Hadtörténelmi levéltár

Hm Him

H adtörténelmi l evéltár

A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai

m A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i

M NeMzeti LevéLtár A agyar Levéltár története Sine praeteritis futura nulla

H A d t ö r t é n e l m i l e v é lt á r

A kiadványt támogatta:

Írta dr. Farkas Gyöngyi Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML

MNL Országos Levéltára Ezt azBács-Kiskun idézetet választották MNL Megyei elődeink, Levéltára amikor 1924-ben a Levéltár első évkönyvével a nyilvánosság elé lépett. MNL Baranya Megyei Levéltára „Azon célból, hogy a magyar nép és a magyar katona MNL BékésésMegyei Levéltára hősiessége rátermettsége az utókor és a történelem MNL Megyei Levéltára részéreBorsod-Abaúj-Zemplén megörökíttessék … indíttatva érzem magam egy hadi levéltárMegyei alapítására és létesítésére.” Ezen soMNL Csongrád Levéltára rok IV. Károly király „legfelsőbb jóváhagyás” nélkül MNL Fejér Megyei Levéltára maradt tervezetéből valók 1917. elejéről, reagálva a MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára magyar nemzet ama régi óhajára, hogy a magyar katoMNL Győr-Moson-Sopron Megye őrizzék. Soproni Levéltára nai múlt emlékeit Magyarországon MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára A Habsburg Birodalomhoz való tartozásunk négy évszázada alatt Megyei ugyanis Levéltára az ország életére vonatkozó legMNL Heves fontosabb döntések Bécsben és ezek iratai is MNL Jász-Nagykun-Szolnok születtek Megyei Levéltára ott maradtak, a magyar katonai múlt, a magyar hadtörMNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára ténelem írásos emlékeit is Bécsben őrizték. MNL Nógrád Megyei Levéltára A magyar katonai levéltár felállítása csak az első világháborúPest végén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomMNL Megyei Levéltára lása után létrejött független Magyarországon valósult MNL Somogy Megyei Levéltára meg 1918. november 11-én. A Hadtörténeti Levéltár MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára elhelyezése az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épüMNL Megyei Levéltára letébenTolna történt. Hivatali szervezete élén a Vezetőség MNL Vas Megyei Levéltára vagy Főigazgatóság állt, osztályai voltak: a Levéltár különböző munkacsoportokkal MNL Veszprém Megyei Levéltára(hadműveleti iratok, hadrendek, térképek, fényképek stb.), az Irodalmi oszMNL Zala Megyei Levéltára tály és a szerkesztőségek, a Könyvtár tudományos és szépirodalmi csoporttal, valamint a bécsi csoport a Kriegsarchivban.

A

sorozAtbAn szereplő levéltárAk

A második világháború a Hadtörténeti Levéltár életében is tragikus időszak volt. A levéltárat részben evakuálták, és az elszállított értékes iratanyag legnagyobb része elpusztult. Budapest ostromakor a levéltárnak helyet adó Országos Levéltár épülete súlyos sérüléBudapest Főváros Levéltára seket szenvedett, a katonai iratanyagok egy része is Győr Megyei Jogú Város Levéltára Levéltár háború a romok alá került. A Hadtörténeti Tatabánya Megyei Jogú utáni történetének első Város évei aLevéltára romok eltakarításával, az iratanyag ismételt összegyűjtésével teltek. A Nádor Vác Város Levéltára laktanya helyreállítása után a Hadtörténeti Levéltár a Hadtörténeti Múzeummal közös épületbe költözött, Hadtörténelmi Levéltár és 1947. márciusától ismét megkezdte működését. Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár Jelenleg Hadtörténelmi Levéltár néven önálló igazgaMagyar Felsőoktatási Levéltári SzövetségHadtörténeti tóságként a Honvédelmi Minisztérium Intézet és Múzeum (továbbiakban HM HIM) részeként működik, mint Levéltár közgyűjteményi, tudományos Győri Egyházmegyei katonai intézményrész. Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár

2

A levéltár rendeltetése

és feladatai

A Hadtörténelmi Levéltárat a Levéltári Törvény szakfeladatokat ellátó közlevéltárrá nyilvánította, amelynek hatóköre az egész országra kiterjed. A Hadtörténelmi Levéltár illetékességi köre szaklevéltárként a Honvédelmi Minisztérium és a HM Honvéd Vezérkar, valamint ezek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó katonai szervezetek, továbbá mindezek jogelődei működése során keletkezett történeti értékű dokumentumokra terjed ki. Ezenkívül gyűjti a magyar hadtörténelemmel kapcsolatos maradandó értékű magániratokat. A Hadtörténelmi Levéltár tudományos kutatóhelyként feldolgozza, és a nyilvánosság elé tárja az őrizetében lévő hadtörténelmi értékű anyagot. A levéltár tudományos és közgyűjteményi tevékenysége mellett fontos közhivatali funkciókat is ellát, katonai szolgálattal kapcsolatos igazolásokat ad ki. Folyamatosan átveszi – a HM HIM Központi Irattár közvetíté-

