HAJDÚSÁMSON VÁROS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA (LOCAL AGENDA 21.)
Készítették: Vezető koordinátor: Királyné Kormányos Szilvia Környezetgazdálkodási agrármérnök Környezetmérnök: Barta Zoltán Környezetmérnök, KB-T tervező Környezetvédelmi szakmérnök: Rácz Renáta Környezettechnológiai Szakmérnök, KB-T tervező
Elfogadta Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ……………….. határozatával
2010
"Ez idő szerint az emberiség kilátásai a jövőre nézvést rendkívül borúsak. Felettébb valószínű, hogy nukleáris fegyvereit önmaga ellen fordítva gyors, de a legkevésbé sem fájdalommentes öngyilkosságot követ majd el. S még ha ez nem történnék is meg, lassú halál fenyegeti, mert megmérgezi, mellesleg pedig megsemmisíti a környezetet, amelyben és amelyből él. Még ha idejekorán megálljt parancsolna is vak és hihetetlenül ostoba ténykedésének, ki van téve annak a veszélynek, hogy fokozatosan elsorvadnak mindazon tulajdonságai, amelyek emberi voltát alkotják. Számos gondolkodó felismerte ezt, és jó néhány könyv tartalmazza azt a felismerést, hogy a környezetpusztítás és a kultúra "hanyatlása" kéz a kézben járnak..."
(KONRAD LORENZ)
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ...............................................................................................................................7 2. HELYZETELEMZÉS ..............................................................................................................12 2.1. Földrajzi elhelyezkedés............................................................................................................12 2.2. Természeti adottságok .............................................................................................................13 2.2.1. Domborzat.............................................................................................................................13 2.2.2. Éghajlat .................................................................................................................................13 2.2.3. Talajok...................................................................................................................................14 2.2.4. Élővilág .................................................................................................................................14 2.3. Hajdúsámson fejlődés története ..............................................................................................15 2.4. Településszerkezet ...................................................................................................................16 2.5. Társadalmi helyzet...................................................................................................................18 2.5.1. Demográfia............................................................................................................................18 2.5.2. Oktatás, képzés ......................................................................................................................20 2.5.3. Művelődés, kultúra ................................................................................................................21 2.5.4. Sport, kikapcsolódás..............................................................................................................22 2.5.5. Egészségügy, szociális ellátás ...............................................................................................23 2.5.6. Közbiztonság .........................................................................................................................24 2.6. Gazdasági helyzet ....................................................................................................................25 2.6.1. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus ..............................................................................27 3. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ............................................................................30 3.1. Levegő ......................................................................................................................................30 3.2. Vizek.........................................................................................................................................37 3.2.1. Felszíni vizek .........................................................................................................................37 3.2.2. Felszín alatti vizek.................................................................................................................38 3.3. Föld ..........................................................................................................................................41 3.4. Természetvédelem....................................................................................................................44 4. TELEPÜLÉS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET...........................................................................48 4.1. Infrastruktúra..........................................................................................................................48 4.1.1. Úthálózat ...............................................................................................................................48 4.1.2. Köztisztaság, hulladékkezelés................................................................................................49 4.1.3. Épített környezet ....................................................................................................................50 4.1.4. A lakosság tudatformálása ....................................................................................................54 5. FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK..........................................................................................55 5.1. Prioritások ...............................................................................................................................55 5.2. Várható hatások ......................................................................................................................56 5.3. Környezeti pillér.......................................................................................................................57 5.3.1. A települési környezet tisztasága...........................................................................................57 5.3.2. Zaj- és rezgés elleni védelem.................................................................................................57 5.3.3. Levegőtisztaság védelem .......................................................................................................60 5.3.4. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás ..........................................................................62 5.3.5. Talajvédelem .........................................................................................................................62 5.3.6. Energiagazdálkodás ..............................................................................................................62 5.3.7. Zöldterület-gazdálkodás........................................................................................................63 5.3.8. Természeti és építészeti értékek védelme...............................................................................64
3
5.3.9. Helyi közlekedésszervezés .....................................................................................................65 5.3.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás.........................................................65 5.3.11. A célok eléréséhez szükséges fenntarthatósági tervek.........................................................67 5.3.11.1. A települési környezet tisztasága .....................................................................................67 5.3.11.2. Zaj- és rezgés elleni védelem ...........................................................................................67 5.3.11.3. Levegőtisztaság védelem..................................................................................................68 5.3.11.4. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás ....................................................................68 5.3.11.5. Talajvédelem ....................................................................................................................69 5.3.11.6. Energiagazdálkodás..........................................................................................................69 5.3.11.7. Zöldterület-gazdálkodás ...................................................................................................70 5.3.11.8. Természeti és építészeti értékek védelme ........................................................................70 5.3.11.9. Helyi közlekedésszervezés...............................................................................................71 5.3.11.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás ...................................................71 5.4. Társadalmi pillér .....................................................................................................................72 5.4.1. Humán erőforrás fejlesztése..................................................................................................72 5.4.2. Egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése .........................................................................73 5.4.3. Kulturális élet fellendítése, a községi civil élet felpezsdítése ................................................73 5.5. Gazdasági pillér .......................................................................................................................74 5.5.1. Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása .......74 5.5.2. A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése ...............................................................74 5.5.3. Gazdasági szektorok fejlesztése ............................................................................................75 5.5.4. Falusi turizmus, vadászturizmus, idegenforgalom fellendítése.............................................76 6. CSELEKVÉSI TERV ...............................................................................................................77 6.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok..................................................................77 6.2. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok...........................................................78
4
ELŐSZÓ Hajdúsámson város az ország térszerkezetében az Alföld határ közeli térségében, Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, Debrecen város közvetlen vonzáskörzetében, a Debrecent Mátészalkával összekötő 471-es számú főközlekedési útvonal, valamint vasútvonal mentén, a megyeszékhely központjától mindössze 10 km-re helyezkedik el. Ennek következtében a település mind közúton mind vasúton jól megközelíthető. 2004 évben kapott városi rangot. A települést átszeli a 471-es számú főút, valamint Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal (MÁV 110 számú egyvágányú, nem villamosított útvonala). A település mind vasúton, mind közúton jól megközelíthető. A város vonzáskörzetébe tartozó városok, települések: Debrecen, Nyíradony, Nyírmártonfalva és Bocskaikert. A 69,52 km2, illetőleg 6 952 hektár (ebből 482 ha belterület) kiterjedésű határ 6 470 hektáros külterületén három jelentősebb lakott hely található: Ligettanya, Martinka és Sámsonkert. Hajdúsámson lakónépességének száma: 10 770 fő. A külterületen élő népesség száma több mint 2300 fő. Az 1773-tól még községként Bihar vármegyéhez, majd 1877-től, immár nagyközségként Hajdú vármegyéhez, 1950-től pedig az újonnan szerveződő Hajdú-Bihar megyéhez tartozó település jelenlegi közigazgatási státusza: város. A Debrecen közvetlen szomszédságában lévő, Sámsonkerttel és Martinkával együtt számolva, valójában a megyeszékhely „bolygóvárosa” népességszáma évről-évre tovább növekszik. Hajdúsámson természetföldrajzi szempontból az Alföld nagytájhoz tartozó, rendkívül változatos felszínű Dél-Nyírség kistájcsoport középső területén helyezkedik el. A hajdúsámsoni határ nyugati fele a Hajdúhát kistájjal érintkezik, egyesítve magában a Hajdúság és a Nyírség számos természetföldrajzi jellemzőjét. A Hajdúsámsont magában foglaló Dél-Nyírség Hajdú-Bihar megye legváltozatosabb felszínű kistája, amely 100-162 m közötti tengerszint feletti magasságú, szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság. A felszín jellemzője az alapvetően közepes magasságú tagolt síkság, a relatív relief 8m/km2 feletti. A terület jellegzetes formái a széles sávban húzódó szélbarázdák és a kisebb defláció mélyedések. A gyenge termőképességű homokból felépülő buckák között mély fekvésű, egykor mocsaras laposok helyezkednek el. Éghajlatilag Hajdúsámson területe a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán fekszik. A mérsékelten száraz, sőt az észak-nyugati településrészeken száraz éghajlat jelentős vízhiánnyal párosul Hajdúsámson területén, ahol az évi napsütéses órák száma 2000 órára tehető, s ebből nyáron 810 óra körüli, télen 175-180 óra napfénytartam a megszokott érték. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 Celsius fok, a nyári félévé 16,5 Celsius fok. Az évi csapadékösszeg 560-590 mm, a vegetációs időszakban 350-360 mm eső valószínű. Az uralkodó szélirány az ÉK-i.
5
Hajdúsámson és környéke vízfolyások és állóvizek tekintetében meglehetősen szegény terület, talajvíz 2-4 m közötti mélységben található, mennyisége jelentéktelen. Az artézi vízre épülő kutak előfordulása gyakori, ám vízhozamuk átlaga mérsékelt. A hajdúsámsoni határ jellegzetes erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil, a pusztai tölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek. Az erdőgazdasági területeken fiatal- és középkorú, elsődlegesen keménylombos, kisebb részben lágylombos fenyőerdők találhatók. A felszín közeli üledékek jelentős része 1-25 m vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok, amelyet döntően homoktalajok borítanak. Ennek megfelelően a talaj igen alacsony termőképességű. A település igazi természeti értéke, hogy a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része, a pusztagyepekkel és nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelő és a hozzá kapcsolódó tölgyes, a külterületén található. A tájvédelmi körzet kiemelt értékei közé tartozik a tarka sáfrány, az egyhajúvirág és a liláskék magyar nőszirom.
6
1.BEVEZETÉS A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. 1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba.
A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat.
A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000). Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi 7
rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott „Local Agenda 21” program („LA 21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános „receptúrával” - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: • a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; 8
• •
a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása.
A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtott pályázatoknál: Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így “versenyelőnyt” jelent a pályázat elbírálása során. Az Agenda 21 program fő területei: • a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése • a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség • a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése • a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép Hajdúsámson Város területén jelenleg: Kiemelten fontos környezetvédelmi céloknak az alábbiakat tekintjük: • az egészségügyi alapellátás fejlesztése egészségház létrehozásával Hajdúsámsonban (ÉAOP 4.1.2./A Egészségügyi alapellátások fejlesztése/Kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése/alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása) • hivatásforgalmi és közlekedési célú kerékpárút kialakítása Hajdúsámson település közigazgatási határain belül (ÁAOP 3.1.3/A-09 Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése) • Korszerű közösségi közlekedés létrehozása Hajdúsámsonban és vonzáskörzetében (ÉAOP 3.1.4/A-09 Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése) • A Hajdúsámsoni Mikrotérségi Szociális Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat komplex akadálymentesítése Hajdúsámsonban (ÉAOP 4.1.5-09 Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (akadálymentesítés)) • A Hajdúsámsoni Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése (ÁROP 1.A.2/A A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése) • Inteligens iskola létrehozása informatikai infrastruktúra fejlesztésével Hajdúsámsonban (TIOP 1.1.1-07/1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése) • Települési hulladéklerakó telep rekultivációja (KEOP-2.3.0. pályázat segítségével) • Hajdúsámson, A környezettudatos város! (KEOP-2009.-6.1.0/B A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintát ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés))
9
A Város Településfejlesztési Koncepciója környezetvédelmi munkarészeket.
és
Településrendezési
Terve
is
tartalmaz
A Város környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: • 23/2010. (IX.10.) rendelet a környezetvédelmi alap létrehozásáról • 36/2007. (XI.30.) rendelet a helyi jelentőségű védett természeti értékek védettségének fenntartásáról • 7/2005. (II.28.) rendelet a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról és a köztisztaság fenntartásáról • 30/2005. (X.29.) rendelet az állattartás helyi szabályzásáról • 43/2004. (XII.20.) rendelet a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról • 30/2004. (VII.19.) rendelet a helyi jelentőségű hulladékgazdálkodási tervről. Egyéb rendeletek: • 26/2006. (IX.15.), 16/2007 (III.30.), 13/2008. (VII.2.), 5/2010. (III.5.) és a 13/2010. (VI.4.) rendeletekkel módosított 24/2004. (VI.3.) rendelet Hajdúsámson Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási terve • 95/2007. (III.29.) Öh. Sz. határozattal, 83/2010 (III.4.) Öh. Sz. határozattal és a 234/2010. (VI.30.) Öh. Sz. határozatokkal módosított 166/2004. (V.27.) Öh. Sz. határozat Hajdúsámson településszerkezeti terve
10
Éves településstatisztikai adatok 2008-as KSH adatoknak megfelelően: Mutatók
Hajdúsámson
A település területe (hektár)
6947
Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)
12846
Állandó népesség száma (fő)
12902
Élveszületések száma (fő)
153
Halálozások száma (fő)
111
Állandó odavándorlások száma (eset)
668
Állandó elvándorlások száma (eset)
367
Lakásállomány (db)
4103
Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)
304,1
Üzemelő közkifolyók száma (db)
68
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km)
72,4
Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)
333,6
Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)
47,1
Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)
47,1
Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
3944
Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km)
6,7
Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
350
Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)
31,9
Az összes tisztított szennyvízből, csak mechanikailag tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3) Az összes tisztított szennyvízből, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége(1000 m3) Az összes tisztított szennyvízből, III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3) Közcsatornán tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)
0 71,6 0 0
Közműves szennyvíztisztító berendezések (tervezett) kapacitása (kgO2/nap)
140
Külső szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék (1000 m3)
24,5
Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db)
5827
A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh) Villamosenergia-fogyasztók száma (db)
12205 5997
Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kWh)
17395
Háztartási gázfogyasztók száma (db)
2389
Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)
5955
Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)
3109
Az összes gázcsőhálózat hossza (km)
106,2
Összes gázfogyasztók száma (db)
2522
Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db)
0
Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
0
A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna)
2810,1
Rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak területe (1000 m2)
53,1
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db)
4030
Elszállított összes hulladék mennyisége (1000 tonna) Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km)
13,8
Állami közutak hossza (km)
9,5
Ideiglenes odavándorlások száma (eset)
214
Ideiglenes elvándorlások száma (eset)
311
(Forrás: KSH 2008)
11
2.HELYZETELEMZÉS 2.1.Földrajzi elhelyezkedés Hajdúsámson város az ország térszerkezetében az Alföld határ menti térségében, Debrecentől, a megyeszékhelytől északkeletre 10 km-re helyezkedik el. A települést átszeli a 471-es számú főút, valamint Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal. A település mind vasúton, mind közúton jól megközelíthető. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársai, Marosi Sándor Hajdúsámson akadémikus és Somogyi Sándor szerkesztésében megjelent Magyarország kistájainak katasztere 2. kiadás című munkájukban a települést és környékét a Nyírség nagytájhoz sorolják, és a mintegy 1215 km2 kiterjedésű természetföldrajzi környezetet a Dél-Nyírség néven e nagy tájhoz kötődve írják le. A közigazgatási határokat tekintve a Dél-Nyírség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár Bereg megye határain helyezkedik el, Hajdúsámson város azonban Hajdú-Bihar megyéhez tartozik. A kistájkataszter szerint a Dél-Nyírség kistájhoz sorolható Hajdúsámson vonzáskörzetébe tartozó jelentősebb települések, Hajdúhadház, Debrecen, Vámospércs, Nyíradony, Hosszúpályi de szélesebb kitekintésben vizsgálva a kérdést, Hajdúsámson vonzáskörzete jóval több településre és nagyobb területre terjed ki, ha a munkahelyek, az iskolák adatait vesszük figyelembe. Hajdúsámson vonzáskörzetéhez sorolható kisebb települések Nyírlugos, Penészlek, Fülöp, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyírábrány, Buzita, Újléta, Monostorpályi, Sáránd, Hajdúbagos, Mikepércs, Bánk, Martinka, Bocskaikert, Cserhágó, Pallag, Bodaszőlő, Józsa. A táj természetes keleti határvonalának a Román határt tekinthetjük.
12
2.2.Természeti adottságok 2.2.1.Domborzat A 97,9-179,3 m közötti tszf-i magasságú kistáj szélhordta homokkal fedett homokkúpsíkság. A felszínt ÉÉK-DDNy-i csapású völgyek tagolták. A lejtésirány D-DNy-i. A vizsgált területen széles sávban alakultak ki szélbarázdák, kisebb deflációs mélyedések. A felszín közeli üledékek jelentős része az 1-25 m vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok. Jellegzetes kísérőjelensége a kovárványosodás. Viszonylag nagy felületet fed a nyírvízlaposokhoz kapcsolódó 1-5 m vastag folyóvízi homok, mésziszapos homok. 2.2.2.Éghajlat A Dél-Nyírség éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv közötti átmenetet képviseli. Hasonlóan a Dél-Hajdúsághoz ez a kistáj is kb. évi 2000-2100 óra évi napsütésben részesül. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 °C. Az évi csapadékösszeg 560-590 mm. A hótakarós napok száma 40 körül alakul, átlagos maximális vastagsága 18 cm. A kistáj ariditási indexe 1,19-1,25. Az uralkodó szélirány az ÉK-i, második ill. harmadik helyen majdnem azonos értékkel az É-i és a D-i a leggyakoribb. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A csapadék egyes területeken kevés, az eloszlása szeszélyes. Főként ez határozza meg a termesztésre alkalmas növényfajtákat.
13
2.2.3.Talajok A mozaikos kistájat lényegében a homoktalajok uralják (80%). Mezőgazdaságilag improduktív futóhomok foglalja el nagy részét, kisrészt humuszos homoktalajok és kovárványos BET található a területen. A makroporózus depozitumokon, főként a kistáj szegélyein – így Sáránd környékén is – réti és mélyben sós réti csernozjom talajok, sztyepesedő réti szolonyecek képződtek. A mélyedésekben gyenge termékenységű réti talajok keletkeztek. A 40-70 cm-es átlagos talajvíz mélységű helyeken lápos réti talajok alakultak ki. Termékenységük a nagy mennyiségű organikus anyag ellenére a túlságosan magas talajvíz miatt alacsony. Összességében a kistáj agrikulturális potenciálja kicsi, szántóföldként inkább a humuszos homokkal takart futóhomok részletek hasznosítottak. 2.2.4.Élővilág Alföldi viszonylatban magas erdősültségű kistáj, de a homoki tölgyeseket jórészt felváltották az ültetvények (főleg akácosok). A többé-kevésbé összefüggő erdőségeket mezőgazdasági területek tagolják. A savanyú homok által meghatározott alapkőzet, talaj és domborzat itt is jellegzetes "nyírségi" tájszerkezetet alakított ki. Az ősi növényzetet az erdők mellett a buckaközi lápok és a homoki gyepek őrzik. A térségi vízhiány mellett az özöngyomok terjedése több élőhelyen problémát jelent. A természetszerű homoki erdőmaradványokat gyöngyvirágos- és pusztai tölgyesek változatos mozaikjai, az üdébb részeken átalakult keményfaligetek adják. A buckaközi mélyedésekben jellemzők a láp- és mocsárrétek, lápmaradványok (magassásosok, zsombékosok, rekettyés fűzlápok, néhol babérfüzes nyírlápok). A homokpusztagyepek, homoki legelők az erdőssztyeppek átalakult maradványai, a másodlagos nyílt homoki gyepek (magyar csenkesz – Festuca vaginata, ezüstperje – Corynephorus canescens) többfelé jellemzők. Az erdőkben az erdei fajok mellett jellemzők a szegélyek, tisztások erdőssztyepp-elemei, melyek a homoki gyepekkel gyakran közösek (tarka sáfrány – Crocus reticulatus, egyhajúvirág – Bulbocodium vernum, nagyezerjófű – Dictamnus albus, szürke veronika – Pseudolysimachion incanum, epergyöngyike – Muscari botryoides, magyar kökörcsin – Pulsatilla flavescens, magyar nőszirom – Iris aphylla subsp. hungarica, erdélyi csormolya – Melampyrum bihariense, inkább csak gyepekben: balti szegfű – Dianthus arenarius subsp. borussicus, homoki nőszirom – Iris arenaria). A lápokon, üde élőhelyeken kiemelendők: réti angyalgyökér (Angelica palustris), fehér zászpa (Veratrum album), szibériai nőszirom (Iris sibirica), zergeboglár (Trollius europaeus), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), pompás kosbor (Orchis elegans), széleslevelű és keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium, E. angustifolium). Peremén unikális a rezes hölgymál (Hieracium aurantiacum) előfordulása. Fajszám: 800-1000; védett fajok száma: 60-80; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 2, bálványfa (Ailanthus altissima) 2, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 2, selyemkóró (Asclepias syriaca) 3, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.) 1, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) 3, kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) 2, amerikai alkörmös (Phytolacca americana) 3, kései meggy (Prunus serotina) 5, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.) 1, akác (Robinia pseudoacacia) 5, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 4.
