Hajós Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Hajós Város Önkormányzata

2013.

2

Tartalom

Bevezetés ................................................................................................................................................... 4 A település bemutatása ........................................................................................................................ 4 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 7 Célok ............................................................................................................................................................ 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 9 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 12 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 27 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 30 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 34 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 36 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 37 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 38 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 38 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 38 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 39 Jövőképünk....................................................................................................................................... 39 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 40 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 46 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 50 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 50 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 50 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 51 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 51 Kötelezettségek és felelősség ................................................................................................... 52 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 53 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 54

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Hajós Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Hajós Bács-Kiskun megye dél-nyugati részén, a Kalocsai járás keleti határán elhelyezkedő település. Földrajzi helyzete kedvező; a járás központja, Kalocsa 20 km, Baja 35 km, Jánoshalma 22 km távolságban található. A megyeszékhely Kecskemét, illetve a régiószékhely Szeged 80-90 km távolságra fekszenek. A város mind az 54, mind az 51 számú főútvonalról megközelíthető. Mivel Hajós két természetföldrajzi tájegység találkozásánál fekszik, közigazgatási határain belül két jól elkülöníthető, alapjában véve más-más jellegű terület figyelhető meg. A Kalocsai-Sárközben mélyebben fekvő falu és a körülötte elterülő szántóföldek, valamint a Duna-Tisza közi hátság peremén, 10-15 m magasságba emelkedő löszparton álló Hajós- Pincefalu markánsan eltérő arculattal rendelkezik. Míg a település körüli réti talajokon a hagyományos mezőgazdasági növények termesztése jellemző, addig a hátság homoktalaja nagy kiterjedésű szőlőültetvényeknek és borgazdálkodásnak ad otthont. A 3151 főt (2012) számláló jellemzően német nemzetiségű és hagyományú települést 1722-ben alapították Csáky Imre kalocsai érsek által Németországból ide telepített sváb lakosok. 1987-ben a „Szőlő és bor nemzetközi városa” címet az elsők között kapta meg Magyarországon, valamint tagja a Szőlő és Borvárosok Egyesületének is. Városi rangot 2008. július 1-én kapott. Korszerű urbanisztikai szemléletéért, a helyi értékek megóvásáért 2002-ben Hild-díjat kapott. Ezt megelőzően 1994 és 1995-ben a „Virágos Magyarországért” országos, majd 2006-ban „Virágos, tiszta településért” megyei pályázaton okleveles kitüntetésben részesült. Szintén 2006-ban, „Kerékpárosbarát település” címet is elnyerte. 2012-ben a 2001-5000 fő közötti települési kategóriában Hajós Pincefalu nyerte el a „Legkedveltebb Borvidék” település díjat. Hajós jó infrastrukturális adottságokkal rendelkezik. A környező települések közül elsőként építette ki teljes szennyvízcsatorna hálózatát az 1990-es évek végén, amelyre a jövőben további rácsatlakozás várható. Mára az úthálózat szinte teljessége szilárd burkolattal rendelkezik, legtöbbjük. Ivóvíz-, és gázellátó hálózatának 100 %-os kiépült mellett a kábeltelevíziós rendszer és a nagysebességű internet-hozzáférés, telefonhálózat is a lakások döntő részében teret hódított. Hajós neve elválaszthatatlan a Pincefaluval. A betelepülő németeket már az 1700-as években kötelezte a kalocsai érsek a szőlőgazdálkodásra, bortermelésre. A ma 1200 présházzal rendelkező, egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják. A löszfalba vájt

4

"pincelyukak" fölé présházakat építettek, melyek azon kívül, hogy itt dolgozzák fel a szőlőt, üde színfoltjai a falunak, és kellemes kikapcsolódást nyújtanak a vendégeknek. A hetvenes évektől számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege. Mára egyre több pince vendégek fogadására, elszállásolására alkalmas: megjelentek a padlástér beépítésével a vendégszobák, miniatűr de teljes komforttal. A nyolcvanas évektől megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a Pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektől a családi borházak. Hajós-Pincefalu országos viszonylatban is jelentős turisztikai vonzereje mellett a gazdasági élet fontos színtere is. Nem csak egyedi tájértéke, de rendezvényei is széles tömegeket vonzanak a környékre. 1981-től minden év májusában megrendezik a Pincefaluban az Orbán-napi borünnepet, valamint a szüreti időszakban részt vesz az országos szervezésű Koccintás Napja rendezvényen. A város másik kiemelkedő turisztikai látványossága az érseki kastély mely Gróf Patasich Gábor kalocsai érsek barokk stílusú vadászkastélya volt. A kastély 1907-től árvaházként, majd gyermekotthonként működött. A dél-alföldi régió legnagyobb barokk kastélyát - a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 20092010-ben felújította, majd 2012-ben önkormányzati fenntartás alá került. A nagyközönség is megtekintheti a helyreállított egykori érseki vadászkastélyt. A kastély mindennapjait bemutató kiállítások mellett Hajós és környékét bemutató állandó és időszaki kiállítások, múzeumi foglalkozások várják a látogatókat. Demográfiája: A város alapvető problémája a népességszám csökkenése. (lásd: 1. számú táblázat) A lakosságszám az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent.

1.sz.táblázat

Forrás: TeIR, KSH-TSTARA

Az egyes korosztályok összetétele jelentősen átrendeződött (lásd: 2.számú táblázat). Az érett felnőtt korosztály, a nyugdíjhoz közelállók, valamint a nyugdíjasok rétege pedig folyamatos növekedést mutat.

5

2. sz. táblázat (2012.évi adatok)

Forrás: TeIR, KSH-TSTARA

A demográfiai adatok vizsgálata során (lásd: 3-4.-5.számú táblázat) jól érzékelhet, hogy a település népesség korösszetétele, vagyis az öregedési indexe folyamatosan nő, egyre többen, egyre nagyobb arányban vannak az idősebb korúak, illetve egyre kevesebben, egyre kisebb arányban a fiatalabbak. A településen a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. A gazdasági válság hatására megnövekedett az elvándorlások száma melynek magyarázata, a fiatal korosztály munkalehetőség hiánya miatt választotta a település elhagyását.

3. számú táblázat

Forrás: TeIR, KSH-TSTARA

6

4. számú táblázat

5. számú táblázat

Forrás: TeIR, KSH-TSTARA

Forrás: TeIR, KSH-TSTARA

Értékeink, küldetésünk Értékeink: Pincefalu, mezőgazdaság (borászat, szőlészet) melyek számos embernek nyújthatnak megélhetést Érseki Kastély, Nemzetiségi Tájház, Katolikus Templom– kulturális értékek bemutatása – idegenforgalom növelését segíti Küldetésünk: - Egy fenntartható település, mely munkát, megfelelő életszínvonalat biztosít a lakosság számára a mezőgazdasági lehetőségek (szőlészet, borászat) kiaknázásával, marketingjének támogatásával, a kulturális értékek népszerűsítésével, melynek célja az elvándorlások számának csökkenése. - A roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése. A foglalkoztatottságot, a cigányság létbiztonságát erősítő, kirekesztettségét kölcsönös erőfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikára van szükség.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Hajós település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

7

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

6/2011.(IV.22.)ÖR – A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról: szabályozza a jogszabályban meghatározott segélyezési formák (rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) helyi igénybevételi szabályait. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata: Az Önkormányzat és az Önkormányzati Hivatal , mint a mindenki számára igénybe vehető közszolgáltatásokat biztosító intézmények alapszabálya 4/2009.(IV.15.) ÖR.- helyi sportról: mely rendelet célja, hogy megalapozza a sportkoncepció megvalósításához szükséges feltétel rendszert.

9

15/2004.(VIII.3.) ÖR – Helyi közművelődési tevékenység ellátásáról: rendelet célja: biztosítsa polgárok jogait a kulturális örökség javainak és ezek jelentőségeinek megismerésére, közművelődési intézmény szolgáltatásinak igénybevételének biztosítása.

