hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek,

www.sahy.sk

Ipolyság

Honti Lapok XXII. évf.

2013. március

3. szám

Tekints fel Jézusra! És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie. Hogy aki hisz ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János evangéliuma 3,14-15) Kedves olvasó! guk már rég nem istentisztelet volt. A törIsten igéje, habár régen íródott, mégis a vény védelme érdekében parancsokkal és ma emberének is üzen. Olyan titok rejtőzik törvényekkel vették körbe a törvényt. Jézus benne, amiben erő és hatalom rejlik. A fel- korára a zsidó „törvényvallás” 284 paranszínes olvasónak csak egy könyv bölcs csot és 365 tilalmat írt elő. Mondom, látszómondásokkal, néhol véres háborúkkal, tör- lag jobb a helyzet, de csak látszólag. Hisz ténésekkel, de akinek megnyílik a titok, lelkük olyannyira át volt itatva az ősi kígyó azoknak élet, erő, hatalom; békesség, böl- mérgével (v.ö. Jel. 12,9), hogy Isten fiát csesség és szeretet forrásává válik. sem ismerték fel. Inkább az Isten fiát Vegyük most szemügyre János evangé- vesztették el, csak a tradíció sértetlen maliumának fentebb idézett két versét. Három radjon. Mi ez, ha nem az Isten elleni legkorba szeretném elkalauzolni az olvasót. durvább lázadás? Sokan tragédiának vélik Mózes korába, Jézus korába és a jelenbe. a nagypénteki eseményeket, Jézus keresztA rézkígyó történetét a Mózes 4., avagy re feszítését. Jézus teljesen másképp látja a a számok könyvének 21. fejezetében olvas- dolgot. Már életében megmondta: „És amihatjuk. Fellázadt a nép külsőleg nézve Mó- képpen felemelte Mózes a kígyót a puszzes ellen, de lényegében Isten terve ellen. tában, akképpen kell az ember Fiának (JéMivel Istennel nem volt kapcsolatuk, így zusnak) felemeltetnie. Hogy aki hisz őbenIsten emberéhez mentek, és ellene dühös- ne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. ködtek. Ekkor mérges kígyók lepték el a tá- Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő bort, és marásuktól sokan meghaltak. Ez egyszülött Fiát (Jézust) adta, hogy aki hisz bűnbánatra indította a népet: Mózeshez ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete mentek, hogy imádkozzon értük az Úrhoz, legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő hogy távolítsa el róluk a kígyókat. Mózes Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, imádkozott, az Úr pedig azt mondta neki, hanem hogy megtartassék a világ általa.” hogy csináljon egy rézkígyót, azt tűzze rá (Jn 3,14-17) egy póznára. Mindenki, akit megmart a Jézus feltámadt, s azóta nagyon sok idő kígyó, életben marad, ha föltekint arra. Mó- eltelt. Mi a helyzet a mai világunkban? Vazes tehát elkészítette a rézkígyót, fölfűzte jon nem hasonlít egy kicsit ahhoz, amit Pál egy póznára. Ha azután valakit megmart a ír az ifjú Timóteusnak? „Azt pedig tudd kígyó – aminek mérge továbbra is halálos meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők volt –, föltekintett a rézkígyóra, és életben jönnek. Az emberek ugyanis önzők, pénzmaradt. Így szabadította meg Isten Izrael sóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istennépét a pusztulástól. káromlók, szüleikkel szemben engedetleJézus korában, azt mondhatnánk, hogy nek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetvalamennyivel jobb volt a helyzet, hisz volt lenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértemplom, folytak a szertartások. Voltak téktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, írástudók, akik ismerték az írásokat, tehát árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik Mózes törvényeit, a próféták írásait és a inkább az élvezeteket szeretik, mint az Isbölcsességirodalmat is. Ott voltak a fari- tent. Az ilyenek a kegyesség látszatát megzeusok is, akik mindenkinél jobban és szigo- őrzik ugyan, de annak az erejét megtagadrúbban be akarták tartani az írás szavait. ják.” (Timóteus 3,1-5) Vagy nem igaz-e az, Megvolt a papi hierarchia és mindenki vé- amit Jézus mond tanítványainak, miután az gezte a maga dolgát. Csakhogy vallásossá- utolsó idők eseményeiről szól: „Mivel pe-

Kellemes húsvéti ünnepeket kíván Lőwy János mérnök, Ipolyság város polgármestere.

Ára: 0,40 €

A TARTALOMBÓL Nem tárgyalták a költségvetést Vers- és prózamondó verseny Húsz év távlatából... A százéves ipolysági gimnázium... ...az Ipoly–Hont Polgári Társulás Kaktus Music Bár és Hontsound

2. old. 7. old. 10. old. 11. old. 12. old. 16. old

dig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül.” (Máté 24,12) Úgy hiszem, sok igazság van benne. Az ősi kígyó mérge néha frusztrálttá, boldogtalanná teszi az embert, ha pedig az ember keserű és boldogtalan, sokszor teljes erővel azon van, hogy maga körül mindenki mást is azzá tegyen. Keserűségét kiönti az egész világra, mégis boldogtalan marad. Máskor meg elkábítja és különböző élvezetek fogságába hajtja. A cél pedig ugyanaz: az elterelés. Az ember vagy lázadjon az Isten ellen, vagy mellőzze. Viszont így bennünk marad az ősi kígyó mérge, és az örök kárhozat vár ránk. Egyetlen esélyünk van az üdvösségre, az pedig az, ha feltekintünk Jézusra, a hit fejedelmére és bevégzőjére. Őáltala kaphatunk egy új életet, amiben semmissé válik bensőnkben az ősi kígyó mérge. Szívem vágya, hogy minél többen tekintsenek fel a megmenekülés egyetlen forrására: Jézusra. Ezzel a bizalommal kívánok minden kedves olvasónak az Ő szabadításában megélt húsvéti ünnepeket. Izsmán Jónás református lelkész

Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a városi képviselő-testület a városi hivatal és a Honti Lapok szerkesztősége.

2013. március

2

Honti Lapok

A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT

Nem tárgyalták a 2013-as költégvetést Az ipolysági képviselő-testület 28. ülésére, melyet Lőwy János mérnök, polgármester vezetett, 2013. február 27-én került sor. Az ülésen minden képviselő jelen volt. Közvetlenül a megnyitó után, még a napirend jóváhagyása előtt, a polgármester bejelentette, hogy visszavonja a 2013–2015-ös évre előterjesztett költségvetési tervezetet. Az indok: az utóbbi 2-3 napban a képviselők részéről olyan elképzelések, megnyilatkozások, javaslatok, illetve követelmények hangzottak el, melyek eddig semmilyen formában nem merültek fel. Így sem a városvezetéssel nem kerültek megtárgyalásra, sem az egyes bizottságok nem tárgyalták őket, hanem a most előterjesztett tervezetet javasolták elfogadásra. A polgármester visszavonásra tett javaslatát 7 képviselő támogatta, ketten tartózkodtak a szavazástól, hárman pedig ellene szavaztak. Megegyeztek, hogy március 11-én rendkívüli ülésen tárgyalják majd a költségvetési tervezetet. Az esedékes testületi határozatok teljesítésének ellenőrzésekor kiderült, hogy a múlt ülésen felmerült lakásépítési javaslat a tervezett magas költségek (bérleti díj és hitel) miatt – a lefolytatott közvélemény-kutatás alapján – a lakók számára nem elfogadható. Ennek alapján a képviselők egyöntetűen elvetették a javaslatot. Az interpellációban négy képviselő tett megjegyzést a következő témákban: a magas növésű fák metszése, illetve ritkítása; képeslapok hiánya a buszmegállói újságosban, a gyalogátkelők minél előbbi újrafestése. A

polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy végre döntés született a Sóderos felett vezető magasfeszültségű távvezeték földbe helyezéséről (kb. 300 ezer eurós költséggel). A következő előterjesztéseket a képviselők egyhangúlag, szinte megjegyzések és hozzászólások nélkül hagyták jóvá, illetve vették tudomásul: elsősök beíratása a régióban, a Műszaki Szolgáltatások Üzeme alapító okiratának módosítása, a dialízis épületének bérbeadása a Nephro kft. számára. Viszont a tervezett beruházási hitel megtárgyalását, illetve jóváhagyását – képviselői javaslatra – elnapolták a március 11-i rendkívüli ülésre. Mivel Danis László mérnök lemondott energo-bytosi felügyelőtanácsi tagságáról, helyére egyhangú határozattal Hudec Pál mérnököt választotta a testület. Az utolsó napirendi pont tárgyalásakor megtudtuk, hogy a T–18 városi tornaterem javítása, illetve nagytatarozása nem kifizetődő (s nem akadt egyetlen cég sem, amely ezt vállalta volna), a képviselők megbízták a polgármestert egy új sportcsarnok felépítése műszaki-gazdasági lehetőségének keresésére. Az általános vitában a hivatalvezető felkérte a jelenlévőket, hogy a különféle információkat, adatokat, kimutatásokat stb. (a 211/2000 számú, az információk szabad áramlásáról szóló törvény értelmében is) a város vezetőin keresztül, ne közvetlenül a hivatal alkalmazottaitól kérjék. A 65 perces ülés polgármesteri zárszóval végződött. -š-

Az ingatlanadó befizetését érintő változások A kirótt ingatlanadó egész összegét az adózó a határozat hatályba lépését követően 15 napon belül köteles kifizetni. A fizetési határidő egyedi meghosszabbításáról, a határidőn túli befizetés utáni bírság elengedéséről szóló határozat, a fizetési haladékot vagy a részletfizetést le-

hetővé tevő határozat, valamint az adókedvezményről szóló határozat kiadására az adózó írásbeli kérvénye alapján 9,50 eurós közigazgatási eljárási illeték megfizetése után kerül sor. Sasváry Klaudia mérnök

Pásztor Béla 75 éves

Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere, Ipolyság város díszpolgára a napokban töltötte be 75. életévét. Ezen alkalomból az ipolysági önkormányzat és saját nevemben is további jó egészséget, sikerekben gazdag életutat kíván Lőwy János mérnök Ipolyság város polgármestere

Tisztelt hölgyek! Ismét itt az alkalom, hogy a nőnap alkalmából köszönetünket és jókívánságainkat szavakon kívül virággal vagy egyéb figyelmességgel is kifejezzük azok iránt, akik életünkbe gyengédséget, szeretetteljes gondoskodást, békességet, nyugalmat, gyönyörűséget, kedvességet és jóságot hoznak, védik és óvják családjukat. Engedjék meg, tisztelt és kedves hölgyek, hogy mindenekelőtt jó egészséget kívánjak kedves mindnyájuknak. Hogy ne csak a mai napon, hanem az összes elkövetkezőben is minél kevesebb gondban, szomorú és fájó pillanatban legyen részük, hogy békesség és nyugalom, szeretet és megértés kísérje életük minden lépését. Lőwy János mérnök polgármester

A szemétdíjjal kapcsolatos változások A város 8/2009 számú általános érvényű rendeletének 3/2012 sz. kiegészítése (módosítása) értelmében azok a lakosok, akik a szemétszállítási díj tekintetében kedvezményben részesülnek, minden évben 90 napon belül kötelesek a kedvezményre jogosító indokot igazolni. Részlet a 3/2012 sz. kiegészítésből „17. Az illeték csökkentése Ipolyság város írásbeli kérvény alapján csökkenti azon időszak illetékének nagyságát, amennyiben a kérvényező hitelt érdemlően igazolja, hogy legalább 90 napot nem tartózkodott (vagy nem tartózkodik) a város területén. Ilyen hitelt érdemlő okirat, melyből egyértelműen kitűnik, hogy mennyit tartózkodik Ipolyságon kívül, lehet:

