METZNER VALÉRIA
EMLÉKEZÉS A CSEMADOK RÉTEI SZERVEZETÉNEK MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE NAPJAINKIG
GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY KÖNYVEK 16.
M etzner V aléria
EMLÉKEZÉS... A Csem adok Rétei Szervezetének m egalakulása és tevékenysége napjainkig
M egjelent a Csem adok R éte i s z ervezetének anyagi tám ogatásával
ISBN 8 0 - 9 6 8 1 1 1 - 6 - 9
@ Csem adok Dunaszerdahelyi Területi V álasztm ánya @ Csemadok Rétei Szervezete
Metzner Valéria
E
M
L
É
K
E
Z
É
S
.
.
A Csemadok Rétei Szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig
D u n a s z e r d a h e ly - R éte, 1999
Gyurcsó István A lapítvány K önyvek 16.
Szerkesztik: Bárdos G ábor H uszár László Kovács László Végh László
M ottó: M agyar szeretnék m aradni - én m ost csak ennyit akarok. Itt s z ü le tte m , é s i t t h a l o k meg talán, s nem idegenben: ittkeresekhazát,jövőt.GyurcsóIstván
Bevezetés
Kerek évfordulóját, ötvenedik születésnapját ünnepli kulturális szövetségünk, a Csem adok, mely 481 helyi szervezetről és 65 893 főnyi tagságról szám olhat be. M ivel községünkben az elsők között alakult meg a szervezet, s tartalm ában gazdag félévszázados tevékenységre tekinthet vissza, az az ötletünk tám adt, hogy em lékkönyvbe foglaljuk az alapító tagok, a vezetőségek, a m űkedvelő színészek, az énekesek, táncosok, az egyes rendezvények szervezői fáradtságot nem ismerő m unkájának néhány m ozzanatát. ... Az em ber olykor visszalapozgat a m últba ... A jánlom elolvasásra az idősebbeknek, akik a könyvet lapozgatva, em lékezetükben visszaidézhetik a kezdeti nehézségeket, az éjszakákba nyúló színdarab próbákat és fellépéseket. Persze, ennek a kitartó m unkának a sikere nem m aradt el, m elynek bizonyítéka a szám os díszoklevél és kitüntetés. A jánlom elolvasásra a fiatal korosztálynak is azzal a céllal, hogy betekintést nyerjenek falunk kulturális életébe, m elynek alapítói és ápolói nagy igyekezettel végezték e nem es munkát. Célom az is, hogy ez a könyv lelkesedést és alkotókedvet nyújtson a fiataloknak, hogy folytatssák ezt a láncot. M ert ez a lánc soha nem véget érhet, ez a kör soha nem zárulhat be, hiszen m indig lesznek fiatalok. 5
A Csemadok megalakulása
1949. március 5-én m egalakult a Csehszlovákiai M agyar D olgozók Kultúregyesülete - a Csem adok, am ely célul tűzte ki az országban élő magyarság kulturális nevelését és m egválasztotta első tisztségviselőit. Díszelnökké Fábry Zoltán írót, elnökké Lőrincz G yula festőm űvészt, az Új Szó főszerkesztőjét választották, akitől szövetségünk nevének javaslata is származik. A Központi Bizottság által kiadott alapszabályzat értelm ében a C sem adok helyi csoportja m inden olyan városban és községben m egalakulhatott, ahol legalább 20 tag jelentkezett. 1952-ben a C sem adok II I . O rszágos Közgyűlése m ár 380 helyi szervezetről és 35.000 főnyi tagságról szám olhatott be, közöttük m ár a mi alapszervezetünk is szerepelt. Községünkben a tagság toborzását Stipanyic Jenő vezetésével Uhrovics Lajos, Talló Kálmán, Pém Lajos, Pém Gáspár, Újj Béla, Bácsay D ezső és Pomichal Lajos kezdték, akiknek sikerült annyi tagot beszervezni, hogy 1950. júniusában m egalakulhatott az alapszervezet. Az ünnepélyes alakuló ülést gazdag kultúrm űsor követte. Bácsay Dezső jóvoltából m egőrződtek az eredeti, ún. ideiglenes tagsági igazolások, m elyeket a m egalakulás évében 1950. július 23. és 29-i dátummal 49 tag kapott meg. A lapszervezetünk 24 taggal alakult meg. A kezdeti időszakban a tagsági igazolás a tagsági igazolványt helyettesítette.
IDEIGLENES TAGSÁGI IGAZOLÁS (A p é n z tá r n o k tö lti k i)
N6,
. '
hí.
,
"
/
'
Lo]&.!y; fe véve Htrvi lagsdgi dija
^ /C *
o tö '.iátó ság i ü!áa h c ló ro z o tá v a i a h e ly íc to p o rl t e á d é i
Kes-btm ).;i m .g t:a b v a
6
!a g ]ó ü [
Év: 1950 19 5 1 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974
Taglétszám: 49 67 86 97 107 41 41 45 48 51 51 46 53 55 54 53 53 68 74 82 101 99 135 105 147
Év: 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
Taglétszám: 105 108 126 120 137 153 146 165 178 178 191 200 209 215 229 226 232 217 225 221 220 242 247 255 265
M egőrződött az 1955-ös év évzáró taggyűlésének tevékenységi beszám olója, m elyből kitűnik, hogy a vezetőség m unkájában hanyatlás állt be, m ely negatívan hatott a nagy kedvvel és lelkesedéssel m egindult kulturális m unkára. Ez a hanyatlás a tagságot is érintette, am inek eredm ényeként sokan kiléptek a szövetségből. Részben ezzel m agyarázható, hogy az em lített évben a 107 tagból m indössze 41 maradt. A taglétszám csökkenés másik oka az v o lt, hogy az idősebb tagok a Csem adokban egy új m agyar párt m egalakulását vélték, s csalódottan k iléptek. 7
A jelenlegi taglétszám községünk m agyar lakosainak 42,4 % -os szervezettségét jelenti. (Az 1990-es népszám lálási adatok alapján falunknak 624 m agyar lakosa van.) A la p sze rve ze tünk é lé n a z e lm ú lt 50 é v alatt a következő elnökök álltak:
1950 1951 1952-1953 1954 1955-1958 1959 1960-1962 1963 1964-1965 1966 1967-1970 1971-1972 1973-1975 1976-1979 1980-1986 1987-1997 1998-1999
Rajci Sándor Czadró K ároly Uhrovics Lajos Csubokné K lebercz Erzsébet Pém Lajos Ásványi Károly H orácsek József Bohony Sándor H orácsek József Dóka Károly Pém Lajos Dudás Imre Cséplő Ferenc Rajci Ottó M acsicza Lajos M etznerné U hrovics V aléria Gyurcsi Erzsébet
Az alapszervezet m unkájában az elnökön kívül döntő szerepe van a vezetőségnek, hiszen csak a jó összmunka lehet eredm ényes. A z egyes elnökök vezetése alatt a vezetőség összetétele nagyrészt azonos volt. Kisebb változásokra főleg családi okokból került sor (elköltözés, házasság, esetleg betegség, idős kor). A kezdeti nehézségek miatt Rajci Sándor egy évig volt elnök, utána egy évre Czadró Károly, majd Uhrovics Lajos vette át az alapszervezet v ezetését. N ekik sikerült az alapszervezetet az alapszabály irányelvei szerint vezetni. Két év után, 1954-ben Csubokné lett az elnök. A folytonos elnökcsere a szervezetnek nem vált hasznára. Pém Lajos szem élyében egy idősebb, tapasztaltabb kultúrtárs került alapszervezetünk élére. Ezekben az években az alapító tagok és az em lített elnökök m ellett a vezetőségben tevékenykedtek: Bácsay Lajos, Szabó István, M acsicza Erzsébet, M olnár
8
Lajos, Puskás János, Szitka Lajos, Horácsek Károly, Ásványi Károly, Horácsek József, Uhrovics Mihály. Az 1950-es évek végén aktív m unkát fejtett ki Sándor Zsigm ond, Hollósy István, Jankó Ilona. Az 1960-as években a vezetőségi tagok a következők voltak: Horácsek József, Újj Béla, Drahos Emília, Uhrovics Mihály, Szabó István, Ásványi Károly, Horácsek Károly, M olnár Lajos, Pomichal Lajos, Pém Lajos, Szitka Lajos, Bohony Sándor, M acsicza Erzsébet, Bácsay Dezső, Puskás János, Rajci Erzsébet, Dóka Károly, N em es Eszter, Sándor Zsigm ond, G yenge Lajos, Jankó G áspár, Urbanovics Titus, Tom askovics István, Rigó János, Cséplő Ferenc. Az 1970-es években több fiatal tag került a vezetőség sorába: Pém Lajos, Horácsek Pál, Cséplő Ferenc, Uhrovics Valéria, Gyurcsi Zsófia, Pomichal Lajos, Bácsay Lajos, Bácsay Dezső, U rbanovics Titus, Bohony János, Bohony István, Kiss Mihály, M üller Mária, Dudás Imre, Újj Béla, H orácsek Eszter, Poór Julianna, Horácsek Ilona, Rajci Ottó, K am enár Jolán, Bozsik Péter, M acsicza Lajos, Hollósy Rozália, Ásványi Károly, K am enár Zoltán, Bohony Sándor, H uszár László, K am enár Katalin, Pomichal Richárd, Szalay Edit. 1980-ban M acsicza Lajos került az alapszervezet élére az alábbi vezetőségi tagokkal: Rajci Ottó, Hollósy Rozália, K am enár Jolán, Iliás Edit, Pom ichal Lajos, ifj. M acsicza Sándor, Tom ovics János, G ergely Z suzsanna, Bohony Sándor, Sándor Imre, Cséplő Zsuzsanna, Kohút M ária, Pom ichal Richárd, Pósa Ignác, Bohony István, M acsicza Rozália, G yenge János, G yurcsi Erzsébet, K am enár Zoltán, Szloboda Erzsébet, H orácsek Pál, Újj Béla, G yurcsi József, Gyurcsi M árta, H orácsek G yula, H orácsek István, Bohony János, M etzner Valéria, S üll Terézia, G yurcsi Ferenc. 1987-től M etzner V aléria vezette az alapszervezetet a következő vezetőségi tagokkal: G yurcsi Erzsébet, M acsicza Rozália, K am enár Jolán, Pom ichal Lajos, G ergely Zsuzsanna, Laky M árta, Szloboda Anna, Bohony István, Bohony Sándor, Gyenge János, Kohút M ária, M acsicza Lajos, Újj Béla, Bohony Zoltánné, Lajtm an Ilona, Sándor Erzsébet, Gyurcsi István, Laky Károly, Bubeník O ttóné, Nem es Ildikó, Tom ovics László, Nagy Zoltán, K lebercz Lajos, Kovács Lídia, N eszm éry István, Tóth György, M olnár Lajos, K am enár Anna, Szloboda M ária, M orvay Zsuzsanna, Pomichal M ária, Gyenge Irén. A z utolsó két év elnöke: Gyurcsi Erzsébet, a vezetőség tagjai: Szloboda M ária, Bohony Zoltánné, N eszm éry István, Pom ichal M ária, K am enár 9
Irma, Iliás Edit, Lajtm an Ilona, M etzner Zoltán, Kovács Lídia, Sándor Erzsébet, Bohony István, Kiss Andrea, K lebercz Lajosné, K lebercz Lajos, Iliás Edit, M észáros Julianna. A titkári m unkát több éven keresztül M acsicza Erzsébet, H ajzokné Drahos Emília, C séplő Ferenc, Bozsik Péter, H orácsek Eszter, Hollósy Rozália, M acsicza Rozália, Nem es Ildikó, G yurcsi Erzsébet, Szloboda M ária végezték. Az alelnökséget vállalták: Újj Béla, Bohony Sándor, H orácsek Pál, M acsicza Lajos, Rajci Ottó, Gyurcsi Erzsébet, K lebercz Lajos, M etzner Zoltán. Pénztárosok voltak: Pém Lajos, U hrovics M ihály, U hrovics Valéria, K am enár Jolán, Laky M árta, Lajtm an Ilona. Külön figyelm et érdemel a szervezet kultúrfelelőse Pom ichal Lajos, aki kezdettől fogva megszakítás nélkül főleg a színjátszás, de egyéb kulturális tevékenység terén is rendkívül aktív m unkát fejtett ki. 1991-ben távozott a vezetőségből. M int rendező, többször vehetett át m unkája elism eréséül díszoklevelet, 60. születésnapja alkalmából 1988-ban a C sem adok Galántai Járási Bizottsága őszi plénum án külön kitüntetésben részesült. Sok órát töltött el a kultúrházban Újj Béla is, aki kultúrfelelősként, nem csak rendezett színdarabokat, de játszott is. A C sem adok m egalakulásának 40. évfordulója alkalmából Galántán em lékérem m el tüntették ki sokéves aktív munkájáért. További kultúrfelelősök: H uszár László, ifj. M acsicza Sándor, Szloboda Anna, Szloboda M ária, Pomichal M ária, K lebercz Zsuzsanna. A lapszervezetünk 1959-ig a szenci járáshoz, 1960-tól a galántai járáshoz tartozott, jelenleg újra a szenci területi választm ány tagszervezete. Az egyes vezetőségek szorosan együttm űködtek a járási szervekkel. M indkét járási választm ány (korábban járási bizottság) körlevélben ism ertette az elnökön keresztül a vezetőséggel a járásban zajló valam ennyi rendezvényt, m elyekbe - ha csak részvétellel is - bekapcsolódhattunk. A galántai járás, M ézes R udolf járási titkár vezetésével, nagyon gazdag tevékenységet fejtett ki, alkalm unk és lehetőségünk volt jobbnál-jobb m űsorokon részt venni, egy-egy rendezvénysorozatba bekapcsolódni. A lapszervezetünk titkárai rendszeresen, havonta - a nyári hónapok kivételével - vezetőségi gyűlést hívtak össze, ahol a vezetőségi tagok közösen döntöttek valam ennyi napirendi pontról. A vezetőségi gyűlések általában a kultúrházban zajlottak. A téli időszakban Újj Béla biztosította a meleget, 10
fűtött az öreg kultúrházban, lebontása után a m agyar alapiskolában, majd pedig az új kultúrházban. A tél az új kultúrházban is gondot okozott - így az iskola, később a községi hivatal tanácsterm e lett a gyűlések színhelye. M inden évben m egtartottuk az évzáró taggyűlést is, értékeltük az egész évi tevékenységet. Az évzárók a kultúrházban, vagy a m agyar alapiskolában kerültek m egrendezésre. M inden alkalomm al képviseltették m agukat a járási szervek is. Nem volt évzáró taggyűlés kultúrm űsor és a résztvevő tagság m egvendégelése nélkül. A galántai járáshoz 36 évig tartozott alapszervezetünk - sok tanfolyamra, iskolázásra került sor ez idő alatt (G yűgy, Trencséntyeplic, Harmónia, Balatonalm ádi), m elyeken rendszerint két tagunk vett részt. Az elnök vagy a titkár részt vett az évente kétszer megtartott tavaszi és őszi járási plénumon, a járási konferencián, v alam int egy szem ély - áltatában az elnök - az országos közgyűléseken is. A Csem adok 50. évfordulója tiszteletére rendezett országos ünnepségre m eghívást kapott M etzner V aléria, aki a Csem adok em lékérm ét vehette át sokéves munkájáért. Éberhardon a járási ünnepségen G yurcsi Erzsébet, M etzner Valéria, Lajtman Ilona, Bohony István és Sándor Erzsébet vettek részt. G yurcsi Erzsébet a Csem adok em lékérm ét kapta meg. 50 év - hosszú idő - sok új tag bővítette a lapszervezetünk körét, de az élet íratlan törvénye, hogy sok tagunktól kellett m egválni. Aki majd kezébe fogja ezt a könyvet, az olyan tagok, színészek, táncosok nevével is találkozik, akik m ár csak em lékezetünkben élnek. A nevek felsorolására nem vállalkozom , nehogy valaki kim aradjon - m indenki nevét m egtaláljuk az egyes rendezvények felelevenítésénél. G ondoljunk és em lékezzünk rájuk tisztelettel. M ár nem tudjuk nekik megköszönni, hogy gazdagították falunk kultúráját és öregbítették szervezetünk jó hírnevét. Ú gy érzem , e helyütt köszönet illeti valam ennyi tagunkat, akik időt, fáradtságot, áldozatot nem kím élve színessé, gazdaggá form álták alapszervezetünk fél évszázados munkáját. E fejezet végén közöljü k a Csem adok központi nyilvántartási könyvébe, a „Csem adok anyakönyv”- be bejegyzett első tagok jegyzékét.
11
Mt):
h /
Æ H /PJT
v!tm
/
*pí&&wc
JIM i
- *_r_
-
#
— /VJt -5T-L
^ ^ — .
V/wvt<^ ó ^ < ^ < % ¿ ^ ___
^
^ __ 4 #
l¡6a!pücvy
/ ?
—
—
"?á / í^ r 'y . , -
*Aíí AJT
/^4rí
/syú LM //J-! ^ {y p ^
ï a ^JY. /)í<.
/
t ir ^ J T ".'. / . '
/ A rr
f.&^a
..-?^ / ^ f.
i
« f
/W/.'SÍJJ: r5yMftí^¿.¿^g9. ^ -3WM4 e^. ^
/)
á&¿3íícr 4!f!t dw^eú^eÁ-
< y ¿?
!:r
?.í.
.T-
F ^ J
-
<M P.
"!(!!)
