HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010

Jóváhagyva a Hajdúböszörmény Önkormányzatának 121/2010. (III. 25.) képviselıtestületi határozatával

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Tartalomjegyzék 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................. 7 1.1. Helyzetértékelés...................................................................... 7 1.2. Jövıkép ................................................................................. 9 1.3. Középtávú városi célok........................................................... 10 1.4. Célhierarchia, fejlesztési akcióterületek .................................... 12 2. BEVEZETÉS ................................................................................ 13 2.1. Az IVS célja, feladata, idıtávlata ............................................. 13 2.2. Az IVS szerkezete.................................................................. 15 3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................... 17 3.1. A település vonzáskörzetének bemutatása ................................ 18 3.2. Országos szerepkör ............................................................... 18 3.3. A település az Észak-alföldi régióban........................................ 21 3.4. A település megyén belüli pozíciója.......................................... 28 3.5. A település a Hajdúböszörményi kistérségben ........................... 29 3.6. Egyéb hálózati kapcsolódások ................................................. 35 4. VÁROSI SZINTŐ HELYZETÉRTÉKELÉS ............................................ 36 4.1. A város szerkezete ................................................................ 36 4.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezık ........ 36 4.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezık ............ 37 4.1.3. Településszerkezet ........................................................... 38 4.1.4. A város szerkezetét meghatározó fıbb közlekedési tényezık. 41 4.2. Gazdaság ............................................................................. 42 4.2.1. Ágazati szerkezet............................................................. 42 4.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint, a vállalkozások általános mőködési feltételei....................................................... 47 4.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei ............ 48 4.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei .................................... 49 4.2.5. Turizmus ........................................................................ 54 4.2.6. A kutatás-fejlesztés helyzete ............................................. 58 4.2.7. Információs társadalom .................................................... 58 4.2.8. A kultúra szerepe............................................................. 59 4.3. Társadalom........................................................................... 68 4.3.1. Népesség ........................................................................ 68 4.3.2. Foglalkoztatási helyzet...................................................... 72 4.3.3. A lakosság képzettsége..................................................... 76 4.3.4. A lakosság egészségi állapota ............................................ 77 4.3.5. A lakosság jövedelmi és szociális helyzete........................... 78 4.3.6. Társadalmi önszervezıdések, civil szféra ............................ 81 4.4. Települési környezet .............................................................. 85 4.4.1. Természeti környezet állapota ........................................... 85 4.4.2. Épített környezet állapota ................................................. 91 4.4.3. Lakásállomány és üdülıterületek ....................................... 93 4.4.4. Települési környezeti infrastruktúra.................................... 96 4.4.5. Közlekedési infrastruktúra............................................... 101

www.hajduboszormeny.hu

2


4.5. Közszolgáltatások ................................................................ 106 4.5.1. Oktatás, nevelés ............................................................ 106 4.5.2. Egészségügy ................................................................. 112 4.5.3. Szociális ellátás ............................................................. 115 4.5.4. Közigazgatás, közintézmények ........................................ 117 4.5.5. Sport és szabadidı......................................................... 118 4.5.6. Közmővelıdés ............................................................... 122 4.5.7. Közbiztonság ................................................................. 125 4.6. A korábbi idıszak fejlesztései................................................ 129 4.7. Összegzés .......................................................................... 133 5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ....................................................... 135 5.1. Belváros városrész .............................................................. 138 5.2. Kiskörúton kívüli terület városrész ......................................... 140 5.3. Északi- Lucernás városrész ................................................... 143 5.4. Vénkert városrész................................................................ 145 5.5. Középkert városrész ............................................................ 147 5.6. Zaboskert városrész ............................................................ 148 5.7. Kis- Böszörmény városrész ................................................... 150 5.8. Déli- Lucernás városrész ...................................................... 152 5.9. Bodaszılı városrész ............................................................ 154 5.10. Hajdúvid városrész ............................................................ 156 5.11. Pród városrész .................................................................. 157 5.12. Szılıskertek városrész ....................................................... 159 6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK Hajdúböszörményben.................................................................... 161 6.1. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztett területek lehatárolása, helyzetének elemzése.............................................. 161 6.1.1. A szegregátumok kialakulásának története........................ 161 6.1.2. A lehatárolt területek helyzetelemzése.............................. 164 6.1.3. Szegregálódási folyamat által terhelt területek .................. 170 6.1.4. Demográfiai mutatók...................................................... 173 6.1.5. Foglalkoztatási helyzetkép............................................... 173 6.1.6. Lakhatási körülmények a szegregált lakóövezetekben......... 178 6.1.7. Szociális szolgáltatások igénybevétele a városban.............. 179 6.1.8. Az oktatási intézményrendszer ........................................ 193 6.2. A városi fejlesztések hatásai a szegregátumokra ..................... 204 7. STRATÉGIA .............................................................................. 207 7.1. SWOT-analízis..................................................................... 207 7.2. A város jövıképe................................................................. 211 7.3. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre......................... 213 7.3.1. A városra vonatkozó középtávú tematikus fejlesztési célok . 214 7.3.2. Városrészekre vonatkozó célok meghatározása.................. 218 7.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése .......................... 220 7.4.1. Az akcióterületek bemutatása és a tervezett beavatkozások 223 7.4.2. Akcióterületenkénti költségbecslés ................................... 228 7.5. Fenntartható fejlıdés programja ........................................... 236 7.5.1. A fenntartható környezeti fejlıdés programja .................... 240 7.5.2. Anti-szegregációs program (Beavatkozások) ..................... 241 www.hajduboszormeny.hu

3


7.6. A stratégia külsı és belsı összefüggései................................. 273 7.6.1. Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ........................................................ 273 7.6.2. Ágazati és tematikus stratégiákkal való összhang .............. 274 7.6.3. Az önkormányzat gazdasági programjában szereplı célokkal való összhang ......................................................................... 287 7.6.4. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang ................................. 288 7.6.5. Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang .......... 290 7.6.6. A stratégia fıbb belsı összefüggései ................................ 294 7.6.6. A stratégia megvalósításának fıbb kockázatai ................... 295 8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI...................................................... 297 8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek .......................................................................... 297 8.2. Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ................................................................... 297 8.3. A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok .... 301 8.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése ............................ 302 8.5. Partnerség.......................................................................... 332 8.6. Monitoring és IVS felülvizsgálat ............................................. 335


4


Ábrajegyzék 1. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, VÁTI [2005]) ..................................................................... 18 2. ábra: A debreceni település-együttes szerkezeti felépítése (Forrás: Süli-Zakar [1996])............................................................................................. 20 3. ábra: A Hajdúböszörményi Tervezési - Statisztikai Kistérség ...................... 29 4. ábra: Tervezett országos logisztikai központ hálózat (Forrás: Közlekedéstudományi Intézet) ............................................................. 32 5. ábra: Hajdúböszörményi kistérségben az egy fıre jutó befektetett külföldi tıke 1999-ben és 2003-ban megyei, regionális és országos összehasonlításban (Forrás: APEH, KSH)........................................................................... 33 6. ábra: Hajdúböszörmény területi elhelyezkedése Magyarország térképén ..... 36 7. ábra: Hajdúböszörmény településszerkezete ............................................ 38 8. ábra: Az állatállomány megoszlása Hajdúböszörményben, 2000-ben (Forrás: saját szerk. az ÁMÖ adatai alapján) ...................................................... 45 9. ábra: Vendégéjszakák számának alakulása kereskedelmi szálláshelyeken Hajdúböszörményben (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) 54 10. ábra: Tourinform iroda 2009. évi ügyfélforgalma (Forrás: Tourinform iroda adatszolgáltatása) .............................................................................. 55 11. ábra: A hajdúböszörményi Bocskai Gyógy- és strandfürdı vendégforgalma 2009-ben (Forrás: Bocskai Gyógy- és strandfürdı adatai alapján) ............ 56 12. ábra: Az Észak-alföldi régió és Hajdúböszörmény korfája 2005-ben (Forrás: T-Star adatbázis, Hajdúböszörmény Népesség Nyilvántartó).................... 70 13. ábra: Civil szervezetek és a közigazgatási szervek kapcsolata (Forrás: KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzıi /országos adatok alapján/)......... 82 14. ábra: A szennyezı anyag kibocsátás eredet szerint Hajdúböszörményben 1997. évben (Forrás: TIKÖFE) ............................................................. 88 15. ábra: A közmőolló változása Hajdúböszörményben 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTART) ........................................................................ 97 16. ábra: Óvodás gyermekek számának alakulása (2001–2006) (Forrás: KSH TSTART) ..........................................................................................108 17. ábra: Általános iskolai tanulók számának alakulása (2001–2006) (Forrás: KSH TSTART)....................................................................................109 18. ábra: Középiskolai oktatásban résztvevı tanulók számának alakulása (2001– 2006) (Forrás: KSH TSTART) ..............................................................110 19. ábra: A település városrészeinek lehatárolása .......................................135 20. ábra: A Belváros városrész lehatárolása ...............................................138 21. ábra: A Kiskörúton kívüli városrész lehatárolása ....................................141 22. ábra: Az Északi- Lucernás városrész lehatárolása ..................................143 23. ábra: A Vénkert városrész lehatárolása ................................................145 24. ábra: A Középkert városrész lehatárolása .............................................147 25. ábra: A Zaboskert városrész lehatárolása .............................................149 26. ábra: A Kis- Böszörmény városrész lehatárolása ....................................150 27. ábra: A Déli- Lucernás városrész lehatárolása .......................................152 28. ábra: Bodaszılı városrész ..................................................................154 29. ábra: Hajdúvid lehatárolása ................................................................156 30. ábra: Pród lehatárolása ......................................................................157 31. ábra: A Szılıskertek városrész lehatárolása..........................................159 32. ábra: Szegregátumok Hajdúböszörmény központi belterületén ................164


5


33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

ábra: Szegregátumok Bodaszılın ........................................................165 ábra: Szegregátum Pród .....................................................................167 ábra: Szegregálódási folyamat által terhetl területek Hajdúvid településen170 ábra: Hajdúböszörmény lakónépessége korcsoportok és nemek szerint (öt korcsoprt szerinti bontásban)..............................................................173 ábra: Foglalkoztatás strukturális megoszlása.........................................174 ábra: Szociális szolgáltatások a településen ..........................................179 ábra: Temetkezési segély kifizetése a szegregátumokban 2004-2009.......186 ábra: Közgyógyellátás kifizetése a szegregátumokban 2004-2009 ...........187 ábra: Ápolási díj kifizetése a szegregátumokban 2004-2009....................188 ábra: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetése a szegregátumokban 2004-2009 .......................................................................................189 ábra: Lakáscélú támogatás kifizetése a szegregátumokban 2004-2008.....190 ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetése a szegregátumokban 2004-2009............................................................191 ábra: A 3-5 éves korúak száma ...........................................................194 ábra: A HHH iskolások megoszlása a településen ...................................195 ábra: A 6-13 éves korúak száma (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Hivatal)............................................................................................196 ábra: Tankötelessé váló tanulók száma ................................................196 ábra: A HHH tanulók megoszlása a középiskolákban ..............................201 ábra: A település akcióterületeinek lehatárolása ....................................222 ábra: Bodaszılı lakosságának korcsoportok szerinti összetétel (Forrás: KSH 2001-es adatok) ...............................................................................261 ábra: Az akcióterületeken található önkormányzati, egyházi és állami tulajdonú ingatlanok ..........................................................................310 ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Hajdúvid területén .................312 ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Bodaszılı területén ...............314 ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Pród területén .......................316 ábra: Szılıskerti önkormányzati ingatlanok ..........................................318


6


1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS), mint Hajdúböszörmény Város stratégiai fejlesztési dokumentuma A középtávra szóló dokumentum tartalmazza a város és részeinek nagyjából 2017-ig elérendı céljait, tervezett projektjeit, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett erıforrásokat. A dokumentum összeállításánál törekedtünk arra, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglaljon és a lehetı legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehetı forrásoknak és azok lehetséges eredetének. A 2008-ban készült és a Képviselı testület által 224/2008 (V.13.) Önk. Számú határozatban elfogadott integrált városfejlesztési stratégiát 2009-ben áttekintettük, felülvizsgálatuk, az abban foglaltak átdolgozásra kerültek. Az integrált városfejlesztési stratégia legitim alkalmazásához szükséges az önkormányzat Képviselı-testületének határozati jóváhagyása, mely a 121/2010. (III. 25.) számú határozattal megtörtént. Az elkészített stratégiában összefoglaltuk a város adottságait, lehetıségeit, számba vettük a problémás gócokat, a feltárható veszélyforrásokat, majd megoldást kínáltunk ezek kezelésére, és a város egységes, minden érintett (városvezetık, lakosok, vállalkozók, civilek) által elfogadott fejlıdési irány melletti fejlesztésére. A stratégia – az abban leírtak maradéktalan betartásával – azt az utat jelöli ki, amely mentén haladva a város a jelenlegi helyzetébıl a várt, ideális állapot felé tud elmozdulni, meg tudja valósítani kijelölt céljait, amely a város jövıképének eléréséhez vezet. A települési jövıkép megvalósítását nehezíti, hogy jelenleg és a közeljövıben is a külsı környezet bizonytalan lesz, a belsı erıforrások korlátozottak, szükséges a több lábon állás kialakítása. Új ágazatok megjelenítésére és a meglévı belsı erıforrások jobb kihasználására, valamint a köztük lévı együttmőködés erısítésére összpontosítja az önkormányzat a figyelmet.

1.1. Helyzetértékelés Hajdúböszörmény földrajzi, geopolitikai elhelyezkedése a megyén és az országon belül is kissé perifériális, Debrecen túlzott régiós súlypontja miatt kevéssé tud érvényesülni. Ugyanakkor az új közúti nyomvonal, az M35 új lehetıségeket teremt a gazdasági vérkeringésbe történı bekapcsolására. Megközelíthetısége mellett mérete, alközponti szerepe, történeti hagyományai, intézményi infrastrukturális háttere, óriási külterületi tartalékai, valamint természeti- és kulturális értékei is kiemelik a megye települései közül. Az egykor igen prosperáló hajdúváros ma helyét és szerepét keresi a térségben, szerkezetátalakítási, foglalkoztatási gondokkal küzd. A település számos természeti értéke (fıként a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezı területei, kiváló termıföldi adottságai és a Hajdúszoboszlóival közel azonos minıségő hévizei) mellett a település gyönyörő településszerkezettel, mezıvárosi hangulatot


7

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA árasztó utcaképpel, számos kiterjedt zöldfelülettel, értékes fasorral, rendelkezik. Még ma is jelentıs mezıgazdasága, meglehetısen kihasználatlan zöldségés gyümölcstermesztési potenciálja, állattenyésztése esélyt adna a magasabb színvonalú tájgazdálkodásra, a helyben való boldogulás távlatos megteremtésére. A városban teljes a csatornázottság, az M35-ös autópálya megépülése, és a 35-ös út lecsökkent forgalomterhelése pedig lehetıvé teszi a város belsı területeinek megújítását. Ipari parkjának autópálya csomóponthoz viszonyított jó elhelyezkedése, könnyő elérhetısége a munkahelyteremtésben és a helyi gazdaság fellendítésében nagy elınyt jelenthet. Sajnos a korábban igen prosperáló mezıgazdasági ágazat, és az erre épülı gépipar erejét eddig nem tudta pótolni más vállalati erı, a foglalkoztatás a fénykorhoz képest drasztikusan lecsökkent a településen, a munkanélküliség és az ezzel kapcsolatos elszívó hatás jelentıs gond. Ehhez hozzájárul az is, hogy a demográfiai folyamatokban felgyorsulni látszik az elöregedés a lakosság számának stagnálása mellett. A fejlıdési lehetıség inkább a könnyőipar, a logisztikai szektor és a szolgáltatási szektor, valamint a kutatás-fejlesztés és a környezetipar területen mutatkozik. A hajdúböszörményi kulturális élet mindig is jelentıs volt, magas minıségő tömeg- és rétegkultúrát kiszolgáló programok, kiemelkedı zeneoktatási hagyományok, agrár- és kertészeti kultúra jellemzi a települést, melyekre a jövıben is lehet építkezni. További alapokat jelenthet a fejlıdés számára, hogy sok a hasznosítatlan vagy nem megfelelı mértékben hasznosított mőemlék, mőemlék jellegő épület, közterület. A város kommunikációs felületeinek és erıfeszítéseinek felmérését követıen világosan kirajzolódnak fejlesztésre szoruló pontok. Az önkormányzat kommunikációs hozzáállása „követıként” jellemezhetı, a kommunikációs eszközök használata nem tudatos, a kommunikációs rendszer mőködtetése ad- hoc jellegő. A városfejlesztı tevékenységek támogatása érdekében szükséges egy kezdeményezı szemlélető, a kommunikációs erıforrások tudatos felhasználására épülı rendszer kiépítése, városmarketing stratégia kidolgozása. Hajdúböszörmény élhetı, megfelelı adottságokkal rendelkezı település, léteznek azok az elemek, amelyekbıl vonzó településkép alakítható ki, ám a látogató benyomásai ezzel ellentétesek. A helyiek énképe részben egybecseng a településkép egyes elemeivel, ám elmondható, hogy az egyes elemek nem alkotnak szerves egységet, így erıs és egészséges (értsd az adottságokhoz és a külsı szemlélık általi benyomásokhoz illeszkedı) városi öntudatról nem beszélhetünk. Mindent összevetve Hajdúböszörmény közepesen jó geopolitikai adottságokkal rendelkezı település, amelybıl most kevesebb látszik, mint azt megyei alközponti szerepe elıre vetítené. Fı erıforrásait: az országos viszonylatban is kiváló minıségő termıföldet, óriási mezıgazdasági, kertészeti potenciált (szaktudás, termelı eszköz és humán erıforrás), a föld hıt (mint megújuló energiaforrás) és termálvizet (mint kertészeti és turisztikai potenciál) azonban nem használja megfelelı mértékben. A mezıgazdasági szerkezetátalakítás nem történt meg, pedig a településnek a hozzáadott érték okán az uniós piacon ma jobban értékesíthetı kertészeti termesztés (elsısorban zöldségek és bogyós gyümölcsök), az aszalványkészítés, a szarvasmarha és juh tenyésztés, tej- és húsipar és feldolgozás, az egyéb élelmiszeripari feldolgozás és a biotermesztés szektorában jelentıs potenciáljai vannak.


8


1.2. Jövıkép A városfejlesztés átfogó célja a Településfejlesztési Koncepcióval összhangban, hogy a Hajdúböszörményben élık életkörülményei és megélhetési viszonyai jelentısen és tartósan javuljanak, egészséges és biztonságos környezet álljon rendelkezésükre; a város ırizze meg egyedi arculatát, hagyományaira építve bıvítse központi funkcióit, mint a „Hajdúk fıvárosa”. Centrumtelepülésként Hajdúböszörmény meghatározó szerepet kíván betölteni a róla elnevezett kistérség központi funkcióinak ellátásában. A három településbıl álló kistérség másik két települése is városi ranggal rendelkezik, ennek köszönhetıen mindketten számos olyan funkcióval rendelkeznek, amelyeket elaprózott településhálózattal rendelkezı térségben a központi települések többletként nyújtanak. Az egymáshoz földrajzi közelségében elhelyezkedı kisebb népességszámú Hajdúnánás és Hajdúdorog között intenzívebb együttmőködés alakult ki. Vannak olyan középfokú szolgáltatások, amelyek mindhárom településen azonos szinten megtalálhatók, ugyanakkor a kistérség lakosságának mintegy 54%-ával rendelkezı Hajdúböszörmény számos többletfunkcióval egyedül rendelkezik. A város a gazdasági potenciál bıvülésével számol mind a szolgáltatások, mind az ipar területén, a jelentıs hagyományokkal rendelkezı mezıgazdaság esetében pedig legalább a jelenlegi pozíciók megtartására törekszik. Ez csak térségi együttmőködés keretében valósulhat meg, amelyben elsıdleges szerepe lehet a debreceni K+F szektornak és a térség kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezı cégeinek. A gazdaság fejlesztését az önkormányzat elsısorban a foglalkoztattak létszámának bıvülésében tudja nyomon követni. Elsıszámú cél a helyi munkanélküliség és inaktivitás visszaszorítása. A városban szociális megközelítésben három olyan válságterületet lehet elkülöníteni, ahol az „underclass” rétegek a városi átlagnál magasabb arányban vannak jelen, és melynek területi és társadalmi kiterjedését csökkenteni kell. A város központi belterületén a DéliLucernás városrészben három szegregátum is található. A probléma megoldása a városrész presztízsének növelésével valósulhat meg hosszabb távon, amelyhez számos intézkedés (lakókörnyezet rehabilitációja, munkahelyek teremtése, infrastrukturális beruházások, közszolgáltatások elérhetıvé tétele és minıségi javítása) együttes megvalósítására lesz szükség. A város törekszik a közszolgáltatások területi elhelyezkedésének racionalizálására, vagyis az egyes szolgáltatások egymás közelében való elhelyezésére, ami a munka hatékonyságát növeli az intézményi kapcsolatok intenzívvé válásával. A tervek között szerepel a jelenleg is elismert szakmai munkát folytató közintézmények mőködési feltételeinek javítása. Az Önkormányzat folytatja az elmúlt évek munkáját a kommunális infrastruktúra különbözı elemeinek kiépítésében, ami hozzájárul a lakosság életkörülményének javításához. Az egészséges környezet biztosításához alapvetı feladat a kommunális infrastruktúra bıvítése mellett a városi közlekedés racionalizálása, a szétszórtan elhelyezkedı környezetszennyezı gazdasági tevékenység lakóterületrıl való kitelepítése, a természeti értékek megırzését figyelembe vevı fejlesztések végrehajtása, továbbá a közterületeken a zöldfelületek lehetı legnagyobb arányú létesítése, és fenntartása.


9


1.3. Középtávú városi célok

Központi szerepkör és városi kötıdés erısítése A szolgáltató szektor, amely mind a foglalkoztatásban, mind a beruházások volumenében meghatározó ágazatává vált a gazdaságnak, Hajdúböszörményben más városokkal összehasonlítva alacsonyabb szerepet tölt be, különösen igaz ez az üzleti szolgáltatásokra. A szolgáltató szektor területi elhelyezkedésére jellemezı, hogy az alapvetı, mindennapos igényeket kielégítı közszolgáltatások relatíve kiegyensúlyozottan, lehetıség szerint minden nagyobb városrészben rendelkezésre állnak, míg a speciálisabb szolgáltatások egy igen jelentıs hányada a városközpontban összpontosul. A városi funkciók megújulásában és bıvítésében a városközpont kaphat meghatározó szerepet, amely Hajdúböszörmény esetében a Bocskai térre és az azzal szomszédos tömbökre terjed ki. A szolgáltató szektor funkcionális bıvülése, a kínálat növekedése egyértelmően a helyi lakosság igényeit szolgálja elsısorban, akiknek elégedettségi szintjét tovább emelheti, hogy a funkciók bıvítése együtt jár a városkép megújulásával, egy élhetıbb városi környezet kialakításával. A szolgáltató szektor egyik leggyorsabban fejlıdı ága a turizmus, amely a turisztikai attrakciók közelében további szolgáltató funkciók megjelenését generálja. Az idegenforgalom statisztikai mutatói a városban elmaradnak a közelben elhelyezkedı turisztikai centrumok mutatóitól, azonban a szektor fejlesztéséhez jó adottságok állnak rendelkezésre, a szektornak mindenképp jelentısebb szerepet is kell betöltenie. A város turisztikai centrumaként a Gyógyfürdı és környéke jelölhetı meg, ahol a jövıben új szolgáltató egységek jelenhetnek meg. A város másik maghatározó turisztikai adottsága a kulturális–mőemléki öröksége, amely a Skanzen fejlesztésével válik igazi turisztikai vonzerıvé. A város közlekedési csomópontja a jövıben a Fürdıkert területén jelölhetı ki, amit a vasútállomás jelenléte indokol, illetve az, hogy a vasútállomásnál autóbusz megálló és parkoló épül. A településrészen szabadidı szolgáltatások vannak jelenleg jelen.

Foglalkoztatás bıvítése, gazdaságélénkítés A foglalkoztatás bıvítése alapvetı feltétele annak, hogy növekedjen a város népességmegtartó ereje, a magasan kvalifikált munkaerı ne hagyja el a várost, illetve vonzóvá váljék a térség más településein élık számára is. A népességszám vonatkozásában nem csak mennyiségi célok fogalmazódnak meg tehát, hanem jelentıs hangsúlyt kell fektetni a minıségi szempontokra, vagyis hogy az inaktív és eltartott népesség aránya ne emelkedjen számottevı mértékben. A foglalkoztatás bıvítése ugyanakkor nagyban összefügg a gazdaság egyes szektorainak fejlesztési terveivel. A város gazdaságának fejlesztésében a centrum funkciók ellátása szempontjából egyértelmően a szolgáltatásoknak van meghatározó szerepe, azonban a foglalkoztatási viszonyokat is figyelembe véve megállapítható, hogy az ipar szerepe kifejezetten jelentıs. A város területének természeti adottságait és hagyományait figyelembe véve fontos prioritás a mezıgazdaság fejlesztése, szinten tartása is, már csak azért is, mert a lakosság döntı része folytat, ha nem is jelentıs volumenben mezıgazdasági tevékenységet. A szolgáltató szektor speciális ága a turizmus abból a szempontból, hogy az utóbbi években igen jelentıs figyelmet fordítottak a fejlesztésére,


10

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és a fejlesztési folyamatban az önkormányzat jelentıs szerepet tud vállalni. Emiatt a turizmus a legtöbb esetben önállóan is fontos fejlesztési terület. A szolgáltató szektor területileg a városnak azokhoz a részeihez kötıdik, ahol a városközponti funkciók bıvítése és a turisztikai beruházások megvalósulnak. Az iparfejlesztést célszerőbb koncentráltan megvalósítani. Jelenleg három elkülönült ipari és gazdasági övezet van, a többi ipari cég elszórtan helyezkedik el a város területén, kiterjedésük azonban együttesen sem jelentıs. A további iparfejlesztés számára az önkormányzat három területet jelölt ki (nyugati, északi és keleti iparterület), továbbá az egykori mezıgazdasági majorokat a város külterületén. Az iparfejlesztésben elsıdleges szempont a 2007-ben Ipari Park címet nyert Keleti ipari és gazdasági övezet fejlesztése. A második számú fejlesztési terület az autópálya közelsége miatt kedvezı logisztikai pozícióban lévı Nyugati ipari övezet fejlesztése, mely terület 2008-ban szintén Ipari Park Címet nyert el. A mezıgazdaságban megvalósuló fejlesztések területileg sokkal elszórtabban valósulhatnak meg. Elhelyezkedésüket tekintve leginkább a kijelölt iparterületeken, illetve a város külterületén valósulhatnak meg.

Infrastruktúra fejlesztése Az infrastruktúra megfelelı színvonalú kiépítettsége fontos hátteret jelent a gazdasági élet szereplıi, a lakosság, és a városba érkezı turisták számára is. Az infrastrukturális háttér hiányosságainak a pótlása, fejlesztése az egész városban aktuális kérdés, azonban vannak kiemelt területei a városon belül. A város központi szerepkörét erısítı, a gazdaság fejlıdéséhez hozzájáruló beruházások nyilvánvalóan jelentısen hozzájárulnak az infrastruktúra bıvítéséhez és modernizálásához. A városképi megjelenés javításának elsısorban a Városközpontban, másodsorban a Fürdı környékén kialakulóban lévı turisztikai centrum környékén van kiemelt szerepe, ami többek között együtt jár sétálóutcák kialakításával, közúti forgalom elvezetésével, zöldterületek fejlesztésével. Az infrastruktúrafejlesztés kiemelt területei a lakótelepek is, amelyek ellátottsága összességében jónak mondható, ugyanakkor az átlagosnál sokkal koncentráltabban él itt jelentıs számú lakosság, akit hasonló problémák érintenek (panelprogram). Ebben a formában az infrastruktúrafejlesztés hozzájárulhat a leszakadt társadalmi csoportok helyzetének normalizálásához is. Az belterületi utak fokozatosan romló állapota a városban nem egyedülálló jelenség, nap, mint nap negatívan befolyásolja a lakosság életkörülményeit. A jelenlegi vasút nyomvonalán Debrecen és Hajdúböszörmény között a tömegközlekedés korszerősítése, környezetvédelmimileg kedvezıbb kialakítása miatt elıvárosi gyorsvasút létesítése van tervbe véve, melynek elınye, hogy Bodaszılıt is bekapcsolja a tömegközlekedésbe. A kommunális infrastruktúra kiépítettsége összességében jónak mondható, a legfontosabb feladat a hiányosságok felszámolása, amelyre születtek tervek (szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének 3. ütemének megvalósítása jelenleg folyamatban). Szintén megvalósítandó fejlesztés a város csapadékvízelvezetési rendszerének, csatornáinak a felújítása és korszerősítése. A város csapadékvíz kezelésére városi szintő koncepcióterv készült, mely alapján egyes szakaszok engedélyes tervei is elkészülhettek a közelmúltban. Fontos infrastrukturális célkitőzés a szélessávú internet hozzáférés biztosítása is minél szélesebb körben.


11


1.4. Célhierarchia, fejlesztési akcióterületek Átfogó cél: A Hajdúböszörményben élık életkörülményei és megélhetési viszonyai jelentısen és tartósan javuljanak, egészséges és biztonságos környezet álljon rendelkezésükre; a város ırizze meg egyedi arculatát, hagyományaira építve bıvítse központi funkcióit, mint a „Hajdúk fıvárosa”.

Központi szerepkör és városi kötıdés erısítése

Foglalkoztatás bıvítése, gazdaságélénkítés

Infrastruktúra fejlesztése

9. Déli - Lucernás akcióterület 1. Fıtér és környéke rehabilitációja

8. Skanzen turisztikai célú hasznosítása

7. Központi belterülettıl külön álló település részek ipari, mezıgazdasági logisztikai központjainak komplex fejlesztése

2. Lakótelep rehabilitáció

3. Fürdıkert környékének komplex fejlesztése 4. Fürdı és környéke gyógyturizmus fejlesztése www.hajduboszormeny.hu

6. Keleti Ipari Park fejlesztése 5. Nyugati ipari övezet és Csordalegelı komplex fejlesztése 12


2. BEVEZETÉS

2.1. Az IVS célja, feladata, idıtávlata Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemlélető középtávot (78 év) átölelı dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemlélető tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitőzése, és annak középtávon való érvényesítése. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeirıl is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erıközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenıen a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fı célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendı akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia 2009-tıl az Épített Környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997 évi LXXVIII törvényben nevesített jogszabályi kötelezettség, ezért még akkor is van értelme a dokumentumot elkészíteni, ha az közvetlen pályázati célokat a település részére nem szolgál. Már most egyértelmően látszik, hogy az IVS elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt elvárás lesz minden típusú városrehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az is jól látszik, hogy a minisztériumi szándékok szerint idıvel nem csak a funkcióbıvítı vagy a szociális városrehabilitációról szóló Regionális Operatív Programok (ROP) keretében lesz kötelezı a városok számára IVS-t bemutatni egy sikeres pályázathoz, hanem más hazai és Európai Unió által támogatott programok esetében (pl. ROP-ok egyéb pályázati konstrukciói, TÁMOP, TIOP esetében) is elınyt jelent majd, ha a benyújtott projekt a település integrált fejlesztési stratégiájába illeszkedik. Az IVS hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitőzései és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Legitimációját az adja, hogy az önkormányzat képviselı-testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét jelenleg az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelıs Szakállamtitkárság által 2009 januárjában kiadott Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás) tartalmazza. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különbözı szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplıi, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a


13

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA városfejlesztésnek kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvetı feladata. Újszerő eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ilyenek például a forráskoordináció, ingatlangazdálkodási terv, a városfejlesztı társaság alapítására vonatkozó részek, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhetı támogatási, pályázati források által kínált lehetıségeken is. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlıdése szempontjából. A piaci és közszféra beruházásai közötti egyensúly adott városra illetve fejlesztési területre jellemzı kialakítása az IVS egyik alapvetı feladata. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentısége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. A minisztérium felismerte, hogy az IVS alábbiakban részletezett tartalmi elemeinek teljes körét a jelenlegi idıszakban nem minden önkormányzat képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minıségő adatokra épülı elemzéssel alátámasztani. A jelenleg az önkormányzatok által nem hozzáférhetı vagy aránytalanul nagy ráfordítással elérhetı adatok, adatsorok beszerzése illetve az ezekre épülı elemzések elkészítése ezért nem képezi a központi fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés feltételét a 2009-ben módosított kézikönyv szerint az elkövetkezı egy-két évben, ami könnyebbséget jelent. Mindazonáltal ezen tartalmi elemek adott városra jellemzı mértékő és részletezettségő kidolgozása feltétele a jó minıségő – azaz hatékony és eredményes fejlesztési döntések meghozatalát eredményezı – városfejlesztési stratégiának. Hajdúböszörmény integrált városfejlesztési stratégiája középtávra (7-8 évre) szóló dokumentum, tartalmazza a város és részeinek 2017-ig elérendı céljait, tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. A dokumentum konkrét megvalósítási elemeket is magában foglal, ezzel a lehetı legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehetı forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Éppen ezért szükséges az IVS rendszeres éves áttekintése és felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külsı feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az integrált városfejlesztési stratégia legitim alkalmazásához szükséges, hogy azt az önkormányzat képviselıtestülete megtárgyalja, és azt határozatban jóváhagyja. A stratégia nem csak a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait és céljait, hanem orientálja a stratégia megvalósulásában érdekelt és a tervezési folyamatba is bevont partnerek, a magán- és civil szféra tevékenységét is. A jövıben pedig az Önkormányzat kialakítja azt az információs adatrendszert, mely szükséges a tendenciák követéséhez és az IVS megalapozott korrekciójának elvégzéséhez.


14


2.2. Az IVS szerkezete

Az IVS tartalmi felépítése röviden, a 2009-ben kiadott Városfejlesztési kézikönyv metodikai irányelvei alapján a következı fıbb fejezeteket tárgyalja:

⇒ A város szerepe a településhálózatban: az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan, illetve a város szerepének meghatározása a szőkebb és tágabb térség településhálózatában. Figyelembe veendıek a késıbbiekben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsıdlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos megállapításai, iránymutatásai. A fejezet rövid, összefoglaló, a város szempontjából lényegi elemekre koncentráló áttekintését adja a településhálózati szerepeknek. ⇒ Városi szintő helyzetértékelés: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerő adatokra épülı elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövıképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. ⇒ A városrészek elemzése: Be kell mutatni – térképpel egyértelmően illusztrálva – az egyes városrészek elhelyezkedését. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. Indokolt esetben a külterületen is azonosítható városrész, a késıbbiekben meghatározásra kerülı adatigény azonban ezen területeken nem teljesíthetı központi statisztikai adatokkal, a szükséges alátámasztó adatokkal tehát a városoknak kell rendelkezniük. Röviden bemutatandó, hogy mely megfontolások vezettek az adott városrészekre való felosztáshoz. ⇒ Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek: Az anti-szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzető lakosságot jelentıs számban tömöríti. A helyzetértékelésnek „fejlesztési szemléletmódban” kell készülnie. ⇒ Stratégia: A fejlesztési célok és irányok meghatározása a városra és a városrészekre, a beavatkozási területek (akcióterületek) kijelölése és jellemzése, akcióterületenkénti költségbecslés, megvalósíthatóság, illeszkedés és kockázatelemzés. ⇒ A megvalósítás eszközei: A nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek, városmarketing stratégia, szervezeti elvárások, településközi koordinációra tett javaslatok, ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése, partnerség és monitoring.

Az integrált városfejlesztési stratégia sikerének kulcselemei az alábbiak:

⇒ A hosszú távú („koncepcionális”) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása (akcióterületek, akciók)


15

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ⇒ A területi alapú, területi szemlélető tervezési módszertan következetes alkalmazása (területileg lehatárolt városrészek, azon belüli fejlesztési zónák, azaz az akcióterületek lehatárolása és elemzése) ⇒ A fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetıség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetıségeit leginkább bıvítı módon történı allokációja ⇒ A városfejlesztési tevékenységek megfelelı fókuszálása, elkerülendı a források szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása - pontos probléma- és lehetıségelemzésre épülı, átlátható és elfogadott célok kitőzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmő és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz ⇒ Valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplıinek széleskörő bevonásával („partnerség”) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban


16


3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikájának kereteit és irányait az alábbi stratégiai dokumentumok fogalmazzák meg: •

Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)

•

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció

•

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

•

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) – benne az operatív programok

•

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP)

Ezek a dokumentumok természetszerően nem tartalmaznak részleteket sem régiós, sem kistérségi és értelem szerően települési szinten sem, ugyanakkor megadják azokat a keretek és irányokat, melyekre építve biztosított az egyes fejlesztési szintek egymásra épülése által létrejövı szinergia. Az országos és helyi fejlesztéspolitika egyaránt akkor lesz hatékony és eredményes, ha a fejlesztési törekvések minden szinten egy irányba mutatnak. Az Országos Területfejlesztési Koncepciónak a település szempontjából releváns és a fejlesztési irányok kijelölésekor figyelembe veendı prioritásai Hajdúböszörmény vonatkozásában a következık: Elmaradott térségek, külsı és belsı perifériák felzárkóztatása: •

a lakosságmegtartó erı növekedése

•

foglalkoztatás bıvítése

•

megfelelı infrastruktúra biztosítása a lakosság és vállalkozások számára

•

közszolgáltatások megfelelı elérésének biztosítása

•

szolgáltatások körének és minıségének bıvítése

•

helyi közösségek megteremtése, erısödése

A pólusok, városhálózat fejlesztése •

A felsıoktatási intézmények és a gazdasági szereplıi közötti kapcsolatok erısítése;

•

A térségben meghatározó és jelentıs fejlıdési lehetıségekkel rendelkezı ágazatokhoz, szakterületekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitás bıvítése;

•

A pénzügyi és üzleti tanácsadói, illetve a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése;

•

Az innováció megerısítése;

•

A magánszféra forrásait is bevonó településfejlesztési tevékenység ösztönzése.

átadására


képes

intézmények,

szervezetek

hálózatának

17


3.1. A település vonzáskörzetének bemutatása Hajdúböszörmény helyzetét és fejlesztési lehetıségeit alapvetıen befolyásolja a szomszédjában elhelyezkedı Debrecen, a hét hazai fejlesztési pólus egyike, amelynek térszervezı ereje a megye határain is túllép. Debrecen befolyásoló szerepét már a város 2005-ben készített Településfejlesztési Koncepciója is hangsúlyozta. A nagyváros egyre bıvülı agglomerációs zónája a szomszédos kisebb településekre terjed ki, ezt egy bolygóvárosi körgyőrő foglalja egységbe, amelynek Hajdúböszörmény is része. A pólusprojektek egyik fı célkitőzése, hogy ne csak a pólus számára, hanem annak tágabb környezetében indukáljon fejlıdést. A megyeszékhely és környezete kapcsolatában meghatározó szerepe van annak, hogy a környékbeli települések milyen mértékben tudnak kapcsolódni a pólus programhoz, a zsúfolt nagyvárosi környezetbıl esetlegesen kitelepülı funkciók meghonosítására is.

3.2. Országos szerepkör Hajdúböszörmény az ország 34. legnépesebb városa, a fıvároson és a megyeszékhelyeken kívül tehát csak 12 népesebb közepes mérető városról beszélhetünk. A 20. század elején még középvárosként jellemezhetı Hajdúböszörmény ma nem felel meg teljes mértékben a kisvárosoktól elvárt regionális szerepkörnek sem, ami egyértelmően a korlátozott kiterjedéső vonzáskörzetre vezethetı vissza. A városhierarchia besorolás hét lépcsıje közül a város felülrıl az ötödikre sorolódik, akárcsak Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu és Püspökladány Hajdú-Bihar megye települései közül. A regionális központ és a hiányos értékő kisváros közötti kategóriák teljes hiánya rámutat Debrecen túlzott központi szerepkörére a megyében.

1. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, VÁTI [2005])


18

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az OTK a természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése c. alfejezetben hangsúlyozza az ország magyar és nemzetiségi néprajzi csoportjai által lakott térségek kulturális sokszínőségének a megırzését, köztük a hajdú kultúráét, amelynek történelmi hagyományai alapján az egyik legfontosabb hordozója Hajdúböszörmény. A város fontos kulturális missziójának tekinti a hajdú hagyományok ápolását. Hajdúböszörmény kistérségi szintő központként funkcionál, azonban nem rendelkezik a középfokú vonzáskörzeti funkciók teljes skálájával, ami a Hajdúság sajátos településszerkezetének és Debrecen, a régióközpont közelségének köszönhetı, amely mindössze 18 kilométerre található a várostól. A nagyváros nyújtotta széleskörő szolgáltatások miatt több intézmény kiépülésére nem került sor (pl. a klinikák jelenlétének is köszönhetı, hogy Hajdúböszörményben nem épült kórház). A kistérség határain túlra mutató regionális szerepkörrıl három funkció, egyes közigazgatási funkciók, a felsıoktatás és a kultúra rendelkezik, megyei szintő feladatok ellátásáról nem beszélhetünk. Amennyiben a közigazgatási szerepkör túlnyúlik a kistérség határain, az a kevésbé ellátott Polgári kistérség települései, illetve Hajdúhadház irányában történik. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Karának vonzáskörzete a megyehatárokon is túlmutat, igaz a megyébıl kilépve igen alacsony vonzásintenzitásról beszélhetünk. A Hajdúság kulturális tradícióinak megırzésében a város kiemelkedı szerepet tölt be mővelıdési intézményei, hagyományırzı csoportjai és rendszeres kulturális események révén. Ez a tevékenység mindenképp túlmutat a kistérség határain, mivel a különbözı programokhoz a többi hajdúváros önkormányzatai is csatlakoznak. Az 1992-ben életre hívott Hajdúvárosok Hagyományırzı és Érdekképviseleti és Területfejlesztési Szövetségének Hajdúböszörmény mellett további 11 tagja van. Hajdúböszörmény környékét alacsony településsőrőség jellemzi, a jelentısebb népességszámú egykori mezıvárosok relatíve magas népességszámmal és igen kiterjedt külterülettel rendelkeznek. A város vonzáskörzetének kiterjedését igen erıteljesen korlátozza Debrecen, amelynek a szuburbanizációs zónájához tartozó, igen gyors ütemben fejlıdı Józsa mindössze 10 kilométerre fekszik a várostól. Az északkeletre (Hajdúhadház és Téglás) és délnyugatra (Balmazújváros) elhelyezkedı kisvárosok más térszerkezeti vonalak mentén helyezkednek el, és elsısorban szintén a megyeszékhellyel van intenzív kapcsolatuk.


19


2. ábra: A debreceni település-együttes szerkezeti felépítése (Forrás: Süli-Zakar [1996])

Jelmagyarázat: 1. központi belterület 2. szuburbanizációs terület 3. belsı agglomerációs övezet 4. bolygóvárosi győrő

Hajdúböszörmény igen kiterjedt határának köszönhetıen tulajdonképpen a vonzáskörzethez kell sorolni az egyébként közigazgatásilag a városhoz tartozó Bodaszılıt, Hajdúvidet és Pródot. A vonzáskörzethez tartozik a kistérség másik két városi rangú települése, Hajdúnánás és Hajdúdorog, amelyek azonban több funkció esetében nincsenek rászorulva Hajdúböszörmény városi többletfunkcióira (A nappali tagozatos középiskolások száma Hajdúnánáson megközelítıleg azonos a hajdúböszörményivel, ami arra enged következtetni, hogy a funkciók inkább kiegészítik egymást ebben az esetben). A kistérségi szintő közigazgatási funkciók egyértelmően Hajdúböszörményhez kötıdnek (pl. földhivatal, ÁNTSZ, rendırkapitányság, bíróság) több esetben túlmutatva a kistérség három településén. A kiskereskedelemben is egyértelmő a város fölénye a kistérség másik két településével szemben. Az egészségügyi szolgáltatások az alapfokú funkciók ellátása mellett a járóbeteg-ellátásra terjednek ki, amelyek Hajdúböszörményhez kötıdnek.


20


3.3. A település az Észak-alföldi régióban Az Észak-alföldi régióban hiányzik egy erıs középvárosi hálózat, a 75 ezer fıs Szolnok és a 32 ezer fıs Hajdúböszörmény között népességszámban egy várost sem találunk. Más hasonló nagyságkategóriájú városokkal ellentétben a rendszerváltást követıen Hajdúböszörmény még növelni is tudta népességszámát több, mint ezer fıvel, igaz 2001 után már csökkenés tapasztalható. A városi funkciók jelenléte és az ellátott vonzáskörzet nagysága alapján már hátrébb helyezkedik el a rangsorban a város a régión belül is. Az Észak-alföldi régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévı és mobilizálható erıforrásaira támaszkodóan, hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságával, az értékek megırzésével és fenntartható használatával biztosítja a minıségi élet feltételeit az itt élık számára.

Termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása A termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. Az ezt szolgáló kiemelt fejlesztési célok a következık: •

a hazai termálkincs - geotermikus vagyon -, mint megújuló erıforrás integrált, térségileg összehangolt és innovatív fejlesztése (energetikai hasznosítás, gyógyászati ipar, turizmus, mezıgazdaság, stb.);

•

az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülı helyeinek minıségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történı, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése;

•

a hazai termálvagyon komplex hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzése.

Hajdúböszörmény kapcsolódása: A kistérségi fejlesztési stratégiában megfogalmazott cél a 3 település fürdıinek közös fejlesztése és közös marketing tevékenység megvalósítása. A város fejlesztési koncepciójában a turizmusfejlesztési fejezet kiemelt prioritásnak tekinti a fürdı-turizmus fejlesztését. A megújuló energiaforrások részarányának növelése a gazdasági és környezetvédelmi szempontok érvényesítésével a fenntartható fejlıdés stratégiájának megfelelıen: o

az energetikailag felhasználható mezıgazdasági termékek elıállítása és a mezıgazdasági hulladékok hasznosítása mind közvetlen, mind közvetett módon (például: bioetanol, biodízel);

o

A terület alatt található termálvizekbıl nyerhetı geotermikus energia hasznosítása

o

A Debreceni Egyetemmel közös együttmőködésben a geotermikus energia hasznosítására irányuló K+F központ kialakítása

o

az egyéb megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásának elısegítése a helyi, kistérségi ellátás érdekében.


21


Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban az Észak-alföldi Régió számára megfogalmazott hosszú távú célok 1) Versenyképes és innováció-orientált gazdaság fejlesztésével, a „DINAMIKUS RÉGIÓ” megteremtése • A régió gazdasági potenciáljának fejlesztése, logisztikai szerepkörben rejlı lehetıségek kiaknázása; • A régió elérhetıségét biztosító régiók közötti közlekedési kapcsolatrendszerek fejlesztése; • Regionális tudásbázis kialakítása, fejlesztése elsısorban a megyeszékhelyeken. Hajdúböszörmény kapcsolódása: Hajdúböszörmény az Észak-Alföld regionális fejlesztési pólusának a szomszédságában helyezkedik el. A fıbb közlekedési tengelyek mentén egymáshoz közel kerülı városok és környezetük gazdaságilag dinamizálódó és fokozottan urbanizálódó települései növekedési tengelyekké szervezıdnek, amelyek fontos szerepet töltenek be a településközi kapcsolatok megerısödésében, a fejlıdés közvetítésében. Hajdúböszörmény számára nagy lehetıséget teremtett az M35 megépülése egyrészt a település elérhetısége, másrész a logisztikai szerepkör kihasználhatósága szempontjából. A Nyugati Ipari Park és az autópályához közel esı területek az elsı számú haszonélvezıi ennek a lehetıségnek. Regionális tudásbázis kialakítása a Debreceni Egyetemmel: •

Geotermikus és egyéb megújuló energiaforrások hasznosítása területén

•

Mezıgazdasági fejlesztéseket célzó kutatások területén

2) A természeti, táji, környezeti, valamint a kulturális értékek megırzésével és fenntartható használatával az „ÖKO-RÉGIÓ” megteremtése • A régió környezeti állapotának megóvása és fejlesztése, a környezeti adottságokra és a kulturális örökségre épülı feltételeinek javítása, a helyi természeti, táji, kulturális értékek, környezetbarát turizmus vonzerık védelme, a régió lakossága számára egészséges környezet biztosítása; • Megújuló és alternatív energiaforrások fenntartható és növekvı arányú használata. Hajdúböszörmény kapcsolódása: A kistérségi fejlesztési stratégiában a témával kapcsolatban megfogalmazott cél a kistérség mozaikszerő táji, természeti értékeinek összekapcsolása zöldfolyosókkal, azokban a természetközeli állapot helyreállítása, és a kialakult/kialakított területek biodiverzitás monitoring rendszerének kiépítése.


22

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A város fejlesztési dokumentumaiban ugyancsak szerepel a természeti értékek védelme. Megújulós és alternatív energiaforrások hasznosítása, mint geotermia és a mezıgazdasági termelésre épülı biomassza. A város kiterjedt közigazgatási területén található változatos természeti környezet értékeire épülı ökoturizmus megalapozása.

3) A régióban az egészséges élet lehetıségeinek biztosításával és természeti adottságok hasznosításával az „EGÉSZSÉGES RÉGIÓ” megteremtése • A lakosság egészségi állapotának javítása; • A régió termálvíz-készletére alapozott egészségjavító szolgáltatások megteremtése, gyógy-, egészség- és ökoturisztikai hálózat kialakítása az Észak-magyarországi régióval közösen. Hajdúböszörmény kapcsolódása: Mind a kistérségi, mind a városi fejlesztési stratégia tartalmaz egészségfejlesztési fejezetet. Külön elıny a város számára a gyógy és termálvíz jelenléte. További elıny a Debreceni Klinika és a Kenézy kórház közelsége, mely lehetıséget biztosít, hogy a jövıben bizonyos egészségügyi szolgáltatások, kutatások kihelyezésre kerüljenek Hajdúböszörménybe.

4) A régió versenyelınyeire alapozva és innováció-orientált agrárvertikum kialakításával az „AGRÁRRÉGIÓ” régió megszilárdítása • A régió adottságaihoz igazodó termelési feltételek kialakítása, a mezıgazdasági termékek versenyképességének növelése. Hajdúböszörmény kapcsolódása: Ennek a témának a keretében a Kistérségi stratégia konkrét közös célként nevezi meg a versenyképes agrárágazatok, az élelmiszer-feldolgozás és forgalmazás, az agrárlogisztika fejlesztését és a biomassza hasznosítását. A dokumentumban szerepel az agrár-innováció fejlesztése is.

5) A területi különbségek mérséklésével és a társadalmi kohézió erısítésével, a foglalkoztatás az „ESÉLYTEREMTİ-FELZÁRKÓZÓ RÉGIÓ” megvalósítása • A közlekedési szempontból periferikus területek bekapcsolása a régió fejlıdésébe; •

A vidékies térségekben élık és hátrányos helyzetőek életminıségének és életesélyeinek javítása, a társadalmi, munkaerı-piaci re-integráció erısítése és az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek támogatása;

• A sajátos alföldi településszerkezet értékeinek megırzése a települési környezet fejlesztésével.


23

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúböszörmény kapcsolódása: A kistérségi és városi fejlesztési stratégia kiemelt helyen és nagy terjedelemben foglalkozik a foglalkoztatás javításának témájával.

Észak-Alföldi Operatív Program (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) a hat magyar konvergencia-régió egyikeként, elsısorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A régió 2007-2013-as idıszakra szóló fejlesztési szükségleteit ugyanakkor a régió programja és az ágazati operatív programok együttesen képesek kielégíteni. Figyelembe véve a helyzetelemzésben feltárt problémákat, területi különbségeket és sajátosságokat, valamint a fent említett dokumentumokban foglalt területfejlesztési célokat és prioritásokat, az ÉAOP hosszú távú átfogó célja az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erısítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A program stratégiai célkitőzése az Észak-alföldi régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán való tartása, annak érdekében, hogy a késıbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. Az ÉAROP program prioritásai: • Regionális gazdaságfejlesztés • Turisztikai célú fejlesztés • Közlekedési feltételek javítása • Humán infrastruktúra fejlesztése • Város és térségfejlesztés

Az Észak-alföldi Operatív Program város és térségfejlesztési fejezete foglalkozik a Hajdúböszörményt is érintı problémákkal és a megoldás lehetıségeivel. A dokumentumban szereplı helyzetfeltárás szerint jelentıs azoknak a funkcióhiányos városoknak a száma, melyek nem képesek megfelelıen szervezni és ellátni térségüket és lakosságukat, valamint a munkahelyteremtésben, közigazgatásban, üzleti tevékenységekben, az oktatás és a kulturális élet terén betölteni központi szerepüket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy számos városban találhatók olyan leromlott fizikai állapotú és társadalmi státuszú (szegénységgel, munkanélküliséggel, magas arányú roma lakossággal, alacsony gazdasági aktivitással, rossz fizikai állapotú és energiapazarló panellakásokkal, leromlott állapotú lakókörnyezettel jellemezhetı) településrészek, amelyek egyaránt fizikai és társadalmi megújításra szorulnak. A dinamikus, funkciógazdag és élhetı városhálózat kialakítása érdekében az operatív program jelen prioritása támogatja a városi területek, városi központok fizikai megújítását, kisebb, funkciószegény városok esetében városközponti területek kialakítását a városi funkciók bıvítése és a gazdasági tevékenységeket is vonzó települési környezet kialakítása érdekében.


24

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A városközponti fejlesztések esetében csak integrált rehabilitációs akciók végrehajtására van lehetıség, amelyek a városkép fizikai megújítása mellett hangsúlyt fektetnek az érintett közösségek erıforrásainak fejlesztésére, valamint a kijelölt akcióterületen mőködı vállalkozások bevonására is. A prioritás támogatja a nagyobb lélekszámú városokban a leromlott vagy leszakadó városrészeken olyan integrált település-rehabilitációs akciók végrehajtását, amelyek megteremtik a városrészek bekapcsolását a város fejlıdésébe a fizikai környezet és a szociális problémák együttes kezelése révén, közösségi célú fejlesztésekkel elısegítik a szegregált településrészeken élıknek a társadalomba történı visszaintegrálását, hozzájárulnak a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállításához és megfordításához. A fejlesztések eredményeképpen területileg kiegyensúlyozott, funkciógazdag, társadalmi és gazdasági vonzerıvel és jelentıs térszervezı erıvel egyaránt rendelkezı városhálózat alakul ki, javul a városok gazdasági vonzereje, megszőnik a leromlott állapotú városrészek további leszakadása, újraintegrálódnak a város életébe. Ezen túl a régió lakossága számára elérhetıvé válnak a megfelelı minıségő közszolgáltatások, ezáltal a területi különbségek csökkennek, ami hozzájárul a periférikus térségek felzárkózásához. A fejlesztések eredményeként csökken a belvízzel veszélyeztetett települések száma, javul a kistelepülések szennyvízcsatorna-hálózattal való ellátottsága, ami hozzájárul a biztonságos, tiszta és egészséges lakókörnyezet kialakításához. Elsısorban a vidéki településeken nı a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, ami hozzájárul a helyi közösségek önszervezıdéséhez, fejlıdéséhez. Összességében olyan településhálózat kialakítása indul meg a régióban, ahol a városi települések megfelelı térségi és központi szolgáltatási funkciókkal képesek ellátni tágabb környezetüket, a régió teljes területén megoldott a megfelelı minıségő közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a lakosság egészséges és biztonságos települési környezetben él és dolgozik, és adottak a helyi közösségek együttmőködésének, önszervezıdésének, társadalmi szerepvállalásának lehetıségei. Az Észak-alföldi régió Stratégiai programja (2007-2013) a helyzetelemzı rész harmadik fejezetében, amelyben a régió településszerkezete kerül bemutatásra, Hajdúböszörményt a hiányos értékő kisvárosok közé sorolja többek között Berettyóújfaluval, Hajdúszoboszlóval és Püspökladánnyal együtt. A megyeszékhelyeken kívül így a városhierarchia tekintetében a régió öt további, alacsonyabb népességszámú városa elızi meg Hajdúböszörményt, míg a hasonló kategóriában szereplı városok közül többnek a népessége nem éri el a 20 ezret sem, azonban kiterjedt vonzáskörzettel rendelkeznek, többnyire a régió perifériális térségeiben. Az Észak-alföldi régió tervezési területi kategóriái közül Hajdúböszörmény a jelentısebb potenciállal rendelkezı kis- és középvárosok közé sorolódik, amelyek fontos szerepet játszhatnak a régió térszervezésében és versenyképességének erısítésében. A város a dinamizálható központok azon alcsoportjába tartozik, amelyek szomszédjai többnyire hasonló mérető mezıvárosok, így nem rendelkeznek jelentısebb vonzáskörzettel. Jellemzıjük, hogy nappali és éjszakai népességük többnyire egyensúlyban van, vonzáskörzetük – elsısorban településhálózati okokból – a gyakran fejlett intézményrendszer ellenére is fejletlen. A gazdasági-társadalmi térpályák és csomópontok rendszerén túl három speciális tértípus is meghatározható az Észak-alföldi régió területén, mivel Hajdúböszörmény a régió meghatározó urbanizációs térszerkezeti tengelyének közelében helyezkedik el, nem érinti sem a határ menti, sem a Tisza mentén húzódó összefüggı periféria terület, speciális helyzetét a Hortobágyi Nemzeti Park területében való érintettség okozza. Az ÉAOP a tervezési térkategóriák megállapításán túl négy különbözı fejlesztési tématerület esetében említi konkrétan a települést, illetve a kistérséget. A


25

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hajdúböszörményi kistérség egyike annak a kilenc kistérségnek, amelyekben az óvodák kihasználtsága meghaladja a 100%-ot, ami az intézményhálózat hiányosságai mellett az átlagosnál kedvezıbb demográfiai folyamatokra mutat rá. A város szintén kiemelésre kerül fıiskolája miatt, amely révén egyike a régió hat felsıoktatási központjának. A Hajdúböszörményi kistérség sajátos településszerkezeti és vonzáskörzeti adottságai (három település – három város) miatt indokolttá válhat két vagy három kistérségi gazdasági-szolgáltató városi központ fejlesztése is. A dokumentum a régió jelentıs barnamezıs laktanya és iparterülettel (10 ha felett) rendelkezı települései közé sorolja a várost.

Regionális szerepkörő közintézmények a településen Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Mővészetoktatási Intézményt: Mint vidéki zeneiskola kezdettıl fogva kettıs tevékenységet lát el: a zenei oktatás és nevelést, valamint zenei rendezvények szervezését. Az ezredfordulótól az iskola bıvítette képzési kínálatát, elıször a tánc, majd a szín- és képzımővészeti ágakkal. Jelenleg ezeken a tanszakokon több mint 350 tanulója van az intézménynek.

A Bocskai István Gimnázium több mint száz éve érettségit adó gimnáziumként a helyi értelmiség képzésének fontos bázisa.

Veress Ferenc Szakképzı Iskola: Szakmunkásképzı iskolából vált szakiskolát és szakközépiskolát is mőködtetı szakképzı intézménnyé. A tanulók létszáma 2001-2007-ig közel 200 fıvel növekedett, jelenleg 695 tanuló végzi itt a tanulmányait. A szakiskolában a 2003/2004. tanévtıl a hagyományos könnyőipar folyamatosan, faipar, építészet szakmacsoportos képzések mellett beindították a kereskedelem-marketing és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos képzéseket is. Profilváltást hajtott végre az iskola a szakközépiskolai képzés területén is, így jelenleg a szakközépiskolában informatika, elektronika-elektrotechnika, közgazdaság, kereskedelem-marketing és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban folyik az oktató-nevelı munka.

Széchenyi István Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium: Oktatott szakmák: vadász-vadtenyésztı, általános kertész, általános állattenyésztı, kerti munkás speciális képzést, érettségire épülı közgazdasági alapozású képzést (az európai üzleti asszisztens és a mezıgazdasági menedzserasszisztens szak), erdészeti szakmunkás, erdész technikus, húsipari szakmunkás. A Gyöngyösi Mezıgazdasági Fıiskolával együttmőködve elindult a mezıgazdasági menedzserasszisztens akkreditált felsıfokú levelezı szakképzés. Két felsıfokú szakképzési szakot is beindított. Az egyik a Nyíregyházi Fıiskola Társadalom –és Gazdaság Tudományi Karával együttmőködve a számviteli szakügyintézı, melyben a hallgatók a fıiskolával állnak hallgatói jogviszonyban, másik a Szolnoki Fıiskola Mezıtúri Mőszaki és Mezıgazdasági Fakultása felügyelete mellett mőködı mezıgazdasági mőszaki menedzser asszisztens, ahol a tanulók középiskolai tanulói jogviszonyban tanulnak.


26


Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Kar: Jogelıdje, a Hajdúböszörményi Óvóképzı Fıiskola volt. Ma a Hajdúböszörményi karon a képzés széles vertikuma megtalálható: felsıfokú szakképzés (FSZ:„Csecsemı- és gyermeknevelı-gondozó), alapképzés (BA: Andragógia, Óvodapedagógus, Szociálpedagógia), mesterképzés (MA: Emberi erıforrás tanácsadó), így a továbbhaladás a karon belül biztosított, ill. elınyös feltételek mellett lehetséges közvetlenül az egyetem többi karán is. A Hajdúböszörményi Földhivatal regionális szerepköre nyolc településre terjed ki. Hozzá tartozik ügyintézés tekintetében Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos település. További jelentıs, több települést érintı Hajdúböszörményben található közszolgáltatás az ÁNTSZ Hajdúböszörményi, Polgári Kistérségi Intézete.

A település a régió sport és rekreációs hálózatában Az Önkormányzat és a Nemzeti Civil Alapprogram segítségével egy 3,8 millió forintos beruházás keretében 2008-ban létrehozott és megnyitott egy extrém sportpályát. A pályanyitó rendezvény egy országos szintő gördeszka versenybıl és egy regionális szintő kerékpár (BMX) versenybıl állt, az eseményre Miskolcról, Tiszaújvárosból, Polgárról, Debrecenbıl, Hajdúszoboszlóról, Hajdúnánásról, Tokajból, Hajdúdorogról, Záhonyból és Budapestrıl is érkeztek érdeklıdık. A HEXE Skatepark a Hajdúböszörményi Városi Sport- és Rendezvényközpontban (Hajdúböszörmény Vásár tér 27.) került kialakításra, fenntartója a Hajdúböszörményi Extrém Sportegyesület. Hajdúböszörmény idegenforgalmának meghatározó értéke a Bocskai Gyógyvíz. A termálvíz gyógyvízzé minısítése lehetıvé tette, hogy a város zöldövezetében egy komplex gyógy- és üdülıközpont jöhessen létre. A Bocskai Strand- és Gyógyfürdı különbözı élményelemekkel- nyakzuhany, derékmasszázs, pezsgıfürdı – ellátott termálmedencéi mellett a feszített víztükrő sportmedence a fiataloknak az úszást, a gyermekmedencék a legkisebbek önfeledt kikapcsolódását kínálják. A gyógyfürdı fedett termálfürdıje 2007 januárjában nyitott meg, mintegy 1000 m2 –en. Hajdúböszörményben a hobbilovaglás mellett a lovassportok mővelésére is van lehetıség. A lovas pályán egész évben ideális körülmények között lehet edzeni, a város környéki erdık pedig kiváló terepet biztosítanak a túralovagláshoz. Rekreációs szempontból jelentıs a Hajdúböszörményben elérhetı horgászati és vadászati lehetıségek is.


27


3.4. A település megyén belüli pozíciója Hajdú-Bihar megye a 2007–2013 közötti programozási periódushoz kapcsolódó területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja a fenti dokumentumokhoz képest részletesebben bemutatja be a megye kistérségeinek és településeinek adottságait és lehetıségeit. A megye városhálózatából a megyeszékhelyet követıen Hajdúszoboszló és Berettyóújfalu mellett Hajdúböszörményt emelték ki, elsısorban jelentıs népességszámára hivatkozva. A dokumentum nagy terjedelemben tárja fel a megye kedvezıtlen demográfiai és társadalmi folyamatait, amelyek esetében azonban nem kerül megemlítésre Hajdúböszörmény, köszönhetıen annak, hogy a mutatók többsége esetében a megyei átlagnál kedvezıbb pozícióban található. A fejlesztési lehetıségek között kiemelt szempont az autópálya mentén a vállalkozási környezet javítása az üzleti infrastruktúra kiépítésével, amelyre jó példát szolgáltat a Hajdúböszörményi Nyugati Ipari Park létrehozása. A város közvetlen szomszédságában, Polgár és Görbeháza térségében találkoznak a kijelölt kelet-nyugat, észak-dél irányú transzeurópai közúti hálózatok nyomvonalai. Kiemelt fejlesztési területként a regionális szintő tervek elsısorban a fent említett két települést jelölik meg logisztikai központok kialakítására, azonban más szempontokat is figyelembe véve kedvezıbb adottságai révén Hajdúböszörmény szerepének növelése is reális alternatíva. A város szállítás-logisztikai potenciálja a hatodik legjelentısebb a megyében. Az M35-ös gyorsforgalmi út elérhetıbbé tette a várost és javította az áruszállítás és a logisztikai ágazat versenyképességét. A Hajdúböszörményt érintı vasútvonalnak nem szán a dokumentum jelentısebb áruszállítási szerepkört. A Hajdúvárosok csoportját egyébként is a megye dinamikusabban fejlıdı területéhez sorolják. A város szintén megemlítésre került a megye azon 15 települése között, amely gyógyhatású termálvízre építkezve gyógyfürdıvel is rendelkezik. A nemzetközi turisztikai szerepkörrel rendelkezı fürdık köre (Hajdúszoboszló és Debrecen) valószínőleg nem bıvíthetı az elkövetkezı években, a vendégek számát tekintve a 2%os részesedést egyetlen másik fürdı sem érte el az elmúlt években. Az egyelıre lokális jelentıségő Hajdúböszörményi Bocskai Gyógyfürdı térségi feladatok ellátására lehet elsısorban alkalmas – csakúgy, mint Hajdúnánáson és Püspökladányban –, ami persze nem zárja ki kategorikusan a nemzetközi forgalom növekedését. A városban került kijelölésre a regionális hulladékgazdálkodási rendszer három megyei telephelyének egyike, amely az újrahasznosítás különbözı formáinak megvalósításával új munkahelyek létrehozását is eredményezheti a környezet érdekeinek fokozott figyelembe vétele mellett. A másik megyei szinten is jelentısnek számító környezetvédelmi beruházás a város szennyvízhálózatának bıvítése. A város Pród környékén részét képezi a Hortobágyi Nemzeti Park területének is, ami az öko- és örökségturizmus fejlesztéséhez nyújt lehetıséget. A Cívisterv Várostervezı és Építész Iroda által készített Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve c. dokumentum a fent említettek mellett kiemelendı törekvésként említi a Debrecen körüli külsı városgyőrő elemeinek fejlesztését, amelynek Hajdúböszörmény a meghatározó elemét jelenti.


28

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A város külterülete a megye mezıgazdaságának fejlesztésében fontos szerepet tölt be. A Hajdúsági löszhát öntözhetı területein a vetımagtermesztés mellett különösen a zöldborsó, csemegekukorica, paradicsom termelése regionális jelentıségő. A fejlesztési dokumentum kiemeli a város újonnan megszerzett ipari parkjának jelentıségét, amely révén nagyobb területigényő gazdasági tevékenység letelepítésére is lehetıség kínálkozik. Az autópálya megépülését követıen a közlekedési fejlesztések elsısorban a tömegközlekedést érintik, amely Debrecen irányában a legintenzívebb, a két város közötti intenzív kapcsolat felveti az elıvárosi vasúti kapcsolat megteremtésének lehetıségét.

3.5. A település a Hajdúböszörményi kistérségben A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. fejlesztési tervet készített a kistérségek közszolgáltatásainak optimalizálására. A Hajdúböszörményi kistérség specifikumát az adja, hogy mindhárom települése középfokú központi szerepkörökkel rendelkezik, ami reális veszélyként veti fel a szomszédos városok kapcsolatának eltolódását az együttmőködés helyett a rivalizálás irányába. Kiemelt cél, hogy a városok közötti feladatmegosztás területi szempontok alapján átgondolt legyen. A több településen jelenlévı szolgáltatások összevonása nem lehet cél, mivel az azon a településen, ahol a funkció megszőnik, igen jelentıs veszteséggel járna. A kistérségben településközi kapcsolatok jelenleg gyengének minısíthetık, együttmőködésre inkább Hajdúnánás és Hajdúdorog között van néhány példa. A három középfokú város sikeres együttmőködése csak úgy képzelhetı el, ha középtávon kiegyenlített fejlıdést tud biztosítani mindhárom városban gazdasági, kulturális és szociális téren. A közszolgáltatást nyújtó intézmények igénybevétele a városok rangjához méltóan kell, hogy biztosított legyen.

3. ábra: A Hajdúböszörményi Tervezési - Statisztikai Kistérség


29

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Hajdúböszörményi kistérség területfejlesztési programja és koncepciója részletesen számba veszi külön-külön is a három település jellemzıit gazdasági, társadalmi és környezeti kérdésekben egyaránt. A megállapítások többsége a térségre összességében és az egyes településekre is helytálló megállapításokat fogalmaz meg. A gazdaság meghatározó tényezıi között sorolta fel a kedvezı agro- ökológiai adottságokat, a jelentıs ipari hagyományokat, az M35-ös autópálya megépülését, a termálvízkészletet és két megyeszékhely közelségét is, amely adottságok intenzívebb kiaknázását kell lehetıvé tenni a jövıben. A vállalkozási aktivitás egyértelmően Hajdúböszörményben a legmagasabb, ami azonban szélesebb körő összehasonlításban átlag alattinak számít, sok az önfoglalkoztató mikrovállalkozás. A szektorokat tekintve a legjelentısebb hiány egyértelmően a szolgáltatások területén mutatkozik.

1. táblázat: A Hajdúböszörményi Kistérség statisztikai adatai (Forrás: TEIR 2008)

Megnevezés Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Összesen

Jogállás kistérségi központ város város

Terület (ha)

Népesség (fı)

37 038 10 065 25 962

32 150 9 194 18 123

73 065

59 467

A Debrecentıl távol esı, a város által gyakorlatilag „leárnyékolt”, a megyehatár mentén elhelyezkedı településekkel intenzívebb kapcsolatok alakulhattak ki Hajdúnánás és Hajdúdorog irányában, ami a kistérség lehatárolásánál is meghatározó szempont volt. A várostól nyugatra és északnyugatra a Hortobágy területe található, igen ritka településhálózattal, a legközelebbi Görbeháza több mint 25 kilométerre található, ami megnehezíti a kapcsolatok intenzívebbé válását, ráadásul Polgár és térségének széleskörő kapcsolatai vannak Tiszaújvárossal. A fenti adottságok ellenére a Többcélú Kistérségi Társulás törekszik arra, hogy bizonyos típusú, az európai uniós támogatások igénybevételét is lehetıvé tevı fejlesztések során optimalizálja a befektetések hatékonyságát a 3 város összefogásával.

A kistérségi együttmőködést lehetıvé tevı területek és projektek: 1) Oktatás: •

A kistérség települései közös Pedagógiai Szakszolgálatot tartanak fenn. Központja Hajdúböszörményben található, és az egész kistérséget ellátja.

•

Területi TISZK (Térségi Integrált Szakképzı Központ) létrehozására szóló pályázat van folyamatban Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Polgár és Tiszalök részvételével.

A települések az óvodai, alapfokú és középfokú oktatási feladatokat önállóan látják el, a rendelkezésükre álló kapacitások elegendıek.


30

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2) Egészségügyi ellátás: •

Szakrendelı Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson található, Hajdúdorog lakosságát a hajdúnánási látja el a földrajzi közelség miatt.

•

Elbírálás alatt van egy kistérségi pályázat, melynek célja az egészségügyi szolgáltatás fejlesztése kistérségi járóbeteg ellátó központok kialakításával és az alap járóbeteg szakellátás korszerősítésével.

Az egészségügyi alapellátás mindhárom településen önállóan biztosított. 3) Szociális ellátás: •

A kistérség közösen hozta létre és üzemelteti segítségnyújtás szolgálatot.

•

Mőködik a kistérség megbízásából és támogatásával a szenvedélybetegek nappali ellátása, melyet egy civil szervezet végez.

a jelzırendszeres házi

4) Turizmus fejlesztése: •

A második fordulóba jutott a kistérségi Turizmus Desztináció Menedzsment pályázata, melyhez csatlakozott Balmazújváros és Görbeháza is. Ettıl a projekttıl várható a turizmus tevékenységes összehangoltabb és költséghatékonyabb tervezése és megvalósítása.

A település szőkebb térségének gazdasági jellemzıi: A kistérség gazdaságát a mai napig meghatározza a három város mezıvárosi jellege. Országosan elismertek a térség agro-ökológiai adottságai, ennek ellenére a helyben elıállított mezıgazdasági termékek általában alacsony hozzáadott értékkel, magasabb feldolgozottság nélkül hagyják el a térséget. A mezıgazdasági termelés struktúrája a hagyományos termékszerkezeten nyugszik, szerkezetváltásával a térség még mindig „adós”. A kistérség adottságait, lehetıségeit kiaknázó, kedvezıbb jövedelmi viszonyokat biztosító mezıgazdasági termékfeldolgozás, a biotermékek elıállítása, az intenzív – öntözéses – növénytermesztés és nem-élelmiszer célú (non-food) mezıgazdasági termelés csíráiban vannak jelen. Annak ellenére, hogy a kistérségben az iparosodottság szintje elmarad az 50-es évek elejétıl kezdıdı iparosítási hullám elsıdleges célterületeitıl, a 80-as évekre kialakult egy erıs ipari bázis, mely részben kötıdött az agráriumhoz (pl. malomipar, mezıgazdasági gépipar). Új ipari tevékenységek honosodtak meg (pl. elektronika, szerszám-, gépgyártás, textilipar), a térség gazdaságának egyik meghatározójává vált az építıipar is. A rendszerváltást követı privatizáció, az üzembezárások, illetve a nagyvállalatok felaprózódásával járó folyamatok a gazdaság fejlıdését olyan mértékben visszavetették, ami az egész térségre ma is kihatással van. Ennek ellenére a térségben mőködnek foglalkoztatási szempontból meghatározó nagyvállalatok, és kialakult egy növekedni képes kis- és középvállalkozói kör. Az ipari hagyományok és a meglévı ipar súlya miatt a kistérség nem a hagyományos rurális területek válságjelenségeit éli át, ezért a gazdaságfejlesztésnek nem a munkahelyteremtés a kizárólagos célja, a gazdaság komplex fejlesztési stratégia mentén igényel beavatkozásokat. A munkanélküliség messze elmarad a falusias térségekétıl, és a munkaerı képzettségi szintje, munkaerı-piaci esélyei lényegesen nagyobbak, melyet a helyben folyó szakképzési intézmények is erısítenek.


31

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A térség fejlıdése számára a két megyeszékhely (Debrecen és Nyíregyháza) földrajzi közelsége sajátos lehetıségeket hordoz. A megyeszékhelyek a kistérség számára felvevıpiacot jelentenek, valamint a helyi turisztikai vonzerık és szolgáltatások fejlesztésének egyik célcsoportját képezhetik. A kistérség települései a két megyeszékhely lakossága számára potenciális szuburbanizációs (kitelepedési) célterület. A tudásalapú és innováció-vezérelt gazdaság (az ún. lisszaboni folyamat) kiteljesedése szempontjából a megyeszékhelyek – elsı helyen Debrecen – felsıoktatási bázisa és a támogatási rendszer „versenyképességi pólus” koncepciója a kistérség számára új fejlıdési lehetıségeket, együttmőködési formákat nyújt. Jól tetten érhetı ugyanakkor, hogy a megyeszékhelyek közelsége akadálya egyúttal a tercierizáció gyors elıretörésének. A közúti közlekedés javulása miatt egyre több jele van – a hajdú-bihari és Szabolcs-Szatmár-beregi megyeszékhelyek mellett – a Miskolchoz főzıdı kapcsolatok felértékelıdésének is. A kistérség adottságai között külön kiemelendı a térség alatt található gyógy- és termálvíz készlet, melyre alapozottan a meglévı gazdasági bázis a turisztikai szolgáltatások irányába diverzifikálható. Az idegenforgalom, vendéglátás valószínőleg hosszabb távon sem lesz képes a helyi gazdaság meghatározó tényezıjévé válni, de a jövedelemtermelésben, foglalkoztatásban és a térség arculatának kialakulásában betöltött szerepe vitathatatlan, ezért a turizmus kérdéskörét külön fejezet tárgyalja. A kistérséget érintı autópálya (M3-as, M35-ös) fejlesztések új gazdasági profilok (pl. logisztika) meghonosítására kínálnak a kistérség számára lehetıséget. Mivel e tekintetben éles verseny alakul ki az autópályák mentén fekvı települések között, itt nemcsak az adottságoknak van (lesz) szerepe, hanem tudatos, átgondolt stratégia és a megvalósításban kellı dinamizmus is szükséges, hogy a kistérség települései a városok közötti versenybe érdemben be tudjanak kapcsolódni a „megállító” funkciók kialakítása révén.

4. ábra: Tervezett országos logisztikai központ hálózat (Forrás: Közlekedéstudományi Intézet)


32


5. ábra: Hajdúböszörményi kistérségben az egy fıre jutó befektetett külföldi tıke 1999-ben és 2003-ban megyei, regionális és országos összehasonlításban (Forrás: APEH, KSH)


33


2. táblázat: A Hajdúböszörményi Kistérség 2005-ben készült SWOT elemzése

Gazdaság- és iparfejlesztés Erısségek Gyengeségek -

kiváló agro - ökológia potenciál jelentıs gyógyvíz készletek viszonylag fejlett ipari bázis agráriumhoz kötıdı ipari tevékenységek nagyszámú, olcsó és viszonylag jól képzett munkaerı multinacionális cégek jelenléte felvevıpiacok közelsége

-

-

Lehetıségek -

-

a helyi cégek az EU vállalkozásfejlesztési politikájának kedvezményezettjei Debreceni Egyetem innovációs potenciáljának kiaknázása a közlekedési kapcsolatok javulása gyógyvízre alapozott turisztikai fejlesztés

alacsony a tudásigényes termelés részesedése a mezıgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági fokban áramlanak ki a térségbıl alacsony a vállalkozási kedv a szolgáltatások egy részére nincs fizetıképes kereslet egyes településeken gyenge a telephely- kínálat

Veszélyek -

-

-

késlekedés az autópálya fejlesztések gazdasági hasznainak kiaknázásában új befektetık „átugorják” a térséget és keletebbre (Romániában, Ukrajnában) telepszenek meg lényegesen olcsóbb munkaerı-kínálat a közösségi forrásokat igénylı turisztikai fejlesztések nem valósulnak meg idıben a belsı együttmőködés hiánya lassítja a térség fejlıdését

A település fıbb demográfiai és munkaerı piaci jellemzıi a térséghez viszonyítva, szerepe a térségi munkamegosztásban: A hajdúböszörményi kistérséghez nagy terület és mindössze három város tartozik, külterületeivel. Egyaránt vonzáskörzet nélküli, illetve középfokú központi funkciókat ellátó közép- és kisvárosok, közös kulturális és etnikai kapcsolatokkal, nem állnak egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban. A foglalkoztatottak aránya a kistérségben alig haladja meg a lakosság 1/3-át. A három város között mozgók közül Hajdúböszörménybe járnak be a legtöbben, de az oda bejáró alig több mint ezer munkavállalónak csak legkisebb részét adják a Hajdúdorogról és Hajdúnánásról eljárók, a többség Debrecenbıl és Balmazújvárosból jön. A kistérség nem játszik domináns szerepet a munkaerımozgásban, városai a munkavállalók szemében besorolódnak a többi lehetıség mellé. A foglalkoztatási helyzet fontos földrajzi meghatározója, hogy a kistérség két megyeszékhely, Debrecen és Nyíregyháza közvetlen vonzáskörében (50 km-es körön belül) helyezkedik el. De a megyeszékhelyek megközelítése sem teljesen problémamentes, a távolabbi munkavállalást pedig nehézzé teszi, hogy a három városból kettı közúton és mindhárom vasúton is mellékágak mentén fekszik. Az aktív keresık száma 2001-ben 21 922 volt, ami a lakosság 36,84 százalékát teszi ki. Közülük 14,56 % volt munkanélküli a kistérségben, ami lényegesen magasabb az országos aránynál. Ezt a problémát nehéz kezelni a foglalkoztatás szétaprózottsága miatt.


34

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A foglalkoztatás problémáit elsısorban a helyben elérhetı alacsony bérek okozzák. A vállalkozások szinte mindegyike fel tudna venni képzett kékgalléros munkavállalót, de elmondásuk szerint a helyi munkaerıpiacon nem, vagy csak nehezen találnak olyanokat, akik minimálbérért hajlandók dolgozni. Többet azonban nem tudnak fizetni a nemzetközi verseny nyomása miatt. A textilipar továbbra is igényelne varrónıket, jelentıs számban van igény esztergályosokra, marósokra, hegesztıkre, épület- és bútorasztalosokra, kımővesekre, ácsokra, bádogosokra. A jelentıs munkanélküliség tehát munkaerıhiánnyal is együtt jár, vagyis részben az okozza, hogy a munkanélküliek nem felelnek meg a foglalkoztatási igényeknek. Ez kétségtelenül képzési problémaként is értelmezendı. A kistérség fejlesztési koncepciói kiemelték a munkahelyteremtés célját, és hangsúlyozták, hogy „e célkitőzésnek szervesen kell kapcsolódnia a kistérség oktatás jellegő programjaival”. Hajdúnánás és Hajdúdorog a mezıgazdasági fejlesztés mellett a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a területek közül az idegenforgalom figyelmes fejlesztését jelölte meg.

3. táblázat: Településszintő adatok a kistérségben (Forrás: KSH 2008) Települések

Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás

Lakónépesség

Munkavállalói korú népesség (fı)

Relatív mutató (%)

32 150 9 194 18 123

18 976 5 505 11 001

59 % 59 % 60 %

3.6. Egyéb hálózati kapcsolódások A település az alábbi hálózatoknak, társulásoknak a tagja: •

Hajdúböszörményi Többcélú Kistérségi Társulás

•

Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás

•

Debrecen TISZK tagja az önkormányzati fenntartású Veress Ferenc Szakképzı Iskola

•

Hajdúvárosok Települési Szövetsége


35


4. VÁROSI SZINTŐ HELYZETÉRTÉKELÉS

A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel, melynek alapja a város valós helyzete, a tényszerő adatokra épülı elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövıképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A helyzetértékelés alapvetıen a legutóbbi (2001) népszámlálási adatokra alapszik, illetve ahol rendelkezésre állnak frissebb adatok, ott a forrást és a vizsgált idıszakot megjelölve ezeket is feltüntetjük, lehetıséget teremtve ezzel tendenciák vizsgálatára. A városi szintő helyzetértékelés kitér minden fontos területre (városszerkezet, társadalom, települési környezet, gazdaság, közszolgáltatások), és lehetıség szerint számszerősített adatokkal, vagy egyéb információkkal alátámasztott. A helyzetértékelés részeként összegzı következtetések kerültek megfogalmazásra, amelyek rámutatnak a helyzetelemzés során feltárt problémákra és lehetıségekre. A következtetések minden ágazatra kiterjednek.

4.1. A város szerkezete

4.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezık Hajdúböszörmény közigazgatási területének nagyobb része Magyarország kistájainak katasztere alapján a Hajdúhát lösszel takart hordalékkúp-síksági területéhez, kisebb része a Hortobágy K-i részének magas ártéri jellegő síkságához tartozik. A határ keleti része belenyúlik a Dél-Nyírség homokkal fedett hordalékkúp-síksági területébe. A határ nyugati részének tengerszintfeletti magassága 100-110 m, míg keleti felén az egyes dombok meghaladják a 160 m-t is.

6. ábra: Hajdúböszörmény területi elhelyezkedése Magyarország térképén


36

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Vízrajzilag a település és a mezıgazdasági termelés a Keleti-fıcsatornára támaszkodik, amely a Hajdúhát NY-i peremén halad. A városnak nagyobb természetes folyóvize nincs, a déli és a nyugati részen azonban több kisebb vízfolyás található, mint a Zelemér-ér, a Gát-ér, a Brassó-ér, a Döglı-ér és a Horgas-ér. Nagypród szélén halad kanyargós folyással a Kadarcs; Viden és a pródi legelın a Vidi-ér, a Süldıs-ér, a Dedı-ér és a Szıke-ér. Hajdúböszörmény határában ered a Hortobágy folyó is, amely a Bagotát érintve folyik át a balmazújvárosi határba. A Hortobágy mellékvize az ugyancsak itt eredı Hollós-ér. A vízfolyásokban állandó jelleggel nem csak a csapadékos idıszakokban van víz. Állóvizei jelentéktelenek, jórészt szikes tavacskák, mint a Kerek-Kaján szik, a Csukás-tó és a Ludas-tó. A város természeti értékét nagyban növeli, hogy a város alatt jelentıs hévízkincsre bukkantak az 1950-es években. Az elsı mélyebb fúrást 1957-ben végezték el, amikor 645 m mélyrıl, 48 °C-os vizet nyertek. A magas sótartalmú, jódos, alkáli kloridos és hidrogén karbonátos termálvíz bizonyítottan gyógyhatású, kiválóan alkalmas reumatikus és ízületi bántalmak kezelésére, ennek köszönhetıen gyógyvíznek („Bocskai gyógyvíz”) minısítették 2003-ban.

4.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezık A város neve - Böszörmény - a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedánt, iszlámhívıt jelentett. Böszörmény a nyírségi izmaeliták központja volt. A falu a tatárjárás során elpusztult. A XII-XIII. században újra benépesült és valamikor 1290-1322 között a debreceni uradalom része lett. 1325-ben vásártartási jogot kapott, mezıvárosi rangját 1410-ben Zsigmond uralkodása alatt kapta. A debreceni uradalom tartozékaként elıbb Brankovics György, majd a Hunyadiak, késıbb, a XVI. sz. elején a Báthori család tulajdonába került. Böszörmény fejlıdését 1552 után a török megjelenése megakasztotta. A város híres településszerkezete a XV. századra lényegében kialakult. Késıbb ezt vették át a hajdúk és alkalmazták a katonai jellegő település újabb igényeihez. Hajdúböszörmény neve egy, a XV. sz. utolsó évtizedeiben kialakult, az állattenyésztéshez és kereskedelemhez szükséges pásztor, illetve hajtó (hajdú) foglalkozásra utal. E hajtópásztor népesség a pásztorkodás mellett a fegyverforgatáshoz is kitőnıen értett. Helyzetük a XV. sz. végén a marhakiviteli törvény miatt válságosra fordult. Az egzisztenciálisan veszélybe került hajdúk jobbágynak visszamenni nem akartak, szabadcsapatokba szervezıdtek. Az egykor tisztán pásztorfoglalkozást őzı hajdúk fokozatosan pásztor-katonákká lettek, majd a XVI. sz. második felétıl a hajdú név már egyértelmően katonafoglalkozást jelentett. Legnagyobb történelmi szerepüket Bocskai István szabadságharcában játszották. A korábban társadalmi feszültséget jelentı hajdúságot Bocskai letelepítette, és 1605-ben kelt kiváltságlevelével nemesi sorba emelte ıket és birtokot is adományozott nekik. A hajdúk 1609-ben települtek be Böszörménybe és ezzel a település társadalmi, gazdasági élete gyökeresen megváltozott. A város kikerült a feudális függıség alól, lakói azonban kiváltságaik fejében katonáskodni voltak kötelesek. A XVII. sz. végén azonban kiváltságaik veszélybe kerültek, ezért a hajdúvárosok szövetségre léptek. Létrehozták a Hajdúkerületet, amelynek székhelye Böszörmény lett. A város katonai jelentıségének csökkenésével párhuzamosan életforma-változás következett be. A helyi társadalom gerincét a hajdúgazdákból kialakult parasztpolgárok alkották.


37

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Sillye Gábornak, a Hajdúkerület kormánybiztosának vezetésével a hajdúk utódai jelentıs szerepet vállaltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben. A kiegyezés után a Hajdúkerületet területileg kibıvítve Hajdú megyévé alakították át, melynek központja Debrecen lett. A XIX. sz. második felében a város gazdasági struktúrája agrárjellegő maradt, mert az ipar és kereskedelem kapitalista fejlıdése alacsony színvonalú volt. Böszörmény társadalma tovább rétegzıdött, a földmővelésbıl élı jómódú hajdúgazdák, a törpebirtokosok és a földnélküliek mellett megjelentek a kapitalista polgárság és az ipari munkásság csoportjai is. A két világháború nagy véráldozattal járt és hatalmas károkat okozott a város épületeiben. A II. világháború után megindított szövetkezesítés, majd az 1960-70-es évekbeli ipartelepítés átalakították Hajdúböszörmény társadalmi szerkezetét és arculatát.

4.1.3. Településszerkezet Hajdúböszörmény méltán híres városszerkezete a régmúltban gyökerezik, s legszebb példája annak a kétbeltelkes, más néven ólaskertes, vagy kertes településtípusnak, amelyet az Alföld sajátos életformája termelt ki.

7. ábra: Hajdúböszörmény településszerkezete


38

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA E településforma mai szemmel nézve is modern. Térben ugyanis elkülönült egymástól a lakóház és a gazdasági tevékenység színtere, az úgynevezett kert vagy ólaskert. Ennek katonai-védelmi és gazdasági okai egyaránt voltak. Az ilyen típusú települések jól felismerhetıen három részre tagolódtak. A város mértani középpontjában álló erıdített templomot a sőrőn beépített belsı városmag vette körül, amelyet körkörösen a gazdasági kertek öveztek. A belsı városmagban álló lakóházak mindegyikéhez egy-egy kert tartozott, amely a gazdasági tevékenység színtere volt. Itt tartották a nagy jószágokat (lovak, szarvasmarhák), a gazdasági terményeket, s itt volt az ezzel kapcsolatos munkavégzés színtere is. Hajdúböszörmény megjelenésében ma is hordozza történetiségét, legértékesebb mőemléke maga a településszerkezet. A településforma kialakulásának idıpontja nem tisztázott, már az ide betelepített hajdúk is örökölték ezt a szerkezetet, azonban a hajdúvárosok mindegyikére jellemzıvé vált a kettıstelek-birtoklás. A sík térszínen fejlıdı település lakói a kerek forma megırzésére törekedtek, mivel semmilyen természeti akadálya nem volt annak, hogy a központtól kifelé győrősen bıvüljön a város területe. A városközpont ma is megközelítıleg a település mértani középpontjában foglal helyet. A település legbelsı magja vár hiányában egy jellegzetes templomerıd volt, falmaradványai ma is megtalálhatók a Bocskai téren, amelynek szőkebb környezete ma is a városközpontot alkotja. Az elliptikus alakú ún. hajdúpalánkon belül elhelyezkedı belsıségben a lakóházak rendszertelenül épültek igazi utcák nélkül, s a beépítettsége egyre sőrőbbé vált az idı múlásával. Az Árokalj átmenetet képezett a belváros és a kertségi övezet között, amely gazdasági és védelmi funkciókat egyaránt ellátott. A külsı városrészekben is jellemezı maradt a körkörös forma, amelyeket egymással többé-kevésbé párhuzamos körutak is jelölnek, és amelyeket a városközponttal tölcsérszerően kiszélesedı sugárutak kötöttek és kötnek össze ma is (a legjelentısebbek: Dorogi út, Újfehértói út, Hadházi út, Baltazár Dezsı út, Újvárosi út, Polgári út). A város körkörös szerkezete a külterületen is folytatódott, azt három részre osztották fel, belsı legelıre, szántóra és külsı legelıre. A város lakosságszámának gyors növekedése járult hozzá az Árokalja és a nagy kiterjedéső kertek benépesüléséhez, a városterület bıvülése 1797 után már szabályozott körülmények között zajlott. Felbomlott a kétbeltelkes elrendezıdés, a beltelkek és a kertek függetlenedtek egymástól, s az utóbbiak a város szerves részévé váltak. A nagymérető kertek feltárását zugokkal és zsákutcákkal oldották meg, amely a mai településszerkezetnek is egyik jellegzetességét adja. Így a város arculatát egyszerre határozzák meg a szabályosan elhelyezkedı körutak és sugárutak, illetve az azok között elhelyezkedı zegzugos utcahálózat. A város alaprajzának alakulását a késıbbiekben jelentıs mértékben befolyásolta a 18. században a kertészeti kultúrák elterjedése révén a szılıskertek létrehozása a korábbi belsı legelı területén a várostól keletre, a homokos talajú, már a Nyírséghez tartozó területen. A kertségek kiépülésének kezdete a következı dátumokhoz köthetı: Az 1840-es évektıl kezdıdıen már a külsı szılıskertek kialakítása kezdıdött meg, amelyek az elızıekkel ellentétben nem váltak a település belterületévé. A lakóházak építését 1895-tıl engedélyezték a Középkert területén, amit a Vénkert követett. A 20. század elsı évtizedeire tehetı az ún. Kisböszörmény településrész betelepülése, ahol napszámosok és nincstelen agrárproletárok szegényes otthonai épültek fel a vasútvonal mellett a város délkeleti részén, de a Zaboskerttıl nyugatra. Az 1930-as években a város északi és déli részein volt telekosztás, amelyek beépülésére a II. világháborút követıen nyílt lehetıség. A Déli- Lucernás és Északi -Lucernás településrészek kialakításában már jelentısebb szerepet kapott a mérnöki tervezés, ami ma is megmutatkozik az egymást derékszögben keresztezı rendezett utcavonalakban. A város cigánytelepének felszámolását követıen a cigánycsaládokat a Déli- Lucernás


39

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA területén (Bolyi J. u., Liszt F. u.) telepítették le, ez a városrész azóta is a legsúlyosabb szociális problémákkal küzd a városon belül. Mindeközben a város más részei is bıvültek területileg, azonban új városrész kialakítására nem került sor. Az egykori hajdútelepülés legkülsı vonalát túllépve az ún. Nagykörúton kívül egy újabb körgyőrő épült a városhoz. A II. világháborút követıen nem volt cél a város területének további növelése, inkább a belsı területek jobb kihasználtságára, zártabb beépítésére törekedtek, a horizontális helyett a vertikális terjeszkedésre. A város hosszú távú rendezési tervének elkészítését 1957-ben kezdték meg. Többszintes lakóépületek megépítését tervezték el a város alacsony beépítettségő, falusias, de a városcentrumhoz közel esı területein, ami jelentıs változást okozott a város egyedülálló településszerkezetében. Még az 1950-es évek végén épült az elsı többszintes lakótömb a Balthazár D. u. és a Szoboszlói u. sarkán. Ezt követıen 1965-ig a Kossuth L. utcán, majd 1965 és 1980 között a Szoboszlói, József A., Mester és Munkácsy M. utcákon épültek bérlakások. Az 1980-as években a Györössy-kert területén, valamint az Attila és Désány I. utcákon. Ezek az építkezések néhány évtized alatt többet változtattak a városképen, mint az azt megelızı két évszázad együttvéve. A város legmagasabb vertikális szintje a városmagból átkerült a belsı lakóöv peremére. A rendszerváltást követıen nem épültek emeletes bérlakások, társasházak is gyakorlatilag csak családok összefogásával az egykori szılıskertek területén. Az ipartelepítés szintén nagy hatással volt a településszerkezet átalakulására az 1950-es és 1960-as évektıl. A nagy helyigényő üzemeket az egykori szılıskertek és a régi belsıség határa közötti szabadon maradt, egykor belsı legelıként funkcionáló területen helyezték el, kialakítva a Keleti iparterületet. A város nyugati részén szintén már ekkor tervbe vették egy jelentısebb ipari övezet létrehozását (a Külsı Újvárosi út mentén), amelynek beépítésére azonban nagyon szerény mértékben került akkor sor.