– más ország területén történő tartózkodást bizonyító igazolás, munkaszerződés, a külföldi munkaadó igazolása a munkaviszony fennállásáról, a szlovákiai munkaadó igazolása a külföldön történt munkavégzésről, a külföldi munkát biztosító ügynökség igazolása, a helyileg illetékes hatóság igazolása az ottlakásról, illetve ott-tartózkodásról, a külföldi tanulmányokról szóló igazolás; – az ideiglenes ott-tartózkodást tanúsító igazolás, iskolalátogatásról szóló igazolás a helyben lakást igazoló okirattal (saját ingatlan esetén tulajdonlap, bérleti szerződés vagy a szállásadó intézmény igazolása), a munkaadó igazolása, a szállásadó intézmény igazolása; – büntetés-végrehajtási intézmény igazolása;

– egészségügyi intézmény igazolása hosszabb ott-tartózkodás esetén; Amennyiben ezen okiratok vagy igazolások nem szlovák, cseh vagy magyar nyelvűek, csatolni kell melléjük a fordítást is (a hitelesített fordítás nem feltétel). A felsorolt igazolások vagy okiratok becsületbeli nyilatkozattal nem helyettesíthetők. Amennyiben az adott év december 31-éig az adózó nem érvényesíti ezen igényét, illetve nem nyújtja be a megfelelő igazoló okiratokat, elveszti az az évre szóló igényjogosultságát. Amennyiben az adózó a következő évben is jogosult a kedvezményre (díjcsökkentésre), úgy az igazoló okiratokat a folyó év február 15-éig kell (évente) benyújtani.” Sasváry Klaudia mérnök

Honti Lapok A

2013. március

V Á R O S H Á Z A T Á J É K O Z TAT

Események, tárgyalások, kezdeményezések a városházán Lőwy János mérnök, polgármester: Jan. 29. – Párkányban részt vett a határon átnyúló együtműködést koordináló munkacsoport ülésén, melyen a 2014–2020-as időszak projektkilátásait taglalták; Jan. 31. – a Prima Bank képviselőjével Ipolyság pénzügyi helyzetéről folytatott megbeszélést; Febr. 2. – köszöntötte a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Ipolyságon ülésező közgyűlésének résztvevőit; Febr. 4. – a Mikona Plus cég képviselőivel egyeztette a kommunális hulladék elszállításáról szóló szerződés feltételeit, majd aláírták a 2013-ra szóló szerződést; Febr. 6. – testvérvárosunk Vác vezetőivel a 2013-as együttműködésről tárgyalt; Febr. 7. – részt vett a FIN.M.O.S. cég közgyűlésén, és tárgyalt a kedvezményesebb árú villanyáram vételének lehetőségéről; Febr. 13. – a CEE Development társulás képviselőivel a Zamperla cég tervezett beruházásának megvalósításához nyújtandó támogatásról tárgyalt; Febr. 26. – az Ipoly–Hont polgári társulás ülésén a Leader-program nyújtotta vidékfejlesztési támogatás kihasználásáról esett szó; Febr. 27. – a gimnáziumigazgatókkal a gimnázium alapításának 100. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségek előkészületeiről egyeztetett. -ZP-

2013-as tavaszi nagytakarítás Az Ipolysági Műszaki Szolgáltatások Üzeme értesíti a lakosságot, hogy városunkban a tavaszai nagytakarítás a következő időpontokban valósul meg: – április 2-től április 8-ig – a város jobb oldala, – április 8-tól április 15-ig – a város bal oldala, – április 15-től április 22-ig – Homok, Tesmag, Pereszlény. Ezen időpontokban a nagy űrtartalmú konténerek a megszokott helyeken a lakosok rendelkezésére állnak. Kérjük a lakókat, hogy a kerti hulladékot a konténerek mellé helyezzék. Mivel ezután sor kerül az elektromos és elektronikai hulladék gyűjtésére is, kérjük, ezeket ne dobják a konténerbe, sem melléje. Csinger István, az MSZÜ igazgatója

Ipolyság város meghívja Önt az

Ifjú Szivek Táncszínház bemutatójára

2013. március 14. 18.00 ó. színházterem Belépti díj: 5 euró

3

Beiratkozás az ipolysági óvodákban 2013. március 15-ig Óvoda, Štefánik tér 14., Ipolyság – szlovák és magyar tanítási nyelv Óvoda, Hviezdoslav u. 32., Ipolyság – magyar tanítási nyelv Óvoda, Hviezdoslav u. 30., Ipolyság – szlovák tanítási nyelv Óvoda, Honti u. 45., Ipolyság – szlovák tanítási nyelv Óvoda, Pereszlény 1. (kihelyezett osztály) – magyar tanítási nyelv

Az Ipolysági Városi Könyvtár a könyv hónapja alkalmából a következő rendezvényekre várja az érdeklődőket: Márc. 15. – A szlovák népmese napja – Pavol Dobšinský-emléknap Márc. 18-tól márc. 24-ig – A szlovák könyvtárak hete Márc. 22 – Hviezdoslavov Kubín: szlovák nyelvű vers- és prózamondó verseny Márc. 26-tól ápr. 12-ig – Bábok vándorkiállítás – a prágai Klimtová asszony munkái Ovisok részére könyvtárlátogatásokat, beszélgetéseket, könyvbemutatókat kínálunk. Alapiskolások részére: – Városunk történelmi nevezetességei – vetítéses előadás, – Régiónk kortárs írói, néprajzkutatói – előadás vetítéssel.

2013-ban Ipolysági újszülöttek Lendvay Sára – 2013. február 2. Šóder Eszter – 2013. február 19. Mészáros Csaba – 2013. február 22. Elhunytak Pál Tibor /* 1942/ – január 22. Bogya János /* 1921/ – február 3. Boldiš Anna /*1930/ – február 10. Cseri Valéria /* 1932/ – február 14. Zounek Tibor /*1924/ – február 15. Gášpár Erika /* 1959/ – február 17. Szarka Borbála /* 1952/ – február 26.

Beiratkozások Ipolyságon és a régióban

2013. március

4

Honti Lapok

Gyertek, keljünk fel... Bár eltelt már húsz évszázad a húsvéti történések óta, mégis sokan vannak, akik inkább hisznek a halálban, mint az élet győzelmében. „Mire gondol, ha azt hallja, feltámadás?” „Semmire, engem az ilyen dolgok nem érdekelnek!” Egy nagyvárosban folyó közvélemény-kutatás során feltett kérdésre válaszolt így egy fiatal nő. A jelentésből kitűnik, hogy a megkérdezetteknek csaknem negyede szerint a feltámadást nem szó szerint kell érteni. Nem egészen 40 % hiszi, hogy Jézus csupán művében él tovább, mint például verseiben Goethe vagy tanításában Szókratész. Egyébként a feltámadást az emberek többsége elutasítja. Úgy tűnik, inkább hisznek a halálban, bár lázadoznak ellene, és bőszen ellenkeznek. A halál feletti győzelem kérdése egyúttal a feltámadás kérdése is. Hogy Jézus valóban élt, azt már csak nagyon kevesen vonják kétségbe, még ha a totális materializmus időszakából akadnak is ilyenek néhányan. De hogy feltámadt volna, felrúgva az élet és halál törvényszerűségét? Ez némelyeknek túlságosan fantasztikusnak tűnik. A nézet elfogadható, hiszen a mindennapi realitás ugyancsak teljesen másról tanúskodik. Elvégre világunkban mindig a halálé az utolsó szó. Még ma is előttem van egy család gyásza. Huszonöt éves házaspár egy kisgyermekkel, a szerelem és szépség virágában. A fiatal édesanya váratlanul súlyosan megbetegedett. Hónapokon át ápolták, reménykedtek gyógyulásában, de végül a ha-

lál győzedelmeskedett. Temetésén mindenki szörnyen kétségbeesett volt. Örökre elvesztették a szeretett lényt. Valóban örökre elveszítették? Miként lehet a hozzátartozóknak megmagyarázni, hogy ismét találkoznak, ha nincs meg bennük a

szenvedi és meghalni Fiát emberi testben. Mindezt azért, hogy újféle létezést, újféle teremtést hozzon létre. Krisztus feltámadása az új teremtésnek, az anyag megdicsőülésének első zsengéje. A húsvét ezért jelenti a halál hatalmának végét. A halál, ahogy mi ismerjük, már nem tarthatta viszsza a felette győzelmet arató Jézust, aki új életet nyert. Jézus ezt mondta magáról: „Én élek, és ezért ti is élni fogtok!” Isten igéjében ezt olvashatjuk: „A halottaiból feltámadt Jézus már nem halhat meg, a halál már nem uralkodhat rajta.” Bármilyen csodálatos is ez a hír az ember számára, mindenképpen a hit síkján marad. De nem a vakhitén. Jézus felszólít minket: „Kérjetek, és megadatik nektek.” Rajtam áll, hogy olyan hitet kérjek, amely megváltoztatja az életemet. Az ilyen hittől pedig félünk, hogy mi is történhet majd velünk. Hogy mindezt megértsük, a dolgok felett mélyen és sokáig el kell gondolkodnunk. A húsvét az új világnak, a megdicsőült anyagnak, a lélek világának hírnöke, ahol semmin sem vesz erőt az elmúlás. Ezért aki Krisztussal hal és dicsőül meg, az többé már nem hal meg. És itt a bökkenő, a megértés és elfogadás nehézsége. Az emberek, akiknek nincs Isten végtelen, a lélek halhatatlan világába vetett hitük, képtelenek elfogadni a halál felett aratott győzelem igazságát. Ebből a szemszögből nézve aztán látjuk, milyen nevetséges és szánalmas volt az igyekezet, hogy a „Jézus-féle” ügyet leseperjék az asztalról. A főpapok és a törvénymagyarázók még Krisztus testével sem rendelkeztek, amit gondosan őriztek a sírban, a megdicsőült Feltámadotthoz, a lélek világához pedig egyáltalán nem értek el. Ezért csalniuk, hazudniuk kellett, és tehetetlenül megpróbálták az új szellemi világot visszaszorítani a sírba. A győzelem és újjáteremtés öröme, ereje fokozatosan az egész világot elárasztotta. Gyerünk, keljünk fel mi is, és örvendezzünk. Legyen erős bizalmunk és hitünk a feltámadt Krisztus hatalmában, melynek segítségével mindennapi életünk problémáin is győzedelmeskedhetünk. Marián Križan

hit világossága és a reménység ereje? A halál és a feltámadás kérdése olyan probléma, amely elsősorban a hiten alapszik. Hogy jobban megérthessük, a húsvét reggelén történt rejtély mélyére kell haHúsvéti ünnepek az ipolysági tolnunk. A Szentírásrómai katolikus plébániatemplomban ban olvassuk: „Isten nem kívánja a bűnös az Úr 2013. évében halálát, de azt akarja, hogy megtérjen és Virágvasárnap /március 24./ – éljen.” Isten azt akarAz Úr szenvedésének vasárnapja ja, hogy az ember 8.00 – szentmise magyar nyelven örökké éljen; ám az 9.30 – szentmise szlovák nyelven ember halandó földi 11.00 – szentmise magyar nyelven testében nem élhet Nagycsütörtök /március 28./ – örökké. Isten éppen Az utolsó vacsora emlékezete ezért küldte, hagyta 17.00 – szentmise szlovák nyelven 19.00 – szentmise magyar nyelven A Szent Erzsébet Egészségügyi és Nagypéntek /március 29./ – Az Úr szenvedésének ünneplése Szociális Munka Főiskola 15.00 – szertertások szlovák nyelven dunaszerdahelyi kihelyezett tagozata értesíti az érdeklődőket, 17.00 – szertartások magyar nyelven hogy a 2013/14-es akadémiai évben az ipolysági Boldog Nagyszombat /március 30./ – Húsvét vigíliája Apor Vilmos konzultációs központban a következő képzé16.30 – szertartások és szentmise szlovák nyelven sek indulnak: 19.00 – szertartások és szentmise magyar nyelven – szociális munka (Bc.) képzés – távutas tagozat (magyar Húsvétvasárnap /március 31./ – Krisztus feltámadása nyelven) 8.00 – szentmise magyar nyelven – szociális munka (Bc.) képzés – távutas tagozat (szlovák 9.30 – szentmise szlovák nyelven nyelven) 11.00 – szentmise magyar nyelven Húsvéthétfő /április 1./ A képzés Ipolyságon történik. 8.00 – szentmise magyar nyelven Bővebb információ a főiskola honlapján 9.30 – szentmise szlovák nyelven (www.vssvalzbety.sk; www.uni.katolikus.sk).

