ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
9. számú melléklet a
ZMNE számhoz . számú példány
HALLGATÓI BALESET-MEGELŐZÉSI SZABÁLYZAT
- 2011 -
2
A HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELŐÍRÁSOK
ÉS
A
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (továbbiakban: Egyetem) a Hallgatói Baleset-megelőzési Szabályzat (a továbbiakban: HBSZ) az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, az 5/1999. HK 5.) intézkedés, a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, valamint az 1996. évi XLV. törvény a katonai és rendvédelmi egyetemek vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló előírásainak (továbbiakban: hatályos jogszabályok), alapulvételével került összeállításra. Értelmező rendelkezések 1. § (1)
Állományilletékes parancsnok: a hallgatói állomány tekintetében a rektor.
(2)
Hallgató: a katonai és rendvédelmi Egyetemek vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló az 1996. évi XLV. törvény előírásainak megfelelő állományú személy
(3)
Megelőzés: az Egyetem által megtett vagy tervezett intézkedések az oktatási tevékenység bármely fázisában, amelynek célja az elméleti és gyakorlati foglalkozással összefüggő kockázatok megelőzése, vagy csökkentése.
(4)
Biztonságtechnika: azoknak a szervezési és műszaki intézkedéseknek, eszközöknek a rendszere, melyek megakadályozzák a veszélyek és ártalmak kialakulását, létrejöttét, illetve a veszélyes és ártalmas foglalkozási tényezők hatását a tevékenységet végzőkre, valamint a tevékenység hatókörébe kerülőkre.
(5)
Karbantartás: minden olyan tevékenység, amely a munka és technikai eszközök, a munkahelyek biztonságos használatához, megbízhatóságának helyreállításához illetőleg fenntartásához szükséges.
(6)
Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak, ideértve az oktatási, gyógyászati illetve a békében is alkalmazott (hadi) technikai eszközöket is, az egyéni védőeszközök kivételével.
(7)
Haditechnikai eszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett, gyártott, beszerzett eszköz, valamint ehhez az eszközhöz kapcsolódó alkatrész, kiképzési és oktatási eszköz, ellenőrző, karbantartó és javító eszköz.
(8)
Veszélyes haditechnikai eszköz: olyan haditechnikai eszköz, amely használatakor az állomány egészsége, testi épsége – megfelelő védelem hiányában – súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.
3
(9)
Egyéni védőeszköz: minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy hordja, az egészségét valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.
(10)
Katonai védőeszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett és gyártott – a veszélyforrás kiküszöbölésére vagy a veszélyforrás hatásának csökkentésére szolgáló – védő funkciójú eszköz.
(11)
Képernyős eszköz: számjegy, betű, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól.
(12)
Képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, embergép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.
(13)
Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a tevékenységet végzők egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.
(14)
Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képezhet.
(15)
Veszélyforrás: A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt, vagy ártalmat jelenthet.
(16)
Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Általános rendelkezések 2. §
(1)
Az Egyetem illetékes vezetői a hatályos jogszabályok szerint kötelezettek a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és bekövetkezett balesetek esetén a követendő előírások maradéktalan betartására.
(2)
Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka, feladatvégzés alapvető szabályaival. Ennek formái: az Egyetem távoktatási rendszerében elérhető oktatási anyag, kötelező elsajátítása, illetve az arra jogosultak által tartott szóbeli oktatás.
(3)
A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit. Szakmai képzést az tarthat, aki az Egyetem
4
távoktatási rendszerében elérhető oktatási anyag, kötelező elsajátítása alapján sikeres tesztvizsgát tett. (4)
Az Egyetemnek gondoskodnia kell a képzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a hallgatói balesetek megelőzése érdekében az azokat előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítéséről.
(5)
Az Egyetem az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején.
(6)
Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mind azon jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.
(7) A képzés, gyakorlati felkészítés során az oktató biztosítja a hallgatók életének és testi épségének megóvása érdekében a balesetvédelmi rendszabályok betartását és betartatását. Ezen kötelezettségének megsértése esetén fegyelmi eljárásnak is helye van. (8)
A képzés, gyakorlati felkészítés ideje alatt – amennyiben a tevékenység ezt szükségessé teszi – a hallgatót minőségtanúsítással rendelkező egyéni védőeszközzel el kell látni.
