HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Megbízó: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő munkatársak: Dr. Vincze Ferenc, Német Enikő Az elkészítésben közreműködő szakértők: Barabás Eszter, Hajduné Májas Anikó, Komádi Mónika, Róka László MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

2012. május 31.

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK

1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................... 6 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6

2

HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................................... 13 2.1 2.2 2.3

3

A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE ....................................................................................................... 75 JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK .......................................................................................................... 78 BEAVATKOZÁSOK – AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ........................................................................ 98 FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK...................................................................................................... 98 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................. 125

MEGVALÓSÍTÁS......................................................................................................................... 139 4.1 4.2 4.3 4.4

5

HAJDÚSZOBOSZLÓ SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ...................................................................... 13 A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE ............................................................................................ 21 A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE.................................................................................................................. 57

STRATÉGIA .................................................................................................................................. 75 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

4

AZ IVS KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANA ............................................................................................ 6 VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ......................................................................................................... 6 VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 7 AZ IVS CÉLRENDSZERE .......................................................................................................................... 8 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA .................................................... 10 A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI ..................................................................................................... 11

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ....... 139 AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK................ 142 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ .......................................................................................................... 146 INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ .............................................................................................. 148

PARTNERSÉG ............................................................................................................................ 170 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5

NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS .................................................. 170 SZAKHATÓSÁGI FÓRUM ...................................................................................................................... 171 VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK ........................................................................................................... 171 EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL ............................................................................ 172 JÖVŐBEN ALKALMAZANDÓ PARTNERSÉGI ESZKÖZÖK......................................................................... 175

6 AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA ............................................................................................ 176 7

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................... 178

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

2

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK

1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................... 6 AZ IVS KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANA ............................................................................................ 6 VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ......................................................................................................... 6 VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 7 AZ IVS CÉLRENDSZERE .......................................................................................................................... 8 FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA .................................................... 10 A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI ..................................................................................................... 11

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 2

HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................................... 13 2.1 HAJDÚSZOBOSZLÓ SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ...................................................................... 13 2.1.1 Hajdúszoboszló szerepe az egyes térszerkezeti egységekben .......................................................... 13 2.1.1.1 2.1.1.2 2.1.1.3 2.1.1.4 2.1.1.5

Nemzetközi szerepkör ............................................................................................................................ 13 Országos szerepkör ................................................................................................................................. 13 Regionális szerepkör .............................................................................................................................. 14 Megyei szerepkör ................................................................................................................................... 15 Mikroregionális szerepkör ...................................................................................................................... 16

2.1.2 Funkciók szerinti vonzáskörzet ........................................................................................................ 18 2.2 A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE ............................................................................................ 21 2.2.1 Városszerkezet ................................................................................................................................. 21 2.2.2 Gazdaság ......................................................................................................................................... 22 2.2.2.1 2.2.2.2 2.2.2.3 2.2.2.4 2.2.2.5

2.2.3

Társadalom ..................................................................................................................................... 30

2.2.3.1 2.2.3.2 2.2.3.3 2.2.3.4 2.2.3.5 2.2.3.6 2.2.3.7 2.2.3.8

2.2.4

Demográfia ............................................................................................................................................. 30 Foglalkoztatás, munkanélküliség ............................................................................................................ 31 Képzettség .............................................................................................................................................. 34 Egészségügyi állapot .............................................................................................................................. 34 Jövedelmi helyzet ................................................................................................................................... 34 Szociális helyzet ..................................................................................................................................... 35 Civil szféra ............................................................................................................................................. 38 Közbiztonság .......................................................................................................................................... 38

Települési környezet ........................................................................................................................ 39

2.2.4.1 2.2.4.2 2.2.4.3 2.2.4.4 2.2.4.5

2.2.5

Szolgáltatások ......................................................................................................................................... 22 Ipar ......................................................................................................................................................... 26 Mezőgazdaság ........................................................................................................................................ 27 Vállalkozások ......................................................................................................................................... 27 Információs társadalom .......................................................................................................................... 29

Természeti környezet .............................................................................................................................. 39 Épített környezet ..................................................................................................................................... 40 Lakásállomány........................................................................................................................................ 42 Települési környezeti infrastruktúra ....................................................................................................... 43 Közlekedés ............................................................................................................................................. 44

Közszolgáltatások ............................................................................................................................ 45

2.2.5.1 Oktatás-nevelés ...................................................................................................................................... 45 2.2.5.1.1 Óvodai ellátás .................................................................................................................................... 46 2.2.5.1.2 Általános iskolai oktatás .................................................................................................................... 46 2.2.5.1.3 Középfokú oktatás és szakképzés ...................................................................................................... 47 2.2.5.2 Egészségügyi intézmények és szolgáltatások ......................................................................................... 48 2.2.5.3 Szociális intézmények és szolgáltatások ................................................................................................. 48 2.2.5.4 Kulturális, sport és egyéb szabadidős intézmények és szolgáltatások .................................................... 49 2.2.5.5 Közigazgatás .......................................................................................................................................... 50

2.2.6 A korábbi időszak fejlesztései .......................................................................................................... 51 2.2.7 Összegzés......................................................................................................................................... 54 2.2.8 A város egészére vonatkozó SWOT elemzés .................................................................................... 55 2.3 A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE.................................................................................................................. 57 2.3.1 Városrészek azonosítása ................................................................................................................. 57 2.3.2 Városrészek összehasonlító elemzése .............................................................................................. 58 2.3.2.1 Belváros .................................................................................................................................................. 61 2.3.2.2 Turisztikai városrész, üdülőövezet ......................................................................................................... 63 2.3.2.3 Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész ............................................................................................... 65 2.3.2.4 Lakógyűrű .............................................................................................................................................. 67 2.3.2.4.1 Antiszegregációs helyzetelemzés ....................................................................................................... 68



3

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája

2.3.2.5

2.3.3 3

Egyéb területek ....................................................................................................................................... 70

Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról .............................................................................. 73

STRATÉGIA .................................................................................................................................. 75 3.1 A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE ....................................................................................................... 75 3.1.1 Hajdúszoboszló 2025-ben ............................................................................................................... 76 3.2 JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK .......................................................................................................... 78 3.2.1 Átfogó cél ........................................................................................................................................ 79 3.2.2 Középtávú tematikus célok .............................................................................................................. 80 3.2.2.1 T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása ............................................................ 80 3.2.2.2 T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében ...... 81 3.2.2.3 T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével ..................................................................................... 83 3.2.2.4 T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével ........................................................................................................................................................ 84 3.2.2.5 T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés...................................... 85 3.2.2.6 T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése ............................................... 86 3.2.2.7 T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése ........................................................................... 87 3.2.2.8 T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése ................ 88 3.2.2.9 T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával .................. 88

3.2.3

Városrészekhez kapcsolódó célok ................................................................................................... 89

3.2.3.1 V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében 91 3.2.3.2 V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe ................... 91 3.2.3.3 V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével ................................................................................................................................. 92 3.2.3.4 V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal ..................................................................... 92 3.2.3.5 V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra .............................................................................................................................................................. 92

3.2.4 Célhierarchia és a célok számszerűsítése ........................................................................................ 94 3.3 BEAVATKOZÁSOK – AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ........................................................................ 98 3.3.1 Szociális akcióterület..................................................................................................................... 100 3.3.1.1 3.3.1.2

3.3.2

Bánomkerti turisztikai akcióterület ............................................................................................... 103

3.3.2.1 3.3.2.2

3.3.3

Az akcióterületen tervezett tevékenységek ........................................................................................... 103 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai ............................................................................. 106

Belvárosi akcióterület ................................................................................................................... 107

3.3.3.1 3.3.3.2

3.3.4

Az akcióterületen tervezett tevékenységek ........................................................................................... 100 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai ............................................................................. 101

Az akcióterület tervezett tevékenységei................................................................................................ 108 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai ............................................................................. 109

Délnyugati funkcióbővítő akcióterület .......................................................................................... 110

3.3.4.1 3.3.4.2

Az akcióterület tervezett tevékenységei................................................................................................ 111 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai ............................................................................. 111

3.3.5 Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése ..................................................... 112 3.4 FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK.................................................................................................... 113 3.4.1 A fenntartható környezeti fejlődés programja ............................................................................... 113 3.4.1.1 3.4.1.2 összhangja 3.4.1.3

Hajdúszoboszló környezeti problémáinak összefoglalása .................................................................... 113 Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 114 Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata .......... 115

3.4.2 Antiszegregációs program ............................................................................................................. 120 3.5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................. 125 3.5.1 A stratégia főbb külső összefüggései ............................................................................................. 125 3.5.1.1 3.5.1.2 3.5.1.3 3.5.1.4 3.5.1.5

3.5.2 4

Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ......................... 125 Illeszkedés az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival ....................................................... 128 Az Önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang ............................ 129 A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang ....... 130 Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang .................................................................... 133

A stratégia főbb belső összefüggései ............................................................................................. 134

MEGVALÓSÍTÁS......................................................................................................................... 139 4.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ....... 139 4.1.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet ................................................................... 139



4

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.1.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás .................................................................................. 139 4.1.3 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése ...... 140 4.1.4 Befektetés-ösztönzési stratégia ...................................................................................................... 141 4.2 AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK................ 142 4.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere............................................................................. 142 4.2.2 A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere ............................................................................. 144 4.3 TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ .......................................................................................................... 146 4.4 INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ .............................................................................................. 148 4.4.1 Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése ...................................................... 148 4.4.1.1 Az önkormányzat belterületi törzsvagyona .......................................................................................... 149 4.4.1.1.1 Forgalomképtelen ingatlanok........................................................................................................... 149 4.4.1.1.2 Korlátozottan forgalomképes ingatlanok ......................................................................................... 150 4.4.1.2 Az önkormányzat belterületi üzleti vagyona ........................................................................................ 152 4.4.1.2.1 Forgalomképes ingatlanállomány .................................................................................................... 152

4.4.2 4.4.3

Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai ....................................................... 153 Az ingatlangazdálkodás megvalósítása ......................................................................................... 154

4.4.3.1 4.4.3.2

4.4.4

Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok .............................................................. 165

4.4.4.1 4.4.4.2 4.4.4.3 4.4.4.4

5

Értékesítendő ingatlanok ...................................................................................................................... 154 Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok .............................................................................. 164 Szociális akcióterület ............................................................................................................................ 165 Bánomkerti turisztikai akcióterület ....................................................................................................... 165 Belvárosi akcióterület ........................................................................................................................... 167 Délnyugati funkcióbővítő akcióterület ................................................................................................. 169

PARTNERSÉG ............................................................................................................................ 170 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5

NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS .................................................. 170 SZAKHATÓSÁGI FÓRUM ...................................................................................................................... 171 VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK ........................................................................................................... 171 EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL ............................................................................ 172 JÖVŐBEN ALKALMAZANDÓ PARTNERSÉGI ESZKÖZÖK......................................................................... 175

6 AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA ............................................................................................ 176 7

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................... 178



5


1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2008-ban. Az eltelt időszak óta bekövetkezett jelentős gazdasági, társadalmi és jogszabályi változások miatt időszerű az IVS felülvizsgálata és átdolgozása, amely során figyelembe vettük a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009. január 28-án közzétett „Városfejlesztési Kézikönyv” elnevezésű módszertani útmutató előírásait. Az átdolgozásnak nem célja egy teljesen új IVS megalkotása, sokkal inkább a dokumentum tartalmának frissítése, illetve adaptációja a részben megváltozott körülményekhez. 1.1

Az IVS kidolgozásának módszertana

Az IVS-sel szemben az illetékes minisztériumok, illetve szakállamtitkárságok, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az IVS központi gondolata a funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során hangsúlyosan vizsgáltuk a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. 1.2

Városi szintű helyzetelemzés

Hajdúszoboszló a legtöbb szempontból viszonylag szűk vonzáskörzettel rendelkezik, amelynek elsődleges oka a hasonló nagyságrendű városok, valamint a megyeszékhely és régióközpont Debrecen közelsége (az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjában a település a jelentősebb vonzáskörzet nélküli dinamizálható központok közé került). Kivételt ez alól a termálvízre épülő idegenforgalom jelent, amely hazánk egyik nemzetközi szinten is legismertebb fürdővárosává tette Hajdúszoboszlót. Hajdúszoboszló a Szolnok – Debrecen regionális tengely mentén (4. számú főút, 100. számú vasútvonal), az M35 autópályától 10 km-re, Debrecen vonzáskörzetében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít. Debrecen hatása Hajdúszoboszlóra mindazonáltal ellentmondásos. Egyfelől Hajdúszoboszló sok szempontból kötődik Debrecenhez (közszolgáltatások, munkahely, oktatás), másfelől Debrecen dinamizáló hatása, együttműködési hajlandósága nem igazán erős. A gyógy-, termál- és fürdőturizmus miatt verseny alakult ki a két város között, amit funkciómegosztással, együttműködéssel és közös arculatformálással lehetne ellensúlyozni. Ezt az OTK is előirányozza egyike a termálvízkincs integrált térségi hasznosítását szolgáló vertikumok létrehozásával. A város egyike annak a 30 rurális jellegű kistérségnek, amelynek urbanizált és innovációk átvételére alkalmas központja dinamizáló erőt jelenthet a környező települések számára. A decentralizáció eredményeként a kistérségi központok megerősödése várható. A kistérség települései között racionális funkciómegosztás alakult ki (Hajdúszoboszló – turizmus, Ebes – ipar, logisztika, Hajdúszovát – szociális szolgáltatások, Nagyhegyes – mezőgazdaság). Hajdúszoboszló mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt széles körű, változatos szolgáltatásokat kínálva a kistérség lakosságának, vállalkozásainak – elsősorban a kereskedelem, közlekedés, államigazgatás, humán szolgáltatások, turizmus és a rekreáció terén, míg funkcióhiányról főként a gazdasági szerkezet esetében beszélhetünk. Fontos közigazgatási változás a járások létrehozása 2013-tól: a rendszerben Hajdúszoboszló járásszékhely lesz, az eredeti elképzelések szerint 5 további településsel fog járást alkotni.



6


1.3 Városrészek bemutatása Hajdúszoboszló városrészekre való felosztását egy településszerkezeti és funkcionális tényező befolyásolta, a település egyedi, kétpólusú szerkezete, valamint a pólusok közötti sajátos funkciómegosztás: a város északi-északkeleti részén elhelyezkedő HungaroSpa Hajdúszoboszló Gyógyfürdő egy komplex, szolgáltatásokkal nagy mennyiségben és magas minőségben ellátott üdülőövezet kialakulását indukálta, amelytől a tényleges belváros nemcsak földrajzi értelemben, hanem funkcionálisan is elkülönül, más célcsoportok igényeit elégíti ki, ráadásul eltérő időben. 1.

térkép Hajdúszoboszló azonosított városrészei

Turisztikai városrész, üdülőövezet

Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész Belváros Egyéb területek

Lakógyűrű

Nem törekedtünk teljesen homogén városrészek lehatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból – elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot. Az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elvének megfelelően a városrészek is többféle, egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján, Hajdúszoboszlón 5 városrészt határoltunk le úgy, hogy a két központi szerepkörű városrész mellett 

egy, a belváros és a turisztikai övezethez egyaránt kapcsolódó, vegyes hasznosítású, de zömében lakófunkciójú városrészt,



egy, a belvárost körbefogó, nagy kiterjedésű lakóövezetet



és egy egyéb városrészt jelöltünk ki, amely többnyire a város külterületi részeit foglalja magában.



7


1.4

Az IVS célrendszere

Az IVS célhierarchiája maximálisan épít a város érvényben lévő stratégiai dokumentumaira (elsősorban az aktuális Gazdasági Programra), hiszen a város szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. Mindezek során kiemelt figyelmet fordítunk a stratégia egyes elemeinek összhangjára, a város fejlődésének egyik bázisát jelentő településközi együttműködésekre, a kedvezőtlen társadalmi és szegregációs folyamatok megállítására, valamint a negatív környezeti hatások kompenzálására. Hajdúszoboszló jövőképének kialakításakor számos figyelembe kell venni külső tényezőt (pl. kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, turisztikai kereslet, önkormányzati feladatok változása, városok közötti verseny), amelyek meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait. Mindezek eredményeként Hajdúszoboszló a hazai városhálózat stabil elemeként egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti turisztikai vezető és dinamizáló szerepét – egyúttal tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét annak érdekében, hogy a helyi lakosság szükségleteinek és elvárásainak teljes mértékben megfeleljen. A város számára nagy kihívást jelent, hogy megerősítse azokat a pozíciókat, amelyek új dinamikát adhatnak fejlődésének. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése – szem előtt tartva a városba érkező vendégek igényeit is. Azt kell tehát elérni, hogy a termálvízre épülő gazdasági potenciál növekedésével, a térségi szerepkör erősödésével párhuzamosan Hajdúszoboszló élhető, lakható, környezeti szempontból magas minőségű hely maradjon. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város a közös érdekekből kiindulva kooperál a környező településekkel, a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal és a piaci szereplőkkel. Hajdúszoboszló korábbi projektalapú városfejlesztési programja és IVS-e, valamint aktuális Gazdasági Programja kijelöli a város jövőképét leképező hosszú távú, átfogó célját, amely az Integrált Városfejlesztési Stratégiába is átemelhető: Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. Az átfogó cél megvalósulásához az alábbi középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. T1.

A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása

T2.

A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében

T3.

Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével

T4.

Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével



8


T5.

A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés

T6.

A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése

T7.

A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése

T8.

A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése

T9.

A társadalmi kialakításával

különbségek

mérséklése

komplex

szociális

ellátórendszer

A 2-3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján történt meg. V1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra A stratégiaalkotás során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében (vissza)fejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: 

A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja különböző.



Bizonyos típusú fejlesztések a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának megfelelően csak a belvárosban szükségesek.



Az üdülőövezet turisztikai, kereskedelmi és egyéb szolgáltató funkcióinak erősödése egy viszonylag spontán, a piaci kereslet és kínálat által vezérelt folyamat.



A város kétpólusú szerkezetének oldása a két központi funkciójú rész térbeli és funkcionális összekötésével valósítható meg. Ezáltal elérhető, hogy a városrészek – a funkciók és használók vonatkozásában is – kiegyensúlyozottabb területi, időbeli és társadalmi megoszlást mutassanak.



A lakóövezetek esetében nem elsődleges cél újabb területek bevonása a lakófunkcióra, ehelyett az intenzívebb beépítésre és a lakásállomány megújítására kell figyelmet fordítani a zsúfoltság elkerülése mellett, aminek pozitív hatásai környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak (pl. lakóövezeti zöldfelületek növekedése, közművek és közszolgáltatások hatékonyabb fenntartása).



Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket a város két központi részén és a bevezető utak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a peremterületek szükség esetén nagyobb bevásárlóközpontoknak adhatnak helyet úgy, hogy azok ne eredményezzék a helyi kiskereskedők hátrányba kerülését.



Az ipari jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek rehabilitációja és/vagy intenzívebb hasznosítása, új területek bevonása, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a lakó- és turisztikai övezetektől távol helyezkedjenek el.



9




A jó talajviszonyokkal rendelkező külterületeken szükséges a mezőgazdasági funkció erősítése, így a város ellátásában a helyi termékek nagyobb szerephez juthatnak.



A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a közterek és parkok megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az extenzív mezőgazdasági területek kiterjesztése és az erdősítés jelent megoldást.

Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét alkotják – hozzájárulva a városrészek közötti különbségek hosszú távú csökkentéséhez. Fejlesztési akcióterületek kijelölése 2007-2013 időszakra

1.5

Hajdúszoboszló arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani a város területileg kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve a városon belüli különbségek csökkenését. Mindezek mellett a városrehabilitációs beavatkozásokat térben fókuszáltan kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében: az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy kizárólag ezekben a városrészekben történnek fejlesztések, hiszen a város egyéb projektjei és a magánszféra beruházásai Hajdúszoboszló teljes területét érinteni fogják (pl. gazdasági-fejlesztési területek, külterületek stb.). Az akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: 

teljesítsék az előírt feltételeket a funkciók és az előírt mutatók tekintetében;



kiterjedésük ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak;



megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek;



a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak (funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterületek esetén);



a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával.

Cél

Funkció

Célcsoport

Költségvetés (millió Ft)

Önkormányzati forrás (%)

Szociális akcióterület

A városrész által biztosított életminőség javítása a lakókörnyezet átfogó és fenntartható megújításával, valamint a szolgáltatások minőségének emelésével

lakó, közösségi, közszféra, városi

Lakosság, vendégek, szolgáltatók, vasúttal utazók

805

14

Bánomkerti turisztikai akcióterület

1. táblázat Az akcióterületek összefoglalása

A meglévő turisztikai attrakciók fejlesztésével és új rekreációs-szabadidős létesítmények az idegenforgalmi övezet funkcionális és térbeli kiterjesztése

gazdasági, közösségi, városi, közszféra

Vendégek, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók, lakosság

2 970

6



10

Belvárosi akcióterület

A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével

közösségi, városi, közszféra, gazdasági

Lakosság, vendégek, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók

1 385

25

Délnyugati funkcióbővítő


Az akcióterület alulhasznosított területeinek rehabilitációja és az épített környezet megújítása a városrész lakó-, közösségi és közfunkcióinak megerősítése érdekében


Lakosság, vendégek, vállalkozások

710

25

Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt: 

indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága;



hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára;



finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

A fenti szempontok alapján az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje a következő. 2. táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje Akcióterületek prioritási sorrendje

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

I.

I.

I.

I.

I.

I.

II.

II.

II.

II.

II.

II.

1. Szociális akcióterület 2. Délnyugati funkcióbővítő akcióterület 3. Bánomkerti turisztikai akcióterület 4. Belvárosi akcióterület Jelmagyarázat:

előkészítés

megvalósítás

A főként a szükségesség szerint felállított fenti prioritási és ütemezési sorrend azonban rugalmasan kezelendő. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a tervezett fejlesztései jelentős részét kizárólag Európai Uniós támogatással tudja megvalósítani, így ezek megvalósításának sorrendje nagyban függ a pályázati kiírások megjelenésétől és a feltételeknek való megfeleléstől. A konkrét, integráltan megjelenő akcióterületi fejlesztések mellett rendkívül fontosak, az ezeken kívül, a város más részein megvalósítani kívánt 

pontszerű beavatkozások,



gazdasági jellegű fejlesztések



és a külterületi lakóövezetek felzárkóztatása is.

Ezeket a kevésbé komplex fejlesztéseket a rendelkezésre álló források függvényében akár hamarabb is el lehet kezdeni. 1.6

A megvalósítás mechanizmusai

A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet),



11


az érintettekkel (lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok, környező települések) kialakított rendszeres együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra megléte. A városfejlesztés jelenleg is hatékonyan és szakmailag jól (együtt)működő szervezeti rendszere a jövőben is alkalmas a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására. 3.

táblázat A városfejlesztés szervezeti háttere

Városfejlesztésben résztvevő szervezetek

Feladatkörök, kompetenciák a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés

Bizottságok

véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön

Irodák

városrehabilitáció stratégiai tervezés, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása:  pályázati források feltárása  projekt-generálás  projektmenedzsment  a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása  tájékoztatás, nyilvánosság

Gazdasági társaságok

közterület-fenntartás, közvilágítás, városi vízellátás, a hulladékgazdálkodás, vagyongazdálkodás, ingatlanfejlesztés, városmarketing

PARTNERSÉG

Képviselőtestület

A városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését az alábbi alapelvek biztosítják: felelősségi körök tisztázása, folyamatos információáramlás, kockázatelemzés, pénzügyi kötelezettségvállalás. Az IVS megvalósításának másik sarkalatos pontja a végrehajtás nyomon követése és a monitoring, ennek keretében a képviselőtestület háromévenként értékeli 

a stratégia keretein belül megvalósuló projekteket és azok állását,



a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási jellemzőit,



a városrészi és a tematikus célok elérését,



a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást.

A monitoringrendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output-, eredmény-, illetve hatásindikátorok jelentik (pl. szociális bérlakások száma, vendégéjszakák száma, iparűzési adó összege). A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a szociális akcióterületi fejlesztések folyamatban lévő előkészítése lehetővé teszi, hogy Hajdúszoboszló sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra, aminek eredményeként a város fenntartható módon növelheti fejlődési dinamizmusát, megerősítheti térségi szerepkörét, valamint magasabb színvonalú életminőséget és környezetet biztosíthat a lakosság számára.



12


2

HELYZETELEMZÉS Hajdúszoboszló szerepe a településhálózatban

2.1

Hajdúszoboszló kistérségi központként és ismert nemzetközi üdülőhelyként kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, amely az egyes funkciókat tekintve különböző térségeket fed le. 2.1.1

Hajdúszoboszló szerepe az egyes térszerkezeti egységekben

2.1.1.1 Nemzetközi szerepkör Hajdúszoboszló nemzetközi szerepköre mindenekelőtt az idegenforgalom területén mutatkozik meg. A külföldi turisták elsősorban Lengyelországból (27 905 fő), Romániából (24 342 fő), Szlovákiából és Csehországból (13 143 fő), valamint Németországból (8 431 fő) származnak. A város évtizedek alatt kiterjedt és intenzíven működő külkapcsolati hálózatot épített ki, amelynek megteremtette intézmény- és feltételrendszerét is. Hajdúszoboszló testvérvárosai: Bad Dürrheim (Németország), Dicsőszentmárton (Románia), Késmárk (Szlovákia). A nemzetközi együttműködések különböző formális és informális kapcsolatok formájában valósulnak meg, amelyek közül a legfontosabbak a testvérvárosi együttműködések, amelyekbe a város intézményei és civil szervezetei is bekapcsolódnak (pl. Magyar-Német Baráti Kör). Az önkormányzat számos intézménye intenzív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, a nyelvtanulás, a sport, a kultúra, a közös pályázatok benyújtása, az üdülés, a cseretáborok, a turisztika, a tanulmányutak és a közös szakmai programok szervezése terén. 2.1.1.2 Országos szerepkör Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) amellett, hogy regionális szinten nevesíti is a várost, több esetben indirekten is utal rá. 

Egyrészt Hajdúszoboszló a Szolnok – Debrecen regionális tengely mentén, Debrecen vonzáskörzetében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít. Nagytérségi kapcsolati rendszerét is részben az említett közlekedési tengely határozza meg: a Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony 4. számú főút, illetve 100. számú vasútvonal. A város egyébként is kedvező közlekedés-földrajzi helyzetét tovább javította a 10 km-re húzódó M35 autópálya.



Másrészt a város egyike annak a 30 rurális jellegű kistérségnek, amelynek urbanizált központja dinamizáló erőt jelenthet a környező települések számára. Ez azért is fontos, mert a helyi szinten is megnyilvánuló centralizációs törekvések eredményeként a járási/kistérségi szint – és ezzel a járásszékhely városok – megerősödése várható.



Harmadrészt az OTK meghatározott ún. integrált fejlesztési tématerületeket, amelyek egyike a termálvízkincs integrált térségi hasznosítása, amely a hazai termálvagyon komplex (gazdasági, energetikai, kommunális, rekreációs és gyógyászati célú) kiaknázását szolgáló ipari, szolgáltatási, termékfejlesztési és kutatási vertikumok létrehozását irányozza elő. Ebben Hajdúszoboszló természeti adottságai és fejlesztési potenciálja alapján kiemelt szerepet játszik.

Utóbbi azért is fontos, mert a belföldi turisztikai kereslet bővülésével a vendégforgalom összetétele is megváltozott: ahogyan a helyzetfeltárás 2.2.2 fejezetében is jelezzük, bár az elmúlt évek tendenciája ellentmondásos, mind a belföldi, mind a külföldi turisták száma lényegesen magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt. A belföldi turisták erőteljesebb jelenléte



13


miatt a lerövidült tartózkodási igényekkel párhuzamosan növekedett a látogatások gyakorisága. 1.

ábra A Hajdúszoboszlóra érkező vendégek számának (fő) és az átlagos tartózkodási időnek (vendégéj) a változása 1999 és 2010 között

250000

7 6

200000 5 150000

4

3

100000

2 50000

1 0

0 1999

2000

2001

2002

2003

belföldi

2004

külföldi

2005

2006

2007

2008

2009

2010

átlagos tartózkodási idő

Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

A város fejlődésének egyértelműen pozitív dinamikáját a kedvező népesedési folyamatok, a munkanélküliek számának csökkenése és a vállalkozások számának változása jelzik. ábra Hajdúszoboszló fejlődésének dinamikája

2.

24 200

24 000 23 800 23 600

23 400 23 200 23 000

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

állandó népesség

23 811

23 695

23 677

23 586

23 568

23 440

23 383

23 830

23 800

23 806

23788

lakónépesség

24 114

23 932

23 870

23 785

23 744

23 864

23 830

23 870

23 863

23 893

23 933

munkanélküliek száma

1 297

1 035

940

857

928

936

992

1117

972

1379

1454

regisztrált vállalkozások száma

2 980

3 063

3 157

3 344

3 412

3 381

3 243

3 335

4 503

4 607

4 730

5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

2.1.1.3 Regionális szerepkör Hajdúszoboszló az Észak-alföldi régió 6. legnépesebb városa. A régió Stratégiai Programjában kialakított tervezési térkategóriák közül a település a jelentősebb vonzáskörzet nélküli dinamizálható központok közé került, aminek az oka egyrészt a régióközpont már említett közelsége, másrészt a közeli kis- és közepes méretű városok viszonylag nagy száma. Az OTK Észak-alföldi régióra vonatkozó fejezete is kiemeli ezeknek



14


„az innovációk átvételére és továbbítására alkalmas, dinamizálható” városoknak a jelentőségét, amelyek esetében a legfontosabb cél a térszervező és népességmegtartó erő fokozása, a gazdasági, társadalmi, kulturális vonzerő és teljesítmény növelése, az elérhetőség és a közösségi közlekedés feltételeinek javítása, a foglalkoztatás bővítése és a szerkezetátalakítás. Hajdúszoboszló a régió legjelentősebb fürdővárosaként erre a szerepkörre teljes mértékben alkalmas, de jelentősebb regionális szintű funkciók megtelepedése egyrészt a nagy népességű vonzáskörzet hiánya, másrészt a magyarországi dekoncentrációs folyamatok miatt reálisan nem várható. 2.1.1.4 Megyei szerepkör Hajdú-Bihar megye térszerkezetében a Debrecentől és a fő közlekedési útvonalaktól való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Kedvező elhelyezkedésének köszönhetően (Debrecentől 21 km-re, az M35 autópályától 10 km-re fekszik) Hajdúszoboszló a megye városhálózatának egyik gazdasági és turisztikai szempontból kiemelkedő eleme. Mindezt a statisztikai adatok és tendenciák is alátámasztják. 4.

táblázat Néhány összehasonlító adat Hajdúszoboszló megyén belüli szerepére vonatkozóan (2010) Hajdúszoboszló

Hajdú-Bihar megye

Részesedés a megyén belül (%)

Lakónépesség száma (fő)

23 933

539 674

4,4

Regisztrált vállalkozások száma (db)

4 730

90 083

5,3

Szállásférőhelyek száma (db)

18 600

29 888

62,2

Vendégek száma (fő)

279 904

424 417

66,0

1 058 430

1 393 932

75,9

254

2 710

9,4

8 161

174 794

4,7

Vendégéjszakák száma (db) Vendéglátóhelyek száma (db, 2009) Foglalkoztatottak (fő, 2001) Nyilvántartott álláskereső (fő)

1 454 47 208 Forrás: KSH T-Star, NFSZ, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

3,1

Debrecen hatása Hajdúszoboszlóra mindazonáltal ellentmondásos. Egyfelől a megyeszékhely tágabban értelmezett agglomerációjába tartozó Hajdúszoboszló sok szempontból kötődik Debrecenhez, a lakosok ott veszik igénybe a közszolgáltatások egy részét, valamint munkaerő-piaci és oktatási vonzáskörzete is egyértelműen kiterjed a Hajdúszoboszlói kistérség területére. Másfelől Debrecen fejlesztő, dinamizáló hatása és együttműködési hajlandósága nem tekinthető igazán erősnek. Az idegenforgalom szempontjából – a gyógy-, a termál- és a fürdőturizmus hasonló adottságai miatt – egyfajta verseny is kialakult a két város között, amit kölcsönösen előnyös funkciómegosztással, intenzívebb együttműködéssel és közös arculatformálással lehetne ellensúlyozni. A korábban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat tulajdonában, jelenleg pedig állami tulajdonban lévő néhány hajdúszoboszlói intézmény révén (Idősek Otthona és Módszertani Intézménye, Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon) a város a megye egész lakosságának kínál bizonyos oktatási és szociális szolgáltatásokat.



15


2.1.1.5 Mikroregionális szerepkör A 23 870 hektár kiterjedésű Hajdúszoboszló az azonos nevű kistérség központja, amely Hajdú-Bihar megye egyik közepes kiterjedésű és közepes lakónépességű statisztikai körzete (területe 506,74 km², népessége 33 483 fő). A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország 174 kistérségén belül a komplex fejlettségi mutató alapján a felső 1/3-ba került, és a régión belül is az egyik legfejlettebb térségnek számít, emiatt került az átmenetileg kedvezményezett kistérségek közé. Viszonylagos gazdasági fejlettsége elsősorban az 1925-ben egy sikertelen olajfúrás eredményeként felfedezett termálvízzel és az arra épülő, sokrétű turisztikai kínálattal magyarázható. Ennek ellenére Hajdúszoboszló is szembesül bizonyos strukturális problémákkal, amelyek a gazdaság és a helyi munkaerőpiac egy lábon állására vezethetők vissza. A regionális kapcsolatokat nagymértékben befolyásolja az elmúlt évek területfejlesztési és redisztribúciós gyakorlata, amelyek eredményként növekedtek HajdúBihar megyében is a regionális fejlettségi különbségek – ez érezhető a kistérségen belül is. 2.

térkép A Hajdúszoboszlói kistérség

Forrás: www.vati.hu

Mikroregionális szinten Hajdúszoboszló feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város képes megfelelni. Azonban annak ellenére, hogy kistérségi székhelyként működik, és körzeti közigazgatási funkciókat is ellát, csak korlátozott mértékben tölt be valódi központi szerepkört, mert a kistérség másik három települése és annak lakosai részben más városokhoz, térségekhez kapcsolódnak (pl. Debrecen, Püspökladány, Derecske, Balmazújváros). A nem egyértelmű, illetve átfedésben lévő vonzáskörzeti határok mutatkoznak meg abban is, hogy a tervezett járási rendszerben a Hajdúszoboszlói járás nem ugyanazokat a településeket fedi le, mint a jelenlegi kistérség. Az eltéréseket az alábbi táblázat szemlélteti.



16


5.

táblázat A Hajdúszoboszlói kistérség, illetve járás közötti különbségek

Település

Kistérség

Járás

Hajdúszoboszlói

Debreceni

Püspökladányi

Hajdúszoboszlói

Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszlói

Hajdúszoboszlói

Hajdúszovát

Hajdúszoboszlói

Hajdúszoboszlói

Püspökladányi

Hajdúszoboszlói

Hajdúszoboszlói

Hajdúszoboszlói

Püspökladányi

Hajdúszoboszlói

Ebes Kaba



Nádudvar Nagyhegyes Tetétlen 



Kaba és Tetétlen kezdeményezte, hogy a Püspökladányi járáshoz tartozhasson. Forrás: www.kormany.hu, www.haon.hu

A Hajdúszoboszlói kistérség foglakoztatási viszonyai jól mutatják, hogy a települések között egyfajta funkciómegosztás is kialakult,1 így a fejlettségbeli és a gazdasági szerkezetben megmutatkozó eltérések kistérségi szinten kiegyenlítik egymást. Hajdúszoboszló turizmusorientált funkciója az egész kistérségre kedvező hatást fejt ki, kiegészítő szolgáltatásokkal a három községnek is célszerű kapcsolódni a központ gyógyturizmusához. Ebes rendelkezik a legkedvezőbb adottságokkal logisztikai szempontból, a vállalkozások innovációs tevékenységének támogatásával és befektetés-ösztönzéssel a leghatékonyabban tud az ipar és a logisztika irányába specializálódni. Hajdúszovát a kistérségi szintű szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra és a kevésbé képzett munkaerő tartós foglalkoztatását biztosító kisüzemek kialakításában vállalhat kistérségi szinten meghatározó szerepet. Nagyhegyes a kistérség leginkább mezőgazdasági jellegű települése, a jövőben a termékszerkezet átalakításával „biofalu” válhat belőle. Mindennek ellenére a kistérség foglalkoztatási szerkezetében meglepően magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (12,6%), míg a szolgáltatások részesedése mindössze 58,8% a megye 63,5%-os értékéhez képest. Egyedül az ipar részesedése (28,6%) felel meg többé-kevésbé a megyei átlagnak (29,7%). 3.

ábra Munkaerő-piaci viszonyok a Hajdúszoboszlói kistérségben (fő)

9988 6757

11491 3286 10339

1448 1901

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

Mezőgazdaság

Ipar

Szolgáltatás

Forrás: Hajdúszoboszló idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepciója (Aquaprofit Rt., 2006)

1

Forrás: Hajdúszoboszló idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepciója (Aquaprofit Rt., 2006)



17


Másfajta együttműködésnek tekinthető az Integrált Kistérségi Elektronikus közigazgatási Rendszer. Az „IKeR – Integrált Kistérségi e-Közigazgatási Rendszer kialakítása a NyugatHajdúsági Település- és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Településein, kiterjesztve 17 csatlakozó településre”2 elnevezésű projekt a GVOP-2004-4.3.1 kiíráson nyert támogatást. Az 519 millió forint összértékű projekt célja egy integrált, korszerű, elektronikus önkormányzati-kistérségi közigazgatási modellértékű rendszer kialakítása, bevezetése és üzemeltetése. A rendszer a közigazgatási eljárások, folyamatok elektronikus kezelését teszi lehetővé hivatali és ügyféloldalon egyaránt – garantált minőségű szolgáltatásokat biztosítva a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság számára (www.e-tarsulas.hu). 2.1.2

Funkciók szerinti vonzáskörzet

A Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók alapján Hajdúszoboszló mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt: gyakorlatilag az összes vizsgált területen – gazdaság, kereskedelem, közlekedés, távközlés, államigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra, turizmus, rekreáció – széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál a környező települések lakosságának, vállalkozásainak. 

A gazdasági funkciók közül egyértelműen kiemelkedik a nemzetközi jelentőségű idegenforgalom, valamint az ehhez kapcsolódó szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás. A nagyobb kereskedelmi üzletek megtelepedésével Hajdúszoboszló szerepe a környező települések lakosainak ellátásában tovább erősödik.



A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet hagyományosan az oktatási szinttől függ: az óvodákba és általános iskolákba leginkább hajdúszoboszlói gyermekek járnak, míg a középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete túlnyúlik a kistérség határain is.



Hasonlóan alakul az egészségügyi és a szociális szolgáltatások vonzáskörzete is: az alap-, illetve a nappali ellátási formákat elsősorban a város lakosai veszik igénybe, míg a speciális szakellátások iránti kereslet a kistérség egész területét lefedi.



A hatósági feladatellátás – adóügy, gyámhivatal, építésügy, okmányiroda, munkaügy, földhivatal, földművelésügy, népegészségügy – területén elsősorban a kistérség településeire terjed ki illetékességi területe, kivételt ez alól a földművelés- és a munkaügy jelent, amelyek esetében a vonzáskörzet túlnyúlik a kistérség határain (a járási rendszer bevezetésével ezen a területen várhatóak a legnagyobb változások).

Ahhoz a jelenséghez, hogy Hajdúszoboszló vonzáskörzete csak néhány ágazat esetében terjed ki a kistérség határain túli településekre is, nagyban hozzájárul több hasonló méretű város és a megyeszékhely közelsége. Ezt ellensúlyozzák a kedvező közlekedésföldrajzi adottságok, jóllehet a város nem tölt be vasúti, illetve távolsági autóbuszközlekedési csomóponti funkciót. A vasútállomás személyvonatforgalma hétköznapokon mintegy 80 vonat, ennek jelentős része a megye határain túlra közlekedik. A buszjáratok többnyire a megyei közlekedési kapcsolatokat szolgálják, de néhány távolabbi megyeszékhely (pl. Miskolc, Szeged) is közvetlen elérhető a városból. Alapvetően Hajdúszoboszló funkcionalitása meghaladja a hazai kis- és középvárosok átlagosnak tekinthető szintjét, ami a turizmusra épülő, de a helyi lakosságot is kiszolgáló 2

Az IKeR programban résztvevő települések a Hajdúszoboszlói kistérségen kívül a következők: Báránd, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Dombrád, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hortobágy, Kaba, Kemecse, Nyíracsád, Paks, Polgár, Püspökladány, Téglás Tiszacsege, Újszentmargita, Vámospércs.



18


tercier szektor fejlettségének köszönhető. Ahhoz azonban, hogy a város vonzáskörzete bővüljön, kijelölhető néhány olyan fejlesztendő terület, amely jelenleg relatív funkcióhiányt okoz: 

A termálvízre épülő kutatás-fejlesztés bázisát a Debreceni Egyetem és a HungaroSpa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. együttműködése jelentheti.



Az egészségipar megerősödésével egyrészt lehetővé válik a helyi egészségügyi szolgáltató köz- és magánszektor megerősödése, másrészt végbemehet a város gazdasági diverzifikációja is.



Mindezek hozzájárulhatnak olyan környezetkímélő, technológia- és tudásintenzív iparágak megtelepedéséhez, amely a város népességmegtartó erejét és munkaerőpiaci vonzáskörzetét is nagymértékben növelné. 4.

ábra Ingázási viszonyok Hajdúszoboszlón (2001)

76 6 790 312 1371

789

194 1 162

más településről bejáró

helyben lakó és dolgozó

kistérségen belülre ingázó

szomszédos kistérségbe ingázó

távoli kistérségbe ingázó

változó településre vagy külföldre ingázó

Forrás: www.nepszamlalas.hu

A funkciók kistérségi szintű koncentrációja azt eredményezi, hogy a város munkaerő-piaci vonzáskörzete jelentős, a szomszédos kistérségek településeire is kiterjed, amellett, hogy mintegy 400 munkavállaló jár ide dolgozni a kistérségből, így a más településről bejárók száma majdnem eléri az eljárók számát a 2001. évi népszámlálási adatok alapján. A napi ingázási adatok szerint 100 helyben lakó foglalkoztatottra 117,1 helyben dolgozó jut, az ingázók 4,6%-a más megyéből érkezik Hajdúszoboszlóra. Az ún. foglalkoztatási szerepkörök szerint a város egyértelműen az üdülési-idegenforgalmi szerepkörnek felel meg.



19


6.

táblázat A város funkcióinak területi hatóköre (a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban – Kézikönyv a városok számára” útmutatóban felsorolt funkciók alapján) Nemzetközi

Országos

Regionális

Gazdaság

Megyei  ipartelep

Közlekedés, távközlés

 vasútállomás

 távolsági autóbusz-állomás

Kereskedelem     

Államigazgatás

tűzoltóság rendőrség igazságügyi szolgáltatás bíróság ügyészség

Oktatás Egészségügy

 mentőállomás

Szociális ellátás

 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények  időskorúak otthona

Kultúra

Turizmus, rekreáció

 élmény-, gyógy- és termálfürdő  magas kategóriájú szállodák

 széleskörű szálláshelykínálat



Mikroregionális  irodaházak  pénzügyi szolgáltatók bankok  postahivatalok  benzinkutak  taxi szolgáltatás  helyi tömegközlekedés  szaküzletek  szakáruházak  kiskereskedelmi üzletek  piac  területi hatósági intézmények  okmányiroda  polgárőrség         

  kulturális és hagyományőrző  rendezvények  múzeumok    szabadtéri szabadidő központ   vendéglátóhelyek 

óvodák, általános iskolák középiskolák körzeti orvos gyógyszertár járó beteg szakellátás központi körzeti ügyelet nappali és alapellátás bölcsődék nappali ellátást nyújtó idősek klubja könyvtár művelődési és kulturális központ mozi sportpályák és egyéb sportinfrastruktúra uszoda játszóterek

20


2.2 A város egészének helyzetelemzése Hajdúszoboszló az ország keleti részén, három jellegzetes alföldi táj – a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke – találkozásánál hazánk egyik legelmaradottabb régiójában, az Észak-alföldi régióban fekszik (a régió területe 17 729 km², népessége 1 481,9 ezer fő). A képet árnyalja, hogy a város a régió leginkább prosperáló megyéjében, Hajdú-Bihar megyében található. Hajdúszoboszló kedvező térszerkezeti pozíciója a megyeszékhely és a fő közlekedési útvonalak közelségének tudható be: egyrészt Debrecentől 21 km-re helyezkedik el, másrészt – a 100. számú vasúti fővonalnak és a 4. számú főútnak köszönhetően egyébként is kedvező – közlekedés-földrajzi helyzetét a 2006 végén átadott M35 autópálya, amely Ebes és Debrecen közigazgatási határánál éri el a 4. számú főutat, jelentős mértékben javítja. Emellett megközelítőleg félúton fekszik két másik térségi jelentőségű város, Derecske és Balmazújváros között. A város első írásos említését 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, amelyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét. Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el). A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést. A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor egy próbafúrás során – a remélt – olaj vagy gáz helyett meleg víz tört fel 1 091 méter mélységből. A gyógyvízre épülő fürdőturizmus teljesen átalakította és gyors fejlődésnek indította a települést. 2.2.1

Városszerkezet

A mintegy 900 éves múltú település szerkezetében annak ellenére őrzi a hajdúváros jellegzetességeit, hogy az elmúlt évszázadok népességnövekedése következtében a külső kertek fokozatosan beépültek, a területek tovább osztódtak, és új kertségek jelentek meg. 3.

térkép Hajdúszoboszló történelmi városmagja 1783-ban

Forrás: Rácz István (1975): Hajdúszoboszló Monográfiája, Szoboszló Hajdúváros



21


A város jelenlegi arculatát a XX. század második felében nyerte el – a jelentős változásokat a gyógyvíz felfedezése és a szocialista időszak építkezései idézték elő. A város településszerkezetében meghatározó a kétpólusú felépítés. A városközpont a középkori település belső lakóterületét foglalja magában, ezt veszi körül a külső kertségből kialakult lakóterületek gyűrűje, amit észak-északkeleti irányban „megtör” az idegenforgalmi övezet. Hajdúszoboszló történelmi városmagja az írásos feljegyzések alapján már a XVII. században is létezett, ez alkotta az ún. belső vár településrészt, azaz a város belső lakóterületét. Az épületállomány többször átépült, de az utcahálózat még a középkori utcák vonalát őrzi. Az alábbi 1783-ban készült térképen jól kivehető három, a Kösély-érrel párhuzamosan futó utca, megközelítőleg a mai Rákóczi, Bocskai és Kossuth Lajos utcák vonalában. Ezekre merőlegesen elhelyezkedő szélesebb utca a Hősök tere előzményének tekinthető, valamint látható a református templom is, körülötte a mai Kálvin térrel. Sajátos településszerkezeti övezetet jelent a fürdőtől keletre elhelyezkedő üdülőházas városrész (sok eredetileg üdülőházként épült ingatlan ma lakófunkciót szolgál). A meglévő – viszonylag csekély számú és kiterjedésű – iparterületek a várost délről elkerülő vasútvonal építését követően, főleg a vasútvonal mellé települtek. A város gyors ütemű fejlődése megmutatkozik a belterület, illetve a lakófunkciójú terület folyamatos (napjainkban is tartó), intenzív növekedésében is. A területi terjeszkedés a területrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően az északi és keleti irányban indult meg. A beépítésre alkalmassá tett nyugati és délnyugati peremek beépülése a zöldmezős lakossági és vállalati beruházásoknak köszönhetően megkezdődött. 2.2.2

Gazdaság

A gazdasági szerkezetváltás Hajdúszoboszlót sajátos, szolgáltatás-alapú gazdasági struktúrájának köszönhetően kevésbé érintette érzékenyen, mint a régió más településeit. Leginkább a primer szektor erőteljes hanyatlásában és a belföldi turisztikai kereslet átmeneti csökkenésében nyilvánult meg az 1990-es évek elején, azóta azonban a tendenciák ismét kedvezőek. 2.2.2.1 Szolgáltatások Hajdúszoboszló helyzete a szolgáltatások terén az idegenforgalom miatt egyedülálló, termálvízének köszönhetően a régió leglátogatottabb települései közé tartozik, ezt egészítik ki egyéb természeti, építészeti és kulturális értékekei.

ÉRTÉKEK

7.

táblázat Hajdúszoboszló idegenforgalmi attrakciói  Gyógy- és termálvíz  Keleti-főcsatorna Természeti  Hortobágy közelsége  Fürdő-tó  Nádaspart (horgásztó)  Református templom (műemlék)  Erődfal (műemlék)  Katolikus templom (helyi védettség) Építészeti  Városháza (helyi védettség)  Rendőrség épülete (helyi védettség)  Harangház  Bocskai István Múzeum  Fazekas-ház  Gönczy Pál-emlékszoba Kulturális  Múzeumi Galéria  Nemzetközi Modern Múzeum  Népművészeti kiállítás Forrás: www.hajduszoboszlo.hu



22


Az elmúlt évtized első éveiben a megye egészében megélénkült a belföldi turizmus, ami pozitívumként értékelhető, hiszen az idegenforgalmi fejlesztések eredményességét a belföldi turisztikai kereslet nagymértékben befolyásolja, a pénzügyi-gazdasági válság azonban ezt a kedvező tendenciát megtörte. A városban és környékén található építészeti és kulturális értékek mellett leginkább gyógy- és termálvizéről ismert hajdúszoboszlói gyógyfürdő és strand jelenti a legfontosabb turisztikai vonzerőt. Hajdúszoboszló további attrakciókkal és kulturális kínálatának folyamatos fejlesztésével kíván hozzájárulni turisztikai vonzerejének növeléséhez. A városban található összes szálláshely száma az utóbbi 10 évben mintegy másfélszeresére növekedett a KSH adatai alapján. 1997-től 2003-ig folyamatos volt az emelkedés (944-ről 1 512-re), 2004-től viszont csökkenés figyelhető meg a szálláshelyek számában, aminek eredményeként 2006-ban 1 431 szálláshely működött. A csökkenés elsősorban a magánszállásadás vendéglátóinak számában követhető nyomon, de így is ez adja a szálláshelyek csaknem 95%-át, emellett 24 szálloda, 21 panzió, 2 kemping, 1-1 ifjúsági szállás és turistaszálló, valamint 33 üdülőház várja a vendégeket. Az összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma 59,8%-kal, 10 494-ről 16 776-ra emelkedett a vizsgált időszakban. A magánszállásadás férőhelyeinek száma a folyamatos növekedésnek köszönhetően 10 év alatt csaknem megduplázódott, míg a kereskedelmi szállásférőhelyek száma 2003-tól kezdve stagnál vagy csökken. Hajdúszoboszló kiemelkedik a kereskedelmi szállásférőhelyek 1000 lakosra jutó száma tekintetében: a megyeszékhely értékének (32) több mint tízszerese (380). A kereskedelmi és magánszálláshelyeken megforduló vendégek száma az elmúlt 10 év alatt 117,65%-kal növekedett: mind a kereskedelmi szálláshelyek, mind a magánszállásadás vendégeinek száma megduplázódott. A vendégéjszakák számának növekedése kevésbé dinamikus, de kisebb ingadozások kivételével folyamatosnak tekinthető: a kereskedelmi szálláshelyeken 1998-hoz képest 46,2%-os növekedést követően 2006-ban már meghaladta a 822 ezret, míg a magánszálláshelyeken az 1999-es 138 642 éjhez képest 37,7%-os növekedést regisztráltak. Az idegenforgalom jelentőségét a városban, illetve a város jelentőségét a megye idegenforgalmában jól mutatja, hogy a szállodai szobák, az összes vendég, valamint az összes vendégéjszaka tekintetében Hajdúszoboszló részesedése 55-65% között mozog. Ennek ellenére az utóbbi évek vendégforgalmi tendenciái ellentmondásosak: száma

1997-től

2010-ig 48%-kal

növekedett

(714 606-ról



a vendégéjszakák 1 058 430-ra);



a belföldi vendégek száma 1999 óta két és félszeresére nőtt, és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának növekedése is hasonló mértéket ért el;



a külföldi vendégéjszakák száma 2001-ben érte el csúcspontját, ezt követően erős negatív tendencia érvényesült, majd 2006-ban ismét kedvezőbb irányba fordultak a folyamatok, ami elsősorban a külföldi vendégek emelkedő számában nyilvánult meg.

A korábbi tendencia, miszerint a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma nagymértékben meghaladta a belföldiekét, egyértelműen megfordult, amiben a belföldi kereslet fokozatos növekedése mellett az is szerepet játszik, hogy a buszos utazásszervezés egyre kevésbé vonzó a fő külföldi célcsoportok számára, és inkább a könnyebben, rövidebb idő alatt elérhető desztinációkat választják.



23


5.

ábra Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma (2008-2010)


Hajdúszoboszló átfogó turisztikai fejlesztését szakmailag támogatja a 2010. július 1. óta működő Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft., amelyet európai uniós támogatással hoztak létre. A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezet fő céljai a következők: 

a város versenyképesebbé tétele,



a vendégforgalom és a pozitív gazdasági hatások bővítése,



a turizmus szereplői közötti információcsere és együttműködés javítása,



komplex turisztikai megvalósítása,



a fenntartható turizmus helyi rendszerének kialakítása, szakmai és pénzügyi megerősítése.

szolgáltatások

kialakítása,

ehhez

kapcsolódó

marketing

A megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi konkrét feladatokat látja el: 

a helyi turizmus irányításában a professzionalizmus, a modern menedzsment és stratégiai szemlélet biztosítása,



új helyi szakmai együttműködési modell kialakítása,



a tulajdonosi szemlélet megjelenítése és szektorális együttműködés megvalósítása,



a helyi turizmus irányításába, a desztinációs szintű turizmuspolitika alakításába szakmai és civil szervezetek aktív bevonása.



24


8. Szálloda, hotel

Közösségi szálláshely

Panzió, fogadó külföldiek aránya (%) 54

vendégek száma (fő) 3 066

külföldiek aránya (%) 70,4




Magánszálláshely

külföldiek aránya (%) 52



Összesen

1999 2000

77 630

33

8 467

40,5

3 984

60,8

13 193

71,7

5 032

41,4

28 013

71,3

158 656

41,2

2001

82 120

31,2

9 978

40,8

2 031

56,6

14 584

68,5

5 086

34,2

34 482

66,6

173 649

41

2002

99 559

26,5

12 186

36,3

2 283

28,3

14 976

64,8

8 955

35,7

37 276

56,0

192 943

34,9

2003

111 314

24,1

12 970

33,6

3 270

20,7

13 329

62,2

8 760

35,1

41 264

51,2

215 507

31,1

2004

109 874

22,77

10 486

31

1 814

14,4

12 040

68

7 541

30,7

44 363

50,0

210 125

30,7

2005

123 986

20,46

11 342

26

1 593

11,1

12 034

69,2

7 296

31,7

44 958

44,8

222 773

27,3

2006

159 103

17,5

15 527

21,1

2 360

36,4

13 308

71,5

9 096

34,1

55 300

40,8

272 293

24,6

2007

133 609

21,2

16 223

27,3

1 300

22,8

22 899

73,1

22 503

13,2

66 849

46,6

299 270

30,6

2008

165 720

21,7

16 081

27,5

1 209

24,5

22 664

73,8

21 034

14,1

72 724

50,2

299 432

32,3

2009

156 433

22,9

13 541

32,7

1 071

27,6

22 515

74,3

18 517

16

70 490

47

282 567

33,1

2010

158 875

18,1

13 159

31,2

1 605

36,1

20 331

73,3

20 872

14,9

65 062

44

279 904

28,6

253 239

21,7

41 383

23,9

11 788

16,3

22 056

76,1

20 413

30,6

75 537

39,3

424 417

28,1

381 880

22,3

101 361

17,7

63 638

5,8

56 596

48,4

45 025

18,3

120 158**

31,8**

746 033

24,3

5 595 633

53,7

772 506

23,2

439 274

11,1

371 358

51,7

294 568

10,5

961 388**

29,2**

8 434 727

44,7

Magyarország*


Üdülőház

Kemping


HajdúBihar megye* Északalföldi régió*


táblázat Vendégforgalmi adatok 1999 és 2010 között (* 2010. évi adat; ** 2009. évi adat)



Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata (az adatok közötti esetleges ellentmondások a különböző adatbázisok használatából eredeztethetők)



25


2009-ben a településen 460 kiskereskedelmi üzlet működött, mely az 1997-es értékhez (352) képest 30,7%-os növekedést jelent. Jelentős részük élelmiszer jellegű üzlet (25,9%), és ruházati szaküzlet (17,8%). A vizsgált időszak alatt a legnagyobb mértékű, mintegy hétszeres növekedés az iparcikk jellegű üzletek és áruházak számában következett be. A kiskereskedelmi üzletek ezer lakosra jutó száma 198, amely meghaladja a megyei, regionális és országos értékeket is (154-157) – ennek hátterében is a város turisztikai jelleg állt. Hajdúszoboszlón a vendéglátóhelyek száma az 1998-hoz képest (122 db) megduplázódott. 2009-ben a 254 vendéglátóhely nagy része étterem és cukrászda (76,4%), de a bárok és borozók számában is jelentős, mintegy 70%-os növekedés figyelhető meg az elmúlt 10 évben. A városban az 10 000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (109), mintegy kétszerese a megyei (50), a regionális (54) és az országos (57) értéknek, ami szintén jelzi a város turisztikai karakterét és dominanciáját.

6.

ábra Egy belvárosi étterem helyi védelemre javasolt épülete a Hősök terén

2.2.2.2 Ipar Hajdúszoboszlón az ipar szerepe alárendeltnek tekinthető. A munkahelyteremtés színteréül is szolgáló ipari fejlesztési területek a város nyugati és déli részén, az elkerülő úthoz közel, a turisztikai övezettől megfelelő távolságra helyezkednek el, eddig azonban – éppen az idegenforgalom miatt – az ipari üzemek betelepítése nem számított elsődleges célnak. Amellett, hogy a kistérségen belül van egyfajta funkciómegosztás a települések között, Hajdúszoboszló is törekszik az iparűzési adóból származó bevételek növelésére, amire a vasúton túli területek komplex fejlesztése jó lehetőséget jelent. Ezzel növelhető a helyi adóbevételek csaknem 2/3-át kitevő iparűzési adó mértéke, amely 2000-hez képest 2,7-szeresére emelkedett, és évek óta 500 és 600 millió forint körül ingadozik. 7.

ábra Az iparűzési adó mértéke (Ft) és az iparűzési adót fizető vállalkozások száma (db)

1 000 000 000 900 000 000 800 000 000 700 000 000 600 000 000 500 000 000 400 000 000 300 000 000 200 000 000 100 000 000 0

3000 2500 2000 1500

1000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Iparűzési adó

Iparűzési adót fizető vállalkozások száma




26


A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás köre 2000-hez képest jelentős mértékben megváltozott, a legnagyobb összeget a Földgázszállító Zrt. fizeti, de jelentős összegek származnak egyéb közüzemi és a turisztikai cégek működéséből is. 9.

táblázat A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás

2000

2011

MOL Rt. FGSZ Zrt. Tigáz Rt. HungaroSpa Zrt. Hotel Béke Kft. Hunguest Hotel Zrt. Civis Hotels Rt. Tigáz Zrt. Kösely Rt. E.On Földgáz Storage Zrt. Tigáz Gepa Kft. MOL Nyrt. Luximpex Kft. OTP Bank Nyrt. Chemostart Kft. Közüzemi Kft. Hajdúföld Szövetkezet E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Jancsa Kft. Magyar Telekom Nyrt. Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

Az városban zajló termelés, a növekvő gazdaság és a bővülő kereskedelmi és vendéglátóipari forgalom jelentős adóbevételeket biztosít az önkormányzat számára: a helyi adóztatás, valamint az átengedett központi adók az önkormányzat költségvetésének több mint 1/3-át fedezik. 2.2.2.3 Mezőgazdaság A mezőgazdaság több szempontból is jelentős és fejlesztendő terület: egyrészt a település talajviszonyai kedvezőek, a Hajdúhát löszös talajainak átlagos aranykorona értéke 32, így a város legfontosabb mezőgazdasági tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, másrészt a városba érkező vendégek, akik miatt az árak a környező településekhez képest magasabb, ellátásában növekvő szerepet kell játszani a helyi gazdálkodóknak.

ábra A földhasználati szerkezet Hajdúszoboszló és a kistérség területén (ha)

8.

kistérség

Hajdúszoboszló

0

4000

8000

12000

16000

20000

24000

szőlő, gyümölcsös

kert

nádas

rét

erdő

halastó

művelés alól kivett terület

legelő

szántó

Forrás: www.hajduszoboszlo.hu

A földterületek tulajdonviszonyai jelentősen megváltoztak: a termelőszövetkezetek szétestek, megjelentek a társas vállalkozások, a mezőgazdasági vállalkozók, az őstermelők. A kedvezőtlen folyamatok hatására csökkent a felvásárló/értékesítő szerep, helyi feldolgozó kapacitás hiányában az agrárium lehetőségei nincsenek megfelelő mértékben kihasználva. 2.2.2.4 Vállalkozások 2010-ban 4 730 regisztrált vállalkozás működött Hajdúszoboszlón, 2000 és 2010 között a számuk 58,7%-kal növekedett. A regisztrált vállalkozások közül mindössze, az elmúlt évtizedben az egyéni vállalkozások száma és aránya egyaránt növekedett (a társas vállalkozások száma mindössze 1 029). Hajdúszoboszlón a működő vállalkozások száma (1 652 vállalkozás) a megyében Debrecen és Hajdúböszörmény után a harmadik legmagasabb, ennek csaknem 60%-a egyéni vállalkozás. A vállalkozássűrűség, vagyis az



27


ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma (203) nagymértékben meghaladja a megyei, a regionális és az országos átlagot is (165-168). 2009-ben a regisztrált vállalkozások 98%-a 0-9 főt foglalkoztatott3. Ennek az – első ránézésre kedvezőtlen – adatnak a hátterében is az idegenforgalom dominanciája áll, hiszen sok kisebb turisztikai vállalkozás néhány alkalmazottal is eredményesen működtethető. 9.