3

sével – a katonai szervek levéltári megőrzésre kijelölt iratait. Őrizetében jelenleg 14 fondfőcsoportban, 4004 iratképző katonai szervezet és személy iratanyaga található. Ennek összesített mennyisége mintegy 7.300 iratfolyóméter. 17.158 tekercs mozgófilm és 8 millió mikrofilm felvételünk van. Hangtárunk kb. 300 hangfelvételt tartalmaz jobbára magnó kazettán. A fenti gyűjteményekben való eligazodáshoz eddig 100-nál több különböző szintű és fajtájú levéltári segédlet készült.

A Levéltár iratanyaga I. fondfőcsoport: országos katonai hatóságok

A levéltári iratanyag egyharmadát kitevő legnagyobb fondjaink találhatók ebben a főcsoportban. Ide tartozik a Mária Terézia által 1740-ben életre hívott, az Udvari Haditanácsnak alárendelt főhadparancsnok­ságok, és az 1867-ben felállított Honvédelmi Minisztérium

iratanyaga. Ugyancsak a kiegyezés után, az 1868. december 5-én szentesített, a m. kir. honvédség felállításáról szóló rendelet alapján került sor a M. kir. Honvéd Főparancsnokság megalakítására. Ez volt a honvédség legmagasabb katonai parancsnoksága. A M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke hivatala az 1919. augusztus 9-én felállított Magyar Nemzeti Hadsereg Fővezérségéből alakult. Hatásköre, szervezete, alá- és fölérendeltségi viszonyai azonban csak 1920. április 1-ével, a magyar haderő központi vezetésének szabályozásával tisztázódtak. Ekkor alakult ki a m. kir. honvédségre a békeidőben jellemző hármas vezetés: Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Főparancsnokság, Honvéd Vezérkar Főnöke. 1940-ben jelentős változás történt a katonai központi vezetésben. A honvédség főparancsnoka mint külön állás megszűnt és annak teljes jog- és hatáskörét a vezérkar főnöke vette át. Ezzel a vezérkar főnöke a honvédség legmagasabb parancsnokává, a vezérkar pedig katonai szempontból legfontosabb szervévé vált, amelynek feladata békében a honvédség kiképzésének irányítása, a háborúra való előkészítése és megszervezése, a háborúban pedig a hadműveletek vezetése volt.

II. fondfőcsoport: katonai területi hatóságok, alakulatok Több, mint 1500 fondból áll, és tagolása a történeti fejlődést követi. Az 1740–1867 közötti időből - mivel önálló magyar államiság híján önálló magyar hadsereg sem volt nincsenek levéltárunkban magyar alakulatoknak iratai.

A kiegyezés utáni időszak csapatanyaga a Monarchia hadereje hármas tagolásának megfelelően került csoportosításra. Természetszerűleg a legszámottevőbb anyaga a m. kir. honvédségnek van, de egyrészt a magyarországi állomáshelyből, másrészt a hadrendi besorolásból adódóan maradtak nálunk cs. és kir., illetve esetenként cs. kir. alakulatoknak is irattöredékei. A legtöbb irat - mintegy öt és félezer csomó - az első világháború idején keletkezett, döntően hadműveleti jellegű. Az 1919 nyarától szerveződő Magyar Nemzeti Hadsereg és az 1920-tól helyébe lépő m. kir. Honvédség békebeli és háborús szervezete is nyomon követhető az őrizetünkben lévő iratanyagon.

III. fondfőcsoport: katonai egészségügyi szervek

A terjedelmileg mindössze másfélszáz iratfolyómétert kitevő fondfőcsoportban kronologikus tagolásban találhatókak meg a különböző katonai kórházak fondjai.

5

IV. fondfőcsoport: katonai

V. fondfőcsoport: katonai tanintézetek

igazságügyi szervek és iratok

Az akadémiák között legnagyobb iratanyaga az 1872ben felállított M. kir. honvéd Ludovika Akadémiának van. A középfokú iskolák és nevelőintézetek között hadapród, reáliskolai nevelőintézetek szerepelnek, köztük a talán legpatinásabb a soproni és a kőszegi.