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Hajósi Óvoda és Bölcsőde Óvodai Pedagógiai Programja: Célja: Az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeinek biztosítása. Alapelvei a gyermekek megóvása diszkriminációtól, integrált nevelés a sajátos nevelésű gyermekeknek. Hajósi Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Programja: Célja: A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és a következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. Általános Iskola Pedagógiai Programja, melynek célja a gyermekek képességeinek fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása. A gyermekek nevelése, fejlesztése a tanuláson keresztül. A tanulók műveltségének megalapozásával, alapkészségeik képességeik kimunkálásával, személyiségük nevelésével, formálásával foglalkozik

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A település esélyegyenlőségi programjának társulási kapcsolódása a Hajós Környéki Társult Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: - Családsegítő Szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez. A tevékenységi területén (a társult települések közigazgatási területén) élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett ill. krízishelyzetbe került egyének, családok, csoportok, helyi közösségek részére általános szociális és mentálhigiénés ellátást nyújt (térítésmentesen), az életvezetési képességek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése érdekében. Aktívan részt vesz a helyi szociális problémák feltárásában, megoldásában, az ellátásokhoz való hozzájutásokról tájékoztatást gyűjt és közvetít, tanácsadást nyújt, programokat szervez a területén élő lakosság számára, intézkedik. Elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket. Feladata a családok kiegyensúlyozottabb életvitelének a konfliktusok feloldásának biztosítása, a hátrányok mérséklése a hatályos jogszabályban leírtak szerint. - Gyermekjóléti Szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítése. A gyermekek családban történő nevelésének érdekében tájékozódik és tájékoztatást ad a gyermeki jogokról, a támogatások köréről és a támogatásokhoz való hozzájutás módjairól. Pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés tanácsadást, vagy az ezekhez való hozzájutást megszervezi. Szabadidős programokat szervez, igény szerint segít a hozzáfordulóknak hivatalos ügyeik intézésében. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésének érdekében feladata észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a jelzőrendszer tagjaival együttműködés, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, megoldásukra javaslat készítése A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében családgondozást végez, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására. Elősegíti a rendelkezésére álló lehetőségek függvényében a családi konfliktusok megoldását. Szükség esetén egészségügyi, szociális ellátást, valamint hatósági beavatkozást kezdeményez, javaslatot tesz, a gyermek családjából történő kiemelésére. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében biztosítja a kiemelt gyermek családjának gondozását, abból a célból, hogy a család ismét alkalmassá váljon a gyermek nevelésére. Utógondozást kivitelez a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Meghallgatja a gyermek panaszát, 10

megteszi a szükséges intézkedéseket, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. Felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, felkérésre annak megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. A település esélyegyenlőségi programjának térségi kapcsolódása: Kalocsa és Térsége Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft. melyet Hajós Város Önkormányzata, Kalocsa és Dunapatajjal együttesen hozott létre. E szervezetet egy modern és erős turisztikai szakmai szövetség, nemzeti desztinációs érdekképviseleti szervezet és szakmai együttműködési hálózat. Célja, feladatai: Tanácsadás a tagok számára. Azon körülmények javítása, amelyek között a tagok ellátják feladataikat. Aktív közreműködés a mindenkori magyar nemzeti turisztikai stratégia és koncepció kidolgozásában. A magyar turisztikai desztinációk és desztináció menedzsmentszervezetek szakmai-és érdekképviselete. A szakmai partnerség biztosítása érdekében a hálózati és szakmai együttműködés megteremtése, fejlesztése és erősítése. Aktív szakmai közreműködés a korszerű nemzeti turizmuspolitika, a turizmust érintő jogi és közgazdasági szabályozás, a nemzeti marketing és promóció, a turisztikai fejlesztési, támogatási, képzési, monitoring és innovációs politika kialakításában és megvalósításában. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az adatgyűjtés során segítséget nyújtott: - a Központi Statisztikai Hivatal honlapjának Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) szerinti adatgyűjtésre vonatkozó oldala: http://www.ksh.hu/adatgyűjtésekadatatvetelek 2013 - Nemzeti Munkaügyi Hivatal - helyi adatgyűjtések, népesség nyilvántartás - Helyi Oktatási Intézmény, Óvoda vezetősége

11

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A város lakosainak mintegy 35 %-át teszik ki a német kisebbség és 6 %-át(Forrás: önkormányzati becsült adat) a roma kisebbséghez tartozó lakosok. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 33 792 német anyanyelvű, 62 233 német nemzetiségű állampolgár él Magyarországon, 88 416 személy kötődik a német kulturális értékekhez, hagyományokhoz, 53 040 fő használja a német nyelvet családi, baráti közösségben. A magyarországi németek mintegy fele községekben, negyede kisvárosban, egy –egy tizede megyei jogú városban ill. a fővárosban él. A roma népességre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok a népesség saját bevallásán alapulnak. A népszámlálási adatok sokszor nem nyújtanak kellően pontos információt ezen kisebbség lélekszámának alakulásáról. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, arány A foglalkoztatást nézve a helyben dolgozók többsége vállalkozásokban, alkalmazotti körben, a szolgáltatásokban, a kereskedelemben dolgozik, illetve német nyelvismeret előnyt jelent a külföldi munkavállalásban. A településen a hivatalos munkanélküliek aránya az országos átlaghoz hasonlóan alakult. 2012-ben a regisztrált munkanélküliek száma 170 fő. A munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat a gazdasági válságot követően. (lásd: 6.számú táblázat) mely köszönhető a Munkaügyi Központ támogatásának, hiszen számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.) A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoport (romák) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét.

6. számú táblázat

Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

12

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás egyik vesztese a roma népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. Szociális rendeletével az Önkormányzat folyamatosan együttműködésre serkenti a roma lakosságot, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekszik a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A város vezetősége feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. Az oktatási intézményekkel együttműködve minimálisra csökkent a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű munkanélküli illetve csökkenő tendenciát mutat a 8 általános iskolai végzettségű munkanélküli (lásd. 7. számú táblázat).

7. számú táblázat

Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

c) közfoglalkoztatás A tartós munkanélküliek pénzbeli támogatása mellett az önkormányzat közfoglalkoztatásba vonja be a Munkaügyi Központ kirendeltsége által szervezet közfoglalkoztatatási program segítségével a regisztrált munkanélkülieket. Az elmúlt években éves szinten átlagosan 45 fő közmunkás foglalkoztatás történt, kiemelt figyelemmel a roma lakosság bevonására. Önkormányzatuk célja, az előző évekhez hasonlóan (lásd: 8. számú táblázat), hogy a közfoglalkoztatásba minél nagyobb számban vonjon be roma munkavállalókat. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedés azért is szükséges, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek.

13

8. számú táblázat

Forrás: Önkormányzat adatai

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A gazdasági válságot követően a településen regisztrált vállalkozások száma csökkent, de a település turisztikai lehetőségeinek kiaknázásában az Önkormányzat lehetőséget lát a vállalkozások számának növekedésére. Az önkormányzat által kivetett illetve befolyt iparűzési adó mértéke a gazdasági válságot megelőző szinthez képest is javuló tendenciát mutat (Önkormányzati adatgyűjtés). A turizmus lehetőségeinek kiaknázásával további fejlődést vár az Önkormányzat. Az elkövetkező évek beruházásait is ez a szemlélet irányítja. - Kerékpárút hálózat kiépítése a környező településekkel - Zarándok hálózat kialakítás/zarándok szállás - Turisztikai rendezvények - Marketing tevékenység növelése - Alternatív energiák hasznosítása - Belterületi csapadékvíz hálózat javítása A városból a környező települések, munkalehetőségek megközelíthetősége jónak mondható, tömegközlekedéssel jól megközelíthetők. Segítséget nyújt az Önkormányzatnak a Volán folyamatos egyeztetése, melyben kikéri az Önkormányzat véleményét a menetrendek kialakításához, igazodva a helyi lakosok igényeihez. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A település vonzáskörében sok az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet segítő program segíti a fiatalokat. A Munkaügyi Központ által szervezett programok száma jelentős, melyek megkönnyítik az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A település 20-50 km-es vonzáskörzetében található településeken jelentős számú felnőttképzési program van, melyet a jelentő számban vesznek igénybe az álláskeresők. A programok széles skálája található meg mely a munkaerőpiac számos területére nyújt lehetőséget. 14

g) mélyszegénységben élők és romák2 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat saját fenntartású intézményeiben a Munkaügyi Hivatal által nyújtott támogatási rendszeren belül, közfoglalkoztatás keretein belül foglalkoztat romákat.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat törekszik a romák hátrányos megkülönböztetésének - a foglalkoztatás terén – teljes megszűntetésére. A foglalkoztatáspolitikájának alapja is az, hogy a közfoglalkoztatás keretein belül folyamatosan növelni kell a roma munkavállalók számát. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Hajós Város Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres segélyeket, támogatásokat, valamint az eseti segélyeket. Ilyenek többek között az átmeneti segély, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, temetési segély, méltányossági közgyógyellátás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ezen támogatásokat az önkormányzat hivatalában lehet kérelmezni, ahol az ellátások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok is beszerezhetők. A hivatal szociális ügyintézője fokozatosan figyelemmel kíséri a rászorulókat, segítséget nyújt az azt igénylőknek. A helyi gyermekvédelmi rendszer ennél szélesebb körben működik. A feladat ellátását a Hajós Környéki Társult Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakemberei látják el. A munkanélküli rendszer teljes szerkezeti változását követően, valamint a közfoglalkoztatásba való bevonásával csökkenő tendenciát mutat a álláskeresők száma településünkön viszont az új munkanélküli rendszer bevezetését követően megnőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma. A munkanélküli járadék folyósítási idejének 9-ről 3 hónapig történő csökkentését követően az új támogatási formát igényelték azok akiknek lejárt a munkanélküli támogatása.(lásd: 9-10. számú táblázat). Az új támogatási forma a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 30 napos munkavállaláshoz kötött így több lehetőség van a munkanélküliek munkába vonásába, melyet a Munkaügyi Hivatal további támogatásokkal old meg. (támogatást nyújt foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő munkavállalók munkáltatóiknak, közfoglalkoztatási rendszer bevezetése).

