HABILITÁCIÓS TÉZISFÜZET

o. melléklet

HABILITÁCIÓS TÉZISFÜZET HŐÉRZETI MÉRÉSEK A DON KANYARBAN VISELT KATONARUHÁBA ÖLTÖZTETETT MŰEMBEREN DR. RÉVAI TAMÁS FŐORVOS PH.D. CÍMZETES EGYETEMI TANÁR 1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI .................................................................................................................... 2 1.1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................ 2 1.2. PH.D. TÉZISEK ÉS ÚJ EREDMÉNYEK ....................................................................................................... 2 1.3. PHD VÉDÉS UTÁNI VIZSGÁLAT ÉS EREDMÉNYEK- A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI ................................. 3 1.3.1. A Föld éghajlat típusai ................................................................................................................... 3 1.3.2. Voronyezs területe és éghajlata ..................................................................................................... 7 1.3.3. A ruházat fiziológiai hiányossága .................................................................................................. 7 1.3.4. Történelmi visszatekintés............................................................................................................... 9 1.3.5. A téli ruházata cikkek ismertetése és használata (Téli Hadműveletek 2. füzet alapján) ............ 11 1.3.6. Gyakorlati szabályok a hideg elleni védekezésre......................................................................... 12 1.3.7. Hőegyenérték, hőszigetelő képesség............................................................................................. 13 1.3.8. A hideg hatása a szervezet hőmérséklet eloszlására, a hőcsere tényezői ..................................... 14 1.3.9. A szél meghatározása, erőssége ................................................................................................... 16 1.3.10. Melegártalom ............................................................................................................................. 16 1.4. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK ................................................................................................................... 16 1.5. TÉZISEK ............................................................................................................................................... 17 1. 6. KUTATÁSI MÓDSZEREK ....................................................................................................................... 17 1.7. PTE ÉPÜLETGÉPÉSZETI TANSZÉKÉNEK MÉRŐLABORATÓRIUMÁNAK ÉS A DONI RUHÁZAT BEMUTATÁSA.............................................................................................................................................. 18 1. 8. MÉRÉS A DON KANYARBAN VISELT KATONARUHÁBA ÖLTÖZTETETT MŰEMBEREN ............................. 19 2. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK .................................................................................................... 23 2.1. A PTE ÉPÜLETGÉPÉSZETI TANSZÉKÉNEK MÉRŐLABORATÓRIUMÁNAK BEMUTATÁSA ........................ 23 2.2. MŰEMBERREL TÖRTÉNŐ MÉRÉS MENETE ........................................................................................... 24 3. A KUTATÁS ÉS A BEMUTATOTT EREDMÉNYEK HATÁSA, VISSZHANGJA .............................. 36 KÖVETKEZTETÉSEK ............................................................................................................................... 36 3.1. AJÁNLÁS .............................................................................................................................................. 37 3.2. ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................................................... 38 4. IRODALMI HIVATKOZÁSOK LISTÁJA ............................................................................................ 39 5. A TÉZISPONTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK ................................... 42 6.TOVÁBBI TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK ...................................................................................... 44

1

1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI 1.1. BEVEZETÉS Téziseimben röviden összegzem a doktori értekezésem megállapításait, majd a későbbi kutatómunkámra alapozott legfontosabb kutatási eredményeimet.1 Úgy ítélem meg, hogy a tudományos eredményeim megalapozottak. A témával kapcsolatos bővebb ismereteket publikációkban közzé tettem, és jegyzetek formájában az egyetemen az oktatásban is hasznosulnak. 1.2. PH.D. TÉZISEK ÉS ÚJ EREDMÉNYEK PhD- értekezésemet az „Ellátási hiányosságok hatásai a funkcionális vesebetegségek kialakulására a Magyar Királyi Honvédségben 1941-45.” címmel védtem meg.

A választott téma vizsgálatánál a következő hipotéziseket állítottam fel:

1. A Magyar

Királyi

intézményrendszere

Honvédség békeidőben

orvos-egészségügyi megfelelt

a

szolgálat

vele

struktúrája

szemben

és

támasztott

követelményeknek. 2. A Magyar Királyi Honvédség tábori egészségügyi ellátását-részben az általános anyagi ellátás hiányosságai következtében- a Szovjetunió elleni hadműveletek során az orvos-egészségügyi szolgálat csak részben képes megoldani. 3. A 2. magyar hadsereg ellátási hiányosságai és a Szovjetunióbeli szélsőséges időjárás tömeges megbetegedéseket, járványokat idéztek elő, amelyeket a hadműveleti területen csak részben sikerült lokalizálni. 4. 1942 őszétől a 2. magyar hadseregnél az ellátási hiányosságok és ezek következményeként az éhezés, az általános testi gyengeség, a folyadékhiány, és a szélsőséges

időjárási körülmények,

valamint

a

funkcionális

vesebetegségek

(nephrosis, nephritis okozta veseelégtelenség) között összefüggés kellett legyen.

1

(„Ellátási hiányosságok hatásai a funkcionális vesebetegségek kialakulására a Magyar Királyi Honvédségben 1941-45”) (2008. nov.11.) után is, és a publikációim száma a fokozat elnyerését követően tovább emelkedett.

A tudományos munkámat folytattam a PhD- fokozat megszerzése

2

Új kutatási eredmények:

1. Kutatásaim alapján bizonyítottam a harctéri tömegbetegségek és járványok és a funkcionális vese megbetegedések közötti korrelációkat ezen belül a HFRS-el összefüggésben összehasonlítva definiáltam a balkán nephritist és a nephropathia epidemica fogalmát. 2. Vizsgálataim alapján meghatároztam az I. világháború időszakára vonatkozó és a napjaink vesebetegeinek terápiáját, ezzel összefüggésben feldolgoztam a vesék élettanára vonatkozó kutatások kronológiáját. 3. Meghatároztam a Magyar Királyi Honvédség 1941-1945 közötti időszakában a funkcionális vesebetegségek előfordulási gyakoriságát, a morbiditási típusokat, és a mortalitások számát. 4. Kutatásaim alapján meghatároztam a Magyar Királyi Honvédség 1941-1945 közötti időszakában a funkcionális vesebetegségek hajlamosító összetevőit. 1.3. PHD VÉDÉS UTÁNI VIZSGÁLAT ÉS EREDMÉNYEK- A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI PhD- értekezésem védésétől kezdődően tudományos kutatásaim fókuszában a 2. magyar hadsereg ruházatának termikus műemberrel történő vizsgálata szerepelt, és az 1942-43 közötti doni viszonyok rekonstruálása céljából kutatócsoportot hoztam létre. A vizsgálat során a Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műemberen végeztünk hőérzeti méréseket és mértük a szél hatását a hő leadás vonatkozásában. A magyar történelem egyik tragikus fejezete a Voronyezsi területhez kapcsolódik: 1942 őszén és telén a Don-kanyarnál szenvedett súlyos vérveszteséggel járó vereséget 2. magyar hadsereg. 1.3.1. A Föld éghajlat típusai Az éghajlatot a domborzati viszonyok és a földfelszín anyagának különbözőségei, valamint a lég- és tengeráramlások hő- és vízgőzszállítása befolyásolják. Nagyon lényeges a hőmérsékleti és csapadékviszonyok alakulása is a különböző éghajlati zónákon.

3

A Trewartha és Flohn-féle termikus övezetesség alapján megkülönböztetünk: I. II. III. IV. V.

trópusi szubtrópusi mérséklet szubpoláris poláris övezeteket [27].

A fő termikus klímaövek a Táblázat I-ben láthatók: Táblázat I. A fő termikus klímaövek

Évi középhőmérséklet 1.trópusi 22 °C 2. szubtrópusi 14-22 °C 3. mérséklet övi meleg 8-14 °C 4. szubpoláris -10-0 °C 5. poláris -10 °C Leghidegebb hónap középhőmérséklete Legmelegebb hónap középhőmérséklete 1. meleg, fagymentes telű 18 °C 1. forró nyarú 8°C 2. mérsékelten meleg telű 14- 22°C 2. meleg nyarú 22-28°C 3. enyhe telű 6-12 ° C 3. mérsékelten meleg nyarú 16-22°C 4. hideg telű -10-3 °C 4. hűvös nyarú 10-16°C 5. zord telű -25-10°C 5. hideg nyarú 0-10°C 6. szélsőségesen zord telű 25 °C 6. állandóan fagyos 0°C Ágostháziné Dr. Eördögh Éva nyomán [27].

1.3.1.1. Forró, száraz klíma A levegő hőmérséklete nappal magas 40°C feletti, míg éjjel a nyitott, felhőtlen égbolt következtében pedig igen hűvös. Ezen a klímán megfelelő hőtárolást biztosító építőanyagok közé a föld, a vályog és a tégla sorolható. Ezek a napsugárzás és a meleg levegő által átadott hőenergiát tárolják és éjjel kisugározzák. E szélsőséges klíma elleni védekezésben fontos szerepet tölt be az előre gyártott elemekből, nemezekből álló sátor. A sátrak belsejében szőnyegeket helyeznek el, és a szél felőli oldalukat pedig gyékénykerítés védi a viharokkal szemben [26-27].

4

Az éghajlati tényezők elleni védelem során a következő faktorok fontosak: -

léghőmérséklet

-

a légmozgás intenzitása

-

a levegő nedvesség tartalma

-

a napsugárzás intenzitása [27, 29-30].

„ A szélsőséges időjárás és a szélsőséges klimatikus viszonyok a katonai műveletekre is hatással vannak. Az iraki háborúban több műveletet is el kellett halasztani vagy törölni a homokviharok miatt, a technikai eszközök élettartama csökkent, a javítási költségek jelentősen nőttek. Szélsőséges éghajlatú területeken, nehéz klimatikus viszonyok között, és eltérő kultúrájú környezetben kell a mentési, segélyezési műveleteket végrehajtani. Emiatt felértékelődnek olyan képességek, mint a vízellátás, a légi szállítási kapacitás, a civil-katonai együttműködés, a speciális felkészültség és a különleges technikai eszközök, valamint a gyors reagálás képessége” [29].

A hőnek kitett emberi test (napsugárzás, tűz, túl sok ruha) hőmérséklete emelkedik. A magasabb hőmérsékleten egyre romlik a hőszabályozás hatásfoka [30].

1.3.1.2. Meleg, párás klíma Az emberi szervezetet különösen megterhelő klíma: nagy esőzések, magas nedvesség tartalom (relatív páratartalom: 90-100% közötti) jellemzi. A levegő relatív páratartalmának mérése száraz-higanyos vagy nedves-higanyos termométerrel történhet. Megállapítható, hogy minél nagyobb a két termométer által mért hőmérséklet különbsége annál alacsonyabb lesz a relatív páratartalom. A könnyű, a légmozgást nem akadályozó, a párás levegőt továbbmozgató épületi szerkezetek javasoltak, melyek a hő leadást teszik lehetővé. Jellemző e klímán a függőágyak használata [26-27]. Három hőmérsékleti zónát különítünk el annak alapján, hogy mekkora a hőmérsékleti stressz, és mekkora az ennek megfelelő mértékű viselkedésváltozás (1. ábra) [30]. „Az 1. zónában csak rutin elővigyázatosság szükséges. A 2. zóna már a közepes szintű környezeti ártalom sávja, ahol már a viselkedésbeli változások közül a több folyadék bevitele, rövidebb, és kisebb igénybevételt jelentő feladatok végzése, valamint hosszabb szünetek,

5

pihenések beiktatása kiemelendő. A 3. zóna a magas környezeti kockázat sávja, melyben, ha lehetséges, gyakorlatozást csak a nap hűvösebb szakában végezzenek a katonák, és ezek intenzitását a lehetőséghez mérten csökkenteni kell. A katonák könnyű egyenruhát és minimális felszerelést viseljenek, sok folyadékot fogyasszanak, valamint a hő ártalom első tüneteire fokozott figyelemmel legyenek” [30].

. 1. ábra: Hőmérsékleti stressz veszélyzónák [30, 38].

Az emberi test fiziológiás válasza a magas hőmérsékletre terhelés során és az adaptáció fõ komponensei a következők: 1.

a bõr vazodilatációja, mely arányos a külsõ és belsõ hõtermeléssel[3];

2.

a terhelés által kiváltott vazodilatáció az izmokban, mely a terhelés intenzitásától és a külsõ hõmérséklettõl függ;

3.

a splanchnikus vaszkulatúra konstrikciója (mely a veséket, a gyomrot és egyéb hasi szerveket lát el).Ezek együttesen növelik a perctérfogatot és több vért juttatnak az aktív szövetekhez[30].

