Hajdúsámson Város Önkormányzata Polgármesterétől
E LŐ T E R J E S Z T É S köznevelési intézmény működtetési kötelezettsége alóli felmentési kérelem tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület a 283/2012. (IX.25.) öh. számú határozata mellékletében a következő szándéknyilatkozatot tette: „… az Önkormányzat rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére, a saját tulajdonában álló - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetését nem képes vállalni.” A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 74. § (4) és (6) bekezdései rendelkeznek a 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban KIK) fenntartásába kerülő köznevelési intézmények - az óvoda kivételével – feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetésének kérdéseiről. A hivatkozott bekezdések és az Nkt. egyes, ezen szabályok alkalmazásának feltételeit rögzítő rendelkezéseit az Országgyűlés 2012. október 15-én módosította. A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések tartalma az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerint a következő: „(4) A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik – a szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettségének teljesítése alól – az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, az érintett köznevelési intézmény működtetésével kapcsolatos kiadásaira és a köznevelési intézmény működtetéséhez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás mellett – felmentést kérhet, továbbá egyes területszervezéssel és a lakosságszám változásával összefüggő rendkívüli esetben mentesül.” (6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő augusztus 31-ével 1
bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolc napos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni.” Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az Nkt. 95. § (3a) bekezdése alapján a 74. § (4)(6) bekezdése módosul. Ezzel együtt az Nkt. 97. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A 74. § (4)-(6) bekezdését 2013. január 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a) a települési önkormányzat – a 76. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően – első alkalommal 2012. november 15-ig nyújthatja be aa) a 74. § (5) bekezdése szerinti kérelmet, amennyiben 2013. január 1-jétől a működtetést az államtól képes átvállalni, vagy ab)a 74. § (4) bekezdése szerinti kérelmet, amennyiben 2013. január 1-jétől a működtetést nem képes vállalni, b) a 74. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában a települési önkormányzat saját tulajdonában álló vagyonnak minősül az a vagyon is, amely a települési önkormányzat illetékességi területén van és 2012. szeptember 30-án intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás tulajdonában volt.” Változott az Nkt. 76. § (4) bekezdése is, mely szerint a települési önkormányzat a helyi önkormányzati képviselők választását követő évben nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a működtetést az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni.” Fentiek alapján a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat kötelező feladata lesz 2013. január 1-jétől (a szakképző iskola kivételével) az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése. Ebbe a körbe beletartozik továbbá a 97. § (24) bekezdés b) pontja alapján az a vagyon is, amely a települési önkormányzat illetékességi területén van és 2012. szeptember 30-án intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás tulajdonában volt. A működtetési kötelezettség csak ott áll fenn, ahol a törvényben jelzett 3 feltétel egyidejűleg teljesül: 1. 2013-tól az állami intézményfenntartó központ tartja fenn, és 2. az épület az önkormányzat illetékességi területén van, és 3. az épület az önkormányzat tulajdonában van.
2
Amennyiben a fenti 3 feltétel közül legalább egy nem teljesül, úgy a működtetési kötelezettség nem áll fenn. A nem szakmai dologi kiadások, épület karbantartásának, felújításának költségei az önkormányzatot terhelik, de a köznevelési intézmény pedagógiai szakmai feladatellátást érintő döntésekkel kapcsolatban jogosítványa nem lesz. Az intézmény adatszolgáltatása alapján kalkulálásra kerültek önkormányzati fenntartás esetén az önkormányzatot terhelő kiadások az alábbi táblázatban foglaltak szerint. Az iskola önkormányzati működtetése során felmerülő költségek (E Ft-ban) Önkormányzati működtetés kiadásai és bevételei
Lét-szám (fő)
karbantartók takarítók konyhai dolgozók egyéb ügyviteli dolgozók gazdasági egység végkielégítés jubileumi jutalom
Személyi juttatás és munkaadót terhelő járulék összesen
6 14 11 3 5
10 260 838 18 996 660 17 547 590 5 104 003 11 519 789 480 060 818 769
Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összesen: 39 64 727 709 Dologi kiadások: 153 073 000 Kiadások összesen: 217 800 709 Állam által biztosított normatíva az ingyenesen és kedvezményesen étkező gyermekek étkeztetéséhez (68000 Ft/fő/év) 721 49 028 000 Intézményi saját bevételek 22 020 251 Bevételek összesen 71 048 251 Önkormányzati hozzájárulási igény 146 752 458 (Az adatok nem tartalmaznak az illetményen kívül semmilyen költségtérítést és egyéb juttatást!) Az Önkormányzat szabadon felhasználható bevételei a következők szerint alakulnak a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján: Helyi adó bevételek: 122.500 E Ft Gépjárműadó 40%-a: 21.200 E Ft Önkormányzat egyéb saját bevételei: 12.329 E Ft Önkormányzati feladatokra szabadon felhasználható támogatás várhatóan: 36.283 E Ft
Bevételek összesen:
192.312 E Ft
3