9. számú tábla

Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2

Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. § (1)-(3) bekezdését).

15

10. számú tábla

Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Hajós Önkormányzata lakásai 100%-ban bérlakásként funkcionálnak.(lásd. 11. számú tábla) A bérlakásait az Önkormányzat a beadott kérelmek alapján, bírálja el. A bérlakások igénylésére minden korosztálynak lehetősége nyílik. Az önkormányzat a rendelkezésére álló bérlakás állományra beadott kérelmek bírálata során figyelembe veszi a kérelmező szociális helyzetét, életkörülményeit.

11. számú tábla

Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

b) szociális lakhatás Az Önkormányzat bérlakásai egységesen a benyújtott kérelem elbbírálását követően kerül kiutalásra. Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nem alakult ki településünkön. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az Önkormányzat egyéb lakáscélra használt lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik. Teljes lakásállománya bérlakásként funkcionál. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Hajós városban nem alakult ki veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság.

16

e) lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatások: lakásfenntartási támogatás. f) eladósodottság Eladósodottság miatt lakhatási problémákkal szembesülő személyeknek átmeneti segély formájában nyújt támogatást az Önkormányzat. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Hajós Város külterülete a hajósi Pincefalu, mely nem lakóövezet de infrastruktúrával, közművekkel ellátott terület (víz, villany ) . 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen nincs szegregátum, a városhoz kapcsolódó külterület (Hajós Pincefalu) sem szegregátum, utakkal, közművekkel ellátott terület. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Életminőségünk fejlesztésének alapja az egészség megőrzése, ezért az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogat minden ezt célzó kezdeményezést. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Hajóson két háziorvosi, egy gyermekorvosi, egy fogorvosi, továbbá két védőnői körzet működik. Az egészségügyi szakellátás Kalocsa, Baja, Jánoshalma városokban érhető el. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Az egészségügyi szakellátás Kalocsa, Baja, Jánoshalma városokban érhető el. Az Önkormányzat kezdeményezésére megállapodást kötött a kalocsai Kórházzal, melyben kéthetente a településen igény szerint vérvételre van lehetőség, mely mintákat az Önkormányzat szállít a kalocsai labor központba ahonnan az eredményeket visszajuttatja a körzeti orvosokhoz. Nagy segítség ez a lakosságnak legfőképpen az idősebbeknek, hiszen nem kell beutazniuk, helyben meg tudják oldani. A mozgásukban korlátozott betegeknél kérésre a mintavételt az orvos háznál leveszi. Egyre nagyobb létszámmal veszik igénybe ezen önkormányzat által biztosított lehetőséget. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátásra a 20-30km-es körzetben nyílik lehetőség, melyhez a folyamatos, gyakori járatú tömegközlekedés nyújt segítséget. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Hajós Önkormányzata saját közétkeztetést ellátó konyhával rendelkezik, mely az oktatási intézmény mellett helyezkedik el. Az étkezési lehetőséget nemcsak a gyermekek, de a helyi lakosság, az idősek is igénybe veszik. Az étrend kialakításánál kiemelkedően fontos feladatnak tarja az Önkormányzat az egészséges táplálkozást. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramok szervezésében a helyi Hajós Footbal Club Egyesület nyújt segítséget. Folyamatos rendezvényeket szerveznek a helyi lakosoknak, igyekeznek bevonni a település minden korosztályát.

17

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen az Önkormányzat az alapellátás keretein belül jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. A Hajós Környéki Társult Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat a gyermekjóléti és családsegítő feladatokat látja el Hajós, Császártöltés, Miske és Drágszél településén. Hajós látja el a gesztori feladatokat. Egyrészt segíti, kiegészíti a nevelési-oktatási intézmények munkáját, másrészt támogatja a családokat a különböző problémák megoldásában. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A településen hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem történt a szolgáltatások nyújtásakor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkrimináció jelenik meg pályázatok illetve a közfoglalkoztatás során, melyben kiemelt szerepet vállal Önkormányzatunka roma foglalkoztatás növelésében. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A település közösségi életének sok színtere alakult ki. A város vezetése fontosnak tartja miden korosztály bevonását a közösségi életbe. Színterei: Művelődési Ház: Az Önkormányzat a település művelődési házában minden évben megrendezi az „Idősek napját” mely rendezvényen műsorral, ebéddel kedveskedik a település idősebb lakosai részére. Ugyanitt kerül megrendezésre évente a Német Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésével a „Nemzetiségi Nap” mely a sváb hagyományok őrzésre irányul. A rendezvényen a településen működő gyermek és felnőtt tánccsoportok, népdalkör illetve a környező sváb települések hagyományőrző egyesületei lépnek fel. A rendezvény nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében. A báli szezonban a civil szervezetek biztosítják a közösségi életet: (sváb bál, sport bál) Kastély: A településen található az egykori érseki kastély mely 2013-tól önkormányzati fenntartás alá került. Az Önkormányzat folyamatos rendezvényeket, kiállításokat, előadásokat szervez a lakosságnak. Helyi művészek, gyűjtők mutatkozhatnak be. Helyi egyesületek (népdalkör, fúvószenekar, tánccsoportok, harmónikások) tartanak bemutatókat. Egyesületek Háza: Az önkormányzati tulajdonban lévő épület lehetőséget biztosít a helyi egyesületeknek a próbák megtartására (gyermek-, és felnőtt sváb táncegyesületeknek, moderntánc csoportnak). Hetente egyszer asszonytornát szervez egy helyi vállalkozó. Német Nemzetiségi Tájház: Lehetőséget biztosít az iskolás gyermekeknek a sváb hagyományok megismerésére. Az iskola és az óvoda „Nemzetiségi Napok-at” szervez a gyermekeknek. Római Katolikus és Református templom: Hajósra aktív egyházi élet jellemzi. A templomi kórus gyakran szervez koncerteket az érdeklődőknek. Hajós Pincefalu: A település mellett található pincefalu igen nagy közösségi életnek örvend a fiatal és idősebb lakosság körében. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

18

A településen aktív közösségi élet folyik. Összefogás, békés együttélés jellemzi. Konfliktusok nem merültek fel etnikai hovatartozás miatt. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségre jellemző az összefogás, összetartás. Minden évben önkéntes munka keretében szemétgyűjtést szervez az Önkormányzat mely megmozgatja a település lakosságát. A település vezetősége a költségvetés szűkös anyagi kereteihez mérten évente egy-két alkalommal természetbeni juttatásként hideg élelmiszer csomagot juttat a rászorulóknak. Évente több alkalommal helyi véradást szervezése során 50-60 fős állandó véradó vesz részt, melyek között roma származású is van. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Roma lakosság foglalkoztatásba való bevonásának növelése

fejlesztési lehetőségek roma munkavállalók számának növelése a közfoglalkoztatásban

19

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység.

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A város a 15-17 éves korosztályban alacsony számot jelez, viszont magas a 18-59 év közötti korosztály létszáma. A 60 év felettiek száma a lakosság körülbelül egynegyed részét teszi ki. A számadatokból megállapítható, hogy a korösszetétel tekintetében a város gyermekkor lakossága egyre szűkülő alapot képez a korfán, ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma magas. (lásd:12.sz.táblázat 2012.évi adatokkal) A város lakossága fokozatosan öregszik, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A 120 férőhelyes helyi óvodában 86 fő a gyermeklétszám az általános iskolában 208 fő a beiratkozott tanulók száma 2012/2013-as tanévben(Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés) A település eddigi vezetősége kiemelten kezeli a gyermekek helyzetét, az oktatatási intézmények fejlesztését, segítve ezzel a gyermekek helyben maradásának ösztönzését. A gyermekek biztonságát segíti az Önkormányzat 2 fő település őrt alkalmaz, melyek az iskola kezdés és befejezés időpontjában az iskola előtt óvja és figyeli a gyermekek biztonságos közlekedését.