ábra A regisztrált vállalkozások megoszlása a létszám-kategória alapján


A vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint jellegzetes képet mutat. A mezőgazdasági jellegű termelést főtevékenységként folytató vállalkozások együttes aránya (26,9%) elmarad a megyei átlagtól (42,7%). A regisztrált vállalkozások csaknem 2/3-a alapvetően szolgáltatási jellegű területeken tevékenykedik. 10.

ábra A regisztrált vállalkozások összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása (2010) 100%

90% 80% 70%

48581 3118

60%

50% 2995

40% 30%

340 38507

20% 10%

1272

0% Hajdúszoboszló

Hajdú-Bihar megye

mezőgazdaság, erdő-, vad- és halgazdálkodás

ipar, építőipar

szolgáltatás

3

Ebbe a kategóriába szokták sorolni az ismeretlen létszámú vállalkozásokat is, így ez némileg torzíthat az összképen.



28

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2010

A tercier szektoron belül az országos értéknél lényegesen magasabb a szálláshelyszolgáltatásra és a vendéglátásra specializálódott vállalkozások aránya, ami nagyfokú dekoncentrációt jelez az idegenforgalom területén. A város legnagyobb foglalkoztatói között elsősorban közüzemi és turisztikai cégek, valamint közfeladatot ellátó szervezetek szerepelnek:          

Tigáz DSO – 1020 fő, Tigáz Zrt. – 585 fő, HungaroSpa Zrt. – 460 fő, Hotel Béke Kft. – 160 fő, Egyesített Óvodai Intézmények – 143 fő, Tesco – 118 fő, Polgármesteri Hivatal – 108 fő, Barátság Hotel – 95 fő, Hotel Silver – 92 fő, Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság – 91 fő.

A befektetés-ösztönzés tekintetében normatív jellegű kedvezményeket az önkormányzat nem biztosít, ezekről egyedi tárgyalás és elbírálás alapján dönt. A város a befektetői érdeklődések felkeltése, és a hasznosítható ingatlanok bemutatása érdekében Szoboszló Invest néven honlapot működtet. Az érdeklődők jelenleg a városról különböző kommunikációs eszközök (honlap, újság, tv) segítségével tájékozódhatnak, ám hiányzik egy egységes, következetesen megvalósított befektetés-ösztönzési és városmarketing stratégia, amelynek kidolgozása folyamatban van. 2.2.2.5 Információs társadalom A telekommunikáció három legfontosabb szegmense a telefonhálózat, a kábeltelevízió és az Internet. Jóllehet a vezetékes távbeszélő hálózat a város teljes területén kiépítésre került, a magánszemélyek telefonellátottsága tekintetében egyértelműen érezhető a mobiltelefonok térhódítása, amely az egyéni analóg fővonalak számának csökkenésében mutatkozik meg: az egyéni analóg távbeszélő fővonalak (lakásfővonalak) száma 2001-2010 között mintegy negyedével csökkent. Az üzleti analóg fővonalak száma (közületi fővonal) ettől eltérően viszont csak elhanyagolható mértékű csökkenést mutatott. 2001 és 2010 között a távbeszélő fővonalak száma összességében 7 419-ről 6 475-re csökkent, míg a nyilvános távbeszélő állomások számának csökkenése – az igényekhez igazodva – sokkal jelentősebb: a korábbi 159-ről az 1/3-ára esett vissza. Hajdúszoboszló közigazgatási területén a magyarországi mobil telefonszolgáltatók (T-Mobile, Vodafone, Telenor) teljes lefedettséggel bírnak. A város teljes területén kábeltelevíziós és internetes hálózat üzemel. Az internetelőfizetések száma immár meghaladja a 7 000-et, míg a kábeltelevíziós előfizetések száma megközelíti a 3 000-et. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata élenjáró az internetes információszerzési, ügyintézési lehetőségek terén: az elmúlt időszakban több nagyvolumenű e-közigazgatási projektet is generált, illetve megvalósított (IKeR, AdatSztár, I-SMS). Az e-ügyintézés lehetőségei rendkívül széleskörűek. A nemzetközi besorolás szerint harmadik és negyedik szintű szolgáltatásokat nyújtanak („tranzakció” és „transzformáció”), amely közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitelre és az adatok ellenőrzésére terjed ki, az ügyintézésnek nem feltétele a személyes jelenlét. A



29


kapcsolódó közigazgatási döntés közlése, valamint az illeték- vagy díjfizetés tradicionális vagy online módon lehetséges.4 2.2.3

Társadalom

2.2.3.1 Demográfia Hajdúszoboszló népességfejlődése lényegesen kedvezőbb az országos folyamatoknál. Az utóbbi években egyaránt ingadozik az állandó és a lakónépesség száma. 2010-ben a város 238,7 km²-nyi területén 23 933 főnyi lakónépességnek ad otthont, az állandó népesség száma 23 788 fő volt. 1991 és 2010 között mindkét érték csak kismértékben változott: a lakónépesség 42 fővel növekedett, míg az állandó népesség 811 fővel csökkent). A természetes fogyás a városra jellemző pozitív vándorlási különbözet többnyire ellensúlyozni tudja: 2010-ben a természetes fogyás mértéke -6,5‰, míg a vándorlási különbözet 5,3‰ volt. Hajdúszoboszló népességmegtartó képessége elsősorban a viszonylag magas életszínvonalnak köszönhetően erős – ettől függetlenül a munkalehetőségek egyoldalúsága miatt a fiatalok szelektív elvándorlása jelentős mértékű, míg a betelepülők között viszonylag sok az időskorú. Az állandó népesség korcsoportok szerinti megoszlását tekintve el-mondható, hogy az országos trendnek megfelelően a társadalom elöregedésére utaló folyamatok rajzolódnak ki. A születésszám országosan jellemző csökkenése megmutatkozik a gyerekek számának erőteljes fogyásában (a 0-14 évesek száma 2001-ben 3 875 fő, 2010-ben 3 092 fő), az öregedést pedig a 60 év feletti lakosság számának és arányának jelentős növekedése (2001-ben 4 843 fő, 2010-ben 5 325 fő) jelzi. Az állandó népesség legnagyobb hányadát a 15-59 éves korcsoport (64,6%) képviseli. A 60 év feletti korcsoport aránya 22,4%, míg a 014-esek korosztálya az állandó népességnek csak 13%-át képezi. ábra A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2000-2010)

11. 25 000

20 000 15 000 10 000 5 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Állandó népességből a 60-x évesek száma Állandó népességből a 15-59 évesek száma Állandó népességből a 0-14 évesek száma

Forrás: KSH T-Star

A lakosság nemek szerinti megoszlása megfelel a hazai tendenciáknak: a gyermek és fiatal korban jellemző férfitöbblet a 40-49 közötti korosztályban fordul át, innentől a nők száma lényegesen magasabb a férfiakéhoz képest. Míg átlagosan 1,09 nő jut egy férfira, addig ez az érték a 60 évnél idősebbek esetében már meghaladja az 1,6-ot. 4

A hajdúszoboszlói e-közigazgatási gyakorlatokról és tapasztalatokról további részleteket tartalmaz a következő könyv: Komádi – Kézy – Barabás (2011): Modern önkormányzati irányítás. Kézikönyv az önkormányzati szervezetfejlesztésről és modernizációról



30


ábra Hajdúszoboszló korfája (2008)

12.

65 felett

-2481

-725 60-64

653

50-59

-1970 -1532

életkor

1518

1702

40-49

1531

30-39

-1826

1883

20-29

-1575

1638

-71415-19 -1567

752

0-14 nők

1707 férfiak

Forrás: KSH T-STAR

2.2.3.2 Foglalkoztatás, munkanélküliség5 Hajdúszoboszlón a foglalkoztatottak száma a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 8 161 fő volt, ez azóta valamelyest növekedett, ami együtt járt mind az inaktív keresők (2001-ben 7 293 fő), mind a munkanélküliek (2001-ben 1 354 fő) számának csökkenésével. 10.

táblázat A lakosság gazdasági aktivitása (2001) Gazdaságilag aktív

Foglalkoztatott fő

%

Gazdaságilag inaktív

Munkanélküli fő

Inaktív kereső fő

%

10 204

43,6

0

1990

10 207

42,7

2001

8 161

fő

%

0

4 164

17,8

9 028

38,6

332

1,4

5 621

23,5

7 731

32,4

34,8

1 354

5,8

7 293

31,1

6 617

28,3

11 491

34,1

1 901

5,6

10 339

30,6

9 988

29,7

Hajdú-Bihar megye

174 794

31,6

31 467

5,7

176 053

31,8

170 684

30,9

Észak-alföldi régió

465 758

30

89 128

5,7

523888

33,8

472 397

30,5

36,2

416 210

4,1

3 305 541

32,4

2 786 295

27,3

Hajdúszoboszló

1980

%

Eltartott

Hajdúszoboszlói kistérség

Magyarország

3 690 269


A foglalkoztatottsági adatok azonban még mindig sokkal kedvezőtlenebbek, mint a rendszerváltást megelőző időszakban. 2001-ben 100 háztartásra átlagosan 263 személy és 92 foglalkoztatott jutott. Az összes háztartás (8 906 db) 41,6%-a foglalkoztatott nélküli.

5

Az ingázási és vonzáskörzeti adatokat a 2.1.2 fejezet részletezi.



31

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája ábra A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerint

13.

6617 306

1673

2349 8161 1584 708

7293

1541 1354

munkanélküli eltartott egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatott mezőgazdaságban dolgozó foglalkoztatott egyéb foglalkoztatott

inaktív kereső vezető értelmiségi foglalkoztatott szolgáltatásban dolgozó foglalkoztatott iparban dolgozó foglalkoztatott


A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlása alátámasztja a város alapvetően turisztikai és szolgáltató jellegét: a mezőgazdasági munkát végez a foglalkoztatottak 3,7%-a, az ipari foglalkoztatottak aránya 28,7%, a többi foglalkoztatott pedig a tercier és a kvaterner szektorban dolgozik. A város egyik fontos munkaerő-piaci jellemzője a regisztrált munkanélküliek viszonylag alacsony aránya, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2011. decemberi adatai alapján a városban 1 585 fő a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkaképes korú népesség 10,07%-a nyilvántartott álláskereső. A munkanélküliség alakulását nagymértékben befolyásolja az idegenforgalom, ami egyrészt szezonális ingadozást eredményez, másrészt csökkenti a tartós munkanélküliség mértékét. ábra A munkaerő-piaci mutatók szezonális ingadozása Hajdúszoboszlón (fő, %)

14. 1800

12 11 10 9 8 7 6 5 4

1500 1200 900

600 300

2011.12

2011.11

2011.10

2011.09

2011.08

2011.07

2011.06

2011.05

2011.04

2011.03

2011.02

2011.01

0

nyilvántartott álláskereső 365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskereső munkanélküliségi ráta

Forrás: www.munka.hu

A pénzügyi-gazdasági válság hatása az előzetes várakozásokkal szemben Hajdúszoboszlón is nagymértékben nyomon követhető a munkanélküliségi adatokon: jóllehet a szezonális ingadozás arányaiban mérséklődött, de a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta nagymértékben emelkedett, ami azt mutatja, hogy az idegenforgalom sem képes felszívni a helyi munkaerőt.



32


11.

táblázat A munkanélküliségi mutatók összehasonlítása 2006-ban és 2011-ben

Nyilvántartott álláskereső

365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskereső

Munkanélküliségi ráta

Mutatók maximum érték (fő) minimum érték (fő) abszolút különbség (fő) relatív különbség a maximumhoz viszonyítva (%) maximum érték (fő) minimum érték (fő) abszolút különbség (fő) relatív különbség a maximumhoz viszonyítva (%) maximum érték (%) minimum érték (%) abszolút különbség (%) relatív különbség a maximumhoz viszonyítva (%) Forrás: www.munka.hu

2006 1122 843 279

2011 1701 1295 405

24,9

23,8

230 143 87

398 345 53

37,8

13,3

7,26 4,98 2,28

10,81 8,23 2,58

31,4

23,9

2009-ben a regisztrált munkanélküliek között a férfiak aránya (52,1%) – az országos trendnek ellentmondva – csaknem megegyezik a nők arányával (47,9%). Hosszabb időtávot vizsgálva kijelenthető, hogy az előző évtized elejének kedvező tendenciái egyértelműen megfordultak: 2011 végén a regisztrált álláskeresők száma csaknem kétszer annyi volt, mint a legkedvezőbb évben, 2003-ban, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 4,5 százalékponttal marad el a legkedvezőbb értékhez képest. Különösen aggasztó a tartós munkanélküliek számának drasztikus emelkedése, elhelyezkedési esélyük ugyanis igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi. 12.

táblázat Munkanélküliségi adatok 2000 és 2011 között (minden év decemberében)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Nyilvántartott Munkanélküliségi álláskeresők ráta (%) száma (fő) 1 297 8,89 1 035 6,82 940 6,19 857 5,61 928 6,08 936 6,1 992 6,42 1 117 7,17 972 6,23 1 379 8,75 1 454 9,22 1 585 10,07 Forrás: www.munka.hu

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 44,7%, ami régiós összehasonlításban kedvező. Közülük csaknem minden harmadik személy legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül 16,8%).



33


2.2.3.3 Képzettség A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében kicsit elmarad az országos átlagtól, azonban a megyei értékekhez képest kedvezőbb a helyzet: 

a 10 évnél idősebb lakosságának 0,4%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik,



a 15 év felettiek 87,5%-a legalább az általános iskolát befejezte,



a 18 évesnél idősebbek 36,3%-a érettségizett,



a 25 év felettiek 10,6%-a diplomás.

A képzettség szempontjából fontos, hogy az önkormányzatok és a középiskolák térségi szinten együttműködnek annak érdekében, hogy a munkaerő-kínálat minél jobban igazodjon a jelenlegi és potenciális munkaadók elvárásaihoz. 2.2.3.4 Egészségügyi állapot A társadalom életminőségi szintjének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Hajdúszoboszlón jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző vállalkozás nem működik, így a lakosság egészségügyi állapota e szempontból nem fenyegetett. A kistérség lakosságának egészségi állapota a statisztikai adatok oldaláról az országos átlagot tükrözi. A képet árnyalja, hogy viszonylag magas az időskorúak aránya, akik körében értelemszerűen magasabb a különböző betegségek (pl. szív- és érrendszeri, daganatos stb.) előfordulása. 2.2.3.5 Jövedelmi helyzet Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. Hajdúszoboszlón 2010-ben 479 adófizető jutott ezer lakosra, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelem adó alap 1,618 millió Ft, a személyi jövedelem adó értéke pedig 268 ezer Ft volt. Mindez lényegesen kedvezőbb a megyei és a kistérségi adatoknál egyaránt. 15.

ábra Jövedelmi helyzet Hajdú-Bihar megye kistérségeiben, 2010



34

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája Forrás: KSH

Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. A következő ábra a gépkocsiállomány százalékos változását ábrázolja térségi összehasonlításban. Nyírbátor városa – az országos átlaghoz közelítve – nagymértékben meghaladja a megyei és regionális értékeket egyaránt. 16.

ábra A gépkocsiállomány változás térségi összehasonlításban 2000-2010

Forrás: KSH

2.2.3.6 Szociális helyzet Egy város lakosságának szociális helyzetéről ad kitűnő képet az önkormányzati segélyezés alakulása, azaz a szociális segélyezési rendszer igénybevételének foka. A népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság arányának lassú emelkedése jellemzi, amely azonban nem jár együtt automatikusan a támogatások mértékének és esetszámának növekedésével: 

a lakásfenntartási támogatások száma a 2000. évi 18 540-tel szemben 2008-ban már csak 15 508 volt (a 2009-es változás jogszabályi változás miatt következett be);



a vizsgált időszak alatt eleinte több személy részesült rendszeres szociális segélyben, majd számuk nagymértékben lecsökkent;



a közcélú foglalkozatásban részt vevők száma szintén a jogszabályi változások miatt ingadozik évről évre;



a családok egyre nagyobb számban részesülnek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban (2000-ben 24, 2010-ben 465).

A helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat becslése szerint a város cigány lakossága 700800 főre tehető, akik többnyire a város teljes területén elszórtan helyezkednek el önkormányzati lakásban, albérletben vagy saját tulajdonú ingatlanban. Az országos tendenciáknak megfelelően a – főként szezonális – munkanélküliség körükben nagyobb arányban fordul elő. Idényjelleggel elsősorban a mezőgazdaságban, az építőiparban és a turizmusban dolgoznak. Foglalkoztatásukat az önkormányzat is segíti közhasznú foglalkoztatással.



35


A roma lakosság földrajzi, területi mobilitására vonatkozóan pontos adatok nem ismertek, de a szociális szakemberek tapasztalatai alapján a vizsgált lakosság körében nem jellemző a földrajzi mobilitás. Ennek oka elsősorban a városra jellemző sajátos ingatlanpiaci folyamatokban keresendő: a magas ingatlanárak miatt a rosszabb anyagi körülmények között élők nem Hajdúszoboszlót választják letelepedésük helyszínének. Erre a természetes piacvezérelte folyamatra városnak nincs befolyása. Hajdúszoboszló teljes területén 2001ben összesen 2 484 olyan fő volt, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és nincs rendszeres munkajövedelmük, azaz potenciálisan a város lakosságának 10,5%-a felel meg a szegregációs mutatónak. Azt azonban, hogy a hátrányos helyzetűek többnyire integrált lakókörnyezetben élnek, jól mutatja, hogy mindössze egy kisebb szegregált jellegű terület rajzolódott ki a város keleti oldalán, a lakóövezeti városrészben, de a helyszíni tapasztalatok alapján ezek sem teljesítik a szegregátumokkal szemben támasztott kritériumokat.


4.

térkép A szegregátum elhelyezkedése

Forrás: KSH


36


13. Segély, támogatás megnevezése

Mértékegység

Rendszeres szociális segélyezettek segély átlagos száma Ebből foglalkoztatásban résztvevők száma Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma Lakásfenntartási esetek száma támogatás Lakásfenntartási segélyezettek támogatás átlagos száma Átmeneti segélyezés esetek száma Átmeneti segélyezés Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

fő

táblázat Segélyek és támogatások Hajdúszoboszlón 2000

2005

2006

2008

2009

2010

277

98

78

fő

111

72

66

94

109

114

200

fő

111

72

43

20

29

29

200

14 808

14 976

15 564

15 508

15 120

15 672

51 438

na.

1 234

1 258

1 297

1 306

1260

1306

1546

1828

4 995

5 006

2 771

2 177

2 469

391

708

708

948

945

759

660

562

306

483

401

69

100

73

85

66

165

242

465

56

87

55

76

40

129

179

316

fő eset

segélyezettek átlagos száma

fő

esetek száma

eset

segélyezettek átlagos száma

fő

9 246

24

5 664

27

7 377

104



2007 270

16 068

261

2004

285

17 880

270

2003

280

18 540

233

2002

243

eset

91

2001


37


2.2.3.7 Civil szféra Hajdúszoboszló civil és egyházi szervezeteinek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. A városban jelenleg 121 civil szervezet működik, ebből 27 szervezetnek a sport, 19 szervezetnek pedig az oktatás-nevelés a fő tevékenységi területe. 17.

ábra A hajdúszoboszlói civil szervezetek megoszlása fő tevékenységi terület és jogi forma szerint


Az önkormányzat Civil Alap létrehozásával támogatja a helyi civil szerveződések működését és megerősödését, amelynek keretösszege 2,5-3,3 millió forint között mozog. 14.

táblázat Az Önkormányzati Civil Alap adatai 2004

Támogatási igény (eFt) Felhasználás (eFt) Igénylők összesen (db) Támogatott igények (db)

2005

2006

2007

2008

3210 3060 3400 4534 4643,5 2499 2500 2500 2500 2500 15 18 23 32 34 15 17 22 26 29 Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

2009

2010

2011

4644 3000 34 30

8265 3000 54 38

5221 3300 40 38

A civil szervezetek együttműködése kistérségi szinten is intenzív, jól szervezet és formalizált, ennek alapját a Kistérségi Civil Fórum biztosítja. 2.2.3.8 Közbiztonság6 Hajdúszoboszlón a közbiztonság nemcsak a helyi lakosok, hanem a vendégek miatt is kiemelt jelentőségű. 2010-ben a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság nyomozó szerveihez 1443 feljelentés érkezett, amelyből Hajdúszoboszlón elkövetett bűncselekmény miatt 936 feljelentést tettek (64,8%), ez 15%-os emelkedést jelent előző évhez viszonyítva. Ehhez képest 2011-re – az elmúlt időszak tendenciáját megtörve – valamelyest csökkent a bűncselekmények száma (895). A bűnesetek összetételében jelentős változás nem történt: a vagyon elleni bűncselekmények a meghatározóak, azok száma a kisebb hullámzásoktól 6

Forrás: Tájékoztató Hajdúszoboszló közbiztonságának 2010. évi helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról



38


eltekintve folyamatosan nő (főként a fürdő területén az idegenforgalmi szezonban elkövetett bűncselekmények miatt). A vagyon elleni bűncselekmények többsége, 72%-a lopás volt. Emelkedett a gépjárműlopások (6-7), a kerékpárlopások (59-64), a besurranásos lopások (12-31), a zseblopások (4-10), a gépkocsi feltörések (18-23) és az öltözői lopások (2-4) száma is. Az elkövetés helyeit tekintve a strandfürdő, illetve a Szent István park területén 124 (85-124), a Hőforrás utcán 15, a Szilfákalja utcán 13, míg a József Attila utcán 10 lopás vált ismertté. A csökkenő számú betöréses lopások a vagyon elleni bűncselekmények 7%-át tették ki. Ezek jelentős részét külterületen, döntően zártkerti melléképületek, valamint belterületen az üdülőövezetben lévő hétvégi házak, lakások sérelmére követték el. A személy elleni bűncselekmények növekvő, a közrend elleni bűncselekmények csökkenő tendenciát mutatnak. A külföldi sértettek aránya 10% alatti – sérelmükre legnagyobb részt a fürdőben vagy szálláshelyükön követtek el lopásokat az elkövetők. Eredményes nemzetközi együttműködés van a Nagyváradi Rendőrkapitánysággal, amelynek rendőreivel közös a nyári idegenforgalmi szezonban közös járőrszolgálatot szerveznek. Hajdúszoboszló Város közigazgatási területén bekövetkezett személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma több év távlatában csökkenő tendenciát mutat. 2010. júniustól havi rendszerességgel Kistérségi Egyeztető Fórumot szerveznek, amelyeken részt vesznek a térség önkormányzatai, a bűnmegelőzésben érdekelt önkormányzati intézmények, a közterület felügyeletek, a polgárőr egyesületek, a mezőőrségek és a településőrségek képviselői. A fórumokon értékelik az aktuális bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzetet, a tett rendőri és más szervek intézkedéseit és javaslatok születnek a rendőri és más szervek ellenőrzéseinek helyére, idejére. 2.2.4

Települési környezet

2.2.4.1 Természeti környezet Hajdúszoboszló területének zöme a Hajdúságon található, csak az északnyugati és keleti szöglete nyúlik át a Hajdúhátra, illetve az összefüggő közigazgatási területtől térben is elválasztott nyugati rész húzódik át a Hortobágy tájegység területére. A területen előforduló talajok zöme csernozjom, amely löszön, illetve homokos vagy agyagos löszön alakult ki, ennek köszönhető, hogy a termőföld átlagos aranykorona értéke magas (32 AK). Talajszennyezés elsősorban a szennyvízszikkasztásból, a műszaki védelem nélküli és az illegális hulladéklerakókon történő tárolásból származik. Külön problémaként jelentkezik a fedetlen termőtalajok nyári kiporzása. A város legjelentősebb vízfolyása a Keleti-főcsatorna, amely elsősorban öntözőcsatornaként funkcionál. A csatorna egyben turisztikai célpont is – főleg a külföldi, szabad vizet, ökoturizmust kedvelők keresik fel. A város közigazgatási területe a 48. számú KFCS menti belvízrendszer 481b számú Kösely belvízöblözetben helyezkedik el. A Kösely-főcsatorna egy szakasza rendezetlen, nádas ősmeder. A kiépített öntöző csatornák a mezőgazdasági területek nagy részének öntözhetőségét biztosítják. Keleti-főcsatorna és Kösely keresztezésénél halastavak üzemelnek. A felszín alatti vizek vonatkozásában a legnagyobb problémát a talajvíz szennyezése, szennyezettsége jelenti. Ennek oka elsősorban a „közműolló" tágra nyílása volt korábban. Kiemelkedő jelentőségű azonban a város területe alatt húzódó rétegvíz: 1925-ben egy sikertelen olajfúrás eredménye volt a termálvízkutatás. Először 1091 m mélyről 73°C hőmérsékletű vizet találtak, majd 1926-ban, újabb sikeres fúrást kezdeményezve, 78°C hőmérsékletű, 2032 m talpmélységű kutat fúrtak. A víz nagy mennyiségű metánt és földgázt is tartalmaz.



39


Hajdúszoboszló klimatikus adottságai kedvezőek. A térségben az északnyugati szél a jellemző. A város éghajlata alapjellegében szárazföldi (kontinentális), csupán 30-40 a téli napok száma 0°C átlaghőmérséklettel, és 80-85 a nyári napok száma, amikor a hőmérséklet átlaga 25°C. A levegő páratartalma alacsony, amit ellensúlyoz a fürdő és parkosított környékének mikroklímája. Az évi átlagos csapadékmennyiség mindössze 517 mm, ellenben a napfényes órák száma eléri, olykor meg is haladja a kétezer órát. A terület levegőszennyezettségét alapvetően a kibocsátások mennyisége és minősége határozza meg. A kibocsátott primer levegőszennyező anyagok mennyiségi és minőségi eloszlása változó, amit egyrészt a gazdasági tevékenységek, másrészt a közlekedés, harmadrészt a lakossági energiafelhasználás befolyásol. A Hajdúszoboszló területén található, változó kiterjedésű erdőségek elszórtan helyezkednek el. A külterületen lévő erdők zömét a település környéki erdőfoltok, kisebb részét az utak, csatornák és mezőgazdasági üzemek melletti keskenyebb erdősávok alkotják. Összefüggő, zárt állomány a Nádudvari út mentén, a település keleti peremén található, jelentősebb véderdősáv pedig a Keleti-főcsatorna mentén jelenik meg. Az Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága adatszolgáltatása alapján Hajdúszoboszló területén 413,9 ha erdő van, amely az elsődleges rendeltetés szerint megoszlik védelmi és gazdasági erdő részekre. Az erdőterületek összetétele kedvezőtlen: az erdőalkotó fatípusok nyárfélék, akác, kocsányos tölgy és több más elegyfa. Természetes növénytakaró maradványok a szántó és kert művelésű területeken kívül, a rétlegelő-nádas és mocsaras területeken találhatók, többségük sziki növénytársulás, ősgyep, kevés erdőssztyepp maradványokkal. Az országosan védett területek közé tartozik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében lévő Angyalházi ősgyepes, valamint valamennyi élővízfolyás, ér és holtmeder. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a város északi és nyugati legelőterületeit fokozottan védett természeti területnek terjesztette fel a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Az ex lege védett területek közé a város területén található 7 kunhalom tartozik.

15.

táblázat Kunhalmok Hajdúszoboszló külterületén

Keleti rész

Nyugati rész

Kunhalom neve Bárány halom Hegyes halom Tekintő halom Kurta halom Két halom Korpád halom Zsoldos halom

Magasság 100,2 m 100,0 m 105,5 m 94,1 m 99,8 m 96,1 m 95,0 m

A belterület zöldfelületi rendszere jelenleg nem megfelelő. A KSH adatai szerint az összes városi zöldterület 240 095 m² (a város teljes területének 0,1%-a, a belterület 2%-a), a rendszeresen tisztított zöldterületek mérete 127 000 m². A közterek és parkok elsősorban a városközpontra és a gyógyfürdő környékére koncentrálódnak. A közparkok növényállománya vegyes, általában felújításra szorul, a város utcafásítottsága jelenleg nem kielégítő, a városi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védőfásítások szerepét növelni kell. A virágos területek arányának növelése, valamint a meglévő települési zöldfelületek védelme, fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban szükséges. Megőrzendő és hasznosítandó a Kösely Zrt. tulajdonában levő arborétum. A vizes, revitalizált élőhelyek (pl. Belső-Kösely) komplex felmérése indokolt. A város belterületén és környezetében lévő roncsolt vagy bányaművelésű területeken rekreációs hasznosítás szükséges. 2.2.4.2 Épített környezet A városszerkezet és városkép részletes bemutatását a 2.2.1 Városszerkezet fejezet tartalmazza. Hajdúszoboszló városában több országos jelentőségű műemlék található (számos környező telek műemléki környezetbe tartozik): 

Református templom (901 hrsz.),



40




Középkori templomok maradványa (900/2 hrsz.),



Hajdú kapitányház (1594/2 hrsz.),



Népi lakóház (6468).

Összesen 14 épület áll helyi védelem alatt, köztük a városháza, a rendőrkapitányság, és számos egyéb közintézmény, kereskedelmi létesítmény és lakóház. A rendezési tervben kijelölték a helyi értékvédelmi terület határait is. Védett közterületek közé a helyi értékvédelmi területen belüli közterületek, amelynek határai 

északon: Erzsébet u., Gönczy Pál u., Kenézi u.



keleten: Bethlen u., Luther u.



délen: Új u., Rákóczi u., Bocskai u., Högyes u.



nyugaton: Nádudvari u., Bajcsy-Zsilinszky u.

Az elvégzett régészeti kutatások alapján a város különböző fokozatú régészeti védettségű területekkel rendelkezik. A régészeti lelőhelyek egy része belterületen, műemléki környezetben található (listájukat a Mellékletek tartalmazzák). 5.

térkép A helyi értékvédelmi terület

Forrás: Hajdúszoboszló Város Településrendezési Terve, Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata



41


2.2.4.3 Lakásállomány 2001 és 2010 között a város lakásállománya 13,1%-kal nőtt, jelenleg 10 599 darab lakást szerepel a nyilvántartásban. Az épületek korösszetétele kedvező, jóllehet az országos átlagnál valamivel idősebb – főként a nagykiterjedésű lakótelepek hiánya miatt. Az elmúlt időszakban a lakásállomány a város egyes részein jelentős megújuláson ment keresztül. 2001-ben még a lakások csaknem 60%-a 1970 előtt épült, arányuk azóta az építési boomnak és a város idegenforgalmi adottságainak köszönhetően jelentős mértékben csökkent. Az épített lakások száma főként a központi lakástámogatási rendszernek köszönhetően 2000 után megemelkedett, 2004-ben érte el csúcspontját, azóta a kedvezmények visszavágása miatt újból csökkenő tendencia érvényesül. 18.

ábra A lakásállomány mutatóinak változása 2000 és 2010 között 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001

13 62

-53

276 -8

-53 -23 -92 -34 -54 -48 -69 -200

29 157 290 476 100 139 107 73

-100 0 100 200 300 400 500 Az év folyamán megszűnt lakások száma Épített lakások száma

600

8 500

10 599 10 586 10 524 10 301 10 280 10 176 9 909 9 525 9 459 9 374 9 000

9 500 10 000 10 500 11 000 Lakásállomány (db)


A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a lakásokra általában jellemző komfortosság jónak mondható. Míg az összkomfortos (3 738 db) és komfortos (3 971 db) lakások száma magasnak, addig a félkomfortos (321 db), komfort nélküli (893 db), szükség és egyéb lakások száma (402 db) viszonylag alacsonynak mondható. Ezek egyfelől a város belterületi peremterületén elszórtan helyezkednek el, másrészt jelentős részét a bánomkerti üdülő- és hétvégi házak alkotják, harmadrészt a vasúttól délre elhelyezkedő ún. 1. és 2. dűlőn találhatóak. Utóbbiak esetében a hiányosságokat az okozza, hogy a közművek átvitele a vasútvonalon műszakilag nehezen kivitelezhető és rendkívül költséges lenne. Ezért a közművesítést a város a 100. számú vasúti fővonal 160 km/óra sebességűre fejlesztésével egy időben tervezi elvégeztetni, amit a belterületbe vonás követhet. Az önkormányzat tulajdonában 105 bérlakás van. Jóllehet a bérlakások száma fokozatos csökkenést mutat, ennek az az oka, hogy az önkormányzat folyamatosan felszámolta a szükség- és életveszélyes állapotú lakásokat. Ennek köszönhetően 2010-ben a lakásoknak már mintegy 2/3-a komfortos. Az önkormányzat és intézményei eddig is kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy telepszerű lakókörnyezet ne alakuljon a városban. Az okokhoz a viszonylag stabil munkaerő-piaci kereslet is hozzátartozik, ami legalább a nyári időszakban állandó bevételt jelent a családok számára. A viszonylag kedvező lakókörnyezetnek megfelelően teleprehabilitációs programok indítására nem volt és – a kedvező társadalmi és infrastrukturális folyamatok miatt – nem is lesz szükség.



42


19.

ábra Az önkormányzati bérlakások komfort szerinti megoszlása


2.2.4.4 Települési környezeti infrastruktúra A település közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottsága országos és regionális összehasonlításban kedvező. A közüzemi ivóvízvezeték hossza 108,9 km, ennek kiépítésével együtt az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan növekszik (10 év alatt 17,05%-kal), ez jelenleg 10 323 lakást érint. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat szempontjából a 2005. év volt meghatározó, hossza ekkor – egy európai uniós támogatásnak köszönhetően – duplájára emelkedett, jelenleg 82 km, így egy km ivóvízvezetékre 753 m szennyvízcsatorna jut (elsődleges közműolló). A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma szintén 2005-ben duplázódott meg (jelenleg 8 755 lakás). A másodlagos közműolló értéke alacsony (14,8%), mivel a közüzemi víz- és csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma egyaránt magas (97,4% és 82,6%). 2011-ben befejeződött a szennyvízcsatorna-hálózat további fejlesztése európai uniós támogatással. Hiányos infrastruktúrájú utcák leginkább a külterületen, illetve azokon a részeken rajzolódnak ki, ahol jelenleg is folyamatban van a város térbeli terjeszkedése (részletesen a Mellékletekben). A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2003 óta folyamatos növekedést mutat, 2008-ban a teljes lakásállomány 69,8%-ából szállították el legalább hetente egyszer a kommunális hulladékot. A megyei és országos szinten is kirívóan alacsony érték oka a nem állandóan lakott, üdülő funkciójú ingatlanok nagy aránya. Az összes elszállított települési szilárd hulladék mennyisége gyakori ingadozásokat mutat, jelentősen függ a településre látogató turisták számától. A városban keletkező szilárd hulladék jelentős része (hulladékudvaron és gyűjtőpontokon begyűjtött hasznosítható anyagok kivételével) a Hajdúszoboszlótól 22 km-re lévő Nádudvari lerakóba kerül. Az átszállítás többletköltsége illetve az ártalmatlanítás jelentős terhet jelent a város önkormányzatának. A szelektív hulladék gyűjtése 30 gyűjtőszigeten történik. A város közszolgáltató gazdasági társasága rendelkezik egy saját tulajdonú komplex hulladékgazdálkodási teleppel. Ezen belül működik 

egy komposztáló tér a városban keletkező ág, gally, nyesedék, fűkaszálék stb. komposztálásának céljából,



egy hulladékudvar PET palack, üveg, papír, textil, elektronikai felszerelések, akkumulátorok stb. gyűjtésére,



43




egy átrakó állomás a keletkező hulladékszállításon felül keletkező települési szilárd hulladék fogadására.

Hajdúszoboszlón a villamosenergia-szolgáltatást az EON Hungária Zrt. végzi, aki a szükséges energiamennyiséget szén és gáztüzelésű erőművekből biztosítja. A háztartási villamosenergia fogyasztók száma 2000 óta 23,2%-kal növekedett. Sokkal dinamikusabban, 53%-kal nőtt a háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége. Az utóbbi elsősorban a modern háztartási berendezések, számítógépek háztartásokban való elterjedésének köszönhető, amelyek a műszaki fejlődés ellenére folyamatosan növelik a lakossági villamosenergia-felhasználást. A település gázfogyasztásában változó tendenciáknak lehetünk tanúi. 2000 és 2003 között mind a lakosság, mind az önkormányzati és gazdasági szektor számára szolgáltatott gázmennyiség dinamikusan emelkedett. 2003 után azonban gáz világpiaci árának emelkedése miatt mintegy 10%-os csökkenés következett be, különösen a lakossági gázfogyasztásban. 2006 után a gázár-támogatások csökkentése miatt újabb visszaesés következett be a lakossági szektorban. A település gázszükségletének változását a lakossági fogyasztás határozza meg (a lakások 96,6%-a rákapcsolódott a gázhálózatra). A lakossági gázfogyasztásra elsősorban a fűtési célú gázfelhasználás jellemző. A kieső gázmennyiséget a település lakói a téli időszakban főként nagy kén és hamutartalmú szénfélék és tűzifa felhasználásával pótolták, ami jelentős hatással van a település levegőjének minőségére, növeli a kibocsátott üvegházhatású gázok, a szén-monoxid, a kéndioxid és korom koncentrációját. A távfűtésbe és ezzel együtt a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások száma 1213 db és 5 db közület. 2.2.4.5 Közlekedés Hajdúszoboszló belső közlekedési hálózatát nagymértékben determinálta az átmenő forgalom, a belvárost a 4. számú főút elkerülő szakasza már jelentősen tehermentesítette. A teljes városközpont sétálóutcává alakítása csak az északi elkerülő megépítésével valósulhat meg, ami által a 33. számú útról érkező forgalom nem a városon áthaladva csatlakozna a 4. számú főútra. Az iparterületek a várost délről elkerülő vasútvonal építését követően, főleg a vasútvonal mellé települtek. A város területi terjeszkedése a kedvező északi és keleti irányban indult meg először, a rendezési tervek alapján a területek tereprendezését követően a beépítésre alkalmassá tett nyugati és délnyugati peremek beépülése is megkezdődött. A város közlekedési hálózatának kiépítettsége megfelelő. Az állami belterületi közutak hossza 12,6 km, míg az önkormányzati utak hossza összesen csaknem 100 km, ennek mindössze 2,5%-a burkolatlan. Hasonló arányú a kiépítetlen járdák hossza is (2,3%). Azonban a kerékpárutak hossza (7,01 km) az igényekhez mérten nem elegendő. 16.

táblázat Út- és járdahálózat Hajdúszoboszlón (km) Burkolatlan/kiépítetlen

Burkolt/kiépített

Út

2,5

97,37

Járda

4,25

179,13


A parkolási feltételek a városban rendezettek, bár az idegenforgalmi főidényben annak ellenére kapacitáshiány mutatkozik, hogy a fürdő környékén mintegy 650 ingyenes parkolóhely áll a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt években kiterjesztették a fizető parkoló zónát, illetve részben a fizetési kötelezettség időtartamát is. A parkolási díjakat azonban a szezontól, illetve a helyszíntől függően differenciálják: szeptember 1. és június 14. között az óránként 150-200 forintot kell fizetni a parkolásért, míg a főszezonban ez akár 400 forintra is felmehet. Kedvező azonban a napidíj-fizetési lehetőség, amelynek összege 600, illetve 1 500



44


forint. Különböző időintervallumra érvényes bérletek is válthatók (7 napos, 10 napos, 1 hónapos, negyedéves, éves). Fizető parkolók az alábbi utcákban helyezkednek el: 1. díjövezet: Gyógyfürdő és Aqua-Palace előtt, Mátyás király sétány, József Attila utca, Gambrinusz köz, Héliker előtt, Damjanich utca, Jókai sor, Deák Ferenc utca, Szt. Erzsébet utca, Gábor Áron utca, Pávai Vajna utca, kisposta előtti rész, Damjanich utca – Gábor Áron utca közötti átkötő 2. díjövezet: Zöldségpiac, 3. díjövezet: Sport utca, 4. díjövezet: Gábor Áron utca – Szt. Erzsébet utca, Bródy Sándor utca (Pávai utca – Szt. Erzsébet utca között), Szt. Erzsébet utca – Bródy Sándor utca. A helyi közösségi közlekedést négy autóbuszjárattal a Hajdú Volán Zrt. biztosítja, amelyek az autóbusz-, illetve vasútállomást kötik össze egymással, illetve a város egyéb fontos helyszíneivel. A buszok menetrendjét úgy alakították ki, hogy mind a munkahelyek, mind a fontosabb közintézmények elérhetősége biztosított legyen. Ezáltal a munkába járást és az ügyintézést is nagymértékben segítik. 2.2.5

Közszolgáltatások

A közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását a város tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg. Az esélyegyenlőségi szempontokat maximálisan figyelembe vevő szolgáltatástervezést segíti az a 2007-ben elvégzett vizsgálat is, amelynek keretében a város családbarát jellegének felmérésére került sor, és amelynek eredményét a „Diagnosztikai riport: Családbarát munkahelyek és települések kialakítása – Hajdúszoboszló” című tanulmány foglalja össze. 2.2.5.1 Oktatás-nevelés A város összesen 9 oktatási intézménye arra törekszik, hogy megteremtsék és javítsák azokat a feltételeket, amelyek az integrált nevelés-oktatás megvalósításához, a (halmozottan) hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatásához szükségesek. Az óvodások között viszonylag magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az ebből származó esetleges problémákat a város a fokozott integrációval képes ellensúlyozni, amit a város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése is igazol. Az oktatási rendszer a jövőben nagymértékben meg fog változni, mivel várhatóan az általános és a középiskolákat állami fenntartás alá vonják, ami nagymértékben csökkenti a települési önkormányzatok befolyását a helyi oktatási rendszerre. táblázat A hajdúszoboszlói oktatási intézmények adatai

17.

OM Intézmény neve azonosító

tanulólétszám az osztályszervezés módja szerint emelt szintű és/vagy normál (általános) gyógypedagógiai két tanítási nyelvű tanterv tagozat oktatás

tanulólétszám az intézményben

összes HHH/HH SNI összes HHH/HH SNI összes HHH/HH SNI összes HHH/HH 200463 031032 031029

031033

Egyesített Óvodai Intézmény Bárdos Lajos Általános Iskola Gönczy Pál Kéttannyelvű Általános Iskola Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola

766

33/145

9

762

32/139

5

0

0

0

4

1/6

402

8/119

24

208

7/101

23

194

1/18

1

0

0

476

5/122

1

130

2/44

1

346

3/88

0

0

0

311

61/182

7

311

62/182

0

0

0

0

0

0



45


OM Intézmény neve azonosító

tanulólétszám az osztályszervezés módja szerint emelt szintű és/vagy normál (általános) gyógypedagógiai két tanítási nyelvű tanterv tagozat oktatás

tanulólétszám az intézményben

összes HHH/HH SNI összes HHH/HH SNI összes HHH/HH SNI összes HHH/HH 031030

031205 031228 031253

Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola Bocskai István Szakképző Iskola

466

1/86

4

466

1/186

0

279

0

0

0

0

572

12/56

0

244

10/42

0

328

2/14

0

0

0

313

4/74

0

313

4/74

0

0

0

0

0

0

625

97/272

0

625

97/272

0

0

0

0

0

0


2.2.5.1.1 Óvodai ellátás Hajdúszoboszlón az óvodai ellátás a nyolc tagintézményt magába foglaló Egyesített Óvodai Intézmény feladata. A férőhelyek száma 20022003-ban volt a legmagasabb (993 fő), ezt követően inkább a csökkenő tendencia jellemző. A gyerekszám csökkenése miatt ma már alig tapasztalható a zsúfoltság: 2001-ben 880 férőhelyen 876 óvodást láttak el, míg 2010-ben 821 férőhelyre 782 óvodás jutott.

18.

táblázat Óvodai feladat-ellátási helyek Hajdúszoboszlón Egyesített Óvodai Intézmény

 Aprónép Óvoda  Aranykapu Óvoda  Bambino Óvoda  Liget Óvoda

   

Lurkó Óvoda Manókert Óvoda Mesevár Óvoda Szivárvány Óvoda

2.2.5.1.2 Általános iskolai oktatás A településen 5 általános iskolai feladat-ellátási hely működik. A tanulók száma az általános demográfiai tendenciákhoz illeszkedve folyamatosan csökken (2010-ben 1 793 fő). A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának, fejlesztésének körülményei az elmúlt években kedvező irányban változtak a tárgyi feltételek javulásával, a rehabilitációs óraszámok növelésével, fejlesztő szakemberek és gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazásával. Az enyhe értelmi fogyatékos és tanulásban akadályozott tanulók iskolai nevelését-oktatását a korábban a megyei önkormányzat, jelenleg az állam által fenntartott intézmény látja el. Az intézmények folyamatos infrastrukturális fejlesztését igazolja, hogy 2010-re a számítógépek száma megközelítette a 300 darabot. Az általános iskolák kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő oktatási kínálatot és közösségi lehetőségeket teremtsenek a város tanulói számára. A térítésmentesen igénybe vehető szakkörök és edzések lehetővé teszik a hátrányos helyzetű gyermekek képességkibontakoztatását, a szociális interakciók elsajátítását és a sikerélmény átélését, ami nagymértékben elősegíti a társadalmi integrációt. A hátrányos helyzetű gyermekek nyári ellátása alapvetően megoldott: szociális alapon nyári napközis tábort szerveznek, amelynek helyszíne a Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár telephelyeként működő Ifjúsági Ház.



46


20.

ábra A Gönczy Pál Általános Iskola épületei

2.2.5.1.3 Középfokú oktatás és szakképzés 2010-ben összesen 1 095 középiskolai tanuló volt a városban, ebből mintegy 600 a gimnázium tanulója volt, a szakközépiskolai tanulók száma pedig 450 körüli. Összességében elmondható, hogy az elmúlt időszak során az érettségit adó intézményekben tanulók számát emelkedés, míg a szakiskolai ellátásban részesülők számát csökkenés jellemezte. A városban egy középfokú gyógypedagógiai intézmény működik: a már említett Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon az egészségkárosodott és fogyatékos, tanulásban korlátozott tanulók szakképzését és rehabilitációját látja el.

19.

táblázat Középiskolai feladatellátási helyek Hajdúszoboszlón Középfokú oktatási intézmények

 Bocskai István Szakképző Iskola  Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola  Közgazdasági Szakközépiskola  Szép Ernő Középiskolai Kollégium  Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon

Hajdúszoboszlón 2 kollégium biztosít elhelyezést a középiskolai képzésben résztvevők számára. A kollégiumban lakó középiskolások száma – 2001 és 2010 között – 149-ről 80 főre csökkent, jóllehet a középiskolások növekvő száma a csökkenő gyerekszám mellett azt sejteti, hogy jelentős a környező és távolabbi településekről származó, Hajdúszoboszlón középiskolába járó fiatalok száma (2001-ről 2010-re 204 főről 336 főre nőtt). 20.

táblázat Oktatott szakok a középfokú oktatási intézményekben

Intézmény neve Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Bocskai István Szakképző Iskola

Közgazdasági Szakközépiskola


Oktatott szakok, szakirányok Emelt szintű informatika, reáltantárgyak és idegen nyelv Bútorasztalos Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Cukrász, vendéglős, pincér, szakács Élelmiszer- és vegyi áru eladó, műszaki cikk eladó, ruházati eladó Mérlegképes könyvelő Pénzügyi számviteli ügyintéző Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Közgazdasági és áruforgalmazó technikus Statisztikai és gazdasági ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Marketing- és reklám ügyintéző ECDL-képzés


47


2.2.5.2 Egészségügyi intézmények és szolgáltatások Hajdúszoboszló egészségügyi ellátó rendszere viszonylag fejlett: a 9 háziorvos, a 4 gyermekorvos7 tevékenysége mellett 7 gyógyszertár működik a városban, valamint megoldott az iskola-egészségügyi és járóbeteg ellátás, a védőnői szolgálat, a házi szakápolási hálózat, valamint az idősek házi ápolása. Ennek ellenére az egy házi és gyermekorvosra jutó lakosok száma (1 939 fő) a megyei (1 533 fő), regionális (1 630 fő) és országos (1 548 fő) átlaghoz viszonyítva kedvezőtlen. Érdekesség, hogy a gyógykezelési vizsgálati esetek száma a járóbeteg szakellátásban inkább csökkenő, míg a háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma inkább emelkedő tendenciát mutatott a 2007. évi egészségügyi reformig, aminek köszönhetően mindkét mutató erőteljes csökkenésnek indult. Az egészségügyi szolgáltatásokat területileg koncentráltan a Járóbeteg-Ellátó Centrum Szilfákalja utcai épületében biztosítják, kivételt ez alól a kissé távolabb lévő mentőállomás jelent. Az ÁNTSZ helyi kirendeltsége az elmúlt években rendszeresen végzett felméréseket a lakosság állapotára vonatkozóan, valamint aktívan együttműködött a prevenciós tevékenységekben is. Egy 2006-ban végzett lakossági felmérés alapján gyakorlatilag nincs olyan hajdúszoboszlói háztartás, amelyik ne lenne kapcsolatban a város valamelyik egészségügyi intézményével, szolgáltatásával. A háziorvosi rendelők és a gyógyszertárak igénybe vétele lényegében minden háztartásra jellemző (97% feletti arányok), de igen magas (86,2%) a szakrendelések említési aránya is. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele – főként a gyógyszerfogyasztást tekintve – a jelenlegi szakpolitikai tendenciáknak megfelelően várhatóan csökkenni fog, a patikák esetében felmerül a város üzemanyagtöltő állomásainak konkurenciája is.

21.

ábra A Járóbeteg-Ellátó Centrum épülete

2.2.5.3 Szociális intézmények és szolgáltatások A szociális ellátás alapvetően az integrált intézményként működő Szociális Szolgáltató Központ feladata. A bölcsődei ellátás – egyébként általánosan jellemző – túlterheltségét jelzi, hogy 2010-ben egy férőhelyre átlagosan 1,1 beírt gyermek jutott. A bölcsődét európai uniós támogatással felújították és bővítették – így a korábbi 60 helyett 84 gyermek ellátását tudják megoldani. 21. Pince Földszint Tetőtér Összesen

táblázat A bölcsőde épületének adatai Korábbi alapterület Bővítés utáni alapterület 169,43 376,47 449,40 761,22 0 41,73 618,83 1179,42 Forrás: www.hajduszoboszlo.eu

7

Hajdúszoboszló Város Képviselőtestületének 10/2002. (IX. 30.) sz. rendelete a háziorvosi körzetek megállapításáról



48


A szociális étkeztetést 2005. július 31-ig egy vállalkozás biztosította, azóta viszont az időskorú, csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen személyek számára az egyszeri meleg étkezést a Szép Ernő Középiskolai Kollégium biztosítja. Az idősek nappali ellátását 2005-ig egy intézmény biztosította 60 férőhelyen. A magas kihasználtságnak tudható be, hogy 2005 óta 2 feladatellátási helyen immár 90 fő számára nyújtanak szolgáltatást maximális kapacitáskihasználtság mellett. 22. Gyermekek  Városi Bölcsőde  Gyermekjóléti Szolgálat  Nevelési Tanácsadó

táblázat Szociális intézmények Hajdúszoboszlón Idősek  Anna Idősek Otthona  Idősek Otthona és Módszertani Intézménye  Derűs Alkony Nyugdíjas Klub

Hátrányos helyzetűek  Vakok és Gyengénlátók Hajdúszoboszlói Egyesülete  Lovasterápia a Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány

 Gondozási Központ  Hajdúszoboszlói Szociális Szolgáltató Központ  Családsegítő Szolgálat Forrás: www.hajduszoboszlo.eu

Az önkormányzat civil szervezeteket, egyházi intézményeket és vállalkozásokat is bevon/bevont a szociális feladatok ellátásába: a Református Egyházközösség által fenntartott Anna Idősek Otthona térségi hatókörű intézmény, 29 férőhelye azonban a megmutatkozó igényektől jelentős mértékben elmarad. A korábban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által fenntartott Idősek Otthona és Módszertani Intézménye mintegy 240 fő ellátását biztosítja. A két bentlakásos intézmény kihasználtsága évek óta 100% körüli. 2.2.5.4 Kulturális, sport és egyéb szabadidős intézmények és szolgáltatások A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve Hajdúszoboszló helyzete kedvezőbb, mint a hasonló méretű vidéki magyar városok többsége, ennek hátterében részben az idényszerűen jelentkező nagyobb kereslet, részben pedig a viszonylag magas életszínvonal áll. A három telephelyen működő Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár (2010-ben a leltári állomány: 63 923 egység, 1 854 beiratkozott olvasó) jelentős közösségformáló szerepet tölt be a város életében: 

különböző kulturális lehetőségeket biztosít többek között klubok (reiki klub, nyugdíjas klub, pedagógus klub, ezoterikus klub), szakkörök formájában (hímzés, rajz, csipkeverés, matematika, tűzzománc gyerekeknek-felnőtteknek, művészeti csoportok, foltvarrás, mazsorett, bélyeggyűjtés);



helyet biztosít a különböző egyesületek összejöveteleihez, találkozóihoz, ingyenesen vagy minimális áron (Vendéglátók Egyesülete, Kulturális Közösség, Méhészek Egyesülete, Gazdakör, véradás, lakógyűlések, pártgyűlések). 23.

Önkormányzat

Civilszervezet

táblázat Hajdúszoboszló kulturális, sport- és közösségi szereplői Kultúra  Bocskai István Múzeum  Bocskai Mozi  Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár  Fazekas Ház  Szoboszlói Kulturális Közösség  Bocskai István


Sport

 Hajdúszoboszlói Árpád SE  Hajdúszoboszlói

Egyéb  Hajdúszoboszlói Lapkiadó Intézmény  Hajdúszoboszlói Városi Televízió

 Hajdúszoboszlói Magyar-Német Baráti Kör


49


 

 



Vállalkozás

Kultúra Hagyományőrző Egyesület Kovács Máté Városi Könyvtárért Alapítvány Hajdúszoboszló Bárdos Lajos Városi és Pedagógus Énekkar Egyesület Hajdúszoboszló Városi Pedagógus Énekkarért Alapítvány Hajdúszoboszló Múzeumáért Alapítvány

Sport Domino Diáksport Közhasznú Egyesület  Hajdúszoboszlói Szabadidő Sportegyesület (HAJSZA SE)  Ten-Shin Karate SE  AERO KLUB  Gázláng Súlyemelő Egyesület  Hajdúszoboszlói Asztalitenisz Klub  Hajdúszoboszlói Sakk Sportegyesület  Hajdúszoboszlói Thermál Sportegyesület Hajdúszoboszló Kézilabda Sportjáért, Kultúrájáért Közhasznú Egyesület  HungaroSpa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. Forrás: www.hajduszoboszlo.eu

Egyéb  Hajdúszoboszlói Nyugdíjas Pedagógusokért Alapítvány  Hajdúszoboszlói Kör  V-181. sz Magyar Galambtenyésztők Egyesülete  Életerő Egyesület  Hajdúszoboszló Jövőjéért Egyesület  Hajdúszoboszlói Városszépítő Egyesület  Polgárőr Közhasznú Egyesület Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló civil szerveződéseinek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város közösségi, kulturális és sport intézményrendszerét és szolgáltatásait. A város programkínálata nemcsak a turisztikai idényben, hanem azon kívül is viszonylag magas. Rendezvények szervezésében a művelődési központ mellett nagy szerepet játszik a gyógyfürdő is, míg azonban az előbbi nagyobbrészt ingyenes programokat kínál, addig utóbbi nagymértékben épít a fizetőképes keresletre. A kulturális civil szervezetek, azon belül is kiemelten a Szoboszlói Kulturális Közösség jelentős szerepet tölt be a város közösségi életében. 24.

táblázat Néhány kiemelt program 2012-ben

Program Szoboszlói Tavaszi Művészeti Napok VIII. Hajdúszoboszlói Grillétel- és Sörfesztivál XI. Pünkösdi Sokadalom Regionális Néptánc Találkozó IV. Szoboszlói Várjátékok XIII. Birka- és Slambucfőző Örömnap X. Bioétel- és Borfesztivál Forrás: www.hajduszoboszlo.hu

Időpont március 8-31. május 25-27. május 26. július 14. szeptember 9. szeptember 14-16.

Hajdúszoboszló sportélete évtizedek óta színes, eredményekben változatos, az önkormányzat által a lehetőséghez képest mindig támogatott volt. Az iskolai testnevelésen túl a diák- és tömegsport, a versenysport, az utánpótlás-nevelés és a sportlétesítmények fenntartása és üzemeltetése jelentik az ágazat feladatait. Egy település közösségi életében fontos szerepet töltenek be a szabadtéri közösségi terek. Ebből a szempontból Hajdúszoboszló helyzete kedvező: 12 játszótér, tornapálya, pihenőhely áll a lakosok és a vendégek számára, amelyek összesített területe 9 914 m². 2.2.5.5 Közigazgatás A városban több évtizede igazságszolgáltatási (bíróság, ügyészség), államigazgatási és közigazgatási szervek működnek, amelyek ellátják nemcsak a város, hanem a térség



50


jogszolgáltatási és igazgatási funkcióit. A városban működő államigazgatási szervek működési feltételei megfelelőek, a rendőrség és a határőrség integrációjával jelentős mértékben javultak a közrend-közbiztonság ellátásának feltételei. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal három szakigazgatási szerv esetében működtet helyi képviseletet: 

Földhivatal,



Munkaügyi Kirendeltség,



Népegészségügyi Intézet.

Hajdúszoboszló város, mint a statisztikai körzet központja, a Polgármesteri Hivatalával jelentős számú térségi igazgatási feladatot is ellát azon túl, hogy mint közigazgatási szerv a helyi önkormányzatot kiszolgálja. Kiemelhető ebből ügy- és ügyfélforgalom nagysága miatt az Okmányiroda, a Gyámhivatal és az építésügyi hatósági feladatok ellátása. A hatósági feladatok, amelyek jelentős mértékben a jegyzőhöz vannak telepítve, az elmúlt időszakban tendenciájukban növekedtek – ez a folyamat a járási rendszer létrehozásával várhatóan megfordul. Az önkormányzati feladatellátás politikai és szakmai felülvizsgálata folyik, a kötelező és önként vállalt feladatokat, hatásköröket differenciáltan a település nagyságához és teljesítőképességéhez kívánják igazítani. Ez az elkövetkező időben jelentős feladatátrendeződést fog jelenteni az önkormányzatok között, amelyben Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a területfejlesztési, közszolgáltatási és térségi igazgatási funkcióját a térségre vonatkozóan is meg kívánja tartani, illetve meg kívánja erősíteni. 2.2.6 A korábbi időszak fejlesztései A rendszerváltástól 2000-ig városfejlesztésre irányuló tevékenységek viszonylag alacsony számban és alacsony volumenben valósultak meg. Ezt követően az önkormányzati fejlesztések volumene nagymértékben megnövekedett: a javarészt európai uniós és hazai állami források bevonásával megvalósuló beruházások a megelőző közel 15 évben részben elmaradt fejlesztéseket igyekeztek pótolni, azokat, amelyek a lakosság és a turisták számára hiánypótló, hasznos és kézzelfogható eredményekkel jártak. 25.

táblázat A korábbi időszak jelentősebb fejlesztései

Megnevezés

Megvalósítás ideje

Elnyert támogatás (eFt)

Projektszám

(H)ősök terein - város és kultúrközpont revitalizáció Hajdúszoboszlón

2012-2013

996 765

Tanulói laptop program Hajdúszoboszlón

2010-2013

51 600

2011-2012

40 396

HURO/0802/131

2010-2012

63 760

ÉAOP-2.1.3-2009 -0005

2010-2011

92 185

ÉAOP-4.1.3/B-2F2010-0008

2010-2011

69 638

2009-2011

972 977

2009-2011

16 100

Üzleti inkubátortor létrehozása a határon túli együttműködés keretében a turizmus fejlesztéséért Hajdúszoboszló új minőségű turisztikai menedzseléséért "Ha a jövőről akarsz gondoskodni, vess magot és gondozd" - Hajdúszoboszló Városi Bölcsőde fejlesztése Intelligens iskolákért Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló Város szennyvízcsatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztése A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben


ÉAOP-5.1.1./D-1f2010-0009 TIOP-1.1.1-09/12010-0092

TIOP - 1.1.1-07/ 1-2008-0903 KEOP - 1.2.0/2F2009-0009 TÁMOP-1.4.4-08/12009-0016


51


Megnevezés A Városi Sportház felújítása A Bocskai- Sporttelep öltöző épületének felújítása József Attila utca útrekonstrukciója Hajdúszoboszlón Hivatásforgalmú kerékpárút létesítése Hajdúszoboszló és Nagyhegyes között


Elnyert támogatás (eFt)

2010

5 000

2010

5 000

2010

93 977

2010

296 328

Projektszám LEADER 1002841 2063864409 LEADER 1002841 2063862531 ÉAOP-3.1.2/A-092009-0001 ÉAOP-3.1.3/A-092009-0018 ÉARFT-TEUT EA-1628/2009. ÉARFT-TEUT EA-1624/2009. ÉARFT-TEUT EA-1374/2009.