(9)
A hallgató köteles káros szenvedély hatásától mentes, kipihent állapotban megjelenni a tanórákon, gyakorlati képzések helyszínén; a. köteles a baleset-megelőzési oktatásokon részt venni, az ott hallottakat elsajátítani; b. köteles óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott technikai, haditechnikai eszközöket, felszerelési tárgyakat és egyéni védőeszközöket; c. ha úgy ítéli meg, hogy a használatában lévő egyéni védőeszköz rendeltetésének nem tesz eleget, vagy meghibásodott, azt azonnal köteles jelenteni a foglalkozás vezetőjének, tevékenységét csak az egyéni védőeszköz cseréjét követően folytathatja; d. gyakorlati képzések során köteles ügyelni, hogy saját maga és környezetében lévők egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse; e. köteles tiszteletben tartani társai emberi méltóságához fűződő jogait, szükség (baleset) esetén segítséget nyújtani; f. köteles a munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni a rend, tisztaság megtartásáról, a keletkező szennyezőanyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák; g. speciális oktatási területeken (pl.: vegyi labor, villamos labor, stb.) a foglalkozások megkezdése előtt balesetmegelőző tájékoztatót (oktatást) kell tartani. Az oktatáson való részvételt az erre a célra
5
rendszeresített és a helyszínen tárolt nyilvántartásban a hallgatók aláírásukkal igazolják. A baleset-megelőzési oktatáson a részvétel minden hallgató számára kötelező! Baleseti típusok 3. § Az Egyetem jellegéből adódó, jellemzően előforduló balesetek, és ezek megelőzésére teendő intézkedések: (1)
Technikai kiképzéssel, gyakorlati oktatással kapcsolatos, valamint rendkívüli feladat végrehajtása közben jellemző balesetek: a. harcjárművek, haditechnikai eszközök használata, kezelése, karbantartása közben bekövetkezett balesetek; b. szerszám, gép, használatával, anyagmozgatás közben bekövetkezett balesetek; c. terepen, gyakorlópályán, lőtéren bekövetkezett balesetek. A balesetek megelőzése érdekében szükséges a megfelelő szakmai ismeret, a körültekintő magatartás, a berendezések, eszközök kezelési és karbantartási utasításaiban foglaltak szigorú betartása, a foglalkozást vezető oktató utasításainak maradéktalan végrehajtása, a biztonsági berendezések hatékony működőképessége, az egyéni védőeszközök rendeltetés szerinti használata, a baleset-megelőzési oktatáson való részvétel, az ott szerzett ismeretek alkalmazása.
(2)
Tantermi foglalkozással kapcsolatos balesetek: a. beltéri tárgyak, bútorok, nyílászárók járófelületek által okozott sérülések; b. hirtelen mozgás, helyváltoztatás, másik személlyel való ütődés, ütközés; c. elektromos eszközök, berendezések használata, működtetése közben bekövetkezett sérüléssel, illetve áramütéssel járó balesetek. Figyelmes, körültekintő magatartás, koordinált mozgás, berendezési tárgyak látható hibáinak felismerése, szemléltető illetve használati technikai eszközök műszaki állapotában bekövetkezett esetleges rendellenességek felismerése, hatékony beavatkozás, pl.: feszültségmentesítés.
(3)
Tanrend szerinti sportfoglalkozáskor keletkező balesetek: a. tornateremben, uszodában, szabadtéri sportpályákon előforduló balesetek; b. sportszerek, tornaeszközök használata közben keletkezett sérülések; c. labdajátékok következtében létrejött sérülések.