12. számú tábla

Forrás : TEIR, KSH-TSTART

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Településünkön a védelembe vett gyermekek száma mérsékelt (lásd:13. számú tábla), de minden egyes eset soknak bizonyul, hiszen egyetlen gyermeknek sem szabadna olyan körülmények között élni, mely megfosztja a gyermeki lététől. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a település gyermeklétszámának 19-20%-át teszi ki (Forrás: önkormányzati adatgyűjtés 2012.). Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordít minden hátrányos helyzetű gyermek segítésére, támogatására, védelmére, egészségügyi, szociális és lakhatási helyzetének nyomon követésére.

20

13. számú tábla

Forrás: önkormányzati adatgyűjtés

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, az óvoda és iskola vezetősége között folyamatos információáramlás folyik, mely segíti az esetek feltárását. Fontos alapelve az Önkormányzatnak az, hogy minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Feladatának tekinti a családok és gyermekek fizikai, szellemi és szociális szemszögből tekintett jólétének előmozdítását. Egyik jelzett probléma a Szolgálattól és fontos feladat a jövőre nézve a lakosság bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek támogatásába, sok család szívesen támogatná a gyermekeket,de nincs összeszervezett gyűjtés.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma településünkön a gazdasági válságot követően folyamatos növekedést mutat (lásd: 14. számú tábla), jelezve a lakosság alacsony átlagkeresetét, a munkanélküliség növekedését is. Hiszen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szülők, eltartók jövedelmi viszonyához kötődik. A jogszabályi változásokat követve tájékoztatást és segítséget nyújt az Önkormányzat az igényléshez.

14. számú tábla

Forrás: önkormányzati adatgyűjtés

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Hajóson a gyermek jogán járó helyi juttatások: óvodáztatási támogatás. Az óvodáztatási támogatás annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg, aki - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, - továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek 21

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. Évente 6-7 fő igényli és részesül e támogatási formában településünkön (Forrás: helyi adatgyűjtés) d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Településünkön ingyenes étkezésben részesülők számának aránya: - óvodába felvett 86 főből 40 fő részesül ingyenes étkezésben mely a felvett gyermekeknek 46%-a - iskolában a beíratott 208 diákból 42 fő részesül ingyenes iskolai étkezésben mely a beíratott gyermekek 20%-a, 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 10 fő 1-13 évfolyamban a 2012/2013-as tanévben (Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés) Az ingyenes óvodai és iskolai étkezésben résztvevő gyermekek számnak aránya az évek folyamán folyamatos növekedést mutat (lásd: 15. számú tábla), mivel az ingyenes étkezés jogosultságát szociális helyzet, jövedelmi viszony határozza meg, így láthatóvá válik az arányok alapján az alacsony jövedelmű családban élő gyermekek aránya. Sok családnak jelent segítséget ez a támogatás.

15. számú tábla (2012. évi adat) Forrás: önkormányzati adatgyűjtés e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Hajós városban nincs nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet így nincs ilyen körülmények között élő gyermek sem. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői Hajóson 2 db védőnői álláshely van. Átlagosan 8-10 fő az egy védőnőre jutó gyermekek száma (lásd: 16-17. számú tábla) mely arány mutatja a gyermekvállalások számának csökkenését is. A védőnők munkája áttekinthető, kellő odafigyeléssel végzik munkájukat. 22

16. számú tábla

17. számú táblázat

Forrás: TeIR, KSH Tstart

Forrás: TeIR, KSH Tstart

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Városunkban egy gyermekorvosi praxis található, nincs betöltetlen gyermekorvosi praxis. A gyermekorvosi rendelés a helyi lakosság igényeihez lett kialakítva, az ellátáshoz való hozzáférés mindenki számára biztosított. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozóan a védőnők és a szülők és az óvoda kapcsolata során figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését mely rögzítésre kerül. Szakértői vélemény alapján gyógypedagógus szakember végzi a fejlesztést. Fontos az óvoda gyógypedagógusával, fejlesztőpedagógusával való kapcsolattartás, az egyéni fejlesztés egyeztetése, folyamatos információ csere kialakítása.. A dokumentálás fontos feladat. A bölcsődei-, óvodai nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését, azt dokumentálják. A gyermekről egészségügyi törzslapot vezet az óvoda melyen a valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait havonta, vagy háromhavonta.

23

d) gyermekjóléti alapellátás A településünkön működő gyermekjóléti alapellátás célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás. e) gyermekvédelem A településünkön a családjukat átmenetileg, vagy tartósan nélkülözni kényszerülő gyermekek számára a gyermekvédelmi szakellátás nyújt alapellátást. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Településünkön krízishelyzetben a Hajós Környéki Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítsége vehető igénybe. Fontos feladat a gyermekeket érő veszélyekre való felhívás ösztönzése. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testülete a kötelezően vállalt önkormányzati sportfeladatok ellátás érdekében hozta a 4/2009.(IV.15) számú rendeletét a sportról. A rendelet célja, hogy megalapozza és létrehozza Hajós Város Önkormányzata sporttevékenység feltételrendszerének és finanszírozásának módját. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a sportszervezetek utánpótlás-nevelésének támogatására, a diáksporttal kapcsolatos feladatok meghatározására és támogatására, a meglévő sportlétesítmények több funkciós használatának biztosítására. Az önkormányzat támogatja, sporttal foglalkozó helyi szervezeteket, sportegyesületeket, a sporttevékenységet is folyatató civil szervezeteket az általa fenntartott sportlétesítmények használatát biztosítja. Az iskolai sporttevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosításáról gondoskodik. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés kiterjesztéséről szóló törvényi előírásokat figyelembe véve településünkön a gyermeki jogokkal összhangban történik a gyermekek iskolai étkeztetése. Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma átlagosan évente 110 fő .(Forrás: helyi adatgyűjtés) Ingyenes tankönyvet kaphatnak: - a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók, - három vagy többgyermekes családban élő gyermekek, - a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem történt, jelzés nem érkezet a civil érdekképviselőktől. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció az ellátórendszerek keretein belül nem volt településünkön. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Oktatási Intézményünk nagy hangsúly fordít a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. Az első osztályos tanulók számára az első félévben, az óvodaihoz hasonló, kevésbé kötött időkereteket biztosítanak a tanulás során. Folyamatosan figyelik beilleszkedésük, tanulásuk, gondolkodásuk, fejlődésük alakulását. Gondok, 24

problémák esetén a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok valamint a Gyermekjóléti Szolgálat , a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős, védőnő nyújt segítséget. A súlyos magatartási, beilleszkedési, zavarral küszködő tanuló, szakértői vélemény alapján a szülő egyetértése esetén, magántanulóként folytathatja tanulmányait iskolánkban. Az oktatási intézmény a családokkal szoros kapcsolatot tart fenn, a felmerülő közös problémák közös kezelése érdekében. Segítik a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti helyes attitűd kialakulását. A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók megsegítését gyógypedagógiai tanár végzi rehabilitációs célú órakeretben, egyéni terápiás terv alapján. Indokolt esetben alkalmazható a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli felmentés. A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök segítségével minden évben felmérik a szociális hátrányokkal induló gyerekek körét. Iskolánk és óvodánk épülete akadálymentesítve van így a fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetősége biztosítva van. Egy fő látási problémákkal küzdő gyermek részére iskolánk biztosította a szükséges eszközöket, hogy segítse a gyermek oktatási esélyegyenlőségét. Az Önkormányzat fontos feladatának tartja az oktatási intézmények támogatását, a gyermekek megfelelő oktatási körülményeinek biztosítását.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodai iskolai ellátás során nagy hangsúlyt, és figyelmet fordítanak intézményeink a hátrányos, halmozottan hátrányos illetve sajátos nevelési igényű gyermekek átlagostól eltérő fejlődésüknek felismerésére, és fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű gyerekek hatékony fejlődését team munkában biztosítják. Az iskolában 16 hátrányos helyzetű, 10 fő pedig a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, mely gyermekeknek az intézmény fejlesztő foglalkozásokat szervez. Egy fő gyógypedagógus és egy félállású iskolapszichológus segíti a gyermeke fejlesztését. (Forrás: helyi adatgyűjtés 2012.évre vonatkozóan) b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Oktatási intézményünkben egy fő gyógypedagógus és egy félállású iskolapszichológus segíti a gyermeke fejlesztését. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Településünkön hátrányos megkülönböztetés jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén illetve az intézményeken belül szegregáció nem történt. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Hajós városban egy oktatási intézmény van, melyben a tanulók iskolai eredményessége, és az oktatás hatékonysága megfelelő. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció nem történt a hátránykompenzáló szolgáltatások során településünkön.