A magyarországi katonai bíráskodás szervezetének hivatali kezdetei a XVIII. század közepére nyúlnak vissza. A főképpen Mária Terézia uralkodása alatt végrehajtott – és a Birodalom központi igazgatásának átszervezésével összhangban lévő – katonai reformok eredményeként létrejött modern, egységes haderő terü­leti katonai parancsnokságai (General Commandos) hivatali szervezetében – így magyarországiban is – 1744-től jelent meg a hadbírói teendőket ellátó igazságügyi szakelőadó, majd hamarosan osztály szinten is elkülönült a tevékenység, végül 1802-től mint önálló országos katonai törvényszék – Iudicium Delegatum Militare, majd Landes Militär Gericht – folytatta működését. A kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia egységes haderejében egységes szervezési elvek alapján, de a haderő hármas tagolásának megfelelően különálló szervezetben hozták létre a katonai bíráskodás intézményeit. A cs. és kir. hadbíróságok, tábori bíróságok (1867–1918) csoportjában főleg az I. világháború időszakából maradtak őrizetünkben bírósági fond­töredékek. Az m. kir. honvéd törvényszékek, tábori bíróságok (1867–1945) csoportja gazdagabb iratanyagban. Az első folyamodású békeszervezésű törvényszékek fondjai érdemelnek említést – köztük legnagyobb a szegedi honvéd törvényszék anyaga –, de érdekes forrásul szolgálnak a II. világháború hadbíróságai is.

VI. fondfőcsoport: katonai intézmények, testületek, egyesületek A változatos összetételű főcsoportban az alábbi csoportok különülnek el: a királyi magyar nemesi testőrség, a magyar nemesi felkelés iratanyaga; az intézetek csoportja - köztük a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum -, az M. kir. honvéd Térképészeti Intézet; az egyesületek, bajtársi szövetségek között az 1848–49 utáni honvédegyletek és Horthy-kori bajtársi egyesületek; különböző méntelepek és raktárak. Ide soroltatott a Tábori lelkészet elnevezésű gyűjtemény is, amelyben az 1700-as évek közepétől találhatók katonai anyakönyvek, I. és II. világháborús veszteségi nyilvántartások. Rendkívül értékesek és érdekesek a tábori lelkészet reguláris szervezetét - amelyet Mária Terézia hozott létre 1773-ban és 1918-ig maradt fenn - bemutató regisztratúrák, de a két világháború között működő felekezeti tábori püspökségek irattárai is.

VII. fondfőcsoport: gyűjtemények Ezek a Personalia családi levéltárakat, katonai személyek működésével, életével kapcsolatos iratokat tartalmaz.

A történelmi korokra vonatkozó gyűjtemények között őriztetnek a török elleni háborúk iratai. A Rákóczi szabadságharcra vonatkozó gyűjtemény értékes adatokat tartalmaz a kuruc csapatok és táborok katonai állapotára, létszám- és ellátási viszonyaira, a kuruc csapatok harci tevékenységére. Az 1848–49.évi forradalom és szabadságharc iratai is felbecsülhetetlen történelmi értéket képviselnek. Emellett különböző tematikus gyűjtemények, röpiratok, haditechnikai dokumentációk, katonai objektumok építésére vonatkozó iratok, tanulmányok találhatók e fondfőcsoportban, valamint a nem irat jellegű gyűjtemények, állománygyarapító és biztonsági mikrofilmek, valamint oktató-, dokumentum-, híradó-, játékfilm tematikájú, többségében a Katonai Filmstúdióban készített mozgófilmek. A levéltár – élő levéltárként – átvette a Magyar Néphadsereg központi és területi szerveinek, alakulatainak levéltári megőrzésre kijelölt iratait. Ennek a fondfőcso­ port­jai is a korábbi minta alapján kerültek kialakításra.

6

VIII. fondfőcsoport: országos katonai hatóságok

Az 1944. december 22-én megválasztott Ideiglenes Nemzeti Kormány minisztériumaként Debrecenben került megszervezésre a Honvédelmi Miniszté­rium, amelynek rendkívül egyszerűen felépített regisztra­ túrája - évenként elnöki és általános sorozatok - nélkülözhetetlen a korszak kutatója számára. Az 1949 utáni iratanyag már osztályok, csoportok, főcsoportok szerint csoportosított. A minisztériumi törzsanyagot kiegészíti még pl. a Békeelőkészítő csoport, az Országos Vitézi Szék felszámolását végző bizottság, a Honvéd Személyi Véleményező Intézet anyaga.

IX. fondfőcsoport: katonai területi hatóságok, alakulatok Az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945. január 20-án kötött fegyverszüneti szerződés értelmében került sor az új magyar hadsereg megszervezésére, olyan hadosztályok felállításával, amelyek még bevethetők a

németek elleni harcban. Az 1. és a 6. magyar hadosztály, valamint a műszaki hadosztály fondjai érdemelnek említést. Emellett a területi katonai szervek közül a kerületi parancsnokságoknak van jelentős fondja.

X. fondfőcsoport: egészségügyi szervek A legjelentősebb ebben a fondban a Honvéd központi katonai kórház iratanyaga.

XI. fondfőcsoport: katonai bíróságok A honvéd büntetőbíráskodás szervezeti változásait tükrözi a fondfőcsoport csoportosítása. A Levéltár megőrzésébe került fondok döntően a periratokat tartalmazzák, de megtalálhatók bennük a bíróságok hivatali működésére vonatkozó ügyviteli és bírói segédletek is.