6
A sportszerek, tornaeszközök meghibásodásából, nem rendeltetésszerű használatának következtében komoly sérülések keletkezhetnek. Szükséges a tornaszerek, tornaeszközök érvényes minőségtanúsítási dokumentumainak megléte, a kellően kipihent fizikai és szellemi állapot, körültekintő, fegyelmezett magatartás, a testnevelő oktató utasításainak maradéktalan betartása, szabadtéri foglalkozás esetén a mindenkori időjárási viszonyoknak megfelelő öltözet. (4)
Közlekedési balesetek: a. elbotlás, elesés, elcsúszás, járműről való leesés, járművel való ütközésből eredő balesetek, sérülések. A közúti közlekedés (gyalogos, jármű) szabályainak maradéktalan betartása, tömegközlekedési eszközök igénybevételére vonatkozó szabályok betartása, körültekintő fokozottan fegyelmezett magatartás. Egyetemen illetve épületen belüli gyalogos közlekedés alkalmával mindig a gyalogosforgalomra létesített, illetve kijelölt útszakasz, útvonal igénybevétele. Fagyos téli időszakban a csúszás-mentesítésre történő figyelemfelhívás.
(5)
Napi életszerű tevékenység során előforduló balesetek: a. szabadidős játék, sportfoglalkozás; b. étkezés, tisztálkodás, az egyetem által biztosított egyéb szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos baleseti események, szúrt, vágott, forrázásos, égési, áramütéses sérülések, c. verekedés, alkoholos, kábítószeres állapot alkalmával bekövetkezett sérülések. A balesetek hatékony megelőzése érdekében szükséges a mindenkori szabályoknak és józan emberi viselkedésformáknak megfelelő magatartás, az egymásra és a környezetre, szálláshelyre történő odafigyelés, használati tárgyak eszközök rendeltetésszerű használata, fürdő, zuhanyozó helyiségekben forrázás, elcsúszás veszélyek kiküszöbölése, kellő óvatosság a villamos üzemű hő termelő, sugárzó berendezések kezelésére, használatára, működtetésére vonatkozóan, tűzbiztonsági előírások maradéktalan betartása, alkohol és kábítószer mindenkori mellőzése. Az egészséget károsító anyagok élvezetére vonatkozó rendelkezések 4. § Kábítószer hatása alatti állapot, illetve kábítószer fogyasztásának vagy tartásának ellenőrzése
(1)
A kábítószernek minősülő anyag kimutatására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: szűrővizsgálat) – az ösztöndíjas és a kettős jogállású hallgatók részére – elrendelheti: a tanintézet vezetője, távollétében a rektorhelyettes, a főtitkár, a kar dékánja.
7
(2)
A kábítószer hatása alatti állapotból eredő balesetek és egyéb súlyos következmények megelőzése érdekében az érintett hallgatói csoport személyi állományába tartozók közül véletlenszerű mintavétellel, tanévente egy alkalommal a csoport létszámához viszonyítottan annyi főnél kell szűrővizsgálatot elrendelni, hogy az a kábítószer hatása alatti állapotban a tanulmányi foglalkozásokon (előadásokon) történő megjelenéstől az állományt visszatartsa.
(3)
A kábítószernek minősülő anyag tartásának gyanúja esetén – a szükséges személyi körben és területen – minden esetben, megelőzés céljából pedig – esetileg kijelölt személyi körben, illetve területen – tanévente legalább egy alkalommal kell ellenőrzést tartani.
(4)
A szűrővizsgálat vizeletminta-vételből és a minta gyorsteszt alkalmazásával történő vizsgálatból áll. A vizsgálat pozitív eredménye esetén el kell végezni a minta szakintézeti laboratóriumi ellenőrző vizsgálatát.
(5)
Ha az érintett személy a szűrővizsgálatnak önként nem veti alá magát, vagy a gyorsteszt pozitív eredményt mutat, ezt jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell. A jegyzőkönyv erre vonatkozó részét mind az érintett személynek, mind a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szakszemélyzetnek, továbbá a jogi és a tanulmányi vezetőnek alá kell írni. Amennyiben a szűrővizsgálattal érintett személy a biológiai minta szolgáltatásának megtagadására vonatkozó jegyzőkönyvi rész aláírását is megtagadja, nyilatkozatát a jegyzőkönyvben szintén rögzíteni kell.
(6)
Amennyiben az ellenőrzés során talált gyanús anyagról nem állapítható meg, hogy az kétséget kizáróan kábítószer, illetve kábítószert tartalmaz, az anyagot további vizsgálatra a BM ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetbe kell megküldeni.