Hosszú távú intenzív terheléskor a perctérfogat nem tudja ellátni a vázizomrendszer igényeit a

fenti mechanizmusokkal. Ezért a végső cél a vérnyomás stabilizálódása, még a terhelt szövetek kárára is. Szervezetünk ezt a célt az összperifériás rezisztencia növelésével éri el, ami végül hyperthermiához és a metabolikus hatékonyság csökkenéséhez vezet. A száraz

6

melegben történő terhelés hatására kialakuló izzadás miatt fokozott folyadék- és elektrolit vesztéssel kell számolni szervezetünk [30]. . 1.3.1.3. Hideg klíma E klímán a legfontosabb feladat a meleg megtartása és a hő vesztés csökkentése, mely minél tömörebb építészeti alaprajzzal, a lehűlésnek kitett külső felület csökkentésével, nehéz, jó hőszigetelő képességű anyagok felhasználásával érhető el.

1.3.2. Voronyezs területe és éghajlata

„ A Voronyezsi terület (oroszul: Воронежская область) az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik. Az európai országrész középső sávjában fekszik. Északon a Lipecki és a Tambovi, keleten a Szaratovi és a Volgográdi, délen a Rosztovi, délnyugaton Ukrajna Luhanszki területe határolja. Közigazgatási központja Voronyezs, az egész régió legnépesebb és legkiterjedtebb vonzáskörzettel rendelkező városa. „ Éghajlata száraz, kontinentális. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5, 0 °C, a déli részeken 6,5 °C. Éves átlagban a legmagasabb hőmérséklet 34-36 °C, a legalacsonyabb –2731 °C. Nyáron gyakoriak a délről érkező forró, száraz szélviharok. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –9 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma északon 220227 (keleten néha csak 185), délen 233-237 körül mozog, a tenyészidő északon kb. 185, délen 200 nap. Az első fagyok október első hetében köszöntenek be, éves átlagban a hótakaró északon 120, délen 100 napig marad meg. A csapadék mennyisége átlagosan 500 mm.” [4] 1.3.3. A ruházat fiziológiai hiányossága A ruházat kiválasztásánál fontos szempont, hogy megfeleljen a szélsőséges időjárási körülményeknek, többek között a hőmérséklet, a csapadék és a szél behatásainak, valamint a fizikai igénybevétel szintjének és időtartamának. Ezen a tényezőket mind figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a katonai tevékenység során termelődő hőmennyiség és verejtékezés mértéke szabályozható legyen. Amennyiben a ruházat nem megfelelően kiválasztott, akkor túlzott mértékű verejtékezés léphet fel, illetve ellenkező esetben a kihűlés fenyegetheti a katonát, ezért mindkét állapot akadályozza a feladatok végrehajtását [5].

7

A mindenkori ruházat jelentős szerepet játszik az ember termikus komfortérzetének kialakításában. A katonák hőérzeténél a meghatározó tényezők közé sorolhatók a személyi faktorok, a levegő hőmérséklete és mozgása, a relatív páratartalom, valamint a fizikai aktivitás szintje és a megfelelő hőszigetelő egyenruházat. A megfelelő ruházat hiányára a 2. magyar hadsereg világháborúbeli tragédiája adja az egyik jellemző példát [1, 15]. Az igen nagyszámú fagyásos sérülés arra enged következtetni, hogy a hadsereg téli ruházata nem felelt meg az időjárás követelményeinek. Kutatócsoportunk 2010 szeptemberében a Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszékének hőérzeti laboratóriumában a Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műember („thermal manikin”) hőérzeti vizsgálata alapján elemezte öltözet jellemzőit és modellezte az emberi szervezet belső hőtermelését. E kérdéssel sokan foglalkoztak és számos publikáció is született, de részletes tudományos vizsgálatra – elsősorban a megfelelő mérési, illetve műszerezettségi adottságok hiánya miatt – nem került sor. Bebizonyítottuk, hogy az ismertetett un. műemberes vizsgálatok alkalmasak mindenfajta ruházat – a Don kanyarban viselt, a jelenlegi vagy akár a tervezett honvédségi ruházat hőszigetelő képességének ellenőrzésére [33-35,37].

A hideg, illetve forró környezetben végzett szolgálat általában nehezebben viselhető el, mint a semleges környezetben végzett feladat. A fizikai megterhelés, mely a hideg és forró éghajlati körülmények között lép fel, a biztonságot és egészségi állapotot is nagymértékben befolyásolhatja. A ruházat viselésének élettani hatásai bonyolult fizikai folyamatokra vezethetők vissza, ezekkel foglalkozik a ruházatfiziológia [13]. A ruházatnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását már az ókorban is megfigyelték. Az i.e. 5. században Hippokratész „A levegőről, a vizekről és a helyekről” c. munkájában a mai ruházat fiziológiájának nevezett problémakörrel, ezen belül az izzadás jelenségével foglalkozott. A ruházat fiziológiai hiányossága említhető azonban a 2. magyar hadsereg doni tevékenysége során. „ A nyári hónapokra a legénységet egy rend „zsávoly” (len-pamutvászonruhával) is ellátták. Egy rend ruházathoz a felszerelési cikkeken kívül 2 db alsó-felső fehérnemű, 4 pár kapca, egy-egy kimenő és gyakorló ruházat, posztósapka, zubbony, nadrág, köpeny, egy pár lábbeli és egy rend zsávolyruházat tartozott. Télire gyapjúkapca, meleg alsó felső fehérneműt és téli kesztyűt adtak ki. A nyakig gombolt zsávolyruházat nyáron meleg, a posztóruha pedig télen hideg volt”. Ez ruházat tehát nem biztosította megfelelően a katonák komfortérzetét. A ruházat egészének legfontosabb élettani funkciója az, hogy segítsen az emberi test hőmérsékletét állandó értéken tartani. Ez az állandóság elsősorban a törzsben és a fejben 8

nagyon fontos (kb. 37 °C), a napi ingadozások nem léphetik túl a 0, 7– 1, 5 °C-ot. Ehhez szükséges, hogy a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyban legyen. Az ember a ruhájában akkor érzi magát kényelmesen, ha a bőrfelületnél 30–35 °C levegőhőmérséklet és 80% alatti relatív légnedvesség uralkodik [13-14]. 1.3.4. Történelmi visszatekintés A megfelelő egyenruházat (védőruházat) hiányára a magyar 2. hadsereg második világháborúbeli tragédiája adja az egyik kirívó példát. A 2. hadsereg a Magyar Királyi Honvédség 1941/1942-es hadrendjében még nem szerepelt. A hadsereget 1942-ben állították fel, és a Szovjetunió területére, a keleti hadszíntérre küldték. „1943. január 12-én a Voronyezs térségében megindított szovjet ellentámadás előkészületeként, a jelentős páncélos erőkkel támogatott szovjet hadosztályok a 2. hadsereg által védett, 200 km hosszú Don menti terepszakaszon is támadásba lendültek. A szovjet csoportosítás már az első napokban több helyen áttörte a hiányosan felszerelt magyar csapatok védvonalát. A 2. hadsereg már az előző hónapok hídfőcsatáiban is jelentős (25–30 ezer fős) veszteségeket szenvedett, az újabb szovjet támadás során pedig a hatékony légierő és légvédelem, valamint megfelelő számú páncélos harcjármű és páncéltörő fegyver hiányában fokozatosan teret vesztett, gyakorlatilag megsemmisült. A hadsereg egyéb hadieszközök és hadianyagok esetén is ellátási problémákkal küszködött. A kemény hidegben a nem megfelelő és hiányos téli ruházatban harcoló, majd visszavonuló, menekülő katonákat az ellenségen kívül a fagy is tizedelte, több tízezren maradtak holtan a hófödte csatatereken [1].” 1942 áprilisában a 2. Hadsereg erőinek frontra indulásakor még kifogástalan volt a katonák ruházata. A nehéz posztóruházatot azonban a nyári időszakban nem tudták lecserélni könnyű nyári vászonruházatra. A felső posztóruházat a nyár folyamán közel 30%-ban, a fehérnemű (alsóruházat) pedig csaknem teljes egészében elhasználódott. A frontra történt kiérkezés utáni gyors harcbavetés, továbbá a nyári időszak elvonta a figyelmet a hadsereg ruházati helyzetéről, és így az utánpótlás terén nem történtek meg a szükséges intézkedések. 1942 szeptemberében a hadsereg legyengülve, élőerőben alaposan megfogyatkozva rendezkedett be védelemre a Don partján [6]. Lajtos Árpád vezérkari százados, a hadsereg egykori törzstisztje az alábbiak szerint értékelte a hadsereg helyzetét: „1942. szeptember végével leharcolt, létszám és anyag tekintetében erősen megfogyatkozott, önbizalmában legalábbis megrendült magyar hadsereg állt a Don partján, vele szemben már

9

minden vonatkozásban fölényes ellenfél. Mind ez ideig elmaradtak azok a kiegészítések, amelyeket induláskor kilátásba helyeztek, és az eddigi események során nélkülözhetetlennek is bizonyultak. A doni magyar hadsereg mindinkább úgy érezte, hogy otthon már »leírták«. A tél küszöbén áll, de az ehhez szükséges segítségből eddig semmit nem látott. Mindenki a váltást várja [2].” Az 1943. januári visszavonulás során bekövetkezett igen nagyszámú fagyásos sérülés is arra enged következtetni, hogy a 2. hadsereg állományának téli ruházata nem felelt meg az időjárás követelményeinek. Mozgó háborúban a –19°C és –22°C közötti hidegben a hadsereg katonái nem rendelkeztek a lábak és az alsótest védelméhez szükséges megfelelő ruházattal. Egy doni túlélő visszaemlékezése is a változékony, szélsőséges időjárásnak megfelelő ruházat szükségességére hívja fel a figyelmet: „Ami a ruházatot illeti, posztóruhát, bőrbakancsot, és hosszú gatyát viseltünk és alsóruhát, ún. haskötőt, és egy vékony, nyakig érő »garbót«, ami nem védett a fagyos hideg ellen. A támadó oroszok, főleg a Szibériából érkezettek csizmája, a „váenki” nemezből készült szőr és vatta anyagú volt, varrás nélküli egy darabban! A köpeny és a tábori sapka is posztó volt” [3, 10, 12]. A hideggel és a széllel kapcsolatos panaszok és ezek következményei a katonai szolgálat során fokozottan jelentkeznek. Szilágyi százados a 20. lovasszázad parancsnoka így értékelte az 1943. februári eseményeket: „43. II. 4.-én reggel 5h-kor gyülekeztettem a még megmaradt embereimet. Sokan elvesztek azonban a napokban, ők már nem bírtak mozogni a legyengüléstől és a hidegtől. Ezután megindultunk, mert már nem hittünk a németeknek. Ismét visszaparancsoltak azonban azzal, hogy szállásoljunk be. Visszatérve a községbe találkoztunk Kern vezérkari őrnagy Úrral. Ővele elhatároztuk, hogy önállóan elindulunk, lesz ami lesz. Ismét kimentem oszlopommal az útra, de a németek erőszakosan visszaparancsoltak bennünket. Visszatérve ismét a községbe, Martsa ezredes Úr ismét átvéve a parancsnokságot úgy határozott, hogy függetlenítjük magunkat a németektől és délnyugati irányba megpróbálunk kijutni. Itt beosztatott hozzám a 9. könnyű hadosztály lovasszázada is. Így el is indultunk délnyugat felé, de egy abból az irányból is visszajövő oszlop közölte, hogy arra sem lehet menni, mert orosz van már ott is. Újra gyűrűben voltunk. Jelentve ezt visszahúzódtunk a timi útra, mert már amúgy is elég erős aknavetőtűz kísérte utunkat. Így a német oszloppal párhuzamosan haladtunk az út mellett térdig érő hóban. Borzalmasan kimerült emberem és ló egyaránt. Így érkeztünk meg Kraszníj Hutorba, ahol éjjelezni kellett. Tele volt némettel. Embereim újabb fagyásnak kitéve. Kegyetlen hideg volt és szél. Borzalmas éjszaka [7].”