4. táblázat: Hajdúböszörmény statisztikai adatai (Forrás: TEIR 2008) Településrész megnevezése

Lakónépesség

Lakások száma

Postai irányító szám

A külterület települési jellege

BELTERÜLET 1. Belváros

2915

1237

4220

-

2. Kiskörúton kívül esı terület

13818

5164

4220

-

3. Északi- Lucernás

1591

493

4220

-

4. Vénkert

1770

585

4220

-

5. Középkert

2823

943

4220

-

6. Zaboskert

1728

530

4220

-

672

228

4220

-

8. Déli- Lucernás

3482

1080

4220

-

9. Bodaszılı

1092

401

4224

-

10. Hajdúvid

809

266

4086

-

11. Pród

378

166

4074

–

7. Kis- Böszörmény

KÜLTERÜLET 12. Szılıskertek


915

360

zártkert

40

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A fentekben leírtakon kívül a település szerkezetét meghatározó egyéb tényezık nem állnak fenn, a fıbb szerkezeti problémák bemutatásra kerültek.

4.1.4. A város szerkezetét meghatározó fıbb közlekedési tényezık Vasúton a Debrecen - Tiszalök vonalon utazhatunk Böszörménybe. A fıvárossal való gyors összeköttetést a Budapest - Debrecen közötti InterCity és az ehhez csatlakozó, a tiszalöki vonalon közlekedı járatok biztosítják. A légi közlekedés szempontjából jelentıs a régióban a Debreceni Nemzetközi Repülıtér.

Nemzetközi és országos közúti kapcsolatok Hajdúböszörmény nem fekszik a legjelentısebb európai áruszállítási irányok, az úgynevezett TEN, avagy páneurópai közlekedési folyosók mentén. Az V. sz. folyosó, amely az észak-adriai kikötık és Kelet-Európa között vezet, és magában foglalja az M3as autópályát, a várostól mindössze 24 km-re található. Ugyanakkor a TINA hálózat– amely a fı irányokat lefedı TEN hálózat kiegészítése, érinti Hajdúböszörményt is. A hálózat része a 35-ös sz. országos fıút (M3 autópálya – Polgár felıl). A 35. sz. fıút rekonstrukciója ISPA források felhasználásával a 2006. évben megtörtént (11,5 t tengelyterhelésre történı megerısítés). A város legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, Közép- és Észak-Dunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 (M35) autópálya biztosítja. Hajdúböszörményt az M3as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autópályát 2006. év végén átadták, az autópályával párhuzamosan az M3-as a 35. sz. úton is elérhetı. Korábban az M35-ös beruházáshoz kapcsolódóan már elkészült a 354. sz. út, amely lehetıvé teszi a 4-es sz. fıút elérését, az M35-tel együtt összeköttetést biztosítva a 4. sz. fıút déli ága, valamint a 33. és 35. sz. utak között. A 4. számú fıközlekedési út (Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony - Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlıdésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. A 4-es sz. fıközlekedési út így két irányból, Debrecen felé 10 km-re, Hajdúhadház felé pedig 8 km-re érhetı el. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az észak-kelet – dél-nyugat irányú forgalom számára jelentıs. A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A város körgyőrős (kis és nagykörúti szakasz) szerkezete biztosítja az aránylag könnyő eljutást a városon belül, akár több alternatív útvonalon is. A jelenlegi győjtı utak megfelelı eljutást biztosítanak a városon belül közlekedık számára. 2006-ig a városon áthaladó állami fıutak keresztülhaladtak a település központján és ez jelentıs környezetszennyezést és zajterhelést jelentett az utak mentén élı lakosság számára. 2006-ban a Bocskai tér integrált fejlesztése projekt keretében megvalósult az állami utak kiváltása és a forgalmat ezután külsıbb szakaszokra lehetett terelni, ezzel tehermentesíteni a Belvárost. Az ipari parkok estében nincs a szokásosat meghaladó forgalmi igény, illetve állami utak mentén helyezkednek el, így az ezeket kiszolgáló közlekedés megoldott.


41

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szerkezeti problémát jelent, hogy a Debrecent és Miskolcot összekötı 35. sz. fıút a településen keresztül vezet és elválasztja a Déli Lucernás városrész a város többi részétıl. A városszerkezettel kapcsolatos fıbb szerkezeti problémák és következményeik a kapcsolódó alfejezetekben (morfológiai, történeti, közlekedési tényezık, településszerkezet) kerültek bemutatásra.

4.2. Gazdaság 4.2.1. Ágazati szerkezet A város gazdaságának ágazati szerkezetében ugyan eltérı részesedéssel, de jelen van mindhárom jelentıs gazdasági ágazat: ipar, mezıgazdaság és szolgáltatás. 2005 és 2008 között az egyes gazdasági ágakban regisztrált vállalkozások tekintetében sem a vállalkozások számában, sem pedig az ágazati vállalkozások arányában nem figyelhetı meg jelentıs változás.

5. táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 2005 és 2008 között (Forrás: KSH) Ebbıl

Évek

Regisztrált Vállalkozás (db)

Kft. (db)

Szövetkezet (db)

Bt. (db)

Egyéb (db)

2005

2461

323

20

246

1872

2006

2381

336

18

240

1787

2007

2473

377

17

242

1837

5107

415

17

231

4444

2008

1

IPAR, ÉPÍTİIPAR Hajdúböszörmény a történelmi források szerint fejlett mezıváros volt némi kézmővesiparral, amely a mezıgazdaság szükségleteihez alkalmazkodott. Számottevı ipar a századfordulón kezdett kialakulni. Ekkor egyetlen jelentıs létszámot foglalkoztató üzem a Kötszövıgyár Rt. volt, mely 1907-ben 120 fıvel kezdte meg mőködését. A háború elıtti idıszakban, az iparban foglalkoztatottak száma 510 fı, a kisiparosoké 570 fı volt. A II. világháború után az ipart a három megmaradt téglagyár és néhány kisüzem jelentette (malom, tésztakészítı üzem, szikvízüzem, szeszfızde, olajütı, daráló, ecetgyár, faesztergályos-üzem, főrészüzem, géplakatos mőhely). Az ipari termelés jelentısebb fejlıdése az 1950-es években kezdıdött és a 70-es évekig tartott. A 60-as, 70-es években a minisztériumi ipar megjelenésének elsıdleges célja a nagy létszámú szabad munkaerı helyben való foglakoztatásának biztosítása volt. Az igen jelentıs ipari munkahelyfejlesztés (1969-ben 3242 fı, 1975-ben pedig 5541 fı) úgy jött létre, hogy elsısorban budapesti központú vállalatok létesítettek gyárakat. 1

A jelentıs növekedés oka, hogy a 600 e Ft feletti árbevétellel rendelkezı ıstermelık adóalanyokká, vállalkozókká váltak.


42

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Területrendezési szempontból kedvezı volt, hogy ez az ipartelepítés fıként a két kijelölt iparterületre koncentráltan történt. 1973-1988 között az intenzív ipartelepítés helyett a gépesítettség mértékének növekedése, a termékenyebb gépek munkába állítása, a szakképzettség emelkedése, a termelékenység jobb munkaszervezéssel való emelése a jellemzı. Az 1990-es években nagymértékő és gyors privatizáció következett be Hajdúböszörményben is. Megjelent a külföldi tıke. Korábbi nagyobb vállalatok bomlottak fel vagy alakultak át több kisebb társasággá. Elıtérbe került a cégek minél gazdaságosabb mőködtetése, a termékstruktúra-váltás, új piacok szerzése. Jelentıs létszámleépítést hajtottak végre. A város ipara sokágú (kiemelkedik a gép- és könnyőipar), a foglalkoztatásban betöltött szerepe meghaladja a környezı városokban tapasztalható értékeket, ami elsısorban az Alföld iparosítási programjának hatásait tükrözi még ma is. Helyben az ipar és az építıipar területén foglalkoztatottak száma a 2001. évi Népszámlálás idején meghaladta a 4500 fıt és a 45%-os részarányt, így a három fı gazdasági ág között vezetı szerepet töltött be. Az ipari vállalkozások számának változása a korábbi növekedésrıl az elmúlt öt évben stagnálásra, illetve csökkenésre váltott, ami mára az építıiparra is jellemzıvé vált, melyre a kisvállalkozások magasabb aránya jellemzı. Az ipar gyors fejlıdéséhez már a szocialista iparosítás idején is a kedvezı térszerkezeti pozíció mellett a jelentıs munkaerı felesleg járult hozzá, az alapanyagok alapvetıen csak az élelmiszeripar esetében álltak rendelkezésre. Az élelmiszer- és könnyőiparban jelentıs szervezeti átalakulások mentek végbe, több megyei hálózattal és hajdúböszörményi telephellyel is rendelkezı cég tulajdonosa változott meg, rosszabb esetben megszőnt. A város legjelentısebb ipari foglalkoztatójának a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Zrt. lámpaalkatrészeket gyártó telephelye számít a Kinizsi téren. További jelentıs ipari cégek - NAGÉV Kötszer és Mőtét-technika, Könnyőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Böszörményi Baromfifeldolgozó Termelı és Szolgáltató Kft. telephelye található ugyanitt. Ezek szomszédságában jött létre a Hajdúböszörményi Keleti Ipari Park 2007-ben. A törzstıke nagysága alapján a jelentısebb ipari vállalkozások közé sorolódik a szivattyúkat és kompresszorokat gyártó Goodwill-Trade Kft., a LÁFA PLUSZ Láda- és Faipari Termékgyártó Kft., a Medinovitas Gyógyászati eszköz és Gyógyszerkereskedelmi Kft., fémfeldolgozással foglalkozó HB Mőszaki Ipari Kft., a textiltermékeket gyártó Mediprodukt Kft., acélszerkezetet gyártó MLI Vasker Kft., vagy a HB 2001 Építıipari Kft..

MEZİGAZDASÁG A mezıgazdasági tevékenységek (állattartás, növénytermesztés, zöldség- és gyümölcstermesztés) kiemelt szerepet kapnak a város gazdasági és társadalmi életében, a helyi lakosok zöme érdekelt ebben az ágazatban. Hajdúböszörmény mezıgazdasági adottságai, mind az Észak-alföldi régióval, mind az országos viszonyokkal összehasonlítva kiválóak. A kedvezı termıhelyi adottság szinte valamennyi kultúrnövény sikeres termesztését lehetıvé teszi, amihez több évtizedes termelıi tapasztalat és tudás párosul. Ebbıl következik, hogy elsısorban a magas technológiai színvonalat és szaktudást igénylı növényi kultúrák adják a szántóföldi növénytermelés zömét, melyhez a talajadottságok nagyon jók. A csapadékhiányt és a szélsıséges eloszlást a város nyugati peremén haladó Keleti-fıcsatornából pótolják. Természetes folyó vize Hajdúböszörménynek nincs, viszont a város határában ered a


43

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hortobágy folyó, amely azonban csak kis részben érinti a város területét. A külterületek az igen kedvezı talajadottságok miatt (32-38 AK) zömmel szántóföldi hasznosítás alatt állnak. A szántóföldi zöldségtermesztés és a hüvelyesek területi aránya a megyei átlag háromszorosa, a kukorica termıterület aránya is a megyei átlag többszöröse. A növénytermesztés színvonala a legfontosabb növényeket figyelembe véve meghaladja a megyei átlagot. Lényegesen meghaladja a megyei átlagot a cukorrépa, borsó, valamint a termelt szálastakarmányok termelési színvonala is. Bár az egyébként jó jövedelmezıséget biztosító cukorrépa termesztés jövıje kérdésessé vált az utóbbi években. A város keleti területein, ahol a homokos jellegő talajok dominálnak, elsısorban szılıskertek és gyümölcsösök fekszenek. A kertségek és szılıs kertek magas aránya Bodaszılı környékén koncentrálódik. A szılı és gyümölcsös aránya a mezıgazdaságilag megmővelt területekbıl mindössze 1%-ot tesz ki. Ennek oka a magas szántóföldi hasznosítás (a mezıgazdasági terület 85,1%-a).

6. táblázat: A szılı és gyümölcstermelı területek aránya Hajdúböszörményben 2009-ben (Forrás: saját szerk. AMÖ adatai alapján) Ebbıl Megnevezés

Hajdúböszörmény Hajdú-Bihar megye Észak-alföldi régió Magyarország

Mezıgazdasági terület (ha)

Szántó- és szántóként használt kert (ha)

Szılı és gyümölcsös terület összesen (ha)

20 228

17 225

207

346 830

270 703

2 772

997 188

819 736

25 544

4 652 513

3 864 408

120 169

Az átlagos aranykorona értékek a gyümölcsösök esetében kedvezı képet mutatnak. A gyümölcsösök esetében mind az országos mind a régiós értékeket felülmúlják, annak ellenére, hogy a terület nem tartozik a régió kiemelkedıen nagy mennyiséget produkáló gyümölcstermı területei közé. Ami a szılıskerteket illeti a terület aranykoronában mérhetı termékenysége a megyei és az országos szintet meghaladja, a régiós átlagtól kevéssel elmarad. Az állattenyésztés szerkezete harmonikusan igazodik az adottságokhoz, a növénytermesztéshez, hiszen a tömegtakarmányt fogyasztó állatfajok szerepelnek döntı súllyal, kiemelkedı színvonalú a szarvasmarha tenyésztés. A sertéstartás mellett a juhtenyésztés is jelentıs arányt képvisel. Ez a tradicionális termelési kultúra mellett annak is köszönhetı, hogy a Hajdúböszörmény környéki gyepek, legelık kiválóan alkalmasak a legeltetésre. A baromfi félék tartása zömében háztáji gazdaságokban, extenzíven történik.


44


2%

33% 47%

18% Szarvasmarha

Juh

Sertés

Baromfifélék

8. ábra: Az állatállomány megoszlása Hajdúböszörményben, 2000-ben (Forrás: saját szerk. az ÁMÖ adatai alapján)

Külön szót kell ejteni Hajdúböszörmény lótenyésztésérıl és lótartás kultúrájáról. A megyében kiemelkedı szerepet játszik a város a lótartás, tenyésztés a lovas sport hagyományok ápolásában. Az Aranykapu Lovardában több mint 20 ló áll. A 2005-ben felavatott uniós elvárásokat is kielégítı új istálló, jelenleg 10 db fıleg oldenburgi fajtájú tenyészkancával rendelkezik és 3 db fedezımén áll a tenyésztık rendelkezésére. A gazdálkodás zömében egyéni gazdaságokban folyik, a 2000. évi Általános Mezıgazdasági Összeírás adatai szerint 5047 darab földmővelı gazdaság mőködött a városban és környékén, ebbıl 5003 db volt egyéni gazdaság. A földhasználatot tekintve a város a megye és a régió sajátos jegyeit viseli magán. A használt terület 82,8%-a, a termıterületnek pedig a 85,5%-a mezıgazdasági mővelés alatt áll. A termıterület fenn maradó 14,5%-án belül az erdık aránya képvisel magasabb arányt (12,5%). A használt területek 96,7%-át teszi ki a termıterület, a zömében urbanizációs folyamatoknak köszönhetıen, mővelés alól kivont területek aránya 3,3%-ot tett ki 2000-ben. Ez a szám országos és régiós viszonylatban kedvezınek mondható, hiszen a mővelés alól kivett területek aránya hazánkban átlagosan 4,8% körül mozog, az Észak- alföldi régióban közel 5%. A település határain kívül esı, de a település által használt területek arány a 4% (a megyében 17,4%, régióban 19,2%, országosan 25%), ami nagyon alacsony, ami a város kiterjedésének és a környezı települések erıteljes mezıgazdasági aktivitásával magyarázható.

SZOLGÁLTATÁSOK A szolgáltatások köre alapvetıen két szektorra bontható, piaci és nem piaci szolgáltatásokra. Az utóbbiba az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás és a közigazgatás tartozik, amelyeknek biztosítása törvényileg erıteljesen szabályozott, jelentıs részük az önkormányzat kötelezıen ellátandó feladatai közé tartozik, és külön fejezet foglalkozik vele. A kistérségi központi szerepkör betöltéséhez megfelelı számú szolgáltatóegység áll rendelkezésre gyakorlatilag minden területen egy-két kisebb hiányosságtól eltekintve.


45

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 7. táblázat: Szolgáltató vállalkozások összetétele 2005 és 2008 között KSH adatok alapján (Forrás: KSH) Szolgáltató vállalkozások típusa

2005

2006

2007

2008

Regisztrált szolgáltató vállalkozások száma

1 792

1 732

1 805

1 808

Kereskedelem, javítás

466

448

457

458

Szálláshely, vendéglátás

134

128

107

105

Szállítás, raktározás

170

151

154

144

Pénzügyi közvetítés

79

84

112

105

Gazdasági szolgáltatás, ingatlanügyletek

627

622

665

684

Oktatás

103

97

99

103

48

49

50

45

165

153

161

164

Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

Legnagyobb aránya a kereskedelmi és gazdasági szolgáltató vállalkozásoknak van (2008ban együttes arányuk közel 65%) A kiskereskedelmi boltok száma 2008-ban 438 volt, számuk 2004-tıl folyamatosan csökken az általános gazdasági válság és a munkanélküliség növekedése következtében. A kistérségen belül az 1990-es évek elején Hajdúnánás még közel annyi kiskereskedelmi egységgel rendelkezett, mint Hajdúböszörmény, azonban az elmúlt másfél évtizedben elmaradt mögötte. A megyeszékhelyeken kívül ebben a tekintetben csak Jászberény rendelkezik abszolút értékben jobb mutatóval, lakosságszámra vetítve természetesen a nagy vonzáskörzettel bíró, ugyanakkor kisebb népességszámú települések mutatói jobbak. A legnagyobb számban az élelmiszer jellegő (82 db) és ruházati szaküzletek (46 db) vannak jelen, a kínálat más szaküzletek esetében is kiegyensúlyozottnak mondható.

8. táblázat: Kereskedelmi és vendéglátó ipari adatok 2004 és 2008 között (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés Regisztrált vállalkozások száma Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken

2004

2005

2006

2007

2008

2 388

2 461

2 381

2 473

5 107

483

483

479

465

438

158

154

148

147

141

3 165

5 620

6 399

7 096

10 996

A vendéglátóhelyek tekintetében ugyanaz a negatív tendencia fedezhetı fel, mint a kereskedelmi egységek esetében, számuk 2008-ban 141-re csökkent a 2004-ben meglévı 158-hoz képest.


46

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A nagykereskedelmi és szállítmányozó cégek relatíve alacsonyabb száma egyértelmően Debrecen „túlzottan erıs” központi szerepkörével magyarázható. Az elosztó szolgáltatások közé tartozik még a távközlés, amelyrıl megállapítható, hogy valamennyi szolgáltató rendelkezik képviselettel a városban. A jelentısebb bank- és biztosítási intézetek fiókjai megtalálhatók a városban, amelyeket néhány kisebb pénzügyi tanácsadó cég egészít ki. A kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezı Városi Bíróság és a Városi Ügyészség jelenléte ellenére a Hajdúböszörményben irodával rendelkezı ügyvédek száma alacsony, s így ebben a tekintetben a város csak negyedik helyen áll a megyében. Az ingatlanügyek és egyéb gazdasági szolgáltatások területén 684, köztük néhány tıkeerıs vállalkozás mőködik a városban, s a közösségi és személyi szolgáltatások esetében is eléri számuk a 164-et.

9. táblázat: Hajdúböszörményi vállalkozások mérleg adatai (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele (millió Ft)

2004 46 886

Növekedés az elızı évihez képest (%) Adózás elıtti eredmény (millió Ft) Növekedés az elızı évihez képest (%)

2 015

2005

2006

2007

47 502

53 791

57 758

1%

13%

7%

2 094

2 713

3 021

3%

29%

11%

A vállalkozások adózás elıtti nyereségének növekedési aránya minden vizsgált évben meghaladta az értékesítés nettó árbevételének növekedési arányát, ami a vállalkozások hatékonyságának növekedését jelzi.

4.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint, a vállalkozások általános mőködési feltételei A város három legnagyobb foglalkoztatója az Önkormányzat, a General Electric és a Béke Agrárszövetkezet. Új beköltözı az ipari parkba a vasúti alkatrészeket gyártó a Josef Meyer Hungary Zrt. A városban a KKV-k jelentik a vállalkozások jelentıs részét. Legmagasabb azoknak a vállalkozásoknak a száma, melyek 1-10 fı közötti létszámmal mőködnek, közéjük tartoznak az önfoglalkoztató egyéni vállalkozások is. Nagy számuk ellenére jövedelemtermelı képességük szempontjából a számuk és jelentıségük nem esik egybe. A 10-50 fı közötti és 50 fınél többet foglalkoztató vállalkozások száma nem túl magas és stagnáló.


47


10. táblázat: Vállalkozások megoszlása foglalkoztatotti létszám szerint Hajdúböszörményben (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Kategória

2006

0 fıt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma 1-9 fıt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma 10-49 fıt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma 50 fı felett foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma

2007

2008

387

441

471

1901

1946

4544

73

65

70

20

21

22

11. táblázat: Vállalkozások megoszlása méret szerint Hajdúböszörményben (Forrás: Önkormányzat) Vállalkozások Vállalat mérete száma Nagyvállalat 5 Középvállalat

10

Kisvállalat

200

4.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei A város központi részén legnagyobb súlya a szolgáltató szektorban mőködı vállalkozásoknak van, de találhatunk ipari – elsı sorban könnyőipari - vállalkozásokat, kisebb üzemeket is ezen a területen. A mezıgazdasági vállalkozások a külterületeken mőködnek.

A koncentrált vállalkozások

gazdasági

területeken

-

ipari

parkokban-

elhelyezkedı

Az Ipari Park cím elnyerése anyagi támogatással nem jár, de a pályázatoknál elınyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek ipari parkokban végzik tevékenységüket. A 2007. évben „Ipari Park” címet nyert Hajdúböszörményi Keleti Ipari Park mellett jött létre a Hajdúböszörményi Nyugati Ipari Park. Mindkét park esetében a cím viselıje a Hajdúböszörményi Város Önkormányzata, amely a két parkot összehangoltan kívánja mőködtetni. A város keleti iparterülete 2007-ben kapott „Ipari Park” címet 28,6 ha-os törzsterülettel és 6,3 ha-os fejlesztési területtel. A Hajdúböszörményi Keleti Ipai Park létesítésének fı indokai között szerepel a munkahelyteremtés, a helyi üzleti infrastruktúra fejlesztése és kedvezı befektetési környezet kialakítása. Az iparterületen már eddig is 30 vállalkozás


48

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA mőködött, mintegy 900 alkalmazottal. Az ipari park mőködtetés 2008-tól kezdıdött és 2012. a beépülés céldátuma. Az Önkormányzat gazdaságfejlesztési elképzelései szerint a városban kialakult keleti és nyugati iparterület infrastruktúra ellátásának javításával és bıvítésével kíván a jelenleg itt mőködı vállalkozások és új betelepülık számára kedvezıbb feltételeket teremteni. A keleti iparterületen a lakóterületrıl kiköltözı kis- és középvállalkozások, a nyugati iparterületen a nagyobb területigényő (pl. logisztikai) vállalkozások betelepedését kívánja elısegíteni. Az elıirányzott tervek szerint 15 új vállalkozás betelepedésével és mintegy 500 új munkahellyel lehet számolni a következı öt év folyamán. A legnagyobb fejlıdés az exportbevételek növekedésében várható, amely a jelenlegi 4 milliárd Ft több mint háromszorosára fog növekedni. Jelenleg közel 3000 fı dolgozik az ipari parkba települt vállalkozásoknál. A Nyugati Ipari Parkot az M35 autópálya mellett alakították ki, bár területnek korábban is ipari funkciója volt – itt mőködött egy Mezıgép állomás. Jelenleg több kisebb cég foglalja el a 7,5 ha terület egy részét. A terület értékét növeli, hogy adott a jelentıs mértékő bıvítés lehetısége is, hiszen tervezik a szomszédos 2 ha mővelési ág váltását és a közvetlen szomszédságban található egy 80 ha-os állami tulajdonú terület, melynek átadásáról az Önkormányzat tárgyalást kezdeményezett a MNV-vel. Ennek az Ipari Parknak az infrastruktúra ellátottsága még hiányos, nincs szennyvízhálózat, víz és csapadékvíz elvezetés. A gázvezeték a teleknél van és kiépített az oda vezetı út. Új vállalkozások betelepítése érdekében az ipari parkok együttmőködnek az ITDH-val, az önkormányzat pedig az infrastruktúra fejlesztésével igyekszik vonzóbbá tenni ezeket az ipari területeket.

4.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei A gazdaságfejlesztés feladata túlmutat az önkormányzatok hatáskörén. A város gazdaságának fejlesztésében az önkormányzatnak inkább a koordináló szerepét, mint a fejlesztésekben való aktív részvételét kell kiemelni. Akkor lehet sikeres a gazdaságfejlesztés, ha az abban érdekelt valamennyi érdekcsoport magáénak érzi a gazdaságfejlesztés célkitőzés-rendszerét és a fejlesztésre fordított erıforrásaikat egységes és széles körben elfogadott koncepció mentén összpontosítják. Ennek érdekében az önkormányzatnak intenzív együttmőködést kell kialakítani a városért tevékenykedı helyi érdekcsoportok között, beleértve a gazdasági szereplık mellett a civil szféra és a szellemi élet képviselıinek körét is. A gazdasági kérdésekben is kiemelkedı szerepe lehet a térségi összefogásnak különösen a funkcionálisan Debrecenhez erısen kötıdı települések között. A fentiek szem elıtt tartásával Hajdúböszörmény önkormányzata a 2007 és 2010 közötti idıszakra megalkotta a város gazdasági fejlesztésének stratégiai programját, melyben számba vették a település gazdaságát meghatározó összes tényezıt, feltérképezték a gazdasági szféra és a lakosság részérıl fennálló igényeket és elvárásokat és ennek alapján kijelölték azokat a feladatokat, melyeket az önkormányzatnak kell elvégeznie vagy a kötelezı feladatai körében vagy az egyéb gazdaságélénkítı tevékenységek körében.


49

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A program végrehajtását évente felülvizsgálják és elvégzik az esetleg szükséges korrekciókat is, melyek a külsı körülmények vagy a belsı igények változásai miatt válnak aktuálissá. A fenti rendszeres tervezı munkán felül Hajdúböszörmény város képviselı testülete 2009 szeptemberében elfogadott egy vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programot meghatározó rendeletet, melynek célja, hogy a helyi gazdaság fejlesztése, a városban lakók életminıségének javítása és a foglalkoztatás elısegítése érdekében ösztönözze a vállalkozások Hajdúböszörmény közigazgatási területén való letelepedését, a helyi már mőködı vállalkozások fejlesztését, befektetések megvalósítását. A program különbözı szintő szolgáltatásokat tartalmaz, melynek keretében a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztálya az érdeklıdı vállalkozás rendelkezésére bocsát: •

a várossal kapcsolatos legfontosabb általános információkat tartalmazó kiadványt;

•

listát a városban mőködı ügyvédi irodákról és közjegyzıkrıl, elérhetıségi adatokkal;

•

tájékoztató anyagot az elérhetı szabad önkormányzati telkekrıl, helyrajzi szám alapján biztosítja a telek közmőellátásának térképébe történı betekintést a vállalkozás részére;

•

listát a városban mőködı tervezıirodákról, elérhetıségi adatokkal;

•

listát a városban mőködı kivitelezı cégekrıl, elérhetıségi adatokkal;

•

listát elérhetıségi adatokkal a térségben mőködı, termelési tevékenységet támogató szolgáltató cégekrıl;

•

listát elérhetıségi adatokkal a városban mőködı, beruházást támogató cégekrıl;

•

listát elérhetıségi adatokkal a térségben mőködı humán-erıforrás ellátást segítı vállalkozásokról;

•

listát elérhetıségi vállalkozásokról;

•

listát elérhetıségi adatokkal a térségben mőködı pályázatíró és pályázati tanácsadó cégekrıl.

adatokkal

a

térségben

mőködı, fuvarozással

foglalkozó

Az önkormányzat kedvezményt ad a telephely céljára megvásárolt önkormányzati tulajdonú terület piaci árából, helyrajzi szám alapján a vállalkozás rendelkezésére bocsátja a telek közmőellátásának térképét. Igény szerint megszervez egy találkozót a helyben elérhetı középfokú oktatási intézmények vezetıi és a vállalkozás vezetıje között. Az önkormányzat részben megtéríti a vállalkozás számára a városi közép- és szakiskolákban szervezett szakoktatások költségét együttmőködve a képzı intézményekkel. Igény és szükség szerint szervez egy fórumot, ahova meghívja a hatóságok helyi képviselıit, akik tájékoztatást adnak a vállalkozás számára a legfontosabb elıírásokról, jogszabályi változásokról és havi rendszerességgel elküldi a vállalkozásnak a releváns pályázati hírleveleket. A beruházás volumenétıl függıen akár átmeneti irodahelyiséget is biztosít a befektetés elıkészítésének idejére, átvállalja a vállalkozás cégalapítási költségeinek egy részét, hozzájárul a vállalkozás telephelyének közmőellátásához.


50


ÉARFÜ Gazdaságfejlesztési pályázatai Az Önkormányzat gazdaságfejlesztést szolgáló tevékenysége nagymértékben hozzájárulhat az Észak-alföldi Operatív program és az ÚMFT gazdaságfejlesztési programja keretében meghirdetett pályázatok hatékonyságához. 2009-ben gazdaságfejlesztési témában az alábbi pályázati lehetıségek nyíltak meg az érdeklıdık számára:

1) Inkubáció elısegítése: A pályázat fı célja, az induló vállalkozások megerısítése és az e célhoz szükséges szolgáltatások bıvítése. A régió gazdasági bázisát a fejlıdıképes, tıkeerıs kis- és középvállalkozói szektor biztosíthatja, ezért a szektor megerısítése érdekében fontos, hogy ösztönözzük az induló vagy már mőködı, de tıkeszegény vállalkozások növekedését, piaci stabilitását elısegítı inkubációs fejlesztéseket.

2) Klasztermenedzsment szervezetek létrehozása és megerısítése: Az Észak-alföldi régió gazdasági szerkezete a kényszervállalkozások kiemelkedıen magas arányát tekintve sajátos, amely az ország többi térségénél lassúbb fejlıdést eredményez. A régióban az országos adatokat is figyelembe véve (Magyarországon 50-70 klaszter mőködik, az észak-alföldi régióban kb. 13 klaszter jött eddig létre) a kis- és középvállalkozások közötti együttmőködés elmarad az optimálistól. Nem kielégítı a különbözı méretı vállalkozások között a párbeszéd és az együttmőködés, gyengék a piaci, termelési, finanszírozási, beszállítói kapcsolatok. A magyarországi magánszektort a KKV-k elsöprı dominanciája jellemzi, azonban a nagyvállalatokkal ellentétben nem minden esetben rendelkeznek megfelelı vezetési, pénzügyi, mőszaki technológiai erıvel. A KKV-k versenyhátrányukat együttmőködések és klaszterek kialakításával csökkenthetik, mivel méretüknél fogva a sikeres piaci helytálláshoz szükséges egyes tevékenységek megszervezésére sokszor önmagukban nem képesek. A pályázat célja, hogy elımozdítsa a vállalkozások, oktatási és K+F intézmények, valamint helyi gazdasági szereplık közötti, iparági klaszter formában megvalósuló együttmőködést.

3) Telephelyfejlesztés: Célja a mikro, kis- és középvállalkozások mőködési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, ezáltal közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása. A pályázati kiírás a KKV-k mőködési helyszínéül szolgáló meglévı, mőködı telephelyek modernizációját és bıvítését, nem megfelelı telephelyeik cseréjét, a telephelyek kihasználtságának növelését kívánja elısegíteni, a KKV-k versenyképességének megırzése, fokozása érdekében, a foglalkoztatottság megtartása, javítása mellett.


51


4) Ipartelepítés: A pályázat célja a gazdasági társaságok mőködési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, ezáltal közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása.

Hajdúböszörményben az országos átlagot meghaladó tapasztalunk mind az NFT, mind az ÚMFT tekintetében:

pályázati

mutatókat

12. táblázat: Beérkezett és támogatott NFT pályázatok (Forrás: NFÜ honlapja) Kategória Beérkezett pályázatok száma (db) Igényelt támogatási összeg (Ft) Támogatott pályázatok száma (db) Megítélt támogatási összeg (Ft) Leszerzıdött pályázatok száma (db) Szerzıdéssel lekötött összeg (Ft) Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft)

Hajdúböszörmény település

Országos (település) átlag

107

9

1 636 489 068

169 887 512

61

4

893 202 190

78 993 431

61

4

880 277 916

76 184 852

60

4

864 092 656

73 969 651

13. táblázat: Pályázatok számának megoszlása operatív programonként (Forrás: NFÜ honlapja) Beérkezett Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok pályázatok Operatív Országos Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény program (település) település település átlag (db) (db) (db) GVOP 71 6 36 AVOP 31 2 25 ROP 2 0 0 KIOP 1 0 0 HEFOP 2 1 0 Összesen: 107 9 61


Támogatott pályázatok Országos (település) átlag (db) 2 1 0 0 0 3

52

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 14. táblázat: Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként (Forrás: NFÜ honlapja) Beérkezett Beérkezett pályázatok Operatív pályázatok Országos program Hajdúböször(település) mény település átlag AVOP 525 312 324 Ft 45 715 701 GVOP 786 869 944 Ft 80 253 026 ROP 73 000 000 Ft 10 541 416 KIOP 224 500 000 Ft 22 512 144 HEFOP 26 806 800 Ft 10 865 225 Összesen:

1 636 489 068 Ft

Ft Ft Ft Ft Ft

Támogatott pályázatok Országos (település) átlag 26 945 545 Ft 31 703 585 Ft 2 671 355 Ft 12 955 855 Ft 4 717 091 Ft

893 202 190 Ft

78 993 431 Ft

Támogatott pályázatok Hajdúböszörmény település Ft Ft Ft Ft Ft

169 887 512 Ft

483 132 063 410 070 127 0 0 0

15. táblázat: Uniós támogatások (NFT1) 20042008 között (Forrás: NFÜ honlapja) Projektek száma (db)

Támogatás (eFt)

0

0

Agrár- és Vidékfejlesztés OP

25

483 132

Gazdasági Versenyképesség OP

36

410 070

Összesen

61

893 202

Cél kategória Humán Erıforrás Fejlesztés OP

16. táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) 20072008 évben (Forrás: NFÜ honlapja) Projektek száma (db) Cél kategória Gazdaságfejlesztési OP

Támogatás (eFt)

16

474 644

Regionális OP

4

280 740

Társadalmi infrastruktúra OP

1

28 531

21

783 915

Összesen


53


4.2.5. Turizmus Az idegenforgalom a szolgáltatásoknak abból a szempontból kiemelt ágazatát jelenti, hogy a fejlesztési elképzelésekben fokozott hangsúlyt szokott kapni. Az elmúlt években a helyi önkormányzat is nagy figyelmet fordított a turisztikai vonzerık jobb hasznosításának elısegítésére, amiben több vállalkozó is partner volt. A kereskedelmi szálláshelyek 2008-ban összesen 367 férıhellyel rendelkeztek. A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 10.996 volt, mely 2009-ben 11.917 db-ra emelkedett. A 2004 és 2009 közötti adatokból kiderül, hogy szálláshely szolgáltatás tekintetében jelentıs növekedés ment végbe. A városban eltöltött vendégéjszakák száma több mint 3 és félszeresére emelkedett és jelentısen nıtt a kereskedelmi szálláshelyeken a férıhelyek száma. A magán és fizetıvendéglátásban 2008-ban 42 vendéglátó volt érdekelt, akik együttesen 244 szállásférıhelyet tudnak biztosítani, és ebben az évben 634 fıt fogadtak.

Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken 14 000 12 000

Darab

10 000

Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken

8 000 6 000 4 000 2 000 0 2004 2005 2006 2007 2008

2009

Év 9. ábra: Vendégéjszakák számának alakulása kereskedelmi szálláshelyeken Hajdúböszörményben (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere)

A külföldi vendégek jelenlétét az alábbi táblázat érzékelteti (2008-ra vonatkozó adatok):


54


17. táblázat: A külföldi vendégek jelenléte (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés

Külföldi vendégek száma (db)

Szálloda Panzió Kemping Üdülıház

358 44 734 246

Külföldi vendégéjszakák száma (db) 860 76 3 242 1 238

Átlagos tartózkodás (nap) 2,5 1,7 4,4 5

Látható, hogy a panzióban és szállodában való átlagos tartózkodás alacsony – 1-2 nap – ami átutazó forgalmat jelez. A kempingben és az üdülıházakban egyértelmően a gyógyfürdıhöz kapcsolódó idegenforgalom jelenik meg közel 1 hetes átlagos tartózkodással. A város idegenforgalmát erıs szezonalitás jellemzi, amit a helyi Tourinform Iroda forgalmi adatai is alátámasztanak. A Tourinform irodába 2009 évben összesen 11.067 – ebbıl 5895 személyes, 2709 telefonos és 2463 írásos - megkeresés futott be. A személyes megkeresések legnagyobb része (30%-a) a nyári fıszezonra esik, az egyéb megkeresések aránylag az egész évben kiegyenlítetten történtek.

700 600 500 400 300

személyesen telefonon írásban

200 100

Ja nu Fe á r br u M ár ár ci us Áp ril is M áj us Jú ni us Jú A u li u gu s Sz szt ep us te m b O er kt ó No be ve r De mb ce e r m be r

0

10. ábra: Tourinform iroda 2009. évi ügyfélforgalma (Forrás: Tourinform iroda adatszolgáltatása)

Az elmúlt évek fejlesztéseinek elsıszámú célterülete a strandfürdı és környéke. A Bocskai Gyógyfürdı korábban városi strandként üzemelt, majd 2001-ben megindult a strandkomplexum felújítása és bıvítése. Elsı lépésként, 2002-ben az uszoda épült fel két medencével. A kismedence az úszni nem tudók számára készült, kilencszer tizenkét méteres, és 90 cm mély. A másik medence huszonötször tizenkét méteres, és 170 cm mély. Az uszoda felépítése után a strandon folytatódott a fejlesztés. Lebontották a régi fürdımedencéket, majd új úszó- és a termálmedencéket építettek a helyükre. Megkezdték a kéthektáros terület parkosítását és a kiszolgáló építmények felújítását.


55

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2004-ben épült még egy vadonatúj gyermekmedence, amihez játszóteret is kialakítottak. A termálmedencét nyári tetıvel látták el. Mindehhez számos infrastrukturális fejlesztést végeztek. Új napozók, hintaágyak járulnak hozzá a kellemesebb strandoláshoz, valamint átadtak egy harminc méteres csúszdát is. A fürdı területét 2 hektáros park gazdagítja, ahol termálkemping üzemel. A 2009. évi vendégforgalom alakulása kedvezı képet mutat. A fürdı és az uszoda jelenleg a helyi lakosok igényeit fedi le.

Vendégforgalom 2009-ben 60 000

49 535

50 000 40 000

38 512

36 829

Uszoda

Fedett termál fürdı

Fı 30 000 20 000 10 000 0 Strand

11. ábra: A hajdúböszörményi Bocskai Gyógy- és strandfürdı vendégforgalma 2009-ben (Forrás: Bocskai Gyógy- és strandfürdı adatai alapján)

A város turisztikai kínálatának másik fejlesztési területe a Skanzen, amely mőemléki oltalom alatt áll. Az önkormányzat hajdúböszörményi tájházakként kívánja hasznosítani, amely egyrészt az építészeti és táji örökség bemutatását szolgálná, másrészt városi rendezvények megtartását célozza. Néhány évvel ezelıttig szálláshelyként is mőködött. A látogatók éves száma 1500 és 2000 között mozog, amelynek mintegy ötöde külföldi vendég. A házak felújítása folyamatban van, három ház nádtetejének cseréje megtörtént. A további felújítások pályázatok sikerességén múlnak. Területbıvítési céllal és további rendezvények megtartásának céljából a Skanzen mellett egy ingatlan megvételére került sor, amely egyelıre nem kerül mőemléki védelem alá. A jövıben nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a városhoz tartozó természetes és mesterséges víztestek turisztikai hasznosítására. A legjelentısebb szerepet a Keletifıcsatorna kaphatja, amely évtizedek óta horgászok egyik kedvelt célpontja, s mivel mesterséges vízfolyás természetvédelmi szempontból kisebb kockázattal jár a fejlesztése, ugyanakkor a vízminıség védelmét fokozottan kell figyelembe venni. Hajdúböszörményben a Kajánsziki Horgásztó a legismertebb horgászhely. A terület kezelıje a Bocskai Sporthorgász Egyesület. A jogszabályoknak megfelelıen a horgászathoz állami horgászjegyre vagy a halırnél váltható napijegyre van szükség. A Kajánsziki Horgásztó halállománya fıként pontyból, amurból, süllıbıl és busából áll. Emellett további 3 nagyobb horgász-tó is található a város külterületi részein, illetve a Keleti-fıcsatorna is kedvelt horgászhely. A város igen kiterjedt természeti értékei lehetıséget nyújtanak az öko- és sportturizmus (pl. lovas és kerékpáros turizmus) fejlesztéséhez. Hajdúböszörményben a hobbilovaglás mellett a lovassportok mővelésére is van lehetıség. A lovas pályán egész évben ideális körülmények között lehet edzeni, a város környéki erdık pedig kiváló terepet biztosítanak a túralovagláshoz. Mivel komoly,


56

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA nemzetközi színvonalú lovas infrastruktúra Magyarországon csak Budapesten található, lenne szakmai és piaci létjogosultsága egy nagy nemzetközi lovassport bázis kiépítésének Hajdúböszörményben. Kelet-Magyarországon a hajdúböszörményi határban mintegy 37 ezer hektáron folyik a vadgazdálkodás. A legjellemzıbb állatok az apróvadak. Már márciustól lehet vadászni szalonkára, augusztustól vadkacsára ısztıl pedig nyúlra, fácánra, fogolyra, vadlibára. A nagyvadak közül az ız található meg leginkább Böszörmény határában, sőrőn elıfordul a vaddisznó, és ısszel még szarvasbika is akad.

18. táblázat: Hajdúböszörmény turizmusának SWOT elemzése

TURIZMUS Erısségek • • • • • • •

Hajdúvárosok országos ismertsége viszonylag sok féle vonzerı (kulturális, gyógy, szabadidı, ifjúsági) több országos, hagyománnyal bíró rendezvény az M35-as autópálya – gyors megközelíthetıség Debrecen közelsége és vele jó közlekedési összeköttetés Jó ár/érték arány a szolgáltatásokban Széles spektrumú kínálat a szállásokban (szállodától a kollégiumig)

Gyengeségek • • • • • • • • • •

Lehetıségek • • • • • • • • •

Gyógyturizmus fejlesztése PPP konstrukcióban Hajdúszoboszló- DebrecenHortobágy háromszög együttmőködés lehetısége csatlakozási lehetıség regionális kerékpárutakhoz testvérvárosi kapcsolatok erısítése a turizmus élénkítésére Kollégiumi férıhelyek nagy száma a nyári szezonban turisztikai promóciós felületeken, kiadványokban, vásárokon való megjelenés városi közlekedési infrastruktúra fejlesztése szolgáltatások teljes skálájának biztosítása csatlakozás az Észak-alföldi Termál Klaszterhez


A vonzerık csak helyi vagy regionális szinten ismertek kevés az egyedi vonzerı kerékpárutak hiánya a látogatók rövid tartózkodási ideje nagy szálláskapacitás csak a nyári szezonban áll rendelkezésre marketing tevékenység hiánya városkép nem mindenütt vonzó desztináció menedzsment nincs nincs a turizmusfejlesztésért felelıs városi szervezet magasabb kategóriájú szállás és vendéglátóhelyek hiánya

Veszélyek • • • • • • •

A természeti környezet kizsákmányolása A vendéglátás kultúrája hiányzik Egyre nagyobb az országos és európai verseny a turizmus kínálatban Gazdasági recesszió következtében visszaesik a turizmus 2013 után kevesebb EU forrás a fejlesztésekre A helyi lakosság és vállalkozások tıkehiányosak gyógyturizmus kínálata nagy a térségben

57


4.2.6. A kutatás-fejlesztés helyzete Klasszikus értelemben vett kutatás-fejlesztési tevékenységgel foglalkozó intézmény vagy vállalkozás nincs a városban. Ugyanakkor a geotermikus illetve megújuló energia témakörben vannak tervben vagy folyamatban olyan projektek, melyeknek van K+F aspektusa. A város a Debreceni Egyetem mőszaki karával folytat tárgyalásokat egy együttmőködésrıl, melynek során geotermikus kutató központ települne Hajdúböszörménybe. A projekt megvalósítására pályázatot nyújtottak be, mely elbírálás alatt van. Az Észak-Alföldi Regionális Termálvíz-hasznosítási Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. az Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség konzorciumi tagjaként meghatározó szerepet vállal a régióban a geotermikus ásványkincs kiaknázásának elısegítésében. Segíti a vállalkozások és regionális szervezetek versenyképességét, a vállalkozások együttmőködését, k+f, illetve innovációs tevékenység fejlıdését, az üzleti és a közszféra tudományos és technológiai kapcsolatainak erısítését. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mőszaki Fıiskolai Karán mőködı szervezet közremőködik a geotermikus ásványvizek hasznosításában érintettek szükségleteinek azonosításában, közvetíti és felerısíti a piaci szereplık k+f-igényeit a régió kutató-fejlesztı intézményeihez. Bizonyos értelemben az innováció igényének meglétét jelzi, hogy sok hajdúböszörményi vállalkozás pályázott minıségbiztosítási rendszerek kiépítésére és a környezetvédelmi, energetikai, anyaggazdálkodási célok és termelési hatékonyság javítása érdekében komplex technológiafejlesztésre, integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetésére. A Hajdúböszörményi Önkormányzat szintén pályázott és meg is kapta a támogatást a hivatali szervezet korszerősítésére. Ennek a jelenleg futó programnak a keretében HR fejlesztés, informatikai fejlesztés történik egyebek mellett a panaszkezelı rendszer és az elektronikus ügyintézés korszerősítése érdekében.

4.2.7. Információs társadalom Az információs technológiák használatának széleskörő elterjesztése napjaink egyik legfontosabb feladata, amibıl az Önkormányzatnak is számos elınye származik (pl. elektronikus közigazgatás révén az ügyintézés megkönnyítése). Az Önkormányzat szervezésében megvalósult a szélessávú internet szolgáltatás kiépítése a városban, amely jelentısen megkönnyítette az információs sztrádához való csatlakozást. Az újonnan kiépített hálózat tulajdonosa az Önkormányzat, amelyet pályázaton elnyert támogatásból a szükséges önerı hozzátételével építtetett ki. Üzemeltetıje a Szabadhajdú Közmővelıdési Média és Rendezvényszervezı Non-profit Kft., a szolgáltató pedig a TISSER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008. április 1.-tıl. A mintegy 17,5 km hosszú fényvezetı szálas kábelbıl felépített hálózat 20 csomóponttal, illetve 80 db szektorsugárzóval rendelkezik a város meghatározott pontjain, amelyekhez a lakosság mikrohullámú csatlakozással kapcsolódhat. A hálózat központja a városcentrumban van, ahonnan öt irányba ágazik szét, irányonként 48 fényvezetı szálat tartalmaznak. A szolgáltatási csomag kábel TV, internet és IP telefonszolgáltatást foglal magában, ami azt jelenti, hogy az elıfizetık városon velük ingyen telefonálhatnak. A Bocskai téren nyilvános, szabad WIFI elérés van.


58

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Egy jelenleg az önkormányzatban futó pályázati programban folyik az elektronikus ügyintézés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása. A település honlapján elérhetık bizonyon elektronikus szolgáltatások: a kistérségi társulási portálon keresztül már most is lehetıség van széles körő elektronikus ügyintézésre, a várost, önkormányzatot érintı adatok letöltésére. A portálon megtalálható adatok köre és feltöltöttsége azonban még bıvítésre szorul.

19. táblázat: A közintézmények internet ellátottsága (Forrás: Önkormányzat) Közintézmény megnevezése Óvodák Iskolák Egészségügyi intézmények Szociális intézmények Egyéb

9 13

Intézmény internet ellátottsággal (db) 5 13

49

47

3 4

1 4

Intézmény (db)

Az intézményi internet ellátottság az iskolákban és egészségügyi intézményekben közel 100%-os, lemaradás az óvodák és szociális intézmények esetében tapasztalható. Ami a vállalkozásokat illeti, az internet használat széles körben elterjedt, azonban saját honlappal csak a nagyobb vállalkozások rendelkeznek. Az Önkormányzat honlapján regisztrált 12 civil szervezet közül 9 rendelkezik önálló honlappal.

4.2.8. A kultúra szerepe A kulturális élet a város polgárainak öntevékenységén, a különféle tudományos, mővészeti és oktatási tevékenységet folytató szervezetek, intézmények önálló szellemi mőhelyként való mőködésén alapul. A kulturális élet szereplıinek lehetıséget kell kapniuk arra, hogy a mőködési formák sokasága közül a számukra megfelelıt válasszák, az önkormányzat feladata pedig, hogy ennek feltételeit, lehetséges mőködési kereteit biztosítsa, a település szükségleteire való tekintettel új kezdeményezések kibontakozását ösztönözze. Az önkormányzat biztosítja saját kulturális intézményrendszerének optimális mőködését, a szinergia megteremtése érdekében együttmőködik más intézményfenntartókkal is. Ezek a szolgáltatások elemi feltételei az ország kulturális, tudományos és mővészeti életébe való bekapcsolódásnak, a városi polgárok tájékozódási esélyegyenlıségének. A város törekszik arra, hogy a mőködési területén keletkezı szellemi alkotások legjava a helyi közgyőjteményekbe kerüljön és ilyen módon közkinccsé váljon.


59


A városban található kulturális intézmények: 1) Hajdúsági Múzeum: Hajdúböszörményben 1924-ben alapították meg a Városi Múzeumot. A múzeum anyagának gerincét néprajzi, régészeti és történeti anyagok képezték. 1951-ben nyitották meg az állandó kiállítást, mely felölelte a hajdúság történetét, néprajzát, régészeti emlékeit. A mostani állandó kiállítás reprezentálja azt a tudományos kutató, feldolgozó munkát, melyet a múzeum szakemberei az elmúlt idıszakban végeztek. A régészeti, helytörténeti, néprajzi, mővészeti kiállítás jelentıs tárgyi anyaggal mutatja be a Hajdúság történetét és néprajzát. A múzeum az egykori Hajdúkerületi Székházban mőködik, melynek régi pompájának visszaállítása érdekébe pályázatot került benyújtásra a közelmúltban. A Hajdúsági Múzeum fı támogatója a Hajdúsági Múzeum Baráti Köre Közhasznú Egyesület és Városi Lıegylet. A hajdú múlt megırzésén túl a múzeumnak fontos szerepe van a birtokában lévı kultúrtörténeti értékek bemutatásában és azok minél szélesebb körő megismertetésében, melynek megvalósítását segíti elı a TÁMOP 3.2.8/08/B–2009–0005 Múzeumok Mindenkinek Program – Múzeumok oktatási képzési szerepének erısítése címő pályázaton elnyert támogatás. A múzeum honlapján virtuális látogatást is tehetünk, az ott található statisztika szerint az oldalnak 10 638 látogatója volt. A múzeum fenntartója a Hajdó-Bihar Megyei Önkormányzat és az intézményfinanszírozást is ez a szervezet biztosítja. Mivel a város fontosnak tartja, hogy a múzeum folyamatosan a látogatók rendelkezésére álljon, anyagi forrással is hozzájárul a fenntartásához.

2) Káplár Miklós Győjtemény – Káplár Miklós emlékház: Az 1978-ban megnyílt múzeumban Káplár Miklósnak (1886-1935), a Hortobágy pásztorból lett festıjének pásztorportréi, tájképei és személyes tárgyai láthatók. A közel 40 kép többsége a pusztát és a pásztoréletet ábrázolja. A múzeumok látogatottsági mutatóit növelik az intézmények által pályázati forrásokból szervezett rendezvények látogatóinak száma is. Az emlékház és a benne található győjtemény a város tulajdonát képezi, az üzemeltetést a magas szakmai színvonal biztosítása érdekében átadta a Hajdúsági Múzeumnak.


60


20. táblázat: Múzeumi látogatók számának alakulása Hajdúböszörményben (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés Hajdúsági Múzeum és Káplár Győjtemény Tájházak (Skanzen) vendégéjszakák száma

2006

2007

2008

17 529

28 439

18 7102

1 461

0

(6 hónapig volt csak nyitva)

(novemberig zárva volt)

1 687

3) Kertész László Városi Könyvtár:

A város egyetlen nyilvános közkönyvtára, mely a teljes lakosságnak rendelkezésére áll. Győjteményében könyvek, folyóiratok és nem hagyományos dokumentumok (diafilm; videofilm; DVD; CD-ROM; hangos könyv) találhatók meg. Külön győjteménye a helyismereti győjtemény, amely Hajdúböszörményre vonatkozó dokumentumokat tartalmaz.

21. táblázat: Könyvtárra vonatkozó statisztikai adatok (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Könyvtár leltári állománya (db) Beiratkozott olvasók száma (fı)

2005

2006

2007

2008

78 376

79 030

75 902

70 714

3 212

4 766

4 336

3 826

A könyvtár tulajdonosa és fenntartója is az önkormányzat. 2010. januárban adták át a TIOP forrásból finanszírozott fejlesztést, melynek keretében bıvítették a gyermekkönyvtári részt, új informatikai eszközöket és szoftvereket szereztek be a szolgáltatások korszerőbb, akár online elérése érdekében.

4) Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár „Hajdúkerület Levéltára” iratanyagát Hajdúböszörményi Fióklevéltár ırzi. A Hajdú Megyei Levéltár anyaga zömében a Hajdúkerület iratanyagaiból győlt össze a létrehozáskor, hiszen a megyerendezés során 1876-ban kialakított megye nagyrészt a hajdúvárosok területébıl állt.

2

Káplár Miklós Emlékház 11 hónapig felújítás miatt zárva volt.


61

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár a megyei önkormányzat felügyeletével mőködik és alapvetıen tudományos funkciót tölt be, különösen jelentıs feladata a helytörténeti kutatómunka szervezése. 1991 végétıl különösen megnıtt a levéltár adatszolgáltatását igénybe vevık száma, amely a kárpótlási igények érvényesítésével áll összefüggésben. A kárpótlással kapcsolatosan a közigazgatási iratokon kívül megnıtt az érdeklıdés a földhivatali, az ipari, kereskedelmi szakhatóságok és a bíróságok iratai iránt. A tudományos, az igazgatási és adatszolgáltató funkción kívül a levéltár közmővelıdési tevékenységet is folytat, amely a régió történelmi értékeinek a bemutatásával a hajdú és bihari területek múltjának jobb társadalmi megismerését szolgálja.

5) Sillye Gábor Mővelıdési Központ és Közösségi Ház: Az önkormányzat tulajdonában lévı mővelıdési központ a város meghatározó kulturális intézménye, mely helyet ad színházi rendezvényeknek, koncerteknek, mősoroknak és számtalan csoportnak, közösségnek. Az itt szervezett rendezvények egy része (pl. Hajdúhét) túlmutatott a város határain, számtalan látogatót vonz közeli és távoli vidékekrıl és több csoport vitte sokszor a határokon túlra is Hajdúböszörmény hírnevét (Bocskai Néptáncegyüttes, Ifjúsági Fúvószenekar, Ütısegyüttes, Városi- és Pedagógus Kórus). Az intézmény egyéb feladatkörei: a közösségi mővelıdés segítése, közösségek, klubok, szakkörök létrejöttének, mőködtetésének támogatása. Az intézmény közösségi ház biztosítja a társas együttlét különbözı formáinak feltételeit. Folyamatosan helyet és szakmai segítséget adnak az új lakossági kezdeményezéseknek. A ház a szervezıje a város nagyrendezvényeinek (Gazdanapok, Gyermeknap, Júliális, Hajdúhét, koncertek, Város Napja, szüreti mulatság, Hajdúsági İsz). Jelentıs számú mővészeti csoport mőködik az intézményben, melyeknek folyamatos fellépési lehetıséget is biztosítanak. Klubjaik is tevékeny szerepet vállalnak a kultúra terjesztésében, a szabadidı hasznos eltöltésében (kertbarát-kör, nyugdíjasklub, életreform-klub, bélyeggyőjtık köre, népzenebarátok klubja, hallássérültek klubja, társaságkeresık klubja). Igény szerint gyerekek részére nyári táborokat, tanfolyamokat (nyelvtanfolyamok, virágkötészeti tanfolyam, mozgásmővészeti foglalkozások, képzımővészeti tanfolyamok) hirdetnek. Az intézmény mőködtetését az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévı Szabad Hajdú Nonprofit Kft. biztosítja. Az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott támogatási összeget biztosít a mőködésre és a programok megvalósítására.


62


22. táblázat: Mővelıdési Központra vonatkozó statisztikai adatok (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Rendszeres mővelıdési formákban résztvevık száma (fı) Kulturális rendezvények száma (db) Kulturális rendezvényeken résztevık száma (db)

2006

2007

2008

711

621

715

129

85

93

46 698

43 570

35 521

A kultúrát érintı beruházások 2006-ban az akkori integrált városrehabilitációs program keretében elvégezték a Könyvtár és a Mővelıdési ház külsı felújítását.

23. táblázat: Város költségvetésében a kulturális területre fordított támogatás (Forrás: Önkormányzat) Megnevezés 2006 Önkormányzat költségvetése 7 310 641 (e Ft) Saját forrásból nyújtott támogatás intézményeknek 195 175 (e Ft) Saját forrásból nyújtott támogatás rendezvényeknek 75 686 (e Ft) Kulturális területre fordított támogatás mértéke (%)

3

3,71

2007

2008

7 877 463

8 157 999

169 875

41 072

48 0163

60 295

2,77

1,24

Csak fenntartási költség, mőködési költség nélkül.


63


24. táblázat: Rendezvények önkormányzati költségvetésbıl történı támogatása (Forrás: Önkormányzat Önkormányzati támogatás jogcíme 2007 (Adatok: e Ft-ban) Kiemelt ünnepségek 1 960 Ünnepségek Egyéb kiemelt rendezvények Rendezvények támogatása Hajdúvid Rendezvények támogatása Bodaszılı Rendezvények támogatása Pród A város 400 éves évfordulójának megünneplése Összesen

2008

2009

2 525

3 300

540

820

900

11 300

20 450

18 550

400

400

1 000

400

400

1 000

400

400

1 000 6 600

15 000

24 995

32 350

Civil szervezetek részvétele 25 kulturális tevékenységet folytató civil szervezet mőködik a városban, az összes civil szervezet 15%-át teszik ki. Vannak közöttük egy-egy kisebb csoport kulturális programjait, tevékenységét szervezetı szervezetek (nyugdíjas, diák), de van köztük néhány, mely igazán meghatározó szerepet játszik a város kulturális életében, ezek szervezik például a városnak oly nagy rangot adó országos, sıt nemzetközi hatókörő kulturális rendezvényeket. A zenei programok szervezésében a városban mőködı egyházi szervezetek jelentıs szerepet vállalnak.

A település nagyrendezvényei 1) Kulturális rendezvények: •

Nemzetközi Big Band Fesztivál

A fesztiválon hazai és nemzetközi big band zenekarok egyaránt képviseltetik magukat. Az elsı összejövetelt 2003 júniusában rendezték, amely nagy visszhangot kapott szakmai fórumokon és rendkívüli sikert aratott a közönség körében. A háromnapos rendezvénysorozaton minden évben mintegy 15 zenekar lép fel. •

Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep

A Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep ma a legrégebbi mővésztelep Magyarországon, több mint negyven éves múltra tekint vissza. Az intézmény mai arculata szerves fejlıdés eredményeként alakult ki. A 90-es évekig a meghívott külföldi mővészek többnyire az akkori szocialista országokból érkeztek. Az elmúlt évtizedben az alkotótábor valódi nemzetközi mővészteleppé vált. A világ minden tájáról érkezı mővészek új irányzatokat mutatnak be. A tábor július elsı három hetében fogadja a meghívottakat.


64

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA •

Kotta Fesztivál

A Kotta négynapos produkciója nagyszabású esemény Hajdúböszörményben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a látogatók száma az utóbbi években elérte a 6500-7000 fıt. Bár a vendégek évrıl évre egyre többen vannak, mégis sikerül megırizni a családias hangulatot. A fellépı zenekarok, elıadómővészek, elıadók és a közönség kapcsolata bensıséges, senki nem érzi feszélyezve magát. Az oldott légkör egyik bizonyítéka, hogy a fellépık közül sokan a saját produkciójuk után itt maradnak kikapcsolódni a rendezvénysorozat végéig. A fesztivál minden évben július végén kerül megrendezésre. •

Kelet-Magyarországi Klasszikusgitár Tábor és Fesztivál

A Kelet-Magyarországi Klasszikusgitár Tábor és Fesztivál minden év augusztusában kerül megrendezésre Hajdúböszörményben, a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Fıiskolai Karának kollégiumában. A rendezvény házigazdája a Hajdúböszörmény Ifjúságáért és Mővelıdéséért Klub Közhasznú Szervezet. A gitártábor képzési lehetıséget szeretne biztosítani mindazok számára, akik mőkedvelıként vagy iskolai keretek között már foglalkoztak a gitárral, és nem ismeretlen számukra ez a hangszer. A kilencnapos rendezvényen 60 fiatal gitáros, zömében fıiskolai, konzervatóriumi hallgató vesz részt. Az órákon egy tanár csak egy hallgatóval foglalkozik. A fesztiválon gitárzenekari (kamarazenei) képzés is folyik. •

Hajdúhét

A Hajdúhét elnevezéső kulturális és gazdasági programsorozatot elıször 1937-ben rendezték meg. A 90-es évek közepétıl városunk minden évben újra megszervezi a rendezvénysorozatot. Napjainkra a Hajdúhét olyan kulturális és gazdasági megmozdulássá vált, amely a környék lakóira is jelentıs vonzást gyakorol. A programokba bekapcsolódnak Hajdúböszörmény testvérvárosainak mővészeti csoportjai, valamint a térség településeinek együttesei is. •

A város napja

A császári katonasággal állandó összetőzésben lévı hajdúkat Báthory Gábor erdélyi fejedelem telepítette át Kállóból Böszörménybe 1609. szeptember 13-án kelt kiváltságlevelével. Városunk minden évben ünnepségsorozattal emlékezik a jeles napra. Megemlékezést tartanak Bocskai-szobornál és a Báthory-emlékmőnél, az iskolások helytörténeti vetélkedıkön vehetnek részt, illetve több sportversenyt rendeznek Hajdúböszörményben. Az ünnepségen részt vesznek a hajdúvárosok küldöttei, valamint testvárosainkból is érkeznek vendégek. A szokásoknak megfelelıen ezen a napon a képviselıtestület ünnepi ülésén adják át a városi kitüntetéseket.

2) Egyéb szórakoztató rendezvények: •

Hajdú Kupa Országos Latin Ranglista Táncverseny

A Magyar Táncsport Szövetség Latin-Amerikai Táncok Országos Ranglista Bajnoksága minden év februárjában Hajdúböszörmény város és a Salome Táncsport Egyesület közös szervezésében 'Hajdú Kupa' néven kerül megrendezésre. A rendezık határozott szándéka, hogy ennek a rangos eseménynek hagyományt teremtsenek, és városunk a néptánc kultúra mellett a versenytánc vonatkozásában is ismert legyen. Az egész napos megmérettetésre az ország számos klubjából 40-50 táncospár nevez be. A verseny színvonalát emeli, hogy itt kerül sor a Bajnoki Kupa és a Köztársaság Kupa átadására. A táncosok produkcióit nemzetközi hírő pontozók értékelik, akik tréninget is tartanak az


65

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA érdeklıdı párok számára. A szünetekben szórakoztató mősorok és bemutatók színesítik a programot. Az eseményrıl minden évben összefoglalót készít a DUNA TV. •

Hajdúböszörményi Tavaszi Vásár

A hajdúsági löszháton Böszörményt sokan az "ország kenyeres kosarának" nevezik. Ezen a mezıgazdasági értékekben gazdag területen 1996 óta minden évben rendeznek tavaszi vásárt. A program korábbi elnevezése Hajdúböszörményi Gazdanapok volt. Néhány év óta a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi szervezete rendezi a kiállítást és vásárt, amely lehetıséget biztosít a vállalkozásoknak bemutatkozásra, kapcsolatok kialakítására. A rendezvénysorozat gazdag szakmai programot kínál: sertéstenyésztési konferencia, méhészeti, biokertészeti és kukoricatermesztési bemutató, mezıgazdasági gépek kiállítása. Az érdeklıdık a mezıgazdaság problémáival foglalkozó elıadásokon vehetnek részt. A Hajdúböszörményi Tavaszi Vásáron mintegy 50 kiállító és ugyanennyi vásározó kínálja termékeit. •

Majális

Az önkormányzat, intézmények, civil szervezetek és vállalkozások közremőködésével rendezett majálison minden évben sokan vesznek részt. A programsorozat felvonulással kezdıdik, a résztvevık a Bocskai térrıl együtt sétálnak ki a Fürdıkertbe. Az ifjúsági szabadidıközpontban zenés mősorok, mazsorett bemutató, sportrendezvények, családi programok, táncmősorok, vetélkedık várják a közönséget. A helyszínen több üstben is fıznek, különbözı vállalatok dolgozói ünnepelnek együtt. Délután több mővészeti csoport produkciója mulattatja a Fürdıkertbe látogatókat. Az esti órákban további szórakoztató programokat tekinthetnek meg az érdeklıdık, a fıtéren utcabál és táncház szórakoztatja a közönséget. A hajnalig tartó mulatság tetıpontja a tőzijáték. •

Gyermeknap

Minden évben május végén, a Nemzetközi Gyermeknapon színes programsorozat várja Hajdúböszörmény és a környék gyerekeit. A rendezvény fı szervezıi a GE Hungary Rt. Tungsram Lighting VAG és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata. A programok már korán reggel elkezdıdnek. A Bocskai téren ügyességi játékok, aszfaltrajz-verseny, zenéselıadások várják a kicsiket. A nap folyamán városunk gyermek-együttesei: a mazsorett-csoport, a fúvós- és az ütıs zenekar is bemutatják legfrissebb mősoraikat. A fıtér egyik szegletében vásározók kínálják portékáikat, és a gyerekek legnagyobb örömére, egy kisebbfajta vidámpark is üzemel. Este, a hagyományoknak megfelelıen szabadtéri popkoncerten vehetnek részt a gyerekek és az "idısebb gyerekek". Ilyenkor a rendkívül jó akusztikájú Bocskai tér egy hatalmas "koncertteremmé" alakul át. Több tízezer ember hallgathatja a fellépı sztárok dalait. Éjfélkor tőzijáték zárja a napot, amelynek egyik látványos pillanata a gimnázium homlokzatán lefolyó görögtőz. •

Strandbál

Nyaranként több alkalommal is rendeznek strandbált Böszörményben. A teltházas, egész napos rendezvénysorozat minden korosztálynak kínál kikapcsolódást. Változatos programokon lehetett fokozni a vízjártasságot: úszóversenyek korcsoportonként, strandröplabda, vízilabdakapura dobó verseny, strandfoci. További szórakozási lehetıségeket jelentenek a különbözı „száraz” ügyességi vetélkedık, a paint ball, a kozmetikai bemutató, a jóslás, a „Hajdúság Tündére” szépségkirálynı-választás. Az esti program szenzációja a vizes-táncos buli a 20-25 centiméternyi vízzel feltöltött medencében. A napközbeni helyzethez hasonlóan ilyenkor is ki lehet tenni a "megtelt" táblát.


66


Hajdúböszörményi Regionális Motoros Találkozó

2003 óta minden év augusztus elsı hetében a motorosok veszik birtokba a Fürdıkerti Ifjúsági Szabadidıközpontot. Ekkor kerül megrendezésre regionális találkozójuk, melynek szervezıje és házigazdája a Hajdúböszörményi Motorosok Egyesülete. Az alakuláskor kitőzött céljuk, hogy egybe győjtsék a város motorosait és a motorkerékpársport kedvelıit, illetve a szabadidı hasznos eltöltésében segítsék a fiatalokat. A korosztálytól független, két napos találkozó során napközben mókás programokkal, bemutatókkal, este koncertekkel várják a motor, motorozás, az élı rockzene szerelmeseit.

Kulturális vállalkozások A településen kultúra fıtevékenységgel rendelkezı vállalkozás az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft-n kívül nem mőködik.


67


4.3. Társadalom 4.3.1. Népesség 25. táblázat: Demográfiai adatok (Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyv) Hajdú-Bihar Megnevezés Hajdúböszörmény megye 2) Terület (km 371 6 211 Lakónépesség az év végén (fı) 32 150 542 200 Népsőrőség (fı/km2) 85,7 87,3

ÉszakAlföld 17 729

Ország 93 027

1 502 400

10 031 000

84,7

107,8

Hajdúböszörmény Hajdú-Bihar megye második, az Észak-alföldi régió negyedik, illetve az ország 34. legnépesebb településeként tartható számon. A város történelmi múltjából adódóan a nagy határú alföldi települések közé tartozik, 371 km2-es területénél csak Budapest, Hódmezıvásárhely, illetve Debrecen rendelkezik nagyobb kiterjedéssel. A nagy kiterjedés következtében a 85,7 fı/km2-es népsőrőség jelentısen elmarad az országos átlagtól (107,8 fı/km2), azonban a településszerkezeti sajátosságok miatt gyakorlatilag megegyezik az Észak-alföldi régió középértékével. A város népességszámának alakulása jelentısen eltér az ország egészétıl, illetve az Észak-alföldi régióra jellemzıtıl is, mégpedig kedvezı irányba. Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken. Az ország egészére jellemzı, közel 6%-os tényleges fogyással szemben Hajdúböszörmény népességszáma az utóbbi két évtizedben folyamatos emelkedést mutat. 26. táblázat: Vándorlási egyenleg4 Hajdúböszörményben (Forrás: KSH) Megnevezés 1970 Lakónépesség

30 969

Vándorlási különbözet

1980

1990

2001

2008

32 177

30 832

31 993

32 150

- 1 208

- 1 345

+ 1 161

+ 157

A népesség növekedése vagy éppen csökkenése két tényezı, a természetes szaporodás/fogyás, illetıleg a vándorlási különbözet alakulásának függvénye. Az ország egészére jellemzı kedvezıtlen demográfiai folyamatok összességében számos tényezıre vezethetık vissza, azonban az egyik legszembetőnıbb ezek közül az évtizedek óta jellemzı természetes fogyás. A természetes szaporodási mutatók Hajdúböszörményben jóval kedvezıbben alakultak az országos átlagnál, sıt a régióra jellemzıknél is. Az élveszületések abszolút és ezer lakosra jutó száma meglehetısen hullámzó az 1990-2006 közötti idıszakban, és összességében jelentıs. A halálozások száma ugyancsak ingadozó tendenciát mutatott, azonban az idıszak végére minimális csökken az induló értékhez képest. 4

1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége.


68

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A tényleges népességszám alakulását azonban a migrációs folyamatok is jelentısen befolyásolják. A vándorlási veszteségek különösen az 1950-es évektıl rögzültek, amikor a szocialista gazdaságpolitika meghirdette az agrár országból ipari országgá válás programját, és az Alföld összefüggı agrártérségeibıl masszív elvándorlás (ez az 1960-as évtizedben volt legnagyobb mértékő) indult meg az ipari beruházások kitüntetett területei felé. A folyamat nagyságrendjére jellemzı, hogy az Alföld csak az 1960-as évtized alatt negyedmilliós vándorlási veszteséget szenvedett el, amelynek kétharmadát az ÉszakAlföld adta. Noha a vándorlások intenzitása napjaink felé haladva csökken, és a negatív mérlegek is nagy változékonyságot mutatnak, továbbra is ez a régió jellemezhetı a legnagyobb migrációs erózióval. Az 1970-es és 1980-as évtizedekben Hajdúböszörmény is igen komoly, és fokozódó vándorlási veszteséget könyvelhetett el, amelyet a természetes szaporodás egyre kevésbé, majd egyáltalán nem tudott ellensúlyozni. A rendszerváltást követıen azonban a regionális tendenciával szemben a város egészen a legutóbbi évekig pozitív vándorlási mutatókkal rendelkezett. A kedvezı népmozgalmi adatok alakulása mellett azonban kedvezıtlen tényezı, hogy ez a lakosság összetételének kedvezıtlenebbé válását vonja maga után. Az Önkormányzat rendelkezésére álló szakértıi anyagok alapján kijelenthetı, hogy a képzett, fıként diplomás csoportok tartós elvándorlása jelentıs méreteket ölt: becslések szerint a felsıoktatási tanulmányaikat más városokban folytatók kétharmada nem tér vissza Hajdúböszörménybe, vagyis a város nem képes megkötni magasan képzett lakóit. Az elızı évtizedre jellemzı, látszólag kedvezı folyamat megítélését árnyalja és egyben nagyon összetetté teszi annak vizsgálata, hogy tulajdonképpen mibıl is származik a gyarapodás. Hajdúböszörmény ugyanis ebben az idıszakban vonzó migrációs központtá vált az alacsonyan képzett, hátrányos helyzető rétegek számára: a kilencvenes évek utolsó harmadában gyors betelepedés indult meg a város közigazgatási területén található Bodaszılıre és a szılıskertekbe. A fıként Debrecenbıl, de ÉszakMagyarországról is bejövı jelentıs, szinte kezelhetetlen migráció miatt, számottevı létszámú roma és nem roma, hátrányos helyzető – alacsonyan iskolázott, munkanélküli, a szegénységi csapdával küzdı – család költözött a városba, különösen annak külterületeire. Az Észak-alföldi régió korfája a férfi-nı arány tekintetében az ország egészéhez hasonlóan születéskor férfitöbbletet mutat, amely a 35-39 éves korcsoportig tart ki, utána megfordul az arány. A 40 év feletti, magasabb korcsoportokban a nıfölény akkora, hogy az össznépességben is nıtöbbletet eredményez. A 75 év feletti korcsoportokban legalább, vagy több mint kétszer annyi a nı, mint a férfi. A jelenlegi struktúra számos tényezıre vezethetı vissza, de leginkább annak a következménye, hogy egyrészt az Észak-Alföldrıl a korábbi évtizedek tartós munkaerı elvándorlása fıként a férfiakat érintette, másrészt a férfi lakosság országosan rosszabb halandósága ugyancsak tartóssá teszik a nık nemi fölényét, amit csak a kedvezı élveszületési arányok ellensúlyoznak valamelyest. A hajdúböszörményi lakónépesség korcsoportok és nemek szerinti megoszlása természetszerőleg szinte teljes egészében megegyezik az Észak-Alföldével, és a struktúrát kialakító tényezık is azonosak. Mindez azt eredményezi, hogy a fiatalabb korosztályoknál itt is enyhe férfitöbblet jelentkezik (leginkább a 30-34 éves korosztály esetében), amit bıven meghalad a 40 év fölötti korcsoportok jelentısebb (leginkább a 70-74 éves korosztályban kicsúcsosodó, még a világháborús veszteségekre is visszavezethetı) nıtöbblet.


69

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az Észak-alföldi régió korfája, 2005

Hajdúböszörmény korfája, 2005

12. ábra: Az Észak-alföldi régió és Hajdúböszörmény korfája 2005-ben (Forrás: T-Star adatbázis, Hajdúböszörmény Népesség Nyilvántartó)

A korszerkezet idıbeli változását tekintve kijelenthetı, hogy az ország egészére jellemzı trendnek megfelelıen a fiatal korcsoportok csökkenése és az idısek növekedése mutatható ki. Hajdúböszörményben 1990-ben még 6,9 házasságkötés jutott ezer lakosra (ez valamivel magasabb volt az országos átlagnál), miközben 2008-ban mindössze 3,5. A válások ezer lakosra jutó száma 1990-ben 2,3 volt, és ez az érték számottevı hullámzás mellett, a megelızı évek csökkenı tendenciájának következtében 2,1 ezrelékes szintet mutatott 2008-ban.

27. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (Forrás: KSH) 2001 Korcsoportok (fı) (%) Teljes lakosság

31 993

2008 (fı)

(%)

32 150

6 234

19

5 672

18

15–59

19 904

62

20 300

63

15–19

2254

7

na.

20–29

5181

16

na.

30–39

4112

13

na.

0–14

40–59

8357

26

na.

60–X

5 855

19

6 178

19

A népesség korstruktúrája összességében jóval kedvezıbb az országos átlagnál és jelentıs változást a 2001-es népszámlálás adatihoz képest nem mutat. A korstruktúra tehát az átlagosnál kedvezıbb természetes szaporodásnak, a mérsékeltebb ütemő fogyásnak, illetve a migrációban részt vevı társadalmi csoportok jellemzı korszerkezetének következtében jóval fiatalosabb az országosnál. Ez egyrészt kedvezı adottság, mert hosszabb távon az átlagosnál nagyobb potenciális munkaerıbázist eredményez. Másfelıl ugyanakkor a vándorlási nyereség kedvezıtlen összetétele (az átlagosnál jóval kedvezıtlenebb szociális, jövedelmi és képzettségi viszonyokkal


70

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA jellemezhetı rétegek magas aránya) miatt már napjainkban is komoly megterhelést jelent a szociális ellátórendszereknek, és a jövıben tartani lehet a problémák újratermelıdésétıl. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének etnikai összetétele gyakorlatilag homogénnek tekinthetı. Az önklasszifikáción alapuló adatok alapján a magukat magyarnak vallók részaránya a régiós átlaggal megegyezıen 95,7% volt, és a kisebbségek közül egyedül a saját bevallása szerint roma etnikumhoz tartozó 389 fı (az össznépesség 1,2%-a) képviselt kimutatható részesedést. A hivatalos adatok alapján tehát a romák részaránya a városban alig harmada az országos átlagnak, de a mértékadó becslések a valós létszámot és az összlakosságból való részesedést minden esetben a cenzus adatainak többszörösére (akár három-négyszeresére) teszik. A bizonytalanságok fı oka, hogy a vonatkozó jogszabályok miatt a romák számáról sem országosan, sem a város tekintetében nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. A roma lakosság belsı összetételére, a háztartások helyzetére, a szociális és az egészségügyi jellemzıkre vonatkozóan egyáltalán nincsenek statisztikai információk. Hajdúböszörményben azonban az Önkormányzat megbízásából az elmúlt években több, a romákat is érintı felmérést hajtottak végre, amelyek alapján feltételezhetıen mintegy 250 – 300 háztartásban hozzávetılegesen 1200 roma él, akik a város lakosságának 3,7 százalékát teszik ki. A hátrányos helyzető lakosságcsoportok helyzetének részletes elemzésével az antiszegregációs fejezet foglalkozik. A lakosság vallási megoszlása a történelmi gyökerek és a tradíciók következtében lényegesen eltér az ország egészét jellemzı arányoktól.

28. táblázat: Az egyes felekezetekhez tartozók aránya a népességen belül (Forrás: KSH 2001 népszámlálás) Megnevezés Római katolikusok aránya Görög katolikusok aránya Reformátusok aránya Felekezethez nem tartozók aránya

Országos

Hajdúböszörmény

52%

5,6%

2,6%

7%

16%

43,2%

14,5%

34,5%

A vallási megoszlás a kulturális és egyéb tradíciókon túl jellemzıen kedvezı hatást gyakorolt és gyakorol az országos átlagnál sokkal kedvezıbb népesedési folyamatokra, ezen keresztül többek között a korstruktúra alakulására is (lásd fentebb).

29. táblázat: A lakónépesség és lakosságszám alakulása 2001-2008 között (Forrás: KSH) Megnevezés 2001 Lakónépesség (fı) Lakásállomány (db)


2005

2008

31 993

32 349

32 150

12 165

11 978

12 312

71

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az adatokból kitőnik, hogy míg a lakosság száma 1%-kal csökkent 2005 és 2008 között, addig a lakásállomány közel 3%-kal növekedett, vagyis az egy lakásra jutó lakók száma alacsonyabb lett.

30. táblázat: Háztartások, családok adatainak alakulása (Forrás: KSH) Megnevezés 1980

1990

2001

10 516

10 643

11 452

100 háztartásra jutó személy

300

285

273

100 háztartásra jutott foglalkoztatott

137

123

91

8941

8545

8931

100 családra jutó családtag

314

312

306

100 családra jutó gyermek

124

124

121

86

77

68

Háztartások száma

Családok száma

100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek

4.3.2. Foglalkoztatási helyzet Az elmúlt másfél évtizedben a magyar munkaerıpiacon lezajlott folyamatok ismeretében aligha vitatható az a megállapítás, hogy a Hajdúböszörmény tágabb környezetét jelentı Északkelet-Magyarországon, ezen belül pedig Hajdú-Bihar megyében a munkanélküliek magas száma és aránya már hosszú évek óta elhúzódó, súlyos problémákat okoz a gazdaság és a társadalom normális mőködésében. Mivel a gazdaságilag aktív, vagy a foglalkoztatott népességrıl csak a népszámlálások alkalmával állnak rendelkezésre települési szintő információk, az adatgyőjtési nehézségek miatt a tényleges foglalkoztatási-munkanélküliségi helyzetet nem lehet egzakt módon felvázolni. Az viszont bizonyosra vehetı, hogy a munkaerı-piaci sajátosságok alapvetıen meghatározzák egy település, így a város lakosságának szociális, egészségi és mentális állapotát, mivel a permanens foglalkoztatási problémák az itt élı emberek szinte mindegyikét érintı, állandóan meglévı feszültségek forrásai. A munkaerıpiac a rendszerváltást követıen igen rövid idı alatt drasztikus változásokon ment át, és a kezdeti várakozásokkal ellentétben nem átmeneti, hanem rendkívül tartós problémák jellemezték és jellemzik a mőködését. Az igen számottevı gazdasági recesszió hatásaként több, egyenként is komoly gondokat okozó folyamat indult meg: a foglalkoztatottak számának és arányának hirtelen csökkenésével párhuzamosan drasztikusan megemelkedtek a munkanélküliekre, illetve az inaktív népességre vonatkozó értékek.


72

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 31. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása (Forrás: KSH 2001 népszámlálás) Korcsoportok Összes foglalkozatott

2001 (fı)

(%)

10 475

15–29 év

3 060

29

30–39 év

2 723

26

40–49 év

3 151

30

50–59 év

1 449

14

92

1

60-X év

Az Észak-alföldi régió öröklött adottságait, a piacorientáció-váltást követıen még kedvezıtlenebbé váló fekvését és makrogazdasági szerepkörét figyelembe véve nem meglepı, hogy itt az átlagosnál jóval nagyobb volt a visszaesés mértéke. A hagyományosan elmaradott, kevés munkaalkalmat kínáló, eleve munkaerı-felesleggel rendelkezı falusi térségek képtelenek voltak felvenni a közeli és távolabbi városokból visszaáramló munkaerıt, emiatt nem egy térségben kritikussá vált a munkaerı-piaci helyzet. Hajdúböszörmény munkaerı-piaci folyamatai természetesen nem függetleníthetık a regionális tendenciáktól, a rendelkezésre álló adatok tanúsága alapján azonban az átlagosnál kedvezıbbek a város foglalkoztatási, munkanélküliségi pozíciói. Az aktivitási ráta – vagyis a gazdaságilag aktív népességnek a teljes népességhez viszonyított aránya – a 2001-es népszámlálás idıpontjában mérhetı 60,4%-os értéke ennek megfelelıen alacsonyabb volt ugyan az országos középértéknél (63,9%), ugyanakkor meghaladta az Észak-Alföldét (57,7%). A foglalkoztatottsági ráta esetében gyakorlatilag ugyanez volt a helyzet: Hajdúböszörményben 55,1%-os érték volt regisztrálható, köztes helyet biztosítva a regionális (50,8%), illetve az országos (60,6%) között. Az Észak-alföldi régióhoz képest jóval kedvezıbben alakuló mutató hátterében az áll, hogy a rendszerváltást követı évtizedben a foglalkoztatottak létszáma sokkal kisebb mértékben csökkent a városban, mint annak tágabb vagy akár szőkebb környezetében. 32. táblázat: Foglalkoztatottsági adatok a 2001-es népszámlálás adatai szerint (Forrás: KSH) Megnevezés Aktivitási ráta Foglalkoztatási ráta Idısebb korosztály foglalkoztatási aránya Szakmunkás végzettségőek aránya a foglalkoztatottak között Képzettséggel nem rendelkezık aránya a foglalkoztatottak között Diplomások aránya a foglalkoztatottak között


60,4% 55,1%

Északalföld 57,7% 50,8%

14,7%

na.

18,4%

35,2%

na.

28,7%

29,1%

na.

na.

11,6%

na.

na.

Hajdúböszörmény

Országos 63,9% 60,6%

73

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A foglalkoztatottak derékhadát az országos átlagnak megfelelıen a 40-49 éves korcsoport alkotta, és ugyancsak jellemzıen alacsony, az országos átlagnál is kisebb volt az 50 éves és idısebb korosztályok foglalkoztatási aránya. Az iskolai végzettséget tekintve az 1990-es években lezajlott jelentıs csökkenés ellenére továbbra is a szakmunkás/szakiskolai végzettséggel rendelkezık vannak a legnagyobb számban a foglalkoztatottak között (35,2%). Jellemzı ugyanakkor, hogy a képzettséggel nem rendelkezı, alacsony végzettségő munkavállalók aránya (29,1%) magasabb, míg a diplomások aránya (11,6%) alacsonyabb a magyarországi középértéknél. A relatíve alacsony foglalkoztatottsági ráta mellett további kedvezıtlen tényezı a tradicionális struktúra, noha az ország egészéhez hasonlóan az Észak-Alföldön és Hajdúböszörményben is tovább folytatódott a primer és szekunder ágazatok térvesztése a szolgáltató szektorral szemben. A természeti adottságok ismeretében nem meglepı, hogy a mezıgazdaságban fıfoglalkozásként munkát vállalók aránya csaknem két és félszer magasabb az országos átlagnál (12,9%). Az iparban és az építıiparban foglalkoztatottak részesedése (43,1%) az összességében folyamatosan csökkenı tendencia ellenére ugyancsak meghaladja a nagyjából egyforma mind a regionális, mind az országos átlagot. A szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkoztatási szerepét tekintve a város jóval elmarad a magyarországi átlagtól, mindössze a foglalkoztatottak 44%-a dolgozik ebben a szektorban szemben az országos 61,6 %-os aránnyal. Noha az arányszám fokozatosan növekvı, és maga az ágazat meglehetısen munkaigényes, mégis kevés új munkalehetıséget teremtett, a cégek zöme ugyanis legfeljebb a családtagokat foglalkoztató egyéni/mikro vállalkozás. A foglalkoztatottak számának és arányának drasztikus visszaesésével párhuzamosan az 1990-es évek elején váratlan és igen nagyarányú emelkedést követıen tömegessé vált a csak 1989 óta kezelni próbált munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek száma az 1990-es évek eleje óta hullámzó trendet mutat: az 1993-as 2328 fırıl 2004 végére 1123 fıre csökkent, az utóbbi években viszont ismét meredek emelkedést mutatott.

33. táblázat: Álláskeresık száma 2008-ban (Forrás: KSH) Megnevezés Pályakezdı álláskeresık aránya 180 napnál régebben álláskeresık Képzettséggel nem rendelkezı regisztrált munkanélküliek aránya Diplomával rendelkezı regisztrált munkanélküliek aránya

Hajdúböszörmény

Északalföld

Országos

10,9%

10,9%

9,1%

51%

53,4%

50%

38,8%

40,1%

39,7%

4,3%

3,5%

4,1%

Az országos és regionális átlaghoz mérten magas munkanélküliség mellett további problémák forrása, hogy igen kedvezıtlenek a munkanélküliség minıségi jellemzıi is. Noha a korszerkezet több év átlagában összességében megfelel az országos átlagnak, a pályakezdı álláskeresık arányát tekintve az országon belül évtizedes távlatban is az Észak-Alföld rendelkezik a legrosszabb mutatókkal. A munkanélküliségi mutatók zömében megfigyelhetı, hogy a Hajdúböszörményben regisztrált munkanélküliek száma magasabb ugyan az országosnál, ám kedvezıbb saját régiójához viszonyítva.


74

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A régóta az országosnál magasabb szinten állandósult munkanélküliségbıl eredeztethetıen a 180 napnál hosszabb ideje folyamatosan állást keresık összes regisztrálthoz viszonyított aránya a városban (51,0%), illetve a régióban (53,4%) is meghaladja a kereken 50%-os országos középértéket, és igen kedvezıtlennek mondható az a tendencia, hogy az érintettek létszáma és részaránya évrıl-évre emelkedik. A nemek közötti esélyegyenlıség szempontjából legalább ennyire elınytelen, hogy a nık és a férfiak aránya relatíve kiegyenlített az álláskeresık között (a regiszterben szereplık 48,5%-a nı – ez valamelyest magasabb a regionális és országos átlagnál), ám ez csak látszólag kedvezı adottság. A fentebb említett „minıségi mutatók” tekintetében ugyanis a gyengébbik nem mindig rosszabb helyzetben van, mint a férfiak: a pályakezdı álláskeresık között 51,4%, a tartósan munkanélküliek körében pedig 58,5% az arányuk. A városra nézve, illetve a munkanélküliség csökkentésének lehetıségeit tekintve kedvezı adottság, hogy a munkaügyi szervezet nyilvántartásában szereplı regisztrált álláskeresık iskolai végzettség szerinti összetétele valamivel kedvezıbb képet mutat a regionális átlagnál. A legnehezebb helyzetben szakképzettség híján a legfeljebb általános iskolát befejezett (a regisztráltak 38,8%-a), vagy még idáig sem jutó (6,7%) álláskeresık vannak, de részesedésük nem éri el a regionális középértékeket. A diplomás álláskeresık aránya szintén magasabb a városban, mint a régióban, alig maradva el az országos átlagtól.

34. táblázat: Nyilvántartott álláskeresık száma Hajdúböszörményben (Forrás: Észak-alföldi Munkaügyi Központ Hajdúböszörményi Kirendeltség) Nyilvántartott Munkakorú Idıpont álláskeresık száma népesség száma 2009. november 2756 20 914 2008. november 2010 20 761 2007. november 1790 20 759 2006. november 1448 20 612 2005. november 1459 20 543 2004. november 1304 20 328

Relatív mutató % 13,2 9,7 8,6 7,3 7,1 6,4

Mindezek alapján Hajdúböszörményben munkahelyteremtés szempontjából a regionálistól kedvezıbb összetételő potenciális munkaerıbázis áll rendelkezésre. Nem szabad azonban megfeledkezni a tartóssá váló munkanélküliség igen kedvezıtlen hatásairól, illetve a nık és a pályakezdık egyre hátrányosabbá váló pozícióiról, így a helyi foglalkoztatáspolitikai eszközöket leginkább ezekre a célcsoportokra célszerő koncentrálni. A munkahelyek számának drasztikus csökkenése, illetve a munkanélküliség hirtelen felfutása együttes hatásaként egy további, a regionális és helyi munkaerıpiac szempontjából igen kedvezıtlen folyamat indult meg és gyorsult fel a rendszerváltást követıen, nevezetesen számottevıen megnıtt a gazdaságilag inaktívak száma és részaránya. A tartós munkanélküliség elıl sokan menekültek a szerény, de legalább biztos megélhetést jelentı inaktivitásba. Ráadásul a leszázalékolások magas száma mellett a kedvezıtlen iskolai végzettség, a diszkrimináció és számos egyéb tényezı együttes eredıjeként a régióban és a városban az országos átlagot meghaladó roma népesség jelentıs része vesztette el minden kapcsolatát az elsıdleges munkaerıpiaccal (vagy soha nem is került kapcsolatba azzal), és vált inaktívvá vagy passzív munkanélkülivé. Hajdúböszörmény foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetérıl tehát összességében kijelenthetı, hogy a város csaknem minden tekintetben köztes pozíciót foglal el az


75

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA általánosan kedvezıtlenebb regionális, illetve a minden esetben kedvezıbb országos átlagértékek között. Ez annak ellenére is így van, hogy az elmúlt években a település nem volt képes csökkenteni lemaradását az ország fejlettebb térségeihez képest, sıt, a maga és a tágabb környezetét jelentı régió relatív helyzete a legtöbb tekintetben inkább romló tendenciát mutatott. Mindezeknek megfelelıen a helyi szociális ellátórendszer számára a jövıben is komoly megterhelést jelent majd a munkanélküliség, illetve az azzal együtt járó kedvezıtlen gazdasági-társadalmi problémák kezelése, ami megfelelı külsı támogatás hiányában megvalósíthatatlannak tőnik.