Honti Lapok

2013. március

5

Megújul egy fontos múzeumunk 2013. január 30-ét a szlovákiai magyar kultúrtörténet fontos napjai között tartjuk ezentúl számon. E napon került ugyanis átadásra a felújított alsósztregovai Madáchkastély, Madách Imre egykori otthona. A teljes helyreállítás lebonyolítója az épület gazdája, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyarok Múzeuma volt, melynek nevében a rendezvény házigazdája, Jarábik Gabriella igazgató fogadta az átadási ünnepség résztvevőit. Délelőtt szakmai beszámolók hangzottak el a felújításról: nemcsak az alsósztregovai Madách-kastély renovációjáról, hanem a csesztvei Madách-kúriáéról is. Az Európai U n i ó partnerségépítő, határon átnyúló együttműködést elősegítő programjának keretében került sor ugyanis a helyrehozatalokra, a Közös örökségünk: Madách című pályázat részeként. Amellett, hogy megszépült a patinás épület, egy előkerült falrészlet segítségével sikerült lokalizálni az elődöt, a reneszánsz kastélyt is. Az előadások után Jarábik Gabriella emlékérem átadásával köszönte meg a kastély felújításában érdemeket szerzőknek a mun-

a rangos magyarországi és szlovákiai kulturális intézmények mellett az ipolysági közművelődési intézmények koszorúját Solmoši Márta könyvtárvezető, Bendík Béla, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének elnöke, valamint Pálinkás Tibor múzeum- és galériavezető helyezte el. kájukat. A tízéves Szlovákiai Magyarok Múzeuma nevében plakettel köszönte meg az eddigi sikeres együttműködést a rozsnyói, rimaszombati, losonci és kékkői múzeumnak. Az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria plakettjét Pálinkás Tibor múzeumvezető vette át. A délután a felújított kastély megtekintésével kezdődött. Az esemény jelentőségére utal az is, hogy az ünnepélyes szalagvágás előtt Dušan Mališ, Alsósztregova polgármestere mellett Vígh Annamária, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma közgyűjteményi főosztályának vezetője, valamint Jana Motyčková, a szlovák kulturális tárca művészeti szekciójának főigazgatója mutatta be és méltatta a projektet. A zenei és irodalmi műsort az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola diákjai biztosították. A méltóságteljes módon megtervezett és kivitelezett, értékes szakmai nap a Madách család síremlékénél ért véget, ahol

Balassagyarmati megemlékezés

A kastély állandó kiállításai valószínűleg 2013 őszén nyílnak majd. Ekkortól megtekinthető lesz néhány korhű bútorokkal berendezett helyiség mellett a Madách Imre életét bemutató tárlat, valamint az Ember tragédiája című műről s annak színpadi feldogozásairól szóló kiállítás is. Pálinkás Tibor

Előadás Lontón Isten dicsőségére – szakrális kisemlékek az Ipoly mentén címmel tartott 2013. febr. 18-án Bendíkné Szabó Márta, az ipolysági Honti Múzeum munkatársa vetítéssel egybekötött előadást Lontón a községi hivatal dísztermében. A prezentáción Kuczman István, a falu

Balassagyarmaton nagyszabású ünnepséggel emlékeztek 2013. január 25-én Madách Imre születésének 190. évfordulójára. A költő szobránál tartott koszorúzáson Ipolyság képvise-

polgármestere, Marián Križan, ipolyszakállosi plébános, Pálinkás Tibor, a múzeum vezetője, Bóna Sándor, a kulturális osztály előadója és Kapusta Krisztina, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének tagja is megjelent. bb

letében Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője, és Bendík Béla, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének elnöke helyezte el a tisztelet virágait.

Meghívó A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre, valamint a városi könyvtár mellett működő nőklub tisztelettel meghívja az érdeklődőket következő rendezvényére. Téma: A korponai Andrej Sládkovič Múzeum múltja és jelene.

Előadó: PhDr. Miroslav Lukáč, történész, a korponai Andrej Sládkovič Múzeum és Művelődési Központ szakembere. Időpont és helyszín: 2013. március 22-én 15.30-kor a könyvtárban.

Honti Lapok

2013. március

6

Ipolysági ihletés – csoportos kiállítás Vácott Városunk fiatal festőművésze, Antal Gábor az ötletgazdája az Ipolysági Városi Könyvtár mellett működő Ipoly Galériának. A galériát 2012. április 12én nyitották meg az Ipolysági ihletés c. csoportkiállítással. Ezen a tárlaton mutatkozott be Antal Gábor és öt fiatal egyetemista társa: Furulyás K. Barbara, Jámbor Éva, Matyus Dóra, Méry Beáta és Szabó Renáta. A kiállított képek legtöbbje egy téli ipolysági városnézés eredményeképpen született. A tárlat megtekintése remek alkalom egy virtuális séta megtételére városunkban. A galériát megnyitó tárlat – vándorkiállításként – tavaly már Zselízre is elkerült. Ennek következő állomása érkezett el 2013. február 14-én, amikor a váci Katona Lajos Városi Könyvtár mellett működő galériában mutatkozott be a hat fiatal. Mint Ignéczi Lilla, a

Balról: Szabó Renáta, Antal Gábor, Furulyás K. Barbara, Ignéczi Lilla és Pálinkás Tibor

könyvtár igazgatóhelyettese elmondta, a galéria immár több mint két évtizedes múltra tekint vissza, nagyon sikeres kiállításoknak adott már helyet, folyamatosan kiállítanak. A tárlatot –

testvérintézményként – az Ipolysági Városi Könyvtár nevében Pálinkás Tibor múzeumvezető nyitotta meg. Megnyitó beszédében hangsúlyozta: a tárlat anyaga művészi formá-

ban adja vissza a valóságot, rávilágítva a szemléletmódok sokaságára. A csoportos kiállítás érdekessége az alkotási technikák és stílusok sokszínűségének keveredése, ami ennek ellenére harmonikus teljességet türköz. A kiállításmegnyitó családias hangulatát emelte az Ipolysági Művészeti Alapiskola diákjainak fellépése. Megható pillanatokat teremtett a közönségnek Szikora Barbara éneke, Turczi Ákos gitárkísérete mellett hangzott el. A tárlatmegnyitón Ignéczi Lilla kiemelte: a fiatal művészpalánták nemcsak újszerű eredeti gondolatvilágukat mutatták meg a kiállítótérben, hanem remek dinamikus szervezőképességüket is. A kiállítás március 12-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási ideje alatt (Vác, Budapesti főút 37.) Pástor Péter Fotó: Bendík Béla

Bemutatkoznak a művészeti alapiskola képzőművészeti szakának növendékei Egy szép és nemes hagyomány folytatásaként az Ipolysági Művészeti Alapiskola képzőművészeti szakos növendékeinek alkotásaiból nyílt kiállítás a Simonyi Lajos Galériában február 20-án. Pálinkás Tibor múzeum- és galériavezető köszöntőjében elmondta, ez az egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb tárlata a galériának. A két intézmény gyümölcsöző együttműködésének az eredménye ez az évenlő képzeletüket is. Czibulya Lívia felvázolta a tárlat anyagát. Az első kiállítóhelyiség bemutatja a tavaly végzett növendékek alkotásait. A második helyiségben nagyrészt a második fokozaton tanuló növendékek művei tekinthetők ként megrendezett kiállítás, melyen a képzőművészeti tanszak növendékeinek alkotásait mutatják be a közönségnek. „Jó látni, hogy a mai zűrzavaros világban a művészet is teret kap” – kezdte nyitóbeszédét Makovínyi Hedvig, a művészeti alapiskola igazgatója. Hangsúlyozta: a tárlaton kiállító növendékek nemcsak tehetségüket mutatják meg, hanem technikai jártasságukat és a valóságot észle-

meg, míg a harmadik felöleli szinte a teljes tanszakot. Mint megtudtuk, a tanszaknak jelenleg közel 70 növendéke van, akik az évek folyamán a legkülönfélébb képzőművészeti műfajokkal és alkotási technikákkal ismerkedhetnek meg.

A családias hangulatú tárlatmegnyitót a zeneművészeti tanszak növendékeinek előadása tette még meghittebbé: Antalicz Ferenc trombita-, Kiara Bolemantová hegedűjátéka, valamint Michaela Suchterová szlovák népdalai. A tárlat április 15-ig tekinthető meg a Simonyi Lajos Galériában. Pástor Péter

Honti Lapok

2013. március

7

Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny körzeti fordulója Ipolyságon A magyar irodalom remekművei elevenedtek meg a versés prózamondó verseny körzeti fordulóján 2013. február 19-én az Ipolysági Városi Könyvtárban, melyen az alábbi iskolák vettek részt: az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola (FFKIKI), az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola (PLA), a palásti Palásthy Pál Egyházi Alapiskola (PPEA), valamint az Ipolyszakállosi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda. A versenyt Pálinkás Tibor, a Csemadok Ipolysági Alapszervezetének elnöke nyitotta meg. Mint megjegyezte, az idei

évben emlékezünk meg Tompa Mihály halálának 145. évfordulójáról. „A szegénysorban nevelkedett költő méltó példaként állhat a mai fiatal nemzedék

számára szorgalom, hazaszeretet és kitartás tekintetében” – mondta útravalóként a versenyző diákoknak. A megnyitó után kezdetét

vette a vers- és prózamondó verseny. Mindkét műfajban háromhárom korcsoportban (kategóriában) versenyeztek a tanulók. A tapasztalt pedagógusokból s előadóművészekből álló zsűri nehéz döntés előtt állt, végül az alábbi eredmények születtek. A helyezettek a járási fordulóba jutottak. A díjazottaknak a zsűri elnökei – a versnél Tóth Gábor, a prózánál Mézes Zsuzsanna – adták át a díjakat, melyeket a Csemadok Ipolysági Alapszervezete biztosított, illetve a Csemadok Lévai Területi Választmánya által biztosított emléklapokat és okleveleket. Pástor Péter

Vers – I. kategória: 1. Balla Éva (Ipolyszakállos), 2–2. Rádi Sarolta (FFKIKI) és Ollé Nancy (Ipolyszakállos), 3–3. Vasi Nélia és Klukon Adél (mindkettő FFKIKI).

Próza – I. kategória: 1. Hancko Darek (PLA), 2. Soltész Viktória (FFKIKI), 3–3. Wollent Anna (FFKIKI) és Moči Viktória (Ipolyszakállos).

Vers – II. kategória: 1. Uhrin Dominika (Ipolyszakállos), 2. Szmolka Barbara (FFKIKI), 3–3. Balázs Letícia (Ipolyszakállos) és Antal Adrianna (FFKIKI).

Próza – II. kategória: 1. Farkas György (PPEA), 2. Horváth Noémi (Ipolyszakállos), 3–3. Pálffy Fanni és Karvai Mercédesz (mindkettő FFKIKI).

Vers – III. kategória: 1. Toldi Dominika (Ipolyszakállos), 2. Morvai Viktória (PPEA), 3. Pálinkás Margaréta (PLA).

Próza – III. kategória: 1. Horváth Dávid (Ipolyszakállos), 2. Stryčko Dávid (Ipolyszakállos), 3. Virágh Ákos (FFKIKI).