10

1.3.5. A téli ruházata cikkek ismertetése és használata (Téli Hadműveletek 2. füzet alapján) Ruházati cikkek [25]:  „kötszövött alsónadrág: az alsótest és a lábszár melegítésére szolgál, és fölé lehet a gatyát felhúzni,  haskötő: a vese, a has, a gyomor melegen tartására szolgál,  kötszövött ujjas: a felsőtest, és a kar melegen tartására szolgál, és az ingre kell felhúzni, úgy, hogy a begombolható rész a mellre kerüljön,  lábszármelegítő: a lábszárat melegíti, oly hosszú legyen, hogy térd, illetőleg a térdhajlás alattig érjen. A gyalogsági nadrágnál a nadrág fölé vesszük.  bokamelegítő: a pantalló viselésénél, főleg a gatyaszár vége és a kapca közötti lábszárrész –boka melegítésére szolgál, és csizmánál való viselése felesleges.  térdmelegítő: a térd melegítésére szolgál, elsősorban olyan egyéneknél, akiknek a térdét a hideg közvetlenül érinti, így a lovasoknál, kerékpárosoknál, motorosoknál. A térdmelegítőt mindig a nadrág alatt kell viselni.  gyapjúkapca: a lábfej és részben a boka melegen tartására szolgál. A gyapjúkapcát a lábfejre simán kell rácsavarni.  bakancs: ha azt akarjuk, hogy a láb az időjárás viszontagságaitól meg legyen kímélve, a bakancs karbantartására nagy gondot kell fordítani. Száraz időben a rendszeres tisztítást nem szabad sohasem elmulasztani.  nemezcszizma:.csak száraz időben szabad viselni, mert a nedves időben való viselés alkalmával a nemez átnedvesedik, a nadrághoz tapad és a lehúzás nehézzé válik, és a nemez könnyen szétszakad,  érmelegítő: a kézcsukló, részben a tenyér melegen tartására szolgál. Az érmelegítőt a kézcsuklóra úgy kell felhúzni, hogy az oldalon levő nyíláson a hüvelykujjat kibújtatjuk és a csukló feletti szárat a kötszövött ujjasra ráhúzzuk,  hósapka: az arc kivételével a fej és a nyak melegen tartására szolgál.  szőrmés mellény: a felsőtest melegen tartására szolgál, és szőrméjével befelé fordítva, a zubbony felett, de a köpeny alatt viselendő,  szőrmés kesztyű: az egész kéz melegen tartására szolgál. Az egyujjas vászonhuzatú szőrméskesztyűnél annak jobbkezes kesztyűje a jobb kéz mutatóujjának kidughatósága céljából nyílással van ellátva, mely nyíláson keresztül a mutatóujjat csak akkor kell kidugni, ha a célok megkeresése után tüzet akarunk nyitni. A 42 M. egyujjas szőrmés 11

kesztyű ugyanolyan, mint a vászonhuzatos szőrmés kesztyű, azzal az eltéréssel, hogy itt a mutatóujj részére a kesztyű kivágása egy pótujjal van ellátva.  paplanruha: az arc, kéz és lábfej kivételével az egész test melegen tartására szolgál.  szőrmés sapka: az arc kivételével a fej melegen tartására szolgál. Nagy hidegben a fülés nyakvédő rész lehajtottan kell viselni, mely esetben a fülvédő részen lévő kötőszalag az áll alatt összeköthető, míg a homlokvédő rész felhajtva félig vagy teljesen lehúzva viselendő.  hóruha(nadrág és kabát) és hóköpeny: havas időben a környezethez való alkalmazkodás célját szolgálja[25].”

1.3.6. Gyakorlati szabályok a hideg elleni védekezésre

„ A ruházati cikkeket csakis úgy szabad viselni, hogy azok sehol se legyenek szűkek, sehol se szorítsák a testet és a mozgást ne gátolják,  rohamsisak bélelése ócska filckalap felsőrészével, kalaptomppal,  a lábfejek fagyására különösen érzékenyek a kapcaharisnyát gyakran cseréljék, bevált eszközök a lábfagyás megakadályozására. Talpbetétek szalmából, szövetből, papírból, papír felhelyezése 2 pár harisnya vagy kapca közé. [25]  a lábbeli bőrének megfagyását és ezzel a hidegnek lábra átterjedését szövet, szőrme, vagy hasonló anyagból készült, a lábbelire felhúzható papuccsal akadályozhatjuk meg. (a parancsnok minden esetben köteles ellenőrizni a fehérnemű váltását)  több vékony fehérnemű egymás fölé húzva jobban melegít, mint egy vastagabb ruha.  a fehérneműt ne egyszerre, hanem külön-külön vegyük magunkra.  haskötő és újságpapírok több rétegben egymásra helyezve ruha, illetve nadrág alá véve, jól védi különösen a mellett, gyomrot, vesét  sátorban való alvásnál, fülvédőt, nyaksálat, érmelegítőt, és kesztyűt is vegyük fel a köpeny ne legyen túl hosszú, mert akadályozza a lépést és felesleges erőt emészt fel  a fegyverek ne érjenek hozzá a szabad testrészhez, mert fagyást okoznak  harisnyában a lábujjak feltétlenül mozgathatók legyenek.  csizmáját, lábbelijét mindenki úgy válassza ki, hogy alája két pár harisnyát, vagy kapcát húzhasson fel  a nem megfelelő ruházatot cserélni kell  a jó ruházat a hideg ellen való védekezésnek egyik alapfeltétele

12

 nagy hidegben és erős szélben különösen fontos a nemi szervek védelme szükségképen  újságpapírt tegyünk a nadrág és az alsónadrág (kötött-szövött alsónadrág) közé.  lovasítottak a kengyelt szövethulladékkal, szalmával, vagy spárgával vonják be  célszerű a lábfej védelmére készült szalmapapucsnak a kengyelre szerelése  nemezbotos hiányában az őrök és hajtó honvédek szalmapapucsot viseljenek  a motorkerékpárosok mellét a széltől igen jól védik az ing és kötött ujjas közé helyezett sima újságpapírívek  a térdek védelmére puhára dörgölt újságpapírt helyezünk a nadrág és a térdig felhúzott lábszárvédő harisnya közé  kötést készíthetünk zsebkendőből, egyéb vászonanyagból, amelyen a szemek részére megfelelő nyílásokat vágunk (ez egyúttal az arc védelmére és rejtésére is szolgál”)[25]”.

1.3.7. Hőegyenérték, hőszigetelő képesség Az emberi testben végbemenő égési folyamat során az átalakuló energia hőként szabadul fel, illetve fizikai izommunkára kerül. A különböző tevékenységek számszerű egyenértékének meghatározására a nemzetközi gyakorlatban a „met” (metabolikus energia) hő teljesítmény egységet használják [26-27]. Az emberi test a benne fejlődő hőt négy módon tudja leadni: konvekcióval, sugárzással, vezetéssel, valamint párolgással. A gyakorlatban a vezetéses és a konvekciós hő leadás értékét együtt kezelik. Az első 3 hő leadási módot száraz, az utóbbit pedig nedvesnek is nevezik. Míg a sugárzás és a konvekció lehet pozitív és negatív irányú is, azaz hő felvétel és hő leadás is lehet, addig a párolgás csak negatív, azaz csak hő leadás lehet. A levegő hőmérséklet csökkenése a légáramlás sebességének növekedése következtében a konvekciós hő leadás mértéke nő. 30- 40°C felett viszont a szervezet konvekcióval hőt vesz fel. A verejtékezés 2829°C környezeti hőmérséklet felett kezdődik és 34°C értéke felett a párolgás, illetve verejtékezés a szervezet egyetlen hő leadási lehetősége. A szervezet saját hőmérsékletét (maghőmérséklet: 36-38°C) viszonylag állandó értéken igyekszik tartani. Ettől eltérő érték a bőrhőmérséklet, amely az egyes testrészeken más érték. A ruházat hőszigetelő képességének kifejezésére a „clo” egységet használják. Az ún. nyári ruházat 0, 5- 0, 6 clo értékű, míg a téli „normál” öltözet esetén 1, 0 clo érték [26-33].

13

1.3.8. A hideg hatása a szervezet hőmérséklet eloszlására, a hőcsere tényezői Az emberi testben a hőmérséklet eloszlása a testmagban általában +37 °C. Az egészséges szervezet belső, un. maghőmérsékletének alacsony hőmérséklet miatt hirtelen nagymérvű csökkenésére vérellátásának csökkentésével, végtagjai periférikus ereinek lezárásával reagál. Az alacsony külső hőmérséklet negatív hatása felerősödhet a magas légnedvesség, valamint a nagy szélsebesség (Wind-Chill-Faktor) következtében [8]. A környezet és az emberi test közötti hőcsere fontosabb tényezői a 1. táblázatban láthatók [9, 22].

1. táblázat. A környezet és az emberi test közötti hőcsere fontosabb tényezői

Emberi test

Ruházat

Környezet

anyagcsere

melegtartó-képesség

légsebesség

légellenállás

vízgőznyomás

bőrhőmérséklet

átlagos sugárzási hőmérséklet

relatív légsebesség

csapadék-kicsapódás

bőrnedvesség

páraáteresztő-képesség

sugárzási hőáramlás

munkafeladat

szín

levegő hőmérséklete

effektív sugárzási terület

nedvesség

napsugárzás

vízfelvétel

légnyomás

Holmer (2006) nyomán [9]. A 20. században a katonai egyenruházat jelentős változásokon ment keresztül, és ebben kiemelt jelentősége van a katonai műveletek során nyert tapasztalatoknak. Ez a fejlődési folyamat jelenleg is tart, ezért a katonai egyenruházat megtervezése és kialakítása a gyakran szélsőséges, változékony időjárási viszonyoknak megfelelően történik. A fejlesztők nagyon fontos tényezőnek tekintik a katonák komfort-fokozatának növelését. A gyakorlóruházat fejlesztése során fontos előrelépés a légáteresztő képességgel rendelkező alapanyagok megjelenése, amelyek megfelelő melegtartó és szélzáró jellemzőkkel is bírnak. A komfortfokozat növelése érdekében legújabb ruházati elemként az amerikai csapatok a védőmellény alatt viselhető „pólózubbonyt” tesztelték. Az új ruházati darab a szélsőséges időjárási körülmények között is optimálisan biztosítja a testpára elvezetését [11].

14

A katonák tevékenységét tehát a hőkomfort jelentősen befolyásolja. A fej és a végtagok között 3°C-nál nagyobb hőmérséklet-eltérés már diszkomfort érzetet kelthet, ami csökkentheti a katonák alkalmazhatóságát. A katonák hőérzete nincs mindig közvetlen kapcsolatban a levegő hőmérsékletével. A meghatározó tényezők közé sorolhatók a személyi faktorok (többek között egészség, valamint a pszichológiai és a szociológiai tényezők), ezenfelül a levegő mozgása, a relatív páratartalom (izzadás), de a fizikai aktivitás szintje is oda sorolható. A hőérzetet a megfelelő hőszigetelő egyenruházat befolyásolhatja, és az időjárási tényezők hatásait is csökkentheti [43]. A többrétegű egyenruházat lehetővé teszi, hogy a katonák alkalmazkodhassanak a változó hőmérséklethez és időjárási viszonyokhoz. Fontos szempont, hogy az egymást fedő külső rétegek vastagabbak legyenek a belső rétegnél, mert különben a legkülső réteg „nyomni fogja” a belső rétegeket, és így a ruházat hőszigetelő képessége csökkenni fog [11]. Az egyenruházat mellett az emberi szervezet is szabályozza a hőérzetet. A szervezet a saját hőegyensúlyát úgy biztosítja, hogy a tápanyagok elégetésével az energiát egyrészt izommunka végzésére, mechanikai munka végzésére fordítja, másrészt hőt termelve leadja azt környezetének. A légmozgás szintén befolyásolja a hőérzetet, mivel fokozza a test lehűlését, ily módon kedvezőtlenül befolyásolhatja azt. A nagyobb páratartalom gátolhatja a testfelület „kipárolgását”, így a párás levegő a kisebb hőmérsékletet elviselhetőbbé, a nagyobbat kellemetlenné teszi [5]. A hideg időjárás során a megfelelő hőszigetelő képességű egyenruházat alkalmazása nagyon fontos a hőkomfort megőrzésében. Ugyanakkor a katonai szolgálat során, a nagyobb fizikai aktivitást igénylő esetekben a vastagabb ruházat megakadályozhatja a hőveszteséget, de túlmelegedéshez is vezethet. A fizikai aktivitás szintjét általában a nyugodt pihenés állapotához viszonyítják. Az emberi szervezet képes a meleg és a hideg érzékelésére, de nem eléggé hatékony a relatív páratartalom detektálásában. A relatív páratartalom általában egy nagyon száraz, vagy egy nagyon nedves környezet érzetét kelti. Ez szerepet játszhat az érzékelt hőmérsékletben és a hőkomfortban is [16]. Ha a hideg idő erős széllel és nedvességgel párosul, a hőleadás fokozódik, és a test maghőmérséklete +37 °C alá süllyed. Ekkor megkezdődik a lehűlés és megjelennek a fagyásos sérülések. A szervezet a lehűlés ellen „melegképzéssel” védekezik (izomremegés,

15

vérnyomás növekedés és anyagcsere növekedés), és egyben csökkenti a melegleadást a véredények összehúzódásával és összeszűkülésével [17, 39]. 1.3.9. A szél meghatározása, erőssége A szél a levegő vízszintes áramlása, melyet az eltérő légnyomások kiegyenlítődése hoz létre, és ily módon a magas légnyomású területek felől az alacsony légnyomásúak felé fúj. A légnyomáskülönbségek kialakulásában általában a hőmérsékletkülönbségek játszanak szerepet. A szél sebességét m/s-ban vagy km/órában adják meg, irányát minden esetben az alapján határozzák meg, hogy merről érkezik. A nyugati szél tehát nyugatról kelet felé fúj [18]. 1.3.10. Melegártalom Az állandó belső hőmérséklet fenntartásához a hőtermelés és a hőleadás egyensúlya szükséges, amit a hypothalamus szabályoz az értónus, az izomtónus, és a verejtékmirigyek működésének változtatásával. A hőleadás legfontosabb módjai a sugárzás, a vezetés és a párolgás. Normális hőmérsékleten a hőleadás 65%-áért a hősugárzás, 20%-áért a párolgás felelős [19]. 1.4. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK

Az értekezés célja a 2. magyar hadsereg ruházatának, és a katonák hőérzetének vizsgálata termikus műember segítségével, különös tekintettel a szél hatásának meghatározása és az eredmény értékelése a hő leadás vonatkozásában [33-35, 37].