4.3.3. A lakosság képzettsége

35. táblázat: A település iskolázottsági mutatói megyei, regionális és országos összehasonlításban (Forrás: KSH 2001-es népszámlálási adatok) Megnevezés

Hajdúböszörmény

Hajdú-Bihar megye

Észak-Alföld

Magyarország

(%) 10–X éves, általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el 15–X éves, legalább általános iskola 8. évfolyam 18–X éves, legalább középiskolai érettségivel 25–X éves, egyetemi, fıiskolai stb. oklevéllel

0,7

0,9

1,0

0,7

85,1

86,3

85,0

88,8

26,2

34,0

30,9

38,2

7,3

10,8

9,4

12,6

Az adatok azt mutatják, hogy településen az iskolázottsági problémák már az általános iskola elvégzésével kezdıdnek. A 15 évesnél idısebb lakosság 15%-a még az általános iskolát sem fejezi be. Ez az arány mind országos, mind megyei szinten alacsonyabb, a régiói mutatóival viszont megegyezik. A középiskolai érettségi megszerzése tekintetében mindhárom területi egységgel összehasonlításban jelentıs lemaradás tapasztalható. A lakosságnak csak alig több mint a negyede szerez középiskolai érettségit, az a mutató több mint 10 százalékponttal marad le az országos átlagtól. A középfokú végzettség hiánya jelentıs problémát jelent az elhelyezkedési esélyek tekintetében és a munkaerı piacról való tartós kiszorulás veszélyét rejti magában. Ugyanez állapítható meg a felsıfokú végzettséggel rendelkezık arányára is, jelentıs a lemaradás mindhárom területi egységgel való összehasonlításban (az országos mutatónak alig több mint a felét hozza a város). Ennek oka nagy valószínőséggel abban keresendı, hogy a város felsıfokú végzettséget szerzett lakónak jelentıs része elvándorol.


76


4.3.4. A lakosság egészségi állapota Annak ellenére, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer statisztikai mutatói európai összehasonlításban sem tekinthetık rossznak, a lakosság egészségügyi állapota Európában az egyik legkedvezıtlenebb, ami legszembetőnıbben a férfiak alacsony várható élettartamában mutatkozik meg. Ez részben abból következik, hogy az egészségügyi ellátás mellett számos fontos tényezı határozza meg a lakosság egészségügyi állapotát: az életmód, az étkezési szokások, a káros szenvedélyek elterjedtsége, a környezetszennyezésbıl adódó káros hatások, a fizikai és lelki megterhelés, a megelızı hálózatok kiépítettsége és az egyének egészségtudatossága. Egy régió egészségügyi állapotának jellemezésére a születéskor várható átlagos élettartam a leggyakrabban használt mutató. Ez a mutató a lakosság mindenkori halandósági viszonyai mellett valószínősíthetı élettartamot fejezi ki, azt, hogy az újszülött az adott év halandósági viszonyai ismeretében milyen hosszú élettartamra számíthat. A születéskor várható élettartam országos értékei az 1980–2005 közötti idıszakban a férfiak esetében 2,6 évvel, 68,6 évre, míg a nıknél 3,7 évvel, 76,9 évre emelkedtek. A javulás a kilencvenes években volt igazán jelentıs, az azt megelızı évtizedben a várható élettartam sem a férfiak, sem a nık esetében nem emelkedett számottevıen. Az Észak-Alföldön sem a nık, sem a férfiak várható átlagéletkora nem éri el az országosan tapasztalható értékeket, különösen a férfiak esetében jelentıs az elmaradás. A férfiak születéskor várható élettartama 2005-ben 67,34 év volt az Északalföldi régióban. A régión belül a legmagasabb értéket Hajdú-Bihar megye (68,41 év) mutatta, akárcsak a nık születéskor várható élettartama esetében (76,66 év). A népesség egészségügyi viszonyaira vonatkozóan települési szinten nem állnak rendelkezésre statisztikai információk, amelyek szélesebb körő összehasonlításra adnának lehetıséget. Hajdúböszörményben 2004-ben készült Városi Egészségterv, amelyet egy alapos empirikus vizsgálat is megelızött. A város demográfiai viszonyai alapvetıen kedvezıbbek a regionális és országos átlagnál, ami arra enged következtetni, hogy számos egészségügyi probléma gyakorisága kisebb lehet, mivel a város lakossága csak hosszabb idıtávon belül kezd el csökkenni, és az országos folyamatoknak megfelelıen elöregedni. A lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete – a halandósági elemzések mellett – elengedhetetlen a hatékony egészségügyi ellátórendszer, a sikeres egészség-fejlesztési és szőrési programok tervezéséhez. Különösen olyan betegségek esetében, amelyek hosszú idın keresztül, jelentıs terheket rónak az egyénre, családjára és természetesen a társadalomra is. A leggyakoribb halálokként a városban is a szív-és érbetegségek számítanak, s gyakoriságuk az elmúlt években még növekedett is, országos összehasonlításban a nık esetében magasabb. A cukorbetegség elıfordulási gyakorisága az országos átlagnak megfelelı, azonban az elmúlt években gyorsabban növekedett az esetek száma. A rosszindulatú daganatos megbetegedések aránya lényegében nem változott az elmúlt években, ami abból a szempontból kedvezınek tekinthetı a tendencia, hogy legalább nem növekedett az elıfordulása úgy, mint az országosan jellemzı. Az idült alsó légúti betegségek gyakorisága több mint 20%-kal haladja meg az országos átlagot. A halálokként egyre inkább elıtérbe kerülı emésztıszervi betegségek száma Hajdúböszörményben is növekedett. Az idegrendszeri betegségek elıfordulása a városban lényegesen ritkább, mint országosan. Hosszabb távon az elmúlt években enyhén csökkenı tendenciát mutatott a fertızı megbetegedések gyakorisága. A haláloki struktúra vizsgálatára 2003-ban került sor, amely megállapította, hogy az összes halálozás 53,6%-áért felelısek a szív- és érrendszeri megbetegedések. A második


77

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA helyen a daganatos megbetegedések állnak, a halálozások 25,4 %-át okozva, jelentıs különbséggel a nemek között – a meghalt férfiak 32,7%-a, a nık 15,9%-a rákos megbetegedés következtében hunyt el). Az emésztıszervi (elsısorban az alkoholos eredető degeneratív) megbetegedések okozták a halálesetek 5,4%-át, és az ezekben a kórképekben elhunytak 81,8%-a férfi volt. A halálesetek 3,7%-át okozták légzıszervi megbetegedések, 1,7%-át pedig cukorbetegség. Az öngyilkosság (3,2%) jelentısége a halálokok között magasabbnak bizonyult a balesetekénél (2%), s mindkettıre igaz volt, hogy a férfiak magasabb arányban szerepeltek. Az egészségi állapotot meghatározó környezeti hatások között Hajdúböszörményben egyaránt szerepet játszik víz- és levegıszennyezettség. A víz higiéniai problémái a külterületi szılıskertekben merültek fel, ahol a fúrt kutak vize nitrátos. A levegıvel kapcsolatban a legnagyobb probléma a pollenszennyezettség, ami miatt az allergiás légúti betegségekben szenvedık száma erıteljesen megemelkedett.

4.3.5. A lakosság jövedelmi és szociális helyzete

36. táblázat: Hajdúböszörményben az adófizetık száma a fizetett SZJA sávonként 2005-ben (Forrás: APEH) SZJA összeg sávok Összes adófizetı darabszáma 0-100 000 Ft sávon (éves jövedelem 0-555 000 Ft) Összes adófizetı darabszáma 100 001-200 000 Ft sávon (éves jövedelem 555 000-1 111 000 Ft) Összes adófizetı darabszáma 200 001-300 000 Ft sávon (éves jövedelem 1 111 000-1 666 000 Ft) Összes adófizetı darabszáma 300 001-400 000 Ft sávon (éves jövedelem 1 666 000- 2 222 000-Ft) Összes adófizetı darabszáma 400 001-500 000 Ft sávon (éves jövedelem 2 222 000- 2 777 000 Ft) Összes adófizetı darabszáma 500 001-600 000 Ft sávon Összes adófizetı darabszáma 600 001-700 000 Ft sávon Összes adófizetı darabszáma 700 001-800 000 Ft sávon Összes adófizetı darabszáma 800 001-900 000 Ft sávon Összes adófizetı darabszáma 900 001-1 000 000 Ft sávon Összes adófizetı darabszáma 1 000 001-1 500 000 Ft sávon Összes adófizetı darabszáma 1 500 001-2 000 000 Ft sávon Összes adófizetı darabszáma 2 000 001-2 500 000 Ft sávon Összes adófizetı darabszáma 2 500 001-5 000 000 Ft sávon Összes adófizetı darabszáma 5 000 000 Ft feletti sávon Összes adófizetı darabszáma 2005 (db)

Adófizetı Adófizetı (fı) (%) 2 257

17%

1 639

12%

2 659

20%

1 393

11%

1 230

9%

1 326 773 334 620 366 272 103 112 9 0 13 093

10% 6,5% 2% 6% 2,8% 2% 1% 1% 0% 0%

Az adófizetık 50 %-a a 0-1 666 000 Ft éves jövedelmet jelentı sávba tartozik, ami havi jövedelem tekintetében 0-138 888 Ft-ot jelent. Az 1 000 000 Ft-ot meghaladó adósávba az adófizetıknek alig több mint 5%-a tartozik, az ı havi jövedelmük 250.000 Ft felet van.


78

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúböszörmény szociális problématérképén problémakör kapott szerepet. •

a

munkanélküliség

mellett

három

Tartós munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık

Részükre a Családsegítı Központ nyújt különbözı szolgáltatásokat. Az együttmőködést igénybevevı tartós munkanélküli ügyfelek száma 825 fı, akik nem alkotnak homogén csoportot. Sokuk hosszú évek óta eltávolodott a munkaerıpiactól, mások a foglalkoztatás határmezsgyéjén mozognak, és vannak, akik a folyamatos munkavégzésbıl nemrég estek ki, de így is reménytelennek tartják a visszatérést. A Családsegítı Központ munkatársai a beilleszkedési programot annak megfelelıen készítették el, hogy abban minden igénybevevı ott kezdhesse, ahol ı tart, és a különbözı szolgáltatási elemek személyre szóló kombinációját az egyéni helyzethez, mentális állapothoz és szükségletekhez lehessen alakítani. Fontosnak tartják saját szervezetük határain túl kiépíteni olyan együttmőködési és partneri kapcsolatokat a térségben mőködı és elérhetı állami, önkormányzati és civil szervezetekkel, amelyek révén sokféle erıforrással és többféle szolgáltatással bıvíthetı a meglévı kapacitás. Életkor szerinti bontásban a 27-40 év közöttiek jelennek meg legnagyobb arányban a támogatottak között. Iskolai végzettség alapján csoportosítva pedig nagyon magas a szakképesítéssel nem rendelkezık részesedése. A Családsegítı Központ adósságkezelési tanácsadást is mőködtetet 2004 márciusa óta azok számára, akiknél a lakhatási biztonság elvesztésének veszélye áll fenn a lakásfenntartási kiadásokból származó hátralékok miatt. A legalacsonyabb jövedelmő háztartások a külterületen élık háztartásai, a cigánytelepi lakások háztartásai, az önkormányzati lakások háztartásai. Az adósságkezelési tanácsadásban 2007 elején 82 fı vett részt. •

Neveléssel, oktatással, kultúrával összefüggı problémák

Gyermekvédelmi kedvezményben a gyermekek 33,5 %-a részesül, ami közel 2500 fıt jelent. A Közoktatási Intézkedési Terv nyomán módosított körzethatárok révén a hátrányos helyzető gyermekek aránya az általános iskolákban kiegyenlítettebbé vált, s a jövıben ez még javulni fog. A középiskolák létszámadataiból az látszik, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek egyáltalán nem jelennek meg a középiskolákban, ami kedvezıtlen a halmozottan hátrányos helyzetőek újrateremtıdésének megakadályozása szempontjából. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nagy számban élnek a déli- lucernási lakásokban. Az önkormányzati lakásokban szinte sehol sincs olyan lehetıség, ahol a gyermekek egy asztalnál egy széken a könyvet elıvegye és tanuljon. Gyakran az esti vacsorát is az ágy szélén fogyasztják el, mert nincs annyi hely, hogy 5-6 gyermekkel körbeüljön egy asztalt. Igen szegényes élettérben élnek a gyermekek, a fekvıhelyen is csak zsúfolt alvás lehetısége biztosított, s nagyon nehéz az esti fürdés, a mosás megoldása még azoknál a családoknál is, ahol erre megvan az akarat. A Gyermekjóléti Szolgálat olyan gyermekeket segítenek, ahol a szülık elváltak, alacsony iskolai végzettségőek, munkanélküliek, szenvedélybeteg, vagy bőnelkövetı van a családban, a gyermeknek súlyos beilleszkedési problémái vannak. A veszélyeztetett gyermekek száma 341 fı, a védelembe vetteké 124 fı. A legnagyobb számban a Déli Lucernás, Bodaszılı és a Szılıskertek területén vannak jelen.


79


•

Idısek, fogyatékkal élık ellátása, segítése

A szociális ellátórendszernek fontos szerepe van az idısek, a három évnél fiatalabb gyermekek és a fogyatékkal élık ellátásában is. •

A városban 2006-ban 46 gyermeket írattak be a városban mőködı egyetlen 40 férıhelyes bölcsıdébe, ahol 10 bölcsıdei gondozó teljesített szolgálatot.

•

A fogyatékosok nappali intézménye 16 férıhellyel rendelkezik, a hat gondozó által ellátottak száma 15 volt az év során.

•

A városban négy idısek otthona is mőködik 90 alkalmazottal és 248 férıhellyel, gyakorlatilag teljes férıhely kihasználtsággal.

•

Az önkormányzat mőködtet egy 132 férıhelyes tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthont, amelyben 129 fı volt a gondozottak száma.

A város lakói közül 8727-an részesülnek nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban, amelyen belül 3826 az öregségi nyugdíjasok, 1351 a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülık száma és 1079 a korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülık száma. A nyugdíj és a nyugdíjszerő ellátás teljes összege 481 millió Ft. Az önkormányzat szociális kiadásai között a legjelentısebb a rendszeres szociális segélyre felhasznált pénzösszeg (75,1 millió Ft), amit a lakásfenntartási támogatásra felhasznált (66,6 millió Ft), a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált (9,7 millió Ft) és az átmeneti segélyre felhasznált összeg (9,5 millió Ft) követett.

37. táblázat: Az önkormányzat által nyújtott legjellemzıbb szociális támogatások (Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok rendszere) Megnevezés

2005

2006

2007

2008

Az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülık száma

560

581

833

1 039

Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyek eseteinek száma

1 506

1 680

2 065

1 884

911

3 977

1 891

435

Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatások eseteinek száma

A bőncselekmények száma és jellege sok esetben összefüggést mutat a lakosság szociális helyzetével. A város bőnözési fertızöttsége Hajdú-Bihar megyében átlagosnak tekinthetı, azonban az ország hasonló méretkategóriájú városaival összehasonlítva átlag alattinak számít. A közbiztonsági helyzet évek óta stabil, a Belügyminisztérium 2003-ban „Biztonságos település” címet adományozott a városnak. A városon belül a bőnözések számát tekintve a város belsı része (a belváros és a közelében elhelyezkedı lakótelepek) emelkedik ki – vagyis nem a kedvezıtlen szociális helyzettel jellemezhetı városrészek (Déli- Lucernás, szılıskertek), amelyek ugyanakkor gyakran a bőnelkövetık lakóhelyei. Tóth Antal kriminál- geográfiai vizsgálatai szerint a lakosság alapvetıen biztonságosnak tekintette a várost, a legveszélyesebb környéknek a Déli- Lucernás romák lakta településrészét említették meg, amit azonban a statisztikai elemzések nem támasztottak alá. Ez annak köszönhetı, hogy a városon belül területileg elkülönül a bőnözık lakóhelye a bőnelkövetések helyszínétıl.


80


4.3.6. Társadalmi önszervezıdések, civil szféra Mindennapi életünk elképzelhetetlen lenne civil szervezetek nélkül. Alapítványok segítik a gyermekek iskoláját, a kórházak életmentı mőszereinek beszerzését, egyesületek védik kedvenc állataink életét, szerveznek közös túrákat, nyugdíjas klubbot, táborokat a szenvedélybetegek számára, vagy éppen önkéntesek építik a település járdáját, viszik a gyógyszert a rászorulóknak. Lehet neves intézmény, vagy egyszerően a település barátainak köre. Szervezeti formájukhoz hasonlóan tevékenységük is szerteágazó.

A civil szektor társadalmi szerepe •

civil szervezetek: az állampolgári kezdeményezések fontosságát hangsúlyozza;

•

nonprofit szervezetek: társadalmi, illetve a társadalom csoportjainak közös szükségletei kielégítésére létrejövı autonóm szervezetek profitszerzési cél nélküliségét hangsúlyozza;

•

nem-kormányzati szervezet: az államtól és a politikától való elhatárolódást emeli ki, a nemzetközi gyakorlatban használatos;

•

civil szektor - harmadik szektor: a civil szervezetek, szervezıdések önálló szektorként való megjelenését hangsúlyozza;

•

civil társadalom: a társadalmi önszervezıdések, az önkéntesség, a társadalmiközösségi kezdeményezések jelentıségét emeli ki.

A civil szektort a szervezetek formai sokfélesége jellemzi és ehhez a formai gazdagsághoz a tevékenységi területek legalább ekkora változatossága társul. Mőködési területeik többek között - a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a jogvédelmen és a polgárvédelmen keresztül a már hagyományosnak számító szabadidıs és sport, illetve oktatási, kulturális, szociális területekig terjedtek. 2005-ben az alapítványok 60%-a három: az oktatási (32%) a szociális (15%) és a kulturális (13%) területeken tevékenykedett. A társas civil szervezetek 26%-a szabadidıs, 18%-a pedig a sport területén dolgozott. A következı legnépesebb csoportot az érdekképviseletek jelentették. Ezektıl kissé eltér a településen mőködı civil szervezetek funkció szerinti megoszlása. Hajdúböszörményben igen jelentıs arányt képviselnek a sport tevékenységet segítı civil szervezetek, mely a lakosság sport iránti jelentıs elkötelezettségét jelzi. Ezt a kötıdéssel, mint a város szempontjából erıs kitörési ponttal érdemes az önkormányzatnak számolnia.


81

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 38. táblázat: Civil szervezetek Hajdúböszörményben (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) Bejegyzett szervezetek Tevékenységi kör száma (db) Érdekvédelmi

Bejegyzett Bejegyzett szervezetek aránya szervezetek aránya Hajdúböszörmény országosan

12

7%

5

3%

Kulturális

25

15%

13%

Oktatás

27

17%

32%

Politikai

2

1%

50

31%

Szakmai

5

3%

Szociális

25

15%

Egyéb

12

7%

163

100%

Környezetvédı

Sport

Összes civil szervezet

18% 15%

A civil szféra és a közigazgatás együttmőködése A közfeladatok ellátásában korábban többnyire kiegészítı szerepet töltöttek be a civil szervezetek, a 90-es évektıl azonban szerepvállalásuk fokozatosan megnıtt. Súlyuk egyre nıtt, amit a közigazgatási szervekkel való szerzıdéses kapcsolataik növekedése is jelez. 2000-ben országosan már 1050 szerzıdéses kapcsolattal rendelkeztek, amelyek tevékenységi terület szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja.

13. ábra: Civil szervezetek és a közigazgatási szervek kapcsolata (Forrás: KSH. A nonprofit szektor legfontosabb jellemzıi /országos adatok alapján/)


82

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az 1990-es évek óta megjelenı elvárások sokfélék és idınként egymásnak ellentmondóak. Egyrészt uniós minták alapján azt várták, hogy a civil szervezetek bevonásával a közfeladatok ellátása hatékonyabb lesz, az intézmények szolgáltatásaiban minıségi javulás következik be, mivel azok ügyfélorientált szolgáltatásokkal egészülhetnek ki, az újonnan megjelenı társadalmi szükségletek - a környezetvédelem, adott csoportok jogvédelme, a munkanélküliség vagy a hajléktalanok megjelenése kezelésére is megoldást jelentenek. Másrészt tartottak a szakszerőség romlásától, a civil szervezetek szakmai és pénzügyi megbízhatatlanságától. Ami azonban ennek a szektornak az esetében meghatározó, az a rugalmassága, innovatív jellege, a szolgáltatások személyre szabottsága, esetenként hiánypótló jellege. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kormányzat, önkormányzatok és a civil szféra együttmőködése a demokrácia mőködésének fontos feltétele.

A civil szervezetek és az önkormányzatok között számos területen és formában jöhet létre együttmőködés: •

társadalmi részvétel, társadalmi kontroll – érdekérvényesítés, döntések befolyásolása; eszközei: tárgyalás, véleményezés, egyeztetés, állásfoglalás, ajánlás, együtt-döntés, megállapodás, a döntés részleges átengedése; célja a kormányzati döntések széles körő támogatottságának biztosítása;

•

támogató szerep a közfeladatok ellátásában – oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények mőködésének, programjainak támogatása, önkéntes munka a támogatottak javára;

•

közös programok, pályázatok, információcsere megvalósítása - közvetlen információ a társadalom adott csoportjai helyzetérıl, rugalmas reagálás, innovatív megoldások, hatékony információ közvetítés; a rendelkezésre álló erıforrások hatékonyabb kihasználása;

•

szerzıdéses kapcsolatok, kormányzati feladatok kihelyezése – közszolgáltatások biztosítására, állami támogatások elosztására, hatósági feladatok ellátására; gyakoriak az kormányzat által alapított nonprofit szervezetek, mint a kht.-k, közalapítványok, köztestületek.

A Hajdúböszörményi Önkormányzat minden évben pályázat alapján jelentıs összeggel támogatja a városban mőködı civil szervezeteket, melyek önkormányzati feladatokat látnak el a támogatás fejében. A civil-önkormányzati programok során számtalan tapasztalat szerezhetı. A legszembetőnıbb talán, hogy a felek partneri viszonya nélkül nincs együttmőködés. Az önkormányzat csak hiteles, a helyi közösség bizalmát élvezı szervezettel létesít kapcsolatot. Érdeke, hogy partnere megfelelı anyagi, szakmai, és tárgyi feltételekkel rendelkezzen a program megvalósításához. Ha megvan a bizalom és a korrekt együttmőködés lehetısége, közösen törekszenek a szükséges anyagi eszközök megteremtésére, például pályázati források bevonásával. A legfontosabb szempont az önkormányzat számára, hogy a civil szervezet pénzügyi és szakmai szempontból egyaránt tudjon garanciákat nyújtani a szolgáltatás mőködtetéséhez. A civil szervezeteknek pedig képesnek kell lenniük az elvárások teljesítésére. Önkormányzat támogatja a civil szervezetek elérhetısége javítása érdekében a szervezet önálló honlapjának fejlesztését.


83


Civilek szerepvállalása a városban Az önkormányzati feladatellátás átvállalása mellett a városban mőködı civil szervezetek jelenléte a jelentısebb rendezvények esetében a leglátványosabb. 1) Hajdú Kupa Országos Latin Ranglista Táncverseny: A Magyar Táncsport Szövetség Latin-Amerikai Táncok Országos Ranglista Bajnoksága minden év februárjában Hajdúböszörmény város és a Salome Táncsport Egyesület közös szervezésében 'Hajdú Kupa' néven kerül megrendezésre. Az egész napos megmérettetésre az ország számos klubjából 40-50 táncospár nevez be. A verseny színvonalát emeli, hogy itt kerül sor a Bajnoki Kupa és a Köztársaság Kupa átadására. A táncosok produkcióit nemzetközi hírő pontozók értékelik, akik tréninget is tartanak az érdeklıdı párok számára. A szünetekben szórakoztató mősorok és bemutatók színesítik a programot. Az eseményrıl minden évben összefoglalót készít a DUNA TV. 2) Hajdúböszörményi Tavaszi Vásár: A hajdúsági löszháton Böszörményt sokan az "ország kenyeres kosarának" nevezik. Ezen a mezıgazdasági értékekben gazdag területen 1996 óta minden évben rendeznek tavaszi vásárt. A program korábbi elnevezése Hajdúböszörményi Gazdanapok volt. Néhány év óta a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi szervezete rendezi a kiállítást és vásárt, amely lehetıséget biztosít a vállalkozásoknak bemutatkozásra, kapcsolatok kialakítására. A Hajdúböszörményi Tavaszi Vásáron mintegy 50 kiállító és ugyanennyi vásározó kínálja termékeit. 3) Majális: Az önkormányzat, intézmények, civil szervezetek és vállalkozások közremőködésével rendezett majálison minden évben sokan vesznek részt. Az ifjúsági szabadidıközpontban zenés mősorok, mazsorett bemutató, sportrendezvények, családi programok, táncmősorok, vetélkedık várják a közönséget. Az esti órákban további szórakoztató programokat tekinthetnek meg az érdeklıdık, a fıtéren utcabál és táncház szórakoztatja a közönséget. A hajnalig tartó mulatság tetıpontja a tőzijáték. 4) Gyermeknap: Minden évben május végén, a Nemzetközi Gyermeknapon színes programsorozat várja Hajdúböszörmény és a környék gyerekeit. A rendezvény fı szervezıi a GE Hungary Rt. Tungsram Lighting VAG és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata. A Bocskai téren ügyességi játékok, aszfaltrajz-verseny, zenéselıadások várják a kicsiket. A nap folyamán városunk gyermek-együttesei: a mazsorett-csoport, a fúvós- és az ütıs zenekar is bemutatják legfrissebb mősoraikat. Este, a hagyományoknak megfelelıen szabadtéri popkoncerten vehetnek részt a város lakói. Éjfélkor tőzijáték zárja a napot, amelynek egyik látványos pillanata a gimnázium homlokzatán lefolyó görögtőz. 5) Nemzetközi Big Band Fesztivál: A fesztiválon hazai és nemzetközi big band zenekarok egyaránt képviseltetik magukat. Az elsı összejövetelt 2003 júniusában rendezték, amely nagy visszhangot kapott szakmai fórumokon és rendkívüli sikert aratott a közönség körében. A háromnapos rendezvénysorozaton minden évben mintegy 15 zenekar lép fel. A rendezvény szervezıje a Hajdúböszörményi Fiatal Mővészek Egyesülete.


84

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 6) Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep: A Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep ma a legrégebbi mővésztelep Magyarországon, több, mint negyven éves múltra tekint vissza. A 90-es évekig a meghívott külföldi mővészek többnyire az akkori szocialista országokból érkeztek. Az elmúlt évtizedben az alkotótábor valódi nemzetközi mővészteleppé vált. A világ minden tájáról érkezı mővészek új irányzatokat mutatnak be. Szervezı a Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep Alapítvány. 7) Hajdúböszörményi Regionális Motoros Találkozó: 2003 óta minden év augusztusában a motorosok veszik birtokba a Fürdıkerti Ifjúsági Szabadidıközpontot. Ekkor kerül megrendezésre regionális találkozójuk, melynek szervezıje és házigazdája a Hajdúböszörményi Motorosok Egyesülete. Az alakuláskor kitőzött céljuk, hogy egybe győjtsék a város motorosait és a motorkerékpársport kedvelıit, illetve a szabadidı hasznos eltöltésében segítsék a fiatalokat. A Teleház az önkormányzat anyagi segítségével 100 db ingyen internet bérletet oszt ki a jelentkezık között és délelıttönként számítógépes tanfolyamokat tartanak a nyugdíjasoknak. A Zöld Kör különbözı környezetvédelmi akciókat szervez a város fenntartható környezeti állapota érdekében: iskolai oktatás tart a szeletív hulladékgyőjtésrıl, park illetve erdı takarítást szervez, népszerősíti a különbözı lakossági környezetvédelmi technológiákat, városi rendezvényeket, nyári környezetvédelmi tábort szervez.

Vállalati felelısségvállalás A vállalati felelısségvállalás azt jelenti, hogy az üzleti szereplık önkéntesen tesznek lépéseket az ıket körülvevı társadalom életminıségének javítása céljából. A GE a vállalati felelısségvállalás tekintetében jó példát mutat a város vállalkozásainak. Az ı támogatásukkal rendezi meg az önkormányzat minden évben a gyermeknapot.

4.4. Települési környezet 4.4.1. Természeti környezet állapota 2003-ban Hajdúböszörmény Város Önkormányzata megbízása alapján a Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédı Kör az érintett szakmai szervezetek bevonásával (Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelıség, ÁNTSZ, Polgármesteri Hivatal, Városgazdálkodási Kft.) elkészítette a város 2003-2008 idıszakra vonatkozó környezetvédelmi programját. Stratégiai célként tőzték ki, hogy a város felzárkózzon a környezetvédelemben élenjáró települések sorához. Ennek a dokumentumnak az aktualizálására 2010 januárjában elkészült Hajdúböszörmény 2010-2015. közötti idıszakra vonatkozó Települési Környezetvédelmi Programjának tervezete. A város a Zöld Kör Környezetvédı civil szervezetet bízta meg a dokumentum elkészítésével, melynek elkészítése során az alapvetı cél az élet komplex


85

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA védelme, pusztulástól való megóvása. A környezetvédelmi tervezés megalapozásához szükséges stratégiai anyag létrehozását és 6 évenkénti megújítását a Környezetvédelmi Törvény írja elı. Hajdúböszörmény a Törvény elfogadását követı évben, 1996-ban fogadta el Környezetvédelmi Koncepcióját, majd 2003-ban felülvizsgálata és a Nemzeti Környezetvédelmi Program iránymutatásaival összhangban aktualizálta.

Vízminıség Hajdúböszörmény város ivóvíz minıségét meghatározó organoleptikus, kémiai és mikrobiológiai paraméterek mért értékei a jogszabály által meghatározott határértékeken belül mozognak. A hajdúböszörményi városi vízmő a jogszabályban elıírt idıközönként mintázza meg a vezetékes ivóvizet, folyamatosan ellenırzi annak minıségét. A városban és a környékén nincs olyan jellegő tevékenység, amely az ivóvíz bázis veszélyeztetné. Az ivóvizet a rétegvíz és az erre települt artézi kutak biztosítják. A víz higiéniai problémái a külterületi szılıskertekben merülnek fel, ahol a fúrt kutak vize nitrátos. A Keleti- fıcsatorna vizét csak a mezıgazdaságban hasznosítják öntözésre, illetve haltenyésztésre. Az elmúlt 15 évben egyre inkább elıtérbe kerül a környezetbarát mezıgazdálkodás, amit nagyban elısegített a mőtrágyák és növényvédı szerek igen magas beszerzési ára is. Ezért az egyébként igen intenzív mezıgazdasági termelés nem jelent a felszín alatti vizek számára potenciális szennyezı forrást. A központi belterületen a lakosság és a gazdasági tevékenységek koncentrált jelenléte fokozott veszélyt jelent a talajvíz minıségére. A szennyvíz-csatornahálózat hossza és a bekötött lakások száma is jelentısen bıvült az elmúlt években. 2009 decemberében kapta meg az önkormányzat a pozitív támogatói döntést a „Hajdúböszörmény III. ütem és Bodaszılı II. ütem szennyvízcsatornázása” pályázatára, a 3.874.723.397 Ft beruházást igénylı projekt eredményeképpen a városban és a Bodaszılıi külterületi településrészen a 4.200 ingatlant érintı fejlesztés megvalósulásával 90 % feletti lesz Hajdúböszörményben a szennyvíz-csatornázottság aránya. Ez egyben a város eddigi legnagyobb projektje. Folyamatban van az a munka, mely a „Hajdúböszörmény-Hajdúvid térségben üzemelı sérülékeny ivóvízbázis diagnosztikai vizsgálata” projekt keretében 116 millió Ft-os KEOP támogatással készül el.

Levegıtisztaság-védelem Hajdúböszörmény levegıminısége általában mérsékelten szennyezett. A település területén nem mőködik állandó légszennyezettség–mérı állomás, így a levegı szennyezettségére vonatkozó adatok nem teljesen pontos és naprakész. A legjelentısebb légszennyezı forrás a közlekedés (kb. 60%). A gáz halmazállapotú légszennyezı anyagok közül a szén-monoxid van jelen a legnagyobb koncentrációban. A közlekedés által okozott levegıterhelést (a lakossági kibocsátás mellett) az ipari szennyezés követi. Város közigazgatási területén 45 darab olyan telephely mőködik, melyen jelentéskötelezett légszennyezı forrás található. Ezek közül azonban csak 17 tett eleget a jelentési kötelezettségének. A telephelyek által kibocsátott szennyezı anyagok mennyisége az utóbbi évekhez viszonyítva csökkenı tendenciát mutat.


86

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 39. táblázat: Hajdúböszörmény város közigazgatási területén mőködı jelentéskötelezett légszennyezı források összes kibocsátása 2006-ban (Forrás: TIKÖFE) Légszennyezı anyag Mennyiség (kg/év) Nitrogén oxidok (NO és 1335,77 NO2) mint NO2 Szén-monoxid 1623,11 Szén-dioxid 814286,6 Szilárd anyag 26431,73 Toluol 15,97 Xilol 31,73 Aceton 7,74 Butil-acetát 31,73

40. táblázat: A szennyezı anyag kibocsátás eredet szerint Hajdúböszörményben 1997. évben (Forrás: TIKÖFE) Szilárd SO2 CO2 NOx Eredet (t/év) (t/év) (t/év) (t/év) Közleked 132,33 ési 41,698 207,478 2117,230 4 eredető Kommuná lis tüzelés12,712 153,174 674,799 40,742 technikai eredető Ipari 25,344 44,343 150,594 26,536 eredető Mind199,61 79,754 404,996 2942,624 összesen: 3

Korom (t/év)

Egyéb (t/év)

Összes (t/év)

-

8,523

2507,266

8,648

-

890,076

0,090

-

246,909

8,738

8,523

3644,251

A fent adatokat szemlélteti az alábbi ábra:


87


3000 2500 2000 1500

Ipari eredetû

1000

Kommunális eredetû

Egyéb t/év

Korom t/év

NOX t/év

CO t/év

SO2 t/év

szilárd t/év

0

Ipari eredető

közlekedés eredetû

500

Összesen

14. ábra: A szennyezı anyag kibocsátás eredet szerint Hajdúböszörményben 1997. évben (Forrás: TIKÖFE)

A helyi lakosság egészségi állapotát közvetlenül a magas pollen koncentráció veszélyezteti. Jelenleg a lakosság több mint 30 %-a szenved a parlagfő okozta pollenallergiában. A megbetegedések száma évrıl-évre folyamatosan nı, ezért egy 2000. évi XXXV. törvény szigorításának köszönhetıen, a fokozott figyelmet szentelnek a városban a parlagfő irtásának. A belterületeken a jegyzı, míg a külterületeken a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes szerve rendelhet el kényszerkaszálást ott, ahol a tulajdonos nem gondoskodik a parlagfő irtásáról.

Zajállapot A gépjármővek zajterhelése az M35 autópálya átadása óta sokkal kisebb mértékben van jelen a város életében, hiszen az átmenı forgalom jelentıs része erre az autópályára helyezıdött át. A debreceni agglomeráció megközelítése szempontjából jelentıs 35. számú fıút jelenleg is nagy forgalmat bonyolít le, de mivel a város lakott területének szélén halad, ezért az ebbıl eredı zajártalom a lakosságnak csak kis részét érinti. Mint minden településen, itt is jelen van a lakossági tevékenységbıl származó zajterhelés is, mellyel kapcsolatos szabályozás részben az önkormányzat feladata. Jogszabályi változások következtében a város önkormányzata 2009 októberében felülvizsgálta a 2003. óta érvényben lévı szabályozást és megállapította, hogy a lakosságot leginkább a szabadtéri tevékenységekbıl származó zajok, illetve az éjszakai idıszak zajos eseményei zavarják, ezért az önkormányzati rendeletben ezen tevékenységekkel kapcsolatos zaj- és rezgés védelmi helyi szabályokat állapít meg. Másik téma, melyre a szabályozás kiterjed a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítı kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos és egyéb zajt keltı tevékenységek. A békés lakókörnyezet biztosítása érdekében a rendelet ésszerő keretek közé szorítja ezeknek e tevékenységeknek a folytatását és a szabályozás megsértését szankcionálja.


88


Hulladékgazdálkodás A nem veszélyes hulladék legnagyobb részét a települési folyékony hulladék teszi ki, amelynek összesített mennyisége 232 892 tonna és 56%-a Hajdúböszörményben képzıdik. A települési szilárd hulladékból évente 44 258 tonna képzıdik a térségben, amelynek 38,5%-a hajdúböszörményi eredető, s a szomszédos hajdúvárosok is igen jelentıs részt képviselnek. Igen nagy mennyiség keletkezik még az építési és bontási hulladékból, amelynek mennyiségére vonatkozóan csak becslés áll rendelkezésre (kb. 35 ezer t). A térség hulladékmérlege alapján 100%-ban lerakásra kerül az évente képzıdı települési szilárd hulladék, építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladékok. A települési folyékony hulladék az ún. egyéb kezelés kategóriájába sorolódik. A 8154 tonnányi kommunális szennyvíziszap 81,7%-át lerakják, 5,3%-át hasznosítják, további 13% pedig egyéb kezelésen esik át. A térségben 11 hulladéklerakó mőködik, 12 lerakó vár rekultivációra. Az új depónia átadásával, illetve a települések közszolgáltatásba való bevonásával a régi, mőszaki védelemmel nem rendelkezı lerakók bezárásra kerülnek, az elvégzett vagy elvégzendı környezetvédelmi felülvizsgálat alapján pedig területüket rekultiválni kell. Az új hulladékdepónia, illetve annak elsı üteme feltehetıen 10 évig biztosíthatja a szilárd hulladékok elhelyezését. A szelektív hulladékgyőjtés elterjedésével és egyre nagyobb mennyiségő másodnyersanyag rendelkezésre állásával igény lesz a késıbbiekben hasznosító, feldolgozó kapacitások kiépülésére. Ily módon jelentısen csökkenthetık a feldolgozás fajlagos költségei (logisztikai költség), amely indukálja több és több anyag feldolgozását, segítve ezzel a szelektív hulladékgyőjtı rendszerek mőködésének eredményességét is. Kedvezı feltételeket teremt ilyen jellegő vállalkozások megtelepedésére az elsısorban kisebb településeken lévı viszonylag olcsó ingatlanárak, illetve az olcsó munkaerı megléte. Hajdúböszörmény zöldfelületeinek köztisztasága kielégíthetınek mondható bár idıszakosan itt is jelentkezhetnek évszakonként eltérı problémák. Az ıszi évszak beköszöntével lokális problémákat okoz a lombhullás, a városban az Újvárosi utcán és Rákóczi utcán található védett fasorok ıszi biomasszája igen jelentısnek mondható, ezért az érintett lakosságot segíteni kell a köztisztasági feladatok ellátásában. A téli síktalanítást és a hó eltakarítását a frekventált területeken túl tovább szükséges bıvíteni, mind a városon belül, mind kívül. A nyári hónapok egyik fontos feladata a szálló por mennyiségének csökkentése érdekében az útburkolatok locsolása, ami a város tekintetében kielégíthetınek mondható, azonban a peremkerületek locsolása bıvítést kíván.

Táj-és természetvédelem A település a világörökségként számon tartott Hortobágy peremterületén fekszik, ez a kedvezı földrajzi elhelyezkedés növeli a várost övezı tájképi értékeket, a turisztikai vonzerıt, indokolttá teszi a nagy tájképi értékkel bíró területek fokozott védelmét, ami szép számmal található a város külterületein. A várost övezı erdıs területek flórája és faunája egyedszámát és fajgazdagságát tekintve egyaránt igen gazdag. A várostól keletre fekvı erdıség a debreceni Nagyerdı


89

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA folytatásának tekinthetı. A természet közeli állapotot tükrözı erdırészek száma az iparszerő erdıgazdálkodásból kifolyólag mára sajnos megfogyatkozott. A helyüket elfoglalták a behurcolt fajokból álló erdırészek (fehér akác és a vörös tölgy), a szép sorban ültetett nemesnyárasok, valamint a tájidegen fekete fenyvesek. Kivételt képez néhány 10 hektárnyi öregtölgyes, valamint az erdı három védett területe. A város külterületén helyezkedik el az 1981 óta védettséget élvezı erdırészlet a gyöngyvirágos tölgyes helyi jelentıségő természetvédelmi terület. Ez a 12,7 ha területő erdırészlet, a másik gyöngyvirágos tölgyessel egyetemben a társulásról kapta nevét. A tölgyes másik része csak 1996-ban emelkedett helyi jelentıségő természetvédelmi területté, a szintén a gyöngyvirágos tölgyes társulást megırzendı. Itt található meg a legnagyobb példányszámban a gyöngyvirág. A természetvédelmi terület ma már külön turistajelzéssel ellátott turistaúton közelíthetı meg. A város védett természeti értékeinek a sorát gazdagítja a gyertyános tölgyes mely szintén helyi jelentıségő természetvédelmi terület. 1986-ban lett védett, nagysága: 16,3 ha. A gyertyán ezen a területen igen érdekes fafaj, mivel a magasabban fekvı domb és hegyvidékeken alkot társulást a tölggyel. Jelenleg mindössze 12 példányát számolhatjuk meg. Másik értéke a területnek a már említett magyar nıszirom. Érdekes lágyszárúi még az erdei gyömbérgyökér, piros gólyaorr és az erdei tisztesfő. A várostól nem messze Zelemér irányában helyezkedik el egy középkori eredető mőemlék, a Csonka-torony, amely egy neolitkori mesterséges halmon áll. Természeti környezetével együtt természetvédelmi területnek minısül (1981). Hajdúböszörmény legrégebbi mőemléke, elsı említése 1332-bıl származik. A zeleméri csonkatorony alatt található a Tócó-ér völgye. Ez a debreceni területtel képez teljes egészet és az ottani területek védetté nyilvánítása után lett a város egyik védett területe 1996-ban. A külterület Újszentmargita irányába esı nyugati csücske (a Bagota puszta) a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezi. A terület a Hortobágyi Nemzeti Park északkeleti csücske, mely közigazgatásilag Hajdúböszörményhez tartozik. A növényzetét tekintve ürmös és cickafarkos szikes rét, mely részben intenzíven legeltetett. A területet a Hollós-ér vágja ketté. A Hollóson túl található réten gyakorta megfigyelhetı Európa legnagyobb testő repülı madara, a fokozottan védett túzok. Fontos megemlíteni e terület ıszi és tavaszi érdekességét a daruvonulást. A város külterületét képezı Pródi-gyepek egyenlıre még nem élveznek védettséget, de sok természetvédelmi szempontból fontos érték található rajta. Védetté nyilvánítása már volt napirenden a WWF (Világ Vadvédelmi Alap) és a Magyar Madártani Egyesület füves puszták védelmi programjának keretén belül a 90-es évek elején. A terület a Hortobágy és a Hajdúság peremén fekszik, a Keleti-fıcsatornától nyugat felé, fekvése észak-déli irányú. A védett természeti értékek sorát gazdagítja a város belterületén található helyi természetvédelmi érték, a Platánfasor, mely a II. Rákóczi Ferenc utca és Újvárosi utat szegélyezi. Védelem alatt áll 1975 óta. Az alföldi városok utcafásításának szép példája. Szintén helyi természetvédelmi érték a Dorogi úti hársfasor, mely 1984 óta áll védelem alatt. Azonban a jelentıs átmenı gépjármő forgalom légszennyezése miatt a jövıben kérdésessé válhat a meglétük. Ugyancsak a környezeti állapot megóvását szolgálják a megvalósuló oktatási és közintézményeket érintı beruházások, melyek során korszerősítik az épületek nyílászáróit és szigetelését.


90


4.4.2. Épített környezet állapota Az épített környezet meghatározó térrendszerei A város fıtere a Bocskai tér, a várost átszelı négy sugárirányú út találkozási pontjában található. Megjelenésében meghatározó szerepet játszik a középen elhelyezkedı református templom, mely a XV. század végén épült gótikus stílusban és egykor erıdfal vette körül. A mai épület egy 1880-82 közötti átépítés során nyerte el jelenlegi formáját, ekkor bontották le az erıdfalat is. A fıtér déli oldalán áll, az egykori Hajdúkerület székháza. Az épület az Alföld egyik legjelentısebb építészeti emléke, a megye legrégebbi nem egyházi jellegő középülete. A Hajdúkerület megszőnte után (1876.) sok funkciót látott el. A jelenleg is mőködı Hajdúsági Múzeumot 1924-ben alapították, udvarán szoborpark kapott helyet, és az épületben mőködik a városi bíróság is. A tér másik oldalán a Bocskai Gimnázium romantikus stílusú épülete áll, elıdje a debreceni Református Kollégium részeként mőködı iskola volt. A Bocskai tér keleti oldalán fekszik a Városháza, 1905-07-ben épült. Az egyemeletes U-alakú épület a késı eklektika stílusát tükrözi, és a régi város-, illetve megyeházák formai hagyományait követi. A Bocskai tér gyújtópontjában található Holló Barnabás szobrászmővész alkotása, a Bocskai szobor, melyet 1907-ben avattak fel. A kétalakos kompozíció Bocskai István erdélyi fejedelmet ábrázolja, amint átnyújtja a vele szemben elhelyezkedı hajdúvitéznek az 1605-ös kiváltságlevelet. A Bocskai téri református templom oldalán áll Kiss István szobrászmővész szoborcsoportja, a Táncoló Hajdúk, amely együtt táncoló hajdúvitézeket ábrázol. 1986 októberében avatták fel. A hétalakos kompozíció a hét hajdúvárost jelképezi.

Skanzen A Skanzen és emlékház Hajdúböszörmény népi építészetének emlékét ırzi. A Polgári út 92-100. alatti, összevont telken álló régi lakóházak jelenleg néprajzi múzeumként és kempingként mőködnek. A Káplár Miklós-emlékház Káplár Miklós festımővész lakóháza volt, ahol 1978-ban emlékmúzeum nyílt. A ház 1853-ban épült és a hajdúböszörményi népi építészet jegyeit viseli magán. Káplár a világhírő puszta, az alföldi emberek, a pásztorélet hiteles ábrázolója volt. Az emlékházban mintegy 40 kép és különbözı tárgyi emlékek láthatók hagyatékából.

Mőemlékek A városképet tovább gazdagítja a Kálvin téri parkban található szobor Gách István szobrászmővész alkotása. Hajdúböszörmény közel kétezer, az I. világháborúban elhunyt halottjának állít emléket, 1927 októberében avatta Horthy Miklós kormányzó. A II. világháború hısi halottainak állít emléket a Sillye Gábor Mővelıdési Központ és Közösségi Ház mögötti téren elhelyezkedı mőalkotás, mely Varga Imre szobrászmővész nevéhez főzıdik. 1991-ben halottak napján avatták fel. Az Ady téren áll a Bocskai (17.) huszárezred emlékmőve, Varga Éva kompozíciója, mely az 1848-49-es szabadságharc idején a Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos által szervezett Bocskai huszárezred katonáinak emlékét ırzi. Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére állított emlékmő Varga Imre kompozíciója, 2006. október 23-án, a forradalom 50. évfordulóján avatták fel. A város a szobor megfelelı elhelyezéséhez egy szép teret alakított ki az Árpád és Honvéd utca keresztezıdésében. A területet a gimnázium egykori híres tanítványa után Losonczy Géza-emlékparknak nevezték el. A Millecentenáriumi emlékmő a Szent István téren áll, 1996-ban avatták fel. A város mőemlékeinek sorát gazdagítja


91

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúsági Múzeum kapualjában található Báthori Gábor erdélyi fejedelem mellszobra. Az arcmást Fekete Tamás szobrászmővész készítette. Az építészeti értékek között van a Kálvin téri református templom, mely a város második, a késı eklektika stílusában épült református temploma, az 1860-ban épült Római katolikus templom, az 1898-ban felszentelt Görög katolikus templom, valamint a baptista imaház. Az 1863-ban épült Zsinagóga a fıtérhez közel a Kassa utcában található. A tradicionális népi építészet és hagyományok mellett érdeklıdésre tarthat számot az Európában egyedülálló hajdúböszörményi temetımővészet. Egyik jellemzıje a csónak alakú fejfa, a másik XIX. század végéig használt úgynevezett festett tulipános koporsó, melyet a hajdúböszörményi asztalosmőhelyekben készítettek. Hasonlóan az ezen a vidéken elterjedt festett bútorokhoz, díszítımotívumként tulipánokat és más virágmintákat festettek a koporsókra. Hajdúböszörmény jelentıs képzımővészeti hagyományokkal rendelkezik. A század elsı évtizedeitıl éltek festık a városban, a harmincas években egyszerre hatan is (Király Jenı, Pálnagy Zsigmond, Kampler Kálmán, Veress Géza, Káplár Miklós, Maghy Zoltán). A város jó félévszázados festıi hagyományán épült és szervezıdött a Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep. Az ország legrégebben mőködı mővésztelepe 1964 óta fogad mővészeket. Az alkotómőhelyt 1971-ben hivatalosan is nemzetközivé nyilvánították, az UNESCO 1976-tól tartja számon, mint festı- és grafikusmőhelyt. Az alkotók által a városnak ajándékozott képekbıl mára értékes győjtemény jött létre.

Az épített és természeti értékek helyi védelmét Hajdúböszörmény város 42/2007. (XII.07.) Önk. rendelete szabályozza. Eszerint a városban mőemlékileg védett épületek: •

a Bocskai téren a Múzeum, bíróság, egykori hajdúszékház,

•

Református templom

•

A Hunyadi János körúti népi lakóház

•

Káplárház

•

a Polgári út 92-100 sz.-ig elhelyezkedı népi lakóházak

•

a zeleméri templom rom

Mőemléki védelem alá helyezés folyamata alatt álló épületeke: •

Kassa utcai Zsinagóga (a védelem alá helyezés 2010. januárban megtörtént)

•

Vásártéri Malom épület

•

II. Rákóczi Ferenc u. 79-81 sz. (mint együttes) Népi lakóházak

Helyi védelemre átmenetileg és késıbb mőemléki védelemre javasolt épületek: •

Városháza épülete,

•

Fiú (és lány) iskola,

•

Bocskai István Református gimnázium

•

Kálvin téri Református templom

•

Újvárosi utcai Görög katolikus templom,

•

Római katolikus templom

•

Petıfi utcai Petıfi ház (volt Tisza-ház)


92

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az egyedi védelmet érdemlı épületek közé 126 darab polgárház, két darab patika épület, a városi rendırkapitányság, a Kálvineum épülete, a régi mentıállomás, a Kossuth ház, a Tigáz épülete, a munkaügyi központ, a Ref. Győl. Terem, a Petıfi ház, egy csemegebolt, a régi tüdıgondozó épülete, az Adventista imaház, valamint a HajdúböszörményBodaszılı Baltazár- kastély (kúria). A településszerkezet védelme (melynek szerves része a telekstruktúra) kiegészülve az egyedi védelemmel (épületek, szobrok, növényzet) településkarakter és településkép védelemmel Hajdúböszörmény esetében hatással lehet a települési környezet további alakulására. Kevés számú mőemlék, valamint mőemléki védelem alá vehetı épületek önmagukban a települési környezet jövıbeni alakulását jelentısen nem befolyásolják. Jelentıs számú (több mint 200) épület található jelenleg a város nagykörúton belüli területén, ami viszont már jelentıs hatással lehet a településkép formálására. A védelem elmaradása esetén, valamint akkor, ha ezeket nem tekintjük meghatározónak a városépítés során, óhatatlanul is jellegtelen településsé válhat a város még a településszerkezet védelme esetén is. Az épített örökség védelme életminıségben akkor hozhat jelentıs változásokat, ha azok integrálódásával olyan egyedi települési környezet jön létre, mely idegenforgalmi vonzerı, mely felkelti a falusi turizmus iránti érdeklıdést is. A város imázsának növelése a település élhetıbbé válása is egyúttal, ami nemcsak a város, de tágabb környezetére is hatással lehet.

4.4.3. Lakásállomány és üdülıterületek 41. táblázat: A lakásállománnyal kapcsolatos alapvetı adatok változása 2007-2008 (Forrás: KSH területi adatok) Megnevezés 2008 Lakásállomány 12 312 Épített lakások száma 193 Az év folyamán épített, gázvezetékkel ellátott lakások száma 166 Az év folyamán épített, fürdıszobával ellátott lakások száma 191 Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások 137 száma Az év folyamán épített, házi csatornával ellátott lakások 56 száma Az év folyamán épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott 191 lakások száma Az év folyamán épített egyszobás lakások száma 4 Az év folyamán épített kétszobás lakások száma 42 Az év folyamán épített háromszobás lakások száma (a két és 51 félszobásokkal együtt) Az év folyamán épített négy és több szobás lakások száma (a 96 három és félszobásokkal együtt) Az év folyamán megszőnt lakások száma 59 Az év folyamán a helyi önkormányzat által épített lakások 0 száma Az év folyamán vállalkozások által épített lakások száma 21 Az év folyamán természetes személy által épített lakások 172 száma Az év folyamán értékesítés céljára épített lakások száma 46 Az év folyamán saját használatra épített lakások száma 147


2007 12 178 189 156 187 144 45 188 8 45 54 82 34 0 63 126 63 126

93

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A lakások egyre nagyobb mértékben gáz és közcsatorna bekötésével és fürdıszobával épülnek a városban. Az újonnan épített lakások között legnagyobb arányban a 4 és több szobás lakások szerepelnek, az új lakások között az egyszobás lakások száma elenyészı. A lakásokat elsı sorban saját használatra és csak kismértékben értékesítés céljára építik. A vizsgált 2 évben önkormányzati lakás nem épült. Az önkormányzat 2010 elején 152 lakásbérleményt tart fenn.

42. táblázat: Önkormányzati lakásállomány 2010 januárjában (Forrás: Önkormányzat) Szociális alapon Piaci alapon megállapított megállapított Kategória lakbér szerint lakbér szerint bérbe adható bérbe adható lakások (db) lakások (db) Összkomfortos 35 Komfortos 67 Félkomfortos 3 4 Komfort nélküli 43 Összes 46 106

A szociális alapon megállapított lakbér szerint bérbe adható lakások körében a félkomfortos lakások bére 100 Ft/nm/hó, a komfort nélküliek bére 60 Ft/nm/hó. A piaci alapon megállapított lakbér szerint bérbe adható lakások körében az összkomfortos lakások bére 350-500 Ft/nm/hó között mozog, a komfortos lakásoké 300350 Ft/nm/hó, a félkomfortosaké 350 Ft/nm/hó. A település lakásállományának minıségi paraméterire vonatkozóan részletesebb adatok csak a 2001. évi Népszámlálás révén állnak rendelkezésre. Ekkor még csak 11 453 volt a lakások száma, ebbıl 10 744 volt lakott. 43. táblázat: Lakások méret szerinti megoszlása (Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás) Az összes Lakás méret lakásállományon belüli aránya 29 m2-nél kisebb 3,1% alapterülető 30–39 m2 alapterülető 5,8% 40–49 m2-alapterülető 9,6%, 50–59 m2-alapterülető 21,1% 60–79 m2-alapterülető 23,5% 80–99 m2-alapterülető 19,9% 100 m2 feletti 16,9% alapterülető


94


44. táblázat: Lakásállomány szobaszám szerinti összetétele (Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás) Az összes Szobák száma lakásállományon belüli aránya Egyszobás 14,5% Kétszobás 47% Háromszobás 26,3% Háromnál több szobás 12,2%

45. táblázat: Lakásállomány építés ideje szerinti összetétele (Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás) Lakásépítés ideje Az összes lakásállományon belüli aránya 1919 elıtt 12,4% 1920–1944 8,2% 1941 -1959 8,3% 1960-as években 13,7% 1970-es években 19,9% 1980-as években 24,4% 1990-es években 13,1%

46. táblázat: Lakásállomány komfort fokozat szerinti összetétele (Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás) Az összes Lakás komfort fokozata lakásállományon belüli aránya Összkomfortos 34,2% Komfortos 35,1% Félkomfortos 6,0% Komfort nélküli 18% Szükséglakások 6,8%

A problémát a komfort nélküli lakások magas aránya adja, ami hét százalékponttal magasabb az országos átlagnál, az Észak-Alföldön nem kirívóan magas érték. A lakó- és üdülıházak összesített száma 10 161 db, amelyek 98,2%-a földszintes. Ez az érték magasabb az országos átlagnál, azonban az alföldi értékeket meghaladja, rámutatva a város mezıvárosi jellegére, amelynek területén az elmúlt évtizedekben is alacsonyabb számban épültek emeletes lakóépületek. Az egylakásos, önálló családi házak aránya ennek megfelelıen 97,4%-ot ér el, ami még a regionális átlagos is meghaladja. A társasházak mindegyik méretkategóriája átlag alatti részarányt képvisel, a legnagyobb jelentısége egyértelmően a 11-nél több lakást magába foglaló tömböknek van (1,14%),


95

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ami a lakások számánál már többszörös részesedést jelent. A 2–3, illetve 4–10 lakásos épületek aránya mindössze 0,9 és 0,6% volt. A lakások és lakott üdülık 98,14%-a volt természetes személy tulajdonában, 1,58%-a az önkormányzat tulajdonában, a maradék 0,3% pedig egyéb kategóriát képviselt. A lakásállomány 89,4%-a központi belterületen, 7,3%-a egyéb belterületen, 3,3% pedig külterületen helyezkedett el.

4.4.4. Települési környezeti infrastruktúra Vízellátás Az Észak-alföldi Régió vízháztartása éves átlagban nyereséges. Annak ellenére nyereséges, hogy nagy területek küzdenek vízhiánnyal, komoly nehézségeket okozva ezzel a mezıgazdaságnak. A látszólagos ellentmondás feloldható, ha figyelembe vesszük az idıszakos nagy nyári záporok hatását, valamint azt, hogy a téli félévben a párolgást jelentısen meghaladja a csapadék mennyisége. A vízfelesleg egy része tehát lefolyik, nagyobb része azonban – fıként a hordalékkúpokon, valamint a homok területeken beszivárogva – a felszín alatti víztartó rétegekben felhalmozódik. A megye egész területe vízföldtani szempontból mind rétegvizek, mind hévizek tekintetében kedvezı adottságokkal rendelkezik. Hajdúböszörmény ivóvízellátását a Városgazdálkodási kft által üzemeltetett un. vidi 7 db mélyfúrású kútból nyeri a város. A kutak vize értékhatár felett tartalmaz metánt, mangánt és ammóniát, melyek miatt a víz kezelése szükséges. A vizek kezelését helyben (gáztalanítás, mangán- és ammóniamentesítés) az “A” vízmőtelepen végzik, mely a mélyfúrású kutak térségében található. A kezelt vizet ikertávvezetéken nyomják a Hajdúböszörmény belterületén (Muraköz téren), a “B” vízmőtelepen lévı térszinti tározóba. Innen hálózati szivattyúk nyomják a magastárolóba és az elosztó hálózatba. A közüzemi ivóvízhálózat hossza az elmúlt öt évben átlagosan 1,1 kilométerrel bıvült évente, 2006-ra a teljes hálózat hossza meghaladta a 147 kilométert. Az újonnan kiépített hálózatok átadására valójában két évben, 2001-ben és 2005-ben került sor. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2001 és 2006 között 10 720-ról 11 380, amely így már a lakásállomány 94,7%-át érinti. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége a rendszerváltást követıen jelentıs mértékben visszaesett Hajdúböszörményben is. Még 1991-ben is egymillió köbméter feletti volt a lakosság összes vízfogyasztása, az azt követı években azonban csak kivételes esetben emelkedett 900 ezer m3 felé a fogyasztás, utoljára 2003-ban. Egyébként 1998 óta 810 ezer és 880 ezer m3 között ingadozott, 2006-ban 879 ezer m3 volt. Az összes vízszolgáltatás 72,2%át használta fel a lakosság 2006-ban. Az üzemelı közkifolyók száma a lakások jobb ellátottságának köszönhetıen és az önkormányzati kiadások csökkenése érdekében 1995 óta folyamatosan csökkent, 11 év alatt 279-rıl 172-re.


96


Szennyvízcsatorna-hálózat A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat kiterjedésében 2003-ban következett be jelentıs változás, amikor 35,3 km-rıl 75,5 km-re bıvült annak teljes hossza. A közüzemi ivóvízhálózat és szennyvízcsatorna-hálózat hosszát összevetve a közmőolló értéke 48,7, ami valamivel kedvezıbb a regionális értéknél, ami 49,3. A közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége 2006-ban 895 ezer m3 volt, ami teljes egészében tisztításra került. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 6343-ra növekedett 2006-ig, ami 2,2-szeresen meghaladja a 2001. évi értéket. Csak 2004-ben több mint ezer háztartás kapcsolódott a hálózathoz, de az öt év közül a legkevésbé aktívban, 2005ben is történt 231 bekötés. A lakásoknak 52,8%-a, míg a közüzemi ivóvízhálózatba kapcsolt lakásoknak 55,7%-a van csatlakoztatva a hálózathoz. A háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége az elmúlt öt évben 314 ezer m3-rıl 547 ezer m3-re nıtt, a fokozatos bıvülés megalapozottá teheti a szennyvíziszapból nyerhetı biogáz energiatermelés céljából való hasznosítását. A közmőves szennyvíztisztító berendezések kapacitása 2006-ban 63 500 kgO2/nap-ban (biokémiai oxigénigény) volt megállapítva. Külsı szolgáltatótól 78,9 ezer m3 folyékony hulladékot szállítottak a telepre, ami csökkenı tendenciát mutat az elmúlt évek adatait figyelembe véve. A szennyvíztisztítótelep kapacitása 2006-ban került bıvítésre, melyet követıen Bocskaikert településrıl csıhálózaton érkezı szennyvíz is a böszörményi telepen kerül tisztításra. A kapacitásbıvítés lehetıvé teszi, hogy a 2010-2011-ben KEOP 1.2.0 beruházásból megvalósuló III. ütemő városi csatornázás kapacitásigényét is kielégítse a telep. A szennyvízhálózatot a Városgazdálkodási Kft. üzemelteti a szennyvíztisztító teleppel együtt. A régi használaton kívüli szennyvíztárolóban lévı veszélyes anyagokat tartalmazó szennyezéssel kapcsolatos kármentesítésre a KEOP forrásból meghirdetett pályázaton az önkormányzat a 2. fordulóba jutott.

15. ábra: A közmőolló változása Hajdúböszörményben 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTART)


97


Hulladékgazdálkodás Hajdúböszörmény hulladékgazdálkodási feladatát a Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás látja el. A Társulást a hulladékgazdálkodási szempontból lehatárolt tervezési terület egységes, regionális hulladéklerakójának, fıként ISPA forrásból, kialakítására és üzemeltetésére hozták létre. A Magyarországon elindult ISPA finanszírozású hulladékgazdálkodási projektek közül a Hajdú-Bihar megyei az, amelyik legelıször a megvalósult. A megye északi részét lefedı rendszer tizennégy település hulladékkezelési problémáját hivatott kezelni. A tervezési terület nagysága 1741,94 km2, a lélekszáma 116 955 fı (KSH, 2002). A tervezési területhez tartozó 14 településen (Balmazújváros, Bocskaikert, Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hortobágy, Polgár, Téglás, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos) összesen 42 005 háztartással számoltak a 2002-es adatokat figyelembe véve, amelybıl Hajdúböszörmény egymaga 27,5%-kal részesült. A térség hulladékmérlege alapján 100%-ban lerakásra kerül az évente képzıdı mintegy 45 258 tonna települési szilárd hulladék, 35 000 tonna építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladékok. A 228 228 tonnányi települési folyékony hulladék az ún. egyéb kezelés kategóriájába sorolódik. A 8154 tonnányi kommunális szennyvíziszap 81,7%-át lerakják, 5,3%-át hasznosítják, további 13% pedig egyéb kezelésen esik át. A térségben nem mőködik termikus ártalmatlanító berendezés, vagy hulladék égetımő kommunális hulladékok kezelésére. A beruházást eredetileg a Thermic Energy Invest Kft. végezte volna, egy 150.000 tonna/év kapacitású hulladékégetıt akart felépíteni Hajdúböszörmény területén, amely mintegy 500-600 ezer ember hulladékát jelenti. A hajdúböszörményi Zöld Kör és partnerszervezetei (Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport, Válaszúton Alapítvány) aláírásgyőjtési akciót bonyolított le a hulladékégetı megépülése ellen. Az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség a civilek fellebbezése nyomán megsemmisítette a debreceni elsı fokú hatóság döntését, amely elsı körben zöld lámpát adott Hajdúböszörménybe tervezett hulladékégetınek. A szelektív hulladékgyőjtés elterjedésével és egyre nagyobb mennyiségő másodnyersanyag rendelkezésre állásával igény lesz a késıbbiekben hasznosító, feldolgozó kapacitások kiépülésére. Ily módon jelentısen csökkenthetık a feldolgozás fajlagos költségei (logisztikai költség), amely indukálja több és több anyag feldolgozását, segítve ezzel a szelektív hulladékgyőjtı rendszerek mőködésének eredményességét is. Kedvezı feltételeket teremt ilyen jellegő vállalkozások megtelepedésére az elsısorban kisebb településeken lévı viszonylag olcsó ingatlanárak, illetve az olcsó munkaerı megléte. Az elsı háromfrakciós győjtıszigeteket 2005 áprilisában helyezték ki és jelenleg 160 helyen lehet a mőanyag-, papír- és üvegfrakciókat elkülönítetten győjteni. Így a térségben az országos átlagnál jóval jobb lefedettséggel rendelkezik a város, kb. 750 lakosra jut egy-egy győjtısziget. A begyőjtött másodnyersanyagok a Regionális Hulladékkezelı Telepre kerülnek a kézi válogatás és utólagos értékesítés tárgyi feltételei adottak a telepen, de a válogatást segítı berendezések üzemeltetése nagyon magas költségekkel jár, így környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı másodnyersanyag feldolgozó, hasznosító vállalkozás a térségben nem mőködik. Hajdúböszörményben 20– 24 darabra határozták meg a győjtıszigetek számát, amelyeken a papír, a mőanyag és üveg elkülönített győjtése megoldott. A győjtıszigetek számának növelése a tervidıszakon belül illetve azon túl csak abban az esetben indokolt, ha a házhoz menı szelektív hulladékgyőjtés bevezetése nem sikeres, illetve az adott településen nem kerül bevezetésre. A megadott számok helyi sajátosságokat figyelembe véve változhatnak indokolt esetben.


98

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A környezı települések közül Balmazújvároson, Polgáron és Hajdúnánáson történik szennyvíziszapok komposztálása keverten egyéb szerves hulladékokkal. Ezen kívül nagy mennyiségő iszap keletkezik a hajdúböszörményi szennyvíztelepen, mely jelentıs molibdén szennyezettsége miatt egy erre specializálódott szakcégnél kerül ártalmatlanításra a térségen kívül. (biológiai kezelés). Az új hulladéklerakó komposztálótelepének kialakításával jelentıs mértékben megnı a térség kapacitása a szerves hulladékok vagy biológiailag lebontható anyagok kezelése terén. Az új komposztálótelep éves szinten 10-12 ezer tonna szerves hulladékot lesz képes kezelni. A térségben négy olyan gazdasági társaság van, amely veszélyes hulladék begyőjtésével és/vagy szállításával is foglalkozik. Telephely szerint Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és Polgáron mőködnek ilyen vállalkozások. Ezeken a gazdasági társaságokon kívül több, térségen kívüli veszélyes hulladék begyőjtéssel és szállítással foglalkozó cég győjti be és szállítja el az itt keletkezett hulladékokat. Megállapítható, hogy a térségben és térségen kívül mőködı veszélyes hulladékot begyőjtı cégek képesek ellátni a térség igényeit, megfelelı kapacitások állnak rendelkezésre. A tervezési területen nem található jelentıs kapacitással mőködı veszélyes hulladék ártalmatlanítását és/vagy hasznosítását végzı gazdasági társaság. A térségben keletkezı veszélyes hulladékok döntı többségben a térségen kívül kerülnek ártalmatlanításra, elsısorban Debrecenben, Tiszaújvárosban és Tiszavasváriban lévı veszélyes hulladékégetıkben, valamint az Aszódi veszélyes hulladéklerakóban illetve egyéb (pl. biológiai) kezelést végzı telephelyen. Elmondható, hogy veszélyes hulladékok kezelését szolgáló létesítmény(ek) építését, kialakítását legfeljebb a Hajdúböszörményben keletkezı szennyvíziszap kezelése indokolná (évi kb. 1200 tonna), egyéb kezelési kapacitások (pl. égetés, lerakás) kiépítésére nincs közvetlen szükség, mivel ezek a térségen kívül rendelkezésre állnak. Az önkormányzat a KEOP keretében meghirdetett pályázaton közel 2 milliárd Ft támogatást nyert a régi, felhagyott hulladéklerakó rekultivációjára, a projekt megvalósítása folyamatban van.

Elektromos energiaellátás A háztartási villamos energiafogyasztók száma rendszerint meghaladja a lakások összesített számát, 2006-ban 100 lakásra 116,5 fogyasztó jutott, 2001 és 2006 között 13 536-ról 14 009-re nıtt a számuk. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége sokkal gyorsabb ütemben növekedett, mint a felhasználók száma. A város teljes lakossága számára szolgáltatott villamos energia mennyisége 34 872 MWh volt, így egy lakosra 1093 kWh jutott. Az egy fıre jutó villamos energiafogyasztás megközelítıleg megegyezik az országos átlaggal (1100 kWh). Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiségnek a 44,8%-át használta fel a lakosság. A kisfeszültségő villamos energia elosztóhálózat hossza a város területén 220 km, a közvilágítási lámpahelyek száma 3436. Az elektromos ellátást az EON biztosítja és a városban található ügyfélszolgálati iroda is. A hálózat képes a lakossági igények kielégítésére, az ipari területek ellátására további fejlesztésekre van szükség, melyet az önkormányzat pályázati források segítségével a teljes mértékő terület elıkészítés és közmővesítés keretében igyekszik megoldani.


99


Gázellátás A főtésben az elmúlt évtizedekben a földgáz használata vált meghatározóvá. A gáz árának növekedése ellenére az elmúlt években tovább bıvült a városban a felhasználók köre. Az összes gázcsıhálózat hossza 178 km. A háztartási gázfogyasztók száma 2006ban 8581 volt, a lakások számának 71,4%-át kitéve, ami azonban elmarad az országos átlagtól (75,9%). A gázzal is főtött lakások száma 8259 volt. Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége nem nıtt olyan egyértelmően, mint a fogyasztók száma, amiben az árak mellett a szokatlanul kevéssé hideg telek is szerepet játszhattak az elmúlt években. A 2006-ban egy háztartási fogyasztóra jutó gázmennyiség 1392 m3 volt, kevesebb, mint az országos átlag (1435 m3). A városban összesen felhasznált gázmennyiségnek a 39,6%-át használták fel a lakossági fogyasztók, a döntı hányad további 594 fogyasztó között oszlott meg. A távfőtésbe és melegvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma 210, ami hasonló méret-kategóriájú városokkal összehasonlítva alacsony érték, azonban egyenes következménye annak, hogy alacsony a társasházak részaránya a lakásállományban. A városban a TIGÁZ szolgáltatja a vezetékes gázt, kirendeltség és ügyfélszolgálat biztosítja a folyamatos szolgáltatást és fogyasztók kiszolgálását.

Alternatív energia Az elmúlt évek egyik legfontosabb kérdésköre az alternatív energiaforrások felhasználásának bıvítése, illetve az energiatermelés decentralizációja. Hajdúböszörménynek feltétlen elınye a hasznosításhoz a több mint 370 km2-es területe. A városban a helyi erıforrásokra építve potenciálisan két energiaforrás felhasználására nyílhat lehetıség a közeljövıben, elsısorban a főtés, másodsorban villamos energiatermelés céljából. Az egyik a biomassza energetikai célú hasznosítása, amelyre a mezıgazdasági termelés jó eredményei nyújtanak alapot, s kaphat harmadlagos szerepet az élelmiszer- és takarmánytermelés mögött. Legnagyobb jelentısége a biogáznak lehet, amely az energiatermelés mellett veszélyes szerves hulladékok ártalmatlanításában is szerepet kaphat. A másik lehetıség a geotermikus energiában rejlik, amely a térség több településén is rendelkezésre áll, s Debrecenben már projektet is dolgoztak ki hasznosítására. Kisebb léptékő hasznosítását ezek mellett a szél- és napenergiának sem szabad kizárni, fıként a villamos vezetékektıl távolabb esı külterületi részeken. A városban a környezeti állapot megóvását szolgálja a Mezıgazdasági szakiskolában pályázati forrásból beépítésre kerülı kazán, mely az iskola tangazdaságában keletkezı biomassza felhasználásával mőködik.

Infokommunikáció Az információs technológiák használatának széleskörő elterjesztése napjaink egyik legfontosabb feladata, amibıl az Önkormányzatnak is számos elınye származik (pl. elektronikus közigazgatás révén az ügyintézés megkönnyítése). Az Önkormányzat szervezésében megvalósult a szélessávú internet szolgáltatás kiépítése a városban, amely jelentısen megkönnyítette az információs sztrádához való csatlakozást. Az újonnan kiépített hálózat tulajdonosa az Önkormányzat, amelyet pályázaton elnyert


100

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA támogatásból (NFT GVOP-4.4.2-05/1) a szükséges önerı hozzátételével építtetett ki. Üzemeltetıje a Szabadhajdú Közmővelıdési Média és Rendezvényszervezı Non-profit Kft., a szolgáltató pedig a TISSER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008. április 1.-tıl. A mintegy 17,5 km hosszú fényvezetı szálas kábelbıl felépített hálózat 20 csomóponttal, illetve 80 db szektorsugárzóval rendelkezik a város meghatározott pontjain, amelyekhez a lakosság mikrohullámú csatlakozással kapcsolódhat. A hálózat központja a városcentrumban van, ahonnan öt irányba ágazik szét, irányonként 48 fényvezetı szálat tartalmaznak. A Bocskai téren nyilvános, szabad WIFI elérés van. A beruházás fontos eleme, hogy a három külterületi településrészen is elérhetıvé vált az internet szolgáltatás. A településen egyéb szolgáltatók is jelen vannak (FIBERNET, T-Home), ami biztosítja az elıfizetık számára a választás lehetıségét. Egy jelenleg az önkormányzatban futó pályázati programban folyik az elektronikus ügyintézés tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása. A település honlapján elérhetık bizonyos elektronikus szolgáltatások: a kistérségi társulási portálon keresztül már most is lehetıség van széles körő elektronikus ügyintézésre, a várost, önkormányzatot érintı adatok letöltésére. A portálon megtalálható adatok köre és feltöltöttsége azonban még bıvítésre szorul.

47. táblázat: Infokommunikáció Hajdúböszörményben (Forrás: Önk. adat) 2006

2007

2008

Telefon fıvonalak száma (analóg)

6030

5771

5335

936

880

802

3718

4242

3736

Telefon fıvonalak száma (ISDN) Kábel TV elıfizetık száma

4.4.5. Közlekedési infrastruktúra Az Észak-alföldi régió fı térszerkezeti tengelyét jelentı 4-es számú közúti fıútvonal és a 100-as vasúti fıvonal nem érinti a várost. Amellett, hogy a város mindössze 10 km-re fekszik ettıl a tengelytıl, a két regionális központot (Debrecent és Miskolcot) összekötı 35. számú fıútvonal áthalad rajta. Az M35 autópálya megépítése jelentıs mértékben javította a város elérhetıségét és megerısítette a korábban csak regionális szinten jelentısnek számító tengelyt.

Közúti közlekedés A város külsı kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének hagyományos fıtengelye a 35. számú Debrecen–Nyékládháza fıközlekedési út, amely Debrecennel és Miskolccal, két regionális centrummal teremt kapcsolatot. Az útvonal a település belterületén keresztül halad, a Déli-Lucernás területét elvágva a város többi részétıl. Az M35 autópálya megépítésével Hajdúböszörmény kapcsolódott az európai gyorsforgalmi úthálózathoz, amelyen keresztül a város elérhetısége makro regionális léptékben sokkal kedvezıbbé


101

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA vált. Az autópályák konkrét gazdaságélénkítı hatásának mérése nehéz feladat, azonban mindenképp jelentıs pozitív hatásokkal lehet számolni. A városból sugarasan kifelé irányuló útvonalakon megközelíthetı északi irányban Hajdúdorog és Hajdúnánás, keleti irányban Hajdúhadház, délnyugati irányban Balmazújváros és északkeleti irányban Újfehértó. A 3319. számú, jelenleg csak részben aszfaltozott útvonal teljes kiépítésével közvetlen közúti kapcsolat megteremtése lenne kialakítható Hajdúszoboszlóval is. Kedvezıtlen, hogy a sugaras irányú útvonalak Hajdúböszörmény belvárosában találkoznak, amelynek tehermentesítése az elkövetkezı évek egyik kiemelt feladata kell, hogy legyen. A központi belterülettıl különálló belterületi lakott helyek alapvetıen jól megközelíthetıek, Pród a 35. számú fıútvonal, míg Hajdúvid a Hajdúböszörményt Hajdúdoroggal összekötı út mellett fekszik. Bodaszılınek szintén a 35-ös fıúttal van kapcsolata egy 4,5 km hosszú bekötıút révén, a településrész elérhetıségét jelentısen javítaná, ha az utat meghosszabbítanák egészen Bocskaikertig, közvetlen összeköttetést teremtve a 4. számú fıúttal. A városnak Debrecennel a legintenzívebbek a közúti tömegközlekedési kapcsolatai, hétköznapokon mintegy 70 busz járatpár közlekedik a két város között, amihez még hozzáadódik a Bodaszılı és Debrecen közötti 14 járatpár. Déli irányban a legtöbb településsel ezért a megyeszékhelyen keresztül van kapcsolata a városnak. A 35. számú fıútvonal mentén Miskolc irányában is napi 20 járatpár közlekedik, Görbeházáig és Polgárig pedig még 25. Hajdúdorog és Hajdúnánás a vonatok mellett napi 23 busz áll az utazóközönség rendelkezésére, amelyek közül négy közvetlenül Nyíregyházára közlekedik. Közvetlen kapcsolata van még a városnak Hajdúhadházzal és Téglással napi kilenc buszpár és Balmazújvárossal napi négy, illetve öt busz révén. A helyi tömegközlekedési igényeket hét autóbuszjárat elégíti ki, amelyek gyakorlatilag az egész várost behálózzák. A városban bejegyzett autóbuszok száma 29 db. A városban 2006-ban 7139 volt a személygépkocsik száma, ami ezer fıre vetítve 224 autót jelent – ez messze elmarad az országosan jellemzı 290 feletti értéktıl, így a jövıben további jelentıs növekedés prognosztizálható. A gázolajüzemő személygépkocsik részaránya 14,3%, a döntı többség benzinüzemő, az egyéb kategóriák együttes részesedése nem éri el az egy százalékot. 2009, évben a személyi gépkocsik száma 7246-ra növekedett, tehergépkocsik száma 1146 db, busz 32 db, vontató 96 db, 250 cm3 feletti motor 478 db, pótkocsi 910 db, utánfutó 348 db. A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma kevéssel marad el az országos átlagtól. Átlag felettinek számít viszont a kerékpárosok által okozott balesetek száma, s a balesetek között kifejezetten magas azoknak az aránya, amelyek a város belterületén történtek, azonban területileg elszórtan jelentkeztek a fıbb közlekedési útvonalakon, nem rajzolódik ki markáns baleseti gócpont. A belterületi utak több helyen fejlesztésre szorulnak. A kerékpárút-hálózat fejlesztésére is nagy igény mutatkozik, számottevı idegenforgalmi jelentısége lehet annak, hogy itt vezetik el az EuroVelo 11. számú útvonala, ami az Északi-fokot köti össze a Athénnal, Kassa és Belgrád között Magyarországot érintve.

Városkörnyéki közlekedési kapcsolatok A környezı települések közül Hajdúhadház, Téglás és a Bocskai-szılıskert elérhetıségét a 3507-es j. önk. út biztosítja, amely a belvárosból kifelé indulva K-NY-i irányban szeli ketté a várost. Belterületi szakaszának egy jelentıs része 2006-ban felújításra került, a Petıfi Sándor utcai szakasza útcsere részeként átadásra került az Önkormányzat kezelésébe. A külterületi szakasz állapota jelentısen leromlott, burkolat felújítása nincs a közútkezelı rövid- és középtávú elképzelései között. Balmazújváros elérhetıségét szolgálja a 3318-as jelő önk. út, amelynek egy szakasza egyúttal az M35-ös autópályára való felhajtást teszi lehetıvé.


102

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A város külsı elérhetısége szempontjából rendkívüli jelentıségı az út belterületi (az autópályáig tartó) szakasza, mivel az út mindkét oldalán ipari és kereskedelmi létesítmények betelepülése várható. Az út jelenlegi paraméterei és a burkolatállapota miatt felújításra és fejlesztésre szorul. A várost É-D-i irányban keresztülszelı a 3502-es j. Hajdúböszörmény-Tiszavasvári ök. út, amelynek egy belvárosi szakasza (Baltazár Dezsı utca, Kossuth Lajos utca, Bocskai István tér és Dorogi utca egy része) útcsere keretében a város tulajdonába és kezelésébe kerül. Az országos közút folytonosságának biztosítása érdekében a Polgári utca és a Bethlen Gábor utca vette át a 3502-es út belterületi országos közút szerepét. Ez a belvárosi településrész tehermentesítését tette lehetıvé, ahol jelenleg 3,5 tonnánál nagyobb gépjármő nem hajthat be, és a megengedett legnagyobb sebesség 30 km/h. A kistérségi szempontból stratégiai jelentıségı út Hajdúböszörmény és Hajdúnánás közötti szakaszának burkolat felújítása a 2007-2013. közötti idıszakban meg fog történni, jelentısebb fejlesztés nélkül. Ezen az úton keresztül érhetı el Hajdúböszörmény közigazgatási területéhez tartozó Hajdúvid település is. Bodaszılı közúti elérhetısége a 35-ös sz. fıúton, továbbá a 35102-es úton keresztül biztosított. A település zsáktelepülés, így a közúti megközelítés egyetlen lehetséges alternatívája ezen útvonalon keresztül lehetséges. A 35102-es út állapota jelentısen leromlott, felújítása elengedhetetlen feladat. Ugyancsak a 35. sz. fıúton keresztül lehet megközelíteni Pród települést, amely elérhetıségének színvonala a 35. sz. fıút rehabilitációjával, továbbá az M35-ös autópálya építésével jelentısen javult.

Vasúti közlekedés Hajdúböszörményt a 109-es Debrecen – Tiszalök egy nyomtávú vasúti mellékvonal érinti személy- és teheráru szállítással. A vasút a város keleti belterületi övezetén halad át. 100 m-en belüli legközelebbi belterületi lakott övezetek a Középkert, a Vénkert, a Zaboskert, Kisböszörmény, a Kölcsey Ferenc utca nyomvonala, Hadházi és Téglási utca. Ezeken a területeken a vasúti zajterhelés 60/50 dB lehet. A személyszállítás kapacitáskihasználtsága alacsony, naponta 7 járatpár közlekedik Debrecen, Tiszalök, ill. vissza viszonylatban. A szolgáltatási színvonal alacsony, bár a ’90es évek végén beállításra került Interpici vonat, amely az Intercity járatok szolgáltatási színvonalához közelítı komfortot nyújt. A vasúti pálya meglehetısen gyenge állapotú. Összességében elmondható, hogy a helyközi, ill. távolsági eljutási igény csak egy jelentéktelen része bonyolódik a vasúton, nagyrészt az autóbuszos közösségi közlekedési módot választják az utazók. A vasúti mellékvonal felszámolása az elmúlt években gazdaságossági okok miatt többször is felmerült, de a teheráru szállításban betöltött szerepe miatt fenntartása és korszerősítése indokolt. A jelenlegi vasút nyomvonalán Debrecen és hajdúböszörmény között a tömegközlekedés korszerősítése, környezetvédelmileg kedvezıbb kialakítása miatt elıvárosi gyorsvasút létesítése van tervbe véve, melynek elınye, hogy Bodaszılıt is bekapcsolja tömegközlekedésbe. A vasútállomás felvételi utazóközönséget.

épület

a

forgalomnagyságnak

megfelelıen

szolgálja

az

A szintbeli közúti-vasúti keresztezıdések közül 2 db az országos mellékúthálózatot érinti, 3 db pedig az Önkormányzat kezelésében lévı Kinizsi Pál, Erdély és Külsı-Debreceni utcákat. Mivel a vasútvonal csekély forgalmat bonyolít le, ezért a szintbeli keresztezés nem jelent nagy akadályt a közúti forgalom számára.


103


Logisztika A város logisztikai szerepköre a közúthálózatnak az elmúlt években bekövetkezett fejlesztésével jelentısen bıvülhet a jövıben. A város két gazdasági terület fejlesztését célozta meg, amelyek közül a keleti városrészben elhelyezkedı Ipari Park vasúti összeköttetéssel is rendelkezik. A Nyugati Ipari Park ellenben azért van kedvezı pozícióban, mert elhelyezkedését tekintve az M35-ös autópálya és a 35. számú fıútvonal közé esik. A vasútvonal jelenlegi állapota nem nevezhetı kedvezınek, mivel csak korlátozottan alkalmas teherszállításra a szárnyvonal, aminek javításához a személyközlekedésben tervezett fejlesztések hozzájárulhatnak. Az egyre jelentısebb nemzetközi utasforgalmat is lebonyolító Debreceni repülıtér a várostól 25 km-re található. Hajdú-Bihar megyében a logisztikai fejlesztések egyértelmően a megyeszékhelyen, mint országos jelentıségő logisztikai központban összpontosultak, amelynek vonzásterületéhez szinte az egész megye hozzátartozik, köztük Hajdúböszörmény is. Hajdú-Bihar megyében 2005-ben 508 nagykereskedelmi raktárt tartottak nyilván, amelyek közül 35 tartozott a Hajdúböszörményi kistérséghez, azon belül pedig 18 Hajdúböszörményhez. A megyében 2002 és 2005 között mintegy 20%-os bıvülés volt tapasztalható a nagykereskedelmi raktárak számában, miközben Hajdúböszörményben még kettıvel csökkent is a számuk, ami kedvezıtlen elmozdulás. Mezıgazdasági termékek nagykereskedelmi raktára egyáltalán nincs jelen a 25 megyei között, mi az agrárszektor városi jelentıségét tekintve meglepı. A növekedés eddig egyértelmően Debrecenre koncentrálódott, aminek köszönhetıen a megyében a részesedése 71,5%-ot ért el.

Kerékpáros közlekedés A városban a kerékpározás igen nagy népszerőségnek örvend, ugyanakkor csak apró lépésekkel sikerült ennek biztonságosságát és komfortosságát segíteni az elmúlt idıszakban. Jelenleg három kerékpárúttal rendelkezik városunk. Az egyik a 35. sz. fıút városunkon áthaladó szakaszának mentén, a másik a dorogi út mentén belterület végétıl kezdıdıen az un. “Béke kollégiumig”, míg a harmadik a Keleti Ipari Parkot és a Vénkerti városrészt köti össze a központi városrésszel. A kerékpárút hálózat karcsúsága mellett a “komfortosság” tekintetében is hiányosságok tapasztalhatók. A kerékpár tárolási kapacitás sok helyen megoldatlan (pl. MÁV állomás, Hajdú Áruház, Baltazár Dezsı utcai autóbusz megálló stb.), s ahol megoldottnak tekinthetı sem mindig üti az esztétikai megfelelhetıség szintjét. Ezen enyhített a Kálvin téri 70 férıhelyes kerékpártároló átadása 2002 szeptemberében. 2010-2011 években ÉAOP forrás felhasználásval a kerékpárút hálózat bıvülni fog és megoldódik a két nagyobb nem összefüggı kerékpárút összekapcsolása és bekapcsolása a belváros forgalmába.

Városi utak, parkolók Hajdúböszörmény közlekedésszervezési struktúrájára alapvetıen elmondható, hogy megéret az átgondolásra. Az elmúlt 12 esztendıben, több ízben volt napirenden a város közlekedésfejlesztését koncepcionálisan érintendı elıterjesztés, s ezekben a dokumentumokban meghatározott célok alapvetıen gondolták végig a közlekedésszervezés egészséges város igényének való megfelelést. A növekvı motorizáció hatására a városiasodás negatív hatásai érzékelhetık. A közúti gépjármőforgalom szempontjából a legnagyobb problémát a városon áthaladó un.


104

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA átmenı forgalom jelenti, hiszen ennek – jelentıs ráfordítással – átszervezésével jelentısen javulna a helyzet. Mindamellett, hogy a motorizációnak a zaj- és légszennyezésbıl kibocsátásaival kell számolni, az utak jelenlegi állapota sem megfelelı.

fakadó

káros

Az elmúlt években több városi útszakasz kapott szilárd útburkolatot. Pályázati forrásból sor kerülhetett az utolsó macskaköves körútszakasz, a Kemény J. Krt. lefedésére. Megvalósult a Móra Ferenc utca szilárd útburkolattal történı ellátása. Sikerült korszerősíteni az Újvárosi, a Bajcsy-Zsilinszky, az Arany János, a Kálvineum utca és a Gyırössy-kert útburkolatát. A fıtér projekt I. ütemében a Bocskai tér tehermentesítése érdekében és a belvárosi utak felújítása érdekében 13 útszakasz újult meg 2006-ban.A külterületek vonatkozásában a hajdúvidi Óvoda utca korszerősítésére kerülhetett sor. Az említetteken kívül még a számos lakossági önerıs útalap készítése és azok lefedése sem teljesítette azokat a jogos igényeket, amelyet a város úthálózat fejlesztése követel. Az úthálózat karbantartásából fakadó feladatokon túl, a biztonságos parkolás körülményei is fejlesztésre szorulnak. Kiemelkedı jelentısége van ebbıl a szempontból a Kossuth és Baltazár Dezsı utcáknak és a Mester utcának az egészségügyi intézménybıl adódó gépkocsiforgalom miatt, valamint a Kálvin térnek, nagyrendezvények idején pedig az Iskola utcai tornacsarnok, a Vásár téri sportlétesítmény és a Petıfi utcai rendezvénytermek parkolási viszonyai is hagynak kívánnivalót maguk után. A város mezıgazdasági jellegébıl adódóan problémát okoz a sárfelhordás. Hajdúböszörmény belterületi úthálózatán kívül jelentıs külterületi úthálózattal bír városunk, amelynek karbantartása jelentıs terhet ró az önkormányzatra. Hajdúböszörmény közlekedése egyik legnagyobb problémájának a különbözı közlekedési módok szétválasztásának hiányát látjuk. A kerékpárosok, és sok helyen a gyalogosok is a gépjármőforgalom számára fenntartott útfelületen közlekednek, még azokon a helyeken is, ahol 4000Ej/nap feletti az ÁNF. Problémaként jelentkezik továbbá a kiépített parkolóhelyek hiánya, ill. a meglévık nem megfelelı állapota, továbbá az, hogy a parkoló felületek a kétirányú közlekedésre nem alkalmas útfelületen bonyolódnak le. A város közlekedési rendszerének javítása szempontjából akadályozó tényezı, hogy az állami utak a belváros érintésével húzódnak, így az átmenı forgalom, a nehéztehergépjármő forgalom terelése is nehézségekbe ütközik. A közlekedési rendszerek fejlesztésének egyik legfontosabb akadályozó tényezıje az adottságként kezelendı lakóterületek beépítettsége és szőkös szabályozási szélességei, amelyek a belvárosban hatványozottan jelentkeznek, így a közlekedési módok szétválasztásának helyigénye nehezen biztosítható.


105


4.5. Közszolgáltatások Az alábbi fejezet a település által nyújtott közszolgáltatások (oktatás-nevelés, egészségügy, közigazgatás, szociális ellátás, sport és rekreáció) rendszerérıl ad átfogó képet.