Törökdomb utca burkolat-felújítása

2009-2010

7 825

Ádám utca burkolat-felújítása

2009-2010

9 689

Bocskai-Hőgyes utcák burkolat-felújítása

2009-2010

4 370

2009-2010

112 733

TÁMOP-3.1.4-08/22008-0148

2008-2010

773 688

TIOP-3.1.1-08/12008-0029

2009

645 221

ÉAOP- 4.1.2/B-20080005

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Hajdúszoboszlón A szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának átalakítása Hajdúszoboszló Járóbeteg - Ellátó Centrum - a kistérségi egészségügyi alappillér fenntartó korszerűsítése Tompa u. burkolat-felújítása Médy-Libagát utcák burkolat-felújítása Utcanév táblák beszerzése – Tájékoztatást elősegítő információs rendszerek fejlesztése Huba utca közvilágítás bővítése Bányász utca közvilágítás bővítése Pávai Vajna Ferenc utca közvilágítás bővítése Eötvös utca közvilágítás bővítése Liget utca közvilágítás bővítése Szent István Park és játszótér közvilágítás bővítése Hőgyes Endre Gimnázium komplex felújítása és akadálymentesítése Szilfákalja 37. szám alatti társasháznál található játszótér felújítására, átépítésére Szociális Gondozási Központ épületének komplex akadálymentesítése Polgármesteri Hivatal "B" épületének akadálymentesítése "ADATSZTÁR" adatkezelő-információ szolgáltató rendszer "IKeR" Integrált Kistérségi e-Közigazgatási Rendszer kialakítása a Nyugat-Hajdúsági Település-és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás településein, kiterjesztve 17 csatlakozó településre Vadas utca burkolat-felújítása Sarló utca burkolat-felújítása Mező utca burkolat-felújítása A Luther utcai játszótér szabványoknak megfelelően történő kialakítása, valamint a Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola udvarának felújítása


2008-2009 2008-2009

4 471 7 886

0900007/08TEUT 0900010/08TEUT

2008-2009

3 067

0900012/08TEKI

2008-2009 2008-2009 2008-2009 2008-2009 2008-2009

2 821 2 514 1 302 1 634 1 125

0900014/08TEKI 0900010/08TEKI 0900003/08TEKI 0900013/08TEKI 0900005/08TEKI

2008-2009

9 287

0900011/08TEKI

2008-2009

488 714

ÉAOP - 4.1.1/2F2008- 0121

2008

8 946

0900003/08CEDE

2008

10 000

2008

22 339

2006-2008

105 000

2005-2008

454 125

GVOP-4.3.1-200408-0001/4.0

2007 2007 2007

5 581 4 318 5 859

0900027/ 07 TEUT 0900026/ 07 TEUT 0900024/ 07 TEUT

2006

7 000

I/18, IV/9

ÉAOP-4.1.5 -2007-0172 ÉAOP-4.1.52007-0171 GVOP-4.3.2.-200412-0003/4.0


52


Elnyert támogatás (eFt) 12 836

0900017/ 07 TEUT

2005-2006

813 229

PHARE 2002-2003

2005

57 000


Megnevezés Árpád utca burkolat-felújítása Hajdúszoboszló Üdülőközpontjába ékelődött leromlott állapotú terület rehabilitációja Állati hulladékkezelő telep fejlesztése

2006

Szennyvízcsatorna hálózat építés II. ütem 2005 399 983 Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

Projektszám

KIOP-1.2.0-F.2004-11-0001/2 céltámogatás

A fenti táblázatban a közszféra projektjei kerültek összefoglalásra, amelyek alapján elmondható, hogy a város – céljainak megfelelően – a lehető legtöbb területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években. A legjelentősebb projekteknek mind költségvetését, mind a hosszú távú hatását tekintve a városrehabilitációs projektek tekinthetők (PHARE, illetve ÉAOP), de a város már több nagyobb volumenű projektet is előkészített és megvalósított többnyire azokkal a szakemberekkel, akik a városrehabilitáció programok végrehajtásában is részt fognak venni: 

2012-2013 folyamán valósul meg a „(H)ősök terein – város és kultúrközpont revitalizáció Hajdúszoboszlón” funkcióbővítő városrehabilitációs projekt több mint 1 milliárd forintból.



2009-2011 között valósították meg.



Jelentős fejlesztések történtek a közszolgáltatások terén is (egészségügyi, oktatási intézmények fejlesztése).



Az „IKeR – Integrált Kistérségi e-Közigazgatási Rendszer kialakítása a NyugatHajdúsági Település- és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Településein, kiterjesztve 17 csatlakozó településre” elnevezésű projekt a GVOP-2004-4.3.1 kiíráson nyert támogatást. Az 519 millió forint összértékű projekt célja egy integrált, korszerű, elektronikus önkormányzati-kistérségi közigazgatási modellértékű rendszer kialakítása, bevezetése és üzemeltetése. A rendszer a közigazgatási eljárások, folyamatok elektronikus kezelését teszi lehetővé hivatali és ügyféloldalon, garantált minőségű szolgáltatásokat biztosítva a kis- és középvállalkozások valamint a lakosság számára (www.e-tarsulas.hu).



Az „ADATSZTÁR” adatkezelő-információ szolgáltató rendszer kiépítésére a GVOP2004-4.3.2 kiíráson nyert támogatást. A projekttel megvalósul az önkormányzat adatvagyonának újraszervezése, átstrukturálása, kialakulnak a hasznosítás feltételei. A folyamatok feltérképezésével kép alkotható az önkormányzatnál használt adattípusok tartalmára, tárolására, valamint a beérkező és a továbbított adatok mennyiségére. A helyzetfelmérés alapján elkészíthető az adatgazdálkodás eljárásrendje, és kialakítható az integrált adatgazdálkodás IKT háttere. A projekt 120 millió forintból valósul meg.



Kifejezetten városrehabilitációs célú projekt volt a „Hajdúszoboszló Üdülőközpontjába ékelődött leromlott állapotú terület rehabilitációja” elnevezésű projekt, amelynek megvalósítására az önkormányzat a PHARE előcsatlakozási alapból nyert 813 millió forint támogatást.



2003 és 2005 között a város céltámogatásból és a Vízügyi Célelőirányzatból valósította meg a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének I. és II. ütemét csaknem 1,7 milliárd forintból. Ezt megelőzően mintegy 600 millió forint értékben megtörtént a szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése. A város hatékonyan kombinálta a különböző pályázati források megszerzését, továbbá eredményesen hajtotta végre a projektmenedzsment tevékenységeket is.

a

szennyvízcsatorna-hálózat


kiépítésének

újabb


ütemét

53




2001-ben a gyógyfürdő a Széchényi Terv keretében nyert 1 milliárd forintot többgenerációs egészségcentrum kialakítására, amelynek lebonyolításában az önkormányzat is közreműködött.

A Polgármesteri Hivatal dolgozói valamennyi projekt előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vettek, így elsajátították a sikeres projektek megvalósításához elengedhetetlen készségeket, úgymint pl. pályázatok kidolgozásához szükséges ismeretek, pénzügyi, közbeszerzési ismeretek, amelyek megfelelő alapot nyújtanak a nagyvolumenű projektek előkészítéséhez és végrehajtásához egyaránt. Az önkormányzat jelentős eredményeket ért el a városrehabilitációs tevékenységekben: NFT-forrásból megvalósította a turisztikai városrész átfogó rehabilitációját, valamint számos egyéb komplex humán és infrastrukturális fejlesztést valósított meg – együttműködésben a város civil és vállalkozó szférájával, valamint a kistérség többi településével, enélkül ugyanis nem lehet a szükségletekre reagáló, hosszú távon is eredményes és fenntartható fejlesztéseket végrehajtani. Az önkormányzat által megfogalmazott másik fontos tanulság a korábbi fejlesztésekkel kapcsolatban a megfelelő szakmai csapat összeállításának fontossága volt. Ez alatt nemcsak a felkészült, körültekintő és precíz munkát végző hivatalnokokat, tervezőt és kivitelezőt, de a megfelelő, szakmai referenciákkal rendelkező egyéb külső beszállítókat (pl. pályázatot és egyéb dokumentációt készítő cégeket) is értjük. Emellett a projektek lebonyolításában nagy szerepe van a projektmenedzsment csapat felkészültségének és az önkormányzat szervezeti hatékonyságának is. A korábbi időszak fejlesztéseit tovább vizsgálva megállapítható, hogy a helyi vállalkozók is igen aktívak voltak az EU-s források lehívásában. A legtöbb projektgazda a turizmushoz, illetve egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása érdekében valósított meg – többségében – kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseket az elmúlt években. Mindezek alapján látható, hogy a városnak a jövőben továbbra is ösztönöznie kell vállalkozóit a fejlesztésekre, illetve újabb cégek érkezésével is célszerű számolni. 2.2.7

Összegzés

A 23 933 lakosú Hajdúszoboszló kedvező elhelyezkedése a megyeszékhely és a fő közlekedési útvonalak közelségének tudható be: egyrészt Debrecen vonzáskörzetében, attól 21 km-re fekszik, másrészt – a 100. számú vasúti fővonalnak és a 4. számú főútnak köszönhetően egyébként is kedvező – közlekedés-földrajzi helyzetét a 2006 végén átadott M35 autópálya jelentős mértékben javítja. Az elérhetőség szempontjából fontos a debreceni, valamint a hajdúszoboszlói – füves sport – repülőtér is. Hajdúszoboszló a legtöbb szempontból viszonylag szűk vonzáskörzettel rendelkezik, amelynek elsődleges oka a hasonló nagyságrendű városok, valamint a megyeszékhely és régióközpont Debrecen közelsége. Hajdúszoboszló számos tekintetben jobb adottságokkal rendelkezik az ország hasonló méretű városaihoz képest, amelynek egyértelmű oka az 1925-ben felfedezett termál- és gyógyvíz, valamint az erre épülő turizmus. Az idegenforgalom és a hozzá szorosan kapcsolódó szolgáltatások jelentik a város gazdaságának húzóerejét, az ágazat kiemelkedő szerepet tölt be a foglalkoztatásban is. A munkanélküliség mértéke a megyei átlagnál kedvezőbb, azonban a turizmus dominanciája – illetve részben a mezőgazdaság – következtében jellemző a szezonális munkanélküliség. A város a befektetői érdeklődések felkeltése, és a hasznosítható ingatlanok bemutatása érdekében Szoboszló Invest néven honlapot működtet. Az érdeklődők jelenleg a városról különböző kommunikációs eszközök (honlap, újság, tv) segítségével tájékozódhatnak, ám hiányzik egy egységes, következetesen megvalósított városmarketing stratégia. A közszolgáltatásokkal való ellátottság kedvező mind a közüzemi, mind a humán közfeladatok és közszolgáltatások terén. A szolgáltatásokat egyrészt az önkormányzat gazdasági társaságai, másrészt az önkormányzati intézmények biztosítják. Az alapfokú



54


oktatás mellett 3 középfokú intézmény és 1 kollégium, valamint a Pálfi István Szakképzésszervezési Társulás biztosítja a fiatalok képzését. A szociális és egészségügyi ellátások széles köre biztosított. A hajdúvárosok jellegzetességeit őrző Hajdúszoboszló az épített környezetét – utak, járdák, terek, épületek – folyamatosan fejleszti, ezzel kívánja nemcsak az önkormányzat, hanem a lakosok és vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanok értékét növelni. A folyamatosan zajló fejlesztések és beruházások ellenére az önkormányzati ingatlanvagyon egy része műszaki állapota miatt felújításra szorul. A közigazgatási feladatok ellátását a négy irodára tagolódó polgármesteri hivatal látja el. Az önkormányzati intézményekben – és a hivatalban – foglalkoztatottak száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. Az önkormányzati bevételek között az állami támogatás mértéke csökken, megnőtt az önkormányzati saját bevételek jelentősége. A város stabil és kiegyensúlyozott költségvetéssel rendelkezik, amelynek egyik eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezett adópolitika, amelynek kialakítása során három szempontot helyez előtérbe: a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét, a minőségi szolgáltatások garantálását, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását. Hajdúszoboszló – a hasonló méretű vidéki magyar városokéhoz képest változatosabb – kulturális és szabadidős programkínálatát a lakosság és a turisták igényeinek figyelembe vételével alakítja. Hajdúszoboszló a termálvíz révén a megújuló energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik. A város a fenntartható fejlődés szellemét is figyelembe véve igyekszik minőségi életkörülményeket biztosítani lakosai számára. 2.2.8

A város egészére vonatkozó SWOT elemzés 26.

táblázat Hajdúszoboszló SWOT-elemzése

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

 Hajdúszoboszló a régióközpont vonzáskörzetében helyezkedik el.  Jól kiépített vasúti és közúti összeköttetéssel rendelkezik az ország egyéb területei felé.  A Debreceni repülőtérhez közel helyezkedik el.  A város rendelkezik ipari fejlesztésre kijelölt és bővíthető területekkel.  A település és a kistérség tőkevonzó képessége magas, az egy főre jutó külföldi működő tőke a régiós átlaghoz viszonyítva kiemelkedő.  A város és térsége jelentős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik.  A termőhelyi adottságok a kedvezőek.  A közhasználatú zöldterületek kiterjedése viszonylag magas.  A tercier szektor a turizmusnak köszönhetően fejlett.  Idegenforgalmi adottsága és turisztikai potenciálja kiemelkedő.  A város jó minőségű termálvízzel, gyógyvízzel és nemzetközi hírű gyógyfürdővel rendelkezik.  Az idegenforgalmi szolgáltatások színvonala magas.  Kiegészítő jellegű turisztikai formák vannak

 A város az ország keleti, viszonylag periférikus, részén fekszik. A településközponton áthaladó forgalom részben még megterheli a város belterületi úthálózatát.  A településközpont kisvárosias jellegű, egyes részei alulhasználtak.  Hiányzik a karakteres üdülőhely-hangulat.  A beépítettség mértéke a városban magas.  A turisztikai és szolgáltatási kínálat területi eloszlása a városon belül egyenlőtlen.  Kevés a közparkoló a belváros egyes részein.  A város egyes részei mély fekvésű, belvíz által veszélyeztetett területen fekszenek.  A kül- és belterületi csapadékvíz elvezetése csak részben megoldott.  A város gazdaságára az egy lábon állás jellemző, ami kiszolgáltatottá teszi a piaci változásoknak.  A városra jellemző a társadalom elöregedése.  A város viszonylag kevés munkahelyet tud biztosítani a felsőfokú végzettségű, szellemi munkaerő számára, ezért jelentős a kvalifikált, fiatal nemzedék elvándorlása.  A rendezvények szervezésére és az aktív



55


ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

jelen a térségben (vízi, öko-, kerékpáros, falusi turizmus).  A városban helyi TDM-szervezet működik.  A közműellátottság aránya a víz, a szennyvíz, a villany és a gáz tekintetében egyaránt magas.  Az egészségügyi és a szociális intézményi alapellátás kiépült, az ellátás struktúrája és színvonala kedvezőtlen infrastrukturális adottságok ellenére magas.  A város innovatív eljárásokat vezetett be a közigazgatás és a közszolgáltatások terén.  A helyi civil szféra és a nonprofit szervezetek erősek.  A kistérségen belüli erős kapcsolatrendszer és funkciómegosztás előnyös.

szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínek minősége nem megfelelő.  A város nem rendelkezik kiemelkedő tájitermészeti értékekkel, a természetközeli területek szétszórva helyezkednek el.  Az idegenforgalmi programkínálat a gyógyfürdőn kívül nem éri el a vendégek által elvárt szintet.  Nem elég hatékony együttműködés a civil és a közszféra között.  A város központi szerepköre csak egyes igazgatási funkciókban erős, a kistérség többi településére kifejtett hatást a közeli városok gyengítik.  A szezonális és időjárásfüggő szolgáltatások dominánsak.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

 Az elkészült M35-ös autópálya, a fel- és lehajtó csomópont közelsége, valamint a vasúti pálya fejlesztése növeli a térbeli helyzetből adódó előnyöket.  Aktív együttműködés alakul ki Debrecennel elsősorban az egészségturizmus és a gyógyvízzel kapcsolatos innovációk terén.  Charter és menetrendszerű járatok sűrűsödése a debreceni repülőtéren.  A csapadékelvezetés megoldásával a jelenleg kihasználatlan mély fekvésű, de településszerkezeti pozíciójukat tekintve értékes területek hasznosíthatóvá válnak.  A mezőgazdasági termékszerkezet kedvező irányú átalakulása várható.  A nem kiemelt termőhelyi adottságú területek által érintett településként a mezőgazdaság speciális támogatása várható.  A gazdálkodók egy részének átállítása a biogazdálkodásra.  A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása település-fejlesztési húzóerő lehet.  A belföldi turizmus intenzitása és a komplex egészségturisztikai szolgáltatások iránti kereslet növekszik.  A termálvíz intenzívebb ipari és egészségügyi hasznosítása.  Fokozott piaci szegmentálás és az ahhoz igazított szolgáltatások kialakítása.  Stabil, visszatérő vendégkör kialakulása.  Térségi együttműködés az idegenforgalom, a településüzemeltetés, a gazdaságfejlesztés, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén.

 A további közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak.  Nem épül ki a városközpontot teljesen tehermentesítő északi elkerülő út.  Magyarország, illetve Kelet-Közép-Európa elveszíti a befektetők és a turisták érdeklődését.  A szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát.  Kedvező idegenforgalmi adottságai ellenére az utóbbi évek kedvezőtlen tendenciái tovább folytatódnak.  A gazdaság, ezen belül a turizmus diverzifikációja elmarad, elhúzódik.  Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai.  A fokozott belvízveszély megnehezíti a mezőgazdasági termelést.  Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani.  A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a kistérségi központi szerepköréből adódó lehetőségeket.  A tervezett fejlesztések az esetleges területi koncentráció miatt nem hatnak egyformán a város, illetve a kistérség egész területére.  Burkolt ellentét jelenik meg a látogatók és a helyi lakosság között.



56


A SWOT-elemzés alapján két lehetséges fejlődési irány rajzolódik ki: 

a dinamikus forgatókönyv Hajdúszoboszló kiegyensúlyozott turisztikai és gazdasági fejlődését vetíti előre, amelynek köszönhetően nemzetközi szinten is versenyképes, a helyi lakosság számára magas életszínvonalat biztosító várossá válik;



a stagnáló forgatókönyv alapján Kelet-Magyarország viszonylagos lemaradása tovább növekszik nemcsak az ország többi régiójához, hanem a szomszédos országok közeli térségeihez képest is. Ez, valamint a fürdővárosok erősödő konkurenciája negatívan hat Hajdúszoboszló fejlődésére is.

A két lehetséges fejlődési forgatókönyv közül a város endogén erőforrásait, a külső tényezőket, az elmúlt időszak tendenciáit és a jövőben várható folyamatokat figyelembe véve a dinamikus változat megvalósulása prognosztizálható, amelyet a 3.1 fejezetben mutatunk be részletesen. 2.3 A városrészek elemzése Az alábbiakban kerül sor Hajdúszoboszló városszerkezetének bemutatására – kijelölve a város főbb részeit, amelyek egy része a későbbiek során a városfejlesztés akcióterületeit képezik. Az áttekintés mélysége nem éri el a településrendezési tervek részletezettségét és mélységét (ez nem is követelmény), de természetesen nagymértékben támaszkodik az érvényben lévő 

Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepcióra,



Településrendezési Tervre,



Helyi Építési Szabályzatra.

Az áttekintésnek egy átfogó statisztikai elemzés is részét képezi, amihez a városrészi összehasonlító statisztikákat a KSH bocsátotta rendelkezésre, ezeket egészíti ki az önkormányzat aktuális adatszolgáltatása. Az egyes mutatók relatív és a többi városrészhez viszonyított nagysága ezen adatok alapján tanulmányozható, az elemzés során minden városrésznél a városi átlagtól való eltérések vizsgálatára és rövid magyarázatára is sor kerül. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél a cél az egyes városrészek belső folyamatainak, inhomogenitásának, különbözőségeinek feltárása. 2.3.1 Városrészek azonosítása Hajdúszoboszló városrészekre való felosztását egy településszerkezeti és funkcionális tényező befolyásolta, a település egyedi, kétpólusú szerkezete, valamint a pólusok közötti sajátos funkciómegosztás: 

a város északi-északkeleti részén elhelyezkedő HungaroSpa Hajdúszoboszló Gyógyfürdő egy olyan komplex, szolgáltatásokkal nagy mennyiségben és magas minőségben ellátott üdülőövezet kialakulását indukálta, amely a vendégek számára a nyári időszakban ténylegesen központként funkcionál;



a város – térbeli szempontból – központi része elsősorban a közszolgáltatások elérését és igénybevételét teszi lehetővé főként a helyi lakosság számára, a turisták csak alkalomszerűen keresik fel a belvárost, központi funkcióját elsősorban az idegenforgalmi idényen kívül tölti be.

A két „városközpont” tehát nemcsak földrajzi értelemben, hanem funkcionálisan is elkülönül egymástól, más célcsoportok igényeit elégíti ki, ráadásul eltérő időben.



57


6.

térkép Hajdúszoboszló azonosított városrészei

Turisztikai városrész, üdülőövezet

Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész Belváros Egyéb területek

Lakógyűrű

Nem törekedtünk teljesen homogén városrészek lehatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból – elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot. Az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Hajdúszoboszlón 5 városrészt határoltunk le úgy, hogy 

a két központi szerepkörű városrész mellett



egy, a belváros és a turisztikai övezethez egyaránt kapcsolódó, vegyes hasznosítású, de zömében lakófunkciójú városrészt,



egy, a belvárost körbefogó, nagy kiterjedésű lakóövezetet



és egy egyéb városrészt jelöltünk ki, amely többnyire a város külterületi részeit foglalja magában.

A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél igyekeztünk feltárni az egyes városrészek belső folyamatait, inhomogenitásait, különbözőségeit is. 2.3.2

Városrészek összehasonlító elemzése

A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH 2001. évi népszámlálási adataira, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisára épül



58


(az önkormányzat által nyilvántartott városrészi adatokat a Mellékletek tartalmazzák). Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja annak, hogy megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszert alakítsunk ki. Fontos azonban, hogy a városrészi szintű elemzések nem lehetnek teljesen egységes mélységűek és szerkezetűek, ettől függetlenül természetesen maximálisan törekszünk a minél teljesebb helyzetelemzés kidolgozására. 22.

ábra A városrészek lakó- és állandó népessége a 2001. évi Népszámlálás alapján (fő) Állandó népesség

Lakónépesség

0

5 000

10 000

Lakónépesség

15 000

20 000

25 000

Állandó népesség

Külterület

378

375

Lakógyűrű

11 558

11 679

DK-i, vegyes városrész

4 156

4 253

Turisztikai övezet

1 324

1 217

Belváros

6 009

5 830

A városrészek népességét tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb népességkoncentrációjú terület a belváros a lakótelep és a társasházak jelenléte miatt, míg a turisztikai városrész funkcióját jól jelzi, hogy mind a lakó-, mind az állandó népesség alacsony. 23.

ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a 2001. évi Népszámlálás alapján 100% 80% 60% 40% 20% 0% Belváros

Turisztikai övezet

DK-i, vegyes városrész

Lakógyűrű

60-x

20,4

22,4

24,2

19,6

6,6

15-59

63,7

64,4

60,7

61,4

66,1

0-14

15,9

13,2

15,0

19,0

27,2

Külterület

A városrészek lakosságának korcsoportos megoszlásából kiemelhető a néhány száz fős külterületi lakosság fiatalos korstruktúrája, valamint a munkaképes korúak magas aránya a belvárosi területeken. A turisztikai és a délkeleti vegyes övezet, amelyek a legközelebb helyezkednek el a gyógyfürdőhöz, az idős korosztály célterületének számítanak.



59


Felsőfokú végzettségű-ek a 25-x népesség arányában

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munka-jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

táblázat A városrészek népességének szociális jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

27.

Belváros

19,1

16,2

42,2

12,4

54

40,6

Turisztikai övezet

24,7

18,1

45,4

14,5

50,5

40,4

Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész

19,9

14,8

43,4

13,9

52,2

42,4

Lakóövezet

32,3

5,4

45,8

19,7

50,6

42,2

Külterület

59,2

0,9

61,2

38,4

37,6

38,5

Hajdúszoboszló

26,7

10,6

44,7

16,8

51,5

41,6

Mutató megnevezése

Jelmagyarázat:

A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezőtlen irányban

A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvező irányban

A városrészek egyes mutatói között alapvetően nincs nagy különbség, kivételt ez alól a külterületi városrész jelent, ahol a legtöbb szociális és képzettségi jellegű mutató tekintetében elmaradás rajzolódik ki. Ez a kedvezőtlen irányú eltérés hosszú távon azzal javítható, ha a 100. vasútvonal kiépítését követően megtörténik a zártkertes részek belterületbe vonása, aminek köszönhetően a városrész vonzereje emelkedik. Ezáltal a külterületen csökkenni fog az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, aminek hátterében szintén az áll, hogy jelenleg a vasútvonal miatt bizonyos közüzemi infrastruktúrák nem építhetők ki.

24.

ábra A lakásállomány jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

Lakások száma Alacsony komfort fokozatú lakások száma


Belváros

Turisztikai övezet

DK-i, vegyes

2 790

544

1 628

4 228

135

156

64

213

1074

111

Lakógyűrű Külterület


60


2.3.2.1 Belváros Hajdúszoboszló sajátos településszerkezeti vonása, hogy a városmag a Szilfákalja utcára és a Hősök terére felfűződve, vonalas formában jelenik meg. Az innen nyíló kis utcák, közök és teresedések főutcához kapcsolódó része hordozza az intézményi funkciókat. Ennek megfelelően a több mint hatezer lakosú belváros hagyományosan közszolgáltatási központként funkcionál, ahol a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tömörülnek. A városközpontban található az összes közigazgatási, hatósági, közművelődési és egyházi intézmény, valamint az oktatási, egészségügyi és szociális ellátásokat nyújtó intézmények többsége. 28. Szolgáltatás típusa

Közigazgatás

Oktatás

Közművelődés

Szociális szolgáltatások Egészségügy

Egyházak

táblázat A belvárosban található közszolgáltató szervezetek Intézmény neve Polgármesteri Hivatal Rendőrség Tűzoltóság Városi Bíróság és Ügyészség Munkaügyi kirendeltség Közgazdasági Szakközépiskola Szép Ernő Középiskolai Kollégium Bárdos Lajos Általános Iskola Szabó László Alapfokú Művészeti iskola Gönczy Pál Általános Iskola Zichy Géza Alapfokú Művészetoktatási Iskola Thököly Imre Általános Iskola Aprónép óvoda Aranykapu óvoda Városi Bölcsőde Nevelési Tanácsadó Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár Gyermek- és Ifjúsági Ház Bocskai Mozi helytörténeti kiállítás Bocskai István Múzeum nemzetközi kiállítás népművészeti kiállítás Fazekas Ház Anna Idősek Otthona Gondozási Központ Szociális Szolgáltató Központ Járóbeteg-Ellátó Centrum Iskolafogászat, iskola-egészségügy Baptista egyház Görög katolikus egyház H.N. Adventista egyház Református egyház Római katolikus egyház

Intézmény címe Hősök tere 1. Rákóczi u. 4. Rákóczi u. 7. Kálvin tér 6/a Dózsa György u. 14. Gönczy Pál u. 1. Gönczy Pál u. 15. Arany János u. 2. Arany János u. 2. Kálvin tér 7. Kálvin tér 5. Kölcsey u. 2-4. Rákóczi u. 14. Arany János u. 8. Rákóczi u. 25. Bányász u. 37. Dózsa György u. 10-12. Szilfákalja u. 2. Gönczy Pál utca 8. Hősök tere 17. Bocskai u. 12. Bocskai u. 14. Bocskai u. 21. Ady Endre u. 2. Dózsa György u. 11. Bocskai u. 35. Kossuth Lajos u. 15. Szilfákalja u. 1-3. Bányász u. 37. Puskin u. 10. Szilfákalja u. 29/a Szabó László zug 9. Kálvin tér 9. Bocskai u. 1.

A kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatók közül a belvárosban található 232 kiskereskedelmi üzlet, 337 szálláshely, 58 vendéglátóhely, a település két postája, továbbá 5 bankfiók és 6 gyógyszertár. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a városmag döntően településközponti, illetve központi vegyes területekből áll. Hosszú távú városrendezési cél, hogy ezek a funkciók kiterjedjenek a városrész minél nagyobb területére. Az építészeti mozaikosság és változatosság jegyeit magán hordozó városrész szerkezetét és épületállományát tekintve a régi polgárosodás emléke (zártsorú beépítés, hajdú hagyományok) éppúgy megjelenik a városrészben, mint a lakótelepi tömbszerű,



61


úszótelkes beépítés, a modern építészet lenyomata vagy a kertvárosias karakter. Hajdúszoboszló patinás intézményei, kereskedő és polgárházai a régi központ területén maradtak fenn legnagyobb mértékben, azonban több esetben jelentős átalakuláson mentek keresztül, így a Városháza, a református templom és a volt Bástya cukrászda épülete őrzi a település egykori kisvárosias hangulatát. A központ városképét is meghatározó egyes modernista közintézmények (művelődési központ, egészségügyi központ) műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége nem megfelelő, nem illeszkednek a belváros építészetébe, hangulatába. A városrészben található a település két országos védettség alatt álló műemléke: a református templom és a középkori templomok maradványa. A belváros kijelölt határain belül helyi védelemre javasolják városközpont eredeti állapotban fennmaradt szerkezetét, utcahálózatát, a római katolikus templomot, a református gyülekezeti termet, egy lakóházat, egy éttermet, valamint a városháza, a rendőrség, a Járóbeteg-Ellátó Centrum, a Gönczy Pál Általános Iskola és a Gönczy Pál utcai napközi otthon épületét.

25.

ábra A városháza látképe a református templom tornyából

A belváros és környéke hangulatára meghatározó hatással vannak a jelenleg összefüggő hálózatot még nem alkotó terek: a városmagot több, egymással kisebb felületen érintkező tér uralja (nyugatról keletre: Kálvin tér, Hősök tere, Halasi Fekete Péter tér). A belváros közterekkel való ellátottsága tehát összességében kedvező, azonban azok állapota, jellege, kiépítettsége és ezzel együtt használata jelentős eltéréséket mutat. A központi szerepkörű Hősök terének északkeleti része önkormányzati forrásból megújításra került, de a Polgármesteri Hivatal előtti rész rekonstrukciója még nem történt meg. A közeli Kálvin tér elsődleges funkciója jelenleg a közlekedés, átalakítása a közösségi funkciók fokozottabb érvényesítésével a közeli középkori városfal feltárása érdekében is célszerű. A Bocskai Mozi előtti tér kifejezetten rendezetlen, jóllehet központi elhelyezkedési és viszonylag nagy forgalma miatt szükségessé vált a felújítása és újabb funkciókkal való megtöltése. A Halasi Fekete Péter tér művelődési központ előtti része rendezett, padokkal és köztéri műalkotásokkal ellátott, azonban a lakótelep irányában a tér elhagyatottá, elhanyagolttá válik, ami többnyire lakótelep egészén jellemző. A lakótelepi közösségi terek hiányát tovább fokozza a Szilfákalja utca 28-32. szám mögötti dühöngő felszámolása. A belváros lakosságának társadalmi helyzete alapvetően kedvezőbb a városi átlagnál: magasabb a lakosság iskolai végzettsége és nagyobb a munkaképes korúak aránya, és a gazdasági aktivitás is csak minimális mértékben marad el a városi értéktől. A lakosság nagytöbbsége magas komfortfokozatú lakásban él. A belváros közlekedési helyzetét nagymértékben javította a 4. számú főútvonal déli, elkerülő szakaszának kiépítése, aminek köszönhetően bekövetkezett a tranzitforgalom nagyarányú csökkenése, és megszűnt a városközpont kettévágott jellege. A belváros és szolgáltatásainak elérhetőségét javítják a helyi buszjáratok. A városrész nagyobb részén a parkolás ingyenes, de a fizetős parkolási övezetet az elmúlt időszakban kiterjesztették. A városrész azonosított problémáinak egy részére megoldást nyújt az Észak-alföldi Operatív Program keretében elnyert városrehabilitációs támogatás, amelynek keretében az alábbi fő fejlesztések valósulnak meg 1,2 milliárd forintból: 

Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár felújítása és bővítése,



62




Bocskai Többfunkciós Rendezvényközpont kialakítása,



Üzletsor megújítása,



Belvárosi közterek megújítása. 29.

táblázat A belváros SWOT-elemzése

Erősségek  Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó  Nagy a közigazgatási, közszolgáltatási intézmények koncentrációja  Magas a vállalkozások, a kiskereskedelmi egységek, a vendéglátóhelyek és a szálláshelyek sűrűsége  A városrész bővelkedik műemlékekben, köztéri szobrokban, helyi védelemre érdemes épületekben  A turisztikai fogadási feltételek kiépültek  A városrész megközelíthetősége kedvező  A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy

Lehetőségek  Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet  A vendégforgalomban előtérbe kerül a gyógy-, wellness- és termálturizmus  Kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővül  A városmag központi közigazgatási és közszolgáltatási funkciói tovább erősödnek  A város jelentős pénzügyi forrásokhoz jut a belváros megújítására

Gyengeségek  A városmag központi területe kicsi  A belváros egyes részei alulhasznosítottak, illetve állapotuk elavult  A városmag közvetlen közelében helyezkednek el az iparosított technológiával készült lakóingatlanok  A parkolóhelyek eloszlása kedvezőtlen  A közterek, parkok eloszlása előnytelen  A zöldterületek minősége nem megfelelő

Veszélyek  A városközpont veszít vonzerejéből a bevásárlóközpontokkal szemben  A belvárosi üzletek versenyképessége csökken  A fejlesztési források nem lesznek elegendők a belvárosi területek teljes rehabilitációjára  A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében  Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a belvárosi fejlesztések iránt

2.3.2.2 Turisztikai városrész, üdülőövezet Az ún. Bánomkertet is lefedő turisztikai jellegű városrész Európa legnagyobb, 30 hektáros fürdőkomplexuma környezetében alakult ki, zömében idegenforgalmi célú különleges területekkel. A gyógyfürdőt, strandot, vízi élményparkot és fedett élményfürdőt magában foglaló HungaroSpa fürdőkomplexumban 2011-ben megforduló 2 189 308 vendég jelentős keresletet generál a fürdőszolgáltatáshoz közel fekvő szállás- és vendéglátóhelyek, valamint egyéb szolgáltatások iránt. Ennek köszönhető a városrész széleskörű és ezzel együtt változatos minőségű és árfekvésű szálláshelykínálata (539 db), amely a szállodákon és panziókon kívül két kempinget és több száz üdülő- és hétvégi házat jelent. A frekventált helyen lévő Mátyás király sétány mentén alakult ki a város impozáns – és a településfejlesztési koncepció alapján továbbfejlesztendő – szállodasora. Szintén fontos szerepet játszik, illetve játszhatna a város és a városrész turisztikai-kulturális életében a Szabadtéri színpad, amely állapota azonban az építése eltelt mintegy 50 év óta nagymértékben leromlott.



63


26.

ábra A város keleti részének látképe előtérben a fürdő területével

Forrás: www.hajdufly.hu

A közterek és parkok szintén a fürdő közvetlen környezetében helyezkednek el – köztük a város legnagyobb kiterjedésű közösségi célú zöldterülete, a Szent István park, ahol a Szabadtéri Színpad mellett számos emlékmű és köztéri szobor található (pl. Városalapítási emlékmű, Növekedésszobor, Harangház). A vendéglátóhelyek koncentrációja azonban kevésbé jellemző (78 db): a nagyarányú kereslethez képest a kapacitások a folyamatos bővülés ellenére – időszakosan – még mindig hiányosak.

27.

ábra Harangház a Szent István parkban

A gyógyfürdőtől és a szállodasortól keleti, északkeleti irányban vegyes, üdülő-lakó funkciójú tömbök alakult ki, amelyek egy részére, a „-fa” végződésű utcákra (Diófa, Hársfa, Akácfa stb.) az 1960-as években épült sakktáblás, üdülőházas beépítés jellemző. Míg a város többi részén – a belváros kivételével – a nagyobb telkek intenzívebb hasznosítása és a tömbfeltárás a cél, ezen a területen célszerű háttérbe szorítani a telekstruktúra további szétaprózódását, az alacsony intenzitású kistelkes üdülőterület további terjedését. Az üdülőházas beépítés az oka annak, hogy az 544 lakóingatlan 11,8%-a alacsony komfortfokozatú (a népszámlálás óta a lakásállomány jelentős fejlődésen ment keresztül, így az arányok valószínűleg javultak az elmúlt 10 évben).



64


A közszolgáltatások tekintetében a városrész ellátottsága hiányos, ami összességében a viszonylagos alacsony kereslet és a városi közintézmények könnyű elérhetősége miatt nem tekinthető jelentős problémának, azonban kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a városrészben a települési átlagnál magasabb – és növekszik – az időskorúak aránya (37,28%). Azt, hogy ez a városrész a szelektív migráció egyik célterülete, közvetetten a felsőfokú végzettségű lakosság magas aránya is jelzi. Közintézmények közül a városrész északi részén helyezkedik el a Bocskai István Szakképző Iskola, amelynek fő profilja a vendéglátás és az idegenforgalom, emellett jelen vannak egyéb szakmacsoportok is. A fürdő mellett szabadidős lehetőségeket nyújt az Árpád uszoda és a Bocskai Sportpálya, amely jelenleg a vegyes piacnak is helyet biztosít. A városrész további hiányossága, hogy nincsenek megfelelő rendezvényhelyszínek változatos programok megszervezésére sem a lakosok, sem a vendégek számára. A turisztikai övezet fontos szerepet tölt be a közösségi közlekedésben: a buszállomásról a város és a városrész elérhetőségét egyaránt szolgálja a csaknem 100 helyközi és a 4 helyi járattal, utóbbiak a városközponton keresztül haladnak a vasútállomás, illetve a temető irányába. A Debreceni útfél északi oldalán helyezkedik el a város egyik benzinkútja a MOL Zrt. üzemeltetésében. A nagyarányú kereslet miatt a turisztikai főszezonban a parkolók használatáért – méltányosnak tekinthető – díjat szednek (az érintett utcák listáját a 2.2.4.5 fejezet tartalmazza), illetve mintegy 650 ingyenes parkolót alakítottak ki a fürdő közelében, de egyrészt ezek minősége nem megfelelő, másrészt egy-egy teltházas napon számuk sem elegendő. 30.

táblázat A turisztikai városrész SWOT-elemzése

Erősségek  Turisztikai vonzerő szempontjából a gyógyvíznek köszönhetően a városrész jelentősége kiemelkedő  Erős az idegenforgalmi és rekreációs funkció  Nagy a vendéglátó- és szálláshelyek sűrűsége  A turisztikai fogadási feltételek kiépültek  A városrész megközelíthetősége kedvező  A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy, állapotuk jó

Gyengeségek  A megfelelő minőségű parkolókapacitás az idegenforgalmi szezonban hiányos  A városrész egyes részei alulhasznosítottak, illetve állapotuk elavult

Lehetőségek  Növekszik a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet  A vendégforgalomban előtérbe kerül a gyógy-, wellness- és termálturizmus  Csökken az idegenforgalom szezonalitása  A városrész vonzerő- és szálláshelykínálata nő az intenzív befektetői érdeklődés miatt  Kereskedelmi és szolgáltatási kínálat bővül  A városrész központi funkciói tovább erősödnek, amelyeket a lakosság is ki tud használni

Veszélyek  Csökken a belföldi és külföldi vendégek száma és az itt-tartózkodás ideje  Hasonló turisztikai kínálat jelenik meg hazánkban, illetve a környező országokban  Növekszik az idegenforgalmi konkurencia  Tőkeerős befektető hiányában a városrész turisztikai infrastruktúrája nem képes megújulni  A városrész továbbra is csak a rövid idegenforgalmi idényben lesz élettel teli  Tovább növekednek a parkolási problémák

2.3.2.3 Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész A belvárostól és a turisztikai övezettől délre egy zömében kertvárosias jellegű városrész helyezkedik el, amely részben az idegenforgalmi, részben a belvárosi központhoz kapcsolódik – egyfajta átmenetet, puffer zónát jelentve. A vegyes hasznosítás egyrészt a turisták kiszolgálásában jelenik meg: a kereskedelmi szolgáltatások között kiemelkednek a – főként a városrész északi részén elhelyezkedő – szállás- és vendéglátóhelyek (panzió,



65


magánszálláshely, fizetővendéglátás, étterem): előbbiek száma 532, utóbbiaké 62 darab. Itt található a város másik, OMV benzinkútja (a MOL-hoz hasonlóan a Debreceni útfél mellett). Másrészt viszonylag kedvező a városrész közszolgáltatásokkal való ellátottsága, jóllehet az intézmények egy része infrastrukturális fejlesztésre szorul: 

A Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola 1960-as évekbeli épületét európai uniós támogatásból újították fel.



A középiskola mellett helyezkedik el a korábbi 3. számú Általános Iskola, amelyet összevonva működtetnek a – szintén a városrészben található – Pávai Vajna Ferenc Általános Iskolával. Az intézményben magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya.



Az Egyesített Óvodai Intézmény 8 telephelye közül három ebben a városrészben található (Szivárvány óvoda – Attila utca 51/b, Bambino óvoda – Rákóczi utca 84., Liget óvoda – Hőforrás utca 145.).



A délkeleti városrész, a belváros és a turisztikai övezet határánál hozták létre a Mentőállomás épületét, emellett a városrészben található két állategészségügyi intézmény is (Állatorvosi Rendelő – Attila utca 23., Állatkórház – Kinizsi utca 28.).



A szociális szolgáltatások közül kiemelkedik a korábban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által fenntartott Idősek Otthona és Módszertani Intézménye, amely 1974 októbere óta működik a településen. A speciális bentlakásos intézmény és módszertani központ 350 adagos konyhájával az ebesi szociális étkeztetésben is részt vesz.



Rekreációs lehetőségeket az 1992 óta működő városi Sportház biztosít. Megszüntetése előtt hasonló szerepet töltött be a régi Gázláng Sporttelep is.

A szolgáltatások erőteljes jelenléte azért is fontos, mert ebben a városrészben él a lakosság 17,9%-a (4 253 fő), közöttük – a Bánomkerthez hasonlóan – kiemelkedően magas a 60 évnél idősebbek aránya (33,74%). Az idősek jelenlétével együtt járó viszonylag jelentős inaktivitást jelzi a foglalkoztatott nélküli háztartások városi átlagnál magasabb aránya. A lakófunkció erőteljes jelenlétére utal az 1 850 lakás, amelyeknek 14,89%-a alacsony komfortfokozatú. A városrész megközelíthetősége tömegközlekedési eszközökkel kedvező a közeli autóbusz és vasútállomásnak, valamint a helyi buszjáratoknak köszönhetően. Közterek és zöldfelületek terén a városrész helyzete kifejezetten előnytelen, a nyilvános közösségi terek hiányát a belvárosi és a turisztikai városrészek közelsége ellensúlyozza. A nagyméretű telekstruktúrának köszönhetően a lakófunkció erősítését szolgáló tartalékok, feltáratlan tömbbelsők jelenleg is rendelkezésre állnak, így lehetővé válik a belterületek intenzívebb hasznosítása, továbbá a falusias lakóterületek és a virágnevű utcák (Rózsa, Tulipán, Margaréta stb.) mentén kialakult üdülőterületek fejlesztése. 31.

táblázat A délkeleti, vegyes hasznosítású városrész SWOT-elemzése

Erősségek  Elhelyezkedése a városon belül kedvező  Átmenetet jelent a belváros és a turisztikai övezet között, kiszolgálója és haszonélvezője a két központi jellegű városrésznek  A közszolgáltatásokkal való ellátottság viszonylag kedvező  A városrész megközelíthetőségét több helyi buszjárat biztosítja  A turisztikai fogadási feltételek kiépültek


Gyengeségek  A közösségi terek és zöldfelületek rendszere hiányos  Magas az időskorúak aránya


66


Lehetőségek  Magánerős fejlesztésekkel erősödik a városrész vegyes hasznosítása, idegenforgalmi, rekreációs, kereskedelmi és szolgáltató funkciója  Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a lakóterületek hasznosítása intenzívebbé válik  A fejlesztésekkel a városrész a belvároshoz közeli attraktív lakó- és turisztikai övezetté válik  A közterek, parkok kialakításával a városrész bekapcsolódhat a város zöldfelületi rendszerébe, valamint növekedhet rekreációs értéket

Veszélyek  A kedvezőtlen turisztikai tendenciák miatt csökken a kereslet a városrész szolgáltatásai iránt

2.3.2.4 Lakógyűrű A belvárost és a délkeleti városrészt gyűrűszerűen fogja körbe Hajdúszoboszló hagyományos, mezővárosi jellegű lakóövezete. Ez a legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb belterületi városrész, ahol a városi átlagnál magasabb a gyermekkorúak aránya. A lakóövezet társadalmi szempontból inhomogén: területileg elszórtan alacsonyabb végzettséggel és magasabb inaktivitással jellemezhető népesség is előfordul a városrészben. A 2001. évi népszámlálás alapján a lakóövezet keleti peremén rajzolódott ki Hajdúszoboszló egyetlen szegregált területe az Alkotás és a Szedres utca közötti néhány utcában. Szintén ebben a városrészben, a Tokay utca 52-74. szám között helyezkedik el több önkormányzati tulajdonú, összközműves szociális bérlakás, amelyek egy szobából, konyhából, fürdőszobából, valamint kis előkertből és hátsó udvarból állnak. Jóllehet az ingatlanok kisméretűek, nem tekinthetők túlzsúfoltnak, mert 1-3 fő él a lakásokban, amelyek aktuális állapota részben az önkormányzattól, részben a lakosoktól függ. A városrész beépítetlen tömbbelsői és peremterületei jelentik a lakófunkciójú fejlesztések elsődleges célterületét, ugyanis a településen alapvetően lakóterület-hiány mutatkozik: a lakóingatlanok egy részét ténylegesen üdülőként hasznosítják. Az intenzívebb belterületi hasznosítást a hagyományos beépítéssel célszerű elérni, jóllehet a piaci kereslet a társasházi ingatlanokra jelenleg nagyobb. A városrészt egyfelől a hagyományos mezőgazdasági orientáció, másrészt a gazdasági területek jelenléte jellemez (a TIGÁZ Zrt. és a Hajdú Volán telephelye, tüzép stb.). Ipari hasznosítású területek elsősorban a peremi részeken, a vasútvonal, valamint a Nyugati sor mentén jöttek létre. Itt található több is azon vállalkozások közül, akik szerepelnek a 10 legtöbb iparűzési adót fizető vállalkozások listáján. A városrész szerepe Hajdúszoboszló közlekedésében több szempontból is meghatározó: mind a vasúton, mind a bevezető fő útvonalakon érkezők – egy kivételével – ebben a városrészben találkoznak először Hajdúszoboszlóval. A tömegközlekedési funkciót erősíti, hogy mindegyik buszjárat érinti a vasútállomást. Részben ennek, részben a város kedvező térszerkezetének köszönhető, hogy a városrész lakossága a közszolgáltatást nyújtó intézmények csekély száma ellenére sem tekinthető ellátatlannak (mindössze három óvodai telephely működik a városrészben: Lurkó óvoda – Törökdomb utca 11., Manókert óvoda – Ady Endre utca 54., Mesevár óvoda – Kovács Gyula utca 24.). A városrész infrastrukturális ellátottsága a közművek szempontjából megfelelő, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége az erre irányuló európai uniós pályázatnak köszönhetően nagymértékben javult. A kiskereskedelmi üzletek (112 db) elsősorban a helyi lakosság napi igényeit elégítik ki, míg a vendéglátóhelyek száma a város többi részéhez



67


képest alacsony, azonban az egy főre jutó érték így is lényegesen meghaladja a hasonló méretű városok átlagát. 2.3.2.4.1 Antiszegregációs helyzetelemzés A város egyetlen szegregált területe az Alkotás és a Szedres utca közötti néhány utcában (Veres Pálné, Szabadság, Haladás, Bor János, Kender, Csontos utcák) rajzolódott ki a KSH adatai alapján. Jóllehet a terület fekvése viszonylag periférikus, a lakógyűrű keleti szélén helyezkedik el, megközelíthetősége tömegközlekedési eszközzel megfelelő: a helyközi járatokat is fogadó autóbusz-állomás 10 percre fekszik, valamint időszakosan a terület peremét alkotó Hőforrás utcán közlekedik a 3-as jelzésű helyi járatú busz. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az egyébként viszonylag távol, a város központjában vagy ahhoz közel elhelyezkedő közszolgáltatások könnyebben elérhetőek legyenek a lakosság számára, ugyanis a szegregátum területén – elhelyezkedéséből és kis méretéből – kifolyólag nincs közszolgáltatást nyújtó intézmény. Mindezek ismeretében kiemelten fontos, hogy a szegregátum lakosságának is szolgáltatásokat nyújtó önkormányzati intézmények kiemelt figyelmet fordítsanak az itt élőkre. 32.

táblázat A szegregátumra vonatkozó népszámlálási adatok

Mutató megnevezése Mértékegység Állandó népesség száma fő Lakónépesség száma fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya % Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya % Lakónépességen belül 60- x évesek aránya % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az % aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség % arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az % aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív % korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya % Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak % aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi % lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) % Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak % száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a % jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Lakásállomány db Alacsony komfort fokozatú lakások aránya % A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott % lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül % Forrás: KSH Népszámlálás

Érték 165 164 17,1 61,0 22,0 67,0 0,0 60,0 50,0 36,6 57,1 61,0 65,9 26,8 7,1 19,0 51 49,0 48,0 20,0

A szegregátum lakosainak száma 164 fő, akiknek – a városi átlagnak megfelelően – 17%-a 14 évnél fiatalabb, míg az idősek aránya (22%) nagyobb a városi átlagnál. Az érintett területen a Veres Pálné és a Szabadság, valamint a Bor János és a Kender utcák által határolt tömbökben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres



68


munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 50% alatt marad, míg a Csontos utca végén, illetve a Szabadság és a Haladás utcák közötti tömbben meghaladja a szegregációs mutatóra vonatkozó 50%-os határértéket. Ez részben a lakosság kedvezőtlen iskolai végzettségének is köszönhető, míg ugyanis a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya eléri a 67%-ot, addig felsőfokú végzettséggel egyetlen fő sem rendelkezik. A munkaerő-piaci viszonyokat jól jellemzi, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 36,6%, ami csaknem 15 százalékponttal marad el a városi értéktől, így nem meglepő, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya meghaladja az 50%-ot. A foglalkoztatottak nagyobb része (61%) ráadásul alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportba tartozik. A munkanélküliség a munkaképes korúak több mint ¼-ét érinti, az állástalanok 25%-a tartós munkanélküli. Összességében tehát a gazdasági aktivitás alacsony: a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 65,9%. Ez a segélyezésre is kihat: azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt, megközelíti a 20%-ot. Az itt található 51 – magántulajdonú – lakás csaknem fele alacsony komfortfokozatú, ami azért is problémás, mert az egy lakásra jutó személyek száma (3,21) magasabb a városi átlagnál (2,51). További problémát jelent, hogy 10 lakás mindössze egyetlen szobával rendelkezik. Az érintett terület közüzemi ellátottsága teljes, kiépült a szennyvízcsatornahálózat is. Összességében a szegregátum fő problémáit 

az infrastrukturális hiányosságok,



a közszolgáltatások hozzáférhetősége,



az alacsony munkaerő-piaci aktivitás



és az alacsony komfortfokozatú lakások jelenléte

idézi elő, amelyeket a város a beavatkozások megfelelő kombinációjával megoldást találhat. 33.

táblázat A lakóövezeti városrész SWOT-elemzése

Erősségek  A városrész közlekedési funkciója jelentős, megközelíthetősége kedvező  A városrész aktívan bekapcsolódik a városba érkező vendégek kiszolgálásába  A turisztikai övezettől távol helyezkednek el a város ipari jellegű területei  Egyes részein őrzi a város hagyományos mezővárosi karakterét  Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó

Lehetőségek  A fő közlekedési útvonalak mentén erősödik a kereskedelmi és szolgáltató funkció  A városrész rekreációs és kiszolgáló funkciói erősödnek  Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a lakóterületek hasznosítása intenzívebbé válik  Kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővül


Gyengeségek  Kereskedelmi és (köz)szolgáltatási ellátottsága a város többi részéhez viszonyítva hiányos  A városrész közútjai leterheltek, viszonylag nagy az átmenő forgalom  A közterek, parkok, zöldterületek rendszere hiányos  A városrész keleti peremén szegregált lakóterület található

Veszélyek  A turisztikai kereslet esetleges csökkenésével a városrész panziói, vendéglátóhelyei kihasználatlanná válnak  Az alapvető közösségi és humán szolgáltatások hiánya erősíti a városrész „alvó” funkcióját  A források hiányában elmaradnak az alapvető infrastrukturális fejlesztések, amely a városrész pozícióvesztéséhez vezethet  Az északi tehermentesítő útvonalak hiánya


69


 A belföldi vendégforgalomban előtérbe kerül a magánszállásadás és a fizetővendéglátás

miatt nő a közlekedési zsúfoltság  A szegregációs folyamatok tovább erősödnek és térbelileg kiterjednek

2.3.2.5 Egyéb területek Az ötödik városrészbe Hajdúszoboszló egyéb, zömében külterületei tartoznak, ahol a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi funkciók mellett kiemelt szerepet töltenek be a védett természeti területek is (Natura 2000 területek, szikes gyepek). E városrészben 

épül fel a TESCO üzletlánc legújabb, sajátos „bevásárló utcával” kialakított 3 000 m² alapterületű egysége;



található a mezőgazdasági profilú Kösely Zrt.;



húzódik a 4. számú főútvonal várost elkerülő szakasza is.

A nem védett területek intenzívebb hasznosítását gátolják a burkolatlan utak. A külterületen található utak és hidak felújítása nemcsak (mező)gazdasági, hanem turisztikai jelentőséggel is bír. A legfontosabb érintett objektumok: 

a Keleti-főcsatorna hídja,



az Ádám dűlő - Kötelesi út - Szedres dűlő a Harangi lovas tanya, Derecske irányába,



a Hajdúszováti Víztározóhoz vezető út,



az Adler dűlő összekötése a 4. számú főúttal,



az Angyalházi út Pusztaangyalháza és a Natura 2000 területek irányába,



a Fogthüy dűlő aszfaltozása a Malom sortól a repülőtér mellett,



valamint a Nádudvari út összekötése az Angyalházi úttal.

Kiemelt problémát jelent a várost és a Keleti-főcsatornát összekötő kerékpárút leromlott, egyes helyeken balesetveszélyes műszaki állapota – a problémás szakaszok felújítása, aszfaltozása rendszeresen megtörténik. Részben szintén a közlekedést, de inkább a sportturizmust szolgálja a város északi részén, a fürdőtől 200 méterre elhelyezkedő repülőtér, amelynek 1 000 méter hosszú füves kifutópályája 500 Ft/nap díj fizetésével igénybe vehető, illetve számos szolgáltatást biztosítanak az érdeklődőknek. A lakosság száma a városrészben 378 fő, akik többsége a 100. számú vasúti fővonaltól délre elhelyezkedő zártkertes területen él. Az ún. 1. és 2. dűlőn található ingatlanok közművesítettsége azért nem teljes körű, mert a vasútvonal megnehezíti és – aránytalan mértékben – megdrágítja az infrastruktúra kiépítésének költségét. Részben ennek tudható be, hogy a városrészben az alacsony komfortfokozatú ingatlanok aránya meghaladja a 80%-ot, ugyanis a külterületi lakott utcák egy részében sem közvilágítás, sem vezetékes ivóvízhálózat nincs kiépítve.

28.

ábra Hajdúszoboszló és a külterületi városrész lakosságának korcsoportos megoszlása

20,6

6,6

17,3 0-14

27,2

15-59 Külterület

60-x

66,1 62,1

Hajdúszoboszló

A hiányos infrastruktúrával rendelkező utcákban összesen 24 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek lakik (az összes HHH gyermek 12,8%-a). Hosszú távon az önkormányzat beavatkozásokat tervez annak érdekében, hogy az érintett terület infrastrukturális



70


ellátottsága megközelítse a városi átlagot – erre és a belterületbe vonásra a vasútvonal 160 km/h sebességűre fejlesztése nyújt majd lehetőséget. Már a fizikai infrastruktúra fejlesztését megelőzően is nagy hangsúlyt fektet a város a lakosság társadalmi kohéziójára annak érdekében, hogy javuljanak a városrész szociális, munkaerő-piaci és képzettségi mutatói. A foglalkoztatottak aránya ugyanis csak 37,6%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya meghaladja a 35%-ot, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya elenyésző. A városrész belső erőforrásait jelzi, hogy ezen a területen a legmagasabb a gyermekek és az aktív korúak aránya. A külterületen a zártkertes részeken kívül néhány tanya is található, az utóbbi időben egyre nagyobb az igény az elsősorban rekreációs célú ingatlanok kialakítására. Hasonló célokat szolgálnak az 1956-ban átadott, 98 km hosszú Keleti-főcsatorna vízügyi területnek számító töltésén kialakított, állami tulajdonban, de magánhasználatban lévő hétvégi házak, amelyek sajátossága, hogy egy helyrajzi számon jegyezték be őket, így ezen a területen a város nem tud fejlesztéseket generálni. Szintén a város környéki szabadidős tevékenységekre nyújtanak lehetőséget a többnyire mesterséges állóvizek (horgásztavak, bányató). Az egyik legnagyobb mértékben hasznosított tó a Nádaspart horgásztó és szabadidős park, amely számos szolgáltatást kínál a horgászástól kezdve a strandoláson át a rendezvényszervezésig. 29.

ábra A Nádaspart horgásztó

Forrás: www.nadaspart.hu

Hajdúszoboszló egyik településszerkezeti jellegzetessége a város egyéb területeitől elszigetelten, 17 km-re, Nagyhegyes és Nádudvar után elhelyezkedő külterületi rész, az Angyalháza-puszta, amelynek védett területei a Hortobágyi Nemzeti Park részét alkotják. Az összesen 3566,7 hektáros puszta egyben szerepel a ramsari egyezményben meghatározott nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek között is. A korábban a város legelőjeként funkcionáló területen csak korlátozott és természetkímélő mezőgazdasági művelés lehetséges, néhány tanyán jelenleg is biogazdálkodást folytatnak őshonos magyar háziállatok tartásával, ami a falusi és ökoturizmus egyik alapjaként is szolgál. Szintén természeti-ökoturisztikai értéket képvisel az állami tulajdonban lévő arborétum, amelynek állapota az elmúlt években jelentős mértékben leromlott. Átgondolt fejlesztésével újabb kiegészítő jellegű idegenforgalmi attrakciót lehetne létrehozni.



71


7.

térkép Hajdúszoboszló Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó része és annak környezete

34.

táblázat A külterületi városrész SWOT-elemzése

Erősségek  A városrész funkciója a város és a Hortobágyi nemzeti Park ökológiai rendszerében kiemelkedő  Jelentős a mezőgazdasági területek kiterjedése és erre épülve az agrárvállalkozások száma  A városrész a kereskedelmi és az környezetbarát ipari fejlesztések potenciális helyszíne  Az övezet egyes részei a rekreáció célterületének számítanak

Lehetőségek  A város intenzívebben támaszkodik a helyi mezőgazdasági termelésre  Nő a kereslet a helyi és a biotermékek iránt  Az ipari területek iránti kereslet nő  A városrész területén kiépülhetnek azok az elkerülő útvonalak, amelyek tehermentesítik a belterületi közlekedési hálózatot  A fő közlekedési útvonalak mentén erősödik a kereskedelmi és szolgáltató funkció


Gyengeségek  Magas a burkolatlan utak aránya  A Keleti-főcsatorna mentén elhelyezkedő turisztikai terület fejlesztési potenciálja kihasználatlan  A zártkerti részek infrastrukturális ellátottsága hiányos

Veszélyek  A tőke hiánya gátolja a falusi és az ökoturizmus feltételeinek kiépülését  A tehermentesítő közlekedési útvonalak hiánya miatt nő a közlekedési zsúfoltság


72


 Erősödik a falusi és az ökoturizmus iránti kereslet  A város lakosai és vendégei újra „felfedezik” a környező területek rekreációs kínálatát  A 100. számú vasútvonal fejlesztésével lehetővé válik a zártkerti részek infrastrukturális felzárkóztatása

2.3.3

Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról

Hajdúszoboszló 5 beazonosított és bemutatott városrészének elhelyezkedése, gazdasági szerepe, társadalmi rétegződése és egyéb jellemzői alapján eltérő funkciókat tölt be a város és a környező települések életében. A központi városmagot is magában foglaló belváros tömöríti a város népességének 25,65%-át, valamint itt koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. Az utóbbi években megindult a lakásállomány megújulása is – a magas telekárak miatt elsősorban társasházak formájában. A város ipari technológiával épült lakótelepén (a Szilfákalja utcától északra és délre) a legnagyobb a népsűrűség. A város többi részéhez képest sivár lakókörnyezet miatt az energetikai szempontból elavult lakások árszínvonala városi viszonylatban alacsony, jellemzően a szerényebb anyagi körülmények között élő idősebb korosztály, illetve az önálló életüket elkezdő fiatalok célterületévé válhat. A kertvárosias és a falusias jellegű lakóterületeken él a lakosság csaknem ¾-e. Mivel sok esetben ezek a városrészek a városon belüli migráció nyerteseinek számítanak, ezért általában fiatalosabb a korstruktúrájuk is. Az elsősorban lakó- és üdülőfunkciót betöltő városrészeken belül kirajzolódnak frekventált, magas árszínvonalú és kiemelkedő minőségű lakásállománnyal rendelkező területek, ahol a népesség képzettségi és foglalkoztatási mutatói is kedvezőbbek. A legtöbb családi házas övezetben lehetőség és igény van az intenzívebb beépítésre annak ellenére, hogy a lakások átlagos alapterülete lényegesen meghaladja a városi átlagot. A többnyire a város déli és nyugati részén, a lakóterületektől elhelyezkedő potenciális iparterületek kiterjedése jelentős. Ezen a területen a város jelentős tartalékokkal rendelkezik a környezetkímélő iparágak számára. A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy 

a városrészek többsége funkcionális szempontból heterogén,



lényegében minden városrészben hiányoznak a megfelelő közösségi terek – nyitottak és fedettek egyaránt,



hiányos és térbelileg kiegyenlítetlen a város zöldterületi rendszere, egyes városrészekben teljesen hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek,



gyakoriak a közlekedési jellegű problémák, elsősorban túlzsúfoltsággal és az elérhetőséggel kapcsolatosan,



vegyes gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató területek a fő közlekedési útvonalak mentén kezdenek kialakulni,



a mezőgazdasági funkció elsősorban a külterületre és a városperemi zártkertek területére jellemző,



tömegközlekedés szempontjából kiemelkedik a „városkapu” funkciót betöltő busz- és vasútállomás környezete,


a

parkolással,


a

73




a turisztikai és rekreációs funkció az egyes városrészek adottságainak megfelelően koncentrált, de a város szinte teljes területére jellemző a vendégfogadási feltételek jelenléte,



a humán szolgáltatások területi megoszlásában kirajzolódnak hiányterületek az egyes városrészekben. 35.

táblázat Hajdúszoboszló városrészeinek jelenlegi funkciói 1. Belváros

2. Turisztikai övezet

3. Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész

4. Lakógyűrű

5. Egyéb területek

Ipari, logisztikai Kereskedelmi

Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi

funkciók

Mezőgazdasági

Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)központi

Jelmagyarázat:

domináns funkció

kiegészítő funkció

Mindezek alapján Hajdúszoboszló fejlődését leginkább dinamizáló városrészek az üdülőövezet és a belváros, de nagy hangsúlyt kell fektetni a város egyéb részeire is, különösen 

a szociális városrehabilitációba potenciálisan bevonható területekre,



a gazdasági funkciójú területekre



és a város alulhasznosított részeit feltáró területekre.