Honti Lapok

2013. március

8

Az ipolynyéki Mics Károly Színjátszó Csoport sikerei Talán kevesen tudják, hogy a közeli Ipolynyék már több évtizedes múltra visszatekintő amatőr színjátszó csoporttal rendelkezik. Mint Balík Judit, a Mics Károly Színjátszó Csoport vezetője elmondta, a csapat

vetve farsang utolsó hétvégéjén mutatták be az új darabot Ipolynyéken. Bemutatkoztak már a környező falvakban, Ipolynyék testvértelepülésein, ám kaptak meghívást Erdélyből is. Az idei farsangon is egy re-

kat meghazudtolva – profi játékot mutattak be a közel kétórás előadás során. A csoport számára a szórakoztatás áll az első helyen, ám az évtizedek alatt több megmérettetésen is sikeresen helytáll-

gítséget kapnak a szövetségtől, emellett az önkormányzat is támogatja működésüket. Nagyon sok mindent önerőből oldanak meg, elsősorban kellékek és jelmezek beszerzését. „A csoport egy csapat, ami összetartozást

tagjai abszolút amatőrök, akik szabadidejüket áldozzák fel a színjátszásért. A közönség igényeinek tiszteletben tartása mellett a csoport népszerű vígjátékokat tűz műsorára, ezek között több zenés vígjáték is akadt. Az évek során olyan sikerdarabokat adtak elő, mint a Mágnás Miska, Huszárkisasszony, Muskátlis ablakok. A hagyományokat kö-

mek vígjátékkal álltak elő. Február 9-én került bemutatásra Tóth Miklós Jegygyűrű a mellényzsebben című háromfelvonásos vígjátéka a helyi kultúrház nagytermében. A darab hatalmas sikert aratott a teltházas – közel 400 fős – közönség körében. A fergeteges előadást a lelkes közönség vastapssal jutalmazta. Az amatőr színészek – önmagu-

tak. A nyolcvanas években több ízben megfordultak a komáromi Jókai-napokon. Az ezredforduló környéken részt vettek az Egressy Béni-fesztiválon, ahol 2004-ben a fesztivál fődíját is megszerezték. Emellett számos egyéni alakítás díját zsebeltek be. Balík Judit megjegyezte, hogy a helyi Csemadok-alapszervezet színjátszó csoportjaként sok se-

és összetartást jelent. Jó valahová tartozni, összejönni, és a munka mellett kikapcsolódni, ily módon szórakozni, és persze szórakoztatni, amikor bemutatásra kész a darab” – summázza a csoport jelentőségét a csoportvezető. Pástor Péter Fotó: Peter Paulenka

„Ébredés” – Jámbor Éva kiállítása Február 22-e egy újabb jelentős nap volt a városunk könyvtára mellett működő Ipoly Galéria életében, mivel falai között ekkor nyílt meg Jámbor Éva fiatal grafikus első önálló kiállítása. A most kiállító művész bemutatkozása immár a negyedik állomása annak a kiállítássorozatnak, amely Ipolysági ihletés c. csoportos kiállítással vette kezdetét a múlt évben. A csoportos kiállításon fogalmazódott meg az a nemes gondolat, miszerint az ott bemutatkozó fiatal grafikusoknak teret biztosít önálló tárlat szervezésére. A nyíregyházi születésű Jámbor Éva jelenleg a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafikai szakának hallgatója, ahol Eszik Alajos és Szercsík József a mesterei. A tavaszváró egyéni kiállítást Antal Gábor, a galéria ötletgazdája nyitotta meg. Mint köszöntőjében megjegyezte, a télutó idején a természet ébredésére várva szervezték meg a kiállítást, ezért is kapta az Ébredés címet. Ahogy a természet szürkeségét feloldja a rügyfakadás, úgy hoznak üde színfoltot a hétköznapok szürkeségébe Jámbor Éva alkotásai. A fiatal grafikus műveire jellemző a változatos erős színvilág, mellyel a legkülönfélébb emberi testeket ábrázolja. A tech-

ta. A kiállítás március 22-ig tekinthető meg az Ipoly Galéria kiállítóhelyiségében. Pástor Péter Fotó: Peter Paulenka

nikák közül leggyakrabban a szitanyomatot és a fóliakarcot alkalmazza. A tárlaton szereplő alkotások nagy részét a változatos színekben pompázó nyelvöltögető arcok képezik, melyek közös nevezője a világra szemtelenül kinyújtott nyelv. A tárlat következő sorozata, a népi világból a modern korba való áthajlást, fejlődést mutatja be. Az önvallomásként is felfogható kiállítás színeivel és alakjaival nemcsak a természet ébredését szimbolizálja, hanem a művészetkedvelő közönség korunk képzőművészetének befogadása iránti „ébredését” is szolgálja. A kiállítás családias légkörét a művészeti alapiskola növendékeinek fellépése fokoz-

Egészsége a saját kezében van! 100%-os természeti (natúr) termékeket kínálunk. Inf. tel.: 0907 429811 0907 264242

Honti Lapok

2013. március

O

9

K T A T Á S

Ipolysági diákok tisztelgése a magyar hősök előtt Az 5. Civitas Fortissima történelmi verseny fő témája az 1956-os forradalom volt. Az a forradalom, amelyről a kortárs Albert Camus híressé vált sorai így vallanak: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságáért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt 20 esztendőben.” A történelmi verseny altémája a balassagyarmati csehkiverés eseményei voltak. A verseny a városi emlékünnepségek szerves részeként a Balassagyarmati Polgármesteri Hivatal dísztermében került megrendezésre 2013. január 29-én. Az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola gimnáziumának diákjai második alkalommal vettek részt a középiskolások korcsoportjában sorra kerülő tudásfelmérésben. Négy felvidéki és négy magyarországi 3-3 fős csapat versengett. A ver-

Balról: Pásztor Éva, Villant Gábor, Bacsa Beáta felkészítő tanár, Wittner Mária, a zsűri elnöke és Kiss Csilla

senyt Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere nyitotta meg, és üdvözölte a történelmi verseny díszvendégét, a zsűri elnökét, Wittner Máriát. A verseny két részből állt. Az első részben az 1956-os események feldolgozására került sor, amelyben a versenyzők

prezentációkkal illusztrálták, hogy milyen hatással voltak az események a mai fiatalok életére. Ezt a feladatot otthon kellett elkészíteni, majd a verseny helyszínén bemutatni. A megmérettetés második fele egy közel kétórás írásbeli feladatfüzet megoldásából állt.

Az 5. Civitas Fortissima történelmi verseny végeredménye: 1. Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, Ipolyság (csapattagok: Kiss Csilla, Pásztor Éva, Villant Gábor, felkészítő tanár: Bacsa Beáta); 2. Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium, Dunaszerdahely (csapattagok: Botló Richárd, Penzinger Réka, Szabó Miklós, felkészítő tanár: Simon Beáta); 3. Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Ipolyság (csapattagok: Gyebnár Gábor, Tóth Gábor, Zahorec Zsolt, felkészítő tanár: Tóth Tibor). A díjakat Medvácz Lajos polgármester és a Civitas Fortissima Kör vezetője, dr. Szakács Zoltán adta át. Az első helyezett csapat tagjai felkészítő tanárukkal együtt egy egyhetes nyári táborban való részvételt is nyertek a Rákóczi Szövetségnek köszönhetően. Bacsa Beáta

Honti Lapok

2013. március

10

Húsz év távlatából… A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola neve már nem ismeretlen a környékbeliek előtt. Fennállásának huszadik évében néhány gondolat erejéig tekintsünk vissza a nehéz kezdetekre, múltunkra és jelenünkre. A közös igazgatás alatt három különböző, más-más végzettséget nyújtó intézmény működik. Legfiatalabb része a 2011 szeptemberében indult óvoda, mely két vegyes korcsoportú osztállyal felújított épületrészben működik három pedagógussal és egy konyhai alkalmazottal. Az alapiskola képezi az intézmény magját, hisz 1992 szeptemberében nyitotta meg kapuit a környék magyar ajkú, vallását gyakorló diákjai számára. Ebben az évben már teljes szervezettségű alapiskolaként indítottuk az oktatást a jelenlegi gimnázium épületében. Fokozatosan megújultak a régi polgári iskola, a későbbi állami alapiskola olajozott padlójú tantermei is, elkészült a két osztály befogadására alkalmas kápolna és a szaktantermek. 1995 májusában tették le felvételi vizsgájukat a nyolcéves gimnázium első diákjai, akik az alapiskolák negyedik osztályából jelentkeztek hozzánk. Nyolc év elteltével, 2003-ban érettségiztek és jelentkeztek a legkülönfélébb egyetemekre, főiskolákra, melyek között mind hazai, mind pedig külföldi felsőoktatású intézmények is szerepeltek. Fiatal iskolaként hírességeket, nagy nevű írókat, költőket, politikusokat, színészeket még nem tudunk „felmutatni”, hisz volt diákjaink csak 2008-tól vehették át friss diplomáikat a főiskolákon, egyetemeken. Azóta viszont ügyvéd, orvos, mérnök, művész és pedagógus egyaránt szerepel a színes „palettán”, felvételi mutatónk a legjobbak közé tartozik. Az utóbbi években a szlovák oktatásügyi politika olyan fordulatot vett, mely a

nyolcéves gimnáziumok számának csökkentésére, a tehetséges diákok alapiskolákban marasztalására irányult. Ezért lépni kényszerültünk – 2012 szeptemberétől megindítottuk a négyéves gimnáziumi szakot. Az induló osztály nagyrészt saját 5.G osztályos diákjainkból alakult, de ettől kezdve jelentkezhetnek hozzánk az alapiskolák végzős kilencedikesei is. Tudatában vagyunk annak, hogy a mai kor – és természetesen a jövő – iskolái modern technikai felszereltség nélkül nem működhetnek eredményesen, a vizuális információszerzéshez szokott diákok számára jóval érdekesebb és hatékonyabb az az oktatási módszer, melynek során a tanítási órák aktív részei a digitális eszközök. Mindezeket alaposan átgondolva a 2013/2014-es tanévben egy forradalmi újítást vezetünk be gimnáziumunk első osztályában, melynek köszönhetően az új osztály minden diákja egy valóban 21. századi, korszerű eszközt, iPad-et, vagyis táblagépet kap az iskolától, melyet négy éven keresztül használhat. Az iPad-eknek köszönhetően nem kell könyveket hordani az iskolába, mivel az összes tankönyv anyaga elektronizálva lesz – természetesen a füzeteket és az írást az eszköz nem pótolja. Bízunk benne, hogy minél többen felismerik ennek a nagyszerű oktatási segédeszköznek a szinte korlátlan lehetőségeit, diákjaink pedig még felkészültebben, egyben nagyobb eséllyel választhatják azokat a főiskolákat és egyetemeket, melyekre adottságaik és szorgalmuk feltételezi őket. Tanulmányaik befejeztével és a sikeres érettségi után egy szimbolikus összegért megvásárolhatják saját táblagépüket, mellyel egyben magukkal vihetik négy év tananyagát a felhasznált szoftverekkel és saját jegyzeteikkel együtt.

Ízelítő iskolánk életéből – Kiterjedt szakköri tevékenységünk, rendezvényeink és Családbarát iskola programunk arra irányulnak, hogy az egész tanévben lehetőséget kínáljunk a tanórákon kívüli rendszeres, tartalmas összejövetelekre diákjainkkal és szüleikkel. – Kis- és nagydiákjaink a legkülönfélébb tanulmányi, tehetség- és sportversenyeken érnek el kimagasló eredményeket, kezdve a körzeti és járási fordulóktól a kerületi és országos szintig. Kihasználva városunk földrajzi helyzetét számos határon túli versenybe is eredményesen bekapcsolódunk. Köszönhető mindez annak is, hogy szakos ellátottságunk 100 %-os, azaz pedagógusaink a képesítésüknek megfelelő tantárgyakat tanítják. – Az oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektetünk a nevelésre és az egyéni jellemformálásra. Különféle kulturális rendezvényeink, rendhagyó óráink, előadóművészek meghívása iskolánkba, író-olvasó találkozók, előadással egybekötött beszélgetések, városi rendezvényeken való aktív részvételünk mind e célt szolgálja. Katolikus iskolaként mindenekelőtt olyan közösség vagyunk, melynek tagjai vállalják a keresztény ember- és világképet, valamint az ebből fakadó erkölcsi igényességet. Olyan közösség, amely célokat, értékeket tűz ki tagjai elé, és ezek eléréséhez támogatást, segítséget is ad. Alapvető feladatunknak tekintjük, hogy felvessük diákjaink előtt az élet csodájára és teljességére vonatkozó kérdéseket, és segítsünk nekik ezek megválaszolásában. Szeretettel várunk tehát minden kilencedikes diákot, akik mindezen értékeinket pozitívan ítélik meg, modern technikai felszereltséggel rendelkező iskolába szeretnének járni, és szívesen válnának egy összetartó közösség tagjává. Bukor Erzsébet

Cserkészek XIX. szövetségi közgyűlése Ipolyságon Cserkészek töltötték meg a városháza dísztermét február első hétvégéjén. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) 2013. február 1. és 3. között Ipolyságon rendezte meg a XIX. szövetségi közgyűlését. Célja az SZMCS alapszabályzatának aktualizálása volt, emellett az ülés résztvevői megemlékeztek a felvidéki magyar cserkészet megalakulásának 100. évfordulójáról is. A háromnapos eseményen közel 50 cserkészvezető vett részt. Az ünnepi közgyűlést városunk polgármestere, Lőwy János mérnök nyitotta meg. Mint megjegyezte, örül annak, hogy a városunk egy ilyen rangos országos cserkészeseménynek adhat otthont immár többedik alkalommal. Mahulányi József püspöki helynök szónoklatában

kitért arra, hogy a cserkészet fontos létformája a közösségépítésnek. A felvidéki fiatalok részére a magyarságtudat megtartásában is elengedhetetlen érdemei vannak a szövetségnek, mondta végezetül. Csémi Szilárd, a SZMCS ügyvezető elnöke hangsúlyozta: fontos odafigyelnünk a múlt eseményeire is, mert csak abból tanulva tudunk

továbblépni a jövő felé. „Fontos a múlt és az emlékek, de nem úgy, hogy abban éljünk, hanem abból tanulva a mai dolgokat igyekezzünk úgy alakítani, hogy a jövőben azok még jobbak legyenek” – jegyezte meg az ügyvezető. A rövid köszöntések után a küldöttek meghallgatták az éves beszámolókat szervezetük mű-

ködéséről. Ezt követően a szövetség működési alapszabályzatának módosítására került sor. A küldöttek egyhangúlag elfogadták az alapszabályt módosító javaslatokat. Bemutatták az elmúlt évek munkájának eredményét, az elektronikus cserkészkönyvtárat, mely az SZMCS Cserkészgyűjtemény kiadványainak digitalizált változata. A könyvtárat az SZMCS által működtetett konyvtar.szmcs.sk címen érhetik el az érdeklődők. A közgyűlés eredményeit Kocur László, a Szövetségi Cserkésztanács elnöke a következőképpen összegezte: „Nagy lépést tettünk előre az optimális működés felé. A lefektetett elvek alapján megyünk tovább a szövetség minden szintjén.” Pástor Péter Fotó: Peter Paulenka

Honti Lapok

2013. március

O

11

K T A T Á S

A százéves ipolysági állami gimnázium története – I.

A kezdetek (1913–1919) Ipolyság, az egykori Hont vármegye székhelye, a 19. század végén aránylag fejlett iskolahálózattal rendelkezett. Az 1890es években a városban két elemi iskola (római katolikus és izraelita), egy polgári leányiskola és egy ipari tanonciskola működött. Ebben az időben egyre erőteljesebben körvonalazódott az az igény, hogy Ipolyságnak mint megyeszékhelynek szüksége van egy középfokú tanintézményre is, hiszen Hont megye területén csupán Selmecbányán volt gimnáziumi oktatás. Bár több alkalommal felvetették az iskolaalapítás gondolatát, ígéreteken kívül a város mást nem kapott. A fordulatot a múlt század tízes évei hozták el, amikor a vármegyei közgyűlés felhatalmazta a főispánt, tegye meg előterjesztését a kultuszminiszternél. Nyomatékként 60 tagú küldöttség utazott a fővárosba, ahonnan kedvező ígérettel tértek vissza. Ennek ellenére az iskola megnyitása különböző okok miatt (anyagiak hiánya és telekprobléma) elmaradt. Áttörést az 1913-as év hozott. Az új vallás- és közoktatási miniszter, Jankovich Béla, két tanácsosa társaságában 1913. május 10-én megtekintette a leendő gimnázium építési telkét, „mielőtt május 7-én kelt 82299. sz. rendeletével az ipolysági főgimnáziumnak 1913. szeptember 1-én leendő megnyitását jelezvén, Hont vármegye kir. tanfelügyelőjét az iskola megnyitásának kihirdetésével s a jelentkező tanulók előjegyzésével megbízta” – írja a gimnázium első értesítője 1914-ben. Az intézet

Malártsik Lajos és Maurer Endre – képezte a tantestületet, hozzájuk idővel más oktatók is csatlakoztak. Az iskola nyolcosztályos volt, a humán tárgyaknak, elsősorban a nyelveknek (magyar, német, latin, görög) kiemelt szerepük volt az oktatásban. Kezdettől fogva tiszteletben tartották a diákok vallásos meggyőződését. Külön hitoktatójuk volt a római katolikus, a református, az evangélikus, a görögkeleti és az izraelita felekezetű diákoknak. Az iskola törődött a szegénysorsú tanulókkal is, akiknek a száma – különösen az első világháború éveiben – emelkedett meg jelentősen. Még az iskolanyitás előtt megalakult az Ipolysági Állami Főgimnázium Tanulóit Segítő Egyesület, amely gondoskodott a rászorultak ellátásáról. Szokolyi Alajos bernecei földbirtokos jutalomalapot (alapítványt) hozott létre, amelynek kamataiból évente megjutalmaztak egy, a természetrajzban jeleskedő szegénysorsú tanulót. Neki köszönhető az iskolai diák- és tanári könyvtárának létrehozása, amelyek a háború végén 621, illetve 562 kötetből álltak. Az iskola járatta az akkori jelentős szaklapokat, mint az Akadémiai Értesítő, Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Földrajzi Közlemények, Történeti Szemle, Századok, Magyar Pedagógia, Botanikai Közlemények, Matematikai és Physikai Lapok stb. Az iskola tornatermében felállították az akkor újdonságnak számító mozgószínházat /mozit/, mesemondó előadást tartottak, tanulmányi kirándulásokat szerveztek Visegrádra, Eszter-

gomba, Csábrág várához, Bozókra, Aquincumba, Selmecbányára. Rendszeres gyalogtúrákat szerveztek a drégelyi romokhoz, a Csóványosra, a honti szakadékhoz, s bebarangolták a Börzsönyt. Különösen jelentős szerepe volt az első években dr. Horváth Istvánnak, aki jelentősen gazdagította az iskola archeológiai gyűjteményét, amely ugyan az első világháború végén megsemmisült, ám a gyűjtést a háború után is folytatta. Sajnos, a háború végéhez közeledve egyre romlott a helyzet. Anyagiak hiányában le kellett mondani a tervezett új iskolaépület megépítéséről, ráadásul a tornatermet ideiglenes kórháznak rendezte be a Vöröskereszt. Barczán Endre igazgató az ellen is felemelte szavát, hogy a háború vége felé néhány tanulót népfölkelőként besoroztak. Az 1918/19-es tanévben többször is szünetelt a tanítás: először a katonai beszállásolások miatt, tavasszal pedig a kiújuló harcok miatt. A várost demarkációs vonal vágta ketté, ami sok diák számára lehetetlenné tette az iskolába járást. 1919. május 3-án a csehszlovák hatóságok rendeletére befejezték a tanítást. Mivel május 29-én a magyar Vörös Hadsereg visszafoglalta a várost, a tanulók számára júniusban rövid összefoglaló tanfolyamot indítottak. A nyár folyamán a város újra csehszlovák kézre került. Csáky Károly könyve alapján összefoglalta Tenczel István

Felhívás TISZTELT VOLT IPOLYSÁGI GIMNAZISTA! KEDVES SZÜLŐK! TISZTELT ISKOLABARÁTOK!

igazgatójává Barczán Endre makói főgimnáziumi tanárt nevezte ki, aki júliusban el is foglalta helyét, és azonnal megkezdte a szervezőmunkát. A gimnázium ünnepélyes megnyitására 1913. szeptember 4-én délelőtt 10 órakor került sor a vármegyeháza nagytermében. A tanévet 68 elsős és 21 másodikos diák kezdte iskolaépület híján a községháza emeletén, ahol a Hontvármegyei Kaszinó Egyesület helyiségeit rendezték be tantermeknek. Az indulás évében az igazgatón kívül csupán három tanár – Ballenegger Andor,

Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 2013 őszén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, amelyre rendezvényekkel, iskolatörténeti kiállítással és emlékkönyv megjelentetésével is készül. Az intézmény kéri volt diákjait és tanárait, azok hozzátartozóit, hogy – legalább a kiállítás idejére – bocsássák rendelkezésre az iskolával kapcsolatos tárgyi és képi emlékeket, kéziratban maradt vagy megjelentetett visszaemlékezéseket. Ezek akár már most is leadhatók az iskola titkárságán, vagy postázhatók az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium címére: Gymnázium s vyuč. jaz. maď., Mládežnícka 22, 936 01 Šahy (Ipolyság). A dokumentumok, képek, visszaemlékezések fénymásolatát elküldhetik a [email protected] e-mail címre is. A kölcsönzést, adományozást illetően a jelzett e-mail címen, a 036/7411 008-as vezetékes vagy a 0910/926165-ös

mobiltelefonszámon (külföldről: 00421/ 36/7411008 vagy 00421/910926165) egyeztethet a gimnáziummal. Kérjük, jelezze, miként tudná segíteni a centenáriumi ünnepségek előkészületeit! Az előkészületekről gimnáziumunk honlapján (www.gimi.saag.sk) és Facebook-profilján (Gimnázium Ipolyság) is folyamatosan tájékoztatunk. Mivel anyagi lehetőségeink korlátozottak, várjuk szíves hozzájárulását a méltóságteljes ünnepléshez és a jubileumi évkönyv kiadásához. A felajánlásokat a 7708765/5200-as bankszámlára (OTP Banka Slovensko) küldhetik, külföldről történő utalás esetén: 7708765/5200, IBAN: SK85 5200 0000 0000 0770 8765, BIC/SWIFT: OTPV SKBX Tisztelettel köszönünk minden segítséget! Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium

Honti Lapok

2013. március

12

Megújította tevékenységét a palásti székhelyű Ipoly–Hont Polgári Társulás A palásti székhelyű Ipoly– Hont Polgári Társulás 2011 végi közgyűlésén elhatározták, hogy aktualizálják a 2009-ből számazó integrált területfejlesztési stratégiát tartalmazó tervezetüket. Ugyanis a dokument megléte, illetve időszerűsége feltétele, hogy a Nyitra megyei önkormányzat úgynevezett Leader 2 programjába projekteket nyújthassanak be. A megyei önkormányzat ebben a formában is már huzamosabb ideje támogatja az önkormányzati, civil és más társulásokat, s kár lenne ezen lehetséges támogatási formát esetleg kihagyni. A tervezet aktualizálását (frissítését) Agnesa Gubišová vállalta fel. Főleg statisztikai jellegű módosításokat kellett vég-

rehajtani, mivel új települések is csatlakoztak a társuláshoz. Jelenleg a következő települések tagjai a Ipoly–Hont Polgári Társulásnak: Ipolypásztó, Ipolybél, Ipolyszakállos, Lontó, Szete, Százd, Deménd, Ipolyvisk, Ipolyság, Nagytúr, Felsőtúr, Palást, Ipolyfödémes, Szalatnya, Egeg, Felsőszemeréd, Alsószemeréd, Tompa és Gyerk. A társulásnak pillanatnyilag 45 tagja van, tagjai e települések magánvállalkozói és civil szervezetei, úgyhogy az előírt feltételeknek megfelel (a vállalkozói és civil szféra képviselőinek a társulásban többségben kell lenniük). Miután az aktualizált tervezetet a társulás közgyűlése elfogadta, jóváhagyás

végett benyújtották a Nyitra megyei önkormányzatnak, mely ugyancsak jóváhagyta. Így a társulás tagjai számára megnyílt a projektbenyújtás lehetősége. A kilenc benyújtott projektből hetet – áfa nélkül 20 527,40 euró értékben – jóváhagytak. A társulás saját maga végezte a projektmenedzselést, illetve a pénzösszegek elszámolását. A projektek megvalósítására, majd a nyújtott pénzösszegek elszámolására az adott határidőn belül (2012. dec. 15-ig) sor került. 2013 februárjában a kerületi önkormányzat szervei ellenőrizték a projektekben, illetve elszámolásukban foglaltak helyességét.