16

1.5. TÉZISEK

A téziseim, mint a tudományos kutatómunkám eredményének esszenciája, a következők: 1.

A 2. magyar hadsereg ruházati ellátási hiányosságai és a Szovjetunióbeli szélsőséges szeles időjárás megnövelte a katonák hő leadását, és csökkentette komfort érzetüket, valamint szerepet játszott a fagyásos sérülések kialakulásában.

2.

A hőérzeti laboratóriumban a Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műember („thermal manikin”) hőérzeti vizsgálata alapján jól elemezhető az öltözet jellemzői és modellezhető az emberi szervezet belső hőtermelése.

3.

Az ismertetett un. műemberes vizsgálatok alkalmasak a Don kanyarban viselt ruházat hőszigetelő képességének mind téli, mind nyári állapotokra vonatkozó ellenőrzésére.

1. 6. KUTATÁSI MÓDSZEREK A kutatási célok megvalósítása érdekében a következő kutatási módszereket alkalmaztam: 1.

Tanulmányoztam a témával kapcsolatos levéltári anyagokat, tanulmányokat, monográfiákat, és a szakirodalom idevonatkozó részeit. Ezek feldolgozása, rendszerezése, továbbá az alkalmazott

kutatások esetében alapvető

módszerként az adaptációt használtam. 2.

Rendszereztem a praxisom során megszerzett ismereteimet, tapasztalataimat.

3.

Szakmai konzultációkat folytattam a témában jártas hazai Prof. Dr. Bánhidi László (Budapesti Műszaki Egyetem), és külföldi kutatókkal is Prof. Dr. George Havenith, (Environmental Physiology and Ergonomics Director Environmental Ergonomics Research Centre. Loughborough Design School) Helena Mäkinen (Finnish Institute of Occupational Health. Protection and Product Safety, Helsinki), valamint Professor Ingvar Holmér (Thermal Environment Laboratory, Lund), és Stefan Wagner, Stefan Paulke (München Theseus-Fe).

17

4.

Az adatgyűjtés során felvettem a kapcsolatot Jeffrey Roble (National Climatic Data Center), Alexander V. Besprozvannykh ( Hydrometeorologiai Intézet Oroszország), valamint Scott Ritz tudományos koordinátorral ( NASA Goddard Space Flight Center Global Change Master Directory ).

1.7. PTE ÉPÜLETGÉPÉSZETI TANSZÉKÉNEK MÉRŐLABORATÓRIUMÁNAK ÉS A DONI RUHÁZAT BEMUTATÁSA

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának Épületgépész Tanszékén kialakított mérőlabor alkalmas komfort mérések végzésére. A mérőlabor 3x4 méter alapterületű, belmagassága 3 méter. A mérőlabor minden oldalának, padlójának és mennyezetének felületi hőmérséklete mérhető és tetszőlegesen beállítható. A vizsgálat során a fal, a mennyezet és a padló felületi hőmérsékleteit beállítva, valamint ventilátorral légmozgást (szélhatása) modelleztük az ülő ember hőtermelését. „ A posztó ruházat mellett gyakorló és munkaruházati célra zsávolyból készült öld nyári ruházatot is rendszeresítettek. A fehérnemű készlet 1 ingből, 1 gatyából és 2 pár kapából állt. A hosszú nehéz posztó köpeny a mozgóháború követelményeinek nem felelt meg, akadályozta a mozgást, nagy hidegben pedig nem biztosított kellő hőszigetelést. A téli óvócikke közé az 1936 M ötujjas vászonkesztyű, az 1939 M kötszövött pamut alsónadrág tartozott, majd 1943-tól sorolták hivatalosan is ebbe a csoportba az 1942M szőrmés sapkát, szőrmés mellényt, 1943M kötszövött ujjast és alsónadrágot, 1942M nemezcsizmát és az addig „félhivatalosan viselt érmelegítőt, térdmelegítőt, hósapkát, fülvédőt és nyaksálat. A keleti front embertelen körülményei között természetesen mindenki azzal javította fel ruházatát, amivel csak tudta [23]. A műember „Béla” a gyorsfegyvernem gépkocsizó lövész szakaszvezető menetöltözékét viselte. A gépkocsizó lövészek gyalogsági egyenruháján jól látható a búzavirágkék hajtóka. Az utolsó háborús évek tipikus egyenruhája 1939M: szemernyős tábori sapka, tábori barna pantalló, vastag gyapjú zokni, régi bokaszíjas bakancs, posztó zubbony és legénységi köpeny [24].

18

1. 8. MÉRÉS A DON KANYARBAN VISELT KATONARUHÁBA ÖLTÖZTETETT MŰEMBEREN

A műember működési elve a következő: a testét 18 részre osztották fel, minden testrészben fűtőszálak találhatók, ezeknek a hőtermelését mérjük, úgy, hogy közben a bőr felületi hőmérséklete állandó marad. A műemberrel modellezhető az emberi szervezet belső hőtermelése, amely különböző külső körülmények között változik. Az érzékelők jele a műember 18 testrészéből a központi adatgyűjtőbe, majd a számítógépbe jut. A számítógép szoftverén keresztül lehetőség van minden testrész felületi hőmérsékletének egymástól független beállítására [33-35, 37].

Az adott testrész hőleadását öt másodpercenként mértük. Egy mérés időtartama kb. 4 óra hosszú volt, ebből a falfelületek hőmérsékletének beállítása 3 órára, míg a „műemberen" végzett mérések ideje kb. 1 órára tehető. Az 1 órás mérés során kapott adatsorból átlagot képeztünk és ezt használtuk fel a további vizsgálatokhoz. A helyi hőkomfort vizsgálatához a testrészek hőleadásán kívül a „műember" közelében mértük a fekete gömb hőmérsékletet, valamint 0,1 méter és 1,1 méter magasságban (ülő munkavégzés esetén boka és tarkó magasság) a léghőmérsékletet.

„A mérés során a mérőlaborban elhelyeztünk a Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műembert, mely egy széken ült. A vizsgálatot segítő termikus műember a 80-as években az Építéstudományi Intézetben svéd szakemberek állították össze. E műember később a BME Épületgépészeti Tanszékére került, majd ez év elején kutatási célokra a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszékére „látogatott”, ahol új, korszerű adatgyűjtőt és feldolgozó szoftvert kapott. Az ÉTI termikus műembere, az ún. ÉTI-MAN, tulajdonképpen egy nagy bonyolultságú mérőrendszer, amely a termikus mérőtestből, kétprocesszoros vezérlő-és gyorsadat-gyűjtőből és az adatfeldolgozást, valamint megjelenítést végző számítógépből épült fel. A mérőtestet egy átlagos felnőtt ember testméreteivel egyező műanyag bábuból alakították ki” [33-35, 37]. A bábu minden egyes részének felületébe fűtőhuzal-hálózatot süllyesztettek, külön villamos csatlakoztatási lehetőséggel. Az elektromos szigetelést adó műanyag rétegre fémszórási technológiával egy átlagosan 0, 4 mm vastag alumíniumréteget hordtak fel annak érdekében, hogy a teljes felületen megvalósítsa az egyenletes hőmérséklet eloszlást. Egy újabb műanyag

19

rétegre ragasztással erősítették fel a mérést végző ellenállás-hőmérő szálakat, amelyek az egyes felületrészek független hőmérsékletének szabályozásához szükségesek.

A bábu dán gyártmányú, üvegszál erősítésű, poliészter héjszerkezet. A test üregeibe szerelték a mechanikai tartást végző elemeket, valamint az egyes testrészeihez futó szalagkábelek rejtett vezetéséhez szükséges csöveket. Hűtőtechnikai és mechanikai megfontolásokból az összes testüreget poliuretán habbal töltötték fel. A test felszínét az ülő ember esetében 18 részre osztották, míg az állónál 16 részre (2. táblázat) [18- 21, 33-35, 37].

Az egész testet végül egy esztétikai és védelmi feladatot ellátó műanyag réteg borítja. Minden önállóan szabályozott hőmérsékletű felületrészhez a futóáramot egy-egy szalagkábel vezeti a szabályozóegységből. Ugyanezek a kábelek végzik a jelek továbbítását is. A mérés elve az, hogy nagy pontossággal mérik az előírt felületi hőmérsékletre fűtött testrésznek hőmérsékleten tartásához szükséges villamos energiát, illetve hőmennyiséget.

Fontos megemlíteni, hogy a clo nevű oszlop az egyes testszekciók és a környező levegő közötti termikus ellenállás értékeinek a ruházati minősítéseknél használatos „clo” számítási módszerrel meghatározott számaiból áll. Lényeges, hogy a meztelen test körül kialakuló határrétegnek van termikus ellenállása, amely természetesen nullától eltérő értékeket ad ebben az oszlopban, s amelyet figyelembe kell venni a ruházat clo értékeinek meghatározásánál [3335, 37].

20

2. táblázat. A műember testrész-felületeink arányai

Bánhidi László (1988) nyomán [18-21, 33- 35, 37].

A mérés elve az, hogy nagy pontossággal mérik az előírt felületi hőmérsékletre fűtött testrésznek (lásd a 2. ábrát) e hőmérsékleten tartásához szükséges villamos energiát, illetve hőmennyiséget [18-21, 33- 35, 37].

21

2. ábra. A termikus műember felületi hőmérsékletei Bánhidi László (1988) nyomán

3. ábra Thermal manikin ge ner a l in fo r mat io n [44].

22

2. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 2.1. A PTE ÉPÜLETGÉPÉSZETI TANSZÉKÉNEK MÉRŐLABORATÓRIUMÁNAK BEMUTATÁSA

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának Épületgépész Tanszékén kialakított mérőlabor alkalmas komfort mérések végzésére. A mérőlabor 3 x 4 méter alapterületű, belmagassága 3 méter. A mérőlabor minden oldalának, padlójának és mennyezetének felületi hőmérséklete mérhető és tetszőlegesen beállítható. A fal, a mennyezet és a padló felületi hőmérsékleteit beállítva, valamint ventilátorral légmozgást előidézve (szél hatása) modelleztük az ülő ember hőtermelését.

4.ábra A mérőlabor kapcsolási rajza [33- 35, 37].

23

2.2. MŰEMBERREL TÖRTÉNŐ MÉRÉS MENETE A mérés során a mérőlaborban elhelyeztük a „műembert”, mely egy széken ül. A műember testét 18 részre osztották fel, minden testrészben fűtőszálak találhatók, ezeknek a hőtermelését mérjük, úgy, hogy közben a bőr felületi hőmérséklete állandó marad. A műemberrel modellezhető az emberi szervezet belső hőtermelése, amely különböző külső körülmények között változik [33- 35, 37].

Műember teste

Az érzékelők jele a műember 18 testrészéből a központi adatgyűjtőbe, majd a számítógépbe jut. A számítógép szoftverén keresztül lehetőség van minden testrész felületi hőmérsékletének egymástól független beállítására. Az adott testrész hőleadását öt másodpercenként mértük. Egy mérés időtartama kb. 4 óra hosszú volt, ebből a falfelületek hőmérsékletének beállítása 3 órára, míg a „műemberen” végzett mérések ideje kb. 1 órára tehető. Az 1 órás mérés során kapott adatsorból átlagot képeztünk és ezt használtuk fel a további vizsgálatokhoz [33- 35, 37].

24

Érzékelők a műember testén

A helyi hőkomfort vizsgálatához a testrészek hőleadásán kívül a „műember” közelében mértük a fekete gömb hőmérsékletet, valamint 0,1 méter és 1,1 méter magasságban (ülő munkavégzés esetén boka és tarkó magasság) a léghőmérsékletet[33- 35, 37].