74


3

STRATÉGIA

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési koncepcióira, ágazati programjaira és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: 

Hajdúszoboszló településfejlesztési koncepciója (2003),



Komplex településfejlesztési akcióterv (2003),



Hajdúszoboszló idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepciója (2006),



„Hajdúszoboszló gyógyhelyi fejlesztése” nagyprojekt megvalósíthatósági tanulmány összefoglaló (2006),



Hajdúszoboszló projektalapú városfejlesztési programjavaslat 2007-2010 (2007),



Hagyományok, értékek, ízek Hajdúszoboszlón (2009),



Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve – Local Agenda 21 (2010),



Hajdúszoboszló Város Gazdasági Programja 2010-2014 (2011),



Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja 2009-2014 (2011).

Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. A város hosszú távú jövőképe

3.1

A kistérségi centrumként funkcionáló Hajdúszoboszló reális jövőképének kialakításakor számos külső, illetve öröklött tényezőt figyelembe kell venni, amelyek – a helyzetelemzéshez, a SWOT analízishez és a kihívásokhoz igazodva – alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait: 

a város kedvező közlekedés-földrajzi elhelyezkedése és előnyös térszerkezeti adottságai;



az egykor mezővárosi rangú település múltjából, tradícióiból levezethető értékek;



az idegenforgalom, ezen belül a termál-, gyógy- és egészségturizmus hazai és nemzetközi tendenciái, valamint a város turisztikai hírneve és az ezzel összefüggő fejlesztési igények, elképzelések;



az idegenforgalmi, munkaerő-piaci, közigazgatási és közszolgáltatási funkciókból adódó feladatok és az ebből származó előnyök;



a lakosság általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben;



a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet;



a modern európai városfejlődés kihívásai és a helyi társadalom elvárásai;



a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő megléte, ami behatárolja a tervezett fejlesztések körét és megvalósíthatóságát;



a globális pénzügyi és gazdasági elhúzódó hatásai.



75


Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és a jövőben várható trendeket figyelembe véve Hajdúszoboszló a hazai városhálózat stabil elemeként egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti turisztikai vezető és dinamizáló szerepét egyúttal tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét annak érdekében, hogy a helyi lakosság szükségleteinek és elvárásainak teljes mértékben megfeleljen. A város számára nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megerősítse azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején további lendületet adhatnak fejlődésének. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel, azaz a fejlődés legkedvezőbb lehetséges irányaként a megkezdett térségi integráción belül koordinált fenntartható fejlődési modell jelölhető meg. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése – szem előtt tartva a városba érkező vendégek igényeit is. Azt kell tehát elérni, hogy a termálvízre épülő gazdasági potenciál növekedésével, a térségi szerepkör erősödésével párhuzamosan Hajdúszoboszló élhető, lakható, környezeti szempontból magas minőségű hely maradjon. 3.1.1

Hajdúszoboszló 2025-ben

Hajdúszoboszló Magyarország és az Európai Unió egyik stabil fejlődési pályán lévő városa, ahol 

a termálvízre épülő kiegyensúlyozott gazdasági növekedés



a lakosság életminőségének folyamatosan javulásával párosul,



a fenntarthatóság szempontjainak maximálisan megfelelve.

Demográfia: A lakosság száma (22-25 ezer fő) stagnálást, esetleg enyhe növekedést mutat, ugyanis a születések csökkenő száma miatt bekövetkező természetes fogyást (1-2‰) a bevándorlás hosszú távon többnyire ellensúlyozza. A pozitív vándorlási mérleg hátterében több tényező áll: 

Hajdúszoboszló vonzereje a városi funkciók erősödésével és a kedvezőbb települési környezet megteremtésével emelkedik,



lassan, de folyamatosan növekszik a külföldről érkező, elsősorban nyugdíjas korban lévő lakosság aránya (1-2%), aki számára speciális szolgáltatásokat kell biztosítani.

A lakosság korcsoportos megoszlását mindezeknek köszönhetően a munkaképes korúak stabil (63-67%) és a 65 éven felüliek növekvő aránya (20% felett) jellemzi. A jelenlegi folyamatoknak megfelelően a magas ingatlanárak miatt továbbra sem várható, hogy a város a szegényebb társadalmi rétegek célterületévé válik. Gazdaság: A város gazdasági életében továbbra is meghatározó a gyógy-, wellness- és termálturizmus (a vendégek száma megközelíti a 300 ezer főt, a vendégéjszakák száma meghaladja az 1 milliót). A vendégek számára a magas minőségű és megfizethető szolgáltatásokat nemcsak a HungaroSpa biztosítja, hanem a város erre specializálódott kisés középvállalkozásai is. A lakosság és a városba – a jelenleginél hosszabb távra (5-6 nap) – érkező turisták (külföldi 80 000 fő, belföldi 220 000 fő) fogyasztása a jövedelmek fokozatos növekedésével és az infláció csökkenésével bővül, amit a megerősödött és nagyobb beruházási hajlandóságot mutató helyi kis- és középvállalkozások (a regisztrált kkv-k száma 5 ezer) teljes mértékben ki tudnak elégíteni. Bár jelentősen bővül a szolgáltató szektor munkaerő-piaci szerepe (a szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoztatottak aránya 8, a szolgáltató vállalkozások aránya 5%-kal nő), hosszú távon a – szezonális – munkanélküliség



76


problémájával számolni kell (10%). A termálvíz hasznosítása nemcsak az idegenforgalom területén erősödött, hanem más gazdasági ágazatok számára is potenciált jelent, így megtelepedtek nagyobb, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó multinacionális vállalatok, amelyek a város munkaerő-piaci folyamatait is kedvezően befolyásolják (felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya megközelíti a 20%-ot). A célzott és intenzív befektetésösztönzési tevékenységnek köszönhetően erőteljes gazdasági differenciálódás megy végbe, amely stabilabbá teszi a helyi gazdaság és munkaerőpiac működését. A város gazdálkodása a magas sajátbevételeknek köszönhetően kiegyensúlyozott. Közlekedés: A város külső elérhetősége mind az ország távolabbi részeiből, mind a környező településekről gyors és kiszámítható az autópályáknak és a gyorsforgalmi utaknak, valamint a megbízható közösségi közlekedésnek köszönhetően. Ezeket egészíti ki a teljes szakaszon kiépült elkerülő út, ami az átmenő gépjármű forgalom megszűnését eredményezi. A belső városi közlekedésben a gyűjtőutak rendszere jó elérést biztosít a területileg kiterjesztett belvároshoz és a turisztikai övezethez egyaránt, amelyeket ésszerűen elhelyezett parkolóházak és mélygarázsok (az összes parkolóhely száma meghaladja a kétezer darabot) mentesítik a parkolástól a személygépkocsik emelkedő száma ellenére, így a felszínen kialakított közterek és parkok rekreációs funkciója erősödik. Ebben kiemelt szerepet játszik a Szilfákalja út forgalomtól való mentesítése, parkosítása és átadása a gyalogos, kerékpáros forgalomnak (kizárólag a városi közösségi közlekedést szolgáló környezetbarát járművek hajthatnak be erre a területre). A P+R rendszerű parkolási és közlekedési mód terjedésével az úthálózat zsúfoltsága csökken, amihez az önkormányzat és a Hajdú Volán Zrt. hatékony együttműködése szükséges, így a helyi buszjáratok racionalizált és magas színvonalú rendszere (5 buszjárat) összhangban van a lakosság szükségleteivel. A közlekedési eszközök többsége környezetbarát üzemeltetésű. A kerékpárút-hálózat teljes körű kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi. Környezet- és természetvédelem: A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU normákhoz. Az elkészült városi környezetvédelmi koncepciónak és fenntarthatósági stratégiának megfelelően a levegő minőségjavítása, a zöldterületek növelése, hasznosítása folytatódik. A várost elkerülő utak megépítésének hatására a zaj- és levegőszennyezés a lakott területeken csökkenő tendenciájú. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik (10%<). A szennyvíz biológiai tisztítására is alkalmas telep korszerűsítése megtörtént, ennek köszönhetően a talaj és a felszín alatti vizek minősége javul. A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, aminek köszönhetően a lakosság és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, az aktív védelemnek köszönhetően a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, ami kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára, a helyi mező-, erdő- és vadgazdálkodásra, valamint az öko- és falusi turizmusra. Egységes ökológiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvő arányú zöldterületek (kb. 25 hektár) és a rehabilitált vízfolyások mentén. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül extenzív mezőgazdasági hasznosítással és erdősítéssel. Egészségügy: Az egészségipar fejlesztéseinek köszönhetően a város nemzetközi jelentőségű gyógyászati-gondozási központnak számít a termálvíz sokrétű hasznosításából és az egészségügyi vállalkozói szféra megerősödéséből kifolyólag. Az önkormányzat, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének helyi szervezete, az egészségügyi vállalkozások és a civil szervezetek közötti együttműködésnek köszönhetően a lakosság körében rendszeresek az intenzív felvilágosító, prevenciós és szűrési programok, amelyek eredményeként javul a lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a keringési rendszer megbetegedéseire. A környezetvédelmi intézkedések hatására csökken az allergiás, illetve a légzőrendszeri megbetegedések száma. Az



77


egészségügyi ellátás információs rendszerének kiépítésének köszönhetően létrejön az egyes szintek közötti elektronikus kommunikáció és a lakossági monitoring rendszer az ellátás színvonalának és hatékonyságának javítása érdekében. Az egyes ellátási szinteken a fejlesztésekkel az ellátottsági mutatók elérik az országos átlagot (pl. az egy háziorvosi és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1 600 fő). Oktatás: Az oktatási intézmények magas szintű infrastrukturális felszereltsége megfelelő alapot jelent a minőségi neveléshez és képzéshez. A közoktatási intézményekben a rendszerszemléletű és átfogó oktatási modulok elterjedésével, a vállalkozási, turisztikai és helyismeretek, valamint a személyiségfejlesztő modulok beépítésével a – csökkenő létszámú – tanulók érzelmi intelligenciája, problémamegoldó és adaptációs képessége magasabb az OECD-országok átlagánál. A középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete elsősorban a környező településekre terjed ki, a diákok száma stagnálást mutat (1 000-1 100 fő). A szükséglet-orientált, magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően a város munkaerőpotenciálja jól képzett és rugalmas, megfelelő bázist jelent az egészségügyi kutatásfejlesztési profilú cégek megtelepedéséhez. Közművelődés, szabadidő: A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, szabadidős, illetve sport kínálatot tud nyújtani (uszodák, sportpályák, rendezvény- és sportlétesítmények). A nagyobb, hagyománnyá váló rendezvények nemzetközi és hazai hírneve erősödik, ami hozzájárul a város pozitív arculatának megerősödéséhez. Az éves rendezvényterv állandó struktúrával rendelkezik, a nagyobb események megszervezésére időben ütemezetten kerül sor. Az önkormányzat támogatja a civil önszerveződéseket, valamint az aktív pihenés, illetve a sportolás különböző formáit. Szociális helyzet: A gazdasági fejlődés hatására a nagyarányú társadalmi polarizáltság továbbra sem jellemző a városban. A jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább, a hátrányos helyzetű csoportok létszáma csökken, életminőségük javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekednek – elsősorban az önkormányzat, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a civil szervezetek hatékony együttműködésének köszönhetően. Mivel a hátrányos csoportok társadalmi reintegrációja a helyi közösség szintjén és a lakosság aktív részvételével megy végbe, így a város lakosainak toleranciaszintje emelkedik. A szociális ellátórendszer hiányzó intézményei kiépülnek, a civil szervezetek, egyházak által nyújtott ellátások szerepe számottevően megnő. A szociális ellátórendszer színvonala és hatékonysága javul, az ellátások jelentős részét a kliensek természetes környezetében biztosítják. Térségi szerepkör: A város gazdasági-társadalmi vonzáskörzete kiterjed a városi funkciók erősödése és koncentrációja, a járási centrumszerepkör és a kedvező elérhetőségi viszonyok miatt. A környező településekkel szoros ágazati és feladat-ellátási együttműködések jönnek létre (pl. gazdasági, szociális feladatmegosztás), amelyek kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményeznek. Hajdúszoboszló térségi szerepköre megerősödik, hatékony és kölcsönös előnyökkel járó kooperáció jön létre a régióközponttal és a környező városokkal egyaránt. Nemzetközi szinten a város jelentősége egyfelől a kimagasló színvonalú turisztikai szolgáltatásoknak, másfelől az intenzívebbé váló határon átnyúló együttműködéseknek köszönhetően megnő. Mindehhez az is hozzájárult, hogy a város stabil kis- és középvállalkozói szektorral és K+F bázissal rendelkezik. 3.2

Jövőbeni fejlesztési irányok

A hajdúszoboszlói jövőkép középpontjában a gazdasági és közigazgatási hatékonyság növelése áll, együttesen az életminőség átfogó javításával. Ez a jövőkép az egymással részben konfliktusban lévő célok miatt csak a közszféra aktív szerepvállalásával, kölcsönös előnyöket kereső, kooperációra és kompromisszumra épülő fejlesztési/szabályozási rendszerrel valósítható meg. Az átfogó, a tematikus és a városrészi célok



78


számszerűsítésére és ezáltal a megvalósulás nyomon követésére az egyes célokhoz rendelt indikátorok adnak lehetőséget, amelyeket a 3.2.4 fejezet részletesen bemutat. 3.2.1

Átfogó cél

Ezeknek a tényezőknek és a város korábban már kidolgozott fejlesztési dokumentumainak megfelelően Hajdúszoboszló átfogó célja a következőképpen fogalmazható meg. Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. Hajdúszoboszló városias karakterét az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődése megalapozta, ugyanakkor kérdés, hogy kedvező adottságait milyen formában és mértékben képes hasznosítani. Ehhez a város a turisztikai és – mind a lakosság, mind a vendégek igényeit kiszolgáló – egészségügyi funkciók mellett elsősorban a termálvíz szélesebb körű hasznosítására irányuló ágazatokat kívánja megerősíteni, ami a város részleges újrapozícionálását igényli hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A további gazdasági fejlesztések egyik alapja az, ha a város hosszú távon megteremti és javítja a tőke beáramlásához, illetve helyben maradásához, valamint a helyi kis- és középvállalkozói szféra megerősödéséhez szükséges feltételeket és gazdasági környezetet. Ez jelenti a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítését, valamint a szakképzésre és a felsőoktatással való együttműködésre épülő humánerőforrás-fejlesztést, ami gazdasági diverzifikációval és az idegenforgalom, mint húzó ágazat további fejlesztésével párosulva sikeres stratégiává válhat, így Hajdúszoboszló – építve komparatív előnyeire – a K+F telephelyek versenyében kedvező pozícióra tehet szert. Mindez a város térségi szerepkörének megerősödésével hozzájárul nemcsak Hajdúszoboszló, hanem a környező települések dinamikus fejlődéséhez is. Nem kevésbé fontos a tradíciók megőrzése, a kedvező társadalmi folyamatok felerősítése és a negatív tendenciák megfordítása: a város lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a képzett munkaerő elvándorlása megszűnjön, az elöregedés lassuljon, mérséklődjenek a lakosok és a vendégek közötti látens vagy valós konfliktusok, és megerősödjön a hajdúszoboszlói identitás. A lakosság életminőségének emeléséhez és a turizmus multiplikátor hatásainak érvényesüléséhez nagymértékben hozzájárul a város külső elérhetőségének és belső közlekedési adottságainak javítása, valamint Hajdúszoboszló természeti és épített értékeinek megőrzése, egy egységes városkép kialakítása. A város működése és fejlesztése során maximálisan figyelembe veszik a környezeti állapot javítását, valamint az épített környezet és a városszerkezet funkcionálisan tervezett és megalapozott megújítását, aminek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségi funkciók átfogó és stratégiai javítására. A helyi kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó változatos lehetőségek nemcsak Hajdúszoboszló és a környező települések lakosságát szolgálják ki, hanem részét képezik a város változatos turisztikai kínálatának is. A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében a városi viszonylatban hátrányos helyzetű, szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén kezelik. Ez egyrészt az életkörülmények átfogó javítását jelenti (hiányzó infrastruktúra kiépítése, szociális bérlakások állapotának javítása), másrészt a szociális, oktatási és egészségügyi ellátás



79


fejlesztésével, valamint a közszolgáltatások és a közigazgatás ügyfélközpontú korszerűsítésével elősegíti az esélyegyenlőség érvényesülését és a fokozott társadalmi integrációt. 3.2.2

Középtávú tematikus célok

Az átfogó cél megvalósulásához az alábbi középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával 3.2.2.1 T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása Hajdúszoboszlónak a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs direkt hatása. Ettől függetlenül pontosan meghatározhatók azok a nagyobb nemzetközi, illetve országos hatókörű közlekedési fejlesztések, amelyek alapvetően hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez és a tranzitforgalom további csökkenéséhez: 

az M35 autópálya kiépítése,

 

a 4. számú főútvonal 2x2 sávos kiépítése, a Budapest-Záhony 100. számú vasútvonal 160 km/h maximális sebességre fejlesztése,



északi elkerülő út kialakítása,



megyei szintű kerékpárút-hálózat kiépítése.

8.

térkép Hajdú-Bihar megye tervezett kerékpárút-hálózata

Utóbbi előkészítése az elmúlt években megtörtént. A tervezett, mintegy 50 km hosszú, főként turisztikai célokat szolgáló kerékpárút-hálózat Hajdúszoboszlót Balmazújvárossal, valamint Hajdúszováton keresztül Debrecennel köti össze. A külső városi körgyűrű megvalósítása nagymértékben hozzájárul a városközpont további tehermentesítéséhez, a meglévő ipari és kereskedelmi területek jobb megközelíthetőségéhez, új ipari, logisztikai vagy kereskedelmi területek feltárásához.



80


Szintén a külső elérhetőséget biztosítja a repülőtér, amely viszonylag kis ráfordítással alkalmassá tehető 20-40 fős repülőgépek fogadására is. A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására és a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul. A belvárosban és a turisztikai övezetben kiemelt figyelmet kell fordítani a minőségi parkolási kapacitások bővítésére, különösen a nagy forgalmú intézmények (pl. városháza, művelődési központ) és kereskedelmi egységek (pl. piac, Forrás üzletház) esetében. A parkolóhelyek hiányát a városmagtól gyalogostávolságban elhelyezkedő parkolóházak, esetleg mélygarázsok kiépítésével lehet ellensúlyozni, ezáltal lehetővé válik a belváros gyalogos és zöldfelületeinek nagyarányú kiterjesztése. A hosszú távú elképzelések között szerepel a városmag forgalmának csökkentése, esetleg teljes forgalommentesítése, amihez elengedhetetlen a gyűjtőutak hálózatának fejlesztése, kapacitásuk bővítése, teherbíró képességük javítása. Ezáltal kialakítható lesz egy promenádszerű sétálóövezet a város két központi szerepkörű része között. A gyűjtőutak fejlesztése multiplikátor hatásként elősegíti a környező területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is – figyelembe véve az érintett városrészek elsődleges lakófunkcióját. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyfelől a járatok útvonalának és menetrendjének optimalizálást, másfelől környezetbarát közlekedési eszközök alkalmazását jelenti a belvárosban. Szintén a környezetterhelés csökkentése miatt fontos a belterületi kerékpárút-hálózat bővítése és folyamatos karbantartása. Mindezek eredményeként 

teljessé válnak a város központi funkciói a környező települések irányába,



csökken a belterület egyes útvonalainak közlekedési leterheltsége,



vonzóbbá válik a közösségi közlekedés az egyéni közlekedéssel szemben,



emelkedik a környezetbarát helyváltoztatási megoldások használatának aránya,



a belváros parkolási problémái enyhülnek,



csökken a közlekedési eredetű zaj- és levegőszennyezés.

3.2.2.2 T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében Hajdúszoboszló környezeti állapotát jelentős mértékben befolyásolják természeti és antropogén hatások egyaránt. A környezet állapotának hosszú távú javítása és a környezetterhelések csökkentése során öt kiemelt feladat rajzolódik ki: 

A táj védelme és ökológiai stabilitásának erősítése: a tájrendezés a természeti adottságoknak megfelelően kialakított és revitalizált ökológiai hálózattal, az erős regenerálódó képességű, magas biológiai aktivitásértékű erdő- és gyeptársulások, valamint az extenzív hasznosítású mezőgazdasági területek növelésével és tudatos elrendezésével erősíti a táj eredeti karakterét, növeli ökológiai potenciálját.



A védett természeti területek megőrzése és a természeti területek fogyásának megállítása: nemcsak a jelenleg oltalom alatt álló területek biológiai értékeinek megőrzésére kell hangsúlyt fektetni, hanem a jogi védelmet nem élvező ún. természeti területek fenntartására is – megvizsgálva a további védelemre érdemes területek és egyedi botanikai értékek körét.



A zöldfelületek rekultiválása és rendszerbe szervezése: a zöldfelületi hálózat elemei nemcsak a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához járulnak hozzá, hanem fontos közösségi térként is funkcionálnak.



81




Felszíni vizek védelme és környezetük megújítása: egyrészt a nagyobb vízfelületek hozzájárulnak a komfortérzet növeléséhez és a városi klíma javításához, másrészt a vízfolyások rehabilitációjával az ökológiai hálózat is bővíthető.



A káros környezeti hatások megelőzése és csökkentése: a város hatásköre különböző mértékben terjed ki a lakossági, az ipari és a közlekedési kibocsátások csökkentésére, valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztésére.

-

A távfűtőrendszer fejlesztésével növelhető a gázfogyasztók aránya, ami kiemelten fontos az önkormányzati intézmények esetében.

-

Az alternatív energiaforrások hasznosításával csökken az energetikai emisszió.

-

A panel-felújítási program eredményeként csökken energiafelhasználás és ezzel összefüggésben a kibocsátás.

-

A közlekedési rendszer ésszerűsítésével és a közösségi közlekedés fejlesztésével mérséklődik a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés (pl. a szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának, illetve kezelőjének gondoskodnia kell).

-

A jelentősebb levegőszennyező pontforrásoknál technológiai korszerűsítéssel, vagy a kapacitások optimális szabályozásával kell elérni a környezetvédelmi határértékeket (pl. csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, amelyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek).

-

A közüzemi csapadék- és szennyvízhálózattal való lefedettség növelésével mérsékelhető a talaj és a vizek szennyezése.

-

A települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszernek köszönhetően a keletkezett hulladék – részben szelektív – gyűjtése, kezelése és újrahasznosítása, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolása is megtörténik.

-

Környezet-egészségügyi feladat az ivóvízminőség javítása és a földterület allergén gyomoktól való mentesítése.

-

A környezeti nevelési program hozzájárul a környezettudatosság növeléséhez.

a

lakossági

A fejlesztések hatására csökkennek a környezeti ártalmak, javul a talaj, a levegő és a víz minősége, növekszik a jóléti-rekreációs célra hasznosított víz- és zöldfelületek aránya, összességében pedig javul a lakosság életminősége. Az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődése néhány szempontból egyenlőtlenül érintette Hajdúszoboszló településszerkezetét és épületállományát: a fürdő környéki területek intenzív fejlesztése egy sajátos kétpólusú város kialakulását eredményezte. A belváros központi funkciókkal rendelkező területe a város által betöltött szerepkörökhöz képest kicsi, ezért kiterjesztése elkezdődött tudatos és spontán módon egyaránt, ezt azonban nem kísérte megfelelő térszerkezeti fejlesztés. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmikörnyezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek – mint a városi élet fő helyszíneinek – humanizálásával. Az elmúlt évtizedekben végbement fejlődés elsősorban a fürdő környéki területeket érintette, ezért a kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a



82


város többi része is fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos mezővárosi karaktere – a magas városi életminőség biztosításával párhuzamosan. A hajdúszoboszlói imázs és identitás újabb karakteres városképi elemek létrehozásával erősíthető. A városszerkezetben a közterek és a zöldterületek ilyen elemnek tekinthetők. A közterületek revitalizálása és állapotuk javítása egyrészt a két pólus köztereinek tudatos bővítését, minőségének emelését és „élettel telítését” jelenti a meglévő városközponti funkciók erősítésével és új funkciók megtelepítésével, másrészt elengedhetetlen a nagy népsűrűségű lakótelep közterületeinek megújítása az épületek közötti területek parkosításával, a játszóterek felújításával és a parkolók esztétikusabb kialakításával. Mindezek eredményeként új közösségi terek jönnek létre. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszik az alulhasznosított és/vagy nem megfelelő műszaki állapotban lévő gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány (pl. a mozi és a művelődési központ, amelyek felújítása 2012-ben elkezdődik). Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület és az érintett városrész funkcióinak megerősítéséhez, bővítéséhez. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a nagyvárosi karakterelemként azonosítható városszéli kereskedelmi központok és iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni – biztosítva ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. A fejlesztések hatására a városi élet színvonala nő, a helyi lakosság identitása erősödik. A jelenleg alulhasznált területek intenzívebb hasznosítása hozzájárul ahhoz, hogy a város megfelelő szinten tudja tartani térbeli terjeszkedést. A megújult közösségi tereknek, valamint a bővülő és javuló lakáskínálatnak köszönhetően a város népességmegtartó ereje nő. 3.2.2.3 T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével Az endogén erőforrásokra épülő, élőmunka-igényes idegenforgalom nagymértékben hozzájárul a város versenyképességéhez. Multiplikátor hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozik. A turisztikai és rekreációs piaci jelenlét növeléséhez szükséges 

a város idegenforgalmi vonzerejének növelése új attrakciók által,



a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt fejlesztése,



a turisztikai marketingkommunikáció intenzív és differenciált megvalósítása,



valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének megújítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása.

Hajdúszoboszló legfőbb turisztikai attrakciója a kiváló minőségű gyógyhatású termálvízre épülő strand-, gyógy- és élményfürdő, amelynek folyamatos fejlesztésével a nemzetközi és hazai kínálatban egyedi turisztikai termék jött létre. Az egész évben széleskörű programokat nyújtó komplexum szolgáltatási kínálatát a különböző vendégkörök igényei alapján állították össze. A jövő idegenforgalmának alapja egyfajta egészségturisztikai vertikum kialakítása, amelyben a gyógyító, rehabilitációs, prevenciós és wellnessszolgáltatások egyaránt jelentős szerepet játszanak.



83


30.

ábra Az egészségturisztikai vertikum felépítése

Ahhoz, hogy a turisztikai övezet multiplikátor hatása a város egész területén és a környező településeken is megnyilvánuljon, elengedhetetlen komplex rekreációs és szolgáltatási csomagok összeállítása a vendégek számára – figyelembe véve az egyes célcsoportok eltérő szükségleteit. Ehhez mind időben, mind térben össze kell hangolni a települések és a szolgáltatók kínálatát a vendéglátás, a rendezvényszervezés (pl. esti kulturális programok) és az alternatív kikapcsolódási lehetőségek (pl. falusi és ökoturizmus, szórakozóhelyek, sport) terén egyaránt. Az új, egymást támogató turisztikai elemek kialakításával párhuzamosan erősíteni kell a turisztikai marketing differenciált és célcsoport-orientált jellegét. Mindennek a feltétele a turisztikai desztináció menedzsment (Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft.) megerősítése, amely a desztináció idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait integráltan kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, intézményesült együttműködésén alapul annak érdekében, hogy a vendég élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. 3.2.2.4 T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével Hajdúszoboszló jelenlegi gazdasági struktúrája egyoldalú: mind a város, mind a lakosság fő bevételi forrását az idegenforgalom és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások jelentik. Az egészségturizmus, mint húzóágazat dominanciája a város gazdasági szerkezetében hosszú távon megkérdőjelezhetetlen, azonban gazdasági diverzifikáció nélkül Hajdúszoboszló fokozottan ki lesz téve a belföldi és a nemzetközi idegenforgalmi kereslet állandó változásának. A lokális és térségi gazdasági stabilitás megteremtésének alapvető feltétele a környezetkímélő és fenntartható módon termelő és szolgáltató vállalatok, cégek tartós jelenléte. Hosszú távon ez biztosítja a foglalkoztatási szint növelését, a lakosság gazdasági aktivitásának emelését, valamint a megfelelő és komfortos életminőség kialakítását. A befektetés-ösztönzés legfontosabb eszköze a kiszámítható és átlátható gazdasági környezet megteremtése, amely főképpen magas minőségű pénzügyi és egyéb üzleti



84


szolgáltatások (pl. telekommunikációs hálózatok, banki szolgáltatások) biztosítását, illetve megfelelő nagyságú és kedvező infrastrukturális adottságokkal bíró iparterületek kialakítását jelenti, de szoros összefüggésben áll a helyi munkaerőpiac összehangolt keresletével és kínálatával, azaz közvetetten az oktatási, képzési rendszer megújításával is. A város előnyös közlekedés-földrajzi adottságát felhasználva Hajdúszoboszló hosszú távú gazdasági célja a XXI. századi, szolgáltatás alapú vállalkozói infrastruktúra és innovatív környezet megteremtése a nagyobb és folyamatos tőkevonzás érdekében. A fő kitörési pontot a termálvíz sokrétű gazdasági, energetikai és kutatás-fejlesztési célú hasznosítása jelenti, amely lehetőséget nyújt nemzetközi vállalatok tartós megtelepedésére, Hajdúszoboszló ugyanis a telephelyek versenyében jelentős előnnyel rendelkezik az ún. „puha” telephelyi tényezők szempontjából. Hosszú távon kiemelt jelentőségű olyan innovatív környezet kialakítása, amely biztosítja az alkalmazott kutatás-fejlesztési eredmények beépítését a fejlett vállalkozói üzemvitelbe. A kutatás-fejlesztés területén fokozottan építeni kell Hajdúszoboszló és Debrecen, kiemelten pedig a felsőoktatási intézmények, a kutatóhelyek és a vállalkozások együttműködésére, egyfajta termálvízre épülő innovációs híd kiépítésére. Mindezek eredményeként Hajdúszoboszló gazdasági szerkezetének egyoldalúsága mérséklődik, megerősödik és sokoldalúbbá válik a helyi vállalkozói szféra, tartós tőkemegkötés, egyenletesebb adóbevétel és növekvő hozzáadott érték termelés jelentkezik, ami kedvező munkaerő-piaci és – áttételesen – pozitív demográfiai folyamatokat eredményez (pl. szezonális munkanélküliség csökkenése, a képzett és vásárlóképes fiatal lakosság helyben maradása, a helyi társadalom kedvezőbb korösszetétele). 3.2.2.5 T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés A humánerőforrás általános fejlesztése a Hajdúszoboszlón és térségében élő lakosság helyzetére közvetlen hatást gyakorol, és a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének és népességmegtartó erejének növelése a tényleges és potenciális munkaerő képzettségi színvonalának és rugalmasságának jelentős emelése nélkül elképzelhetetlen. Ehhez a képzési-oktatási rendszer egyes szintjein különböző fejlesztések szükségesek: 

A közoktatás színvonala Hajdúszoboszlón általánosságban jónak értékelhető, elsősorban az intézmények infrastrukturális felszereltsége esetében, illetve néhány speciális területen (pl. számítástechnikai, idegen nyelvi és helyismereti oktatás) indokolt a fejlesztés.



A gimnáziumi képzés keretében fontos a minőség – differenciált lehetőségeket és speciális szakmai elképzeléseket is figyelembe vevő – további javítása. Emellett erősíteni kell a gimnáziumok felsőoktatásra felkészítő funkcióját.



A szakképzési rendszer terén fel kell gyorsítani a helyi munkaerő-piaci igényeken alapuló modellváltást annak érdekében, hogy csökkenjen a fiatalok szelektív elvándorlása, valamint hogy mérséklődjön a képzési kínálat és a munkaerő-kereslet közötti szakadék. Ezért a képzési kínálatban célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni többek között a turisztikai, az egészségügyi, a logisztikai és a pénzügyi irányokra.

Mindezek figyelembevételével a helyi gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a jellemzően szezonális munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Hajdúszoboszló gazdasági diverzifikációja, a külső gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. A változó igényeket csak a gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, rugalmas felnőttoktatási rendszer, a standard színvonalat biztosító



85


gimnáziumi oktatás, valamint a szükséglet-orientált szak- és továbbképzési intézményrendszer képes figyelembe venni a kapcsolatok intézményesülésével. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a helyi munkaerőpiac sajátos problémáinak hatékonyabb kezelését a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően. 3.2.2.6 T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése Hajdúszoboszló kistérségi és járási központként8 széleskörű közigazgatási, hatósági feladatokat lát el, amelyek esetében a minőség és a hozzáférhetőség javítása kétféleképpen valósítható meg: 

a szolgáltatások és környezetük ügyfélbarát jellegének erősítésével,



valamint az e-önkormányzat eszközeivel.

A város jóllehet az előbbi területen is jelentős eredményeket ért el (Polgármesteri Hivatal hosszabb nyitva tartása, rugalmas ügyintézési lehetőségek, családbarát megoldások, a belső tér ügyfélbarát kialakítása), elsősorban a közigazgatás infokommunikációs fejlesztésével tűnik ki: élen jár a közigazgatás-korszerűsítési megoldások, az infokommunikációs technológiák alkalmazásában, számos eredeti termék kitalálója, bevezetője (pl. IKeR, ADATSZTÁR). A közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének célja az eddigi eredmények kiteljesítése, egy valóban korszerű hivatali működés még hiányzó feltételeinek megteremtése, ezáltal egy komplex közigazgatási rendszer példaértékű kifejlesztése. Az igazgatásszervezési és infokommunikációs technológiai megoldások hatékonyan képesek támogatni az emberi munkát, költséghatékony, teljesítmény- és minőségorientált működést eredményeznek. A hatékonyság és eredményesség alapelve megmutatkozik az átlátható önkormányzati működésben, a magas szintű felhasználói elégedettségben, valamint a mérséklődő bürokráciában. Ennek keretében egyes üzleti és lakossági szolgáltatásokat kiemelten kell kezelni: 

mind a magánszemélyek, mind az üzleti szféra szereplői számára megbízható, interoperábilis és egymást kiegészítő közszolgáltatásokat kell biztosítani, amelyek például a tartózkodási helytől függetlenül lehetővé teszik az elektronikus személyazonosítást;



az e-önkormányzati eszközökkel erősíthető az aktív állampolgári részvétel megteremtve a demokratikus döntéshozás alapját.

A közigazgatás korszerűsítésével a város és a környező települések lakosai – a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozó személyek is – egyszerűen, ún. infomentorok segítségével hozzáférhetnek a biztonságos és megbízható elektronikus e-kormányzati szolgáltatásokhoz, amelyeknek négy szintjét különítjük el: 

az első elektronikus szolgáltatási szinten („jelenlét”) olyan információs, tájékoztató szolgáltatás valósul meg, amely szűk, általános információkat nyújt az ügyintézés lépéseiről és az ahhoz szükséges dokumentumokról;



a második elektronikus szolgáltatási szint („interakció”) az egyirányú interakciót biztosítja, amely az előzőhöz képest az ügyintézéshez szükséges iratok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését is lehetővé teszik, a dokumentum azonban csak hagyományos módon nyújtható be;



a harmadik elektronikus szolgáltatási szint („tranzakció”) már lehetővé teszi a kétirányú interakciót, amely közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum

8

A járási hivatalokhoz kerülnek át egyes államigazgatási feladatok, amelyek ellátása eddig jegyzői hatáskörbe tartozott.



86


segítségével történő elektronikus adatbevitelre és az adatok ellenőrzésére terjed ki, az ügyintézésnek nem feltétele a személyes jelenlét, de a kapcsolódó közigazgatási döntés közlése, valamint az illeték- vagy díjfizetés tradicionális módon lehetséges; 

a negyedik elektronikus szolgáltatási szint („transzformáció”) biztosítja a teljes on-line tranzakciót (ügyintézési folyamatot) a közigazgatási döntés közléséig, illetve az elektronikus illeték- vagy díjfizetésig.

A közigazgatás ügyfélbarát jellegének erősítésének eszközei a közösségi hozzáférési helyek, a nyilvános informatikai csomópontok és a közterületi ingyenes internet-hozzáférés kialakítása, amelyek használatában a város aktív segítséget nyújt a lakosságnak. Mindezek hatására összességében emelkedik a város és a környező települések lakosainak komfortérzete és életminősége, erősödik helyi identitásuk, csökkennek a szolgáltatások elérhetőségében fellelhető különbségek, javul a partnerség és az együttműködés az önkormányzat és a lakosság között, valamint jelentős mértékben megerősödik Hajdúszoboszló térségi szerepköre. 3.2.2.7 T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése Hajdúszoboszló kulturális és közösségi élete a turisztikai dominanciának köszönhetően sajátos kettősséget mutat: a programok többsége a nyári időszakban kerül megrendezésre, elsődleges céljuk a turisták igényeinek kiszolgálása. Emiatt a helyi lakosság, amely közvetlen és közvetett haszonélvezője az idegenforgalomnak, háttérbe szorítva érzik, érezhetik magukat. Emiatt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy rendszeresen lehetőségük nyíljon közösségi, kulturális, sport és egyéb szabadidős programokon való részvételre. Ahhoz, hogy Hajdúszoboszló elősegítse a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését, tovább kell folytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és tartalmi fejlesztéseket: 

helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása,



országos és helyi védettségű műemlékek védelme,



hagyományőrzés és -ápolás,



nemzetközi és helyi érdeklődésre egyaránt számot rendezvények szervezése,



civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása,



sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése.

Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a turizmus kulturális vonulatának fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A kultúra, a közművelődés és a rekreációs lehetőségek fejlesztése Hajdúszoboszlón nem csak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy 

erősítsék a helyi közösség társadalmi kohézióját és identitástudatát,



csökkentsék a látens konfliktusokat a helyi társadalom és a vendégek között,



kiegészítő kínálatot teremtsenek a turisták számára meghosszabbítva ezáltal az itttartózkodás idejét.

A program eredményeként színesebbé válik a város arculata, tovább bővül a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések és a „bottom up”



87


kezdeményezések, valamint erősödik a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is. 3.2.2.8 T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem – különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Kiemelten fontos a középkorúak részvételének növelése az egészségügyi szűrésvizsgálatokon különböző programok és térítésmentes szűrővizsgálatok szervezésével, így elérhető egyfajta szemléletváltás, miszerint a szűrések hasonlóan fontosak, mint a gyermekkori védőoltások, amelyeken a részvételi arány 98100%. Az egészségügyi felvilágosító programok másik célcsoportját az iskolai tanulók jelentik. Az egészségfejlesztési nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez különösen a drogmegelőzés, a szexuális felvilágosítás, az egészséges táplálkozás és az önvizsgálatok (pl. emlőszűrés) esetében. Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, ezért célszerű a környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatát erősíteni. Az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságának növelése érdekében fontos a felnőtt háziorvosi praxisok felszereltségének javítása, egyes szakterületeken a gép- és műszerpark fejlesztése, valamint a kapacitások bővítése (pl. a lakosság korstruktúrájának változása miatt gerontológiai ellátó hálózat). A cél elérése érdekében szükséges az alapellátás és a szakellátás közötti kapcsolatok erősítése, a lakossági monitoring kiépítése, továbbá minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, ami elősegíti a színvonalas, betegközpontú és transzparens egészségügyi ellátás kialakulását. Speciális adottságainak köszönhetően Hajdúszoboszló a jövőben nagyobb szerepet tölthet be az egészségügyi rehabilitáció területén, amely nemcsak a helyi lakosságot szolgálja ki, hanem nagymértékben épít a városba érkező gyógyturistákra is. A komplex egészségipar kialakításához szoros együttműködést célszerű kialakítani a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumával, továbbá ösztönözni kell a speciális magánpraxisok megtelepedését a városban. 3.2.2.9 T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával A szociális felzárkóztatás és a társadalmi kohézió keretében Hajdúszoboszló célként tűzi ki, hogy minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek azok a jogszabályokban rögzített ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és minőségi ellátást biztosítanak, továbbá, hogy a szociális szektor működése magas szinten feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. Ezeket a célokat szolgálják a szociális szolgáltatások alapelveit: 

szükséglet-orientáltság: a városlakók, kiemelten a különböző hátrányos helyzetű csoportok (nők, munkanélküliek, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok, a cigányság, hajléktalanok) megváltozott igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét;



minőség: a meglévő ellátások fejlesztése a dolgozók szakmai felkészültségének és igényességének növelésével, az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének korszerűsítésével;



hatékonyság: a szociális szolgáltatások biztosításában erősíteni kell az önkormányzat felelősségét, ugyanakkor a feladatok ellátásában hangsúlyosabbá kell



88


tenni – ellátási szerződések alapján – a civil és egyházi szervezetek részvételét, aminek keretében a hatékonyság érvényesülésére kell törekedni; 

szektorok közötti együttműködés: a különböző problémák, esetek bonyolultsága és komplex kezelése igényli az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra épülését, egymás melletti működését, hálózatba szerveződését.

A fenti alapelvek maximális figyelembevételével a szociális biztonság javításának célterületei a következők: 

területileg szegregált szegénytelepek kialakulásának megakadályozása Hajdúszoboszló veszélyeztetett területein, hosszútávon az érintett városrészek infrastrukturális problémáinak megszüntetése;



a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása, foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása, koordinálása és tartós bővítése;



a család- és gyermekvédelmi tevékenység javítása;



a szociális ellátórendszer intézményeinek infrastrukturális fejlesztése;



a szociális, oktatási és egészségügyi ellátás integrált megközelítése a hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása érdekében;



a hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése, toleranciaprogramok megvalósítása.

Mindennek eredményeként nagyobb mértékben megvalósul mind az alap-, mind a szakellátások esetében a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, azonosíthatóvá és elérhetővé válik a legrászorultabb, legveszélyeztetettebb társadalmi réteg, előtérbe kerül a saját környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata. 3.2.3

Városrészekhez kapcsolódó célok

A 2-3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján történt meg. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: 

A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja értelemszerűen különböző (pl. más típusú közösségi terekre van szükség a belváros, a turisztikai zóna vagy a lakóövezet esetében).



Bizonyos típusú fejlesztésekre csak a belvárosban van szükség (pl. közigazgatási funkciók megerősítése). Mindez része a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának, ami hatékonyabbá teheti a város működését. Az üdülő övezet turisztikai, kereskedelmi és egyéb szolgáltató funkcióinak erősödése egy viszonylag spontán, a piaci kereslet és kínálat által vezérelt folyamat, amelynek koordinációjára a városnak csak korlátozottan nyílik lehetősége. A cél az, hogy a város kétpólusú szerkezete oldódjon a két központi funkciójú rész térbeli és funkcionális összekötésével. Ezáltal elérhető, hogy a városrészek – a funkciók és használók vonatkozásában is – kiegyensúlyozottabb területi, időbeli és társadalmi megoszlást mutatnak.



A lakóövezetek esetében nem elsődleges cél újabb, jelentős kiterjedésű területek bevonása a lakófunkcióra, sokkal inkább az intenzívebb, de zsúfoltságot nem eredményező beépítésre és a lakásállomány megújítására kell figyelmet fordítani,



89


aminek pozitív hatási környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak (pl. lakóövezeti zöldfelületek csökkenésének megállítása, illetve a közművek és közszolgáltatások hatékonyabb fenntartása). A város egyes részein szükség lehet új építési telkek kialakítására. 

A lakótelepi beépítésű területek esetében elengedhetetlen a közterületek rehabilitációja és a lakásállomány energiahatékonysági korszerűsítése és a közintézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak átfogó fejlesztése.



A kertvárosias és falusias jellegű városrészekben a cél a minél egységesebb karakter kialakítása és fenntartása úgy, hogy a domináns lakó-, illetve üdülőfunkciót egyrészt infrastrukturális fejlesztésekkel kell erősíteni, másrészt szolgáltatási, kereskedelmi funkciókkal kell kiegészíteni.



Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a város két központi jellegű részén, másfelől a forgalmasabb, bevezető útvonalak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege azonban alapvetően különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg szükség esetén a peremterületek adhatnak helyet a nagyobb területű bevásárlóközpontoknak úgy, hogy azok ne eredményezzék a helyi kiskereskedők hátrányba kerülését.



Az ipari jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek rehabilitációja és/vagy intenzívebb hasznosítása, szükség esetén új területek bevonása, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a lakó- és turisztikai övezetektől távol helyezkedjenek el.



A jó talajviszonyokkal rendelkező külterületeken szükség van a mezőgazdasági funkció erősítésére, így a város ellátásában a helyi termékek a jelenleginél nagyobb szerephez juthatnak.



A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a közterek és parkok differenciált megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az extenzív mezőgazdasági területek kiterjesztése és az erdősítés jelent megoldást.



A közlekedési funkció erősítését ott tüntettük fel a táblázatban, ahol új elkerülő, tehermentesítő és/vagy gyűjtőutak kiépítése várható.

Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, ami hozzájárul ahhoz, hogy a városrészek közötti különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek. 36.

táblázat Hajdúszoboszló városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói 1. Belváros



4. Lakógyűrű


Ipari, logisztikai

Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési

funkciók

Kereskedelmi

Közösségi



90


1. Belváros



4. Lakógyűrű


Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)központi

Jelmagyarázat:

fejlesztendő funkció

háttérbe szorítandó funkció

3.2.3.1 V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében A belváros esetében a cél a városközponti területek megújításával és kiterjedésével egy egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, modern és kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása annak érdekében, hogy a város lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták – mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai – (újra) felfedezzék és intenzívebben használják a belvárosi területeket. Mindehhez többek között 

további forgalommentes övezeteket kell kialakítani,



turizmust támogató hangulatos városmag és minőségi épített környezetet kell létrehozni,



bővíteni kell a kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatát;



a meglévő közösségi tereket és zöldterületeket élővé és összefüggővé kell tenni,



meg kell őrizni a városmag hagyományos beépítettségű területeit.

Hajdúszoboszló már bemutatott kétpólusú szerkezetének oldása a város kiegyensúlyozott működésének és fejlődésének alapvető előfeltétele. A településszerkezet optimalizálásához szükséges a városmag központi funkcióinak bővítése és erősítése. Ezt a folyamatot háromféleképpen lehet elősegíteni: 

a közlekedési rendszer átalakítása: a belváros közlekedési túlterheltsége a 4. számú főút kiépítésével ugyan nagymértékben csökkent, ettől függetlenül – a motorizáció és a közigazgatási, közszolgáltatási funkciók koncentrációja miatt – a forgalom további növekedése várható;



a városközpontban lévő intézmények megújítása: a közintézmények infrastrukturális rekonstrukciója mellett elengedhetetlen a szolgáltatások minőségi fejlesztése is;



a közterek és parkok közösségi célú használatának megerősítése: Hajdúszoboszló központjában a Hősök tere, a Kálvin tér, a mozi körüli terület és a Halasi Fekete Péter tér rekonstrukciójával és összekötésével egy kibővült és egységes arculatú városmag jön létre.

3.2.3.2 V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe A Bánomkert esetében elsődleges cél a városrész átfogó – elsősorban magánforrások bevonásával megvalósuló – fejlesztése, aminek köszönhetően a városrész jobban kapcsolódhat a helyi lakosság hétköznapi életébe annak érdekében, hogy a városrész



91


intenzív használata ne korlátozódjon az idegenforgalmi időszakra. Mindehhez a fürdő környéki területek turisztikai, rekreációs és zöldfelületi funkciójának megerősítése szükséges az idegenforgalmi attrakciók és fogadási feltételek átfogó mennyiségi és minőségi javításával, valamint vonzó városrészközponti területek kialakításával. A turisztikai kínálat és a fogadási feltételek folyamatos fejlesztésével, valamint a városon belüli és kívüli intenzívebb együttműködéssel elérhető, hogy a minél nagyobb számban érkező vendégek hosszabb időt töltsenek Hajdúszoboszlón. A lehetséges fejlesztések célcsoportját elsősorban a város lakossága, a potenciális turisták és a városrészben működő, illetve ott befektetni szándékozó vállalkozások alkotják. 3.2.3.3 V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével A délkeleti városrész célkitűzése a kedvező – a két városközponti területhez közeli – elhelyezkedésre építve a városrész vonzerejének növelése a települési környezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a közintézmények rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok, játszóterek kialakítását és rendezését, valamint a turisztikai szolgáltatások magánerős fejlesztését. A városrész frekventált részein a vendégfogadási feltételek további bővülésével lehet számolni, amit az épített, a természeti és a vállalkozói környezet javításával lehet megvalósítani, azaz a városrészi beavatkozások közvetett célcsoportjába a turisták is beletartoznak. A kereskedelmi és szolgáltató funkciók erősítésével a Debreceni útfél menti forgalom „lefölözése” is megtörténhet. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a városrész népességének érdekei (pl. nyugodt lakókörnyezet) ne sérüljenek. 3.2.3.4 V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal A lakóövezet célja a nagykiterjedésű, zömmel lakófunkciójú városrész környezetének és ellátottságának minőségi javítása 

a közszolgáltatások szükséges mértékű fejlesztésével,



a hiányzó közüzemi hálózatok kiépítésével,



megfelelő közösségi terek kialakításával,



valamint a beépítettség intenzívebb, de ésszerű növelésével

valósítható meg. A városrész esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a szegregációval veszélyeztetett területek infrastrukturális felzárkóztatására és az ott élők fokozott társadalmi integrációjára. A városrész déli és nyugati részén megerősödik a kereskedelmi és a szolgáltató – esetleg az ipari – funkció. 3.2.3.5 V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra Hajdúszoboszló változatos adottságokkal rendelkező és nagy kiterjedésű külterületén a cél a multifunkcionalitás megőrzése oly módon, hogy 

a városrész természeti értékeit fenntartható módon megóvjuk,



a hagyományos életforma megőrzésével az egész város számára egyfajta rekreációs és agrárbázist (biogazdálkodás) jelentsen,



az ipari területek bővítésével hozzájáruljon a város munkaerő-keresletének erősödéséhez.

A 100. számú vasútvonaltól délre elhelyezkedő zártkerti térség esetében cél a megfelelő infrastrukturális ellátottság biztosítása, ami a 100. számú vasúti fővonal fejlesztésével együtt



92


történhet meg. Ez előfeltétele a terület belterületbe vonásának, de ettől függetlenül is kiemelt figyelmet kell fordítani az ott élők társadalmi integrációjának elősegítésére. Az esetleges ingatlanspekulációk megelőzése érdekében az önkormányzat lakossági fórumon fogja tájékoztatni az ott élőket a várható változásokról. Újabb ipari hasznosítású területeket a Szováti út mentén a vasúttól délre a „déli ipari kapuban” célszerű kialakítani oly módon, hogy megfelelő véderdősítéssel mérsékelhető legyen a terület városképet zavaró karaktere. Mindez az egész város és lakosságának gazdasági életére és környezeti minőségére is jelentős hatással lesz, ami egyrészt kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezetet és stabilabb munkaerő-piaci viszonyokat eredményez, másrészt stabilabb ökológiai állapothoz vezethet.



93


3.2.4 Célhierarchia és a célok számszerűsítése Hajdúszoboszló Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszerében a különböző szintű célok egymásra épülnek és egyértelműen kiegészítik egymást. A célok közötti összefüggéseket a 3.5.2 fejezet tartalmazza. 31.

ábra Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere

A városfejlesztéshez rendelt célok megvalósulását leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. A következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok elérése egyaránt nyomon követhető.9 Ezek a számszerűsített célok szolgálnak egyúttal a monitoring rendszer alapjaként is, amelynek részletes bemutatását a 6. fejezet tartalmazza.

9

Az antiszegregációs indikátorokat a 3.4.2 fejezet tartalmazza.



94


37. Cél

Indikátor neve Lakónépesség száma A város gazdasági teljesítőképessége

Átfogó cél

Átlagos tartózkodási idő Munkanélküliségi ráta

T1. A külső és belső megközelíthetőség, elérhetőség javítása

Belvárosi utak elméleti terheltsége Kerékpárutak hossza

T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével

Felújított közintézmények száma Közhasználatú zöldterületek

táblázat Városi szintű célok indikátorai

Indikátor definíciója A város lakónépességének száma (cél: stagnálás) A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Vendégéjszakák számának és a vendégek számának a hányadosa (cél: növekedés) A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Hajdúszoboszló belterületén található burkolt utak hossza és a Hajdúszoboszlón regisztrált gépjárművek hányadosa (cél: növekedés) Hajdúszoboszló bel- és külterületén lévő kerékpárutak hossza (cél: növekedés) A fizikailag és műszakilag felújított közintézmények száma (cél: növekedés) Közhasználatú zöldterületek nagysága a város belterületén (cél: növekedés)

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya

Szelektíven gyűjtött lakossági hulladék aránya (cél: növekedés)

Vendégéjszakák száma

Kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés)


Mértékegység

Bázisérték

Év

Célérték

Év

Forrás

Adatgyűjtés gyakorisága

fő

23 933

2010

23 933

2015

KSH

Éves

millió Ft

887,5

2010

900

2015

Polgármesteri Hivatal

Éves

éj

3,78

2010

3,9

2015

KSH

Éves

%

9,22

2010

8,5

2015

NFSZ

Éves

m/db

360

2010

365

2015

UKIG, Polgármesteri Hivatal

Éves

km

7

2010

9

2015


Éves

db

0

2010

4

2015


Éves

m²

240 095

2010

243 000

2015


Éves

%

12

2010

15

2015

Városgazdálkodási Zrt.

Éves

vendégéjszaka

1 058 430

2010

1 065 000

2015

KSH

Éves


95


Mértékegység

Bázisérték

Év

Célérték

Év

Forrás


db

4 730

2010

4 730

2015

APEH

Éves

%

34,8

2001

40

2021

KSH

Éves

fő

1 454

2010

1 300

2015

KSH Népszámlálás

10 évenként

Középfokú oktatásban résztvevő tanulók száma (cél: stagnálás)

fő

1 095

2010

1 095

2015

KSH

Éves

Középiskolákban oktatott szakmák száma

A Hajdúszoboszlón működő középfokú oktatási intézményekben oktatott szakmák száma (cél: stagnálás)

db

17

2010

17

2015

középfokú oktatási intézmények

Éves

Az e-önkormányzati szolgáltatások száma

Hajdúszoboszló Polgármesteri Hivatala által biztosított eönkormányzati szolgáltatások száma (cél: növekedés)

db

100

2010

115

2015


Éves

Felújított kulturális létesítmények száma

Felújított kulturális létesítmények száma (cél: növekedés)

db

0

2010

2

2015


Éves

Támogatott civil szervezetek száma

Az Önkormányzati Civil Alap által támogatott civil szervezetek száma

db

34

2010

40

2015


Éves

Várható élettartam

A városban élők születéskor várható élettartama (cél: növekedés)

év

Nő: 78,2 Férfi: 70,5

2010

Nő: 80,1 Férfi: 72,3

2021

KSH, ÁNTSZ

10 évenként

Aktív kereső nélküli háztartások száma

Az aktív kereső nélküli, aktív korú taggal rendelkező háztartások száma (cél:

db

3 707

2001

3 200

2021


10 évenként

Cél

Indikátor neve

Indikátor definíciója

T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével

Iparűzési adót fizető vállalkozások száma

Regisztrált vállalkozások száma (cél: megtartás) Foglalkoztatottak aránya a teljes népességen belül (cél: növekedés) Nyilvántartott álláskeresők száma (cél: csökkenés)

T5. A helyi gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrásfejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése

T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése

T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex

Foglalkoztatottak aránya Nyilvántartott álláskeresők Középfokú oktatásban résztvevő tanulók száma



96


Cél szociális ellátórendszer kialakításával

V1-V5. Városrészi célok

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mértékegység

Bázisérték

Év

Célérték

Év

Forrás


db

105

2010

105

2015


Éves

2021


10 évenként

2015

KSH

Éves

2001

1: 17 2: 19 3: 15 4: 6 5: 1,5

2021

KSH

10 évenként

2001

1: 5 2: 10 3: 11 4: 20 5: 75

2021

KSH

10 évenként

csökkenés) Szociális bérlakások száma

Az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások száma (cél: stagnálás)

Városrészek népességszáma

Az egyes városrészek lakónépességének száma (cél: városi szinten stagnálás, városrészek között átrendeződés elképzelhető)

fő

Városrészekben működő kiskereskedelmi üzletek száma

Az egyes városrészekben működő egyéni, illetve társas vállalkozások száma (cél: stagnálás)

db

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (cél: növekedés)

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (cél: csökkenés)


1: 6 009 2: 1 324 3: 4 156 4: 11 558 5: 378 1: 232 2: 110 3: 53 4: 112 5: 29

%

1: 16,2 2: 18,1 3: 14,8 4: 5,4 5: 0,9

%

1: 5,6 2: 11,8 3: 13,1 4: 25,4 5: 82,2


2001

2012

1: 5 425 2: 1 350 3: 4 500 4: 11 700 5: 450 1: 232 2: 110 3: 53 4: 112 5: 29

97


Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése

3.3

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által társfinanszírozott városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan azonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Hajdúszoboszló teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: 

az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók, illetve a társadalmi mutatók tekintetében;



az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;



az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;



funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak;



a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával és a helyi lakosság mozgósításával.

A fenti alapelveknek megfelelően Hajdúszoboszlón a következő fejlesztési akcióterületeket határoltuk le a 2012-2020 közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: 1. szociális akcióterület, 2. bánomkerti turisztikai akcióterület, 3. belvárosi akcióterület, 4. délnyugati funkcióbővítő akcióterület. Emellett kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése vagy a fenti időszakon kívül (pl. a 100. számú vasútvonaltól délre fekvő, potenciálisan ipari fejlesztésű területek), vagy más pályázati forrásból, illetve magántőkéből valósul, valósulhat meg (pl. potencális ipari vagy kereskedelmi beruházások). A jellemzően a város déli és nyugati részén elhelyezkedő gazdasági-kereskedelmi fejlesztési területek esetében a város szerepe többnyire nem terjed tovább a szükséges rendezési, szabályozási feladatok elvégzésénél, a proaktív befektetés-ösztönzésnél és a lehetséges tervalkuk megkötésénél. Azaz ezek a városrészek és ingatlanok akcióterületként nem értelmezhetőek, de a város gazdasági fejlődése és munkaerő-piaci stabilitása szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Szintén fontosak a külterületi zártkerti részek: a hátrányosabb helyzetű lakosok egy része pénzügyi kényszer miatt ezekre a területekre költöznek, azaz a viszonylag kedvezőtlen közüzemi és közlekedési infrastruktúrával rendelkező városrészeket szegregációs folyamatok fenyegetik. Jóllehet ezek – a városrehabilitációs feltételek miatt – nem vonhatóak be az akcióterületi fejlesztésekbe, de fontos fejlesztési területnek tekintendők.



98


A szociális városrehabilitációra fizikai szempontból alkalmas, iparosított technológiával épült lakóépületek sajátos módon a belvárosban tömörülnek. A lakosság foglalkoztatottsági, képzettségi és jövedelmi összetétele – az önkormányzat és az illetékes intézmények tapasztalata alapján – kedvező, ezért a rehabilitáció feltételeinek a terület nem felel meg. A lakásállomány energiahatékonysági korszerűsítése a központi panelprogram támogatásának bevonásával valósítható meg, amihez a város is biztosít forrásokat a lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának támogatásáról 16/2003. (IX.12.) Ör. számú rendelete alapján. Szintén a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódhatnak a hagyományos építésű krízisterületek. Jóllehet telepszerű lakókörnyezet nincs a városban, az Önkormányzat fontosnak tartja a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi-gazdasági felzárkóztatását, így kijelölt egy szociális akcióterületet, amely teljesítheti a rehabilitáció kritériumait. 9.

térkép Hajdúszoboszló fejlesztési akcióterületei

2.

3.

1. 4.