XII. fondfőcsoport: katonai tanintézetek Az első kronologikus időszakból a Hadiakadémiának, a Honvéd Hadbiztosi Akadémiának van 1945–1948 között iratanyaga. Az 1947–49-ben működő Honvéd Kossuth Akadémia feladata a különböző fegyvernembeli tisztek és tiszthelyettesek képzése volt. A középfokú katonai tanintézetek közül a II. Rákóczi Ferenc katonai középiskolának van 1953–1958 közötti időből számottevőbb anyaga.

XIII. fondfőcsoport: intézetek, egyesületek

Említésre érdemes fond ebből a főcsoportból: a Haditechnikai Intézet, a Térképészeti Intézet, és természe-

tesen saját irattárunk. Emellett még különböző élelmezési és fegyverraktáraknak maradt anyaga.

Nemzetközi kapcsolataink Kiemelkedő volt az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma Történeti Hivatalával, valamint a Kongresszusi Könyvtárral az 1996–2000-ig tartó Open House programban való részvételünk. Ennek célja egyrészt a levéltári iratanyag állagmegóvásának elősegítése, másrészt az iratanyag kutathatóságának megkönnyí­tése. Előbbit az iratok mikrofilmre vitele, utóbbit azok elérhetősége biztosítja a washingtoni Kongresszusi Könyvtár internethálózatán.

Tudományos tevékenység Az elmúlt évtizedekben, folytatva a Levéltár 1924-ben elkezdett, de anyagi okok miatt abba maradt hagyományát, 1997-ben elindítottuk a „Hadtörténelmi Levél­ tári Kiadványok” sorozatát. Eddig 43 kötetet jelen­ tettünk meg, különböző forráskiadványokat, illetve a kutatást elősegítő levéltári segédleteket.

Hivatali tevékenység A Hadtörténelmi Levéltár az elmúlt évtizedekben jelentős eredményt ért el az őrizetében lévő gyűjtemények rendezése terén. A fondok döntő többsége középszinten rendezett. Az iratanyagban való tájékozódást a feldolgozás, rendezés során készített külön-

8

böző mélységű levéltári segédletek biztosítják (annotált fond- és állagjegyzék, lajstrom, repertórium, áttekintő raktárjegyzék, cédulakatalógus). Az iratanyagok szakszerű és biztonságos őrzése megoldott. Elérhetőségek Cím: 1014. Budapest, Kapisztrán tér 2-4. Telefon: (+36) 1/325-1676 Fax: (+36) 1/325-1677 (HM-fax: 44-112) E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás kedd, szerda, csütörtök: 9.00–15.00 Kutatószolgálat kedd: 9.00–15.00 szerda–csütörtök: 9.00–16.00 közvetlen telefonszám: (+36) 1/325-1686 (csak nyitvatartási időben hívható) E-mail: [email protected]

9

A Hadtörténelmi Térképtár A Hadtörténelmi Térképtár (továbbiakban: Térképtár) nagyságát tekintve az ország legnagyobb ilyen jellegű közgyűjteménye, közel 500.000 egyedi és sorozattérkép, atlasz, dombormű, szakkönyv, szakfolyóirat, légi fénykép stb. áll a kutatók rendelkezésére. Anyagának gerincét a bécsi Hadilevéltárból (Kriegsarchiv) az első világháború után a m. kir. Hadtörténelmi Levéltárba került, Magyarországot megillető mintegy 50.000 darabból és a m. kir. Állami Térképészet (később Honvéd Térképészeti Intézet) mintegy 60.000 darabból álló gyűjteménye alkotja. A Térképtár anyagának tagozódása a bécsi Kriegs­ archivból örökölt rendszeren alapul. Ennek több oka van. Egyrészt az anyagnak egy része eleve onnan származik, így eredeti beosztását megtartotta. Másrészt a rendszerbe gyakorlatilag némi módosítással minden­ féle térkép besorolható. A térképek csoportosítása nagyobb területegységek és országok szerint történik.