14
2.3.Hajdúsámson fejlődés története Hajdúsámson környéke már a bronzkorban lakott volt. A IX-X. századi kerámialeletek késő avar kori népességre utalnak, akikre rátelepedtek a honfoglaló magyarok. A település XI-XII. századi történetéről, birtokviszonyairól nincs információ. Az első írásos megemlítések a XIII. századból származnak. 1552-ben török uralom alá került, s ebben a korszakban hol a császári, hol a török hadak pusztításait kell átvészelnie. Az 1552-es összeírásban említett ötven jobbágytelek alapján lakosságát 650 főre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. A XVI. Században a három részre szakadt országon belül Erdélyhez tartozott. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerződést kellett kötni a benépesítésére. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu. Ekkor mindössze tizenkét jobbágycsaládot írtak össze, 1720-ban már negyvenöt család élt itt. Az első magyarországi népszámlálás (1784-87) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettől kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik. Az iparosodás a XIX. század közepén kezdődött el, a legfontosabb ágazatok a malom- és szeszipar, a későbbiekben a vas- es a kézműipar voltak. 1848 után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. A dualizmus idején több változás volt a község életében. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdu Vármegyéhez csatoltak, ettől kezdve használatos a Hajdu- előtag a község nevében. A polgárosodásnak és az ipar fejlődésének is vannak nyomai, de alapvetően marad a mezőgazdasági jelleg. A XX. század elején két közutat, vasútvonalat építenek és pénzintézetek alakulnak a településen. Az első világháborúig folyamatosan nı a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az 5000 főt. A két világháború között a gazdasági-társadalmi válság itt is éreztette hatását. A földdel rendelkezők termelési és értékesítési gondokkal küzdöttek, a földnélküliek gondját sem oldotta meg a földreform. 1952-re befejeződik a község villamosítása, vízmű telep létesül, egyre több lakásba eljut a vezetékes ivóvíz. 1971-ben nagyközségi státuszt kap. A helyi munkalehetőség nagyon kevés, a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a gépállomás, az öntöde, a konzervüzem és a helyi közintézmények csak keveseknek adnak munkát, 1985-ben a munkaképesek 82 %-a ingázó. A rendszerváltás után felgyorsult a fejlődés a magánszférában, munkahelyteremtő nagyvállalkozások indultak. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépült a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás, javul az egészségügyi ellátás. Az önkormányzat többször is sikertelenül pályázik a városi címre. A lakosság száma 1990-2008. között 7.734 főről 12.462 főre, vagyis 4.728 fővel nőtt, mely elsősorban a Debrecenből kiköltöző családoknak köszönhető. Az önkormányzatnak évről-évre nehezebb a kötelező feladatok ellátása, legnagyobb gondot az egyre több óvodás és iskoláskorú gyermek elhelyezése és ellátása jelent. 2001-ben a település történetének legnagyobb beruházásaként korszerű új iskolát avatnak tornacsarnokkal. 2004 óta városi rangú település.
15
2.4.Településszerkezet Hajdúsámson már a XIII. században jegyzett település, szerkezete örökölt állapot, melyet az országos utak és a kiemelkedő dombhátak alakították. A beépítés ennek megfelelően a magasabban fekvő területeken szalagszerűen futó főútra illeszkedik, a dombhátakra terjed ki, a mélyebben fekvő részek beépítetlenek maradtak, Ml. csak később épültek be. A beépült részeken úgynevezett belső telkes rendszer alakult ki. Az udvart és a házat gazdasági épületek és hátsó, mélyen lenyúló kert egészíti ki. A telkek idővel besűrűsödtek, a kerteket beépítették. A beépítés fésűs rendszerű, népi, vagy jellegében közel álló épületek még ma is bőven találhatók. Jellemzően az 1900 évektől megjelennek a polgári életformából levezethető hajlított házak, utcával párhuzamos nyeregtetőzetükkel a városias jelleget reprezentálva a beépítés további sűrűsödik, az utcakép jellege változik. Az 1900-as évektől kezdődően megjelennek a sátortetős házak, újabb időkben a mindenkori divat által formált épületek. Összességében a beépítés karaktere földszintes, előkertes, falusias-kertvárosias jellegű, és az eltérő épületek vegyes állománya dacára szerethető, egységes benyomást kelt. A történelmi települési központtól élesen elkülönül a mesterségesen kijelölt ipari terület, valamint a két, földrajzi értelemben is távolabb esı városrész: Martinka és Sámsonkert. Az épületállomány Hajdúsámson történetileg kialakult területén a beépítés karaktere földszintes, előkertes, falusiaskertvárosias jellegű, és az eltérő épületek vegyes állománya dacára városképileg egységesnek tekinthető. Az épületek tömege, anyaghasználata, az épületek ritmusa, az előkertek utcán belül többnyire azonos mélysége rendezettséget jelent. Ezt a rendezettséget lehetne fokozni az utcai kerítések egységesítésével, mert a kerítés (és az előkert növényzete) a közterület felőli első látványelemként vizuálisan alkalmas az eltérő épületeket jelentős mértékben összerendezni. Természetesen vannak hivalkodó, tömegükben is túldimenzionált, a környezetüket terhelő épületek, azonban ezek száma ma még nem meghatározó, de a tendencia figyelemre méltó. Feszültséget jelentenek a területhasználatban és a városképben is a terjedőben lévő utcára merőleges, a telek mélységébe benyúló sortársasházak, mert megbontják a tradicionálisan kialakult lakóház, melléképület, kert telekhasználati módot. A lakóterületeken vizuálisan és a használatban is a környezetre zavaró, testidegen épületeket jellemzően a vállalkozások hoznak létre, használatuk folytán a környezetet jobban terhelő, formavilágukban, anyaghasználatukban, ipari jellegű, a célnak megfelelő, de igénytelen épületeikkel, az épületekhez társított túlzó reklámokkal. Általánosságban jellemző, hogy saját házát, saját telkét ki-ki tehetségéhez, lehetőségéhez mérten rendben tartja, gondozza. Közterületek állapota A közterületek rosszabb állapotban vannak, mint az épületállomány. A közművesítés, ezen belül a szennyvíz-csatornázás egyre teljesebbé válik, burkolt és burkolatlan utak, utcák szép fasorokkal és 16
fasorok nélkül egyaránt találhatók. Többségében nincs megoldva az esővíz csatornák kezelése, a burkolt utaknál a burkolat szegése és burkolaton túli közterületek kezelése, a járdák és az épületek köze, a járdák és az út közötti lehetséges zöld sáv kialakítása. Mindezen körülmények nagymértékben a közterületek rendezetlenségének, gondozatlanságának érzetét keltik, ez kifejezetten bántó a településen áthaladó nagy forgalmú állami utak mentén. Közparkok a városban nincsenek, ami alól üdítő kivétel a városháza melletti emlékkert.
Hajdúsámson utcaszerkezete (forrás: www.terkepcentrum.hu)
17
2.5.Társadalmi helyzet A társadalmi adottságok ismertetése fontos elem egy településre vonatkozóan. A népességszám alakulása, az oktatási és kulturális helyzet, a sportolási, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek, az egészségügyi ellátás színvonala, a közbiztonság helyzete – az évek során bekövetkezett változások tendenciája – szorosan összefügg az életszínvonallal, a település népességmegtartó erejével és a jövőbeni fejlődési lehetőségekkel. Ezek alapján lehet következtetni arra, hogy a helyi lakosság milyen módon tud bekapcsolódni a közösségi életbe, milyen helyi kötődések és kapcsolati hálók kiépítésére van lehetőség. 2.5.1.Demográfia Hajdúsámson népességszáma – a II. világháború időszakát leszámítva – 1785 óta folyamatosan nı. Ez az országos viszonyoknál kedvezőbb helyzetet mutat a népességszám alakulását tekintve, mivel a lakosság nemcsak a természetes szaporodás miatt növeli létszámát, hanem a vándorlási egyenleg pozitívumával a város még ma is meg tudja tartani az évek óta növekvő lakosságszámot. Ezzel a folyamatos lakosságszám emelkedéssel együtt járó társadalmi-gazdasági igények kezelését az önkormányzat már szinte képtelen felvállalni, a megfelelő infrastruktúrát a növekedés ütemének megfelelően biztosítani. A lakónépesség változása 2000-2009 között Hajdúsámsonban 13 500 13 000 12 500 12 000
fő
11 500 11 000 10 500 10 000 9 500 9 000 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
év
Forrás: KSH
A lakónépességen belül meghatározó a munkavállalási korú lakosság részaránya. Országos tendencia, hogy a lakosság általánosan öregedő, tehát 1 fiatal lakosra több mint 1 idősebb jut. A 2008. évi adatok alapján a település öregségi indexe (tehát az 1 fő 0-14 éves korosztályba tartozóra jutó 60 év feletti lakos) 0,6, mely az országos adatokhoz viszonyítva rendkívül kedvező. 18
A város tehát nem elöregedő település, nagyon magas a fiatal és a munkaképes korú népesség száma. Sajnos kevés az aktív, viszont sok az inaktív, a különböző szociális ellátási formákat igénybevevő személy.
A lakosság korösszetételének megoszlása korcsoportok szerint (2000-2008)
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
december december december december december december december december december
Állandó népesség 10.383 10.770 11.157 11.313 11.484 11.755 12.149 12.544 12.846
0-14 éves
15-59 éves
60 éves-
2.489 2.603 2.645 2.618 2.589 2.594 2.668 2.720 2.773
6.507 6.773 7.064 7.251 7.407 7.635 7.920 8.210 8.476
1.387 1.394 1.448 1.444 1.488 1.526 1.561 1.614 1.653
A lakónépesség és a lakásszám alakulása 2004-2008 között év 2004 2005 2006 2007 2008
Lakónépesség 11 484 11 755 12 149 12 544 12 902
Forrás: KSH Területi adatok
19
Lakásszám 3757 3812 3904 4030 4103
Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között
Forrás: KSH TSTAR
2.5.2.Oktatás, képzés Oktatási intézmények adatai (2009): Megnevezés Eszterlánc óvoda
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye
Tanterem (db) 20
Férőhely (fő) 500
Tanuló (fő) 459
Tanuló HH/HHH 257/137
Pedagógus (fő) 42
56
Spec. Terem (db) 4 (2 tornaterem, 1 fejlesztőszoba, 1 logopédus szoba) n.a.
1508
1203
717/389
99
3
n.a.
140
121
-
12
20
Az önkormányzat saját fenntartású intézményekben látja el kötelező feladatait, • a 3-6 éves korúak óvodai nevelését, • a 6-16 éves korúak általános iskolai nevelését-oktatását. Az alábbi közoktatási intézményeket tartja fenn a városban: • Eszterlánc Óvoda • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Önként vállalt feladata az alapfokú mővészeti oktatás biztosítása. A településen működik továbbá a SZILTOP KHT. által működtetett Gimnázium, amelyben felnőttoktatás folyik – Kölcsey Ferenc Gimnázium Hajdúsámsoni Tagintézménye néven. Az intézmények működése stabil, a nevelő-oktató munka magas színvonalú. Az óvodai ellátás a tanköteles kor előtti évben minden gyermek számára biztosítja az ellátást. A közoktatási intézmények alapfeladatainak, illetve önként vállalt alap szakfeladatainak ellátását a fenntartó alapító okiratban határozta meg, működésükre jóváhagyta szervezeti és működési szabályzataikat. Az óvodai épület állaga megfelelő, karbantartása biztosított. A közoktatás szakmai-tartalmi jellemzője a fenntartó által jóváhagyott és módosított óvodai nevelési program, valamint az iskolai pedagógiai program, melynek része a művészeti iskola programja és a helyi tantervek is. Mindkét intézményben 100 %-os a szakos ellátottság, a pedagógus továbbképzési programok megvalósításával, illetve természetes fluktuációval kedvezően alakultak a humán erőforrások. A közoktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységi formák A Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény programja illeszkedik a gyermek és ifjúsági korosztály igényeihez. Előadások, kiállítások, koncertek nyújtanak élményt a gyermekeknek és tanulóknak. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek miatt jelentős szerepe van a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnak, az óvoda, az iskola szociális jelzőrendszerének. Az iskolaegészségügy szűrővizsgálatai évek óta zökkenőmentesek, az oktatási intézmények a prevenciós munkában kapnak jelentős segítséget.
2.5.3.Művelődés, kultúra A közösségi funkciók közül az alábbiak működnek a településen: • Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény, amelynek Múzeum részében Bárdi János öntöttvas kályhagyűjteménye és időszakos kiállítások kapnak helyet (Szabadság tér 7.) • eMagyarország internet elérési pont (Szabadság tér 7.) • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára (Kossuth u. 2-8.) • Martinkai Közösségi Ház (Iskola u. 3-5.)
21
Szórakozás és szabadidő eltöltésre szolgáló létesítmények: • Sportpálya (Kossuth utca 14.) • Fogathajtó pálya (Eperkert u. 1981/20. hrsz) • Játszóterek 4 db (Radnóti u., Szeder u., Csokonai u., Martinkai Közösségi Ház udvarán) Közművelődési tevékenységet folytató művészeti és civil szervezetek A városban működő kulturális és közművelődési csoportok, szervezetek: • Muskátli Népdalkör • Öltögetők Klubja • Ficánka és Pillangó Mazsorett Csoportok Közművelődési tevékenységet folytató civil szervezetek: • Rákóczi Egyesület, • HFE, • HFA, • Martinka, • Sámsonkert. 2.5.4.Sport, kikapcsolódás Szabadidősport Hajdúsámson településen szabadidős sporttevékenység gyanánt meg kell megemlíteni a Kihívás napját, a május elsejei rendezvényt, a bringatúrát, a városnapot, valamint a különböző házibajnokságokat pl: Május 1 kupa, Sámson kupa, illetve az országos vagy megyei szervezésű sportrendezvényekhez való csatlakozást. Az önkormányzat minden olyan rendezvényt törekszik támogatni, amely a lakosság számára sportolási lehetőséget, a szabadidő hasznos eltöltéséhez ajánl programot. Az önkormányzat igyekszik az egyszerre több településen is megrendezésre kerülő, országos sportrendezvényekhez, programokhoz csatlakozni. Jelenleg több sportág képviselői is ténykednek a településen, amelyek a következő egyesületek be tömörülnek: • Hajdúsámsoni Technikai Tömegsport és Ifjúsági Szabadidős Egyesület. Ezen egyesület tevékenysége csak a labdarúgásra orientálódik, 8 szakosztályt (felnőtt, ifjúsági, serdülő, gyerek, öregfiúk, U-7, U-9, U-11) működtet. • Harangi Imre Sportegyesület. Ezen egyesület fogja össze jelenleg az ökölvívó, asztalitenisz, sakk és fogathajtó szakosztályokat. • 3-D Sportegyesület: Íjászat, kézilabda-utánpótlás nevelése történik ezen egyesületben. Jelenleg ezen egyesületek működéséhez szükséges anyagi feltételeket jelentős részben az önkormányzat fedezi. Diáksport Az általános iskolában rendeznek területi sportversenyeket is, ahová a környező településekről is érkeznek diákok.
22
Jelenleg a kötelező testnevelési órákon kívül több sportkör működik: • Labdarugó alsó tagozat, • Labdarugó felső tagozat, • Atlétika alsó tagozat, • Atlétika felső tagozat, • Kézilabda leány, • Kosárlabda, • Röplabda. Fontos, hogy a jelenlegi sportkörök tovább bővüljenek, hogy a diákok sokkal színesebb palettából választhassanak. Törekszenek arra, hogy a településen még több diák részvételével zajló sportversenyt rendezzenek, melyekre más települések diákjait is meghívják. Ehhez az Önkormányzat támogató fél lehet pl.: pályázat kiírásával. A sportban tehetséges diákokat figyelemmel kísérik és a tehetségeseket sportegyesületekhez irányítják. Létesítmények Az önkormányzat sportlétesítményeinek állapota elmarad egy átlagos városi szinttől. A lakosság számának folyamatos növekedése is szükségessé teszi a sportlétesítmények fejlesztését, bővítését. A közelmúltban átadtak egy műfüves pályát, mely lehetőséget teremt több sportág művelésére is. A sportpályája melletti öltöző épülete viszont felújításra szorul. Fontos szerepe van a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben megépült tornacsarnoknak és a régi kis tornateremnek, melyek biztosítják a tanuló ifjúság és a helyi egyesületek edzéseinek a termet. Hajdúsámsoban ki kell alakítani a futópályát, távolugró gödröt, és jó lenne egy teniszpálya kialakítása is.Az önkormányzat sportstratégiájában megvizsgálja a látványsportágak bevezethetőségét, ami szintén növelné a rendszeres testmozgást végzők számát, ilyen például a görkorcsolya, KRESZ-tanpálya, motocross, streetball pálya.