A mérés adatgyűjtője

Az adatfeldolgozó szoftver

A mérés során a mérőlaborban elhelyeztünk a Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műembert, mely egy széken ült. Öt másodpercenként mértük az adott testrész hőleadását. Egy mérés időtartama kb. 4 óra hosszú volt, ebből a falfelületek hőmérsékletének beállítása 3 órára, míg a „műemberen” végzett mérések ideje kb. 1 órára tehető. Az 1 órás mérés során kapott adatsorból átlagot képeztünk és ezt használtuk fel a további vizsgálatokhoz [33- 35, 37].

25

A Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műember A mérés során megvizsgáltuk a tejes test hőleadását 14 °C, 20 °C és 29 °C belső hőmérséklet mellett a ruhátlan test esetén, amely a referenciát jelenti a különböző változatok esetén. A vizsgálat kiterjedt a Don kanyarban viselt katonaruházatra teljes felszerelésben, valamint zubbony nélkül, szélcsendes és szeles esetet feltételezve [33-35, 37].

5. ábra A műember hőleadása különböző vizsgált esetekben [33-35, 37].

26

6. ábra A műember felületi hőmérséklet különböző vizsgált esetekben [33-35,37].

A műember hőleadása /hőfelvétele jelentősen változott a helyiséghőmérséklet függvényében, ugyanakkor az átlagos felületi hőmérséklete a ruházattól teljesen függetlenül állandó maradt. Ettől eltérnek a szélben végzett mérések, ugyanis akkor a hőmérsékletnek jelentős befolyása van. Megvizsgáltuk az egyes testrészek hőleadását is külön-külön az adott helyiséghőmérsékletek mellett. A mérést elvégeztük, amikor a műember Don kanyarban viselt katonaruházata a teljes felszerelésben, valamint zubbony nélkül volt” [33-35, 37].

7. ábra A műember különböző testrészeinek hőleadása zubbonyban [33-35, 37].

27

8. ábra A műember különböző testrészeinek hőleadása zubbony nélkül [33-35, 37]. A 8. ábra és az 9. ábra összehasonlításából látható, hogy a zubbony hatására hogyan változott az egyes testrészek hőleadása. A zubbonnyal fedett testrészek hőleadása megnőtt, a többi rész hőleadásának változása nem szignifikáns.

9. ábra A műember különböző testrészeinek hőleadása zubbony nélkül szélben [33-35, 37].

28

Megvizsgáltuk a szél hatását is a különböző testrészekre a zubbony nélküli esetre. Az ábra alapján látható, hogy a vizsgált szél nagymértékben növelte a műember hőleadását, különösen a fedetlen testrészeknél. A vizsgálat során fő kérdés az volt, hogy -19 °C hidegben, szélben a honvédség adott ruházata megfelelő volt-e. A mérési sorozat bebizonyította, hogy a műember ennek vizsgálatára alapvetően alkalmas. A vizsgálatot a komfort zónában (20 – 24 ºC) indítottuk és a hőmérséklet csökkentésére - 4 ºC-ig volt lehetőségünk, de így is sikerült választ kapni a tisztázandó kérdésekre. Termovíziós felvételek igazolják, hogy, a termikus műember alkalmazható az élő alanyok helyett a hőkomfort vizsgálatokhoz [32]. Az alkalmazás nem csak az egész emberre, hanem az ember egyes testrészeinek a termikus leképezésére is érvényes. A 10. ábra középen mutatja a termikus műembert az élő alanyok között. A termoviziós felvétel nem a felületi hőmérsékletek abszolút értékeinek meghatározására, hanem a felületi hőmérsékletek különbségére ad információt. A termikus műemberrel végzett mérések eredményei így érvényesek az emberre, a Don kanyarban az adott ruházatot viselő katonákra is.

10. ábra A műember és az élő alanyok fényképe és termoviziós felvétele [37]

A felöltözött test hőháztartásában a ruházat hőszigetelő képessége, nedvességáteresztő képessége és a ruházattal borított testfelület nagysága játszik szerepet [13-14].

29

A teljes hőszigetelő képesség, a ruházat és a ruházatot körülvevő levegőréteg hőszigetelő képessége (termikus ellenállása) között az alábbi összefüggés áll fenn [40], [41], [42]:

ahol: IT – a ruházat és a határoló levegőréteg együttes hőszigetelő képessége, m2K/W Icl – a ruházat hőszigetelő képessége, m2 K/W Ia – a határoló levegőréteg hőszigetelő képessége, m2 K/W fcl – a ruházat területi tényezője, ami a ruhába öltöztetett műember testfelületének és a meztelen testfelületnek az aránya [33-35, 37].

11.ábra A ruházat és a határoló levegőréteg hőszigetelő képességének sémája [35, 37]

A ruházat és a határoló levegőréteg együttes hőszigetelő képessége (IT):

A teljes hőszigetelő képesség az emberi test és a környezet közötti hőszigetelő képesség, amely tartalmazza a ruházat és az azt körülvevő levegőréteg hatását [41]:

ahol: tsk – a bőr közepes felületi hőmérséklete, °C to – operatív hőmérséklet, °C (a legtöbb esetben egyenlő a levegő hőmérséklettel, ta) 30

H – a test egységnyi bőrfelületének száraz hővesztesége, W/m2.

A ruházat hőszigetelő képessége (Icl): A ruházat hőszigetelő képessége a hőszigetelő képesség az emberi test és a ruházat külső felülete között [6]:

ahol: tcl – a ruházat közepes felületi hőmérséklete, °C A legtöbb ruházat olyan kialakítású, hogy bizonyos légcsere mindig létrejön a külső környezettel. A légcsere növekedése azonban megváltoztatja a ruházat hőszigetelő képességét. A szél képes csökkenteni a ruházat vastagságát, a levegő a ruha alá jutva növeli a légcserét az emberi mikroklíma és a külső környezet között. A szél hatása a ruházat külső rétegének légáteresztő képességétől, valamint a nyitott ruhadarabok számától és típusától függ [35, 37]. A levegő és a test mozgásának hatását a teljes hőszigetelő képesség értékének korrekciójával tudjuk figyelembe venni [37, 41]. A ruházat hőszigetelő képességét a nemzetközileg használt clo értékben (1 clo = 0, 155 m2 K/W) határoztuk meg. Normál hőszigetelő képességű ruházat esetén (0, 6 clo < Icl < 1,4 clo; vagy 1,2 clo < IT < 2,0 clo):

ahol IT,r – a teljes hőszigetelő képesség az aktuális állapotban, clo IT – a teljes hőszigetelő képesség a statikus állapotban, clo var – a relatív levegő sebesség, m/s (min. 0, 15 m/s, max. 3, 5 m/s) w – a mozgás sebessége, m/s (max. 1, 2 m/s) Alacsony hőszigetelő képességű ruházat esetén az ISO/FDIS 9920: 2007 szabvány [41] alapján (0 clo < Icl < 0,6 clo):

31

Speciális, hőszigetelő, hideg időben használt ruházat esetén az ISO/FDIS 9920: 2007 szabvány [41] alapján (IT > 2,0 clo):

ahol: var – a relatív levegő sebesség, m/s (0,4 - 18 m/s) w – a mozgás sebessége, m/s (max. 1,2 m/s) p – a külső ruházat légáteresztő képessége, liter/m2 s; 1-1000 liter/m2s

Téli ruházat esetén alacsony légsebességekre pontosabb eredményt ad az alábbi összefüggés (ISO/FDIS 9920: 2007) [41]:

ahol: w = 0 - 1,2 m/s 0,4 m/s < szélsebesség < 1 m/s p = 1-1000 liter/m2 s

A levegő hőszigetelő képessége (Icl):

A levegőréteg hőszigetelő képessége ruházat nélkül a meztelen testet körülvevő levegőrétegre, ruházattal borított test esetén pedig a ruházatot körülvevő levegőrétegre vonatkozik (ISO/FDIS 9920: 2007) [41]:

A levegő hőszigetelő képességének fenti összefüggése a statikus, szélmentes állapotra vonatkozik. A levegő hőszigetelő képessége megváltozik, ha a levegő sebessége megnő, vagy ha az ember mozog. A következő összefüggés kifejezi az összefüggést a statikus, szélmentes (var = 0,15 m/s) állapothoz képest (ISO/FDIS 9920:2007) [41]:

32

ahol: Ia,r – a levegő hőszigetelő képessége az aktuális állapotban, clo Ia – a levegő hőszigetelő képessége a statikus állapotban, clo var – a relatív levegő sebesség, m/s (min. 0, 15 m/s, max. 3, 5 m/s) w – a mozgás sebessége, m/s (max. 1, 2 m/s) [37, 41].

A ruházat területi tényezője (fcl):

A ruházat területi tényezője a ruhába öltöztetett műember külső felületének és a meztelen testfelületnek az aránya. A ruhába öltöztetett műember külső felülete (Acl) mindig nagyobb, mint a meztelen test felülete (ADu), ezért a hányadosuk mindig nagyobb, mint 1 [40-41].

A levegőréteg és a ruházat hőszigetelő képességének egyszerű összegzése nem adja meg a teljes hőszigetelő képességet. Ez a meztelen test és a ruhával borított test felületének különbségéből adódik. A testet körülvevő levegőréteg hőszigetelő képességét (Ia) ezért a ruházat területi tényezőjével (fcl) osztva csökkenteni kell:

A vizsgálat kiterjedt a Don kanyarban viselt katonaruházatra teljes felszerelésben, valamint zubbony nélkül. A viszonyítási alap a ruha nélküli ember, ahol clo érték 0.

A számítás alapján a zubbonyban lévő katonaruházat hőszigetelő képessége 1,5 clo, míg a zubbony nélküli katona ruházatának hőszigetelő képessége 1, 3 clo-ra adódott [37].

A vizsgálat során meghatároztuk a termikus műember hőledását különböző öltözetben. A 4. ábra mutatja a mezítelen (0 clo), a zubbony nélküli katonaruházatban (1, 3 clo) és a zubbonyban lévő (1,5 clo) műember hőleadását különböző operatív hőmérsékletek mellett. A diagram alapján látható, hogy már -3 ºC – nál is 200 W volt a műember hőleadása zubbonyban, ami termikus diszkomfort érzetet okozott [34, 37].

33

12. ábra Hőleadás a külső hőmérséklet függvényében különböző öltözékben [37] Megvizsgáltuk az egyes testrészek hőleadását is. Példaként bemutatjuk a hát, a bal és a jobb kar hőleadását a viszonyításként használt mezítelen testnél (13. ábra), valamint a katonaruhába öltöztetett műember esetén (14. ábra).

34

13. ábra Különböző testrészek fajlagos hőleadása mezítelen testnél a hőmérséklet függvényében [37]

14. ábra Eredeti katonaruházatban (zubbonyban) lévő katona egyes testrészeinek fajlagos hőleadása a hőmérséklet függvényében [37] A ruházat hőszigetelő képességét, ezáltal az ember hőérzetét nagymértékben befolyásolja a szél sebessége. A mérés során 15 km/h szélsebességnél is határoztuk meg a műember hőleadását. A 15. ábra mutatja a hőszigetelő képesség változását a légsebesség függvényében.

35

15. ábra A hőszigetelő képesség változása a légsebesség függvényében [42]

3. A KUTATÁS ÉS A BEMUTATOTT EREDMÉNYEK HATÁSA, VISSZHANGJA KÖVETKEZTETÉSEK

A ruházat fiziológiai funkciója és szerepe a viselési komfort kialakításában alapvető fontosságú. A viselt ruha befolyásolja az emberek komfortérzetét, biztonságukat, munkavégzésüket, egészségüket. A ruházat fiziológiai kutatásainak célja tehát az, hogy olyan ruházat tervezését tegye lehetővé, amely biztosítani tudja az emberek mindennapi tevékenységének legmegfelelőbb mikroklímát, viselési komfortot és ezzel az adott tevékenységek során optimális körülményeket teremtsen. A Don kanyari magyar katasztrófa okának feltárására a modern tudomány - mint láthattuk lehetőséget nyújt. Az elvégzett mérés alapján meghatároztuk a Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műember hőleadását. Meghatároztuk az egyes testrészek, valamint az egész ember hőleadását különböző operatív hőmérséklet esetén változó légsebesség mellett. A mért értékeket összehasonlítottuk a referencia értékkel, a meztelen emberi test hőleadásával.

36

Kutatócsoportunk vizsgálata alapján téziseim igazolást nyertek: 1. A 2. magyar hadsereg ruházati ellátási hiányosságai és a Szovjetunióbeli szélsőséges szeles időjárás megnövelte a katonák hő leadását, csökkentette komfortérzetüket, és szerepet játszott a fagyásos sérülések kialakulásában. A viselt ruházat nem felelt meg az elvárásoknak. 2. A hőérzeti laboratoriumban a Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műember („thermal manikin”) hőérzeti vizsgálata alapján jól elemezhető az öltözet jellemzői és modellezhető az emberi szervezet belső hőtermelése. 3. Az ismertetett un. műemberes vizsgálatokkal a Don kanyarban viselt ruházat hőszigetelő képessége mérhető és jól alkalmazható mind téli, mind nyári állapotok ellenőrzésére.