Kontinensek - jelölésük A, B, C, D, E, F; ezen belül ország csoportok, országok - jelölésük római számokkal. A földrajzi-területi beosztáson túl a megkülönböztetés tematikus, három (a, b, c) csoportba osztva: a: általános politikai, közigazgatási; b: természetföldrajzi (hegy-vízrajzi, geológiai stb.); c: szaktudományos (katonai menettérképek, út, posta, vasút, néprajzi stb.) térképek. A leggazdagabb anyagrészt az Osztrák-Magyar Monarchia politikai és általános térképei képezik, az anyagot 710 térképmű, és 960 megyetérkép alkotja. A Térképtár gyűjtőkörének egyik legfontosabb részét alkotják a hadtörténelmi vonatkozású térképek, amelyek ütközeteket, csatákat, háborús eseményeket mutatnak be. Ezek a H jelzet alatt szerepelnek, melyen belül a beosztás kronologikus. Az I. világháború hadtörténelmi eseményeinek még sokoldalúbb megismerését közel 5000 térkép, illetve légi fotó teszi a kutatók számára még érdekesebbé. A békebeli táborozások, hadijátékok a J jelzet alatt találhatók. A K jelzet alatt a korabeli (XVIII–XIX. századi) ország leírásokat őrizzük, főleg Közép-Európa területére; stratégiai szempontból fontos városok, várak, folyók, átkelők leírásait tartalmazzák, néha térképvázlattal. Az L jelzet katonaföldrajzi leírásokat tartalmaz mintegy 250 kötetben az Osztrák-Magyar Monarchia, a Balkán-félsziget országairól, Német- és Olaszországról. A Térképtár belső munkáját, valamint a kutatók igényeit több ezer kötetből álló kézikönyvtár szolgálja. A katonai topográfiai térképek fejlődése szoros ös�szefüggést mutat a katonai térképészetével, mivel a térképekkel szemben támasztott igényeket többnyire

a háborúk váltották ki. Ez az oka annak, hogy nagy területekről, országokról a katonák készítettek először részletes térképeket. Magyarország területének a feltérképezésére az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia keretén belül került sor, ezeket hívjuk I., II., III. katonai felmérésnek. A Monarchia felbomlása után létrejött az első önálló magyar katonai térképező szerv (M. kir. Állami Térképészeti Intézet), amely a III. katonai felmérés alap és levezetett szelvényeit újította fel. 1940 és 1944 között adták ki az ország területére egy 1:50.000 méretarányú sorozatot. A II. világháború után megváltozott a katonai sorozattérképek rendszere, méretarány-sorozata. Bevezették a Gauss-Krüger térképrendszert, amelynek méret-arány sorozata: 1:25.000, 1:50.000, 1:100.000, 1:200.000, 1:500.000. A korábbi térképeket 1950 és 1952 között újították fel Gauss-Krüger rendszerben. Az ország újra felmérése 1953 és 1959 között történt meg. (A III. katonai felmérés óta az első, amely az ország egész területére kiterjedt!)

10

Térképtárunkban gazdag a légi fényképek gyűjteménye. Mintegy 45.000 darab II. világháború előtti és alatti felvételt őrzünk, az ország egyes (akkor felmérésre került) területeiről. Az 1950-60-as évekből a teljes ország területre rendelkezünk légi fotókkal, ez mintegy 80.000 darab. Muzeális anyagnak tekinthető néhány térkép (a III. katonai felméréstől kezdve) alapanyaga, felmérési lapjai, tisztázati rajzai. A Térképtár évi 2000-3000 tétellel gyarapodik, ezeket a fent ismertetett katalógusrendszerbe illesztjük. Minden térképről leírás (cím eredeti nyelven, méretarány, kiadás helye, ideje, kiadó, nagyság, a cím magyar fordítása, megjegyzések stb.), és anyagcsoportonként (például B IX a) katalóguskönyv készül, amelyhez névmutató, szakmutató tartozik. Folyamatos a bécsi Hadilevéltárból a magyar vonatkozású anyagok hazahozatala színes fénymásolás illetve újabban szkennelés céljából (ezzel a régi, rossz minőségű másolatok kivált­ hatók). Számítógépes feldolgozással elkészült egy teljes, összesített névmutató is, amely megkönnyíti a kutatást. Megtörtént az egyedi térképek katalógusrendszerének számítógépes feldolgozása, Folio Views nevű programban, amely jelenleg a Térképtárban a helyszínen elérhető, kereshető. Megindult a Térképtár gyűjteményének szkennelése, anyagrészek szerint, amely részben állományvédelmi célokat szolgál, illetve lehetővé teszi kiadványok készítését. A Térképtár nyitott közgyűjteményként áll a kutatók rendelkezésére. A térképekről fotó-, ill. fénymásolat készíttethető, kivéve a kéziratos térképeket, amelyekről csak fotó-, ill. filmmásolat rendelhető. 1992 óta a

11

Térképtár teljes anyaga szabadon kutatható, beleértve az addig „Titkos” minősítésű, 1945 után készült katonai sorozattérképeket és légi fotókat is. Térképtárunkat évente 500-600 kutató keresi fel személyesen, e-mailben, levélben, munkatársaink szaktanács adásával segítik munkájukat. Gyakran kölcsönözzük térképeinket (vagy azok másolatait) kiállításokhoz. Előzetes bejelentés alapján bármilyen csoportot fogadunk és bemutatjuk gyűjteményünket, amely a földrajz, történelem, néprajz stb. iránt érdeklődő diákok, tanárok számára is érdekes lehet. A Térképtár jelenleg a HM HIM Hadtörténelmi Levél­ tár részeként működik. Elérhetőségek Cím:1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4. Telefon: (+36) 1/325-1673 Fax: (+36) 1/325-1674 Ügyfél- és kutatószolgálat kedd, szerda, csütörtök: 9.00–16.00