2.5.5.Egészségügy, szociális ellátás Az önkormányzat 2008 júniusában az egészségügyi alapellátás fejlesztése céljából Egészségház létrehozása előkészítésére megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett. A városi egészségügyi intézmények egy része infrastrukturális állapotát tekintve nem felelt meg a XXI. század kihívásainak, a feltételek rossz működési paraméterekkel jellemezhetők voltak. Bár az önkormányzat dologi kiadásainak jelentős részét költötte az intézményei fejlesztésére, jelentős volumenű beruházásokra többnyire csak külső források bevonása mellett volt lehetséges. Ennek megfelelően az önkormányzat elkészítette az "Egészségház" projekt terveit, melyben a gyermekorvosi, a háziorvosi és a fogorvosi ellátás mellett helyet kap az orvosi ügyelet, a diszpécserszolgálat, a védőnői szolgálat és az alacsony erőforrás igénylő járóbeteg szakellátás, a szemészet is. A fejlesztéssel az önkormányzat a kötelező akadálymentesítési feladatait is teljesíteni szándékozott az egészségügyi intézményben amellett, hogy a kor követelményeinek megfelelő körülményeket teremt ezen kiemelkedő szolgáltatást nyújtó területen. Az Egészségház nem csak korszerűbb gyógyítási feltételeket jelent, hanem olyan új egészségügyi szolgáltatásokat
23
is, mely miatt nem kell a jövőben a település lakosságának Debrecenbe beutaznia. A településen egészségügyi szolgáltatást jelenleg három helyszínen biztosítanak: • Petőfi utcai orvosi rendelő, ahol két felnőtt háziorvosi rendelő működik • Hunyadi utca, ahol 1 gyermekorvosi rendelő működik • Hársfa utcai Egészségügyi Központ, amelyben jelenleg 1 felnőtt, 1 gyermekorvosi, 1 fogorvosi rendelő, orvosi ügyelet és védőnői szolgálat működik. A településen 3 felnőtt háziorvosi körzet működik, a patikák száma pedig kettő. Szociális ellátás: Hajdúsámsonban az Árpád u. 22. szám alatt található a Hajdúsámsoni Mikrotérségi Szociális Szolgálat és a Nyíradonyi Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ Hajdúsámsoni Területi Iroda Gyermekjóléti Szolgálat. Itt működik a szociális alapszolgáltatás és a gyermekvédelmi alapellátás (családsegítés és gyermekvédelmi alapellátás) közszolgáltatás teljes vertikuma. Az Árpád utcai épületben az alábbi közszolgáltatások működnek: • szociális étkeztetés, • házi segítségnyújtás, • nappali szociális ellátás, • egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás, • családsegítés. A bölcsıde Hajdúsámsonban a Rákóczi utca 9. szám alatt lévő épületben működik, mely a Nyíradonyi Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ egyik telephelye. Hajdúsámson 2009 évi segélyezési mutatói Lakónépesség száma
LFT-ben részesülők száma
Rendszeres szociális segélyben részesülők száma
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma
Hajdúsámson belterület
8.662
444
477
1.069
Martinka
1.027
53
57
89
Sámsonkert
2.857
125
170
348
569
33
29
69
Városrész
Külterület Martinka és Sámsonkert nélkül
2.5.6.Közbiztonság Hajdúsámson a Hajdúhadházi Rendőrkapitányság illetékességi területe alá tartozik, melynek nagysága közel 750 km2, közel 67.000 lakossal. A rendőrkapitányság szervezeti egységében működik a Nyíradony Rendőrőrs, mely illetékességi területének nagysága 154,5 km2 és több mint
24
21.000 ember lakik itt. Az őrs illetékességi területére jellemző, hogy a teljes terület közel 10 %-a van beépítve, míg a többi terület külterületnek minősül. Hajdúsámsonban körzeti megbízotti iroda működik. A közterület rendje jónak mondható, jellemzően nem történnek a településen erőszakos bűncselekmények. A közterületek és nyilvános helyek (italboltok) rendőri ellenőrzése folyamatos, melyek hozzájárulnak az esetlegesen bekövetkező erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények megelőzéséhez, vagy az elkövetők tetten éréséhez, a lehető legrövidebb időn belül eljárás alá vonásukhoz. A megélhetéssel kapcsolatos bűnelkövetési okok a munkanélküliségre, a létbizonytalanságra vezethetők vissza. Kedvezőtlen tendencia a garázdaság számának jelentős emelkedése. A garázdaság jellemzően két esetben fordul elő. Az egyik és a kisebb számú a szomszédok közötti vita, amikor is az utcán összeverekednek vélt, vagy valós indokaik miatt. A másik és nagyobb számú az elsősorban az italboltok, vendéglátóhelyek környékén történik, mely elsősorban az alkoholfogyasztásra vezethető vissza. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legtöbb ismertté vált bűncselekmény a város központjához köthető, törekedni kell arra, hogy a lehetőségekhez képest minél több időt töltsön el a közterületi szolgálat ezen a helyen. Ezt a jövőben tovább kell fokozni, és be kell vonni a polgárőrség aktuális szolgálatát is. Közlekedési szempontból a legveszélyesebb a várost átszelő 471-es számú főút szakasza. A balesetek nagy része ezen a szakaszon történik. A baleseteket előidéző fő okok a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, illetve a kanyarodásra vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása. A város belterületének biztonságosabbá tételéhez nagymértékben hozzájárul a közlekedési jelzőlámpa, mely a forgalmat lelassította, ezáltal is ösztönözve az állampolgárokat a megengedett sebességhatárok betartására. Tekintettel a megnövekedett gépjárműparkra továbbra is gondot jelent a városközpontban a parkolóhelyek hiánya, így bizonyos napszakokban csak fokozott ellenőrzésekkel érhető el a szabályok betarttatása. Nagy figyelmet kell fordítani a gyalogos és kerékpáros közlekedésben részt vevők ellenőrzésére, hiszen ők válnak leginkább közlekedési balesetek áldozataivá. Különösen nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a gyerekek minél előbb elsajátítsák a biztonságos közlekedés szabályait.
2.6.Gazdasági helyzet Hajdúsámsonban az országos folyamatokhoz hasonlóan az 1990-es évektől dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetően megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. A gazdaság fejlődésének fontos eleme a gazdaság ágazati szerkezete, illetve átrendeződésének iránya. Az elmúlt két évtizedben megfigyelhető a tercirizálódás, amely különösen a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások számának növekedését eredményezte. A két gazdasági ág előretörése egyrészt a fogyasztók igényének a megváltozása, másrészt a megváltozott gazdasági igények miatt következett be. Ennek következtében rajzolódott ki a vállalkozások jelenlegi ágazati szerkezete. A település gazdasági szerkezetében mindhárom szektor jelen van: 25
•
Az ipar tevékenysége igazodik a környezeti adottságokhoz: élelmiszer és fafeldolgozás, építőanyag és épületelem gyártás, alkatrész beszállítás. Területi elhelyezése megfelelő, környezeti hatása nem zavaró. • A mezőgazdaság is igazodik a természeti, táji adottságokhoz, amennyiben nem kizárólagos a külterjes szántóművelés, hanem mellette jelentős tényező az erdő-és kertgazdálkodás, az intenzív gondozást igénylő speciális növények termesztése (pl.: dohány, stb.), illetve az állattenyésztés (hobbi, kereskedelmi és speciális vonatkozásokban is). • Szolgáltató szektor létrejöttét és fejlődését a települési nagyságrend, a térségi helyzet és a társadalmi strukturáltság is indukálta.
A működő vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások száma, az építőiparban és az ingatlanügyekben, gazdasági szolgáltatásokban tevékenykedő
26
társaságok száma. A regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 2000-2008. között folyamatosan emelkedett, jelenleg 635 gazdálkodó szervezet tevékenykedik a településen. (1996-ban mindösszesen 312 regisztrált vállalkozás működött a településen, tehát az elmúlt 12 évben megduplázódott számuk.) A regisztrált vállalkozások közül 2008. évben 550 volt működő vállalkozás. A kiskereskedelmi üzletek száma 2000 és 2008 között folyamatosan emelkedett 86-ról 104 db-ra. Ebből az élelmiszer jellegű üzletek számaránya kb. 30 %, 2008. évben a városban 39 db élelmiszerüzlet működött. A ruházati jellegű üzletek száma is jelentősen emelkedett, 2000. és 2008. között 7-rıl 10 db-ra. A kiskereskedelemben jellemzően egyéni vállalkozások üzemeltetik az üzletek közel 50 %-át, mely arányszám mind az élelmiszer jellegű, mind pedig a ruházati üzletek esetén ugyanennyi. A településen a vendéglátóhelyek száma sajnálatos módon az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, 2000-ben még 36, míg 2008-ban már 35 működő vendéglátóhely volt a településen. Kereskedelmi szálláshely nincs a településen, az idegenforgalom nagyon kezdetleges formában van jelen. A településen a 10 legnagyobb adófizető társaság között kereskedelmi és mezőgazdasági társaságokat találunk. A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás 2009. évben: • Alaszka Kft. • HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet • Kerekes-96 Kft. • Aqua-Plastech Kft. • Sámson’s Gold Kft. • S + CS Kft. • Euro-Service Kft. • Toll-96 Kft. • Mont-Org Kft. • Szilágyi Tüzép Kft. Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató társaság nincs a településen.
2.6.1.Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus A város különleges természeti értéke a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részét alkotó, pusztagyepekkel, nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelő és a hozzá kapcsolódó tölgyes, amely a település külterületén található. Hajdúsámson igen jelentős mintegy 82 ha természetvédelmi területtel rendelkezik. Hajdúsámson területén található a Martinkai Természetvédelmi Terület, mintegy 300 hektáron. Ezen a területen az országban egyedülálló növényvilág található, kiemelten védett növényfajokkal (pl. kosborfélék). A martinkai legelőhöz tartozik egy vízgyűjtő terület, melynek időszakosan csodálatos madárvilága (zömmel védett madarak) és környezete vonzza a helyi lakosokat, de a Debrecenieket is. A hajdúsámsoni erdőterület nagysága 1.319 ha, melynek csaknem teljes egésze magántulajdon. Az erdős, ligetes területek kiváló természetjárási lehetőséget nyújtanak a városlakók számára is.
27
Vadásztatás Hajdúsámson híres vadállományáról, ezért több ország vadászai is szívesen keresik fel a Vadásztársaságot (olasz, spanyol, amerikai stb.), és adják tovább jó hírét a kifogástalan vendéglátásnak. A vendéglátásnak sajátos formája a város területén nyaralóval rendelkezők ellátása. A településen két nagyobb kiterjedésű jelenleg zártkerti terület található, melynek jelentős részén hétvégi pihenést szolgáló épületek állnak, s nyaranta mintegy 2-3000 ezer fővel emelik a Hajdúsámsonban tartózkodók számát.
Idegenforgalom Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is jelentős lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: • Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek. (CF: KM) • Keresni kell egyéb szálláshelyek, táborozási lehetőségek kialakításának módjait. (CF: KM) • A helyi kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. (Ez hozzájárul ismertségük növeléséhez.) (CF: KM.) • Turisztikai kiadványt kell készíteni (pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb.). (CF: KM.) • Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása különös tekintettel a város központja, a Szabadság tér és a főút melletti területek (pad, asztal, szeméttároló edény). (CF: KM.) Egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: • Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja a megyei lapban megjelenjen, a honlapra felkerüljön. (CF: MM.). • A helyi rendezvények, programok szervezését, lebonyolítását leginkább a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézmény végzi, de a helyi intézmények, civil szervezetek is részt vállalnak a helyi közösségi élet szervezésében. Az aktuális rendezvényekről, programokról folyamatosan tájékozódni lehet az Önkormányzat helyi lapjából, a havonta megjelenő Sámsoni Hírlapból. - Fel kell tüntetni az önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, rendezvényeket, valamint a Vállalkozói térképet, továbbá megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is. (CF:MM.) • A település honlapján a turisztikai szempontból fontos információk, az aktuális rendezvények megtalálhatók. • Fel kell tüntetni az önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, rendezvényeket,
28
valamint a Vállalkozói térképet, továbbá megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára is. (CF:MM.) • A természetvédelmi terület, a Csikós erdő és környéke látogatottságának érdekében egyeztetés a Hortobágyi Nemzeti Parkkal (CF: KM) • Martinka településrészen a Debreceni út melletti terület parkosítása, szabadidős programok eltöltéséhez szükséges köztéri bútorok elhelyezése.(CF: M)
29
3.A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 3.1. Levegő A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mezőgazdálkodás, a szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény borítottságú időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt. Hajdúsámson Város területén levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges emisszió és imisszió források: • Lakossági fűtés • Közlekedés • Mezőgazdaság • Ipar • Allergén porok Levegőtisztaság-védelmi követelmények: Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a város teljes bel- és külterületére a 14/2001. (V.9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet által megengedett imissziós határértékek vonatkoznak. Levegőszennyezettségi zóna: A településen immisszió mérő állomás az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat nem működik. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti légszennyezettségi zónákat a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet hirdette ki. Ez alapján Hajdúsámson Város az alábbi zónacsoportokba tartozik, szennyezőanyag szerint: Hajdúsámson Város a fenti rendeletnek megfelelően nem tartozik külön zónacsoportba, így a rendelet 1. számú melléklete szerint: Zónacsoport szennyezőanyagok szerint KénNitrogén SzénSzilárd dioxid -dioxid monoxid (PM10) Debrecen F C F C
Benzol E
A rendelet 2. számú melléklete szerint, mivel a Város Debrecentől 13 km-re található, a legvalószínűbb, hogy Hajdúsámson Város területe is a fenti zónába tartozik. Ökológiailag sérülékeny területek: A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból „ökológiailag sérülékeny terület” nem található. Fűtésből származó légszennyezés: Hajdúsámson Város területén a gázvezeték hálózat kiépítése megtörtént. A kiépítettség 99 %-os, a lakások 55 %-a (2113 lakás volt bekötve 2006. évben) csatlakozott a rendszerre. A településen a
30
lakások nagy százalékában fával és szénnel is fűtenek. A gázfogyasztásba bekapcsolt lakások száma folyamatosan növekszik. A gáztüzelés 100%-os használata további szennyezettség csökkenést eredményezne, mellyel csökkenthető a hagyományos tüzelésből származó SO2, NO2 szilárd szennyezőanyag terhelés. Közlekedés által okozott légszennyezés A közlekedési eredetű levegőszennyezés a város területén nem jelentős, a 471. számú főközlekedési út a település belterületén halad keresztül, így annak hatása befolyásolja a település levegőtisztaságát. A 471. sz. főközlekedési út forgalma az ÁKMI Kht. forgalomszámlálási adatai alapján 2007-ben a következők szerint alakult:
31
A 471. számú másodrendű út forgalmi adatai a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT adatai alapján: A számláló állomás Közút száma 471 másod rendű főút
Szelvény e km 11+160
Érvényességi szakaszának határszelvényei OKA csomópont km km kezdő vég 9+489
13+251 C090128 C090142
Pályasz A Összes Nehéz Összes . Méret. szám motoros motoros forgalom forgalo láló forgalom forgalom m állom ás j/nap E/nap j/nap E/nap j/nap E/nap Et/nap kódja (1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) 6669 8853 9421 8535 9326 595 1300 728
hossza km
fekvése
jelleg 1
jelleg 2
típus
forgalmi sávok száma
adat forrása
Számlált napok száma
kódja
3,686
L
b
2
M1+A
2
mért
13
6669
Kistehe Autóbusz Tehergépkocsi Összes Személ Motor Lassú r Kerék Közé tehergé ygépko egye csukl pótko nyerg speci kerék jármű gépkoc p. nehéz pár pkocsi csi s ós csis es ális pár vek si nehéz j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (1) 689 6337 1256 65 60 219 203 117 148 2 108 318 20
32
A járművek által kibocsátott légszennyezésre vonatkozó számítások: Emisszió Jármű Fajlagos(NO2) Idő*méter Emisszió Fajlagos(SO2) Idő*méter Emisszió Fajlagos(CO) Idő*méter Emisszió Fajlagos(Szilárd) Idő*méter Emisszió Fajlagos(CH) Idő*méter Emisszió
Imisszió
Mértékegység 18274 Jármű/nap 1,42 g/km 3 600 000 0,8650 mg/sm
SO2
0,127946 mg/m3 127,9463 mikrog/m3
0,007 g/km 3 600 000 0,0043 mg/sm
CO
10,1 g/km 3 600 000 6,1522 mg/sm
Nox
0,105 g/km 3 600 000 0,0640 mg/sm
Szilárd
0,31 g/km 3 600 000 0,1888 mg/sm
CH
0,000631 mg/m3 0,6307 mikrog/m3
0,910040 mg/m3 910,0403 mikrog/m3
0,009461 mg/m3 9,4608 mikrog/m3
0,027932 mg/m3 27,9319 mikrog/m3
Gazdasági tevékenységből származó légszennyezés: Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyező forrásokra a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyező anyagok határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet állapítja meg. Ipari jellegű légszennyező forrás is található a településen. Hajdúsámson Város közigazgatási területén az Országi Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint az elmúlt években a táblázatban felsorolt légszennyező anyagok voltak jelen a táblázatban bemutatott mennyiségben.
33
Hajdúsámson város levegőszennyezettsége 2004-2008 között kg-ban megadva. Szennyezőanyag megnevezése
2004
2005
2006
2007
2008
Szén-monoxid (kg)
715
512
1306
851
982
Kén-oxidok (SO2 és SO3), mint SO2
<0,5
<0,5
1 251
498
1175
Nitrogén oxidok (NO és NO2), mint NO2
1521
1332
1558
1318
2507
SZÉN-DIOXID
151 652
23 234
744 322
1 953 610
2 119 958
Szilárd anyag
148
140
167
254
106
Gazdasági tevékenységek közül meg kell említeni a mezőgazdaságból származó légszennyezettséget is. • Hajdúsámson Város közigazgatási területének kb. 36%-át (2.479,8625 ha) a szántók teszik ki. A mezőgazdasági eredetű kibocsátással elsősorban a talajmunkálatok idején lehet számolni, amikor a kiporzás révén por kerülhet a levegőbe. • Kora tavasszal, illetve ősszel a természetvédelmi szempontból értékes területeket érintő hatás az égetés (tarlóégetés). Tapasztalataink szerint tavasszal a gyepterületek igen jelentős része (némely település határában megközelíti a gyepterületek 60-70%-át is) lesz a lángok martaléka. • Állattartásból származó, zavaró bűzterhelés nincs a településen, Hajdúsámson belterületén csak önellátás szintjén van állattartás. A város külterületén található állattartó telepek bűzhatása nem befolyásolja a város légszennyezettségét, azok távolsága a lakott területektől jelentős. Az állattartó telepek bűzhatására vonatkozó számításokat nem állt módunkban végezni, mivel konkrét adatok nem álltak rendelkezésünkre. Hajdúsámson Város Önkormányzata Az állattartás helyi szabályozásáról szóló 30/2005. (X.29.) számú Rendeletében szabályozza a helyi állattartás szabályait, s ebben az állategészségügy és környezetvédelem előírásait. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint; Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. A Korm. rendelet 14. §-a szerint; Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró
34
bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő. A hazai levegőtisztaság védelmi szabályozás a környezeti levegő bűzzel történő terhelését tiltja, de légszennyezési határértékeket nem állapít meg. Ezen szabályozásoknak megfelelően legfontosabb környezetvédelmi szempontú intézkedésnek tekinthetők a bűzszennyezés megakadályozása, csökkentése érdekében tett intézkedések. Hajdúsámson Város Önkormányzatának többször módosított 30/2005. (X. 29.) számú rendelete rendelkezik az állattartásról és az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, trágyatárolók elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokról. Az állattartó és trágyatároló telepek diffúz légszennyező forrásnak minősülnek a bűzhatás miatt, a diffúz légszennyező anyag kibocsátása a mezőgazdasági eredetű anyagok jelentős mennyiségét juttatja a légkörbe. A szerves trágya kezelése és az állattartás főként ammónia (NH3) kibocsátással jár, ami bűzterhelést vonhat maga után. A tárolókban a trágya felületét a lehető legkisebbre kell csökkenteni a bűzhatás minimalizálása szempontjából. A trágyakihordás az istállókból szag- és porszennyezéssel jár. A szálló por mennyisége az utak burkolattal való ellátottságától és az időjárási viszonyoktól függ. A kevésbé korszerű szállítójárművek füstgáz-kibocsátásával szintén számolni kell. Általánosságként azonban elmondható, hogy a légszennyező anyagok tekintetében nem az egyedi szennyezőanyagok, hanem a nagyobb távolságban észlelhető szaghatások a jelentősebbek. Az állattartó telepek és azok trágyatárolóinak bűzhatására vonatkozóan számításokat a következő összefüggésekkel és adatok alapján lehet számolni, ezen számítások elvégzéséhez ismerni szükséges az állattartó telepek kialakítását az ott található ólak darabszámát, méretét, a telepek pontos elhelyezkedését a Városhoz viszonyítva, szélviszonyokat. Ezen adatok beszerzése hosszabb időt vesz igénybe, ezért csak a modellt mutatjuk be a bűzszámításhoz.
35
Szagemmisszió a különféle állattartásból: Állattartás Szarvasmarha
Állatfaj Húsmarha Tejelő tehén
Baromfi
Sertés
Tojótyúk
Broiler Pulyka Malac, növendék koca Hízó
Tartási feltételek Döngölt talaj/beton padló Szabadállású, mély almos, hígtrágyás Zárt állású Nyílt téri tartás Ketreces, éves tisztítás Ketreces heti tisztítás Mély almos Mély almos Mélyalmos Nyitott Mély ágyas Hígtrágyás
Szagegység /m2/sec 5 2
0,7 4 3 3 0,6 0,6 7 9 2 3
GE= istálló db szám ×istálló területével (m2) × szagegységgel Szagemisszió a különféle trágyakezelésekből: Trágyakezelés típusa Föld medence Föld medence 1. fázis Föld medence 2. fázis Anaerob kezelő medence 1. fázis Anaerob kezelő medence 2. fázis Ülepítő medence Trágya prizma
Szagegység (GE/m2/sec.) 22 22 8 4 1,2 53 2
GE= almos trágyatároló db szám × trágyatároló területével (m2) × szagegységgel A Svájci és a német irodalmi adatok alapján a szagegység és a szagerősség összefüggése a következő: Meghatározott szagegység Szagerősség 5 alatt igen gyenge 5-10 gyenge 10-50 jelentős 50-100 erős 100-500 igen erős
A környezeti levegőminőség tekintetében a legfontosabb, javasolt intézkedések:
36
Szilárd tüzelés esetén: a korszerű tüzelőberendezések alkalmazása, és a szomszédos épületek átlagos gerincmagasságát legalább 0,5 méterrel meghaladó, tüzeléstechnikailag méretezett kémények létesítése. Új épületek használatbavételi eljárásainál javasolt megkövetelni a tüzelőberendezések minőségi bizonylatát a QTH = 140 kW névleges hőterhelés alatti tüzelőberendezéseknél, az ilyen tüzelőberendezések körében a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet a település jegyzőjének biztosít levegővédelmi hatáskört. A QTH = 140 kW névleges hőterhelés fölötti tüzelőberendezések létesítésekor a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Belterületen fásítás, külterületi közlekedési és dűlőutak mentén a fasorok helyreállítása, újak telepítése szintén javasolt. A környezeti levegő minőségének javítása és az Alföldön jellemző porterhelés csökkentése érdekében is fontos az út menti fasorok, a mezőgazdasági területet tagoló erdősávok, erdőfoltok megóvása, helyreállítása. Utak pormentesítése. Ipari, gazdasági létesítmények tervezése, engedélyezése során figyelembe kell venni a levegőtisztaság-védelemre vonatkozó előírásokat és az eljárásba be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot. Új állattartó létesítmények, ill. a meglevők korszerűsítése esetén a trágyatárolók csurgalékvizét, és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni a berothadás és a bűzhatás csökkentése érdekében. Állattartó telepen vagy önállóan kialakított trágyatér körül, annak területén védőfásítást javasolt telepíteni, min. 15 m szélességben. A meglevő fasorok kiegészítése javasolt a fenti paramétereknek megfelelően. A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése, kerti hulladékok komposztálásának elősegítése, valamint az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések (parlagfű irtás) megtétele. A Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 16/2007. (III.30.) rendelet 9. § (5) pontja levegőtisztaság-védelmi előírásokat tesz.