25

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának ösztönzése

ruhagyűjtés és egyéb adományok gyűjtésének megszervezése

A gyermekeket érő veszélyekre való felhívás ösztönzése

Preventív (megelőző) jellegű előadások szervezése

26

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Településünkön a nők számára sajnos szűkös foglalkoztatási lehetőség van. A gazdasági válság idején volt a településünkön a legrosszabb a nők foglalkoztatásának helyzete, mely az elmúlt években minimális javuló tendenciát mutat (lásd: 18. számú táblázat). Fontos feladata a település vezetésének a nők foglalkoztatási helyzetének megoldása.

18. számú tábla

Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés

A munkanélküli nők aránya magas településünkön.(lásd:19. számú táblázat) Az arányszám alakulását nem az alacsony iskolai végzettség jelenti, hiszen 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélküliek száma 2012-ben a munkanélküli nők számának 0,01%-át tette ki. (lásd:20. számú tábla) A nők számára kedvezőtlenebbek a településen a munkalehetőségek. Míg a férfiak az építőiparban, mezőgazdaságban el tudnak helyezkedni, a nők számára szűkebb az elhelyezkedési lehetőség. Az Önkormányzat 2007-ben az óvoda keretein belül elindította a bölcsődéjét, mellyel segítséget jelentett a gyesről visszatérő anyák számára. A nők munkanélküliségének javítására a gazdasági adottságok kihasználása jelenthet megoldást, valamint település idegenforgalmának növekedése.

19. számú tábla

Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés 27

20. számú tábla

Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Hajóson foglalkoztatást segítő képzés nincs, de a település 20-30 km-es körzetében széles lehetőség biztosított a foglalkozást segítő képzésekre. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Hajóson a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma alacsony, köszönhetően a jó oktatási rendszernek. A munkanélküliek iskolai végzettsége megoszlik magasabb százalékban található középfokú végzettségűek száma a munkanélküli nők között. (lásd: 20. számú táblázat)

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Településünkön hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nem érkezett bejelentés, panasz. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Hajós Városban 2006 szeptember 1-től óta működik bölcsőde, a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátására, mely bölcsőde 12 férőhely számát 2011-ben 14-re emelte az önkormányzat a felmerülő igények kielégítésére. Férőhely hiány miatt nem kellett elutasítani beiratkozandó gyermeket, a bölcsőde teljes kihasználtsággal működik (Forrás: helyi adatgyűjtés). Az Általános Iskolában jelenleg napközi biztosítja a gyermekek délutáni felügyeletét, melyet a tanulók közül átlagosan 16-19 fő vesz igénybe. Az új köznevelési törvény szerint 2013. szeptember 1-étől az általános iskolákban 16 óráig kell megszervezni az egész napos iskola és tanórán kívüli foglalkozásokat. Ez a lehetőség további segítséget nyújthat a dolgozó nők számára a gyermekek felügyeletének megoldására.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat hatékonyan végzi működését a gyermek és az anya védelmében. Biztosítva van településünkön a család- és nővédelmi gondozás. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Településünkön nőket ért erőszak illetve családon belüli erőszakról nem történt bejelentés. (Forrás: helyi adatgyűjtés, körzeti megbízott) A körzeti megbízottakkal egyeztetés alapján megállapítható, hogy nem jellemző a családon belüli erőszak településünkön.

28

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A Hajós Környéki Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaihoz fordulhatnak településünkön a krízishelyzetbe kerülő nők. A szolgálat munkatársai segítséget, és felvilágosítást nyújtanak az igénybe vehető szolgáltatásokról. Hajós 50 km-es körzetén belül 2 db anyaotthon működik. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A településen a Képviselő-testület tagjai között mindösszesen két választáson került be 1-1 női képviselő. Emellett jelenleg Hajós Város polgármestere jelenleg nő. Az Óvodánk és a Kastély intézményvezetője is női dolgozó.(Forrás: helyi adatgyűjtés) 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Településünkön nőket fokozottan érintő társadalmi problémákat nem jeleztek. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Magas munkanélküliség a nők körében

Helyi értékek kiépítésével (szőlészet, borászatok)a turisztikai értékeink (Pincefalu,Kastély) marketingjének támogatásával, nőhet az idegenforgalom, melynek hatására nő az idelátogató turisták száma. Ez lehetőséget biztosít a Pincefaluban szálláshelyek kiadására, kereskedelmi egységek munkahelybővítésére a nők számára

29

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A város népességének összetételében az időskorúak aránya,- az országos átlagnak megfelelően- emelkedő tendenciát mutat. (lásd: 21.számú táblázat) A népesség korösszetétele az idősebb korcsoport felé tolódik. A 60 éven felüliek aránya és az öregedési index igen magas. Az idősödés társadalmi és gazdasági probléma, kihívás a szociális ellátórendszernek is. A nyugdíjban részesülők között igen magas az egyszemélyes háztartások száma.(Forrás: helyi adatgyűjtés) A településen jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosított az igénylők számára. Bentlakásos idősek otthonával a város nem rendelkezik.

21. számú táblázat

Forrás:TeIR, KSH Tstart

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Hajóson az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek átlagosan 12-13%-át jelentik a regisztrált munkanélküliek számának. Az 55 év feletti tartós munkanélküliek pedig 10-13%-át jelentik a tartós munkanélküliek számából (lásd: 22-23.számú táblázat). A gazdasági válság kezdetét követően nőtt az idősebb munkanélküliek száma, munkáltatók a munkahelyeken történő megszorítások során nemcsak a fiatalabb hanem az idősebb korosztály elbocsátása mellett is döntött.

22. számú táblázat

Forrás:TeIR 30

23. számú táblázat

Forrás:TeIR -

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Hajós Város idősebb korosztályát a tevékeny időskor jellemzi. A férfiak jelentős része saját hobbi szőlőjében tölti szabadidejét melynek gyümölcseként pincéjükben készít saját borokat. Az Önkormányzat célja a szőlészet és a borászat népszerűsítése. A hajósi borok hírnevének terjesztésével, lehetőség nyílik a helyi termelők borainak értékesítésére, mely megélhetést, munkalehetőséget biztosíthat az idősebb korosztálynak is. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nem érkezett panasz, jelzés Önkormányzatunkhoz. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az idősek által igénybe vehető alapszolgáltatás keretein belül a településen jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Önkormányzat biztosítja a Cédrus gondozószolgálaton keresztül. Szakosított ellátás településünkön nem működik. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Életminőségünk fejlesztésének alapja az egészség megőrzése, ezért az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogat minden ezt célzó kezdeményezést. Az idősebb korosztály egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosítva van. Az Önkormányzat a kalocsai kórházzal kötött megállapodást melynek keretében kéthetente helyben nyílik lehetőség laborvizsgálatokhoz szükséges minták levételére, melyet az Önkormányzat eljuttat a központi laborba. Az eredményeket is az önkormányzat juttatja vissza az orvosokhoz, mely nagyban megkönnyíti a lakosság köztük kiemelten az idősebb korúaknak ez irányú igényeit. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A település egyik célja az idősebb korosztály bevonása a kulturális, közművelődési programokba, hogy csökkentésék az idősek elszigetelődését, elhagyatottságát. Programokat szervezését szorgalmazza, melyek az idősebb korosztály érdeklődését is felkeltik. Az elmúlt években egyre több program lehetőséget biztosít az Önkormányzat a lakosság részére, mely érték növekedése jelzi, hogy a város vezetése fontosnak tartja a lakosság kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférését. (lásd: 24. számú tábla) Az Önkormányzat minden évben megrendezi az „Idősek Napja” rendezvényt, Város napját, Orbán Napot, 31

Koccintás Napját, mely eseményeken nagy létszámban vesznek részt az idősebb korosztályból is. Az Önkormányzat fenntartásába kerülő Kastélyban nagyobb számban tervez az elkövetkező években az idősek számára kiállításokat, kulturális programokat. Településünkön tervezi egy modern könyvtári szolgáltatás kiépítését, melybe lehetőséget biztosít az idősek számára a művelődési szolgáltatások hozzáféréséhez.

24. számú tábla

Forrás: helyi adatgyűjtés

c) idősek informatikai jártassága Az idősebb korosztály körében egyre többen jártasak az informatikában. A megkérdezettek jelentős része jártas használ számítógépet (lásd.:25.számú tábla). Egyre többen mutatnak érdeklődést az internet világa iránt, barátságokat szerezhetnek, régi ismerősökkel vehetik fel a kapcsolatokat.