"!js:
* ͧ ^ K ^
!)94S^
<64 / y jc ^ } , ^ U
/ -
/M í
-^íMC^&otyv -^yrtr OSUS %fo3b&/. b^AC¿o< <^
V5)!S ' %^lAyv Joío ^ !9
t
/ w . O í) < s s . 'f r . /^T 5 ? m< <)t!*
V9T0 ^ J*c *^ y. / y j* e
/y^y
w
?
<")-ra ü ¿?¡
12
7
W
fOM) *C/í
'
___
..RMJL tCÍPf C))P)
^/3 '//'
- '!íM <%0%Jc¿) MUt '?m !Ht!
/^/J f/
- ^-
^ /W /Y/
^ ' ''
%r¿a._ KO /? ^ . ^1/J. í'-r /H^ %A /W /!/<
K^í
U
V
<7)tt
^ f/¡.
ütM . ^J<.'.y r^.
/M
C7!M ^ Y c ím J^O^K* w -"r.- cC
)¿%f ^-'.'
'«TV. /M.
*
*P4 /are T/J /yjf y./J ¡Wv íf^í /ívf /ir? AÙ4M!
-/ -
*/
07KÜ ..ATM'.
ir , ^.v - !ía"! % w ,
.. PWÍ -^M ' .. Hnfj.
? ,
á^
-* #'/%** * * ... //j) / ^ - ; .._
*
—<
^/A '4/T ______
/MP
—jm * t7t
^
,
.
^*/J
^yp -!/A /aro.
*
í/3 /^
/?37 f<¿
/yv*
/9.M.-%/; - ^ — /?/7 f^
-
*
—
/
V9W Í .J
!7útr. - "7!U!
/AfV.
/919/t/i JS'
!7tm "7"'*
^
? /^*
d^ttü
/
w
/yjc ^/j — ^ ^
C7f¡<'S !!!JD
#
- -í <,
. .MCM __)7!n;
/
Lí-^J
..(Ums ^77YtÚ>Ac(/ .
f^r
Kjj /are
# J_ #
<7!H Jiíio D^¿73
f^r
/^JT
. 4 '
M<)! "!
/9JT
f^
/W %a,!
%?t?i¿._ %'JV í
-r ..
/^ J — <50¡
C7!)
13
Évzáró taggyűlés a m agyar alapiskolában 1996 - ban
Évzáró taggyűlés a m agyar alapiskolában 1997 - ben
14
Színjátszás A szlovákiai m agyarság életében a színjátszás a legelterjedtebb kulturális tevékenységek egyike. M ár a húszas és harm incas években is sokan kapcsolódtak be az öntevékeny színjátszó m ozgalom ba. E lelkesedéssel teli m ozgalom a m ásodik világháború vészterhes éveiben visszaesett. A z 194950-es esztendőkben - a Csemadok helyi szervezeteinek m egalakulásával egyidőben - szinte gom bam ódra szaporodnak falvainkban a színjátszó csoportok. A Csem adok m egalakulása után, talán az első perctől kezdve a színjátszó csoportok voltak azok, am elyek felsorakoztak a népi együttesek, énekkarok mellé. Persze, m int az élet m inden szakaszában, a kezdet itt is nehéz volt, csoportjaink néhol a legm ostohább körülm ények között, petróleum lám pák fényénél, iskolákban vagy fűtetlen, szegényes kultúrterm ekben játszottak. E lelkes m unka irányítása 1951-52-ben kezdődött, am ikor a Csem adok Központi Bizottságának Titkársága a csoportoknak m egfelelő színm űveket sokszorosított, majd a járási népm űvelési otthonokkal karöltve m egkezdődtek a falusi csoportok rendezőinek első szakmai iskolázásai is. A kezdeti sikerek egyre bátrabb tervezésre sarkalltak. A Csem adok körzeti, járási, később pedig központi versenyeket hirdetett, m elyek az öntevékeny színjátszó m ozgalom színvonalának em elkedését és gyors népszerűsítését eredm ényezték. A nagy m agyar mesem ondó, Jókai M ór szülővárosában 1964 óta rendezte meg a N épm űvelődési Intézet a legjobb színjátszó csoportok, irodalmi színpadok és versm ondók országos vetélkedőjét. Ennek pozitív szerepe abban volt, hogy lehetőséget adott az öntevékeny színjátszó m ozgalom egész évben végzett m unkájának értékelésére. M eghatározó jellegű fordulópontot jelentett a Jókai napok történetében az 1978-as év: ekkor vette át a fesztivál rendezését a Csem adok Központi Bizottsága. Ez azért is szám ított m eghatározó jellegű eseménynek, m ert a Csemadok irányítása m ellett jóval nagyobb lehetőség nyílt a Jókai napok m űsorának kibővítésére. Ö tven év nem csak egy em ber életében, de egy szervezet életében is elég idő ahhoz, hogy tevékenysége érdem legesen m érlegelhető legyen. Félszázad után m ár az elvégzett tettek, az elért eredm ények „beszélnek".
16
Ötven esztendő - tekintélyes idő. Csak olyan valaki tudja igazán értékelni ezt a jubileum ot, aki azt is tudja, hogy színjátszóinknak ez idő alatt elért sikerei m ögött mennyi fáradtság, lámpaláz, lemondás, akarat, öröm és csalódás rejlik, aki azt is tudja m ennyi szervezési tapasztalat, kitartás, ügyesség, ö tlet szükséges ahhoz, hogy a várt eredm ény ne m aradjon e l. N ézzünk szét színjátszóink „házatáján", - bár nem a teljesség szándékával - lapozzuk fel az e lmúlt öt évtized krónikájának sárguló lapjait, azzal az évvel kezdve, am ikor m indm áig em lékezetes sikereket eredm ényező m unkáját m egkezdte a színjátszó csoport. Érdem es szólni az öt évtizedet megelőző időkről is, hiszen falunkban már több mint fél évszázaddal ezelőtt komoly kulturális tevékenység folyt. Az idősek még em lékeznek, sőt akadnak olyanok, akik aktívan részt vettek a m agyar kultúra ápolásában. Zenekar, tánccsoport és a két felekezeti iskola m ellett lelkes színjátszó csoportok működtek. S züllő Lajos, Karátsony Sándor, Karátsony M ihály, Rózsár tanító néni, G ergely Péter, O ros M iska rendezésében egym ást követték a szebbnélszebb népszínm űvek: Fehér Anna, Csókos huszárok, G yöngyös bokréta, Új fö ldesúr, A vén bakancsos és a fia a huszár, Senki M iska, A G yurkovics lányok és még sok más színm ű, am elyek még ma is élnek falunk idős lakói szívében. Sajnos, e színm űvek szereplőiről név szerinti feljegyzés nincs, egyszer-egyszer hallani az idősektől: Hej, am ikor én is játszo ttam ...! A m ásodik világháború kitörése és az ezt követő évek bizonytalansága m egállította falunk kulturális életét is. Bár a fiatalság különféle kulturális rendezvényekkel próbálkozott, önképzőkört, szavalókórust szervezett, a zsidó Rabbi-házat kultúrházzá alakította át, az akkori körülm ények nem engedték, hogy a kultúra fáklyája fellángoljon falunkban. A ztán egyszerre vége lett a háborúnak, békésebb napok következtek. Az em berekben lassan visszatért a hit, a m unka és az alkotás lehetősége, szépsége, joga, és visszatért a tudom ány, a művészet, a kultúra. Ily m ódon visszatért az alkotókedv falunk fiatalságának körébe is, a tenniakarás eredm ényeként m egindult a m unka a kultúra terén.
17
Az első színdarabot 1949-ben gyakorolta be az újonnan alakult, m ég nem a Csem adok m ellett m űködő kis létszám ú színjátszó csoport. A z Özvegy Varga Ábrisné c. egyfelvonásos színm ű három alkalom m al került bem utatásra nagy sikerrel telt kultúrház előtt. Szereplők: Rajczi G áspár Czadró K ároly
M acsicza Ilona Pom ichal Lajos H ajzok Zoltán Rendező: Pom ichal Lajos
Pom ichal Lajos nevével a színdarabok kapcsán sokszor találkozunk majd, aki rendezői tehetségét a Csem adok K özponti Bizottsága által rendezett rendezői tanfolyam okon gazdagította, bővítette. A lapszervezetünk m egalakulása után az első színdarab az 1950-ben bem utatott M oliere: DudaGyuri c. vígjátéka volt. Ezzel az előadással három szor lépett fel a színjátszó csoport a kultúrházban. 550 néző tekintette meg és tapsolt a sikeresen színre vitt vígjátéknak.
Újj Béla Szabó István U hrovics Lajos
S zerplők:Tom an Viktória Pom ichal Lajos M acsicza Erzsébet endző:Pom ichal Lajos R
E két színm ű sikeres bem utatása után a kulturális m unka még nagyobb kedvvel, lelkesedéssel folytatódott. 1951-ben a színjátszó csoport H a az asszonyé a gyeplő c. színm űvet m utatta be, m elynek rendezője szintén Pomichal Lajos volt, a szereposztásról a krónika nem tesz említést. 1952-ből két bem utatott színm ű cím ét is em líti a krónika: Két évi mátkaság és a P a c s irta szó került színre M óricz Z sigm ondtól. A rendező Pom ichal Lajos nevén kívül a szereplők nevét nem jegyezte fel a krónikaíró. Feltételezhető, hogy ezek a színm űvek csak egy-egy előadást értek meg. A m űkedvelő színjátszók köre egyre bővült, a színjátszó csoport nagyon népszerű lett a faluban. A sikerek láttán sok fiatal kapcsolódott be a munkába. Így lehetőség nyílt egy nagy klasszikus színm ű betanulására. A
18
választás Csiky Gergely: Ingyenélők című vígjátékára esett. 22 szereplő késő éjszakákba nyúló próbákon készült a bem utatóra. A prágai ruhakölcsönzőből hozott kosztüm ök, parókák, szakállak, bajszok tették hitelessé a korhű díszletek m ellett Csiky G ergely vígjátékát. A díszleteket Puskás János am atőr festő készítette Szabó István segítségével.
A vígjáték szereplői, baloldalt a rendező Pomichal Lajos
Újj Béla K arácsony József Preiner M argit Farkas Irma H orácsek István Savel Sándor Újj István Tom an Erzsébet Pomichal Zsuzsanna Preiner Katalin
S zerplők:U hrovics M ihály H orácsek László Tom an M ária U rbanovics Titus Dóka István K am enár József Kovács József H orácsek Józsefné H orácsek József Szabó István G yurcsi Ferenc Rendező: Pomichal Lajos
19
Az Ingyenélők egyik jelenete Színjátszó csoportunk az Ingyenélők sikeres bem utatása után nagy fába vágta a fejszét. Szigligeti Ede Csikós cím ű színm űvét tűzte műsorra. Új színpadot kellett készíteni, mely M olnár Lajos bácsi áldozatkész m unkájával időre el is készült. A papírdíszleteket, kulisszákat vászonból készült díszletek váltották fel, m elyeket Puskás János készített, s festett m eg olyan élethűen, hogy azokat még ma is emlegetik. A várt siker, az éjszakákba nyúló próbák eredm énye nem m aradt el. A szereplők nagyszerű színészi alakítását vastapssal jutalm azta a zsúfolásig m egtelt kultúrház közönsége. A legnagyobb sikert a diószegi fellépés hozta a csoport szám ára, m ely a szereplők legkedvesebb emlékei közé tartozik. A Csikós tizenkét fellépést ért meg, nem csak a hazai közönség, de a környező falvak közönsége is tapsolt színjátszóinknak. A fellépéseknek több mint 2 000 nézője volt. A Csem adok Központi Bizottsága díszoklevéllel tüntette ki csoportunkat a C sikós című színm ű sikeres színreviteléért. D íszoklevélben részesült a főszereplő U hrovics M ihály, nagyszerű színészi alakításáért, valam int H orácsek József sikeres szerepléséért. S ha már em lékezünk: négyéves kislány voltam , édesanyám elvitt a délutáni előadásra, m ert édesapám a főszerepet játszotta a színdarabban. A nyám az első sorba ültetett, s halványan ugyan, de em lékszem , alig vártam, hogy édesapám a színpadra lépjen. Volt egy olyan jelenet, hogy 20
apám at az egyik szereplő fejszével akarta „agyoncsapni", amit ő a kezével fékezett meg. Ekkor jött az „én" szerepem , elsírtam magam és felkiáltottam: Ne bántsátok az aput! A vége az lett, hogy édesanyám bevitt az öltözőbe, ott vártam édesapám ra, kíváncsian, hogy nem történt-e baja. Nagyon kedves, régi em lék...
Jelenet a Csikósból
Szabó István Pém Károly Farkas Irma Tom an Erzsébet Savel Sándor H orácsek József M acsicza Erzsébet
S zerlők:U p hrovics M ihály Horácsek Rozália Horácsek Józsefné Újj István U hrovics Lajos Pom ichal Zsuzsanna G yurcsi Lajos Újj Béla
endző:Pomichal Lajos R Díszlet: Puskás János, Szabó István
21
-p
Aszínműkét főszereplője: Bubeníkné HorácsekRozália és Uhrovics Mihály
22
1954-ben a Csem adok Központi Bizottsága kerületi fesztivált rendezett N agym egyeren az am atőr színjátszó csoportok részére, melyre meghívást kapott csoportunk is. A T anyai történet c. egyfelvonásos drám ával készültek a színjátszók és a fesztiválról em lékplakettel tértek haza.
Horácsek B éla Pom ichal Lajos Ásványi Károly
zS orácsek Rozália erplők:H M acsicza Erzsébet Uhrovics M ihály Szim ondel Jenő
Rendező: Pom ichal Lajos Ebben az évben az em lített drámán kívül egy vígjáték betanulására és bem utatására is sor került, M oliere: F ig aró házassága címűre.
Újj Béla U hrovics Lajos Szitka Ilona Tom an Erzsébet Rajczi G áspár Savel Sándor
zS orácsek Katalin erplők:H Uhrovics M ihály Pom ichal Zsuzsanna Ásványi Károly Pém Károly H orácsek Rozália Rendező: Pomichal Lajos
23
Az 1955-ös év kiem elkedő esem ényének szám ított G árdonyi Géza: A bo r című színm űvének bem utatása. A színdarabhoz sikerült m egnyerni néhány idősebb Csem adok tagot, m int Tom an Józsi bácsit, Gyenge Lajost, Szitka Lajost. A rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel a m ai községi hivatal udvarán hiteles díszletekkel, 13 reflektorral m egvilágítva (az akkori Faluszínház egész világító készletét felhasználva) került bem utatásra a darab. Az előadás mai napig is em legetett érdekessége, hogy a túlbuzgóan játszó Szitka Lajcsi bácsit úgy kellett felsegíteni újra a színpadra, m ert a harcias m enyecskék elől m enekülve leesett a háttéri díszletek közé.
S zerplők:Uhrovics M ihály Szitka Lajos Gyenge Lajos H ollósy Rozália Tam ás Endre Bohony Ilona
M acsicza Erzsébet Szabó István Farkas Irma T om an József H orácsek K atalin
endző:Pomichal Lajos R Díszlet: Puskás János Szabó István Sajnos a nagysikerű színm űvet többször nem adta elő a csoport. A szervezeti életbe bizonyos hanyatlás állt be, s így az 1956-os év kom olyabb kultúrtevékenység nélkül zárult. A nnál gazdagabb és em lékezetesebb volt az 1957-es év. Színjátszó csoportunk Csizm arek M átyás: Bújócska című vígjátékával aratott osztatlan sikert. A 13 előadás fénypontja a ligetfalui M atador üzem i színpadán m egrendezett kerületi bem utató volt. A túlzsúfolt kultúrház közönsége hosszantartó tapssal jutalm azta színészeink játékát. A Pravda, az Új Szó, az Esti Újság, a Fáklya fényképes cikkekben szám oltak be a fesztiválról. Pozsony város nagy plakátjai mellett a Bújócska plakátjain a rétei színjátszók neve is ott szerepelt. Sztrelka Imre, az Új Színpad akkori rendezője, Rétén m egnézte az előadást és elismerően nyilatkozott a cso p o rt játékáról. A vágkirályfai, nagypakai, kismagyari szabadtéri fellépés sokáig em lékezetes volt nem csak a szereplőknek, hanem az őket kísérő nagyszám ú tagságnak is. 24
U hrovics M ihályS zerplők: Farkas Irma Rajczi Zoltán Czadró Ilona Horácsek Józsefné Horácsek Rozália R endző:
Hajzok Zoltán Tom an Erzsébet Szabó István Horácsek József Gyurcsi Ferenc
Pom ichal Lajos, aki a sikeres rendezésért díszoklevelet kapott.
25
26
A Bújócska című vígjáték után 1958-ban színjátszó csoportunk Sásdi Sándor: N yolc hold föld c. drám áját m utatta be. Ezzel a drám ával Rétén kívül felléptek M agyarbélen és G alántán. A közönség m indkét helyen nagyra értékelte színjátszóink teljesítm ényét és magát a bem utatott művet is. Sok néző gratulá lt az e lőadás után, hiszen sokan valóban átélték, mit je lent a föld rabjának lenni, ahol sokszor még az é let sem számított, csak a föld m aradjon meg. A drám át színjátszó csoportunk bem utatta a C sallóközcsütörtökön rendezett kerületi versenyen is.