Az egyes akcióterületek és az ott tervezett fejlesztések bemutatása nem lehet teljesen egységes és egyforma részletezettségű, hiszen egyes fejlesztések már a konkrét előkészítés fázisában vannak, míg mások csak ötlet szintjén léteznek. Az egyes városrehabilitációs



99


programok és konkrét tevékenységek meghatározása az akcióterületi szintű tervezés feladata lesz. 3.3.1

Szociális akcióterület

Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának deklarált célja a hátrányos helyzetű lakosság életminőségének emelése, valamint a lakhatási-környezeti feltételek általános javítása. Ennek érdekében kijelölt egy szociális városrehabilitációs akcióterületet, amely magában foglalja a KSH által szegregált jellegűnek nyilvánított, de a szegregátum kritériumait nem teljesítő területeket is (Alkotás utca és Szedres utca közötti terület). Az akcióterület a város délkeleti, lakóövezeti részén, a vasútvonaltól északra helyezkedik el. Az akcióterület elsődlegesen lakófunkciót tölt be, de több közfeladatot, közszolgáltatást nyújtó létesítmény is található az akcióterületen: 

Hőforrás utcai Liget Óvoda,



Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola,



Idősek szociális otthona (állami fenntartású intézmény),



vasútállomás.

A városrész gazdasági funkciója is jelentős: 

ahogy a város egész területén, itt is magas a (többségében magán)szálláshelyek és vendéglátóhelyek száma;



az akcióterület déli részén ipari, kereskedelmi jellegű tevékenységet is folytatnak (TIGÁZ Zrt., tüzéptelep, volántelep stb.).

Az akcióterület kiemelt problémája a közparkok és zöldfelületek hiánya, ennek kialakítására a rendelkezésre álló terek korlátozottak. A Helyi Építési Szabályzat alapján az akcióterület nagy része a kertvárosias lakóterületek közé tartozik, emellett viszonylag nagy kiterjedésűek a kereskedelmi-szolgáltató területek is. A közszféra funkciót ellátó létesítményeket a településközponti vegyes területek közé sorolták be. 3.3.1.1 Az akcióterületen tervezett tevékenységek A szociális városrehabilitáció keretében elsősorban olyan tevékenységeket kell megvalósítani, amelyek átfogóan javítják az itt élők és az egész város lakosságának az életminőségét: 

a lakófunkciót erősítő tevékenységek keretében minőségi lakókörnyezet hozható létre, és megvalósítható a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése;



a közösségi funkciókat erősítő tevékenységek célja a közösségformálást szolgáló terek, létesítmények fejlesztése a szociális kohézió erősítése érdekében;



a közszféra funkciókat erősítésével biztosítható a magas színvonalú szolgáltatások elérhetősége és az azok ellátásához szükséges terek kialakítása;



a közterületi fejlesztések az élhető városi terek kialakítását és az épített környezet minőségének emelését célozzák meg;



a gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek célja a kereskedelmi, gazdasági szereplőkkel (célzottan a kis- és középvállalkozásokkal történő) együttműködés erősítése, az akcióterületen az alapvető szolgáltatások elérhetőségének biztosítása és lehetőség szerint munkahelyek teremtése. 38.

táblázat A szociális akcióterületen tervezett főbb tevékenységek



100


Tervezett tevékenységek

Érintett funkciók

Becsült költség (eFt)

Hőforrás utcai volt KISZ-lakások külső és lakó gépészeti felújítása Önkormányzati bérlakások felújítása lakó Önkormányzati szobabérlők garzonlakásának lakó kialakítása Vasútállomás környékének rendezése városi Liget óvoda felújítása közszféra Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola felújítása közszféra Közlekedési infrastruktúra fejlesztése városi Kötelező soft tevékenységek Projektfejlesztéshez és -megvalósításhoz szükséges egyéb tevékenységek (előkészítés, tájékoztatás és nyilvánosság, műszaki ellenőr, közbeszerzési szakértő, projektmenedzsment stb.) Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen

60 000 15 000 80 000 100 000 150 000 150 000 100 000 70 000

80 000

805 000

3.3.1.2 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A szociális városrehabilitáció hatásai elsősorban társadalmi szinten jelentkeznek: 

a települési környezet komplex megújításával megállítható az akcióterület egyes, szegregálódó részeinek leszakadása;



a lakhatási funkció erősítésére irányuló fejlesztéseknek köszönhetően egyrészt javulnak az ott élők életkörülményei, másrészt az önkormányzat bérlakásállománya bővül, amellyel közvetett módon csökkenthető a fiatal és képzett munkavállalók elvándorlása;



az akcióterület lakosságának bevonására és felzárkóztatására irányuló, kötelező ESZA-típusú soft tevékenységek javítják a helyiek munkaerő-piaci esélyeit és erősítik a társadalmi kohéziót;



a megújuló közintézményekben javulnak a közszolgáltatások nyújtásának feltételei, amelyek hozzájárulnak a minőségi szolgáltatások elérhetőségéhez.

Gazdasági hatásként javul az egész városrész arculata és nő a vonzereje, ebből pedig annak ellenére profitálhatnak az akcióterületen működő szolgáltatók (pl. szállás- és vendéglátóhelyek üzemeltetői), hogy viszonylag távol helyezkednek el a turisztikai övezettől. Ez közvetett módon kedvezően hat a helyi munkaerő-piaci folyamatokra is. A lakóingatlanok külső és energiahatékonysági felújítása egyértelmű értéknövekedéshez, illetve a fenntartási költségek csökkenéséhez vezet. A vasútállomás környékének rendezésének hatásmechanizmusa szintén sokrétű: 

a közterület-rendezés az épített és a természeti környezet megújítását eredményezi,



a létrehozandó köztér egyben közösségi térként is funkcionál, amely erősíti az akcióterületi lakosság társadalmi kohézióját,



a vasútállomás fontos közlekedési funkciót tölt be a városban – a Hajdúszoboszlóba érkező turisták egy része vasúton érkezik, így számukra kifejezetten kedvező változást jelent a megújuló környezet.

A környezeti hatások közül kiemelendő a települési környezet megújítása és az energiahatékonysági beruházások eredményeként csökkenő légszennyezettség. A pozitív hatások mellett szükséges figyelembe venni az átmeneti jellegű kedvezőtlen folyamatokat is:



101




A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes növekedésével. Ennek minimalizálása érdekében olyan kivitelezőket célszerű kiválasztani, akik környezetkímélő technológiákat alkalmaznak a beruházás során.



A megújult közterek, valamint a soft tevékenységek keretében megszervezett rendezvények időszakosan nagyszámú látogatót vonzanak majd, így időnként a parkolóhelyek, valamint az utak túlzsúfolttá válhatnak.

A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni. Az akcióterületi fejlesztések pénzügyi mérlege várhatóan negatív lesz, mivel bevételek csak korlátozott mértékben keletkeznek az önkormányzati lakások bérbeadásából. Ennek ellenére a fejlesztések megvalósítása indokolt, mivel a szociális akcióterületek esetében nem elvárás a pozitív pénzügyi egyenleg, emellett a város más részein megvalósított fejlesztésekből pótolhatók a hiányzó önkormányzati források. A szociális városrehabilitációs akcióterület fejlesztései összesen mintegy 805 millió forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje hozzávetőlegesen 113 millió forint (a pontos költségvetési számokat a későbbi projektfejlesztés során lehet kialakítani). 39.

táblázat A szociális akcióterületi fejlesztések fő jellemzői

Célkitűzés

A városrész által biztosított életminőség javítása a lakókörnyezet átfogó és fenntartható megújításával, valamint a szolgáltatások minőségének emelésével

Fejlesztendő funkciók


Megvalósítás tervezett ideje

2013. május – 2014. december

Költségvetés

805 millió forint

Költségvetés megoszlása

Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

14%

85%

1%

Célcsoport

Lakosság, vendégek, szolgáltatók, vasúttal utazók

Kapcsolódás a célrendszerhez

T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrásfejlesztés T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal

Antiszegregációs hatások

A fejlesztések Hajdúszoboszló szegregált jellegű területét is érintik, közvetlenül is annak felzárkóztatását szolgálják. A beavatkozásokkal erősíthető a társadalmi kohéziót. A rehabilitáció, amelynek egyik súlypontját az önkormányzati tulajdonban lévő lakófunkciójú ingatlanok alkotják, nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját.



102


3.3.2

Bánomkerti turisztikai akcióterület

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata továbbra is fontos szerepet szán a turisztikai jellegű fejlesztéseknek. Ennek érdekében idegenforgalmi centruma körül kijelölt egy turisztikai jellegű akcióterületet, amely lényegében az ún. Bánomkertet fedi le. Az akcióterület a város északkeleti részén, a volt 4. számú főúttól északra helyezkedik el, és magában foglalja 

a fürdő területét,



az azt övező szállodasort,



a kempinget,



a repülőtér déli részét,



egy üdülőházas övezetet,



valamint több jelenleg alulhasznosított és/vagy elhanyagolt területet, amely kedvező elhelyezkedését és adottságát tekintve nem tölti be a lehetséges közösségi, turisztikai és rekreációs funkciókat.

Az akcióterület jelenlegi fő funkciói az alábbiakban foglalhatók össze: 

turisztikai funkciók: fürdő, szállodák, motelek, panziók, üdülőházak, kemping;



kereskedelmi-szolgáltató funkció: kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek, vegyes piac, benzinkút, autószerviz;



nevelési-oktatási funkció: Bocskai István Szakképző Iskola,



közlekedési funkció: távolsági, helyközi és helyi autóbusz-állomás, repülőtér;



sport és szabadidős funkciók: sportpályák, teniszpályák;



zöldfelületi funkció: közparkok, közterek, erdő.

Ahhoz, hogy ezek a funkciók tovább bővüljenek, jelentős beruházásokra van szükség, amihez a város rendelkezik megfelelő, nagy kiterjedésű és kiemelkedő fejlesztési potenciállal bíró ingatlanokkal, valamint tervezi újabb – főként állami tulajdonú – ingatlanok megszerzését (az akcióterületi ingatlanállományt az ingatlangazdálkodási koncepció részletezi). A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) alapján az akcióterület jelentős része a különleges terület kategóriába tartozik az itt elhelyezkedő turisztikai és egyéb létesítmények miatt. A fürdő és a buszállomás környéki terület központi vegyes területnek minősül. Az akcióterület többi részén – részben kertvárosias jellegű utcákban – többnyire a vegyes lakó- és üdülő funkció dominál. Tekintettel arra, hogy ezekben az utcákban főként magántulajdonú lakó- és üdülőingatlanok fordulnak elő a város ezeken a területeken nem tervez átfogó fejlesztést a szükséges infrastrukturális beruházásokon kívül. 3.3.2.1 Az akcióterületen tervezett tevékenységek A Helyi Építési Szabályzat az akcióterületen elsősorban turisztikai, sport és rekreációs fejlesztéseket irányoz elő, a Debreceni útfél mentén kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal kiegészítve. Ezekre a területekre koncentrálódnak a fejlesztések, amelyek részben európai uniós pályázati támogatásból, részben a magántőke nagyarányú mobilizálásával valósíthatók meg. Annak érdekében, hogy a város – szükséglet-orientált és fenntartható létesítmények létrehozását generálva – minél többet profitáljon a fejlesztésekből, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése vagy hosszú távú bérbeadása válhat szükségessé. A legmegfelelőbb befektetők és projektek kiválasztása jelentős időt és megfelelő előkészítést igényel, emiatt az akcióterületi fejlesztések többsége csak 2014 után indítható, de egyes turisztikai jellegű fejlesztésekre még a jelenleg rendelkezésre álló európai uniós forrásokból lehet támogatást szerezni (pl. fürdőfejlesztés), illetve bizonyos



103


előkészítő tevékenységeket (pl. állami tulajdon igénylése, telekalakítás, tervezés stb.) azok várható időigénye miatt már most érdemes elkezdeni. A városrehabilitációs program keretében tervezett tevékenységek a barnamezős és a funkcióbővítő fejlesztések jellemzőit hordozzák magukon azzal a különbséggel, hogy nem elhagyatott katonai vagy ipari létesítmények, hanem turisztikai és sport funkciójú ingatlanok megújítása történik meg. Annak érdekében, hogy a magán beruházások elinduljanak, az önkormányzatnak jelentős előkészületeket kell tennie – szükség esetén a tulajdonában lévő ingatlanok rendezésével, épületek bontásával, utak kialakításával és közterek létrehozásával. Az épületek felújítása, illetve új épületek építése mind önkormányzati, mind magán beruházásként elvégezhető a jövőben érvényes támogatható tevékenységek ismeretében. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a magántőke tudatos becsatornázásával a turisztikai és rekreációs funkciók kiterjedjenek a gyógyfürdőtől távolabb eső területekre is. A folyamatban kiemelt jelentőséggel bír az átgondolt és proaktív befektetés-ösztönzési tevékenység, amelynek koncepcionális megalapozása az IVS kidolgozásával párhuzamosan zajlik. A turisztikai-rekreációs akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges, amelyek részleteit a táblázat után mutatjuk be. 40.

táblázat A Bánomkerti turisztikai akcióterületen tervezett főbb tevékenységek

Érintett funkciók


Önkormányzat által megvalósítani kívánt tevékenységek

10

Sportrepülőtér fejlesztése (kiszolgáló infrastruktúra, fogadó- és irányítóépület stb.) Szép Ernő – Tessedik utcák közötti területen „Kis-Tata” szabadidős és sportcentrum kialakítása (épületek felújítása, pihenőerdő kialakítása) Liget – Böszörményi – Hermann Ottó utcák közötti területen extrém sportközpont létrehozása Honvédségi üdülő fejlesztése Üzemcsarnokok átalakítása, funkcióváltása Közlekedési fejlesztések (utak, járdák, parkolók) Közterek, parkok rekonstrukciója Projektfejlesztéshez és megvalósításhoz szükséges egyéb tevékenységek (előkészítés, tájékoztatás és nyilvánosság, műszaki

Becsült költség (eFt) rövid hosszú távon távon

közösségi, gazdasági, városi

10 000

100 000


300 000

0


0

300 000

közösségi, gazdasági gazdasági, közösségi

10 000 1 000 00010 200 000

városi

150 000

100 000

városi

70 000

0

-

75 000

70 000

Hosszú távon várhatóan szükség lesz magán befektetők bevonására is.



104



Érintett funkciók

ellenőr, közbeszerzési szakértő, projektmenedzsment stb.) Önkormányzati fejlesztési tevékenységek költségvetése összesen Az önkormányzati Fürdőkomplexum további gazdasági, fejlesztések fejlesztése közösségi mellett vagy azok hatására Turisztikai, rekreációs és gazdasági, megvalósítandó sport jellegű magán közösségi, magán beruházások városi fejlesztések Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen

Becsült költség (eFt) rövid hosszú távon távon

615 000

1 570 000

300 000

700 000

0

500 000

915 000

2 970 000

A Szép Ernő – Tessedik Sámuel utcák közötti területen az ott található létesítmények (tankonyha – tanétterem, edzőpálya, volt Széchenyi István kollégium) felújításával és funkcióváltásával az elképzelések szerint egy „Kis Tata” elnevezésű szabadidős és sportközpont hozható létre, amelynek megfelelő természeti környezetet jelenhet egy rekreációs célú parkerdő kialakítása. A kollégium épületében egyszerűbb szálláshely (pl. motel) is kialakítható. Hosszú távon egy, a város méreteihez illeszkedő stadion is építhető a területen. A sportrepülőtér fejlesztése jelenleg is zajlik: a repülőteret üzemeltető Aero Club önerőből hangárokat épít, mivel nagy igény mutatkozik a magán tulajdonban lévő sportrepülőgépek megfelelő tárolására. A reptéri forgalom fellendítése érdekében elengedhetetlen a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, később pedig a fogadó- és irányítóépület kialakítása. Erre a célra a Huba utca mentén fekvő mintegy 50 méteres szélességben húzódó terület áll rendelkezésre, mivel maga a repülőtér és környéke az országos ökológiai hálózat részét képezi (ún. pufferterület), de a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az említett 50 méter szélességű területet kivonta az építési korlátozások alól. A József Attila utca – Böszörményi utca – Huba utca sarka pedig megfelelő helyet jelent a majdani központi épület kialakítására. A Liget utca – Böszörményi utca – Hermann Ottó utca közötti területen olyan komplex fejlesztések hajthatók végre, amelyekkel a jelenleg alulhasznosított terület szervesen beilleszkedhet a turisztikai övezetbe – kiegészítve a turisztikai kínálatot. 

A quad-pályaként üzemelő önkormányzati ingatlan mellett helyezkedik el az állami tulajdonú polgárvédelmi bázis, amelynek területe 5,1 hektár (hrsz. 3264). Az önkormányzat igényelte az államtól a terület átadását, amelyen egy extrém sportközpont létrehozására lenne lehetőség. A sportközpont, amelyre építészeti tanulmányterv készült, az alábbi szolgáltatásokat nyújtaná: kétpályás lejtős terep téli sportolásra (szánkó, tanuló síelés) és kerékpározásra, falmászás, triálozás, kötélpályás lesiklás, görkorcsolya- és gördeszkapálya, siklóernyőzés, gyermekjátszó, kávé- és teaház).11



Ettől a területtől keletre található a szintén állami tulajdonú, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő Csillagfürt üdülő (korábban honvédségi üdülő) 10 hektáros területe, amely egy mindkét fél számára megfelelő konstrukció kialakítása után szintén az önkormányzat tulajdonába kerülhet. A létesítmény rövidtávon, csekély összegű (kb. 8-10 millió forint) energiaracionalizálási és épület-felújítási munkálatok végrehajtása után alacsony kategóriájú szálláshelyként működhet

11

Az extrémsport központ létrehozásával párhuzamosan a város többi részéről célszerű kitiltani a hasonló jellegű, zavaró tevékenységeket.



105


tovább (osztálykirándulások, táborok), hosszútávon kialakítható egy luxus kategóriájú turisztikai komplexum, amely minden szükséges szolgáltatást egy helyen biztosíthatna. Az érintett terület elérhetősége a 6-os számú buszjárat útirányának kisebb módosításával biztosítható. Az önkormányzat hosszú távú tervei között szerepel a Debreceni útfél mentén, jelenleg magán tulajdonban lévő részben használaton kívüli, részben a turisztikai övezet megjelenéséhez kevésbé illeszkedő, különböző célokra hasznosított üzemcsarnokok tulajdonjogának megszerzése, melyek átalakításával és funkcióváltásával gazdasági, vagy akár közösségi funkciók is kialakíthatóak. A Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. 4-10 éves időtávban az alábbi fejlesztéseket tervezi: 

Gyógyfürdő, termálcsarnok és kapcsolódó létesítmények fejlesztése,



Strandfürdő fejlesztése:

-

Tengerparti design folytatása, Omega medence és környékének fejlesztése, Öltöző és hozzá tartozó vendéglátó egység létesítése a József Attila utca felőli részen,



Aquapark – csúszdafejlesztés,



Szálláshelyfejlesztés: - Meglévő Gyógyfürdő és Aqua-Palace mellé, ahhoz kapcsolódva szálláshely létesítése,

-

Thermal Campingben bungalók építése (Hajdú Kemping függvényében).

A fentiekhez kapcsolódóan, de nem a városrehabilitáció részeként előkészítettek és benyújtottak egy pályázatot a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Szabadtéri Színpad befedésére és felújítására (beruházási költség kb. 300 millió forint) – a pályázat jelenleg elbírálás alatt áll. Emellett felmerült egy műfüves sportpálya kialakításának igénye is, amelynek megvalósítását az önkormányzat saját erő és pályázati forrás hiányában egyelőre elnapolta. A városrész hosszú távon hazai és nemzetközi egészségturisztikai desztinációvá válhat, azonban ehhez elengedhetetlen megfelelő egészségügyi kapacitás kiépítése (pl. fürdőkórház-szanatórium, sportegészségügy). 3.3.2.2 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A beruházásoknak köszönhetően új turisztikai és kereskedelmi szolgáltatások jelenhetnek meg a területeken, bővülhet a szállás- és vendéglátóhelyek kínálata, kiegészülhet a város idegenforgalmi attrakcióinak köre. Mindezek hosszú távon hozzájárulnak a vendégforgalom növekedéséhez, az itt-tartózkodási idő meghosszabbításához és a költési hajlandóság emelkedéséhez, ami közvetett módon elősegíti a város kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodását. Mivel a jelenleg alulhasznosított területek funkcionális megújulásának – a vendégek mellett – a város teljes lakossága a haszonélvezője, ennek köszönhetően a fejlesztés nem eredményezi szegregált települési környezet kialakulását. Mivel az akcióterületen várhatóan jelentős lesz az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése vagy bérbeadása, valamint magas lesz a magán beruházások aránya, így az akcióterületi fejlesztések pénzügyi mérlege egyértelműen pozitív amellett, hogy számos előnyös környezeti, társadalmi és gazdasági folyamat felerősítését indukálja. A funkcióbővítő akcióterület fejlesztései hosszú távon – a magánszféra beruházásaival együtt – mintegy 2,97 milliárd forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje



106


hozzávetőlegesen 178 millió forint (a pontos költségvetési számokat projektfejlesztés során lehet kialakítani). 41.

a későbbi

táblázat A Bánomkerti turisztikai akcióterületi fejlesztések fő jellemzői

Célkitűzés

A meglévő turisztikai attrakciók fejlesztésével és új rekreációsszabadidős létesítmények az idegenforgalmi övezet funkcionális és térbeli kiterjesztése


gazdasági, közösségi, városi


2013. január – 2017. december

Költségvetés

2 970 millió forint


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

6%

60%

34%

Célcsoport

Vendégek, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók, lakosság


T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe


A jelenleg részben alulhasznosított ingatlanok fejlesztésével hosszú távon bővülnek a város rekreációs és turisztikai funkciójú területei. Az itt kínált szolgáltatások egy részét nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosság is igénybe veheti – elősegítve ezáltal a társadalmi kohéziót. A rehabilitáció, amelynek súlyponti területét az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakófunkciójú ingatlanok alkotják, nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját.

3.3.3


A belváros területén jelenleg zajlik egy integrált funkcióbővítő városrehabilitáció megvalósítása európai uniós támogatásból. Ennek keretében jelentős infrastrukturális és egyéb beavatkozásokat hajtanak végre (lásd a 2.3.2.1 fejezetben). Fontos azonban, hogy a fejlesztések nem érintik a belváros teljes területét. Az újonnan kijelölt akcióterület a már folyamatban lévő fejlesztések, és a felmerült igények alapján részben átfedésben van a korábbival. Az akcióterület legfontosabb funkciói a következők: 

oktatási-nevelési, szociális intézmények (Zichy Géza Zeneiskola, Gönczy Pál Általános Iskola, Közgazdasági Szakközépiskola, Szép Ernő Középiskolai Kollégium, Éltes Mátyás Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Zichy Géza Zeneiskola, Mesevár Óvoda (Kovács Gyula u. 24.), Aprónép Óvoda (Rákóczi u. 21.), Városi Bölcsőde (Rákóczi u. 23-25.), Anna Idősek Otthona;



107




közösségi, kulturális, egyházi intézmények (Bocskai Többfunkciós Rendezvényközpont, Bocskai István Múzeum, Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Gyermek és Ifjúsági Ház, református templom, római katolikus templom,),



hatósági intézmény (Városi Bíróság és Ügyészség, HBM-i Kormányhivatal Körzeti Földhivatal, HBM-i Kormányhivatal Munkaügyi kirendeltség, HBM Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság, Rendőrkapitányság),



gazdasági funkciók (piac, kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók, posta),



városi funkciók (közterek, parkok, parkolók).

3.3.3.1 Az akcióterület tervezett tevékenységei A belvárosi akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. 42.

táblázat A belvárosi akcióterületen tervezett főbb tevékenységek


Érintett funkciók

Gönczy Pál Általános Iskola felújítása Szép Ernő kollégium felújítása, funkcióváltása

közszféra közszféra, gazdasági közszféra

Becsült költség (eFt) 300 000

Közgazdasági Szakközépiskola felújítása Kovács Gyula utcai Mesevár Óvoda felújítása, közszféra korszerűsítése Kálvin tér és környezetének rendezése városi Gyermek és Ifjúsági Ház felújítása közösségi Üzlethelyiségek felújítása gazdasági Közlekedési és közüzemi infrastruktúra fejlesztése városi Projektfejlesztéshez és -megvalósításhoz szükséges egyéb tevékenységek (előkészítés, tájékoztatás és nyilvánosság, műszaki ellenőr, közbeszerzési szakértő, projektmenedzsment stb.) Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen

300 000 200 000 200 000 70 000 80 000 70 000 90 000 75 000 1 385 000

A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek többnyire közfeladatot ellátó épületek (nevelési, oktatási intézmények, ifjúsági ház) felújítását és környezetük rendbetételét, valamint egyes közterületek teljes rekonstrukcióját foglalják magukba. A köztér rekonstrukciók hatására folytatódni fog a belváros funkcionális kiterjesztése: a jelenleg zajló városrehabilitáció keretében kialakul Hajdúszoboszló sajátos arculata, a főtér nem egyetlen közterületre fog koncentrálódni, hanem terek láncolatát alkotja, aminek köszönhetően a városközpont közösségi funkciója kiteljesedhet – ehhez kapcsolódik a közlekedési és közösségi szempontból is megújuló Kálvin tér. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros közszféra, közösségi és gazdasági funkciói megerősödjenek, emellett a tervezett tevékenységek magántőkét is mobilizálhatnak.



108


32.

ábra A belvárosi akcióterületen felújítandó épületek: ifjúsági ház és általános iskola

3.3.3.2 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A bemutatott elemeket tartalmazó komplex városrehabilitáció eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított magas életminőség és a szolgáltatások szempontjából. 

Az érintett intézmények és környezetük teljes mértékben megújulnak.



Javul, illetve bővül az intézmények szolgáltatási színvonala és köre.



A városközpont funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken.



A belváros megújuló közterületeinek hatására a város és központjának attraktivitása erősödik.



A közterek egységes hálózatot alkotnak, ami a gyalogos forgalmi lehetőségeket jelentősen kibővíti, különböző jellegű és funkciójú közterületek alakíthatók ki.



Átfogó módon rendeződik a Kálvin tér közlekedési helyzete.



A közösségi együttlétekre alkalmas terek révén megerősödik a helyi és a kistérségi lakosság identitástudata, ami csökkenti az elvándorlás mértékét – elsősorban a fiatal és képzett társadalmi csoportok tekintetében.



Közvetett gazdasági hatásként emelkedhet a belvárosi vállalkozások bevétele.

Mindezek a hatások egyértelműen pozitívan érintik a tulajdonos önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költségnemeket): 

a helyi adóbevételek növekedése meghaladja a megelőző évek tendenciáját, ami elsősorban helyi kis- és középvállalkozói réteg erősödésének és a kedvező idegenforgalmi tendenciáknak tudható be;



a kiadási oldalon az érintett intézmények esetében az épületek fenntartására és karbantartására fordított pénzösszegek jelentősebb mértékű mérséklődése prognosztizálható.

A jelenleg folyamatban lévő funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterület Észak-alföldi Operatív Programból megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 1,3 milliárd forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje nagyságrendileg 300 millió forint. A hosszú távon várható bevételek között az újonnan kialakított, illetve felújított helyiségek bérbeadása jelenti a legnagyobb tételt, de kiegészítő forrást eredményez a rendezvénytér kialakítása is a közterület-használati díjbevételek emelkedésének köszönhetően. Mindez azt jelenti, hogy az akcióterületi beruházásoknak nemcsak a – forintban gyakran nem kifejezhető – társadalmi,



109


gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérleg is kiegyensúlyozott. táblázat Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó belvárosi akcióterületi fejlesztések fő jellemzői

43.

Célkitűzés

A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével.


közösségi, városi, közszféra, gazdasági


2015. július – 2017. június

Költségvetés

1 385 millió forint


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

25%

75%

0%

Célcsoport

Lakosság, vendégek, potenciális befektetők, ingatlantulajdonosok, szolgáltatók


T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrásfejlesztés T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében


A belvárosi fejlesztések a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságát szolgálják. A városmag megújítása és kiterjesztése nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját.

3.3.4

Délnyugati funkcióbővítő akcióterület

Hajdúszoboszló nagykiterjedésű délnyugati akcióterületében számos funkció keveredik, amely számottevő fejlesztési potenciált jelentenek: 

az akcióterület – a lakógyűrű részeként – alapvetően a lakófunkciót szolgálja, több önkormányzati szociális bérlakás is található a területen, illetve ez a városrész a lakóövezeti terjeszkedés célterülete is, ahol az önkormányzat ún. licit nélküli telkeket kínált és kínál fel a szelektív migráció csökkentése érdekében;



az ipari-kereskedelmi funkciójú területek részben elszórtan, de többnyire a vasútvonal mentén helyezkednek el;



ebben a városrészben is megtalálhatóak a magánszálláshelyek és vendéglátóhelyek, jóllehet számuk arányaiban alacsonyabb, mivel ez a városrész viszonylag távol helyezkedik el a turisztikai övezettől;



a közfeladatot, közszolgáltatást ellátó intézmények közül a Törökdomb utcai Lurkó óvoda található az akcióterületen;



110




jelenleg nem hasznosított, de potenciális tartalékokat rejtő ún. Soproni temető, amely a közösségi funkció erősítésének lehetséges helyszíne;



a Kösely-ér közelében lakó- és gazdasági funkciójú fejlesztési területeket egyaránt kijelöltek.

Az akcióterület kiemelt problémája a közösségi terek, közparkok és zöldfelületek hiánya, kedvező azonban, hogy ennek kialakítására megfelelő helyszínek állnak rendelkezésre. A Helyi Építési Szabályzat alapján az akcióterület nagy része a kertvárosias lakóterületek közé tartozik, emellett viszonylag nagy kiterjedésűek a kereskedelmi-szolgáltató területek is. Az akcióterület északi részén településközponti vegyes területek is találhatók. 3.3.4.1 Az akcióterület tervezett tevékenységei Az akcióterületen elsősorban olyan fejlesztések megvalósítása indokolt, amelyek egyaránt hozzájárulnak a városrész felzárkózásához és az egész város fejlődéséhez: 44.

táblázat A délnyugati akcióterületen tervezett főbb tevékenységek


Érintett funkciók

Soproni temető felszámolása, közpark kialakítása közösségi Galgócz soron sport- és szabadidős közösségi, városi létesítményfejlesztés, park- és játszótérfejlesztés Törökdomb utcai Lurkó óvoda felújítása közszféra Közlekedési infrastruktúra fejlesztése városi Projektfejlesztéshez és -megvalósításhoz szükséges egyéb tevékenységek (előkészítés, tájékoztatás és nyilvánosság, műszaki ellenőr, közbeszerzési szakértő, projektmenedzsment stb.) Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen

Becsült költség (eFt) 250 000 160 000 120 000 100 000 80 000 710 000

3.3.4.2 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai Az akcióterületi fejlesztések társadalmi hatásaként tovább erősödik a városrész lakófunkciója új, magas minőségű lakóövezetek kijelölésével. Mivel az itt kialakítandó telkekhez – a korábbi évek eredményes gyakorlatának megfelelően – részben szociális alapon, a piacinál alacsonyabb áron lehetne hozzájutni, így nagymértékben segíteni a szelektív migráció mértékének csökkentését. A társadalmi kohézió szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a szabadidős és közösségi létesítmények létrehozása, amely elsősorban az akcióterületi lakosok számára jelenti az életminőség emelkedését, de természetesen a város teljes lakossága, illetve a vendégek számára is újabb kikapcsolódási lehetőséget teremt. További társadalmi hatás az óvoda felújítása, amelynek köszönhetően javulnak a nevelés feltételei és minősége. A terület épített és természeti környezete jelentős változáson megy keresztül, mely egyrészt az intézmények felújításának, másrészt a közösségi rekreációs területek megújításának, kialakításának köszönhető. A fejlesztések gazdasági hatásai elsősorban az önkormányzat pénzügyi mérlegében érvényesülnek: a kialakított telkek értékesítéséből közép és hosszú távon viszonylag jelentős bevételek keletkeznek. Az új szabadidős létesítmény fenntartása növeli a kiadásokat, de ezt ellensúlyozhatja az óvoda épületének felújításából eredő költségmegtakarítás. A funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterület fejlesztései összesen mintegy 710 millió forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje hozzávetőlegesen 177 millió forint (a pontos költségvetési számokat a későbbi projektfejlesztés során lehet kialakítani).



111


45.

táblázat A délnyugati funkcióbővítő akcióterületi fejlesztések fő jellemzői

Célkitűzés

Az akcióterület alulhasznosított területeinek rehabilitációja és az épített környezet megújítása a városrész lakó-, közösségi és közfunkcióinak megerősítése érdekében




2013. október – 2015. június

Költségvetés

710 millió forint


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

25%

75%

0%

Célcsoport

Lakosság, vendégek, vállalkozások


T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal


A beavatkozásokkal erősíthető a társadalmi kohéziót. A rehabilitáció, amelynek egyik súlypontját az önkormányzati tulajdonban lévő lakófunkcióra kijelölt ingatlan alkotja, nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját.

3.3.5

Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése

A kijelölt akcióterületek jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok alapján egy rangsort kell meghatározni: 

indokoltság, szükségesség:



hatások:



a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása,

finanszírozás és fenntarthatóság:

-

a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

A kialakult prioritási sorrend összességében a megvalósítás ütemezését is befolyásolja, ahogyan azt az alábbi táblázat is szemlélteti.



112

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje és a megvalósítás indikatív ütemterve

46.

Akcióterületek prioritási sorrendje

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

I.

I.

I.

I.

I.

I.

II.

II.

II.

II.

II.

II.

1. Szociális akcióterület 2. Délnyugati funkcióbővítő akcióterület 3. Bánomkerti turisztikai akcióterület 4. Belvárosi akcióterület Jelmagyarázat:

előkészítés

megvalósítás

A főként a szükségesség szerint felállított fenti prioritási és ütemezési sorrend azonban rugalmasan kezelendő. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a tervezett fejlesztései jelentős részét kizárólag Európai Uniós támogatással tudja megvalósítani, így ezek megvalósításának sorrendje nagyban függ a pályázati kiírások megjelenésétől és a feltételeknek való megfeleléstől. Ahogy a fejezet elején jeleztük, a konkrét, integráltan megjelenő akcióterületi fejlesztések mellett rendkívül fontosak, az ezeken kívül, a város más részein megvalósítani kívánt 

pontszerű beavatkozások,



gazdasági jellegű fejlesztések



és a külterületi lakóövezetek felzárkóztatása is.

Ezeket a kevésbé komplex fejlesztéseket a rendelkezésre álló források függvényében akár hamarabb is el lehet kezdeni. Fenntarthatósági szempontok

3.4 3.4.1

A fenntartható környezeti fejlődés programja

3.4.1.1 Hajdúszoboszló környezeti problémáinak összefoglalása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városi és városrészi helyzetértékelési fejezeteiben a következő, Hajdúszoboszló települési környezetét érintő problémák, illetve kritikus pontok kerültek bemutatásra. Hajdúszoboszló környezetvédelmi jelentőségét meghatározza a település természeti környezetben betöltött szerepe, a település közigazgatási területén belül található országosan védett természeti területek, az Érzékeny Természeti Területek, illetve az Ökológiai Hálózat részei. A település természeti környezetében bekövetkező terhelések befolyásolják ezen területek állapotát, előidézhetik degradálódásukat. Hajdúszoboszló városában kiemelkedő, súlyos környezetkárosító hatást okozó tevékenységet ugyan nem folytatnak, de a megfigyelhető, határértéket el nem érő terhelések összegezve akár környezeti károk bekövetkezéséhez is hozzájárulhatnak, így ezek folyamatos nyomon követése elsődleges prioritást élvez. A településen megfigyelhető környezeti problémák összességében nem tekinthetők jelentősnek: 

A legnagyobb nehézséget környezeti és gazdasági szempontból is a környezetterhelés szezonális ingadozása a vendégforgalommal párhuzamosan. Ez a főszezonban időszakos többletterhelést, máskor viszont kapacitásfelesleget jelent.



113

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 

A HungaroSpa fürdőkomplexumában felszínre hozott nagymennyiségű gyógy- és termálvíz megfelelő, többlépcsős, a környezetvédelmi alapelvekhez illeszkedő hasznosítása és kezelése alapvető fontosságú a város felszíni és felszín alatti vízkészletének megőrzése érdekében.



A lokális jellegű talajés talajvízszennyezések alapvetően a szennyvízszikkasztásból, valamint a műszaki védelem nélküli és az illegális hulladéklerakókon történő tárolásból származik. Külön problémaként jelentkezik a fedetlen termőtalajok nyári kiporzása.



A zöldterület gazdálkodás jelenlegi rendszere fejlesztendő. A közpark-ellátottság elsősorban a városközpontra és az idegenforgalmi városrészre koncentrálódik. A közparkok növényállománya vegyes, felújításra szorul, az utcafásítottság nem megfelelő.



A zajterhelés szempontjából a legtöbb határérték-túllépés a kisüzemek esetében tapasztalható, majd ezt követik a szórakozóhelyek, mint szabadidős zajforrások. Egyre nagyobb gondokat okoz az úgynevezett „renitens" gépjárművezetés is.

3.4.1.2 Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja Hajdúszoboszló Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott jövőkép, átfogó cél, középtávú tematikus célok és rövidtávú fejlesztési programok alapvetően összhangban vannak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, hiszen a megfogalmazott célkitűzések egy olyan jövőkép elérését szolgálják, amelyben a természet- és környezetvédelmi alapelvek érvényesítése jelentős hangsúlyt kap. A fenti stratégiák megvalósításában a helyi önkormányzat szerepe erősen korlátozott: elsősorban a helyi jogszabályalkotás, a közösségszervezés és szemléletformálás terén, valamint közvetlenül az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások révén érvényesíthető. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata is alapvetően ezeken a területen tud hozzájárulni a fenntartható fejlődés megvalósításához. 47.

táblázat Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának hozzájárulása a fenntarthatósági stratégiákhoz

Prioritások Önkormányzat mozgástere Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia fenntartható népesedési politika egészségi állapot javítása a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása a természeti értékek védelme a klímaváltozás elleni küzdelem a fenntartható vízgazdálkodás versenyképesség fenntartható erősítése fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése az energiagazdálkodás átalakítása a fenntartható mobilitás és térszerkezet


megfelelő életkörülmények biztosítása prevenció, gyógyítás és rehabilitáció egységes rendszere képzési, foglalkoztatási programok szervezése, befektetés-ösztönzés, kedvező vállalkozási környezet megteremtése környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás befektetés-ösztönzés, kedvező vállalkozási környezet megteremtése elérhető legjobb technológiák alkalmazása, zöld közbeszerzés, felvilágosítás energiahatékonysági beavatkozások, alternatív energiaforrások felhasználása, elérhető legjobb technológiák alkalmazása, Panel Program megfelelő területhasználati szabályozás,


114


kialakítása

közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek

gazdasági szabályozás

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia a nemzetközi kötelezettségek teljesítése éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem kibocsátás-csökkentés alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

energiahatékonysági beavatkozások, alternatív energiaforrások felhasználása, felvilágosítás, környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló rendeletek

Az IVS-ben megfogalmazott valamennyi középtávú, tematikus cél és városrészi cél közvetlenül is kapcsolódik a fenti stratégiák megvalósításához és ezáltal a fenntartható fejlődés alapelveinek érvényesítéséhez. 3.4.1.3 Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata A város fejlesztési stratégiájának végső célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszútávon történő javítása. A természeti és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető mind a fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövidtávon is befolyással lehetnek életminőségünkre (pl. autómentes belvárosi környezet, veszélyes anyagokat kibocsátó üzem), hosszabb távon pedig a környezeti elemek minősége lehetőségeket teremthet vagy gátat szabhat a jólét növekedésének. A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára (általában annak megtartására vagy javítására) vonatkozó célokat, és számba kell venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt vélelmezett hatásait, de nem tekinthetünk el a környezetre gyakorolt „külső”, vagyis a stratégia keretein belül nem, vagy csak áttételesen befolyásolható hatásoktól sem. Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája célul tűzi ki a környezet minőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város háromévente felülvizsgált környezetvédelmi programjában kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni és azokhoz forrásokat kell rendelni. A városfejlesztési stratégiának ki kell terjednie a külső tényezők, folyamatok által generált negatív környezeti hatások csökkentésére, kompenzálására. A külső környezeti folyamatok egyaránt okoznak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: 

Fontos a városi klímát javító zöldterületek fenntartása, a tudatos fásítás a forgalom által erőteljesen érintett területeken, továbbá a folyamatos erdősítés a városban és környezetében. A fák lombja felfogja, csökkenti a forgalmas közutak zaját, gyökérzete tompítja a közúti és vasúti forgalom okozta rezgéseket, ami megóvhatja az épületeket is a rezgések okozta károktól. A fák levélzete a közúti forgalom által termelt széndioxid jelentős részét megköti, oxigénné alakítja, továbbá a szilárd szennyezőanyagok rárakódnak a levelekre, azokról azt az eső lemossa, így a légköri por- és szilárdanyag koncentráció megkötésére is alkalmasak. A fák, növények leveleiken keresztül a légkörbe párologtatják a növények által felszívott talajvíz egy részét, ezáltal hozzájárulnak a levegő páratartalmának fenntartásához, illetve a hőmérséklet csökkentéséhez.



115




Amennyiben a zöldterületek fenntartásához szükséges, öntözőberendezéseket kell telepíteni.



A környező településekről a 4. számú főút felé, illetve a főútról a környező településekre irányuló átmenő forgalmat ki kell vezetni a város belső területeiről, ezt megfelelően biztosíthatja a tervezett északi elkerülő, tehermentesítő út megépítése.



A vasúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentésére zajfogó védelmi rendszereket kell építeni, telepíteni.



116


48. Környezeti hatás okozója

táblázat A stratégia szempontjából releváns külső folyamatok legfontosabb környezeti hatásai és érintettjei A negatív környezeti hatás kompenzálása Északi elkerülő kiépítése Az érintett utakon  sebességcsökkentés  az útszéli területek fásítása  az útburkolat megerősítése Zöldfelületek növelése Külvárosi területekre költözés ösztönzése Tömegközlekedés javítása

Negatív környezeti hatás

Érintettek

A 4. számú főúton növekvő gépkocsiforgalom

A várostól északra elhelyezkedő települések és a város északi része, valamint a 4. számú főút között az átmenő forgalom növekedése fokozódó környezeti terhelést okoz, és az útburkolat minőségromlását eredményezi

Az észak-déli irányú átmenő forgalmat bonyolító utak környékén élők és közlekedők

A városba költözők számának növekedése

A városba költözők növekvő száma miatt nő a városi területek beépítettsége

A zsúfolt lakóterületeken élők

Globális felmelegedés

Kevés, egyenlőtlen eloszlású csapadék miatt a zöldterületek öntözése A hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiség meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását A felmelegedés hatására a vízfelületek jelentős apadása várható

A település és környezetének lakói, a településre látogató turisták

Öntözőrendszerek fejlesztése A csapadékvíz-elvezető csatornahálózat karbantartása, fejlesztése Erdősítéssel csökkenthető az elszivárgás ideje és mennyisége

A Nyíregyháza – Budapest vasútvonal fejlesztése

A megnövekedett sebességgel közlekedő vonatok nagyobb zaj- és rezgésterhelést okoznak

A város déli részén húzódó vasút közelében élő lakosság

Zaj- és rezgésvédelmi rendszerek (falak, fasorok) telepítése



Pozitív környezeti hatás

Érintettek

–

–

Csökken az ingázóforgalom, főként a személygépkocsiforgalom

A környező településekről bevezető utak környékén élők és az utakon közlekedők

Az enyhébb telek miatt kevesebb sót kell szórni az utakra Rövidebb fűtési idény, kevesebb fűtőanyagfelhasználás miatt kevesebb szennyezőanyag kerül a légkörbe A vasúti közlekedés vonzó alternatívája lesz a személygépkocsi-közlekedésnek, így csökken a közúthálózat forgalma, környezetterhelése A szintbeli kereszteződések megszüntetésével biztonságosabbá válik a közlekedés

A város és környékének lakói

A közutakon közlekedők, a 4. számú főútra vezető utak környékén élő lakosság

117


A stratégia céljainak elérése jelentős környezeti hatásokat okoz pozitív és negatív szempontból egyaránt. Az egyes célok elérését támogató tevékenységekből származó környezeti hatások pontos beazonosítása nem feladata a stratégiának, sokkal inkább a vélhetően jelentős környezeti hatással járó tevékenységi területek megnevezése és a negatív környezeti hatások kompenzálására vonatkozó elvek lefektetése (az egyes városrészi célokhoz kapcsolódó hatásokat a célok betűjelével jelezzük): 

A személy- és/vagy áruforgalom jelentős növekedését indukáló fejlesztések (V1V5.; pl. humán szolgáltató intézmények bővítése, ipari területek fejlesztése, bevásárlóközpont létrehozása stb.) megtervezésénél meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő a közlekedési kapacitások (tömegközlekedés, kerékpárút, út- és parkolókapacitás), valamint gondoskodni kell a legkisebb környezeti terhelést jelentő közlekedési alternatívák biztosításáról. Be kell azonosítani a forgalom növekedése által okozott többlet zaj- és levegőszennyezés érintettjeit, gondoskodni kell a rájuk háruló teher csökkentéséről, amennyiben az nem lehetséges, a többlet környezeti terhekből adódóan gondoskodni kell kompenzálásukról.



A fejlesztések tervezése, a projektek kidolgozása és megvalósítása során általánosan érvényesítendő cél, hogy a jelentős közlekedési és ingatlanfejlesztések ellenére (V1-V5.) ne csökkenjen, hanem a beépítés és a közlekedés intenzitásának növekedésével arányosan növekedjen a zöldterületek nagysága és javuljon az épített környezet állapota. A fizikai környezet minőségi fejlesztése által javul a lakosság kötődése a településhez, javul a környezeti identitástudat.



A célok elérésével járó nagyobb vendégforgalom (V1., V2., V5.) közvetett módon a növekvő környezetterheléshez vezethet, amit az érintett infrastruktúra (víz-, szennyvízhálózat stb.) kiépítésével és kapacitásbővítésével, valamint környezeti szempontból hatékony eszközök alkalmazásával lehet ellensúlyozni.



A lakfunkciójú területek beépítettségének növekedését (V4.) úgy kell megvalósítani, hogy az illeszkedjen a kiépített közmű-infrastruktúrához, amit szükség esetén bővíteni kell, illetve hogy a fejlesztések keretében megfelelő méretű, zöldfelületi szerepet is ellátó telkeket alakítsanak ki.



Az iparterületi fejlesztések megvalósításánál előnyben kell részesíteni a lakott területektől távolabb elhelyezkedő telephelyeket (V4., V5.), valamint – mind a lakosság, mind a turisták elvárásait figyelembe véve – a környezetbarát technológiával jellemezhető iparágak megtelepedését.



A városrész célok mindegyike hozzájárul (V1-V5.) a település népességmegtartó képességének erősödéséhez, aminek köszönhetően csökken az ingázó lakosság száma – a környezeti erőforrások hatékonyabb kihasználásához vezetve.

A stratégia megvalósításába további olyan elveket és módszereket beépítünk, amelyeknek köszönhetően pontosan feltérképezhető és nyomon követhető a célok elérését szolgáló tevékenységek hatása. Az egyes projektek megtervezése, kidolgozása során lehet elvégezni a környezeti elemekre gyakorolt várható hatások részletes számbavételét és a hatások által érintettek körének beazonosítását alternatíva-elemzés keretében. Az adott projekt céljához vezető megvalósítási alternatívák hatásait célszerű egymással összevetni, és a legkisebb környezeti terhelést okozó változatot kell megvalósítani. A vélhetően jelentős negatív környezeti hatást eredményező projektek alternatívavizsgálatainak eredményeiről és a várható negatív hatásokról – azok érintettjeinek megnevezésével – be kell számolni a város képviselőtestülete számára a környezetvédelmi program keretében, majd konkrét intézkedéseket kell előirányozni a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére, illetve a negatív hatások elszenvedőinek kompenzálására.



118


Mindezt alátámasztja Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja is, amely alapján igazolható, hogy a városrészi célok által okozott negatív környezeti hatások megfelelő intézkedésekkel kompenzálhatóak. 49.

Épített környezet

Levegő

Víz

Témakör

táblázat A városrészi célok negatív környezeti hatásainak kompenzációs eszközei Beavatkozás A terület-felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon. Az emittált szilárd anyag terjedését a város észak-északkeleti pereme és a pontforrások közötti védőerdősáv telepítésével is akadályozni kell. A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről az utak felújítása, kiépítése során törekedni kell. A mért/számított levegőminőségi (és zajterhelési) adatokat köztéri kijelzőn célszerű megjelentetni illetve értékelni. A pontszerű szennyező forrásokat (pl. tüzelésből) csökkenteni kell, lehetőség szerint a távfűtés alkalmazásával. Helyi értékek védelmével foglalkozó program kidolgozása. A károsodott, tönkrement településrészek és épületek felmérése és rendbehozatalára a település szociális, gazdasági és környezeti érdekeit figyelembe vevő rehabilitációs, revitalizációs stratégiák kidolgozása és fokozatos megvalósítása. A külterületi fejlesztések az idegenforgalom, környezeti turizmus céljait is szolgálják. A város köztisztasági helyzetének folyamatos javítása, elsősorban a lakossági szemléletformálás eszközével, valamint a településtisztasági feladatok ellátási színvonalának fejlesztésével. A közterületeken a hulladékgyűjtő edényzet mennyiségének növelése, valamint nyilvános illemhely kialakítása. A szelektív hulladék gyűjtőszigetek számának további növelése.

Települési környezet

Növelni kell a csatornázott területek arányát. A keletkező szennyvíziszap megfelelő kezelése (komposztálása) és elhelyezése. A közcsatornába történő lakossági bekötések arányának javítása. A csapadékvíz-elvezető rendszerek folyamatos karbantartása, működőképességük biztosítása. A csapadékcsatorna-hálózat és elvezető rendszer bővítése. A meglévő vízkészletekkel történő gazdálkodás, a szolgáltatási színvonal emelése. Az elosztóhálózat folyamatos karbantartása. A városi zöldterületek részletes felmérése, az erdősíthető területek számbavétele, zöldterület-gazdálkodási terv készítése. A meglévő települési zöldfelületek védelme és lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban. A virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság és (elsősorban az oktatási) intézmények bevonásával. A városi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védőfásítások szerepét növelni kell. A fürdő környezetében parkolók létesítése


Elsődlegesen érintett városrészek összes Lakógyűrű, Külterület összes összes Belváros összes összes Külterület összes Belváros, Üdülőövezet összes Üdülőövezet, DK-i, vegyes hasznosítású városrész, Lakógyűrű, Külterület Külterület összes összes összes Belváros, Üdülőövezet, Külterület

összes

Üdülőövezet


119


Témakör

Beavatkozás

Elsődlegesen érintett városrészek

Élővilág és tájvédelem

Az egész városra kiterjedő helyi utak forgalmi rend felülvizsgálatának teljes körű végrehajtása. Az úthálózat összes folyamatos karbantartása. A településen belül, és települések közötti kerékpárutak kiépítése. A városban történő beruházásoknál az enegiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák megvalósításának támogatása. Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, valamint a közintézmények energiatakarékosságra és az összes energiahatékonyság növelésére irányuló törekvéseit (pl. energetikai átvilágítások ösztönzése, utólagos hőszigetelések, energia megtakarítást eredményező beruházások támogatása, alternatív energiaforrások alkalmazásának ösztönzése). A természetvédelmi területek (zöld)hálózatának továbbépítése; a természetvédelmi zónarendszer kidolgozása (HNP Külterület közreműködéssel). Az élővilág centrikus ökoturizmus fejlesztése lehetőség az Külterület idegenforgalom növelésében. A város parkjainak folyamatos felújításának megkezdése, ezzel Belváros, együtt az összefüggő zöldterületek fejlesztése, fásítás. Üdülőövezet Forrás: saját szerkesztés Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja 2009-2014

Az önkormányzat környezetvédelmi elköteleződését jelzi, hogy a települési környezetvédelmi program végrehajtására csak 2011-ben saját forrásból 496 764 000 forintot fordított. Emellett 2010-ben a város kidolgozta a Helyi Fenntartható Fejlődési Tervét (Local Agenda 21) az ENSZ ajánlása alapján, amelyben szigorú fenntarthatósági indikátorokat határoztak meg. 3.4.2

Antiszegregációs program

Hajdúszoboszló területén – ahogyan a városrészi helyzetelemzés keretében bemutattuk – egy, 100 feletti lakosságszámmal rendelkező, a város átlaghoz képest rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, ahol a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. Fontos azonban, hogy az alábbiakban megfogalmazott alapelveket az önkormányzat nemcsak a szegregálódó területen követi, hanem a város teljes területén – kiemelten a 100. számú vasúti fővonaltól délre elhelyezkedő 1. és 2. dűlőn – annak érdekében, hogy megakadályozza újabb szegregált területek kialakulását. A problémák hátterében több tényező áll, egyik az alacsony iskolai végzettség és az underclass szubkultúra által meghatározott munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek, ami a későbbiekben lemaradást és szocializációs problémákat okozhat a gyerekek közoktatási rendszerbe való beilleszkedése során, alapvetően befolyásolhatja későbbi teljesítményüket, ezért elengedhetetlen a szociokulturális hátrányok leküzdésére irányuló korai fejlesztés és a jó minőségű, a gyerekek problémáit kompenzálni tudó óvodai és általános iskolai ellátás biztosítása. A közoktatás rendszerében nyújtott jó teljesítmény alapvetően meghatározza a későbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutást, ezáltal a várható munkaerő-piaci státuszt és az elérhető jövedelmet. A szegénység újratermelődésének megakadályozásához tehát az oktatáson keresztül vezet az út. Több külföldi és hazai példa is igazolja, hogy az integrált oktatás pozitívan hat a szociokulturálisan hátrányos helyzetű iskolás gyerekek teljesítményére és szocializációjára. Az iskoláskorú gyerekek mindegyike integrált oktatásban vesz részt (kivételt a HajdúBihar Megyei Önkormányzat által fenntartott speciális iskola jelenti, ahol kizárólag szegregált



120


körülmények között oktatható gyermekek tanulnak). Elengedhetetlen a rossz szociokulturális környezetből származó gyerekek iskolai előmenetelének kiemelt figyelemmel kísérése és támogatása, az őket integráltan oktató intézmények és az oktatási módszerek folyamatos fejlesztése. Egyfelől a rosszabb teljesítményű gyermekek számára lehetőséget kell biztosítani a tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztatásra is. Másfelől programszerűen kell kutatni és gondozni a tehetséges gyerekeket (pl. ösztöndíjprogrammal), akik előmenetelükkel, eredményeikkel és hosszabb távon sikeres életútjukkal mintaként szolgálhatnak a hasonló sorsú gyermekek számára a tanulás és a kitartó munka garantálta sikerek testközelivé tételében. A gyerekek oktatásban megfigyelt teljesítményét, sikerét nagyban meghatározza a támogató családi háttér és a tanuláshoz szükséges feltételek megléte, illetve azok hiánya. A Gyermekjóléti Szolgálatnak és a gyerekeket nevelő oktatási intézményeknek együtt kell működniük, hogy a tanulók számára megfelelő körülmények legyenek biztosítva a tanuláshoz (nyugodt környezet, motiváló és a tanulás fontosságát elismerő közeg), ezért a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálatra komoly szerep hárul a támogató családi közeg kialakításában. Amennyiben a tanulást, fejlődést biztosító családi környezet kialakítása nem lehetséges, alternatív megoldásokat kell biztosítani (pl. napközi-ellátás, tanodák). Cél, hogy az általános iskolát elvégzők minél nagyobb arányban tanulhassanak tovább, lehetőleg érettségit vagy piacképes szakmát adó intézményekben. A továbbtanulás gyakran vállalhatatlan anyagi terheket jelent a családoknak, ezért egyszerre kell a továbbtanulást támogató családi háttér megteremtésén, a gyerekekben a továbbtanulás iránti motiváció kialakításán és fenntartásán dolgozni – pedagógusoknak és támogató szolgálatoknak egyaránt –, valamint megteremteni a továbbtanulás anyagi feltételeit támogatásokkal, ösztöndíjakkal vagy akár tanulói hitelprogramokkal. Támogatói szolgáltatással, a gyerekek iskolai életútjának folyamatos segítésével teremthető csak meg a sikeres oktatási előmenetelük, amely ideális esetben felsőfokú végzettséggel zárulhat. A gyermeket nevelő, rossz jövedelmi helyzetű családok esetében elengedhetetlen a gyermekek fizikai és szellemi fejlődésének biztosításához szükséges megfelelő pénzmennyiség és anyagi feltételek biztosítása, ennek a szempontnak elsőbbséget kell kapnia a szociális, munkaügyi és támogatáspolitikai eszközök kialakítása, megválasztása során. A szegregált környezetben vagy szegregálódó településrészben lakó családok száma lehetőséget biztosít az egyénre szabott szolgáltatások, eszközök kialakítására és alkalmazására. A támogatásokat a családtagok jövedelemtermelő képességének, önbecsülésének és egészségi állapotának javítását is biztosító fejlesztő programokkal célszerű kombinálni. Kiemelt szempont a családfenntartók, a munkaképes korú nem tanuló személyek jövedelemtermelő képességének, foglalkoztathatóságának megtartása és fejlesztése. A foglalkoztathatóság megteremtése egyszerre történhet az alapvető képességek, kompetenciák (pl. írás, olvasás) fejlesztésével és a munkaerő-piaci tapasztalatszerzés segítésével, támogatott foglalkoztatással. Az átmenetileg valós segítséget jelentő közmunkaprogramok alkalmazása mellett a munkaképes korúak általános képességfejlesztésére, egyéni képességeinek és érdeklődésének megfelelő szaktudáshoz juttatására, majd megfelelő környezetben történő foglalkoztatására kell irányulnia a szociális és munkaügyi ellátó rendszer eszközeit együttesen alkalmazó, az intézményrendszerek együttműködésében megvalósuló projekteknek. Szintén a foglalkoztatás elősegítését szolgálja az Észak-alföldi régió Munkaerő-piaci Menedzser Programja, amely a cigányság munkaerő-piaci integrációjához szükséges többirányú, komplex feladatok végrehajtását teszi lehetővé. A város is csatlakozott a – tervek szerint 160 főből álló – roma munkaerő-piaci menedzserek kistérségi hálózatához. A foglalkoztathatóság javítása mellett is előfordulhat, hogy a rendszeres jövedelem hiányában vagy átmenetileg – vis major tényezők miatt – egyes családok adósságcsapdába



121


kerülve fizetésképtelenné válnak. Ebben az esetben alkalmazza a város adósságkezelés eszközét. A hiábavaló munkakeresés okozta kudarcok, valamint a rendszeres munkavégzés és a kívülről is meghatározott szabályok között folytatott életvitel hiánya gyakran vezethet depresszióhoz, vagy olyan önkárosító magatartásformákhoz, amelyek következtében a munkaképes korú nem dolgozók fizikai és/vagy mentális állapota olyannyira leromlik, hogy foglalkoztathatóságuk visszanyerése csak rehabilitációs programok során lehetséges. Ezért fel kell mérni a nem tanulók és nem dolgozók fizikai, egészségi és mentális állapotát, hogy megfelelő rehabilitációs intézkedéseket lehessen indítani. A szegregálódó környezetben élők helyzetének javítására olyan, tudatos és külső támogató segítséget is biztosító közösségfejlesztő és rehabilitációs intézkedések szükségese, amelyek – rendszeres és kampányszerűen kivitelezett programok keretében – elősegítik az egészségtudatosságot, valamint hozzájárulhatnak a tolerancia növekedéséhez. Javítani kell a lakhatási körülményeket, ezért az érintett területeken egyrészt gyorsított ütemben kell az önkormányzat kezelésében, tulajdonában lévő alacsony komfortfokozatú lakásokat felújítani és fejleszteni, másrészt támogatást kell nyújtani a saját tulajdonú lakásban élők számára az önerőből történő felújításhoz. Mindezek alapján a város teljes területére vonatkozó hosszú távú antiszegregációs célok a következők: 

csökkenjen a városban a szegregált körülmények között élő, hátrányos helyzetű és roma lakosság száma (164-ről 0-ra) és aránya (0,7%-ról 0%-ra),



javuljon a hátrányos helyzetű és roma lakosság életminősége és lakáskörülménye, különösen a szegregált területeken élők esetében.

Konkrétan az Alkotás utca és a Szedres utca közötti területre vonatkozóan egy komplex – infrastrukturális és humán elemeket egyaránt tartalmazó – beavatkozási stratégia valósítható meg annak ismeretében, hogy azonnali beavatkozásra a területen nincs szükség: 

A szegregátum egyik problémáját az jelentette, hogy mennyire érik el a közintézmények a szegregátum lakosait, illetve a lakosok hogyan tudják igénybe venni az oktatási, szociális és egészségügyi ellátásokat. Annak érdekében, hogy az itt élők társadalmi kohéziója javuljon, a közintézményeknek kiemelt figyelmet kell fordítani adottságaikra, elvárásaikra és szükségleteikre. Ennek keretében

-

-



az oktatás területén

▫

az önkormányzat a 2008 januárjában elkészült oktatási helyzetelemzésre építve kidolgozza a város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét;

▫

az iskolák nyomon követik az itteni tanulók teljesítményét, és szükség esetén korrepetálással vagy tehetséggondozással (pl. felzárkóztató, kiscsoportos foglalkozásokkal, ösztöndíjakkal) segítik tanulmányi felzárkózásukat, előmenetelüket, aminek köszönhetően javulnak a diákok kompetenciamérési teszteredményei;

szociális és egészségügyi területen lehetőség nyílik tájékoztató napok megtartására, amely során egyrészt felhívják a lakosság figyelmét az elérhető szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, ellátásokra, támogatásokra (pl. a „Lépj egyet előre” programban rejlő lehetőségekre, az adósságkezelésre), másrészt egészségügyi prevenciós tanácsadást nyújtanak.