(7)
Kábítószer-függőség megállapítása esetén további intézkedésre a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni. 5. § A kábító hatású szerek fogyasztásának alapos gyanújelei
(1)
A gyanújelek észleléséről minden hallgató köteles közvetlen elöljáróját, illetve tancsoportvezetőjét tájékoztatni.
(2)
Az alapos gyanújel lehet pszichés, fizikai, magatartásbeli változás és használati tárgyakban megmutatkozó.
(3)
Pszichés gyanújelek: a. ingerlékenység, belső nyugtalanság, feszültség; b. pesszimista hangulat, reménytelenség, kedvetlenség, közömbösség, depresszió;
8
c. ok nélküli hangulatváltások: örömkitörések, torzult nevetés, bőbeszédűség, meglepően nagy közlékenység; d. összefüggéstelen, csapongó beszéd; e. ingerlékenység, zaklatottság, túlérzékenység; f. figyelem és koncentrációképesség zavara; g. feledékenység, figyelmetlenség, megbízhatatlanság, felelőtlenség; h. indokolatlan, hirtelen fáradság, gyors kimerülés, a teljesítőképesség indokolatlan és gyakori változása; i. alvászavarok, aluszékonyság vagy álmatlanság; j. térbeli és időbeli tájékozódás zavara; k. hallucinációk; l. indokolatlan és rohamszerűen jelentkező félelemérzés; m. üldöztetési téveszme; n. öngyilkossági késztetések. (4)
Fizikális gyanújelek: a. ismeretlen eredetű tűszúrások, elsősorban a karokon, a combok belső felületén, a bokák környékén, a nyakon, a halántékon, elfekélyesedett, gennyes sebek az elfertőződött szúrások helyén; b. beesett arc, kimélyültebb szemgödör; c. a pupillák szűkebbek, tűszerűen összehúzódtak, vagy tágabbak, mint általában. A szemek környéke duzzadt, a szem vörös, gyulladt; d. a bőr – különösen az arc bőre – hamuszürke vagy sápadt, esetleg kékesen elszíneződött; e. folyamatos szájszárazság; f. orrfolyás, könnyezés, nyáladzás, kisebesedett orrkörnyék; g. étvágytalanság, gyakori hányinger, hányás, hasmenés, erőteljes fogyás; h. túlzott érzékenység a külső – zaj, fény, hang, fájdalom – ingerekkel szemben; i. légzési nehézségek; j. a testhőmérséklet drasztikus ingadozása, hőhullámok; k. szívpanaszok, a vérnyomás és pulzus szélsőséges változása; l. hirtelen erősen romló fogazat; m. csillapíthatatlan mozgáskényszer, erős izzadás, rendkívüli szomjúság; n. remegő kezek, koordinálatlan mozgás, járás.
(5)
Magatartásbeli gyanújelek: a. b. c. d. e. f. g.
(6)
hirtelen, indokolatlan teljesítményromlás; társas kapcsolatok lazulása, majd megszűnése; érdeklődés beszűkülése; indokolatlan zárkózottság; korábbi szokások és életmód hirtelen, indokolatlan megváltozása; elhanyagolt, ápolatlan test, szennyezett ruházat; egyre gyakoribb és megmagyarázhatatlan pénzszűke.
Használati tárgyakban megmutatkozó gyanújelek:
9
a. alumínium fóliába csomagolt kis csomagocskák, kisméretű plasztik tasakok; b. különböző nyomott figurákkal ellátott fehér, vagy színes tabletták; c. színes ábrákkal díszített, postai bélyegtől kisebb méretű bélyegek; d. ismeretlen eredetű gyógyszerek, kapszulák, porok; e. cigarettapapír, kézi cigarettatöltő szerkezet; f. kézzel sodort cigaretták, melyek végeit sodrással zárták le; g. zöld vagy barna színű ismeretlen eredetű növényi törmelék, magvak; h. kendernövény palántaként vagy dísznövényként nevelése, termesztése; i. különböző, szokatlan alakú pipák; j. szokatlan, égő gyomnövények szagára emlékeztető szag; k. kifacsart citromok, citromlés flakonok; l. egyszer használatos tűk, fecskendők, bármilyen primitív injekciózásra utaló tárgy; m. olyan kanál, amelynek alján látszik, hogy gyakran tartják tűz, nyílt láng fölé (kormos szennyeződés); n. kisméretű üveglap, zsebtükör, borotvapenge, csőszerűen összesodort bankjegy, kis fém szívócsövek; o. kicsiny levélmérleg, kis díszes szelencék, ismeretlen porral, gyurmaszerű sötét színű anyaggal; p. üres, vagy kitöltött orvosi vények. 6. § Alkoholos befolyásoltság esetén történő eljárás (1)
Az alkoholos, illetve posztalkoholos állapotból eredő balesetek megelőzésére, az alkoholfogyasztás tilalmára vonatkozó jogszabályok érvényre juttatása érdekében hatékony eljárást szükséges foganatosítani.