25. számú tábla

Forrás: helyi adatgyűjtés

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Településünkön az idősebb korosztálytól számos megkeresés érkezett az Önkormányzathoz szakosított ellátás keretein belül, egy bentlakásos idősek otthonára. Sok az egyedülálló idős lakos van településünkön akiknek nagy szükségük lenne az ez irányú szolgáltatásra.

32

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Az idősebb korosztály munkanélkülisége

Az idősek elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen

fejlesztési lehetőségek Mezőgazdaság (szőlészet, borászat ) tevékenység népszerűsítése, helyi értékek marketingjének növelése (borturizmus) mely megélhetést biztosíthat az idősebb munkanélküli lakosság részére is Programok, kulturális rendezvények szervezése Források/pályázati lehetőség felkutatása egy bentlakásos idősek otthona létrehozásához

33

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Településünkön a fogyatékkal élő lakosságról kevés adat áll rendelkezésre, ennek oka, hogy számuk alig éri el az összlakosság 1%-át. (Forrás: helyi adatgyűjtés).

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen a fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeiről felmérés nem készült, helyi adatgyűjtés alapján elmondható, hogy foglalkoztatásukkal kapcsolatos problémáról megkeresés nem érkezett az Önkormányzathoz. Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos, de élnek köztünk vakok és siketnémák is. A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, ilyenek lehetnek például a testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők. A fogyatékkal élők legnagyobb részének megélhetési forrása az alacsony összegű rokkantnyugdíj, járadék vagy segély. Ezen ellátások azonban számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. A tartós egészségügyi problémával, valamint a fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak. Ez a probléma azonban az ország egészére nézve megoldásra vár. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nem érkezett bejelentés a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatban. A munkáltatók segítik a fogyatékos munkavállalók beilleszkedését. (Forrás: helyi adatgyűjtés) c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A település beruházásai során egyik legfontosabb elem az akadálymentesítés. A település oktatási intézményei (óvoda, iskola) már akadálymentesek. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen fogyatékkal élő személyek részére természetbeni ellátásairól, kedvezményeiről teljes körű felvilágosítást és segítséget nyújtanak az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársai. A szociális alapszolgáltatás keretein belül az önkormányzat étkeztetést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Nagy hangsúlyt fordított az önkormányzat az intézmények akadálymentesítésére. Az iskolában egy fő látási nehézségekkel küzdő tanuló számára biztosította a szükséges eszközöket, mely segítette a látó társaihoz való felzárkózását. Az óvoda épülete is akadálymentes, mely segítséget jelent a fogyatékossági nehézségekkel küzdők számára. Mozgáskorlátozott parkolók lettek kijelölve a településen, melyek segítik a mozgásukban korlátozott személyek közlekedését. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat tulajdonát képező középületek egy része akadálymentes. A pályázatok során mindig kiemelten szerepet kap az épületek akadálymentesítése, mely a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedését segíti. Akadálymentes épületek: iskola, óvoda b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 34

Az önkormányzat segítséget nyújt a fogyatékkal élők számára felmerülő problémáira. A település kulturális életébe bevonja a fogyatékkal élőket. Az iskolai programokban a látássérült tanulót a társai és a pedagógusok bevonják, segítik. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítettségéről településünkön nem készült felmérés. A helyi információgyűjtés alapján minimális az akadálymentesített munkahelyek száma, ez azzal magyarázható, hogy településünkön a kis létszámú fogyatékkal élők jelentős része nyugdíjas korú vagy kisgyermek. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen akadálymentes parkolók lettek kialakítva az iskola, óvoda területén, melyek segítik a közlekedést a mozgásukban korlátozottak részére. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünkön nincs helyi szolgáltatás a fogyatékos személyek számára. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció nem volt településünkön.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Önkormányzati tulajdonú épületek hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettsége

az akadálymentesítésre pénzforrások/pályázatok felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe

35

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Hajós területén működő civil szervezetek/érdekvédelmi szervezetek - Hajósi Football Club Egyesület: fontos célkitűzése a lakosság bevonása a sport világába - Hajósi Hagyományőrző Sváb Néptánc Egyesület: célja a lakosság bevonása a kulturális életbe, rendezvények szervezése - Polgárvédelem: feladatuk a lakosság biztonságának biztosítása

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településünket jól működ partnerség jellemzi a civil szektorral, az egyházzal és a nemzetiségi önkormányzattal. A nemzetiségi önkormányzattal karöltve támogatja önkormányzatunk a hagyományok őrzését. Nagy hangsúlyt fektetve a német nemzetiségi oktatás és a gyermekek támogatására. Az egyházi szektorral való kapcsolatát is jó együttműködés jellemzi. Minden évben támogatást nyújt az önkormányzat az egyházi és civil szervezeteknek, mely szervezetek aktívan részt vesznek a város életében, rendezvényein. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzat létrehozott két településsel együttesen (Kalocsa és Dunapataj) Kalocsa és Térsége Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft-t mely egy turisztikai szakmai szövetség. Célja, feladatai: A szakmai partnerség biztosítása érdekében a hálózati és szakmai együttműködés megteremtése, fejlesztése és erősítése. Aktív szakmai közreműködés a korszerű nemzeti turizmuspolitika, a turizmust érintő jogi és közgazdasági szabályozás, a nemzeti marketing és promóció, a turisztikai fejlesztési, támogatási, képzési, monitoring és innovációs politika kialakításában és megvalósításában. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A nemzetiségi önkormányzat a hátrányos helyzetű német oktatásban részesülő gyermekek támogatásában vállal kiemelkedő szerepet. Hátrányos helyzetű gyermekek táborozásához nyújt támogatás évente egyszer, nemzetiségi pályázatokkal támogatja az gyermekeket. Rendezvényeket szervez a sváb hagyományok bemutatására, melyek nagy népszerűek az idősebb lakosság körében. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége - Football Club Egyesület: Sportrendezvények szervezésével segíti a lakosság összetartását, csökkenti az idősek elszigetelődését, elhagyatottságát - Polgárvédelem: A lakosság biztonsága érdekében végzi munkáját, kiemelten figyelve az idős,egyedülálló lakosságra - Fúvószenekar: Koncertek szervezésével járul hozzá az idősek elszigetelődésének csökkentéséhez - Hajósi Hagyományőrző Sváb Néptánc Egyesület: Sváb bál szervezésével, fellépésekkel vonja be a lakosságot, az időseket a város kulturális életébe f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szervezetek vannak településünkön közéleti tevékenységet folytatnak, az egészségügyben dolgozók (háziorvosok, gyermekorvos, fogorvos) tevékenységük az esélyegyenlőségi feladatellátására irányul. Figyelik és jelzik a fokozott odafigyelést igénylő elhagyott idősek, elhanyagolt gyermekek észlelését.

36

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A települési esélyegyenlőségi program elkészítése alapos helyzetelemzésen kell, hogy alapuljon, ezért a program elkészítése során a civil szervezeteket, valamint az intézményeket is bevontuk a program elkészítésébe.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

37

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Roma lakosság foglalkoztatásba való bevonásának növelése

roma munkavállalók számának növelése a közfoglalkoztatásba

Gyermekek

-A lakosság bevonását növelni kell a hátrányos helyzetű gyermekek támogatásába -A gyermekeket érő veszélyekre való felhívás ösztönzése

- ruhagyűjtés és egyéb adományok gyűjtésének megszervezése -preventív jellegű előadások szervezése

Idősek

Az idősebb korosztály munkanélkülisége Az idősek elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen

Magas munkanélküliség a nők körében

Nők

Fogyatékkal élők

Önkormányzati tulajdonú épületek hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettsége

- Mezőgazdaság (szőlészet, borászat ) tevékenység népszerűsítése, helyi értékek marketingjének növelése (borturizmus) mely megélhetést biztosíthat az idősebb munkanélküli lakosság részére is - Programok, kulturális rendezvények szervezése –Források/pályázati lehetőség felkutatása egy bentlakásos idősek otthona létrehozásához Helyi értékek kiépítésével (szőlészet, borászatok)a turisztikai értékeink (Pincefalu,Kastély) marketingjének támogatásával, nőhet az idegenforgalom, melynek hatására nő az idelátogató turisták száma. Ez lehetőséget biztosít a Pincefaluban szálláshelyek kiadására, kereskedelmi egységek munkahelybővítésére a nők számára az akadálymentesítésre pénzforrások/pályázatok felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe

38

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Roma foglalkoztatás -Hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának növelése -Gyermekek biztonságos környezetben

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Hivatal Önkormányzat – felelős: polgármester Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi dolgozók (orvosok,védőnők) -felelős: Családsegítő Szolgálat vezetője és munkatársai