Szereplők: Jankó Ilona Tom an Erzsébet Uhrovics M ihály Horácsek Rozália Újj B éla
Rajci Zsuzsanna M olnár Lajos Sándor Erzsébet H orácsek József H ollósy István Rendező: Pomichal Lajos
Toman Erzsébet és Horácsek József a dráma egyik jelenetében
27
N em esné Sándor Erzsébet és H orácsek József Az 1959-60-as év a kultúra terén a leggazdagabbak közé tartozik. Egym ást érték a különféle kulturális rendezvények. A színjátszó csoportnak annyi tagja volt, hogy párhuzam osan kettő is m űködhetett. A fiatalokból álló csoport Ú jj Béla rendezésében Lovicsek Béla: H ú sz év u tán cím ű drám áját mutatta be. Ez a drám a tizenegyszer került bem utatásra, a három otthoni fellépésen kívül, a járás hat további községében. Szencen a járási fesztiválon 1. helyezést ért el a csoport. Ebben az évben, 1959-ben ünnepelte kulturális szövetségünk m egalakulásának 10. évfordulóját. A Szencen m egrendezett ünnepi m űsor keretében színjátszóink előadták a Húsz év után című drám a zárójelenetét. A drám ában szereplők névsora sajnos hiányzik a krónikából. Ezzel egyidejűleg Pomichal Lajos az idősebb szereplőkkel Jókai Mór: D ebrecenilunátikus c. zenés játékát gyakorolta. A zene kíséretében előadott ismert dalbetétek em elték az előadás színvonalát.
éneklt:M hrovicsáy U
„Debrecenben kidobolták, hogy V eronkát másnak adják, csak azért is dongó, diri diri dongó, diri, diri, diri d o n g ó ..."
28
A Debreceni lunátikust 24 alkalom m al mutatta be a színjátszó csoport. A hazai közönségen kívül Ligetfalu, Kismagyar, Somorja, Tardoskedd, Csallóköztárnok, K ajal, Szenc közönsége tapsolt színészeinknek. K ezem be került egy korabeli, kézzel írott beszám oló alapszervezetünk 1959-es m unkájáról. Ebből m egtudjuk, hogy a színjátszó csoport több esetben olyan községekbe látogatott el, ahol egyáltalán nem működött a Csem adok, vagy szervezet ugyan volt, de kulturális tevékenység nem. Az ilyen látogatások célja éppen az volt, hogy fellendítsék a helyi szervezetek munkáját. E községek közé tartozott a szom szédos Boldogfa is. A régi jegyzőkönyvek között kutatva találtam egy m eghívót, melyben az alapszervezet vezetősége tisztelettel meghívja a Debreceni lunátikus és a Húsz év után szereplőit, legközelebbi hozzátartozóikkal arra az ünnepi estre, melyet a kultúrház Csem adok helyiségében tartottak. M egőrződött az 1959-es év évzáró taggyűlésének jegyzőkönyve is. Érdem es végigolvasni, most csak a színjátszást érintő pontot idézem: „A z em lékérem átadása: Füle Lajos járási elnök és Papánek Imre járási titkár az egyik legjobb és egyben legrégibb színésznőnket, Horácsek Józsefnét (Ilonát) díszoklevéllel és em lékérem m el jutalm azta." A Csem adok Központi Bizottsága alapszervezetünket is díszoklevéllel tüntette ki.
S zerplők:Jankó Ilona U hrovics M ihály Tom an Erzsébet Ásványi Károly Szabó István
Újj Béla Horácsek Józsefné Horácsek József H orácsek János
Rendező: Pomichal Lajos
Az 1960-as évben is nagyon aktív volt m indkét színjátszó csoport. Ennek ellenére keveset jegyzett fel a krónika az Ú j élet c. darabról, melynek rendezője Újj Béla volt. Ez a színm ű ötször került bem utatásra, a csoport hazai közönség előtt még 1961-ben is fellépett vele. A Vadorzó felesége c. színm űvet éppen csak m egemlíti a krónika.
29
Ezt az évet egy Moliere vígjáték is gazdagította, aB otcsináladkr című, melyet 1961-ben nagy sikerrel mutatott be a csoport Alsószeliben is. Szereplők: Szabó István Kiss László ifj. Újj Béla Hollósy Rozália Ásványi Károly
Urbanovics Titus Toman Erzsébet Újj Béla Dóka Ferenc Klebercz Ferenc Bohony Ilona Rendező: Pomichal Lajos Díszlet: Puskás János Szabó István
Jelenet a vígjátékból: Toman Erzsébet, Ásványi Károly és Kiss László
30
A színdarab kiválasztása mindig a rendező és a csoport néhány idősebb, tapasztaltabb tagjának feladata volt. Pom ichal Lajos fáradozása sosem volt hiábavaló. Így volt ez 1962-ben is, am ikor a színjátszó csoport Kónya József: Mi is emberek vagyunk c. drám áját mutatta be. Részben már a cím is e lárulja, hogy m ilyen tém át dolgoz fel a szerző - egy nem cigány fiatalem ber, B éla (U rbanovics Titus) és egy cigánylány, Lina (Rajczi Éva) egymásba szeret, am ivel a fiatalem ber családja nem tud m egbékélni. E m lékezetes maradt a darabból az a táncjelenet, am elyben a lány, Lina, e lbűvölve h allgatja B élát, amint hegedűjén játszik, majd feláll és táncolni kezd lassan, m éltóságosan, majd gyorsabban, s a végén elszédül.
Ennek a drám ának a színreviteléhez 20 szereplőre és nagyszám ú segédszem élyzetre volt szükség. A rendező e lső ízben szerepeltetett cigány szárm azású szereplőt Sipos István és M észáros János szem élyében. A bem utatón részt vett a mű írója Kónya József, az akkor népszerű Bálint bátyó és felesége is. Tizenegy fellépés után a csoport kerületi versenyen vett részt Pozsonypüspökin, ahol nagy közönségsikert aratott a nagyrészt cigány szárm azású közönség körében. Ezen az e lőadáson én is részt vettem 31
és jó l em lékszem , hogy a fellépés után a közönség nagy része körülállta az autóbuszunkat, tapsolt, ünnepelte Linát, a cigány táncosnőt. A csoport részt vett a vőki kerületi fesztiválon is, ahol díszoklevelet kapott. D íszoklevélben részesült a csoport aktív, tehetséges tagja, Farkas Irm a is.
A szereplők a pozsonypüspöki előadás után S z e r e p lő k :
Urbanovics Titus Rajczi Éva Sipos István Pém Gáspár H orácsek József Szitka Lajos H orácsek Józsefné Preiner Anna H orácsek János H orácsek M agda
M észáros János Farkas Irma H ollósy István Poór Pál Kovács M iklós Pom ichal Lajos Újj Béla Gyurcsi K ároly U hrovics M ihály Horácsek Kálm án
Rendező: Pom ichal Lajos Díszlet: Puskás János, Szabó István 32
1963-ban a színjátszó csoport Debreczeni L ászló-Som lai Pál: H uszárvágás című három felvonásos vígjátékát gyakorolta. A bem utatóra csak a következő évben, 1 964-ben került sor. Hazai közönség előtt három szor lépett fel a csoport, nagy sikerrel. Ebben a vígjátékban is szerepeltetett a rendező cigány szárm azású szereplőket, Sipos Ilona P a n n i és Sipos Aliz Eszti szerepét játszotta. M indkét lány szépen énekelt. Így az ismert népdalokkal tűzdelt vígjáték nagy tetszést aratott. „Nem állok meg a százados úr szavára, Nem leszek én a százados úr babája, Van m ár nékem a századjában egy közlegény, Kit nem adnék százados úr m ag áért...” énekelte Eszti. Szereplők: Horácsek Józsefné Sipos István Sipos Ilona Sipos Aliz Farkas Irma
Pomichal Lajos K lebercz Ferenc G yurcsi István Urbanovics Titus Rendező: Pomichal Lajos
Egy év szünet után, 1966-ban újra sikert aratott a színjátszó csoport. Az összeszokott „törzsgárda" m ellett új nevek is felbukkantak Tóth: Jegyg y ű r ű a m e l l é k z s e b b e n c í m ű s z í n m ű v e s z e r e p l ő i között. Ezzel a darabbal három szor léptek fel Rétén, majd Boldogfán, Jókán és Diószegen. Szereplők:
U hrovics M ihály H orácsek Józsefné Farkas Irma Poór József G yurcsi Zsófia
Kovács Miklós Cséplő Ferenc Poór Julianna Hollósy István Rendező:
Pomichal Lajos
33
Ebben az évben a színpadi díszleteket fel kellett újítani, m ert a sok használat, a sok hurcolkodás m egviselte, tönkretette őket. Ezt a m unkát Puskás János nagy odaadással végezte. Új rendező nevével találkozunk 1967-ben. Egy egészen új, csak fiatalokból álló csoport alakult meg. H ollósy István rendezőnek sikerült tizenhárom új szereplővel színre vinni a K étév es m átk aság cím ű színm űvet. M indössze három szor léptek fel, kétszer Rétén, majd Hegysúron.
B ulavcsiak G yurka M acsicza István H orváth Irma H ollósy Rozália Gyurcsi János Gyenge János
S zerplők:Bohony Etelka Szabó János N ogely Zoltán H ollósy István Kvál Ilona Gyurcsi Dezső K ádár János Rendező: H ollósy István
Ebben az évben a kultúrház m ár olyan rossz állapotban volt, hogy be kellett zárni és düledező falai lebontásra kerültek. Színjátszó csoportunk tagjai m egbirkóztak ezzel az akadállyal is. A kultúrház ugyan hiányzott, de falunk kulturális élete az építkezés alatt is folytatódott. A próbák a m agyar alapiskolában, az előadások pedig az iskolában, vagy a helyi vendéglőben folytak. Az öreg kultúrházzal kapcsolatban itt szeretném elm ondani, hogy Újj Béla, akinek nevével m ár rendezőként és szereplőként egyaránt találkoztunk, szemben lakott a kultúrházzal. Hogy a színjátszó csoport tagjai meleg Csem adok-szobában próbálhassanak, m unkából hazajövet első dolga volt, hogy befűtsön. Bizony előfordult az is, hogy otthonról „lopott" szenet vagy fát. A m olyan „m indenese" volt a kultúrháznak, ha kellett, takarított is. K ésőbb m ár ilyen szolgálatra nem volt szükség, m ert az új kultúrházban gázolajjal fűtöttek, 1998-ban pedig gázfűtést szereltetett be a község. V isszatérve az 1967-es évhez, az idősebb tagokból álló színjátszó csoport sem tétlenkedett, sőt egy kom oly színm ű próbáit kezdték meg az iskolában. A választás ezúttal Jókai Mór: G azdag szegények cím ű m űvére esett. E darab kiválasztásának előzm énye az volt, hogy a járási népm űvelési otthon vándorserleget írt ki a műkedvelő színjátszó csoportok szám ára - s erre a 34
versenyre készült a csoport. A pozsonyi ruhakölcsönzőből hozott ruhák, kosztüm ök, parókák és a színészek nagyszerű alakítása azt eredm ényezte, hogy csoportunk bejutott a járási fesztiválra, ahol a galántai Labirint színjátszó csoport mögött a 2. helyezést érte el. Ez a színmű sok előadást ért meg. 1967-ben kétszer Réte, majd Boldogfa, Feketenyék és Vezekény közönsége tapsolt szereplőinknek. Ez az előadássorozat folytatódott 1968ban is. A csoport Taksony, N agyfödém es, Vágsellye, Bélvata, Vő k, Lég, Nagypaka, Vajka, Sárosfa községekben lépett fel. A rendező a színm ű sikeres színreviteléért díszoklevélben részesült.
zerS lők:Farkas p Irma Uhrovics M ihály H orácsek Józsefné Poór Julianna Bohony János G yurcsi József Pomichal Lajos
Tam ás M argit Klebercz Ferenc Gyurcsi Zsófia Hollósy Rozália H ajzok Zoltán Horácsek János
endző:Pomichal Lajos R
AGazdag szegények szereplői
Az alapszervezet vezetősége az utolsó előadás után a csoport tagjai és hozzátartozói részére, jutalm ul egy szórakozással eltöltött, ünnepi estet rendezett ugyancsak a m agyar alapiskolában. A csoport m unkakedvét nem vette el a kultúrház hiánya. A m agyar alapiskolában sikeresen folytak a próbák. A színjátszó csoport Ján Chalupka: A vén szerelmes cím ű három felvonásos bohózatát tanulta be. A bem utatóra a helyi vendéglőben került sor. A szereplőkön kívül elism erés illeti azokat az odaadó, segítőkész Csem adok-tagokat, akik a vendéglőt ideiglenes színházterem m é alakították át és elkészítették a színpadot (Bohony István, Bohony Sándor, Bohony Dénes). A kulisszákat Szabó József festette meg. Ehhez a színdarabhoz is, az előzőekhez hasonlóan, a ruhákat és egyéb kellékeket a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház kölcsönzőjéből hozták.
Csoportunk ezzel a darabbal is versenyre készült. A bem utatót m egtekintette a bírálóbizottság is, és a kedvezőtlen körülm ények között előadott vígjátékot nagyra értékelte. A járási fesztiválon Jóka mögött, a második helyen végzett a csoport, ahol díszoklevélben részesült a rendező is. Ezenkívül felléptek még kétszer Rétén, Hegysúron, Boldogfán, Vajkán, Kosúton és Vágkirályfán. 36
S z:erp lUrbanovics ők Titus Horácsek Józsefné Horácsek János Balázs Valéria Hajzok Zoltán
Horácsek M agdolna Bohony János Uhrovics M ihály Pomichal Lajos Poór Julianna endző:Pomichal Lajos R
1969-ben szövetségünk m egalakulásának 20. évfordulóját ünnepeltük. Ebből az alakalom ból alapszervezetünk az elmúlt húsz év m űsoraiból színdarab részletek, jelenetek, énekek, táncok - egy egész estére valót válogatott össze. A m agyar iskola udvarán készült el a színpad, a sok széket a vendéglőből kellett áthordani. N agyszám ú közönség gyűlt össze. C sakhogy - nyári este lévén, közbeszólt az időjárás - a kezdés után nagy szél kerekedett, am ely esőt ugyan nem hozott, de megzavarta a műsort. Kis kényszerszünet után folytatódhatott a nagysikerű em lékm űsor. Az évforduló alkalm ából a Csem adok Központi Bizottsága díszoklevelében részesült Pomichal Lajos, Szabó István és a színjátszó csoport. A színjátszók lelkesedése a nehézségek ellenére sem csökkent, az iskola épületét m egkedvelték, szinte igazi otthonra leltek benne, és így folytatódott tovább a munka, új színdarabot tűztek műsorra. 1970-ben az új színdarab Giulio Scarnicci-R enzö Tarabusi: Kaviár és lencse cím ű vígjátéka. Ezzel a vígjátékkal a Jókán m egrendezett járási fesztiválon ismét 2. helyezést érte el a csoport. A zsűri az olaszos tem peram entum ot hiányolta. A csoport fellépett még Boldogfán és Egyházfán is.
M acsicza Ferenc M üller M ária Kiss István H orácsek Pál Tom ovics István Ásványi K ároly Uhrovics M ihály U rbanovics Titus
zS ajzok Zoltán erplők:H Poór Julianna H orácsek Józsefné Rajczi László M acsicza István Balázs Valéria K am enár Zoltán Horácsek M agdolna endző:Pomichal R Lajos 37
A vígjáték szereplői Ebben az évben az ifjúsági színjátszó csoport egy sikeres esztrádm űsort adott elő kétszer hazai közönség előtt, valam int Boldogfán. Egy évet kihagyva, 1972-ben a színjátszó csoport Tóth: Jeg y g y ű rű a mellényzsebben c. színművét újította fel. A cél ismét a járási verseny volt. Ezúttal valóban siker koronázta a csoport szorgalm át és igyekezetét. A Taksonyban m egrendezett járási fesztiválon nagy közönségsiker m ellett a zsűri egyhangúlag csoportunknak ítélte az első helyet, m ely a vándorserleg elnyerését jelentette, s így a rétei Csem adok neve is felkerült e díjra. Ez a színm ű nagy sikert aratott még Boldogfán, H idaskürtön és Vízkeleten. A színjátszók részére az alapszervezet vezetősége jutalm ul egy szórakozással eltöltött estét rendezett. S z e r e p lő k :
H orácsek Józsefné H ajzok Zoltán Farkas Irma Á sványi Károly H orácsek Pál H ollósy Rozália
ifj. Pomichal Lajos K am enár Zoltán Szitka János Cséplő Ferenc Gyurcsi Zsófia Rendező: Pomichal Lajos
38
A színmű szereplői Az 1972-es évhez egy olyan esemény is fűződött, m elynek szervezetünkre nézve nagy jelentősége volt. Ebben az évben elkészült az új kultúrház és október 28-án a helyi nemzeti bizottság vezetői a járási küldöttek és a szép szám ú közönség jelenlétében átadták rendeltetésének. N agyon is itt volt az ideje, hogy a község lakosságának egy közös otthona legyen, ahol m űvészeti adottságainak élhet, fejlesztheti szépérzékét, szórakozhat, gyönyörködhet falunk fiataljai tehetségében. Farkas Irma, hnb elnök ünnepi m egnyitója és a további beszédek elhangzása után végre birtokukba vehették a színpadot azok, akiknek épült. M egkezdődött az első m űsor, óvodások, iskolások, m enyecskekórus, tűzoltók és a Csem adok alapszervezete lépett fel. Erről az esem ényről a Csemadok Központi Bizottsága képes hetilapja a HÉT közölt egy tudósítást Csúzi Cs. Ferenc tollából, Huszár Tibor (szintén Réte szülötte) felvételeivel. E rövid kitérő után térjünk vissza a színjátszáshoz. 1973-ban a színjátszó csoport már az új kultúrházban M ikszáth Kálmán: Szépasszony m adara c. zenés vígjátékát mutathatta be. Ehhez a vígjátékhoz új kulisszákra volt szükség egyrészt azért, mert a színpad lényegesen nagyobb volt az előzőnél, m ásrészt a m eglévő kulisszák rossz állapotban voltak. Az új vászonból és deszkákból elkészített díszleteket Szabó József festette meg és 39
M acsicza János állította össze. M ikszáth vígjátéka kétszer került bem utatásra otthon. Sajnos a zsűri előtti fellépésen a zenészek hiánya nagyon befolyásolta az előadás színvonalát, így a járási fesztiválra nem jutottak el. Sem a krónikából, sem más forrásból nem tudni, kik voltak a szereplők, csupán a rendező, Pom ichal Lajos nevét em líti a krónika. 1974 m árciusában ez a vígjáték még egyszer színre került. Ezt követően új rendező nevével találkozunk a krónikában. Cséplő László rendezésében a hazai közönség nagy tetszéssel fogadta Tóth M iklós: Könnyűanőknek c. vígjátékát. H asonlóan az előző vígjátékhoz, nincs tudom ásunk a szereplőkről, sőt, a krónika nem is tesz em lítést erről a darabról, csupán alapszervezetünk pénztárosa jegyezte föl a bevétel mellé a cím et is. AS drc. zépasonym M ikszáth vígjáték kudarca után az idősebb szereplők nem akartak tovább szerepet vállalni. Pom ichal Lajos 1975-ben új, fiatalokból álló csoporttal kezdte el Anatolij Sofronov: Az új szakácsnő c. három felvonásos vígjáték próbáit. A bem utatóra a következő évben, 1976-ban került sor. A közönség kíváncsian várta a fiatal m űkedvelők bem utatkozását. Nagy tetszést aratott m indhárom hazai fellépés, ezen kívül felléptek Boldogfán is.
