelése 100%-os (azaz 100 pontos) skálán történik, melyből 50%-50%-os arányt képvisel mind az intézményi, mind a partnerszervezeti értékelés.  A projektfeladatot, rámutatva a megoldás helyességére, erősségeire, egyéni módjára, és egyidejűleg a tudás jövőbeni fejlesztési pontjaira is, szövegesen is értékelni kell, a projektbírálati lapon.  Az intézmény által kijelölt egyetemi oktató és a partnerszervezeti mentor közös értékelése alapján képződik a projektmunka végső érdemjegye (egyszerű átlagszámítással).  A Duális Képzés hat szemesztere alatt elvégzett projektfeladatok érdemjegye (illetve %-a) a Duális Képzési Betétlap minősítésébe beleszámít. Az elkészített projektmunkák és értékelő lapjaik elektronikus tárolása A hallgató kizárólagos jogát és egyben feladatát képezi, hogy a Coospace felületen a hallgatói portfólió részét képező anyagokat tárolja és strukturálja, így különösen az alábbi műveletek elvégezze:  az elkészült projektmunkák történő feltöltése (PDF formátum);  a bizalmas minősítésű projektfeladat rövid összegzésének feltöltése (PDF formátum);  partnerszervezeti és egyetemi értékelő lapok feltöltése; Összesítő értékelés Összegzett pontszám

Minősítés

89 - 100 88 - 78 77 - 67 66 - 55 54-0

Kiváló Jó Átlagos Gyenge Nem megfelelő

Elért eredmény

O l d a l 37 | 85

A projektfeladat

V.2.2. A projektfeladat partnerszervezeti bírálati lapja

Duális Képzés

Partnerszervezet neve: Hallgató neve: Szak (szakirány): Évfolyam: Szakmai Mentor/Bíráló neve: A projektfeladat címe: Pontszámok

ÉRTÉKELÉS (Partnerszervezet) 1. oldal

Max.

Elért

Bírálati szempontok 1.     2.  3.

4.

5.

A téma elméleti és/vagy gyakorlati szempontból lényeges kérdést vet fel; A bevezetésben meghatározott célkitűzés egyértelműsége; Az egyes témakörök és kérdéskörök feldolgozásának helyes aránya; Az ábrák, illusztrációk naprakészsége, témához való kötődése; A projekt feladat logikai felépítése, szerkezete, arányossága;

5 5 10 10

A projekt feladat logikai felépítése;

10

Az eredmények értékelése, következtetések 

Az összegző megállapítások, következtetések megalapozottsága;

5



A szakmai munkában felhasználható tapasztalat;

5

Szakirodalmi áttekintés, a hivatkozások szakszerűsége

10



A felhasznált szakirodalom minősége, mennyisége;

5



A szakirodalomra vonatkozó hivatkozások, forrásjelölés pontossága;

5 5

Stílus, nyelvhelyesség, helyesírás 

6.

10

A választott téma jelentősége, és időszerűsége.

5

A dolgozat stilisztikai igényessége, grammatikai helyessége;

5

A projektdolgozat formai elemei, külső megjelenése 

5

A dolgozat külső megjelenése, formai megoldásai;

Projektdolgozat összesített értékelése

50

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

(5-8 mondat)

Dátum,……év……….hónap…….nap:

…………………………….. bíráló mentor aláírása

O l d a l 38 | 85

A projektfeladat

V.2.2. A projektfeladat egyetemi bírálati lapja Duális Képzés Budapesti Gazdasági Egyetem/……………………………..Kar Hallgató neve: Szak (szakirány): Partnerszervezet neve: Bíráló neve oktató neve: A projektfeladat címe: Pontszámok

ÉRTÉKELÉS (Intézményi) 2. oldal

Max.

Elért

Bírálati szempontok 1.

    2.  3.

4.

5.

A téma elméleti és/vagy gyakorlati szempontból lényeges kérdést vet fel; A bevezetésben meghatározott célkitűzés egyértelműsége; Az egyes témakörök és kérdéskörök feldolgozásának helyes aránya; Az ábrák, illusztrációk naprakészsége, témához való kötődése; A projekt feladat logikai felépítése, szerkezete, arányossága

5 5 10 10

A projekt feladat logikai felépítése;

10

Az eredmények értékelése, következtetések 

Az összegző megállapítások, következtetések megalapozottsága;

5



A szakmai munkában felhasználható tapasztalat;

5

Szakirodalmi áttekintés, a hivatkozások szakszerűsége

10



A felhasznált szakirodalom minősége, mennyisége;

5



A szakirodalomra vonatkozó hivatkozások, forrásjelölés pontossága;

5 5

Stílus, nyelvhelyesség, helyesírás 

6.

10

A választott téma jelentősége, és időszerűsége.

5

A dolgozat stilisztikai igényessége, grammatikai helyessége;

5

A projektdolgozat formai elemei, külső megjelenése 

5

A dolgozat külső megjelenése, formai megoldásai;

Projektdolgozat készítése összesen

50

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

(5-8 mondat)

Dátum,……év……….hónap…….nap:

…………………………….. bíráló oktató aláírása

O l d a l 39 | 85

VI. A Duális Képzés minőségbiztosítása

VI. A Duális Képzés minőségbiztosítása A Duális Képzés Minőségbiztosítása 3 pilléren nyugszik: a partnerszervezet és az intézmény együttműködésének értékelésén, a hallgatói teljesítményértékelésen, illetve a hallgató által a partnerszervezetről kialakított véleményen. Mindhárom értékelést szemeszterenként kell elvégezni.

VI.1. A partnerszervezeti-intézményi együttműködés értékelése

Megfelelő(en - 2

Rossz(ul) - 1

0

Közepesnél gyengébb - 3

mit

0

Jobb, közepes - 4

Jó(l) - 5

Intézményi Partnerszervezeti Együttműködés értékelése

Kitűnő(en) - 6

Sorszám/kategóri a

Az értékelést a duális képzés vezető oktatója és a partnerszervezet mentora(i), illetve kijelölt munkatársa(i) közösen készíti(k) el. Partnerszervezet neve: Tanév: Szemeszter:

0

0

0

0

I. Szakmai együttműködés intenzitása 1.

Partnerszervezeti jelenlét az (vendégelőadás, üzemlátogatás)

oktatásban

2.

Intézményi kutatási eredmények/elméleti tudásanyag átadása (konferenciák)

3.

A Duális Képzés fejlesztése

4.

Curriculum közös fejlesztése (pld. tananyagok, szakdolgozati témák)

5.

Részvétel közös kutatási projektben

projekttémaköreinek

közös

e-learning

Részeredmény

0

Értékelés - Tulajdonságok

0 0,0%

II. Kommunikáció minősége 1.

Intézményi tájékoztatás a képzésről (felvételi eljárás stb.)

2.

Intézményi tájékoztatás a hallgatók Egyetemi munkájáról (TDK részvétel)

3.

Együttműködés a képzés népszerűsítésében (pld. Állásbörze)

4.

Partnerszervezeti tájékoztatás a hallgatói kiválasztásról (pályázatok tapasztalatai)

5.

Partnerszervezeti tájékoztatás a hallgatói előremenetelről Részeredmény Értékelés - Viselkedés

0

0

0

0 0,0%

O l d a l 40 | 85


III. Hallgató támogatása 1.

Oktatásszervezési feladatok megvalósulása az intézménynél

2.

A hallgatói problémák kezelése az intézménynél

3.

A hallgatói problémák partnerszervezetnél

4.

Vezető Tanár - Mentor együttműködése

5.

A Mentor - Hallgató kapcsolata

kezelése

a

Részeredmény Értékelés eredményei

0 a

partnerszervezeti

gyakorlat

0

0

0

0

0

0,0%

Értékelés - Eredmények

Javaslatok

Dátum:

………………………………………………………………

………………………………………………………

Intézmény aláírása

Partnerszervezet aláírása

O l d a l 41 | 85


VI. 2. A hallgató munkavégzésének értékelése A hallgató adott szemeszterben, a partnerszervezetnél történt munkavégzésének értékelése, melyet a munkahelyi mentor készít el. Az hallgatót az értékelés eredményeiről tájékoztatni kell, továbbá lehetőséget kell számára biztosítani, hogy annak eredményeivel kapcsolatosan véleményt nyilvánítson.

I. Tulajdonságok Elméleti (Egyetemi képzésben megszerzett) szaktudásának 1. mélysége Önálló tanulásra, továbbfejlődésre való igény

3.

Önálló munkavégzés képessége

4.

Az adott feladatra való összpontosítás, koncentrálás képessége

x

5.

Az egyes tudáselemek integrációjára való törekvés Csapatban való dolgozás, a munkatársakkal való együttműködés képessége

x

7.

Probléma-megoldó képesség

x

8.

Folyamatszemlélet

x

9.

Ötleteinek, javaslatainak képviselete

x

10.

A partnerszervezet érdekeinek tisztelete és képviselete

x

Részeredmény

6


x x

x

4

0

0

0

93,3%

II. Viselkedés 1. Szavahihető, megbízható 2. 3.

Tisztelettel és korrekt hangnemben beszél-e a munkatársaival A konfliktus helyzeteket higgadtan és problémamegoldó szemlélettel kezeli-e

4.

A vezetőjével való kapcsolata kiegyensúlyozott, tisztelettudó

5.

Betartja-e a munkaidőt (pontosan jelenik meg, és időben távozik) Időgazdálkodása jó (a kijelölt feladatot képes határidőben elvégezni)

6. 7. 8.

Az útmutatások, az információk megértése és feldolgozása A feladat ellátása során jelentkező problémák megfogalmazása, jelzése

9.

Új információkra, tudásra való nyitottság

10.

Kezdeményezőképesség, tudásának megosztása

11.

Egyéni és a csapatérdek összehangolása

12.

Munkájának eredményéért vállalt felelősség

13.

Kritikai észrevételeinek megfogalmazása Motiváltság a partnerszervezet eredményeihez való hozzájáruláshoz

14.

Rossz(ul) - 1

Megfelelő(en - 2


x

2.

6.

Jobb, mit közepes - 4

Jó(l) - 5

Kérdés, kiértékelendő tulajdonság

Kitűnő(en) - 6

Sorszám/kategória

Partnerszervezet neve: Hallgató neve: Tanév/szemeszter:

O l d a l 42 | 85

0


15.

Partnerszervezeti programokban partnerszervezettel való azonosulás

való

részvétel,

Részeredmény

a 0

0

0

Értékelés - Viselkedés

0

0

0

0

0

0,0%

III. A partnerszervezeti gyakorlat eredményei 1.

A munkakörére vonatkozó előírások betartása

2.

Többletmunka vállalásának készsége

3.

A szervezeti célokkal való azonosulás

4.

Adminisztrációs feladatok ellátásának minősége

5.

A hibák elismerése és javításuk gyorsasága, hatékonysága

6.

A munkavégzés és annak megszervezésének önállósága

7.

Az információ átadás pontossága (időben, tartalomban)

8.

Új ötletek (jobbítási javaslatok) megfogalmazása

9. 10.

IKT eszközök és eljárások használata Feladatainak pontos átadása (azt a másik munkatárs folytatni tudja)

11.

Munkavégzésének minősége (gondossága, átláthatósága stb.)

12. 13.