A társadalmi kohézió egyik legfontosabb eszköze a munkaerő-piaci (re)integráció, amely különböző gyakorlatorientált képzési és foglalkoztatási programokkal érhető el.



122


-

-

Ennek érdekében a város a munkaügyi kirendeltséggel közösen kidolgoz egy pályázatot, amelynek elsődleges célcsoportját a szegregátum lakosai alkotják. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy hosszú távon csökkenjen a munkanélküliek száma, valamint azon aktívkorúak aránya, akik jövedelemforrását kizárólag állami és/vagy önkormányzati támogatások jelentik. Ezt a folyamatot segítheti

▫

a „Lépj egyet előre” program,

▫

a város munkaerő-piaci menedzsere, aki a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) egyik képviselője,

▫

továbbá az, hogy a közbeszerzéseknél az önkormányzat előnyben fogja részesíteni azokat a kivitelezőket, megvalósítókat, akik vállalják a szegregátumon élők alkalmazását is.

Emellett az önkormányzat a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve kidolgoz egy Települési Roma Programot, amelynek alapját az RNÖ által tervezett lakossági felmérés jelenti. A személyiségi jogokat maximálisan figyelembe vevő, részletes és pontos helyzetelemzéssel feloldható az az információhiány, amely jelenleg jellemzi a város roma népességével kapcsolatos ismereteket.



A szegregátum fizikai jellegű problémája a viszonylagos infrastrukturális elmaradás. Ennek megfelelően a hiányosságok felszámolása az integráció egyik célja, amely a vonalas infrastruktúra (út, járda) kiépítésével, illetve megújításával érhető el. A konkrét elképzelések szerint rövidtávon pl. a területet határoló Alkotás utca Szabadság és Csontos utcák közötti szakaszán 3 000 m²-nyi útfelületet és 1 200 m²nyi padkát fognak felújítani, majd fokozatosan sor kerül a további út- és járdaszakaszok felújítására.



Szintén az épített környezet szempontjából jelent problémát a lakóingatlanok állapota. Mivel az érintett lakások magántulajdonban vannak, ezért ebben a tekintetben az önkormányzat eszközrendszere korlátozott, többnyire kimerül a jelenleg is alkalmazott lakás-felújítási támogatás nyújtásában, aminek köszönhetően csökkeni fog az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Emellett azonban a város – igény esetén – igyekszik megteremteni a megfelelő mobilizációs lehetőségeket is, többek között a jelenleg is létező, ún. licit nélküli telkek értékesítésével, lakáscélú támogatásokkal és szociális lakáskiutalással. A mobilizációs eszközök alkalmazásánál az alapelvek a következők:

-

a szegregátumból kikerülők integrált és jobb minőségű lakókörnyezetben folytathassák életüket,

-

a város más részein ne alakuljanak ki újabb szegregátumok, illetve a szegregátum területe ne növekedjen.

A megvalósítás során az önkormányzat szorosan együttműködik a szociális, oktatási és egészségügyi intézményekkel, valamint a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal is annak érdekében, hogy a beavatkozások a lehető legnagyobb mértékű társadalmi hatást érjék el. Ezt biztosítja az is, hogy az Antiszegregációs Terv beépül Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Tervébe, továbbá, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia monitoring rendszerének (6. fejezet) az antiszegregációs indikátorok is részét képezik.



123


50. Helyzetelemzés megállapítása

A közszolgáltatások hozzáférhetősége problémás

A lakosok alacsony munkaerő-piaci aktivitása

Alacsony komfortfokozatú lakások jelenléte Infrastrukturális hiányosságok

táblázat Az antiszegregációs beavatkozások meghatározása az Alkotás utca – Szedres utca közötti területre vonatkozóan Cél

A közszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása

A lakosok munkaerőpiaci aktivitásának emelése

A lakások komfortfokozatának emelése A terület infrastrukturális hiányosságainak felszámolása

Intézkedés Az oktatás során kiemelt figyelem fordítása a szegregátum lakosaira Az egészségügyi és a szociális ellátások esetében kiemelt figyelem fordítása a szegregátum lakosaira

Felelős

Oktatási, művelődési, sport iroda Egészségügyi, szociális iroda, Szociális Gondozási Központ, ÁNTSZ

Határidő

2013.

2013.

A lakosok fokozottabb bevonása képzési és a közmunkaprogramokba

Egészségügyi, szociális iroda, Munkaügyi Kirendeltség

Települési Roma Program kidolgozása

Egészségügyi, szociális iroda, RNÖ

2015.

Lakás-felújítási támogatás nyújtása

Egészségügyi, szociális iroda

2015.

Útépítés, -felújítás

Városfejlesztési, kommunális iroda

2013.

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kidolgozása

Korrepetálásban, tehetséggondozásban résztvevők száma

1 db Tájékoztató nap tartása szociális és egészségügyi témában

10 fő A szociális ellátás esetszámának emelkedése a rászorulók között

2 db

5%


-


47%

6 év Az itt élő gyerekek kompetenciamérési teszteredményeinek átlaga és a városi átlag közötti különbség csökkenése 10% Adósságkezelési program bevezetése 1 db

Aktív korúak aránya, akik jövedelemforrása csak állami/helyi támogatás 10 fő 20% 16% Elkészült Roma Átdolgozott Roma Program Program 1 db 1 db Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

Komplex képzési és foglalkoztatási pályázat kidolgozása 1 db

2015.

Indikátorok 3 év

1 év

Képzési és közmunkaprogramokba bevont lakosok száma

43%

Munkanélküliek aránya a területen

37%

Felújítással vagy építéssel érintett utak és járdák hosszának növekedése 5%

10%

15%

124


A stratégia külső és belső összefüggései

3.5 3.5.1

A stratégia főbb külső összefüggései

3.5.1.1 Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Hajdúszoboszló 2002 őszén indította el a – város településszerkezeti tervéhez bemeneti adatokat (inputokat) adó – településfejlesztési koncepció megalapozását. A helyzetfeltáró elemzésekre épülve készült el 2003 augusztusára Hajdúszoboszló Településfejlesztési Koncepciója, amely jelenleg is érvényben van. A város 2004-ben készült településrendezési tervének legfrissebb verzióját a szabályozási tervekkel és a Helyi Építési Szabályzattal együtt 2011-ben fogadta el a képviselő-testület. A városvezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat. Vagyis nem az a cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: 

A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció helyzetfeltáró részei.



A városrészek és funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült:

-

A belváros elsősorban a városközponti vegyes hasznosítású, az intézményi területeket, valamint a szűken értelmezett városmagtól délre, illetve keletre elhelyezkedő kertvárosias, illetve tömbszerű beépítésű területeket fedi le.

-

Az üdülőövezet jelentős részét a különleges intézményi területek határozzák meg, ahol döntő többségben vannak a rekreációs, turisztikai és sport funkciók. Emellett jelentős a – részben vendégforgalmi funkciójú – családi és az üdülőházas beépítés.

-

A délkeleti, vegyes hasznosítású városrész átmeneti jellege megmutatkozik a területhasználati kategóriák térbeli kiterjedésében is: központi vegyes területek, turisztikai funkciójú tömbök és lakóházas térségek egyaránt kirajzolódnak a városrészben.

-

A lakógyűrű – közbeékelődő intézményi területektől, valamint a déli gazdasági funkciójú területektől eltekintve – zömében kertvárosias és falusias beépítésű részekből áll.

-

A külterületi városrész jellegét főként a mezőgazdasági, a vízgazdálkodási és a természetvédelmi területek határozzák meg. A 100. számú vasútvonaltól délre – a 4. főút irányában – megjelenik az ipari funkció is.



A szükséges funkcióváltások meghatározásánál (pl. rekreációs funkció erősítése, ipari funkció visszaszorítása) kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra.



A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak.



A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célkitűzésekre építettünk azzal a



125


különbséggel, hogy a korábbi dokumentum sokkal inkább a fizikai fejlesztésekre irányult, míg az IVS nagy hangsúlyt fektet a humán jellegű beavatkozásokra is. 51.

táblázat A településfejlesztési koncepció és az IVS célkitűzéseinek összhangja

Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célkitűzések

Idegenforgalmi, gyógyidegenforgalmi, turisztikai adottságok további hasznosítása, az idegenforgalomra épülő kereskedelemi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató funkciók erősítése

Üdülőterületeket és azokat kiegészítő rekreációs és sport területek fejlesztése, elsősorban a belső területi tartalékok föltárásával és a külterületen

Ipari-gazdasági övezet kialakítása

Kereskedelmi szolgáltató övezet kialakítása

Infrastruktúra fejlesztése

Természet- és értékvédelem: a tájkarakter, a település és tájérték megőrzése, ökológiai folyosók megtartása és bővítése Települési értékvédelem

IVS célkitűzései T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében



126


Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célkitűzések

IVS célkitűzései V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében

Környezetvédelmi célkitűzések: tájhasználati szabályozások, talajvédelem, környezetterhelő hatások csökkentése, vízrendezés, vízminőség, zaj- és levegőtisztaság-védelem

Településpolitikai célkitűzések: a település vonzásának megtartása, a település városi arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása

A város kulturális, oktatási és egészségügyi központi szerepének megtartása, az ellátórendszer fejlesztése

T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében V5. A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával V.1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal

Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva – részben a városrehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a városrendezési tervvel – azok módosítása az IVS elfogadása nyomán nem szükséges. Az önkormányzat – eddigi gyakorlatának megfelelően – a jövőben is rugalmasan, az aktuális társadalmi és gazdasági folyamatokhoz illeszkedve fogja módosítani településfejlesztési és -rendezési dokumentumait, stratégiáit, terveit.



127


3.5.1.2

Illeszkedés az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival

Hajdúszoboszló idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepciója A 2006-ban elkészült dokumentum célja a város turisztikai fejlesztéseinek stratégiai megalapozása. A következő táblázatban a koncepcióban megfogalmazott intézkedéseket vetjük össze az IVS céljaival. 52.

táblázat Az IVS és az idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepció összhangja

Intézkedések/tematikus célok

Átfogó cél/Jövőkép

Gazdasági Program

IVS Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet.

Hajdúszoboszló nemzetközi szinten is kiemelkedő európai turisztikai desztináció legyen.

Turizmusfejlesztés: 1. Meglévő turisztikai adottságok, kapacitások és minőségek célcsoport irányos fejlesztése 2. Új, egymást támogató turisztikai kínálati elemek létesítése 3. A fürdőn kívüli költés ösztönzése 4. Turisztikai desztinációs menedzsment 5. Városmarketing Városfejlesztés: 1. Üdülőterület előrelátó módon történő fejlesztése (terület felhasználás) 2. Az üdülőterület és a város egyéb területeinek, létesítményeinek összekapcsolása 3. Városi és turisztikai célra alkalmas kulturális, sport és egyéb létesítmények 4. Tudatos városkép alakítás (mezőváros jelleg – összefogott design) 5. Élhető, turisztikailag vonzó, ugyanakkor élhető város kialakítása Emberi erőforrás fejlesztés: 1. Képzés/oktatás, felnőttképzés 2. Önkormányzati szolgáltatások fejlesztése (pl. e-önkormányzat) 3. A turizmusból adódó és önkormányzati szolgáltatások integrációja 4. Kulturális kínálat fejlesztése 5. Sportolási lehetőségek bővítése 6. Letelepedést elősegítő attraktív lakóövezetek kialakítása 7. Civil szervezetek

T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével

T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése

Az összehasonlító táblázat alapján az idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepció célrendszere szűkebb, de egyértelmű átfedéseket mutat az IVS célhierarchiájával.



128


3.5.1.3 Az Önkormányzat összhang

Gazdasági

Programjában

foglalt

célkitűzésekkel

való

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2011-ben az akkor hatályos Ötv. 91. § (1) bekezdése alapján készítette el Gazdasági Programját. Mivel a Gazdasági Program aktuális, így az IVS kidolgozása során nagymértékben támaszkodtunk az abban foglaltakra. Az alábbi táblázat mutatja a Gazdasági Program, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia közötti összhangot (a Gazdasági Program céljai az összes városrészt érintik, ezért ezeket nem tüntetjük fel külön a táblázatban). 53.

táblázat Az IVS és a Gazdasági Program összhangja

Átfogó cél

Hajdúszoboszló az egészségturisztikai területre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet.

Tematikus célok

Gazdasági Program

Megfelelő számú és minőségű munkahely megteremtése, ezáltal kedvező munkaerőpiaci helyzet kialakítása, ahol a kereslet és a kínálat összhangban van, és mely hozzájárul az életkörülmények minőségi javulásához. Ehhez elengedhetetlen a turizmus, mint húzóágazat és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, valamint az idegenforgalmi kínálat bővítése a gazdasági versenyképesség további fokozása érdekében. A gazdaság diverzifikációja érdekében szükséges a mezőgazdasági termelés fejlesztése, helyi termékek kialakítása és piacra jutásának elősegítése. Indokolt a kistérségi foglalkoztatási stratégia-projekt végrehajtása és eredményeinek erősítése. Hatékony befektetés ösztönzési politika révén - turizmusbarát módon - újonnan letelepülő vállalkozások jelenjenek meg, ezáltal növekedjen a városban ténylegesen működő vállalkozások száma, amivel javul a város gazdasági versenyképessége. Emellett kiemelt cél Hajdúszoboszló, mint márkanév modernizálása, további erősítése és kommunikálása egy következetesen megvalósított városmarketing stratégia segítségével. A város által nyújtott közszolgáltatások hatékony szervezése – akár kistérségi együttműködés keretében –, a szolgáltatások színvonalának minőségi emelése, a hozzáférhetőség biztosítása és az igénybevevők körének bővítése érdekében úgy, hogy a hatósági árak meghatározásakor


IVS Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet.

T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés

T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása


129


Gazdasági Program kiemelt figyelmet fordítanak a fogyasztók teherbíró képességeire.

IVS és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával

Vonzó városi élettér kialakítása az épített környezet fejlesztése révén, valamint hatékony és jövedelemtermelő önkormányzati ingatlangazdálkodás kialakítása, ezzel párhuzamosan fejlesztési források megteremtése és gyarapítása, az ingatlanok fejlesztése, a "vagyonért vagyont" elv érvényesítése. A város hatékony működtetése érdekében cél az önkormányzati közszolgáltatások színvonalas nyújtása, fejlesztése az intézmények, gazdasági társaságok, és polgármesteri hivatal hatékony működtetésével, az önkormányzati vagyon jó gazdakénti kezelése, hasznosítása, gyarapítása, valamint a költségvetés egyensúlyának biztosítása a hitelképesség megőrzésével, az eladósodás elkerülésével. A helyi közösségek, valamint a civil és egyházi szervezetekkel való együttműködés erősítése a helyi lakosság életszínvonalának emelése érdekében; a közbiztonság további javítása a helyi lakosság és a turisták biztonságérzetének növelése érdekében; a nemzetközi kapcsolatokból származó gazdasági és társadalmi lehetőségek kihasználása a város nemzetközi jelentőségének és ismertségének további növelése céljából, ami közvetett módon hozzájárul Hajdúszoboszló idegenforgalmi és egyéb ágazatainak megerősödéséhez, növekedéséhez. A város célja a fenntartható fejlődés szemlélet jegyében egyrészt az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében, másrészt a fenntartható mobilitás javítása a közlekedésből származó környezetterhelés csökkentése érdekében, valamint a fenntartható vízgazdálkodás megteremtése. Mindezek mellett kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható fogyasztási minták elterjesztése érdekében.

T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében

T1. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése

T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése

T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében

Mindezek értelmében az Integrált Városfejlesztési Stratégia és Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Gazdasági Programja összhangban áll egymással. 3.5.1.4 A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Települési Környezetvédelmi Program 2009-2014 Nyírbátor Város Önkormányzata 2011-ben készíttette el aktuális Környezetvédelmi Programját. A Program jelentős része a település természeti-környezeti állapotának



130


elemzését foglalja magában, egyértelmű célrendszere nincs – inkább konkrét feladatokat fogalmaz meg a város vezetése számára, így nehezen vethető össze az IVS stratégiai jellegű céljaival. Az azonban megvizsgálható, hogy az IVS céljai ellentmondásban állnak-e a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatokkal. 54.

táblázat Az IVS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz

Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok Talajszennyezések megelőzése, ezen belül a talajt érő szennyeződések mérséklése, a talajra vagy a talajba jutatott szennyezőanyagok mennyiségének csökkentése A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása. A felszíni és felszín alatti vizek terhelésének csökkentése. A keletkező sósvíz megfelelő elhelyezésének megoldása. Az egészséges tiszta levegő biztosítása a légszennyezés korlátozása. Az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelme, életfeltételeinek folyamatos javítása, különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetése. Az emberi igényeket kielégítő, esztétikus, kultúra és hagyományőrző épített környezet biztosítása. Olyan környezeti körülmények biztosítása, amely hosszú távon sem befolyásolja negatívan az emberi egészséget, hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához. A város köztisztasági helyzete, közterületi rendje kielégítőnek nevezhető, bár folyamatos gondot okoz az illegális hulladéklerakók megjelenése. A közterületek tisztántartása a kézi és gépi úttisztítást, valamint a téli kézi és gépi síktalanítást, hóeltakarítást takarja. Az erdő területek növelése, a természetes növénytakaró fenntartása. Minimális hulladéktermeléssel járó gazdálkodás és fogyasztás. A lakosság egészségvédelme érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése.

IVS céljai kapcsolódás (közvetett/közvetlen/nincs)

ellentmondás (van/nincs)

közvetett

nincs

közvetlen

nincs

közvetlen

nincs

közvetett

nincs

közvetlen

nincs

közvetlen

nincs

közvetlen

nincs

közvetlen

nincs

közvetett

nincs

közvetlen

nincs

közvetlen

nincs

közvetett

nincs

Az összevetés eredményeként kijelenthető, hogy az IVS célrendszere nincs ellentmondásban a Környezetvédelmi Programban foglaltakkal, és több esetben közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul az abban foglaltak eléréséhez, teljesítéséhez. Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve (2010) Hajdúszoboszló városa a település fenntartható fejlődésének biztosítására az ENSZ és az EU által is ajánlott helyi fenntartható fejlődési terv (Local Agenda 21) kidolgozása mellett döntött. A város célja a terv megalkotásával nem egy teljesen új stratégiai dokumentum kialakítása volt, hanem a meglévő, kiforrott településfejlesztési célrendszer fenntarthatósági szemléletben történő értelmezésének elősegítése.

Átfo gó cél

55.

táblázat Az IVS és a Local Agenda 21 összhangja

Local Agenda 21 Hajdúszoboszló hosszútávon fenntartható környezeti, társadalmi, gazdasági fejlődésének


IVS Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből


131


Local Agenda 21 megteremtése

1/1 Népesedési problémák kezelése 1/2 A lakosság egészségi állapotának javítása

1/3 A foglalkoztatási helyzet javítása

1/4 A társadalmi kohézió erősítése 2/1 A települési természeti és épített környezeti értékek védelmének fejlesztése 2/2 Fenntartható vízgazdálkodás megteremtése

Tematikus célok

2/3 Felkészülés a klímaváltozás hatásaira 2/4. Az alternatív energiaforrások felhasználása, az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése 2/5. A fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakulásának elősegítése 2/6. A fenntartható fogyasztóvá válás elősegítése szemléletformálással 3/1. Környezettudatos, fenntartható helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása 3/2 Az önkormányzat költségvetési egyensúlyának megőrzése 3/3 A fenntartható turizmus megteremtése 3/4 A fenntartható mezőgazdaság megteremtése H/1 A lakossági részvétel támogatása a döntéshozatalban H/2 Az önkormányzat közpolitikáinak fejlesztése, átalakítása


IVS nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. nincs közvetlen kapcsolat T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével nincs közvetlen kapcsolat T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése


132


Mindezek értelmében az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Local Agenda 21 egyértelműen ugyanabba az irányba hatnak, célrendszerük erőteljes koherenciát mutat. 3.5.1.5

Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang

A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben – Foglalkoztatási stratégia A Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégiájának kidolgozása része a „A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben” című projektnek. A dokumentum magába foglalja a kistérségi stratégia elkészítéséhez szükséges legfontosabb elméleti hátteret, a helyzetfeltáráson alapuló jövőképet és stratégiai célokat, illetve a hozzájuk tartozó prioritásokat és intézkedéseket, a monitoring és értékelés rendszerét és a fejlesztésekhez szükséges forrásokat is. 56.

táblázat Az IVS és a Foglalkoztatási stratégia összhangja

Jövőkép/átfogó cél

Foglalkoztatási stratégia A Hajdúszoboszlói kistérség hatékony együttműködése révén helyi adottságokra építő foglalkoztatáspolitikája és folyamatosan fejlődő, egymást kiegészítő gazdasága hatására nő az aktivitás és foglalkoztatás, ezáltal az esélyegyenlőség figyelembe vételével biztosított megfelelő számú és minőségű munkahely, mely elősegíti az életszínvonal növekedését.

A/1.1 Turisztikai attrakciók kínálatának bővítése

Tematikus célok

A/1.2. Kistérségi turisztikai élménylánc kialakítása A/1.3. Kulturális, sport, szabadidős programok egyeztetése, összehangolása, együttműködéssel történő fejlesztése, kínálatbővítése A/2.1. Biogazdálkodás elterjesztése A/2.2 Integrációk, termelői és értékesítési szövetkezések megszervezése a mezőgazdaságban A/2.3. Kistérségi agrármarketing-program kidolgozása

A/3.1. Szociális szövetkezet létrehozása

A/3.2. Alacsony képzettségű hátrányos helyzetű rétegeknek munkahelyek teremtése (különösen Hajdúszováton)


IVS Hajdúszoboszló az egészségturisztikai szegmensre koncentrálva ismert fürdőhelyből nemzetközileg elismert fürdővárossá, igazi gyógyhellyé fejlődjön úgy, hogy eközben kiemelt hangsúlyt helyez a városban és a térségben megmutatkozó lakossági igények kielégítésére, a magas életszínvonal biztosítására, valamint a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, amihez nagymértékben hozzájárul a megerősödött és differenciált helyi vállalkozói szférára épülő kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet. T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T9. A társadalmi különbségek mérséklése


133


Foglalkoztatási stratégia

A/4.1. Vállalkozások támogatási rendszerének kialakítása A/4.2 Fejlesztési beruházások támogatása A/4.3 Aktívabb befektetés-ösztönző munka az internet lehetőségének felhasználásával (www.szoboszloinvest.hu befektetési portál) B/1.1. Oktatási intézmények műszaki infrastruktúrájának fejlesztése B/1.2. Középfokú, szakközépiskolai- és szakmunkás oktatás minőségének javítása, a gyakorlati helyek nagyobb számú biztosítása B/1.3. Foglalkoztatók és képzők összefogása (TISZK) B/1.4. Képzési kínálat összehangolása a munkaerő-piac igényeivel B/1.5. Személyre szabott pályaválasztási, pályaorientációs, korrekciós tanácsadás feltételeinek biztosítása B/2.1. Intenzív kapcsolat a munkaügyi központ és a térség foglalkoztatói között B/2.2. Átképzés, továbbképzés minőségének javítása, felnőttképzési profil erősítése, élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése B/2.3. Felzárkóztatási programok szervezése

B/2.4. Foglalkoztatási programok bővítése, közfoglalkoztatás hatékonyabbá tétele B/2.5. Alternatív foglalkoztatási lehetőségek alkalmazása C/1.1. Rekreációs lehetőségek bővítése C/1.2. Közösségi és kulturális programok (képzések) kialakítása C/2.1. Esélyegyenlőség biztosítása C/2.2. Tájékoztatás a munkavállalók felé a hátrányos helyzetű csoportok, a rugalmas foglalkoztatás előnyeiről

IVS komplex szociális ellátórendszer kialakításával T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával

Az IVS közvetett vagy közvetlen módon hozzájárul a kistérségi dokumentumban foglalt célok jelentős részének eléréséhez. 3.5.2

A stratégia főbb belső összefüggései

Az IVS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztja alá a tematikusan és városrészi szinten



134


összeállított SWOT-elemzés is (2.2.8 fejezet és a kapcsolódó táblázatok), amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A célrendszer tervezése során elsődleges szempont az volt, hogy minden városrészben a városrész adottságaiból, lehetőségeiből és szükségleteiből indulva tervezzük meg a városrészi célokat. Egyrészt a városban minden városrészt külön elemeztünk, másrészt minden városrésznél megkerestük azokat a problémákat, kezelésre váró feladatokat, amelyeket az egyes városrészek esetében meg kell oldani, vagy valamilyen módon kezelni szükséges. Jóllehet Hajdúszoboszló alapvetően kétközpontú település, a lakosságot és a turistákat kiszolgáló funkciók részben elválnak egymástól, ezek duplikálásának veszélye nem fenyeget. A város az elmúlt években tudatosan tervezte a közszolgáltatásai szervezését, így a jelenlegi ellátórendszer kapacitásai kihasználtak és biztosítottak. A stratégia a város ellátása szempontjából fontos alapfunkciók fejlesztését (alapfokú oktatás, alapfokú egészségügyi ellátás, lakóterületi igényeket kiszolgáló kereskedelmi egységek fejlesztését stb.), illetve visszafejlesztését sem tűzi ki célul, ugyanis az alapfunkciókkal város jól ellátott. A városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Fel kell tárni azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjait is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetővé téve a kockázatok megelőzését. A külső megközelíthetőség javítása (T1.) elsősorban a külterületet, valamint a vasút- és az autóbusz-állomás környezetét érinti, a célok eléréséhez szükséges fejlesztések hozzájárulnak a kiegyensúlyozott közlekedési rendszer kialakulásához. A belső megközelíthetőség elsősorban a városközponti intézmények és szolgáltatások gyors és rugalmas elérhetőségét jelenti, ehhez a város minden részén szükség van feltáró és gyűjtőutak minőségének javítására, a hiányzó hálózati elemek kiépítésére. Mivel a városszerkezet ezektől a fejlesztésektől alapvetően nem változik meg, ezért nem várható a lakosság fő közlekedési irányainak megváltozása. Kivételt a városperemi kereskedelmi fejlesztések jelentenek, amelyek miatt bizonyos útvonalakon megnövekedhet a forgalom nagysága. A természeti és az épített környezet megóvása és minőségének javítása (T2.) eltérő mértékben érinti a városrészeket – elsősorban a tulajdonviszonyoktól és a funkcióktól függően: a városközpontban és a fürdő környékén sokkal nagyobb az önkormányzat szerepe ebben a tekintetben, hiszen ezek a területek adják a város központi funkciójú területeit. A többi városrész esetében az önkormányzat eszközeit – a konkrét ingatlanfejlesztések mellett – főként a szabályozások adekvát alakítása jelenti, amivel a kedvező területhasználatra ösztönözheti a lakosságot és a vállalkozásokat. A zöldfelületi rendszer szempontjából kiemelt szerepet játszanak a külterületi részek, de emellett a belterületi közterek és parkok megfelelő hálózatát is ki kell alakítani. A turisztikai vonzerőkínálat fejlesztése (T3.) mindenekelőtt a turisztikai városrészre és a belvárosra koncentrálódik, de hangsúlyt kell helyezni a külterületi adottságokra is, amelyeknek köszönhetően változatosabb programot tud nyújtani a város az ideérkezők számára. Emellett mindegyik városrészben várható a szállás- és vendéglátóhelyek magántőkéből megvalósuló fejlesztése. A kedvező gazdasági környezet (T4.) hatása – különböző módon és eltérő mértékben – a város teljes területére kiterjed, a nagyobb gazdasági jellegű fejlesztések fő célterületét (a szolgáltatási ágazat kivételével) a város déli és nyugati pereme jelenti. A humán szolgáltatások (T5-T9.) esetében szükséges a városban található közintézmények infrastrukturális és tartalmi fejlesztése úgy, hogy párhuzamos kapacitások ne alakuljanak ki. A szociális jellegű beavatkozások a kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező városrészre koncentrálódnak.



135


A városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A legerősebb kapcsolat a két központi jellegű városrész esetében emelhető ki: a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, nagy kiterjedésű – közbeékelődött zárvány nélküli – városközponti terület jöjjön, amihez a kijelölt vegyes hasznosítású városrész fejlesztése is hozzájárul. A lakóövezeti fejlesztések részben a természetes ingatlanpiaci folyamatok eredményeként fognak végbemenni. Emellett fontos kiemelni azokat a külterületi fejlesztéseket (kereskedelmi egységek megjelenése, ipari területek bővülése), amelyek hatását a város összes lakosa és vállalkozása érzékelheti. Mivel a fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését.



136


57.

táblázat A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához

V1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében

V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe

V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével

V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal

V5 A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra

T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. A természeti és épített környezet állapotának javítása a magas életminőség elérése érdekében T3. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi szerepének megerősítése a gyógy-, wellness- és termálturisztikai adottságok és szolgáltatások fejlesztésével T4. Stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakítása a fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra megteremtésével T5. A helyi gazdasági szféra igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés T6. A közigazgatási szolgáltatások ügyfélbarát jellegének megerősítése T7. A helyi társadalom közösségi életének fejlesztése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A társadalmi különbségek mérséklése komplex szociális ellátórendszer kialakításával

Jelmagyarázat:


erős szinergia


gyenge szinergia

137


58.

táblázat A városrészi célok kölcsönhatása

V1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében

V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe

V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével

V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal

V5 A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra

V1. A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése a kiegyensúlyozott városi fejlődés érdekében V2. A turisztikai városrész átfogó fejlesztése és bekapcsolása a város mindennapi életébe V3. A délkeleti vegyes hasznosítású városrész puffer szerepének erősítése a turisztikai és a közszolgáltatások fejlesztésével V4. A lakóövezet épített és társadalmi környezetének minőségi javítása intenzívebb hasznosítással, a közösségi funkciók erősítésével és szociális jellegű beavatkozásokkal V5 A külterület multifunkcionalitásának megőrzése kiemelt figyelmet fordítva a fenntartható hasznosításra Jelmagyarázat:


erős hatás


gyenge hatás

138


4

MEGVALÓSÍTÁS A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

4.1 4.1.1

Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet

A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik – természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. 4.1.2

Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás

Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló átmeneti lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén célszerű a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát.



139


4.1.3

Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése

Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Hajdúszoboszlóról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketingakciókat irányozni: 

városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek,



a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek,



turistaként a városba látogatók,



a város és a környező települések lakossága.

A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Hajdúszoboszló (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Hajdúszoboszló arculatának megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető feladat a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. Hajdúszoboszló kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a település lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása,



140


fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata komplex városmarketing tevékenységet valósíttat meg a jelenleg zajló városrehabilitációs projekt keretében, amely az alábbi tevékenységeket foglalja magában: 

városmarketing kutatás elvégzése,



városmarketing stratégia kidolgozása,



várospromóciós kiadvány összeállítása,



hirdetési kampányok lefolytatása.

4.1.4

Befektetés-ösztönzési stratégia

Az IVS kidolgozásával párhuzamosan, azt kiegészítve zajlik a város egységes, szervezett és célzott befektetés-ösztönzési tevékenységének megalapozása. Hajdúszoboszló Magyarország egyik kiemelt turisztikai desztinációjaként – a hasonló nagyságrendű hazai városokhoz képest – a spontán tőkebefektetések és beruházások viszonylag jelentős célpontja. A befektetések azonban többnyire kizárólag turisztikai (zömmel szálláshely-) fejlesztésre irányulnak. Ahhoz, hogy a város gazdasági diverzifikációja előrehaladjon, más jellegű befektetők vonzására is szükség van – ennek egyik alapja a megfelelő ingatlanok rendelkezésre állása és kiajánlása. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata jelentős ingatlanállománnyal rendelkezik mind számát, mind értékét tekintve. Az Önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelő, átgondolt vagyongazdálkodást folytat, amelynek alapja a naprakész ingatlan-nyilvántartás. Az ingatlanoknak kisebb része forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes, és ezeknek is csak töredéke az, amely valós értéket képvisel a potenciális befektetők számára. A befektetés-ösztönzési stratégia célja 

a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanállomány értékelése,



a fejlesztési irányoknak és elképzeléseknek megfelelő kiajánlható ingatlanok azonosítása,



a kiajánlható ingatlanokról befektetői leírás készítése, amelyek megjeleníthetők a város honlapjának befektetői oldalán (Szoboszló Invest),



a kommunikációs eszközök és csatornák meghatározása.

A készülő dokumentum nem tekinthető „hagyományos” befektetés-ösztönzési stratégiának, hanem inkább a befektetés-ösztönzési tevékenységek egyik pillérét, a befektetési célú ingatlanok rendelkezésre állását és promócióját alapozza meg. Fontos, hogy a kiajánlható ingatlanok között nemcsak önkormányzati tulajdonú ingatlanok fognak szerepelni, hanem 

több olyan magántulajdonú ingatlan is, amelyek a munkahelyteremtés megfelelő színterei lehetnek,



illetve néhány, a kistérség más települései által tulajdonolt, ipari fejlesztésre alkalmas ingatlan is.



141


33.

ábra A befektetés-ösztönzési tevékenység folyamata

Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

4.2 4.2.1

A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. Ezen belül a Városfejlesztési, műszaki bizottságot elsősorban véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel 

a különböző időtávú településfejlesztési és -rendezési dokumentumok tervezése és végrehajtása,



a közműfejlesztések és a kommunális szolgáltatások,



az önkormányzati beruházások,



az önkormányzati felújítási alap,



az önkormányzati tulajdonú területek, ingatlanok hasznosítása és értékesítése,



a különböző közszolgáltatások és közfeladatok,



a közterületek kialakítása és fejlesztése,



a védett területek, épületek és köztéri tárgyak fenntartása,



a környezet- és természetvédelem stratégiai és gyakorlati kérdései,



a közlekedés feltételeinek javítása tekintetében.

A bizottság munkáját a hivatal részéről a főmérnök segíti. Emellett a többi bizottság is rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, de ezen általános hatáskörök mellett a bizottságok többsége speciális feladatokat is ellát a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő.



142


59.

táblázat Az egyes bizottságok speciális feladatai és hatáskörei a városfejlesztéssel kapcsolatosan

Bizottság

Városfejlesztéssel szorosan összefüggő feladatok és hatáskörök Az önkormányzati vagyon nyilvántartásának és a vagyongazdálkodás ellenőrzése Javaslattétel a vagyon kezelésének módjáról, a vagyon hasznosításáról

Pénzügyi, gazdasági bizottság

Véleménynyilvánítás vállalkozás indításáról, az abban való önkormányzati részvételről, a megállapodás tervezetéről Közreműködés a befektetési és vállalkozási tevékenység összefogásában, koordinálásában, a vállalkozásbarát környezet kialakításában A közbeszerzési eljárások indításának javaslata, eljárások véleményezése Együttműködés az idegenforgalmi szervekkel

Turisztikai bizottság

Idegenforgalmi fejlesztési javaslat kidolgozása és a megvalósítás koordinációja A városi idegenforgalom helyzet értékelése, javaslattétel Idegenforgalmi marketing szervezése, koordinálása, városmarketing keret felhasználásáról döntés A mezőgazdasággal és mezőgazdasági rendeltetésű önkormányzati tulajdonú földekkel, valamint a természeti környezettel kapcsolatos önkormányzati feladatok segítése

Mezőgazdasági

Javaslattétel és véleménynyilvánítás a külterületi rendezési tervről Javaslattétel az önkormányzati tulajdonba került külterületi utak és vízelvezető csatornák kialakításáról, karbantartásáról

Ügyrendi, igazgatási, jogi bizottság

A közbiztonságért felelős szervezetek és az önkormányzat közös feladat-ellátásának koordinációja

Oktatási, kulturális, sport bizottság

Helyi oktatási, oktatásfejlesztési feladatok felügyelete Közreműködés a kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezésben, a diák- és versenysport támogatása Az önkormányzat által működtetett tömegkommunikációs eszközök működésének véleményezése

Egészségügyi, szociális bizottság

Az egészségügyi és szociális helyzet, valamint az ellátórendszer és az ellátások körének vizsgálata és folyamatos alakítása

Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

Kifejezetten a város megújítását célzó fejlesztések és az azokkal kapcsolatos döntések előkészítése érdekében az önkormányzati beruházások rendjéről szóló 7/2000 (IV.20) önkormányzati rendelettel hozták létre a beruházási munkacsoportot, amelynek elnöke a polgármester, állandó tagjai pedig a következők: 

Városfejlesztési, kommunális iroda képviselője,



Pénzügyi, gazdasági iroda képviselője,



Városfejlesztési, műszaki bizottság képviselője,



Pénzügyi, gazdasági bizottság képviselője.

Eseti tagként meghívandó az adott fejlesztéshez kapcsolódó bizottságok, irodák, városrészek, intézmények, üzemeltetők képviselője, illetve a főépítész.



143


A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is kiemelt szerepet játszik, ő végzi, irányítja, szervezi és koordinálja az önkormányzati rendeletek, tervek, koncepciók, programok és pályázati projektek előkészítését. A városfejlesztési programok operatív megvalósítása a Városfejlesztési, kommunális iroda 9 munkatársának feladata, amelynek hatáskörébe a településfejlesztéssel, településrendezéssel, a közellátással, foglalkoztatással, a kommunális közszolgáltatások szervezésével, a városi mérnöki szolgálattal, (közműnyilvántartás, térinformatika) az önkormányzati ingatlanvagyon állagmegóvásával és felújításával, hasznosításának műszaki előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos önkormányzati feladatok tartoznak. A Városfejlesztési, kommunális iroda mellett a többi önkormányzati részleg is közreműködik valamilyen formában a városfejlesztési tevékenységek megvalósításában (a szervezeti diagramot a Mellékletek tartalmazzák): 

a Pénzügyi, gazdasági iroda hatáskörébe tartozik a városrehabilitáció egyik gazdasági és tervezési alapját képező ingatlanok naprakész nyilvántartása, továbbá az önkormányzati vagyonhasznosítás megtervezése;



az Igazgatási iroda a városrehabilitáció előkészítéséhez szükséges adatok gyűjtésével és rendszerezésével, valamint a terület-felhasználási, telekalakítási, építésrendészeti, környezetvédelmi és útügyi államigazgatási feladatok révén járul hozzá a városfejlesztéshez;



a Titkárságnak alárendelten működő Tájékoztató, Pályázatkezelő Szolgálat a pályázatok előkészítésében és menedzselésében vesz részt.

Az IVS megvalósítása szempontjából releváns dokumentum az európai uniós pályázati források felhasználásának rendjéről szóló szabályzat, mivel az IVS-ben foglalt fejlesztések megvalósítását jelentős részben pályázati források bevonásával lehet megvalósítani. Az önkormányzaton belül felhalmozódó fejlesztési és projektmenedzsment tapasztalatokat a helyzetelemzés tartalmazza (2.2.6 fejezet). Hajdúszoboszló tulajdonában több olyan gazdasági társaság és egyéb szervezet van, amelyek tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a városfejlesztéshez, a városrehabilitációhoz: 

a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt. végzi a piac és a parkolók üzemeltetését, a közterületek tisztántartását, az ingatlan- és házkezelési feladatokat, a hulladékgyűjtést és -kezelést, a temető szolgáltatás, valamint egyéb városüzemeltetési feladatokat;



a Hajdúszoboszlói Közüzemi Víz-, Csatorna- és Hőszolgáltató Kft.;



a városmarketing eszköze a Hajdúszoboszlói Lapkiadó Intézmény és a Hajdúszoboszlói Városi Televízió, amelyek nyomtatott és elektronikus sajtótermékein keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt a helyi társadalomnak.

4.2.2

A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere

A városfejlesztés jelenleg is hatékonyan és szakmailag jól (együtt)működő szervezeti rendszere a jövőben is alkalmas a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására.



144


60.

táblázat A városrehabilitációban résztvevő szervezetek feladatai és kompetenciái

Városfejlesztésben résztvevő szervezetek

Feladatkörök, kompetenciák a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés

Bizottságok

véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön

Irodák

városrehabilitáció stratégiai tervezés, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása:  pályázati források feltárása  projekt-generálás  projektmenedzsment  a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása  tájékoztatás, nyilvánosság

Gazdasági társaságok

közterület-fenntartás, közvilágítás, városi vízellátás, a hulladékgazdálkodás, vagyongazdálkodás, ingatlanfejlesztés, városmarketing

Beruházási munkacsoport

 tervezett beruházások ütemezése, tervezése, előkészítése  versenypályázat kiírása és döntés a beérkezett ajánlatokról  értékelő jelentések készítése

PARTNERSÉG

Képviselőtestület

A szükséges humán-erőforrás tekintetében elsődleges szempont, hogy a városrehabilitáció projektmenedzsment-szervezetét olyan tapasztalt szakemberek alkossák, akik széleskörű projektmenedzsment ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. A városfejlesztési projektek megvalósításához legalább 1-1 fő pénzügyi, műszaki és jogi szakemberre van szükség, akik esetében a megfelelő végzettség mellett a releváns szakmai tapasztalat is alapvető elvárás. Az ezen kritériumoknak megfelelő szakemberek jelenleg is az önkormányzat alkalmazásában állnak: 

a projektmegvalósítás szakmai és jogi felügyelete a jegyző feladata,



a főmérnök a műszaki menedzser funkciót tölti be,



az adócsoport vezetője és a főkönyvelő garantálja a városrehabilitációs projektek bonyolult pénzügyi műveleteinek megvalósíthatóságát,



a pályázatkezelő a projekttel kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket látja el.

Az alkalomszerűen szükséges szaktudást megbízási szerződések keretében lehet becsatornázni a városfejlesztési tevékenységek megvalósításába. A pontos szakmai elvárások, kompetenciák és az ahhoz kapcsolható személyek meghatározása mindig az adott projekthez kapcsolódóan történik meg. A városrehabilitációs programok megvalósítása során a projektmenedzsment-szervezet az önkormányzat bizottságaival és a képviselőtestülettel, a Polgármesteri Hivatal minden érintett irodájával, a projektpartnerekkel, valamint a fenntartásban érdekelt szervezetekkel együtt részletesen meghatározza azokat a garanciális elemeket és szerződéses feltételeket, amelyek lehetővé teszik a városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését. Annak érdekében ugyanis, hogy a program végrehajtása és a létrehozott létesítmények működtetése eredményesen, a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően történjen, több kérdést tisztázni kell a résztvevő felek között: 

Felelősség: A projekt megvalósítására vonatkozó konzorciumi szerződésben a tagok az általuk végzett feladatok elvégzésért vállalnak szakmai és pénzügyi felelősséget. Így egyrészt a pénzügyi és szakmai felelősség kérdése nem egyedül a projektgazda



145


önkormányzatot terheli, másrészt a kisebb projektelemek megvalósítótól sem várunk el aránytalan mértékű felelősségvállalást.

4.3



Információáramlás: A projektmenedzsment-szervezet kialakít egy olyan naprakész adatbázist és informatikai rendszert, amelyben a projektpartnerek folyamatosan nyomon követhetik az egyes projektelemek állását mind a műszaki, szakmai kivitelezés, mind a pénzügyi teljesítés tekintetében – ezáltal biztosított a projektmenedzsment működésének nagyfokú hatékonysága. Emellett a partnerek kötelesek minden, a városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető szervezeti, pénzügyi változásról azonnal tájékoztatni a projektgazdát.



Kockázatelemzés: A kockázatelemzést nemcsak a projekt megvalósításával kapcsolatban kell elvégezni, hanem előzetesen fel kell tárni azokat a potenciális veszélyeket, amelyek a projektgazda, a projektmenedzsment és a projektpartnerek szervezeti felépítésével, illetve pénzügyi hátterével kapcsolatosak (pl. önkormányzati gazdálkodás, vállalkozói környezet bizonytalanságai stb.). A felmerült kockázatokat a megfelelő eszközök hozzárendelésével lehet elkerülni.



Pénzügyi kötelezettségvállalás: A városrehabilitáció megvalósítása során figyelmet kell fordítani arra, hogy a támogatási szerződésnek megfelelő részteljesítések esetén minden projektpartner időben hozzájusson a támogatási forrásokhoz. Ehhez szoros együttműködés szükséges a projekt-előrehaladási jelentések elkészítésében és a számlák megfelelő tartalmú és formájú kibocsátásában. Településközi koordináció

Regionális szinten a településközi koordinációban az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség játszza a legfontosabb szerepet. A vonatkozó pályázati kiírás előkészítésével, a támogatható tevékenységek és a lehetséges kedvezményezettek meghatározásával biztosítja a fejlesztések regionális összhangját, elősegíti az egymást gyengítő hatások kiküszöbölését. A potenciális versenytársak és együttműködők (azonos méretű és adottságú települések) közötti párbeszéd a régión belül – hasonlóan a többi régióhoz – kevéssé jellemző. A települések közötti együttműködés elsődleges terepe a kistérségi szint, azon belül is a kistérségi társulás. A kistérségi, járási szerepkörből adódó alapfeladatokat Hajdúszoboszló képes ellátni, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. 61.

táblázat Munkamegosztás a Hajdúszoboszlói kistérségben

Hajdúszoboszló, mint kistérségi központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások         

Gyógy- és termálturizmus Munkahely Közigazgatás Egészségügy, szakellátás Középfokú szakoktatás Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Kulturális lehetőségek

A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások     

Munkaerő Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek Alternatív ipari területek

A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a kistelepülések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és



146


a gyengeségeket megszűntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása (2.1.1.5 fejezet). A Hajdúszoboszlói kistérség és vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Hajdúszoboszló, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. Ezt a folyamatot a kistérség települései 2004 márciusában elindították: az Elektronikus Fejlesztési Ötletgenerátor (EFOG) ingyenesen használható projektfejlesztő rendszer a Hajdúszoboszlói kistérségben. Az éveken keresztül eredményesen működő honlapot azóta felváltották a személyesebb kapcsolattartási és projektfejlesztési módszerek. A térség településeinek tervezett fejlesztései esetében célszerű különbséget tenni a szűken értelmezett kistérség és a tágabb vonzáskörzet – főként városi jogállású – települései között. A városi rangú települések (pl. Püspökladány, Nádudvar, Balmazújváros, Derecske) saját vonzáskörzetük kibővítésére és megerősítésére törekednek. Ennek eléréséhez a térségben számos olyan fejlesztés megvalósítása történt, történik és fog történni, amelyek jellegükben hasonlóak a hajdúszoboszlói fejlesztésekhez. Emiatt kiemelt jelentőségű a környező városokkal történő összefogás és egyeztetés, amelynek egyik követendő példája a Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulás. Hajdúszoboszló, Püspökladány és Berettyóújfalu önkormányzatainak célja olyan szakképző intézményrendszer kialakítása, amely a szakképzési kínálat kialakításával képes rugalmasan reagálni a térségi munkaerőpiaci keresletre. A közeli községekkel az egyeztetés általában rugalmasabb és közvetlenebb, mivel fejlesztéseik inkább kisebb léptékűek és kifejezetten a helyi lakosság életminőségének javítására irányulnak. Szintén a települési funkciók megerősítését és az önkormányzati bevételek növelését célozzák meg azok az agglomerációs fejlesztések, amelyek keretében ipari területek infrastrukturális helyzetének javítását, új ipari területek kijelölését hajtják végre akár önkormányzati, akár magánerős beruházás keretében. Ezen a téren elsősorban Ebes és Hajdúszoboszló közötti egyeztetések szükségesek. Jelentős szegmenst képviselnek a turisztikai pályázatok: a fogadási feltételek javítására irányuló befektetések potenciális kedvezményezettjei inkább a magán beruházók közül kerülnek ki, míg az attrakciófejlesztésben az önkormányzatok is megjelennek. Az idegenforgalom esetében Hajdúszoboszló térségi szerepe megkérdőjelezhetetlen: a város dinamizáló erőként jelenik meg a térségben, a kedvező folyamatokat azonban megerősítheti, ha a környező települések alternatív programokat kínálnak a hajdúszoboszlói vendégek számára, megnyújtva ezáltal az itt eltöltött időszak hosszát. Emellett kiemelt jelentőséggel bírnak azok a közúti fejlesztések, amelyek tehermentesítik a településmagokat az átmenő forgalomtól. Ezek gyakorlatilag a térségen belüli mobilitást, a központi funkciójú települések és a környezetük összeköttetését biztosítják. Mikroregionális szinten a tervezett fejlesztések településközi koordinációjának színtere a Hajdúszoboszlói Kistérségi Társulás vesz részt. Az önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges 

a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele (ezt szolgálja a kistérség 2005-ben készült projektorientált fejlesztési programja),



a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről,



a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése,



a fejlesztések megvalósításának évenkénti felülvizsgálata,



147




valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba.

Az együttműködés hatékonyságát jelzi az is, hogy még 2007-ben az Észak-alföldi Operatív Program humán infrastruktúra fejlesztését szolgáló források eredeti elosztási mechanizmusát (a kistérségek maguk döntsenek a fejlesztendő intézmények köréről) a Hajdúszoboszlói kistérség hatékonyan, igazságosan és racionálisan tudta alkalmazni, szemben több térséggel, ahol a források redisztribúciója lakosságarányosan történt. Összességében megállapítható tehát, hogy Hajdúszoboszló tervezett városfejlesztési tevékenységeivel és az azt megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégiával a térségi, több milliárd forintnyi nagyságrendű fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével. Ingatlangazdálkodási koncepció12

4.4

A helyi önkormányzat tulajdona az önkormányzati feladatok ellátását és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint a vagyon két főcsoportba (törzsvagyon, üzleti vagyon) és három alcsoportba sorolható, ami a rendelkezési, hasznosítási lehetőségeket is meghatározza. A törzsvagyonba a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes, az üzleti vagyonba a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. A vagyon forgalomképességének korlátozására azért van szükség, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges része az önkormányzat tulajdonában maradjon. A jelenlegi vagyontömeg legnagyobb hányadát a forgalomképtelen vagyontárgyak teszik ki, ugyanis az elmúlt évtizedben a vagyongazdálkodás következtében a vállalakozói vagyon állománya jelentős mértékben lecsökkent. 4.4.1

Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 865 belterületi ingatlant tulajdonol, becsült értékük 43,76 milliárd forint. Az önkormányzati ingatlanok jelentős része, ¾-e forgalomképtelen, értékük kismértékben haladja csak meg a korlátozottan forgalomképes ingatlanokét. Ehhez viszonyítva a forgalomképes ingatlanok értéke kifejezetten alacsony, mindössze közel 1,5 milliárd forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 335 hektárnyi területen helyezkednek

12

A fejezet a vagyonkataszter adataira épít.



148


el. 34.

ábra Az önkormányzat tulajdonában álló belterületi ingatlanok főbb jellemzői 700

30 000 000

600

25 000 000

500 20 000 000

400 15 000 000 300 10 000 000 200 5 000 000

100 0 Szám (db) Terület (ha) Becsült érték (ezer Ft)

Forgalomképtelen 647 238 21 954 233

Korlátozottan forgalomképes 96 79 20 309 526

0 Forgalomképes 126 18 1 496 074

Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter

A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok között közterek, parkok, utak, szobrok és egyéb köztéri létesítmények mellett a közigazgatási és közszolgálati funkciókat (oktatás, egészségügy, sport stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok találhatók. A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket. 4.4.1.1 Az önkormányzat belterületi törzsvagyona 4.4.1.1.1 Forgalomképtelen ingatlanok A forgalomképtelen vagyon nem értékesíthető, gazdasági társaságba nem vihető be, nem apportálható, nem idegeníthető el, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. Ezek a vagyonelemek nem használhatók fel olyan célra, ahol a vagyon működtetését már nem az önkormányzati feladatellátás, hanem az eredményszerzés motiválja. Forgalomképtelen vagyonnak minősülnek 

a közutak és műtárgyaik,



a közterek, parkok, a vizek, a közcélú vízi létesítmények,



rendeltetésszerűen az önkormányzatok irattáraiba tartozó levéltári anyagok,



valamint mindaz, amit az önkormányzat rendeletében annak minősít.

Az önkormányzat tulajdonában összesen 1 204 920 m² területű közút, utca és egyéb út van. Ezek minősége és állapota változó, elsősorban a szélességgel és a burkolattal kapcsolatosan jelentkeznek problémák. Teljes útrekonstrukció szükséges a Hóvirág, a Hőforrás, a Major, a Tokay, a Liget utcák, valamint a Galgóczy és a Nyugati sor esetében, a felújítások összköltsége – a szükséges csapadékvíz-elvezetéssel együtt –megközelíti a 330



149


millió forintot. Emellett 12 út építését tervezik összesen 119,8 millió forint költségvetéssel. További 23 utca esetében burkolat-felújítás és padkafelújítás szükséges. 62.

táblázat Tervezett útépítések Hajdúszoboszlón

Utca megnevezése Eötvös utca Fehér utca Földesi utca Százados utca Tölgyfa utca Tulipán utca Búzavirág utca Pipacs utca Bródy utca Muskátli utca Határ utca Feltáró út a Gábor Áron és Damjanich utcák között

Felület (m2) 800 1 200 2 200 400 1 800 500 500 500 1 300 650 150 12 900

Összeg (eFt) 8 800 13 200 24 200 3 500 15 000 5 500 5 500 5 500 14 300 7 200 1 700 9 900

Közterületek közé összesen 269 vagyonelem tartozik, amelyek teljes területe 704 401 m². A szám szerint 18 park területe a vagyonkataszter szerint 179 ezer m². A városban jelenleg 12 játszótér található, amelyek közül csak a Luther utcai felel meg az Európai Unió követelményeinek. A szabványosítás becsült költségei meghaladják a 10 millió forintot, az eszközcsere pedig lényegesen több forrást igényel, ezért reálisan 3-4 központi játszótér kialakítását irányozták elő. A fentiek mellett a forgalomképtelen vagyontárgyak közé tartoznak a csapadékvíz felszíni elvezetésére szolgáló árkok (46 503 m²), a temetők (218 059 m²), néhány beépítetlen terület, telek és hétvégi ház, valamint a Kösely-csatorna is. 4.4.1.1.2 Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartoznak: 

az intézmények, a középületek,



a műemlékek, a védett természeti területek, a muzeális emlékek,



mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket az önkormányzat rendeletében korlátozottan forgalomképesnek minősít.

Közigazgatási és közszolgáltatási funkciójának ellátásához az önkormányzat 33 épületet használ. 

Az önkormányzat hivatali és közigazgatási intézményi funkciói ellátását 1 ingatlanon lévő épületekben (3 976 m²-en) végzi. A városháza akadálymentesítése részleges, de a fő hatósági szolgáltatások akadálymentesen igénybe vehetők.



A legtöbb épületet az oktatási funkció igényel, területük összesen 187 075 m². Az óvodai ellátás 9, az általános iskolai oktatás 8, a középiskolai oktatás 3 épületben történik, valamint 4 önkormányzati kezelésű épületet használnak egyéb oktatási funkcióra (pl. Nevelési Tanácsadó, napközi). Az oktatási intézmények többségénél a fizikai akadálymentesítés megoldott.



A közművelődési és kulturális tevékenységeknek otthont adó 5 épület (9 670m²) között megjelenik a legnagyobb alapterületű és legértékesebb Művelődési központ, az Ifjúsági ház, a Bocskai mozi és a város tulajdonában lévő múzeumok. A Művelődési központ felújítása és bővítése a jelenleg futó városrehabilitációs projekt



150


részeként fog megvalósulni, melynek köszönhetően a akadálymentesítéssel valamennyi szolgáltatás szabadon elérhetővé válik.

teljeskörű



A szociális ellátórendszer 3 önkormányzati tulajdonú épületet használ, amelyekben a bölcsőde, az idősek otthona és a Szociális Szolgáltató Központ működik 5 162 m² hasznos területen.



A város az egészségügyi alapellátás biztosításához egy épületet használ, melynek korszerűsítése, racionális átszervezése, komfortosítása lehetővé tette a magasabb színvonalú betegellátás biztosítását, valamint a betegút és a várakozási idő rövidülését.



Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában áll a város 1 834 m² alapterületű, részleges felújítást és – a létszám növekedése miatt – bővítést igénylő tűzoltósága.

A korlátozottan forgalomképes ingatlanok egy részén a gazdasági jelleg is megjelenik: 

Az önkormányzat rekreációs funkciójú ingatlanjai között 1 sporttelep szerepel, míg a strand, a fürdő és az uszoda területe összesen 234 012 m², becsült értéke megközelíti az 5,4 milliárd forintot.



Zöldség- és gyümölcspiacot, valamint állatvásárt három ingatlanon tartanak, amelyek összesített területe meghaladja a 10 000 m²-t.



További bevételt jelent a városnak a négy, viszonylag csekély értékű piaci bérlemény is.

A fentiek mellett a korlátozottan forgalomképes ingatlanok között szerepelnek raktárak, közterületek, buszmegállók, trafóházak, kutak, különböző közüzemi létesítmények (pl. szennyvízátemelő, vízműtelep), valamint négy erdő és egy gyepterület. A beépítetlen területek becsült értéke megközelíti a 135 millió forintot, közülük kettő frekventált helyen, a fürdő közelében helyezkedik el, egy a Bánomkert északi részén található, a fennmaradó 5 pedig a város déli részén terül el.



151


4.4.1.2 Az önkormányzat belterületi üzleti vagyona 4.4.1.2.1 Forgalomképes ingatlanállomány Forgalomképes vagyontárgyak körébe tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy rendeletek nem sorolnak a törzsvagyonba, valamint ebbe a kategóriába kell sorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyek csak ideiglenesen kerültek az önkormányzati tulajdonba. Az ingatlanok a vagyonrendelet alapján nyílt pályázat útján vagy egyéb formában értékesíthetők. Az önkormányzatok kötöttségek nélkül rendelkeznek a forgalomképes (vállalkozói) vagyon felett, amelyek közé a következők tartoznak: 

bérlakások,



nem lakás céljára szolgáló helyiségek,



saját forrásból épített lakások,



vegyes rendeltetésű épületek, építmények,



részesedések és értékpapírok,

 egyéb vagyon. 35. ábra A forgalomképes belterületi ingatlanok száma (db) és értéke (ezer Ft) kiemelve a gazdasági hasznosítású ingatlanokat

Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter

Az önkormányzat jelentős, közel 1,5 milliárd forint értékű forgalomképes ingatlanállománnyal rendelkezik, ezek között – a nagyszámú lakás és beépítetlen terület mellett – üdülési és gazdasági hasznosításúak is vannak. 

Az önkormányzat 100%-os tulajdonában áll 50 lakófunkciójú épület, emellett 7 lakóingatlanban résztulajdonos. Az ingatlanok alapterülete 41 229 m², becsült forgalmi értékük meghaladja a 740 millió forintot. A lakásállomány összetétele vegyes a méretet, az elhelyezkedést és ebből kifolyólag az értéket tekintve egyaránt. A legtöbb – és egyben a legértékesebb – lakófunkciójú épület a belvárosban található, több társasház és az Isonzó utcai lakótelep is az önkormányzat tulajdonát képezi. A városközponton kívül néhány ingatlant a település többi részében, valamint Hajdúszováton és Balatonbogláron is birtokol. Emellett 2 vegyes (lakó és gazdasági) funkciójú ingatlanban is található 9 további lakás. A lakóingatlanok több mint 1/5-ében szociális lakásokat alakítottak ki a Papp István és a Tokay utcákban. Ezek többnyire hasonló méretű ingatlanok (a Papp István utcában 650-700 m², a Tokay utcában 190 m²), értékük 7,5 és 8,5 millió forint között mozog.



152




Az önkormányzat tulajdonában áll a Debreceni útfél melletti kemping, amelynek területe megközelíti a 43 ezer m²-t, értéke pedig a 86 millió forintot. Emellett a Gábor Áron utcai közalkalmazottak szakszervezeti üdülőjében a város 50%-os tulajdonrészt birtokol. További két kis értékű üdülőegység esetében (rész)tulajdonos az önkormányzat összesen mintegy 10 millió forint értékben, az ingatlanok Tiszacsegén és Balatonfüreden találhatók.



3 önálló üzlet van az önkormányzat birtokában, amelyek értéke – frekventált helyüknek és méretüknek köszönhetően – csaknem 48 millió forint. A már említett 2 vegyes funkciójú ingatlanban is található üzlethelyiség.



A forgalomképes vagyon jelentős részét alkotják a telkek és a beépítetlen területek, amelyek értéke 427 millió forint. A területek többnyire a belvárostól távolabb, egy részük koncentráltan, egy-egy utca mentén helyezkednek el (pl. Damjanich utca, Földesi utca). A legértékesebb ingatlan a Gábor Áron utcán, a fürdő közelében lévő 8 739 m²-es telek, amelynek becsült értéke csaknem 110 millió forint.

A fentiek mellett garázsok, közterületek, ipari és gazdasági ingatlanok, irodák és egyéb hasznosítású ingatlanok is megjelennek a forgalomképes ingatlanok között összesen 115 millió forint értékben. 4.4.2

Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai

A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges: 

El kell kerülni a vagyon további nagyarányú csökkenését megakadályozva ezáltal a vagyonfelélést.



Az önkormányzati gazdasági programban szereplő vagyongazdálkodási alapelvnek megfelelően a vagyonhasznosításból származó hozam nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni („vagyonért vagyont” elv).



A vagyonösszetétel javítására vonatkozó elv alapján az egyes vagyonelemek cseréjét úgy kell végrehajtani, hogy - szolgáltatási vagyon esetében a közszolgáltatás színvonalát javítsa, a közfeladatellátás feltételeit jobban biztosítsa;

-

üzleti hasznosítású vagyon esetében lehetőleg tartósan – több hozadékot – termeljen;

-

a fenti két csoport közötti átsorolás esetében mérlegelni kell, hogy az átsorolás az önkormányzat várospolitikai céljainak megfeleljen; minden vagyonelemnél törekedni kell a rossz hatékonyságú, nagy költségráfordítással üzemeltethető vagyonelemek hatékonyságának növelésére, amennyiben ez nem lehetséges, megoldást jelenthet az értékesítés vagy a hatékonyabb vagyonelemekre történő csere.

-

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: 

„pótlás” jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú iskolaépület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása);



„fejlesztés” jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (pl. vasúti felüljáró építés, iskolai infrastruktúra-fejlesztés, lakások komfortfokozatának emelése, park növényzetének megújítása);



153




„funkcióbővítő fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. sportuszodába műugró torony és medence építése, közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása);



„funkcióváltó fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban oktatásra használt iskolaépület átalakítása közösségi házzá).

A „fejlesztés” kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok – funkciójuktól függően – lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (művelődési ház, uszoda, múzeum). A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A felvázolt ingatlangazdálkodási alapelvek és irányvonalak alapján részletes stratégiai tervet kell készíteni, amely kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat és a vagyongazdálkodás belső helyzetének elemzésére az erős és gyenge pontok szembeállításával. Az önkormányzat vagyoni helyzete, a normatív állami támogatások csökkenése és a helyi adók emelésének korlátai egyre inkább szükségessé teszik az önkormányzati vagyonnal való hatékony gazdálkodást, amely hosszú távon úgy lehet eredményes, ha az önkormányzatnak rendszeres jövedelmet biztosító vagyonelemei vannak. Emellett elengedhetetlen az ingatlanpiaci folyamatok, a kereslet és a kínálat, valamint az árak folyamatos nyomon követése és értékelése az önkormányzati ingatlanok, az értékesítés és a tulajdonszerzés szempontjából. Az alapvetően közcélokat szolgáló vagyongazdálkodás hatékonysága érdekében intenzív befektetés-ösztönző tevékenységet kell folytatni. Mindezek segítségével az önkormányzat meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a rövid, közép és hosszú távon értékesítendő, megtartandó, illetve fejlesztendő ingatlanok körét. 4.4.3

Az ingatlangazdálkodás megvalósítása

4.4.3.1 Értékesítendő ingatlanok Az értékesítendő ingatlanok az önkormányzat vállalkozói vagyonának egy részét képezik, azaz szabadon rendelkezik felette. Egyik csoportját a piacképes ingatlanok, másik csoportját a korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok alkotják, amelyeknél az értékesítés kötöttségekbe ütközik, valamilyen jogszabály alapján az önkormányzat jogviszonyban van egy másik jogi vagy természetes személlyel (pl. fogott telek, társasházi önkormányzati lakás). Hosszú távú cél, hogy ezen ingatlanok értékesítéséből származó bevétel, illetve annak egy része olyan lehetőségek, beruházások, pályázatok alapját képezze, amelyek a jövőben stabil, folyamatos bevételt biztosítanak. Az értékesítendő ingatlanok, amelyek becsült értéke összesen meghaladja a 600 millió forintot, az alábbi kategóriákba sorolhatók: 

azonnal értékesíthető ingatlanok;



valamilyen feltétel teljesülését követően értékesíthető ingatlanok: az értékesítést különböző feltétel megvalósulása előzi meg (pl. szolgalmi jog bejegyzés, közművesítés, telekalakítás);



154




korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok: az eladás jogszabály vagy rendelet alapján csak meghatározott vevőnek lehetséges, vagyis az önkormányzat ezeket az ingatlanokat nem nyílt árverés vagy pályázat útján értékesíti, hanem megvételre felajánlja a vevőnek, illetve az önkormányzattal már jogviszonyban lévő személy (pl. bérlő) él vásárlási lehetőségével;



önállóan nem beépíthető ingatlanok: a HÉSZ előírásai szerint ezek az ingatlanok méretük vagy elhelyezkedésük alapján önállóan nem alkalmasak beépítésre, az önkormányzat számára fenntartásuk nem gazdaságos, ezért javasolt a szomszédos ingatlan tulajdonosainak történő értékesítés;



üzleti kategóriába tartozó ingatlanok: elhelyezkedésüket tekintve értékes területen találhatóak, jelenlegi funkciójukat betöltve az önkormányzat tulajdonában maradnak, amíg vagy gazdasági szempontból aktuálissá válik az értékesítése, vagy a területen olyan beruházások valósulnak meg, amelyben az önkormányzat a meglévő ingatlannal biztosítani tudja a saját részét (fejlesztést megelőzően gondoskodni kell az eddigi feladatok kiváltásáról);



önkormányzati résztulajdonnal rendelkező ingatlanok.

Az alábbi részletes táblázatból antiszegregációs szempontból kiemelendő a Földesi utcán értékesítendő építési telkek kérdése. Az önkormányzat bevett gyakorlata, hogy a tulajdonában lévő építési telkek egy részét a piaci ár alatt, licit nélkül értékesíti, aminek célja a szelektív migráció csökkentése. A magasan képzett, fiatal munkaerő helyben tartását ugyanis az álláslehetőségek mellett nagymértékben befolyásolja a lakáspiac. Mivel Hajdúszoboszlón az ingatlanárak lényegesen magasabbak a megyei, de sokszor a debreceni átlagnál is, ezért alapvető fontosságú, hogy számukra a város biztosítsa a saját lakáshoz jutás lehetőségét. 10.

térkép A kedvezményesen megvásárolható telkek elhelyezkedése a szegregátumhoz képest

Szegregátum

Licit nélküli telkek Forrás: KSH

Az önkormányzat elképzeléseinek helyességét az elmúlt évek tapasztalatai is alátámasztják: a kijelölt telkeken magas komfortfokozatú, nagy értékű ingatlanok épültek – a hazai tendenciáknak megfelelően részben hitelfelvétellel. Az önkormányzat kezdeményezése tehát egyértelműen pozitív társadalmi hatást eredményezett, az érintett utcákban nem kezdődtek el szegregációs folyamatok, a lakosság összetétele nem változott. A licit nélküli telkek osztása sokkal inkább az adott terület felértékelődéséhez, megújulásához vezetett, és az önkormányzat szándéka továbbra is a kedvező folyamat fenntartása – szükség esetén



155


adminisztratív eszközökkel (pl. a telkek értékesítésénél figyelembe veszi a végzettséget is annak érdekében, hogy a terület társadalmilag vegyes összetétele továbbra is fennmaradjon). Amint a térképen is látható a kedvezményes telkek és a szegregátum területe egymástól távol helyezkedik el, így a szegregátum területe nem növekszik, valamint a város arra is kiemelt figyelmet fordít, hogy ne alakuljon ki újabb szegregációs folyamatok által veszélyeztetett terület.



156


táblázat Hajdúszoboszló Város Önkormányzata tulajdonában lévő, értékesíthető belterületi ingatlanok

63. Helyrajzi szám

Cím

Funkció

Forgalomképesség

Érték (eFT)

Terület nagysága 2 (m )

Megjegyzés

Lehetséges hasznosítás

Azonnal értékesíthető ingatlanok Forgalomképes

7 050

1175

Önálló ingatlanként is értékesíthető. Ezen a területen nincs játszótér, indokolt lehet egy építése.

Forgalomképes

30 500

1201

Építési telek

Forgalomképes

1 300/db

Kb. 500 m2-esek

Korlátozottan forgalomképes

539 876

14 226

"Kis Tata" Sport és Szabadidő Komplexum létrehozása

Udvar

Forgalomképes

19 202

7 631

Extrém sportok színtere

Beépítetlen területek


89 280

5 952


Beépítetlen területek

Forgalomképes

6 355

1271


Gyep (árok)

Forgalomképes

42 000

19 514


Lőtér


19 649

25 031

3927/165

Hóvirág utca 83.

Beépítetlen terület

5592

Hőgyes utca 35.

7642

Földesi utca

3343

Szép Ernő u.

Beépítetlen terület Beépítetlen területek Menekült tábor

3265/2

3258/7

2667/27

2667/26

0347/1

Liget és Böszörményi u. sarkán lévő ingatlanok Tessedik S u. Liget és Böszörményi u. sarkán lévő ingatlanok Liget u. Liget és Böszörményi u. sarkán lévő ingatlanok Liget u. Liget és Böszörményi u. sarkán lévő ingatlanok Liget u. Kabai útfél


A korábbi gyakorlatnak megfelelően piaci ár alatt értékesítendő.

Szoboszlói Szittyák Egyesülete bérli


Szociális telkek

Bérbeadás

157


Helyrajzi szám

Cím

Funkció

Forgalomképesség

Galyatető Beépítetlen Mező I. utca Forgalomképes terület 15. Valamilyen feltétel teljesülését követően értékesíthető ingatlanok 1130

Érték (eFT)


2 600

719

20 000

1080

2052/3

Szurmai utca


2398/1

Szabó László zug 7.


Forgalomképes

9 075

605

5424

Jókai sor 4.


Forgalomképes

47 600

1134

7642/86

Rácz Farkas utca


Forgalomképes

1 300

523

1206/1 1206/2

Vadas utca 39.


Forgalomképes

12 200

634 612

3811/8 3811/9

4535 4536 4537

Liliom utca

Dobó István utca 43.

Telek



Forgalomképes

Forgalomképes


Megjegyzés

Lehetséges hasznosítás Építési telek

Telekalakítás megtörtént, a földterület nagysága nőtt, közterület kapcsolata van. Jelenleg nincs értékesítési hirdetésben. Az ingatlan egy részét érinti a Szabó László zugot és a Major utcát összeköltő új út nyomvonala. A képviselőtestület döntése értelmében az ingatlanon található épület és az építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás elvégzését és ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetését követően a visszamaradó ingatlanrész értékesítésre kerül. Nehezen beépíthető terület (öblös). Budapesti befektetők érdeklődésének előterébe került. A licit nélküli telkek kialakításával az eddigi csapadékvíz elvezető csatorna áthelyezésre került és ezen az ingatlanon fut keresztül a zárt csapadékvíz elvezető csatorna. A szolgalmi jog bejegyzését követően az ingatlan értékesíthető licit nélküli telekként. Az óvoda területéből leválasztásra került, majd kettéosztva jelenleg is hirdetve van.

Értékesíthető terület

A Major utcát és a Daru zugot összekötő sétány kialakítására alkalmas lehet, gépjárműforgalom nélkül.

A Mentőállomás nélkül is értékesíthető lenne.

Szociális telek kialakításának lehetősége.

Építési telekként értékesíthető

2 460

259 233

Önállóan nem beépíthetők, összevonás után vagy együttesen értékesíthető.

Vt 1.1-be való átminősítés után a volt kertészet területével összevonva kulturális rendezvényekre alkalmas terület alakítható ki.

6 750

808 712 730

A telkek mögötti magántulajdonban lévő 4538 hrsz-ú ingatlannak jelenleg nincs közterületi csatlakozása. A HÉSZ a 4 telket egy tömbként kezeli. A 4538 hrsz-ú ingatlan megvásárlásával, ezt követően a

Értékesíthető terület


158


Helyrajzi szám

7449/6

Cím

Törő zug

Funkció


Forgalomképesség


Korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok Tessedik S. 3334 lakóház Forgalomképes u. 39. Beépített 4131 Kender u. 24. Forgalomképes terület Kötelesi u. 4415 lakóház Forgalomképes 34. Csontos u. Beépítetlen 4421 Forgalomképes 81. terület Kötelesi u. 4458 lakóház Forgalomképes 15. 4955 Árpád u. 71. lakóház Forgalomképes 5523 Attila u. 16. lakóház Forgalomképes 6450/1 Hajdú u. 27. lakóház Forgalomképes Rácz Farkas 6965 lakóház Forgalomképes u. 15. Hajdúszovát, 1538/4 Magyari u. lakóház Forgalomképes 31. Isonzó u. 9. 2163/4/A/14 Lakások Korl.Forgalomképes IV/14. Isonzó u. 23. 10939/29 Lakás Korl.Forgalomképes IV/14. Major u. 6. 2163/A/12 Lakás Korl.Forgalomképes III/12. 2163/A/2 Major u. 6. Lakás Korl.Forgalomképes


Érték (eFT)


1 840

3092

5 645

1129

1 673

478

1 314

657

1 340

670

888

444

4 107 168 418

1369 628 418

505

505

766

383

5 261

40

4 525

40

6 956

53

6 956

53

Megjegyzés szabályozási tervnek megfelelő telekalakítás, valamint közművesítés (elektromos áram) után a terület értékesíthető kereskedelmi, szolgáltató tevékenység céljára. A HÉSZ lakóterületként szabályozza. Szabálytalan alakja miatt meg kell vizsgálni az építési telek kialakításának lehetőségét, majd telekalakítási terv elkészítését és engedélyezését követően a kialakított, lakóház építésére alkalmas ingatlanok értékesíthetőek.

Fogott telkek: A földterület az önkormányzat, a felépítmény magánszemély tulajdona. A tulajdonviszonyok rendezéséhez javasolt, hogy a földterületet felértékelés után forgalmi értéken az önkormányzat ajánlja fel meg-vásárlásra a felépítmények tulajdonosainak.

Önkormányzati lakások: A lakások és helyiségek bérletéről szóló 15/2000.(XI.23.) Ör. rendelet alapján a jelenlegi bérlők részére értékesíthető, amennyiben élni kíván vásárlási lehetőségével. Jelenleg a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt. kezelésében



Lakóház építése

A felépítmények tulajdonosainak értékesíthető

bérbeadás bérbeadás bérbeadás bérbeadás

159


Helyrajzi szám

2422/1/A/20 5793/17/A/8 5793/17/A/27 5793/18/A/22 5793/24/A/15 5793/28/A/30 5793/29/A/14 5793/29/A/19 5793/27/A/40 5799/B 5821/1 5821/1

Cím fsz/2. Major u. 11 I/5. Bányász u. 10. II/8. Bányász u. 12. III/12 Bányász u. 16. II/7 Bányász u. 30. IV/15 Szilfákalja 17. III/1. Szilfákalja u. 13. III/3 Szilfákalja u. 13. IV/4 Szilfákalja u. 31/C fsz Szilfákalja 29 IV/2. Hősök tere 6/C II/7. Hősök tere 6/D II/6.

2296/4/A/24

Hősök tere 19. fsz/1.

2296/4/A/29

Hősök tere 19. II/2.

5821/1 5821/1 5821/1 5821/1

Hősök tere 5/D III/8 Hősök tere 5/C III/9 Hősök tere 5/B III/8. Hősök tere

Funkció

Forgalomképesség

Érték (eFT)


Megjegyzés vannak, amely bérbeadással hasznosítja. Bér- vagy szolgálati lakásként hasznosítható, többsége lakott.


Lakás

Korl.Forgalomképes

8 160

40

Lakás

Korl.Forgalomképes

5 786

44

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

7 135

54

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

7 541

57

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

9 555

68

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

5 301

43

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

13 540

53

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

6 963

50

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

6 577

43

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

6 431

49

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

6 750

54

bérbeadás

Lakás

Korl.Forgalomképes

10 700

82

bérbeadás

Korl.Forgalomképes

5 665

47

bérbeadás

Korl.Forgalomképes

4 233

32

bérbeadás

Társasház

Forgalomképes

6 750

54

bérbeadás

Társasház

Forgalomképes

6750

54

bérbeadás

Társasház

Forgalomképes

6 750

54

bérbeadás

Társasház

Forgalomképes

6 750

54

bérbeadás

Lakásokhoz tartozó földterület Lakásokhoz tartozó földterület



bérbeadás

160


Helyrajzi szám

6099/1/A/31 10/2 6973/2 5793/32

Cím 5/A III/9. Hősök tere 3/b II/2. Kocsis P. u. 6. Médy u. 13. Bányász u.

Funkció

Forgalomképesség

Érték (eFT)


Lakóház

Forgalomképes

87 737

37

bérbeadás

Lakóház

Forgalomképes

3 478

734

bérbeadás

Lakás Garázs

Korl.Forgalomképes Forgalomképes

3 478 657

42

bérbeadás bérbeadás

Garázs alatti földterület: A földterület az önkormányzat, a felépítmény magánszemély tulajdona. A garázs tulajdonosai a földterületet a Forgalomképes 745 397 Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt.től bérlik. Önállóan nem beépíthető ingatlanok

2431/11

Szilfákalja u. 26-28.

Garázs

129/2

Bihari u. 20/a.

Közterület

Forgalomképes

52

52

129/3

Bihari u. 16.

Közterület

Forgalomképes

178

356

129/4

Bihari u.14.

Közterület

Forgalomképes

163

326

129/5

Bihari u. 12.

Közterület

Forgalomképes

63

126

6055

Bocskai utca 36.


5998

Rákóczi utca 72.



Megjegyzés

Forgalomképes

Forgalomképes

1 084

1 586

271

453

A Bihari utca páros oldalán található ingatlanok végében a rendezési terv utcát szabályoz ki. A felsorolt ingatlanok az utca nyomvonalának kialakítását követően visszamaradó területrészek. A hivatal 2000-ben forgalmi értéken megvételre felajánlotta a szomszéd ingatlanok tulajdonosainak, de egyezség hiányában nem éltek a vételi lehetőséggel. Javasolt az ingatlanok felértékelése és forgalmi értéken történő értékesítése. A HÉSZ szerint önmagában nem beépíthető, ezért javasolt a szomszédos 6056 hrsz-ú ingatlan tulajdonosának történő értékesítése. Közterületi kapcsolat nem alakítható ki. Hasznosítására két lehetőség adódik:  szomszédos ingatlantulajdonos részére kerül értékesítésre;  a mellette lévő, magántulajdonú 5999 hrsz-ú ingatlannal az önkormányzat elcseréli, a megszerzett területet hozzácsatolja az előtte elhelyezkedő, önkormányzati tulaj-donú 6000 hrsz-ú



bérbeadás

Önállóan nem hasznosítható Értékesíthető a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak


Önállóan nem hasznosítható Értékesíthető a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak vagy elcserélhető

161


Helyrajzi szám

3131

Cím

Damjanich utca 3.

Funkció


Forgalomképesség

Forgalomképes

Érték (eFT)

13 370

3927/136 3927/137 3927/138 3927/139 3927/140 3927/141 3927/142. 3927/144 3927/145

Rezeda u.

Közterület


1 530

4722/2

Rákóczi utca


Forgalomképes

Üzleti kategóriába tartozó ingatlanok Gönczy Pál 2282 Lakás utca 3. 2288 Kálvin tér 5. Lakás Kossuth utca 5810 Lakások 10. Luther utca Füszért 5853 45. raktár Kossuth utca 5885 Lakás 22 Rákóczi utca 6000 Lakás 70. Lakás, Kossuth utca udvar, 6091 9. gazdasági épület



619

Megjegyzés ingatlanhoz. Tárgyalások már történtek, azonban a tulajdonos nem kívánta az ingatlanát elcserélni. Önmagában nem beépíthető, hasznosítása értékesítéssel oldható meg olyan befektető részére, amely a tömböt megvásárolja, és azon végez beruházást. Az értékesítésig a fürdő környékére jellemző parkolási gondok enyhítése érdekében parkolási célra használja az önkormányzat.


Önmagában nem beépíthető Értékesítésig parkolóként funkcionál

27/db

Rezeda utcán található magántulajdonban lévő ingatlan mögött önkormányzati 2 tulajdonban lévő 27 m nagyságú ingatlanok találhatóak, melyeknek nincs közterületi kapcsolata, önállóan nem beépíthetőek és közterület céljára sem szabályozza ki a HÉSZ.


7 292

1823

Építési telek nem alakítható ki rajta.

Értékesíthető a mellette lévő 4711/5 hrsz-ú ingatlan tulajdonosának

Forgalomképes

35 890

664

Bérbeadás, értékesítés

Forgalomképes

27 463

635


Forgalomképes

22 688

986


Forgalomképes

13 851

2098

Forgalomképes

17 931

1053


Forgalomképes

13 071

872


Forgalomképes

26 470

864


50/100 tulajdoni hányad


162


Helyrajzi szám

Cím

Funkció

Forgalomképesség

Érték (eFT)


1024/1

Erzsébet utca

Tyúkpiac


12 543

1455

2276

Gönczy Pál utca 7.

Napközi otthon, konyha


Tornaterem Korlátozottan melletti forgalomképes sportpálya Önkormányzati résztulajdonnal rendelkező ingatlanok 6088

9192

9193

22273

Kossuth utca 11.

Debrecen, Nemzetőr utca 1.

Debrecen, Arany János utca 2. Debrecen, 4. sz. főút mellett

Lehetséges hasznosítás Értékesíthető kereskedelmi vagy egyéb célra

67 343

1618

Az ingatlanon a Gönczy Pál Általános Iskola napközi otthona és konyhája található. Célszerű lenne ezen funkciókat az iskola Kálvin tér 7-8. sz. alatti ingatlanára áttelepíteni abban az esetben, ha az ingatlan értékesítéséből származó bevétel fedezi a beruházási költségeket.

n.a.

2780

A teljes ingatlan értéke 93 842 000 forint.

Értékesíthető turisztikai vagy egyéb célra

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata tulajdonosa a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat Zrt-nek, amelynek ingatlanaiban 6% tulajdoni hányad arányban résztulajdonos.. Megfelelő ajánlat esetén a javasolt a tulajdoni hányad értékesítése, mivel az ingatlanok hasznosításából bevétel nem realizálható, a nyereségből a Zrt. nem fizet osztalékot.

Értékesíthető

Irodaház

Forgalomképes

2 696

445

Iroda, műhely

Forgalomképes

2 151

416

Telephely

Forgalomképes

8 702

15401


Megjegyzés


Értékesíthető turisztikai vagy egyéb célra

Résztulajdonát képezi az önkormányzatnak, önállóan nem hasznosítható Résztulajdonát képezi az önkormányzatnak, önállóan nem hasznosítható

163


4.4.3.2 Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok jelentős része az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátásához szükséges, másik csoportja gazdasági szempontból jelent kedvező befektetést, ugyanis ezek a vagyonelemek a városban lévő elhelyezkedése alapján biztos, rendszeres bevételt biztosítanak, jellemzően bérbeadással kerülnek hasznosításra. Az alábbi ingatlanok tartoznak ebbe a kategóriába: 

az önkormányzat intézményei által igénybe vett 30 ingatlan;



a gyógyfürdő által hasznosított vagyonelemek (strand, uszoda, gázfogadó állomás);



egyes, többnyire családi ház jellegű önkormányzati lakások (26 ingatlan), amelyek a város kevésbé frekventált területén helyezkednek el, egy ingatlanon több lakóegység is található, kiváltása jelentős költséget von maga után, ezért jelenleg a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt. kezelésében van, amely bérbeadással hasznosítja;



nem lakás céljára szolgáló helyiségek (12 ingatlan), amelyeket a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt. bérbeadással hasznosít, a viszonylag magas bérleti díjak miatt az önkormányzat számára előnyösebb, ha az üzlethelyiségek nem kerülnek értékesítésre, így az önkormányzat hosszú távon magasabb és kiegyensúlyozottabb bevételre tehet szert.



garázsok (6 ingatlan);



néhány Damjanich utcai ingatlan (9 db) esetében a földterület az önkormányzat, a felépítmény más szervezetek, gazdasági társaságok vagy magánszemélyek tulajdonát képezik, a bérleti díjakból a város rendszeres bevételhez jut;



önkormányzati résztulajdonnal rendelkező ingatlanok (4 db): az önkormányzat több magánszemély mellett társtulajdonos ezekben az ingatlanokban, melyeken a HÉSZ utca nyitását, szélesítését vagy csapadékvíz árok kialakítását szabályozza elő – a tulajdonközösség megszüntetésével az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanrész felhasználásával megvalósítható az építési szabályzat előírása;



a közterület céljára kiszabályozott területek (7 ingatlan) esetében javasolt a forgalomképtelenné nyilvánítás;



átfogó fejlesztést igénylő területek (2 db): a lakosság részéről továbbra is jelentős igény mutatkozik építési telkek iránt. Elsősorban nem szociális alapon értékesítésre kerülő ingatlanokról van szó, hanem a város kevésbé frekventált helyén, piaci árfolyamon eladható telkek kialakításáról. Az önkormányzat rendelkezik néhány olyan területtel, amelyen a HÉSZ lakótelkek kialakítását teszi lehetővé. A telekosztást azonban átfogó fejlesztésnek (telekalakítás, közművesítés, úthálózat kiépítése stb.) kell megelőznie, amely jelentős terhet ró az önkormányzatra.

-

A Kötelesi utca végén található a 4439/2 hrsz-ú 1 ha 3273 m2 nagyságú beépítetlen ingatlan szomszédos a 4449 hrsz-ú 6905 m2 területű Állatvásár piaccal. Mivel a HÉSZ az ingatlanokat lakóterületként szabályozza, ezért a terület beépíthetőségének felmérését követően telekalakítási tervet kell készíteni.

-

A Galgócz sor – Beödy M. u. – Médy I. u. által határolt területen található a 6973/39 hrsz-ú, 2 ha 7889 m2 nagyságú beépítetlen ingatlan Ipartelep utca felőli részét a HÉSZ közparkként szabályozza ki, jelenleg erre a célra használják, játszótér található rajta. A Beödy Mátyás utca felőli oldalán a HÉSZ építési telek kialakítását teszi lehetővé. Az építési telkek kialakítása és a terület közművesítése után lakóház építésére alkalmas ingatlanok értékesíthetőek.



164


4.4.4

Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok

4.4.4.1 Szociális akcióterület A szociális akcióterületen az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának 9%-a található (79 db), míg érték szempontjából nem éri el a 8%-os részesedés. 64. táblázat Önkormányzati ingatlanok a szociális akcióterületen Száma (db)

Terület (m²)

Becsült érték (ezer Ft)

forgalomképes

10

4844

57 841

korlátozottan forgalomképes

7

36 174

608 125

forgalomképtelen

62

377 328

2 713 762

Az akcióterületen található forgalomképes vagyontárgyakat egészben vagy részben önkormányzati tulajdonú lakások jelentik. Becsült értékük megközelíti az 58 millió forintot. Az önkormányzat szándékában áll ezen lakófunkciójú ingatlanok esetében felújításokat végezni, mellyel közvetlenül is hozzájárulnak az ott élők életkörülményeinek javulásához. A korlátozottan forgalomképes ingatlanokat egyrészt oktatási (Pávai Vajna Általános Iskola) és nevelési (Liget Óvoda) intézmények jelentik, melyek 100%-os önkormányzati tulajdonú, közel 600 millió forint becsült értékű ingatlanok. Mindkét intézmény a minőségi nevelési-oktatási munka biztosítása érdekében belső és külső felújításra szorul. Másrészt beépítetlen területek képezik, melyek közül a 4535, 4536 és 4537 hrsz-úak telekalakítás, valamint közművesítés (elektromos áram) követően értékesíthetőek kereskedelmi, szolgáltató tevékenységre, a 7449/6 hrsz-ú pedig amennyiben szabálytalan alakja ellenére alkalmas lakóház építésére, akkor lakófunkció alakítandó ki rajta. A forgalomképtelen vagyon között utak, járdák, árkok és közterületek találhatóak. Ezen vagyontárgyak minősége és állapota erősen változó. Útfelújítás szükséges többek között a Hőforrás utcában, míg a Határ utca szilárd burkolattal való ellátása is időszerűvé vált. A közterületek között kiemelt jelentőséggel bír a vasútállomás környékén elhelyezkedő, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok megújítása, méltó környezet megteremtése. 4.4.4.2 Bánomkerti turisztikai akcióterület A Bánomkerti akcióterületen az önkormányzati ingatlanok közel negyede (23,8%) található, mely elmarad nemcsak a terület (27%), de főképpen a becsült érték részesedésétől (41,5%). 65. táblázat Önkormányzati ingatlanok a Bánomkerti akcióterületen Száma (db)

Terület (m²)


forgalomképes

19

98 534

450 904


20

444 331

11 708 967

forgalomképtelen

165

357 109

5 935 406

Az akcióterület forgalomképtelen vagyontárgyak között kiemelkednek az utak és járdák, melyek közül a Liget utca rekonstrukciója emelhető ki. Az I. ütemben a Bánomkerti út és a Böszörményi út közötti szakasz (900 m, 5400 m2) rekonstrukciója történik meg, amely során elkészülne az útburkolat szélesítése (6 m), padkarendezéssel, 1 rétegű aszfaltburkolattal, csapadékvíz elvezetéssel. A tervezett rekonstrukció becsült költsége 31 millió forint. Ezt követően a II. ütem feladata a volt 4. számú főúthoz történő kikötése (450 m, 2700 m2), amelynek kalkulált költsége padkarendezéssel, 1 rétegű aszfaltburkolattal 36 millió forint. A



165


csapadékvíz elvezetését szivárgó-szikkasztó jellegű árokkal lenne megoldva hozzávetőlegesen 3 millió forintból. A Liget utcán 300 m2-nyi felületen járdaépítés is szükséges, amelynek becsült költségigénye 1,5 millió forint. Teljes útrekonstrukció szükséges még a József Attila utcán. Emellett kisebb léptékű burkolat-felújítás és járdaépítés szükséges a Tessedik Sámuel utca északi részén: az 1 500 m2 felületű utat, 500 m2-nyi padkát és 100 m2-nyi járdát érintő rekonstrukció 6,7 millió forintból megoldható. Komplett útépítés szükséges az Eötvös, a Tölgyfa és a Bródy utcákon, valamint feltáró út építési szükséges a Damjanich és a Gábor Áron utcák között. Az akcióterületen található turisztikai attrakciók nagyobb vonzereje érdekében az önkormányzat rendkívüli helyen kezeli a területen lévő közparkok, és közterek megújítását és szépítését. A forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok jelentős beruházások helyszínei lehetnek. Az akcióterület egyik legjelentősebb önkormányzati ingatlana a Bocskai Sportpálya (hrsz. 3504/3), amelynek 3 ha 5223 m2 területe a Sport utca irányából közelíthető meg. A Helyi Építési Szabályzat a sportpálya területén keresztül észak-déli irányban új utcát irányoz elő, amely a – hasznosításra felajánlott – ingatlant két övezetre osztja: 

a nyugati rész idegenforgalmi, szálláshely-szolgáltató és gyógyászati funkciók elhelyezésére szolgál (legnagyobb beépítettség 40%, zöldfelület 30%, megengedett építménymagasság 15 m),



a keleti részen sport, rekreációs, idegenforgalmi, valamint wellness és gyógyászati funkciók, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhely) kialakítása engedélyezett (legnagyobb beépítettség 30%, zöldfelület 50%, megengedett építménymagasság 12,5 m).

A sporttelep mellett a TIGÁZ Zrt. hasonló rendeltetésű területe helyezkedik el a Szép Ernő utca felől (hrsz. 3504/2, 3504/4), így a cél a közös hasznosítás lehet, amelyről az önkormányzat már tárgyalásokat folytat a tulajdonossal. A jelenleg teniszpályaként működő, összesen 7 000 m2 nagyságú területre a városnak elővásárlási joga van. A teniszpályától keleti irányban helyezkedik el a volt Széchenyi István Kollégium 1975-ben átadott és 2005-ben bezárt, jelenleg kihasználatlan épülete, valamint a kereskedelmi szálláshelynek minősülő tábor (hrsz. 3342, 3343). Az ingatlanon az alábbi épületek helyezkednek el: 

kétszintes főépület (1475 m²): 40 db 3-személyes szoba, szociális blokkok, ebédlő, konyha,



kazánház, iroda, tanácskozóterem;



előadó terem (252 m²);



2 vendégház az ingatlan keleti oldalán (460 m² + 460 m²): bungalók száma: 3 db, szobák száma: 9 db, férőhely: 45 fő;



2 vendégház az ingatlan északi és déli oldalán (430 m² + 430 m²): bungalók száma: 2 db, raktárhelyiség száma: 2 db, szobaszám: 6 db, férőhely: 30 fő;



2 szociális épület 2 db 82 m² + 82 m²: WC, zuhanyzó;



portásfülke 10 m².

Az összesen 1 ha 4226 m² területű, teljesen közművesített és parkosított telken kívánja az önkormányzat kialakítani a „Kis Tata” elnevezésű szabadidős és sportcentrumot. A Tessedik Sámuel utca mentén elhelyezkedő csaknem 6 hektáros erdőterületen üzemszerű erdőművelést nem folytatnak. A faállomány vegyes, főleg 25-40 éves kőris, akác



166


és tölgy alkotja. A nem tervszerű művelés miatt erős az aljnövényzet, az erdő spontán módon, sarjakról fejlődik. Az átlagos törzsátmérő 15-25 cm, az átlagos törzsmagasság 6-8 m. Az erdő átgondolt tájépítészeti tervezést követően pihenő- és parkerdő funkciót kaphat. A Helyi Építési Szabályzat, kötelező szabályozási jelleggel, utcaszélesítés céljából több helyen érinti az ingatlanokat. A kollégiumi ingatlan északi oldalán egy 6 m széles ingatlanrész leválasztása szükséges a Tessedik Sámuel és a Szép Ernő utcát összekötő feltáró út kialakításához, ami az erdő középső részén húzódik majd át kelet-nyugati irányban. Az ingatlanok hasznosítása – hasonlóan a korábbiakhoz – elsősorban rekreációs és turisztikai funkciók mentén történhet. Szintén az akcióterületen, a fenti ingatlanok közelében helyezkedik el a korábban HajdúBihar Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő 6 846 m²-es ipartelep (hrsz: 3337/13), amelynek tulajdonjoga egy megállapodás keretében Hajdúszoboszló Város Önkormányzatához került. A fás, cserjés terület gondozás, művelés alatt nem áll. Az ingatlanon olajvezeték, valamint nagy és középnyomású gázvezeték található. A vezetékek védőtávolsága 7-9 m, ami jelentősen csökkenti az ingatlan beépíthetőségét. A Helyi Építési Szabályzat alapján a terület kereskedelmi és szolgáltató gazdasági hasznosítása lehetséges, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók, valamint szolgálati lakások megjelenhetnek az építési feltételek figyelembevételével (legnagyobb beépíthetőség 40%, zöldfelületek kiterjedése 20%, a megengedett építménymagasság 7,5 m). Az ingatlan iránt nagyobb élelmiszerláncok érdeklődnek. A Debreceni útfél mellett helyezkedik el egy további 4 ha 2841 m² területű ingatlan, amely táborhelyet, kereskedelmi egységet, irodát, vendéglátó egységet és üdülőépületet foglal magában. Az 58 db, összesen 4 210 m² alapterületű épület között étterem, faházak, gépház és egyéb közös használatú épületek vannak, amelyek esetében szintén a turisztikai, gyógyászati, rekreációs és sport funkciók erősítése a cél. Az akcióterület északi részén, a Liget, a Böszörményi és a Tessedik Sámuel utcák mentén az önkormányzat ingatlanjai között állami tulajdonú területek helyezkednek el (gyep, árok, udvar, raktár, polgárvédelmi bázis). Ezek átadását, illetve értékarányos cseréjét az önkormányzat kezdeményezte, így mintegy 2 ha 9200 m² nagyságú egybefüggő, szabályos fejlesztési terület kerülne a város tulajdonába (hrsz. 2667/26, 2667/27, 3265/2, 3266/1, 3264), amely az akcióterület többi részéhez hasonló funkciók kialakítására alkalmas (pl. extrém sportközpont kialakítása). Emellett az önkormányzat kezdeményezte a fenti ingatlanok közvetlen szomszédságában található, jelenleg a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő 10 ha 144 m² nagyságú üdülőépület és udvar megnevezésű ingatlan önkormányzati tulajdonba kerülését. Amennyiben az önkormányzat megkapja a terveiben szereplő állami tulajdonú ingatlanokat, akkor a város ezen területén egy megközelítőleg 15 hektár egybefüggő önkormányzati terület alakulna ki. A 118,7 hektár területű, Natura 2000 területként nyilván tartott repülőtérnek (hrsz. 0554) csak egy keskeny sávja tartozik az akcióterülethez, amelyen a beavatkozásokat tervezik végrehajtani (az illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával). A repülőteret 1992 óta az Aero Club működteti. 4.4.4.3 Belvárosi akcióterület A belvárosi akcióterületen található az összes belterületi önkormányzati ingatlan több mint 14,2%-a, értékét tekintve kissé magasabb részesedés jellemzi (18,3%). 66. táblázat Önkormányzati ingatlanok a belvárosi akcióterületen Száma (db)

Terület (m²)


15

10 441

399 223

forgalomképes



167


Száma (db)

Terület (m²)



33

108 402

4 645 066

forgalomképtelen

78

313 545

3 074 531

A forgalomképtelen vagyonelemek között többségben vannak a járdák és utak a parkokkal és közterületekkel szemben. Annak ellenére, hogy a belváros forgalma a 4. számú főút elkerülő szakaszának kiépítése miatt lecsökkent, néhány utcában szükséges a burkolatfelújítás. 67.

táblázat Tervezett útfelújítások a belvárosi akcióterületen 2

Utca megnevezése

2

Felület (m )

Padka (m )

Összeg (eFt)

Luther utca

3 000

0

12 600

Hőgyes utca a Kossuth és a Rákóczi utcák között

1 400

400

5 900

A Hősök terének Luther utca és Rákóczi utca közötti szakaszán a volt 4. számú főközlekedési út szegélye és a kerékpárút közötti terület vízelvezetése nem megoldott: a kerékpárúton rendszeresen áll a víz, mert lefolyása nem biztosított. A föld megtámasztására szegély építése is indokolt. A korábban a fenti szakaszon telepített sövény megvédte, illetve felfogta a járművek által felcsapódó vizet, emiatt a visszatelepítése indokolt még akkor is, ha az élettartama ismét csak néhány évre szól. A komplett felújítás térkőburkolattal és vízelvezetéssel 15 millió forintra becsülhető. A csapadékvíz-elvezetést meg kell oldani a Dankó utcában és a Kenézy zugban összesen 26,5 millió forint értékben. A város I. vízgyűjtő területén évek óta problémát okoz a Dankó utca és a zöldségpiac csapadékvíz elvezetése, aminek egyik oka, hogy a Dankó utca és Fogthüy utca közötti ingatlanok kertvégeiben található egykori nyílt csapadékvíz elvezető árkot évekkel ezelőtt a tulajdonosok betemették, a zárt elvezető nyomvonala bizonytalan, tisztító műtárgyak nincsenek, fenntartása nagy kockázattal jár. A Dankó utca Bethlen utca felőli végét érintő csapadékvíz elvezetésre vonatkozóan már elkészült az engedélyes terv. A megvalósítás során 155 méter hosszúságú zárt szakasz kiépítése szükséges, mintegy 200 méternyi folyókát aszfaltozással. Ezen túlmenően szükséges megvizsgálni a Kenézy zug csapadékvíz elvezetésének lehetséges módjait, amely történhet a Kenézy utca – Erzsébet utca – Belső Kösely nyomvonalon új csatorna kiépítésével, vagy a Kenézy utca – Csanády tér – Böszörményi út – Belső Kösely nyomvonalon. A jelenleg futó városrehabilitációs projekt keretében megújuló köztér felújításokhoz kapcsolódva a Kálvin tér környezetének rendezése és rehabilitációja is szerepel az önkormányzat tervei között. A 4,6 milliárd forint becsült értékű korlátozottan forgalomképes vagyonelemek esetében az intézményi ingatlanok vannak túlsúlyban. A nevelési-oktatási, valamint szociális funkciót ellátó ingatlanok többsége rekonstrukcióra, felújításra szorul. Az önkormányzat tervei között szerepel a Szép Ernő kollégium felújítása, átalakítása, esetlegese részbeni funkcióváltása. Az ingatlanok közül a Városháza esetében az okmányiroda utcafronti épületének homlokzatrekonstrukciója szükséges. A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek között hosszú távon egyrészt a Gönczy Pál utca 7. alatti napközi otthon és konyha épületének értékesítését tervezik (becsült értéke 67,3 millió forint), amennyiben ezen funkciók áthelyezése a Gönczy Pál Általános Iskola Kálvin tér 7-8. alatti ingatlanára megoldható. Másrészt az Erzsébet utcán található Tyúkpiac értékesítését is tervezik kereskedelmi vagy egyéb célra. Harmadrészt pedig a Kossuth utcán található tornaterem melletti sportpálya értékesíthető turisztikai vagy egyéb célra.



168


Másfajta hasznosítást terveznek a Gönczy Pál utca 8. alatti Ifjúsági ház esetében, ez a funkció a jelenleg futó városrehabilitáció keretében ugyanis bekerül a Művelődési Központba, így az ingatlan felszabadul más önkormányzati funkciók betöltésére, esetleg bérbeadás céljára hasznosíthatóvá válik. A forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkezik, amelyek értéke a frekventált elhelyezkedés miatt magas, összesen 306 445 000 forint. Az önkormányzat jelenleg bérbeadással hasznosítja ezen ingatlanokat. A lakások és helységek bérletéről szóló 15/200. (XI.23.) Ör. rendelet alapján a jelenlegi bérlők számára értékesíthetőek, amennyiben élni kívánnak a vásárlás lehetőségével. A Hősök terén található önkormányzati tulajdonú társasházak, amennyiben vételi szándék nem jelentkezik, középtávon külső rekonstrukcióra szorulnak. Felmerült az önkormányzat 50%-os tulajdonában lévő Füszért raktár eladása, azonban ez és a Hősök tere 21. szám alatti üzlethelyiség megtartása a város gazdálkodása szempontjából mindenképpen előnyösebb. Az akcióterületen található két beépítetlen telek önmagában nem beépíthető, ezért célszerű a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak felkínálni. 4.4.4.4 Délnyugati funkcióbővítő akcióterület Az akcióterületen található a belterületi önkormányzati ingatlanvagyon 12,5 %-a, értékét tekintve mindössze 5 %-os részesedés jellemzi. 68. táblázat Önkormányzati ingatlanok a délnyugati akcióterületen Száma (db)

Terület (m²)


forgalomképes

31

32 019

185 023


6

91 803

110 924

forgalomképtelen

71

293 272

1 867 800

A forgalomképtelen ingatlanok között utak, járdák, közterületek vannak túlsúlyban. Ezek műszaki állapota eltérő, útrekonstrukció szükséges többek között a Tokay, illetve a Galgóczy sor esetében, valamint útépítés megvalósítását tervezi az önkormányzat a Földesi és a Százados utcákban. A forgalomképtelen vagyontárgyak között szerepel a Libagát utca mellett fekvő 31,5 ezer m2 nagyságú, 31,5 millió forint becsült értékű „Soproni temető”. Az önkormányzat célja ezen terület felszámolása, és rekreációs közpark kialakítása. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak között található a Lurkó óvoda épülete (6404 hrsz), mely rekonstrukcióra szorul. Ide tartoznak még erdős területek, valamint autóbuszmegálló és beépítetlen terület is. A forgalom képes ingatlanok jelentős részét önkormányzati lakások teszik ki, melyek együttes becsült értéke megközelíti a 141 millió forintot. Az ingatlanok egy része fogott telek, azaz a földterület az önkormányzaté, míg a felépítmény magánszemély tulajdona. Ezen ingatlanok a földterület felértékelését követően a felépítmények tulajdonosainak értékesíthetőek. A szociális lakásokat az önkormányzat továbbra is bérbeadással kívánja hasznosítani. A forgalom képes vagyontárgyak között az akcióterületen több beépítetlen terület (pl. Földesi utca mentén) is található, melyeken szociális telkek kialakítását tervezi az önkormányzat.



169


5

PARTNERSÉG

Hajdúszoboszló a korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. 36.

ábra Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai PARTNERSÉG FŐ CÉLJA elfogadottság, identitás szakpolitikai engedélyezés magántőke mobilizálása agglomerációs együttműködés

PARTNEREK lakosság, civil szervezetek szakhatóságok vállalkozások környező települések

A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk, (részletesebb bemutatásukra az egyes partnerségi csoportok jellemzésénél kerül sor):

5.1



igény- és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk),



projekt-előkészítő és -tervező munkacsoportok,



szakmai workshopok, konzultációk,



lakossági fórumok, tájékoztatás és nyilvánosság. Nyilvánosság biztosítása: lakossági és civil tájékoztatás

A helyi lakosság a fejlesztések elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a fejlesztések sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média (Hajdúszoboszlói Lapkiadó Intézmény, Hajdúszoboszlói Városi Televízió, www.hajduszoboszlo.eu; www.hajduszoboszlo.hu, www.szoboszloihirek.hu; www.szoboszloon.hu), amelyeken keresztül rendszeresen be lehet számolni a projekt-előkészítő tevékenységek állásáról és a városrehabilitációs fejlesztések aktualitásairól, illetve aktivizálni is lehet a lakosságot. Már 2007 telén hozzákezdtünk mind a lakossági vélemények megismeréséhez, mind a város véleményformálóinak aktivizáláshoz a „Családbarát, esélyteremtő Hajdúszoboszló” pályázati program keretében. Az empirikus kutatás eredményét a „Diagnosztikai riport: Családbarát munkahelyek és települések kialakítása – Hajdúszoboszló” című tanulmány tartalmazza, amelynek rövid összefoglalója megtalálható a Mellékletek között. 2007 februárjában történt meg az első szélesebb társadalmi nyilvánosságban megszervezett városrehabilitációs egyeztetés, amelynek főbb eredményeit szintén a Mellékletek tartalmazzák – hasonlóan ahhoz a két városfejlesztési fórumhoz, amelyeket 2007 telén, valamint 2008 őszén szélesebb körben szerveztünk meg. Kifejezetten az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásához és a városrehabilitációs tevékenységek megalapozásához 2008. február 18. és március 26. között lakossági kérdőíves felmérést végeztünk a helyi média közreműködésével, amelynek eredményeit beépítettük mind a helyzetelemző, mind a koncepcionális fejezetekbe. A beérkezett kérdőívek feldolgozását és következtetéseit a Mellékletek tartalmazzák.



170


Az egyes fejlesztések részletes tervezése még intenzívebb lakossági párbeszédet igényel, amire az érintett akcióterületeken szervezett szükséglet-orientált lakossági fórumok nyújtanak lehetőséget. 2012. április 5-én került megrendezésre egy szakmai workshop, amelyen a lakosság érdekeit szolgáló képviselők mellett a Polgármesteri Hivatal érintett irodáinak, illetve az önkormányzati tulajdonú cégek képviselői is jelen voltak. A workshopon a következő témák kerültek megvitatásra: 

az IVS célrendszerének felülvizsgálata,



új akcióterületek kijelölése,



a legfontosabb akcióterületi fejlesztések meghatározása,



a befektetési célra kiajánlható ingatlanok körének meghatározása.

Az elhangzott javaslatok Mellékletekben. 5.2

beépültek

az IVS-be,

ennek

igazolása megtalálható a

Szakhatósági fórum

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása megköveteli, hogy az érintett (építészeti, rend- és katasztrófavédelmi, környezet- és természetvédelmi, munkaügyi stb.) szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, ez biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. Az IVS első verziójának kidolgozása során, a 2007 telén végzett felmérésekbe és szakértői interjúzásba a szakhatóságok helyi képviselőit is bevontuk (a lista és a partnerség összefoglalása a



171


MellékletekMellékletek között olvasható). A fenti elveknek megfelelően 2008 tavaszán tájékoztattuk az engedélyező, véleményező szerepkört betöltő szakhatóság képviselőit annak érdekében, hogy megismerjék a hajdúszoboszlói városrehabilitáció jelentőségét, folyamatát, a támogatás elnyerésének feltételeit, továbbá a lehatárolt városrészek és akcióterületek körét. Kiemelt jelentőséggel bír a területi főépítész, aki hozzájáruló nyilatkozatával ismerte el a fejlesztés szükségességét és megalapozottságát. Az elkövetkező időszakban a készülő dokumentumokat rendszeresen továbbítjuk az érintett szakhatóságoknak – folyamatos visszacsatolást biztosítva a tervezés folyamatában. A szakhatóságok szerepe az akcióterületi tervek és az egyes projektekre vonatkozó engedélyes tervek kidolgozásánál lesz igazán jelentős, ezért abban a szakaszban rendszeres egyeztetésekre, szakmai workshopokra lesz szükség. A szakhatóságok elsősorban a benyújtott műszaki tervdokumentumok alapján döntenek a fejlesztési elképzelések jóváhagyásáról. A szakhatósági lista folyamatosan frissítésre kerül, jelenleg a legtöbb érintett igazgatási szerv a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz tartozik. Vállalkozói egyeztetések

5.3

Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. 

A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a fejlesztések eredményeként létrehozott kapacitások (közterek, irodaházak, üzlethelyiségek stb.) fogyasztóiként jelennek meg. Kisebb mértékben partnerként is részt vehetnek a városrehabilitációban például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról.



A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása Hajdúszoboszló akcióterületein történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja.

A helyi vállalkozók és az önkormányzat közötti párbeszéd folyamatos, formalizáltan már 2007 elején megtörténtek az első egyeztetések a város átfogó fejlesztésével kapcsolatosan, a szakértői interjúzás keretében a helyi vendéglátók és fizetővendéglátók érdekvédelmi szervezetét, valamint a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara területi szervezetét is felkerestük. A vállalkozások azóta is rendszeresen jelen vannak a megtartott városfejlesztési fórumokon. 5.4

Együttműködés a környező településekkel

A környező településekkel való partnerség tartalmi és formai elemeit a 4.3 Településközi koordináció fejezet részletezi. Kifejezetten a városrehabilitációval és az IVS-sel összefüggő tájékoztatás a kistérség települései körében folyamatosan történik a társulás tanácsülések keretében.



172


Az IVS elkészítése és a városrehabilitáció megvalósítása kapcsán kirajzolódó partnerségek, együttműködések vizsgálatához az érdekcsoportelemzés módszertanát is alkalmazzuk. Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a városrehabilitációs tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve. 69. táblázat A városfejlesztésben érintett csoportok stakeholder elemzése Elemzési szempontok Érdekcsoport

helyi lakosság

civil szervezetek

Fontosság

Szaktudás, erőforrások, hatalom

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep

Akcióterv

Érdekek és elvárások

Akadályozó tényezők és problémák

magas

városfejlesztési szakismereteik nincsenek érdekérvényesítő képességük közepes

a lakókörnyezet és az életminőség fejlesztése jobb és bővülő szolgáltatási kínálat munkahelyek növekvő száma

az anyagi hozzájárulás lehetősége korlátozott álláspontjuk könnyen befolyásolható, ezért ingadozó viszonylagos érdektelenség bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. akcióterületeken kívüli városrészeken az ingatlanárak relatív csökkenése)

szükségleteik és elvárásaik pontos megfogalmazása segíti a városrehabilitáció előkészítését

kérdőíves felmérés helyi sajtókampány lakossági fórum az akcióterületi fejlesztésekről

magas

tapasztalat projektek megvalósításában viszonylagos szervezettség városi szinten

állandó szakmai együttműködés a várossal nyitottság a város részéről

forráshiány

ESZA-típusú projektelemek előkészítése, megvalósítása lakossági elfogadottság növelése

Civil Fórum

az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági környezet bérelhető irodák és üzlethelyiségek kereskedelmi forgalom növekedése

forráshiány bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. kereskedelmi övezetek térbeli eltolódása)

lehetséges partnerek

keresletelemzés vállalkozói fórum támogatás, segítségnyújtás, pályázati tanácsadás

az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági és szabályozási környezet hasznosítható, beépíthető,

telekspekuláció telephelyek közötti verseny

jelentős saját forrást igénylő, jövedelemtermelő városrehabilitációs tevékenységek

potenciális akcióterületi befektetők feltárása

helyi kis- és középvállalkozók

magas

a tőkeszegény kkv-k erőforrásai és érdekérvényesítő képessége közepes

nagyobb vállalkozások, beruházók, ingatlanfejlesztők

magas

jelentős mobilizálható tőkével és lobbierővel rendelkeznek



173


Elemzési szempontok Érdekcsoport

Fontosság

Szaktudás, erőforrások, hatalom

Érdekek és elvárások

Akadályozó tényezők és problémák

közművesített ingatlanok, ipari területek

szakhatóságok

környező települések

magas

közepes

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep megvalósítása

Akcióterv vállalkozói fórum tervalkuk

stabil szaktudás engedélyezési szerepkör

jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása

szakpolitikai irányvonalak változásai a vonatkozó szabályok rugalmatlan értelmezése az egyes (magán)fejlesztések kapcsán

koordináló, jóváhagyó szerep, szakmai kontroll

folyamatos egyeztetés, szakmai véleménykikérés

magas együttműködési hajlandóság kereslet a város szolgáltatásai iránt

a települések igényeit kiszolgáló intézményrendszer elérhetőség munkahelyek növekvő száma

esetleges ellenérdekeltség bizonyos intézményi fejlesztések esetében

fejlesztési elképzelések összehangolása

rendszeres egyeztetés a tervezés első szakaszában



174


5.5

Jövőben alkalmazandó partnerségi eszközök

Az IVS szervesen beépül az önkormányzat tervezési rendszerébe, a hosszú távú településfejlesztési koncepciót és a rendezési tervet összekötő stratégiaalkotási folyamatba. Ehhez illeszkedve számos partnerségi és egyeztető eszköz alkalmazása szükséges, amelyeket az alábbiakban részletezünk. 70. táblázat Rendszeresen alkalmazandó partnerségi eszközök Partnerségi eszköz

Képviselőtestületi ülés

Közmeghallgatás, lakossági fórum Lakossági kérdőíves felmérés Helyi újság, városi TV Kistérségi társulási ülés Kétoldalú településközi koordinációs ülések, találkozók

Partnerek képviselők, roma nemzetiségi önkormányzat vezetői, Városfejlesztési, kommunális iroda vezetője, gazdasági és civil szervezetek képviselői lakosok lakosok (400 fő) lakosok, szakértők polgármesterek polgármesterek


Feladat Akcióterületi projektek megvalósításának áttekintése, új akcióterületi tervek indítása Városfejlesztési célok megvalósításának áttekintése IVS felülvizsgálata, szükséges korrekciók Megvalósult fejlesztések értékelése, új szükségletek azonosítása Megvalósult fejlesztések értékelése, új szükségletek azonosítása Véleményalkotás, értékelés, újságcikk, műhelybeszélgetés a fejlesztésekről Tájékoztatás a stratégia eredményeiről és felülvizsgálatáról

Gyakoriság évente kétévente háromévente évente kétévente félévente háromévente

Tájékoztatás, egyeztetés


félévente

175


6

AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring a megvalósítás során három szinten valósul meg: 

Egyfelől az elérendő célokhoz kötődő, magát a reálfolyamatot mérő jórészt kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. Az indikátorok mérése és nyomonkövetése az operatív menedzsmentfeladatokat ellátó szervezet feladata.



Másfelől szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitásés hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges.



A teljesség érdekében a monitoringot szolgáló áttekintés során figyelembe vételre kerülnek a közmeghallgatások visszajelzései, a városfejlesztési partnerségi fórum eredményei, az elkészült ágazati stratégiák, a jogszabályi, szabályozási környezet változása, valamint a megvalósult illetve elmaradt fejlesztések hatásai is.

A szükséges adatok és információk gyűjtését, rendszerezését az önkormányzat adatgazdája végzi. Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete háromévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza 

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését,



a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele),



városrészenként és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről,



a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltüntetésével,



az antiszegregációs indikátorok teljesülését.

A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó, a tematikus, a városrészi és az antiszegregációs célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. Az indikátorok segítségével a stratégia egyes céljai számszerűsíthetővé és ezáltal mérhetővé válnak. Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására alkalmas. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az önkormányzat által elkészített módosítási tervezet megvitatása városfejlesztési partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az érintett bizottságok, illetve a képviselőtestület által történő megtárgyalása és elfogadása.



176


Az önkormányzati választásokat követően az új önkormányzat gazdasági programjának készítése során az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhang hozni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű a „hatás” jellegű indikátorait megvizsgálni, az elért eredményeket ezek alapján értékelni. A célokhoz rendelt számszerűsített hatás- és eredményindikátorok a 3.2.4 fejezetben kerültek bemutatásra.



177


7

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet: Természeti területek listája 7330003 7330003 7330003 7330003 7330003 7330001 7330001 7330001 7330001 7330001 7330001 7330001 7330001 7330004 7330004 7330005 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330007 7330008 7330008 7330008 7330011 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330013 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014

Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló


0295/c 0282/2c 0281/53 0278 0283/3 0287/3b 0285/15b 0285/15c 0267/31b 0267/31c 0267/42b 0267/42c 0287/1 0299/a 0299/c 0300/b 0345/18 0345/19 0238/b 0238/c 0235/1 0235/2 0234 0331/a 0342/1a 0334/3 0341 0335 0338/g 0338/j 0338/k 0328/2a 0359/1 0359/2a 0357/a 0498/25 0452/h 0454/18 0454/19 0454/20 0454/21 0454/22 0454/23 0454/24 0454/25 0454/26b 0454/26c 0454/2 0451/a 0455/1 0455/2 0455/3a 0457 0456/2a 0456/1 0458/1

Nádas Nádas Nádas Nádas Kivett Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Legelő Legelő Gyep Gyep Gyep Erdő Gyep Gyep Gyep Erdő Erdő Erdő Gyep Gyep Gyep Nádas Nádas Nádas Nádas Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas


178


7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330015 7330015 7330016 7330016 7330016 7330017 7330017 7330017 7330017 7330017 7330017 7330018 7330018 7330018 7330019 7330020 7330020 7330020 7330020 7330020 7330022 7330022 7330022 7330022 7330022 7330022 7330022 7330021 7330021 7330021 7890015 7890015 7890015 7890015 7890015 7890015 7890015 7890016 7890016 7890017 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001

Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló


0458/2 0458/3 0458/4 0458/5 0458/6 0458/7 0458/8 0458/9 0458/10c 0458/47 0458/49 0458/50 0458/51c 0514/a 0509/36b 0460/1c 0460/1f 0460/1b 0423/1 0423/2a 0423/2f 0467 0468/1 0468/3 0419 0418/3 0418/4 0418/3 0412/17 0412/18 0412/19 0412/20 0412/21 0374/1 0376 0440/1 0378/a 0378/c 0437/a 031/4c 0412/7a 0412/7b 0412/4a 0181/60 0181/4 0484/3 0179/2 0197/15 0197/16 0201 0173 0172 0209/7 0554 0345/1 0342 0331 0350/1 0208/1 0303

Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Erdő Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Kivett Kivett Nádas Gyep Gyep Gyep Gyep Kivett Kivett Kivett


179


7310001 7310001 7310001 7310001 7310001

Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló


0305 0328/1 0328/2 0315 0307/1

Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett


180


2. sz. Melléklet: Régészeti területek jegyzéke Árkoshalom 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót Erzsébet tér Ady Endre út 4. Korpád-halom Borsós-halom Hajdúszoboszló határa Várostanya Gáti-legelő Gáti-legelő 2. Pali-halom Ördög-árok Faluvég-laponyag Csikós-laponyag Szik-laponyag Hegyes-halom Citra-halom Papné halma Csordaföld, Cs. Tóth Gábor földje Gönczy Pál utca 1. Rákóczi és Török utca sarka Bercsényi utca 49. Bajcsy-Zsilinszky utca 60. Két-halom Járó-halom Korpád-halom Földvári-laponyag Nyéki-halom Zsoldos-halom Tekintő-halom Hegyes-halom II. Csontos-halom Giró-halom Bárány-halom Hármashatár-laponyag Bárány-halom II. Baló-halom Sziget, középkori falu Észak-dűlő


Sziget-halom Angyalháza-puszta Kunpál-halom Ady Endre út 4. Szováti útfél Legelő-dűlő Legelő-dűlő 2. Ökör-járás Ökör-járás 2. Baross utca Angyalháza-puszta, Mélyfenék határa Vasútállomás Angyalháza Aranyszeg Korpád falu temploma Korpád falu Bánomkert, Bródy Sándor utca Bocskai Halászati Tsz 1. sz. Tangazdaság Téglagyár Református templomkert Köztemető Benedekvölgy Bagi-zug Bánomkert Kösely-part Sportház Móricz Zsigmond és Táncsics utca 4. sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő Kis Szoboszló Hajdúváros Földvár Szováti útfél 2. Német-telek Szováti útfél 3. Czitraháti-dűlő Fogthy-dűlő Fogthy-dűlő II. Anyagszeg II. Anyagszeg III. Anyagszeg IV. Napos-dűlő I. Napos-dűlő II. Rózsa-dűlő Zsoldos-zug Nádudvari út mente


181


3. számú melléklet: A helyzetelemzést segítő adatok a KSH T-Star adatbázisából, a KSH 2001. évi népszámlálási adataiból és az önkormányzat nyilvántartásaiból DEMOGRÁFIA Mértékegység ha

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

23 870

23 870

23 870

23 870

23 870

23 870

23 870

23 870

23 870

23 870

23 870

fő fő

23 811 24 114

23 695 23 932

23 677 23 870

23 586 23 785

23 568 23 744

23 440 23 864

23 383 23 830

23 870 23 830

23 863 23 800

23 893 23 806

23 933 23 788

fő

1 297

1 035

940

857

928

936

992

1117

972

1379

1 454

%

8,5

6,8

6,2

5,6

6,1

6,1

6,4

7,1

6,2

9,7

9,2

%

17,0

17,3*

15,9

15,6

15,3

15,0

14,8

15,3

14,0

13,7

13,0

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

% %

64,1 20,2

62,1* 20,6*

64,2 20,8

64,1 21,1

64,0 21,5

64,9 22,0

65,1 22,0

62,7 22,0

63,6 22,4

65,2 21,1

65,0 22,

%

-

26,7*

-

-

-

-

-

-

-

-

-

%

-

10,6*

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (szegregációs mutató)

% %

-

51,5* 41,6*

-

-

-

-

-

-

-

-

-

%

-

44,7*

-

-

-

-

-

-

-

-

-

%

-

16,8*

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Adat típusa A település mérete Lakónépesség Állandó népesség Nyilvántartott álláskeresők száma (2005 előtt regisztrált munkanélküli) Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (2005 előtt regisztrált munkanélküliek) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

* Népszámlálási adat



182


GAZDASÁG Adat megnevezése

Bontás

Regisztrált vállalkozások száma Működő vállalkozások száma

Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként

Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma

Mértékegység

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

db

2 980

3 063

3 157

3 344

3 412

3 381

3 243

3335

4503

4607

4 730

db

1 417

1 470

1 567

1 622

1 658

1 650

n.a.