Központi Irattár Az irattár Honvédelmi Minisztérium Központi Irattár néven 1956. november 10-én a Központi Nyílt Irattár, a Titkos Irattár és a Katonai Nyilvántartó Alosztály egyesítésével alakult meg. Jogelődei 1956. november 10-e előtt más HM szervek, intézetek keretén belül működtek. A Központi Nyílt Irattár 1945-től 1953. augusztus 17-ig a HM Elnökséghez

tartozott. 1953-ban a minisztérium átszervezésekor az Elnökséget megszüntették, s így a Központi Nyílt Irattár a Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz került. A Titkos Irattár az Ügyviteli Csoportfőnökséghez tartozott, majd 1957. április 27-én a Magyar Néphadsereg Vezérkar 8. osztályához szervezték. A Katonai Nyilvántartó Alosztály 1949-től 1957 novemberéig a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezetében volt. Az irattár szerkezete alapvetően két fő részre tagolódott: az irattári és az igazolási osztályokra. 1971-ben létesítettek saját ügyvitelt, mely munkakört addig egy irodavezető látott el, majd 1975-től megkezdte működését a mikrofilmlaborunk. Legkésőbb az ügyfélszolgálati részleg került megszervezésre, 2000-ben. 2005-től az irattár, mint igazgatóság megszűnt és a Hadtörténelmi Levéltár szervezeti egységébe került.

Az irattár rendeltetése és hatásköre A HM szervektől és háttér intézeteitől, valamint a Magyar Honvédség iratképző szerveitől átvett levéltári és irattári értékű iratok tárolása, kezelése, mikrofilmezése, selejtezése és megsemmisítése; a történeti értékű iratok átadása a Hadtörténelmi Levéltárnak. Az irattár másik fontos funkciója a közhivatali tevékenység, azaz, az ügyfelek megkereséseire az itt őrzött személyi okmánygyűjtőkből (pl.: a leszerelt hivatásos, szerződéses, továbbszolgáló, tartalékállományba helyezett katonák illetve közalkalmazottak) munkaviszony és katonai szolgálati idő igazolások kiadása. A 2004. évi sorkatonai szolgálat megszüntetésével ös�szefüggésben, az irattár törvényben előírt kötelessége lett, hogy a hadköteles nyilvántartásban a kiképzett tartalékosok, potenciális hadkötelesek, illetve a hadkötelesek adatait a behívhatósági korhatár eléréséig az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság utána pedig a Központi Irattár őrizze és kezelje.

12

Őrzésében mintegy 11 ezer irat folyóméternyi iratanyag van, amely folyamatosan növekszik, főleg a megszűnő katonai alakulatok iratainak átvételével. A fontosabb iratok gépi adatfeldolgozása, archiválása folyamatosan történik. Rendszeres az iratok biztonsági mikrofilmezése.

Iratanyagai I. Veszteségi kartonok A második világháború emberveszteségének napjaink egyik legfontosabb, még meglévő és tanúskodó dokumentumai. A kartonokra tett feljegyzések alapján a katonákra vonatkozóan meg lehet állapítani a veszteség okát. A rendelkezésre álló kb. 210 iratfolyóméter veszteségi karton nemcsak a katonák, hanem az elhurcolt civilek, a haláltáborokba vitt és ott elpusztult zsidóság egy részének adatait is tartalmazza.

13

II. Hadifogoly elbocsátó kartonok

V. Névjegyzékek

Rendelkezésre áll 256 ezer db hadifogoly elbocsátó karton és 276 db mikrofilmlap. Egy-egy filmlapon átlagban 526 fő adatai találhatók.

Az 1912-től 1945-ig született hadkötelesek sorkatonai szolgálatával kapcsolatos fővárosi és megyei névjegyzékek. Tartalmazzák a hadkötelesek személyi adatait, valamint a katonai szolgálatukra utaló leírásokat.

III. Évkönyvek, anyakönyvek és nyilvántartások A könyvek és nyilvántartások a katonai nevelő és tisztképző tanintézetekben a növendékek, hallgatók nyilvántartására, tanulmányi eredményeik rögzítésére, a tanfolyamokra vezényelt tisztek és tiszthelyettesek részvételének okmányolására szolgáltak (Pl.: akadé­ miai évkönyvek, osztálynaplók, avatási jegyzőkönyvek, rangsorolási jegyzékek; tiszti iskolák évfolyam nyilvántartásai, törzskönyvek, osztálynaplók, vizsgaeredmények). Születési, házassági, halotti anyakönyvek. IV. Személyi okmányok A volt hivatásos és polgári állományú személyekre vonatkozó iratok összessége. Mintegy 350 ezer db okmánygyűjtő, amely szolgálati tevékenységük során keletkezett.