3.2. Vizek 3.2.1. Felszíni vizek A Közép-Tisza vidéken a D-nek lejtő területet a Berettyóhoz lefolyó párhuzamos vízfolyások hálózzák be. Ezek K-ről Ny-ra haladva: Konyári-Kálló (17 km, 808 km2), Derecskei-Kálló (16 km, 332 km2), Kondoros (30 km, 234 km2), Tócó (25 km, 130 km2). A Derecskei-Kálló forrás ága az I. sz. főfolyás (46 km, 280 km2), nagyobb mellékvize pedig az I. sz. mellékfolyás (52 km, 205 km2). A Konyári-Kálló a II. sz. főfolyás (68 km, 669 km2) folytatása. Jelentősebb mellékvizei: 4. Sz. mellékfolyás (52 km, 205 km2) és a 6. Számú mellékfolyás (32 km, 88 km2). Száraz, gyér lefolyású vízhiányos terület.
37
A vízfolyásokban bővebb vízhozamot csak kora tavasszal találhatunk. Vízminőségűk III. osztályú. A csapadékos időszak vizeit a több mint 1000 km-es csatornahálózat vezeti le. A talajvizet 2-4 m között találjuk a kistérségben, melynek mennyisége jelentéktelen. Hajdúsámson belterületének szerkezetét a terepadottságok, a kisebb homokdombok, a természetes vízfolyások határozzák meg. Hajdúsámson és környéke vízfolyások és állóvizek tekintetében meglehetősen szegény terület, talajvíz 2-4 m közötti mélységben található, mennyisége jelentéktelen. Az artézi vízre épülő kutak előfordulása gyakori, ám vízhozamuk átlaga mérsékelt. Jellegzetes szerkezeti elem a település nyugati oldalán észak-déli irányban keresztülvezető Hajdúsámsoni főcsatorna és a hozzá kapcsolódó, a belterület északi oldalát kanyarogva követő jelentősebb vízfolyás, valamint az őket kísérő zöldterületek, zöldsávok. Felszíni vízelvezetés: Belterületi felszíni vizeinek fő befogadója a Sámsoni főcsatorna, H-2 jelű csatorna, Liget-ér. A Sámsoni főcsatorna a befogadója a település É-i külterületi részének is, amely a H-6 jelű csatornával csatlakozik a Sámsoni főcsatornához. A belterületen nyílt földmedrű, és burkolt, valamint zárt csatornák üzemelnek. A meglévő csatornák rendszeres tisztításáról gondoskodni kell a megfelelő vízelvezető képesség folyamatos biztosítása érdekében. A Sámsoni főcsatorna belterületi szakaszát fel kell újítani és burkolattal is ellátni. A lehulló csapadék nagy része a talaj jó szikkasztóképessége miatt elszikkad. Ezzel együtt sem maradhat el a felszíni vízelvezető rendszer fejlesztése azokon a területeken, ahol még nincs kiépítve, vagy csak szikkasztó jelleggel működik. A bővítést a meglévő rendszerhez kapcsolódva kell elvégezni. Sámsonkert a Kondoros vízgyűjtő területéhez tartozik. Keleten a Sámsoni főcsatorna, nyugaton a Diósvári csatorna határolja, ezek a belterületről lefolyó vizek befogadói. Az úthálózat szabályozásával a felszíni vízelvezetést is meg kell oldani. A talajadottságok miatt szikaszó jellegű földmedrű árokhálózat kiépítése indokolt. Martinka a Kondoros vízgyűjtő területéhez tartozik, keleten a Kati-ér, M-1 vízfolyás határolja. A település a Nyírség dombvonulatának határán fekszik, felszíne 126,0 és 144,0 mBf magasságok között változik. A belterületen felszíni vízelvezető csatornák nincsenek kiépítve, ez adódik a település zártkerti jellegéből, és a homokos talajszerkezet jó vízelvezető és szikkasztó képességéből. Az úthálózat szabályozásával a felszíni vízelvezetést is meg kell oldani. A talajadottságok miatt szikaszó jellegű földmedrű árokhálózat kiépítése indokolt.
3.2.2.Felszín alatti vizek A település és a terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint: Település szennyeződés érzékenységi besorolása: Kevésbé érzékeny terület Felszín alatti vizeket veszélyeztető források a településen: - felhagyott szeméttelep (külterület, 0330/1, 0330/9, 0330/10. hrsz., rekultiválása pályázati forrásból történik.)
38
- illegális hulladéklerakás (Önkormányzat felmérése alapján) - a lakossági meglévő és nem vízzáró szennyvízgyűjtő aknák, illegális szikkasztások - állattartó telepek és háztáji állattartás csurgalékvizei, a nem megfelelő trágyatárolási helyek, a hígtrágya nem megfelelő kezelése - benzinkutak, telephelyi üzemanyag-tárolók - ipari üzemek és létesítmények nem megfelelő üzemeltetése során (keletkező hulladékok nem jogszabálynak megfelelő tárolása és ártalmatlanítása, főleg veszély es hulladékok esetében) - mezőgazdasági tevékenységek során felhasznált műtrágyák, növényvédő szerek alkalmazása. Felszín alatti vizek igénybevétele: Hajdúsámson Város területén a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 94 %. Vízellátás, csatornázás Közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások Szennyvíztisztítás helye, módja Szennyvíztisztító kapacitása
db km
3944 6,7
db
350
3
m /nap
Helyben, biológiai tisztító 600
A Város teljes területén az ivóvíz ellátás a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. által üzemeltetett Hajdúsámson Vízműtelepről biztosított. A Vízmű Zrt. egyik alaptevékenysége az ivóvíztermelés és szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és tisztítás. 1994. január 1-jével alakult meg a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zártkörűen működő részvénytársaság 71 tulajdonos önkormányzattal, és jelenleg 64 település lakosságának, mintegy 150 ezer főnek a vízellátását biztosítja, valamint 11 településen a szennyvízelvezetést illetve annak tisztítását. Felszín alatti vizek minősége, terhelése: Lokális, de magas szennyezőanyag koncentrációjú talajvízszennyezések keletkezhetnek az illegális hulladéklerakás, folyékony hulladék ürítése, túlzott mértékű műtrágya használat, illetve néhány terület csatornázatlansága miatt. Ezen szennyeződések mindegyike elsősorban szerves eredetű szennyezést okoz, mely szennyezések idővel lebomlanak és átalakulnak, így viszonylag kisebb károkat okoznak a felszín alatti vizekben. Azok a szennyeződések, melyek a város felszíni vizeiben tartós károsodást okoznak és kármentesítésük mindenképpen szükséges, elsősorban nem megfelelő kialakítású szénhidrogén tartályok meghibásodásai során keletkezhetnek, ill. ipari üzemek okozta nehézfém szennyezések miatt. A Város területén kármentesített, vagy kármentesítést igénylő területekről nincs tudomásunk. Hajdúsámson Város területén a közkifolyók és ivóvízkutak minőségét évente több alkalommal is vizsgálják laboratóriumi körülmények között.
39
Vízgazdálkodási feladatok Vízellátás A Debrecen környéki települések (Hajdúsámson, Ebes, Hajdúböszörmény) kizárólag a felszín alatti vízbázist veszi igénybe. Az ivóvíz- és egyéb célú igényeket kielégítő kutakat a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. és részben a helyi önkormányzatok üzemeltetik. A rétegvízbázisok összefüggő egységet képeznek, az üledékes vízadók feltételezett utánpótlódási területe a térségtől ÉÉK-re lévő Nyírség és a kapcsolódó határon túli területek. Az utánpótlódás azonban időben hosszabb folyamat, amihez az elvégzett izotópos vízkor meghatározások adnak információt. Ezek alapján a felsőpannon korú rétegekből 20500-22300, az alsó-pleisztocén vízadókból 6150-13100, a középső pleisztocén rétegekből 2550-4000, a felső pleisztocén rétegekből 1200-1600 éves vizet termelnek. Hajdúsámson településen közüzemi vízmű és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 3 db mélyfúrású kút biztosítja. A kutak vize határérték körüli, vagy a megengedett értékhatár feletti vastartalom jellemzi. Hajdúsámson vízműve látja el ivóvízzel Sámsonkert és Martinka település részeket is. A helyi vízművet a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. üzemelteti. A közös hálózaton ivóvíz vételezésére közkutak, a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítására altalaj, valamint talaj feletti tűzcsapok vannak felszerelve, amelyekkel a hálózat mosatása is elvégezhető. A vízmű a jelenlegi vízigényeket kielégíti. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 72,4 km, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2008-ban összesen: 3.944 db volt. A településen az ivóvízhálózat 93,25 %-ban kiépített (Sámsonkertben több helyen az ivóvízhálózat nem kiépített). Szennyvízcsatorna-hálózat Hajdúsámsonban a központi részen üzemelő gravitációs szennyvízhálózat van kiépítve. Sámsonkertben és Martinkán jelenleg nincs szennyvízcsatorna rendszer. A gravitációsan összegyűjtött szennyvizet egy közbenső, és egy végátemelő juttatja a szennyvíztelepre. A szennyvíztisztítási technológia: kétszintes ülepítő, és 3 db sorba kapcsolt fakultatív tó. Itt történik a folyékony hulladék kezelése is, amelyet szippantó kocsival szállítanak ide. A szennyvíziszap kezelése szikkasztóágyakban történik. A szennyvízhálózati ellátottságot mindössze 7 %-os volt. Hajdúsámsonban az ISPA szennyvízberuházás keretében kiépült a debreceni kibővített befogadóba történő szennyvízvezetést biztosító rendszer,melynek átadása folyamatban van. Így az átadást követően a folyékony hulladék elhelyezése unios szabványnak megfelelő tározókban történik Debrecenben (ahol a meglévő befogadó állomás kerül bővítésre), a nyomóvezeték hálózat hossza: 5592 m, mely biztosítja a keletkezett szennyvíz Debrecenbe jutását. Tehát a település csatornahálózati kiépítettsége a város belterületén (Sámsonkertet és Martinkát kivéve) 100 %-nak tekinthető a beruházást követően. Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés A belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat 65 %-osan kiépített, zömében nyíltmedrű rendszer, fejlesztésére az önkormányzat 2008. es 2009. évben is pályázatot nyújtott be az Észak-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez. A 2008. évben, az I-VI. vízgyűjtő terület fejlesztésére benyújtott pályázat sajnálatos módon forráshiány miatt nem került támogatásra, a 2009. évben,
40
„Hajdúsámson Város belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezető csatornahálózat fejlesztése a 471. sz. főút mellett” címmel benyújtott pályázat eredménye pedig jelenleg meg nem ismert. Zártrendszerű csatornahálózat van: • Toldi utcától a Bocskai utcára átmenő kb. 200 méteres szakaszon • Szabadság tér 5. számtól (telefonfülke) Petőfi utcán kb. 400 méteres szakaszon • Árpád utcán kb. 150 méteres szakasz • Harsfa utcáról a Vámospércsi utcára kb. 160 méteres szakasz • Árpad utcáról Szatmári utcára kb. 80 méteres szakasz • Táncsics u. Szabó Pál utca kb. 200 méteres szakasz. Belterületi felszíni vizek fő befogadója a Sámsoni főcsatorna, H-2 jelű csatorna, Ligetér. A Sámsoni főcsatorna a befogadója a település északi külterületi részének is, amely a H-6 jelű csatornával csatlakozik a Sámsoni főcsatornához. A belterületen nyílt földmedrű, és burkolt, valamint zárt csatornák üzemelnek. A lehulló csapadék nagy része a talaj jó szikkasztóképessége miatt elszikkad. Sámsonkert a Kondoros vízgyűjtő területéhez tartozik. Keleten a Samsoni főcsatorna, nyugaton a Diósvári csatorna határolja, ezek a belterületről lefolyó vizek befogadói. Martinka a Kondoros vízgyűjtő területéhez tartozik, keleten a Kati-ér, M-1 vízfolyás határolja. A település a Nyírség dombvonulatának határán fekszik, felszíne 126,0 es 144,0 mBf magasságok között változik. Hajdúsámson közigazgatási területén az üzemelő felszíni vízelvezető csatornák közül: • Önkormányzati kezelésű: Hajdúsámson főcsatorna H-2, H-4, H-5, H-7 csatornák belterületi szakaszai • Társulati kezelésű: H-2 külterületi szakasza, H-1, H-3, H-6 csatornák, M-1 csatorna, Martinkai ér, Ligeti ér, L-2 csatorna, K-7 csatorna, Diósvári csatorna, D-2 csatorna, • TIVIZIG kezelésű: Kati ér, Szala ér Az önkormányzat 2008. évben pályázatot nyújtott be az 1. es 6. vízgyűjtő területek csapadékvíz elvezető rendszerének kialakítására és felújítására, ahol zömében nyílt rendszerű elvezető rendszer kerül kialakításra. A fejlesztés az alábbi területeket érinti: 1. vízgyűjtő: Nefelejcs u., Zöldfa u., Görbe u., Szeder u., Virágos u., Nagyszőlőskert u., Váczi u., Kút u., Táncsics u., Vörösmarty u., Szabó Pál u., Ady u., Harangi u., József A. u., Hunyadi u., Szondi u., Harsfa u., Vámospércsi u. 6. vízgyűjtő: Viola u., Esze T. u., Csillag u., Szegfű u., Rákóczi u., Csire u., Rét u., Bocskai u., Toldy u., Árpád u., Szigligeti u., Kossuth u., Epreskert u., Ág u.
3.3. Föld Hajdúsámson Város a Dél-Nyírség kistájon 97,9 és 179,3 m közötti tszf-i magasságú, szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság részén helyezkedik el. A felszínét ÉÉK-DDNy-i csapású völgyek tagolják. Lejtésirány D-Dny-i. A Dél-Nyírség területének talajtani adottságai, az egyes talaj típusok térbeli eloszlása az alapkőzet elterjedésével szoros korrelációban van.
41
A terület túlnyomó részén a futóhomok alapkőzeten kialakult vékony termőrétegű kovárványos futóhomok talaj jellemző. A talajszelvényben megjelenő kovárványcsíkok e talaj típus termékenységét kedvezően befolyásolják. A kovárványcsíkok foszfor, kálium és humusztartalma nagyobb mint a közrezárt homokrétegeké, jóllehet abszolút értékük még így is kicsi. E vasban és egyéb mineráliákban gazdag rétegben a növényzet gyökerei dúsan elágaznak. A kedvezőbb tápanyag-gazdálkodási feltételek mellett a kovárványos szelvények vízgazdálkodása is jobb, mint a nem kovárványos homokszelvényeké. A kovárványrétegek tömöttebbek, több finom frakciót és ebből következően több nedvességet is tartalmaznak, mint a köztes homokszintek. A kovárványrétegek késleltetik a felszínre hulló csapadék beszivárgását, ami a kovárványos homoktalaj lényeges különbsége az azt nem tartalmazó talajjal szemben, mert megakadályozza, hogy a csapadék a növények számára hasznosíthatatlanul gyorsan a talajvízbe jusson. Ezek a vízgazdálkodási tulajdonságok magyarázzák elsősorban azt, hogy a nyírségi kovárványos homokon nagyobb a termés még aszályos években is, mint a kovárvány nélküli homokterületeken. A tájvédelmi körzet erdőterületeinek talaja kovárványos barna erdőtalaj. E talaj kilúgzási szintjének vastagsága igen különböző, akárcsak a fölső rétegek humuszosodása. Általános a 30-50 centiméter vastag kilúgzási szint. Ennek színe világosszürke, vagy sárgásbarna, kémhatása általában gyengén savanyú, szerkezete homokos. Humusztartalma csekély, ritkán haladja meg az 1-2 %-ot. A felhalmozódási szint is gyengén savanyú és agyagtartalma meghaladja a kilúgzási szintjét. A savanyúsági értékek a kevés talajkolloid következtében kicsinyek. A kovárványos barna erdőtalajok vízgazdálkodása a futóhomokétól annyiban térnek el, hogy a kovárványcsíkok között több víz raktározódik. Kedvező a kovárványcsíkok hatása e talajok tápanyag-gazdálkodására is, mert a kovárványszalagok magasabb kolloidtartalma több növényi tápanyagot köt meg, másrészt a hosszabb ideig tartó nedves állapot lehetőséget ad a tápanyagok megfelelő hasznosítására. A löszös homok és homok alapkőzeten a Dél-Nyírség peremi sávjában helyenként humuszos homoktalajok képződtek. Mésztartalmuk alapkőzet-függő, löszös alapkőzeten karbonátos, homok alapkőzeten nem karbonátos talajok alakultak ki. Jellemzőjük, hogy a humuszos szint morfológiailag megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak alig mutatkozik. A termőréteg humusztartalma 1 % körüli, a humuszos réteg vastagsága 30-40 centi méterre tehető. A humuszos homoktalajok termékenysége a sívó futóhomokénál jobb, nagyobb a víztartó és valamelyest kisebb a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki és így kevésbé vannak kitéve a defláció hatásának. A humuszos homoktalajoknak a futóhomoktól és a jellegtelen homok váztalajoktól történő pontos elhatárolása meglehetősen nehéz, mert e talajok számtalan átmeneti, köztes változata előfordul. A Dél-Nyírség DK-i peremi sávjában a homokos lösz alapkőzeten kialakult mészlepedékes és kilúgzott csernozjom talajok övezik a homoktalajokat. A kilúgzott csernozjom talajok szelvényében a kilúgzási folyamat a szénsavas meszet a talajképző kőzetbe vagy már a talajvízbe szállította. A talajszelvényben a humuszos szint vastag és alapvetően két szintre osztható. A humuszréteg átmenete a talajképző kőzet felé hosszú, nehezen elhatárolható. A humuszos szintek szerkezete morzsalékos. A kilúgzott csernozjom talajok vízgazdálkodása igen jó. A morzsás szerkezet következményeként vízáteresztő és víztartó képességük is olyan nagy, hogy a növények 42
számára a szükséges vízmennyiséget hosszabb száraz időszakon is biztosítani tudják. A tápanyaggazdálkodás is jó, a viszonylagosan nagy szervesanyag-tartalom sok nitrogént és foszfort tárol. A mészlepedékes csernozjom talaj szelvényében a legfölső szántott réteg általában leromlott szerkezetű, aprómorzsás, esetleg porosodott. A feltalaj kémhatása semleges, vagy gyengén lúgos, humusztartalma 3-4 %. A szántott réteg alatti A-szint humusztartalma a szinten belül azonos, színe a magas humusztartalom következében sötétbarna, barnásfekete. Szerkezete kitűnően morzsás, kémhatása enyhén lúgos, szénsavas meszet kis mennyiségben tartalmaz. Humusztartalma a szántott rétegével közel azonos. A csernozjom B-szintben a szervesanyagtartalom lefelé fokozatosan csökken, ennek megfelelően fokozatosan világosodik e szint színe. A talajszerkezet a humuszanyag-tartalom csökkenésével együtt változik, a B-szint alsó része tömöttebb. A mészlepedékes csernozjom talaj vízgazdálkodása és tápanyag-ellátottsága igen jó. A csernozjom talajok mellett a Dél-Nyírség peremén a réti szolonyec talajok különböző változatai fordulnak elő kisebb-nagyobb foltokban. Ezekre jellemző, hogy a vízben oldható Na-sók koncentráció maximuma már a talaj szelvény mélyebb részeire esik, ennek következményeként a felső talajszintekben csak kevés a vízoldható só. Ugyanakkor jelentős a kicserélhető kationok között a Na-ion aránya. E talajok jellemzője a szolonyeces B-szint, ami oszlopos szerkezetéről könnyen felismerhető. Az A-szint általában 15 centiméternél vékonyabb, világos szürkésbarna színű, poros vagy lemezes szerkezetű. Kémhatása gyengén savanyú, vagy semleges, ritkábban enyhén lúgos. A nyírségi terület mélyebb térszínű nyírvízvölgyeiben és deflációs mélyedéseiben az öntéshomok és öntésiszap alapkőzeten lápos réti talaj alakult ki. A felszínhez közeli talajvíz hatására sok esetben a szervesanyag-tartalmuk olyan nagy, hogy már láposodást lehet észlelni. Altalajukban gyakran találhatók különböző kiválások. A meszes homoktalajoknál mészkőpadot, míg a mésztelen szelvényeknél vaskiválásokat lehet azonosítani. A réti talajok mellett kisebb foltokban előfordulnak a kotus talajok is, amelyek a terület legmélyebb részeire jellemzőek. A nyírségi területek talajait mind a mai napig veszélyezteti a defláció. Ennek kiváltó okai között kell megemlíteni a homoktalajok könnyen erodálható szemcseszerkezetét, a talajvíz mély felszín alatti helyzetét és a helyenként jellemző csekély növényborítottságot, illetve a roncsolt felszíneket. A felszín jellemzője az alapvetően közepes magasságú tagolt síkság, a relatív relief 8m/km2 feletti. A terület jellegzetes formái a széles sávban húzódó szélbarázdák és a kisebb deflációs mélyedések. A gyenge termőképességű homokból felépülő buckák között mély fekvésű, egykor mocsaras laposok helyezkednek el. A felszín közeli üledékek jelentős része 1-25 m vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok, amelyet döntően homoktalajok borítanak. Ennek megfelelően a talaj igen alacsony termőképességű (6-8 ak/ha). A település igazi természeti értéke, hogy a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része, a pusztagyepekkel és nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelő és a hozzá kapcsolódó tölgyes, a külterületen található.