1 638

1 697

1 652

n.a.

db

101

91

82

83

81

79

76

73

77

n.a.

n.a.

db

141

157

143

138

146

135

129

128

125

n.a.

n.a.

db

128

140

150

153

157

163

156

156

159

n.a.

n.a.

db

410

383

388

384

379

362

355

361

369

n.a.

n.a.

db

132

148

151

160

163

164

154

154

162

n.a.

n.a.

db

92

89

100

102

102

103

102

100

103

n.a.

n.a.

db

48

39

43

49

59

61

60

59

79

n.a.

n.a.

db

215

262

301

336

343

349

359

356

366

n.a.

n.a.

db

13

18

22

26

30

37

39

40

39

n.a.

n.a.

db

38

41

42

42

42

41

42

45

48

n.a.

n.a.

db

99

102

145

149

156

156

158

166

170

n.a.

n.a.

db

407

440

439

447

413

419

421

421

437

460

n.a.

élelmiszer jellegű

db

92

89

85

88

80

79

78

58

56

119

n.a.

ruházati jellegű

db

63

74

68

69

67

70

76

73

79

82

n.a.

db

150

156

192

201

207

208

213

227

244

254

n.a.

db

13 358

13 213

15 587

16 643

16 802

17 159

16 776

18 250

19 730

20 666

19 985

db

6 032

5 536

6 757

7 077

6 966

7 045

6 737

8 520

8 536

8 710

8 531

mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási, halgazdálkodási nemzetgazdasági ág bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőzvízellátás nemzetgazdasági ág építőipar nemzetgazdasági ág kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ág szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ág pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ág ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág oktatás nemzetgazdasági ág egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ág (humán gyógyszertárak nélkül)

(kereskedelmi és magánszállás) összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma



183


GAZDASÁG Adat megnevezése

Vendégek száma összesen a szálláshelyeken

Vendégéjszakák száma összesen

Bontás

Mértékegység

magán-szállásadás férőhelyeinek száma (kereskedelmi és magánszállás) vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken vendégek száma a magánszállásadásban (kereskedelmi és magánszállás) vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken vendégéjszakák száma a magánszállásadásban

db

2001 7 677

2003

2007

2008

2009

2010

11 956

11 454

fő

136 317 148 248 175 082 190 711 185 905 200 921

254 134

299 270

299 432

282 567

279 904

fő

108 306 113 799 137 959 149 643 141 755 156 251

199 394

232 421

226 708

212 077

214 842

44 670

54 740

66 849

72 724

70 490

65 062

fő

778 888 826 419 884 800 888 957 843 079 870 985

1 039 721

1 194 488

1 190 578

1 094 594

1 058 430

fő

637 979 659 563 721 153 715 168 655 330 689 935

822 593

946 675

921 992

840 316

835 700

fő

140 909 166 856 163 647 173 789 187 749 181 050

217 128

247 813

268 586

254 278

222 730

ezer Ft

227 661 312 435 559 080 556 618 620 902 505 146

620 891

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

1 965

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

1 540

1 615

37 123

9 836

2006

11 194

34 449

9 566

2005

9 730

28 011

8 830

2004

10 039

db

7 326

2002

10 114

fő

Kivetett iparűzési adó Iparűzési adót fizető vállalkozások száma

2000

41 068

1 646

44 150

1 852

1 861

2 094

LAKÓKÖRNYEZET Mértékegység db

Adat típusa Lakásállomány

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

-

9 374

9 459

9 525

9 909

10 176

10 280

10 301

10 524

10 586

10 599

Épített lakások száma (üdülők nélkül) Megszűnt lakások száma (üdülők nélkül)

db db

73 69

107 48

139 54

100 34

476 92

290 23

157 53

29 8

276 53

62 0

13 0

Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza

db km

8 997 107

9 042 107

9 152 108

9 231 108

9 612 108

10 079 108

10 280 108

10 301 108,6

10 523 108

10 585 108,9

10 321 108,9

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza

db km

2 538 36

3 533 39

3 633 39

3 684 39

3842 38

7 562 82

7 604 82

7 643 82

7 896 82

7 944 82

8 760 82

Közhasználatú zöldterületek nagysága

m²

263 000 263 000 513 000 513 000 219 893 219 893 219 893 219 893 219 893 240 095

n.a.



184


KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Adat típusa

Bontás

Bölcsődék száma

Mértékegység db

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Bölcsődések száma Óvodák száma

fő db

73 -

69 9

62 9

74 9

72 8

71 8

71 9

75 8

74 8

75 8

n.a. 8

Óvodások száma Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

fő db

-

876 880

776 993

773 993

768 950

712 924

746 836

750 836

763 836

768 821

782 821

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

db

-

6

6

6

6

5

5

5

5

5

5

fő

-

2 394

2 336

2 247

2 219

2 125

2 015

1 922

1 875

1 826

1793

Középiskolák száma

gimnázium szakközépiskola

db db

-

1 3

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

1 2

Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban

gimnázium szakközépiskola

fő fő

-

569 366

596 374

597 398

596 440

592 447

595 454

601 468

622 473

617 459

n.a. n.a.

fő

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben (kihelyezett tagozat szerint) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)

férőhely ellátottak

db fő

60 65

60 58

60 60

60 53

60 62

60 65

90 90

90 88

90 n.a.

90 n.a.

90 n.a.

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény Időskorúak otthona Nappali ellátást nyújtó idősek klubja

férőhely

db

220

220

200

229

229

269

269

269

269

269

n.a.

gondozottak

fő

235

na.

200

226

231

267

267

262

251

262

n.a.

db

2

2

1

2

2

2

2

2

2

2

2

db db

1 1

1 1

1 1

2 1

2 1

2 1

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2



185


VÁROSRÉSZI ADATOK Mértékegység

Belváros

Turisztikai övezet/ fürdővárosrész

Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész

Lakógyűrű

Külterület

db

232

110

53

112

29

db db

337 58

539 78

532 62

179 46

15 3

fő

6 219 5 830

1 352 1 217

3 035 4 253

12 649 11 679

448 490

Lakónépesség 23947 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

fő %

6 234 11,85

1 364 10,21

3 036 12,55

12 757 13,43

494 20,41

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25-x korúak arányában Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éveseken belül 15159 Foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 2990 A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 543 Bölcsődék száma

% %

64,14 24,01

52,51 37,28

53,71 33,74

65,06 21,51

66,53 13,06

Adat típusa Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Szálláshelyek száma Vendéglátóhelyek száma Lakónépesség az önkormányzati népességnyilvántartás szerint (2007) Állandó népesség 23801

fő

%

22,9

27,95

13,66

33,41

64,75

19,42

20,47

10,16

5,59

0,98

64,74

51,13

35,82

52,33

41,12

40,6

40,4

42,4

42,2

38,5

50,6

51,36

29,78

47,37

66,94

db

14,87 1

16,4 -

9,54 -

20,37 -

42 -

Bölcsődei férőhelyek száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma

fő db

60 2

-

3

3

-

db

4 1

1

1 1

-

-

Lakásállomány (db) 10599 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

db %

3171 6,36

618 13,4

1850 14,89

4807 28,88

153 93,16


% % % % %

db


186


4. számú melléklet: A település infrastruktúrájára vonatkozó adatok Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak vezetékes víz

áram

közvilágítás

Csatornakert II. dűlő Csatornakert III. dűlő Erdő dűlő Csepüs szőlőskert Vénkertszőlő Angyalházi út Benedek dűlő Csepüs szőlőkert Cseresznye dűlő Csipkés dűlő Fecske dűlő Földesi út Kabai út Keleti-főcsatorna part Kornyó dűlő Körte dűlő Kötelesi út Kútvölgy dűlő Meggy dűlő Pityeri dűlő Sós dűlő Szilva dűlő Szováti útfél Újvárosi útfél dűlő Vénszőlőskert dűlő Erdő dűlő Vénkertszőlő Angyalházi út Benedek dűlő Csepüs szőlőkert Cseresznye dűlő Csipkés dűlő Fecske dűlő Földesi út Kabai út Kornyó dűlő Körte dűlő Kötelesi út Kútvölgy dűlő Meggy dűlő Pityeri dűlő Sós dűlő Szilva dűlő Újvárosi útfél dűlő Csatornakert II. dűlő Csatornakert III. dűlő Erdő dűlő


HHH gyermekek száma az el nem látott utcákban 6 2 9 1 2

A városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

1

Külterület

2 1 9 2

1

1 6 2 9

Külterület

Külterület


187


Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

szennyvíz-csatorna

Csepüs szőlőskert Vénkertszőlő Angyalházi út Benedek dűlő Csepüs szőlőkert Cseresznye dűlő Csipkés dűlő Fecske dűlő Földesi út Kabai út Keleti-főcsatorna part Kornyó dűlő Körte dűlő Kötelesi út Kútvölgy dűlő Meggy dűlő Pityeri dűlő Sós dűlő Szilva dűlő Szováti útfél Újvárosi útfél dűlő Vénszőlőskert dűlő Erzsébet Gönczy Pál Hársfa Diófa Nyárfa Akácfa Bánomkerti Pacsirta Gyöngyvirág Muskátli Nefelejcs Liliom Rezeda Árvácska Jácint Pipacs Hóvirág Szarkaláb Vörösmarty Wesselényi Ádám Ady Endre Hajnal Fehér Határ Kötelesi Gárdonyi Sólyom


HHH gyermekek száma az el nem látott utcákban 1 2


1

2 1

1

Belváros, Lakógyűrű Belváros

Üdülőövezet

DK-i, vegyes hasznosítású városrész 1

4 4 1 2

Lakógyűrű

7


188



gáz

Vénkert Bihari Surányi Fazekas Kocsis Pál Mathiász János Tokay Rákóczi Makkos Ferenc Százados Hathy János Rácz Farkas Papp István Kiss Pál Ipartelep utcák Dede zug Csepű sor Nyugati sor Csanády tér Csatornakert II. dűlő Csatornakert III. dűlő Erdő dülő Csepüs szőlőskert Vénkertszőlő Angyalházi út Benedek dűlő Csepüs szőlőkert Cseresznye dűlő Csipkés dűlő Fecske dűlő Földesi út Kabai út Keleti-főcsatorna part Kornyó dűlő Körte dűlő Kötelesi út Kútvölgy dűlő Meggy dűlő Pityeri dűlő Sós dűlő Szilva dűlő Szováti útfél Újvárosi útfél dűlő Vénszőlőskert dűlő Csatornakert II. dűlő Csatornakert III. dűlő Erdő dűlő Csepüs szőlőskert Vénkertszőlő Angyalházi út


HHH gyermekek száma az el nem látott utcákban


2

2 3 2 10 4 2 1 3

6 2 9 1 2

1

Külterület

2 1 6 2 9 1 2

Külterület


189



HHH gyermekek száma az el nem látott utcákban


Benedek dűlő Csepüs szőlőkert Cseresznye dűlő Csipkés dűlő Fecske dűlő Földesi út Kabai út Keleti-főcsatorna part Kornyó dűlő Körte dűlő Kötelesi út Kútvölgy dűlő Meggy dűlő Pityeri dűlő Sós dűlő Szilva dűlő Újvárosi útfél dűlő Vénszőlőskert dűlő pormentes út Fehér Eötvös Tölgyfa Százados Földesi Csatornakert II. dűlő Csatornakert III. dűlő Erdő dűlő Csepüs szőlőskert Vénkertszőlő Angyalházi út Benedek dűlő Csepüs szőlőkert Cseresznye dűlő Csipkés dűlő Fecske dűlő Földesi út Kabai út Keleti-főcsatorna part Kornyó dűlő Körte dűlő Kötelesi út Kútvölgy dűlő Meggy dűlő Pityeri dűlő Sós dűlő Szilva dűlő Szováti útfél Újvárosi útfél dűlő Vénszőlőskert dűlő A nyilvántartott összes HHH gyermek száma

188



1

1 2

10

Lakógyűrű Üdülőövezet Üdülőövezet Lakógyűrű Lakógyűrű

6 2 9 1 2

1

Külterület

2 1

190


5. számú melléklet: Hajdúszoboszló rövid- és középtávon tervezett fejlesztései a Gazdasági Program alapján – kiegészítve a feladatok területi hatókörével Tématerületek

Munkahelyteremtés és gazdaságfejlesztés

Fejlesztési elképzelések ebben a ciklusban Turisztikai desztinációs menedzsment további fejlesztése Jellegzetes helyi (hajdúszoboszlói, kistérségi) termékek értékesítésének elősegítése a turisták részére (termékek kitalálása, csomagolása) Igényfelmérés ösztönzése a városba érkező turisták és a városban működő turisztikai vállalkozások körében a szolgáltatások fejlesztése érdekében Feldolgozó üzemek létesítése a város déli, nyugati részén Önellátó, önfenntartó település kialakítása Közmunka program továbbvitele „Kis Tata” létrehozása – sport turizmus fejlesztése (Szép Ernő utca, Gázláng pálya)

Befektetés-támogatási politika és városmarketing

Közszolgáltatások, hatósági díjak

Épített környezet és ingatlangazdálkodás

Ösztöndíjak létrehozása a fiatalok helyben tartása érdekében Városmarketing stratégia kidolgozása, kommunikációs eszközök fejlesztése Hajdúszoboszlóra turisztikai befektetők vonzása, valamint a turisztikai funkció erősítése érdekében élelmiszer-termék feldolgozó befektetők vonzása Hajdúszoboszló és kistérsége (mint ipari befektetések célpontja) közötti közösségi közlekedés fejlesztése Szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítése (mellyel a rákötések aránya megközelíti a 100%ot) Bel- és csapadékvíz elvezető rendszer folyamatos fejlesztése, felújítása, bővítése Bölcsőde fejlesztés, férőhelyszám bővítés Kistérségi együttműködés szélesítése a közszolgáltatások területén Út- és járda hálózat fejlesztése, parkolók felújítása, kialakítása Külterületi utak, hidak felújítása Önkormányzati tulajdonú lakások állagjavítása Önkormányzati törzsvagyont képező ingatlanok fejlesztése Ingatlankezelő rendszer fejlesztése Városközpont rehabilitáció: művelődési központ, mozi felújítása, közterületek rehabilitációja Szociális városrehabilitáció a peremterületeken Településrehabilitáció további folytatása Sport repülőtér fejlesztés Szabadtéri színpad lefedése, korszerűsítése, nézőtérrel együtt Piac lefedése Intézményhálózat felújítása, energiaracionalizálás



Érintett városrész nem releváns nem releváns nem releváns lakógyűrű, egyéb területek nem releváns nem releváns turisztikai városrész, üdülőövezet nem releváns nem releváns város teljes területe város teljes területe város teljes területe város teljes területe belváros nem releváns város teljes területe egyéb területek város teljes területe város teljes területe nem releváns belváros lakógyűrű város teljes területe egyéb területek turisztikai városrész, üdülőövezet belváros város teljes területe

191


Tématerületek

Városműködtetés, gazdálkodás

Helyi közösségek erősítése

Fenntartható fejlődés

Fejlesztési elképzelések ebben a ciklusban Fecskeházak, szolgálati lakások létesítése Vigalmi negyed kialakítása Területvásárlás Önkormányzati intézményekkel szembeni output és eredmény elvárások rögzítése, beszámoltatási rendszer felülvizsgálata, egységes megállapodási rendszer kialakítása Az önkormányzati intézmények és a gazdasági társaságok, valamint a polgármesteri hivatal működési hatékonyságának növelése belső kapacitások igénybevételével, szükség esetén külső szakértők bevonásával Közszolgáltatást nyújtó intézmények energetikai korszerűsítése (működési költség megtakarítás) A helyi adópolitika rendszeres felülvizsgálata az önkormányzatok állami támogatásának függvényében Városfejlesztési iroda fejlesztése a projektmenedzsment területen Kulturális, közművelődési és szabadidős intézmények műszaki és infrastrukturális fejlesztése Kulturális, közművelődési és szabadidős szolgáltatások kínálatának bővítése, adott célcsoport elvárásainak való megfelelés A közbiztonság személyi és tárgyi feltételeinek javítása A nemzetközi kapcsolatok erősítése és bővítése A helyi civil szervezetek erősítése, bevonása Elvárások, igények felmérése a helyiek és a vendégek között „Interaktív Hajdúszoboszló” a meglévő portálrendszer fejlesztésével minden „egyednek” virtuális megjelenési lehetőség biztosítása „Hajdúszoboszló kártya” bevezetése Kerékpárút-hálózat továbbépítése Közösségi közlekedés rendszerének fejlesztése Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Energiafelhasználás racionalizálása passzív és aktív formák alkalmazásával Önálló energiapolitika kialakítása (pl. közvilágítás) Pihenő erdő, pihenőpark kialakítása Zöldterületek felújítása, változatosabbá tétele Főkertész alkalmazása



Érintett városrész lakógyűrű turisztikai városrész, üdülőövezet turisztikai városrész, üdülőövezet nem releváns nem releváns város teljes területe nem releváns nem releváns város teljes területe város teljes területe város teljes területe nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns város teljes területe város teljes területe város teljes területe város teljes területe nem releváns turisztikai városrész, üdülőövezet város teljes területe nem releváns

192


6. számú melléklet: Az IVS-ben lehatárolt városrészek és akcióterületek határai Az IVS-ben lehatárolt városrészek

Belváros

Turisztikai övezet/ fürdővárosrész Délkeleti, vegyes hasznosítású városrész

Lakógyűrű

Egyéb terület

Utcanevek

Arany János utca – Hőgyes utca – Bocskai utca – Rákóczi utca – Új utca – Bajcsi-Zsilinszky utca – Nádudvari út – Erzsébet utca – Ady Endre utca – Móricz Zsigmond utca – Böszörményi utca – József Attila utca – Szilfákalja utca Böszörményi utca – József Attila utca – Debreceni útfél – Tessedik Sámuel utca mindkét oldala – Nagyváthy J. utca – Bánomkert utca mindkét oldala – összekötő utca a Bánomkert utca és a Böszörményi utca között Arany János utca – Hőgyes utca – Bocskai utca – Rákóczi utca – Hőforrás utca – Szedres utca – Hóvirág utca – Debreceni útfél Rákóczi utca – Hőforrás utca – Szedres utca – lakott terület pereme – Határ utca mindkét oldala – vasút – Szováti utca mindkét oldala – Rácz Farkas utca mindkét oldala – Makkos Ferenc utca mindkét oldala – Libagát mindkét oldala – a térképen balra a Tokay utca – BajcsiZsilinszky utca mindkét oldala – rövid átkötő utca a Hajdú utca és a Bajcsi-Zsilinszky utca között – Bárány utca mindkét oldala – Nyugati sor – Csepűs sor – Sólyom utca – Bihari utca mindkét oldala – Surányi utca – Fazekas Mihály utca mindkét oldala – a belterületi lakott terület pereme – Ady Endre utca – Fehér utca – Malom sor – Huba utca – Böszörményi utca – Móricz Zsigmond utca – Erzsébet utca – Nádudvari út – Bajcsi-Zsilinszky utca – Új utca Az előző városrészek külső határait alkotó utcák, az előzőeken kívüli bel- és külterület

Az IVS-ben lehatárolt akcióterületek Szociális akcióterület Bánomkerti turisztikai akcióterület


Délnyugati funkcióbővítő akcióterület

Utcanevek

Szedres utca – Hőforrás utca – Keleti utca – Déli sor – Szováti utca – vasútvonal – belterület határa József Attila utca – Huba utca – Böszörményi utca – belterület határa – Debreceni útfél Nádudvari út – Erzsébet utca – Semmelweis utca – Nádas utca – Vadas utca – Nap utca – Ady Endre utca – Hajnal utca – Újvárosi utca – Böszörményi utca - Csanádi tér – Kenézy utca – Bethlen utca – Hősök tere - Luther utca – Hőgyes utca – Rákóczi utca – Új utca – BajcsyZsilinszky utca Szováti utca – Rákóczi utca – Új utca – Bajcsy-Zsilinszky utca - Dózsa György utca – belterület határa



193


7. számú melléklet: Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (kiemelve a városfejlesztési projektek előkészítésében és megvalósításában rendszeresen résztvevő részlegeket) Jelmagyarázat: : vezeti

Polgármester

: irányítja

főépítész

: munkáltatói jogokat gyakorolja csak

POLGÁRMESTERI HIVATAL

Jegyző

Belső ellenőrzés

Körzeti Gyámhivatal Minőségügyi vezető

Aljegyző

Pénzügyi, gazdasági iroda

Titkárság

Igazgatási iroda

Vezeti: jegyző

Vezeti: aljegyző

Vezeti: irodavezető Felügyeli: jegyző

Testületi ügyek

Egészségügyi, szociális csoport

Informatika

Körzeti építéshatóság

Pénzügyi csoport

Adócsoport Személyzeti és munkaügy Vagyoncsoport

Központi iratkezelő

Turizmus szervezés

Közterületfelügyelet

Tájékoztató, pályázatkezelő szolgálat

Oktatási, művelődési, sport iroda Vezeti: irodavezető Felügyeli: jegyző

Városfejlesztési, kommunális iroda

Általános igazgatási csoport

Körzeti okmányiroda

Vezeti: irodavezető Felügyeli: jegyző Közműnyilvántartó




8. számú melléklet: Összefoglaló a „Családbarát, esélyteremtő Hajdúszoboszló” pályázati program keretében 2007 elején végzett lakossági kérdőíves felmérés és szakértői interjúsorozat eredményeiről (600 kérdőív = háztartások 5,9%-a) Hajdúszoboszló erősségeinek és gyengeségeinek, valamint a lakosság településidentitásának megítélése az interjúk és a kérdőívek alapján nem tekinthető egységesnek. Pro és kontra az alábbi érvek merültek fel, amelyeket kiegészítettünk saját tapasztalatainkkal: Hajdúszoboszló és intézményeinek erőssége, hogy 

az ügyfélfogadási rend a legtöbb közintézményben megfelelő,



a közszolgáltatások kialakult rend és struktúra szerint működnek, innovatív elem az ügyfélszolgálat pozitív irányú változása (pl. előzetes időpont-egyeztetés, változatos ügyintézési formák),



megfelelő életkörülményeket biztosít a családoknak, aminek része a rendezett utcakép, világias légkör, közművek kiépítettségének magas foka, a megfelelő oktatási rendszer,



a családoknak viszonylag könnyű a városban boldogulni,



nyáron sok ingyenes programot kínál a város (koncert, kiállítás, kézműves tábor), de idényen kívül is viszonylag sok a rendezvény (szeptember – Hajdú Városok találkozója, csergetés – egyedülálló program az országban, szeptember első hétvégéjén Slambuc- és Birkafőző Örömnap a repülőtéren, Bioétel- és borfesztivál, Grill fesztivál, Folk hétvége, Dixieland napok),



a helyi lakosságnak azon része, amelyik igényli a kulturális és szabadidős rendezvényeket, összességében elégedett a programok gyakoriságával és minőségével,



turisztikai szempontból a város, ezen belül pedig a fürdő számos családbarát szolgáltatást kínál.

Hajdúszoboszló és intézményeinek gyengesége, hogy 

az önkormányzat statikusan szemléli a szerepét,



a kötelező feladatokon kívül mást nem nagyon akar felvállalni,



bizonyos szolgáltatások nem megoldottak (pl. hajléktalanok ellátása),



egyelőre csak törekvések vannak a családbarát jelleg kialakítására,



a lakosság érdekei többször háttérbe kerülnek a vendégekével szemben,



az önkormányzat és a civil szféra közötti kapcsolatot javítani és intézményesíteni kell,



a lakosság nem aktivizálható kellő mértékben, nem figyelnek egymásra és környezetükre,



kevés a megfelelő kikapcsolódási lehetőség a fiatalok, a felnőttek és a családosok számára,



a fiatalok mozgásigénye nem kötődik le,



az esti gyermekfelügyelet nehezen oldható meg,



a helyi tömegközlekedés útvonalai és menetrendje nem megfelelő, a helyközi közlekedés nem mindig igazodik az oktatás rendjéhez, a bejárók szemszögéből főként Hajdúszovát, Kaba és Nádudvar irányában szorul módosításra,



a belterületi kerékpárút-hálózat kiépítettsége nem megfelelő,



az ingatlanárak magasak,



a szervezeti formák és a közszolgáltatások fejlődése nem követte a város gyors fejlődését,



az önkormányzat nem reagál megfelelő mértékben a külső impulzusokra,



a (köz)intézmények és a (köz)szolgáltatók akadálymentesítése hiányos.

A szakértői interjúk és a háztartások 5,9%-ában elvégzett kérdőíves felmérés eredményei szintén nem tükröznek teljesen megegyező véleményt a város és közszolgáltatásainak helyzetéről és jellegéről: míg az önkormányzati és intézményi vezetők – szakmai tapasztalataiknak köszönhetően –



195

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája inkább a hiányterületeket ragadták meg, addig a lakosság a legtöbb szolgáltatás minőségével inkább elégedett volt, amit az alábbi összegzés is igazol: 

A rendelkezésre álló hajdúszoboszlói oktatási intézmények kihasználtsága többnyire jónak tekinthető; az alapellátásokat igénybe vevők minden esetben egyértelműen elégedettek az intézmények szolgáltatásaival. Az óvodai férőhelyek kihasználatlanok, míg a bölcsődében túljelentkezés és kapacitáshiány tapasztalható.



A vizsgált háztartásoknak csupán 8%-a veszi igénybe a város valamelyik szociális intézményének ellátását, a szolgáltatásokkal a lakosság jellemzően elégedett.



Gyakorlatilag nincs olyan hajdúszoboszlói háztartás, amelyik ne lenne kapcsolatban a város valamelyik egészségügyi intézményével, illetve egészségügyi szolgáltatásával. A háziorvosi rendelők és a gyógyszertárak igénybe vétele lényegében minden háztartásra jellemző, de igen magas a szakrendelések megnevezési aránya is. Az eddig vizsgált intézmények értékeléséhez hasonlóan a város egészségügyi szolgáltatásainak minősítése is előnyösnek tekinthető.



A kulturális és szabadidős intézményi és szervezeti feltételrendszert tekintve a vidéki magyar kisvárosok többségénél lényegesen kedvezőbb Hajdúszoboszló helyzete. A vizsgált háztartások közel 2/3-ában vesznek igénybe valamilyen kulturális szolgáltatást, illetve vesznek részt kulturális rendezvényen. A színházi előadások mellett filmvetítésekre, valamint komoly- és könnyűzenei koncertekre is jelentős társadalmi igény mutatkozik.



Az előbbiekhez hasonlóan a lakosság a különböző közszolgáltatások színvonalával is inkább elégedettek, mint kritikusak, az eredmények értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy több esetben jelentős hányaduk nem vállalkozott a közszolgáltatók minősítésére.



A háztartások mindössze 13,3%-ában veszik igénybe a kérdőívben felsorolt 10 piaci alapú szolgáltatások valamelyikét. A két leginkább használt szolgáltatást (sportlétesítmények, illetve étel házhoz szállítása) megnevezők aránya is jóval 10% alatt fordult elő.



A hajdúszoboszlóiak kimondottan szeretnek lakókörnyezetükben élni, de annak szubjektív, illetve különösen a gyermekekre vonatkoztatott biztonságát már kevésbé minősítik pozitívan – hasonlóan az ott élők kölcsönös szolidaritásához.

Felkeresett interjúalanyok a szakértői interjúk során: 

Dr. Sóvágó László, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata, polgármester



Dr. Vincze Ferenc, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata, jegyző



Zabos Péterné, Szociális Gondozási Központ, intézményvezető



Berényiné Szilaj Ilona, Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár, igazgató



Mészáros Sándor, Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt., vezérigazgató



Nyéki István, Hajdúszoboszlói Közüzemi Kft., igazgató



Czeglédi Gyula, HungaroSpa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt., vezérigazgató



Korány Istvánné, Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelemi és Iparkamara Hajdúszoboszlói Kirendeltsége, területi elnök



Istók Csaba, Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesülete, elnök



Cseh Magdolna, Hajdúszoboszlói Fizetővendéglátók Egyesülete, elnök



Domokos János, hajdúszoboszlói Kulturális Közösség, elnök



Kőrösy Gáborné, Hajdúszoboszlói kistérségi megbízott



Dr. Németh Mária, ÁNTSZ Hajdúszoboszló Városi Intézete, tisztifőorvos



Antalné Tardi Irén, Közgazdasági Szakközépiskola, igazgató



196


9. számú melléklet: A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által meghirdetett „Hajdúszoboszló 2017-ben” elnevezésű felhívásra érkezett pályaművek főbb javaslatai Beépült/ nem épült be

Pályaművek javaslatai

Kistérségi Oktatási Centrum létrehozása rendezvényközponttal és kedvezőbb infrastrukturális feltételekkel az ifjúság közösségi életének javítására

részben beépült

Városi közlekedés – kiemelten a kerékpárút-hálózat – fejlesztése

beépült

Közösségi létesítmények fejlesztése

beépült

Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtárban színházterem kialakítása Bocskai Mozi átalakítása multifunkcionális központtá a mozi funkció megtartásával Gyógyfürdő és környékének fejlesztése

beépült beépült beépült

Extrém sportok parkjának kialakítása

nem épült be

Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek bővítése

beépült

Hiányzik egy megfelelő méretű rendezvényközpont

beépült

Alternatív energiák hasznosítása

beépült

Parkolási problémák megoldása a belvárosban

beépült

A város készüljön fel a TISZK-ek kialakítására

beépült

A Profi környezetének megújítása

beépült


Indoklás A város oktatási centrum szerepe ma is érvényesül, az oktatási intézmények integrációja a TISZK keretében valósulhat meg. Teljesen új oktatási intézmény létrehozását a város nem tervezi, ehhez a jogszabályi feltételek sem adottak, azonban már benyújtott két pályázatot oktatási intézmények felújítására, valamint a városrehabilitáció keretében tervezi a közösségi létesítmények megújítását, amelyek egyik fő célcsoportja a város ifjúsága. A város kiemelt figyelmet fordít a közlekedési úthálózat fejlesztésére és a környezetbarát közlekedési módok elterjesztésére egyaránt. A belvárosi városrehabilitáció elsődleges célja a közösségi és kulturális intézmények átfogó fejlesztése. Az intézmény bővítésének része színházterem kialakítása is. A városrehabilitáció egyik célja a Bocskai Mozi átalakítása Thököly Kulturális Szolgáltatóházzá, melyben korszerűsítésre kerül a moziterem is. Mind a HungaroSpa kiemelt projektje, mind a turisztikai akcióterületi fejlesztések erre a városrészre koncentrálnak. Az ilyen jellegű fejlesztéseket piaci szereplőnek kell végrehajtania, amennyiben van rá megfelelő piaci kereslet. A javaslatot figyelembe vettük a környezeti tematikus cél megfogalmazásánál. A kibővülő Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár alkalmas lesz a funkció betöltésére. A magas hőmérsékletű termálvíz alkalmas energetikai hasznosításra is. Mélygarázs épül a kibővített Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár alatt, valamint a köztér-rekonstrukcióknak köszönhetően is emelkedik a parkolóhelyek száma. A város benyújtotta erre irányuló pályázatát Berettyóújfaluval és Püspökladánnyal közösen A belváros komplex megújításához ez a terület is hozzátartozik, a tanulmányterv elkészült erre a közterületre is.


197


10. számú melléklet: A 2007.02.08-án megszervezett városfejlesztési fórumon elhangzott javaslatok és azok beépülése a tervezési folyamatba A városfejlesztési fórumon elhangzott vélemény A Járóbeteg-Ellátó Centrum fejlesztése A kiemelt projektként kezelt, 13 milliárd forint összértékű turisztikai projekt részekre bontása

Beépült/ nem épült be beépült

A kistérségi együttműködésre nagyobb hangsúlyt kell fordítani

beépült

Az iparterületek fejlesztése fontos

beépült

Ipari park kialakítása

nem épült be

A 100. számú vasúti fővonal fejlesztésére készülni kell a közművek teljes körű kiépítése miatt

beépült

Hiányzik egy megfelelő méretű rendezvényközpont

beépült


beépült

Elengedhetetlenek az energiahatékonysági fejlesztések

beépült

A város készüljön fel a TISZK-ek kialakítására

beépült


beépült


Indoklás A város jelenleg készíti elő az intézmény pályázati dokumentációját. A város különálló fejlesztésként kezeli a fejlesztési csomagot, amelynek egyik elemére, a fedett élményfürdőre, a támogatást megkapta. A város több eszközzel biztosítja a településközi együttműködést és a partnerség megerősödését. Ennek hatékonyságát bizonyítja a korábbi ÉAOP 4.2.1 konstrukcióra vonatkozó kistérségi allokáció és feladatmegosztás. Elsősorban környezetbarát ipar megtelepedésére van lehetőség annak érdekében, hogy a város elsődleges turisztikai jellege ne sérüljön. Kifejezetten ipari park kialakítása egyelőre nem szerepel a város elképzelései között. A közművek átvitele a vasúton túli területekre elsődleges feladat mind az ottani lakóövezetek felzárkóztatása, mind az iparterületek kibővítése miatt. A kibővülő Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár alkalmas lesz a funkció betöltésére. Jóllehet a belvárosban viszonylag sok a parkolóhely, egyes közintézmények esetében nem elegendő – ezt a fejlesztések igyekeznek megoldani. Mind a közintézmények, mind a lakások esetében támogatandó tevékenység. A város benyújtotta erre irányuló pályázatát Berettyóújfaluval és Püspökladánnyal közösen A belváros komplex megújításához ez a terület is hozzátartozik, a tanulmányterv elkészült erre a közterületre is.


198


11. számú melléklet: A 2007.11.26-án megszervezett városfejlesztési fórumon elhangzott javaslatok és azok beépülése a tervezési folyamatba A városfejlesztési fórumon elhangzott vélemény

Beépült/ nem épült be

Bethlen utca közvilágításának felújítása

nem épült be

Dózsa György utca szűkítése

nem épült be

Kerékpárút felújítása a Hősök terén

beépült


beépült

A Kálvin téren a postánál és a Gönczy Pál Általános Iskolánál a parkolási lehetőségek bővítése

beépült

A mozi helyére sportcsarnok építése

nem épült be

Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár bővítése A Bocskai Mozi és a Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár átgondolt és egymást kiegészítő funkciójú fejlesztése Mozicsarnok üzleti funkciójának emelése

beépült beépült nem épült be

Településrendezési terv módosítása a fejlesztési elképzeléseknek megfelelően Rákóczi és Dózsa György utcák sarkán lévő 4, járdába épített lámpaoszlop áthelyezése Az Egészségház régi épületének homlokzat felújítása, megvilágítása

beépült nem épült be beépült

A Hősök tere nem alkalmas rendezvények megtartására

beépült

Hősök terén lévő lakótömbök felújítása

beépült


beépült


Indoklás A közvilágítás állapota nem indokolja a fejlesztést, önmagában a közvilágítás megújítása nem jelent nagymértékű hozzáadott értéket. A városrehabilitáció rendelkezésre álló keretösszegébe ez a fejlesztés nem fér be. Az útszakasz állapota jó, célszerű akkor elvégezni az átalakítást, amikor útfelújítás is szükséges lesz. A kerékpárút állapota és a vízelvezetése nem megfelelő. Jóllehet a belvárosban viszonylag sok a parkolóhely, egyes közintézmények esetében nem elegendő – ezt a fejlesztések igyekeznek megoldani. A Kálvin tér közlekedési átszervezése tartalmazza a parkolóhelyek bővítését. A hely nem elegendő sportcsarnok építésére, más városrészben tervezi a város sportcsarnok építését. Új funkciók telepítése csak horizontális vagy vertikális bővítéssel oldható meg. Mindkét intézmény esetében erősödik a közösségi funkció, ami hozzájárul a társadalmi kohézió és a települési identitástudat megerősödéséhez. Üzletközpont vagy üzletsor kialakítása nem elsődlegesen a város feladata, a belváros megújításával természetes piaci folyamat lesz a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások megtelepedése, illetve megerősödése. A tervezett fejlesztéseknek minden esetben illeszkedni kell a településrendezési tervhez. A területet a fejlesztések közvetlenül nem érintik, önmagában a fejlesztés elvégzése nem lenne költséghatékony. A város pályázik a Járóbeteg-Ellátó Centrum komplex felújítására. A városi ünnepségeket az önkormányzat továbbra is itt fogja megszervezni, azonban a nagyobb rendezvények megszervezésére valóban alkalmasabb a Halasi Fekete Péter tér. A pályázati feltételeknek ugyan a terület nem felel meg, azonban a város a partnerség keretében ösztönzi az akcióterületen a lakossági fejlesztéseket. A belváros komplex megújításához ez a terület is hozzátartozik, a tanulmányterv elkészült erre a közterületre is.


199


12. számú melléklet: A 2012.04.05-én megszervezett városfejlesztési workshopon elhangzott javaslatok és azok beépülése a tervezési folyamatba A városfejlesztési workshopon elhangzott vélemény Zártkertek bevonása az akcióterületi fejlesztésekbe indokolt, mert jelentős a – jellemzően rosszabb anyagi körülmények között élő – lakosság kiköltözése ezekre a területekre. Fontos, hogy az önkormányzati ingatlangazdálkodás keretében ne csak értékesítésben gondolkodjunk: az ingatlanvagyon megóvása és hasznosítása a cél. Pl. a kempinget és a mellette lévő magántulajdonú, jelenleg funkció nélküli területet célszerű egységben kezelni annak érdekében, hogy a városba Debrecen felől érkezőket esztétikusabb településkép fogadja. Luxus kategóriájú szálláshelyre nincs szükség, mivel jelenleg is az a tendencia, hogy a négycsillagos szállodák is árat csökkentenek, így a lakosság megélhetése szempontjából fontos magánszálláshelyek működtetése egyre nehezebb. Hajdúszoboszló kevéssé ismert értéke a jelenleg elhanyagolt állapotban lévő arborétum, amely kiegészítő turisztikai attrakció lehetne (jelenleg állami tulajdonban van). Az extrémsport központ létrehozásával párhuzamosan a város többi részéről célszerű kitiltani a hasonló jellegű, zavaró tevékenységeket. Műfüves pálya létrehozása a Szép Ernő utcában A fürdőkórház-szanatóriumra vonatkozó fejlesztés támogatandó, erre alkalmas lehet a honvéd-üdülő. Szükség esetén magántőke is bevonható. Csak hosszú távú cél lehet, mert a működtetéshez széleskörű egészségügyi kapcsolatok kellenek. A létesítmény sportegészségügyi célokat is szolgálhat.


Beépült/ nem épült be

Indoklás

részben beépült

A korábbi pályázati útmutatók kizárják annak lehetőségét, hogy külterületek is az akcióterület részét képezzék. Ettől függetlenül az akcióterületek bemutatására szolgáló fejezetben kiemeltük a külterületek fejlesztésének fontosságát.

beépült

Az ingatlangazdálkodási koncepcióban egyértelmű utalás van arra, hogy nem elsődleges cél az értékesítés.

beépült

A lehetséges akcióterületi fejlesztések közül kikerült a luxuskategóriájú szálláshely építése.

beépült

A külterületi városrész bemutatásánál kitértünk az arborétum kérdésére is.

beépült

Az akcióterületi fejlesztések bemutatásánál tárgyaljuk a kérdéskört.

beépült


beépült



200


13. számú melléklet: A 2008. február 18. és március 26. között végzett városfejlesztési kérdőíves felmérés eredménye Bevezetés A városfejlesztési kérdőív különösen fontos eszközét képezte Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiát és a belvárosi akcióterületre vonatkozó Előzetes Akcióterületi Tervét megalapozó kutatásnak. A kérdőíves felmérés 2008. február 18-tól március 26-ig tartott. A felmérést Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése volt, amelyek a település fejlődésének folyamatát, valamint a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. Mindez azért különösen fontos, mert a helyi szereplők tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehetséges megalapozott, releváns, a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. Az összegyűjtött információk szerves részét képezik az Integrált Városfejlesztési Stratégia illetve a városközpont fejlesztését célzó Akcióterületi Terv helyzetelemzésének. A válaszok figyelembe vételével kerülnek meghatározásra a fejlesztés tartalmi elemei is.

Módszertan A kérdőíves felmérés alapvetően a www.megakom.hu/hajduszoboszlo/questionnaire.html internetes oldalon elhelyezett, online kérdőív segítéségével történt. A kérdőív kidolgozása, illetve a válaszok fogadása és feldolgozása egy speciálisan ilyen célra fejlesztett szoftver segítésével történt. Azon válaszadók számára, akik valamely okból nem tudták interneten kitölteni a kérdőívet, lehetőség volt nyomtatott formátumú kérdőívek leadására is, amelyek begyűjtését Hajdúszoboszló Város Önkormányzata szervezte meg. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim volt. Csupán az elektronikus feldolgozhatóság érdekében volt szükség egy e-mail cím megadására, amely semmilyen formában nem kerül feldolgozásra, és a későbbiekben felhasználásra. A kérdőív egyaránt tartalmazott zárt és nyitott kérdéseket. Nyitott kérdésekre a koncepcionális és stratégiai tervezés elősegítésére szolgáló kérdések esetén válaszoltak a megkérdezettek. Ezek a kérdések a válaszadók Hajdúszoboszló iránti attitűdjét, a város fejlődésével kapcsolatos jövőképet, valamint az elmúlt és elkövetkező időszak legfontosabbnak ítélt fejlesztéseit vizsgálták spontán (listákkal nem irányított) kérdésfeltevéssel. A kérdőíves felmérés biztosította a válaszadók számára, hogy kötöttségek nélkül, minden egyéb tényező (pl. pénzügyi feltételek megléte, műszaki megvalósíthatóság megítélése) figyelmen kívül hagyásával, szabadon mondhassák el véleményüket. A nyitott kérdések kiértékelése az egyes kérdésekre érkezett hasonló vagy megegyező válaszok homogén csoportokba rendezésével történt. A legfontosabbnak ítélt fejlesztésekre vonatkozó kérdések esetén az értékelés a válaszok súlyozásával történt. Az első legfontosabbnak ítélt fejlesztések 3-szoros, a második 2-szeres, a harmadik egyszeres súllyal kerültek összeszámolásra. Zárt kérdések kerültek alkalmazásra a demográfiai jellegű, a város funkcionális szerkezetét vizsgáló, illetve a fejlesztések közötti prioritási sorrend meghatározását szolgáló kérdések esetén. A nem demográfiai jellegű kérdésekre érkezett válaszok kiértékelése a jelölések összeszámításával, majd az adott kérdésre választ adók összes számához viszonyított arány meghatározásával történt. Az ily módon összegyűlt vélemények képezhetik az egyik alapját a városfejlesztési stratégia megalkotásának. A kérdőív végén a válaszadók saját kapcsolat-felvételi elérhetőségeiket is megadhatták, amennyiben máskor is részt kívánnak venni a városfejlesztéssel kapcsolatos felmérésekben. A



201


megadott adatok a személyiségi jogoknak megfelelően kerülnek kezelésre, és csak a megjelölt célra kerülnek felhasználásra. Ezeket az adatokat jelen összefoglaló nem tartalmazza.

Kérjük, írja le, hogy Ön szerint mi Hajdúszoboszló legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi Magyarországi várostól! Hajdúszoboszló egyértelmű erőssége a válaszadók szerint a termálvízre épülő gyógyfürdő, ami jelzi, hogy elsősorban ez határozza meg a város imázsát és a helyi lakosság identitását. Ezt egészítheti ki a belváros tervezett kulturális jellegű fejlesztése, amely színesebbé teheti Hajdúszoboszló arculatát.

Hajdúszoboszló erőssége 9% 2%

a gyógyfürdő és az arra épülő idegenforgalom a mezőgazdaság nem válaszolt

89%

Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztései? Nevezze meg a legfontosabb 3 fejlesztést! A megnevezett fejlesztések sorrend szerint súlyozásra kerültek. Az első helyen megjelölt fejlesztések 3-szoros, a második helyen megjelölt fejlesztések 2-szeres, a harmadik helyen megjelölt fejlesztések 1-szeres súllyal kerültek összeszámlálásra. Az összesítés alapján, a válaszadók szerint az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései a közműveket és a fürdőt érintették.

Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései szálloda-beruházások új tűzoltóautó egyéb városszépítés, parkosítás infrastrukturális fejlesztések Aquapark elkerülő út gyógyfürdő-beruházások csatornázás, közműfejlesztés 0

20


40

60

80

100

120

140


160

202


Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztései? Nevezze meg a legfontosabb 3 fejlesztést! A következő öt év fejlesztéseit alapvetően két kategóriába lehet osztani: 

a kulturális, közösségi, városszépítési, turisztikai jellegű fejlesztésekre, 8 alkalommal külön kiemelték a városközpont átfogó fejlesztésének szükségességét is,



valamint az infrastrukturális jellegű fejlesztésekre.

A következő 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással) infrastrukturális fejlesztések utak, járdák felújítása kerékpárút 6% 5%

3%

szennyvízhálózat teljes kiépítése

15%

7% 14% 10% 11%

3% 14%

12%

fedett élményfürdő, gyógyfürdő fejlesztése kulturális programok, szórakozási lehetőségek városszépítés, városközpont megújítása közintézmények felújítása sportolási lehetőségek bővítése munkahely-teremtés egyéb

Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet jelenleg Hajdúszoboszlón? A város különböző adottságainak megítélése a válaszadók véleménye alapján változó: 

a legjobbnak egyértelműen a turisztikai adottságokat tartják,



kedvező a megítélése az oktatási intézményeknek, a közhivatalok működésének, a pénzügyi szolgáltatások elérhetőségének, a hulladékgyűjtés szervezettségének, valamint a város külső elérhetőségének,



ezzel szemben inkább a negatív vélemények vannak többségben a munkahelyek és a kerékpárhelyek száma, a kerékpáros közlekedés feltételei, valamint a kulturális intézmények állapota és kínálata esetében;



a többi tényezőnél a pozitív és negatív válaszok többnyire egyensúlyban vannak.



203


A különböző adottságokkal való elégedettség

Kerékpáros közlekedés feltételei a városban Parkolóhelyek aránya a városközpontban Közlekedési módok közötti váltás lehetősége (busz, vonat, autó, kerékpár között) A város tömegközlekedéssel való megközelíthetősége A város közúti megközelíthetősége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése Hulladékgyűjtés szervezettsége Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége Szálláshelyek száma és kapacitása Turisztikai programkínálat színvonala Idegenforgalmi szempontból jelentős látványosságok műszaki állapota Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Munkahelyek száma Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városban A közhivatalok (okmányiroda, kistérségi iroda, polgármesteri hivatal) műszaki állapota A hatósági ügyintézés hatékonysága

kiváló jó elfogadható

A közügyek ügyintézésének lehetőségei a városban

rossz

Parkok, közterek állapota

nem válaszolt

Parkok, közterek aránya a városban Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Sportlétesítmények műszaki állapota Sportolási lehetőségek a városban Kulturális és szabadidős létesítmények műszaki állapota Kulturális és szabadidős lehetőségek a városban Az oktatás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Az egészségügyi ellátás színvonala Az egészségügyi intézmények műszaki állapota Közmű infrastruktúra műszaki állapota Közmű infrastruktúra kiépítettsége Belterületi kerékpárutak állapota Belterületi járdák állapota Belterületi utak állapota 0%


10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%

100 %


204


Kérjük, térkép segítségével jelölje meg, hogy legjellemzőbben Hajdúszoboszló melyik részén végzi az alábbi tevékenységeket! Több választ is megjelölhet! A válaszadók a tevékenységek zömét a belvárosban végzi, a szabadidős tevékenységek elsődleges célterülete a fürdő környéke, míg a munkavégzés tekintetében valamelyest kiegyensúlyozottabb a megoszlás.

Tevékenységek eloszlása zónánként 100% 80% 60% 40% 20%

A zóna

B zóna

C zóna


D zóna

E zóna

Étkezés (vendéglátóhely, közétkezés, Tartós fogyasztási cikk szervíz, javítás

Tömegközlekedés

Vállalkozási ügyintézés

Bevásárlás

Oktatás, képzés

Iskola, óvoda

Sport

Kikapcsolódás, szórakozás

Munkahely, munkavégzés

Egészségügyi ellátás

Pénzügyek

Hatósági ügyintézés, közügyek

0%

Más település


205


Kérjük, térkép segítségével jelölje meg, hogy az egyes városrészekben milyen típusú fejlesztésekre van elsődlegesen szükség! Több választ is megjelölhet! A válaszok megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy egyes fejlesztésekre a város teljes területén szükség van (pl. út- és kerékpárút-hálózat fejlesztése), míg több fejlesztés inkább egyegy városrészre koncentrálódik (pl. a szennyvízcsatorna-építés jellemzően a lakógyűrűben szükséges, a közintézmények felújítása pedig a belvárosban).

Fejlesztendő területek az egyes zónákban Lakótelepek megújítása Elhagyott ipari, katonai létesítmények megújítása Ipari, logisztikai fejlesztések A zöldterületek, parkok méretének növelése, állapotának javítása A szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása Szennyvízcsatorna építése Közterületek fejlesztése Turisztikai jellegű fejlesztések Kulturális, közösségi programok számának növelése E zóna

Sportolási lehetőségek bővítése

D zóna C zóna

Vásárlási lehetőségek bővítése

B zóna A zóna

A tömegközlekedés feltételeinek javítása Forgalomcsillapítás, forgalomelterelés Parkolási lehetőségek bővítése Kerékpárút-hálózat fejlesztése Utak, járdák állapotának javítása Szociális ellátórendszer fejlesztése Egészségügyi intézmények fejlesztése Oktatási intézmények fejlesztése Középületek homlokzatának és belső tereinek felújítása 0%


10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%


206


Válaszadók neme Nő

46%

Férfi

54%

Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége Egyetemi, főiskolai oklevél

55%

Középiskolai érettségi Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány Általános iskola Egyéb: Kérjük írja le:

29% 12% 2% 2%

Válaszadók életkora (betöltött évek alapján) 15-19 20-24 25-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79

3% 6% 12% 25% 23% 18% 11% 2%

Lakóhely Hajdúszoboszló Debrecen Hajdúszovát Tiszafüred


94% 3% 2% 1%


207


14. számú melléklet: A szakhatósági egyeztetés keretében 2008 áprilisában felkeresett szervezetek listája 1) Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 4002 Debrecen, Pf.: 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. 2) Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4025 Debrecen, Hatvani u. 16. 3) ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Hajdúszoboszlói Kistérségi Intézete 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 20. 4) BM Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4027 Debrecen, Böszörményi út 46- 56. 5) Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Ig. Hajdú-Bihar megyei Kirendeltsége 4025 Debrecen, Széchenyi u. 46/b 6) Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4025 Debrecen, Hatvan u. 8-10. 7) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. II. emelet 8) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 9) Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal 4024 Debrecen, Kossuth u. 10-12. 10) Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 4025 Debrecen, Bajcsy Zs. u 16. 11) Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság 4024 Debrecen, Kossuth u. 10-12. 12) Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 4032 Debrecen, Böszörményi út. 146. 13) Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 14) Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 4. 15) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Településfejlesztési Főosztály 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. 16) Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy K. u. 5. 17) Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatóság 1675 Budapest, Pf.: 41. 18) Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Igazgatóság 4025 Debrecen, Hatvan u. 43., 4001 Debrecen, Pf.: 230. 19) Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 20) Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Hajdúszoboszlói Kirendeltség 4400 Hajdúszoboszló, Dózsa György u. 14. 21) Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala 1066 Budapest, Teréz krt. 38.



208


15. számú melléklet: Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

táblázat Az akcióterületek összefoglalása ..................................................................................... 10 táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje ................................................................. 11 táblázat A városfejlesztés szervezeti háttere ................................................................................ 12 táblázat Néhány összehasonlító adat Hajdúszoboszló megyén belüli szerepére vonatkozóan (2010) ............................................................................................................................................ 15 táblázat A Hajdúszoboszlói kistérség, illetve járás közötti különbségek ....................................... 17 táblázat A város funkcióinak területi hatóköre (a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban – Kézikönyv a városok számára” útmutatóban felsorolt funkciók alapján) ........................................................ 20 táblázat Hajdúszoboszló idegenforgalmi attrakciói ....................................................................... 22 táblázat Vendégforgalmi adatok 1999 és 2010 között (* 2010. évi adat; ** 2009. évi adat) ......... 25 táblázat A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás .......................................................... 27 táblázat A lakosság gazdasági aktivitása (2001) .......................................................................... 31 táblázat A munkanélküliségi mutatók összehasonlítása 2006-ban és 2011-ben.......................... 33 táblázat Munkanélküliségi adatok 2000 és 2011 között (minden év decemberében) ................... 33 táblázat Segélyek és támogatások Hajdúszoboszlón ................................................................... 37 táblázat Az Önkormányzati Civil Alap adatai ................................................................................. 38 táblázat Kunhalmok Hajdúszoboszló külterületén ......................................................................... 40 táblázat Út- és járdahálózat Hajdúszoboszlón (km) ...................................................................... 44 táblázat A hajdúszoboszlói oktatási intézmények adatai .............................................................. 45 táblázat Óvodai feladat-ellátási helyek Hajdúszoboszlón ............................................................. 46 táblázat Középiskolai feladatellátási helyek Hajdúszoboszlón...................................................... 47 táblázat Oktatott szakok a középfokú oktatási intézményekben ................................................... 47 táblázat A bölcsőde épületének adatai .......................................................................................... 48 táblázat Szociális intézmények Hajdúszoboszlón ......................................................................... 49 táblázat Hajdúszoboszló kulturális, sport- és közösségi szereplői................................................ 49 táblázat Néhány kiemelt program 2012-ben ................................................................................. 50 táblázat A korábbi időszak jelentősebb fejlesztései ...................................................................... 51 táblázat Hajdúszoboszló SWOT-elemzése ................................................................................... 55 táblázat A városrészek népességének szociális jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján (%) ....................................................................................................................................................... 60 táblázat A belvárosban található közszolgáltató szervezetek ....................................................... 61 táblázat A belváros SWOT-elemzése ........................................................................................... 63 táblázat A turisztikai városrész SWOT-elemzése ......................................................................... 65 táblázat A délkeleti, vegyes hasznosítású városrész SWOT-elemzése ....................................... 66 táblázat A szegregátumra vonatkozó népszámlálási adatok ........................................................ 68 táblázat A lakóövezeti városrész SWOT-elemzése ...................................................................... 69 táblázat A külterületi városrész SWOT-elemzése ......................................................................... 72 táblázat Hajdúszoboszló városrészeinek jelenlegi funkciói ........................................................... 74 táblázat Hajdúszoboszló városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói ......... 90 táblázat Városi szintű célok indikátorai ......................................................................................... 95 táblázat A szociális akcióterületen tervezett főbb tevékenységek .............................................. 100 táblázat A szociális akcióterületi fejlesztések fő jellemzői ........................................................... 102 táblázat A Bánomkerti turisztikai akcióterületen tervezett főbb tevékenységek .......................... 104 táblázat A Bánomkerti turisztikai akcióterületi fejlesztések fő jellemzői ...................................... 107 táblázat A belvárosi akcióterületen tervezett főbb tevékenységek.............................................. 108 táblázat Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó belvárosi akcióterületi fejlesztések fő jellemzői ....................................................................................................................................... 110 táblázat A délnyugati akcióterületen tervezett főbb tevékenységek............................................ 111 táblázat A délnyugati funkcióbővítő akcióterületi fejlesztések fő jellemzői ................................. 112 táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje és a megvalósítás indikatív ütemterve .. 113 táblázat Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának hozzájárulása a fenntarthatósági stratégiákhoz ............................................................................................................................... 114 táblázat A stratégia szempontjából releváns külső folyamatok legfontosabb környezeti hatásai és érintettjei ...................................................................................................................................... 117 táblázat A városrészi célok negatív környezeti hatásainak kompenzációs eszközei .................. 119 táblázat Az antiszegregációs beavatkozások meghatározása az Alkotás utca – Szedres utca közötti területre vonatkozóan....................................................................................................... 124 táblázat A településfejlesztési koncepció és az IVS célkitűzéseinek összhangja ....................... 126



209


52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

táblázat Az IVS és az idegenforgalmi, település- és termékfejlesztési koncepció összhangja .. 128 táblázat Az IVS és a Gazdasági Program összhangja ................................................................ 129 táblázat Az IVS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz ............................................... 131 táblázat Az IVS és a Local Agenda 21 összhangja ..................................................................... 131 táblázat Az IVS és a Foglalkoztatási stratégia összhangja ......................................................... 133 táblázat A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához ..... 137 táblázat A városrészi célok kölcsönhatása .................................................................................. 138 táblázat Az egyes bizottságok speciális feladatai és hatáskörei a városfejlesztéssel kapcsolatosan .............................................................................................................................. 143 táblázat A városrehabilitációban résztvevő szervezetek feladatai és kompetenciái ................... 145 táblázat Munkamegosztás a Hajdúszoboszlói kistérségben ....................................................... 146 táblázat Tervezett útépítések Hajdúszoboszlón .......................................................................... 150 táblázat Hajdúszoboszló Város Önkormányzata tulajdonában lévő, értékesíthető belterületi ingatlanok .................................................................................................................................... 157 táblázat Önkormányzati ingatlanok a szociális akcióterületen .................................................... 165 táblázat Önkormányzati ingatlanok a Bánomkerti akcióterületen ............................................... 165 táblázat Önkormányzati ingatlanok a belvárosi akcióterületen ................................................... 167 táblázat Tervezett útfelújítások a belvárosi akcióterületen .......................................................... 168 táblázat Önkormányzati ingatlanok a délnyugati akcióterületen ................................................. 169 táblázat A városfejlesztésben érintett csoportok stakeholder elemzése ..................................... 173 táblázat Rendszeresen alkalmazandó partnerségi eszközök ..................................................... 175

ábra A Hajdúszoboszlóra érkező vendégek számának (fő) és az átlagos tartózkodási időnek (vendégéj) a változása 1999 és 2010 között ................................................................................. 14 ábra Hajdúszoboszló fejlődésének dinamikája ............................................................................. 14 ábra Munkaerő-piaci viszonyok a Hajdúszoboszlói kistérségben (fő)........................................... 17 ábra Ingázási viszonyok Hajdúszoboszlón (2001) ........................................................................ 19 ábra Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma (2008-2010) ............................................... 24 ábra Egy belvárosi étterem helyi védelemre javasolt épülete a Hősök terén ............................... 26 ábra Az iparűzési adó mértéke (Ft) és az iparűzési adót fizető vállalkozások száma (db)........... 26 ábra A földhasználati szerkezet Hajdúszoboszló és a kistérség területén (ha) ............................ 27 ábra A regisztrált vállalkozások megoszlása a létszám-kategória alapján ................................... 28 ábra A regisztrált vállalkozások összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása (2010) ..... 28 ábra A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2000-2010) ................................................ 30 ábra Hajdúszoboszló korfája (2008) .............................................................................................. 31 ábra A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerint ............................................ 32 ábra A munkaerő-piaci mutatók szezonális ingadozása Hajdúszoboszlón (fő, %) ....................... 32 ábra Jövedelmi helyzet Hajdú-Bihar megye kistérségeiben, 2010 ............................................... 34 ábra A gépkocsiállomány változás térségi összehasonlításban 2000-2010 ................................. 35 ábra A hajdúszoboszlói civil szervezetek megoszlása fő tevékenységi terület és jogi forma szerint ....................................................................................................................................................... 38 ábra A lakásállomány mutatóinak változása 2000 és 2010 között................................................ 42 ábra Az önkormányzati bérlakások komfort szerinti megoszlása ................................................. 43 ábra A Gönczy Pál Általános Iskola épületei ................................................................................. 47 ábra A Járóbeteg-Ellátó Centrum épülete ..................................................................................... 48 ábra A városrészek lakó- és állandó népessége a 2001. évi Népszámlálás alapján (fő) ............. 59 ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a 2001. évi Népszámlálás alapján ........................................................................................................................................... 59 ábra A lakásállomány jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján .............................................. 60 ábra A városháza látképe a református templom tornyából .......................................................... 62 ábra A város keleti részének látképe előtérben a fürdő területével .............................................. 64 ábra Harangház a Szent István parkban ....................................................................................... 64 ábra Hajdúszoboszló és a külterületi városrész lakosságának korcsoportos megoszlása ........... 70 ábra A Nádaspart horgásztó.......................................................................................................... 71 ábra Az egészségturisztikai vertikum felépítése ........................................................................... 84 ábra Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere ............................... 94 ábra A belvárosi akcióterületen felújítandó épületek: ifjúsági ház és általános iskola ................ 109 ábra A befektetés-ösztönzési tevékenység folyamata ................................................................ 142 ábra Az önkormányzat tulajdonában álló belterületi ingatlanok főbb jellemzői ........................... 149



210

Hajdúszoboszló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 35. ábra A forgalomképes belterületi ingatlanok száma (db) és értéke (ezer Ft) kiemelve a gazdasági hasznosítású ingatlanokat ........................................................................................................... 152 36. ábra Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai ................................................... 170

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

térkép Hajdúszoboszló azonosított városrészei .............................................................................. 7 térkép A Hajdúszoboszlói kistérség .............................................................................................. 16 térkép Hajdúszoboszló történelmi városmagja 1783-ban ............................................................. 21 térkép A szegregátum elhelyezkedése ......................................................................................... 36 térkép A helyi értékvédelmi terület ................................................................................................ 41 térkép Hajdúszoboszló azonosított városrészei ............................................................................ 58 térkép Hajdúszoboszló Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó része és annak környezete ........... 72 térkép Hajdú-Bihar megye tervezett kerékpárút-hálózata ............................................................. 80 térkép Hajdúszoboszló fejlesztési akcióterületei ........................................................................... 99 térkép A kedvezményesen megvásárolható telkek elhelyezkedése a szegregátumhoz képest 155



211

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents