666.971.1/.4:001.4 Magyar Köztársaság
MSZ 16000/1-1990 HABARCSOK Csoportosítás, fogalommeghatározások és megnevezés
Az MSZ 16000/1-1986 helyett
Országos Szabvány
G 13 Mortars. Grouping, terminology and designation
Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról és a minõségügyrõl szóló 78/1988. (XI. 16.) MT rendelet 5-12. §-ai tartalmazzák.
1. CSOPORTOSÍTÁS 1.1. Csoportosítás rendeltetés szerint: – általános rendeltetésû habarcsok, amelyek lehetnek falazó-, vakoló-, ágyazó-, felületképzõ és hõszigetelõ habarcsok; – különleges rendeltetésû habarcsok, amelyek lehetnek sugárvédõ, hõálló, vízzáró, kopásálló, korrózióálló és kitöltõhabarcsok. 1.2. Csoportosítás a kötõanyag fajtája szerint: – mészhabarcs, – cementes mészhabarcs, – cementhabarcs, – meszes cementhabarcs, – hidraulitos mészhabarcs, – hidraulitos cementhabarcs, – gipszhabarcs, – gipszes mészhabarcs, – polimerhabarcs (mûanyaghabarcs) – polimer (mûanyagos) cementhabarcs, – vízüveghabarcs, – bitumenhabarcs, – cementes bitumenhabarcs, – magnéziahabarcs, – anhidrithabarcs, – bentonithabarcs. 1.3. Csoportosítás a feldolgozási mód szerint: – kézi feldolgozású habarcsok, – szórt (lõtt) habarcsok, – injektált habarcsok, – öntött habarcsok.
Ára:
A jóváhagyás idõpontja:
A hatálybalépés idõpontja:
1990. március 5.
1990. október 1. MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL
(5 oldal)
MSZ 16000/1–1990
–2–
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 2.1. Habarcs: kötõanyagnak vagy kötõanyag-keveréknek, finomszemcséjû (legfeljebb 4 mm szemnagyságú) adalékanyagnak, esetenként adalékszernek és segédanyagnak - friss állapotban képlékeny, késõbb megszilárduló - keveréke. 2.2. Kötõanyag: egy- vagy többalkotós, fizikai vagy kémiai úton szilárduló anyagok, amelyek a habarcs-adalékanyag szemcséinek megkötéséhez és a habarcs határfelületekhez való tapadásának biztosításához szükségesek. 2.3. Adalékanyag: természetes állapotú vagy feldolgozott (például osztályozott, zúzott, duzzasztott), ásványi eredetû, vagy mesterséges (például salak, pernye, téglaliszt, mûanyag hab), finomszemcsés anyagok. 2.4. Keverõvíz: a friss habarcs konzisztenciáját beállító és a kötõanyagok szilárdulásához szükséges víz. 2.5. Adalékszerek: a friss habarcsba kevert vegyi anyagok, amelyek a friss vagy a megszilárdult habarcs egyes tulajdonságait kedvezõen, más tulajdonságait legfeljebb kismértékben módosítják. 2.6. Segédanyagok: a friss habarcshoz kevert, különleges habarcstulajdonságokat eredményezõ, természetes vagy mesterséges anyagok (például: színezõanyagok, erõsítõszálak, radioaktív sugárzást elnyelõ, elektromos vezetõképességet fokozó anyagok). 2.7. Feldolgozási mód: a különféle friss habarcsok keverésének, rendeltetési helyre juttatásának, átmeneti és végsõ felületkialakításának végrehajtása kézi szerszámokkal vagy célgépekkel. 2.8. Száraz habarcsok: üzemben szárazon elõkevert és vízmentesen csomagolt, a feldolgozás helyszínén csak víz hozzáadását igénylõ habarcsok. 2.9. Falazóhabarcsok: falazóelemek összekötésére és hézagkitöltésére, továbbá teherelosztásra alkalmazott habarcsok. 2.10. Vakolóhabarcsok: belsõ fal- vagy mennyezet-, illetve külsõ felületekre - a durva egyenetlenségek megszüntetése, a szerkezet állagvédelme és további felületképzések alaprétegének kialakítása céljából - felhordott habarcsok. 2.11. Ágyazóhabarcsok: különféle burkolólapok falazathoz ragasztására, vagy aljzatok rögzítésére használt habarcsok. 2.12. Felületképzõ habarcsok: különleges mûszaki követelményeket kielégítõ, a végleges felület kialakítására alkalmazott habarcsok. 2.13. Hõszigetelõ habarcsok: térelhatároló szerkezetek, vagy födémek hõszigetelõ rétegeként alkalmazott, kis testsûrûségû habarcsok. 2.14. Sugárvédõ habarcsok: radioaktív sugárzás ellen védõrétegként használt, nagy testsûrûségû adalékanyagszemcsékkel, esetenként sugárzáselnyelõ segédanyagokkal kevert habarcsok. 2.15. Hõálló habarcsok: épületszerkezetek vagy ipari- technológiai berendezések felületére felhordott, azokon hõ és tûz ellen védõ réteget képezõ habarcsok. 2.16. Vízzáró habarcsok: épületszerkezetek és mérnöki létesítmények felületére felhordott, azokat szivárgó és nyomás alatti víztõl védõ habarcsok. 2.17. Kopásálló habarcsok: erõs mechanikai koptatóhatásoknak kitett, felületi rétegként alkalmazott habarcsok. 2.18. Kitöltõhabarcsok: üregek, hézagok, repedések, kábelcsatornák, laza és szemcsés talajok stb. kitöltésére, illetve tömítésére alkalmazott, beöntéssel vagy injektálással bedolgozott habarcsok.