Avígjátékszereplői
40
Szereplők: Laky Mária Laky Ferenc Kiss Juci Horácsek Gyula Sándor Tibor Horácsek Zoltán
Rendező:
Szalay Edit Urbanovics Éva Kucsa Rozália Pomichal Ferenc Bácsay Lýdia Cséplő Zsuzsanna
Pomichal Lajos
Jelenet az előadásból N agyrészt A z új szakácsnő szereplői közül kerültek ki G yárfás M iklós: D inasztia c. történelm i vígjátékának szereplői is. Ez a vígjáték 1977-ben gazdagította alapszervezetünk tevékenységét. Az otthoni sikeres bem utató után a zsűri javasolta csoportunkat a peredi járási fesztiválra. Ezzel új lehetőség nyílott színjátszó m ozgalm unk előtt. A színészi tapasztalat hiánya azonban m egm utatkozott a fellépésen és így csak a negyedik helyezést
41
érték el. A rétei és a peredi szereplésen kívül bem utatkoztak a hegysúri közönségnek is. Szereplők: Laky M ária Bohony János Szalay Edit Laky Ferenc
H uszár László H orácsek Gyula Szabó Katalin Rendező: Pom ichal Lajos
A felvételen Szabó K atalin, Bohony János és H uszár László
42
Hasonló sors érte 1 978-ban Solovics: Vágyak tornya c. színművét is. A járási versenyen a csoport a negyedik helyen végzett. A hazai bemutatók száma három, a legnagyobb sikere az e lső fel l ép ésnek volt. Szereplők: Gyurcsi Zsófia Gyurcsi Erzsébet Koczkás Lívia Gyurcsi Lívia Szabó Károly Bohony János
Szabó Katalin Kamenár Eszter Szabó Edit Gyurcsi Ferenc Kiss Jusztínia Kamenár Z oltán Rendező: Pomichal Lajos
A Vágyak tornya egyik jelenete 1979-ben színjátszó csoportunk ismételten kimagasló eredményt ért e l. Carlo G oldoni: Mirandolina c. háromfelvonásos vígjátékára esett a választás. Az előző évekből ismert szereplők új rendezővel dolgoztak. Molnár László hetente három alkalommal járt le Pozsonyból, hogy foglalkozzon a csoporttal. A siker nem maradt el. Pereden, a járási fesztiválon az 1. helyen végeztek. A versenyfellépésen és a hazai bemutatón kívül szerepeltek Jóka, Boldogfa és Fél közönsége előtt. 43
Szereplők: G yurcsi Erzsébet H uszár László G yurcsi Ferenc H orácsek Pál
Puskás László N eszm éry Gyula Szabó K ároly Rendező: M olnár László Bárdos G ábor
Szervezetünk m egem lékezett a Csem adok fennállásának 30. évfordulójáról. Részletes tevékenységi beszám oló hangzott el, közben egy-egy szép jelenet is bem utatásra került a sikeres színdarabokból, am elyeket szervezetünk az elm últ harminc év alatt bem utatott. A szereplők nagy lelkesedéssel idézték a régi időket. Ezzel a sikerrel a színjátszó csoport m unkájának egy szakasza lezárult. A következő években alapszervezetünk M acsicza Lajos elnökkel az élen más irányú tevékenységet fejtett ki. Színes, sokrétű volt szervezetünk munkája, m elyből sajnos a színjátszás teljesen kim aradt. M ár 1980-ban az évzáró taggyűlésen az elnök és a tagság közösen tették fel a kérdést - vajon ki és mi az oka annak, hogy ilyen gazdag hagyom ányokkal rendelkező csoport még csak nem is próbálkozott új színdarab betanulásával. É rdem leges válasz nem született, egyesek a rendező hiányát tartották oknak Pom ichal Lajos után senki nem volt, aki e fáradságos, egyben nem es m unkát folytatta volna. Pomichal Lajos a fűtés hiányát tartotta fő oknak. Itt tudni kell, hogy az új kultúrházban a Csem adok szervezetének volt ugyan egy helyisége, de ott nem lehetett fűteni. A fűtés kizárólag a m oziterm et szolgálta. M ivel a színdarab próbái általában a téli időszakban folytak, a fűtés hiánya valóban nyom ós oknak bizonyult. Ennek ellenére 1985-ben alakulóban volt egy új színjátszó csoport - tűnik ki az 1985-ös tevékenységi beszám olóból. Ezúttal Bohony Jánosnak sikerült maga köré gyűjteni néhány tehetséges, aktív fiatalt, akik egy új színdarab színrevitelét szorgalm azták. K orabeli szlovákiai m agyar író, Lovicsek Béla: Ezüstlakodalom m űvét választották. Ezzel a színm űvel a két sikeres hazai előadáson kívül m ég tizennyolcszor léptek fel a galántai, pozsony-vidéki és a dunaszerdahelyi járás községeiben, szintén sikerrel. Ezek után várható volt, hogy ez a lelkes fiatal csoport folytatni fogja m unkáját, sőt új tagokkal is bővül. 44
Szereplők: Szabó Károly Szabó István Gyurcsi Erzsébet Gyurcsi Márta
Szloboda Tivadarné Szloboda Ildikó Újj Károly
Részletek az Ezüstlakodalomból
45
_________________________________________________________
Rendező: Bohony János
A H ÉT c. hetilapban M acsicza Lajos m éltatta e fiatal csoport m unkáját. Az 1986-ban aratott sikerek után a színjátszók 1987-ben még nagyobb lelkesedéssel dolgoztak, annak ellenére, hogy a körülm ények elég m ostohák voltak. M int az alapszervezet új elnöke, ki-ki látogattam a próbákra. Az olvasópróbák a Csem adok helyiségben folytak - sikerült szereznünk egy olajkályhát, hogy a fűtés biztosítva legyen. A színpadi próbák viszont fűtetlen, sokszor dermesztő hidegben zajlottak. A szereplők kabátban és kesztyűben próbáltak, otthonról vitt forró teával m elegítették magukat. Jobban fűtötte őket a tenniakarás és m ár februárban bem utatták Tabi László: Sportol az asszony cím ű három felvonásos vígjátékát. Ezt a fellépést az év folyam án tizenhárom követte: M ácséd, Lég, Jóka, Hegysúr, Szenc , Padány, Hodos, Felsőszeli, Lúcs, Sókszelőce, D ióspatony és még egyszer Réte . A járási népm űvelési központ az am atőr színjátszók járási versenyét N agyfödém esen rendezte meg, ahol a 2. helyezést értük el. Szereplők: Gyurcsi István Szabó István Szloboda Ildikó M acsicza István M acsicza Rozália
N agy Zoltán M észáros Erzsébet Szabó K ároly G yurcsi Erzsébet Rendező: Bohony János, Újj Béla
46
Jelenet a színm űből G yurcsi Erzsébet telefonálás közben
47
1988-ban ez az aktív csoport folytatta tevékenységét, sőt új szereplőkkel is bővült. M ásodik alkalom m al találkozunk M olnár László rendező nevével, aki ezúttal is Pozsonyból utazott le hetente kétszer, akárcsak a díszletek kivitelezője, Dr. K ulač ík Jozef is. A szereplők nagyon kom olyan vették a munkát, értékelték a rendező fáradozását, m elynek eredm ényeként már m árciusban felléphettek az ismét N agyfödém esen m egrendezett járási versenyen a M oliere-M olnár: A (gum i) botcsinálta doktor c. három felvonásos színm űvel. Nagy volt az öröm, am ikor az eredm ényhirdetéskor a rétei csoport neve az első helyen szerepelt. Csoportunk birtokába került a vándorserleg, négy szép virágváza és a legnagyobb jutalom , a M arcelházán m egrendezett kerületi versenyen való részvétel. Innen színjátszóink díszoklevéllel és egy hanglemezzel tértek haza. Ezt a színm űvet négyszer adták elő Rétén, ezenkívül ellátogattak közelebbi és távolabbi községekbe is. Felléptek Alsószeli, Csenke, Felsőpatony, Kosút, Gelle, Sárosfa, Szenc , Jóka, Lég, Csallóközcsütörtök és Alistál közönsége előtt.
48
zerlők:Gyurcsi S p István G yurcsi Erzsébet Szloboda Ildikó Puskás Tivadar
Rajczi Adrianna Szabó Károly Tom ovics M iroslav
Rendező: íszlet:M olnár László, aki megkapta a legjobb rendező díját D Dr. K ulač ík Jozef, aki a legjobb díszlet díját nyerte e l. A nagyfödém esi Csem adok a lapszervezet különdíja is Rétére került. Színjátszó csoportunk utolsó, egyben legnagyobb sikerét 1989-ben aratta. Ebben az évben e ljutottak az am atőr színjátszók versenyének legrangosabb szem léjére - az országos versenyre - K om árom ban a Jókai-napokra. Erre a neves fesztiválra Scarnicci-T arabusi-M olnár: K av iár é s len c se c. három felvonásos vígjátékkal készültek nagy igyekezettel. Nem kevés idejükbe és fáradságukba került, hogy elérjék céljukat. Először a járási versenyen kellett sikeresen szerepeln i, am elyet a járási népm űvelési központ ismét N agyfödémesen rendezett meg. A járási versenyt a kerületi követte N agym egyeren - az itt elért 1. hely az országos fesztiválon való részvételt jelentette. Szívesen em lékeznek vissza szereplőink Jókai M ór szülővárosában eltöltött három napra. Kom árom ban három szereplőnk: Gyurcsi Erzsébet, Szabó István és Rajczi Adrianna kiváló színészi alakításért díszoklevelet kapott, ugyanilyen kitüntetésben részesült a csoport is. A versenyfellépéseken kívül néhány községbe is ellátogatott a csoport. A darab nagy sikert ért el Karván, Jókán, Sárosfán és három alkalomm al Rétén, összesen 830 néző előtt.
S zerlők:Gyurcsi p István G yurcsi Erzsébet Szabó István Pomichal Mária Tom ovics M iroslav Puskás Tivadar Csubok Erzsébet
Szabó Károly H ollósy Rozália Laky Péter Rajczi A drianna Szloboda Ildikó K ovács József
49
R endező:
Molnár László Díszlet: Dr. K ulač ík Jozef
Részlet a vígjátékból
K ö rü lb e lü l t í z é v v e l e z e lő t t ta lá lk o z ta m e lő s z ö r a r é t e i s z í n já ts z ó e g y ü tt e s s e l . C a rlo G oldoni v í g j á t é k át , a Két ú r s z o l g á j á t re n d e z te - ak k o r i s M olnár L á s z l ó . . . A c s o p o r t a z ó ta á t a l a k u l t , d e i s m é t o la s z v í g j á t é k o t t ű zö t t műsor á r a - e z ú t t a l i s M olnár Lás z ló re n d e zé s é b e n .. . A tém a h a s o n la to s , a s z e r z ő k azonban a k o r t á r s o la s z iro d a lo m hoz ta r to z n a k . Az ehhez ha s o n ló t ö r t é n e t azonban n em is m e r e tle n a magyar iro dalom ban sem . Ters á n s z k y J ó z s i Je n ő Kakuk M a rc ija nagyá b ól ö tv e n év v e l k o ráb b an , n a g y já b ó l h a so n ló kö zegben v á l t „ h ő s s é ” , csak éppen egy magyar v á ro s perem én. Ma már inkább íg y l á t j u k : e zek az é letm ű v észek az é 1 e t p e r e m é n v á ln a k „ n é v te le n h ősökké...”
50
MÁJUS 18.
1989. MÁJUS 18. / 19.30 SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA A CSEMADOK RÉTE I ALAPSZERVEZETÉNEK SZÍNJÁTSZÓ EGYÜTTESE Giulio Sca rn icc i — Renzo T arabusi
Kaviár és lencse (vígjáték k é t részben)
Rendezte: Molnár László F ordította: Mészö ly Dezső Díszlet és kosztü m: PhDr. Jozef K ulačík Súgó: G yurcsi Z suzsanna és Pom ichal M ária Technikai m u n k a társa k : Laki K ároly, Bulavčiak Mihály, ifj. G yurcsi István Szereposztás: Le onida P apagatto, a családfő V aléria, Leonida p á r j a ------Mati lda, Leonida te stv é re — Fiorella , Leonida lá n y a ------Velluto, nyugállom ányú to lv aj -------------------------Nagyapó Antonió, s z o m s z é d -----------Helena, nagyvilági hölgy — — Nicola, H elena f i a -----------Raimonde, Nicola gyám ja — Gróf n ő ------- ----------------------Mária, k i f u t ó --------------------M arcello, vendégm unkás — Alexis, i n a s -----------------—
G yurcsi István Sloboda Ild ik ó G yurcsi E rzsébet Rajczi A drian n a Szabó István Laki Péter Tomovics Miro H ollósi Rozália P uskás Tivad ar Szabó K ároly Čubok E rzsébet Pomic h a l M ária Laki Pé ter Kovács József
A tö rté n et valahol Olaszországban játszódik a közelm últban, de azt is lehet, hogy nap jain k b an . Ez a kedves vígjáték slá g ern ek szám ít a színházirodalom ban. Húsz évvel e z előtt szinte valam ennyi európai színház eljátszo tta biztos sik e rt és kasszasikert ara tv a. Majd szépen lassan feledésbe m erült, s csak itt-o tt jelent meg am atő r színpadokon. Ez az előadás ta lán újrafelfed ezés h azai m agyar színpadunkon, s Leonida Papagatto, a kedves szélhám os, ren d sz erin t b a lsik e rre l járó ügyletei rem élhetőleg m ost is m egnevet t etik a nézőt.
51
*a '/*'§* tT t SZEREPLŐ IGAZOLVÁNY (PREUKAZŰÍ!NKU!OC!CH} Név: Qyurcsi. István Lakhely: Rété.......... SzálIA.: Hote!:
Cséplő Ferenc levele a színjátszókhoz
Gratulálok kedves színjátszók! Ez tényleg komoly tett v o lt . E lőszö r jutottatok el a komáromi Jókai napokra és mindjárt három kitüntető oklevelet szereztek s zer ep lő itek . Sikeresen fo ly ta tjá to k a z t , amit valamikor a két háború között végeztek a rétei református, k a to lik u s ,
tűzoltó és cser-
kész s zín já ts zó k . No, meg a második világháború utá n, amikor már szabadott megszólalnunk, hány koszorút, oklevelet s zer eztek Pomichal Lajos vezette művészei az amatőr színjátszásnak? Hát csak folytassátok a jó szereplést otthon és szerte e kis hazában szülőfalunk nagyobb dicsőségére! M i, akik szerte szélledtünk a szülőfaluból a v ilá g b a , mi is büszkék vagyunk s ik e re it e k re , minden r é t ei sikerre és h ir d e t jük a s zü lő fa lu , a "gyökerek" jó h í r é t . Köszönet Nektek a jó munkáért!
R é t e , 1989. jú n iu s a
A Réte története elő a dása után:
52
Ezzel a sikeres szerepléssel befejeződött színjátszó mozgalmunk sokéves, gazdag munkája. Ez nem a tűnődés helye - bár a kérdés kikívánkozik az emberből - vajon miért állt meg ez a nemes célt szolgáló munka? A választ nagyjából így fogalmaznám meg: nyújtson ez a könyv le lkesedést és alkotókedvet a fiataloknak, hogy folytassák ezt a munkát, ezt a láncot! Sok tehetséges fiatalunk van, csak talán a módszer hiányzik, hogyan megnyerni őket e mindennél hasznosabb időtöltésre. Említést érdemel még az az ifjúsági színjátszó csoport, mely 1993-ban alakult Pomichal Mária vezetésével. Ez a fiatal társulat meghívást kapott Komáromba a Jókai-napokra, ahol egy hetet töltöttek el. Ondřej Sekora: Piripócs város krónikája c. egyfelvonásos színművet adták elő. Fiatal, kezdő, kevés gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező rendező, ugyancsak kezdő csoport, m elynek tagjai először léptek közönség elé - mindez visszatükröződött az e lért eredményen. Szereplésükért oklevélben részesültek és egy vázát is kaptak jutalmul. A rétei fellépés után több előadásuk nem volt.