3.1. AJÁNLÁS

A hideg, szeles környezetben végzett katonai feladatteljesítés során a következő hasznos tanácsok betartása javasolt: 

legalább három réteg ruha viselése javasolt: egy belső réteg gyapjúból, selyemből,

a középső réteg gyapjúból vagy szintetikus anyagból, és egy külső szél és az eső elleni védelmi réteg, amely lehetővé teszi a szellőzést a túlmelegedés elkerülése céljából; 

sapka, csizma, száraz és laza ruházat viselése, egyéni védőruházat, valamint

védőeszközök alkalmazása; 

megfelelő folyadékbevitel, meleg, a megfelelő kalóriatartalmú élelmiszerek

fogyasztása, koffein- és alkoholtartalmú italok kerülése; a hideg stressz jeleinek felismerése, megfelelő pihenőidő. A forró környezetben végzett katonai feladatteljesítés során a következő hasznos tanácsok betartása javasolt: 

Akklimatizálódás



Fizikai terhelés csökkentése



Hűvös területen előírt pihenési időszakok beiktatása



Személyi védőruházat, száraz, könnyű, világos színű, pamut alapanyagú ruha viselése



Megfelelő folyadékbevitel só-pótlás.



Testhőmérséklet csökkentése mechanikai úton (fürdetés, borogatás, jegelés) langyos vagy hideg vízzel történő zuhanyozás,



Kiegészítő terápia: gyógyszeres lázcsillapítás, keringéstámogatás.

37

A szövetségi elvárások megkövetelik, hogy a katonák az őket körülvevő környezettől függetlenül megfeleljenek a velük szemben támasztott szakmai követelményeknek. A Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műemberen végzett hőérzeti mérések adatai mintául szolgálhatnak, jól felhasználhatók a változékony és gyakran szélsőséges időjárási viszonyok közötti jelenlegi és jövőbeni missziós tevékenységek során. Az ismertetett un. műemberes vizsgálatok alkalmasak mindenfajta ruházat - pld. a jelenlegi vagy tervezett honvédségi ruházat - hőszigetelő képességének mind téli, mind nyári viszonyokra vonatkozó ellenőrzésére illetve a további fejlesztésekkor e lehetőség figyelembe vételére. 3.2. ÖSSZEGZÉS Kutatói munkám több vonatkozásban is forrásértékűnek tekinthető, főleg ha figyelembe veszem, hogy kutatócsoportommal először vizsgáltunk hazánkban doni katonai ruházatot hőérzeti laboratóriumban termikus műember segítségével. Köszönetnyilvánítás: Ezúton szeretném megköszönni Dr. Magyar Zoltánnak (Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszék), Prof. Dr. Bánhidi Lászlónak (Budapesti Műszaki Egyetem) Lenkovics Lászlónak (Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszék), Laborc Györgynek (Militária-gyűjtő, Baj) a vizsgálat, kutatás elvégzésében nyújtott segítségét, és feleségemnek, fiamnak türelmét, támogatását.

38

4. IRODALMI HIVATKOZÁSOK LISTÁJA

1) Révai T: A katonai ruházat szerepe a hőkomfortérzet kialakításában. Felderítő Szemle 109-116, VIII. évf.3. szám, 2009. 2) Lajtos

Árpád:

Emlékezés

a

2.

magyar

hadseregre

–

1942-1943.

Budapest, 1989, Zrínyi Katonai Könyvkiadó. ISBN 963 326 928 8 3) Pfannl Tamás doni túlélő, nyá. százados a 2. magyar hadsereg III. hadtest közvetlen 5/6. üteg bemérő tisztje visszaemlékezései. 4) Voronyezsi terület.http://hu.wikipedia.org/wiki/Voronyezsi_ter%C3%BClet. (letöltve: 2011. 06. 13.) 5) Révai T.: Védőruházat szerepe a hőkomfort kialakításában. Seregszemle. VIII. évfolyam, 1. szám 2010. 132-133 6) Nagy – Pisztrai – Tóth – Zimonyi: A magyar katonai ellátó (hadtáp) szolgálat története (az őshazától 1949-ig). Bp., Zrínyi Katonai Kiadó és MN Hadtápfőnökség, 1984. 523. 7) Szilágyi szds. 20. lovasszázad parancsnoka Don-Kanyar Gportál.http://donkanyar.gportal.hu/gindex.php?pg=8533076. (letöltve: 2011. 01. 09). 8) Lits Gábor: http://www.hm.gov.hu/files/9/9714/13_a_hideg_altal_okozott_eu_karosodasokdr.lits.pdf (letöltve: 2011. 01. 09) 9) Holmér I.: Protective clothing in Hot Environments. Industrial Health, 2006. 10) Revai T.: Lack of Food Supply and Health Provision and Kidney Diseases among the Soldiers of the Royal Hungarian Army in 1942-43. Pak J. Nutr. 2007. 11) Baczoni Tamás: A hadiruházat fejlesztésének új irányai:„Védőmellény alatt viselhető komfortos„pulóver-zubbony”.Honvéd Altiszti Folyóirat. XXI. évfolyam. 2009/3. 12) Révai T.: A védőruházat jelentősége a hideg környezetben végzett katonai szolgálat során. Hadtudományi Szemle. 3. évf. 1. szám. 124-127, 2010. 13) Révai Tamás: Ruházatfiziológia és viselési komfort. Védelem online. Tanulmányok 2010. V. 10. 1-3. http://www. vedelem. hu /letoltes/tanulmany/tan261. pdf 14) Révai, T – Halász, M – Magyar, Z: A doni katonaruházat minősége és viselési komfortja, Magyar Textiltechnika, 2011/1. pp. 31-33.

39

15) Horváth M.: A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. Budapest, 1959, Zrínyi Kiadó. 16) Révai Tamás: Ruházatfiziológia és viselési komfort. Védelem online. Tanulmányok 2010. V. 10. 1-3. http://www. vedelem. hu /letoltes/tanulmany/tan261. pdf 17) Komlós F.: Középpontban a kellemes hőérzet. (Internet) http:// zoldtech. Hu 18) Bánhidi L, Fabó L, Kintses G, Somogyi A. A termikus műember felhasználása ÉVM kutatási témákban. Építési Kutatás Fejlesztés 1: 19-25., 1988. 19) Révai T: E-jegyzet Hőérzet, hőstressz, hidegstressz, valamint a védőruházat jelentősége a katonai tevékenységek során. Védelemigazgatás tananyag. /www. vedelemigazgatas. hu/2010 V. 06. 20) Bánhidi László: Using a thermal manikin: Building research and practic. Batiment International Building Research and Practice. 1: 14.-17, 1988. 21) Bánhidi László, Magyar Zoltán, Révai Tamás: Oknyomozó történelem termikus műemberrel. Magyar Épületgépészeti Szemle. 2010/11. szám. LIX.évfolyam . 1-5. 22) Révai T, Révai R.: Military service in cold environments and prevention, risk management of coldstress AARMS- Vol. 8. No. 4.(2009) 569-573. 23) Tóth L: A Magyar Királyi Honvédség egyenruhái 1926-1945. Huniform Könyvek, Budapest 22-23, 2009. 24) Tóth L: A Magyar Királyi Honvédség egyenruhái 1926-1945. Huniform Könyvek, Budapest, 109, 2009. 25) M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke: Téli Hadműveletek (segédlet)2.füzet.A csapat anyagi szolgálata télen. 58. 128. sz. 5vkf. 1944. 1029-3. Hadtörténeti Levéltár. 26) Révai Tamás: Hőérzet, hő stressz, hideg stressz, valamint a védőruházat jelentősége a katonai tevékenységek során. ZMNE- jegyzet Hallgatói Tagozat részére, 2010. 27) Ágostháziné Dr.Eördögh Éva: Az egészséges lakás. http://epuletszerkezetek.ymmf.hu/letoltes/egeszseges.pdf (letöltve: 2011. 06.18.). 28) Magyar Z.: Az Épületenergetikai irányelv és a belső környezet kapcsolata, Magyar Épületgépészet, 2006/1. sz. pp. 1-2. 29) Padányi József: Éghajlatváltozás és a biztonság összefüggései. Hadtudomány, 2009/1-2; 30) Kohut László: Katonák terheléstűrése meleg,száraz környezeti körülmények között- A fiziológia. Hadtudományi Szemle. 2008. 1. évfolyam 3. szám. 31) Bánhidi L.: Ember, épület energia, Akadémiai Kiadó, 1992.

40

32) Bánhidi L. – Kajtár L: Komfortelmélet Műegyetemi Kiadó, 2002. 33) Révai Tamás, Magyar Zoltán, Bánhidi László, Lenkovics László, Budulszki László, Laborc György Péter: Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műemberen végzett hőérzeti mérések Sereg Szemle. IX. évfolyam, 3-4.szám,2011.181-186. 34) Révai T, Magyar Z, Bánhidi L: Doni katonaruházat hőszigetelő képessége és a katonák hőleadása. SEREGSZEMLE. X.évfolyam, 1. szám, 2012.145-150. 35) Magyar Z, Revai T: Behavioral comfort and nutritional problems of the Hungarian soldiers in World War II. Pak. J. Nutr., 10 (10): 996-999, 2011 36) Morvai Veronika-Ungváry György: Fizikai munka, hőmunka, hidegben végzett munka a foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai. In. Foglalkozás-orvostani gyakorlati jegyzet 4. átdolgozott kiadás, (szerk: Morvai Veronika-Ungváry György), Budapest 2007. ISBN: 978- 63- 06-4734-2 Kiadó Országos Munkahigiénés és Foglalkozás egészségügyi Intézet. 137- 155. 37) Magyar Z: Termikus műember alkalmazási lehetőségei hőkomfort vizsgálatoknál, PhD értekezés, Gödöllő, 2012. 38) Barrow,M.W.,K.A.Clark: Heat-related illnesses.Am.Fam.Physician.1998,58:110-125. 39) Révai T, Horváth Cs: Dietary considerations for soldiers exposed to heat.The Internet Journal of Rescue and Disaster Medicine. 2007. Volume Number 1. 40) Nilsson, H.O: Comfort Climate Evaluation with Thermal Manikin Methods and Computer Simulation Models, PhD Thesis, 2004. ISBN 91-7045-703-4 41) ISO/FDIS 9920: 2007, Ergonomics of the Thermal Environment – Estimation of the Thermal Insulation and Water Vapour Resistance of a Clothing Ensenble. 42) ASHRAE Handbook – Fundamentals, UAS, 2009, Chapter 9, Thermal Comfort, 110. 43) Revai T: Climate and suitable Clothing West Indian Med J /impact factor 0, 3/. Vol 59, No 5 (2010). 59:581-2. 44) Thermal manikin general information.http://www.theseus-fecom/thermal-manikin / thermal manikin.html. letöltve.(2011.06.19)

41

5. A TÉZISPONTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

1. Révai T: A katonai ruházat szerepe a hőkomfortérzet kialakításában. Felderítő Szemle 109-116, VIII. évf.3. szám, 2009. 2. Nagy – Pisztrai – Tóth – Zimonyi: A magyar katonai ellátó (hadtáp) szolgálat története (az őshazától 1949-ig). Bp., Zrínyi Katonai Kiadó és MN Hadtápfőnökség, 1984. 523. 3. Szilágyi szds. 20. lovasszázad parancsnoka Don-Kanyar Gportál.http://donkanyar.gportal.hu/gindex.php?pg=8533076. (letöltve: 2011. 01. 09). 4. Révai T.: A védőruházat jelentősége a hideg környezetben végzett katonai szolgálat során. Hadtudományi Szemle. 3. évf. 1. szám. 124-127, 2010 5. Révai, T – Halász, M – Magyar, Z: A doni katonaruházat minősége és viselési komfortja, Magyar Textiltechnika, 2011/1. pp. 31-33. 6. Bánhidi L, Fabó L, Kintses G, Somogyi A. A termikus műember felhasználása ÉVM kutatási témákban. Építési Kutatás Fejlesztés 1: 19-25., 1988. 7. Révai T: E-jegyzet Hőérzet, hőstressz, hidegstressz, valamint a védőruházat jelentősége a katonai tevékenységek során. Védelemigazgatás tananyag. /www. vedelemigazgatas. hu/2010 V. 06. 8. Bánhidi László: Using a thermal manikin: Building research and practic. Batiment International Building Research and Practice. 1: 14.-17, 1988. 9. Bánhidi László, Magyar Zoltán, Révai Tamás: Oknyomozó történelem termikus műemberrel. Magyar Épületgépészeti Szemle. 2010/11. szám. LIX.évfolyam . 1-5. 10. Révai T, Révai R.: Military service in cold environments and prevention, risk management of coldstress AARMS- Vol. 8. No. 4.(2009) 569-573. 11. M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke: Téli Hadműveletek (segédlet)2.füzet.A csapat anyagi szolgálata télen. 58. 128. sz. 5vkf. 1944. 1029-3. Hadtörténeti Levéltár. 12. Révai Tamás: Hőérzet, hő stressz, hideg stressz, valamint a védőruházat jelentősége a katonai tevékenységek során. ZMNE- jegyzet Hallgatói Tagozat részére, 2010 13. Bánhidi L. – Kajtár L: Komfortelmélet Műegyetemi Kiadó, 2002. 14. Révai Tamás, Magyar Zoltán, Bánhidi László, Lenkovics László, Budulszki László, Laborc György Péter: Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műemberen végzett hőérzeti mérések Sereg Szemle. IX. évfolyam, 3-4.szám,2011.181-186.