VI. Az iratképzőktől átvett iratok A megőrzésre szánt iratokat minden évben leadási jegyzékkel és belső leltárakkal veszi át az irattár. A levéltári iratok biztonsági okokból mikrofilmre kerülnek, majd 15 évi tárolás után a filmek munkapéldányával együtt veszi át a Hadtörténelmi Levéltár.

Munkásszázadok veszteségei a keleti magyar had­ műveleti területen. I-II. kötet (Jeruzsálem: Yad Vashem Intézet, 1992–1993.) Elérhetőségek Cím: 1076 Budapest, Verseny u. 12. Telefon: (+36) 1/212-4430 Fax: (+36) 1/212-5324 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás hétfő és csütörtök: 8.30–12.00, 13.00–15.30

A rendelkezésre álló korabeli okmányok

Kutatószolgálat

felhasználásával eddig megjelent kiadványok

kedd és szerda: 8.30–15.30 Előzetes bejelentkezés szükséges.

Dr. Csima János: Adatok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmá­ nyozásához 1938–1945. (Budapest: HMKI, 1961.) A Hajdú megyéből kiűzött zsidók nevei (Jeruzsálem: Yad Vashem Intézet, 1991.)

14

A Bécsi Kirendeltség Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnését követően a közös szellemi és történelmi örökség megosztása volt az egyik legsürgetőbb feladat. A közös múlt történelmi forrásai között nagy számban találhatók katonai vonatkozású iratok is, ezért a monarchia felbomlása után ezek kezelésére és feltárására az Osztrák Hadilevéltárban állandó magyar levéltári kirendeltséget hoztak létre. Az 1920-ban aláírt osztrák-magyar kormányegyezmény leszögezte: a magyar fél az általános kulturális és tudományos érdekek támogatása céljából az osztrák kormány hozzájárulásával, szükséges számú hivatalosan legitimált hivatali személyzetet tarthat fenn saját költségén az egykori cs. és kir. Hadilevéltárban és a Hadsereg múzeumban. A Saint Germain-en-Laye-i békeszerződés 191. és a trianoni békeszerződés 177. cikkelye külön megállapodást írt elő az osztrák és a magyar utódállam számára a közös szellemi tulajdont képező javak megosztására. A szerződést hosszas tárgyalások után 1926. május 28án írták alá a Bécs melletti Badenben. Az 1927. január 1-jén életbe lépett kormányközi megállapodás végrehajtása során követendő elv szerint azon irat együtteseket, amelyekre a magyar fél kizárólagos állami jogot formált, átadták. Ezek közé tartoztak például az Udvari Haditanács magyarországi GeneralCommando für Ungarn (Cs. kir. Magyarországi Főhadparancsnokság) anyagai, a II. József és I. Ferenc korabeli katonai felmérések térképszelvényei, vagy a még élő, de magyar állampolgárrá lett tisztek katonai

15

anyakönyvei, minősítési illetve kitüntetési javaslatai. Azon irat együttesek azonban, amelyek jogilag és tartalmilag mindkét utódállamra vonatkoznak, (például a Alten Feldakten, a Hofkriegsrat, vagy a cs. és kir. alakulatok aktái) közös szellemi tulajdonként megbonthatatlanul eredeti őrzési helyükön maradtak. A magyar állam az érdekeinek érvényesítésére, a közös kezelés és kutatás biztosítására állandó kirendeltségeket hozott létre. Tekintettel a nagyszámú igazolási ügyre és iratkiemelésre, a M. kir. Hadilevéltár bécsi kirendeltségének létszáma, az osztrák szövetségi kormány engedélyével az Anschluss bekövetkeztéig 20 fő. A munkatársak zömé­ben hivatásos tisztek voltak. Ausztria államiságának megszűnése után a harmadik birodalom bürokratái megkérdőjelezték az osztrák-magyar államszerződés jogosságát. A levéltár vezetőinek közbenjárására azonban az állandó magyar hadilevéltári kirendeltség csökkentett létszámmal, hat fővel, tovább működött. Miután a magyar érdekek képviseletét ellátó főkonzulátus 1944. októberében megszűnt, 1945 áprilisáig a hadilevéltári kirendeltség egyike volt az utolsó bécsi magyar hatóságoknak. Ausztria szovjet megszállását követően az Osztrák Hadilevéltárban működő magyar Hadlevéltári kirendeltség tovább folytatta munkáját, ám ekkor egyetlen személy látta el az összes feladatot. Az Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltárában működő állandó magyar Hadilevéltári kirendeltség kezdetektől fogva teljesítette a badeni egyezményben előírt feladatokat és kötelezettségeket, de gyakorolta az itt meghatározott jogokat is. Nemcsak a magyar állam egyezményes jogait felügyelték, hanem közreműködtek az