7"
53
A hhoz, hogy egy színm ű bem utatásra kerülhessen, a rendezőn és a szereplőkön kívül még sok segítőkész, odaadó em berre van szükség. A krónikát végiglapozva, az egyes színdarabok m ellett nem találtam olyan névsort, am ely a segédszem élyzetet tüntette volna fel, pedig ott volna a helyük. A zok jegyzéke, akik csekély pénzjutalom ellenében segítettek a díszletek elkészítésében, m egtalálhatók a pénztárkönyvben. Ilyen volt Puskás János, Szabó József, M acsicza János, H orácsek K ároly (festés, asztalos m unka). M indenekelőtt Bohony István (Pisti) nevét kell kiem elni, aki előtt sosem volt m egoldhatatlan problém a, lehetett az villanyszerelés, festés, asztalos munka, vagy bárm ilyen javítás, újítás a színpadon. M inden előadáson - otthoni és falun kívüli - az elsők között volt jelen és utolsóként távozott. Az ő esetében ez más rendezvényekre is vonatkozik (pl. bálok szervezése, vendégszereplők fogadása). Term észetesen ehhez egy em ber m unkája kevés volt. A korábbi években aktívan kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe a m ár em lített Szabó István, Bohony Sándor, Bohony Dénes, később Tom ovics László, Laky Péter, Laky Károly. K om oly feladat volt berakni a díszleteket, bútorokat, egyéb fontos kellékeket az autóbuszba és ügyelni arra, hogy semmi ne m aradjon otthon. Az előadás színhelyén m indezt kihordani és elkészíteni a színpadot, ugyancsak egy jó l összehangolt m unkacsoportot igényelt. A ztán m indent m egism ételni az előadás befejeztével. M inden bizonnyal ezek az em berek is m egérdem lik az elismerést. Jelentősen em elték a régebbi idők előadásainak színvonalát a korhű öltözékek. Ez csak a ruhák, parókák, bajszok, legyezők kölcsönzésével volt m egoldható. Itt nem tudok konkrét neveket em líteni, feltételezem , hogy a rendező, Pom ichal Lajos vállalta ezt a feladatot is, hiszen a rendező elképzelése döntően befolyásolta az előadott darab sikerét vagy éppen kudarcát. További feladat volt az utazás, az autóbusz bebiztosítása, am it szintén vállalnia kellett valakinek. Fontos volt a fellépések színhelyeinek (volt belőlük bőven) a bebiztosítása is. Ilyen feladatot teljesítettek: Dóka Károly, Bohony Sándor, Hollósy István, Pém Lajos, a későbbi időszakban Dobosiné M acsicza Rozália. Ugyanis régebben nem volt telefon, autó sem nagyon, ezért autóbusszal vagy vonattal kellett az egyes falvakba utazni. A legtöbb színdarabban olyan jelenetek is voltak, m elyekhez ételre-italra volt szükség. Ezek bebiztosítása általában a női szereplők gondja volt.
54
V égül em lítést érdemelnek a súgók is, akiknek az egész e lőadást a színfalak mögött kellett figyelmesen végigkísérniük, hogy tettre készek legyenek egy-egy szövegbotlás esetében. A kezdeti években Uhrovics Mihályné töltötte be a súgó szerepét, később jómagam, majd Müller Katalin, Pomichal Mária, Szloboda Mária és Klebercz Zsuzsanna. Mindenkinek - megnevezetteknek és meg nem nevezetteknek, é lőknek és azoknak, akik időközben e ltávoztak az é lők sorából - az áldozatkész munkájáért köszönet és tisztelet jár.
55
Vendégszereplők 1972-ben az elkészült új kultúrház lehetőséget biztosított nagyobb szabású kulturális rendezvények m egszervezésére is. Ezáltal bővült alapszervezetünk m unkája, m elyet más tevékenységi formákkal gazdagíthattunk. A Csem adok K özponti Bizottságának m egbízásából több esetben került sor falunkban országos m éretű kulturális rendezvények m egvalósítására, így nálunk zajlott 1975 novem berében az irodalm i színpadok országos vetélkedője Losonc, D unaszerdahely és Szepsi részvételével. A következő évben szervezetünk segítségével került m egrendezésre a Tavaszi szél vizet áraszt... népdalverseny galántai járási döntője. 1979-ben közönségünknek, tagjainknak énekeltek azok a fiatal tehetségek, akik részt vettek a Melódia'79 elnevezésű táncdalfesztivál országos elődöntőjén. Ezeknek az előadásoknak a m egszervezése kom oly m unkát igényelt a vezetőségi tagok részéről, akik viszont látva és tapasztalva a sikert a nehézségeket feledve, újabb és újabb rendezvények előkészítését tervezgették. M aradandó élm ényt jelentett m indannyiunk szám ára a Csehszlovákiai M agyar Tanítók K özponti Énekkarának fellépése kultúrházunkban. E lőadásukban nagyon szép K odály feldolgozásokat hallhattunk. M ásodszor 1980-ban láttuk vendégül az énekkart, Janda Iván és Vass Lajos m agyarországi karm ester vezetésével. A hangversenyt 195 néző, valam int a csehszlovákiai és a m agyarországi sajtó 40 tagú küldöttsége tekintette meg. K özism ert, hogy tagságunk körében nagyon népszerűek a m agyar nóta és népdalestek. Béres Ferenc m agyarországi nótaénekes előadásában 1976ban m indenki talált kedvére valót. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kultúrház az utolsó helyig m egtelt és a közönség együtt énekelt a művésszel. N agy tetszést aratott a kismagyari népdalcsoport nótaestje is 1986-ban, majd 1987-ben a felsőszeliek nótaestjének tapsolt a szépszám ú közönség. Az 1993-as évi tevékenységünket Goda M arika, közism ert hazai népdalés operetténekes fellépése gazdagította. Sajnos, Goda M arika m űsorának várt sikere elmaradt, mert az énekesnő a villanyvezeték m eghibásodása m iatt zenekíséret nélkül énekelt, ami m egpecsételte a m űsor színvonalát.
56
1993 után már nem vállalkozott a vezetőség vendégcsoportok fogadására, mert a kultúrházban sem a világítás, sem a fűtés nem volt kielégítő. Saját rendezvényeinket is a magyar alapiskolában bonyolítottuk le. M ivel tagságunkat a néptánc is érdekelte, a vezetőség ennek az igénynek is eleget tett. Az 1 970-ben megalakult SZŐTTES, a Csemadok Központi Bizottságának népművészeti csoportja öt alkalommal mutatkozott be községünkben: 1976-ban, 1977-ben, 1987-ben, 1990-ben és 1993-ban. 1991-ben megszerveztük az Ifjú Szívek néptánc csoportjának fellépését. Lehetőségünk adódott 1984-ben fogadni a Tapolcai dal- és táncegyüttest is, majd két évvel később a magyarországi kaposvári tánccsoport aratott nagy sikert tagságunk körében. 1989-ben a galántai járásban szerepelt a veszprémi Bakony táncegyüttes és a Palánta citerazenekar Papkesziből. Vezetőségünk a járási bizottság felkérésére elvállalta ennek a fellépésnek a megszervezését. Az eltelt idő alatt számos alkalommal szerepelt falunkban a MATESZ, későbbi nevén a Komáromi Jókai Színház társulata: 1976 1979 1981 1981 1983 1990 1990 1990
Kőszívű ember fiai c. színmű Gedeon ház c. dráma Naplemente Rómeóval és Júliával c. színmű Most kezdődik a tánc c. vígjáték Szeretve mind a vérpadig c. színmű Kabarébazár c. szórakoztató műsor Nagymama c. színmű Peti meg a róka c. mesejáték gyermekek részére.
Az érsekújvári Csemadok színjátszó- és esztrádcsoportjának tagjait mindig nagy örömmel fogadtuk. 1976-ban és 1977-ben kabaréműsorral szórakoztatták a közönséget, még ugyanebben az évben előadták a Cigány c. vígjátékot is. Mivel ezek az előadások megnyerték tagságunk tetszését, a vezetőség 1978-ban is merte vállalni vendégszereplésüket, ezúttal a Charlie nénje c. vígjátékot adták elő nagy sikerrel. A csoport nálunk még 1981-ben A Dankó Pista c. előadással, 1983-ban a Haramiák c. színművel szerepelt. Örökzöld melódiákat és ismert operettdalokat hallhattunk az újváriaktól a Csak egy kis em lék... c. zenés, táncos műsorban 1984-ben. Utolsó fellépésükre falunkban 1988-ban került sor. A Hol van az a nyár.. hasonlóan az előző előadásukhoz, ismert és szebbnél-szebb dalokat, operett részleteket tartalmazott, a szereplők gyönyörű ruhákban léptek fel a zsúfo57
lásig m egtelt kultúrház közönsége előtt. M ég a szom szédos B oldogfáról is kellett székeket kölcsönöznünk, mert sem ezelőtt, sem azóta nem volt ennyi em ber a kultúrházban. A siker hatalmas volt, am it a szűnni nem akaró taps bizonyított. Itt szeretném m egjegyezni, hogy a mi közönségünk nagyon hálás, a legkisebb tetszését is tapssal jutalm azza. Ez több csoportnak és tagjainak is a véleménye, ezzel indokolták azt, hogy m iért szeretnek Rétén fellépni. M agyarországi vendégszereplőink is voltak. 1977-ben fellépett nálunk Kibédi Ervin színm űvész. 1979-ben a Csem adok K özponti B izottsága egy labdarúgó találkozót rendezett Csem adok KB tagok és m agyar újságírók között. Erre a rendezvényre a rétei sportpályán került sor. A találkozó vendége Rátonyi R óbert volt, a labdarúgó m érkőzést Gyulai István budapesti sportriporter közvetítette. H ogy ez m egvalósulhatott, nem kis fáradságába került a vezetőségnek, de a siker ezúttal sem m aradt el. K isebb hazai csoportok fellépését is szorgalm azta alapszervezetünk vezetősége. Szerepelt kultúrházunkban a nagyfödém esi Csem adok alapszervezetének színjátszó csoportja 1978-ban, 1982-ben, 1984-ben a Zsákbam acska c. vígjátékkal, 1985-ben a Dalol a nyár c. színművel. 1979-ben nagysikerű kabarém űsorral léptek fel a magyarbéliek. 1987-ben a Csem adok jókai alapszervezete színjátszói az Árvízi románc c. színm űvet m utatták be. A nagym egyeri Poloska színjátszó csoport is bem utatkozott közönségünknek. N agy sikert aratott Berkes Pál: A női partőrség szem e láttára c. vígjátékuk. 1979 - a N em zetközi Gyerm ekév és a gyerm eknap alkalm ából szervezetünk júniusban kultúrdélutánt rendezett a gyerm ekek részére, melynek keretében fellépett a féli Csem adok alapszervezete mellett m űködő gyerm ek folklórcsoport. Az 1980-as évek végén a szenci N apsugár vegyeskar mutatta be műsorát. 1993 júliusában két napot töltöttek községünkben a füleki Zsákszínház tagjai. Étkezésüket és elszállásolásukat a vezetőségi tagok biztosították. Este a kultúrházban találkoztak a szereplők és a tagság, másnap pedig 280 néző előtt nagy sikerrel m utatták be H ippolit, a lakáj c. zenés vígjátékot. H árom alkalom m al, 1996,1997 és 1999-ben m egszervezte vezetőségünk a diószegi Csem adok alapszervezete és a m űvelődési központ Hahota színjátszó csoportjának kabarém űsorát. 58
Az új területi elrendezés következtében alapszervezetünk 1997-től a Csemadok Szenc i Területi Választmányához csatlakozott. A Szenc i TV minden évben megrendezi, Szenc város szülöttének tiszteletére, a Szenczi Molnár Albert Napokat. E műsorsorozaton belül 1997 októberében a réte i református templomban fellépett Dévai Nagy Kamilla magyarországi énekesnő a Magyarok fénye c. műsorával. A visszajelzések alapján ez a műsor rendkívüli tetszést aratott. Ily módon alapszervezetünk társrendezője lett ennek a rendezvénysorozatnak. Ugyancsak a Szenczi Molnár Albert Napokon belül 1998-ban is a református templom adott otthont annak a hangversenynek, melynek szereplője a FIRESZ összevont református kórus volt.
59
Színházlátogatások A z évek folyam án egyre fokozódott tagságunk érdeklődése és igénye a kulturális rendezvények iránt. A vezetőségeket ez az igény arra sarkallta, hogy bővítsék a szervezet tevékenységét, a m unkatervben egyaránt szerepeljenek belföldi és külföldi színházlátogatások is. A külföldi színházlátogatások alatt értem M agyarországot, ezen belül is főleg G yőr városát. A győri kirándulások közkedveltek voltak tagságunk körében, am elyekre általában szom baton került sor. Az indulás reggel volt autóbusszal. D élelőtt a résztvevők vásárlással töltötték idejüket a jó l ismert, gazdag árukészletet kínáló győri piacon. A délutáni program ban szerepelt egy étkezés G yőr valam elyik éttermében. A kirándulás legizgalm asabb pontja a színházba való készülődés volt. Ilyenkor az autóbusz szinte „divatbem utatóvá" alakult át. A résztvevő hölgyek általában új ruhával, blúzzal vagy szoknyával gazdagították ruhatárukat a délelőtti vásárlás folyam án, m elyeket a színházi előadásra m agukra is öltöttek. A z első magyarországi, ez esetben budapesti, színházlátogatással egybekötött kirándulás 1978-ban volt. A program ban szerepelt Budapest nevezetességeinek m egtekintése. Az esti előadásról nincs feljegyzés, hogy m elyik színházban, m ilyen előadáson voltak a résztvevők. 1979-ben Rajci Ottó elnök egy nagyon érdekes, em lékezetes kirándulást rendezett G yőr-Pannonhalm a útvonalon. M acsicza Lajos elnök 1980 és 1985 között négy alkalom m al szervezett kirándulást Győrbe, m elyek során a tagság négy felejthetetlen színházi élm énnyel lett gazdagabb: 1983 1984 1984 1985
H áry János (operett) M osoly országa (operett) Bánk bán (dráma) D enevér (operett)
Ezt m egelőzően, két olyan kirándulás m egrendezésére került sor, m elyek nem színházlátogatással végződtek. Az első, 1980-ban egy esztergomi városnéző út volt, a m ásik 1984-ben budapesti. 1984-ben M acsicza Lajos hasonló céllal egy dunaszerdahelyi látogatást is szervezett. 60
1987-ben a lapszervezetünk é lére M etzner V aléria került, aki nemcsak folytatta, de kihasználva a kínálkozó lehetőségeket, bővítette is ezt a tevékenységet, m ely egyre népszerűbbé vált a tagság körében. Ezek a rendezvények nagym értékben hozzájárultak a tagság létszám ának em elkedéséhez. Évente több a lkalom m al is rendeztünk színházlátogató utat, G yőr m ellé felsorakoztatva Komárom, Pozsony, G alánta és Szenc városait. E városok színpadjain egyre gyakoribbá váltak a magyarországi művészek vendégszereplései. Term észetesen a komáromi Jókai Színház, vagy az érsekújvári Csemadok színjátszó csoportjának az e lőadásaira is szerveztünk társasutazást. 1987-ben a M ATESZ vendégszereplésében Szencen megnéztük a Nem é lhetek m uzsikaszó nélk ü l c. e lőadást. Győrbe megtekintettük a Cigányprím ás c. operettet, valam int Komáromban a M ATESZ e lőadását, a Többgyerekes agglegény c. vígjátékot. A Csemadok galántai járási bizottsága évente több vendégszereplést szorgalmazott G alántán, m elyről minden esetben értesítette alapszervezetünk vezetőségét. Élve a kínálattal és ism erve tagságunk igényeit - lehetőségünk volt választani az e lőadásokból. Tagságunk az operetteket, a zenés műsorokat és a kabarékat kedveli. E m lékezetesek a következő galántai előadások: 1979 1988
1990 19 9 1
1993
1994 1995
A Szlovák rádió m agyar adása szilveszteri műsorának nyilvános felvétele A M agyar Néphadsereg M űvészegyüttesének fe llépése H ol van az a nyár - az érsekújvári Csemadok színjátszó csoportja operett részletekből összeállított m űsora Sas József műsora Őszi operettgála - a budapesti Fővárosi Operettszínház m űvészeinek tolm ácsolásában, kibővítve Goda M arika hazai énekesnő szereplésével Két lány az utcán - a Budapesti V ígszínház vendégszereplése (Lórán Lenke, C sala Zsuzsa) Szív küldi szívnek... az érsekújvári Csemadok zenés, táncos műsora Sybill - operett, a budapesti Fővárosi O perettszínház nagysikerű előadása Szépen szól a m agyar nóta - magyarországi nótaénekesek fellépése H ortobágyi Judit mű sorvezetővel.