A bevételekből kell biztosítani az iskola működtetéséhez szükséges 146.752 E Ft-ot, a hitelek visszafizetéséhez szükséges 56.259 E Ft és szintén ezen bevételből kell fizetni valamennyi intézmény működtetéséhez szükséges, állami támogatással nem fedezett többletkiadást. A Képviselő-testület a felhalmozási hiány növelésével további hitel felvételére irányuló döntéseket hozott, melynek összege 40.989 E Ft a jelenlegi adatok alapján. Ezen hitel visszafizetésének fedezetét a jövő években szintén saját bevételből kell biztosítani. Látható, hogy amennyiben az intézmény működtetése az önkormányzatnál marad, nem lesz lehetősége a többi intézmény és feladatfinanszírozással nem támogatott önkormányzati feladat ellátására, melyekhez a jelenlegi adatok és információk szerint több mint 200 millió forintos nagyságrendű önkormányzati forrás szükséges. A jelenleg rendelkezésre álló információk figyelembe vételével szakmai szempontból az önkormányzati működtetés alóli mentesítésre irányuló kérelem benyújtása indokolt. Az adatok kalkulálása és a kérelemhez benyújtható elektronikus adatszolgáltatás (ebr42 rendszerben) elkészítése során a bevételek tekintetében a költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódó ÁSZ módosítási javaslat adatai, a saját bevételek és kiadások kalkulálása során pedig a jelenleg hatályos önkormányzati rendeletek kerültek figyelembe vételre. A számok alapján látható, hogy a 2013. évi költségvetési koncepció elfogadásakor valamennyi intézmény tekintetében kardinális döntések meghozatala válik szükségessé annak érdekében, hogy az önkormányzati gazdálkodás stabilitását biztosítható legyen. Az Nkt. 74. § (4) bekezdése alapján lehetősége van az önkormányzatnak arra, hogy a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működtetési kötelezettsége alól felmentést kérjen. Amennyiben kérelemmel nem él, úgy elfogadja, hogy az Nkt. szerinti működtetési feladatokat ellátja. Ezt követően felmentési kérelemmel legközelebb 2015. évben élhet az önkormányzat. Amennyiben 2012-ben a Képviselő-testület kérelemmel él, azt a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) V. fejezete szerinti szabályok figyelembe vételével és a mellékleteknek az ebr42 önkormányzati információs rendszerben való kitöltésével, valamint 2012. november 15-ig az Igazgatósághoz történő benyújtásával teheti meg. Az eljárás további menete: a) az Igazgatóság felülvizsgálja a kérelmet, hiánypótlás keretében pontosítást vagy további dokumentumok csatolását kérheti három napos határidő mellett (40. §). b) Az oktatásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszter által létrehozott és működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján – a kérelem Kincstártól történő, a felülvizsgálatot követő beérkezésétől számított 10 napon belül együttesen dönt (41. §). A döntés kétféle lehet: 1. működtetési képesség hiányában a települési önkormányzatot nem terheli az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség (41. § (1) bekezdés a) pont), vagy 4
2.
meghatározza a települési önkormányzat hozzájárulási kötelezettségének mértékét, ha a működtetési képesség hiánya nem vagy csak részben állapítható meg (41. § (1) bekezdés b) pont).
Az oktatásért felelős miniszter a döntésről – a döntést követő munkanapon – postai úton értesíti a települési önkormányzatot (42. § (1) bekezdés). Amennyiben a miniszteri döntés alapján a települési önkormányzatot hozzájárulási kötelezettség terheli, úgy az Nkt. 74. § (6) bekezdésében foglaltak irányadók: „hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolc napos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni.” Az önkormányzat hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén a képviselő-testület dönthet úgy, hogy: - fenntartja döntését (lemond a működtetési feladatról) és vállalja a hozzájárulási kötelezettségek teljesítését, - vagy a hozzájárulást elutasítja és a működtetési kötelezettség az önkormányzatot fogja terhelni. Ez esetben a kérelmét visszavontnak kell tekinteni, azaz az önkormányzatnak az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerint gondoskodnia kell – a szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. Fontos hangsúlyozni, hogy az önkormányzatnak törvényi kötelezettsége 8 napos jogvesztő határidőn belül határozatot hoznia a hozzájárulás vállalásáról/elutasításáról. Abban az esetben, amennyiben önkormányzati hozzájárulási kötelezettség megállapítására nem kerül sor és az állam vállalja a működtetést, úgy automatikusan az állam lesz az intézmény működtetője és vagyonkezelője. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztésben foglaltak alapján szíveskedjen döntést hozni! Határozati javaslat: Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése, a 283/2012. (IX.25.) öh. számú határozata, valamint a 2013. évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott ÁSZ módosító javaslatban foglalt támogatási összegek és az intézményrendszer jelenlegi struktúrája figyelembe vételével úgy határoz, hogy az illetékességi területén lévő, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által 2013. január 1-jétől fenntartott II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetési kötelezettségének teljesítése alól - a szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya miatt, az érintett köznevelési intézmény működtetésével kapcsolatos kiadásaira és a köznevelési intézmény működtetéséhez rendelkezésre álló bevételeire vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás mellett - felmentést kér.
5
Felkéri és felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, hogy a kérelem és mellékleteinek a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának határidőre történő megküldéséről gondoskodjon, valamint valamennyi további szükséges intézkedést és aláírást a döntés végrehajtása érdekében tegyen meg. Határidő: a kérelem Igazgatósághoz történő benyújtására 2012. november 15. Felelős: Hamza Gábor polgármester Hajdúsámson, 2012. november 13.
Hamza Gábor polgármester
***A határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges.*** Az előterjesztést készítette Jogi és Szervezési Iroda vezetője Városfejlesztési és Műszaki Iroda vezetője Aljegyző Jegyző:
Tóth Erzsébet, Tóth Valéria Dr. Bora Bernadett ifj. Hamza Gábor Czeglédiné Dr. Szilágyi Irén Bagolyné Szűcs Mariann
6