A támogatott, illetve megvalósított projektek jegyzéke 1. Szalatnya – Nepomuki Szent János Polgári Társulás – A község szakrális kisemlékeinek megóvása (kulturális és építészeti örökség megóvása):

melyben a játszóterek és a sportpályák

találhatók, története, kosárlabdázási lehetőség biztosítása. 4. Ipolybél – a községi hivatal környé-

– a szalatnyai templom mellékoltárának restaurálása. 2. Szete – Szetei pihenőpark:

– a község közterülete átépítésének újabb szakasza – virágágyasok, pihenőpadok, új hulladékgyűjtők kihelyezése, pihenést szolgáló altánok (kerti lugas) 3. Nagytúr – Družstevník Sportegyesület – a községi üdülő-, illetve pihenőövezet kibővítése, a közösségi életet szabályozó alapvető elvárások kihelyezése, propagálása, – információs táblák elhelyezése: a park,

kének tereprendezése: – a felújított községi hivatal környékének rendbetétele, növénytelepítés, tereprendezés. 5. Ipolyfödémes – községi források élővizei: – a két artézi kút rekonstrukciója, tetőzet-

építés, környékének díszkövezése.

6. Gyerk – lakossági kezdeményezések felkarolása, támogatása:

– a park befejezése, köztéri díszkövezés, pihenőpadok kihelyezése. 7. Felsőtúr – pihenőövezet létrehozása:

– a kastély környékének köztéri rendezése, terepmunkák, növénytelepítés, információs táblák kihelyezése. Agnesa Gubišová mérnök

Családi ház Tesmagon eladó. Tel.: 0905-99 80 44.

Honti Lapok

2013. március T

Ö R T É N E L E M

In memoriam: Vida Tivadar (1922 – 2012) 2013. január közepén jutott el hozzám a Budapesten megjelenő Orvostörténeti Közlemények 218-221. számú kötete. Ebből értesültem, hogy 2012. október 13-án „tragikus hirtelenséggel” (autóbalesetben) elhunyt Vida Tivadar, „a hazai orvostörténeti kutatás egyik jeles és meghatározó egyénisége”. Az idézett méltatás a Kapronczay Károly orvostörténész professzor által, az említett kötetbe írt nekrológban található. A Honti Lapokban történő megemlékezést természetesen nem Vida orvostörténészi mivolta indokolja, hanem az a kevésbé ismert tény, hogy Ipolyság szülöttje volt! 1922. február 6-án született az akkor már Csehszlovákiához tartozó, egykori Hont megyei székhelyen. Ifjúkoráról nincs adatunk, 1938-ban a Pozsonyi Magyar Reálgimnáziumban érettségizett, majd előbb a kassai, aztán a pozsonyi szeminárium hallgatója. A második világháború vége felé, 1945-ben szentelték őt pappá. 1945. április 2-án mutatta be újmiséjét a pozsonyi Szentháromság templomban. Papi hivatásának jelmondatául Xavéri Szent Ferenctől választott

13

mottót: „Lelkeket adj nekem, a többit vidd el!” Sajnos, a rövidesen bekövetkező változások tettek arról, hogy „ne kaphasson lelkeket”. Papi hivatását Pozsonypüspökiben, ill. Szakolcán kezdte káplánként, majd 1949-ben plébános lett Nyitrasárfőn. Az ateizmust hirdető államhatalom hamarosan packázni kezdett vele is: Bozókra, majd Garamkövesdre, ill. Barssáróra helyezték. Ez utóbbi helyen a belügyi hatóságok utasítására egyházi elöljárója felfüggesztette működését. Kényszerlakhelyen, egy murányvölgyi kisfaluban, Licén favágóként tengette életét, amíg nem sikerült kiköltöznie a Magyarországon élő édesanyjához és öccséhez. Letelepedése után a budai Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézetben (ORFI) lett kézbesítő, majd az ORFI-val szemben (ma is) működő Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárban kapott állást mint német– francia–latin fordító. Legismertebb orvostörténészi „tette”: lefordította Weszprémi István híres, latin nyelvű Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza c. munkájának 1787-ben megjelent IV., több mint

ezeroldalas kötetét. 1970-ben egyháztörténeti doktori címet szerzett. 1974-ig dolgozott itt, majd visszanyerve papi működési engedélyét a Budapesthez közeli Máriaremetén lett előbb káplán, majd plébániai adminisztrátor, s végül plébános. 2004-ben tiszteletbeli kanonok címet kapott, majd 2005-ben (83 éves korában) vonult nyugdíjba. 2007-ben gazdag műfordítói tevékenységéért – például ő ültette át magyarra Temesvári Pelbárt beszédeit, ill. elvégezte a Pray-kódex mikrofilológiai feldolgozását – elnyerte a Fraknói Vilmos-díjat. 2010. április 5-én tartotta vasmiséjét (felszentelésének 65. évfordulóján) Máriaremetén. Az 1990es évektől gyakran visszalátogatott a Felvidékre is – 2005-ben a pozsonyi ferencesek templomában gyémántmisével ünnepelte felszentelésének 60. évfordulóját. Egészséges életmódjának köszönhetően – idős korában is rendszeresen járt úszni – testi, lelki frissességnek örvendve ünnepelte 90. születésnapját 2012. február 6-án. Jó fél évvel később, váratlanul, visszaadta lelkét Teremtőjének. Requiescat in pace! Dr. Kiss László

Pázmány, Pázmáneum, Palást Az elmúlt esztendő (2012) végén irodalmi szenzációként érkezett Magyarországról a hír, miszerint Pázmány Péter (1570–1637) bíboros egykori magánkönyvtárának 25 darabját az ELTE Egyetemi Könyvtárában azonosították be. A becses kötetek között a főpásztornak ajándékozott díszkötetes munkák, prédikációs, politikai nyomtatványok és mások szerepelnek. A 17. század jogtudósa, az ellenreformáció kimagasló alakja, tanulmányait Kolozsvárott, Krakkóban, Bécsben, Rómában végezte. Iskolaalapító tevékenységével, gazdag magyar nyelvű irodalmi munkásságával a kassai magyar prédikátor, a grazi egyetem tanára napjainkban is megemlékezést érdemlő személy. Miután esztergomi érsekké lett, a jezsuita rendben szerzett európai színvonalú tudományos képzettségével a katolicizmus újjáélesztésére Bécsben 1623ban megalapította a Pázmáneumot. A magyar papképzést egyházmegyéje számára a jezsuita rendre bízta. A történelmi viharok tépázta Magyarország határain kívül a harmincéves háború idején (1618–1648) az új intézmény 1624-ben pápai megerősítést kapott, 1625-ben papszentelési kiváltságot is. Azokban az

években írta Pázmány: „Olyan nagy a szükség papokban, hogy ha még egyszer annyival rendelkeznénk, mint amennyi van, akkor sem volna elég.”. Többévi előkészület után 1629-ben Pázmány Péter összehívta egyházmegyéjének apátjait, prépostjait, káptalanjait, lelkészeit Nagyszombatba. 1630-ban ugyanott tartmányi zsinatot tartott október 4-én és 5-én. A szinóduson Paltai Ábrahám, palásti plébános is megjelent, és – többek között – Zvoncsánszky János is, az akkori felsőtúri licenciátus, aki 1647től Paláston ugyanilyen minősítésben működött. Róla említés történt a Lippay György (1625től esztergomi kanonok) által elrendelt papi összeírásban. A licenciátusi tisztségbe történő beiktatás szövege maradt ránk, mely szerint: „Az Egyház szükségletei és a nagy paphiány miatt indítattva több jámbor hívő ajánlására az általunk oly kedves Zvoncsánszky Jánost kinevezem egyévi licenciátusi szolgálatra a Hont megyében levő Felső-Thurba, ahol lakjék, felolvasson a szent könyvekből, vezesse az imákat…” A megbízatási szöveg sok mindenre kitért, a felhatalmazás pedig hosszabbításokkal sok évig érvényes volt. A világiak apostolkodása a

katolikus egyházban különösen megnőtt, amikor nem volt elegendő felszentelt pap a török hódoltság idején. Pázmány bíboros kényszermegoldásnak szánta az engedéllyel rendelkezők működését, mert egy összeállított jegyzék szerint egyházmegyéjében a 900 plébániában csupán 100-ban működtek. Visszatérve a Pázmáneumra, említsük meg az eskükönyvet, melyet aláírásukkal hitelesítettek a hallgatók, miszerint felszentelésük után három éven át az esztergomi egyházmegye területén fognak működni. Ilyen fogadalmat tett a bécsi Pázmáneumban Ozeblicz Péter nagysenkőci születésű plébános, akit 1674. június 21-én iktattak be Paláston. Szintén a Pázmáneumban folytatott bölcsészeti és teológiai tanulmányokat 1672től Koloczani György, majd Joklovicz György is, aki a nagyszombati papnevelő intézet növendéke volt, és mint pazmanita Bécsben fejezte be hittudományi tanulmányait. Pázmány Péter bíboros halálának 376. évfordulója emlékére idézzük fel a RÖVID MAGYAR KRÓNIKA SOK REND–BÉLI

FŐ HISTÓRIÁS PETTHŐ GERGELY c. megemlékezését: „1637 / A Császár után meg-hal Posonyban Böit más havának tizen kilenczedik napján Cardinál Pázmány Péter Esztergomi Érsek, tudós, okos Hit oltalmazó és ájtatosság plántáló ember.”. Szabadka neves szülöttje, Kosztolányi Dezső (akinek ősei a felvidéki Nemeskosztolányig vezetik vissza származásukat), egyik esszéjében így ír: „Pázmány Péter közelebb áll hozzám, mint bármelyik más prózaírónk. Szinte naponta olvasom. Imádságoskönyve, hitvitái, haragos prédikációi és országmentő levelei napjaim kedves enyhülete és fölfrissítője. Ő a magyar próza atyja és törvényhozója, öntudatos stílművész, aki már a XVII. század elején becsüli a művészi gondot, inti a prédikátorokat, nehogy rögtönözzenek. Mindig leírja szentbeszédeit, gyalulgatja a mondatokat. Elődje nincs, senki. Ő az első, aki egy ember lüktető gondolatait ágyazza a magyar prózába. Mintegy bőségszaruból önti a rokon értelmű szók zuhatagát. Amit mások két kézzel végeztek, azt ő fél kézzel végzi. Játékosan dobálja az irdatlan szavak szikláit, titáni kedvvel... Ahol ő szólalt meg, ott világosság támadt... Ennek a magyar művésznek verőfényes agyveleje volt.” Palásthy Lenke, Szabadka

Honti Lapok

2013. március

14

Tüskék

Receptajánló

Profán rapszódia

Sonkás kocka

Bárhogy is vicsorítja fogát a tél, bármennyire zúdítgatja nyakunkba a hideg hófergeteget, bizony csak kifelé mendegélünk belőle! Állításomat komoly szakértők támasztják alá, elég kitárni az ablakot, s megtölti a szobát az odakinti munkára szólongató, hangos „nyitni kék”. Nagyot dobban ilyenkor a világ szíve, s még a vén csontokban is mozgolódik az életerő. Mióta eszemet tudom, a tavaszi nyugtalanság gyökere mindig a télvégi didergésből táplálkozott. Felszívta azt, melengette, hogy mindent elsöprő pezsgéssé változtatva elemi erővel buggyanthassa vissza a földre harsogó zöldek, illatozó virágtenger formájában. Jól emlékszem, nagyapám ilyentájt előkotorta féltve őrzött szerszámosládája mélyéről az utolsó használatkor akkurátusan beolajozott, papírba gondosan becsomagolt metszőollót. Kiballagott a parányi kertbe, s alaposan szemügyre vette kedvenceit, az ágas-bogas szilvafákat. Derelyében, tésztán, buktában, de még kenyéren is igen szerette az öreg a szilvalekvárt, hát nagy gondot fordított a fákra, hadd legyen a hamvaskék, mézédes szilvából elegendő az őszi, katlanos lekvárfőzéshez. A szemle után csakhamar előkerült a megfelelő létra, s apó még hetven év terhével a vállán is felkapaszkodott az ágak közé, hogy az elöregedett, kiszáradt, beteg, satnya ágat, gallyat, vadhajtást ollójával kicsipegesse. Ami nem odavaló, ne rontsa az egészségeset, ne csúfkodjon a szép, nyári fakoronában! Aztán az ősöreg metszőolló segítségével az utat szegélyező-árnyazó szőlőlugassal is elintézte, hogy ha megérik az idő, illatos fürtök között jöhessen-mehessen a család, le-lecsippentve (természetesen, tisztán az érés fokának elbírálása miatt) egy-két duzzadó szőlőszemet. A kicsi udvart, kertet strázsáló gyepűről sem feledkezett meg. A padlásról lehozta a méretes sövényvágó ollót, és – csitt-csatt – máris új formát nyert a tavaly óta elbozontosodott fagyalsövény. A rendszeres nyírás következtében tömör, zöld falként védte a portát, apró, fehér, illatos virágai gyöngyszemként ragyogtak

a sötétzöld háttéren. Nagyapó minden fát, bokrot, bolondulásnak indult növénykét helyreigazított szerszámaival, s egész nyáron elégedetten szemlélte munkája eredményét: a formás fakoronákat, bokrokat, az erőtől duzzadó friss hajtásokat, levélzetet, a pompás virágokat, gyümölcsöket. Mikor az öregúr végleg letette metszőollóját, az udvar és kert növényzetét apám gondozta tovább. Fiatalabb lévén könynyebben hajolt a bokrok tövéhez, vagy futott fel a létrán a fák koronájához, viszont ugyanolyan türelmes szeretettel ápolgatta őket, mint az apó. A falusi ember számára természetes volt, hogy az őt körülvevő állat- és növényvilágot szinte családtagnak tekintse. Az itt telelő énekesmadaraknak hájat, szalonnabőrkét akasztott a faágakra, sőt, a baromfietetőkből csipegető verebeket sem űzte el udvaráról, hiszen nyaranta a legyek, szúnyogok, hernyók, kártékony bogárfélék elleni harcban szövetségesekre lelt bennük. Gyümölcsfáit – némi túlzással élve – gyermekeiként tartotta számon. Ha a tavaszi „szépítkezéskor” radikális megoldásként egy-egy nagyobb ágat kézifűrésszel el kellett távolítani, hát gondterhelten sóhajtozott, mondván: „Na, hamarosan ültethetek egy új csemetét, mert félek, pár év alatt kiszárad ez a fa.” Rémálmában sem jutott volna eszébe, hogy a gyümölcsöt adó, nyári hőségtől dús lombbal védő fákat motorfűrésszel, a legkisebb gallytól is megfosztva, törzsükig csupaszítva „metssze”. Sír az emberben a lélek, mikor a „kertészek” a városban esztétikai szempontokra hivatkozva, érzéketlenül vágjákcsonkítják a fajtaadottság okán terebélyes, hatalmas fákat. Nyáron az égnek meredő csonkokból nőtt vékuska hajtásokon kínjukban kelt, zsugorodott levélkék sorjáznak élet-halál harcot folytatva hőséggel, szárazsággal. Mit mondjak? Ez a látvány legfeljebb egy érzéketlen szadistának lehet kellemes. Annyi köze van a harmonikus szépséghez, mint Julis néni fekete Mici kecskéjének a szépségkirálynő-választáshoz. Akkor lesz

A húsvéti ünnepkör egyik legjellegzetesebb étele a füstölt sonka. Bár előfordul, hogy a család szokásainak függvényében esetleg nyersen szeletelve fogyasztják, a leggyakrabban azonban főzve kerül az asztalra. Az Ipoly menti falvakban a húsvéti sonka előkészítésénél leginkább az egyszerű sózással történő tartósítást alkalmazták, a fűszeres vagy vizes pácos eljárást csak elvétve, inkább különlegességként alkalmazták. Az erősen sózott sonka főzése előtt viszont elengedhetetlen volt az alapos kiáztatás, ezért a megmosott húsdarabot – méretétől függően – akár egész éjszakára beáztatták. Másnap (általában húsvét szombatján) az áztató léből kiemelt sódart jókora fazékba költöztették, friss vízzel felöntötték, hogy egészen ellepje. Volt, ki hagymát, pár szem borsot vagy egyéb fűszert, sőt, egy-két szál leveszöldséget is rakott melléje. A sózás – természetesen – elmaradt. Lassú tűzön bugyogtatva főzték, míg megpuhult. Az ízes füstölt házikolbász a főzés utolsó szakaszában került melléje. A megfőtt kolbászt a főzővízből kiemelték, de a sonkát (ha csak egy mód volt rá), a lében hagyták kihűlni, hogy a felső húsréteg se száradjon ki. Az előrelátó gazdasszony eleve úgy adagolta a főzőlevet, hogy a sonkán is maradjon, meg az ünnepi asztalra szánt tojások megfőzésére is jusson, hiszen a zsíros, fűszeres létől a tojás egészen különleges ízt kapott, a rárakódó zsírréteg pedig garantálta a több napi biztonságos fogyasztást. Napjainkban már egyre kevesebb háztartásban főznek húsvétra egész sódart, de a fen-

tebb leírt eljárás a kisebb darabok vagy üzletben vásárolt parasztsonka esetében is érvényes, csupán az áztatási időt kell arányosan csökkenteni. A pácolt, csavart húsok használatánál természetesen figyelembe kell venni az esetleges előfőzést, és a főzési időt ehhez kell alkalmazni. Amennyiben nincs lehetőségünk a főzőlében való kihűtésre, a kész sonkát alufóliába csomagoljuk, s ha kihűlt, feltétlenül tároljuk hűtőszekrényben. A maradék húsvéti sonka felhasználására álljon itt egy nagyon egyszerű ételleírás, a sonkás kocka receptje. A hozzávalók mennyiségét a sonkanyesedék mennyisége és a családtagok létszáma szabja meg. Készítés. Egy közepes fej hagymát kevés zsíron vagy olajon megfuttatunk, rátesszük az apróra vagdalt (esetleg durvára darált) maradék főtt sonkát, kissé megpirítjuk, vigyázva, nehogy a hagyma megégjen. Kifőzzük a szükséges mennyiségű kockatésztát (egyébként bármilyen tésztaféle lehet, amit kedvelünk), és jól lecsorgatvacsepegtetve a sonkás alapba forgatjuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, s némi savanyúsággal (a vitaminok szempontjából ideális a hordós káposzta!) már adhatjuk is az asztalra. Egy kis savanyú tejföllel nyakon öntve szintén készíthető, sőt aki szereti, pár percre a forró sütőbe tolva ropogósra piríthatja. Ez az egyszerű étel sokféleképpen variálható; a maradék főtt kolbászt ugyanolyan jól „befogadja”, mint a karikára vágott főtt tojást vagy a tetejére reszelt sajtot. Jó étvágyat kívánok! bszm

a csutakká csonkolt fa újra szép és egészséges, amikor Micike elnyeri a Miss Szlovákia címet. Vagy még akkor se... A régi képeslapok tanúsága szerint az egykori városlakók igencsak szerették a fákat. Sűrű lombkorona alatt sétáltak a babakocsikkal, üldögéltek a hajlított karfájú padokon. A kopott, fekete-fehér felvételek aligha mondhatók élethűnek, ám a szinte idillikus hangulatú képek a mai fiatalok tetszését is elnyerik. Kár, hogy véleményüknek csak a világhálón, s nem il-

letékes helyen adnak hangot. Így húsvét táján fohászkodnunk kéne a mindeneket Teremtőhöz, tegyen csodát, térítse észhez a fanyűvőket, vagy részesítse a fákat is a legcsodálatosabb feltámadás kegyelmében. Legjobb lenne, ha egyúttal lábbal is ellátná őket, hogy alkalom adtán jól fenéken billenthessék a körülöttük motorfűrésszel flangáló szakikat. Uram, Atyám, egyszeriben de sok szép, árnyas utca lenne ebben a városban! B. Szabó Márta

Honti Lapok

15

2013. március

Normális ? Ha nem létezne, ki kellene találni. A politikusok ki is találták. Számukra ugyanis annyit jelent, mint egy kártyajátékos számára a dzsóker. Mindent felül lehet űberelni vele, mindent visz. Nem a korlátlan hatalomról, sem valamilyen csúcstechnológiai ketyeréről van szó, csupán egy rövidke szóról: válság. Erre a szóra aztán mindent rá lehet kenni. Még a tehetetlenséget és a dilettantizmust is. Rá hivatkozott kormányunk is akkor, amikor törvényjavaslatot tett arra, hogy a polgár a törvény szerint vagy dolgozni fog, vagy nyugdíjat szedni, de mindkettőt egyszerre a jövőben már nem teheti. Dolgozzon (ha talál munkát), vagy menjen nyugdíjba (ha megéli). Egészen más mércével kezeli azonban hasonszőrű társait. Velük szemben is törvényjavaslatot terjesztett be, már ami a jövedelembevallásaikat illeti. A javaslat szerint a köztisztséget betöltő funkcionáriusok kötelezőek lesznek minden egyes bevételüket beismerni nyilatkozataikban. Emmá igen! – mondtam megelégedetten. Ne csak gazdagodjanak, de bizonyítsák is be,

hogy miből. Már majdnem tapsikoltam is örömömben, mikor a továbbiak elvették tőle a kedvemet. A tervezet egyenlőre tervezet marad, és továbbra is érvényes lesz az eddigi gyakorlat, miszerint, ha bevallásában valamelyik köztisztséget betöltő személy netalán kifelejtené valamelyik bevételi forrásából származó hasznát, nem lesz amiatt büntethető vagy felelőségre vonható! Mi van? A gyalogpolgár a nyugdíja mellett nem dolgozhat, egy köztisztséget ellátó atyánkfia meg büntetlenül elfeledkezhet bevallásában némelyik bevételi forrásából származó bevételéről? Ő hány helyen dolgozhat, hogy valamelyikről akár meg is feledkezhet? Sok ezer polgár örülne annak, ha legalább egy valamire való munkája lenne, vagy hogy a nyugdíjából meg tudna élni, pedig a kettő együttes bevétele is csak a „feledékeny” fejesek által elhallgatott bevételek töredékét tenné ki. Emellett eszébe sem juthat neki valamiről megfeledkezni, mert arról koldulna! Amazokat meg felelősségre sem lehet vonni. Ennyit az egyenlőségről. Mert állítólag mind egyenlők vagyunk. A probléma csak annyi, hogy tőlünk vannak egyenlőbbek is. A válság nem csupán a társadalmat érte el, már az állatkertekbe is beférkőzött. A fővárosi állatkert gyűjtést hirdetett egy új ki-

futó építésére a farkasok számára. A közlemény szerint a közadakozásból eddig 4700 eurót sikerült összeszedni, bár egy új kifutó megépítéséhez több mint 87 ezer (!) euróra lenne szükség. Nemzeti parkot építenek annak a 10-12 farkasnak? Miért nem felel meg az eddigi kifutó? Legyúrták a füvet? Vessenek újat. Kicsi lett a régi? Tolják kijjebb a kerítést. Nem! Új kifutót nekik majd százezerért! Lenne egy javaslatom: ha a másfélszáz parlamenti képviselő, a sok száz kerületi és járási funkcionárius netán megfeledkezne valamelyik bevételének beismeréséről, legyen azt, vagy legalábbis az azért kiszabott büntetést köteles közcélra felajánlani. Kevesebb milliomosunk nem lenne, de a befolyt összegeből nem kevés problémát lehetne megoldani, az biztos. Ha nem lenne válság, ki kellene találni. A polgár biztosan nem azon törné a fejét, de rengetegen vannak, akik számára az egy kész aranybánya. Nem a csákánnyal az ércet fejtő munkás gazdagodik meg belőle, hanem a tulaj, akié nemcsak a bánya, de a kocsma, az üzlet és a játékterem is, hogy a munkásnak kifizetett bér azért végül hozzá kerüljön vissza. Erről viszont sosem feledkezik meg. Belányi Gyula