61
A felsoroltakon kívül G yőrben 1988-ban a D iadalm as asszony, 1990-ben a Csárdáskirálynő c. operettek m egtekintése nyújtott m aradandó élményt. N em kisebb élmény szám unkra a kom árom i Jókai Színház m űvészeinek előadása sem. 1992-ben egy júniusi szom baton városnézéssel egybekötött kirándulást szerveztünk K om árom ba, m egtekintettük a Csókos asszony c. operettet. M áskor Szencen vettünk részt a Fekete Péter c. zenés vígjátékon. 1993-ban az em lített színház m űvészei ugyancsak Szencen a Padlás c. színm űvet adták elő. 1995 - ismét Kom árom - felejthetetlen D ráfi M átyás alakítás a H egedűs a háztetőn c. zenés játékban. 1992-ben első ízben a pozsonyi városi szervezet egy tájékoztatót küldött alapszervezetünknek, melyből megtudtuk, hogy a Pozsonyi Városi K ulturális N apok rendezvénysorozaton belül különféle előadásokat szervez. Így jutottunk el a Ružinov-i kultúrházba a Thália Színház előadására, a Régi nyár c. operettre. Ebben az előadásban nagy sikerrel szerepelt egykori aktív tagunk és szereplőnk, Rajci Adrianna. U gyanitt 1994-ben fellépett az érsekújvári Csem adok színjátszó csoportja a Szív küldi szív n ek ... c. zenés m űsorral, m elyen szintén részt vettünk. Ezekben az években nagyon jó együttm űködés alakult ki alapszervezetünk és a pozsonyi városi szervezet között. Jégh Izabella, a szervezet titkára m inden fellépésről értesítette elnökünket. M ivel a kultúrház nem volt alkalmas nagyobb csoportok m űsorának m egrendezésére, s hogy a kultúra ki ne szoruljon életünkből egészen, élve a lehetőséggel, többször vettünk részt pozsonyi előadásokon. 1996
1997
R užinov - Kovács Kati m agyar táncdalénekes fellépése Istropolis - Leszállás Párizsban c. vígjáték, a budapesti Vígszínház előadása Istropolis - Lili bárónő, a budapesti Fővárosi O perettszínház vendégszereplése Ruž inov - A muzsikánál nincs j obb b arát... hazai népdalénekesek nagysikerű műsora Istropolis - Operett részletek - a Budapesti Fővárosi O perettszínház ismert m űvészeinek nagy tetszést arató fellépése Istropolis - A szabin nők elrablása - budapesti színm űvészek előadása
62
1998 1999
Istropolis - Mária főhadnagy c. operett - a budapesti Fővárosi Operettszínház fellépése Istropolis - Dáridó - nagysikerű zenés műsor magyarországi ismert énekesek szereplésével.
1996-ban először vettünk részt a Popkarácsony c. műsoron, melyben népszerű magyarországi énekesek adták elő közismert dalaikat. Ezt a műsort megtekintettük 1997 és 1998-ban is. A szenc i területi választmány jóvoltából 1997-ben megnéztük Győrben a My fair Lady c. musicalt. Hazai magyar politikusaink nagy sikerrel mutatták be több helyen a Pótszilveszter c. zenés kabaréműsorukat. Erre a műsorra 1998-ban Somorjára szerveztünk társasutazást. Az 1990-es évektől a községi hivatal anyagilag támogat egy-egy színházlátogatást úgy, hogy az autóbusz költségeit fedezi. A résztvevők csak a belépőjegyek árát fizetik. A tagság nagy érdeklődést tanúsít e rendezvények iránt. Így volt ez a múltban és így van napjainkban is. Bízzunk benne, hogy a jövő sem lesz más, hiszen az irodalom, a kultúra, a művészet szeretete, pártfogolása mindenképpen erősítő, hitet adó tényező. Erre a hitre pedig nagy szükségünk van.
63
Író-olvasó találkozók A z első író-olvasó találkozókat a Csem adok alapszervezetei szervezték azzal a céllal, hogy m egterem tsék az író és az olvasó szem élyes kapcsolatát. K özism erten ezek a találkozók az irodalom népszerűsítésének legjobban bevált form ái közé tartoznak. K özségünkben az első ilyen rendezvényre 1961 m árciusában került sor M ács József íróval. H osszú szünet után a következő találkozó 1976 novem berében volt D uba Gyula író részvételével. Ezt a találkozót 1979-ben kettő is követte, m árciusban a könyv hónapja keretén belül m eghívtuk, Csontos V ilm os hazai m agyar költőt. A m agyar alapiskolában m egtartott találkozón 65 szem ély vett részt. M eghitt baráti beszélgetés alakult ki a költő és a hallgatóság között. H asonlóan sikeres volt a novem beri találkozó M ács József hazai m agyar íróval is. A z ilyen rendezvényekre sajnos ritkán került sor. A m últban ugyanis a m agyar alapiskola pedagógusai nem kapcsolódtak be a C sem adok m unkájába, nem volt jó együttm űködés az iskola és a Csem adok alapszervezete között. M ásrészt pedig sem a vezetőség, sem a tagság soraiban nem volt olyan személy, aki fokozottabb m értékben foglalkozott volna az irodalmi neveléssel, az irodalom népszerűsítésével. M ivel az évzáró gyűléseken kritikák hangzottak el e téren és a tagság kezdte igényelni a tevékenységnek ezt a formáját, 1986 februárjáb an M acsicza Lajos elnök m eghívta Lovicsek Béla hazai m agyar írót. A választás azért is esett éppen Lovicsek Bélára, m ert a színjátszó csoport a szerző Ezüstlakodalom c. művét gyakorolta és később nagy sikerrel be is mutatta. Ez a találkozó nagyon jó l sikerült, m egrendezésére a m agyar iskolában került sor. Az író röviden ismertette életét, munkásságát, majd a jelenlevők kérdéseire válaszolt. E találkozó m egvalósításába bekapcsolódott Kohút Józsefné, az alapiskola tanítónője is. Lovicsek Béla írásban köszönte meg a m eghívást és a szívélyes fogadtatást. A levél a szervezet krónikájában lapozható fel. M etzner V aléria elnök fontos feladatnak tartotta az iskola és az alapszervezet közti szoros kapcsolat kialakítását. Így került sor arra a találkozóra a helyi könyvtárban 1989 m árciusában, am ely közös rendezvény volt az iskolával. M eghívtuk Keszeli Ferenc költőt, akivel nem csak a felnőtt
64
hallgatóság, hanem az iskolás gyermekek is találkozhattak, hiszen mint ismeretes, népszerű gyermekversei vannak, melyekből néhány elhangzott iskolásaink tolmácsolásában. A költő ezt írta a krónikába: „Egy nagyon kellemes találkozás em lékére Rétén. Jó volt néhány gondolatot közreadni, mert igen hálás hallgatósággal találkoztam ..." Még ez év októberében vendégül láttuk Dávid Teréz írónőt, akivel a kultúrházban egy nagyon kellemes estét töltöttünk el. Életéről, könyveiről beszélt, kérdésekre válaszolt. Erre a találkozóra a Csemadok megalakulásának 40. évfordulója alkalmából került sor. 1994 februárjában az iskola adott otthont Paxy László egyházfai le lkésszel való találkozónak, melyre a Régi és új históriák c. könyve kapcsán fogadta el meghívásunkat. 1994 a Család nemzetközi éve volt, ennek szellemében folyt a beszélgetés és ehhez a témához kapcsolódó részleteket o lvasott fel a szerző, az akkor még készülőben lévő könyvéből. Közvetlen és baráti hangulatban zajlott a beszélgetés, amely könyvvásárlással és azok dedikálásával ért véget. 1995-ben megjelent egy helytörténeti könyv: Réte - bástya és menedék cím m el. M ivel községünkről szól és a szerző, Cséplő Ferenc falunk szülötte, meghívtuk, illetve „hazahívtuk" őt egy beszélgetésre. Az est folyamán más témák, em lékek, fiatalkori barátságok is felmerültek, m elyek még érdekesebbé tették a találkozást. Egy évvel később a szerző megjelentetett gyermekkora egy szakaszát bemutató könyvet Rosszcsontok címm el. Ezt ismertette 1997 júniusában, egy vasárnap délután, a községi hivatal tanácstermében.
65
Irodalmi estek Az irodalom -népszerűsítés legjobban bevált form ái közé tartoznak az író-olvasó találkozókon kívül az irodalmi estek is. Az ilyen estek célja, hogy az irodalmi alkotások ism ertetésével hassanak a lakosságra, különösen pedig tagságunkra és ifjúságunkra. Szervezetünk által rendezett irodalm i estek közül a legem lékezetesebb az 1967-ben m egrendezett Petőfi est. Petőfi életét és költészetét - kihangsúlyozva költészetének egy-egy jelentős állom ását - H ajzok Zoltán m érnök ismertette. A szöveg tűzdelve volt szebbnél-szebb költem ényekkel és m egzenésített versek is elhangzottak. (A H azám ban c. verset M etznerné Uhrovics Valéria, a Cserebogár, sárga cserebogár c. verset Szabóné Tam ás M argit, az Egy gondolat bánt engem et c. verset H ajzok Zoltán m ondta el.) Ebben az évben lett lebontva az öreg kultúrház épülete, így az előadás a m agyar alapiskolában zajlott. 1983 m ájusában M óricz Zsigm ondra em lékeztünk, akinek életét és m unkásságát M acsicza Lajos foglalta össze, majd elhangzott A dy Endre Levélféle M óricz Zsigm ondhoz c. verse, a Hét krajcár és a Tragédia című novella és részlet a Légy jó m indhalálig c. regényből. Az előzőhöz hasonlóan, az iskola adott otthont a rendezvénynek. Sorrendben a harm adik irodalmi est Ady Endre nevéhez fűződik. 1988 áprilisában Gyurcsi Erzsébet beszélt a költő életéről és verseiről, m elyekből néhány el is hangzott Krajcsovics Erzsébet, H orácsek Anna, Rajci Adrianna, M orvay Zsuzsanna és M etzner Zoltán tolm ácsolásában. A nem zet m űveltségének alapja az anyanyelv tökéletes ismerete, tisztaságának ápolása. A Csem adok fennállása óta nagyon sokat tett anyanyelvi m űveltségünk fejlesztésének érdekében. A Csem adok Galántai Járási B izottsága m inden év decem berében m egrendezte az anyanyelv-hete rendezvénysorozatot. E rendezvénysorozaton belül, 1989 decem berében, fogadtuk Bitskey Tibor m agyar színm űvészt, aki önálló előadói estjén a m agyar irodalom legszebb verseiből és elbeszéléseiből nyújtott át egy csokorra valót. Ezt az előadás a nagy érdeklődésre való tekintettel a kultúrházban szerveztük meg.
66
Egy évvel később, hasonló alkalom kapcsán o lyan vendégeket fogadtunk, akik még nem jártak tájainkon: Puskás Attilát, az RMDSz Szepsiszentgyörgyi megyei választmányának alelnökét, Kónya Ádámot, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóját, A lbert Ernő, tanárt. Háromszék történelmi nevezetességeiről tartottak nagyon érdekes előadást, sőt filmkockákat is vetítettek. Ez a rendezvény az iskolában volt, de az osztály annyira megtelt, hogy az iskola szomszédságában lévő huszita házból hordtunk át padokat és székeket. Kónya Ádám így köszöntötte a találkozót: „A székely címer vázlatos rajzával, szeretettel kívánunk Mikes Kelemen-i hűséget, Kőrösi Csoma Sándor-i kitartást a nemzetiségi tudat, önismeret további ápolásához.
67
Szavalóversenyek A z anyanyelv ápolására és tisztaságára törekszünk akkor is, ha verseket, prózákat olvasgatunk, tanulunk. Ezt tette a mi alapszervezetünk is, am ikor m ár a kezdeti években, 1953-ban Pom ichal Lajos Szentgyörgyött kerületi szavalóversenyen szerepelt A rany János: Fülem ile c. elbeszélő költem ényével, ahonnan díszoklevéllel tért haza. 1987-ben a galántai járási bizottság felhívására beneveztünk a járási szavalóversenyre, m elynek m egrendezője Alsószeli község volt. Vers kategóriában Pom ichal M ária harm adik, Rajci A drianna prózam ondásban m ásodik helyezést ért el. A következő évben Pom ichal M ária és Rajci A drianna a kerületi versenyen szerepelt, hozzájuk csatlakozott M orvay Zsuzsanna, aki prózam ondásban eljutott a kom árom i Jókai Napokra. 1989-ben Pom ichal M ária versm ondásban járási szinten a harm adik lett, prózam ondásban Rajci A drianna továbbjutott az országos seregszem lére, a Jókai N apokra. 1990-ben két résztvevőnk indult versm ondásban, N em es Ildikó és Pom ichal M ária, az utóbbi bizonyult sikeresebbnek és részt vett a körzeti versenyen. Em lítést érdem el még az 1994-es év, am ikor Szloboda M ária a felnőtt kategóriában járási viszonylatban az első helyezést érte el. 1999-ben Szloboda M ária ism ételten részt vett hasonló versenyen. A Csem adok együttm űködése az iskolával e téren az utóbbi években szorosabbá vált.
68
Esztrádműsorok A lapszervezetünk megalakulása után nagy kedvvel, fiatalos lendülettel megindult a kulturáli s munka. Pomichal Lajos vezetésével létrejött esztrádcsoport 19 5 1-ben nagysikerű műsort adott e lő falunkban. Szereplői közül Horácsekné Toman Ilonát és Újj Bélát érdemes megemlíteni. Ezzel a műsorral felléptek a Ligetfalu-i Béke ünnepségen, valamint 1952-ben a szenc i közönséget szórakoztatták. Ez az esztrádcsoport csak rövid ideig működött. Ennek oka az, hogy Pomichal Lajos színdarabok rendezésével kezdett inkább foglalkozni. Így, amikor megkezdte munkáját a színjátszó csoport, a különböző alkalmakra készített kulturális műsorok szereplői az öntevékeny színjátszók közül kerültek ki.
Uhrovics Mihály az esztrád csoport szenci fellépésén
69
A tánccsoport megalakulása és tevékenysége 1950-ben m egalakult a Csem adok alapszervezetének tánccsoportja, am elynek tagjai:
Pomichal Lajos, Tomovics Dezső, Dóka István, Pém Károly
Czadró Ilona, Toman Mária, Preiner Margit, Toman Erzsébet 70
A tá n c c s o p o rt ta g ja i é s a z e n e k a r
Első sikeres fellépésükre 1952-ben került sor a helyi iskola udvarán.
71
1953-ban a tánccsoport új táncok begyakorlását kezdte meg. A fiúkból és lányokból álló vegyes csoport szinte m inden este gyakorolt, Jóba Lajos, a Csem adok K özponti Bizottsága m ellett m űködő Népes Dal és Táncegyüttes tagjának vezetésével. A tánccsoport fellépése rövidesen esztrád csoportunk legkedveltebb m űsorszám a lett. A csoport nem csak falunkban, de a járási székhelyen, Szencen is nagy sikert aratott m űsorával. A tánccsoport utolsó sikeres fellépése 1954-hez fűződik. Ebben az évben Pőstyénben szerepeltek a kerületi fesztiválon. A következő két év a szervezeti életben beállt hanyatlás eredm ényeként kom olyabb kulturális tevékenység nélkül záródott, így 1957-ben e sikeres csoport feloszlott.
72
K ezem be került az 1959-es év évzáró taggyűlésének beszám olója, mely egy női tánccsoport sikeres szerepléséről tesz em lítést Szencen, a június 28-án rendezett járási Csem adok napon. Az 1960-as évi tevékenységi beszám oló pedig arról számol be, hogy tánccsoportunk sikerrel szerepelt a Taksonyban rendezett járási Csemadok napon. A későbbi években már nem említik a tánccsoport tevékenységét. Bizonyára az eredeti tánccsoport keltette újra életre műsorát e két fellépés alkalmából. Új tánccsoport megalakítását szorgalm azta viszont 1974-ben Pom ichal Lajos és Hollósy Rozália. Ez a tánccsoport is csak rövid ideig működött, egy sikeres fellépésükről számol be a krónika. Felléptek N ádszegen a járási dal- és táncünnepélyen, ahol oklevéllel tüntették ki őket.
73
Az éneklőcsoport K ulturális életünkben nagy szerepet játszik a zene. Az em berek egyik csoportja m egelégszik a zene hallgatásával, a m ásik csoportba azok tartoznak, akik m aguk is szívesen énekelnek vagy m uzsikálnak. Az utóbbiak közé sorolható Jakabovics László volt igazgató-tanító, akinek vezetésével 1979-ben m egalakult egy vegyes éneklő csoport. A kultúrházban rendszeresen folytak a próbák, de néhány otthoni sikeres fellépésen kívül nagyobb eredm ényt nem ért el a csoport. Ezzel m agyarázható, hogy rövid időn belül fel is oszlott.
A z éneklőcsoport tagjai N apjainkban is rendszeresen találkoznak az énekelni szeretők a helyi könyvtárban: Gyurcsi Erzsébet, M orvay Valéria, K lebercz Zsuzsanna, Pomichal M ária, Gyenge Irén és Tímea. Sikerrel szerepeltek az évzáró taggyűléseken, az anyák napja m egünneplésén és egyéb ünnepélyek alkalmából. 74
A citerazenekar megalakulása és működése 1980-ban a tagsági gyűlés új elnököt választott. Az új elnök Macsicza Lajos lett, akinek irányítása alatt sok érdekes rendezvényre került sor, szélesebb skálájú lett a szervezet tevékenysége. Az év elején megalakult a citerazenekar - 4 darab citerát vett szervezetünk. A zenekar vezetője: Pomichal Lajos, aki nagy lelkesedéssel irányította a zenekar fiatal tagjait. Egy-egy fellépés előtt, különösen a téli időszakban, saját otthonában gyakoroltak. Hasonló lelkesedést tanúsítottak a zenekar további tagjai: Horácsek Zoltán, Horácsek Gyula, Horácsek István, később csatlakozott hozzájuk Gyurcsi József és Horácsek János. A februári győzelem évfordulójának megünneplésén már nagy tetszést arató műsorral köszöntötték az ünneplő közönséget. Nagyon aktívan dolgozott a zenekar, nagy kedvvel jártak próbákra. Faluünnepélyeken, évzáró taggyűléseken minden alkalommal felléptek.