(2)
A hallgatói állomány a biztonságos feladatvégzésre alkalmas állapotban történő kötelezettségéből eredően tanórai foglalkozás idején nem lehet alkoholtól befolyásolt állapotban.
(3)
Alkoholos állapotú az a személy, akinek a vérében az alkoholszint a 0,5 ezreléket, harc- és gépjárművezető, illetve - vezetés esetén a 0 ezreléket meghaladja.
(4)
Az ellenőrzést minden alkalommal el kell végezni azon személyek esetében, akiknél a foglalkozásuk megkezdésekor alkoholos vagy posztalkoholos befolyásoltság gyanúja áll fenn, továbbá minden 8 napon túl gyógyuló, illetve súlyos baleset bekövetkezését követően.
(5)
Az alkoholos állapot ellenőrzését elsősorban alkoholszondás vagy szükség szerint véralkoholos vizsgálati módszerrel kell elvégezni. Ha az alkoholszondás ellenőrzés eredményét az ellenőrzött személy (hallgató) vitatja, annak felülvizsgálata érdekében – kérelmére – véralkohol-vizsgálatot kell végezni.
(6)
10
Az alkoholos, illetve posztalkoholos állapot ellenőrzését két tanú jelenlétében kell elvégezni úgy, hogy az ellenőrzés módja ne sértse az ellenőrzött személy (hallgató) emberi méltóságát. Az ellenőrzést, ha a végzett tevékenység körülményeiből más nem következik, az egyetem bármelyik helyiségében el lehet végezni. Az ellenőrzés során a vizsgálati helyiségben az ellenőrzés alá vont személyen, az ellenőrzőn és a tanúkon, illetve az elrendelőn, az Egészségbiztosító Osztály, vagy az egészségügyi szolgálat tagjain kívül más személy nem tartózkodhat. Az ellenőrzésben közreműködő személyek az ellenőrzés alá vont személy kilétéről, valamint az ellenőrzés eredményéről illetéktelen személyeknek nem szolgáltathatnak ki semmilyen adatot. Levelező szakos polgári hallgatók esetében törekedni kell arra, hogy az ellenőrző személy és a tanúk lehetőség szerint közalkalmazotti állományból kerüljenek kijelölésre. Kettős jogállású és nappali honvéd tisztjelölt hallgatót csak hivatásos állományú katona ellenőrizhet.
(7)
A vizsgálat lefolytatását megtagadót az aznapi tevékenység szempontjából alkohol hatása alatt állóként kell kezelni, ezért terhükre a hatályos egyetemi szabályzókban és egyéb jogszabályokban foglalt eljárásokat és joghátrányokat kell alkalmazni. Továbbá az esetlegesen bekövetkezett baleseti kárigények elbírálása esetén a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a vizsgált személy a baleset bekövetkeztekor alkoholos állapotának ellenőrzését megtagadta.
(8)
Ha a vizsgálat az alkoholos állapot tényét kizárja, a vizsgált személlyel szemben hátrányos jogkövetkezményekkel járó intézkedés – ideértve a véralkohol-vizsgálat költségeinek megtérítését is – nem alkalmazható.
(9)
Az alkoholos állapot ellenőrzését az alábbi személyek rendelhetik el: a. a rektor, távollétében a rektorhelyettes, főtitkár, b. kar dékánja, távollétükben a helyettesei, c. oktatási időn túl, bentlakás esetében szabadidős alkalmával a mindenkori objektumügyeletes.
(10)
tevékenység
Ha az ellenőrzés, illetve a vizsgálat során megállapítást nyert az ellenőrzött alkoholos állapota, továbbá azzal összefüggésben más személy felelőssége is, cselekményüket a hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. 7. § A dohányzással kapcsolatos intézkedések
(1)
Dohányozni az Egyetem egész területén (valamennyi telephelyen) csak az arra kijelölt helyen lehet. Egyéb helyeken a dohányzás tilos.
(2)
Olyan helyeken, területeken, ahol egyébként a dohányzás nem tiltott, a dohányosoknak tekintettel kell lenniük a nemdohányzókra.
11
Balesetek bejelentése, kivizsgálása és minősítése 8. § (1)
A hallgatói állomány minden balesetét a hatályos jogszabályok szerint be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. 9. § A baleset bejelentése
(1)
A sérült, vagy a balesetet észlelő személy haladéktalanul köteles bejelenteni a balesetet a szervezett tevékenységet irányító személynek, (előadó, oktató, foglalkozást vezető), egyúttal tájékoztatni a még esetlegesen fennálló veszélyeztetésről. A sérült haladéktalanul jelentkezzen a ZMNE egészségügyi alapellátását végző orvosánál, majd minden orvosi ellátás után mutassa be ellátása dokumentumait.
(2)
A tevékenységet irányító személy intézkedik a fennálló veszély azonnali megszüntetéséről, a sérült mentéséről, elsősegélyben részesítéséről és további ellátásáról, súlyos balesetnél a baleseti helyszín biztosításáról.
(3)
A tevékenységet irányító személy jelentést követelje meg a sérülttől a baleset leírását, azt egyetértése esetén szignálja, majd a sérült közreműködésével juttassa munkavédelmi főelőadónak az SzMvSz-.ben meghatározottak szerint.
(4)
A balesettel kapcsolatos adatokat a munkavédelmi főelőadónak rögzíteni kell az SzMvSz-ben meghatározott szervezeti egységenként rendszeresített Baleseti Naplóban.
(5)
A ZMNE egészségügyi alapellátását végző orvosa által vezetett ambuláns naplóban a baleseti sérülésekre vonatkozó bejegyzéseket megkülönböztető jelzéssel (B betű) kell ellátni. A bejegyzett balesetekről a munkavédelmi főelőadó és a ZMNE egészségügyi alapellátását végző orvosa hetente egyeztesse az adatokat.
(6)
Az 1-3, illetve 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó baleset kivizsgálását követően az állományilletékes parancsnok a Baleseti jegyzőkönyv 2. sz példányát köteles megküldeni a HM Hatósági Hivatal (a továbbiakban: HM HH) részére.
(7)
Az Egyetemen kijelölt ügyeleti szolgálat, a rendelkezésére álló adatok közlésével azonnal jelenti a HM HH Baleseti Készenléti Szolgálatának az Mvt. 87. § 3. pontjában meghatározottak szerinti súlyos, valamint a kettőnél több személy sérülését okozó, továbbá lövés és robbanás okozta balesetet. Telefon: 06 30 383-6525.
Záró rendelkezések
12
10. § (1)
A jelen szabályzatot a Szenátus a 2011. augusztus 24-i ülésén fogadta el. A szabályzat 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
Budapest, 2011. augusztus
-n
Prof. dr. Padányi József mk ezredes mb. rektor
Készült: 1 eredeti példányban Egy példány: 12 lap Ügyintéző (tel.): dr. Karap Géza (29-034) Kapja: Irattár Sokszorosítva: 9 példányban Egy példány 12 lap Kapják: 1. sz. soksz. pld.: rektor 2. sz. soksz. pld.: főtitkár 3. sz. soksz. pld.: katonai főigazgató 4. sz. soksz. pld.: ORH 5. sz. soksz. pld.: TRH 6. sz. soksz. pld.: SIRH 7. sz. soksz. pld.: BJHMK dékán 8. sz. soksz. pld.: KLHTK dékán 9. sz. soksz. pld.: gazdasági igazgató
