Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, illetve - mikor fejeződjenek be az egyes műveletek, - a logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek bemenő tárolójára, - mikor történjen kiszállítás az egyes gépek kimenő tárolójáról, - milyen szállító eszközzel és milyen útvonalon történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag ill. munkadarab.
5. ábra A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
A kötött ütemű folyamatos gyártáson kívül általában a beszállítás és a kiszállítás is aszinkron történhet. Teljesülni kell, hogy - egy adott termék (j), adott műveletének (i), az adott ütemben a tényleges beszállítási BS időpontnak ( Tijk ) kisebbnek kell lennie, mint a művelet gyártásának kezdési K időpontja (τ ijk ) K TijkBS ≤ τ ijk
illetve - az adott termék, adott műveletének, adott ütemben történő tényleges kiszállítási időpontjának nagyobbnak kell lennie, mint B a művelet befejezési időpontja (τ ijk ): B TijkKS ≥ τ ijk Értelmezhető az aszinkronitás mértéke: o beszállításnál:
K ∆TijkB = τ ijk − TijkB
o kiszállításnál: B ∆TijkK = TijkKS − τ ijk Az aszinkronitás és az adott műveleti idő határozza meg a BT és KT készletét.
Hagyományos termelés-tervezési, termelésirányítási módszerek, számítógépes programrendszerek hatása a logisztikai rendszer jellemzőire 1. MRPI.
(Material
Requirement
Planning)
Anyagszükséglet tervezés Sajátossága: – a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg, – erőforrás-tervezés
nem
előzi
meg,
szűk
keresztmetszetet nem vizsgál, – nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési,
beszerzési,
elosztási
logisztikai
folyamatokat.
Hatása a logisztikai jellemzőkre: – a készletek nagyok, nem optimalizáltak, – az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak, – a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai folyamat nem optimális.
2. MRPII. (Material Requirement Planning) Sajátossága: – meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet, – nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja
meg
a
feladatoknak
gépekhez,
technológia
berendezésekhez való hozzárendelését, – általában az MRPI-t követően kerül sor az MRPII-re, így az MRPI nem veszi figyelembe az MRPII korlátozásait. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – azonos az MRPI-el leírtakkal, de a termelőkapacitáskihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRPI. esetén. 3. OPT
(Optimized
Production
Technology)
Optimalizált
Termelés Sajátossága: – együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást, – a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a kritikus
részeknél
(szűk
keresztmetszet)
ütemezi
az
erőforrások hasznosítását. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – az átfutási időt csökkenti, – a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még így sem optimális, – a készletek nem optimalizáltak, – a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális.
4. APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Űtemező Rendszer Sajátosságai: – az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program, – visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban finomítja az ütemezést, – a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést, így a készletek kedvezőbbek, – szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti ErőforrásTervező (Enterprise Resource Planning – ERP) rendszerhez, amely kihasználja adatbázisát, – gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é, – a következő fontosabb lépésekből tevődik össze. • a vevő megrendelések bevitele, • mesterterv (durva gyártási terv) készítése, • durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése, • mesterterv ellenőrzése, finomítása, • finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása, • teljes gyártási terv készítése. Hatása a logisztikai jellemzőkre – termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem optimális, – a készletek kisebbek, de nem optimálisak, – termelési kapacitások kihasználása optimális, – a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt,
– a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.
5. Push (nyomó) elvű- pull (szívó, v. húzó) elvű termeléstervezés, -ütemezés Push elvű gyártás Sajátossága: – a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján értékesítési terv készül, – az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a készleteket, megrendelésre kerül: • az alapanyag, • a vásárolt alkatrész, – az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás, – a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre kerülnek, – a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül, – a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint történik a kiszállítás. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – nagy az átfutási idő, – a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával integrált termelés-tervezésre és -ütemezésre kerül sor, – automatizált termékkövetés és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.
Pull elvű gyártás Sajátossága: – a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a szerelés ütemezését, – a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő múlva elkezdhető, – a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással vagy vásárlással, – a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok beszerzéséről kell gondoskodni, – a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést befejezően rövid időn belül sor kerülhet. Hatása a logisztikai jellemzőkre: – az átfutási idő optimálissá tehető, – a készletek optimális szinten tartása, a termelő és logisztikai
kapacitások
optimális
kialakítása
logisztikával integrált termelésütemezési módszert igényel, – a KANBAN rendszer optimális kialakításával a logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető, nyomonkövethető, – a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat kiemelt
összehangolást
igényel.