1986-ban a galántai járási bizottság községünkben rendezte meg a citerazenekarok járási találkozóját, melyen Deáki, Diószeg és Vágkirályfa
75
citerásai léptek fel. Term észetesen, a mi citerazenekarunk is bem utatta műsorát. Az est vendége Príbojszky M átyás m agyarországi citeram űvész volt. Ezekben az években nagyon lelkesen m űködött a citerazenekar, m elynek eredm ényeként a Tavaszi szél... járási versenyén, G alántán Horácsek István a m ásodik helyen végzett, a csoportot bronz fokozattal tüntette ki a bírálóbizottság. A zenekar tagjai időközben érett férfiak lettek, családot alapítottak, ketten elköltöztek falunkból, így sajnos a zenekar befejezte tevékenységét. Bízom benne, hogy a citerák nem fognak soká gazdátlanul porosodni, akadnak olyan aktív fiatalok, akik tovább fogják folytatni e tevékenységet, hiszen bárm ilyen ünnepség, fellépés, szereplés zene kíséretében színvonalasabb és élvezetesebb.
76
Együttműködés az alapiskolával Az 1991-92-es tanévben az alapiskola igazgatását Varga Valéria pedagógus vette át. Alapszervezetünk vezetősége meghívta az igazgatónőt vezetőségi gyűlésre, aki meghívásunknak e leget tett. Célunk az volt, hogy szorosabb kapcsolatot, együttműködést kínáljunk fel a Csemadok és az iskola között. Az igazgatónő megköszönte ajánlatunkat, segítséget és támogatót látott alapszervezetünkben. Ez az együttműködés nagyon fontos, hiszen már kisiskolás korukban kell gyermekeinket az anyanyelv szépségére és gazdagságára tanítani, szeretetére nevelni. S hogy valóban megszerettessük gyermekeinkkel anyanyelvünket, évente szavalóversenyt, illetve mesemondó versenyt rendezünk, amit a gyerekek nagyon megkedveltek. A verseket, meséket a tanító néni és a napközis tanító néni gyakorolja be velük. M ivel mindössze 12-14 kisdiákot számláló iskoláról van szó (1-4. évfolyam), mindenki szerepel és ajándékot is kap. Az ajándékozás szervezetünk feladata. Kaptak már a gyerekek színes ceruzát, tollat, kifestőt és más hasznos apróságot. Ezek a rendezvények részét képezik az 1848. március 15. megünneplésének, melyet az utolsó (1999) év kivételével az iskolában tartottunk a tagság és a szülők részvételével. Mivel a kultúrház a szükséges javítások eredményeként már alkalmas műsorok megrendezésére, 1999-ben itt tartottuk a megemlékezést, a diákok számára külön élményt jelentett a színpadon való szereplés. A gyermekeket a szüleik és nagyszüleik is elkísérték, így szép számú közönség előtt került bemutatásra az egész műsor. Alapszervezetünk 1997-ben első alkalommal köszöntötte az alapiskola első évfolyamába beíratott gyerekeket, akik szintén ajándékot - meséskönyvet, írószereket, füzeteket, kifestőket - kapnak a Csemadoktól. Ez is része emlékműsorunknak. Alapszervezetünk hozzájárulásával készült a gyermekeknek az iskolában a Mikulás-napi műsoros délután - a műsort a gyermekek készítették, az ajándékcsomagok árát a szervezet pénztárából fedeztük. Anyagilag is támogatja alapszervezetünk az iskolát, 1995 óta minden év szeptemberében 500 koronával. Az iskola könyvtárát is bővítettük néhány szép könyvvel.
77
A gyerm ekek részére nem tudunk színházi előadásokat biztosítani a faluban, ezért néhány alkalom m al belépőjegyeket biztosítottunk szenc i, galántai és jókai fellépésekre. Ilyen alkalom adódott 1993-ban kétszer. Jókán egy m agyarországi bábcsoport lépett fel, G alántán pedig a győri Városi Bábszínház szerepelt. M indkét esetben a belépőjegyek árát fedeztük a szervezet pénztárából. A következő lehetőség 1994-ben adódott. Két ízben vettek részt diákjaink Galántán, m agyarországi csoportok vendégszereplésén. Az első előadásra az útiköltséget, a m ásodikra a belépőjegyek árát fizette a Csemadok. 1997-ben Szencen vettek részt a gyerekek a H am upipőke c. m esejátékon, m int ahogy az Árgyilus királyfi c. m esejátékon is, ugyancsak Szencen 1999 áprilisában. Szokatlan esem ényre került sor az iskolában 1998 októberében. A C sem adok alapszervezete az Új Szó-ban m egjelent felhívásra felfigyelve ültessünk fát - nevezzük a szabadság fájának. A szabadság fáját az iskola udvarában ültettük el, hogy hosszú időkre jelképezze az ifjú m agyar nem zedék létét. A faültetést, mely a diákok, szülők és a Csem adok tagok jelenlétében történt, rövid m űsor előzte meg.
78
Faültetés az iskola udvarán A m egkezdett munka, a közös cél érdekében tovább folytatódik és bővül. 1999 m árciusában új ismeretekkel gazdagította gyerm ekeinket az iskolában m egrendezett játszóház, illetve hagyom ányőrző délután. Ezen a rendezvényen a gyerekeken kívül néhány szülő is részt vett. A délután egyik vendége Dobosiné M acsicza Rozália volt N aszvadról, aki kukoricaháncsból készült használati és dísztárgyakat mutatott be. A másik vendég Pálfi A ndrea volt G alántáról, akivel a gyerekek húsvéti ablakdíszeket készítettek és tojást hím eztek különböző módszerekkel. Ennek a szom bat délutánnak nagy sikere volt. Az év folyamán még kétszer szeretné az alapszervezet m egism ételni más m esterségek alapjainak elsajátításával e rendezvényt.
79
80
Az iskola igazgatónője és nem utolsó sorban a szülők is, nagyra értékelik az alapszervezet jó kapcsolatát az iskolával. Ez az iskola részéről abban nyilvánul meg, hogy az iskolát éveken keresztül használhattuk évzáró gyűléseink és más összejövetelek megrendezésére, amelyekről sosem hiányzott egy-egy vers, ének vagy éppen kis tánc diákjaink előadásában a kultúrműsor keretében. A szülők részéről pedig örömmel vesszük tudomásul, hogy egyre többen látogatják rendezvényeinket. Csak remélni tudjuk, hogy ez a jó kapcsolat a jövőben is megmarad.
1999. március15. -aziskoladiákjainakésazigazgatónőnekGyurcsi
81
Erzsébetmondköszönetetaszereplésért
A z is k o la d iá k ja i a ta n ító n é n iv e l é s a n a p k ö z is ta n ító n é n iv e l
82
Bálok, aratóünnepélyek
A tagság szórakoztatására alapszervezetünk az eltelt ötven év alatt szép számban rendezett bálokat, táncmulatságokat és felvonulással egybekötött aratóünnepélyeket. Ezeknek a rendezvényeknek a megszervezésére a vezetőség részéről minden alkalommal szükséges volt az igyekezet, a jó összmunka, mert nem kevés gonddal és felelőséggel járt egy-egy bál megrendezése. A vezetőség tagjai már szombat reggeltől a kultúrház díszítésén dolgoztak, ha kellett, a felvonulást készítették e lő, ezt megelőzte a frissítő beszerzése, valamint a zenészek biztosítása. A vasárnap is munkával telt el - rendbe kellett hozni a báltermet, sőt a megmaradt frissítőt és egyéb árut csak hétfőn lehetett visszahordani az üzletbe. Ezt a fáradságos munkát feledtette az a tény, hogy tagságunk jól szórakozott. Ezek a rendezvények anyagi haszonnal is jártak, melyre szükség volt a szervezet fenntartásához. A hetvenes évek közepéig falunknak Farkas Ferenc vezetésével egy aktív cigányzenekara volt. Ez a zenekar biztosította a mulatságokon a jó hangulatot. Alapszervezetünk hagyományosan szüreti mulatságokat rendez, de szerveztünk több alkalommal farsangi bált, Katalin bált, aratóbált és 1973-ban szilveszteri mulatságot. 1951-ben először került sor szüreti bál megrendezésére. Ezt követően 1954-ben, 1955-ben, 1959-ben, 1961-ben és 1962-ben is volt szüreti bál. 1961-ben a bált délutáni felvonulás előzte meg, ami nagy tetszést aratott falunk lakosságának körében. Különösen emlékezetes maradt az a zenés felvonulás (1962), amikor a megvadult lovak a létrásszekérrel végigrohantak a falun. 1964-ben nagysikerű farsangi álarcosbált rendeztünk. Ez a bál hosszú időre lezárta e tevékenység folytatását, mivel lebontották az öreg kultúrházat. A z új kultúrházban, hosszú kényszerszünet után, 1973-ban a tagság nagy örömére aratóbált rendezett alapszervezetünk vezetősége, melyet ugyancsak felvonulás előzött meg. Felvonulással egybekötött aratóbál volt még 1974-ben, 1975-ben és 1976-ban is.
83
84
85 'ttgp-
V olt néhány olyan év, am ikor két alkalom m al is bált rendezett a szervezet. Így 1974-ben az aratóbálon kívül volt szüreti bál is, 1975-ben K atalin bál, 1976-ban farsangi táncmulatság. Sorolhatnám tovább az éveket sorjában, 1977-ben farsangi mulatság, ami m egism étlődött 1978-ban, 1979-ben és 1980-ban. Ezt a sort zártkörű Katalin bál zárta ugyancsak 1980-ban. N égy év szünet után, 1984-ben, zártkörű farsangi m ulatság m egrendezésére került sor, m elyet újra négy év szünet követett. A tagság, főleg az évzáró gyűléseken, hiányolta e rendezvényeket. Ennek az igénynek tett eleget az új tagokból álló vezetőség M etzner V aléria elnökletével 1988-ban, am ikor egy gondosan előkészített zártkörű farsangi m ulatságot szervezett. N agy sikere volt a különféle álarcok és papírsapkák árusításának, a gazdag tom bolának. A bált öt fiatal párból álló tánccsoport nyitotta m eg keringővel, am ely nagy tetszést aratott a résztvevők körében. Ezt m egelőzően az elnök üdvözölte a vendégeket. A zenét a réte i szárm azású D rozd Sándor népi zenekara szolgáltatta.
Metzner Valéria elnök üdvözli a bál résztvevőit
86
Az 1989-es év - em lékezetes év a Csem adok életében, negyven éves v o lt a szervezet. Az egy hétig tartó rendezvény sorozatunkat szüreti felvonulással kezdtük, majd este b állal folytattuk, m elyet népi tánccal nyitottunk meg, éjfélkor nem hiányzott a gazdag tom bola sem.
87
A következő évek sem teltek el bálok m egrendezése nélkül. Folytattuk a hagyom ányt is, a nyitótáncot és a tombolát. A zenészek idővel kicserélődtek, de a közeli falvakból m indig sikerült jó zenekart biztosítani. Szüreti bált rendeztünk a következő években: 1991, 1993, 1994, 1995, 1997 és 1998. 1996-ban farsangi mulatságot, 1997 m ájusában rendezett nagy sikerű m ulatságon kívül szüreti bált, 1999-ben a hagyom ányoktól eltérően, juniálist rendezett a vezetőség. A bálok jó hangulatának egyik biztosítéka a gazdag tom bola. A tom boladíjak beszerzésében nagy segítséget nyújtottak m indenkor elsősorban a vezetőségi tagok, akik otthonról hozott különféle ajándéktárgyakkal já ru ltak hozzá a díjak szám ának emeléséhez. Az 1990-es évektől a tom boladíjakhoz falunk m agánvállalkozói is nagyon értékes ajándékokkal járulnak hozzá, akiknek segítségüket a szervezet a helyi hangszórón köszöni meg.
88
Ismeretterjesztő előadások A lapszervezetünk kezdettől fogva a kultúra terén fejtette ki tevékenységét, ezen b elül döntő szerepe a színjátszásnak volt. K om olyabb, a m indennapi é let, a család és egyéb ism eretterjesztő tém ákat felö lelő előadásokra ritkán került sor, bár am elyek m egrendezésre kerültek, nagyon hasznosak, érdekesek, és tanulságosak voltak. 1980-ban M acsicza Lajos e lnök három különböző e lőadást szervezett. Dr. Pozsony Béla ügyvéd jogi e lőadást tartott, m elynek témája a családi jogtörvény volt. Dr. Püspöki Nagy Péter a szom szédos Boldogfa történetét dolgozta fel, m elyrő l egy helytörténeti e lőadás keretén belül beszélt tagságunknak. A harm adik egy tudom ányos előadás volt, M olnár Iván csillagász ism ertette a csillagászat ezeréves történetét. Dr. Pom ichal Richárd a term észet védelm éről tartott tanulságos előadást.
89
1989 júniusában Cséplő Ferenc R éte történetéről szóló előadását hallgatta nagy érdeklődéssel a tagság, am elybe az idősebbek nagyon bekapcsolódtak. 1989 őszén, a C sem adok m egalakulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett egész heti m űsorsorozat két előadást is tartalm azott. H uszár Imre falunk szülötte és krónikaírója R éte történetének olyan fejezeteiről beszélt, am elyek a fiatalabbak részére ism eretlenek voltak. Érdekessé tették az előadást az idősebbek hozzászólásai, az olyan történetek, am elyekre szívesen em lékeztek vissza, vagy éppen olyanok, am elyekre évek m últán is szom orúan gondoltak. A m ásodik előadás M olnár Iván csillagász nevéhez fűződik, aki a N aprendszer kutatása űrszondák segítségével címmel m ondott sok érdekeset a tém ával kapcsolatban. Az 1989-es rendszerváltás sok újat, szám unkra addig ism eretlen kifejezéseket, fogalm akat és a m indennapi életben sok változást hozott. Hogy néhánnyal közelebbről is m egism erkedhessen tagságunk, m eghívtuk Á sványi László parlam enti képviselőt. Az első előadásra 1992 jan u árjáb an került sor, m elynek tém ája a vagyonjegyes privatizáció volt, és szó esett a földtörvényről is. Ebben az évben parlam enti választások is voltak. A választásokkal kapcsolatos tudnivalókról tartott előadást a kultúrházban ugyancsak Ásványi László. Ezt a rendezvényt közösen szerveztük meg az M agyar K ereszténydem okrata M ozgalom alapszervezetével. M ásodik közös rendezvény 1997 januárjában volt a m agyar alapiskolában; ez egy kultúrm űsorral egybekötött találkozó volt, m elyen részt vettek Ásványi László és Bárdos Gyula, parlam enti képviselők, valam int D uray Rezső, az M KDM szenc i területi választm ányának elnöke. Az 1996 és 1997-es évekhez egy-egy egészségügyi előadás kapcsolódik. M indkét esetben az Új Szóból jól ism ert Pálházy Béla doktor tartott előadást az egészséges életmódról, a vitam inok és nyom elem ek fontosságáról szervezetünkben. Nagy érdeklődéssel fogadták őt a résztvevők.
90
Képkiállítások K épkiállítások m egrendezésére m indössze három alkalom m al szerepelt az alapszervezet m unkatervében. Az e lső kiállítás 1986 júliusában a kultúrházban volt. Falunk szülötteinek alkotásait tekinthette meg a lakosság, nevezetesen Puskás János, Szabó József, Uhrovics Ferenc és Petrla Ferenc festményeit. A kiállítást hazai látogatókon kívül sok nyaraló is m egtekintette Szencről.
M ásodszor 1998 februárjában, a községi hivatalban került m egrendezésre ugyancsak Szabó József, Uhrovics Ferenc és Petrla Ferenc m űveinek kiállítása. Különösen érdekesek voltak Szabó József grafikái, aki, sajnos, azóta már eltávozott az élők sorából.
91
Az utolsó, harm adik képkiállítás szintén falunk szülötte, G yurcsi Ottó képeit m utatta be az érdeklődőknek 1999 m árciusában a kultúrház előcsarnokában.