42

15. Révai T, Magyar Z, Bánhidi L: Doni katonaruházat hőszigetelő képessége és a katonák hőleadása. SEREGSZEMLE. X.évfolyam, 1. szám, 2012.145-150. 16. Magyar Z, Revai T: Behavioral comfort and nutritional problems of the Hungarian soldiers in World War II. Pak. J. Nutr., 10 (10): 996-999, 2011 17. Morvai Veronika-Ungváry György: Fizikai munka, hőmunka, hidegben végzett munka a foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai. In. Foglalkozás-orvostani gyakorlati jegyzet 4. átdolgozott kiadás, (szerk: Morvai Veronika-Ungváry György), Budapest 2007. ISBN: 978- 63- 06-4734-2 Kiadó Országos Munkahigiénés és Foglalkozás egészségügyi Intézet. 137- 155. 18. Magyar Z: Termikus műember alkalmazási lehetőségei hőkomfort vizsgálatoknál, PhD értekezés, Gödöllő, 2012. 19. ASHRAE Handbook – Fundamentals, UAS, 2009, Chapter 9, Thermal Comfort, 1-10. 20. Revai T: Climate and suitable Clothing West Indian Med J /impact factor 0, 3/. Vol 59, No 5 (2010). 59:581-2. 21. Thermal manikin general information.http://www.theseus-fecom/thermal-manikin / thermal manikin.html. letöltve.(2011.06.19) 22. Nilsson, H.O: Comfort Climate Evaluation with Thermal Manikin Methods and Computer Simulation Models, PhD Thesis, 2004. ISBN 91-7045-703-4 23. ISO/FDIS 9920: 2007, Ergonomics of the Thermal Environment – Estimation of the Thermal Insulation and Water Vapour Resistance of a Clothing Ensenble. 24. Révai Tamás: Ruházatfiziológia és viselési komfort. Védelem online. Tanulmányok 2010. V. 10. 1-3. http://www. vedelem. hu /letoltes/tanulmany/tan261. pdf 25. Kohut László: Katonák terheléstűrése meleg,száraz környezeti körülmények között- A fiziológia. Hadtudományi Szemle. 2008. 1. évfolyam 3. szám.

43

6.TOVÁBBI TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

2013 1. Magyar Z, Revai T: A ruházat szerepe Napóleon 1812.téli oroszországi hadjáratában. SEREGSZEMLE. 11. évfolyam, 1. szám, 2013.239-243. 2. Magyar Z, Révai T: Thermal comfort of the clothing 2nd Royal Hungarian Army in Winter campaign in the light of thermal manikin Measurements. ACTA POLYTECHNICA HUNGARICABA közlés alatt. 3. Magyar Z, Révai T: What is the best clothing to prevent heat and cold stress? Experiences with thermal manikin. WEST INDIAN MEDICAL JOURNAL 2013, vol.62, no.2, p.140-144. ISSN 0043-3144..IF:0,34.

2012 1. Révai T, Magyar Z, Bánhidi L: Doni katonaruházat hőszigetelő képessége és a katonák hőleadása. SEREGSZEMLE. 10.évfolyam, 1. szám, 2012.145-150. 2. Révai T, Magyar Z: International Symposium on Indoor Climate and Thermal Manikin. Clothing in extreme Weather conditioning.Magyar Épületgépészet, LXI. évfolyam, 2012/3. szám.

2011 1. Révai T: A Ruházat és felszerelés szerepe az olasz hadsereg 1940-es vereségében. Társadalom és HonvédeleM. 2011. 1-2.szám. 57-62. 2. Révai T, Magyar Z: Behavioral comfort and nutritional problems of the Hungarian soldiers in World War II. PAKISTAN JOURNAL OF Nutrition 10:(10) pp. 996-999. (2011) 3. Révai T, Halász M, Magyar Z, Bánhidi L, Lenkovics L, Laborcz Gy. P. A doni katonaruházat minősége és viselési komfortja- egy vizsgálat tapasztalatai MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2011:(1) pp. 31-34. (2011)

2010 1. Révai T:Védőruházat szerepe a környezeti stressz csökkentésében HONVÉDSÉGI SZEMLE 64. évfolyam:(1. sz) p. 27. (2010) 2. Révai T: Védőruházat szerepe a hőkomfort kialakításában SEREG SZEMLE VIII. évf.:(1. szám) pp. 132-133. (2010) 3. Révai T:Védőruházat jelentősége a hideg okozta bőrjelenségek megelőzésében HONVÉD ALTISZTI FOLYÓIRAT XXII. évfolyam:(2010/3.) p. 4. (2010) 4. Révai T:Védőruházat jelentősége a hideg környezetben végzett katonai szolgálat során HADTUDOMÁNYI SZEMLE 3. évfolyam:(1. szám) pp. 124-128. (2010) 5. Révai T: Védőruházat és a hideg okozta betegségek: http://www. vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan263. pdf VÉDELEM - KATASZTRÓFA- TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE V:(17) pp. 1-5. (2010) 44

6. Révai T:Tápanyagszükséglet hidegben, melegben és magaslati területen HONVÉD ALTISZTI FOLYÓIRAT XXII. évfolyam:(1.) pp. 10-11. (2010) 7. Révai T:Tápanyagszükséglet hidegben, melegben és magaslati területen HONVÉD ALTISZTI FOLYÓIRAT XXII. évfolyam:(1.) pp. 10-11. (2010) 8. Révai T, Bánhidi L. , Magyar Z.: Oknyomozó történelem termikus műemberrel ÉPÜLETGÉPÉSZET LIX.évfolyam:(2010/11. szám) pp. 1-5. (2010) 9. Révai T, Köpöczi J: Magyar ejtőernyősök ruházata és felszerelése a II. világháborútól az 1980-as évekig REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK XXII. évfolyam:(3. szám) pp. 1-7. (2010) 10. Révai T:Hőstressz és a védőruházat . ../4. 58 HONVÉDSÉGI SZEMLE 64. évfolyam:(4. sz) p. 58. (2010) 11. Révai T: Hő stressz rizikótényezői és a megelőzés, terápia lehetőségeiHONVÉD ALTISZTI FOLYÓIRAT 2010:(5. szám) p. 49. (2010) 12. Révai T:Climate and suitable Clothing WEST INDIAN MEDICAL JOURNAL Vol 59:(No 5) pp. 581-583. (2010) IF: 0.34 13. Révai T:Az olasz-etióp háború történeti háttere, és a klíma, ruházat és felszerelés jelentősége SE REG SZEMLE VIII.évfolyam:(4.szám) pp. 144-148.. (2010) 14. Révai T:A ruházat jelentősége a magaslati területen SEREG SZEMLE VIII. évfolyam:(2. szám) pp. 109-111. (2010) 15. Révai T:A katonák fizikai erőnléte és hő akklimatizáció TÁRSADALOM ÉS HONVÉDELEM XIV. évfolyam:(1-2. szám) pp. 39-42. (2010) 16. Révai T:A katonai ruházat szerepe a komfortfokozat növelésében. HADTUDOMÁNY XX. évfolyam:(elektronikus) pp. 1-9. (2010)

2009 1. Revai T: What is the Role of Vegetables and Protective Clothing in Photoprotection PAKISTAN JOURNAL OF NUTRITION 8:(11) pp. 1819-1820. (2009) 2. Révai T: The role of protective clothing against cold stress.: Védőruházat szerepe a hidegstressz elleni védelemben-HADTUDOMÁNYI SZEMLE 2. évfolyam:(4. szám) pp. 99-101. (2009) 3. Révai T:Protective clothing in the sun NIGERIAN JOURNAL OF CLINICAL PRACTICE 12:(4) p. 464. (2009) 4. Révai T:Nutritional needs in heat, cold, and high altitude PAKISTAN JOURNAL OF NUTRITION 8:(10) pp. 1715-1716. (2009) 5. Révai T, Révai R: Military service in cold environments and prevention, risk management of coldstress. ACADEMIC AND APPLIED RESEARCH IN MILITARY SCIENCE Vol. 8:(No. 4) pp. 569-573. (2009) 6. Révai T:Cold-related illnesses in military service and the role of protective clothing. DISASTER MEDICINE AND PUBLIC HEALTH PREPAREDNESS Volume 9:(Number 2.) pp. 1-9. (2009 7. Révai T: A katonai ruházat szerepe a hőkomfort érzet kialakításában FELDERÍTŐ SZEMLE VIII. évfolyam:(3. szám) pp. 109-116. (2009)

2008

45

1. Révai T: Famine and war WEST INDIAN MEDICAL JOURNAL 57:(1) pp. 74-76. (2008)IF: 0.34 2. Révai T: Ellátási hiányosságok hatásai a funkcionális vesebetegségek kialakulására a Magyar Királyi Honvédségben 1941-45. 2008. (PhD)

2007 1. Révai T: Lack of food supply and health provision and kidney diseases among the soldiers of the Royal Hungarian Army in 1942-43 PAKISTAN JOURNAL OF Nutriton 6:(6) pp. 718-721. (2007) 2. Révai T: Famine and infection in war-time PAKISTAN JOURNAL OF NUTRITION 6:(5) pp. 6-517. (2007) 3. Révai T: Emergency Rations For Expeditions In Different Climates.DISASTER MEDICINE AND PUBLIC HEALTH PREPAREDNESS Volume 6:(Number 2) pp. 72-79. (2007 4. Révai T, Horváth Cs:Dietary considerations for soldiers exposed to heat 5. DISASTER MEDICINE AND PUBLIC HEALTH PREPAREDNESS Volume 2:(Number 1) pp. 36-41. (2007)

2006 1. Révai T:Nephrotic syndrome with focal segmental glomerulosclerosis after an insect bite CLINICAL NEPHROLOGY 2006 Aug:(66 (2)) pp. 128-130. (2006)IF: 1.418

2005 1. Révai T,Máthé Cs, Bártfai Z:Családorvosok kézikönyve: Ciszplatin-nephropathia Budapest: Medition Kiadó, 2005. (ISBN:963 866173 9)

2004 1. Révai T:Nephrosis syndroma In: Kakuk György (szerk.) Klinikai nephrologia: a vese belgyógyászati betegségeinek kézikönyve Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2004. pp. 127-138.(ISBN:963-242-824-2) 2. Révai T, Máthé Cs, Vajda E Nephropathy caused by cisplatin- in connection of a lung cancer case In: Turkish Thoracic Society 7th Annual Congress. Antalya, Törökország, 2004.04.28-2004.05.12. p. 556. 3. Révai T, Márton Cs, Tóth J, Winkler G Ketosteril-szupplementáció szerepe a diabeteszes nephropathiás betegekben DIABETOLOGIA HUNGARICA XIV. évfolyam:(2.Supp) pp. 1-139. (2004)

2003 1. Révai T:Vesebetegségek Nefrózis-szindróma In: Csalay L (szerk.) Családorvosok kézikönyve Budapest: Anonymus, 2003. pp. 382-384. (ISBN:963-7966-93-5) 2. Révai T, Sápi Z: Súlyos fokú nephrosis szindróma kialakulása anabólikus szteroidot és kreatint tartósan szedő emberben ORVOSI HETILAP 144. évfolyam:(49. szám) pp. 2425-2427. (2003)