43
Földrészlet statisztika fekvésenként: fekvés
belterület külterület zártkert ÖSSZESEN
földrészletek száma
egyéb önálló épülete k száma
3757 2802 4483 11042
7 16 0 23
egyéb önálló lakáso k száma 93 28 33 154
összes terület (m2)
legkisebb földrészle t terület (m2)
legnagyobb földrészlet terület (m2)
átlagos földrészle t terület (m2)
18 19 2
62186 2114986 27789
1348 21115 11700
5063625 59165518 5245227 69474370
Földrészlet statisztika művelési áganként: művelési ág
erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő
földrészletek száma
alrészletek száma
712 264
összes alrészlet terület (m2) 17524087 5654778
legkisebb alrészlet terület (m2) 169 139
legnagyobb alrészlet terület (m2) 553406 404950
átlagos alrészlet terület (m2) 24612 21420
575 179 344 845 1770 6174 1 1915 708
431 855 1783 6211 1 3007 714
2694615 2071191 1628938 14153218 9308 24798625 939610
138 29 25 2 9308 97 133
103221 170265 3485 2114986 9308 194760 15591
6252 2422 914 2279 9308 8247 1316
3.4. Természetvédelem Napjainkban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a természeti adottságok humán értékei használatának igénye, a természetes élőhelyek, tájképi értékek védelmének szükségessége, természet-közeli állapotuk hosszú távú fenntartásának követelménye. Egyszerre kell a hasznosítás és a megőrzés – egyszóval a környezetgazdálkodás – szempontjait úgy ütköztetni, összehangolni, hogy a természeti adottságok és értékek, mint a közösség tulajdona, hosszú távon megmaradhassanak, megújulhassanak és szolgálhassák utódaink örömét és érdekeit. A fenntartható fejlődés elvét kell szem előtt tartani, tehát a jelenben meglévő erőforrásokat oly módon kell hasznosítani, hogy a jövő generáció számára is biztosított legyen az ezzel való gazdálkodás lehetősége. Természetvédelmi szempontból igen fontos tény, hogy Hajdúsámson a Hortobágyi Nemzeti Park területén helyezkedik el. A táj mai képének kialakulásában fontos szerepet játszott az ember tájalakító tevékenysége, kezdve a középkori erdőirtásoktól a XIX. századi folyószabályozásokig, árvízmentesítésekig és a lecsapolásokig. Így jött létre a Hortobágy nagy kiterjedésű szikes területe, mely a több évszázados extenzív hasznosításnak köszönhetően egyedülálló növény- és állatvilágot őrizhetett meg, illetve a Hajdúhát intenzív mezőgazdasági művelésre alkalmas széles térségei.
44
A Város területén természetvédelmi besorolással a Magyar Állam Természetvédelmi hivatalos honlapja szerint igen sok hrsz. érintett. A Várostól Ny-ra ökológiai folyosó és egy nagy kiterjedésű puffer terület található, valamint NATURA 2000 területek és a Hortobágyi Nemzeti Park területe. A város képviselő-testületének Helyi Építési Szabályozásáról szóló rendeletének 27§-a rendelkezik a „Természetvédelmi előírásokról”, valamint a 2. számú melléklete tárgyalja a területen található Országos természetvédelmi területeket. Országosan védett természeti területek Hajdúsági TK Törzskönyvi szám: 201/TK/88 Település: Álmosd, Bagamér, Debrecen, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Újléta, Vámospércs Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi Védelmi kategória: TK Kiterjedése: 7068,66 hektár Ebből fokozottan védett: 911,22 hektár Hatályba lépés éve: 1988. A fenti országosan védett természeti terület, vagyis a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet fenntartásáról a 130/2007. (XII.27.) KvVM rendelet rendelkezik. A rendelet 1. Sz. mellékletében találhatóak az érintett települések és a HRSZ-ok.
Hajdúsámson Város területén érintett hrsz-ok: 0348, 0354, 0363, 0384, 0385, 0386, 0387, 0388/1, 0388/2, 0389, 0390, 0391, 0329, 0393/2, 0393/1-2, 0394, 0395, 0396/1, 0396/2, 0397, 0398/3, 0407, 0408, 0409, 0410, 0411, 0412, 0413, 0414, 0415 Az aláhúzással jelölt helyrajzi számú ingatlanok, illetve alrészletek területei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek. A buckás-dombos, erdős Hajdúsági Tájvédelmi Körzetet 1988-ban 7000 ha-os kiterjedésű, 22 elkülönült területen hozták létre. A felszínét az utolsó jégkorszak északias szelei alakították ki a 18-20 m-es magasságot is elérő jellegzetes formájú, ún. parabolabuckákkal, melyek között részben az ősi folyóvizek által hátrahagyott, részben a szél által kimélyített ÉK-DNy-i irányú mélyedések, völgyek húzódnak. E nedves, tocsogós, “nyírvízlaposok” a későbbi hűvös-nedves időszakban alakulhattak ki, s napjaink vízrendezéséig menedéket nyújtottak e hajdani kor élővilágának a szárazabb, a melegebb periódusokban is. Helyi védettségű természeti területek Olimpiai emléktölgy Törzskönyvi szám: 8/77/TE/84 Védettségi szint: helyi jelentőségű Védelmi kategória: TE 45
Kiterjedése: 0 hektár Ebből fokozottan védett: 0 hektár Hatályba lépés éve: 1984 A településen az olimpiai emléktölgy helyi jelentőségű védett természeti területként van nyilvántartva, melyet Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi jelentőségű védett természeti érték védettségének fenntartásáról szóló 36/2007. (XI.30.) sz. Rendelete nyilvánított védetté. Az 1936-os berlini játékok után ültették el a kis tölgycsemetét, méghozzá saját kezűleg Harangi Imre ökölvívó. A Hajdúsámsoni olimpiai tölgy egyébként a városközpontban a háborús emlékmű mögött látható. „Ex lege” védett területek (kunhalmok, szikes tavak): A „Természet védelméről” szóló 1996. évi LIII. törvény 23. §-a meghatározta az e kategóriába tartozó táji-természeti értékeket. Az Alföldön a környezetvédelmi miniszter rendelete alapján, az általa kihirdetett listán szereplő szikes tavak, lápok és kunhalmok találhatók. A jegyzék tájékoztató jellegű és nem érinti a kategóriába tartozó, e törvény hatálybalépésével bekövetkező védelmét. Hajdúsámson területén „ex lege” védett területek nem találhatóak. Érzékeny Természeti Területek (ESA területek) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján elkészített 2/2002-es KöM-FVM együttes rendelet értelmében az „Érzékeny Természeti Területek” (a továbbiakban: ÉTT) fogalom, valamint a hozzátartozó szabályozás, pályázati-támogatási rendszer bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. A rendelet szempontrendszere alapján az ÉTT kijelölése az alábbi kategóriákban történik: a) kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül; b) fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges; c) tervezett ÉTT: ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyan területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható. A rendelet 1. számú melléklete a kijelölt, kiemelten fontos, fontos és tervezett ÉTT térségek, a 2. számú melléklete pedig az e térségekben lévő települések felsorolását tartalmazza.
46
1. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelethez (a)Az ÉTT kijelölt térségei kategóriánként Fontos ÉTT-ek térségei Nemzeti Park Igazgatóság
Hortobágyi Nemzeti Park
ÉTT megnevezése
Bihari-sík, Nagykunság régiója, Dél- és Kelet-Nyírség
2. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelethez (b)Érzékeny természeti területekkel érintett települések felsorolása Fontos ÉTT térség Dél és Kelet-Nyírség Nemzeti Park Igazgatóság
Hortobágyi Nemzeti Park
Települések neve
31097 Hajdúsámson
A fentiek értelmében Hajdúsámson fontos érzékeny természeti területen fekszik. Ramsari egyezmény hatálya alá eső területek Nincs Hajdúsámson város közigazgatási területén. Natura 2000 hálózattal érintett hrsz-ok listája Hajdúsámson Város területén
Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet 3 számú mellékletének megfelelően Liget-legelő (HUHM21164) 0103/1, 0105, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0126/1, 0126/3, 0127/1, 0127/2
Martinkai-legelő (HUHM20024) 0354, 0385, 0386, 0387, 0388/1, 0388/2, 0389, 0390, 0391, 0392, 0393/1, 0393/2, 0394, 0395, 0396/1, 0407, 0408, 0409, 0410, 0411, 0412, 0413
Hajdúsámson város Országosan védett épületek jegyzéke: Ady Endre u. 1/1. (1455. hrsz.) Református templom 1857 Rákóczi Ferenc utca 21. (614,-617, 879, 880/1-2, 1072/5, 1073, 1445, 1446, 1052/3, 1052, 685/1. hrsz.) Goda-kúria 11189 Védett természeti értékek (fák, fasorok) Hajdúsámson város Önkormányzata a 36/2007. (XI. 30.) rendeletében a következő helyi jelentőségű védett természeti érték védelmét: az Olimpiai emléktölgy helyi jelentőségű védett természeti érték, ingatlan nyilvántartási helyrajzi száma: 2063 hrsz-ú közterületen található.
47
4. TELEPÜLÉS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET 4.1. Infrastruktúra 4.1.1. Úthálózat A települési infrastruktúra legkedvezőtlenebb helyzete az úthálózat kiépítettségében nyilvánul meg. Ennek indoka, hogy a Város jelentős külterületei miatt az átlagosnál hosszabb úthálózattal rendelkezik. Továbbá gazdasági megfontolásból az utak portalanítása és szilárd burkolattal való ellátása a szennyvízcsatornázás befejezése előtt nem volt célszerű. Hajdúsámsonban a belterületén 36,117 km út található, melyből mindössze 10,769 km burkolt. A külterületi utak hossza 79,859 km, ebből mindössze 3,945 km a kiépített felületű út. A gyalogutak és járdák hossza 44,625 km, melyből 23,332 km a burkolt felületű. A település közúti kapcsolata jelenleg a 471–es számú Debrecen-Mátészalka főközlekedési és a 4902-es Hajdúhadház – Hajdúsámson összekötő úttal biztosított, melyből a 471 sz. másodrendű főút a város belterületén is áthalad a Petőfi u. - Szabadság tér – Árpád u. nyomvonalon. A település belterületét érinti meg a 4902-es, Hajdúhadházra vezető út, valamint 49303-as számmal jelölt, vasútállomáshoz vezető Kossuth utca. Martinka irányába 2004-ben épült meg az aszfaltozott burkolatú út. A településhez tartozó Sámsonkert a 471-es számú útról közelíthető meg. A számozott utakra rendelkezésre állnak az Országos Közút Hálózat forgalomszámlálási adatai, mely szerint rendkívül nagy forgalom van ezeken az utakon (a 471. másodrendű főút forgalmi adatai 2.1. Levegő fejezetben bemutatásra kerültek). A fontosabb belterületi utakra (mint a Vámospércsi út Martinka felé, a Nagyszőlőskert u., a Szatmári út Nyíradony felé, vagy a Csokonai utca) nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, helyi adatok alapján azonban elmondható, hogy forgalmuk szintén jelentős. A Városban élőknek és a városon átautózóknak két benzinkút szolgálja ki az igényeit a 471. sz. főút mentén a 0504/3. hrsz. alatt és a 4902. jelű úton Hajdúhadház irányába a 040/3. hrsz. alatt. A Város belterületén halad keresztül tehát a 471. számú főközlekedési út. Várost érintő szakaszai: a 9+489 és 13+251 km közötti szelvényszakasz. A fenti útállomány folyamatos karbantartást igényel, melyet az önkormányzat saját forrásból, valamint az esetlegesen elnyert pályázati támogatásokból tud finanszírozni. Az úthálózat karbantartása, felújítása elengedhetetlen a megfelelő műszaki állapot fenntartása érdekében. Úthálózattal kapcsolatos feladatok: • a Város úthálózatának pénzügyi lehetőségek függvényében történő folyamatos karbantartása, javítása, felújítása, • járdaépítések folytatása szükség szerint, • A település belterületén lévő utak portalanítása, megóvása és javítása. Az útburkolati jelek, táblák, korlátok esztétikus karbantartása, szükség esetén cseréje, pótlása. A burkolt és a
48
burkolatlan utak padkájának, árkoknak, zöld területeknek a tisztántartása. Az utak és járdák téli síktalanításának megszervezése, az utak melletti fák, fasorok karbantartása. • A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosság számára, ennek érdekében a kerékpárutak karbantartása és továbbiak kialakítása. Összefüggő kerékpárút hálózatot kell kialakítani, amely kifelé csatlakozik a fontosabb pihenőterületekhez, biztosítani kell a pihenőterületeken és az intézmények környezetében megfelelő számú fedett, támasztós kerékpártároló kiépítést. A kerékpárutak és a közlekedési utak kereszteződéseit úgy kell kialakítani, hogy az a kerékpárosok számára biztonságosan használható legyen, az autósok számára külön figyelmeztető jelzéseket kell kialakítani, hogy a kereszteződésben kerékpárút keresztezése is történik.
4.1.2. Köztisztaság, hulladékkezelés A keletkező kommunális hulladék becsült mennyisége, normatív adatok és a lakosok száma alapján számítva: kb. 3.670 m3/év. A kertes, vegyes tüzelésű fűtőberendezéssel rendelkező háztartásokra jellemző, hogy az égethető hulladékok egy részét saját tüzelőberendezéseikben hasznosítják, a szerves hulladékok egy része pedig a háztáji állattartásban vagy komposztálást követően a kertekben hasznosul. Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a köztisztaság fenntartásáról szóló 7/2005. (II. 28.) számú Rendeletében szabályozta a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatást és a köztisztaság fenntartását (2. § (2) Hajdúsámson Város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal (szelektív hulladékgyűjtéssel is) kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató az A.K.S.D. Kft. 4031 Debrecen, István u. 136. sz.). A települési szilárd hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, ártalommentes elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról szervezett közszolgáltatás útján gondoskodik. A hulladékszállítás hetente 1 alkalommal történik, évente pedig 2 lomtalanítást térítésmentesen biztosít az önkormányzat. A települési szilárd hulladék kezelésére a Hajdu-Bihar megyei szelektív hulladékgyűjtési és regionális hulladékgazdálkodási rendszer szolgál. Szilárdhulladék kezelés: Biztosított a hulladékgyűjtés (valamennyi háztartásból) és szállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtés is a településen. A szilárd hulladék elszállítása 1995 óta folyamatosan megoldott, és kötelezően igénybeveendő szolgáltatás. Mind a belterületen, mind a külterületi helyeken heti rendszerességgel szállítják el a kommunális hulladékot. Hajdúsámson Önkormányzata a Belügyminisztérium- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2003. évre meghirdetett „Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása” című pályázaton sikeresen vett reszt. Ennek keretében 10 db szelektív gyűjtősziget kialakításához, 58 db szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas edényzet beszerzéséhez, valamint 1 db 18 m3-es speciális szelektív hulladékgyűjtésre, szállításra szolgáló jármű megvásárlására nyert el támogatást. Szelektív hulladékgyűjtés a program eredményeinek köszönhetően 2005. óta működik a Város területén, jelenleg 14 gyűjtősziget van. 49
A város hulladéklerakójának rekultiválása jelenleg tervezés alatt áll, ennek indoka, hogy Hajdúsámson csatlakozott a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társuláshoz, aki több település részére pályázatot nyújtott be a települési szilárd hulladéklerakók rekultivációjára, a pályázat jelenleg a második fordulónál tart. Veszélyes hulladék kezelés: A Város területén veszélyes hulladéknak számító speciális hulladékfajta az állati hulladék és az állati és emberi egészségügyi ellátásból keletkező gyógyszertári hulladék. A veszélyes hulladékként keletkező állati hullák elhelyezésére az Önkormányzat szerződést kötött az ATEV Fehérjefeldolgozó ZRt-vel 2006. december 18.-án. A keletkező egészségügyi hulladékok elszállítására és ártalmatlanítására 2010. augusztus 24.-én kötött az Önkormányzat szerződést az ENVISZAM Környezetvédelmi Kft-vel, aki a település 3 orvosi rendelőjéből és az iskola rendelőjéből szállítja el az ott keletkező veszélyes hulladékokat.
4.1.3. Épített környezet A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, amelynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. A Város polgárainak, a településre érkező vendégek, az átutazók közérzetét alapvetően befolyásolja a település közterületeinek, utcáinak állapota, tisztasága, rendezettsége. A települési környezet állapotát jellemző tényezők: • az épületek állapota, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete, • az iparból, mezőgazdaságból, állattartásból és közlekedésből adódó légszennyezés, • a települési zöldfelület aránya. Az épített környezet védelmének (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg. A belterület szerkezetét a terepadottságok, a kisebb homokdombok, a természetes vízfolyások határozták meg. Az utcák a homokdombok kanyargós vonulatát követték. A házsorok több helyen üresen maradt területeket fognak közre, amelyek egykor talán vízjárta területek lehettek, azután pedig a telkekhez kapcsolódó kertekké alakultak. Ez a településforma a Dél-Nyírségre, főleg az úgynevezett Ligetalja falvaira jellemző. A belső telkek sora adta a falu településformáját, a hozzá kapcsolódó külső tartozékok, „appertinenciák” pedig a határszerkezetet. A faluban, egymás mellett sorakoztak a nemesi, kisnemesi, es a jobbagyi telkek, a szeleken a zsellér családok telkei. A XX. század derekáig a telekaprózódás szinte a felismerhetetlenségig eltorzította a telekformákat. A hagyományos belső telek két fő szerkezeti egységre tagozódott: 1. A lakóház és az udvar övezet
50
2. A kert övezet. Az első övezetbe kerültek a lakóházak, kamrák, vermek, ólak, istállók. A kert övezetben álltak a széna,- szalmakazlak, boglyák, s természetesen itt volt a konyhakert. A XIX. század derekáig az udvarok kb. 32 %-át teszik ki a telkeknek, tehát a kertek nagyobbak, mint az udvarok. A telekaprózódás során a kertek mérete csökken. 1872-ben már az összes telkek 19 %-hoz nem tartozik kert, tehát a falu mar a XIX. században a városokra jellemző telekformálódás fele halad. A gyors, spontán módon való növekedés és részben a domborzati viszonyok miatt több helyen hiányoznak a hosszú lakótömböket időnként megszakító, és kedvezőbb közlekedési feltételeket teremtő észak-kelet irányú összekötő utak. A településszerkezetre, alaprajzi elrendezésre az egy főutcás településforma a jellemző. A belterületnek ez a rendkívül kedvezőtlen meghatározó szerkezeti eleme, a központon is keresztülhaladó, DNy-ÉK irányú 471-es számú Debrecen - Nyírbátor irányú főút, továbbá az ehhez kapcsolódó, É-i irányban Hajdúhadház fele kivezető 4902-es számú országos mellékút, a K-i irányban Nyírmártonfalva, D-i irányban Martinka - Debrecen felé kiépített út. Hasonlóképpen meghatározó szerkezeti elem a belterület É-i, ÉNy-i oldalán vezető és a lakott területek nagyobbik részét lehatároló, Debrecen-Mátészalka irányú vasútvonal, melyen túl található egy nem túl szerencsés egykori fejlesztés eredményeként kialakult kisebb településrész. Jellegzetes szerkezeti elem a település Ny-i oldalán É és D-i irányban keresztülvezető Hajdúsámsoni főcsatorna és a hozzá kapcsolódó, a belterület É-i oldalát kanyarogva követi jelentősebb vízfolyás, valamint az őket kísérő zöldterületek, zöldsávok. Az egykor meg település szélinek számító temetők mára lakóterülettel közrefogott kegyeleti parkokká vagy hasznosítatlan fás területté váltak, melyek helyzetükhöz méltó hasznosításra varnak. Az önkormányzat távlati célja, hogy ne új telekosztással, hanem a belterületen lévő szabad telkek beépítésével, beépíttetésével befolyásolja a település képét. A város külterülete 6.441 ha, belterülete 506,4 ha. A Helyi Építési Szabályzat a város közigazgatási területét építési szempontból - beépítésre szánt, és - beépítésre nem szánt területekbe sorolja. A beépítésre szánt terület lehet lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő- és különleges építési övezet. A beépítésre nem szánt terület pedig közlekedési és közmű-, zöld-, erdő-, mezőgazdasági- és vízgazdálkodási övezet lehet. Az önkormányzat a város területének felhasználását és fejlesztését a Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 24/2004. (VI. 3.) rendeletében határozza meg, melynek 1. sz. mellékletét a településrendezési Terv Szabályozási Terve képezi. A 2008. évi statisztikai adatok alapján a lakosok száma 12.843 fő, a lakások száma 4.103, a 100 51
lakásra jutó lakosok száma 313. Hajdúsámson a 240/2006 (XI.30) Korm. rendeletben nem szerepel, mint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település, de szerepel, mint az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései: Az emberiség a természet szerves része. Befolyását a természetre létszámának nagyságrendje, valamint a természetre kifejtett hatása határozza meg: lakónépesség, élve születés, halálozás. Az épített környezet állapotával kapcsolatos fő problémák: • lakásállomány, a lakóépületek állapotának romlása, (lakásállomány), • középületek, közterek (pénzügyi források hiánya, kialakult emberi magatartásformák, viselkedéskultúra) (közlekedés), • műemlék jellegű épületek állapotromlása. Műemlékek Műemlékekben és műemlék jellegű épületekben Hajdúsámson szegényesnek mondható. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott műemlékek Hajdúsámson területén: • Ady Endre u. 1/1. (1455. hrsz.) Református templom 1857 • Rákóczi Ferenc utca 21. (614,-617, 879, 880/1-2, 1072/5, 1073, 1445, 1446, 1052/3, 1052, 685/1. hrsz.) Goda-kúria 11189
A városközpontban a Kossuth utcán található a műemlék jellegű, XIX. sz. végén épült református templom. Kertjében 2001-ben emléktáblát állítottak Tóth Bálint lelkésznek, aki fél évszázadig 1841-től 1890-ig szolgált a községben. Az általa írt Adatok a sámsoni református egyház történetéhez (1880) című községtörténeti összefoglalás igen értékes helytörténeti forrásmunka. A klasszicizáló Goda-kúria 1864-ben épület, védetté nyilvánításának célja történeti és építészeti értékeinek megőrzése volt. Útkereszteződésben utcafronti telekhatárra húzott homlokzattal szabadon álló, földszintes, nyújtott téglány alaprajzú, részben alápincézett, nyeregtetős, Ny-i homlokzata (részben) tornácos. Utcai, azaz É-i homlokzata 2+1 tengelyében szalagkeretes ablakok, illetve vakablak áll, egyszerű koronázópárkány felett kissé megemelt, dísztelen oromfala két padlásszellőzővel megnyitott. K-i homlokzatán egyetlen kisméretű ablak nyílik. Ny-i homlokzata középtengelyében négy, kockatalapzaton álló, vaskos dór oszlopos tornác húzódik. D-ről az épületet két támpillér erősíti. A település műemléki, régészeti jelentőségű területét, védett műemléki környezeteit a Helyi Építési Szabályzat tünteti fel. A Helyi Építési Szabályzatról szóló 24/2004. (VI. 3.) rendelet két pontban is rendelkezik a műemlék jellegű épületekkel kapcsolatosan betartandó előírásokról. További igen értékes, 29 db múlt századi polgári és népi építészeti épület, melynek szakmai vizsgálatát az Örökségvédelmi Hatástanulmány készítése során végezték és egyben javaslatként helyi védelemre javasolták.
52
Helyi védelemre javasolt épületek: A településen fellelhető építészeti értékek feltérképezése után, a védelemre javasolt épületek sora, mely egyben fontossági sorrendet takar, és egyben javaslattal él a helyi értékvédelmi rendelet elkészítéséhez és annak alapját képezheti: 1. Református templom Kossuth u. 1. sz. 2. Polgármesteri Hivatal Szabadság tér 1. sz. 3. Kossuth u. 35. szám alatti lakóépület 4. Rákóczi u. 21. szám alatti lakóépület 5. Petőfi u. 13. szám alatti lakóépület 6. Kossuth u. 34. szám alatti lakóépület 7. Zrínyi u. 5. szám alatti lakóépület 8. Rendőrség épülete Kossuth u. 3. sz. 9. Nagyszőlőskert u. 10. szám alatti lakóépület 10. Rákóczi u. 11. szám alatti lakóépület 11. Árpád u. 10. szám alatti lakóépület 12. Dózsa György u. 22. szám alatti lakóépület 13. Kossuth u. 30. szám alatti lakóépület 14. Árpád u. 57. szám alatti lakóépület 15. Kossuth u. 54. szám alatti lakóépület 16. Dózsa György u. 18. szám alatti lakóépület 17. Nagyszőlőskert u. 15. szám alatti lakóépület 18. Árpád u. 37. szám alatti lakóépület 19. Jókai u. 30. szám alatti lakóépület 20. Rákóczi u. 22/a. szám alatti lakóépület 21. Árpád u. 56. szám alatti lakóépület 22. Árpád u. 8. szám alatti lakóépület 23. Csire u. 19. szám alatti lakóépület 24. Epreskert u. 2. szám alatti lakóépület 25. Zrínyi u. 7. szám alatti lakóépület 26. Zrínyi u. 9. szám alatti lakóépület 27. Kossuth u. 66. szám alatti lakóépület 28. Kossuth u. 52. szám alatti lakóépület 29. Árpád u. 66. szám alatti lakóépület A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény kimondja, hogy a területrendezési tervnek tartalmaznia kell a település egyedi tájértékeinek kataszterét is. A törvény ez alatt a tájra jellemző természeti értéket, képződményt és emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemet érti, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai jelentősége van. Hajdúsámson város a felmérést elvégezte s a hosszú távú megőrzés érdekében a különböző szintű védettségeket és állagmegóvásokat folyamatosan végzi.
53
Zöldfelület Hajdúsámson szerkezetének meghatározó elemei a vízfolyások, a fával benőtt homokdombok, a beépítetlen, mezőgazdasági művelés alatt álló tömbbelsők, a lakótömbök által közrefogott egykori temető területek, ma kegyeleti parkok. A település szerkezetét is lényegileg meghatározó zöldfelületeket egységes rendszerré kapcsolja össze a készülő településszerkezeti terv. Ennek részét képezi a jelentősebb vízfolyások mentén lévő nagyméretű kertek is, ahol úgynevezett „ökológiai zöldterület” (fásított kertként használható, szennyeződésektől megóvandó lakókertek) kialakítása, megtartása a fő cél. Fontos és meghatározó eleme a rendszernek a jelenlegi sportpálya bővítésével, átalakításával, jelentős fejlesztésével létrehozni tervezett sport- és szabadidő centrum. Az Epreskert utcától északra lévő üres zöldterületen a régi hagyományokat felelevenítve, ismét egy ifjúsági- és pihenő park létrehozása, az egykori csónakázó tó újbóli kialakítása szerepel a tervek között. A kegyeleti parkok, temetők is fontos elemei a zöldfelületi rendszernek. Ezek egy része megmarad jelenlegi funkciójában, egy részén pedig új lakóterület illetve intézményterület jön majd létre. Az utcák fásítottságát nagymértékben szükséges javítani. Főként a zöldterületeket összekapcsoló utcafásítások, gyalogos zónák, sétányok fásítására helyezi a hangsúly a fejlesztési terv. A tervezett új alközpontok fő szervező elemei, a kialakításra jelölt közparkok. A település köztemetője a Bartók Béla út folytatásában, jelenleg külterületen található. A temető területének további bővítését, belterülethez csatolását irányozza elő a településrendezési terv. A zöldfelületeket 3 nagy csoportba soroljuk: 1. Közhasznú zöldfelületek: közparkok, közkertek, közterek, közjóléti erdők, út- és térfásítások, helyi védett területek. 2. Korlátozott közhasználatú területek: kórházkertek, kempingek, temetők, strandok és sportlétesítmények. 3. Közhasználat elől elzárt területek: zárt intézményi területek és magánkertek. A közterületek rosszabb állapotban vannak, mint az épületállomány. A közművesítés, ezen belül a szennyvíz-csatornázás egyre teljesebbé válik, burkolt és burkolatlan utak, utcák szép fasorokkal és fasorok nélkül egyaránt találhatók. Többségében nincs megoldva az esővíz csatornák kezelése, a burkolt utaknál a burkolat szegése és burkolaton túli közterületek kezelése, a járdák és az épületek közé, a járdák és az út közötti lehetséges zöld sáv kialakítása. Mindezen körülmények nagymértékben a közterületek rendezetlenségének, gondozatlanságának érzetét keltik, ez kifejezetten bántó a településen áthaladó nagy forgalmú állami utak menten. Közparkok a városban nincsenek, ami alól üdítő kivétel a városháza melletti emlékkert.
4.1.4. A lakosság tudatformálása A helyi lakosság környezethez való viszonya nem csupán a társadalmi és családi háttér függvénye, de befolyásolja a közösségi lét, illetve a települési és megyei önkormányzat környezeti stratégiája. Érdemes tehát részletesen megvizsgálni a lakossági véleményeket, illetve a 54
társadalmi kezdeményezések célját és folyamatát. Ezzel képet kaphatunk arról, hogyan érdemes egy adott közösségben tájékoztató-tudatformáló stratégiát kialakítani. Ebbe nem csupán a gyerekés fiatalkori nevelés tartozik bele, hanem a közvetett, felnőttekre ható tudatformáló tevékenység is. Az átalakuló igényekre válaszképpen fontossá vált, hogy nemcsak az egyén vagy a család szintjén, hanem a társadalom magasabb szintjein is megfogalmazódjon a mindennapi, rövid és hosszútávon tapasztalható környezeti gondokra való odafigyelés gondolata. Erre nem csupán környezetvédelmi szabályok, intézkedések bevezetésével van szükség, hanem folyamatos, tudatos szemléletformáló tevékenységgel is. Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén. A város kiemelt figyelmet szentel a környezeti nevelés hatékonyságának növelésére, nemcsak a gyermekek estében, hanem a lakosság környezeti tudatosságának széleskörű elsajátítása érdekében is.
5.FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK 5.1. Prioritások A fenntartható fejlődés elősegítéséhez, mint központi célhoz szükséges a fenntarthatósági pillérek (környezet, társadalom, gazdaság) stabilizálása, megerősítése. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes prioritások között nem állítható fel sorrendiség. Megvalósulásuk a település számára komplex módon fontos, csak együttesen eredményezik az elérni kívánt célállapotot. Környezeti prioritások • környezeti elemek és rendszerek állapotának védelme • rendezett zöldfelületi rendszer kialakítása és fenntartása • megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten • infrastrukturális helyzet fejlesztése Társadalmi prioritások • humán erőforrás fejlesztése • egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése • kisebbségi és esélyegyenlőségi jogok biztosítása • kulturális élet fellendítése, a községi civil élet felpezsdítése Gazdasági prioritások • az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása • a mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése • gazdasági szektorok fejlesztése • falusi turizmus, vadászturizmus, idegenforgalom fellendítése.
55
5.2.Várható hatások A fő- és részcélok megvalósulásának - a településen lejátszódó lehetséges spontán folyamatokat is figyelembe véve - lehetnek közvetett és közvetlen hatásaik az egyes területeket tekintve. A településre megfogalmazott célkitűzések, intézkedések várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai a következőképp foglalhatók össze: Környezeti hatások • a környezet minősége, állapota javul • a zöldfelületek állapota és kihasználtsága javul • a magas zöldfelületi arány megmarad • védett természeti területek aránya nő • fennmaradnak a természetes élőhelyek • biológiai aktivitás nő • talajminőség javul • felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége csökken • levegő minősége nem romlik • környezetterhelés csökken Társadalmi hatások • a lakosok környezettudatossága nő • versenyképes munkaerő képzési lehetősége javul • korszerű szakképzés, át- és továbbképzések lehetőségeinek bővülése • foglalkoztatási szerkezet korszerűsödik • információáramlás javul • elvándorlás mértéke csökken • fiatalok, potenciális munkaerő helyben maradása • a lakosság korösszetétele javul • nő a település népességmegtartó ereje • munkanélküliség csökken • társadalmi aktivitás megnő • helyi közösségi és kulturális élet megélénkül • identitástudat megerősödik • kulturális értékek, hagyományok megőrződnek • látogatók száma növekszik • életminőség javul Gazdasági hatások • infrastrukturális kiépítettség javul • megközelíthetőség javul • beruházások száma és értéke nő • vállalkozások száma nő • mezőgazdaság korszerűsödik • alternatív jövedelemszerzési lehetőségek száma nő 56
• • • • • • •
szekunder szektor megjelenése és megerősödése vertikális integráció növekedése technikai-technológiai színvonal javul idegenforgalmi infrastruktúra fejlődik turisztikai attrakciók száma nő turizmus fellendül (falusi-, vadász-, gasztroturizmus) energiatakarékosság - megújuló energiaforrások alkalmazása.
5.3.Környezeti pillér 5.3.1. A települési környezet tisztasága A közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét. A települési közterületek (utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet – elsősorban őshonos, tájba illő fafajok felhasználásával - nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A tisztaság és a növényzet számottevően növeli az ingatlanok értékét is. Szerepe van a káros környezeti hatások, a porterhelés a gáz állapotú szennyező anyagok és a zaj csökkentésében. A Környezetvédelmi programban megfogalmazandó konkrét célok: • A hulladék gyűjtőedényből való kikerülésének megakadályozása • A hulladék gyűjtésére szolgáló utcai hulladékgyűjtő edényzet igényének felmérése • Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések • Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása • Tájsebek feltérképezése és helyreállítása 5.3.2. Zaj- és rezgés elleni védelem Zajvédelmi követelmények: A megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól pedig a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet rendelkezik. Hajdúsámson belterületének besorolásai: Lakóterület (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias beépítésű), különleges területek közül az oktatási intézmények területei, a temetők és a zöldterület tartoznak ide, illetve még vegyes terület jellemzi. Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken: Nappal (06-22): 50-55 dB Éjjel (22-06): 40-45 dB Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken:
57
SorZajtól védendő terület szám
1.
2.
3. 4.
Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több kevesebb nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 60
45
55
40
50
35
65
50
60
45
55
40
70
55
65
50
60
45
70
55
70
55
65
50
A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete rendelkezik az „A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken” Gazdasági területen: Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj
Nappal 06-22 óra 55
Éjjel 22-06 óra 45
Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő utaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől származó zajra
Nappal 06-22 óra 60
Éjjel 22-06 óra 50
Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendi főutaktól, az autóbusz-pályaudvaroktól, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelyektől származó zajra Nappal Éjjel 06-22 óra 22-06 óra 65 55
Zajforrások emissziója Hajdúsámson Város területén: Lakossági és szolgáltató létesítmények: A lakossági eredetű, valamint a szolgáltató tevékenységből származó zaj, rezgés és a légszennyezés települési szinten nem jelentős. A Jegyzőhöz és a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőséghez, mint illetékes környezetvédelmi hatóságokhoz a településről az elmúlt években csak néhány zajjal kapcsolatos panasz érkezett. Közúti közlekedés zajterhelése: A közlekedési eredetű levegőszennyezés a 471-es úton áthaladó forgalom következtében nagy. A 471. sz. főút forgalma az ÁKMI Kht. forgalomszámlálási adatai alapján 2009-ben a Város belterületén 8.853 jármű/nap, ill. 9.421 egységjármű/nap volt.
58
A 471. számú másodrendű út forgalmi adatai a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT adatai alapján: A számláló állomás Közút száma
Szelvény e km
471 másod rendű főút
11+160
Érvényességi szakaszának határszelvényei OKA csomópont km km kezdő vég 9+489
13+251 C090128 C090142
Pályasz A Összes Nehéz Összes . Méret. szám motoros motoros forgalom forgalo láló forgalom forgalom m állom ás j/nap E/nap j/nap E/nap j/nap E/nap Et/nap kódja (1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) 6669 8853 9421 8535 9326 595 1300 728
hossza km
fekvése
jelleg 1
jelleg 2
típus
forgalmi sávok száma
adat forrása
Számlált napok száma
kódja
3,686
L
b
2
M1+A
2
mért
13
6669
Kistehe Autóbusz Tehergépkocsi Összes Személ Motor Lassú r Kerék Közé tehergé ygépko egye csukl pótko nyerg speci kerék jármű gépkoc p. nehéz pár pkocsi csi s ós csis es ális pár vek si nehéz j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (1) 689 6337 1256 65 60 219 203 117 148 2 108 318 20
A 471 sz. út jelenlegi forgalma okozta zajterhelés a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet szerint számítva, annak 1.sz. mellékletében előírtaknak megfelelően: Az út
szakasz
neve száma kezdete -
471
Forgalom (Q jm/napszak) Hosszesés útburkolat (%)
vége
9+489 13+251
nappal I.
0
II.
este III.
I.
II.
Sebesség (km/óra)
éjjel III.
I.
II.
III.
I.
II.
Laeq 7,5 (dB) III.
nappal
este
éjjel
C (K=0.49) 507,47 26,1 36,44 87,95 4,51 6,23 37,33 2,06 3,16 46,62 49,99 49,98 70,38 62,75 59,19
Az útszakasz hosszesése 0,0 % Akusztikai érdességi kategória K = 0,49 A rendelet szerint számított zajterhelés a 471. sz. út jelenlegi forgalma alapján az úttengelytől számított 7,5 m távolságra a nappali időszakra 70,38 dB.
59
Távolságtól függő korrekció: Az útpályához legközelebbi lakóépület (védendő létesítmény) távolsága. A 471. sz. út ingatlanainak homlokzata, átlagosan d = 10 m, C g,s,t,j = 15,0 Kd)g,s,t,j = C g,s,t,j x log(7,5/d g,s,t,j) = -1,87 dB Tehát az eredő számított egyenértékű A-hangnyomásszint értéke az immissziós pontban: LAeq(d,h)g,s,t,j = 70,38 dB – 1,87 dB = 68,51 dB A 471. sz. másodrendű főút jelenlegi forgalma okozta zajterhelés a védendő lakóingatlanok homlokzatinál 68,51 dB, mely a jelenlegi zajvédelmi határértékeket túllépi. A Környezetvédelmi programban megfogalmazandó konkrét célok: • Zaj- és rezgésterhelés megelőzése. • terhelést csökkentő/megszüntető fejlesztések elősegítése. 5.3.3. Levegőtisztaság védelem A Magyar Köztársaság kormánya 2008. február 13-i ülésén elfogadta a 2008-2025-re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). A dokumentum legfontosabb elemei közé tartozik a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, a kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A NÉS végrehajtása érdekében a kormány két évre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el. A Nemzeti Éghajlatváltozási Program megjelenése után meg kell vizsgálni, hogy azzal kapcsolatban a városnak milyen konkrét feladatai keletkeznek. A továbbiakban figyelmet kell fordítani a Programban és a Stratégiában szereplő feladatok és alapelvek betartására és betartatására. Az éghajlatváltozás kockázatát csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehetséges megelőzni. E gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezőgazdasági termelés rovására írható, így a légkör védelme végső soron a nemzetgazdaságokat átszövő energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelésitermesztési rendszerek fenntarthatóbb fejlesztését jelenti. A globális folyamatok mellett helyi szinten nem az üvegházhatású gázok, hanem az emberi egészséget, az ökológiai rendszert és az épített környezetet is fenyegető légszennyező anyagok okoznak komoly gondokat. Ezek forrásai szintén az energetikai és más iparágak, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltató ágazat, a lakossági fűtés – tehát antropogén eredetűek. A légszennyező anyagok szilárd (por, korom, pernye), gáz (kéndioxid, nitrogén oxidok, kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid, metán, alacsony forráspontú szerves anyagok) és gőz (üzemanyag gőzök, közepes és magas forráspontú szerves anyagok) lehetnek. A szilárd
60
légszennyezőkhöz gyakran kötődnek az egészségre különösen káros szerves mikroszennyezők (policiklikus aromás vegyületek, dioxinok, oldószergőzök, stb.). Ezen anyagok egy része a légkörben rövid élettartamú, így csak a kibocsátási pont szűkebb környezetében (néhány 100 m – néhány km) van jelentős hatásuk. Ugyanakkor egyes anyagok (pl. savas oxidok) regionális, mások (freonok, perzisztens szerves vegyületek) globális szinten is kifejtik káros hatásukat. Hajdúsámson Város Környezetvédelmi Programjában is nagy figyelmet fognak fordítanak a légszennyezők csoportjába tartozó anyagok csökkentésére, mivel ezek lokálisan és rövidtávon hatnak mind a lakosság egészségi állapotára, mind pedig az élővilágra és az épített környezetre. Hajdúsámson levegőminőségének állapotát legerősebben a motorizált közlekedés légszennyező hatása (471 főközlekedési út forgalma), a meteorológiai körülmények, valamint a Város területén található ipari üzemek működése befolyásolja. Hajdúsámson közigazgatási területén az Országi Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint az elmúlt években a táblázatban felsorolt légszennyező anyagok voltak jelen a táblázatban bemutatott mennyiségben. Szennyezőanyag 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 7 - Szilárd anyag 999 - SZÉN-DIOXID
2002 <0,5
2003 <0,5
2004
2005
2006
2007
2008
<0,5
<0,5
1 251
498
1175
<0,5
1
715
512
1306
851
982
1
1
1521
1332
1558
1318
2507
<0,5
130
148
140
167
254
106
151 652
23 234
151 652
23 234
744 322
1 953 610
2 119 958
(Forrás: okir.kvvm.hu)
A kommunális tevékenységek közül legjelentősebb légszennyezőanyag kibocsátással a fűtési tevékenység jár. A város fűtési struktúrája jelentősen átalakult az elmúlt évtizedben, egyre nagyobb teret nyert a földgáz alkalmazása, visszaszorult a szén és gázolaj, nőtt a fa fűtési célú felhasználása. Ezek a változások csökkentették és átstrukturálták a fűtési emissziót: csökkent a SO2 és szilárd, emelkedett a NOx kibocsátás. A kommunális eredetű légszennyezések között meg kell még említeni a kerti hulladékok égetését és a parlagterületek felgyújtását. Ide soroljuk még a belsőtéri légszennyezettség problémáját is, aminek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek az allergiás betegségek kialakulásában, viszont ez a legösszetettebb és legkevésbé feltárt problémakör. Légszennyező hatást jelentenek még a mezőgazdasági üzemek (állattartás bűze) kibocsátásai. A szilárd tüzelőanyag felhasználása a földgáz program megvalósulása kapcsán lényegesen csökkent, ami szintén javíthatja a város levegőjének tisztaságát. A biológiai eredetű légszennyezők közül legjelentősebb a parlagfű allergizáló hatása, de a nyír, kőris pollenek hatását is figyelembe kell venni a település bel- és külterületének fásítási tervének elkészítésénél, gondoskodni kell a parlagfű szervezett és hatékony irtásáról.
61
A Környezetvédelmi programban megfogalmazandó konkrét célok: • A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elveinek figyelembe vétele • A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések, a parlagfű megakadályozása, a jelenlegi elterjedési terület jelentős csökkentése
további
terjedésének
5.3.4. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás A víz alapvető, pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszín alatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban természetesen ezek az ivóvíz legfőbb forrásai. A víz megújuló természeti erőforrás, azonban a 3. Víz Világ Konferencián (Kiotó, 2003. március) is megfogalmazásra került az utóbbi évtizedek azon jelentős felismerése, hogy nem körültekintő használata és a globális igények szakadatlan növekedése (népességnövekedés, a gazdasági növekedés, fogyasztás, „életszínvonal” növelés kényszere) következtében az egészséges édesvíz hiányától szenvedő lakosság aránya rohamosan emelkedik, a fenntarthatóságot veszélyezteti, mi több, diplomáciai vagy akár fegyveres konfliktusok robbanhatnak ki a nem is oly távoli jövőben. Ennek elkerülése, érdekegyeztetés, a vízkészletek takarékosabb felhasználása érdekében számos globális kezdeményezés indult, mint pl. a „Water for Peace” – Víz a Békéért – program. A Környezetvédelmi programban megfogalmazandó konkrét célok: • A víz minőségromlás nélküli eljuttatása a fogyasztóhoz a szükséges mennyiségben, az ivóvíz szigorodó minőségi előírásainak betartása mellett. • Az EU határértékekhez igazodó határértékeket kell elérni az ivóvízben. • A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára 5.3.5. Talajvédelem A talaj már önmagában is felbecsülhetetlen érték, hiszen a táj alapeleme, őrzi a földtörténet nyomait, kulturális és tudományos vizsgálataink középpontjában áll. Mint élő dinamikus közeg, nélkülözhetetlen az élővilág létezéséhez, a bioszféra részeként, ill. a rajta létrejött vegetációval és a klímával együtt a víz körforgását is szabályozza, befolyásolva annak minőségét. Mindezen túlmenően az emberiség létalapjául szolgál, mint a nyersanyagok és élelmiszerek forrása. A Környezetvédelmi programban megfogalmazandó konkrét célok: • A talaj termőképességének megőrzése. • A talaj fizikai és kémiai degradációjának megelőzése. • A terület és iparfejlesztésre kedvezőtlen talajadottságú területek kijelölése. Potenciális szennyező források talajvédelmi rendszerének erősítése. 5.3.6. Energiagazdálkodás Napjaink egyik kulcsfontosságú feladata, hogy újabb és újabb módokat találjunk az energia
62
hatékony és ésszerű felhasználására. Nem csak az újra fel nem használható energiaforrások korlátozott mennyisége és a kimerülőben lévő készletek teszik sürgetővé a problémát, de ezt követeli meg a fenntartható fejlődés alapelve is. Az energiagazdálkodás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a rendelkezésre álló energia gazdaságos hasznosítása. Az energiagazdálkodás során gondoskodni kell az elsődleges energiahordozók (szén, földgáz, nyersolaj stb.) és másodlagos energiahordozók (villamos energia, gőz stb.) tervszerű elosztásáról, felhasználásáról, ennek ellenőrzéséről. Az energiafogyasztást (mennyiségét, szerkezetét) az árakkal befolyásolni lehet. Úgy alakítják az energiahordozók és a fűtőeszközök árát, hogy annak a használata (fogyasztása) legyen előnyös a lakosság számára is. Világszerte erős törekvés mutatkozik a megújuló energiaforrások hasznosítására, egyrészt a fosszilis energiahordozók felváltása, másrészt a környezeti kockázat csökkentése, harmadrészt pedig az energiaimport függőség csökkentése érdekében (az Európai Unió energiaimportja 70 %, amit 2010-ig 50 %-ra kíván csökkenteni). A megújuló energiaforrások alkalmazása a terület- és gazdaságfejlesztés kiemelkedő fontosságú területe gazdasági, szociális és környezeti szempontból egyaránt. A hagyományos fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) ára egyre inkább emelkedik és utóbbiak esetében a készletek kimerüléséhez közeledve hosszabb távon még erőteljesebben fog emelkedni, amivel a lakosság jelentős része képtelen lesz lépést tartani. Másrészt, a kőolaj és gázárak növekedése nyomást fog gyakorolni a kőszén felhasználás növelése irányában, amely a már ismert környezetvédelmi problémák (savas eső, pernye, stb.) ismételt súlyosbodásához vezet, amennyiben megfelelő alternatív energiaforrások fejlesztése nem történik meg. Az elkövetkező 1-2 évtized átmeneti állapotnak tekintendő, amikor a hagyományos energiahordozók közül a legkisebb szennyezést okozó földgáz használatát célszerű növelni. A Környezetvédelmi programban és az Önkormányzat által megfogalmazandó konkrét feladatok: • A takarékosabb lakossági és üzemi energiafelhasználás. • Az esetleges potenciális alternatív energiaforrások használatának kiterjesztése megfelelő propagandával. • A pazarló, a környezetre nézve ártalmas energiahasználat visszaszorítása. • Intézmények energiahatékonyságának növelése. 5.3.7. Zöldterület-gazdálkodás A települési önkormányzatokat törvény kötelezi arra, hogy önálló települési környezetvédelmi programot dolgozzanak ki, amelynek tartalmaznia kell a zöldterület-gazdálkodás településre vonatkozó feladatait és előírásait. A helyi építési szabályzat meghatározza a zöldterületeket, a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon és időn belüli beültetési kötelezettségét. A zöldterületeknek (parkok, játszóterek, fasorok, kertek) igen jelentős szerepe van a települések és kiemelten a településközpontok, illetve a település környezetének alakításában.
63
A Környezetvédelmi programban megfogalmazandó konkrét célok: • A városi zöldfelületek állapotának szinten tartása, illetve javítása. • Közterületek számának növelése. 5.3.8. Természeti és építészeti értékek védelme Az országos és helyi védettség alatt álló természeti értékek védelme, a műemlékek, régészeti lelőhelyek, a városszerkezet és a városkép védelme kiemelendő. Ezek állagmegóvásán túl törekedni kell a védett értékek körének bővítésére. A település épített világa, az épületek, utak, műszaki létesítmények rendszere biztosítja a település működőképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat. Az épített környezet a környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Az épített környezet - az épület, az építmény, építmény együttes, a tér, az utca, a település - és az ebben foglalt épületállomány a nemzeti vagyon tartós, jelentős értéket képviselő része. A környezet épített és természeti elemei összefüggő, harmonikus egészet alkotnak, melynek megfelelő alakítása, tudatos fejlesztése, értékeinek megőrzése és védelme közérdek, egyben a társadalomnak a jövő generáció iránt megnyilvánuló kötelezettsége. Az épített környezet az ember közvetlen környezete. Szétválaszthatatlan összefüggésben, kapcsolatban áll a természeti környezettel. Alakítása a természetes környezet átalakításával jár, de hatást gyakorol a benne élő emberek egészségére is. Az emberi életminőség javításának, a méltó emberi élet biztosításának alapvető feltétele az épített és természetes környezet legmagasabb szintű fenntartása. A környezet alakítása, fejlesztése nem történhet más csoportok vagy generációk rovására. A tudatos fejlesztés célja az emberi élet minőségének javítása. Igen jelentős szerep hárul e téren a települések önkormányzatára. Kiemelt jelentősége van a területrendezésnek, illetve a településrendezésnek, mint átfogó igazgatási, szabályozási, környezetalakítási és környezetvédelmi tevékenységnek, és mint a közösségi érdekek érvényesítési lehetőségének. Az így felfogott komplex tevékenység szükségképpen korlátozza az állampolgárok, a települések mozgásterét, tulajdonosi és rendelkezési jogait, ezért a területrendezéssel kapcsolatos jogokat csak a különböző szintű népképviseleti szervek, az Országgyűlés, illetve az önkormányzatok képviselő-testületei gyakorolhatják. A Környezetvédelmi programban megfogalmazandó konkrét célok: • az építészeti emlékek felújítása; • zöldfelületek fenntartása; • egyedi fák, fasorok védelme; • településszépészeti programok; • tájékoztatás, szemléletformálás az épített környezet védelmében; • minőségi épített környezetet szolgáló tervezés.
64
5.3.9. Helyi közlekedésszervezés A közlekedésfejlesztés céljait és teendőit a társadalom és a gazdaság fejlesztési céljaihoz igazítva, az európai uniós tagságunkkal járó követelményeket figyelembe véve kell megállapítani. Az EU új közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrák rendszerét, és törekedni kell a meglévő hálózatok, a meglévő feltételek javítására, környezetkímélő módon kell megoldani a gazdaság szállítási és személyforgalmi igényét. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok: • Az emberbarát városi közlekedés feltételeinek kialakítása. • A belterületi úthálózat korszerűsítésének növelése a balesetveszély csökkentése érdekében. • A biztonságos kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése 5.3.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás Hajdúsámson Városában a hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően működik. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletei: • 7/2005. (II.28.) rendelet: A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a köztisztaság fenntartásáról • 43/2004. (XII.20.) rendelet: A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról, mely rendeletek részletesen meghatározza a feladatokat, a jogokat és kötelességeket. A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme. A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója az ingatlanon keletkező települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről és annak a begyűjtésre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról, az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni. Hajdúsámson város területén a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére a TURMIX Szolgáltató Bt. (4031 Debrecen, István u. 35. IX/29.) jogosult, mint közszolgáltató. Hajdúsámson város területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére az AKSD Kft. (4031 Debrecen, István u. 136.) jogosult, mint közszolgáltató. A lakosság számára a közszolgáltatás igénybevétele kötelező, ez kb. 4.050 db lakást érint a települési szilárd hulladék esetében. A hagyományos módon a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége: 3.004 t A lomtalanítással a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége: 17 t Szelektív hulladékgyűjtés során begyűjtött hulladék mennyisége:
65
- papír: 12,067 t - műanyag: 12,179 t - üveg: 10,372 t. A települési szilárd hulladék kezelésére a Hajdú-Bihar megyei szelektív hulladékgyűjtési és regionális hulladékgazdálkodási rendszer szolgál, amely természetben 4002 Debrecen, Vértesi u. 9. sz. alatt található Telep szolgál. A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Szolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg: • Igény szerint 1100 l-es konténer, • családi házas és külterületi övezetben 120 l-es kuka A hulladék ürítésének gyakorisága: • családi ház övezetben heti 1 alkalom • külterületi övezetben heti 1 alkalom • lomtalanítás évente 2 alkalommal. Az őrzés nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló szigeteken a lakosság ingyenesen helyezheti el a különválogatott papír, műanyag, fehér és színes üveghulladékát, valamint a kiürült italos kartondobozokat és a fémcsomagolási hulladékokat. A zöldszigeteken található konténerek különböző színűek, a konténereken elhelyezett matricák is mutatják, melyik edénybe milyen csomagolási hulladék helyezhető el. Mindezek mellett a konténereken található bedobó nyílások alakja is segíti a hulladékok helyes válogatását. A „zöldszigetek” közintézmények, üzletek, bevásárlóközpontok, lakótelepek, forgalmas, könnyen megközelíthető csomópontok közelében találhatóak. Jelenleg 14 db gyűjtőszigetet kereshetnek fel a lakosok, s helyezhetik el az edényekben a feleslegessé vált újrahasznosítható hulladékokat. A szelektíven gyűjtött hulladékok az AKSD Kft. telephelyén kialakított hulladékgyűjtő udvarba kerülnek, ahol bálázzák, majd az átadásig itt tárolják.
Szerves hulladék: Két fő területről származik: • A városi zöldfelületek ápolási munkájából • A lakossági növényi eredetű hulladékból Kezelésük a hulladékkezelő telepen elkülönítve, külön depóniában történik. A települési szilárd és folyékony hulladék ártalmatlanítására kijelölt lerakóhely: - a települési szilárd hulladék lerakóhelye: AKSD Városgazdálkodási Kft által üzemeltetett Debreceni Regionális Hulladéklerakó telep (Debrecen, István u. 136.) A Környezetvédelmi programban megfogalmazandó konkrét célok: • Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása • Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása • Hulladékhasznosítás és szennyvízkezelés fejlesztése • Szelektív hulladékgyűjtés üzemeltetése 66
• • • • • •
Építési és bontási hulladék hasznosítása Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök révén Oktatás, szemléletformálás Zöldhulladék újrahasznosítása A hulladéklerakó teljes körű rekultivációja, tájba illesztése. Minél több háztartás bekapcsolása a csatornarendszerbe.
5.3.11.A célok eléréséhez szükséges fenntarthatósági tervek 5.3.11.1. A települési környezet tisztasága Cél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása annak érdekében, hogy a település lakosai egy tiszta, egészséges településen élhessenek és maguk is szívügyüknek tartsák a város tisztaságának elérését és megőrzését. Feladatok: A települési környezet védelmével kapcsolatos feladatok elsősorban a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörében jelennek meg. A települési környezetvédelmi program a település rendezési tervével együtt valamennyi lényeges előírást magába foglal. A települések környezetvédelme a tevékenységek olyan köre, mely az alábbi feladatokra terjed ki: • települési környezet tisztaságának fenntartása; csapadékvíz elvezetés; • kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás; kommunális hulladékkezelés; • lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem; helyi közlekedésszervezés; • ivóvízellátás; energiaellátás; zöldterület-gazdálkodás. 5.3.11.2. Zaj- és rezgés elleni védelem Cél: A lakosság egészségvédelme, a településen pihenést, kikapcsolódást kereső vendégek nyugalma érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése. Feladatok: • A meglévő zaj- és rezgésforrások feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási határérték megállapítása, a meglévő problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása, a település zajtérképének elkészítése. • Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg. • Zajkibocsátással járó tevékenység (üzemlétesítés, felújítás, üzembe helyezés, építés) megkezdése előtt a területileg illetékes felügyelőségtől zajkibocsátási (emissziós) határérték megállapítását kell kérni és annak betartásáról gondoskodni kell.