–3–
MSZ 16000/1–1990
2.19. Mészhabarcsok: kötõanyagként csak építési meszet (mészpépet, mikromeszet, porrá oltott meszet, õrölt égetett meszet) tartalmazó habarcs. 2.20. Cementes mészhabarcs: kötõanyagként építési mészen kívül 200 kg/m3-nél kevesebb 350-es portlandcementet, vagy ezzel egyenértékû más cementet is tartalmazó habarcs. 2.21. Cementhabarcs: kötõanyagként csak cementet tartalmazó habarcs. 2.22. Meszes cementhabarcs: kötõanyagként legalább 200 kg/m3 350-es portlandcementet, vagy ezzel egyenértékû más cement mellett 45 kg/m3 mészhidráttal egyenértékû építési meszet is tartalmazó habarcs. 2.23. Hidraulitos mészhabarcs: kötõanyagként építési mészen kívül hidraulitot (például: pernyét, kohósalak õrleményt, traszt) is tartalmazó habarcs. 2.24. Hidraulitos cementhabarcs: kötõanyagként cementen kívüli hidraulitot (például: pernyét, kohósalak õrleményt, traszt) is tartalmazó habarcs. 2.25. Gipszhabarcs: legalább 200 kg/m3 mennyiségben építési gipsz kötõanyagot tartalmazó habarcs. 2.26. Gipszes mészhabarcs: kötõanyagként építési mészen kívül 200 kg/m3-nél kevesebb építési gipszet tartalmazó habarcs. 2.27. Polimerhabarcs (mûanyag habarcs): kötõanyagként csak polimert (mûanyagot) tartalmazó habarcs. 2.28. Polimercementhabarcs (mûanyag cementhabarcs): kötõanyagként a cementen kívül, annál kisebb mennyiségû polimert (mûanyagot) is tartalmazó habarcs. 2.29. Vízüveghabarcs: kötõanyagként vízüveg oldatot tartalmazó habarcs. 2.30. Bitumenhabarcs: bitumen kötõanyagú habarcs. 2.31. Cementes bitumenhabarcs: kötõanyagként a bitumenemulzión kívül cementet is tartalmazó habarcs. 2.32. Magnéziahabarcs: kötõanyagként magnézium-oxid és magnézium-klorid keverékét (Sorel-cementet) tartalmazó habarcs. 2.33. Anhidrithabarcs: kötõanyagként anhidritet (vízmentes kalcium-szulfátot) tartalmazó habarcs. 2.34. Bentonithabarcs: kötõanyagként kalcium- vagy nátriumbentonitot, esetenként cementet is tartalmazó habarcs. 2.35. Kézi feldolgozású habarcsok: hagyományos kézi- (kõmûves) szerszámokkal felhordott és megmunkált (simított, dörzsölt, kapart stb.) habarcsok. 2.36. Szórt (lõtt) habarcsok: szórógéppel felhordott (fellõtt), esetenként kéziszerszámokkal utólag megmunkált habarcsok. 2.37. Injektált habarcsok: üregek, hézagok, repedések kitöltésére, injektáló berendezéssel bedolgozott habarcsok. 2.38. Öntött habarcsok: keverés után önthetõ, további megmunkálást (tömörítést, simítást) nem igénylõ, az alapfelületre öntve vízszintes síkba beálló habarcsok.