Idősek

-Időskorú munkanélküliség, és elszigetelődés veszélye

Nők

Nők munkanélkülisége

Civil szervezetek, Önkormányzat vezetősége -felelős: polgármester

Fogyatékkal élők

Akadálymentes élettér kialakítása

Önkormányzat vezetősége - felelős: polgármester

Civil szervezetek, Önkormányzat vezetősége -felelős: polgármester

Jövőképünk - Fontos településünknek a roma származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelése. A város önkormányzata minden eszközével igyekszik a roma származású népesség esélyegyenlőségét biztosítani. Feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését, elsősorban közmunkaprogramokkal. - Kiemelt területnek tarja Önkormányzatunk a gyermekek közoktatás-fejlesztésében az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elvét. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják sikerességüket. - Elengedhetetlen a nők esélyegyenlősége érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése. Munkalehetőségek teremtése a helyi mezőgazdasági adottságok kiaknázásával, helyi értékek marketingjének növeléséve. Pályázatok útján:

- kerékpárhálózat kiépítése a környező településekkel - zarándok útvonal, zarándok szállás kiépítése

- marketing – helyi borok népszerűsítése mely pályázati tervek elősegíthetik a nők munkahelyteremtését a turizmusban. Nőhet a vendégéjszakák száma, több turista látogatja településünket, mely megélhetést biztosíthat több család részére. -Folyamatosan oda kell figyelni az idősebb korosztályra. A korosztályt érintő munkanélküliségére, elszigetelődésükre, elhagyatottságukra. Különösen fontos feladat a jövőre nézve egy bentlakásos idősek otthonának megvalósítása. Önkormányzatunk tervezi egy modern könyvtár kialakítását, mely újabb lehetőséget, programot biztosít az idősebb korosztálynak is.

39

-Különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedési feltételeinek megteremtésére. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok ) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. Önkormányzatunk tervezi az egészségház felújítását mellyel egy modern, mai kor követelményeinek megfelelő épületben valósulhat meg az egészségügyi ellátás.

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Roma foglalkoztatás A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoport (romák) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét.

1.Hosszú távú cél: A roma munkanélküliség radikális csökkenése 2.Közép távú cél: A roma foglalkoztatás 5%-os növekedése 5 éven belül 3.Rövid távú terv: A romák közfoglalkoztatásba történő bevonásának növelése

1.Foglalkoztatás politika helyes irányba történő irányítása 2.Kapcsolatok erősítése a munkáltatók és a munkavállalók között 3.Munkaügyi Központtal közös közreműködés

Résztvevők és felelős

Résztvevők: roma munkanélküliek Felelős: polgármester

Partnerek

Önkormányzat vezetősége, Munkaügyi Hivatal, Munkáltatók

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015. 1.Hosszú távú cél: a kitűzött célig radikálisan csökken a roma munkanélküliek száma 2.Közép távú cél:2018-ra 5% emelkedik a roma foglalkoztatás aránya mely az életkörülményeik javulásához vezethet, mely a bűnözések számának csökkenéséhez is vezethet. 3.Rövid távú terv: 2015-ig a romák nagyobb számú közfoglalkoztatásba vonásával folyamatos ellátást biztosíthat számukra, javulhat egyes családok életkörülményei. Fontos eleme a Munkaügyi Hivatal által szervezésre kerülő közfoglalkoztatási program folytatása az elkövetkező években

Szükséges erőforrások Munkaügyi Hivatal pályázati támogatása

40

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának növelése A hátrányos gyermekek száma a település gyermeklétszámának 19-20%-át teszi ki. Az Önkormányzat szűkös anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a gyermekek helyzetének javulását, de szükséges civil szervezetek, lakosság bevonása is a támogatások növeléséhez 1.Hosszú távú cél: hátrányos helyzetű gyermekek számának 5%-os csökkenése 2.Közép távú cél: hátrányos helyzetű gyermekek folyamatos időszakos támogatásához egy szoros kapcsolatrendszer kiépítése 3.Rövid távú terv: támogatók számának növelése 1. A kiépített támogatási rendszer fenntartása 2. Folyamatos támogatási rendszer kiépítése 3. ruhagyűjtés és egyéb adományok gyűjtésének megszervezése

Résztvevők és felelős

Résztvevők: civil szervezetek, Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat, lakosság Felelős: Gyermekjóléti Szolgálat vezetője

Partnerek

Önkormányzat vezetősége, Civil szervezetek, Védőnői Szolgálat, lakosság

Határidő(k) pontokba szedve

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.Hosszú távú cél: Támogatók megtartása 2.Közép távú cél:. Támogatók számának növekedése 3.Rövid távú terv: Negyedévenkénti ruhagyűjtés, adománygyűjtés

Gazdasági nehézségek, sajnos a társadalom egészre kihatnak, kevesebben adakoznak

Szükséges erőforrások Helyszín biztosítása a ruhagyűjtésekkor, illetve a begyűjtött ruhák tárolására

41

Intézkedés címe:

Gyermekek biztonságos környezetben

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Gyermekek rengeteg veszélynek vannak kitéve, fontos a folyamatos információval való ellátásuk az őket érhető káros szenvedélyek/veszélyek elhárításához

Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1.Hosszú távú cél: Biztonságos környezet a gyermekek számára 2.Közép távú cél: Tudatos egészségszemlélet kialakítása 3.Rövid távú terv: Figyelemfelhívás

1. Jól működő kapcsolatrendszer kialakítása 2. Szakértők bevonása a gyermekek védelméért 3. preventív (megelőző,elhárító) jellegű előadások szervezése

Résztvevők és felelős

Résztvevők: védőnői szolgálat, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, körzeti orvosok, szakértők, Rendőrség Felelős: Oktatási Intézmény vezetője, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Partnerek

Önkormányzat, Védőnői Szolgálat, Körzeti Orvosok, Rendőrség

Határidő(k) pontokba szedve

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

1.Hosszú távú cél: A gyermekek és a szakértők között kialakuló jó kapcsolatrendszer 2.Közép távú cél: A szakértők segítsége konkrét problémákra 3.Rövid távú terv: A gyermekek figyelmének felhívása/ tudatosítása az őket érhető veszélyekre

A gyermekek hozzáállásával kapcsolatos esetleges nehézségek, melyek jól szervezett, a gyermekek figyelmét lekötő előadásokkal javítható Anyagi források feltárása a szükséges szakértőkhöz (pályázati lehetőségek keresése)

42

Intézkedés címe:

Időskorú munkanélküliség, elszigetelődés veszélye

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Az idősebb korosztály munkanélkülisége, elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen

Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1.Hosszú távú cél: Bentlakásos idősek otthona létesítése 2.Közép távú cél: Munkahelyteremtés 3.Rövid távú terv: Programok, rendezvények szervezése

1. Pályázati forrás felkutatása 2. Helyi értékek kiaknázása, marketingjének növelése 3. Civil szervezetekkel kapcsolatfelvétel, rendezvények, programok szervezése

Résztvevők és felelős

Résztvevők: Önkormányzat, civil szervezetek Felelős: polgármester

Partnerek

Önkormányzat vezetősége, civil szervezetek,

Határidő(k) pontokba szedve

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2014.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.Hosszú távú cél: Idős korosztály munkanélküliségének csökkentése 5%-kal 2.Közép távú cél:. Településre jellemző helyi mezőgazdasági adottságok (szőlészet, borászat) lehetőségeinek kiaknázásával, marketingjének növelésével bevonható az idősebb korosztály is, mellyel munkalehetőséget, megélhetést biztosíthatunk számukra 3.Rövid távú terv: Az idősebb korosztálynak szervezett kulturális, helyi programokkal, kiemeljük őket a korosztályukra jellemző elszigetelődésből Az Önkormányzat szűkös költségvetése miatt, szükséges egyéb források feltárása, pályázati lehetőségek keresése

Szükséges erőforrások Eu-s társfinanszírozású pályzatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok

43

Intézkedés címe:

Nők munkanélkülisége

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Magas munkanélküliség a nő körében

Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

1.Hosszú távú cél: magas munkanélküliség 5%-os csökkentése 2.Közép távú cél: munkahelyteremtés támogatása 3.Rövid távú terv: álláskeresés segítése

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1. A sikeres középtávú célok elérését követően az elért eredmények fenntartása 2. Településre jellemző helyi mezőgazdasági adottságok (szőlészet, borászat) lehetőségeinek kiaknázásával, marketingjének növelésével munkalehetőségek teremtése, melyek megélhetést biztosíthatnak a munkanélküli nők számára 3. Munkaügyi Központ állásadatainak,támogatási lehetőségeinek közzététele