iratanyag közös feltárásában, állagmegóvásában is. Az 1980-as évek második felétől kezdődően egyre jobban megnövekedtek a kirendeltség feladatai. A vasfüggöny lebontása után a magyar Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségének segítségét egyre több hazai és más országbeli kutató veszi igénybe, akik a munkatársak útmutatásait követve tájékozódnak a Kiegsarchivban található magyar és nem magyar levéltári anyagok között. A Kirendeltségnek jelentős közhivatali tevékenységet kell ellátnia, amely a levéltári adatszolgáltatástól kezdődően, az I. világháborús magyar veszteségek identifikálásán keresztül a katonasírok és a régészeti helyszínek azonosításáig terjed. Folyamatos a magyar vonatkozású irat- és térképanyagok biztonsági filmezése. A HM HIM Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltsége napjainkban is a badeni egyezményben lefektetett elvek szerint folytatja működését. Ezen túlmenően kutatja és ápolja a közös múlt szellemi örökségét, s fontos hordozója az osztrák-magyar tudományos és kulturális kapcsolatoknak is.

Elérhetőségek Cím: Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv, Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Kirendeltsége A-1030 Wien Nottendorfergasse 2. Telelefon: (00) 431/795-40-320, (00) 431/795-40-319 Fax: (00) 431/795-40-109 Ügyfélfogadás hétfő–csütörtök: 10.00–15.00 péntek: 10.00–13.00 Kutatószolgálat hétfő, csütörtök: 9.00–17.00 kedd, szerda: 9.00–18.00 péntek: 9.00–13.00

Képjegyzék

A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai

m A g yA r o r s z á g l e v é lt á r A i

1. oldal A HM HIM épülete napjainkban 2. oldal A Magyar Királyi Hadtörténelmi Levéltár levélpapírjának részlete ♦ A Hadtörténelmi Levéltár

pecsétje az 1930-évi beszámolóján

8. oldal A I. Katonai felmérés DVD kiadvány borítója ♦ A II. Katonai felmérés DVD kiadvány borítója 9. oldal Az III. Katonai felmérés DVD kiadvány borítója

3. oldal Katonai körözőlevél. 1789.

10. oldal Csikány Tamás: A cibakházi híd 1849. című kiadvány borítója. Budapest, 2003. ♦ Bencze László:

4. oldal Legénységi kitüntetési javaslat egy díszes pél-

♦ Solymosi József: „Barátja Kossuht” című kiadvány

H A d t ö r t é n e l mA iPiave-front l e v című é lt ár kiadvány borítója. Budapest, 2003.

dánya. Harctéren, 1917. július 24.

5. oldal A Levéltár könyvbemutatója az Írók köny-

vesboltjában

6. oldal Születésnapi jókívánság a II. világháborúból,

1944. május 26.

borítója. Budapest, 2003.

12. oldal Eltűntre vonatkozó karton a Kriegsarchiv­ ban őrzött iratanyagban. 1915. július 19. ♦ Hadifogoly­

karton a Kriegsarchivban őrzött iratanyagban

A kiadványt támogatta:

7. oldal A krasznojarszki hadifogolytáborban készült

emléklap, amelyre Gyóni Géza sajátkezűleg írta a versét. Krasznojarszk, 1917. március-április

13. oldal Halottikarton a Kriegsarchivban őrzött iratanyagban. 1915. július 19. ♦ Márton Áron, későbbi

erdélyi püspökre vonatkozó veszteségi feljegyzések a Kriegs­archiv úgynevezett Fonetikus gyűjteményből 14. oldal A HM HIM honlapja (www.militaria.hu)

Magyar NeMzeti LevéLtár

ISBN 978-615-80186-1-6

sorozAtbAn szereplő levéltárAk

MNL Országos Levéltára MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára

Budapest Főváros Levéltára

MNL Békés Megyei Levéltára

Győr Megyei Jogú Város Levéltára

MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára

Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára

MNL Csongrád Megyei Levéltára

Vác Város Levéltára

MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára

Hadtörténelmi Levéltár

MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára

Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár

MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára

Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség

MNL Heves Megyei Levéltára MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

Győri Egyházmegyei Levéltár

MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára

Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár

MNL Pest Megyei Levéltára

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár

MNL Somogy Megyei Levéltára MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára

Kiadja aÍrta Magyar Levéltárosok Egyesülete dr. Farkas Gyöngyi Felelős kiadó Tyekvicska Árpád Készült 500 példányban Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában Felelős vezető Kis Ferenc

A

MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára

18