46

3. Révai T: Severe nephrotic syndrome in a young man taking anabolic steroid and creatine long term ORVOSI HETILAP 2003. dec. 7:(144 (49)) pp. 2425-2427. (2003) 4. Révai T, Benedek Sz, Winkler G:Proteinuria és anticardiolipin antitest pozitivitással –Gondolatok egy eset kapcsán. MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM 2003:(56.) pp. 93-95. 5. Révai T:Nephrosis szindróma Budapest: Springer Tudományos Kiadó, 2003. (ISBN:1585-1265) 6. Révai T: Nephrosis syndrómáról MAGYAR ALAPELLÁTÁSI ARCHÍVUM V.évfolyam:(4.szám) pp. 197-200. (2003) 7. Révai T: Nephrosis syndroma MEDICUS ANONYMUS XI. évfolyam:(10.) pp. 11-12. (2003) 8. Révai T, Máthé Cs, Winkler G, Bártfai Z: Cisplatin okozta nephropathia diagnosztikai és kezelési lehetőségeiről egy eset kapcsán HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 2003:(7) pp. 123-125. (2003) 9. Révai T: Angiotenzin receptor gátlók alkalmazása vesebetegségekben és diabeteses nephropathiában MEDICUS ANONYMUS XI. évf:(II. szám) pp. 3537. (2003) 10. Révai T, Márton Cs, Porochnavecz M, Tóth J, Pál B, Hajós P, Winkler G, Cseh K:A Dyslipidaemia kezelésének gyakorlata DIABETOLOGIA HUNGARICA XIV.évfolyam:(2.Supp) pp. 1-108. (2003)

2002 1. Révai T, Sápi Z, Benedek Sz, Kovács A Anabolikus szteroidot és kreatint tartósan szedő emberben kialakuló, a nephrotikus mértéket meghaladó proteinuria MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM Supplementum 2002/3:(LV.évfolyam) pp. 4-6. (2002)

2001 1. Révai T, Somos É: Nephrosis syndroma- Címszavakban. főbb okai, szövődményei és terápiás lehetőségei PRAXIS (BUDAPEST) 2001:(10. szám) pp. 28-29. (2001) 2. Révai T: Nephrosis syndroma és arteria renalis stenosis PRAXIS (BUDAPEST) 10. évf:(11) pp. 80-81. (2001) 3. Révai T: Nefrózis syndroma és tromboemboliás szövődményei. HÁZIORVOS TOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE 6. évf:(1. sz) p. 36. 4. Révai T: HIV- asszociálta nephropathia INFEKTOLÓGIA ÉS KLINIKAI MIKROBIOLÓGIA VIII. évfolyam:(2.szám) pp. 64-67. (2001) 5. Révai T, Somos É: Az angiotensin II receptor-antagonisták renoprotectiv hatása PRAXIS (BUDAPEST) 10. évf:(7. sz) pp. 42-43. (2001) 6. Révai T: A húgyúti infektiók diagnosztikus és terápiás lehetőségei a családorvosi gyakorlatban MAGYAR ALAPELLÁTÁSI ARCHÍVUM III. évf:(3. szám) pp. 75-79. (2001) 7. Révai T, Guller I: A cysta fertőzések jelentősége polycystás vesebetegekben HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 5:(3) pp. 176-178. (2001)

2000

47

1. Révai T:Tensiomin kezelés Systémás lupus erythematosus kapcsán kialakult nephrosis syndroma MEDICUS UNIVERSALIS XXXIII:(4) pp. 255-256. (2000) 2. Révai T Harmos G: Simvastatin kezelés méhcsípéssel kapcsolatosan kialakuló nephrosis syndromában LEGE ARTIS MEDICINAE 10.:(7-8) pp. 630-633. (2000) 3. Révai T: Nephrosis-szindróma.PRAXIS (BUDAPEST) 9. évf:(10. szám) pp. 77-80. (2000) 4. Révai T, Somos É:Nephrósis syndroma és dopaminerg-rendszer MEDICUS UNIVERSALIS XXXIII:(3) pp. 211-212. (2000) 5. Révai T, Harmos G, Kiss Z: Antilipaemiás szerek a nephrosis syndromában PRAXIS (BUDAPEST) 9. évf:(11.sz) pp. 72-73. (2000) 6. Révai T, Molnár T, Somos É Akut renális hatásai az angiotenzin II receptorgátló szereknek PRAXIS (BUDAPEST) 9. évf:(8) pp. 75-76. (2000) 7. Révai T A proteinuria klinikai jelentősége és szerepe a vesebetegség progressziójában PRAXIS (BUDAPEST) 9. évf:(8. szám) pp. 54-56. (2000) 8. Révai T, Somos É nephrosis syndroma és az érelmeszesedés MEDICUS UNIVERSALIS XXXIII:(6) pp. 403-404. (2000) 9. Révai T Harmos G, Magyar T A húgyúti infekciók jelentősége polycystás vesebetegekben HÁZIORVOSI TOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE 5.évf:(1.szám) pp. 1314. (2000) 10. Révai T: A fertőzéses szövődmények előfordulása nephrosis syndromában PRAXIS (BUDAPEST) 3. évfolyam:(1. szám) pp. 15-16. (2000)

1999 1. Revai T, Harmos G: Steroid-sensitive nephrotic syndrome and minimal change nephropathy associated with autosomal-recessive polycystic kidney.CLINICAL NEPHROLOGY 1999 Jul:(52 (1)) pp. 64-65. (1999) IF: 1.553 2. Révai T Harmos G: Simvastatin treatment of nephrotic syndrome due to bee stings JOURNAL OF THE ROYAL SOCIETY OF MEDICINE 92:(1) pp. 23-24. (1999) IF: 0.533 3. Révai T, Somos É: NSAID hatása a veseműködésére MEDICUS UNIVERSALIS XXXII:(5) pp. 267-268. (1999) 4. Révai T, Pál B Non-oliguriás acut veseelégtelenség urosepsis okozta multi-organ failure részjelenségeként diabeteses betegben HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA 3:(4) pp. 208-210. (1999) 5. Révai T, Harmos G: Nephrotic syndrome and acute interstitial nephritis associated with the use of diclofenac WIENER KLINISCHE WOCHENSCHRIFT 111:(13) pp. 523-524. (1999) IF: 0.588 6. Révai T: Losartan alkalmazása-peritoneális tuberculosissal kapcsolatos nefrózis syndromában MEDICUS UNIVERSALIS XXXII:(3) pp. 149-150. (1999) 7. Révai T, Molnár T: Kacsdiuretikumok és thiazidszármazékok együttes alkalmazásuk idült veseelégtelenségben PRAXIS (BUDAPEST) 8. évf:(11. szám) pp. 63-64. (1999) 8. Révai T, Harmos G: Is cyclosporine A safe in IgA nephropathy and nephrotic syndrome? CLINICAL NEPHROLOGY 1999 Jul.:(52 (1)) pp. 66-67. (1999) IF: 1.553 9. Révai T, Somos É: A nephrotikus oedema patogenezise és terápiája MEDICUS UNIVERSALIS 1999:(XXXII) pp. 635-636. (1999) 10. Révai T: A diabeteses nephropathia vizsgálata Micrál-teszt felhasználásával a II. kerületben gondozott diabeteses betegekben és a microalbuminuria mérésének

48

jelentősége a betegek gondozásában MEDICUS UNIVERSALIS XXXII:(1) pp. 1113. (1999) 11. Révai T, Harmos G: A diabeteses nephropathia genetikai koncepciója MEDICUS UNIVERSALIS XXXII:(2.) pp. 79-80. (1999) 12. Révai T, Bártfai Z: A cysplatin- nephropathia diagnosztikai és terápiás lehetőségei MEDICINA THORACALIS (BUDAPEST) 1999:(552) pp. 179-181. (1999)

1998 1. Révai T, Harmos G: A rifampicin és az akut veseelégtelenség MEDICINA THORACALIS (BUDAPEST) 1998:(551) pp. 243-244. (1998) 2. Révai T Harmos G : A patológiás csonttörések előfordulása vesetranszplantált betegekben OSTEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK XII.VI.évfolyam:(4.szám) pp. 227228. (1998)

1996 1. Révai T Balogh Zs: Súlyos lefolyású juvenilis KÖZLEMÉNYEK 1996:(4) pp. 202-206. (1996)

SPA

OSTEOLOGIAI

Felkért recensió: Révai Tamás: R L Atenstaedt: The medical response to trench nephritis in World War One Kidney International. 2006.70, 635–640. [Impact Factor 6.105] Könyv, könyvfejezet Monographia: RÉVAI Tamás: Nephrosis szindróma. Springer Tudományos Kiadó. 2003.ISSN1585-1265 Könyvfejezet RÉVAI Tamás: Nephrosis syndroma (in Klinikai Nephrológia szerk. Kakuk Gy) Budapest ,Medicina Könyvkiadó RT-, IV/6 127-138. oldal, 2004.- ISBN 9632428242 Könyvfejezet.

RÉVAI

Tamás:Vesebetegségek

Nefrózis-szindróma.

Családorvosok

kézikönyve Anonymus kiadó. 2003: 382-384.-ISBN: 963796693 5 Szerző és szerkesztő: Családorvosok kézikönyve. RÉVAI Tamás- MÁTHÉ CS- BÁRTFAI Z: Ciszplatin-nephropathia.Medition Kiadó Kft. 2005.-ISBN 963 866173 9 Előadások 1. 2012.február tantermi előadás a Katonai Logisztikai Intézetben „A ruházat szerepe a szélsőséges változékony időjárási körülmények között” . 2óra 2. 2012..III.2. Pécsi Tudomány Egyetem tantermi előadás. 2012. III. 2. Pécsi Tudomány Egyetemen Nemzetközi szakmai –tudományos konferencia társelnöke, előadója. 3. 2012.III.2. Nemzetközi szimpózium társelnöke és előadója. Pécsi Tudomány Egyetem. International Symposium on Indoor Climate and Thermal Manikin. Előadás címe:Clothing in Extreme weather conditioning. Angol nyelven. 4. 2010.II. Belgyógyászat. Nephrológiai Ambulancia. előadás.Táplálék kiegészítõk szerepe a vesebetegek táplálásában és kezelésében. Mi Kórházunk SZT. János Kórház

49

5. 2008. Poszter előadás: Magyar Diabetes Társaság XIX. Kongresszusa. Tihany (in Hungarian and in English) 6. 2006. Nephrosis syndroma. III.Kútvölgyi Klinikai Tömb 7. 2005. Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinika -tantermi előadás cysplatinról 8. 2002. SZT.János Kórház HIV és a nephrosis syndroma. Tantermi Előadás. 9. 2000. Vesebetegség = Magas vérnyomás Patika Tükör, előadás és cikk. 10. 2001.Sürgető ingerek: Patika Tükör, előadás-cikk. 11. 1999. SZT János Kórház Tud.Előadás: Proteinuriák Nephrosis syndromák. Medikusoktatás nephrosis syndroma 12. 1999. A különböző csoportba tartozó Ca-csatorna blokkolószerek hatása a diabeteses nephropathia progressziójára L-csatornák gátlásának szerepe IV. Pécsi Diabeteses nephropáthiás napon 13. 1998. Nephrosis syndroma kezelési lehetőségei Háziorvos továbbképző sorozat 1o előadás 14. 1998. A szteroid- therápia jelentősége nephrosis syndromás betegekben. (SZT. János Kh Tantermi Előadás). JEGYZET, FELSŐOKTATÁSI TANANYAG  

E- jegyzet–Révai Tamás Előadások a katonaorvostan témaköréből. 2010. február E-jegyzet Védelemigazgatás tananyag: Hőérzet, hőstressz, hidegstressz, valamint a védőruházat jelentősége a katonai tevékenységek során. 2010 V. 06  E-jegyzet Révai Tamás, Magyar Zoltán, Bánhidi László, Lenkovics László, Budulszki László, Laborc György Péter: Don kanyarban viselt katonaruhába öltöztetett műemberen végzett hőérzeti mérések. 2010. X. 18.  E-jegyzet Révai Tamás, Magyar Zoltán, Bánhidi László: Don kanyarban viselt katonaruházat hőszigetelő képessége és az adott ruházatot viselő katonák hőleadása. 2011.  E-jegyzet Magyar Z-Révai T: A ruházat jelentősége extrém időjárási körülmények között. ZMNE 2012.I.1.  Révai T. Ellátási hiányosságok hatásai a funkcionális vesebetegségek kialakulására a Magyar Királyi Honvédségben 1941-45. Doktori (PhD) értékezés ZMNE (2008). Közlemények, publikációs tevékenység: könyvek, könyvfejezetek: szerkesztett könyvek 4 nyomtatásban in extenso megjelent előadások (proceedings): 2

 könyvfejezetek hazai kiadású szakkönyvekben: 3  recensió: 1 külföldi  E-jegyzetek Nemzeti Közszolgálati Egyetem ( ZMNE ):4 tudományos közlemények:  idegen nyelvű folyóiratokban 19  „full size" közlemények impact faktora 10,2 a research letterekkel és levelekkel együtt 5,7  hazai folyóiratokban 61  Összesen: 83 50

51