Résztvevők és felelős

Résztvevők: Önkormányzat, Munkaügyi Hivatal Felelős: polgármester

Partnerek

Önkormányzat vezetősége, Munkaügyi Hivatal

Határidő(k) pontokba szedve

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1.Hosszú távú cél: A nők munkanélküliségének 5 %-os csökkenése 10 éven belül 2.Közép távú cél: 2-3%-os növekedés a bölcsődei szolgáltatásban 3.Rövid távú terv: Az információk áramlásával több támogatási lehetőség, juthat el a munkanélküli nők részére. 1-2%-kal csökkenhet a szülők iskolai végzettsége a támogatási rendszer kihasználásával

Az önkormányzat egyre nehezebb anyagi helyzete, szűk teret biztosít a munkanélküliség csökkentésére, szükséges pályázati források feltárása

Szükséges erőforrások Eu-s társfinanszírozású pályzatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok

44

Intézkedés címe:

Akadálymentes élettér kialakítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A településen az akadálymentes intézmények száma alacsony

Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1.Hosszú távú cél: Önkormányzati tulajdonú épületek hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettsége 2.Közép távú cél: Biztonságos közlekedés biztosítása 3.Rövid távú cél: Információ áramlás segítése

Résztvevők és felelős

Résztvevők: Önkormányzat Felelős: polgármester

Partnerek

Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2015. 3.Rövid távú cél: 2014.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1. Beruházásoknál nagy figyelem az akadálymentesítésre 2. Gyalogátkelő a forgalmasabb csomópontokba 3. Fogyatékkal élők problémáinak feltárása

1.Hosszú távú cél: Az akadálymentes intézmények segítik a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb, biztonságosabb közlekedést biztosítunk, a munkavállaláshoz való eljutás segítheti elő 3.Rövid távú cél: A fogyatékkal élő lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről. Akadálymentes intézmények megvalósítása csak pályázat forrásból valósulhat meg. Források folyamatos feltárása szükséges hozzá.

Szükséges erőforrások Eu-s társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok

45

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

F

G

H

I

J

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

polgármester

6/2011.(IV.22.)ÖR – A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról

1.Foglalkoztatás politika helyes irányba történő irányítása 2.Kapcsolatok erősítése a munkáltatók és a munkavállalók között 3.Munkaügyi Központtal közös közreműködés

roma munkanélküliség csökkentése

Munkaügyi Hivatal fenntartható pályázati támogatása

1.Hosszú távú cél: Az akadálymentes intézmények segítik a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb, biztonságosabb közlekedést biztosítunk, a munkavállaláshoz való eljutás segítheti elő 3.Rövid távú cél: A

polgármester

gyermekek tájékozottságán ak növekedése

Anyagi források feltárása a szükséges szakértőkhöz (pályázati lehetőségek keresése)

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1

Roma foglalkoztatás

Roma lakosság foglalkoztatásba való bevonásának növelése

1.Hosszú távú cél: A roma munkanélküliség radikális csökkenése 2.Közép távú cél: A roma foglalkoztatás 5%os növekedése 5 éven belül 3.Rövid távú terv: A romák közfoglalkoztatásb a történő bevonásának növelése

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015.

2 3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

Gyermekek biztonságos környezetben

Gyermekek rengeteg veszélynek vannak kitéve, fontos a folyamatos információval való ellátásuk az őket érhető káros szenvedélyek/vesz élyek elhárításához

1.Hosszú távú cél: A gyermekek és a szakértők között kialakuló jó kapcsolatrendszer 2.Közép távú cél: A szakértők segítsége konkrét problémákra 3.Rövid távú terv: A gyermekek figyelmének felhívása/ tudatosítása az

Hajósi Óvoda Nevelési Programja Hajósi Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Programja Pedagógiai Progrma Közoktatási Intézmény SZMSZ

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2014.

fenntartható

46

fogyatékkal élő lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről.

őket érhető veszélyekre

2

Hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának növelése

A hátrányos gyermekek száma a település gyermeklétszámá nak 19-20%-át teszi ki. Az Önkormányzat szűkös anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a gyermekek helyzetének javulását, de szükséges civil szervezetek, lakosság bevonása is a támogatások növeléséhez

1.Hosszú távú cél: hátrányos helyzetű gyermekek számának 5%-os csökkenése 2.Közép távú cél: hátrányos helyzetű gyermekek folyamatos időszakos támogatásához egy szoros kapcsolatrendszer kiépítése 3.Rövid távú terv: támogatók számának növelése

Hajósi Óvoda Nevelési Programja Hajósi Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Programja Pedagógiai Progrma Közoktatási Intézmény SZMSZ

1. A kiépített támogatási rendszer fenntartása 2. Folyamatos támogatási rendszer kiépítése 3. ruhagyűjtés és egyéb adományok gyűjtésének megszervezése

polgármester

1. A sikeres középtávú célok elérését követően az elért eredmények fenntartása 2. Településre jellemző helyi mezőgazdasági adottságok (szőlészet, borászat) lehetőségeinek kiaknázásával, marketingjének növelésével munkalehetőségek teremtése, melyek megélhetést biztosíthatnak a munkanélküli nők számára 3. Munkaügyi Központ állásadatainak,támogatási

polgármester

Hátrányos helyzetűek támogatásának növekedése

Helyszín fenntartható biztosítása a ruhagyűjtésekkor, illetve a begyűjtött ruhák tárolására

Női munkanélküliség csökkentése

Eu-s fenntartható társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015.

3 … III. A nők esélyegyenlősége 1

Nők munkanélkülisége

1.Hosszú távú cél: Magas munkanélküliség a magas munkanélküliség nő körében 5%-os csökkentése 2.Közép távú cél: munkahelyteremt és támogatása 3.Rövid távú terv: álláskeresés segítése

6/2011.(IV.22.)ÖR – A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2015.

47

lehetőségeinek közzététele

2 3 … IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Időskorú munkanélküliség, elszigetelődés veszélye

Az idősebb korosztály munkanélkülisége, elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen

1.Hosszú távú cél: Bentlakásos idősek otthona létesítése 2.Közép távú cél: Munkahelyteremt és 3.Rövid távú terv: Programok, rendezvények szervezése

6/2011.(IV.22.)ÖR – A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról

Rendezvényterv

1.Hosszú távú cél: Idős korosztály munkanélküliségéne k csökkentése 5%-kal 2.Közép távú cél:. Településre jellemző helyi mezőgazdasági adottságok (szőlészet, borászat) lehetőségeinek kiaknázásával, marketingjének növelésével bevonható az idősebb korosztály is, mellyel munkalehetőséget, megélhetést biztosíthatunk számukra 3.Rövid távú terv: Az idősebb korosztálynak szervezett kulturális, helyi programokkal, kiemeljük őket a korosztályukra jellemző elszigetelődésből

polgármester

1.Hosszú távú cél: Az akadálymentes intézmények segítik a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb,

polgármester

1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: 2018. 3.Rövid távú terv: 2014.

Idős korosztály Eu-s fenntartható elszigeteltségén társfinanszírozású ek csökkentése pályzatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok

2 3 … V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A településen az A településen az 1 akadálymentes akadálymentes intézmények intézmények száma alacsony száma alacsony

1.Hosszú távú cél: Az akadálymentes intézmények segítik a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb,

Település költségvetése

Egyenlő hozzáférés 1.Hosszú távú cél: növelése 10 év 2.Közép távú cél: közintézmények ben 2015.

Eu-s társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok

fenntartható

3.Rövid távú cél: 2014.

48

biztonságosabb közlekedést biztosítunk, a munkavállaláshoz való eljutás segítheti elő 3.Rövid távú cél: A fogyatékkal élő lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről

biztonságosabb közlekedést biztosítunk, a munkavállaláshoz való eljutás segítheti elő 3.Rövid távú cél: A fogyatékkal élő lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről.

2 3 …

49

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése segítő partnereket vonunk be. A mely partnerek feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a segítő partnerek ellenőrzik, és javaslatot készítenek a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatni kell a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra kell hozni a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

51

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Dr.Rittgasser Richárd jegyző felel.: - Az ő feladata és felelőssége a segítő partnerek létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a segítő partnerek közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a segítő partnerekkel vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységek: o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

52

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a segítő partnerek 30 napon belül jelentést kérnek az indikátorok teljesülése elmaradásának okairól, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatot annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

53

4. Elfogadás módja és dátuma

I. A Hajós Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 23/2013. számú Kt. határozatával elfogadta.

Dátum: Hajós,2013.05.29.

Aláírás

A Hajós Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás Hajós Német Nemzetiségi Önkormányzat

Dátum

Partner aláírás Hajós Környéki Társult Családsegítő Szolgálat

54