Megjelenésének ápoltsága, rendezettsége Az ügyfelekkel való kapcsolattartás minősége (udvarias, gyors, hatékony)

14.

Idegen nyelvi felkészültsége

15.

Prezentációs készsége Részeredmény

0

Értékelés - a partnerszervezeti gyakorlat eredményei

0

0

0 0,0%


A hallgató véleménye

Dátum,

Partnerszervezet aláírása

A hallgató aláírása

O l d a l 43 | 85


VI.3. A partnerszervezeti munkavégzés hallgatói értékelése

Jobb, mit közepes - 4


Megfelelő(en 2

Rossz(ul) - 1

Kérdés, kiértékelendő tulajdonság

Jó(l) - 5

Kitűnő(en) - 6

sorszám/kateg ória

A partnerszervezet értékelését a duális képzésben résztvevő hallgató készíti el, minden szemeszterben, melyet az egyetem rendszeresen kiértékel.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

I. Partnerszervezeti munkavégzés értékelése 1. A munkavégzés technikai feltételei Az általános munkahelyi légkör 2. barátságos)

x (nyitottság,

csapatmunka, x

3. Az értékteremtő folyamatokban való részvétel

x

4. A munkavégzés tervezettsége, szervezettsége

x

5. Felelősség és kompetencia egyértelműsége

x

Részeredmény

3

2


93,3%

II. Szakmai ismeretanyag elsajátítása A partnerszervezeti stratégiai és operatív célok megismerése, 1. azonosulás 2. A projektfeladatok elvégzéséhez kapott szakmai iránymutatás Az elvégzett feladatok minősége (kreativitás, rendszer és 3. folyamatszemlélet, kihívások) A feladatok teljesítésének értékelése (feedback rendszeressége, 4. motiváló ereje) Az új ismeretanyag minősége (tudásbővülés, összefüggések 5. felismerése, stb.) Részeredmény

0

0

Értékelés - Viselkedés

0 0,0%

III. Személyes kapcsolatok 1. A mentor által nyújtott támogatás (segítőkészség, rendszeresség) 2. Személyes (családi, egészségügyi) stb. problémák kezelése 3. A teljesítményértékelő beszélgetések (ösztönző-erő, lojalitás erősödés) 4. Az egyéni teljesítmény és a csapatmunka összhangja 5. A vezető kollégák segítőkészsége (befogadás, közösség kialakítása) Részeredmény

0

Értékelés - a partnerszervezeti gyakorlat eredményei

0

0 0,0%


A hallgató véleménye

O l d a l 44 | 85

Pénzügy és Számvitel szak-specifikus projektfeladatai (gyakorlati képzés)

VII. Pénzügy és Számvitel szak-specifikus projektfeladatai (gyakorlati képzés) Ajánlott projektfeladat témakörök

Szemeszter (az intézményi mintatanterv szerint)

1. A gazdálkodó szervezet küldetésének megfogalmazása, célrendszerének bemutatása, az érintettek felsorolása. 2. A gazdálkodó szervezet formájának ismertetése, a szervezet rövid környezetelemzése (makro és mikro). 3. Rövid bemutatatása annak, hogy a piaci jellemzők és folyamatok és a magyar állam szabályozó szerepe hogyan hat vállalkozásfolyamataira. 4. Mutassa be a vállalat stratégiai céljait és stratégai célok végrehajtását szolgáló eszközöket és módszereket. 5. Mutassa be a vállalkozás „fogyasztóit”, a marketing mix eszközeit, azok gyakorlatban történő alkalmazását. 6. Térképezze fel a gyakorlati hely innovációs folyamatait. Írja le a termék/szolgáltatás fejlesztésének folyamatát egy konkrét példa alapján. 7. Tekintse át a gazdálkodó szerv humán erőforrás gazdálkodását. Mutassa be a gazdálkodó szervezeti struktúráját, és a javadalmazás formáit. 8. Mutassa be a gyakorlati hely értékteremtő folyamatait. Értékelje, hogy a folyamatokban milyen elvek érvényesülnek. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Vállalati gazdálkodási ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: vállalkozói kompetencia, elemzőképesség. innovatív szemléletmód, kritikus gondolkodás Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 45 | 85

Pénzügy és Számvitel szak-specifikus projektfeladatai (gyakorlati képzés) Ajánlott projektfeladat témakörök


1. Mutassa be a gazdálkodó szervezet informatikai rendszerét. A hardver háttér mennyire korszerű, környezetbarát, energiatakarékos? 2. Ismertesse a gazdálkodó szervezet szoftver környezetét (operációs rendszerek. alkalmazói szoftverek, speciális programok) továbbá azt, hogyan támogatják a gazdálkodó szervezet folyamatait, működését. 3. Állítsa össze a gazdálkodó szervezet informatika rendszerének és számítástechnikai eszközeinek leltárát. 4. Készítsen a gazdálkodó szerv bármely tevékenységéről a Word szövegszerkesztő funkciójával tanulmányt, használva a szövegformázás, képszerkesztés, táblázatszerkesztés, Excel táblázat beágyazás funkciókat. 5. Készítsen Excel táblázatot a gazdálkodó szerv bármely adatsoráról úgy, hogy használja az Excel táblázatszerkesztő funkcióját és legalább 5 db függvény alkalmazásával elemezze a táblázat adatait, készítsen grafikonokat a kapott eredményekről. 6. Készítsen a gazdálkodó szervet bemutató prezentációt .PPT, .ODF állományban vagy PREZI-ben. 7. Mutassa be az adott gazdálkodó szervezet IT biztonsági rendszerét. Értékelje a gazdálkodó szerv Adatvédelmi megoldásait. 8. Tegyen Javaslatot (amennyiben szükséges) a hatékony informatikai rendszer kialakítására (ha megfelelő, akkor miért nem kell változtatni?) A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Számítástechnikai ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: digitális kompetencia, digitális írástudás Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 46 | 85


Ajánlott projektfeladat témakörök


1. A hallgató készítse el a gazdálkodó szervnél a gyakorlat tartózkodási ideje alatt az adott vállalat/cég kommunikációs hálóját bemutató fogalomtérképet. 2. A szervezeti struktúra milyen kommunikációt tesz lehetővé a hierarchiában, és véleményezze, hogy ez mennyire segíti a munka hatékonyságát. Elemezze, hogy a Handy-féle tipológia alapján milyen szervezeti kultúra-jellemzőket tud beazonosítani a szervezetnél 3. Mutassa be a belső kommunikációra jellemző konkrét szociokulturális elemeket, hozzon erre konkrét példákat. 4. Mutassa be, hogy a gazdasági kommunikáció funkciói közül melyek működnek erőteljesen az adott szervezetnél. 5. Készítsen rövid interjút a dolgozók körében és próbálja felderíteni, hogy milyen típusú konfliktushelyzetek adódnak a szervezetnél, és ezeket milyen módon kezelik, milyen eszközöket használnak. (T. Kilmann-féle konfliktuskezelési módok alapján) 6. Figyelje meg, és mutassa be, hogy a dolgozók motiválására milyen kommunikációs eszközöket használnak a vezetők. 7. Figyeljen meg a helyszínen konkrét példákat a non-verbális kommunikációra, és ezeket mutassa be. (gesztusok, proxemika, vizualitás, öltözet, stb.) Mutasson be legalább kettő, a szervezetnél hallott olyan párbeszédet, ahol jól értelmezhető a kommunikáció tartalmi és relációs szintje közötti különbség 8. Mutassa be a szervezetben használt leggyakoribb írásbeli kommunikációs eszközöket. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Kommunikációs ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: önismeret, kritikai szemlélet, kommunikációs készség, prezentációs készség, stresszkezelés, prezentációs készség Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 47 | 85




1.Készítsen egy jól átlátható, logikusan felépített összefoglaló ábrát (banki kapcsolattérkép) arról, hogy milyen banki szolgáltatásokat vesz igénybe a cég/szervezet? 2.Végezzen kutatást térképezze fel), hogy a vállalat, költségvetési szerv, nonprofit szervezet (továbbiakban: gazdálkodó szerv) milyen pénzügyi információk alapján hozza meg a gazdasági döntéseit, illetve honnan, mely dokumentumokból nyeri ezeket. 3.Vizsgálja meg, hogy a gazdálkodó szerv legutolsó mérlegében a pénzügyi instrumentumok (pl. pénzre szóló követelés, értékpapír, bankhitel, bankbetét,stb.) milyen súlyaránnyal szerepelnek az adott eszköz, illetve forráscsoportban. valamint taglalja ezek jellemzőit (pl. felmerülésük oka, kondíciói, lejárata. stb.) 4.Tételezze fel, hogy a gazdálkodó szerv a működése finanszírozásához rövidlejáratú hitelt kíván igénybe venni. Gyűjtse össze ehhez négy hitelintézet érvényben lévő rövidlejáratú hitelkondícióit, és adjon javaslatot, hogy melyik hitelintézet ajánlata lenne a legkedvezőbb a gazdálkodó szerv szempontjából. 5.Tárja fel, hogy jelenleg a gazdálkodó szerv mely hitelintézettel (hitelintézetekkel) és milyen területeken (pl. számlavezetés, hitelügyletek, stb.) áll kapcsolatban és minősítse ezt (előnyök, hátrányok) a gazdálkodó szerv szempontjából, és amennyiben szükséges – indoklással tegyen javaslatot a változtatásra. 6.Tárja fel, hogy a gazdálkodó szerv birtokol-e értékpapírt (értékpapírokat), ha igen, rendszerezze azokat különböző csoportosítási szempontok (pl. típus, hozam, lejárat, kibocsátó, stb.) alapján. Amennyiben a szerv nem rendelkezik értékpapírral, akkor elméletileg rendszerezze és jellemezze az értékpapírokat. 7.Milyen szempontok alapján adna tanácsot a gazdálkodó szerv pénzügyi befektetési döntéséhez? 8.Vizsgálja meg, hogy az elmúlt fél évben hogyan alakult az EUR/HUF árfolyam. Ismertesse, hogy a forint leértékelése/felértékelése hogyan hatott a gazdálkodó szerv működésére, befektetéseire A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Pénzügyi alapismeretek Elsajátítandó kompetenciák: önálló munkavégzés, elemző képesség, információval való hatékony gazdálkodás Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 48 | 85




1. A jelenlegi magyar adórendszer minősítése – különösen a vállalatot, költségvetési szervet, pénzintézetet, nonprofit szervezetet (továbbiakban: gazdálkodó szerv) terhelő adók vonatkozásában – az adórendszer funkciói, valamint tulajdonságai (egyszerű, semleges, igazságos, konzisztens, stabil-kiszámítható) alapján. 2. A gazdálkodó szerv működéséhez kapcsolódó adónemek vizsgálata és azok csoportosítása főbb rendszerezési szempontok szerint. 3. A gazdálkodó szervet terhelő adónemek közül egy adónemre vonatkozóan, a legfontosabb tényállás-elemek (adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény) megnevezése. 4. A gazdálkodó szervet érintő helyi adónemek feltárása és azok jellemzése (adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adókedvezmény, adómentesség, bevallás, fizetés teljesítési ideje). Helyi adókötelezettség hiányában a helyi iparűzési adó törvényi szabályozásának bemutatása a felsorolt kategóriák alapján. 5. A gazdálkodó szerv NAV felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeinek és azok jellemzőinek (tartalmi elemek, határidők, stb.), valamint az adatszolgáltatás mulasztásához, késedelméhez kapcsolódó szankciók ismertetése. 6. A gazdálkodó szerv legutolsó adóhatósági ellenőrzése során feltárt hiányosságok, és azok kiküszöbölésére tett intézkedések bemutatása. 7. Az elmúlt 3 évben a gazdálkodó szervet érintő jogkövetkezmények vizsgálata, és az ezeket előidéző jogszabálysértések. Jogkövetkezmények hiányában azok fajtáinak és főbb jellemzőinek ismertetése. 8. A fizetendő személyi jövedelemadó levezetése adóévre vonatkozóan a főbb jövedelemkategóriák, valamint azok tartalmi elemei alapján. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Adózási alapismeretek Elsajátítandó kompetenciák: szakmai-terület specifikus elméleti tudás, szakmai-terület specifikus gyakorlati tudás,jogforrások értelmező képessége,összefüggések felismerése,precizitás Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 49 | 85




1. Ismerje meg a gazdálkodó szerv számviteli politikáját és mutassa be röviden lényegét. 2. Mutassa be a Befektetett eszközök nyilvántartásának, számviteli elszámolásának módszereit. 3. Vizsgálja meg a gazdálkodó szerv amortizációs politikáját és készítsen rövid összefoglaló elemzést. 4. A gazdálkodó szerv készletgazdálkodásának bemutatása (beszerzés, felhasználás, értékesítés, mérlegérték). 5. A követelések elszámolásának megismerése. Kiemelten a devizás követelések nyilvántartása, értékelése. 6. A gazdálkodó szerv pénzforgalmának bemutatása. Kiemelten a valuta, deviza elszámolások. 7. Vezesse végig egy beszerzés, és egy értékesítés számviteli elszámolását és bizonylati alátámasztottságát! 8. A gazdálkodó szerv az általános forgalmi adózással kapcsolatos feladatainak megismerése (nyilvántartás, elszámolás, adókötelezettség megállapítása). A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Számviteli ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: problémamegoldó képesség

körültekintő

munkavégzés,

információk

dokumentálása,

Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 50 | 85




1. Térképezze fel a statisztikai módszerek, adatbázisok, szoftverek gyakorlati helyen történő alkalmazási módszereit, lehetőségeit. Amennyiben a gazdálkodó szervenél nem talál ilyet, tegyen javaslatot, milyen statisztikai adatokat lenne érdemes begyűjteni, milyen adatbázisra lenne szükség, esetleg, milyen szoftvert ajánl ezek elemzéséhez, vizsgálatához. 2.Rendelkezésre álló adatok segítségével leíró statisztikák készítése: átlagok, helyzetmutatók, értékösszeg, szóródási mutatók, aszimmetria számítása. (Nem termelő vállalatok esetén, ha nem áll rendelkezésre értékesítési adat, inputoldalról is elvégezhetőek a számítások, például: alkalmazottak életkora, keresete, stb.) 3. A gyakorlati helynél rendelkezésre álló adatokból készítsen statisztikai táblát, az elemzésbe bevont tevékenység alakulását vizsgálja meg két időpont között, vagy hasonlítsa össze két földrajzi terület, üzem, üzletegység adatait különbség- és hányadosfelbontás segítségével. 4.Hasonlítsa össze két üzem, gyártósor, üzletegység valamely adatsorát. Kimutatható-e szignifikáns különbség a két terület között? 5. Keressen összefüggéseket a valamely két adatsor között: végezzen kétváltozós korrelációszámítást, állapítsa meg, hogy az egyik ismérv hány százalékban magyarázza a másik ismérv ingadozását. 6. Vizsgálja meg, hogy a cég/gazdálkodó szerv értékesítési, beszerzési, foglalkoztatási, vagy egyéb adatainak alakulására jellemző-e a szezonalitás! 7. A gazdálkodó egység bármely adatsorára vonatkozóan készítsen előrejelzést! 8. Térképezze fel, hogy a szervezet mikor, és milyen tartalommal tesz eleget statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Statisztikai ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: statisztikai ismeretek alkalmazási lehetőségeinek felismerése, statisztika adatok (statisztikák) értelmezési képessége, a statisztikai következtetéselmélet gyakorlati alkalmazásának képessége Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 51 | 85




1. Az általános forgalmi adó elszámolása: a nyújtott és igénybe vett szolgáltatások elszámolása példán keresztül vagy a közösségen belüli termékértékesítés és beszerzés elszámolása példán keresztül egy elszámolási időszakban. 2. Speciális általános forgalmi adó elszámolások: a fordított adózású ügyletek elszámolása példán keresztül vagy a pénzforgalmi általános forgalmi adó működésének bemutatása egy elszámolási időszakban. 3. Az élő munkához kapcsolódó közterhek és a havi nettó kifizetés megállapítása: személyi jövedelemadó előleg számítás vagy a havi nettó kifizetés levezetése konkrét példán keresztül. 4. A gazdálkodó szerv jövedelemadózása: a társasági adóalany utolsó lezárt évének eredményét módosító tételek összegszerű megállapítása, vagy a költségvetési szférában a befizetési kötelezettségek keletkezése okainak és szabályozásának ismertetése példán keresztül. 5. A helyi adóhatósághoz kapcsolódó adókötelezettségek vizsgálata: a helyi iparűzési adó, az egyéb helyi adók, valamint a gépjárműadó kötelezettség teljesítése, vagy az önkormányzati adóhatóság feladatkörei. 6. A béren kívüli és meghatározott juttatásokkal kapcsolatos adó- és hozzájárulás fizetési kötelezettség vizsgálata adóévre vonatkozóan. 7. A társasági adó és a szociális hozzájárulási adó rendszerében érvényesített támogatások (adókedvezmény, adóról való rendelkezés, de minimis támogatás, stb.) megismerése és bemutatása 8. A kisvállalkozások alternatív adózási lehetőségei (KIVA, KATA, EVA) és ezek kihatása a gazdálkodó szerv adóévre vonatkozó teljes adóterhelésére. Megjegyzés: a választási lehetőségek a duális képzőhely függvényében értendők. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Adózás gyakorlata ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: jogforrások és adatbázisok értelmezési, alkalmazási képessége, optimális adóterhelés megállapítási képesség, elemző, analizáló készség, probléma-feltárási és megoldási készség, pontosság Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 52 | 85




1. A saját tőke összetételének és számviteli elszámolásának megismerése. A céltartalékok elszámolásának megismerése. 2. A kötelezettségek elszámolásának, és bizonylatolásának megismerése. Kiemeltem a devizás kötelezettségek elszámolásának megismerése. 3. Időszaki ellenőrző kimutatások készítése (főkönyvi kivonat, forgalmi kimutatás). 4. Leltárkészítési szabályzat áttekintése, leltárkészítés folyamatának végigkísérése. 5. A könyvviteli zárlat (havi, negyedéves, éves) teendőinek megismerése. 6. Értékelés: vagyonelemek értékelési elveinek és gyakorlatának megismerése. 7. Az időbeli elhatárolások számviteli elszámolásának megismerése 8. Beszámoló összeállítása: zárás, mérleg- és eredménykimutatás összeállítása. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Számviteli ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: körültekintő munkavégzés, információval és idővel való hatékony gazdálkodás Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 53 | 85




1. Ismerje meg a gazdálkodó szervnél a szokásos munkakör kialakítás szabályait, készítsen munkaköri leírást. 2. Tekintse át a gazdálkodó szervnél az általában szokásos munkaerő-felvétel szabályait, folyamatát, fogalmazzon meg egy álláshirdetést egy adott munkakörre. 3. Azonosítsa be, és gyűjtse össze egy munkaterületen a munkakörökre érvényes, azok betöltéséhez szükséges kompetenciákat, egy munkatárs vizsgálata alapján az esetleg hiányzók pótlására vonatkozó javaslatait fogalmazza meg. 4. Készítsen egy lehetséges interjútervet, kérdések listáját egy betöltendő munkakörre vonatkozóan, és határozza meg, hogy a feltett kérdések, mit mérnek, milyen kompetenciákat lehet azokkal azonosítani. 5. Ismerje meg a karriertervezés logikáját, ismérveit és készítsen egy kolléga számára lehetséges karriertervet. 6. Ismerje meg a gazdálkodó szerv ösztönzési, motivációs rendszerét, és fogalmazza meg egy adott munkakörre érvényes motivációs eszközök körét, azok alkalmazási feltételeit. 7. Ismerje meg a vállalati teljesítményértékelés folyamatát, vegye ki részét egy lefolytatott teljesítményértékelésben és fogalmazza meg észrevételeit, kritikáját, javaslatait. 8. Vizsgálja meg a social media alkalmazásának módszereit a gazdálkodó szerv működési rendszerhez kapcsolódóan, és adjon kritikát, javaslatot. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Emberi erőforrás menedzsment ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: tárgyaló és meggyőző képesség, empátia, döntési képesség, rendszer szemlélet, felelősségvállalási képesség, kezdeményező készség, problémamegoldó készség Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 54 | 85




1. A gyakorlati hely adatfeldolgozó, gyártási folyamat, üzleti tevékenység folyamatának bemutatása ismertetése. 2. .A gazdasági folyamatokat támogató informatikai rendszerek elemzése, jellemzése legalább három modul (pl. pénzügyi-, munkaügyi-, anyaggazdálkodási, stb. szempontok) alapján. 3. A gazdálkodós szervezet teljesítményének elemzése dinamikus diagram segítségével. 4. Gazdasági jelentések, üzleti tervek, gazdasági számítások, munkafolyamatok támogatására használható szoftverek alkalmazásának bemutatása. 5. A vállalat/cég/intézmény által használt szoftverek kezelése, üzemeltetése, konfigurálási lehetőségeinek bemutatása. 6. A gazdálkodó egység hatékony elemzési módszereinek ismertetése. 7. Munkafolyamatok/projektfolyamatok menedzselésére használt rendszerek, algoritmusok, programok bemutatása. 8. Az üzleti intelligencia támogatására használt szoftverek működési folyamatszempontú bemutatása. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Informatikai ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: rendszerszemlélet, elemző készség, precizitás Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 55 | 85




1. A gyakorlati hely pénzügyi alrendszere: a pénzügyi vezető feladatai és hatáskörei, a részleg (osztály, csoport) feladatai, a munkamegosztás rendszere 2. A szervezet beruházási tevékenysége: a döntési folyamat menete, a döntés megvalósításának folyamata. A pénzügyi részleg részvétele a döntés-előkészítésben. A beruházáshoz kapcsolódó cash-flow tervezés és a gazdaságossági számítások gyakorlata, a beruházás kockázatosságának értékelésének alkalmazott módszere. 3. Részvénytársaság gyakorlati hely részvényi és részvényesi struktúrája, a forgalomban lévő részvények teljesítményének értékelése (min 2 évre)! Más szervezet gyakorlati hely esetében a szervezet tulajdonában tartott kötvények és részvények árfolyam-alakulásának vizsgálata, a megtartás vagy értékesítés melletti döntési szempontok elemzése. 4. A gyakorlati hely osztalékpolitikája: döntés az osztalékról, az osztalékot befolyásoló tényezők a szervezetnél. Az osztalékfizetés és a szervezet likviditása. Az utolsó 5 év osztalékfizetésének elemzése. 5. A gyakorlati hely forrás-struktúrájának elemzése: az egyes forráselemek költségének meghatározása. A forrásköltség befektetési tevékenységre gyakorolt hatásainak elemzése 6. A szervezet forgótőke menedzsmentje és pénzügyi politikája. Az alkalmazott stratégia hatásai a szervezet teljesítményére. 7. A gyakorlati hely készletgazdálkodása: a készletekkel kapcsolatos költségek elemzése, a készletszint értékelése, a készletszintet befolyásoló tényezők feltárása. 8. A gyakorlati hely hitelpolitikája a vevőkövetelések alapján: az értékesítésnél alkalmazott fizetési módok és a fizetési határidők alakulásának vizsgálata. A határidőn túli és lejárt követelések, valamint a követeléskezelési és behajtási tevékenység elemezése. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Vállalati pénzügyi ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: értékelési képesség, következtetési képesség, összefüggés megértés, összehasonlítás (azonosságok és különbségek megkülönböztetése), rendszerező képesség, problémamegoldó gondolkodás, gyakorlatias feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás, információgyűjtési és rendszerezési képesség Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 56 | 85




1. Vizsgálja meg, hogy milyen információs rendszerrel (vagy rendszerekkel) végzik a vállalkozásnál az adatfeldolgozást, és fogalmazza meg, hogy véleménye szerint az integráltság szempontjából melyik kategóriába sorolható (sziget, vagy integrált rendszer). 2. Ismertesse a gazdálkodó szervezet integrált vállalatirányítási rendszerének felépítését, moduljait. 3. Mutassa be, hogy a modulok (vagy programok) milyen feladatokat látnak el! 4. Mutassa be az analitika és szintetika kapcsolatát a pénzügy-számvitel területén 5. Írja le, a pénzügyi-számviteli modulokban (vagy programokban) kialakított törzsadatokat, és azok tartalmát! 6. Mutassa be, hogy a pénzügy-számvitel területén milyen bizonylatok alapján történik a forgalmi adatok rögzítése! 7. Határozza meg a pénzügy-számvitel területéről a vezetés számára szükséges információkat! 8. Mutassa be a gazdálkodó szervezet integrált vállalatirányítási rendszerének egy moduljának (beszerzés, készletgazdálkodás, értékesítés modul, termelésirányítási modul, tárgyi eszköz modul, humán erőforrás gazdálkodási modul, pénzügyi és számviteli modul) alkalmazási területeit. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Informatikai ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: az informatikai fogalmak és eljárások ismerete, korábbi ismeretek felhasználásának képessége, vállalati információs rendszerek áttekintésének képessége Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 57 | 85




1. Egy megvalósult önellenőrzés kiválasztása: az önellenőrzés folyamatának, a megvalósítás módjának, joghatásoknak részletes leírása (feltárás időpontja, nyilvántartásba vétel, jegyzőkönyv, kitöltött önellenőrzési lap, módosított adónem, korrekció, önellenőrzési pótlékszámítás, beadás folyamata, fizetés, számviteli vonatkozások). 2. Az adóhatóság jogi álláspontjának értelmezése a vállalkozás által kapott egy adóhatósági határozat/végzés esetében. A tényállás, az indoklás és a joghatások jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott részletezése. 3. A vállalkozás adófolyószámlája egy kivonatának vizsgálata: a kivonat adattartalmának (számok nélküli) Ismertese és értelmezése, az adószámláról történő értesítés módjának meghatározása 4. . Az adóhatósági elektronikus ügyintézés keretében ellátandó vállalati feladatok összefoglalása. 5. Egy megvalósult adóhatósági ellenőrzés kiválasztása a vállalkozásnál: az ellenőrzés típusának, az ellenőrzött adónem és időszak, az ellenőrzés megindítása módjának, az ellenőrzés lebonyolítása helyszínének, az ellenőrzés alá vont dokumentumoknak, tárgyaknak, helységeknek stb. megjelölése, az ellenőrzés eredményének és joghatásának meghatározása. 6. A vállalkozás által fizetendő adók/közterhek csoportosítása a megállapítására kötelezettek személye szerint: önadózással történő, kifizetői és munkáltatói minőségben megállapítandó, adóhatóság által megállapítandó adók/közterhek. 7. Fizetési módok, a fizetés folyamatának és technikai megvalósulásának ismertetése a vállalkozás adó/költségvetési befizetési kötelezettségei vonatkozásában. 8. Likviditás tervezése és vezetői információszolgáltatás a vállalkozás adókkal/költségvetési befizetési kötelezettségeivel összefüggésben. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Adóeljárásrendi ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: pontosság, önálló munkavégzés, elemző képesség, szakmai-terület specifikus elméleti és gyakorlati tudás, rendszerszemlélet, problémamegoldó képesség Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 58 | 85




1. Készítsen egy jól átlátható, logikusan felépített összefoglaló ábrát cég/gazdálkodó szerv 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

pénzügyi döntéshozatali mechanizmusára vonatkozóan. Tárja fel és mutatassa be, hogy a gazdálkodó szerv gazdasági és pénzügyi kapcsolataiban rejlő kockázatokat. Állítsa össze a gazdálkodó szerv kockázat-hatás mátrixát a pénzügyi kockázatokra vonatkozóan. Mutassa be, hogy a gazdálkodó szervezet milyen módon azonosítja kockázatait, milyen megoldásokat (kockázatkezelési eljárásokat, módszereket) alkalmaz annak fedezésére. Vizsgálja meg, hogy a gazdálkodó szerv életében milyen szerepet töltenek be a pénzügyi közvetítő intézményekkel való kapcsolatok. Válasszon ki egy pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és készítse el annak folyamatábráját. Készítse el a gazdálkodó egység éves pénzügyi kapcsolatainak költségtábláját. Térképezze fel, hogy a szervezet milyen biztosítási (élet és nem élet típusú) szerződésekkel rendelkezik.

A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Pénzügyi ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: elemző készség, rendszerszemlélet, logikus gondolkodás Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 59 | 85



1. A vállalkozás/gazdálkodó szerv bemutatása, TEÁOR szerinti bontásban a főtevékenység és egyéb tevékenység. Termékek és szolgáltatások bemutatása. 2. A teljesítmény mérése a gazdálkodó szervezetnél. 3. A gazdálkodó szervezet létszámának, személyi jellegű ráfordításainak vizsgálata, munkaidőmérleg alakulásának megismerése. 4. A tárgyi eszköz állomány bemutatása és elemzése (összetétel, használhatóság, kapacitáskihasználás. 5. A készletek fajtánkénti bemutatása, összetételének vizsgálata 6. Hatékonysági mutatók számítása a vállalkozásnál. 7. Bérgazdálkodás, munkaerő költségek, bérfelhasználás gazdaságosságának megismerése és elemzése. 8. A kereskedelmi tevékenység teljesítményének elemzésének megismerése. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Elemzési ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: Elemző képesség, Pontosság, Információk dokumentálása Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 60 | 85



1. Mutassa be a gazdálkodó szerv jogi szabályozási környezetét és helyét az állam közfeladat ellátási rendszerében. 2. Térképezze fel a gyakorlati hely államháztartási kapcsolatrendszerét (szabályozás, működés és ellenőrzés). 3. Mutassa be a gazdálkodó szerv éves működésének pénzügyi kereteit (tervezés, működés és beszámolás tevékenységek vonatkozásában). 4. Térképezze fel a gazdálkodó egység finanszírozási stratégiáját, finanszírozási technikáit. 5. Mutassa be a stratégai tervezés folyamatát és azon módszereket, amelyek segítik a stratégai alkotást a gazdálkodó szervnél. 6. Azonosítsa be, sorolja fel és röviden mutassa be a szervezet által alkalmazott minőségértékelési eszközöket. 7. Elemezze a gazdálkodó szerv teljesítmény értékelési rendszerét. Válasszon ki legalább 3 db indikátort és gyakorlati példán keresztül mutassa be szerepüket a teljesítményértékelésben. 8. Tárja fel, hogy az elmúlt 3 évben milyen szerepet töltöttek be az uniós támogatások a szervezet életében. Milyen közvetlen és közvetett hatásokat generáltak a szervezet életében. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Közpénzügyi ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: logikus gondolkodás, elemző készség, feladatmegoldó képesség Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 61 | 85




1. Mutassa be az új államháztartási számvitel bevezetésének folyamatát a gazdálkodó szervezetnél. 2. Ismertesse a gazdálkodó szerve egységes rovatrendének felépítését, tagolását! Jellemezze a fő kiadási és bevételi rovatok tartalmát! 3. Mutassa be az eredményszámlákat! Jellemezze az egységes rovatrend és a számlaosztályok kapcsolatát, összefüggéseit! Ismertesse a nyilvántartási számlák tartalmát, jelentőségét! 4. Ismertesse a beszámolási kötelezettség főbb elemeit, pontosan kitérve arra, melyek a költségvetési, és melyek a pénzügyi számvitelhez kapcsolható űrlapok, adatszolgáltatások! 5. Ismertesse a beszámolási kötelezettség főbb elemeit, pontosan kitérve arra, melyek a költségvetési, és melyek a pénzügyi számvitelhez kapcsolható űrlapok, adatszolgáltatások! 6. Mutassa be a részletező analitikus nyilvántartások jelentőségét, hozzon példát legalább 3 analitikus nyilvántartásra! 7. Mutassa be a könyvviteli zárlatok típusait, sorolja fel milyen főbb feladatokat kell elvégezni az egyes időszaki zárlatok során! 8. Ismertesse a mérlegszámlákat! Mutassa be az eszközök értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését! A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Számviteli ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: logikus gondolkodás, összefüggések felismerése, elemző készség Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.



1. Gazdálkodó szervezet szervezeti ábrájának és kontrolling feladatstruktúra bemutatása 2. Ismerje meg és mutassa be a kontroller munkaköri leírását és ismertesse annak tartalmát. 3. Számviteli politika - vezetői számvitel információs- és eszközrendszer kialakításának bemutatása (költségnemek, költséghelyek, költségviselők) 4. Mutassa be a gazdálkodó szervezetnél a pénzügyi tervezési folyamatát. 5. Ismertesse a hó végi zárlati feladatok és azok ütemezésének módszerét, szűk keresztmetszet és lehetséges hibák analízisét. 6. Terv-tény eltérésvizsgálatok és kapcsolódó feladatok hó végi zárás során 7. Elő és utókalkuláció készítési módjának és feladatainak leírása 8. Vállalati kulcs mutatószámrendszer és célok áttekintése, negatív trend, vagy eltérések esetén akciók definiálása A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Elemzési ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: projektszemlélet, kritikai gondolkodás, lényegfelismerés (lényeglátás), értékelési képesség, következtetési képesség (ok-okozat) Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 62 | 85



1. A gyakorlati hely tőkeszerkezetének alakulása: az eladósodottság mértékének és a tőkeáttételek alakulásának elemzése. A szervezet eszköz-forrás szerkezetének értékelése. 2. A szervezet likviditásának alakulása: az alkalmazott finanszírozási megoldások. A finanszírozási költségek alakulásának elemzése. 3. Egy kiválasztott fejlesztési projekt vizsgálata: a finanszírozási alternatívák és a választott források feltérképezése. A választott finanszírozási mód értékelése. 4. A gyakorlati hely számára elérhető bankhitelek vizsgálata: milyen feltételek mellett tudná a szervezet felvenni a hiteleket? 5. A gyakorlati hely és a bank kapcsolatának működése hitel- vagy kölcsönügyletben. Egy szabadon választott hitelügylethez kapcsolódóan a hitelezési folyamat vizsgálata: hitel/kölcsönkérelem összeállítása és beadása, befogadása. A hitelképesség vizsgálathoz, adósminősítéshez szükséges információk. A biztosítékok és a fedezetértékelés. A szerződés megkötése, folyósítás, monitoring. 6. A gyakorlati hely fejlesztési elképzeléseihez elérhető állami és pályázati lehetőségek: feltételeik, előnyeik és negatívumaik, felhasználási lehetőségeik elemzése 7. A gyakorlati hely pénzügyi tervezési tevékenysége: a mérlegterv, a cash-flow terv és likviditási terv közötti kapcsolatok. A szervezet egyes részlegeinek részvétele és információszolgáltatása a tervezés folyamatában. 8. A gyakorlati hely kapcsolata a szolgáltató bankkal: számlanyitás, betételhelyezés, pénzforgalom lebonyolítása, üzleti bankkártya működése. Devizaügyletek lebonyolítása. A bank befektetési szolgáltatásai. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Finanszírozási ismertek Elsajátítandó kompetenciák: értékelési képesség, következtetési képesség, rendszerező képesség, problémamegoldó készség, gyakorlatias szemlélet és feladatértelmezés, rendszerben való gondolkodás, információgyűjtési és rendszerezési képesség Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 63 | 85




1. A gazdálkodó szervezet bemutatása cégkivonat és egyéb rendelkezésre álló információk alapján. 2. A mérleg elemzéséhez használt mutatók megismerése,bemutatása. 3.A jövedelmezőség alakulásának elemzéséhez használt mutatók megismerése, bemutatása. 4. A gazdasági hatékonyság elemzéséhez használt mutatók megismerése, bemutatása. 5. A gazdálkodó szerv eredmény elemzéséhez használt mutatók megismerése, bemutatása. 6. A cash-flow kimutatás tartalmának megismerése és vállalati cash-flow kimutatás készítése. 7. Az egyes mérlegtételek elemzésének megismerése, bemutatása. 8. A vállalat kiegészítő mellékletében szereplő mutatók számítására és elemzése. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Elemzési ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: Elemző képesség, Folyamatszemlélet, Információk dokumentálása Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.



1. Vizsgálja meg a gazdálkodó szerv ellenőrzési érintettségét. Csoportosítsa a szervet érintő ellenőrzési típusokat. 2. Mutassa be, hogyan valósul meg a gazdálkodó szervnél az állami vagyonnal való gazdálkodás. 3. Ismertesse, hogyan működik a gazdálkodó szervnél a belső ellenőrzés és kontrollrendszer. 4. Válasszon ki egy belső ellenőrzési tevékenységet és annak mutassa be teljes dokumentációját. 5. Hogyan valósult meg a gazdálkodó szervnél a pénzügyi ellenőrzés folyamata? Készítsen rövid összefoglaló tanulmányt. 6. Ismertesse az önkormányzati gazdálkodás sajátosságait, bevételek és kiadások struktúráját. 7. Készítsen rövid elemzést arról, hogy a Mötv. hatályba lépése milyen változások generált az önkormányzatok gazdálkodásában. 8. Térképezze fel, hogy a gazdálkodó szerv stratégiája/fejlesztési koncepciója hogyan illeszkedik az uniós fejlesztési célokhoz. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Közpénzügyi ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: információval való hatékony gazdálkodás, elemző képesség, tervezés, koordináció szervezés Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 64 | 85




1. Mutassa be a gazdálkodó szerv helyét, szerepét a közigazgatás rendszerében. Organogrammal szemléltesse a gazdálkodó szerv szervezeti struktúráját. 2. Gyűjtse össze a gazdálkodó szerv működését szabályozó jogforrásokat. Készítsen jogi lajstromot. 3. Térképezze fel a gazdálkodó szervnél a közszolgálati jogviszony jellegét, tartalmát, elemeit. 4. A közigazgatási eljárás szakaszai alapján mutasson be a 2 db közigazgatási eljárási folyamatot a gazdálkodó szervnél. 5. Mutassa be – egy tetszőlegesen választott – közigazgatási eljárás keretében keletkezett dokumentumok elemeit és legfontosabb elemeit. 6. Vizsgálja meg és mutassa be, hogy Ket. tárgyi, időbeli és területi hatálya hogyan terjed ki a gazdálkodó szervre. 7. Mutassa be a hatósági döntések típusait és tartalmát a gazdálkodó szervezetnél. 8. Készítsen un. „ügyintézési térképet” a gazdálkodó szervnél intézhető ügyekről. Vizsgálja meg, hogy milyen lehetőségeik vannak az ügyfeleknek az online ügyintézés terén. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Közigazgatási ismeretek Elsajátítandó kompetenciák: elemző képesség, körültekintő munkavégzés, rendszerszemlélet Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 65 | 85




1. Vizsgálja meg és mutassa be a gazdálkodós szervezet stratégai tervezési folyamatát és a stratégia dokumentumok szerkezetét és tartalmát. 2. Mutassa be a gazdálkodó szervezet milyen szerepet tölt be a területfejlesztés alrendszereiben ( régió fejlesztés, település-hálózat fejlesztés, településfejlesztés). 3. Mutassa be a gazdálkodó szervezet milyen szerepet tölt be a vidékfejlesztés három összetartozó területében, azaz a gazdasági, szociális és ökológai-környezeti fejlesztésében. 4. Készítse el a gazdálkodó szervezet támogatás-térképét, hazai és uniós források megjelenítésével. 5. Készítse el a gazdálkodó szerv 1 db fejlesztési programjának elemzését. 6. Mutassa be a gazdálkodó szervnél a terület- és vidékfejlesztés terén alkalmazott tervezési módszereket. 7. Válasszon egy uniós támogatásból megvalósult projektet a szervezetnél és készítse el annak szakmai és pénzügyi elemzését. 8. Vizsgálja meg és mutassa be, hogy a szervezet milyen projektmenedzsment módszereket, eljárásokat alkalmaz tervezése, működése, uniós forrásfelhasználása során. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Terület és vidékfejlesztés Elsajátítandó kompetenciák: probléma feltárás és megoldás, tudáselemek integrálásának képessége, összefüggések felismerésének képessége Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 66 | 85




1. Mutassa a gazdálkodó szervet természeti, gazdasági, társadalmi és technikai tényezőit, azok főbb összefüggéseit. 2. Vizsgálja meg és mutassa be, hogy a gazdálkodó szervezet életében az innováció milyen módon, formában van jelen. 3. Mutassa be, hogy a gazdálkodó szervezet életében a regionális politika céljai és eszközei hogyan jelenik meg. 4. Készítsen elemzést a gazdálkodó szerv kapcsolati rendszeréről. Térjen ki a különböző együttműködési (szerződéses, támogatói, partnerségi) formák lényegének ismertetésére. 5. Mutassa be az uniós elveknek megfelelően a gazdálkodós szerv székhelye szerinti régió gazdasági fejlettségét. 6. Készítse el a gazdálkodó szerv lehetséges támogatási térképét. 7. Tárja fel és mutassa be a gazdálkodó szerv nemzetközi projektjeinek lényegét és szakmai tartalmát. 8. Értelmezze a gazdálkodó szervezet szintjén a fenntarthatóság (társadalmi, gazdasági és környezeti) fogalmát, mutassa be a szervezet ezen a területeken megvalósított tevékenységeit. A kapcsolódó szakmai ismeretanyag: Regionális gazdaságtan Elsajátítandó kompetenciák: elemző, analizáló képesség, tudáselemek integrálásának képessége, rendszerszemlélet Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A projektfeladat összpontszáma 100, az értékelést 50-50%-ban a mentor és a kijelölt oktató végzi.

O l d a l 67 | 85

VIII. Mellékletek

VIII. Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5.

Intézményi - Partnerszervezeti együttműködési szerződés Név, és Márkajelzés használati megállapodás Hallgatói munkaszerződés A duális képzés időrendje Vizsgajelenlét igazolás

O l d a l 68 | 85

VIII. Mellékletek

VIII.1. Intézményi-partnerszervezeti együttműködési szerződés EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS DUÁLIS KÉPZÉS GYAKORLATI BIZTOSÍTÁSÁRA

egyrészről: másrészről:

a Budapesti Gazdasági Egyetem 1149 Budapest, Buzogány u. 11-13. Elérhetőség:

Duális Képzési Partner megnevezése Székhely: Elérhetőség:

Adószám: 15329822-2-42 Bankszámlaszám: 10032000-00282833 Statisztikai számjel: 15329822-8542-312-01 Törzskönyvi nyilvántartási szám: 329826 AHT egyedi azonosítószám: 230276 képviseletében: ………………………. dékán Intézményi azonosítója: FI 82314

Adószám: Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: Gazdasági Kamara megnevezése: Gazdasági kamarai nyilvántartási szám: ……. Képviseletében: - továbbiakban: Szakmai gyakorlóhely -

- továbbiakban: BGE, Egyetem – továbbiakban együttesen: Felek – között a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), valamint a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) alapján, alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint. Együttműködési megállapodás tárgya, célja 1. Felek közötti együttműködési megállapodás tárgya az Egyetem duális képzésében részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének a biztosítása. Gyakorlati képzés: a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között, a szükséges eszközökön sajátítanak el, azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési programok alapján folyik. 3 2. A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő

3

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 3. § a) pont 2. alpontja.

O l d a l 69 | 85

VIII. Mellékletek

és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése. 4 Szakmai gyakorlóhely e cél megvalósítására a Egyetem hallgatói számára gyakorlati képzést szervez. A gyakorlati képzés célja továbbá, hogy a Egyetem a Szakmai gyakorlóhely szervezet szakember utánpótlását segítse. 3. Felek rögzítik, hogy az Egyetem Nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakán folyó gyakorlatorientált duális jellegű képzése keretében a hallgatók az 1-2. pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében külső gyakorlóhelyen, szakmai gyakorlaton vesznek részt. 4. Szakmai gyakorlóhely vállalja, hogy a jelen együttműködési megállapodás keretében legalább ….. fő hallgatót fogad szakmai gyakorlatra. A jelentkezés, a hallgatók kiválasztása 5. Felek megállapodnak abban, hogy Szakmai gyakorlóhely 201……. március 01-től május 31-ig előzetes jelentkezést hirdet mindazok számára, akik a jelen együttműködési megállapodás szerinti duális képzésben részt kívánnak venni. A felhívást az Egyetem közvetlenül továbbítja a jelentkezők számára. 6. A felhívásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a Szakmai gyakorlóhely neve, székhelye, b) a duális képzéssel érintett szakterület rövid bemutatása, c) a jelentkezés módja és határideje, d) felvehető hallgatók létszámát. 7. Az Egyetem és a Szakmai gyakorlóhely hozzájárul ahhoz, hogy az Egyetem – tekintettel jelen megállapodás megkötésére – a hallgatók rendelkezésére bocsássa a Szakmai gyakorlóhely által működtetett karrieroldalon megtalálható gyakornoki pozíciók elérhetőségét. Hallgatók kiválasztásában a Szakmai gyakorlóhely egyéni szempontjai alapján önállóan dönt. 8. Az Egyetem és a Szakmai gyakorlóhely a jelentkezőkkel, az előzetesen megadott elektronikus elérhetőségen keresztül, ennek hiányában postai úton közli a kiválasztás időpontját. A kiválasztás során a jelentkező gyakorlati jártassága, szakmai érdeklődése, szakma iránti elkötelezettsége, nyelvtudása, gyorsasága és precizitása, monotonitás tűrése mérhető fel. 9. A Szakmai gyakorlóhely a kiválasztási eljárás befejezését követő 15 napon belül, de legkésőbb 201…... július 3-áig elektronikus úton értesíti a jelentkezőt, hogy kiválasztotta-e azon személyek közé, akik a sikeres felvételt, beiratkozást és Egyetemi átsorolást követően részt vehetnek a duális képzésben. A Szakmai gyakorlóhely a kiválasztásra vonatkozó döntését nem köteles indokolni. 10. Szakmai gyakorlóhely kötelezettséget vállal arra, hogy a sikeres felvételt, beiratkozást és Egyetemi átsorolást követően, a jelen együttműködési megállapodás szerinti egyeztetett tanrend alapján részt vesz a kiválasztott személy duális képzésében. Az együttműködési megállapodás hatálya 11.1. Felek az együttműködési megállapodást határozott időtartamra, az 5-10. pont szerinti előzetes jelentkezés és kiválasztás, valamint a 201….. szeptemberben induló ……………………………. alapképzés/ek első évfolyamának teljes, hét féléves képzési időszakára kötik, mely képzési időszak kezdő időpontja 201….. szeptember 1., befejező időpontja 201….. január 30.

4A

felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés

O l d a l 70 | 85

VIII. Mellékletek

11.2. Az együttműködési megállapodás a Felek általi aláírás napján lép hatályba. A gyakorlati képzésre vonatkozó alapadatok, időtartama, helyszíne 12. A gyakorlati képzésen az alábbi alapszak/ok azon hallgatói vesznek részt, akiket a Szakmai gyakorlóhely a 5-10. pont szerint kiválasztott, és akiket az Egyetem – kérelmükre – a duális képzésre átsorolt. Amennyiben a Szakmai gyakorlóhely által kiválasztott személy bármely okból kifolyólag nem tud részt venni a gyakorlati képzésben, úgy a Szakmai gyakorlóhely jogosult – de nem köteles – a helyére más hallgatót kiválasztani. A képzés(ek):

állami ösztöndíjas/önköltséges5

A képzés munkarendje:

nappali

A gyakorlat teljes időtartama: A Szakmai gyakorlóhely (székhely/telephely):

helyszíne

A Szakmai gyakorlóhely részlege:

13. A gyakorlati képzés az egyes tanévek teljes folyamán valósul meg. Felek az aktuális félév kezdetét, végét és beosztását – így a szakmai gyakorlat pontos idejét – január, illetve augusztus hónapban egyeztetik egymással. A Szakmai gyakorlóhely kötelezettségei 14. Szakmai gyakorlóhely kötelezettségei a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban: a) köteles a hallgatót az Egyetemmel közösen kidolgozott tanrend szerint, és annak megfelelő szakterületeken foglalkoztatni, b) a szakmai gyakorlat végzéséhez a megfelelő gyakorlati munkahely, eszköz, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz biztosítása; köteles továbbá a munkavédelmi előírások szerinti munkavédelmi oktatást megtartani, c) a hallgatóval az Nftv. 44. §-a 6 alapján a hallgatói munkaszerződés megkötése a Korm. rendelet 18. §-a szerinti tartalommal, melynek meg kell felelnie a hallgatók foglalkoztatására vonatkozó mindenkor hatályos jogi előírásoknak, de különösen is a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény VII. Fejezetében, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-ban, és a R. 17. és 18. §-ban foglaltaknak, d) a hallgató részére hallgatói munkadíj 7 fizetése8,melynek pontos összegét a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés tartalmazza; Szakmai gyakorlóhely kötelezettséget vállal arra, hogy a Hallgatót megillető díjazást a képzésben töltött idővel arányosan oly módon emeli, hogy az utolsó negyedévben elérje a képzésben megszerezhető alapfokozattal és szakképzettséggel a Szakmai gyakorlóhelyen pályakezdő munkavállalóként elérhető munkabért. Szakmai gyakorlóhely tudomásul veszi, hogy a jelen pont szerinti díjazást sem az Egyetemre, sem a hallgatóra, sem más személyekre nem háríthatja át. e) a szakmai gyakorlati tevékenység felügyelete, irányítása,

A megfelelő rész aláhúzandó. Nftv. 44. § (3a) bekezdés: A képzési program keretében, illetve a képzés részeként – a 44. § (1) bekezdés a) pont szerint - megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni. 7 A hallgatói munkadíj mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. 8 Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pont. A minimálbér 2015. január 1-jétől 105.000.-Ft/hó. 5 6

O l d a l 71 | 85

VIII. Mellékletek

f) köteles az Egyetem által előírt jelenléti és képzési dokumentációt vezetni, továbbá a hallgató által elsajátított szakmai tudást és kompetenciát az Egyetem által meghatározott formában és tartalmi elvárással írásban értékelni, g) a hallgató részéről tapasztalt mulasztás, szabálytalanság Egyetemnek való jelzése, h) a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása (pl.: hallgató bejelentése a társadalombiztosítás és egyéb szervek irányába stb.), i) az Egyetem haladéktalan tájékoztatása, amennyiben a Szakmai gyakorlóhely adataiban vagy gazdasági kamaránál történt nyilvántartását illetően bármely változás (pl.: másik kamaránál nyilvántartás, törlés stb.) következik be, j) köteles a hallgatót mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól azokra a napokra, amelyeken a vizsgakötelezettségének tesz eleget az Egyetemen, feltéve, hogy a vizsga időpontját a hallgató legalább egy héttel korábban közölte a szakmai felügyeletét és irányítását ellátó személlyel. A Szakmai gyakorlóhely – mérlegelésétől függően – a vizsganapokon túlmenően is adhat mentesítését a munkavégzési kötelezettség alól, a vizsgára való eredményes felkészülés érdekében, k) A Szakmai gyakorlóhely szakmai gyakorlati felelősének: neve: beosztása: telefonszáma: e-mail címe

Az Egyetem kötelezettségei 15. Az együttműködési megállapodásban az Egyetem által vállalt kötelezettségek teljesítéséért Külkereskedelmi kar tartozik felelősséggel, az együttműködési megállapodásban az Egyetemnek biztosított jogok a Külkereskedelmi kart illetik meg. 16. Az egyetem felelős a Hallgató teljes képzéséért és az annak részét képező szakmai gyakorlatért. Egyetem kötelezettségei a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban: a) a gyakorlati képzéshez szükséges adatokat, információkat Szakmai gyakorlóhely rendelkezésére bocsátja, b) Szakmai gyakorlóhellyel együttműködik a gyakorlati képzésben résztvevő hallgatók kiválasztásában, c) a hallgatók tanulmányi és módszertani irányítása, d) intézkedik a gyakorlati képzés során felmerülő problémák megoldásában, e) szakmai (belső) konzulenst jelöl ki, és nevét közli Szakmai gyakorlóhellyel, f) hallgató részére a mindenkori vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező juttatásokat biztosít, g) a gyakorlat vezetőjével írásban ismerteti a képzési célnak megfelelő szakmai munka Egyetemi elvárásait, h) a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a szakmai gyakorlóhely értékelése alapján értékeli a gyakorlati kompetenciákat, i) a Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése alapján a Szakmai gyakorlóhelyet az Oktatási Hivatalhoz szakmai gyakorlóhelyként bejelenti, amennyiben jelen együttműködési megállapodás megszűnik vagy a gyakorlóhely nyilvántartott adataiban változás következik be, kezdeményezi 60 napon belül a nyilvántartott adatok módosítását, j) a Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése alapján amennyiben Szakmai gyakorlóhelyet törlik az országos gazdasági kamara nyilvántartásából, Egyetem a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenti ezt a körülményt az Oktatási Hivatalhoz és kezdeményezi a Szakmai gyakorlóhely törlését a szakmai gyakorlóhelyek nyilvántartásából, k) Az Egyetem részéről a kapcsolattartó:

O l d a l 72 | 85

VIII. Mellékletek

neve: beosztása: telefonszáma: e-mail címe

A Hallgató kötelezettségei 17. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók kötelesek a Budapesti Gazdasági Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatában, valamint a tantervben előírtak betartására és teljesítésére, így különösen a gyakorlati képzésen való részvételre, az ott kapott feladatok elvégzésére. Az együttműködési megállapodás megszűnésére, felmondására vonatkozó rendelkezések 18.1. Jelen megállapodás megszűnik: a) a 11.1. pontban meghatározott idő elteltével, b) az a) pontban meghatározott idő eltelte nélkül is: ba) Felek közös megegyezésével, bb) rendkívüli felmondással, bc) ha annak tárgya megszűnik, bd) a Szakmai gyakorlóhelyet az országos gazdasági kamara törli a nyilvántartásából. 18.2. Azonnali hatályú felmondásra ad okot: a) ha valamelyik fél, a szerződésben vállalt, illetve jogszabály szerinti kötelezettségét, a másik fél írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti, b) a másik fél sérelmére súlyosan jogsértő, jelentős mértékű anyagi vagy erkölcsi károsodást okozó magatartást tanúsít, c) ha a hallgatói munkaszerződés nem tartalmazza a 14. pont d) alpontjában felsorolt jogszabályhelyek által megkívánt tartalmi elemeket, vagy azoktól a hallgató hátrányára eltér. Az azonnali hatályú felmondást írásban, indokolással ellátva kell közölni a másik féllel. Azonnali hatályú felmondás esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti igények érvényesíthetők a felmondásra okot adó másik féllel szemben. Vegyes és Záró rendelkezések 19. Felek kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást a duális képzésben résztvevő hallgató munkájának értékeléséről, így különösen is a tanulmányi előrehaladásáról, a gyakorlati ismeretekben szerzett jártasságáról és a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről. Felek tudomásul veszik, hogy a jelen pont szerint adatközléshez a hallgatótól hozzájáruló nyilatkozatot kötelesek beszerezni. 20. A Egyetem jogosult arra, hogy a gyakorlati képzést a Szakmai gyakorlóhelyen személyesen ellenőrizze. Személyes ellenőrzésre jogosult a 16. pont k) alpontjában nevezett személy, valamint a szak képzéséért felelős vezető. Az ellenőrzés időpontjáról és az ellenőrző személyről az Egyetem előzőleg elektronikus levélben és telefonon értesíti a Szakmai gyakorlóhely szakmai felelősét. 21. Felek tudomásul veszik, hogy a szakmai gyakorlat időtartama alatt a hallgatói jogviszonyból folyó jogok és kötelezettségek változatlanok. A Szakmai gyakorlóhelynél történő foglalkoztatás a hallgató tanulmányainak

O l d a l 73 | 85

VIII. Mellékletek

részét képezik, és az Nftv. rendelkezései szerint a gyakorlat sikeres és maradéktalan teljesítése a hallgató(k) záróvizsgára bocsátásának feltételét képezi. 22. Szakmai gyakorlóhely kijelenti, hogy a mindenkor hatályos jogszabályok alapján megalapított, és jogszerűen működő szervezet Szakmai gyakorlóhely teljes polgári jogi és büntetőjogi felelőssége tudatában úgy nyilatkozik, hogy rendelkezik a jelen együttműködési megállapodás aláírásához szükséges felhatalmazásokkal. 23. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak a másik félről tudomásukra jutott üzleti titok bizalmas kezelésére és megtartására. 24. Az együttműködési megállapodásban nem rendezett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Szakmai gyakorlóhely jelen együttműködési megállapodás aláírásával kijelenti, hogy a vonatkozó jogszabályok – jelen együttműködési megállapodásban megjelölt típusú képzésre vonatkozó – rendelkezéseit megismerte, és azokat magára kötelezőnek fogadja el, azok betartásáról a gyakorlat teljes időtartama alatt gondoskodik. 25. Felek a megállapodásból eredő jogvitákat békés úton, szükség esetén közvetítő bevonásával, peren kívül kísérlik meg rendezni. Ennek eredménytelensége esetére kikötik az Egyetem székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét. Felek a jelen együttműködési megállapodást annak gondos tanulmányozása és értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag írták alá.

Budapest, 2016. …………………..

………………………………………….

………………………………………….

Duális Képzési Partner

Budapesti Gazdasági Egyetem

O l d a l 74 | 85

VIII. Mellékletek

1.sz. melléklet

Titoktartási megállapodás

amely létrejött egyrészről az Budapesti Gazdasági Egyetem Székhely: Budapest, Buzogány u. 11-13. Képviseli: ……………………………. rektor Intézményi azonosítója: FI 82314

- a továbbiakban: „BGE” – másrészről pedig a

Duális Partner megnevezése - a továbbiakban együttesen: „Felek” között, az alulírott napon, és helyen, az alábbi tartalommal.

Előzmények

A Felek rögzítik, hogy a …………………………….. napján Együttműködési megállapodást (a továbbiakban: „Szerződés”) kötöttek a BGE hallgatóinak gyakorlati tapasztalatszerzése és munkaerő-piaci bekapcsolódásának segítése érdekében. A Felek rögzítik, hogy a Szerződés teljesítése során a Felek számára kölcsönösen bizalmas információk válhatnak hozzáférhetővé. Erre tekintettel a Felek az alábbi titoktartási megállapodást (a továbbiakban: „Megállapodás”) kötik: 1.

Jelen Megállapodás szempontjából bizalmas információnak (a továbbiakban: „Bizalmas Információ”) kell tekinteni minden olyan információt, adatot – így különösen, de nem kizárólagosan minden üzleti, kereskedelmi és technikai adatot, információt –, amelyet a Szerződés, illetve a Megállapodás fennállása során, a Szerződés teljesítése körében a Felek egymásnak bármilyen formában átadtak. A Felek Bizalmas Információnak tekintik a Szerződés teljesítése során a tudomásukra jutott és a másik fél szellemi alkotásának minősülő technikai megoldásokat is, és azokat is a jelen Megállapodás szerinti védelemben részesítik.

2.

A Felek megállapodnak, hogy a Bizalmas Információt fogadó fél a tevékenysége során neki átadott Bizalmas Információt kizárólag olyan célokra használhatja fel, amilyen célokra azokat átadták neki, kivéve, ha az átadó fél később, írásban ettől eltérően nem rendelkezik.

3.

A Felek megállapodnak, hogy a nekik átadott Bizalmas Információt kölcsönösen saját üzleti titkukként védik, és ennek érdekében megtesznek minden szükséges és elvárható titokvédelmi intézkedést. A Felek megállapodnak továbbá, hogy fogadó fél a neki átadott Bizalmas Információt nem adhatja át harmadik személynek, illetve nem teheti harmadik személy számára hozzáférhetővé, kivéve, ha az érintett Bizalmas Információ a.)

közismert, vagy

O l d a l 75 | 85

VIII. Mellékletek

b.)

a fogadó fél munkatársai vagy alkalmazottai, anélkül, hogy hozzáférhettek volna a Bizalmas Információkhoz, ettől függetlenül kidolgozták azokat, vagy

c.)

a Bizalmas Információ közzétételét vagy harmadik személynek történő átadását jogszabály vagy bírósági és/vagy hatósági határozat kötelezővé teszi.

4.

Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megsértését a Bizalmas Információk átadása, a Felek valamelyike által megbízott – megfelelő titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó - harmadik személynek, ideértve különösen a Felek professzionális tanácsadóit.

5.

A Szerződés teljesítése során egymásnak átadott Bizalmas Információt a Felek a fenti 3. és 4. pontban meghatározottakon túl kizárólag akkor hozhatják nyilvánosságra vagy közölhetik harmadik személlyel, ha ahhoz a másik fél előzetesen és írásban hozzájárult.

6.

A Felek megállapodnak, hogy a fentiek szerint egymás részére átadott Bizalmas Információ az átadó fél tulajdona marad.

7.

A Felek valamennyi Bizalmas Információt, vagy bizalmas információt tartalmazó dokumentumot kötelesek az átadó fél erre vonatkozó kérésére a Szerződés, illetve a jelen Megállapodás megszűnésekor visszaadni, vagy igazolható módon megsemmisíteni.

8.

Jelen megállapodás hatálya alatt a Felek semmiféle anyagi ellenszolgáltatásra nem kötelesek a nekik átadott bizalmas információk ellenében.

9.

A jelen Megállapodás az aláírás napján lép hatályban. Amennyiben a Felek valamelyike a jelen Megállapodásban foglalt titoktartási kötelezettségét megszegi, úgy a másik fél jogosult a Szerződést a kötelezettségszegő félhez intézett írásbeli nyilatkozatával, azonnali hatállyal felmondani.

10.

A jelen Megállapodás az aláírás napján lép hatályba. A jelen Megállapodásban foglalt titoktartási kötelezettség a Szerződés szerinti megbízási tevékenység befejezésétől számított 5 évig áll fenn.

11.

A jelen Megállapodásra a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

12.

A jelen megállapodásból eredő vitás kérdéseket a Felek elsősorban békés úton kísérlik meg rendezni. Jogvita esetére a felek összeghatártól függően a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz fordulnak.

A felek kijelentik, hogy jelen megállapodás tartalmát annak aláírása előtt megismerték, és megállapodásban foglalt rendelkezéseket cégszerű aláírásukkal magukra nézve mindenben kötelezőnek ismerik el.

Budapest, 2016…………………….

……………………………………… Duális Képzési Partner

……………………………………… Budapesti Gazdasági Egyetem

O l d a l 76 | 85

VIII. Mellékletek

VIII.2. Név,- és márkajelzés használati megállapodás

NYILATKOZAT NÉV ÉS MÁRKAJELZÉS HASZNÁLATÁRÓL

Alulírott

……………………………………………………………………………….

nyilatkozom,

………………………………………………………………………………………………………………….

hogy

a

vállalkozás

nevét és hivatalos logóját a Budapesti Gazdasági Egyetem ……………………….Kar a duális képzés kommunikációjában használhatja.

…………………………………….., 2016. év ……………… hó …………….. nap

…………………………………………………… aláírás

O l d a l 77 | 85

VIII. Mellékletek

VIII.3. Hallgatói munkaszerződés amely létrejött egyrészről Képviseli: Székhelye: Adószáma: Statisztikai számjele: Cégjegyzékszáma: Tel./Fax száma: Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó e-mail címe: A szakmai felelős neve: mint szakmai gyakorlatot biztosító gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) másrészről Hallgató neve Hallgató születési neve: Hallgatói azonosító száma: Anyja neve: Szül. helye: Szül. ideje: Lakcíme: TAJ száma: Adóazonosító jele: Bankszámlaszáma: Elérhetősége: mint szakmai gyakorlaton részt vevő hallgató (a továbbiakban: hallgató; a továbbiakban együtt: felek) között, alulírott helyen és időben, az alábbi feltételekkel: 1. A felek rögzítik, hogy a hallgatónak 201…... szeptember 01. napjától kezdődően hallgatói jogviszonya áll fenn a Budapesti Gazdasági Egyetemmel a ………. Kar nappali munkarendű ………………. alapképzésre. A hallgató által megszerzendő szakképzettség megnevezése: A hallgató képzési ideje: Az Intézmény adatai: Székhelye: Elérhetőségei: Tel, lev..: Intézményi azonosító száma: Törvényes képviselőjének a neve: A szakmai gyakorlat intézményi felelőse: A felek rögzítik, hogy a gazdálkodó szervezet – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 31. § (1) bekezdése és továbbá a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási

O l d a l 78 | 85

VIII. Mellékletek

képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet alapján – 201……………………………. napján együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Gazdasági Egyetemmel a ………………… Kar ………………………… alapszakon, a gyakorlatorientált (duális) képzés keretében a hallgatók számára biztosított, külső gyakorlóhelyen töltendő szakmai gyakorlat megvalósítása céljából. Az együttműködési megállapodásban a gazdálkodó szervezet és a Budapesti Gazdasági Egyetem megállapodott, hogy a gazdálkodó szervezet a 201……. szeptember 01-től 201…... január 31-ig tartó, 7 féléves időtartamú képzés során hallgatókat fogad szakmai gyakorlatra, és az ebben való részvételre a Budapesti Gazdasági Egyetem a hallgatót kijelölte. 2. A gazdálkodó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a hallgató részére az egészség- és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen a szakképzési programnak, illetőleg a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlatot biztosít. Az 1. pontban írtak és a gazdálkodó szervezet előzőek szerinti kötelezettségvállalása alapján a gazdálkodó szervezet és a hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 44. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján megállapodnak, hogy a hallgató a 201……. szeptember 01-től 201…... január 31-ig tartó képzési időszakban a jelen hallgatói munkaszerződés feltételei és rendelkezései szerint „gyakornok” munkakörben részt vesz a gazdálkodó szervezet által szervezett szakmai gyakorlaton, az alábbi feltételekkel: 2.1. A hallgató a szakmai gyakorlatot a gazdálkodó szervezet székhelyén, illetve mindenkori telephelyein köteles teljesíteni. Amennyiben ez a hallgatóra irányadó éves munkatervben foglaltakkal összhangban van, a szakmai gyakorlat időtartama alatt a hallgató előzetes hozzájárulásával és az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek viselésére vonatkozó megállapodás alapján a gazdálkodó szervezet jogosult a ……….. vállalatcsoportba tartozó más vállalathoz küldeni a hallgatót szakmai gyakorlat folytatása céljából. A hallgató gyakorlati helye (munkahely): 2.2. A gazdálkodó szervezet a hallgató számára a jelen szerződés tartamára a következő juttatásokat biztosítja: 

A gazdálkodó szervezet a teljes képzési időtartamban, hetente a mindenkor hatályos jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő díjazást fizet a hallgató számára. Nem illeti meg a díjazás a hallgatót, ha a gazdálkodó szervezetnél való megjelenési és a szakmai gyakorlatban való részvételi kötelezettsége alól bármely okból mentesül (ide nem értve az elméleti képzésen történő részvétel idejét, továbbá a vizsganapot), vagy ha igazolatlanul mulaszt.



A gazdálkodó szervezet a szakmai gyakorlat tartama alatt – a gazdálkodó szervezet által munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályok szerint – biztosítja a hallgató étkezését.



A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés időtartamára, a hallgató által elszenvedett baleseti kockázatok fedezetére felelősségbiztosítást köt és tart fenn.

2.3. A szakmai gyakorlatot a gazdálkodó szervezet szervezi meg az általa készített és a Budapesti Gazdasági Egyetemmel egyeztetett éves munkaterv alapján. A gazdálkodó szervezet folyamatosan

O l d a l 79 | 85

VIII. Mellékletek

irányítja és ellenőrzi a szakmai gyakorlatot. A gazdálkodó szervezet a hallgató számára adott feladatok elvégzéséhez, továbbá a szakdolgozat témájának kiválasztásához és elkészítéséhez konzulenst biztosít. 2.4. A hallgató a szakmai gyakorlat során – a gazdálkodó szervezet irányítása és ellenőrzése mellett foglalkoztatási naplót vezet, amely tartalmazza a szakmai tevékenységét és az egyes feladatokkal töltött gyakorlati időt. A gazdálkodó szervezet a foglalkoztatási naplóban folyamatosan értékeli a hallgató tevékenységét, és a szakmai gyakorlat végén összegző értékelést készít. A gazdálkodó szervezet a foglalkoztatási naplóban rögzített összegző értékelés útján igazolja a Budapesti gazdasági Egyetem felé a szakmai gyakorlat teljesítését. 2.5. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt a gazdálkodó szervezet számára félévente szakmai beszámolót készít, amelyben értékeli saját előre haladását és munkáját. 2.6. A szakmai gyakorlat megkezdése előtt a gazdálkodó szervezet a hallgatót munkavédelmi oktatásban részesíti, továbbá a szakmai gyakorlat tartama alatt a mindenkor hatályos munkavédelmi előírásoknak megfelelő feltétekkel biztosítja a szakmai gyakorlaton való hallgatói részvételt és a hallgató számára a mindenkor hatályos előírásoknak megfelelő munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközt biztosít. 2.7. A hallgató a szakmai gyakorlat során köteles a szakmai gyakorlatot az arra előírt követelmények alapján végezni, köteles a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítani. A hallgató köteles betartani a képzési rendet, a gazdálkodó szervezetnél mindenkor irányadó jogszabályi rendelkezéseket, biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi szabályokat, belső szabályokat, előírásokat, utasításokat, továbbá köteles végrehajtani a gazdálkodó szervezet által számára adott egyedi utasításokat. 2.8. A 230/2012. évi Korm. rendelet alapján hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során a. éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, b. a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, c. a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani, d. próbaidő nem köthető ki, a munka törvénykönyve 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. A szakmai gyakorlat tartama alatt a hallgató köteles a gyakorlati órarendje szerint a gazdálkodó szervezetnél megjelenni. A gazdálkodó szervezetnél való megjelenési és a szakmai gyakorlatban való részvételi kötelezettség hetente az általános munkarend szerint (hétfőtől péntekig, heti öt napon át, a hétközbe eső munkaszüneti napok kivételével, napi 8 óra mértékben) terheli, azzal, hogy a napi tevékenység kezdetét és végét a gazdálkodó szervezet jogosult meghatározni, és a munkaszüneti napok körüli munkarendre vonatkozó jogszabályi előírás alapján munkanap szombati napra is áthelyezhető. A napi tevékenység kezdetére és végére vonatkozó rendelkezést a gazdálkodó szervezet egyoldalúan jogosult megváltoztatni. 2.9. A hallgató a szakmai gyakorlat tartama alatt szeszesital, illetve kábító hatású anyag befolyásától mentes, a gyakorlati képzésen való részvételre képes állapotban köteles a gazdálkodó szervezetnél az előírt időben megjelenni és a szakmai gyakorlatban részt venni. A gyakorlati képzésen való

O l d a l 80 | 85

VIII. Mellékletek

részvételre képes állapot ellenőrzésére a gazdálkodó szervezet a nála irányadó szabályok szerint jogosult. A hallgató nem végezhet semmiféle tevékenységet olyan egészségi állapotban, amellyel saját, vagy más személy életét, egészségét, vagy testi épségét veszélyeztetheti, illetve amely saját cselekvési képességét korlátozza, vagy akadályozza. 2.10. A hallgató köteles a gazdálkodó szervezettel és gazdálkodó szervezet munkavállalóival együttműködni, a szakmai gyakorlat során felmerülő feladatait, tevékenységét úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. A hallgató nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit sértheti vagy veszélyeztetheti. 2.11. A hallgató mentesül a gazdálkodó szervezetnél való megjelenési és a szakmai gyakorlatban való részvételi kötelezettsége alól  a Budapesti Gazdasági Egyetem által előírt elméleti képzés ideje alatt,  a Budapesti Gazdasági Egyetem által előírt vizsganapon,  munkaszüneti napon,  azon a napon, amelyen állampolgári kötelezettségét teljesíti,  ha keresőképtelen beteg,  kötelező orvosi vizsgálat tartamára,  ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a gazdálkodó szervezetnél megjelenni,  a gazdálkodó szervezet engedélyével, amely a távol töltött idő más napon történő teljesítéséhez köthető. 2.12. A gazdálkodó szervezet a szakmai gyakorlat idejére évente 20 munkanap szabadságot biztosít a hallgató számára. 2.13. Amennyiben a hallgató bármely ok miatt a gazdálkodó szervezetnél az előírt időben megjelenni nem tud, erről az előre látható távollét esetén legalább két nappal korábban, más esetben az ok felmerülésekor haladéktalanul köteles tájékoztatni a konzulensét. A szabadság igénybevételét a hallgató köteles a konzulensével legalább két nappal korábban egyeztetni. 2.14. A hallgató a szakmai gyakorlaton való részvételéről, illetve távollétéről a gazdálkodó szervezet által előírt nyomtatványt köteles vezetni. A hallgató köteles a távollétét a gazdálkodó szervezet számára a gazdálkodó szervezetnél egyébként irányadó rend szerint igazolni. 2.15. A hallgató határidő nélkül köteles megőrizni a szakmai gyakorlatban való részvétele során, vagy azzal összefüggésben tudomására jutott, a gazdálkodó szervezetre, vagy annak tevékenységére, működésére, gazdálkodására, műszaki megoldásaira, üzleti partnereire vonatkozó adatokat, tényeket, információkat, azokat a hallgató kizárólag a gazdálkodó szervezet által engedélyezett módon, mértékben, és célból használja fel, azokat illetéktelenül harmadik személy tudomására nem hozhatja, illetve azokkal semmilyen módon nem élhet vissza. Amennyiben a hallgató az általa készítendő szakdolgozatban a gazdálkodó szervezetre, vagy annak tevékenységére, működésére, gazdálkodására, műszaki megoldásaira, üzleti partnereire vonatkozó adatokat, tényeket, információkat, vagy a szakmai gyakorlat során, azzal összefüggésben készített tervrajzot használ fel, a szakdolgozat – a felsőoktatási intézményen belüli felhasználás kivételével –, a gazdálkodó szervezet engedélyével publikálható.

O l d a l 81 | 85

VIII. Mellékletek

2.16. A hallgató által a gyakorlati képzés ideje alatt készített bármely tervrajz, dokumentáció, műszaki leírás, bármely más műszaki megoldás a gazdálkodó szervezet tulajdonát képezi és azt a gazdálkodó szervezet szabadon, minden ellenszolgáltatás nélkül bármikor jogosult felhasználni. 2.17. Amennyiben a szakmai gyakorlat során a gazdálkodó szervezetnél a hallgatót baleset éri, a balesettel kapcsolatos kivizsgálásra, bejelentésre, és nyilvántartásra vonatkozó kötelezettség a gazdálkodó szervezetet terheli. A gazdálkodó szervezet a balesettel kapcsolatos kivizsgálásba köteles bevonni a Budapesti Gazdasági Egyetemet, illetőleg annak erre kijelölt megbízottját. 2.18. A gazdálkodó szervezet jogosult egyoldalúan, azonnali hatállyal megszüntetni a jelen szerződést, amennyiben a hallgató a szakmai gyakorlatban való részvételére irányadó, jelen szerződésben megállapított szabályokat megszegi, vagy ha a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy ha a gazdálkodó szervezetnek vagy harmadik személynek a szakmai gyakorlatban való részvételével kapcsolatban kár okoz. A gazdálkodó szervezet jogosult a jelen szerződést felmondással megszüntetni, amennyiben a gazdálkodó szervezet és a Budapesti Gazdasági Egyetem által megkötött, a szakmai gyakorlat megvalósítására vonatkozó együttműködési megállapodás megszüntetésre kerül. A gazdálkodó szervezet jogosult a jelen szerződést felmondással megszünteti, amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel vagy megszűnik, továbbá ha a hallgató a hagyományos képzési rendszerű alapszakra tér át. 2.19. A Felek tudomásul veszik, hogy a hallgatói munkaszerződésre az Nftv. eltérő rendelkezése hiányában, a jelen szerződésben nem érintett egyéb kérdésekre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal együtt, hogy a Felek rögzítik, a jelen szerződéssel közöttük nem jön létre az Mt. szerinti munkaviszony. 3. A felek megállapodnak, hogy jelen szerződés alapján a gazdálkodó szervezetnek nem áll fenn arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a szakmai gyakorlat befejezését, illetőleg a diploma megszerzését követően a hallgatót munkaviszony keretében foglalkoztassa, illetve számára munkaszerződés megkötésére ajánlatot tegyen. Ezzel egyezően, a hallgatót nem terheli semmiféle olyan kötelezettség, hogy a szakmai gyakorlat befejezését, illetőleg a diploma megszerzését követően a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyt létesítsen. 4. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Ftv., az Nftv., az Mt. és a Ptk., továbbá a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet rendelkezései az irányadóak.

Kelt, 2016……………………………….. ………………………… Gazdálkodó szervezet

………………………. Hallgató

O l d a l 82 | 85

VIII. Mellékletek

VIII.4. A Duális Képzés időrendje

O l d a l 83 | 85

VIII. Mellékletek

VIII.5. Vizsgajelenlét igazolás Igazolás

A Budapesti Gazdasági Egyetem ……………………………..Kara igazolja, hogy az alábbiakban megnevezett Duális Képzésben részt vevő hallgató, az alábbi napon és időtartamban, a megjelölt tantárgyhoz tartozó írásbeli, illetve szóbeli vizsgán megjelent: Név: Tantárgy: Vizsga ideje (év, hónap, nap): Vizsga időtartama: Vizsgáztató:

A jelen igazolás a vizsgázó hallgató munkaadójának kérésére és részére került kiállításra. Kelt, ….

……………………………….. vizsgáztató (neve, beosztása)

O l d a l 84 | 85

IX. Hatálybalépés

IX. Hatálybalépés A jelen okirat a Duális Képzés Partnerszervezeti Fehérkönyvének 2. verziója. A jelen okirat, az abban foglalt módosításokkal 2016…….-án lép hatályba.

A Partnerszervezeti Fehérkönyv szabályainak érvényességét a Budapesti Gazdasági Egyetem vonatkozó Szenátusi döntése állapította meg.

O l d a l 85 | 85

HALLGATÓI FEHÉR KÖNYV

Recommend Documents