67
• Be kell tartani a vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi jogszabályokat, s a város zajvédelmi helyi szabályozását. • Az elsőfokú környezetvédelmi hatóságok (jegyző, környezetvédelmi felügyelőség) folyamatosan ellenőrizzék a helyhez kötött környezeti zajforrásokat, meg kell teremteni ennek emberi és műszaki feltételeit. • A hatósági jogkörök miatti félreértések tisztázása a jogszabályok és engedélyek egységesítése érdekében. • Növelni kell a zajvédő fasorok, erdősávok telepítését. 5.3.11.3. Levegőtisztaság védelem Cél: Az ipari és kommunális tevékenységek eredményeként kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése, alacsonyabb környezeti kockázatot jelentő lakókörnyezet biztosítása. A jó levegőminőség fenntartása, a település környezeti levegőminőségének javítása, különösen a NOx, SO2, és az ülepedő porszennyezés vonatkozásában. Feladatok: • A pollenszennyezés mértékének csökkentése érdekében a kezelt zöldfelületeken a kaszálást a virágzás előtt el kell végezni. A közterületek fásítása és a fafajta váltás során a légszennyezés szempontjából kedvezőtlen hatású fafajok (nyárfa, nyírfa, platán) telepítését kerülni kell. • Megújuló energiaforrásokra való áttérés ösztönzése. • Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis fajlagos szennyezőanyag-kibocsátású, korszerű tüzelőberendezések alkalmazásának támogatása). • A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése. • Az avarégetés káros hatásának, a komposztálás hasznosságának propagálása, illetve az avarégetés rendjének szabályozása önkormányzati rendelettel. • A belterületi utak tisztításának és nyári időszakban locsolásának legalább a jelenlegi szinten tartása. • A belterületi zöldfelületek területének esetleges növelése. • A város körüli véderdő növelése. • Kerékpárutak további építése. • A hatósági ellenőrzés fokozása szükség esetén a fő kibocsátóknál. • A forgalomszámlálás rendszeresítése az indokolt pontokon. • Hatóságilag érvényt kell szerezni a parlagfű irtásának. • A tulajdonosok figyelmeztető felszólítása. • A közterületi irtás anyagi és személyi feltételeinek javítása. • A parlagfű térkép elkészítése. 5.3.11.4. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás Cél: A felszín alatti vízkészletek utánpótlódással arányos igénybevétele, a jó minőségű ivóvíz és a szennyvíztisztítás biztosítása a város valamennyi lakójának részére. A felszín alatti vizek minőségének védelme. A vízkészleteket veszélyeztető tényezők megszüntetése. Ivóvízbázis
68
védelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése. Feladatok: • A vízminőségi előírások betartása a vízműben • A potenciális szennyező források számbavétele. Monitoring rendszer bővítése, kiegészítése ökológiai elemekkel. A pontszerű szennyező források megszüntetése, felszámolása (hulladéklerakó). • Sámsonkert és Martinka vezetékes ivóvíz ellátásának fejlesztése • A vízelvezetés biztonságának megtartása. A csatornák rendszeres ellenőrzése, fenntartása a vízszállító képesség megtartása érdekében. 5.3.11.5. Talajvédelem Cél: A talajok fizikai, kémiai degradációjának csökkentése, termőképességének növelése, minőségének javítása. A talajt veszélyeztető tényezők megszüntetése. Feladatok: • Megfelelő környezetkímélő tápanyag-gazdálkodási rendszerek kidolgozása, alkalmazása. • Szervestrágya visszaforgatása a talajba. • Komposztálási rendszerek kidolgozása, a keletkező komposzt mezőgazdasági befogadóinak felkutatása. • Megfelelő talajszerkezet, kímélő talajművelési technológiák. • Széleróziós kártételek csökkentése érdekében a város közigazgatási területén az erdősültség növelése. • A város környékén a talajadottságok felmérése, potenciális termőterületből kivonható területek kijelölése. • Potenciális talaj- és talajvízszennyező források víz- és talajvédelmi rendszerének ellenőrzése, javítása, előírásoknak megfelelő állapot kialakítása.
5.3.11.6. Energiagazdálkodás Cél: Az energiafelhasználás csökkentése, a felhasznált energia hatékony alkalmazása, az ésszerűen alkalmazható és energetikailag megtérülő megújuló energiaforrások arányának növelése. Feladatok: • Energiahatékonysággal, megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásával összefüggő ismeretek népszerűsítése, terjesztése, az iskolai oktatásba történő beillesztése, kampányok, tanfolyamok szervezése, kiadványok szerkesztése. • Környezetkímélőbb energiaforrásra átállók támogatása. • Megteremteni az anyagi és eszközbeli feltételeket a tömegközlekedés korszerűsítéséhez és átalakításához. • Az energiatakarékosság helyi szintű propagálása és elősegítése. • A nem hagyományos energiaforrások használatának ösztönzése helyi programokkal, kapcsolódva az országos kezdeményezésekhez, akár az országos pályázatokra támaszkodó 69
anyagi támogatással.
5.3.11.7. Zöldterület-gazdálkodás Cél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a lakók számára. Feladatok: • A fák a zöldfelületi rendszer legfontosabb elemeit alkotják, és környezetvédelmi szempontból is domináns a szerepük. • A közterületek gondozása (legalább évente két-háromszori kaszálás, évenként nyesés), a település körül a legveszélyeztetettebb részeken (utak széle, hulladéklerakásnak kitett területek, stb.) függetlenül a terület jellegétől. • Kertek, más ingatlanok tulajdonosainak kötelezése a gyommentesítésre. • Az eltávolított biomassza szelektív gyűjtése, komposztálása. • A fejlesztések során a fában szegény területeket kell előnyben részesíteni. • Magánházak előtti terület gyepesítése és védelme, szabályozni az ok nélküli gyepkiirtást. • A település új beruházásai kapcsán felmerülő zöldfelületek pótlása, újak telepítése. • A lakótelepi kezeletlen (gyakran gyomos) területek fásítása, füvesítése. • Az elöregedett növényállományú területek rekonstrukciója. • A sós szórás helyettesítése környezetbarát módszerrel. 5.3.11.8. Természeti és építészeti értékek védelme Cél: az országos és helyi jelentőségű védendő értékek feltárása; a védett és védendő értékek állagának megóvása, társadalmi elismertségük növelése; a természetvédelem igényeinek szem előtt tartása a már elhatározott vagy tervezett térségfejlesztési programoknál (pl. szennyvízcsatornázás, iparterület fejlesztése). A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a lakók számára. Feladatok: • A helyi és országos védettségű értékek állagának megóvása, fenntartása és a természetvédelmi területek tervezettnek megfelelő bővítése, a védelem kiterjesztése. • Az értékek állapotának és a változásoknak nyomon követésére együttműködés kialakítása a természetvédelemben érdekelt/érintett szervezetekkel. • A veszélyeztetett lakások, lakóépületek állapotát fel kell mérni, és rendbehozatalához megfelelő stratégiát kell kidolgozni. • Az esztétikai, történeti és hagyományos szempontokat figyelembe vevő felújítási módszerek alkalmazása a településkép fenntartása érdekében. • A Város turisztikai erőforrásainak és vonzerejének hasznosítása, fenntartása. • Egységes, környezetbe illeszkedő hirdető- és útbaigazító táblarendszer alkalmazása. 70
• Az egyedi tájértékek megismertetése a lakossággal és a turistákkal. • A tanyák és külterületek megtartóerejének növelése infrastruktúra-fejlesztéssel. 5.3.11.9. Helyi közlekedésszervezés Cél: A településen lakók egy tiszta, egészséges településen élhessenek és maguk is szívügyüknek tartsák a község tisztaságának elérését és megőrzését. Feladatok: • Meglévő útszakaszok, belterületi utak korszerűsítése, biztonságossá tétele és karbantartása. • Új útszakaszok tervezése és építése a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével lehet. • A kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése és feltételeinek javítása. • Az előírt sebesség betartását elősegítő műszaki megoldások kialakítása. • A biztonságos gyalogosközlekedés elősegítése (járdák, gyalogátkelőhelyek létesítése). • A közlekedés környezeti hatásait (zaj, por) mérséklő növényzet telepítése. 5.3.11.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás Cél: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező fizet” elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és a szervezett begyűjtés megvalósítása. A város teljes területén a szennyvízcsatornával ellátottság biztosítása, a szennyvíztisztító telep megépítése, megfelelő tisztítási hatásfokának biztosítása, a bezárt települési szilárd hulladéklerakó jogszabálynak megfelelő rekultivációja. Az illegális szilárd- és folyékony hulladék lerakások megakadályozása. Feladatok: • Helyi hulladékgazdálkodási terv 2011. évben történő elkészítése figyelembe véve a 2010. évben elkészített Országos és Regionális Hulladékgazdálkodási Terveket és az abban megfogalmazott és kitűzött célokat • Szelektív hulladékgyűjtés • Építési és bontási hulladék hasznosítása • Köztisztaság biztosítása • Az illegális hulladéklerakások további ellenőrzése és megakadályozása • A települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja • A város területén található vállalkozásokkal történő kapcsolattartás, termelési hulladékok keletkezésének csökkentése, újrahasznosítás megoldása • Veszélyes hulladékok, zöld hulladék, inert hulladék begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése • Oktatás, szemléletformálás
71
• •
Zöldhulladék újrahasznosítása komposztálással Az önkormányzati rendeletben foglaltaknak folyamatosan eleget kell tenni és a benne foglaltaknak érvényt kell szerezni.
5.4.Társadalmi pillér 5.4.1.Humán erőforrás fejlesztése A program célja: Az oktatási rendszer, ill. az iskolarendszeren kívüli képzések fejlesztése, szociális és egészségügyi ellátás minőségének javítása, társadalmi szemléletformálás, együttműködés és partnerség kialakítása a gazdasági fejlődés, a jobb, egészségesebb életkörülmények, javuló életminőség megteremtése érdekében. A program várható eredményei: a humán erőforrások hatékony felhasználása, a munkavállalók versenyképességének növelése, együttműködés és partnerség létrejötte a gazdasági szféra, a civil társadalom és a közigazgatás között. Részprogramok: 1. TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS Az intézkedés célja: a felnövekvő generációk számára a fenntarthatósági szempontok a mindennapok részévé váljanak Projektek: • Környezeti és energiatakarékossági szemléletformálás 2. OKTATÁSI, TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE Az intézkedés célja: az oktatás kereteinek fejlesztése, továbbképzések indítása a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében. Prioritás a lakosság környezettudatosságának növelése. Projektek: • Az idegen nyelvi nevelés és oktatás kereteinek fejlesztése • Környezeti nevelés, a környezettudatos gondolkodás gyakorlati megvalósítására irányuló programok • Kézműves tevékenységekhez kapcsolódó képzések indítása 3. INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA HATÉKONY MŰKÖDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE Az intézkedés célja: kapcsolati háló fejlesztése, a településen működő közintézmények, szervezetek átvilágítása, fejlesztése, elősegítve ezzel a hatékony munkavégzést Projektek: • Eszközbeszerzés a hatékonyabb intézményi működés érdekében • A civil társadalom és a helyi közigazgatás szereplői közötti együttműködés fejlesztése 4. MUNKAHELYTEREMTÉS KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATÁS KERETÉBEN Az intézkedés célja: munkahelyteremtés és egyben továbbképzési lehetőség az alacsonyan képzett, vagy tartósan munkanélküliek számára, akik a közösségi munkavégzés keretében hozzájárulnak a település közfeladatainak ellátásához Projektek: • „Településőr” program • Egyéb közcélú foglalkoztatás lehetőségeinek folyamatos biztosítása
72
5.4.2.Egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése A program célja: egészséges és kulturált környezet, illetve életkörülmények biztosítása, életminőség javítása Részprogramok: 1. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINŐSÉGI JAVÍTÁSA Az intézkedés célja: korszerű infrastrukturális keretek között működő, a lakosság igényeit kielégítő egészségügyi ellátás biztosítása Projektek: • Rendelők, eszközök, épületek felújítása • Akadálymentesítés prioritásként való kezelése 5.4.3.Kulturális élet fellendítése, a községi civil élet felpezsdítése A program célja: a település különböző érdeklődésű társadalmi csoportjai számára szervezett programokkal a kikapcsolódási igények kielégítése Részprogramok: 1. HAGYOMÁNYŐRZÉS Az intézkedés célja: a települési hagyományok átörökítése az utókorra Projektek: • Hagyományőrző rendezvények szervezése, támogatása • Hagyományőrzéssel foglalkozó civil szervezetek támogatása, új civil szervezetek létrejöttének ösztönzése 2. KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA Az intézkedés célja: mindenki számára nyilvános, közösségi programok színhelyéül szolgáló közösségi terek létrehozása Projektek: • Közparkok és pihenőparkok kialakítása 3. RENDEZVÉNYEK Az intézkedés célja: a hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvények rendszeres magtartása, illetve új rendezvények kialakítása hagyományteremtő céllal Projektek: • Hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvények • Rendszeres szabadtéri nyári programok • Sportrendezvények • Ifjúsági programok • Programok a középkorú- és idős korosztály számára
73
4. KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL ÖSZTÖNZÉSE Az intézkedés célja: a felnövekvő generáció bevonása a társadalmi-kulturális életbe célzott programokkal Projektek: • Ifjúság bevonása, ösztönzése 5.5.Gazdasági pillér A fenntartható helyi gazdasági rendszer előnyben részesíti a helyi lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat, prioritásként jelenik meg a környezeti szempontok érvényesítése, a környezetet érő terhelések minimalizálása.
5.5.1.Az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása A program célja: a települési önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tőke előteremtése, biztosítása A program várható eredményei: hatékony és gazdaságos önkormányzati működés Részprogramok: 1. PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS OPTIMALIZÁLÁSA Az intézkedés célja: az önkormányzat rendelkezésére álló pénzösszegek hatékony felhasználása, pályázati és egyéb források révén a bevételek növelése Projektek: • Önkormányzati bevételek növelése • Hatékony intézményi struktúra kialakítása 5.5.2.A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése A program célja: Az erőforrásokkal kíméletesen gazdálkodó, hatékony és fenntartható mezőgazdaság kialakítása, mely és megélhetési forrást biztosít és segít fenntartani a természeti, környezeti értékeket. A program várható eredményei: A fenntartható mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása hozzájárul a versenyképesség javulásához, a mezőgazdaság a termelési funkción túl környezeti, társadalmi, ökoszociális feladatok ellátására is képessé válik, közösségi haszna várhatóan megnő. Részprogramok: 1. AGRÁRKÖRNYEZETVÉDELEM Az intézkedés célja: a környezet védelmét és a természeti mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazása. Projektek: • A helyes gazdálkodási gyakorlat betartása • Agrárkörnyezetgazdálkodás (AKG)
74
környezet megőrzését szolgáló
• A kultúrtáj ápolása • A biodiverzitás megőrzése 2. PIACKÉPES, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA Az intézkedés célja: biztonságosan fogyasztható, egészséges élelmiszerek előállítása Projektek: • Biotermelés • Vegyszermentes háztáji termékek előállítása 3. ALTERNATÍV FÖLDHASZNÁLAT Az intézkedés célja: a földterület energianövények termesztésére való használata Projektek: • Energianövények termesztése 5.5.3.Gazdasági szektorok fejlesztése A program célja: szükséges lehet a szekunder szektor fejlesztésére, mindehhez megfelelő koordináció és kedvező feltételek biztosítására. A gazdaság fejlesztésekor ugyanakkor nem kerülhetnek háttérbe a környezetvédelmi szempontok és a környezettudatos magatartás. A program várható eredményei: gazdasági fellendülés, mezőgazdaság eltartó-képességének javulása (az arra épülő feldolgozóiparnak köszönhetően), munkahelyek létrejötte, életkörülmények javulása Részprogramok: 1. GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA Az intézkedés célja: a helyi adottságokra épülő tevékenységek kialakításával - figyelembe véve a regionális adottságokat, lehetőségeket - megfelelő oktatási és képzési háttérrel a gazdasági versenyképesség növelése Projektek: • Önkormányzati támogatás és koordináció a gazdaságfejlesztési/munkahelyteremtő folyamatokban • Innovatív technológiák bevezetése, alkalmazása • Marketingstratégia kidolgozása • Helyi ipari terület fejlesztésének támogatása 2. KÖRNYEZETTUDATOS GAZDASÁGI FEJLESZTÉS Az intézkedés célja: A fenntartható gazdasági fejlesztés elengedhetetlen feltétele a környezeti szempontok figyelembe vétele, a környezetterhelések minimalizálása, és egyben olyan vállalkozások működtetése, ahol a környezettudatosság prioritásként jelenik meg. Projektek: • Környezetbarát technológiák alkalmazása
75
5.5.4.Falusi turizmus, vadászturizmus, idegenforgalom fellendítése A program célja: alternatív jövedelemforrás teremtése A program várható eredményei: növekvő idegenforgalom, megélhetési lehetőségek bővülése Részprogramok: 1. SZÁLLÁSHELYEK BŐVÍTÉSE Az intézkedés célja: a turisztikai befogadóképesség növelése Projektek: • Falusi szálláshelyek fejlesztése 2. TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS MENEDZSMENT FEJLESZTÉSE, PARTNERSÉG Az intézkedés célja: az attrakciók megismertetése, reklámozása Projektek: • Komplex turisztikai tájékoztatórendszer kialakítása, imázs felépítése 3. HAGYOMÁNYŐRZŐ PROGRAMOK, MINT TURISZTIKAI ATTRAKCIÓK SZERVEZÉSE Az intézkedés célja: a helyi hagyományok turisztikai céllal történő bemutatása Projektek: • Hagyományőrző rendezvények szervezése
76
6. CSELEKVÉSI TERV 1. Fenntarthatósági megbízott kijelölése A fenntarthatósági tervben leírtakkal, valamint a Város környezeti fenntartásával kapcsolatos feladatok koordinálására, a fenti tervben leírt feladatok betartásának figyelemmel kísérésére, a fenntarthatósági terv felülvizsgálatához szükséges lakossági véleménygyűjtéshez fenntarthatósági megbízott kijelölése szükséges. 2. Fenntarthatósági terv felülvizsgálata Jelen Környezeti Fenntarthatósági Terv felülvizsgálatát évente 1 alkalommal, az első terv elkészítésének időpontjáig (március) felül kell vizsgálni, a fenntarthatósági megbízott által begyűjtött lakossági és intézményi vélemények figyelembe vételével, ennek megfelelően a szükséges módosításokat el kell végezni. 3. Tudatformálás, konzultációk, gyűlések tartása Évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – konzultáció szervezése a környezeti fenntarthatósági tervben foglaltak megvalósításáról, valamint az elhangzott vélemények, ajánlatok kiértékelése és a fenntarthatósági terv ennek alapján történő felülvizsgálata.
6.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok 1. Figyelemmel kell kísérni, hogy a Város területén található ipartelepek, állattartó telepek a környezetvédelem szempontjából megfelelően végzik a termelés során keletkezett mellékanyagok elhelyezését, hasznosítását. 2. A közcélú létesítmények és környezetük fenntartására és kulturált kialakítására programot kell kidolgozni, és megvalósítani. Jogszabályi előírások betartatása, határozottabb fellépés, szankcionálás. 3. A településre jellemző, még fennmaradt táji értékek védelmét a Településrendezési tervben érvényesíteni kell. 4. Tájékoztatni kell a lakosságot a települési szilárd hulladék kezelésének, átadásának előírásairól, illetve helyszíneiről. 5. A környezetvédelmi ismeretek terjesztése érdekében az iskolai képzés segítésére ismeretterjesztő kiadvány térítése az általános iskola számára. Szakmai segítség biztosítása az oktatók részére. Jeles környezetvédelmi akciók keretében szervezett iskolai programok támogatása. A környezettudatos szemlélet, életmód fejlesztése. 6. A helyi médiában induljon rendszeres környezeti tudatot erősítő, a helyi környezeti értékeket bemutató és megóvásuk módjairól tájékoztató sorozat. 7. A Környezetvédelmi Programban meghatározott feladatok végrehajtásához zöldfelület gazdálkodási tervet kell készíteni.
77
6.2. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok 1. Települési szemétlerakók rekultivációja 2. Városi szerepkör erősítése 3. Foglalkoztatás bővítése 4. Infrastruktúra fejlesztése
Hajdúsámson Város Önkormányzatának Képviselő–testülete a …../2010. (……...) számú határozatával fogadta el a településre vonatkozó helyi Környezeti Fenntarthatósági Tervet. A Fenntarthatósági Terv elfogadásával Hajdúsámson Város Önkormányzata vállalja, hogy működésében a fenntarthatósági szempontokat lehetőségeihez mérten figyelembe veszi és érvényesíti. Jelen Fenntarthatósági Terv az Önkormányzatnak jelenleg érvényes Települési Környezetvédelmi Programjában megfogalmazott környezetvédelmi irányelveket is tartalmaz.
Hajdúsámson, 2010. október 29.
Hamza Gábor polgármester
78