A hónap műtárgya Fateknők A Honti Múzeum néprajzi tárlatának megtekintésekor a látogató megismerkedhet a kenyérsütés eszközei közé sorolt fateknőkkel. A XX. század közepéig – különösen faluhelyen – a családok túlnyomó többségében otthon sütötték a kenyeret. A tésztát akkor is otthon készítették el, ha a községben pékség működött, és megadott napokon a falubeliek kenyértésztáját sütötte meg a mester. A kenyértészta előkészítésének egyik legfontosabb eszköze a dagasztóteknő, amibe már a sütést megelőző este bekészítették a kovászt, hogy másnap hajnalban kelve munkához láthassanak. A dagasztóteknőt mindig egy darab keményfából faragtavájta a mester, vidékünkön általában a teknős cigányok készítették. Mivel dagasztáskor a kenyér hozzávalóit alaposan át kellett gyúrni-forgatni, ez a teknőféle nem volt túl mély, hogy a gazdasszony a tészta minden rétegét megmozgathassa. Méretét a család kenyérszükséglete határozta meg: a honti régió palóc vidékein általában két, ritkábban három hétre elegendőt sütöttek. Tájainkon a „kenyérteknő” hosszúkás változatát használták, állványként a teknő aljához igazodó dagasztószék szol-

gált. A teknő áthelyezését, mozgatását a szélesebbre hagyott két rövidebb oldali perem, illetve az itt kialakított fül segítette. A bedagasztás után a kenyértészta gondosan betakargatva először a teknőben kelt, aztán „kiszakították” a tiszta kenyérruhával bélelt szakajtóba, melynek mérete egyúttal a kenyér nagyságát is meghatározta. A szakajtóban egy ideig még kelesztették a tésztát, majd kellő időben a sütőlapátra fordították, és tetejére keresztet vetve, sőt metszve a kifűtött, parázstól, hamutól megtisztított kemencébe vetették. Használaton kívül a dagasztóteknőt a kamrában, éléstárban tárolták. A hosszúkás alakú dagasztóteknőn kívül sok háztartásban kisebb, kerek fateknőt is használtak. Sütésnél csak elvétve alkalmazták, pl. ha nagyon kevés kenyeret vagy a szokásosnál több kalácsot óhajtottak készíteni. Leginkább bélbontó teknőként disznóvágáskor került elő a kamrából. Használat után szódás forró vízzel mindig alaposan kisúrolták. Nyáron a tisztított mákot is ebben szárították. A legtöbb paraszti háztartásban a dagasztóteknőn kívül forrázó, illetve sózóteknőt ugyan-

csak használtak. Különféle méretben készült, alakjában megegyezett a dagasztóteknővel, de jóval mélyebb volt, hogy a leölt disznót leforrázhassák benne. Ahol a levágott állatot szalmával (később gázzal) pörzsölték, ez a teknőtípus csupán a hús tartósító sózására szolgált. A füstölésre szánt, sóval kiadósan bedörzsölt, megszórt sonkákat, szalonnákat, oldalasokat, csülköket, körmöket, bőrkéket rakták bele, és hűvös, de nem fagyos helyen (a húsdarab nagyságától függően) mintegy két hétig – a felgyülemlő lével naponta gondosan öntözgetve –

forgatták benne, hogy a só rendesen, egészen a csontig átjárjon minden darabot. A disznóvágást úgy időzítették, hogy a sódar meg a kocsonyának való a húsvéti asztalra kerülhessen. A sózás után a húsok a füstölőbe vándoroltak, a sózóteknő pedig – alapos súrolás után – a padlásra. Nagyszombaton a húsvéti sonkát, tojást, kalácsot szőttes vagy kivarrott terítővel bélelt kézikosárban a templomba vitték megszenteltetni; a 20. sz. elején ez a szokás még tájainkon is élt. Szmrecsányi Csaba

A Város a városban makettkiállítás nyitvatartási ideje Hétfőtől péntekig: 10.00 – 12.00 Szombaton:

10.00 – 12.00

13.00 – 15.00

Honti Lapok

2013. március

16

Újabb karatesikerek Az immár hagyományosnak számító Zólyom Karatekupa 23. évfolyamának versenyén, amit az idén egybekapcsoltak a Közép-szlovákiai Karateszövetség nyílt karatebajnokságával, valamint a közép-szlovákiai ifjúsági karatekupa 2. fordulójával, az ipolysági Saag Sportegyesületet négyen képviselték: Uhrík Mátyás, Uhrík Patrik, Kováčik Tamás és Magdaléna

Al Farra. A rendkívül erős mezőnyben négy ország (Szerbia, Románia, Csehország és Szlovákia) 360 versenyzője lépett tatamira. Az ifik -68 kg-os kategóriájában Uhrík Tamás 1. helyet szerzett, így kiharcolta a közeljövőben Kassán megrendezendő szlovákiai karatebajnokságon való indulás jogát. Gratulálunk. -ag-

Balról: Kováčik Tamás, Magdaléna Al Farra, Uhrík Patrik és Uhrík Mátyás

KAKTUS MUSIC BÁR és HONTSOUND Alábbiakban az ipolysági ambiciózus fiatal fotóssal és videóssal, Peter Paulenkával beszélgetünk. Szívén viseli városunk sorsát, ennek érdekében többrétűen tevékenykedik. Szívügyének tekinti, hogy teret biztosítson a fiatalok csoportjainak a megmutatkozásra, mindezt a környék érdekében. Honnan jött az ötlet? Kinek a segítségével valósult meg? – Amikor 2011 januárjában hosszú távollét után hazatértem Prágából, láttam, hogy idehaza semmi sem változott a szórakozási lehetőségeket illetően. A fiatalok számára nincs egy olyan hely, ahol tudnának találkozni egy jó beszélgetés erejéig. Érzékeltem, hogy a kocsmák és a diszkók nem elégítik ki fiataljaink szükségleteit, főleg a kulturált szórakozás terén. Ez adta az inspirációt a cselekvéshez. Egy fotózáson ismerkedtem Dudás Lajossal, a Hell söröző tulajdonosával. Hosszasan elbeszélgettünk, felvázoltam ötletemet. Így jutottunk el oda, hogy egy átalakítást követően a söröző remekül szolgálná a fiatalok igényeit. Mi volt az első esemény az új szellemben? – Természetesen nehezen indult a dolog, voltak hibáink, melyekből tanultunk. Kezdettől fogva szétosztottuk a feladatokat: én a dizájnról, a plakátok grafikai megjelenítéséről s terjesztéséről gondoskodtam, Lajos a vendéglátás egészét biztosította. Természetesen mindehhez kellett a zene. Törekedtünk arra, hogy teret biztosítsunk a fiatal disc-jockey-k (DJ) számára, hogy itt megmutathassák tehetségüket. E szellemben került sor első rendezvényünkre 2012. április 6-án, ahol fellépett Planetmälcolm, Alphamales, FakfromFish és Leffmistr. Szerveztetek akciókat? – Igen, már a kezdetektől szerveztük az ún. pénteki akciókat. Ennek az volt a lényege, hogy a beszállítók meghatározták, hogy mely termékeket lehet akciós termék-

ként árusítani, s ezt mi mindig kulturált formába öltöztettük. Ezen eseményeken nem az alkoholfogyasztás kap hangsúlyt, hanem az, hogy a város és környéke fiataljai összejönnek, ismerkedjenek, és szórakozzanak. Honnan jött a névváltoztatás? – A Hell név (ang. pokol) szerintünk összeegyeztethetetlen volt az új küldetéssel. Nem lehet a pokolba invitálni a fiatalokat értékmegőrző szórakozásra nevelés céljából! Lajos ötlete volt a Kaktus Music Bar név. A névváltoztatás követően július 6-án szerveztük az első rendezvényt, melyen DJ Anti& Giova játszott. A szórakozás mellett más célt is szolgál az épület? – Már a kezdetekben megfogalmazódott bennem, hogy valamilyen módon össze kellene hozni a város fiataljait, teret engedve a tehetségek kibontakozásának – így jött a Hontsound ötlete. A Hontsound felfogható zenei egyesületként is, amely teret biztosít a tehetséges fiatalok bemutatkozására. Eddig főleg DJ-k jelentkeztek, ám bárminemű zene befogadására nyitottak vagyunk. A Hontsound keretei között fellépett már FakfromFish (Peter Paulenka), Leffmistr (Csomor Tibor), Planetmälcolm (Pólos Zoltán), Alphamales (Hagymási Dávid Dj Onion, Márton Imre DJ EMax), Giova (Giovanni Vitello), Anti (Antal Tamás), DJ Wikesz (Szabó Viktor) és DJ Furnyié (Roland Burai). A Hontsound bemutatkozott a Honti Kulturális Napokon is. Talán ez is bizonyíték arra, hogy az értékőrző szórakozás és tehetségek felkarolása terén elértük célunkat. Fontos kiemelni, hogy a teret kívánunk nyújtani a közhasznú városi projektek támogatásának is. Elég említeni a tavaly nyári Feléled a városháza udvara SPP-projektet, valamint az Oriflame-projektet. Emellett falaink között szívesen látjuk bármely társulás, szervezet

ötletbörzéit, összejöveteleit. Sokrétű célt szolgál, lehet ezt még fokozni? – Fontos megemlítenem, hogy a Kaktus Music Bar nyitott bárminemű újítás, ötlet előtt, mert látjuk, hogy mindezeknek pozitív hozadéka van. A nagy sportrendezvények idején kivetítőn követhetik a szurkolók az eseményeket, például a jégkorong-világbajnokság. Ám mi magunk is szervezünk sporteseményeket, a nyári időszakban rendszeres volt a streetballbajnokság. Emellett nagy sikerrel szervezzük a csocsóbajnokságot is. Itt szeretném elmondani, hogy a bár zártkörű események, partik lebonyolítására is alkalmas, már több születésnapi, családi eseménynek szolgált otthonául. Mindezt nagyon előnyös feltételek mellett tudjuk biztosítani. Mit üzensz az olvasóknak, a leendő látogatóknak? – Talán ennyit: a fentiekből is kitűnik, ez tényleg egy többfunkciós létesítmény, mely – hangsúlyozom – kulturált szórakozás színtereként alakult! Sajnos, ezt ki kell emelni, mert egyes fiatalok ezt nem tartják be, zavarják a környék lakóit is. Ezúton is kérem a fiatalokat, hogy a létesítmény küldetésének tiszteletben tartása mellett, toleráns hozzáállással szórakozzanak, méltó példát mutatva a többieknek. Előre is köszönöm, és minden kedves érdeklődőt szívesen látunk a Kaktus Music Bárban! A bár tulajdonosának üzenete: mindent megtesz a környék nyugalma érdekében, bár tapasztalja, hogy egyes fiatalokat nehezen lehet fegyelmezni! A környékbeli lakók megértését előre is köszöni. Pástor Péter Fotó: Peter Paulenka

A Hont-Ipoly menti régió havilapja. Nyilvántartási szám: EV 3811/09 ISSN 1338-922X Főszerkesztő: Štrba Péter Tel.: 036/7411026, e-mail: [email protected] Statisztikai számjel: 00307513 Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Beata Bazalová, Tóth Tibor. Kiadó: Ipolyság város, Fő tér 1., 936 01 Ipolyság; tel.: 036 7411071. www.sahy.sk Grafika, tördelés: Hajdú Andrea. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk. Nyomtatás: RunnerMedia, Balassagyarmat.

Honti Lapok