A kiállítás két látogatója
92
Egyéb tevékenység A zokon a rendezvényeken kívül, melyekről külön-külön szól egy-egy fejezet, alapszervezetünk más irányban is tevékenykedett. A krónika első o ldalaira visszalapozva megtudhatjuk, hogy az 1950-es években a vezetőség és a tagság részt vállalt az EFSz (Egységes Földműves Szövetkezet) m egalakításában. A szövetkezet megsegítésére több alkalom mal társadalm i m unkát szervezett a vezetőség. 1957-ben létrejött agitációs kettősök m inden rendezvényben, m egm ozdulásban részt vettek, nem volt kivétel a választási kam pány sem. A krónikában található feljegyzések szerint alapszervezetünk a N em zetközi Nőnap alkalm ából első alkalom m al 1970-ben lépett fel kultúrm űsorral. A N em zetközi Nőnap m egünneplését községünkben a N őszövetség alapszervezete rendezte, melyre vagy nem került sor minden évben, vagy nem igényeltek m űsort szervezetünk részéről. Így hosszú szünet után, 1985-ben a citerazenekar adott nagysikerű betétm űsort ebből az alkalom ból, mely 1986-ban, 1988-ban, 1989-ben és 1991-ben újra megismétlődött. 1992-tő l az anyák napját ünnepeljük m ájus második vasárnapján, melyet a községi hivatal rendez. Ebben az évben az M KDM -mel közösen irodalmi összeállítással léptünk fel. N agysikerű színes kultúrm űsort mutatott be szervezetünk 1994-ben is. 1995-ben kultúrcsoportunk tagjai versekkel, énekekkel, vidám jelenetekkel, népdalcsokorral és népi tánccal szórakoztatták a lelkes közönséget e ünnepség kapcsán. 1996 m ájus második vasárnapja szintén az anyák napjának m egünnepléséhez kapcsolódik. Az ünnepség m egrendezésében a községi hivatal m ellett első ízben szervezetünk is részt vállalt. A kultúrház előcsarnokában kiállítást rendeztünk a két alapiskola diákjai és az óvodások kézim unkáiból. A m űsorban a diákokon kívül szervezetünk tehetséges tagjai színvonalas m űsort adtak elő. Hasonló form ában került megrendezésre az anyák napja 1997-ben, 1998-ban és 1999-ben is. Egyébként ezeken az ünnepségeken a kultúrház m inden alkalom m al az utolsó férőhelyig megtelik. Az 1848. március 15-e m egünnepléséről az iskolával való együttm űködés kapcsán szóltam. K iegészítésként csupán annyit, hogy erről az
93
esem ényről 1993-tól rendszeresen m egem lékezünk, a kultúrm űsoron kívül az ünnepi m űsor irodalmi részt is tartalm az, az esem ények rövid ism ertetése m ellett versek és énekek előadásával. Az 1994-ben tartott m egem lékezésen részt vett Sipos Béla, a galántai területi választm ány elnöke és M ézes R u d o lf titkár, akik elism erésüket fejezték ki a rendezvényről. A gyerm ekekkel a közelm últban kapcsolatot tartottunk az iskolán kívül is, tehát a község valam ennyi iskolás gyermeke részére szerveztünk néhány sikeres rendezvényt. Ezeket a rendezvényeket az utóbbi években vagy m aga az iskola, vagy a községi hivatal szervezte. G ondolok itt elsősorban a gyerm eknapra. 1991-ben és 1992-ben a kultúrházban gyerm eknapi teadélutánt rendeztünk. Az előcsarnokban kiállítás volt gyerm ekeink m unkáiból, nagy érdeklődést tanúsítottak a gyerekek a szebbnél-szebb m eséskönyvek iránt, melyekből vásárolhattak is. 1991-ben a nagyobb diákok a Prücsök c. m esejátékot m utatták be. M indkét délután játékkal, felhőtlen szórakozással telt el, nem hiányzott a frissítő és az édesség sem. A rendezvényeket anyagilag a községi hivatal is támogatta.
TóthIvett ésKleberczLajostáncközben az 1994-es kultúrműsorban
94
Sikeres volt az a farsangi teadélután is, m elyet 1993 februárjában rendeztünk falunk valam ennyi gyerm eke részére a kultúrházban. Ezt délelőtt vetélkedő előzte meg. A vetélkedőn 70, az álarcosbálon 110 gyerm ek és 50 szülő vett részt. A községi hivatal ezt a rendezvényt is támogatta. 1994-ben m ár csak társrendezői voltunk az álarcosbálnak - anyagi tám ogatást nyújtottunk, hasonlóan a gyermeknapi ünnepségekhez is csak pénzadom ánnyal járultunk hozzá. 1994 júniusában egy olyan rendezvényre került sor alapszervezetünk jóvoltából, am elynek hetek múltán is nagy visszhangja volt a faluban. Falunk nyugdíjas polgárai részére rendeztünk m űsoros délutánt, melyen 190 m eghívott vendég vett részt. M ivel községünk lakosságának majdnem fele szlovák anyanyelvű, az egész rendezvény kétnyelvű volt. A bevezetőben M etzner V aléria elnök üdvözölte a jelenlevőket mindkét nyelven, majd következett a műsor. A m agyar alapiskola diákjain kívül szép műsorral léptek fel a szlovák alapiskola tanulói is, végül pedig alapszervezetünk szereplői szórakoztatták a nyugdíjasokat.
M e t z n e r V a lé r ia , M e t z n e r Z o lt á n é s K le b e r c z n é M o r v a y Z s u z s a n n a k ö s z ö n t ik a n y u g d íja s o k a t
Kis ajándékot is átnyújtottunk a résztvevőknek, m elyeket a két alapiskola diákjai készítettek, és m egvendégelésükről is gondoskodtunk. Zene is 95
biztosított volt a szórakozáshoz, am ely este kilenc óráig elhúzódott. V endégeink táncra is perdültek és nem hiányoztak a szép régi nóták sem. Erre a rendezvényre még ma is sokan szívesen em lékeznek vissza. Ennek ellenére, több ilyen m űsor szervezésére nem került sor, m ert a községi hivatal más form ában fejezi ki tiszteletét idős polgáraink iránt. 1989-ben alapszervezetünk vezetősége az év legjelentősebb esem ényére, szövetségünk m egalakulásának 40. évfordulójára egy egész hétig tartó mű sorsorozattal készült.
Az ünnepi gyűlés főasztala M erem állítani, hogy a galántai járásban egy községben sem öltött ilyen nagy m éreteket ez az ünnepség, amely szüreti felvonulással kezdődött, s este szüreti bállal folytatódott. A bál után a kultúrház előcsarnokában elkészítettük a díszoklevelekből és a különféle tárgyi ajándékokból álló kiállítást, m ely egész héten megtekinthető volt. Vasárnap délután a Szeleburdi vakáció c. m agyar filmet vetítettük gyerekek részére ingyen. Hétfőn csillagászati előadást, a következő estén falunk-ról szóló előadást tartottunk. K étszer vetítettünk m agyar filmet felnőttek részére, m elyeket a Pozsonyi M agyarK ulturális Intézetből kölcsönöztünk. Író-olvasó találkozóra került sor Dávid Teréz írónővel. A péntek estét szórakozással 96
töltöttük. Nagy tetszést aratott az az esztrádm űsor, am elyben fellépett szervezetünk színjátszócsoportja, a tánccsoport, valam int a citerazenekar. Vendégünk volt a diószegi gyerm ek-citeraegyüttes és Hajzok Zoltán mérnök, szervezetünk egyik volt aktív tagja. Szom baton került sor az ünnepi gyűlésre, melyen a járási bizottság képviseletében Tanító Ernő vett részt. A gyűlés a m agyar alapiskola diákjainak műsorával ért véget. 1994-ben szövetségünk m egalakulásának 45. évfordulójáról m ár szűkebb keretek között em lékeztünk meg. A kultúrház előcsarnokában kiállítást rendeztünk szervezetünk életéből. A résztvevők nagy érdeklődéssel nézték végig a kiállítást, ki-ki visszaem lékezve a régi szép időkre. Este ünnepi gyűlésre hívtuk meg tagjainkat, melyen a területi választm ány által kiküldött vendégünk, Rózsa Ernő parlam enti képviselő volt. A m űsor után kötetlen szórakozás következett zene mellett. Az 1996-os év kulturális rendezvényei a Honfoglalás 1100. évfordulója jegyében zajlottak. A m illecentenárium i m egem lékezésre községünkben szeptem berben került sor a m agyar alapiskolában. A m űsorban szervezetünk tagjain kívül felléptek az iskola tanulói is.
A rendezvény részvevői Ennek az ünnepségnek volt egy érdekessége, falunk szülöttje, Cséplő Feri bácsi m ásodízben öregdiák-találkozót rendezett a faluban. Feri bácsi 97
kapcsolatba lépett szervezetünk elnökével azzal a javaslattal, hogy e két rendezvényt kapcsoljuk össze. Ö röm m el tettünk eleget kérésének, s ők is részt vettek m űsorunkon. Így 22 vendégrésztvevője volt rendezvényünknek, a réteieken kívül D unaszerdahelyről és M agyarország különböző tájairól. 1989 után a kultúra egyre nagyobb anyagi gondokkal küzd. E gondok enyhítésére a területi választm ány többször kért az alapszervezetek részéről anyagi tám ogatást, m elyet különböző alapítványok szám lájára utal át. A galántai járásban ilyen a K odály Zoltán Alapítvány, m elynek szám lájára alapszervezetünk 2.000,- koronát küldött. A szenc i területi választm ány alapítványa a Szenc és vidéke A lapítvány, m elynek szám lájára 300,- koronát küldött alapszervezetünk. 1992-ben a M agyarországon élő horvátországi m enekültek m egsegítésére a területi választm ány felhívására 1.000,- korona pénzadom ánnyal já rultunk hozzá. Poór József - m indannyiunk előtt jó l ism ert név, egykori rétei lakos könyvet írt Partközelben címmel. 1986-ban e könyv árusítását szorgalm azta alapszervezetünk. 1987-ben bevonva falunk fiatalságát, két alkalom m al M inim araton versenyt rendeztünk. A verseny két részből állt: az első részre a sportpályán került sor, futásban versenyeztek óvodások, rétei alapiskolások, szenci iskolások, valam int az akkor aktívan m űködő ifjúsági szervezet tagjai. A m ásodik részt történelm i-honism ereti vetélkedő alkotta több csoport részvételével a kultúrházban. A z 1989 novem berében bekövetkezett rendszerváltás előtt a HNB által rendezett ünnepségeken többször szerepeltek alapszervezetünk tagjai: 1975 1980 1986 1988 1989
kultúrm űsor a SzNF évfordulójára a februári győzelem évfordulója alkalm ából versek, az éneklő csoport és a citerazenekar fellépése NOSzF em lékére versek és a citerazenekar adott m űsort februári győzelem és a NOSzF ünnepségén fellépett a citerazenekar nyug d íjasn ap - kultúrm űsor
Szervezetünk tagjai a társadalm i munkából is kivették részüket. A N em zeti Front évente m eghirdetett tavaszi, nyári és őszi m űszakába bekapcso-
98
lódtunk. A kultúrház környékének rendbehozatala volt a feladatunk, ennek udvarát, parkját és a kultúrház előtti utcai részt tettük rendbe. Többszáz órát dolgoztak le tagjaink, nevek felsorolásába nem bocsátkozom, nagyon sokan kapcsolódtak be a munkákba. Talán azért két nevet megemlítek Gyurcsi Annus néni és Cseh Zsófi néni - akik magas életkoruk ellenére minden alkalommal megjelentek. Névadókon, polgári esküvőkön és temetéseken is szerepeltek szervezetünk fiatal tagjai. A helyi nemzeti bizottsággal és a tömegszervezetekkel jó kapcsolatot alakítottunk ki. Ennyit sikerült összegyűjteni a krónikából, a pénztárkönyvből, a régi feljegyzésekből és az évzáró gyűlések tevékenységi beszámolóiból. Személyes találkozásokra, beszélgetésekre nem került sor abból az okból, hogy a még élő alapító, vagy aktív tagok már csak halványan emlékeztek a kezdeti és a későbbi évek folyamán kifejtett munkára.
99
Utószó Ez a kiadvány és emlékezés, feladatát, küldetését teljesítette. Felölelte a rétei m agyarság kulturális életének fél évszázadát. M éltóképpen mutatta be gazdag m últú szervezetünk ötven éves tevékenységét. M anapság, sajnos jóval szegényebb a szervezet kulturális élete. Nem m űködik m ár az oly nagy m últra tekintő színjátszó csoport és a citerazenekar sem. Ennek az em lékezésnek az is a feladata, hogy felkeltse falunk fiatalságának érdeklődését kultúránk ápolása iránt. E nehéz társadalm i problém ák közepette, az oly erős asszim ilációnak köszönhetően a réte i m agyar ajkú ifjúság bizony kihalófélben van. Az a tény, hogy sok m agyar szülő szlovák iskolába íratja gyerm ekét és az is, hogy a réte i m agyar iskolát 13 tanuló látogatja , elgondolkoztató és valahol cselekvésre késztető. M it kellene tenni ennek a problém ának a m egoldására? Ennek legjobb m ódját kultúránk gyökereiben, a hagyom ányokban kell keresni. Buzdítani kell a fiatalokat, hogy aktívan vegyenek részt szervezetünk életében, kapcsolódjanak be egyes rendezvényeinkbe, hogy ily m ódon is anyanyelvünk és kultúránk szeretetére, ápolására tudjuk őket nevelni. A szülőknek pedig el kellene gondolkodni K om enský , a híres pedagógus szavain, aki kim ondta, hogy a tudást a legtökéletesebben csak a saját anyanyelven lehet elsajátítani. A mi célunk is az kell hogy legyen, am it a költő is mondott: nem adni, nem hagyni és m egvédeni a templom ot, az iskolát és kultúránkat. E nem es célok eléréséhez erőt, egészséget és főleg kitartást kérjü n k Váci M ihály szavaival: „N em elég fellobogni, / de m indig égni kell! Nem elég útra lelni, / az úton menni kell! N em elég a jóra vágyni: / a jó t akarni kell! És nem elég akarni: / de tenni, tenni kell!" Tenni a jó t a világért, nem zetért, hazáért, népünkért, igazságunkért...
Metzner Zoltán az alapszervezet alelnöke
100
Felhasznált irodalom Varga János: A Csemadok 25 éve, M adách, B ratislava, 1974. Rácz Olivér: A fáklya jegyében, M adách, Bratislava, 1987. A Csem adok R étei Szervezetének krónikája, 1950-1999 A Csem adok R étei Szervezetének pénztárkönyve, 1962-1998. Évzáró taggyűlések jegyzőkönyvei, 1970-1998.
Tartalom
B e v e z e té s .................................................................................................... 5 A Csemadok m egalakulása..................................................................... 6 S z ín já ts z á s ............................................................................................. 16 V en d égszerep lők ...................................................................................56 Színházlátogatások............................................................................... 60 Író-olvasó találkozók ............................................................................64 Irodalmi estek ...................................................................................... 66 Szavalóversenyek ............................................................................... 68 Esztrádm űsorok ...................................................................................69 A tánccsoport megalakulása és tev é k e n y sé g e ............................... 70 Az éneklőc so p o r t...................................................................................74 A citerazenekar megalakulása és m ű k ö d é se...................................75 Együttműködés az alapiskolával....................................................... 77 Bálok, aratóünnepélyek ..................................................................... 83 Ismeretterjesztő elő a d á so k .............................................................. .. 89 K épkiállítások ...................................................................................... 91 Egyéb tev ék en y ség ............................................................................... 93 Utószó ................................................................................................. 100 Felhasznált iro d a lo m ......................................................................... 102
A G yurcsó István A lap ítván y Füzetek (K ön yvek ) sorozatban m egjelent: 1. Vígan zengjetek citorák Csallóközi betlehem es játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta: Á g Tibor, 1992 2. M arczell B éla: A C sallók öz hiedelem v ilága, 1994 3. C séplő Ferenc: Réte - bástya és menedék Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995 4. B íborpiros szép rózsa N épzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Á g Tibor, 1996 5 . T ánczos Tibor: Ö tven éve történt A kitelep ítés és a deportálás története N agym egyeren, 1996 6. Á zik, nem fázik A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 7. Legendák és tények N agym egyer városának történetéből T ánczos Tibor: A nagym egyeri Mátyás legendák; H enkey G yula: A nagym egyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997 8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok ö sszeá llításához, 1997 9. M arczell B éla: Naptár és néphagyom ány C sallókö zi népszokások, 1997 10. Z alabai Z sigm ond: Koszorúk, 1998 11. N agy Iván: Erősíteni sz íveket Balony község népzenei monográfiája, 1998 12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje A z ujjtól a marionettig, 1998 13. Varga L ászló: A z e lső lépések A C sem adok N agym egyeri Szervezetének és a N agym egyeri járás C sem adok-szervezeteinek története, 1999 14. H im m ler Zsófia: M indentlátó király lány N épm ese-dram atizációk gyerm ekbábcsoportoknak, 1999 15. Á g Tibor: Felsütött a Nap sugara K elet-S zlovákiai népdalok, 1999 16. M etzner V aléria: E m lé k e z é s ... A C sem adok Réte i Szervezetének m egalakulása és tevékenysége napjainkig, 1 999
Ez a könyv a VALEUR KFT NYOMDÁJÁBAN készült
932 0 1 Nagymegyer (V el'ký Meder) Vasút u. 6 1/6 Telefon, fax: (0 7 0 9 ) 555 34 5 1 , 555 33 9 1
Metzner Valéria E M L É K E Z É S ... A Csemadok Réte i Szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig ISBN 8 0 - 9 6 8 111 - 6 - 9 Kiadta a Csem adok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya * A kiadásért a Csem adok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának titkára, Huszár László fe lel * A nyom dai e lőm unkálatok Dunaszerdahelyen, a Csem adok terüteti választmányán készültek * M egjelent 500 p éldányban * N yom ta a Valeur kft nyomdája, N agym egyeren, 1999-ben
Metzner Valéria banktisztviselő, Réte község alpolgármestere. 1970-től tagja a Csemadoknak. A 70-es években a helyi szervezet pénztárosa, majd 1987-től 11 éven keresztül az elnöki tisztséget töltötte be. Jelenlegi tevékenységével is aktívan tám ogatja a szervezet munkáját.