MSZ 16000/1–1990
–4–
3. MEGNEVEZÉS 3.1. A habarcsok megnevezésének az alábbiakat kell tartalmaznia: – a habarcs nevét; – az elsõ jelcsoportban a habarcs felhasználási terület szerinti betûjelét és az alapvetõnek tekintett mûszaki tulajdonság számjelét amelyeket a táblázat tartalmaz; – a második jelcsoportban a habarcs kötõanyagának típusára vonatkozó betûjelét; – a harmadik jelcsoportban a feldolgozási módra utaló betûjelét; – e szabvány évszámjel nélküli azonosító jelzetét. Az egyes jelcsoportokat kötõjellel kell egymástól elválasztani. 3.2. Az elsõ jelcsoportban alkalmazott betû- és számjelek
A habarcs neve a felhasználási terület szerint
betû jele
alapvetõnek tekintett mûszaki tulajdonságainak megnevezése A N/mm2-ben kifejezett 28 napos nyomószilárdság tízszerese
Falazóhabarcs
Hf
Felületképzõ habarcs
Hs
Kitöltõhabarcs
Hp
Belsõ vakolóhabarcs
Hvb
Külsõ vakolóhabarcs
Hvh
Ágyazóhabarcs
Ha
Hõszigetelõ habarcs
Hi
A szilárd habarcs W/(m·K)-ben kifejezett hõvezetési tényezõje alsó követelményértékének százszorosa
Sugárvédõ habarcs
Hr
A szilárd habarcs kg/m3-ben kifejezett testsûrûségének követelményértéke
Hõálló habarcs
Ht
A szilárd habarcs °C-ban kifejezett tartós hõállóságának legnagyobb hõmérséklete
Vízzáró habarcs
Hvz
A bar-ban kifejezett víznyomás tízszerese, amelyen a szilárd habarcsréteg vízzárónak minõsül
Kopásálló habarcs
Hk
A Bõhme-féle nedves koptatási módszerre! mért, cm3-ben kifejezett térfogatcsökkenés
A N/mm2-ben kifejezett 28 napos tapadószilárdság százszorosa
3.3. A második jelcsoportban a habarcs kötõanyagának típusára utaló betû(k): – mészhabarcs: m – cementes mészhabarcs: mc – cementhabarcs: c – meszes cementhabarcs: cm – hidraulitos mészhabarcs: mh – hidraulitos cementhabarcs: ch – gipszhabarcs: g – gipszes mészhabarcs: mg – polimerhabarcs: p – polimercementhabarcs: cp – vízüveghabarcs: v – bitumenhabarcs: b – cementes bitumenhabarcs: bc – magnéziahabarcs: so – anhidrithabarcs: a – bentonithabarcs: t
–5–
MSZ 16000/1–1990
3.4. A harmadik jelcsoportba a habarcs feldolgozási módjára utaló betû(k): – kézi feldolgozású habarcs: ké – szórt (lõtt) habarcs: sz – injektált habarcs: in – öntött habarcs: ön 3.5. Megnevezései példák: – Hagyományos kéziszerszámokkal feldolgozott, 28 napos korban, téglafelületen legalább 0,05 N/mm2 tapadószilárdságú, kötõanyagként köbméterenként legfeljebb 100 kg cementet és építési meszet tartalmazó habarcs megnevezése: Belsõ vakoló cementes mészhabarcs Hvb 5-mc-ké MSZ 16000/1 – Öntött födémfelületet kiegyenlítõ, 28 napos korban legalább 10 N/mm2 nyomószilárdságú, kötõanyagként cementet és poli(vinil-acetát) diszperziót tartalmazó habarcs megnevezése: Felületképzõ polimeres cementhabarcs Hs 100-cp-ön MSZ 16000/1 – Dörzsölt megmunkálású, a kötõanyag tömegére számított 5% vasoxidvörös pigmenttel színezett, homlokzati felületképzõ meszes cementhabarcs megnevezése: Homlokzati felületképzõ meszes cementhabarcs Hs 15-cm-ké MSZ 16000/1 – 350 kspc 20 kohósalak portlandcement kötõanyagú, a cement tömegére számított 10% poliakrilát vizes diszperziót tartalmazó ágyazó cementhabarcs (például csempeburkolat alá) megnevezése: Ágyazó polimercementhabarcs Ha 20-cp-ké MSZ 16000/1
VÉGE
A szabványnak a kötelezõvé nem tett elõírásai a népgazdaságban általában mértékadó megoldási módot tartalmazzák, tõlük az érdekeltek eltérhetnek, de a szerzõdõ felek egymás közötti viszonyában ezek az elõírások kötelezõek, feltéve, hogy tõlük eltérõen nem állapodtak meg. Ha a szabvány megjelöléseket, rajz- és betûjeleket, megnevezéseket, minõségi osztályokat tartalmaz, azokat csak a szabványban meghatározott értelemben és tartalommal szabad használni. A szabvány alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg helyesbítése, módosítása, kiegészítése, hatálytalanítása vagy visszavonása, mert a szabványt a kibocsátója a mûszaki haladásnak megfelelõen idõnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhetõ a Posta Központi Hírlapirodánál. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítõ, módosító indítványokat, észrevételeket, megfelelõ indoklással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz (1450 Budapest. Üllõi út 25.) célszerû benyújtani.
F.k.: az MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatóság vezetõje – 90.0568/1, 300 pld. – MSZH Nyomda, Budapest – F.v.: Nagy László