4.5.1. Oktatás, nevelés 48. táblázat: Oktatásra, nevelésre vonatkozó adatok (Forrás :KSH) 2008 Óvodai feladat ellátási helyek száma Óvodai férıhelyek száma Óvodába beírt gyermekek száma Óvodapedagógusok száma Általános iskolai feladat ellátási helyek száma Általános iskolai osztálytermek száma Általános iskolai tanulók száma Általános iskolai fıállású pedagógusok száma Gimnáziumi feladat ellátási helyek száma Szakközépiskolai feladat ellátási helyek száma Középiskolai tanulók száma Középiskolai fıállású pedagógusok száma Felsıoktatási intézmények száma Felsıoktatásban részt vevı hallgatók száma Felsıoktatási intézményben dogozó oktatók száma

12 1 418 1 264 129 13 127 3 047 288 1 2 1 331 96 1 2 112 40

Alapfokú oktatás Napjaink egyre inkább tudásalapúvá váló gazdaságában és társadalmában egy régió, térség, vagy település versenyképességét alapvetıen meghatározzák a humán erıforrások jellemzıi, ezen belül hangsúlyozottan a potenciális munkaerıbázis képzettségi mutatói. Mindezeket figyelembe véve kijelenthetı, hogy az oktatási intézményhálózat fejlettsége, illetve jelenlegi és jövıbeni mőködési feltételei szintén kulcsfontosságúak a város fejlıdési lehetıségeinek tekintetében. Hajdúböszörmény szempontjából kedvezıtlen adottság, hogy a tágabb környezetét jelentı Észak-alföldi régióban a népesség iskolai végzettsége jóval kedvezıtlenebb képet mutat, mint az ország egészében. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján ugyan nem volt jelentıs különbség az elvégzett osztályok átlagos számában a régió (9,02) és az ország (9,59) között, ezzel együtt az Észak-alföldi az utolsó a régiók sorában (igaz Hajdú-Biharban a jóval kedvezıbb 9,23 volt regisztrálható). A 2001-es cenzus szerint a legalább az általános iskola 8. osztályát elvégzık aránya 85,5% volt a régióban (HajdúBiharban 86,3%), szemben az országos 88,8%-os értékkel, vagyis az Észak-Alföld szintén a régiók közötti rangsor végén volt, bár a különbség ez esetben nem túl jelentıs. A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása tekintetében viszont már szignifikáns különbségek mutatkoznak. A fıiskolát, egyetemet végzettek a 25 évesnél idısebb népesség 12,6%-át teszik ki országosan, ezzel szemben az Észak-Alföld csak


106

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 9,4%-kal részesedik. Ráadásul a diplomások valamivel több, mint fele a három megyeszékhelyen él, a községekben és a kisvárosokban viszonylag szerény a helyi értelmiség létszáma. Minden megyében jelentısen elmarad az országos átlagtól a középiskolai érettségivel rendelkezık aránya is. A fiatalabb korcsoportokban egyre magasabb az átlagos iskolai végzettség, az idısebb korosztályokat kivéve pedig a nık iskolai végzettsége magasabb, mint a férfiaké. Hajdúböszörményre vonatkozóan az elvégzett osztályok átlagos számáról nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok, így a lakosság iskolázottsága a legmagasabb iskolai végzettségrıl a legutóbbi népszámlálás során győjtött adatokkal jellemezhetı. A 15 évesnél idısebb népesség körében a legalább az általános iskola 8. osztályát befejezık aránya 85,1%, ami gyakorlatilag megfelel a regionális átlagnak, viszont rosszabb az országos középértéknél. A felsıfokú végzettségőek esetében még kedvezıtlenebb a kép, mivel a 25 éves és idısebb népesség mindössze 7,3%-a rendelkezik fıiskolai vagy egyetemi diplomával, és ez jelentısen elmarad mind a régió, mind pedig az ország átlagértékétıl. Mindez utal arra a demográfiai sajátosságoknál már említett tényre, hogy a város nem tudja megtartani a diplomásait, helyi kutatások alapján a felsıoktatási tanulmányaikat más városokban folytatók kétharmada nem tér vissza szülıvárosába. Hajdúböszörmény szempontjából azonban a jövıt tekintve talán még fajsúlyosabb problémák forrását jelentheti, hogy az országos felmérések alapján a romák alacsony iskolai végzettsége a jelenlegi rendszerben újratermelıdik, és a jelenlegi tendenciák alapján nehezen belátható az az idıtáv, amelyen belül a romák iskolázottsága megközelíti a többségi társadalomét. Ebben az összefüggésben tehát különösen nagy a közoktatás szerepe abban, hogy csökkenthetı legyen a marginalizálódás, a segélyekre alapozott életforma és a szegregáció térhódítása, mert ezek a jelenségek hosszabb távon igen súlyos gazdasági-társadalmi következményeket vonhatnak maguk után. A városban mőködı közoktatási intézményhálózat jelenlegi és jövıbeni feladatait alapvetıen meghatározzák a gyermeklétszámot alakító demográfiai folyamatok. Az országos és regionális folyamatoknak megfelelıen immár évtizedes távlatban esik vissza a gyermekvállalási hajlandóság, ennek következtében évente átlagban egy százalékkal, de gyorsuló ütemben csökken az óvodáskorúak létszáma. Ugyanez a tendencia figyelhetı meg az általános iskolás korosztályoknál (1989: 3769 fı, 2003: 3389 fı, 2006: 3179 fı), ahol már csak a legfelsıbb évfolyamokat nem érinti a visszaesés, viszont az alsóbb éveseknél érzékelhetıek beiskolázási problémák – és ezek már középtávon is változásokat generálhatnak a jelenlegi intézményi struktúrában. Hajdúböszörményben a város gazdasági erejéhez mérten fejlett, esetenként nagy hagyományokkal rendelkezı intézményhálózat mőködik, és a város a szőkülı pénzügyi lehetıségek ellenére igyekszik fenntartani a jelenlegi ellátási színvonalat. Bizonyítja ezt többek között az a tény is, hogy az országos tendenciákkal szemben az elmúlt években nem csökkent jelentısen az óvodai feladatellátási-, illetve férıhelyek száma, sıt, mindkét esetben bıvülés volt regisztrálható a 2006. évben, de a korábbi esztendıkben is sikerült szinten tartani a férıhelyek számát. A városban a KSH kimutatásai alapján jelenleg 12 óvodai feladatellátási hely mőködik, mindösszesen 1418 férıhelyet biztosítva a 3-6 éves korosztály számára. Az óvodába beírt gyermekek száma 1264 fı. Az 58 gyermekcsoportba beosztott óvodásra összesen 129 óvodapedagógus felügyel, vagyis átlagosan tíz gyermek jut rájuk fejenként. Ez a szám valamelyest meghaladja a 9 fıs országos átlagot, és bár az intézmények kihasználtsága (89%) elmarad a 93,1%-os országos átlagtól, azonban figyelembe véve a halmozottan hátrányos helyzető társadalmi rétegek átlagosnál magasabb számát, ez kiemelkedıen jó aránynak minısíthetı.


107


1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2001

2002

Óvodába beírt gyermekek összesen

2003 Leány gyermekek

2004

2005

2006

Gyógypedagógiai oktatásban részesül

16. ábra: Óvodás gyermekek számának alakulása (2001–2006) (Forrás: KSH TSTART)

Az intézményhálózat nagyon kedvezı vonásának tekinthetı a több lábon állás, mivel az önkormányzati mőködtetéső óvodák mellett a városban jelen van a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Fıiskolai Karának Gyakorló Óvodája, illetve a Jó Pásztor Református Óvoda is. Negatívumként jelentkezik ugyanakkor, hogy a demográfiai sajátosságok miatt Bodaszılın, a Bocskai szılıskertben és Pródon (itt egyáltalán nincs óvodai ellátás) komoly férıhelyproblémákkal küzdenek, amit csak jelenıs plusz ráfordításokkal (pl. óvodai buszjárat üzemeltetése) képes kezelni a város. Az általános iskolai intézményhálózat esetében hasonló terheket ró a nagy területi kiterjedés és a szétszórt településszerkezet az iskolafenntartókra, bár a feladatellátási helyek száma csökkent az elmúlt években. A finanszírozási problémák ellenére a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek létszámának folyamatos növekedése miatt a deszegregációs program mőködtetésére is figyelmet fordít a város, és a református egyházközség is részt vesz az alapfokú oktatás mőködtetésében. Mindösszesen 13 darab általános iskolai feladatellátási hely mőködik a városban, 127 osztályteremmel (az ezredforduló óta a kisebb ingadozások ellenére ez a szám gyakorlatilag nem változott). A 3047 fınyi tanulólétszámot 150 osztályba szervezve összesen 288 fıállású pedagógus oktatja és neveli. Mindez azt jelenti, hogy az osztályok átlagos létszáma 21 fı, és egy pedagógusra átlagban tíz nebuló jut. Noha az elıbbi érték valamivel az országos átlag (20 fı) felett van, az utóbbi pedig megegyezik azzal, a sajátságos helyi viszonyok miatt Hajdúviden az átlagnál kisebb létszámú osztályok indítását biztosította az önkormányzat, bár a normatív finanszírozás nem elegendı a mőködtetésükhöz.


108


3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2001

2002

Ált. isk.-i tanulók összesen

2003 Elsı évfolyamosok

2004

2005

2006

Gyógypedagógiai oktatásban részesül

17. ábra: Általános iskolai tanulók számának alakulása (2001–2006) (Forrás: KSH TSTART)

Külön ki kell emelni, hogy Hajdúböszörményben 114 enyhén értelmi fogyatékos, zömében halmozottan hátrányos helyzető tanulónak tudnak nélkülözhetetlen segítséget nyújtani. Mindemellett a tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek beilleszkedésének elısegítésére is fokozott figyelmet fordít a város, csaknem minden intézményben alkalmaznak speciális ismeretekkel rendelkezı fejlesztıpedagógusokat. Az alapfokú oktatás egyedi színfoltját jelentik a két (korábban három) iskolában is folytatott mővészeti képzések, amelyek a zenemővészetet, táncot, drámát, színmővészetetbábmővészetet és képzımővészetet ölelik fel. Örvendetes tény, hogy évrıl-évre mind több tanuló kapcsolódik be a mővészeti nevelésbe, ezért vállalta az Önkormányzat a férıhelyek számának fenntartását-bıvítését.

Középfokú oktatás Hajdúböszörmény három középfokú oktatási intézménye a 2007-2008-as tanévben mindösszesen 1331 diák számára biztosít iskolarendszerő általános és szakmai középfokú képzést, döntıen a helyi továbbtanulási igényeket kielégítve. Ez részben annak is a következménye, hogy a két szomszédos hajdúvárosban, illetve Debrecenben mőködı intézmények között nincs semmilyen feladatmegosztás, gyakorlatilag egymás konkurenciájaként mőködnek. A városban más fenntartású középiskola nem mőködik, ugyanakkor iskolarendszerő készségfejlesztı speciális szakképzést folytat a megyei önkormányzat fenntartásában levı gyógypedagógiai intézmény. A sajátos térszerkezeti pozíció miatt az általános iskola után más városban továbbtanulók (ez a hajdúböszörményi diákok több mint egyharmadát jelenti) többsége értelemszerően a régióközpontban tanul tovább, és hosszabb távon vélhetıen az elszívó hatás fokozódásával kell számolni. A máshol való továbbtanulásban fıleg tanulók helyben ki nem elégíthetı speciális igénye, valamint a középiskolák férıhelyének hiánya játszik szerepet. A város középiskolái a fentebb említett kedvezıtlen tényezık ellenére összességében mégis gyakorolnak a település határain túlnyúló térségi vonzerıt, bár a más településrıl


109

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA érkezı tanulók száma (234 fı jár be naponta, 157 fı pedig kollégiumi elhelyezésben részesül) nem éri el a Hajdúböszörménybıl más településre járó középiskolás és szakiskolai tanulók létszámát A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján az általános iskola 8. évfolyamát végzett tanulók közel kétharmada (65%-a) választja az általános középfokú oktatás két formája közül a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzést.

2250 2000 1750 1500 1250 1000 750 500 250 0 2001

2002

2003

2004

2005

Nappalis gimn.-i tanulók

Nappalis szakköz. isk.-i tanulók

Középisk.-i felnıttoktatásban tanulók

Nappalis szakisk.-i tanulók

2006

18. ábra: Középiskolai oktatásban résztvevı tanulók számának alakulása (2001–2006) (Forrás: KSH TSTART)

Az elmúlt években növekedett az érettségit adó középfokú általános oktatásban résztvevı tanulók száma, így a gimnáziumban az osztálylétszámok, a szakközépiskolákban pedig az osztályok száma és létszáma is emelkedett. A Bocskai István Gimnáziumban a négy évfolyamos oktatás mellett felmenı rendszerben nyolc évfolyamos, illetve emelt szintő idegen nyelv tagozatos képzés folyik, ez utóbbihoz nyelvi elıkészítı évfolyam szervezıdött. A négy évfolyamos osztályokban irodalom-történelem, matematika, informatika, rajz és vizuális kultúra specializációra nyílik lehetıség. Az iskolában a 2006-2007-es tanévben összesen 630 diák tanult nappali tagozaton (ebbıl 126-an a nyolc évfolyamos képzésben), az elmúlt években folyamatosan csökkenı létszámok és a rendkívül magas lemorzsolódás ellenére 52 fı volt az esti tagozatosok száma, és további 11 fı járt a szakképzı évfolyamra. A Veress Ferenc Szakképzı Iskolában mőszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületen, 4 szakmacsoportban (informatika, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing és közgazdaság), míg a Széchenyi István Mezıgazdasági Szakképzı és Szakmunkásképzı Intézetben agrár, mőszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületen 3 szakmacsoportban (mezıgazdaság, környezetvédelem és közgazdaság) folyik szakmai elıkészítı oktatás. A felsorolt szakmacsoportokból induló tagozatokat általában két-két osztályban szervezik meg. A Veress Ferenc Szakképzı Iskola a Debreceni Térségi Integrált Szakképzı Központ tagja is. A képzési forma rendszerváltást követıen bekövetkezı, az 1990-s évtizedet végigkísérı igen nagy térvesztését követıen pozitív jelenség, hogy az utóbbi idıben – a sikeres


110

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA profilváltást követıen – a magas túljelentkezés miatt a Veress-szakképzıben 2006-ban újabb osztályt kellett indítani, míg a Széchenyi-szakképzı a hátrányos helyzető tanulók Arany János Kollégiumi Programjába jelentkezık számára képes újabb, harmadik (elıkészítı, szakmacsoport nélküli) szakközépiskolai osztályt indítani. A 2006-2007-es tanévben a két intézményben mindösszesen 1298 tanuló folytatta a tanulmányait, ebbıl 603 fı szakközépiskolai, 618 fı szakiskolai, 77 fı pedig érettségire épülı szakképzés keretében szerezte meg ismereteit. A kedvezıen alakuló létszámadatokon túl külön ki kell emelni a városban folyó mezıgazdasági szakképzés jelentıségét, mivel egyrészt országosan és regionálisan egyaránt jelentısen csökkentek a képzési irány kapacitásai, másfelıl pedig az iskola révén nyitottak a lehetıségek a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumával való együttmőködés elmélyítésére, a kapcsolódási pontok hatékony kihasználására. Mivel az országosan jellemzı tendencia – a szakképzés a képzési programok ismételt korszerősítése ellenére sem tudott rugalmasan alkalmazkodni a piacgazdaság igényeihez – a városban is jelentkezik, ezért a szakképzési rendszer átalakulása napjainkban is zajlik. A Veress Ferenc Szakképzı Iskolában jelenleg mőszaki szakterületen könnyőipari (ruhaipari), faipari és építészeti (építıipari) szakmacsoportban, további gazdaságiszolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban indítanak képzést, három osztályban, magas osztálylétszámokkal. A Széchenyi István Mezıgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Intézetben agrárszakterületen mezıgazdaság, valamint élelmiszeripar szakmacsoportban indítanak képzést két osztályban magas létszámmal. Az óvodai és iskolai közoktatás integráltságának bemutatása az anti-szegregációs fejezetben történik.

Felsıfokú oktatás A városban 1970 óta mőködik felsıfokú oktatási intézmény, ekkor alapították a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Kar jogelıdjét, a Hajdúböszörményi Óvóképzı Fıiskolát. A fıiskolán jelenleg három alapképzési szakon – óvodapedagógus, szociálpedagógia és andragógia – folyik nappali és levelezı tagozatos oktatás, emellett szakirányú továbbképzés keretében szociális menedzser és vezetı óvodapedagógus szakirányú képzést, illetve pedagógus szakvizsgára való felkészítést is meghirdetnek. Az intézmény hallgatói létszáma az elmúlt években jelentısen megnıtt, a 2004/2005. tanévtıl meghaladja a 3000 fıt. A 2007-2008-as tanévben valamennyi képzési formát figyelembe véve 2112 hallgatója volt a fıiskolának, ebbıl a nappali tagozaton tanulók száma 600 fı volt. Az intézményben 40 fıs magasan képzett oktatói gárda készíti fel a hallgatókat. A fıiskola új kutatóbázisa a Ludotéka, ahol a hallgatók és az oktatók figyelemmel kísérhetik a hallgatók gyakorlatát, játszóházas foglalkozásokat tarthatnak, alkalmat nyújtva ezzel a különféle pedagógiai vizsgálatokhoz. Az intézmény saját gyakorló óvodával rendelkezik. Az óvodában a város háromszáz gyermekével foglalkoznak a magas felkészültségő óvónık és a fıiskolai hallgatók. Az óvoda bekapcsolódik az intézményi kutatásokba és a továbbképzési feladatok ellátásába is, az óvónık részt vettek többek között alternatív óvodai programok kidolgozásában és azok bevezetésében. A város nemzetközi kapcsolatrendszerére ugyancsak jótékony hatással van a fıiskola, mivel több külföldi intézménnyel tart fenn kapcsolatot, a kétoldalú, oktató- és hallgatócserén alapuló együttmőködéstıl kezdve a nemzetközi projektekben való részvételig igen sokoldalú módon.


111

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A fıiskola kollégiuma 1996-ban épült fel, 220 férıhellyel rendelkezik. Nyaranta a kollégium idegenforgalmi szolgáltató egységként mőködik, sokan szállnak meg itt azok közül, akik felkeresik a Hajdúságot és Debrecent. A turisztikai vonzerıt növelheti, hogy a Fıiskolán kap helyet Magyarország legrégebbi folyamatosan mőködı mővésztelepe. A Hajdúsági Nemzetközi Mővésztelep aktuális kiállításainak a kar Parafa Galériájában havonta nyílnak kiállítások, és minden év júliusában megszervezik a nyári képzımővésztelep és képzımővészeti szabadegyetemet, ahol külföldi és magyar kortárs képzımővészek egyaránt részt vesznek.

4.5.2. Egészségügy Hajdúböszörmény és vonzáskörzete (Görbeháza) 35 000 lakosa járóbeteg-szakellátását döntıen a hajdúböszörményi Egészségügyi Szolgáltató és Vagyonkezelı Intézmény Rendelıintézetében végzik. A Rendelıintézet két telephellyel mőködik. A központi épületben (Kálvin tér 7-9. sz.) 13 szakrendelés nyert elhelyezést, míg a tüdı- és a bırgyógyászat külsı telephelyen (Mester u. 9. sz. alatt) található. Hajdúböszörményben 1992-ben került átadásra az egészségügyi szakellátás és részben a háziorvosi ellátás központja, az új Rendelıintézet. A földszinten található a belgyógyászati, a sebészeti, a röntgen szakrendelés, a laboratórium és a foglalkozás-egészségügyi rendelés. Az elsı emeleten van 5 fogorvos rendelıje (a város 7 fogorvosából), a szemészeti, a nıgyógyászati, az ideggyógyászati, az urológiai, a fül-orr-gégészeti, a kardiológiai, az ultrahang, az ortopédiai és a reumatológiai szakrendelés, valamint a sportorvosi rendelı, külön épületben pedig a pszichiátria. Az ideggyógyászatot és a pszichiátriát kivéve az összes szakrendelést vállalkozó orvosok mőködtetik, akik közvetlenül kötöttek finanszírozási szerzıdést a Hajdú-Bihar Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral, így önálló egészségügyi szolgáltatóknak tekinthetık. Jelenleg Hajdúböszörményben szakrendelések mőködnek: Belgyógyászat Urológia Fül-orr-gégészet Tüdıgondozó Kardiológia Bırgondozó Laboratórium Nıgyógyászat + UH Sebészet Röntgen és ultrahang Orthopédia Rheumatológia/ Osteoporosis Szemészet Ideggyógyászat

alábbi,

OEP

által

befogadott

járóbeteg

40 óra 10 óra 38 óra 30 óra 20 óra 30 óra 36 óra 30+11 óra 45 óra 30+20 óra 15 óra 26+4 óra 35 óra 30 óra

Szakorvosi óraszám összesen Nem szakorvosi óraszám összesen Összes óraszám


az

480 70 550

112

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége összességében 2005-ig növekedett, majd 2006-ban jelentıs csökkenést lehetett tapasztalni, különösen a felnıtt háziorvosi szolgálatot meglátogatók esetében. Az egészségügyi szolgáltatások egyik meghatározó szerepköre a megelızés, amelyek révén a megbetegedések és halálozások egy része elkerülhetıvé válik. Ebben a különbözı szőrıvizsgálatok elvégzése mellett fontos szerepe van a Városi Védınıi Szolgálatnak, Városi Iskolaorvosi Szolgálatnak, a körzeti orvosoknak és gyermekorvosoknak, Városi Ifjúságvédelmi Munkacsoportnak és a Családsegítı és Gondozási Központnak.

49. táblázat: Az egészségügyre vonatkozó adatok Hajdúböszörményben 2008 Háziorvosi praxisok száma Fogászati praxisok száma Gyermekgyógyászati praxisok száma Iskolaorvos Szakorvosi praxisok száma Védını Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónık száma Gyógyszertárak száma Mentıállomás A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen

18 7 5 1 15 5 15 7 1 156 364 60 578

Kórház nincs a városban. Az egészségügyi szolgáltatások speciális területe a gyógyvíz hasznosítása. A Hajdúböszörményben fúrt hévíz kút vizét 2003 decemberében az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdıügyi Fıigazgatóság igazgatója – az elvégzett orvosi vizsgálatokra alapozva – gyógyvízzé minısítette, s alkalmasnak találta kopásos ízületi betegségek gyógyítására. A Bocskai gyógyvízzel megteremtıdött egy gyógyászati központ kialakításának lehetısége, amely a városi fürdı területén elkészült, s a kezelések 2005. július 1-jétıl megkezdıdtek. A gyógyászati egységben elhelyezést nyert orvosi rendelı, gyógyvizes kádfürdı, iszappakoló, szénsavas fürdı, orvosi gyógymasszázs és fizikoterápiai kezelı.


113


50. táblázat: Az egészségügyi intézmények betegforgalma 2002-2006 között (Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás) Egészségügyi 2002 2003 szolgáltatások Felnıtt háziorvosi 193 301 207 577 szolgálat Házi gyermekorvosi 50 028 45 433 szolgálat Fogászat 33 026 32 326 Központi orvosi ügyelet 10 549 14 633 Foglalkozás2 656 2 905 egészségügyi szolgálat Területi védınıi 19 591 19 315 szolgálat Iskolaorvosi szolgálat 6 276 6 215 Szakrendelések 160 639 156 856 Összesen: 476 066 485 260

2004

2005

2006

204 800

202 778

193 269

46 088

51 033

49 573

34 934 13 186

36 438 14 002

35 045 12 382

3 176

3 038

3 103

18 744

17 667

19 119

6 487 158 502 485 917

6 325 156 628 487 909

6 452 154 745 473 688

Egészségügyi fejlesztési tervek A Regionális Operatív program (ROP) pályázati kiírásában szereplı, emelt szintő járóbeteg szakellátó intézmény (R1) követelményeinek kíván megfelelni a település, amely elıírja a járóbeteg szakellátás széles vertikumának biztosítását (megelızés, gyógyítás, gondozás, rehabilitációs tevékenység, amely legalább 6 szakmacsoportban nyújt szolgáltatást és tartalmazza a 4 alapszakmát). A diagnosztikai fejlesztés, telemedicina, nappali kórházi részleg kialakítása, otthoni szakápolás nyújtása és/vagy szervezése, terápiás ellátások nyújtása (pl. fizioterápia) megfelelı szakorvosi háttér egyidejő biztosítása mellett, ellátás-szervezési feladatok ellátása, egységes infokommunikációs szolgáltató egysége mőködtetése, a területi egészségfejlesztés központja, a népegészségügyi program helyi aktivitásainak színtere követelményei közül jelen pályázat keretében a kapacitásbıvítést igénylı fejlesztésekhez szükséges kapacitásokat kívánjuk megszerezni: 1. Rheumatológiai szakellátás, heti +10 órában. 2. Általános csecsemı-és gyermekgyógyászati szakellátás, heti 4 órában. 3. Otthoni szakápolás fejlesztése, 300 vizittel /hó. 4. Nappali kórház beindítása, 4 ággyal.


114


4.5.3. Szociális ellátás A városban a szociális ellátási feladatok jelentıs részét kötelezı alapellátásként a 1989. november 1-jétıl mőködı Szociális Szolgáltatási Központ látja el, melynek fenntartója Hajdúböszörmény Város Önkormányzata. Az intézmény által az alapellátás nagy része biztosított: •

Családsegítés (életvezetési, mentálhigiénés, adósságkezelési, jogi tanácsadás, ügyintézés, családterápia, konfliktuskezelési mediáció, csoportos programok a tartós és pályakezdı munkanélküliek, szenvedélybetegek, fogyatékkal élık és pszichiátriai betegek számára, prevenciós programok az ifjúság körében és természetbeni támogatás nyújtása (használt ruhanemő, háztartási gépek, bútorok, élelmiszer, stb.).

•

Gyermekjóléti szolgálat (szabadidıs programok szervezése, hivatalos ügyek intézése, mentálhigiénés, családtervezési, pszichológiai, jogi tanácsadás, tájékoztatás anyagi támogatás igényléséhez, az elvált szülı és gyermek kapcsolattartását segítése)

•

Idısek klubja (jogi, pszichológiai tanácsadás, gyógytorna, gyógymasszázs, pedikőr, fodrászat, ruha mosatása, tisztálkodás, vérnyomás-, vércukorszintellenırzés, egészségügyi tanácsadások, elıadások, rendezvények, kirándulások szervezése)

•

Étkeztetés (napi egyszeri meleg ételt biztosítása önmaguk és eltartottjaik részére)

•

Házi segítségnyújtás (betegápolás, segítségnyújtás a higiénia megtartásában, közremőködés a háztartás vitelében, ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadás).

•

Szenvedélybetegek közösségi ellátása (állapot- és életvitel felmérés, problémaelemzés, problémamegoldás, készségfejlesztés, a munkához való hozzájutás segítése, szabadidıs, önsegítı csoportok, támogató hálózatok szervezıdésének segítése, pszicho-szociális tanácsadás)

•

Értelmi fogyatékosok napközi otthona (családban élı, elsısorban enyhe és középsúlyos, 16. életévüket betöltött értelmi fogyatékos személyek nappali ellátása, a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, közösségi tevékenységük szervezése, állapotuknak megfelelı terápiás jellegő foglalkoztatás, napi háromszori étkezés biztosítása)

1993-ban "Egyenlı Esélyt a Nagycsaládban Felnövı Gyermekekért Alapítvány" néven az intézmény dolgozói megalapítják az elsı civil szervezetüket. Az alapítvány célja a nagycsaládban élı gyerekek segítése, hátrányaik csökkentése. Ennek érdekében szabadidıs programokat szerveznek a gyermekeknek, anyagi segítséget nyújtanak családjaik számára (tanulási költségek, ruházkodás, táboroztatás stb.). 2006-ban szintén az intézmény dolgozói "Tegyünk együtt többen többet" Egyesület (TETT) elnevezéső civil szervezetet hoztak létre. Célja a hátrányos helyzető egyének, családok és csoportok segítése. A település különbözı szolgáltatásokat biztosít a tartós munkanélküliek és az adósságterhekkel, lakhatási problémákkal küzdık részére. A támogatásokat igénybevevı


115

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA tartós munkanélküli ügyfelek nem alkotnak homogén csoportot. Sokuk hosszú évek óta eltávolodott a munkaerıpiactól, mások a foglalkoztatás határmezsgyéjén mozognak, és vannak, akik a folyamatos munkavégzésbıl nemrég estek ki, de így is reménytelennek tartják a visszatérést. A Családsegítı Központ munkatársai a beilleszkedési programot úgy készítették el, hogy a különbözı szolgáltatási elemek személyre szóló kombinációját az egyéni helyzethez, mentális állapothoz és szükségletekhez lehessen alakítani. Életkor szerinti bontásban a 27-40 év közöttiek jelennek meg legnagyobb arányban a támogatottak között, iskolai végzettség alapján pedig nagyon magas a szakképesítéssel nem rendelkezık száma. Területi megoszlást tekintve a rendszeres szociális segélyben részesülık legnagyobb számban a X. számú választó kerületben, vagyis a Déli Lucernás (131 fı) területén jelennek meg, amit a III. számú választókerület, vagyis a Vénkert és a Szılıskert (93 fı) követ, a harmadik helyet pedig a XI. számú választókerület (87 fı) adja, amely részben szintén a Déli- Lucernásra, illetve az ún. Kisböszörményre terjed ki. A Családsegítı Központ adósságkezelési tanácsadást is mőködtetet 2004 márciusa óta azok számára, akiknél a lakhatási biztonság elvesztésének veszélye áll fenn a lakásfenntartási kiadásokból származó hátralékok miatt. A legalacsonyabb jövedelmő háztartások a külterületen élık háztartásai, a cigánytelepi lakások háztartásai, az önkormányzati lakások háztartásai. Az adósságkezelési tanácsadásban 2007 elején 82 fı vett részt. A legnagyobb számban ezt a támogatási formát is a Déli- Lucernás területén élık vették igénybe (18 fı), a második helyen Bodaszılı szerepelt (15 fı), a harmadikon pedig ebben az esetben is a XI. választókerület (11 fı), vagyis a Déli lucernás és Kisböszörmény városrészek. A másik jelentıs kérdéskör a neveléssel, oktatással, kultúrával összefüggı problémák. Gyermekvédelmi kedvezményben a gyermekek 33,5 %-a részesül, ami közel 2500 fıt jelent. A Közoktatási Intézkedési Terv nyomán módosított körzethatárok révén a hátrányos helyzető gyermekek aránya az általános iskolákban kiegyenlítettebbé vált, s a jövıben ez még javulni fog. A Déli- Lucernás településrészen jellemzı probléma, hogy a gyermekeknek igen nagy távolságot kell megtenniük az iskoláig és vissza. A középiskolák létszámadataiból az látszik, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek egyáltalán nem jelennek meg a középiskolákban, ami kedvezıtlen a probléma újrateremtıdésének megakadályozása szempontjából. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nagy számban élnek a déli- lucernási lakásokban. Az önkormányzati lakásokban szinte sehol sincs olyan lehetıség, ahol a gyermekek egy asztalnál a könyvet elıvegye és tanuljon. Gyakran az esti vacsorát is az ágy szélén fogyasztják el, mert nincs annyi hely, hogy 5-6 gyermekkel körbeüljön egy asztalt. Igen szegényes élettérben élnek a gyermekek, a fekvıhelyen is csak zsúfolt alvás lehetısége biztosított, s nagyon nehéz az esti fürdés, a mosás megoldása még azoknál a családoknál is, ahol erre megvan az igény. A Gyermekjóléti Szolgálatnál olyan gyermekeket segítenek, ahol a szülık elváltak, alacsony iskolai végzettségőek, munkanélküliek, szenvedélybeteg, vagy bőnelkövetı van a családban, a gyermeknek súlyos beilleszkedési problémái vannak. A veszélyeztetett gyermekek száma 341 fı, a védelembe vetteké 124 fı. A legnagyobb számban a Déli Lucernás, Bodaszılı és a Szılıskertek területén vannak jelen. A szociális ellátórendszer természetesen nem csak a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzető csoportok megsegítésében vesz részt, fontos szerepe van az idısek, a három évnél fiatalabb gyermekek és a fogyatékkal élık ellátásában is. A városban 2006-ban 46 gyermeket írattak be a városban mőködı egyetlen 40 férıhelyes bölcsıdébe, ahol 10 bölcsıdei gondozó teljesít szolgálatot. A fogyatékosok nappali intézménye 16 férıhellyel rendelkezik, a 6 gondozó által ellátottak száma 15 volt az év során. A városban négy idısek otthona is mőködik 90 alkalmazottal és 248 férıhellyel, gyakorlatilag teljes férıhely kihasználtsággal. Az önkormányzat mőködtet egy 132


116

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA férıhelyes tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthont, amelyben 129 fı volt a gondozottak száma. A város lakói közül 8727-an részesülnek nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban, amelyen belül 3826 az öregségi nyugdíjasok, 1351 a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülık száma és 1079 a korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülık száma. A nyugdíj és a nyugdíjszerő ellátás teljes összege 481 millió Ft. Az önkormányzat szociális kiadásai között a legjelentısebb a rendszeres szociális segélyre felhasznált pénzösszeg (75,1 millió Ft), amit a lakásfenntartási támogatásra felhasznált (66,6 millió Ft), a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált (9,7 millió Ft) és az átmeneti segélyre felhasznált összeg (9,5 millió Ft) követett. A város 2009-es segélyezési mutatói a 6.1.7. fejezetben, az anti-szegregációs helyzetelemzés részben kerülnek bemutatásra.

4.5.4. Közigazgatás, közintézmények Közigazgatási településen:

és

a

közszférához

sorolható

intézmények

•

Polgármesteri Hivatal,

•

Tőzoltóság (hivatásos és önkéntes)

•

Rendırkapitányság

•

Polgárırség

•

Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Központ Hajdúböszörményi Kirendeltsége,

•

Körzeti Földhivatal,

•

FM Hivatal Falugazdásza,

•

Városüzemeltetési intézmény

•

Szociális Szolgáltatási Központ

•

Fazekas Gábor Idısek otthona

•

Mezııri Szolgálat

•

Posta

•

Városi Bíróság

•

Városi Ügyészség

•

APEH helyi kirendeltsége

•

ÁNTSZ Hajdúböszörményi, Polgári Kistérségi Intézete

•

Hajdúböszörmény

Kerületi,


Állategészségügyi

és

Élelmiszer-ellenırzı

a

Hivatal

117


Közigazgatási szolgáltatások minısége, hozzáférhetısége A város közintézményei a település kistérségi központi és városi szerepkörének megfelelıen adottak, a közintézmények szolgáltatásai megfelelıek. A szolgáltatások jelentıs része a település központjában érhetı el, de a külsı városrészekbıl az eljutást lehetıvé teszi a városi közösségi közlekedés megléte. A közszolgáltatások kínálata lefedi a jelentkezı igényeket és mivel a település lakosságszáma enyhén csökkenı tendenciát mutat és a jövıben sem várható jelentıs lakosság szám növekedés, a rendelkezésre álló infrastruktúra középtávon elegendı. Az önkormányzati hivatali ügyek intézésének hatékonyságát hivatott növelni az intézményben jelenleg folyó szervezeti fejlesztés program „ÁROP - 1.A.2 - A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése”, melynek alapvetı célja új szervezésimőködési kultúra széleskörő elterjesztése a polgármesteri, illetve körjegyzıségi hivatalokban elsısorban a stratégiai menedzsment, az eredményességi szemlélet, a felügyelt intézmények felé a jó gazda hozzáállás és a költséghatékonyság megerısítésével. A fejlesztés eredményeként javul a döntési folyamatok megalapozottsága, átlátható információáramlás biztosítja a döntési folyamat szereplıinek tájékozottságát, a döntésekrıl a partnerek tájékoztatása gyors és érthetı. Megvalósul a civil szervezetek minél teljesebb körő bevonása a döntéshozataltól a megvalósításig. Növekszik a hivatal szakmai munkájának a minısége korszerő informatikai folyamattámogatások alkalmazásával, javul a gazdasági feltételek elemzésének képessége, korszerő költségvetési technikák támogatják a tervek összeállítását és az elfogadott költségvetés végrehajtását, javul a kockázatok értékelésének képessége. Erısödik a távlati gondolkodás képessége, a stratégiai szemlélet beépül a meghatározó döntési folyamatokba. Nı a prioritások képzésének megalapozottsága. Általánosságban javul az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások minısége részint azáltal, hogy jó gazdaként felügyeli az intézményeit, részint pedig a nyújtott közszolgáltatások minıségét mérı standardizált technikák alkalmazásával. Az önkormányzati ügyek intézésében jelenleg is komoly alternatíva az elektronikus ügyintézés lehetısége, mely szinte az összes ügyfajtára kiterjed.

4.5.5. Sport és szabadidı 2004-ben történt meg a város Sportkoncepciójának utolsó felülvizsgálata. Ennek alapján az alábbi kép rajzolható meg Hajdúböszörmény sport és szabadidıs helyzetérıl.

Óvodai egészségnevelés-testnevelés A feladatok megvalósítását jól képzett óvodapedagógusok végzik, akik fontosnak tartják a gyerekek egészséges fejlıdését. Több óvodában kiemelten kezelik a sporttevékenységeket, az egészséges táplálkozást. Figyelembe veszik a sajátosságokat és lehetıségeket a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez. A csoportszobák mérete, berendezése, a magas létszám több helyen akadályozza az egyes tevékenységeket. Ezekben az intézményekben sokkal több szervezési feladatot kell végezni a feltételek biztosításához.


118

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Örvendetes, hogy három óvoda rendelkezik tornateremmel, három óvodában tudtak kialakítani tornaszobát, négy intézmény azonban még nem rendelkezik ezzel a fontos feltétellel. A testnevelési eszközök beszerzésére nagy gondot fordítanak. Az udvarok mozgásos játékaihoz több intézmény nyert pályázatot. Fontos feladat az óvodai rendszeres úszásoktatás rendszerének kidolgozása.

Iskolai testnevelés Az iskolai keretek között folyó testnevelés három részre osztható: tanórai testnevelés, tanórán kívüli sportfoglalkozás és a diáksport. A személyi feltételek a városban iskolai testnevelés szempontjából igen jók, hiszen a szakos ellátottság 100%-os. Az oktatási intézményeinkben azonban – sajnos az országos tapasztalatokkal megegyezıen – évrıl-évre növekszik a testnevelés alól felmentett, gyógytestnevelésre szoruló tanulók száma. Valamennyi intézmény nagy gondot fordít e probléma kezelésére, gyógytestnevelési foglalkozások tartásával. Az iskolai testnevelésben nagy változást hozott a városi fedett uszoda üzembe helyezése. A 2002/2003-as tanévtıl az általános és középiskolai tanulók a Testnevelési munkaközösség együttes szervezésében munkanapokon napi 8 tanítási órában úszásórára járhatnak úszást tanulni. Minden iskola kihasználja ezt a lehetıséget, és látható a változás az úszás tudás tekintetében. Az általános iskolában legalább 1 úszásnem a középiskolában 2 vagy három úszásnem vízbiztos elsajátítása a cél. Az úszásórák adta lehetıségek nagy segítséget nyújtanak a mozgásszervi problémák mielıbbi kezelésében. Minden iskolában mőködik Iskolai Sport Klub vagy Diák Sport Egyesület. A normatív támogatást az iskolák megkapják, ez az összeg a mőködésre és a versenyzésre elég. A folyamatos fejlesztés indokolt a szertárakban. Az iskolákban legalább 4 sportcsapat mőködik és a labdajátékok a legjellemzıbbek a sportcsoportok kialakításánál. Nagy gondot okoz az elhasználódott, felújításra, cserére szoruló sporteszközök pótlása. A tornatermek és a szabadtéri sportpályák állapota közepesnek mondható, de van intézmény ahol sajnálatos módon nincs sportolásra alkalmas fett és szabadtéri pálya sem. A Hajdúböszörményi Diáksport Bizottság 1993-ban alakult az iskolai sportkörök, sportegyesületek egyesületeként. Fı feladata a város általános és középiskoláiban városi szintő versenyek koordinálása, valamint olyan jellegő területi és megyei sportversenyek rendezése, mely városunkban kerül lebonyolításra. Éves szinten kb. 50 sportversenyt és kupát szerveznek a tanulók számára. A diákolimpiai versenyein évente több száz tanuló vesz részt. A nevelık szakértelmét, a tanulók felkészültségét bizonyítják azok az eredmények, melyeket megyei, területi és országos versenyeken érnek el.

Szabadidısport, rekreáció A szervezett és a spontán szabadidıs rendezvények is jellemzıek Hajdúböszörményre. Egyre-másra jelennek meg olyan mozgásformák (gördeszka, triál, stb) melyek korábban nem voltak jellemzıek. A közelmúltban elvégzett vizsgálatok (általános és középiskolás korosztályokban) egyaránt azt igazolták, hogy feltétlenül fontos a szervezett szabadidıs sporttevékenység az ifjúságnak. A város különféle pontjain elhelyezett kosárlabda palánkoknál mindig találunk fiatalokat. A gördeszka és a görkorcsolya számára is sikerült nyári idıszakban egy iskola udvarát biztosítani. A Városi Sportközpont és Sportiskola


119

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA salakos atlétikai pályáját nagyon sokan használják futásra, kocogásra. Hétvégeken baráti társaságok is használják a városi. A különféle rekreációs sportágak mővelıi elıbb – utóbb egyesületet alapítva dolgoznak tovább. Szembetőnı, hogy egyre inkább elıtérbe kerülnek az olyan szereplések (pl. triatlon, iron-men, maratoni futás, kerékpározás, stb.) melyek abszolút amatırizmust és önmenedzselést igényelnek. Ezek a sportágak egyenértékőek a város által támogatott sportágakkal. A kispályás labdarúgó bajnokság az egyetlen, melyet egy sportegyesület szervez és irányít. Ez a tevékenység az, mely folyamatosnak mondható kb. 20-25 csapat részvételével 250-280 fıt érint. Néhány sportágban vannak még rendszeresen és idıszakosan különféle városi bajnokságok: kosárlabda, asztalitenisz, melyek lakossági igényeket jeleznek. Évente több alkalommal rendeznek futó versenyeket is. A sportélet szervezésében kiemelkedı jelentısége és szerepe van a városban mőködı több mint 50 sport-szervezetnek, a városi civil szervezetek között ezek képviselik a legnagyobb arányt (31%).

Versenysport A városban mőködı sportegyesületekben közel 1500 fı igazolt sportoló sportol versenyszerően, a skálán szinte minden sportág megtalálható, de a labdajáték sportágak dominanciája érvényesül. Elsısorban a kézilabda, labdarúgás számítanak tradicionális sportágaknak. Nık számára csak kézilabdázásban van lehetıség felnıtt korú versenyzésre. Az edzık és a sportolók felkészültségét igazolja, hogy egy-egy sportágban kiemelkedı, országos, esetenként nemzetközi eredményeket érnek el. Jellemzı, hogy azonos sportággal foglalkozó egyesületek (lovassport, labdarúgás, kézilabda) párhuzamos mőködnek, együttmőködésük fontos lenne az anyagi és szakmai erıforrások optimalizálása érdekében. Az utánpótlás terén Hajdúböszörményben a legfontosabb változás a Városi Sportiskola 2000. augusztus 01.-tıl megvalósult mőködése, mely gyökeres változásokat jelentet a város utánpótlás nevelésében. Az utánpótlás nevelı rendszer 2004.-tıl kezd teljes mértékben mőködni – azaz sportáganként több korosztállyal. A felnıtt kort elérı sportolókat átadják a városban mőködı sportegyesületeknek – akik vállalják további versenyeztetésüket. A szakmai munkát 9 fı edzı és 3 fı technikai vezetı végzi. Az edzık közül egy fı szakmai referensként összefogja és segíti a Városi Sportiskola tevékenységét. Szakosztályok: •

Atlétika leány-fiú.

•

Kézilabda leány-fiú.

•

Kosárlabda fiú.

•

Labdarúgás fiú.

A Városi Sportiskola együttmőködik a városban mőködı sportegyesületekkel. Az együttmőködés eredményeképpen a Sportiskola és az adott egyesület közösen versenyezteti csapatait az utánpótlás bajnokságokban. A Sportiskolát elhagyó


120

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA versenyzıket átadják az egyesületeknek. A Városi Sportiskola 6 éves kortól 14 - 16 éves korú gyermekek utánpótlás nevelésével foglalkozik sportág specifikusan.

Városi sportlétesítmények A sportmozgalom számára elengedhetetlenek olyan színvonalú sportlétesítmények, melyek használata fontos a versenyzéshez, de természetesen a rekreáció és a diáksportmozgalom is igényli a sportlétesítményeket.

Városi szinten három kiemelt sportlétesítmény szolgálja a sportolni vágyókat: 1.

Városi Sportközpont és Sportiskola

2.

A Bocskai István Általános Iskola tornacsarnoka

3.

Városi Fedett Uszoda

Az uszoda kivételével mindkét sportlétesítmény fejlesztésre, felújításra szorul. A Fürdıkerti Ifjúsági Szabadidıközpont fejlesztése esetén szintén bekapcsolódhatna a nagy sportlétesítmények körébe (extrém sportpálya, teniszpálya, terepkerékpár). A korábbi idıszakhoz viszonyítva a szabadtéri létesítmények száma leszőkült az üzemi területeken mőködı sportlétesítmények megszőnésével.

Sportegészségügy Hajdúböszörményben közel 10 éve mőködik szakrendelés. A sportorvosi rendelı helyisége az Egészségügyi Szolgáltató és Vagyonkezelı Intézmény Kálvin téri épületében mőködik. Újdonságként vezették be 2003-as évben a testzsír mérését, mellyel kontrollálni és követni lehet a testsúlyváltozás minıségét.

Nemzetközi sportkapcsolatok A város életét színesíti, a lakosok igényét szolgálja, ha mind több külföldi sportoló vesz részt a helyi rendezvényeken. Motiváló erı a hajdúböszörményi játékosok, versenyzık számára az idegenbeli szereplés lehetısége. Törekedni kell a sportkapcsolatok erısítésére a testvérvárosainkkal. E területen a legjobb sportolói cserekapcsolat a lengyelországi testvérvárosunkkal, Krasnikkal a legsikeresebb. Ifjúsági sportolóink több alkalommal találkoztak hasonló korú társaikkal. A Hajdúhét egyik kiemelkedı rendezvénye a Nemzetközi Férfi Kézilabda Torna. Labdarúgás sportágban utánpótlás csapataink rendszeresen vesznek részt nemzetközi tornákon.

Sportpropaganda Fontos feladat a rendszeres információk áramoltatása a város sportéletérıl, a helyi sportszervezetek és a város kedvezı megítélésének elısegítése érdekében. Tájékoztatás kiterjed a település, a régió, bizonyos esetekben az ország lakosságára.


121

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Szabadhajdú várospolitikai hetilap rendszeresen beszámol a sportolóink által elért eredményekrıl. Nagy igény jelentkezik az iskolai diáksport versenyekrıl szóló tudósításokra, melyet a helyi médiumok ki is elégítenek. A városi televízió valamennyi adásában szerepel a sportmagazin. A város honlapján szintén találhatók sport témájú írások, sportegyesületek bemutatkozásai.

Sportfinanszírozás Ez természetesen a sportkoncepció ”legérzékenyebb” területe. Az éves sporttámogatás összegérıl a három kiemelt sportegyesület esetében (Hajdúböszörményi Torna Egylet, Hajdúböszörményi Kézilabda Sportegyesület – Vasudvar Bt., Hajdúböszörményi Sakkozók Egyesülete) a Képviselı-testület határoz. Mivel változhat az egyesületek nemzeti bajnokságban elért eredménye, ezért minden évben felülvizsgálják a kiemelt egyesületek körét. A sporttámogatás összegét az egyesületek versenyzık, sportban elért eredményeinek függvényében határozzák meg. Másfajta támogatást jelent a sportlétesítmények térítésmentes használata a labdarúgás, a kézilabda, az ökölvívás, a kosárlabda, úszás, triatlon és a diáksport egyesületek számára.

4.5.6. Közmővelıdés Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a város szellemi és tárgyi örökségének megırzését, a hagyományok ápolásában való közremőködést. A közmővelıdés jelenlegi jogszabályi környezetét legjelentısebben •

az 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról és

•

az 1997. évi CXL. tv. a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl határozza meg.

Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2000-ben megalkotta a „Helyi közmővelıdési tevékenység támogatásáról” szóló 2/2000 (I.27.) Önk. rendeletét, mivel a 1997. évi CXL. tv. 77.§-a elıírta az önkormányzatok számára rendelet alkotását a helyi közmővelıdési feladatok ellátásának módját és mértékét illetıen. A rendelet 2008-ban módosítva lett. (Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 55/2008 (XII.01.) Önk. rendelete a helyi közmővelıdési tevékenység támogatásáról.) 2008. október 30-ai ülésén megtárgyalta és elfogadta „Hajdúböszörmény Város Közmővelıdési Koncepciója” címő dokumentumot is. A városi önkormányzat közmővelıdési-kulturális stratégiájának a társadalmi-gazdasági felzárkózást, az identitástudatot, a hagyományos újítás harmonikus fejlıdését, az állampolgárok életminıségének javulását kell szolgálnia. A fenti dokumentumok alapján az Önkormányzat feladatai a közmővelıdési tevékenységi körben az alábbiakra terjednek ki: •

A település, a kistérség, a régió környezeti, szellemi, mővészeti értékeinek,


122

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hagyományainak feltárása, megismertetése, szokások gondozása, gazdagítása;

a

helyi

közösségi

mővelıdési

•

Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképzı, szakképzı tanfolyamok, életminıséget és életesélyt javító tanulási, felnıttoktatási lehetıségek megteremtése;

•

Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi, a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elısegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása;

•

Az ismeretszerzı, az amatır alkotó, mővelıdı közösségek tevékenységének támogatása;

•

A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, érdekérvényesítésének segítése;

•

A szabadidı kulturális célú eltöltéséhez feltételek, egyéb mővelıdési lehetıségek biztosítása;

•

A kultúrák közötti kapcsolatok építésének és fenntartásának segítése.

•

A Közmővelıdési Tanács keretein belül:

közösségi

életének,

- Ösztönözni, megszervezni a lakosság közmővelıdési tevékenységét, önkéntes koordinátorként példát adni, biztosítani a folyamatos mővelıdés, a kulturális aktivitás, életminıséget növelı szerepét; - Véleményezési jogkörével élve civil kontrollt gyakorolni az önkormányzat közmővelıdés-politikájával kapcsolatban. A Hajdúböszörményben mőködı közmővelıdési tevékenységet végzı intézmények ismertetésére szolgál az alábbi táblázat:


123

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 51. táblázat: Közmővelıdési feladatokat ellátó intézmények Hajdúböszörményben (Forrás: Önkormányzati adatközlés) Inzézmény Tulajdonos/Fenntartó ”Szabadhajdú„ Közmővelıdési Média és Rendezvényszervezı Nonprofit Kft.

Önkormányzati alapítású közmővelıdési, gazdasági társaság

Kertész László Városi Könyvtár

Önkormányzati fenntartású közgyőjteményi intézmény

Bodaszılıért Egyesület

Nem önkormányzati fenntartású, együttmőködési megállapodás alapján mőködı, kötelezı közmővelıdési feladatellátást nyújtó szervezetek

Pródért Egyesület

Hajdúsági Múzeum Hajdú-Bihar Megyei Levéltár helyi kirendeltsége Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnıttképzési Kar

Nem helyi önkormányzati fenntartású, részben közmővelıdési, közgyőjteményi feladatokat is ellátó intézmények

Közmővelıdési Tanács

Független szervezet

Finanszírozás Az éves üzleti terv benyújtása és elfogadása alapján az éves mőködési támogatás idıarányosan kerül átadásra. Részben önálló költségvetési szerv, melynek mőködéséhez idıarányosan az Önkormányzat biztosítja a finanszírozást. Együttmőködési megállapodás alapján támogatási szerzıdés kerül megkötésre, melyben rögzítik a rendelkezésre bocsátás idıpontját. Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat biztosítja a mőködéshez szükséges fedezetet. Fenntartó a Debreceni Egyetem. Független szervezet, mőködését az 1997. évi CXL. tv. szabályozza

A közmővelıdési feladatok ellátását •

a város önkormányzati képviselı-testülete,

•

a képviselı-testület oktatási és mővelıdési bizottsága,

•

a város polgármestere

biztosítja elsısorban a Szabadhajdú Közmővelıdési Média és Rendezvényszervezı Nonprofit Kft., valamint a Bodaszılıért Egyesület, és a Pródért Egyesület útján. A feladatok ellátásában érintettek még •

az önkormányzati fenntartású oktatási, nevelési körükbıl adódó követelmények teljesítésében;

•

a polgármesteri hivatal az irányítási (felügyeleti), ellenırzési tevékenység gyakorlásán túl a közmővelıdési érdekek érvényesítésének segítésében, testvérvárosi kulturális kapcsolatok támogatásában.

intézmények tevékenységi

Az önkormányzat az egyházakkal összefogva támogatja a mővészeti-kulturális értékeket közvetítı hivatásos és mőkedvelı mőhelyek, csoportok munkáját, az egyéni alkotók törekvéseit.


124


Közmővelıdési tevékenységet folytató civil szervezetek 25 kulturális tevékenységet folytató civil szervezet mőködik a városban, az összes civil szervezet 15%-át teszik ki. Vannak közöttük egy-egy kisebb csoport kulturális programjait, tevékenységét szervezetı szervezetek (nyugdíjas, diák), de van köztük néhány, mely igazán meghatározó szerepet játszik a város kulturális életében, ezek szervezik például a városnak oly nagy rangot adó országos, sıt nemzetközi hatókörő kulturális rendezvényeket. A feladatok ellátásában a városi önkormányzat az általa fenntartott közmővelıdési, közgyőjteményi, a gazdasági szervezetek a civil szféra által mőködtetett intézményekre, közösségekre, továbbá kulturális vállalkozásokra támaszkodik.

4.5.7. Közbiztonság A bőncselekmények száma és jellege sok esetben összefüggést mutat a lakosság szociális helyzetével. A városban a bőnözési fertızöttség Hajdú-Bihar megyéhez viszonyítva átlagosnak tekinthetı, azonban az ország hasonló méretkategóriájú városaival összehasonlítva átlag alattinak számít. Hajdúböszörmény, mely 2003-ban a Belügyminisztertıl megkapta a „Biztonságos Település” címet, mindig is kiemelt szerepet szánt a társadalmi szinten jelentkezı bőnözéssel szembeni társadalmi összefogás erısítésére és annak a mindennapok szintjén való megvalósulására. Ezt példázza a 2003 évben létrehozott Bőnmegelızési Tanács, mely szervezeti és mőködési szabályzatában, illetve munkatervében hangsúlyosan szerepelteti a bőn- és baleset-megelızést. A tanács mintegy 11 szervezet munkáját fogja össze és koordinálja a bőncselekményekkel szembeni fellépés érdekében. A feladatok végrehajtására az önkormányzati költségvetésben önálló keret áll rendelkezésre, melyet a Hajdúböszörmény Város Bőnmegelızési Tanácsa technikai eszközök vásárlásra, a meglévı eszközök felújítására, a bőnmegelızési propaganda, az oktatás-nevelés céljaira használ fel. A stratégiában megjelölt kiemelt jelentıségő feladatok -

Gyermek és fiatalkorúak, visszaszorítása;

-

A családon belüli erıszak megelızése, felderítése;

-

Külterületek mezıgazdasági területeinek vagyonvédelme, a bőncselekmények megelızése;

-

Kóros szenvedélyek kialakulásának, következményeinek megakadályozása;

-

Természet – és környezetkárosítás megelızése;

-

Közlekedési és közúti balesetek megelızése;

-

Közterületek rendjének biztosítása, a bőnesetek megelızése;

-

Személy elleni erıszakos lopások megelızése;


valamint

idıskorúak

bőncselekmények,

elleni

betöréses,

bőncselekmények

valamint

gépjármő

125

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA -

Pályázati úton történı forrásteremtés és ezen források bőnmegelızési célokra történı felhasználása; Szomszédok egymásért (SZEM) mozgalom kiépítése, megerısítése;

-

Felvilágosító munka végzése (bőnmegelızési kommunikáció).

A bőnmegelızésben résztvevı szervezetek Polgárır szervezet - civil szervezetként járul hozzá a település közbiztonságának javításához. Mezııri szolgálat - a város külterületi részeinek, a termıföldeknek, ezen szántóföldek, gyep-legelık, zártkertek és ezek alkatrészeinek, felszereléseinek védelmét, vagyonvédelmét látja el 8 körzetben, 9 fıvel, egyben figyelemmel kíséri a környezet-, a tőz-, és a munkavédelmi szabályok betartását. Közterület-felügyelet - a Polgármesteri Hivatal Építésigazgatási Osztályán belül elkülönült szervezeti egységként, csoportként mőködik 4 fıvel. Jelzırendszer – a hatékony bőnmegelızési észlelı- és jelzırendszer elemeként mőködik a Családsegítı és Gondozási Központ, mely kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül az esetek korai szakaszában képes felismerni a kialakuló kritikus élethelyzeteket. Hajdúböszörményi Természetvédı Kör – tevékenységei között szerepel elsısorban a környezetés természetkárosítással, környezetszennyezéssel kapcsolatos bőncselekmények megelızése. Kommunikáció, helyi média - a Városi Televízió, valamint a Szabadhajdú várospolitikai hetilap sajátos eszközeikkel nagy szerepet vállalnak a közvélemény tájékoztatásában, az ismeretterjesztı információk lakossághoz történı eljuttatásában. A TV drogmegelızésrıl, bőnmegelızésrıl szóló audiovizuális anyagokat juttat el a különösen veszélyeztetett csoportoknak, az iskoláskorúaknak, valamint filmet készít a külterületek bőnügyi helyzetérıl. A Szabadhajdú rendszeresen rendırségi híreket közöl részletes esetleírással, az esetek értékelésével, tanúságaival. A hetilap munkatársai segítik a Tanács által készített tájékoztató kiadványok, füzetek szerkesztését, azok eljuttatását az érintettek részére. Az összefogás eredményeként lett 2004 évben az év polgárır egyesülete a Hajdúböszörményi Polgárırség Egyesület. Mely szervezet 2005 évben elnyerte a X. jubileumi Országos Polgárırnap rendezési jogát, melyet sikeresen tudhat maga mögött. Hajdúböszörmény város illetékességi területén elkövetett jogsértések alakulása 2002 – 2006 évek vonatkozásában: A városban, országos átlagnak megfelelıen a vagyon elleni jogsértések a meghatározóak. Számuk 47 – 60 % körüli arányt tesz ki a különbözı években. A vagyon elleni deliktumok körét a közrend elleni bőncselekmények követik, melyben sajnos számszerőségében is kiemelkedik a garázdaságok száma, éves szinten 51 – 101 közötti jogesettel. Mind a vagyon, mind a közrend elleni jogsértések döntıen a közterületeken következtek be. Megelızésük megszakításukra számtalan feladatterv került kidolgozásra, illetve bevezetésre, melyek eredményeként csökkenés nem következett be. A jogsértések megvalósulásában - mint szándékerısítı, akart bénító tulajdonsággal bíró - alkohol jelenléte kimutatható.


126

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Hajdúböszörmény Rendırkapitányság filozófiája a bőncselekmények megelızése, illetve a felderítés eredményes végzése. A bőnügyi adatainak elemzésébıl az is megállapítható, hogy a rendırkapitányság felderítési eredményei az országos átlag felett vannak. Azonban az állampolgárok szubjektív biztonság érzetét rombolja amennyiben a város forgalmas közterületein olyan jogsértésekkel szembesül, illetve azok következményeit észleli, mint például megrongált köztéri bútorok, falfirkával elcsúfított középületek, felborított kukák. Ilyen szempontból fontos városrész a fıtér, valamint a központi buszmegálló és annak övezete. Városunk fı közlekedési eszköze a kerékpár, sokan a belvárosba ezzel érkeznek, illetve közeli városokba való elutazásuk alkalmával a buszmegállónál helyezik el kerékpárjaikat. Az Önkormányzat önálló beruházásként több nagyszámú kerékpártárolót alakított ki, melynek élıerıs figyelése eddig nem volt megoldható. A térfigyelı kamerák elhelyezésével kellı lefedettség alá esnének ezen területrészek is, melybıl 2 db ki is lett helyezve a belváros veszélyeztetettebb területén A kamerák képét a Rendırség figyeli és rögzíti, a rendszer úgy került kialakításra, hogy a jövıben bıvíthetı legyen. A pályázatban is szereplı értékelési idıszakban a vagyon elleni jogsértések között nagy számban szerepel a kerékpárok eltulajdonítása, mely jogesetek számának csökkentését lehetne elérni a térfigyelı kamerák alkalmazásával. A fentiek alapján a térfigyelı rendszer kialakításával a belvárosra jellemzı bőncselekményi deliktumok száma jelentısen csökkenne, mely révén a rendıri erık, az illetékességi területre jellemzı nagy kiterjedéső külterületek fokozott ellenırzését is biztosíthatná. A városon belül a bőnözések számát tekintve a város belsı része (a belváros és a közelében elhelyezkedı lakótelepek) emelkedik ki – vagyis nem a kedvezıtlen szociális helyzettel jellemezhetı városrészek (Déli- Lucernás, szılıskertek), amelyek ugyanakkor gyakran a bőnelkövetık lakóhelyei. Tóth Antal kriminálgeográfiai vizsgálatai szerint a lakosság alapvetıen biztonságosnak tekintette a várost, a legveszélyesebb környéknek a Déli- Lucernás romák lakta településrészét említették meg, amit azonban a statisztikai elemzések nem támasztottak alá. Ez annak köszönhetı, hogy a városon belül területileg elkülönül a bőnözık lakóhelye a bőnelkövetések helyszínétıl.


127


52. táblázat: Az értékelt idıszak bőncselekményeirıl készült kimutatása (Forrás: Hajdúböszörményi Rendırkapitányság) 2002 2003 2004

2005

2006

NYOMOZÁSI EREDMÉNYESSÉG Releváns bőncselekmény 720 432 607 Eredményes 476 257 423 Eredménytelen 244 175 184 % 66,11 59,49 69,69

782 516 266 65,98

593 387 206 65,26

FELDERÍTÉSI EREDMÉNYESSÉG Ismeretlen tettes ellen indult 549 263 414 Felderített 351 120 261 Felderítetlen 198 143 153 % 63,93 45,63 63,04

632 391 241 61,87

438 279 159 63,70

320

299

0 79 53

0 78 41

Ismertté vált elkövetık

ELKÖVETİK 236 220

320

BTK. FEJEZETI SZERINTI MEGOSZLÁS Állam elleni bcs. 0 0 0 Személy elleni bcs. 61 64 71 Közlekedési bcs. 42 35 45 Házasság, nemi erkölcs elleni bcs. 23 14 9 Államigazgatás elleni bcs. 0 0 4 Közrend elleni bcs. 127 53 101 Gazdasági bcs. 1 1 8 Vagyon elleni bcs. 412 227 312

8

13

6 96 20 470

3 92 16 282

VAGYON ELLENI BŐNCSELEKMÉNYEK Lopás 132 108 181 Betöréses lopás 129 65 73 Sikkasztás 8 8 2 Csalás 114 4 11 Rablás 7 15 5 Jármő önkényes elvétele 1 2 1

242 32 8 29 10 13

190 27 5 24 5 1

40

26

Garázdaság


26

28

57

128


4.6. A korábbi idıszak fejlesztései

A fejezet röviden, értékelı jelleggel összefoglalja a város céljai szempontjából fontos fejlesztéseket, koncentrálva a fejlesztések eredményeire, a végrehajtás során szerzett tapasztalatok összefoglalására. Az elmúlt évek legjelentısebb európai uniós és haza támogatásokkal megvalósult fejlesztéseit Hajdúböszörményben a teljesség igénye nélkül az alábbi táblázat tartalmazza:

53. táblázat: Az elmúlt évek fejlesztései a településen Forrás: Önkormányzati adatközlés) 1. Projekt Projekt címe

Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció

2 db szelektív hulladékgyőjtı jármő beszerzése a Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás részére Szelektív hulladékgyőjtés elısegítése érdekében jármőbeszerzés. 2005 69.000 e Ft TEHU - települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés 2005

2. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció

30 db szelektív hulladékgyőjtı sziget kialakítása Hajdúböszörményben Szelektív hulladékgyőjtés elısegítése érdekében hulladékgyőjtı sziget kialakítása. 2005 10.725 e Ft TEHU - települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés 2005

3. Projekt Projekt címe

Projekt célkitőzése

Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 4. Projekt Projekt címe


Hajdúböszörmény, Bocskai tér integrált fejlesztése I. ütem A tér területének régészeti kutatása, közösségi épületek homlokzatrekonstrukciója, a belváros tehermentesítését szolgáló utak felújítása, humán erıforrás fejlesztés. 2005-2006 1.100.000 e Ft PHARE 2002-2003 Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium és II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola akadálymentesítése

129


Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 5. Projekt Projekt címe



Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 7. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 8. Projekt Projekt címe

Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció

Az épület elsısorban fizikai akadálymentesítésének megvalósítása 2006 38 000 000 Ft PHARE 2002-2003 Hajdúböszörmény Városi Bölcsıde kapacitásának bıvítése A bölcsıde kapacitásának bıvítése 20 férıhely kialakításával, a fogyatékos gyermekek integrált ellátásához szükséges feltételek megteremtése. 2007 250.000 e Ft HEFOP-4.2 Széchenyi István Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium korszerősítése Az iskola épületének épületenergetikai korszerősítése, a nyílászárók cseréje, a falak hıszigetelése, a főtési rendszer korszerősítése az iskola tangazdaságában keletkezı biomassza felhasználásával mőködı kazán kiépítésével. 2010-tıl (folyamatban) 470.000 e Ft ÉAOP-4.1.1/2F Hajdúböszörmény szélessávú internethálózatának kiépítése Szélessávú internethálózat kiépítése a településen. 2007-2008 213.000 e Ft GVOP-4.4.2.-05/1.-2005 Középkerti Általános iskola bıvítése és korszerősítése A beruházás célja az épület hıszigetelése, a nyílászárók cseréje, valamint a főtési rendszer és világítás korszerősítése. 2007-2008 832.000 e Ft Címzett támogatás, ÉA-TRFC 2006, HBMTEKI 2006

9. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése


Hajdúböszörményi közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése Hajdúböszörmény területén felújításra és átalakításra került 28 buszmegálló és egy

130


Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 10. Projekt Projekt címe



Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 12. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 13. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 14. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció


új váróhelyiség a Kálvin téren. 2008-2009 218.000 e Ft ÉAOP-2007-3.1.4/B Komplex akadálymentesítés második ütemének megvalósítása a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban Az épület komplex akadálymentesítésének megvalósítása, megteremtve az egyenlı esélyő hozzáférést a közszolgáltatásokhoz. 2008-2009 24.688 e Ft ÉAOP-2007-4.1.5 Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése által növelni a szolgáltatások állampolgár központúságát, erısíteni a stratégiai szemléletet. 2008-2009 22.000 e Ft ÁROP-2007-1-A-2/A Információs táblarendszer kiépítése Hajdúböszörmény területén Információs táblák kihelyezése. 2008-2009 10.000 e Ft HÖF-TEKI 2008 Hajdúböszörmény III. ütem és Bodaszılı II. ütem szennyvízcsatornázása (1. forduló) Szennyvíz csatornázási projekt elıkészítése. 2009 110.000 e Ft KEOP-7.1.2.0 Hajdúböszörmény III. ütem és Bodaszılı II. ütem szennyvízcsatornázása (2. forduló) Szennyvíz csatornázási projekt megvalósítása 2009-tıl (folyamatban) 3.874.724 e Ft KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás

131


15. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Megvalósításhoz támogatást nyújtó szervezet neve 16. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 17. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció 18. Projekt Projekt címe Projekt célkitőzése Projekt megvalósításának éve Projekt költségvetésének végösszege Támogatási konstrukció

Hajdúböszörmény Városi Szennyvíztisztító telepének kármentesítése Szennyvíztisztító telep kármentesítése 2009-tıl (folyamatban) 67.130 e Ft KEOP 7.2.4.0/09 Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése Hajdúböszörmény-Hajdúvid térségben üzemelı sérülékeny ivóvízbázis diagnosztikai vizsgálata Ivóvízbázis diagnosztikai vizsgálata. 2009-tıl (folyamatban) 116.000 e Ft KEOP-2.2.3.A-2008 A Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja (2. forduló) Szilárdhulladék-lerakói rekultiváció. 2009-tıl (folyamatban) 1.935.000 e Ft KEOP-7.2.3.0-2007 Pályázat a Bocskai gyógyvíz családbarát, esélyegyenlı, kulturált hasznosítása érdekében (1. forduló) Bocskai gyógyvíz hasznosítása 2009-tıl (folyamatban) 2. fordulóba léphet ÉAOP 2.1.1/A Gyógy- és termálturizmus feltételrendszerének fejlesztése

Fontos megemlíteni, hogy a 2010-es év fontos projektjei lesznek a közlekedési infrastrukturális beruházások megvalósítása. Az Észak-alföldi Operatív Program keretében Hajdúböszörmény Város Önkormányzata fejleszti kerékpárforgalmi hálózatát és önkormányzati útjait. A fentiek alapján megállapítható, hogy az elmúlt években és jelenleg a városképet és a város jövıbeni gazdasági szerepkörét is jelentıs mértékben meghatározó fejlesztések zajlottak/zajlanak Hajdúböszörményben. Az egyik legfontosabb, és a városrehabilitáció szempontjából a legkiemelkedıbb a Bocskai tér integrált fejlesztése volt. A projekt három komponensbıl állt: 1. komponens:

A fıtéren található 5 darab önkormányzati tulajdonú középület homlokzati felújítása.


132


A Bocskai téri református templom régészeti falkutatása és templom körüli terület feltárása.

A következı ütemben megvalósítandó fejlesztések elıkészítése, engedélyes tervek elkésztése.

2. komponens:

A fıteret tehermentesítı alternatív közlekedési útvonal felújítása.

A tehermentesítést követıen más funkciójúvá váló belvárosi utak felújítása.

Az Ady tértıl a Téglási és Kinizsi Pál utcák mentén kerékpárút kijelölése és építése.

3. komponens:

14 fı hátrányos helyzető személy képzése és foglalkoztatása a programhoz kapcsolódóan.

Az Önkormányzat megfelelı partnerségi kapcsolatokat épített ki a projekt sikeres megvalósítása érdekében. A „Hajdúböszörmény, Bocskai tér integrált fejlesztése I. ütem” címő projekt illetve a fenti pályázatok sikeres elıkészítése, megvalósulása mintegy biztosítékként szolgál arra, hogy újabb hasonló, nagy volumenő városrehabilitációs projektek végrehajtását is siker koronázza. A tapasztalatok, a tudástıke, a lakosság részérıl megszerzett bizalom, a sikeres partnerségi együttmőködés így újabb és újabb projektek esetében is hasznosítható lesz.

4.7. Összegzés Hajdúböszörmény földrajzi, geopolitikai elhelyezkedése a megyén és az országon belül is kissé perifériális, Debrecen túlzott régiós súlypontja miatt kevéssé tud érvényesülni. Ugyanakkor az új közúti nyomvonal, az M35 új lehetıségeket teremt a gazdasági vérkeringésbe történı bekapcsolására. Megközelíthetısége mellett mérete, alközponti szerepe, történeti hagyományai, intézményi infrastrukturális háttere, óriási külterületi tartalékai, valamint természeti- és kulturális értékei is kiemelik a megye települései közül. Az egykor igen prosperáló hajdúváros ma helyét és szerepét keresi a térségben, szerkezetátalakítási, foglalkoztatási gondokkal küzd. A település számos természeti értéke (fıként a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezı területei, kiváló termıhelyi adottságai és termékeny földje, valamint a Hajdúszoboszlóival közel azonos minıségő hévizei) mellett a település gyönyörő településszerkezettel, mezıvárosi hangulatot árasztó utcaképpel, számos jelentıs zöldfelülettel, értékes fasorral, rendelkezik. Még ma is jelentıs mezıgazdasága, meglehetısen kihasználatlan zöldségés gyümölcstermesztési potenciálja, állattenyésztése esélyt adna a magasabb színvonalú tájgazdálkodásra, a helyben való boldogulás távlatos megteremtésére. Az M35-ös autópálya megépülése, és a 35-ös út lecsökkent forgalomterhelése miatt pedig a város belsı területei megújíthatók. Ipari parkjának autópálya csomóponthoz viszonyított jó elhelyezkedése, könnyő elérhetısége a munkahelyteremtésben és a helyi gazdaság fellendítésében nagy elınyt jelenthet. Sajnos a korábban igen prosperáló


133

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA mezıgazdasági ágazat, és az erre épülı gépipar erejét eddig nem tudta pótolni más vállalati erı, a foglalkoztatás a fénykorhoz képest drasztikusan lecsökkent a településen, a munkanélküliség és az ezzel kapcsolatos elszívó hatás jelentıs gond. Ehhez hozzájárul az is, hogy a demográfiai folyamatokban felgyorsulni látszik az elöregedés a lakosság számának stagnálása mellett. A fejlıdési lehetıség a inkább a könnyőipar, a logisztikai szektor és a szolgáltatási szektor, valamint a kutatás fejlesztés és a környezetipar területen mutatkozik. A hajdúböszörményi kulturális élet mindig is jelentıs volt, magas minıségő tömeg- és rétegkultúrát kiszolgáló programok, kiemelkedı zeneoktatási hagyományok, agrár- és kertészeti kultúra jellemzi a települést, melyekre a jövıben is lehet építkezni. További alapokat jelenthet a fejlıdés számára, hogy sok a hasznosítatlan vagy nem megfelelı mértékben hasznosított mőemlék, mőemlék jellegő épület, közterület. A város kommunikációs felületeinek és erıfeszítéseinek felmérését követıen világosan kirajzolódnak azok a pontok, amelyek fejlesztésre szorulnak. Az önkormányzat kommunikációs hozzáállása „követıként” jellemezhetı, ugyanis a kommunikációs eszközök használata nem tudatos, a kommunikációs rendszer mőködtetése ad-hoc jellegő. A városfejlesztı tevékenységek támogatása érdekében szükséges lesz egy kezdeményezı szemlélető, a kommunikációs erıforrások tudatos felhasználására épülı rendszer kiépítése. Hajdúböszörmény élhetı, megfelelı adottságokkal rendelkezı település, léteznek azok az elemek, amelyekbıl egy vonzó településkép kialakítható lenne, ám a látogatók benyomásai ezzel ellentétesek. A helyiek énképe részben egybecseng a településkép egyes elemeivel, ám elmondható, hogy az egyes elemek nem alkotnak szerves egységet, így erıs és egészséges (értsd az adottságokhoz és a külsı szemlélık általi benyomásokhoz illeszkedı) városi öntudatról nem beszélhetünk. Mindent összevetve Hajdúböszörmény közepesen jó geopolitikai adottságokkal rendelkezı település, amelybıl most kevesebb látszik, mint azt megyei alközponti szerepe elıre vetítené. Fı erıforrásait: az országos viszonylatban is kiváló minıségő termıföld, óriási mezıgazdasági, kertészeti potenciál (szaktudás, termelı eszköz és humán erıforrás), földhı (mint megújuló energiaforrás) és termálvíz, (mint kertészeti és turisztikai potenciál) azonban nem használja megfelelı mértékben, így jelentıs fejlesztési, fejlıdési lehetıségektıl fosztja meg magát. A mezıgazdasági szerkezetátalakítás nem történt meg, pedig a településnek a hozzáadott érték okán az uniós piacon ma jobban értékesíthetı kertészeti termesztés (elsısorban zöldségek és bogyós gyümölcsök), az aszalványkészítés, a szarvasmarha és juh tenyésztés, tej- és húsipar és feldolgozás, az egyéb élelmiszeripari feldolgozás és a biotermesztés szektorában jelentıs potenciáljai vannak.


134


5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE

A történelmi fejlıdési pálya eredményeként mára kialakult városrészek lehetnek az alapjai a város kitörési pontjainak meghatározásánál a fejlesztések területi lehatárolásának. Hajdúböszörmény kijelölésre került városrészei a következık: 1.Belváros; 2. Kiskörúton kívül esı terület; 3. Északi- Lucernás; 4. Vénkert; 5. Középkert; 6. Zaboskert; 7. Kis- Böszörmény; 8. Déli- Lucernás; 9. Bodaszılı; 10. Hajdúvid; 11. Pród; 12. Szılıskertek

19. ábra: A település városrészeinek lehatárolása


135

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A városrészek hézag-és átfedés-mentesen tagolják Hajdúböszörmény belterületét, és az egyetlen külterületi „Szılıskertek” városrészt, azok egyértelmő, tiszta és a város egész szerkezetét figyelembe vevı logika szerint kerültek kijelölésre. A település városrészekre osztása a szerkezeti terven alapul. Hajdúböszörmény városa több vegyes funkciójú területtel rendelkezik, ezért indokolt a városrészenkénti elemzés elvégzése, melynek célja a városi szintő helyzetértékelés megállapításaihoz kapcsolódó, az adott városrész szempontjából lényeges elemek kiemelése. A városrészi szintő helyzetértékelés lehetıség szerint számszerősített adatokra támaszkodik, és a meglévı információk alapján bemutatja az elmúlt idıszak változásait. A városrészek funkcióellátottságának bemutatása elıtt ismertetni szükséges az egyes funkciócsoportok alá sorolt funkciókat, tevékenységeket, szolgáltatásokat: •

Gazdasági funkciók: piac, kiskereskedelmi üzletek száma, bankok, pénzügyi szolgáltatók száma, szolgáltatók jelenléte, szolgáltató központ, kereskedelmi központ, ipartelep, ipari park, logisztikai központ, innovációs központ, irodaház(ak), panzió, szálloda, vendéglátó egységek száma.

•

Közlekedési, távközlési funkciók: távolsági autóbusz-megálló, vasútállomás, postahivatal (fiókposta), helyi autóbuszjárat, tömegközlekedés, benzinkút, taxi szolgáltatás, közüzemi vízhálózat léte, zárt közcsatorna-hálózat.

•

Közösségi funkciók: (önkormányzati közmővelıdési könyvtár, mővelıdési otthon jellegő intézmény (telephely), kulturális központ, színház, mozi, muzeális intézmény), Szórakozás, szabadidı, sport infrastruktúra, szabadidıcsarnok, szabadtéri szabadidı központ, uszoda, strand, rendezvénycsarnok.

•

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók: közigazgatási funkciók, (önkormányzat, okmányiroda, területi hatósági intézmények), igazgatási és rendészeti szervek: rendırség, bíróság, ügyészség, börtön, igazságügyi szolgáltatás, tőzoltóság, polgárırség.

•

Humán szolgáltatási funkciók: körzeti orvosi (háziorvosi) székhely, gyógyszertár, központi körzeti (háziorvosi) ügyelet, járó beteg szakellátás, fogászati szakrendelés léte (községi fogászattal együtt), kórház, mentıállomás, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, nappali ellátást nyújtó idısek klubja, bölcsıde, óvoda, általános iskola, középiskola, felsıoktatási intézmény, kutatóintézet, K+F funkció.

A fentiek figyelembe vételével a városrészek funkcióellátottsága a következı: 54. táblázat: Városrészek funkcióellátottsága Funkciók

Városrészek 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Gazdasági funkció Közlekedési, távközlési funkció Közösségi funkció Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkció Humán szolgáltatási funkció


136


Színmagyarázat: markánsan jelenlévı funkció jelenlévı funkció nem jellemzı funkció

Az elkülönülten elhelyezkedı kertségek településrészként való meghatározása kevésbé ütközik nehézségekbe, mint a városközpontot körülvevı övezeteké. A város nyugati szegélyét nem övezik kertségi településrészek, azonban az északnyugati részektıl a délnyugati részekig a város keleti háromnegyedét igen. Az elsısorban lakóhelyként funkcionáló városrészekben elsısorban csak közszolgáltatások és kisebb kereskedelmi egységek vannak jelen. A településstruktúra nem nevezhetı bonyolultnak, a legtöbb utca párhuzamosan halad egymással. A koncentrikus felépítéső várostest és a különálló kertségek közé ékelıdı ipari övezet, a 2007 óta már Keleti Ipari Parkként mőködı terület a város lakosságának foglalkoztatásában meghatározó szerepet tölt be, mivel a legjelentısebb ipari foglalkoztatók telephelyei Kinizsi Pál tér – vasútvonal – Külsı-hadházi utca – belterületi határ által határolt területen helyezkednek el és az Önkormányzat ezt jelölte ki az új beruházók egyik lehetséges letelepedési helyeként is. A kertségek egy részében fokozottan jelentkeznek a szociális problémák, különösen a Déli Lucernás és Kisböszörmény területén. Kertség hiányában a város nyugati részén van lehetıség új ipari-gazdasági terület kijelölésére, amelyet már évtizedekkel ezelıtt kijelöltek erre a célra, jelentısebb beruházások azonban nem történtek. Az M35-ös autópálya megépülésével a Külsı Újvárosi út mentén elhelyezkedı Nyugati Ipari Park igen kedvezı közlekedés-földrajzi pozícióba került, ami elırevetíti akár a logisztikai funkciók megtelepedését is. Az egykori városhatáron kívül elhelyezkedı, azonban a hagyományos településszerkezet elemeit mutató összefüggı peremterületeket Újosztásként is emlegetik a városban, amelyek jelentısebb központi funkciókat nem hordoznak magukban, fejlesztési területként azonban lehetıség nyílik új, pl. turisztikai funkciók kiépítésére. A városrészenkénti elemzés elvégzése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a stratégiai fejezetben a kívánatos fejlesztési irányok kijelölése megtörténjen, megfelelıen alátámasztott legyen a városrész karakteres, annak fı funkcióit érintı változása, rehabilitációjának igénye. A helyzetértékelés lehetıség szerint számszerősített adatokra támaszkodik, és meglévı információk alapján bemutatja az elmúlt idıszak változásait. A városrészi funkciók erısítése illetve az esetleges bıvítése iránti igények, lehetıségek, a városrészi szintő helyzetértékelés összefoglalása érdekében a városrészekre „SWOT” elemzés készült.


137


5.1. Belváros városrész Az elsıszámú városrész mindenképp a Belváros, amely leginkább hordozza magában városi funkciókat, mértanilag is a település központjában helyezkedik el. Ennek a közepén a Bocskai tér helyezkedik el, amelyet a 19. század második felétıl tudatosan fejlesztettek, a magánépületek helyére közcélú épületek kerültek (gimnázium, városháza, elemi iskola, református templom). A térrıl kiinduló legrégibb utcák zártsorú beépítést kaptak, s megemelték a házak párkánymagasságát, amely elérte az átlagos egyemeletes házakét. A Belváros határait a Polgári utca – Bethlen Gábor utca – Újfehértói utca – Ady tér – Korpona utca – Kálvin tér – Árpád utca – Vörösmarty Mihály utca útvonal jelöli ki, amelyet a városban Kiskörútnak neveznek.

20. ábra: A Belváros városrész lehatárolása

A város központi funkcióinak jelentıs része a Belvárosban tömörül, a város egésze szempontjából ebben a városrészben másodlagosnak tekinthetı lakófunkció. A Kiskörút által körülhatárolt, településképet meghatározó polgári típusú lakóházakban összesen 2915 lakos élt 2001-ben. A lakosság a város egészével összehasonlítva öregedı tendenciát mutat, 2,3 százalékponttal magasabb a 14 évesnél fiatalabb és 1,8 százalékponttal magasabb a 60 évesnél idısebb korosztály aránya. Az egy lakásra jutó lakók száma Pródot leszámítva ebben a városrészben a legalacsonyabb (2,36 fı/lakás), az 1237 lakás alig tizede tartozik alacsony komfort fokozatú kategóriába.

55. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Belvárosban (Forrás: KSH népszámlálás 2001) Fı

%

Korcsoportok


0–14

501

17,2

15–59

1828

62,7

60–X

586

20,1

138

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A 25 évesnél idısebb korosztály körében a diplomások aránya 2,5-szeresen haladja meg a városi átlagot, miközben az aktív korosztályban a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya csak kevéssel haladja meg a városi átlag felét. A foglalkoztatottak aránya az aktív korosztályban 54,7%, ami 6,1 százalékponttal magasabb a városi középértéknél. A rendszeres szociális és gyermekvédelmi segélyben részesülık aránya töredéke a városi átlagértéknek. Ennek megfelelıen szegregált területrıl nem beszélhetünk a Belváros területén, kedvezıtlen mutatókkal egyedül a Madách Imre, Szondi György és Tátra utcák által meghatározott tömb rendelkezik.

56. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a központi városrészben (Forrás: KSH népszámlálás 2001)

Iskolai végzettség Legfeljebb általános iskolai végzettség (15-59 évesek) Felsıfokú végzettségő (25-X)

Település egésze (%)

Belváros városrész (%)

36,6

20,4

7,3

19,1

A belvárosi városrész mőemléki jelentıségő terület. Szükséges a gyalogos zóna kialakítása és ezzel kapcsolatos forgalom-elterelés. A gyalogos zóna kialakítása nemcsak a városlakók, hanem az idegenforgalom szempontjából is kiemelt jelentıséggel bír. A Petıfi utcai gyalogoszóna a kisebb kereskedelmi, vendéglátó, szoláltató létesítményeknek adna helyet.

57. táblázat: A Belváros városrész SWOT analízise

BELVÁROS VÁROSRÉSZ Erısségek • • • •

A Fıtéren elhelyezkedı épületegyüttes országos jelentıségő mőemléki érték. Humán szolgáltatások koncentrált jelenléte. A népesség iskolai végzettsége jelentısen meghaladja a városi átlagot. A lakások komfortfokozata átlag feletti

Gyengeségek • • •

Lehetıségek • • • •

Kereskedelmi és vendéglátói funkciók bıvítésével a városrész központi szerepkörének erısítése. Településszerkezeti és mőemléki adottságok turisztikai hasznosítása. Új elemek megjelenése biztosítja a település turisztikai vonzerejének növekedését Új közösségi terek kialakítása.


Gazdasági szolgáltatások relatíve alacsony részesedése. Az átmenı forgalom jelentıs környezeti terhet ró a városközpontra. Elöregedett kommunális infrastruktúra.

Veszélyek • • •

A városközpont szerkezetváltozása nélkül a funkcióbıvítés nehezen valósítható meg. Infrastrukturális fejlesztések elmaradása állandósuló problémákat okozhat. A belváros közlekedési és parkolási gondjainak tartóssá válása a tervezett fejlesztések elmaradása esetén.

139


5.2. Kiskörúton kívüli terület városrész A város másodlagos központja alakult ki a kedvezı forgalmi pozícióban lévı Kálvin tér körzetében, amely szintén a városi funkciók hordozója, azonban domináns szerep mindenképp a Fıtér és környékét illeti meg. A történelmi belváros határára esik, de alapvetıen azon kívül helyezkedik el, a városközpontot körgyőrőszerően körülvevı családi házas övezet belsı peremén. Ezen az övezeten belül nehéz külön városrészek elkülönítése, a lakóterületek funkciójukat és megjelenésüket tekintve igen hasonlóak, leszámítva a közbeékelıdı lakótelepi városrészeket. A funkcionális értelemben vett városmag csápszerően ezt az övezetet is érintheti, mivel a kedvezıbb fekvéső településrészek pl. üzletekkel igen jól ellátottak. Ezt az övezetet a két lakótelepnek a beékelıdése bontja meg igen markánsan, amelyek közül az egyik a városcentrumtól északra (Gyırössy-kerti lakótelep), a másik délre helyezkedik el. A Gyırössy-kert lakótömbjeinek szomszédságában található Király Jenı-tér, illetve a Bethlen Gábor utcának a Dorogi és a 13 vértanú utcák által határolt szakasza a különbözı jellegő szaküzletek és egy cukrászda révén szolgáltatási funkciókat tömörít. A Kossuth Lajos és a Désány István utcák között elhelyezkedı tömbházak kevésbé alkotnak kompakt egységet, mint a Gyırössy-kert esetében, így azok fejlesztése is sokoldalúbb tevékenységet igényel. A lakótelepek – ahogy az ország bármelyik részén – felfoghatók a szociális problémák győjtıhelyeként is, ugyanakkor központi funkciókat is betöltenek az egyes városrészeken belül. A városnak ezt a városközpontot körgyőrőszerően körülvevı, dominánsan lakófunkciókat ellátó részét Kiskörúton kívül esı területnek nevezik, részben arra is utalva, hogy azon belül néhány tipikus városrészt (pl. lakótelepek) leszámítva több lakóterületnek nincs is széles körben használt elnevezése. A Belváros körül győrőformát alkotó városrészt belsı és külsı határai határozzák meg. A belsı határvonal természetesen megegyezik az ún. Kiskörúttal, míg a külsı határvonalát helyenként kertségek, helyenként már a város külterülete jelenti a következı közterületek mentén: Temetı tér – Muraköz tér – Uzsok tér – Petneházi Dávid utca – Szabolcs utca – Külsı-Újfehértói utca – vasútvonal – Vásár tér – Bánság tér. A kiskörút és nagykörút közötti terület a város védett településszerkezetének területe.


140


21. ábra: A Kiskörúton kívüli városrész lehatárolása

A Kiskörúton kívüli területek a város legnagyobb városrészét foglalják magukban, ennek megfelelıen a funkciói is sokszínőek, a lakófunkciók mellett a gazdasági és közszolgáltatások is nagy számban vannak jelen, de termelı tevékenység is folyik ebben az övezetben. A városrész lakóinak száma 13 818 fı, ami az össznépesség 43,2%-át teszi ki, méretébıl adódóan jelentıs mértékben befolyásolja a város egészére vonatkozó adatsorokat, amelyeknél összességében kedvezıbb képet mutat. A központi belterületet vizsgálva a leginkább elöregedı népességő városrész.

58. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Kiskörúton kívüli terület városrészben (Forrás: KSH népszámlálás 2001) Fı

%

Korcsoportok


0–14

2 280

16,5

15–59

8 595

62,2

60–X

2 943

21,3

141

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A népesség átlagos iskolázottsági szintje kedvezıbb a városénál, azonban nem annyira kimagaslóak a mutatói, mint a Belváros esetében. A 5164 lakást számláló lakásállomány 24,7%-a számít alacsony komfort fokozatúnak, ami átlag alatti érték. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık és a foglalkoztatott nélküli családok aránya egyaránt kevéssel elmarad a városban tapasztalt átlagos értéktıl. Ebben a kiterjedt városrészben nem beszélhetünk szegregált lakókörnyezetrıl. A statisztikai mutatók alapján elkülönített négy erısen leromlott terület a városrész négy egymástól távol esı szegletében helyezkedik el, ezek: a Temetı és Polgári utcák által határolt tömb; a Külsı Dorogi, Petneházi, Szabadhajdú utak és a Fazekas Gábor körút által határolt tömb; a Vásár téren a Nagy István utcától keletre elhelyezkedı kis tömb; a Táncsics Mihály körút, valamint a Batthyány Lajos, Kolozsvár és Szoboszlói utak által határolt tömb.

59. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Kiskörúton kívüli terület városrészben (Forrás: KSH népszámlálás 2001)


A település egésze (%)

Kiskörúton kívüli terület városrész (%)

36,6

28,6

7,3

9,7

60. táblázat: A Kiskörúton kívüli terület városrész SWOT analízise

KISKÖRÚTON KÍVÜLI TERÜLET VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek • •

Funkciógazdag településrész. A lakosság iskolai végzettsége meghaladja a városi átlagot.

• •

Átmenı forgalom racionalizálása. Környezetterhelı gazdasági tevékenységek kitelepítése az ipari parkba. Közösségi terek modernizálása. Lakótelepek presztízsének növelése rehabilitációs fejlesztésekkel.

• •

Elöregedı népességstruktúra. Gazdasági, társadalmi és infrastrukturális szempontból rendkívül diverzifikált városrész.

•

Demográfiai mutatók további romlása a városrész területén. A lakótelepi fejlesztések elmaradása a szegregációs folyamatok felerısödéséhez vezethet.

Lehetıségek

• •


Veszélyek •

142


5.3. Északi- Lucernás városrész Északi Lucernás (határai: Belterületi határ – Szabolcs utca – Petneházi utca – Uzsok tér – Muraköz tér – belterületi határ), A város sajátos településszerkezető központi részét karéjként övezı kertségek a Középkertet leszámítva elsısorban lakóterületként jöhetnek szóba, amelyekben az életkörülmények javítása, az életminıség emelése lehet elsıdleges szempont, a mindennapi szükségleteket kielégítı szolgáltatások biztosítása mellett.

22. ábra: Az Északi- Lucernás városrész lehatárolása

Északi irányból számba véve a kertvárosi területeket az Északi- Lucernás kerül elsıként sorra, amelynek mind népesedési, mind szociális adatsorai igen kedvezı képet mutatnak a városrészrıl. Az egyébként is kis kiterjedéső városrész mintegy negyedét a Fürdı és fejlesztési területe foglalja el, így a népességszám mindössze 1591 fı. A 14 év alatti korosztályba tartozók száma 2,4-szeresen haladja meg a 60 év feletti korosztályét.

61. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása az Északi- Lucernás városrészben (KSH népszámlálás 2001) Fı

%

0–14

391

24,6

15–59

1056

65,1

60–X

164

10,3

Korcsoportok

Egyedüli kedvezıtlen mutatóként a diplomások arányának a városi átlagot el nem érı szintje említhetı meg, ami a központi városrészek magasabb értékeinek köszönhetı, s az összes kertvárosi városrészben jellemzı, még itt a legkevésbé. A gyermekkorúak magas


143

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA számának köszönhetıen az egy lakásra jutó lakosok száma 3,23 fı, s a lakásoknak csak 18,7%-a sorolódik az alacsony komfort fokozatúak körébe. A foglalkoztatottság szintje a Belvárost követıen a második legmagasabb, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya messze a legalacsonyabb (26,9%). A rendszeres szociális segélyben részesülık aránya fele a városi átlagnak, a városrésznek nincs olyan tömbje, ahol a szegregációra utaló jelek mutatkoznak. Itt nemcsak kertvárosi lakóterület, hanem jelentıs gazdasági terület is van, jelentıs tartalékokkal. Ezen városrészben található az egykori izmaelita-böszörmények területe, mely régészeti, be nem építhetı terület.

62. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása az ÉszakiLucernás városrészben (KSH népszámlálás 2001)



Északi- Lucernás városrész (%)

36,6

32,1

7,3

3,9

63. táblázat: Az Északi- Lucernás városrész SWOT analízise

ÉSZAKI- LUCERNÁS VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek • • •

Fiatalos korstruktúra. Magas foglalkoztatottsági ráta. Gyógyfürdı jelenléte.

•

Gyógyturisztikai beruházások megvalósítása. A városrész infrastrukturális ellátottságának növelése.

• •

Lehetıségek •


Magasan kvalifikált népesség alacsony részesedése. Oktatási intézmények hiánya a városrészben.

Veszélyek •

Turisztikai fejlesztések elmaradása negatív hatással lehet a teljes városrész jövıjére.

144


5.4. Vénkert városrész Vénkert (határai: Vasútvonal – belterületi határ – Kinizsi Pál utca.)

23. ábra: A Vénkert városrész lehatárolása

A Vénkert az Északi- Lucernáshoz hasonló méretkategóriájú kertvárosi városrész 1770 lakossal, korszerkezete nem annyira fiatalos, mint az Északi- Lucernásé, a városi szinten jellemzınél a középkorosztály száma magasabb.

64. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Vénkert városrészben (Forrás: KSH népszámlálás 2001) Fı

%

0–14

338

19,1

15–59

1163

65,7

60–X

271

15,3

Korcsoportok

A legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett lakosok aránya az aktív korúakon belül 44,8%, több mint felük nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A foglalkoztatottság szintje így is meghaladja a városi átlagot, illetve az 50%-ot. A szociális segélyezésen belül a gyermekvédelmi támogatás gyakorisága átlagos, míg a rendszeres szociális segélyé csak a kétharmada a városban jellemzınek. Szegregátum ennek a városrésznek a területén sem alakult ki. A városrész déli oldala a Keleti Ipari parkhoz


145

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA csatlakozik, ezen a részen található több kiskereskedelmi egység is. A Vénkert északi oldalán található a Nadrágoskert, mint falusias lakóterület, ami a mezıgazdasági termeléssel foglalkozók lakásainak és telephelyeinek biztosít fejlesztési területet.

65. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Vénkert városrészben (KSH népszámlálás 2001)



Vénkert városrész (%)

36,6

44,8

7,3

2,7

66. táblázat: A Vénkert városrész SWOT analízise

VÉNKERT VÁROSRÉSZ Erısségek •

Foglalkoztatottság magas szintje a 1564 éves helyi lakosság körében.

Gyengeségek • •

Lehetıségek • •

Kommunális infrastruktúra fejlesztése. Ipari és kereskedelmi beruházások megvalósítása a szomszédos ipari park területén.


A városrész lakóinak átlagos iskolai végzettsége jelentısen elmarad a városban egészében tapasztalhatótól. A városrész távol helyezkedik el a szolgáltató centrumoktól.

Veszélyek •

Szolgáltató beruházások hiányában hosszabb távon jelentısen csökkenhet a városrész presztízse.

146


5.5. Középkert városrész Az Ipari Park környékén található lakóterületeket is magában foglaló Középkert (határai: Kinizsi Pál tér – belterületi határ - Erdélyi utca – vasútvonal).

24. ábra: A Középkert városrész lehatárolása

A Középkert a fent említetteknél sokkal nagyobb kiterjedéső városrész, amelynek nagyobbik déli része kertvárosi övezet, míg északi részét döntı mértékben a Hajdúböszörményi Keleti Ipari Park foglalja el, jelentıs számú munkahelyet biztosítva a helyi lakosság számára. A lakosság korstruktúrája megközelítıen azonos a városban tapasztalhatóval, kevéssel magasabb a fiatalok és alacsonyabb az öregek részaránya.

67. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Középkert városrészben (KSH népszámlálás 2001) Fı

%

0–14

584

20,7

15–59

1742

61,7

60–X

497

17,6

Korcsoportok


147

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A lakásállomány és a foglalkoztatottság mutató szintén nagyon közel állnak a városi átlaghoz, az utóbbi tizedszázalékra pontosan megegyezik azzal. A rendszeres szociális segélyben részesülık aránya nagyon alacsony, problémát jelent viszont, hogy az aktív korúak 41,1%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezen a csoporton belül 60% nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A KSH adatok alapján ebben a városrészben sincs szegregátum, azonban két egymáshoz közel esı perifériális helyzető lakóterület igen kedvezıtlen mutatókkal jellemezhetı, közel a Zaboskert hasonló adottságú részéhez. A két tömb határai: Géza fejedelem, Csángó és Jászkun utcák; Géza fejedelem, Erdély, Rác és Jászkun utcák.

68. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Középkert városrészben (KSH népszámlálás 2001)



Középkert városrész (%)

36,6

41,1

7,3

3,5

69. táblázat: A Középkert városrész SWOT analízise

Erısségek • •

KÖZÉPKERT VÁROSRÉSZ Gyengeségek

A városrész területén helyezkednek el a legjelentısebb gazdasági szervezetek. Pezsgı kulturális élet jellemzi a városrészt (Hajdúsági Kenyérünnep stb.)

• •


Rendelkezésre álló beépíthetı telkek. Új munkahelyek létrehozása a szekunder szektorban

Egyes infrastrukturális elemek leromlott állapota. Az átlagosnál nagyobb környezetterhelés jellemzı a városrészben.

Veszélyek •

A városrész alapvetıen kettıs funkciójából adódó feloldhatatlan ellentétek alakulnak ki.

5.6. Zaboskert városrész A Középkerttıl délre a Zaboskert (Erdélyi utca – belterületi határ - vasútvonal) helyezkedik el. A Középkerttıl délre a Zaboskert helyezkedik el, amelynek demográfiai mutatói hasonlóan kedvezıek az Északi- Lucernáséhoz, azonban a lakosság iskolai végzettségére és a lakásállományra vonatkozó adatok kedvezıtlenebb képet mutatnak, miközben a városi átlagnál csak egy esetben rosszabbak: magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (44,3%).


148


25. ábra: A Zaboskert városrész lehatárolása

70. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Zaboskert városrészben (KSH népszámlálás 2001) Fı

%

0–14

460

26,6

15–59

1064

61,6

60–X

204

11,8

Korcsoportok

Az 1728 lakos közül mindössze 18-an vettek igénybe rendszeres szociális segélyt. A városrész két városszéli területe rendelkezik az átlagosnál jóval kedvezıtlenebb mutatókkal: az Erdélyi, Csiha Antal és Béke Antal utcák által, illetve Kálmán Ferenc, Csatári és Nagyatádi utcák által határolt tömbök. A Zaboskert nagy rész még beépítetlen, itt lakóövezeti tartalékai vannak a városnak.

71. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Zaboskert városrészben (KSH népszámlálás 2001)




Zaboskert városrész (%)

36,6

44,3

7,3

2,9

149

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 72. táblázat: A Zaboskert városrész SWOT analízise

Erısségek

ZABOSKERT VÁROSRÉSZ Gyengeségek

• •

Népesség kedvezı korösszetétele. Alacsony a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya.

•

Kertvárosi szerepkör erısítése.

•

A népesség átlagos iskolai végzettsége alacsony.

•

Hiányzó kommunális fejlesztések pótlásának elmaradása.

Lehetıségek

Veszélyek

5.7. Kis- Böszörmény városrész Kis- Böszörmény (határai: Vásár tér – 35. sz. közlekedési út – Kisböszörményi utca vasútvonal) településrész

26. ábra: A Kis- Böszörmény városrész lehatárolása

A vasútvonal és a 35. számú fıútvonal által körülhatárolt kicsiny településrész az ún. KisBöszörmény, amelynek a korszerkezete a kedvezıbb az átlagosnál. A városrész korábban sem tartozott a gazdagabbak közé, az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 40,8%.


150

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 73. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Kis- Böszörmény városrészben (KSH népszámlálás 2001) Fı

%

Korcsoportok 0–14

146

21,7

15–59

430

64

60–X

96

14,3

A diplomások aránya kisebb, azonban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık részesedése nem magasabb az átlagnál, s a foglalkoztatási problémák sem kifejezetten erre csoportra vezethetık vissza, igaz elhelyezkedési esélyeik kedvezıtlenebbek. A foglalkoztatási mutatók összességében jónak tekinthetık. Kis- Böszörmény területén nem tapasztalható a hátrányos helyzettel küzdı társadalmi csoportok koncentrálódása.

74. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása KisBöszörmény városrészben (KSH népszámlálás 2001)



Kis-Böszörmény városrész (%)

36,6

36,1

7,3

3,7

75. táblázat: A Kis- Böszörmény városrész SWOT analízise

KIS-BÖSZÖRMÉNY VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek • • •

Fiatalos korstruktúra. Foglalkoztatott nélküli háztartások. Legmagasabba elhelyezkedı terület – nincsenek belvízproblémák

•

A belvízmentesség felértékeli a városrész ingatlanait, ezáltal növekszik a presztízse. A növekvı presztízs kedvezı hatást gyakorol a városrész társadalmi összetételére.

•

Alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya

•

A kommunális infrastruktúra hiányosságai lassítják/gátolják a társadalmi fluktuációt.

Lehetıségek

•


Veszélyek

151


5.8. Déli- Lucernás városrész Déli- Lucernás (határai: 35. sz. közlekedési út – belterületi határ – Külsı-Újvárosi utca – Kórház tér).

27. ábra: A Déli- Lucernás városrész lehatárolása

A város belterületén a Déli- Lucernás városrészben mutatkoznak a legjelentısebb szociális problémák. A demográfiai mutatók önmagukban kedvezınek tekinthetık, ami azonban az elszegényedett, többszörösen hátrányos helyzetben lévı, jelentıs százalékban a cigány kisebbség soraiból kikerülı családok magasabb gyermekvállalási hajlandóságára vezethetı vissza. Az aktív korosztályon belül 57,1% a legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya, míg diplomával a 25 év feletti népesség mindössze 1,6%-a rendelkezik. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 44,2%, ami a legmagasabb a város központi belterületén.

76. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Déli- Lucernás városrészben (KSH népszámlálás 2001) Fİ

%

814

23,4

Korcsoportok 0–14 15–59 60–X

2072

59,5

599

17,2

A statisztikai adatok és az Önkormányzat felmérései alapján a foglalkoztatottság mennyiségi és minıségi paraméterei messze kedvezıtlenebbek a városi átlagnál, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 47,2%. A rendszeres szociális segélyben részesülık aránya több mint kétszeresen haladja meg az átlagos értéket. Három


152

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA szegregátum is található a városrészben, amelyek szomszédságában ráadásul további, igen kedvezıtlen helyzetben lévı területek helyezkednek el, vagyis fennáll a veszélye a szegregátumok jövıbeni kiterjedésének. A legsúlyosabb problémák az Erkel Ferenc, Móra Ferenc és Szabó Antal utcák mentén, valamint Móricz Zsigmond és Porcsalmy Gyula, illetve a Balassy Bálint és Bíró Lajos utcák közötti területen jelentkeznek.

77. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Déli Lucernás városrészben (KSH népszámlálás 2001)



Déli-Lucernás városrész (%)

36,6

57,1

7,3

1,6

78. táblázat: A Déli- Lucernás városrész SWOT analízise

DÉLI- LUCERNÁS VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek • •

Fiatalos korstruktúra. Nagy tömegben rendelkezésre álló potenciális munkaerı.

• • • •

Lehetıségek • • •

A Nyugati Ipari Park betelepülése • gyorsan elérhetı munkahelyeket teremt az itt élık számára. • A kommunális infrastruktúra fejlesztése • a városrész felértékelıdése érdekében. Szegregált városrészek integrálása összehangolt szociálpolitikai lépések segítségével.


Kifejezetten magas a maximum 8 általános iskolai osztályt végzettek aránya. A 35. számú fıút a városrészt elválasztja a város központi területétıl. A lakások közel fele alacsony komfortfokozatú. A város központi belterületén elhelyezkedı szegregátumok mindegyike a Déli- Lucernás területén helyezkedik el.

Veszélyek A szegénységi és munkanélküliségi csapda további terjedése. A lakókörnyezet további degradációja. Társadalmi feszültségek felerısödése.

153


5.9. Bodaszılı városrész A kiterjedt közigazgatási határon belül további négy külön városrész egység található. Közülük Bodaszılı a legnépesebb (1668 fı), amely a központi belterülettıl DK-re elterülı település, eredetileg szintén szılıskert volt. Lakossága folyamatos növekedést mutat, a kertségekbe való kiköltözés révén a korábbi gazdasági vagy üdülı épületek lassan lakóházakká alakulnak át. Az erdı közelsége miatt megfontolandó, hogy itt megengedhetı lenne üdülıépület építése is, nem túllépve a kertgazdasági övezet elıírásait a beépítési %-ot illetıen.

28. ábra: Bodaszılı városrész

79. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Bodaszılı városrészben (KSH népszámlálás 2001) Fı

%

0–14

250

22,9

15–59

676

61,9

60–X

166

15,2

Korcsoportok


154


80. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Bodaszılı városrészben (KSH népszámlálás 2001)



Bodaszılı városrész (%)

36,6

51,2

7,3

2,2

81. táblázat: Bodaszılı városrész SWOT analízise

BODASZİLİ VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek • • •

•

Alacsony státuszú társadalmi csoportok további betelepülése.

Infrastrukturális fejlesztések. • Helyben megvalósuló munkaerı igényes gazdaságfejlesztı beruházás megvalósítása. Vadász, Öko- és falusi turizmus fejlesztése

Alacsony státuszú társadalmi csoportok további betelepülése.

Fiatalos korstruktúra. Természetközeli lakókörnyezett, tiszta levegı Debrecen relatív közelsége



Veszélyek

155


5.10. Hajdúvid városrész Hajdúvid (871 lakos) a Hajdúböszörmény–Tiszavasvári összekötı úttal és a Debrecen– Tiszalöki vasútvonallal kapcsolódik Hajdúböszörményhez. Tipikus szocialista falu, a település helyét 1950-ben jelölték ki, egy lakásépítı iroda tervezte és építette. A leginkább mezıgazdasággal foglalkozó lakosság az elmúlt évtizedekben több intézményt kapott, amelyek egy részének mőködését beszüntették gazdasági és demográfiai változások miatt.

29. ábra: Hajdúvid lehatárolása

82. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Hajdúvid városrészben (KSH népszámlálás 2001) Fı

%

0–14

185

22,9

15–59

500

61,9

60–X

123

15,2

Korcsoportok

83. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Hajdúvid városrészben (KSH népszámlálás 2001)




Hajdúvid városrész (%)

36,6

47,5

7,3

2,0

156

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 84. táblázat: Hajdúvid városrész SWOT analízise

HAJDÚVID VÁROSRÉSZ Erısségek

Gyengeségek

• •

Fiatalos korstruktúra. Természetvédelmi területek

•

Libakopasztó üzem újraindítása, amely meghatározó volt a településrész foglalkoztatásában. Falusi és Ökoturizmus

•

Alacsony a népesség átlagos iskolai végzettsége.

•

A helyi munkaelehetıségek tartós hiánya miatt tovább szélesedhetnek a társadalmi problémák.

Lehetıségek

•

Veszélyek

5.11. Pród városrész A legkisebb belterületi lakott hely a 262 lakosú Pród a 35. számú fıút mentén, amely leginkább halászatáról ismert és elöregedı népességi struktúra jellemzi. Pród és Bagotapuszta mindig is az állattenyésztés színtere volt a térségben, melynek hagyományai ma is megfigylhetıek.

30. ábra: Pród lehatárolása

85. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Pród városrészben (KSH népszámlálás 2001) Fı

%

59

15,6

15–59

215

56,9

60–X

104

27,5

Korcsoportok 0–14


157


86. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása Pród városrészben (KSH népszámlálás 2001) Település egésze (%)

Pród városrész (%)

36,6

60,5

7,3

1,1


87. táblázat: Pród városrész SWOT analízise

PRÓD VÁROSRÉSZ Erısségek •

•

A településrész a Hortobágyi Nemzeti Park közelében helyezkedik el, számottevı természeti értékekkel a szomszédságában. Állattenyésztési hagyományok

Gyengeségek • • • • •


Infrastrukturális ellátottság javítása. Falusi turizmus térnyerése. Helyi munkalehetıség biztosítása mezıgazdasági termékek feldolgozása területén.


15 kilométerre fekszik a központi belterülettıl. Öregedı korstruktúra. Alacsony a népesség átlagos iskolai végzettsége. Több mint 80% az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Alacsony foglalkoztatottsági szint.

Veszélyek •

A településrész további leértékelıdése, szegregációs folyamatok felgyorsulása.

158


5.12. Szılıskertek városrész

31. ábra: A Szılıskertek városrész lehatárolása

A központi belterülettıl nagyobb távolságra elhelyezkedı szılıskertekre nagyon laza településszerkezet jellemzı, a város külterületéhez tartoznak. A legjelentısebb közöttük a Nagy-Bocskai szılıskert, amelynek népességszáma egyedül meghaladja a félezer fıt. A második legnépesebb a Kis-Bocskai szılıskert mintegy 110 fıvel, amelynek így is egyedül annyi lakosa van, mint a Báthory, Batthyány, Kossuth és Petıfi szılıskerteknek, valamint a Homok kertnek együttvéve. A Szılıskerteket nem lehet városrésznek tekinteni, hiszen az kertes mezıgazdasági területnek van minısítve. Itt laknak ugyan annak ellenére, hogy a helyi építési szabályzat tiltja a lakásépítést (a szılıskertek közül egyedül a Rákóczi kertben van megengedve). Egyre gyakoribbak az alapvetı infrastruktúrát is nélkülözı területekre történı kiköltözés, az olcsó lakhatóság miatt.

88. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a Szılıskertek városrészben (KSH népszámlálás 2001) Fı

%

0–14

223

24,4

15–59

583

63,7

60–X

109

11,9

Korcsoportok

A népességnövekedés a külterületi részeken csak kis mértékben a hajdúböszörménybıl kiköltözı, rossz szociális helyzetben lévı családok túlélési akarata, nagyobb arányú a más településekrıl (Hajdúhadházról, de akár Borsodból) való beköltözés. Tendenciaként jelentkezik, hogy a megtelepedett családok jelentıs többsége gyökeret látszik verni, azaz a szılıskertbıl való továbbköltözés aránya alacsony, alatta marad a beköltözık számánál, ami jelentıs szociális terhet ró a helyi önkormányzatra, egyben a szegregálódás veszélyét is magában hordozza.


159

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 89. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a Szılıskertek városrészben (KSH népszámlálás 2001)



Szılıskertek városrész (%)

36,6

61,6

7,3

0,8

90. táblázat: Szılıskertek városrész SWOT analízise

SZİLİSKERTEK VÁROSRÉSZ Erısségek Gyengeségek • •

Fiatalos korstruktúra. • Turisztikai szempontból is hasznosítható • természetvédelmi területek találhatók a város külterületén. • •


A város központi belterületére való beköltözés ösztönzése. Korábban meglévı, jelenleg kihasznosítatlan termelési kapacitások újbóli használatba vétele.


Alapvetı infrastrukturális hiányosságok. A maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezı lakosság igen magas aránya. A jelenleg lakhatási célra használt ingatlanok 90%-a az alacsony komfort fokozatú kategóriába sorolódik. Az aktív korú népesség 70%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel.

Veszélyek •

További hátrányos helyzető csoportok betelepülése a lakhatás céljára nem kifejezetten alkalmas ingatlanokba.

160


6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN Területi alapú szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a különbözı csoportok közötti társadalmi távolság egyúttal térbeli távolsággá válik, pl. egy-egy településen a különbözı társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erısen elkülönül egymástól (a szegregáció fogalma alatt kizárólag az alacsony társadalmi státuszú családok koncentrált együttélését értjük). A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különbözı szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıtlenségeit. Jelen stratégia kötelezı része az anti-szegregációs terv, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. Jelen fejezet az anti-szegregációs terv „Helyzetelemzés” részét tartalmazza, az „Anti-szegregációs program” rész az IVS 7.5.2. fejezetében található. Jelen helyzetelemzési rész két további alfejezetre tagolódik: 1. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása és a lehatárolt területek helyzetének elemzése; 2. Tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése. Hajdúböszörmény települési esélyegyenlıségi terve, Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2006, „Hajdúböszörmény Város munkahely-teremtési esélyei intézkedési terv, Szociális Szolgáltatási Központ éves jelentése 2007, a Hajdúböszörmény Kis- és Nagybocskai szılıskertekben a szociálisan nehéz helyzetben lévı csoportok folyamatos letelepedése révén kialakult probléma területfejlesztési szempontú feltárásáról, kezelésérıl szóló tanulmány, a Roma, és hátrányos helyzető nem roma háztartások szociális és egészségi állapot mutatói Hajdúböszörményben 2007, Hajdúböszörmény szociális problématérképe, Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés , Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv valamint a Munkaügyi Központ által készített tanulmány 2003 alapján készült el.

6.1. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztett területek lehatárolása, helyzetének elemzése 6.1.1. A szegregátumok kialakulásának története Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50 %. A szegregáció a lakóhelyi és az életkörülmények szintkülönbségét, társadalmi hátrányt jelent, mert fokozza a társadalmi strukturális helyzetbıl adódó különbségeket. A szegregáció fıleg az alacsonyabban iskolázottakat és a szakképzetleneket szorítja periférikus helyzetbe A lakóhelyi szegregáció legnagyobb vesztesei az alacsony társadalmi státusú rétegek, mert a magas státusú társadalmi csoportoknak lehetıségük van arra, hogy gyakorlatilag oly módon és a városnak azon területeire koncentrálódjanak, ahogyan és ahová kívánnak, az alacsony státusúak csak úgy és csak oda szegregálódhatnak, ahogyan és ahová „hagyják ıket”.


161

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Attól függıen, miként kezdıdött, a szegregáció lehet:

önkéntes, tehát szándékos vagy spontán, valamilyen vonzóerı által pozitívan befolyásolt elkülönülés, amikor olyan személyek, akiknek hasonló faji, etnikai, kulturális vagy foglalkozásbeli ismertetıjegyeik vannak, arra hajlanak, hogy azokon a területeken telepedjenek meg, amelyeket már korábban mások foglaltak el, akiket ugyanezek a sajátosságok jellemeznek.

Külsı kényszerek által létrejött, diszkrimináció által negatívan befolyásolt megkülönböztetés, amely esetben a szegregáció a földrajzi elkülönülés olyan szituációit jelöli, amikor a különbözı források és szociális szolgáltatások egyenlıtlen használatát kényszerrel erıltetnek bizonyos, alárendelt helyzetben lévı csoportokra.

A szegregáció negatív következménye, hatása lehet, hogy:

erısíti az elınyök és hátrányok felhalmozását egy-egy területre,

elmélyíti a társadalmi konfliktusokat, rontja a társadalmi integrációt,

a városi deviancia növekedéséhez vezet, valamint

az etnikai csoportok területi elzárkózása és koncentrálódása kedvez az etnikai gettó kialakulásának.

növeli vagy konzerválja a településen lévı feszültségeket,

csökkenti az empátia és a tolerancia érzését a lakosság körében.

Magyarországon a lakóhelyi szegregáció térségek, települések között és településeken belül is megjelenik. A városszociológia érdeklıdése az 50-es években fordult a szegregáció jelensége felé. Kezdetektıl fontos probléma volt a jelenség kvantifikálhatósága. O. D. Duncan és B. Duncan kidolgozták az ún. disszimilaritási indexet, amelynek segítségével a szegregáció mérhetıvé vált. A szegregátumok illetve a szegregációval terhelt területek beazonosítására a már meglévı dokumentumok, mint a segélyezési adatok, lakás koncepció, településrészrıl készült tanulmányok, kimutatások illetve az érintett képviselıkkel, civil szervezetekkel, folytatott interjúk és a KSH 2001. évi népszámlálási adatai szolgáltak alapul. A szegregációval terhelt három területen összesen 1432 fı lakik, akik csaknem kétharmadának az iskolázottsági mutatók alapján nincs 8 általánosnál nagyobb végzettsége (75,7%, 62,7%, 69,1%). Az aktív korúak foglalkoztatottsági mutatója is rendkívül alacsony. A statisztikai adatok alapján a három szegregátumban a munkanélküliek aránya 63,2%, 57,6% és 65,1%. A Városi Tanács 1964-ben számolta fel a Dankó Pista romatelepet, amely a 35-ös számú út mellett volt. A telep roma lakosságát két területre telepítették szét. Az egyik rész a Dél- Lucernás keleti fele, ahol 4 önkormányzati épületet építettek, egyenként 4-5 lakással, 300 négyszögöl telkeken. A másik rész a 35-ös út bal oldalán kialakított 200 négyszögöles telkek, amelyeket ellenszolgáltatás nélkül kapták meg lakók, hogy további megyei segítséggel épületet húzhassanak fel rá. A város ezen területe a roma lakosság betelepítése elıtt is alacsony iskolázottságú mezıgazdaságból élı népréteg lakóhelye volt, ezért az önkormányzati bérlakások építése csak rontott a helyzeten. Ennek következtében a lakosság érdekérvényesítı képessége lecsökkent, minek következtében az 1984-es újabb bérlakás építési programot minden városrész eredményesen


162

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA akadályozta meg kivéve a Déli- Lucernást. Ennek a programnak a keretében újabb 18 bérlakás épült. Már a 1980-as években is rendkívül nagy volt a gyermekek száma azonban az állami gondozás nagyobb volumene miatt az ellátórendszerekben nem okozott problémát, azonban a kilencvenes évek közepére szinte kezelhetetlen lett a helyzet. A 35-ös út által kettévágott Déli- Lucernás két területe problémáit és lakosságát tekintve is elkülönül egymástól. Az alábbi térképvázlaton 2 és 3-as számmal jelölt területek jelentik a legégetıbb problémát. A Déli Lucernás 2. 3. számú szegregátumai, amelyek a Bíró Lajos utca, Liszt Ferenc utca, Bólyai János utca és Balassi Bálint utca élesen elkülönülnek a településrés más területeitıl. Míg itt a fiatalok aránya rendkívül magas: egy 2008-as a helyi képviselı által elvégzett felmérés alapján a Déli- Lucernás ezen problémás területein, 26 telken 56 családban 343 személy él, amelybıl 186 gyermekkorú. Azonban a településrészre azaz, ezen terület nagy részére nem számítva a szegregátumokat az elöregedés a jellemzı. Az 1-es számú szegregátum a Móra Ferenc utca, Bél Mátyás utca és Erkel Ferenc utca környékén helyezkedik el. Ez a rész a Romatelep felszámolása után alakult ki, de nemcsak az idısebbek, hanem a fiatalok is itt maradtak, sıt megfigyelhetı egy folyamat a vegyes házasságú és innen elszármazott fiatal családok visszaköltözésérıl. A két terület lakossága között jelentıs feszültség tapasztalható, ez az úgynevezett 200as 300-as ellentét, mi a teleknagyságra utal. Rossz minıségő lakásállomány jellemzı. A Bocskai utca 5. szám alatti ingatlant 2007ben lebontatta az önkormányzat, és jogerıs bontási engedély van a Bocskai utca 7. szám alatti ingatlanra is. Önkormányzati lakások is találhatóak itt a Móra Ferenc utca 39, 41, 43-as szám alatt, amelyek sorházak lévén 3 lakást jelentenek egyenként. A Móra Ferenc utca 12 szám alatti bérlakás is önkormányzati tulajdon volt, de ezt már tulajdonba adta csakúgy, mint a Mészáros Lırinc utca 11 szám alattit. A munkanélküliség idény jelleggel változik, mivel tavasztól ıszig a közhasznú foglalkoztatás és az idény munkák miatt viszonylag alacsony, míg télen, az állandó munkahely hiányában rendívül magasra ugrik.


163


6.1.2. A lehatárolt területek helyzetelemzése

32. ábra: Szegregátumok Hajdúböszörmény központi belterületén

Infrastrukturális ellátottsága a területnek elmaradott a város egyéb részeihez képest. 1990-óta az infrastrukturális fejlesztésekbıl jórészt kimaradt a terület, mint a csatornázás, vagy a buszhálózat fejlesztése. Az egész Déli- Lucernás területén hiányzik a szennyvízhálózat, a szegregációval leginkább érintett utcákban a gáz és a portalanított utak is. (lásd: 6. táblázat) Ennek egyenes következménye a telkek árának csökkenése, és a szegregálódási folyamatok elindulása. A Déli- Lucernásbeli iskoláskorú gyerekek két intézmény felvételi körzetébe tartoznak. Az egyik a Bocskai István Általános Iskola ahol 667 diák tanul és ebbıl 164 halmozottan hátrányos és 69 hátrányos helyzető, a másik a pródi diákokkal is közös Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, ahol a 495 gyermekbıl 204 tanuló HHH és 84 tanuló HH. LFT –ben részesülık száma a három területen 123 fı, rendszeres szociális segélyben részesülık száma 117 fı, míg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 70 lakos kapott.


164


6.1.2.1. Bodaszılı (Lorántffy, Rákóczi kert)

33. ábra: Szegregátumok Bodaszılın

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

Rákóczi kert

Lorántffy kert

Mutató megnevezése

Város összesen

91. táblázat: Releváns mutatók Bodaszılı vonatkozásában

31 993 19,5 62,2 18,3

142 26,1 65,5 8,5

105 18,1 71,4 10,5

36,6

62,4

57,3

7,3

2,4

0,0

11 453 30,7

52 92,3

45 84,4

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

47,8

71,0

69,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

22,2

44,1

44,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya


165

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A szegregációval terhelt két területen mindösszesen 247 fı lakik, közülük csaknem kétszer annyinak, mint a városi átlag van csupán 8 általánosnál nem nagyobb végzettsége (62,4%, 57,3%). Az aktív korúak foglalkoztatottsági mutatója szintén rendkívül alacsony. A statisztikai adatok alapján minden más szegregátumot megelız, hiszen a munkanélküliek aránya 71,0%, 69,3% Bodaszılı nagy területen helyezkedik el és gyéren lakott településrész. Mai napig magán viseli a zártkerti jelleget, hiszen korábban szılıskert volt. Ez abban mutatkozik meg, hogy családi házak és szılıültetvények váltogatják egymást az utcafronton. A kertek túlnyomó rész már olyan keskenyek, hogy építési telkeknek alkalmatlan. A településrész kedvezıtlen adottságai több mindenre vezethetık vissza. Bodaszılın élı lakosság fı bevételi forrása a mezıgazdasági termelés volt, állattenyésztés és gyümölcstermesztés. A piaci viszonyok átstrukturalizálódása következtében, a kis területen, közepes minıségben elıállított termékek nem versenyképesek, minek következtében a településrész tej átvevıhelye bezárt, a termék felvásárlások szünetelnek. A másik oka a környezı városokból érkezı betelepülık, akik szerény anyagi lehetıségeikhez mérten Bodaszılı elértéktelenedett részein képesek csak ingatlant vásárolni. Ezeket a hatásokat erısíti, hogy a külterületi részek infrastrukturális fejlesztése, háttérbe szorult a város egyéb területeivel szemben. Nem történt óvodabıvítés, annak ellenére, hogy negyven gyermek kénytelen más településen (Debrecen, Józsa) óvodába járni, mivel a helyi intézmény befogadóképessége elérte maximumát. 2006-ban a folyamatos beköltözések eredményeként a Bodaszılın a gyermekgondozási eseteik száma folyamatosan változott. Bodaszılın jelentkezı leggyakoribb problémák a következık voltak: 1 Iskolai hiányzás- elsısorban debreceni iskolák éltek jelzéssel, középiskolai tanulókkal kapcsolatban. 2 Családi konfliktusok és különbözı szabálysértések elkövetése miatt érkeztek rendırségi jelzések. 3

A védınıi szolgálat jelzései a kiskorú gyermekek elhanyagolása miatt.

A gondozási esetek száma 2007, illetve 2009-ban szinte azonosak. Ez nem azt jelenti, hogy nem történt újabb védelembe vétel, vagy alapellátásban történı gondozás elrendelése, illetve nevelésbe vétel. Elsısorban ezek az adatok azért ilyen kiegyenlítettek, mert a gyermekek helyzete a gyermekvédelmi ellátó rendszerben folyamatosan változik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban védelembe vett gyermek alapellátásba vagy szakellátásba is kerülhet egy éven belül, esetleg a veszélyeztetettségének megszőnését követıen gondozása lezárulhat. Bodaszılı infrastruktúra kiépítettsége a város egészéhez viszonyítva alacsony azonban a többi szegregálódott településrészhez mérten jónak mondható. A csatornahálózat 20 százalékos kiépítettségő, ivóvíz és elektromos rendszer teljes egészében lefedi Bodaszılıt, azonban a földgáz hálózat hiányzik. A Lorántffy kertben az infrastruktúra kiépítettsége elmaradott a településrész egészéhez képest, hiszen kizárólag az elektromos hálózat fedi le egészében a kertet. Közvilágítás is csak az elsı dőlı kivételével van, és ivóvízzel is egy közkút látja el a területet. A mikro vállalkozásokat (34 db.) leszámítva nincs a közelben olyan cég, amely a munkanélküliség problémáját megoldaná. Ezért a közeli nagyvárosban lehet csak munkát találni.


166

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bodaszılınek önálló általános iskolája van, a Zeleméry László Általános Iskola. A településrészen lakók ennek az iskolának a felvételi körzetéhez tartoznak. Ebbıl kifolyólag egészen biztos képet kaphatunk a település HHH és HH gyermekek létszámáról. A tanulólétszám 183 fı, és ık kivétel nélkül vagy halmozottan hátrányos (129 fı), vagy csak hátrányos helyzető tanulók.

6.1.2.2. Pród

34. ábra: Szegregátum Pród

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül


Pród


Város összesen

92. táblázat: Releváns mutatók Pród vonatkozásában

31 993 19,5 62,2 18,3

378 15,6 56,9 27,5

36,6

60,5

7,3

1,1

11 453 30,7

166 81,9

47,8

53,0

22,2

35,3

167

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A legkisebb belterületi lakott hely a 378 lakosú Pród a 35. számú fıút mentén, amely leginkább halászatáról és állattartásáról ismert és elöregedı népességi struktúra jellemzi. Azok a hátráltató körülmények, amelyek Bodaszılı esetében ismertetésre kerültek, érvényesek itt is. Az utóbbi 5-6 évben a megelızı éveket meghaladóan vásároltak ingatlant fiatal családok is. Pródon az iskola megszőnt, a gyermekek alacsony száma miatt, jelenleg iskolabusz szállítja Hajdúböszörménybe a gyerekeket iskolába és óvodába. Pród egész lakossága az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény felvételi körzetéhez tartozik. A 495 diákból itt a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetőek száma meghaladja az ötven százalékot. (HHH: 204, HH: 84). Ebbıl nem lehet Pródra pontos következtetéseket levonni, hiszen a Déli- Lucernás egyes problémás utcái is ennek az iskolának a körzetébe tartoznak. Pródon nincs gondozott gyermek vagy család. Ettıl függetlenül kéthetente ügyfélfogadást tartanak, ahol tájékoztatást adnak az igényelhetı támogatásokról, valamint szolgáltatásokról. A településrészen található orvosi rendelı, mővelıdési ház és egy közelmúltban felújított köztér. Infrastrukturális ellátottságát illetıen vízrendszer, közvilágítás, elektromos-hálózat portalanított utak, járdák már kiépítésre kerültek azonban a csatorna és a földgázrendszer még várat magára.

6.1.2.3. Szılıskertek

Kis-Bocskai szılıskert

31 993 19,5 62,2 18,3

415 27,5 60,7 11,8

100 22,0 70,0 8,0

36,6

67,9

52,9

7,3

0,8

0,0

11 453 30,7

158 91,1

44 77,3


47,8

79,4

54,3


22,2

57,5

37,1


Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya


Város összesen

NagyBocskai szılıskert

93. táblázat: Releváns mutatók a Szılıskertek vonatkozásában

168

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A szılıskerteket (Kis Bocskai, Nagy Bocskai, Batthyány, Hunyadi, Zrínyi, Bethlen, Kossuth, Báthory) a 2001-es népszámlálási adatok alapján rendkívül nehézséges elemezni, hiszen a városi lakcímnyilvántartás is hiányos a területen, vagy legalább is nem kielégítı. Ennek megfelelıen a KSH által küldött adatok csak kettı, területet jelölnek meg. (Kis Bocskai, Nagy Bocskai szılıs kert) a fenti táblázatból kiderül, hogy magas a gyermekkorúak arány és alacsony az idıseké, ami mutatja a településrész fiatal kialakulását. A szılıskertekben az 1970-es évektıl, a lakosok vagyongyarapodásának köszönhetıen nıtt meg a lakható és a lakhatást szolgáló épületek létrehozása. Ebben az idıben a kiskert-mozgalom igen erıs volt nem csak a városban, hanem az egész országban. A lakható épületek számának jelentıs növekedését segítette a villanyvezeték kiépülése, a folyamatos szolgáltatásbıvülés (élelmiszerüzlet létesült a ’80-as évek elején a Nagybocskaiban). A szılıskerteknek megmaradt a gazdasági funkciója az elsısorban gyümölcs és zöldségtermesztés, de erısödött a szabadidıs, rekreációs szerep is. Ebben az idıben kezdtek nyárra kiköltözni nyugdíjasok, családok a szılıskertbe, volt, aki a városi lakását eladva ott épített házat. Az elmúlt 15 évben folyamatosan nıtt a szılıskertekben élı lakosok száma. Még azokon a területeken is, ahol olyan minimális lakhatási követelmény, mint az elektromos áram sem áll rendelkezésre lásd: Petıfi szılıskert. A folyamatos lakosságszám növekedés mögött csak kis mértékben van jelen a hajdúböszörménybıl kiköltözı, rossz szociális helyzetben lévı családok túlélési akarata. Lényegesen nagyobb arányú a más településekrıl való beköltözés, mint a Cserehát, Bódva-völgye, Ózd és környéke. Tendenciaként jelentkezik, hogy a megtelepedett családok jelentıs többsége gyökeret látszik verni, azaz a szılıskertbıl való továbbköltözés aránya alacsony, alatta marad a beköltözık számánál. A lakosság összetétele a szılıskertekben hasonló a fentebb leírt szegregátumokhoz. Lakossága az önkormányzati képviselı felmérése alapján megközelíti az 1500 fıt, amibıl 46 az óvodás, 96 általános iskolás és 9 középiskolás. A város különbözı oktatási intézményeiben folytatják tanulmányikat, amiket reggelente indított két iskolabuszjárattal érnek el. A szılıskertekben 2006-tól évben hetente két alkalommal végeztek családlátogatásokat, családgondozást a családgondozók, akik elsısorban ügyintézésben, családon belüli konfliktusok rendezésében, anyagi, megélhetési és lakhatással összefüggı problémák kezelésében nyújtottak segítséget. A terület infrastrukturális ellátottsága rendkívül alacsony. Közvilágítás egyetlen utcában van, elektromos hálózat 80 százalékos kiépítettségő, csatorna és ivóvíz rendszer nincs. Azok a családok, akik nem tudják máshonnan biztosítani az ivóvizet, lehetıségük van kérelem beadásra, melyben kérhetik az önkormányzattól, hogy szállítson ki ivóvizet. A 16 éven aluli fiatalkorúak alanyi jogon napi 2 liter ivóvizet kapnak ingyenesen. Az idısek kéréseit is figyelembe véve az önkormányzat nekik is szállít vizet de csak térítés ellenében. Itt az önkormányzatnak az ombudsmani határozat értelmében nincs vízrendszer-kiépítési kötelezettsége, mivel külterület és a lakosok beköltözéskor aláírtak egy nyilatkozatot miszerint tudnak a vízrendszer hiányáról. A lakásállomány leromlott és sok esetben nem alkalmas arra, hogy valaki életvitelszerően tartózkodjanak benne. Jelentıs része nem lakás céljára készült, csupán a zártkerti jellegnek megfelelı mővelést segítette elı, mint a présházak, szerszámtárolók, pajták… A helyközi közlekedés teljesen hiányzik, a város belsı területeivel a távolsági buszjáratok kapcsolják össze a településrészt. A gyermekeknek rendelkezésükre áll reggel és este


169

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA iskolabusz, amelyet a felnıttek nem vehetnek igénybe. Ezen kívül a 2,5 kilométeres távolságot autóval, gyalog vagy kerékpárral tehetik meg. A csekély tömegközlekedés kiemelt problémája a területnek, mivel a közelben sem iskola sem munkahely nem található. A szılıskerti iskolások különbözı iskolák felvételi körzetéhez tartoznak, ami azzal magyarázható, hogy a törvényi elıírásoknak megfelelıen ki kell egyenlíteni a városi iskolákban a HHH és HH gyermekek arányát. Ennek megfelelıen a Nagy-Bocskai szılıskert 4. dőlıjét kivéve, - mert az a Középkerti Általános Iskolához csakúgy, mint a Kis-Bocskai szılıskert- a II. Rákóczi Általános Iskolához tartozik. A Középkerti iskola 458 diákjából 183 halmozottan hátrányos helyzető a II. Rákóczi iskola 341 diákjából pedig 148. Míg az elızı iskolában a hátrányos helyzetőek száma 75, addig utóbbiban 76.

6.1.3. Szegregálódási folyamat által terhelt területek 6.1.3.1. Hajdúvid

35. ábra: Szegregálódási folyamat által terhetl területek Hajdúvid településen


170


Város összesen

Hajdúvid

94. táblázat: Releváns mutatók Hajdúvid vonatkozásában

31 993 19,5 62,2 18,3

809 22,9 61,9 15,2

36,6

47,5

7,3

2,0

11 453

266

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

30,7

30,8


47,8

52,7


22,2

29,7


Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Lakásállomány (db)

Hajdúvid 1980-as évekig önálló település volt és egy tanácsi döntéssel kapcsolták Hajdúböszörményhez. Mezıgazdasági jellegő terület és osztozik a másik két külterületi településrész Pród és Bodaszılı sorsában. A Szegregátum definíciójának ugyan egyetlen behatárolható terület sem felel meg, azonban látható a térképvázlaton is hogy szegregálódási folyamattal erısen terhelt. Az égetıbb problémát a Vidtelke utca-Krúdy Gyula utca - Váci Mihály utca által határolt terület jelenti illetve a Gábor Áron utca- Veres Péter utca-Vasút utca és a Fıút közötti terület jelenti. A településrész helyzetét jellemzi, hogy 6 család 20 gyermeke áll gondozás alatt, közülük 1 védelembe vett. Itt a leggyakoribb nehézségek elsısorban lakhatási és anyagi jellegőek, gyakran tapasztalják a szakemberek a higiénés problémákat és idınként a szülıi együttmőködés hiányát.


171


6.1.2.2. Gyırössy-kert

Tizenhárom Vértanú utca és Gyırössy kert


Város összesen

95. táblázat: Releváns mutatók a Gyırössykert vonatkozásában

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

31 993 19,5 62,2 18,3

2039 18,5 73,7 7,8

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

36,6

26,0

7,3

15,1

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

11 453 785 30,7 2,2 47,8

38,6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív 22,2 korúakon belül

13,6

Dominánsan a Tizenhárom Vértanú utca és Gyırössy kert lakótömbjeit foglalja magában. A fentebb bemutatott szegregálódott településrészekhez viszonyítva ennek a területnek a helyzete sokkal kedvezıbb. Mindkét releváns mutató távol marad az 50%-os határtól, hiszen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya 26%, míg a foglalkoztatottság hiányát mérı mutató csupán 38,6%. Azonban megfigyelhetı egy leszakadási folyamat. A városi munkalehetıségek szerény száma miatt, magas munkanélküliség tapasztalható az akcióterületen. Ami számos következmény forrása, mint a gyermekek iskoláztatásának korai befejezése, ezzel csökkentve a kitörési lehetıséget. A kedvezıbb anyagi feltételekkel rendelkezı lakosság ha teheti a lakótelepekrıl elköltözik, és az alacsony jövedelmőek maradnak illetve költöznek be. Ez együtt jár azzal, hogy a közös költségek felvállalása, a közösségi programokhoz való hozzájárulás komoly megterhelést jelent, ezért sok esetben elmaradnak, ami a lakótelep presztízsét rombolja. A város ezt a folyamatot már felismerte ezért 1998-óta folyamatos fejlesztések terepe a terület. Az infrastrukturális ellátottsága teljes, beleértve a közvilágítást és a köztereket is. Az itt élı iskoláskorúak a Bethlen Gábor Általános Iskola felvételi körzetébe tartoznak. Ebbe az iskolába 546 diák jár, amelybıl 239 halmozottan hátrányos helyzető és 124 hátrányos helyzető.


172


6.1.4. Demográfiai mutatók A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének etnikai összetétele gyakorlatilag homogénnek tekinthetı. Az önklasszifikáción alapuló adatok alapján a magukat magyarnak vallók részaránya a régiós átlaggal megegyezıen 95,7% volt, és a kisebbségek közül egyedül a saját bevallása szerint roma etnikumhoz tartozó 389 fı (az össznépesség 1,2%-a) képviselt kimutatható részesedést. A hivatalos adatok alapján tehát a romák részaránya a városban alig harmada az országos átlagnak, de a mértékadó becslések a valós létszámot és az összlakosságból való részesedést minden esetben a cenzus adatainak többszörösére (akár három-négyszeresére) teszik. Hajdúböszörményben az Önkormányzat megbízásából az elmúlt években több, a romákat is érintı felmérés készült, amelyek alapján feltételezhetıen mintegy 250 – 300 háztartásban hozzávetılegesen 1200 roma él, akik a város lakosságának 3,7 százalékát teszik ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a város roma közössége a felmérések alapján viszonylag szegregáltan, bár a nem romákkal térben keverten jelenik meg. Mindez azt jelenti, hogy a romákkal egy lakóövezetben a hasonló társadalmi státuszú nem romák élnek, akik körében a vegyes házasságok és együttélés miatt jelentıs az etnikai önklasszifikáció bizonytalansága. A népesség részletes korstruktúrája nemek szerinti bontásban következık:

35000 30000 25000 20000 15000

Nık

10000

Férfiak Összesen

Idıskorúak(60 évesek és idısebbek)

Felnıttek (2559 évesek)

Fiatalok (1524 évesek)

Gyermekek (1-14 évesek)

0

Csecsemık (egy év alatt)

5000

36. ábra: Hajdúböszörmény lakónépessége korcsoportok és nemek szerint (öt korcsoprt szerinti bontásban)

6.1.5. Foglalkoztatási helyzetkép Foglalkoztatás strukturális megoszlása A szolgáltatási jellegő ágazatok foglalkoztatási szerepét tekintve a város jóval elmarad a magyarországi átlagtól, mindössze 44 % a 61,6 %-kal szemben. Noha az arányszám fokozatosan növekvı, és maga az ágazat meglehetısen munkaigényes, mégis kevés új munkalehetıséget teremtett, a hazai cégek zöme ugyanis legfeljebb a családtagokat foglalkoztató egyéni/mikrovállalkozás.


173


70 60 50 40

Hajdúböszörmény

30

Ország

20 10 0 Mezıgazdaság

Ipar és Építıipar

Szolgáltatás

37. ábra: Foglalkoztatás strukturális megoszlása

A regisztrált munkanélküliek (2004 novembere óta álláskeresık) száma az 1990-es évek eleje és 2003 között hullámzó trendet mutatva bár, de jelentıs mértékben csökkent (az 1993-as 2328 fırıl a fentebbi intervallum végéig 1123 fıre), az utóbbi években viszont ismét meredek emelkedést mutatott. A 2006 végén a regiszterben szereplı 1574 fınyi álláskeresınek a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya alapján számított munkanélküliségi mutató értéke 7,64% volt. Noha ez az érték 1,25-szorosa az országos átlagnak, a 9,6%-os regionális középértéknél azonban jelentısen kedvezıbb volt. 2009 decemberében a munkanélküliség 10.11%-os. A nyilvántartott munkanélküliek száma 2098 fı volt. Járadéktípusú ellátásban 426 fı részesül, segélytípusúban pedig 188 fı. Rendszeres szociális ellátást kap 725 fı. Az országos átlaghoz mérten magas munkanélküliség mellett további problémák forrása, hogy igen kedvezıtlenek a munkanélküliség minıségi jellemzıi is. A legnehezebb helyzetben szakképzettség híján a legfeljebb általános iskolát befejezett (a regisztráltak 38,8%-a), vagy még idáig sem jutó (6,7%) álláskeresık vannak. A diplomás álláskeresık aránya szintén magasabb a városban (4,3%, szemben a régió 3,5%-ával), alig maradva el az országos átlagtól. A leszázalékolások magas száma mellett a kedvezıtlen iskolai végzettség, a diszkrimináció és számos egyéb tényezı együttes eredıjeként a régióban és a városban az országos átlagot meghaladó roma népesség jelentıs része vesztette el minden kapcsolatát az elsıdleges munkaerıpiaccal (vagy soha nem is került kapcsolatba azzal), és vált inaktívvá vagy passzív munkanélkülivé. Az elızı év hasonló idıszakához viszonyítva ez évben tovább romlottak a munkanélküliek/álláskeresık relatív mutatói, mely az álláskeresık számának növekedésébıl adódik, ezt támasztják alá a táblázat adatai is.


174


A regisztrált álláskeresık száma, a kapcsolódó mutatószámok

96. táblázat: Munkanélküliségre vonatkozó adatok a településen Megnevezés

Összesen

Munkanélküliek száma a településen

2098

Ebbıl tartósan munkanélküli

667

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

725

97. táblázat: Regisztrált álláskeresık száma, kapcsolódó mutató- és arányszámok Munkavállalási Álláskeresık korú népesség száma Idıpont száma (fı) (fı) 2005.12.20 161 20 453 2006.08.20 1 562 20 612 2006.12.20 1 567 20 612 2007.02.20 1 741 20 759 2007.05.20 1 710 20 759 2007.07.20 1 831 20 759 2007.08.20 1 834 20 759 2009.12.12. 2 098 20 761

Relatív mutató5 (%)

Arányszám6

7,66 7,67 7,64 8,48 8,31 8,90 8,92 10,11

1,22 1,34 1,25 1,23 1,34 1,44 1,42 1,41

A nyilvántartásunkban lévık között nagyon sok az alacsony iskolai végzettségő és a szakképzetlen. Amint az a további ábrákon látható, a szegregátumok illetve a szegregációval veszélyeztetett területek lakóinak a legalacsonyabb az iskolai végzettsége. 44 % csak az alap iskolai végzettséggel, illetve azzal sem rendelkezik. Az álláskeresık 52 %-a szakképzetlen. Jelenleg csak 6 % rendelkezik fıiskolai vagy egyetemi diplomával. A nık nagyobb arányt képviselnek az alacsony iskolai végzettségőek szakképzetlenek között. A diplomás állástalanok 2/3-a a nık közül kerül ki.

és

a

A nyilvántartottak 22 %-a 25 év alatti, több mint 50 %-a 35 év alatti, majd 15 %-a 50 éven felüli. A nyilvántartottak nembeli aránya általánosságban kiegyenlített. Folyamatában megfigyelhetı, hogy a nyár végére az arány átbillen a nık javára. Ez elsısorban abból adódik, hogy a nık nehezebben tudnak idényjellegő munkalehetıséget találni, míg a férfiak tavasztól folyamatosan el tudnak helyezkedni akár az építıiparban, akár a mezıgazdaságban. A textilipar válsága miatt csökkent a nık számára felajánlható álláslehetıségek száma.

5 6

Relatív mutató: az álláskeresık a munkavállalási korú népesség %-ában. Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya.


175

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A regisztrált álláskeresık 30 %-a részesül álláskeresési támogatásban, ugyanennyien az önkormányzat által folyósított rendszeres szociális segélyben. Magas azoknak az aránya –közelít a 40 %-hoz – akik nem részesülnek semmilyen pénzbeli ellátásban. Ennek oka az, hogy nem szereztek annyi munkaviszonyt (legalább 200 nap), ami alapján ellátást tudnánk megállapítani részükre (pld. pályakezdık), vagy ellátásukat már kimerítették, s ez idı alatt sem sikerült munkához jutniuk. Szociális ellátásban (rendszeres szociális segély) pedig azért nem részesülnek, mert nincs meg a megállapításhoz szükséges egy éves együttmőködés vagy jövedelmi helyzetük alapján nem jogosultak rá. A munkapiacra való visszahelyezést az egyéni problémák feltárásával, személyre szabott szolgáltatással, és az akadályozó tényezık feltárásával tudjuk segíteni. A halmozottan hátrányos helyzetőeknek programokban való részvétel lehetıségét ajánljuk.

Tartós álláskeresık Azt a személyt, aki 12 hónapnál hosszabb ideje regisztrált, nem állt munkaviszonyban és támogatott képzésben sem vett részt, tartós munkanélkülinek nevezzük. Arányuk a vizsgált idıszak alatt 22,8 %-ról 24,5 %-ra emelkedett. A tartós munkanélküliség egyik legfıbb oka az alacsony iskolázottságban, a szakképzettség hiányában keresendı. A tartós munkanélkülivé válást generálja az egészségi állapot, mely a munkaviszony elvesztése után még tovább romlik. A tartós munkanélküli munkavégzı képessége is romlik, kiesik a megszerzett gyakorlatból. Ebbıl a helyzetbıl való kilábalás legfıbb eszköze a munkaerı-piaci képzés lenne, de esetükben a legkisebb a motiváció, a tapasztalatok szerint a felvételi eredményeik is sokszor gyengébben sikerülnek. A tartós munkanélküli állapot kialakulásában kevésbé játszik szerepet az életkor. Az összes nyilvántartott között nagyobb hányadot képviselnek a nık. A tartós munkanélküliek között is jelenleg a nık aránya a magasabb (65 %). A 449 fı tartós álláskeresıbıl 291 fı a nı. Számuk és arányuk a vázolt foglalkozatási helyzet alapján tovább emelkedhet. Gondot okoz, hogy a közhasznú és közmunkaprogramokba a munkák jellegébıl adódóan csak kis létszámban vonhatók be.

Fiatal álláskeresık, pályakezdık Pályakezdı álláskeresı a 25. életévét – felsıfokú végzettségő személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezı, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskeresı, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követıen nem szerzett jogosultságot. A nyilvántartásban lévık között a pályakezdık átlag nyolc-kilenc százalékos arányt képviselnek. Ez az arány a nyár közepén 10 %-ot is elér, mely a pályakezdık munkapiacra való belépésével indokolható. Iskolai végzettségüket vizsgálva a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek felsıfokú iskolai végzettséggel. Ugyanakkor a 25 év alatti álláskeresık közül 15 fı nem rendelkezik még a 8 általános iskolai végzettséggel sem.


176


Településrészek munkanélküliségi mutatói A következı táblázat a 2007. novemberi állapot szerinti munkanélküliségi adatokat dolgozza fel aszerint, hogy a munkanélküliség a Hajdúböszörményhez tartozó külterületi településeken hogyan alakul.

98. táblázat: Településrészek munkanélküliségi mutató

Lakosok száma

Hajdúböszörmény Bodaszılı Pród Hajdúvid Összesen

ÁllásKeresık száma

Tartós munkanélküliek száma

Álláskeresık aránya az összesen álláskeresıhöz (%)

Álláskeresık aránya a település lakosaihoz (%)

Tartós mn. aránya a település álláskeresıibıl (%)

22 828

1 593

390

88,5

7,0

24,5

1 254 238 640 24 960

132 26 51 1 802

41 6 10 447

7,3 1,4 2,8 100,0

10,5 10,9 8,0 9,0

31,0 23,0 19,6 24,8

A táblázatból kitőnik, hogy a munkanélküliség élesebben jelenik meg Pródon és Bodaszılın. Figyelemre méltó, hogy Hajdúvid kedvezıbb helyzetben van a munkanélküliek arányát tekintve, mint Hajdúböszörmény közigazgatásilag egybevonva. Ennek elsısorban abban kereshetı a magyarázata, hogy a Hajdúvidi emberek mobilitási készsége is nagyobb, mint a másik két településé, de ehhez az is szükséges, hogy a mobilitási lehetıségük is jobb a Hajdúvidieknek. Ha a tartós munkanélküliség arányát vizsgáljuk még szembetőnıbb a Bodaszılın élık gondja, hiszen majdnem minden három álláskeresıbıl egy több mint egy éve még támogatott munkalehetıséghez sem jutott. Ha a tartós munkanélkülieket lakóhelyük szerint vizsgáljuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a közigazgatásilag Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszılın, Hajdúviden, Nagypródon és a szılıskertekben él több mint egy harmada. Ez a szegregátumosodási tendencia nehezen lesz visszafordítható. Az itt élı emberek többségének még azt az esélyt sem tudjuk sok esetben megadni, hogy támogatott közhasznú programokba vonjuk İket, mivel a tömegközlekedés munkába járás szempontjából való elégtelensége miatt nem tudnak a munkába idıben beutazni. A településrészen élık részérıl igényként merül fel a helyben történı foglalkoztatásuk érdekében munkahely teremtés lehetıségének vizsgálata. Jelenleg a tartós munkanélküliek szinte kizárólagos munkalehetısége az önkormányzat által biztosított közcélú illetve közhasznú munka.


177

Romák munkaerı-piaci esélyei A romák legjelentısebb foglalkoztatója a település önkormányzata. A munkába helyezésüknek is szinte egyetlen lehetısége az önkormányzat által szervezett közhasznú, közcélú foglalkoztatás. Ennek volt 2009-ben a pilot –programja az SZMM- által életre hívott „Út a munkához” . Támogatással halmozottan hátrányos, jórészt roma fiatal részre lehetıséget biztosít az önkormányzat közhasznú munka keretében a nyolc általános iskolai alapvégzettség megszerzésére. Ennek a programnak a szervezése során is újból megállapították, hogy a romák többségére az alacsony iskolázottság jellemzı, a tizenéves tankötelezettségüket betöltık között nagyon sokan még a negyedik osztályig sem jutattak el. Ezt a problémát generálja az is, hogy ezek a hátrányos helyzetben lévı gyerekek – elsısorban magatartásbeli gondokra hivatkozva – csak magántanulóként (!!) teljesíthetik tankötelezettségüket, akik a késıbbiekben a munkanélküliek állományát gyarapítják majd, mely tömege veszélyes lehet a település gazdasági mobilitására nézve.

6.1.6. Lakhatási körülmények a szegregált lakóövezetekben A roma háztartások jellemzıi: A 250 – 300 háztartásban hozzávetılegesen 1200 roma él, akik a város lakosságának 3,7 százalékát teszik ki. A romák által lakott önkormányzati bérlakások a város térszerkezetében jól körülhatárolhatóan találhatók, részben ezek alkotják a Déli- Lucernás roma lakóövezetét. Otthonaikban a legtöbb helyen túlzsúfoltság uralkodik (amely szinte megoldhatatlan nehézségeket jelent a helyi szintő családpolitika, gyermekvédelmi politika és lakáspolitika számára), amelynek leggyakrabban az összeköltözések az okai (bár a sokgyermekes fiatal családokban is hasonló a helyzet). Gyakori pl., hogy a fiatalok visszaköltöznek a szülıkhöz. Ennek általában kettıs célja van. Az egyik, hogy az idısödı, többnyire semmilyen ellátásban nem részesülı szülık is élhessenek a gyerekeik számára juttatott állami szociális támogatásokból, a másik, hogy gazdaságosabbnak tartanak egy háztartást fenntartani, mint kettıt, vagyis az összeköltözéstıl a megélhetési költségek csökkenését remélik. Az összeköltözéseknek van egy másik aspektusa is, amely a településen élı hátrányos helyzető, többnyire cigány lakosság sajátja, hogy a család, amelyben egyetlen keresı sem maradt, kölcsönöket vesz fel, eladósodik, majd a törlesztés és a megélhetés együttes finanszírozásának biztosítása érdekében eladogatja (ha van) még értékesíthetı vagyontárgyait, legvégsı esetben a házát is. Ezután nincs más esélye, odaköltözik valamelyik rokonukhoz, hogy a hajléktalanságot és annak következményeit elkerülje. A város lakásainak átlagos alapterülete 83 m2. A városban élı romák lakásainak alapterülete 63,3 m2, azaz egynegyedével kisebb, mint a városi átlag. A városban a két leggyakoribb lakásméret a 41 – 60 m2-es, ami a panellakások mérete, és a 86 – 100 m2es lakások. Ezzel szemben a roma háztartásokban a 30 m2 alatti és a 41 – 60 m2-es lakások a leggyakoribbak. Mivel a roma háztartások létszáma több, mint másfélszerese a városi átlagos háztartási létszámnak, a romák esetébe nagyon magas laksőrőséget találunk. Lássuk a roma háztartások komfortosságát és felszerelését.

www.hajduboszormeny.hu 178

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A város roma és alacsony státuszú nem roma háztartásainak a komfortossága kifejezetten alacsony. Különösen a főtésmódok tekintetében beszélhetünk errıl. A háztartások átlagos háztartásnagysága 2,85 fı, ami megfelel az Észak-alföldi régió adatának. Igen magas a kétfıs, és az egyfıs háztartások aránya, a gyermekes háztartásoknál a kétgyerekes háztartás a legjellemzıbb. Viszonylag magas azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol a szülık is a háztartásban élnek (11,7 %). Összességében a fenti állapotfelmérésbıl az szőrhetı le, hogy a szegregációs folyamat által veszélyeztetett társadalmi csoportok között figyelemmel kell lenni a roma lakosságra, hiszen életkörülményeiket tekintve csaknem minden mutatóban a városi átlag alatt marad. A szegregátumokban a komfort nélküli és félkomfortos lakások száma meghaladja az 50%-ot, az egyszobás lakások száma pedig 20% körüli.

6.1.7. Szociális szolgáltatások igénybevétele a városban A legpontosabb képet a szegregátumok helyzetérıl akkor lehetne megadni, ha pontos kimutatások állnának rendelkezésre a szociális szolgáltatásokat igénybevevık területi megoszlásáról. Ennek hiányában csupán a város egészére érvényes volumeneket lehet bemutatni.

38. ábra: Szociális szolgáltatások a településen


179

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szociális szolgáltatások Hajdúböszörményben 1. Szociális Szolgáltatási Központ (Családsegítı Központ): Újvárosi u. 12. 2. Szociális Szolgáltatási Központ (Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthon, Szenvedélybetegek közösségi ellátása): Petıfi Sándor u. 31. 3. Szociális Szolgáltatási Központ (Idısek Klubja): Rákóczi F. u. 24. 4. Szociális Szolgáltatási Központ, Gyermekjóléti Szolgálat: Petıfi S. u. 42. 5. Fazekas Gábor Idısek Otthona: Dorogi u. 91. 6. Gondviselés Háza Idısek Otthona: Batthyány u. 30-32. 7. Baptista Szeretetház: Külsı-hadházi út 1. 8. Nevelési Tanácsadó: Polgári u. 48-50. 9. Idısek Otthona 4220 Szociális Szolgáltató Közhasznú Társaság: Apafi Mihály u. 106.

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Idıskorúak járadéka Rendszeres szociális segély Ápolási díj Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés (természetben) Közgyógyellátás (természetben)


180

99. táblázat: Adatok szociális törvény szerinti ellátásokról 2004 2005 ELLÁTÁSI FORMA e Ft fı e Ft Idıskorúak járadéka 16.905 72 17.425 Rendszeres szociális 87.943 512 109.910 segély Ápolási díj 26.743 127 39.533 Lakásfenntartási 29.043 696 42.706 támogatás Átmeneti segély 7.924 1 209 7.824 Temetési segély 1.772 211 2.887 Köztemetés 1.944 20 2.305 Közgyógyellátás 2.445 1 275 3.538

fı 70

2006 e Ft 18.433

fı 72

2007 e Ft fı 20.000 64

2008 E Ft fı 19.547 61

560

155.771

623

259.408

833

324.756

1.086

133

50.792

187

62.259

131

85.419

216

1.147

66.610

1.679

1.890

8.622

1.434

1.259 139 19 1.311

9.518 4.624 1.968 3.298

1.422 163 16 1.497

1.737 147 26 1.172

15.217 3.015 672 2.050

1.573 129 5 1.099

14.813 4.154 3.336 2.944

Mint az látható, a szociális törvényben elıírt önkormányzati feladatok ellátására a település egyre nagyobb forrásokat fordít.


100. táblázat: Adatok a szociális ellátásokról a szegremátumok vonatkozásában Idıskorúak járadéka Szegregátumok/ év/fı/Ft

2004.72 fı 1690 e

2005.70 fı 1742 e

Déli- Lucernás

2006. 72 fı 1843 e

2007. 64 fı 2000 e

2008. 61 fı 1954 e

2009.60 fı 1800 e

17

17

16

15

15

13

Bodaszılı

3

3

5

2

0

1

Pród

6

6

8

7

5

4

Szılıskertek

2

2

1

0

0

0

Gyırössy kert

1

1

0

0

0

0

Hajdúvid

2

2

2

2

2

2

Lakásfenntartási támogatás Szegregátumok /év/fı/Ft

2004.696 fı 2904 e

2005.1142 fı 4270 e

2006. 1679 fı 6661 e

2007. 1434 fı 8622 e

2008. 1890 fı 9495 e

2009.1137 fı 8600 e

Déli- Lucernás

149

292

408

343

491

542

Bodaszılı

101

179

189

248

221

236

Pród

17

26

21

21

26

14

Szılıskertek

67

84

121

170

178

58

Gyırössy kert

45

51

87

68

79

85

Hajdúvid

14

56

74

77

62

69

Bursa Hungarica Szegregátumok /év/fı/Ft

2004.

2005.

2006. 164 fı 6000 e

2007. 168 fı 5000 e

2008. 189 fı 5000 e

2009.179 fı 5000 e

Déli-Lucernás

1

2

1

1

Bodaszılı

1

1

2

3

Pród

1

1

1

2

Szılıskertek

0

0

0

1

11

8

9

8

Györössy-kert www.hajduboszormeny.hu

182


Hajdúvid

3

3

2

2

Átmeneti segély Szegregátumok /év/fı/Ft

2004. 1209 fı 7924 e

Déli- Lucernás

2005. 1259 fı 7824 e

2006. 1422 fı 9518 e

2007.1737 fı 14813 e

2008.1573 fı 15217 e

2009. 1009 fı 7900 e

412

401

443

628

498

325

Bodaszılı

50

69

78

89

84

92

Pród

71

89

116

134

148

192

Szılıskertek

28

47

56

64

60

50

Gyırössy kert

65

79

114

102

97

84

Hajdúvid

51

62

68

81

69

71

Aktív korúak ellátása / RSZS, RÁT Szegregátumok /év/fı/Ft

2004. 512 fı 8794 e

Déli- Lucernás

2005. 560 fı 10991 e

2006. 623 fı 15577 e

2007. 833 fı 25940 e

2008. 1086 fı 32475 e

2009. 1015 fı 56271 e

139

144

168

189

240

268

26

28

49

64

88

96

2

7

10

14

16

22

42

53

60

61

83

123

Gyırössy kert

7

14

12

18

21

46

Hajdúvid

8

10

14

22

35

31

Bodaszılı Pród Szılıskertek

Temetési segély Szegregátumok /év/fı/Ft

2004.211 fı 1772 e

Déli- Lucernás

2005. 139 fı 2887 e

2006. 163 fı 4624 e

2007. 147 fı 4154 e

2008. 129 fı 3015 e

2009. 133 fı 4141 e

17

12

8

12

16

12

Bodaszılı

2

3

1

3

3

4

Pród

6

8

4

5

3

2

Szılıskertek

3

5

7

14

7

4

10

7

18

14

10

5

Gyırössy kert


183


Hajdúvid

7

8

12

10

7

3

Közgyógyellátás Szegregátumok /év/fı/Ft

2004.1275 fı 2445 e

Déli- Lucernás

2005.1311 fı 3538 e

2006. 1497 fı 3298 e

2007. 1172 fı 2944 e

2008. 1099 fı 2050 e

2009.1402 fı 1561 e

79

91

98

79

104

122

6

7

14

19

16

13

Pród

10

12

26

22

27

32

Szılıskertek

28

22

31

49

40

43

Gyırössy kert

39

28

46

37

36

32

Hajdúvid

33

28

31

36

24

28

Bodaszılı

Ápolási díj Szegregátumok /év /fı/Ft

2004.127 fı 2674 e

2005.133 fı 3953 e

2006. 187 fı 5079 e

2007. 131 fı 6225 e

2008. 216 fı 8541 e

2009.209 fı 9796 e

Déli- Lucernás

4

3

4

6

7

6

Bodaszılı

3

6

5

10

12

9

Pród

2

1

2

4

1

3

Szılıskertek

1

3

3

5

6

5

Gyırössy kert

4

7

5

9

14

16

Hajdúvid

2

2

2

4

5

4

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Szegregátumok /év/fı/Ft

2004.328 fı 2165 e

Déli- Lucernás

2005.648 fı 4465 e

2006. 749 fı 9673 e

2007. 320 fı 3970 e

2008. 630 fı 7342 e

2009.542 fı 5088 e

171

191

198

271

299

358

14

17

28

19

22

18

7

11

18

16

22

14

Szılıskertek

28

32

37

34

59

41

Gyırössy kert

12

17

19

22

36

29

Bodaszılı Pród


184


Hajdúvid

44

47

54

28

71

82

Lakáscélú támogatás Szegregátumok /év/fı/Ft

2004.97 fı 22260 e

2005.74 fı 18220 e

2006. 82 fı 21400 e

17

9

11

10

15

0

Bodaszılı

2

1

1

2

0

0

Pród

3

1

4

1

0

0

Szılıskertek

2

1

2

0

0

0

10

7

11

15

5

0

2

1

2

1

4

0

Déli- Lucernás

Gyırössy kert Hajdúvid

2007. 83 fı 21282 e

2008. 61 fı 15000 e

2009.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Szegregátumok /év/fı/Ft

2004.3217 fı 21785 e

2005.3256 fı 22170 e

2006. 3235 fı 26785 e

2007. 2817 fı 15180 e

2008. 2736 fı 15043 e

2009. 3044 fı 33700 e

Déli- Lucernás

319

298

269

314

334

386

Bodaszılı

149

170

159

222

252

282

Pród

16

11

18

16

19

28

Szılıskertek

90

94

92

114

126

156

Gyırössy kert

53

56

59

67

81

94

Hajdúvid

79

81

88

91

106

112


185

101. táblázat: Adatok a szociális ellátásokról Temetési segély Év 2004 2005 2006 2007 2008 2009

fı 211 139 163 147 129 133

e Ft 1772 2887 4624 4154 3015 4141

Közgyógyellátás fı 1275 1311 1497 1172 1099 1402

e Ft 2445 3538 3298 2944 2050 1561

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás fı e Ft 328 2165 648 4465 749 9673 320 3970 630 7342 542 5088

Ápolási díj fı 127 133 187 131 216 209

e Ft 2674 3953 5079 6225 8541 9796

Lakás célú támogatás fı 97 74 82 83 61

e Ft 22260 18220 21400 21282 15000

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény fı eE Ft 3217 21785 3256 22170 3235 26785 2817 15180 2736 15043 3044 33700

Temetési segély kifizetése a szegregátumokban 2004 - 2009

5000 4500 4000 3500 3000

E Ft

2500 2000 1500 1000 500 0 2004

fı 2005

2006

2007

fı

2008

2009

E Ft

39. ábra: Temetkezési segély kifizetése a szegregátumokban 2004-2009 www.hajduboszormeny.hu 186

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A temetési segélyek nagyságrendje a 2006-os évhez viszonyítva 3000 eFt-tal csökkent a láthatóan az összeg 2008-at figyelembe véve növekedett. A segélyben 2009-ben 133 fı részesült s ebbıl 30 fı lakik a szegregátumokban. Ez a teljes összeg 44%-a. A legtöbb támogatást a Déli- Lucernásban kapták.

Közgyógyellátás kifizetése a szegregátumokban 2004-2009

5000 4500 4000 3500

E Ft

3000

E Ft

2500

fı

2000 1500 1000

fı

500 0 2004

2005

2006

2007

2008

2009

40. ábra: Közgyógyellátás kifizetése a szegregátumokban 2004-2009

A közgyógyellátás összege 2005-höz viszonyítva jelentısen csökkent- a megváltozott törvényeknek köszönhetıen. 2009-ben 1402 fı részesült ebben az ellátási formában s ebbıl 270 fı a szegregátumok lakója. Az összes segélyezettnek ez durván a 20 %-a. Ez azt is mutatja, hogy a törvényi változások nem hatottak kedvezıen a szegregátumok lakóira.


187


Ápolási díj kifizetése a szegregátumokban 2004 - 2009

100000

10000

1000

2674

3953

5079

6225

127

133

187

131

8541

9796

216

209

100

10

1 2004

2005

2006

2007

fı

2008

2009

E Ft

41. ábra: Ápolási díj kifizetése a szegregátumokban 2004-2009

Az ápolási díjak összege 2004-hez viszonyítva jelentıs növekedést mutat, durván megháromszorozódott. A szegregátumokból 2009-ben 43 fı kapott ilyen jellegő támogatást, mely a teljes támogatotti körnek a 22%-a.


188


Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetése a szegregátumokban 2004 2009

100000

10000

4465 1000

9673

7342

5088

630

542

3970

2165

100

328

648

749

320

10

1 2004

2005

2006

2007

fı

2008

2009

E Ft

42. ábra: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetése a szegregátumokban 2004-2009

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege jelentısen csökkent a 2008-as évhez képest. A táblázat adatai szerint a támogatás teljes összegét a szegregátumok lakói veszik igénybe. Legjelentısebb itt is Déli- Lucernás lakóinak a száma, mely a teljes támogatotti körnek a 66%-a.


189


Lakáscélú támogatás kifizetése a szegregátumokban 2004 - 2008

100000

10000

22260

18220

21400

21282

15000

97

74

82

83

61

1000

100

10

1 2004

2005

2006

fı

2007

2008

E Ft

43. ábra: Lakáscélú támogatás kifizetése a szegregátumokban 2004-2008

A lakáscélú támogatásban 2008-ban a település 61 lakosa részesült ennek 24%-a lakik a Déli Lucernásban. 2008-ra ez a támogatás nominálisan jelentısen csökkent.


190


Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetése a szegregátumokban 20042009

40000 35000 30000 25000

33700

20000 15000 21785

22170

26785

10000 5000

3217

0 2004

3256 2005

3235 2006

15180

15043

2817

2736

2007

fı

2008

3044 2009

E Ft

44. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetése a szegregátumokban 2004-2009

E kedvezménytípus összege 2004-2009 között jelentısen változó volt. 2009-ben ez az összeg kiugróan magas lett az elızı évekhez viszonyítva. A teljes támogatás 22%-a szegregátumban lakik.


191

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 102. táblázat: Adatok a szociális ellátásokról (Forrás: Önkormányzati adatközlés)

Városrész

Lakónépesség száma

Lakások száma

LFT-ben részesülık 2009 száma

aránya*

száma aránya*

száma

aránya*

db 11 453

2 915

1 237

35

2,83%

43

3,48%

205

16,57%

13 818

5 164

86

1,67%

194

3,76%

1153

22,33%

1 591

493

27

5,48%

49

9,94%

126

25,56%

1 770

585

18

3,08%

43

7,35%

158

27,01%

Középkert

2 823

943

29

3,08%

82

8,7%

259

27,47%

Zaboskert KisBöszörmény Déli Lucernás

1 728

530

14

2,64%

51

9,62%

149

28,11%

672

228

9

3,95%

13

5,7%

30

13,16%

3 482

1 080

542

50,19%

268

24,81%

386

35,74%

Bodaszılı

1 092

401

236

58,85%

96

23,94%

282

70,32%

Hajdúvid

809

266

69

25,94%

31

11,65%

112

42,11%

Pród

378

166

14

8,43%

22

13,25%

28

16,87%

Szılıskertek

915

360

58

16,11%

123

34,17%

156

43,33%

Belváros Kiskörúton kívül esı terület Északi Lucernás Vénkert

7

fı fı/lakás 1015 8,86%

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık 2009

fı 31 993

Város egésze

eset eset/lakás 1137 9,93%

Rendszeres szociális segélyben részesülık 2009

Romák aránya7 a lakónépességen belül (2009, becsült)

fı fı/lakás 3044 26,58%%

%

kb. 3,8 %

A Romák arányára nincs konkrét kimutatása az önkormányzatnak. A becsült adat kb. 1.200 fı, 250-300 háztartásban.


192


6.1.8. Az oktatási intézményrendszer .Szegregációs tendenciák a város közoktatási intézményeiben Az óvodai ellátás jellemzıi: Az óvodák igen eltérı adottságú épületeiben a kihasználtság 100 %-os vagy meghaladja a maximális férıhelyek 110 %-át. Az óvodai ellátásba bevont épületek infrastruktúrája differenciált. Átlagnál jobb feltételek vannak a Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodában, a Jó Pásztor Református Óvodában, teljes elkészültét követıen a Napsugár Óvoda központi telephelyén. A halmozottan hátrányos gyermekek felvétele az óvodába kötelezı, azonban ezt a kötelezettséget a Hajdúböszörménytıl kb. 15 km távolságra lévı szociális és közlekedésföldrajzi tekintetben egyaránt kedvezıtlen helyzetben lévı Bodaszılın több 3-4 esztendıs gyermek felvételét kellett elutasítani férıhelyek hiánya miatt. A hajdúböszörmény - pródi óvodás korú gyermekek ellátása a városban lévı óvodákban történik, utaztatásukról az önkormányzat iskolabusz beállításával gondoskodik. Szintén iskolabusz-járat beállításával gondoskodik a város a Bocskai szılıskertben élı gyermekek óvodába, iskolába való eljuttatásáról. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya a város óvodáiban nem kiegyenlített, a Csillagvár Óvodában 10 %, a Napsugár Óvodában 25 %, a Kincskeresı Óvoda és Általános Iskolában 60 %, a nem önkormányzati fenntartású intézményekben (Jó Pásztor Református Óvoda 5%, Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodája 2 %) a városi óvodákhoz képest lényegesen alacsonyabb az arányuk. Az intézmények arányos feladatvállalásához elengedhetetlen az, hogy a HHH-s gyermekek arányosan legyenek elosztva az intézmények között. Ezt a körzethatárok megváltoztatásával illetve egy akcióterv kidolgozásával éri- érte el a el a település. 624/2009.(XII.17) Önk. számú Határozatot a képviselıtestület elfogadta, a körzethatárok átrendezésének határideje 2010. 01.01-én lezárult.

103. táblázat: A HHH-s gyerekek megoszlása a városban8 HH gyermekek Óvoda neve Gyermeklétszám száma Csillagvár 376 200 Napsugár 347 191 Kincskeresı óvoda 85 66 és Általános Iskola Jó Pásztor ref. 125 25 Óvoda Debreceni Egyetem 289 81 Gyakorló Óvodája Összesen: 1222 563

8

HHH gyermekek száma 62 83 44 6 18 213

2009/2010-es adatok a település nyilvántartása alapján


193

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A sajátos nevelési igényő gyerekek ellátása az óvodai csoportokban integráltan történik. A középsúlyos értelmi fogyatékos és más fogyatékos - a meglévı feltételek miatt nem integrálható - gyermekek ellátása a Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı Dr. Molnár István Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthonban, illetve a városon kívüli intézményekben történik. A Kincskeresı Óvoda és Általános Iskola HHH-s gyermekeinek az aránya igen magas. A település a Déli Lucernásnak elnevezett szegregátum gyermekeinek itt biztosítja 8 földrajzi közelség) az óvodai és az iskolai 1-2 évfolyamának az ellátását. Ebben az intézményben az IPR alapelveinek megfelelıen úgy segítik az iskola és az óvoda közötti átmenetet, hogy az óvópedagógusok és a tanítók közösen dolgoznak a kisiskolásokkal. A harmadik évfolyamtól a tanulók a település más iskolájában folytatják a tanulmányaikat. Ez a kísérleti programot a TAMOP finanszírozza. Az óvodáskorúak (3–5 évesek) számának csökkenése évente átlagosan 14 fı. 1990 és 2010 között 284-gyel, 23 %-kal (évente átlagosan 1 %-kal) lesznek kevesebben. A csökkenés nem egyenletes mértékő, az évtized második felében várhatóan felgyorsul.

A 3-5 évesek száma

1 400 1 314 1 315

1 300 1 226 1 208

1 234

1 222

1 299 1 287 1 294

1 277

1 250 1 220

1 203

1 200

1 174

1 158

1 172 1 150

1 100

1 070 1 035 986

1 000

942

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

900

45. ábra: A 3-5 éves korúak száma

Az általános iskolák jellemzıi: A halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya az önkormányzat által fenntartott település általános iskolákban a 2007. évi intézményátszervezést (iskolabezárást) követıen kiegyenlítettebbé vált. Jelenleg a belvárosi iskolákban 10-22 % között mozog. Ez az arány a bodaszılıi Zeleméry László Általános Iskolában magasabb, 30 %, ez a településrész speciális helyzetébıl adódik. A várostól való nagyobb távolság csak a közúton való közlekedéssel lenne legyızhetı, azonban a szülık mereven elzárkóznak a gyermekek naponkénti utaztatásától, s a növekvı tanulólétszám az iskolabezárást nem is teszi indokolttá.


194


A HHH iskolások megoszlása településen 30%

Baltazár

y

11% Zelemér

Eötvös

17%

Rákóczi

16%

22%

erti

Bethlen

Bocskai

10%

Középk

22%

46. ábra: A HHH iskolások megoszlása a településen

A közoktatási törvény 66. § (2) bekezdése értelmében és az abban foglaltaknak megfelelıen a 120/2007. (II.28.) Önk. számú határozattal átalakításra kerültek az óvodai és az általános iskolai beiskolázási körzetek. Így várhatóan felmenı rendszerben a HHH gyerekek intézményi megoszlása egyenletesebbé válik.

104 táblázat: A HHH-s gyermekek megoszlása az iskolai intézményekben9 Intézmény neve

Tanulói létszám

H/HHH10

Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola

626

211/79

Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola tagintézménye:9. Sz. Általános Iskola

62

59/57

Bethlen Gábor Általános Iskola

494

237/91

Középkerti Általános Iskola

464

336/82

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

341

148/76

Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

435

285/45

Zeleméry László Általános Iskola

190

133/75

Baltazár Dezsı Református Általános Iskola

269

104/30

50

7/3

26

26/23

Dr. Molnár István Óvoda, Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Pedagógiai Szakszolgálat (általános iskolai tanulók) Kincskeresı Óvoda és Általános Iskola (általános iskolai tanulók)

9

2009/2010-es adatok a település nyilvántartása alapján Hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók intézményi megoszlása 2009/2010-es tanév

10


195

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az általánosiskolás-korúak számának csökkenése – a 90-es évek végén meginduló enyhe emelkedés ellenére az évtized második felében újra csökkenni kezd. Az elırejelzések alapján 1990-tıl 1997-ig közel hétszáz fıvel csökkent a 6–14 éves korosztály létszáma, s a 2003-ig tartó emelkedés után újabb csökkenés kezdıdött: 2010ig várhatóan közel négyszáz fıvel (évi átlagban 54 fıvel) csökken. 1990 és 2010 között várhatóan kb. 910 fıvel (évi átlagban 46 fıvel) csökken az általános iskolás korosztály létszáma.

A 6-13 évesek száma 4 000 3 900 3 800 3 700 3 600 3 500 3 400 3 300 3 200 3 100

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

3 000

47. ábra: A 6-13 éves korúak száma (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Hivatal)

Tankötelessé váló tanulók létszáma 482 456 430 404 378 352 326 300

létszám (fı)

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

451

424

405

401

366

393

405

360

335

345

326

48. ábra: Tankötelessé váló tanulók száma

Amint az az ábrán látható a tankötelessé váló tanulók száma erıteljesen csökkenı tendenciát mutat.


196

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az általános iskolákban az SNI gyermekeket integráltan nevelnek, arányuk az országos átlag alatt marad. Az enyhe értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket – szegregált gyógypedagógiai tagozaton oktatják, arányuk 3,7 % az országos átlag alatt marad. Az általános iskolákban matematika, informatika, idegen nyelv, testnevelés tárgyakból folyik emelt szintő oktatás. Ezen oktatási formákban alacsonyabb létszámban vesznek részt a hátrányos helyzető tanulók (Bethlen Gábor Általános Iskola, Középkerti Általános Iskola 7-8 %) ugyanez a helyzet a Bocskai István Gimnáziumban induló 8 osztályos gimnáziumi tagozat esetében is. Az emelt szintő, tehetséggondozást célzó oktatási programokra történı jelentkezéskor az intézmények elınyben részesítik a halmozottan hátrányos helyzető és a cigány etnikumhoz tartozó tanulók besorolását és minden lehetséges eszközzel elısegítik a lemorzsolódásuk megakadályozását. A Tanoda a Kincskeresı Óvoda és Általános Iskola programjában mőködik. 2009-ben már nem nyertek támogatást, így a megkezdett program a kifutáshoz közeledik.


197


KIMUTATÁS HH/HHH TANULÓKRÓL 2009/2010. TANÉV Évfolyam

ISKOLA NEVE BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS VÁROSI SPORTISKOLA

BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS VÁROSI SPORTISKOLA TAGINTÉZMÉNYE

BETHLEN GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

: 9. SZ.

ÁLTALÁNOS ISKOLA

BETHLEN GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE:

KÖZÉPKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA (HAJDÚVID)

II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTA

ZELEMÉRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÖSSZESEN

TÁSI INTÉZMÉNY

oszt álylétsz ám

HH/ HHH létszá m

oszt álylétsz ám

HH/ HHH létszá m

oszt álylétsz ám

HH/ HHH létszá m

oszt álylétsz ám

HH/H HH létszám

oszt álylétsz ám

HH/ HHH létszá m

oszt álylétsz ám

HH/ HHH létszá m

oszt álylétsz ám

HH/ HHH létszá m

oszt álylétsz ám

HH/ HHH létszá m

oszt álylétsz ám

HH/ HHH létszá m

1. év folyam

a: 31 b: 32

13/2 8/2

2

2/2

a: 24 b: 25

12/5 13/5

10

7/4

a: 27 b: 27

11/3 12/4

29

16/12

a: 29 b: 30

17/4 15/7

26

22/9

292

148/59

2. év folyam

a: 28 b: 29 c: 27

3/1 17/6 13/2

4

4/4

a: 22 b: 21 c: 20

12/3 10/4 12/6

12

8/5

a: 30 b: 32

15/3 14/2

24

12/9

a: 27 b: 26

10/2 8/2

26

24/12

328

162/61

3. év folyam

a: 31 b: 32

10/5 10/5

5

5/4

a: 30 b: 24

13/6 15/8

12

5/2

a: 29 b: 32

13/6 14/6

25

12/7

a: 27 b: 26

12/8 15/7

25

22/9

298

146/73

4. év folyam

a: 28 b: 28 c: 27

5/2 17/8 5/3

12

12/11

a: 19 b: 25 c: 22

7/4 13/4 18/9

8

6/3

a: 27 b: 26

10/3 14/3

25

10/2

a: 28 b: 26

4/1 4/0

20

18/10

321

143/63

5. év folyam

a: 21 b: 28 c: 27

3/2 8/4 4/0

12

12/11

a: 26 b: 27 c: 20

9/3 11/5 16/6

a: 31 b: 30

15/8 20/10

a: 15 b: 15

10/5 7/5

a: 26 b: 25

11/3 8/4

30

26/11

333

160/77

6. év folyam

a: 29 b: 27 c: 25

3/2 8/4 4/0

14

14/14

a: 33 b: 34

16/3 15/7

a: 27 b: 25

12/5 11/3

a: 15 b: 19

11/11 11/18

a: 29 b: 29

9/6 14/4

20

18/10

326

146/87


198


7. év folyam

a: 30 b: 28 c: 30

15/7 15/7 3/0

7

7/7

a: 29 b: 29

9/2 12/3

a: 29 b: 30.

13/8 17/7

a: 22 b: 21

9/6 8/5

a: 28 b: 27

12/6 15/9

21

15/8

331

150/75

8. év folyam

a: 22 b: 20 c: 30 d: 28

14/5 13/4 3/0 5/1

6

5/5

a: 30 b: 30

7/2 13/6

a: 31 b: 31

16/4 19/7

a: 21 b: 24

10/4 7/5

a: 27 b: 28

7/4 7/2

19

15/5

347

141/54

Összese n

638

199/7 2

61/58

490

233/9 1

464

226/8 2

255

123/8 9

438

168/6 9

187

160/7 257 4 6

1196/ 549

62

42

26/14

KIMUTATÁS HH/HHH TANULÓKRÓL 2009/2010. TANÉV Amint az a kimutatásban jól látható, a települési iskolákban lényeges aránytalanság mutatkozik a HHH-s gyermekek elosztásában. Ez részben a települési adottságoknak is köszönhetı, részben pedig a spontán iskolaváltásoknak. A település önkormányzata a 624/2009.XII.17.) Önk. számú határozatával módosította a körzethatárokat, így ezek az aránytalanságok ha nem is a közeljövıben de néhány éven belül-a felmenı rendszernek megfelelıen korrigálódni fognak. A város 2007 óta hangsúlyosan vesz részt az IPR-ben melynek köszönhetıen a pedagógusok rendszeres módszertani továbbképzésen vesznek részt, a HHH-s gyermekek egyéni fejlesztése a programnak megfelelıen mőködik. A pedagógusok szakmai továbbképzése a TAMOP 3.1.4. programkeretein belül folyamatosan történik.


199


105 táblázat: Az pedagógusok száma11

IPR-ben

résztvevı

Intézmény neve

Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola Bocskai István Általános Iskola és tagintézménye:9. Sz. Általános Iskola

IPR-ben résztvevı tanárok száma

Tanulói létszám

Városi

626

Sportiskola

35

62


494

33

Középkerti Általános Iskola

464

35

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

341

24

Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

435

30

Zeleméry László Általános Iskola

190

14

Baltazár Dezsı Református Általános Iskola

269

Dr. Molnár István Óvoda, Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Pedagógiai Szakszolgálat (általános iskolai tanulók) Kincskeresı Óvoda és Általános Iskola (általános iskolai tanulók)

50 26

12+6

A középfokú oktatás jellemzıi 106 táblázat: Középfokú oktatási intézmények tanulói létszáma Tanulólétszám Intézmény HH/HHH 2007/2008. Bocskai István 639 56/4 Gimnázium Veress Ferenc 695 93/34 Szakképzı Iskola Széchenyi István Mezıgazdasági 640 196/148 Szakképzı Iskola és Kollégium

11

%

SNI

%

9/0,7 %

6

0,9 %

13,5/5%

2

0,3 %

30/23%

26

4%

2010.02.20-i önkormányzati adatok


200


A HHH tanulók megoszlása a középiskolákban 23%

1% BIG

5%

VFSZKI

SZIMSZKI

49. ábra: A HHH tanulók megoszlása a középiskolákban

Általános középfokú oktatás Hajdúböszörményben az általános iskola 8. évfolyamát végzett tanulók közel kétharmada (65%-a) választja az általános középfokú oktatás két formája közül a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzést. A 9. évfolyamra történı beiskolázás során az elmúlt években növekedett az érettségi adó középfokú általános oktatásban résztvevı tanulók száma. A gimnáziumban osztálylétszámok emelkedtek, míg a szakközépiskolákban az osztályok száma és létszáma is.

Nappali rendszerő gimnáziumi nevelés-oktatás A Bocskai István Gimnáziumban 9–12. évfolyamokon évfolyamonként négy osztály folyik gimnáziumi oktatás. A nyolc évfolyamos képzés felmenı osztályai mellett 2004-tıl az emelt szintő idegen nyelv tagozatos képzéshez nyelvi elıkészítı évfolyam szervezıdött. A négy évfolyamos osztályokban irodalom-történelem, matematika, informatika, rajz és vizuális kultúra specializációra van lehetıség 9–10. évfolyamon, a normál gimnáziumi képzés mellett. A 11–12. évfolyam érettségi felkészítı képzésében mind a közép-, mind az emelt szintő érettségi vizsgára széles körben biztosított a tanuló választása szerinti felkészítés mind a kötelezı érettségi tárgyakból, mind a választható (s gyakran felvételi tárgynak is számító) tantárgyakból. A HHH-s tanulók száma rendkívül alacsony az érettségit adó gimnáziumban. Elsıdleges célul kell megjelölni azt, hogy a HHH-s tanulók minél nagyobb számban kerülhessenek be ebbe az ellátásba és maradjanak bent.

Nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés-oktatás A Veress Ferenc Szakképzı Iskolában mőszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületen, 4 szakmacsoportban (informatika, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing és közgazdaság), míg a Széchenyi szakképzıben agrár, mőszaki és gazdasági szolgáltatási szakterületen 3 szakmacsoportban (mezıgazdaság, környezetvédelem és közgazdaság) folyik szakmai elıkészítı oktatás. A felsorolt szakmacsoportokból induló tagozatokat általában 2-2 osztályban szervezik meg. Az elmúlt évek a szakközépiskolai oktatás expanzióját hozták. Az utóbbi idıben – a sikeres profilváltást követıen – a magas túljelentkezés miatt a Veress-szakképzıben 2006-ban újabb osztályt kellett indítani. A Széchenyi-szakképzı újabb, harmadik (elıkészítı, szakmacsoport nélküli) szakközépiskolai osztályt a hátrányos helyzető tanulók Arany János Kollégiumi Programjába jelentkezık számára tud indítani. A


201

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA szakközépiskolai képzésben is megszervezik a vizsgarendelet által elıírt érettségi felkészítı képzéseket a tanulói igényeknek megfelelıen. Sajátos nevelési igényő tanulók gimnáziumi és szakközépiskolai neveléseoktatása A gimnázium épületének akadálymentesítése megteremtette annak a lehetıségét, hogy megkezdıdjön az SNI-tanulók nem sajátos nevelési igényő tanulókkal közös oktatása.

Általános középfokú felnıttoktatás Alaptevékenysége körében a Bocskai István Gimnázium esti munkarend szerinti gimnáziumi oktatást folytat. Az elmúlt években folyamatosan csökkenı létszámok és a rendkívül magas lemorzsolódás mellett mőködik. Szakközépiskolai felnıttoktatás nem mőködik a városban.

Szakiskolai oktatás és szakképzés A szakképzés országosan jellemzı helyzete: jelesül, hogy a szakképzés nem tudott rugalmasan alkalmazkodni a piacgazdaság igényeihez, és hogy a szakképzés a képzési programok ismételt korszerősítése ellenére sem volt képes mindig folyamatosan és rugalmasan alkalmazkodni a helyi munkaerıpiac igényeihez a város szakképzésében is jellemzı. A szakképzési rendszer átalakulása jelenleg is zajlik, s a középfokú oktatási intézmények igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni a tartalmi és szerkezeti változásokhoz. A szakképzı intézmények az iskolarendszerő szakképzésben fıleg a helyi iskolahasználók igényeit elégítik ki. Hiányt jelent az általános iskolát el nem végzı, de tanköteles tanulók iskolarendszerő felzárkóztató szakmai képzése.

Nappali rendszerő szakiskolai nevelés-oktatás Az országosan jellemzı tendenciák a helyi szakiskolai képzésben is jelentkeztek. A tizennyolc éves életkorig tartó tankötelezettség bevezetése, valamint a képzési rendszer átalakulása ezt a képzési formát érinti a legmélyebben, ugyanakkor az iskolarendszerbıl való kiszorulás is itt a legkézzelfoghatóbb. A Veress Ferenc Szakképzı Iskolában jelenleg mőszaki szakterületen könnyőipari (ruhaipari), faipari és építészeti (építıipari) szakmacsoportban, további gazdaságiszolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban indítanak képzést, három osztályban, magas osztálylétszámokkal. A Széchenyi István Mezıgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Intézetben agrár szakterületen mezıgazdaság, valamint élelmiszeripar szakmacsoportban indítanak képzést két osztályban magas létszámmal. A szakiskolai pedagógiai gondok megoldását segítendı vett részt nyertes pályázatával mindkét szakiskolát mőködtetı szakképzı intézményünk a Szakiskolai Fejlesztési Programban.


202

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Sajátos nevelési oktatása

igényő

tanulók

nappali

rendszerő

szakiskolai

nevelése-

Speciális szakiskolai képzés keretében agrár szakterületen mezıgazdasági szakmacsoportban folytat képzést évfolyamonként egy-egy osztályban a Széchenyi István Mezıgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Intézet.

Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás A szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás évfolyamai, a szakképzı évfolyamok az általános középfokú, illetve a szakiskolai oktatásra épülnek. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) teljes átalakítása, a képzési idı meghosszabbodása (2-3 éves képzési idı), a képzési programok és követelmények tartalmának és felépítésének megváltozása (az ún. moduláris építkezés), a gyakorlati képzés megszervezése nagy kihívás elı állítja a szakképzı intézményeket. A Debrecenben megvalósuló térségi integrált szakképzı központ (TISZK), amely a megyei jogú város, Balmazújváros és Hajdúböszörmény önkormányzatainak együttmőködésén alapul, létrehozásában a Veress Ferenc Szakképzı Iskola vesz részt konzorciumi tagként. Az általános középfokú oktatásra épülı szakképzı évfolyamokon (1/13., 2/14. és 3/15.) a városban a Bocskai István Gimnáziumban informatika szakmacsoportban számítástechnikai szoftverüzemeltetı szakképzés, míg a Széchenyi István Mezıgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Intézetben agrár szakterületen mezıgazdasági gépésztechnikus, erdész technikus, vadgazdálkodási technikus képzés, valamint mőszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületen környezetvédelmi technikus, európai üzleti asszisztens, gépíró-szövegszerkesztı szakképzés van. A Veress Ferenc Szakképzı Iskolában a mőszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületek oktatására a gazdasági informatikus, az elektronikai mőszerész, a multimédia-fejlesztı és a marketing- és reklámügyintézı szakképzés épül. A szakiskolai képzésre épülı szakképzı évfolyamokon (1/11., 2/12. és 3/13.) a Veress Ferenc Szakképzı Iskolában megszerezhetı mőszaki és gazdasági-szolgáltatási szakképesítések: nıiruha-készítı, asztalos, kımőves, élelmiszer- és vegyi árukereskedı, szakács, cukrász és pincér. A Széchenyi István Mezıgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzı Intézetben megszerezhetı szakképesítések: húsipari szakmunkás, erdészeti szakmunkás, mezıgazdasági gépész, állattenyésztı, kertész, dísznövénykertész.

Egyéb oktatás A szakképzı intézmények szabad kapacitásaik felhasználásával és jelentıs nem fenntartói, pályázati források bevonásával széleskörő egyéb oktatási tevékenységet folytatnak. E tevékenységek erıforrásigénye meghaladja a kiegészítı tevékenységek mértékét, s az alaptevékenységgel megegyezı nagyságrendő. Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Két (BIG és VFSZKI) középfokú intézmény ECDL-vizsgaközpont, ECDL-tanfolyamokat szerveznek. A Veress-szakképzıben komoly informatikai infrastruktúrájú multicenter épült. A Széchenyi-iskola a képzésével párhuzamosan biztosítja a gépjármőoktatást és vizsgáztatást.


203


6.2. A városi fejlesztések hatásai a szegregátumokra Déli- Lucernás Szennyvíz beruházás: A KEOP 1.2.0 programra benyújtott „Hajdúböszörmény III. ütem és Bodaszılı II. ütem szennyvízcsatornázása” tárgyú pályázat megvalósítási szakaszának kezdete 2010. A fejlesztés révén a déli-lucernás városrész szennyvíz csatornásázása teljes mértékben megvalósul. A fejlesztés várhatóan 2010 nyarán kezdıdik, és 2011 végéig fejezıdik be, a beruházás értéke közel 4Mrd Ft. Az infrastrukturális szint, a közhigiénie javulása mellett a beruházás idıleges eredménye lehet, hogy az építési feladatok nagyszámú alacsonyan képzett munkaerıt igényelnek, így idıleges munkalehetıséget biztosít a város alacsonyan képzett lakosainak is, ezzel segítve ıket a visszatérésben a munka világába. Az ajánlatkérı 20 személyt és 20.000 munkaórát biztosít nyertes ajánlattevı részére. A Habitat for Humanity-vel közösen az önkormányzat a déli lucernásban található önkormányzati szociális bérlakások felújítását valósította meg 2009-ben (ezeket az alacsony komfortfokozatú lakásokat elsısorban roma családok bérlik szociális alapon az önkormányzattól). Idén valósul meg a város térfigyelı rendszerének bıvítése, mely keretében a DéliLucernás városrészbe is kerül kiépítésre két kamera (Bólyai u., és Esze Tamás-Balassi sarok), mely várhatóan növeli az itt élık közbiztonságát. A fejlesztés befejezése 2010 évvégére várható. (ÉA-TEKI 2009 pályázat) A közbiztonság javítása érdekében a déli- lucernás városrészre egy körzeti megbízott került kijelölésre a városi rendırkapitányság részérıl Az önkormányzat településır szolgálatot vezetett be, melyet a jövıben ki akar terjeszteni a déli- lucernás városrészre is. Az önkormányzat pályázaton támogatást nyert a városi kerékpárút hálózat fejlesztésére, a fejlesztés révén a Déli- lucernás városrész szélén elhaladó kerékpárút kapcsolódik a város keleti iparterületét megközelítı kerékpárúthoz és javítja a városközpont elérhetıségét. A fejlesztés az itt élık munkába járását, iskolába járást könnyíti meg, a városközpontban található szolgáltatások (orvos, iskola, óvoda, bölcsıde, hivatalok) könnyebben elérhetıvé válnak. Azért is fontos, mert az itt élık jövedelmi helyzete miatt a kerékpározás fontos közlekedési forma. (ÉAOP-3.1.3/A-09-21009-0027) Tóth Árpád utca felújítása: a fejlesztés megvalósítására az önkormányzat pályázati támogatást nyert (ÉA-CÉDE 2009). A fejlesztés révén a városrész megközelíthetısége javul, megindítható a területen a helyi buszközlekedés. A fejlesztés 2010. tavaszán valósul meg. Ez is segíti a szegregátum bekapcsolását a városi életbe, munkahelyek, iskolák, szolgáltatások válhatnak jobban elérhetıvé. Az útépítést követıen új buszmegállót is ki kell építeni. A LIDL áruházlánc hajdúböszörményben kíván új boltot nyitni. Az áruházlánc a délilucernás városrész szélén a 35-ös fıút mellett vásárolt telket. A tervek engedélyezés jelenleg folyik. A tervekben szerepel két lámpáscsomópont kialakítása, mely a városrész megközelítését javítja, a 35-ös fıúton a gyalogos átkelés biztonságosabb lesz az itt élık részére. Az áruház megépülése munkalehetıséget is biztosít, illetve javul a város szolgáltatási ellátottsága. Várható befejezés 2010 vége 2011 eleje. 2009-ben helyi buszközlekedés részére új buszmegálló került kiépítésre.


204


Bodaszılı Ezt a területet is érinti a szennyvízberuházás. A beruházás révén ezen a területen is közel 100%-os lesz a csatornázottság. Bodaszılıi településrészen Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret (IKSZT) kíván kialakítani az önkormányzat a Bodaszılıért egyesület közremőködésével az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében. IKSZT által kötelezıen nyújtandó szolgáltatások Bodaszılın: a) Helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti tájékoztatási valamint ügyfélszolgálati pont mőködtetéséhez,

Vidéki Hálózat (MNVH)

B) Ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése, ifjúsági információs pont mőködtetése, c) A lakosság és a vállalkozások számára az információhoz való hozzájutás elısegítése (közösségi térben), d) Közösségi internet hozzáférés biztosítása az önállóan vagy teleházban mőködı eMagyarország ponton, e) Könyvtári és információs szolgáltatások biztosítása, f) Közmővelıdési programok szervezése. IKSZT által opcionálisan vállalt szolgáltatások: a) Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése, helyszín biztosítása civil szervezetek számára, b) Egészségfejlesztési programok, c) Üzlethelység kialakítása a helyi vállalkozások támogatása érdekében, d) Postai szolgáltatás nyújtása, kizárólag azon településeken, melyeket a Magyar Posta Zrt. a Postapartner Program keretében vállalkozásában kíván adni, és a meghirdetett közbeszerzési pályázatra jelentkezı IKSZT pályázó a postai szolgáltatás üzemeltetésének jogát elnyeri, majd azt követıen a Magyar Posta Zrt.-vel szerzıdést köt, e) Elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatás biztosítása, f) Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) információs pont.

Pród A pródi településrészen és a környezı tanyavilágban mőködik a tanyagondnoki szolgálat 2008 júliusa óta. A szolgálatot a Szociális Szolgáltatási Központ mőködteti, az önkormányzat Tanyabusz beszerzésére az ÚMVP program keretében nyert támogatást.

Hajdúvid A Hajdúböszörményt a városrésszel összekötı 3502-es állami közút felújítása 2011ben valósul meg, mely révén javul a településrész megközelíthetısége, vállalkozások betelepülését indukálhatja, az itt élık könnyebben elérik Hajdúböszörményt és az itt lévı szolgáltatásokat, munkahelyeket.


205


Szılıskertek A településırök a mezııri szolgálattal közösen dolgoznak a terület közbiztonságának javítása érdekében, a lopások visszaszorításában. Ennek megerısítésére 2 térfigyelı kamerát is beállít 2010-ben a település önkormányzata.

Gyırössy - kert A lakótelep közelében új helyi buszközlekedési megálló került kialakításra 2 db, 3 db pedig felújításra került. A panelprogram keretében 2011-ig az épületek kb. 2/3-a kerül felújításra. A program 2010-ben kezdıdik és 2011-ig fejezıdik be. A költségek felét a tulajdonosok, 1/6-á önkormányzat, 1/3-át pedig az állam biztosítja.

Hajdúböszörmény városrehabilitációs tevékenysége 2011-tıl a belvárosi akcióterületre koncentrálódik. Ennek részeként kerül sor belvárosban található Bocskai tér, valamint a területen található Görög Katolikus templom felújítására, üzlethelységek kialakítására, a környezı utcák járdáinak rekonstrukciójára. A tervezett fejlesztéseknek közvetlen hatása nincs a szegregátumokra, azonban közvetett hatásként az építési munkálatokba bevonásra kerül az alacsonyabban képzett munkaerı, valamint a belváros kereskedelmi potenciáljának növekedése révén új munkahelyek jönnek létre. Az ingyenes közösségi programok jó lehetıséget nyújtanak a szabadidı tartalmas eltöltésére. A Polgári utcai kiürült óvoda területére tervezi a város áttelepíteni a családsegítı központot, amelynek korábbi helyén (Újvárosi utca) bérlakások kerülnek kialakításra, melyek kiutalásakor a város fokozottan figyelembe kívánja venni, hogy az igénylı valamely szegregátumban lakik-e. Tehát a Fıtér rehabilitációjával megvalósuló, turisztikai szempontból kiemelkedı belvárosi terület jön létre. Ez együtt jár a Bocskai tér és környékének megkülönböztetett figyelemmel való rendben tartásával. Ahhoz hogy ennek a megkülönböztetett figyelemnek a város eleget tudjon tenni, növelni kell a közcélú és közhasznú foglalkoztatást. Hajdúböszörmény város Polgármesteri Hivatala a másodlagos munkaerıpiac szempontjából kiemelt fontossággal bíró közcélú és közhasznú foglalkoztatás rendszerét tovább kívánja fejleszteni. Hiszen ez a foglalkoztatási forma közel kétszáz embernek jelent ideiglenes kötıdést a munka világához. A felújítás hozományaképpen kifejezett célként fogalmazódik meg a városvezetés részérıl, hogy a Bocskai teret „visszaadják” a szolgáltató és kereskedelmi iparág képviselıinek. A törekvés, olyan városközpont létrehozása, amely minden igényt kielégít mind a lakosság, mind a turizmus szempontjából. Ennek következtében a város ösztönözni fogja éttermek, cukrászdák, különféle üzletek megjelenését a területen. Ez együtt jár azzal is, hogy megnı a munkáltatói igény az alacsony képzettségő munkavállalók iránt is, akik ellátják a higiéniás és egyéb kiegészítı feladatokat.


206


7. STRATÉGIA

7.1. SWOT-analízis A város helyzetének értékelése statisztikai adatokra, a rendelkezésre bocsátott dokumentumokra, valamint információkra alapozva készült el. A település erısségeit (Strengths), gyengeségeit (Weeknesses), lehetıségeit (Opportunities) és a fejlıdésének esetlegesen kockáztató veszélyeit (Threats) ismerteti a SWOT-analízis. Az analízis a városi és városrészi szintő helyzetértékelés alapján került összeállításra.

106. táblázat: SWOT-analízis Erısségek (belsı adottságok) Települési önkép • Erıs és büszke „hajdú” identitástudat

Gyengeségek (belsı adottságok) Települési önkép • Jelentıs különbség az ıslakosok és a betelepülık között a településhez való kötıdésben

Közösség • Jelentıs civil aktivitás, nagyszámú civil szervezet Közösség • A település közösségi szellemét építı, • Jelentıs cigány kisebbség és a nem turisztikai vonzerejét növelı cigány lakosság közötti ellentét rendezvények, fesztiválok szervezése és • Társadalmi megbékélés • Magasan városiasodott térségben való összefogás helyett a társadalom elhelyezkedés, a vidéki városok eltávolodása átlagát meghaladó urbanizáltsági szint Természeti adottság Természeti adottság • A külsı városrészekben kiterjedt • Jó minıségő termıföld és agrolefolyástalan, belvízveszélyes ökológiai adottságok területek találhatók • Gyógyvíz és termálvíz készlet, geotermikus energia Tájgazdálkodás • Hortobágy kapuja, Natura 2000 • A mezıgazdaság szerkezeti válsága terület • Szétaprózott, privatizált földek, nyugvóbirtokok • Kevés környezetkárosító tevékenység • Termelıeszközök elavultsága Tájgazdálkodás • Innováció nélküli gazdálkodási • Az agroökopotenciál magas szintje formák • A komplex szemlélető • Országosan védett természeti értékek tájgazdálkodás térségi hiánya • Meglévı (jó minıségő) tenyészállati • A szövetkezési formák alacsony génállomány • Kiváló vadász területek, vadállomány szintje • Meglévı mezıgazdasági , erdészeti és gazdálkodói szakértelem Helyi gazdaság • Mezıgazdasági termékek alacsony Helyi gazdaság feldolgozottsága • Multinacionális és egyéb jelentıs • A mőködı tıke relatíve alacsony vállalkozások jelenléte aránya, a vegyesvállalatok • Növekedésre képes KKV szektor mérsékelt száma megfelelı szintje, mezıgazdasági termelés, • Szakképzettség • A megfelelı minıségő munkaerı kínálat értékesítés nehézségei


207

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA • •

Infrastrukturálisan jól ellátott, nagy szabad kapacitással rendelkezı ipari parkok megléte Magas színvonalú és versenyképes agrártermelés

• • •

Helyi társadalom • A lakosság elınyös korösszetétele Környezet • A sajátos településszerkezet jelentısen csökkenti a városi életvitelbıl adódó egészségi kockázatokat • A természeti környezet állapota jónak mondható, a környezeti terhelés összességében nem magas • Regionális hulladéklerakó telep megléte Épített környezet • Fıteret övezı mőemlékek jó állapota • A vonalas és helyi infrastrukturális hálózat jó színvonalú kiépítettsége, megfelelı lakossági infrastrukturális ellátottság

•

Exportképes, magas feldolgozottságú és minıségő agrár és ipari termékek alacsony aránya Nagy élımunka igényő feldolgozó üzemek hiánya A magas fejlettségő technikát alkalmazó ipari üzemek alacsony száma A szolgáltató szektor, az üzleti szolgáltatások alacsony gazdaságitársadalmi jelenléte

Helyi társadalom • A mérsékelt népességnövekedés kedvezıtlen strukturális átalakulással (képzettségi, foglalkoztatottsági viszonyok) • Jelentıs a jövedelmi és életszínvonalbeli szakadék az egyes társadalmi rétegek között, jelentkezik a területi szegregáció • A nagy területi kiterjedés és a sajátos városszerkezet miatt a társadalmi problémák gócpontjai térben elkülönülve jelentkeznek

Környezet • Kevés a közhasználatú Turizmus zöldterületek kiterjedése és aránya • Gyógyvíz, fürdı jelenléte • Komoly és jó állapotban lévı épített örökség Épített környezet • Egyedülálló városszerkezet • Megırzése jelentıs anyagi ráfordítást igényel Kultúra • Erıs szellemi és kulturális Turizmus hagyományok • Minıségi vendéglátó illetve • Igény a kultúra ápolása iránt szálláshelyek hiánya • Erıs közmővelıdési stratégia és • Városmarketing intézményrendszer tevékenység hiánya • Nemzetközi hírő mővészeti telep mőködtetése Kultúra • Jelentıs és értékes népmővészeti és • A kultúra ápolására, közmővelıdésre fordítható források kézmőves tradíciók szőkössége Közlekedés Közlekedés • M3 autópálya közelsége • M35 autópálya közvetlen közelében • Ritka településhálózat, nagy területi helyezkedik el kiterjedés • A város szélén haladó 35. számú fıút • Nehézkes a vasúti megközelítés biztosítja a térségi összeköttetést • Debreceni reptér légi összeköttetést Közszolgáltatások biztosít • Nem rendelkezik középfokú vonzáskörzeti funkciókkal • A városrészek, a peremterületek és Közszolgáltatások • Felsıoktatási szerepkör jelenléte külterületi lakott helyek közötti • Jól kiépített, magas színvonalú alapinfrastrukturális és szociális különbségek jelentıs mértéke és középfokú oktatási infrastruktúra,


208


•

kiemelkedı színvonalú mezıgazdasági szakoktatás Foglalkoztatottság Elektronikus ügyintézés elérhetı • Az országos átlagnál magasabb munkanélküliség, kedvezıtlen strukturális összetétel (elsısorban a képzettséget tekintve) mellett Egyéb • A szomszédos és közeli hajdúvárosok „tradicionális” versengése, vélt vagy valós ellenérdekeltsége miatti hátrányok, a kistérségi kooperáció alacsony szintje

Lehetıségek (külsı körülmények)

Veszélyek (külsı körülmények)

Térségi kapcsolatok Térségi kapcsolatok • Kapcsolódás a Debreceni • Debrecen dominanciája, elszívó hatása fejlesztési pólushoz munkamegosztás Tájékoztatás • Kistérségi kidolgozása • Valós tájékoztatás helyett ígérethadjárat Tájékoztatás tevékenység Közösség • Városmarketing elindítása • A hátrányos helyzető társadalmi • A lakosság intenzívebb bevonása a csoportok arányának növekedése, város fejlesztésébe szociális válsághelyzet és szegregáció kialakulása egyes társadalmi csoportok és településrészek viszonylatában Közösség • Az idegengyőlölet és a rasszizmus tendenciáinak emelkedésével a • Civil szféra fejlıdésének támogatása, ösztönzése társadalmi integráció lehetıségének • Közösségépítı városi blokkolása, a szegénység rendezvények, akciók szervezése újratermelıdése a szegregátumokban Tájgazdálkodás Tájgazdálkodás • a kivételes értékekkel bíró • A külterület értelmetlen felélése településszerkezet megırzése, a túlhajszolt ingatlanfejlesztésekkel városközpont és a településrészek • A mezıgazdaság teljes városképi és infrastrukturális ellehetetlenülése a gazdasági jellegő fenntartható fejlıdésének szabályozók és a külsı piaci kényszer biztosítása által • a tájpotenciálokra (kiváló • Nagyarányú termıföld felvásárlás (az termıföld, mezıgazda utolsó vagyontárgy felélése) szakértelem, munkaerı, termálvíz) spekulációs célokkal alapozott kertészeti kultúrák megteremtése, a holland, az olasz Helyi gazdaság és a spanyol európai kertészeti • Debrecen szolgáltatási kínálata árutermelés és élelmiszerelsorvasztja a helyi szolgáltatói feldolgozás méltó vetélytársává szektort válás. • Befektetések alacsony szintje, • A rendszeresen belvizes területek tıkehiány, ami a versenyképesség kivonása a termelésbıl és azok javulását megakadályozza ökológiai kiegyenlítı felületté • A helyben termelt termékek


209


Lehetıségek (külsı körülmények) alakításával összhangban a természeti és az erdıés vadgazdálkodás, nádalás és méhészet hagyományainak megerısítése.


•

lemaradása az EU piacokon folyó minıségi versenyben, a helyi termelık kiszorulása a hazai és európai piacokról A gazdasági helyzet stagnálása, munkanélküliség növekedése a város tágabb környezetében Egyes vállalkozói rétegek, kényszervállalkozók versenyképtelensége A szakképzett munkaerı a korlátozott munkalehetıségek és a kedvezıtlen jövedelmi viszonyok miatti intenzívebb elvándorlása Továbbra is magas munkanélküliség mellett, erısödı elszegényedés, következésképp a belsı piaci kereslet gyengülése Az erısödı birtokkoncentráció miatt sok egyéni gazdaság, vállalkozás mehet tönkre, ami erısen ronthatja az életszínvonalat

Helyi gazdaság • • Biotermékek elıállítása és feldolgozása • Modern mezıgazdasági termelı, • feldolgozó és értékesítı üzemiszervezeti keretek létrehozása, az integrációs kapcsolat erısítése • Jelentıs agrárpotenciálja révén a • város erıteljesebb bekapcsolódása a felzárkózó és integrálódó vidéki kistérségi (LEADER) programokba • Közeli két megyeszékhely felvevı • piacot jelent • Logisztikai ágazat fejlesztése • 2013-ig jelentıs EU támogatás lehívása • • Intenzív városmarketing • A belterület jelentıs fejlesztési Környezet tartalékokkal rendelkezik • Szélsıséges éghajlati jelenségek, az • A vállalkozásbarát városfejlesztési országos átlagnál szárazabb, politika további erısítése az kontinentális éghajlat, aszály veszély önkormányzat részérıl • Ipari parkok kihasználtságának Turizmus növelése • A szomszédos turisztikai csomópontok • Alternatív energiához, környezeti árnyékában lassabban térülnek meg a iparhoz kapcsolódó vállalkozások turisztikai beruházások indítása • Geotermikus és egyéb megújuló Kultúra energiaforrások kihasználása • A hagyományok teljes feladása • • A környezetkultúra rohamos elsivárosodása Turizmus • Regionális turisztikai szerepkör Közlekedés megszerzése • A vasúti szárnyvonal fennmaradása • Gyógyvízre épített turisztikai bizonytalan kínálat, gyógy-szolgáltatások bıvítése • Régiós vagy térségi termál klaszter létrehozása • Bekapcsolódás az öko- és vízi turizmusba • Lovas turizmus pozíciójának erısítése Kultúra • Hagyományırzés és –ápolás, kulturális rendezvények, kézmőves és népmővészeti tradíciók ırzése


210


Lehetıségek (külsı körülmények) •


és bemutatása A már mőködı, népszerő rendezvények körének és gyakoriságának bıvítése

Közlekedés • A belterületi úthálózat folyamatos fejlesztése

7.2. A város jövıképe A jövıkép a város – funkcionális kapcsolatban lévı környezetével együtt értelmezett – hosszú távon (15-20 év) elérendı célállapotát határozza meg. Cél, hogy a jövıképben megjelenjen a városi társadalom számára legfontosabb tématerületek kívánatos jövıbeli állapota. Ezen tématerületek Hajdúböszörmény esetében a következık:

Demográfiai jellegő célok A város népessége a hasonló méretkategóriájú magyarországi városokkal összehasonlítva az elmúlt másfél évtizedben stabilan tartotta népességszámát, hosszabb fogyási idıszak éppen az elmúlt években következett be, amelynek megállítása fontos feladat. A város településfejlesztési koncepciója enyhe, évi mintegy 6‰-es növekedéssel számol, ami csak bevándorlással tartható fenn. Az egy lakásra jutó átlagos lakosságszám csökkenı tendenciája a lakások számának növekedését is feltételezi, amelybıl hosszú távon a központi belterület 1850, míg az egyéb belterületek további 1500 lakással vehetik ki a részüket.

Településarculatot, település hierarchiában elfoglalt pozíciót érintı célok Centrumtelepülésként Hajdúböszörmény meghatározó szerepet kíván betölteni a róla elnevezett kistérség központi funkcióinak ellátásában. A három településbıl álló kistérség másik két települése is városi ranggal rendelkezik hosszabb ideje, aminek köszönhetıen számos olyan funkcióval rendelkeznek, amelyeket elaprózott településhálózattal rendelkezı térségben a központi települések többletként nyújtanak a környezı községek számára. Az egymáshoz földrajzi közelségében elhelyezkedı kisebb népességszámú Hajdúnánás és Hajdúdorog között intenzívebb együttmőködés alakult ki. Vannak olyan középfokú szolgáltatások, amelyek mindhárom településen azonos szinten kielégítettek, ugyanakkor a kistérség lakosságának mintegy 54%-ával rendelkezı Hajdúböszörmény számos többletfunkcióval egyedül rendelkezik. A város érdekei egyértelmően azt követelik meg, hogy a kistérségi feladatmegosztás racionalizálása ne járjon együtt funkcióvesztéssel.


211


A gazdasági potenciál bıvülésére, tevékenységre vonatkozó célok

domináns

gazdasági

A város a gazdasági potenciál bıvülésével számol mind a szolgáltatások, mind az ipar területén, a jelentıs hagyományokkal rendelkezı mezıgazdaság esetében pedig a jelenlegi pozíciók megtartására törekszik. Ez csak térségi együttmőködés keretében valósulhat meg, amelyben elsıdleges szerepe lehet a debreceni K+F szektornak és a térség kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezı cégeinek. A gazdaság fejlesztését az önkormányzat elsısorban a foglalkoztattak létszámának bıvülésében tudja nyomon követni. Elsıszámú cél a helyi munkanélküliség és inaktivitás visszaszorítása, hiszen csak az álláskeresık száma meghaladja az 1500 fıt, amihez még hozzáadódhat a passzív munkanélküliek száma. Másrészrıl mivel a gazdaságfejlesztésre alapozva a tervek népességszám növekedéssel is számolnak, mindenképp szükség van további munkahelyek létrehozására, amire lehetıséget nyújt az iparterületek fejlesztése, a szolgáltatások bıvítése, elsısorban a turizmus területén. A fejlesztéseknek köszönhetıen a jelenlegi ágazati struktúrától nem jelentısen eltérve a foglalkoztatottak létszáma a 2001. évi 10 475-rıl 2025-re 12 000 fıre fog növekedni. Emellett a modernizációs beruházásoknak köszönhetıen az átlagos munkatermelékenység évi 2%-os növekedésével lehet számolni. A gazdaságfejlesztés elsıdleges területeit a város ipari parkja, illetve a fejlesztés alatt álló nyugati ipari övezet adja, mivel a városban jelentıs hagyományai vannak a feldolgozóiparnak, s a városvezetés is fontosnak tartja további termelı beruházások megvalósítását.

A városi élet minıségének kulcselemeit érintı célok A városban szociális megközelítésben három olyan válságterületet lehet elkülöníteni, ahol az „underclass” rétegek a városi átlagnál magasabb arányban vannak jelen, és melynek területi és társadalmi kiterjedését csökkenteni kell. A város központi belterületén a DéliLucernás városrészben három szegregátum is található. A probléma megoldása a városrész presztízsének növelésével valósulhat meg hosszabb távon, amelyhez számos intézkedés (lakókörnyezet rehabilitációja, munkahelyek teremtése, infrastrukturális beruházások, közszolgáltatások elérhetıvé tétele és minıségi javítása) együttes megvalósítására lesz szükség. A központi belterülettıl elkülönülten elhelyezkedı belterületi lakott helyek mindegyike jelentıs társadalmi és infrastrukturális problémákkal küzd a környezetével összehasonlítva. Alapvetı igényként merül fel a pályázatok keretében megvalósítandó infrastruktúrafejlesztések mellett a helyi adottságokat figyelembe vevı munkahely teremtés elısegítése. A város harmadik válságterületét a külterületi lakott helyek jelentik, ahol a lakott ingatlanok jelentıs része nem felel meg a legalapvetıbb kívánalmaknak sem. E problémára a megoldást ezeknek a felszámolása, a lakosság belterületre, társadalmilag elfogadható körülmények közé való áttelepülésének elısegítése jelentheti.

Funkciómegosztásra, az ellátottság markáns változásaira irányuló célok A város törekszik a közszolgáltatások területi elhelyezkedésének racionalizálására, vagyis az egyes szolgáltatások egymás közelében való elhelyezésére, ami a munka hatékonyságát növeli majd a jövıben az intézményi kapcsolatok intenzívvé válásával. A tervek között szerepel a jelenleg is elismert szakmai munkát folytató közintézmények mőködési feltételeinek javítása. Az Önkormányzat folytatja az elmúlt évek munkáját a


212

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA kommunális infrastruktúra különbözı elemeinek kiépítését illetıen, ami hozzájárul a lakosság életkörülményének javításához. Az egészséges környezet biztosításához alapvetı feladat a kommunális infrastruktúra bıvítése mellett a városi közlekedés racionalizálása, a szétszórtan elhelyezkedı környezetszennyezı gazdasági tevékenység lakóterületrıl való kitelepítése, a természeti értékek megırzését figyelembe vevı fejlesztések végrehajtása, továbbá a közterületeken a zöldfelületek lehetı legnagyobb arányú létesítése, és fenntartása. Az IVS céljai összhangban vannak a város jövıképével. A városfejlesztés átfogó célja a Településfejlesztési Koncepcióval összhangban, hogy a Hajdúböszörményben élık életkörülményei és megélhetési viszonyai jelentısen és tartósan javuljanak, egészséges és biztonságos környezet álljon rendelkezésükre; a város ırizze meg egyedi arculatát, hagyományaira építve bıvítse központi funkcióit, mint a „Hajdúk fıvárosa”.

7.3. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Az IVS konkrét céljai egyrészt tematikus jellegőek és városi szintőek, másrészt területi jellegőek és városrészi szinten meghatározottak. A 2007 és 2013 közötti költségvetési periódussal megközelítıleg azonos elkövetkezı 7–8 éves idıtávra három tematikus cél meghatározására került sor a Hajdúböszörményre vonatkozóan, amelyek hozzájárulnak a város átfogó célkitőzéseinek megvalósításához, úgy, hogy együttesen lefedik az egyes városrészek fejlesztési céljait. A stratégia kialakítása során a következı alapelveket vettük figyelembe: •

Fenntarthatóság elve – a stratégiai intézkedések figyelembe veszik a jövı nemzedék érdekeit, életfeltételeit, igényeik kielégítésének feltételeit.

•

Rendszerszemlélet – a fejlıdést és a változásokat okozó hajtóerık, az ezek következtében fellépı terhelések, az ezekbıl fakadó állapotváltozások és az ezekre reagáló hatások és válaszok összefüggı rendszert alkotnak. A fejlesztési és védelmi stratégiát ezért csak együttesen lehet kezelni.

•

Elıvigyázatosság elve – a döntéseket a lehetı legalacsonyabb kockázattal kell meghozni környezeti- társadalmi- gazdasági szempontból.

•

Közös és megkülönböztetett felelısség elve – tudatosítani kell mindenkiben a közös felelısséget és az egyén felelısségét, ezért a lehetı legszélesebb kört kell bevonni a városfejlesztésbe. Tudatosítani kell azt is, hogy mindenki az adott lehetıségekhez, emberi- társadalmi- gazdasági adottságaihoz mérten vegyen részt a cselekvésben. A közösségre nagyobb terhet adó szereplıknek nagyobb a felelıssége is.

•

Szolidaritás elve – az egyes ember és a társadalom lényegük szerint és tevékeny módon egymásra vannak utalva, ezért fontos a kölcsönös kötelezettségvállalás és egymás segítése.

•

Megelızés elve – a veszteségekkel fenyegetı változások megelızésének költségei jóval kisebbek a bekövetkezett kár várható ráfordításainál.

•

Decentralizáció (munkamegosztás, szubszidiaritás) elve – a döntések és a feladatok megosztása során a munkát a lehetı leghatékonyabb szinten kell elvégezni: a közérdekőség és a felelısség szintjével azonos szinten, vagy


213

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA alacsonyabb szinten, ahol van érdekeltség, de a közérdeket nem sértve, jogok szerzése esetén a felelısséget is átvállalva. •

Környezeti igazságosság elve – korra, nemre, etnikumra és társadalmigazdasági helyzetre való tekintet nélkül biztosítani a hozzáférést a közjavakhoz, az egészséges környezethez, a környezeti károk terheit és felszámolásának költségeit pedig igazságosan elosztani.

•

Környezeti átterhelések kiküszöbölése – olyan intézkedések fogadhatók el, amelyek nem okoznak összemérhetı környezeti terheket más környezeti és természeti rendszerekben.

•

Integráció elve – az egyes területek (településrészek) illetve a település egészének integritását (egységességét, azonosságtudatát, stb.) növelni kell. A környezeti, a társadalmi és a gazdasági szempontokat integrálni kell egymás szempontrendszereibe. Emellett a fejlesztési döntések és feladatok terén a helyi társadalmat (civileket és vállalkozókat) is integrálni kell.

7.3.1. A városra vonatkozó középtávú tematikus fejlesztési célok Az átfogó cél megfogalmazását követıen a tematikus célok azonosítása történik. Hajdúböszörmény városára vonatkozó középtávú célok a városi szintő helyzetértékelésbıl tisztán levezethetıek. A célok a helyzetértékelés során feltárt problémák, gyengeségek leküzdésére, fölszámolására, az azonosított lehetıségek kihasználására vonatkoznak, az erısségekre, mint erıforrásokra építve.

Központi szerepkör és városi kötıdés erısítése Hajdúböszörmény a város lakosságához mérten az elvárhatónál kisebb számú és kevésbé diverzifikált városi szerepkörrel rendelkezik, amely döntı mértékben a sajátos településföldrajzi adottságainak köszönhetıen alakult ki az elmúlt évtizedekben. A szolgáltató szektor, amely mind a foglalkoztatásban, mind a beruházások volumenében meghatározó ágazatává vált a gazdaságnak, a városban azonban más városokkal összehasonlítva alacsonyabb szerepet tölt be, különösen igaz ez az üzleti szolgáltatásokra. A szolgáltató szektor területi elhelyezkedésére jellemezı, hogy az alapvetı, mindennapos igényeket kielégítı közszolgáltatásoknak relatíve kiegyensúlyozottan, lehetıség szerint minden nagyobb városrészben rendelkezésre kell állniuk, míg a speciálisabb igényeket kielégítı szolgáltatások egy igen jelentıs hányada a városközpontokban összpontosul. A városi funkciók megújulásában és bıvítésében a városközpont kaphat meghatározó szerepet, amely Hajdúböszörmény esetében a Bocskai térre és az azzal szomszédos tömbökre terjed ki. Cél egy élhetı, vonzó, szolgáltató és szórakoztató városközpont kialakítása. A szolgáltató szektor funkcionális bıvülése, a kínálat növekedése egyértelmően a helyi lakosság igényeit szolgálja elsısorban, akiknek elégedettségi szintjét tovább emelheti, hogy a funkciók bıvítése együtt jár a városkép megújulásával, egy élhetıbb városi környezet kialakításával. A központi szerepkör és városi kötıdés érdekében biztosítani szükséges a helyi közszolgáltatások magas szintjét. A szolgáltató szektor napjaink egyik leggyorsabban fejlıdı ága a turizmus, amely a turisztikai attrakciók közelében további szolgáltató funkciók megjelenését generálja. Az idegenforgalom statisztikai mutatói a városban elmaradnak a közelben elhelyezkedı


214

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA turisztikai centrumok mutatóitól, azonban a szektor fejlesztésérhez jó adottságok állnak rendelkezésre, a szektor mindenképp jelentısebb szerepet is kellene, hogy betöltsön. A város turisztikai centrumaként a Gyógyfürdı és környéke jelölhetı meg, ahol a jövıben új szolgáltató egységek jelenhetnek meg. A város másik maghatározó turisztikai adottsága a kulturális–mőemléki öröksége, amely a Skanzen fejlesztésével válik igazi turisztikai vonzerıvé. A településrészen szabadidı szolgáltatások vannak jelenleg jelen.

Foglalkoztatás bıvítése, gazdaságélénkítés A foglalkoztatás bıvítése alapvetı feltétele annak, hogy növekedjen a város népességmegtartó ereje, a magasan kvalifikált munkaerı ne hagyja el a várost, illetve vonzóvá váljék a térség más településein élık számára is. A népességszám vonatkozásában nem csak mennyiségi célok fogalmazódnak meg tehát, hanem a helyzetértékelés során feltárt problémák szerint jelentıs hangsúlyt kell fektetni a minıségi szempontokra, vagyis hogy az inaktív és eltartott népesség aránya ne emelkedjen számottevı mértékben. A foglalkoztatás bıvítése másrészrıl párhuzamba állítható a gazdaság különbözı szektorainak fejlesztési terveivel. A város gazdaságának fejlesztésében a centrum funkciók ellátása szempontjából egyértelmően a szolgáltatásoknak van meghatározó szerepe, azonban a foglalkoztatási viszonyokat is figyelembe véve megállapítható, hogy az ipar szerepe kifejezetten jelentısnek számít. A város területének természeti adottságait és hagyományait figyelembe véve fontos prioritás mezıgazdaság fejlesztése, illetve szinten tartása is, már csak azért is, mert a lakosság döntı része folytat, ha nem is jelentıs volumenben mezıgazdasági tevékenységet. A szolgáltató szektor speciális ága a turizmus abból a szempontból, hogy az utóbbi években igen jelentıs figyelmet fordítottak annak fejlesztésére, másrészt azért is, mert annak fejlesztési folyamatában az önkormányzatok is igen jelentıs szerepet tudnak vállalni. Emiatt a turizmus a legtöbb esetben önállóan is egy igen fontos fejlesztési terület lehet. A szolgáltató szektor területileg a városnak azokhoz a részeihez kötıdik, ahol a városközponti funkciók bıvítése, illetve a turisztikai beruházások is megvalósulnak. Az iparfejlesztést célszerőbb koncentráltan megvalósítani. A városnak jelenleg három elkülönült ipari és gazdasági övezete van, a többi ipari cég elszórtan helyezkedik el a város területén, kiterjedésük azonban együttesen sem jelentıs. A további iparfejlesztés számára az önkormányzat három területet jelölt ki (nyugati, északi és keleti iparterület), továbbá az egykori mezıgazdasági majorokat a város külterületén. Az iparfejlesztésben elsıdleges szemponttá vált a 2007-ben Ipari Park címet nyert Keleti ipari és gazdasági övezet fejlesztése. A második számú fejlesztési terület az autópálya közelsége miatt kedvezı logisztikai pozícióban lévı Nyugati Ipari Park fejlesztése. A mezıgazdaságban megvalósuló fejlesztések területileg sokkal elszórtabban valósulhatnak meg. Elhelyezkedésüket tekintve leginkább a kijelölt iparterületeken, illetve a város külterületén valósulhatnak meg.

Infrastruktúra fejlesztése Az infrastruktúra-fejlesztés igen tág fogalmat ölel fel, mind a gazdasági élet szereplıi, mind a lakosság, de ugyanakkor a városba érkezı turisták számára is fontos hátteret jelent megfelelı színvonalú kiépítettsége. Az infrastrukturális háttér hiányosságainak a pótlása, illetve fejlesztése az egész városban aktuális kérdés, azonban vannak kiemelt területei a városon belül. Másrészrıl a város központi szerepkörét erısítı, illetve a gazdaság fejlıdéséhez hozzájáruló beruházások is nyilvánvalóan jelentısen hozzájárulnak az infrastruktúra bıvítéséhez és modernizálásához. A városképi megjelenés javításának elsısorban a Városközpontban, másodsorban a Fürdı környékén kialakulóban lévı


215

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA turisztikai centrum környékén kell kiemelt szerepet szánni, ami többek között együtt jár sétálóutcák kialakításával, közúti forgalom elvezetésével, zöldterületek fejlesztésével, stb. Az infrastruktúrafejlesztés kiemelt területei kell, hogy legyenek a lakótelepek is, amelyeknek az ellátottsága összességében jónak mondható, ugyanakkor az is elmondható róluk, hogy az átlagosnál sokkal koncentráltabban helyezkedik el jelentıs számú lakosság, akiket hasonló problémák érintenek (panelprogram). Egy másik szempont lehet a legkedvezıtlenebb helyzetben lévı lakóterületek fejlesztése, amire egyes kertségekben és a külterületi szılıskertekben is találunk példát. Ebben a formában az infrastruktúrafejlesztés hozzájárulhat a leszakadt társadalmi csoportok helyzetének normalizálásához is. Az belterületi utak fokozatosan romló állapota a városban nem tekinthetı egyedülálló jelenségnek, ugyanakkor nap, mint nap negatívan befolyásolja a lakosság életkörülményeit. A kommunális infrastruktúra kiépítettsége összességében jónak mondható, a legfontosabb feladat a hiányosságok felszámolása, amelyre születtek tervek (szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének 3. üteme 2010-2011-ben valósul meg). Egy másik igen fontos célkitőzés a szélessávú internet hozzáférésnek a biztosítása kell, hogy legyen minél szélesebb körben, ami napjainkban lassan ugyanúgy létszükségletté válik, mint az áramszolgáltatás.


216


CÉLHIERARCHIA

Átfogó cél: A Hajdúböszörményben élık életkörülményei és megélhetési viszonyai jelentısen és tartósan javuljanak, egészséges és biztonságos környezet álljon rendelkezésükre; a város ırizze meg egyedi arculatát, hagyományaira építve bıvítse központi funkcióit, mint a „Hajdúk fıvárosa”.

Központi szerepkör és városi kötıdés erısítése

Foglalkoztatás bıvítése, gazdaságélénkítés

Infrastruktúra fejlesztése

9. Déli - Lucernás akcióterület

1. Fıtér és környéke rehabilitációja

8. Skanzen turisztikai célú hasznosítása

7. Központi belterülettıl külön álló település részek ipari, mezıgazdasági logisztikai központjainak komplex fejlesztése

2. Lakótelep rehabilitáció

3. Fürdıkert környékének komplex fejlesztése

6. Keleti Ipari Park fejlesztése 4. Fürdı és környéke gyógyturizmus fejlesztése


5. Nyugati ipari övezet és Csordalegelı komplex fejlesztése 217


7.3.2. Városrészekre vonatkozó célok meghatározása

A középtávú tematikus célok a városrészekben, a város különbözı területein eltérı prioritást képviselnek, így szükséges konkrét területi célok megfogalmazása. A területi célkitőzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak, így a felvázolt jövıkép teljesüléséhez. A városrészekre megfogalmazott célok illeszkednek egymáshoz, harmonikus funkciómegosztást tesznek lehetıvé a városon belül, és a célrendszer nem járul hozzá zárványok kialakulásához.

Belváros A Belváros a város jelenleg is leginkább funkciógazdag városrésze, azonban a városközponti feladatok hatékonyabb és magasabb szinten történı ellátása érdekében új funkciók kialakítására és a meglévı szolgáltatások hatékonyságának növelésére van szükség. A város fejlıdéséhez a városi funkciók koncentrálása, elsısorban a gazdasági szolgáltatások szerepének növelése járulhat hozzá. Fontos célkitőzés, hogy a városközpont egyaránt hatékonyan funkcionáljon, mint lakóhely, szolgáltató központ, illetve turisztikai célterület. A Belváros egyben a város legmagasabb presztízső lakóterülete, mindamellett, hogy a város lakosságának egészét kell szolgálnia a városrész területén elérhetı szolgáltatások révén. A funkciómegosztást a többemeletes lakóépületek esetében az alsó szinten helyet foglaló szolgáltatások és a felsıbb szinteken elhelyezkedı magas presztízső lakások jelenthetik. A városközpont lakosságának elöregedését megakadályozására a fiatal értelmiségi csoportok nagyobb arányú jelenléte fogalmazódik meg célkitőzésként. Szociális problémát elsısorban a nyugdíjasok magasabb arányú jelenléte jelenti, területi szegregáció veszélye nem áll fenn. A sugárirányú utak révén a Belváros megközelítése jónak mondható, azonban az átmenı forgalom csökkentésére szükség van, a gyalogos területek kijelölése mellett nagyon fontos szempont kerékpárutak és parkolók kialakítása. A városközpontban a nagyvárosi méreteket meghazudtoló kiterjedéső Fıtér kihasználása a fejlesztések második ütemének megvalósításával, sokkal optimálisabbá tehetı. Az infrastruktúra fejlesztése tekintetében a város célul tőzte ki a kerékpárút bevezetését a Belvárosba és a városrészben a győjtı utak felújítását.

Kiskörúton kívüli terület A legnagyobb népességszámmal jellemezhetı városrész számos funkcióval rendelkezik. Amellett, hogy a lakosság több mint 40%-ának szolgál lakóhelyül, számos közintézmény és kereskedelmi egység, s ugyanakkor jó néhány ipari vállalkozás található a területén. A funkcionális értelemben vett városközpont a Belváros határain túlnyúlva több esetben érinti ezt a városrészt. A kedvezı közlekedési pozícióban elhelyezkedı Kálvin tér másodlagos központi funkciót tölt be a város életében, s a lakótelepeken is magasabb számban vannak jelen szolgáltató vállalkozások. A városrész nagy kiterjedése és viszonylagos inhomogenitása miatt számos fejlesztési elképzelés célpontja lehet, magában foglalva a lakótelepi rehabilitáció, a szabadidıs tevékenységek, vagy a turisztikai kínálat bıvítésének területét. A városrészben nem az új funkciók kialakítása, hanem a meglévı adottságok optimálisabb hasznosítása kell, hogy legyen a cél. Indokolt egyes központi szerepköröknek a Belvárosba történı áthelyezése, valamint az ipari tevékenységek megszőntetése és az ipari park területén való folytatása. A városrész nagy lakosságszáma miatt a városi lakosság szinte minden szegmensét magában foglalja, indokolt a legjelentısebb lakótelep önálló akcióterületként való kezelése, ahol a szegregációs


218

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA folyamatok felerısödésének megakadályozása is fontos szempont kell, hogy legyen. A városrész külsı megközelíthetısége kielégítı, problémát jelent azonban a frekventált tranzit útvonalak túlterheltsége, amihez hozzájárul, hogy a legtöbb utat nem a mára jellemzıvé vált forgalmi viszonyoknak megfelelıen tervezték meg. A városrészben elegendı közterület áll rendelkezésre, amelyek minıségi fejlesztése lehet elsıdleges szempont (pl. lakótelepi játszóterek EU-konformmá tétele).

Északi- Lucernás A városrész a kertvárosi területek közül a legkedvezıbb demográfiai és társadalmi mutatókkal rendelkezik, emellett kitörési lehetıséget jelent számára a Gyógyfürdı megléte. A lakosság mindennapi igényeinek kielégítésén túl a Város szempontjából kiemelten fontos az egyik legjelentısebb természeti erıforrás fokozottabb kihasználása, ami az idegenforgalom területén együtt jár új funkciók kialakításával és meglévık magasabb szinten történı hasznosításával. A városrészben a turisztikai funkciók koncentrációja szükségszerő ennek érdekében. A szolgáltatások mellett termelıi tevékenységek meghonosítása nem lehet célkitőzés, ellenben a városrész jelenleg is magas presztízsének a megırzése fontos szempont. A szegregáció jelei nem mutatkoznak a városrészben, így az ellen nem kell fellépni középtávon. A turisták számának növekedése a gyalogos utak, kerékpárutak, parkolók, tömegközlekedés fejlesztésének igényét vonja maga után elsısorban a Fürdı és a Belváros közötti területen. Hasonló igények merülnek fel a zöldterületek fejlesztését és kezelését illetıen is.

Vénkert, Zaboskert és Kis- Böszörmény A három kertvárosi városrész alapvetıen csak lakófunkciókkal rendelkezik, s városszerkezeti szempontból a jövıben sem célszerő a város más részeibıl egyébként is nehezebben megközelíthetı városrészekbe egyéb funkciók betelepítése. Mindháromra jellemzı továbbá, hogy nem jelentkeznek jelentıseb szociális problémák, amelyek megoldására a városnak fokozott figyelmet kellene fordítania. Ezért elsısorban a lakosság életkörülményeit javító és hiánypótló infrastrukturális beruházások megvalósítása, illetve a meglévı ellátási funkciók minıségi szintjének emelése és igény szerinti bıvítése a cél. Fontos ugyanakkor, hogy a közelükben elhelyezkedı gazdasági övezetben jelentıs munkahelyteremtı beruházások valósuljanak meg. Zaboskert és Kis- Böszörmény városrészek lakosságának kulturált szabadidı eltöltése szempontjából fokozottan meghatározó szerepe lehet a Fürdıkert kulturális- és sportlétesítményeinek. A kertvárosi területeken nem haladnak keresztül tranzit útvonalak, ugyanakkor a helyi lakosság jogos elvárása, hogy lakóhelyük megfelelı színvonalú mellékutakon legyen elérhetı.

Középkert A Középkert unikális helyzetben van abból a szempontból, hogy északi részén helyezkedik el a város hagyományosan meghatározó iparforgalmi övezete, amely ipari park státuszt is kapott 2007-ben. Ennek megfelelıen a város egésze szempontjából a városrész foglalkoztatásban betöltött szerepe emelendı ki, s az iparban foglalkoztatottak számának bıvítése az elsıdleges cél. Az ipari park életre hívása új gazdasági funkciók megjelenésével járt együtt, elırevetítve a további fejlesztések lehetıségét is. Környezetvédelmi szempontból indokolt a lakóterületeken elhelyezkedı ipari tevékenységeknek az ipari parkba történı áttelepítésének segítése, s ezzel párhuzamosan a nagy helyigénnyel rendelkezı és a környezetre fokozott terhelést rovó egységek kitelepítésének segítése a város belterületén kívül elhelyezkedı új iparfejlesztési területre. A lakosság minden szegmense érintett a munkahelyteremtı beruházások révén, a


219

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA lakosság létszámának növelése ugyanakkor nem indokolt az ipari övezet közvetlen szomszédságában. A városrész megközelíthetısége tömegközlekedéssel is jó, ami annak köszönhetı, hogy évtizedek óta a városrészben mőködnek a város legnagyobb munkaadói. Az iparterületek környezetében mindenképp indokolt a zöldfelületek területének növelése.

Déli- Lucernás A város déli részén elhelyezkedı lakóterület egyediségét a szociális problémák területi koncentrálódása adja. A városrész jövıbeni fejlesztési elképzeléseinek ezért meghatározó elemei kell, hogy a társadalmi feszültségek oldását segítı tevékenységek. A városrész továbbra is elsıdlegesen, mint lakóterület szerepel majd, amelynek a presztízsét feltétlenül javítani kell az infrastrukturális háttér magasabb szintő kiépítésével. A nagy számban rendelkezésre álló, azonban többségében képzetlen helyi munkaerı foglalkoztatását a Nyugati Ipari Park leendı beruházásai segíthetik, amely egyben hozzájárulhat a hátrányos helyzető társadalmi csoportok integrációjához is.

A Központi belterülettıl elkülönült belterületi és külterületi lakott helyek, illetve gazdasági területek A városrészek együtt kezelését indokolja, hogy szerepkörükbıl adódóan hasonló, igaz nem azonos volumenő problémákkal küzdenek. A kisebb létszámú és gyengébb anyagi hátterő településrészek infrastrukturális és szociális szempontból is hátrányos helyzetben vannak. A lakófunkciók mellett fontos lenne helyben munkalehetıséget teremteni az összességében a városi átlagnál kevésbé kvalifikált népesség számára, amely hozzájárulhatna a jelentıs társadalmi problémák megoldásához is. A megvalósuló fejlesztések célcsoportjai egyértelmően a helyi lakosok. A városrészek kedvezıtlenebb elérhetısége feloldhatatlan problémát jelent.. A város külterületén kihasználatlan gazdasági telephelyek állnak rendelkezésre, amelyek hasznosítása mindenképp indokolt, továbbá a kedvezı logisztikai pozícióban elhelyezkedı (autópálya közelsége) új beruházások megvalósítását teszi lehetıvé. Logisztikai központokat a gazdasági területeken lehet kijelölni.

7.4. Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése A városi és városrészi szintő helyzetértékelésbıl levezetett, egymással összhangban lévı célok kijelölik azokat a városfejlesztési gócpontokat, amelyek a célok elérése érdekében középtávon jelentıs beavatkozásokat igényelnek. A város fejlesztési céljai által kijelölt, körülhatárolt akcióterületeket az alábbi táblázat tartalmazza:


220


107. táblázat: Az egyes akcióterületek átfogó céljai és részcéljai

Akcióterületi átfogó cél

Akcióterületi részcélok Belvárosi akcióterület

Központi szerepkör erısítése, gazdaságélénkítés, infrastruktúrafejlesztés egy élhetı, vonzó, szolgáltató városközpont révén Infrastruktúra fejlesztés az élhetıbb és környezet tudatosabb lakó környezet megteremtéséért

• • • •

a városkép megújítása, az infrastruktúra minıségi javítása, a turisztikai vonzerı növelése, a már meglévı szolgáltatások magasabb színvonalra emelése és új funkciókkal való bıvítése • civil szféra társadalmi aktivitásának ösztönzése • helyi hagyományok, identitástudat erısítése

Gyırössy-kerti lakótelep • az életkörülmények javítása, • a lakások élettartamának meghosszabbítása, • energiahatékonyság növelése, • közszolgáltatások színvonalának emelése • lakótelepi lakások szigetelésének és nyílászáróinak cseréje

• a modern elvárásoknak megfelelı játszótér és park kialakítása • a helyi általános iskola felújítása

Fürdıkert környékének komplex fejlesztése • sportszolgáltatások színvonalának emelése és körének

A központi szerepkört és a városi kötıdést erısítı infrastruktúra fejlesztések

bıvítése

Fürdı és környéke gyógyturizmus fejlesztése • a meglévı funkciók bıvítése és minıségének fejlesztése • szálláshelyek számának emelése • Egyéb rekreációs szolgáltatások bıvítése

A központi szerepkört és a városi kötıdést erısítı, gazdaságélénkítı infrastruktúra fejlesztések

Nyugati Ipari Park és Csordalegelı komplex fejlesztése Foglalkoztatás bıvítés, infrastruktúrafejlesztés, gazdaságélénkítés

• • • • •

zöldmezıs beruházások keretében megvalósuló fejlesztések a terület komplex fejlesztése új beruházások megvalósítása által foglalkoztatás bıvítése turisztikai attrakció létrehozása, speciális sportolási lehetıségek biztosítása

Keleti Ipari Park fejlesztése Foglalkoztatás bıvítés, infrastruktúrafejlesztés, gazdaságélénkítés

• •

az infrastrukturális adottságok javítása, új beruházók betelepítésének, illetve lakóövezeteiben már jelenlévı ipari áttelepülésének elısegítése

a

város üzemek

Központi belterülettıl külön álló település részek ipari, mezıgazdasági logisztikai központjainak komplex fejlesztése Foglalkoztatás bıvítés, infrastruktúrafejlesztés, gazdaságélénkítés, városi kötıdés erısítése

• •

infrastrukturális ellátottság javítása, az egykori gazdasági központok többcélú hasznosítása

Skanzen turisztikai célú hasznosítása • idegenforgalmi vonzerı növelése • helyi hagyományok, identitástudat erısítése

Gazdaságélénkítés, városi kötıdés erısítése


221


Déli- Lucernás akcióterület Társadalmi kohézió, városi kötıdés erısítése, infrastruktúra fejlesztése

• •

az infrastrukturális adottságok javítása: helyi közlekedés kiterjesztése, kerékpárút kialakítása közösségi és lakófunkció erısítése: önkormányzati szociális bérlakások felújítása, parkosítás, közbiztonság javítása

A település akcióterületeinek lehatárolását a következı térkép szemlélteti:

50. ábra: A település akcióterületeinek lehatárolása Jelmagyarázat: Városrészek (piros számmal és határral jelölve): 1. Belváros; 2. Kiskörúton kívül esı terület; 3. Északi- Lucernás; 4. Vénkert; 5. Középkert; 6. Zaboskert; 7. Kis- Böszörmény; 8. Déli- Lucernás. 9. Szılıskertek; 10. Bodaszılı; 11. Hajdúvid; 12. Pród Akcióterületek (fekete számmal és különbözı színkitöltéssel jelölve): 1. Belterületi akcióterület; 2. Gyırössy-kerti lakótelep; 3. Fürdıkert és környéke;4. Fürdı és környéke; 5. Nyugati Ipari Park és a Csordalegelı; 6. Keleti Ipari Park; 7. Központi belterülettıl különálló településrészek; 8. Skanzen és környéke; 9. Déli- Lucernás akcióterület


222

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az ábrán jól látható, hogy Hajdúböszörmény esetében a városrészek és az akcióterületek kapcsolata kétféle: 1. Az akcióterület egy adott városrésznek részhalmaza (Pl.: a Gyırössy-kerti lakótelep a Kiskörúton kívüli terület városrész része) 2. Az akcióterület több városrészt részben vagy egészben magában foglal (pl.: Belvárosi akcióterület a Belváros és a Kiskörúton kívüli terület nevezető városrészekben került kijelölésre)

7.4.1. Az akcióterületek bemutatása és a tervezett beavatkozások Az alábbi fejezetben azt a nyolc akcióterületet határoljuk le és mutatjuk be részletesebben, amely Hajdúböszörmény város szempontjából megteremtheti a város rehabilitációjának területileg is lehatárolható alapjait. A bemutatandó akcióterületekre vonatkozóan elvégeztük azok funkcióellátottságának vizsgálatát, melynek eredménye az alábbi táblázatban található.

108. táblázat: Akcióterületek funkcióellátottsága

Humán szolgáltatási

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási

Közösségi

Közlekedési, távközlési

Akcióterületek

Gazdasági

Funkciók

Belvárosi Gyırössy - kerti Fürdıkert és környéke Fürdı és környéke Nyugati ipari övezet és a Csordalegelı Keleti Ipari Park Központi belterülettıl különálló településrészek Skanzen és környéke Déli- Lucernás Színmagyarázat: markánsan jelenlévı funkció jelenlévı funkció nem jellemzı funkció


223


Belvárosi akcióterület A Belvárosi akcióterületen tervezett a belváros olyan integrált megújítása, mely élénkíti a település gazdasági, társadalmi aktivitását, erısíti a város vonzerejét, bıvíti a munkahelyek számát. Ehhez feltétlenül szükséges a fizikai infrastruktúra megújítása és az ahhoz kapcsolódó tartalmi („soft”) fejlesztések megvalósítása. Az akcióterületi fejlesztések közül településszerkezeti és funkcionális szempontból is egyaránt fontos a Bocskai tér rehabilitáció 2. ütemének megvalósítása. További közterület fejlesztési terveink között szerepel a Petıfi utca, mint élıfás utca megújítása is. Tervezett középületek (rendırség, könyvtár, templom) külsı-belsı felújítása, energetikai korszerősítése, annak érdekében, hogy azok intézményi megjelenését, szolgáltató funkcióját erısítsük. Rendkívül fontos az akcióterület gazdasági funkciójának növelése is. Ennek alapja a gazdasági szereplık és az önkormányzat közötti szoros együttmőködési kapcsolatok kialakítása. Egy korszerő, a modern kori igényeket kielégítı városi piac kialakítása is tervezett Hajdúböszörményben. Az új piac nyújtotta magasabb minıségő szolgáltatás hozzájárul a lakosság kötıdését erısítı kereskedelmi-szolgáltató városközpont megteremtéséhez. A piacfejlesztés hozzásegíti a helyi és környezı települések kis-és középvállalkozásait gazdasági teljesítıképességük megırzésében és növelésében. Gazdasági Szolgáltató Ház kialakítása (mint új települési funkció) is hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez. A tervezett fejlesztések magánforrások bevonásával valósulnak meg. Kis- és középvállalkozások kívánják vendéglátó egységeiket felújítani, rendezvényközpontot kialakítani. Az akcióterületen funkcióbıvítés (gyermekmegırzı kialakítása, civil információs pont, nyilvános illemhely… stb.) és funkció megerısítés egyaránt tervezett. Cél egy szinergikus hatásokat érvényesítı akcióterületi fejlesztés megvalósítása. A beruházás jelentısen javítja a város funkcionális ellátottságát, mindezen által nagymértékben erısíti a lakosság kötıdését a településhez. Nı az itt élı emberek elégedettsége, javulnak az életkörülményeik. A városrehabilitációs beavatkozás erısíti a településen belül a társadalmi igazságosságot, összetartozást, a helyi identitást és környezettudatosságot, de nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését sem a belvárosban, sem pedig a város más területén. Gazdaságélénkítı, foglalkoztatás-bıvítı hatása is kiemelkedı. A fenti beruházásokon túl fontos a belvárosi akcióterület egyéb értékeinek megırzése és fejlesztése, mely keretében a leromlott állapotú Zsinagóga épületének, valamint a volt Hajdúkerületi Székházban helyet kapó Hajdúsági Múzeum épületének felújítása, kulturális és turisztikai hasznosítása valósulna meg. Az önkormányzati intézmények hosszú távú fenntarthatóságának érdekében a helyi geotermikus energiát kihasználva egy olyan főtési rendszer kiépítése szükséges mely a környezı középületek főtését biztosíthatja. A Petıfi utca közterületi fejlesztésének hatására várhatóan új vállalkozások és szolgáltatások jelennek meg a Petıfi utcán, és az itt található üres ingatlanok beépítésre kerülnek. Az akcióterület határai: Polgári utca – Bethlen Gábor utca – Újfehértói utca – Ady tér – Hadházi utca – Jókai Mór utca – Kálvin tér – Árpád utca – Vörösmarty Mihály utca

Györössy-kerti lakótelep rehabilitációja akcióterület A Kiskörúton kívül esı terület markánsan elkülönülı városrésze, ahol a város lakosságának közel hét százaléka tömörül egy relatíve kis területen. Az akcióterület fejlesztési elképzelései között szerepel az életkörülmények javítása, a lakások élettartamának meghosszabbítása, energiahatékonyság növelése, közszolgáltatások színvonalának emelése. Magában foglalja a lakótelepi lakások szigetelésének és


224

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA nyílászáróinak cseréjét, a modern elvárásoknak megfelelı játszótér és park kialakítását, új utcabútorok beszerzését, illetve a helyi általános iskola felújítását. Az akcióterület határai: Dominánsan a Tizenhárom Vértanú utca és Gyırössy kert lakótömbjeit foglalja magában, határait a következı utcák képezik: Dorogi utca – Fazekas Gábor körút – Szabadhajdú utca – Bethlen Gábor utca.

Fürdıkert és környékének komplex fejlesztése akcióterület Az akcióterület több kulturális és sportlétesítménynek ad otthont. Az egész város lakossága számára pozitív hatással bír az itt elérhetı szolgáltatások színvonalának emelése és körének bıvítése elsısorban a szabadidı kulturált eltöltésének céljából. A terület fejlesztése turisztikai szempontból is jelentıs, mely új munkahelyeket jelenthet a városban élıknek. A jövıbeni fejlesztések keretében a Fürdıkerti Ifjúsági Szabadidı Központ területén új városi játszótér kerülne kialakításra, a Fürdıkert leromlott állapotú ifjúsági szálláshelyei helyett új, korszerőbb és nagyobb számú szálláshelyek épülnének, a Fürdıkert sportszolgáltatásai kibıvítésre kerülnének, a központi épület helyén új korszerő, többfunkciós ifjúsági központ épülne, fedett fürdıcsarnok, szabadtéri színpad kerülne kialakításra, valamint a terület rendezése, újraparkosítása valósulna meg. A Fürdıkert környezetében található nagyobb szabad területen a Városi Sportközponthoz kapcsolódó fejlesztések valósulnak meg, mely a terület sportturisztikai, edzıtáborozási funkcióját erısíti. A fejlesztés keretében egy új multifunkcionális sportcsarnok, rövidpályás tanuszoda, 200 fıs sportszálló, étteremmel, tanácskozóteremmel épülne, további edzıpályák kerülnének kialakításra, alkalmi rendezvénytér létesítése valósulna meg, illetve fedett lovas pálya épülne kiszolgálóhelyiségekkel. Az akcióterület határai: Vásár tér – Baltazár Dezsı utca – Corvin János körút – Mátyás körút – Hadházi utca – Baross Gábor tér – vasútvonal.

Fürdı és környékének turisztikai fejlesztése akcióterület Regionális szinten is jelentıs fürdıkomplexum kiépítése a meglévı funkciók bıvítésével és minıségének fejlesztésével és a szálláshelyek számának emelésével. Van lehetıség jelentıs bıvítésre. Egyelıre a helyi lakosok veszik nagyrészt igénybe a szolgáltatásokat, amelyeknek köre a jövıben jelentısen bıvülhet a fejlesztéseknek köszönhetıen. Korábban volt már vállalkozói kezdeményezés szállodaépítésre is, amelyhez az építési szabályozás módosítására van szükség. A közeljövıben megvalósul a Strandfürdı és környezetének fejlesztése, mely keretében parkolók kerülnek kialakításra, új élménymedence épül, a terület parkosítása valósul meg. A Fürdı közvetlen környezetében található szabad területek szálláshelyek építésére, kapcsolódó turisztikai és szabadidıs szolgáltatások létesítésére biztosít megfelelı helyet, mely megvalósításához külsı befektetıt szükséges bevonni. Az akcióterület határai: A város északnyugati peremén helyezkedik el. A fejlesztési terület határait a következı utcák és terek alkotják: Uzsok tér – Muraköz tér– belterületi határ – Nagy András utca – Külsı-Nánási utca.


225


Nyugati Ipari Park és a Csordalegelı komplex fejlesztése akcióterület Zöldmezıs beruházások keretében megvalósuló fejlesztések. A várostól nyugatra elhelyezkedı terület komplex fejlesztése a sokoldalú adottságok minél jobb kihasználásával. Foglalkoztatás bıvítése új beruházások megvalósítása által, turisztikai attrakció létrehozása, speciális sportolási lehetıségek biztosítása. Az önkormányzat a terület értékesítése érdekében a jövıben meg kívánja valósítani a telkek teljes közmővesítését. A területen a kezdı vállalkozásokat segítı Inkubátorház, valamint új Tőzoltólaktanya épülne. A Csordalegelı természetközeli, de nem gazdasági terület, hasznosítása annyiban áll, hogy egy kis része ki van jelölve alacsony beépíthetıségő különleges területnek, ahol elsısorban a Csordalegelı területhasználatával kapcsolatos építmények helyezhetıek el. Az akcióterület határai: A Külsı Újvárosi utca mentén található, iparfejlesztésre, illetve ökoturisztikai célokra kijelölt terület.

Gazdaságfejlesztés a Keleti Ipari Park területén akcióterület A város elsıszámú iparforgalmi övezetében az infrastrukturális adottságok javítása, új beruházók betelepítésének, illetve a város lakóövezeteiben már jelenlévı ipari üzemek áttelepülésének elısegítése. Az Ipari Park jobb megközelíthetısége érdekében az itt található zsákutca megnyitása fontos fejlesztés. Az akcióterület határai: Kinizsi Pál tér – vasútvonal – Külsı-hadházi utca – Keleti elkerülı út által határolt tömb, amelybe beékelıdik a temetı területe, ami viszont nem tartozik hozzá.

Központi belterülettıl különálló településrészek ipari, mezıgazdasági és logisztikai központjainak komplex fejlesztése akcióterület A központi belterülettıl különálló lakott helyek infrastrukturális ellátottságának javítása, az egykori gazdasági központok többcélú hasznosítása. Bodaszılı a megye legtisztább levegıjő települése, egy erdıs részbe beékelıdı zsáktelepülés. Itt szeretnénk a jövıben a turizmust fejleszteni, mely munkalehetıséget, plusz jövedelemforrást jelenthet az itt élıknek (vadász, falusi és ifjúsági turizmus). A vadász turizmus most is jelentıs, ennek körét, az ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat kívánjuk bıvíteni. Jelenleg egy ifjúsági szálláshely kialakítására vonatkozó pályázatunk van elbírálás alatt. Az önkormányzat 2009-ben megszerezte a tulajdonjogot az Árpád kori Zeleméry csonkatemplom, országos mőemlék felett. A jövıben az önkormányzat pályázni kíván a mőemlék környezetének kialakítása (park, parkoló, kiszolgáló infrastruktúra), turisztikai vonzerejének javítása érdekében. Bodaszılınél gazdasági területnek a jelenlegi olajtároló területe (a vasútig kibıvítve) van kijelölve. Ha elıvárosi gyorsvasút létesül, a Bodaszılıiek könnyen elérhetik a város gazdasági területeit, de Debrecen gazdasági területeit is. Hajdúvid és Pród településrészek is egyedi környezettel és élıvilággal rendelkeznek a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége miatt, mely turisztikai vonzerıként hasznosítható a


226

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA jövıben. A mindkét településrész több olyan területtel rendelkezik, mely mezıgazdasági vállalkozások, ipari területek részére biztosíthat megfelelı ingatlant. Az akcióterület határai: Több a központi belterülettıl különálló belterület, illetve külterületi lakott hely és gazdasági központ tartozik hozzá.

Skanzen turisztikai célú hasznosítása akcióterület A kulturális örökséget bemutató Skanzen idegenforgalmi vonzerejének növelése. Ennek érdekében egy központi fogadó épület kialakítása, mely szálláshelyet is biztosít, lakodalmas- és borház építése, valamint a mőemlék épületek felújítása szükséges. Az akcióterület környékén élı családok a falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, szálláshely biztosítása révén juthatnak plusz jövedelmekhez. Az akcióterület határai: Polgári utca 92-100. (hrsz.: 2896) és Szilassy János u. 91. (hrsz.: 2900)

Déli- Lucernás akcióterület A Déli Lucernás városrész további szegregálódásának elkerülése érdekében a közösségi funkciók, a lakófunkciók erısítésére van szükség a városrészben, mely keretében az önkormányzati szociális bérlakások felújítását, komfortosítását kell megoldani, valamint egy közösségi-szolgáltatóházat szükséges kialakítani, ahol helyi rendezvények, lakossági fórumok valósulhatnak meg, helyi klubok mőködhetnek, kulturális rendezvényeknek, istentiszteletnek, elıadásoknak, mozi vetítésnek adhat otthont az épület. Az épületben irodák kerülhetnének kialakításra a Szociális Szolgáltatási Központ részére, valamint a Rendırségi Körzeti megbízott részére. További közösségi funkciót erısítı intézkedés lenne egy parkosított terület kialakítása, mely modern játszótérnek és sportudvarnak is helyet adna. A közbiztonság növelése is fontos a területen, mely érdekében térfigyelı kamerák kerülnének kihelyezésre. A terület jobb megközelíthetısége érdekében, illetve hogy az itt élık könnyebben elérjék a munkahelyeket, az iskolákat, a belvárosi részen található szolgáltatásokat, így a helyi közlekedés kiterjesztése szükséges erre a városrészre is, melyhez a Tóth Árpád utca szilárdburkolatú kiépítése szükséges, illetve buszvárók, buszöblök kialakítása. A terület elérhetıségét javítja a városrész szélén futó kerékpárút felújítása, valamint a 35. sz. fıúton biztonságos gyalogos átkelést biztosító lámpás csomópontok kialakítása. Az akcióterület határai: Külsı-Újvárosi u. – 35. sz. állami fıút – Déli csapadékvízelvezetı övcsatorna


227


7.4.2. Akcióterületenkénti költségbecslés Miután megtörtént a tevékenységek egyértelmő és átlátható hozzárendelése az akcióterületi célokhoz, szükséges indikatív felméréssel nagyságrendi akcióterületenkénti költségbecslést készíteni. Ezt a következı táblázat tartalmazza. A becslés elkészítése során figyelembe vettük: 1. Az Önkormányzat városfejlesztési kiadásai 2. A közvetlen városfejlesztési bevételek 3. A magánbefektetık tervezhetı akcióterületi fejlesztései 4. A lehetséges pályázati forrásokat


228

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 108. táblázat: Akcióterületek funkcióellátottsága 109. táblázat: Akcióterületenkénti költségbecslés Fejlesztési elképzelések Akció-terület

Típus

Belvárosi

önkormányzati


Fejlesztés megnevezése

Potenciális pénzügyi forrás

Beruházás becsült költsége

Beruházáshoz igazodó pályázat

Elnyerhetı maximális támogatás

Bizosítandó saját forrás (ideális eset)

Gazdasági Szolgáltató Ház kialakítása Bocskai tér rekonstrukciója Petıfi utca, mint bevásárló utca fejlesztése

Bruttó 54.117.579 Ft

ÉAOP-2009-5.1.1.D

Bruttó 27.058.789 Ft (max. 50%)


Bruttó 589.950.000 Ft

ÉAOP-2009-5.1.1.D

Bruttó 501.457.500 Ft (max. 85 %)


Bruttó 119.561.433 Ft

ÉAOP-2009-5.1.1.D

Bruttó 101.627.217 Ft (max. 85%)


Könyvtár épületének felújítása, gyermekmegırzı, civil információs pont kialakítása


ÉAOP-2009-5.1.1.D

Bruttó 35.060.906 Ft (max. 85%)



ÉAOP-2009-5.1.1.D

Bruttó 10.419.938 Ft (max. 85 %)



ÉAOP-2009-5.1.1.D

Bruttó 40.644.875 Ft (max. 85 %)


bruttó 800.000.000 Ft

KEOP-4.2.0

480.000.000 Ft (60%)

320.000.000 Ft (40%)

bruttó 500.000 eFt

-

-

500.000 eFt

„Soft” tevékenységek Kapcsolódó, nem megosztható költségek (IVS, EATT, ATT, Tájékoztatás, PM) Geotermikus központi főtés kialakítása a városközpont középületei részére Fıtér fejlesztés 3. ütem

229


vállalkozói

Vendéglátó egység felújítása

Nettó 2.662.000 Ft

ÉAOP-2009-5.1.1.D

Nettó 1.331.000 Ft (max. 50%)

Nettó 1.331.000 Ft

Rendezvényközpont kialakítása

Nettó 17.200.000 Ft

ÉAOP-2009-5.1.1.D

Nettó 8.600.000 Ft (max. 50%)

Nettó 8.600.000 Ft

150.000.000 Ft

-

-

-

600.000.000 Ft

-

-

-

Nettó 376.250.000 Ft

ÉAOP-2009-5.1.1.D

Nettó 188.125.000 Ft (max. 50 %)

Nettó 188.125.000 Ft


ÉAOP-2009-5.1.1.D

Bruttó 51.752.548 Ft (max. 85 %)



ÉAOP-2009-5.1.1.D

Bruttó 29.732.443 Ft (max. 85 %)



ÉAOP-2009-5.1.1.D

Bruttó 4.143.750 Ft (max. 85 %)

Bruttó 731.250 Ft

500.000.000 Ft

-

-

-

Petıfi utcán új vállalkozások megjelenése, meglévı vállalkozások színvonalának bıvülése Petıfi utcai üres telek hasznosítása, beépítése üzletek és lakások céljára Városi piac kialakítása

egyéb partner


Görög Katolikus Templom külsı felújítása és környezetének rendezése Rendırség épületének külsı felújítása, energetikai korszerősítése „Soft” tevékenységek Zsinagóga épület felújítása, kulturális célú hasznosítása

230

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúsági Múzeum épületének felújítása, turisztikai hasznosítása Református templom Orgonájának felújítása 468 lakást érintı, energetikai korszerősítést, homlokzati felújítást eredményezı „panelprogram” Gyırössy-kerti lakótelep

Fürdıkert és környéke

Fürdı és környéke

437.132.000 Ft

ÉAOP-2009-2.1.1./C

393.419.000 Ft (90%)

43.713.000 Ft (10%)

85.000 eFt

-

-

85.000 eFt

Bruttó 731.750.000 Ft

LFP-2008-LA-2

Bruttó 243.917.000 Ft (33%)

Lakossági önerı: bruttó 365.874.000 Ft Önkormányzati támogatás: bruttó 121.959.000 Ft

bruttó 99.211.000 Ft

KEOP-2009-5.3.0



-

-

-

-

-

-

Bethlen Gábor Általános Iskola külsı felújítása, energetikai korszerősítése Központi játszótér kialakítása Új utcabútorok beszerzése

bruttó 30.000.000 Ft bruttó 5.000.000 Ft

vállalkozói

-

-

-

-

-

önkormányzat vállalkozói tıke bevonásával

A Fürdıkert és a Városi Sportközpont sportturisztikai, szabadidıs fejlesztése

Bruttó 4.000.000.000 Ft

ÉAOP Turisztikai kiemelt projekt

2.000.000.000 Ft

2.000.000.000 Ft

önkormányzati

Kerékpárút építése a Fürdı és az ÉszakiLucernás megközelíthetısége érdekében

80.000.000 Ft

ÉAOP-3.1.3/A

72.000.000 Ft

8.000.000 Ft

önkormányzati


231


vállalkozói

önkormányzati

Nyugati ipari övezet és Csorda-legelı

vállalkozói


Strandfürdı turisztikai fejlesztése: „A Bocskai gyógyvíz családbarát, esélyegyenlı, kulturált hasznosítása” Szállodaépítés, szálláshely kialakítás Fürdı környékén turisztikai szolgáltatások kialakítása Inkubátorház kialakítása

Új Tőzoltólaktanya építése

Önkormányzati tulajdonú területek közmővesítése és értékesítése Új vállalkozások betelepülése, meglévı telephelyek bıvítése Speciális sportolási lehetıséghez szükséges infrastruktúra, kiszolgáló helyiségek kialakítása

500.000.000 Ft

ÉAOP-211/A

250.000.000 Ft

250.000.000 Ft

1.000.000.000 Ft

-

-

-

500.000.000 Ft

-

-

-

250.000.000 Ft

-

-

-

400.000.000 Ft

Hivatásos önkormányzati és önkéntes tőzoltóságok új laktanya beruházási feladatainak megvalósítása

320.000.000 Ft (80%)

80.000.000 Ft (20%)

400.000.000 Ft

-

-

-

4.000.000.000 Ft

-

-

-

20.000.000 Ft

-

-

-

232


önkormányzati

Az Ipari Park jobb megközelíthetısége érdekében a meglévı zsákutca megnyitása

15.000.000 Ft

-

-

-

vállalkozói

Új vállalkozások betelepülése, meglévı telephelyek bıvítése

1.500.000.000 Ft

-

-

-

Bodaszılıi pihenıház turisztikai hasznosítása

50.000.000 Ft

149./2009. (XI.6.) számú FVM rendelet alapján a Nemzeti Diverzifikációs Program

40.000.000 Ft (80%)

10.000.000 Ft (20%)

önkormányzati

Bodaszılıi településrészen Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakítása (IKSZT)

55.000.000 Ft

ÚMVP

49.500.000 Ft (90%)

5.500.000 Ft (10%)

250.000.000 Ft

ÉAOP 4.1.1.A/2

225.000.000 Ft (90%)

25.000.000 Ft (10%)

Egyéb partner

Új Óvoda építése Bodaszılı településrészen Böszörményt Hajdúvid városrésszel összekötı 3502-es állami közút felújítása Mezıgazdasági és Ipari vállalkozások betelepülése

800.000.000 Ft

ÉAOP kiemelt projekt

-

-

2.000.000.000 Ft

-

-

-

67.903.000 Ft


54.323.000 Ft (80%)

13.580.000 Ft (20%)

Keleti Ipari Park

Központi belterülettıl különálló településrészek

vállalkozói

Skanzen

önkormányzati


Lakodalmas- és borház kialakítása

233


Tájházak felújítása

vállalkozói

Déli- Lucernás

Önkormányzati

Szálláshelyfejlesztéshez és Falusi turizmushoz kapcsolódó vállalkozói befektetések Meglévı kerékpárút felújítása Déli Csapadékvízelvezetı Övcsatorna kotrása, felújítása Közösségi Szolgáltatóház építése

Park, Játszótér és sportudvar kialakítása

Közösségi közlekedés fejlesztése Önkormányzati Szociális bérlakások felújítása, komfortosítása Kincskeresı Óvoda és Általános Iskola


67.000.000 Ft


54.000.000 Ft (80%)

13.000.000 Ft (20%)

200.000.000 Ft

-

-

-

70.000.000 Ft

ÉAOP-5.1.1/A

59.500.000 Ft (85%)

11.500.000 Ft (15%)

100.000.000 Ft

ÉAOP 5.1.2/D

90.000.000 Ft (90%)

10.000.000 Ft (10%)

120.000.000 Ft

ÉAOP-5.1.1/A

102.000.000 Ft (85%)

18.000.000 Ft (15%)

90.000.000 Ft

ÉAOP-5.1.1/A

76.500.000 Ft (85%)

13.500.000 Ft (15%)

10.000.000 Ft

ÉAOP-5.1.1/A

8.500.000 Ft (85%)

1.500.000 Ft (15%)

80.000.000 Ft

ÉAOP-5.1.1/A

56.000.000 Ft (70%)

24.000.000 Ft (30%)

40.000.000 Ft

ÉAOP-5.1.1/A

34.000.000 Ft (85%)

6.000.000 Ft (15%)

234

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA energetikai korszerősítése Térfigyelı rendszer bıvítése Tóth Árpád utca szilárdburkolatú kiépítése

Vállalkozói


8.000.000 Ft

ÉAOP-5.1.1/A

6.800.000 Ft (85%)

1.200.000 Ft (15%)

22.524.000 Ft

CÉDE-2009

13.411.000 Ft (60%)

9.113.000 Ft (40%)

LIDL áruház építése

400.000.000 Ft

-

-

-

LIDL áruház építéséhez kapcsolódó 2 db lámpás csomópont kialakítása és kerékpárút-szakasz felújítás, parkoló kialakítás csapadékvíz elvezetés

150.000.000 Ft

-

-

-

235

A ráfordítások és források fentiek szerinti bemutatása indikatív becslést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat városfejlesztési kiadásait a közvetlen városfejlesztési bevételek milyen módon és mértékben ellentételezik. A fentiek vizsgálata feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a lehetséges akcióterületek kiválasztása, a reálisan megvalósíthatatlan megoldások kizárása megtörténhessen.

7.5. Fenntartható fejlıdés programja A célstruktúra, a városrészi célok és akcióterületek környezeti szempontú vizsgálata A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia illetve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia alapelveit és céljait figyelembe véve rendkívül fontos feltárni a tervezett fejlesztések várható környezeti hatásait. Az ezen alapelveken nyugvó vizsgálat az alapja annak, hogy a hazai társadalmi- gazdasági- környezeti folyamatokat elımozdítsuk, és elısegítsük azt, hogy Magyarország fejlıdése közép- és hosszútávon áttérjen a fenntartható fejlıdés pályájára Az IVS-ben a városi és a városrészi szintő helyzetértékelés során kimutatásra került, hogy melyek azok a „szők keresztmetszetek”, amelyek a települési környezet minıségét alapvetıen befolyásolják mind rövid, mind pedig középtávon. Részleteiben szükséges megvizsgálni, hogy az egyes városi vagy városrészi szinten megfogalmazott stratégiai célok, akcióterületi fejlesztések milyen várható környezeti hatásokkal járnak. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a stratégia megvalósulása ne idézzen elı olyan folyamatokat, melyek a környezeti állapot romlását eredményeznék. A környezeti szempontú vizsgálatot az alábbi táblázat tartalmazza:

110. táblázat: Célstruktúra, a városrészi célok és az akcióterületek környezeti szempontú vizsgálata A helyzetértékelés következtetései és a célstruktúra egyes elemei

Várható környezeti hatás

A környezeti probléma enyhítését célzó stratégiai javaslatok

KÖZLEKEDÉSSEL ÖSSZEFÜGGİ SZEMPONTOK A motorizáció foka növekszik a városban a gépkocsik számának növekedésével.

A nitrogén-dioxid és a szállópor szennyezıdés növekszik, amely erıs egészségkárosító hatással jár.

Erısíteni kell a közösségi és kerékpáros közlekedés versenyképességét, a különbözı közlekedési módok szétválasztását.

Javítani kell a belterületi utak minıségét.

Növekszik a gépkocsiforgalom a jó minıségő utakon.

Népszerősíteni kell a közösségi és kerékpáros közlekedést. Fontos a tömegközlekedés jobb


HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA elérhetıségének, megfelelı sőrőségének kialakítása. Városi szintő cél: csatlakozni a debreceni pólushoz, ami a munkaerı mindkét irányba való napi utazását teszi szükségessé.

Akcióterületi fejlesztés: Magas életminıségő, forgalomcsillapított belváros kialakítása.

A belvárosban a győjtı utak nagy forgalma. Legnagyobb probléma a városon áthaladó átmenı forgalom.

A helyzetértékelés következtetései és a célstruktúra egyes elemei

Növekszik a gépkocsiforgalom a pólus helyszínei között a magán gépkocsi használat következtében. A belváros forgalmi, így környezeti terhelése csökken.

A nitrogén-dioxid és a szállópor szennyezıdés növekszik az érintett útszakaszokon, amely erıs egészségkárosító hatással jár.


Elıvárosi vasút elindításával a közlekedés a közösségi közlekedés irányába terelıdik, ezáltal csökkenteni lehet a magánautó használatot. A pozitív hatások fenntartása érdekében a belvárosi parkolás kérdését rendezni kell. Fontos a gyalogosbarát közterületek, csillapított forgalmú övezetek létrehozása. Új útvonalak kijelölése, az egy utcára esı forgalom csökkentése, ipari tevékenységek kitelepítése a Belvárosból.


KÖRNYEZETI MINİSÉG ÉS ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS A település központjában a köztéri zöldfelület nagysága nem éri el a kívánt mértéket.

A belsı városrészek levegıminısége romlik, a klimatikus kiegyenlítı hatás csökken.

Városrehabilitációs akciók megvalósítása során törekedni kell a közparkok és egyéb zöld felületek növelésére.

A meglévı zöld felületek megfelelı minıségő fenntartása jelentıs anyagi terhet ró az önkormányzatra.

Csökken az zöld felületek nagysága és romlik a minısége.

Városi szintő cél: zöld felületi fejlesztések az akcióterületeken.

A fejlesztés eredményei a nem megfelelı lakossági hozzáállás miatt lepusztulnak.

A fenntartásba be kell vonni a környezetvédı civil szervezeteket, velık szoros együttmőködés kialakítása szükséges. İk mozgósítják a város lakosait a zöldfelületek ápolására szervezett akciókban. Iskolai oktatással és lakossági tájékoztatással a környezettudatos magatartás ösztönzése, térfigyelı rendszer beépítésével a fejlesztések ırzése.


237

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Városi szintő cél: iparterületek, ipari parkok fejlesztése.

Nı a káros anyag kibocsátás, levegı- és talajszennyezés, zajártalom.

A fejlesztéseknek meg kell felelnie az összes hatályos környezetvédelmi elıírásnak.

Városi szintő cél: turizmus fejlesztése.

A turisták számának növekedésével nı a környezeti terhelés (víz és energiafogyasztás, szennyvíz és szilárd hulladék mennyiségének növekedés). Csökken a közintézmények energia felhasználása, ezáltal a környezetterhelés mértéke.

Szükség esetén a kommunális szolgáltatások fejlesztése a megfelelı környezeti állapot fenntartására.



Városi szintő cél: a középületek energiahatékonyságának javítása.


Az önkormányzat költségvetésében figyelembe kell venni ezt a célt és ki kell használni minden ezzel kapcsolatos támogatási lehetıséget. Ennek teljesülése érdekében szoros partnerségi kapcsolat kiépítése.

TERÜLETHASZNÁLAT Városi szintő cél: az alapvetı magán- és közszolgáltatások koncentrált elhelyezkedése.

Az utazási szükséglet csökkenése, káros anyag kibocsátás minimalizálása.

A belváros funkcióbıvítı fejlesztési programjainak megvalósítása, finanszírozás biztosítása.

Barnamezıs területek fejlesztése

Fennmarad a zöld területek aránya a település területén.

Ipar- és vállalkozásfejlesztés a tradicionális és kijelölt ipari területeken, illetve barnamezıs területek fejlesztése.


238




GAZDASÁGFEJLESZTÉS Városi szintő cél: a város gazdasági potenciáljának erısítése.


Az erısítendı iparágak jellegébıl fakadóan a forgalmi terhelés, a levegı és talajszennyezés növekedésre lehet számítani.


A gazdaságfejlesztésre alkalmas területek kijelölése a forgalomtechnikai szempontok figyelembevételével. Környezetszennyezı iparágak letelepedésének korlátozása.


VÁROSFEJLESZTÉS, REHABILITÁCIÓ Városi szintő cél: a városkép minıségi megırzése, történelmi hangulat megtartása, az egységes arculat kialakítása.

A beavatkozások megváltoztatják a városképet.

Városi szintő cél: funkcióvesztett vagy elhagyott épületek hasznosítása.

Az elhanyagolt városi környezet megújítása

A fejlesztések a történelmi és kulturális örökség figyelembevételével, annak megırzésével történnek. Egységes arculati stratégia, tervtanács mőködése biztosítja a fentiek betartását. A fejlesztési tervek kidolgozásánál ez a szempont prioritást élvez

A környezeti probléma enyhítését célzó stratégiai javaslatok megvalósítása érdekében rendkívül fontos a valós partnerségi kapcsolatokon nyugvó együttmőködések kialakítása. Ennek színterei lehetnek a fenntartható várossal kapcsolatos programokban érintett szektorok (civil, magán és köz) folyamatos dialógusát biztosító együttmőködési fórumok mőködtetése. A helyi tervezési programokban kidolgozásra kerülnek a részvétel módszerei, a legjobb gyakorlatok. Stratégiákat, programokat kell alkotni a részvétel, a bevonás kultúrájának és struktúrájának fejlesztésére is.


7.5.1. A fenntartható környezeti fejlıdés programja Hajdúböszörményben egyszerre jelentkeznek a mezıvárosi termesztı táj jellegzetességeibıl fakadó környezeti adottságok (sík, mezıgazdasági táblákkal tagolt, alacsony erdısültségi arányú részlegesen természetvédelmi oltalom alatt álló külterület) és a vidéki településekre jellemzı környezeti jellemzık (szép, zöldfelületekben gazdag mezıvárosi környezet, a forráshiány miatti fenntartási nehézségek, de viszonylag sok, lassabban pusztuló érték). A település stratégiai céljainak meghatározása során (7.3. fejezet) hangsúlyos szempont a fenntartható környezet biztosítása. Fontos kiemelni, hogy a fenntarthatóság legfontosabb pillére a környezeti fenntarthatóság, még akkor is, ha biztosítása elválaszthatatlan a társadalmi és gazdasági háttér jelenlététıl. A programelemek ez alapján kerültek kialakításra. Keresni kell tehát azokat a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható konstrukciókat, amelyek a környezeti fenntarthatóságot is szem elıtt tartják, tekintettel arra, hogy az ilyen jellegő beruházások indirekt módon térülnek meg. Szükséges ezért a környezeti fenntarthatóság fontosságának tudatosítása, valamint a helyi civil társadalom és a vállalkozások bevonása a környezet védelmébe és a fenntartható mőködtetésbe. Szükséges az energiahatékonyság javítása és energiatakarékosság fokozása. A lakásállomány passzív technológiával való építése/mőködtetése, miáltal az üvegházhatású gázok 75%-ban csökkennek. A lakossági és kommunális szektorban jelentıs kibocsátás-csökkenés érhetı el, e lehetıségeket fel kell tárni és ki kell használni. Fejleszteni és népszerősíteni kell a nem motorizált közlekedést, valamint a helyi tömegközlekedést (munkabuszok, iskolabuszok, szociális buszok, vasútfejlesztés, stb.), a kerékpáros és gyalogos közlekedés lehetıségeit, valamint az egyéb alternatív megoldásokat. Szükséges a hatékonyabb hulladék- és szennyvízgazdálkodás, a csapadékvíz megtartása akár lakossági ingatlan szinten is (a kibocsátás mértékének csökkentése, intenzitásának kiegyenlítése). A mezıgazdaságban célszerő erısíteni az integrált és a biogazdálkodást. A várható felmelegedés következtében erısödni fog a terület vízvesztesége. A településnek fel kell készülnie a talajvízszint-csökkenésre, az ilyen közegben is fenntartható gazdálkodásra. A városi közterületeken és a szántók mezsgyéin a párolgás kiegyenlítése érdekében a többszintő, lombos növényzet arányának növelése szükséges. Meg kell vizsgálni az erdısítés lehetıségeit a mezıgazdaságilag kevéssé hasznosítható és/vagy nem hasznosított területeken. A talajmővelésben a víztakarékos technológiákat kell alkalmazni, a termálprojektek esetén a hıcserélıs, vagy vízvisszapréseléses technikákat kell alkalmazni a termálkincs megırzése érdekében. Törekedni kell a minél víztakarékosabb talajmővelésre, a mulcsolás meghonosítására és a mindig zárt (növénnyel borított) talajfelszínre. A fenntartható környezeti fejlıdés program elemei betagozódnak a stratégia kifejtését szolgáló horizontális programokba. Programelemek: A. Klímaváltozási alprogram −

lakossági és közületi energiatakarékosság,

−

hatásfok-javítás,

−

kibocsátás-csökkentés,

−

megújuló energia,

−

jobb tájgazdálkodás.


HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA B. Környezetminıség alprogram −

zöld város,

−

minıségi építészet,

−

ökológiai rehabilitáció.

C. Környezetalapú vidékfejlesztési program A környezeti fejlıdés, az erıforrások megırzése érdekében az erıforrások megırzése és fejlesztése, egymást erısítı-megsokszorozó (multiplikatív) hatásukat a lehetı legjobban kihasználó helyi piacfejlesztés szükséges azon termékek és szolgáltatások piacán, amelyek elıállításához adottak és fejleszthetıek a feltételek. A helyi piaci igények saját kínálat révén történı kielégítése: −

helyi szılı és gyümölcsértékesítés,

−

helyi szılı- és gyümölcsfeldolgozás,

−

helyi gyümölcspárlatok, helyben feldolgozott termékek helyi forgalmazása.

D. Környezettudatosság alprogram Az erıforrások megırzésére, fejlesztésére, multiplikatív hatásaik maximális kihasználására épülı helyi piacfejlesztés azon termékek és szolgáltatások piacán, amelyek elıállításához adottak és fejleszthetıek a feltételek.

7.5.2. Anti-szegregációs program (Beavatkozások) Az anti-szegregációs program a helyzetelemzésben meghatározott szegregátumokkal, szegregációval veszélyeztetett területekkel kapcsolatosan határozza meg a fı beavatkozási irányokat, valamint a városi szinten jelentıs fejlesztések esetleges szegregációs hatását elızik meg. A program stratégiai jellegő, ugyanakkor operatívabb elemeket is tartalmaz olyan értelemben, hogy itt kell kidolgozni azt, hogy középtávon az önkormányzat milyen lépéseket tud tenni a stratégiai szintő jövıkép eléréséhez.

A megvalósítandó programok eszközrendszere Foglalkoztatás érdekében tett lépések A foglalkoztatás elısegítésére különbözı pénzügyi források állnak rendelkezésre12, melyekkel mind az álláskeresık, mind a munkaadók támogathatók. 2006. évben közel 120 M Ft támogatással 747 fı foglalkoztatása és képzése valósult meg a Decentralizált Foglalkoztatási Alap terhére. 2007. évben több mint 100 M Ft állt rendelkezésre, melybıl 488 fı foglalkoztatását, illetve képzését támogattak. 12

A támogatások forrása 2004. évtıl nemcsak a Munkaerı-piaci Alap, hanem a HEFOP keretén belül az Európai Szociális Alap is. Várhatóan az év utolsó negyedévében a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében új forráslehetıségek igénybe vételére nyílik lehetıség.


241

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A foglalkoztatást elısegítı támogatások egyik jelentıs eszköze a munkaerı-piaci képzés. Jelentıs abból a szempontból, hogy a gazdaság, a munkaerıpiac igényeire sokkal gyorsabban tud reagálni, mint az iskolai szakképzés. A munkaügyi központ képzéseit minden esetben a munkaerıpiac igényeinek megfelelıen tervezi meg, illetve írja ki a közbeszerzési pályázatokat. A képzések szervezésénél, tervezésénél kiemelten kezelik az elsı szakképesítés megszerzését, a pályakezdık képzésbe vonását. Míg a középfokú és felsıfokú végzettséggel rendelkezık motiváltak a képzésre, a szakképzetlen fiatalok nagyon gyenge tanulmányi eredményük miatt szinte alig vonhatók be. A támogatott képzések többségénél a képzési költség 100 %-át a munkaügyi központ finanszírozza, a képzés ideje alatt a résztvevık keresetpótló juttatásban részesülnek, melynek összege a legkisebb minimálbérrel megegyezı. A 2006. évben támogatott 747 fıbıl 240 fı vett részt valamilyen képzésben, míg 2007 évben 183 fı részesült illetve részesül képzési támogatásban a 488 fıbıl. A választható és felajánlott képzéseink igen sokrétőek.

A foglalkoztatást ösztönzı lehetıségek közül,

és

a

foglalkoztathatóság

javítását

segítı

•

2005. október 1-jétıl került bevezetésre a START program, amely a pályakezdı fiatalok foglalkoztatását ösztönzi. 2007. július 1-jével a program bıvült 2 új típusú kártya bevezetésével, melynek célja elısegíteni a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzetőek nyílt munkaerı-piacra történı be/visszalépését.

•

A START PLUSZ kártya által biztosított kedvezmények a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszőnését követı foglalkoztatást, a gyermekgondozási díj folyósítása melletti foglalkoztatást, valamint a tartósan álláskeresık foglalkoztatását segíti elı.

•

A munkaerı-piacon halmozottan hátrányos helyzetben lévı álláskeresık foglalkoztatásához nyújt kedvezményt a START EXTRA kártya. Ennek kiváltására jogosult az a tartósan álláskeresı személy, aki az 50. életévét betöltötte vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

•

„Új pálya” program indul a közszférából elbocsátottak részére, mely képzési és vállalkozási támogatási elemeket tartalmaz. Célja, hogy a közszférát érintı változások következtében pályamódosításra kényszerülı munkavállalók számára segítséget nyújtson az újbóli elhelyezkedéshez, különös tekintettel az egészségügyben és az oktatásban dolgozókra. A most induló másfél éves országos program értéke két milliárd forint, de a következı hét év során várhatóan 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

•

A foglalkoztathatóság javítását segíti az ” Lépj egyet elıre program!”, mely elsısorban a szakképzetlenek, elavult szakképesítéssel rendelkezık részére nyújt képzési lehetıséget, valamint a hiányszakmákra való képzési kedvet szándékozik növelni. A „Lépj egyet elıre II.” program 2007. szeptember 1-jétıl 2009. augusztus 31-ig tart. A rendelkezésre álló keretösszeg országos szinten 10.665 millió Ft.

A munkába helyezés egyik legfontosabb eszköze a Munkaügyi központ közvetítıi tevékenysége.


242

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A bejelentett álláshelyek számának növelése érdekében folyamatosan szélesíteni kell a munkáltatói kapcsolattartást. Rendszeresen tájékoztatjuk a foglalkoztatókat a nyilvántartott álláskeresık alkalmazása esetén pályázható támogatásokról is. Az álláskeresıket humánszolgáltatásainkkal is segítjük az önálló munkahelykeresésben. Megváltozott munkaképességő álláskeresık részére rehabilitációs egyéni tanácsadás történik. Az állásbejelentések milyenségét a város foglalkoztatóinak tevékenységi köre határozza meg. Nıknek elsısorban a textiliparból, cipıfelsırész-készítésbıl és a kereskedelembıl érkezı munkaköröket tudják ajánlani. Férfiak részére érkezik állásajánlat a gépgyártásból, építıiparból, ahova elsısorban szakképzett munkaerıt vagy segédmunkásokat keresnek. Rendszeres munkaajánlata van az állattenyésztésnek is. Adminisztratív területre és diplomások foglalkoztatására szinte alig mutatkozik igény. A munkaügyi központ a környezı települések, sıt az egész ország állásajánlatára tudná közvetíteni az álláskeresıket, de még a közeli Debrecenben is egyre kevesebben tudnak munkát vállalni, mert a munkaadók nem fizetik az utazási költséget. •

Az Önkormányzat lehetıségéhez mérten továbbra is elısegíti, támogatja a munkahelyteremtı beruházások városban történı megvalósítását. Önkormányzati telkek értékesítésével hozzásegítette telephely létesítéséhez a vállalkozókat, amelyen termelıüzemet illetve szolgáltató kereskedelmi egységet alakíthatnak ki.

•

Az Önkormányzat Ipari park cím elnyerésére pályázatot nyújtott be 2008 évben a Gazdasági Minisztérium felé, melyet el is nyert. A Nyugati Ipari Park a M35-ös autópályáról is megközelíthetı területen (Csorda-legelı egy része) került kialakításra. Itt törekedni kell, hogy minél kedvezıbb feltételeket teremtsen a város a betelepedni szándékozó vállalkozóknak, a város lakossága foglalkoztatása bıvítésének érdekében.

•

Az Önkormányzat továbbra is külön keretet biztosít a költségvetésében, melybıl a kidolgozott és elfogadott pályázati rendszer alapján kamattámogatást igényelhetnek a vállalkozók. Amennyiben a kamattámogatásban részesülı vállalkozó a vállalkozása bıvítése során munkanélkülit alkalmaz, úgy utánuk plusz kamattámogatást igényelhet.

•

Az Önkormányzat részérıl pozitív véleményezés és támogatási nyilatkozat mindazon vállalkozások vonatkozásában, amelyek különféle elkülönített pénzalapokra kiírt munkahelyteremtı pályázatokat nyújtanak be. Az Önkormányzat tájékoztatja a Fejlesztési és Gazdasági tervében, valamint egyéb ágazati koncepcióiban elfogadott stratégiai elképzeléseirıl a város gazdálkodó szerveit, a civil szervezeteket és igényli közremőködésüket a kitőzött célok megvalósításában. Ennek érdekében egyeztetni szükséges a közösen benyújtható pályázati lehetıségekrıl és törekedni kell azok minél hatékonyabb megvalósítására.

Szegregátumok növekedését az önkormányzat a következı módokon próbálja megállítani: •

A HÉSZ 14. §-a szerint lakásépítés csak a Rákóczi szılıskertben engedélyezhetı, a többi korábbi zártkert területén nem.


243


Infrastrukturális beruházásokkal, közmőfejlesztéssel (kerékpárút útfelújítás, szennyvízcsatornázás) emelni a terület ingatlanjainak vonzóbbá tenni a szegregálódó területeket

•

Tömegközlekedés fejlesztésével növelni a területek elérhetıségét, ezzel is növelni a munkahellyel rendelkezık számát (jusson el a munkába)

•

A szegregátum területek közbiztonságának javítása (térfigyelı kamerák felszerelése: 4 db kerül szegregált területre, a szılıskertekben csısz szolgálat beindítása).

•

Lakásfenntartási támogatás rendszere: megelızni, hogy családok utcára kerüljenek, és rossz körülmények közé a szegregátumokba költözzenek (pl.: szılıskerti ingatlanokba, pródi, vidi olcsó házakba).

•

Többször elıfordul, hogy az idısebb lakosok, vagy a hagyatékként örökölt ingatlan tulajdonosai felajánlják az önkormányzatnak az ingatlanaikat megvételre. Sok szılıt is felajánlanak, és ezekért általában csak jelképes összeget kérnek, vagy teljesen ingyen adnák át az önkormányzatnak. Ezek megvásárlását az önk. Próbálja megszervezni, pontosan a szegregáció és a területek leromlásának megállítása érdekében.

építés, értékét,

A Déli- Lucernás városrészben lakhatást érintı program a Bólyai utca 25. önkormányzati sorház felújítása a Habitat for Humanity szervezettel együttmőködésben. Itt a 3 korábbi bérlı család az ingatlanban maradhat és további három lakást felújítanak és megpályáztatják a bérletét. A Habitat for Humanity más, nem önkormányzati lakásokat is felújít a városban, a családokat a saját kiválasztási szempontjaik szerint választják ki.

Egészségügyi ellátás a szegregátumokban Hajdúvid, Pród és Bodaszılı szegregátumokban hetente 3 alkalommal van háziorvosi ellátás. Szőrıvizsgálatokat az alábbi szakterületen hirdettek meg: •

Tüdıszőrı

•

Emlıszőrés

•

Nıgyógyászati szőrés

•

Csontritkulás szőrés

A Gyırıssy - kertben, a Déli- Lucernás és a Szılıskertek szegregátumban heti 5 napon van ellátás. A meghirdetett szőrıvizsgálatok közül emlıszőrésre 2009-ben 1419 értesítést küldtek ki és 543-an jelentek meg. Tüdıszőrésre 9625 értesítı ment ki. A napi forgalom átlagosan 50 fı. A jellemzı betegségek: Leggyakoribb 18 év alatt:


244

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1. Légúti 2. Interális Enterális (Bélbetegségek) 3. Mozgásszervi Leggyakoribb 18 év fölött: 1.

Cadivasculáris Cardiovasculáris (Szív-érrendszeri)

2.

Mozgásszervi betegségek

3.

Légúti fertızések

Szenvedély betegek: 18 év alatti: •

dohányzás kb.: 5%

•

alkohol kb.: 0%

•

kábítószer kb.:0%

18 év feletti: •

dohányzás kb.: 15%

•

alkohol kb.: 40%

•

kábítószer kb.:0,25-0,5%

A szegregátumok életét segítı tömegközlekedési lehetıségek: A Tóth Árpád utca leaszfaltozása után – a beruházás folyamatban van- a Déli- Lucernás városrész is bekapcsolható lesz a tömegközlekedésbe. Pród, Vid, Bodaszılı esetében a volán járatai elég sőrőek, de külön iskolabusz is szállítja a gyerekeket a városi intézményekbe.


245

111. táblázat: Feladatok, felelısök és indikátorok (Foglalkoztatás)

Foglalk oztatás

Munkahelyteremtés esélyeinek növelése

Foglalkoztatás

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazása Piacképes szakképzés megvalósítása

Munkaerıpiac igényeinek a felmérése

Munkahely teremtı beruházások, vállalkozások segítése, támogatása

Foglalkoztatást elısegítı támogatások megszerzése

Foglalkoztatást ösztönzı lehetıségek feltárása www.hajduboszormeny.hu

Intézkedés leírása A középiskolák képzési szerkezetének összehangolása Helyi átképzı tanfolyamok szervezése Irányított pályaválasztás erısítése Önkormányzati telkek értékesítése. ( 35.sz. fıút) Pályázatírási segítségadás, vállalkozási fejlesztési alap áttekintése Forráslehetıség ek feltérképezése, pályázatok benyújtása

START és az „Út a munkához” valamint a „Lépj elıre

Intézkedés megvalósításának határideje

Indikátor rövidtávon (1év)

Indikátor középtávo n (3év)

Indikátor hosszútávon (6év)

Középiskolai igazgatók

2013

Törvényi változások, újabb kihívások követése

A piacképes szakképzés alapjainak lerakása.

Teljesen a munkaerıpiachoz igazodás

Családgondoz ó

2013

Tapasztalatok győjtése

Évente 1-2 tanfolyam

Középiskolai igazgatók

2013

SWOT analízis

Statisztikai elemzés

Polgármester

2013

A segítségadás formájának meghatározása, bevezetése.

Számszerőe n kimutatható javulás.

A lehetıségek 80%-ának kihasználása

Kapcsolatok bıvítése

Számszerőe n kimutatható javulás.

A lehetıségek 80%-ának kihasználása

10%-uk alkalmazza

20%-30%-uk alkalmazza

Intézkedés felelıse

Pályázatírók

Pályázatírók Munkaügyi Központ vezetıje

Munkaügyi Központ vezetıje

Folyamatos

Folyamatos

2013

A foglalkoztatók ismerjék meg

Értékelés, visszacsatolás , a piaci igényeknek megfelelı szervezés

246


A munkanélküliek munkaerıpiacra történı visszakerülésének elısegítése

Hatékony segítségnyújtás

A munkaerıpiacról történı kirekesztıdés megakadályozása.


egyet” megismertetése , elterjesztése. Közhasznú, közcélú foglalkoztatás fenntartása kibıvítése Önismereti tréningek szervezése, keresleti információk közzététele Munkanélküli fiatalok, romák segítése szakemberek bevonásával. Képzésifoglalkoztatási programok szervezése

Városüzemelt etési Intézmény vezetıje

Családgondozók

Szociális Szolgáltató Központ vezetıje

Munkaügyi Központ

2013

Számszerő-en kimutatható javulás.

20%-kal magasabb foglalkoztat ás

30%-kal magasabb foglalkoztatás

folyamatos

A tájékoztatás beindítása

A hátrányos helyzetőek 5%-ának bevonása

10% bevonása

folyamatos

A segítségre szorulók 20%-ának bevonása

A segítségre szorulók 30%-ának bevonása

A segítségre szorulók 40%ának bevonása

folyamatos

Az elızı évhez mérve 10%kal több



247

Oktatás és képzés érdekében tett lépések Hajdúböszörmény Város Önkormányzata – eleget téve az Egyenlı bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény elıírásának – 2007-ben esélyegyenlıségi programot készített. Ennek a Közoktatási Esélyegyenlıségi tervnek a legfontosabb célja a szegregációmentesség biztosítása illetve az integráció elısegítése. Ezeken túlmenıen az oktatásnak szinkronban kell lennie a munkaerı-piaci igényekkel, és elı kell segítenie a foglalkoztatottságot. Azaz a meglévı és az újonnan létrehozott munkahelyeken megfelelı szakképesítéssel, tudással rendelkezı és a munkára felkészített, munkavégzésre képes munkavállalók szükségeltetnek. Ennek érdekében: •

Piacképes szakképzés megvalósítására kell törekedni, a három középiskola képzési szerkezetét össze kell hangolni, rendszeres párbeszédet kell folytatni a gazdasági élet szereplıivel (munkaerı szükségletük egyeztetése végett) és át kell tekinteni a vállalkozási ismeretek oktatásának lehetıségét.

•

Az Önkormányzatnak be kell kapcsolódnia a Munkaügyi Központ által indítható helyi átképzı tanfolyam szervezésébe, amely a különbözı összetételő (kor, nem, iskolai végzettség, stb.) felnıtt lakosságra vonatkozik. A tanfolyamok indítását megelızıen vizsgálni kell a kapcsolódó továbbképzési lehetıségeket, valamint a munka-erıpiaci igényeket.

•

Erısíteni szükséges az oktatási intézményekben az informatikai és idegen nyelvi képzést, valamint a környezetvédelmi nevelést tudatosabbá kell tenni. Az iskolai nevelésben kapjon nagyobb hangsúlyt az irányított pályaválasztás, illetve a munkára nevelés. Erre vonatkozóan kerüljön javaslat kidolgozásra az oktatási intézmények bevonásával.

A HEFOP 2.1.7. pályázat keretében valósult meg a Déli- Lucernásban mőködı Tanoda, mely 2006-ban alakult. Lehetıséget biztosít a Déli- lucernásban és a környéken élı, integrált iskolai oktatásban részt vevı, hátrányos helyzető tanulóknak a tanulásban, illetve a szabadidı hasznos eltöltésében. A tanodai foglalkozás fı területei: •

tanulássegítés

•

szabadidıs programok szervezése

•

pályaválasztás elısegítése

A tanodába járás önkéntes, heti öt nap, délutánonként várja a diákokat, nyugodt teret és segítséget biztosítva a tanulóknak az iskolai lecke elkészítéséhez, a szóbeli házi feladat megtanulásához. Egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében, szaktanárok bevonásával, egyénre szabott tanulási technikák elsajátításával. Ezen túl nagy hangsúlyt fektetnek a szabadidı hasznos eltöltésére, pl. kézmőves foglalkozások, személyiségfejlesztı, önismereti foglalkozások, színházlátogatás formájában. Nagy a vonzereje a diákok számára a rendelkezésre álló, öt modern számítógéppel berendezett számítástechnikai teremnek. Az Internet hozzáférés pedig nagyban hozzájárul a kutatást igénylı házi feladatok sikeres megoldásához. A továbbtanulásban, integrációban betöltött nagy szerepe és a környéken lakók részérıl tapasztalható elfogadottság is rávilágít arra, hogy a Tanodát nemcsak a DéliLucernásban, hanem Bodaszılın, a Szılıskertekben és Pródon is létre kell hozni. www.hajduboszormeny.hu 248

112. táblázat: Feladatok, felelısök és indikátorok (Oktatás) Helyzetelemzés Cél konkrét megállapítására szöveges (problémára) megfogalmazása hivatkozás

Intézményes nevelés iskolai lemorzsolódás

A HHH tanulók iskolai sikerességének biztosítása. Teljes körő eredményes tankötelezettség teljesítése. Sikeres továbbhaladás biztosítása.

Magántanulók mutatói

Minden tanuló intézményes keretek között tanuljon.

Intézkedés leírása Az intézményekben tartalmi, módszertani megújulás és hatékony pedagógiai módszerek bevezetése. Finanszírozás: integrációs normatíva igénybe vételével. A magántanulóv á nyilvánításra vonatkozó gondozói kérelem felülvizsgálata . Környezettanu lmány készítés a Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával.



Indikátor rövid távon (1év)

Indikátor közép távon (3év)

Indikátor hosszú távon (6év)

Intézményvezetık.

2010/11-es tanévtıl folyamatos.

A lemorzsolódá s legalább 10%-kal csökken.

A lemorzsolódás legalább 20%kal csökken.

A lemorzsolódás legalább 50%-kal csökken.

2010/11 tanév

Magántanuló k számának 30%-os csökkentése.

Magántanulók számának 50%-os csökkentése

Magántanulók számának 70%os csökken- tése

Intézményvezetık.



0-2 éves gyermeket nevelı 18 év alatti anyák intézményes oktatása.

A férıhely megléte estén sem jár minden 3 éves jár óvodába.

Körzethatárok érvényesülése. A nem önkormányzati fenntartású intézmények adatait is figyelembe kell venni!

Tankötelezettség teljesítése.

0-2 éves gyerekek bölcsıdében történı elhelyezése. Házi gyermekfelüg yeleti rendszer mőködtetése. Vizsgára történı felkészítés a Tanoda keretében.

Önkormányzat Bölcsıde vezetıje Kincskeresı Ó. Ált. Isk. igazgatója CKÖ vezetıje

Minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás megvalósítása.

Óvodáztatási szándék felmérése. Óvodáztatás akadályainak felderítése. Beíratást elmulasztó szülık megkeresése.

Kiegyenlített legyen a HHH gyerek aránya az általános iskolákban. Szegregációmentes oktatás. Az évfolyamok párhuzamos osztályai között a HHH tanulók száma nem térhet el 25%-

Körzethatárok esélyegyenlıs éget biztosító kijelölése. Szülıi nyilatkozatok begyőjtése. Szolgáltatások hoz való egyenlı hozzáférés


Folyamatos

A célcsoport 10%-ának a reintegrációja.

A célcsoport 30%-ának a reintegrációja.

A célcsoport 50%-ának a reintegrá- ciója.

Team: Óvodapedagógusok, szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselı. Gyermekvédelmi felelıs.

Tárgyév május 01.

A célcsoport 80%-os integrálása a rendszerbe.



Egyéni: jegyzı. Team: Polgármester CKÖ.

2010.09.01. Évfolyamok közötti eltérés megszüntetés e

Statisztika alapján arányszámok.

Nincs 25%-nál nagyobb eltérés a HHH tanulók között az iskolákban és óvodákban.

Nincs 15 %-nál több eltérés a HHH. gyerekek között a település intézményeiben.

250

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA nál nagyobb mértékben!

Emelt szintő oktatásban kevés HHH vesz részt.

Egyre több HHH tanuló kerüljön be az emelt szintő oktatásba, s jusson el érettségit adó középiskolába.


biztosítása. Azonnali beavatkozás, ha a különbség az intézmények között a 25%ot meghaladja a HHH-eket illetıen. Együttmőködé si megállapodás megkötése a Baltazár D. Református Ált.Isk. fenntartójával. Útravaló program folytatása. IPR bevezetése. Korszerő módszerek alkalmazása az iskolai sikeresség érdekében. Az Arany J. Kollégiumi Szakiskolai Program folytatása. A Tanoda folytatása és bevezetése

Team: Intézményve zetık.

2010/11 tanév kezdete.

A HHH-s tanulók számának 10%-os növekedése az emeltszintő oktatásban.

A HHH-s tanulók számának 30%-os növekedése az emeltszintő oktatásban.

A HHH-s tanulók számának 60%os növekedése az emeltszintő oktatásban.

251

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bodaszılın. Szakszolgálati rendszer bıvítése, iskolákban való megjelenésév el. Logopédus,(p edagógus létszámcsökke nés terhére) gyógytestnevelı óvodai alkalmazása.

Polgármester

Folyamatos

2010/11 tanév kezdete.

2010/11.es tanévtıl folyamatosan.

Átlagtól lemaradók és szakszolgáltatást igénylık helyzete.

Minden tanuló kapja meg a szükséges egyéni fejlesztést az iskolai sikeressége érdekében.

Iskolafokozatok közötti átmenet Óvoda-iskola

Zökkenımentes iskolába lépés megvalósítása. A kompetencia alapú nevelés és oktatás kiszélesítése az óvodákban, iskolákban. A „0 évfolyam” tovább vitele a Kincskeresı Óvoda és Ált. Iskolában.

Óvodai integrációs program bevezetése.

Oktatási és Mővelıdési Bizottság, Önkormányzat óvodavezetı k Ált. iskolai igazgatók

Emelkedjen az érettségit adó középiskolákba való bejutása a HHH tanulóknak.

IPR bevezetés. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Pályaorientáci ós programok

Team: Intézményve zetık, pályaválaszt ási felelısök, 8-kos osztályfınökök.

Továbbtanulási mutatók


20%-os növekedés a szakszolgálta tások igénybevétel ében.

40%-os növekedés a szakszolgáltat ások igénybevételé ben.

60%-os növekedés a szakszolgáltatáso k igénybevételében .

A célcsoport jelenlétének 15%-os növekedése.



252

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA biztosítása. Tanulókövetés megszervezés e

Infrastrukturális eltérés van az azonos típusú intézmények között.

Integrációs normatíva igénylése.

A kötelezı eszköz és felszerelési jegyzékben (11/1994. MKM rendelet .sz. mell.) foglaltak teljesülése a település minden intézményében és feladatellátási helyén. Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben. (Pl: funkcióbıvítés, közösségi célú hasznosítás.)

A probléma megszüntetés e érdekében évenkénti bontású, konkrét mérhetı hatású intézkedési terv készítése. Intézményi konzorciumok kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében.

Települési önkormányz at és jegyzı

Számszerően kimutatható javulás a tárgyi eszközökhöz való egyenlı hozzáférésben a magasabb HHH számú tanulókat nevelı intézményekben.

A kiegészítı normatívák igénylése, hatékony felhasználása. /óvoda-iskolaközépfok/

Az IPR bevezetésével lehetıség nyílik az integrációs források igénybevételér e igényjogosulta k

Önkormányzat Polgármester Intézményvezetık.

folyamatos


Az infrestrukturális eltérések 50%-os megszünteté se.

Az infrestrukturális eltérések 70%-os megszüntetés e.

Az infrestrukturális eltérések 100%os megszüntetése.

253


Tanórán kívüli programokon való részvételi lehetıségek.

A hhh tanulók egyenlı hozzáférésének biztosítása a tanórán kívüli programokon.


számbavételeigényjogosults ág adminisztratív feltételeinek biztosítása. - szakmai-, személyi-, és tárgyi feltételek biztosítása. Útravaló program folytatása. Arany János Program folytatása. Tanoda mőködtetése.

Oktatási bizottság Intézményvezetık. CKÖ

2010/11 tanév

20%-os HHH-s részvételi növekedés.

40%-os HHHs részvételi növekedés

60%-os HHH-s részvételi növekedés

254


A felzárkóztatás érdekében tett egyéb lépések 1. A Szociális Szolgáltatási Központ Családsegítı Központjának fontos feladata az adósságkezelési tanácsadás. Az eladósodott háztartások - a helyi rendeletben szabályozottak szerint adósságcsökkentési támogatásban részesülhetnek adósságkezelési szolgáltatás során. Hajdúböszörmény városában a szolgáltatás 2004. március 01.-tıl indult el, kezdetben lakossági áramdíj hátralékok kezelésében tudtunk segítséget nyújtani, ezt követıen a távhıs elmaradásokkal rendelkezı ügyfelek is megjelentek a szolgáltatásban. 2004 nyarától már a gázdíj hátralékosokat is be tudtuk vonni a szolgáltatásba, majd 2004 novemberétıl a lakbér elmaradással rendelkezıket is. Ebben az évben is az áramdíj hátralékosok száma jelenik meg nagyobb arányban, más hátraléktípusokhoz viszonyítva. Városunkban jelenleg az adósságkezelési tanácsadásban résztvevık száma: 82 fı.

2. Az Önkormányzat nyújtja az otthonteremtési támogatást: Az otthonteremtési támogatás célja az átmeneti vagy tartós nevelésbıl kikerült fiatal felnıtt lakáshoz jutásának vagy tartós lakhatásának elısegítése. A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnıtt tulajdonába kerülı építési telek, életvitelszerő lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bıvítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére.

3. A Habitat for Humanity International Hungary Kht-val kötött megállapodás (2005, 2007, 2008) értelmében, az önkormányzat ingyen, ajándékozási szerzıdés keretében biztosít közmővesített építési telket a Habitat részére, valamint saját költségén vállalja a víz és csatorna bekötést a telekhatártól az épületekig, míg egyéb közmőveket a telek határáig biztosítja. Ilyen megállapodást már kötött a város és a jövıben is tervezi. 2008-ban a következık ingatlanok kerülnek ajándékozásra 1385/8 hrsz-ú (603 m2), 1385/9 hrsz-ú (603 m2), 1385/10 hrsz-ú (603 m2), 1385/11 hrsz-ú (603 m2). A szervezet adományokból felépíti az épületet, amelyet a Habitat átad a magáról gondoskodni képes kiválasztott családnak. Olyan családról van szó, amelyik egy lakás hitel törlesztı-részleteit képes visszafizetni, de kezdıtıke hiányában nem lenne képes magának építeni. A ház elkészülése után hitelt vesz fel a család, amelybıl kifizetik a Habitat költségeit. A kölcsönt pedig részleteiben visszafizetik.

4. Szociális földprogram az állami illetve önkormányzati földterületek bevonásával. Ennek a programnak a keretében az önkormányzat felvásárolja a területet, majd közmővesített telkeket alakít ki, amelyeket jóval a piaci ár alatti összegért tovább tulajdonba ad rászorulóknak. Ilyen telek kialakítására került sor a Móra Ferenc utca 35-ös út felıli oldalán, Szente Bálint utca új osztáson lévı vasút melletti területen, illetve Hajdúvid, Bodaszılı, Nagypród külterületeken 2-2 ingatlanon. A program, ha nem jár közvetlen munkahelyteremtéssel, akkor is hasznos, mivel a mindennapi megélhetést és az önellátást is segíti a szociálisan rászoruló családok esetében.


255

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 113. táblázat: Feladatok, felelısök és indikátorok (Lakáshelyzet) Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása


Lakáshoz jutás lehetıségeinek bıvítése.

A Habitat for Humanityvel való együttmőköd és folytatása.

Projektfelelı s Családkivála sztógondozó Bizottság vezetıje

Felelısségvállalás, tulajdonosi szemlélet erısítése a roma családoknál

25 roma háztartásba a víz bevezetése. Lakásfelújítá sok

Lakáshelyzet


Jegyzı

Az intézkedés megvalósításának határideje


Indikátor középtávon (3év)

Indikátor hosszútávo n (6év)

2010 2014

Konzekvenciák levonása

További bekapcsolódás a lakásépítési programba

Bekapcsolód ók számának 20%kal történı növelése

A projekt kidolgozása

A víz bevezetése, Lakásfelújítá s beindítása

Lakásfelújítá - sok körének bıvítése

2010 2012

256


Egyes szegregátumok esetén alkalmazandó egyedi beavatkozások A foglalkoztatás elısegítése és ezzel kitörési lehetıség biztosítása miatt minden érintett területen kiemelt cél a munkaerı-piaci feltételeknek való minél jobb megfelelés. Bodaszılı, Pród és Hajdúvid esetében nem csupán az átképzésre kell helyezni a hangsúlyt, hanem ezeken a területeken kívánatos a gazdasági szereplık ösztönzése és termelı vállalkozások megtelepedése. Elsısorban a mezıgazdasági termelés erısítésére kell koncentrálni és ahol lehet ott az ipar számára is táptalajt adó feltételeket kell teremteni. Minden egyes szegregátum esetén javítani kell az oktatáshoz hozzáférés lehetıségeit.

Déli- Lucernás A Déli- Lucernás esetében nélkülözhetetlen szociális munkások alkalmazása. Feladatuk a kapcsolattartás, beszámolok írása, javaslatok kidolgozása a problémák kezelésére, jelzırendszer mőködtetése illetve az önkormányzat és a terület lakossága közötti információcsere biztosítása. Ennek érdekében a város vállalja, hogy két fı szociális munkást részmunkaidıben alkalmaz, akik kimondottan a szegregátumok problémáival foglalkoznak. A szociális munkások alkalmazása 2009-tıl valósul meg. A város minden két évben egy család elhelyezését vállalja errıl a területrıl. Olyan család elhelyezésérıl lehet szó, amelyik életveszélyes környezetbe került, és nincsen módja, lehetısége életkörülményei javítására, megváltoztatására. 2008 májusától már alkalmazásban áll egy fı roma munkaügyi menedzser. Romák foglalkoztatásának elısegítése. A dolgozni képes, de állástalan személyek adatbázisba győjtése, segítséget nyújt a munkahelykeresésben és felkutatja a munkáltatókat. Az állás a CKÖ és a Városi Önkormányzat közös pályázata eredményeként került kialakításra. Az önkormányzat további hozzájárulása, hogy biztosítja az irodát, a telefont, és a számítógépet a roma munkaügyi menedzser munkájához. A munkakör fenntartása a támogatási idıszak után is indokolt és a város ennek megfelelıen vállalta az ezzel kapcsolatos anyagi terheket.

1) Foglalkoztatás érdekében tett lépések A közbeszerzési eljárásban elınyt élvez az ajánlatevı, ha a fejlesztések kivitelezésében, alacsony státuszú, tartósan munkanélküli aktív korú helyi lakosokat von be a szegregátumok területérıl.

2) Oktatás érdekében tett lépések A terület esetében pontosan fel kell mérni személyre szabottan az iskolázottsági adatokat. Azok az aktív korúak, akik nem rendelkeznek 6 illetve 8 osztályos végzettséggel külön figyelmet érdemelnek. Ennek érdekében egy ösztönzı program kialakítása szükséges. Olyan hatékony program, amelynek hatására legalább az fenti jellemzıkkel bíró személyek 20 százaléka 3 éven belül, 40 százaléka 6 éven belül megszerzi a 8 általános iskolai végzetséget. Speciálisan erre a célcsoportra koncentrálva kell ezt az oktatást elindítani. Ez minimálisan szükséges ahhoz, hogy az egyéb képesítést adó képzésekben lehetıségük legyen részt venni.


257

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az önkormányzat szőkös anyagi teherviselı képességéhez mérten, csupán a normatív támogatással rendelkezı képzések és programok beindítását vállalhatja. Ennek érdekében elsı lépésként a normatív alapon mőködı képzések lehetıségeit kell felmérni. A Déli- Lucernás esetében elengedhetetlenül fontos, hogy kiemelt figyelmet, és segítséget kapjanak az innét érkezı tanulók a Családsegítı Központ munkatársainak tapasztalatai szerint. Lehetıséget kell biztosítani arra, hogy ha 6 általános iskolai osztály végzettséggel sem rendelkezik, akkor különbözeti vizsgát tehessen és részt vehessen a programban. A képzéseket mindaddig folytatni kell, míg igény jelentkezik rá.

3) Infrastruktúra fejlesztése A város infrastrukturális fejlesztését tartalmazó stratégiai elképzelés szerint a legközelebbi idıben a Déli- Lucernás területének infrastrukturális fejlesztése szerepel. Ennek a stratégiai elképzelésnek megfelelıen több pályázat is beadásra került. KEOP 1.2.0 pályázat (2007. október 24.) beadásra került. Ez a pályázat a szennyvíz rendszer kiépítésének harmadik ütemét tartalmazza, melynek keretében a Déli- Lucernás területének 100 százaléka kerül lefedésre. A pályázat nyert, a megvalósítás tervezett ideje 2010-2011 évek. EAOP 5.1.2./D Települési bel és külterületi vízrendezés pályázatot szintén benyújtotta a város, amely tartalmazza a Déli- Lucernás csapadékvíz elvezetı rendszer fıgyőjtıjének kiépítését. 2010 tavaszán a Tóth Árpád utca építése megkezdıdhet 2009. évi ÉA-CÉDE forrásból. Ez a fejlesztés azért fontos mivel ezzel a Déli- Lucernás buszközlekedése javítható lenne. Eddig a busz nem tudott átmenni a területen csupán megkerülni tudta a közúthálózat hiányosságai miatt. Továbbá ez az út belsı győjtıútként is funkcionálna.


258

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 114. táblázat: Feladatok, felelısök és indikátorok (Déli- Lucernás) Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Szegregálódott területek kezelése



Integráció elımozdítása




Alacsony státuszú lakosok foglalkozta- tása

Foglalkoztatás elısegítése a szegregátumok





Indikátor hosszútávon (6év)

2012

Beazonosítás és program kidolgozása

15 százalék megszerzi a képesítést

40 százalék megszerzi a képesítést

2012 eleje

2 fı szociális munkás alkalmazott

folyamatos

folyamatos

Polgármester

2012

Lehetıségek kidolgozását tartalmazó terv elkészítése

1 család elhelyezése

2 elhelyezése

Polgármester

2012

Közbeszerzé si kiírás

A projektbe bevont lakosok

A projektbe bevont lakosok száma



1. 6 illetve 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık beazonosítása

1. Szociális Szolgáltatási Központ vezetıje.

2. Ösztönzı program kidolgozása Szociális munkások alkalmazása, akiknek a feladata, hogy a szegregátumokban élık integrációjának elısegítése Életveszélyes környezetben élı család számára megfelelı életkörülmények bizt. A közbeszerzési eljárásban elınyt élvez az

2. Oktatási osztály vezetıje

Polgármester

259

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA a városfejlesztésben

- ban

Felhalmozott díjhátralék csökkentése.

A szegregátumok ban a közüzemi díjak elmaradása miatti díjhátralék megelızése, és csökkentése

Csomópont és a közvilágítás hiányosságai biztonsági szempontból aggályosak

A közlekedési csomópontban a biztonságos átkelés biztosítása minden idıben


ajánlatevı, ha a fejlesztések kivitelezésébe, alacsony státuszú, tartósan munkanélküli aktív korú helyi lakosokat von be, különösen, ha a szegregátumokból. Szociális Szolgáltatási Központ Családsegítı Központja külön tartsa nyilván a szegregátumokban élı, ilyen problémával küzdı személyeket, és dolgozzon ki tervet az elıre fizetıs fogyasztómérıóra elterjesztésére. Közlekedési lámpa felszerelése

száma

Szociális Szolgáltatási Központ vezetıje

Polgármester

2011

Nyilvántartás elkészítése, Terv kidolgozása

Nyilvántartás megléte, elıre fizetıs fogyasztómé rı-órák száma

2012


A beruházás megvalósítás a

Nyilvántartás megléte, elıre fizetıs fogyasztómérıórák száma

260


Bodaszılı A településrész jövıjét a demográfiai mutatók határozzák meg, hiszen évente 70 fıvel nı a népesség. A településrész korösszetételét tekintve kedvezı helyzetben van.

Bodaszılı

0-14 éves kor 15-59 éves kor 60- éves kor

51. ábra: Bodaszılı lakosságának korcsoportok szerinti összetétel (Forrás: KSH 2001-es adatok)

A feladat nem az elöregedés megállítása, mint általában, hanem a fiatalok itt tartása és az ingatlanok értékének növelése, ezáltal egy vonzó élhetı környezet kialakítása. A legfontosabb ennek érdekében, a munkahelyteremtés, infrastruktúra növelése, közszolgáltatások fejlesztése, és kedvezı lakókörnyezet kialakítása. Munkahelyteremtés érdekében, meg kell teremteni a kívánatos feltételeket, hogy a meglévı innovatív illetve új társaságok Bodaszılıt válasszák telephelynek vagy székhelynek. Ennek érdekében Zelemér közelében ipari terület kijelölése a cél, amely elhelyezkedés szempontjából optimális, mivel a csatorna, az elektromos fıvezeték itt halad keresztül és közúttal illetve iparvágánnyal is rendelkezik. A közszolgáltatások kapacitásának növelése alatt elsısorban az óvoda kérdés megoldására kell koncentrálni. Erre már konkrét tervek vannak, amelynek keretében az egymástól 300 méterre elhelyezkedı intézményeket összevonják egy ingatlanba. Az így üresen maradt épületbe, pedig orvosi rendelı kap helyet. Ha a most óvodás gyermekek elérik az iskolás kort szükségessé válik majd az iskola bıvítése és fejlesztése is (tornaterem, tantermek). Az ingatlanok értékének a növelését elsısorban az infrastruktúra fejlesztésével lehet elérni, amely hozzájárulna a szergegátum bomlásához vagy legalább is megállítaná azt a betelepedési trendet, amely problémát okoz a szılıskerteknél is. A fiatalok kikapcsolódását és mozgását nagymértékben elısegítené egy futballpálya, amely jelenleg még nincs Bodaszılın. Egy további teendı a meglévı építési telkek iránti igények kiszolgálása. Az építési telek kijelölést az önkormányzat a már meglévı nagy kiterjedéső telkek megosztásával kívánja megoldani. Ez több esetben már meg is történt. Tervben van a megosztott telekhatáron új utca nyitása, amely jelentıs területveszteséget jelent a tulajdonosok számra, azonban emellett szert tesznek egy saját tulajdonú értékesíthetı telekre. Az önkormányzati


261

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA területeken így kapott önkormányzati telket a kedvezményesen építési telekként értékesíteni lehet.

szociális

földprogram

keretében

Az egyik legfontosabb feladat településrészi központ létrehozása, a fıutca mentén az óvodák és iskola szomszédságában. Ezen a területen a cél, hogy minél több kereskedelmi, szolgáltatóipari létesítmény telepedjen meg, mellettük egy kulturális központ kialakítása és így alkossanak egy centrumot Bodaszılın. A tömegközlekedés javítása érdekében tárgyalásokat kell kezdeni a volán képviselıivel mind Debrecen mind Hajdúböszörmény irányába, hogy csak a városokban meglévı lehetıségek is könnyen elérhetıvé váljanak.


262

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 115. táblázat: Feladatok, felelısök és indikátorok (Bodaszılı) Helyzetelemzés Cél konkrét megállapítására szöveges (problémára) megfogalma-zása hivatkozás

Településrész nem rendelkezik önálló alközponttal, mely vonzóvá tenné a települést a lakosság számára

Településrész központ kialakítása

A közszolgáltatások kapacitásbeli hiányossága hátrányosan érinti a terület lakosait

Növelni az ingatlanok értékét, és ezzel megállítani a szegregálódási folyamatot, melyet a betelepülık gerjesztenek Lehetıvé kell tenni, hogy minden bodaszılıi gyermek helyben tudjon óvodába és iskolába járni

Magas munkanélkü-liség

Munkahelyek teremtése

Infrastruktúra fejletség alacsony színvonala egyes területek








folyamatos

Ösztönözni kell a szolgáltató szektor képviselıit központosított területen való megtelepedésb en, a közszolgáltatás ok terület centrikus összevonása.

Városfejlesztési osztály vezetıje

2012


A központi területen érzékelhetıen növekszik a szolgáltatások centralizáltsága

Rákóczi és a Lorántffy kertekre is koncentrálva

Polgármester

2011


A beruházás megvalósítása

Az ingatlanok árának 10%-os emelkedése

Folyamatos

Folyamatos

20 új munkahely teremtése

25 új munkahely létrejötte

Az óvoda és az iskola kapacitásának bıvítése

Oktatási osztály vezetıje

2012

Minden itteni lakosnak legyen lehetısége helyben iskolába és óvodába járni

Ipari terület kijelölése

Városfejlesztési osztály vezetıje

2012


263


Pród Bodaszılıvel ellentétben elöregedı lakosság jellemzi, ezért az építési telkekkel való gazdálkodás nem kiemelt fontosságú, elegendı áll rendelkezésre hogy az igényeket kielégítse. A jövıben tervezett településrészi központ fejlesztése: játszótér-felújítás, infrastrukturális beruházások, illetve a kereskedelmi-, szolgáltató-ipari egységek megtelepedésének az elısegítése nem igényelnek ingatlannal kapcsolatos tulajdonváltozást. Csakúgy, mint a többi külterületi településrészen a tömegközlekedés fejletlensége tapasztalható itt is. Nem csupán a munkavállalókat érinti hátrányosan, mint Bodaszılın, hanem az iskolásokat is, mivel Pródnak nincs általános iskolája, ezért minden nap be kell járniuk Böszörménybe. Kiemelten gondoskodnak a települési identitás erısödésérıl, az egész éven át tartó nagysikerő programsorozattal: farsangi mulatság, majális, gyermeknap és falunap, mint kiemelt rendezvény. Minden évben megrendezésre kerül a jótékonysági bál is, melynek 2008-ban a bevételét a játszótér felújítására fordítják. A volt iskola épületében számítógépek elhelyezésével lehetıséget biztosítani a fiatalok számára internetezésre, számítógéppel kapcsolatos tanfolyamok lebonyolítására. Az autópálya közelsége (3 km) ellenére a befektetık, vállalkozók mindezidáig nem keresték a lehetıségeket Pródon. Ipari terület kialakítására középtávon nem kerül sor, hiszen a terület lakossága mezıgazdasági jellegő gazdálkodást folytat, és ezt kell elısegíteni. A mezıgazdasági termelés elısegítése egyéb források hiányában tanfolyamok tartásával képzelhetı el. Meg kell ismertetni a gazdákat a pályázati, támogatási lehetıségekkel.


264

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 116. táblázat: Feladatok, felelısök és indikátorok (Pród) Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Munkaerıpiaci igényeknek valamint a gazdaság elvárásainak való megfelelés

Városrészközpont fejlesztése, amely vonzóvá tenné a települést a lakosság számára



Az intézkedés felelıse

Az intézkedé s megvalósításának határideje

Vállalkozások életképességének elısegítése és a munkavállalás lehetıségeinek javítása

Tanfolyamok tartása és az ehhez szükséges feltételek megteremtése (Pl.: számítógépvásárlás)

Területi képviselı

2012

Igények és lehetıségek felmérése

2012

Jótékonysági bál megszervezé se és a bevétel erre a célra való elkülönítése

Az elöregedés folyamatának megállítása


Játszótér felújítás





Évente 2 tanfolyam tartása

Csökken a munkanélkülis ég 5%

megvalósítás

A 0-14 évesek arány a településrésze n 19%-ra emelkedik

265


Szılıskertek Hajdúböszörménynek van 3 külterületi településrésze (Hajdúvid, Pród, Bodaszılı) és nem támogatják még egy létrejöttét. A szılıskerteket nem lehet városrésznek tekinteni, hiszen kertes mezıgazdasági területnek van minısítve. Ezen a területen laknak ugyan annak ellenére, hogy a helyi építési szabályzat tiltja a lakásépítést (a szılıskertek közzül egyedül a Rákóczi kertben van megengedve). Az önkormányzat nem akar itt lakóövezetet kialakítani ezért sem az infrastruktúrát sem mást nem kíván fejleszteni. Azokat az ingatlanokat, amelyek építési elıírási, egészségügyi elıírási szempontból megfelelıek, azokat meghagyni, de amelyek alkalmatlanok a lakhatásra (leginkább 1-5 dőlıben lévı ingatlanok) azokat felvásárolni vagy elcserélni. A város az ingatlangazdálkodási terv keretében pontosan beazonosította azokat az ingatlanokat, amelyek saját tulajdonában vannak és alkalmasak lakás céljára. Ezek az ingatlanok képeznének csere alapot a lakhatásra alkalmatlanokkal szemben, amelyeket aztán le kell bontani. Ahol nincs megfelelı cserealap ott fel kell vásárolni. Egy hirdetés keretében szükséges felhívni a tulajdonosokat, akik nem tartják rendben a kertjüket, hogy az önkormányzat ingyenesen átveszi tılük és így nem kell befizetniük a büntetéseket a területük gondozatlansága miatt. Az így megszerzett illetve a megvásárolt vagy elcserélt és lebontott ingatlanokon pedig tervben van egy fásítási program elindítása. A már meglévı épületekre vonatkozóan a Szociális és esélyteremtı munkacsoport tett javaslatot, ami elsısorban a további épületbıvítések jogosságát és az emberi lakhatás körülményeinek vizsgálatát célozza. Amikor sikerült a betelepülés mértékét visszaszorítani, akkor a már ott élık lakhatási, szociális körülményeinek javítására, a szegregáció mérséklésére és integrációra vonatkozó terv kidolgozása indokolttá válik. Összefoglalva, a területen az önkormányzat vissza akarja állítani a régi zártkerti jelleget, a lakhatásra nem alkalmas ingatlanok elcserélésével, felvásárlásával és így megakadályozni a terület további szegregációját.

Mobilizációs program: A legfıbb elvárás, hogy a város által tervezett, lakosság mozgatásával járó programokat úgy kell megszervezni, hogy azok hozzájáruljanak a szegregátumok felszámolásához. Semmi esetre sem megengedhetı olyan beavatkozás, amely a meglévı szegregálódott vagy szegregációval veszélyeztetett területek további szegregálódását okozza vagy azzal a következménnyel járna, hogy a város egy más részén hozna létre ilyen új szegregátumot. A fentebb ismertetett beavatkozás a Szılıskertek esetében szükségessé teszi garanciák lefektetését. A garanciák teljesülése érdekében a város határozatba foglalja a szegregátumok lakosságcsere programja által megkövetelt minimumelvárásokat. Ilyennek minısülnek különösen: 1. Az önkormányzatok által felajánlott csereingatlanoknak a komfortfokozata minden esetben meg kell, hogy haladja az elcserélt ingatlanok komfortfokozatát.


266

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2. Az ingatlanok önkormányzat által történı felvásárlása csak abban az esetben engedhetı meg, ha a család jövıbeni lakhatása az integrációt erısítı módon megoldott. 3. A programban érintett személyek az ingatlan következtében semmilyen körülmények között szegregációval terhelt területre.

felvásárlása vagy cseréje nem kerülhetnek másik

4. Ha a város másik részére költözéssel jár a beavatkozás, akkor szükséges a Szociális Szolgáltatási Központ bevonásával a család integrációját figyelemmel kísérı, és ebben segítséget nyújtó szakember kijelölése.

Az önkormányzat rendeletben (határozatban) vállal kötelezettséget arra, hogy csak abban az esetben ad építési telket, ha az hozzájárul egyértelmően az ott élı emberek és a terület integrációjának elımozdításához.

Az után követés megoldása: Az Anti-szegregációs beavatkozás program megvalósulásának nyomon követése kiemelkedı fontosságú. Figyelemmel kell kísérni azokat a családokat, amelyek bevonásra kerültek a programba, annak érdekében, hogy tartós eredményeket lehessen elérni. Eszközei: -

A megvalósult értékelése.

-

Az évente történı ellenırzés munkatervben határozza meg.

-

A programok megvalósításához kapcsolódó véleményeket, javaslatokat, visszacsatolásokat az önkormányzat dokumentálja, és amennyiben nem ütköznek a programok alapgondolatával, a programok megvalósítása során felhasználja.

-

Az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok megoldására intézkedési tervek készítése, amennyiben meghatározásra kerülnek a célok, feladatok, felelısök, határidık.


eredmények

évente

történı

idıpontját

a

ellenırzése,

eredmények

Képviselı-testület

az

éves

267

117. táblázat: Feladatok, felelısök és indikátorok (Szılıskertek) Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás



A szegregációs folyamat megállítása


A szegregációs folyamat megállítása


Nem megfelelı lakáskörülmények

Az integrációs eredmények tartósságának biztosítása Felelısségvállalás, tulajdonosi szemlélet erısítése a szegregációkb an élı családoknál

Intézkedés leírása Lakhatásra alkalmatlan ingatlanok megszerzése , és a zárt kerti jelleg visszaállítása Garanciák lefektetése a szegregálódo tt területek jövıbeni kezelésére Után követés kialakítása

25 háztartásba a víz bevezetése. Lakásfelújítá sok





Városfejleszt ési osztály vezetıje, Területi képviselı

2012

5 lakhatásra alkalmatlan ingatlan megvásárlása és átminısítése.

Lakhatásra alkalmatlan 10 ingatlan felszámolás a

Lakhatásra alkalmatlan 20 ingatlan felszámolása

Szociális osztály vezetıje

2010 év vége

Garanciák lefekte-tésérıl szóló rendelet elfogadása

2010

Program kidolgozása

Kimutatások rendelkezés re állása

folyamatos


A víz bevezetése, Lakásfelújítás beindítása

Lakásfelújítá sok körének bıvítése


Szociális osztály vezetıje

Jegyzı

2009. 2012.


Gyırössy – kert A Gyırössy kertben megindult, jelen állás szerint még problémát nem okozó szegregálódási folyamat megállítása érdekében vonzóvá kell tenni a fiatal családok számára a lakótelepi környezetet, javítani a munkaerı-piaci integrációt. Tömbök, zöld felületek felújítása, a játszóterek szabványnak megfelelı átalakítása a cél. A Bocskai tér rehabilitációja után a tér lezárásra kerül a forgalom elöl. Ezért még nagyobb forgalom fog terelıdni a kiskörutakra mindaddig, amíg a várost kikerülı körgyőrő meg nem épül. Mivel a lakótelep közvetlenül a körút mellett helyezkedik el, a forgalom növekedésével nıni fog a zaj és légszennyezettség, illetve közlekedésbiztonsági szempontok is felértékelıdnek. Meg kell oldani a közlekedési csomópontok áteresztıképességének növelését, és szélesíteni kell az utakat, de közben nagy figyelemmel kell lenni a lakosokra. A lakótelep kiskörúton lévı buszmegállójának átalakítása és jelzılámpák elhelyezése szükséges ahhoz, hogy a gyalogosbiztonság emelkedjék.


118. táblázat: Feladatok, felelısök és indikátorok (Gyırössy - kert) Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmaz ása

Megnövekedett forgalom által támasztott elvárások

Gyalogos és közlekedésbizto nság fokozása

Lakótelepi környezet állapota

Lakótelepi környezet vonzóvá tétele

Intézkedés leírása közlekedési csomópontok áteresztıkép ességének növelése, jelzılámpák elhelyezése Tömbök, zöld felületek felújítása, játszótér korszerősítés






Polgármester

2011


megvalósítás

A 0-14 évesek arány a területen nem csökken 14% alá


2012


megvalósítás

Piacképes lakótelepi ingatlanok


Hajdúvid Az munkahelyteremtés az egyik lehetıség annak érdekében, hogy a szegregálódási folyamat megállításra kerüljön. Ezért elı kell segíteni az itt lévı vállalkozások gazdálkodását, elsısorban megfelelı társasági környezet teremtésével. A településrészen található régi Hajdú-Bét telep új tulajdonosának, a telep szomszédságában lévı területek leszabályozásával lehetıvé tenni a terjeszkedést, amivel számos munkahely is létesülne. Ellentétben a többi külterülettel itt nem a településrész mellett elhaladó járatok számával van a probléma, hanem azzal hogy a helyközi buszjáratok nem mennek be Hajdúvidre. A buszközlekedés útvonalának megváltoztatásával elérhetı lenne a járatgyakoriság növekedése, azonban ennek érdekében az Óvoda utca végén található földút burkolása válik szükségessé, amely az út menti területek kisajátításával, vagy megvásárlásával szükség képen együtt jár. Ezzel a fejlesztéssel a buszok sokkal egyszerőbben, megfordulás nélkül tudnának végighaladni Hajdúviden. A településrész területi terjeszkedéséhez a legoptimálisabb megoldást a (15208/4-6 Hrsz.) Pacsirta utcáról nyíló még be nem épített területek szolgáltatják. Ezek közül kettı az önkormányzat, egy pedig magántulajdonban van. A városrész terjeszkedése szempontjából nem indokolt megvásárolni a területet, csak elı kell segíteni az építési telek célú hasznosítást. Közlekedésbiztonsági szempontból nem elhanyagolható, hogy a temetıt csak a Hajdúvid mellett elhaladó fıút igénybevételével (200m) lehet megközelíteni, amely a balesetek kialakulásának az esélyét jelentısen növelik. Ezért a Pacsirta utca meghosszabbításaként tervezi az önkormányzat egy gyalogos út kialakítását, aminek a segítségével lehetıvé válik az, hogy ne kelljen a fıútvonalon közlekedni, csupán átkelni a temetıbe igyekvıknek.


119. táblázat: Feladatok, felelısök és indikátorok (Hajdúvid)

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás


A tömegköz- lekedés nem kielégítı volta

A terület bekapcsolása a város tömegközlekedési hálózatába

Munka- nélküliség csökkentése

Telekvásárlási igények és a munkáltatók igényeinek kielégítése (tervalkú)


A járatsőrőség növelése a helyközi járatok sőrítésével érhetı el. Szabályozási munkával lehetıvé tenni a Hajdú-Bét fejlesztéseit illetve a be nem épített területek telekként való értékesítését



Polgármester





2012


megvalósítás

Munkanélküliség csökkenése 5%

2010

szabályozás


folyamatos



7.6. A stratégia külsı és belsı összefüggései A stratégia fıbb külsı összefüggéseinek vizsgálata során az alábbi dokumentumokkal való összhangot szükséges áttekinteni: - Településfejlesztési koncepció, településrendezési terv; - Ágazati vagy tematikus stratégiák; - Gazdasági program; - Környezetvédelmi program; - Területi fejlesztési tervdokumentumok.

7.6.1. Illeszkedés és összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A stratégia megállapításai a vonatkozó elıírásoknak megfelelıen maximális mértékben támaszkodnak a város korábban elkészített szakmapolitikai és településfejlesztési tervezési dokumentumaira, a fejlesztési elképzelések a hatályos településfejlesztési koncepció és a területrendezési terv rendelkezéseit figyelembe véve kerültek kijelölésre. A közelmúltban elfogadott település rendezési-szabályozási terv a jelenlegi fejlesztési elképzelések ismeretében került elfogadásra, így annak módosítására a tervezett beruházások kapcsán nem lesz szükség, így az nem fogja akadályozni azok menterend szerinti megvalósulását. A városra vonatkozóan 10 éve nem készült fejlesztési stratégia, így annak figyelembe vétele csak egyes kérdésekben volt releváns, a legtöbb esetben új vizsgálatok elvégzésére volt szükség, amellett, hogy az egyes szakmaterületekre vonatkozóan készültek önálló stratégiák. Hajdúböszörmény sajátos és jelentıs értéket képviselı településszerkezete jelentıs mértékben elısegíti azt, hogy az egyes városrészek fejlesztése egymással összhangban valósuljon meg. A koncentrikus településszerzet segíti zárványok kialakulásának elkerülését. A szerepkörök városrészi szintő megjelenése többé-kevésbé egyenletesnek mondható (a város történelmi fejlıdése során alakult ki), s a városban meglévı alapfunkciók mindenki számára elérhetıek a központi belterületen (kivételt képeznek e külterületi lakott helyek). A városrészek nagy részénél a meglévı funkciók megerısítésére, fejlesztésére, illetve kibıvítésére irányulnak. Funkció elvonására csak abban az esetben kerülhet sor, hogyha az a teljes város ellátására irányuló szolgáltatás, s optimálisabb más szolgáltatások szomszédságában, a városközpontban elhelyezni – így ez a funkcióvesztés a város egésze szempontjából pozitív következményekkel jár. Funkcióvesztés a közlekedési rend átalakítása révén valósulhat meg továbbá, amelyre azonban csak átgondolt közlekedéspolitikai intézkedésekkel, az alternatív útvonalak kialakítása, illetve megerısítése mellett kerülhet sor. A környezeti állapotra elsısorban az iparterület fejlesztési elképzelései lehetnének hatással, amellyel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy az új beruházások már szigorúbb környezetvédelmi elıírások mellett valósulhatnak meg egy évtizedek óta ipari hasznosítás alatt álló területen, vagyis a negatív változások elsısorban csak pontszerően jelentkezhetnek, s a város egésze szempontjából egy környezetszennyezı üzem kiváltása mellett pozitív hatásuk lehet. Egyes városrészekben a nem kívánatos funkciók megszőntetésével járhat együtt az ipari tevékenység áttelepítése lakóövezetbıl az ipari park területére. Az épített környezet védelme fokozottan figyelembe vételre kerül a


273

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Belváros rehabilitációjánál, amelyre vonatkozóan a szakhatóság egyébként is szigorú kereteket szab.

7.6.2. Ágazati és tematikus stratégiákkal való összhang Az IVS-ben megfogalmazott fejlesztési célok és az önkormányzat ágazati és tematikus stratégiáinak illeszkedése:

120. táblázat: Ágazati és tematikus stratégiákkal való összhang Fejlesztési cél Ágazati és tematikus stratégiák célkitőzései Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 30/2009.(VI.25.) Önk. rendelet az épített és természeti értékek helyi védelmérıl: 8.§ szerint: • •

• •

Meg kell ırizni a terek és utcák kialakult kontúrját, ill. nyomvonal vezetését, ami nem változtatható telekmegosztás, vagy telekösszevonás esetén sem. A közterületek burkolatát, utcabútorokat, hirdetı berendezéseket az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni. Az elhelyezéshez az építési hatóság engedélyét be kell szerezni. Színezett tervet kell benyújtani új és felújítandó homlokzatok, valamint utcai kerítés esetében is. A homlokzat – felújításnak az épület egészére kiterjedınek kell lennie, részleges felújítás nem engedélyezhetı.

11.§ szerint: KÖZPONTI SZEREPKÖR ÉS VÁROSI KÖTİDÉS ERİSÍTÉSE

•

Amennyiben a helyi védelem alatt álló épületek karbantartásának és felújításának költségigénye többletkiadást eredményez, ezeket az Önkormányzat a tulajdonosoknak megtérítheti. A költségekre az önkormányzat az éves költségvetésben különít el pénzösszeget, melynek felhasználásról esetileg dönt.

•

A helyi védelem alatt álló önkormányzati tulajdonú épületek (építmények) a korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdon tárgyát képezik. Elidegenítésükre csak a vagyonrendelet szabályozása szerint, önkormányzati döntést követıen kerülhet sor.

Helyi jelentıségő egyedi fák • • • • •


védetté

nyilvánított

fasorok,

Bocskai téri parkban található közönséges platán egyed Bocskai téri parkban található kocsányos tölgy egyed A Bocskai téri parkban található júdásfa egyed A Bocskai téri parkban a Református Templom északra található 3 db vadgesztenye egyed A Bocskai téri közterületen, a Városháza elıtt található szomorú japánakác egyed

274

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúböszörmény Város Önkormányzata közlekedési koncepciója (2008. december) A koncepcióban javaslatokat dolgoztak ki: •

A jelentısebb forgalmi csomópontok át/kialakítására

•

a forgalom szabályozására

- átmenı tehergépjármő forgalomnak a nagykörútra terelése - gyalogos árkelés biztonságosabbá tétele - Ady téren körforgalom kialakítása - Kálvin téren jármőosztós csomópont - Balthazár-Méliusz utcák keresztezıdésében lámpás biztosítás - Polgári és Vörösmarty utca csomópont átalakítása - Újvárosi és Vörösmarty utca csomópont átalakítása • a parkolási helyzet javítására Törekedni kell az ingatlanokon belüli parkolások megoldására, ezt az építési szabályzat is elıírja. KÖZPONTI SZEREPKÖR ÉS VÁROSI KÖTİDÉS ERİSÍTÉSE

Szükséges a különbözı közlekedési módok elválasztása (kerékpárutak, gyalogjárdák kialakítása). A parkolók építése és kijelölése során biztosítani kell ezeknek a közúttól való elválasztását. •

a kerékpárút fejlesztésre

A fejlesztések során fı cél összefüggı, hálózati szemlélető fejlesztések megfogalmazása. A kerékpáros hálózat elemei teremtsenek kapcsolatot a fıbb lakóterületek, az oktatási létesítmények, fontosabb intézmények, idegenforgalmi szempontból fontos pontok és a belváros között. A fejlesztések kis költségigényő intézkedésekre épüljenek, melyek nem járnak jelentıs infrastrukturális beruházásokkal. A kerékpáros útvonalak kialakítása egységes legyen, a kiépítési módok egy útvonalon belül lehetıség szerint ne váltakozzanak. Ezeket a fejlesztési célokat az Integrált Városfejlesztési stratégiába beépítettük. Hajdúböszörmény Város Önkormányzat közoktatási intézményhálózatának feladat ellátási, mőködtetési és fejlesztési terve (2007—2011.)

KÖZPONTI SZEREPKÖR ÉS VÁROSI KÖTİDÉS ERİSÍTÉSE


A stratégiában szereplı fejlesztési célok: • a hátrányos helyzető tanulók valamennyi intézményben azonos arányban legyenek jelen, figyelembe véve a lakóhely intézménytıl való távolságát. • a hátrányos helyzető, elsısorban roma tanulók minél nagyobb számban történı bekapcsolása a képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítı programba • az iskolákban meg kell teremteni az integráltan nevelhetı sajátos nevelési igényő tanulók és hátrányos

275


• •

•

•

• •

helyzető tanulók befogadásának feltételeit. A helyi vállalkozók munkaerıigényeinek kielégítése érdekében erısíteni kell a pályaválasztási tanácsadás szerepét. Lehetıség szerint el kell érni a hátrányos helyzető gyermekek teljes körő óvodai ellátását már 3 éves kortól, különös tekintettel a Bocskai szılıskertben és Bodaszılın élı gyermekekre A demográfiai változások, a pénzügyi-költségvetési helyzet, a társadalmi igények és a jogi-szakmai ajánlások tekintetében kell vizsgálni az egységes középiskola megteremtésének lehetıségét A szakiskolai oktatásban és a szakképzésben az elınyök és hátrányok felmérése után támogatni kell a városi szakképzı intézményeknek a térségi és regionális társulásokban (pl. TISZK) való részvételét A közoktatási törvény lehetıségeivel élve biztosítani kell a sajátos nevelési igényő tanulók középfokú képzésben való részvételét. Az eredményesebb feladatellátás érdekében élni kell a Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulási által nyújtotta együttmőködési megállapodás lehetıségeivel. Az együttmőködés lehetıségeit más intézmények esetében is vizsgálni kell.

Hajdúböszörmény Város Önkormányzat középtávú sportkoncepciója Óvodai egészségnevelés-testnevelés • Tovább kell folytatni a tornaszoba építési programot • Ki kell dolgozni az óvodai úszásoktatás rendszerét • Felül kell vizsgálni az udvar és sporteszközök állapotát


Iskolai testnevelés • Meg kell vizsgálni tornaterem építésének lehetıségét a Bocskai István Gimnáziumban és a Széchenyi István Mezıgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképzı intézetben. • Törekedni kell a mindennapos testnevelés bevezetésére. • Továbbra is kiemelt helyen kell kezelni a rendszeres gyógytestnevelést • Felül kell vizsgálni az iskolai sportszerek, sporteszközök állapotát és gondoskodni kell azok felújításáról, pótlásáról. Szabadidısport, rekreáció • Meg kell vizsgálni a városunkban található játszóterek állapotát, új, korszerő udvari játékok elhelyezésének lehetıségét • Tovább kell folytatnia megkezdett kerékpárút kiépítését a Keleti-fıcsatornáig, mely további kiindulópontja lehetne egy vízitúra bázis kialakításának. • Meg kell vizsgálni, hogy a nyári idıszakban a „nyitott iskola” rendszerének kialakítását


276


Versenysport • Törekedni kell az azonos sportágat képviselı egyesületek fúziójára • A városban mőködı valamennyi versenysportot szervezı egyesület számára alapelvként fogalmazódjon meg, hogy elsısorban – a bajnoki osztályoknak megfelelı szintő versenyzést – a saját utánpótlás nevelésükre alapozzák • Kiemelten kell kezelni azokat az egyesületeket, amelyek a város tárgyi adottságaihoz, személyi feltételeihez, a sport hagyományaira alapozódó versenysportot képviselik. Városi sportlétesítmények • Fel kell újítani a Városi Sportközpont atlétikapályáját • El kell készíteni a Fürdıkert Ifjúsági Szabadidıközpont fejlesztési tervét • Fel kell újítani a Bocskai István Általános Iskola tornacsarnokának küzdıterét. Sportegészségügy • Biztosítani kell, hogy Hajdúböszörményben továbbra is álljon rendelkezésre sportorvosi vizsgálat lehetısége az amatır, verseny és diáksport számára. • Tovább kell folytatni a szőrı, minısítı és ellenırzı tevékenységet. • Lehetıség szerint ki kell alakítani egy kerékpárergométer terheléses rendszert. Nemzetközi sportkapcsolatok • A nemzetközi sportkapcsolat kiépítésének színterei lehetnek: • Rendszeres, színvonalas sportesemények, kupák szervezése (kapcsolódva hazánk és városunk eseményeihez, ünnepeihez) • Testvérvárosi kapcsolatok kiszélesítése (Nagyszalonta, Krasnik, Siilinjarvi) • Utánpótlás és diáksport események, rendezvények • El kell érni, hogy a városnak több hagyományos nemzetközi sportrendezvénye legyen. • Edzıtáborozásra alkalmas infrastruktúra kialakítása Sportpropaganda • • •

Meg kell szervezni egy városi sporteseményeket figyelı, tudósító hálózatot Kiemelten kell kezelni a diáksport eredményeirıl szóló tájékoztatást El kell kezdeni a város sport történetének felkutatását, tárgyi és írásos emlékeinek győjtését.

Sportfinanszírozás •

Minden évben felül kell vizsgálni a kiemelt sportegyesületek körét Felülvizsgálatra szorul a sportlétesítményeket térítésmentesen használó sportegyesületek jogosultsága.


277

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúböszörmény Város Önkormányzat szociális szolgáltatás tervezési koncepciója


A koncepcióban megfogalmazott célkitőzések: • A helyi rendeletek folyamatos felülvizsgálata a törvényi változásoknak megfelelıen, a lehetıségekhez és szükségletekhez igazodva. • A szociális szükségletekhez igazodó finanszírozás biztosítása a költségvetésbıl. • A lakáscélú támogatások összege fedezze a jogos igényeket. • A területen mőködı civil és vállalkozási szektor erısítése. • Szociális foglalkoztatás megfelelı színvonalon való mőködtetése, hatékonyságának növelése. • A lakosság folyamatos tájékoztatása a szociális ellátásokról és gyermekvédelemmel kapcsolatosan. Hajdúböszörmény Város Önkormányzat egységes zöldfelület gazdálkodási koncepciója •


• • • • •

Kálvin téri parkfelület rekonstrukciója, és a zöldfelület növelése Bocskai téri park felújítása, szilárd burkolattal történı ellátása (Fıtér II. ütem keretében) Baross Gábor tér zöldfelület növelése Baltazár Dezsı utcán fasor telepítése a páros oldalban 35. sz. fıközlekedési út mentén húzódó zöldfelület, erdı karbantartása, felújítása Játszóterek, balesetveszélyes játszóeszközök folyamatos cseréje, felújítása

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Gazdasági és Fejlesztési Programja (2007-2010)


Közmővelıdés, kultúra • a gyermek és ifjúsági tevékenység feltételeinek megteremtése, a tehetségkutatás és- gondozás; • a közmővelıdési és közgyőjteményi feladatok ellátását szolgáló önkormányzati intézmények, illetve közösségi színterek, épületek további korszerősítése, új lehetıségek biztosítása; • a feladatellátást szolgáló telematikai rendszerek kiépítése, a technikai eszközrendszer korszerősítése, a lakosság hatékony információ-ellátásához az infrastrukturális háttér alapjainak folyamatos bıvítése és korszerősítése; • a kulturális területen a középtávú tervek megvalósítása saját és külsı erıforrások bevonásával; • tudományos tevékenység terén a retrospektív monografikus, a város történetét bemutató kiadványok megjelentetése. • Egyéb településrészek (Pród, Hajdúvid, Bodaszılı) mővelıdési házainak felújítása. Egészségüggyel összefüggı feladatok • A háziorvosok beruházásában


a

Középkertben

278


• • •

• • • •

•

épülı orvosi rendelı megvalósításának szorgalmazása (a területet térítésmentesen biztosította az Önkormányzat a háziorvosok részére) Valamennyi egészségügyi intézmény akadálymentesítésének megoldása. Városunk orvosai rendelkeznek gép-mőszer fejlesztési tervekkel, amelyek megvalósításához szükséges az Önkormányzat anyagi segítsége. Végre kell hajtani az egészségügy információs rendszer korszerősítését, ez feltétele a célul tőzött kistérségi járóbeteg-központot megvalósításának. (erre minden lehetıségünk megvan, mivel a környezı települések szakrendelési adottságai messze elmaradnak a hajdúböszörményitıl). Növelni kell a szakorvosi óraszámokat, elsısorban a reumatológiai szakrendelésen, és vizsgálni kell újabb szakrendelések beindításának lehetıségét. Felnıtt és gyermekorvosi ügyelet megfelelı színvonalon történı mőködtetésének biztosítása. A város gyógyvízére alapozva gyógyászati rehabilitációs központ megvalósítása. Az ÁNTSZ-el együttmőködve hatékony egészségnevelési programok kidolgozása és megvalósítása, amely hozzájárul a lakosság egészségének megırzéséhez. Hátrányos helyzető lakosság higiénés állapotának javítása önkormányzati támogatás útján is (palackos ivóvíz biztosítása, védıoltások, rágcsálóirtás, szemétszállítás)

Fejlesztési cél

Ágazati és tematikus stratégiák célkitőzései •

FOGLALKOZTATÁS BİVÍTÉSE, GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS

•

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata vállalkozásfejlesztési és befektetés - támogató programja Az Önkormányzat a programmal különbözı szintő szolgáltatásokat kínál a betelepülı és ezzel új munkahelyeket teremtı vállalkozások számára. Nem beruházási jellegő gazdaságfejlesztı tevékenység, de adott esetben döntı szempont lehet egy vállalkozás helyszínének kiválasztásakor.

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Gazdasági és Fejlesztési Programja (2007-2010)



Ipar, mezıgazdaság • növelni kell a mezıgazdasági ágazatok piacképességét, • a versenyképesség további javítására nagy hangsúlyt kell helyezni, • a városon belül növelni kell a korszerő termelı beruházásokat, • jobban ki kell használni a kutatási-fejlesztési tevékenység eredményeit,

279


•

modernizálni kell a kis- és középvállalkozások mőködését, nagyvállalatokhoz való kapcsolódásukat, elı kell segíteni a vállalatközi együttmőködéseket, ami szükségessé teszi a fejlett vállalatvezetési kultúra elterjedését és a termékek piacképességének javítását, a fejlesztések során törekedni kell az információs társadalom eredményeinek minél szélesebb körben való elterjesztésére.

Kereskedelem, szolgáltatás • A városközpontban kis és közepes nagyságú, színvonalas kereskedelmi és vendéglátó létesítmények építése, kialakítása, nyitása – vendéglátás esetében a fiatalok kulturált szórakozási lehetıségének elısegítése. • A városban mozi mőködési feltételeinek biztosítása. • 35. sz. fıút mentén szolgáltatói és kereskedelmi egységek létrehozásának elısegítése • a városközpontban új üzletek, irodák, sétálóbevásárló utca kialakítása • A Vásár téri terület fejlesztése, alkalmassá tétele különféle vásárok rendezésére • Városi piac fejlesztése, pályázati források, valamint befektetıi tıke bevonásával Turizmus, idegenforgalom • A fıtér rekonstrukció II. ütemének pályázati úton történı megvalósítása • Hajdúböszörményi Tájházak (volt Skanzen) létrehozása pályázati forrás bevonásával • A város településszerkezete és a Bocskai tér a világörökség részévé válásának kezdeményezése. • Az elızı idıszakban megkezdett strandfürdı és közvetlen közelében lévı termálgyógyfürdı komplexum, valamint a Castrum Termál Camping fejlesztések folytatása • 22 szobás panzió, étterem építése a fürdı területén meglévı tervek alapján, valamint 110120 szobás 4 csillagos szálloda az uszoda melletti területen a Városgazdálkodási Kft beruházásában külsı befektetıi tıke bevonással • Fedett fürdı tervezett bejárat, elıcsarnok, lift, fitneszterem, étterem, tetıtér beépítése • Újabb termálkút fúrása • Csónakázótó felújítása • Strand területén élménymedence építése csúszdákkal, élményelemekkel • Termálkutak hıenergiájának és képzıdött metán hasznosítása gázerımővel • Idegenforgalmi marketing fejlesztése, Tourinform Iroda mőködési feltételeinek biztosítása, javaslat esetleg más szervezeti formában történı mőködtetésére.


280


• • •

A meglévı külföldi testvérvárosi kapcsolatok elmélyítése, a kapcsolati formák szélesítése Speciális igényeket kielégítı turisztikai termékcsoportok fejlesztése, pl: hobbi és ökoturizmus, ifjúsági, kulturális, kiránduló és sportturizmus, kulturális és rendezvényturizmus; falusi turizmus Városi majálispark kialakítása lehetıségének vizsgálása, megvalósítására program készítése Pródi iskola épületében erdei óvoda – iskola mőködési feltételeinek kialakítása Sportturizmus feltételeinek megteremtése

Városmarketing és kommunikáció • Folyamatos kapcsolattartás a helyi médiumokkal (újság, tv, rádió), valamint a megyei regionális és országos médiával. • Hajdúböszörmény megjelenése az interneten, valamint internetes portálokon, amely a város világgal történı megismertetése szempontjából költség hatékony • Az Önkormányzat külsı és belsı kommunikációjának erısítése • Kapcsolattartás a civil szervezetekkel, a gazdasági élet szereplıivel. Hajdúböszörmény Város Önkormányzata idegenforgalmi és fejlesztési koncepciója • • •


•

•

• • •


A kulturális és örökségturizmus fejlesztése, a történelmi múlt és a hajdú örökség bemutatására építve. A város termálvize, gyógyvize alapján a gyógyturizmus továbbfejlesztése. Hajdúböszörmény a rendezvények szervezésében aktív, újító szerepet vállalt. A programok látogatottságának növelése érdekében a marketing tevékenység fejlesztése. A városba tranzitszállás céljából érkezı üzletemberek nagy száma, valamint az ipartelep jelenléte az üzleti, kongresszusi turizmus fejlesztését igényli. A kollégiumok, valamint a Fürdıkerti Ifjúsági Szabadidıközpont megfelelı helyszínt jelentenek az ifjúsági turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázásához. Természeti adottságaink, a városban mőködı egyesületek felvetik az aktív turizmus fejlesztésének lehetıségét (lovaglás, kerékpározás, horgászat). A turisták magas szintő tájékoztatásának, információ ellátottságának fejlesztése. Hajdúböszörmény bemutatása, imázsának javítása érdekében a marketing tevékenység fejlesztése.

281


Fejlesztési cél

INFRASTRUKTURA FEJLESZTÉSE

Ágazati és tematikus stratégiák célkitőzései Hajdúböszörmény Város Önkormányzata idegenforgalmi és fejlesztési koncepciója • A kulturális és örökségturizmus fejlesztése, a történelmi múlt és a hajdú örökség bemutatására építve. • A város termálvize, gyógyvize alapján a gyógyturizmus továbbfejlesztése. • Hajdúböszörmény a rendezvények szervezésében aktív, újító szerepet vállalt. A programok látogatottságának növelése érdekében a marketing tevékenység fejlesztése. • A városba tranzitszállás céljából érkezı üzletemberek nagy száma, valamint az ipartelep jelenléte az üzleti, kongresszusi turizmus fejlesztését igényli. • A kollégiumok, valamint a Fürdıkerti Ifjúsági Szabadidıközpont megfelelı helyszínt jelentenek az ifjúsági turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázásához. • Természeti adottságaink, a városban mőködı egyesületek felvetik az aktív turizmus fejlesztésének lehetıségét (lovaglás, kerékpározás, horgászat). • A turisták magas szintő tájékoztatásának, információ ellátottságának fejlesztése. • Hajdúböszörmény bemutatása, imázsának javítása érdekében a marketing tevékenység fejlesztése. Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Gazdasági és Fejlesztési Programja (2007-2010)


Közlekedési infrastruktúra fejlesztése • Várost érintı állami utak esetében: • Szorgalmazni kell a 35. sz. fıút városi átkelési szakaszán jelzılámpás csomópontok kiépítését és a 3502. számú út – 35. sz. fıút csomóponti geometriai átalakítását • Észak-nyugati elkerülı út kiépítését pályázati lehetıségek függvényében meg kell valósítani a Magyar Közút Kht. bevonásával • Strand és termálfürdı közlekedési infrastruktúra fejlesztése • Fıtér I. ütem 2. komponense kapcsán az útcserék lebonyolítása a Magyar Közút Nzrt-vel • Közlekedési Szövetségen belül elıvárosi közlekedési rendszer várost érintı szakaszának kiépítése Önkormányzati utak esetében • A Szilágyi – Fazekas – Hunyadi – Dózsa György körút, valamint a Désány I. utca felújításának megvalósítása (áthúzódó beruházás), hiányzó körútszakaszok (Táncsics körút) felújítása • Rákóczi utca - Kálvin tér – Korpona utca – KDebreceni utca rekonstrukciója (Ady téren


282


• • •

• •

• • • • • • • •

körforgalom kialakítása lehetıségének vizsgálata, összekötve a román emlékmő KHadházi utcai központi román temetıbe történı kihelyezésével, ennek hiányában normál közlekedési lámpa a Petıfi utca – Korpona utca keresztezıdésében) Szent István tér – Szoboszlói utca útfelújítása Erdélyi utca útfelújítása, a középkerti városrész forgalmi rendjének áttekintése A Vénkertet és Középkertet összekötı új út megépítésének lehetıségét vizsgálni kell pályázati források rendelkezésre állása függvényében Kerékpárutak kialakítása, újabb kerékpárutak helyének megjelölése, közintézmények környékén kerékpártárolók kialakítása Szilárd burkolattal el nem látott utcák, útszakaszok – kiemelten a zugokban lévı utakra – esetében a hiányzó burkolat és vízelvezetés kiépítése, igényelve a lakossági önerıt Járdafelújítások (Petıfi utca, Kossuth utca, Dorogi utca) Közlekedés biztonság javítása (Hajdúviden külsı buszmegálló kialakítása, temetıhöz való biztonságos kijutás megoldása) Külterületi utak szilárd burkolattal történı ellátása pályázati lehetıségek és a mezıgazdasági szereplık bevonásával Kamionparkolók (éjszakai pihenıhely) kialakítási lehetıségének vizsgálata. A város forgalmi rendjének áttekintése, szükség szerinti átszervezése A belváros teherforgalomtól való mentesítése. A kiskörúton belüli történelmi belvárosból a teherforgalom táblákkal való kitiltása, a nagykörútra való átterhelés A külsı elkerülı utak megvalósulását követıen az átmenı teherforgalom a város területérıl való teljes elterelését kell megvalósítani.

Környezetminıség javítása, környezetvédelem • Ivóvízminıség, vízbázisok védelme • A város biztonságos víziközmő üzemeltetésének további biztosítása, a fedett uszoda apportként történı bevitele a Városgazdálkodási Kft-be • A VÍZMŐ „B” telep teljes rekonstrukciója • Vízhálózat rekonstrukció a város teljes szakaszán (a régi azbeszt cement nyomóvezetékek cseréje korszerő KPE csövekre) • Az ivóvízhálózat kiépítése azokban az utcákban, illetve utcaszakaszokon, ahol jelenleg még nincs vezeték • Víztorony felújítása Szennyvízelvezetés és kezelés (szennyvízcsatorna hálózat III. ütemének megvalósítása) • A szennyvízhálózat bıvítés III. ütemének


283


• •

megvalósítása (uniós és egyéb pályázati források és a lakossági önerı bevonásával), melynek során a város egész területén kiépül a szennyvízhálózat. Pród településrész szennyvízhálózat, szennyvíztisztító építés (uniós és egyéb pályázati források és a lakossági önerı bevonásával) BMKO szennyvíztisztító telep teljes rekultivációja

Hulladékgazdálkodás • Dorogi utcai régi hulladéklerakó rekultivációja • Szelektív hulladékgyőjtı szigetek számának növelése, hulladékgyőjtı udvar kialakítása • A város környezeti állapotának érdekében javítani kell a köztisztaság színvonalát (takarítás, lomtalanítás, kukák, szeméttárolók elhelyezése) rendezettebbé kell tenni a parkok, közterületek állapotát. • Illegális hulladéklerakók felmérése a város belés külterületén egyaránt, bevonva az önkormányzat szakemberein kívül a civil szervezeteket és a lakosságot; majd a felszámolásuk megszervezése. • Egyéb központi belterületeken (Bodaszılı, Pród, Hajdúvid), valamint a szılıskertekben keletkezett hulladék győjtésének és szállításának áttekintése • Hulladékok újrahasznosítása, feldolgozása

Levegıszennyezés és zajterhelés csökkentése • Környezet, levegıszennyezési források felkutatása, megszüntetésükre tervek kidolgozása az Önkormányzat részérıl. • Parlagfő mentesítés megszervezése. • A levegıminıség mérésére mérıhálózat kialakítása; levegıtisztasági zónák, levegıvédelmi övezetek meghatározása.

Természeti erıforrások védelme • A város természeti értékeinek (ex lege területek, fasorok, ritka növényi kultúrák, állatfajok) állagés egyedmegóvása védelmének kiszélesítése, ennek érdekében folyamatos kapcsolattartás a környezetvédelmi és egyéb érintett (gazdálkodó és civil) szervezetekkel. • A helyi védett természeti területek - kezelési tervnek megfelelı - folyamatos karbantartása. • A védett területek fenntartására, új területek védetté nyilvánítására hosszú távú terv készítése. • A meglévı természeti területek táblával történı megjelölése, a korábbi megjelölés óta eltőnt táblák pótlása. Épített környezet fokozott védelme.


284

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúböszörmény Város Önkormányzata közlekedési koncepciója A koncepcióban javaslatokat dolgoztak ki: • A jelentısebb forgalmi csomópontok át/kialakítására a forgalom szabályozására - átmenı tehergépjármő forgalomnak a nagykörútra terelése - gyalogos árkelés biztonságosabbá tétele - Ady téren körforgalom kialakítása - Kálvin téren jármőosztós csomópont - Balthazár-Méliusz utcák keresztezıdésében lámpás biztosítás - Polgári és Vörösmarty utca csomópont átalakítása - Újvárosi és Vörösmarty utca csomópont átalakítása •

a parkolási helyzet javítására - Törekedni kell az ingatlanokon belüli parkolások megoldására, ezt az építési szabályzat is elıírja. - Szükséges a különbözı közlekedési módok elválasztása (kerékpárutak, gyalogjárdák kialakítása). - A parkolók építése és kijelölése során biztosítani kell ezeknek a közúttól való elválasztását.

•

a kerékpárút fejlesztésre - A fejlesztések során fı cél összefüggı, hálózati szemlélető fejlesztések megfogalmazása. - A kerékpáros hálózat elemei teremtsenek kapcsolatot a fıbb lakóterületek, az oktatási létesítmények, fontosabb intézmények, idegenforgalmi szempontból fontos pontok és a belváros között. - A fejlesztések kis költségigényő intézkedésekre épüljenek, melyek nem járnak jelentıs infrastrukturális beruházásokkal. - A kerékpáros útvonalak kialakítása egységes legyen, a kiépítési módok egy útvonalon belül lehetıség szerint ne váltakozzanak.


Ezeket a fejlesztési célokat az Integrált Városfejlesztési stratégiába beépítettük. Hajdúböszörmény Város Önkormányzata informatikai stratégiája 2009-2015. INFRASTRUKTURA FEJLESZTÉSE


•

A Hivatal hatékonyságának javítása informatikai eszközökkel - az önkormányzati, hivatali folyamatok korszerősítése, - az elektronikus szolgáltatások modernizálása, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének

285


•


emelése Ügyfélbarát önkormányzat, e-önkormányzat megteremtése - okmányirodai ügyintézés, valamint általános információszerzés hivatali ügyintézési tevékenységekkel kapcsolatban, úgy, mint ügyfélfogadási idı, mely ügyet hol lehet elintézni, milyen iratok szükségesek hozzá, a szükséges nyomtatványok, csekkek, illetékbélyegek beszerzése, stb. - építéshatósági ügyintézés, az ehhez szükséges információszerzés, szabályozási tervek, - szociális ügyekben való ügyintézés és tájékozódás - önkormányzat által kiírt pályázatok tekintetében való tájékozódás - az önkormányzati hatósági ügyekben, valamint az önkormányzat tulajdonosi tevékenységével kapcsolatos ügyintézés

•

Intézményi informatikai hálózat, városi közháló létrehozása - A Hivatal és intézményei gyors és megbízható információcseréjének, az informatikai alkalmazások biztonságos adatforgalmának biztosítására az intézményi hálózat létrehozását. - A közháló azonos feltételekkel történı biztosítása minden társadalmi réteg számára - A település saját érdekükben tenni akaró tagjai számára kommunikációs, koordinációs és együttmőködési lehetıséget teremtı közháló létrehozása.

•

Üzleti, vállalkozói szféra ösztönzése, támogatása az e-business alkalmazásában - Az elektronikus kereskedelem ösztönzése érdekében városi elektronikus áruház létrehozása az Interneten, amelyen kedvezményes díjért a térség vállalkozói is megjelenhetnének a termékeikkel, szolgáltatásaikkal.

•

Városi WiFi hot spot helyek létrejöttének ösztönzése, támogatása - A városba látogató vendégek, turisták illetve a lakosság által használható ingyenes internet elérési pontok kiépítése.

•

Városi Honlap szerepének erısítése - A városi és kistérségi turisztikai, gazdasági (pl. mőemlékek, szállások, vendéglátás), önkormányzati, sport, stb. információk az egyes célcsoportok számára könnyen elérhetıen, jól strukturáltan jelenjenek meg

286


-

-

-

-

az önkormányzati portálon. Marketingkommunikációs, szervezési feladatok minıségi tartalmakkal (eseménynaptár, sajtószoba), portálon megjelenı hírekkel, fórumon, kérdıíveken, online szavazásokon begyőjtött információkkal kerüljenek támogatásra. Az Önkormányzat egységes jól azonosítható arculattal jelenjen meg a nyilvánosság elıtt és folyamatos fejlesztésekkel legyen biztosított az információhoz történı hozzáférésre és felhasználásra vonatkozó igények kielégítése. Az interneten már népszerő fórumok mintájára ki lehetne alakítani egy olyan rendszert, amely közvetlen kapcsolatot biztosítana az önkormányzati szereplık és az állampolgárok között. A honlapot közvélemény-kutatásra, illetve különbözı döntési alternatívák társadalmi visszhangjának felmérésére is alkalmassá lehet tenni.

7.6.3. Az önkormányzat gazdasági programjában szereplı célokkal való összhang A 204/2007. (IV.26.) Önk. számú határozattal elfogadott Hajdúböszörmény Gazdasági és fejlesztési programja 2007-2010 c. dokumentumra a jelenlegi IVS erısen támaszkodik. Az IVS stratégiai elemei teljes mértékben összecsengenek a programban meghatározott következı elhatározásokkal: - A termálvíz-készlet jelentısebb felhasználása. - A modern mezıgazdasági feldolgozó és értékesítı üzemek-szervezetek létrejötte (integráció). - Biogazdálkodás megteremtése (egészségesebb életet és egészséges táplálékot jelent az itt élıknek). - Városmarketing tevékenység javítása, a „hagyományok” jobb értékesítése. (Kulturális rendezvények, sajátos településszerkezet, kézmőves és népmővészeti hagyományok.) - A turizmus fejlesztése révén újabb munkahelyek és bevételek a városban élık számára. - A humán erıforrások fejlesztése, potenciáljának erısítése.

átképzés-továbbképzés,

a

- A helyi munkaerı alkalmassá válhat a modern gazdaság kielégítésére, növekedhet a helyi gazdaság versenyképessége.

város

innovációs

követelményeinek

- Szélesített felsıfokú szakemberképzés, a jelentısebb helyi K + F tevékenység.


287


7.6.4. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang A magyar környezetpolitika célkitőzéseit és cselekvési irányait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban KT) határozza meg, mely kiemelt jelentıséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlıdés környezeti feltételei biztosításának. A környezetvédelmi tervezés megalapozásához a KT elıírja az Országgyőlés által jóváhagyandó és 6 évente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP) kidolgozását és ezzel összhangban helyi környezetvédelmi programok készítését. Hajdúböszörmény Városa a KT elfogadását követı évben, 1996-ban fogadta el Környezetvédelmi Koncepcióját (295/1996. (XII. 19.) Önk. számú határozat), majd 2003-ban felülvizsgálata és az NKP II. iránymutatásival összhangban aktualizálta a települési környezetvédelmi programját. 2009 decemberében a 642/2009. (XII.17.) Önkormányzati határozatával a Képviselı-testület döntött azon elhatározásáról, miszerint a Magyar Köztársaság Országgyőlése által a közelmúltban jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program III. (NKP III) alapján újból átdolgozza saját települési programját. Ez a környezetvédelmi program, amelynek a feladata a 2003-2008 közötti idıszakra vonatkozott települési környezetvédelmi program felülvizsgálata az alábbi dokumentumok figyelembe vétele mellett került megfogalmazásra:

A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény,

A környezet védelmérıl szóló 1995. évi LIII. törvény,

A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény,

A Nemzeti Környezetvédelmi Program harmadik tervezési idıszakára elfogadott anyaga,

Egyéb a Magyar Köztársaság kormánya vagy parlamentje által elfogadott, nemzeti szintő a környezeti fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos stratégiák, koncepciók,

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata által az elmúlt 3 esztendıben tárgyalt környezetvédelmi témájú elıterjesztései, határozatai,

A területileg illetékes környezetvédelmi hatóság állapot jelentései, adatai,

A környezetvédelmi közszolgáltatásokat végzı cégek közérdekő adatai.

A program készítésekor a KT-ben meghatározott elemeket vizsgáltuk - mint önállóan kezelt hatótényezıket -, a vizsgált hatótényezık így a 48/E. § (1) rendelkezéseiben leírtakkal összhangban a következık fejezetenként kerülnek kifejtésre: a) a légszennyezettség-csökkentési légszennyezéssel,

intézkedési

programmal,

valamint

a

b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendı intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással,


288

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f)

a települési csapadékvíz-gazdálkodással,

g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i)

az energiagazdálkodással,

j)

a közlekedés- és szállításszervezéssel,

k) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és elıírásokat.

a

Ezentúl az idézett paragrafus (2) bekezdése értelmében, amely további fejezetek beépítésére is lehetıséget nyújt, a település adottságaiból adódóan, a következı fejezeteket is beemeltük a programba: l) a talaj, illetve termıföld védelem, m) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, n) a természetvédelem, o) települési szintő klímavédelem, p) a környezeti nevelés, szemléletformálás és tájékoztatás. A program szövegének struktúrájánál a következı – szintén a KT-ben, a 48/B. § (2) bekezdésben meghatározott – felépítést figyelembe véve állítottuk össze a különbözı fejezeteket: a)

helyzetértékelés,

b)

elérni kívánt célok,

c)

rövidtávú intézkedések (2 év), a program egy külön álló részében egy könnyen áttekinthetı táblázatba foglalva.

A célok, valamint a feladatok meghatározásánál megpróbáltunk tekintettel lenni a város anyagi és „természetbeni” lehetıségeire és adottságaira. A feladatok megvalósításához pedig igyekeztünk megjelölni azokat a jelenleg mőködı EU-s és egyéb forrásokat, amelyek bevonása biztosíthatják a financiális alapot (részben, vagy egészben). A program végrehajtását kétéves idıintervallumonkénti felülvizsgálattal javasoljuk segíteni. Erre szükség van az esetleges rövidtávú feladatok korrekciója miatt, hiszen azok megvalósítása jelentıs mértékben külsı tényezıktıl függ. Itt feltétlen meg kell jegyezni, hogy az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, de nem garantálható. Az IVS-ben részletezett tervezett fejlesztések minden esetben figyelembe veszik a település Környezetvédelmi Programjának elveit és célkitőzéseit. A célok megvalósításakor a fenntartható környezeti viszonyok érvényesülése az egyik legfontosabb indikátor.


289


7.6.5. Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang Az IVS fejlesztési céljainak és a tágabb térsége stratégiai céljainak illeszkedése rendkívül fontos. Az IVS-nek az alábbi stratégiai dokumentumokkal való összhangját kell biztosítani: •

Országos Területrendezési Terv (OTrT)

•

A Hajdúböszörményi koncepciója

•

Hajdúböszörmény Képviselı Testületének hosszú távú településfejlesztési koncepciója (268/2005. (VI.30.) sz. határozat)

•

Hajdúböszörmény Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve (16/2008 (III.18.) sz. rendelet)

•

Hajdúböszörmény Város Településszerkezeti Terve

Többcélú

Kistérségi

Társulás

Területfejlesztési

Az egyes dokumentumokban megfogalmazott célok illeszkedését, egymásra épülését a következı táblázat mutatja be:

121. táblázat: Az IVS és az egyéb területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang Egyéb dokumentumok releváns IVS célkitőzése célkitőzése OTrT A dokumentum nem tartalmaz a városra vonatkozó konkrét célkitőzést. Településfejlesztési koncepció „C” jelő stratégiai programja: a városi kötıdés erısítése, a települési komfortosság és az esztétikai minıség javítása, a biztonság növelése. Településszerkezeti terv KÖZPONTI SZEREPKÖR ÉS VÁROSI KÖTİDÉS ERİSÍTÉSE

1.) a településszerkezet korszerősítése és harmonizálása a régi várostestben 2.) a lakásépítéshez szükséges feltételek biztosítása 3.) a mővi értékek védelme 4.) a természetvédelem és a természeti értékek védelme 5.) a környezetvédelem 6.) településszerkezeti vonatkozású egyéb elképzelések


290

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA OTrT A dokumentum nem tartalmaz a városra vonatkozó konkrét célkitőzést. Településfejlesztési koncepció „B” jelő stratégiai programja: a népességmegtartó képesség javítása, a munkahelyteremtés elısegítése, a foglalkoztatottság és a humán erıforrások kihasználásának javítása, valamint szintén hangsúlyosan az idegenforgalom fejlesztése. Részben ehhez kapcsolódik a szolgáltató város szerepkör önkormányzati felvállalásának a programja is. A program gazdasági- intézményi-


és idegenforgalmi területek biztosítását igényli. Településszerkezeti terv a) A népességmegtartó képesség javításához, a munkahelyteremtés elısegítéséhez, a foglalkoztatottság javításához kapcsolódóan a tartalék és a kialakítás alatt lévı gazdasági területek felhasználása mellett jelentısebb kiterjedéső, egybefüggı, zöldmezıs fejlesztésre alkalmas gazdasági területet kell kijelölni. b.) A foglalkoztatottság javításához és a humán erıforrások gazdaság-konform korszerősítéséhez, illetıleg a szolgáltató város szerepkör önkormányzati felvállalásához kapcsolódóan az intézményi területek növelését kell biztosítani. c.) Az idegenforgalom fejlesztéséhez kapcsolódóan „különleges idegenforgalmi területeket” kell kijelölni (Városi Fürdı környéke, Pród, Keleti Fıcsatorna melletti terület). OTrT

INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Az IVS-ben érintett területek az OTrT-ben a fıközlekedési utak fejlesztése témakörben jelennek meg.


291

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Településfejlesztési koncepció „A” jelő stratégiai programja: a fejlesztés alapfeltételeinek elısegítése, ezen belül - az elérhetıség és a térségi közlekedési kapcsolatok javítása, - a belsı közlekedési szerkezet korszerősítése, - a „szolgáltató város” szerep önkormányzati felvállalása. Településszerkezeti terv 1.) Az Országos Területrendezési Tervnek (OTrT) megfelelıen biztosítani kell a Hajdúböszörmény–Hajdúdorog– Hajdúnánás (M3)– Tiszavasvári (36. fıút)–Rakamaz–Tokaj–Encs (M30) tervezett országos fıút nyomvonalát. Elsı ütemeként a Hajdúvid– Hajdúböszörmény közötti új szakasz mielıbbi megvalósítására kell törekedni. 2.) Biztosítani kell a keleti elkerülı út, mint országos mellékút nyomvonalát, valamint az északi elkerülı út nyomvonalát az Újfehértói út folytatásaként a Szabolcs utcán. Utóbbihoz kapcsolódóan országos mellékútként kell kialakítani a Nagykörút északnyugati szektorát a Báthory- Dózsa György-Hunyadi János körutakat, amely az Újvárosi úton kapcsolódjon a 35. sz. fıúthoz, illetıleg a Kórház tér- Külsı Újvárosi úton az M35 gyorsforgalmi úthoz. A keleti és az északi elkerülı út továbbra is a terv alapvetı eleme, csak más nyomvonalon. Elsısorban a kialakult infrastruktúrák és a telekhatárok figyelembe vételével keleten, és új nyomvonalon az északi oldalon. A keleti elkerülı út megvalósításáig országos mellékútként kell kialakítani a Nagykörút keleti szektorát is a Fazekas GáborSzilágyi Erzsébet-Mátyás király-Korvin János körutakon. A Nagykörúton belüli területrıl az átmenı forgalmat ki kell tiltani. 3.) Korszerősíteni kell a Hajdúvid– Hajdúhadház, a BalmazújvárosHajdúböszörmény és a Hajdúböszörmény–


292

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúhadház összekötı országos mellékutakat. 4.) Korszerősíteni kell a Bodaszılıi bekötıutat és biztosítani az új szakaszának területét. 5.) A belsı közlekedési szerkezet korszerősítése keretében meg kell erısíteni az utcahálózat győrő irányú elemeinek közlekedésszerkezeti szerepét. A keleti elkerülı út megvalósítása után a Nagykörút déli, keleti és északkeleti szektorát települési fıútként kell kialakítani a Kemény János-Táncsics Mihály-Korvin János-Mátyás királySzilágyi Erzsébet- Fazekas Gábor körutakon. A Nagykörúton belül az átmenı forgalmat ki kell tiltani. Ki kell alakítani a városközpontot határoló Kiskörutat városi győjtıútként a Polgári – Bethlen Gábor- Korpona- ÁrpádVörösmarty Mihály utcákon. Városi győjtıútként kell kialakítani a Dorogi, az Újfehértói, a Téglási, a Hadházi, a II. Rákóczi Ferenc, a Baltazár Dezsı, a Szoboszlói- Tessedik Sámuel, a Bajcsy-Zsilinszky, az Újvárosi, a Polgári és az Arad utcákat, valamint az Erdélyi és Kinizsi Pál utcát, továbbá a Vénkert és a Középkert közvetlenebb kapcsolatának biztosítása céljából a Keleti iparterületen a Szalag- és Zsinórgyár keleti oldalán áthaladó utat. 6.) A Kiskörúton belül parkoló utcaként kell kialakítani a Dorogi, a Csomaközi, a Kossuth, az Újvárosi és az Iskola utcákat. 7.) Az Országos Területrendezési Tervnek (OTrT) megfelelıen biztosítani kell a nagysebességő nemzetközi vasút Budapest-Kiev nyomvonalát. 8.) Gyalogos dísztérként kell kialakítani a Bocskai teret.


293


7.6.6. A stratégia fıbb belsı összefüggései Az akcióterületek vonatkozásában kitőzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására, illetve a lehetıségek kihasználására épülnek. Hiszen a városi és városrészi szintő helyzetértékelésbıl levezetett, egymással összhangban lévı célok jelölték ki azokat a városfejlesztési gócpontokat, akcióterületeket, amelyek a célok elérése érdekében középtávon jelentıs beavatkozásokat igényelnek. A stratégiában foglaltak teljesülése érdekében rendkívül fontos feladat az elsıként megvalósítandó akcióterületi fejlesztések priorizálása. Ez a célok teljesülésének fontossági sorrendjén, illetve az akcióterületi fejlesztések egymást erısítı, szinergikus hatása kihasználásának logikáján alapul. Ezt az elvet figyelembe véve az Önkormányzat a következı idıbeli ütemezést állapította meg: 122. táblázat: Akcióterületi célok megvalósításának idıtávjai Prioritás (lépések és idıtávok meghatározása) 1. lépés (0-2 év)

2. lépés (2-5 év) 3. lépés (5-7 év)

Akcióterület • • • • • • • • •

Belvárosi akcióterület Nyugati Ipari Övezet és Csordalegelı komplex fejlesztése Gazdaságfejlesztés a Keleti Ipari Park területén Déli- Lucernás akcióterület Fürdı és környéke akcióterület Skanzen és környéke akcióterület Fürdıkert és környéke akcióterület Györössy- kerti lakótelep rehabilitáció akcióterület Külterületi településrészek fejlesztése akcióterület

Az elsı periódus révén megvalósítható egy élhetı, vonzó, szolgáltató városközpont kialakítása (Belvárosi akcióterület), illetve gazdaságfejlesztés (Belvárosi akcióterület, Keleti és Nyugati Ipari Park), mely hozzájárul új munkahelyek megteremtéséhez, új vállalkozások megjelenéséhez. Ez alapvetıen fontos ahhoz, hogy a további fejlesztések pénzügyi fedezete biztosított legyen. Az Önkormányzat felismert azt a tényt, hogy a magánforrások mozgósítása, fejlesztésekbe való bevonása nélkülözhetetlen a további beavatkozások megvalósításához. A Déli- Lucernás akcióterületen megtalálható szegregátumokban beazonosított problémák orvoslása is szükséges ahhoz, hogy a társadalmi kohézió erısödjön, a város a kiegyensúlyozott fejlıdés útján haladjon. A második periódus a turizmus fejlesztését helyezi elıtérbe. A város azonos célkitőzéső akcióterületeinek egyidejő fejlesztése révén kihasználható a beruházások egymást erısítı, szinergikus jótékony hatása. A harmadik periódusra, már az alapvetı feltételek megteremtıdtek ahhoz, hogy a Györössy kertben és a külterületi településrészekben jelentkezı társadalmi, gazdasági problémák orvoslásra kerüljenek.


294


7.6.6. A stratégia megvalósításának fıbb kockázatai Feltétlenül fontos, hogy a stratégia szintjén a kockázatok azonosítása megtörténjen, azaz fel kell térképezni azokat a történéseket, eseményeket, melyek esetleges bekövetkezte a stratégia céljainak elérését veszélyeztetik. A kockázatokat az alapján, hogy a város által befolyásolhatóak-e két csoportra oszthatjuk: belsı és külsı kockázatokra. Az IVS szempontjából a kockázatok a következık lehetnek: 1. Belsı kockázatok: a város által befolyásolható • Lakossági ellenállás (társadalmi kockázat) • Likviditási nehézségek (pénzügyi kockázat) • Magánforrások, befektetıi érdeklıdés nem megfelelı realizálódásából eredı kockázat (gazdasági kockázat) • Tulajdonviszonyok változása (jogi kockázat) 2. Külsı kockázatok: a város által nem befolyásolható, a hatáskörén túlmutat • Jogszabályi környezet változása (jogi kockázat) • Pályázati rendszer változásából adódó kockázat (jogi és pénzügyi kockázat) A kockázat elemzés része az, hogy az esetlegesen felmerülı akadályozó tényezık azonosításán túl feltérképezésre kerüljön a kockázatok bekövetkeztének valószínősége, illetve ki legyen dolgozva a bekövetkezésük esetére tervezett intézkedés sorozat is. Az intézkedések tervezésekor az a cél, hogy a bekövetkezés valószínőségét csökkentsük, illetve a kockázatok hatást minimalizáljuk.


295

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúböszörmény kockázatkezelési stratégiáját a következı táblázat összesíti: 123. táblázat: Kockázatok azonosítása és kezelése Kockázatok típusa

Kockázatok azonosítása

Kockázatok értékelése (Hatás) (1-7)*

Kockázatok kezelése

Kockázatok bekövetkezési valószínősége (1-7)*

BELSİ KOCKÁZATOK Társadalmi

Lakossági ellenállás

4

Pénzügyi

Likviditás kockázat

6

Gazdasági

Befektetıi érdeklıdés nem megfelelı realizálódása

4

Jogi

Tulajdonviszonyok változása

4

Folyamatos lakossági, partnerségi egyeztetések, önkormányzati tájékoztatás. Likviditási terv készítése, annak folyamatos felülvizsgálata, tartalékok elkülönítése. Partnerségi egyeztetések, kedvezı befektetési környezet megteremtése a vállalkozásoknak (pl. adókedvezmények), aktív marketing tevékenység folytatása Megfelelı nyomon követési rendszer kialakítása

1

3

3

1

KÜLSİ KOCKÁZATOK

Jogi

Jogszabályi környezet változása

Pályázati rendszer változásából adódó kockázat * 1-leggyengébb; 7-legerısebb Jogi, pénzügyi


3

5

A jogszabályok nyomon követésével, a változásokra történı felkészüléssel a kockázat megfelelı módon kezelhetı. Véleménynyilvánítás a társadalmasítás idıszakában, kapcsolattartás a hatóságokkal

3

3

296


8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek A nem fejlesztési jellegő tevékenységek körébe elsısorban azok az Önkormányzat hatáskörébe tartozó eszközök sorolhatók, amelyekkel a döntéshozók a stratégiai elképzeléseknek megfelelıen alakítják a beruházások (elsısorban jogi) környezetét. A szóba jöhetı eszközöket tehát tulajdonképpen a rendeletekre és szabályzatokra épülı helyi szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása, illetve a stratégiához kapcsolódó adminisztratív feladatok hatékony ellátása jelenti. A célirányosan alakított szabályozási környezet jelentıs szerepet játszik a fejlesztések, illetve az azokhoz kapcsolódó konkrét beruházások mind idıben, mind a rendelkezésre álló források felhasználásának tekintetében hatékony megvalósításában – a kiszámítható, következetes, és a stratégiai célok megvalósítását minél inkább szem elıtt tartó szabályozás hiánya azonban önmagában is igen komoly gátló tényezıt jelenthet. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy (szintén a szabályozási környezet részeként) önmagában az egyes társadalmi csoportok vagy akár egyének (re)integrációját elısegítı, a pozitív diszkriminációra lehetıséget teremtı támogatási és/vagy pályázati rendszer is hozzájárulhat a város rehabilitációhoz. A szegregációs jellegzetességeket mutató, vagy már szegregátumnak minısülı városrészekben kulcsszerepe van egy hatékony rendszernek a további degradáció megakadályozásában, vagy szerencsés esetben akár a presztízs növekedésében. Figyelembe véve Hajdúböszörmény közép- és hosszú távra megfogalmazott fejlesztési elképzeléseit és általános célkitőzéseit, a 2007-2013 közötti idıszakban mindenképp indokolt egy városmarketing stratégia elkészítése. A dokumentum – több más kedvezı vonzata mellett – lehetıséget biztosít a fejlesztési eredmények minél szélesebb körben történı elterjesztésére, azok hatékonyságának (turisztikai, kihasználtsági stb.) fokozására. Már létezı, a gazdasági beruházásokat ösztönzı eszköz az újonnan betelepülı vállalkozásoknak nyújtott önkormányzati szolgáltatás csomag, melyet korábbi fejezetben már részletesen ismertettünk.

8.2. Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az integrált stratégia megvalósítása – a Városfejlesztési kézikönyv szerint – olyan szervezeti mőködést kíván meg a városoktól, amely biztosítja 1. egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába („stratégiai menedzsment”); 2. másrészt a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását („operatív menedzsment”).


297

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A stratégiai menedzsment a „hatások” érvényesüléséért, az operatív menedzsment pedig az eredményekért (mind a közvetlen, „kimenetek”, mind a tényleges eredmények) felel. Az eredmények visszacsatolása a program nyomon követésébıl („monitoring”) származó adatok alapján történik.

Stratégiai menedzsment szervezet Fentiek alapján a stratégiai menedzsment fı feladatai: •

Az IVS megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az IVS által kitőzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése.

•

A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külsı feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése.

•

A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetıségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS cél- és eszközrendszerébe.

A stratégia menedzsment szervezete nem választható el a város önkormányzatának szervezeti rendszerétıl. A feladatokat az önkormányzati hivatal szakapparátusa végzi az egyes szakmai területek szoros együttmőködésével, komplex elemzések elkészítésével. Az együttmőködést a Polgármesteri Hivatal szervezetében intézményesítésre kerülı stratégiai munkacsoport végzi, amelybe az érdekelt szakmai szervezeti egységek delegálnak majd résztvevıket. A stratégiai munkacsoport vezetıjét a Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság adja, a tagok pedig a Pénzügyi Ellenırzı, a Szociális és Egészségügyi, az Oktatási és Mővelıdési, a Jogi Ügyrendi és Összeférhetetlenségi, valamint az Ifjúsági és Sport Bizottságokból, valamint a kisebbségi önkormányzatból kerülnek majd ki. A testület szabályozza és az IVS-hez kapcsolódva rögzíti, hogy hogyan valósul meg a stratégia munkacsoport munkája, tagjainak együttmőködése, továbbá hogy a munkacsoport munkáját a hivatal mely egysége segíti. Intézményesíteni szükséges a partnerség eddig még nem mőködı megnyilvánulási fórumait is. Ennek fenntartása, folyamatos nyomon követése, szükség szerint a feltett kérdések megválaszolása, a leírtakra való írásbeli reakciók megtétele elengedhetetlen. A rendszeres éves partnerségi fórumnak „arcot” is lehet adni, aki egy általánosan elfogadott és szakmailag hiteles, jól kommunikáló, véleményvezér személyiség a településen. A fórum által tárgyalt tematika összeállítását stratégiai munkacsoport végzi, a szakmai anyagok elıkészítését, elıterjesztéseket a hivatal érintett részlege készíti elı. Mivel a fórum stratégiai kérdésekben segítheti és megalapozhatja a városvezetés döntéseit, évenkénti legalább egyszer – legfeljebb kétszer – össze kell hívni, ennek kapcsán pedig az IVS egészének és a kulcsfontosságú fejlesztések megvalósulásának áttekintése szükséges. A stratégiai döntéseket a város vezetése hozza meg, a partnerségi fórum szerepe, hogy a döntésekhez információt szolgáltasson, igényeket, szándékokat tudatosítson, javaslatokat tegyen és az érintett közösség is visszaigazolja a döntések megalapozottságát. Ezeket a fórumokat a médián keresztül elérhetıvé teszik a település összes lakója számára és különbözı módszerekkel biztosítják a hozzászólás lehetıségét a jelen nem lévık részére is (internetes fórum indítása, betelefonálás lehetısége a helyi TV-be).


298

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Operatív menedzsment szervezet Az eddigi hazai példákból úgy tőnik: az önkormányzati városfejlesztı társaságok tudnak leginkább megfelelni az operatív (konkrét programokat lebonyolító) városfejlesztési projektmenedzsment szervezet feladatának. Ezek a társaságok gazdasági társasági formában létrehozott, rugalmas, kis létszámú, de sok szakértıt és vállalkozót mozgató eredményorientált szervezetek, amelyek „kvázi” non-profit formában mőködnek. A „kvázi” kitétel itt annak szól, hogy szervezetileg profit érdekelt cégekrıl van szó, de nem a nyereségmaximalizálást tekintik fı elvnek, hanem a sikeres városfejlesztı projekt lebonyolításokat. Ennek érdekében egyrészt erre ösztönzı biztosítékokat kell a szervezettel kötendı szerzıdésekbe iktatni. A társaság akkor mőködik jól, ha a nyereséges ingatlanüzletekbıl (pl. önkormányzati gazdasági terület, ingatlan értékesítése, bérbe adása, külön fejlesztési adók, beruházókkal kötött településrendezési szerzıdések, stb.) finanszírozzák meg a nem közvetlen hasznot hozó közterületi fejlesztéseket és/vagy újabb ingatlanfejlesztések elıkészítéseit (akár úgy, hogy a pályázati önrészt, akár úgy, hogy kedvezményes kölcsönt, akár úgy, hogy a teljes projektet finanszírozzák). Azaz nyereségük jó részét újabb önkormányzati projektekbe forgatják vissza. Alapvetıen az említett két, önkormányzattal kötendı szerzıdés garantálja a társaság mőködését: 1. A társasági szerzıdésben rögzítve van többek között az önkormányzati felügyeletet biztosító felügyelı bizottság kompetenciáinak, a társaság számára átadott önkormányzati döntési kompetenciák körének, az önkormányzati tulajdonú külön számla (pl.: városfejlesztési alap) társaság általi hozzáférési jogainak, a szervezeti felépítés részleteinek és rendjének, stb. 2. A határozott idıre kötött megbízási szerzıdés szabályozza azt az eljárást, amelynek alkalmazásával az önkormányzat folyamatosan ellenırizni tudja a társaság városfejlesztı tevékenységét, és a stratégiai irányítás mellett szükség esetén az operatív beavatkozásra is megvan minden lehetısége. A folyamatos ellenırzést a projektmenedzsment szervezet részérıl az önkormányzat hivatala felé történı havi jelentések biztosítják, amelyek az önkormányzat által jóváhagyott aktualizált éves terv teljesítésének elırehaladását a mőszaki-fizikai és pénzügyi paraméterek tükrében egyaránt bemutatják. A megbízási szerzıdésben szabályozott eljárás szerint a folyamatos ellenırzés mellett, az átláthatóság másik biztosítéka az önkormányzati képviselık és az általuk képviselt helyi közösség számára az, hogy a városfejlesztı társaságnak az akcióterületi terv minden egyes éves szakasza teljesítésérıl beszámolót kell készíteni az önkormányzat számára, aminek elfogadása kérdésében az önkormányzat Képviselı-testületének kell határozatot hoznia. Hajdúböszörmény, felkészülve az város-rehabilitációs pályázati lehetıségekre, megalapította a városfejlesztı társaságot, de a tényleges tevékenység csak a közeljövıben indul. Létrejött az együttmőködési megállapodás a projektben részt vevı szervezetek között, melyben a tagok kötelezettséget vállalnak a projekt megvalósítására a támogatás elnyerése esetén. Az Önkormányzat a 100%-os önkormányzati tulajdonú Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltetı és Városfejlesztı Kft.-t kívánja bevonni a támogatásból megvalósuló projektekre épülı városfejlesztési akciók végrehajtására. A szakmai szempontokat, a fejlıdési perspektívákat, és az általa megvalósításra kerülı városfejlesztési akciók jellemzıit mérlegelve az Önkormányzat úgy döntött, hogy Hajdúböszörmény esetében a városfejlesztı társaság legmegfelelıbb jogi forma a korlátolt felelısségő társasági forma.


299

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) alapján 2009. június 25. napján egyszemélyes korlátolt felelısségő társaságként megalapította a Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltetı Korlátolt Felelısségő Társaságot. A 100%-ban önkormányzati tulajdonú Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltetı Kft. feladata: •

a város területén lévı Keleti Ipari Parkkal és Nyugati Ipari Parkkal kapcsolatos menedzsment tevékenység és üzemeltetés folyamatos végzése,

•

az ipari parkok infrastrukturális fejlesztése és ennek érdekében állami és uniós támogatásokat nyújtó pályázatokon való részvétel,

•

az ipari parkok fejlesztése keretében elhatározott projektek és beruházások megvalósítása,

•

az ipari parkok marketing tevékenységének biztosítása,

•

az ipari parkokhoz tartozó ingatlanok kezelése és hasznosítása.

A társaság fıtevékenysége az ingatlankezelés, továbbá foglalkozik ingatlanok adásvételével, bérbeadásával, illetve ingatlanügynöki tevékenységgel is. A törzstıkéje 500.000 Ft, ami kizárólag készpénzbıl áll. A társaságnak egy ügyvezetıje van, Kulcsár Tamás. A társaság mőködését, gazdálkodását és az ügyvezetést három tagú felügyelı bizottság ellenırzi. A Keleti és Nyugati Ipari Park az IVS-ben kijelölt egy-egy akcióterület, így Hajdúböszörmény Város Önkormányzata úgy döntött, a városfejlesztı társaság létrehozásának leghatékonyabb módja az, ha az Ipari Park Kft. tevékenységi körét kibıvítik az összes (már nem csak a két ipari parkot érintı) városfejlesztési akció teljes körő megvalósításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokkal. Ezért az alapító okirat 2009. október 29-én módosítva lett, a társaság cégneve Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltetı és Városfejlesztı Korlátolt Felelısségő Társaságra változott. Tehát az Önkormányzat egy korábban mőködı társaság szervezetének részbeni átalakítását kívánja megvalósítani, megteremtve így egy jól mőködı városfejlesztı társaság mőködéséhez szükséges intézményi keretet. A városfejlesztı társaság beindításának professzionális elıkészítése az elkövetkezı hónapok feladata. A potenciális városfejlesztési akcióterületek elızetes lehatárolása az Integrált Városfejlesztési Stratégiában már megtörtént, a városfejlesztı tevékenységek definiálva lettek, melyek a következık: •

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása;

•

a terület-elıkészítési munkálatok irányítása;

•

a közterületek rendezési munkáinak irányítása;

•

az önkormányzat beruházásaiban beruházói feladatok ellátása;

•

a magánvállalkozások építési tevékenységeinek koordinálása;

•

az akció pénzügyi egyensúlyának biztosítása (ezt meg kell hogy elızze a végrehajtásra kerülı városfejlesztési akciók összefüggı pénzügyi forgatókönyvének modellezése);

•

adminisztrációs, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatal ügyosztályaival, a lakossággal, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, bankokkal).


megvalósuló

létesítmények

esetében

a

300

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Fıként a szociális városrehabilitáció esetében kiemelt feladata a Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltetı és Városfejlesztı Kft.-nek az, hogy a mőszaki feladatokon felül szervezze a szociális, közösségi jellegő beavatkozásokat is, közbiztonsági programokat valósítson meg. Az elkövetkezı idıszak feladatai többek között a társaság szervezetének definiálása, üzleti tervének és jogi statútumainak (társasági szerzıdés, az önkormányzat és a Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltetı és Városfejlesztı Kft. városfejlesztési együttmőködését konkrétan és részletesen szabályozó megbízási szerzıdés tervezetének) kidolgozása. Az elıkészítı munka gondos végrehajtása Hajdúböszörmény esetében kiemelten fontos, hiszen a társaság városfejlesztési akciók végrehajtása mellett ingatlankezeléssel is foglalkozik. Tehát a városfejlesztı társaság feladata az önkormányzat által, képviselı testületi határozattal jóváhagyott akcióterületi tervben megtervezett városfejlesztési akció végrehajtása a lehetı legkedvezıbb pénzügyi feltételekkel. A Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltetı és Városfejlesztı Kft. mőködési költségeire a fedezetet az Önkormányzat megbízásából megvalósult városrehabilitációs akciókért járó díjazás biztosítja. A díjazás a társaság által realizált fejlesztési kiadások és értékesítési bevételek összegének 5%-át nem haladhatja meg.

8.3. A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok Hajdúböszörmény fejlıdése térségi központként, nem csak a helyi lakosság, hanem a környezı településen élık életére is közvetlen befolyással bír, és a közvetlen környezet is hatással van a város fejlıdésére. Emiatt a város vezetése szükségesnek tartja, hogy a környezı települések is megismerhessék az elkészült stratégiát, ezért a kistérségi társulás tagtelepüléseinek bemutatta a dokumentumot és véleményezést kért a polgármesterektıl. Kistérségi szinten a Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja a közös cselekvés terveinek koordinációját, ehhez adott a munkaszervezet, mely a koordinációt is végzi. Cél a kistérségen belüli együttmőködés mennyiségi és minıségi fejlesztése, melybe bizonyos projektek esetén más települések bevonása is indokolt lehet, ezért a velük való folyamatos kapcsolattartás és információcsere szintén szükséges. Ezt a kapcsolattartást szintén végezheti a kistérség munkaszervezete, az együttmőködés lehetıségeirıl pedig rendszeresen tájékoztatja a tagtelepüléseket. Debrecen igen fontos stratégiai partnere lehet a városnak, a fejlesztési pólus azon elemeihez való csatlakozás, melynek feltételei jelen pillanatban is megvannak vagy megteremthetık, pedig sokat lendíthetnek a település gazdasági és/vagy társadalmi mutatóin. A pólus bizonyos funkcióinak Hajdúböszörménybe telepítése biztosítja a helyi foglalkoztatottság minıségi és mennyiségi javulását. Szükséges annak vizsgálata, hogy akár maga a város, akár gazdasági vagy civil szervezıdések mely szervezetekhez, esetleg már létezı, vagy a jövıben létrehozandó klaszterekhez csatlakozhatnak annak érdekében, hogy a fejlesztések által kialakuló szinergia ne csak a településre, annak határain túlra is kiterjedjen.


301


8.4. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése Az önkormányzat vagyonának hangsúlyos, meghatározó eleme az önkormányzati ingatlanvagyon. Az önkormányzat törzsvagyonába a forgalomképtelen, és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok tartoznak. Forgalomképtelen ingatlanok: • • • •

közutak, mőtárgyak; közterek, közparkok; vizek, közcélú vízi létesítmények; valamint az önkormányzati rendeletben annak minısített ingatlanok.

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok: • •

intézmények, középületek; az önkormányzat rendeletében meghatározott ingatlanok.

A forgalomképtelen ingatlanok az önkormányzati feladatellátás részeként rögzített feladatok ellátását szolgálják, nem elidegeníthetık. Ezen ingatlanok esetében az önkormányzat rendelkezési joga korlátozott, azt csak a törvény és a helyi önkormányzati rendelet keretében meghatározottak szerint gyakorolhatja. A törzsvagyon körébe nem tartozó önkormányzati ingatlanok a forgalomképes ingatlanok, melyekkel az önkormányzatok szabadon gazdálkodhatnak, azzal a feltétellel, hogy a tevékenység a kötelezı közfeladatok teljesítését nem veszélyezteti. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesített táblázata a következı: 124. táblázat: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok (Forrás: Önkormányzat) Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Összesen Forgalomképes ingatlanok Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Forgalomképtelen ingatlanok

1616 db 429 db 112 db 1075 db

A fentiek figyelembe vételével, az IVS stratégiai céljainak ismeretében az ingatlan gazdálkodás alapelvei az alábbiak: • •

Az ingatlangazdálkodási koncepciónak igazodnia kell az Integrált Városfejlesztési Stratégia céljaihoz. Elı kell segítenie a területen élık életminıségének javítását. Meg kell felelnie a fenntarthatóság ökológiai, ökonómiai, társadalmi követelményeinek.

A fenti alapelveknek megfelelıen biztosítani kell az egészséges környezet lehetıségét, a megfelelı jövedelmi viszonyokat biztosító foglalkoztatás elısegítését, valamint a városidentitás megerısítését. A feltételeket olyan módon kell biztosítani, hogy azok megfelelıen illeszkedjenek a regionális környezet adta lehetıségekhez. Az önkormányzatnak természetesen meg kell tudni felelnie alapvetı közfeladatai ellátásának is, és ehhez biztosítani kell a megfelelı mőködési feltételeket.


302

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉLETMINİSÉG ALAPVETİ ÖSSZETEVİI:

1) Az egészséges környezet lehetıségének biztosítása: Ennek a feltételnek történı megfelelés alapvetı feltételei részben biztosítottak: •

•

•

•

•

A város levegıje mérsékelten szennyezett. A szennyezés alapvetı forrásai a hagyományos kommunális főtés, valamint a közlekedés, de jelentıs az ipari felhasználók terhelése is. A legjelentısebb terhelés a CO2. A főtéshez kapcsolódó terhelést a város gázhálózatának fejlesztésével, a közlekedés okozta terhelést a városközpont tehermentesítésével próbálja csökkenteni. Jelentıs a terület pollen szennyezettsége, amely ellen rendszeres parlagfő irtással védekezik az önkormányzat. A város ivóvíz ellátására szolgáló vízbázis sérülékeny. Ivásra csak a rétegvizek, valamint az artézi kutak vize alkalmas. A talajvíz szennyezett, elsısorban nitrátokkal, valamint foszforral. Ez részben a részleges szennyvíztisztításnak, részben a mezıgazdasági tevékenységeknek a következménye. A kutakból nyert ivóvizek gáztalanítása és tisztítása szükséges. A település 98%-a vezetékes vízzel ellátott. A belterület egy része, valamint a Rákóczi kert. Bocskai kert, Petıfi kert vezetékes vízellátása nem biztosított. A terület kedvezı morfológiai adottságainak következtében a csapadékvíz elvezetés csak különösen nagy esık esetén jelent problémát. A belvárosban zárt csapadékvíz elvezetı rendszer mőködik, a többi területen általában nyitott és csak részben burkolt árkokban történik a csapadékvíz elvezetése. A város kb. 60%-a rendelkezik szennyvíz csatornával. Ennek a mennyiségnek a több mint 60%-a is az elmúlt néhány évben épült ki. A jelenlegi szennyvíz tisztító kapacitása képes a megengedett határérték alatt tartani a tisztított víz szennyezettségét. A fennmaradó, el nem látott területeken a nem megfelelı mőszaki kialakítású házi tárolok szennyezése jelentıs problémát jelent. Ehhez csatlakozik mezıgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szennyezés okozta terhelés. A települési és ipari szilárd hulladék lerakása hosszú idın át a Külsı-Dorogi úti lerakóban történt. Az ISPA program segítségével megvalósuló lerakó várhatóan megoldja a város szilárd hulladék elhelyezési problémáját, de nem képes megfelelıen kezelni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gondokat, ezért a veszélyes hulladékok elszállításra kerülnek. A szilárd hulladék lerakása még egy korszerő lerakó esetében sem tekinthetı környezetbarát, fenntartható megoldásnak, ezért hosszú távon ismét meg kellene fontolni egy szemét égetımő megvalósításának lehetıségét. A mezıgazdasági szilárd hulladék visszaforgatásáról nem állnak megfelelı adatok rendelkezésre, de valószínőleg ez is jelentısen terheli a környezetet.

A természeti környezet megırzése fontos a város polgárai számára. A közigazgatási területén található Nemzeti Park, un. Ex-Lege területek, valamint helyi védelem alatt álló területek is. A város belterületén a történelmileg kialakult városszerkezet következtében viszonylag kevés közpark található, de helyi védelem alatt lévı fasorok vannak. A sportolási, rekreációs lehetıségek részben a városban találhatóak: a Fürdıkert és környékén, a Városi Sportközpontban, a Bocskai István Általános Iskola tornatermében és szabad téren. Ebben a több mint 20 sportegyesület, valamint a Sportiskola segíti a helybelieket. A fenti problémák nagy része kapcsolódik az Önkormányzat ingatlanaihoz. A problémák megoldása alapvetı feltétele az ökológiai fenntarthatóság biztosításának.


303

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Ingatlan gazdálkodási szempontból kiemelt fontosságú a már megvalósított létesítmények jó karban tartásának biztosítása. Ennek elhanyagolása, a késıbbiekben többszörös ráfordítást igényelhet. Ezért gazdálkodási szempontból nem megengedhetı a fenntartással kapcsolatos normatív összegek egyéb célokra történı felhasználása, mert az veszélyezteti az ökonómiai fenntarthatóság biztosítását.

2) A megfelelı foglalkoztatottság elısegítése: A városban élık megélhetési lehetıségeit alapvetıen befolyásolja foglalkoztatási lehetısége, valamint az elérhetı jövedelem mértéke.

az

itt

élık

A munkaerıpiac szempontjából a városnak alapvetıen két lényegi problémával kell szembenéznie. •

Jelenleg a város nem tud megfelelı munkalehetıséget biztosítani a magasan képzett munkaerınek. Ennek következtében jelentıs, arányaiban meghatározó a felsıfokú végzettséggel rendelkezık elvándorlási aránya. A potenciálisan magasabb jövedelmi szinttel rendelkezık elvándorlása automatikusan az átlagos jövedelem csökkenésével, a város életminıségének az átlagtól történı leszakadásával jár. A csökkenı jövedelmi szint a szolgáltatásokkal kapcsolatos igények csökkenését is generálja, és pozitív visszacsatolásként erısíti a leszakadási folyamatot. Jelenleg 6% körüli a diplomás álláskeresık aránya.

•

A városban magas a munkanélküliek aránya. Az állást keresık 84% fizikai munkát képes ellátni, ezen belül 52% a szakképzetlenek aránya. Az összes munkát keresı közül 25% már több mint egy éve munkanélküli. A munkanélkülieken belül magas a roma származásúak aránya. A város költözési egyenlegében meghatározó a városba, annak elsısorban külsı területeibe beköltözı alacsony végzettségő emberek aránya. Jelentıs probléma, hogy a romák alacsony iskolai végzettségének színvonala újratermelıdik.

A város életében jelentıs gondot jelentı foglalkoztatási problémák esetében az önkormányzat feladata ingatlangazdálkodási szempontból a következı: • • • • •

Jelenleg a város legjelentısebb foglalkoztatójaként aktív szereplıje a piacnak. Ez a tevékenysége a közszolgálati funkciókon túlmenıen a forgalomképes vagyon mőködtetésére is kiterjed. A meglévı, a bölcsödét, óvodát, iskolát, gimnáziumot, szakközépiskolát fenntartó tevékenységével elısegíti a városban a megfelelı szintő munkaerı jelenlétét. Támogatja a felsıszintő képzés jelenlétét a városban. Támogatni kell a magas hozzáadott értéket termelı, magasan képzett dolgozókat alkalmazó cégek, tevékenységek megtelepedését a városban. Ezzel kapcsolatosan egyértelmően pozitív a Debreceni Egyetemmel folytatott együttmőködés. A meglévı Keleti Ipari Park, és a most fejlesztett, az M35 mellett nagyon kedvezı közlekedési, földrajzi pozícióban lévı terület lehetıség a tevékenységek megtelepedésére. A tevékenységek megtelepedésével kapcsolatosan lényeges szempont, hogy a globális trendek alapján fejlıdı, és lehetıség szerint változatos tevékenységi portfólióval rendelkezı cégek letelepedését támogassa a város a késıbbi, iparági ciklusok káros hatásának csökkentése érdekében.

•

Meghatározza a város a lehetséges idegenforgalmi funkciók befogadására elsısorban alkalmas területeket, felvázolja a kívánatos fejlesztési irányokat.

•

Lényeges feladat az alacsony végzettségő munkaerı részére az elsıdleges munkaerı piacra történı visszatérés elısegítése és ösztönzése. Lehetıséget


304


•

jelenthet ezzel kapcsolatosan a szelektív hulladékgyőjtéshez, feldolgozáshoz kapcsolódó tevékenységek támogatása. A külsı városrészekbıl is meg kell teremteni a munkába járás tömegközlekedési feltételeit.

3) A városidentitás megerısítése: A fenntarthatóság társadalmi követelményeinek teljesülése érdekében biztosítani kell a város polgárainak a településhez történı kötıdését, a város szolgáltatásaival való elégedettségét, a város múltjával és jövıképével történı azonosulást. A város büszke múltjára, ápolja hagyományait. A Hajdúkerület központja, történelmi városszerkezetével, építészeti, mővészeti emlékeivel, természeti értékeivel kötıdik az itt élıkhöz. Az identitás azonban több, mint a saját gyökerekhez való kötödés. Tartalmazza az emberek saját jövıképét, az emberi, társadalmi kapcsolatok szövetét, melynek része a társadalmi szolidaritás is.

4) A fenti követelményeken túlmenıen a feladatokat úgy kell végrehajtani, hogy biztosított legyen a terület felértékelıdése, az önkormányzati vagyon növekedése, valamint az ingatlanok gazdaságosabb mőködése. Ennek érdekében Hajdúböszörmény Város Önkormányzata: • •

a tulajdonában lévı ingatlanokkal tudatosan gazdálkodik; törzsvagyonát tudatosan hasznosítja a közigazgatási feladatainak biztosítása, valamint a városi funkciók fejlesztése érdekében. Ügyel az ingatlanok költséghatékony mőködésére; • a forgalomképes ingatlanok esetében a keletkezı bevételeket (egyszeri, rendszeres) az IVS-ben meghatározott célok elérése érdekében használja fel, figyelembe véve a fenntarthatóság feltétel rendszerét. A forgalomképes ingatlanok egyik, nem közfeladatot ellátó eleme a lakásgazdálkodás. Az Önkormányzat tulajdonában lévı lakások alapvetıen két csoportra oszthatóak: 1. Piaci alapon meghatározott lakbérő bérlakás 2. Szociális elhelyezést biztosító bérlakás A Hajdúböszörményi Önkormányzat lakásgazdálkodási rendeletei megfelelı alapot nyújtanak a racionális lakásgazdálkodás biztosítására. A piaci alapon meghatározott lakbérő bérlakás esetében a lakbérek, amennyiben a befolyó lakbérek visszaforgatásra kerülnek a lakásrendszerbe, képesek biztosítani a fenntartható lakásgazdálkodást. A szociális elhelyezést biztosító lakások esetében a lakbérekbıl nem biztosítható a rendszer fenntartható szinten tartása. Ebben az esetben a fenntarthatóság csak az egyéb bevételek terhére,(pl.: nem lakás helyiségek bére) biztosítható. Az ilyen ráfordítások, a fenntarthatóság érdekében nem eredményezhetik a vagyonelemek felélését. A szociális lakások fenntartása, a társadalmi szolidaritás igénye miatt a városidentitás meghatározó elemei. Ennek lényeges eleme a lakhatás biztosításának elısegítése. Ezzel kapcsolatosan mintaértékő a város együttmőködése a Habitat for Humanity szervezettel. Az együttmőködés nem kizárólag új lakások értékesítésére korlátozódik, hanem külsı forrásként lehetıséget teremt meglévı szociális lakásokat tartalmazó épületek felújítási munkáinak elvégzésére. Az optimális városfejlesztési ütem biztosítása érdekében minden esetben meg kell vizsgálni külsı források bevonásának lehetıségét. Ez részben a lehetséges pályázati


305

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA lehetıségek folyamatos ellenırzésével, a lehetséges pályázati források elnyerésével, részben az adott klaszteren belüli együttmőködés fejlesztésével biztosítható. Ennek egyik lényeges eleme lehet a magántıke bevonása a folyamatba. A fejlesztéseknél sok esetben célszerő igénybe venni a magántıke kreativitását és tapasztalatát. Erre azonban csak az alábbiak végrehajtását követıen kerülhet sor: •

Elsı lépésként meg kell határozni a fejlesztési célokat, azok illeszkedését az IVS-ben meghatározott stratégiához.

•

Az ezt követı ingatlanpiaci elemzés után lehetséges meghatározni, hogyan kívánja az Önkormányzat az ingatlan tulajdonát hasznosítani.

•

Az elemzésekben folyamatosan felül kell vizsgálni a tartósan az Önkormányzat tulajdonában maradó vagyonelemeket, azok hasznosítását, a forgalomképes ingatlanok esetében azok jövedelemtermelı képességét. Meg kell határozni a rehabilitációs akciókba bevonásra kerülı ingatlanok körét, azok értékét, és gazdálkodási eredményeit, és ezeknek alapján hozható meg az ingatlanok további hasznosításáról, vagy értékesítésérıl szóló döntés.

1) Belvárosi akcióterület: Ezen az akcióterületen a cél a városkép megújítása, az infrastruktúra minıségi javítása, turisztikai vonzerı növelése, a már meglévı szolgáltatások magasabb színvonalra emelése és új funkciókkal való bıvítése. A város központi funkcióinak jelentıs része itt tömörül, ezért az akcióterületen másodlagosnak tekinthetı a lakófunkció. A Bocskai tér a város történelmi központja, a legfontosabb közintézmények a téren, vagy környékén találhatóak. A jelentıs építészeti értékeket felvonultató téren a város közigazgatási, kulturális, oktatási intézményei találhatóak. Ennek megfelelıen az itt lévı önkormányzati ingatlanok hasznosítása az egész város szempontjából meghatározó jelentıségő. A Kiskörúton belül található önkormányzati ingatlanok hasznosításainak lehetıségeire 2007 szeptemberében került sor elıször egy tanácskozás keretében, ahol összeült az önkormányzati vezetıkbıl, közalkalmazottakból, ill. építészekbıl álló szakmai csoport és döntöttek arról, hogy az ingatlanok kezelésével kapcsolatban tervpályázatot kell kiírni. A 2007. november 20-án egy újabb megbeszélés alkalmával, konszenzus született, a tervpályázathoz kapcsolódóan egy tervtanács felállításának kérdésében. A 2007. december 4-i tanácskozásra a fıépítész és a városi fımérnök közösen készítették el az ezzel kapcsolatos rendelet-tervezetet „Hajdúböszörmény építészetimőszaki Tervtanácsi rendelete” címmel. Ebben a dokumentumban állást foglaltak a tervpályázat életre hívásának szempontjai tárgyában: 1. Gyalogos zóna kialakítása (sétálóutca), 2. Gépjármő elhelyezések, forgalomtechnikai kérdések (parkolók, parkolóházak), 3. Építési vonal ésszerő szabályozása, 4. Önkormányzati ingatlanok ésszerő hasznosításának javaslata, 5. Építészeti kialakítás legfıbb elveinek kimunkálása, 6. Értékes épületek védelme, kijelölése és ezek beintegrálása a jövı utcaképbe, 7. Amennyiben szükséges a készülı HÉSZ. módosítására is javaslatot lehet tenni ezek alapján.


306

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Hajdúböszörmény Város Építészeti - Mőszaki Tervtanács (továbbiakban: Tervtanács) létrehozásáról és mőködési rendjének megállapításáról szóló 4/2008. (II.01.) sz. Önk. rendeletet megalkotta. Az ez alapján benyújtásra kerülı tervpályázatok meghatározó befolyással vannak, lesznek az akcióterületen belüli ingatlanok jövıbeni hasznosítására is. (A rendeletet az Önkormányzat a 16/2009. (IV.30.) Önk. rendelttel módosította.) Az akcióterület rehabilitációt ingatlangazdálkodási szempontból is több tényezı indokolja: • A terület a tulajdoni viszonyait tekintve vegyes képet mutat. A Bocskai tér és környékét elsısorban az önkormányzati ingatlanok túlsúlya jellemzi, de található itt egyházi, állami, magán és vegyes tulajdon is, tehát adott a klaszter alapú városfejlesztés feltételrendszere. A területen érdekelt szereplık közös célja a terület megújulása, ennek érdekében koncentrált beavatkozással kívánják elérni a terület felértékelıdését. • Megteremtıdött a lehetıség a Bocskai tér közlekedési szempontú tehermentesítésére. Elızetes megállapodás alapján, a tehermentesítéshez szükséges területcserék várhatóan 2010 folyamán megvalósulnak. Ennek alapján a Fıtér környezeti terhelése jelentısen csökken. • A jelenlegi, kialakult téren a meglévı funkciók miatt a napnak csak bizonyos idıszakában beszélhetünk pezsgı, városi életrıl. Az esti órákra a városközpont kihal, mert nincs megfelelı minıségő, versenyképes területe az esti korzózásnak, szórakozásnak. Fontos kialakítani nagy egybefüggı területet a színes turisztikai programok számára, illetve a kereskedelmi, szolgáltató szektor fejlesztése, erısítése is fontos a Fıtér környékén. • A jelenlegi Vásártér nem felel meg a kor követelményeinek, felújítása indokolt. A Fıtér „élıvé” változtatásának egyik feltétele, hogy rendelkezésre álljanak olyan ingatlanok, amelyek lehetıséget kínálnak a szolgáltatási iparág képviselıinek a területen való megtelepedéshez.

2) Györössy-kerti lakótelep: A területen elérendı cél az életkörülmények javítása, a lakások élettartamának meghosszabbítása, energiahatékonyság növelése, közszolgáltatások színvonalának emelése. Magában foglalja a lakótelepi lakások szigetelésének és nyílászáróinak cseréjét, a modern elvárásoknak megfelelı játszótér és park kialakítását, illetve a helyi általános iskola felújítását. Az IVS-ben megjelölt célból is látszik, hogy az akcióterületen elsısorban rehabilitációs munkálatok elvégzése indokolt, amely nem tesz szükségessé ingatlan vásárlást vagy eladást. A területen önkormányzati bérlakások is találhatók, amelyeknek az értéke várhatóan emelkedni fog a tervezett rehabilitációs munkálatok elvégzése után. Mivel az akcióterület közvetlenül a Kiskörút, pontosabban a Dorogi utca mentén helyezkedik el, ezért a Bocskai tér tervezett felújítása után számolni kell a megnövekedett közúti forgalommal, illetve a megnövekedtet parkolási igénnyel. Emiatt a jelenlegi úthálózat fejlesztése szükséges. Eddig megvalósult lámpás csomópont kiépítése, illetve buszmegálló építése annak érdekében, hogy a Dorogi utcában fel és leszállás ideje alatt a busz ne akadályozza a forgalmat. A jövıben feltétlenül fontos lenne a Dorogi utca vízelvezetı árkainak lefedése, a Király Jenı téren lévı gázfogadó áthelyezése is. Hosszútávon az életkörülmények javítása irányába tett jelentıs lépés lehetne a Tizenhárom vértanú és a Szabadhajdú utcák által közrefogott és közvetlenül az iskola szomszédságában lévı önkormányzati terület bıvítése két ingatlan (1219,1218 hrsz.) megvásárlásával, amely egy központi játszótér, és szabadidıpark megteremtésének szolgálna alapul. A játszótér megépítésére vonatkozó tervek már elkészültek.


307

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 3) Fürdı és környéke: Regionális szinten is jelentıs fürdıkomplexum kiépítése a meglévı funkciók bıvítésével és minıségének fejlesztésével és a szálláshelyek számának emelésével akarja a város a turizmust minél inkább fellendíteni. A fürdı és környéke egybefüggı önkormányzati terület, amely kiváló lehetıséget nyújt a fejlıdésre és a fejlesztésekre. Egyik égetı probléma a szálloda hiánya. Több vállalkozóval történt már egyeztetés, de befektetıt még nem talált a város. A hotel megépítéséhez elegendı terület áll rendelkezésre, e célból sem vásárolni, sem eladni nem kell ingatlant. A másik probléma parkolók kialakítása, amely nélkülözhetetlen a fürdı mőködéséhez. Ezt a fejlesztést közterületen kívánja az önkormányzat megoldani, elsısorban az Uzsok téren, ezét ennek sem következménye ingatlan tulajdonosváltás.

4) Fürdıkert és környéke: Célként tőzte ki a város a közlekedési csomópont fejlesztését, és egy szabadidı központ létrehozását, amely magas szinten elégíti ki szabadidı kulturált eltöltésének igényét, illetve a meglévı zöldterület fejlesztését, bıvítését. Az akcióterületet nagy részét egybefüggı önkormányzati tulajdon jellemzi. Az ide tervezett sportlétesítmények megvalósítása két ingatlan felvásárlását is megköveteli. Az egyik a (6486/2 hrsz.) Vásár tér sarkán lévı magán ingatlan, a másik a (5786/3 hrsz.) volt Szerencsi cukorgyár területe, amely beékelıdik az önkormányzati ingatlan egybefüggı testébe.

5) Nyugati ipari övezet és a Csordalegelı: A várostól nyugatra elhelyezkedı terület komplex fejlesztése a cél, a sokoldalú adottságok minél jobb kihasználásával. Foglalkoztatás bıvítése új beruházások megvalósítása által, a várostól távolabb esı részen turisztikai attrakció létrehozása, speciális sportolási lehetıségek biztosítása. Állami, önkormányzati és magántulajdon triásza jellemzı az akcióterületre. Az ipari központ létrehozásának tervét az autópálya közelsége alapozta meg. Nincs a területen olyan ingatlan, amelynek megvásárlása nélkülözhetetlen a cél elérése szempontjából. Az akcióterülethez tartozó Csordalegelı, egy 57 ha-os állami terület, amelyet 2005-ben kelt határozat értelmében az állam átengedett a városnak ipari-gazdasági célú hasznosításra. A mővelési ág változtatása azonban nem lehetséges a területen található Pongyola Pitypang és Földi Kutya telepek okán, minek következtében kényszerően más jellegő hasznosítása szükséges a területnek. Ezért itt ökopark létrehozása a cél, fogadóépülettel és tanösvénnyel. A terv megvalósulása, az ipari célra hasznosítható ingatlanok aránya az állammal, az illetékes hivatalokkal és a társadalmi szervezetekkel történı jövıbeni megegyezés függvénye.


308


6) Keleti Ipari Park: A város elsıszámú iparforgalmi övezetében az infrastrukturális adottságok javítása, új beruházók betelepítésének, illetve a város lakóövezeteiben már jelenlévı ipari üzemek áttelepülésének elısegítése a fı irányvonal. jellemzı a területen. Az önkormányzat Magántulajdon monopóliuma ingatlangazdálkodása csupán szabályozási kérdésekre terjed ki, az megteremtette a feltételeit annak, hogy meg tudjanak telepedni ipari üzemek. Az ipari övezet terjeszkedésére két irányba is van lehetıség. Az egyik terület kb.10 ha (077/5-15 hrsz.) magántulajdonban lévı ingatlanok, a másik a hatvanas évek végén lezárt református temetı egy része, amelyen sohasem volt temetkezés. Ezekre a területre csak mérsékelten környezetterhelı ipar üzemek települhetnek.

7) Skanzen: A kulturális örökséget bemutató Skanzen idegenforgalmi vonzerejének növelésével a város egyértelmően a turisztikai cél tőzött a terület középtávú fejlesztése elé. A Skanzen területe teljes egészében önkormányzati tulajdonban van. Ezen az akcióterületen a város ingatlangazdálkodása aktívnak mondható, hiszen 2007-ben (2900 hrsz.) és 2008-ban is jelentıs, a cél elérése szempontjából stratégiai területeket vásárolt az önkormányzat. Jelenleg is több ingatlan vételére tett ajánlatot és áll tárgyalásban magánszemélyekkel (2983, és a 2978-as hrsz.-ú területek). A terület turisztikai szempontú erısítése nem kíván feltétlenül ingatlanvásárlást, azonban a buszok számára a parkolóhely megoldatlan probléma, ezért a Polgári utca sarkán fekvı ingatlanok optimális megoldását jelenthetnék a problémának.

8) Déli-lucernás: A Déli-lucernás városrészben is rendelkezik az Önkormányzat több területtel is. Jelentıs számban található itt szociálisan bérbeadható önkormányzati lakásállomány, melyek felújítása, komfortosítása szükséges. Egy városközponti alközpont kialakításhoz szükséges területtel rendelkezik az önkormányzat, mely játszótérnek, sportudvarnak közösségi háznak nyújthat helyszínt, így további ingatlanok megvásárlása nem szükséges. A 35-ös számú fıút mentén több nagyobb üres, értékesítésre váró ingatlannal is rendelkezik a város. Ezen ingatlanok nagyobb méretüknél fogva elsısorban kereskedelmi lerakatok, vagy a lakókörnyezet közelében megférı ipari vállalkozások részére biztosítható.

A fenti akcióterületeken található ingatlanok önkormányzati, egyházi és állami tulajdon szerinti csoportosítását az alábbi ábra szemlélteti:


309


52. ábra: Az akcióterületeken található önkormányzati, egyházi és állami tulajdonú ingatlanok


310

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 9) Bodaszılı, Hajdúvid, Pród, Szılıskertek: A központi belterülettıl különálló lakott helyek infrastrukturális ellátottságának javítása, az egykori gazdasági központok többcélú hasznosítás a komplex célkitőzés az akcióterületen. Hajdúvid Területére a magántulajdon túlnyomó többsége a jellemzı, amelyet jelentıs számban szakít meg önkormányzati ingatlan. A település továbbfejlıdése érdekében a közúthálózat jelentıs fejlesztése indokolt. A buszközlekedés útvonalának megváltoztatásával elérhetı lenne a járatgyakoriság növekedése, azonban ennek érdekében az Óvoda utca végén található földút burkolása válik szükségessé, amely az út menti területek kisajátításával, vagy megvásárlásával járna együtt. Közlekedésbiztonsági szempontból nem elhanyagolható, hogy a temetıt csak a Hajdúvid mellett elhaladó fıút igénybevételével (200 m) lehet megközelíteni, amely a balesetek kialakulásának az esélyét jelentısen növelik. Ezért a Pacsirta utca meghosszabbításaként tervezi az önkormányzat egy gyalogos út kialakítását, aminek a segítségével lehetıvé válik az, hogy ne kelljen a fıútvonalon közlekedni, csupán átkelni a temetıbe igyekvıknek. Ez a fejlesztés feltételezi az ottani ingatlanokból (01252/4-5,9,43-45) meghatározott keskeny sáv megvételét, vagy kisajátítását.


311


53. ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Hajdúvid területén


312

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bodaszılı Területére szintén a magántulajdon túlnyomó többsége jellemzı. A településrész jövıbeni fejlesztését a demográfiai mutatók (népességnövekedés) határozzák meg. Ebbıl kifolyólag az utca-nyitás, közmővesítés és a meglévı közszolgáltatások kapacitásbeli növelése az elsıdleges célkitőzés. Az építési telek kijelölést az önkormányzat a már meglévı nagy kiterjedéső telkek megosztásával kívánja megoldani. Ez több esetben már meg is történt. Tervben van a megosztott telekhatáron új utca nyitása, amely jelentıs területveszteséget jelent a tulajdonosok számra. Ezen a területek önkormányzati tulajdonba szállásáról már folynak a tárgyalások. A vegyes tulajdonú területek megvásárlása, illetve a rendben tartás fejében való tulajdonszerzésben való megállapodás kiemelt feladat, hiszen jellemzıen ezek rendkívül rossz karban lévı és elhanyagolt területek, amelyeknek a tulajdoni viszonyaik rendezése városrészi érdek.


313


54. ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Bodaszılı területén


314

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Pród A településrész tulajdoni viszonyaiban eltérı a fenn említett Bodaszılıhöz és Hajdúvidhez képest, ugyanis itt a nagyszámú önkormányzati ingatlan jelenléte a jellemzı. Ipari terület kialakítására középtávon nem kerül sor az autópálya lehajtó közelsége ellenére, hiszen a terület lakossága mezıgazdasági jellegő gazdálkodást folytat. Bodaszılıvel ellentétben elöregedı lakosság jellemzi, ezért az építési telkekkel való gazdálkodás nem kiemelt fontosságú, elegendı áll rendelkezésre. A településrészi központ fejlesztése folyamatban van. Eddig megvalósult a játszótér felújítás és egy szökıkút kialakítása. Tervezett az iskola szolgáltatási körének bıvítése is. Az infrastrukturális beruházások, illetve a kereskedelmi, szolgáltató és ipari egységek megtelepedésének az elısegítése nem igényelnek ingatlannal kapcsolatos tulajdonváltozást.


315


55. ábra: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok Pród területén


316

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szılıskertek Az önkormányzat nem akar itt lakóövezetet kialakítani, ezért sem az infrastruktúrát, sem mást nem kíván fejleszteni. Mégis ingatlangazdálkodás szempontjából a legaktívabb területe a városnak. Az itteni ingatlanokat érintı élénk gazdálkodás oka a szılıskertek szegregációjának oldása, amelyet az önkormányzat úgy próbál megoldani, hogy azokat az ingatlanokat, amelyek építési, egészségügyi elıírási szempontból megfelelıek, azokat meghagyja, de amelyek alkalmatlanok a lakhatásra (leginkább 1-5 dőlıben lévı ingatlanok) azokat felvásárolja vagy elcseréli. A város pontosan beazonosította azokat az ingatlanokat, amelyek saját tulajdonában vannak. Annak a felmérése, hogy melyek alkalmasak lakáscélra még folyamatban van. Ezek az ingatlanok képeznének csere alapot a lakhatásra alkalmatlanokkal szemben, amelyeket ezt követıen le kellene bontani. Ahol nincs megfelelı cserealap, azt fel kell vásárolni. Jelentıs a vegyes tulajdonú területek száma is: Báthory szılıskert 10505 hrsz., Kossuth szılıskert 10849 hrsz., Homokkert 11548 hrsz., Homokkert 11567 hrsz., Homokkert 11658 hrsz., Árpád kert 13530 hrsz., Árpad kert 13537 hrsz., melyeknek a jövıbeni tulajdonviszonyait is ezzel a módszerrel kívánja az önkormányzat rendezni. Az így megszerzett illetve a megvásárolt vagy elcserélt és lebontott ingatlanokon pedig tervben van egy fásítási program elindítása.


317


56. ábra: Szılıskerti önkormányzati ingatlanok

Az önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanok teljes körő számbavétele jelen fejezetben nem lehetséges, de stratégiai szempontból nem is szükséges. A következı táblázatban azon önkormányzati ingatlanok összegzésére kerül sor, melyekkel kapcsolatosan az önkormányzatnak középtávon konkrét hasznosítási, fejlesztési elképzelései vannak.


318

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 125. táblázat: Akcióterületeken található forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen önkormányzati ingatlanok (Forrás: Önkormányzat) Hrsz.

Helyszín

Fıkönyvi szám

Ingatlan megnevezése

Forgalomképes

Korlátozottan forgalomképes

Forgalomképtelen

Javasolt beavatkozás/ Tervezett fejlesztés

Javasolt hasznosítás

Új városi piac építése.

Vásárcsarnokként üzemeltetni. Értékesítési cél: nincs.

BELVÁROSI AKCIÓTERÜLET 6068/1

Ady E. tér 10.

1214427; 12122; 12132

Városi Piac

6029/1

Petıfi utca

121441126; 1211112

Közterület

6029/3

Petıfi utca

12144112; 1211112

Közterület

1922/1

Káplár M. u. 1.

1213121; 121441217

Lakóház

3716

Bocskai tér 2.

16113; 16114

Irodaház, garázs, udvar

3708

Bocskai tér 4.

1214427; 161231; 161233

Mővelıdési Központ


Közterület rehabilitáció (zöldfelület Nem releváns. rendezés, járdafelújítás… stb.). Ua., mint 6029/1 Ua., mint 6029/1 Hrsz. Hrsz. Külsı, belsı Gazdasági felújítás, Szolgáltatóházként. akadálymentesítés Városi könyvtárként Külsı, belsı mőködik. Új felújítás, funkciók akadálymentesítés, megjelenése: főtéskorszerősítés gyermekmegırzı, (termál kutas civil információs központi főtés). pont. Értékesítési cél: nincs. Támogatni az épületben Értékesítési cél: tevékenykedı nincs. vállalkozásokat,

319


Hrsz.

Helyszín

Fıkönyvi szám


Forgalomképes


Forgalomképtelen

Javasolt beavatkozás/ Tervezett fejlesztés fejlesztéseket generálni. Főtéskorszerősítés


(termál kutas központi főtés).

Főtéskorszerősítés

1873

Bocskai tér 11.

12131

Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola

1864

Bocskai tér 12.

1213122

Bocskai István Gimnázium

(termál kutas központi főtés),

tetıfelújítás, tornacsarnok spotpadlójának, öltözıinek felújítása. 4 tantermes bıvítés, új tornaterem, főtéskorszerősítés (termál kutas központi főtés).

6005

Bocskai tér 1.

1213111; 121441117

Polgármesteri Hivatal

Belsı parkoló, udvar felújítása, nyílászárók cseréje, főtéskorszerősítés

Marad általános iskola. Értékesítési cél: nincs.

Marad Gimnázium. Értékesítési cél: nincs.

Nem releváns.

(termál kutas központi főtés).

1898

Kassa u. 24.

12132; 12122


Irodaház

A Gyermekjóléti Szolgálat áthelyezését követıen az Önk. elcseréli a Petıfi u. 42. alatti felépítménnyel.

Irodaház, elsısorban civil szervezetek részére.

320


Hrsz.

Helyszín

Fıkönyvi szám

1925

Káplár M. u. 5.

1212; 12131

1945

3750

Polgári u. 2.

Mester u. 9.

3726

Hajdúkerület u. 12.

5972

Jókai Mór u. 2/b.

5999

Weszprémy G. u. 5.

7

Petıfi S. u. 6.


Napközi és étkezı

12123; 121493

Volt 7. számú Óvoda

121312; 121221

Gyermekorvos i rendelıintézet

16111223; 16111224

1212121; 1213121; 121441217 121312; 12122; 121492 12132; 12122; 1214427


Forgalomképes

Városüzemelte tési Intézmény

Volt Nevelési Tanácsadó

Javasolt beavatkozás/ Tervezett fejlesztés Külsı és belsı felújítás. Külsı felújítás, energetikai korszerősítés. Szociális Szolgáltató Központ kialakítására pályázatot nyújtott be az Önkormányzat.

Külsı felújítás, energetikai korszerősítés (termál kutas központi főtés). -

Forgalomképtelen

Külsı felújítás, energetikai korszerősítés.

Napsugár Óvoda Volt Hóvirág Presszó



Marad általános iskola. Értékesítési cél: nincs. Szociális Szolgáltatási Központ központi telephelye. Értékesítési cél: nincs. Marad orvosi rendelı. Értékesítési cél: nincs. Marad önkormányzati intézmény telephelye. Értékesítési cél: nincs. Bérbeadás.

Marad óvoda. Értékesítési cél: nincs. Szomszédos telekkel történı Bontás és beépítés. hasznosítása. A Debreceni Egyetem Főtéskorszerősítés.

321


Hrsz.

Helyszín

Fıkönyvi szám


Forgalomképes


Forgalomképtelen


Javasolt hasznosítás tervez Geotermikus Kutatóközpontot kialakítani. (A pályázat elbírálása folyamatban.)

8

Petıfi S. u. 8.

12122;1214 427

Lakóház, udvar

Ua., mint 7. Hrsz.

Ua., mint 7. Hrsz.

Beépítés.

Önkormányzat és külsı befektetı közös beruházásaként társasház épül. Az alsó szinten üzlethelyiségek,a felsı szinten közfunkciók ellátására szolgáló irodák (pl. rendelık), egyéb irodák, lakások, önkormányzati bérlakások (Petıfi 10-14., és Deák u. 9.).

Ua., mint 9. Hrsz.

Ua., mint 9. Hrsz.

Ua., mint 9. Hrsz.

Ua., mint 9. Hrsz.

Petıfi S. u. 10.

12122;1214 427

Beépítetlen terület

Petıfi S. u. 12. Petıfi S. u. 14.

12122; 1214427 1213; 12123

Beépítetlen terület Lakóház, udvar

6032

Petıfi S. u. 29.

1213122

Háziorvosi rendelıintézet

Bontás és beépítés.

6048

Petıfi S. u.

12647

Értelmi

Homlokzati felújítás

9

10 11


Rendelı intézet áthelyezése és telek értékesítése. Értékesítési cél:

322


Hrsz.

Helyszín

Fıkönyvi szám

31.


Forgalomképes


Fogyatékosok Napközi Otthona

Petıfi S. u. 42.

12647

Deák F. u. 2.

1213121; 1212121; 121441217

Lakások, galéria

36

Deák F. u. 9.

12132; 121144; 12122; 1214427

Volt Kollégium, jelenleg raktárépület

5927/4

Korpona u. 17.

1213121; 1212121; 121441217

Mentıállomás

5927/5

Kálvin tér 79.

1213121; 1212121; 121441217

Szakorvosi Rendelıintézet

106/A

45


Családsegítı Központ

Forgalomképtelen

Javasolt beavatkozás/ Tervezett fejlesztés és főtéskorszerősítés. A Gyermekjóléti Szolgálat áthelyezését követıen az Önk. elcseréli a Kassa u. 24. alatti ingatlanrésszel.

Javasolt hasznosítás nincs.

Értékesítési cél: nincs.

Galéria, illetve a Szociális Maghy Zoltán Szolgáltatási Galéria Központ részére iroda kialakítása. Petıfi u. 10-14. alatti társasház Bontás és beépítés. építési programhoz kapcsolódó hátsótelek. Csere a régi mentıállomás Jókai u. 24. alatti ingatlanával. Tetıtér bıvítés, külsı-belsı felújítás, Egészségügyi energetikai korszerősítés, funkciók bıvítése. parkolók felújítása, új egészségügyi gépek beszerzése,

323


Hrsz.

Helyszín

Fıkönyvi szám

5927/6

Kálvin tér 6.

12122

2/1

Bocskai tér

2/2

Bocskai tér

2/3

Bocskai tér

2/5

Bocskai tér

2/6

Bocskai tér

5915/1 Kossuth utca


Forgalomképes

Beépítetlen terület, parkoló

121441227 Közterület 121441127; 121441126; Önkormányzat i út 1211112; 121441125 121441127; 121441126; Közterület 1211112; 121441125 121441127; 121441126; Közterület 1211112; 121441125 121441127; 121441126; Közterület 1211112; 121441125 121441126; 1211112


Közterület


Javasolt beavatkozás/ Tervezett fejlesztés informatikai fejlesztés, komplex akadálymentesítés (pályázat van a fejlesztésre benyújtva). Rendelıintézet bıvítéséhez kívánja az Önk. felhasználni. Fıtér rekonstrukció

Nem releváns.

Fıtér rekonstrukció

Nem releváns.


Nem releváns.


Nem releváns.


Nem releváns.

Fıtér rekonstrukció, kerékpárút kialakítása, járdafelújítás

Nem releváns.

Forgalomképtelen


Parkolók kialakítása.

324


Hrsz.

Helyszín

5915/3 Kossuth utca

3704

Újvárosi u. 12.

Fıkönyvi szám


1214435

Közterület

12112; 1214427; 12132; 121441126

Családsegítı Központ

Forgalomképes


Forgalomképtelen

Javasolt beavatkozás/ Tervezett fejlesztés Járdafelújítás Családsegítı Központ áthelyezése Polgári u. 2. sz. alá.

Javasolt hasznosítás Nem releváns.

Értékesítés.

GYÖRÖSSY-KERTI LAKÓTELEP AKCIÓTERÜLET

1221/2

13 Vértanú u. 1.

12132; 121442; 12122


Külsı felújítás és Épületenergetikai fejlesztés. (A pályázat elbírálás alatt.)

Marad általános iskola. Értékesítési cél: nincs.

FÜRDİ ÉS KÖRNYÉKE AKCIÓTERÜLET 1528/1 /A

Uzsok tér 1.

12132

Városi Uszoda

1521/1

Nagy A. u.

12122


1522/1

Nagy A. u.

12112

Gyep, legelı

1523

Nagy A. u.

12112

Gyep, legelı

1526

Muraköz tér

1211112

Sósvíztározó


Apportálás a Városgazdálkodási Kft-be. (folyamatban) Külsı befektetı részére értékesítés: szálloda építés; fürdıhöz, turizmushoz kapcsolódó rekreációs létesítmények. Ua., mint 1521/1 Hrsz. Ua., mint 1521/1 Hrsz. Közpark fejlesztés

-

Értékesítés.

Ua., mint 1521/1 Hrsz. Ua., mint 1521/1 Hrsz. Nem releváns.

325


Hrsz.

Helyszín

Fıkönyvi szám


Forgalomképes


Forgalomképtelen



Közpark fejlesztés

Nem releváns.

A terület fejlesztése: ne csak rekreációs központként, ifjúsági szállásként funkcionáljon, hanem edzıközpontként is (szomszédos területek bevonásával és a Városi Sportközpont fejlesztésével).


Edzıközpont fejlesztésekhez kapcsolódó beépítés.


(közpark) 2525

Muraköz tér

1211112

Közpark

FÜRDİKERT ÉS KÖRNYÉKE AKCIÓTERÜLET

6497

6557/1

Vásár tér 3.

161224; 161221; 161223; 161224

Vásár tér

121134; 12132; 1214427; 121144; 12122

Fürdıkert Ifj. Szabadidıs Központ

Állatvásár

6557/3

Vásár tér

12122


6558/1

Vásár tér

12122

Rakodó terület

6558/2

Vásár tér

12122

Rakodó terület


Edzıközpont fejlesztésekhez kapcsolódó beépítés. Edzıközpont fejlesztésekhez kapcsolódó beépítés. Edzıközpont


Értékesítési cél: nincs. Értékesítési cél:

326


Hrsz.

Helyszín

6254

Korvin krt. 11.

5765

Vásár tér 27.

3273

K-Újvárosi út

3275

K-Újvárosi út

3276

K-Újvárosi út

3278

K-Újvárosi út

3282

KülsıÚjvárosi út 39.

Fıkönyvi szám


Forgalomképes


Forgalomképtelen

Javasolt beavatkozás/ Tervezett fejlesztés fejlesztésekhez kapcsolódó beépítés.

1213; Lakóház, Utcanyitás 12123 udvar 121441226; 161221; Városi Edzıközpont 161224; Sportközpont fejlesztések. 161223; 161224 NYUGATI IPARI ÖVEZET ÉS CSORDALEGELİ AKCIÓTERÜLET Közmővesítés, Beépítetlen 12122 majd értékesítés terület ipari célokra. Közmővesítés, 12112 Erdı majd értékesítés ipari célokra. Közmővesítés, 12112 Gyep, legelı majd értékesítés ipari célokra. Közmővesítés, 12112 Gyep, legelı majd értékesítés ipari célokra Szennyvízberuházás 12112 Erdı, gyep keretében erdısítés KELETI IPARI PARK AKCIÓTERÜLET∗

Javasolt hasznosítás nincs.


Értékesítés.

Értékesítés.

Értékesítés.

Értékesítés.


SKANZEN AKCIÓTERÜLET ∗

Stratégia szempontból fontos önkormányzati ingatlan ezen akcióterületen nem található.


327


Hrsz.

Helyszín

2896

Polgári u. 92100.

2900

Szilassy u. 91.

Javasolt beavatkozás/ Tervezett fejlesztés HajdúböszörNépi mőemlékek 1213122; ményi felújítása, 121441227 Tájházak területrendezés. Új látogatóközpont, 121441217 Lakóház borház építése. BODASZİLİ, HAJDÚVID, PRÓD, SZİLİSKERTEK AKCIÓTERÜLET Fıkönyvi szám


Forgalomképes


Forgalomképtelen

Javasolt hasznosítás Értékesítési cél: nincs. Értékesítési cél: nincs.

HAJDÚVID 15087/ 2 15087/ 3 15122/ 1

Krúdy Gy. u. 2. Óvoda u. 26.

15125

Krúdy Gy. u. 9.

15127

Óvoda u. 15.

15140

Krúdy Gy. u. 11-15.

15208

Vidtelke u.

Krúdy Gy. u. 4.

12122; Szolgáltató 1214427 Ház 12122; Orvosi rendelı 12144204 12122; Iskolai napközi 12132 121441227; 121441226; Kultúrház 161221; 161223 121312; 12122;1214 Óvoda 92 121321; Általános 1214421; Iskola 121221 12122 Építési telkek

Külsı felújítás

Értékesítési cél: nincs. Értékesítési cél: nincs. Értékesítési cél: nincs.



Külsı felújítás, energetikai korszerősítés




Külsı felújítás, energetikai korszerősítés -

Értékesítési cél: nincs. Értékesítés.

BODASZİLİ 8612/1

Boda K. u. 30.

8615/1

Boda K. u. 32.

121312; 121492; 12122

Óvoda

1213122; Orvosi rendelı 121441227; és


Régi óvoda épület bontása, új több férıhelyes óvoda építése.


Külsı felújítás.


328


Hrsz.

Helyszín

8615/4

Boda K. u. 28.

8679

Vákáncsos u. 43.

Fıkönyvi szám 121441226; 161221; 161223; 161224 1213122; 121441227; 121441226; 161221; 161223; 161224 12132; 121442; 12122


Forgalomképes


Forgalomképtelen




gyógyszertár

Kultúrház

Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása (pályázat elbírálása folyamatban van)

Általános Iskola

Külsı felújítás, energetikai korszerősítés.


PRÓD 121134;121 2122;16122 9601/1 Rókahát u. 2. 1;161223;1 61224 12132, 121442, 9664 Rókahát u. 3. 12122

Kultúrház


-

Iskola


-

SZİLİSKERTEK∗ DÉLI - LUCERNÁS 5163

Esze Tamás u. 2.

12123;1214 93

Általános iskola

5164

Balassi B. u.

12122;1214 427


∗

Tetı és homlokzati Nem változik, felújítás, marad ált. iskola és energetikai óvoda korszerősítés Játszótér felújítás, Szélesebb körő parkosítás, rekreációs

Stratégia szempontból fontos önkormányzati ingatlan ezen akcióterületen nem található.


329


Hrsz.

Helyszín

Fıkönyvi szám


Forgalomképes


Forgalomképtelen

(játszótér)

5166/3

Görgey A. u.

12122

Gazd. épület és udvar

5166/4

Görgey A. u.

121441126; 1211112

közpark

5167

Balassi B. u. 17.

12122;1214 Orvosi rendelı 4204

5064

Martinovics I. u. 37.

12122

5076

Liszt F. u. 18.

12122;1214 427

5100

Liszt F. u. 3.

5127

Bólyai J. u. 25.

5136

12122

1213121;12 1441217 12122;1214 Bólyai J. u. 7. 427

Lakóház, udvar, gazdasági épület Beépítetlen terület Lakóház, udvar, gazdasági épület Lakóház, udvar Beépítetlen terület

szolgáltatások a településrész lakói részére

-

-

Zöldfelület felújítása

Nem változik, marad közpark Nem változik, marad orvosi rendelı Nem változik, marad önkormányzati bérlakás

-

-

-

Értékesítés

Lakások felújítása, komfortfokozat növelése

Nem változik, marad szociális bérlakás

-

-

-

Értékesítés

Lakások felújítása, komfortfokozat növelése Lakások felújítása, komfortfokozat növelése

Nem változik, marad szociális bérlakás Nem változik, marad szociális bérlakás

-

-

Bólyai J. u. 5.

1213121;12 1441217

Lakóház, udvar

5138

Bólyai J. u. 3.

1213121;12 1441217

Lakóház, udvar

12112

Beépítetlen terület (erdı)



5137

5355/1 35-ös mellett

Javasolt beavatkozás/ Tervezett fejlesztés sportudvar kialakítása

330


Hrsz.

Helyszín

Fıkönyvi szám




-

-

-

Értékesítés Nem változik, marad szociális bérlakás Nem változik, marad szociális bérlakás Nem változik, marad szociális bérlakás A terület értékesítése munkahelyteremtı vállalkozás részére A terület értékesítése munkahelyteremtı vállalkozás részére

Forgalomképes


Forgalomképtelen

5356

35-ös mellett

12112

5383/1

Tóth Á. u. 1.

12122;1214 427

Beépítetlen terület (erdı) Beépítetlen terület

4549/2 3

Móra F. u. 39.

1213121;12 1441217

Lakóház, udvar

4549/2 4

Móra F. u. 41.

1213121;12 1441217

Lakóház, udvar

4549/2 5

Móra F. u. 43.

1213121;12 1441217

Lakóház, udvar


12112

erdı

Lakások felújítása, komfortfokozat növelése Lakások felújítása, komfortfokozat növelése Lakások felújítása, komfortfokozat növelése -


12122;

Beépítetlen terület (Békás tó)

A tó feltöltése


12122;


-

12123;1214 93

Általános iskola

5163

Esze Tamás u. 2.


Tetı és homlokzati Nem változik, felújítás, marad ált. iskola és energetikai óvoda korszerősítés

331


8.5. Partnerség Jelen fejezet a partnerség közvetlenül az IVS elkészítésében játszott szerepét mutatja be, és nem a szélesebb körő, átfogóbb jellegő folyamatot, amelyet a hosszú távú koncepció elkészítésénél célszerő alkalmazni. A társadalmi kohézió erısítése az IVS vonatkozásában rendkívül fontos, melynek eszközei a következık: •

A kommunikáció erısítése: Biztosítani kell, hogy a meglévı kommunikációs eszközökön áramoltatott információ gyorsabban, hatékonyabban jusson el az érintettekhez. Széles körben ad információt jelenleg is az önkormányzat honlapja, a helyi TV és újság, de az információk aktualitása nem mindig megfelelı. Ezeknek a médiumoknak az esetében biztosítani kell az interakció lehetıségét. A fogadóórák, lakossági vagy szakmai fórumok szintén erısítik a párbeszédet.

•

A demokratikus kultúra fejlesztése: E téren kiemelt szerepe van a helyi közintézményeknek. Az iskolák építsék be a nevelési programjukba és olyan gyakorlati programokat szervezhetnek a diákoknak, ahol a demokratikus viselkedést elsajátíthatják. A Városi Mővelıdési Központ és a Városi Könyvtár ilyen céllal szervezzen programokat, rendezvényeket.

•

A társadalmi interakciók növelése: Az említett intézmények valamint a civil szervezetek közös programok, találkozók szervezésével erısíthetik a kohéziót. Az rendezvényeken javasolt a részvétel a döntéshozói oldalról is, mivel a közvetlen interakciók hatékonyak a párbeszéd kialakításában, egyben a korrekt információk átadását is segíthetik.

•

Tudatos (célzott) közösségfejlesztés: A helyi közösség szervezésére hivatásos közösségfejlesztık megbízásával kerülhet sor. A szakemberek segítenek az esetleges konfliktusok, ellentétek feloldásában, illetve eszköztárat adnak a továbbiakban a közösség önfejlesztésére.

•

Környezetfejlesztés: A társadalmi rendezvények megrendezésére, az emberek találkozására alkalmas közterületek (közparkok, játszóterek) és középületek és vendéglátó ipari egységek szintén segítik a közösség megerısödését. Ehhez szükséges a megfelelı környezetminıség biztosítása, a szükségleteket kielégítı nagyságú terek létrehozása és a megfelelı atmoszféra megteremtése.

Hajdúböszörmény önkormányzata szerint a feladatok megosztása és partnerség kialakítása kulcsfontosságú a helyi civil szervezetekkel és a vállalkozói szférával is. Ennek az együttmőködésnek intézményesült keretei alakultak ki mára, ami egyrészt jelenti az egyes városi rendezvényekben való együttmőködést, de bizonyos – elsı sorban szociális - közfeladatokat is átvállalnak a civil szervezetek. A vállalkozásokat érintı elképzeléseket a vállalkozókkal és szakmai szervezeteikkel minden esetben megvitatja az önkormányzat, a részükrıl elhangzottakat beépíti a koncepciókba. A foglalkoztatási problémák hatékony kezelésére az önkormányzat folyamatosan méri az ezzel kapcsolatos vállalkozói igényeket és a szoros kapcsolatot tart a munkaügyi központtal. Az önkormányzat már létrehozta helyi szakemberek bevonásával az építészfórumot (Hajdúböszörmény Város Építészeti - Mőszaki Tervtanácsa), mely biztosítja a fejlesztési elképzelések valamint a szakmai szempontok és megvalósíthatóság találkozását. A Tervtanács az akcióterületeken tervezett nagy volumentő beavatkozásokkal kapcsolatosan minden esetben állásfoglalásukat elkészítik (Pl.: Bocskai tér rekonstrukciója, Városi piac építése )


332


Az egyházakkal, melyeknek fontos szerepe van a társadalmi kohézió megteremtésében, az önkormányzat kiváló kapcsolatot ápol, az együttmőködés az infrastruktúrafejlesztéstıl a társadalmi problémák kezeléséig igen széles kört ölel fel. A város támogatja az egyházi közösségi rendezvényeket, illetve az egyház hagyományaihoz, helyi történelméhez kapcsolódó közös események megrendezését. Hajdúböszörmény Város Önkormányzata, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésében részt vevı szervezetek és szakértık a munka során mindvégig kiemelt prioritásként kezelték a partnerség tényleges, valamennyi érintett fél részére hasznos megvalósulását. A dokumentum elkészítése során kettıs célkitőzésnek igyekeztek megfelelni a munkában közvetlenül részt vevık. Egyrészt törekedtek egy többszintő egyeztetési és véleményezési folyamat kialakítására, amelynek során valamennyi, a stratégia elkészítéséhez információt szolgáltatni képes önkormányzati, civil és egyéb szereplı bevonására. Mindemellett biztosítani kívánták a társadalmi monitoring minél szélesebb körben történı megvalósítását, és megfelelı tájékoztatást követıen lehetıvé tették a vélemények, észrevételek szervezett formában való ismertetését és összegyőjtését. A stratégia készítése során többször került sor kibıvített bizottsági egyeztetésre, ahol a városvezetés, az illetékes önkormányzati osztályvezetık, illetve bizottsági tagok mellett képviseltették magukat a helyi civil szerveztek is. Az elhangzott észrevételek és kiegészítések hozzájárultak a helyzetfeltárás pontosításához, a hangsúlyok kijelöléséhez, a SWOT-analízisek elkészítéséhez, az akcióterületek kijelöléséhez, valamint a stratégiai célok megfogalmazásához. Az egyeztetési folyamat kiemelten fontos lépcsıfokát jelentette az anti-szegregációs tervhez kapcsolódóan az anti-szegregációs szakértıvel való együttmőködés. A megbeszéléseken sikerült egyeztetni az anti-szegregációs terv elkészítésének fıbb szempontjait, valamint az egyes városrészekre, illetve kifejezetten a szegregátumokra vonatkozó, a helyzetfeltárásban és a stratégiai célok között megjelenítendı, még hiányzó információkat és elképzeléseket. A társadalmi egyeztetés keretében elsıként az IVS-hez, illetve annak prioritást érvezı projektjéhez (a Belterületi akcióterület fejlesztéséhez) kapcsolódó információknak a lakosság minél szélesebb köréhez történı eljuttatása történt meg a helyi elektronikus és írott médiumok segítségével. 2010. január 12-én 17:00 órakor a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal Báthory termében lakossági fórum került megrendezésre a stratégia és akcióterületi terv ismertetése végett. Az átfogó tájékoztatást követıen elıbb a gazdasági és civil szervezetek, ezt követıen pedig a lakosság részvételét és véleménynyilvánítását lehetıvé tevı fórumok megszervezésére került sor. Ugyanis a stratégia, a városfejlesztési akció konkrét kidolgozása elıtt, során rendkívül fontos feladat annak számbavétele, hogy a projekt megvalósítása szempontjából kik jelentkezhetnek potenciális partnerként. Fel kell mérni, hogy kik azok, akik valamilyen módon bekapcsolódni szándékoznak a tervezett városfejlesztési akciókba. Hajdúböszörmény Város Önkormányzata szerint a feladatok megosztása és a valós kapcsolatokon alapuló partnerség kialakítása kulcsfontosságú a helyi civil szervezetekkel és a vállalkozói szférával egyaránt. Az Önkormányzat úgy gondolja, hogy minden városfejlesztési akció esetén szükséges egy szakmai támogatói csoport kialakítása a sikeres megvalósítás érdekében. A prioritást élvezı akcióterület, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása során - 2009. szeptember 2-án vállalkozói fórumot,


333

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009. október 8-án pedig egy olyan fórumot szerveztek, ahol az önkormányzat képviselıkön és vállalkozókon túl, egyéb szervezetek is képviseltették magukat. Az IVS kialakításában megvalósulásában aktívan összesíti:

közremőködı, illetve az akcióterületi fejlesztések tevékenykedı partnerek listáját a következı táblázat

126. táblázat: Szakmai és támogató partnerek •

EGYÜTTMŐKÖDİ SZAKMAI ÉS TÁMOGATÓ PARTNEREK Zöld Kör – Föld Barátai Magyarország tagja

•

Hajúböszörményi Polgárırzés Egyesület

•

Vidi-ér Vidért Közhasznú Egyesület

•

Bodaszılıért Egyesület

•

Pródért Egyesület

•

Hajdúböszörmény Város Cigánykisebbségi Önkormányzat

•

Hajdúsági Múzeum

•

Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete

•

Habitat for Humanity International Hungary Nonprofit Kft.

•

Tegyünk Többet Többen Egyesület

•

Északi- Lucernás Közhasznú Egyesület

•

Bocskai István Gimnázium

•

Bocskai István Általános Iskola

•

Hajdúböszörmény-Bocskai téri Református Egyházközség

•

Hajdúsági Múzeum Baráti Köre Közhasznú Egyesület és Városi Lıegylet

•

Keleti-fıcsatorna Közhasznú Egyesület

•

Egyenlı Esély Közhasznú Egyesület

•

Magyar- Finn Baráti Társaság Közhasznúegyesület

•

Egyenlı Esélyt a Nagycsaládban Felnövı Gyermekeknek Alapítvány

•

Beteg Gyermekekért Alapítvány

•

Hajdúsági Civil Központ és Adattár Alapítvány

A partnerség elvének messzemenı érvényesítése azonban nemcsak a lakosság, illetve a civil- és gazdasági szféra képviselıi számára volt nélkülözhetetlen. A felmerülı ötletek, észrevételek és konkrét javaslatok mellett az Önkormányzat, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítıi ennek segítségével megerısítést kaphattak arról, hogy a város egyértelmően támogatja a kijelölt fejlesztési irányokat, és messzemenıen egyetért az akcióterületek kijelölésével, a stratégia prioritásaival. A partnerség hosszútávon történı fenntartását biztosítja az Önkormányzatnak az a deklarált célkitőzése, hogy a konkrét projektek megvalósítása során a lehetı legnagyobb mértékben támaszkodni kíván az egyházakra, a város civil-, és legfıképp gazdasági szervezeteire. A tervezett beruházások nagyságrendje eleve feltételezi a szélesebb összefogás meglétét.


334

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A szomszédos települések közötti egyeztetés is biztosított volt. A fejlesztések illeszkednek a vonzáskörzet települési elképzeléseihez. A Hajdúdorog, Hajdúnánás, Téglás és Balmazújváros településsel történt egyeztetések dokumentálása megtörtént.

8.6. Monitoring és IVS felülvizsgálat Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósulásának egyik fontos mechanizmusa a monitoring feladatok ellátása. AZ IVS-ben megfogalmazott célokat, azok megvalósulásának módját, valamint eredményeit elıre láthatólag 2017. évet követıen kívánja részletesen megvizsgálni az önkormányzat, a fenti dátum azonban nem zárja ki a dokumentum korábbi felülvizsgálat, és a stratégiai célok módosítását, ha azok a város idıközben felszínre került céljait szolgálják. Az IVS, mint fontos tervezési dokumentum a város számos fejlesztési elképzelését tartalmazza. Ezen fejlesztések között állami-, önkormányzati- és magánjellegő fejlesztések egyaránt szerepelnek. Ezek elkülönítése egymástól az ellenırzési feladatok ellátása miatt is fontos, hiszen a projektek megvalósításának felelıssége, így az ellenırzés lefolytatásához szükséges feltételek megteremtése is különbözik mindhárom fejlesztési típusnál. Az ellenırzési feladatok ellátása során jelen dokumentumban, valamint részletesebben a fejlesztéshez kapcsolódó pályázati anyagban megadott adatok és a valóságban elért adatok összehasonlítása történik a pályázati és monitoring rendszer sajátosságainak figyelembevételével. A pályázati pénzek felhasználásának alapja, hogy a pályázó szervezet hozzájárul az általa megvalósítani kívánt fejlesztések elızetes, közbensı és utólagos ellenırzéséhez. A fejlesztési projektek megvalósításához szükséges ellenırzések lefolytatásakor a pályázó szervezetnek együtt kell mőködnie az ellenırzésre jogosult szervvel. Fontos, hogy az ellenırzésekhez szükséges adatokat, dokumentációkat a pályázó szervezet az ellenırzést végzı hatóságok rendelkezésre bocsássa. A monitoring során megkülönböztetünk féléves és éves értékeléseket. Az értékelés során az elıírt formát követve kell számot adnia az Önkormányzatnak, illetve a pályázó szervezetnek az elért mérföldkövekrıl, eredményekrıl. A jelenlegi dokumentumban megfogalmazott célkitőzések teljesítése alapvetıen az egyes városrészekben/akcióterületeken megvalósuló beruházásokkal és egyéb fejlesztésekkel, illetve az ezekhez kapcsolódó konkrét monitoring-mutatókkal válik mérhetıvé (demográfiai, az életszínvonal alakulását jelzı, turisztikai, közlekedési, gazdasági statisztikai adatok). A stratégia idıkereteit és a fejlesztési célok komplexitását figyelembe véve mindenképpen indokolt a folyamatos monitoring biztosítása. A kétévente történı felülvizsgálat lehetıvé teszi az egyes városrészekre vonatkozó rövid távú célkitőzések, illetıleg esetlegesen a kijelölt akcióterületek határainak módosítását, illetve az egyes mutatók idıarányos felülvizsgálatát, szükség esetén új indikátorok kijelölését. A felülvizsgálatok során tehát rögzítésre kerül: a célokhoz/akcióterületekhez köthetı konkrét projektek aktuális állapota és financiális helyzete, illetve az egyes indikátorok pillanatnyi értéke. A felülvizsgálatokat egyaránt elvégezhetik az Önkormányzat illetékes fıosztályai és/vagy bizottságai, de felkérhetık erre a feladatra külsı szakértık, illetve megfelelı


335

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA referenciákkal rendelkezı tanácsadó cégek vagy intézmények is. A felülvizsgálat összegzı dokumentumait a Stratégiához hasonlóan a képviselıtestületnek kell jóváhagynia. A monitoring rendszerét az IVS-ben meghatározott célok tekintetében határozzuk meg.


336

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents